TARTALOM BEVEZETİ 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE 2. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI HELYZETKÉP

TARTALOM BEVEZETİ ............................................................................................................................................................ 2 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE .................................................................................. 3 2. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI – HELYZETKÉP .............................. 5 2. 1. A családok szociokulturális helyzete, szülıi igények, elvárások ..................................... 5 2. 2. Az óvodák sajátos arculata .......................................................................................................... 6 2. 3. Személyi feltételeink ..................................................................................................................... 8 2. 4. Tárgyi feltételeink .......................................................................................................................... 9 3. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA ........................................................................ 10 3. 1. Gyermekképünk ............................................................................................................................. 11 3. 2. Óvodaképünk .................................................................................................................................. 11 4. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK .............................................................................. 12 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .............................................................................................. 13 5. 1. Egészséges életmód ..................................................................................................................... 13 5. 2. Érzelmi nevelés – szocializáció ................................................................................................ 15 5. 3. Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés ................................................................................... 17 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI ......................................................................................................................................................... 19 6. 1. Napirend minta ............................................................................................................................... 20 6. 2. Hetirend minta ................................................................................................................................ 22 6. 3. Az óvodai nevelımunka tervezése ........................................................................................... 23 6. 3. 1. Tanulási tartalmak tervezése ........................................................................................ 24 6. 3. 2. Gyermekek egyéni fejlesztési terve, az egyéni fejlesztés tervezése ................. 25 7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE ...................................................................................................29 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ............................................................................ 36 8. 1. Játék ................................................................................................................................................ 36 8. 2. Vers – mese, dramatikus játék ................................................................................................. 38 8. 3. Ének – zene, énekes játék ......................................................................................................... 40 8. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................................... 42 8. 5. Mozgás ........................................................................................................................................... 44 8. 6. Külsı világ tevékeny megismerése ........................................................................................ 46 8. 6. 1. Környezet megismerése .............................................................................................. 47 8. 6. 2. Matematikai tartalmú ismeretek ............................................................................... 48 8. 7. Munka jellegő tevékenységek .................................................................................................. 51 8. 8. Tevékenységben megvalósuló tanulás ................................................................................... 53 9. ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSA ............................................................................................ 55 9. 1. Integrált nevelés ............................................................................................................................. 55 9. 2. A sajátos nevelési igényő gyermekek sérülés – specifikus fejlesztésének céljai és feladata .............................................................................................................................................. 58 9. 3. Hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, migráns gyermekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése ............................................................................ 59 9. 4. A kiemelkedı képességő gyermekekkel való egyéni foglalkozás................................... 60 9. 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek ..................... 61 10. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK ................................... 64 11. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI ..................................................................................................... 68 12. NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............ 69 AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ......................................................................................................... 72

„Mottó” Egynek minden nehéz Soknak semmi sem lehetetlen /Széchenyi István/

BEVEZETİ

Pécs Megyei Jogú Város 188/2007-es (04. 20.) számú Közgyőlési határozata rendelkezett az óvodák mőködésének átszervezésérıl. A Közgyőlés a Kertvárosi Óvodát jelölte székhelyóvodának, amelyhez hét óvodát csatolt. Az összevonásból adódóan szükség volt a tagóvodák nevelési felülvizsgálatára, közös cél és feladat meghatározására, helyzetelemzésre.

programjainak

Az intézmény alapító okirata minden tagóvoda esetében feladatellátásként határozza meg a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált óvodai nevelését. Ennek megfelelıen meghatároztuk az integrált neveléssel kapcsolatos célokat, feladatokat, a fejlesztés módját, területeit, az integrált nevelés tárgyi – személyi feltétételeit. Az óvodák az említett változásokat figyelembe véve továbbra is a 2004-ben elfogadott és jóváhagyott programmal dolgoztak. A nevelési programot a fenntartó, 2008 – ban hagyta jóvá. A 255/2009 (XI. 20.) kormányrendelet, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szóló rendeletet módosította [137/1996 (VII. 28.)] ismét új feladat elé állította a nevelıtestületet. Feladatunk volt, hogy a kormányrendelet módosításait figyelembe véve a programunkat kiegészítsük. A programmódosítás folyamatában az intézményvezetés megtervezte az operatív feladatokat, biztosította a nevelıtestület motiváltságát. A módosítás eredménye egy új közös nevelési program, amely megfelel a hatályos törvényeknek, rendeleteknek és hosszabb távra iránytője lesz a Kertvárosi Óvoda és tagóvodáiban folyó nevelımunkának. Helyi nevelési programunk biztosítja intézményünkben a szakmai önállóságot, megjelennek a programban a helyi igények és specialitások, érvényesülnek a különbözı innovatív törekvések. (Veronika zeneprojekt, kompetencia alapú nevelés stb.) A módosítás során arra törekedtünk, hogy programunk bizonyító erejő legyen a közvetlen és közvetett partnereink számára, és a gyakorlat azonos legyen a nyíltan hirdetett programmal.

KERTVÁROSI ÓVODA Helyi Nevelési Program

2

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

AZ INTÉZMÉNY NEVE: SZÉKHELYE:

Kertvárosi Óvoda 7622 Pécs, Siklósi út 18.

TAGINTÉZMÉNYEK TELEPHELYEI:

Anikó Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Anikó u. 3. Bimbó Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Bimbó u.1. Enyezd Utcai 1.sz.Tagóvoda 7632 Pécs, Enyezd u. 1. Enyezd Utcai 2.sz.Tagóvoda 7632 Pécs, Enyezd u. 3 Melinda Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Melinda u. 23/1 Németh László Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Németh László út 6/A. Testvérvárosok Téri Tagóvoda 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1-3.

JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT KÖZFELADATOK: Közoktatás A FENNTARTÓ SZERV NEVE és CÍME: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Keszü Község Önkormányzata 7668 Keszü, Petıfi u. 24. Kökény Község Önkormányzata 7639 Kökény, Petıfi S. u. 2. AZ IRÁNYÍTÓ SZERV NEVE és SZÉKHELYE: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATOK: Három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig a gyermekek óvodai nevelése. Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése. ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA: 39 A PROGRAM BENYÚJTÓJA: Az intézmény vezetıje és az intézmény nevelıtestülete


3

A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

A helyi nevelési program módosítását és kiegészítését az alábbi jogszabályok, törvények, rendeletek figyelembevételével készítettük el:

1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 1999 évi LXVII. törvény 47. § 2003 évi LXV. törvény 1992 évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, valamint ennek módosításai 1997 évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 137/1996 (VIII. 28.) számú kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról 23/1997 (VI. 4.) MKM. Rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 11/1994 (VI. 8.) MKM. Rendelet a nevelési oktatási intézmények mőködésérıl 138/1992 (X. 8.) Kormányrendelet 3/2002 (II. 15.) OM Rendelet a közoktatás minıségbiztosításáról 255/2009 (XI. 20.) Kormányrendelet óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosítása


4

2. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI – HELYZETKÉP A Kertvárosi Óvoda az egyik legnagyobb óvodai intézmény Pécsett, amely az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Óvodák neve, címe: Kertvárosi Óvoda /Székhelyóvoda/ 7622 Pécs, Siklósi út 18. Anikó utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Anikó utca 3. Bimbó utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Bimbó utca 1. Enyezd utcai 1. számú Tagóvoda 7632 Pécs, Enyezd utca 1. Enyezd utcai 2. számú Tagóvoda 7632 Pécs, Enyezd utca 3. Melinda utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Melinda utca 23/1. Németh László utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Németh László utca 6/A. Testvérvárosok Téri Tagóvoda 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1-3. Összesen:

csoport szám:

maximálisan felvehetı gyereklétszám:

férıhelyek száma:

5

148

123

6

173

144

4

120

100

5

150

125

6

180

150

2

60

50

5

144

120

6

180

150

39

1155

962

Intézményfenntartó Mikro-társulás keretében, az intézményhez tartoznak Keszü, Kökény települések.

2. 1. A családok szociokulturális helyzete, szülıi igények, elvárások Intézményünket igénybe vevı családok a társadalom széles rétegét képviselik, nagy többségük átlagos jövedelmi viszonyok között él, de sajnos egyre több család szociokultúrális helyzete kedvezıtlen. Változó arányban de minden óvodánkban nevelünk hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, valamint sajátos nevelési igényő gyermeket illetve nevelési vagy egészségügyi problémával küzdı gyermeket. Velünk szemben a szülık - mint közvetlen partnerek, igényként fogalmazzák meg: -

Nyugodt, bizalomteli, szeretetteljes óvodai légkört Gyermekeik sokoldalú személyiségfejlesztését Nevelı partneri viszonyt gyermekeik óvónıjével, dajkával Igényes kulturális és egyéb rendezvényeket, szolgáltatásokat Nevelési idın túl szervezett szolgáltatásokat Jól felszerelt tiszta, esztétikus környezetet Betekintési lehetıséget az óvoda életébe Nyitott óvodai programok Iskolai életmódra való igényes felkészítést

2. 2. Az óvodák sajátos arculata

Az óvodáink egyéni arculatát a következık jellemzik

1999 óta SNI gyermekek integrált nevelése, amelyhez a személyi feltételek biztosítottak Speciális mozgásfejlesztés (játékos láb- és tartásjavító torna) „Veronika” zeneprojekt zenepedagógiai módszereinek alkalmazása a különleges bánásmódot igénylı gyermekek nevelésében Kertvárosi Óvoda /Siklósi út 18./ Kompetencia alapú nevelés beépítése a nevelési folyamatba Közlekedésre nevelés Környezetvédelem, egészséges életmód Mozgáskultúra fejlesztése sokszínő formában Óvoda - iskola átmenetét segítı program megvalósítása Anikó utcai Tagóvoda

Kommunikáció, kooperáció Egészséges életmódra nevelés Speciális mozgásfejlesztés, gyógytestnevelés Néphagyományok ápolása Bimbó utcai Tagóvoda

Népi gyermekjátékok, aprók tánca, néphagyományok ápolása a jeles napok tükrében Családközpontú nevelés – a Lépésrıl lépésre program elemeinek felhasználásával Egészséges életmódra nevelés

Enyezd utcai 1. számú Tagóvoda

Egészséges életmód, környezettudatos nevelés Gyógytestnevelés, prevenció Néphagyományok ápolása Zenei nevelés Enyezd utcai 2. számú Tagóvoda

Közlekedésre nevelés. Környezetvédelem, egészséges életmód. Tőzvédelmi nevelés. Mozgáskultúra fejlesztése a népi gyermekjátékok által. Melinda utca Tagóvoda

Környezetvédelem, a környezet értékeinek megırzése, népi hagyományok ápolása. Termésünnepi kiállítás Egészségvédelem /só-terápia/

Németh László utcai Tagóvoda

Egészségvédelem, program

prevenciós

egészségügyi

Környezetvédelem a jeles napok, hagyományok tükrében.

Testvérvárosok terei Tagóvoda A tagóvodáink sajátos arculata, nevelési pedagógiai hitvallása a nevelıtestület egységes szemléletében rejlik.


7

2. 3. Személyi feltételeink

Helyi nevelési programunk megvalósításához személyi feltételeink megfelelıek. Intézményünk valamennyi dolgozója rendelkezik a törvény által elıírt, munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Óvodapedagógusaink szakmailag felkészültek, igényesek, rugalmasak, megfelelı modellt és mintát mutatnak a gyermekeknek. Óvodai nevelésünkben dolgozóinknak összehangolt munkájára van szükség, ahhoz, hogy sikereket, eredményeket érjünk el. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyerekeket nevelı pedagógusok feladata, lehetıséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az alábbi táblázat összefoglalja az intézmény álláshelyeinek számát.

KERTVÁROSI ÓVODA (álláshelyeinek száma)

Ssz.

Óvodák neve

Óvodapedagógus

Logopédus

Gyógyped

Gazd. dolgozó

Dajka

Karbantartó

Össz.

1.

Kertvárosi Óvoda

11

0,5

1

2

7

1

22,5

2.

Anikó Utcai Tagóvoda

13

0

0

1

7

1

22

3.

Bimbó Utcai Tagóvoda

8

0

0

0

5,5

1

14,5

4.

Enyezd U. 1. sz. Tagóvoda

10

0

0

1

6

1

18

5.

Enyezd U. 2. sz. Tagóvoda

12

0

0

1

7

1

21

6.

Melinda Utcai Tagóvoda

4

0

0

0

3

0,5

7,5

7.

Németh L. Utcai Tagóvoda

10

0

0

1

6

1

18

8.

Testvérvárosok Téri Tagó.

13

0

0

1

7,5

1

22,5

Összesen:

81

0,5

1

7

49

7,5

146

Intézmény pedagógusainak, dolgozóinak hitvallása, hogy tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyben a minıségi munkavégzés, az elkötelezettség és a csapatmunka különös hangsúlyt kap.


8

2. 4. Tárgyi feltételeink

Intézményünk tagóvodái rendelkeznek a nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A csoportszobák, kiszolgáló és egyéb helységek tágasak, világosak, jól felszereltek, lehetıséget biztosítanak a megfelelı munkakörülményekre, a gyermekek komfortérzetének kielégítésére, valamint a szülık fogadására. A tornaszobáink kiválóan alkalmasak a speciális mozgásfejlesztı eszközökkel kiválóan ellátottak.

mozgásfejlesztésre,

torna-

és

Óvodáink tárgyi eszközeit, berendezéseit a célszerőség, az esztétikusság, valamint a biztonságos kivitelezés jellemzi. A célszerőség mellett fejlesztéseink során elınyben részesítjük a természetes anyagokat. Hangsúlyt fektetünk a minıségre, igényességre, tartósságra. A tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhetı módon, biztonságosan helyezzük el. Udvaraink parkosítottak, részben füves, részben beton burkolatúak. Csoportonként homokozók, mozgásfejlesztı játékok, kerékpárok, nyáron pancsoló medence áll a gyermekek rendelkezésére. Az eszközök beszerzése folyamatosan történik, amelyeket az intézmény óvodái pályázatokon nyert összegekbıl, illetve alapítványi és költségvetési forrásból finanszíroznak.


9

3. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA

„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermekeknek valóra váltani lehetıségeit” /Erich Fromm/

Óvodánk a másságot elfogadó, játékban nevelı és tanító óvoda, ahol a gyermek egyéni fejlıdésének és érésének ütemében alkalmassá válik a rugalmas, fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthetı individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek különbségeinek ismeretében közelítünk. Célunk: a világban jól eligazodó nyitott, az eredményeknek örülni tudó kiegyensúlyozott gyermekek nevelése. Legfontosabb feladatunk: Szeretetteljes, családias légkörben neveljük és gyermekeinket, ahol elsıdleges tevékenység a szabad játék A gyermek feltétlen ıszinte szeretete Segítı nevelıi attitőd Humanizmus, pedagógiai optimizmus Tisztelet, mások megértése, másság elfogadása Nevetés, felfedezés, csodálkozás Gyermekeket megilletı jogok tiszteletben tartása Az egyenlı hozzáférés biztosítása

fejlesztjük

Valljuk, hogy gyermekeink személyiség fejlıdését az egyéni képességeik kibontakoztatását spontán és szervezett élethelyzetek megteremtésével tudjuk lehetıvé tenni, elısegíteni.

Hiszünk a gyermekközpontú életszemléletben. Hisszük, hogy a minıség tılünk a pedagógusoktól ered. A minıséget, mint értéket nekünk kell átadni a gyermekeknek. A minıségi munka a jövı nemzedékén mérhetı le, akik tovább viszik azt, amit mi értékként átadunk.


10

3. 1. Gyermekképünk

Filozófiánk kiindulópontja, hogy minden gyermek egyedi, önálló, fejlıdı személyiség. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést, elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását. Nagy hangsúlyt fektetünk az érzelemben gazdag, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtésére, ahol a gyermekközpontúság által a gyermek önálló, boldog kiforrott egyéniséggé válhat. A spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatásokkal segítjük, hogy kiegyensúlyozott, magabiztos személyiséggé váljanak, amely alapul szolgál testi, értelmi és szocializációs fejlıdésükhöz. A gyermeki személyiség kibontakozása során figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint a gyermekek eltérı fejlıdési ütemét. Nevelımunkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha gyermekeink tudnak örülni, felfedezni, rácsodálkozni az ıket körülvevı világra. Képesek önmaguk és mások elfogadására, az együttmőködésre. Jól tudnak alkalmazkodni környezetükhöz, jól érzik magukat, a gyermekközösségben.

3. 2. Óvodaképünk

Intézményünk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, az óvodáskortól az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit, valamint az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlıdését. Intézményünk tevékenységi rendszere és környezettudatos magatartásának kialakulását.

tárgyi

környezete

segíti

a

gyermekek

Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megırzését, ápolását, nyelvi nevelését, a múlti, - interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. Óvodáinkban építünk a gyermek kíváncsiságára, kezdeményezése. Legfıbb értéknek tartjuk a szabad játékot, amelynek során a legtöbb ismerethez jut a gyermek.


11

4. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK Alapelveink A gyermeknek joga van az életkorának és fejlettségének megfelelı óvodai életrendhez, biztonságos, egészséges környezethez, a szabad játékhoz. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, inkluzív, a családi nevelést kiegészítı, a szülıvel együttmőködve, a gyermeket óvja, védi, elısegíti harmonikus fejlıdését, személyiségének kibontakozását. Biztosítja az egyenlı hozzáférést a nemzeti, etnikai kisebbségnek, valamint a migránsszülık gyermekeinek. Az óvoda, felelıs a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlıdéséért, a szociálisan hátrányos,- és halmozottan hátrányos helyzetben lévık felzárkóztatásáért, elısegíti kiemelkedı képességő gyermekek tehetségének kibontakoztatását. Megteremti a sérült gyermekek integrált óvodai nevelését, a másságot elfogadó környezetet, a sérülés specifikus személyi, tárgyi feltételeket, amelyek elısegítik a harmonikus személyiségfejlıdésüket.

