Társadalmi felelősségvállalás koncepció
2016
Készült az NTP-FTH-15-0009 azonosító számú pályázat keretében
TARTALOM
I.
A társadalmi felelősségvállalás
II.
Társadalmi felelősségvállalás a vállalati térben
III.
Társadalmi felelősségvállalás a felsőoktatásban
IV.
A Kecskeméti Főiskola társadalmi felelőssége
V.
Irodalom
2
I. A társadalmi felelősségvállalás A társadalmi felelősségvállalás általában az adott tevékenység társadalmi, környezeti, szakmai környezetére értett, arra érzékeny magatartást jelenti. Bár a társadalmi felelősségvállalás – mint oly sok minden – a profitszektorból származik, nem kizárólag rájuk érthető. Egy civil szervezetnek, egy állami intézmények, egy egyetemnek, de akár egy háztartásnak is van ilyen felelőssége. Bevezetőnkben e társadalmi felelősségvállalást - jellegadó mivoltánál és eredeténél fogva – mégis a profitszektoron keresztül mutatjuk be. Ugyanakkor tárgyalni fogjuk a társadalmi felelősségvállalást az ifjúságügyön mint speciális szegmensen keresztül, majd megalkotjuk
a
Kecskeméti
Főiskola
társadalmi
felelősség-koncepciójának
dokumentumát. Ugyanakkor a „stratégia két dologtól függ: a stratégiai dokumentumtól és a stratégiai folyamattól, …a stratégia tehát egyszerre egy tervezési folyamat és egy dokumentum” (Nagy-Nizák-Vercseg, 2014). Miután meggyőződésünk, hogy a stratégiai tervezés jellegénél fogva nem csak ezen a tervezési dokumentum, hanem annak eljárása is legalább olyan lényeges, így ebben a részben be fogjuk mutatni a megvitatásra, elfogadásra javasolt testületeket is, illetve ennek tükrében jelezni kell, hogy az adott testületek felhatalmazása nélkül jelen dokumentum pusztán vitaanyag lehet.
II. Társadalmi felelősségvállalás a vállalati térben A
CSR
–
corporate
social
responsibility,
magyarul:
vállalatok
társadalmi
felelősségvállalása – a profittermelés mellett a társadalmi, környezeti, szakmai környezetre értett arra érzékeny magatartást jelenti. A CSR: „a vállalati társadalmi felelősségvállalás arra a módszerre vonatkozik, amellyel a vállalatok irányítják és fejlesztik a társadalomra és a környezetre kifejtett hatásukat, valamint értéket hoznak létre részvényeseik és partnereik számára a stratégia, szervezési kérdések és a működés módjának fejlesztésében” (Csreurope, 2013). Ez a felelősség „önkéntes elköteleződés a közjó fejlesztése mellett: az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával. Hosszú távon nyereség (fenntarthatóság) tekintetében sikeresebb a profitszerzés kizárólagos szempontjait érvényesítő vállalkozással szemben” (Csreurope, 2013), hiszen a vállalat önkéntes üzleti gyakorlaton keresztül, szociális és környezeti
3
szempontokat figyelembe véve, úgy működik, hogy az túlmutat az egyszerű, stratégiai megfontolások nélküli jótékonykodáson. A CSR tehát viszonylag új fogalom, és több definíciója is ismert. Az egyik meghatározás szerint: „a vállalati társadalmi felelősségvállalás arra a módszerre vonatkozik, amellyel a vállalatok irányítják és fejlesztik a társadalomra és a környezetre kifejtett hatásukat, valamint értéket hoznak létre részvényeseik és partnereik számára a stratégia, szervezési kérdések és a működés módjának fejlesztésében” (Csreurope, 2013). Ez a szemlélet nem csak vállalati körökben, hanem az európai csúcsszervezetekben is megjelenik. Az Európai Bizottság már 2001-ben, Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility címmel zöld könyvet szentelt ennek a témának: „…a CSR egy olyan koncepció, amelynek keretében a vállalatok ellenszolgáltatás nélkül társadalmi és környezeti érdekeket integrálnak az üzleti folyamatokba, valamint a partnereikkel történő kapcsolattartás módjaiba.” Eszerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak tevékenységük üzletfeleikre,
beszállítóikra,
alkalmazottaikra,
részvényeseikre.
