Angol célnyelv. A kulcskompetenciák fejlesztése az élő idegen nyelvek tanításakor

Angol célnyelv Óratervi táblázat: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

9. 14 518

10. 5 185

11. 5 185

12. 5,5 203,5

13. 6 192

Kiemelt cél a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztése, világos, érthető beszéd kialakítása. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, ezen kívül a tantárgyon túlmutató általános kompetenciák, mint pl. a kooperáció, kritikus gondolkodás, önbecsülés, felelősségérzet stb. fejlesztése. Mindezt a /HEFOP/ kompetencia alapú oktatás keretében kidolgozott különböző készségeket fejlesztő modulok feldolgozásával és a törzsanyagba történő beépítésével valamint az ott megismert módszerek alkalmazásával kívánjuk továbbfejleszteni. A modulok kiválasztásánál érvényesítjük a tanári szabadságot, valamint figyelembe vesszük az adott csoport nyelvi szintjét és érdeklődési körét. A kulcskompetenciák fejlesztése az élő idegen nyelvek tanításakor Egy tudásalapú társadalomban bizonyos kulcskompetenciák elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsunk alakításához, a sikeres élethez. Az élő idegen nyelvek tanításakor a következő kulcskompetenciák fejlesztendők folyamatosan a tanórákon vagy az elvégzendő tananyag témaköreivel való foglalkozás, vagy a tanítási-tanulási folyamat megszervezése, az abban való részvétel során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése.

Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A hatékony, önálló tanulás

1

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak az ismeretét. Idetartozik az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.

2

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazánkban és a világban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással kapcsolatos területek.

9. évfolyam A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy  a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információszerzésben, – közlésben és – alkalmazásban  a tanulók alapozzák meg nyelvismeretüket, hogy a tizedik évtől a nyelvet eszközként tudják használni más tudományterületek tanulmányozásában is  a tanulók személyisége gazdagodjon a nyelvtanulás által  a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit, és ezáltal saját kultúrájukat is tágabb összefüggésben lássák  a különböző kultúrák megismerése által a tanulók nyitottabbá, toleránsabbá váljanak; becsüljék meg saját és mások kultúráját  páros és csoportmunka során a tanulók tanuljanak meg együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyelni  a nyelvtanulás során a tanulók fokozatosan váljanak képessé egyre önállóbb munkára  a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért, legyenek képesek nyelvtanulásukkal kapcsolatban problémákat kezelni és döntéseket hozni  a tanulók tudják építő jelleggel elemezni és értékelni saját, társaik és tanáraik munkáját, és tudják mások értékelését elfogadni. Az előkészítő évben a tanuló sajátítsa el mindazokat a készségeket a fogalomkörök, beszédszándékok, témakörök területén, melyek az év végére a B1+-B2- szint elérésében szükségesek. Beszédszándékok A tanuló tudjon a mindennapi élettel kapcsolatos beszédhelyzetekben információt kérni és adni, véleményt kérni és adni; tanácsot, javaslatot, engedélyt kérni és adni; érzelmeit árnyaltan kifejezni; egyetértését, egyet nem értését árnyaltan kifejezni; érvelni valami mellett, vagy ellen,

3

meggyőzni, rábeszélni, lebeszélni; felszólítani; telefonbeszélgetést lebonyolítani (meghívás, problémamegoldás, tanácsadás). A tanuló sajátítson el 2000 lexikai egységet aktív és további 1000 lexikai egységez passzív szókincsként. Fogalomkörök Térbeli viszonyok: helymeghatározás, földrajzi viszonyok, képleírás Időbeli viszonyok: jelen, múlt, jövő idők (folyamatos, egyszerű, befejezett) időhatározói mellékmondat Modalitás: képesség, engedély, kellés, bizonyosság, lehet, kellene, felesleges, valószínűség, következtetés Mennyiségi viszonyok: megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségek (a few, few, a little, little, some, any, much, many, a lot of) Minőségek: összehasonlítás, középfok, felsőfok melléknevek és határozószók esetében Esetviszonyok: célhatározás, okhatározás, eredményhatározás Függő beszéd: minden igeidőben állító, kérdő, felszólító mondatok Logikai viszonyok: feltételes mód; vonatkozói mellékmondatok Birtokviszony: of, ‘s Kohéziós eszközök: előre- és visszautalás, névmások (személyes, birtokos, tárgyas, vonatkozói, visszaható, mutató) helyes használata Névelők: a, an, the használata Phrasal verbs: give up, break down, etc Gerund, infinitive, participle Passive Voice Question tag Témakörök Emberek, társadalom Család, családi kapcsolatok, emberek külső és belső jellemzése, divat, házimunka, ünnepek, barátság, munka, családi élet Az iskola világa Tantárgyak, órarend, tanulás Tágabb környezetünk Településtípusok, lakóhelyünk, fővárosunk, városi és vidéki élet, közlekedési eszközök, a célnyelv országainak néhány jellemzője Természeti környezetünk Növények, állatok, időjárás, környezetvédelem Étkezés Étkezési szokások, ételek, ételkészítés, vendéglő, étlap, rendelés, fizetés Vásárlás Áruházban, ABC-ben, bevásárlóközpontok, bolttípusok Utazás Előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás, jegyváltás, utazási módok, szálloda, repülőtér, állomás Szabadidő, szórakozás Hobbik, szabadidős tevékenységek, olvasás, TV, internet, számítógép, filmek, színház, mozi, sportok, legemlékezetesebb olvasmányok vagy filmek, versek, dalok, egy-két irodalmi szemelvény Követelmények Kommunikációs szándékok

