Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. 2. prioritás. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. Akcióterv

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2. prioritás

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Akcióterv 2007-2008.

2007. május 25.

1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Prioritás rövid tartalma (max. 3 mondat) A prioritás keretében az ellátórendszer infrastruktúrájának hatékonyságát olyan fejlesztésekkel javítjuk, amelyek egyidejűleg szolgálják a lakosság-közeli és kórházon kívüli ellátások fejlesztését, valamint a fekvőbeteg-szakellátásban a progresszív ellátás szerint megvalósítandó erőforrás koncentrációt. A struktúraváltással összefüggésben az aktív fekvőbeteg intézeti körben számos intézményi fúzióra, szervezeti összevonásra, valamint egyes intézmények esetében profilváltásra kerül sor, egységesen felépülő regionális rendszert alakítva ki. A fejlesztés kiterjed továbbá a sürgősségi ellátás, a perinatális intenzív centrumok informatikai és a sürgősségi centrumok (SO1) valamint a mentés, a regionális vérellátó központok, a szív és érrendszeri betegségek komplex ellátásának, illetve az egészségpólusokban az egyetemek és a kiemelt csúcsintézmények fejlesztésére. A prioritási tengely keretében korszerű elektronikus kommunikációt biztosító intézményközi információrendszerek és telemedicinális rendszerek kerülnek kialakításra, melyek a digitális technológián alapuló terápiás és diagnosztikai eszközök beszerzésével együtt lehetővé teszik a progresszív betegellátási szinteken a szolgáltatások minőségének javulását, hatékony infokommunikációt és az erőforrások koncentrációját.

1.2. A prioritások célkitűzései

Prioritás neve, száma

Indikátor megnevezése

%

TIOP 2. Egészségügyi Infrastruktúra fejlesztése

Mentéshez szükséges feltételek kiépülésével a mentés által 15 percen belül elérhető lakosság arányának növekedése létrehozott kistérségi járóbeteg szakellátó központok (R2) száma

Db

1

Indikátor mértékegysége

Célértékek 1 Kiinduló érték 79,8%

2010

2015

90%

90%.

10

23

Kumulált érték

2

kialakított emeltszintű járóbeteg szakellátó központok (R1) száma

Db

E-recept aránya

%

E-kórlap arányána

%

3

8

0

5%

10%

0

3.5%

7%

Digitalizált képalkotás aránya

70 % (2013)

1.3. A prioritások ütemezése – kötelezettségvállalás Prioritás neve, száma


Indikatív forrásallokáció (mrd Ft) 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Összesen

40,5

69,0

63,1

52,5

39,4

0

0

0

0

264,5

1.4. A prioritások ütemezése – kifizetés Prioritás neve, száma


Indikatív forrásallokáció (mrd Ft) 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Összesen

0

20,0

35,5

54,0

30,1

59,5

36,4

29,0

0

264,5

3

2. A támogatási konstrukció bemutatása 2.1.

Sorszám

A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2007-2008)

Konstrukció neve

Alkalmazott eljárás

Támogat ás formája

Támogat ás kerete (millió Ft)

Kedvezményezettek köre

Támogat ás minmax összege (millió Ft) 500 – 1 500

Támo gatás mérté ke (%)

Támoga tott projekt ek száma

100 %

23

1.

Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése

Nyílt , pályázat

Vissza nem térítendő

25 000

Azok a kistérségi többcélú vagy intézmény fenntartói társulások, illetve a fenntartók közös szervezetei, melyek területén a pályázat beadásának időpontjában nem működik közfinanszírozott járóbeteg rendelőintézet, illetve előzetes befogadással bíró ilyen irányú fejlesztés nem folyik.

2.

Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatáso k fejlesztése

Nyílt pályázat


6 400

300 – 800

100 %

8

3.

Sürgősségi ellátás fejlesztése SO1 (és ezen belül gyermek sürgősségi), SO2, PIC, Sürgősségi ellátás fejlesztésementés, légimentés Struktúravált oztatást támogató infrastruktúr afejlesztés a fekvőbetegszakellátásba n

Kétfordulós pályázat


10 000

Azon eü-i szolgáltatók fenntartói, illetve az ellátási terület lakosság szakellátásra kötelezetteinek intézmény fenntartói társulása vagy egyéb közös szervezete, akik 2006. december 31-én aktív fekvőbeteg szakellátásra több alapszakmában érvényes működési engedéllyel és OEP szerződéssel rendelkeztek, és 2007. április 1-ét követően nem rendelkeznek közfinanszírozott aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással, vagy csak 1 szakmára kiterjedő, max. 20 ágy aktív kapacitása van, valamint a településen nem működik más közfinanszírozott területi vagy kiemelt kórház. Érvényes működési engedéllyel és OEP szerződéssel és/vagy előzetes OEP befogadási nyilatkozattal bíró állami, önkormányzati egészségügyi szolgáltatók

250 – 1 350

90 %

14 (2007) 11 (2008)

Kiemelt projekt


5 000

Országos Mentőszolgálat

5 000

100 %

1 (2007) 0 (2008)

kétfordulós pályázat


20 000

A 2006. évi CXXXII. Törvény 1. számú melléklete alapján kiemelt és területi kórházak

250 – 1 500

85 %

0 (2007) 10-50 (2008)

4.

5.

4

6.

Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása



7 000

Állami, önkormányzati egészségügyi szolgáltatók

250– 2 500

90 %

0 (2007) 6 (2008)

7.

Infrastruktúr a-fejlesztés az egészségpólu sokban 2 Intézményen belüli betegazonosí tási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek Elektronikus Közhiteles Nyilvántartás ok és Ágazati Portál Mentésirányít ási rendszer

Kétfordulós pályázat Vagy kiemelt projekt


90 000

8 000-12 000

90 %

0 (2007) 3-6 (2008)

egyfordulós pályázat


1500

Az egyetemek és régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórházak Közfinanszírozott tevékenységet végző egészségügyi szakellátó intézmények

60- 360

70-90 %

0 (2007) 70-80 (2008)



1000

Egészségügyi Minisztérium háttérintézményei

100-300

90 %

4 (2007) 1 (2008)

kiemelt projekt


4100


4 100

100 %

1 (2007) 0 (2008)

8.

9.

10.

2

A konstrukció a TÁMOP 5.2.6. (Megvalósíthatósági tervek minőségbiztosítása a tervezett jelentős beruházásoknál, épület-, gép-, műszer- és energiakataszter) konstrukcióhoz kapcsolódik, melynek célja a TIOP-ban megvalósuló egészségügyi beruházások előkészítése, megalapozása. 5

2.2. Sorszám

A támogatási konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága3 röviden Konstrukció neve

Indokoltság

1.

Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása

Az egészségügyi ellátórendszer struktúrája nagymértékben kórházcentrikus, amely jelentősen és sok esetben indokolatlanul növeli meg a betegellátás idejét és költségeit. Ugyanakkor a kórházak koncentrált elhelyezkedése miatt hozzáférési gátat is jelent az ellátások kórházban történő igénybevétele, ami sok esetben oda vezet, hogy a betegek csak komoly panaszok esetén, esetlegesen súlyosabb állapotban vagy szövődményekkel fordulnak csak orvoshoz. Magyarország egyes térségeiben a fekvőbeteg-szakellátásokon kívüli járóbeteg-szakellátások, alapellátások és lakosság közeli ellátások tekintetében a területi lefedettség nem megfelelő, illetve ellátatlan területek vannak. E kedvezőtlen helyzet az ott élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőségét, valamint az élet és foglalkoztatási esélyeit nagymértékben rontja. A konstrukció keretében létrehozott fejlesztések hozzájárulnak a területi kiegyenlítődéshez, az ellátórendszer hozzáférhetőségének és igazságosságának javításához. Ugyanakkor a létrejövő szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások kiváltanak drágább ellátásokat, illetve a hozzáférés javítása útján biztosított korai ellátásokkal javítják a betegek gyógyulási esélyeit. A konstrukció keretében megvalósított fejlesztések nem csak az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát és minőségét javítják, hanem a létrehozandó intézmények hozzájárulnak a kistérségek vonzerejéhez, lakosságmegtartó képességéhez, és munkahelyeket is teremtenek, mindezzel nő az adott kistréségek versenyképessége.