Céljaink ⇒ Minden gyermeket érzelmi biztonságban egészséges körülmények között, önmagukhoz képest fejleszteni, a sikeres iskolakezdés érdekében ⇒ Biztosítani a szeretetteljes inkluzív, bizalommal teli, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem elıtt tartó óvodai nevelést a pozitív szocializációs folyamat kialakulását ⇒ Tanítás-tanulási folyamat játékban érvényesüljön, s ezt úgy kell megszervezni, hogy domináljon az életszerőség a természetes helyzet, érzelmi megközelítés. ⇒ A gyermekek egyéni differenciált fejlesztése, az SNI gyermekek szocializációja, a HH és HHH gyermekek felzárkóztatása, a kiemelkedı képességő gyermekekkel való egyéni foglalkozás ⇒ Közvetlen és közvetett partnereinkkel elıremutató, jó kapcsolat kialakítása ⇒ A „mássággal szembeni tolerancia és segítı szándék belsıvé tétele ⇒ A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz igazodó segítség adása annak érdekében, hogy az SNI gyermekek és átlagos képességő gyermekekhez minél jobban közelítı személyiséggé váljanak ⇒ Tagóvodáink sajátos arculatának megırzése


Feladataink ⇒ Megteremteni azt az inkluzív miliıt, melyben minden a gyermek biztonságban, felszabadultan tevékenykedhet, egészségesen fejlıdhet ⇒ A szabad játék folyamatosságának biztosítása a folyamatos életszervezéshez, és tevékenységekhez szükséges eszközök, körülmények megteremtése – napirend rugalmassága ⇒ Meghatározni, hogy milyen szervezeti keretben tudjuk biztosítani az ismeretnyújtást, a készség képességfejlesztést ⇒ A gyermek szükségleteinek megfelelı egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, gyermekek megismerése, fejlesztése. Személyi feltételek biztosítása ⇒ A gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése. Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat erısítése ⇒ Jó képességő gyermekek fejlesztése egyéni fejlesztı program alapján ⇒ Partneri igények ésszerő megvalósítása. Szülıi igények, elvárások felmérése ⇒ Bölcsıde-óvoda, óvoda – iskola átmenet zavartalan biztosítása. ⇒ Az intézmény jogszerő, törvényes, gazdaságos mőködtetése. ⇒ Figyelembe venni a szülık, gyermekek szociális, társadalmi helyzetét, a környezeti elvárásokat

12

5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 5. 1. Egészséges életmód Célunk A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével kialakítsuk a belsı igényt, az egészséges életmód természetes befogadására és követésére, amely a gyermekek optimális testi és lelki fejlıdésének egyik alapfeltétele. A szülıvel pozitív töltéső nevelıpartneri viszonyban megalapozzuk gyermekeink környezettudatos magatartását SNI, hátrányos, és és halmozottan hátrányos helyzető gyermekeink önmagukhoz viszonyított önállóságának elérése

Feladatunk - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, testi képességeinek elısegítése, prevenció, korrekció - A gyermek egészségének megırzése, edzése, óvása, védelme, betegség megelızés szokásainak alakítása - A gyermek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése - Sajátos nevelési igényő gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, a fejlesztés az egész napi folyamatba való integrálása -differenciálása - Megfelelı szakemberek bevonásával, a szülıvel, óvodapedagógussal együttmőködve, speciális, egyénre szabott nevelési feladatok ellátása - A környezet védelemmel és megóvásával kapcsolatos szokások kialakítása


Tartalom

A fejlıdés várható eredménye Sikerkritérium - A testápolási szokásoknak megfelelıen a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek

Helyes életritmus kialakítása

- A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat, zsebkendıjüket önállóan használják - Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezés - Rugalmas napirend, szokásait, szabályait, esztétikusan terítenek, ismétlıdı tevékenységek kultúráltan étkeznek - Készség szinten használják a kanalat, villát, Gondozás Testápolás óvodáskor végére a kést Öltözködés - Önállóan döntik el, hogy mennyi ételt Étkezés fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot Testi nevelés Testi szükségletek: - Mozgás - Levegızés - Pihenés - Egészségvédelem - Edzés

-Teljesen önállóan öltöznek, tudják ruhájukat ki-be gombolni, cipıjőket befőzni, bekötni, ruhájukat esztétikusan összehajtani helyükre tenni - Ügyelnek saját külsejükre - Szeretik és óvják környezetüket, igyekeznek benne rendet tartani - Hozzászoknak az óvodai elvárásokhoz, az elemi szokások és szabályok betartására törekszenek - Mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá válik

13

A megvalósulás folyamata, a feltételek megteremtése

A helyes életritmus kialakítása

Gondozás -

Testápolás Öltözködés Életmód

Testi nevelés -

Mozgás, edzés Levegızés Egészségnevelés Pihenés

- Folyamatos és rugalmas napirend kialakítása, az ismétlıdı tevékenységek biztosítása, különös tekintettel a gyermek élettani szükségleteire, valamint az intézmény nyitva tartására. - Nyugodt biztonságos légkörben történı, a gyermekek életkorához igazított szokás – normarendszer felállítása, figyelembe véve a gyermek egyéni fejlettségét. - Bensıséges, inkluzív, bizalmas kapcsolat kialakítása gyermek – óvónı, gyermek – dajka között. - A gyermek testi komfortérzetének kielégítése. -A korosztályoknak megfelelı szinten szokások gyakoroltatása testápolás, öltözködés, kulturált étkezés, önkiszolgálás területén. - A személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása – felügyelet és segítségnyújtás a gyermekek higiénikus környezete érdekében. - Egyéni sajátosságok megismerése, rendszeres súly és magasságmérés elvégzése. - Öltözködésnél az egyéni tempó figyelembevétele, a praktikus, ízléses ruházat kihangsúlyozása. - Étkezésnél lehetıség szerint a folyamatosság, önkiszolgálásra nevelés biztosítása, a kulturált étkezési szokások kialakítása, rögzítése. - A gondozás minden területén az egyéni adottságok, életkori sajátosságok figyelembevétele. - Egészségmegırzés, egészségvédelem, betegségmegelızés feltételeinek biztosítása /vitaminnapok, szakemberek bevonása/. - A gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásfejlıdésének elısegítése, egészségük védelme, edzése, pihenésük biztosítása. - A testi szükségletek és a természetes mozgásigény kielégítését a gyermek fejlettségének, sérülés-specifikumának megfelelıen, mozgásra inspiráló biztonságos környezetben végezzük. - Lehetıség nyújtása a biztonságos, mindennapos mozgásos tevékenységre szabad és kötött formában egyaránt. - Az évszaknak megfelelıen, az idıjárás függvényében a szabadlevegın való tartózkodás – lég, - nap,- vízfürdı, biztosítása, a csoportszobák rendszeres szellıztetése. - Az óvoda helységeinek kifogástalan tisztaságának biztosítása, az eszközök, használati tárgyak folyamatos ellenırzése, karbantartása, balesetforrások elhárítása. - A gyermekek pihenése érdekében nyugodt légkör és alvásidı biztosítása, halk zene és mese, testi kontaktus lehetısége.


14

5. 2. Érzelmi nevelés - szocializáció Célunk

- Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt légkörben a gyermekek erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságaik fejlesztése.

- Gyermekeink közösségi életre való felkészítése

- Különbözıségek elfogadására nevelés

- Inkluzív pedagógia megvalósítása

- Szülıföldünkhöz való kötıdés megalapozása, a szőkebb és tágabb környezet gyermekközeli, érzelem-dús megismertetésével.

Feladatunk - Derős alaphangulat megteremtése - Érzelmi kötıdés kialakulásának elısegítése és fenntartása - Egymás közötti bizalom, pozitív attitőd kiépítése: /óvónı – gyerek, gyerek – gyerek, óvónı –szülı, gyerek – dajka/ - Közös élményre épülı, közös tevékenységek megszervezése - Egymás iránti tolerancia, empátiakészség kialakítása, különbözıségek elfogadása, tisztelete - Alapvetı viselkedési normák, szokás, normarendszer kialakítása. - Gyermekeink szociális érzékenységének, ezen belül éntudatának fejlesztése, önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek támogatása - A gyermek önálló személyiségének elfogadása differenciált fejlesztése - A szociális viselkedéshez szükséges kompetencia erısítése (szükségletek, hajlamok, attitődök, rutinok, meggyızıdések,) minták, készségek, ismeretek erısítésével - Modellértékő legyen az óvodapedagógus, dajka, az óvoda minden dolgozójának kommunikációja, bánásmódja, viselkedése - Hazához, lakóhelyhez, kultúrához való kötıdés, értékek megismerése és megbecsülése


Tartalom - Napirend szerinti: Szabad játékban, tevékenységekben megvalósuló tanulásban - Beszoktatás, befogadás folyamata /igény szerint a szülık bevonásával/

A fejlıdés várható eredménye

Sikerkritérium - Gyermekek szívesen jönnek óvodába - Aktívan, örömmel vesznek részt az óvodai életben - Kialakul náluk a szeretet, kötıdés képessége - Kapcsolataikat ıszinteség jellemezi Képessé válnak: - alapvetı viselkedési normák és a közösségi élet szabályainak elfogadására - önálló döntéshozatalra - konfliktusok kezelésére - együttjátszásra, feladatvégzésre, kitartásra - különbözıségek elfogadására - kialakulnak társas kapcsolatai

- Sajátos nevelési igényő, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzető, migráns gyermekek egyéni fejlesztése, szocializációja, szükség szerint szakember bevonásával - Tehetséges, kiemelkedı képességő gyermekekkel való - Kialakul a szokásfoglalkozás, normarendszeréhez való elemi tehetséggondozás alkalmazkodóképességek, így az - Sok közös élmény lehetıségének megteremtése /programok, jeles napok, hagyományok, ünnepek/

SNI. HH, HHH gyermek a lehetıségekhez képest vidám, öntevékeny, a közösségben beilleszkedı, toleráns személyiséggé válik - Megismerik szőkebb és tágabb környezetüket

15

A megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése

⇒ Biztonságos, inkluzív nyugodt légkör megteremtése óvodáskor végéig, amelyben napi szinten gyermekeink nyitottságára építve neveljük óvodásainkat a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, szülıföldünk szeretetére, megbecsülésére. ⇒ A beszoktatás folyamatosan és fokozatosan történjen, legyen lehetısége a szülınek az együttes beszoktatásra. ⇒ A beilleszkedési nehézségekkel küzdı gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében, a személyiségjogok tiszteletben tartásával. ⇒ Nevelımunkánkban motiváló erı legyen a dicséret, buzdítás, az érintés varázsa. ⇒ Az óvodai dolgozók pozitív, következetes mintaadása, szeretetteljes, türelmes elfogadó dolgozói attitődje. ⇒ Egyéni differenciált nevelés, kivárás pedagógiája, a különbözıségek elfogadása. ⇒ A csoport életritmusának, szokás-normarendszerének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságait figyelembe véve, rugalmas napirend segítségével történik. ⇒ Napi kapcsolatunk a szülıkkel folyamatos, csoportlégkörünk derős, családias érzelmi biztonságot adó. ⇒ A nehezen szocializálható, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a megfelelı szakemberekkel.


16

5. 3. Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés Célunk

Feladatunk

- Az óvodai nevelıtevékenység egészében biztosítanunk kell a kommunikáció - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, lehetıségét, helyes mintaadással, szeretetére nevelés közben a gyermek szabályközvetítéssel, beszélı környezetben természetes beszéd és kommunikációs - Az óvodáskorú gyermek életkori kedvének fenntartása, ösztönzése sajátosságaira, valamint meglévı tapasztalataira és ismereteire építve további élmények biztosítása különbözı - A magyar nyelv szépségének, tevékenységekben és ezek élethelyzetekben kifejezıerejének megismertetésével, a helyes való gyakorlása nyelvhasználattal megalapozzuk a gyermek A teljes óvodai élet keretében – különösen a biztonságos önkifejezését, gyarapítjuk aktív játék tevékenységen belül spontán és és passzív szókincsét az óvodai élet minden irányított ismeretnyújtás, az intellektuális tevékenységében tanuláshoz szükséges kognitív képességek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás) - Az óvodai nevelés és a családi nevelés - Differenciált egyéni eredményeként a gyermek belsı érésének képességfejlesztés, egyéni elısegítése önmagához viszonyított fejlesztési terv alapján fejlesztése - Figyelem-összpontosításra motiválás - A kiemelkedı képességő gyermekek egyéni fejlesztése - A család megismerése, a beszéd - Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlesztése, egyéni sajátosságok, fejlettségi színt elérése nemzeti hovatartozás figyelembe vételével - Hatékony közös munka fenntartás a logopédussal


Tartalom Szabad játék, mindennapi folyamatos kommunikáció Munka jellegő tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás: - Vers, mese - Ének-zene – énekes játék. - Rajzolás, mintázás, kézimunka. - Mozgás. - Külsı világ tevékeny megismerése - Matematikai tapasztalatok győjtése Anyanyelvi nevelés: - Nyelvi képességek fejlesztése: o Légzı gyakorlatok o Artikulációs gyakorlatok o Nyelvtörık o Ritmusgyakorlatok o Hangerıgyakorlatok o A beszéd képi megjelenítése, (írott szöveg) - Irodalmi mővek - Mondókák, mesék, versek - Dramatizálás, bábozás - Könyvek, folyóiratok - Képolvasás - Színházi élmények - Meseládikó, (Anikóban) - „Mi a manó” számítógépes program (Anikóban)

17

Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése ⇒ Derős, nyugodt csoportlégkör, hely és idı biztosítása a mikrocsoportos tevékenységekhez, differenciált fejlesztéshez, valamint a szabad kommunikációhoz. ⇒ Beszédhelyzetek, kommunikációs helyzetek teremtése, beszédkedv felkeltése, (szükség esetén logopédus bevonása). ⇒ Az anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés az óvodai élet minden területén jelen van. Észrevetetjük és megismertetjük a gyerekekkel a természet és társadalmi környezet jelzéseit, nonverbális közléseit. ⇒ Építünk a gyermek kíváncsiságára, figyelembe vesszük egyéni érdeklıdéskörét. ⇒ Törekszünk arra, hogy az SNI gyermekek számára minél több szociális kontaktus, kötıdés, kommunikáció valósuljon meg. ⇒ Életkoruknak megfelelıen komplexitásra épülı tervszerő és spontán szerzett ismeretek rendszerezése, bıvítése, különbözı élethelyzetekben való gyakorlás. Változatos, sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítunk, amely a késıbbiekben élményként elıhívható. ⇒ A különbözı tevékenységek során a gyermek fejlettségére alapozunk, különös hangsúllyal a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő, migráns valamint a kiemelkedı képességő gyermekek megismerésére, fejlesztésére ⇒ Értelmi nevelésünk fontos kritériuma a tudatos tervezés, a pozitív megerısítés, és a szituáció érzékeny óvónıi magatartás állandó jelenléte. ⇒ A pszichikus képességstruktúrák fejlıdését egyénileg nyomon követjük, a szükséges fejlesztési feladatokat megtervezzük és beépítjük a gyakorlatba. ⇒ Az értelmi nevelés 7 tevékenységközpontban valósul meg az Enyezd 1. sz. Tagóvodánkban. Családszituáció szerepjáték, építı játék, mővészeti, manipulációs, mese - vers – ének – zene, homok – víz, természetismereti tevékenység központok.

A fejlıdés várható eredményei - sikerkritérium Korának és fejlettségnek megfelelıen kialakul a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra, térbeli viszonyok felismerésére, megnevezésére. A keresztcsatornák mőködése korának megfelelı. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására és problémamegoldásra törekvés, és kreativitás jellemzı. Helyesen, tisztán, érthetıen beszél. Kérdésre minimum egyszerő mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelı. Jól használja a metakommunikációs eszközöket, bátran szívesen kommunikál társaival és a felnıttekkel. A közölt információt megérti. A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja. Bátran kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelı. Egyszerőbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Élményeit és gondolatait is el tudja mondani. ⇒ Ismeri és használja az udvariasság szavait. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. ⇒ A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni. ⇒ Minden gyermek a saját képességéhez és önmagához viszonyítva fejlıdik, beszéd és a kognitív képességének maximumát éri el, rugalmas beiskolázással a megfelelı intézménybe kerül.

