Tartalom 1. Bevezetés 2. Jövőképünk, hitvallásunk, értékeink 3

Tartalom Bevezetés Jövőképünk, hitvallásunk, értékeink I. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszere A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségei Környezeti nevelési program Egészségfejlesztési program A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek II. Az iskola helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszáma, az előírt tananyag és követelmény, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei, a diákok felvétele Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formája Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásában betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai A nem szakrendszerű oktatás az alapozó szakaszban A nem szakrendszerű képzés tantárgyi tantervei Érvényességi rendelkezések Az iskola pedagógiai programjának hozzáférhetősége, nyilvánosságra hozatala Óratervek Tantárgyi helyi tantervek Legitimációs dokumentumok „A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei” fejezet az alapfokú művészetoktatás helyi tantervében szerepel --

1. 2. 3.

4-14.

15. 17. 19. 20. 21. 22. 23. 25. 26. 28. 32.

37.

39.

39. 40. 45. 46.

46. 51-67. 68. 68. 69-

Az Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja "Fogadjuk a gyermeket tisztelettel, neveljük szeretetben és bocsássuk útjára szabadságban." Rudolf Steiner

„Rendkívül fontos, hogy amíg gazdagítható a gyerekek érzelemvilága és ez elsősorban a tizennyolc év alatti életkor, addig a művészeti nevelésre, a befogadás képességének a fejlesztésére helyeződjék a hangsúly.” Freund Tamás akadémikus agykutató

Bevezetés A többcélú közoktatási intézmény, összetett iskola - általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény - egy 1959-ben épült barátságos, emberléptékű épületben, Zugló zöldövezetében áll. Az iskola és környezete is rendezett, külső és belső harmóniát áraszt. Iskolánk alapításától kezdve heterogén összetételű, mely segíti az életben való beválást, mivel a tantárgyi tudásban és a szociális képességek alakulásában is pozitív eredményeket mutat fel. A jó színvonalú tudás megszerzéséhez vezető utat a személyiségfejlesztésben látjuk. Pedagógiai munkánk középpontjába három területet helyeztünk: - a teljes körű egészségnevelést,- az érzelmi-művészeti nevelést és - a differenciált képességfejlesztést. Egyenlő esélyt biztosítunk mindenkinek arra, hogy az adott időben kapja azt, amire fejlődéséhez szüksége van, melynek eredményeképpen tanulóink sikeresen felvételiznek a 8, a 6 és a 4 évfolyamos középiskolákba is. Az önkormányzat a többcélú intézményt azzal a szándékkal hozta létre, hogy az általános iskola alapfokú művészeti tevékenységet folytasson a színművészet - bábművészet ágban a színjáték tanszakon, a táncművészet ágban a modern-kortárstánc /kifutó rendszerben/ moderntánc /felmenő rendszerben/ és a néptánc tanszakon. Ezáltal lehetőséget adjon az iskola és vonzáskörzete tehetséges gyermekeinek tehetségük kibontakoztatására, fejlődésére, hogy a képzésben résztvevő tanulók megismerkedjenek a választott művészeti terület alapvető tudnivalóival, elsajátítsák azokat, hogy alkotói vagy befogadói lehessenek a művészetek által közvetített értékeknek. (Kulturális kompetencia) A művészeti képzésben részt vevő tanulók olyan készségek és képességek birtokába is jutnak, amelynek eredményeként alkotó módon bontakozhat ki kreativitásuk, önmegvalósítási törekvésük Az alapfokú művészetoktatás 8 évfolyamon keresztül tart. A 8 évfolyam megoszlása: 1-2. évfolyam előképző, 1-6. évfolyam alapfok. Az intézmény rendelkezik a kötelezően előírt tárgyi- és eszközfeltételekkel a többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet mellékleteiben foglaltak szerint. Ennek részletezése a mellékletben megtalálható.

2

Jövőképünk Iskolánk komoly eredményeket mutat fel az egészségnevelés, a differenciált képességfejlesztés, az angol nyelv oktatása és a művészeti nevelés terén. Ezt erősíti kiérlelt szöveges értékelési gyakorlatunk, melynek hatására nőtt tanulóink reális önértékelése. Az elkövetkező években kiteljesítjük személyiségfejlesztő programunkat. A kerület egészségfejlesztő modelliskolájává válunk. Célunk, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Minden tanulónk, pedagógusunk és szülő érezze jól magát hosszú távon is, mert ez biztosítja esélyeit. Művészeti nevelésünk, a dráma, a tánc és önkifejezés köré épülve, komplex módon jelenik meg színpadi formában is. Tevékenyen részt veszünk Zugló művészeti életében, a dráma, a képzőés mozgásművészet harmonikus egységét kínáljuk szűkebb és tágabb környezetünknek. A jelenlegi tendencia folytatásaként – növekedik, esetleg stagnál a tanulók létszáma. A fentiek megvalósulása indokolttá teszi a – már régóta tervezett – épületbővítést. Az alapfokú művészetoktatáshoz szükség van három próbateremre, öltözőkre, jelmez-és kelléktárra. Az általános iskolai oktatáshoz fejlesztőszobára és igazgatóhelyettesi szobákra. Hitvallásunk - Küldetésnyilatkozatunk „ Úgy kell nevelni a gyereket, hogy ő maga láthassa jobbik arcát. Hogy belőlünk, a szemünkből kiolvashassa azt, amivé lehetne. A gyerek csupa lehetőség. „ Ancsel Éva Értékeink Magas színvonalú oktatás-nevelés Művészeti nevelés Differenciálás Ösztönző, személyreszabott értékelési rendszer Egészség Empátia Felelősség, megbízhatóság Szeretetteljes bánásmód Együttérző, előítélet-mentes érzelmi kapcsolat Kooperációs és kommunikációs képesség Produktivitás Fegyelem, biztonság Demokratizmus Nyitottság

3

I. Nevelési Program Az általános iskolai nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei  Kötelességünk, hogy minden rendelkezésünkre álló lehetőséget megadjunk tanulóinknak a saját adottságaikhoz igazodó testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésre.  A tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel.  A világnézeti semlegesség, azaz a vallás- és politikamentesség, alapvető igényünk. Az iskola tájékoztat, de nem befolyásol.  Bízunk a gyerek önerejében és abban, hogy kialakul benne az önálló, felelősségteljes döntés képessége. Ezt a megfelelő légkör kialakításával segítjük elő.  A gyerek ismeretét, érzelmi biztonságának megteremtését és gondozását a jó pedagógiai munka alapfeltételének tekintjük. A gyereket a maga komplexitásában szemléljük, vagyis a szellemi adottságain kívül a mozgásos tevékenységét, érzelmi életét, esetleges érzelmi megterhelését is figyelemmel kísérjük.  Mindenkit a maga erősségén keresztül fejlesztünk.  Hiszünk a differenciált képességfejlesztésben.  Az ismeretszerzésben az élményszerűséget, az alkotást és az aktivitást tartjuk elsődlegesnek. Nem a tények közlése, hanem a probléma közös kibontása, a tapasztalatok megfogalmazása, csiszolása, a kérdésekre adandó válaszok pontosítása a lényeges és hangsúlyos. Építünk a gyerekek kreativitására. Ezáltal fejlesztjük önbizalmukat – intellektuális, művészi és szociális – készségeiket.  A pedagógus nyitottsága, érzékenysége, empátiája, a gyerek érdeklődését, képességeit figyelembe vevő türelmes magatartása, a kutatást – keresést ösztönző módszerei a gyerek hasonló jellemzőinek kialakulását segítik.  Demokratikusan működő iskolánkban a gyerek, a szülő és a pedagógus – mint szuverén partnerek - együtt alkotják az iskola társadalmát. Az alapfokú művészetoktatásban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei  Színvonalas, sokoldalú képzést valósítunk meg a választott művészeti ágban, amely felkészít a félévi és év végi vizsgákra, bemutatókra, fesztiválokra, országos versenyekre.  Nevelőmunkánkkal alkotó gondolkodásra és alkotásra nevelünk, amelynek "eredménye" az önmagát megvalósító sikeres felnőtt.  A tanítási- tanulási és alkotó folyamatban a növendék olyan önálló feladatokat kap, amelyben hasznosítja a megszerzett tudást, átélheti az alkotás örömét.  Korszerű, sokoldalú tudást-műveltséget biztosítunk a művészeti nevelésben magas színvonalú művészeti műveltség elsajátíttatásával.  Kialakítjuk, illetve fejlesztjük a művészi kommunikációs – vizuális - auditív készséget.  A művészeti neveléssel elősegítjük a tanuló önállóságának, magabiztosságának folyamatos fejlődését.  Tanulóink megismerik a kultúra, jelesen a művészeti kultúra értékeit, amelynek személyiségbe történő beépülése az élet örömeinek felismerését és átélését teszi lehetővé a művészet átörökítő szerepén keresztül.  Különleges esztétikai élményt nyújtunk azáltal, hogy tanulóinkat alkalmassá tesszük arra, hogy ne csak befogadói, de alkotói is legyenek a művészeti tevékenységnek. 4

 Erkölcsi tartásra törekvő egyéni és közösségi nevelést valósítunk meg, együttműködési készséget, ugyanakkor egészséges versenyszellemet alakítunk ki a művészeti értékek felfedeztetésével, melyek beépülnek a személyiségbe.  Az egészséges életmódra, a környezetvédelmi gondolkodásra, a mindennapok esztétikájának észlelésére való nevelés alapelveinket meghatározó tényező, amely azt az általános iskolai törekvést erősíti, hogy a tanulók mindennapi életének részévé váljon egészségük megőrzése, nemcsak testileg, de mentálisan is.  A szép és ápolt, szűkebb és tágabb környezet kialakításának igénye természetes követelmény legyen minden tanulónkban.  Az intézményben folyó képzés teljes ideje alatt az alapvető készségek biztos kialakítása után a képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A szilárd alapokat megteremtve nyitottá, fogékonyakká kell tenni a tanulókat az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Érzelemközpontú nevelésünk és oktatásunk fokozatosan billenjen át teljesítményközpontúvá, alakuljon ki a versenyképes tudás.  Tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, s az ehhez szükséges önfegyelemre, az erkölcsös cselekvés igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó életre kell nevelni. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai céljai Készségek, képességek kialakítása és fejlesztése  Az életkori sajátosságoknak megfelelő gyermeki élet biztosításával a kiegyensúlyozott, boldog felnőtté válás útjának támogatása, ösztönzése.  Segíteni az önmagával és környezetével elégedett gyermeki személyiség kibontakozását, az individuum teljes tiszteletben tartásával.  Megszerettetni a gyerekkel a munkát úgy, hogy az élete mozgatórugójává tegye, azt a siker veleszületett öröméhez társítsa.  Kialakítani a külső kényszer nélküli belső aktivitást, motiváltságot, a belülről fakadó figyelmet.  Öntevékenységre és közösségi tevékenységre képes autonóm embert nevelni.  Kialakítani, fejleszteni és gyakoroltatni az együttműködés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az összetartozás, a másik ember tiszteletének képességét. (Affektív (érzelmi) célok.)  Megalapozni az összefüggésekben való gondolkodás képességét és ökológiai felelősségtudatát.  Felkelteni a tudásszerzés, az érdeklődés, az önművelés, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkotó alkalmazásának igényét; az ismeretekre építve készségeket kialakítani és képességeket fejleszteni, hogy a gyermek a senki által nem ismert jövőt el- és be tudja majd fogadni. (Kognitív célok.)  Az együttélés során nagy hangsúlyt fektetünk a felelősség, a becsületesség, az őszinteség, a szorgalom, a célratörés, a küzdeni akarás, a kitartás, a csapatszellem, a megbízhatóság, a szavahihetőség pozitív megtapasztalására és beépülésére. (Morális célok.)  Az életmóddal, életstílussal kapcsolatos célok: önismeret, döntésképesség, egészséges világnézet, elfogadó magatartás, pozitív, konstruktív életvezetési szemlélet, kapcsolatteremtő- és fenntartó készségek, jártasságok, az érzelmek pontos megfogalmazása és kifejezése, korszerű tanár-diák kapcsolat.  Az állampolgárságra, hivatásra neveléssel kapcsolatos célok: önálló, döntésképes, alkotó személyiség, aki - az idegen nyelvet is elsajátítva - fel tudja találni magát 5

minden helyzetben, emellett, ha a helyzet úgy kívánja, tudjon igazodni szülőföldje elvárásaihoz. Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai céljai  A művészeti iskola elsődleges célja a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó fejlesztésével ér el oly módon, hogy a követelmény eléréséhez szükséges tananyagot eszköznek tekinti a gyermekek érzelmi, értelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként tekinti, követelményeit a gyermek életkori jellemzőihez igazítja.  Lehetővé teszi, hogy a művészeti iskolából kikerült fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodóképességgel, az élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalomban és benne, a művészeti életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra jellemezze növendékeinket, és a sajátos kommunikációs (vizuálisauditív) - technika birtokában magabiztos, kreatív emberekké váljanak. Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megőrző, a nemzeti hagyományokat ápoló kompetens személyek legyenek.  Az iskola nagy hangsúlyt kíván fordítani az autonóm, a kreatív, a problémamegoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kialakítására, embertársaik értekeinek megbecsülésére, a másság tiszteletére, a nemzeti hagyományok ápolására, a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakítására.  Az iskola célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, a művészetek iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket továbbfejleszti.  Nagy gondot fordít az egészséges életvitel kialakítására és megőrzésére. Erősíti a környezet iránti felelősséget azzal is, hogy a tanulókkal a mindennapok esztétikai értékeit felfedezteti, és alakítására ösztönzi.  Alakítani kívánja önismeretüket, önállóságukat, fokozni kívánja a művészeti problémák iránti érzékenységüket. Az egyes művészeti tevékenységek cél-és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatási intézményben két művészeti ágban folyik a művészeti nevelés-oktatás. Ennek megfelelően a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet által megfogalmazott egyes művészeti tevékenységek célja és feladata került átvételre. Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. E rendeletnek – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. A színművészeti képzés célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színművészeti nevelés célja az, hogy lehetőséget biztosítson a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. 6

A képzés feladata (funkciója) az, hogy lehetővé teszi a színművészet területén a változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt, a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését. A differenciált feladatokon keresztül a tanulók megismerik a dramatikus technikákat és a színházi konvenciókat, azok széles körű alkalmazását. Lehetővé válik a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének,aktív szókincsének bővítése, számos élő és felvett színházi előadást - köztük társaik által készített produkciókat láthatnak. Megélhetik a tanulók azt az élményt, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét, az önkifejezést, az önértékelést. Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, hogy a múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremtsen a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A táncművészeti nevelés-oktatás feladata az, hogy lehetőséget nyújtson a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, térés formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. A tanulók képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Nevelési feladataink  Affektív feladatok A gyerek érzelmi biztonsága és személyes kapcsolata elemi szükséglet az iskolai életben. Az érzelmi intelligenciának komoly befolyása van a boldogulásra. Ezt az érzelmi intelligenciát pedig az érzelmi biztonság megteremtése alapozza meg, és a művészetek fejlesztik. Nem művészeket képezünk - bár ez sem kizárt -, az a fontos, hogy a gyerekek a művészetek légkörében nőjenek fel. A művészet az emberi jellem fejlesztésének egyik leghatékonyabb eszköze. Feladatunk:  az esztétikumra nevelés az esztétikum által,  a művészet iránti érzékenység kialakítása,  a mindennapi élet esztétikumának felismerése.  Fontos, hogy kisiskolás korban minél többet cselekedtessük a gyereket, próbálja ki önmagát a legváltozatosabb művészeti tevékenységekben. Az ember számára a (mű)alkotás élmény, felpezsdíti az életkedvet.  Kognitív feladatok 7

A gyerek szeret és akar tanulni. Feladatunk:  megőrizni, ébren tartani természetes kíváncsiságát és felfedező kedvét,  a tanulás tanítása,  az általános műveltség megalapozása a tantárgyak egyenértékűsége jegyében,  könyvtár - számítógép-használóvá, olvasóvá, gondolkodóvá nevelni,  a tananyag adta nevelési lehetőségek, a tanulók nyitottságának, érdeklődésének hatékony kihasználása,  a differenciált képességfejlesztés, tehetséggondozás és fejlesztés.  Morális feladatok „ A nevelés nem más, mint együttélés a gyerekkel. Hiszen a gyereket nem azzal neveljük, hogy valamit elmagyarázunk nekik, hanem azáltal neveljük őket, amilyenek vagyunk. „ Vekerdy Tamás  Természetes élethelyzetek és szituációk, örömteli kortárskapcsolatok lehetőségének biztosítása élet/élménygazdagító együttlétekkel.  Pozitív példaadás, következetesség; közösen felállított szabályok, betartásuk ellenőrzése, szükség esetén szankcionálás.  Életmóddal kapcsolatos feladatok Mindig a gyerek ismereteiből kell kiindulni. Feladatunk:  korszerű pedagógiai módszerekkel új és új ismeretekhez juttatni a tanulót,  fejleszteni vitakultúráját, együttműködési készségét, a csapatmunka szellemet.  Állampolgári neveléssel kapcsolatos feladatok Egy demokratikus társadalomban csak az önálló, döntésképes, alkotó személyiség szolgálhatja önmaga és a társadalom valódi érdekeit. A szociális tanulás (nevelés) alapvető változatai:  a kondicionálás: meghatározott magatartás-és tevékenységformák megerősítése, illetve leépítése,  a megfigyelésen vagy utánzáson alapuló tanulás, a modelltanulás, amelynek eredménye legkedvezőbb esetben egy általános életvezetési minta vagy életterv kialakítása,  a tapasztalatok, az információk kognitív feldolgozásán alapuló szociális tanulás, amelynek eredményeképpen interiorizált normák hierarchizált rendszere alakul ki a személyiségben. Nevelési teendők:  szerepempátia felkeltése útján a szerepátvétel megvalósítása, a vélemények orientálása viták keretében,  különböző pozitív és negatív morális történések szemléltetése következményeikkel együtt,  morális konfliktushelyzetek felvetése és elemeztetése,  választási lehetőségek felkínálása különböző szerepek köréből, a megerősítő vagy leépítő következmények átélésének lehetőségével együtt,  aktív részvétel biztosítása a csoporton belüli morális vitákban és döntésekben. Kritériumok:  tudatos, elfogadott célrendszer,  konstruktív jellegű tevékenységi kínálat, ami önmagában szabályozza a kortársi interakciókat,  a kirekesztés kiküszöbölése,  megfelelő tevékenységszervezési modellek alkalmazása, amelyek nem csak lehetővé teszik, hanem meg is kívánják a tanulóktól az együttműködést, a folyamatos kommunikációt, az értékelő interakciókat és a közös döntéseket. 8

