IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE „B” (Ebből a tantárgycsoportból két tanár összegezte a véleményét, az egyikük angolt, a másikuk spanyolt tanít.)
ANGOL A szerzők tapasztalt tanárok, mind a magyar, mind az IB rendszerét kiválóan ismerik. Dőlttel szedve és kiemelve jelenik meg, ami jelentős eltérés az IB-ban, és érdemes lenne a magyar rendszerbe is beépíteni.
Bevezetés A nemzetközi érettségire felkészítő nyelvtanítás sokban eltér a magyar rendszerben történő tanítástól. Szignifikáns különbség, hogy nincs tankönyv, melyet a tanár óráról órára követhetne. A Nemzetközi érettségi Program támpontokat kínál csupán a tananyag elsajátításához, tanításához, és bár a tantárgyra vonatkozó Útmutatója (Subject Guide), megszabja az irányt, az elérni kívánt célt, esetleg némely módszert is felvázol, de nem kínál fel kötött tananyagot, nem nyújt kész óravázlatokat, előre meghatározott órai feladatokat. Az Útmutató követése mellett a tanár szabadon állítja össze a két év tanmenetét. A nyelvtanítási anyag az adott idegen nyelveken nagyobb tematikus egységekhez kötődik, melyekhez a tanár különböző, mind írott, mind beszélt autentikus szövegeket használ fel, melyek szorosan kapcsolódnak az adott nyelvi kultúrához. A nyelvtanulók így különböző írásbeli és szóbeli műfajokkal találkozhatnak, és elsajátíthatják a műfajra jellemző formai, nyelvi, illetve stílusbéli jellegzetességeket. A nemzetközi érettségi iránymutatója mellett a tanár hatalmas szabadságot kap a tananyag összeállításában, mely révén sokkal motiváltabbá teheti a diákokat, alkalmazkodik képességeikhez és érdeklődési körükhöz. Így, a tanár által összegyűjtött anyag részét képezi több nagyobb témának, sokkal frissebb megközelítést kínál, és szókincsében és információs tartalmát tekintve is gazdagabb, mint a hagyományos könyvalapú oktatás. A diákok, nagyobb rálátást szerezhetnek a világ aktuális témáira, és mivel elegendő anyagot olvastak és audio-
vizuális aspektusból is megközelítettek egy-egy témát így könnyebben formálnak véleményt, informáltabbá válnak. A sok olvasás segítségével hasznos szókincsre és nyelvi szerkezetekre is természetes közegben, autentikus szövegekben tesznek szert. A tankönyvek, vizsgára felkészítő könyvek gyorsan elavulnak, illetve hajlamosak arra, hogy izolációban vizsgáljanak meg bizonyos nyelvi elemeket, vagy sokszor a diákok számára teljesen érdektelen témákat vázoljanak fel, limitált rálátást kínálva egy-egy témára. Ez nem feltétlen segíti elő a nyelvi fejlődést, mivel a tanulóknak igénye van arra, hogy ne csak a megkívánt nyelvi struktúrákat gyakorolják be, hanem valódi kihívás és érdeklődés tárgya legyen idegen nyelven az információ feldolgozása, illetve az arra történő reagálás. A nyelvóra célja a Nemzetközi Érettségi Programban, már nem a nyelv önmagáért való fejlesztése, hanem valós tartalmat, új tudásanyagot és informáltságot is kínál. Ezek a tényezők összességében sokkal nagyobb lendületet adnak a tanulók nyelvi fejlődésének, mintha a hagyományos könyvalapú nyelvoktatási módot választanánk. A nyelvtanulás így sokkal komplexebb, színesebb, az aktualitásokhoz jobban igazodik, és mind a tanár, mind a diák részéről sok kreatív és innovatív gondolkodást és megoldást követel.
1. A nemzetközi érettségi idegen nyelvi programjának célja A nemzetközi érettségiben egy idegen nyelv tanulása kötelező, azonban ennek a szintje a tanuló nyelvi előtanulmányaitól, illetve képességeitől függően választható, így lehetőség van egy adott nyelv emelt, illetve középszinten történő tanulására. A nyelvi program célja, hogy az adott idegen nyelvet tanuló diák képes legyen komplex hallott vagy olvasott szöveget megérteni és feldolgozni. Ezek a szövegek műfajilag igen széles skálát ölelnek fel, és idetartóznak az irodalmi szövegek is. A tanulónak mind szóban, mind pedig írásban készen kell állni arra, hogy álláspontját kifejtse, elvont témákat megtárgyaljon, ötleteit és véleményét képes legyen meggyőző érvékkel, összefüggően alátámasztani. Elvárható továbbá, hogy a tanuló interakcióiban spontán, folyékonyan beszéljen, mondanivalója nyelvtanilag és szókincs szempontjából helyes legyen, több helyzetben tudjon tisztán és hatékonyan kommunikálni, és értse az adott nyelv kulturális implikációit is.
