Társadalomismeret a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyama számára. Tanári kézikönyv

Boronkai Szabolcs–Ispánovity Márta

Társadalomismeret a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyama számára

Tanári kézikönyv

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

2

Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY

© Boronkai Szabolcs, Ispánovity Márta, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2011

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: RE 14025 Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó 1. kiadás, 2011

RE 14025

LECKÉK

1.

2.

1B 1C

1B

2B

2B

2C

3B 3C

3B 3C

3A

3A

3A

3A 3B 3C

3.

4A 4B

4A

4A

4A

4B

4.

5B 5C

5A 5B 5C

5B

5A 5C

5.

7A

6B 6C

7A 7B 7C

7C

7A 7C

7C

7A 7C

7A

7C

7B 7C

7.

6A 6B

6A 6B 6C

6B

6A 6B

6.

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 6A 5A 5.1. Gazdaság, 6B 5B gazdaságpolitika 6C 5C 1A 2A 3A 4A 5.2. Népesség, 1B 2B 3B 4B társadalom 1C 2C 3C 4C 5.3. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák (demokrácia)

4.3. Sorsfordító események

4.2. Önálló kérdések

3.2. Események időbeni 1B 2B elhelyezése és korsza1C 2C kolás 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása 2A 4.1. Okok és következ1A 2B mények 1B 2C

3.1. Tájékozódás térben

3. Tájékozódás térben és időben

2.1. Történelmi fogalmak

1.5. Társadalmi, kormányzati, gazdasági ábra 2. Szaknyelv alkalmazása

1.4. Statisztika, diagram, grafikon

1. Források használata és értékelése 1A 2A 1B 2B 1.1. Írásos források 1C 2C 1.2. Képi források 1C 1.3. Történelmi térképek

24B41 24B 8C

8A 8C

8A 24B

8A 24B 8C

8A

24B

8C

8A 8C

8.

9A 9B 9C

9A

9A 9B 9C

9C

9A 9B 9C

9.

FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK

3

10A 10B 10C

10A 10B 10C

10A

10B

10A 10C

10.

11A 11B 11C

11B 11C

11A 11B 11C 11A 11C

11B

11B

11A 11B 11C

11.

12A 34B 12C

12A 34B

12A

12A

34B

12A

12.

15B

14A 14B 14C

15A 15B 15C 15A 15B 15C

13A 13B 13C 13A 13B 13C

14A 14B 14C

15B 14C

15C

15B

15A 15B

15A

15A

15A

15C

15A 15B

15.

14C

14A 14B 14C

14A 14B 14C 14A 14B 14C

14C

14A 14B 14C 14C 14A 14B

14.

13B

13B

13C

13B

13A 13B

13B

13A

13A

13A 13B

13B

13C

13A

13.

16A 44B 16C 16A 44B 16C

44B

44B

16C

44B

16A 44B

16A

16A

16A

44B

16A 44B 16C

16.

RE 14025

LECKÉK

1A 1C

1B

6.4. Szociális érzékenység

6.5. Problémamegoldás

6.3. Vitakészség

2B

2A

2C

6.2. Döntés és felelősség

2.

2C

1.

6.1. Véleményalkotás

6. Szociális kompetenciák

3B 3C 3A 3C

3C

3B 3C

3.

4A

4B

4A

4.

5B

5A

5C

5.

6C

6B

6C

6A 6B

6.

7A

7C

7A

7A 7B 7C

7.

4

8A

24B

8A 8C

8C

8.

10B

10A

10A 10B 10C

9A 9B 9C 9B

10A

10.

9A

9.

11B

11A 11C 11A 11C

11A

11A 11C

11.

12A

12A 34B

12.

13A 13C

13A

13B 13C

13.

14C

14A 14C

14A 14B 14C

14.

15A 15C

15A

15B 15C

15.

16A 16C

16A

44B 16C

16.

RE 14025

5

RE 14025

I. TÁRSADALOM GYEREKSZEMMEL 1. Család, népesség, társadalom Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése A) Kiscsalád és • Szociális • Tankönyv y Csoportmunka • Okok és követérzékenység • Aktív tábla nagycsalád kezmények • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok rövid családleírásokat olvasnak el (egy csoport csak egyet). A csoportok megpróbálják megállapítani, milyen összefüggés van a gyerekszám, a történelmi kor és a család gazdaságitársadalmi helyzete között. • Négy csoport szóvivői ismertetik véleményüket, a többi csoport kiegészíti, módosítja, javítja. A tanár szükség esetén kérdez, vagy kiigazít. • A tanár összefoglalja, hogy a 20. században milyen összefüggések fedezhetők föl a gyerekszám és a család gazdaságitársadalmi helyzete között. • Írásos források használata, értékelése és grafikonelemzés • Szaknyelv • Események • Problémamegoldás y Csoportmunka • Tankönyv B) Népesedés időbeni elhelyezése • Okok és következmények • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanár elmagyarázza a születési és halálozási arány, illetve a népességszám változásának összefüggéseit. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok Magyarország 20. századi népesedési grafikonjával kapcsolatos feladatokat oldanak meg. • Az egyes feladatok megoldását különböző csoportok mutatják be, a többiek ezt vitathatják, a tanár ellenőrzi, majd a tanulságokat összegzi. • A tanár elmagyarázza a korfák felépítését. • A csoportok Magyarország 1870-es és 2000-es korfájával kapcsolatos feladatokat oldanak meg. • Az feladatok megoldását különböző csoportok mutatják be, a többiek ezt vitathatják, a tanár ellenőrzi, majd összegzi a tanulságokat. • Írásos források és képelemzés • Szaknyelv • Szociális érzé• Tankönyv • Események y Csoportmunka C) Társadalom kenység • Aktív tábla időbeni elhelyezése • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók megnéznek kilenc képet, és megpróbálják eldönteni, hogy azok az 1800, 1900 vagy 2000 körüli társadalom elitcsoportjait, középrétegeit vagy alsó rétegeit ábrázolják-e. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy csoportnak vagy az 1800 körüli, vagy az 1900 körüli, vagy a 2000 körüli magyar társadalmat kell rekonstruálnia: adott társadalmi csoportokat kell a fenti három kategóriába besorolniuk. • Három szóvivő ismerteti a három társadalomképet, szükség esetén a tanár helyesbít.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók rövid személyleírásokat kapnak, melyeket elhelyeznek a három korszak (1800, 1900, 2000) társadalmának kategóriáiban. 2. A tanulók összeírják egy háztartásban élő családjuk tagjait. A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok közösen kitöltik a statisztikai táblázatot. A tanár a táblán összesíti a csoportok adatait. Ezután rövid beszélgetést kezdeményez az osztályra jellemző családmodell(ek)ről, és megkéri a tanulókat, hogy mondjanak más példákat is. 3. A tanulók négy fiktív népesedési grafikont rajzolnak a megadott adatok alapján. Az egyes feladatok megoldását különböző csoportok mutatják be, a többiek ezt vitathatják, a tanár ellenőrzi, majd a tanulságokat összegzi. Közösen időrendbe rakják a grafikonokat. 4. A tanulók elolvassák Malthus és Boserup népesedési elméleteit, és kitöltik a táblázatot. 5. A tanulók negatív ill. pozitív utópiaként is elolvassák a szövegeket, és fogalmazást írnak róluk.

6

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) KISCSALÁD ÉS NAGYCSALÁD Zsizsikék

Csavardiék

6

1

parasztgazda

kertész (alkalmazott)

hivatalnok

nincs foglalkozása, a vagyonából él

középkor

középkor

jelenkor

jelenkor

Legalább hány gyerek van a családban? Miből él, mivel foglalkozhat a családfő? Melyik korban képzeled el őket? Jómódúak vagy szegények? Könnyebbség vagy nehézség, hogy ennyi gyerekük van?

Weasley-ék 6 (a szövegben; a könyvekben valójában 7)

Malfoyék 1

jómódú

szegény

szegény

jómódú

könnyebbség, hiszen segítenek a munkában

nehézség, hiszen Samunak egyedül kell majd gondoskodnia az öregről

nehézség, hiszen nem tudnak minden gyereknek mindent megvenni

könnyebbség, hiszen egyben lehet örökíteni a vagyont

B) NÉPESEDÉS y Hogyan változott a születések száma az ábrázolt korszakban? Alapvetően csökkent (bár vannak mindkét irányban kiugró értékek). y Hogyan változott a halálozások száma az ábrázolt korszakban? Szintén csökkent, bár kevésbé meredeken, sőt a végén újra nőni kezdett. y Hogyan változott a népességszám az ábrázolt korszakban? A korszak nagy részében nőtt (bár egyre lassabban), de a korszak végén csökkenni kezdett. y Melyik két időpontban következett be népesedési katasztrófa Magyarországon? A két világháború idején. y Miben különböznek ezek egymástól? Az I. világháború idején a születések száma csökkent le nagyon, míg a II. világháború alatt a halálozások száma ugrott meg. y Milyen fordulat olvasható le a grafikonról, és mikor következett be? A népesség elkezdett fogyni, 1980-tól. y Fogalmazd meg, mit ábrázol a korfa függőleges tengelye, és mit a vízszintes tengely! Függőleges: az életkori csoportokat (öt egymást követő évben született embereket). Vízszintes: a csoportok létszámát. y Milyen alakú az 1870-es korfa, és milyen a 2000-es évé? 1870: alul kiszélesedő és felül elkeskenyedő (ún. fenyőfa alakú). 2000: nagyjából egyforma széles (sőt alul is keskenyedik) (oszlop alakú). y Mire következtethetsz az 1870-es korfa alakjából? Sok gyerek születik, ezért a népesség nő és fiatalodik. y Mit árul el a 2000-es korfa alakja? Kevés gyerek születik, viszont az emberek tovább élnek, így a népesség öregszik. y Mi lehet az összefüggés a 2000-es év korfáján látható két nagy létszámú korosztály között? (20-24 évesek és 45-49 évesek) A 20-24 évesek bizonyára a 45-49 évesek gyerekei. C) TÁRSADALOM 1800 8 4 7

Elit rétegek Középrétegek Alsó rétegek 1800 elitcsoportok középrétegek alsó rétegek

c, e a, d, f b

1900 elitcsoportok középrétegek alsó rétegek

a, d c, f b, e


b, f c, d, e a

1900 1 3 5

2000 9 6 2

7

RE 14025

A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat 1800 elitcsoportok középrétegek alsó rétegek

c, j b, k f, i


c, i b, d a, g


a, h b, i c, g

e, g a, h

d, l

e, l h, k f, j

d, k e, l

f, j

Születések száma 200 220 190 190

Halálozások száma 190 200 210 220

Népesség száma 10 010 10 030 10 010 9 980

Demográfiai szakasz



Népesség száma 10.030 10.100 10.040 10.080

Demográfiai átmenet



Népesség száma 10.020 10.120 10.510 10.960




Népesség száma 10.400 10.720 10.840 10.850


2. feladat Egyéni megoldások 3. feladat Sterilia Év 2001 2002 2003 2004

4.

Mortalia Év 2001 2002 2003 2004

1.

Fertilia Év 2001 2002 2003 2004

2.

Emancipatoria Év 2001 2002 2003 2004

3.

4. feladat A népesség növekedése általában folyamatos. Az élelem mennyisége mindig lassabban nő, mint a népesség. Nem kell korlátozni a népességet. A népesség növekedése kényszeríti ki a fejlődést. Ha a népesség túl nagyra nő, katasztrófák következnek. Szükséges a népesség korlátozása. Lehetséges az élelem mennyiségének ugrásszerű növelése. A csekély népesség probléma is lehet. A népességszám hatással van a jólétre.

Malthus x x

Boserup x x x

x x

x

x x x

8

RE 14025

2. Oktatás és mobilitás Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése A) A családi • Szociális érzé• Tankönyv y Páros munka • Okok és követkenység • Aktív tábla háttér kezmények • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban elolvassák Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” c. regényének Nyilas Misinek Orczynál tett látogatásáról szóló részletét, a táblázatot kitöltve és a kérdésekre válaszolva megállapítják a két család közti különbségeket, és a két fiú ebből adódó különböző lehetőségeit. • Közösen ellenőrzik a megoldásokat. • Írásos források használata, értékelése és ábraelemzés • Szaknyelv B) Oktatási • Tankönyv • Események • Problémamegoldás y Csoportmunka időbeni elhelye• Aktív tábla rendszerek zése • Okok és következmények • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Elolvasnak egy rövid leírást az 1800 körüli, vagy az 1900 körüli, vagy a 2000 körüli magyar oktatási rendszerről, illetve tanulmányozzák az ábráját. Táblázatot töltenek ki, melyen különböző végzettségeket/foglalkozásokat kell az iskolatípusokhoz párosítani. • A tanár megadja a helyes megoldásokat, amit a csoportok megbeszélnek, kérdés esetén a tanárhoz fordulnak. • A tanulók háromfős csoportokat alkotnak, melyek mindegyik tagja más-más kor szakértője. A tanulók elmagyarázzák egymásnak saját korszakuk oktatási rendszerét. • Írásos források használata, értékelése • Események időbeni elhelye• Véleményalkotás C) Társadalmi y Egyéni munka zése • Tankönyv • Döntés és felelősmobilitás • Okok és követség kezmények • Önálló kérdések • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók elolvassák József Attila „Curriculum Vitae” és Esterházy Péter „Harmonia Caelestis” c. művének részletét és válaszolnak a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre. • Közösen megbeszélik az eredményt, és a tanár vezetésével beszélgetnek a társadalmi felemelkedésről és lecsúszásról, valamint az oktatás szerepéről.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók állításokat párosítanak az egyes korszakok (1800, 1900, 2000) iskolarendszereihez. 2. A tanulók beírják az egyes korszakok társadalmi ábrájába, hogy az adott rétegben hány évig kellett iskolába járni. 3. A tanulók a tanulással felemelkedett híres embereket keresnek. 4. A tanulók állításokat párosítanak az egyes korszakokhoz. 5. A tanulók összepárosítják az egyes korszakok és iskolarendszereik jellemzőit. 6. A tanulók előzetes feladatként, otthon összeállították a nagyszülőkig visszamenőleg a családfájukat (név, iskolai végzettség, születési hely). Az órán 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok kitöltik a feladatlapot (a fenti szempontok szerinti statisztika). A tanár a táblán összesíti a csoportok adatait, majd rövid beszélgetést kezdeményez az osztályra jellemző családfákról, a családon belüli mozgásokról. 7. A tanulók fogalmazást írnak a családi háttérről, ill. valamilyen iskolai sikerről vagy kudarcról. 8. A tanulók utánanéznek egy híres ember életútjának, és fogalmazást írnak róla.

9

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A CSALÁDI HÁTTÉR

Mi az apa foglalkozása?

Orczy valószínűleg egy nagyobb cég igazgatója/elnöke

Nyilas

Mi az anya foglalkozása?

nem dolgozik

varrónő

Milyen lakásban laknak?

nagy, tágas, világos stb.

kicsi, szűk, sötét stb.

Jellemző tárgy

pl. szarvasagancsok, kardok

gerenda (mestergerenda)

Van saját szobájuk? Milyen?

van: nagy, tágas, világos stb.

asztalos

nincs

Milyen játékaik vannak?

drága, különös (pl. szoborgyár)

Mit esznek?

drága, finom dolgokat (pl. csokoládé, kalács, kompót)

nem tudjuk meg, de valószínűleg egyszerű és kevés nem tudjuk meg, de olyanokat, mint Orczyék biztos nem

Hogyan beszélnek?

kifinomultan, úriasan

egyszerűen, de udvariasan

Ki végzi a házimunkát?

cseléd

anya

Járnak szórakozni? Hova?

igen, pl. színházba

valószínűleg nem

Honnan van pénzük iskolára?

gazdagok

Misi is dolgozik

y Fogalmazzátok meg röviden, milyen előnyt jelent Orczy számára a családi háttér! Segítségetekre lehet néhány idézet: „az egy

színdarab”, „itt vannak a könyveim”, „ez Goethe”.

Orczyék gazdagok, ezért van sok könyvük, ezért járnak színházba. Orczy így sokkal többet tud a világról, mint szegényebb társai. Ez a tudás az iskolában is előnyére válik. y Hol lehet Nyilas mégis majdnem egyenrangú Orczyval? Hol hozhatja be a hátrányt? Nyilas az iskolában, tanulással próbálhatja meg behozni a hátrányt. y Nézzetek utána a következő szavak jelentésének! rékli: női blúz a magyar népviseletben. siller bor: a vörösbor és a rosé közti, német eredetű borfajta. B) OKTATÁSI RENDSZEREK 1800 katolikus pap népiskolai tanító városi hivatalnok asztalosmester ügyvéd szőlőtermelő, borász terménykereskedő földbirtokos huszárkapitány jogtudós

gimnázium grammatikai iskola grammatikai iskola – akadémia – – – grammatikai iskola királyi egyetem

12 8 8 0 15 0 0 0 8 17

1900 gépészmérnök géplakatos gépírónő kórházi orvos adóhivatal vezetője cukorrépa-termesztő papírkereskedő nyomdász szobrász bíró

egyetem tanonciskola kereskedelmi egyetem gimnázium népiskola kereskedelmi iskola tanonciskola főiskola egyetem

17 8 12 17 12 6 12 8 15 17

10

Ma ápolónő történelemtanár önkormányzati hivatalnok rádióműszerész építészmérnök gyümölcskertész menedzserasszisztens egyetemi professzor élelmiszerbolt vezetője segédmunkás

RE 14025

szakközépiskola mesterképzés (egyetem) felsőfokú alapképzés szakiskola mesterképzés (egyetem) szakiskola felsőfokú alapképzés doktori képzés szakközépiskola általános iskola

12 17 15 12 17 12 15 20 12 8

C) TÁRSADALMI MOBILITÁS y Melyik társadalmi rétegből indult, és hová érkezett József Attila? A munkásságból (vagy parasztságból) indult, és a középosztályba érkezett. y Hogyan történt ez a felemelkedés? Egyetemre járt, és értelmiségi munkát végzett. y Honnan volt erre pénz? Kiskorától keményen dolgozott, de a rokonai, sőt egy gazdag tisztelője is támogatta. y Sokak számára lehetséges volt ez a felemelkedés? Indokold a véleményed! Nem, hiszen nem mindenkinek volt rá pénze, nem látott megfelelő mintát, és nem volt szerencséje. y Szerinted mennyire tekinthető szilárdnak József Attila helyzete? Indokold a véleményed! Nem tekinthető szilárdnak, hiszen nincs biztos állása, nincs vagyona. Ha valami szerencsétlenség történik, könnyen visszacsúszhat a szegénységbe. y Melyik társadalmi rétegből indult, és hová érkezett Esterházy Péter családja az idézet alapján? A nagybirtokosok rétegéből indult, és a parasztok közé érkezett. y Hogyan történt ez a lecsúszás? Elvették a vagyonukat, és kitelepítették őket (kényszerlakhelyre kellett költözniük). y Mivel indokolták hivatalosan a történteket? Azzal, hogy társadalmi rétegük „elnyomó” volt, azaz mindannyian bűnösök. y Jogosnak tekinthető-e, ami a családdal történt? Véleményedet indokold! Nem, hiszen sosem lehet egy egész csoportot büntetni. A tulajdonjog alapvető emberi jog. y Miért sikerülhetett a családnak később feljebb kapaszkodni? Valószínűleg azért, mert a gyerekek sikeresek voltak az iskolában, hiszen a család ezt fontosnak tartotta, és a szülők tudtak nekik segíteni. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat 1800 b, d 2. feladat 1800 főpapok 12 papok 12

1900 a, d

nemesség 0 jobbágyok 0

ma c, e 1900 nagybirtokosok 12 középosztály 12 munkások 8

főnemesek 0 polgárok 0

nagypolgárok 17 kispolgárok 8 parasztok 6

ma gazdasági elit 17 értelmiség 17 alkalmazottak 15 képzetlenek 12

szellemi elit 17 szakmunkások 12

3. feladat 1800: Kis János; Hurban Jozef 1900: Móricz Zsigmond, Mechwart András 4. feladat 1800 b

1900 c

5. feladat 1800 1900 ma

társadalomszerkezet b a c

oktatási rendszer 2. 3. 1.

ma a

11

RE 14025

6. feladat Egyéni megoldások. Remélhetőleg megfigyelhető, hogy a szülők iskolai végzettsége átlagosan magasabb, mint a nagyszülőké, ill. hogy a földrajzi mozgás iránya a város (esetleg a főváros). Rá lehet mutatni, hogy a kettő összefügg: tanulni mennek a városba, azután ott találnak munkát is. 7. és 8. feladat Egyéni megoldások

12

RE 14025

3. Nemzet és vallás, többség és kisebbség Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése és térképhasználat • Szociális • Tankönyv y Csoportmunka A) Etnikum és vallás • Szaknyelv érzékenység • Aktív tábla • Tájékozódás térben • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Kitöltik a Kárpát-medence etnikai térképének jelmagyarázatát (melyik etnikum hol él). • Az eredményt közösen ellenőrzik, ennek kapcsán a tanár röviden bemutatja az egyes etnikumokat. • A csoportok kitöltenek egy táblázatot a térség főbb vallásairól (katolikus, evangélikus, református, ortodox, zsidó): beírják a megfelelő helyre az állításokat. • Az eredményt közösen ellenőrzik, ennek kapcsán a tanár röviden bemutatja az egyes vallásokat. • Írásos források használata, értékelése • Véleményalkotás • Okok és követ• Tankönyv y Csoportmunka B) Nemzettudat • Vitakészség kezmények • Aktív tábla • Önálló kérdések • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Mindegyik csoport kap egy-egy fiktív életrajzot. A csoportok megbeszélik, milyen elemei vannak az illető nemzeti identitásának és kitöltik a táblázatot. • Ezután a csoportok érvelnek az illető magyarsága mellett vagy ellen. A többiek kérdezhetnek, vagy vitázhatnak. A tanár összegzi a szempontokat (államnemzet és kultúrnemzet, szabad identitásválasztás, többes identitás). • Írásos források • Véleményalkotás használata, értékelése • Döntés és felelősC) Romák: esélység • Okok és követ• Tankönyv y Csoportmunka egyenlőtlenség és kezmények • Vitakészség szegregáció • Önálló kérdések • Szociális érzékenység • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok kitöltenek egy táblázatot: megpróbálják eldönteni néhány előítéletes állításról, hogy azt ma a romákról, az 1930-as években a zsidókról vagy 1900 körül a magyarokról fogalmazták-e meg. • Közösen értékelik az eredményt, a tanár megadja a helyes megoldásokat. A tanár összegzi az előítéletesség működését és következményeit. • A csoportok elolvasnak egy-egy sajtóhírt a romák iskolai szegregációjáról, azonosítják a problémát, és leírják egy fiktív szereplő véleményét. • Új csoportok alakulnak, melyek mindegyik tagja másik hírt olvasott. Eljátszanak egy falugyűlést, ahol mindenki más szerepet alakít. • A tanár röviden összefoglalja a szegregáció jelenségét. Beszélgetést kezdeményez az iskolai szegregációról.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók elolvassák „A fehér ember tíz kiváltságát”. A szöveg segítségével megpróbálják összeállítani „A cigány ember tíz bélyegét”. Fogalmazást írnak a romákat sújtó hátrányokról. 2. A tanulók behúzzák a történelmi Magyarország határait.

