Tartalom Közlemény................................................................................................................ 3 Felhívás Braille olvasás versenyre..................................................................... 3 „A fények vakondja” irodalmi pályázat........................................................... 4 Nagybetűs asztali naptár..................................................................................... 6 A Ridens szakképző intézményről.................................................................... 6 A Moon írás Magyarországon............................................................................ 8 Informatikaoktatás az óbudai egyetemen..................................................11 Az iPhone és mi – egy ijesztő vízió cáfolata................................................13 Az Osztrák Vakok és Gyengénlátók Egyesületének hangos- könyvtára................................................................................................................17 Pilótafülkében jártam.........................................................................................21 A nyugati Kárpátoktól, Tátrán keresztül Tirolba (II. rész).........................24 Történelmi hűsítők...............................................................................................28
Közlemény Tájékoztatom mindazokat, akik írni szeretnének „Szemezgetőnk” című kiadványunkba, hogy a következő lapszám 2011. októberében jelenik meg. Lapzárta: 2011. szeptember 20. Írásaikat elektronikus levélben az
[email protected] címen várom. Kiadványunkat az alábbi formátumokban rendelhetik meg, ingyenesen: Nagybetűs sík írású változatban, Braille-nyomtatásban, elektronikusan, DAISY formátumban, valamint kazettára vagy CD-re felolvasott hangzó változatban. Amennyiben úgy gondolja, hogy valamelyik kedves ismerőse szintén érdeklődve lapozgatná kiadványunkat, kérem, adja meg nekünk az új megrendelő nevét és címét, hogy hozzá is eljuttathassuk ingyenes periodikánkat. Lakatos Anikó Lapszerkesztő
Felhívás Braille olvasás versenyre A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete 2011. évben immár 7. alkalommal szervezi meg az országos Braille olvasás versenyt. Amikor elhatároztuk, hogy minden évben Nyíregyházára várjuk a pontírást olvasó látássérülteket, két cél vezérelt bennünket. Az egyik az, hogy megóvjuk a Braille kultúrát, felhívjuk az olvasás szeretetére a figyelmet, ami történhet akár tapintással is, valamint, hogy megismertessük a versenyzőket Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye irodalmáraival. Eddig olyan méltán híres írók alkotásaival ismerkedhettek meg az idelátogatók, mint: Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Jósika Miklós, Losonczi Léna, Papp Erika, Végh Antal. 2011. évben egy különleges kultúrába csöppentjük a versenyzőket, hiszen idén Osztolykán Béla Csengerben született cigány író munkásságát ismerhetik meg. A 7. országos Braille olvasás versenyre nem csak felnőtteket, hanem gyermekeket is várunk, hiszen az ő számukra is születtek irodalmi alkotások.
A Verseny időpontja: 2011. szeptember 17. szombat 10:00 óra. Helye: A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének klub terme. Azok a versenyzők, akik messzebbről, vagy a határainkon túlról érkeznének szállás lehetőséget vehetnek igénybe, ahová a vakvezető kutyát is behozhatják. Jelentkezni és részletes információt kérni az alábbi elérhetőségek valamelyikén lehet. Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 8. 2/215 Tel: +36 42-407-486 Mobil: +3630-373-1380 Email:
[email protected] Web: www.vakegy.hu A 7. Országos Braille Olvasás Versenyt támogatják: • Nemzeti Kultúrális alap • Andretti Kft • Bárczi Gusztáv Általános Iskola • Látássérültek Észak Alföldi Regionális Egyesületének segédeszköz boltja • John Bull Pub étterem • Böjtiker Kft. • Hangvilág Kft. • Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
„A fények vakondja” Pályázat Kiíró: Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete Pályázat célja: Országos irodalmi novella és versíró verseny amatőr látássérült írók, költők részére. A pályázatban elsősorban valós élményeken alapuló humoros, ironikus történeteket várunk sorstársainktól. A műfaja lehet novella vagy vers. A pályázat beadása: 2011. szeptember 1-ig folyamatosan várjuk a pályázatokat. Pályázat címe: „A fények vakondja”.
Ajánlás: Az irodalmi versenyt 2 éve elhunyt sorstársunkra, Kerekes Gézára emlékezve hirdetjük meg. A pályázat benyújtásának módja: Csak elektronikusan a info@ jnszmvakok.hu címre. A pályaműveket elektronikus formában várjuk, melyek terjedelme ne legyen több 3 oldalnál. Lehetőleg Times New Roman, Arial vagy Arial Narrow betűtípusú 12-es vagy 14-es betűmérettel. Pályázók köre: Pályázatot nyújthat be minden Magyarországon élő vak, aliglátó vagy gyengénlátó amatőr író, költő sorstársunk. Díjak: I. helyezett 15.000 Ft értékű; II. helyezett 10.000 Ft értékű; III. helyezett 5.000 Ft értékű jutalomban részesül. A pályázók műveit négytagú szakmai zsűri bírálja el. A zsűritagok elé a pályamunkák csak jeligével ellátva kerülnek, a jeligéhez tartozó személy kilétét a zsűri is a bírálat végén ismerheti meg. Ehhez kérünk minden pályázót, válasszon magának egy jeligét és egy „biztonsági” pótjeligét is. Ezzel a jeligés rendszerrel is szeretnénk biztosítani a verseny tisztaságát. A verseny végeredményének kihirdetésére 2011. október 12.-én Szolnokon kerül sor, Egyesületünk kulturális rendezvényén, amelyet a Vakok Nemzetközi Napja alkalmából, „Fehérbotladozásaink” címen szervezünk meg. A győztes pályamunka színművész tolmácsolásával kerül előadásra. A beérkezett műveket az Egyesületünk honlapján is közöljük,. - www.jnszmvakok.hu – ahol a közönség szavazatai alapján is eredményt hirdetünk. A közönségszavazás nyertese külön jutalomat kap.. A pályázathoz szükséges adatlap letölthető az egyesület weboldaláról: www.jnszmvakok.hu A pályázattal kapcsolatban további információ kérhető: Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete 5000 Szolnok, Móra F. u. 15. Telefon: 06-56/514-085 Email:
[email protected] Honlapunkon: www.jnszmvakok.hu
Nagybetűs asztali naptár Elsőként 2009-ben, a Leporelló papírbolt közreműködésével készítettünk nagybetűs asztali és zsebnaptárakat alig- és gyengénlátók számára. 2010-évben kizárólag asztali naptárak készítését bíztuk a papír boltra, mivel a megvastagított betűk, és jegyzetelésre szolgáló helyek az alig és gyengénlátók írási igényeit tökéletesen kielégítették. A naptár igen praktikus. a dátumok kontrasztos, nagy méretben lettek nyomtatva, a vasárnapokat és ünnepnapokat külön kiemeltük, ezek sötét alapon fehér számokkal vannak jelölve. A dátumok mellett nagyon praktikusan a névnapok is fel vannak tüntetve, és a naptár jobb oldalán, jegyzetelésre szolgáló üres helyet hagytunk ki. Igaz, hogy még a kánikula szorításától szenved az ország, de az idő rohan, és gondolnunk kell a jövő esztendőre is, ezért már most felhívjuk figyelmüket a 2012-es nagybetűs asztali naptárra, melyet egyesületünktől lehet igényelni. A karácsonyi ajándéknak is rendkívül alkalmas naptár ára 800 Ft. A csomag tartalma egy db asztali naptár és egy tartó, amibe beleállíthatjuk a naptárat. Kérjük vásárlási szándékukat minél hamarabb, de legkésőbb szeptember 25-ig jelezzék egyesületünk felé. A megadott határidőig leadott megrendeléseiket 2011. novemberében teljesítjük. A nagybetűs asztali naptár megrendelhető: Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete: Nyíregyháza, Országzászló tér 8. 2 emelet 215. Tel: +36-42-407-486. Email:
[email protected] Horváth Antalné
A Ridens szakképző intézményről A szakképző és speciális szakképző iskola 1997-ben kezdte meg működését egy komplex szakképző, rehabilitáló, és foglalkoztató program keretében. A kormányhatározattal is támogatott program arra a felismerésre épült, hogy hazánkban több tízezerre tehető azoknak a 14-25 éves fiataloknak a száma, akik egészségkárosodásuk miatt nem szerezhettek szakmai képesítést. Így az önálló életvitelük nem biztosított,
nem lehetnek autonóm személyek, eltartásra szorulnak. A közoktatási intézményrendszer infrastrukturális feltételei nem teremtik meg számukra az akadálymentes tárgyi és védett pedagógiai körülményeket, a rehabilitációt, és a munkaerő-piaci elhelyezkedés támogatását. Az iskola alapképzést végez (9-10. osztály), majd a szakképzési évfolyamain pedig szakmai vizsgára készít fel. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően szakközépiskolai osztályt is indítottunk, megteremtve a lehetőséget az érettségi vizsga letételére. A 14. és 25. éves korú, egészségükben akadályozott (látás-hallás, mozgás ésenyhén, valamint középsúlyosan értelmi fogyatékos) fiatalok általánosan művelését és szakmai oktatását-képzését végzi iskolánk. Korlátozott számban – az integrált nevelés pedagógiai, emberi előnyei érdekében szociálisan hátrányos helyzetű, nem súlyosan sérült, de szociálisan, mentálisan retardált fiatalokat is felvesz. Minden felvett fiatal számára – speciálisan kialakított körülmények között – kollégiumi elhelyezést biztosít. A mobilabbak számára –igény esetén – lehetővé teszi a bejárást is. Az elméleti és a gyakorlati képzés az intézményben folyik. A szakmai képzésen túl szervezett a rehabilitációs tevékenység, a végzés utáni munkába állás segítése. Miután a munkaerő-piaci versenyre készít fel, nagy gondot fordít az iskola az idegen nyelvi és a számítástechnikai kultúra elsajátítására. A helyi tanterv keretein belül olyan kiegészítő ismeretek oktatását vállalja fel, (gépírás, könyvelési szoftverek kezelése, stb.), amelyek birtokában a végzett fiatalok sokoldalúbbak lesznek, összetettebb munkafeladatok megoldására lehetnek képesek. Az egyéni képességek kialakítására, a sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében megnövelt tanítási idő áll a rendelkezésükre, sokoldalú rehabilitációval. A csoportbontások (idegen nyelv, számítástechnika gyakorlat, gépírás, stb.) is az intenzív elsajátítást, a lassabban haladók gondozását segítik. A gyógytestnevelés a testi-lelki egészség, fizikai teljesítő képesség javítását szolgálja. A tanítási időn kívüli foglalkozások az állapotukkal adekvát sportolásra is megteremtik a lehetőségeket, de a kulturális és a művészeti igények és hajlamok kielégítésére is mód nyílik. Az iskolai sportkör keretein belül megalakultak a tanulói igények szerinti szakosztályok.
