E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
XVI. évfolyam 3. szám | 2016. március
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. február 25.
Költségalapú árképzés módszerei Sok esetben a KKV azt feltételezi, hogy a legalacsonyabb ár a nyerő egy piaci versenyben. Klasszikus gondolkodás szerint egy cégnek megadhatja a kezdő lökést az, ha relatíve a legalacsonyabb árral lép be a piacra. A gyakorlat többször visszaigazolta, hogy hosszú távon általában ez nem fenntartható. Egy idő után megjelennek olyan piaci szereplők, akik ugyanazon az áron értékesítenek vagy még olcsóbban. A jelenlegi cikk az árképzés költségalapú módszereit kívánja összefoglalni pro és kontra érvek mellett. A tömegtermelés és telített piaci viszonyai között különösen nagy jelentősége van a árkalkulációnak. A vállalkozással szemben támasztott jövedelmezőségi követelmények alapján alulról erős korlátot jelentenek a termék előállítási költségei. Az önköltség alá csak nagyon ritkán és rövid ideig mehet a vállalat. Ilyen szituációk lehetnek az új termék piaci bevezetése vagy régi termék piaci kivonása. Természetesen az árképzés során kialakított felső korlát gyakorlatilag a végtelen, gyakorlatban, azaz ár, amelyet a piaci kereslet,
Tartalom Tartalom 1 Költségalapú árképzés módszerei 8 Adósarok: Építés 2016 évi ÁFA szabályai Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
verseny elfogad. Ha a magyar vásárlóközönség szokásait vesszük alapul, akkor a vásárlási döntések egyik legfontosabb befolyásoló tényezője az ár. Az alsó és felső korlát önmagában is korlátozza a vállalatot szabad ármeghatározásában, azon túl a hasonló (helyettesítő) termékek is piacon vannak. A 21. században az ár meghatározásában a versenytársak hatása legerőteljesebb. A vállalat árdöntése feltehetőleg befolyásolni fogja a többi termékének forgalmát is. Ez egyszerre lehetőségként, illetve veszélyként jelentkezik a vállalat számára. A vállalatnak mindig figyelembe kell vennie az adott árra vonatkozó jogszabályokat is.
Az árpolitika célja a vállalat profitmaximalizáló törekvéseinek megfelelő áreszköz kialakítása. Az alábbi részekre bontható: 1. Profittal kapcsolatos cél: az ár kialakításában elsődleges szempont a nyereség elérése. Profitorientált gazdálkodó szervezeteknél alapvető a profit elérése. A nyereség elmaradása a szervezet strukturális átalakulásához, végső soron pedig a szervezet feloszlásához (megszűnéséhez) vezet 2. Piaci pozícióval kapcsolatos célok: az ár a piaci részesedés megszerzésére célozza meg, hiszen a jelenlegi ár bekategorizálja a terméket, pozícionálja az adott piacon. Figyelemre méltó és folyamatosan vizsgálandó, hogy az ár egységnyi változtatásával mekkora egységnyi piaci részesedésváltozást érek el, milyen új piaci szegmenseket tudok elérni, mennyire képes bővíteni a fogyasztóinak körét.
