Társaságiadó-bevallás 2013

Társaságiadó-bevallás 2013.

Társasági adó 2013. Bevallásra rendszeresített nyomtatványok - 1329. számú bevallás – a 2013. évi társasági adókötelezettségről (naptári éves adózók) hi.: 2014. május 31. - 1329EUD számú bevallás – a 2013. évben kezdődő üzleti évi társasági adókötelezettségről hi.: mérlegforduló napot követő 5. hónap utolsó napja - 1371/1471. számú bevallás – 2013/2014. évi megszűnés esetén (pl. eva, kata, kiva választása) hi.: megszűnés formájától függően - 1343TAO/1443TAO bevallás – 2013/2014. évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnése miatt társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül (2014.03.01.) - 1301. számú bevallás – feltöltési kötelezettség hi.: 2013.12.20., ill. 2013. üzleti év utolsó hónapjának 20. napja ♦ energiaellátók jövedelemadója ♦ társasági adóelőleg ♦ innovációs járulékelőleg – bevallást helyettesítő nyilatkozat: „X” – alapítvány, egyesület, egyház hi.: 2014. május 31. [Art. 31. § (5) bekezdés] nem február 25. Ácsné M. J. 2014.04.23.

2

KKV besorolás (Kktv.: 2004. évi XXXIV. tv.) 2005. január 1-jétől új besorolás. Elsődleges: konszolidált beszámoló, annak hiányában (egyszerűsített) éves beszámoló, de kapcsolódó, illetve partnervállalkozásokkal együtt

KKV kategória

Átl. állom. létszám

Ért. nettó árb. legfeljebb

Mikrovállalkozás

10 fő alatti

2 millió €-nak megfelelő forint

Kisvállalkozás

50 fő alatti

10 millió €-nak megfelelő forint

Középvállalkozás

250 fő alatti

50 millió €-nak megfelelő forint

V A G Y

Mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió €-nak megfelelő forint 10 millió €-nak megfelelő forint 43 millió €-nak megfelelő forint

Állami, önkormányzati tulajdon közvetve/közvetlenül > 25% → nem KKV Besorolás akkor változik, ha 2 egymást követő beszámoló alapján „egy irányban” változik a méret. Ácsné M. J. 2014.04.23.

3

Kapcsolódó vállalkozási viszony Természetes személyek egy csoportja Kérdés: 3 cégben ugyanazok a tagok: szülő, gyermek, testvér; a cégek egymásban részesedéssel nem rendelkeznek. Kapcsolódó vállalkozások? Kktv. 4. § (3): Természetes személyen vagy természetes személyek egy csoportján keresztül megvalósuló kapcsolat Kktv. 4. § (5): a különböző cégek kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek, mert a tagok azonossága miatt kapcsolatuk egyenértékű azzal, amikor egyik cég rendelkezik a másikban közvetlenül vagy egy másik vállalkozáson (vagy vállalkozásokon) keresztül a Kktv. 4. § (3) bek. szerinti jogokkal. De ez esetben is csak akkor kapcsolódó vállalkozások (másik feltétel), ha e cégek a tevékenységüket vagy annak egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacon folytatják. Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el. Ácsné M. J. 2014.04.23.

4

Kapcsolódó vállalkozási viszony A vertikális kifejezés azt jelenti, hogy a cégek a tevékenységüket „egymás alatt, fölött” végzik (egyik gyárt, másik forgalmaz; egyik tervez, másik kivitelez). A kérdéses 3 cég esetében teljesül, hogy természetes személyek egy csoportján keresztül áll fenn közöttük kapcsolat (függetlenül attól, hogy közeli hozzátartozók-e). Ha tehát – a végzett tevékenységük alapján – teljesül a másik feltétel (érintett/szomszédos piac) is, akkor kapcsolódó vállalkozások. Ha például: - az érintett piacon (mindhárom, vagy közülük kettő gépjármű javító), vagy - szomszédos piacon tevékenykednek (egyik gépjármű alkatrészt gyárt, a másik ilyen alkatrészt forgalmaz, a harmadik javít) akkor kapcsolódó vállalkozások, mert vertikálisan helyezkednek el. E besorolásnál lényegtelen, hogy van-e közöttük gazdasági kapcsolat (ügylet, teljesítés). A besorolás során össze kell adniuk egymás adatait, s ily módon kell meghatározniuk vállalkozási méretüket, vagyis azt, hogy - mikro-, kis-, vagy középvállalkozások = KKV-k, vagy - nagyvállalkozások = KKV-n kívüli vállalkozások. Ácsné M. J. 2014.04.23.

