TARTALOM A KÜLÖNBIZOTTSÁG JOGI AKTUSA: AZ ATHENA ÚTJÁN FINANSZÍROZOTT KIADÁSOKRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT I. RÉSZ

TARTALOM

A KÜLÖNBIZOTTSÁG JOGI AKTUSA: AZ ATHENA ÚTJÁN FINANSZÍROZOTT KIADÁSOKRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT I. RÉSZ Az ATHENA útján finanszírozott valamennyi kiadásra alkalmazandó pénzügyi szabályzat I. fejezet — Alapelvek és pénzügyi szereplők – –

1. szakasz Általános szerkezet 2. szakasz A számvitelért felelős tisztviselők

II. fejezet — A pénzeszközök kezelése III. fejezet — Az előirányzatok átcsoportosítása IV. fejezet — Az előirányzatok átvitele V. fejezet — Elszámolás II. RÉSZ Beszerzési szabályzat I. fejezet — Alkalmazási kör és alapelv II. fejezet — Az eljárások megválasztása

1

HU

III. fejezet — A valamennyi eljárásra alkalmazandó szabályok – – – –

1. szakasz Az ajánlatkérő szervekre vonatkozó szabályok 2. szakasz A pályázókra vonatkozó feltételek 3. szakasz Dokumentáció, kiválasztási szempontok és a pályázók képességeinek bizonyítása 4. szakasz Szerződések

IV. fejezet — Az eljárások lefolytatása – – – – –

1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz 4. szakasz 5. szakasz

Nyílt és meghívásos eljárások Tárgyalásos eljárások Dinamikus beszerzési rendszerek Elektronikus árverés alkalmazása Versenypárbeszéd

V. fejezet — A szerződések odaítélése, az eljárások nyilvántartása, és a pályázók tájékoztatása a szerződések odaítélését követően I. melléklet: Azon készletek és felszerelések jegyzéke, amelyek esetében 137 000 EUR feletti összegű szerződések vonatkozásában kiírt beszerzési eljárásokon részt vehetnek az amerikai egyesült államokbeli, az arubai, a dél-koreai, a hongkongi, az izraeli, a japán, a kanadai, a svájci és a szingapúri pályázók. II. melléklet: Azon szolgáltatások jegyzéke, amelyek esetében 137 000 EUR feletti összegű szerződések vonatkozásában kiírt beszerzési eljárásokon részt vehetnek az amerikai egyesült államokbeli, az arubai, a dél-koreai, a hongkongi, az izraeli, a japán, a kanadai, a svájci és a szingapúri pályázók. III. RÉSZ Az ATHENA útján finanszírozott kiadásokra alkalmazandó pénzügyi szabályzat a tagállamok által biztosított műveleti parancsnokság vagy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevétele nélkül I. fejezet — Kiadási műveletek – – – –

1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz 4. szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség A kiadások érvényesítése és engedélyezése A kiadások kifizetése A kiadási műveletek határidői

II. fejezet — Bevételi műveletek III. fejezet — Előlegszámlák IV. fejezet — Belső ellenőr V. fejezet — A pénzügyi szereplők felelőssége

2

HU

IV. RÉSZ Az ATHENA útján finanszírozott kiadásokra alkalmazandó pénzügyi szabályzat olyan uniós katonai műveletekben, ahol a parancsnokságot uniós tagállamok biztosítják

V. RÉSZ Az ATHENA útján finanszírozott kiadásokra alkalmazandó pénzügyi szabályzat a NATO eszközeit és képességeit igénybe vevő uniós katonai műveletekben

3

HU

A különbizottság jogi aktusa AZ ATHENA ÚTJÁN FINANSZÍROZOTT KIADÁSOKRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

A KÜLÖNBIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának létrehozásáról szóló, a 2004/925/EK és a 2005/68/KKBP tanácsi határozattal módosított, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozatra, nevezetesen annak 29. cikke (4), (5) és (6) bekezdésére, mivel: (1)

A Tanács (14956/04 dokumentum) megbízta „az ATHENA különbizottságát az EU katonai műveleteinek közös költségeivel kapcsolatos kiadások végrehajtására irányuló pénzügyi szabályzat 2005 végéig történő elfogadásával, különösen a megkülönböztetéstől mentes és hatékony közbeszerzési eljárások biztosítása érdekében (különösen annak biztosítása érdekében, hogy az EU katonai műveleteinek beszerzési eljárásaiban valamennyi, az említett művelet finanszírozásához hozzájáruló, valamint a fogadó államból részt vehessenek ajánlattevők), valamint az EU parancsnokságai működésének megkönnyítésére, és a misszió közösen finanszírozandó kiadásainak meghatározására ”.

(2)

A különbizottság — az ügyvezető javaslata alapján eljárva — arra törekedett, hogy olyan szabályzatot állapítson meg, amely hozzájárul a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, miközben megőrzi azt a rugalmasságot, amely az EU katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei működési szükségleteinek teljesítéséhez kell.

(3)

A 2004/197/KKBP tanácsi határozat kimondja, hogy „az ATHENA a részt vevő tagállamok, illetve — egyedi műveletek esetén — a hozzájáruló tagállamok nevében jár el”; ezért az ATHENA-nak összhangban kell lennie az uniós jogszabályokkal, és a tagállamoknak a védelem terén működő ajánlatkérő szervei által odaítélt közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal, nevezetesen a 18/2004/EK irányelvvel, és azokkal a megállapodásokkal, amelyeknek az Európai Közösség vagy annak tagállamai részesei, valamint a Kereskedelmi Világszervezet keretei között megkötött megállapodásokkal.

(4)

A műveleti szükségletek teljesítése érdekében lehetővé kell tenni az e jogszabály és az ezen megállapodások által nyújtott rugalmasság igénybevételét.

(5)

A megállapított pénzügyi szabályzat kizárólag az ATHENA útján finanszírozott kiadásokra alkalmazható, semmilyen módon nem változtatja meg a tagállamok jogait, amikor azok nemzeti alapon, nevezetesen az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 296. cikke alkalmazása révén, finanszíroznak kiadásokat.

(6)

A számvitel tekintetében — a katonai műveletek során felmerülő sajátos nehézségek figyelembevétele mellett — minden erőfeszítést meg kell tenni a nemzetközi közszféra számviteli standardjainak (IPSAS) való megfelelés fokozatos megvalósítása érdekében, 4

HU

A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT HOZZA: 1. cikk Az ATHENA útján finanszírozott kiadásokra a MELLÉKLETEKBEN meghatározott pénzügyi szabályzatok vonatkoznak. 2. cikk (1)

Ez a jogi aktus az elnökség, valamely tagállam vagy az ügyvezető javaslatára bármikor felülvizsgálható.

(2)

A MELLÉKLETEK rendelkezéseiben említett értékhatárokat a 2004/18/EK irányelvet a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak alkalmazási értékhatárai tekintetében módosító bizottsági rendeletek alapján kell felülvizsgálni.

(3)

Ezt a jogi aktust az ügyvezető javaslatára legkésőbb három évvel a hatálybalépését követően felül kell vizsgálni, a végrehajtása során szerzett tanulságokra is figyelemmel. 3. cikk

Ez a jogi aktus 2005. december 15-én lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 9-én A különbizottság elnöke,

(aláírás)

G. CLARK

Az ügyvezető,

(aláírás) J-A MARIGUESA

5

HU

I. RÉSZ AZ ATHENA ÚTJÁN FINANSZÍROZOTT VALAMENNYI KIADÁSRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

6

HU

I. FEJEZET — ALAPELVEK ÉS PÉNZÜGYI SZEREPLŐK

EMLÉKEZTETŐ: A Tanács módosított 2004/197/KKBP határozata. 17. cikk Költségvetési elvek (1) Az — euróban elkészített — költségvetés az a jogi aktus, amely minden költségvetési évre teljes körűen megállapítja és engedélyezi az ATHENA által kezelt bevételeket és kiadásokat. (2) Valamennyi kiadást egy meghatározott művelethez kell rendelni, kivéve, amennyiben azok adott esetben érintik az I. mellékletben felsorolt költségeket. (3) A költségvetésbe beállított előirányzatokat az ugyanazon év január 1-jén kezdődő és december 31-én befejeződő költségvetési évre kell engedélyezni. (4) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük. (5) Valamennyi bevételt és kiadást valamely költségvetési tételbe való elkönyvelése útján, és az oda beállított előirányzatok erejéig lehet végrehajtani. 29. cikk Alapelvek (1) Az ATHENA előirányzatait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban kell felhasználni. (2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelnek az ATHENA bevételeinek és kiadásainak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint azok jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításáért. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tesznek, kiadásokat érvényesítenek és engedélyeznek, továbbá megteszik az előirányzatok végrehajtása előtt szükséges intézkedéseket. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozat útján átruházhatja feladat- és hatásköreit, melynek során a következőket kell meghatározni: a)

az ilyen felhatalmazás tekintetében szóba jövő, megfelelő szintű személyzet;

b)

az átruházott hatáskörök terjedelme; és

c)

a kedvezményezettek számára a hatásköreik továbbruházására nyitva álló lehetőség terjedelme.

(3) Az előirányzatok végrehajtása az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai szétválasztásának elve szerint történik. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlenek. Az ATHENA által kezelt pénzeszközökből történő kifizetésekhez az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő együttes aláírása szükséges. (4) E határozat sérelme nélkül, amennyiben a közös kiadások végrehajtását valamely tagállamra, közösségi szervre, illetve adott esetben nemzetközi szervezetre bízzák, úgy ezek a saját kiadásaik végrehajtására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Amennyiben az ügyvezető közvetlenül hajt végre kiadásokat, úgy tiszteletben kell tartania az Európai Közösségek általános költségvetése "Tanács" szakaszának végrehajtására alkalmazandó szabályokat.

7

HU

(5) Az ügyvezető azonban a Tanácsnak vagy a különbizottságnak szánt, a közös kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló javaslatok elemeivel láthatja el az elnökséget. (6) A különbizottság a (4) bekezdéstől eltérő szabályokat is elfogadhat a közös kiadások végrehajtására vonatkozóan. 30. cikk A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az ügyvezető látja el. 31. cikk Működési közös költségek (1) Az általa vezetett műveletek működési közös költségei fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait a műveleti parancsnok látja el. Azonban egy adott művelet előkészületi szakaszában felmerülő és az ATHENA által közvetlenül végrehajtott, illetve a művelethez annak aktív szakasza befejezése után kapcsolódó műveleti közös költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az ügyvezető látja el. (2) Az ügyvezető a műveleti parancsnok kérésére átutalja a műveleti parancsnoknak a műveletek kiadásainak végrehajtásához szükséges összegeket; az átutalás az ATHENA bankszámlájáról az ATHENA nevében megnyitott, a műveleti parancsnok által megadott bankszámlára történik. (3) A 17. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a referenciaösszeg elfogadása feljogosítja az ügyvezetőt, illetve a műveleti parancsnokot arra, hogy amennyiben a Tanács nem állapít meg ennél magasabb százalékos arányt, úgy saját hatáskörükön belül a referenciaösszeg 30%-áig az érintett műveletre vonatkozó kiadásokra kötelezettséget vállaljanak és azokat teljesítsék. Az ügyvezető javaslata alapján a különbizottság kiegészítő kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokról és azok teljesítésének lehetőségéről határozhat. A különbizottság úgy határozhat, hogy a kérdést az elnökségen keresztül a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti. Ezen eltérést az érintett művelet költségvetése elfogadásának időpontjától nem kell alkalmazni. (4) A művelet költségvetésének elfogadását megelőző időszakban az ügyvezető és a műveleti parancsnok vagy annak képviselője — mindegyikük az őt érintő ügyekben — kéthetente jelentést tesz a különbizottságnak az említett művelet vonatkozásában közös költségként számításba jövő kiadásokról. Az ügyvezető, a műveleti parancsnok vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság iránymutatásokat bocsáthat ki a kiadások ezen időszak folyamán történő végrehajtásáról. (5) A 17. cikk (5) bekezdésétől eltérve, az Unió katonai műveletében részt vevő személyek életét közvetlenül fenyegető veszély esetén, az érintett művelet műveleti parancsnoka a költségvetésbe beállított előirányzatok túllépésével is végrehajthatja az e személyek életének megóvása érdekében szükséges kiadásokat. Erről a lehető leghamarabb tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot. Ilyen esetben az ügyvezető – a műveleti parancsnokkal egyeztetve – javaslatot tesz az e váratlan kiadások finanszírozásához szükséges átcsoportosításokra. Amennyiben átcsoportosítás útján nem biztosítható e kiadások megfelelő finanszírozása, úgy az ügyvezető költségvetés-módosításra tesz javaslatot.

8

HU

1. rész Általános szerkezet 1. cikk Az engedélyezésre jogosult tisztviselők (1)

Megbízatásának ideje alatt minden műveleti parancsnok az ATHENA-költségvetésében az általa vezetett művelethez tartozó cím vonatkozásában az engedélyezésre jogosult tisztviselő.

(2)

Az ügyvezető az ATHENA költségvetésének egyéb előirányzatai tekintetében látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladat- és hatáskörét.

2. cikk Egyéb szereplők Minden olyan parancsnokság, amelynek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, magában foglal egy felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ez az engedélyezésre jogosult tisztviselő a vezetője a költségvetési-pénzügyi részlegnek (J8), amely legalább a következőket tartalmazza: a) a költségvetés-végrehajtásra jogosult tisztviselő; b) a szerződéskötésre jogosult tisztviselő; c) a számvitelért felelős tisztviselő. Az előlegszámoló tisztviselőket az „előlegszámlák” szakasz rendelkezéseinek megfelelően lehet kinevezni. Ezek a szereplők különösen a feladataik elvégzéséhez szükséges információs technológiát és hírközlési rendszereket illetően megfelelő támogatásban részesülnek.

9

HU

3. cikk A szereplők kinevezése, felhatalmazások, továbbadott felhatalmazások (1)

Minden olyan parancsnokságon, amelynek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, a 2. cikkben említett, felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőket, a költségvetés-végrehajtásra jogosult tisztviselőt, a szerződéskötésre jogosult tisztviselőt és a számvitelért felelős tisztviselőt az ügyvezetővel folytatott konzultációt követően az érintett parancsnokság parancsnoka nevezi ki.

(2)

Ezeket a tisztviselőket a hadtest parancsnokai vagy azzal megegyező szintű civilek közül kell kinevezni. A felvétel során törekedni kell annak biztosítására, hogy a személyi állományok szolgálatai a katonai műveletek során megfeleljenek az alkalmasság, hatékonyság, egységesség, szakmai képzettség és tapasztalatok legmagasabb követelményeinek.

(3)

Az ügyvezető igazgatási szabályokban határozhatja meg a megfelelő szintű személyzetet, akikre a parancsnok átruházhatja az engedélyezésre jogosult tisztviselő, a költségvetésvégrehajtásra jogosult tisztviselő vagy a szerződéskötésre jogosult tisztviselő feladat- és hatáskörét, valamint különösen a szükséges szaktudás és szakmai tapasztalat tekintetében alkalmazandó feltételeket, az átruházott hatáskörök hatályát, és a megbízott személyek számára a rájuk ruházott hatáskörök továbbruházásának lehetőségét. Az ügyvezető igazgatási szabályokban határozhatja meg a számvitelért felelős tisztviselők kinevezésére alkalmazandó feltételeket, különösen a szükséges szaktudás és szakmai tapasztalat tekintetében.

(4)

Az ügyvezetőt tájékoztatni kell a költségvetési-pénzügyi (J8) részleg vezetőjéről szóló bármely értékelő jelentéstervezetről minden olyan parancsnokságban, amelynek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák. Az ügyvezető bármely ilyen értékeléshez hozzájárulást nyújt, amelyet kérésére belefoglalnak az értékelő jelentésbe.

(5)

A közös költségekre fordított kiadásokra vonatkozó felhatalmazásokat, beleértve a közösen finanszírozandó beszerzéseket és a számvitelt, az ügyvezetővel folytatott konzultációt követően a műveleti parancsnok írja alá.

10

HU

(6)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által adott felhatalmazásról és a továbbadott felhatalmazásról késedelem nélkül értesíteni kell az ügyvezetőt. Az ügyvezető nyilvántartásba veszi a felhatalmazásokat és továbbadott felhatalmazásokat, amelyekről értesítést kapott.

(7)

A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők, költségvetés-végrehajtásra jogosult tisztviselők és szerződéskötésre jogosult tisztviselők kizárólag a felhatalmazás, illetve a továbbadott felhatalmazás eszköze által szabott határokon belül járhatnak el. A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által jogosult tisztviselő munkáját egy vagy több — a költségvetés végrehajtásához és az elszámolás elkészítéséhez szükséges egyes műveletek elvégzésével megbízott — alkalmazott segítheti a tisztviselő felelőssége mellett.

4. cikk A feladat- és hatáskörök elkülönítésének alapelve Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladat- és hatáskörei elkülönülnek és egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlenek. A számvitelért felelős tisztviselő elutasít minden olyan parancsot, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az alkalmazandó jogszabályokkal vagy feladat- és hatásköreinek megfelelő ellátásával.

5. cikk Az engedélyezésre jogosult tisztviselők kötelezettségei (1)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők — adott esetben a felhatalmazás és a továbbadott felhatalmazás keretein belül — felelnek a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történő végrehajtásáért, továbbá a jogszerűség és a szabályszerűség követelményeinek való megfelelés biztosításáért.

(2)

A kiadások végrehajtása érdekében a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint vállalja az előirányzatok végrehajtására vonatkozó előzetes intézkedéseket.

11

HU

(3)

A bevételek végrehajtása magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a behajtandó jogosultságok megállapítását és a beszedési utalványok kiadását. Szükség esetén a megállapított jogosultságokról való lemondást is tartalmazza.

(4)

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő — kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott tevékenységek természetével kapcsolatos kockázatokra — megállapítja a feladat- és hatásköreik ellátásához megfelelő szervezeti felépítést, belső ügyvitelt, valamint ellenőrzési eljárásokat, ideértve adott esetben az utólagos ellenőrzéseket is. Egy adott művelet engedélyezése előtt legalább egy alkalmazottnak — aki nem azonos a művelet kezdeményezőjével — ellenőriznie kell a műveleti és pénzügyi szempontokat. Az ügyvezető meghatározhatja az ilyen szerkezetekre és eljárásokra alkalmazandó előírásokat.

(5)

Minden, felhatalmazás és továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen pénzügyi és irányítási információt is tartalmazó jelentést tesz a felhatalmazást vagy a továbbadott felhatalmazást megadó engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, amely jelentés az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ezen jogi aktus I. részének 14. és 15. cikkében meghatározott jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges.

(6)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilvántartásba veszik fő igazgatási döntéseiket, különösen a következőkre vonatkozó döntéseket: a)

az ATHENA előirányzatainak vagy pénzeszközeinek kezelésébe bevont személyek bármilyen kinevezése;

b)

az ATHENA költségvetésének végrehajtásához nyújtott bármilyen felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás;

c)

bármilyen bankszámla ATHENA nevében történő megnyitása vagy megszüntetése, és az ilyen bankszámlákon folytatott tranzakciókhoz szükséges aláírásokra történő bármilyen feljogosítás;

d)

a költségvetés vagy az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó bármilyen javaslat vagy a költségvetés és az előirányzatok átcsoportosításának elfogadása;

e)

bármilyen szerződés, amelyet megkötött és aláírt;

f)

az ATHENA útján finanszírozott felszerelések leírására vonatkozó bármilyen döntés.

12

HU

6. cikk A költségvetési-pénzügyi (J8) részleg vezetőjének egyéb feladatai (1)

A költségvetési-pénzügyi (J8) részleg vezetője minden olyan parancsnokságban, amelynek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, a hozzá tartozó parancsnokság vonatkozásában: a)

biztosítja, hogy az ATHENA által nyújtott pénzeszközök mindenkor biztonságban legyenek;

b)

ellenőrzi, hogy a kiadások jogosultak-e az ATHENA által történő finanszírozásra;

c)

biztosítja az ATHENA létrehozásáról szóló 2004/197/KKBP módosított tanácsi határozatban, vagy az ezen jogi aktusban és az ATHENA költségvetésében meghatározott szabályok betartását;

d)

megfelelő térképek, fényképek és egyéb lényeges bizonyítékok segítségével, az érintett helyi hatóságokkal — érkezéskor és távozáskor — hiteles leltárt készít mindazon parancsnokságok és erők által használt épületek tartozékairól és földdarabokról, amelyek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák;

e)

a NATO eszközeit és képességeit igénybe vevő műveletekben hozzájárulását adja minden olyan, az ATHENA útján finanszírozandó szerződéshez, amelynek a hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke meghaladja a II. rész 4. cikkének (1) bekezdésében említett „magasabb értékhatár”-t vagy a 136 000 eurót;

f)

nyilvántartást vezet a beszerzési szabályoktól való eltérésre irányuló kérelmekről, feltüntetve az egyes kérelmekre vonatkozó döntéseket és az indokolásokat;

g)

naprakész nyilvántartást vezet az ATHENA útján kivitelezett és finanszírozott valamennyi beszerzésről, feltüntetve minden beszerzett árut vagy igénybe vett szolgáltatást, minden egyes vásárlás dátumát, és a szállítót, névvel és címmel — ahol lehetséges a szerződésre történő hivatkozással — azonosítva;

h)

biztosítja az ATHENA tulajdonát képező eszközök naprakész nyilvántartását;

i)

biztosítja, hogy legalább minden átadást / átvételt követően és minden naptári év végén ellenőrizzék, hogy ezek az eszközök rendelkezésre állnak-e és megfelelően karbantartottak-e;

j)

a vezetése alá tartozó részleg megszervezése érdekében kiadja a szükséges szabványműveleti eljárásokat;

k)

megszervezi a fent felsorolt célok megvalósításához szükséges belső ellenőrzési / könyvvizsgálati rendszert;

l)

ellátja az ügyvezetőt a hatályos szabályokban előirányzott végrehajtási jelentésekkel, és közvetlenül tájékoztatja az ügyvezetőt minden olyan eseményről vagy politikáról, amely hatással lehet az ATHENA útján finanszírozott költségekre.