Az alapfokú művészetoktatás feladata  Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfeladata, hogy feltárja a művészet, ezen belül a választott művészeti ág megörökítő és átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.  A művészeti iskola feladatát oly módon teljesíti, hogy olyan ismereteket ad, amelyek elsajátításával és alkalmazásával a növendék alkalmassá válik élményvilága vizuális és auditív megjelenítésére, kreativitásának bemutatására a művészet különböző területein.  Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy a művészeti iskolából kikerülve valamennyi tanuló aktív részese legyen, akár mint értő befogadója, akár mint aktív szereplője a művészetek világának. Az oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei, eljárásai

Az oktatás „ Az agy nem egy edény, amit meg kell tölteni, hanem tűz, amelyet lángra kell lobbantani. „ Plutarchos A tanulás lényege: nem szövegek emlékezetbe vésése (ez nem zárja ki a kötelező memoritert), hanem az önálló gondolkodásra épülő, öntevékenyen folytatott feladat-és problémamegoldás, műveletvégzés. Az egyén és környezete közötti dinamikus interakció, minden érzékszervet megmozgató tanulás, tapasztalat-és cselekvésorientált tanulás, örömmel végzett önkéntes tanulás. A felsorolás előtt részletesen tekintsünk át két munkaformát! 1. Differenciálás a tanítás-tanulás folyamatában Ma a gyermek saját képességeinek maximális kibontakoztatása a cél, mely az iskolában különböző képességű és eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről való gondoskodást jelenti. Egyénre szabott készség- és képességfejlesztés, korszerű, továbbépíthető alapműveltség nyújtása csak differenciált tanítási-tanulási folyamatban valósítható meg. Az iskolakezdéskor a legfontosabb, hogy minden gyereket képességstruktúrájának harmonizálására való törekvéssel, a hiányzó vagy sérült részképességek fejlesztésével juttassuk el legalább arra a szintre, hogy az iskolában értelmi képességei szerint eredményesen tanítható, fejleszthető legyen. A differenciálás formái: tanórai differenciálás, csoportos oktatás, páros és egyéni munkaformák, nívócsoportok, differenciált készség- és képességfejlesztés, térszervezés. 1. A projektoktatás Konkrét élethelyzetből bontakozik ki A választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő A tevékenység folyamatában ez az érdeklődés továbbfejlődik A projektmunka tervezése, kivitelezése, bemutatása során a tanulók önszervezése és felelőssége érvényesül o A projektmunka során sokféle szellemi és fizikai tevékenységformára van lehetőség o Az együttműködés során sokszínű, intenzív szociális tanulás folyik o o o o

9

o A téma feldolgozására az interdiszciplináris megközelítés jellemző o A projektmunka eredménye mindig valamilyen mások számára is bemutatható produktum o A projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén a segítő, továbblendítő, indirekt vagy direkt beavatkozás. A projektoktatás középpontjában a gyerek áll. A folyamatot oly módon kell irányítanunk, hogy az eltervezett célok és feladatok a távlatosan értelmezett nevelési koncepciónkkal adekvát célrendszerbe illeszkedjenek. A projektmunka lehet egyéni vagy foglalkozhat vele több tanuló. Munkaformák o o o o o

differenciált óravezetés, személyre szabott feladatok, páros és csoportmunka, kooperatív technikák, cselekvésközpontú oktatás, a gondolkodási műveletek tárgyi tevékenységre történő alapozása, o tapasztalatszerzést biztosító módszerek, o időszakosan szervezett differenciált keretek, tantárgyi nívócsoportok. o A kooperatív tanulási szituáció magában foglalja a belső motivációt, a magas sikerelvárást, a megismerési kíváncsiságot, a folyamatos érdeklődést, az erős tanulási elkötelezettséget és kitartást o A csoportmunka jellemzői a közös erőfeszítés, a célszerű és ésszerű munkamegosztás, mely hatékonyabb, mint az egyéni tanulás. A heterogén csoport az eredményesebb. Jobban megszeretik társaikat, segítőkészebbek irántuk, kedvezőbb az iskolai attitűdjük. o A divergens gondolkodás - több megoldási út keresése, változatos megközelítés, rugalmasság, eredetiség. Kifejtésre, értelmezésre, önálló véleményalkotásra irányuló nyitott kérdések. o A problémaszituáció a kreativitás fejlődését segíti elő a gondolkodásban, magatartásban, tevékenységben. Jellemzői: humorérzék, megfontoltság, érzelmi érzékenység, szorgalom, szeretetteljesség. Tehetséggondozás, fejlesztés. o Időt és lehetőséget biztosítani az egyéni érdeklődésre, utánjárásra, kutatásra.

A nevelés A nevelési folyamat interperszonális folyamat. Nagyon fontos a pedagógus pozitív énképe, hiszen ez befolyásolja, milyen értékeket közvetít. Az egyénnek a pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetése, az egyik legfontosabb emberi érték. A nevelési folyamatban a közösségfejlesztő - szociális - és az egyénileg is eredményes - individuális - képességei is fejlesztendők. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy nem a nevelés az egyetlen értékteremtő forma. Módszerek o meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás, példaképállítás- és követés, szociális technikák -fejlesztve ön-és emberismeretét, o beszélgetőkör o közösségi tevékenységek, o személyes példa a kapcsolatépítés, a problémakezelés terén o esztétikus környezet, természetes anyagok, tiszta forrás, tisztességes munka hiteles 10

információ, o meleg-megengedő nevelési stílus, ahol a gyerek bizalommal fordulhat problémáival a felnőtthöz; a kapcsolatot az okos szeretet jellemzi, a gyerek maga is részt vesz a saját nevelésében; az érzelmi melegség önállóságra ösztönöz; o a társas viszonyok, találkozási lehetőségek - hely, idő, mód - elősegítése, melyek nemcsak a gyerek érzelmi motivációs jellemzőit, énképét alakítják, hanem értelmi fejlődésében is szerepet játszanak; o kooperatív, konstruktív problémamegoldás - közösen olyan utat keresnek a konfliktusba került személyek, amely mindegyikük szükségleteinek, törekvéseinek kielégítésére alkalmas. Kritériumok A megváltozott tanárszerep o Visszafogottabb, szerényebb, erős a másikhoz való odafordulás és - alkalmanként - a visszavonulás képessége. A tanár az ismereteknek csupán az egyik forrása. Segítséget ad ahhoz, hogy melyik forrást kell elővenni. o Ugyanakkor szuggesztív, hatni tudó, belső erőkkel rendelkező és azokat mozgósítani tudó személyiség. Figyelmes és szeretetteljes magatartásával segíti a másik kibontakozását. A tanárnak saját értékeiből, belső erőiből kell megteremtenie tekintélyét. o Csapatmunka a pedagógusok körében is. Azonos osztályban/évfolyamon tanítók közössége, illetve meghatározott feladatokra szerveződött közösségek. o A pedagógus nyitottsága, érzékenysége, empátiája, a gyerek érdeklődését, képességeit figyelembe vevő türelmes magatartása, a kutatást - keresést ösztönző módszerei a gyerek hasonló jellemzőinek kialakulását segítik. o A tanári kommunikációnak egyszerre kell adaptívnak és fejlesztőnek lennie. A pedagógusnak nem az a fő tennivalója, hogy közvetlenül befolyásolja, formálja az egyén tudat-és meggyőződésvilágát, hanem az, hogy ösztönözze, segítse az önmeghatározás, az öntevékenység, az önfejlesztés pedagógiai feltételeinek kialakulását. A pedagógus tehát egyrészt olyan rendszer- és tevékenységszervező, amelynek elsődlegesen készség- és képességfejlesztő funkciója van, másrészt a tanulók segítője. Ahhoz, hogy a pedagógus eleget tudjon tenni ezeknek a feladatoknak, az alábbi képességekkel kell rendelkeznie. o Emberi tulajdonságainak megfelelő színvonala – el tudja-e fogadtatni önmagát és gyakorolt tevékenységét. o Értelmiségi szerepvállalása – irányadó személyiséggé váljék saját környezetében. (a köz ügyeinek megértése és képviselete) o Nevelői képessége - nevelői magatartása és felkészültsége nélkülözhetetlen szakmai követelmény. Képes-e, kész-e azokat a feltételeket tudatosan és szakszerűen alakítani, amelyek növendékei általános emberi fejlődését szolgálják. o Szűkebb szakmai felkészültsége – a hozzáértés nemcsak szakmai, hanem erkölcsi követelmény is. A nevelő modell abban a tekintetben, hogy választott szakmáját mennyire sajátította el, és hogyan képes azt gyakorolni. A tanuló A gyermek természeténél fogva eleve tevékeny lény. A nevelési rendszer egészének hozzájárulása kell ahhoz, hogy társadalmi, egyéni értelemben célszerűen tevékenykedő lénnyé, igazi szubjektummá váljon. Ügyelnünk kell arra, hogy a diák az életre való felkészülés miatt ne függessze fel az életben való cselekvő részvételét. A ténylegesen 11

humanizált nevelési rendszerben a kettő egybeesik. Ehhez a nevelői tevékenységek viszonylagos teljessége és sokoldalúsága szükséges. Ily módon az iskola és az élet közelebb kerülnek egymáshoz. A tanár-diák viszony Jellegét mindenekelőtt az határozza meg, hogy az alapjául szolgáló reáltevékenységek teljes rendszerében milyen konkrét arányban és összeszövődésben jelennek meg o az öntevékenység és a kényszertevékenység, o a szimmetrikus és az aszimmetrikus kapcsolatok, o a tényleges együttműködés és a puszta egymás mellett létezés elemei. A pedagógusközösség és a diákközösség egymáshoz viszonyított alapviszonya: az együttműködési, munkatársi viszony. A pedagógusközösség nem azzal kerül fölénybe a diákközösséggel szemben, hogy annak pedagógiai irányításával hivatalosan megbízták, hanem azzal, hogy szervező-segítő tevékenységével igazolja: o képes ennek a szervező-ösztönző-segítő szerepnek a betöltésére, és o a diákközösséget is meggyőzi arról, hogy valóban el tudja látni ezt a szerepét. A gyermek mindig alternatív módon reagál a pedagógus szándékaira és kezdeményezéseire. A nevelés „közmegegyezésen”, kölcsönös bizalmon alapuló tevékenység. A diákot a nevelés, a közös tevékenység számára szakadatlanul, újra és újra meg kell nyerni.

Az iskolai légkör o Feszültség nélküli, derűs légkör o A tévedés szabadsága o A különböző álláspontok iránti megértés A szabályok alkotása, betar/ta/tása A döntésekbe minél jobban bevonva az érdekelteket közös a szabályalkotás. Ez szükséges osztály, tantárgy, tanórán kívüli foglalkozások és iskolai szinten is. A nyílt szabályok mellett tudatosítani - amennyire lehet - a rejtett szabályokat is, vagyis az iskola életének azon elvárásait, szokásait, normáit, amelyek leginkább az iskolában dolgozó felnőttek (a nem pedagógus dolgozók is!) viselkedésében, reagálási módjaiban fejeződnek ki, s szavakban nagyon ritkán fogalmazódnak meg. Ezeknek adekvátnak kell lennie a nevelési programban megfogalmazott alapelvekkel, célokkal. "Ha zavarod az órát, vagy nem készülsz, az nem fair." Vagyis ne a büntetéstől való félelem motiváljon, hanem az, hogy a szabályoknak értelme van, vagy, mert erkölcsi normává vált a gyerekben. Bizalomra építsen, ne a közvetlen kényszerből fakadó érdekre. A szabályok elfogadásának és betartásának fejlődési folyamata az életkori sajátosságokat követve: behódolás - azonosulás (identifikáció) - interiorizáció. A gyereknek az ad biztonságot, ha tudja, hogy mi vár rá. Ezért elengedhetetlenül fontos: o a határozott értékrend megfogalmazása és következetes képviselete, o az egységes nevelői eljárások, o szankciók beépítése és szükség szerint alkalmazása, o a „szabadságod addig tart, amíg nem sérti a másik személy szabadságát” elv érvényesítése. A tér elrendezése A mozgatható bútorzat, szőnyeg, párnák lehetőséget adnak arra, hogy a hely, a tér és a szereplők más alakzatot öltsenek az óra típusának, a tananyag jellegének, feldolgozási módjának és a gyerek személyiségének megfelelően. 12

Az értékelés Az értékelés nem minősítés, mentes minden ítélkezéstől, s alapvetően jövőorientált. A jelenről, meg a múltról szólhat, amikhez viszonyítható. A jövő nem olvasható ki belőle. Egyetlen funkciója, hogy elemző módon leírja, mi jellemzi a tanuló teljesítményeit – az elvárt szinthez képest - az értékelés pillanatában, a saját fejlődési folyamatában. Az értékelésben is érvényesítjük a differenciálás elvét. Előméréssel, vagyis diagnosztikus értékeléssel indítjuk a megtanítási stratégiát, és követjük folyamatos fejlesztő értékeléssel. Minden gyermek egyéni teljesítményének fokozásához kell megtalálnunk azt a tevékenységet, amelyet pozitív értékelés kísérhet a megtanítási szakaszban, ekkor a gyermek előző önmagához mért teljesítményét értékeljük. Csak a megtanítási szakasz befejeztével következhet a szummatív, vagy normatív értékelés, majd a minősítő osztályzat. Ezek kitolódhatnak időben aszerint, hogy a gyermek számára mikor fejeződik be a valódi témavagy évfolyamzárás. Az eredmény-megállapítás kritériumrendszerének lényeges elvei: o Az értékelésnek ki kell terjednie az összes létező tevékenységre, azaz a tevékenységrendszer valamennyi területét értékelnünk kell. o Mivel a nevelő tevékenységek egyszerre produkálnak tárgyi és alanyi eredményeket, az értékelésnek nemcsak a tevékenység mérhető eredményeit (a teljesítményeket), hanem a tevékenységhez való személyes viszonyt is ki kell fejeznie. o A nevelő tevékenységek komplexitása miatt differenciált értékelési formákra van szükség. Ezek közé tartozhat, pl. a százalékos teljesítményértékelés, a kötött és kötetlen tartalmú szöveges jellemzés, stb. Célszerűnek látszik az értékelési formák olyan kombinált alkalmazása, amely kifejezi mind az objektív teljesítményeket, mind az adott tevékenységhez fűződő – egyénenként eltérő – szubjektív viszonyt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok " Minden gyereket a maga lehetséges és folyton fejlődő szintjén képessé tenni a való világ megértésére, feldolgozására ... és arra, hogy képes legyen számára elfogadható viszonyt kialakítani ahhoz a valósághoz, amelyben él." /Loránd Ferenc/ A gyerek személyiségfejlesztésében a gyerek, a szülő és a pedagógus - mint szuverén partnerek - működnek együtt. Fontos szempont, hogy a gyerek világnézeti, erkölcsi nevelésének felelőssége és joga a szülőt illeti meg. A pedagógusnak ismernie kell a gyermek előtörténetét, tudnia kell, honnan indulnak a közös úton. Feltétlen bizalommal és pedagógiai optimizmussal kell vezetni minden gyereket a saját útján. A pedagógus folyamatos értékkommunikáció révén segíti a gyereket saját értékeinek a megkonstruálásában. Ki kell alakítania a gyerekek igényességét a saját maguk vallotta értékek strukturálásában és képviseletében, miközben fenntartja és vonzóvá teszi a maga értékeit. Mindig az életkori sajátosságokhoz igazodva kell eljárni. Kisiskolás korban nagyobb szerepe van a mintaadásnak, a tanító határozott értékközvetítésének, irányításának. Az érett erkölcsi cselekvés a morális gondolkodás érett formáit feltételezi, s a morális elvek szerinti cselekvés képessége csak a fogalmi gondolkodás szintjén alakulhat ki (kb. 12 éves kortól). A szülőnek tisztában kell lennie az iskola pedagógiai programjával, nevelési céljaival és eszközeivel. A harmonikus együttműködés elengedhetetlen feltétele az azonosulás. Ahhoz, hogy a gyerek "beváljon" az életben, ki tudja teljesíteni önmagát, az iskolának az ismeretközvetítés mellett, szocializációs célok egész sorát is meg kell valósítania. 13

a/ Az autonómia (a személyiség önvezérlő képessége) lehetővé teszi, hogy az egyén ne engedje magát sodortatni a váltakozó élethelyzetek által, ellenkezőleg ő alakítsa saját arculatának, igényeinek megfelelően a szituációkat. b/ Az altruisztikus (önzetlen, áldozatkész) jelleg (szenzibilitás (érzékenység, fogékonyság), szociális extenzivitás) képessé teszi az egyént a személyes és szűkebb csoport érdekein való felülemelkedésre. c/ A morális tudatosság (realitásérzék, racionalitás, kreativitás, relativitás, legitimitás) lehetővé teszi, hogy az egyén ne legyen manipulálható, önvezérlése folyamatos önkontrollal párosuljon, normarendszere folyamatosan fejlődjék, differenciálódjék, elemeiben gazdagodjék. A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek az iskola által oktatott művészeti ágban, a különböző tanszakokban megjelennek. Az iskola a művészeti nevelés sajátos módszereivel olyan személyiségeket kíván kibocsátani, akik a mindennapokban harmóniára törekszenek. Igényük van az önművelésre, önállóságról, öntevékenységről és magas fokú együttműködésről tesznek tanúbizonyságot. A kulturált viselkedés szabályait betartják, és igényük van arra, hogy másokkal is betartatják. Az alapfokú művészeti iskolában folyó nevelés feltárja a művészeti élmény katartikus szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Iskolánk művészeti nevelése megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, amelyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A személyiségfejlesztés színterei A/ A művészeti, érzelmi nevelés, melynek elsődleges célja a személyiségfejlesztés, másodlagos a tehetséggondozás. A művészeti képzés fejleszti: o az érzékszerveket, melyek a tanulás legfontosabb eszközei, o a gondolkodást, azaz a logikát, a kombináló készséget, az originális megoldások fonását, o a személyiség önmeghatározó képességét, amely ösztönzi az egyéniség önmegismerő folyamatát, azaz magának az egyedi jellemnek a kialakulását, o az ízlést, a kritikai érzéket és a következetes bírálat képességét. A művészeti műveltségi blokk részterületei tanórákon o drámapedagógia, o vizuális kultúra, o ének-zene, o tánc. o A drámapedagógia / irodalom A drámatanítás a személyiségfejlesztés, a gyermekközpontú pedagógia alappillére. Segít az önkifejezésben, a vitakultúra fejlesztésében, a gátlások feloldásában, a kapcsolatrendszerek kiépítésében, a közösségformálásban, a tapasztalás örömében, a lelki problémák mozgatórugóinak felfedésében, fejleszti a kommunikációs készséget. Az alsó tagozaton a magyar tantárgyba építve, az alapozó szakaszban – a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolva – a nem szakrendszerű képzés keretében valósul meg. 14