2.

Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése

Azoknál az intézményeknél, ahol a jelenlegi átstrukturálással (2006. évi CXXXII. az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló tv alapján) megszűnt vagy egy szakmára korlátozódott az aktív fekvőbeteg szakellátás az átmenet megfelelő kezelése rendkívül fontos elvárás a megfelelő minőségű szolgáltatásokhoz való egyenletes hozzáférés biztosításának tekintetében. Ezen intézmények státuszának rendezése, működésük stabilitásának megőrzése az egészségügyi betegellátás szempontjából kiemelkedően fontos, mivel szerves részét képezik az adott területen élő lakosság ellátórendszerének, és a biztonságos betegutaknak. Ezen felül az adott intézmények az érintett települések, térségek versenyképességének, népességmegtartó képességének megőrzésében, valamint az intézményekben dolgozó diplomások és nővérek területi betegellátásban betöltött szerepének tekintetében is jelentős erőforrást képviselnek. A helyi társadalom szempontjából nem elhanyagolható tény, hogy ezek az intézmények a helyi infrastruktúra részét képezik, mely a foglalkoztatás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezeknek az intézményeknek azért kell sürgősen, az elsők között fejlődési lehetőséget biztosítani, mert az ellátórendszerben a nagy mértékű strukturális átalakítás során az eddig indokolatlanul túlméretezett aktív fekvő beteg ellátásban ellátott betegeket ezután a járóbeteg szakellátás keretében kell ellátni. Mindezek mellett ezzel elkerülhető az eddig ott dolgozó orvosok, nővérek elvándorlása, a szakmaiság kiürülése is.

3.

Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 (és ezen belül gyermek sürgősségi), SO2, PIC,

A definitív ellátás helyére kerülés folyamatában a beteg állapotának stabilizálására, lehetőség szerinti javítására, illetve a másodlagos károsodások kivédésére kell törekedni. Ez az elv a mai sürgősségi ellátórendszerben különböző okok miatt nem tud érvényesülni teljes mértékben. A rövid időn belül nyújtható megfelelő és definitív ellátás maradéktalan biztosítását jelenleg a rendszer nem tudja biztosítani, mivel jellemzően több bemeneti kapun keresztül történik a betegellátás,

3

Kiemelt projektek esetében alkalmazandó, a projekt költségvetésének alátámasztottságát is meg kell jeleníteni

6

multidiszciplináris team rendelkezésre állása nélkül. Továbbá a sürgősségi ellátórendszer nem harmonizált és a diagnosztikai és terápiás orvostechnikai eszközök, műszerek, a betegszállító eszközök korszerűtlen, (62%-uk "0"-ra leírt), valamint hiányoznak az egységes szakmai irányelvek és az ezek bázisán leírható protokollok. Valamennyi sürgősségi ellátásban résztvevő szolgáltatóra jellemző, hogy információtechnológiai eszközei korszerűtlenek, melyek jelentősen gátolják a szolgáltatók közötti kommunikációt, a gyógyítás terén a digitális technológia alkalmazását, a diszpécserszolgálat biztonságos működését, valamint az adat és információközlést. A PIC-ek tekintetében a hatékony ellátást és kutatótevékenységet hátráltatja az informatikai háttér hiánya, ez jelenleg komoly gátat szab a gyógykezelések fejlődésének. A jelenlegi sürgősségi ellátórendszerben, ahol a sürgősségi ellátás szakmai elemei nincsenek biztosítva, illetve nem megfelelő időben és nem megfelelő helyen történik a betegek ellátása akár 40%-kal is magasabb lehet a halálos végkimenet a statisztikák szerint. A konstrukció a progresszivitás figyelembe vételével folyamatosan a nap 24 órájában egyenlő hozzáférésű, jól szervezett, korszerű eszközökkel bíró megfelelő kapacitású, költség-hatékony és integrált rendszer kialakítását kívánja megvalósítani, melyben az ellátások egységes szakmai alapelveken és színvonalon, magas szintű koordinációval valósulnak meg. Továbbá a PIC IT fejlesztés a korszerű feltételek mellett megalapozza az ellátás minőségbeli fejlődését, kutató tevékenységek végzését. 4.

Sürgősségi ellátás fejlesztése- mentés, légimentés

5.

Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbetegszakellátásban

A sürgősségi betegellátás területén az esélyegyenlőség és az egyenletes hozzáférhetőség, valamint a folyamatosan, helytől és időtől független magas szakmai színvonalú ellátás biztosítása alapvető követelmény. Jelenleg ez az elvárás teljes mértékben nem tud érvényesülni, mivel a mentőállomások száma, elhelyezkedése és a rendelkezésre álló mentőgépjárművek elégtelen száma és összetétele, valamint a korszerűtlen mentésirányítási rendszer mellett csak 79.8%-ban biztosított a 15 perces kiérkezés. A települések 37%-a, a lakosság 13%-a nem érhető el fizikailag sem 15 percen belül. A meglévő állomások műszaki állapotuk, építészeti konstrukciójuk miatt 22 %-ban nem felelnek meg a jelenlegi szakmai követelményeknek, 6 %-ban átépítésre, bővítésre szorulnak, illetve 36 %-a felújítandó. A nemzetközi összehasonlítások alapján a szükséges esetkocsik száma csak 58.5%-ban, míg a rohamkocsik száma 85 %-ban biztosított. A légi mentőhálózat nem teljes, a Dél-alföldi Régió légi mentés szempontjából lefedetlen. A betegellátás magas szakmai színvonalának megvalósulását gátolja, hogy a rendelkezésére álló mentéstechnikai felszerelések jelentős részben elavultak (átlagéletkoruk 62%-ban 10 éves vagy azt meghaladó), korszerűtlenek. Egyes eszközcsoportok tekintetében jelentős hiányok mutatkoznak (pl.: félautomata defibrillátor-AED: 78%; lapáthordágy: 80%, pulzoxyméter: 90% a hiány). Továbbá a munkavédelemmunkabiztonság területén is hiányosságok tapasztalhatók (védőruházat illetve védőfelszerelés). Az egészségügyi ellátórendszer jelen állapotában nem képes megfelelő módon ellátni az emberek munkaerő-piaci részvételéhez és teljes értékű életéhez szükséges egészségi állapot fenntartását biztosító szolgáltatásokat. Az egészségügyi infrastruktúrába történő elégtelen mértékű vagy rossz struktúrájú beruházás és megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya, valamint a szolgáltatások területi eloszlásának elégtelensége nehezíti a szolgáltatásokhoz időben történő hozzáférést, másfelől súlyos gátja a gazdasági, technológiai fejlődés és a társadalmi változások következtében keletkezett újszerű minőségi és mennyiségi szükségletek kielégítésének. Az ellátórendszer a reform során nagy mértékű strukturális átalakításon ment át, melynek keretében törvényi úton csökkentésre került az aktív fekvő beteg ellátás túlméretezett kapacitása, illetve racionalizálásra került a krónikus ellátás. Továbbá az átalakítás során kijelölésre kerültek azok a kiemelt kórházak, melyek 50 percnyi elérhetőséggel biztosítani tudják a nagy költség és eszköz igényű kiemelt ellátásokat a lakosság 95%-ának

7

részére a jogszabályban meghatározott hozzáférési standardoknak megfelelően. Ugyanakkor a kijelölt intézmények infrastrukturális lehetőségei nem mindig elégségesek szakmai feladataik ellátásához, ezért a fekvőbeteg ellátás kétszintű (kiemelt és területi) működésének megvalósításához elengedhetetlen fejlesztésük annak érdekében, hogy épületeik, eszközparkjuk alkalmas legyen a feladatok ellátásra. A kórházi épületek átlagéletkora 66 év, jellemzően pavilonrendszerűek, mely nem teszi lehetővé a gazdaságos üzemeltetést, és nem alkalmasak a korszerű technológiák befogadására. Régiónként, intézményenként, sőt intézményen belül is rendkívül egyenlőtlen az eszközellátottság. Az összes tárgyi eszköz átlagos életkora 10-11 év, a beszerzett új műszerek aránya csökkent (2003-ban 5,2 %, 2004-ben 3,1%). A korszerűtlen, idős műszerpark gyakran szakmai „kompromisszumok” megkötésére kényszeríti az egészségügyi szakembereket, és a beavatkozások esetleges szövődményei, a diagnosztikai hibák többletköltséget generálnak. Forráshiány miatt általában csak állagmegóvás történt, amelynek következtében indokolt a felújítás, rekonstrukció. A betegellátásnak mennyiségi és minőségi biztosítása érdekében a kórházakhoz kapcsolódó működő járóbeteg szakellátás területén szükségessé válhat bizonyos infrastruktúrafejlesztés, a betegek költséghatékonyabb definitív ellátásnak biztosítása érdekében. 6.