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒


18

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI Célunk

Feladatunk

Tartalom

Csoportszervezés elvei Az óvoda és a gyermek érdekének megfelelıen a felvett gyermekek életkorának függvényében homogén és / vagy heterogén csoportok kialakítása - Az óvónı által szervezett tevékenységek szervezeti keretei: - A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása o kötetlen jellegő - A gondozást kiemelten kezeljük, mivel az óvodapedagógus o kötött jellegő a gondozás során nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, Fejlesztési tartalmak szervezeti formái: segíti önállóságának fejlıdését együttmőködve a dajkával o egyéni, páros - A tevékenységbe ágyazott komplex készség és képesség o mikrocsoportos fejlesztés feltételeinek megteremtése (hely, idı, eszköz) o frontális

- A gyermekek életkorának és egyéni - A gyermekek szükségleteit, igényeit figyelembe véve a sajátosságainak megfelelı életritmus stabilitás, folyamatosság, rugalmasság jegyében szervezett napirend, hetirend kialakítása és az ebben foglalt szokások, A gyermek komfortérzetéhez szükséges optimális normarendszerek fejlesztı körülmények biztosítása tevékenységek rugalmas napirendi keretek közötti megvalósítása - Folyamatos szabad játék lehetıségének megteremtése - Az integrált nevelésben a rugalmas napirend elınyeire építve, a szokás – normarendszerhez való elemi alkalmazkodási képességeinek kialakítása

Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése - A szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés) kis – középsı - és nagycsoportban egyaránt kötött formában történik. - Minden más tevékenység párhuzamosan folyik, a gyermek vagy az óvónı kezdeményezésére. Hetirendünkben határozzuk meg a domináns tevékenységek sorát. Az óvodában a nevelımunka kulcsszereplıje az óvodapedagógus, aki a teljes nyitva tartás alatt foglalkozik a gyerekekkel. A hetente ritmikusan visszatérı tevékenységek rendszere biztosítja a különbözı fejlesztési tartalmak harmonikus egyensúlyát. A heti rendben meghatározott domináns tevékenységek, az aktualitástól, spontaneitástól a szituációktól a gyermekek igényeitıl , illetve az idıpontokhoz kötött gyermekprogramoktól függıen változhatnak. Szem elıtt tartjuk a komplexitásban rejlı lehetıségeket, valamint a szabad játék kitüntetett szerepét. Heterogén csoport összetétel esetén a gyerekek életkorának és fejlettségének függvényében alakul a választható tevékenységek aránya. Napirendünk biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú párhuzamosan végezhetı differenciált tevékenységekhez. - Rugalmassága a gyermek szükségleteihez igazodjon – különös tekintettel a SNI, HH, HHH, migráns gyermekek igényeire.


19

6. 1. Napirend minta 3 – 4 évesek → kiscsoport Idı

Tevékenység

(5) - 6 - 7

7 - 10

30

Folyamatos érkezés, szabad játék Székhelyóvodában pihenés: 5 órától - 6 óráig Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvónı által kezdeményezett tevékenység. Mindennapi testnevelés, kötelezı testnevelés heti egy alkalommal

1030 - 1130

Öltözködés, udvari játék, levegızés

1130 - 1230

Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd

1230 - 13

Elıkészület a pihenéshez

13 - 15

Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

15 – 17

Párhuzamos tevékenységek: átöltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység

4 – 5 évesek → középsı csoport Idı

Tevékenység

(5) - 6 - 7

7 - 10

30

Folyamatos érkezés, szabad játék Székhelyóvodában pihenés: 5 órától - 6 óráig Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvónı által kezdeményezett tevékenység. Mindennapi testnevelés, kötelezı testnevelés heti egy alkalommal

1030 – 1145


1145 – 1245


1245 - 1315

Elıkészület a pihenéshez

1315 - 15

Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

15 – 17



20

5 – 6 – 7 évesek → nagycsoport Idı

Tevékenység

(5) - 6 - 7

7 – 10

45

Folyamatos érkezés, szabad játék Székhelyóvodában pihenés: 5 órától - 6 óráig Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvónı által kezdeményezett tevékenység. Mindennapi testnevelés, kötelezı testnevelés heti két alkalommal

1045 – 1215


1215 - 13


13 - 1445

Elıkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

1445 – 17


Heterogén csoport esetén az adott korcsoporthoz közelebb álló napirendet valósítjuk meg

Nyári napirend (június 1.-tıl, augusztus 31.-ig) Tevékenység

Idı (5) - 6 - 7

7 - 12

Folyamatos érkezés, szabad játék Székhelyóvodában pihenés: 5 órától - 6 óráig Párhuzamos tevékenységek: játék a szabadban, tízórai, fürdés, napozás, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység, mosdóhasználat

12 – 1230

Elıkészület az ebédhez

1230 – 13

Ebéd

13 - 1445

Elıkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés

45

14 – 17

Párhuzamos tevékenységek: mosdóhasználat, uzsonna, játék a szabadban, szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység


21

6. 2. Hetirend minta

Csoport

Kis

Kötetlen tevékenységek

Középsı

Nagy

Heti alkalom Kötött tevékenységek

Vers – mese Mindennapi testnevelés Ének - zene, énekes játék (Zenevarázs – Anikóban) Rajzolás, mintázás, kézimunka Külsı világ tevékeny megismerése

Naponta Naponta 1

Vers - mese Mindennapi testnevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka Külsı világ tevékeny megismerése Matematika tartalmú tapasztalatok Ének – zene, énekes játék (Zenevarázs – Anikóban)

Naponta Naponta 1

Vers –mese Mindennapi testnevelés Rajzolás, mintázás kézimunka Külsı világ tevékeny megismerése Matematika tartalmú tapasztalatok Ének – zene, énekes játék (Zenevarázs – Anikóban)

Naponta Naponta

Heti alkalom

Mozgás

1

Mozgás

1

1 1

1 1 1

1 1

Mozgás

2

1 1

Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, amely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenységek szabad megválasztását. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerően biztosítja a fejlıdéshez szükséges, differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét. Minden nap egy kiemelt nevelési terület köré csoportosítva valósítjuk meg a komplex ismeretnyújtást. A gyermeki tevékenység változatos formája valósul meg: egyéni, páros és mikrocsoportos szervezéssel. A tevékenységek közül, egyedül a mozgásfejlesztést célzó testnevelést szervezzük kötött formában.


22

6. 3. Az óvodai nevelımunka tervezése Célunk: A tervezés módja és formája és tartalma koherens legyen a programban megfogalmazott általános célokkal, feladatokkal. Feladatunk: Pedagógiai tervezés struktúrájának kialakítása, elvek meghatározása. PEDAGÓGIAI TERVEZÉS DOKUMENTÁLÁSÁNAK STRUKTÚRÁJA

KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY

ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA SNI IRÁNYELVEK HELYI NEVELÉSI PROGRAM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

ÓVODAVEZETİI MUNKATERV CSOPORTOK NEVELÉSI, FEJLESZTÉSI TERVEI, ÉRTÉKELÉSEI

EGYÉNI FEJLİDÉS DOKUMENTUMAI (óvodapedagógusok)


GYÓGYPEDAGÓGUS EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVE (gyógypedagógus)

23

6. 3. 1. Tanulási tartalmak tervezése Cél

Feladat

Hároméves feladatterv Hároméves feladatterv elkészítése az 5 fejlesztı bontása heti- kétheti tevékenységhez hálóterv /kis – közép - nagycsoport/

Tartalom

A feladatterv tartalmazza azoknak az ismereteknek a körét amelyekkel az óvodában az óvodai élet alatt, minden gyermeknek találkoznia kell.

Megvalósulás folyamata

A módszereket, konkrét témákat, /a nevelés fejlesztési ütemét, eszközeit szabadon megválasztva, a kialakult szituációkat figyelembe véve/ az óvodapedagógus választja meg

Csoportok nevelési terve és értékelése Cél

Feladat

Tartalom

- Egészséges életmódra nevelés - Érzelmi nevelés, szocializáció - Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés - Szabad játék A csoportok nevelési, terve A helyi nevelési program, a - Tevékenységben megvalósuló tanulás tartalmazza az minıségirányítási program, - Munka jellegő tevékenységek óvodapedagógusok tervezı az éves vezetıi munkaterv, - HH, HHH, SNI, migráns, kiemelkedı munkájának elvét, a feladattervek alapján a képességő gyermekek nevelésével ellenırzı és értékelı csoportos óvónık készítik kapcsolatos feladatok dokumentumok, módszerek el - Partnerekkel való kapcsolattartás tartalmát - Gyermekvédelmi munka - Óvodai hagyományok, ünnepek, jeles napok, rendezvények


Megvalósulás folyamata Helyileg elkészített csoportnapló, amely tükrözi óvodáink sajátos arculatát, a helyi nevelési program általános feladatainak éves tartalmát, tevékenységek rendszerét Féléves tervezés, értékelés Komplex ismeretnyújtás tervezése projektekkel tevékenységközpontokra bontva (Enyezd 1.)

24

6. 3. 2. Gyermekek egyéni fejlesztési terve, az egyéni fejlesztés dokumentumai Cél A gyermekek személyiségfejlıdésének nyomon követése

SNI, HH, HHH, migráns, kiemelkedı képességő valamint az egyes gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése

Részképesség zavarok feltárása a korrigálás érdekében

Feladat - A gyermekek aktuális fejlettségi állapotát tükrözı személyiségjegyekre kiterjedı megfigyelés - Nevelési fejlesztési feladatok rögzítése minden gyermeknél - A HH, HHH, migráns, fejlıdési zavarral küzdı, SNI, kiemelkedı képességő gyermekek számára szükség szerint fejlesztı program készítése - 5. életévet betöltött gyermek célirányos mérése - Szülık kérésére fejlesztési javaslatot tartalmazó dokumentum elkészítése, átadása 11/ 1994. MKM-rend.20/B§


Tartalom

- Adatlap - Megfigyelılap - Fejlesztı program készítése,

- Fejlesztı program értékelése,

- Sajátos nevelési igényő gyermekek egyéni fejlesztési terve

- Szakvélemények /Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó Szakértıi Bizottság,/

Fejlesztés folyamata - Óvodával való ismerkedés szakasza /beszoktatás/ beilleszkedés - Fejlesztés nyomon követése - A fejlıdés áttekintése 5 éves korban

↓

Értékelés, pedagógiai tervezés rögzítése

Féléves tervezésértékelés

Feladat

Diagnosztikai eljárás - kontrollálni a gyermekismeretet (rövid differ, Sindelar, HEFOP mérési anyag) Szükség esetén szakember bevonása Beiskolázás 6-7, indokolt esetben 8 éves korban

↓

- Egyéni fejlesztési napló - Gyógypedagógiai fejlesztési napló /Kertvárosi Óvoda/ - Gyermekvédelmi terv

Feladat

A gyermeki fejlettség elemzése, értékelése az óvodáskor végére elérendı fejlıdési jellemzık a gyermek önmagához viszonyított fejlıdésének figyelembevételével Konzultáció – tanítónıkkel, Szakszolgálat szakembereivel

- Csoportról szóló bejegyzések

25

Személyre szóló egyéni megfigyelési szempontok a gyermek fejlıdésének megítélésében

Differenciált nevelés, Egyéni bánásmód gyakorlata

⇒ Befogadás, beilleszkedés alatti tapasztalatok - Gyermek családban elfoglalt helye - Családlátogatás tapasztalatai

1. Probléma észlelése, tudatosítása

⇒ A gyermek mozgásfejlettsége - Nagy mozgások - Finommotorika, téri tájékozódó képesség - Egyensúlyérzék - Mozgás koordináció

3. Tényfeltárás 3.1. Különféle módszerekkel /családlátogatás, megfigyelések, szociometria, gyermekmunkák/ 3.2. Különféle területekrıl, mozgásfejlettség, társas kapcsolat, gyermek ismeretkörének tartalma, kommunikációs képesség 3.3. Különféle tevékenységben /gondozás, játék, munka, tanulás/ 4. Az egyes tényfeltáró módszerek által kapott adatok elemzése

⇒ Társas kapcsolatok szintje - Gyermek közösségben elfoglalt helye, szociális érettsége - Szokás, szabályrendszer betartása, viselkedéskultúra ⇒ Gyermek ismeretkörének tartalma - értelmi képességek, mennyiségi fogalmak, gondolkodási szint - grafomotorika fejlettsége, rajzkészség ⇒ Játéktevékenység fejlettsége ⇒ Kommunikációs képesség - beszédkészség, szókincs, beszédhibák, mondatszerkesztés

2. A probléma megfogalmazása

5. A vizsgálatok eredményeinek összegzése 6. Differenciálás területének kijelölése 7. Differenciálás, bánásmód tervének összeállítása 8. Eredmények értékelése 9. További teendık megfogalmazása


26

EGYÉNI FEJLETTSÉGMÉRİ LAP ……./……. I. félév Fejlesztési terület Mit fejlesztünk?

Módszer –

Eszköz – Hogyan?

Mivel?

Eredményesség

Megjegyzés:

EGYÉNI FEJLETTSÉGMÉRİ LAP ……./……. II. félév Fejlesztési terület Mit fejlesztünk?

Módszer –

Eszköz – Hogyan?

Mivel?

Eredményesség

Megjegyzés:


27

GYÓGYPEDAGÓGIAI EGYÉNI FEJLESZTÉSI NAPLÓ Haladási napló Tartalom Sorszám

Dátum

Foglalkozás anyaga

- A gyermek adatai

- A tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó címe és a Szakvélemény száma

- A gyermek állapota a foglalkozás megkezdésekor

- A gyermek fejlıdésének értékelése az I. illetve a II. félévben


28

7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Cél

A közvetlen és közvetett partnerek igényeinek és elvárásainak való megfelelés a minıségbiztosítás eredményeinek figyelembevételével

Feladat - Az elvárások, igények folyamatos figyelemmel kísérése (mérés, értékelés) - A változások nyomon követése - Jó munkakapcsolat kialakítása és fenntartása - Folyamatos kapcsolattartás - Információcsere - Konzultáció - Közös programok - Nyitott óvoda - Segítségnyújtás a családok sajátosságainak figyelembevételével


Tartalom Közvetlen partner

Közvetett partner - Szakszolgálatok

- Gyermek - Szülı-család - Munkatársak - Fenntartó - Bölcsıde - Általános iskola - Szőrıvizsgálatokat ellátó szakemberek - MEVID Rt.

- Szakmai szolgáltatók - Mővelıdésügyi intézmények - Szponzorok, támogatók - Felügyeleti szervek - Kisebbségi szervezetek

29

Megvalósulási folyamat az óvoda és közvetlen partnerek kapcsolatában Közvetlen partner

Célunk

- Meleg töltéső érzelmi kapcsolat kialakítása és ápolása: gyermek – felnıtt, gyermek – gyermek viszonylatban

Gyermek

- Örömteli, sikeres tevékenységben gazdag óvodai mindennapok biztosítása, a gyermek pozitív énképének megalapozása

- SNI, HH, HHH, migráns gyermekek fejlıdésének kiemelt figyelemmel kísérése


Feladatunk - Derős, nyugodt, otthonos légkör kialakítása, (elégedettség mérés) - Minıségi munkavégzés - Meleg, szeretetteljes attitőd az óvónı állandó jelenlétével - Befogadási idıszak zökkenımentes megszervezése - A gyermeki biztonságérzet kialakítása - Családlátogatás, igény, szükség szerint - A gyermeki jogok tiszteletben tartása - Egyéni sajátosságok figyelembevétele, egyéni bánásmód alkalmazása minden gyermek esetében - Tevékenységformák változatos, színes megszervezése, szabad játék biztosítása - Közös élmények, rendezvények biztosítása - Egészségmegırzés

Kapcsolattartási formák - Nyílt napok, játszóházak (ismerkedés) - Befogadás - Családlátogatás, igény és szükség szerint

- Az óvodai élet mindennapos és különleges tevékenységei alatt való együttlét: Egyéni differenciált fejlesztés Közös ünnepeken, ünnepélyeken való részvétel Jeles napok, hagyományok ápolása Programok, séták, kirándulások szervezése

30

Közvetlen partner

Szülı-család

Célunk

Feladatunk

Kapcsolattartási formák

- Befogadási idıszak - Családlátogatások, igény és szükség szerint (problémás - Szülıi értekezlet keretében a gyermek esetén a gyermek- és szülık maximális tájékoztatása ifjúságvédelmi felelıs az óvoda helyi nevelési kíséretében). programjáról - Pedagógiai- pszichológiaiA szülıi ház és az óvoda - A szülık elvárásainak, egészségügyi elıadások kapcsolatában az egyenrangú igényeinek megismerése, nevelıpartneri viszony kialakítása, szülıknek, óvónıknek, ezekhez való rugalmas szakemberek bevonásával fenntartása alkalmazkodás - Közös kirándulások, kultúrált - MIP mőködtetése - A gyermekhez főzıdı meleg együttes kikapcsolódások, érzelmi viszony és biztonságot programok: Nyílt ünnepek, ünnepélyek. árasztó, befogadó légkör Nyílt napok, betekintés kialakítása biztosítása - Nyitott óvónıi hozzáállás, amely lehetıvé teszi a szülı számára a Munka délelıttök, Családok sajátosságainak betekintést figyelembe vétele, intervenciós munkadélutánok, - Információáramlás lehetıségének játszóházak (segítségnyújtó) gyakorlat biztosítása, megvalósítható Szülık Klubja megvalósítása szülıi javaslatok támogatása Fogadóóra, elızetes idıpont egyeztetés alapján - A szülık által kezdeményezett Egyéni beszélgetések, alapítványok gazdaságos és sikeres mőködtetése problémamegoldások a - Szülıi Szervezettel való mindennapi találkozások hatékony együttmőködés során Szülıi Szervezet megbeszélése, szülıi értekezletek


31

Közvetlen partner

Munkatársak -

Óvodapedagógusok Dajkák Gazdasági dolgozók Kisegítı - Karbantartó

Fenntartó

Célunk

- Megfelelı munkafeltételek megteremtése - Anyagi-erkölcsi megbecsülés - Szakmai továbbfejlıdés biztosítása Pozitív, derős munkahelyi - Egymás tiszteletben tartása légkörben összehangolt, hatékony, - Empátia, tolerancia magas színvonalú munkavégzés - Korrekt ellenırzés-értékelés - Arányos munkamegosztás – Segítıkész, együttmőködı vállalás összetartó munkahelyi közösség - Tisztességes, becsületes, egymást segítı magatartás - Megfelelı információáramlás biztosítása - Pontos, precíz munkavégzés

Németh László TVT.