o A képzőművészeti nevelés áthatja az egész iskolát, meghatározza arculatát. Jól felszerelt rajzterem segíti az oktatást. A képzőművészet, a vizuális kommunikáció, a tárgy-és környezetkultúra – különböző életkorokban, személyenként eltérő mértékben – képes kifejteni motiváló hatását, alkalmasak a differenciált képességfejlesztésre. A vizualitás nélkülözhetetlen a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. A kézműves technikák széles repertoárja gazdagítja a gyerekek kreativitását, személyiségét. o A zenei nevelés speciális, mással nem helyettesíthető szerepet vállal a lelki - érzelmi – értelmi nevelésben. A zene az emberről, annak a világhoz, az élethez való viszonyáról szól. Gyermeknevelő erejét a lélek oly mély rétegeiben fejti ki, hol a szó már kevés. A lelkesítő, örömszerző, megnyugtató vagy éppen felemelő zene, igazi érzelmek átélésével, szépre és jóra fogékony személyiséget nevel. Az összetartozás, egymásrautaltság megélésével is gyarapodnak a gyerekek. Az adott légkörben őszintén megnyilvánulhatnak, szabad önkifejezésre kapnak lehetőséget. Célunk, hogy fantáziájukat kreativitásra tudják váltani. Ösztönös zenei felfedezések, sikerélmények kísérjék az ízlésformálásuk során. A gyerekeket furulya oktatással is fejleszthetjük. o A tánc létöröm. A néptánc eszköztárával a gyermek kommunikációját, önismeretét pontosíthatja. Nemi identitástudata a helyes úton, kapcsolatteremtő képessége kulturált keretek között fejlődik. Lelki érzékenysége, finomsága megtalálja gyökereit a jeles napok, ünnepek, bemutatók, táncházak régmúltat idéző világában. A tánc a bevezető szakaszban heti egy órában, az énekzene blokkban nyer elhelyezést, az alapozó szakaszban – szintén az ének-zene tantárgyhoz kapcsolva - a nem szakrendszerű képzés keretében valósul meg. A bevezető szakaszban emelt szinten tanítjuk a művészetek műveltségi terület tárgyait: vizuális kultúra, ének-zene, tánc heti 4 órában. Művészetoktatás a tanórán kívül o Szakkörök – képzőművész, kézműves, furulya, kórus. o Megnő a napközis szabadidős programok jelentősége, elsősorban a harmadik és negyedik évfolyamon. o Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanszakain: színművészet-bábművészet ágban színjáték tanszakon, táncművészet ágban néptánc és moderntánc-kortárstánc tanszakon. Művészeti foglalkozások iskolán kívül o Színház- és múzeumlátogatás (a látottak, hallottak feldolgozása). o Szereplések, pályamunkák. o Az erdei iskolában ismerkedés a néphagyományokkal. B/ Teljes körű egészségnevelés Iskolánk tagja az Egészségesebb Iskolákért Program Európai Hálózata Magyarországi Egyesületének. Ennek keretében már 1997. óta tanítjuk az" egészséges élet" tantárgyat. Az egész/séges/ élet tantárgy főbb erényei: o önismeretre, döntésképességre, egészséges világnézetre, elfogadásra nevel, miközben mindig a gyermekek ismereteiből kiindulva - korszerű pedagógiai módszerekkel új és új ismeretekhez juttatja a tanulót, fejleszti vitakultúráját, együttműködési készségét, a csapatmunka szellemet, pozitív életvezetési szemléletet nyújt, o segíti a kapcsolatteremtő- és fenntartó készségek, jártasságok kialakulását és művelését, o tanítja az érzelmek pontos megfogalmazását és kifejezését, a másik ember tiszteletét. 15

o korszerű tanár-diák kapcsolatot feltételez. Egészségnevelés a tanórán kívül o Demokratikus légkör, egészséges környezet. o Aktív sportélet, diáksportköri foglalkozások, versenyek. Lehetőség van úszás, lovaglás, korcsolya, karate tanfolyamokon való részvételre. o A DÖK keretében gyakorolják a gyerekek a szélsőségektől mentes politizálást, az állampolgári jogokat, az érdekképviseletet. o Az Egészségesebb Iskolákért Program Európai Hálózata Magyarországi Egyesületének évente megtartott felnőtt -és gyermekkonferenciáján biztosított az ismeretek folyamatos bővítése, a kapcsolattartás. o Egészséges, esztétikus mikrokörnyezet, tiszta, kulturált étkezési lehetőség, Gyermekbarát büfé látens nevelő hatása. C/ A szöveges értékelés Részletesen a helyi tantervben. D/ Differenciált képességfejlesztés, mely hatékonyabbá teszi a bonyolult tanulási folyamatot. A gyerek szükségleteit figyelembe véve tudnunk kell, mikor, miért, melyik tárgyban kap kiemelt odafigyelést, fejlesztést az egyes esetekben. Az angol nyelv óráin a képesség szerint bontott csoportokban folyamatos a motiváció, nagyobb eséllyel segítjük a gyereket saját képességének kibontakoztatásában. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség fogalma A közösen vallott értékek mentén szerveződött egyéneket a közösen folytatott tevékenységek különböző színterein megélt saját élményeik teszik a közösség tagjaivá, fejlesztik személyiségüket. A közös tevékenységben megélt személyes élmény, az értéképítési folyamat közben megtapasztalhatják önmagukat. A hagyományos közösségek (osztály, csoport, évfolyam) mellett minél több lehetőséget biztosítunk a spontán közösségek szerveződésére. Segítjük a gyerekeket abban, hogy megalkossák szabályaikat, meghatározzák működési rendjüket, mert ez ad biztonságot, ez készíti elő önállóságukat. A közösség-építés szakaszai: o a közösségi élet szokásainak kialakítása, o a közösségi viszonyok elmélyítése, az empátia fokozatos felébresztése, o a közösség kohéziójának megerősítése. Objektív nehezítő körülmény, hogy a megváltozott iskolaszerkezet miatt 4. és 6. évfolyam után újjá kell szervezni a már kialakult (és jól fejlődő, működő) közösségeket. A közösségi élet színterei az iskolában: a) Szervezett o osztály, csoport, napközi, szakkör, tanfolyam, sportkör, o DÖK o Iskolarádió és újság o Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanszakai b) Spontán szerveződések A közösségi élet formálását/formálódását elősegítő tevékenységi formák, közös élmények o Tanórán: csoportmunkák 16

o Tanórán kívül: közös programok - kirándulás, színház- és múzeumlátogatás, klubdélután, ünnepek, előadások, erdei iskola, a hagyományok. A nevelésben nem választható szét az egyéni személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés, ezért a két területet egységben látjuk, és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok is ezt a szemléletet tükrözik. Az alapfokú művészetoktatás táncművészeti és színművészeti ága eleve közösségi tevékenység, de épít az egyén szerepére is. A nevelés során önálló egyéniségek személyiségfejlesztése folyik. Célunk azonban az is, hogy az önálló személyiségüket megtartva igazi alkotó közösséggé formáljuk a kezdeti heterogén csoportokat. Ennek a törekvésnek az a célja, hogy a közös művészeti élmény is az öröm forrása legyen, hogy a közös élmények erősítsék személyiségüket. A közösségfejlesztés során a társakhoz való kötődést, alkalmazkodást, az összetartozás érzését, illetve a közösen elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg tanítványaink. A közös szituációs játékok, a szereptanulás, a közös éneklés, népi játékok, tánc, közös alkotások kiemelkedően fontos szerepet játszanak az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösségnek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményeinek elismerése, ennek fejlesztése a művészi tevékenységbe beágyazottan jelenik meg. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése (pl. a színjáték-produkció, koreográfia). A tanuló a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adhatunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ezáltal fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítőszándék kifejeződése. A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek. A személyiség- és közösségfejlesztési munkánk a tanév első hetében megkezdődik, azzal a céllal is, hogy az önálló személyiségek a tanév során koherens közösséggé szerveződjenek, akiket a közös érdeklődés még inkább összetart. Ennek érdekében a tanév első hetében az iskola tanárai találkozóra hívják a növendékeiket, hogy tájékoztatót tartsanak, milyen táncokat tanulhatnak, milyen színjátékokban szerepelhetnek a jövőben. Az iskola a tanulók egyéb kulturális igényeinek kielégítésére is gondot fordít. Közös kirándulások az ország kulturális hagyományainak megismeréséért, múzeumok megtekintése. Közös színház-látogatásokat tervezünk, a tanév során legalább két előadást nézünk meg, esetleg közösen a szülőkkel. A művészeti iskola a szorgalmi időszakon kívül is szervezni kíván belföldi és külföldi nyári táborokat. A külföldi kapcsolatok kialakításában együttműködünk az általános iskolával, az önkormányzattal, a kerületi művelődési intézményeivel, és a személyes kapcsolatokat is szeretnénk felhasználni. A művészeti ágaknak megfelelő táborokban a gyerekek a nyaralás örömei mellett, intenzívebben foglalkozhatnak a választott művészeti területekkel. A szakfoglalkozásokat tanáraink mellett meghívott művészek, szakemberek tartják. A művészeti iskola törekvése, hogy pozitív képet alakítson ki az országról, a szűkebb környezetéről tanulóiban, ezért - hagyományteremtésként is – az általános iskolával közösen nyilvános rendezvényekkel ünnepli meg a nemzet és a kerület ünnepeit, a jutalmazási lehetőségeket erre használja fel. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 17

Egy osztályközösség maximum 2-3, problémával küzdő gyereket tud befogadni. Legfontosabb, a probléma mielőbbi feltárása a szülő és szakemberek bevonásával, a szükséges terápia és együttműködés beindítása, továbbá a fejlesztőmunka elkezdése. Minél korábban kerül erre sor, annál nagyobb esély van a probléma rendezésére. Ezért fontos, hogy tanév elején minden osztályfőnök feltérképezze, hogy tanítványai harmonikus fejlődéséhez kinek milyen segítségre van szüksége. Erről diplomatikusan és tapintatosan tájékoztatja a szülőt, akit mindenképp partnernek kell megnyernie az ügy érdekében. A fejlesztőpedagógusoknak pontosan tudniuk kell a problémákról, mert csak így tudnak segítséget nyújtani. A segítségkérés felelőssége az osztályfőnöké. A fejlesztőpedagógusi kompetenciának nem része a gyermek vizsgálata, ezért fontos, hogy a tanulási és/vagy magatartási gonddal küzdő gyerek, a Nevelési Tanácsadó szakembereihez legyen irányítva, akik a vizsgálatot elvégzik, és instrukciót adnak a családnak, valamint a fejlesztést végző szakembernek is. A fejlesztőpedagógusok ily módon pontosan tudják, kinek milyen fejlesztést kell biztosítani, mikor lesz a következő vizsgálat. A szakvéleményekről minden kollégának tájékoztatást és fénymásolatot kell kapnia az osztályfőnöktől. A gyermek nevelése-oktatása csak így lehet eredményes. A személyiség- és magatartásproblémák kategóriái: o agresszivitás (fizikai és lelki erőszak), o regresszivitás (félénkség, szorongás, a társas kapcsolatok hiánya), o instabilitás (hangulatlabilitás, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés), o apátia (érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás), o antiszociális magatartás (lopás, csalás), o patológiás tünetek (depresszió), o iskolai problémák (gyenge tanulmányi eredmény, az iskolai felszerelés hiánya). A viselkedészavar okai lehetnek: családi, iskolai, társas kapcsolatok. A viselkedési zavarokban a gyermek fejlődésének nehézségeit látjuk. Stratégiáink a problémák megoldására: o békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, o terápiás megoldás, gyógyító jellegű, o kompenzatórikus, a jóvátételre épít, o büntető, szankciókkal befolyásoló. Lehet, hogy tanulási zavar, részképességhiány áll a viselkedési zavarok hátterében. Segítők: tanítók, tanárok, az iskola fejlesztő pedagógusai (végzettségük és reméljük, hogy egyszer státuszuk alapján is), az iskolapszichológus, a Nevelési Tanácsadó, a Családsegítő Szolgálat szakemberei, a gyermekvédelmi felelős, nem utolsósorban a szülők. A megváltozott, illetve változóban lévő munkaformák és tanárszerep kedvez a konfliktus elkerülésének. A szöveges értékelés ugyancsak nagy kifutási időt biztosít. Ha sikerül feltárni a gyerek érdeklődési irányultságát, őt tevékenykedtetjük, sikerhez juttatjuk, önbizalmát megerősítve megkönnyíthetjük helyzetét. Az adott közösség szabályait mindenkinek be kell tartania! A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység „A gyerek csupa lehetőség.” Ancsel Éva 18

Célunk, hogy tanulóinkat korszerű, versenyképes és használható tudáshoz juttassuk. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk minden gyermekben azt az értéket, amiben kibontakozhat, hogy önmagát és környezetét formálni képes gyermeki személyiséggé váljon. Törekvésünk, hogy tanulóinkat – személyiségük tiszteletben tartásával – segítjük képességeik kibontakoztatásában. Minden gyerekben ott szunnyad a tehetség csirája. Az alsó tagozaton folyó gazdag tevékenykedtetés, a művészeti nevelés, az esetenkénti csoportbontások a művészeti, az angol nyelv, a magyar nyelv és irodalom és a matematika órákon, a differenciált képességfejlesztés segít ezt felszínre hozni. Az ének-zene, a rajz, a drámapedagógia, a tánc tág teret ad a gyermeki képességek megnyilvánulásainak és fejlesztésének/fejlődésének. A differenciált képességfejlesztő foglalkozások a csoport, illetve az egyén szintjéhez szabott feladatokkal bontakoztatják, fejlesztik a tehetséget. Ezt teszik teljessé az alapfokú művészetoktatás tanszakai, a délutáni tehetséggondozó szakkörök, a napközi, a tanórán kívüli programok, a DÖK, az iskolaújság és rádió, a szaktárgyi versenyek, a házi és egyéb szereplések, fellépések, pályamunkák. A tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek o a diák o az osztályban tanító pedagógusok o a gyermek szülei o a gyerekkel foglalkozó más személyek: művésztanárok, szabadidő-szervező, edző, stb. Fórumai o tanórai és tanórán kívüli foglalkozások A tehetséggondozás folyamatát segítő eszközök o évfolyam-megbeszélések o egyéni fejlesztési tervek

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Célunk, hogy megelőzzük, elhárítsuk, vagy enyhítsük azokat a gyermekekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődésüket megzavarják, vagy gátolják, másrészt segítsük a pozitív hatások érvényesülését. Feladatok o Megelőző, gondozó és korrigáló tevékenység (osztályfőnök). o Jelzés, szűrés, ügyintézés, javaslattétel (gyermekvédelmi felelős). o Pozitív, egészséges életfelfogás hangsúlyozása. o Egyéni felelősségérzet fokozatos, folyamatos kialakítása. o Tolerancia, a másság elfogadásának kialakítása. o Önérzet, önbecsülés erősítése. o A feladatok megvalósulását segítő tevékenységek: o Előzetes tájékozódás az óvodában. o Családlátogatás. o Szakemberek és a család bevonásával okfeltárás, egyéni terv készítése, külső (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság) segítség igénybevétele. o Rendszeres - havonkénti - igazgatói fogadó délutánokon esetmegbeszélés, tanácsadás. o A tanulás tanítása. o Fejlesztő pedagógusok munkája. 19

A gyermek-és ifjúságvédelem területén legfontosabbnak a megelőzést tartjuk. Ezt szolgálja egészségnevelő programunk. Az iskola az egészséges személyiségfejlődést helyezi előtérbe, azonban a megnövekedett társadalmi feszültségek, gondok mellett önmagában nem lehet sikeres a gyermekvédelmi problémák kezelésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka folyamata A munka koordinálója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az iskola egészségfejlesztési programja a hátrányos, illetve veszélyeztető körülmények megelőzését szolgálja. A veszélyeztető, hátrányos körülmények feltárását a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel, a gyermeket tanító pedagógusokkal, az iskolapszichológussal, a védőnőkkel és más, a gyermekkel kapcsolatban lévő személyekkel (iskolaorvos, óvónők, stb.) együttműködve végzi. Nagymértékben támaszkodik az osztályfőnök családlátogatási tapasztalataira. Szükség szerint az osztályfőnökkel együtt, vagy külön is meglátogatja az érintett családokat. Minden tanév elején teljes körű felmérést végez a tanulók körében. Nyilvántartja a hátrányos helyzetű tanulókat. A veszélyeztetettség okának típusa szerint listát készít, melyet a tanév során ugyancsak folyamatosan korrigál. Az adatokat szigorúan bizalmasan kezeli. Adatszolgáltatásnál a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően jár el. A problémák feltárása után, a partnerekkel együttműködve cselekvési tervet készít, amelybe – lehetőség szerint – bevonja a szülőt. A problémák megszüntetésében, enyhítésében, azaz a cselekvési terv végrehajtásában – a munkaköri leírás szerint - együttműködik a belső és külső partnerekkel. Negyedévenként, a szöveges értékelés előtt, egyeztető megbeszélést tart a partnerekkel. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Legfontosabb: a kudarc okának felderítése. Dokumentumok: o az óvoda iskolaérettségi lapja, o a Nevelési Tanácsadó/Szakértői Bizottság szakvéleménye, o a tanító tapasztalata, o a gyermeket tanító pedagógusok problémaészlelése. Segítséget nyújthat: o tanító, tanár, napközis nevelő, o fejlesztőpedagógus, o logopédus, o külső szakemberek, o iskolapszichológus, o gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának három fő területe o Intenzív fejlesztés az alapozó szakaszban. o Az iskola programja több ponton érinti a kudarc kialakulásának megelőzését, illetve kezelését. o A nem egészségügyi okból felmentett tanulók segítése. A fejlesztés, a felzárkóztatás folyamatának egyik láncszeme, lehetősége. A fejlesztőpedagógusi végzettséggel is rendelkező tanítók a tanítói munkával párhuzamosan látják el ezt a feladatot. 20