A nyíregyházi központi intézménynek egy tagintézménye van: Balassagyarmat- Nyírjesen (Nógrád megye). A tagintézmények saját szakmai képzési profillal gazdagítják a képzési választékot. Az intézmény a működésének tizenkét év alatt kialakította hagyományrendszerét. 2008. szeptemberétől fenntartóváltás történt. Az intézmény jelenlegi fenntartója a „Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány”. A cikk megfogalmazásában segített: Kecsőné Bodnár Mária Severa Ágnes
A Moon írás Magyarországon Amikor a vakok írásáról esik szó, még aki a témában nem járatos, annak is a Braille írás jut az eszébe. Valóban, Louis Braille írásrendszere jelenleg is a vakok iskolarendszerű oktatásának az alapja, amely az írott-olvasott nyelvet a látássérültek számára hozzáférhetővé teszi. Azt azonban már kevesen tudják, hogy nem ez az egyetlen lehetőség a tapintva olvasásra. A XIX. század közepén (1845-ben) Brightonban Dr. William Moon (1818-1894) létrehozta saját rendszerét, amelyet angol nyelvterületen (Anglia, Skócia, Írország, USA) azóta is tanítanak a Braille mellett. Mi késztette ezt a fiatal angol ügyvédet, hogy tapintható írást dolgozzon ki? W. Moon egy gyermekkori betegség következményeként fiatal felnőtt korára veszítette el teljesen a látását. Mintegy húsz éves volt ekkor. Először önmaga küzdött meg a tapintva olvasás nehézségeivel, majd miután elvégezte az egyetemet, küldetésének tekintette, hogy főként későbbi életkorban látásukat vesztett embereket olvasni tanítson. A különböző életkorú, eltérő képességekkel rendelkező tanítványainak oktatása során azt tapasztalta, hogy ez a munka rendkívül fáradságos, hosszú időt vesz igénybe, és az eredmény nem mindig kecseg
tet sikerrel. Ez indította arra, hogy saját maga fejlesszen ki egy hatékonyabb rendszert. Melyek ennek az írásrendszernek a főbb jellemzői? Moon abból indult ki, hogy a tanítványai már ismerték a latin betűs írást, ezért olyan megoldást keresett, amely a nagybetűs síkíráshoz a lehető legjobban hasonlít, de mégis könnyen tapintható. Így az általa megalkotott betűk tulajdonképpen a latin nagybetűk leegyszerűsített változatai lettek. Míg Braille rendszere pontokból alkotja meg az ABC karaktereit, addig a Moon-betűk vonalakból állnak, amelyek méretüket tekintve nem sokkal nagyobbak a Braille betűknél, de vonalas kialakításuk, és a már tanult síkírás betűihez való nagyfokú hasonlóságuk jóval könnyebben elsajátíthatóvá tették az olvasást Moon tanítványai számára, jelentősen lerövidítve a betűtanulás idejét. Miért és kiknek ajánlható a Moon írás? Természetesen mindenki megtanulhatja, akinek az érdeklődését felkelti, és szeretne vele megismerkedni. A Moon írás nyomtatása azt is lehetővé teszi, hogy ne csak tapintható, hanem jól látható is legyen a szöveg, így az a látók számára is könnyen olvasható. Főként azonban azoknak lehet ajánlani, akik későbbi életkorban veszítették el a látásukat, vagy nem megfelelő, nem elég érzékeny a tapintásuk. A Moon írás betűi gyorsan tanulhatók, könnyen megjegyezhetők, és tapintással jól érzékelhetők. Előnye továbbá, hogy a Moonszöveg betűi vastagított vonalakkal tetszés szerinti méretre nagyíthatók azok számára, akiknek az eredeti méret nem lenne megfelelő. A Moon írás a magyar betűkészletnek való megfeleltetést követően (az adaptáció, és az első kísérletek a Vakok Állami Intézetének Elemi Rehabilitációs Csoportjában folytak) már 2009. óta Magyarországon is tanulható (VÁI-VERCS, Budapest), és azok, akik eddig megismerkedtek vele, kivétel nélkül könnyen elsajátították. Számos előnye mellett azonban fontos megemlíteni az árnyoldalt is: Melyek a Moon írásrendszer hátrányai? Sajnos egyelőre Magyarországon a sokszorosított nyomtatás lehe
tősége nem megoldott, és a jelenlegi technikával a Moon-szövegek előállítása igen költséges. Ezért Moon írással készült magyar nyelvű könyvek, folyóiratok ma még nem állnak rendelkezésre. Az írás egyelőre csak Moon-kerettel megoldható, amely a Braille táblához hasonlóan lehet használni azzal a különbséggel, hogy a jegyzetkészítés során nem kell tükörírást alkalmazni. Moon írógépet hazánkban még nem fejlesztettek ki, de biztató, hogy fiatal műszaki szakemberek már nagy érdeklődést mutatnak ez iránt. A Moon szövegek sokszorosítható, költséghatékony nyomtathatóságának a megoldása, és egy könnyen használható, magyar betűkaraktereket előállító Moon-írógép kifejlesztése tehát még a jövő feladata. Végül: a Moon betűk jellege miatt a szövegek rendkívül terjedelmesek. Mi tehát a Moon írás tanításának, tanulásának a haszna, célja jelenleg Magyarországon? A könnyen tanulhatóság miatt a tanulókat sikerélményhez juttatja. Látó családtagok, barátok, ismerősök is könnyen tudják olvasni. A tanultakat jelölésekre, és rövidebb szöveges információk lejegyzésére lehet alkalmazni. Befejezésként mindenképpen fontos egyértelműen kijelenteni, hogy a Moon írás semmiképpen nem veheti át Braille rendszerének a szerepét, és tanításával, széles körben való megismertetésével nem lehet cél a Braille írás helyettesítése. Ez a vonalrendszerű írás, melyet Dr. William Moon már több mint 150 éve létrehozott, csak egy újabb szín a palettán immár Magyarországon is, amellyel azok is megnyerhetik a tapintva olvasás lehetőségét, és visszakaphatják az olvasás örömét, akik számára a Braille írás-olvasás nehezen elsajátítható. Ahhoz, hogy ez valóban kézzelfoghatóvá válhasson, nagyon fontos a népszerűsítése nem csak a látássérültek, hanem az egész társadalom körében egyaránt. (Fekete Csilla rehabilitációs tanár VÁI-VERCS Budapest)
10
Informatikaoktatás az óbudai egyetemen 10 évesek vagyunk. 10 év telt el az első vizsgák óta. 10 éve lehet Magyarországon, az Óbudai Egyetemen ECDL-t, azaz Európai Számítógép-használói Jogosítványt szerezni érzékszervi sérülteknek. Köszönet azoknak az embereknek, akik az elmúlt évtizedben sokat tettek a digitális esélyegyenlőség megteremtéséért. A 10 év alatt több mint 300 hallás- és látássérült hallgató szerzett ECDL bizonyítványt, kb. egyenlő megoszlással.