- Mindennapos munkahelyi találkozások - Nevelıtestületi, alkalmazotti értekezletek - Megbeszélések - Beszámolók - Munkaközösségi találkozók - Ellenırzések, hospitálások - Külsı-belsı továbbképzések - Közös ünnepek, hagyományok, programok

- Állandó információcsere a - Jól mőködı intézményi struktúra fenntartó és az intézményvezetı A színvonalas nevelımunka fenntartása között végzése, szakmai munkánk pozitív - Gazdaságos, törvényes mőködés - Beszámolók írásban, szóban, fenntartói értékelése - Pontos adatközlés, határidık e- mailben betartása - Ellenırzés, értékelés, betekintés

Bölcsıdék -

Feladatunk

A gyermek óvodai beilleszkedésének elısegítése


- Betekintés - A bölcsıdékkel való folyamatos - Kölcsönös látogatás kapcsolattartás (Anikó, Németh, TVT. Óvodák) - Bölcsıde –óvoda átmenet - Közös rendezvények, programok biztosítása - Konzultáció, játszóházak, nyílt - Leendı óvodásaink megismerése napok

32

Közvetlen partner

Általános iskolák -

-

Anikó Utcai Iskola (Anikó, Melinda Óvodák) Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola (Enyezd 1. sz. Enyezd 2. sz. Németh L. Óvodák) Testvérvárosok Terei Általános Iskola (TVT. , Melinda Óvodák)

Szőrıvizsgálatot ellátó szakemberek

MEVID RT.

Célunk

Feladatunk

- A gyermekek körültekintı felkészítése az iskolára - Készség- és képesség fejlettség egyénenkénti ismerete, iskolaválasztás segítése - Szükség esetén szakvélemények Iskoláskorú gyermekeink kérése zökkenımentes iskolába lépésének - Óvodai szakvélemények elkészítése, beiskolázási teendık elısegítése elvégzése, igény szerint fejlesztési javaslat kiadása Rugalmas beiskolázás - Jó partnerkapcsolat ápolása az iskolákkal - A gyermekek egészségügyi állapotának folyamatos Gyermekeink egészségügyi figyelemmel kísérése, szülık ellátása, egészségmegırzése, tájékoztatása rendellenességek kiszőrése - Szőrıvizsgálatok lehetıségének biztosítása óvodán belül, szülıi beleegyezéssel - Adminisztratív tevékenységek pontos teljesítése - Jó munkakapcsolat kialakítása, ápolása Gyermekeink életkorának - Igények, elvárások továbbítása megfelelı, egészséges, bıséges, - Étkezési díjak átvétele, változatos táplálkozás biztosítása elszámolása - Pontos létszámadat közlése Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Az iskolaérettség újra értelmezése (Anikóban)



- Igény szerint tanítónı meghívása szülıi értekezletre - Iskolalátogatás az elsı osztályosoknál - Kölcsönös szakmai látogatások, konzultációk - Közös továbbképzések, programok - Kulturális rendezvények - Együttmőködési megállapodás

- Rendszeres, kapcsolattartás az óvodaorvosokkal, védınıkkel - Egészségügyi szőrések

- Napi találkozások a szállítóval és a konyhai dolgozóval - Létszámjelentés - Telefonkontaktus - Ellenırzés - értékelés - Közös rendezvények

33

Közvetett partner

Célunk

Szakszolgálatok -

-

Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó Szakértıi Bizottság Korai Fejlesztı Logopédiai Gyógytestnevelési Intézet Gyermek Ideggondozó Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítı Központ Területi Szociális Központ

Szakmai szolgáltatók

- A rászoruló gyermekeink szakszerő egyéni fejlesztésben részesüljenek, beiskolázásuk a megfelelı intézményekbe történjen - SNI, HH, HHH, migráns gyermekeink esélyeinek növelése

- Állandó, permanens önképzés, fejlıdés - Szakmai megújulás

Kulturális és Mővelıdési intézmények

- A gyermekek fejlıdését elısegítı kulturális programok látogatása


Feladatunk - A problémák, tanulási nehézségek, részképesség zavarok felismerése, kiszőrése, dokumentálása - Szakszerő jellemzések elkészítése - A gyermek irányítása a megfelelı szakszolgálathoz - Hatékony team-munka végzése a gyógypedagógussal, logopédussal és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel

- Tanfolyamok, továbbképzések figyelemmel kísérése - Igényeinek jelzése és tanfolyamokra való jelentkezés határidın belül - Szakmai napok felvállalása

- A különbözı kulturális intézmények programjainak folyamatos figyelemmel kísérése - Látogatás megszervezése

Kapcsolattartási formák - Mérések - Konzultáció - Szakmai napok, továbbképzések - Intézményi látogatások - Hivatalos megkeresés, felkérés, információcsere - Tájékoztató - Aktív részvétel a tanfolyamokon, továbbképzéseken - Elıadások nevelıtestületen belül- szakértıkkel, szaktanácsadással

- Tájékoztatók - Programokon való részvétel

34

Közvetett partner

Célunk

Szponzorok-támogatók

- Óvodai rendezvényeink, alapítványaink anyagi és erkölcsi természető támogatása, érdekképviselete

- Területi képviselı - Civil szervezetek - Alapítványok - Kisebbségi szervezetek, önkormányzatok

- Az intézményünk népszerősítése, céljaink, feladataink, eredményeink alapján - Színvonalas pályázatokkal anyagi támogatás elnyerése - Kapcsolattartás - Együttmőködés

Felügyeleti szerek


- A törvények, rendeletek betartása

Feladatunk


- PR tevékenység végzése - Intézményünk széleskörő népszerősítése - Korrekt tájékoztatás - Problémáink feltárása - Reális célokra támogatáskérés, megvalósítás igazolása - Pályázati lehetıségek folyamatos figyelemmel kisérése - Megfelelı színvonalú pályázatok készítése

- Az intézmény mőködtetése a törvényi elıírásoknak megfelelıen

- Személyes találkozók - Konzultációk - Rendezvényeinken való részvétel - Képviselıi fórum - Média, információk - Hivatalos elszámolás

- Információcsere - Ellenırzés

- Pontos adatközlés, határidık betartása

- Értékelés

35

8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Az óvodapedagógus feladatai 8. 1. Játék „ A játék a gyermek útja annak a világnak a megismeréséhez amelyben most élnek és amelyet tovább alakítani hívatottak.” /Gorkij/ Az óvodában a játék a gyermekek legfıbb tevékenysége a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legfıbb mutatója.

Célunk

- A játék, mint örömforrás erısítse a gyermek pszichikumát, kreativitását, adjon élményt, járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, boldog óvodáskor megéléséhez

- A szabad játék túlsúlyának érvényesülése

Feladatunk - A szabad elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetıségének biztosítása - A játék feltételrendszerének megteremtése /hely, idı, eszköz, megfelelı csoport légkör, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítı anyagok/ az adott életkori sajátosságoknak megfelelıen, a gyermekek egyéni fejlettségének, tapasztalatainak ismeretében - A társas kapcsolatok fejlesztése /szeretet, barátság, empátia, tolerancia, szerepvállalás/ - A gyermekek számára érzelmi biztonság megteremtése /az óvónı tudatos jelenléte, indirekt irányítása, a kérdezés, a beszélgetés, mozgás szabadsága/. - A kreativitást elısegítı tapasztalatszerzés


Tartalom

A fejlıdés várható eredménye Sikerkritérium

- A tartalmas játék megvalósulása - Gyakorló játék érdekében óvódáskor végére a gyermekek képesek a társakkal való együttjátszásra - Szimbolikus szerepjáték - Barkácsolás

- Játékukban dominál a szimbolikus szerepjáték

- Dramatizálás, bábozás - Szabályjáték

- Képesek a szabályok, normák elfogadására, betartására, önálló szabályozására

- Konstruáló, építıjáték - Udvari játék - Homok – víz asztal nyújtotta játékok

- Tiszteletben tartják egymás játékát

36

Célunk

- SNI, HH, HHH, migráns gyermekek számára a szabad játék legyen a szocializáció fı színtere

Feladatunk

Tartalom

- A szabad játék folyamatosságának biztosítása - A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét, hogy a szabad játék túlsúlya érvényesüljön - Az óvónıi kreativitásra építve a játékeszközök folyamatos fejlesztése - Udvari játéktevékenység megszervezése: mozgásos játékok lehetıségének biztosítása az udvaron és a csoportszobában egyaránt - SNI, HH, HHH, migráns gyermekek személyiségének differenciált fejlesztése játéktevékenységen keresztül, fejlettségtıl függı, fokozódó komplexitású játékok megtanítása, megszerettetése


- Ismerik és alkalmazzák az udvarias magatartás formáit a játék során

- Az óvónı egész személyisége, kommunikációja modell értékő az együttjátszás során

A megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése ⇒ Jó napirend kialakításával biztosítjuk a hosszantartó, zavartalan játékidıt és a gyermekek számára a fejlettségüknek megfelelı játékeszközöket. ⇒ A gyermeki fantáziát segítı anyagok, eszköz álljanak a gyermekek rendelkezésére. A játékeszközök folyamatos bıvítésére és fejlesztésére törekszünk. ⇒ Az óvónı irányító, segítı szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon, utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat kialakult bevonható társ marad, illetve segítıvé, kezdeményezıvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. ⇒ Az óvónı szituáció érzékenysége, segítse elı a különbözı fejlettségő, és képességő gyermekek együttjátszását, a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. A játéktevékenységek, tevékenység központokban valósulnak meg /Enyezd 1. /


37

8. 2. Vers - mese, dramatikus játék Célunk A könyv, az irodalom, a mővészet iránti érdeklıdés megalapozása

Feladatunk

- A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása

A gyermekek érzelmi, értelmi és - Az óvodás korú gyermekek nyelvi erkölcsi fejlıdésének segítése, képességeinek fejlesztése az pozitív személyiségjegyeinek irodalom eszközeivel megalapozása: - a meseélményekkel - A gyermekek absztrakt - a versek zeneiségével gondolkodásának elısegítése, - a bábjáték és a memória, intelligencia, kreativitás - dramatizálás eszközeivel elısegítése, belsı képvilágának fejlesztése A gyermek saját vers és mesealkotása annak mozgással - Népi értékek, hagyományok, és/vagy ábrázolással történı klasszikus és kortárs irodalmi kombinálása az önkifejezés mővek közvetítése módja legyen SNI, HH, HHH, különbözı szociokulturális környezetbıl érkezı gyermekek beszédfejlesztése a különbözı fejlıdési szakaszokban, kommunikációs helyzetekben

Tartalom

- Az irodalom szeretetének meglapozása, az olvasásra nevelés elindítása - Mondókák, dúdolók, versek, ölbéli játékok ritmusával, mozdulatok, szavak egységével érzéki-érzelmi élmény adása


- Mese, vers, mondóka, dúdoló, ölbéli játékok - Klasszikus és kortárs irodalmi mővek - Könyvek, folyóiratok nézegetése - Színházi élmények nyújtása - Irodalmi élmények reprodukálása, mesekönyvek, leporellók készítése, meselemez - Bábozás, dramatizálás

A fejlıdés várható eredménye Sikerkritérium - A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat, mondókákat - Várják, igénylik a mesehallgatást - Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak egymás és maguk szórakoztatására - Megjegyeznek mondókákat, verseket, meséket - Tudnak meséket, történeteket kitalálni és azt mozgásban, illetve képben megjeleníteni - Figyelmesen végig tudják hallgatni óvónıiket, társaikat - Bıvül szókincsük, fejlıdik kifejezıkészségük, kialakul az összefüggı beszéd - Képessé válnak a valós és a mesevilág közötti elvonatkoztatásra - Kialakul a könyv szeretete, óvása, megbecsülése - Megismerkednek más népek irodalmi értékeivel - SNI gyermek örömmel hallgatja a mesét, szívesen ismételget verseket, rigmusokat, mondókákat, önmagához képest fejlıdik verbális és nonverbális kommunikációs képessége

38


⇒ Megfelelı, érzelmi biztonságot nyújtó hely, amelynek hangulata magával ragadja a gyermekeket. ⇒ Kezdeményezéskor mese bevezetı /pl.: gyertyagyújtás, zeneszignál, mesepárna stb./ - amely az irodalmi élmény befogadására motiválja a gyermeket. ⇒ Mindennapi irodalmi élmény biztosítása, homogén illetve heterogén csoportokban kötetlen és kötött formában egyaránt. ⇒ Az irodalmi anyag változatos repertoár, amelynek gerincét a magyar népmesekincs alkotja és bıvül a világirodalom mőveivel. ⇒ Ölbéli mondókák, játékok, dúdolók, versek gyakori ismételgetése egyénileg és mikrocsoportban. ⇒ Esztétikus és változatos eszközök biztosításával (meseládika – Anikó Úti Tagóvoda), segítjük elı, hogy gyermekeink megjeleníthessék képileg vagy dramatikusan irodalmi élményeiket.


39

8. 3. Ének - zene, énekes játék Célunk

Feladatunk

- Az éneklés, zenélés - A gyermek zenei anyanyelvének, megszerettetése zenei érdeklıdésének, zenei ízlésének, zenéhez kapcsolódó - Ünnepekhez, hagyományokhoz, mozgások megalapozása, jeles napokhoz kapcsolódó, formálása szokások, dalok, zenék megismertetése, ápolása - Zenepedagógiai módszerek, ritmikus mozgás, tánc, ének nevelı hatásának érvényesítése

- Az éneklés, zenélés váljon részévé a mindennapi tevékenységnek, a felnıtt minta spontán utánzásával

- Az SNI, HH, HHH, migráns gyermekek komplex, egyéni ütemő személyiség fejlesztése a dallam, a ritmus, a mozgás és a beszéd összekapcsolásával

- Más népek dalainak, zenéjének megismertetése - Zenei képességek, ritmusérzék, éneklési kézség, szabad improvizáció, mozgás, zenei ízlés, kreatív zenei kedv fejlesztése - A környezet hangjainak megfigyelése, közös zenei élmények biztosítása, énekes játékok, közös zenélés az óvónı éneke, vokális és hangszeres zene segítségével


Tartalom - Életkori sajátosságoknak megfelelı zenei anyag választása - Magyar népi énekes- mozgásos játékok, néptánc, népi mondókák - Magyar népszokások, hagyományok, jeles napok, ünnepek dalai, játékai, mondókái - Más népek dalai, gyermekeknek írt mődalok, kortárs zenei mővek - Zenehallgatás: vokális és hangszeres zene, klasszikus, kortárs, nemzetiségi, etnikai kisebbség zenei mőveinek felhasználása - Ritmushangszerek megismerése, megszerettetése, használata - Veronika zeneprojekt módszertani elemeinek felhasználása - Hangszerkészítés (óvónı, gyermek, dajka)

Fejlıdés várható eredménye

Sikerkritérium - A gyermekek szívesen játszanak énekes játékokat, gátlások nélkül dalolnak - Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat - Dallammotívum alapján felismerik a dalokat, megkülönböztetik a zenei hangokat más zörej hangoktól - Érzik és alkalmazzák az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát - Ismernek néhány hangszert és képesek a ritmushangszerek alkalmazására - Törekednek a tiszta éneklésre, képesek hat hangterjedelmő dalok elıadására - Tudnak egyszerő tánclépéseket, ismernek néhány térforma alakítási lehetıséget - Szívesen hallgatnak zenét - Érzik a zene – mozgás – nyelv kreatív lehetıségeit - SNI, HH, HHH, migráns gyermek szívesen, felszabadultan énekel, részt vesz körjátékban, örömmel használja az egyszerő hangszereket. Fejlıdik önbizalma, derős, nyugodt

40


⇒ Nyugodt kényelemes hely, meghitt légkör megteremtése. ⇒ Eszközök, kellékek, hangszerek biztosítása, motivációhoz, gyakorláshoz. ⇒ Felkészülten, megfelelı hangmagasságban énekeljünk, hangszerjátékunkkal színesítsük a mindennapjainkat. ⇒ Segítsük a gyermeket az önálló feladatmegoldásban, élményszerzésben, a felnıtt minta spontán utánzásával váljék mindennapi tevékenységgé az éneklés, zenélés. ⇒ Vegyük figyelembe a gyermek fejlettségét, etnikai hovatartozását, ehhez mérten differenciáltan határozzuk meg a zenei fejlesztési feladatokat, pozitív megerısítéssel segítsük ıket. ⇒ Használjuk a zenepedagógiai módszereket, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylı, magatartászavarokkal küzdı, valamint SNI, HH, HHH, migráns gyermekek fejlesztésében /motorikus képesség fejlesztés, kreativitás, önbizalom/. ⇒ A csoport összetételét figyelembe véve, az adott alkalomra tervezett anyag alapján lehet: - Kezdeményezés az óvónı által - Gyermekek spontán szervezıdésével - Kötött tevékenységként


41

8. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk

Feladatunk

- Az ábrázoló tevékenység - Gyermeki igény felkeltése az feltételeinek megteremtése alkotásra, az önkifejezésre, a (hely, idı, anyag, eszköz) környezet esztétikai alakítására és - Az egyéni fejlettség figyelembe az élmények befogadására vétele, differenciált fejlesztés, tolerancia, empátia érvényesítése - Vizuális tapasztalatok nyújtása, - Az esztétikus környezetben egyéni fejlettségnek, igény kialakítása az alkotásra, az életkornak megfelelıen esztétikai élmények befogadására - A gyermek ábrázolásbeli - Szépség iránti vonzódás, fejlıdésének figyelemmel mővészetek iránti érdeklıdés kisérése, a gyermekmunkák felkeltése, az alkotás örömének elemzése megtapasztalása - Népmővészeti elemek felhasználásával - Ábrázolókészség, kézügyesség hagyományápolás a környékbeli fejlesztése, tér-forma, kézmőves tevékenységek megismertetése színképzetük gazdagítása - A gyermekek megismertetése a vizuális technikákkal, - SNI gyermekeknél az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközökkel, eljárásokkal - Kézmozgásuk finomítása, eszközök megismertetése grafomotoros képességek fejlesztése


Tartalom

- Rajzolás - Festés - Mintázás - Kézimunka - Barkácsolás


- Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket - Fejlıdik képi, plasztikai valamint térbeli komponáló képességük, gazdagodik fantázia világuk - Örömmel , bátran biztonságosan használják az ábrázolás eszközeit

- Díszítımunka - Képalakítás, képmozaik

- Élnek az alkotás, létrehozás lehetıségeivel

- Építés - Ismerkedés mőalkotássokkal, népmővészeti elemekkel, eljárásokkal, esztétikus tárgyi környezettel

- Megismerik a népi, díszítı mővészet alapjait, elemeit . - Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat

42


⇒ A gyermek életkori sajátosságának és fejlettségének megfelelıen az ábrázolótevékenységének megtervezése (téma, technika, milyen tapasztalatokra épül, stb.), a szükséges feltételek megteremtése (hely, idı, anyag, eszköz). ⇒ A foglalkozások mindhárom korcsoportban kötetlenül egyéni és mikrocsoportos formában zajlanak. ⇒ A témák megjelölésénél építünk a gyermek élményeire, tapasztalataira, fantáziájára, ötletgazdagságára. ⇒ A technikákkal való ismerkedés során a fokozatosság elvét tartjuk szem elıtt, biztosítjuk a változatos anyag használatát, elıtérbe helyezzük a természetes anyagokat. ⇒ Az ábrázolás eszközei egész nap folyamán a gyermek rendelkezésére áll, összefonódik a játékkal, konstruálással, más mővészeti és egyéb tevékenységekkel. ⇒ Elsısorban a tevékenység, másodsorban az elkészült mő a fontos, amely felhasználható játékeszközként is.