Célja: azoknak a gyerekeknek a foglalkoztatása, akik hátrányban vannak társaikhoz képest is a tanulásban, mert bizonyos részképességük fejletlensége nem biztosítja a problémamentes tanulást. A fejlesztés során a középpontban a készség- és képességfejlesztés áll. Minden tanév elején az első osztályos tanulók részére összeállított vizsgálati sort (DIFERmérés) végezzük el. Ez alapján betekinthetünk a tanulók aktuális érettségébe. A fejlesztő foglalkozásokra bekerülni a fent megnevezett dokumentumok alapján lehet. A kiválasztott tanulók szüleinek írásban ajánljuk fel segítségünket. A döntés joga a szülőt illeti meg. Vizsgáljuk: o a vizuális memóriát o a hallási figyelmet o a beszédészlelést o a szókincset o a szerialitást o a gondolkodást. A fejlesztés területei: o térészlelés, térérzékelés o szem-kéz koordináció o iránykövetés o alak-háttér megkülönböztetés o alak-forma állandóság o figyelem o gestalt látás o finommozgások o hallási figyelem o testséma o vizuális emlékezet o figyelem o általános tájékozottság o beszédkészség. Általában 3-4 területet fejlesztünk egy időben intenzíven. Mivel nincs függetlenített fejlesztőpedagógusunk, a fejlesztés elsősorban az első és a második évfolyam tanulói számára biztosított. A foglalkozások a tanítók szabad óráihoz igazodnak, ez a gyerek szempontjából nem a legkedvezőbb megoldás. Egyelőre nem rendelkezünk fejlesztőszobával, a fejlesztőórák a szabad tantermekben zajlanak. A gyerekek szívesen járnak a foglalkozásokra, mert sok sikerhez és örömhöz jutnak. Feltehetőleg ebben szerepet játszik az a tény is, hogy pályázaton nyert pénzből jól használható gazdag eszköztárral rendelkezünk. A jövőre vonatkozó terveink: o főállású fejlesztőpedagógus alkalmazása, fejlesztőszoba kialakítása o a gyerek tanóráihoz igazodó fejlesztőmunka o a folyamat teljes körű végigvitele o a delacato program alkalmazása a nagymozgások fejlesztésére.

Pedagógiai programunk a következő pontokon foglalkozik a tanulási kudarc elkerülésével, illetve kezelésével. 21

   

Differenciálás a tanítás-tanulás folyamatában (10. oldal) Az értékelés alapelvei (36. oldal) Az iskolai beszámoltatás formái, rendje (40. oldal) Az egészségfejlesztési program (32. oldal)

A nem egészségügyi okból felmentett tanulók segítése Bár törvényi kötelezettségünk nincs a magántanulók e körében, a gyermek az alábbi lehetőségekkel élhet.  Részt vehet a szaktanárok differenciált képességfejlesztő óráin. Erről a szülőt az osztályfőnök tájékoztatja írásban.  Az egyes témák lezárását előkészítő rendszerező, összefoglaló órákon megjelenhet, a témazáró, felmérő dolgozatokat megírhatja. Ezáltal csökken az osztályozó vizsgákon a terhelés, a stressz, s ezzel arányosan növekedhet a sikerélmény. Mindez a szülő és a szaktanárok részéről folyamatos kapcsolattartást feltételez. A nyolc év során felvételt nyert tanulóknál a szaktanárok jelzése alapján döntünk arról, hogy szükséges-e a szakértői vizsgálat, vagy elegendő az iskolai lehetőségek igénybevétele. Nagyon fontos, hogy mielőbb megtörténjen a - belső vagy külső - vizsgálat, elkerülve ezáltal a gyerek önértékelésének csökkenését, esetleges magatartási problémák kialakulását. A sajátos nevelési igényű tanulók - a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, érzékszervi fogyatékossággal rendelkező tanulók esetén a gyengénlátók – nappali rendszerű általános iskolai integrált nevelési, oktatási folyamatában együttműködünk a Benedek Elek Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ, a Nevelési Tanácsadó és a Gyengénlátók Általános Iskola szakembereivel. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A családlátogatás jó alkalom a gondok feltárására. A tanító/osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, a szabadidő-szervezővel karöltve a gyermek problémájának, szükségleteinek megfelelően intézkedik. o Bevonja a gyereket az egész napos iskolai foglalkoztatásba (napközi, tanulószoba). o Érdeklődési körének megfelelő tanórán kívüli tevékenységre ösztönzi, hívja fel a figyelmét (szükség esetén térítési díjkedvezménnyel). o Javasolja az alapítványi támogatást, önkormányzati segélyezést. o Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a Családvédelmi Szolgálattal, illetve a Gyámhatósággal. Fokozott, személyre szóló érzelmi kapcsolat biztosításával támaszt nyújt a gyereknek. A szociális hátrányokat segítő tevékenységek  A tanulási zavarokkal küszködő tanulók esetében Első lépés a tanulási zavarral küszködő tanulók kiszűrése, majd az okok feltárása. A családlátogatás során megfigyeljük a kialakulást determináló szociális viszonyokat, a család szerkezetét, a családtagok kapcsolatát és a gyerek helyét a családban. Célszerű anamnézis felvétele (megismerni a gyerek korai fejlődésmenetét) a szülőkkel.

Egyes tanulók esetében csak részképesség-zavarról beszélhetünk (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia). Ebben az esetben a családi háttér vizsgálatát kezdeményezzük, végezzük el. 22

A gyenge tanulmányi eredményű gyerekekkel kapcsolatban egyéni fejlesztési tervet készítünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulási technikák tanítására (lényegkiemelés, idegen szavak helyettesítése), tantárgyi korrepetálások kezdeményezésére és tantárgyi felmentések előkészítésére. A gyermekvédelmi felelős – szakember irányításával – pályaválasztási tanácsadást szervez, mely a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatása között szerepel. Igény esetén – ugyancsak szakember bevonásával – szülői csoportot szervez, ahol felkészülhetnek a problémák kezelésére. Segítséget nyújt pénzbeli segélyek igényléséhez a rászorult családoknak.  Kapcsolati zavarokkal küszködő tanulók esetében Minden problémás esetben első lépés a család megismerése, külön figyelmet fordítva a gyerek-szülő kapcsolatára, amely jelentősen befolyásolja a tanuló viselkedését az otthonon kívül. Legfontosabb a panaszok meghallgatása, egy olyan bizalmi kapcsolat kiépítése, ahol a diákok bármilyen problémával megkereshetik a gyermekvédelmi felelőst vagy más, a gyerekhez közelálló pedagógust. Az iskolában a zavar megszüntetése érdekében, tinicsoportot lehet kialakítani önismereti játékok alkalmazásával a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve az iskolapszichológus közreműködésével. Az osztályfőnökök szociometriai mérésekkel feltérképezik a perem- és sztárhelyzetű gyerekeket. Segítik a peremhelyzetű gyerekek bevonását a csoportba, valamint lehetőséget nyújtanak minden tanuló számára a jó értelemben vett „sztárhelyzet megtapasztalására”. Kiemelkedő figyelmet fordítunk a gyermekbántalmazás megelőzésére.  Szociális zavarokkal küszködő tanulók esetében Elsődleges feladatunk az okok feltérképezése családlátogatás során. Az iskola minden esetben nyújt étkezési kedvezményt, illetve tankönyvtámogatást. Ezen kívül a gyermekvédelmi felelős feladata egyéb erőforrások felkutatása: pályázatok, civil szervezetek, szponzorok, alapítványok megkeresése.  Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók esetében Kiemelkedően fontos a jó kapcsolat kiépítése a családokkal és környezettanulmány készítése. Esetenként változó, hogy a családoknak szociális, vagy pszichológus által nyújtott segítséget, esetleg mindkettőt kell adni. Hangsúlyos feladat az állandó és folyamatos kapcsolat a szociális háló más intézményeivel. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak megelőzésére, a fennállók kezelésére hatékony módszer a gyerekek különböző szabadidős programokba való bevonása, valamint a deviáns viselkedést megelőző programok szervezése. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott nevelési, oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközein és felszerelésein túl az alábbiak szerint.  Három próbateremre, öltözőkre, jelmez-és kelléktárra.  Az általános iskolai oktatáshoz fejlesztőszobára és igazgatóhelyettesi szobákra.  Számítógép minden terembe hálózatra kapcsolva.  Művészeti galéria  Interaktív táblák  Projektorok  A művészeti tanszakok jelmez- és kelléktárának folyamatos fejlesztése  Természetismeret 23

         

Hordozható mikrolabor készlet Mini meteorológiai állomás Víz, talaj, levegő szennyezettség mérő-vizsgáló felszerelés Hegységképződési modellek (vetődés, gyűrődés, vulkán) Kontinensek természetföldrajzi duótérképei (Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia A Föld domborzata, Naprendszer) Magyarország nemzeti parkjai, természetvédelmi területei Tellurium Virágmodellek /búza kalász-, almafa, keresztes, pillangós, tulipán virág(zat) / Turistatérképek Kerekes távolságmérő

 Földrajz        

Gazdasági fali térképek Magyarország Magyarország régiótérképe (fali) Európai Unió tagállamai térkép(fali) Tematikus térképek (csapadék, napsütéses órák Magyarország világörökségi listán szereplő egységeinek bemutató tablói Földszerkezeti földgömb Barométer, hidrométer Digitális oktatócsomagok

 Biológia     

Az élővilág törzsfája (fali) Anatómiai táblakép-sorozat Anatómiai modellek (fül, gége, torzó, agy) Optikai lencsekészlet Digitális oktatócsomagok

 Kémia       

Kipp-készülék Gázfejlesztő lombikok Elem- és vegyületmodellek (grafit, gyémánt, nátrium-klorid, kalcium-karbonát, jód, egyszeres és többszörös kovalens kötés, fémrács) Periódusos rendszer (fali ) Fémek jellemerősségi sora (fali táblakép) Digitális oktatócsomagok Folyamatos vegyszerpótlás

 Fizika      

Lencsekészlet Mechanikai bemutató készlet Sűrűségmérő SI-mértékegységek, fizikai összefüggések táblakép Elektromos demonstrációs tanulói készlet Digitális oktatócsomagok

Megjegyzés: elavult

A tanítási-tanulási folyamatban szükség van minden hagyományos és korszerű taneszközre a minőség, a hatékony ismeretszerzés, a készségek, képességek fejlesztése érdekében. A művészeti iskolában az oktatási eszközök biztosítottak, folyamatos fejlesztésre – a mindenkori költségvetés függvényében – van lehetőség. (A taneszközök listája a mellékletben megtalálható.) A művészeti iskola egyéb tárgyi feltételeit az általános iskola biztosítja. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei Személyi feltételek 24

Két fő fejlesztő pedagógus és egy fő gyógypedagógus végzettséggel is rendelkező tanító van iskolánkban. A valódi hatékonysághoz szükségünk van egy státuszra. Dologi feltételek A művészeti tevékenykedtetés eszközigényes, ezért többletbevételre van szükségünk. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Programunknak megfelelően nyitottak vagyunk. A problémát inkább megelőzni szeretnénk, mint kialakulását hagyni. Valamennyien - pedagógusok, technikai dolgozók és szülőkszeretnénk jól eleget tenni vállalt feladatainknak. Az iskola külső és belső kapcsolatának rendszere egymásra épül. Hatékony nevelő-oktató munka nem valósítható meg a szülők közreműködése nélkül. A nyitott iskola aktív együttműködésre törekszik partnereivel  az odajáró gyerekekkel és családjukkal  a kerületi intézményekkel  a helyi társadalommal, társadalmi szervezetekkel. Ennek érdekében rendszeresen, szervezünk az iskolahasználók és/vagy a lakosság számára nyitott rendezvényt. Szakmai munkánkról, intézményünk életéről folyamatosan tájékoztatjuk a helyi közvéleményt – a helyi média, weblap működtetése – útján. A szülők részére  Hivatalos formák Fogadóórák, szülői értekezletek, fórumok, igazgatói fogadódélután, iskolaszék, nyílt órák, nyílt napok, családlátogatás.  Kötetlen találkozások Farsang, koncertek, kirándulások, iskolai vizsgaelőadások, alkalmi kapcsolatfelvétel

ünnepségek,

bemutatók,

művészeti

 A partneri együttműködést segítő alkalmak Döntések előtt kérjük a szülők kritikai véleményét. Gyakran élünk a hírlevél útján történő tájékoztatás lehetőségével. Októberben "Baráti estet" szervezünk az új és a régi partnerek számára. Színvonalas kultúrest keretében kötetlen eszmecsere során közelebb kerülnek egymáshoz az együttműködő felek. Könnyebben felszínre jöhetnek a látens igények is. Nevelési értekezleteinkre gyakran a szülőket is meghívjuk. Szakköröket, foglalkozásokat tartanak szülők a tanulóinknak. A gyerekek részére  Hivatalos formák A tanórákon kívül rendelkezésükre áll az igazgatói fogadódélután. A diákönkormányzaton keresztül folyamatos az információcsere. Diákközgyűlés, tanulógyűlések.  Kötetlen találkozások A szülőknél felsoroltakon kívül gyakorlatilag bármikor bármilyen problémájukkal fordulhatnak a felnőttekhez. 25

 A partneri együttműködést segítő alkalmak. A műsorokra, versenyekre való készülés. Az óvodások fogadása. Az együtt készülődés közben megélt kapcsolatok.  Az iskola hagyományos rendezvényei.  Nyolc éve segíti munkánkat egy részfoglalkozású iskolapszichológus. A tanulók, a pedagógusok és a szülők nagyon jó munkakapcsolatot alakítottak ki a pszichológussal. Szívesen dolgoznának többet is vele. A szülőkkel meglévő jó kapcsolatunkat erősíteni szeretnénk azzal is, hogy a sítáborba, a nyári művészeti táborokba, a külföldi utakra minél több gyereket viszünk el, esetleg nagyobb szülői kísérettel. Az esetleges szponzorok és szülők, gyerekek közös rendezvényeit valósítjuk meg a gyerekek díszelőadásaival. Az iskola hagyományai  Az iskola névadójának emlékére az osztálytermek díszítésénél minden osztály egy idézetet választ, és azt egy arcképpel együtt a falra teszi.  Arany János születésnapján (március 2.) megkoszorúzzuk az iskolában a költő szobrát, s elindítjuk az "Arany János-hetet". Irodalmi, művészeti, tanulmányi, egészségnevelési és sportversenyt rendezünk. A hetet kulturális műsorral zárjuk.  Iskolaújság kiadása (ha a személyi feltételek lehetővé teszik)  Iskolarádió működtetése (ha a személyi feltételek lehetővé teszik)  Rendezvények, ünnepségek o Óvodások fogadása o Az első osztályosok fogadása és megajándékozása o Tanévnyitó o Év eleji kirándulás o Október 6. megünneplése o Baráti találkozó o Október 23. megünneplése o Nyílt órák és napok o Tanulógyűlések o Diákközgyűlés o Tanulmányi versenyek, sportvetélkedők o Mikulás-ünnep o Karácsonyváró-napok o Farsang o Arany János-hét o Március 15. o Április 11. Költészet napja o Anyák napi ünnepségek o Tanulmányi kirándulás o Sportnap, gyermeknap o 8. osztályosok búcsúztatása, ballagás o Tanévzáró ünnepség 26

Környezeti nevelési program I. Helyzetelemzés, helyzetkép I/1. Hagyományok, iskolatörténet Az Arany János Általános Iskola Zugló Törökőr városrészében, zöldövezetben fekszik.52 éve fogadja tanulóit, barátságos, gyermekbarát körülményekkel és szemlélettel. Az iskola környéke parkosított, városi szempontból nézve csöndes.

II.