4

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - egyetértés - megengedés - véleménykülönbség kifejezése - a megengedés tisztázása - az egyetértés és véleménykülönbség - engedélyezés tisztázása - az engedély megtagadása - tájékozottság - képesség / képtelenség valaminek a - a tájékozottság tisztázása végrehajtására - emlékezés, emlékeztetés - a képesség / képtelenség tisztázása - a beszélőtárs emlékeinek tisztázása - saját vélemény - valószínűség - érdeklődés valakinek a véleménye iránt - a valószínűség mértékének tisztázása - óhaj, kívánság - bizonytalanság - szükséglet - kételkedés - az óhaj, a szükséglet tisztázása - a bizonytalanság mértékének tisztázása - szándék - kötelesség - a szándék tisztázása - a kötelesség tisztázása - előnyben részesítés - az előnyben részesítés tisztázása - szükségszerűség - a szükségszerűség tisztázása Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, megelégedettség - a csodálkozás hiánya - elégedetlenség, elkeseredés - remény - a beszélőtárs elégedettsége, - kiábrándulás, bosszúság elégedetlensége iránti érdeklődés - zavartság - pozitív viszonyulás - nyugtalanság, félelem - negatív viszonyulás - megnyugtatás - a pozitív / negatív viszonyulás tisztázása - a nyugtalanság, félelem iránti érdeklődés - érdeklődés - jóváhagyás, beleegyezés - az érdeklődés hiánya, közömbösség - az ellentmondás - az érdeklődés / érdeklődés hiányának - a beleegyezés / az ellenvélemény iránti tisztázása érdeklődés - csodálkozás Ráhatás, meggyőzés, a kölcsönös megértés elérése a kommunikációban - közös cselekvésre való felkérés - elégedetlenség - bizonyos cselekvésre történő felkérés - a javaslat elfogadása / elutasítása iránti - a javaslattal való egyetértés érdeklődés - konkrét dolog kérése - tanács - figyelmeztetés (nem számított - az elégedettség / elégedetlenség tisztázása eseményekre) - a segítség felajánlása - a cselekvésre való felhívás, biztatás - válasz a segítség felajánlására - utasítás, instrukció - javaslat, meghívás - igény - a meghívás elfogadása - az igényre adott válasz - a meghívás, javaslat elutasítása - követelés - kitérő válasz - a követelésre adott válasz - tiltás - elégedettség A társadalmi érintkezés formális elemei - bemutatkozás - közlés (leírás, kijelentés) - korrekció, pontosítás - az információ tisztázása - kérdésekre adott válaszok

-

5

a köszönet kifejezése, hála a hála kifejezésére adott válasz bók a bókra adott válasz figyelmesség

-

a figyelem felkeltése megszólítás üdvözlés válasz az üdvözlésre viszontválasz ismerkedés, bemutatkozás búcsúzás bocsánatkérés a bocsánatkérés elfogadása

A beszéd felépítése - kezdet - a szavak keresése (pauza, hezitálás) - önkorrekció - a téma bevezetése - logikai sorrend jelzése - kiegészítés - példa felhozása - kiemelés

-

gratuláció a gratulációra adott válasz jókívánság együttérzés részvét ajándékozás pohárköszöntő telefonbeszélgetés

-

összegzés, a következtetés levonása partner figyelmének jelzése a beszédpartner félbeszakítása a beszéd, beszélgetés befejezése telefonbeszélgetés a levél formái kérés valaminek a megmagyarázására

-

A kommunikáció helyreállítása - a meg nem értés jelzése - az elmondottak megismétlésének kérése - a szavak, mondat pontosításának kérése - a pontosításra, megerősítésre irányuló kérdés - a meg nem értés, pontosításkor feltett kérdés - más szavakkal történő magyarázat

-

annak tisztázása, megértette-e önt beszédpartnere egy nem értett szó vagy kifejezés kijelentése felkérés a kommunikációban való segítésre kérés, hogy a beszédpartner beszéljen lassabban