7.

Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban

A daganatos megbetegedések egyre nagyobb betegségterhet jelentenek, mivel a legtöbb életév- és életminőség veszteséget okozzák, illetve olyan életkorban jelentkeznek, amikor a beteg a társadalom számára még „új érték termelő”. Ezért e terület fejlesztése kiemelt fontosságú a társadalom és az egyén szempontjából. Jelenleg az onkológiai kapacitások és azok megoszlása, kihasználtsága és rendszere nem megfelelően kialakított, valamint az ellátások komplexitása és szakmai színvonala terén is hiányok tapasztalhatók, ezért a szolgáltatók nem képesek az egyenlő hozzáférésű és megfelelő időben és módon nyújtott azonos színvonalú ellátást biztosítani. A definitív ellátás csak kis mértékben biztosított, mivel a szolgáltatók egymástól elszigetelt, sokszor szervezeti és szakmai kapcsolat nélkül működnek onkológiai teamek nélkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ellátásban résztvevő intézmények eltérő személyi és tárgyi feltételei, valamint szakmai felkészültsége egyenetlenséget eredményez. A patológiai és képalkotó diagnosztika korszerűtlen, hozzáférhetősége teljes, vagy részleges, a kezelések eltérő protokollok szerint folynak, illetve a sugárterápiás eszközpark hiányosságai és a rekonstrukciós műtétek korlátozott hozzáférhetősége, a fájdalomambulanciák kis száma hátráltatja a gyógykezelések színvonalának és az életesélyek növekedését. Az épületek jelentős része 35-50%-a rekonstrukcióra, felújításra szorul, valamint a gyógyítási és terápiás eszközök 68%-uk "0"-ra leírtak, átlagéletkoruk magas (legalább 12-17év), illetve az információtechnológiai eszközállomány korszerűtlenségénél, vagy hiányánál fogva alkalmatlan az intézményközi kommunikációra, a digitális technológiával készített eredmények továbbításra, adat és információközlésre mind az egészségügy szereplői, mind a lakosság számára. A progresszív betegellátás magas szintjét képviselő ellátásokhoz való hozzáférést nagymértékben gátolja, hogy az adott egészségügyi intézmények (Az egyetemek és régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórházak) általában több telephelyen működnek, épületeik szétszórt pavilonrendszerűek, jelentős mértékben elavultak, korszerűtlenek, ezért sok esetben gátolják a korszerű technikák befogadását, korszerű rendszerek és munkafeltételek kialakítását. Továbbá a magas színvonalú ellátást jelentősen hátráltatja a nagy arányban amortizálódott és/vagy korszerűtlen diagnosztikai és gyógyítási eszközök jelenléte, vagy modern és hatásos technikák, speciális eszközök hiánya, melyek várólisták kialakulását, gyógyulási idő és az életesély kockázatának növekedését eredményezik. A progresszivitás magas ellátási szintjén, ezen intézményeknek az általánosan végzett tevékenységekhez képest, olyan speciális illetve erőforrás koncentrációt igénylő szolgáltatásokat kell

8

nyújtani, melyek költség-hatékonyan és eredményesen csak koncentráltan végezhetők el, mert drága technikai feltételeket és magas szintű szakmai felkészültséget logisztikát, koordinációt és tervezést igényelnek. A technikai fejlődés és az általa generált új munkamegosztásból adódó feladatok és igények folyamatos növekedése, a hozzárendelt struktúra fokozatos elavulása, valamint a csekély mértékű forrásokból történő esetleges fejlesztések eddig nem tették lehetővé az egyes betegségek széles vertikumát magába foglaló korszerű, integrált rendszerek kiépítését és működtetését. 8.

Intézményen belüli betegazonosítási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek

A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató intézmények 2007. április 1-jétől az egészségbiztosító adatbázisában ellenőrizni kötelesek az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot. Továbbá az EU tagállamok részéről elvárásként fogalmazódott meg hogy 2008. január 1-jétől egységes formában és tartalommal kötelesek kiállítani és elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ez azt jelenti, hogy minden egészségügyi szolgáltatónak képessé kell válnia egyrészt a hazai betegek jogviszonyának ellenőrzésére, másrészt az EU tagállamokból érkező betegek - kártyáikon keresztül történő - azonosítására. Az egészségügyi szolgáltató intézmények informatikai megoldásai jelenlegi formájukban nem, vagy csak részben alkalmasak a fenti feladatok ellátására. A járóbeteg-intézményekben sok esetben hiányoznak – vagy nem integráltan működnek -, a betegeket tájékoztató és irányító rendszerek illetve az intézmények egy része egyáltalán nem, vagy csak részfeladatok ellátására alkalmas ügyviteli és üzletviteli rendszereket alkalmaznak. A konstrukció keretében létrehozott fejlesztések révén lehetővé válik, hogy a kedvezményezett intézmények eleget tudjanak tenni úgy a hazai, mint az EU-ból érkező betegekre vonatkozó azonosítási kötelezettségeiknek, illetve az ügyviteli és üzletviteli rendszerek bevezetésével hatékony eszközt kapnak gazdálkodásuk, működési folyamataik menedzseléséhez.

9.

Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál

Az egészségügy területén komoly problémát jelent, hogy egy-egy adat fontos információi különböző szervezeteknél keletkeznek, és ezek nem alkotnak egységes rendszert. Így jelenlegi rendszerünk nem képes megfelelni az informatikai rendszerekkel kapcsolatos azon alapelvárásnak, miszerint az ágazati törzsadatok egységes rendszerét biztosítani szükséges. Az adatok feldaraboltsága, területi elkülönültsége a hivatalok által nyújtott szolgáltatások színvonalának rovására megy, illetve gátolhatja saját felügyeleti, ellenőrzési tevékenységeink működésének hatékonyságát is. A digitális aláírás ágazaton belüli alkalmazásának hiánya gátolja az intézmények közötti hiteles információcserét. A fejlesztés keretében kialakításra kerülő központi közhiteles adatállományok nagy előrelépést jelentenek, mivel már önmagában megoldanak több jelenleg létező problémát: meghatározásra kerülnek a fogalmak, kijelölésre kerülnek a közhitelességet biztosító szervezetek, elkészülnek az integrált adatmodellek, szabályozott feladatok és jogosultságok mellett mindenki ugyanazt a logikai adatállományt használhatja. Az egységes adatkezelési alapelvek betartása között a személyes adatok maximális védelmét és az adatok, információk nyilvános közzétételét is szabályozott keretek között könnyebb biztosítani. A digitális aláírás alkalmazásával a fő akadály hárul el mindennemű elektronikus adatcsere útjából. A felhasználók komfort érzete nagyságrendekkel javul az ágazati portálon naprakészen rendszerezetten, strukturált formában megjelenő adatok, információk elérésével.

10.

Mentésirányítási rendszer

A sürgősségi betegellátás területén az esélyegyenlőség megvalósulása az egyenletes hozzáférhetőségen és a folyamatosan, helytől és időtől független magas szakmai színvonalon keresztül alapvető követelmény. Az OMSZ informatikai rendszere elavult, továbbá hiányos és heterogén is. Így nemcsak az e-társadalom kihívásainak nem tudunk megfelelni, hanem az elavult és elkülönült rendszerek integrált működtetésére sincs lehetőség. A

9

rendszerek közti kommunikáció hiányában nem rendelkezünk valid, kontrolling funkciót is betöltő információkkal, nem lehetséges a racionális erőforrás hozzárendelés megvalósítása, így nem valósul meg a hatékony és gyorsan reagáló szervezeti működés. Korszerű informatikai infrastruktúra hiányában nem lehetséges a kellően következetes mentésirányítói tevékenységet eredményező, térinformatikai támogatással bíró, nagy találati valószínűséget biztosító mentésirányítási rendszer megvalósítása. Végeredményben a meglévő mentési kapacitásunk optimális kihasználhatóságának hiányában a betegellátás biztonsága sérülhet.

