TÁRSAS KAPCSOLATOK PSZICHOLÓGIÁJA avagy viselkedésünk pszichológiai alapjai BMEGT52A010
Dr. Bodnár Gabriella egyetemi docens
[email protected]
Követelmény: Félévközi jegy írásban - ZH sikeres megírása , ea. jelenlét Kötelező irodalom: Ea anyaga és Bodnár-Simon: A viselkedés pszichológiai alapjai Phare, Líceum Kiadó, Eger, 2000. Letölthető: www.erg.bme.hu -a tárgy honlapjánálAjánlott: Az előadásokhoz kapcsolódó szakirodalmak
TKP TÉMÁI A pszichológia, mint a társas kapcsolatok
értelmezője Családi szocializáció és a kapcsolatteremtés összefüggései A szociális meghatározottságú személyiségjellemzők, önismeret, énkép, önkontroll A kapcsolatteremtés motivációja Interakció, interperszonális viszony A kommunikáció, mint a személyiség jellemzője A csoport Beállítódás, és a viszonyulás szociálpszichológiája Sztereotípiák, előítéletek, sémák A személyészlelés folyamata az interperszonális kapcsolatokban
Előadások időpontjai Helyszín:Q./ 102 terem Kezdés: 17.15h 2016. Szept. 15. Szept. 29. Okt. 13. Okt. 27. nov.10. Nov. 24. Dec. 08.
ZH megírása 2016. December 08. 17. 15h – 18. 00 h 18. 00h 18. 45h Terem:A Q. 102. 2016. December 15. 17. 15h – 18. 00 h Terem: A Q/102.
A szociális meghatározottságú személyiségjellemzők, önismeret, énkép, önkontroll Önismeret: adottságok, képességek ismerete Énkép: önmagunkról alkotott kép, mások véleménye, saját tevékenységünk alapján Fajtái: szubjektív, objektív, ideális Johari-ablak Fejlődése: tapasztalatok, társas kapcsolatok alapján Énvédelmi mechanizmusok: elfojtás, regresszió, projekció, reakcióképzés, kompenzáció, elaboráció, szublimáció, interiorizáció Önkontroll: viselkedésszabályozás
Önmagunkra vonatkozó kérdések Ki vagyok én,
milyen vagyok, milyenek adottságaim, tudás, ismeret, cél, akaraterő,
feszültségtűrése kudarc, milyen élmények, történések alakították a vágyakat, hogyan tudok megfelelni a követelményeknek.
Az én Különböző részekből álló és bizonyos
mértékben változó mentális struktúra:
Fizikai megjelenés Értelmi képesség Társas viselkedés Érzelmek kifejezése Szerepidentitás (társas identitás, nemi identitás stb.)
Az én-kép Az énkép alapja az én-tudat Az én-tudat kialakulásának feltételei: 1. Testséma 2. „szociálisan fontos” másik
Az én-kép jellemzői Önmagunkról szóló, érzelmekkel átitatott ismeret.
Önmagunkra vonatkozó tapasztalatok Döntő szerepe van abban , hogyan cselekszünk
egy helyzetben, milyen eredményesek vagyunk, Énkép: a gyermekkor, a környezet visszajelzéséből alakul, később az emberi kapcsolatok bővülése alapján, bővül az önmagáról alkotott kép.
A KÖRNYEZET ÉS ÉN Öröklés és tanulás
CSALÁD
Család Kortársak
mintakövető tanulás
Kortársak
Társas befolyásolás
Énkép összefüggése a viselkedéssel és a beilleszkedéssel Jó énképpel rendelkezők: kevésbé szoronganak sikeresebben tudnak beilleszkedni őszintébbek önmagukhoz elhárítás kevésbé jellemzi őket eredményesebbnek ítélik őket csoportban társas együttműködés jellemzi őket Összefüggés az önészlelés pontossága és a jó beilleszkedés között Összefüggés az önelfogadás és mások elfogadása között
SZOCIALIZÁCIÓ Tanulási folyamat, amely során az egyén elsajátítja a
társ. együttélés szabályait, szokásait és kialakítja saját viselkedését és szokásait. Szociális tanulási folyamat: modell alapján, szerepek elsajátításával Státus, szerep: típusai, konfliktusok, elvárások A tanulást segítő és gátló tényezők Foglalkozási szerepek
Család –minta- utánzás Család, mint
Viselkedés jellemzők
legkisebb társadalmi egység Társadalmi normáknak való megfelelés Értékek, értékkövetés
Szerepek elsajátítása Tanulási folyamat
Elsődleges csoport
Alapvető igények a családi kapcsolatokban A gyermek számára fontos: szülei pozitív viszonyulása,
elismerő tekintete, hogy higgyenek benne, hogy fontosnak érezze magát Emeljük ki jó tulajdonságait Szoros érzelmi kötődés, függés a szülőtől A gyermek számára a kötődés: biztonság, én fejlődés, életkedv A korai anya-gyermek kapcsolat minden későbbi emberi kapcsolat ősmintája A családban a gyermek a fogamzás pillanatától hatással van a szülőkre Átalakítják a családi légkört Gyermekek híd-szerepe a családi konfliktusok megoldásában
A szocializáció színterei
Szocializáció Perszonalizáció:
Szociális tanulás:
Kialakulnak az egyénre jellemző személyiségtulajdonság ok. A közösségben megjelenik az egyedi.