Évek óta pedagógiai programunk fő szempontjai az egészséges életre nevelés, a művészeti nevelés és az emelt óraszámú angol nyelvoktatás. Több éve szervezünk tanulóink részére erdei iskolai lehetőséget; részt veszünk kerületünk „Talpalatnyi Föld” vetélkedő sorozatán; minden évben látogatjuk tanulóinkkal a kerületi Helytörténeti Kiállítást; részt veszünk a kerületi Kihívás Napján illetve iskolai keretben szervezünk játékos foglalkozásokat. I/2. Belső feltételek I/2.1. Épület Osztálytermeink világosak, felszereltségük (padok, székek) folyamatosan újulnak. Az épületben a „belső udvar” gondozása rendszeres. A tisztálkodási lehetőségek higiénikusak. Tanulóink felszerelésüket, személyes tárgyaikat kettesével-hármasával a folyosón elhelyezett szekrényeikben tárolhatják. Az iskolában a diákok az őszi, téli időszakban váltócipőt használnak. A világítótestek neoncső rendszerűek. Az iskola technikai felszereltsége, bár az alapvető eszközökkel rendelkezünk, folyamatos frissítést igényel (multimédiás eszközök). Már kiépítésre került az iskolarádió. Az épület dekorációjának jelentős része folyamatosan változik, tükrözve az iskolai rendezvényeket, eseményeket, illetve tanulóink éppen kész munkáit. I.2.2. Étkezés: Az iskola épületében kb. 100 fő befogadására alkalmas tágas, világos, kulturált étkezést biztosító étkező található. , melynek berendezése a 2003/2004-es tanévben került részleges felújításra. Az iskolai konyha tálaló jellegű, az étkezést a Junior 38. számú konyhája szolgáltatja. A HACCP előírásoknak megfelelően melegítőpultban tároljuk az ételt. Az 1-3. évfolyamon a tanulócsoportok kiszolgálásban részesülnek. kerülnek, 4-8. évfolyamon önkiszolgálási rendszer érvényesül. Az étkezési eszközök elfogadhatóak, tiszták, szalvéta mindig áll a tanulók rendelkezésére. I/2.3. Iskolaudvar Az iskola udvarán sportpályák (futball, kosárlabda) és zöld területek váltják egymást. Az alsó tagozat részére természetes alapanyagú játszótér került kialakításra. Számos fa árnyékolja be az udvart, s több kerti pad teszi lehetővé a pihenést. I/2.4. Iskolai büfé: Az intézményben egészséges ételeket és italokat árusító büfé működik. I/2.5. Egyéb Évek óta szelektív hulladékgyűjtés (elem) és papírgyűjtés folyik. Ennek folytatása és szélesebb kiterjesztése terveink közé tartozik. Erőforrásaink II/1. A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezetnevelési program megvalósításához nélkülözhetetlen. Szeretnénk, ha a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozná az iskolai környezetnevelési programokat (erdei iskola, témanap stb.). II/2.2. Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti program színesebbé tételéhez 27

nélkülözhetetlen ezen intézmények látogatása. Célunk, hogy minden tanulónk tanulmányai során részt vegyen múzeumi órán, jusson el a Helytörténeti Kiállításra, a Fővárosi Növény- és Állatkertbe. A kapcsolattartást az osztályfőnökök, szaktanárok és a szabadidő felelős végzik. II/2.3. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi, egészségügyi szempontból jól működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk a későbbiekben is. A kapcsolattartást az iskola vezetősége ill. a kijelölt kollégák végzik (baleset- és tűzvédelmi felelős, stb.). II/3. Anyagi lehetőségeink 1. Pályázatok 2. Fenntartói támogatás 3. Alapítványi támogatás – rászorultsági alapon 1. Esetleges saját bevételek (pl. teremkiadás) részarányosan. III. Jövőkép, alapelvek, célok III/1. Környezeti nevelési szemléletünk, jövőképünk Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a diákok és a szülők által közösen alakítva még hangulatosabbá válna a környezet, megvalósulna az energiatakarékosság, a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb környezetben tanulhatnának, aktívabban vehetnének részt környezetünk védelmében, alakításában. Diákjaink személete, életmódja változzon környezetbaráttá! III/2. Alapelveink  Ökológiai gondolkodás kialakítása  Rendszerszemléletre nevelés  Fenntarthatóságra nevelés  A környezetetika hatékony fejlesztése  Érzelmi és értelmi környezeti nevelés  Környezettudatos magatartás és életvitel segítése  Az állampolgári felelősség felébresztése  Az alternatív megoldások kialakítása  Problémamegoldó képesség fejlesztése  Ok-okozati összefüggések felismerése, megértése  A globális problémák felismerése, megértése III/3. Rövid távú céljaink      

A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához A „Zugló tanterv” alkalmazása a szakórákon, illetve szakkörökön Kerületünk nevezetességeinek feltérképezése, feldolgozása A környezeti nevelési beépítése a szaktanmenetekbe Hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon Multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon

III/4. Hosszú távú céljaink Váljanak tanítványaink környezettudatos állampolgárrá, ismerjék meg a környezetbarát anyagok és technológiák felhasználását! Értsék meg a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét, vegyék észre a helyi és globális problémákat, tudjanak hatékony megoldásokat tervezni és végrehajtani! Értsék meg a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okait! Ismerjék fel az ember és a természet szoros kapcsolatát, s tudják, hogy a harmonikus együttélés 28

eredménye a szerves (organikus) kultúra. IV. Tanulásszervezési feladatok IV/1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egészséges kép alakuljon ki az őket körülvevő világról, ezért igen fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Lehetőségeink  Terepi munka: terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások, városismereti játékok  „Látogatások”: múzeumi órák, állatkerti órák, üzemlátogatások  Versenyek: iskolai szervezésű, kerületi szervezésű  Szakkörök  Témanapok  Jeles napok  Iskolaújság, „Zöld oldalak”  Akciók  Kézműves foglalkozások  Tanórákon: az adott témákhoz hozzárendeljük azok környezetvédelmi, nevelési vonatkozásait. Kiemelten kezeljük a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozásokat, jelentős szerepet biztosítunk az önálló ismeretszerzési lehetőségeknek.  Érintett tantárgyak:  természettudományos tantárgyak  magyar nyelv és irodalom  történelem  művészeti tantárgyak  osztályfőnöki órák  egészséges élet  etika  idegen nyelv IV/2. Módszerek  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák  játékok (pl.: drámajáték, stimulációs játékok)  riportmódszer (kérdőív, riportok, interjú)  projekt módszer ( pl: savas eső, globális felmelegedés, stb.)  terepgyakorlati módszerek:  művészeti kifejezési módszerek V/3. Taneszközök Az iskola az alapvető oktatási eszközökkel rendelkezik, szakkönyveink fejlesztésre szorulnak. Folyamatos pótlásra szorul a vegyszerkészlet. A fejlődéssel együtt fejleszteni kell a környezeti nevelés szakirodalmát, és a legújabb szemléltető eszközöket. Az esetleges nyári szaktáborok működtetésénél biztosítani kell a biológiai és kémiai vizsgálathoz, illetve a levegő-, talaj –, vízvizsgálathoz szükséges eszközöket, vegyszereket, folyamatosan frissíteni kell a CD-könyvtárat. Biztosítani kell a programhoz szükséges audiovizuális ill. multimédiás eszközök hozzáférhetőségét. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye: 29

   

minilaborok légszennyezettség-mérő mini időjárás-állomás talaj- és vízvizsgáló eszközök.

V. Kapcsolatrendszer, kommunikáció A környezeti nevelés során nélkülözhetetlen a kommunikáció különböző formáinak alkalmazása. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. V/1. Iskolán belüli kommunikációs formák  kiselőadások tartása  házi dolgozat készítése  az iskolarádió, iskolaújság megfelelő rovatai  tablókészítés Az iskolán kívüli kommunikáció formái  környezet- és természetvédelmi cikkek feldolgozása  környezetvédelmi rádió- és televíziós hírek feldolgozása  A Zugló TV és újság figyelése környezetvédelmi vonatkozásban VI. Pedagógus- továbbképzés Megtervezésekor célszerű külön figyelmet fordítani arra, hogy a környezeti nevelés elvei és gyakorlatának fejlesztése is érvényesüljön. VII. Iskolai környezet Energiatakarékosság szempontjából nélkülözhetetlen a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése.

Egészségfejlesztési program Célunk: iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Melyek az egészséges iskola ismérvei?  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.  Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. 30

Mi az egészség? Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki, szociális jóllét állapota. Az egészség kiteljesedésére négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: 1. ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), 2. ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, 3. ha individuális önállóságát megőrzi és végül, 4. ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe. A gyerekek és fiatalok hosszú időt töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. a. Létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, b. Másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, amely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola, a családi környezet mellett, a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Előzmények a) Iskolánk 1996-ban csatlakozott az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózatának Magyarországi Egyesületéhez. 1997. óta tanítjuk az egészséges élet tantárgyat a felső tagozaton heti egy órában. A tantárgy főbb erényei:  önismeretre, döntésképességre, egészséges világnézetre, elfogadásra nevel, miközben mindig a gyermekek ismereteiből kiindulva - korszerű pedagógiai módszerekkel új és új ismeretekhez juttatja a tanulót, fejleszti vitakultúráját, együttműködési készségét, a csapatmunkaszellemet, pozitív életvezetési szemléletet nyújt,  segíti a kapcsolatteremtő- és fenntartó készségek, jártasságok kialakulását és művelését,  tanítja az érzelmek pontos megfogalmazását és kifejezését, a másik ember tiszteletét.  korszerű tanár-diák kapcsolatot feltételez. b) Alapelvünk: az otthonról hozott uzsonna nemcsak fizikai, hanem lelki táplálék is. Mindemellett elfogadtuk, hogy nem mindenkinek és nem mindig csomagolnak uzsonnát, ezért az iskolában egészséges büfé üzemel. Az iskolai büfé 2006-ban elnyerte A GYERMEKBARÁT BÜFÉ címet. Gondot fordítunk arra is, hogy az étkezés nem csak fizikai tevékenység, hanem a társas együttlét egyik formája is, azaz kapcsolati, esztétikai szerepet is betölt. Az ebédlőből lehet kivinni ételt, de a folyosókon, járkálás közben balesetveszélyes azt elfogyasztani. Kulturált 31

körülmények között az ebédlőben vagy az osztályteremben étkezünk. c) Rendszeresen tartunk egészségnapot vagy - hetet az iskolában a kerületi védőnők, az ÁNTSZ és az Uzsoki modell közreműködésével. d) Élen vagyunk a kis iskolák közötti Zugló kupa versenysorozatban. A testnevelők a diákok nagy számát mozgatják meg és szoktatják a rendszeres testmozgáshoz. e) Az épület és környezeti adottságok rendkívül kedvezők. A mosdók jól felszereltek (folyékony szappan, papír kéztörlő, WC papír állandóan rendelkezésre áll), gondozottak. Mindezek olyan jól beépültek tanulóink tudatába, hogy a partneri elégedettségvizsgálat alkalmával mindhárom partnertől a legmagasabb értéket kapta az „ebben az iskolában gondot fordítanak az egészséges életmódra való nevelésre” kérdésre. Tíz éve kidolgoztunk egy gyerekbarát programot, mely nagymértékben járult hozzá, hogy csökkent a gyerekek szorongása, javult reális önértékelésük. A művészeti program, illetve az alapfokú művészetoktatás tág teret ad az önkifejezésre, a szöveges értékelés időt ad önmaguk megismerésére és képességeik elfogadására. A tanár-diák viszony nyitott, közvetlen. A tekintélyért mindenkinek meg kell dolgoznia. Célunk, jövőképünk  Iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere lesz.  A kerület egészségfejlesztési modelliskolájává kívánunk válni.

Feladataink  Tovább folytatjuk az egészséges élet tantárgy tanítását. Alsó tagozaton beépítettük a környezetismeret tantárgyba, felső tagozaton heti 1 órában önálló tárgyként tanítju  Folytatjuk az iskolapszichológus által vezetett tanulási tréninget.  Arra biztatunk minden pedagógust, hogy éljen gyakrabban a szituációs játékok adta lehetőségekkel, melyben a gyerekek szabadon kibontakozhatnak, megtapasztalhatják, átélhetik, kifejezhetik érzelmeiket.  Az alsó tagozaton, a bevezető szakaszban emelt szintű művészeti nevelésben részesül minden diák.  A drogprevenció leghatékonyabb eszköze, ha tartalmas programokkal foglalkoztatjuk diákjainkat. Ennek érdekében a felső tagozaton bővítjük a tanórán kívüli kínálatot. Építünk a tanulók érdeklődésére  Megkeressük annak a lehetőségét, hogyan tudjuk megoldani a gyerekek délutáni önkéntes iskolai tartózkodásának felügyeletét. Egyéb terveink  Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényege: az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az iskolapszichológus serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozásokat tart.  Kortárshatások az egészségfejlesztésben A korai életszakaszokban jelentkező egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg, a társas 32

tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra” – vagy inkább szubkultúra – szerves elemeként. Szakember segítségével kortárssegítőket képezünk, akik eljuttatják az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz, és segíthetnek nekik a „nemet mondás” képességének gyakorlati megvalósításában. Egészségfejlesztési teamet alakítunk, melynek tagjai (állandó tagok) o az intézményvezető vagy megbízottja o az iskolai egészségfejlesztésért felelős pedagógus o az iskolaorvos, védőnő o az iskola egészségnevelést tanító tanárai o a testnevelők o az osztályfőnöki munkaközösség vezető o az iskolapszichológus o a szabadidő szervező o a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős o a diákönkormányzat titkára és a segítő tanár o a büfé dolgozói Az iskolapszichológus szakmai ismeretei révén folyamatos segítséget adhat a diákoknak, tanároknak, a szülőknek. Osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával, továbbképzések lebonyolításával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése szerint  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)  Adott esetben a tanulók elsősegélyben részesítése  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Az egészségfejlesztő testmozgás sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontjai o Minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgásprogramban o Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése o Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l.243/2003. /XII.17./ Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait) o A testnevelési tananyag egészében a gerinc-és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (l. fent, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt) o Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is 33

o A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban o A testmozgásprogram életmódsportokat, életminőségsportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Alsó és felső tagozaton a HUNGAROFIT mérést végezzük. A mérés minden tanévben kétszer történik, ősszel és tavasszal. Az eredményt megadott táblázat alapján értékeljük. A HUNGAROFIT mérése 1. 2000 m-es futás 2. helyből távolugrás 3. hasizom mérése felülésekkel 4. hátizom mérése hátrahajlítással (homorítás) 5. karerő mérése függeszkedéssel és fekvőtámaszban karhajlítással Ezen kívül mérjük a gyermekek testsúlyát és testmagasságát, feljegyezzük életkorát, sportolási szokásait. A testnevelés órák kiegészülnek a délutáni sportkörökkel (labdás-, erőnléti-, aerob típusú mozgásokkal.) Alsó tagozaton a mindennapos testnevelés színtere:  3 testnevelés óra /2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben heti 4 óra/  1 táncóra  délutáni sportkör  a napközi ideje alatt szabad levegőn játszás,  alapfokú művészetoktatás néptánc és moderntánc tanszakai

II. Az iskola helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszáma, az előírt tananyag és követelmény Helyi tantervünkben az arany középutat tűztük ki célul. Ebben a keretben látjuk a nevelési programban megfogalmazott célok és feladatok teljesülését. A művészetet, mint az érzelmi nevelés és a személyiségfejlesztés, a készségek megalapozásának, a képességek fejlesztésének eszközét, kiemelt szerephez juttatjuk az alsó tagozaton. A programot kiegészítik a délutáni szakkörök és az alapfokú művészetoktatási tanszakok foglalkozásai. Az iskola profilja  Emelt szintű művészeti nevelés az alsó tagozaton, a bevezető szakaszban  Emelt szintű angol nyelvoktatás 3. osztálytól  Egészséges életre nevelés, egészségfejlesztés. Alsó tagozaton a mindennapos testnevelés a következőképpen valósul meg:  3 testnevelésóra /2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben heti 4 óra/  1 táncóra 34

 délutáni sportkör  a napközi ideje alatt szabad levegőn játszás  néptánc és moderntánc tanszakok Modulok A tánc és dráma az alsó tagozaton a magyar irodalom és a művészetek műveltségterületen, a felső tagozaton önálló modulként szerepel. A hon-és népismeret modul az alsó tagozaton a környezetismeret, a művészetek műveltségterület vizuális kultúra tárgyban és a technika tantárgyban nyert elhelyezést. A felső tagozaton a történelem tantárgyba integráltuk. A modulokat is osztályzattal értékeljük. Ahol integráltan tanítjuk, ott az értékelés a tantárgyi értékelésbe tartozik, azt felfelé módosíthatja. Az angol nyelvet 3. évfolyamon a biztos anyanyelvi tudással, készségekkel rendelkező tanulók kezdhetik meg. Az ebből kimaradó tanuló – heti két óra - felzárkóztató foglalkozáson vehet részt. Az emelt szintű nyelvoktatás 3. évfolyamon indul. A csoportba kerülés elveit az angol nyelvi munkaközösség helyi tantervében fogalmazza meg. Az évfolyami hármas bontást takarékossági okok indokolják. Az egy emelt szintű, egy erős 3 órás és egy kevésbé erős 3 órás csoport a kiváló nyelvkészségű gyerekek magasabb létszáma esetében módosulhat 5-5-3 órás csoportokra. Ha ehhez külön forrást nem kapunk, valaminek a rovására kell megoldanunk. A csoportok átjárhatók. Ennek reális esélye a kezdeti szakaszban van. A nyolcadik év végén a heti 5 órás csoport komplex záróvizsgát tesz, és erről tanúsítványt kap. Az egészségnevelés alsó tagozaton a környezetismeret tantárgyba integráltan, a felső tagozaton „Egészséges élet” nevű önálló tantárgyként valósul meg. A délelőtti munkát egészíti ki a fejlesztő pedagógusok szakértő munkája, akik a tanév elején szűrik ki a problémákat. A szülőket írásban tájékoztatják és felajánlják segítségüket. A szülőnek joga eldönteni, él-e a lehetőséggel. Délután a napköziben a szabadidő hasznos eltöltése mellett feladat a házi feladatok elvégzése. Lehetőség nyílik naponta az egyéni fejlesztésre is. A tantárgyi követelményeket, a fejlesztési területeket, a továbbhaladás feltételeit, valamint a tananyagot a tantárgyi tantervek tartalmazzák.