A gyakorlatban az ár meghatározása többlépcsős folyamat kell lenni. Az első lépés annak eldöntése szükséges, hogy milyen célt kívánunk szolgálni az ár meghatározásával. Ez a döntés közvetlenül kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy a vállalat által definiált célpiacokon milyen eredményeket szeretne elérni, azaz melyek a marketingtervben 3. Versenytársakkal kapcsolatos célok: a termeghatározott célkitűzések. Az árpolitika lehet mék hová kerül pozícionálásra a konkurens nyereségközpontú, eladásra (volumenre) kontermékekkel szemben, illetve hogy egy adott centráló, de célja lehet a jelenlegi helyzet megőrújrapozícionálás milyen újszegmenseket tud zése is az árak segítségével. A vállalat árainak kimegnyitni előtte. alakítását meghatározza az is, hogy mit szeretne az adott piacon az adott termékével elérni. 4. Egyéb speciális célok, pl.: behatoló ár, lefölöző ár, akciók stb. alkalmazása Az árpolitikai célok meghatározása után sor kerülhet az árképzési gyakorlat kialakítására, tehát Összefoglalva az árpolitika az árképzés alapjaaz árképzés alapjául szolgáló ár definiálására. Az inak definiálása, amely meghatározása a mealapár egyfajta viszonyítási pont, amelyet az üzle- nedzsment egyik leglényegesebb feladata. Nem ti szervezet és partnerei a konkrét piaci árak kiin- egyszeri tevékenység – azaz nem egy egyszer dulásának tekintenek. Ez az alapár változhat attól meghatározandó stratégia - hiszen a piac folyton függően, hogy a vállalat miként tesz különbséget változik, az árra ható tényezők sosem állandóak. ügyfelei között, hogy adott tranzakciónál milyen Folyamatos monitoringot igényel a kereskedefizetési és szállítási kondíciókat kötnek ki a felek. lem és a marketing részéről, hogy idejében felülTovábbi faktor, amely az árakat eltéríti az alaptól vizsgálható legyen. a kereslet árrugalmassága (elaszticitása), vagy az, az termék életgörbéjének melyik szakaszában ta- 1. Haszonkulcs elve / Hagyományos lálható. Az eladó kedvezményekkel serkentheti a módszer: Teljes költség + nyereség forgalmat vagy pszichológiai szempontok miatt Egyszerű árképzési séma alapján egy bizonyos is megváltoztathatja az alapárat. meghatározott haszonkulcsot. Egyszerűsége 2
abban rejlik, hogy nem szükséges bonyolult költségszámításokat végezni minden egyes ár kialakításánál, hanem csak az előre meghatározott haszonkulcs százalékos mértékét alkalmazzuk. Könnyen és gyorsan alkalmazható, azonban rugalmatlan, nem követi a piaci változásokat, igényeket. Leginkább alkalmazható ez kiskereskedelmi egységekben, vagy nagyobb kereskedelmi ügyletek kiegészítő termékeinél.
A termék költségéhez hozzáadnak egy szokványos kulcs szerinti hasznot. Először megállapítják a termék előállítása során közvetlenül felhasznált anyagok és munka értékét, majd ehhez az általános költségek egy bizonyos módon kiszámolt részét hozzáadva határozható egy a termékre jutó teljes költség, és ebből a tervezett nyereség hozzáadásával lehet az eladási árat kiszámítani.
Egységköltség = változó költség + (állandó költség / értékesített egység) Eladási ár = egységköltség / (1 - az értékesítés kívánt hozama). Miért és melyik esetekben kell a haszonkulcsoknak magasabbaknak lenniük? A szezonális cikkeknél, magas raktározási költségű, lassabban forgó termékeknél, olyan áruknál melyeknek a kereslettel szemben rugalmatlanul viselkednek.