Az egyén viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a csoport vele szemben támasztott elvárásainak. Az egyéniben jelenik meg a társas.
A szerep tanulásának folyamata Utánzás (identifikáció) Azonosulás (interiorizáció) Internalizálás ( a külső belsővé válásának
folyamata) Státusz: pozíció, hely a társadalomban Szerep: viselkedés, amit a társadalom elvár a szerepet betöltő egyéntől Szereptípusok: adott, kivívott, spontán Szerep-konfliktusok: személy-szerep, szerepek közötti, szerepen belüli konfliktusok
A modell-alapján történő tanulási folyamat A választás szempontjai
Másodlagos megerősítés Áttételes megerősítés
Szeretetmegvonás Büntetés elkerülése Státusz-irigység
Szociális hatalom Hasonlóság Negatív identifikáció
Szerepkonfliktusok A megvalósított viselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak. SZERPKONFLIKTUSOK SZEREPEK KÖZÖTTI
SZEREPEN BELÜLI
Ellentétes elvárások a különböző szereppartnerek részéről
SZEMÉLY-SZEREP
A komplementer szereppartner ellentétes elvárásai
A szerepfeszültség csökkentése KILÉPÉS A KONFLIKTUSOS HELYZETBŐL
Társadalmi
Szerepkompenzációk
védőmechanizmusok Egyéni védőmechanizmusok Szerephierarchia Rítusok
Figyelem megosztása Racionalizálás Kompromisszum-
képzés Kábítás
Szocializációs funkciók: AZ ÉNRENDSZER KIALAKÍTÁSA A viselkedés szabályozói a belső kontroll
funkciók:
Negatív kontroll funkciók – gátlóak, büntetésre alakulnak ki – lelkiismeret, bűntudat. Pozitív kontroll funkciók – jutalmazásra erősödnek meg – késleltetés képessége, frusztráció tolerancia, jutalom önszabályozása, kitartás.
KAPCSOLATTEREMTÉSI MOTIVÁCIÓK I. Fogalom: közvetlen (általában fizikai vonzáson-
taszításon alapuló) személyes összekapcsolódás igénye. Kapcsolatteremtési motiváció pszichológiai háttere: személyes vonzódás, ragaszkodás, érzelmi kötődés, gyöngédség szükséglete, elfogadásmegértés igénye, szimpátia elnyerési igény, társas szükséglet, kapcsolódási szükséglet, magány kerülése, együttműködési vágy, bizalom, biztonságigény
KAPCSOLATTEREMTÉSI MOTIVÁCIÓK II. A motiváció fajtái:
Belső késztetettség: azok a hajtóerők, amelyekhez konkrét cél nem kötődik, inkább vágyak, szándékok által vezéreltek Cél-motiváció: meghatározott célokra irányulnak, hajtóerő, mozgósító erő működteti Megfeleléskészségek: olyan motiváció-fajták, amellyel a környezetünkből érkező elvárásokra reagálunk.
Interakció, interperszonális viszony Interakció: társas kölcsönhatás, amelyben az én, a
másik és a helyzet meghatározó szerepet tölt be. Interaktív jártasság, szociális ügyesség mint a kapcsolat meghatározó tényezője Függőségi viszonyok: Álfüggőség: konkrét előírások szabályozzák a kapcsolatot Aszimmetrikus függőség: az egyik kapcsolati fél kiszolgáltatott szerepet tölt be Reaktív függőség: partneri kapcsolat, tehát egymás figyelembevétele Kölcsönös függőség: a cél közös, a felek cselekedeteit az összehangoltság az egyeztetés jellemzi
Interperszonális viszony Személyközi kapcsolat: a személyek ismételten érintkeznek egymással. A kapcsolatok formálisak, informálisak lehetnek. A kapcsolatok tartósságát, mélységét (Davis) a partnerek közötti összeillés meghatározza. Ezek: a test, pszichológiai jegyek, társadalmi hovatartozás, attitűdök, nézetek, személyi történet. Fizikai távolság, gyakori találkozások, térbeli faktorok szabályozzák és formálják a kapcsolattartást. Vonzalom alapja: a jutalomelmélet, azokat az embereket kedveljük, akik megerősítenek bennünket, akikhez a „legkisebb költség mellett, nyereségre tehetünk szert”.