Választható óraszámok

1. évf. a b

2. évf. a b

3. évf. a b

4. évf. a b

5. évf. a b

6. évf. a b

7. évf. a b

8. évf. a b

1-8. összesen

35

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv

0,5 2

2

0,5 2

0,5 2

0,5 2

2 2

14

2 Matematika

0,5

0,5

0,5

Történelem és állampolgári ismeretek hon-és népismeret Ember- és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Egészséges élet

0,5

1

1 1

Földrajz Tánc és dráma

1

1 1

0,5 1

2

4 1

0,5 0,5

6 0,5

Ének-zene

0,5

1 0,5

Rajz és vizuális kultúra

1

1 1

0,5 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika

1

Technika és életvitel

0,5

1

2

2 2

2 2

3 2

2

1

1

4

0,5 0,5

Testnevelés és sport Összesen

5 0,5

2 0,5

3 3

3 3

4 3

40 4

Csoportbontások Általában évfolyami bontással élünk. Így tudjuk megőrizni hármas profilunkat. A 4. évfolyamtól angol nyelvből 2 osztály/3 csoport. Az iskola humán profilja miatt a matematika tantárgy átlagos óraszámai indokolttá tehetik a nívócsoportos oktatást évfolyami hármas bontásban. Erre csak többletóra esetén nyílik lehetőség. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  Tegye lehetővé a kerettanterv követelményeinek teljesítését.  A lehető legteljesebb mértékben fedje le a helyi tantervünket.  Egymásra építhetőség.  A tananyagban a gyenge, a közepes és a kiváló tanuló is találjon képességeinek megfelelőt. Széles körben dolgozza fel a tananyagot.  Nyelvezete az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen.  Segítse az érdeklődés felkeltését, a tantárgy megszerettetését. A tankönyvválasztást a művelődési és közoktatási miniszter 5/1998.(II. 18.) MKM rendelete szabja meg. Ezen kívül a következő elveket alkalmazzuk: 36

 A tankönyv kiválasztásában - a tanári szabadság elveinek megsértése nélkül - a munkaközösség tagjainak meg kell egyeznie.  Törekedni kell olyan tankönyvek választására, melyek a lehető leghosszabb ideig kidolgozottak.  Nyolc évfolyamos tantárgy esetében legalább négy évig nem váltunk. További váltásra a 6. évfolyam végén van lehetőség. Ennél rövidebb évfolyamú tantárgynál a ciklus végéig nem váltunk tankönyvet.  Ettől eltérő változtatásra csak akkor kerül sor, ha a kiadó súlyosan megsérti a tanulók érdekeit (késve szállítja a könyveket, rossz a minőségük stb.), valamint ha a használatban lévő tankönyvcsaládnál – a fent megfogalmazott elveknek megfelelően lényegesen jobb kiadvány jelenik meg a hivatalos tankönyvlistán.  Váltásnál figyelembe vesszük az iskolaszék véleményét. A tankönyvek terjesztését a Zuglói Tankönyvcentrumon keresztül végezzük. Igyekszünk, a könyvtári keretből, minél több tartós tankönyvet beszerezni, s ezt a tanulóknak egy teljes tanévre kikölcsönözni. Az alapfokú művészetoktatásban a taneszközök kötelező listáját az iskola mindenkor szem előtt tartja. Az írott és egyéb taneszközöket és oktatási segédleteket az iskola folyamatosan fejleszti. Terveink között szerepel az iskola szakkönyvtárának fejlesztése. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az első évfolyamon - a törvényi rendelkezésnek megfelelően – nem buktatunk. A helyi tantervben az egyes tantárgyaknál megjelölt "továbbhaladás követelményei" jelentik az elégséges szintet. A tanuló 1-3 tárgyból kapott elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tesz. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló a tanévet megismétli. A Nevelési Tanácsadó és a Szakértői bizottság véleményét kérjük, ha számunkra megoldhatatlan tanulási probléma merül fel. A kiemelkedő teljesítményt a félévi bizonyítványban tantárgyi dicsérettel, az év végi bizonyítványban kitűnő bejegyzéssel ismerjük el. A tanuló tantestületi dicséretet is kaphat. Az alapfokú művészetoktatásban az a tanuló léphet magasabb évfolyamra, aki a tantervben előírt követelményeket teljesíti, illetve a többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet szerint teljesíti a hiányzásokkal kapcsolatos előírásokat. Ha a tanuló az iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsgán dönt az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. A hatéves kiemelkedő munkát Arany János-emlékplakettel jutalmazzuk. A diákok felvételét a törvényi előírásoknak megfelelően végezzük. A speciális csoportba való bekerülés az adott munkaközösségek javaslata alapján, a diák és a szülő egyetértésével történik. A javaslatot folyamatos megfigyelés, foglalkoztatás alapján tesszük. Csoportváltásra félévenként van lehetőség. A váltásnál a diák tanári segítséget vehet igénybe, de egyéni kötelessége a hiányokat pótolni. Az átjárhatóság A más iskolából érkező tanuló tudásszintjét felmérjük. Az esetleg adódó hiányok pótlását a szülővel és a diákkal való egyeztetés után segítjük. Színterei: korrepetálás, felzárkóztatás, egyénre szabott feladatok, segítség a szülőnek. A türelmi időt a lemaradás mértékétől függően határozzuk meg. 37

Fontos, hogy folyamatos párbeszéd legyen az iskola és a szülők között, így mindig lehetősége van a tanárnak meghatározni, hogy véleménye szerint hol áll a gyerek. A türelmi időszakban csak ösztönző értékelést alkalmazunk. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája Nem siettetjük a kisgyerekkort. " A társadalomnak és az egyénnek is érdeke, hogy hagyja a személyiséget, az egyéniséget szabadon kibontakozni, mert ezzel gazdagítani fogja a társadalmat, és persze az egyénnek is viszonylag jó helyzetet tud teremteni... " "... Sokkal többet tudnak ezek a gyerekek, mint azok, akiket állandóan siettetnek, nehogy elmaradjanak." " Minél tovább maradhat meg egy gyermek az életkorának és személyiségének megfelelő lehetőségekben, annál erőteljesebben, egészségesebben fogja átküzdeni magát a későbbiekben az akadályokon." Vekerdy Tamás Mivel az egyéni érlelődés kisiskoláskorban még rendkívül különböző, ez egy osztályra kiterjedően csak viszonylag hosszú idő – 3-4 év - alatt történhet meg valójában. Ezért az 1-4. évfolyamot egységes szakasznak tekintjük. Cél: a nagyfelmenő rendszer, ahol a tanár hosszú ideig stabilan együtt él a gyerekekkel, hiszen ekkor a gyerek elsősorban a személyes kapcsolat által, a személyes kapcsolat kedvéért fejlődik és tanul. A második évfolyam első félévéig negyedévenként szöveggel, a második évfolyam második felétől osztályzattal értékeljük tanulóink teljesítményét. A gyerekek különböző érési folyamatait az 5. évfolyam első félévéig - tantárgyanként vagy műveltségterületenként - saját készítésű, ösztönző szöveges értékeléssel segítjük. Ily módon a gyerek nem kudarcot él át, hanem a személyes figyelmet és törődést érzékeli – ez serkentő hatású. A szöveges értékelés módot ad arra, hogy pozitívumokról is beszéljünk, és ez a negatívumokat is elviselhetővé, sőt beláthatóvá teszi. A szöveges értékelés lényegéről és módjáról, az egyes tantárgyak értékelési szempontjairól a tanítók, tanárok alapos, részletes tájékoztatást adnak a szülőknek és gyerekeknek. Formájáról - a munkaközösséggel egyeztetve -az adott pedagógus dönthet. A szöveges értékelést negyedévenként kapják a tanulók. Az értékelés célja, hogy a diák minél pontosabb képet kapjon teljesítményéről úgy, hogy közben önbecsülése is növekedjen. Fontosnak tartjuk, hogy a diák aktív részese legyen az értékelési folyamatnak. Az értékelés többszempontú legyen, terjedjen ki a szociális fejlődésre és a tárgyi tudásra egyaránt. Tevékenységen keresztül is vizsgázhasson a gyerek, ha lehetséges. Alapelvek: o Az érdemjegy (szöveges értékelés) tájékoztatás a tanuló munkájáról, viszonyítás a tantervi követelményekhez, tehát a házi feladat meg nem írása nem tekinthető a teljesítmény részének, nem számítható be az érdemjegybe. A házi feladat elkészítését egyéb pedagógiai módszerekkel kell elérni. o A tanulót teljesítménye és érdemjegyei alapján kell értékelni, osztályzata nem a kapott jegyek átlaga. o Az értékelés folyamatossága és rendszeressége nevel önértékelésre. o Ne csak az emlékezeti teljesítményt, hanem az ismeretek alkalmazását is értékeljük. o Elképzelhető, hogy a még nem elegendő gyakorlás miatt nem adunk a feleletre jegyet. 38

A tanulónak a tanév folyamán lehetősége van javításra, ha a hiányosságokat pótolta. o A képzési szakasztól függően az értékelés lehet: - diagnosztikus- cél: helyzetfeltárás, problémaleírás, - formatív vagy fejlesztő - cél: az értékelés során fejlesszünk, differenciáljunk. (A gyerek kap kritériumokat, mit csinált jól,...), - szummatív vagy záró- cél: a képzési szakasz végén azonos helyzetben értékeljünk. A szöveges értékelés kötött vagy kötetlen formában kerülhet megfogalmazásra. A kötött formát az évfolyamok tanítóinak javaslata alapján a munkaközösség hagyja jóvá. A tantárgyi értékelést a tanuló személyiségének fejlődéséről szóló értékelés kíséri. Az értékelést mindhárom fél – tanító, tanuló, szülő – aláírása teszi érvényessé. A szöveges értékelés – esetleg szükséges – átváltása osztályzatra Az átváltást a felmérők százalékos eredményeinek az alábbiakban javasolt átfordítása, a tanuló képességei és szorgalma, egyéb szóbeli és írásbeli kötelező és önálló munkái szerint végezzük. Általános elvként a következő átváltást alkalmazzuk az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében. Szöveges értékelés összegzése Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Fejlesztésre szorul Fejlesztésre szorul Az értékelés fajtái: Szóbeli felelet órai munka egyéni felelet gyűjtőmunka kiselőadás

Osztályzat 5 4 3 2 1

Írásbeli felelet röpdolgozat témazáró tesztlap fogalmazás, esszé kifejtő bizonyítások

A tantárgy jellegétől függ a szóbeli, illetve írásbeli feleletek aránya. Mindenhol igyekszünk figyelembe venni egyénre szabottan a tanuló számára előnyösebbet. Írásbeli felméréseknél az értékelés ponthatárát mindenkor a feladatsor nehézségi szintje, a minimum szintű feladatok aránya dönti el.  Az elégséges - a minimum követelmények teljesítése.  A jeles - a minimum szint + törzsanyag 9O%-a + optimum szint fele.  A közbülső kategóriák megállapítása a tananyag jellege, a tanulók teljesítménye, az osztály összetétele alapján: az elégséges alsó határa és a jeles alsó határa közé eső pontszámot három részre osztjuk. Javasolt értékelési normák az alsó és a felső tagozaton  90 - 100% = 5  80 - 89% = 4  61 - 79% = 3  41 - 60% = 2 39

 0 - 40% = 1 A félévi jegyek a félév elteltével elért tudást, egy adott állapotot tükröznek, az év végi jegyek pedig az egész évi teljesítményt mutatják. Az ellenőrzés, értékelés célja, hogy: o a tanulókat rendszeres munkára ösztönözze, o hogy képességük teljes kifejtésével törekedjenek az ismeretek minél alaposabb elsajátítására. Ez kötelességtudatra nevel és a tanulók önértékelési képességét fejleszti. Az ellenőrzésnek biztosítani kell a tanulói ismeretek és készségek színvonalának feltárását. A nevelőtestületi értékelő értekezletet megelőzi az osztálymegbeszélés és követi a tanulógyűlés, ahol a kiemelkedő teljesítményeket elismerésben részesítjük. Formája: szóbeli és írásbeli igazgatói dicséret. A magatartás és szorgalom értékelése A tanuló magatartását és szorgalmát az o első évfolyamon és a második évfolyam 1. félévében szöveggel, ezt követően osztályzattal értékeljük. A magatartás és a szorgalom értékelése fejezze ki a tanuló o közösséghez való viszonyát, o felelősségérzetét, o aktivitását, o iskolai és az iskola által szervezett programokon iskolán kívüli viselkedését. Javaslat a magatartás értékeléséhez Példás Az iskola házirendjét betartja és a társait is figyelmezteti annak betartására. Az órai magatartása aktív. A tanórákon, szünetekben, kirándulásokon és egyéb iskolai rendezvényeken fegyelmezett. A közösségért szívesen, önként és rendszeresen vállal feladatokat. Közösségi magatartására az előzékenység, segítőkészség, szerénység jellemző. Nevelőivel, társaival szemben figyelmes, tisztelettudó, őszinte. Kulturáltan beszél mindenkivel. Tanulóhelye rendes. Jó Az iskolai házirend legfontosabb követelményei ellen nem vét. Az órai magatartása többnyire aktív. A tanórákon, szünetekben, kirándulásokon, egyéb iskolai rendezvényeken ritkán szorul figyelmeztetésre. A rábízott közösségi feladatokat szívesen elvégzi. Nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, őszinte. Törekszik a kulturált beszédre. Tanulóhelye változó. Változó Az iskolai házirend ellen gyakran vét. Az órai magatartása zavaró. A tanórákon, szünetekben, kirándulásokon és egyéb iskolai rendezvényeken gyakran szorul figyelmeztetésre. 40

Közösségért önként nem vállal feladatokat, de a rábízottakat elvégzi. Közösségi magatartása közömbös, nagyhangú. Nevelőivel, társaival szemben udvariatlan, nem őszinte, makacs. Beszéde gyakran kifogásolható. Tanulóhelye többnyire rendetlen. Rossz Az iskolai házirend ellen gyakran, súlyosan vét. Az órai magatartása zavaró. Cselekedeteivel szándékosan árt a közösségnek. Nincs felelősségérzete, a rábízott feladatokat nem végzi el. Nevelőivel, társaival szemben goromba, durva, tiszteletlen, nem őszinte. Tanulóhelye rendetlen. Javaslat a szorgalom értékeléséhez Példás Igénye van a tudás megszerzésére. Mindig készül, figyel, érdeklődik. Többletfeladatokat önként vállal. Önellenőrzése: 1-2.oszt.önellenőrzésre képes, 3.osztálytól önellenőrzése biztos. Felszerelése, házi feladatai sohasem hiányosak. Munkavégzése önálló, pontos. Jó Az órákra készül, figyel. Ösztönzésre egyenletesen dolgozik, de többletfeladatokat csak alkalmanként vállal. Önellenőrzése bizonytalan. Felszerelése néha hiányos. Munkavégzésében pontatlanságok mutatkoznak. Változó Az órákra való felkészülése rendszertelen, pontatlan. Nem öntevékeny, sok biztatást igényel. Önellenőrzése fejletlen. Felszerelése gyakran hiányos. A közösség segítségét elfogadja, lassú javulást mutat. Hanyag Közönyös, nincs vágya a tudásra. Nem hajlandó figyelni, rendszeres munkát végezni, és azt ellenőrizni. Felszerelése gyakran hiányos. Munkavégzését érdektelenség, rendszertelenség, pontatlanság jellemzi. A közösség segítségét nem fogadja el. A tanulói teljesítmények ellenőrzési és értékelési rendszere, tantárgyi vonatkozású ellenőrzési és értékelési rendszer az alapfokú művészetoktatásban A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen értékeli. A tanulók értékelése az alábbi módon történik: o félévenként 1-5-ig terjedő osztályzattal, melyet saját készítésű szöveges értékeléssel részletezünk o a félévi és év végi záráskor ún. bemutató foglalkozást vagy vizsgaelőadást tartanak a diákok, amelyeken részt vesznek a szaktanárok, ezt követően részletesen értékelik a hallottakat. 41

A tanulók teljesítményének mérése az egyéni foglalkozásokon nyújtott teljesítmény alapján történik. Adható érdemjegyek: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Jeles (5) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán egyenletesen magas színvonalú munkát végzett, a tanterv által előírt tananyagot elvégezte, a vizsgaanyagot, vizsgaelőadását hibátlanul, magas színvonalon előadta. Jó (4) adható tanulónak, aki a tanév folyamán egyenletes tanulmányi munkát végzett, a tanterv szerint előírt tananyagot elvégezte. Közepes (3) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán változó színvonalú munkát végzett, az előírt követelményeket nagyrészt, de kifogásolható módon, bizonytalanul teljesítette. Elégséges (2) adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán megbízhatatlanul, hanyagul tanult, az előírt tananyagot, a követelményeket gyenge színvonalon teljesítette. Elégtelen (1) osztályzatot kell adni annak a tanulónak, akinek mind a félévi, mind az év végi munkája, valamint a vizsgán nyújtott teljesítménye értékelhetetlen. A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot. A tanuló szorgalmát év közben havonta szóban vagy írásban félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. A szorgalom értékelésének szempontjai o önállóság o kreativitás o pontosság o mások munkájának segítése, előadások, rendezvények segítése o együttműködési készség, csapatszellem o óralátogatások, hiányzások Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletesen teljesít. Jó szorgalmi fokozatot kap a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában kötelességtudat jellemzi. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít. Hanyag annak a tanulónak a minősítése, aki tanulmányi kötelezettségének következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi. Egyéb értékelési, jutalmazási módok A kimagasló tanulmányi eredményekért a tanulók jutalomban részesíthetők. A jutalomra és a jutalmazás módjára javaslatot tehet a nevelőtestület és a főtárgyat tanító tanár. A jutalmazás az iskola valamennyi tanulója jelenlétében a tanévzáró ünnepély alkalmával történik. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Alapelvek o Szakértői vélemény alapján a beszámoltatásnak mindig a gyerek számára kedvezőbb változatát alkalmazzuk 42

o Az egyenletes terhelés érdekében a dolgozatok/felmérők időpontját összehangoljuk. A témazáró és a félévi, év végi felmérések idejét a tanmenetekben rögzítjük. o A megírás időpontját legalább egy héttel előre közöljük. o A beszámoltatások előtt tájékoztatást kap a gyerek az értékelés kritériumairól, szempontjairól. o A tanulót tájékoztatjuk arról, hogy miben tévedett, hogyan tudná pótolni hiányzó ismereteit, készségeit. Ehhez segítséget kaphat tőlünk. o Lehetőséget adunk a javításra. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatot személyre szólónak, segítő szándékúnak, közösen elfogadottnak tekintjük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerek oldjon meg, tanuljon meg valamit. A megfogalmazott és a gyerek tudomására hozott, közösen értelmezett elvárások, valamint a kötelező minimum mindenki számára megszabja a házi feladat mennyiségét. Kétféle házi feladatot különböztetünk meg: 1. ajánlás jellegű és 2. kötelező, számonkérhető házi feladatot. Arra törekszünk, hogy a délután minél több gyerek számára a szabad tevékenységek lehetőségét jelentse. Bízunk abban, hogy a felkínált vagy maguknak megtalált szabadidős programokkal diákjaink hasznosan fognak gazdálkodni. Hét végére (szombat, vasárnap) csak ajánlás jellegű házi feladatot szabad adni. Törekedjünk az olyan jellegű otthoni, önálló feladatok adására, melyek kreativitást, az ismeretek önálló alkalmazását, esetleg gyűjtését követelik meg a gyerektől.