1. eset MOTORBIKE ZRt. motorkerékpárokat gyárt és értékesít, a cég modellje XR500. A 2015-ben a következőket információk ismertek: Megnevezés Legyártott és értékesített mennyiség (db) Befektetés – EURO-ban Haszonkulcs ROI Változó egységköltség, EURO/db
Adatok 1.500 8.400.000 9% 18 % 8.450
Hátrányai: Nincs valóságos ok-okozati összefüggés az általános költségek felmerülése és felosztásuk bázisa között. Az árak nem mutatják meg az alsó és felső küszöböt, így a vállalat nem képes rugalmasan Feladat reagálni a versenytársak árváltozásaira. Figyelmen kívül hagyja a versenytermékek 1. Mennyi volt MOTORBIKE ZRt. árbevétele árait és a kereslet alakulását. az XR500 értékesítéséből 2015-ben? Mi volt Kedvezőtlen piaci helyzetben „felülárazza”, keda teljes önköltsége? Mennyi volt az eladási ára vező piaci helyzetben „alulárazza” a terméket. terméknek? Mennyi volt a haszonkulcs a vál Csak akkor működik, ha az ár a várt mértékű tozó költséget figyelembe véve? forgalomhoz vezet. 2. MOTORBIKE ZRt. azt fontolgatja, hogy növeli az éves reklám kiadásokat az XR500 termék Előnyei: esetében 500.000 EURO összegben. A cég úgy Az eladók többet tudnak a költségekről, mint véli, hogy ez a „beruházás” 10%-kal növelheti a keresletről. az értékesítést. Érdemes reklámra költeni? Sokan úgy vélik, hogy igazságos az eladókkal 3. 2016-ban, MOTORBIKE ZRt. úgy véli, és a vevőkkel szemben. Az eladók nem húzhogy csak 1.400 darabot lesz képes eladni az nak hasznot abból, ha hirtelen megnő a keres1. pontban rögzítettek szerint. A menedzslet, de megfelelő hozadékhoz/jövedelemhez ment 125.000 EURO a fix költség számjutnak. szerűsített, amelyet ki lehet küszöbölni. Ha Ha egy ágazat minden vállalata ezt alkalmazMOTORBIKE ZRt. fenn akarja tartani a 9% za, az árverseny minimálissá válik haszonkulcsot, akkor milyen célköltséget kell elérni egységenként? 3
Hogy alakult a cég árbevétele: Befektetés összege: Befektetés arányos jövedelmezőség: Nettó eredmény: Termékre jutó jövedelem: A termék önköltsége: Értékesítési ár: Költségarányos jövedelmezőség: A cég árbevétele: A társaság fix költsége:
8.400.000 € 18% (18% * 8.400.000 €) = 1.512.000 € (1.512.000 € / 1.500 db) = 1.008 €/db (1.008 / 0,09) = 11.200 €/db ((11.200 €/db + 1.008 €/db)) = 12.208 €/db (1.008 €/db / 8.450 €/db) = 11,93 % 1.500 db * 12. 208 €/db = 18.312.000 € (11.200 €/db – 8.450 €/db)*1.500 db = 4.125.000 €
A fedezeti összeg: Az értékesítési növekmény: Az értékesítés növekedése miatti fedezeti összeg: Az értékesítési költségek levonása: A nettó eredmény növekedése:
Érdemes-e a reklámra költeni? 12.208 €/db – 8.450 €/db = 3.758 €/db 10 % * 1.500 db = 150 db 3.758 €/db *150 db = 563.700 € 500.000 € 63.700 €
A termék esetében érdemes a marketing tevékenységet elvégezni, mivel pozitív eredménye lesz a fejlesztés után. A jövő értékesítései terve: Bevételek: 9 %-os haszon kulcs melletti összes költség A fix költségek alakulása a jövőben: A teljes változó költség: Az elérendő változó önköltség:
(12.208 €/db * 1.400 db) = 17.091.200 € (17.091.200 / 1,09) = 15.680.000 (4.125.000 – 125.000) = 4.000.000 € (15.680.000 € - 4.000.000 €) = 11.680.000 € 11.680.000 € / 1.400 db = 8.342,86 €/db