5

Korrekciós tételek

Egyes, az adózás előtti eredményt módosító jogcímek

Ácsné M. J. 2014.04.23.

1329-03., 1329-04.

6

1. Elhatárolt veszteség leírása („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) a) pont] • A korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből – a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve – az adózó döntése szerinti összeg. A veszteség [6. § (1)–(4) bekezdés szerinti negatív adóalap] elhatárolása – először a 2009. adóévi – adóhatósági engedély nélkül történhet, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Felhasználás: az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni [17. § (3)]. Kivételes szabály: A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. Hatályos 2014.01.01-jétől, de 2013-ra is alkalmazható. A veszteségleírás megengedett mértéke [17. § (2)] A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Ácsné M. J. 2014.04.23.

7

Veszteségleírás általános „50%-os” korlátja Példa Az adózó 20092011. években keletkezett, elhatárolt vesztesége 500 egység. Határozzuk meg, hogy veszteségleírás címén mekkora összeget érvényesíthet az adózó a 2013. évi bevallásában. Max. 40 egység lehet a csökkentő tétel és 460 egység a továbbvihető veszteség.

Megnevezés

Számított adóalap

Bevallás szerint

Adózás előtti eredmény

200

200

Fejlesztési tartalék képzése

– 50

– 50

Szt. szerinti értékcsökkenés

+ 50

+ 50

Tao. tv. szerinti értékcsökkenés

– 120

– 120

Veszteségleírás

?

- 40

Adóalap

80

40

Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 17. § (2)

8

Veszteségleírás jogutódnál A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 17. § (8)

9

Veszteségleírás többségi tulajdonos személyének változása esetén Ha változik a többségi tulajdonos adózó személye, a társaság akkor jogosult – az adóévi veszteség elhatárolására, továbbá – a korábbi évek veszteségének felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. szerinti – többségi befolyást, amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt vele vagy jogelődjével. Nincs feltétel, ha adózónak nem minősülő személy (pl. magánszemély) szerez többségi befolyást. Nincs feltétel akkor sem, ha olyan adózó szerez a társaságban többségi befolyást, amely nem állt kapcsolt vállalkozási viszonyban a társasággal a megelőző 2 adóévben, de a)

b)

a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző adózó által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás-szerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás-szerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 17. § (9)

10

2. Céltartalék képzése, felhasználása („+” és „–”) Növelő tétel • A kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás. Csökkentő tétel • A kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

11

3. Bejelentett részesedés („+” és „–”) Növelő tétel • A bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak (ideértve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt bevételt meghaladó része. Csökkentő tétel • A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Ácsné M. J. 2014.04.23.

12

4. Be nem jelentett immateriális jószág („–”) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág • Az immateriális javakon belül: szellemi termék, vagyoni értékű jog szerzése, előállítása. Csökkentő tétel [7. § (1) c) pont] • A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra. • 7. § (16) bekezdés: Az adózó a lekötött összeget a lekötés adóévét követő 3 adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel. A lekötött tartalékba átvezetett összeg lekötés adóévét követő 3. adóév végéig fel nem használt része után az adózó a lekötéskor érvényes mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a 3. adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. Ácsné M. J. 2014.04.23.

13

5. Bejelentett immateriális jószág („+” és „–”) Növelő tétel • A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. Csökkentő tétel [7. § (1) e) pont] • A bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és feltéve, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredményre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontját.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

14

6. Követelések értékvesztése („+” és „–”) Növelő tétel • Az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege. Csökkentő tétel • Az adóévben - a követelésre visszaírt értékvesztés, - a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint - a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb (bármely előző 3 esetben) a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza. Ácsné M. J. 2014.04.23.

15

Behajthatatlan követeléskénti minősítés Behajthatatlan követelés: az Szt. szerinti behajthatatlan követelés (számviteli minősítés) azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető (adójogi minősítés)

Ácsné M. J. 2014.04.23.