13

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) Nemzet és vallás Mai Magyarország Erdély (ma Romániához tartozik) Horvátország Burgenland (ma Ausztriához tartozik) Felvidék (a mai Szlovákia) Kárpátalja (ma Ukrajnához tartozik) Vajdaság (ma Szerbiához tartozik)

A D F G B C E

Római katolikus

Evangélikus

Református

b b a a a c b e b

a b a c d b a a d

a b a c c b a d a

Hit Szent könyv Ünnep Egyház Templom A vallás papja A pap viselete Jelképek Elterjedés

Görögkeleti (ortodox) b b a b b d d c e

Zsidó c a b c e a c b c

B) Nemzettudat

anyanyelv a) b) c) d) e) f) g) h)

Magyar az alábbi szempontok szerint szülők/ vallás/ származás vallásosság x x x x x x x x x X x X x (x) x x x x (x)

születési hely

x (x) x x (x) (x) (x) (x)

állampolgárság x x x

x x x

Összesítés: magyar-e?

igen – igen – igen – igen – igen – igen – igen – igen –

nem nem nem nem nem nem nem nem

y Milyen fontos szemponttal egészítenétek ki a táblázatot? Azzal, hogy minek vallja magát. állampolgárság 4., 5.

mindkettőbe tartozik 2.

anyanyelv 1., 3.

A zsidókra mondták az 1930-as években Magyarországon a, b, c, d, e, f, g, h, i

A magyarokra mondták az osztrákok 1900 körül a, b, c, d, e, f, g, h, i

C) ROMÁK: ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG ÉS SZEGREGÁCIÓ A romákra mondják ma Magyarországon a, b, c, d, e, f, g, h, i

(Mindegyik előítéletes állítás mindegyik csoporttal kapcsolatban elhangzott. A feladat lényege, hogy rádöbbentsen arra, hogy az előítéletek elsősorban nem tapasztalatból, hanem az előítéletesen gondolkodó ember szemléletéből következnek.)

y A probléma A romák iskolai elkülönítése/szegregálása.

y Véleménye a problémáról

Egyéni megoldások (Pl. 1. cigány szülő: úgysem veszik fel a gyerekét a jobb iskolába; 2. nem cigány szülő: válogassák meg, kit vesznek fel, hogy magas legyen a színvonal; 3. iskolaigazgató: akkor jó az iskola, ha jók az eredmények; 4. tanár: könnyebb az iskolázottabb családok gyerekeit tanítani; 5. polgármester: csak ne legyen konfliktus, inkább járjanak külön iskolába cigányok és nem cigányok)

14

A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat A cigány ember tíz bélyege 1. Ha elköltözöm, az új szomszédok rögtön gyanakodva méregetnek. 2. Ha bemegyek egy boltba, figyelnek, hogy lopok-e. 3. Ha megállít a rendőr, lehet, hogy csak azért teszi, mert cigány vagyok. 4. Ha nem kapok meg egy állást, lehet, hogy azért történt, mert cigány vagyok. 5. A tévében, az újságokban alig látok cigány embereket. 6. Történelem- és irodalomórán sose tanulok cigány emberek műveiről, cselekedeteiről. 7. Nem kapok barna bőrű játék babát és barna bőrű figurákkal illusztrált mesekönyvet. 8. Nagy baj, ha nem ismerem a fehérek nyelvét és szokásait. 9. Ha mondok valamit, azt általában az összes cigány ember véleményének tekintik. 10. Ha hibázok vagy bűnt követek el, rögtön azt gondolják, hogy minden cigány ember ugyanilyen. 2. feladat Vaktérképes feladat.

RE 14025

15

RE 14025

4. A 20. századi magyar társadalom Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Grafikon- és ábraelemzés • Szaknyelv A) Népesedés, • Vitakészség • Események y Csoportmunka • Tankönyv vallási és etnikai • Problémamegoldás időbeni elheviszonyok lyezése • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • Időegyenesen felrajzolják a 20. századi magyar történelem korszakait. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Tanulmányozzák Magyarország népesedési grafikonját (születések és halálozások alakulása) és a népességváltozás adatait (táblázat). Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. • Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. • A csoportok most Magyarország nemzetiségi és vallási megoszlását (táblázat) tanulmányozzák. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. • Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. • Grafikon- és ábraelemzés • Szaknyelv B) Társadalomszer• Vitakészség • Események • Tankönyv y Csoportmunka kezet és oktatási • Problémamegoldás időbeni elherendszer lyezése • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy korszak társadalmának szerkezetét bemutató ábrát kapnak százalékos arányokkal. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. • Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. • A csoportok most egy-egy korszak iskolarendszerének ábráját tanulmányozzák. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. • Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. • Végső ellenőrzésként a tanulók megpróbálják eldönteni, melyik korszak-meghatározás melyik korszakra illik. • Képelemzés • Események • Szociális érzéidőbeni elhelyey Páros munka • Tankönyv C) Életképek kenység zése • Népesség, társadalom • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párban dolgoznak. Megpróbálják a képek alapján azonosítani a korszakot és a társadalmi réteget. • Az eredményt közösen ellenőrzik.

Gyakorló feladat •

A tanulók a táblázatban rövid, fiktív életrajzokat kapnak. Megpróbálják azonosítani a kort és a társadalmi réteget.

16

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) NÉPESEDÉS, VALLÁSI ÉS ETNIKAI VISZONYOK NÉPESEDÉS Horthy-korszak y Hogyan alakult a születések száma? Meredeken csökkent. y Hogyan alakult a halálozások száma? Szintén csökkent, de kevésbé meredeken. y Hogyan alakult a népességszám, és miért így? Tovább nőtt, mivel a születések száma mindig felülmúlta a halálozások számát.

Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest?

y Lassulni kezdett a népességnövekedés, mivel a születések és a halálozások számának különbözete csökkent. y Milyen rendkívüli esemény történt a korszak végén? Mi lett a következménye? Hirtelen megugrott a halálozások száma a második világháború miatt. Rákosi-korszak y Hogyan alakult a születések száma? Van egy kiugró növekedési szakasz, amit hirtelen zuhanás követ. y Hogyan alakult a halálozások száma? Tovább csökkent, majd stagnálni kezdett. y Hogyan alakult a népességszám, és miért így? Hamar pótolta a háborús veszteséget, tovább nőtt, mivel a születések száma továbbra is meghaladta a halálozásokét. y Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? A halálozások száma nem csökkent tovább. y Milyen furcsaság figyelhető meg a grafikonon? A születések számának radikális ingadozása. Kádár-korszak y Hogyan alakult a születések száma? Először újra nőni kezdett, majd egy csúcs után meredeken zuhant, és a csökkenése nem állt meg. y Hogyan alakult a halálozások száma? Újra nőni kezdett, majd egy magasabb szinten stagnált.

Hogyan alakult a népességszám, és miért így?

Egyre lassabban növekedett, majd a korszak végén fogyni kezdett. y Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? A halálozások száma nőni kezdett, a népesség pedig fogyni. y Milyen fordulat következett be a népesedésben? 1980-tól elkezdődött a népességfogyás. A harmadik Magyar Köztársaság y Hogyan alakul a születések száma? Tovább csökkent. y Hogyan alakul a halálozások száma? Újra csökkenni kezdett. y Hogyan alakul a népességszám, és miért így? Tovább fogy, mivel így is magasabb a halálozások száma a születésekénél. y Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? A halálozások száma újra csökkent.

Mi az, ami biztató, és mi az, ami aggasztó napjaink népesedési helyzetében? y Biztató a csökkenő halálozás, de aggasztó a csökkenő születésszám. Összegző feladat Horthy-korszak a

Rákosi-korszak d

Kádár-korszak c

III. Magyar Köztársaság b

VALLÁSI ÉS ETNIKAI VISZONYOK Horthy-korszak y Milyen alapvető változás történt a nemzetiségi megoszlásban az első világháború előtti időszakhoz képest? Magyarország soknemzetiségű országból magyar többségű ország lett. y Sorold fel a két legnagyobb Magyarországon maradt nemzetiséget (nemzeti kisebbséget)! Német és szlovák. y Milyen alapvető változás történt a lakosság vallási megoszlásában az első világháború előtti időszakhoz képest? A görögkeleti vallás szinte eltűnt, a többi aránya nőtt. y Melyik a két legelterjedtebb vallás a korszakban? A római katolikus és a református.

17

RE 14025

Rákosi-korszak y Milyen alapvető változás történt a nemzetiségi megoszlásban a második világháború előtthöz képest? Szinte eltűntek a németek és szlovákok is. y Mennyire tartós változásról van szó? Később némileg nő e két nemzetiség aránya, de a változás tartós. y Milyen alapvető változás történt a vallási megoszlásban a második világháború előtti időszakhoz képest? A zsidók aránya nagyon lecsökkent. y Melyik a két legelterjedtebb vallás a korszakban? A római katolikus és a református. Kádár-korszak y Milyen változás történt a nemzetiségi megoszlásban az előző korszakhoz képest? Jelentős változás nem volt, kicsit nőtt a németek aránya. y Van-e változás a vallási megoszlásban az előző korszakhoz képest? Nincs jelentős. y Melyik a két legelterjedtebb vallás a korszakban? A római katolikus és református. y Miért nehéz pontos választ adni az előző két kérdésre? Mert csak a Rákosi-korszakból és a harmadik Magyar Köztársaság korából vannak adatok. A harmadik Magyar Köztársaság y Milyen változás történt a nemzetiségi megoszlásban az előző korszakhoz képest? Kicsit nőtt a nemzetiségek aránya. y Kik vannak többen: akik templomba járnak, vagy akik nem? Akik nem. y Kik vannak többen: a hívők vagy a nem hívők? A hívők. y Melyik a két legelterjedtebb vallás? A római katolikus és a református. Összegző feladat Horthy-korszak b

Rákosi-korszak a

Kádár-korszak d

III. Magyar Köztársaság c

B) TÁRSADALOMSZERKEZET ÉS OKTATÁSI RENDSZER

TÁRSADALOMSZERKEZET Horthy-korszak y Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 1% középrétegek: 22% alsó rétegek: 77% y Melyik a legnagyobb társadalmi csoport? A parasztság. y Mi lehetett a fő gazdasági ágazat? A mezőgazdaság. y Vesd össze az 1900 körüli társadalomszerkezettel, amit az 1. leckében ismertünk meg! Mit tapasztalsz? Nem változott jelentősen a társadalomszerkezet. Rákosi-korszak y Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 1% középrétegek: 50% alsó rétegek: 49% y Mely társadalmi csoport növekedett leginkább az előző korszakhoz képest? A munkások száma. y Milyen gazdasági változást jelez ez? Gyors ipari fejlődést. y Milyen alapvető társadalmi változás az előző korszakhoz képest? Megszűntek a tulajdonos rétegek, felemelkedett a munkásság. Kádár-korszak y Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 4% középrétegek: 96% alsó rétegek: 0% y Mely társadalmi csoport növekedett leginkább az előző korszakhoz képest? Értelmiség. y Mi tehette ezt lehetővé? Az iskolarendszer fejlődése. y Miben különbözik a kor társadalomszerkezete az összes többitől? Nincsen alsó rétege, az eliten kívül szinte mindenki egyenlő.

18

RE 14025

A harmadik Magyar Köztársaság y Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 11% középrétegek: 50% alsó rétegek: 39% y Mely réteg jelent meg újra a társadalomban? Az alsó réteg. y Miben különböznek az elit csoportok az összes korábbitól? A létszámukban: sokkal nagyobbak. y Melyik társadalmi csoport tűnt el önálló rétegként? A parasztság. Összegző feladat Horthy-korszak b

Rákosi-korszak c

Kádár-korszak d

III. Magyar Köztársaság a

OKTATÁSI RENDSZER Horthy-korszak y Legalább hány évig kellett iskolába járni? Legalább 6. y Hány osztály után dőlt el, hogy ki meddig tanul tovább? 4 osztály után eldőlt. y Hány évig tanult a többség? 8 évig. y Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Kevéssé segíti a társadalmi mobilitást.

y Bizonyítsd be az ábra értelmezésével az előző kérdésre adott válaszodat!

Hamar eldől, hogy ki mennyi ideig tanulhat, és kevesen tanulnak hosszabb ideig. Rákosi-korszak y Legalább hány évig kellett iskolába járni? 8 évig. y Hány osztály után dőlt el, hogy ki meddig tanul tovább? 8 osztály után. y Hány évig tanult a többség? 12 évig. y Sorold fel, melyek a legfontosabb változások az előző korszakhoz képest! Többen és tovább tanulnak, később dől el, hogy ki meddig tanul. y Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Jelentősen. Ösztönözték az alacsonyabb rétegek iskoláztatását. Kádár-korszak y Legalább hány évig kellett iskolába járni? 8 évig. y Hány osztály után dőlt el, hogy ki meddig tanul tovább? 8 osztály után. y Hány évig tanult a többség? 12 évig. y Sorold fel, melyek a legfontosabb változások az előző korszakhoz képest? Nem történt jelentős változás.

Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást?

Jelentősen. Magasabb iskolai végzettséggel jobbak voltak a munkalehetőségek. A harmadik Magyar Köztársaság y Legalább hány évig kell iskolába járni? 12 évig. y Hány osztály után dől el, hogy ki meddig tanul tovább? Elvileg csak 8, de sokszor már 4 osztály után. y Hány évig tanul a többség? 15 évig. y Sorold fel, melyek a legfontosabb változások az előző korszakhoz képest! A felsőoktatásban sokan tanulnak, a gimnáziumok újra „lefelé” terjeszkednek. y Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Ellentmondásos: a felsőoktatás bővülése segíti, a korai iskolaválasztás akadályozza. Korszakok Horthy-korszak b

Rákosi-korszak a

Kádár-korszak a


Horthy-korszak d

Rákosi-korszak c

Kádár-korszak b


19

RE 14025

A 18. oldal képeire vonatkozó feladatok y Milyen technikai eszközök segítik az oktatást? 1900: tábla, kréta, (központilag biztosított szemléltetőeszközök). Ma: tábla, kréta, írásvetítő, szakkönyvek a polcon (esetleg: digitális eszközök). y Mi a különbség a tanulók elhelyezésében? 1900: padokban ülnek párosával, a katedra felé néznek. Ma: asztalok körül ülnek, csoportosan. y Milyen tanítási módszereknek kedvez az 1900-as és a mai osztályterem berendezése? 1900: a tanár kiáll az osztály elé, és elmagyarázza az anyagot. Ma: a tanulók csoportokban dolgoznak, a tanár irányítja a munkát. C) ÉLETKÉPEK

Horthy-korszak

Társadalmi csoport nagybirtokosok

Horthy-korszak

középosztály

3.

Horthy-korszak Rákosi-korszak Rákosi-korszak Rákosi-korszak

parasztok politikai elit munkások parasztok munkások vagy szellemi alkalmazottak munkások parasztok

6. 4. 1. 8.

díszmagyar, széles, díszített női kalap elegáns öltözék a kor divatja szerint (kalap, nyakkendő, öltöny, kosztüm, esernyő) szegényes ruházat (népviselet), kezdetleges szerszámok (kasza) a pártkongresszus díszletei (pl. Lenin-kép) köpeny, munkaverseny-felhívás Rákosi-képpel kultúrműsor a mezőn, régi kombájn

9.

egyszerű, de nem egyöntetű ruházat, könyvárusítás

2. 7.

egyszerű ruházat (svájci sapka), a bolt felirata fülkés traktor

Korszak

Kádár-korszak Kádár-korszak Kádár-korszak

A kép sorszáma 5.

A felismerést segítő jegyek

A GYAKORLÓ FELADAT MEGOLDÁSA Életrajz Ügyvédként dolgozom az apámmal közös irodánkban. A gimnázium után a jogi karra jártam. Négyszobás lakásunk van a Kiskörúton. A feleségem nem dolgozik, a cselédlány segítségével vezeti a háztartást. A kerületi tanács titkára vagyok. Gimnázium után főiskolára jártam. Már apám is vezető volt, a pártbizottság titkára. A Dunára néző nagy lakásunkat is még ő kapta. A feleségem szakszervezeti vezető. Operaénekes vagyok, több tucat lemezem van. A Zeneakadémián végeztem, de később Milánóban is részt vettem mesterkurzuson. Apám karmester egy nagy szimfonikus zenekarnál. A Rózsadombon lakunk, de gyakran utazom külföldre énekelni. A volt férjem színházigazgató. Férjem a földünket műveli, ami családi örökség. Rám marad az állatok ellátása, no meg a gyerekek és a háztartás. Mindketten csak a népiskolát végeztük el. Házunk a falu közepén van, nem messze a templomtól. Kohász vagyok, az új vasműben. Én már az új szakmunkásképzőben tanultam. Apám még csak kovács volt. Csepelen lakunk, a gyárak közelében. A menyasszonyom lakatos lesz, mert ma már a lányok is tanulhatnak szakmát. Az orvosi egyetem elvégzése után sebész lettem egy új kórházban. Apám volt az első orvos a családban. A gazdagréti lakótelepen vettünk lakást magunknak. A férjem tanít egy általános iskolában. Fűszeres vagyok, a bolt már a harmadik generáció óta a családé. Polgári, majd kereskedelmi iskolát végeztem. A bolt és fölötte a lakás a Tabánban van. A feleségem a háztartás mellett a boltban is segít. Idegenvezető vagyok, régebben külföldre is utaztam, de most már inkább Budapesten vezetek csoportokat. Érettségiztem, aztán egy tanfolyamot végeztem el. Az Újlipótvárosban lakunk egy felújított régi bérházban. A férjem biztosítási ügynök, de most épp állást keres. Nemrég kineveztek Budapest rendőrfőkapitányának. A régi rendszerben csak tanonciskolát végeztem el, mivel apám is csak kőműves volt, de most ez nem számít. Kaptunk egy szép villát is a Németvölgyi úton. A feleségem is a Belügyminisztériumban dolgozik. A számítástechnikai cégünk londoni irodáját vezetem. A céget apám alapította, miután otthagyta az állami vállalatot. Gimnázium után közgazdaságtant tanultam Budapesten és Chicagóban. A Svábhegyen van a családi házunk, de én idekinn bérelek lakást. A barátommal mostanában ritkábban találkozunk, mert két évre az USA-ban vállalt állást. Géplakatos vagyok egy vasúti kocsikat gyártó üzemben. A népiskola után tanonc lettem, így tanultam meg a szakmát. Apám asztalos volt. Angyalföldön lakunk egy új bérházban. A feleségem a selyemgyárban dolgozik.

Korszak

Társadalmi csoport

H

középosztály

K

politikai elit

HMK

értelmiségi elit

H

parasztság

R

munkásság

K (HMK)

értelmiség

H

kispolgárság

HMK

alkalmazottak

R

politikai elit

HMK

gazdasági elit

H

munkásság

20

Elvállalok mindent, csak legyen munka. Krumplit szedek, tetőt fedek, csatornát ások, mikor mi akad. Elvégeztem a nyolc általánost, de a szakmunkásképzőből kimaradtam. Olcsón vettük a vályogházat a faluban. A feleségem varrónő volt, de amióta bezárták a gyárat, munkanélküli. Földet művelek, mint apám is. Elvégeztem az általános iskolát, de aztán elkezdtem dolgozni, mert szükség volt rám itthon. Nehéz a dolga a szántóvetőnek, mert azt mondják a kohókra és vasutakra kell most a pénz. A régi házunkban lakunk a falu szélén. Szobafestő vagyok. Az általános iskola után a szakmunkásképzőben tanultam. Apám villanyszerelő volt. Kiköltöztünk Ürömre, még mindig nincs teljesen kész a házunk. A feleségem ápolónő a kórházban. A férjem miniszter, az apám főispán. Magántanáraim voltak, és érettségiztem is. Mostanában sajnos a Várban álló palotánkban lakunk, de én jobban szeretem a tatai kastélyunkat. Mindkét helyen van természetesen személyzet is. Műszerész vagyok egy rádiógyárban. Szakközépiskolát végeztem, így érettségim is van. Apám sofőr volt. Az óbudai lakótelepen lakunk. A feleségem eladó egy textilboltban. Tanár vagyok, mint az apám is. A bölcsészkaron tanultam. A gimnázium mellett magánórákat is adok, nyáron intenzív tanfolyamokat vállalok. Egy új társasházban vettünk lakást Zuglóban. A feleségem könyvelő, otthon dolgozik magánvállalkozóként. A kórházban vagyok gépírónő. Technikumot végeztem, és utána kezdtem dolgozni. Apám fuvaros volt. A vőlegényem tanító, pedig parasztgyereknek született. A Józsefvárosban fogunk lakást kapni, az iskola mellett. A közlekedési vállalat vezetője vagyok. Gimnázium után a műszaki egyetemen tanultam. Apám is vezető beosztásban dolgozott, de neki még nem volt diplomája, csak jó kapcsolatai a politikai vezetésben. Nagy lakásunk van a Gellért-hegyen. A feleségem az idegenforgalmi vállalat vezetője. A termelőszövetkezetben dolgozom, leginkább a gyümölcsösben. Szakmunkásképzőt végeztem az általános iskola után. A férjemmel, aki traktoros ugyanott, tudtunk építeni egy új házat a faluban. Az apám alapította biztosító vezérigazgatója és fő részvényese vagyok. Magántanáraim voltak, érettségi után gazdaságot tanultam az egyetemen. Palotánk az Andrássy úton van, nagy személyzettel. Mivel sokat dolgozom, ez a feleségem birodalma.