2. A tervezett hozam / tervezett megtérülésre alapuló árképzés A figyelem középpontjában az értékesítési tervek, az értékesítési volumen és az évi befektetés mértéke áll. Az értékesítési volumen alapján kiszámítják, hogy mekkora fedezettel érhetnek el beruházási megtérülést. P = Cv + FC/Qs + rI/Qs ahol P: a kialakítandó ár, Cv: az egységre eső változó költség, FC: az összes fix költség, Qs: a tervezett volumen, r: a tervezett megtérülési ráta (nyereség), I: a befektetett tőke. A módszer a szóban forgó időszakban értékesítendő (tervezett) volumen előrejelzéséből indul ki, majd megbecsülik a változó költségeket, majd a fix költségeket. A befektetés megtérülő hányada hozzáadódik a fix költséghez és így kialakítható a befektetés tervezett hozamát biztosító ár. 4
Hátrány: Nem veszi figyelembe az árrugalmasságot és a versenytársak árait. A volumenből indul ki, jóllehet az eladható mennyiség nagymértékben az ár függvénye. Ha a kereslet a tervezettnél kisebb, akkor árat kell emelni, ami további keresletcsökkenést eredményez, így ez a módszer csak a hiány-, illetve monopolpiacokon alkalmazható biztonsággal. 2. eset John Bridge ügyvezető üzleti partnere egy a nemrég elkészült épület a 60 szobás motel. Bridge arra számít, hogy ki tudja bérelni motelt a következő évben 15.000 vendégéjszakára. Minden szoba hasonló, így a bérleti díja is azonos. Bridge becslése szerint a következő működési költségek jellemzők a következő évben: Változó működési költség Fix költség: Személyi jellegű ráfordítások Uszoda és épület fenntartási költségek Egyéb működési és adminisztrációs költségek
5 €/vendégéjszaka
Összes fix költség
173.000 € 52.000 € 150.000 € 375.000 €
A motelbe befektetett tőke összege 900.000 €. A partnerség által megcélzott beruházás megtérülése 25%. Bridge egységes keresletre számít a szobák iránt az egész évben. Azt tervezi, hogy az ár kialakításánál figyelembe veszi a szoba teljes költsége mellett a célprofit elérését a beruházás megtérülése végett. Feladat 1. Milyen árat kell meghatározni a szobánként? 2. A piaci előrejelzések azt mutatják, hogy ha az szobaár 10% -kal csökkent, míg a bérbe adható szoba mennyisége növekedhetne 10%-kal. Bridge csökkentheti a szobaárat 10%-kal? Tervezett jövedelem: Teljes fix költség: A felmerülő biztos kiadások: Ez alapján a vendégéjszakánkénti szobaár: A egy vendégéjszakára jutó változó költség: A minimális szobaár:
(25% * 900.000 €) = 225.000 € 375.000 € 600.000 € (600.000 € / 15.000 éj) = 40 €/éj 5 €/db 45 €/éj
Mi történik, ha 10 %-kal növekszik a kiadható szobák száma, azonban a piaci szobaár pedig 10 %-kal csökken. Az új szobaár: (90% * 45 €/éj) = 40,50 €/éj A vendégéjszakák számának változása: (110 % * 15.000 éj) = 16.500 éj A változó költségek levonásával megjelenő fix költség: (40,50 €/éj – 5 €/éj) = 35,50 €/éj A realizált haszon: (35,50 €/éj *16.500 éj) = 585.750 € 5
Mindezek alapján megállapítható, hogy nem jövedelmező ez az alternatíva, nem csökkentheti az árakat 10 %-kal, mivel a forgalom növekedése nem képes ezt ellensúlyozni.
3. Fedezetszámítás Fedezetszámítás kifejezetten a kis termelő cégekre jellemző, akik nem tudják befolyásolni a piacot. Annak a meghatározására szolgál, hogy mekkora termelt mennyiség után lesz nyereséges a vállalat. A fedezeti pont feletti értékesítés termeli a nyereséget.