16

7. Elengedett követelések („+”) Növelő tétel (fő szabály) • A behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Csökkentő tétel, nem növelő tétel [kivételes szabály 29/Q. § (3)] • Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. 2014-től illetékmentes az osztalék elengedése nem csak akkor, ha gazdálkodó szervezet (cég tag), hanem akkor is, ha magánszemély tag engedi el e követelését. Ácsné M. J. 2014.04.23.

17

8. K+F tevékenység („–”) Csökkentő tétel • A (17)–(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költsége (ide nem értve - a belföldi illetőségű adózótól, - a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett K+F szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget). Az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére kapott támogatás összegével. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység: - az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve - az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; - saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költsége is. Ácsné M. J. 2014.04.23.

18

K+F kedvezmény megosztása 2014-től („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) w) pont] • Az adózó választása szerint a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének a közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg, azzal, hogy a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell. Példa: „A”, „B” és „C” cég kapcsolt vállalkozások, és „B” elszámol 100 K+F közvetlen költséget 2014-ben „B” cég dönthet úgy, hogy a nála keletkezett adóévi 100 költségből átad „A”-nak 20, C”-nek 30 egységet, tehát megtart magának 50 egységet. Az „A” és a „C” cég eldönti, hogy elfogadja-e, azaz választásuk szerint vagy csökkentenek a w) pont alapján, vagy nem. („A” és „C” döntését befolyásolhatja, hogy kapcsolódik-e a K+F költség a vállalkozási tevékenységükhöz.) Ha „A” és „C” cég elfogadja [és nekik maguknak nincs t) pont szerinti költségük], akkor "A" 20 egységgel csökkent a w) alapján "C" 30 egységgel csökkent a w) alapján és "A" 50 egységgel csökkent a t) alapján. A „B” cégnél kerülhet elszámolásra a közvetlen költség (100 egység) teljes összege.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

19

9. Fejlesztési tartalék („–”) Csökkentő tétel • Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összeg, • de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, • és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Felhasználható: az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően. Nem használható fel: - apportként átvett eszköz alapján, - térítés nélkül átvett eszköz címén, - olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely után nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; ez alól kivétel (felhasználható) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület-, építmény-beruházásra (2007-től). Felhasználási időszak: - a 2005-2008. adóévi képzést követő 6 adóév – ha volt a 2008. évi beszámolóban Lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék(rész) - a 2009. adóévtől a képzést követő 4 adóév. Szankció: a nem beruházási célra történő felhasználás, illetve a fel nem használás esetén a lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése. Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 7. § (1) f), 7. § (15), 29/I. § (5)

20

10. Értékcsökkenés („+” és „–”) Növelő tétel • A számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére elszámolt - terv szerinti értékcsökkenési leírás (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is), - terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá - az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor elszámolt összeg. Csökkentő tétel • A Tao. tv. szerint értékcsökkenési leírásként - az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint megállapított összeg, továbbá - az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, a forgóeszközök közé való átsorolásakor elszámolt összeg, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el. Ácsné M. J. 2014.04.23.

21

11. Kapott osztalék („–”) Csökkentő tétel • Az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

22

12. Iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózó („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) i) pont] • Az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

23

13. Szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) j) pont]

• A sikeres szakmai vizsgát tett – az i) pontban említett – szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék (szocho), a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban. • Korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső minősül. Ácsné M. J. 2014.04.23.

24

14. Kapott jogdíj („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) s) pont] • A kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. (14) bekezdés: Az adózó az (1) bekezdés s) pontjában foglaltakat, választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát. Jogdíj [4. § 20. pont]: a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a knowhow hasznosítási engedélye, b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye, c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

25

15. Nem jelentős összegű hiba („+” és „–”) Növelő tétel [8. § (1) p) pont] • Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg, Csökkentő tétel [7. § (1) u) pont] • Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg. 2014-től választható [8. § (8) bekezdés] • Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Ácsné M. J. 2014.04.23.

26

16. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) v) pont] • A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

27

17. Mikrovállalkozás létszámnövelése („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) y) pont] • Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál – döntése szerint – a (19)–(20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. (19) bekezdés: a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedes jegy pontossággal, azon személy nélkül kell megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1-jét megelőző tizenkét hónapban a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezte. (20) bekezdés: Az igénybe vett kedvezmény összegének a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ácsné M. J. 2014.04.23.