Kommunikáció I. Fogalmi meghatározás:
közlés, információcsere, amely a kommunikáló felek között, különböző formában mehet végbe. Típusai: Járulékos (adó anélkül küld üzenetet, hogy tudná) Kifejező (az egyén motivációs és érzelmi állapotát fejezi ki) Eszköz jellegű: valamilyen konkrét céllal történik Alapvető formája: közvetlen és közvetett Verbális kommunikáció: beszéd és a nyelv az információközvetítő
Metakommunikáció II. Metakommunikáció:
azoknak a nonverbális jelzéseknek az összessége, amelyek kiegészítik a verbális közlést. Metakommunikáció közvetítői: mimika, gesztus, vokális jelzése, proxemika
Kommunikáció III. A nonverbális kommunikáció funkciói:
Társashelyzet kezelése Én-megjelenítés Érzelmi állapotok közlése Attitűdök kommunikációja Csatorna ellenőrzése
A hatékony kommunikáció feltétele: figyelem,
összehangoltság, társas készség, bizalom, tapasztalat, kongruencia.
Az attitűd A társadalmi tanulás során elsajátított mintákat
attitűdnek nevezzük, amelyek értelmi, érzelmi, viselkedésbeli elemekből állnak. Dimenziói: érzelmi-értékelési tartomány, intenzitása van relevancia a jellemzője Pszichológiai funkciói: Társadalmi környezethez való alkalmazkodás Önvédelem Érték Tudás
Attitűd II. Attitűdváltozás folyamata:
Behódolás Azonosulás Interiorizácó
Kognitív disszonancia, mint beállítódásaink megjelenítése Mérése: skálák
Előítélet Az előítélet, a személyiség önigazolási szükséglete. Okai: • Gazdasági, politikai • Áthelyezett agresszió • A személyiség szükségletei • A társadalmi normákhoz való igazodás Előfordulási formái: • Szóbeli elutasítás • Diszkrimináció • Személyi bántalmazás • Megsemmisítés, lincselés.
Személypercepció I. A külvilág tárgyai, jelenségei, személyei felfoghatóvá,
megismerhetővé válnak Fizikai és szociális észlelés jellemzői Elsőbbségi hatás, centrális és perifériális vonások Személyészlelést befolyásoló tényezők: a tágabb és szűkebb szociokulturális tényezők intellektuális és emocionális jellemzők self a társsal való viszony kognitív és motivációs tényezői az észlelt és észlelő személy jellemzői
Az észlelés sorrendje Elsődlegességi hatás: elsőként kapott
információ irányt szab a többi értelmezéséhez Az első benyomás fontossága: a negatív ellenállóbb / beskatulyázás Újdonsági hatás: leginkább az utolsó információ határozza meg a személyről kialakított véleményt Kiküszöbölésük módjai
Személyészlelés II. Az észlelési folyamatjellemzői:
Konzisztencia elve Haló-effektus (holdudvar hatás) Attribúció Sztereotípia, kategorizáció
Konzisztencia elve Asch vizsgálata: A kísérleti személyek, tulajdonságlista alapján hiányos információkból átfogó jellemzést adnak egy fiktív személyről bizonyos tulajdonságok aránytalanul nagy befolyást gyakorolnak ítéleteikre az összes többi információ a centrális tulajdonságok köré szerveződik Egy tulajdonság centrális vagy periferikus volta kontextusfüggő: adott társas szituációtól függ
Burkolt személyiségelmélet holdudvar-hatás Hipotéziseink, elvárásaink arról, hogy
hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok, jellemvonások - („aki kedves, az segítőkész, őszínte” - „aki hazudik az lop”) Vázlatos információk alapján teljes és befejezett képet alakítunk ki a másik emberről
Attribúció A társadalmi eseményeknek okokat
tételezünk, magyarázatokat keresünk Saját cselekvési motivációnk segítségével magyarázunk másokét Szituáció, körülmények befolyásoló szerepe
az okozati típusú fejtegetésben Kudarc és siker magyarázata
Sztereotípia, kategorizáció Túlzásokon alapuló, leegyszerűsített képek, általánosítások, melyek előítéletes
viselkedést eredményeznek.