43

8. 5. Mozgás Célunk

Feladatunk - Tárgyi, személyi feltételek biztosítása - A gyermekek harmonikus, - A társra figyelés, egészséges fegyelmezett nagyversenyszellem, természetes és kismozgásának mozgások kialakítása, fejlesztése, kialakítása, fejlesztése, az ritmizálása egyéni sajátosságok, - Az összerendezett, fegyelmezett képességek nagy- és kismozgások kialakítása figyelembevételével az - Testi képességek, fizikai erınlét összerendezett mozgás elérése, fejlesztése /erı, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, prevenció egyensúlyérzék, testtartás/ - A térbeli, idıbeli tájékozódó - A gyermekek természetes képesség fejlesztése mozgáskedvének megırzése, a - A testséma, a szem-kéz,- láb mozgás megszerettetése az koordinációjának fejlesztése óvodai nevelés minden napján - A lábstatikai, tartási rendellenességek megelızése - A gyermekek egyéni fejlettségéhez - Egészséges életmód mérten az alapmozgások kialakítása, korrigálása, kialakítása, erısítése koordinációs zavarok csökkentése, a mozgás, a gondolkodás, érzékelés, észlelés együttes fejlesztése Testi-lelki harmónia - A szociális képességek fejlesztése, érdekében az együttmőködés és a társas magatartás kialakítása


Tartalom Mozgás szabad játékban Fejlesztés: - 2,5-3-4 éveseknél: természetes nagymozgások, - 4-5 éveseknél: szem-kéz, szemláb koordináció, egyensúlyérzék, - 5-6-7 éveseknél: finommotorika, térpercepció, állóképesség, társra figyelés, verseny szellem

A fejlıdés várható eredménye

Sikerkritérium - A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban - Betartják a szabályokat a különbözı versenyjátékokban - Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni - Ismerik a vezényszavakat, tudnak a hallottak szerint cselekedni, egymásra figyelni - Képesek sor- és köralkotásokra - Tudnak ütemtartással járni, Mozgás kötelezı testnevelési gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni foglalkozáson – szabadban, ill. Szeretnek futni- és páros lábon tornaszobában szervezett tudatos szökdelni, kisebb akadályokat mozgásfejlesztés átugrani Fejlesztés tartalma: - Egyensúlyoznak egy lábon, - Rendgyakorlatok, különbözı szereken, emelt - Természetes gyakorlatok magasságban két lábon - Láb- és tartásjavító gyakorlatok - Tudnak labdát dobni, megfogni, - Gimnasztika alapformájú gurítani, célozni, pattogtatni, gyakorlatok vezetni - Talajgyakorlatok - Bátran végeznek ugrásokat - Szergyakorlatok - Tartásuk helyesebb, lábboltozatuk egészségesebb, - Játékok , páros gyakorlatok A gyermek speciális szükségleteit összerendezett mozgásuk kialakul - SNI gyermek mozgása szem elıtt tartva a mozgást harmonikusabbá, összerendezettebbé szabad játékban, balesetmentes válik, természetes mozgáskedvét környezetben, mindennap örömmel elégíti ki, félelem és biztosítjuk szorongás nélkül

44

A megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése Mozgás szabad játékban

Kötelezı testnevelési foglalkozáson

Mindennapi testnevelés

- A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játék jellegő fı - Célunk, hogy minden gyermek gyakorlatokból tevıdik össze, heti egy alkalommal. megtalálja fejlettségének, - Az egészséges életmódot erısítı - A játékot, a játékosságot alapvetı eszközként értelmezzük és érdeklıdésének, alkalmazzuk a testnevelésben. mozgásos tevékenységet temperamentumának - A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól teremben, vagy szabad levegın az legmegfelelıbb függıen, hol, mint eszköz, hol, mint cél. egyéni szükségleteket és mozgáslehetıséget - Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni képességeket figyelembe véve a csoport általános fejlettségét, a fejlıdés ütemét, ennek ismeretében minden gyermek számára - Feladatunk, mozgásra történjen a differenciált, egyénre szabott feladatadás, amely elısegíti, biztosítjuk inspiráló, biztonságos hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelıbb környezet, hely, idı, eszközök mozgásos feladatokat. - Kezdési idıpontját a szituációk biztosítása a nap folyamán, - A testnevelés foglalkozásokon építünk a gyermek kíváncsiságára, adják, amelyek a gyermek mozgásos tevékenységekre a versenyszellemére, játékosságára. mozgásigényének a fellendülését csoportszobában és az udvaron - Biztosítjuk a félelem és szorongás mentes légkört, a balesetek jelzik. E mozgásigény egyaránt valamint séták, elkerülése érdekében ügyelünk a szabályok betartására. kielégítését mozgásos játékokkal, - A foglalkozások szervezésénél törekszünk arra, hogy a gyermekek a kirándulások során zenére történı célzott mozgással, legkisebb várakozási idıvel folyamatosan együtt mozogjanak. illetve zenepedagógia módszerek - A speciális láb- és tartásjavító gyakorlatokat a testnevelés foglalkozás alkalmazásával végezzük - Zene, zenepedagógiai, elıkészítı részébe tudatosan és rendszeresen építjük be, ügyelve arra, „Veronika zeneprojekt” hogy a testnevelés ne veszítse el eredeti funkcióját. - A játékokat céltudatosan a módszerek alkalmazása a nap - A rendellenesség korrekcióját gyógytestnevelı láthatja el. kötelezı foglalkozáshoz és a folyamán a gyermekek (Bimbó, Enyezd 2., Kertvárosi óvodákban) korosztály számára igényének - Mozgáskotta alkalmazása ( Anikó U. Tagóvoda) legmegfelelıbb fejlesztési figyelembevételével - dr. Tóthszöllısiné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában c. feladatokhoz igazítva válasszuk szakirodalom alapján ki. - Mozgásos versenyprogram szervezése


45

8. 6. Külsı világ tevékeny megismerése Környezet megismerése

Matematika

A tevékenység célja: o A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínő tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása. o A természetet szeretı, védı, emberi értékek, környezettudatos magatartás alakítása. o A minket körülvevı világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása. o A matematikai érdeklıdés felkeltése. o A logikus gondolkozás megalapozása. o Sajátos nevelési igényő gyermekeknél sokoldalú tapasztalás által elemi ismeretek alakítása, fejlesztése és rögzítése, egyéni fejlettségnek megfelelıen.

Feladat: o Az óvodás korú gyermekeknek tervezhetı hagyományos és helyi témák összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése, és tudatos kapcsolása más nevelési területhez. o Megismertetjük a szülıföldet, a hazai tájat, a helyi és más népek hagyományait, szokásait, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét. o Hangsúlyt fektetünk a családi és tárgyi kultúra megismerésére, ápolására, védelmére. o Közös élményre épülı, közös tevékenységek biztosítása o Természettudatos gondolkodás megalapozása. o A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.


46

8. 6. 1. Környezet megismerése Célunk

Feladatunk

- A világ megismerése iránti érdeklıdés felkeltése közvetlen tapasztalatszerzéssel, - A gyermek életkorának és egyéni - A gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, fejlettségének megfelelıen minél több érzelmeire, megismerési vágyára alapozott mozgásos és érzékszervi tapasztalat nyújtása tevékenykedtetés, folyamatos és alkalmi az ıket körülvevı természeti és társadalmi megfigyelések biztosítása, egyszerőbb környezetükbıl kísérletek végzése - A gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozása, rendszerezése, - Az egyetemes, nemzeti a helyi kultúra értelmi képességeinek fejlesztése értékeinek, hagyományainak közvetítése, a - A tapasztalat és ismeretszerzés kultúrált élet szokásainak, a társadalmilag lehetıségeinek biztosítása /érzelemgazdag elfogadott viselkedési normák, a helyes légkör, alkalom, idı, hely, eszköz/ érzelmi és erkölcsi viszonyok alapjainak - A gyermeki önállóság, döntési képesség, megismertetése véleményalkotás tiszteletben tartása, elısegítése Ismeretek nyújtása komplex módon, játékos - A természet szépségeinek, értékeinek formában, problémahelyzetek teremtésével, megszerettetése, a környezetvédelem amely válaszkeresésre ösztönız és fontosságának tudatosítása, a sikerélményt biztosít környezettudatos magatartás kialakítása - A viselkedéskultúra és egészségünk védelmével kapcsolatos szokások, szabályok megalapozása - Hagyományok megismertetése, ápolása - Környezet szeretetére, védelmére nevelés


Tartalom

Természeti környezetünk témái: - évszakok, napszakok, ıselemek - idıjárás - növények - állatok, élısarok - színek - természetvédelmi teendık - testünk - érzékszervek, homokvíz-terepasztal Társadalmi környezetünk témái: - óvodások lettünk - ahogy növekszünk - család - az óvoda és környezete - közlekedés - emberi környezet, az emberek munkája, foglalkozások, eszközök, élısarok gondozása - tőzvédelem - egészséges életmód - egészségvédelem - ünnepek, hagyományok, néphagyományok, jeles napok

47

8. 6. 2. Matematikai tartalmú ismeretek Célunk

- A gyermekek a közvetlen környezetükben végzett tevékenységek során aktív cselekvıként sajátítsák el a matematikai ismereteket

- A környezet megismerése közben a gyermekek matematikai tapasztalatainak elısegítése, a mindennapi életben szerzett ismeretek tudatos rendezése

Feladatunk

- A gyermekek matematikai érdeklıdésének felkeltése

- A gyermek környezetének mennyiségiformai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása, alkalmazása játékos formában

- Elemi ok-okozati összefüggések felismertetése

- Logikus gondolkodás megalapozása, fejlesztése - A divergens és konvergens gondolkodás kialakítása


- Tudatos, tervszerő, differenciált egyénre szabott fejlesztés

Tartalom Halmazok: - Összehasonlítás tulajdonságok szerint - Összehasonlítás becsléssel, párosítással - Számosság megállapítása (tıszámok) - Képzések (ítéletek) - Bontások részhalmazra - Elemek csoportosítása tulajdonságok szerint - Egyesítés - Tulajdonságaik változtatása Relációk: - Mennyiségek összehasonlítása becsléssel, méréssel - Kisebb, nagyobb, ugyanakkora - Magasabb, rövidebb, ugyanolyan magas - Hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú - Szélesebb, keskenyebb, ugyanolyan széles - Nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz - Elıtte, mellette, jobbra, ballra - Mögött, fölött, alatt, között - Elemek rendezése, sorszámnév, sorozatok Geometria: - Kör, gömb, kocka, négyzet, téglatest, téglalap - A „Logika játék” alkalmazása - Térbeli építmények - Hosszúság mérése különbözı egységekkel A tervezett és spontánszerzett matematikai tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást kiegészítı folyamatok

48

A megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése ⇒ A külsı világ megismerését – amelybe beletartozik a matematika tartalmú tapasztalatok szerzése – óvodai nevelésünk egészében érvényesülı folyamatként kezeljük. ⇒ Tudatos, tervszerő szervezéssel biztosítjuk a gyermek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszert, ezáltal segítjük a gyermekeket a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, (alkalom, idı, hely, eszköz ) ⇒ Lehetıség szerint az ismeretek nyújtása szabadban, természetes környezetben történjen. ⇒ Lehetıséget biztosítunk spontán és játékos tapasztalatszerzésre, alkalmi és folyamatos megfigyelésekre (kísérletek) pl. İselemek → Anikóban ⇒ Életkori sajátosságuknak és egyéni fejletségüknek megfelelıen alkalmazzuk a természettudományos kifejezéseket, amelyek elıször passzív szókincsé válnak, majd beépülnek beszédükbe. ⇒ Tapasztalatok szerzését irányítottan végezzük, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. ⇒ A tevékenységeket változatos formában egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel, megfelelı hely, idı, eszköz, anyag segítségével biztosítjuk. Homok-víz terepasztal → Anikó-ban, Enyezd 1.-ben, Élısarok → Bimbóban, Enyezd 1.-ben. ⇒ SNI, HHH, HH, migráns gyermekeknél kiemelt jelentıségő a már elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése. Legfontosabb az elvonatkoztatás, általánosítási folyamat segítése játékban és a szociális folyamatokban. ⇒ Természeti és társadalmi környezetünk témái óvodáinkban más-más hangsúllyal valósulnak meg. Kiemelt terület: • Egészséges életmód, egészségvédelem → Kertvárosi Óvoda, Enyezd 1. Németh L, TVT. • İselemek → Anikó • Család → Enyezd 1 • Közlekedés, tőzvédelem → Melinda • Néphagyományok, jeles napok → Bimbó, Enyezd 1. Enyezd 2. TVT. • Növény, állat gondozása → Bimbó, Enyezd 1. • Termények győjtése – kiállítás szervezése → Németh L.


49

A fejlıdés várható eredménye – sikerkritérium

⇒ ⇒

Tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme, ismeri a szülei foglalkozását, óvodája nevét. Különbséget tud tenni az évszakok között. Ismeri a növény- és állatvilág győjtıfogalmához tartozó pár növényt és állatot. Ismeri a közvetlen környezetében található növényeket, állatokat, illetve a növénygondozás és állatgondozás egyszerőbb feladatait, szívesen ápolja a növényeket, gondozza az állatokat. Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat, felismeri a közlekedési eszközöket. Részt vesz az elemi természetvédelmi tevékenységekben, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szívesen vesz részt terepgyakorlaton, kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen. Képes rácsodálkozni a természet szépségeire, ok-okozati összefüggések meglátására.

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

Logikus gondolkodása életkorának megfelel, problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10-es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmát: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb… Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, elıre-hátra, lent-fent, stb .. Helyesen használja a névutókat. Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal. Az alapvetı formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. Képes részekbıl az egészet kirakni. Ismeri az alapvetı mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (kocka, gömb, téglatest). Van tapasztalata a tükörképrıl, szimmetriáról. Azonosságokat, különbözıségeket képes felismerni és megfogalmazni.

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

⇒ SNI gyermek az elemi ok-okozati összefüggéseket felismeri, sokrétő tapasztalatot szerez közvetlen környezetébıl, abban tájékozódni tud. Megismeri a környezet tárgyait, tulajdonságait, rövid ideig feladathelyzetben tud maradni. Ismeri az alapvetı viselkedési szokásokat, tud köszönni, kérni, elemi szabályokhoz alkalmazkodni.


50

8. 7. Munka jellegő tevékenységek Célunk

Feladatunk

- A gyermek életkorának - A gyermeki munka megfelelıen a belsı igény és megszerettetésén keresztül a pozitív hozzáállás olyan készségek, képességek kialakítása, a cselekvı tapasztalás tulajdonságok kialakítása, biztosítása amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek - A munkatevékenység játékos közösségi kapcsolatait, jellegének fenntartása és kötelességteljesítését, saját folyamatos lehetıségek biztosítása és mások munkájának - A munka megbecsülésére elismerésére nevelés valamint a saját és mások elismerésére nevelés - A munka jellegő játékos tevékenység legyen ↓ örömforrás, amely Pozitív megerısítés sikerélményt biztosít Mintaadás (óvónı, dajka) - SNI gyermekek önállóságának fejlesztése a fiziológiai és az értelmi fejletséget figyelembe véve

Tartalom

- Önkiszolgálás - Naposság - A gyermek saját személyével kapcsolatos munkák (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetének rendben tartása) - A csoport érdekében végzett munkák, élısarok gondozás - Apróbb megbízatások teljesítése

Differenciált értékelés Munkavégzéshez szükséges - Gyümölcs- zöldségsaláta, savanyúság, szendvics, sütemény eszközök biztosítása készítése, befızés

- Óvodapedagógus-gyermek tudatos együttmőködésének - A munka során biztosítása, konkrét, reális környezettudatos magatartás, feladatokkal, amely által a környezetvédelemre való gyermek magához mérten nevelés fejlıdik


A fejlıdés várható eredménye Sikerkritérium - Munkavégzés közben fejlıdik személyisége, alakul a munkához szükséges attitődje, képességei, készségei, tulajdonságai - A gyermekek szeretnek közösen dolgozni - Örülnek, ha kötelességüket teljesítették - Önállóan, igényesen végzik a munkát - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére - Szívesen közremőködnek növények és állatok gondozásában - Ismerik a szerszámok és munkaeszközök használatát és tárolási helyét - Bizalommal fordulnak segítségért egymáshoz és az óvoda dolgozóihoz

51


⇒ A munkatevékenységet játéktevékenységbıl indítjuk, példamutatással, amelyben fontos szerepet kap az óvodapedagógus, a dajka és a karbantartó. ⇒ Korosztályonkénti szokás – szabályrendszer felállítása, következetes betartása. ⇒ Az önálló munkavégzés lehetıségeinek megteremtése, a különbözı munkafajták fokozatos bevezetése. ⇒ A munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása. ⇒ Derős légkör, megfelelı hely, idı biztosítása. ⇒ A gyermeki önkéntesség, nyitottság, megismerési vágy, aktivitás, érdeklıdés tudatos felhasználása, különös tekintettel az SNI, HHH, HH, migráns gyerekekre. ⇒ Meleg attitődő, pozitív megerısítés, konkrét, reális, differenciált értékelés sikerélmény biztosítása minden gyermek számára. ⇒ A gyermek egyéniségének, munkatempójának figyelembevétele. ⇒ A gyermeki munkatevékenységgel összefüggı, megfelelı minıségő, mennyiségő, balesetmentes, motiváló eszközök biztosítása.