28

18. Nem adomány támogatások Nem növelő tétel (elismert költség) • Az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából adott pénz, eszköz, szolgáltatás értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, feltéve, hogy - a juttatás nem külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, ÉS - az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő NYILATKOZAT-ával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően NYILATKOZAT útján igazol. (Ez 2 db nyilatkozat!) Nyilatkozat nélkül csak akkor elismert a költség, ráfordítás (nem növelő tétel), ha a juttatásban részesülő belföldi személy nem társasági adóalany (például költségvetési szerv, vagy ha a kapott eszköz, szolgáltatás értékét nem bevételként kell elszámolni). Ácsné M. J. 2014.04.23.

29

19. Adomány – nem növelő tétel Nem növelő tétel (elismert költség) • Az adóévben adomány jogcímen - visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, - térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, - térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik - a közhasznú szervezet, - az egyházi jogi személy, - a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított IGAZOLÁSSAL, amely tartalmazza - a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, - az adomány összegét és - a támogatott célt. Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 3. sz. mell. „B” fejezet 17. pont

30

Adomány – csökkentő tétel Csökkentő tétel • Az adományként nyújtott támogatás: pénz, eszköz, szolgáltatás-nyújtás értékének – 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, – 50%-a a Magyar Kármentő Alap,vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, – további 20%-a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozás esetén, DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Adomány-IGAZOLÁS szükséges.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont, 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 27. pont

31

20. KKV beruházás („–”) Csökkentő tétel [7. § (1) zs) pont] • Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő, kizárólag magánszemély tagokból álló adózónál, ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá – az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint – az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke. Az csökkentő tétel nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Az igénybe vett kedvezmény az állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Ácsné M. J. 2014.04.23.

32

De minimis támogatás 1998/2006/EK rendelet (2013.12.31.-ig) •

De minimis keret 3 adóévben (gördülő módszer) 200 ezer euró Szállítási (fuvarozási) tevékenységet végző adózó: 3 adóévben 100 ezer euró

•

Közvetlen (pénzbeli) támogatás esetén korlát a támogatási intenzitás: 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint (regionális térkép) Támogatási intenzitás felmerülése (de minimisnek tekintett kedvezménynél): – van kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás (Korm. rend.), ha az adózó ugyanazon beruházásához kap közvetlen támogatást is, például uniós forrásból, minisztériumtól, pályázat útján, egyéb módon; – nincs kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás, = ha az adózó csak az adórendszer keretében érvényesít de minimis támogatást, vagy = mellette közvetlen támogatásként is csak de minimis támogatást vesz igénybe (ez utóbbi esetén a de minimiskénti minősítést tartalmazza a támogatás odaítéléséről szóló okirat).

•

•

Átszámítás forintra Közvetlen támogatásnál a döntést megelőző hó utolsó napi MNB árfolyam Adórendszerbeli támogatásnál az adóév utolsó napi MNB árfolyam Ácsné M. J. 2014.04.23.

1329-02.

33

De minimis támogatás 1407/2013/EU rendelet (2014.01.01.-től) 2. cikk (2) bekezdés szerint „egy és ugyanazon vállalkozás”: valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az a)–d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Az egy és ugyanazon vállalkozásnál 3 egymást követő pénzügyi évben (adóévben) a kapott de minimis támogatások együttesen nem haladhatják meg a 200 ezer eurót (3. cikk (2) bekezdés). Közúti árufuvarozást ellenértékért végző egy és ugyanazon vállalkozásnál 100 ezer euró/3 adóév a korlát (3. cikk (2) bekezdés). Ácsné M. J. 2014.03.25.

