TÁRSULATI ÜGYEK. Az elnök bemutatja az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyvét, a mely hitelesíttetik

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

306

TÁRSULATI ÜGYEK.

állásban a Nappal; — 31-ikén e. llb-kor a Vcnus együttállásban a Holddal^ — és junius 1-én d. e. 10b-kor egyszersmind legnagyobb fényében. Ugyanaznap délben az Uranus szemben áll a Nappal.— 2-ikán e. 9b llm-kor a x Cancri 5-ödrendű csillag geoczentrumos együttállása a Holddal, nálunk is látható födéssel. — 4-ikén r. lh 12m 19s-kor a Ju piter I. holdjának fogyatkozása, kilépés. — 10-ikén e. 9b 6m 15s-kor a Jupiter II. hold jának fogyatkozása, kilépés. — 11-ikén r. 3b 6m 29s-kor a Jupiter I. holdjának fogyat kozása, kilépés. Ugyanaznap e. 9b-kor a Jupiter együttállásban a Holddal. — 12-ikén e. 9h 35m 5*-kor, a Jupiter I: holdjának fogyatkozása, kilépés. —^ 13-ikán részleges holdfogyatkozás, Budapesten nem látható.— 14-ikén r. Oh 10®-kor a Saturnus geoczen trumos együttállása a Holddal, nálunk is lát ható födcssel.

A Nap delelése Budapesten középidőben kifejezve : Május 16-ikán ___ ......... ... 11b 56m lls*0 » 21-ikén . . . ........ . ___ 11b 56m 21s-8 » 26-ikán.............. ... llh 56m 46s*5 Junius 1-én................... llh 57® 32s*4 » 6-ikán ... ................11b 58m 21s5 » 11-ikén ...................... 11b 59m 18s*l Újdonságok: Az 1898-ban Max Wo l f fölfedezte és az ugyanez évben Budapesten tartott csillagászati gyűlés tiszteletére Hun gáriának keresztelt, számra nézve 434, apró bolygót P a 1i s a ez év elején ismét meg találta ; ezzel pályája teljesen ismeretes s a bolygó biztosítva van. Nevezetessé teszi, hogy (a különben is kivételes magaviseletű Erőst nem tekintve) keringésideje 990 nap, valamennyi apró bolygó között a legrövi debb, 180 nappal rövidebb. még, mint a Medusá-é és Sita-é. K. R.

TÁRSULATI ÜGYEK. Választmányi ülés 1900. évi április 25-ikén. Elnök: Wartha Vincze. Jegyző : Aujeszky Aladár. Jelen vannak: Hőgyes Endre alelnök, Borbás Vincze, Csapodi István, Degen Ár pád, Kalecsinszky Sándor, Klein Gyula, Lóczy Lajos, Nuricsán József, Pertik Ottó, Pethő Gyula, Schenek István, Schilberszky Károly, Schuller Alajos és Wittmann Ferencz választmányi tagok ; Paszlavszky József első titkár, Csopey László másodtitkár, Lengyel István pénztárnok és Ráth Arnold könyvtárnok. Az elnök bemutatja az utolsó választ mányi ülés jegyzőkönyvét, — a mely hite lesíttetik. Az első titkár vonatkozással B i r ó Laj o s-nak a Közlöny áprilisi füzetében meg jelent aggodalmat keltő levelére, örömmel jelenti, hogy B i r ó L a j o s Dr. K e r t é s z K á 1m á n-hoz irt legújabb levelében sebei ből való teljes felgyógyulásáról ad hirt. — Örvendetes tudomásul szolgál. Évharmados pénztárvizsgálók kiküldése lévén soron, a választmány az elnök indít ványára S t a u b M ó r i c z és S c h i l b e r s z k y K á r o l y választmányi tagokat küldi ki. Az első titkár jelenti, hogy a m. kir.

államvasutak igazgatósága és a székesfővá rosi Tanács az idén is igazolványokat adott a Társulat búvárkodó tagjai számára, melye ket tudományos kirándulásaikon használhat nak. — Köszönettel vétetnek. A titkár bemutatja a »Bányászati és Kohászati Egyesülét«-nek meghívóját, a melylyel a Társulatot közgyűlésére meghívja. — Köszönettel tudomásul szolgál. Az első titkár jelenti, hogy a »Magyar birodalom állatvilága« czímű munkának az a kötete, mely az »Arthropodák«-at tartal mazza, készen v an ; minthogy a teljes munka elkészítése még hosszú időt kiván, azt ajánlja, hogy a Társulat a már kész kötetet, mely 87 negyedrétű ív terjedelmű, már most adja ki. — A választmány elhatározza, hogy az »Arthropodák«-ról szóló művet 500 pél dányban kiadja s bolti árát 35 koronában állapítja meg, a Társulat tagjainak azonban 20 koronáért adja. A pénztárnok jelentést tesz a forgótőke állásáról :— mely tudomásul van. A könyvtárnok bemutatja az utblsó vá lasztmányi ülés-óta a könyvtár részére ér kezett ajándékkönyveket. Szerzők ajándékai: B a 1á s Á r p á d , Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei; C h a r l e s B. C o r y , The birds of Eastern North America ; M i 1h o f f e r S á n d ó r , Az ál

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) TÁRSULATI ÜGYEK.

lattenyésztés rövid foglalata; K ő r ö s y J ó z s e f , Az iskolázás befolyása a croup-, diphtheria, a kanyaró és a vörheny terje désére ; W a l d m a n n F ü l ö p , Erkölcsi veszélyek iskolás gyermekeink életében. Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum megküldte könyvtárának czímjegyzékét; a bilini forrás igazgatósága »Die Mineralwasser-Quellen von Bilin* ez. kiadványát; a Földmívelés ügyi Minisztérium »A selyemtenyésztés Ja pánban* és »Jelentés Magyarország selyemtenyésztésérők ez. kiadványait; végül Paxner könyvkiadó a »Segédkönyv a természet rajzi kirándulásokhoz* czímű munkát. — Kö szönettel vétetnek. A pénztámok szomorúan jelenti, hogy a múlt választmányi ülés óta 9 tagtárs halá láról értesült. Ezek: B a k ó c z y J á n o s ref. lelkész H.-Böszörményben (28 évig volt tag); Dr. B a k ó J á n o s orvos Budapes ten (23 évig volt tag ); Dr. É d e r J ó z s e f orvos Székesfehérvárt; F a r k a s B é l a mérnök Tasson; Dr. F a r k a s J e n ő köz egészségügyi felügyelő Budapesten, a ki Közlönyünknek buzgó munkatársa volt; G a j z á g ó B o l d i z s á r fogalmazó Buda pesten ; K o v á c s I s t v á n gyógyszerész H.-Böszörményben; M a l e s e v i t s M i k l ó s tanár Zomborban (27 évig volt tag) és S z a l g h á r y S z i l á r d ny. pénzügyi titkár Beregszászon (30 évig volt tag). — Szo morú tudomásul szolgál. Tagválasztásra kerülvén a sor, új ta gokul ajánltatnak: Uj ta g :

Ajánló :

Bartos Imre kir. mérnök, Faludi Béla. Bedő Károly joghallgató, Halász Aladár. Béldy Mihály min. számtiszt, Szerdahelyi Z. Bender Lajos tanító, Mánczos József. Ifj. Brenner József kereskedő, Schönbeck I. Constantin István erdész, Droba Endre. Deutsch Miksa gyógyszerész, Orient Gyula. Dudich Imre gyári pénztárnok, Dudich L. Erdeó'dy Nándor műszaki tisztv., Lengyel I.

30 7

Uj tag : Ajánló : Ferenczy Loránd joghallgató, Szepessy A. Grün Ármin sörfőző, Faludi Béla. Dr. Günsberger Samu ügyvéd, Faludi Béla. Hamerli Károly keztyűgyáros, Halász Aladár. Hausbrunner Vilmos tanársegéd, Strauss Á. Herzán Caesar tanító, Szilágyi Bertalan. Hlavathy Kálmán vár. állatorvos, Horgonyi J. Dr. Klein Izrael orvos, Sefcsik Alajos. Dr. Kovách Aladár orvos, Fialowski Lajos. Martin Antal rk. plébános, Bacsák Béla. Matheovits Illés tanító, Lengyel István. Medek Rajmond fényképész, Rajnai Béla. Mesterházy Gedeon szolgabiró, Riedt Imre. Mihajlovits Sándor mérnök, Szikla Géza. Mohilla János számtanácsos, Zdeborsky V, Nagy Miklós kir. járásbiró, Lengyel István. Nagy Zoltán kir. albiró, Nagy József. Povázsay Endre ev. tanító, Mázán János. Rieger Mariska úrhölgy, Rieger Antal. Schnürmacher Zsigmond mérnök, Kaszter Ö. Sélig Jakab tanító, Szilágyi Bertalan. Spitz Ignácz fakereskedő, Dudich László. Stadler Mihály gazdatiszt, Csopey Kornél. Ifj. Steer Ferencz segédfogalmazó, Fechtig I. /Szathmáry József kir. közjegyző, Dósa Gy. Széli Imre szigorló orvos, Őrley Ödön. Szepesy Győző birtokos, Neszveda Antal. Szilva György urad. intéző, Schönbeck Imre. Szlávik József árvaszéki ülnök, Semsey A. Szücs György kántor-orgonista, Kiis Emma. Kiskéry Totth Béla tanító, Lengyel István. Török Ferencz ev. ref. lelkész, Sefcsik A. Troch Pál r. k. plébános, Fehér Zoltán. Id. Vind István oki. mérnök, Timon Béla. Vörösváry Szigfrid magánhiv., Löwinger M. Werner Rezső tkp. tisztviselő, Himber Lajos. Zách Anna tanítónő, Bartholomeidesz Adél. Zoller József bornagykereskedő, Szilágyi B. Mind a 47-en megválaszttattak. Kilépésöket bejelentették 21-en, a mi tudomásul szolgál; a tagok száma ez idő szerint 8222, a kik között 255 alapító és 189 hölgy van.