2.3. Sorszám 1.

Támogatható tevékenységek köre Konstrukció neve


Támogatható tevékenységek •

új épület építése, meglévő épület átépítése minimum feltételeknek megfelelő méretben és minőségben (támogatható m2 max. 1500)

•

meglévő épület korszerűsítés

•

A szakmai programnak megfelelő új orvos-technológiai gépműszerek, valamint a szükséges berendezés beszerzése szakmai minimumfeltételeknek megfelelően (diagnosztikai /digitális képalkotó diagnosztikai, kivéve CT, MRI, PET/), és szűrőberendezések, laboratóriumi, terápiás (pl. egynapos ellátás eszközei), rehabilitációs, ápolási eszközök, berendezések, bútorzat

•

Informatikai rendszer kiépítése és eszközfejlesztés: intézményi integrált informatikai rendszer, olyan módon, hogy a HEFOP 4.4. keretében megvalósult intézményközi információrendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas legyen (olyan járóbeteg szoftver választása, melyhez a 4.4. illesztés készen van, vagy a fejlesztő vállalja az illesztés megvalósítását), a telemedicinához szükséges digitális technológia, info-kommunikációs és diszpécserszolgálat eszközei, HEFOP 4.4 megvalósításában érdekelt régiókban lévő fejlesztéseknél a megvalósult intézményközi hálózatra való csatlakozás, otthoni monitorozás, jelzőrendszer fogadása, VOIP (IP alapú telefónia)

átépítése

esetén

gépészeti

és

energetikai

Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók! 2.


•

új épület építése, meglévő épület átépítése minimum feltételeknek megfelelő méretben és minőségben (támogatható m2 max. 3500)

•

meglévő épület korszerűsítés

•

A szakmai programnak megfelelő új orvos-technológiai gépműszerek beszerzése, a szakmai minimum követelményeknek megfelelően: diagnosztikai (digitális képalkotó diagnosztikai (kivéve CT, MRI, PET) és szűrőberendezések, laboratóriumi), terápiás (pl. egynapos ellátás eszközei), rehabilitációs, ápolási eszközök, berendezések, bútorzat

•

Informatikai rendszer kiépítése és eszközfejlesztés: intézményi integrált informatikai rendszer, olyan módon, hogy a HEFOP 4.4. keretében megvalósult intézményközi információrendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas legyen (olyan járóbeteg szoftver választása, melyhez a 4.4. illesztés készen van, vagy a fejlesztő vállalja az illesztés megvalósítását), a telemedicinához szükséges digitális technológia, info-kommunikációs és diszpécserszolgálat eszközei, HEFOP 4.4 megvalósításában érdekelt régiókban lévő fejlesztéseknél a megvalósult intézményközi hálózatra való csatlakozás, otthoni monitorozás, jelzőrendszer fogadása, VOIP (IP alapú telefónia)

átépítése

esetén

gépészeti

és

energetikai

10

Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók! 3.


• •

Épületrész rekonstrukciója, felújítása, bővítése Elsősorban a minimum feltételeknek való megfelelés érdekében történő gép-műszer csere, illetve hiánypótlások valamint korszerű technológiák biztosítása a diagnosztika terén. Eszköz nemek: CT csere, amennyiben a szolgáltatás nincs kiszervezve, hordozható EKG, defibrillátor, mobil UH, transzport lélegeztető, ideiglenes pacemaker, vérgázanalizátor, mini doppler, infúziós pumpa, perfúzor, pulzoximeter, vérmelegítő, betegellenőrző monitor, reanimációs készlet, conicotómiás készlet, transzport szívókészülék, bronhoscop, gastroscop, sürgősségi kocsi, JET lélegeztetőgép • Info-kommunikációs rendszer korszerűsítése • Integrált diszpécserszolgálat kialakítása, infrastruktúra fejlesztése • Helikopter leszállóhely létrehozása, illetve fejlesztése (csak SO1 rendelkező intézményekben) • PIC IT fejlesztés Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók

4.

Sürgősségi ellátás fejlesztése - mentés, légimentés

5.


1) Mentési infrastruktúra fejlesztése a)Földi mentési infrastruktúra fejlesztése • Új mentőállomások építése, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésére, a mentő 15 percen belüli kiérkezés arányának legalább 90%-ra növelése • Az épület műszaki állapota szerint alkalmatlannak minősített mentőállomások helyett új mentőállomások építése • Az elavult, elhasználódott épületek felújítása, a kor követelményeinek és a kivonulás hatékonyságának növelésének figyelembe vételével • A gépjárműállomány egyenletes fejlesztése, a magasabb szintű egységek (elsősorban az eset/rohamkocsik, mentőorvosi kocsik), valamint a 24 órában feladatot teljesítő egységek arányának növelése • Az orvosi gépműszerpark korszerűsítése az előírt minimumfeltételek alapján • Meglévő épületek átalakítása, felújítása, felszerelése, b)A légimentés fejlesztése • A meglévő bázisok mellett az ellátatlan Dél-Alföldi régióban a légimentés feltételeinek megteremtése • Épülettervezés, létesítés, átalakítás, felújítás, felszerelés c)Munkabiztonsági fejlesztések - Mentődolgozók védőruházatának korszerűsítése (eszközbeszerzés) 2) Képzés és oktatás fejlesztése - Az oktatási eszközpark fejlesztése Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók! A fejlesztés kiterjed a kiemelt és területi kórházak feladatainak ellátáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztésre: • Telephely és pavilon felszámolást lehetővé tevő épület felújítás, átépítés, új tömb építése • Meglévő épületek energetikai és gépészeti modernizálása, különösen a környezeti terhelést, valamint a működési költségeket csökkentő fejlesztések (nyílászárók, hőszigetelés, stb.) • Kiemelt kórház kiemelt feladatainak ellátáshoz szükséges épület átalakítás, modernizálás és gép-műszer beszerzés • Elsősorban a minimum feltételeknek való megfelelés érdekében történő gép-műszer csere, illetve hiánypótlások valamint korszerű technológiák biztosítása • Gép – eszköz beszerzés, elsősorban a vezető halálokok (szívérrendszeri, onkológia és emésztőrendszeri) korai felismerését és magas szintű kezelését biztosító diagnosztikai és terápiás eszközök • Ápolási eszközök beszerezése • Informatikai fejlesztés, elsősorban a digitális képarchiválás és

11

6.


7.