2. A tanagyag A kétéves nyelvi tananyagot a tanár állítja össze, melyhez az IB néhány irányelvet ad csupán. Ezzel a nyelvi képzésnél megszabja azokat a témákat, amelyeket a két év során érinteni kell (például globális témák, társas kapcsolatok, média és kommunikáció), felvázol opciós témákat (például szabadidő, hagyományok, tudomány és technika stb.) melyeket szintén bele kell szőni a tanagyagba, viszont nem szabja meg, mily módon, milyen aspektusból, milyen alcímmel közelítsék meg a diákok a témákat. A tanár határozza meg a téma megközelítését, tőle függ, hogy például a globális témacsoportban milyen alcímek köré tervezi óráit, például energia tartalékok; szegénység és éhínség; környezetvédelem és fenntarthatóság Így a témák igen tágan értelmezhetőek és lehetőséget teremtenek, mind a tanárnak, mind pedig a diáknak, hogy érdeklődésük szerint válasszak ki, milyen témájú anyagban mélyedjenek el. Két irodalmi mű olvasását előírja az IB a két év alatt, azonban ezek szerzője, műfaja, terjedelme, illetve témája is szabadon választható. Előírja, hogy minél több fajta írott, illetve audio-vizuális szövegtípussal ismerkedjenek meg a diákok. Az írásbeli munka tekintetében pedig
konkrétan felsorolja milyen szövegfajták írása kérhető számon a tanulóktól, például hivatalos levél, érvelő esszék, jelentések, újságcikkek stb. A tanár döntésén múlik, hogy hogyan osztja be a tanagyagot, mire mennyi időt szán és hogyan éri el, hogy bizonyos nyelvi struktúrákkal milyen szövegeken, illetve kommunikatív feladatokon keresztül ismerteti meg a diákokat. Az idegen nyelv nyelvtana nem képez különálló részt a tananyagban, hiszen a nyelvtan csakis a szöveg kontextusában nyer értelmet. A szókincs, illetve a nyelvtani szerkezetek megismerésének, kontextusba helyezésének pedig kitűnő módja a rengeteg írott, illetve hallás utáni szöveg elemzése.
3. Nyelvtanítási módszerek a nemzetközi érettségiben A nyelvtanítás módszerei a nemzetközi érettségiben, bár kategorikusan nem meghatározottak, de a tanárnak előtérbe kell helyeznie azokat a metodikai eszközöket, melynek segítségével elősegíthető a kritikus, kreatív gondolkodás. A tanagyag megtervezésében kulcsszerepet játszik az egyéni tanulói szükségletekhez és érdeklődéshez való alkalmazkodás. A nyelvet a tanár olyan természetes nyelvhasználatot igénylő feladatokon keresztül közelíti meg, melyek mind a folyékony beszédet, mind pedig a nyelvhelyességet fejlesztik. Hangsúlyt fektet forma és jelentés kapcsolatára, maximálisan igyekszik kizárólag az adott idegen nyelvet, mint a kommunikáció fő eszközét használni a nyelvórán. Továbbá, olyan feladatokat határoz meg, ahol a diákok az idegen nyelvet az egymás közötti interakcióikban is természetesen és szabadon használják. A tanárnak az eszközök és a tanagyag megtervezésénél is figyelembe kell vennie a korosztály érdeklődési körét, tanulói képességeit, a kulturális hátteret. A tanulók munkájukról rendszeres visszajelzést kapnak, illetve az értékelő kritériumok ismeretében maguk is képesek akkurátus képet formálni saját tudásukról és saját fejlődésüket előmozdítani. A nemzetközi érettségiben a nyelvtanulók nemcsak nyelvtani, illetve strukturális szabályokat tanulnak, szókészletet bővítenek, hanem rálátást szereznek a nyelvi kultúrára is.