LEVÉLSZEKRÉNY. TUDÓSÍTÁSOK. (21.) Magyarország időjárása 1900. év márczius havában. Az időjárás krónikája gazdagabb egy esettel, mely éghajlatunk vál tozékonyságáról tanúskodik. A tél nagyon enyhe januárius és februárius után márcziusban adta ki a mérgét; a mit tehát a ter mészet télén elmulasztott, pótolta a tavasz ez első hónapjában. Mert bizony az idei márcziust egészen téli hónapnak minősítette nemcsak alacsony hőmérséklete, hanem főleg a gyakori havazás is. Bekövetkezett az a furcsaság, hogy a márczius hidegebb volt mint a februárius, a mi eléggé jellemzi, mennyire kizökkent az éghajlat rendes állapotából. Továbbá tapasztaltuk, hogy sok helyütt (a hegyvidéken mindenütt és jórészt a nyugoti megyékben) több volt a havas, mint az esős nap. Ha a márcziusnak alább közlött hő mérsékleteit múlt havi jelentésünk adatai val összehasonlítjuk, meggyőződünk, hogy a februárius országszerte melegebb volt a márcziusnál, sőt mint szokatlan tényt ki emelhetjük, hogy néhány vidéken — neve zetesen az Eszaknyugoti Kárpátokban (Sel meczbánya, Árvavár), Erdélyben (M.-Vásárhely, Gy.-Szt.-Miklós, N.-Szeben), a tenger mellékén (Fiume) — még az idei januárius sem volt hidegebb a márcziusnál. Néhány hely nek hőmérsékleti közepét és eltéréseit az átlagtól a következő összeállításban látjuk: 20 évi átlag Ez idén Eltérés Árvaváralja ... -- 0-20 — 1*4° — 1*2 >C. 1*60 — l-0'3 — 2*60 > Selmeczbánya. 4*30 Pozsony......... — 2*20 > 2 *lo — 2*10 » 4-00 Ó-Gyalla......... 1-90 4.50 — 2 *0 ° » Budapest........ 2*50 4-10 K őszeg.......... 1-50 — 2-60 » 6*10 Zágráb ......... — 1*90 » 4*20 3*20 — 2-30 » Kalocsa......... 5*5° — 2-10 » Szeged ......... 50° 2*9" 210 U ng v ár......... — 1-30 » 3-40 0*40 Nagy-Szeben.. 3-70 — 3-3'1 »

A hőmérséklet menete is nagyon eltérő a rendestől. A hónap első felében napiren den volt a fagy, sőt egyes napokon még a déli órákban is 0* alatt maradt a hőmérő. 13-ikán volt. ugyan lényeges enyhülés, de csak futólag és csak 16-ika után következ tek enyhébb napok; a hónap vége felé is mét intenzív hőcsökkenés állott be. A buda pesti pentádok: —3*1, —0-4, 3*6, 5*9, 4*0, 6*6° viszonyítva több évi átlagukhoz: 1*5, 3*5, 3-4, 5*6, 5*7, 8 7° szolgáljanak a menet illusztrálására. Az abnormitások között bizonyára nem utolsó helyet foglal el, hogy sem januáriusban, sem februáriusban nem volt oly erős fagy mint márcziusban. Alább kitűnik a terminusleolvasás szélsőségeiből, hogy 5-ikén és 9-ikén kemény hideg járta, mely —15°-ig (Tarcsa), —17°-ig (S.-Szt.-György), —18°-ig (Petrozsény, Gy.-Szt.-Miklós) foko zódott. Hőmérsékleti maxin minim. Nap Nap C.° C*° Árvaváralja. ... 10*1 22 — 13*8 3 Selmeczbánya._ 7*6 28 — 11*3 9 Pozsony ......... 12*8 28 — 6*7 5 Ó-Gyalla............ 15 0 28 — 9*4 9 B udapest......... 15*4 28 — 7*9 9 Kőszeg.............125 28 — 10*3 5 21 Zágráb.............. 14-8 — 6-3 3 Kalocsa.............15*8 28 — 7*4 9 Szeged.............. 168 29 — 8*4 9 Ungvár.............. 15*5 30 9 — 11*3 Nagy-Szeben ... 16*2 29 — 14*2 5 A csapadék eloszlásában nagyok az eltérések. Aránylag sok csapadék jutott a nyugoti megyéknek (a Dunántúl jobbára 100 mm-en fölül), az ország közepe táján is volt még némi többlet, mely azonban az északkeleti és déli határmegyékben hiányba ment át. Legszegényebb volt csapadékban M.-Vásárhely (12 mm.) és Kolozsvár (17 mm.) környéke. A havi mennyiséget és eltérését

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) LEVÉLSZEKRÉNY.

309

az átlagtól, valamint a csapadékos napok vonásokat a mondott időben, a mennyiben számát — a havasokét rekeszjelben — a a barométeri maximum állandóan észak következő táblázatban mutatjuk be : nyugaton tartózkodott és 3 ízben is érin tették kettős depressziók hazánkat (északról Csapadék Eltérés Csapadékos mm napok és délről), midőn 'Oroszország felé vették Árvaváralja___ 42 — 20 19 (16) útjokat. Hóréteg és fagy alkotta a szigorú Selmeczbánya 56 — 5 18 (15) utó telet, b) 9-ikére a maximum Közép-EuróPozsony........ 124 + 74 16 (9) pára terjeszkedett és hazánkban anticziklónos Ó-Gyalla........ 91 + 50 17 (7) helyzetben az idő kiderült és 12-ikéig száraz Budapest........ 66 + 20 12 (4) és reggel nagyon zord maradt, c) 13-ikán K őszeg......... 134 + 87 11 (8) az időjárás helyzete átalakulóban van, a Zágráb „1 _ 72 + 20 16 (6) hőmérséklet emelkedett. 16-ikáig a Fekete Fiume........... . 260 + 145 16 (2) tenger táján van a depresszió, a magas Szeged ......... 38 + 6 11 (3) nyomás nyugaton időzött, nálunk a fagy Pancsova........ 43 — 9 10 (5) gyengült és északnyugoti szelekkel hűvös, U ngvár......... 45 — 3 13 (6) csapadékos idő uralkodott, d) 17-ikén az enyhülés érezhetőbbé vált; a következő két A lecsapódások gyakoriak voltak, mind napon egy olasz depresszió erős délkeleti össze 5 nap volt olyan, a midőn a lecsapó légáramlást idézett elő és a keleti megyék dások az egész országban teljesen szüne teltek, még pedig 9—21-ike között és 21-ikén. kivételével általános esőzést, e) 20—21-ikén Feltűnő a havas napok nagy száma és az szép, verőfényes az idő, de 22-ikén egy a körülmény, hogy általában szokatlan nagy nyugatról közeledő depresszió megint le részünk volt a márcziusi hóban. így Buda csapódásokat hozott (hó, eső havas eső); pesten 10 napon láttunk hópelyheket szállone depresszió a keleti maximum miatt nem gani és 4 napon (3., 7., 23. és 30-ikán) tudott előre hatolni és hazánkat a hónap végéig hatáskörébe ejtette, folytonos esőzést valóságos hóförgeteg volt, mely a tél köze pébe is beillett volna. Nevezetes, hogy még okozván (Erdélyben gyérebben). Csak 30-ikán a hó végén, márczius 30-ikán, a nyugoti indul meg a depresszió keletre, aránylag megyékben az utakat befútta a hó és a déli erős gradienssel, vihar (nyugaton északi és vasúton a havazás miatt forgalmi zavarok keleten keleti irányból), hőcsökkenés és bő támadtak. lecsapódások kiséretében, úgy hogy a hónap A légnyomás havi közepe valamelyest végén az idő télies színezetét vissza kapta. kisebb a normálisnál, a legmagasabb baro R ó n a Z s ig m o n d . méterállás 778 mm körül volt 10-ikén, a legalacsonyabb 746 mm körül 30-ikán (a (22.) A doroszlói dob- és csukavarsák tengerszin magasságában). Felhőzet dolgá eredete. H e r m á n O t t ó a »Természetban a hónapot a borultabbakhoz számíthat ' tudományi Közlöny«-ben (368. füzet 255— juk. Erős szél volt l-én (Fiúméban 2-ikán 257. 1.) »A doroszlói halászszerszám erebóra), hideg északnyugoli szelek jártak deté«-vel foglalkozik a M. N. Múzeumban 13—15-ikén és 30-ikán valóságos orkán tartott előadásom alapján. Ezt az előadást keletkezett Pozsony, Tarcsa, Becs környé H e r m á n nem hallotta, kéziratát nem látta s idézett czikke alapjául az »Egyetértés«kén. O-Gyallán a talajhőmérő 0’0, 0 5, 1*0, nek ellenem rontó referátumát használta. 2*0 méter mélységben 36, 4*2, 5 2, 7*5° C. E hírlapi czikkét nem szakember irta s azért Az átlagos napfénytartam" 4*5 óra, a leg nagyobb 10*9 óra 11-ikén. Az átlagos el nem is feleltem reá, mert azzal igazán nem párolgás 0 8 mm. Különös jelenségek: 26., törődhetem, hogy mely magyar lap mily 28., 29-ikén egyes zivatarok, továbbá Szál állításokat tulajdonít nekem. A magyar tudo mányos irodalomban is most fordul elő kán 12-ikén 3 ó. 45 p.-kor derült égen először az, hogy X. megtámadja Y.-t azon erős meteorrobbanás füstfelhő kiséretében. Vázoljuk még röviden a hónap idő tudományos állításokért, melyeket Z. egy napilapban személyeskedő indulattal, sőt járásának történetét a szinoptikus térképek figyelembe vételével, a) Az első 8 napot ellenséges czélzattal tulajdonított Y.-nak. Ha H e r m á n a tudományban elfogadott közös tulajdonságuk révén egybefoglalhat gyakorlatot követi, közvetetlenül tőlem kérdi juk, mert mindnyájukat makacs hideg és meg, mit is mondtam én a doroszlói “halászmeg-megújuló havazás jellemezte. A légnyo más európai eloszlása is tüntet fel közös szerszámról.