KVált: Változó költségek KFix: Fix költségek K(q): egy termékre jutó költségek összessége q0:fedezeti ponthoz tartozó mennyiség Áq: átlagos termelt mennyiség 3. eset BARACK Zrt. őszibarack konzerveket értékesít élelmiszer-forgalmazók számára. A cég költségeit gyártási vagy marketing költségként kategorizálják. BARACK havonta készít költségvetést. 2015. márciusi költségvetésben a költségfelosztás alapján a következő költséget lehet meghatározni: Bevételek: ELÁBÉ: Bruttó fedezet Marketing költségek Nettó jövedelem:
(1.000 láda * 117 €/láda) = 117.000 € 65.000 € 52.000 € 30.000 € 22.000 €
Havi költségek fixek vagy változók lehetnek (tekintettel a megtermelt ládák és eladott ládák számának függvényében felmerült költségek): Fix Termelés Marketing
Változó 30.000 13.000
35.000 17.000
BARACK havonta, maximálisan 2.000 láda kapacitása van. A havi, fix gyártási költségek az 5002000 közötti ládakapacitásnál rögzíthető. 6
Feladat: 1. Számítsuk ki a változó költségeken alapuló fedezeti összeget! 2. Tegyük fel, hogy egy új ügyfél BARACK-tól 200 rekesz árut vásárol meg 55 €/láda áron készpénzre. Az ügyfél nem igényel semmilyen marketing tevékenységet. Továbbá a speciális csomagolás költsége 3.000 €. BARACK úgy véli, hogy ez egy egyszeri alkalmi megrendelésre, mivel az ügyfél nem rendel az elkövetkezendő hat héten belül. BARACK vonakodik elfogadni a megrendelést a 200 ládára, mivel az 55 €/láda eladási ára nem éri el a 65 €/láda teljes gyártási költség. Egyetért Ön ezzel az érveléssel? 3. Tegyük fel, hogy az új ügyfél úgy dönt, hogy továbbra is rendel terméket a cégtől. Ennek tudatában elfogadható-e az 55 €/láda ajánlat? Bevétel: ••Termelés ••Marketing
Összes változó költség: Fedezeti összeg: Fix költségek: ••Termelés ••Marketing Összes fix költség: Nettó jövedelem
(1.000 láda * 117 €/láda) $117,000 Változó költségek: 35.000 € 17.000 € 52.000 € 65.000 € 30.000 € 13.000 € 43.000 € 22.000 €
A költségarányos fedezeti hányad: 65.000 / 52.000 = 125 % A változó termelési költségeket egy ládára vetítve azt kapjuk, hogy 35.000 €/ 1.000 láda = 35 €/ láda. Ennek függvényében már tudjuk számolni a 200 ládás megrendelés jövedelmét: Változó költség: 200 láda * 35 €/láda = 7.000 € Speciális csomagolási költség: 3.000 € Releváns termelési költség 10.000 € Mindezek fényében azt láthatjuk, hogy a 200 láda * 55 €/láda = 11.000 €-s bevétellel szemben 10.000 €-os költség merül fel, így mindenképp megéri a megrendelés elfogadása. A folyamatos gyártás esetében a 65 €-os önköltség tartalmaz egy olyan 30 €-s tétel, ami a felosztott költségeket foglalja magába. A megadott fix költségátalány 500-2000 ládás teljesítmény között értelmezhető. Mivel ez speciális megrendelés 1.000-ről 1.200 ládára növeli az ehavi teljesítményt, így a fix költség nem változik. Továbbá a marketing költség ezzel kapcsolatban nem merül fel, így megerősíti az ajánlat elfogadását. Hosszú távon célszerű átgondolni a vállalatnak az ajánlat elfogadását, mivel ez kihat a meglévő ügyfélkörre is. Az 55 €/láda ár eseti jelleggel megfelelő profitot biztosít, azonban hosszabb távon gyakorlatilag leértékelheti a terméket, más vevők tudomást szerezhetnek a kedvezményes árról, így a jövőbeli döntéseknél már ez épül be. Így a cég saját maga csökkenti a profitját, jövedelmező működésének kereteit. A kis-, közép- és nagyvállalatok vállalatok árképzési gyakorlatát vizsgálva felmerül a kérdés, hogy inkább az inputárak vagy a technológiai változások, vagy pedig a kereslet (fogyasztói szokások) változásá7
nak hatására módosítanak árat, illetve árazzák be új termékeiket. A leggyakrabban azt tapasztalhatjuk, hogy az inputárak változása a legfontosabb, a kereslet hatása sokkal kevésbé és a technológia szerepe az árazásban nem nagyon lényeges. Egy új termék ármeghatározásánál figyelembe vett tényezők közül a fajlagos termelési költségek, a minőség megtartásának szükségességét követik a piaci keresleti feltételek és a tradicionális versenytársak árai.
minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.
A kedvezményes adómérték két esetre vonatozik: a) Többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére. b) Egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére.
Fontos kérdés, hogy van-e annak jelentősége, hogy nettó módon (20 millió forint + ÁFA) vagy bruttó módon (összesen 25,4 millió forint) állapodnak meg a felek még 2015-ben? A változásnak köszönhetően az adóalap és az adókötelezettség számítása annak megfelelően alakul, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.