52

8. 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás Célunk - Szabad játék és a tanulás teljes összekapcsolása - Kompetens gyermek nevelése, aki képes az élethosszig tartó tanulásra - Az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése - Az ismeretek adekvált alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermek kompetenciáinak alakítása - Az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdésének segítése - Játéktevékenységeken belüli spontán, illetve irányított tanítás-tanulás - Az ismeretlen iránti érdeklıdési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása - Élménybe ágyazott tapasztalatszerzés tudatos irányítása, amely minden esetben komplex jellegő - Sajátos nevelési igényő gyermekek meglévı képességeinek továbbfejlıdése, új ismeretek, készségek elsajátíttatása


Feladatunk - Változatos a gyermekek cselekvı aktivitására épülı, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségének és feltételeinek biztosítása - Gyakorlati problémamegoldásra ösztönzı helyzetek megteremtése, amelyben megvalósul a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömével - Megismerı képességek fejlesztése - Képszerő szemléletes gondolkodás kialakulásának elısegítése - A felfedezés, kutatás lehetıségének biztosítása - Kreativitásuk erısítése - Tudatos tervezı munka, csoportra tervezett féléves bontásban alkalmazott nevelési terv - Az egyéni fejlıdési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenység felkínálása során - Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását - Utánzásos minta és modell követés (szituáció érzékeny óvónıi, dajkai magatartás fenntartása), viselkedés, magatartás, tanulás (szokásainak) kialakítása - Sajátos nevelési igényő gyermekek tevékenységben érvényesülı pszichikus, motoros tanulási folyamatok biztosítása, speciális szakemberek bevonása


- A gyermek önállóan tud konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni - Kialakult a korának megfelelı feladattudata reális énképe, figyelemkoncentrációja - Cselekvésekben ágyazva szerzi ismereteit - Önálló megfigyeléseket, kutatásokat végez, problémahelyzetek megoldására törekszik - Felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat - Több megoldásra törekszik, kreatív - Gondolatait képes érthetıen szavakba, mondatokba formálni, érdeklıdı, bátran kérdez - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését - Képes fokozatosan kialakuló együttmőködésre, kapcsolatteremtésre felnıttel, gyermektársaival

- Kialakul az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki, szociális érettség - Minden gyermek képességéne megfelelı iskolatípusba kerül

53

Tartalom

Spontán játékos tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, kutatás, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás Kötött szervezeti forma

Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése ⇒ Szituáció érzékeny inkluzív óvónıi magatartás – a sajátos bánásmód, az esélyteremtés és a differenciálás lehetısége minden gyermeknek jár. ⇒ Biztosítjuk a lehetıséget a gyermekeknek, hogy részt vehessenek a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékban, tevékenységekben, és az ehhez szükséges feltételeket, a környezı világ változatos anyagait, eszközeit. ⇒ Az óvónı által szervezett tanulási alkalmak játékidıben zajlanak. ⇒ Programunkban az egyes tevékenységi területek cél és feladat rendszere külön fejezetben található. A napi gyakorlatban nem határolódik el egymástól, mert komplex tevékenységek formájában történik a témakörök feldolgozása, a gyermeki kompetencia fejlesztése, naponta más-más tevékenységi terület kiemelésével. ⇒ A gyermekek egyéni fejlıdési ütemének figyelemmel kísérésére legalkalmasabbnak tartjuk az egyéni, páros és mikrocsoportos tanulást, egy-egy témakör sokoldalú folyamatos feldolgozását, amelyet az óvónık heti váltása teszi lehetıvé. ⇒ A nap folyamán biztosítjuk a gyermeki kérdésekre épülı ismeretátadás lehetıségét. ⇒ Problémamegoldásra ösztönzı helyzetek teremtésére törekszünk, szituáció érzékeny óvónıi magatartás megvalósulásával. Megfelelı személyi és tárgyi eszközöket biztosítunk. ⇒ Mozgásfejlesztés kis, -középsı csoportokban , heti egy alkalommal, nagycsoportban heti 2 alkalommal valósul meg. A kötött foglalkozáson is lehetıséget biztosítunk a differenciálásra, az egyéni fejlıdési ütem figyelembevételére. A gyermek, ha igényli, a foglalkozás befejezése elıtt kiléphet a tevékenységbıl. Heterogén és homogén csoportoknál, a tevékenységekben megvalósuló tanulás megszervezésének módja: A gyermekek kezdeményezéséhez alkalmazkodik az óvónı /szituáció-érzékeny óvónıi magatartás/. Az óvónı kezdeményezésébe kapcsolódnak a gyerekek A csoport összetételének megfelelı differenciált tervezés és ennek megvalósítása. Az egész csoporttal induló foglalkozás / mozgás/, vegyes csoport esetén az eltérı korosztályok egymás mellett, differenciált idı intervallumban és feladatadással hajtják végre a feladatokat. ⇒ A cselekvéses tanulás megszervezését meghatározza a gyermekek fejlettségi összetétele. Változó szervezést igényel, ha a kicsik illetve a nagyok vannak többségben, vagy ha SNI gyermek van a csoportban. ⇒ A tanulási módok alkalmazása egyetlen csoporton belül is változik mindig a célnak és a helyzetnek alárendelve. ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒


54

9. ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSA „Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentıs vagy tompaszellem, hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek vagy kételkednek benne” /Róbert Musitc – Tulajdonságnélküli ember/

9. 1. Integrált nevelés

A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése, fejlesztése Az elmúlt években Magyarországon felerısödött egy olyan nevelési szocializációs folyamat, amelynek a kulcsszava az integráció. Az integrációt tekintve, fontos megkülönböztetni két nagy csoportot. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek csoportját, akik esetében a közoktatási intézmény feladata a gyermekek szociális helyzetébıl, fejlettségébıl eredı hátrányok ellensúlyozása, a gyermekek számára esélyegyenlıség biztosítása (KT 121§ 1416). A másik nagy csoport a sajátos nevelési igényő gyermekek csoportja. Ebben az esetben az integráció az SNI gyermekek ép társaikkal való együttnevelését jelenti. A törvény 121§ meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is. 29. sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos; a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. b) A megismerı funkciók vagy a viselkedésfejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. Célunk: ⇒ A sajátos nevelési igényő gyermek önmagához viszonyított fejlıdésének biztosítása ép gyermekcsoport közösségében, pozitív ráhatásokra építve. ⇒ Az ép gyermekek esetében: az ember, mint érték megtapasztalása, a „mássággal” szembeni tolerancia és segítı szándék belsıvé tétele. ⇒ A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz igazodó segítség adása annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek az átlagos képességő gyermekekhez minél jobban közelítı személyiséggé váljanak. ⇒ „Veronika zeneprojekt” módszereinek alkalmazása az SNI gyermekek készség és képesség fejlesztésében.


55

Feladataink: ⇒ Befogadó, másságot elfogadó környezet biztosítása. ⇒ Különleges gondozást igénylı gyermekek ellátása. ⇒ A fokozott érzelmi igények kielégítése. ⇒ A sérülés mértékétıl függı alkalmazkodó képesség, akaraterı, önállóság, együttmőködı készség kialakítása. ⇒ A szokásostól eltérı fejlesztı eljárások alkalmazása ⇒ A képességek egyenetlenségéhez igazodó, sérülés-specifikus egyéni fejlesztés, különös tekintettel a kompenzációra. ⇒ Az értelmi képességek korrekciója az egész személyiség fejlıdése érdekében. ⇒ Egyéni fejlesztési terv kidolgozása a felmérés alapján. ⇒ A sajátos nevelési igényő gyermekeknél a jobb teljesítményt mutató területek felismerése, gondozása, megerısítése a harmonikus pszichés fejlıdés érdekében. ⇒ Kapcsolattartás a szülıkkel, pedagógusokkal, szakszolgálatokkal. Megvalósulás módja az együttnevelés feltételének megteremtése Az óvodai összevonások után (2007. július 1.) a Kertvárosi Óvoda mind a hét tagóvodájában foglalkoznak az óvodapedagógusok az SNI gyermekekkel, mivel az alapító okirat az összes óvoda esetében meghatározta ezt a feladatellátási kötelezettséget. Az SNI gyermekek integrált nevelésének törvényi háttere, jogszabályi feltételek 1993 évi LXXIX. törvény és módosítása Alapító okiratban meghatározott feladatellátás (fogyatékosság típusának megjelölésével) Személyi feltételek biztosítása (KT. 30§) Tárgyi feltételek (KT. 3 sz.m.) Nevelési program módosítása Szakértıi bizottság javaslata a gyermek együttnevelésérıl Szakértıi bizottság intézményt kijelölı határozata 2/2005.(III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelvei A sikeres integráció feltételei közé tartozik a pedagógusok, szülık, óvodai dolgozók attitőd váltása, innovatív szemléletmódjának kialakítása. Amennyiben valamelyik félben nincs meg a befogadás, együttmőködés szándéka, akkor nem beszélhetünk sikeres integrációról. A Kertvárosi Óvodában (székhelyintézmény) egy fı állású gyógypedagógus foglalkozik az enyhén értelmi sérült gyermekekkel. Az SNI beszédhibás gyermekek fejlesztését logopédus


56

végzi. Az egyéni fejlesztésekre fejlesztı szoba áll rendelkezésre, ahol elterelı ingerek nélkül történik a fejlesztés, emiatt gyorsabban érhetık el eredmények. A tagóvodákban a sérülés specifikus fejlesztést (érzékszervi, mozgás stb.) a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei végzik, az óvodával kötött megállapodás alapján. Az utazó gyógypedagógus feladatai: ⇒ A habilitációs /rehabilitációs foglalkozások megtartása, ezekrıl az egyéni fejlıdési lap vezetése ⇒ Fejlesztési terv készítése a fogadó pedagógussal, az adott intézményben dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztı pedagógussal együttmőködve ⇒ Rendszeres konzultáció, módszertani segítségnyújtás az SNI tanuló pedagógusainak A szolgáltatást kérı intézmény feladatai ⇒ A fejlesztési tervben szereplı és az utazó gyógypedagógus által javasolt módszertani eljárások, feladatok megvalósítása ⇒ A fejlesztéshez helyiség biztosítása ⇒ A gyógypedagógussal való folyamatos együttmőködés Minden egyéb tevékenység normál óvodai foglalkozások keretében történik. Hangsúly az együttes tevékenységen, közös játékban, kölcsönös kommunikációban van. A nevelés hatására fejlıdik a gyermekek alkalmazkodó képessége, akaratereje, önállósága, együttmőködési készsége. A sikerkritérium minden esetben a gyermek beilleszkedése, önmagához képest való fejlıdése. Az eredményes integráció egyik legfontosabb eleme a megfelelı csoportlétszám. Az integrációt csak megfelelı csoportlétszám mellett lehet felvállalni. (20-21) A KT. 3. sz. melléklete rendelkezik a csoportok szervezéseirıl, a létszám számítására vonatkozó szabályokról a sajátos nevelési igényő gyermekek esetében. A sikeres fejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakmai kapcsolatok kiépítését, amelyek egyrészt segítenek a pontos differenciált diagnózis felállításában, másrészt bıvítik a terápiás lehetıségek körét, a sérülés jellegének megfelelıen. (Utazó gyógypedagógiai hálózat, Éltes EGYMI szakszolgálat) Az integrált neveléshez szükségesek az alapvetı tárgyi eszközök. A 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 7. sz. melléklete alapján folyamatosan bıvíteni kell a fejlesztéshez szükséges eszközöket. A tagóvodákban a Pedagógiai Szakszolgálatok feladata a sérülés specifikus tárgyi eszközök biztosítása, valamint javaslattétel az óvoda pedagógusainak a speciális eszközök beszerzésére.


57

9. 2. A sajátos nevelési igényő gyermekek sérülés-specifikus Fejlesztésének céljai és feladatai Sérülés típusa Organikus okokra visszavezethetı Testi fogyatékos gyermekek. Érzékszervi fogyatékos gyermekek Látásfogyatékos gyermekek. Hallássérült gyermek. Értelmi fogyatékos gyermekek Beszédfogyatékos gyermekek Autista gyermekek A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének zavara (hiperaktivitás, az aktivitás és a figyelem zavarai…) Organikus okokra nem visszavezethetı A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének zavara (magatartási zavarok)

Célunk Az önmagával kapcsolatos mozgásformák lehetı legmagasabb szintő elérése A sérülés mértékétıl függıen az általa megismert mikro- és makro környezetben biztonságos mozgás elérése A kommunikáció azon fokának elérése, amelynek során kölcsönös interakcióba kerülhet környezetével A kognitív funkciók fejlesztése egyénre szabottan, amely által közelítsen az életkori átlaghoz A nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése A kommunikáció azon fokának elérése amelynek során kölcsönös interakcióba kerülhet környezetével

Feladatunk Akadálymentes környezet biztosítása. A megváltozott mozgásos tapasztalatszervezés által minél több ismeret győjtése, jártasság, készség kialakítása és gyakorlási lehetıség biztosítása A sérülésének megfelelı akadálymentes környezet és jól tapintható eszközök biztosítása

Kommunikációra ösztönzı környezet kialakítása Az értelmi képességek fejlesztése a Szakértıi Bizottság véleménye alapján egyénileg és csoporton belül

Az egyenetlen képességprofil közelítése az átlaghoz. Intenzív, jól strukturált és a meglévı töredékkészségek használata az egyéni motiváció megteremtése, speciális módszerek alkalmazása

A közösségbe való beillesztés, az ott érvényes szabályok elfogadtatása

Amennyiben a gyermek sérülése specifikus, az egyéni fejlesztést gyógypedagógus terapeuta végzi. Az általuk elkészített fejlesztési terv alapján tesznek javaslatot az óvodapedagógusoknak a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakításra és fejlesztésre.


58

9. 3. Hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, migráns gyermekek Integrált nevelése, differenciált fejlesztése A fejlıdés várható eredményei

Célunk

- Az intézménybe járó hátrányos helyzető gyermekek részére biztosítani tudjuk a megfelelı képzést, fejlesztést, felzárkóztatást - Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beíratásának támogatása - Teljeskörő óvodáztatás biztosítása

Feladatunk - Ingergazdag érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtése - Kapcsolat felvétel a családokkal, a szociokulturális háttér felderítése - A szülık nevelı partnerként való elfogadása - Az intézményekkel szemben felmerült szülıi igények felmérése - Hátrányos helyzető gyermekek közösségbe való beilleszkedésének elısegítése - Másság elfogadtatása a szülıkkel, dolgozókkal - A fejlesztés, felzárkóztatás feltételeinek megteremtése

Tartalom - Környezettanulmány, /családlátogatás/ - Szülıkkel partneri viszony kialakítása és fenntartása - A gyermekek egyéni képességeinek felmérése - Egyéni fejlesztési terv készítése - Kapcsolat kialakítása : - Családsegítı Intézményekkel - Pedagógiai Szakszolgálatokkal - Korai Fejlesztı és Integrációs Központtal - Pedagógiai Tanácsadó Szolgálattal (SNI)

Sikerkritérium - HH, HHH, migráns gyermek a szokások, szabályok, normák elsajátítása által a közösség egyenrangú tagjává válik - Értelmi, érzelmi, mentális és szociális érettsége korosztályának megfelelı - Hiányzás csökkenése, iskolakezdés megfelelı idıben - Iskolaérettség elérése - SNI minısítés csökkenése

A megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése ⇒ A gyermekek óvodába érkezése idején érzelmi biztonság megteremtése, az új óvodai környezet megismerése. Az integrációt elısegítı csoport kialakítása. ⇒ A gyermekek beilleszkedési nehézségének, szorongásának feloldása. ⇒ A hátrányos helyzető gyermekek gyakori csúnya szóhasználatának megszüntetése, beszédértésének és szókincsének fejlesztése. ⇒ Könyv és információ hiány miatt fogalomalkotásuk fejlesztése, a beilleszkedési kudarcok csökkenése. ⇒ A gyermekek önkifejezésének fejlesztése játékon, bábjátékon, mesén, kreatív tevékenységen keresztül. ⇒ Alkalmazkodó készség növelése /énekes játékok, népi játékok, néptánc/, „Veronika zeneprojekt” módszereinek alkalmazása a felzárkóztatás érdekében. ⇒ Az iskolakezdéshez szükséges képességek (pl.: figyelem, kitartás, ritmusérzék) fejlesztése. ⇒ A gyerek fejlıdésének nyomon követése az általános iskola elsı évében.