310

LEVÉLSZEKRÉNY.

Kérdésére azt feleltem volna, hogy én egyáltalában nem fejtegettem »Doroszló bács bodrogmegyei község halászatát« így általá nosságban, hanem kizárólag a doroszlói dob ós csukavarsáról beszéltem, a mi lényeges különbség; mondtam pedig e két szerszám ról azt, a mit a »Magyar halászat eredete« czímű s legközelebb megjelenő könyvem ben megírtam. He r má n felszólalása és újabb adatai arra kényszerítenek, hogy e kérdés sel itt is behatóbban foglalkozzam. H e r m á n fenti czikkében így nyilat kozik : »Én könyvem I. k. 242., 243. lap ján mind a két varsanemet magyar szerszám nak mondom s az anyag és szerkezet különb ségét a halászás módjából kifolyónak bizo nyítottam.« Hogy minden félreértést és félremagya rázást mind a magam, mind H e r m á n részéről teljesen kizárjunk, lássuk tehát, mit mond H e r m á n az említett helyen e két szerszámról: »Egészen sajátságos, eddigi kutatásaim szerint egyedül álló a Mosztonga mocsár ban dívó, leginkább pedig kárászra szolgáló igazi dob varsa, melyet Doroszló falu magyar sága készít és kedvel; ritkábban csak egyhagyású, gyakrabban kéthagyású, de minden kor elül-hátul vörcsökös. A mi képünk egyhagyású dobvarsát ábrázol, melyen négy feszítő pálczika van. Mihelyt a halász eze ket kiakasztja, a varsa tányérlaposra hajt ható össze, a vörcsök könnyen kidül s a hal kirázható . . . . Ezek a magyar dobvarsák, a melyeknek rendesen nincsen ugyan velők szervesen összefüggő terelő készülékük, de nem mindig a nélkül valók. Ezekkel halászva, a halászember kihasználja a legcsekélyebb körülményt is. Nádüstökök, bokrok, zsombékok, kövek alkotta természetes átjárók kedve sek előtte, s a hol ilyen nincs, ott a verés hez folyamodik, mely nádból, vagy vessző ből kötött s lesulykolt falazat, tehát lészaszerű.« A csukavarsáról csak annyit mond : »A mosztonga-halász a csukavarsánál sem tagadja meg furfangját: ennek is elülhátul készít bejáró vörcsököt. Ez a varsa válogatott fűzvesszőből nagy gonddal van kötve; vörcsöke kijár. Legtöbbször csuka kerül belé, mikor kisebb halat üldöz s ez a varsába menekül. Mindig jobb vizű helyek szűk átjáróiba helyézik el.« Ennyit mond H e r m á n a két szer számról, s ha ezt egybevetem szószerint idézett nyilatkozatával, konstatálom, 1. hogy

H e r m á n csakis a dobvarsáról mondja, hogy magyar, a csukavarsa nemzetiségét egy szóval sem jelzi; 2. hogy a szerkezet ben semmi különbség sincs, lévén mindkettő elül-hátul vörcsökös; 3. hogy a halászás módjában semmi különbség nincs, mint hogy mindkettőt átjárókban helyezik e l; 4. hogy ezek alapján H e r m á n a szerke zet különbségét (a mi nincs) a halászás módjából nem bizonyíthatta s tényleg nem is bizonyítja; 5. hogy az anyag különbsé gét semmiképen, tehát a halászás módjával sem bizonyítja. Ezek szerint tehát H e r m á n idézett nyilatkozatából való marad annyi, hogy a doroszlói dobvarsát magyar nak mondja, de ezt az állítását sem törté neti, sem etnográfiái, sem semmiféle alapon nem igazolja. Lássuk tehát, hogyan áll a doroszlói dobvarsa eredetének kérdése. Három kér désre kell felelnünk: 1. A dobvarsa, mint halászszerszám, milyen eredetű ? 2. Ha nem magyar eredetű, kiktől és hogyan került az Doroszlóra ? 3. Hogy függ össze a csukavarsa eredete a dobvarsáéval ? Feleletem a következő: 1. A mosztongai dob varsának teljesen hű mását közli B e n e c k e is és v o n d e m B o r n e is Poroszországból; mindkettő megadja a vázlatos rajzát is, még pedig a kéthagyásúét; v o n d e m B o r n e könyvéből egyébként megtudjuk, hogy a szerszám Németországon kivül Francziaországban is megvan ; a német dobvarsa szintén elül-hátul vörcsökös, feszítője is van, de csak kettő, azok ép úgy kiakaszthatók mint a mosztongai nál. Hogy pedig a mi mosztongai dobvarsánk valósággal német jövevény, az alaki egyezésen kivül bizonyítja a névbeli egyezés is, mert e szerszámnak 14 népies német elnevezése között ott találjuk a német »Trommelreuse« nevet is, melynek a magyar dobvarsa el nevezés pontos fordítása (M. v. d. B o r n e, Handbuch dér Fischzucht etc. Berlin 1886. 647.— Dr. B. B e n e c k e , Fischerei, Königsberg, 1881., 396. 1.). De nemcsak a német ségnél, hanem egész Nyugat-Európában is általános elterjedésű a kétvörcsökös dobvarsa. Francziaországban a hálóvarsákat általában verveux-nek nevezik, de a két nyílású dobvarsákat ott is a dobról — verveux á tambours, vagy csak egyszerűen tambours — néven ismerik, s ha ezek még szárnyakat is kapnak, louve a nevök (H. d e l a B l a n c h é r e , La Péche et les Poissons, Paris 1885. 1. az illető szavaknál). A


311

magyarok a Balaton és berkei mellől jöttek némettel teljesen egyező alakban van meg s H e r m á n szerint onnan hozták halászúgy Norvégiában, hol a homárt fogják vele, szerszámaikat is : miért nem található meg mint Dániában (Amtliche Berichte über die Intern. Fischerei-Ausstellung, Berlin, 1881. a dobvarsa a Balaton és berkei mellékén II. 149., III. 69.). ma is ? H e r m á n 1887-ig ott nem akadt A »magyar halászat eredetéiről irt reá, én 1893. óta tanulmányozom a Balaton könyvemben pontosan kimutatom, hogy ezen halászatát s én sem akadtam reá. Pedig a Balatonra és berkeire nem lehet ráfogni, nyugati elterjedéssel szemben a dobvarsa nincsen meg sem a volgai, sem az ázsiai hogy nem konzervatív, mert hiszen én 1899ugoroknak, sem a török tatárnépeknek, sem ben megtaláltam ott még azokat a turbukhálókat s haza is hoztam két példányban, végül az óriási oroszságnak halászatában, melyeket H e r m á n már 1887-ben kihaltak ellenben a skandinávok révén bejutott Finn nak deklarált,* s melyeket következéskép ő országba. Halászatunknak ez a tárgya ma minden esetre magyar, mert magyar halászok már csak hallomásból irt le. 2. Ezek után pedig áttérek a második használják, mint a hogy magyarnak mond kérdésre : minthogy a dobvarsa nyugoti ere juk a nyelvünkben élő idegen — szláv, né detű, kik és hogyan hozták azt Doroszlóra ? met, olasz, stb. — szavakat, de eredetét Könyvemben erre a következőket fele tekintve, semmi esetre sem lehet sem ugor, lem : »Még a múlt század első felében tele sem török-tatár, sem szláv, mert ezeknél pültek le ismét nagyobb számmal a magya egyáltalában nincsen meg, ellenben föld- és néprajzi elterjedése szerint nyugoti eredetű rok Jankovácz, Bezdán, Kula, Kanizsa, To nek kell lennie, mert megvan egész Nyugotpolya, Baracska, Doroszló községekben (BaEurópában. Ezt a néprajz mai összehason dics F., Osztr.-magy. mon. II. 5 7 8 ) .... A németek betelepülésére nézve S z e n t ki á r a y J. lító módszerével elért eredményt s ezt a (a ki e kérdésben a legilletékesebb) megjegyzi, módszert H e r m á n annál kevésbbé támad hatja, mert ő maga ugyanezzel a módszer hogy »a német bevándorlók egy másik ára rel, de sokkal fogyatékosabb anyag alapján^ d a t a 1763 —1768. évben vette Bácska felé útját. E£ években Kernyáján, Krusevlyán, mutatta ki a fertői oldalt vágó szigonyok Gákován, Priglevicza-Szt.-Ivánon, Dorosznémet eredetét (I. k. 352. 1.). Ezek szerint tehát a doroszlói doblón stb. telepedtek meg németek« (ugyanott: varsa, mint halászszerszám, nyugoti ere II. k., 548. 551. 1.). A Bácska betelepedé detű. Igaz, hogy ez az eredmény ellenkezik sének történetéből vett ezen adatokból ki a H e r m á n O t t ó-éval, de hát H e rjn a n tűnik, hogy a Mosztonga melletti Dorosz1887-ben, mikor könyvét irta, ebben az eset lóban a magyar a múlt század első felé ben nem vette figyelembe a nyugati irodal ben, a német ellenben csak 1763 és 1768 mat cs nem ismerte a keletit sem. Ha már közt telepedett meg és így ez a két évszám most én ezek figyelembevételével megálla pontosan jelzi azt az időt, a mikor a dobpítom a dobvarsa német eredetét, mi táma varsa Magyarországba került.« dás van ebben H e r m á n tisztessége ellen ? Ebből pedig kitűnik, hogy én Doroszló B u d e n z-nek, H u n f a 1v y-nak hány tana község átirata nélkül is nagyon jól tudtam bizonyult tévesnek s jutott-e valakinek eszébe már B a d i c s tanulmánya alapján, hogy ezért az ő tisztességöket bántani s jutott-e Doroszlóban a magyarok voltak az első nekik eszökbe egy-egy támadás alkalmával telepesek, sőt S z e n t k l á r a y nyomán a saját tisztességöket megtámadva látni ? H e r m a n-nál is pontosabban tudom azt is, Ha már most a dobvarsa eredete szem mikor telepedtek németek Doroszlóra. Ebből pontjából vizsgálom H e r m a n-nak a do kitűnik továbbá az is, hogy mivel a dobroszlói halászszerszám eredetéről adott újabb varsa nyugoti eredetű szerszám, Magyarközlését, konstatálnom kell, hogy Doroszló országon pedig csak Doroszlón van meg, község 1900. februárius 23-ikán kelt átirata oda égyesegyedül a németek és pedig csakis egyetlen szóval sem mondja meg, hogy az 1763—1768 közt vihették be, mert előbb 1752-ben oda települt magyarok dobvarsá ott német nem volt; az 1830—1854 közt val halásztak, hogy ezt a szerszámot a Balaton és berkei mellől magukkal hozták; * »A Balaton déli részén élt azelőtt a a szerszám eredetére tehát az az átirat sem hajtó halászatnak egy neme . . . melynek főmit sem bizonyít. Ellenben önkéntelenül fel szerszáma a turbukháló volt.* ( H e r m á n , merül az a kérdés, hogy, ha a doroszlói | I. k. 317. 1.)