RE 14025

HMK

szakképzetlenek

R

parasztság

HMK

szakmunkások

H

nagybirtokosok

K

munkásság

HMK

értelmiség

R

szellemi alkalmazottak

K

gazdasági elit

K

parasztság

H

nagypolgárság

21

RE 14025

SZITUÁCIÓS JÁTÉK Tíz kijelölt tanuló kap egy-egy rövid személyleírást (anyagiak, család, lakás, iskola stb.). Felállnak egy vonalban, a tanár állításokat sorol, akire igaz egy állítás, előrelép egyet, akire nem, helyben marad. Az osztály többsége néző. A végén kirajzolódik egy sorrend. Az osztály megpróbálja kitalálni, ki kicsoda volt a játékban. Végül a játékosok felolvassák személyleírásukat. SZEREPKÁRTYÁK 1. kártya NÓRA vagy, 15 éves budapesti lány. Apád egy nagy bank igazgatója, milliókat keres. Anyád nincs állásban, mert nem vagytok rászorulva. Testvéred nincs. Többszintes villában laktok a Svábhegyen, a tiéd a teljes harmadik szint. A teremgarázsban három autó áll: egy nagy családi, egy sportkocsi a papádnak és egy kisebb a mamádnak, de van hely a te leendő autód számára is. Rendszeresen sportolsz (tenisz, lovaglás, búvárkodás), minden évben síeltek, nyáron pedig elutaztok valahová nagyon messze. Egy nagyon jó hírű nyolcosztályos gimnáziumba jársz, és természetesen külön nyelvtanárokhoz. A szüleid tettek félre pénzt az amerikai egyetemi tandíjadra. 2. kártya PETRA vagy, 15 éves budapesti lány. Apád építési vállalkozó, igazából jól megy neki, de rengeteget dolgozik. Anyádnak van egy kis ruhaboltja, ő is hajt rendesen. Van egy öcséd. Szép családi házban laktok Zugló külső részén, s természetesen van saját szobád. Mindkét szülődnek van autója. Rendszeresen sportolsz (versenytánc), szoktatok síelni és minden évben nyaraltok, sokszor külföldön. Egy két tannyelvű gimnáziumba jársz, hiszen a nyelvtudás a legfontosabb. 3. kártya ÁRON vagy, 15 éves budapesti fiú. Apád gimnáziumi tanár, iskola után magánórákat ad. Anyád könyvtáros. Van egy öcséd és egy húgod. 75 négyzetméteres budai lakásban laktok, a legnagyobb szoba a tiétek, gyerekeké, ott van az ágyad és íróasztalod. A családnak van egy öreg autója. Nyáron a szüleid is szabadok, együtt mentek le több hétre vidékre a nagyszülőkhöz. Egy elég jó nyolcosztályos gimnáziumba jársz, van több szakköröd, és rendszeresen indulsz a tanulmányi versenyeken. A szüleid sokat segítenek ebben. 4. kártya DZSENIFER vagy, 15 éves budapesti roma lány. Apádat nem ismered. Anyádnak sohasem volt állása, alkalmi munkákból, koldulásból, segélyekből és a rokonok támogatásából éltek. Nyolc testvéred van, te vagy a harmadik legidősebb, a nővérednek már van két gyereke. Te is terhes vagy, a fiúd viszont lelépett. 40 négyzetméteres lakásban laktok a Józsefvárosban, egy düledező bérházban, ahol a hátralékok miatt az ELMÜ kikapcsolta a villanyt. Egy szoba az egész, ott éltek heten. Sok helyen jártál már az országon belül, de a nyaralás szót nem ismered. A szomszéd utcabeli általános iskolába jársz, de a terhesség miatt ki fogsz maradni, ahogy eddig a családodban mindenki. 5. kártya CHEN vagy, 15 éves budapesti kínai fiú. Szüleid Kínából költöztek Magyarországra, egy gyorsbüfét üzemeltetnek a család többi tagjával együtt. Te már itt születtél, és szüleiddel ellentétben tökéletesen beszélsz magyarul. Van egy nővéred. 60 négyzetméteres lakásban laktok a Terézvárosban, egy nagy bérházban. Egy viszonylag kis szoba a gyerekeké. Van egy furgonotok, de azt főleg üzleti célra használják a szüleid. Kínában nem szokás szabadságra menni és nyaralni, így ti sem szoktatok. Kétévente hazautaztok Kantonba a rokonokhoz. Egy nagyon jó gimnáziumba jársz, mert a kínai közösségen belül mindenki oda járatja a gyerekeit. A szüleid nagyon szigorúak, ezért keményen tanulsz és jók a jegyeid. 6. kártya SAMU vagy, 15 éves budapesti fiú. Szüleid elváltak, apád külföldön él az új családjával. Anyád vidéken dolgozik üzletkötőként, csak hétvégén van otthon, de legalább nagyon jól keres. Testvéred nincs. 90 négyzetméteres, felújított lipótvárosi lakásban laktok, pontosabban laksz szinte egyedül. Gyakran szervezel itt bulikat. Anyádnak van kocsija, de sosincs otthon. Korábban fociztál, de már lusta vagy hozzá, és anyád sem noszogat már erre. Nyaralni nincs ideje, ezért egyedül „lógsz” a zenei fesztiválokon. Egy jó gimnáziumba jársz, mert apád beprotezsált, de már ki akartak csapni füvezés miatt. Nem tanulsz, újabban elég sokat iszol is.

22

RE 14025

7. kártya VIKTOR vagy, 15 éves budapesti fiú. Apád orvos, elég jól keres. Anyád otthon van veletek, mert te is és az öcséd is vakon születtetek. 100 négyzetméteres rákospalotai lakásban laktok, van külön szobád. Középkategóriás új autótok van. A vakok intézetében csörgőlabdáztatok, de valójában sosem sportoltál, így kissé elhíztál. Nyaralni szoktatok, általában ugyanazon a fürdőhelyen a Balatonnál. Egy darabig a vakok iskolájába jártál, de aztán a szüleid bekönyörögtek egy rendes gimnáziumba, mert ott magasabb a színvonal. Nem könnyű, de anyád rengeteget segít. A nagy kérdés az, hogy mihez kezdhetsz érettségi után. 8. kártya LILLA vagy, 15 éves budapesti lány. Apád művezető volt építkezéseken, de a cég, ahol dolgozott csődbe ment. Anyád bolti eladó, elég keveset keres. Van egy húgod. 120 négyzetméteres családi házban laktok Óbudán, de most nem nagyon tudjátok fizetni a felvett kölcsön részleteit. Az autótokat eladtátok. Röplabdázol, de idén nem mehetsz el a nyári edzőtáborba, mert nincs rá pénzetek. Nyaralni mindig szoktatok, vagy a horvát tengerparton, vagy a Tátrában, de ebben az évben az is kimarad. Egy „normál” gimnáziumba jársz, közepes tanuló vagy. A legfőbb gondod, hogy kezdesz kikerülni az eddigi társaságodból, mert nem tudsz velük menni moziba és plázázni. 9. kártya BORI vagy, 15 éves budapesti lány. Apád állatorvos, anyád pedig neki segít a rendelőben. A családi vállalkozás általában jól megy. Van egy sokkal idősebb bátyád. 200 négyzetméteres felújított parasztházban laktok falun, de te most egy budapesti kollégiumban élsz. Itt egy 8 négyzetméteres szobán osztozol egy másik lánnyal. A szüleidnek két kocsija is van. Otthon a néptánccsoportba jártál, de Budapesten még nem találtál magadnak semmit. Az állatok miatt nem nagyon tudtok hosszan nyaralni, de évközben többször elmentek egy-egy hosszú hétvégére valahová, pl. síelni. Egy idegenforgalmi szakközépiskolába jársz, ezért küldtek a szüleid Budapestre. Azt akarják, hogy „modernebb” dolgokat tanulj, mint odahaza tehetnéd. 10. kártya ISTVÁN vagy, 15 éves budapesti fiú. Apád szobafestő, anyád kozmetikus. Nem keresnek rosszul, de nagyon sokat és rendszertelenül dolgoznak: hol van munka, hol nincs. Testvéred nincs. 70 négyzetméteres kispesti lakásban laktok, ahol van külön szobád. Apádnak van egy rozoga kombija, amivel munkába jár, anyádnak meg egy régi kis Fiatja. A szomszédos üres telken szoktatok focizni. Jól játszol, de a szüleid szerint hülyeség pénzt kiadni ilyesmiért, ezért klubban nem focizol. Nyáron általában az utcán lófrálsz. Egyszer elmentetek együtt Horvátországba, de anyád utálta a kempinget. A villamossági szakiskolába jársz, mert az volt a legközelebb lakóhelyedhez. Eléggé unod, és semmi kedved villanyszerelőnek lenni.

23

RE 14025

II. GAZDASÁG: PIAC ÉS TULAJDON 5. Gazdasági alapfogalmak Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értéA) A gazdasági kelése y Páros munka • Vitakészség • Tankönyv • Történelmi tevékenység fogalmak fogalma, fajtái • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban dolgoznak: eldöntik a megadott tevékenységekről, hogy azok gazdasági tevékenységek-e, illetve beírják, hogy termelésről, elosztásról vagy fogyasztásról van-e szó. • Közösen ellenőrzik a megoldásokat. • Ábraelemzés • Történelmi fogalmak B) Gazdasági • Tankönyv • Problémamegoldás y Csoportmunka • Okok és követ• Aktív tábla szereplők kezmények • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok kitöltik a táblázatot. • A megoldást közösen ellenőrzik. • Minden csoport a táblázat egy-egy mezőjét tölti ki előzetes ismeretei alapján. • A megoldást közösen ellenőrzik, kitöltik a többi mezőt is. • A csoportok kitöltik az ábrát. • A megoldást közösen ellenőrzik • Írásos források használata, értékelése C) Gazdasági • Történelmi y Csoportmunka • Véleményalkotás • Tankönyv fogalmak kapcsolatok • Okok és követfajtái kezmények • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok kitöltik a táblázatot. • A megoldást közösen ellenőrzik. • A csoportok egy-egy gazdasági elvet dolgoznak fel (több csoport azonos feladatot végez). Válaszolnak a kérdésekre. • A megoldást közösen ellenőrzik, a többi csoport is beírja a helyes válaszokat. • A csoportok gazdasági szereplőket gyűjtenek az elvekhez. • A megoldást közösen ellenőrzik.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók egy táblázatot töltenek ki a gazdasági tevékenységekről, szereplőkről és elvekről. 2. A tanulók kitöltenek egy táblázatot a legnagyobb GDP-vel, ill. GDP/fővel rendelkező országokról. 3. A tanulók adatok alapján elkészítik egy kitalált ország külkereskedelmi mérlegét.

24

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG FOGALMA, FAJTÁI Tevékenységek A nagymamád megköt egy pulóvert. Elolvasol egy mesét. A boltban a zsebpénzedből Sportszeletet vásárolsz. Lovas úr lovakat tenyészt. A nővérednek ösztöndíjat fizet az egyetem, ahol tanul. Anita kinyitja az ablakot a szünetben. Kovács úr lakást vásárol. Nagypapád nyugdíjat kap. A család részletre vásárol egy hűtőszekrényt. A fodrász levágja anyukád haját. Ecuadorból banánt hoznak be Magyarországra. Janka néni zöldborsót termeszt. A hetes buszon utazol, és lyukasztottál jegyet. Anyukád egy cégnél dolgozik. Tollat veszel a közeli szupermarketben. Mexikói ezüst ékszert kapsz ajándékba egy barátodtól. Kalmár bácsi munkanélküli segélyt kap. Piroska néni lakáshitelt vesz fel. A bányászok szenet bányásznak.

X x – x x x – x x x x x x x x x x x x x

A tevékenység tartalma termelés elosztás termelés elosztás elosztás elosztás elosztás termelés, elosztás elosztás termelés fogyasztás elosztás elosztás elosztás elosztás elosztás termelés

B) A GAZDASÁGI SZEREPLŐK Szereplő háztartások vállalkozások állam bankrendszer

Meghatározás d b a e

Kép 4. 1. 2. 3

Konkrét példák a hazai gazdasági szereplők közötti kapcsolatokra:

Egyedi megoldások. A tanár eldönti, hogy a tanulók által írt példák megfelelőek-e.

A gazdasági szereplők együttműködésének, kapcsolatainak modellje:

A külföld szerepe (konkrét példák):

1. Külföld és a háztartások: pl. A Kovács család egy hétre szállodai szobát foglal a horvát tengerparton. 2. Külföld és a vállalkozások: pl. Egy villányi szőlősgazda 100 palack vörösbort ad el egy németországi vendéglőnek. / Egy magyar fuvarozó teherautót vásárol egy müncheni használtautó-kereskedőtől. 3. Külföld és az állam: pl. Egy Magyarországon összeszerelő üzemet létesítő német autógyár öt évre adókedvezményt kap a magyar államtól. 4. Külföld és a bankok: pl. Egy holland bank új hitelkonstrukciót vezet be Magyarországon.

25

RE 14025

C) A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FAJTÁI Kapcsolat újraelosztás kölcsönösség piaci csere önellátás

Konkrét példák a, i, c – 1. rajz e – 3. rajz b, f, g, h – 2. rajz d, j – 4. rajz

A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK KÜLÖNBÖZŐ FORMÁINAK ÉRTÉKELÉSE Újraelosztás y Mi a gazdasági kapcsolat elsődleges célja? Összehangolni a termelést, a kapcsolatba lépők számára javakat biztosítani. y Melyek lehetnek az ilyen szerveződés előnyei? Biztonság minden résztvevő számára, pénz nélkül is működik, „egyenlőség”. y Melyek lehetnek a hátrányai? „Potyautasok”, nincs motiváció az innovációra. y Milyen feltételei vannak egy ilyen kapcsolat kialakulásának? Erős központ megléte és a központba vetett bizalom. Kölcsönösség y Mi a gazdasági kapcsolat elsődleges célja? Javakat biztosítani a kapcsolatba lépők számára. y Melyek lehetnek az ilyen szerveződés előnyei? Nem kell hozzá intézményrendszer, olcsó, pénz nélkül is működik. y Melyek lehetnek a hátrányai? A kapcsolatba lépő felek nem mindig kapják azt, amit szeretnének és nem mindig akkor, amikor szeretnék. y Milyen feltételei vannak egy ilyen kapcsolat kialakulásának? Árufölösleg mindkét félnél és a felek közötti bizalom. Csere y Mi a gazdasági kapcsolat elsődleges célja? Javakat biztosítani a kapcsolatba lépők számára. y Melyek lehetnek az ilyen kapcsolat előnyei? Mindkét fél számára előnyös (különben nem jön létre), a javak azonnal gazdát cserélnek, a felek általában több dologból választhatnak, motiváció az innovációra. y Melyek lehetnek a hátrányai? Pénz nélkül nagyon nehézkesen működik, pénz esetén nagy vagyoni különbségek alakulhatnak ki. y Milyen feltételei vannak egy ilyen kapcsolat kialakulásának? A pénz (általános csereeszköz) megléte, a csere szabályainak kölcsönös betartása (nem erőszakos). y A korábban megismert gazdasági szereplők közül melyik(ek)re lehetnek jellemzőek az adott gazdasági elvek? Egy szereplőt több helyre is beírhatsz!

újraelosztás: állam kölcsönösség: háztartások piaci csere: háztartások, vállalkozások, (állam), bankok önellátás: háztartások, vállalkozások A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Tevékenység

Gazdasági szereplők

vállalkozások

Gazdasági elv

1.

A Csodás Joghurt Kft. tejet vásárol a Finom Tej Kft-től.

x

piaci csere

2.

A boltban Pisti zsömlét és párizsit vásárol uzsonnára.

x

háztartások és vállalkozások

piaci csere

3.

Kiadom a lakásom egy cégnek, hogy irodának használja azt.

x

háztartások és vállalkozások

piaci csere

4.

Az államfő látogatást tesz a Hortobágyon.

–

5.

A bank – díj ellenében – vezeti Jenő bácsi bankszámláját.

x

bankok és háztartások

piaci csere

6.

A Tojásfestő Nyrt. a húsvétkor szerzett pénzét leköti egy banknál.

x

bankok és vállalkozások

piaci csere

–

–

26

RE 14025

7.

Némi zsebpénzért lenyírod a füvet a szomszédban.

x

háztartások között

piaci csere

8.

A Magyar Nemzeti Bank egyik dolgozója mesél nektek a bank működéséről.

–

9.

Az Oktatási Minisztérium számítógépeket vásárol a Lap-top Kft-től.

x

állam és vállalkozások

piaci csere

10.

Az állam nyugdíjat fizet Lajos bácsinak.

x

állam és háztartások

újraelosztás

11.

Ilonka néni a kertjében zöldséget és gyümölcsöt termeszt magának.

x

háztartáson belül

önellátás

12.

A Szuperár Bt. tárgyalásokat kezd a Nagyonolcsó Kft-vel.

–

13.

Kitti odaadja szendvicsét Bettinek, remélve, hogy egyszer majd számíthat hasonló szívességre.

x

háztartások között

kölcsönösség

14.

Az állam adót szed a nyereséges vállalkozásoktól.

x

állam és vállalkozások

újraelosztás

15.

Egy bútorgyár az általa termelt székekkel rendezi be irodahelyiségeit.

x

vállalkozáson belül

önellátás

–

–

–

–

2. feladat 1. 2. 3. 4. 5.

A legnagyobb GDP-vel rendelkezők USA Japán Kína Németország Franciaország

A legnagyobb GDP/fő-vel rendelkezők Luxemburg Norvégia Katar Svájc Dánia

3. feladat Export Termék Sportkocsik Különleges csipke Alma

Import Érték (tallér)

2500 2000 1500

Termék Banán Kávé és csokoládé Idegen nyelvű könyvek

Érték (tallér) 3000 1000 500

Export értéke összesen: 6000 Ft Import értéke összesen: 4500 Ft Egyenleg: A külkereskedelmi mérleg pozitív (nagyobb értékben adtak el, mint amekkora értékben behoztak árut).

27

RE 14025

6. A piacgazdaság Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése • Történelmi A) A piac y Egyéni munka • Véleményalkotás • Tankönyv fogalmak előnyei • Okok és következmények • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók elolvassák Adam Smith szövegét, és válaszolnak a kérdésekre. • A megoldásokat közösen ellenőrzik. • A tanulók elolvassák a második Smith-szöveget is. • A megoldásokat közösen ellenőrzik. Ennek kapcsán a tanár összegzi a piac előnyeit. • Írásos és képi forráshasználat • Történelmi fogalmak B) A piacgazda• Véleményalkotás y Csoportmunka • Tankönyv • Okok és követ• Vitakészség ság működése kezmények • Önálló kérdések • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alkotnak. Tanulmányozzák a Tesz-vesz város c. könyvből vett szöveget. Ezután egy-egy csoport megválaszolja a kereslethez, a vállalkozások céljaihoz, a haszonhoz és a bankok szerepéhez kacsolódó kérdéseket. A válaszokat külön papírra írják fel, majd a papírok átkerülnek a következő csoporthoz, akik kiegészítik az előző csapat által írottakat. A papírok még kétszer cserélnek gazdát, így minden csoport hozzátehette észrevételeit a négy témához. • A tanár a kitöltött papírok alapján a táblánál összegzi a megoldásokat, ha kell, javít és kiegészít. Ez alapján mindenki beírja a tankönyv valamennyi ide vonatkozó feladatára a válaszokat. • Történelmi fogalmak • Döntés és felelősC) A piaci • Tankönyv ség y Közös munka • Önálló kérdések • Szerepkártyák egyensúly • Problémamegoldás • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók szerepjátékot játszanak. Tíz tanuló lesz vállalkozó (a munkaadó), a többiek munkavállalók. A vállalkozások szerepkártyáin az áll, milyen bér mellett hány embert vehetnek fel. A munkavállalók szerepkártyáin pedig az, hogy mennyi bérért hajlandóak dolgozni. A vállalatok közösen megállapodnak a bér összegében és ezt ajánlják a munkavállalóknak. A munkavállalók a szerepkártyájuk szerint vagy elfogadják a bért (jelentkeznek a munkára), vagy elutasítják. Meg kell számolni, hány emberre van szükség, és hányan jelentkeznek. Mivel a vállalatok először alacsony bért fognak ajánlani, kevesebben jelentkeznek. Ezután a vállalatok új, magasabb bért ajánlanak. Ekkor már több munkavállaló jelentkezik. Mindezt addig kell folytatni, amíg meg nem egyezik a rendelkezésre álló munkahelyek és a munkára jelentkezők száma. • A tanulók a játék alapján párosával válaszolnak a kérdésekre. • A megoldást közösen ellenőrzik. A tanár ennek kapcsán elmagyarázza az egyensúlyi ár fogalmát.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók kitöltenek egy táblázatot: összevetik a piac modelljét a valósággal. 2. A tanulók értelmezik az ár definícióját. 3. A tanulók válaszolnak a monopóliumhoz kapcsolódó kérdésekre.