de
ugyanígy
a
környezetre is kifejtett hatására. Ez a cselekvés a törvényes kötelezettségen túl is terjedni látszik, nevezetesen úgy, hogy az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javítása céljából. Önmagában
a
jogszabályi
kötelezettségek
teljesítése
nem
tekinthető
felelős
magatartásnak. A CSR mindig önként vállalt és az alapvető normák betartásán túlmenően jön létre. Abból a logikából indul ki, hogy a szervezetek mára már nem különálló részei a társadalomnak, hanem aktív részvevői, hatással vannak arra (szubkultúrák, fogyasztási szokások befolyásolása). Ez a társadalomi jelenlét kötelezettséget is jelent. A CSR abban bizonyosan különbözik a szponzorációtól vagy más támogató magatartásoktól, hogy a stratégiával összehangolt tevékenység. Így a legtöbb CSR program – miután kapcsolata erős a vállalati stratégiával - nem nélkülözi a közvetett, vagy üzleti köteléket. A CSR-nek csupán ebből következően része a vállalati támogatások és szponzoráció, amely a felelős magatartás alapjain nyugszik. A társadalmi felelősségvállalásnak
elsősorban
a
környezeti,
fenntarthatóság biztosításában van kiemelt szerepe.
4
gazdasági,
valamint
társadalmi
A CSR jellemzői tehát:
A társadalommal való szinergikus együttműködésből indul ki
Stratégiából következő tevékenység
A jogszabályok betartásán túlmutató tevékenység
Önként vállalt szemlélet
Nem veszélyezteti a versenyképességet
A CSR megnyilvánulásai lehetnek (de Vries, 2007): •
Ún. fair trade (olyan eljárások és országok előnybe részesítése, ahol az emberi és környezeti erőforrást nem zsigerelik ki);
•
Pénzbeli adományozás;
•
Természet/termék/szolgáltatásbeli adományozás (pl.: bútorok, számítógépek stb.);
•
Felelősség
a
munkatársak
kapcsán:
esélyegyenlőség,
egészséges
munkakörnyezet; •
Korrupcióellenesség, etikus magatartás;
•
Felelősség a környezettel kapcsolatban: közösségi figyelem, környezetvédelem;
•
Munkahelyi és a vállalat környezetében tevékenykedőkkel közös programok, képzések, akciók;
•
Szakértés: a cégek szakértői támogatást biztosítanak a szervezet fejlesztéséhez (pénzügyi tervezés, stratégiai tervezés, kutatás stb.).
•
Önkéntes munka: a cég munkatársai szervezett keretek között végeznek a szervezet számára munkát (pl.: óvodai játékok felújítása).
•
Árengedmény: önköltségi áron vagy ingyenesen rendelkezésre bocsátott termékek vagy szolgáltatások (szállítás, terembérlet stb.).
•
Marketing megoldások: a cég adott termékek eladása után bizonyos összeget utal át a szervezetnek, így a cég terméke is közkedveltebb lehet.
A CSR ellenzői szerint ez a fogalom: a) alapvetően ellentmondásban van az üzleti szektor profittermelő attitűdjével mint fő mozgatórugójával,
5
b) az egész inkább túldimenzionált figyelemfelkeltés, azaz reklám és mint olyan ezzel terelik el egyesek a figyelmet működésük árnyoldalaitól; c) Ha sikeres, akkor épp a befektetőkkel szemben kártékony, hisz számura csökkenti a profitot (Friedmann, 1970).