Informatika-oktatás az Óbudai Egyetemen A fogyatékkal élők integrációjának egyik legfontosabb feltétele az informatikai írástudás. A képzési kínálat palettáját bővítve az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán 2011. szeptemberében ismét térítésmentes felkészítő tanfolyamokat szervezünk látás és hallássérültek részére. A látássérültek számára képernyő olvasó programokkal, és egyéb segédeszközökkel felszerelt laboratórium áll rendelkezésre. A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik a Windows operációs rendszerre épülő Office környezet ismeretét tanúsító ECDL vizsgát szeretnének tenni. Az évenként indított tanfolyamokat felvételi elbeszélgetés előzi meg, ahol az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: • Érettségi, megkezdett középiskolai tanulmányok, szakképesítés • Továbbtanulási szándék, illetve megkezdett felsőfokú tanulmányok • Számítógéppel kapcsolatos elhelyezkedési szándék • Otthoni számítógép-használati lehetőség az önálló gyakorláshoz A bizonyítvány megszerzésének módjai: • Rendszeres tanfolyami részvétel heti 2 alkalommal, napi 6 tanórában. • Modulvizsgára jelentkezés, oktatás nélkül, tárgykörbeli szintfelmérés - vizsgára történő regisztrálás előtt - házi vizsga. 11
A tanfolyam szervezése A tanfolyam elsősorban az ECDL Start megszerzését célozza meg. A felkészítés gyakorlat központú, minden modult gyakorlati feladatokon keresztül mutatunk be, az egyéni tanulás segítésére, minden témakörhöz otthon kidolgozandó feladatot jelölünk ki. A foglalkozások konzultációs jellegűek, tematikája az ECDL vizsgaközpont által kiadott tananyag szerint épül fel. A közösen megtárgyalt-, egyénileg kipróbált anyagrész mellett lehetőséget biztosítunk az otthoni gyakorlás során felmerült kérdések tisztázására is. Az egyes modulok képzési időtartama 40-50 óra Az ECDL Start moduljai • Informatikai alapismeretek, • Operációs rendszerek • Szövegszerkesztés, • Internet- E-mail. Teljes körű ECDL vizsgához további modulok: Táblázat kezelés; Adatbázis kezelés; Prezentáció, (a prezentáció helyettesítésére alternatív megoldásként OCR (optikai karakterfelismerő) és SCR (képernyőolvasó) alkalmazásokat vezettünk be). Tapasztalataink szerint a célcsoport igényeit úgy tudjuk legjobban szolgálni, ha a tanárok személyesen is megküzdöttek már akadályokkal, valamint jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek az informatikai rendszerek használatában. A laboratóriumi hátteret, valamint a szükséges anyagi forrásokat az Óbudai Egyetem és a Magyar Számítástechnika az Ifjúságért Alapítvány folyamatosan más célú kereteiből biztosítja. A programhoz szakmai felügyeletet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság is biztosít, valamint azért, hogy a vizsga a résztvevőknek ne jelentsen anyagi terhet, az ECDL vizsgakártyákat is térítésmentesen bocsátja rendelkezésre. A fejlesztőlaborban jelenleg 12 munkaállomásból álló géppark áll rendelkezésre a hallás- és látássérültek számára, felszerelve a szükséges szoftverekkel. Az időről-időre megújuló ECDL követelményrendszerhez igazodva, optimalizáltuk a tananyagot. A 10 tanév tapasztalata alapján megújult módszertan alkalmazásával folytatjuk a képzést. A beiratkozás időpontja és tanfolyam kezdete 2011. szeptember 6. 12
kedd, 10 óra. Ezen a napon indul a kezdő csoport részére az oktatás. Az alábbi elérhetőségeken lehet jelentkezni a tanfolyamra: Dr. Kutor László docens, a program kezdeményezője és szervezője
[email protected] Ecsedi Csaba, Informatikus, felkészítő tanár:
[email protected] Óbudai Egyetem - Neumann János Informatikai Kar: Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 96/b Oktató/fejlesztőlabor: 1.em. 17. szoba. Telefon: +36-1-6665534 Mobil: +36-30-2242798 Ecsedi Csaba
Az iPhone és mi - egy ijesztő vízió cáfolata Talán meglepő most tőlem ez a téma. Talán nem is jött volna létre ez a bejegyzés, ha egy kedves olvasóm nem keres meg magánlevélben és nem fejezi ki azon óhaját, hogy rendszeresebben, de legalábbis sűrűbben írjak ide. De még inkább nem jöhetett volna létre ez az írás, ha nem találkoztam volna csaknem két hónappal ezelőtt egy „akadálymentesített” iphone-nal egy kedves barátom jóvoltából. Tudható rólam, hogy az infókommunikációs akadálymentesítés az érdeklődési körömbe tartozik, az sem titok, hogy jó barátságban vagyok a modern és furcsa kütyükkel, de mégiscsak felhasználóból vagyok, aki kissé rugalmatlan, nehézkesen tér át új technológiákra és pillanatok alatt képes elfelejteni a régiek használatát, ha az újat egyszer megszokta és megszerette. Nem vagyok tagja egyetlen informatikai fórumnak és levelezőlistának sem, tehát az újdonságokról általában informatikus ismerőseimtől értesülök és nem mindig mutatok irántuk túl nagy érdeklődést. Erre a bejegyzésre készülve szokásom szerint több cikket is elolvastam a témában, no nem azért, hogy tudományos igényű tanulmányhoz méltóan szép sorban meghivatkozzam őket és megismételjem főbb megállapításaikat, hanem csupán azért, hogy ne írjak túl nagy hülyeségeket. Ezen kívül egyszer kb. fél óráig volt alkalmam tesztelgetni egy ilyen szerkezetet Herczeg Lajos útmutatásai és magyarázatai mellett. 13
Az élmény és a rövid távú hatás elképesztő volt, egy pillanatra komolyan elgondolkodtam, hogy lecserélem jól bevált, bár már elavulófélben lévő Nokia E51 típusú telefonomat. A bejegyzés elkészítésében szakmai lektorként két látássérült, iPhone-t használó informatikus is a segítségemre volt, nekik ezúton is köszönetet szeretnék mondani azért a sok hasznos információért, amiket velem megosztottak. Nos, kérem, az Apple cég termékeiről azt általában szoktuk tudni, hogy igen jók, nem éppen olcsók, újszerűek és alapvetően különböznek sok más gyártó típusaitól. Tudjuk róluk azonban azt is, hogy nem mindig szeretnek kompatibilisek lenni más eszközökkel, rendszerekkel, és ez az iPhone esetében sincs másképp, bár némi fejlődés tetten érhető. No, de akkor nézzük, mirõl is van szó! Alig néhány éve került be a köztudatba és jött divatba az érintőképernyő mint kommunikációs felület ember és gép között. Először a PDA és GPS készülékeken találkozhattunk velük, ám hamarosan a mobiltelefonok világába is betört az új technológia. Ezzel talán egy időben jelentek meg az érintőképernyős sorszámosztó és ügyfélhívó rendszerek a bankokban, ügyfélszolgálatokon. Mondanom sem kell, hogy a látássérült felhasználóknak ezek az eszközök rengeteg bosszúságot okoztak és teszik ezt gyakran a mai napig is, pedig léteznek jó, egyenlő eséllyel használható megoldások is. A „vak társadalom” - bár ezt az elnevezést annyira nem szeretem, de itt valahogy helytálló - ekkortájt kezdte kongatni a vészharangot, hogy az érintőképernyők térhódításával a vak emberek ismét visszasüllyednek az információktól elzárt tudatlanságba, ahol az egyenlő esélyű hozzáférés eszméje csak halvány illúzió lesz. Ma már tudjuk, hogy szerencsére nem így látszik alakulni a helyzet. Minden bizonnyal jó irány, ám szerintem bizonyos értelemben mégis zsákutca a vakok számára készülő speciális, alternatív eszközök világa. A víziónak az is része volt, hogy ezek gyártásába kell több pénzt és energiát fektetni. Jó pár ilyen eszközt ismerünk ma már, gondoljunk csak a Pacmate-re, de olvastam már holland Braille-kijelzős telefonról és ausztrál Braille billentyűzettel és Braille-kijelzővel ellátott notebookról is. Még az érintőképernyők világában is léteznek a vakok számára specializált alkalmazások, ilyen Pl. a használatot segítő maszkkal együtt elérhető MOST program. Ugyanakkor a hightech eszközökkel 14