28

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A PIAC ELŐNYEI y Mi a gazdálkodók fő célja Adam Smith szerint? A lehető legnagyobb jövedelemre szeretnének szert tenni. y Miért hasznos ez a társadalom számára? Mert ha mindenki a legtöbb jövedelmet próbálja megszerezni, azzal – Smith szerint – az ország gazdagságát, fejlettségét növelik. y Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelent a „láthatatlan kéz”! Az egyén gazdasági tevékenysége során a saját hasznát nézi, de ezzel akaratlanul is – mintha egy láthatatlan kéz vezetné – az egész társadalom (az egész ország) gazdagodását elősegíti. y Kinek kell eldöntenie Adam Smith szerint, hogy hogyan kell a tőkét felhasználni? A vállalkozásoknak és a háztartásoknak. y Mi a véleménye az állam beavatkozásáról? Az állami beavatkozás káros. y Mit gondolsz, miért? Mert a magánemberek és cégek tudnak dönteni a legkörültekintőbben a tőke befektetéséről. B) A PIACOK MŰKÖDÉSE A kereslet y Mi befolyásolja, hogy a vásárló (a fogyasztó) milyen terméke(ke)t szeretne? A vásárló igényei és a reklámok. y Mi befolyásolja azt, hogy mennyit hajlandó fizetni érte? Az, hogy az adott termék mennyire fontos neki, illetve az, hogy mekkora a jövedelme. y Mi mindenen múlik, hogy kitől veszi meg? Hol kaphatja meg ugyanazt olcsóbban, vagy ugyanannyi pénzért hol kaphat jobbat; melyik termékről tud, milyen messze van az üzlet. Szerepet játszik a reklám is. A vállalkozások céljai y Hogyan dönti el a vállalkozás, hogy mit termeljen? Fölméri az igényeket (piackutatást végez) és számba veszi a vállalkozás erőforrásait (eszközök, tőke, munkaerő). y És azt, hogy mennyiért kínálja termékét eladásra? Mennyibe került megtermelni (költségek), mennyit hajlandóak érte fizetni a vásárlók, mennyibe kerül a versenytársaknál. y Hogyan éri el, hogy az ő termékét válasszák? Reklámmal, csomagolással, áruminták szétküldésével, esetleg kedvezményekkel. A haszon (profit) y Ha a vállalat profitot (nyereséget) ért el, mit lehet kezdeni a profittal? A pénzt ismét befektetheti, kioszthatja a részvényeseknek (ha vannak), és fordíthatja a vállalkozás bővítésére (pl. új termékek, új tevékenység). y Mikor és miért érdemes bővíteni a vállalkozást? Általában akkor, ha nyereséges. A bővítéssel lehet nagyobb piaci részesedést szerezni, nagyobb termeléssel több profitra szert tenni. y Hogyan lehet biztosítani, hogy a vállalkozás a következő időszakban is nyereséget érjen el? Megújulással (innováció), új piackutatással, erősebb és hatékonyabb reklámmal. A bankrendszer szerepe y Milyen tevékenységeket végez egy bank? Betéteket gyűjt és hitelt nyújt (biztosítást árulhat, széfeket tarthat fent). y Miből származhat a bankok profitja? A bank által nyújtott hitelek kamata nagyobb, mint a betett pénz után fizetet kamat. y Miért éri meg a gazdasági szereplőknek igénybe venni egy bank szolgáltatásait? Biztonságosabb, mint a készpénz, kamatot kapnak a betett pénz után, utazásnál nem kell készpénzt maguknál tartani, egyszerűbb és általában olcsóbb is az átváltás más valutára.

29

RE 14025

C) A PIACI EGYENSÚLY A vállalkozások szerepkártyái: a) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 3 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 30 krajcár. 2 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 30 krajcár de nem több mint 50 krajcár. 1 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 50 krajcár de nem több mint 60 krajcár. b) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 1 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 30 krajcár. c) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 1 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 50 krajcár. d) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 3 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 40 krajcár. 2 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 40 krajcár de nem több mint 50 krajcár. 1 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 50 krajcár de nem több mint 70 krajcár. e) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 2 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 40 krajcár. 1 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 40 krajcár de nem több mint 60 krajcár. f) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 1 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 40 krajcár. g) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 3 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 40 krajcár. 2 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 40 krajcár de nem több mint 50 krajcár. h) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 3 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 30 krajcár. 1 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 30 krajcár de nem több mint 50 krajcár. i) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 1 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 70 krajcár. j) A következő módon döntesz az új dolgozók felvételéről: 3 embert veszel fel, ha a munkabér nem több mint 30 krajcár. 2 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 30 krajcár de nem több mint 40 krajcár. 1 embert veszel fel, ha a munkabér több mint 40 krajcár de nem több mint 60 krajcár. A munkavállalók szerepkártyái: y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y

Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy Úgy

döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz, döntesz,

munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát munkát

vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz, vállalsz,

ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha

a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a

felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott felajánlott

munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér munkabér

legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább legalább

14 18 22 26 30 34 38 42 46 49 50 51 55 58 60 62 64 66 70 72 74 78 82 84 86 88 90

krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár. krajcár.

30

RE 14025

A játék 37 tanulóra készült. Amennyiben kevesebben vannak, kell kihagyni megfelelő számú dolgozót az 51 krajcár feletti bért várók közül – így a feladatnak lesz megoldása. A játék során arra keressük a választ, hogy bizonyos árszinteknél hogyan alakul a munka kereslete és kínálata, mi történik, ha többen akarnak munkát vállalni, mint ahány munkahely van és fordítva. A játék elején a vállalkozások megbeszélik, hogy milyen bért ajánlanak a dolgozóknak. Ez elsőre egy alacsony bér lesz, mondjuk 30 krajcár. A vállalkozások szóvivője bejeleni az árat. Ezután a vállalkozások megszámolják, hány emberre lenne szükségük, és a dolgozók két szóvivője is megszámolja, hányan vállalnának munkát. Ha készen vannak, bejelentik az eredményt (21 emberre lenne szükség, de csak 5 ember vállalna munkát). Mi a teendő? A vállalkozások magasabb bért ajánlanak – mondjuk 35 krajcárt. Megint megszámolják a munkahelyeket és a dolgozókat, és ha kevesebb a dolgozó, megint megemelik a bért. Az egyensúlyi ár (ahol ugyanannyian akarnak munkát vállalni, mint ahány munkahely van) 50 krajcár lesz (11 munkásra lesz szükség). Ha ennél magasabb bért kínálnának, már több lenne a munkás (ez nem éri meg a vállalkozásoknak), ha kevesebbet, akkor pedig munkaerőhiány lenne. Látható, hogy minden beavatkozás nélkül maga a piac eljut arra a pontra (a modell keretei között), ahol nincs túlkereslet és nincs túlkínálat sem. Az ár (itt a munka „ára”, vagyis a bér) változásán keresztül a piac egyensúlyi állapotba jut – az adott bérnél pontosan annyi munkást keresnek a vállalkozások, mint ahányan munkát vállalnának. y Mi határozta meg az béreket a játékban? A kereslet és a kínálat, azaz, hogy hány munkást akartak alkalmazni, és hányan akartak munkát vállalni. y Mitől emelkedtek a bérek? Attól, hogy több munkást kerestek, mint ahányan munkába álltak volna. (Ez előfordulhat akkor, ha valamilyen okból kevesebben vállalnának munkát, vagy ha megnő a vállalkozások által alkalmazni kívánt munkások száma.) y Mitől csökkentek a bérek? Attól, hogy kevesebb munkást kerestek, mint ahányan munkába álltak volna. (Ez előfordulhat akkor, ha valamilyen okból többen vállalnának munkát, vagy ha csökken a vállalkozások által alkalmazni kívánt munkások száma.) y Mit gondolsz, mi a következménye annak, hogy a gazdaságban az árak és a bérek is szabadon változhatnak? Így valósul meg az egyensúly: nincs túltermelés, de annál kevesebbet sem termelnek, mint amennyire fizetőképes kereslet van. A munkaerőpiac hasonlóképpen működik. y Mit gondoltok, hogyan jöhet létre monopólium? 1. Valamelyik cég akkora előnyt szerez, hogy a többi vállalkozást kiszorítja a piacról. 2. Miután egy cég létrejött már nem jöhet létre másik (nem áshat valaki egy másik csatornát az előző mellé). 3. Valamelyik vállalat kizárólagos joggal rendelkezik egy erőforrás vagy valamely áru eladása felett. 4. Az állam bizonyos termékeket és szolgáltatásokat nem akar magánkézbe adni. y Miért lehet ez előnytelen a háztartások számára? Könnyen elképzelhető, hogy a monopólium magasabb árat szab, mint amilyen ár verseny esetén lenne. y Milyen esetekben lehet előnyös? Ha az állam a monopoljogával éve egységesen alacsony árat szab valamilyen okból. y Mondjatok példát ma működő monopóliumra! A képek segíthetnek! víz-, villanyellátás, posta, vasúti közlekedés, honvédelem, pénzkibocsátás (jegybank) A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat A piac modellje szerint

Mindenki azonos árakat/béreket szab.

„Azonos” termékek/munkavállalók.

Mindenki minden információnak a birtokában van.

A valóságban Az árak a valóságban nem azonosak – a vállalatok maguk döntenek róla a költségeik, a fogyasztók igényei, a termék minősége alapján. Az alacsonyabb ár is fontos eszköz lehet a piaci versenyben. A bérek meghatározásánál szintén van mozgástere a vállalatoknak – többet fizethetnek a keményebben dolgozóknak. A valóságban kevés vállalkozás gyárt ugyanolyan terméket, mint egy másik. A termékek különböznek minőségben, csomagolásban, tartósságban, divatosságban stb. A vállalatok a termékeik változtatásával is versenyeznek egymással. A munkaerő-piacon is hasonló a helyzet: a munkavállalók is különböznek életkorban, képzettségben stb., egy vállalkozás nagyon megfontolja, hogy kit vegyen fel. Nem minden termék, munkavállaló, ár ismert minden szereplő számára, így előfordulhat, hogy nem a számára legjobb megoldást választja valamelyik szereplő. Ilyen lehet, például, ha az adott terméket a vásárló olcsóbban megkaphatná az egyik szupermarketben, mint a másikban, de mivel nem tud róla, ezért a drágábbat veszi – ez a közgazdasági modell szerint nem fordulhatna elő. Hasonlóképpen előfordul, hogy egyszerűen azt a terméket vásárolja meg a fogyasztó, amelyik a legközelebbi boltban kapható – a modellből ez is kimarad.

2. feladat Ha nem működne a piac, akkor az árak meghatározóinak a teljes termelési folyamattal tisztában kellene lenniük az árszabáshoz (a kenyeret eladó péknek a búza ára helyett tudnia kéne a műtrágya felhasználásán át az aratás költségéig minden kiadásról) – ez kivitelezhetetlen lenne a túl sok információ miatt. A vásárlónak sem kell tudnia semmit a termék előéletéről (technológia, alapanyagköltségek, vámok stb.), az árat látva dönt a vételről.

31

RE 14025

7. Az újraelosztáson alapuló gazdasági rendszerek Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Ábraelemzés • Történelmi • Véleményalkotás fogalmak • Tankönyv • Vitakészség A) Mi a • Okok és követy Csoportmunka • Problémamegoldás • Csomagolópapír/ kezmények kommunizmus? tábla • Döntés és felelős• Önálló kérdések ség • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Felismerik a fogalmakat a meghatározásokból. • A megoldást közösen ellenőrzik, a tanár összegzi a kommunizmusról korábban tanultakat. • A csoportok megterveznek egy piaci csere nélküli gazdasági rendszert, és ábrát készítenek róla (lehetőleg nagyban, csomagolópapírra/táblára). Válaszolnak a kérdésekre. • A csoport szóvivője az ábrát elmagyarázza a többieknek, közben ismerteti a válaszaikat is. • A többiek kérdeznek, vitatkoznak, a tanár irányít. • A tanár összegzi a piac nélküli gazdaság problémáit. • Írásos források használata, értékelése B) A kommuniz• Gazdaság, gazday Csoportmunka • Véleményalkotás • Tankönyv ságpolitika mus elmélete • Események időbeni elhelyezése és korszakolás • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alkotnak. Elolvassák Marx, Engels és Lenin elképzelését és válaszolnak a kérdésekre. • A megoldásokat közösen ellenőrzik, a tanár kiegészíti, megmagyarázza, ha szükséges. • Írásos és képi forráshasználat • Történelmi fogalmak • Okok és követC) A kommunizkezmények • Véleményalkotás y Csoportmunka • Szociális érzékeny• Tankönyv • Sorsfordító mus gyakorlata ség események Magyarországon • Gazdaság, gazdaságpolitika • Események időbeni elhelyezése és korszakolás • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alkotnak. Elolvassák a forrásokat és válaszolnak a kérdésekre. • A megoldásokat közösen ellenőrzik, a tanár kiegészíti, megmagyarázza, ha szükséges. • A csoportok elemzik a két viccet és a képet, és válaszolnak a kérdésekre. • A megoldásokat közösen ellenőrzik.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók kitöltenek egy táblázatot: összevetik a piacgazdaságot a kommunista elmélettel és gyakorlattal. 2. A tanulók kitöltenek egy táblázatot a társadalmi csoportok Rákosi-korszakbeli sorsával kapcsolatban.

32

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) Mi a kommunizmus?

Az alábbi meghatározások közül szerintetek melyik a kommunizmus és melyik a szocializmus leírása? a) kommunizmus b) szocializmus

A rendszerrel kapcsolatos kérdések

Ezekre e kérdésekre a tanulócsoportok egyedi válaszokat adnak – minden válasz az általuk fölvázolt rendszertől függ. A feladat érdekessége, hogy a B) leckében ugyanezekre a kérdésekre kell válaszolniuk, de most már nem előzetes ismereteik és fantáziájuk, hanem a megadott szöveges források alapján. B) A KOMMUNIZMUS ELMÉLETE y Ki fogja eldönteni, hogy miből mennyit kell termelni? A közösség maga. y Ki fog dönteni arról, hogy ki milyen munkát végezzen? Mi alapján dönt majd? Mindenki maga dönthet erről. A képességei alapján dönt és aszerint, mit szeretne dolgozni. y Milyen módon cserélnek gazdát a javak? Mindenki annyit vesz el a közösen megtermelt javakból, amennyire szüksége van. y Ki szabályozná a termelést, azt, hogy mit fejlesszenek? Hogyan történne a szabályozás? Erről is a közösség döntene. A közösség által megállapított szabályokat mindenki betartja. y Lesz-e magántulajdon? Nem lesz. C) A KOMMUNIZMUS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON y Ki dönti el, hogy miből mennyit kell termelni? Az állam. A három- és ötéves terveket egy állami hivatal, az Országos Tervhivatal készítette, és ez határozta meg, miből menynyit kell termelni. y Ki dönt arról, hogy ki milyen munkát végezzen? Mi alapján dönt? Az egyén dönt, de az állam a bérek és egyéb juttatások meghatározásával befolyásolja e döntést. A döntés alapja: képzettség, lakóhely, érdeklődés. y Milyen módon cserélnek gazdát a javak? A fogyasztók pénzzel fizetnek értük, hasonlóan a piacgazdasághoz (de itt nem változhat szabadon az ár). y Ki szabályozza a termelést, azt, hogy mit fejlesszenek? Hogyan történik a szabályozás? Az állam – erről is az Országos Tervhivatal dönt. y Van-e magántulajdon? Igen, de korlátozott (nagybirtok, gyár, bank nem). y Milyen különbségeket fedezel fel a kommunizmus elmélete (Marx, Engels, Lenin) és azok gyakorlati megvalósítása között? megmarad a magántulajdon; nem tűnik el a pénz; az állami irányítás a meghatározó, nem közösségi döntés születik a termelésről, fejlesztésről, elosztásról stb.; a termelést normával kell szabályozni – az emberek nem önkéntesen dolgoznak stb. Viccek y Melyik forrás közvetít pozitív képet a korszakról? A c) jelű plakát. y A korszak mely jellemzőit emeli ki a két vicc? A vezetők nem az ország javáért tevékenykednek, népszerűtlenek. – Az emberek állandó rettegésben élnek, a hatalom bármikor lecsaphat rájuk. y Ki a pulpituson álló személy a plakáton ábrázolt jelenetben? Rákosi Mátyás. y Mit fejez ki a kézmozdulata? Hogy ő a vezér, ő mutatja az utat a szebb jövő felé. y Kiket személyesít meg a plakát három figurája? Munkásság, parasztság, értelmiség. y Mire utalhat a három figura elhelyezkedése a képen? A három társadalmi réteg együttműködésére, a munkásság vezetésével (a munkás van legmagasabban, ő mutatja a jövőt). y Mit gondolsz, miért értékes történelmi források egy korszakról a viccek? Mert a viccekből nem a hatalmon levők álláspontját, hanem az egyszerű emberek véleményét, hangulatát lehet megismerni.

33

RE 14025

A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat A kommunizmus elmélete

Piacgazdaság Ki dönt a gazdaságot érintő kérdésekben?

a gazdasági szereplők egyenként

Rákosi-korszak

Van-e magántulajdon?

van

nincs

Van-e pénz? Van-e verseny a vállalatok között? Szabadon változhatnak-e az árak? Szabadon változhatnak-e a bérek? Működik-e a „láthatatlan kéz”? Igazságosnak tartják-e saját rendszerüket a benne élők?

van

nincs

a kommunista párt vezetői; az Országos Tervhivatal van, de a vállalkozások nincsenek magántulajdonban van

van

nincs

nincs

igen

nem

nem

igen

nem

nem

igen

nem

igen

igen

nem a hatalmon levők igen, a közvélemény nem feltétlenül

a társadalom tagjai közösen

2. feladat Javult a helyzete a parasztság egy része (főleg a szegényparasztság); a munkásság

Romlott a helyzete nagybirtokosok; nagypolgárok; középosztály; kispolgárok

y Milyen szabályosság figyelhető meg a változásban? Mi a közös a javuló helyzetű társadalmi csoportokban és mi a romló hely-

zetűekben?

A szegényebb rétegeknek javított a helyzetén, a korábbi elit pedig eltűnt. A jelentős magántulajdonnal rendelkező csoportok jártak rosszul.

34

RE 14025

8. A vegyes gazdaság Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése és ábra• Döntés és felelőselemzés A) Az állam felség • Tankönyv • Történelmi fogalmak • Problémamegoldás y Csoportmunka • Csomagolópapír/ adatai a vegyes tábla • Szociális érzé• Okok és követgazdaságban kenység kezmények • Önálló kérdések • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alkotnak. Ötleteket gyűjtenek az állam gazdasági tevékenységéről. • A megoldásokat közösen ellenőrzik, kiegészítik. • A csoportok elolvassák a szöveget, kigyűjtik az állam gazdasági funkcióit és ábrát készítenek róla (lehetőleg nagyban csomagolópapírra/táblára). • A szóvivők bemutatják ábrájukat, a többiek kérdezhetnek, vitathatják, a tanár irányít és összegzi az állam szerepét. • Statisztikaelemzés • Történelmi foB) Az állami • Szociális • Tankönyv galmak y Páros munka érzékenység • Aktív tábla • Okok és követköltségvetés kezmények • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párosával tanulmányozzák a magyar költségvetést. Eldöntik a tételekről, hogy azok bevételek vagy kiadások. • A megoldást közösen ellenőrzik, a tanár közben röviden ismerteti a főbb tételeket. • A párok megpróbálják megtippelni, melyek a legfőbb tételek, és milyen az arányuk. • A megoldást közösen ellenőrzik, a tanár értelmezi. • Írásos és képi forráshasználat • Véleményalkotás • Történelmi foC) Pénzügyi y Egyéni munka galmak • Tankönyv • Döntés és felelősalapismeretek ség • Önálló kérdések • Gazdaság, gazdaságpolitika • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók megtakarítási formákat gyűjtenek. • A megoldást közösen ellenőrzik és kiegészítik. • A tanulók sorba rendezik a megtakarítási formákat kockázat alapján és válaszolnak a kérdésekre. • A megoldást közösen ellenőrzik, a tanár segítségével értelmezik. • A tanulók elolvassák a képregényt és válaszolnak a kérdésekre. • A megoldást közösen ellenőrzik.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók párosítják a fogalmakat a definíciókkal. 2. A tanulók otthon utánanéznek a családi megtakarítási formáknak.

35

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) AZ ÁLLAM FELADATAI A VEGYES GAZDASÁGBAN y Soroljatok fel minél több és minél konkrétabb példát az alábbiakból! (Egyedi válaszok, mi csak néhány példát említünk.) a) Gazdasági szereplők, melyekkel az állam kapcsolatba kerül: pl. Józsi bácsi nyugdíjat kap (háztartások); Zsóka az adóhivatalban dolgozik, mint előadó (háztartások); Dénes bácsi segélyt kap (háztartás); a Beton Kft. részt vesz az autópálya-építésben (vállalkozások). b) Javak, amelyeket az állam biztosít: pl. postaszolgáltatás; nyugdíj; út- és vasúthálózat; orvosi ellátás; alap- és középfokú oktatás. c) Javak, amelyeket az állam fogyaszt: pl. megrendeli egy minisztériumi épület felszerelését légkondicionáló berendezésekkel; egy állami vállalat gépkocsikat vásárol. y A szöveg alapján próbáljátok megfogalmazni, miben különbözik a vegyes gazdaság a „tiszta” piacgazdaságtól (a), és miben az újraelosztáson alapuló gazdasági rendszerektől (b)!

A vegyes gazdaságban az állam beavatkozik a piacok működésébe (pl. rögzíti bizonyos szolgáltatások árát, előírja a minimálisan fizetendő munkabért, átcsoportosítja a jövedelmeket (segélyek, támogatások, adóztatás), de – szemben az újraelosztásos rendszerekkel – megmarad a magántulajdon és a piaci verseny. y Soroljátok fel az állam legfontosabb feladatait, vegyes gazdaságban! 1. a verseny szabályainak megalkotása és betartatása 2. a közjavak biztosítása 3. az ország képviselete a külföld felé 4. a jövedelmek újraelosztása B) AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS Az alábbi táblázatok alapján a tanár ellenőrizheti a tanulók megoldásait. Bevétel

I. Központi költségvetés

Összeg (milliárd forint)

Arány

Kiadás

Összeg (milliárd forint)

Arány

ÁFA (általános forgalmi adó)

2135

26%

Költségvetési szervek kiadásai

1824

20%

SZJA (Személyi jövedelemadó)

2062

25%

Hozzájárulás az önkormányzatok bevételeihez

1290

14%

Társaságok, vállalkozások adói

908

11% Adósságtörlesztés

1209

13%

Jövedéki adó

830

Hozzájárulás a nyugdíj- és 10% egészségbiztosítási alapok bevételeihez

919

10%

Költségvetési szervek bevételei

547

Családi támogatások, szociális juttatások

653

7%

7%

Egyéb

1818

22% Befizetések az EU-ba

226

3%

Összesen

8300

100% Lakásépítési támogatás

205

2%

Tartalékok

192

2%

Fogyasztói árkiegészítések

106

1%

Bevétel Munkáltató által fizetett járulékok Központi költségvetésből II. Nyugdíjbizto- származó bevételek Biztosított által fizetett sítási alap járulékok Egyéb Összesen

Összeg 1921

Egyéb

2337

26%

Összesen

8961

100%

Arány

Kiadás

64% Nyugdíj

Összeg

Arány

1970

66%

600

20% Rokkantsági nyugdíj

654

22%

327

11% Hozzátartozói nyugellátás

340

11%

35

1%

2999

100%

151

5% Egyéb

2999

100% Összesen

36

Bevétel Biztosított által fizetett járulékok Munkáltató által fizetett III. Egészségbiz- járulékok tosítási alap Központi költségvetésből származó bevételek Egyéb Összesen

Összeg

RE 14025

Arány

Kiadás

Összeg

Arány

464

33% Gyógyászati ellátás

525

37%

420

29% Gyógyszertámogatás

300

21%

319

22% Táppénz

91

6%

221

16% Egyéb

517

36%

1433

100%

1424

100% Összesen

y Láthattátok, hogy a költségvetés bevételei nem mindig elegendőek a kiadásokra. Mit gondoltok, mit tehet az állam ilyenkor? Hitelt vesz fel (államkötvényt bocsát ki, az IMF-hez fordul), különadókat (extra adókat) vet ki, csökkenti a kiadásait. C) PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK Rangsor kockázat szerint 1. d) állampapírok (pl. államkötvény) 2. h) ingatlanvásárlás 3. e) nyugdíjalap és életbiztosítás 4. f) gyűjtemény (érem, bélyeg, antikvitás) 5. a) lekötött bankbetét 6. c) vállalati kötvény 7. g) részvényalapok befektetési jegye 8. b) részvény y Mit gondolsz, melyik megtakarítási forma állna az élen, ha a rangsort hozam szerint kellene megállapítanod (a legnagyobb hozamú az, amivel a legtöbbet kereshetsz)?