Magyarországon – kvantitatív adatok hiánya miatt, szakértői becslésre hagyatkozva – a társadalmi felelősségvállalás bár tematizáló szerepet tölt be, ennek ellenére a vállalkozások nagyobb része egyáltalán nem szokott adományozni, vagy azért, mert nincs ehhez forrása, vagy mert nem alakult ki ennek a szervezeten belüli kultúrája. (Erről átfogó statisztika nem áll rendelkezésre, a támogatásra vonatkozó információkat a vállalatok általában bizalmas információként kezelik). Az adományozás szerepe és célja a cégek életében általában még nem tisztázott. Még a nagyvállalatok között is nagyon kevés társaságnak van kidolgozott koncepciója, tudatos stratégiája és akcióterve a társadalmi felelősségvállalás terén. Az adományok mintegy 80%-a pénzbeli, sokkal kevésbé jellemző a természetbeni, szolgáltatáson keresztüli vagy időbeli támogatás.
6
III. Társadalmi felelősségvállalás a felsőoktatásban
Az egyetemek küldetése társadalmi szerepvállalás tekintetében az alaptevékenység, úgymint oktatás és kutatás teljesítésével valósul meg. Tehát az oktatás és kutatás nem öncélú folyamat, hanem társadalmi küldetést teljesít, egyrészt a „kiművelt” emberfők képzése, másrészt az emberi élet természeti-gazdasági-társadalmi környezetét pozitív irányba befolyásoló kutatások révén. Mindez önmagában is vizsgálható a társadalmi felelősségvállalás szempontjából, hiszen az intézmények és az intézményekben folyó képzések, kutatások társadalmi megítélése csak akkor válhat tartósan elfogadóvá, ha az ott végzett diplomások, az onnan kiinduló kutatási eredmények a társadalom számára hasznos tevékenységet végző munkaerőt, illetve ismereteket (találmányokat, kutatási eredményeket, szabadalmakat stb.) bocsátanak ki. A modern felsőoktatási intézmények küldetése az oktatás, a kutatás és a tudásvagyon társadalmi-gazdasági hasznosítása. Komplex küldetésének teljesítésével a felsőoktatás sokféle módon szolgálja a közösséget, azonban még oly fontos funkciói közül is kiemelendő a társadalmi mobilitás elősegítése. Az oktatás bármely szintjével kapcsolatban alapvető elvárás ugyanis, hogy támogassa a társadalmi mobilitást, ebből következően a felsőoktatási intézményrendszer átalakításakor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az elérhetőség mindenütt, de különösképpen a hátrányos helyzetű régiókban biztosított legyen. A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének folyamatos fejlesztése, a társadalmi elvárásokhoz igazítása (korrekciója) mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az ún. harmadik misszió. Ennek keretében a szűkebb értelemben vett oktatási-kutatási tevékenység mellett a tudás-centrumként való működés, a tudományos eredmények disszeminációja és s társadalmi kapcsolatok erősítése is fontos szerepet kap. Az egyetemek meghatározott gazdasági-társadalmi környezetben végzik tevékenységüket, társadalmi beágyazottságuk nem csupán a külső tényezőktől (település, campus nagysága, a régió, illetve a környék gazdasági potenciálja stb.) függ, hanem attól is, hogy miképpen tud bekapcsolódni az intézmény a helyi társadalom és gazdaság működési folyamataiba, milyen kapcsolatokat épít ki a helyi vállaltokkal, szervezetekkel, hogyan képes együttműködni a helyi önkormányzatokkal.
7
A XXI. század egyetemei nem elszigetelt tudományos fellegvárak, hanem a helyi folyamatokban
egyre
komolyabb
szerepet
vállaló
oktatási-kutatási-innovációs
centrumok, amelyek megrendelőként és szolgáltatóként egyaránt bekapcsolódnak a helyi gazdaság vérkeringésébe.