párhuzamosan megjelent az egyszerűen kezelhető, kijelző nélküli, ezáltal pedig jóval olcsóbban előállítható eszközök palettája is, ebben a kategóriában elsősorban zenelejátszókkal találkozhatunk, melyeket gyakran futók használnak. A speciális eszközöknél számomra lényegesen szimpatikusabbak azok a megoldások, amikor a mindenki számára történő, azaz egyetemes tervezés (universal design) eszméje jegyében a többségnek készülő eszközöket látják el olyan funkciókkal, kiegészítésekkel, változatos beállítási lehetőségekkel, amelyek így speciális igényű célcsoportok, így pl. a vak és gyengénlátó emberek számára is használhatóvá, sőt élvezhetővé válnak. Az Apple cég termékei a tengeren túlon sokkal népszerűbbek, mint Európában, bár az itteni piacon is folyamatosan erősödik ez a márka. Az Usában pedig még a látássérült emberek is fizetőképes keresletnek számítanak, a cégnek tehát talán természetes is volt egy olyan megoldást kidolgozni, ami számunkra is lehetővé teszi az érintőképernyős készülékek használatát. A rendszer honosítása azóta megtörtént, így már magyar nyelven is élvezhető a szolgáltatás, amit nem megvásárolni, csupán aktiválni kell, amit akár már a boltban is kérhetünk, de az otthoni számítógépünk segítségével is elvégezhetünk. Szóval akkor térjünk a lényegre! Az iPhone látványra nem más, mint egy fekete téglalap, amin talán egyetlen gombocska sejlik fel. Egy csinos üvegfelület, ami pillanatok alatt összekoszolódik - szerencsére vásárolható hozzá védőfólia és tok is -, viszont állítólag nem törik. De hogyan lehet egyáltalán vakon érintőképernyőt használni? Meg kell mondjam, erre a kérdésre aliglátóként nem is tudok olyan egyszerűen válaszolni. Nekem a figyelmemet már az első pillanatban megragadták a hatalmas kijelzőn látható szép színes ikonok és borzasztóan élveztem, hogy bár a feliratokat elolvasni nem tudom, meglehetősen jól látom, hogy is néz ki a képernyő és mi történik. A készülék egyébként beépített képernyőnagyító szoftverrel is rendelkezik. Lajos elmondása szerint az ikonok helye vakon is nagyon könnyen megtanulható, illetve egyik ikonról a másikra lépkedhetünk a képernyőn végigsimítva az ujjunkkal. Az persze odáig szép és jó, hogy tapogatjuk a képernyőt és a rendszer „össze-vissza beszél”, ám mint minden eszköz használatánál, itt is nagyon fontos a hatékonyság és a gyorsaság. Ennek érdekében a fejlesztők számomra elképesztő ötletekkel álltak elő, 15
amiket szóban elmagyarázni és ennek alapján megérteni valószínűleg sokkal nehezebb, mint megmutatni és a gyakorlatban elsajátítani. A hagyományosnak tekinthető egyujjas klikkelgetésen kívül számos más típusú mozdulattal vezérelhető a készülék, mint pl. a három ujjunk oldalirányú végighúzásával tudunk lapozni, ezen kívül lehet föntről lefelé irányban simítani, egyszer, kétszer vagy háromszor „klikkelni”, vagy akár egy gomb forgatását imitálva is megérinteni a képernyőt. Van lehetőség továbbá hangvezérlésre, de akár a készülék megfelelő irányú és intenzitású rázogatásával is képesek lehetünk funkciókat aktiválni, pl. egy jól irányzott rázogatás hatására tracket vált a zenelejátszó vagy fogadhatjuk a telefonhívást. Mókás, ugye? A fejlesztők ezen kívül maximálisan szórakoztató, ugyanakkor természetüknél fogva meglehetősen haszontalan funkciókat is leprogramoztak, így pl. a mikrofonba fújva trombitálhatunk az iPhone-nal, vagy két eszköz bluetooth-os összekapcsolásával izgalmas lézerkard-csatát vívhatunk unatkozó kollégánkkal az irodában vagy rokonunkkal egy unalmas családi vacsorán. Az pedig ezek után már természetes, hogy az iPhone mindent tud, amit egy okos telefonnak tudnia kell: küldhetünk és fogadhatunk E-mailt, böngészgethetünk a neten, telefonálhatunk, SMS-ezhetünk, névjegyzéket kezelhetünk, zenét vagy akár hangoskönyvet hallgathatunk, határidőnaplót vezethetünk, stb. Számomra az iPhone és egyben az érintőképernyős eszközök egyetlen igazán gyenge pontja a virtuális billentyűzet volt, bár hosszú távon állítólag ezt is meg lehet szokni. A lényeg, hogy akár álló helyzetben, akár a készüléket 90 fokkal oldalra elforgatva a kijelzőn egy qwerty-s billentyűzet rajza látható, amin érintéssel tudjuk aktiválni a betűket. A két billentyűzet között méret és arányok tekintetében van eltérés, mindenki azt használhatja, amelyik számára kényelmesebb. Látás hiányában ez a funkció természetesen csak jó célzó képességgel és jelentős gyakorlottsággal használható nagy biztonsággal, de egy ügyes funkció ebben is segít. Ha az ujjunkat a képernyőn mozgatni kezdjük, a képernyőolvasó felolvassa azokat a karaktereket, amelyeken az ujjunk áthalad. Természetesen itt is használható a jobbra és balra simítás, amellyel karakterről karakterre lépkedhetünk csakúgy, mint az ikonoknál. Másik lehetséges beviteli mód, ha a kiválasztott karakteren tartjuk az ujjunkat, miközben bármely másik ponton röviden 16
megérintjük a képernyőt. Az is egy alternatív lehetőség, ha egy rövid érintéssel kiválasztjuk a karaktert, majd gyors egymásutánban bárhol máshol kétszer érintjük meg a kijelzőt. Azért ahogy azt már a bejegyzés elején említettem, az iPhone-nak is megvannak a maga hátrányos tulajdonságai. Egyrészt az ára egyelőre igencsak magas, illetve a vakok számára kifejlesztett rendszer jelenleg csak az iPhone 3GS és iPhone4 típusú készülékeken fut, viszont ezekben a szolgáltatás alapból rendelkezésre áll, azt nem kell külön, plusz összegért illetve más forgalmazótól megvásárolni, így már az ár nagyjából megegyezik egy csúcskategóriás Nokia telefon és a TalksZooms program árának összegével. A másik probléma pedig az, hogy a készülékbe kizárólag úgynevezett mikro simkártya tehető be, vagyis a hagyományos mobiltelefonunkban használt simkártyánkat a mobilszolgáltatónknál át kell íratni. Szerencsére a mikroSD kártyákhoz hasonlóan ehhez is van egy adapter, aminek segítségével a mikrosim ismét visszatehető egy más típusú telefonba. További hátrányok, hogy pl. nem lehet MP3 csengőhangokat beállítani, ehhez más formátumba kell konvertálni azt. Nehézséget jelenthet, hogy bluetoothon nem lehet file-okat, névjegyeket küldeni, vagy hogy az akkumulátor nem kivehető a készülékből. Összegezve az Iphone látássérült szempontból egy nagyon jól használható, ötletes és kreatív, nem utolsó sorban trendi eszköz, még ha a mai viszonyok között a legtöbbek számára megfizethetetlen is. Tudni kell, hogy más gyártók érintőképernyős okos telefonjaira is folyamatban vannak hasonló fejlesztések, ám több szakember szerint is az Apple terméke pillanatnyilag magasan jobb a többinél. Forrás: www.vakinfo.hu/orschieblogja