A részvények állnának az élen. y Mi állna e szempont szerint a rangsor végén? Az állampapírok. y Milyen törvényszerűséget állapíthatsz meg a rangsorból? Egészítsd ki a mondatot! A legnagyobb kockázattal járó megtakarítás hozza a legnagyobb hasznot (nyereséget), míg a legbiztonságosabb megtakarításnál számíthatunk a legkisebb haszonra. y Mivel foglalkozik egy bróker? Értékpapírokat ad-vesz a tőzsdén. y Mivel foglalkoznak az értéktőzsdén? Itt zajlik az értékpapírok kereskedelme. y Mit gondolsz, mit lehetne még tőzsdén adni-venni? Az árutőzsdén áruval kereskednek: gabona, kávé, réz, olaj stb. y Mire jogosítja fel a részvény a tulajdonosát? Osztalékra és a közgyűlésen való részvételre jogosít. y Fogalmazd meg, miért kockázatos befektetés a részvény! Ha a vállalat nem nyereséges, akkor a részvényesek nem kapnak osztalékot, ha pedig csődbe megy a részvénytársaság, akkor a teljes befektetett összeg elúszik. y Mi a fő különbség a kötvény és a részvény között? A kötvény nem testesít meg tulajdonrészt, nem hozhat igazán nagy hasznot, de kevésbé kockázatos, mint a részvény. y Fogalmazd meg, miért kevésbé kockázatos befektetés a kötvény, mint a részvény! A részvényárfolyamok állandóan változnak, a kötvény pedig kiszámítható befektetés (kiszámítható kamat, futamidő). y Mi a különbség az államkötvény és a vállalati kötvény között? A fő különbség a kibocsátóban van. Az állam által kibocsátott kötvény biztonságosabb, de általában kevesebb is a kamata. y Az eddigiek alapján próbáld meg megfogalmazni, mit jelent az „értékpapír” fogalma! Olyan okirat, amelyek tulajdonosa meghatározott pénzbeli követelésekkel léphet fel az azokat kibocsátó szervezetekkel, társaságokkal szemben. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat a) költségvetés, b) értékpapír, c) államkötvény, d) bróker, e) adó, f) tőzsde, g) részvény, h) vegyes gazdaság, i) kamat, j) létminimum, k) kötvény, l) osztalék, m) közjavak, n) költségvetési hiány. 2. feladat Egyéni megoldások.

37

RE 14025

III. POLITIKA: DEMOKRÁCIA ÉS DIKTATÚRA 9. A demokrácia alapjai Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése • Véleményalkotás • Okok és követA) A diáky Csoportmunka • Tankönyv kezmények • Döntés és felelősönkormányzat ség • Önálló kérdések • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy csoport vagy a diákközgyűlésről vagy a DÖK vezetőiről vagy a fegyelmi tárgyalásról olvas el forrásokat és tölt ki feladatlapot. • Három csoport bemutatja az intézményeket, a többiek kiegészítik, javítják. • Írásos források használata, értékelése • Döntés és felelősB) Döntés és y Közös és csoport• Okok és követség • Tankönyv munka kezmények választás • Vitakészség • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • Az osztály képviselőket választ (önkéntes jelentkezés, kislistás szavazás). • Néhány konkrét iskolai kérdésben (ballagás; a nagyszünet időpontja; síszünet; saját osztályterem; elektronikus napló) szavaz titkosan az egész osztály, ill. a megválasztott képviselők. • A szavazások eredményét összevetik és értelmezik: közvetlen és képviseleti demokrácia. • A tanulók csoportokat alakítanak. Minden csoport választ egy képviselőt. • Összevetik az eredeti és az új képviselői névsort és értelmezik: többségi és arányos választások. • A csoportok érveket gyűjtenek a közvetlen vagy a képviseleti demokrácia mellett, ill. a többségi vagy az arányos választási rendszer mellett. • Ismertetik az érveiket, vitáznak. • Írásos források használata, értékelése • Szaknyelv C) Az alkotmá• Döntés és felelősy Egyéni munka • Tankönyv • Okok és követség nyosság kezmények • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók elolvassák a forrást és válaszolnak a kérdésekre. • Közösen ellenőrzik a megoldást. A tanár összegzi az alkotmányosság alapelveit. • A tanulók megoldják a feladatot. • Közös ellenőrzés. A tanár ismerteti a joghierarchiát.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók kitöltenek egy táblázatot a hatalmi ágak intézményeiről. 2. A tanulók kitöltenek egy táblázatot a különböző szintű jogszabályokról. 3. A tanulók a tanár irányításával beszélgetnek a rendszerváltozáskor elfogadott magyar Alkotmány tartalmáról.

38

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A DIÁKÖNKORMÁNYZAT y Miért van szükség az iskolában diákönkormányzatra? Hogy képviselje az iskola tanulóinak érdekeit és programokat szervezzen. y A forrás szerint miben segítheti a diákönkormányzat a tanárok és az iskolavezetés munkáját? A szabadidős programok szervezésében. 1. FORRÁSCSOPORT y Nevezz meg a források alapján legalább két konkrét ügyet, amelyben a DÖK a diákok érdekeit képviseli! A házirend elfogadása, az iskolai SZMSZ elfogadása, szociális juttatások véleményezése, javaslattétel. y Milyen dokumentumot alkothat önállóan a diákközgyűlés? Saját SZMSZ. y Milyen dokumentumokhoz kell a hozzájárulása? Házirend és iskolai SZMSZ. y Milyen pénzügyi kérdésekben dönt a közgyűlés? A DÖK pénzének elosztásában. y Milyen konkrét ügyeket tárgyalt a közgyűlés? Nevezz meg legalább egyet-egyet! szervezeti kérdések: új vezetőség választása iskolai közügyek: hiányzások ügye, iskolai jubileum programok: papír-, elem-, aprópénzgyűjtés, képeslapok árusítása 2. FORRÁSCSOPORT y Kik választják a DÖK tisztségviselőit? A közgyűlés tagjai. y Mennyi időre? 1 évre. y Melyik tisztségviselő végzi az alábbi feladatokat?

a) Összeállítja az iskola alapításának 50. évfordulójára szervezett kulturális és sportvetélkedő programját.

a három programfelelős

b) Eldönti, van-e pénz arra, hogy a DÖK különdíjakat (értékes könyveket) ajánljon föl a vetélkedőre. elnök

c) Részt vesz a vetélkedő lebonyolításáról rendezett tantestületi értekezleten. elnök

d) Elhelyezi a faliújságon a városi színház következő havi műsoráról tájékoztató plakátot. propagandisták

e) Megírja a beszámolót a DÖK elmúlt évi munkájáról a közgyűlés számára. elnök

f) Megkeres néhány adatot a legutóbbi közgyűlés jegyzőkönyvéből. titkár

g) Tanulótársakat szervez három, matekból gyenge 9. évfolyamos mellé.

évfolyamfelelős

3. FORRÁSCSOPORT y Szerinted miért nem kértek szót az osztály diákképviselői? Mert nem történt szabálytalanság, a diák tényleg mulasztott. y Milyen esetben kellett volna mindenképpen megszólalniuk? Ha a mulasztásoknak lett volna jogos indoka, vagy ha szabálytalanság történt volna az eljárás során. y Az iskolában, de az igazi bíróságon is fontos néhány alapelv érvényesülése. Írd le konkrétan, hogyan tartották be a fegyelmi

tárgyaláson a következő alapelveket! – Vannak kötelező szabályok: A Házirend szabályozza a hiányzásokat. – A szabályok ismerete jog és kötelesség: A Házirend a DÖK közreműködésével készül, tartalma megismerhető és megismeren-

dő. Az igazgató ismerteti a fegyelmi eljárás szabályait és a Házirend rendelkezéseit a mulasztásokról. – A szabályok mindenkire egyaránt érvényesek. A Házirendet mindenkinek be kell tartania. – A vádlottnak joga van a védelemre: A diákképviselők és az édesanya is jelen van a fegyelmi tárgyaláson. – A bíró legyen pártatlan: Az összes tanár együtt dönt, nem csak az osztályfőnök vagy az igazgató. – A tárgyalás legyen nyilvános: Ez csak annyiban érvényesült, hogy a tárgyaláson minden érintett megjelent. (A bírósági tárgyaláson – ha a bíró nem rendel el zárt tárgyalást – nézőként bárki megjelenhet, a sajtó is.) – Legyen fokozatosság a büntetésben: A mulasztásokért először intőket kapott a diák, csak azután jött a fegyelmi, és a legsúlyosabb büntetés csak ezt követheti.

39

RE 14025

B) DÖNTÉS ÉS VÁLASZTÁS y Ki alkossa a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát? – A diákparlament, amelyen minden diák részt vehet: Mindenki közvetlenül elmondhatja a véleményét, megpróbálhatja meggyőzni a többieket. A szavazás biztosan a diákok többségének a véleményét fogja tükrözni. – A DÖK küldöttgyűlése: Sokkal könnyebben megszervezhető, valódi vita alakulhat ki, hiszen nem túl nagy a létszám. Felelősségteljesebb a döntés, mert a képviselőket mindenki ismeri. y Hogyan válasszuk meg a DÖK küldötteit? – Osztályonként válasszuk (osztályképviselők): Mindenki jobban ismeri az osztálytársait, így könnyebben eldönti, ki alkalmas. Biztos, hogy minden osztálynak lesz képviselője. – Közös iskolai listáról válasszunk: A legalkalmasabb és legnépszerűbb embereket lehet megválasztani. Ha egy osztályban több alkalmas jelölt is van, akkor is megválaszthatók. Ha valakinek nem tetszik az osztályában legnépszerűbb jelölt, találhat magának mást is. Nem biztos, hogy minden osztálynak lesz képviselője. y Ugyanazok lettek a csoportképviselők, mint korábban az osztályképviselők? Egyéni válasz (valószínűleg nem). y Ha nem, mi ennek az oka? Az egész osztályból a legnépszerűbb embereket választják meg, de az egyes csoportokban nem ugyanúgy „oszlanak el”.

Nevezd meg a DÖK tagjait! Egyéni válasz.

C) AZ ALKOTMÁNYOSSÁG y Miért nem szabad egyesülnie a három hatalmi ágnak Montesquieu szerint? Mert az elnyomáshoz (önkényuralomhoz) vezethet, hiszen akkor a hatalmi ágak nem ellenőrzik, korlátozzák egymást. y Kinek van joga a törvényhozásra Montesquieu szerint? „Mindenkinek”, azaz a nép egészének. y Hogyan célszerű megvalósítani a törvényhozást Montesquieu szerint? Miért így? A nép képviselőket választ a törvényhozásba. Nagy országokban nem lehet mindenkit mindenről megkérdezni. A képviselőtestületben vitázni is lehet, amit egy népgyűlésen alig. y Mely előnyeit említi Montesquieu annak, ha a képviselőket választókerületenként választják, és nem országosan? 1. A képviselőjelölt jobban ismeri a helyi igényeket. 2. A választók jobban ismerik a helyi jelöltet. y Sorszámozással állítsd az alábbi három jogszabályt fontossági sorrendbe!

3. (rendelet)

1. (alkotmány)

2. (törvény)

„Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni: a) magyar nyelv és irodalom, b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett, c) történelem, d) matematika, e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.” „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” „A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti.”

40

RE 14025

A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Hatalmi ág törvényhozó végrehajtó igazságszolgáltató (bírói)

Állami szerv Országgyűlés (parlament) kormány bíróságok

DÖK-szerv közgyűlés elnök és vezetőség részvétel a fegyelmi tárgyaláson

2. feladat „Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság … évi költségvetésének végrehajtását … forint bevétellel, … forint kiadással, és … forint hiánnyal hagyja jóvá.” „A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.” „A rendőr-főkapitányság, továbbá a rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs szervezhető. A rendőrőrs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkező szervezeti elem.” „Az adó mértéke az adó alapjának 20 százaléka.” „A tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége (projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.).” „Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.” „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” „A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés.” „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” „Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.”

T A R T R A A T A R

3. feladat Egyéni megoldások. (Pl. a főbb hatalmi ágak intézményeinek felépítése, jogköre és feladata, emberi és állampolgári jogok, valamint állampolgári kötelességek, nemzeti jelképek. Azért pont ezeket a kérdéseket szabályozza az alkotmány, mert ezek jelentették a harmadik Magyar Köztársaság működésének alapjait.

41

RE 14025

10. A demokrácia Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése • Véleményalkotás • Szaknyelv A) Törvény• Döntés és felelősy Csoportmunka • Tankönyv • Okok és követség hozás kezmények • Vitakészség • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy csoport vagy a közvetlen demokráciáról, vagy a képviseleti demokráciáról vagy a többségi választási rendszerről, vagy az arányos választási rendszerről olvas forrást, kitölti a táblázatot, és érveket gyűjt a rendszer mellett. • Közös ellenőrzés. Négy csoport ismerteti az érveit, a többiek kiegészítik, vitatják. • A tanár ismerteti a magyar választási rendszert és a népszavazás intézményét. • Statisztikaelemzés • Okok és követ• Döntés és felelőskezmények y Páros munka • Tankönyv ség B) Végrehajtás • Politikai intézmé• Problémamegoldás nyek, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanár elmagyarázza a parlamentáris kormányzás működését. • A tanulók párokban megoldják a feladatokat: fiktív választási eredmények alapján kormányt alakítanak, és összeállítják a kormányprogramot. • Közös ellenőrzés. • A tanulók párokban megoldják a feladatot: a minisztériumokhoz hozzárendelik intézményeiket és feladataikat. • Közös ellenőrzés. • Írásos források használata, értékelése C) Igazság• Döntés és felelős• Okok és követy Páros munka • Tankönyv ség kezmények szolgáltatás • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban elolvassák a büntetőper vagy a polgári per leírását, és bekarikázzák a helyes megoldásokat. • Elolvassák a másik szöveget is. • Közös ellenőrzés.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók meghatározzák a demokrácia két formáját. 2. A tanulók meghatározzák a két választási rendszert. 3. A tanulók utánanéznek az aktuális kormányszerkezetnek. 4. A tanulók felsorolják a polgári és a büntetőper főszereplőit. 5. A tanulók utánanéznek a rendszerváltás utáni magyar választási eredményeknek, parlamenti arányoknak és kormánykoalícióknak. (Forrás: pl. Katona András. A harmadik Magyar Köztársaság 20 éve. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010.)

42

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) TÖRVÉNYHOZÁS Közvetlen demokrácia A A A A

törvényeket választott képviselők (országgyűlés) hozzák. törvényeket a polgárok hozzák népszavazáson. törvényeket szakértők vitatják meg, akik megegyezésre juthatnak. törvényekről csak igennel vagy nemmel szavazhatnak.

Képviseleti demokrácia x

x x x

y Érvek a közvetlen demokrácia mellett: Pontosabban kifejezi a népakaratot (a többség akaratát). y Érvek a képviseleti demokrácia mellett: Könnyebb megszervezni, szakszerűbb lehet.

A polgárok választókerületenként egy-egy személyre szavaznak. A polgárok országosan egy-egy pártlistára szavaznak. Két nagy párt működik, és az egyikük biztosan győz. Sok kisebb párt működik, parlamenti többség csak több párt összefogásával teremthető.

Többségi rendszer x

Arányos rendszer x

x x

y Érvek a többségi rendszer mellett: Egyértelmű többséget teremt. Egyszerűbb a kormányzás. y Érvek az arányos rendszer mellett: Több véleményt jelenít meg. B) Végrehajtó hatalom y Milyen lesz a bergengóc kormány összetétele az alábbi két választási eredmény esetén? kormánypártok: A és C. kormányprogram: autópálya-építés, hosszú nyári szünet és olimpia. (A párt több szavazatot kapott, mint C.) kormánypártok: A, E és valamelyik párt B, C és D közül. kormányprogram: olimpia, hosszú nyári szünet és autópálya-építés (ezért valószínűbb, hogy B, C vagy D lesz a 3. kormánypárt) y Mivel foglalkoznak a minisztériumok? Intézmény Feladat Intézmény Feladat Intézmény Feladat Intézmény Feladat

Belügyminisztérium 2 d Gazdasági Minisztérium 7 g Pénzügyminisztérium 6 j Földművelésügyi Minisztérium 3 b

C) Igazságszolgáltatás A büntetőper Mikor indul büntetőper? c Ki képviseli a vádat? a Ki képviseli a vádlottat? a Ki hozza az ítéletet? a Kinek, és mit kell bebizonyítania? a Mikor számít a bíró előtt ártatlannak a vádlott? b Ki rendelheti el a vádlott előzetes fogva tartását? b

Külügyminisztérium 5 c Szociális és Munkaügyi Min. 10 i Egészségügyi Minisztérium 8 f Igazságügyi Minisztérium 11 k

Honvédelmi Minisztérium 9 a Oktatási Minisztérium 4 h Környezetvédelmi Minisztérium 1 e

43

RE 14025

A polgári per Mikor indul polgári per? b Ki indítja el a pert? b Ki a felperes? a Ki az alperes? b Mi az ügyvéd feladata? c Mi a bíró feladata? a A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat 1. közvetlen

2. képviseleti

2. feladat 1. többségi

2. arányos

3. feladat Aktuális megoldás (pl. 2011: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium) 4. feladat

büntetőper vádlott ügyész ügyvéd bíró

polgári per felperes alperes ügyvédek bíró

44

RE 14025

11. A diktatúra Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, érté• Véleményalkotás kelése • Döntés és felelős• Okok és követség y Csoportmunka • Tankönyv kezmények A) Utópiák • Vitakészség • Önálló kérdések • Szociális • Politikai intézméérzékenység nyek, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok fele Nemere István, a másik fele pedig Robert A. Heinlein regényének részletét olvassa el. A szöveg alapján válaszolnak a kérdésekre. • Mindenki elolvassa a másik szöveget is. • Az egyes csoportok bemutatják megoldásaikat, a többiek kérdezhetnek, vitathatják. • Írásos források használata, értékelése • Szaknyelv • Események időbeni elhelyeB) Sztálin és y Egyéni és közös zése • Problémamegoldás • Tankönyv Hitler diktatúmunka • Okok és követrája kezmények • Sorsfordító események • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók időegyenesen bejelölik a kommunista és a náci diktatúrát időben behatároló eseményeket. • A tanulók megállapítják, hogy milyen okok vezettek a diktatúrák kialakulásához. • Közös ellenőrzés. • A tanár közös beszélgetésben bemutatja a két diktatúrát, felhasználva a tankönyv vázlatát. Írásban is kiemelik a hasonlóságokat és különbségeket. • Írásos források használata, értékelése • Okok és követ• Véleményalkotás kezmények C) A diktatúrák • Vitakészség y Csoportmunka • Tankönyv • Önálló kérdések • Szociális érzévalósága • Sorsfordító esekenység mények • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok fele a Szolzsenyicin-szöveget olvassa el, a másik fele a náci törvényeket. A szöveg alapján válaszolnak a kérdésekre. • Mindenki elolvassa a másik szöveget is. • A csoportok ismertetik válaszaikat, az osztály megvitatja.

Gyakorló feladatok 1. 2. 3. 4. 5.

A A A A A

tanulók tanulók tanulók tanulók tanulók

a demokrácia alapelveit párosítják a politikai és gazdasági-társadalmi megvalósulásukkal. logikai sorba rendezik az állításokat és válaszolnak a kérdésekre. logikai sorba rendezik az állításokat és válaszolnak a kérdésekre. további utópiákat és antiutópiákat gyűjtenek, és megbeszélik a megoldási javaslataikat, ill. a figyelmeztetéseiket. megnézik Az akarat diadala c. náci propagandafilm részleteit, és megbeszélik hatásmechanizmusát.

45

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) UTÓPIÁK Nemere István regényrészletére vonatkozó feladatok y Milyen gazdasági rendszerben él az idézetben szereplő társadalom? Kommunista rendszerben. y Mit gondoltok, milyen intézkedéseket kellett tenni, hogy megvalósítsák ezt a társadalmat? Hogyan lehetett megtenni ezeket az

intézkedéseket?

Meg kellett szüntetni a magántulajdont, a piaci versenyt és a pénzt. A hatalom vezette be, valószínűleg erőszakkal. y Soroljátok fel, hogy milyen problémák oldódtak meg ezzel Ariel szerint! Eltűntek a vagyoni különbségek, mindenki megkapja, amire szüksége van, mindenki egyenlő, nincs önzés. y „A fejlődésnek egy magasabb pontjára jutottunk el” – állítja Ariel! Gyűjtsetek érveket a szövegben leírt rendszer mellett! Miért

lenne jó egy ilyen világ?

Mert nem lennének nyomorgók, nem kellene versengeni, mindenki olyan munkát végezne, amit szeretne, és amire képes. y „Pénz nélkül nem lehet élni!” – mondja Leó. Gyűjtsetek érveket a szövegben leírt rendszer ellen! Miért lenne rossz egy ilyen világ? Ha egyenlőség van, és mindenki megkapja, amire szüksége van, senki sem törekszik arra, hogy jobban dolgozzon, a gazdaság pangana, és egy idő után mindenki egyformán alacsony színvonalon élne. Mindenki a javak elosztójától (az államtól) függene, és az egyenlőséget csak erőszakkal lehetne fenntartani. Robert A. Heinlein regényrészletére vonatkozó feladatok y Keressetek találó nevet az szövegrészletben bemutatott politikai rendszerre! Korlátozott demokrácia, vagy diktatúra. y Mit gondoltok, milyen intézkedéseket kellett tenni, hogy megvalósítsák ezt a rendszert? Meg kell szüntetni az általános választójogot és gyakorlatilag a törvény előtti egyenlőséget.