312

LEVÉLSZEKRÉNY.

a dob varsa hálós anyaga miatt drága volt behúzódott németek nem vihették be, mert a szegény kishalásznak s így azt előterem azok H e r m á n szerint a szomszéd köz tette vesszőből. Ez már a mosztongai halász ségekből valók, azokból pedig a dobvarsa ügyességének, leleményességének alkotása, ismeretlen. Az a körülmény, hogy Doroszló s hogy az alkotó magyar volt és nem né magyar népe halasvíz mellékéről halasvíz met, bizonyítja az, hogy a mosztongai mellékre települt s az új helyen is magyar csukavarsa tarajos. H e r m á n a dob varsát halászatot űzött, egyáltalában nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az 1763—1768; Magyarországon egyedül a Mosztonga mo közt közéjök telepedett németektől egyetlen csárban találta meg, a csukavarsáról ugyan egy .halászszerszámot át ne vett volna, nem mondja, olyan határozottsággal, hogy különösen, ha annak czélszerűségéről meg csak ott van meg, de tényleg csakis onnan győződött. közli-; ehhez mi bátran hozzátehetjük, hogy H e r m á n a német származás ellen ez a csukavarsa nem kerülhet elő máshon azzal érvel, hogy Doroszlónak mindössze nan, mint csak onnan, a hol a dobvarsa is 11 jövevény kolónus jutott s ez nem ruház vagy megvolt, vagy máig is megvan a hatta semminemű foglalkozását a magyarra. halászság kezén. A vesszőből font moszton Én ezt soha sem állítottam, én így álta gai csukavarsának ezen eredete annál bizto lánosságban nem beszélek, én csak azt sabb, mert ilyen fejlődésre analógia is van. mondtam, a dobvarsát németek vitték DoroszA franczia louve-ból vagy tambourból fejlő lóra s ahhoz nem kell 11, ahhoz elég egyet dött ki szintén egy vesszőből font alak, mely len egy kolónus is. A ki a néprajzi tárgyak gombin, lance és casier nevek alatt ismere felkapásának és elterjedésének történetét tes ; ez azonban a törzsalakfyoz a dobvarsá ismeri, az jól tudja, hogy ilyen esetben elég, hoz sokkal közelebb áll, mint a magyar ha egy német egyetlen példányt visz oda csukavarsa, taraja nincs, külső köpenye léczmagával; ha az a szerszám beválik ott, sőt ből vagy vesszőből való, de vörcsöke hálós talán jobbnak bizonyul a magyar által hasz (H. d e l a B 1a n c h é r e). Ezek a különb náltnál, hamar átveszi azt a magyar is, ségek egyszersmind pontosan megmutatják a mire bőséges példa lesz legközelebb meg azt is, hogy a franczia gambin-nek és a magyar csukavarsának egymáshoz semmi jelenendő könyvemben is. Ezzel szemben pedig bizony H e r m á n sem tudja bebizo közük sincs, e két alak közvetetlenül csakis nyítani, hogy a földmivelés és ipar szem a dob varsával van összeköttetésben.« pontjából összetoborzott németek között íme ezekben előadtam adataimat, melyek nem hozta-e magával egy is a dobvarsán«ak természetesek, halászatiak, ethnografiaiak, tör akár egy példányát, akár csak az eszméd ténetiek és nyelvészetiek s ennélfogva tel jét, s hogy itt a kezdet nehézségei nem jes joggal érinthetem velők bármely fórum kényszeríthettek-e arra, hogy napi élelmé előtt is H e r m á n eredményeit, s meg nek bizonyos részét halászattal is megsze kísérthetem azok tovább fejlesztését; ez a rezze, a mihez persze olyan szerszámot tudomány .joga, mely semmiféle személyes csinált, a minőt régi hazájából ismert. Igaz, érzékenykedést nem tűr. Ezekben előadtam, hogy történeti okiratokkal ezt cn ép úgy nem hogy a rendelkezésemre álló anyagból mily eredmények következnek és más eredményre tudom bizonyítani, mint H e r m á n a maga állítását; de az én feltevésemnek erőssége nem juthat senki sem, a ki az ethnografiáa szerszám föld- és néprajzi elterjedésében nak-Nyugot-Európában jól kifejlett össze van, mely előfordul az egész Nyugaton, de hasonlító módszerével él. Az ilyen eredmény nincs meg sehol a minket érdeklő Keleten. pedig nem érintheti sem Hermán Ottónak, 3. Ezek után még csak a mosztongaisem az államalkotó népnek tisztességét. csukavarsáról kell szólanom, erről pedig Budapest, 1900. április 14-ikén. könyvemben a következőket irtam : »MegD r . J a n ^ ó Já n o s. ismerkedvén már a német dobvarsával, rá (23.) Tudományos kirándulás Ázsiába. mutathatunk a csukavarsa eredetére is. E Dr. A l m á s s y G y ö r g y , ki ezelőtt pár vessző varsát az jellemzi, hogy elül-hátul évvel a Dobrudsában végzett, volt érdekes vörcsöke van s láttuk, hogy a dobvarsát és fontos madártani kutatásukat,* most H e r m á n kizárólag csakis a Mosztonga Dr. S t u m m e r R u d o l f-fal, a gráczi egyemelletti Doroszló faluban találta m eg; kétség telen, hogy ez a dobvarsa volt a mintája a * L. Természettudományi Közlöny. XXX. vesszőből font csukavarsának; csakhogy köt. 1898. 169. 1.


tem állattani intézetének asszistensével, Dr. L a u s e r R ó b e r t orvossal és egy preparátorral újabb expediczióra ment, melynek czélja Ázsia belső részeiben, különösen Turkesztán pusztáin és a Balkas-tó környékén állattani tekintetben kutatni. A kis társaság Budapestről márczius 21-ikén indult el. A terv megvalósítása könnyítéséhez erkölcsi támogatással hozzájárult a közoktatásügyi m. k. és a külügyminiszter; s a támoga tást kilátásba helyezte az orosz kormány is. Az expediczióban a fennebbieken kivül lesz még 20—25 ember, kiket Dr. Almássy-ék az illető területeken, a benszülöttekből vesz nek föl. A költségeket Dr. Almássy és Dr. Stummer fedezi. Az expediczió a jövő őszön fejeződik be. P r . Gy. (24.) Az olaj mint a pestis orvossága. A pestis úgyszólván évenként megrémíti közeledésével Európa lakosait, pedig nincs okunk oly nagyon megijedni, mikor Dr. C a 1m e 11 e Oportóban kimutatta, hogy a pestis elleni szérumban biztos fegyver van kezünkben. Ezenkívül most legújabban az »Indian Lancet«-ben Dr. R a m a s v a n y N a y m u n d az olajat ajánlja a pestis ellen szeréül. B a l d w i n-nek, a szmirnai angol kon zulnak tűnt fel először, hogy azon milliónyi ember közül, kik négy év alatt Egyiptom ban a pestis áldozatai lettek, egyetlen egy sem foglalkozott olaj gyártásával vagy el adásával. Ennek alapján prezervativ szerül olajbedörzsöléseket ajánlott, s ez irányban már 1792-ben megkezdődött a kísérletezés. Huszonkét velenczei matróz, kiknek teste olajjal volt bekenve, öt napig három pestises beteggel együtt lakott, a nélkül, hogy egész ségűk bántódást szenvedett volna. A három pestises meghalt. Három örmény család, számszerint 26-an, ugyanily módon ered ményesen védekezett. Rövid idő múlva már mint orvosságot használták az olajat. A mint a betegség első tünetei kezdtek mutatkozni, azonnal 4—8 obon (1 obon = 28*35 g) olajat adtak a betegnek, a mitől bőséges izzadás állott be. E hatást más izzasztó szerekkel is tá mogatták. így menekült meg egy Tanger melletti faluban egy apa megmaradt gyer mekeivel, miután feleségét s nehány gyer mekét már elvesztette; így mentette meg egy spanyol orvos több évi afrikai tartóz kodása alatt csaknem valamennyi betegét a különben nagyon is közel álló haláltól. (La Vie scientifique. 1899.) D alm ady Z o l t á n .