Az Osztrák Vakok és Gyengénlátók Egyesületének hangoskönyvtára Az Osztrák Vakok és Gyengénlátók Egyesületének hangoskönyvtára több mint 50 éve látja el vak és gyengénlátó tagjait hangoskönyvekkel és hangzó információkkal. Ám a könyvtár szolgáltatásait nem csak a látássérültek vehetik igénybe, hanem bárki, aki valamilyen egyéb okból 17
(pl. parkinson betegség miatt) már nem tud hagyományos könyveket olvasni. A könyvtár állományát az általános könyvtárak és könyvkereskedések kínálatához igazítva bővítjük. Így ügyfeleink a szakácskönyvektől kezdve, a populáris műveken át egészen az igényes irodalmi alkotásokon keresztül mindent megtalálnak nálunk. 2005-ig a hangoskönyveket kazettákra olvasták fel, ettől az évtől kezdve azonban átálltunk a cd-re rögzített formára és a Daisy formátumra. Ekkor kezdtünk bele egy hatalmas munkába is, méghozzá a régi művek digitalizálásába. 2010-ig azonban még lehetőség nyílt arra is, hogy az olvasók a 2005 előtt felolvasott műveket kazettán kérjék, 2010. szeptembere után azonban erre már nincs lehetőség, és csak cd-n vagy egyéb más modernebb formában, pl. sd kártyára másolva lehetséges az olvasmányokat kikölcsönözni.. A könyvtár lerakatában még ma is mintegy 3400 hangoskönyv vár arra, hogy digitalizálják őket, s Daisy formátumba is átalakítsák. Ez a munka még kb. 5 hosszú évet fog igénybe venni. Jelenleg 4800 db cdre rögzített hangoskönyvvel dicsekedhet a könyvtár. A Daisy állomány pedig évente mintegy 1200 könyvvel bővül. A folyamatos bővülést három különböző módon éri el a könyvtár: 1. Saját előállítással 2. Más stúdiók termékeinek átvételével 3. A korábbi állomány digitalizálásával A hangoskönyvtár korábbi helyén csupán egy stúdió volt, ahol a felvételek készültek. Így évente 50 hangoskönyvet tudtunk előállítani. Ez az állománynövekedés a könyvtár és a felhasználók számára túl lassúnak bizonyult, azonban a régi helyen nem volt lehetőség a terjeszkedésre, ezért a könyvtár új otthont keresett. Az új épületben már négy stúdió áll rendelkezésre, s így már évente mintegy 200 új hangoskönyvvel gyarapodhat az osztrák hangoskönyvtár állománya. A több stúdió azonban nem jelent automatikusan több munkatársat is. A könyvtár dolgozóinak létszámát nem kellett megnövelnünk, csupán az előállítási mechanizmusunkat változtattuk meg. Korábban a hangoskönyveket egy szakértő hangmérnök jelenlétében rögzítettük, aki a hibáknál, zajoknál vagy más esetleges problémáknál megállította a felvételt, és elmagyarázta a felolvasónak, hogy honnan kezdje ismét az olvasást. Most ugyanúgy dolgozik a felvételvezető az egyik stúdió18
ban, azonban a maradék három helyen a felolvasók autonóm módon dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy úgy alakítottuk ki a stúdióinkat, hogy a felolvasók saját maguk tudják törölni a hibáikat, és az általuk meghatározott helytől ismét elindítani a felvételt. A felolvasók tehát olyan profi szakemberek, akik az előzetes tájékoztatásoknak köszönhetően már pontosan tudják, hogy mit hogyan olvassanak fel, s ezzel nagyban megkönnyítik a Daisy változat elkészítését is. A könyvtár munkatársainak ezután már csak annyi dolguk van, hogy leellenőrizzék a műveket és kisebb javításokat végezzenek el rajtuk. Az elkészült hangoskönyveket aztán a könyvtár teszthallgatóihoz küldik, akik végighallgatják a műveket és felhívják a könyvtár kollégáinak figyelmét az esetleges hibákra. És csak ezután a teszt után kerülhet ki egy-egy hangoskönyv a nagyközönség elé. A könyvtár jelenleg több mint 20 felolvasót alkalmaz, akik nagy része színész. Az állománybővítés másik lehetősége, hogy más könyvtárak termékeit vesszük át. A könyvtár évek óta szoros partnerkapcsolatban áll több külföldi, elsősorban németországi és svájci könyvtárral. A bécsi hangoskönyvtár tagja például a Medibus elnevezésű szervezetnek is, melynek fő célja a hangoskönyv állomány növelése. A partnerség célja, hogy ne dolgozzon senki kétszer, azaz, ha már valahol egy könyvet valaki fáradságos munkával felolvasott, azt még egyszer ne kelljen egy másik országban megtenni. A partnerszervezetek az előállított könyveket természetesen ingyenesen bocsátják egymás rendelkezésére. Egy hatalmas, közös katalógusban rögzítik a hangoskönyveket, s így mindenki informálódhat, hogy egy adott művet valahol már előállítottak-e korábban. Jelenleg az alábbi honlapon található katalógusban mintegy 33000 hangoskönyv található meg www.medibus.info. A bécsi könyvtár, nem csak a németnyelvű intézményekkel ápol jó partnerkapcsolatot, hanem olasz könyvtárakkal is, és most nyitnak Franciaország felé. Az állománynövelés harmadik módja a régi állomány digitalizálása. Évente kb. 600 kazettára olvasott könyvet digitalizálunk.. Korábban minden egyes könyvből 4 másolatot készítettünk, melyeket kemény műanyag tokokban, egy raktárban tároltunk. Azonban eh19
hez is hatalmas térre van szükség, emiatt úgy döntöttünk, hogy 2011 őszétől a másolatok számát az igényekhez fogjuk igazítani. Egy szoftver felméri, hogy egy-egy hallgatónál egyszerre mennyi hangoskönyv van, és mennyit szeretne még kikölcsönözni, azaz felveszi az újabb rendeléseket is. Egy hallgató egyszerre csak 7 könyvet kölcsönözhet ki. A szoftver megvárja, míg a hallgatónál kevesebb mint 7 könyv legyen, és ekkor továbbítja a könyvtári tag által igényelt újabb könyvek címét az író- és nyomtató robotnak, amely a kért könyvet automatikusan kiírja, és rányomtatja a látássérült nevét és címét. A könyvtár dolgozóinak már csak annyi dolguk marad, hogy a kész cd-ket betegyék a speciális küldő tasakba és kipostázzák. Ezzel a módszerrel havonta kb. 4500 hangoskönyv hagyja el a könyvtárat. A költözéskor két újabb CD író-robotot vásárolt a könyvtár 60000 Euro értékben. A Daisy könyvek mellett a könyvtár más termékeket is birtokol, pl. vakosított filmeket. Hosszú egyezkedés után elértük, hogy az állami televízió a birtokában lévő filmeket ingyenesen átadja nekünk. Az állami rádióval is kapcsolatban állunk, ennek köszönhetően 2011 óta ingyenesen megkapta könyvtárunk a rádió által előállított hangjátékokat (kb. 4000 db). 2009-ben egy 2000 hagyományos, audio formátumban rögzített hangoskönyv állományt kapott könyvtárunk, melyet munkatársaink MP3 formátumúvá alakítják, s így már olvasóink rendelkezésére tudjuk bocsátani. Az osztrák hangoskönyvtár új címe: Hörbücherei des ÖBSV Hietzinger Kai 85 1130 Wien A cikket írta: Mag. Alexander Guano, az osztrák hangoskönyvtár vezetője A cikket fordította: Lakatos Anikó
20
Pilótafülkében jártam 2011. május havának első napjaiban olvastam a vak-listán egyik sorstársunk figyelem felhívó levelét, melyben az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány rendhagyó programjáról volt szó. Jelentkezőket vártak egy 8 látássérültből és 8 kísérőből álló csoportba, amely a Liszt Ferenc Repülőtér karbantartó részlegébe tervezett látogatás céljából szerveztek. A felhívás olvasását követően egy gyors egyeztetés a közlekedési karon végzett fiammal és máris pötyögtem az e-mail-t az esemény főszervezőjének, Bótáné Depinyi Juditnak. Tamás fiamat a mindent megtanulmányozni, megszemlélni, ami érdekes inspirálta a részvételre, engemet a tavalyi tengerentúli utazás sok levegőben töltött órájának élménye késztetett arra, hogy bepillantsak a légi közlekedés kulisszái mögé.