Beszédértés A tanuló legyen képes  megérteni tanárai angolul folyó óravezetését  megérteni egyre hosszabb, autentikus szövegeket és tudjon rájuk reagálni  globálisan megérteni minél több, ismeretlen szavakat is tartalmazó szövegeket  megérteni a természeteshez egyre közelebb álló tempójú szövegeket  megérteni különböző akcentusban beszélőket Beszédkészség A tanuló tudjon  kezdeményezni és fenntartani egyre hosszabb beszélgetéseket a tanult mindennapi témákról, ilyen beszélgetésekbe bekapcsolódni  érzelmeket, akaratot, véleményt árnyaltan kifejezni és ezek iránt másokról érdeklődni  képekről, képsorozatokról összefüggően beszélni  szerepjátékokban egyre kreatívabban, a megtanult sémáktól egyre jobban elszakadva önállóan részt venni, váratlan fordulatokra reagálni  vitatkozni, álláspontját indokolni, másokét cáfolni  rövidebb eseménysort elmesélni; tárgyakat, személyeket leírni, jellemezni, összehasonlítani Olvasás- és olvasásértési készség A tanuló tudjon  néma olvasással, a saját tempójával, a szövegre figyelve feldolgozni az olvasott szöveget

6

              

kiszűrni a lényeget, a lényeges információkat, egy bármilyen témájú olvasott szövegből megérti a szaktárgyakkal kapcsolatos magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges szakszókincset megérteni az idegen nyelvű szómagyarázatokat tanári segítséggel egynyelvű szótárt használni megérteni az idegen nyelvű nyelvtani magyarázatokat, ismeri az ehhez szükséges szakszókincset felismerni az alapvető stílusbeli különbségeket megérteni a személyes témájú leveleket, az abban leírt eseményeket, érzelmeket, kéréseket, és így levelezést folytatni egy 1-2 oldalas szövegben meglelni a rejtett információkat, és a szöveg egyes részeiben talált információkkal képes különböző feladatok teljesítésére megtalálni a számára fontos információt különböző hétköznapi dokumentumokban, újságokban, interneten (pl. prospektusok, műsorismertetők, menetrendek, stb.) megérteni egy köznapi témájú újságcikket, megtalálni benne a jelentősebb pontokat. megérteni az egyszerűbb eszközökhöz vagy gyógyszerekhez kapott használati utasításokat egyre hosszabb és bonyolultabb szerkezetű szövegeket részleteiben megérteni egyre hosszabb és bonyolultabb szerkezetű autentikus szövegeket megérteni, ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, az olvasott szövegről megadott szempontok alapján beszámolni saját örömére a szintjének megfelelő olvasmányokat olvasni jó intonációval, ritmusban, az idegen nyelv fonémáit használva gyakorolt és ismeretlen szövegeket felolvasni

Íráskészség A tanuló tudja  írásban is árnyaltan kifejezni érzelmeit, véleményét és másoknál ezek iránt érdeklődni  a szövegszerkesztés szabályait alkalmazni rövidebb és hosszabb önálló szöveget alkotni (magánlevél, hivatalos levél, e-mail, történet, leírás, jellemzés) változatos mondatszerkezeteket használva  egyre biztosabban használni a kétnyelvű és az egynyelvű szótárt  a szintjének megfelelő, egyre bonyolultabb mondatokat, szövegeket angolról magyarra, illetve magyarról angolra fordítani  párbeszéd  véleménykifejtés  tartalom-összefoglalás  formanyomtatvány kitöltése  önéletrajz  kb. 200 szavas, tényszerű információt követő, néhány bekezdésből álló szöveget írni, a szövegkohéziós eszközöket felhasználva logikai összefüggések alapján. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:  lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen  átvihető legyen a következő évfolyamra  minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és követelményekhez Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai 7

 a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi  mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező készségére is  az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk  a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény Amennyiben a tanuló ennek az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban  a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái  Az íráskészség: levélírás, e-mail, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek, fogalmazás, esszé.  Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok.  A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka és csoportmunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.  A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.  A fordítás szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.  A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.  A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente.  Félévkor szóbeli vizsga, érdemjegye duplán számít. Év végén írásbeli vizsga, érdemjegye duplán számít. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

10. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az angol nyelv tanítása formailag két önálló tantárgy keretében, tartalmilag azonban szervesen összekapcsolódva történik. Az angol nyelvi kommunikáció és országismeret elnevezésű tantárgy az anyanyelvi tanár vezetésével megerősíti, illetve kiegészíti a nyelvórák anyagát. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy  a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információszerzésben, - közlésben és - alkalmazásban  a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek tanulmányozásában is  a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön, fejlődjön  a tanulók - a bővítés mellett - szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket 8