313

(25.) A zselatin-selyem. Az üvegselyem után, a mely alig hasonlítható össze az utolérhetetlen finomságú valódi selyemmel, melyet még a madagaszkari nagy pókok selyme is- felülmúl, ime, ismét találtak fel egy új selymet, a zselatin-selymet. Ez M i 11 a v Á d á m találmánya Glasgow-ban s már nagyban gyártja egy angol társaság, a »Vanduara silk Company«. Készítése úgy történik, hogy a zse latin forró, tömény oldatát hajszálcsöveken bocsátják keresztül s így rendkívül finom szálak jönnek létre, mefyek igen hamar ki hűlnek ; innen a szálak végtelen posztóra kerülnek, hol megszáradnak és megmereved nek. A további munka már csak a szálak orsóra gombolyítása. Az ilyen selyemszálakat, nehány óra hosszat formaldehid-gőzbe téve, oldhatat lanná teszik. A festés egyszerű : anilinfestékoldatot öntenek a híg zselatinba. M ü l l e r J u s t i n szerint, ki legutóbb a roueni ipari társaságban értekezett erről, az új selyemnek igen szép fénye van, de nélkülözi a valódi selyem jellemző suhogá sát s kissé durva, kellemetlen tapintatú; hideg vízben meglágyul és »összemegy«; megszáradva visszakapja ugyan szilárdsá gát, de nem kapja vissza fényét. (La Science fran9aise. 1899.) D almady Z o l t á n . (26.) A XX. század hajója. J a m e s G r e s h a m , a fotográfiái száraz lemezek feltalálója, egy hajószerkezetről ad hírt, mely a mesés »Nautilusnál« is különösebb. E hajótól azt reménylik, hogy óránként 100 km utat fog megtenni, s így 3 nap alatt átkel az Atlanti-tengeren, s 20 nap alatt megke rüli a világot. Jelenleg még csak egy 180 cm hosszú mintával kísérleteznek,- a hajó maga munkában van, de már juliusra kész lesz. G r e s h a m »Kígyó«-nak (»Serpent«) nevezte el hajóját, mert a hosszú, henger alakú hajótest, melyből az orr és far magasra kinyúlik, önkéntelenül is eszünkbe juttatja a mesebeli tengeri kígyót. A hajó működése régen ismert elveken alapszik, csak az alkalmazás módja új. A hengeralakú hajótestet egy forgó, fémburok veszi körül, melyen kiemelkedő fémkarima fut végig csavar alakjában. A hajtóerő a hajótestben van elhelyezve, mely a burok leggyorsabb forgásakor is megőrzi nyugal mát, s még annyit sem inog mint más közönséges hajó.


314

LEVÉLSZEKRÉNY.

Könnyen érthető, hogy a hajón végig vonuló csavar, forgásával egyenletesen ta szítja -előre az egész testet, hiszen a felület nek úgyszólván minden pontja egyenlően résztvesz a működésben. Valamint a kígyó testű halak, melyek testök minden részét fel használják az úszásban, sokkal gyorsabban úsznak, mint a lábaival lapátoló teknős béka, úgy ez a hajó is nagyon felül fogja múlni mostani, lapátokkal dolgozó hajóinkat. A hajó orra és fara, valóságos aczéltorony, s ezeken át juthatunk a hajótestbe, s ezek erkélyén állnak az őrök, a kormányos stb. A belső berendezés nem sokban tér cl a többi hajótól, legföljebb abban, hogy teherárút a hajó nem szállít. Olyan forma szerepe lesz, mint az expresse vonatoknak. G r e s h a m eddig is annyi jelét adta fel találó tehetségének, hogy e meglepő talál mányát is bizalommal és reménnyel fo gadják. (La Vie scientifique. 1900.) D alm ady Z o l t á n .

(27.) Észrevétel a Winterl-féle Indexre. W i n t e r l J. J a k a b növényjegyzékeiről a Pótfüzetek 1900. évi április havi száma A l f ö l d i F l a t t Ká r ó l y - t ó l könyvé szeti tanulmányt közöl, a mely a 94. lapon a Pallas-féle Lexikon u. a. tárgyú czikkecskéjére is rámutat. Minthogy az utóbbit én irtam, szükségesnek tartom, hogy a követ kező megjegyzést fűzzem a tanulmányhoz. Flatt úr az én czikkecském emez idézetéből: »Index horti botanici Tyrnaviae«, melyben az utolsó szó előtt a szükséges pont kima radt, azt imputálja nekem, hogy a tud. egyetem helyéül még 1785-ben is NagySzombatot tartom, holott az 1778-tól 1785-ig Budán volt. Már pedig czímlapon a genitivus loci, ha magában áll, csak a nyomatás helyét mondja meg. Ebből több nem követ keztethető. Én czikkecskémet a Pallas lexi konjába nem külön önálló tanulmányképen irtam, hanem a meglevő irodalmi adatokból vontam össze. D r. F i a lo w s k i L a jo s. ;s e k .

(41.) Kérem, tessék velem tudatni, hogy a most oly-sokat hirdetett »takarmánymész«nek tényleg van-e az ájlatok csont- és egész testi fejlődésére, valamint fejős tehe neknél a tejképződésre olyan jó hatása, mint a minőnek irják ? W. R. (42.) Mintegy 2—300 hektoliter biikkfahamú áll rendelkezésemre; hogyan értéke sítsem gazdaságilag legjobban ? Mivel rét jeimre sok, mi alá szórjam szántóföldjeimre ? K. G. (43.) Az ide csatolt üvegben foglalt ivó vízben úszkáló állatot azzal a kéréssel bátor kodom beküldeni, kegyeskednék megvizsgál tatni : mi ez állat neve, mely állatkörhöz tartozik, hogyan szaporodik és miből táplál kozik ? V. E. (44.) Szíveskedjenek tájékoztatni, hogy a Dr. A s c h e n b r a n d t-féle bordói por teljesen megbízható óvószer-e a peronospora ellen ? Vannak-e már erre nézve teljesen megnyugtató kísérletek ? Úgyszintén a liszt harmat (Oidium) ellen megfelel-e az említett néven hirdetett rézkénpor ? V. M.

dróttal megtenni, vagy, ha máskép történik, hogyan ? W. S. (46.) Vízvizsgálatokkal foglalkozom és szükségem volna egy, a Dr. Ri g le r »Egész ségtani vizsgálatok« czímű könyvében leirt H i 11 e r-féle areométerre. Hol lehetne ilyen areométert kapni és mi az ára ? Dr. Gy. (47.) Brenzcatechinmonoaethylaether benzoésav estere, vajsav estere, szaliczilsav estere, valeriansav estere elnevezések, a me lyeknek fele német, fele magyar : helyesek-e és minő magyar elnevezés felel meg nekik ? Dr . Gy .

(48.) Határfelmérés és kitűzés alkalmá val távcsöves busszola műszerrel dolgoztam, s meglepődve tapasztaltam, hogy a mágnestű egy bizonyos ponton nagy eltérést ad, a minek okára szorgos kutatásaim ellenére se tudtam reábukkanni. Az eszköz épen egy tölgyfa körül adott nagy eltérést; a mennyiben a tölgyfától előre és hátra két-két ölnyire 15° volt az eltérés. Körülöttem >semmi v.aseszköz nem lévén, úgy gondoltam, hogy a fában kell lenni az oknak. Kivágattam a fát és széjjel(45.) 1. Szeretnék akkumulátorokkal kísér daraboltattam, de nem találtam benne sem letezni, de nem sikerül oly forma készítése, mit. Köröskörül egynemű tömeget alkotó melyben az ólomlemezeket önthetném. Na szikla, trachit-konglomerát és breccia kő gyon lekötelezne, ki ily forma készítésmód zet az altalaj. Épen a fa helyén egy pár ját tudatná velem.. köbméter föld vályúszerű mélyedésben. Ezt 2. A kész lemezek formálása közbena földet is kiásattam, átkutattam és elhá ki kell őket sütni; lehet-e ezt vastag réznyattam, de semmi vas, vagy meteorkő


nem volt benne. Most már a csupasz sziklán, legalább ötvenszer felállítva a műszert, tet tem meg a kísérleteket. Még 10 cm távolo dáskor is folyton változott a mágnestű állása, de ugyanazon ponton mindig ugyan azt az eredményt jelezte. A kísérleteket há rom napig ismételtem, s mindig azonos eredményt kaptam. Véleményem szerint a sziklában kell rejleni az oknak, de miért csak mintegy 8 négyszög-öl területen, mikor az egész hegytömeg azonos jellemű szikla tömegnek látszik ? Erre kérek szíves felvilá gosítást. A. S.

315

(49.) Melyik növényhatározóban vannak a fűfélék (Gramineák, Ciperacéák, Juncaceák stb.) legjobban tárgyalva és melyik munka foglalkozik tüzetesebben velők ? N. B; L. (50.) Tisztelettel kérdem, vájjon a bor dói por (Dr. Aschenbrandt-féle) oldatával elvegyítve a kálium hypermanganicum hatha tós ellenszere volna-e a szőlő lisztharmatbetegségének, és mennyit kellene a kálium hipermanganicumból egy hektoliter oldathoz keverni, továbbá, hol lehetne azt legolcsóbban beszerezni ? W. Sz.