Személyészlelés III.
Az észlelés pontossága függ: • A személyek nyitottságától • Az első benyomásoktól • A megítélés képességétől, sajátosságaitól • Nemi eltérésektől • Az észlelés folyamatától
Az észlelés hibaforrásai: dicsfény, korkülönbség, kivetítés
A csoport I. Olyan társadalmi egység, amely meghatározott
státusú és szerepkapcsolatot alkotó egyénekből áll, akik viselkedését a csoport normái, értékei szabályozzák.
Típusai:
Elsődleges, másodlagos Informális, formális Kiscsoport, nagycsoport Vonatkozási csoport
Kommunikáció a csoportban Interakció
Csoport típusok és jellemzésük Fogalom, típusok és jellemzésük Fogalom: tágabb és szűkebb értelmezése Típusok : alaptípusok: elsődleges, másodlagos Elsődleges: kislétszámú, közvetlen érintkezés, tevékeny együttműködés Másodlagos: a tagok között nincs közvetlen kapcsolat, a személyes érzelmek nem játszanak szerepek a csoportlétében
Típusok és jellemzésük Belső szerkezete szerint: Informális: nem hivatalosan létrehozott, személyesség a fontos a kapcsolattartásban Formális: formailag szabályozott, és nem alkalomszerűen jön létre Létszám szerint: Kiscsoport: a kis létszám miatt 3-20 fő, közvetlen kapcsolattartásra kerülhet sor Nagycsoport: működése meghatározott normák szerint történik, 20 fő felett.
A vonatkozási csoport Referencia az a csoport, amely normáival és értékeivel meghatározó az egyén számára, magatartását is formálja. Vonatkozási csoport lehet olyan csoport, amelybe az egyén beletartozik, de lehet olyan is, amelynek nem tagja Normatív funkció, amely elvárásokat, előírásokat közvetít tagjai számára. Az elvárt normák, attitűdök betartását vagy jutalmazza, vagy bünteti.
A csoport II. Szerepek Konstruktívak: kezdeményező, véleménynyilvánító, kérdező, informátor, szabályalkotó, általánosító, engedelmeskedő Destruktívak: vetélkedő, mindentudó, hírharang Csoportnorma A csoporthoz tartozás igénye, szabályok követése, elfogadása, biztonság érzése Vezetés a csoportban rátermettség, önbizalom, alkalmazkodás Vezetői stílusok autokrata, demokrata, ráhagyó folyamatorientált, feladatorientált, átszervező
Csoport fejlődés szakaszai Alakulás (forming) Viharzás (storming)
Normázás (norming) Működés (performing)
A fejlődés eredménye: kialakulnak a szerepek, csoportstruktúra alakul ki.
A csoport Szociometria: a csoport szerkezetét vizsgálja Szociogram: a vizsgálat eszköze A csoport kommunikációs hálóját mutatja beRokonszenvi kapcsolatok erősítik a csoportot és hatékonyságát. Csoportkohézió: az az erő, amely a csoportot összetartja. Csoportdinamika : a csoportban ható erő, szociális facilitáció, konformitás Szociális facilitáció: társas hatáskölcsönhatás, a teljesítmény mások jelenléte hatására növekszik. Konformitás : csoporttagok hatása a véleménynyilvánításra
A csoportot fenntartó erők (norma, szerep, struktúra) összessége adja a csoportkohéziót. A személyközi kohézió a csoporttagok jó kapcsolatából alakul ki. A feladat-alapú kohézió esetében a csoportcél fontossága eredményezi az összetartást. A csoportkohézió egyik jellemzője, hogy a tagok kedvelik egymást, nagy az érzelmi elfogultság és elfogadás. „Mi tudat” érzése alakul ki.
Vezetés a csoport életében A feladatorientált vezető elsősorban a munkára figyel, megtesz mindent a munka sikere érdekében, de a csoportban zajló folyamatra, az emberek közötti kapcsolatokra nem, így gyakran előfordulhat az ellenségeskedés, a meg nem értettség. A folyamatorientált vezető számára fontos, hogy az emberek közötti kapcsolat kielégítő legyen a csoporton belül, követi az eseményeket, a hozzá tartozó egyénekre koncentrálva végzi vezetői feladatait. Az a szerencsés, ha a vezető a helyzettől, feladattól függően meg tudja választani a helyes vezetői stílust.