 a tanulók nyelvismerete a 10. évfolyam végén közeledjen a B2 szinthez  a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között  a tanulók szerezzenek ismereteket a célnyelvről  a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák  megértessük a tanulókkal a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát  megismertessük a tanulókat más népek kultúrájával és ezek megbecsülésére neveljük őket  a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük  a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által  a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére  a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására  a nyelvtanulási folyamat során a tanulókat önállóságra neveljük  a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért és legyenek képesek nyelvtanulásukkal kapcsolatban döntéseket hozni és problémákat kezelni  a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyelni  a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni  a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása, a B2 szint követelményeinek megfelelően. Beszédszándékok:  összefoglaló jellegű kérdések és válaszok  kívánság, preferencia  tanácsadás, kérés  javaslattétel  véleménynyilvánítás  magyarázat, érvelés  valószínűség fokozatai  egyetértés, vita, vitakészségek megalapozása, gyakorlása  kiemelés, hangsúlyozás  események megtervezése, megvalósítása  rövidebb prezentációk elkészítése, előadása  a tanuló 1000 új lexikai egységet sajátítson el. Fogalomkörök: Térbeli viszonyok: helymeghatározás, földrajzi viszonyok, képleírás Időbeli viszonyok: jelen, múlt, jövő idők (folyamatos, egyszerű, befejezett) időhatározói mellékmondat Modalitás: képesség, engedély, kellés, bizonyosság, lehet, kellene, felesleges Mennyiségi viszonyok: megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségek (a few, few, a little, little, some, much, many) Minőségek: összehasonlítás, középfok, felsőfok melléknevek és határozószók esetében Esetviszonyok: célhatározás, okhatározás, eredményhatározás Függő beszéd: állító, kérdő, felkiáltó mondatok minden igeidőben Logikai viszonyok: feltételes mód; vonatkozói mellékmondatok Birtokviszony: of, ‘s Kohéziós eszközök: előre- és visszautalás, névmások (személyes, birtokos, tárgyas, vonatkozói, visszaható, mutató) helyes használata

9

Névelők: a, an, the használata Phrasal verbs: give up, break down, etc Gerund, infinitive, participle Passive Voice Question tag Témakörök:  Az ideális család, önazonosság, nemzeti identitás, életrajzok, család, életvitel, ambíciók  Generációs problémák, a társadalom régen és most, a múlt ismerete, elképzelések a jövőről  Emberi kapcsolatok: barátság, szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és együttműködés, konfliktuskezelési technikák  Ember és környezete, kapcsolat az élővilággal, a környező világ felfedezése: utazás, élmények, a világ megismerése  Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok, az emberi test, életmód, az emberi teljesítmény hatásai  Fogyasztói társadalom, társadalmi különbségek, globális kereskedelem, a modern élet feszültségei – stressz, külső csillogás, a pénz hatalma, az emberek manipulálása  Különböző médiumok, reklám, hírdömping, katasztrófák – ezek hatásai a környezetre és az emberekre  Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv), külső jegyek, hagyományos és modern megjelenési formák, külsőségek, márkafüggőség  Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység, a társadalomismeret alapjai – gazdagok, szegények, statisztikai adatok feldolgozása, társadalmi szolidaritás  Káros szenvedélyek  Bűnözés, bűnüldözés, büntetési tételek  Sztereotípiák, előítéletek, tolerancia  Művészetek (képzőművészet, építészet, iparművészet, filmművészet, tánc…)  Jövőkép, a jövő és a tudományok kapcsolata, futurológia  Turizmus, életre szóló utazási élmények, kalandtúrák Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes  megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követő, akár anyanyelvi beszélőt személyes kommunikációban  figyelemmel követni egy bármilyen témájú előadást, az információkat abból kiszűrni, és ha kell, akár le is jegyzetelni  megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mind tartalmilag, mind nyelvileg igényes előadást  globálisan megérteni hang és videofelvételeket  megérteni autentikus filmeket és tévéműsorokat. Ha normális nyelvi tempóban beszélnek, megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is.  megkülönböztetni a nyelvi regisztereket  hallás útján akár önállóan is ismereteket szerezni Beszédkészség: A tanuló legyen képes  beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni, partnerre való figyelés  megfogalmazni véleményét és megindokolni azt  kifejezni egyetértését vagy egyet nem értését  szerepjátékokban kezdeményezni és váratlan fordulatra is reagálni  előre megadott témáról rövid kiselőadást tartani  interjút készíteni, előadni

10

    

leírni, bemutatni egy helyzetet elbeszélni egy történetet különbséget tenni nyomatékos és nyomaték nélküli kiejtés között feladatvégzésre való összpontosítás (message-oriented communication) különleges képességek (találgatás, körülírás, hasonlítás, testbeszéd, félreértések tisztázása) alkalmazása  helyesen érteni a hangokat és hangsúlyozni a megfelelő szótagot és mondatrészt A tanuló törekedjen  a fenti helyzetekben nyelvileg helyes megfogalmazásra  önmaga korrigálására Olvasás- és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes  felolvasni normál tempóban kifejező olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is  értelmező olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz szöveg lényegi kiemelésére  felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani elemeket  újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztő cikkek globális megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni  szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is  az egynyelvű szótár használatára  különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek megértésére, és azokat pontosan tudja értelmezni Íráskészség: A tanuló legyen képes  baráti levelet írni  elbeszélést írni  bemutatást, könyv- és filmismertetést írni  önéletrajzot, önéletrajzot ismert emberekről írni  beszámolót írni személyes élményről, eseményekről  hivatalos panaszlevet írni  400-500 szavas összefüggő szöveg írása  esszéírás fő elemeit (vázlatírás, közösség, témamondat, kohézió szerkezet) használni  gondolatait, véleményét vázlatos kifejezésekkel a megfelelő nyelvi eszközök használatával nyelvtani hiba nélkül megfogalmazni Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:  lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen  átvihető legyen a következő évfolyamra  minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és követelményekhez Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai  a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi

11

 mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező készségére is  az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk  a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény. Amennyiben a tanuló ennek az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban.  a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái  Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek, fogalmazás, esszé.  Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok.  A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.  A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.  A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.  A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.  A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

11. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az angol nyelv tanítása formailag két önálló tantárgy keretében, tartalmilag azonban szervesen összekapcsolódva történik. Az angol nyelvi kommunikáció és országismeret elnevezésű tantárgy az anyanyelvi tanár vezetésével megerősíti, illetve kiegészíti a nyelvórák anyagát. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy  a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információ- szerzésben, -közlésben és -alkalmazásban



a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek tanulmányozásában is

 

a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön

 

a tanulók – a bővítés mellett – szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket

a tanulók szókincse bővüljön és minél sokoldalúbban, készség szintjén használják a már elsajátított nyelvi elemeket a tanulók nyelvismerete a 11. évfolyam végén feleljen meg a B2 nyelvi szintnek

12



a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között



a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák

       

megértessük a tanulókkal a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát



a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyelni

 

a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni

megismertessük a tanulókat más népek kultúrájával és ezek megbecsülésére neveljük őket a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására a nyelvtanulási folyamat során a tanulókat önállóságra neveljük a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért és legyenek képesek nyelvtanulásukkal kapcsolatban döntéseket hozni és problémákat kezelni

a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása.

Beszédszándékok:  tanács

       

véleménynyilvánítás, teljes egyetértés, részleges egyetértés, eltérő vélemény kifejezése prezentáció készítése, előadása, lényeg kiemelése összehasonlítás vitatkozás: érvek, ellenérvek, kompromisszum elérése megbánás kiemelés, hangsúlyozás a problémák megoldása, konfliktusok kezelése a tanuló sajátítson el 1000 új lexikai egységet.

Fogalomkörök:  függő beszéd

   

beszédszándékok függő beszédben

  

jövő idő bonyolultabb formái

ellentét, megengedés feltétesség (komplex forma) legfontosabb összetett mondatok, mellékneves, infinitivum – alapú, gerundium-alapú, participium-alapú vonatkozói fordított szórendűség, kiemelés kötőszavak (logikai viszonyok, kohézió)

Térbeli viszonyok: helymeghatározás, földrajzi viszonyok, képleírás

13

Időbeli viszonyok: jelen, múlt, jövő idők (folyamatos, egyszerű, befejezett) időhatározói mellékmondat Modalitás: képesség, engedély, kellés, bizonyosság, lehet, kellene, felesleges Mennyiségi viszonyok: megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségek (a few, few, a little, little, some, much, many) Minőségek: összehasonlítás, középfok, felsőfok melléknevek és határozószók esetében Esetviszonyok: célhatározás, okhatározás, eredményhatározás Függő beszéd: állító, kérdő, felkiáltó mondatok minden igeidőben Logikai viszonyok: feltételes mód; vonatkozói mellékmondatok Birtokviszony: of, ‘s Kohéziós eszközök: előre- és visszautalás, névmások (személyes, birtokos, tárgyas, vonatkozói, visszaható, mutató) helyes használata Névelők: a, an, the használata Phrasal verbs: give up, break down, etc Gerund, infinitive, participle Passive Voice Question tag Témakörök:  Az ideális család  Generációs problémák  Emberi kapcsolatok: barátság. szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és együttműködés  Ember és környezete  Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok  Fogyasztói társadalom  Különböző médiumok, reklám  Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv)  Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység  Káros szenvedélyek  Bűnözés, bűnüldözés  Sztereotípiák, előítéletek, tolerancia  Művészetek (képzőművészet, építészet, iparművészet, filmművészet, tánc…)  Jövőkép  Turizmus Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes



kiszűrni a lényeges információt, megszerezni bizonyos részletinformációkat gondosan kiválasztott rádió-, tv-programból vagy videofelvételből



társai kiselőadásából információt szerezni

Beszédkészség: A tanuló legyen képes  beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni, partnerre való figyelés  megfogalmazni véleményét és megindokolni azt  kifejezni egyetértését vagy egyet nem értését  szerepjátékokban kezdeményezni és váratlan fordulatra is reagálni  előre megadott témáról rövid kiselőadást tartani  interjút készíteni, előadni  leírni, bemutatni egy helyzetet 14