FELELETEK. (32.) A varjuborsó (Onobrychis) közé kevert Poterium gyakrabban P. polygamum W. et Kit., nem P. sanguisorba. Amannak a rücskös vagy pikkelyes szemtermése az Onobrychis gödrös, fogas és szúrós termé séhez jobban hasonlít, tehát közte jobban elvegyülhet, mint a P. sanguisorbá-nak si mább, csak hálózatos emelkedésű termése, ezért emezt S p a c h P. dictyocarpum-nak (hálózatos termésű) is nevezte. Én hamisí tásra nem gondolva, természetszerű és czélszerű keveredésnek gondoltam együtt ezt a két füvet, mert pl. Rajeczfürdő s Fenyő háza lejtőin s a séta* út mellékén szépen díszük, s a Poterium haszontalan takarmány nak nem mondható. Túl a Dunán, a hon nan a csdbaire szó származik, csabaírem(üröm)-nek ma is a Pimpinélla saxifragát nevezik (nem a Poteriumot). Az utóbbinak nem igen van általánosan ismert neve, egy szer gombosfű-nek mondották, azért czélszerű volna a Poterium-ot a csabairé-tői eltérőleg csabagomb-nak nevezni A Pimpinellá-nak meg a Poterium-nak a levele ha sonló, azért cserélték össze a régi botani kusok, sőt még G a e r t n e r (De Fruct. 1788, I. 162) is a csabagombot Pimpinélla sanguisorbá-nak nevezte. A mézfejű csábaír sajtóhiba vérfejű helyett. Végre a baltaczimre (baltaczimer), mellyel D i ó s z e g i-ék ajándékozták meg nyelvünket, megjegyez zük, hogy a magyar ember nem ismeri ma gyar elemekből alakult szónak, . mert a nép ajkáról gyakran baldaczi, baldáczin vagy báldaczin eltorzulását hallani. B o r b á s V in c z e .

(32.) A Poterium sanguisorba L. ma gyar neve nem »mézfejű csábaír*, hanem »Vérfű Csaba-ír«. Biborpiros virágzatán a harmatcsepp távolról vércsepphez hasonlít; innen ered első magyar neve. A második

név a rege szerint Csaba királyfiról maradt rajta, ki sebesült vitézeit ezzel gyógyította, mint A r a n y J á n o s »Csaba íre« czímű balladájában olvashatjuk. D r . K. T o m p a A r t h u r . (37.) Az épület villámhárítójára nézve igen érdekes gyakorlati munkát irt F i n de i s e n F., »Rathschláge über den Blitzschutz dér Gebáude unter besonderer Berücksichtigung dér landwirthschaftlichen Ge báude* czímen 1899. Ára 4 márka. Findeisen a württembergi villámcsapá sok 25 évi statisztikai adataiból kiindulva, olyan következtetésekre jutott, melyek el méletileg nem térnek el ugyan L o d g e, W e b e r , N e e s e n nézeteitől, gyakorlati lag azonban egészen újak a szikrafogó rúd, a vezeték anyaga stb.-re nézve. Fősúlyt a jóságra, egyszerűségre és olcsóságra helyezi. Műve 10-ik fejezetében a költségeket is tár gyalja, melyek azonban hazánkban mintegy 40%-kal emelkednek. Nézeteit előadásban is kifejtette, a mely a hozzáfűződő vitat kozásokkal az »Elektrotechnische Zeitschrift* 1897-iki évfolyamának 31-ik füzetében je lent meg. E füzet 50 fillérért kapható A. S e y d e 1 berlini könyvkereskedésében. Gáti Béla.

(41.) Az úgynevezett »takarmánymész* nem egyéb, mint bázikus foszforsavas mész. Igen jeles gazdák véleménye szerint kitűnő szolgálatot tesz oly esetekben, midőn ke vés a foszforsav a takarmányban és kevés a mész az ivóvízben. (Az alföldi ártézi vizekben a mész majdnem teljesen hiányzik.) Hogy minő hatással van a tejképződésére, nem tudom; talán akad gazda-tagtárs, ki nek e tekintetben saját tapaszalatai vannak, melyeket szíves lesz közrebocsátani. W. V.


316

LEVÉLSZEKRÉNY.

(42.) A fahamut, mint szénsavas kálium ban bővelkedő trágyaszert, réteken kivül első sorban is takarmány-növények alá tessék alkalmazni; ezek nemcsak meghálál ják, hanem trágya alakjában megint vissza is juttatják a talajba. Kálit kedvelő gazdasági növények még a czukorrépa, egyéb répa félék és a burgonya; de ez utóbbinál óva tosan alkalmazandó a kálitrágya : czélszerűen az elővetemény alá, de minden esetre legalább is ősszel, mert különben a keményítő-tartal mat csökkenteni fogja. A dohány is sok kálit fogyaszt, de az újabb megfigyelések szerint leginkább a kovasavas kálium iránt mutatkozik hálásnak. A gabona-félék közt az árpa kiván legtöbb kálit, a zab pedig leg kevesebbet. Az olajnövények is meglehetős sokat fogyasztanak. Ha gyümölcsös és szőlő területe volna, azok igen hálásak lennének a fahamu iránt. G yo ry Ist v á n . (43.) A beküldött ivó vízben úszkáló állatka csak lárva, a melyből kedvező körül mények között az ízeltlábúak (Arthropoda) állatkörében, a rovarok (Insecta) osztályá nak kétszárnyúak (Diptera) rendjéből való Corethia plumicornis Fabr. nevű szúnyog féle (Culicidae) fejlődött volna ki. Az állatka, lárva létére nem szaporodik s maga az épen megnevezett szúnyogfélének a vízbe rakott petéiből fejlődik. Tápláléka korhadó állati és növényi anyagokból kerül ki s így minden olyan álló vízben megtalálható, a melyben bomlásban lévő szerves testek bő vében vannak. Tanulmányozásával több külföldi búvár foglalkozott már. Rajza meg található hazai irodalmunkban is. (D a d a y J. A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka. Budapest. 1897. lap. 219. ábra. 61. 3.) D a d a y Jenő. (44.) Az A s c h e n b r a n d t-féle porok egyike — a peronospora ellen való — ide s tova hét éve kisértget; ez előtt csak Német országban próbálgattak vele szerencsét, a múlt esztendőben azonban nálunk is hatal mas reklámot csaptak e szemek. Minthogy azonban a peronospora ellen való védekezés nek a rézsókkal való módja nálunk sokkalta hatalmasabb gyökeret vert, hogy sem a szőlőbirtokosok komolyabb része a hallatlan reklámnak azonnal hitelt adott volna : ez a szer még nem terjedt el. Hogy a perono spora ellen teljesen megbizható-e, arról ha tározottan még nem lehet nyilatkozni. A hivatalosan végzett kísérletekből (a földmíve lésügyi m. kir. miniszter kiadásában meg jelenő »Kisérletügyi Közlemény ek« I. köt.

325. 1. és II. köt. 238. 1.) eddig csak a** bizonyult be, hogy a szer az elmúlt két esztendőben, mikor a peronospora kárté tele nem igen öltött olyan veszedelmes mértéket, mint 3—4 évvel ezelőtt, a réz sóknál (kékkőnél, kékgálicznál, rézszulfátnál) egy hajszállal sem adott jobb eredményt. Az eső csak úgy lemosta az A s c h e n b r a n d t-féle poroldatot is, mint a házilag készített bordói keveréket. Az egyetlen jó oldala az, hogy könnyű készíteni. De olyan helyen és olyan gazdának, a ki komolyan védekezik a peronospora ellen, a bordói keverék készítése (a gáliczkőnek oldása) nem nagy munka; sőt szívesen teszi, mert leg alább látja, hogy az anyag jól készül el. Hogy az A s c h e n b r a n d t-féle szer nem perzseli meg a szőlőt, a bordói por pedig megperzseli : egyszerűen nem igaz. Csak a rosszul elkészített bordói lé perzsel. Hogy a jó bordói keveréket hogyan kell készíteni, ma már minden parasztgazda tudja. Azután tekintetbe kell venni az árát is. Most, mikor az A s c h e n b r a n d t-féle szer terjesztői azt állítják, hogy e szerből elég az l°/o-os oldat is, az A s c h e n b r a n d t-féle por csak kevéssel drágább a házilag készített oldat nál ; de ha komoly pillanatban, valóban peronosporás időben a 3°/o-os por sem lesz elég hatásos a peronospora ellen, bizony az A s c h e n b r a n d t-féle porral való véde kezés is olyan drága lesz, hogy csak az fog vele dolgozni, a ki már megszerezte és máskép nem tud túladni rajta. Az A s c h e n b r a n d t-féle porban mint a peronospora ellen való orvosságban, egyelőre még senki se bízzék feltétlenül. Védekezzék tehát ki-ki csak a jól bevált és biztos hatású bordói keverékkel, a melyet maga készít. Egy pár év múlva, ha e szer kiállja a tűzpróbát, esetleg erősen peronosporás időkben i s : akkor megállta a sarat, de addig ki ki óva tos legyen vele. A mi az A s c h e n b r a n d t-féle po rok másodikát, a lisztharmat ellen valót illeti, ez fiatalabb keletű, de ezt is csak úgy dicséri a reklám, mint amazt. A róla ki adott legújabb ismertetésben olvasuk, hogy tavaly valami kétszáz magyar szőlőtermesztő alkalmazta, még pedig sikerrel. így mondja a ezég. Szíves figyelmébe ajánlom t. kér déstevő tagtársamnak a Közlöny mostani füzetében megjelent dolgozatomat. Olvassa el gondosan s azután nézze meg azt az A s c h e n b r a n d t-féle magyar kiadású reklámos füzetet még egyszer, kivált *az