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban Az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás a 2008/2009. tanévtől kerül bevezetésre. Célja a három kiemelt kulcskompetencia: az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai logikai, természettudományi és technológiai valamint a személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetenciák fejlesztése. Óraszáma: a 20010/2011. tanévig az alábbiak szerint heti 5 + 1 vagy 2 óra, évi 222 vagy 260 óra. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ajánlása alapján a 2011/2012. tanévben a nem szakrendszerű oktatást csak a 6. évfolyamon folytatjuk. Felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévre teljesen megszüntetjük. A 6. évfolyamon a korábban megjelölt óraszámban, azaz heti 5 +1 vagy 2 órában, évi 222 vagy 260 órában tartjuk.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

Nem szakrendszerű képzésre szánt óra 2 0,5 felz. 0,5

1 0,5 felz. 43

Természetismeret Történelem és állampolgári ismeretek, hon-és népismeret Egészséges élet Összesen

0,5 0,5

0,5 1 5 + 1 vagy 2 óra

A nem szakrendszerű oktatás szerkezete 1. A heti 2 x 0,5 óra (magyar és matematika) felzárkóztató foglalkozás és a heti 1 óra egészséges élet a hét bármely – az órarendben meghatározott – napján. 2. A hét egy meghatározott napján 5 tanítási órában témanap kidolgozása. A résztvevők köre 1. Az angol csoportbontásnak megfelelően a diákok egy része – 3 órás angolosok - heti 0,5 óra matematika és heti 0,5 magyar fejlesztő foglalkozás keretében részesülnek anyanyelvi és matematikai kompetenciafejlesztésben. 2. Az egészséges élet, magyar, matematika, a természetismeret és a történelem és hon-és népismeret tantárgyak keretében tartott kompetenciafejlesztő foglalkozásokon minden diák részt vesz. A nem szakrendszerű foglalkozásokon az alapkészségek fejlesztése történik, ezért ezeken az évfolyamokon alsó tagozatos tanító megfelelő műveltségi területhez tartozó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel az átmeneti rendelkezéseknek. Az erre képzett tanár tanmenetben rögzíti a foglalkozások tartalmát az adott tanulócsoport teljesítményének, szükségleteinek megfelelően. A tervezéshez az iskolai, kerületi és országos mérések adatait kell felhasználni. A nem szakrendszerű képzésben oktató pedagógus (az ismétlődéseket, párhuzamosságokat elkerülendő) tanmenetét egyezteti az érintett tantárgyakat szakrendszerben tanító kollégáival. A nem szakrendszerű oktatás módszertani lehetőségei az 5. és a 6. évfolyamon A kulcskompetenciák fejlesztésének legjobb módja a kooperatív technikák alkalmazása. Ahhoz, hogy ez minden tanuló számára eredményes, hatékony és sikerélményt nyújtó legyen, szükséges a differenciált csoportok létrehozása. Ennek leghatékonyabb módszere a direkt csoportalkotás, ellenkező esetekben fennáll a veszély, hogy homogén (esetenként működésképtelen) csoportok jönnek létre. A szereposztás elkerülhetetlen, különben a klasszikus csoportmunka valósul meg: igavonó és potyautas informális szerepekkel. A cél azonban nem pusztán a differenciálás, hanem a nyílt rendszerű iskolafelfogás alapján az adaptivitás megteremtése. Ez úgy valósulhat meg, ha a differenciált fejlesztést összekapcsoljuk az egyéni fejlesztési tervek hatékony gyakorlati megvalósításával. A témanapok szerkezeti felépítése: 1. Diagnosztikus mérés egyéni munkával majd frontális ellenőrzéssel (RJR: 1. fázis) 2. Csoportalakítás, szereposztás (direkt vagy áldirekt módon) 44

3. Készségfejlesztő feladatok, amelyek a tanulók látókörét is tágítják. (RJR: 2. fázis) 4. A feladatok között RWCT-technikák alkalmazásával a kooperatív kiscsoportok megismerik egymás munkáját. (értékelés, önértékelés, lásd az azonos című fejezetben) 5. Produktum készítése (maradandó alkotás a témával kapcsolatban: szintézis (RJR: 3. fázis) 6. Időkitöltő feladatok arra az esetre, ha valamelyik kooperatív kiscsoport a többi csoportnál előbb készül el a feladatával. Szerencsés esetben a feladatok megoldása időben nincs szorosan behatárolva. 7. Félévkor és tanév végén szummatív mérés. Magyarázat: RJR = Ráhangolás-Jelentésteremtés-Reflektálás RWCT = az a nemzetközi technikarendszermelynek lényege a kritikus gondolkodás fejlesztése írással és olvasással.

Értékelési rendszer a nem szakrendszerű képzésben A nem szakrendszerű képzésben a tanuló értékelése évente két alkalommal, szövegesen történik. A szöveges értékelés formatív jellegű, így egyrészt tájékoztatja a tanulót, a szülőt és a pedagógus kollégákat a tanuló fejlődéséről, másrészt feladatokat is kijelöl a további teljesítménynövelés érdekében. Az értékelés szempontjait a NAT anyanyelvi, matematikai és részben a hatékony, önálló tanulás, valamint a szociális és állampolgári kulcskompetenciák elvárásai adják. Iskolánk a nyílt rendszerű oktatás meghonosítása érdekében a személyközpontúságra mindig nagy hangsúlyt fektetett: azaz a nevelési-oktatási folyamatban egyszerre van jelen a három tényező: a gyermek, a szülő és a tanár. E hármasból természetesen a gyermek a legfontosabb. A nem szakrendszerű képzés egyik fő feladata a személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetenciák fejlesztése. Éppen ezért elkerülhetetlen a kritikus és kreatív gondolkodási készség, a kulturális identitás tudatosítása, a társadalmi normatudat, az együttműködés, a magabiztosság, az integritás, az empátia, a sokféleség és a másság elismerése, tisztelete, a személyes előítéletek leküzdése, a kompromisszumokra törekvés, a konfliktuskezelés és nem utolsó sorban a kooperáció elsajátítása és elmélyítése. A gyermeket a kognitív és mentális egészsége elérése érdekében meg kell tanítanunk a helyes önértékelésre. A kooperatív együttműködéshez szükséges, hogy elsajátítsa társainak elfogulatlan, pozitív hangvételű, kritikus értékelését. Az értékelés folyamata, eszköze Alkalom Értékelés 1. Év eleji diagnosztikus mérés 2-5. önértékelés 6-9. a kooperatív kiscsoport tagjai egymást értékelik 10-13. a kooperatív kiscsoportok egymást is értékelik (csak pozitív jelzők használhatók) 14-17. a kooperatív kiscsoportok egymást is értékelik (kritikai észrevételeket is tehetnek) 18. Félévi szummatív mérés 19-22. A kooperatív kiscsoportok az osztály munkáját is értékelik 23.-tól Az egyén is értékeli az osztály munkáját.

Eszköz Kiértékelése a meghatározott szempontok alapján igazlátó lap előre meghatározott szempontsor öntapadós jegyzettömb, korong stb. öntapadós jegyzettömb, korong stb. a meghatározott szempontok alapján szöveges értékelés Előre meghatározott szempontsor alapján Előre meghatározott szempontsor alapján 45

37. Év végi szummatív mérés

Szöveges értékelés meghatározott szempontok alapján.

Megjegyzendő, hogy az egyes fázisok egymásra épülnek, az értékelési kör folyamatosan bővül, tehát nem hagyhatók el a korábbi értékelési formák sem. A három kiemelt kulcskompetencia értékelése csak akkor lehet teljes, és a gyakorlatban jól használható, ha ezeket egyes készségekre, képességekre osztjuk. A fenti értékelési folyamat az ötödik évfolyamra érvényes, 6. évfolyamon nem kell az egyes részfolyamatokat elölről kezdeni. A témanapok elején megoldott és az éve eleji diagnosztikus méréseket, valamint a szummatív mérések eredményét dokumentáljuk, melyet a szöveges értékelés elkészítésekor felhasználjuk. Ezek segítségével megállapítható, egy adott tanuló a fejleszteni kívánt kulcskompetenciák területén mennyit fejlődött.

MINTA Kulcskompetenciák

Készségek, képességek Szókincsbővítés

Szöveges értékelés

Aláírás

Kommunikáció

Anyanyelvi kommunikáció

Szelekció Írás Olvasás (beszéd-,) szövegértés (beszéd-,) szövegalkotás szóbeli és írásbeli érvelés

Matematikai logikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

nyelvi norma Alkalmazás Problémamegoldás Érvelés indoklás matematikai úton

46

matematikai modellek alkalmazása (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok) a természettudományos ismeretek alkalmazása egészséges életmód követése környezetvédelmi gondolkodás segédeszközök alkalmazása

Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetenciák

kritikus és kreatív gondolkodás kulturális identitás tudatosítása

Normatudat Együttműködés Magabiztosság Integritás empátia a sokféleség és a másság elismerése, tisztelete személyes előítéletek leküzdése kompromisszumra való törekvés Kooperáció Konfliktuskezelés

Egyéb

idegen nyelvi kommunikáció digitális kompetencia

47

Tanulás tanulása vállalkozói kompetencia kulturális kompetenciák

Nem szakrendszerű oktatás Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Évi óraszám: 74+18.5 óra Heti óraszám: 2+0.5 óra Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok:  A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése  A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése szituációs játékokkal, az olvasmányok dramatizálásával  Nem verbális elemek használata a mondanivaló kifejezése érdekében  Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával, mondatok alkotásával, helyes szóhasználattal Fejlesztési követelmények:  A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció  Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása  Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok:  A szövegértő olvasás képességének további fejlesztése  A hangos és néma olvasási technika fejlesztése  Szótárak, lexikonok használata  Az irodalmi ismeretek további fejlesztése népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasásával: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; néhány mese, elbeszélés és gyermekregény ismerete; néhány művészi eszköz ismerete.  A tanulás tanításának megalapozása, fejlesztése.  A fogalmazás gyakoroltatása. Fejlesztési követelmények:  Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli olvasása 48

      

Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés Egy oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással Dramatizálás tanítói segítséggel Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete Az olvasott művek megértése, a szereplők megnevezése, a cselekmény felidézése Egy hosszabb terjedelmű mű elolvasása A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása

Írás, szövegalkotás Célok és feladatok  Az eszközszintű íráshasználat folyamatos fejlesztése  Az önellenőrzésnek és a hibajavítás szokásának fejlesztése  Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban (elbeszélés, leírás, jellemzés)  A tartalomnak megfelelő szóhasználat Fejlesztési követelmények:  Rendezett, tiszta, olvasható íráskép  Lendületes írás, eszközhasználatot lehetővé tevő írástempó  Hibátlan másolás 5 percig. Rövid mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással  Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás  Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása  Anyaggyűjtés és elrendezés a fogalmazás értelmének megfelelően Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok:  A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel  Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség  A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek  A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása, készségszintű alkalmazása Fejlesztési követelmények:  Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása  Ige, főnév, melléknév, számnév felismerése, igemódok alkalmazása  Igemódokkal kapcsolatos helyesírás, a felszólító módú igealakok írása  Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés  A helyesírási önellenőrzés fejlesztése  A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, a „j” helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 30 szóban, mondatfajták felismerése, alkalmazásuk. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ajánlása alapján a 2011/2012. tanévben a nem szakrendszerű oktatást csak a 6. évfolyamon folytatjuk. Felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévre teljesen megszüntetjük. A 6. évfolyamon a korábban megjelölt óraszámban, azaz heti 5 +1 vagy 2 órában, évi 222 vagy 260 órában tartjuk. 6. évfolyam Évi óraszám: 74+18.5 óra Heti óraszám: 2+0.5 óra 49

Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok:  A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egyszerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően  A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére  Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően  Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával Fejlesztési követelmények:  A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondat- és szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgásban, felolvasásokban és memoriterekben.  Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása  Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával.  Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, magázás)  Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés Olvasott, írott szöveg megértése Célok és feladatok:  A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése  Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása  Rövidebb és hosszabb művek, népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasása: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; novellák, elbeszélések és ifjúsági regények ismerete; néhány művészi eszköz ismerete és használata  Az aktív és passzív szókincs gazdagítása  Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása Fejlesztési követelmények:  Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása  Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezésértelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre  Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással  A kreativitás fejlesztése olvasmányok dramatizálásával, ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel  Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete  A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás) Írás, szövegalkotás Célok és feladatok:  Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása  Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése  Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban (elbeszélés, leírás, jellemzés) 50



Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása

Fejlesztési követelmények:  Rendezett, tiszta, olvasható íráskép és lendületes írástempó  Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással  Folyamatírás alkalmazása: tagolás, mondatkapcsolás  Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása, nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli munkákban  Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből  Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése

Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok:  A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel, gyakorlottság a szavak jelentésviszonyaiban  Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség, az egy- és többjelentésű szavak alkalmazása, rokon értelmű szavak ismerete  A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. Fejlesztési követelmények:  Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása  A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása  Az igemódok változatos alkalmazása a szövegnek megfelelően  Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés, szóalkotás  A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése  A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, mondatok, mondatfajták, a „j” helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 40-50 szóban. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás a 2012/2013-as tanévben a 6. évfolyamon is megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a magyar nyelv és a magyar irodalom tantárgyakba integráljuk.

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A MATEMATIKA TANTÁRGYRA VONATKOZÓAN

A matematika tantárgy jellegénél fogva a logikára és a problémamegoldásra épül. Célunk a nem szakrendszerű oktatás keretein belül a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás, a szociális kompetencia, az elemi számolási készség fejlesztése. Feladatunk ennek keretein belül a mindennapi életben előforduló problémák tanulók általi felismerése és megoldása, hajlandóság kialakítása a napi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. 51

1. A kulcskompetenciák szerepe a matematika oktatásában A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik, az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható:      

kritikus gondolkodás kreativitás kezdeményező képesség problémamegoldás döntéshozatal érzelmek kezelése stb.

2. A matematikai kompetencia meghatározása A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 3. A matematikai kompetencia fejlesztésének hatása az egyéb fejlesztendő területekre (olvasás – szövegértés, problémamegoldás, íráskészség, szociális kompetencia) Nagy hangsúlyt fektetünk szövegértő képesség fejlesztésére, hiszen a szöveges feladatok megoldása során odafigyelünk az értő-elemző olvasásra. Ezen feladatok elvégzése során kialakítjuk a tanulókban a szöveges feladatok megoldásának algoritmusát ( adatok felvétele, megoldási terv készítése, számolás menete, ellenőrzés, válaszadás a feltett kérdésekre ). A feladatok megoldása során törekszünk a tanulók igényességét fejleszteni az áttekinthető, pontos, olvasható produktum elkészítésére. A változatosan kialakított csoportok alkalmassá teszik a tanulókat az együttműködésre, a szociális kompetencia fejlesztésére, társai elfogadására és segítésére. A szociális kompetencia fejlesztése során alkalmassá válhatnak a tanulók arra, hogy képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtsanak. 4. Célok és feladatok:  számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása  alapműveletek rutinos végzése  matematikai fogalmak megértése, felismerése és alkalmazása  összefüggések átlátása 52

      

érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás térben tájékozódás időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben.

5. A matematikai kompetencia általunk fejlesztésre javasolt területei  számlálás  számolás  mennyiségi következtetés  valószínűségi következtetés  becslés, mérés  mértékegységváltás  szöveges feladat- megoldás  problémamegoldás  rendszerezés  kombinativitás  deduktív következtetés  induktív következtetés 6. Indikátorrendszer, mely alapján eredményesnek tekintjük a nem szakrendszerű oktatást A nem szakrendszerű oktatást sikeresnek tekintjük, ha  tanulók képesek tájékozódni az őket körülvevő környezetben térben és időben, a világ mennyiségi viszonyaiban  a matematikai fogalmakat felismerik, megértik és alkalmazzák  életkoruknak megfelelő szinten matematikai tudásukat a többi tantárgy tanulásához is felhasználják  a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket biztonsággal alkalmazzák  a tanulók önálló ismeretszerzésre alkalmassá válnak  örömüket lelik a matematikai jellegű problémák megoldásában  az országos mérések eredményeiben számszerű javulás mutatkozik

A fejlesztést elősegítő tananyag 5. évfolyam (heti 1,5 óra + 0,5 óra, évi 55,5 óra + 18,5 óra) -

Alapműveletek szóban, írásban a természetes számok körében Kerekítés, becslés Bevezetés a geometriába Az idő egyenes és számegyenes A helymeghatározás szerepe környezetünkben, a számegyenesen és a koordináta- rendszerben 53

- Összefüggések keresése, szabályjátékok - Táblázatok, grafikonok - Mérések - Statisztika ( adatgyűjtés, grafikonok készítése és leolvasása) - Valószínűség számítás A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a matematika tantárgyba integráljuk.

6.évfolyam (heti 1,5 óra + 0,5 óra, évi 55,5 óra + 18,5 óra) - Alapműveletek szóban, írásban a racionális számok körében - Mérések - Oszthatóság - Szimmetria a természetben és a művészetekben - Százalékszámítás - Szöveges feladatok megoldása - Függvények (grafikonok készítése, leolvasása) - Statisztikai számítások - Kombinatorika és valószínűség A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás a 2012/2013-as tanévben a 6. évfolyamon is megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a matematika tantárgyba integráljuk. Nem szakrendszerű oktatás Történelem és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret 5. évfolyam Éves óraszám: 18,5 + 18,5 Heti óraszám: 0,5 + 0,5 A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a 10-11 éves korosztálynak megfelelő szinten a társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás. 1. Ismeretszerzés, tanulás — A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. — A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása egy-egy ókori esemény kapcsán. — Az ókori római és görög élettel kapcsolatos jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A hagyományos falusi teendők közül egy-egy jellemző mozzanat eljátszása. — Önálló vélemény megfogalmazása az ókor társadalmi viszonyairól, híres történelmi személyiségeiről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. 54

— Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (a görög mítoszok kapcsán pl. a trójai mondakör). — Az őskorhoz, az ókorhoz és a hon-és népismerethez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. — Információk gyűjtése ókori személyek életéről, vallásokról, istenekről és a különféle kultúrákban élő emberek hétköznapjairól. — Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. — A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás — Kérdések önálló megfogalmazása az őskori és az ókori eseményekkel és a hon- és népismerettel kapcsolatban. — A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. — A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. — A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. — Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Pl. görögperzsa háborúk, pun háborúk, a római köztársaság válsága. — Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). 3. Kommunikáció — Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi és hon- és népismereti témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. — Ókori események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Pl. görög mitológia, olimpiák, Attila. — Szóbeli beszámoló komplex módon a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről kooperatív technikák alkalmazásával. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról: újságcikk-készítés, tabló stb. — Rajz készítése őskori, ókori történelmi vagy társadalmi témáról, népszokásokról. Pl. barlangrajz, települések, katonák, busójárás, villőzés. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Pl. piramis készítése, zikkurat, sztélé, akropolisz, tympanon, diadalív, álarc, kiszebábu. Tárgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal: pl. római saru, fibula, nemez. — Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. 4. Tájékozódás térben-időben — Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, évezred, emberöltő. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. — Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). — Egyszerű kronológiai számítások. — Ókori államok térképeinek a másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, a Római Birodalom határai, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Ókori események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Pl. istálló, pajta, fonó. — Történelmi helyszínek modellezése. 55

5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy — további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; — megismerjenek néhány ókori mondát (Gilgames-eposz, görög és római mitológia), — egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése: szekér, lovaskocsi, a kerék feltalálása, a higiénés szokások alakulása: római fürdőkultúra, vízvezeték); — további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; — ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; — tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban; — Az 5.-es évfolyamnak megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései. — Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a történelem és állampolgári ismeretek, valamint a hon- és népismeret tantárgyakba integráljuk.

