Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban: Élő idegen nyelvek
Nyelvtanulási Napló Műhely
Miért volt szükség a NAT megújítására?
Köznevelés tartalmi egysége A kulturális javak amelyekhez minden tanuló hozzáférhet Közös műveltséganyag, közös nyelv A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése
A tudás és a kompetenciák Kognitív forradalom a pszichológiában – kognitív tudományok kialakulása (70-es évek) – A tudás rendszer – A tanulás a környezettel való interakcióban megy végbe. – A tapasztalat, tevékenység, problémamegoldás, kontextus segíti az ismeretek beépülését a meglévő sémákba. – Az eredmények átáramlottak az oktatás területére (80-as évek)
PISA felmérések elméleti kereteinek kialakulása (90-es évek)
A tudás két formája 1. Ismeret jellegű tudás 2. Készségek, képességek, jártasságok – procedurális tudás –
Nem csak az építőelemek megléte, hanem szervezettsége adja a tudás minőségét – alkalmazhatóság, transzferálhatóság
–
A jól szervezett tudás kialakításában kulcsfontosságú az új tudás beillesztése a meglévő tudásrendszerbe
–
Műveltség – társadalmilag értékes tudás
–
A műveltség közepes mértékben tartalomfüggő – transzferálható
A 2007-es tanterv a procedurális tudásra helyezte a hangsúlyt, a mostani egyensúlyt szeretne létrehozni a kettő között.
Egy kísérlet Jegyezzük meg és rajzoljuk le a háromszögeket
Egy kísérlet
A kompetencia Chomsky: vannak a nyelvtudásnak velünk született komponensei - Későbbi kompetencia fogalom gyökere A kompetencia fejlődése nagyrészt természetes módon a környezettel interakcióban megy végbe A nyelvet elsajátítani természetes módon könnyű, mesterséges módon sokkal nehezebb Fő fajtái:anyanyelvi, idegen nyelvi, kommunikatív, térbeli leképezések, értelmi műveletek (14-18 éves kor között van a csúcson)
A kompetenciák és a tudás viszonya a nyelvtanulásban Alapvető a nyelvi készségek kialakítása – Learning by doing – Készségek transzferálhatóságának kérdése – Meglévő sémákba illesztés Ismeretek fontossága – A kulturális értelmezés – A kommunikáció közös nyelve, témakincse
A Közös Európai Referenciakeret (KER), mint a készségfejlesztés és tudásépítés modellje Cselekvés központú megközelítés Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., 2002. http://www.coe.int/t/dg4/Linguistic/Source/Framework_EN.pdf http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp
A KER kompetencia modellje: Általános kompetenciák
A világról szerzett ismeretek, tapasztalatok, amelyekhez az új ismeretek beépülnek Kultúrák különbségéről szerzett ismeretek Gyakorlati készségek Alkati tényezők – attitűdök, motiváció, személyiség tényezők Tanulási képességek
A KER kompetencia modellje: Kommunikatív nyelvi kompetencia
A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére. A tanulási folyamat során szemmel kell tartani, hol fogja a tanuló a jövőben a valóságban azt a tudást használni és bővíteni – életen át!
A kommunikatív kompetencia összetevői: A nyelvi kompetencia
Lexikális – szókincs terjedelme, alkalmazása Grammatikai – helyessége, terjedelme Szemantikai kompetencia – jelentésviszonyok, Fonológiai - Helyes kiejtési kompetencia Helyesírási kompetencia
A kommunikatív kompetencia összetevői: A szociolingvisztikai kompetencia
A nyelv társadalmi jelenség, a társadalmi viszonyok, helyes kezelése a szociolingvisztikai kompetencia Üdvözlések, megszólítások Udvariassági szokások Stílusrétegek megfelelő alkalmazása Dialektus, akcentus
A kommunikatív kompetencia összetevői: A pragmatikai kompetencia
Mondanivaló szervezése, elrendezése Interakciós sémák alkalmazása – szó átadás, átvétel Tranzakciós sémák alkalmazása (vásárlás, vendéglői rendelés forgatókönyve) Szövegtervezés, kohézió, koherencia
A kommunikatív kompetencia összetevői: Interkulturális kompetencia
Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt. Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt. Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.
Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem? Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv Világos célrendszert fogalmaz meg Meghatározza a minimum követelményrendszert Utakat nyit az emelt szintű érettségihez Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel
A NAT és a kerettantervek Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: – a képzési szakasz/ok nevelési és oktatási céljait, – a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, – a tantárgyak kétéves szakaszonkénti követelményeit, – a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, – követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet.
Kerettantervek és önállóság
Az intézmény szakmai önállóságát biztosítja: a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret a módszertani szabadság az engedélyezett kerettantervek egyedi tantervek lehetősége
A NAT és a kerettantervek viszonya az élő idegen nyelvek esetében A műveltségterület több idegen nyelvet ölel fel, ezért több tantárgyról beszélünk. A közműveltségi elemeket a az alaptantervben, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös Európai Referenciakeretben (KER)[1] megadott nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg. A különböző nyelvi komponensek (témakörök, beszédszándékok stb.) a kerettantervekben jelennek meg.
A KER kommunikációs modellje: Receptív tevékenységek Beszélt szöveg értése – – – –
Beszédértés hallgatóság tagjaként Utasítások és közlemények értése Rádióműsorok és magnófelvételek értése TV műsor és filmek értése
Írott szöveg értése – – – –
Levelezés értése Olvasás tájékozódás céljából Olvasás információszerzés céljából Utasítások olvasása
Interaktív tevékenységek Interakció beszédben – – – – – – – –
Anyanyelvi beszélők között folyó interakció értése Beszélgetés Megbeszélés Hivatalos tárgyalás Célorientált feladatvégzés Vásárlás és szolgáltatások igénybevétele Információcsere Interjú
Interakció írásban – Levelezés – Üzenetek, feljegyzések
Produktív tevékenységek Beszédben – – – –
Monologikus beszéd: élménybeszámoló Monologikus beszéd: érvrendszer előadása Közérdekű bejelentések Beszédek (köszöntő, búcsúztató, méltató, bemutató stb.)