úgynevezett elismerő leveleket,fa hol 170-nél több levél irója kijelenti, hogy az A s c h e n b r a n d t-féle port csak augusztus második felében és szeptemberben alkalmazta, és mégis teljes siker járt a nyomában, holott a kénpor semmiféle eredményt nem adott. E kijelenté sekből kiviláglik, hogy a lisztharmatos szőlő a későn alkalmazott A s c h e n b r a n d t-féle por nélkül is megmaradt volna, ellenben a kénporra nézve az derül ki, hogy rossz kor és rosszul használták. így tehát az el múlt évben a magánosok végezte kísérletek egyáltalán számot nem tesznek; a hivatalos kísérlet eddig szintén nem szolgáltat határo zott eredményt. Csak azt tanácsolhatom: a bizonytalanért senki se áldozza fel a bizonyosat. Jablo n o w sk i Jó zsef. (45.) Az akkumulátor lemezek mind eddig két alaprendszer szerint készülnek: az egyik a P l á n t é-féle, a másik a F a u r eféle. A Planté-féle ólomlemezeket nem öntik, hanem 1—3 mm vastag, hengerelt, ólompléhból készítik. A Faure-féle lemezeket kü lönböző vastagságban (3—8 mm) öntik. E lemezeknek vastagabb rámájok van, s a ráma belső síkja különböző alakú rácsos mezőkre van beosztva. Az öntő minta két darab, tökéletesen egymásra illő 1 cm vastag lemez, a melyben az öntendő akkumulátor ólomlemezének ágya a legpontosabban ki van vésve, úgy hogy a felső és alsó kivésett rész tökéletesen össze illő. Öntéskor a vasmintafelek, közel az ólom nak olvadása pontjáig hevítendők, az ólom pedig az ólomöntő vaskanálban jóval az ólom olvadása pontján felül hevítendő. A két mintafelet egy vagy két, a mintafeleket félig körülfogó gajmós csavarral erősen össze csavarjuk. Magától érthető, hogy mind az ólom beöntéséhez, mind a kiömlő levegő eltávoztatásához, a két mintafélbe csatorná kat kell vésni. Pár perez múlva az ólom az öntő mintá ban annyira megmerevül, hogy az ólom lemezeket a záró csavarok kinyitása után ki lehet venni. E lemezek rácsos nyílásaiba lapos vas kanállal (spatula) lehetőleg nagy nyomással kenjük a + és — masszát, melyet előbb 10%-os angol kénsavval sűrű tészta állo mányú tömeggé gyúrunk. A massza megkeményedése után a lemezeket 10°/o-os angol kénsavba állítjuk s a formáló áram hatásá nak alávetjük. Formálás közben ez akkumu látor-lemezeket nem kell kisütni.

317

A Planté rendszere szerint készülő ak kumulátor ólomlemezeket a formálás alatt számtalanszor ki kell sütni. A kisütés után mindannyiszor, de fordított irányú árammal kell újra tölteni, azaz formálni. A formálás közben szükséges kisütésre kisebb akkumu látoron 1 mm, nagyobbakon 2 mm vastag rézdrótot használunk, s a drót hosszát úgy szabályozzuk, hogy a kisütés alatt túlságo san föl ne hevüljön. S ch enek Ist v á n . (46.) A H i 11 e r-féle areométert nekünk sem sikerült árjegyzékben feltalálni. Mint hogy azonban a legkülönfélébb czélokra szol gáló areométereket Dr. P e t e r s e t R o s t (Berlin N. Chaussee-Strasse 3.) készíti, a Hiller-féle is bizonyára kapható nála. De tekintve, hogy a víz szilárd maradékának meghatározása areométrikus úton a számos hibaforrás miatt egyáltalán nem pontos, he lyesebb volna talán a víz szilárd maradékát direkt úton meghatározni. Ez könnyen és elég gyorsan végezhető akként, ha a meg vizsgálandó vízből 100 cm3-t platina- vagy üvegcsészében vízfürdőn bepárologtatunk és a maradékot 105—110°-on való szárítás után megmérjük. N. J. (47.) Szigorúan véve, ez elnevezések nem helyesek, mivel a chemiai nomenklatúrá ban a »brenz« szónak egyértékese a »pyro«. Az organikus vegyületek nomenklatúrájá ban elfogadott elvek szerint e vegyületek neve: pyrocatechinmonoaethylbenzoat, butyrat, salicylat, valerianat lehetne. Úgy, de ez az elnevezés az ilyen komplikáltabb össze tételű vegyületeknél szerkezetöket illetőleg zavarra adhatna okot, mert ez elnevezések ből egyáltalán nem lehetne eldönteni, hogy a hidrogénnek az aethyl (C2 Hs) gyökkel való helyettesítése a pyrocatechin benzol magjában (Ce H4 ) vagy a hidroxiljében (OH) történt-e. Minthogy pedig az organikus ve gyületek túlnyomó részének nevét magyarra lefordítani képtelenség, a tévedések elkerü lése szempontjából leghelyesebb elnevezések lesznek: pyrocatechinmonoaethylaether benzoésav estere, vajsav estere stb. N. J. (48.) A ki a szabad természetben jártá ban meg nem elégszik azzal, hogy az emelkedettebb helyen egyedül a táj szépségét cso dálja, hanem valamicske megfigyelés elől se zárkózik el : sokszor tapasztalhatja, hogy iránytűje nem egy helyen állandó mágnes közellétére valló nyugtalanságot tanúsít. Tény, hogy némely kiemelkedő szikla, ma gánosan álló kőfal, vagy rom orma mágne ses tulajdonságokat árul el. A kutató búvá


31 8

LEVÉLSZEKRÉNY.

rok csakhamar tisztában voltak azzal, hogy e tüneményt bizonyára a légköri elektro mosság, tehát a lecsapó villám okozza. La boratóriumi kísérleteket tettek ez ügyben, így F. 'P o c k e 1 s, a kinek dolgozatát a Közlöny 1897. évi folyamának 538. lapján ismertettük, arra a következtetésre jutott, hogy ^minden kőzetnemen, mely a termé szetben emelkedett helyen áll és állandó mágnességet tár elénk, elektromos szikrával is előidézhető a mágnesség, de természete sen gyengébben«. G i u s e p p e F o l g h e r a i t e r olasz fizikus 1897-ben szintén megállapította, hogy a mágneses pólusok, miket a kőzetekben, különösen pedig a vulkáni kőzetekben ren detlenül szétszórva találni, a kőzetbe csapó villám következményei. Sőt a római Campagna területén levő, bazalt alkotta rom 16 pontján ugyanő azt is tapasztalta, hogy a mágnesség nem csupán a kőre, hanem a köveket összetartó vakolatra is átterjedt; ez nyilt bizonysága annak, hogy a kődarab mágnessége nem lehetett a kőnek eredeti saját sága, minthogy ez esetben a vakolat nem vált volna mágnesessé. Újabban (Frammenti concernenti la geofisica dei pressi di Roma, 1899. Nr. 8) F o l g h e r a i t e r olyan há zat vizsgált, a melybe a villám csak nem rég csapott bele s megállapította, hogy nem csak a vulkáni kőzetekben, hanem a tufá ban is keletkezhetik mágnesség és hogy a villám jelentékeny mágnességet gerjeszthet a kőzetekben. Ha e tényeket egybevetjük azokkal, miket a t. tagtárs úr tapasztalt, más magya rázatot nem adhatunk, mint hogy a villáin a magaslaton álló fába valamikor becsapott, s a földbe érvén, a kőzetben állandó mágnes séget gerjesztett, a melyet azután az iránytű elárult. Cs. L. (49.) Jó növényhatározók a következők : 1. C s e r e y A .: Növényhatározó (3-ik kiadás). Selmeczbánya, 1900. 2. F r i t s c h K .: Schulflora etc. Wien, 1900. 3. G a r c k e A.: Flóra von Deutschland, 15. Aufl. Berlin, 1885. 4. H a z s l i n s z k y F . : Magyarhon edényes növényeinek, füvészeti kézikönyve. Pest, 1872.

Itt említhfetém fe l: 5. P á t e r B. exiccatait s 6. R e i c h e n b a c h : Icones florae Germanicae et Helveticae. Leipzig, 1850. A fűfélékkel tüzetesebben foglalkozó munkák közé tartoznak: 1. B e n t h a m et H ó o k e r : Genera plantarum. London, 1884. (III. pag. 1074.) 2. C u r t i s : Botanische Beschreibung dér Gráser. Frankfurt, 1788. 3. A. F 1 a 11 K .: A pázsit-félék rend szere. (Irta Be n t h a m G. Fordítás angolból.) Budapest, 1886. 4. G ü n t h e r - B e c k : Flóra von Niederösterreich. Wien, 1890—93. 5. H a c k e 1: Untersuchungen über die Lodiculae dér Gráser. (Englers Bot. Jahrb. I. pag. 336.) 6. H a c k e 1: Gramineae. (E n g l e rP r a n 11 Nat. Pflanzenfam. II. Abth. 2.) Leip zig, 1884. 7. K r a u s e : Abbildungen und Be schreibung aller bekannten Getreidearten. Leipzig, 1835—37. 8. R o e p e r : Verzeichniss dér Gráser Mecklenburgs. Rostock, 1840. 9. S c h r e b e r : Beschreibung dér Grá ser. Leipzig, 1769—1810. 10. P a n z e r : Ideen zu einer künftigen Revision d. Gattungen d. Gráser. Mün chen, 1813. K uba csk a A n d r á s. (50.) Hogy a kálium hypermanganicum egyáltalában ellenszere-e a szőlő lisztharmatbetegségének, csak alapos kipróbálás után lehetne megmondani. Ilyen czélra eddig nem alkalmazták s valószínű, hogy nem is volna czélszerű, mert erős oxidáló hatása követ keztében aligha meg nem perzselné a vele megpermetezett növényi részeket. Az Aschenbrandt-féle »rézkénpor« (s nem a bordói por) vagy a kénpor magában is elég bizto san hat a lisztharmat ellen, ha idejében és helyesen alkalmazzák. Ha mégis a kálium hypermanganicummal akár egyszerű vizes oldatban, akár meszes vízzel vagy bordói keverékkel óhajt próbát tenni, tanácsos 1—2 tőkén többféle hígításban kipróbálni először is azt, vájjon milyen hígítással nem okoz a hajtásokon és fürtökön kóros elváltozásokat G yory Ist v á n .


319

METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK A MAGYAR KIRÁLYI ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZETEN, BUDAPESTEN 1900, ÁPRILIS HÓNAPBAN: A Légnyomás milliméterben

a

7b

2h

K reggel d. u.

1 7499 ! 2 47-7 i 3 49-3 ! 4 521 5 48-8 6 51-2

9h este

749-7 749 0 47-0 48*0 50-4 51 8 50-7 49-4 48-8 49-5

közép

Páranyomás milliméterben

Hőmérséklet C. fokban

7b

2h

reggel d. u.