Ferihegy Budapest XVIII. (18.) kerületének egyik városrésze. Területének majdnem egészét a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (régebbi nevén a Ferihegyi Repülőtér) foglalja el. A Ferihegy név Mayerffy Xavér Ferencre emlékeztet, akinek a 19. században szőlőbirtokai voltak e területen. Eljött az indulás pillanata: május 26-án, délután háromnegyed 4-kor ért haza Tamás fiam és mivel menetkészen vártam rá, máris nekilódultunk a meleg városnak. 16.19-kor léptünk a Nyugati pályaudvar központi csarnokába, ahol szerencsénkre gyorsan megtaláltuk a záhonyi sebes vonatot. A Ferihegy megállónál leszállva - a peronon hátrafelé haladva - összefutottunk a csoporttal és Judittal, akivel az általános kommunikációt megkönnyítvén, tegezésben állapodtunk meg. A 200-as busszal egy megállót bumlizva - megérkeztünk a titkok kapujához, a D portához. Két hang fogadott minket: Kornél a karbantartó és János a nyugdíjas pilóta. Kornél bevezető mondataiból megtudhattuk, hogy az AEROPLEX KÖZÉP-EURÓPAI LÉGI jármű MŰSZAKI KÖZPONT KFT. vendégeiként 21
juthatunk be a fokozott biztonsági rendszerekkel őrzött területre, ahol a MALÉV-on kívül számos légitársaság gépeinek rendszeres és eseti ellenőrzését, karbantartását és javítását végzik. A beléptetés eleinte egyesével történt: elkérték a személyi igazolványt, majd visszaadva az okmányt egy mágneskártyás kitűzőt nyomtak az éppen belépő kezébe. Áthaladva a fémvizsgáló kapun ezt a mágneskártyát a kártyaleolvasóba kellett dugni és ezzel ért véget az ellenőrzés. A folyamat lassan haladt - ezalatt János pilóta történetekkel szórakoztatta a még kívül tartózkodókat. Például hallhattuk, hogy kezdő pilóta korában, a 70-es évek táján a kapitány és az első tiszt mellett még navigátor, rádiós és fedélzeti mérnök vett részt egy IL 18-as repülésének biztosításában vagy azt is megtudhattuk, hogy az üzemanyag mennyiségének meghatározásában a repülés célján kívül milyen egyéb szempontok játszottak közre. Aztán a kontroll részéről kreatív racionalitás történt: beszedték valamennyi várakozó személyi igazolványát, néhány perccel később kiosztották a különleges kitűzőket és személyi okmányokat, majd pillanatok alatt áthaladtunk valamennyien a detektoros kapun illetve célba dugtunk a kártyaleolvasóba. Az egyik szociális célokat kiszolgáló épület belsejében hallhattunk néhány mondatot a várható látnivalókról és megkértek minket arra, hogy maradjunk együtt, senki ne maradjon le, valamint lehetőleg ne nyúljunk semmihez. Erről egyébként a hozzánk csatlakozott alig beszélő kísérők is gondoskodtak. Aztán beléptünk a hangárba. A szerelőcsarnokban javában zajlott a munka. Sokdecibeles hangerő, különféle műhely illatok fogadtak minket. Egy utasszállító és egy teherszállító gép állta a műszakiak rohamát. Időnként targonca suhant el mellettünk, szegecselés zaja hallatszott és megannyi sűrített levegővel működő berendezés sziszegése terhelte fülünket. Az általános semmit a kéznek, mindent a szemnek tilalom kivételeként megtapogathattunk egy földre helyezett légcsavaros hajtóművet, sőt megforgathattuk a körülbelül 180 centiméter átmérőjű propellert. Lassan mozogva a légcsavar érdekes kattogó hangot adott. Megsimogathattunk egy piros-fehér villogó lámpával ellátott szárnyvéget is, amely a többi kényes és drága szerkezetek között a felhasználására várakozott. 22
Kilépve a csarnokból, egy szabad ég alatt tárolt Boeing 757-es gépmadárhoz sétáltunk. Ezt a típust 1983-ban kezdték gyártani és 1050 darabot állítottak forgalomba. A két hajtóműves gépből 2008 év végén 1019 volt használatban. A 191 centis fiam még meg tudta simogatni a gépmadár hasát, nekem 2 centi hiányzott a művelethez. Viszont meg tudtam kopogtatni a héliummal töltött kereket: öblösebb, tömörebb, keményebb hangot vártam, de rácsodálkoztam a magas, kongó zajra. A kereket tartó hidraulika megtapogatva bonyolult szerkezet lehet. Fellépkedve a guruló lépcsőn a gép utasterében helyezkedtünk el. Amíg kettesével János vendégei voltunk a pilótafülkében, Kornél az ideiglenes utasokat tartotta szóval, válaszolt a kérdésekre. Olyanokra például, hogy menyibe kerülhet egy repülőgép? Egy konkrét gép ára annak függvénye, hogy milyen kiépítettsége, milyen kényelmi szolgáltatások vagy technikai megoldások kerültek kivitelezésre. Szó esett arról is, hogy miért nehéz megmondani egy adott gép jóságát, használtságát. A különböző alkatrészek, különböző időtartamra vannak hitelesítve. Ha ez az idő lejárt, máris vizsgálat nélkül leselejtezik. Más részeket rendszeresen vizsgálnak és ha a műszaki paraméterek indokolják - ugyanaz a sors vár rájuk, mint az előbb említetteknek. A fiam arra kérdezett rá, hogy miért szegecselnek mindent egy repülő építése, javítása során és miért nem hegesztéssel dolgoznak. A válaszból kiderült, hogy minden felhasznált szegecs az elviselendő terhelés részévé válik, míg hegesztés kötésmóddal ez a biztonsági követelmény nem megoldható. Amikor beszállunk a repülőgép elülső részén található ajtón, jobbra mennek Az utasok és keresik meg a kijelölt helyüket. Balra található egy szűk folyosó a pilótafülke felé. Ezen a folyosón végig menve elég nagy lépcsőfokon kell lelépni a fülke padlójára. Valamikor az égbe szálló gépeket 5 személy irányította, manapság 2 személy nagy műszaki támogatással vezeti a gépet úgy, hogy egy időben csak egyikük kezeli a mechanizmusokat. Egyszerű földi halandóként kapitánynak és első tisztnek hívjuk a hajózó személyzet pilótafülkében elhelyezkedő tagjait. Szakmai körök fly és nofly (magyarosan ejtve fláj és nofláj) emberről beszélnek, ezzel is jelezve, hogy az adott pillanatban ki az aktív irányító. Kell egy kis tornamutatvány az ülésben való elhelyezkedés23
ben: középen, elöl és felül elhelyezkedő kütyük százai miatt óvatosan kell a helyünkre huppanni. Az ölünkben a fordított bicikli kormányra hasonlító szerkezet, az ujjaknál gyorsan elérhető gombokkal. A két pilótaülés között a földi irányítással és az utastérrel való kommunikációs felület, hajtóműkezelés. Előttünk és felettünk kismillió műszer, kijelző és kapcsoló segíti a biztonságos repülést. Baleset mentes alkalmi pilótaként elhagyva a gép orrát még végig sétáltunk az utastérben. A 36 üléssor mögött található a légi kísérőik munkahelye, mosdó, mellékhelység illetve a hátsó kijárat. Kiléptetéskor az biztonsági ellenőrzés kegyes volt hozzánk: az átvilágító kaput elkerülve egy oldalfolyosón hagytuk el reptéri látogatásunk színhelyét. A tervezett egy, másfél órás program helyett kettő és fél órás tartózkodás sikeredett és végig jól éreztük magunkat. Végül köszönetet szeretnék mondani az ötletadó „Informatika a látássérültekért” Alapítványnak a program megálmodásáért, valamint az Aeroplexnek a kivitelezésért. Soltész Miklós
A nyugati Kárpátoktól, Tátrán keresztül Tirolba (II. rész) Mi most egy jó félórai kocsikázás után elértük az Aranyos folyót és völgyét, és itt folytattuk utunkat. De e gyönyörű tájat nektek is leírom egy kicsit: Az Aranyos völgyét járni nem jelent mást, mint gyönyörködtetni szemünk és lelkünk az Isten által teremtett természeti szépségekben. Elindulunk hát a völgyön felfele. Ki tudja hol állunk meg? A leánykakő - Az Aranyospart egyik legszebb látványosság a Leánykakő. Megcsodálhatjuk titokzatosságát és különlegességét, mely Jókai Mór szerint olyan, mint „…egy természet alkotta obeliszk; mint egy óriás kapu bálványa, keskeny útszorost engedve a meredek sziklafallal szemközt.” A Leánykakő valóban érdekes látvány, különálló, délceg alakja mindannyinkat megérint, elkápráztat. Olyannak tűnik, mint egy büszke, sorssal dacoló magányos ember, annak ellenére, hogy ma már nem 24