34

Általános csoportmentességi rendelet 800/2008/EK rendelet (2013.12.31.-ig) Támogatási intenzitás (uaz, mint a de minimis esetén) • Adott régióra előírt támogatási intenzitás* 10-50% közötti (pl. Budapesten 10%) + Bónus Kisvállalkozás + 20% Középvállalkozás + 10% A támogatási intenzitás ugyanazon elszámolható költséghez más támogatással együtt nem léphető túl. Példa: Kisvállalkozásnál 2013-ban vásárolt új gép beruházási értéke 40 M Ft; a gépet Budapesten helyezi üzembe. Igénybe vehető-e a 30 M Ft-os csökkentő tétel** a bevallásában, ha ezen gépberuházásához kapott közvetlen támogatást is? Intenzitási korlát: 40 M x (10+20) 30% = 12 M Ft ennyi az igénybe vehető támogatás (támogatástartalom + a közvetlen támogatás együtt). Támogatástartalom: 30 M x 10% = 3 M Ft (adótartalom, mint közvetett támog.) 12 – 3 = 9 M Ft legfeljebb ekkora összegű lehet a közvetlen támogatás. Ha 9 M Ft-nál több volt a gépberuházáshoz kapott támogatás, akkor adóalapcsökkentő tétel részben sem érvényesíthető. Ácsné M. J. 2014.04.23.

* 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint **Tao. tv. 7. § (1) zs) pont alapján

35

Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 1857/2006/EK rendelet (2013.12.31.-ig) Alanyi kör • Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó KKV Nem nyújtható támogatás a rendelet alapján: 1. termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására; 2. egynyári növények telepítésére; 3. víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlására, kivéve, ha a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25%-ával csökkenti; 4. egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokra; 5. olyan termék előállítására, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy helyettesít; 6. a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem részére; 7. az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatására; 8. az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzésére. Támogatási mérték • A beruházási érték 40%-a, max. 3 adóévben 400 ezer euró Ácsné M. J. 2014.04.23.

1329-02.

36

21. Alultőkésítés („+”) Növelő tétel: + a kötelezettség (kapott kölcsön) kamatának és + a kötelezettség alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének a saját tőke 3-szorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része. Kötelezettség (minden elemének a napi átlagos állománya): + a kapott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a váltótartozást), valamint + minden más – az előzőek szerinti – kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó kamatot fizet, + minden más – az előzőeken kívül – amelyre tekintettel az adózó az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a szállítói kötelezettséget), amely – csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (kivéve a vevőkövetelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés összegével. NÖVELŐ TÉTEL = (KAMAT + 18. § CSÖKK) x

Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 8. § (1) j), 8. § (5) a), b)

KÖT − 3*ST KÖT

37

Kapcsolt vállalkozás Kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó többségi befolyással bír; b) az adózó és az a személy, amely az adózóban többségi befolyással bír: c) az adózó és a más személy, ha harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással bír, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személy-ben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és annak belföldi (magyar) telephelye; e) a (magyar) adózó és külföldi telephelye (2010-től). Többségi befolyás: ha egy társaságban az adott személy - a szavazatok több mint 50%-ával bír, vagy - meghatározó befolyással rendelkezik. Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]: házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneság-beli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Példa (a c) esetre): ha „A” cégben az apának, „B” cégben a fiának van 100%-os szavazati joga, akkor – bár egyiküknek sincs a másik cégben szavazati joga – „A” és „B” cég kapcsolt felek. Ez esetben az apát és fiát olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét cégben (az adózóban és a más személyben) többségi befolyással bír. Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 4. § 23.

38

Kapcsolt vállalkozás A szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartás [22/2009. (X. 16.) PM rend.] készítésének 3 feltétele: – az egymással szerződéses kapcsolatban állók a Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, – a szerződés alapján az adóévben történt teljesítés, – a Tao. tv. vagy a PM rendelet nem mentesíti a vállalkozást a nyilvántartás készítési kötelezettség alól. A Tao. tv. szerinti kapcsolt és a Kktv. szerinti kapcsolódó vállalkozások fogalma nem azonos. 3 különböző cég akkor minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve közülük azok kapcsolt vállalkozások, amelyeknél fennáll, hogy bennük harmadik személy többségi befolyással bír. Az azonos személyekből: szülő, gyermek, testvér tagokból álló mindhárom cég kapcsolt vállalkozás. Ha az adóévben szerződés alapján teljesítés is történik, akkor a nyilvántartást mindazon cégnek el kell készítenie, amelyek a teljesítéssel érintettek. A nyilvántartás szolgál alapul a piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti korrekció alátámasztásául. Ácsné M. J. 2014.04.23.