13

HU

(2)

A költségvetési-pénzügyi (J8) részleg vezetője minden olyan parancsnokságban, amelynek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, ellenőrzi, hogy az ATHENA útján finanszírozott, alárendelt parancsnokság költségvetési-pénzügyi (J8) részlegének vezetője teljesíti-e az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat.

7. cikk A műveletek kezdeményezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elkülönítése (1)

A kezdeményezés, a pénzügyi műveletet megelőző, valamint a pénzügyi műveletet követő ellenőrzés három különálló feladat.

(2)

Minden, a pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzéséért felelős személynek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel.

(3)

A személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő tagja, aki úgy véli, hogy a felettese utasítására alkalmazandó vagy jóváhagyandó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel vagy az általa követendő szakmai szabályokkal, erről írásban értesíti a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt és — amennyiben ez utóbbi nem jár el — az ügyvezetőt. Bármely jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az ATHENA érdekeit, köteles — szükség szerint — az erők parancsnokát vagy a műveleti parancsnokot, valamint az ügyvezetőt tájékoztatni.

8. cikk A pénzügyi művelet kezdeményezése és ellenőrzése (1)

Minden egyes pénzügyi műveletet kezdeményezni kell. A kezdeményezés fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet rendes körülmények között a 2. cikkben említett pénzügyi szereplők végeznek, és amely annak előkészítésére szolgál, hogy az illetékes, felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja a költségvetést végrehajtó intézkedéseket.

14

HU

(2)

Minden pénzügyi műveletet legalább egy előzetes ellenőrzésnek alá kell vetni. Egy pénzügyi művelet előzetes ellenőrzése alatt minden olyan előzetes ellenőrzést kell érteni, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.

(3)

Az említett előzetes ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy: a)

a kiadások és a bevételek szabályszerűek-e, valamint hogy megfelelnek-e az alkalmazandó rendelkezéseknek, különösen a költségvetési rendelkezéseknek, az ATHENA-ról szóló tanácsi határozatoknak, e jogi aktusnak és a különbizottság egyéb jogi aktusainak, az ügyvezető vagy a műveleti parancsnok által az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtása tekintetében elfogadott bármilyen intézkedésnek, és — adott esetben — a szerződéses feltételeknek;

b)

alkalmazzák-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveit, azaz a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit.

(4)

Az utólagos iratellenőrzések és, adott esetben, helyszíni vizsgálatok azt ellenőrzik, hogy az ATHENA útján finanszírozott műveletek végrehajtása szabályszerű volt-e, és különösen, hogy teljesültek-e a (3) bekezdésben említett kritériumok. Ezek a vizsgálatok a kockázatelemzési módszer alapján, szúrópróbaszerűen is elvégezhetőek.

(5)

A (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtásával megbízott személyzet nem lehet azonos azzal, aki az (1) bekezdésben említett kezdeményezési feladatokat végzi, és nem lehet annak beosztottja. 9. cikk Igazgatási és belső ellenőrzési eljárások

Az igazgatási és belső ellenőrzési rendszereket és eljárásokat saját hatáskörükön belül az egyes engedélyezésre jogosult tisztviselők tervezik meg a következők érdekében: a)

a műveleti célkitűzéseknek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének megfelelően történő megvalósítása;

15

HU

b) az ATHENA-ról szóló tanácsi határozatokban, a különbizottság jogi aktusaiban és az ügyvezető vagy a műveleti parancsnok által az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtása tekintetében elfogadott bármilyen intézkedésben meghatározott szabályoknak és ellenőrzési minimumkövetelményeknek való megfelelés; c)

az ATHENA eszközeinek és adatainak a megóvása; nevezetesen az ATHENA útján finanszírozott felszerelések megfelelő karbantartásának, és a megfelelő nyilvántartásba történő felvételének biztosítása;

d)

a szabálytalanságok, hibák és csalások megelőzése és feltárása;

e)

az igazgatási kockázatok azonosítása és megelőzése;

f)

a pénzügyi és igazgatási tájékoztatás megfelelő elkészítésének biztosítása;

g)

a költségvetés végrehajtására vonatkozó, illetve az azt követően keletkező, valamint a költségvetés-végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése;

h)

a beszerzések összefüggésében kapott garanciákkal kapcsolatos bizonylatok megőrzése, és az e garanciák megfelelő nyomon követését lehetővé tévő feljegyzések rögzítése.

10. cikk A költségvetés-végrehajtásra jogosult tisztviselő feladatai A költségvetés-végrehajtásra jogosult tisztviselők a következőkben segítik a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőket: a)

annak biztosítása, hogy az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtása az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályoknak, valamint a hatékony és eredményes gazdálkodás alapelveinek megfelelően történjen;

b)

a költségvetési tervezetre, valamint az előirányzatok átcsoportosítására és átvitelére irányuló bármilyen szükséges javaslat előkészítése;

c)

végrehajtási jelentések elkészítése;

d)

bármilyen egyéb feladat, amelyet a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő szükségesnek tart. 16

HU

11. cikk A szerződéskötésre jogosult tisztviselők feladatai A szerződéskötésre jogosult tisztviselők a következőkben segítik a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőket: a)

annak biztosítása, hogy az ATHENA útján finanszírozott beszerzések végrehajtására a műveleti követelményeket teljesítő, leghatékonyabb eljárásokon keresztül kerüljön sor, az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályoknak, valamint a hatékony és eredményes gazdálkodás alapelveinek megfelelően;

b)

szükség szerint azon dokumentumok és eljárásra vonatkozó dokumentumok e célból történő előkészítése, amelyek a beszerzésekhez szükségesek;

c)

bármilyen egyéb feladat, amelyet a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő szükségesnek tart.

17

HU

2. rész A számvitelért felelős tisztviselők 12. cikk A számvitelért felelős tisztviselők feladatai (1)

A számvitelért felelős tisztviselők feladatkörükön belül a következőkért felelnek: a)

a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b)

az elszámolások előkészítése és benyújtása;

c)

a könyvvezetés;

d)

a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapítása;

e)

a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására megállapított rendszerek érvényesítése;

f) (2)

pénztárkezelés az ügyvezetővel közösen.

A számvitelért felelős minden egyes tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkap minden — az ATHENA eszközeiről és tartozásairól, valamint a költségvetés végrehajtásáról valós képet nyújtó — a számlák kiállításához szükséges információt, amelynek megbízhatóságát az engedélyezésre jogosult tisztviselő garantálja.

(3)

A számvitelért felelős tisztviselők betartják az ATHENA engedélyezésre jogosult tisztviselője által meghatározott szabályokat és előírásokat.

18

HU

13. cikk A készpénz és egyéb vagyontárgyak kezelése Az előlegelszámoló tisztviselők kivételével egyedül a számvitelért felelős tisztviselők jogosultak a készpénz és egyéb vagyontárgyak kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselők felelnek ezek megóvásáért.

14. cikk A referenciaösszeg alapján felmerülő kiadások a műveleti előirányzatoknak az ATHENA költségvetésébe történő beállítását megelőzően (1)

A műveleti parancsnok a műveleti előirányzatoknak az ATHENA költségvetésébe történő beállítását megelőzően — a 2004/197/KKBP tanácsi határozat 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően — ellátja az ügyvezetőt az ATHENA útján finanszírozott kiadások jegyzékével. Ez a jegyzék jellegük és rendeltetési helyük szerint csoportosítja a kiadásokat, ahogyan az a 2004/197/KKBP tanácsi határozat mellékleteiben szerepel. A jegyzéket kéthetente kell elkészíteni, és legkésőbb 15 nappal azon időszakot követően, amelyre vonatkozik.

(2)

A műveleti előirányzatoknak az ATHENA költségvetésébe történő beállítását követően a felmerülő kiadásokat a 2004/197/KKBP tanácsi határozat 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ATHENA költségvetésére kell terhelni. 15. cikk A műveleti előirányzatoknak az ATHENA költségvetésébe történő beállítását követően felmerülő kiadások

(1)

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást — a megfelelően indokolt eseteket kivéve — ugyanannak az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell elfogadnia.

(2)

Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek először költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel szemben.

19

HU

(3)

Nem kerülhet sor olyan kifizetésre, amelyet nem fedez költségvetési kötelezettségvállalás.

(4)

A 2004/197/KKBP tanácsi határozat 36. cikkében előirányzott negyedéves jelentést — legkésőbb egy hónappal azon időszak befejeződését követően, amelyre a jelentés vonatkozik — az egyes műveleti parancsnokok biztosítják az ügyvezető számára. Ez a jelentés legalább a következőket magában foglalja: a)

a költségvetés és a megelőző pénzügyi évekből átvitt előirányzatok végrehajtását szemléltető, cikk, fejezet és cím szerint összesített táblázatok, minden előirányzat esetében mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan;

b)

a kiadások szükséges indokolása;

c)

a készpénzállományt és a bankszámlákon lévő pénzeszközöket a jelentési időszak kezdetekor és végén szemléltető, valamint az ezen időpontok közötti mozgásokat mutató pénzforgalmi mérleg.

(5)

Ha az ügyvezető kéri, ez a jelentés magában foglalja a beszámolót, az ATHENA vagyonát és harmadik felekkel szembeni tartozásait szemléltető mérleget, az ATHENA tulajdonában lévő vagyontárgyak nyilvántartását, az ATHENA útján finanszírozott pénzügyi műveletekkel együtt járó kockázatok értékelését, és feltünteti a belső ellenőrzési rendszer működését. 16. cikk Kifizetések

(1)

A kifizetés olyan bizonyíték bemutatására teljesíthető, amely igazolja, hogy a vonatkozó fellépés összhangban van a szerződés rendelkezéseivel, és — az előlegeket kivéve — azt követően teljesíthető, hogy a vonatkozó fellépésre sor került. A vonatkozó fellépésben elért előrehaladásnak megfelelően azonban köztes kifizetések is teljesíthetőek.

(2)

Az áruk megvásárlására, szolgáltatásokra vagy építési munkákra vonatkozó kifizetések a következők bemutatására teljesíthetőek: a)

az árukra, szolgáltatásokra vagy építési munkákra irányuló kérelem, vagy a vonatkozó szerződés hivatkozásai;

b)

a kifizetendő számla vagy kivételes esetekben, amikor nem áll rendelkezésre számla, a beszerzésért felelős tisztviselő által aláírt igazolás; ezen az igazoláson fel kell tüntetni az okot, hogy miért nem lehetett számlához jutni;

20

HU

c)

az előlegek és a köztes kifizetések kivételével egy, a teljesítés ellenőrzéséért felelős tisztviselő által aláírt olyan igazolás, amely tanúsítja, hogy az árut leszállították, a szolgáltatást teljesítették, vagy az építési munkát elvégezték; bármikor is kerüljön erre sor, ezek az igazolások megemlítik a hírszerzési szolgálatok vagy az adatok tekintetében történt kifizetéseket; a feljegyzésnek meg kell védenie a hírszerzési forrás biztonságát;

d)

köztes kifizetések esetén egy, a vásárlásért felelős tisztviselő és a szállító által aláírt, a vonatkozó fellépés során elért előrehaladásról szóló igazolás.

(3)

Az ATHENA által kezelt pénzeszközökből történő bármilyen kifizetéshez az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő együttes aláírása szükséges.

(4)

Ha azonban a műveleti korlátozások eleve kizárják az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő jelenletét a művelet színterén, az ügyvezető és a műveleti parancsnok hatáskörén belül eljárva eltérhet az (1) és (2) bekezdés szabályaitól, amennyiben az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásával megbízott tagállam, közösségi intézmény vagy nemzetközi szervezet szabályai, vagy ez a jogi aktus így rendelkeznek. Ilyen körülmények között előlegszámla hozható létre.

17. cikk Elektronikus aláírás Ha a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerekkel történik, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

21

HU

18. cikk Elektronikus dokumentumok Kivételes körülmények között, amikor fizikailag lehetetlen vagy egyáltalán nem célszerű az eredeti dokumentumokat a számvitelért felelős tisztviselőnek elküldeni, az ezen jogi aktus 7. cikkében említett dokumentumok — nevezetesen a számlák — elektronikus levélben elküldött beszkennelt másolatait vagy telefaxon elküldött másolatait elfogadható kifizetési igazolásnak lehet tekinteni, feltéve, hogy az illetékes uniós tisztviselő vagy az előlegszámoló tisztviselő — elektronikus levélben vagy telefax formájában — független megerősítést küld a kifizetésért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőnek. Az elektronikus dokumentumok igénybevételét megfelelő módon indokolni kell. A megfelelő eredeti dokumentumokat a lehető leghamarabb el kell juttatni az illetékes számvitelért felelős tisztviselőhöz.

22

HU

II. FEJEZET — A PÉNZESZKÖZÖK KEZELÉSE

EMLÉKEZTETŐ: A Tanács módosított 2004/197/KKBP határozata. 8. cikk A műveleti parancsnok (1) A műveleti parancsnok az általa vezetett művelet közös költségeinek finanszírozására vonatkozó feladatait az ATHENA nevében gyakorolja. (2) Az általa vezetett művelet tekintetében a műveleti parancsnok: a)

megküldi az ügyvezetőnek a költségvetési tervezetek „kiadások — működési közös költségek” részére vonatkozó javaslatait;

b)

engedélyezésre jogosult tisztviselőként végrehajtja a működési közös költségekre vonatkozó előirányzatokat; felügyeletet gyakorol az ezen előirányzatok végrehajtásában részt vevő valamennyi személy felett, beleértve az előfinanszírozást is; az ATHENA nevében szerződéseket ítélhet oda, és szerződéseket köthet; az általa vezetett műveletekre vonatkozó bankszámlát nyit az ATHENA nevében.

(3) A műveleti parancsnok jogosult arra, hogy az általa vezetett művelet tekintetében az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket fogadjon el. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.

13. cikk A pénzeszközök kezelése ... (2) Az ATHENA által kezelt pénzeszközök, beleértve a műveleti parancsnokra bízott pénzeszközöket is, csak első osztályú hitelintézetnél, euróban, látra szóló számlán vagy rövid lejáratra lekötött számlán helyezhetők el.

31. cikk Működési közös költségek ... (2) Az ügyvezető kérésre átutalja a műveleti parancsnoknak a műveletek kiadásainak végrehajtásához szükséges összegeket; az átutalás az ATHENA bankszámlájáról az ATHENA nevében megnyitott, a műveleti parancsnok által megadott bankszámlára történik.

23

HU

19. cikk Bankszámlanyitás (1)

Minden műveleti parancsnokságnak, amelyet a tagállamok jövőbeni uniós műveletekre ajánlottak fel, az ATHENA nevében megnyitott, saját bankszámlával folyamatosan kell rendelkeznie az ATHENA által biztosítandó pénzügyi eszközök fogadása, megtartása és kezelése érdekében.

(2)

Egyéb esetekben a műveleti parancsnok a vezetésével zajló művelet számára az ATHENA által biztosított pénzügyi eszközök fogadása, megtartása és kezelése érdekében az ATHENA nevében bankszámlát nyit.

(3)

Az olyan alárendelt parancsnokságokért felelős parancsnokok, amelyek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, biztosítják, hogy az ATHENA által nyújtott pénzeszközöket — amennyiben azokat bankban helyezték letétbe — egy egyedi bankszámlán tartják, amelyet kizárólag erre a célra nyitottak és használnak.

20. cikk Letétek és pénznemek a műveletekben (1)

Az ATHENA nevében közvetlenül a műveleti parancsnok által kezelt pénzeszközök csak euróban, folyószámlán vagy rövid lejáratú számlán helyezhetők el olyan első osztályú pénzintézetben, amelynek székhelye valamely tagállamban található.

(2)

A pénzeszközöket, amelyeket az ATHENA nevében a művelet színterén tartózkodó, erre a célra felhatalmazott személy kezel: a)

lehetőség szerint euróban, folyószámlán vagy rövid lejáratú számlán olyan első osztályú pénzintézetnél kell elhelyezni, amelynek székhelye valamely tagállamban található;

b)

ugyanakkor uniós intézménynél, tagállamnál vagy egy harmadik állam területén székhellyel rendelkező pénzintézetnél is el lehet helyezni, amennyiben a fogadó nemzet nem rendelkezik olyan pénzintézettel, amelynek székhelye valamely tagállamban található, vagy amely megfelelő garanciákat nyújthat; a letéteket euróban, folyószámlán vagy rövid lejáratú számlán kell elhelyezni;

24

HU

c)

készpénzben vagy utazási csekk formájában lehet őrizni és szállítani, ha a fogadó nemzet nem rendelkezik pénzintézettel, vagy ha ez nem kínálhat megfelelő garanciákat;

d)

letétbe lehet helyezni, vagy őrizni és szállítani lehet az eurótól eltérő pénznemben is, amennyiben az euro nem elfogadott fizetőeszköz a műveleti színtéren történő kifizetésekhez.

(3)

Az eurótól eltérő pénznemben elhelyezett vagy őrzött egyenlegek nem léphetik túl a művelet színterén két hónapra előre látható kiadások kifizetéséhez szükséges összegeket.

(4)

Minden esetben minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az ATHENA nevében kezelt pénzeszközök tekintetében csökkenjen a kockázat. A harmadik államok területén székhellyel rendelkező pénzintézetek, a készpénz és az eurótól eltérő pénznemek igénybevételét a művelet szempontjából szükséges minimumra kell csökkenteni.

(5)

Az árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget rögzíteni kell az ATHENA költségvetésében.

(6)

A különbizottság részére készült időszakos végrehajtási jelentéseknek tartalmazniuk kell a bankról és a készpénzegyenlegekről szóló adatokat, beleértve a pénznem szerinti csoportosítást is.

21. cikk A készpénz vagy utazási csekk formájú pénzeszközök biztonsága (1)

Az ATHENA által biztosított, készpénz vagy utazási csekk formájában szállított vagy őrzött pénzeszközöket a következő biztonsági intézkedésekkel kell védeni: a)

amennyiben a haderők jogállása lehetővé teszi, a pénzeszközöket megfelelő és elegendő számú fegyveresnek kell kísérnie; a harcérintkezés szabályait megfelelő módon be kell tartani a kísérő fél fegyverhasználata tekintetében;

b)

a pénzeszközöket zárt páncélszekrényben kell őrizni; a széf kulcsait és kódját egy személy ismerheti; a pótkulcsot és a kód másolatát lezárt borítékban azon parancsnokságért felelős parancsnoknál kell tartani, amely számára a pénzeszközöket biztosítják; a széf kódját legalább minden hatodik hónapban meg kell változtatni, és minden alkalommal, amikor egy új személy veszi át a felügyeletet.

(2)

Műveleti korlátozások alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezheti az eltérést az (1) bekezdésben foglalt szabályoktól.

25

HU

III. FEJEZET — AZ ELŐIRÁNYZATOK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA

EMLÉKEZTETŐ: A Tanács módosított 2004/197/KKBP határozata. 20. cikk Előirányzatok átcsoportosítása (1) Az ügyvezető — adott esetben a műveleti parancsnok javaslatára — átcsoportosíthatja az előirányzatokat. Az ügyvezető — amennyiben ezt a helyzet sürgőssége megengedi — három héttel előre tájékoztatja szándékáról a különbizottságot. Azonban a különbizottság előzetes jóváhagyása szükséges, amennyiben: a)

a tervezett átcsoportosítás módosítja a valamely műveletre előírt előirányzatok együttes összegét; vagy

b)

a költségvetési év folyamán a fejezetek között tervezett átcsoportosítások meghaladják az azon fejezetbe beállított előirányzatok 10%-át, amelyből az előirányzatokat kivették, amint azok a költségvetési évre elfogadott költségvetésben az átcsoportosításra vonatkozó érintett javaslat megtételének időpontjában szerepelnek.

(2) Amennyiben ezt a művelet megfelelő végrehajtása érdekében szükségesnek tartja és annak megindítását követő három hónapon belül, a műveleti parancsnok a költségvetés „működési közös költségek” részében átcsoportosíthatja a művelet számára engedélyezett előirányzatokat a tételcsoportok és a fejezetek között. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.

22. cikk Tájékoztatás a műveleti parancsnok által kért átcsoportosításokról (1)

Ha a műveleti parancsnok a művelet szempontjából szükségesnek tartja az előirányzatok átcsoportosítását, a vonatkozó indoklások kíséretében — adott esetben a sürgősség feltüntetését is beleértve — javaslatot tesz az ügyvezetőnek.

(2)

Az ügyvezető tájékoztatja a műveleti parancsnokot az általa vagy a különbizottság által a módosított 2004/197/KKBP tanácsi határozat 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghozott döntésről.

26

HU

23. cikk Tájékoztatás a műveleti parancsnok által végrehajtott átcsoportosításokról A műveleti parancsnok az általa vezetett művelet megindítását követő második és negyedik hónap során jelentést tesz a különbizottságnak az általa a 2004/197/KKBP tanácsi határozat 20. cikkének (2) bekezdése szerint végrehajtott előirányzati átcsoportosításokról — ha vannak ilyenek — és ezek indokolásáról.