4. A vizsga A nyelvi érettségi vizsgájának értékelése és a végső érdemjegy több elemből tevődik össze. A tanulók írásbeli kreatív munkájából, a két év során nyújtott szóbeli tevékenységükből, illetve az írásbeli vizsgán elért eredményükből. A tanulók kreatív, otthon elkészített írásbeli munkáját (kb. 500-600 szavas dolgozat) külső vizsgáztatók értékelik. Továbbá így értékelik a három részből álló írásbeli vizsgát (szövegértés, fogalmazás, illetve írott szövegre adott írásbeli reakció) is. A tanulók szóbeli jegye a csoportot tanító tanár által megküldött pontokból tevődik össze, melyet a Nemzetközi Érettségi Bizottság (IBO) vizsgáztatói moderálnak. A szóbeli vizsgarésznek két eleme van, az egyik a két év során három szabadon választott órán elvégzett csoportos szóbeli feladatok értékelése. A tanár diákonként kiértékeli a szóbeli feleletek, prezentációk, viták stb. minőségét, melyekhez az IB Szervezet által kiadott szóbeli értékelő kritériumokat használja. A másik CD-re rögzített feleletből tevődik össze. A rögzített felelet 8-10 perces, ahol a diák feladata rövid felkészülési idő után egy képről prezentációt tartani, melyet a tanár által irányított beszélgetés követ. A szóbeli feleletek így dupla értékelésen mennek keresztül: belső pontozás (a tanulót tanító tanár), illetve külső osztályzás a Nemzetközi Érettségi Bizottság vizsgáztatói által. Moderálás után születnek meg a végső szóbeli jegyek. Ez a fajta osztályzás, nemcsak a diáknak ad sokkal objektívebb értékelést teljesítményéről, hanem egyrészt visszajelzésül is szolgál a tanárnak, hiszen jegyeit az IBO tapasztalt vizsgáztatói moderálják. Ha a tanár a feleleteket túl
szigorúan vagy túl enyhén bírálta el, akkor az értékelési kritériumok függvényében azok módosulnak. Így a tanárnak igyekeznie kell saját értékelését (mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák esetében) az IBO által kiadott értékelési kritériumokhoz igazítania, és ezáltal is törekednie arra, hogy értékelése a szubjektivitást mellőzze, és valós visszajelzést adjon diákjainak a tudásukról. A szóbeli vizsga a végső jegynek a 30%-át adja, a kreatív írásbeli munka a 20%-át, a szövegfeldolgozás a 25%-át, míg a fogalmazási feladatok a 25%-át.
4.1. Emelt és középszint Az emelt szint és a középszint közötti különbség főképpen a nyelvi anyagok nehézségi fokának az összeválogatása szempontjaiban rejlik. Bár a témák ugyanazok, a megközelítés mélysége változhat. Középszinten nem elvárás az irodalmi szöveg olvasása sem. Itt kevesebb írásfajtát kell a diákoknak ismerniük, illetve alkotniuk. A vizsgán a középszinten tanuló diákok csak egy írásbeli feladattal találkoznak. A két szinthez külön szóbeli, illetve írásbeli értékelési kritériumok tartoznak.
4.2. Az írásbeli és a szóbeli szereplés értékelése a nemzetközi érettségin 4.2.1.
Az írásbeli vizsga-fogalmazások értékelése három fő szempont köré rendeződik: nyelv, üzenet (mondanivaló vagy tartalom) és forma. A nyelv komponens 1-10-es skálán értékeli, hogy a vizsgázó mennyire képes a nyelvet hatékonyan és helyesen használni. Értékeli a nyelvi szerkezetek, szókincs változatosságát, komplexitását és helyességét. Az üzenet komponens hasonló skálán értékeli, hogy a vizsgázó mennyire képes a megfelelő, releváns érveket felsorakoztatni, illetve kibontani, mondanivalóját logikusan felépíteni. A formai komponens értékelése szintén 1-10 pontig terjed. Ez a komponens azt értékeli, hogy a vizsgázó mennyire tud a feladatban kért írásfajta nyelvi és formai kötöttségeknek megfelelni. 4.2.2. A szóbeli értékelése méri a vizsgázó produktív, szövegértési, illetve interaktív készségét. Az 1-10ig terjedő skálán értékelésre kerül a nyelvi mondanivaló kifejezésének a sikeressége, azaz hogy a diák milyen folyékonyan, nyelvileg helyesen, változatos nyelvi szerkezetekkel és szókinccsel kommunikál-e, illetve hogy intonációja segíti-e az üzenet megértését. A szövegértési és interaktív készséget mérő kritériumok (szintén 1-10ig terjedő skálán) pedig azt elemzik, hogy milyen aktívan vesz részt a vizsgázó a beszélgetésben, illetve hogy mennyire tudja ötleteit, véleményét érthetően, összefüggően és hatásosan elmondani. Mind a szóbeli, mind az írásbeli értékelő kritériumok 2-pontos sávonként elemzik részletesen, hogy a vizsgázó munkája alapján melyik sávba sorolható. Így mind a tanár, mind a vizsgázó számára objektív, részletes és világos útmutatást ad egy adott munka értékeléséhez, illetve hogy milyen területeken van szükség korrigálásra és további fejlődésre.