   

elbeszélni egy történetet különbséget tenni nyomatékos és nyomaték nélküli kiejtés között feladatvégzésre való összpontosítás (message-oriented communication) különleges képességek (találgatás, körülírás, hasonlítás, testbeszéd, félreértések tisztázása) alkalmazása  helyesen érteni a hangokat és hangsúlyozni a megfelelő szótagot és mondatrészt A tanuló törekedjen  A természeteshez közelítő beszédtempóra, intonációra  A nyelvtanilag helyes és igényes megfogalmazásra Olvasás –és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes  felolvasni normál tempóban kifejező olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is  értelmező olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz szöveg lényegi kiemelésére  felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani elemeket  újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztő cikkek globális megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni  szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is  az egynyelvű szótár használatára  különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek megértésére, és azokat pontosan tudja értelmezni  a lényeget kiszűrni autentikus nyomtatott szövegből szótár segítsége nélkül is  önálló ismeretet szerezni a maga által választott anyagból Íráskészség: A tanuló legyen képes  Részletesen leírni nemcsak használati tárgyakat, hanem műalkotást, épületet, egy helyszínt is  Nézeteket, véleményeket összefoglalva, egymással szembesítve megfogalmazni, a szembesítés alapján pedig egyensúlyt teremtő következtetést levonni  Hivatalos levél bonyolultabb változatait megfogalmazni  Újságcikket írni Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:  lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen  átvihető legyen a következő évfolyamra  minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és követelményekhez. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai  a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi  mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező készségére is  az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk

15

 a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény. Amennyiben a tanuló ennek az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban.  a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái  Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek, fogalmazás, esszé.  Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok.  A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.  A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.  A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.  A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.  A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.





 




a tanulók – a bővítés mellett – szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket

a tanulók szókincse bővüljön és minél sokoldalúbban, készség szintjén használják a már elsajátított nyelvi elemeket

16



a tanulók nyelvismerete a 12. évfolyam végén feleljen meg a nemzetközi (Cambridge in Advanced English examination) és az államilag elfogadott felsőfokú nyelvvizsgák elvárásainak, valamint közelítse meg a Cambridge in Proficiency English examination szintjét, valamint a C1 szintet.






a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit, és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák

       





 



a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni

A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása. Beszédszándékok:  véleménynyilvánítás

         

magyarázat, érvelés egyetértés, egyet nem értés helyzet mérlegelése, megoldás keresése következtetés érdekek egyeztetése panasztétel kiemelés, hangsúlyozás valószínűség fokozatai kívánság, preferencia, megbánás

a tanuló további minimum 1000 új lexikai egységet sajátításon el Fogalomkörök:  Létezés kifejezése: a létige különböző alakjai, használata  Birtoklás kifejezése: a birtoklást kifejező ige/igék  Térbeli viszonyok: irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, alatt stb.), távolság, méret, hosszúság, súly, űrtartalom kifejezése  Időbeli viszonyok: időtartamok, időpontok, egymást követő események, jelenre utalás, múltra utalás, jövőre utalás, igeidők összefüggései, igeidő-használat kontrasztív felismerése, sebesség, gyakoriság, folyamatosság, átmenet, változás kifejezése

17

      

Függő beszéd: a függő beszéd formái minden igeidőben Mennyiségi viszonyok: számok, mennyiségek, mérték, fokozat kifejezése, megszámlálható, megszámlálhatatlan mennyiségek, összehasonlítás Minőségi viszonyok: alak, kiterjedés, szín, kor, anyag, fokozás, összehasonlítás Esetviszonyok: alany, tárgy, birtokos, részes, eszköz, célhatározó, helyhatározó, időhatározó, műveltetés Logikai viszonyok: mellé- és alárendelő mellékmondatok, feltételes és megengedő mellékmondatok Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, birtokos, mutató, vonatkozó, általános, határozatlan stb.) használata, előre- és visszautalás Modalitás kifejezése: kérdés, felkiáltás, felszólítás, óhajtás, ígéret, terv, szándék, előrejelzés, engedély, tiltás, bizonyosság, valószínűség

Témakörök:  Aktuális politikai kérdések (életszínvonal, abortusz)  Kulturális életünk (díjak és fesztiválok), művelődési lehetőségek  A média szerepe, fejlődése a társadalomban  Gazdasági élet  Tudományos és technikai fejlődés  A társadalom működésének biztosítása (családügy, egészségügy, oktatás, munkaügy, nyugdíjrendszer, civil szervezetek, szakszervezetek, lakáshelyzet)  Szociális, globális problémák (idegengyűlölet, nacionalizmus, nemzetközi terrorizmus, stb…)  A tanulás és munka világa  Célnyelv fejlődési tendenciái  Környezettudatosság, környezetvédelem  Globalizáció Aktuális témák: A mindennapi aktuális témákon kívül, melyeket a tanár órai feldolgozására vagy megemlítésére érdemesnek tart, igyekezni kell minden témakör aktualizálására. Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes  követni egy összetett, elvont témájú előadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az érdeklődési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz  megérteni egy hallott szöveget akkor is, ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterről van szó, vagy ha a beszélőnek a standardtól eltérő a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerősítsék abban, hogy jól értette, amit értett  kiszűrni a lényeges információkat egy szövegből, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is, ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülőtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban, stb.)  megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélők nem a standard nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van  megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplők argóban beszélnek Beszédkészség: A tanuló legyen képes  összetett témákról világos, részletes ismertetőt, beszámolót nyújtani, megfelelően beépítve a rész témákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelő következtetéseket levonva