27

HU

IV. FEJEZET — AZ ELŐIRÁNYZATOK ÁTVITELE

EMLÉKEZTETŐ: A Tanács módosított 2004/197/KKBP határozata. 21. cikk Az előirányzatok átvitele (1) A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló, le nem kötött előirányzatokat a költségvetési év végén elvben törölni kell. (2) Az ATHENA által kezelt anyagok és felszerelés tárolási költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok egy alkalommal átvihetőek a következő költségvetési évre, amennyiben a folyó költségvetési év december 31-e előtt sor került ilyen jellegű kötelezettségvállalásra. A működési közös költségek fedezésére szolgáló előirányzatok akkor vihetők át, amennyiben azok egy teljesen még be nem fejezett művelethez szükségesek. (3) Az ügyvezető az előirányzatoknak az előző költségvetési évből történő átvitelére vonatkozó javaslatokat február 15ig terjeszti a különbizottság elé. E javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a különbizottság március 15-ig ettől eltérően határoz.

24. cikk A különbizottság átvitelekről szóló döntései (1)

A már lekötött, és a költségvetési év végéig rögzített jogi felelősség fedezéséhez szükséges előirányzatokat az ügyvezető döntése alapján át kell vinni a következő költségvetési évre. Az ügyvezető az ilyen döntésekről február 15-ig tájékoztatja a különbizottságot.

(2)

Minden egyéb átvitelt a különbizottságnak kell benyújtani február 15-ig.

25. cikk Az átvitt előirányzatok felhasználása (1)

Az átvitt előirányzatokat az érintett pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben ugyanazon célra jóváhagyott előirányzatok előtt kell felhasználni.

28

HU

(2)

Az átvitt előirányzatok lekötésüket követően kizárólag arra a célra használhatóak fel, amelyre azokat lekötötték.

(3)

Amennyiben az átvitt előirányzatokat nem kötötték le azon pénzügyi év végén, amelyre átvitték, vagy amennyiben az átvitt előirányzatokat nem használták fel, azokat meg kell szüntetni.

29

HU

V. FEJEZET — ELSZÁMOLÁS EMLÉKEZTETŐ: A Tanács módosított 2004/197/KKBP határozata. 9. cikk A számvitelért felelős tisztviselő (1) A számvitelért felelős tisztviselőt és legalább egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettest a Tanács főtitkára nevezi ki két éves időtartamra. (2) A számvitelért felelős tisztviselő a hivatalát az ATHENA nevében gyakorolja. (3) A számvitelért felelős tisztviselő a következőkért felel: a)

a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b)

az ATHENA éves elszámolásainak, valamint — az egyes műveletek befejezése után — a művelet elszámolásainak elkészítése;

c)

a valamely műveletre vonatkozó éves beszámolónak, vagy elszámolásoknak a különbizottság elé, jóváhagyás céljából történő benyújtásakor az ügyvezető ebben történő támogatása;

d)

a könyvvezetés végzése az ATHENA számára;

e)

a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapítása;

f)

a bevételekre vonatkozó számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, valamint — adott esetben — az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított, a számviteli információk szolgáltatására, illetve igazolására szolgáló rendszerek érvényesítése;

g)

a bizonylatok megőrzése;

h)

pénztárkezelés az ügyvezetővel közösen.

(4) Az ügyvezető és a műveleti parancsnok ellátja a számvitelért felelős tisztviselőt az ATHENA vagyonát, valamint a költségvetésnek az ATHENA igazgatásával történő végrehajtását valósághűen ábrázoló számlák elkészítéséhez szükséges valamennyi információval. Az ügyvezető és a műveleti parancsnok biztosítja ezen információk megbízhatóságát. (5) A számvitelért felelős tisztviselő a különbizottság előtt elszámoltatható. 34. cikk A működési közös költségek könyvelése Az ATHENA-tól kapott átutalások, az általa lekötött kiadások és teljesített kifizetések tekintetében a könyvvezetést a műveleti parancsnok végzi, aki emellett leltárt vezet az ATHENA költségvetéséből finanszírozott és az általa vezetett művelethez felhasznált ingó vagyontárgyakról.

30

HU

35. cikk Összevont éves beszámoló (1) A lehívott hozzájárulások és a teljesített átutalások tekintetében a könyvvezetést a számvitelért felelős tisztviselő végzi. A műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek, valamint az ügyvezető közvetlen felelőssége alatt végrehajtott működési kiadások tekintetében szintén ő végzi a könyvvezetést. (2) A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az ATHENA bevételeire és kiadásaira vonatkozó összevont éves beszámolót. Minden műveleti parancsnok megküldi neki az általa lekötött kiadásokra és az általa teljesített kifizetésekre, valamint az általa vezetett művelet működési közös költségeinek fedezésére általa jóváhagyott előfinanszírozásokra vonatkozó elszámolásokat. 38. cikk Az elszámolások éves bemutatása (1) Az ügyvezető — a számvitelért felelős tisztviselő, valamint az egyes műveleti parancsnokok támogatásával — a költségvetési évet követő év áprilisáig elkészíti, és a különbizottság számára benyújtja az éves beszámolót, az ATHENAra vonatkozó éves mérleget, valamint egy tevékenységi jelentést. Az éves beszámolóban meg kell különböztetni egymástól az ATHENA-nak a műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeit, valamint a kérdéses költségvetési év folyamán végrehajtott műveletek működési közös költségeit, továbbá különbséget kell tenni az egyéb bevételek, valamint a tagállamokból és harmadik államokból származó bevételek között. A mérleg eszközoldalán fel kell tüntetni az ATHENA-hoz tartozó valamennyi aktívát — figyelembe véve értékcsökkenésüket, valamint az esetleges veszteségeket, illetve szolgálaton kívül helyezéseket —, forrásoldalán pedig fel kell tüntetni a tartalékokat. Az ügyvezető az éves beszámolót a költségvetési évet követő év februárjáig vizsgálatra és véleményezésre a könyvvizsgálói kollégium elé terjeszti. (2) Az éves beszámolót és az éves mérleget a különbizottság hagyja jóvá. A kérdéses költségvetési év vonatkozásában a különbizottság mentesíti az ügyvezetőt, a számvitelért felelős tisztviselőt és a műveleti parancsnokokat. (3) A számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnokok — mindegyik a saját szintjén — a megfelelő mentesítés megadásának időpontjától számított öt évig megőrzik a számlákat és leltárokat.

31

HU

26. cikk Alapelvek (1)

Az ATHENA elszámolásait az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni, nevezetesen:

(2)

a)

folyamatosság;

b)

óvatosság;

c)

következetes számviteli módszerek;

d)

az adatok összehasonlíthatósága;

e)

részletesség;

f)

bruttó elszámolás;

g)

valódiság;

h)

eredmény-elszámolás.

Az eredmény-elszámolás elvével összhangban az elszámolások az adott — január 1-jén kezdődő és december 31-én befejeződő — pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket mutatják, a kifizetés vagy beszedés időpontjától függetlenül.

(3)

Az elszámolásokban rögzített eszközök és források értékét az ATHENA számvitelért felelős tisztviselője által megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni.

27. cikk Az elszámolások felépítése (1)

Az ATHENA elszámolásait euróban kell elkészíteni, és azok a következőket tartalmazzák: a)

az éves beszámoló, amely a következőkből áll: –

költségvetési eredmény-kimutatás, amely a bevételek és kiadások vonatkozásában felsorolja az adott időszak összes költségvetési műveletét; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

–

a gazdasági eredményekről szóló kimutatás, amely megállapítja a gazdasági eredményeket az időszak végén;

32

HU

b)

a mérleg, amely az eszközöket és a forrásokat, valamint pénzügyi helyzetet mutatja az időszak végén;

c)

az adott időszak folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a kezdeti és a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető pénzforgalmi jelentés;

d)

a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, amely részletesen bemutatja a tőkeszámlák egyes tételeinek az adott időszak folyamán bekövetkezett növekedését vagy csökkenését.

(2)

Az elszámolások mellékletei kiegészítik és magyarázattal látják el az (1) bekezdésben említett elszámolásokban feltüntetett információkat, és tartalmaznak valamennyi, a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információt, amennyiben ezen információk relevánsak az ATHENA útján finanszírozott tevékenységek szempontjából.

28. cikk Könyvviteli bejegyzések (1)

A bejegyzések kettős könyveléssel történnek, ahol a számlákban rögzített valamennyi mozgást vagy változást külön bejegyzés testesít meg, egyensúlyi helyzetet teremtve a tartozik és a követel oldal között a bejegyzés által érintett különböző számlákban.

(2)

Az eurótól eltérő valutában megadott ügylet esetén ki kell számítani az ügylet ellenértékét euróban, és be kell jegyezni azt az elszámolásba. Olyan devizaügyletek esetében, ahol lehetőség nyílik a felértékelésre, legalább az elszámolások zárása alkalmával el kell végezni a felértékelést. Egy adott időpont állapotát tükröző mérleg elkészítésekor az azt megelőző legutolsó munkanapon érvényes árfolyam alapján kerül sor az átváltásra az euro és más valuták között. 29. cikk Számviteli nyilvántartások

Valamennyi számviteli nyilvántartásban meg kell határozni az egyes adattételek eredetét, tartalmát és könyvelési referenciaszámát, valamint a vonatkozó bizonylatok referenciaadatait.

33

HU

30. cikk Bizonylatok (1)

Valamennyi bejegyzés keltezett és számozott bizonylaton alapul, amelyet nyomtatott formában vagy olyan adathordozón kell előállítani, amely garantálja a bizonylat tartalmának megbízhatóságát.

(2)

Az azonos típusú, azonos helyen és azonos napon végzett műveletek egyetlen bizonylatban is összefoglalhatók.

31. cikk A bejegyzések érvényesítése (1)

A naplóbejegyzések és a leltárkönyvi bejegyzések véglegesítése megfelelő érvényesítési eljárással történik, amely megtilt minden változtatást és törlést az egyes bejegyzéseket illetően.

(2)

A bejegyzések időrendjének befagyasztására és sérthetetlenségének garantálására kidolgozott zárási eljárást legkésőbb a pénzügyi kimutatás elkészítése előtt végre kell hajtani.

32. cikk Leltárnyilvántartás (1)

A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult valamennyi tisztviselő — az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő irányításával és az érintett költségvetési-pénzügyi (J8) részleg vezetőjének felügyelete alatt — a számvitelért felelős érintett tisztviselő segítségével leltárrendszert állít össze azon eszközök tekintetében, amelyekért felelős.

(2)

A leltárrendszernek biztosítania kell valamennyi olyan információ rendelkezésre bocsátását, amely a könyvvezetéshez és az eszközök megőrzéséhez szükséges.

34

HU

(3)

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amely nem minősül fogyasztási cikknek, és amortizációs ideje meghaladja az egy évet, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-számlában. A leltárnyilvántartás tartalmazza valamennyi tétel megfelelő leírását, meghatározva azok helyét, átvételének napját és termékegységre vetített beszerzési vagy előállítási költségét.

(4)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő leltárellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy megbizonyosodjon valamennyi leltári tétel fizikai létezéséről, a leltári bejegyzéssel való egyezéséről és megfelelő karbantartásáról.

(5)

Az eszközök értékelése beszerzési áron vagy önköltségi áron történik. Az ATHENA éves beszámolójában azonban az állóeszközök értéke amortizációként kerül leírásra. Emellett leírás alkalmazható az egyes eszközökben bekövetkező értékcsökkenés esetén.

(6)

A leírásokat az ATHENA könyvelője számítja ki és vezeti be az éves beszámolóba. Az eszközök eredeti értékét, a becsült értékcsökkenést és a maradványértéket kifejezetten ki kell mutatni a könyvvizsgálói kollégiumnak és a különbizottságnak benyújtott éves ATHENAbeszámolóban

33. cikk A számvitelért felelős tisztviselő feladatai (1)

A számvitelért felelős tisztviselők saját felelősségi körükön belül legalább könyvviteli naplót és főkönyvet vezetnek.

(2)

A számviteli könyvek a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott olyan elektronikus okmányokból állnak, amelyek teljes garanciát nyújtanak a bennük foglalt adatok bizonyító erejére nézve.

(3)

A számviteli műveleteket lehetőleg naponta és műveletenként kell bevezetni a naplóba. A könyvelés végezhető azonban a különböző műveletek havonta összesített értékének formájában is, feltéve, hogy az egyes műveletek napi ellenőrzéséhez szükséges valamennyi okmány megőrzésre kerül.

35

HU

(4)

A naplóbejegyzéseket a számlatükör szerint tagolva át kell vezetni a főkönyvbe.

(5)

A napló és a főkönyv a követelmények teljesítéséhez szükséges számú külön naplóra és könyvre bontható.

(6)

A külön naplókban és könyvekben rögzített tételek havonta legalább egyszer átvezetésre kerülnek a központi naplóba és főkönyvbe.

(7)

A számvitelért felelős tisztviselők próbamérleget állítanak össze, amely az általános elszámolás körébe tartozó valamennyi számlára kiterjed, beleértve az adott évben rendezett számlákat is, és minden esetben tartalmazza a következőket:

(8)

a)

számlaszám;

b)

megnevezés;

c)

az összes követelés;

d)

az összes tartozás;

e)

az egyenleg.

A próbamérlegben foglalt számlák egyenlegét időszakonként, de legalább az éves zárás alkalmával egyeztetni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő által az eszközök és források kezelésére és a számviteli rendszerbe történő napi bejegyzésre használt rendszerekből származó adatokkal.

(9)

A számvitelért felelős tisztviselő időszakonként, de legalább az elszámolások zárásakor ellenőrzi, hogy a leltárkönyvben szereplő adatok megfelelnek-e a tényleges helyzetnek, különösen a bankbetétek és a pénztárkészlet tekintetében.

(10) A számvitelért felelős tisztviselők saját felelősségi körükön belül elkészítik és naprakésszé teszik az ezen jogi aktus 27. cikkében említett elszámolásokat és mellékleteket. Amennyiben a műveletek ezt szükségessé teszik, a műveleti területeken dolgozó, számvitelért felelős tisztviselők készpénzalapú költségvetési számlákat vezethetnek. A műveleti parancsnokságon dolgozó, számvitelért felelős tisztviselők legalább költségvetési számlákat vezetnek. Az ATHENA könyvelője az ATHENA éves beszámolóját eredmény-elszámolási alapon készíti el.

36

HU

(11) Az ATHENA számvitelért felelős tisztviselője az ATHENA kiadásaira, bevételeire, eszközeire és forrásaira vonatkozó további számviteli szabályokat és előírásokat állapíthat meg. Utasításokat adhat az ATHENA kiadásainak és bevételeinek egy részéért felelős tisztviselőknek, valamint a leltárkészlet tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek.

34. cikk Információnyújtás az ATHENA számvitelért felelős tisztviselője számára Minden év március 31-ig valamennyi műveleti parancsnok az ATHENA számvitelért felelős tisztviselője rendelkezésére bocsátja az általa vezetett művelet tekintetében az ezen jogi aktus 27. cikkében említett, a megelőző évre vonatkozó elszámolásokat és mellékleteket.

35. cikk A belső ellenőr (1)

Valamennyi műveleti parancsnok belső ellenőrt jelöl ki az általa vezetett művelethez. A belső ellenőr ellenőrzi, hogy a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelően működnek-e.

(2)

A belső ellenőr az ATHENA keretében nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem pedig számvitelért felelős tisztviselő.

36. cikk A belső ellenőr felelősségi köre és feladatai (1)

A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az ATHENA-nak a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

37

HU

(2)

Felelős különösen az alábbiakért: a)

a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a politikákat végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felmérése;

b)

a minden költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és auditrendszerek alkalmasságának és minőségének értékelése.

(3)

A belső ellenőr feladatai az ATHENA bevételeinek beszedésében vagy az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezeti egységre kiterjednek. A belső ellenőr teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik valamennyi épülethez és a munkája —szükség esetén helyszíni — elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz.

(4)

A belső ellenőr gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzésben részt vevő személyi állomány legalább „EU secret” vagy azzal egyenértékű biztonsági vizsgálati tanúsítvánnyal rendelkezzen. Biztosítja, hogy titkosnak vagy bizalmasnak minősülő információ ne kerüljön helytelen módon nyilvánosságra.

(5)

A belső ellenőr a költségvetési év során szükség szerint egy vagy több ellenőrzést végez. Az eredményekről és ajánlásairól a lehető leghamarabb tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot. A különbizottság és az ügyvezető biztosítja az ellenőrzések eredményeképpen megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő fellépést.

(6)

A belső ellenőr benyújt továbbá a különbizottságnak egy éves belső ellenőrzési jelentést, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket. 37. cikk Külső ellenőr A külső ellenőrzést a módosított 2004/197/KKBP tanácsi határozatban, nevezetesen annak 37. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

38

HU

II. RÉSZ A BESZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

39

HU

I. FEJEZET — HATÁLY ÉS ELV 1. cikk Hatály Az ATHENA által finanszírozandó beszerzésekre az ATHENA nevében megkötött szerződések révén kerül sor, amelyek célja ár megfizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, szolgáltatások nyújtása vagy építési beruházások elvégzése, adásvétel, kölcsönbérlet, bérlet vagy részletfizetés útján, vételi opcióval vagy anélkül.

2. cikk Elv Az eljárásoknak biztosítaniuk kell — tisztességes és nyílt verseny keretében — a műveleti követelményeknek megfelelő, leghatékonyabb beszerzést. A beszerzési eljárásokban részt vevő teljes személyi állomány, különösen az ajánlatkérő szervek, a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesíti, és átlátható módon jár el.

40

HU

II. FEJEZET — AZ ELJÁRÁSOK KIVÁLASZTÁSA 3. cikk Földrajzi hatály (1)

A beszerzési eljárás során egyenlő bánásmódban kell részesíteni — amennyiben jelentkeznek — az alábbi országok pályázóit: (a)

Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország, és az Egyesült Királyság1;

(2)

(b)

Bulgária és Románia2;

(c)

Izland, Liechtenstein és Norvégia3;

(d)

Chile, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Mexikó4.

A beszerzési eljárásokban részt vehetnek az Amerikai Egyesült Államok, Aruba, Dél-Korea, Hongkong, Izrael, Japán, Kanada, Svájc és Szingapúr5 pályázói is, amennyiben az eljárások célja az alábbiaknak megfelelő szerződések megkötése: a)

hozzáadottérték-adó nélküli becsült értékük meghaladja a 137 000 eurót, és az I. mellékletben felsorolt készletekre és felszerelésekre vagy a II. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkoznak, vagy

b)

hozzáadottérték-adó nélküli becsült értékük meghaladja a 5 278 000 eurót, és építési beruházásokra vonatkoznak.

(3)

A valamely művelet közös költségeire vonatkozó beszerzési eljárásokban a fogadó állam pályázói is részt vehetnek.

1 2 3 4

5

Az EU tagállamai. Az e két országgal megkötött Európa-megállapodás alapján (HL L 357. és L 358., 1994.12.31.) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján. Kétoldalú megállapodások alapján (Mexikó: HL L 276., 2000.10.28.; Chile: HL L 352., 2002.12.30.; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: stabilizációs és társulási megállapodás, HL L 284., 2004.3.23.). A közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás, beleértve annak I. függeléke I. mellékletét, amelynek szövegét ezen jogi aktus I. melléklete tartalmazza. 41

HU

4. cikk Értékhatárok (1)

(2)

E jogi aktus alkalmazásában a „magasabb értékhatár” a következő: a)

137 000 EUR az I. mellékletben felsorolt készletek és a szolgáltatások esetében;

b)

211 000 EUR az I. mellékletben nem szereplő készletek esetében;

c)

5 278 000 EUR az építési beruházások esetében.

E jogi aktus alkalmazásában az „alsó értékhatár” 30 000 EUR.

5. cikk Alkalmazható eljárások (1)

Azon szerződések odaítélésére, amelyeknek a hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke meghaladja a 4. cikk (1) bekezdésében említett „magasabb értékhatárt”, az alábbi eljárások valamelyikével kerül sor: a)

ajánlati eljárás, amely az ajánlatkérő szerv döntése alapján lehet nyílt vagy meghívásos, vagy

b)

dinamikus beszerzési rendszer, vagy

c)

versenypárbeszéd, vagy

d)

a 6. cikk szerinti előzetes külön engedélyezéstől függően: –

a 8. cikkben említett esetekben lehetőség szerint legalább három pályázó bevonásával folyó, a hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás, vagy

–

a 9. cikkben említett esetekben lehetőség szerint a részvételi szándék kifejezésére való felhívás vagy hirdetmény előzetes közzététele nélkül induló, legalább három pályázó bevonásával folyó tárgyalásos eljárás, amely szükség esetén azonban egyetlen beszerzési forrással is lefolytatható.

42

HU

(2)

Azon szerződések odaítélésére, amelyeknek a hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett „alsó értékhatár” és „magasabb értékhatár” között van, az alábbi eljárások valamelyikével kerül sor: a)

ajánlati eljárás, amely az ajánlatkérő szerv döntése alapján lehet nyílt vagy meghívásos, vagy

b)

legalább három pályázó bevonásával folyó, a részvételi szándék kifejezésére való felhívás vagy hirdetmény előzetes közzétételével vagy anélkül induló tárgyalásos eljárás, vagy

c)

a 6. cikk szerinti előzetes külön engedélyezéstől függően: –

(3)

a 9. cikkben említett esetekben tárgyalásos eljárás egyetlen beszerzési forrással.