59

9. 4. A kiemelkedı képességő gyermekekkel való egyéni foglalkozás Célunk

A tehetségígéretes gyermek felismerése, továbbfejlesztése

Feladatunk Megfelelı környezeti feltételek megteremtése, derős, nyugodt inkluzív óvodai légkör biztosítása. A fejlıdés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idı), speciális szükségletek kielégítése Biztatás, támogatás, tevékenységek biztosítása. Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése, különbözıségek elfogadása A tehetség és megjelenési formájának felismerése: • Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás) • Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) • Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklıdés, erıs akarat, energikusság, érzékenység) A szülı segítése gyermeke nevelésében Megvalósulás folyamata, feltételek megteremtése

⇒ Differenciált feladatátadással egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkoztatási formában az egyéni képességek fejlesztése. ⇒ Kiemelkedı képességő gyermekek számára fejlesztési terv készítése, a tehetséges gyermek „erıs oldalainak” megerısítése, a fejlesztési eredmények rendszeres értékelése. ⇒ Pozitív értékeléssel (óvodapedagógus, gyermek, szülı) sikerélmény biztosítása. A fejlıdés várható eredményei, sikerkritérium ⇒ A gyermek igényli kiemelkedı képességeinek fejlesztését, azt örömmel éli meg, belsı motivációja a fejlıdés. ⇒ Megtalálja kiemelkedı képességének megfelelı tevékenységet ⇒ Képes önálló, látványos és színvonalas produktumok létrehozására.


60

9. 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek

Céljainkat, feladatainkat az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról, (Gyvt.) valamint az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény. A Szociális igazgatásról és Szociális ellátásáról (Szt.) szóló törvények, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet alapján határoztuk meg.

Célunk: ⇒ A kedvezıtlenebb helyzető társadalmi réteg tagjainak gyermekei számára az életben való boldogulás érdekében esélyegyenlıség biztosítása – 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.). ⇒ A családi környezetben bármely okból fejlıdésében akadályozott, hátrányos helyzető, veszélyeztetett, illetve sajátos nevelési igényő gyermekek védelme, nevelése. ⇒ A kiemelkedı képességő gyermekek nevelése, tehetséggondozása. ⇒ Gyermekközpontúság, gyermeki jogok, - mint alapérték – érvényesülésének, az egyenlı hozzáférés lehetıségének biztosítása. ⇒ Integráció. ⇒ A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

Feladatunk: Általános feladataink: ⇒ Az intézménybe járó gyermekek problémáinak felismerése, kezelése, esetek feldolgozása, orvoslása. ⇒ Megfelelı intézkedéssel megelızni, enyhíteni, elhárítani a gyermeket érı károsító hatásokat. ⇒ Olyan óvodai nevelés biztosítása, amely a gyermekek számára lehetıvé teszi az egyenlı hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erısítését, segíti az elıítéletek megszüntetését. Konkrét feladataink: ⇒ Prevenciós feladatok: Veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülésének elısegítése, óvodába járásának figyelemmel kísérése. Gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása intézményen belül és családban, szükség esetén javaslat, óvó – védı intézkedésre. A család szociokulturális hátterének felderítése.


61

⇒ Prevenciós és korrekciós feladatok: A problémával küzdı gyermekek esetében az okok felismerése szükség szerint szakemberek bevonása. A tanköteles korú gyermekek óvodába járásának figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzések megtétele. ⇒ Óvó – védı feladataink: Szociális szolgáltatások megszervezése, ellenırzése. Egészségügyi szőrıvizsgálatok megszervezése, elıkészítése. ⇒ Balesetvédelmi feladatok: Baleset-megelızés teendıi. ⇒ Szociális feladatok: Szociális kedvezmények biztosítása. Szociális ellátások nyújtása. ⇒ Korrekciós feladatok: Felzárkóztatás érdekében fejlesztési feladatok meghatározása, fejlesztési terv alapján – egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód szerint. Szülıkkel megfelelı partnerkapcsolat kialakítása, szükség esetén tanácsadás. ⇒ Speciális feladat: Partnerkapcsolat kiépítése, fenntartása gyermekvédelmi szervekkel, személyekkel. Sajátos nevelési igényő gyermekek integrációjának elısegítése. Kiemelkedı képességő gyermek nevelése (tehetséggondozás). Baleset-megelızés feladatai, pedagógiai tevékenység tartalma: ⇒ A gyermekek részére az egészségük, testi épségükhöz szükséges ismeretek átadása, magatartási szabályok tisztázása, balesetek elkerülésének megelızése. ⇒ Gyermekbalesetek esetén a szükséges intézkedések megtétele, felelısök kijelölése ⇒ Kirándulások elıtt szülık beleegyezésének kikérése, aláírással hitelesítve. ⇒ Mozgáshoz használt eszközök, játékszerek és más tárgyak állapotának folyamatos ellenırzése. ⇒ Veszélykerülı magatartási formák, technikák megtanítása a gyermekeknek (szülık bevonásával).

Intézményvezetı, tagóvoda-vezetık gyermekvédelmi feladatai: ⇒ Törvényi elıírások figyelemmel kísérése és betartása, az érvényesülésének biztosítása ⇒ Óvó – védı intézkedések meghatározása, személyi felelısség kérdésének rögzítése, Házirendben, SZMSZ-ben. ⇒ Gyermekvédelmi munka összehangolása, gyermekvédelmi felelısök munkájának ellenırzése. ⇒ Évenkénti egészségügyi vizsgálatok megszervezése.


62

⇒ Egészséges életmód biztosítása érdekében az étkeztetés körülményeinek, minıségének, mennyiségének ellenırzése. ⇒ Esélyegyenlıség érvényesülése érdekében tankötelezettség teljesítésének elısegítése, figyelemmel kísérése. ⇒ Benyújtott segélyek elbírálása. ⇒ Gyermekekkel kapcsolatos adatok: - nyilvántartás vezetése - házirend, adatvédelem készítése.

Gyermekvédelmi felelıs feladatai: Veszélyeztetett vagy hátrányos helyzető gyermekek felkutatása. Gyermekvédelmi munkaprogram elkészítése évenként. Szülık tájékoztatása az elérhetıségrıl, annak módjáról, segítı szervek nevérıl. Félévenkénti beszámoló szóban és írásban. Kapcsolattartás Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, óvoda orvosaival, védınıkkel, valamint egyéb segítıkkel. ⇒ Gyermekvédelmi tevékenység összehangolása óvodán belül az óvónık között, segítségadás, tájékoztatás. ⇒ Nyilvántartás vezetése hátrányos és veszélyeztetett gyermekekrıl és a megtett intézkedésekrıl. ⇒ Szükség szerint jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak illetve családlátogatás végzése, vagy környezettanulmány készítése. ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

Csoportos óvónık kiemelt feladatai: Felkutatás feladatai: Gyermekvédelemmel kapcsolatos célok és feladatok figyelemmel kísérése és azok megvalósításában aktív részvétel: jelzések fogadása, okok feltárása, kezelése, felzárkóztatás módjának, menetének meghatározása. Családlátogatások elvégzése, környezettanulmány készítése indokolt esetben. Fejlesztés feladatai: Fejlesztési terv alapján – a fejlesztési területek figyelembevételével - egyéni fejlesztés, differenciálás: szociális érés elısegítése, kognitív képességek fejlesztése. Megelızési feladatok: Balesetek elkerülése érdekében magatartási szabályok elsajátíttatása, megfelelı ismeretek nyújtása – csoportnaplóban való rögzítése.


63

10. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK

Célunk: Az ünnepek, ünnepélyek, jeles napok, hagyományok emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, mint külsıségében, mint belsı tartalomban. A nevelımunka hatékonyságának növelése, közös élmények nyújtása. Feladatunk: A szülıföldhöz való kötıdés megalapozása. Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok és jeles napok értékeinek megóvása, méltó ünneplésének megszervezése csoportszinten, óvodaszinten, különös tekintettel a migráns, HH, HHH, SNI gyermekek személyiségére, sérülésspecifikumára, szociális képességeire, szükségleteire. Hangulati elıkészítés. A megvalósulás folyamata Mikulás

→ Ünnepvárás, készülıdés, élménynyújtás

Karácsony

→ Ajándékkészítés, adventi hangulat megteremtése, sütés, adventi koszorú készítése, karácsonyfa állítása, betlehemi játékok, ajándékozás

Farsang

→ Teremdíszítés, beöltözés, versenyjátékok, tánc, farsangi lakoma

Húsvét

→ Tojásfestés, locsolkodás, ajándékkészítés, hagyományok felelevenítése

Anyák napja

→ Ajándékkészítés, ajándékozás, vers, ének, köszöntı, meghitt légkör

Évzáró, ballagás

→ A nevelési év során tanultakból mősor bemutatása, iskolába menık elbúcsúzása

Gyermeknap

→ Játékos vetélkedık, versengések, jó hangulat, kirándulás

Természettel összefüggı ünnepek, népszokások. Népi hagyományırzés. Jeles napok megtartása. Nemzeti ünnepünk, megemlékezés. Példaértékő minta nyújtása az óvodában dolgozó felnıttek részérıl. Az SNI gyermek számára rendkívül fontos a közös élmény megtapasztalása ép társaival. Személyiségétıl és sérülés-specifikumától függ, mennyire képes azonosulni a különleges helyzettel, abban, hogy érzi magát, mennyire tudja elfogadni a szervezés szabályait. Minden esetben az óvónı felelıssége, hogy a különbözıségeket a gyermekeknél megfelelı empátiával és toleranciával kezelje a közös programokon.


64

A fejlıdés várható eredménye – sikerkritérium

⇒ A gyermekek aktívan részt vesznek az óvodai élet mindennapjaiban. ⇒ Megalapozódik a szülıföldhöz való pozitív kötıdés, hazaszeretet. ⇒ Ragaszkodnak egymáshoz, kortárs kapcsolataik fejlıdnek ⇒ A csoportban, óvodában dolgozó felnıtteknek kinyilvánítják érzelmeiket. ⇒ Megalapozódik szokás és normarendszerük, bíznak saját képességeikben. ⇒ Örülnek az ünnepeknek, az ajándékozás örömének, aktívan részt vesznek az elıkészületekben, öltözetükkel, megtisztelik egymást és az ünnepet. ⇒ Kialakul az ünnepekhez szükséges megfelelı magatartásforma. ⇒ A jó hangulatú, közös örömet jelentı ünnepek, hagyományok, jeles napok megtartása erısíti a gyermekben, felnıttben az összetartozás érzését, jó közösségé kovácsolja a csoportot, az egész óvodát. ⇒ Egyéni és közösségi tulajdonságok alakulnak ki. ⇒ Megismerik a legfontosabb jeles napjainkat, népi hagyományainkat. ⇒ SNI gyermek, érdeklıdéssel, örömmel vesz részt az ünnepségeken, számára teljesíthetı szerepet vállal, és sikerélményhez jut. A szülık elégedettek, büszkék gyermekeikre.


65

Tartalom Óvodán belüli ünnepek /betekintési lehetıséggel/

Kertvárosi Óvodában →

Mikulás Március 15. Húsvét

Nyílt ünnepek

Karácsony Farsang Anyák napi köszöntı Évzáró ballagás

Hagyományok, Jeles napok Születésnapok, névnapok ünneplése Munka-délelıtt Mikulás elıtt a szülıkkel Nyílt napok, Játszóház Szülıi értekezlet tartása meghívott elıadókkal Alapítványi bál, Iskolalátogatás, karácsonyi hangverseny Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése Év végi kirándulások a szülıkkel, Gyermeknap

Anikó U. Tagóvodában →

Mikulás Karácsony Március 15. Húsvét

Farsang Anyák napi köszöntı Évzáró, ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Munkadélután, Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése, Könyvtárlátogatás, Szülık – Nevelık bálja, Iskola – óvoda, bölcsıde – óvoda közös programok, Kirándulások, Majális,

Bimbó U. Tagóvodában →

Mikulás Farsang Március 15. Húsvét

Karácsony Anyák napi köszöntı (apukák bevonásával) Évzáró

Születésnapok, Évszakonkénti kirándulás Nyílt napok, Játszóház Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése Iskolások ünnepi mősora, Könyvtárlátogatás, Márton nap, Víz világnapja, Madarak és fák napja, Gyermeknap – ballagó óvodások búcsúztatása


Karácsony Farsang Anyák napi köszöntı Évzáró ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház Szülıi Klub, Jótékonysági csereakció Iskolások ünnepi mősora, Iskola-könyvtárlátogatás, Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése Kirándulások a szülıkkel, sportnap - sportvetélkedı Márton nap, Luca nap, Madarak és fák napja, Majális,

Enyezd U. 1. sz. Tagóvodában →


66

Tartalom Óvodán belüli ünnepek /betekintési lehetıséggel/

Enyezd U. 2. sz. Tagóvodában →

Melinda U. Tagóvodában →

Németh László U. Tagóvodában →

Testvérvárosok Téri Tagóvodában →

Mikulás Március 15. Farsang Húsvét

Nyílt ünnepek Karácsony Anyák napi köszöntı (apukák bevonásával) Évzáró, ballagás

Hagyományok, Jeles napok Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Munkadélután, Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése, Könyvtár, iskolalátogatás, Szülık bálja, Szülıi Fórom, Iskolások ünnepi mősora, Kirándulások, Luca nap, Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és fák napja, Gyermekhét, Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Munkadélután, Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése, Iskolások ünnepi mősora, Könyvtár, iskolalátogatás, Népzene világnapja, Luca nap, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Természetvédelmi világnap, Gondolkodj Egészségesen, Gyermekhét, Majális,


Karácsony Farsang Anyák napi köszöntı Évzáró, ballagás


Farsang Anyák napi köszöntı Évzáró– ballagás /Kis- középsı-nagy cs/ Homogén kiscsoport-anyáknapi mősor

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Kirándulások, Gyümölcsnapok, savanyúságok készítése Könyvtár, iskolalátogatás, Terméskiállítás Iskolások ünnepi mősora, karácsonyi hangverseny, Bölcsıdések vendégül látása, beszoktatása a gondozónıkkel Gyermeknap

Farsang Anyák napi köszöntı Évzáró, ballagás

Születésnapok, Nyílt napok, Játszóház, Kirándulás, Gyümölcsnapok, befıtt, savanyúságok készítése, Iskolások ünnepi mősora, karácsonyi hangverseny, Könyvtár, bölcsıde, iskolalátogatás, Szülık bálja, Közös interaktív játékos tanulás a Rendırség – BIOKOM szervezésével, Állatok világnapja, Márton nap, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Kihívás napja, Gyermeknap,



67

11. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI Célunk: A gyermekek életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének megfelelıen a szülık igényeinek kielégítése, a gyermekek intenzív fejlesztése külön foglalkozásokon. Feladatunk: A foglalkozások zökkenımentes megszervezése, személyi felügyelet, szakember biztosítása. Tartalom Óvodák Kertvárosi Óvoda Anikó U. Tagóvoda Bimbó U. Tagóvoda Enyezd U. 1 sz. Tagóvoda Enyezd U. 2 sz. Tagóvoda Melinda U. Tagóvoda Németh l. U. Tagóvoda

Testvérvárosok Téri Tagóvoda


Nevelési idın belül Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból) Ingyenes kirándulások szervezése, hitoktatás,logópédiai fejlesztés Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból) Ingyenes kirándulások szervezése Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból) Ingyenes kirándulások szervezése Úszás (önkormányzati támogatásból) Ingyenes kirándulás szervezése Úszás (önkormányzati és alapítványi támogatásból) Ingyenes kirándulások szervezése Úszás (önkormányzati támogatásból) Ingyenes kirándulás szervezése Úszás(önkormányzati és alapítványi támogatásból) só terápia, hitoktatás, Ingyenes kirándulás szervezése Úszás (önkormányzat és alapítványi támogatásból) hitoktatás, Ingyenes kirándulás szervezése

Nevelési idın túl Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, zene – mozgás – kommunikáció, játszóház, báb és mese színház Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, báb és mese színház Néptánc, idegen nyelvoktatás, báb és mese színház Hitoktatás, gyermektorna, népi gyermekjátékok, báb és mese színház Zeneovi, gyógytorna, néptánc, idegen nyelvoktatás, báb és mese színház Néptánc, idegen nyelvoktatás, báb és mese színház Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, zeneovi, báb és mese színház Idegen nyelvoktatás, gyermektorna, néptánc, kézmőves foglalkozás, báb és mese színház

68

12. A NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközei ⇒ Színes ceruzák, grafit ceruzák, zsírkréták, filctollak, kréták, Beroll, tempera – víz – ruha - üvegfestékek, ecsetek, ecsettálak, szívószál, ⇒ Ragasztók, ragasztópisztolyok, patronok, rajzlapok, színes kartonok, fotókartonok, hajtogató papírok, krepp – papírok, hullámpapírok, celofánok, pauszpapírok, ⇒ Természetes anyagok, textilanyagok, fonalak, rafiák, agyagok, viaszok, gyurmák, gipszek, gipszöntı formák, bır, hurkapálcikák, gyöngyök, tőzıgépek, drót, tinta, ⇒ Tők, cérnák, madzag, gombok, ollók, gumik, szalagok, damil, szövetek, selymek, filcek, varrógép, eszköztartó kosarak, állványok, ⇒ Asztalterítık, kötények, rajztáblák, szövıkeretek, ceruzahegyezık, rezsók, tőzhelyek, fénymásolók, homok – víz asztal, tepsik, ⇒ Szakkönyvek, stb …. Mozgás eszközei ⇒ Labdák (marok – lég - kosár - füles – nagy – futball – medicin – tüske – roll -labdák), tornapadok, babzsákok, karikák, botok, szalagok, győrők, hinták, ugrókötelek, bordásfalak, mászókötelek, húzókötelek, körkötelek, bóják, ⇒ Greis Waldok, Tini kondik, BADY ROLL hengerek, talp – kézformák, WESCO lejtık, téglák, Tücsök – szettek, Rotikumok, Delacato mozgásfejlesztı eszközök, Érzékelı ösvények, korongok, Mozgáskotta, Tini – kondi, ⇒ Ugrószekrények, zsámolyok, dobbantók, tornaszınyeg, filcszınyegek, trambulinok, ⇒ Tornalapok, állványok, bújókészletek, kosárlabda győrők, bordásfalak, ⇒ Ejtıernyı, Nyári sí, lépegetık, lépegetı kavics ⇒ Egyensúlydeszkák, gördeszkák, billenı rácshinták, ⇒ Kapuk, kosárlabdapalánkok, Több funkciós fajátékok, óriáskerekek, ⇒ KRESZ – parkok, rollerek, kerékpárok, motorok, ⇒ Udvari medencék, CD – DVD lejátszók, magnók, kazetták, CD, DVD, ⇒ Szakkönyvek, stb …