telemedicinális eszközök beszerzése • Zöld energia bevezetése Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók! • Új sugárterápiás központ kialakítása Közép-Dunántúli régióban (építés) • Épület rekonstrukció, felújítás, bővítés, a regionális és a megyei centrumokban. • Gép-műszer csere, illetve hiánypótlások a minimum feltételeknek való megfelelés biztosítása, továbbá a költség-hatékony új terápiás effektussal bíró, mellékhatásokat mérséklő korszerű új eszköz beszerzése. Elsőbbséget élvez a 10 évnél öregebb sugárterápiás géppark cseréje. Támogatott eszközök: terápiás gép-műszerek, ápolási eszközök, valamint lineáris gyorsítók, dedikált tervezőrendszerek, digitális képtovábbítók, terápiás képalkotók, teleradiológia, molekuláris patológia, képalkotó diagnosztika (pl. digitális rtg, UH,), hisztológiai, citológiai diagnosztika • Speciális kemoterápiás berendezések, eszközök beszerzése • Egységes, standard alapú onkológiai dokumentáció kialakítása, • Gyerekonkológiában lammer air boksz (10 db), és volumetrikus pumpa (2db/ állomás) Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók! A konstrukció keretében megvalósuló beruházások, fejlesztések az ágazat által javasolt intézményekben (Az egyetemek és régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórházak) valósulhatnak meg a szakellátás (fekvő- és járóbetegszakellátás) szintjén elsősorban a korai halálozásban szerepet játszó vezető halálokok gyógykezelésében szerepet játszó progresszív ellátás magas szintjét képviselő intézmények, illetve kiemelt kórházak és speciális szolgáltatásaik területén. A program keretében az infrastruktúra-fejlesztés kiterjed: • A telephelyek és pavilonok számának csökkentését és/vagy megszüntetését elősegítő építészetileg is korszerű épület építésére (tömbépület), valamint épületbővítésre, valamint rekonstrukcióra, felújításra a környezeti fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve. • Korszerű, gép-műszerek beszerzésre: • diagnosztikai gép-műszerek, előtérbe helyezve a digitális technológián alapuló eszközöket (telemedicina alkalmazása), a kiszervezett tevékenység eszközei nem szerezhetők be, de a saját működtetésű CT, MRI cseréje megvalósítható. • speciális gép-műszerek (kivéve PET/CT) • patológiás eszközök • terápiás eszközök (pl. egynapos ellátás eszközei), • ápolási eszközök • kórházi bútor, berendezés, mobilia • Info-kommunikációs rendszer eszközei (intézményközi) • Energiatakarékos megoldások bevezetése (pl. fűtés, stb) • Központi sterilizáló berendezései Az épület és eszközfejlesztési elemek csak együttesen pályázhatók!

8.


9.

Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és

A konstrukció keretében támogatható tevékenységek: • hazai és az EU-ból érkezett betegek azonosításához és jogviszonyellenőrzéséhez szükséges informatikai rendszerek intézményen belül fejlesztése • a betegek intézményen belüli irányításához szükséges informatikai technológiák bevezetése • betegazonosításra alkalmas intézményi medikai rendszerek továbbfejlesztése/bevezetése • integrált üzletviteli és ügyviteli rendszerek bevezetése, a hozzájuk kapcsolódó hardver infrastruktúra és szoftver licencek beszerzése A konstrukció csak központi irányítás mellett, de az összes háttér intézmény bevonásával valósulhat meg.

12

Ágazati Portál

10.


A konstrukció keretében támogatható tevékenységek: • Előkészítő tanulmányok készítése a kialakításra kerülő közhiteles állományok körének meghatározására, • Intézmény közi adatkonszolidációs tanulmányok készítése. • Szoftver fejlesztés. • Hardver beszerzés. • Digitális aláírást is lehetővé orvos- és közreműködői kártya kifejlesztése és bevezetése. • Ágazati Hitelesítő és Időbélyegzés Szolgáltató Szervezet (CA) létrehozása a digitális azonosítás költséghatékonyabb biztosítására. a. A mentésirányítás és a vállalatirányítás korszerűsítése Az informatikai infrastruktúra kiépítése, a rendszer Európai Uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő fejlesztése Az Országos Mentőszolgálat integrált vállalatirányítási és döntéstámogatási rendszerének kiépítése, üzembe helyezése. Egységes mentésirányítási és elektronikus döntéstámogatási rendszer kiépítése (egységes mentési protokollok kidolgozása és bevezetése, bejelentő-kérdezési algoritmus bevezetése, térinformatikai rendszer kiépítése) A prehospitális ellátórendszer számára egységes mentésirányító szolgálat kialakítása, mely gyors kapcsolat kialakítására képes a hospitális ellátórendszerrel is, elősegítve ezáltal az optimális betegút megvalósíthatóságát Épülettervezés, létesítés, átalakítás, felújítás, felszerelés, berendezés b. Szervezet és működésfejlesztés Szervezeti folyamatok újratervezése Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése

13

2.4. Sorszám 1.

Támogatás célja Konstrukció neve

Támogatás célja


A szakellátás elérhetőségének fizikai biztosítása legalább szakmai minimum szinten azokon a területeken, ahol jelenleg nincsen közfinanszírozott szakellátás, illetve ahol a kistérség lakossága az esetlegesen meglévő szórvány közfinanszírozott ellátások mennyisége és szakmai összetétele alapján nem tekinthető ellátottnak. Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, társadalmi esélykülönbségek csökkentése. Lakosság közeli többfunkciós integrált rendszerek kialakítása, szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően. A kistérségeken belüli kohézió erősítése valós együttműködési színterek kialakításával, partneri együttműködések fejlesztésével. A munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek javítása a munkavégző képesség gyors helyreállítása a betegségek megelőzésével, korai felismerésével. A szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel (eszköz, épület). Info-kommunikáció fejlesztése. Emelt szintű járóbeteg szakellátás elérhetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol eddig aktív fekvőbeteg szakellátás működött és amely eddigi formájába megszűnt és a lakosság száma és szükségletek alapján ez indokolt. Kórház kiváltó szolgáltatások magas színvonalú biztosítására alkalmas infrastruktúra megteremtése. A régión belüli járóbeteg szakellátás magasabb szintjének megvalósítása, amely koordináló szerepet tölt be együttműködési színterek kialakításával, partneri együttműködések fejlesztésével. Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, társadalmi esélykülönbségek csökkentése. Lakosság közeli többfunkciós integrált rendszerek kialakítása, szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően. A szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel (eszköz, épület). A munkavállalók munkaerőpiaci esélyeinek javítása a munkavégző képesség gyors helyreállítása a betegségek megelőzésével, korai felismerésével. Sürgősségi betegellátás korszerű, hatékony, integrált (pl. alapellátási ügyelet), optimális feladatmegosztáson alapuló, szakmailag egységes betegközpontú rendszerének kialakítása a meglévők infrastruktúra fejlesztésével (indokolt esetben új létrehozása) az ellátás hatékonyságának és minőségének növelése érdekében. A PIC ellátás korszerű informatikai rendszerrel történő felszerelése A definitív ellátáshoz való hozzájutásig hatékonyan és eredményesen kihasználni az időt az életveszély elhárítására. A szolgáltatáshoz való hozzáférhetőség a nap 24 órájában és 15 percen belül kerüljön ellátásra az esélyegyenlőségének javítása, és a lakosság biztonságérzetének és életesélyeinek növelése érdekében. A szolgáltatások biztosítói számára a munka feltételeinek javítása. Az alkalmazott irányelvek egységesítése. A prehospitális sürgősségi ellátás terén tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkentése, országosan az esetek 90%-ában a 15 percen belüli elérési idő biztosítása a mentőállomás hálózat fejlesztésével, új mentőállomások létesítésével, jelenlegiek felújításával, korszerűsítésével, a bevethető egységek számának növelésével valósítható meg. A légimentés országosan lefedettségének biztosítása, egy új légimentő bázis kialakításával. Uniós és a minimumfeltételeknek megfelelő korszerű mentéstechnikai, munkavédelmi és oktató eszközök biztosítása. Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, társadalmi esélykülönbségek csökkentése, ezen belül is különösen a kiemelt kórházak kiemelt feladatai tekintetében biztosítani az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Fenntartható fejlődésű, finanszírozható, modern szolgáltatási rendszer kialakítása. A szolgáltatások azonos szintű és korszerű színvonalának megteremtése különösen a vezető halálokok

2.


3.


4.


5.


14

6.


7.


8.


9.