9h este

2b

9b

d. u.

este

kö 7h 2h 9h kö zép reg. d.u. este zép

4*0 0*5 4*3 5*2 -0 * 8 4*2 6*5 0*0 3*8 7*0 —0*7 3-4 3*2 4*2 9*9

4-6 4*1 3-2 3-8 5*4

4-9 3-2 3-6 4-2 5*8

4*6 3*8 3*5 3-8 51

82 87 75 70 69

75 65 45 51 64

89 57 63 64 70

82 70 61 62 68

88 81 88 85 69

71 86 79 64 61

84 80 89 75 76

81 82' 85 75 69

mini 7h aOZ6D maxi muma muma reg.

749-5 47*6 50*5 50-7 49-0

1-8 0*7 1*0 0-7 4*0

3*9 4*4 6*2 6*4 8*7

2-6 2-8 2*7 5*1 8-5

2*8 2*6 3*3 4*1 7*1

Nedvesség százalékban

:7 8 9 10

471 34*8 43-2 42-5

51*9 43-9 35-3 44-3 42-8

510 40-4 38-5 43-7 44*5

51*4 43-8 36-2 43*7 43-3

6*2 8*4 8*9 7-0 10-7

10-7 11*8 120 11*6 14-9

9*0 11*6 8*4 10*2 10*0

8-6 10*6 9*8 9-6 11*9

11-5 12*0 13*0 120 15*3

5*5 8-0 7*6 5*9 9*8

6-2 6-6 7-5 6-4 6*6

6-7 8-8 8-2 6-6 7-7

7*2 8*2 7-3 6*9 7*0

6*7 7-9 7*7 6*6 7*1

11 12 13 114 15

49-2 51-8 51*2 49-9 569

51*1 50-4 49-3 53-0 56-6

51*6' 501 46-8 55-2 56-5

50*6 50*8 49*1 52*7 56*7

7*7 6*9 10*5 10*6 11-4

14*8 15*0 162 12*5 17-2

10*8 12*2 13*4 10-4 14-3

11*1 11*4 13*4 11*2 14*3

151 15*5 16*5 14*0 17-5

7*2 6*2 9*7 9*3 90

60 6-3 6-7 5*3 5-7

7-1 71 6-2 7-0 6*8

6-3 8-1 7-5 6*6 7*3

6-5 76 57 65 7-2 84 56 76 6*8 71 45 65 6*3 56 65 70 6*6 57 46 60

66 72 60 64 54

Í16 17 18 19 20

541 49*8 55*7 58-3 64-1

50-6 51-9 55-7 59-6 63-1

48-3 51*0 53*6 51*8 56-2 55*9 61-4 59*8 62-5 63-2

9-9 10*8 7*3 8-0 10-0

20*0 13*0 12-9 12*8 14-7

15-6 9-6 9-8 11-3 12-5

15*2 11-1 10-0 10*7 12*4

22*0 7*8 16*0 9-4 14*0 5*6 13*2 . 6*2 15-8 8*1

6-9 5-9 4*9 4-3 4-6

7*0 4-8 3-7 40 4-8

8*0 5*6 4-4 5-2 5-9

7-3 5*4 4-3 4*5 5*1

60 62 48 52 54

59 55 49 48 48

21 22 123 124 25

63 5 55*2 50-0 49-0 457

61-5 52-2 48-2 480 44-6

58*8 50-0 48-8 47-2 43-9

61*3 52*5 49*0 48*1 44-7

9-0 11-8 12*6 8*6 9*8

18*2 23-2 17*8 15*2 16*3

14-9 17-4 13*0 13*0 13*5

14*0 17*5 14*5 12-3 13-2

220 • 8*0 6-5 9*6 8-1 237 19*5 12*0 7*2 16*5 7*8 3-3 17*6 8*6 5-4

7-0 8-6 5-9 4*4 6-8

7*9 7-4 4*4 50 7*0

7*1 76 42 63 8*0 78 40 51 5*9 67 39 40 4*2 40 34 45 6-4 59 50 61

60 56 49 40 57

,26 27 28 25 30 ooN, O

45-1 53*9 490 51-5 48-t

48-7 51*3 490 501 47*4

52-4 48*4 501 48-6 48-6

48*7 51*2 49-4 50*1 48*0

11*3 6*7 8*0 9*1 12*2

10*0 12*2 16*6 16-6 20*6

7*2 10*1 11*8 14*9 16*1

9-5 9*7 12-1 13*5 16*3

13*5 15-0 19*6 200 21*7

7*0 4*0 6*7 7-8 11*5

7-2 41 5*9 4-9 8-2

31 3-5 4-9 5-7

8-9

3-4 5-1 4-8 7-7 8-4

4-6 4-2 5-2 6-1 8-5

72 56 73 57 78

50*6 50*2 50*2 50-3

80

13*5

108

10*8

14-9

6-7

5-7

5-9

6-1

59

70 51 63 61

l-én d. e. 7-én d. u. lM ól és éjjel • . 10-én 2h—3b záporeső.

75 61 65 55 50

41 43 33 36 39

35 33 35 41 49

45 55 47 61 61

gyenge este felé • , éjjel X. — 5-én éjjel • . — 6-án este és éjjel kis • . — egész d. u. este és éjjel • . — 8-án d. e. llb-ig és d. u. 3b estig # . — 9-én este reggel és 1lb körül kis • . — 13-án este és éjjel kis • . — 14-én délben és d. iu — 17-én hajnalbail # .

51 48 52 53 63


METEOROLOGIAI FOLJEGYZESÉK A MAGYAR KIRÁLYI ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZETEN, BUDAPESTEN 1900. ÁPRILIS HÓNAPBAN.

9h

7h

2h

9h

este

reggel

d. u.

este

1 N2 N3 N3 2 N3 ■ N3 NW2 3 NW2 N2 N3 _0 _0 4 Ni 5 SEl SE3 SE3

10# 10* 0 0 8

NEl El E3 NE2 NEl NW5 N2 NW2 Ni NW4

10 10 10# 3 10#

6 NE2 7 NEl 8 E2 9 SEl 10 N3

9# 9 1 7 9

10#* 0 0 9 10

10 8 10* 10* 10 8 5 10* 9 9

kö

zép

7026*6' 7034-2* 7028-1* 2-1144 2-1150 2-1142 145 141 350 29-7 151 281 149 150 28*0 358 153 300 140 157 35-3 159 27-3 30-7 160 130 132 361 27-9 29-5 136 133 136 152 132

133 125 136 140 126

131 133 135 136 140

ny. • 2 -8 #

27*4 26-0 27-3 27-3 26-2

34-5 33-3 36-6 35-4 341

29-2 28-9 27-5 29-5 29-4

131 134 137 141 145

132 131 130 128 139

137 133 120 140 141

26-6 25-5 26-1 27*3 27*9

36-2 35-6 36-3 3-48 36-3

291 29-5 28-7 28-3 291

142 145 145 149 151

149 135 143 139 137

134 146 132 141 146

27-4 25-7 26-3 26-3 27-0

35-5 33-2 33*7 34-7 331

28-8 28-7 290 28-2 29-5

155 140 151 143 145

135 134 145 139 150

138 138 144 137; 147

26-6 25*9 26-1 26*4 251

33-2 33-9 32-4 34-8 34-7

29-1 28-0 29-2 30-2 29-8

155 153 150 149 140

154 161 145 169 160

149: 149 142 154 151

5 9 7 10 1

0 0 2 9 0

20 6-3 3*0 6*3 0-7

_o NW5 El NW2 SEl

0 0 0 0 2

0 0 1 1 4

0 1 0 0 3

00 0-3 0-3 0-3 3-0

N3 SEl Ni SEl S2

3 0 0 0 2

10 1 1 2 6

0 0 0 5 3<

4-3 03 0-3 2-3 3*7

1-8 j 3-5

5-2

4-0

4*2

21

9h esté

29-7 30-4 28-4 27-4 28-5

1 10 0 0 1

a.

2h d. u.

34-1 34-7 33-1 34-2 33*9

16 SE2 SE4 SEl 17 NW3 NW4 NW3 18 N3 N4 NW1 19 NE4 NE3 Wi 20 N2 NEl Sí

tO 2 2 *

7h reggel

26*1 27*3 27-6 264 281

2*7 5-3 5-7 3-7 2-7

NW3 N4 NW4 SE2 NEl Ni SEl Sí SE3 S2

9h este

ny. • 13-4# 6-5 • 11 • n y.O

0 8 10 5 1

26 27 28 29 30

2h d. u.

9-3 100 9-3 6-0 9-3

4 6 4 4 2

Sí _0 SEl Ni SEl

7h reggel

5 -6 #

4 2 3 2 5

21 SE2 22 SWi 23 N2 24 N3 25 NWi

1*5 • *

Földiqágnességi megfjgyelések Ó-Gyallán Horizontális intenzitás Elhajlás

9*7 63 0-3 5*3 90

NWi SE2 E2 _ 0 _0

11 NW4 N4 12 NW1 SE2 E3 13 N3 14 NW3 NW2 15 N2 NW2

mm.

& 7h 2h 55 reggel d. u.

Felhőzet

Csapadék 1

Szélirányok és szélerő

24 óra alatt

B.

0 -9 #

<

31*8

70 26-8' 7034-6' 7029 1' 2-1144 2-1142j2 1142 1

A csapadékos napok száma 7, a viharosaké 1. A szélirányok eloszlása: N NE E SE S SW W NW Szélcsend 24 9 6 18 5 1 1 20 6 Jelek magyarázatai: köd 2 , eső # , tíó jégeső A, dara A, égi háború villogás <, ónos eső <^>f harmat dér L-j, zúzmara V, ny. = csapadék nyoma, = szélvihar, N = északt E = kelet, S = dél, W = nyűgöt.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TÁRSULATI ÜGYEK. Az elnök bemutatja az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyvét, a mely hitelesíttetik

Recommend Documents