Az intézményi társadalmi felelősségvállalás területei: Törvényi, jogszabályi kötelezettségből fakadó társadalmi felelősség: megfelelés a törvényi, jogszabályi előírásoknak megfelelés a fenntartói elvárásoknak szabályozott működési folyamatok a minőség iránti elkötelezettség partnerség átláthatóság nyilvánosság (weblap), kommunikáció, sajtó-kapcsolat Intézményi szervezeti kultúra: döntéshozó, véleményező és egyetértést gyakorló testületek működtetése belső értékelési rendszerek működtetése minőségirányítási rendszer működtetése kockázatkezelés: külső és belső kockázati tényezők feltérképezése, elemzése és proaktív kezelése egyéni és kollektív kezdeményezések támogatása képzés, továbbképzés, fejlesztés támogatása dolgozói karrier-tervek támogatása Környezeti felelősségvállalás (fenntarthatóság) Energia-takarékossági szempontok érvényesítése Környezetkímélő megoldások alkalmazása Takarékosság Felelősségbiztosítás Élhető, egészséges munkahelyi környezet biztosítása Humán erőforrások iránti felelősségvállalás 8
a) Dolgozói – képzés, továbbképzés, mobilitás, egészségügyi szolgáltatás, cafeteria, rendszeres elégedettség-mérés, rendszeres értékelés; b) Hallgatói – tanácsadás, mentorálás, tréning, személyre szabott képzés, karriertervezés, önkéntes munka elismerése, tanulmányi kirándulás, nemzetközi mobilitás, öntevékeny csoportok támogatása, sportolási lehetőség biztosítása; c) Partneri – a korrekt tájékoztatás, együttműködés, duális képzés, közös projektek kezdeményezése, partneri elégedettség mérése, bemutatkozási lehetőség biztosítása a partnerek számára (állás-börze, beiskolázási időszakban közös kiállítás, roadshow). Esélyegyenlőség Esélyegyenlőségi bizottságok működtetése akadálymentesítés (fizikális és gyengénlátóknak szóló) fogyatékkal élők foglalkoztatása fogyatékkal élők mentorálása antidiszkriminációs, mentesítési és előnyben részesítési elvek érvényesítése Közösségi akciók, rendezvények Intézményi, kari, tanszéki rendezvények családi rendezvények Nyitottság a helyi társadalom irányába nyílt napok nyilvános előadások nyilvános bemutatók, tájékoztatók Kutatók éjszakája, múzeumok éjszakája Felelős szolgáltatás tájékoztatás, ismeretterjesztés technológiai transzfer laboratóriumi mérés, vizsgálat Példák: energiatakarékos fenntartás gyűjtések (könyv, játék, ruhanemű rászoruló gyermekeknek) 9
egészségügyi szolgáltatás és egészséges életmód sport-rendezvények, versenyek kulturális műsorok, jótékonysági rendezvények egy-egy ügy támogatására
Összességében megállapítható, hogy a felsőoktatási intézmények oktató és kutató tevékenységükön keresztül elsősorban a tudásmegosztással viselik a társadalmi felelősséget, másodsorban, maguk is gazdálkodó szervezet lévén, annak jellegzetességeit követik (tudatos vásárlás, ökológiai lábnyom stb..
10
IV. A Kecskeméti Főiskola társadalmi felelősségvállalása
A Kecskeméti Főiskola tevékenységének alapja annak statútuma, amely az iskola minden területét szabályozza, annak betartását az iskola minden munkavállalójától elvárja, ezen kívül az előírások egy része a beszállítói, alvállalkozói szerződésekben is szerepet kap. Filozófiánk alapértékei az egyenesség, az átláthatóság, az ügyfélközpontúság és a fenntarthatóság. A felelős gondolkodás az intézmény tevékenységének minden szintjén érvényesül. Társadalmi felelősségvállalási stratégiánkat a teljes működési környezetet érintő felelős magatartás, a munkatársak iránti felelősség, valamint a civil társadalom iránti elkötelezettség határozzák meg. Stratégiánkat a fenntarthatóság és az innováció jellemzi. Elsősorban hosszútávra szóló programokban gondolkodunk, ugyanakkor igyekszünk reagálni az aktuális környezeti, társadalmi problémákra is, és támogatjuk azok helyi szinten történő kezelését. A felkészült, hosszú távon motivált munkatársaink szerepét kulcsfontosságúnak tartjuk eredményességünkben, ezért nagy figyelmet fordítunk a támogató munkahelyi környezet megvalósítására. Befogadó munkahelyi szemléletmódunknak megfelelően kollégáink számára egyenlő esélyeket biztosítunk a képességük és teljesítményük szerinti érvényesüléshez. A tehetségek fejlődését és előrelépését képzésekkel segítjük. A kollégák jó közérzetének fenntartásában munkahelyi egészségprogramunk is fontos szerepet játszik. Tevékenységünk
mellett
kiemelten
figyelünk
a
környezetünkben
élők
életkörülményeinek javítására is. Célunk, hogy a civil társadalom életében aktív szerepet vállaljunk
és
segítséget
nyújtsunk
a
rászorulók
problémáinak
kezeléséhez.