Írásban – A szintek általános leírása – Kreatív írás (alkotó jellegű) – Esszéírás, beszámolók
A kerettanterv javasolt fogalmi rendszere a KER szellemében készségszintek nyelvi tevékenységek megértendő vagy létrehozandó szövegfajták kommunikációs helyzetek kommunikációs szándékok nyelvtani szerkezetek szövegértési, szövegalkotási és interaktív stratégiák, a témakörök az értékelés alapelvei a tananyagválasztás alapelvei.
A köznevelés feladata és értékei az élő idegen nyelvek tükrében Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz A világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz A felelős, szabadon meghozott döntésekhez A munkaerő piacon való boldoguláshoz Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez
Az idegen nyelv tanulásának körülményei Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető. Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie. Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.
Esélyegyenlőség és nyelvtanulás a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.
Műveltségi területek százalékos arányai 1-4 (27.ó)
5-6 (28 ó.)
7-8 (31.ó)
9-10 (35 ó.)
11-12
Magyar
30-40
15-22
10-15
10-15
10
Id.nyelv
2-6 (1,6)
10-18 (3-5 ó)
10-15 (3-4,7 )
12-20 (3,55.25)
13
15-20
14-18
10-15
10-15
10
Em-társ
4-8
4-8
10-15
10-15
9
Em-term
4-8
6-10
15-20
15-20
10
Fö-körny
-
4-8
4-8
4-8
-
Művész.
10-18
10-16
8-15
9-15
5
Info.
2-5
4-8
6-10
6-10
5
Életv-gy.
4-8
4-9
5-10
5-10
-
20-25
20-25
15-20
15-20
10
Matek
Tesi
Időkeretek
Nem változtak a 2007-es NAT-hoz képest Stratégiai cél azonban, hogy a második idegen nyelvet korábban lehessen kezdeni Az első idegen nyelv óraszámát növelni lehessen Minél többen eljussanak a középszintű vizsgákhoz B2. Jó hír, hogy a kerettantervek során terveznek tagozatos tantervet is idegen nyelvből
Alapvető célok: Tantárgyi integráció
Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek. Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani. A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.
Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot. Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához. Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé. Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát. Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást. Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei. A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.
Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése. A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing). A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása. Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése. Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása. Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
Tanulás, tanítás szervezése A tanuló a nyelvtanulási folyamat során: kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről, ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek, fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében, munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.
Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek Első élő idegen nyelv • 4. évfolyam KER szintben nem megadható • 5-8. évfolyam A2 • 9-12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam A2
Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek Első élő idegen nyelv
Második élő idegen nyelv
8. évfolyam A2-B1
8.évfolyam A1
10. évfolyam B1-B2
10.évfolyam A2
12 évfolyam B2-C1
12. évfolyam B1-B2
Képzési szakaszok 1-4 évfolyamok Cél, hogy a tanulókban felébredjen a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés, hogy felfedezzék, más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek. Játékos, tevékenységközpontú formák, a tanuló közvetlen tapasztalati világából kiindulva. Hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos. Dalok, versek, mondókák és jelenetek. Fontos a szorongásmentes örömteli tanulás, amely sikerélményt biztosít. Nem jellemző a gyors haladás, ám a korai nyelvtanulás pozitív hatása a későbbi tanulás során nem elhanyagolható.
Képzési szakaszok 5-8 évfolyamok
Legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia az európai hatfokú skála második, A2 szintjére.
A természetes és spontán nyelvelsajátítás mellett a tanulók felfedezik, megértik és alkalmazzák a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat.
A serdülő korosztálynak megfelelő témák, történetek, szerepjátékok, valamint az ő érdeklődésüknek megfelelő csatornák, mint például a világháló különböző alkalmazásai.
Nő a kortárscsoport együttműködésének szerepe, többek között csoportmunka és projektmunka formájában.
A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett ebben a korban fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is.
A tanulóknak meg kell ismerkedniük önálló nyelvtanulási stratégiákkal, és el kell indulniuk a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján.
Képzési szakaszok 9-12 évfolyamok Minden diáknak legalább az európai hatfokú skála harmadik szintjére, a „küszöbszintre” (B1), vagyis az önálló nyelvhasználat szintjére kell eljutnia. Alapvető cél a kommunikatív nyelvi kompetencia további fejlesztése autentikus nyelvi anyagok segítségével. A nyelvi készségek fejlesztése integráltan történik. A tanult nyelv iránti érdeklődés, a célnyelvi kultúrához való pozitív viszony, valamint a nyelvtanulás motivációjának fenntartásában fontos cél. Az idegen nyelvet saját céljaikra is tudják használni kapcsolattartásra, továbbá későbbi tanulmányaik és munkájuk során.
Szintleírások A következő nyelvi készségek szintjeire vannak meghatározva: – Olvasott szöveg értése – Hallott szöveg értése – Beszédkészség – Interakció – Íráskészség – Nyelvhelyesség Igazodva a vizsgák komponenseihez.
Összegzés
Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv Világos célrendszert fogalmaz meg Meghatározza a minimum követelményrendszert Utakat nyit az emelt szintű érettségihez, B2 szinthez Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel
Köszönöm a figyelmet!