18

              

világos, tervszerűen kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelő hangsúlyt fektetve a lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elősegítő részletekre közérdekű bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni egy összetett témáról világos, tervszerűen felépített 15 - 20 perces előadást tud tartani, kiemelve a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelően alátámasztó részleteket spontán módon eltérni az előre átgondolt szövegtől felkelteni a közönség figyelmét gondolatait kifejezően, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni elérni, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész időtartama alatt ne zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél sem érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget jól reagálni a közbevetett megjegyzésekre, spontán válaszokkal gondolkodás nélkül kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz, választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a szakma vagy a képzés) leginkább megfelelő formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait véleményét, érzéseit reagálni a beszélgetőtárs várható megnyilatkozásaira összetett téma megvitatásában aktívan részt venni a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni

Olvasás – és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes  a 12. (ill.13.) osztály végére az anyanyelvi beszélőhöz hasonlóan első olvasásra, automatikusan megérteni mindenfajta könnyű, tényközlő és megjelenítő szöveget  terjedelemtől függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek tartalmi, formai és stiláris sajátosságait  megfelelő olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb, ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is  viszonylag rövid idő (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának, regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak)  felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit  következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvű szövegek anyanyelvétől eltérő kulturális sajátosságaira Íráskészség: A tanuló legyen képes

       

500-600 szavas összefüggő szöveget írni



változatos szókincset és a mondanivalójának megfelelő komplex mondatszerkezeteket használni

 

logikusan szerkesztett, tagolt esszét írni

részletesebb baráti levelet írni jól szerkesztett, választékos szókincsű hivatalos levelet írni. múlt idejű történetet írásban kreatívan, színesen elbeszélni tömör, pontos összefoglalót írni olvasott szöveg alapján hosszabb újságcikket írni elemző leírást készíteni elolvasott irodalmi műről vagy filmélményről árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban

az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni.

19

Fordítás: A tanuló legyen képes



45 perc alatt szótár segítségével kb. 20 soros (elvontabb, összetettebb) angol szöveget magyar nyelvre átültetni.



45 perc alatt szótár segítségével kb. 8-10 soros (közérdekű témájú) magyar szöveget angol nyelvre lefordítani.

 

2 oldalnyi nyersfordítást készíteni célnyelvi szövegből 120 perc alatt szépirodalmi alkotást szótár segítségével élvezhető formában célnyelven visszaadni

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:  lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen  átvihető legyen a következő évfolyamra  minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és követelményekhez. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai  a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi  mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező készségére is  az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk  a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény. Amennyiben a tanuló ennek az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban.  A javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái  Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek, fogalmazás, esszé.  Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok.  A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.  A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.  A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.  A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.  A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente.

20

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.







a tanulók idegen nyelvű kommunikációjának váljon részévé az egyéb műveltségi területekhez kapcsolódó ismeret és készség.

 




a tanulók mélyítsék el ismereteiket a korábban elsajátított fogalomkörökről, és ismerjék meg azok ritkábban használatos alakjai és alkalmazásait is

 

a tanulók nyelvismerete a 13. évfolyam végén feleljen meg a C1 nyelvi szintnek



a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit, és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák

       




a tanulók legyenek tisztában azokkal a stratégiákkal, módszerekkel és segédeszközökkel, amelyek lehetővé teszik nyelvtanulási céljaik elérését.




 


a tanulók szókincse bővüljön és minél sokoldalúbban, készség szintjén használják a már elsajátított nyelvi elemeket



a tanulók tudjanak építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját, és tudják mások értékelését elfogadni. 21

A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása. Beszédszándékok:  véleménynyilvánítás

         

magyarázat, érvelés egyetértés, egyet nem értés helyzet mérlegelése, megoldás keresése következtetés érdekek egyeztetése panasztétel kiemelés, hangsúlyozás valószínűség fokozatai kívánság, preferencia, megbánás a tanuló további 1000 lexikai egységet sajátítson el.