Munkatársainkat arra ösztönözzük, hogy személyes elköteleződéssel, önkéntes munkával vegyék ki részüket a környezetükben élők életkörülményeinek javításából. Társadalmi szerepvállalásunk legfontosabb pillérei az önkéntesség, a közösségi értékek támogatása és a környezet védelme. Az intézmény értékvállalásai működésébe integrált módon valósulnak meg, amit az iskola vezetősége – a rektor, kancellár, rektorhelyettesek és a dékánok – kontrollál. A különböző programok összehangolt megvalósítását a főiskola vezetősége felügyeli. 11
Kezdeményezéseinkről, a társadalmi felelősségvállalás terén elért eredményeinkről rendszeres tájékoztatást biztosítunk érintettjeink számára. Legjelentősebb CSR kezdeményezéseinkről a médiát is tájékoztatjuk, többek között azzal a céllal, hogy saját jó gyakorlataink megosztásával felhívjuk a figyelmet a rászorulók támogatásának fontosságára. Kiemelt figyelmet fordítunk a világos és érthető kommunikációra. Célunk, hogy partnereink az igényeik és teherviselő képességeik alapján tudjanak dönteni a számukra legmegfelelőbb szolgáltatás igénybe vételéről. Elektronikus, illetve nyomtatott formában is elérhető tájékoztató anyagainkban felhívjuk a figyelmet a különböző szintű képzések sajátosságaira, segítjük a döntést a megfelelő szak és képzési forma megtalálásában. A személyes kommunikációra is nagy gondot fordítunk, különös tekintettel a beiskolázási időszakban (tájékoztatók, kiállítási megjelenések). A CSR megvalósításának elemei Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyatékkal élő ügyfelek akadálymentesen vehessék igénybe a az iskola szolgáltatásait. Mindehhez technikai eszközöket, építészeti megoldásokat, valamint szükség esetén személyes segítséget is biztosítanak a munkatársak. Feladatunk még e tekintetben a honlap akadálymentesítése: nem csak a főbb információkat, hanem a komplex honlap-struktúrát is elérhetővé kell tennünk gyengénlátók számára. Így a látássérültek felolvasógépekkel, illetve speciális eszközökkel tudják majd weboldalunkon böngészni. Az iskolánál kiemelt szerepet kap a munkatársak folyamatos fejlesztése: arra törekszünk, hogy megtaláljuk, képezzük és megtartsuk a kiemelkedően teljesítő, tehetséges kollégákat. A vezetői utánpótlás biztosítása érdekében a kiemelkedő tehetségekre odafigyelünk, a teljesítménymenedzsment részeként egyéni fejlesztési tervük megvalósítását nyomon követjük. Különösen igaz ez a tudományos fokozat megszerzésének támogatására (munkaidő kedvezmény, költségtérítés, időszakos beszámoltatás, szakmai segítségnyújtás). A Kecskeméti Főiskola társadalmi kapcsolatrendszerének egyik legfontosabb eleme a duális képzés partneri hálózatának kiépítése és működtetése. A képzések munkaerőpiaci elvárásoknak való megfeleltetése valamennyi gyakorlat-orientált képzési területen kiemelt feladat, hiszen ezzel tudjuk leginkább elősegíteni hallgatóink karrierépítését. 12
A Kecskeméti Főiskolán különböző kitüntetések léteznek (dicséret, emlékérem, díszoklevél, címzetes docensi, tanári cím, díszpolgárság stb.), amelyekkel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó belső munkatársak, illetve az intézményi együttműködés keretében meghatározó szerepet játszó külső munkatársak, partnerek tevékenységét ismerjük el. Ezzel célunk, hogy a példaértékű tevékenység elismerése mellett nyilvánosságot biztosíthassunk azoknak a jó gyakorlatoknak, amelyek mások sikereihez is hozzájárulhatnak. Azoknak a tehetséges fiataloknak, akik még nem fejezték be tanulmányaikat demonstrátori pozíciókat kínálunk szinte minden szakterületen. A még hallgatói jogviszonyban