10.


szűrése és terápiája területén. A munkafeltételek minőségének javítása. A beteg ellátás szervezettségét, az ellátás minőségét javító infokommunikáció fejlesztése. A regionális és megyei onkológiai központokban biztosítani kell a komplex ellátás lehetőségeit. Az onkológiai betegellátás minőségének javítása az onkológiai ellátórendszer európai harmonizációjával. Az onkológiai regionális központok hatékony és egységes rendszerének kialakítása. Közép-Dunántúli regionális onkológiai központ létrehozása A daganatos betegek esélyegyenlőségének javítása, az életkilátások növelése és egyben az életminőség, megtartása, javítása területi egyenlőtlenségek kiküszöbölésével. A szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel (eszköz, épület, IT). Korszerű, szükségleteken alapuló, optimális kapacitású, integrált rendszerek kialakítása a progresszív ellátás magas szintjét képviselő intézményekben illetve kiemelt kórházakban (Az egyetemek és régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórházak), melyek az erőforrások koncentrálásával, költség-hatékony és fenntartható intézményi működést képesek létrehozni biztosítva ezáltal, a szolgáltatások minőségének javulását, és a speciális ellátások koncentrációját, ezzel az ország lakosságának egységes szintű ellátását biztosítva. Az érintett intézmények képesek legyenek az egészségügyi struktúraátalakítás reformtörekvéseivel összhangban, az egyre gyorsabb technológiai fejlődésből eredő kihívásoknak megfelelni. Szakellátó intézményeken belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése, melyek biztosítják a betegek egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságának integrált ellenőrzését, az Európai Egészségbiztosítási Kártya működőképességét garantáló végponti elfogadóhelyek használhatóságát, elősegítik az intézmények közötti kommunikáció megvalósulását, segítik a betegek intézményeken belüli irányítását és tájékoztatását. Ügyviteli és üzletviteli rendszerek bevezetése, melyek hozzájárulnak az intézmények gazdálkodásának hatékonyabbá tételéhez. Az ágazat valamennyi szereplője, egészségügyi szolgáltatója számára feladataik ellátásához szükségesek alapadatok, amely nyilvántartás megvalósítása elengedhetetlen az ágazati informatikai rendszerek integrálásához. A nyilvántartások közhitelessé tétele azt a jogszabály alkotói munkát célozza meg, amely végén a nyilvántartások olyan, a hatóság által vezetett nyilvántartások lesznek, amelynek tartalmát, az abban szereplő adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni. A digitális aláírás alkalmazásával egyik fő akadály hárul el az intézmények közötti hiteles adat-kommunikáció útjából. Az OMSZ segélyhívás fogadási és mentésirányítási feladatainak lefedése informatikai rendszerrel, mely által egy egységes digitális rádiórendszer alapú gépjármű felügyeleti rendszer alakul ki. Speciális digitális adatátviteli rendszerek bevezetése, mely képes on-line adatcserére a mentő gépjárművek és a diszpécser, valamint az egészségügyi szolgáltató között. Az OMSZ informatikai rendszerének fejlesztéssel történő felkészítése a betegellátás és működés színvonalát, valamint hatékonyságát növelő mentésirányítási és vállalatirányítási rendszer megvalósítására.

15

2.5. Sorszám 1.

Projekt kiválasztási szempontok Konstrukció neve


Projekt kiválasztási szempontok a.

Jogosultsági feltételek • ellátási hiányterületen épül, vagyis a pályázat beadásának időpontjában nem működik közfinanszírozott járóbeteg szakellátást biztosító járóbeteg rendelőintézet (az egy szolgáltató által üzemeltetett szakellátás az alapszakmák vonatkozásában nem haladja meg a heti 70 szakorvosi órát), illetve a kistérségben előzetes befogadással bíró ilyen irányú fejlesztés nem folyik, • a fenntartói társulás vagy a fenntartók közös szervezete által képviselt lakosságszám meghaladja a 15 000 főt, • az érintett kistérség lakosság tekintetében szakellátásra kötelezettek közös szervezete, társulása a létrehozandó intézmény fenntartója, • kedvezményezett vállalja a létrehozott intézmény működtetését, a megvalósulást követő 5 évig, • szakmai együttműködések, partnerség megállapodásban való rögzítése,

b.

2.


3.


Értékelési szempontok • A szakmai program tartalmazza a kötelező elemeket (igen/nem) • Szakmai program mennyiben biztosítja a létrehozott szolgáltató gazdasági fenntarthatóságát (igen/nem) A fent leírt 2 szempontnak minden esetben meg kell felelni. • Relevancia: a szakmai program megfelel a feltárt szükségleteknek (0-50 pont) • Integrálódik funkcionálisan a kistérségi egészségügyi alap-, és egyéb szakellátásokkal, valamint a szociális alapellátással és egyéb kistérségi szolgáltatásokkal (0-50 pont) A fent leírt további 2 szempont közül az elsőből el kell érni minimálisan 30 pontot. a. Jogosultsági feltételek • 2006. december 31-én aktív fekvőbeteg szakellátásra legalább több alapszakmában érvényes működési engedéllyel és OEP szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató, melynek 2007. április 1-től nincsen aktív fekvőbeteg kapacitása, vagy csak 1 szakmára kiterjedő, maximum 20 ágyas aktív kapacitása van, valamint a településen nem működik más közfinanszírozott területi vagy kiemelt kórház. • kedvezményezett vállalja a létrehozott intézmény működtetését, a megvalósulást követő 5 évig, • szakmai együttműködések, partnerség megállapodásban való rögzítése b. Értékelési szempontok • A szakmai program tartalmazza a kötelező elemeket (igen/nem) • Szakmai program mennyiben biztosítja a létrehozott szolgáltató gazdasági fenntarthatóságát (igen/nem) A fent leírt 2 szempontnak minden esetben meg kell felelni. • Relevancia: a szakmai program megfelel a feltárt szükségleteknek (0-50 pont)) • Integrálódik funkcionálisan a kistérségi egészségügyi alap-, és egyéb szakellátásokkal, valamint a szociális alapellátással és egyéb kistérségi szolgáltatásokkal (0-50 pont) A fent leírt további 2 szempont közül az elsőből el kell érni minimálisan 30 pontot. Új SO1 fejlesztésre elsősorban az „infrastruktúra fejlesztése az egészségpólusban” pályázók jogosultak, amennyiben ott nem pályáztak rá. a. Jogosultsági feltételek A 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet 6.§. 4-en túl:

16

4.


5.


• A célrégióban bejegyzett és ott érvényes működési engedéllyel rendelkezik tevékenysége OEP által támogatott. • Nem áll csődeljárás alatt. • Nincs 30 napon túli köztartozása. • Nincs EU támogatásból be nem fejezett projektje. • Nem volt megállapítva szabálytalan támogatás, felhasználás az elmúlt két évben. Hazai pályázati vagy egyéb (hazai és nemzetközi) forrásból azon fejlesztések, beszerzések nem végezhetőek el, melyekre a megkötött támogatási szerződésben rögzített fejlesztések kiterjednek. Cél, hogy az adott projektgazda ugyanazon fejlesztési célra csak egy forrásból kerüljön támogatásra, ezzel biztosítva mások támogatáshoz történő hozzáférhetőségét, illetve a fejlesztések területi kiegyenlítődését. b. Értékelési szempontok Azon projektek támogathatóak, amelyek az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a. pontja szerinti kritériumoknak megfelelnek, azaz: • a probléma bemutatása és az elérendő célok reálisak és megalapozottak • szakmai indokoltság, • a jogszabályi feltételeknek való megfelelés, • a sürgősségi ellátás szervezettsége és folyamata mennyire felel meg az egykapus rendszernek • pénzügyileg és szervezetileg fenntartható, • hozzájárul a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez, • megvalósulásának feltételei biztosítottak. a. Jogosultsági feltételek • A támogatásra kizárólag az Országos Mentőszolgálat jogosult, mint központi költségvetési szerv elfogadott programterv szerint. Hazai pályázati vagy egyéb (hazai és nemzetközi) forrásból azon fejlesztések, beszerzések nem végezhetőek el, melyekre a megkötött támogatási szerződésben rögzített fejlesztések kiterjednek. Cél, hogy az adott projektgazda ugyanazon fejlesztési célra csak egy forrásból kerüljön támogatásra, ezzel biztosítva mások támogatáshoz történő hozzáférhetőségét, illetve a fejlesztések területi kiegyenlítődését. b. Értékelési szempontok Azon projektek támogathatóak, amelyek az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a. pontja szerinti kritériumoknak megfelelnek, azaz: • a probléma bemutatása és az elérendő célok reálisak és megalapozottak, • szakmai indokoltság, • a jogszabályi feltételeknek való megfelelés, • a sürgősségi ellátás szervezettsége és folyamata pénzügyileg és szervezetileg fenntartható, • hozzájárul a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez, • megvalósulásának feltételei biztosítottak a. Jogosultsági feltételek • 2006. évi CXXXII. trövény 1. sz melléklet alapján kiemelt és területi kórházi besorolás • Nem áll csődeljárás alatt. • Nincs 30 napon túli köztartozása. • Nincs EU támogatásból be nem fejezett projektje. • Nem volt megállapítva szabálytalan támogatás felhasználás az elmúlt két évben. b. Értékelési szempontok Azon projektek támogathatóak, amelyek az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a. pontja szerinti kritériumoknak megfelelnek, azaz: • a probléma bemutatása és az elérendő célok reálisak és megalapozottak, • szakmai indokoltság, • a jogszabályi feltételeknek való megfelelés, • pénzügyileg és szervezetileg fenntartható,

17

•

6.


