Társadalombiztosítási konferencia 2017. január 24. SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT! Előadó: Lakiné Szkiba Judit
Biztosított:
a)
b)
c) d) e) f)
Biztosítottak köre
a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g)
a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt), társadalmi megbízatású polgármester amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az említett összeget.
h) i)
j)
k)
az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy, az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy.
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.
A biztosítás nem terjed ki: a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
c) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; Ettől eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és ez a körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. EZ A MENTESSÉG 2017. január 1-től MEGSZŰNT!!!!! Ez a szabály olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn, illetve aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.
c) az európai parlamenti képviselőre; d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra. e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre, azaz a külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben adókötelezettségét Magyarországon teljesíti.
Szünetel a biztosítás: a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha aa) a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, b) az igazolatlan távollét időtartama alatt, c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt, d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt, g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, i) az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. január 1-től Havibér Ft/hó
Hetibér Ft/hét
Napibér Ft/nap
Órabér Ft/óra
Minimálbér 430/2016. (XII. 15.) Korm.r. 2. § (1) bek. a) pontja
127.500
29.310
5.870
733
Garantált bérminimum* 430/2016. (XII. 15.) Korm.r. 2. § (2) bek. a) pontja
161.000
37.020
7.410
926
A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg
Társadalombiztosítási közterhek mértékei 1. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék fizetési kötelezettsége [1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19. § (2)-(3) bekezdése
Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
2017-BEN NEM VÁLTOZOTT
Mindösszesen
10 % Természetbeni egészségbiztosítási járulék
4%
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
3%
Munkaerő-piaci járulék
1,5 %
összesen
8,5 %
18,5 %
2. Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459. § 2017-BEN VÁLTOZOTT Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5) bekezdés 2017-BEN VÁLTOZOTT
Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4. § (1)-(2) bekezdés 2017-ben NEM VÁLTOZOTT
Kifizetők a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ában meghatározott alap után, illetve a kifizetőnek nem minősülő vállalkozók, őstermelők a tv. 456-458. §ában meghatározott alap után fizetik, mértéke: 27% - 22 % (a tv. szerinti adókedvezményekkel csökkenthető) A 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján A tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2017-ben 1.147.500 forint/fő/év. 2016-ban: 964.500 forint/fő/év Alapja megegyezik a szociális hozzájárulás alapjával Mértéke: az adóalap 1,5 %-a (a tv. szerinti kedvezményekkel csökkenthető)
Egészségügyi szolgáltatási járulék Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, és tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. 2017-BEN VÁLTOZOTT
7.050 forint/hó (235 forint/nap)
7110 forint/hó (237 forint/nap)
Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények 2017 A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Bruttó munkabér, de maximum 100 ezer forint 11 %-a
A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény (az állami foglalkoztatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető)
Bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 11%
megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény
a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 22%
A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló Bruttó munkabér, de maximum 100 ezer forint 22%-a a foglalkoztatás első két évében
A feltétellel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló Bruttó munkabér, de maximum 100 ezer forint 11 %-a
Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények 2017
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 %-a a foglalkoztatás 1-2. évében
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 %-a a foglalkoztatás 3. évében
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 1-2 gyermek
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 %-a a foglalkoztatás 1-2. évében
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 %-a a foglalkoztatás 3. évében
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény ha a foglalkoztatott a a) Cst. szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben vagy GYES-ben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 %-a a foglalkoztatás 1-3. évében
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 %-a a foglalkoztatás 4-5. évében
Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények 2017 A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 %-a a foglalkoztatás 12. évében
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 %-a a foglalkoztatás 3. évében
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő bruttó munkabére, de maximum 500 ezer forint 22%-a
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt bruttó munkabére, de maximum 200 ezer forint 11 %-a
A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint 11 %-a
EHO NEM VÁLTOZOTT 14% A magánszemély fizeti az adóévben megszerzett a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg Után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
VÁLTOZOTT 2017-BEN
27% - 22%
A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély fizeti az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. Ezek után a jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 1,18szorosa után kell megfizetni az EHO-t (a korábbi 1,19-szeres szorzó helyett).
Egyéni EHO-bevallás - Átalányadózó mg-i kistermelő - Tételes ktsg.-elszámolást választó őstermelő
15% - 14% 15% - 14%
- Nem kell a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek EHO-t fizetni (a 20 %-os EHO beépül a tételes átalányadóba)
Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA 1.
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
2.
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A főállású kisadózó után magasabb összegű (havi 75 ezer forint) tételes adó fizetése választható. a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
3.
4.
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81.300 forint 90 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 150 000 forint. (Az emelés a szochó csökkenés kompenzálására történt!!!)
EVA • Evás egyéni vállalkozó továbbra is a szakképzett minimálbér (2017-ben 161.000 forint) után kell járulékokat fizetnie. Változás, hogy ha magasabb összegű járulékfizetésről nyilatkozik, azt a tárgyév első járulékbevallásában teheti meg. Korábban ezt december 20-ig kellett nyilatkozni a következő évre. • Ha az egyéni vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységűvé, akkor kell nyilatkoznia, hogyha egyben társas vállalkozó is.
Nyugdíj Változások: • Méltányosság: kivételes nyugdíjemelés 75 ezer forintról 85 ezer forintra nő • Honvédelmi egészségkárosodási ellátást csak akkor kell az alapnál figyelembe venni, ha az kedvezőbb • A főállású kisadózó alapja 90 ezer és 150 ezer forintra változik • A 216. évi nyugdíj melletti munkavégzés alapján a nyugdíj 0,5 %-os emelése hivatalból történik 2017. október 31-ig. Akik a korábbi években nem igényelték az emelést, azoknak szintén hivatalból 2017. június 30-ig elvégzik az emelést. 2007-2010. --- 365 nap 2010. után --- a tényleges napok alapján • Szolgálati idő: a rendvédelmi szervek egészségkárosodási járadék folyósításának ideje • Az együtt folyósított ellátások felső határa 87. 720 forint.
Szervezeti változások • OEP elnevezése – 2017. január 1-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) • Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos kérelmek elbírálása átkerül a kormányhivataloktól a járási hivatalokhoz, amelyek megyei illetékességgel eljáró hivatalokká válnak. • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság látja el az OEP pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatait.