álló
fiatalok
számára
a
tehetséggondozás
különböző
formái
hozzáférhetők: tudományos diákköri munka, szakkollégium, kiállítás, koncert stb. Az intézményben nagy hagyománya van a szervezeten belüli, alulról jövő kezdeményezések megvalósításának: a közvetlen munkakörnyezetben mindenkit arra buzdítunk, hogy ha jó ötlete van, ne várjon vele a következő pályázatig, elképzelését egyeztesse vezetőjével, vagy az open-door policyt kihasználva ossza meg azt a szakterület felsővezetőjével. A befogadó szemléletmód meghatározó eleme az intézmény kultúrájának. Mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítunk a képessége és teljesítménye szerinti érvényesüléshez. A munka és a magánélet összeegyeztethetősége érdekében munkatársaink atipikus foglalkoztatási formákban is dolgozhatnak nálunk (rugalmas munkakezdés). Munkavállalóink jellemzően megváltozott élethelyzetben (pl. gyermek születésekor, egészségi állapotban bekövetkezett változáskor) igénylik a rugalmas munkavégzés lehetőségét. Az alkalmazottak egy része 4 vagy 6 órás részmunkaidőben dolgozik, munkatársaink egyes esetekben élhetnek a távmunka lehetőségével. Vezetőinket arra buzdítjuk, hogy támogassák ezeket a foglalkoztatási formákat, és tájékoztassák róluk az újonnan csatlakozó munkatársainkat is. A nők munkaerőpiaci integrációja, munkahelyi lehetőségeinek fejlesztése, a család-karrier szerepkörök összeegyeztethetősége
kiemelt
jelentőséggel
bír
a
szerezeti
kultúrájában.
A
kisgyermekes édesanyákat segítik a rigalmasabb foglakoztatási formák, de arra is törekszünk, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a GYES-en lévő munkatársakkal. Az egészséges életmód kiemelt szerepet játszik a Főiskola életében. Ez a megelőzésre, az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás fontosságára hívja fel a figyelmet. 13
A
munkatársak kedvezményes sportolási lehetőséget vehetnek igénybe, és rendszeres útmutatást kapnak egészségük megőrzéséhez (üzemorvosi szolgáltatás és ügyelet). Mindenki számára nyitott klubeseményeket is szervezünk, ahol az érdeklődők szakmai előadásokat hallgathatnak és kapcsolatokat építhetnek. A rendezvények korábbi témái között szerepelt többek között az IT technológiák fejlődése, a nemzetköziesedés kérdésköre, a lemorzsolódás csökkentésének lehetőségei, a Kárpát-medence gazdasága, a prevenció és egészséges életmód. Az oktatók és munkatársak számára szervezett tréningek a partner-, és ügyfélközpontú szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgálják. Az előadások során meghívott vendégként egy-egy sikeres előadó osztja meg tapasztalatait az érdeklődőkkel, ezzel is segítve az elhangzottak gyakorlati hasznosítását. Az iskolában arra törekszünk, hogy tevékenységünket minél kisebb környezetkárosító hatással végezve folyamatosan csökkentsük ökológiai lábnyomunkat. Az ennek érdekében végrehajtott beruházások és korszerűsítések mellett munkatársainkat is arra ösztönözzük, hogy figyeljenek oda környezetükre, és vállaljanak szerepet annak védelmében. Az elmúlt évek során számos olyan projektet indítottunk, amelyek célja működésünk környezetbarát technológiák alkalmazása, a környezetszennyezés és a környezeti ártalmak minimalizálása, az oktatási, kutatási és munkahelyi környezett élhetőbbé tétele volt.