Mi az előnye a mostani politikai rendszernek a korábbihoz képest Reid őrnagy szerint?

Csak az vehet részt a közösség irányításában, aki hajlandó áldozatot is hozni érte és vállalja döntéseiért a felelősséget. y Milyen tényeket sorol fel az őrnagy, hogy bizonyítsa a rendszer kiválóságát? Nagy a személyi szabadság, kevés a törvény, alacsony az adó, kicsi a bűnözés, magas az életszínvonal. y Az őrnagy által felsorolt tények közül egy biztosan nem igaz. Melyik ez? Indokold válaszod! Az az állítás biztosan hamis, hogy sohasem volt nagyobb a személyes szabadság, hiszen az állampolgárok jelentős része nem rendelkezik választójoggal, így nem dönthet a sorsát meghatározó politikusokról. y Mit kellene átalakítani a mai politikában és társadalomban ahhoz, hogy a szövegben leírt világ megvalósuljon? Hogyan lehetne

ezt elérni?

Meg kellene szüntetni a jogegyenlőséget, így az általános választójogot is. Csak erőszakkal, az állam tudná ezt elérni. B) SZTÁLIN ÉS HITLER DIKTATÚRÁJA

y Miért tört ki az orosz forradalom? Miért lett belőle kommunista diktatúra? Az első világháború óriási veszteségekkel járt, emiatt nagy volt az elkeseredés, és az emberek csalódtak az addig tisztelt uralkodóban. Ugyanakkor a harcmezőn megtapasztalták, hogy erőszakkal minden elérhető és a tömegnek nagy ereje van. Úgy gondolták, a Lenin vezette kommunista párt a nép pártja, s ők majd javítanak a sorsukon. Oroszországban önkényuralom volt: nem voltak választások, nem működtek pártok, a minisztereket a cár (az orosz uralkodó) nevezte ki. Az embereknek elegük volt abból, hogy véleményüket nem mondhatják el szabadon és érdekeiket senki sem képviseli. A cár elűzése után a kommunisták programja fogalmazta meg leginkább a nép vágyait: azonnali kilépést a háborúból és földosztást a parasztoknak. A gazdaság gyorsan, de egyenetlenül fejlődött, éppen ezért óriásiak voltak a különbségek: egyesek nagyon gazdagok lettek, mások viszont éhbérért dolgoztak, vagy nem találtak munkát és nyomorogtak. Néhány nagy ipari város jött létre, ahol összezsúfolódtak a szegények, a középosztály viszont kis létszámú volt.

L

P

G

y Miért választották meg a németek Hitlert az ország vezetőjévé? Miért nem fordultak szembe vele? A gazdasági világválság miatt rengetegen munkanélküliek lettek és éheztek. Hitler munkát és megélhetést ígért, és azt, hogy munka nélkül nem lehet majd meggazdagodni. Azt is ígérte, hogy nem veszi el senkinek a tulajdonát, mint a kommunisták. Az első világháborús vereség megalázó volt. Sokan úgy érezték, elárulták a harcoló német népet. A bűnbak a zsidóság lett. Állítólag ők robbantották ki a kommunista forradalmakat, ugyanakkor állítólag ők voltak a szegényeket kiszipolyozó nagytőkések is. Elvileg demokrácia volt, de a két antidemokratikus pártot, a nácikat és a kommunistákat egyre nagyobb tömeg támogatta. A többség jobban félt az utóbbiaktól, ezért az előbbieket választotta. Ráadásul Hitler erős, a többi nagyhatalommal egyenrangú Németországot ígért.

G L P

46

RE 14025

y Hasonlóságok: Van egy uralkodó ideológia. Egypártrendszer. A hatalmat nem ellenőrzi a nép. Egyszemélyi diktatúra. Az állam tervezi és irányítja a gazdaságot. Nagyfokú társadalmi egyenlőség. Kötelező ifjúsági szervezetek. Személyi kultusz. Állami erőszak. y Különbségek: Osztályharc elmélete a Szovjetunióban (SZU), fajelmélet Németországban. A SZU-ban névleges választások, Németországban az se. Államosítás a SZU-ban. A zsidók jogfosztása Németországban, az „osztályellenség” jogfosztása a SZU-ban. A tulajdonosok kiirtása a SZU-ban, a zsidók kiirtása Németországban. C) A DIKTATÚRÁK VALÓSÁGA A Szolzsenyicin művére vonatkozó kérdések y Kik a brigadérosok és segédbrigadérosok? Mit árul el e két tisztség a tábor működéséről? A táborlakók közül kiválasztott vezetők. A tábor úgy működik, hogy a foglyokkal ellenőriztetik a foglyokat. y Miért mentik meg a segédbrigadéros ütései az elalvót az őrtől? Mert az őr büntetése még brutálisabb lenne. Így bizonyítja a segédbrigadéros, hogy ős is kellően szigorú. y Mi számít a táborlakók számára az egyik legnagyobb értéknek a szöveg leírása alapján? Mit mutat ez? A pihenés. Elalszik az egyik fogoly, a többiek pedig azért dühösek rá, mert a pihenésük rövidül meg. Ez azt mutatja, hogy a foglyok nagyon fáradtak voltak. y Milyen emberi tulajdonság hiányzik a táborlakókból? Mi lehet ennek az oka? Az együttérzés, a szolidaritás. A foglyok természetesnek tekintik a tábort, elfogadják a szabályait és úgy érzik, mindenki csak magára számíthat. Ezért brutálisak egymással. y Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy mit jelent a terror abban az időszakban a Szovjetunióban! Egyéni megoldások. (Pl. a másként gondolkodókat, a rendbontókat, a gyanúsakat munkatáborba zárják, ahol embertelen körülmények között dolgoznak. ) y Egyetértetek-e azzal, hogy a kommunista társadalmat csak erőszakkal lehetne megteremteni? Szükségszerű volt-e a Sztálini

terror?

Egyéni megoldások. (Fontos szempont, hogy az emberek a tulajdonukról nehezen mondanak le, és többnyire elutasítják az „uniformizálást”, nem érzik jól magukat, ha nincs tere az egyéni kezdeményezésnek.) A németországi 1935-ös törvényekre vonatkozó kérdések y Mi a német állampolgárság feltétele a szöveg szerint? Az árja származás: zsidók nem lehetnek állampolgárok. y Milyen jogot biztosít a törvény az állampolgárság kérdésében a hatalomnak? Elveheti az állampolgárságot, ha az egyént nem ítéli a Birodalomhoz hűségesnek. y Miért tilos a házasság árják és zsidók között? Mert meg kell védeni a „német vér tisztaságát”. A zsidók és a németek házasságából született gyermekek már nem rendelkeznének az „árja faj” kedvező tulajdonságaival. y Miért nem vonhatják fel zsidók a német zászlót? Mert nem számítanak németnek, így „meggyaláznák” a nemzeti jelképet. y Milyen általános emberi jogokat sért a törvény? Mi lehet a következménye egy ilyen törvénynek? A jogegyenlőséget: származási alapon különböztet meg embereket. E törvények következménye, hogy az alacsonyabb rendűnek tartott zsidókat bántalmazzák, igyekeznek megalázni. Másrészt a zsidók egy része elhagyja Németországot. y Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy mit jelent a terror abban az időben Németországban! A zsidókat másodrendű állampolgárrá tették, kiszorították a társadalomból. (Később táborokba hurcolták őket, többségüket pedig meggyilkolták.) y Egyetértetek-e azzal a fajelméletből egyenesen következett a haláltáborok felállítása, a zsidók elpusztítása? Egyéni megoldások. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Alapelvek szabadság egyenlőség testvériség

Politika véleményszabadság törvény előtti egyenlőség politikai közösség (nemzet)

2. feladat Tegyük fel, hogy egy közösségben mindenki szabad és egyenlő. Mindenki szabadon vállalhat munkát, vagy eldöntheti, hogy kit alkalmaz. Aki okosabb, ügyesebb, erősebb, az jobb állást szerez magának. Akinek jobb az állása, az többet keres. Aki többet keres, az jobban fog élni. Aki keveset, az akár nyomoroghat is. Ezzel létrejött a vagyoni egyenlőtlenség annak ellenére, hogy az emberek szabadok.

Gazdaság, társadalom a vállalkozás szabadsága egyenlő esélyek szegények segélyezése

1. 2. 3. 4. 5. 6.

47

RE 14025

y Mit kellene tenni ahhoz, hogy ne alakulhasson ki vagyoni egyenlőtlenség? Központilag megszervezni, hogy ki, hol dolgozzon, és nagyjából egyenlő béreket fizetni. y Mi szűnne meg ezzel? A szabadság. 3. feladat Tegyük fel, hogy egy közösségben mindenki szabad és egyenlő. A közösség ügyeiről közösen döntenek, és mindenkinek ugyanannyit ér a szavazata, mint a többieké. Mivel az emberek többsége nem ért ahhoz, amiről döntenie kell, előfordul, hogy sokan rosszul döntenek. Mindig a többség dönt, függetlenül attól, hogy a döntés jó-e vagy sem. A rossz döntés mindenkinek árt, annak is, aki előre látta a bajt, de kisebbségben maradt. A közösség jobban járna, ha nem demokratikusan döntenének. y Mit kell tenni ahhoz, hogy elkerüljük a rossz döntéseket? Elvenni az érdemtelenektől, a hozzá nem értőktől a döntés jogát. y Mi szűnne meg ezzel? Az egyenlőség. 4. feladat Egyéni megoldások. 5. feladat Egyéni megoldás. Az akarat diadala című film néhány részlete megtalálható a YouTube internetes oldalon: http://www.youtube.com/watch?v=deoUXWmsOEA

1. 2. 3. 4. 5. 6.

48

RE 14025

12. A magyar állam 1920–2000 Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése és ábraelemzés A) Választási • Szaknyelv • Vitakészség y Csoportmunka • Tankönyv • Események rendszer és • Problémamegoldás időbeni elhelyeigazságszolgáltatás zése • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • Időegyenesen bejelölik a 20. századi magyar történelem korszakait és a megadott eseményeket. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy korszak választási rendszeréről és a választások tisztaságról szóló forrásokat tanulmányoznak. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik a válaszokat, a többiek is bejelölik a helyes válaszokat. • Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg oldja meg az összegző feladatot (megpróbálja eldönteni, melyik összegzés melyik korszakra vonatkozik). • A csoportok most az igazságszolgáltatás működéséről szóló forrásokat kapnak. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik a válaszokat, a többiek is bejelölik a helyes válaszokat • Ellenőrzésképpen az összegző feladatot egyénileg oldják meg a tanulók (megpróbálják eldönteni, melyik összegzés melyik korszakra vonatkozik). • Írásos források használata, értékelése és ábraelemzés • Szaknyelv B) Államfő • Vitakészség y Csoportmunka • Tankönyv • Események • Problémamegoldás és államszervezet időbeni elhelyezése • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Az államfő jogköréről és szerepéről szóló, különböző korszakokban keletkezett szövegeket kapnak. Egy csoport csak egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik a válaszokat, a többiek is bejelölik a helyes válaszokat. • Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg oldja meg az összegző feladatot (megpróbálja eldönteni, melyik összegzés melyik korszakra vonatkozik). • A tanulók utánanéznek, hogy melyik korszakban hol volt az államfő hivatala. • A csoportok most a négy korszak államszervezetét bemutató ábrákat elemzik. Mindegyik csoport más-más korszakra vonatkozó ábrát elemez, és e korszak kérdéseire válaszol. • A tanár irányításával közösen ellenőrzik a válaszokat, a többiek is bejelölik a helyes válaszokat. • Ellenőrzésképpen az összegző feladatot egyénileg oldják meg a tanulók (megpróbálják eldönteni, melyik összegzés melyik korszakra vonatkozik). • Végül egyénileg oldják meg a négy korszak politikai rendszereire vonatkozó összegző feladatot. • Képelemzés • Események időbeni elhelyey Csoportmunka • Vitakészség • Tankönyv zése C) Jelképek • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • Az előző órai csoportok megkapják a saját korszakuk magyar címerét, és megbeszélik, hogyan fejezi ki a címer a korszak lényegét. • A csoportok elmondják, mire jutottak. A többiek kérdezhetnek, a tanár szükség esetén kiegészíti. • A csoportok párosítják a címlapon látható emlékműveket a korszakokkal. • Közös ellenőrzés. A tanár elmondja, melyik emlékmű mit ábrázol, és mikor készült. • A csoportok válaszolnak egy-egy emlékművel kapcsolatban a kérdésekre. • Közös ellenőrzés.

Gyakorló feladat A tanulók kitöltenek egy ellenőrző táblázatot (választás, igazságszolgáltatás, államfő, államszervezet).

49

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS VÁLASZTÁSI RENDSZER Horthy-korszak 1. Választójog: b 2. Nők és férfiak választójoga: c 3. A szavazás módja: a 4. Értékelés: c Rákosi-korszak 1. Választójog: b 2. A szavazás: a 3. Törvénytelenségek: c 4. Értékelés: a Kádár-korszak 1. A jelöltek száma: b 2. A jelöltek személye: b 3. Ellenzéki jelöltek: a 4. Értékelés: c A harmadik Magyar Köztársaság 1. Választójog: a 2. A szavazás módja: a 3.Választás, választhatóság: c 4. Értékelés: b Összegző feladat Horthy-korszak c

Rákosi-korszak b

Kádár-korszak a

III. Magyar Köztársaság d

Kádár-korszak c


IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Horthy-korszak 1. Az igazságszolgáltatás szervezete: a 2. Az igazságszolgáltatás függetlensége: b 3. A bírók tevékenysége: c 4. Értékelés: a Rákosi-korszak 1. A fogva tartottak helyzete: c 2. Az ártatlanul fogva tartottak kárpótlása: c 3. Az ÁVH: a 4. Értékelés: b Kádár-korszak 1. A Rákosi-korszak törvénytelenségeinek vizsgálata: a 2. A törvénytelenségeket elkövetők felelősségre vonása: c 3. A törvénytelenségeket elkövetők későbbi sorsa: b 4. Értékelés: b A harmadik Magyar Köztársaság (2010-ig) 1. Az igazságszolgáltatás szervezete: b 2. Bírói függetlenség: a 3. A bírók tevékenysége: c 4. Értékelés: a Összegző feladat Horthy-korszak d B) ÁLLAMFŐ ÉS ÁLLAMSZERVEZET AZ ÁLLAMFŐ Horthy-korszak 1. Az államfőről: c 2. A törvényhozó hatalomról: a 3. A végrehajtó hatalomról: b 4. Értékelés: c

Rákosi-korszak b

50

RE 14025

Rákosi- és Kádár-korszak 1. Az államfőről: c 2. A törvényhozó hatalomról: a 3. A alkotmányról: a 4. Értékelés: b A harmadik Magyar Köztársaság 1. Az államfőről: b 2. A törvényhozó hatalomról: a 3. A végrehajtó hatalomról: b 4. Értékelés: c Összegző feladat Horthy-korszak b

Rákosi-korszak a

Kádár-korszak a


Épületek – államfői hivatal Horthy-korszak c

Rákosi-korszak a

Kádár-korszak a


AZ ÁLLAMSZERVEZET

1. 2. 3. 4.

Hatalmi ágak Fegyveres testületek Választott testületek Értékelés

Összegző feladat Horthy-korszak d

Horthy-korszak

Rákosi-korszak

Kádár-korszak

a b c a

a a a c

a a a b

Rákosi-korszak c

III. Magyar Köztársaság a b c a

Kádár-korszak a


A négy korszak politikai rendszereire vonatkozó összegző feladat Horthy-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak c d a


C) JELKÉPEK Királyság 1920–1946 y Milyen motívumokat használ a címer, és mit jelképeznek azok? kettős kereszt keresztény állam korona királyság Árpád-sávok történelmi múlt angyalok isteni gondviselés y Mit fejez ki a címer egésze? A címer a történelmi hagyományokhoz illeszkedik, azt fejezi ki, hogy Magyarország Trianon után is a történelmi Magyarország örököse. Népköztársaság 1949–1956 y Milyen motívumokat használ a címer, és mit jelképeznek azok? vörös csillag nemzetközi munkásmozgalom kalapács munkásosztály kalász parasztság y Mit fejez ki a címer egésze? A címer szovjet mintájú, azt fejezi ki, hogy Magyarország szakított a történelmi múlttal, és a jövőben a dolgozó nép állama lesz, a Szovjetunió szövetségese. Népköztársaság 1957–1989 y Milyen motívumokat használ a címer, és mit jelképeznek azok? trikolór és címerpajzs nemzeti hagyomány y Mit fejez ki a címer egésze? A címer még mindig szovjet mintájú, de már „szelídebb”, nemzetibb. Továbbra is azt fejezi ki, hogy Magyarország új korszakot kezdett, és a dolgozó nép állama, de ezt már kevésbé erőszakosan teszi. Nem szakít teljesen a (haladó) nemzeti hagyományokkal. Köztársaság 1990– y Mit fejez ki a címer egésze? Az angyalok kivételével visszatér a háború előtti címer: azt fejezi ki, hogy a rendszerváltással Magyarország szakít a szocializmussal, visszatér a történelmi hagyományokhoz. (Érdekes a korona egy köztársaság címerén.)

51

RE 14025

NÉGY EMLÉKMŰ – NÉGY KORSZAK Horthy-korszak: Hősök kapuja (Szeged, Aradi vértanúk tere). Alkotók: Pogány Móric, Lőte Éva, Aba-Novák Vilmos, 1937. y Milyen eseménynek állít emléket? Az első világháborúban elesett katonáknak. y Miért fontos ez az esemény az adott korszak számára? Mert a történelmi Magyarország széthullásával végződött, amit nemzeti katasztrófának tartottak. y Milyen formai (képi) megoldásokat alkalmazott a művész? A boltív freskóján Krisztus látszik, a szobor egy katonát ábrázol. y Mi az emlékmű mondanivalója? A szenvedés és a halál nem volt hiábavaló, lesz feltámadás. y Ma készülhetne ilyen emlékmű? Indokold meg válaszod! Valószínűleg nem: túl patetikus, túl vallásos. Rákosi-korszak: Sztálin-szobor (Budapest, a mai Dózsa György úton állt, 1956-ban ledöntötték). Alkotó: Mikus Sándor, 1951. y Milyen eseménynek állít emléket? Az orosz forradalomnak és a „felszabadulásnak”. Valójában nem eseménynek, hanem a kommunista világ vezérének. y Miért fontos ez az esemény az adott korszak számára? Sztálin számított a hivatkozási alapnak: Rákosi is csak az ő „tanítványaként” gyakorolta a hatalmat. y Milyen formai (képi) megoldásokat alkalmazott a művész? A szobor mellett minden eltörpül. Sztálin bölcsen és jóságosan néz, határozottan halad előre, egyenruhát visel. y Mi az emlékmű mondanivalója? Sztálin vezetésével épül a jövő, hatalma óriási, ellenállni nincs értelme. y Ma készülhetne ilyen emlékmű? Indokold meg válaszod! Nem. Sztálin negatív személyiség, a személyi kultusz pedig mindenképpen elítélendő. Kádár-korszak: Marx és Engels szobra (Budapest, a Jászai Mari téren állt, ma a Memento Parkban van). Alkotó: Segesdi György, 1971. y Milyen eseménynek állít emléket? A kommunista mozgalomnak. Valójában nem eseménynek, hanem a kommunizmus „alapító atyáinak”. y Miért fontos ez az esemény az adott korszak számára? Mert a Magyar Népköztársaság szocialista állam volt, hivatalosan a kommunizmust akarta felépíteni. y Milyen formai (képi) megoldásokat alkalmazott a művész? A két emberalak mértani formákból épül fel (kubista). y Mi az emlékmű mondanivalója? A kommunizmus modern ideológia, minden korhoz szól. Esetleg a tudományosságát is hangsúlyozhatják a mértani formák. y Ma készülhetne ilyen emlékmű? Indokold meg válaszod! Nem: a kommunista ideológusoknak nem állítanának szobrot. Harmadik Magyar Köztársaság: 1956-os emlékmű (Budapest, Dózsa György út, a régi Felvonulási tér, ma 56-osok tere). Alkotók: Emődi-Kiss Tamás, Papp Tamás, György Katalin, 2006. y Milyen eseménynek állít emléket? Az 1956-os forradalomnak. y Miért fontos ez az esemény az adott korszak számára? Mert ekkor történt az első kísérlet a kommunista diktatúra megdöntésére. A harmadik Magyar Köztársaság egyik történelmi előzményének nevezi 1956-ot, s a köztársaság megszületéséhez vezető rendszerváltozás egyik kezdeti eseménye volt, amikor 1956-ot ellenforradalom helyett népfelkeléssé nyilvánította a hatalom. y Milyen formai (képi) megoldásokat alkalmazott a művész? A rozsdás vascölöpök fényes ékké állnak össze, és feltörik a kövezetet. y Mi az emlékmű mondanivalója? Az egyén gyenge, de a közös és nemes célért összeállt tömeg ereje óriási. y Ma készülhetne ilyen emlékmű? Indokold meg válaszod! Igen: modern megformálású szobor a mai korszak számára fontos eseményről. (Kritikák is érték az emlékművet, sőt néhány jobboldali politikus a lebontását kezdeményezte.)