69

Környezı világ, matematika eszközei ⇒ Szemléltetı, applikációs képek, diafilmek – diavetítı, Tv, videó, hangkazetták, CD, DVD, projekttorok, vetítı vásznak, laptopok, ⇒ Emberek – állatok – növények - közlekedés világa, házi – erdei – vadonélı állatok (játék), MINIMATT készlet, érzékszervi játékok, LOGIKÓ, mágneses lapok, mágnesek, ⇒ Madáretetık, földgömbök, homok – víz asztalok, nagyítók, akváriumok, kis állat ketrecek, metszetek (fa, virág …) ⇒ Közlekedési park – kerékpárok, rollerek, közlekedési táblák, ⇒ Kerti szerszámok, homok – víz asztalok, kísérletezéshez üvegcsék, kémcsövek, edények, cserepek, ⇒ MINIMATT készletek, játéklapok, munkalapok, tálcák, tálak, mágneses lapok, logikai készletek, geometriai készletek, szám rudak, ⇒ RAVENSBURGER képességfejlesztı játékok, ⇒ Szakkönyvek, természeti, ismeretfejlesztı könyvek, filmek, stb… Mese, vers, dramatikus játék ⇒ Mese – versgyőjtemények, mesekönyvek, verseskönyvek, anyanyelvi játékok, képsorozatok, mesepárnák, meseszınyegek, ⇒ Meseláda, Bábparavánok, bábok (újbáb, síkbáb, kesztyőbáb, marionett báb), fejdíszek, jelmezek, ⇒ Videók, diafilmek, diavetítık, CD-k, lejátszók, mesekazetták, DVD, projekttorok, vetítıvásznak, laptopok, ⇒ Szakkönyvek stb… Ének – zene, énekes játék ⇒ Ritmikus hangszerek fémbıl, fából, természetes anyagokból (dobok, cintányérok, xilofonok, triangulumok, metalofonok, kókuszdiók, kövek stb.), más – más hangszínő és mérető csengık, csörgık, kasztanyetták, rumbafák, ⇒ Furulyák, pianínó (TVT-ben), hegedők, néphagyományok kellékei, ⇒ Magnetofonok, CD – lejátszók, kazetták, CD, DVD lemezek, hanggyőjtemények, ⇒ Szakkönyvek, kották, Zenevarázs hanganyag stb…


70

Játéktevékenység eszközei ⇒ Építı – konstruáló játékok, gyakorlójáték, szerepjátékok eszközei, kellékei, ⇒ Különbözı képességfejlesztı játékok, számítógépes játékok, (logika, problémamegoldó gondolkodás, memória, érzékelés, színérzék, kézügyesség, stb.), számítógépek, ⇒ Különbözı társasjátékok, kreativitást fejlesztı eszközök és játékok ⇒ Puzzle játékok ⇒ Galériák, térelválasztók, anyagok, jelmezek, kellékek,

Gyógypedagógia és logopédiai fejlesztéshez szükséges eszközök – kertvárosi óvoda ⇒ Mozgásfejlesztést segítı eszközök: gördeszka, füles – labda, Bobath – labda, AYRES – eszközök, WESCO – eszközök ⇒ Finommotorika fejlesztést segítı játékok, speciális eszközök, anyagok ⇒ Kognitív képességet fejlesztı játékok, eszközök ⇒ Logopédiai eszközök


71

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

1. Játék:

Mérei Ferenc: Gyermeklélektan - /1985./ Perlai Rezsıné: Az óvodáskor fejlesztıjátékai Kabainé Huszka Antónia: Gyermekeink játékai D. B. Elkonyiné: A gyermeki játék pszichológiája Hegyi Ildikó: a. Fejlıdési lépcsıfokok az óvodában b. Siker és kudarc a pedagógus munkájában Nagy Jenıné: Óvoda tükör /2001./ Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana /1978./ Takács Bernadett: gyermek – játék terápia /2001./ Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában /1997./ Tunyogi Erzsébet: Gyógyító játék /1990./ Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez Székely Andrea: Bábjáték Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, versel, mesével) Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Túri György: Játék- Tánc- Élet

Deliné Dr. Fráter Katalin: Lépésrıl Lépésre Óvodafejlesztı Program 1997 Hajdúböszörmény

2. Anyanyelvi nevelés: Mérei Ferencné: Beszédhibák megelızése – javítása az óvodában /1983./ Montágh Imre – Montághné Riener Nelli – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban /1990./ Montágh Imre: Mondd ki szépen! /1995./ Gereben Ferencné – Laczik Imréné – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakorlóanyag a pöszeség javításához /1985./ Gönczı Ferencné: Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés – Segédanyag óvodapedagógusoknak - /2002./ Gönczı Ferencné: Játékgyőjtemény – Az óvodás gyermek beszédfejlıdésének elısegítésére - /2002. / Dankó Ervinné: Nyelvi – kommunikációs nevelés az óvodában


72

Fülöpné Ferenc Zsuzsanna – Rédey Etelka: Gyere beszélgessünk (logopédiai anyag) Malholm Peel: Kommunikációs képességek fejlesztése /1995./ Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam /1987./ Pólya Miklósné: Anyanyelvi játékok Győjteménye óvodásoknak /1989./

Kovács Lajosné: Vigyázok Rád Óvodai Nevelés Kompetenciaterület:Elméleti alapvetések Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez (dramatikus elemeket tartalmazó játékok) Székely Andrea: Bábjáték Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, versel, mesével) Zóka Katalin: Kóstolgató Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Tématerv-javaslatok: LEVEGİ, TŐZ, VÍZ, FÖLD 3. Egészséges életmódra nevelés: Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (viii.28) kormányrendelet Az óvodai nevelés országos programja Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések 4. Érzelmi nevelés, szocializáció: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Animációs élmény, Érzelmi nevelés (Hollós Róbertné) /1979./ Dr. Lázár István – Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Elnöksége: Az alternatív óvodapedagógiai törvények Magyarországon - /1991./ Frans Carlgsen – Waldorf – Pedagógiai Alapítvány: szabadságra Nevelés /1992./ A személyiség alakulása /1980./ Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana /1980./ György Júlia: Az antiszociális személyiség /1967./ Kósáné Ornai Vera – Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Neveléslélektani vizsgálatok /1984./ Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan /1981./ Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, versel, mesével)


73

5. Vers – mese – dramatikus játék:

Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok /1987./ Granasztói Szilvia – Magyari Beck Anna: Ünnepsoroló /1979./ Kis Éva: Találjuk ki együtt! /2001./ Kis Éva: Szólások és közmondások - Óvodás és kisiskolás gyermekekhez szóló szólások és közmondások győjteménye - /2001./ Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyőjtemény /1981./ Zilahi Józsefné: Mese – vers az óvodában – szöveggyőjtemény - /1991./ Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével /1989./ Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével – Elmélet és módszertan I. – V. – İsz, Tél, Tavasz, Nyár /1996./ T. Aszódi Éva: Cini – cini muzsika – óvodások verseskönyve - /1982./ Psenákné Gregor Klára: Kötetlenül, komplexen, naponta mesével – Óvodai módszer gyakorló óvónık számára - /1995./ Psenákné Gregor Klára: Mesélj nekem! – szöveggyőjtemény - /1955./ Timkóné Sebestyén Izabella: Hadd nézzek kis tenyeredbe! – Népszerő mondókák, versek találós kérdések - /1998./ Sebestyén Endréné – Szigeti Piroska: Tücsökbál – Mondókák, versek, mesék gyerekeknek - /2002./ Kis Éva: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” – Óvodásokhoz szóló ıszi témájú irodalmi alkotások győjteménye - /2001./ Kis Éva: „A tél csengıi csengenek…” – Óvodásokhoz szóló téli témájú irodalmi alkotások győjteménye - /2001./ Kis Éva: „Tavasz van, gyönyörő…” – Óvodásokhoz szóló tavaszi témájú irodalmi alkotások győjteménye - /2001.

Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla - Kongyikné Kis Klára - Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez (dramatikus elemeket tartalmazó játékok) Székely Andrea: Bábjáték Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval Székely Andrea: Varázseszközök az óvodában (Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, versel, mesével) Zóka Katalin: Kóstolgató Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Tématerv-javaslatok: LEVEGİ, TŐZ, VÍZ, FÖLD

6. Ének – zene – énekes játék: Baranya megyei Pedagógiai Intézet: Az óvodai zenei nevelés továbbfejlesztése /Pécs, 1993./


74

Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék – óvodásoknak, kisiskolásoknak /1990./ Forrai Katalin: Ének az óvodában /1991./ Gryllus Vilmos: Dalok /1992./ Gryllus Vilmos: Dalok 2. – óvodásoknak és kisiskolásoknak - /1998./ Forrai Katalin: Európai gyermekdalok I. II. /1966./ Óvónık könyvtára: Csillagnak teremtıje /1993./ Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában – Dallamgyőjtemény óvodánk számára /1982./ Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás – népszokások – Folklór és Zenepedagógiai ismeretek pedagógusjelöltek és óvodapedagógusok számára - /1995. / Brunszvik Teréz Óvóképzı Fıiskola Programfüzete I: Népszokások és az óvodai nevelés – Kézirat - /1991./ Az óvodai nevelés programja (OPI – 1989) Reikort Ildikó: Zenevarázs (Új utak az óvodai nevelés zene- és mozgásvilágában) Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Túri György: Játék- Tánc- Élet Hangoló I: Hangok gyorsan ébredjetek Hangoló II: Megy a vonat Hangoló III: Gyümölcskenyér

7. Rajzolás – mintázás - kézimunka:

Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában /1992./ Báron László – Juhász Antal – Zsáky István: Rajz és kézimunka /1979./ Szappanos István: Rajzolás, festés, tárgyalakítás /1983./ Szappanos István: Ábrázolás és kézimunka módszertana Baranya megyei Pedagógiai Intézet: A természetes anyagok feldolgozása az óvodában és az iskolában – Szakmai – módszertani füzetek 17. - /1993./ Petı Éva: Csutkanépek /1992./ Szabó Gyuláné: Csuhévilág, terményvilág /1992./ Kékes István: Papírjátékok /1983./ Zülal Aytüre – Scheele: Hobby Origami – papírhajtogatás kicsiknek és nagyoknak /1992./ Fábián Zsolt: Origami – papírhajtogatás alapfokon - /1990./ Szandi Györgyné: Ötlettár – kézügyesség fejlesztéshez - /1992./ Nagy Jenıné: Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Tématerv - javaslatok: LEVEGİ, TŐZ, VÍZ, FÖLD Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések


75

8. Mozgás:

Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelés az óvodában /1983./ Dr. Oszetzky Tamásné: Mindennapi testnevelés az óvodában - jegyzet - /1983./ Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelési játékok az óvodában /1983./ Becsi Bertalan Sarolta – Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása – Kézirat - /1990./ Kunos Andrásné: Gimnasztika az óvodában – Kézirat - /1985./ Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana – Kézirat -/1990./ Dr. Tóth János: Játékos lábtorna és tartásjavító torna – Kézirat - /1987./ Kemény Gáborné – Dr. Tóthné Szabó Klára – Dr. Tóth János: Segédanyag a játékos láb- és tartásjavító tornához – Kézirat - /1985./ Baranya megyei Pedagógiai Intézet: Temesi Ferencné – Végsı Pálné: Játékos láb- és tartásjavító torna az óvodában Várkıi Ferenc: Tornázzunk együtt! Demeter Rózsa: Kisgyermekek játékos tornája /1976./ Dr. Krizsaneczné Németh Edit: Játékos gyermektorna /1984./ Bakonyiné Vincze Ágnes – Nagyné Kasza Ilona: Mozgás – öröm a szabadban /1989./ Berczik Sára: Mozgásfejlesztı és tartásjavító gimnasztika /1992./ Dr. Tótszöllısyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában /1994./

Dr. Hamza István – Fodorné Dr. Földi Rita – Dr. Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás /1995./ Fıvárosi Pedagógiai Intézet: Kiegészítı torna készlet mozgásanyaga – gyakorlatgyőjtemény - /1991./ Fıvárosi Pedagógiai Intézet: Tér- és helyzetértékelést fejlesztı gyakorlatok óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek részére /1994./ Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez (mozgásos elemeket tartalmazó játékok) Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta módszer (Komplex, mozgás- és személyiségfejlesztı program 3-7 éves gyermekeknek) Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta módszer (Komplex, mozgás- és személyiségfejlesztı program 3-7 éves gyermekeknek) Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

9. Külsı világ tevékeny megismerése: Schantlné Farkas Julianna: Játékos természetvédelem /1994./ Dr. Franyó István – Dr. Lénárd Gábor: Nyisd ki ezt a kiskaput! – A természet játékos megfigyelése az óvodában - /1983./


76

Balázsné - Szaitzné: Szabadon, játékosan, örömmel – A komplex foglalkoztatás kézikönyve - /1998./ Dr. Kuti István: Körlánc – Környezeti nevelés az óvodában - /1976./ Pedellus Bt. - Napról napra a mi kalendáriumunk Csörgı Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország I. II. III. Liszka József: Ágas bogas fa Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány Tématerv-javaslatok: LEVEGİ, TŐZ, VÍZ, FÖLD Kanczler Gyuláné DR: Felfedezések a természetben Bekker Zoltánné- Kocsis Csilla- Kongyikné Kis Klára-Zeveczné Komáromi Katalin: Kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez Óvodai Nevelés Kompetenciaterület:Elméleti alapvetések

10. Matematikai tartalmú ismeretek: Perlai Rezsıné: Matematikai nevelés – gondolkodásfejlesztés az óvodában /1990./ Perlai Rezsıné: Matematikai játékok óvodáskorban /1999./ Villányi Györgyné: Játék a matematika? – Matematikai játékok győjteménye óvodapedagógusoknak - /1995./ Brunszvik Teréz Óvóképzı Fıiskola Programfüzete II. Az óvodás gyermekek matematikai nevelésének fejlesztési programja – Kézirat - /1991./ Játékos matematika, matematikai játékok az óvodában - Országos Pedagógiai Intézet Pedagógus Továbbképzés Könyvtára, Budapest - /1983./ Tématerv - javaslatok: LEVEGİ, TŐZ, VÍZ, FÖLD 11. Munka: Óvodai Nevelés /1989./ Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések

12. Gyermek és ifjúságvédelem:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról /Gyvt./ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról /Szt./ Szılısi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog Dr. Filó Erika – Dr. Csiki Ottó: Családjog I-II. Vetró Ágnes: Gyermek és ifjúság pszichiátria /1994./ Dr. Szilvia Franz: A hiperaktív gyerek /1998./ Baranya megyei Pedagógiai Intézet: Útmutató a gyermekvédelmi munkához Nagy Jenıné – Rauschburg Jenı – Szakács Mihályné – Tárnokiné Joó Ildikó: Óvodai Vezetési Ismeretek Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések


77

13. Sajátos nevelési igényő gyermekek:

Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet (Delacato módszer alapján) /2002./ Fodorné Dr. Földi Rita: Hiperaktivitás és tanulási zavarok Bárczi Gusztáv: Zene és terápia /1996./ Országos Pedagógiai Intézet: Fejlıdést elısegítı foglalkozások az óvodában /1986./ Horváth Judit – Horváthné Csapurcha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónınek észre kell venni /2002./ Vetró Ágnes: A mentális és szociális fejlıdés zavarai Rózsáné Czigány Enikı: A fejlesztés lehetséges módszerei az integrációs nevelésben /Spec. Ped. 1995. 3. sz./ Rózsáné Czigány Enikı: Pszichopedagógia Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /1992./ Várkonyi Ágnes: A szenzomotoros fejlıdés zavarainak felismerése /1997./ Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában Zsoldos Márta – Ringhoffer Jánosné: Óvodáskorú és iskolát kezdı gyermekek korai fejlesztése Óvodai Nevelés Kompetenciaterület: Elméleti alapvetések Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek mérési- értékelési rendszere


78

LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK

Külsı szakértıként, szaktanácsadóként részt vett a program kidolgozásában ………………………………………………………………… Pécs, 2010. ……………

1. VÉLEMÉNYEZTE:………………………………………………………. Szakértı

2. EGYETÉRTÉSÉT NYÍLVÁNÍTOTTA: Szülıi Közösség Pécs, 2010. május 31.

3. ELFOGADTA: Nevelıtestület Pécs, 2010. június. 04.

4. JÓVÁHAGYTA:……………………………………………………………. Önkormányzat

5. TÁJÉKOZTATÁSUL MEGKAPTÁK: ………………………………………. Pécs, 2010. …………………….. ………………………………………. Pécs, 2010. …………………….. ………………………………………. Pécs, 2010. ……………………..

6. IRATTÁR SZÁMA: ……………………. Pécs, 2010. ……………………..


79

TARTALOM BEVEZETİ 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE 2. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI HELYZETKÉP

Recommend Documents