Azon szerződések odaítélésére, amelyeknek a hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a 4. cikk (2) bekezdésében említett „alsó értékhatár” alatt van, az alábbi eljárások valamelyikével kerül sor: a)

legalább három pályázó bevonásával folyó, a részvételi szándék kifejezésére való felhívás vagy szerződési hirdetmény előzetes közzétételével vagy anélkül induló tárgyalásos eljárás, amennyiben erre lehetőség van, vagy

b)

szükség esetén a részvételi szándék kifejezésére való felhívás vagy szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélkül induló, egyetlen beszerzési forrással lefolytatott tárgyalásos eljárás.

(4)

Amennyiben a kiadás kevesebb, mint 5 000 EUR, a költségek számla ellenében kifizethetők az előlegszámlákról, anélkül, hogy sor került volna ajánlat előzetes elfogadására.

(5)

Az Európai Unión kívüli egyetlen forrásból származó beszerzés az előlegszámlát létrehozó határozatban foglalt feltételekkel — és amennyiben az említett határozat másképpen nem rendelkezik — fizethető az előlegszámláról.

43

HU

6. cikk Előzetes külön engedélyezés (1)

Előzetes külön engedélyezés szükséges az alábbiakhoz: a)

a 3. cikkben megállapított, földrajzi hatályra vonatkozó szabályoktól való eltérés;

b)

a 8. cikk szerint több pályázó bevonásával folytatott tárgyalásos eljárás vagy a 9. cikk szerint egyetlen részvevővel folytatott eljárás igénybevétele;

c)

a választható eljárásokról szóló 5. cikkben foglalt rendelkezésektől való eltérés; ez az engedély csak kivételes és alaposan indokolt esetekben adható meg;

d)

a sürgős igényekről szóló 10. cikk alkalmazása;

e)

a titkos, különleges biztonsági intézkedésekről és az EU vagy egy vagy több tagállam alapvető érdekeinek védelméről szóló 11. cikk alkalmazása;

f)

a 27. cikkben foglalt rendelkezéstől való eltérés, amely rendelkezés értelmében a szerződéseket írásban kell megkötni.

(2)

Az 5. cikk (1) bekezdésétől vagy a pályázati eljárásokról szóló, ezen jogi aktusban foglalt rendelkezésektől való eltérésre kizárólag az alábbiak szerint adható előzetes külön engedély: a)

a 8. és 9. cikkel összhangban, vagy

b)

amennyiben a titkos, különleges biztonsági intézkedésekről és az EU vagy a tagállamok alapvető érdekeinek védelméről szóló 11. cikk alkalmazására van szükség, vagy

c) (3)

amennyiben a szerződést az Európai Unión kívül kell teljesíteni.

Az előzetes külön engedélyt a következők adhatják: a)

az EU-erők parancsnokságán belül a költségvetési-pénzügyi részleg vezetője, amennyiben a tervezett beszerzés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke kevesebb, mint 137 000 EUR;

b)

az ügyvezető, amennyiben a tervezett beszerzés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke legalább 137 000 EUR, de kevesebb, mint 1 000 000 EUR;

c)

a különbizottság, amennyiben a tervezett beszerzés hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke legalább 1 000 000 EUR.

44

HU

(4)

Amennyiben az EU-erők parancsnokságán belül nem nevezték ki a költségvetési-pénzügyi részleg vezetőjét, az előzetes külön engedélyeket a (3) bekezdés a) pontjának megfelelően az ügyvezető adhatja meg.

(5)

A 9. cikk első bekezdése A. pontjának b) alpontjában említett rendkívül sürgős esetekben az ügyvezető adhatja meg a szükséges előzetes külön engedélyt.

(6)

Az engedélyezett eltérést kellően indokolni kell, és a szükséges igazolásokat a dossziéban meg kell őrizni, különösen a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosítása érdekében.

7. cikk A katonai képességek kiszervezése (1)

Ha a műveleti parancsnok olyan katonai képességet igényelt, amelyet nem lehetett a haderők létrehozásának keretén belül biztosítani, javaslatot tehet a képesség kiszervezésére.

(2)

A katonai képesség kiszervezésére kizárólag a különbizottság általi engedélyezést követően kerülhet sor.

(3)

A különbizottság a döntéshozatalt megelőzően az elnökség közvetítésével véleményt kérhet az EU Katonai Bizottságától. A különbizottság a költségvetési eljárás keretében adhat engedélyt.

(4)

A katonai képesség kiszervezésére vonatkozó engedélyezett beszerzési eljárásnak meg kell felelnie az ezen jogi aktusban foglalt rendelkezéseknek, beleértve az eltérésekről szóló rendelkezéseket.

45

HU

8. cikk A több pályázó bevonásával folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetősége olyan tervezett beszerzések esetén, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke meghaladja a 4. cikk (1) bekezdésében említett „magasabb értékhatárt” (1)

Az ajánlatkérő szervek az alábbi esetekben is odaítélhetnek szerződéseket lehetőség szerint legalább három pályázó bevonásával folytatott, szerződési hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazásával: a)

amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek;

b)

ha nyílt vagy meghívásos eljárás, vagy versenypárbeszéd keretében szabálytalan vagy jogilag elfogadhatatlan ajánlatokat, vagy kizárólag a költségvetési előirányzatokat túllépő ajánlatokat nyújtottak be, amennyiben a szerződés eredeti feltételei tekintetében nincs lényeges változás. Az ajánlatkérő szerv megteheti, hogy nem tesz közzé szerződési hirdetményt, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, amelyek eleget tesznek a kiválasztási szempontoknak, és amelyek ezt megelőzően a nyílt vagy meghívásos eljárásban, vagy a versenypárbeszéd során a közbeszerzési eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be;

c)

kivételes esetben, amikor az építési beruházások, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellege, vagy az azokhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ár előzetes átfogó meghatározását;

d)

a szolgáltatások tekintetében, többek között a 2004/18/EK irányelv IIA. mellékletében szereplő 6. kategóriába tartozók tekintetében, valamint a szellemi munkát igénylő szolgáltatások, mint az építési tervek készítése esetében, amennyiben a teljesítendő szolgáltatások jellege olyan, hogy a szerződéses feltételek nem állapíthatók meg kellő pontossággal ahhoz, hogy a szerződést a nyílt vagy meghívásos eljárás szabályainak megfelelően a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával lehessen odaítélni; 46

HU

(2)

Az (1) bekezdésben említett esetekben az ajánlatkérő szerv tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak a szerződési hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és adott esetben a kiegészítő iratokban meghatározott követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében, valamint a legjobb ajánlat kiválasztása végett.

(3)

A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen, nem ad megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.

(4)

Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjon annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban közölni kell, hogy e lehetőség igénybevételére sor kerül-e.

9. cikk Az egyetlen beszerzési forrással folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetősége olyan tervezett beszerzések esetén, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke meghaladja a 4. cikk (2) bekezdésében említett „alsó értékhatárt” Az ajánlatkérő hatóságok az alábbi esetekben is odaítélhetik a közbeszerzési szerződéseket szükség esetén egyetlen beszerzési forrással folytatott tárgyalásos eljárás útján: A.

építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében: a)

ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda; amennyiben hasonló okokból csak két lehetséges szállító van, a szerződések odaítélhetők e két gazdasági szereplővel folytatott tárgyalásos eljárás útján;

47

HU

b)

amennyiben feltétlenül szükséges, ha az érintett ajánlatkérő szervek által előre nem látható események által előidézett rendkívül sürgős helyzetben egyéb eljárások határideje nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók.

c)

ha a szerződés célja föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, vagy az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

B.

árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében: (a)

a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások esetében, amelyek célja vagy a mindennapi készletek vagy berendezések részleges pótlása, vagy a meglévő készletek vagy berendezések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; az ilyen szerződések, valamint az ismétlődő szerződések tartama általában nem haladhatja meg a három évet;

(b)

árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

(c)

üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, vagy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében — különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;

C.

szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; az utóbbi esetben valamennyi sikeres pályázót meg kell hívni a tárgyalásokon való részvételre;

D.

építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében: a)

a legelőször elbírált projektben vagy az eredeti szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az ilyen építési beruházást kivitelező, illetve szolgáltatást teljesítő gazdasági szereplőnek ítélik oda:

48

HU

–

amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az jelentős nehézségeket okozna az ajánlatkérő szerv számára, vagy

–

amennyiben az ilyen építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.

A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések összesített értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át; b)

olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági

szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést nyílt vagy meghívásos eljárást követően ítélték oda. Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy a fenti eljárás alkalmazására sor kerülhet, és az ajánlatkérő szerv a beszerzési eljárások alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét. Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő három éven belül lehet alkalmazni.

10. cikk A határidők lerövidítése és sürgős helyzetek (1)

Amennyiben a hirdetményeket — az adattovábbításra előírt formátumnak és eljárásoknak megfelelően — elektronikus úton készítik el és továbbítják, nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban, valamint a versenypárbeszéd esetében pedig a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje hét nappal csökkenthető.

49

HU

(2)

Ezen kívül a nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje további öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentumokhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok elérhetők.

(3)

A 9. cikk első bekezdése A. pontjának a rendkívül sürgős esetekről szóló b) alpontjának sérelme nélkül, és a 6. cikkben meghatározott előzetes külön engedélyezésre is figyelemmel, amennyiben megfelelően indokolt, sürgős esetben a nyílt vagy meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tekintetében az ezen jogi aktusban megállapított határidők gyakorlatilag betarthatatlanná válnak, az alábbi, naptári napokban megadott határidők állapíthatók meg: a)

a részvételi kérelem kézhezvételének határideje, amely a szerződési hirdetmény vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzétételének napjától számított legalább tizenöt nap;

b)

az ajánlatok beérkezésének határideje, amely a pályázati felhívás napjától számított legalább tíz nap.

11. cikk Titkos, különleges biztonsági intézkedések és az EU vagy tagállamai alapvető érdekeinek védelme (1)

Az ezen jogi aktustól való eltérések a 6. cikkel összhangban megadott előzetes külön engedélyekkel engedélyezhetők, amennyiben valamely szerződést titkosnak nyilvánítanak, teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam alapvető érdekeinek védelme ezt igényli.

50

HU

(2)

Az említett eltéréseket és különleges biztonsági intézkedéseket szigorúan a szükséges minimumra kell korlátozni. A beszerzési eljárásokat ezek elméletileg kizárólag a közzététel szempontjából változtatják meg. Alkalmazásukkor a lehetséges mértékben fenn kell tartani a valódi versenyt, és meg kell felelni az arányosság, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetésmentesség elvének.

(3)

Az említett eltérések különösen arról rendelkezhetnek, hogy az ezen jogi aktusban foglalt egyéb rendelkezésektől eltérve: a)

a közzététel módja a hirdetményeknek az Európai Unió tagállamai részére történő megküldése, amelyek azután tájékoztatják a lehetséges pályázókat;

b)

a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a különleges biztonsági intézkedéseket és egyéb követelményeket, különös tekintettel a betartandó szabványokra vagy a szükséges egységesítésekre.

12. cikk Az eljárások megszüntetése (1)

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől, vagy megszüntetheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

(2)

A határozatot indokolni kell, és a pályázók vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

51

HU

III. FEJEZET — VALAMENNYI ELJÁRÁSRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK 1. szakasz Az ajánlatkérő szervekre vonatkozó szabályok 13. cikk A szerződések becsült értéke (1)

A közbeszerzési szerződések becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. Az építési beruházási projektek vagy a bizonyos mennyiséget elérő javasolt árubeszerzések, szolgáltatások és/vagy építési beruházások nem oszthatók részekre annak érdekében, hogy eltérő eljárást lehessen alkalmazni.

(2)

Amennyiben egy tervezett építési projekt, vagy árubeszerzés, vagy szolgáltatás igénybevétele több, különböző tételekre vonatkozó, egyidejűleg kötött szerződés odaítélését eredményezheti, valamennyi ilyen tétel becsült összértékét kell figyelembe venni.

14. cikk A pályázók által nyújtott információk bizalmas kezelése Az ezen jogi aktusban foglalt rendelkezések sérelme nélkül — különös tekintettel az odaítélt szerződések közzétételéről, valamint a pályázók tájékoztatásáról szóló rendelkezésekre — a beszerzési eljárásban közreműködő tisztviselők nem hoznak nyilvánosságra a gazdasági szereplők által közölt olyan információt, amelyet azok bizalmasnak minősítettek; ilyen információ különösen a műszaki vagy üzleti titok, és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

52

HU

15. cikk Adómentesség Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a szerződéskötésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy az ATHENA útján finanszírozott bármely beszerzés részesüljön a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező képviselői által hozott, az ATHENA kiváltságairól és mentességeiről szóló határozatban, a haderők

jogállásáról

szóló

vonatkozó

megállapodásban

és

a

hatályos

nemzetközi

megállapodásokban előírt adómentességekben.

53

HU

2. szakasz A pályázókra vonatkozó feltételek 16. cikk Biztonsági vizsgálatok (1)

A szerződésért felelős ajánlatkérő szerv — a műveleti parancsnok felügyelete alatt — megállapítja, hogy milyen biztonsági átvilágítás vizsgálat szükséges, és ellenőrzi, hogy a pályázók és alkalmazottaik megfelelnek-e a kritériumoknak. A követelményeket a pályázati dokumentáció tartalmazza.

(2)

A pályázók az előírt biztonsági vizsgálatról szóló tanúsítvány kézhezvételéig feltételesen részt vehetnek a beszerzési eljárásban. A szerződés azonban nem ítélhető oda olyan pályázónak, amely nem tudja igazolni, hogy az előírt biztonsági vizsgálatot a pályázó és/vagy szükség esetén a szerződés teljesítésében részt vevő alkalmazottai megkapták.

17. cikk Pályázók kizárása a beszerzési eljárásból (1)

A pályázókat az alábbi esetekben ki kell zárni a beszerzési eljárásban való részvételből: a)

csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a tagállamok jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b)

jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi;

c)

súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat;

54

HU

d)

nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási- vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e)

csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, az alábbiakban meghatározott jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben: –

az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkében említett csalási esetek;

–

az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit, illetve az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében említett korrupciós esetek;

–

a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;

– f)

a 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosás esetei.

az Európai Unió költségvetéséből vagy az ATHENA útján finanszírozott más beszerzési eljárást, illetve támogatás-odaítélési eljárást követően — a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése miatt — súlyos szerződésszegésben bűnösnek találták őket;

g)

nem rendelkeznek a szerződés teljesítéséhez szükséges megfelelő erőforrásokkal, vagy nem képesek ezeket megszerezni;

h)

valamennyi fennálló kereskedelmi és üzleti kötelezettségük figyelembevételével nem képesek az előírt szállítási vagy teljesítési határidőket betartani.

(2)

A pályázóknak igazolniuk kell, hogy az (1) bekezdésben felsorolt egyetlen eset sem vonatkozik rájuk. A szerződéskötésre jogosult tisztviselő a lehetőségekhez mérten felméri, hogy az (1) bekezdésben felsorolt egyetlen eset sem vonatkozik-e a pályázókra.

55

HU

(3)

Nem ítélhető oda szerződés olyan pályázónak, akiről a beszerzési eljárás során bebizonyosodik, hogy: a)

az összeférhetetlenség esete áll fenn nála;

b)

az ajánlatkérő által kért — a szerződéses eljárásban való részvétel feltételét jelentő — információk nyújtása terén hamis nyilatkozatot tett, vagy ezen információkat nem nyújtja be.

18. cikk A gazdasági szereplőktől vagy szerződő felektől megkövetelt pénzügyi biztosítékok (1)

A 150 000 eurót meghaladó előfinanszírozás kifizetése valamennyi eljárásban biztosítékhoz kötött. A biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél javára a szerződéses feltételekkel összhangban teljesített időközi vagy zárókifizetésekből.

(2)

A 137 000 eurót meghaladó értékű szerződések esetében az ajánlattevő az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló szerződés aláírásakor köteles teljesítési biztosítékot nyújtani, amelynek összegét — a szerződés összértékének 5–10%-a — az ajánlati dokumentáció tartalmazza. A biztosítékot legalább az áru és az építési beruházás végleges átvételéig, vagy a szolgáltatás teljesítéséig fenn kell tartani. A szerződés nem megfelelő teljesítése esetén a biztosíték egy részét az elszenvedett kár arányában vissza kell tartani. Hasonló biztosíték más szerződések esetében is megkövetelhető.

(3)

A teljesítési biztosíték állhat az esedékes kifizetésekből történő levonásokból. Helyettesíthető továbbá a zárókifizetésből visszatartott összeggel, amely biztosítékul szolgál a szolgáltatás, az áruszállítás, illetve az építési beruházás végleges átvételéig.

56

HU

(4)

Amennyiben a szállítónak, a szerződő félnek vagy a szolgáltatónak előzetes biztosítékot kell letétbe helyeznie, a letétbe helyezett összegnek és a letéti időszaknak elegendőnek kell lennie a biztosíték igénybevételére. A biztosítékot bank vagy jóváhagyott pénzügyi intézmény nyújthatja. A biztosíték helyettesíthető harmadik személy által nyújtott egyetemleges kezességgel is. A biztosíték összegét euróban, vagy az érintett szerződés valutájában kell meghatározni. A biztosíték azt eredményezi, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény vagy az érintett harmadik személy visszavonhatatlan készfizető kezességet nyújt, vagy a szerződő fél kötelezettségeiért első felszólításra fizetésre kötelezhető?. 19. cikk A pályázóktól és ajánlattevőktől elfogadható bizonyíték

(1)

Azon követelményeket, amelyek szerint a pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy a 17. cikkben felsorolt egyetlen eset sem vonatkozik rájuk, a fennálló kockázattal arányosan, a tényleges lehetőségek és műveleti igények figyelembevételével kell meghatározni.

(2)

Azon szerződések esetében, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke nem éri el a 137 000 eurót, az ajánlatkérő szerv kielégítő igazolásként elfogadhatja a pályázó írásbeli nyilatkozatát, amelynek értelmében a 17. cikkben felsorolt egyetlen eset sem vonatkozik rá.

(3)

Annak kielégítő igazolásaként, hogy a pályázóra illetve az ajánlattevőre nem vonatkozik a 17. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy e) pontjában bemutatott eset, az ajánlatkérő szerv bármely esetben elfogadja a friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában a származási ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által frissen kiállított, azzal egyenértékű okmányt, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését.

(4)

Annak kielégítő igazolásaként, hogy a pályázóra vagy ajánlattevőre nem vonatkozik a 17. cikk (1) bekezdésének d) pontjában leírt eset, az ajánlatkérő elfogadja az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást.

(5)

Amennyiben az érintett országban nem adnak ki ilyen igazolást, az helyettesíthető az érdekelt félnek a származási ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága, közjegyzője vagy minősített szakmai testülete előtt, eskü alatt tett vagy — ennek hiányában — egyéb nyilatkozata.

57

HU

(6)

Azon ország nemzeti jogszabályaitól függően, ahol az ajánlattevő vagy pályázó székhellyel rendelkezik, az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentumok egyaránt vonatkoznak a jogi és/vagy természetes személyekre, beleértve — amennyiben az ajánlatkérő szerv szükségesnek ítéli — a vállalat igazgatóit, vagy a pályázó vagy ajánlattevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési hatáskörrel rendelkező személyeket.

20. cikk A pályázókra vagy ajánlattevőkre kiszabható szankciók (1)

Azon pályázókat vagy ajánlattevőket és szerződő feleket, akikről bebizonyosodik, hogy hamis nyilatkozatot tettek, vagy egy korábbi beszerzési eljárásban súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, a jogsértés megállapításának — a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárással megerősített — időpontjától számított legfeljebb két évre ki kell zárni az ATHENA útján finanszírozott valamennyi szerződésből és támogatásból.

(2)

A 17. cikkben említett esetekben a pályázókat vagy ajánlattevőket a jogsértés megállapításának — a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárással megerősített — időpontjától, vagy az esetleges ítélet kihirdetésétől számított legalább egy, de legfeljebb két évre valamennyi szerződésből és támogatásból ki kell zárni. Ez az időszak az első jogsértést vagy az első ítéletet követő öt éven belül elkövetett ismételt jogsértés esetén öt évre hosszabbítható.

(3)

A szerződések rendelkezhetnek úgy, hogy azok a szerződő felek, akikről bebizonyosodik, hogy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, vagy hamis nyilatkozatot tettek, kártérítést kötelesek fizetni. Különösen előírhatják azt, hogy a szerződő fél a vonatkozó szerződésben szereplő áruszállítás, szolgáltatás vagy építési beruházás késedelmes teljesítése esetén késedelmi naponként az áruszállítás, szolgáltatás vagy építési beruházás értékének legalább 0,2%-ának megfelelő kártérítést fizessen.

58

HU

21. cikk A szerződés felfüggesztése hiba vagy szabálytalanság esetén (1)

A szerződést fel kell függeszteni, amennyiben ez szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a feltételezett jelentős hibák, szabálytalanságok vagy csalások valóban megtörténtek-e. Ha a feltételezés nem bizonyosodik be, a szerződés teljesítését a lehető leghamarabb folytatni kell.

(2)

Jelentős hibának vagy szabálytalanságnak egy szerződés rendelkezéseinek vagy jogi előírásnak olyan cselekményből vagy mulasztásból eredő megsértése minősül, amely veszteséget okoz, vagy okozhat az ATHENA költségvetésében.