Fogalomkörök:  Létezés kifejezése: a létige különböző alakjai, használata  Birtoklás kifejezése: a birtoklást kifejező ige/igék  Térbeli viszonyok: irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, alatt stb.), távolság, méret, hosszúság, súly, űrtartalom kifejezése  Időbeli viszonyok: időtartamok, időpontok, egymást követő események, jelenre utalás, múltra utalás, jövőre utalás, igeidők összefüggései, igeidőhasználat kontrasztív felismerése, sebesség, gyakoriság, folyamatosság, átmenet, változás kifejezése  Függő beszéd: a függő beszéd formái minden igeidőben  Mennyiségi viszonyok: számok, mennyiségek, mérték, fokozat kifejezése, megszámlálható, megszámlálhatatlan mennyiségek, összehasonlítás  Minőségi viszonyok: alak, kiterjedés, szín, kor, anyag, fokozás, összehasonlítás  Esetviszonyok: alany, tárgy, birtokos, részes, eszköz, célhatározó, helyhatározó, időhatározó, műveltetés  Logikai viszonyok: mellé- és alárendelő mellékmondatok, feltételes és megengedő mellékmondatok  Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, birtokos, mutató, vonatkozó, általános, határozatlan stb.) használata, előre- és visszautalás  Modalitás kifejezése: kérdés, felkiáltás, felszólítás, óhajtás, ígéret, terv, szándék, előrejelzés, engedély, tiltás, bizonyosság, valószínűség Témakörök:  Morális kérdések (abortusz, állatvédelem, stb.)  Az európai együttműködés lehetőségei (ösztöndíj, pályázat, projektek, au-pair)  Kulturális életünk (díjak és fesztiválok), művelődési lehetőségek  A média szerepe, fejlődése a társadalomban  Gazdasági élet  Tudatos környezetvédelem  Tudományos és technikai fejlődésfejlődés  A társadalom működésének biztosítása (családügy, egészségügy, oktatás, munkaügy, nyugdíjrendszer, civil szervezetek, szakszervezetek, lakáshelyzet)

22

   

Szociális, globális problémák (idegengyűlölet, nacionalizmus, nemzetközi terrorizmus, stb…) A tanulás és munka világa Világnézet, vallások Célnyelv fejlődési tendenciái

Aktuális témák: A mindennapi aktuális témákon kívül, melyeket a tanár órai feldolgozására vagy megemlítésére érdemesnek tart, igyekezni kell minden témakör aktualizálására. Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes  követni egy összetett, elvont témájú előadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az érdeklődési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz  megérteni egy hallott szöveget akkor is ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterről van szó, vagy ha a beszélőnek a standardtól eltérő a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerősítsék abban, hogy jól értette, amit értett  kiszűrni a lényeges információkat egy szövegből, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülőtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban, stb.)  megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélők nem a standard nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van  megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplők argóban beszélnek Beszédkészség: A tanuló legyen képes  összetett témákról világos, részletes ismertetőt, beszámolót nyújtani, megfelelően beépítve a rész témákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelő következtetéseket levonva  világos, tervszerűen kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelő hangsúlyt fektetve a lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elősegítő részletekre  közérdekű bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni  képes legyen szövegesen és grafikusan megjelenített mennyiségi viszonyokat és összefüggéseket integrálni  egy összetett témáról világos, tervszerűen felépített 15 - 20 perces előadást tartani, kiemelve a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelően alátámasztó részleteke  spontán módon eltérni az előre átgondolt szövegtől  felkelteni a közönség figyelmét  gondolatait kifejezően, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni  elérni, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész időtartama alatt ne zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél se érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget  jól reagálni a közbevetett megjegyzésekre, spontán válaszokkal  gondolkodás nélkül kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz  választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a szakma vagy a képzés) leginkább megfelelő formában  kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait  véleményét, érzéseit  reagálni a beszélgetőtárs várható megnyilatkozásaira  összetett téma megvitatásában aktívan részt venni  a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni

23

Olvasás – és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes  a 12. (ill.13.) osztály végére az anyanyelvi beszélőhöz hasonlóan első olvasásra, automatikusan megérteni mindenfajta könnyű, tényközlő és megjelenítő szöveget  terjedelemtől függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek tartalmi, formai és stiláris sajátosságait  megfelelő olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb, ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is  viszonylag rövid idő (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának, regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak)  felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit  következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvű szövegek anyanyelvétől eltérő kulturális sajátosságaira Íráskészség: A tanuló legyen képes

     

500-600 szavas összefüggő szöveget írni

 

elemző leírást készíteni elolvasott irodalmi műről vagy filmélményről



változatos szókincset és a mondanivalójának megfelelő komplex mondatszerkezeteket használni

 

logikusan szerkesztett, tagolt esszét írni



45 perc alatt szótár segítségével kb. 20 soros (elvontabb, összetettebb) angol szöveget magyar nyelvre átültetni



45 perc alatt szótár segítségével kb. 8-10 soros (közérdekű témájú) magyar szöveget angol nyelvre lefordítani

 

2 oldalnyi nyersfordítást készíteni célnyelvi szövegből 120 perc alatt

részletesebb baráti levelet írni jól szerkesztett, választékos szókincsű hivatalos levelet írni. múlt idejű történetet írásban kreatívan, színesen elbeszélni tömör, pontos összefoglalót írni olvasott szöveg alapján hosszabb újságcikket írni különböző stílusokban (bulvársajtóra, ill. minőségi sajtóra jellemző stílusban) árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban

az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni. Fordítás: A tanuló legyen képes

szépirodalmi alkotást szótár segítségével élvezhető formában célnyelven visszaadni

Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve:  lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen  minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és követelményekhez Az értékelés formái  Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek, fogalmazás, esszé.

24

 Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok.  A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.  A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.  A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.  A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.  Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.  A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

25

Angol célnyelv. A kulcskompetenciák fejlesztése az élő idegen nyelvek tanításakor

Recommend Documents