5. Nemzetközi érettségi – magyar idegen nyelvi érettségi összehasonlítása A magyar kétszintű nyelvi érettségiben bekövetkezett változások tükrözik a nyelvoktatásban végbement változásokat, illetve a magyar idegen nyelvi érettségi próbál igazodni számos neves nyelvvizsga struktúrájához,
feladat típusaihoz. Így a magyar érettségi és az arra történő felkészülés is vett át elemeket a nemzetközi érettségiből. Mindkét vizsga választható emelt és középszinten is. Mindkét érettségin vannak témakörök, melyek hasonlóak. A nemzetközi érettségi ezeket a témaköröket azonban tágabban értelmezi, meghagyva diákok és tanáraik számára azt a lehetőséget, hogy ne magát a témát dolgozzák fel, melyről amúgy is már sok információval rendelkeznek, (például környezetvédelem, egészséges életmód), hanem kutassanak egy adott témában, vagy annak bizonyos érdekes aspektusait vizsgálják meg nagyobb elmélyüléssel, mint a magyar emelt szintű nyelvi érettségi esetében. A magyar nyelvi írásbeli érettséginek számos olyan eleme van, melyek hasonlítanak a nemzetközi érettségiben használatos vizsgamódszerekre. Mindkét nyelvi írásbeli érettségin többek között a diákok szövegértelmezése, szövegértése és egy adott szövegre történő írásos reagálásának a mérése történik. Érdekes különbség, hogy a nyelvtanuló nyelvhelyességét külön feladatban a nemzetközi érettségi nem méri, míg a magyar érettségi igen. A nyelvhelyesség a kommunikáció átvitelének fontos eszköze, ezért ez az esszéírás értékelésének feladatai közé tartozik a nemzetközi érettségin, hiszen a nyelvhelyesség mérése csakis az aktív készségek használata során válik fontossá. A nyelv helytelen használatával a kommunikációs tartalom sérül. A nemzetközi érettségi a nyelvhelyességet nem egy fajta elkülönített nyelvi kompetenciaként értékeli, hanem a helyes információ átvitel fontos aktív szereplőjeként. A két vizsga közötti másik fő különbség, a nemzetközi érettségin igen pontos értékelő kritériumok szerint számom kért fogalmazási részben van. Míg a magyar érettségi nyelvileg aránylag könnyű feladatok teljesítését várja el a vizsgázótól, a nemzetközi érettségin a tanulóknak tisztában kell lenniük számos műfaj írásbeli kötöttségével. Az adott témában, a megfelelő kereteken belül, nyelvileg is letisztult és elmélyült fogalmazását kell alkotniuk lényegesen nagyobb minimum szóterjedelemben. A magyar érettségin a fogalmazások rövidek, nem igazán teremtenek lehetőséget a diákoknak, hogy elmélyüljenek egy-egy témában, így nem igazán mérhető, hogy a vizsgázók a magyar érettségin képesek lennének-e komplexebb gondolataik idegen nyelven történő koherens kifejezésére. A magyar idegen nyelvi szóbeli érettségi is hordozza a nemzetközi érettségi némely elemét, így például a képről való beszélgetést, vagy például egy adott témában, spontán történő véleménykifejtést. A nemzetközi érettségi elvárja, hogy a vizsgázó mondanivalója ne csak nyelvileg feleljen meg az elvárásoknak, hanem tartalmában és mélységében is valós üzenetet közvetítsen. Az értékelő kritériumok is nagyban hasonlítanak, mindkettő méri a témában való jártasságot, azaz, hogy a vizsgázónak legyen véleménye globális fontosságú kérdésekről, véleményét a megfelelő szókinccsel, nyelvhelyességgel, folyékonysággal formázza meg. A nemzetközi érettségi szóbeli értékelése és rendszere talán precízebb, aprólékosabb, és ezáltal sokkal szigorúbban és következetesebben mér, mint egy emelt szintű nyelvi érettségi. Mivel a nemzetközi érettségiben tanító tanár értékelése is beleszámít a végső érdemjegybe, így a tanár rákényszerül arra, hogy rendszeresen használja az értékelő kritériumokat a két felkészítő év során. A hallott szöveg értése is mérés tárgyát képzi a magyar rendszerben, míg a nemzetközi érettségi ezt a kompetenciát külön nem méri. (Lásd még a cikksorozat elején: Általános ismertetés, A nyelvi vizsga a nemzetközi érettségiben résznél)
Fekete Mónika