59

HU

3. szakasz Dokumentáció, kiválasztási szempontok és a jelöltek képességeinek bizonyítása 22. cikk Műszaki dokumentáció (1)

A műszaki dokumentációnak egyenlő esélyt kell biztosítania a pályázók és az ajánlattevők számára, és nem képezhet indokolatlan akadályt a versenyeztetésben. A műszaki dokumentáció meghatározza, hogy az ajánlatkérő az általa megállapított célra tekintettel milyen jellemzőket vár el egy terméktől, szolgáltatástól, anyagtól vagy építési beruházástól.

(2)

Az (1) bekezdésben említett jellemzők közé tartoznak az alábbiak: a)

minőségi szintek;

b)

környezeti teljesítmény;

c)

a valamennyi követelménynek megfelelő tervezés (ideértve az akadálymentesítést a fogyatékossággal élő személyek részére);

d)

a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

e)

a használatra való alkalmasság;

f)

a biztonság, illetve olyan paraméterek, mint áru beszerzése esetén az árumegnevezés és a használati utasítás, és, valamennyi szerződés esetén, a terminológia, a szimbólumok, a vizsgálatok és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés és címkézés, valamint a gyártási eljárások és módszerek;

g)

építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetén a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és az árkalkulációra vonatkozó szabályok, a beruházás vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési módszerek és technikák, továbbá a befejezett munkákra, valamint az azokhoz felhasznált anyagokra és alkatrészekre vonatkozóan az ajánlatkérő által előírt valamennyi egyéb, általános vagy különös szabályozás hatálya alá eső műszaki feltétel.

60

HU

(3)

A műszaki előírások meghatározása az alábbiak szerint történik: a)

hivatkozás európai szabványokra, európai műszaki jóváhagyásokra, közös műszaki előírásokra, ha van ilyen, vagy nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervek által kiadott egyéb műszaki referenciaanyagra, illetve, ilyen anyagok hiányában, az azokkal egyenértékű nemzeti előírásokra. Valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie; vagy

b)

teljesítmény-előírás vagy funkcionális követelmények tekintetében: a műszaki előírásoknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy az ajánlattevők meghatározhassák a szerződés célját, és az ajánlatkérő odaítélhesse a szerződést; vagy

c) (4)

a két módszer kombinációjával.

Amennyiben az ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett dokumentációra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el egyetlen ajánlatot sem azon indokkal, hogy nem felel meg az előírásoknak, ha az ajánlattevő illetve a pályázó megfelelő eszközökkel, az ajánlatkérő számára kielégítő módon bizonyítja, hogy az ajánlat egyenértékű módon teljesíti a követelményeket.

(5)

Amennyiben az ajánlatkérő él azzal a (3) bekezdés b) pontjában kínált lehetőséggel, hogy meghatározott teljesítményt vagy funkcionális követelményeket írjon elő, úgy nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabvány, európai műszaki jóváhagyás, közös műszaki előírások, nemzetközi szabvány vagy egy európai szabványügyi szerv által kiadott műszaki referenciaanyag átvételén alapuló nemzeti szabványnak, amennyiben az említett előírások a szükséges teljesítményre vagy funkcionális követelményekre vonatkoznak.

(6)

A szerződés tárgya által kellően indokolt, rendkívüli eset kivételével az ilyen dokumentáció nem hivatkozhat olyan konkrét márkára, forrásra, különleges előállítási eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, eredet-megjelölésre vagy gyártási folyamatra, amely egyes termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítését vagy a versenyből való kizárását eredményezné. Amennyiben a szerződés tárgya nem írható le kellő részletességgel és egyértelmű módon, úgy a hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie.

61

HU

23. cikk Kiválasztási szempontok (1)

Az ajánlatkérőnek egyértelmű és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell összeállítania.

(2)

Az alábbi kiválasztási szempontokat valamennyi beszerzési eljárásra alkalmazni kell: a) az ajánlattevő vagy pályázó jogosultsága arra, hogy részt vegyen az eljárásban, a 17. cikkben említett, lehetséges kizárási okok ellenőrzését követően; b) a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitás értékelésének szempontjai. Az ajánlatkérő megállapíthat a kapacitásra vonatkozóan olyan alsó határértékeket, amelyek alatt nem kerülhet sor pályázó kiválasztására.

(3)

Bármely ajánlattevő vagy pályázó felszólítható arra, hogy a cégjegyzékbe vagy a megfelelő szakmai nyilvántartásba történt bejegyzésével, vagy eskü alatt tett nyilatkozatával vagy egyéb igazoló okirattal, meghatározott szervezetbeli tagságával, kifejezett felhatalmazással, vagy a HÉA-nyilvántartásba való bejegyzésével bizonyítsa, hogy a hatályos nemzeti jogszabályok értelmében jogosult a szerződés végrehajtására.

(4)

Az ajánlatkérő a szerződési hirdetményben, a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban, vagy az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattevők vagy pályázók helyzetének és jogképességének ellenőrzésére kiválasztott referenciákat.

(5)

A pályázók vagy ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának bizonyítására az ajánlatkérő által megkövetelt információk nem terjedhetnek túl a szerződés tárgyán, figyelembe véve egyúttal a gazdasági szereplők jogos érdekeit, különösen a cég műszaki és üzleti titkainak védelmét illetően.

62

HU

24. cikk A pályázók kapacitásai Az ajánlatkérő szerv minimális gazdasági, pénzügyi, valamint szakmai és műszaki kapacitásszint elérését követelheti meg a pályázóktól és ajánlattevőktől. Az adott szerződés esetében megkövetelt információ terjedelmének a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie.

25. cikk A gazdasági és pénzügyi kapacitás igazolása (1)

A gazdasági és pénzügyi kapacitás az alábbi okmányok legalább egyikével igazolható: a)

megfelelő banki nyilatkozatok, vagy szakmai felelősségbiztosítás kötésének igazolása;

b)

mérlegek vagy azok kivonatai legalább az utolsó két olyan évre vonatkozóan, amelyekre a számlákat lezárták, amennyiben azon ország társasági joga, ahol a gazdasági szereplő székhellyel rendelkezik, előírja a mérleg közzétételét;

c)

a teljes árbevétel és a szerződés szerinti építési beruházásból, áruszállításból vagy szolgáltatásból eredő árbevétel kimutatása legfeljebb az utolsó három pénzügyi év tekintetében.

(2)

Amennyiben az ajánlatkérő által elfogadott kivételes okból az ajánlattevő vagy pályázó nem tudja biztosítani az ajánlatkérő által előírt referenciákat, gazdasági és pénzügyi kapacitását bármilyen más, az ajánlatkérő számára kielégítő módon is igazolhatja.

63

HU

(3)

Megfelelő esetben, egyes szerződésekkel kapcsolatban a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett szervezetek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.

26. cikk Műszaki és szakmai kapacitás (1)

A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitásának értékelése és ellenőrzése a (2) és (3) bekezdéssel összhangban történik. A helyszíni telepítést vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzésre, valamint a szolgáltatásnyújtásra és/vagy az építési beruházásra irányuló beszerzési eljárásokban az ilyen kapacitást különösen a know-how, a gazdaságosság, a tapasztalat és a megbízhatóság tekintetében kell értékelni.

(2)

A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitása az árubeszerzés, a szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás jellegétől, mennyiségétől vagy nagyságrendjétől, továbbá céljától függően az alábbi dokumentumokkal igazolható: a) a szolgáltató vagy a szerződő fél és/vagy a cég vezető munkatársai, és különösen a szolgáltatásnyújtásért, illetve az építési beruházásért felelős személy vagy személyek iskolai végzettsége és szakmai képzettsége; b) az alábbiakat tartalmazó lista: i.

az elmúlt három évben teljesített kiemelkedő szolgáltatások és áruszállítások, beleértve azok összegét, időpontjait, valamint azt, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e megrendelő;

ii.

az elmúlt öt évben végrehajtott építési beruházások, beleértve azok összegét, időpontjait és helyét. A legfontosabb építési beruházások jegyzékéhez csatolni kell a szabályszerű teljesítésről szóló igazolást, amelyből kiderül, hogy szakmailag megfelelő módon és hiánytalanul hajtották-e végre a beruházást;

64

HU

c)

azon műszaki berendezések, szerszámok és üzem leírása, amelyeket a cég a szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás során igénybe vesz;

d)

az áru és a szolgáltatások minőségének biztosítására alkalmazott intézkedések, valamint a cég vizsgálati és kutatási létesítményeinek leírása;

e)

az érintett, és különösen a minőségellenőrzésért felelős műszaki szakemberek vagy testületek feltüntetése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a céghez tartoznak-e;

f)

az áruszállítás tekintetében: minták, leírások és/vagy hiteles fotók és/vagy olyan tanúsítványok, amelyeket hivatalos minőségellenőrző intézmények vagy elismert testületek bocsátottak ki, és amelyek igazolják, hogy a termékek megfelelnek a hatályos előírásoknak vagy szabványoknak;

g)

éves kimutatás a szolgáltató vagy a szerződő fél által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet átlagos létszámáról az utolsó három évben;

h)

arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szolgáltató a szerződés mely hányadát szándékozik alvállalkozásba adni.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásra vagy áruszállításra kerül sor az ajánlatkérő részére, a teljesítés bizonyítása az illetékes hatóság által kiállított vagy ellenjegyzett igazolással történik. Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatások vagy termékek összetettek, vagy kivételes esetben különleges célt szolgálnak, a műszaki és szakmai kapacitás bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a szolgáltató vagy szállító telephellyel rendelkezik. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőségbiztosítási intézkedéseit érintik.

65

HU

(3)

Megfelelő esetben, konkrét szerződésekkel kapcsolatban a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett szervezetek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.

66

HU

4. szakasz Szerződések 27. cikk A szerződések formája (1)

A szerződések írott formában készülnek, és kötelezettségvállalásból, valamint dokumentációból állnak.

(2)

A kötelezettségvállalás: a)

vagy a vásárló által kiállított és a felek által aláírt dokumentum;

b)

vagy egy olyan, aláírással hitelesített dokumentum, amelyben a pályázó leírást ad ajánlatáról vagy javaslatáról, és elfogadja az ajánlatkérő szerv által megállapított feltételeket; az ajánlatkérő szerv ezt követően aláírja a kötelezettségvállalást.

(3)

A szerződésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a)

a részes felek, köztük az ATHENA megnevezése;

b)

az ATHENA részéről eljáró aláíró fél személyére vonatkozó indokolás, hivatkozással a műveleti parancsnok vagy az ügyvezető általi hatáskör-átruházásra, valamint adott esetben az ajánlatbontó és értékelő bizottság tanácskozásaira;

c)

a szerződés célja;

d)

a szerződéskötés jogi alapjának pontos meghatározása, hivatkozással e jogi aktus vonatkozó cikkeire;

e)

a szerződés részét képező dokumentumok felsorolása, a felek által megállapított és a további dokumentumok közötti ellentmondások esetén irányadó fontossági sorrendben;

f)

az ár vagy annak kiszámítási módjai;

g)

a teljesítési időpontok;

h)

az áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások elfogadásának feltételei;

i)

a fizetési feltételeket;

j)

a szerződés megszűnésének feltételei;

k)

a szerződésről szóló értesítés időpontja;

l)

bármilyen egyéb lényeges adat.

67

HU

28. cikk A vonatkozó jogszabályok és a szerződésekben megállapítandó feltételek (1)

A beszerzési eljárással kapcsolatban még az érintett szerződés aláírását megelőzően felmerülő jogvitákat közös megegyezéssel egyeztetésre be lehet nyújtani a különbizottságnak, amely e célból megállapítja a megfelelő eljárásokat.

(2)

Az ATHENA útján finanszírozandó szerződésekben minden esetben, amikor ez lehetséges, elő kell írni az alábbiakat: a)

az alkalmazandó jog és az illetékes joghatóság a műveleti parancsnokság telephelye szerinti jog és joghatóság; ehhez szükség lehet arra, hogy a szerződés aláírására a műveleti parancsnokság telephelye szerinti államban kerüljön sor;

b)

a szerződés kártérítés nélkül megszüntethető, amennyiben a katonai erőket visszavonják a műveleti területről, vagy adott esetben bezárják az érintett parancsnokságot;

c)

a szerződés kártérítés nélkül megszüntethető vagy módosítható, amennyiben a katonai erőkben vagy a parancsnokságon csökkentés történik.

29. cikk Kötött vagy módosítható ár (1)

Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentumokban egyértelműen közölni kell, hogy fix, utólag nem módosítható árajánlatot kell-e tenni.

(2)

Ha nem ez a helyzet, az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok megállapítják azon feltételeket és/vagy módozatokat, amelyeknek megfelelően az ár módosítható a szerződés tartama alatt. Ilyen esetben az ajánlatkérő különösen az alábbiakat veszi figyelembe: a)

a beszerzési eljárás tárgya és az adott gazdasági helyzet;

b)

a feladatok, valamint a szerződés típusa és tartama;

c)

saját pénzügyi érdekei.

68

HU

30. cikk Keretszerződések (1)

A keretszerződés az ajánlatkérő és a gazdasági szereplő között létrejött olyan szerződés, amely megállapítja egy adott időszak alatt odaítélendő egyedi szerződések lényeges feltételeit, különösen a szerződések tartama, tárgya, árai, teljesítési feltételei és az előirányzott mennyiségek tekintetében.

(2)

Az ajánlatkérő több keretszerződést is köthet, amely különböző szállítókkal, illetve szolgáltatókkal, azonos feltételek mellett kötött, önálló szerződéseket jelent. A technikai dokumentáció vagy a szerződési hirdetmény ekkor meghatározza azon gazdasági szereplők maximális számát, amelyekkel az ajánlattevő szerződést köthet.

(3)

A keretszerződések időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a különösen a keretszerződés tárgya által indokolt, kivételes eseteket.

(4)

Az ajánlatkérő csak indokolt esetben élhet a keretszerződés lehetőségével, amelyet nem alkalmazhat úgy, hogy célja, illetve eredménye a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása legyen.

(5)

Amennyiben egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor keretmegállapodás megkötésére, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

69

HU

(6)

Ha több gazdasági szereplővel kerül sor keretmegállapodás megkötésére, ez utóbbiak száma legalább három kell legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak. A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet: –

a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy

–

amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, ha a felek új — és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott — feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételek mellett ismét versenyben vannak, az alábbi eljárással összhangban:

a)

az ajánlatkérő szerv minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b)

az ajánlatkérő szerv meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő;

c)

az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell maradnia;

d)

az ajánlatkérő szerv minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, amely a keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

70

HU

IV. FEJEZET — AZ ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSA 31. cikk Előzetes meghirdetés (1)

Amennyiben a következő 12 hónap során odaítélni kívánt szerződések vagy keretmegállapodások hozzáadottérték-adó nélküli becsült nettó összértéke termékterületenként vagy szolgáltatáskategóriánként legalább 750 000 EUR, vagy építési beruházások esetében legalább 5 278 000 EUR, az ajánlatkérő szerv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététel céljából előzetes tájékoztató hirdetményt küld a Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala részére.-{}-

(2)

Az előzetes tájékoztató hirdetményt a vonatkozó költségvetés jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni az Európai Unió Hivatalos Kiadványainak Hivatalához.

(3)

Az (1) bekezdés azonban csak akkor alkalmazandó kötelező jelleggel, ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a 10. cikkben foglaltaknak megfelelően lerövidíti az ajánlatok beérkezésének határidejét a nyílt vagy meghívásos eljárásokban. Nem alkalmazható a szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoknál.

(4)

A 4. cikk (1) bekezdésében említett „magasabb értékhatárt” meghaladó becsült összértékű szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. A részvételi szándék kifejezésére való felhívás azon pályázók előzetes kiválasztására szolgál, amelyek a későbbiekben felkérést kapnak a jövőbeli meghívásos eljáráson alapuló szerződéskötési ajánlatok megtételére. A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított jegyzék három évig érvényes azon naptól számítva, amikor a hirdetményt megküldik az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala részére. Valamennyi érdeklődő a jegyzék érvényességi ideje alatt — az utolsó három hónap kivételével — bármikor benyújthatja jelentkezését. Amennyiben egyedi szerződés odaítélésére fog sor kerülni, úgy az ajánlatkérő a kifejezetten az adott szerződésre vonatkozó, objektív és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok alapján ajánlattételre szólítja fel a jegyzéken szereplő valamennyi pályázót, vagy közülük néhányat.

71

HU

(5)

A 4. cikk (1) bekezdésében említett „magasabb értékhatár” alatti becsült összértékű szerződéseket az ajánlatkérő szerv által megválasztott eszközökkel olyan módon kell meghirdetni, amely biztosítja a versenyt és a pártatlanságot a beszerzési eljárás során. Az ilyen meghirdetésre különösen a helyi sajtón vagy a szaksajtón keresztül kerülhet sor.

(6)

Amennyiben e jogi aktus a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét írja elő, az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala biztosítja az elküldést követő legkésőbb tizenkét naptári napon belüli közzétételt. Ez az időtartam sürgős esetekben, valamint, ha a hirdetményt elektronikusan készítették elő és küldték el, öt naptári napra csökken. Az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni a feladás időpontját.

(7)

A szerződések ezenkívül bármely más módon is meghirdethetők, különösen elektronikus formában vagy az általános, helyi és/vagy szaksajtón keresztül is. Amennyiben hirdetmény közzétételére kerül sor az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy az egyéb közzétételben erre utalni kell, továbbá ebben az esetben az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hirdetmény az egyedül hiteles változat és annak közzétételét az egyéb hirdetmény nem előzheti meg.

(8)

Az ilyen közzététel nem eredményezhet megkülönböztetést a pályázók vagy ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan részleteket, amelyek nem szerepeltek a szerződési hirdetményben, amennyiben ilyen hirdetmény közzétételére sor került.

72

HU

1. szakasz Nyílt és meghívásos eljárások 32. cikk A nyílt és meghívásos eljárás közötti választás (1)

Az ajánlati felhívás akkor minősül nyíltnak, ha valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot tehet.

(2)

Az ajánlati felhívás akkor minősül meghívásosnak, ha valamennyi gazdasági szereplő pályázhat az abban való részvételre, de csak azok nyújthatnak be ajánlatot, akik eleget tesznek a 23. cikkben említett kiválasztási szempontoknak, és akiket az ajánlatkérő szerv írásban, egyidejűleg meghív.

(3)

A nyílt és a meghívásos eljárás között az eljárásért felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselő választ.

33. cikk Hirdetmény közzététele a nyílt és a meghívásos eljárásokban (1)

Előzetes tájékoztató hirdetményt vagy részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni, amennyiben e jogi aktus 31. cikke azt előírja.

(2)

Amennyiben nem került sor részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzétételére, szerződési hirdetményt kell közzétenni, amelynek révén az ajánlatkérő szervek kinyilvánítják a beszerzési eljárás indítására irányuló szándékukat. A szerződési hirdetményben közölni kell az alábbiakat: a) azon objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontok, amelyeket az ajánlatkérő szerv alkalmazni kíván, b) az ajánlatkérő szerv által meghívni kívánt pályázók minimális, valamint adott esetben maximális létszáma, a nyílt eljárások kivételével.

73

HU

(3)

Nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje a szerződési hirdetmény feladásának napjától számított legalább ötvenkét nap. Amennyiben azonban az ajánlatkérő e jogi aktus 31. cikkével összhangban legalább ötvenkét nappal és legfeljebb tizenkét hónappal a szerződési hirdetmény feladása előtt megküldte közzététel céljából az előzetes tájékoztató hirdetményt, amely tartalmazza az ajánlati felhívásban kért valamennyi információt, úgy az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított huszonkét napra csökkenthető.

(4)

Meghívásos eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje a szerződési hirdetmény feladásának napjától számított legalább harminchét nap.

34. cikk Tájékoztatás nyújtása a nyílt eljárások pályázói számára (1)

Amennyiben az ajánlati felhívás valamennyi dokumentuma szabadon, teljes körűen és közvetlenül hozzáférhető elektronikus formában, akkor a szerződési hirdetménynek tartalmaznia kell azt az internetes címet, ahol a dokumentumok megtekinthetők. Ilyen esetben az esetleges kiegészítő dokumentumokat és információkat szintén szabadon, teljes körűen és közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni, amint eljuttatták azokat valamennyi olyan gazdasági szereplőhöz, akik kérték a dokumentációt, illetve ajánlattételi szándékukról nyilatkoztak.

(2)

Amennyiben az ajánlatkérő szerv nem nyújt elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt és a kiegészítő dokumentumokat a részvételi kérelem beérkezésétől számított hat napon belül meg kell küldeni a gazdasági szereplőknek, feltéve, hogy a kérelmet az ajánlattétel határideje előtt kellő időben benyújtották.

(3)

Feltéve, hogy a kérés kellő időben érkezik, a dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt legkésőbb az ajánlatok beérkezési határideje előtt hat nappal, vagy, ha az információkérés az ajánlatok beérkezési határideje előtt kevesebb, mint nyolc nappal érkezett, a kérés kézhezvétele után a lehető leghamarabb meg kell küldeni egyidejűleg minden olyan gazdasági szereplőnek, akik kérték azokat, illetve ajánlattételi szándékukról nyilatkoztak. 74

HU

(4)

Amennyiben a dokumentáció és a kiegészítő dokumentumok, illetve információ bármely okból nem bocsátható rendelkezésre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha az ajánlatok csak a helyszín megtekintése vagy a dokumentumokba való helyszíni betekintés után állíthatók össze, úgy az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megismerhessék az ajánlat elkészítéséhez nélkülözhetetlen valamennyi információt. E meghosszabbítást megfelelő módon, a 33. cikkben leírt rendelkezésekkel összhangban ki kell hirdetni.