52

RE 14025

A GYAKORLÓ FELADAT MEGOLDÁSA Választójog és választási rendszer

Horthy-korszak

Rákosi-korszak

Kádár-korszak

III. Magyar Köztársaság

– korlátozott választójog – nyílt szavazás

Az igazságszolgáltatás működése – független – az ártatlanság vélelme – háromszintű

– elvileg általános választójog, de sokakat kizárnak – durva választási csalások – egypárti választások

– pártirányítás – durva törvénytelenségek – háromszintű

– általános választójog – választási manipuláció – egypárti választások

– pártfelügyelet – nincs durva törvénytelenség – háromszintű

– általános választójog – titkos szavazás – többpárti választások

– független – az ártatlanság vélelme – négyszintű

Államfői jogkör – nincs törvényhozó és végrehajtó hatalma – korlátlan ideig viselt tisztség – a miniszterelnök kinevezése

– államfői testület (Elnöki Tanács) – az Országgyűlés választja – van törvényhozó hatalma, törvényerejű rendeleteket alkot

– nincs törvényhozó és végrehajtó hatalma – az Országgyűlés választja, 5 évre

– – – – – – – – – – – – – –

Hatalmi ágak és intézmények hatalmi ágak szétválasztása alkotmányos, de nem demokratikus berendezkedés tekintélyelvűség a hatalmi ágak elvileg szétválasztva pártirányítás a pártnak van saját fegyveres ereje (ÁVO, majd ÁVH) kemény diktatúra a hatalmi ágak elvileg szétválasztva pártirányítás a pártnak van saját fegyveres ereje (Munkásőrség) puha diktatúra a hatalmi ágak szétválasztása alkotmányos berendezkedés demokrácia

53

RE 14025

IV. TÖRTÉNTI ÁTTEKINTÉS 13. Trianon és a Horthy-korszak Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése, statisztika- és ábraelemzés • Szaknyelv A) A Horthy• Vitakészség • Események y Páros munka y Tankönyv időbeni elhelye• Problémamegoldás korszak jellege zése • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók az időegyenesen bejelölik a korszak időtartamát és két, általuk fontosnak tartott eseményét. • A tanulók párban dolgoznak. Kiválasztják a korszakra vonatkozó forrásokat, és kategorizálják őket. • Közös ellenőrzés. A források segítségével jellemzik a korszakot. • Térképhasználat, statisztikaelemzés • Tájékozódás térben és időben • Okok és következmények • Sorsfordító esey Véleményalkotás y Páros munka y Tankönyv B) Trianon mények • Gazdaság, gazdaságpolitika • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párban dolgoznak. Érveket olvasnak a történelmi Magyarország feldarabolása mellett és ellen, és az érveket besorolják a kategóriákba. • Közös ellenőrzés. • A térképek segítségével válaszolnak a kérdésekre. • Közös ellenőrzés. • Képelemzés • Önálló kérdések • Népesség, társa• Véleményalkotás y Páros munka y Tankönyv dalom C) Plakátok • Problémamegoldás • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párban dolgoznak. Revíziós plakátok szereplőit, mondanivalóját és hatásmechanizmusát azonosítják. • Közös ellenőrzés.

Gyakorló feladatok 1. 2. 3. 4.

A A A A

tanulók tanulók tanulók tanulók

kitöltik a korszak jellegére vonatkozó tesztet. tanulmányozzák a lakosság nemzeti összetételét mutató statisztikákat, és megoldják a feladatokat. a forrás segítségével válaszolnak a kérdésekre. kördiagramot rajzolnak adatok alapján, és válaszolnak a kérdésekre.

54

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A HORTHY-KORSZAK JELLEGE Időszalag A Horthy-korszak időtartama: 1920–1944 Két fontos eseménye: a trianoni békeszerződés aláírása (1920); Magyarország belépése a második világháborúba (1941) Jelölhető esemény még: Horthy Miklós bevonulása Budapestre (1919. november); Horthy kormányzóvá választása (1920. március); a második világháború kitörése (1939. szeptember); Horthy sikertelen kiugrási kísérlete (1944. október). A Horthy-korszak nemzetiségi statisztikája 1. forrás

oktatási rendszere

választási rendszere

államfői jogköre

államszervezete

4. forrás

7. forrás

8. forrás

5. forrás

B) TRIANON Érvek Magyarország ezer éven át védelmezte Európát a barbár keleti népek (tatárok, törökök) támadásaitól. Az ország magyarlakta központi területe a szlovák és román peremvidékek kizsákmányolásával gazdagodott meg. Az igazságtalan határmegállapítások mindig újabb háborúkhoz vezettek. A Kárpát-medence egy egység: tájai jól kiegészítik egymást, az Alföld élelmet, a hegyek fémeket és fát adnak. Minden népnek joga van önálló államot alapítani, vagy csatlakozni egy már létező államhoz. Magyarország leszerepelt a háborúban, nincs esélye a hibák kijavítására. A Duna és a Tisza folyórendszere, és a Budapest központtal kiépült vasúthálózat jó közlekedési lehetőségeket biztosít. A magyarok elnyomták a többi népcsoportot, itt az ideje, hogy ennek véget vessenek. Kereskedelmi kapcsolatok nem csak egy országon belül lehetnek, a határokat nem ennek alapján kell megállapítani. Sok helyen összekeveredtek a különféle népcsoportok, ezért lehetetlen köztük igazságos határt húzni.

+/+

T,N,G T

–

G

+ + – –

T G N T

+

G

–

N

–

G

+

N

y Mely államok részesültek a történelmi Magyarország területéből? Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia), Ausztria y Figyeld meg az újonnan meghúzott határokat és az elcsatolt magyarok területi elhelyezkedését! Mit állapíthatsz meg? A Magyarországtól elcsatolt magyarok többsége az új határok mentén él. y Milyen kérdés tehető fel megfigyelés alapján a határmegvonással kapcsolatban? Pl. Miért nem pár kilométerrel odébb húzták meg a határokat, hogy a színmagyar lakosság Magyarországon maradhasson?, vagy: Miért nem érvényesült az etnikai elv a határok megállapításánál? y Melyik az a jelentős magyar tömb, amelyet más nyelvű lakosság választ el a magyarság zömétől? Székelyföld. y Figyeld meg a sugárirányú vasútvonalakat összekötő vonalakat, és az újonnan meghúzott határokat! Milyen összefüggést

veszel észre?

Az összekötő vonalak a határ túloldalára kerültek. Úgy húzták meg a határokat, hogy ezek az új államokhoz kerüljenek. Ez hátrányos Magyarország vasúthálózatának. y Milyen mezőgazdasági területből maradt sok az ország területén? Szántóföld. y Milyen terményekből keletkezhetett emiatt felesleg? Élelmiszernövényekből, pl. gabonából. y Milyen mezőgazdasági területből csatoltak el nagyon sokat? Erdő. y Miből keletkezhetett ezáltal hiány? Fából. y Figyeld meg a térképet! Miért jelenthettek problémát az ipar számára az új országhatárok? A bányakincsek és a fa a határon túlra kerültek, de a legnagyobb ipari központok Magyarországon maradtak. Így a feldolgozóipar nyersanyaghiánnyal küszködött.

55

RE 14025

C) PLAKÁTOK 1. plakát: Igazságot Magyarországnak! y Sorold fel, milyen jelképeket ismersz föl a plakáton! (Legalább négyet említs!) Mire utalnak ezek a jelképek? A kereszt és a töviskoszorú: Jézus szenvedései és halála. Fénysugarak: a feltámadás. Történelmi és trianoni Magyarország: az ország megcsonkítása. Szent Korona: a történelmi múlt – a magyar államiság jelképe. y Mi a plakát mondanivalója? Magyarországot igazságtalanul „megkínozták és megölték” (megcsonkították, elvették a létfeltételeit), de fel fog támadni. y Kiknek szól? A magyar lakosságnak.

Milyen érzéseket vált ki? Vigasztalóan hat.

2. plakát: Francia nyelvű plakát Trianonról y Milyen jelképeket ismersz föl a plakáton! (Legalább kettőt említs!) Mire utalnak ezek a jelképek? Magyarországról mozaikdarabkánként válnak le az elcsatolt területek: a trianoni béke. Elzász-Lotaringia mozaikdarabja: Franciaországot Németország csonkította meg, e terület elvételével. Lángok a határok mentén: fájdalom és a konfliktusveszély. y Mi a plakát mondanivalója? Magyarországgal sokkal (négyszer) igazságtalanabbul bántak el Trianonban, mint Franciaországgal 1871-ben. y Kiknek szól? A külföldnek, főleg a francia közvéleménynek. y Milyen érzéseket vált ki? Elkeseredettséget. (Fenyegetést is: ha nem rendeződik a probléma, konfliktusokra számíthat Európa.) 3. plakát: Plakát szak-Erdély visszatérése alkalmából y Sorold fel, milyen jelképeket ismersz föl a plakáton! (Legalább négyet említs!) Mire utalnak ezek a jelképek? A kidőlt határoszlop, Trianon felirattal: a trianoni határok megszűnése. A magyar honvéd segít a fekvő székely fiúnak: Magyarország visszaszerzi az elcsatolt területeket. Az országzászló még félárbocon van: még nem szereztek vissza minden területet. Nagy-Magyarország napja felkel: új korszak kezdődik, a történelmi Magyarország helyreáll. y Mi a mondanivalója? Magyarország visszaszerzi a területeit az igazságtalan békerendszer bukása után. y Kiknek szól? A hazai és a határon túli magyaroknak. y Milyen érzéseket vált ki? Bíztatóan hat. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Mikor volt a Horthy-korszak? a Hogyan változott a népesség száma a Horthy-korszakban? b Milyen volt Magyarország nemzetiségi összetétele a Horthy-korszakban? c Milyen volt a magyar társadalom szerkezete a Horthy-korszakban? a Melyik volt a Horthy-korszakban a legnagyobb létszámú társadalmi csoport? b Milyen volt a Horthy-korszak iskolarendszere? b Melyik tulajdonforma volt a legjellemzőbb a Horthy-korszakban? a Milyen volt a Horthy-korszak gazdaságának szerkezete? c Milyen volt a Horthy-korszak politikai berendezkedése? d Mi jellemezte a Horthy-korszakban a választójogot? a Ki gyakorolta az államfői hatalmat a Horthy-korszakban? b Mi volt Magyarország hivatalos neve a Horthy-korszakban? c 2. feladat Ország Államalkotó nemzet Az államalkotó nemzet aránya A magyarok aránya a helyi lakosságból A magyarok aránya az összmagyarságból

Csehszlovákiához

Szerb–Horvát– Szlovén Királysághoz

Ausztriához

Történelmi Magyarország

Trianoni Magyarország

Romániához

magyar

magyar

román

szlovák

szerb, horvát

német

54,5%

88,4%

53,8%

47,7%

30,8%

74,0%

X

X

31,8%

30,0%

29,7%

8,9%

100%

67,5%

16,7%

10,8%

4,7%

0,3%

csatolt terület

56

RE 14025

1. állítás: Nem igaz, mert az utódállamokban is csak relatív, vagy enyhe abszolút többségben volt az államalkotó nemzet. 2. állítás: Nem helytálló, mert a magyaroknak csak a kétharmada élt a trianoni Magyarországon, a másik egyharmad az utódállamokhoz került. 3. feladat y Mit jelenthet ebben az esetben konkrétan a békeszerződés revíziója, felülvizsgálata? Az igazságtalanság megállapítását és korrigálását: területek visszacsatolását Magyarországhoz. y Miért nem tekinthető ez mégsem irredentizmusnak Bethlen szerint? Mert a Népszövetség alapokmánya, ill. a békeszerződés kísérőlevele erre felhatalmazza Magyarországot. y Miről beszél egyfolytában a magyar közvélemény, aminek a „szájára nem tehetünk lakatot”? Arról, hogy Trianon igazságtalan volt, és meg kell változtatni. y Mi lenne Bethlen szerint a megoldás? Ha a nagyhatalmak kijavítanák tévedésüket, és megváltoztatnák a határokat. y Milyen eszközökkel szabad csak ezt elérni, és milyenekkel nem Bethlen szerint? Békés eszközökkel – el kell vetni a háborút, az erőszakot. 4. feladat Kördiagramok. y Jellemezd a Horthy-korszak földbirtok-szerkezetét! Mit tartasz az adatok alapján legfontosabb ténynek? Szembetűnő az apró birtokok hatalmas száma. A kisbirtokosok azonban így is csak a földterület töredékén gazdálkodtak.

57

RE 14025

14. A második világháború és a holokauszt Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források értékelése és térképelemzés • Tájékozódás térben és időben A) A világ• Tankönyv • Okok és követy Páros munka • Véleményalkotás kezmények • Atlasz háború • Sorsfordító események • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók az időegyenesen bejelölik a feladatban megadott eseményeket. • A tanulók párban dolgoznak. Azonosítják a résztvevő országok külpolitikai céljait, majd csoportosítják az országokat szövetségi rendszerek szerint. • Források segítségével ellenőrzik a megoldást, és válaszolnak a kérdésekre. • Közös ellenőrzés. • Írásos források használata, értékelése és térképelemzés • Tájékozódás B) Magyarortérben és időben • Tankönyv y Páros munka • Véleményalkotás • Okok és követszág a háború• Atlasz kezmények ban • Sorsfordító események • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban dolgoznak. A források alapján válaszolnak a kérdésekre. Munkájukat közösen ellenőrzik. • Újabb forrást olvasnak, és válaszolnak a kérdésekre. Közös ellenőrzés. • A tanulók utánanéznek a háborús veszteségeknek. A következő órán tanári segítséggel értékelik az adatokat. • Írásos források használata, értékelése és képelemzés • Szaknyelv • Tájékozódás térben és időben • Véleményalkotás • Döntés és felelős• Okok és követ• Tankönyv y Páros munka ség kezmények C) A holokauszt • Atlasz • Szociális • Önálló kérdések érzékenység • Sorsfordító események • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban dolgoznak. Időrendbe rakják a holokauszt képeit. A munkát közösen ellenőrzik. • A tanulók az atlaszban megkeresik a koncentrációs táborokat, s rögzítik nevüket. Közös ellenőrzés. • Elolvasnak egy korabeli levelet és válaszolnak a kérdésekre. A válaszokat közösen ellenőrzik. • Elolvassák Kertész Imre regényének részletét, és válaszolnak a kérdésekre. Közös ellenőrzés.

Gyakorló feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A A A A A A A

tanulók tanulók tanulók tanulók tanulók tanulók tanulók

az atlasz segítségével kitöltik a táblázatot. érvelnek a világháború kifejezés mellett. válaszolnak a világháború eseménytörténetét érintő kérdésekre. az atlasz segítségével válaszolnak a kérdésekre. a források segítségével válaszolnak a fajelméletet érintő kérdésekre. a forrás segítségével válaszolnak a végső megoldást érintő kérdésekre. a forrás segítségével válaszolnak a zsidók elhurcolásában való részvételre vonatkozó kérdésre.

58

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZALAG A második világháború kezdete 1939, vége 1945. Magyarország 1941-ben lépett be a háborúba, és 1944-ben szállták meg a németek. Ország Amerikai Egyesült Államok Németország Franciaország Japán Olaszország Lengyelország Szovjetunió Nagy-Britannia

Külpolitikai cél d b a g c e h f

Tengelyhatalmak Németország, Olaszország, Japán

Szövetségesek Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország

Szovjetunió

y Milyen volt a Szovjetunió és Németország viszonya az 1930-as években? Mi volt ennek az oka? A két ország viszonya ellenséges, mivel az egyik kommunista, a másik pedig náci diktatúra volt. y Miért kezdte a Szovjetunió a háborút mégis Németország oldalán? Mert a két diktatúra felosztotta egymás között Közép-Európát (főként Lengyelországot). y Hogyan került szembe Németországgal? Németország megtámadta, mivel kelet felé akart tovább terjeszkedni, és meg akarta semmisíteni a kommunizmust. y Látsz-e összefüggést egy ország politikai rendszere (pl. kommunista diktatúra, náci/fasiszta diktatúra, demokrácia) és aközött,

hogy melyik oldalon vett részt a háborúban? Válaszod indokold!

Igen. A tengelyhatalmak náci és fasiszta diktatúrák, ill. velük szimpatizáló országok voltak. A szövetségesek eredetileg demokráciák voltak, majd a kommunista Szovjetunió is csatlakozott hozzájuk, de csak a közös ellenség tartotta őket össze. B) MAGYARORSZÁG A HÁBORÚBAN WERTH HENRIK FELJEGYZÉSÉRE ÉS HORTHY MIKLÓS KIÁLTVÁNYÁRA VONATKOZÓ FEADATOK

y Mely kérdéssel foglalkozik mindkét dokumentum? A háborúban való magyar részvétellel, és a német győzelem/vereség esélyeivel.

y Hogyan viszonyul a németekhez az első (a), és hogyan a második (b) dokumentum?

Az első barátian és bizakodóan, a második kiábrándultan. y Foglald össze egy mondatban, hogy mit vár a háborútól a vezérkari főnök! Csak a legfontosabbakat említsd! Gyors győzelmet, és újabb országgyarapítást. y Foglald össze, hogy a háború mely következményeit említi a kormányzó! Az ország hadszíntérré válását. A 12. könnyű hadosztály számára készült tanácsokra vonatkozó feladatok y Mit gondolsz, miért volt szükség a javasolt intézkedésekre? Milyen volt a magyar katonák helyzete Oroszországban? A partizántevékenység miatt. A magyar katonák ellenséges környezetben voltak. y Milyen kettősség figyelhető meg a lakossággal szembeni fellépésben? Egyszerre próbálják megnyerni a rokonszenvét, és megfélemlíteni. y Mit gondolsz, milyen következményei voltak a magyar hadsereg oroszországi tevékenységének a háború későbbi, befejező

szakaszában?

Az orosz megszálló csapatok is rosszul bántak a magyar lakossággal. y A harcok időtartama: 1944. szeptember – 1945. április. Magyarország második világháborús veszteségei Katonák és civilek Közlekedés katonák: kb. 300 ezer; holokauszt: kb. 500 ezer; civilek: kb. az összes Duna-híd; a vasúti sínek 40%-a; a vasúti járművek 200 ezer 70%-a, a hajók többsége. Ipar Mezőgazdaság a mezőgazdasági vagyon 20%-a pusztult el, az állatállomány a gyárak 90%-a károsult, a gyáripari vagyon 54%-a veszett el 40-60%-a (szarvasmarha: 44%, ló: 56%, juh: 80%)

59

RE 14025

C) A HOLOKAUSZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Képaláírás A vagonokból kiszállították a kárpátaljai magyar zsidókat. A nőket és a férfiakat külön oszlopba állították. Ezután szelektálták őket: különválasztották a munkaképeseket a munkaképtelenektől (idősek, gyerekek, betegek). A munkaképesek haját, testszőrzetét leborotválták. A munkaképteleneket elindították a gázkamrák felé. A kéményes épületek a gázkamrák. Ezekben ölték meg őket mérgező gázzal. A mérgező gáz (Zyklon B) egy szemcsés anyagból, levegő hatására fejlődött. Ezeket a szemcséket dobták be a gázkamrába a szellőzőnyílásokon keresztül. A holttesteket kemencékben égették el. A munkaképesnek nyilvánítottak fabarakkokban éltek, embertelen körülmények között. Munka a táborban: női foglyok válogatják a magyar zsidók javait a birkenaui „Kanada” táborban.

Kép C G D H F E A J B I

y Keressétek meg az atlaszban, hogy Auschwitzon kívül hol állítottak fel koncentrációs táborokat! Haláltáborok: Chelmno, Belzec, Sobibór, Treblinka, Majdanek, Jasenovac. Koncentrációs táborok: pl. Dachau, Buchenwald, Mauthausen, Bergen-Belsen, Theresienstadt stb. Vitéz Csenkey Géza levelére vonatkozó feladatok y Fogalmazzátok meg röviden, mi a levél lényege! A levél írója zsidóktól elrabolt vagyonból próbál részesülni, hadi érdemeire hivatkozva. y A forrás alapján magyarázzátok meg, miért fogadta el a magyar lakosság egy része a zsidók jogfosztását? Mert részesültek a zsidóktól elrabolt vagyonból. Kertész Imre Sorstalanság című művére vonatkozó kérdések y Az előbbi feladatban látott képek közül melyiket tudnád párosítani a szöveggel? A C képet: A vagonból kiszállítják a kárpátaljai magyar zsidókat. y Ki lehet az elbeszélő? Egy marhavagonban Auschwitzba érkező zsidó kamasz fiú. y Kik lehetnek a vonatra felszálló „fegyencek”? Foglyokból verbuvált őrök (az ún. Sonderkommandó tagjai). y Miért lehetett olyan fontos, hogy tizenhat évesnek mondják magukat? Mi történt volna velük, ha fiatalabbak? Így munkaképesnek nyilvánították őket. A fiatalabbakra halál várt. y Hogyan éli meg a helyzetét az elbeszélő? Hogyan érzi magát ebben a szituációban? Mire számít? Nyugodt, optimista, fogalma sincs, mi vár rá. Azt hiszi, dolgozni fog. y Milyennek látja a „fegyenceket” az elbeszélő? Gyanúsaknak – amilyennek egy fegyencet lát egy „átlagember”. y Mit gondolsz, mennyiben volt hasonló és különböző a fiú és a „fegyencek” helyzete? Alapvetően hasonló, mert mindnyájan zsidók és rabok (bár a fiú még nem tudja, hogy ő is az) és veszélyben van az életük. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Ázsia Kína, Korea, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Thaiföld, Burma, Malaysia, Indonézia, Fülöpszigetek

Európa Lengyelország, Dánia, Norvégia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Nagy-Britannia, Jugoszlávia, Görögország, Szovjetunió, Magyarország, Románia, Bulgária, Olaszország, Németország

Amerika

Afrika Egyiptom, Líbia, Tunézia

2. feladat Indokolt. A háború Európa nagy részén, az észak-afrikai partvidéken, illetve Kelet- és Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében zajlott. 3. feladat y Hol kezdődtek meg a hadi események 1939 szeptemberében? Lengyelországban. y Melyik ország támadott? Németország. y Mely országok álltak a megtámadott fél mellé? Franciaország és Nagy-Britannia. y Röviden foglald össze az 1940-es év eseményeit! Melyik állam állt egyedül szemben Németországgal és szövetségeseivel az év

végén?

Németország lerohanta Észak- majd Nyugat-Európát, és csak Nagy-Britannia maradt ellenfele.