annyira látványos, mint régen, hiszen az 1900-as évek elején, amikor a hegyi keskeny-vágányú vasútvonalat építették, a sziklának egyik részét szétrobbantották. A Berkes szoros - Remélem sokan hallottak és jártak is arra, mindazoknak, azonban akik még nem ismerik a helyet, leírom, hogy lehet odajutni. Az Aranyos völgyén kell mennünk felfele, a Borévi hídnál pedig le kell térnünk, és miután átmentünk a „mocăniţa” vasúti sínjein, nem balra térünk a Menedékház felé, hanem jobbra haladunk, egy volt szekérút mentén, ami mostanában már nagyjából ösvénnyé vált. Hogy jó úton járjunk, követnünk kell a piros háromszögjelzést. Én viszont azoknak, akik kissé merészebbek, és közelről akarják látni a sok vízesést és a káprázatos szorost, ajánlom, hogy 10-15 perc járás után az első helyen ahol csak lehetséges térjenek le a patak mellé és az út hátralevő részét a patak mellett tegyék meg, nem pedig a szekérúton, mivel onnan csak hallani lehet a vízesések csobogását. A kis szorost 1-2 óra alatt be lehet járni. Sajnos mire kiérnénk a „Gura Jigăului”-nak nevezett helyre, ami a szorosnak a vége, valósággal eltűnik az út, és nagyon nehézzé válik a továbbhaladás, mivel egy nyílt kaolinbányát indítottak ezen a részen és mindent feltúrtak. Itt egy irányító szalont találunk, ami megmutatja nekünk, hogy a piros háromszög jelzés az ordai hasadék fele megy jobbra, azaz keletre tőlünk, és megjelenik egy új jelzés, a kék sáv, ami egy gerinc úton megy vissza a Borévi menedékházhoz, Mi sem merészkedtünk ennél tovább, de ti ha valaha erre jártok, csak próbáljátok meg, de azért továbbra is figyeljetek rám! Bizony ekkorra már hallani lehetett valamelyik közeli templom harangját, amint a fehérvári csata óta pont tizenkettőkor jelzi az ebéd idejét, meg már az éhséget jelző szerveink is üzentek, úgy hogy előkerültek a csomagtartóból a sütőtárcsa és kellékei, meg aztán az időben bepácolt császárhús, kolbászok, meg ahogy ez már dukál a különféle italok. Egy fél óra sem telt bele, már mindenki jóízűen, fogyasztotta kedvenc ebédjét. Meg-megöntözve ugyancsak tetszése szerint ki borral, ki jó hideg sörrel, amit itt a hegyekben nem kellet külön lehűteni, 25
megtette az aranyos vize rövid időn belül. Miután, mint a környezet és természet jó barátai, eltakarítottuk az alkalmi konyhánk és ebédlőnk nyomait, még egy keveset pihentünk, majd folytattuk utunkat Torockó felé. Sajnos távolodunk ordától, de nem kimondottan azért mert más látnivaló nincs a vidéken, hanem inkább azért, mert estére el kell hogy foglaljuk szobáinkat. Így elhagyva az ordára vezető utat letértünk jobbra és mindjárt fel is tűnt előttünk „…egy óriási bérctömeg, fehér, mely, mint a csontkoponya, emelkedik fel meredeken, s hosszú, eget emelő sáncfalat képez a völgykatlan előtt, melyet a másik oldalon rengeteg erdőkkel borított hegylánc zár körül. A kopár szirtfal a ~Székelykő~, történelmi ősemlék, barlangjaiban a bronzkorszak maradványaival.” – írja Jókai. Útvonalunk a borévi hídhoz vezet, majd rátért a torockói útra. A kopár sziklafalak és a dús lombozatú, madárcsicsergéstől színes fák harmonikus változása igen kellemesen hatnak a megfáradt turistákra. A Székelykőről gondolom mindenki hallott, aki e vidéken lakik. De hányan tették fel a kérdést, hogy miért is nevezték el ezt a szép helyet, azt az óriási szikladarabot Székelykőnek, mikor földrajzilag a Székelyföldtől eléggé messze vagyunk. A legtöbb térképen és a legtöbb turisztikai leírásban a Székelyföldet a mai Hargita, Kovászna, és Maros megyék alkotják. Kevesen térnek ki arra a különálló foltra, ami ugyancsak „székely föld” volt valaha, az Aranyosszékre, mely ugyanúgy, mint a többi székely szék, külön jogokkal rendelkezett. Gondolom, hogy a helybeliek hallottak az Aranyosszékről, de hányan tudják mikor és hol alakult ki, ez a Székelyföldtől különálló székely szék. Egyes elméletek szerint minden a mai Székelykőtől indult. A Székelykő régi neve Orbán Balázs szerint a „Kengürth bérc” volt, e hegycsúcson, azaz az északi csúcson, amit ma Torockai kőnek neveznek, egy vár állott, amit a XIII században a Toroczkayak parancsára építettek. A mongol dúlásokkor Toroczkay Ilyes, Erdély álvajdája rokonságával és katonáival együtt e várban húzódott meg. A mongolok hamar észrevették a hegycsúcson levő várat és meg is támadtak. Ki tudja mennyi ideje volt már ostrom alatt az építmény, amikor megjelentek a székely hadak és a várból kirontó kis csapattal együtt szétszórták a 26
mongol sereget. A környékbeli falvak már nagyjából el voltak pusztítva, amikor megérkezett a mentő sereg, tehát csak néhány bujdosót és néhány rabszolgát kaptak itt. Mivel nagyon kevesen élték túl a mongol dúlásokat, a király az egész környéket a székelyeknek adományozta és így létrejött „Aranyosszék”, a negyedik székely szék, melynek földrajzi határai nagyjából az Aranyos és Maros folyók meg a Székelykő. A Székelykő megmászása minden irányból nehéz. A legnagyobb kihívást minden turista számára, az 1128 m magas főcsúcs jelenti. Legtöbben Torockó felől másszák meg a Nagy Árkon (kék keresztjelzés) keresztül, ez felfele a legjobb út, ám amikor lefele jövünk, akkor nehezebb. Ezért én a piros sávú jelzést ajánlom lefele menet, mivel az egy rövid, meredek szerpentines ösvény után egy hűvös erdőn keresztül folytatódik. Nem mondhatom, hogy aki ezt az utat választja lefele, minden nehézséget és veszélyt elkerül, de az biztos, hogy itt legalább könnyebb fékezni, mert sok a fa. Az ivóvízről semmiképp sem szabad megfeledkezni, mivel fent nem biztos, hogy találunk, ugyanis nyáron sokszor kiszáradnak a források. Nem bánja meg az, aki vállalja a kétórás, nemigen könnyű utat a csúcs felé, mert tetejéről tiszta időben felejthetetlen látvány tárul a szeme elé. Nyugat felé látható a Nagy-havas, északnyugat felé a Kisbányai-havasok ormai ködlenek elő, északkelet-kelet felé elénk tárul egész Aranyosszék, az ordai- hasadék és a Maros völgye. Nagyon tiszta időben, a déli irányban láthatóak a Szebeni-havasok csúcsai is. A bérc alján szántóföldek, lépcsőzetesen kialakított teraszok, meg legelők vannak. A Székelykő rejtett repedéseiben bányák vannak, ahol a legendák szerint tömérdek kincs van elrejtve, messze a kíváncsiskodók szeme meg keze elől. Kevesen háborgatják e bányák mélyét, ezért ezekben sok helyen állatok bújnak meg, vagy növények találnak otthonra. A Kővel szemben Torockó nyugati oldalán található az 1220 méter magas Ordaskő, ami majdnem ugyanolyan látványosnak tűnik, mint a Székelykő, hiszen a magasba emelkedő fehér sziklák varázsával vetélkedik erdőinek színpompája. Rejtetten, megbújva a táj szeg-zugaiban, elrejtve az emberi szemek elől, lapulnak meg a ma már nyugdíjba vonult, de egykor keményen 27
„megdolgoztatott” bányák; a Mezőségbánya, a Prudentia meg a Washington, melyek mélyében Torockó emberei, naphosszat kemény munkát folytattak, „a vasat tanították engedelmeskedni”. Ezek közül, eddig sajnos csak a Mezőségbánya bejáratát sikerült felfedezni, mivel a többi beomlott, annyira, hogy még csak a bejáratuk sem látható, ezért feltérképezésük igencsak költséges, de ugyanakkor veszélyes munka volna. No csak úgy halkan megsúgom nektek, én sem bátorkodtam ezeket megmászni, inkább csak figyeltem barátaimra, akik igyekeztek minél színesebben átadni nekem, melyekben szemeik gyönyörködtek. Kissé fáradtan, de nagyon jó hangulatban érkeztünk meg Torockóra. Valamivel elmúlt négy óra, gyönyörű napfényes idő fogadott. Alig értük el a központot, már hallani lehetett a hangszórókat. Épp egy népművészeti galériát nyitottak meg, és avatták fel. Mintha csak fogadásunkra öltözött volna ünneplőbe a falu. Egy előadónő, kinek nevét nem sikerült megtudnom, népdalokat énekelt egy fúvós zenekar kíséretében. Nekünk sem kellett több, mindjárt leparkoltunk az első megfelelő helyen, és elvegyültünk az ünneplők között. A főutca mindkét oldalán bazár jelegű kirakodós vásárra emlékeztető kis üzletek és előttük az asztalok tele emléktárgyakkal, melyekből mindenki vásárolhatott tetszése és bukszája szerint. Torockó azt adta, amit vártunk, egy nagyon szép és érdekes kis helyiség. Kovács József Kopek