35. cikk Részvételi kérelmek és ajánlati felhívások a meghívásos eljárásokban (1)

A részvételi kérelmeket bármilyen kommunikációs eszközzel továbbítani lehet az ajánlatkérő szervhez, feltéve, hogy a kézhezvétel napja és időpontja minden kétséget kizáróan megállapítható. Ha a részvételi jelentkezésre telefonon kerül sor, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;

(2)

A részvételi kérelmeket a 37. és 38. cikkel összhangban kell elbírálni.

(3)

Az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban felkéri a kiválasztott pályázókat, hogy nyújtsák be ajánlatukat. A kiválasztási szakasz valamennyi egyedi szerződés esetén megismételhető, vagy magában foglalhatja a potenciális pályázók jegyzékének összeállítását.

(4)

Az ajánlattételre felkért pályázók száma legalább három, feltéve, hogy elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak. Az ajánlatkérő rendelkezhet arról, hogy a szerződés tárgyától függően, valamint objektív és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok figyelembevételével a pályázók száma ne haladja meg a húszat. Ilyen esetben a pályázók számát és a szempontokat a szerződési hirdetmény vagy a 31. és 33. cikkben említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás tartalmazza.

(5)

Az ajánlattételre felkért pályázók számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.

75

HU

(6)

Az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás elküldésének napjától számított legalább negyven nap. Amennyiben azonban az ajánlatkérő e jogi aktus 31. cikkével összhangban legalább ötvenkét nappal és legfeljebb tizenkét hónappal a szerződési hirdetmény feladása előtt megküldte közzététel céljából az előzetes tájékoztató hirdetményt, amely tartalmazza az ajánlati felhívásban kért valamennyi információt, úgy az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított huszonkét napra csökkenthető.

(7)

Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok között szerepelnek a következők: –

legalább az ajánlat benyújtására vonatkozó felhívás; a csatolt dokumentáció, amelyhez mellékelni kell a szerződésekre vonatkozó általános feltételeket, valamint az esetleges egyedi feltételeket; a mintaszerződés; vagy

–

az első francia bekezdésben említett, ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és a többi dokumentumhoz való hozzáférésre történő hivatkozás, amennyiben azokat elektronikus úton hozzáférhetővé tették.

Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok a hirdetési intézkedésekre, különösen a közzétett szerződési hirdetményre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. (8)

Az ajánlati felhívásra vonatkozó minimális követelmények a következők: a)

meghatározza az ajánlatok benyújtására és előírt tagolására vonatkozó szabályokat, beleértve különösen a benyújtás zárónapját és -időpontját, a szabványos válasznyomtatvány használatára vonatkozó esetleges követelményeket, a csatolandó dokumentumokat, beleértve a 24−26. cikkben említett pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitás igazolását, azt a címet, amelyre el kell juttatni az ajánlatokat, illetve az ajánlatok megszerkesztésére előírt nyelvet vagy nyelveket;

b)

közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal azon dokumentáció és általános feltételek elfogadását is jelenti, amelyekre a felhívás vonatkozik, és hogy a benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyerő ajánlattevőre;

76

HU

c)

meghatározza azt az időszakot, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes marad és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d)

előírja az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti mindennemű kapcsolat tilalmát az eljárás idejére, kivéve a szerkesztési hibák kijavítása vagy a szerződés jellegének tisztázása céljából, valamint helyszíni látogatás előírása esetén a látogatással kapcsolatos részletek meghatározása céljából.

(9)

A dokumentációra vonatkozó minimális követelmények: a)

meghatározza a szerződésre alkalmazandó kizárási és kiválasztási szempontokat, a meghívásos eljárás kivételével; ilyen esetben e szempontok kizárólag a szerződési hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban szerepelnek;

b)

meghatározza a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontokat és azok relatív súlyozását, ha azokat a szerződési hirdetmény nem tartalmazza;

c)

tartalmazza a technikai dokumentációt, beleértve a vonatkozó terveket és a szerződés teljesítésének tervezett ütemezését;

d)

jelzi, hogy engedélyezettek-e a különböző változatok, és rögzíti azokat a minimális követelményeket, amelyeknek a változatoknak eleget kell tenniük azon eljárás során, amikor a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak ítélik;

e)

meghatározza a szerződés pénznemét;

f)

közli, hogy kell-e alkalmazni valamilyen adómentességet vagy egyéb kiváltságot, illetve mentességet;

g)

adatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a 19. cikkben foglaltak szerint hogyan bizonyítható a szerződésekre való jogosultság.

77

HU

(10) A mintaszerződésre vonatkozó különös követelmények: a)

meghatározza a szerződés kikötéseinek nem teljesítése esetén fizetendő kártérítést;

b)

meghatározza azokat a részleteket, amelyeket a számláknak vagy a vonatkozó bizonylatoknak tartalmazniuk kell;

c)

meghatározza a szerződésre alkalmazandó jogot, valamint a jogviták tárgyalására illetékes bíróságot.

d)

árjegyzéket tartalmaz (amelyet az ajánlattevőnek kell kitölteni);

e)

banki (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatványt tartalmaz az ajánlat, az előlegek kifizetése és a megfelelő teljesítés céljaira.

(11) Az ajánlatkérő információt kérhet az ajánlattevőktől a szerződés bármely olyan részével kapcsolatban,

amelyet

az

ajánlattevő

alvállalkozásba

szándékozik

adni

harmadik

személyeknek, továbbá az alvállalkozók kilétéről. (12) A titoktartás, továbbá az ajánlatok levélben történő elküldéséből eredő problémák elkerülése érdekében az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell az alábbi rendelkezést: „Az ajánlatokat lezárt borítékban kell benyújtani, amely maga is egy újabb, lezárt borítékban található. A belső borítékra a címzett szervezeti egység neve mellett az ajánlati felhívásban feltüntetett módon rá kell írni: „Ajánlati felhívás — a postaszolgálat nem bonthatja fel”. Öntapadós borítékok használata esetén ragasztószalaggal le kell zárni azokat, és a feladónak úgy kell aláírnia, hogy aláírása érintse a ragasztószalagot és a borítékot is.”

78

HU

36. cikk Az ajánlatok benyújtása A pályázók bármilyen kommunikációs eszközzel eljuttathatják ajánlatukat az ajánlatkérő szervhez, feltéve, hogy a kézhezvétel napja és időpontja minden kétséget kizáróan megállapítható, és az ajánlatok bizalmas jellege megőrizhető. Egy boríték tartalmazza a pályázóról kért információkat, egy másik pedig az ajánlatot.

37. cikk A részvételi kérelmek és az ajánlatok felbontása (1)

A 36. cikk előírásainak megfelelő valamennyi részvételi kérelem és ajánlat felbontásra kerül.

(2)

Az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására és értékelésére.

(3)

A bizottság legalább három személyből áll, akik az érintett központ legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti ágát képviselik. A bizottságban részt vevő személyeknek kerülniük kell mindennemű összeférhetetlenséget.

(4)

Az ajánlatbontó bizottság egy vagy több tagja kézjegyével látja el azon okmányokat, amelyek az egyes ajánlatok feladásának napját és időpontját tanúsítják. A bizottság tagjai továbbá kézjegyükkel látják el az alábbiakat: a)

vagy valamennyi ajánlat minden egyes oldalát; vagy

b)

valamennyi ajánlat borítóoldalát és azon oldalakat, amelyek pénzügyi adatokat tartalmaznak, aminek során az eredeti ajánlat érintetlenségét az engedélyezésre jogosult szervezeti egységtől független szervezeti egység által alkalmazott bármilyen megfelelő módon garantálják.

79

HU

(5)

A beérkezett ajánlatok felbontásáról a bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni, amely meghatározza azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a követelményeknek, és azokat is, amelyek nem, és az ajánlatok benyújtására vonatkozóan a 36. cikkben említett eljárásokra történő hivatkozással közli azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatokat elutasították.

38. cikk A részvételi kérelmek és az ajánlatok értékelése (1)

A követelményeknek megfelelőnek minősített valamennyi részvételi kérelmet és ajánlatot az értékelő bizottság az előzetesen közzétett kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontok alapján értékeli és rangsorolja.

(2)

Azokat a részvételi kérelmeket és ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg az ajánlati felhíváshoz mellékelt dokumentumokban meghatározott valamennyi lényeges követelménynek vagy az azokban megállapított egyedi követelményeknek, ki kell zárni.

(3)

A nyílt és a meghívásos ajánlati eljárásokban semmilyen tárgyalás nem megengedett a pályázókkal. Az értékelő bizottság azonban felkérheti a pályázókat vagy ajánlattevőket, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási és kiválasztási szempontokra vonatkozóan benyújtott dokumentumokban foglaltakat.

39. cikk Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat (1)

Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az árajánlatok kirívóan alacsonynak tűnnek, úgy az ajánlatkérő az ajánlatok kizárólag ilyen okból történő elutasítását megelőzően írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és a felek megfelelő meghallgatását követően ellenőrzi azokat, figyelembe véve a kapott magyarázatokat.

80

HU

(2)

Az ajánlatkérő különösen az alábbiakra vonatkozó magyarázatokat vizsgálja meg: a)

a gyártási folyamat, a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési módszerek gazdaságossága;

b)

a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen kedvező feltételek;

c) (3)

az ajánlat eredetisége.

Amennyiben az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a kirívóan alacsony árajánlat állami támogatás eredménye, úgy csak akkor utasíthatja el az ajánlatot kizárólag ezen okból, ha az ajánlattevő nem tudja bizonyítani az ajánlatkérő által meghatározott ésszerű időn belül, hogy a kérdéses támogatást véglegesen, az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott eljárásokkal és határozatokkal összhangban kapta.

40. cikk Az eljárás eredménye Az ajánlatkérő szerv az értékelő bizottság által készített rangsor alapján határoz arról, hogy kinek ítélje oda a szerződést.

41. cikk Sikertelen eljárás Amennyiben egyetlen ajánlat sem teljesíti a közzétett hirdetményekben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket, az ajánlatkérő szerv minden pályázót tájékoztat az ajánlati eljárás sikertelenségéről. Az ajánlatkérő szerv ekkor eldönti, hogy új ajánlati eljárást indít-e, vagy a 8. vagy 9. cikkel összhangban külön előzetes engedélyt kér tárgyalásos eljárás indítására.

81

HU

2. szakasz Tárgyalásos eljárások 42. cikk Általános szabályok (1)

Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő az általa kiválasztott azon ajánlattevőkkel folytat konzultációt, amelyek eleget tesznek a 23. cikkben megállapított kiválasztási szempontoknak, és közülük egy vagy több ajánlattevővel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

(2)

Amennyiben a 8. cikkel összhangban szerződési hirdetményt kell közzétenni, a részvételi kérelem kézhezvételének határideje a szerződési hirdetmény elküldésének napjától számított legalább harminchét nap. A részvételi kérelmek bármilyen eszközzel eljuttathatók az ajánlatkérő szervhez, amely biztosítja a kézhezvétel napjának és időpontjának biztonságos megállapítását és a pályázatok bizalmas jellegének megőrzését. Az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban felkéri a kiválasztott pályázókat a tárgyalás megkezdésére.

(3)

A tárgyalásra meghívott pályázók száma legalább három, feltéve, hogy elegendő olyan pályázó van, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. Az egyetlen beszerzési forrással lefolytatott eljárás kivételével, az ajánlattételre felkért pályázók számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.

43. cikk Az eljárások lefolytatása (1)

Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel megtárgyalja az általuk benyújtott ajánlatokat, hogy a szerződési hirdetményben, a dokumentációban vagy egyéb kiegészítő dokumentumokban megállapított követelményekhez igazítsák azokat, és megtalálják az összességében legelőnyösebb ajánlatot.

(2)

A tárgyalás során az ajánlatkérő egyenlő bánásmódban részesíti valamennyi ajánlattevőt.

82

HU

(3)

Az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő bizottságot nevez ki a tárgyalás eredményének értékelésére.

(4)

A bizottság legalább három személyből áll, akik az érintett központ legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti ágát képviselik. A bizottságban részt vevő személyeknek kerülniük kell mindennemű összeférhetetlenséget.

(5)

A bizottság: a) megállapítja, hogy legalább egy ajánlat megfelel-e a technikai dokumentációnak; b) megállapítja, hogy a tárgyalásból származhatnak-e még jobb eredmények, és amennyiben nem, lezárható-e. c) értékeli és rangsorolja a tárgyalás során kapott ajánlatokat.

(6)

Az ajánlatkérő szerv az értékelő bizottság által készített rangsor alapján határoz arról, hogy kinek ítélje oda a szerződést.

83

HU

3. szakasz Dinamikus beszerzési rendszerek 44. cikk Általános szabályok (1)

Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak dinamikus beszerzési rendszereket.

(2)

Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő szerv a nyílt eljárás szabályait követi annak minden szakaszában, egészen az e rendszer keretében megkötendő szerződések odaítéléséig. Valamennyi, a kiválasztási szempontokat teljesítő, az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak és az esetleges kiegészítő dokumentumoknak megfelelő előzetes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt fel kell venni a rendszerbe; az előzetes ajánlatok bármikor javíthatók, feltéve, hogy továbbra is megfelelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. A rendszer létrehozása és a szerződések e rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő szerv csak megkülönböztetéstől mentes, általánosan elérhető és az általánosan használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködni képes elektronikus eszközöket használ. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges dokumentációra vonatkozó információkat — az adatvédelmi kódolást is beleértve — az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az elektronikus ajánlatokat fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássák el.

45. cikk Az eljárások lefolytatása (1)

A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az ajánlatkérő szerv: a)

olyan szerződési hirdetményt tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b)

a dokumentációban feltünteti egyebek mellett az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és a dokumentációval kapcsolatos valamennyi szükséges információt; 84

HU

c)

a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést nyújt az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és minden kiegészítő dokumentációhoz, a hirdetményben pedig feltünteti azt az internetcímet, amelyen e dokumentumok megtekinthetők.

(2)

Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a 44. cikk (2) bekezdésében említett feltételek mellett előzetes ajánlatot nyújtson be, és felvételt nyerjen a rendszerbe. Az ajánlatkérő az előzetes ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül elvégzi az értékelést. Az értékelés időtartamát azonban meghosszabbíthatja, feltéve, hogy ez idő alatt nem bocsát ki ajánlati felhívást.

(3)

Az ajánlatkérő szerv a (2) bekezdésben említett ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről, vagy előzetes ajánlatának elutasításáról.

(4)

Valamennyi szerződés ajánlati felhívás alapján jön létre. Az ajánlati felhívás kibocsátása előtt az ajánlatkérő szerv egyszerűsített szerződési hirdetményt tesz közzé, amelyben valamennyi érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy a (2) bekezdéssel összhangban, az egyszerűsített felhívás elküldésétől számított legalább 15 napos határidőn belül nyújtsa be előzetes ajánlatát. Az ajánlatkérő szerv addig nem folytathatja az eljárást, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett előzetes ajánlat értékelését be nem fejezte.

(5)

Az ajánlatkérő szerv a rendszerben odaítélendő minden egyes szerződés tekintetében a rendszerbe felvett valamennyi ajánlattevőt felkéri, hogy nyújtson be ajánlatot. Az ajánlatok benyújtására határidőt állapít meg.

(6)

Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló szerződési hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette. E szempontokat adott esetben az (5) bekezdésben említett felhívásban pontosítani lehet.

85

HU

(7)

A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt, rendkívüli eseteket.

(8)

Az ajánlatkérő szerv nem használhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására. Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a rendszerben részt vevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.

86

HU

4. szakasz Elektronikus árverés alkalmazása 46. cikk Általános szabályok (1)

A nyílt, a meghívásos és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tárgyalásos eljárásokban az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók. Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 30. cikk (6) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 44. és 45. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.

(2)

Az elektronikus árverés a következőkön alapul: –

vagy kizárólag az árak, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb árajánlatnak ítélik oda,

–

vagy az árak, és/vagy az ajánlat dokumentációban feltüntetett összetevőinek hozzáadott értéke, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

47. cikk Az eljárások lefolytatása (1)

Az elektronikus árverés tartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie a szerződési hirdetményben. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában: a)

azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők, és számadatokkal vagy százalékban kifejezhetők;

b)

a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó dokumentációból következik;

87

HU

c)

az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátandó információ, és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)

az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)

az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)

a felhasznált elektronikus eszközökkel kapcsolatos lényeges információk és a csatlakozásra vonatkozó szabályozás és technikai dokumentáció.

(2)

Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződésodaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését. Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg. Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében az 50. cikk (5) bekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét . A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a szerződési hirdetményben vagy a dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

88

HU

(3)

Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezen kívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(4)

Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le: a)

az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;

b)

akkor zárja le, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;

c)

akkor zárja le, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított összes árverési szakasz lezárult. Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban — esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva — zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni az egyes árverési szakaszok időrendjét.

(5)

Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az 50. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

(6)

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett szerződési hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

89

HU

5. szakasz Versenypárbeszéd 48. cikk Általános szabályok A különösen összetett szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhat. A közbeszerzési szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.

49. cikk Az eljárások lefolytatása (1)

Az ajánlatkérő szerv szerződési hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.

(2)

Az ajánlatkérő szerv a nyílt vagy meghívásos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint kiválasztott pályázókkal párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a szerződés minden vonatkozását megvitathatja a kiválasztott pályázókkal.

(3)

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon olyan tájékoztatást adjon, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat. Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő pályázó által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

90

HU

(4)

Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban folyjon annak érdekében, hogy a szerződési hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A szerződési hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére sor kerülhet. Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg — szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva — meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(5)

Az ajánlatkérő szerv, miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, felkéri azokat, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet. Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit, mivel az eltérő változatok torzíthatják a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakorolhatnak.

(6)

Az ajánlatkérő szerv a szerződési hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és az 50. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.

(7)

Az ajánlatkérő szerv kérésére az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem gyakorol olyan hatást, amely módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, torzítaná a versenyt vagy megkülönböztetést okozna.

(8)

Az ajánlatkérő szerv árakat vagy kifizetéseket irányozhat elő a versenypárbeszédben résztvevők számára.

91

HU

V. FEJEZET - A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE, AZ ELJÁRÁSOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS A PÁLYÁZÓK TÁJÉKOZTATÁSA A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE UTÁN 50. cikk A szerződések odaítélésének elvei (1)

Minden, az ATHENA nevében megkötött szerződés megfelel az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetés-mentesség elvének.

(2)

A szerződések odaítélésére az alábbi két módszer egyike alapján kerül sor: a)

a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján, amely esetén a szerződést azon szabályszerű ajánlat nyeri el, amely eleget tesz a megállapított feltételeknek, és a legalacsonyabb árat kínálja;

b) (3)

az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint.

A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatáson alapuló eljárás esetén a legalacsonyabb árnak — amikor csak lehetséges — figyelembe kell vennie az áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás, illetve a művelet tervezett időtartama során várhatóan felmerülő minden költséget.

(4)

Az összességében legelőnyösebb ajánlat az, amely esetén a legelőnyösebb az ár és a minőség aránya, figyelembe véve a szerződés tárgya által indokolt szempontokat, azaz az árajánlatot, a műszaki értékeket, a funkcionális jellemzőket, a környezetvédelmi jellemzőket, az üzemeltetési költségeket, a nyereségességet, a teljesítési, illetve a szállítási határidőket, az értékesítést követő vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást.

(5)

Az ajánlatkérő a szerződési hirdetményben vagy a dokumentációban meghatározza az összességében legelőnyösebb ajánlat megállapítására szolgáló egyes szempontok súlyozásának módját.

(6)

Az ár súlyozása a többi szemponttal összefüggésben nem vezethet az ár jelentőségének figyelmen kívül hagyásához az ajánlattevő kiválasztásában. 92

HU

(7)

Amennyiben, kivételes esetben, a súlyozás technikailag nem lehetséges, különösen a szerződés tárgyára való tekintettel, úgy az ajánlatkérő egyszerűen fontosságuk szerint csökkenő sorrendbe állítja az alkalmazandó szempontokat.

51. cikk A pályázók és ajánlattevők tájékoztatása (1)

Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a pályázókat és ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződés odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására vagy a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek — kérésre — írásban kell megadnia.

(2)

Amennyiben a szerződés a felek által aláírandó dokumentum, arról a sikeres pályázót értesíteni kell. Amennyiben a szerződés az ajánlatkérő szerv által elfogadott ajánlat, a sikeres pályázót értesíteni kell az elfogadás tényéről. Az értesítés bármely olyan eszközzel teljesíthető, amely biztosítja, hogy a másik fél általi kézhezvételről minden kétséget kizáróan tudomást lehessen szerezni. A szerződés e bizonyított kézhezvétel napján lép hatályba, kivéve akkor, ha maga a szerződés más dátumot határoz meg.