Nem szakrendszerű oktatás Történelem és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret 6. évfolyam Éves óraszám: 18,5 + 18,5 Heti óraszám: 0,5 + 0,5 A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a 11-13 éves korosztálynak megfelelő szinten a társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás. 1. Ismeretszerzés, tanulás — A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. — A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása egy-egy középkori esemény kapcsán. — A középkori élettel kapcsolatos jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A hagyományos falusi teendők közül egy-egy jellemző mozzanat eljátszása, párhuzamba állítása a középkori magyar falusi élettel. — Önálló vélemény megfogalmazása a középkor társadalmi viszonyairól, híres történelmi személyiségeiről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. 56

— Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (a magyar őstörténet, pl. Gesta Hungarorum, Kézai Simon Krónikája). — A középkorhoz, a kora újkorhoz és a hon-és népismerethez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. — Információk gyűjtése királyokról, hadvezérekről, pápákról, tudósokról, a kereszténység történetéről, a különféle kultúrákban élő emberek hétköznapjairól. — Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. — A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás — Kérdések önálló megfogalmazása a középkori eseményekkel és a hon- és népismerettel kapcsolatban. — A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. — A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. — A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. — Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Pl. kalandozások, Lehel kürtje, Botond, manufaktúrák munkamegosztása. — Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

3. Kommunikáció — Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi és hon- és népismereti témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. — Jelentős magyar történelmi események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Pl. Szent István megkoronázása, a muhi csata, a nándorfehérvári diadal, Eger ostroma. — Szóbeli beszámoló komplex módon a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről kooperatív technikák alkalmazásával. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról: újságcikk-készítés, tabló stb. — Rajz készítése társadalmi témáról, népszokásokról. Pl. települések, betlehemezés, régi népi játékok. — Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Pl. lovagvár, korona, pika, gladius. Tárgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal: pl. íjak, süveg, ólomüveg, kódex. — Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. 4. Tájékozódás térben-időben — Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. — Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. családfák, leszármazási ábrák készítése). — Bonyolultabb kronológiai számítások. — A középkori és kora újkori Európa, a Magyar Királyság térképeinek másolása. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, az államok határai, települések, kereskedelmi útvonalak, hadjáratok. A tanult helyek megkeresése a térképen. Középkori és kora újkori események, jelenségek leolvasása történelmi 57

térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Pl. istálló, pajta, fonó, vár, templom, katedrális, a középkori város. — Történelmi helyszínek modellezése. 5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy — további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; — megismerjenek néhány mondát a magyar történelemmel kapcsolatban, — egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, pl. hajók; — további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; — ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; — tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban; — Az 6.-os évfolyamnak megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései. — Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás a 2012/2013-as tanévben a 6. évfolyamon is megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a történelem és állampolgári ismeretek, valamint a hon-és népismeret tantárgyakba integráljuk. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYRA VONATKOZÓAN A természetismeret tantárgy keretein belül mód nyílik a kulcskompetenciák együttes komplex fejlesztésére. Ezért alkalmas az ismeretanyag egy része a nem szakrendszerű oktatási kereten belül az alapkészségek fejlesztésére. Célunk, hogy fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége, kreativitása, társadalmi beilleszkedő képessége, , tájékozódásuk a térben és az időben, a ismerjék fel a szűkebb és tágabb környezetük környezeti problémáit, tudjanak megoldási javaslatokat tenni a problémák megoldására a fenntartható környezet kialakítására és védelmére.megoldásaikat szóban és írásban is képesek legyenek kifejezni. Készüljenek fel az életen áttartó tanulásra. Váljanak olyan állampolgárokká, akik a környezettudatos magatartásukkal és tetteikkel biztosítják az élő és épített környezet fenntarthatóságát. A kulcskompetenciák szerepe a természetismeret tantárgy oktatásában: A kompetencia azon készségek, képességek, attitűdök összessége, melyek lehetővé teszik az egyén beilleszkedését társadalmi természeti környezetébe, alkalmassá teszi arra, hogy a felmerülő problémákat kreatívan tudja megoldani, az új ismereteket önállóan és hatékonyan tudja feldolgozni, elsajátítani. A tantárgyhoz kapcsolódó kompetencia területek a következők: 58

Matematikai kompetencia:  Alakuljon ki és fejlődjön a mérés-tervezési, számolási készségi, a logikus gondolkodási, probléma-megoldási készsége a diákoknak. Anyanyelvi, szövegértési kompetencia, kommunikációs készség:  Legyenek képesek megoldási javaslataikat írásban rögzíteni, szóban és írásban is tudjanak ábrákat, grafikonokat jellemezni. Természettudományi kompetencia:  A tanulók lássák meg az emberi tevékenység okozta változásokat. Értelmezzék a ember alkotta világ és a természet kapcsolatát, tudjanak megoldási javaslatokat tenni a felmerülő globális és lokális környezeti problémákra, legyenek képesek a mindennapi életben a tágabb és szűkebb környezetük élővilágának megismerésére, a környezettudatos magatartás és szemlélet képviselésére. Legyenek nyitottak környezetük szépségei iránt. (esztétikai - művészeti tudatosság) Digitális kompetencia:  Képesek legyenek értő módon használni, alkalmazni az információs társadalom digitális eszközeit a környezeti jelenségek megismerésében, feldolgozásában, ismertetésében. Szociális és állampolgári kompetencia:  Értsék meg és fogadják el a társadalmi normákat, az általánosan elfogadott magatartási szabályokat, képesek legyenek alkalmazni és betartani az együttélés szabályait, tudják kultúráltan megoldani a felmerülő konfliktushelyzeteket. ismerjék meg hazánk természeti és épített értékeit. Az érintett kompetenciák ismeretében a következő területek fejlesztésére van lehetőség:  Kreativitás.  Problémamegoldás lehetséges alternatívák kidolgozásával.  Kezdeményezőképesség.  Felelősségteljes gondolkodásmód és cselekvés.  Környezettudatos magatartás.  Matematikai feladatmegoldás, ábraelemzés. Célok és feladatok:  Térképhasználati ismeretek, kultúra fejlesztése  A környezetbarát anyagok megismerése, alkalmazása.  A vállalkozói készség, képesség kialakítás, fejlesztése a környezetvédelemben.  Tájékozódás térben és időben  Szervezőkészség fejlesztése  Probléma felismerési és megoldási készség fejlesztése. Indikátorrendszer, amely alapján eredményesnek tekintjük a nem szakrendszerű oktatást: Sikeres a munkánk, ha:  A tanulók képesek lesznek tájékozódni a természetes anyagok világában; az őket körülvevő környezetben térben és időben.  Képessé válnak önálló ismeretszerzésre, s az így megszerzett tudás alkalmazására  Tudják használni a tematikus térképeket, biztosan számolnak környezeti tényezőkre vonatkozó adatokkal. 59

 Kialakul a tanulókban a tudatos környezetbarát magatartás.  Tudatosan védik környezetük állapotát. A fejlesztést elősegítő tananyag Időkerete: heti 0.5, évi 18,5 óra az ötödik és a hatodik évfolyamon 5. évfolyam        

Időjárási és éghajlati számítások Közlekedési ismertek Természetvédelem, folyók, tavak, tájak Állattartási örömei, veszélyei Állatok háziasítása Kultúrtájak haszna Helymeghatározás, távolságmérés, irányok. Térképi jelölések

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a természetismeret tantárgyba integráljuk. 6. évfolyam           

Az erdő haszna Tájékozódás Magyarország térképén Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete A lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei Budapest természeti és társadalmi jellemzői Nemzeti parkjaink. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai Magyarország nagytájai, jellemzésük.

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben megszűnik. Az óraszámokat, a célokat és feladatokat, valamint a fejlesztési követelményeket a természetismeret tantárgyba integráljuk.

Nem szakrendszerű oktatás az Egészséges élet tantárgyban

60

A személyes és szociális jólét (jóllét) megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A szociális kompetencia azon készségek összessége, melyeket az egyén társas kapcsolatainak kialakításában, fenntartásában, konfliktusainak kezelésében használ. A szociális kompetencia a személy attitűdjeit, készségeit és képességeit jelzi, amelyek hozzájárulnak harmonikus életviteléhez, és meghatározzák közösségi beilleszkedését. Pedagógiai programunknak tíz éve szerves része az egészséges élet tantárgy és szemlélet oktatása. A tantárgy módszerei, eszközei jól szolgálják a szociális kompetenciák fejlesztését. 5. 6. évfolyam: heti óraszám: 1 óra, éves óraszám: 37 óra Célok Az egészségtan/egészséges élet tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges képességekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A tantárgy oktatása arra ösztönözze a diákokat, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életünkben. Nyújtson segítséget a tanulónak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Fejlesztési követelmények A tantárgy oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre való fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel. A pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területek kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják az egyes témakörökben foglaltakat. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése révén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A témakörökben foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzetből, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. Feladat  Az egyéni felelősségérzet fokozatos, folyamatos kialakítása 61

     

A tolerancia, a másság elfogadásának kialakítása Az önérzet, önbecsülés erősítése Kooperációs, asszertív, reklám- és marketing technikák ismerete és alkalmazása Egészséges fogyasztói magatartás kialakítása Döntéstechnikák kialakítása Az egészséget megőrző szabályok tudatos alkalmazása. Illetve az egészségkárosító szokások tudatos elutasítása. A készségek, értékek és viselkedésmódok fonálara felfűződő megközelítési mód megtanítja a tanulókat arra, hogy összefüggéseket alkossanak, megismerjék a láncszemeket, az egymástól látszólag független – információelemek között, felismerjék saját felelősségüket, tennivalóikat is. A tananyag évfolyamonkénti súlypontjai 



5. osztály – az egészséges életmódok. Az életmódba beletartozik mindaz, amit egy személy saját magával és környezetével összefüggésben tesz. A gyerekek rá fognak jönni arra, hogy az életmódok különbözőek attól függően, hogy az emberek milyen életkorban vannak, mivel foglalkoznak és milyen körülmények között élnek. 6. osztály – a változások kézben tartása segítséget kíván nyújtani a felelősségvállaláshoz, a változások irányításához. A tanulók életük változásaira – iskolai élet, érdeklődési kör, család és barátok, szervezetük – összpontosítva azonosítják, tárják fel s bővítik a változások kézben tartásához szükséges jártasságokat.

Oktatási módszerek o Részvételen alapuló oktatási technika o Csoportmódszere o Vita, megbeszélés o Szemléltetés o Rendezvények szervezése o Szituációs játékok o Szerepgyakorlatok. A tantárgy lényege: a személyközi kapcsolat, a kommunikáció. Indikátorrendszer, amely alapján az egészséges élet tantárgy keretein belül eredményesnek tekintjük a nem szakrendszerű oktatást  A diákok az egészségfejlesztés területén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére.  A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.  Tudjanak különbséget tenni a kockázatos és veszélyes dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket.  Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. 62

 Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik „karbantartásában”, konfliktusaik kezelésében.  Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában.  Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitelnek a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben betöltött szerepét.  Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az alapozó szakaszban című fejezetben meghatározottak szerint a nem szakrendszerű oktatás a 2011/2012-es tanévben az 5. évfolyamon, a 2012/2013-as tanévben pedig a 6. évfolyamon is megszűnik. Az egészséges élet tantárgyat a nem szakrendszerű oktatásból 5. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben, a 6. évfolyamon pedig a 2012/2013-as tanévben kivesszük, önállóságát az Iskola profiljának megfelelően megerősítjük.

Az értékelés szempontjai A szöveges értékelésben a tanulói folyamatot, a tanulási utat értékeljük. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ajánlása alapján a 2011/2012-es tanévtől iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást, mint tanítási egységet felmenő rendszerben megszüntetjük. Az 5. évfolyamon nem indítjuk azt el, a 6. évfolyamon a fentebb meghatározott módon és rendszerben folytatjuk, így ez az oktatási forma a 2012/2013-as tanévtől szűnik meg véglegesen. A felhalmozott nevelési-oktatási tudást és tapasztalatot beépítjük a szaktárgyi órákba. Azokat a módszereket és oktatásszervezési technikákat (mint pl. a kooperatív tevékenységformák, az RWCT-technikák), amelyeket a nem szakrendszerű oktatás honosított meg Intézményünkben, a megnövekedő óraszámú szaktárgyakba illesztjük, s a három kiemelt kulcskompetenciát (az anyanyelvi kommunikációs, a matematikai-logikaitermészettudományos, valamint a személyközi, állampolgári és szociális kompetenciát), valamint a további öt kulcskompetenciát ezeken az órákon fejlesztjük. A tantárgyi integrációt és a kereszttantervi szemléletet mindeközben továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk, ezért a nem szakrendszerű munkaközösséget fokozatosan olyan pedagógiai módszertani munkacsoporttá alakítjuk át, amely koordinálja a fenti célkitűzések gyakorlatba történő átültetését. Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: Jóváhagyástól visszavonásig tart. A nem szakrendszerű oktatás kimenő rendszerben megszűnik. A 2012/2013. tanévtől a 6. évfolyammal befejeződik A módosítást indítványozhatják: o munkaközösségek, o iskolaszék, 63

o igazgató. Módosítani a nevelőtestület 50% + l szavazati arányával lehet. Az iskola pedagógiai programjának hozzáférhetősége, nyilvánosságra hozatala Az iskola vezetése a szülők és a tanulók rendelkezésére bocsátja a Pedagógiai programot. A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható és megtekinthető: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskola honlapján. Rövidített iskolai tájékoztatót teszünk közzé a környező óvodákban, illetve jelentetünk meg a ZPSZ kiadványaiban. A pedagógus továbbképzés helyi elvei 1. Az iskola érdekének, a pedagógiai program teljesíthetőségének érvényesülése. 2. A pedagógus szaktárgyi és pedagógiai fejlődésének segítése. 3. Esetleges felkészülés a személyes boldogulásra.

Egyéb szempont: 2. Törekedjünk olyan továbbképzési formát választani, amely a lehető legkevesebb helyettesítéssel jár! 3. A helyettesítéshez szükséges költségek elsőbbséget élveznek. 4. A beiskolázási tervben nem szereplő kollegák is részesülhetnek a továbbképzési támogatásból, ha az anyagi erőforrások ezt lehetővé teszik, és a nevelőtestület megszavazz Záradékok A pedagógiai programmal a nevelőtestület egyetértett a 2011. január 10-én megtartott nevelőtestületi értekezleten, és elfogadásra javasolja a fenntartónak. Az iskolaszék és a tanulók képviselői aláírásukkal hitelesítették, hogy egyetértenek az intézmény pedagógiai programjával. Budapest, 2011. január 14.

Adamik Zsuzsanna Az Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója

64

Az egyes műveltségterületek helyi tantervei

oldalszám

oldalszám

alsó tagozat

felső tagozat

1-16.

1-21.

Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv műveltségterület Angol nyelv

1-96. + 1-10.

Matematika műveltségterület Matematika

1-23.

1-14.

Ember és társadalom műveltségterület Történelem és állampolgári ismeretek, hon-és népismeret

1-14.

Ember- és társadalomismeret, etika

1-3.

Ember a természetben műveltségterület Környezetismeret / Természetismeret

1-14.

1-11.

Fizika

1-9.

Biológia

1-10.

Kémia

1-11.

Egészséges élet

1-15.

Földünk – környezetünk műveltségterület 65

Földrajz

1-10.

Művészetek műveltségterület Tánc és dráma

1-2.

1-4.

Ének-zene

1-7.

1-10.

Rajz és vizuális kultúra

1-9.

1-

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-15.

Informatika műveltségterület Informatika

1-7.

1-19.

1-10.

1-17.

1-11.

1-20.

Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület Technika és életvitel Testnevelés és sport műveltségterület Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1-3.

Megjegyzések

1. Az angol, az egészséges élet tantárgy és az osztályfőnöki foglalkozási terv helyi tantervein kívül az OM ajánlott kerettanterveit adaptáltuk. 2. A Zugló tanterv témaköreit a 6-8. évfolyamon az alábbiak szerint építettük be. Az alsó tagozaton 3. és 4. évfolyamon a Zugló tanterv témakörei a környezetismeret tantárgyban szerepelnek. Témakör Zugló nevezetességei Zugló fekvése, gazdasága Zugló élővilága Zugló története

Tantárgy vizuális kultúra földrajz természetismeret, biológia történelem

3. A technika tantárgy óraszáma hetedik és nyolcadik évfolyamon 1 óráról 0,5 órára csökken. Egyes témaköröket - az alábbiak szerint - más tantárgyakba integráltunk. Témakör Tantárgy 7. évfolyam Kommunikációs rendszer Informatika A család egészsége. Az egészséges Egészséges élet táplálkozás szabályai 66

Tápanyagaink Pályaorientáció 8. évfolyam Energia és környezet Kommunikációs rendszerek Biztonságkultúra Életvitel – élet a családban Korszerű információs rendszerek Pályaorientáció

Biológia 8. Osztályfőnöki óra Földrajz, fizika, kémia Informatika Egészséges élet Egészséges élet Informatika Osztályfőnöki óra

67