Történelmi hűsítők A dolog igen régen kezdődött. Ha a kronológia megbízható vonalán szeretnénk haladni, akkor a fagylalt első felbukkanását a Bibliában találjuk, ahol Ábrahámot kecsketejjel kevert hóval kínálták. Mi ez, ha nem egyfajta jeges hűsítő? Aztán persze ott vannak az egyiptomiak és a görögök, akik szintén ráéreztek a dologra, meg elég meleg is volt arrafelé, hogy valamifajta csellel hűvöset csempésszenek az életükbe. Ekkortájt főleg hóval kevert italokat vagy jégre tett gyümölcsöket kínáltak a vendégeiknek. A következő fázis a görögöktől szinte mindent elleső rómaiaknál 28
található. A híresen hírhedt Néróról állítólag köztudomású volt, hogy igencsak kedveli a – sorbet jellegű - fagylaltokat. Az elkészítés módja ekkorra annyit változott, hogy a jéghez nem gyümölcsöt kínáltak, hanem annak a levét, és ezt egy kicsit feljavították mézzel. Az így készített desszert meg már tényleg fagylaltszerű. Az arabok a jég közé tett gyümölcslevet fagyasztották le, így nyertek fagylaltot. Főleg citrusfélék levéből készítettek fagylaltot, és náluk a méz helyett már a cukornádszirup adta a fagylalt édességét. Sorbet típusú receptjeiket már a Kitab al-Tabikh, a 13. században íródott arab szakácskönyvben is megtalálhatjuk. De mint sok minden más, a fagylalt a földtekénk más pontján is megszületett. Kínában a jéggel való hűtés, a hűtőkamrák már i.e. 1000 környékén ismertek voltak, és innen csak egy ugrás a fagyasztott édességig, ami általában főtt rizsből állt, amihez fűszereket és tejet adtak, majd ezt a keveréket fagyasztották ki. Egyes feltételezések szerint a fagylaltkészítés művészetét Marco Polo vitte haza Kínából. A római kor után a reneszánsz idejében kapott új erőre a fagylalt, ami az araboktól kiművelődött szicíliai szakácsoknak, cukrászoknak volt köszönhető. Ők közvetítették az édességet Európa felé. Rugerri egy szakácsversenyen nyert a fagylaltjával, aminek a kiírása szerint egyedülálló étellel kellett előrukkolni a szakácsoknak. Sajnos a franciaországi tartózkodása nem úgy alakult, ahogy tervezte, a titkos receptre irigy francia szakácsok egy idő után nem csak szavakkal, de tettleg is bántalmazták, így egy este - a receptet Medici Katalinnak hátrahagyva - hazatért Itáliába. Az igazán modern, tejjel és tojással készített fagylaltot egy igazi reneszánsz embernek köszönhetjük. A katona, díszlettervező zseni Bernardo Buontalentinek jutott eszébe, hogy ezekből az alapanyagokból készítse el a fagylaltot, 1559-ben egy pazar bankett záróakkordjaként. A zabaglionén és gyümölcsön alapuló, fém öntőformákban dermesztett desszertnek zajos sikere volt. A Gelato Buontalenti alapja tej, méz, tojássárgája és egy kis bor, majd ehhez jön a citromlével ízesített gyümölcs. A firenzei krém a mai napig létező és kedvelt desszert. Buontalenti annyira komolyan vette a fagylaltkészítést, hogy bizonyos Firenze környéki villákba még jég tárolására alkalmas helyisé29
geket is épített, és a lapáttal való fagylaltkeverés technológiájának a megalkotása is az ő nevéhez fűződik. A kísérletezés korszaka után már szakácskönyvekben is találkozhatunk fagylaltokkal. Antonio Latini 1692-es szakácskönyvében konkrét receptek szerepelnek, leírások arról, hogyan keverjük a havat sóval, hogyan ízesítsük a fagylaltot cukorral, gyümölccsel, csokoládéval vagy fahéjjal. Az első, csak fagylaltokra koncentráló szakácskönyv pedig 1775-ben jelent meg Nápolyban, Filipo Baldini tollából. A lelkes Itália után a fagylaltnak behódolt Franciaország, Németország, I. Károlynak jóvoltából Anglia, és a portugál gyarmatnak köszönhetően a fagylalt megérkezett Indiába is. Újabb lépés volt a tökéletes fagylalt felé a tejszín felhasználása. Francesco Procopio dei Coltelli szicíliai cukrász volt az, aki újabb szintre emelte a fagylaltot. Ezért a krémes csodáért sokan elzarándokoltak az 1686-ban megnyílt és azóta is üzemelő párizsi kávézójába, a Le Procope-ba, ahol 40 féle fagylalt közül választhattak a vendégek. A leigázott Európa után Amerika is megadta magát a fagylaltnak. Az első fagylaltozót New Yorkban nyitotta meg Giovanni Bosio 1770-ban, így hódítva teret az olasz édesség számára az Újvilágban. Az olaszt félrehalló amerikaiaknak köszönhetően született a hokey-pokey (hókuszpók), ami a kis kézikocsival rendelkező, általában olasz bevándorlók által kínált fagylaltot jelentette. Az „O, poco che” (ó, mily kevés) félrehallásából született. Az olaszok tovább hódítottak a fagylalttal. Bő száz évvel a Le Procope megnyitása után, 1798-ban újabb olasz fagylaltozó nyílt Párizsban. A Café Napolitain tulajdonosa, Alessandro Tortoni egészen újszerű fagylaltokat kezdett el tartani a kávézójában. Nevéhez fűződik például a fagylaltszendvics is. Mivel a kávézóban Napóleon is többször megfordult, így hamar nagy népszerűségre tett szert a hely. Az 1893-ban bezárt kávézó neves vendégei (a teljesség igénye nélkül): Talleyrand, Bismark, Manet, Dumas. Ez utóbbi a Monte Christo grófjában meg is említi a kávézót magát. Többek között Giuseppe Verdi a híres zeneszerző is nagy fagylaltrajongó volt, olyannyira, hogy a Sant’Agata-i villájában külön jégvermet is készíttetett. Amerikában 1851-ben Jacob Fussel megnyitotta fagylaltgyárát. A 30
kor ipari fejlődésének hála már könnyedén képesek voltak előállítani nagyobb mennyiségű fagylaltot. 1899-ben Franciaországban Gaulin feltalálta a homogenizálást, és ennek köszönhetően sokkal selymesebb, krémesebb állagú fagylaltok előállítása vált lehetővé. Nagy kedvencünk: a fagylalttölcsér Érdekes mód, hogy amilyen régi, bibliai gyökerekkel bír a fagylalt, annyira új keletű a tölcsér. Ugyanis a fagylaltot főleg kelyhekben kínálták az arra érdemeseknek, és csak a 19. század vége felé kezdtek el tömegesen ráharapni erre az édességre, főleg Amerikában. Az olasz származású, de New Yorkban élő fagylaltárus, Italo Marchiony volt az, aki 1903-ban rájött, hogy a korlátozott kehelyszám és a mosogatás helyett papírkúpokban, majd tésztából készített, préselt kúpokban kiválóan lehet nagyobb mennyiségű fagylaltot értékesíteni. A kúpokat az 1904-es angliai világkiállításon is bemutatták. A teljesség kedvéért azért el kell mondanunk, hogy a manapság felárral megvehető, édes tölcsérnek titulált sült ostyahenger már korábban ismert volt. A spanyolok által feltalált és a világ által használt kézműves tölcsért, a „spanyol tekercset” váltotta le a Marchiony-féle tölcsér. A tölcsér sokat lendített a fagylalt elterjedésén, majd 1923-ban még egy dolog hozzájárult, hogy egyre többen nyalhassák a hűsítő desszertet, Harry Burt cukrászmester feltalálta és szabadalmaztatta a pálcikás fagylaltot. Hűsöl Pest-Buda Pest-Budán 1837-ban lehetett először fagylaltot kapni Fischer Péter belvárosi, Színház téri boltjában. A nyelvújítás előtt hideg nyalatként ismeretes édesség hamar divatossá vált, és sorra nyíltak a fagylaltot árusító cukrászdák. A Fischer által kínált tucatnyi íz közül a leghíresebb a gránátalma- és a narancsfagylalt volt. A mi hírességeink közül állítólag Deák kedvelte nagyon a fagylaltot, és meglepő módon a rendkívül megfontoltan étkező, soványságára sokat adó Sissi királyné is néha elnyalt egy-egy ibolyaízű gombócot. Forrás: www.mindmegette.hu
Kiadja:
Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Címünk: 4400 Nyíregyháza, . Országzászló tér 8. 2/215 Telefon: +36 (42) 407-486; (42) 787-923 Mobil: +36 (30) 373-13 80 Ephone szám: +36 (21) 200-2053 E-mail:
[email protected] Honlap: www.vakegy.hu Adószámunk: 18813034-1-15 Szabolcs Takarék: 68800109-11055341
Egyesület szolgáltatásai:
• Számítástechnikai oktatás, • Informatikai vagy műszaki segítségnyújtás, • Pontírógép javítás, • Hangstúdió működtetése, • Modern segédeszközök kezelésének betanítása, • Braille oktatás, Braille nyomtatás, • Akadálymentesítési szaktanácsadás, • Braille feliratozás, • Angol és német nyelv oktatása, • Fordítás, Tananyagok digitalizálása, • Segédeszköz-kölcsönzés