7.

Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban

hozzájárul a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez, • megvalósulásának feltételei biztosítottak Elsősorban az „infrastruktúra fejlesztése az egészségpólusban” pályázók jogosultak, amennyiben ott nem pályáztak rá. a. Jogosultsági feltételek A 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet 6.§. 4. pontja alapján: • Az onkológia területén érvényes működési engedéllyel és OEP szerződéssel és/vagy előzetes OEP befogadási nyilatkozattal bíró egészségügyi szolgáltatók • a projekt adatlapot hiánytalanul kitöltötték, • a mellékletek köre teljes, • a tevékenységre, a megvalósítás helyére és idejére, valamint más korlátozó tényezőkre vonatkozó feltételek teljesülnek, • a projekt gazda jogosult támogatásra, • a projekt gazda rendelkezik a szükséges forrásokkal. Hazai pályázati vagy egyéb (hazai és nemzetközi) forrásból azon fejlesztések, beszerzések nem végezhetőek el, melyekre a megkötött támogatási szerződésben rögzített fejlesztések kiterjednek. Cél, hogy az adott projektgazda ugyanazon fejlesztési célra csak egy forrásból kerüljön támogatásra, ezzel biztosítva mások támogatáshoz történő hozzáférhetőségét, illetve a fejlesztések területi kiegyenlítődését. Valamint: • a projekt dokumentáció magyar nyelven, a megfelelő formátumban, hiánytalanul kitöltve lett benyújtva, • a dokumentáció határidőre benyújtásra került. További jogosultsági feltételek: • Biztosítani tudja a kemoterápiás kezelések minden formáját • magas szintű diagnosztikai háttérrel rendelkezik • Sugárkezelés biztosítása a régiós központban • Rendelkeznie kell adott onkológiai betegség ellátásához szükséges szakorvosi szakvizsgákkal (adott szakma és klinikai onkológia) rendelkező szakorvossal, • Megfelelő tárgyi feltételekkel és a sebészi tevékenységeknek megfelelő műtő kapacitással • Rendelkeznie kell megfelelő intenzív terápiás háttérrel • Biztosítani tudja a különböző szerv lokalizációknak megfelelő onkoteamek működését • Vezetőjének legalább 10 éves klinikai onkológus szakorvosi szakmai gyakorlata van. b. Értékelési szempontok • Ellátási terület nagysága az ellátandó betegek száma szerint • Tudományosan minősített orvosok száma • Két, vagy több szakvizsgás orvosok száma • A bemutatott fejlesztések hogyan járulnak hozzá az ellátás minőségének javításához • A költség-hatékony működtetéshez hogyan járul hozzá a. Jogosultsági feltételek A 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet 6.§. 4-en túl: • A célrégióban bejegyzett és ott érvényes működési engedéllyel rendelkezik tevékenysége OEP által támogatott. • 2006. évi CXXXII. Tv. 1 sz. mellékletében szerepelő kiemelt kórház • Az egyetemek és régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórházak • Nem áll csődeljárás alatt. • Nincs 30 napon túli köztartozása. • Nem vezeti gazdasági okok miatt felszámolási biztos. • Nincs EU támogatásból be nem fejezett projektje. • Nem volt megállapítva szabálytalan támogatás felhasználás az elmúlt két évben. Hazai pályázati vagy egyéb (hazai és nemzetközi) forrásból azon fejlesztések, beszerzések nem végezhetőek el, melyekre a megkötött támogatási szerződésben rögzített fejlesztések kiterjednek. Cél, hogy az

18

8.


9.


adott projektgazda ugyanazon fejlesztési célra csak egy forrásból kerüljön támogatásra, ezzel biztosítva mások támogatáshoz történő hozzáférhetőségét, illetve a fejlesztések területi kiegyenlítődését. b. Értékelési szempontok Azon projektek támogathatóak, amelyek az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a. pontja szerinti kritériumoknak megfelelnek, azaz: • a probléma bemutatása és az elérendő célok reálisak és megalapozottak • építészetileg hogyan valósítja meg a korszerűnek tekinthető kórházépületet • az összes telephelyek száma hogyan változik • a pavilonos rendszer megszüntetésének eredményessége, • költség-hatékony működtetés • szakmai indokoltság, • a jogszabályi feltételeknek való megfelelés, • pénzügyileg és szervezetileg fenntartható, • hozzájárul a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez, • megvalósulásának feltételei biztosítottak • a vállalt önerő mértéke a. Jogosultsági feltételek • Közfinanszírozott tevékenységet végző egészségügyi szakellátó intézmények • A projekt dokumentáció magyar nyelven, a megfelelő formátumban lett benyújtva • A dokumentumhoz csatolásra kerültek az előírt mellékletek • A projekt dokumentáció határidőben benyújtásra került • A projektet a megfelelő szervezet nyújtotta be • A beruházás lebonyolítása nem kezdődött meg a projekt dokumentáció benyújtása előtt • Elsősorban olyan pályázhat, aki nem rendelkezik hazai és az EU-ból érkezett betegek azonosításához és jogviszony-ellenőrzéséhez szükséges informatikai rendszerrel és intézményen belüli betegirányítási rendszerrel • csak olyan pályázat támogatható, melynek célja a medikaival teljes mértékben integrált rendszer megvalósítása • a pályázathoz csatolt koncepcionális rendszerterv megléte b. Értékelési szempontok • A projekt megvalósítása és fenntartása során a költséghatékonyságot biztosítja • A projekt megvalósításával biztosított a célként megfogalmazott indikátorok elérése • A projekt célkitűzései a prioritás céljaival összhangban vannak • A projekt megvalósulása során érvényesülnek a kohézió, illetve a fenntartható fejlődés feltételei a. Jogosultsági feltételek • A projekt dokumentáció magyar nyelven, a megfelelő formátumban lett benyújtva • A dokumentumhoz csatolásra kerültek az előírt mellékletek • A projekt dokumentáció határidőben benyújtásra került • A projektet a megfelelő szervezet nyújtotta be • A beruházás lebonyolítása nem kezdődött meg a projekt dokumentáció benyújtása előtt • kedvezményezett vállalja a létrehozott rendszerek működtetését, a megvalósulást követő 5 évig • Csak olyan pályázat támogatható, melynek célja a zárt, integrált informatikai rendszer megvalósítása. • a pályázathoz csatolt koncepcionális rendszerterv megléte b. Értékelési szempontok • A projekt megvalósítása és fenntartása során a költséghatékonyságot biztosítja • A projekt megvalósításával biztosított a célként megfogalmazott indikátorok elérése

19

• •

10.