Az új 5 %-os adómérték a már megépült lakásokra is vonatkozhat. Ez azért lehetséges, mert az ÁFA-törvény rendelkezései szerint újnak akkor tekinthető az ingatlant, ha annak használatbavételi engedély jogerőre emelkedése még nem történt meg, illetve a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Ezek alapján például egy olyan társasházi lakás, amely már 2015-ben Adósarok: megépült, de csak 2016-ban, vagy esetleg 2017ben kérik meg rá a használatbavételi engedélyt, esetleg akkor értékesítik, újnak minősül. Vagyis Építés 2016 évi ÁFA szabályai annak ellenére 5 százalékos ÁFÁ-t kell utána befiAz új szabályozás nem titkolt célja, hogy a lakó- zetni, hogy már 2015-ben megépült. ingatlan értékesítésekre vonatkozó ÁFA kulcs csökkentésével egyrészt hozzájáruljon a lakáspiac Az új szabályt azokra az esetekre kell először alélénkítésén keresztül a gazdasági növekedés fellen- kalmazni, amikor a teljesítés időpontja (azaz a dítéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez, másrészt birtokbaadás), illetve az előleg 2016. január növelje az otthonteremtés esélyét. A lakások árá- 1-jére vagy azt követő napra esik. Ez azt jelenti, nak csökkenése jelentősen hozzájárulhat a lakás- hogy amennyiben a teljesítés időpontja 2016-ra piac fellendüléséhez, új lakások építéséhez. Az ál- esik, akkor már a kedvezőbb adómértéket lehet lam ezzel kapcsolatos eszköze az adó, jelen esetben alkalmazni, kivéve azokat az előlegeket, amelyeaz ÁFA csökkentése, ami 2015-ben még 27%-os ket még 2015-ben fizették ki (az előlegre még a mértékben terheli az újonnan épült lakásokat. 27 százalékos adókulcsot kell alkalmazni).
Fontos a lakóingatlan kifejezés megértése, mivel a hétköznapi gyakorlatban nagyon hamar téves döntéseket lehet hozni. A lakóingatlan fogalmát az ÁFA-törvény értelmező rendelkezései tartalmazzák, ami szerint lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Tovább nem 8
Szerződés nettó összegű rögzítése A nettó módon történő elszámolás értelmében a fizetendő összeg nem tartalmazza az adó ös�szegét: „A felek 2015-ben megállapodtak abban, hogy 2016-ban 20 millió Ft + ÁFA ellenértékért értékesítik a lakást.”
Számla összegei
Nettó összeg
Áfa
Bruttó összeg
20,0
5,4
25,4
értéke. Mivel a bruttó összeg alapján számítandó az új adóalap és az adó összege, az elszámolás következtében nő az adóalap. Ebben az esetben a vevőnek 25,4 millió forintot kell megfizetnie az eladó részére. Az eladó azonban a 25,4 millió forintnak csak az 4,76 százalékát köteles befizetni áfaként, tehát az értékesítőt illeti meg az adókulcs változásával járó előnyök. Ez azonban változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a vételárat megváltoztatják például 21 millió forint összegre.