60

RE 14025

y Mikor támadta meg Hitler a Szovjetuniót? 1941. június 22. y Hol torpant meg a támadás és indult meg a szovjet ellentámadás? Sztálingrádnál 1942 végén, és 1943 elejétől a szovjet csapatok nyomultak előre. y Mikor lépett be az USA a háborúba? 1941. december 7. y Mi provokálta ki a belépését? Japán megtámadta az Egyesült Államok egyik hadtengerészeti támaszpontját, Pearl Harbort. y Hol szálltak partra a szövetségesek 1944-ben? Normandiában. y Mikor fejeződött be a második világháború Európában? 1944. május 8. y Melyik két japán városra dobott atombombát az Egyesült Államok 1945 augusztusában? Hirosima és Nagaszaki. 4. feladat y Mikor lépett be Magyarország a második világháborúba? 1941. június 26. y Melyik oldalon? A tengelyhatalmak oldalán. y Milyen területeket sikerült ekkorra visszaszerezni a trianoni béke előtti Magyarország területéből? 1. A Felvidék déli része (Dél-Szlovákia); 2. Kárpátalja; 3. Észak-Erdély; 4. A Délvidék (Bácska, Baranya, Muraköz) y Mi lehetett a háborúba lépés oka? A visszakapott területek megtartása, további elcsatolt területek visszaszerzése, és mindehhez Németország támogatásának megszerzése. 5. feladat y Mit ért Hitler „faj” alatt? Megfelel ez annak, amit biológiaórán tanultál a fajokról? Különböző embercsoportokat: bőrszín, vallás, nemzetiség alapján. Nem felel meg, mert az emberiség egyetlen fajt alkot. A környezeti hatásokra e fajnak különböző változatai alakultak ki, a rasszok (emberfajták). y Hitler szerint melyik „faj” felsőbbrendű? Miért gondolja így? Az árja faj (a germán nyelvű népek). Mert szerinte a természetnél fogva magasabb rendű, ezt mutatja a kultúrája is. y Milyen jellemzőket tulajdonít Hitler a zsidóknak? Nem képes az önálló alkotásra, csak torzításra és lopásra. y Mit akar bizonyítani Hitler e jellemzők felsorolásával? Azt, hogy a zsidó alacsonyabbrendű faj. 6. feladat y Milyen sorsot szántak a zsidóknak? Halálra akarták őket dolgoztatni. y Mit jelent a „megfelelően kell kezelni” kifejezés? Meg kell gyilkolni. y A terv szerint lettek volna-e zsidók, akik a végső megoldás után is életben maradnak? Nem, a munkatábort túlélőket mindenképpen el kell pusztítani, mivel ők a legellenállóképesebbek. 7. feladat b) A magyarországi zsidókat csak a német megszállás után, de a magyar állam segítségével hurcolták el és gyilkolták meg a nácik. A magyar holokauszt valóban csak a német megszállás után következett be, de a magyar kormány rendeletei alapján. A deportálást magyar állami intézmények (csendőrség, vasút stb.) végezték.

61

RE 14025

15. A Rákosi-korszak és ’56 Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése, statisztika- és ábraelemzés • Szaknyelv A) A Rákosi• Vitakészség • Események y Páros munka • Tankönyv időbeni elhelye• Problémamegoldás korszak jellege zése • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók az időegyenesen bejelölik a korszak kezdetét és végét jelző eseményeket. • A tanulók párban dolgoznak. Kiválasztják a korszakra vonatkozó forrásokat, és kategorizálják őket. • Közös ellenőrzés. A források segítségével jellemzik a korszakot. • Írásos források használata, értékelése • Események időbeni elhelyezése • Sorsfordító esey Páros munka mények • Véleményalkotás • Tankönyv B) 1956 • Gazdaság, gazdaságpolitika • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban dolgoznak. Összeírnak néhány dolgot, ami ellen a kor emberei tiltakozhattak, és kategorizálják őket. • Közös ellenőrzés. • Elolvassák az egyetemisták követeléseit, kategorizálják és konkretizálják őket. • Közös ellenőrzés. • Képelemzés • Önálló kérdések • Népesség, társa• Véleményalkotás y Páros munka • Tankönyv dalom C) Képek • Problémamegoldás • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párban dolgoznak. Egy festmény és két karikatúra szereplőit, mondanivalóját és a humor forrását azonosítják. • Közös ellenőrzés.

Gyakorló feladatok 1. A tanulók kitöltenek egy a korszak jellegére vonatkozó tesztet. 2. A tanulók a forrás és az atlasz segítségével válaszolnak a kérdésekre. 3. A tanulók a forrás segítségével válaszolnak a kérdésekre.

62

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A RÁKOSI-KORSZAK JELLEGE Időszalag A Rákosi-korszak kezdete: 1948: a két munkáspárt (Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt) egyesülése, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) létrejötte, de lehet kezdetnek venni az új, szocialista alkotmány elfogadását is (1949). A Rákosikorszak az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásával ért véget (1956. október 23.).

vallási statisztikája

oktatási rendszere

2. forrás

4. forrás

A Rákosi-korszak választási rendszere 1. forrás

igazságszolgáltatása

államszervezete

10. forrás

6. forrás

B) 1956 y Konkrét panaszok a Rákosi korszakban Egyéni megoldások (Pl. demokrácia: névleges választások, Rákosi egyeduralma, ÁVH működése, cenzúra stb., anyagi jólét: áruhiány, alacsony bérek, szegényes lakásviszonyok és öltözködés stb., nemzeti függetlenség: szovjet hadsereg jelenléte, Varsó Szerződés, KGST, idegen jelképek és ünnepek stb.) Az egyetemisták követelései 1956-ban Téma

Pont 1. 2.

demokrácia

4. 8. 10. 5.

anyagi jólét

6. 7.

nemzeti függetlenség

3. 9.

Intézkedés vagy jellegzetesség A párt vezetése elszakadt a néptől, nem ismerte a nép problémáit. Nagy Imre nem tudta reformjait véghezvinni, mert Rákosi elérte, hogy leváltották a miniszterelnökségről. Nem volt többpártrendszer, csak a kommunista pártra lehetett szavazni. Rákosiék koncepciós perekkel távolították el a hatalomból ellenfeleiket. Bárki ellen indulhatott ilyen per. Nem volt szabad sajtó, csak arról írtak a lapok, amit a párt engedélyezett. A fogyasztást gazdasági okokból alacsony szinten tartották, a tervek aránytalanok és irreálisak voltak. A dolgozók érdekeit nem védte senki az üzemekben, mert a szakszervezetek a pártnak nem mondtak ellent. A parasztokat nagyon megadóztatták („padláslesöprés”) és erőszakkal beléptették a termelőszövetkezetekbe. A szovjet hadsereg 1945 óta hazánkban tartózkodott, s erre 1955 után (amikor megszűnt Ausztria szovjet megszállása) már jogalapja sem volt. 1949-ben új címert vezettek be, amely idegen volt magyar történelmi hagyományoktól és a szovjet címerre hasonlított.

y Soroljátok fel, hogy mit akartak visszaállítani a forradalmárok a második világháború előtti korszakból, és mit nem! Visszaállítandó: többpártrendszer, független igazságszolgáltatás, sajtószabadság, az ország függetlensége. Vissza nem állítandó: teljes szabad verseny, magántulajdon az iparban, merev osztálytársadalom, nyílt szavazás. C) KÉPEK a) kép y Kik a rajz főszereplői, és hogyan ábrázolja őket a rajzoló? A kulák: túlzóan csúnya és kövér. Az eladó: elegáns, jóképű. y Mi a rajz mondanivalója? A kulák nem becsületes munkával gazdagodott meg, és csak luxusra költ. y Kiknek szól? A többi parasztnak, és az egész társadalomnak. Persze a kulákoknak is, megfélemlítésképpen. y Humoros lehetett-e, amikor készült? Indokold válaszod! Igen, bár aki tudta, hogy rosszindulatú túlzás, annak nem. Az eltúlzott kövérség és csúnyaság, ill. a kérdések és a rendelés ellentéte. y Humoros ma? Mitől? Ha nem ismerjük a történelmet, igen, ugyanazért, mint akkor. Ha ismerjük, akkor legfeljebb a kor propagandáján nevethetünk. b) kép y Kik a karikatúra főszereplői és hogyan ábrázolja őket a rajzoló? Rákosi: kopasz, ijedt és menekül. Sztálin szobra: monumentális, de összedől. y Mi a rajz mondanivalója? Sztálin halála után megdől a rendszere, és maga alá temeti Rákosit is. y Kiknek szól? Egyrészt figyelmeztetőül a Rákosi-rendszer működtetőinek és kiszolgálóinak, másrészt örömtelien az egész lakosságnak.

63

RE 14025

y Humoros lehetett-e, amikor készült? Indokold válaszod! Igen, hiszen addig nem szabadott viccelni a vezetőkkel. A rendszer jelképe, a szobor temeti maga alá a kiszolgálóját. y Humoros ma? Indokold válaszod! Igen, ugyanazért, hiszen valódi humorról van szó. c) kép y Kik a festmény főszereplői, és hogyan ábrázolja őket az alkotó? Rákosi: figyelmesen hallgat. A parasztok képviselői: megilletődötten magyaráznak. Mindenki elegáns. y Mi a mondanivalója? Rákosi bölcs vezérként meghallgatja a nép kívánságait és tanácsokat ad. y Kiknek szól? Mindenkinek, hogy láthassák, milyen remek vezetőjük van. y Humoros lehetett, amikor készült? Mitől? Nem humorosnak készült, hanem Rákosi dicsőítésére. y Humoros ma? Mitől? Igen, mert a túlzott dicsőítés azzá válik. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Mikor volt a Rákosi-korszak? b Hogyan változott a népesség száma a Rákosi-korszakban? b Milyen volt Magyarország nemzetiségi összetétele a Rákosi-korszakban? b Milyen volt a magyar társadalom szerkezete a Rákosi-korszakban? b Melyik volt a Rákosi-korszakban a legnagyobb létszámú társadalmi csoport? a Milyen volt a Rákosi-korszak iskolarendszere? a Melyik tulajdonforma volt a legjellemzőbb a Rákosi-korszakban? b Milyen volt a Rákosi-korszak gazdaságának szerkezete? a Milyen volt a Rákosi-korszak politikai berendezkedése? a Mi jellemezte a Rákosi-korszakban a választójogot? b Ki gyakorolta az államfői hatalmat a Rákosi-korszakban? a Mi volt Magyarország hivatalos neve a Rákosi-korszakban? b 2. feladat y Mit jelent Churchill beszédében a vasfüggöny kifejezés? Áthatolhatatlan határvonalat, ami két világrendszert választ el. y Melyik országok kerültek a „vasfüggönyön túlra”? Lengyelország, NDK (Német Demokratikus Köztársaság), Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Albánia. (Bár Churchill említi Belgrádot, Jugoszlávia valójában nem került a vasfüggöny mögé.) y Miért tekintik ezeket az országokat az oroszok a „háború gyümölcseinek”? Mert a németek legyőzése során ezeket a területeket a szovjet hadsereg megszállta. y Milyen „tanításaikat” akarják kiterjeszteni? A kommunizmust. y Milyen következményekkel járt ez a megszállt országokra nézve? Elvesztették függetlenségüket, és kommunista diktatúrák jöttek létre. y Milyen lehetett a viszony a háború után a nyugati és a keleti országok között? Feszült, bár nem volt konkrét katonai összetűzés, szinte semmilyen kapcsolat nem volt (hidegháború). 3. feladat y Szerinted miért nem kért kegyelmet Nagy Imre? Egyrészt tudta, hogy úgysem kapna, másrészt azzal elárulná a forradalmat, úgy állíthatnák be a kegyelemkérést, mintha megbánná „bűneit” és elismerné, hogy nem az igaz ügyért küzdött. y Miért válhatott egy kommunista politikus a forradalom jelképévé? Mert az ország miniszterelnökeként elfogadta a forradalom követeléseit, és megpróbálta Magyarországot független és demokratikus állammá tenni. y Mit fejez ki Nagy Gáspár verse? Nagy Imre törvénytelen kivégzése az egész Kádár-rendszert hiteltelenné teszi. A bűnt nem lehet eltussolni, az ki fog derülni, szembe kell nézni vele. Ez a rendszer bukását fogja jelenteni.

64

RE 14025

16. A Kádár- korszak és a rendszerváltás Tanórák és tevékenységek

Történelmi Szociális Jellemző Eszközök kompetenciák kompetenciák munkamódszer • Írásos források használata, értékelése, statisztika- és ábraelemzés • Szaknyelv A) A Kádár• Vitakészség • Események y Páros munka • Tankönyv időbeni elhelye• Problémamegoldás korszak jellege zése • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók az időegyenesen bejelölik a korszak kezdetét és végét jelző eseményeket. • A tanulók párban dolgoznak. Kiválasztják a korszakra vonatkozó forrásokat, és kategorizálják őket. • Közös ellenőrzés. A források segítségével jellemzik a korszakot. • Írásos források használata, értékelése • Események időbeni elhelyezése • Okok és követB) A rendszerkezmények y Páros munka • Véleményalkotás • Tankönyv • Sorsfordító eseváltás Magyarmények országon • Gazdaság, gazdaságpolitika • Népesség, társadalom • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párokban dolgoznak. Összeírnak néhány dolgot, ami ellen a kor emberei tiltakozhattak, és kategorizálják ezeket. • Közös ellenőrzés. • Elolvassák az ellenzék követeléseit, kategorizálják és konkretizálják őket. • Közös ellenőrzés. • Írásos források használata, értékelése C) A harmadik • Önálló kérdések • Véleményalkotás y Páros munka • Tankönyv • Népesség, társaMagyar Köztár• Problémamegoldás dalom saság kora • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • A tanár beszélgetést kezdeményez a mottóról. • A tanulók párban dolgoznak. Kiválasztják a korszakra vonatkozó forrásokat, és kategorizálják őket. • Közös ellenőrzés. A források segítségével jellemzik a korszakot. • A tanulók az Antall-kormány programja alapján válaszolnak a kérdésekre. • Közös ellenőrzés.

Gyakorló feladatok 1. 2. 3. 4.

A A A A

tanulók tanulók tanulók tanulók

kitöltenek egy a Kádár-korszak jellegére vonatkozó tesztet. kitöltik a harmadik Magyar Köztársaság korszakának jellegére vonatkozó tesztet. elolvasnak három viccet, azonosítják a szereplőket, föltárják a mondanivalót és a humor forrását. a források és az atlasz segítségével válaszolnak a kérdésekre.

65

RE 14025

MEGOLDÁSOK A) A KÁDÁR-KORSZAK JELLEGE Időszalag A Kádár-korszak 1956–1989 között tartott. Kezdetést az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése (1956. november), végét a rendszerváltás, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása jelentette (1989. október 23.).

nemzetiségi statisztikája 9. forrás

társadalmi szerkezete 1. forrás

A Kádár-korszak választási rendszere 2. forrás

igazságszolgáltatása

államszervezete

3. forrás

8. forrás

B) A RENDSZERVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON y Konkrét panaszok a Kádár-korszakban. Egyéni megoldások (Pl. demokrácia: névleges választások, Kádár egyeduralma, besúgók, cenzúra stb., anyagi jólét: alacsony bérek, lakáshiány, bizonyos termékekből áruhiány, rossz infrastrukturális ellátottság [pl. telefonhiány], a vállalkozások előtt sok adminisztratív akadály stb., nemzeti függetlenség: a szovjet hadsereg jelenléte, Varsó Szerződés, KGST, idegen jelképek és ünnepek stb.) Az ellenzék követelései 1989-ben Szám 1. 2. demokrácia

anyagi jólét

3. 7. 4. 5. 6. 8. 9.

nemzeti függetlenség

10. 11. 12.

Konkrét sérelem, panasz Csak egy párt működhet, és a választásokon a hatalom e párt jelöltjének biztosít előnyt. A rendőrség akadályozza az ellenzéki tevékenységet. A bíróságok nem függetlenek. A sajtót cenzúrázzák, az ellenzék hivatalos fórumokon nem kaphat hangot. Az oktatás a marxista ideológia alapján történik. A vallásgyakorlást nem nézik jó szemmel. A Munkásőrség a párt fegyveres testülete. Sok az adminisztratív korlátozás. A munkások nem érvényesíthetik hatékonyan gazdasági érdekeiket, kiszolgáltatottak. A pártelit kivételezett helyzetben van, kedvezményekben részesül. Az állami tulajdon elsődleges. A tervgazdaság nem tud igazodni a piaci változásokhoz. Kelet- és Közép-Európát erőszakkal tartják a szovjet érdekszférában. Magyarország sok kérdésben nem dönthet önállóan. Az ország a szovjet katonai tömb (Varsói Szerződés) tagja. Szovjet csapatok állomásoznak hazánk területén. A szomszédos országokban elnyomják a magyar kisebbséget, s ez ellen a szovjet tömb egysége miatt nem léphetünk föl. Sok történelmi kérdést (pl. az ország háborús szereplését, a magyar–szovjet kapcsolatokat, 1956 eseményeit) hamisan mutatnak be. Az ország címere nem tükrözi történelmi hagyományainkat. 56-ot ellenforradalomnak állítják be, az abban résztvevőket pedig bűnözőknek.

y Sorold föl, hogy mely követelések egyeznek meg az 56-os forradalom követeléseivel, és melyek újak! 56-os követelések: többpártrendszer, független igazságszolgáltatás, sajtószabadság, függetlenség, címer. Új követelések: sztrájkjog, közteherviselés, piacgazdaság, magyar kisebbség védelme, „Igazságot 1956-nak!” C) A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORA

vallási statisztikája 6. forrás

A harmadik Magyar Köztársaság korának társadalmi választási államfői jogköre szerkezete rendszere 2. forrás 4. forrás 9. forrás

államszervezete 7. forrás

Antall József kormányprogramjára vonatkozó kérdések y Miért akar az új kormány a „nép kormánya” lenni? Mert az eddigi, pártállami kormányok csak a nevükben voltak a nép kormányai (v. ö. népköztársaság). y Mit ért a „bizalmatlanság beidegződésein”? Az emberek alapvetően bizalmatlanok a hatalommal szemben, mert az eddig becsapta őket. y Melyik gazdasági modellt kívánja kiépíteni a kormány? a) vegyes gazdaság. y Mi mindent jelenthet az, hogy „az új kormány európai kormány lesz”? Magyarország csatlakozik az európai integrációhoz (EU). Magyarországon az európai típusú demokrácia és jóléti állam fog kiépülni. A kormány az európai értékek alapján fog működni stb. y Szerinted a beszédben említettek közül melyik alapelv megvalósítása volt a legnehezebb? Indokold válaszod! A második. A demokrácia, a piacgazdaság intézményrendszere kiépült és működik. A hatalom iránti bizalom azonban még mindig nem állt helyre.

66

RE 14025

A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat Mikor volt a Kádár-korszak? d Hogyan változott a népesség száma a Kádár-korszakban? d Milyen volt ekkor Magyarország nemzetiségi összetétele? b Milyen volt a magyar társadalom szerkezete? b Melyik volt a Kádár-korszakban a legnagyobb létszámú társadalmi csoport? c Milyen volt a korszak iskolarendszere? a Melyik tulajdonforma volt a legjellemzőbb? b Milyen volt a Kádár-korszak gazdaságának szerkezete? a Milyen volt a Kádár-korszak politikai berendezkedése? b Mi volt jellemző a választójogra a Kádár-korszakban? b Ki gyakorolta az államfői hatalmat a Kádár-korszakban? a Mi volt Magyarország hivatalos neve a Kádár-korszakban? b 2. feladat Mikor kezdődött a harmadik Magyar Köztársaság kora? a Hogyan változik a népesség száma napjainkban? a Milyen a mai Magyarország nemzetiségi összetétele? b Milyen a magyar társadalom szerkezete napjainkban? c Melyik jelenleg hazánkban a legnagyobb létszámú társadalmi csoport? c Mi jellemző az iskolarendszerünkre? c Melyik tulajdonforma a legjellemzőbb a ma hazánkban? a Milyen a mai magyar gazdaság szerkezete? b Milyen a mai Magyarország politikai berendezkedése? c Mi jellemző a választójogra a harmadik Magyar Köztársaságban? c Ki gyakorolja az államfői hatalmat az új alkotmányunk szerint? c Mi Magyarország hivatalos neve napjainkban? a 3. feladat a) vicc y Kik a vicc együgyű, illetve leleményes szereplői, és miért? Együgyű: Reagan és Brezsnyev, akik a saját ideológiáik (jólét hajszolása, ill. kommunizmus építése) rabjai. Leleményes: Kádár, aki gyakorlatiasan közelíti meg a problémát. y A Kádár-rendszer mely jellegzetességét figurázza ki a vicc? Azt, hogy a szovjet fennhatóság alatt a magyar politikusoknak mindig kedvezőtlen körülmények között kellett helytállniuk. Kádár legfőbb erénye, hogy „a lehető legtöbbet hozza ki” e rossz helyzetből (a szovjet uralom alatt mégis itt a legjobb az élet). Kádár a túlélő kisember típusa. b) vicc y Kik a vicc együgyű, illetve leleményes szereplői, és miért? Együgyű: látszatra a parasztmama, aki azt hiszi, hogy vége a kommunizmusnak, de valójában a fiatal vő, aki nem látja ezt. Leleményes: látszatra a vő, aki sokra vitte, de valójában a parasztmama, aki látja az ellentmondást a kommunista elvek és a kommunista elit jóléte között. y A Kádár-rendszer mely jellegzetességét figurázza ki a vicc? Azt, hogy a rendszer haszonélvezői jól éltek, és ez ellentétben állt a hatalom által hirdetett alapelvekkel (pl. mindenki egyenlő, mindenki számára azonosak az esélyek). c) vicc y Kik a vicc együgyű, illetve leleményes szereplői, és miért? Együgyű: a tanár, aki kirúgta a lusta diákot. Leleményes: a lusta diák, aki kolbászsütő lett. y A Kádár-rendszer mely jellegzetességét figurázza ki a vicc? Azt, hogy az értelmiség nem keres jobban, mint a munkások, azaz nem feltétlenül érdemes sokat tanulni. De azt is, hogy a rendszer engedi a piacgazdaság néhány formáját, és ott lehet igazán jól keresni. 4. feladat y Bizonyítsd be magyar példákkal, hogy helyes Jelcin gondolatmenete a szovjet birodalomról! Magyarországon is tervgazdaság volt, ráadásul a KGST részeként még nemzetközi szinten is tervezték a termelést. A szovjet rendszertől lényeges dolgokban nem lehetett eltérni, ezt 1956 bizonyította. y Mik voltak a szovjet ipar legfontosabb termékei? Hadiipari termékek, ill. az ezekhez szükséges fémipari termékek. y Mi okozta végül a Szovjetunió bukását? Az, hogy nem bírta a fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal. y Mi lett a bukás következménye Magyarországra és Közép-Európára nézve? A szovjet csapatok kivonásával ez a térség független lehetett. y Milyen államok jöttek létre a széthullott Szovjetunió helyén? Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán

Társadalomismeret a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyama számára. Tanári kézikönyv

Recommend Documents