A Kecskeméti Főiskola társadalmi felelősségvállalásának konkrét példái: Törvényi, jogszabályi kötelezettségből fakadó társadalmi felelősség: szabályozott működési folyamatok sokoldalú partnerség – stratégiai partnerekkel, duális képzés, gyakorlati képzés együttműködő partnereivel nyilvánosság (weblap), kommunikáció, sajtó-kapcsolat Intézményi szervezeti kultúra: döntéshozó, véleményező és egyetértést gyakorló testületek működtetése belső értékelési rendszerek működtetése ISO 9001-2008 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer működtetése kockázatkezelés: külső és belső kockázati tényezők feltérképezése, elemzése és proaktív kezelése 14
doktoranduszok támogatása tehetséges hallgatók támogatása (TDL, szakkollégium) dolgozói karrier-tervek támogatása Környezeti felelősségvállalás (fenntarthatóság) Energia-takarékossági szempontok érvényesítése Környezetkímélő megoldások alkalmazása Takarékosság Felelősségbiztosítás Élhető, egészséges munkahelyi környezet biztosítása Humán erőforrások iránti felelősségvállalás d) Dolgozói – egészségügyi szolgáltatás, rendszeres elégedettség-mérés, rendszeres értékelés,
képzési
támogatás,
rendezvények,
kedvezményes
sportolási
lehetőségek; e) Hallgatói – tanácsadás, karrier-tervezés, tehetséggondozás, önkéntes munka elismerése, nemzetközi mobilitás, öntevékeny csoportok támogatása, sportolási lehetőség biztosítása; f) Partneri – együttműködés, duális képzés, közös projektek kezdeményezése, partneri elégedettség mérése, bemutatkozási lehetőség biztosítása a partnerek számára (állás-börze, beiskolázási időszakban közös kiállítás, roadshow). Esélyegyenlőség Esélyegyenlőségi bizottságok működtetése akadálymentesítés (fizikális és gyengénlátóknak szóló) fogyatékkal élők foglalkoztatása fogyatékkal élők mentorálása antidiszkriminációs, mentesítési és előnyben részesítési elvek érvényesítése Közösségi akciók, rendezvények Intézményi, kari, tanszéki rendezvények családi rendezvények Nyitottság a helyi társadalom irányába nyílt napok 15
nyilvános előadások nyilvános bemutatók, tájékoztatók Kutatók éjszakája, múzeumok éjszakája Felelős szolgáltatás tájékoztatás, ismeretterjesztés technológiai transzfer laboratóriumi mérés, vizsgálat (akkreditált laboratóriumokban) Példák: energiatakarékos fenntartás duális képzés, változatos együttműködés öntevékeny hallgatói csoportok támogatása (járműépítő csapatok, néptáncosok) nyilvános előadások, rendezvények (Kutatók éjszakája, múzeumok éjszakája, Gálafutamok, Állás Bözre, EDUCATIO, Csillagvizsgáló) Képzések, tréningek, közösségi programok gyűjtések („Cipősdoboz akció”, könyv, játék, ruhanemű rászoruló gyermekeknek) egészségügyi szolgáltatás és egészséges életmód Rendszeres véradás sport-rendezvények, versenyek, „Lyukasóra program” kulturális műsorok, jótékonysági rendezvények egy-egy ügy támogatására
16
VI. IRODALOM
Friedman, Milton. „The Social Responsibility of Business is to Increase its Profits”, The New York Times Magazine, 1970. szeptember 13.
www.csreurope.org, letöltve 2013. 05.11
Hayo de Vries: CSR partnerség az ifjúsági non-profit szektorral Magyarországon A meglévő gyakorlatok feltárása és ajánlás egy CSR bróker testület felállítására az ifjúsági szektorban Magyarországon, ed.: 2007, Kátai Brigitta, kézirat
Nagy Ádám, Nizák Péter, Vercseg Ilona: Civil társadalom-nonprofit világ, UISZ Alapítvány, 2014, Budapest
17