39

22. Kapcsolt felek közötti áralkalmazás („+” és „–”) 18. § (1) Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (áfa nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének [szokásos piaci ár], a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más korrekciós jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli vagy csökkenti. Növeli • ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést). Csökkenti • ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, feltéve, hogy - a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az off-shore cég kivételével), amely a társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint - rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét. Ácsné M. J. 2014.04.23.

40

22. Adóalapnál el (nem) ismert költségek („+” vagy nem) Növelő tétel (el nem ismert költség) • A kiva alany részére (2013-tól) nyújtott alábbi ingyenes juttatások: – visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, – a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, – az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség értéke, – a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint – e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa. Ilyen támogatott esetében az adózónak minden esetben felmerül a növelő tétel alkalmazási kötelezettsége; nem értelmezhető az adomány, vagy a jogszabály alapján adott támogatás, illetve nyilatkozat birtokában sem mentesülhet a növelés alól, nem lévén utóbbiakra előírás. Nem növelő tétel (elismert költség) • 2014-től: Éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik [3. sz. mell. B/21. pont]. Ácsné M. J. 2014.04.23.

41

Jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás szabályai

1. Adózás előtti eredmény (számviteli tv. szerint) 2. Adóalap (adózás előtti eredmény ± módosító tételek) 3. Jövedelem-(nyereség-)minimum (korrigált összes bevétel 2%-a) Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét, akkor az adózó választhat, hogy - adóbevallásában nyilatkozatot tesz (kód: 4), vagy - a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak (kód: 3) Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 6. § (5)

42

Mentesülés a jövedelem-minimumra előírt szabályok alól Nem kell alkalmazni • az adózónak az előtársasági és az azt követő adóévében; első adóévben a jogelőd nélkül alakult adózónak; •

a nevesített szervezeteknek: az MRP-nek, a vízitársulatnak, az egyháznak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a felsőoktatási intézménynek, a diákotthonnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaságnak;

•

annak az adózónak, akit az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott, és mértéke (több kár együtt) az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének legalább a 15%-a.

Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az előző évi évesített nettó árbevétel 15%-át eléri. Fontos a szakvélemény, ennek hiányában jegyzőkönyv 15 napon belül; jogvesztő! Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 6. § (5)-(10)

43

Jövedelem-(nyereség-)minimum - kódok • Jöv-(nyer-)min. megállapítására nem kötelezett:

kód: „1”

• Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték eléri a jöv-(nyer-)min. összegét: kód: „2” • Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét és az adózó döntése: a jöv-(nyer-)minimum tekinti adóalapnak: kód: „3” • Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét és az adózó döntése: az adóalap marad az általános szabályok szerinti: kód: „4” + nyilatkozat

Ácsné M. J. 2014.04.23.

1329 főlap (+ 10. lap)

44

Jövedelem-(nyereség-)minimum 2013. Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele Rendkívüli bevétel Összes bevétel – Eladott áruk beszerzési értéke – Eladott közvetített szolgáltatások értéke – – – +

Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd tagjánál a megszűnt részesedésre elszámolt bevétel Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átadónál az átadott eszköz alapján elszámolt bevétel Kedvezményezett részesedéscsere esetén a kivezetett részesedésre jutó árfolyamnyereség Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere esetén a tagnál, a megszerzett részesedés csökkenéseként, illetve kivezetésekor – a korábban levont – összeg + Átvevő kedvezményezett eszközátruházás esetén

+ Tagi kölcsön növekmény 50%-a (részletesen ld.: következő dia) ± Korrigált összes bevétel x 2 százalék Jövedelem-(nyereség-)minimum Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 4. § 29., 6. § (5)-(10)

45

Jövedelem-(nyereség-)minimum 2013. Az összes bevételt növelő tétel a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának* az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét* meghaladó összegének az 50%-a. *ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét . Ácsné M. J. 2014.04.23.

46

Jövedelem-(nyereség-)minimum számítása Példa

EFt-ban Megnevezés

2012. évi jöv-(nyer-)min

2013. évi jöv-(nyer-)min

Értékesítés nettó árbevétele

(+) 10 000

(+) 10 000

Egyéb bevételek

(+)

3 000

(+)

3 000

Pénzügyi műveletek bevételei

(+)

1 000

(+)

1 000

Rendkívüli bevételek

(+)

2 000

(+)

2 000

Összes bevétel

16 000

Magánszemélytől 2013.10.01-jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és a 2012.12.31-i kötelezettség 1,8 MFt (ami 2013. év egészében is fennáll)

–

16 000 + 1 500 (1,8M + 12M /365 x 92) – 1,8M = 3M/2

ELÁBÉ

–

4 000

–

4 000

Közvetített szolgáltatás

–

5 000

–

5 000

Korrigált összes bevétel

7 000 Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 6. § (9) c)

8 500 47

Társasági adóalap megállapítása •

Adóalap általános szabályok szerint A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal [6. § (1)].