(3)

Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad: –

a sikertelen pályázónak jelentkezése elutasításának indokairól,

–

a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve — a 22. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben — az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek,

–

minden olyan ajánlattevőnek, amely elfogadható ajánlatot tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

Az erre igénybevett idő semmiképpen nem haladhatja meg az írásbeli kérelem beérkezésétől számított 15 napot. 93

HU

(4)

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené — magán vagy állami tulajdonú — gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

52. cikk A szerződések odaítélését követő jelentések (1)

Az ajánlatkérő szerv minden olyan odaítélt szerződés vagy keretmegállapodás esetében, amelynek hozzáadottérték-adó nélküli becsült összértéke meghaladja a 4. cikk (2) bekezdésében említett „alsó értékhatárt”, valamint dinamikus beszerzési rendszerek létrehozása esetében írásbeli jelentést készít, amely tartalmazza legalább az alábbiakat: a)

az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;

b)

a sikeres pályázók vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

c)

az elutasított pályázók vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

d)

a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

e)

a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és — ha ismert — a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyet a sikeres ajánlattevő harmadik személyeknek alvállalkozásba kíván adni;

f)

tárgyalásos eljárások esetében az 5., 8. vagy 9. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják ezen eljárások alkalmazását;

94

HU

g)

a 6. cikkel összhangban a beszerzési eljárás során esetleg megadott előzetes külön engedélyek;

h)

versenypárbeszéd esetében a 48. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják ennek az eljárásnak az alkalmazását;

i)

amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, vagy nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert. Az ajánlatkérő szerv megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott szerződés-odaítélési eljárások menetének dokumentálása érdekében. Az írásbeli jelentésről vagy annak főbb jellemzőiről a Bizottságot annak kérésére tájékoztatni kell.

(2)

A jelentést e jogi aktus I. részének 5. cikkével összhangban rögzíteni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő által vezetett nyilvántartásban.

53. cikk Hirdetmény közzététele az odaítélésről (1)

Az az ajánlatkérő hatóság, amely a 4. cikk (1) bekezdésében említett „felső határértéket” meghaladó hozzáadottérték-adó nélküli összértékű szerződést vagy keretmegállapodást köt, a szerződés odaítélését vagy a keretmegállapodás megkötését követő 48 napon belül az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététel céljából hirdetményt küld az odaítélési eljárás eredményéről.

(2)

A 30. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.

(3)

Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő 48 napon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban az ajánlatkérő szerv negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított 48 napon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.

95

HU

(4)

Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlésétől el lehet tekinteni, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené bizonyos — magán vagy állami tulajdonú — gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

54. cikk Beszerzési lánc Minden olyan parancsnokságban, amelynek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, a költségvetési-pénzügyi (J8) részleg vezetője megállapítja a parancsnoksági beszerzési lánc megszervezésének szabályait. Ezek a szabályok meghatározzák különösen az alábbiakat: a)

a beszerzési eljárások egyes lépéseiért felelős személyek, a kérelemtől a végleges elfogadásig;

b)

a 4. cikk (2) bekezdésében említett „alsó értékhatárt” meghaladó értékű kiszállított áruk vagy elvégzett építési beruházások elfogadására vonatkozó eljárás.

55. cikk Projektbizottság (1)

Az olyan parancsnokságok parancsnokai, amelyek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, tanácsadó bizottságot állítanak fel a projekteknek különösen az infrastruktúra és a 4. cikk (1) bekezdésében említett „felső értékhatárt” meghaladó értékű beszerzések tekintetében történő vizsgálatára és irányítására.

(2)

A konkrét infrastrukturális vagy beszerzési projektek vizsgálatakor ebben a bizottságban részt kell vennie legalább a parancsnokság adott projektért felelős részlege vezetőjének és a költségvetési-pénzügyi részleg (J8) vezetőjének.

(3)

Ez a bizottság tanácsadással segíti az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőt. A bizottság üléseinek jegyzőkönyvét írásban kell elkészíteni.

96

HU

56. cikk Leírások (1)

Az olyan parancsnokságok parancsnokai, amelyek közös költségeit az ATHENA útján finanszírozzák, bizottságot állítanak fel a leírások kezelésére.

(2)

Annak vizsgálatakor, hogy egy adott berendezés leírandó-e, a bizottságban részt kell vennie legalább a költségvetés-pénzügyi részleg (J8) vezetőjének, a parancsnokság adott berendezésért felelős részlege vezetőjének és az annak karbantartásáért felelős tisztviselőnek.

(3)

Azokat a berendezéseket, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli eredeti beszerzési értéke meghaladja a 4. cikk (2) bekezdésében említett „alsó értékhatárt”, a parancsnokság vezetője e bizottság írásbeli hozzájárulásával — vagy egy művelet aktív szakaszán kívül az ügyvezető a különbizottság jóváhagyásával — leírhatja. Az e határérték alatti értékű berendezéseket a parancsnokság vezetője, vagy egy művelet aktív szakaszán kívül az ügyvezető írhatja le.

(4)

Bármely leírás indokolását az e jogi aktus I. részének 5. cikkében előírt nyilvántartásba felvett külön dokumentumban kell rögzíteni.

(5)

A berendezések és infrastruktúra végső rendeltetésére vonatkozóan a műveleti parancsnok különbizottságnak való bármely javaslattételére a parancsnokság — e berendezésért vagy infrastruktúráért felelős — vezetőjével konzultálva kerül sor.

97

HU

I. MELLÉKLET JEGYZÉK AZON KÉSZLETEKRŐL ÉS FELSZERELÉSEKRŐL, AMELYEK ESETÉBEN A 137 000 EUR FELETTI ÖSSZEGŰ SZERZŐDÉSEKRE KIÍRT BESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN RÉSZT VEHETNEK AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI, ARUBAI, DÉL-KOREAI, HONGKONGI, IZRAELI, JAPÁN, KANADAI, SVÁJCI ÉS SZINGAPÚRI PÁLYÁZÓK

25. árucsoport: Só, kén, földek és kövek, gipsz, mész és cement 26. árucsoport: Ércek, salakok és hamuk 27. árucsoport: Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei, bitumenes anyagok, ásványi viaszok, kivéve: ex 2710: különleges motorüzemanyagok, fűtőanyagok és motorüzemanyagok 28. árucsoport: Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból, kivéve: ex 2809: robbanóanyagok ex 2813: robbanóanyagok ex 2814: könnygáz ex 2828: robbanóanyagok ex 2832: robbanóanyagok ex 2839: robbanóanyagok ex 2850: mérgező termékek ex 2851: mérgező termékek ex 2854: robbanóanyagok

98

HU

29. árucsoport: Szerves vegyi anyagok kivéve: ex 2903: robbanóanyagok ex 2904: robbanóanyagok ex 2907: robbanóanyagok ex 2908: robbanóanyagok ex 2911: robbanóanyagok ex 2912: robbanóanyagok ex 2913: mérgező termékek ex 2914: mérgező termékek ex 2915: mérgező termékek ex 2921: mérgező termékek ex 2922: mérgező termékek ex 2923: mérgező termékek ex 2926: robbanóanyagok ex 2927: mérgező termékek ex 2929: robbanóanyagok 30. árucsoport: Gyógyszeripari termékek 31. árucsoport: Trágyázószerek 32. árucsoport: Cserző- és színezőkivonatok, tanninok és származékaik, festőanyagok, pigmentek és más színezékek, festékek, lakkok, simító- és tömítőanyagok, tinták 33. árucsoport: Illóolajok és rezinoidok, illatszerek, szépség- és testápoló készítmények 34. árucsoport: Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta és „fogászati viasz”

99

HU

35. árucsoport: Fehérjeanyagok, enyvek, enzimek 37. árucsoport: Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek 38. árucsoport: A vegyipar különböző termékei kivéve: ex 3819: mérgező termékek 39. árucsoport: Műgyanták és műanyagok, cellulóz-észterek és -éterek, és az ezekből készült áruk kivéve: ex 3903: robbanóanyagok 40. árucsoport: Gumi, szintetikus gumi, faktisz és az ezekből készült áruk kivéve: ex 4011: golyóálló gumiabroncsok 43. árucsoport: Szőrme és műszőrme, ezekből készült áruk 45. árucsoport: Parafa és parafaáruk 46. árucsoport: Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk, kosárkötő- és fonásáruk 47. árucsoport: Papíripari rostanyagok 65. árucsoport: Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei kivéve: ex 6505: katonai fejfedő

100

HU

66. árucsoport: Esernyők, napernyők, sétapálcák, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei, 67. árucsoport: Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk, művirágok, valamint emberhajból készült áruk 68. árucsoport: Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk 69. árucsoport: Kerámiatermékek 70. árucsoport: Üveg és üvegáruk 71. árucsoport: Gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, hengerelt nemesfém és ezekből készült áruk ékszerutánzat 73. árucsoport: Vas és acél, valamint ezekből készült áruk 74. árucsoport: Réz és ebből készült áruk 75. árucsoport: Nikkel és ebből készült áruk 76. árucsoport: Alumínium és ebből készült áruk 77. árucsoport: Magnézium és berillium, valamint ezekből készült áruk 78. árucsoport: Ólom és ebből készült áruk 79. árucsoport: Cink és ebből készült áruk 80. árucsoport: Ón és ebből készült áruk 81. árucsoport: Egyéb, kohászatban alkalmazott nem nemesfémek, valamint ezekből készült áruk

101

HU

82. árucsoport: Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből, és mindezek részei kivéve: ex 8205: szerszámok ex 8207: szerszámok, alkatrészek ex 8208: kéziszerszámok 83. árucsoport: Másutt nem említett különféle áruk nem nemesfémből 84. árucsoport: Kazánok, gépek és mechanikus berendezések, valamint ezek alkatrészei kivéve: ex 8406: motorok ex 8408: egyéb motorok ex 8445: gépek ex 8453: automatikus adatfeldolgozó gépek ex 8455: a 8453. vtsz. alá tartozó gépalkatrészek ex 8459: atomreaktorok 85. árucsoport: Elektromos gépek és elektromos felszerelések, valamint ezek alkatrészei kivéve: ex 8503: elektromos cellák és elemek ex 8513: távközlési felszerelések ex 8515: adókészülékek 86. árucsoport: Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, más, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti és villamosvágány-tartozékok, felszerelések és alkatrészeik, mindenféle (nem villamos) közlekedési jelzőberendezés kivéve: ex 8602: páncélozott villanymozdonyok ex 8603: egyéb páncélozott mozdonyok

102

HU

ex 8605: páncélozott vagonok ex 8606: javítóvagonok ex 8607: vagonok 87. árucsoport: Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével kivéve: ex 8708: tankok és egyéb páncélozott járművek ex 8701: vontatók ex 8702: katonai járművek ex 8703: műszaki segélykocsik ex 8709: motorkerékpárok ex 8714: pótkocsik 89. árucsoport: Hajó, csónak és más úszószerkezet kivéve: ex 8901: hadihajók ex 8901 A: hadihajók ex 8903: úszószerkezetek 90. árucsoport: Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek, valamint mindezek alkatrészei kivéve: ex 9005: binokuláris távcsövek ex 9013: vegyes eszközök, lézerek ex 9014: távmérő berendezések ex 9028: elektromos és elektronikus mérőműszerek ex 9011: mikroszkópok ex 9017: orvosi műszerek ex 9018: mechanoterápiás készülékek ex 9019: ortopédiai készülékek ex 9020: röntgenberendezés

103

HU

91. árucsoport: Órák és alkatrészeik 92. árucsoport: Hangszerek; hangfelvevő és –lejátszó készülékek; televízió hang- és képfelvevő és –lejátszó készülékei, ezek alkatrészei és tartozékai 94. árucsoport: Bútor és részei; ágyfelszerelés, matrac, ágybetét, párna és más párnázott lakberendezési cikk kivéve: ex 9401 A: repülőgépülések 95. árucsoport: Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek 96. árucsoport: Seprűk, kefék, púderpamacsok és szűrők 97. árucsoport: Játékok, játékszerek és sporteszközök, valamint ezek alkatrészei 98. árucsoport: Vegyes iparcikkek

104

HU

II. MELLÉKLET AZON SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEK VONATKOZÁSÁBAN A BESZERZÉSI ELJÁRÁSON RÉSZT VEHETNEK AZ ALÁBBI ORSZÁGOK PÁLYÁZÓI: AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, ARUBA, DÉL-KOREA, HONGKONG, IZRAEL, JAPÁN, KANADA, SVÁJC ÉS SZINGAPÚR A 137 000 EUR ÖSSZEGET MEGHALADÓ SZERZŐDÉSEK ESETÉN

Kategória száma

Tárgy

A vállalati termékkód (CPC)1 hivatkozási száma

CPV-hivatkozási szám

1

Karbantartási és javítási szolgáltatások

6112, 6122, 633, 886

2

Közúti fuvarozási szolgáltatások2, beleértve a páncélozott autóval nyújtott szolgáltatásokat, és a futárszolgálatokat, a levélküldemények szállítása kivételével

712 (kivéve 71235), 7512, 87304

3

Légiközlekedési szolgáltatások (utasszállítás és áruforgalom, a levélküldemények szállítása kivételével) Levélküldemények közúti3 és légi szállítása

73 (kivéve 7321)

62100000-3-tól 62300000-5-ig (kivéve 62121000-6, 62221000-7)

71235, 7321

60122200-1, 60122230-0 62121000-6, 62221000-7 64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7, és 72530000-9-től 72532000-3-ig 66100000-1-től 66430000-3-ig, és 67110000-1-től 67262000-1-ig 1

4 5

Távközlési szolgáltatások

752

6

Pénzügyi szolgáltatások:

korábbi 81, 812, 814

50100000-től 50982000-ig (kivéve 50310000-től 50324200-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) 60112000-6-tól 60129300-1-ig (kivéve 60121000-től 60121600-ig, 60122200-1, 60122230-0), valamint 64120000-3-tól 64121200-2-ig

a) Biztosítási szolgáltatások b) Banki és befektetési szolgáltatások4 1 2 3 4

CPC-nómenklatúra (ideiglenes változat), amely korábban a 92/50/EGK irányelv alkalmazási körét határozta meg. A 18. kategóriába sorolt vasúti szállítási szolgáltatások kivételével. A 18. kategóriába sorolt vasúti szállítási szolgáltatások kivételével. Az értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásához, vételéhez, eladásához vagy átruházásához kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások kivételével. Kizárva továbbá: a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlását vagy bérlését magában foglaló szolgáltatások; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában nyújtott pénzügyi szolgáltatások azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

105

HU

7

Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások

84

8

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások1

85

9

Számviteli, könyvvizsgálati és könyvelési szolgáltatások Piackutatási és közvéleménykutatási szolgáltatások

862

10

864

74130000-9-től 74133000-0-ig, és 74423100-1, 74423110-4 73200000-4-től 73220000-0-ig, 74140000-2-től 74150000-5-ig (kivéve 74142200-8), és 74420000-9, 74421000-6, 74423000-0, 74423200-2, 74423210-5, 74871000-5, 93620000-0 74200000-1-től 74276400-8-ig, és 74310000-5-től 74323100-0-ig, és 74874000-6

11

Vezetési tanácsadás2 és kapcsolódó szolgáltatások

865, 866

12

Építészeti szolgáltatások; mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások; városfejlesztési és tájképtervezési szolgáltatások; kapcsolódó tudományos és műszaki konzultációs szolgáltatások; műszaki tesztelésre és elemzésre irányuló szolgáltatások Reklámszolgáltatások

867

13 14 15 16

1

2

Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások Megbízási díjon vagy szerződésen alapuló kiadói vagy nyomdai szolgáltatások Szennyvízelvezetésre és hulladékszállításra irányuló szolgáltatások; fertőtlenítés és hasonló szolgáltatások

50300000-8-tól 50324200-4-ig, 72100000-6-tól 72591000-4-ig kivéve 72318000-7 és 72530000-9-től 72532000-3-ig) 73000000-2-től 73300000-5-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 7322000-0) 74121000-3-tól 74121250-0-ig

871 874, 82201-től 82206-ig

74400000-3-tól 74422000-3-ig (kivéve 74420000-9 és 74421000-6) 70300000-4-től 70340000-6-ig, és 74710000-9-től 74760000-4-ig

88442

78000000-7-től 78400000-1-ig

94

90100000-8-tól 90320000-6-ig, és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0

Kivéve az azon kutatási és fejlesztési szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokat, amelyek esetében a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik, amely azt saját tevékenysége folytatásához felhasználja, feltéve, hogy a szolgáltatást az ajánlatkérő teljes mértékben megfizeti. A választott bírói és békéltetési szolgáltatások kivételével. 106

HU

III. RÉSZ AZ ATHENA ÚTJÁN VALAMELY TAGÁLLAM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT MŰVELETI PARANCSNOKSÁG VAGY A NATO ESZKÖZEINEK ÉS KÉPESSÉGEINEK IGÉNYBEVÉTELE NÉLKÜL FINANSZÍROZOTT KIADÁSOKRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

107

HU

1. cikk Alapelv Az ATHENA útján, valamely tagállam által biztosított műveleti parancsnokság vagy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevétele nélkül finanszírozott kiadásokra a módosított 2004/197/KKBP tanácsi határozatot, az ATHENA útján finanszírozott valamennyi kiadásra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló I. részt, a beszerzésekről szóló II. részt és ezen III. részt kell alkalmazni.

108

HU

I. FEJEZET — KIADÁSI MŰVELETEK 1. cikk A kiadási eljárások áttekintése Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

1. szakasz Kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás 2. cikk A kötelezettségvállalások fogalommeghatározásai (1)

A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

(2)

A jogi kötelezettségvállalás az a cselekmény, melynek során az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvonzattal járó kötelezettségvállalást tesz vagy hoz létre.

(3)

Önálló az a költségvetési kötelezettségvállalás, amely esetében a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

(4)

Egyéb esetekben a költségvetési kötelezettségvállalás globális vagy ideiglenes.

109

HU

3. cikk A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó eljárási szabályok (1)

A költségvetést terhelő kiadást keletkeztető intézkedések esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, mielőtt harmadik felek irányában jogi kötelezettséget vállalna, először költségvetési kötelezettségvállalást tesz.

(2)

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást — kivéve a megfelelően indokolt eseteket, amelyeket jelentésben kell rögzíteni — ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell elfogadnia.

(3)

Az egy pénzügyi éven túlnyúló fellépésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat — a különbizottság jóváhagyásával és a személyzeti kiadások tekintetében — több évre vonatkozóan éves részletekre lehet lebontani. Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalás ennek megfelelően éves részletekben kerül megállapításra, úgy a jogi kötelezettségvállalásnak erről rendelkeznie kell, kivéve a személyzeti kiadások esetében.

(4)

Az egy pénzügyi éven túlnyúló fellépésekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekre és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően — a személyzeti kiadások esetét kivéve — végső végrehajtási határidőt kell megállapítani. Ezen kötelezettségvállalások minden olyan részét, amelyet ezt az időpontot követő hat hónapon belül nem teljesítettek, vissza kell vonni és az érintett előirányzatokat törölni kell. Amennyiben valamely jogi kötelezettségvállalás három év elteltével nem eredményez kifizetést, úgy azt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja, és az érintett előirányzatokat törölni kell.

(5)

Az „n” pénzügyi év során vállalt globális költségvetési kötelezettségek fedezik az „n” év december 31-ig tett megfelelő, önálló jogi kötelezettségvállalások teljes költségét.

(6)

A globális kötelezettségvállalást követően elfogadott minden egyes önálló jogi kötelezettségvállalás összegét — az aláírást megelőzően — az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bevezeti a költségvetésbe és elkönyveli a globális kötelezettségvállalásokhoz.

110

HU

(7)

A fenti (3) bekezdésre is figyelemmel, az önálló vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó önálló jogi kötelezettségvállalásokat „n” év december 31-ig meg kell tenni.

(8)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja azokat a költségvetési kötelezettségvállalásokat, amelyeket „n” év december 31-ig nem használtak fel, és amelyeket az ügyvezető vagy a különbizottság határozata alapján nem vittek át a következő pénzügyi évre.

4. cikk Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által a kötelezettségvállalás megtétele előtt elvégzett ellenőrzések (1)

A költségvetési kötelezettségvállalások elfogadásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy: (a)

a kiadás a megfelelő költségvetési tétel terhére kerül elszámolásra;

(b)

az előirányzatok rendelkezésre állnak;

(c)

a kiadás megfelel a Szerződések, a költségvetés, illetve ezen határozat rendelkezéseinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak;

(d)

a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, azaz a hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség elve teljesül.

(2)

A jogi kötelezettségvállalások megtételekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy: a)

a kötelezettségvállalást fedezi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás;

b)

a kiadás szabályos és megfelel a Szerződések, a költségvetés, illetve ezen határozat rendelkezéseinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak;

c)

a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét tiszteletben tartják.

111

HU

2. szakasz A kiadások érvényesítése és engedélyezése 5. cikk A kiadások érvényesítése A kiadások érvényesítése az a cselekmény, melynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő: a)

meggyőződik a hitelező jogalapjának létezéséről;

b)

megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c)

ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

6. cikk A kiadások engedélyezése A kiadás engedélyezése az a cselekmény, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, miután ellenőrizte, hogy az előirányzatok rendelkezésre állnak-e, kifizetési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az fizessen ki egy általa érvényesített kiadási összeget.

112

HU

3. szakasz A kiadások kifizetése 7. cikk A kifizetések különböző típusai (1)

Kifizetés alapvetően olyan bizonyíték bemutatására teljesíthető, amely igazolja, hogy a kérdéses fellépés megvalósult és megfelel a szerződés rendelkezéseinek.

(2)

A teljes esedékes összeg utólagos kifizetése kivételével azonban szükség esetén az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok bármelyikén megtörténhet: i. előlegfizetés, amelyet több kifizetésre lehet bontani; ii. egy vagy több időközi kifizetés; iii. az esedékes összeg egyenlegének kifizetése.