A projekt célkitűzései a prioritás céljaival összhangban vannak A projekt megvalósulása során érvényesülnek a kohézió, illetve a fenntartható fejlődés feltételei • Hazai pályázati vagy egyéb (hazai és nemzetközi) forrásból azon fejlesztések, beszerzések nem végezhetőek el, melyekre a megkötött támogatási szerződésben rögzített fejlesztések kiterjednek. Cél, hogy az adott projektgazda ugyanazon fejlesztési célra csak egy forrásból kerüljön támogatásra, ezzel biztosítva mások támogatáshoz történő hozzáférhetőségét, illetve a fejlesztések területi kiegyenlítődését. • A pályázat kiírása tartalmazza az elvégzendő feladat specifikációját, beleértve a megvalósítás elvárt határidejét. Ezt követően az értékelési szempont a legkedvezőbb ár. a. Jogosultsági feltételek: • A támogatásra kizárólag az OMSZ jogosult, mint központi költségvetési szerv elfogadott programterv szerint • A projekt dokumentáció magyar nyelven, a megfelelő formátumban lett benyújtva • A dokumentumhoz csatolásra kerültek az előírt mellékletek • A projekt dokumentáció határidőben benyújtásra került • A projektet a megfelelő szervezet nyújtotta be • A beruházás lebonyolítása nem kezdődött meg a projekt dokumentáció benyújtása előtt b. Értékelési szempontok • A projekt megvalósítása és fenntartása során a költséghatékonyságot biztosítja • A projekt megvalósításával biztosított a célként megfogalmazott indikátorok elérése • A projekt célkitűzései a prioritás céljaival összhangban vannak • A projekt megvalósulása során érvényesülnek a kohézió, illetve a fenntartható fejlődés feltételei

20

2.6. Sor szá m

A támogatási konstrukciók célértékei

Konstrukció neve, száma

Indikátor megnevezése

Célértékek 2007

Működést megkezdő újonnan létrejött kistérségi járóbeteg szakellátó központ

1.

2.

3.




Újonnan létrejött telemedicinát alkalmazó munkahelyek 10.000 lakosra jutó kórházi ellátások esetszáma a fejlesztésbe érintett lakosságnál Járóbeteg szakellátást 25 percen túl elérő települések száma

4.

Újonnan létrejött telemedicinát alkalmazó munkahelyek 10.000 lakosra jutó kórházi ellátások esetszáma a fejlesztésbe érintett lakosságnál

idő

5.

13 db

20 db

30 db

100 %

80%

Összese n 23db

50db

75%

75% 200d b

3 db

5db

8db

0

6 db

9db

15db

100%

95%

80%.

0

2 db

1 óra 79,8 %

4 db

3db

0,5 óra

0,5 óra

75%

75%

0,5 óra

0,5 óra

84%

90 %

90 %

90%

50 db

80 db

44 db

174 db

0

15 db

15 db

11 db

41 db

10 év

7 év

5 év

4 év

4 év

Felújított mentőállomások száma új mentőállomások száma

2015

0

Korszerűsített SO2 „Door-to-needle” csökkenése (infarktus)

10 db

2010

200 db

Újonnan létrehozott SO1

A mentéstech-nikai eszközök átlag életkora Struktúraváltoztatá st támogató infrastruktúrafejles ztés a fekvőbetegszakellátásban

0

Működést megkezdő újonnan létrejött emelt szintű járóbeteg szakellátó központ száma

15 percen belüli kiérkezés aránya Sürgősségi ellátás fejlesztésementés, légimentés

0

2008

Felújított m2

n.a.

20%

n.a.

n.a.

20% + n.a.

Zöld energiát alkalmazó intézmények száma

n.a.

10db.

n.a.

n.a.

10db .+ n.a.

Megszüntetett telephelyek száma

n.a.

5db

n.a.

n.a.

5 db. + n.a.

n.a.

80%.

80 %

Szakmai tárgyi minimum feltételeknek megfelelő intézmények aránya

n.a.

21

6.


7.

Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokba n

8.


9.

10.



2.7. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jogszabályban rögzített hozzáférési standardoknak megfelelően elérhető kiemelt feladatok ellátást biztosító szolgáltatások Új regionális onkológiai központ

n.a.

100%

n.a.

n.a.

100 %

0

1.

0

0

1

5db.

0

0

5db

0

3

Fejlesztett regionális onkológiai központok Egyetemek fejlesztése

0

0

3

Korszerűsített és régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórházak

0

2

1

n.a.

n.a.

40 %

70 %

95%

50%

20%

2%

0

200

1000

6000

10 db

15 db

Megvalósult integrált betegazonosító és ügyviteli rendszerek aránya a járó- és fekvő intézetekben Ellátás előtt nem azonosított betegek aránya Digitális aláírást használó orvosok száma

3

70 % 2% 6000

Integrált informatikai nyilvántartások száma

n.a.

Megfelelő szintű egység riasztása

n.a.

90%

n.a.

n.a.

90% + n.a.

27 db

260db.

260 db

260 db

260db

Inter- és intra-net hálózatba kötött mentőállomások száma

5 db.

15 db

A támogatási konstrukció indításának és zárásának dátuma

Konstrukció megnevezése, száma Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 (és ezen belül gyermek sürgősségi), SO2, PIC, Sürgősségi ellátás fejlesztése- mentés, légimentés Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbetegszakellátásban Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban Intézményen belüli betegazonosítási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál Mentésirányítási rendszer

Konstrukció indításának időpontja 2007.III. negyedév

2009.06.30.

2007.III. negyedev

2009.06.30.

2007. IV. negyedév

2009. n.a.

2007. III. negyedév

2009. n.a.

2008. I. félév

2009. n.a.

2008. I. félév

2009. n.a.

2007. IV. negyedév

4

Konstrukció zárásának időpontja

2009. n.a.


2008. 12.31.

2008. I. félév

2009. n.a.


2008.12.

4

A TÁMOP 5.2.6. konstrukció eredményeinek figyelembevételével, előreláthatólag 2007. IV. negyedévében indítható. 22

2.8.

A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok

Sorszám 1.

Konstrukció megnevezése, száma Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése

2.


3.


4.


Kockázat

Kockázat kezelésének módja

A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra.

A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázat dokumentációjának szakmai értékelési rendszere fogja definiálni a sürgősségi rendszert és annak feltételeit. A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt

A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra. Nincs összhang az egyes szakmák sürgősségi ellátásának rendszerei között. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A

5.


6.


7.

Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban

8.

Intézményen belüli betegazonosítási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál

9.

beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra.. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésének eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra. Nem megfelelő az intézményeken belüli folyamatok szabályozása, valamint az IT szolgáltatások megszervezése, irányítása és menedzsmentje. Az informatikai biztonsági szabályzatok hiánya is csökkenti az elfogadható megvalósulás esélyét. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésnek eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Kockázatot alapvetően a szoftver fejlesztések és a közhitelessé váláshoz szükséges jogszabály

előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása. A pályázat tartalmi elemévé kell tenni a folyamatok újra gondolását, a szabályozások kidolgozását. A munkák folyamatos felügyelete a Minisztérium részéről, illetve a jogszabály módosítások megkezdése a lehető legkorábbi időpontban.

24

10.


alkotási folyamat elhúzódása jelent. A pályázati dokumentáció részletes előkészítettsége, ajánlások és szakmai elvárások előre történő meghatározottsága, valamint a támogatás odaítélésnek eljárása alapján a kockázatok száma jelentősen lecsökkent. Alapvetően két kockázat látható: A beruházások elhúzódása, elsősorban a közbeszerzési eljárások elhúzódása, illetve a bonyolítás szervezési és/ vagy finanszírozási (likviditás) problémái miatt. A működés megkezdéséhez szükséges szakember gárda biztosítása, tekintettel a szférát érintő jelenlegi általános humánerőforrás problémákra.

A pályázatban ki kell térni a megfelelő likvidást biztosító előfinanszírozási konstrukcióra. Az eszköz beszerzés esetében lehetővé tesszük azok központosított közbeszerzéses keresztüli beszerzését. A pályázatban illetőleg a projekt előkészítési szakaszában be kell mutatni a humánerőforrás biztosítására vonatkozó stratégiát, valamint az azt alátámasztó szándéknyilatkozatokat, előszerződéseket. A projektmenedzsmenttel szembeni kiválasztási szempontrendszerek kialakítása..

25

3. Indikatív projekt lista (kiemelt projektek, nagyprojektek) Sorszám 4.

10.

Projekt megnevezése

A projekt tervezett összköltsége

A támogatás várható értéke 5000 000 000 HUF

A projekt várható indításának időpontja 2007. III. negyedév

A projekt várható befejezésének időpontja 2009.

Sürgősségi ellátás fejlesztésementés, légimentés Mentésirányítási rendszer

5000 000 000 HUF

4 100 000 000 HUF

4 100 000 000 HUF


2008.12.

Kedvezményezett neve Országos Mentőszolgálat


26

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. 2. prioritás. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. Akcióterv

Recommend Documents