•

Adóalap különös szabályok szerint - nonprofit szervezetek [9. §] - iskolaszövetkezet [10. §] - MRP (12. §] - közhasznú nonprofit gazdasági társaság [13/A. §]

•

Adóalap az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnél 2014-től: Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)-(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal (úgy adózik, mint egy cég).. Ácsné M. J. 2014.04.23.

48

Az adó mértéke A társasági adó mértéke [19. §] • a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, • az 500 millió forintot meghaladó összeg után 19 százalék.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

49

Adómentességek • Nem kell az adót megfizetnie [20. §] - a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, köztestületnek, a lakásszövetkezetnek, ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévi összes bevételének a 10%-át; - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 20%-át; - a vízitársulatnak az adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül; - a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

50

Adókedvezmény: látvány-csapatsport 2013/2014. 2013/2014. támogatási időszakra (2013.07.01.- 2014.06.30.) vonatkozóan nyújtott támogatás utáni adókedvezmény feltételei: 1.) Támogatási igazolás – a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján, amelyet kiállít = a sportigazgatási szerv (2013.12.31-ig az NSI), illetve = a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége 2.) Támogatási igazolás iránti kérelem benyújtásakor az adózónak nem lehet lejárt köztartozása 3.) Kiegészítő támogatás teljesítése = alaptámogatás 10%-ának 75%-a, és ha szükséges még + alaptámogatás 7%-a, vagy = alaptámogatás 19%-ának 75%-a 4.) Alaptámogatás és (a 75%-os) kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóéven belül történő átutalása 5.) SPORTBEJ nyomtatványnak az adóhatósághoz megküldése: pénzügyi teljesítés + 8 napon belül (jogvesztő hatály) Ácsné M. J. 2014.04.23.

Tao. tv. 22/C. § (3), (3a)-(3f) bekezdések

51

Adókedvezmény: filmgyártó, előadó-művészeti szervezet 2013. Adókedvezmény érvényesíthető 1.) A mozgóképszakmai hatóság (MNHH) által kiadott támogatási igazolás alapján – a filmelőállító részére közvetlenül, vagy – a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. letéti számlájára befizetés esetén; 2.) A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Igazgatósága által kiadott támogatási igazolás alapján az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

52

Adókedvezmény: filmgyártó, előadó-művészeti szervezet 2014. A 2014. évtől - a filmgyártó (közvetlenül a filmelőállító vagy a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.) - Az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a látvány-csapatsport támogatásának mintájára csak a kiegészítő támogatás teljesítésével lesz érvényesíthető adókedvezmény a támogatási igazolás szerinti alaptámogatás összege után. Ácsné M. J. 2014.04.23.

53

Adókedvezmény: KKV beruházási hitel kamata • A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke (2014-től): • a) a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, • b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. • Az igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió Ftot. Az igénybe vett adókedvezmény összege a közösségi szabályozás szerinti állami támogatásnak minősül. Ácsné M. J. 2014.04.23.

54

Fizetendő társasági adó A fizetendő adó A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval, illetve az annak megfelelő jövedelemadóval [24. §].

Ácsné M. J. 2014.04.23.

55

Társasági adóelőleg • Az adóelőleg megállapításának, megfizetésének, bevallásának szabályait a Tao. tv. 26. §-a tartalmazza. • Az adózó (amely a Tao. tv. hatálya alá vissza/áttér) az Eva tv. szerinti, illetve a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az eva, kata, kiva alanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege az eva, kata, kiva alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt összes (évesített) bevétel 1%-a.

Ácsné M. J. 2014.04.23.

56

Társasági adóelőleg feltöltése • Feltöltési kötelezettség A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak - az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, - azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből - az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. - E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot [26. § (10)]. Ácsné M. J. 2014.04.23.

57

Köszönöm a figyelmüket!