(3)

A teljesítéskor a könyvelésben különbséget kell tenni aszerint, hogy a kifizetésre a (2) bekezdésben említettek közül mely módon került sor.

8. cikk A kifizetésekre alkalmazandó eljárási szabályok (1)

A kiadások kifizetését a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

(2)

Az előlegszámlákról szóló részben meghatározott előlegszámláról teljesített kifizetésektől eltérő kifizetésekhez a számvitelért felelős, vagy a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás által számvitelért felelős tisztviselő és az engedélyezésre jogosult, vagy a felhatalmazás vagy a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő együttes aláírása szükséges.

113

HU

4. szakasz A kiadási műveletek határidői 9. cikk Szabványos határidők (1)

A személyzeti kiadásoktól és a szerződés eltérő rendelkezéseitől eltekintve az esedékes összegek negyvenöt naptári napon belül fizetendők attól a naptól számítva, amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazott szervezeti egysége iktatta a kifizetés iránti, elfogadható kérelmet; a kifizetés időpontja az a nap, amikor az érintett bankszámlát megterhelik.

(2)

A kifizetés iránti kérelem nem fogadható el, ha legalább egy lényeges követelménynek nem felel meg.

10. cikk A határidők felfüggesztése (1)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az (1) bekezdésben említett időszak során a hitelezők értesítésével bármikor felfüggesztheti a fizetési határidőt azzal, hogy a kifizetés iránti kérelem nem teljesíthető vagy azért, mert az összeg nem esedékes, vagy azért, mert nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat.

(2)

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetés iránti kérelemben szereplő kiadás elfogadhatóságát, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzés céljából — a helyszíni ellenőrzést is beleértve — felfüggesztheti a fizetési határidőt, hogy a kifizetést megelőzően meggyőződjön a kiadás elfogadhatóságáról. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja erről az érintett kedvezményezettet.

(3)

A fizetési határidőből még hátralévő időszak azon naptól kezdődik újra, amikor először iktatják a kifizetés iránti helyes kérelmet.

114

HU

II. FEJEZET — BEVÉTELI MŰVELETEK 11. cikk Az esedékessé váló követelések megállapítása (1)

Az esedékessé váló követelések megállapítása az a cselekmény, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

(2)

a)

ellenőrzi a követelés fennállását;

b)

megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c)

ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

Minden meghatározott összegű, esedékes és jogos követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvány kiállításával kell megállapítani, melyet az adósnak küldött terhelési értesítés követ; ezeket a dokumentumokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki.

(3)

A hibás kifizetéseket ahhoz a célhoz kötött bevételként kell behajtani, amely vonatkozásában a kifizetés történt. Az előirányzatokat ugyanolyan összegben és céllal kell beállítani a költségvetésbe.

12. cikk A behajtás engedélyezése A behajtás engedélyezése az a cselekmény, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő — beszedési utalvány kiállításával — utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az hajtson be egy általa megállapított követelést.

115

HU

13. cikk Behajtás (1)

Az illetékes számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Az illetékes számvitelért felelős tisztviselő kellő gondossággal jár el annak biztosítása érdekében, hogy az ATHENA hozzájusson a bevételeihez, valamint gondoskodik az ATHENA jogainak védelméről.

(2)

Az illetékes számvitelért felelős tisztviselő — amikor csak lehetséges — úgy hajtja be az esedékes követeléseket, hogy azokat jóváírja az ATHENA felé esedékes olyan megfelelő tartozásokkal szemben, melyek olyan adóst terhelnek, aki maga is meghatározott összegű, esedékes és jogos követeléssel rendelkezik az ATHENA felé.

(3)

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elállni kíván egy megállapított követeléstől, úgy biztosítania kell, hogy az elállás szabályszerű, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének. Az elállásról szóló határozatnak megalapozottnak kell lennie.

116

HU

III. FEJEZET — ELŐLEGSZÁMLÁK 14. cikk Az előlegszámlák felhasználásának feltételei (1)

Kiadások kifizetésére — kivételes esetekben — előlegszámlák hozhatóak létre, amennyiben műveleti értelemben anyagilag lehetetlen vagy rendkívül alacsony hatékonyságú a kifizetési műveletek költségvetési eljárások útján történő elvégzése, valamint az alábbiak esetén: a)

amennyiben engedélyezésre jogosult tisztviselő és számvitelért felelős tisztviselő kijelölése nem lehetséges azon a helyen, ahol a kiadás felmerül;

vagy b)

azonos kiadástípusra vonatkozóan számos kifizetést kell elvégezni, és külön-külön egyetlen kiadási tétel sem haladja meg az 5 000 EUR összeget.

(2)

Az előlegelszámoló tisztviselő ideiglenesen érvényesítheti és kifizetheti a kiadásokat, az előlegszámla létrehozásáról rendelkező határozatban meghatározott korlátozásokon belül és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felügyelete mellett.

(3)

Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegelszámoló tisztviselő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően az illetékes számvitelért felelős tisztviselő dönt. A döntés meghatározza az előlegelszámoló tisztviselő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő feladait és kötelezettségeit.

(4)

Az előlegszámlák működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően szintén az illetékes számvitelért felelős tisztviselő dönt.

(5)

Az előlegszámlák létrehozására, előlegelszámoló tisztviselő kinevezésére vagy az előlegszámlák vezetési feltételeinek módosítására vonatkozó bármely döntésről az ATHENA ügyvezetőjét hét napon belül értesíteni kell.

117

HU

(6)

A különbizottság tájékoztatása az előlegszámlákról — nevezetesen a fenti (2) bekezdés szerint meghatározott korlátozásokról — rendszeres végrehajtási jelentések révén történik.

15. cikk Az előlegszámlák létrehozása és az arról történő kifizetés feltételei (1)

Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegelszámoló tisztviselő kinevezéséről szóló döntés, valamint az előlegszámlák vezetési feltételeinek módosításáról szóló döntés meghatározza különösen a következőket: a)

a legnagyobb összeg, amely induláskor előlegként nyújtható, és az előleg célja;

b)

az ATHENA nevében kell-e bankszámlát vagy postai elszámolási számlát nyitni, illetve a kiadások kifizethetőek-e kézpénzben;

c)

minden olyan kiadási tétel jellege és maximális összege, amelyet az előlegelszámoló tisztviselő harmadik fél részére kifizethet vagy harmadik féltől beszedhet;

d)

a bizonylatok kiállításának gyakorisága és a kiállításra vonatkozó eljárás, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselő részére elszámolás céljából történő átadásukra vonatkozó rendelkezések;

e)

az előlegszámla újrafeltöltésének szükségessége esetén követendő eljárás;

f)

azt, hogy a költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő hónap végéig rendezi annak érdekében, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg összeegyeztethető legyen;

g)

a számvitelért felelős tisztviselő által az előlegelszámoló tisztviselőnek adott felhatalmazás érvényességi ideje;

h) (2)

a kinevezett előlegelszámoló tisztviselő személye.

Az előlegszámlák létrehozásáról szóló döntésekre irányuló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy: a)

az olyan költségvetési eljárások alkalmazása elsőbbséget kapjon, ahol hozzáférés biztosítható a központi számítógépes számviteli rendszerhez;

b)

az előlegszámlákat csak indokolt esetben alkalmazzák.

118

HU

(3)

Az előlegelszámoló tisztviselő az alábbiak alapján és a következő határokon belül jogosult harmadik személy felé jogi kötelezettségvállalást tenni és részére kifizetést végezni: a)

az előlegszámla létrehozásáról szóló döntés;

b)

az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt előzetes költségvetési kötelezettségvállalások;

c) (4)

az előlegszámla pozitív maradványegyenlege készpénzben vagy bankszámlán.

Kifizetések előlegszámláról banki átutalás, csekk vagy más fizetőeszköz révén, nevezetesen készpénzben és az eurótól eltérő bármely pénznemben történhetnek.

(5)

A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt, hivatalos végső érvényesítési döntésnek és/vagy kifizetési utalványnak kell követnie.

16. cikk Az előlegelszámoló tisztviselők kiválasztása Az előlegelszámoló tisztviselőket a hivatásos vagy nem hivatásos tisztek, a parancsnoklás rendjében azonos rangú polgári személyek, az Európai Közösségek tisztviselőnek személyzeti szabályzata vagy az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó állomány soraiból kell kiválasztani. Az előlegelszámoló tisztviselő tudása, képességei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított speciális képesítése alapján, illetve megfelelő képzési programot követően kerül kiválasztásra.

119

HU

17. cikk Az előlegszámlák feltöltése (1)

A számvitelért felelős tisztviselő végzi az előlegszámlák feltöltését és azok pénzügyi felügyeletét a bankszámlák megnyitása, az aláírásra történő felhatalmazás, valamint a helyszíni és a központi számviteli ellenőrzés tekintetében. A számvitelért felelős tisztviselő tölti fel az előlegszámlákat. Az előlegeket az e célra nyitott bankszámlára vagy készpénzben kell fizetni. Az előleg az eurótól eltérő bármilyen pénznemben fizethető, a következő két hónap során előre látható kiadások korlátain belül.

(2)

Az előlegszámlák közvetlen módon, a következőkből származó, egyéb helyi bevételekből is feltölthetők:

(3)

a)

felszerelés értékesítése;

b)

egyéb visszafizetések;

c)

kamatok.

Az előleg rendezésére — a kiadások vagy az egyéb, illetve a célhoz kötött bevételek vonatkozásában — az előlegszámlát létrehozó döntéssel összhangban kerül sor. A kérdéses összegeket az engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett előlegszámlák későbbi újrafeltöltésekor veszi figyelembe.

(4)

Különösen az átváltási veszteség elkerülésére az előlegelszámoló tisztviselő átutalásokat végezhet az ugyanazon költségelőlegre vonatkozó különböző bankszámlák között.

(5)

Előlegszámla útján keletkezett kiadás vagy kapott bevétel ellentételezés nélkül kerül az ATHENA könyvelésébe.

120

HU

18. cikk Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő által végzett ellenőrzés (1)

Az előlegelszámoló tisztviselő a számvitelért felelős tisztviselő által megadott szabályokkal és utasításokkal összhangban nyilvántartja a készpénzben és a bankszámlán rendelkezésére álló pénzeszközöket, valamint a kifizetett és a beszedett összegeket. Az ilyen számlák kimutatásainak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, és az előlegelszámoló tisztviselő a megfelelő bizonylatokkal együtt jegyzéket küld az ügyletekről az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az előlegekkel kapcsolatos műveletek rendezése céljából: a)

vagy az előlegelszámoló tisztviselő missziójának végén, amennyiben az egy hónapnál rövidebb ideig tart;

b) (2)

vagy minden hónapban, a hónap végétől számított harminc napon belül.

A számvitelért felelős tisztviselő rendszerint a helyszínen és előzetes figyelmeztetés nélkül elvégzi, illetve szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység kifejezetten e célra felhatalmazott tisztviselőjével elvégezteti azon ellenőrzéseket, amelyek célja az előlegelszámoló tisztviselő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelésnek a megvizsgálása, valamint annak megállapítása, hogy a kitűzött határidőn belül lezajlottak-e a költségelőlegekkel kapcsolatos műveletek. A számvitelért felelős tisztviselő közli az ilyen ellenőrzések megállapításait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.

19. cikk Beszerzési eljárás Ezen jogi aktus beszerzésekről szóló II. része 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított határokon belül (5 000 EUR) az előlegszámlákról teljesített kifizetések jelenthetik egyszerűen a költségek számla ellenében történő kifizetését is anélkül, hogy sor került volna egy ajánlat előzetes elfogadására. Ez az összeghatár az előlegszámla létrehozásáról szóló döntés vagy az előlegszámla vezetési feltételeinek módosításáról szóló döntés révén emelhető.

121

HU

IV. FEJEZET — BELSŐ ELLENŐR 20. cikk A belső ellenőr (1)

Az Európai Unió Tanácsának belső ellenőre látja el az ATHENA vonatkozásában a belső ellenőri feladatokat a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően. A belső ellenőr ellenőrzi a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működését.

(2)

A belső ellenőr nem lehet az ATHENA vonatkozásában sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

21. cikk A belső ellenőr felelőssége és feladatai (1)

A belső ellenőr a kockázatkezelésre vonatkozóan tanácsot ad az ATHENA számára az irányítási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények kibocsátása, valamint a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására irányuló ajánlások kibocsátása révén.

(2)

Különösen az alábbiakért felelős: a)

a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységeknek a politikák végrehajtásában és a célok elérésében mutatott teljesítményének felmérése, az azokhoz kapcsolódó kockázatokra történő hivatkozással;

b)

a minden költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és audit rendszerek alkalmasságának és minőségének értékelése.

122

HU

(3)

A belső ellenőr feladat- és hatáskörei az ATHENA bevételeinek beszedésében vagy az ATHENA révén finanszírozott kiadások végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezeti egységre kiterjednek. A belső ellenőr teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik valamennyi épülethez és a munkája elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, szükség esetén a helyszínen.

(4)

A belső ellenőr gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzésben olyan személyi állomány vegyen részt, amelyet legalább az „EU secret” vagy azzal egyenértékű minősítésű dokumentumokhoz való hozzáférést lehetővé tevő biztonsági ellenőrző vizsgálatnak vetettek alá. Biztosítja, hogy titkosnak vagy bizalmasnak minősülő információ ne kerüljön helytelen módon nyilvánosságra.

(5)

A belső ellenőr a költségvetési év során szükség szerint egy vagy több ellenőrzést végez. Megállapításairól és ajánlásairól tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot. A különbizottság és az ügyvezető biztosítja az ellenőrzések eredményeképpen megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő fellépést.

(6)

A belső ellenőr továbbá a különbizottságnak éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket.

(7)

A belső ellenőr missziós költségeit, amelyek az ATHENA számára történő munkavégzés során merültek fel, az ATHENA — az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága azonos besorolású tisztviselői esetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően — megtéríti.

123

HU

V. FEJEZET — A PÉNZÜGYI SZEREPLŐK FELELŐSSÉGE 22. cikk Felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás visszavonása (1)

A fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőknek adott felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást adó hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor visszavonhatja.

(2)

A fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a számvitelért felelős tisztviselőt a részére felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást adó hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladat- és hatáskörei ellátása alól.

(3)

A fegyelmi eljárások sérelme nélkül, az előlegelszámoló tisztviselőt az őt kinevező hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladat- és hatáskörei ellátása alól.

23. cikk Büntetőjogi felelősség (1)

Ezen rendelkezések nem érintik az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az elszámoló tisztviselő, a szerződéskötésre jogosult tisztviselő, a költségvetés-végrehajtásra jogosult tisztviselő vagy az előlegelszámoló tisztviselő az alkalmazandó nemzeti jog és az Európai Közösségek tisztviselőit vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)

Bármely jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az ATHENA érdekeit, az érintett tisztviselő illetékes nemzeti hatóságának haladéktalanul teljes körű tájékoztatást kell kapnia az alkalmazandó jogszabályok szerinti fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása érdekében.

124

HU

IV. RÉSZ AZ ATHENA ÚTJÁN FINANSZÍROZOTT KIADÁSOKRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT OLYAN UNIÓS KATONAI MŰVELETEKBEN, AHOL A PARANCSNOKSÁGOT A TAGÁLLAMOK BIZTOSÍTJÁK

125

HU

EMLÉKEZTETŐ: A Tanács 2004/197/KKBP módosított határozata. 29. cikk Alapelvek ... 4. E határozat sérelme nélkül, amennyiben a közös kiadások végrehajtását valamely tagállamra, közösségi intézményre, illetve adott esetben nemzetközi szervezetre bízzák, úgy ez az állam, intézmény vagy szervezet a saját kiadásai végrehajtására vonatkozó szabályokat alkalmazza. Amennyiben az ügyvezető közvetlenül hajt végre kiadásokat, úgy tiszteletben kell tartania az Európai Közösségek általános költségvetése "Tanács" szakaszának végrehajtására alkalmazandó szabályokat. 5. Az ügyvezető azonban az elnökségen keresztül a közös kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló javaslatokat terjeszthet a Tanács vagy a különbizottság elé. 6. A különbizottság a közös kiadások végrehajtására vonatkozóan a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályokat is elfogadhat.

1. cikk Alapelv (1)

Azokban az uniós katonai műveletekben, ahol a tagállamok biztosítják a parancsnokságot, minden parancsnokság az ATHENA útján közösen finanszírozott kiadások vonatkozásában azokat a szabályokat alkalmazza, amelyek a parancsnokságot biztosító állam által finanszírozott kiadások végrehajtására alkalmazandóak.

(2)

A módosított 2004/197/KKBP tanácsi határozatban, az ezen jogi aktusnak az ATHENA útján finanszírozott valamennyi kiadásra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló I. részében és a beszerzésekről szóló II. részében foglalt rendelkezések mindazonáltal irányadóak

126

HU

V. RÉSZ AZ ATHENA ÚTJÁN FINANSZÍROZOTT KIADÁSOKRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT OLYAN UNIÓS KATONAI MŰVELETEKBEN, AMELYEK IGÉNYBE VESZIK A NATO ESZKÖZEIT ÉS KÉPESSÉGEIT

127

HU

EMLÉKEZTETŐ: A Tanács 2004/197/KKBP módosított határozata. 29. cikk Alapelvek ... 4. E határozat sérelme nélkül, amennyiben a közös kiadások végrehajtását valamely tagállamra, közösségi intézményre, illetve adott esetben nemzetközi szervezetre bízzák, úgy ez az állam, intézmény vagy szervezet a saját kiadásai végrehajtására vonatkozó szabályokat alkalmazza. Amennyiben az ügyvezető közvetlenül hajt végre kiadásokat, úgy tiszteletben kell tartania az Európai Közösségek általános költségvetése "Tanács" szakaszának végrehajtására alkalmazandó szabályokat. 5. Az ügyvezető azonban az elnökségen keresztül a közös kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló javaslatokat terjeszthet a Tanács vagy a különbizottság elé. 6. A különbizottság a közös kiadások végrehajtására vonatkozóan a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályokat is elfogadhat.

1. cikk Alapelv (1)

Azokban az uniós katonai műveletekben, ahol igénybe veszik a NATO eszközeit és képességeit, az ATHENA útján közösen finanszírozott kiadásokra a NATO pénzügyi szabályzatát kell alkalmazni.

(2)

A módosított 2004/197/KKBP tanácsi határozatban, az ezen jogi aktusnak az ATHENA útján finanszírozott valamennyi kiadásra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló I. részében és a beszerzésekről szóló II. részében, valamint az alábbi 2., 3. és 4. cikkben foglalt rendelkezések mindazonáltal irányadóak

2. cikk Szakpolitika Amennyiben lehetséges, a kizárólagos uniós használatú beszerzéseket az uniós parancsnokságon, az EU-tagállamokon vagy az uniós szerveken keresztül kell lebonyolítani.

128

HU

3. cikk Földrajzi hatály (1)

A beszerzési eljárás során egyenlő bánásmódban kell részesíteni — amennyiben vannak — az alábbi országok pályázóit: (a)

Ausztria, Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia1;

(2)

(b)

Bulgária és Románia2;

(c)

Törökország3;

(d)

Izland, Liechtenstein és Norvégia4;

(e)

Chile, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Mexikó5.

A beszerzési eljárásokban részt vehetnek az Amerikai Egyesült Államok, Aruba, Dél-Korea, Hongkong, Izrael, Japán, Kanada, Svájc és Szingapúr6 pályázói is, amennyiben az eljárások célja olyan szerződések megkötése, amelyek: (a)

hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke meghaladja a 137 000 eurót, és az I. mellékletben felsorolt készletekre és felszerelésekre vagy a II. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra vonatkoznak,

vagy (b)

hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke meghaladja az 5 278 000 eurót, és építési beruházásokra vonatkoznak.

1 2 3 4 5

6

Az uniós tagállamok. Az e két országgal megkötött Európa-megállapodás alapján (HL L 357. és L 358., 1994.12.31.) Már nem említett ATO-tag. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján. Kétoldalú megállapodások alapján (Mexikó: HL L 276., 2000.10.28.; Chile: HL L 352., 2000.12.30.; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: stabilizációs és társulási megállapodás, HL L 284., 2004.3.23.). A közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás, beleértve annak I. függelékének I. mellékletét, amelynek szövegét ezen jogi aktus I. melléklete tartalmazza. 129

HU

(3)

Valamely művelet közös költségeire vonatkozó beszerzési eljárásokban a fogadó állam pályázói is részt vehetnek.

4. cikk Eltérések (1)

Az 1. vagy 3. cikkben foglalt rendelkezésektől való eltérés az alábbiak szerint történhet: (a)

136 000 EUR értékig az EU-erők parancsnoksága pénzügyi ellenőre engedélyével;

(b)

136 000 EUR érték fölött, 680 000 EUR értékig az EU műveleti parancsnoksága pénzügyi ellenőre engedélyével;

(c) (2)

680 000 EUR érték fölött a különbizottság engedélyével.

Amennyiben az eltérést engedélyezték: (a)

az ATHENA útján közösen finanszírozandó műveletekre vonatkozó beszerzéseket a műveleti követelményeknek megfelelő leghatékonyabb beszerzési eljárás útján kell lebonyolítani, és ellenőrizni kell azokat;

(b)

a tárgyalásos eljáráson való részvételre felhívott pályázók számának — amennyire lehetséges — minden esetben elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához;

(c)

az ajánlattételre felhívott beszállítók száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve, hogy elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak. _______________

130

HU