Tehát amennyiben a felek nettó módon történő elszámolásban állapodnak meg és az ügylet általános forgalmi adó szempontjából 2016. január 1. után teljesül, úgy az ügyletről kibocsátott számlán az új adómértéket és az annak megfelelő adóösszeget kell feltűntetni. Ebben az esetben a lakóingatlan beszerzőjét illeti meg az adókulcs csökkenéséből eredő előnyt. A vevőnek ugyanis A 2015-ben átadott/átvett előleg 2016-ban összesen 21 millió forintot kell fizetelszámolása nie és nem 25,4 millió forintot. Az ÁFA törvény értelmezésében, amennyiben a felek előlegben állapodnak meg, azzal kapcsolatSzerződés bruttó összegű rögzítése ban az értékesítő köteles a fizetendő adót megHa a felek bruttó módon állapodtak meg, úgy az állapítani, annak kézhezvételekor. Ha az előleg ellenérték tartalmazza az előzetesen kiszámított fizetésére 2016. január 1-ét megelőzően kerül adó összegét is: „A felek 2015-ben megállapodtak sor, azonban a végszámlát azt követően állítják abban, hogy 2016-ben összesen 25,4 millió Ft el- ki, úgy a fentieknek megfelelően annak függvélenértékért értékesítik a lakást.” nyében alakul a teljes adóalap és az adófizetési kötelezettség, hogy a felek nettó vagy bruttó móNettó Bruttó don történő elszámolásban állapodtak meg. Áfa összeg összeg Az előlegnek a 2016. január 1. előtt esedékes részSzámla 24,19 1,21 25,4 re 27 százalékos adókulcs szerint kell megállapítaösszegei ni az általános forgalmi adókötelezettséget, majd A bruttó módon történő elszámolás esetén annyi amennyiben a végszámla kiállítására az adókulcs az eltérés a fentiekhez képest, hogy a számlán az csökkenését követően kerül sor, úgy a bruttó, ilelőzetesen megállapított, adót is tartalmazó el- letve nettó megállapodásnak megfelelően kell ellenértéket kell feltűntetni, ez lesz a számla bruttó járni és a magasabb adókulcsot alkalmazni. Nettó megállapodás Teljes ellenérték Előlegszámla Előleg (ÁFA 27 %) Végszámla Teljes ellenérték (ÁFA 5%) Előlegként teljesített összeg (ÁFA 27%) Pénzügyileg rendezendő
20 M Ft + ÁFA Nettó összeg 10,0 Nettó összeg 20,0 10,0 20-10=10,0
Áfa 2,7
Bruttó összeg 12,7
Áfa 1,0 2,7 0,5
Bruttó összeg 21,0 12,7 10,5 9
Ha a felek nettó elszámolásban állapodtak meg és a vevő előleget fizet úgy, hogy az ügylet 2015. december 31-ét követően teljesül, az arról kibocsátott végszámlán a felek által megállapított nettó összegből kell kiindulni és meghatározni a még rendezendő részt (adóalap és adó). Az ahhoz kapcsolódó adókötelezettséget az új adókulcs segítségével kell megállapítani, tehát
ebben az esetben az elszámolás következtében – adóalap változatlan – a vevő részben megkapja az adómérték csökkenésével járó előnyöket, hiszen a vevőnek összesen 23,2 millió forintot kell fizetni (ha az egész ügylet 2015-ben teljesült volna, akkor 25,4 millió forintot kellett volna fizetni).
Bruttó megállapodás Teljes ellenérték Előlegszámla Előleg Végszámla Teljes ellenérték (ÁFA 5%) Előlegként teljesített összeg (ÁFA 27%)
25,4 M Ft Nettó összeg 10
Áfa 2,7
Bruttó összeg 12,7
Nettó összeg 24,19 10
Áfa 1,21 2,7
12,09
0,61
Bruttó összeg 25,4 12,7 25,4-12,7= 12,7
Pénzügyileg rendezendő
Előleg alkalmazása és bruttó elszámolás esetén hanem csak 3,31 millió forintot (2,7 + 0,61), a végszámla kibocsátásakor az eladó az ügylet azaz az adómérték csökkenéséből eredő előnyből bruttó értékéből köteles kiindulni és kiszámí- az eladó profitálhat. tani, hogy az előleg beszámításával mekkora a vevő részéről pénzügyileg teljesítendő, fennmaradó összeg. A fenti számítás értelmében látható, hogy a magasabb adókulcs segítségével megállapított ellenérték és előleg következtében nő az előzetesen kalkulált adóalap, vagyis az értékesítő megkapja az adómérték csökkenésével járó E-Controlling XVI. évfolyam, előnyt. A vevőnek ugyanígy 25,4 millió forinharmadik szám, 2016. március tot kell fizetni az eladónak, de az eladó nem 5,4 Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. millió forint ÁFÁ-t fizet az adóhatóság részére, Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
10
Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
