ERGONÓMIA
5.6 3.3
A munkahelyi stressz okai és kezelése Tárgyszavak: stressz; munkahely; stresszor; foglalkozási ártalom; stresszkezelés.
A stresszt az évek során különböző módon definiálták. Eredetileg a környezet nyomásának tartották, majd az egyénben lévő feszültségnek. Jelenleg az az általánosan elfogadott meghatározás, hogy a stressz kölcsönhatás a helyzet és az egyén között. A stressz jelei az egyén viselkedésén vagy viselkedésének változásán észlelhetők. A stresszre adott akut válasz az érzelmekben (pl. félelem, depresszió, ingerlékenység, fáradtság), a viselkedésben (pl. visszahúzódás, agresszivitás, könnyezés, motiválatlanság), a gondolkodásban (pl. koncentrálási és problémamegoldási nehézségek) vagy fizikai tünetekben (pl. szívdobogás, hányinger, fejfájás) jelentkezik. Ha a stressz maradandó, akkor a neuroendokrin, a szív és érrendszeri, az autonóm és az immunológiai funkciók változnak, mentális és fizikai betegséghez vezetnek. Stresszt az előre nem jelezhető vagy irányíthatatlan, bizonytalan, félreérthető vagy szokatlan események okozhatnak, de előidézheti vizsgadrukk, határidős munka, ill. családi események, létbizonytalanság vagy ingázás is. Egyre elterjedtebb az a felismerés, hogy a munkáltatónak kötelességei vannak a dolgozók egészségének megőrzése érdekében. Gazdasági érdekük is, mivel a stressz gyakori munkaerő-fluktuációt okoz, növeli a betegség miatt hiányzást és a korai nyugdíjazások számát. Ha a még dolgozókban nő a stressz, csökken a munkaképesség, nő a balesetek száma. A stressz csökkentése érdekében meg kell becsülni annak kockázatát az alkalmazottak körében: – Meg kell keresni a munkában a feszültségeket, amelyek nagy és hoszszan tartó stresszt okozhatnak. – Meg kell állapítani, hogy ettől ki károsodhat. – El kell dönteni, hogy megtesznek-e mindent a károsodás megelőzésére. Fiziológiás védőmechanizmusok
BME–OMIKK – Munkavédelem – ergonómia, 2002/4.
3
A stressz mértéke két fiziológiás védőmechanizmus működésétől függ: – „Vészreakció”. Ha az egészséget veszély fenyegeti, az első válasz a fiziológiás izgalom: izomfeszültség, a légzés és a szívverés gyorsulása. – „Alkalmazkodás”. Az alkalmazkodási mechanizmus lehetővé teszi, hogy a válasz megszűnjön, ha a környezet ingerei már nem jelentenek fenyegetést az egészségre. Ha ez a funkció nem működne, ájulás és szellemi kimerültség következne be. A stressz akkor jelentkezik, ha valamelyik mechanizmus nem működik, vagy ha nehézséget okoz átkapcsolni egyikről a másikra. Ez az alapja a stresszkezelés egyéni megközelítésének. (1. ábra). Hogy keletkezik-e stressz, az a helyzet felismerésén múlik. Az elsődleges felismerés a helyzeten belüli fenyegetés felismerésében segít, a másodlagos felismerés pedig a fenyegetés kezelését teszi lehetővé.
környezet helyzeti háttértényezők, pl. fizikai stressz társadalmi támogatás anyagi források
egyén magatartás és meggyőződés, múltbeli tapasztalatok szükségletek, szakképzettség
veszély megítélése
nagy stressz (1) fiziológiai izgalom (pulzusszám, stb.) (2) viselkedés – fokozott aktivitás, stb. (3) érzelmi állapot – energianövekedés stb.
kis stressz (1) kisebb fiziológiai izgalom hosszú (2) a viselkedés nyugodt, ellazult távú (3) érzelmi állapot: lelki béke hatások
problémák leküzdése
sikeres sikertelen aktív megbirkózás
nyugalmi fázis
1. ábra A stressz és kezelésének modellje
4
BME–OMIKK – Munkavédelem – ergonómia, 2002/4.
Stresszt okozó munkahelyi tényezők A stresszt okozó munkahelyi tényezők egyrészt a munka tartalmával, másrészt annak társadalmi és szervezeti összefüggéseivel állnak kapcsolatban. Fontos tényezők a hosszú munkaidő, a túlterhelés, az idő szorítása, a nehéz vagy bonyolult feladat, a munkaszünet és a változatosság hiánya, és a rossz fizikai munkakörülmények (pl. terem, világítás, hőmérséklet). Nem meghatározott, pontosan körülhatárolt munka vagy ütközéses szerepek, valamint emberekkel szembeni felelősség okozhatnak stresszt. Két másik stresszforrás vagy azt kiegészítő hatás: a munkahelyi kapcsolatok és a szervezési kultúra. Kritikus, követelő, elviselhetetlen vagy erőszakos főnökök stressz okozói lehetnek, ugyanakkor a pozitív társadalmi munkadimenziók és a jó csapatmunka csökkenthetik a stresszt. Szervezési szempontból a fizetetlen túlóra stressz okozhat. Másrészt, ha a dolgozókat bevonják a döntésekbe, tájékoztatják őket a szervezési eseményekről, jó pihenési és szórakozási lehetőségeket biztosítanak számukra, csökken a stressz. Tapasztalati áttekintés A pszichológiai betegségek és az ezzel kapcsolatos rendszeres távolmaradások kulcstényezői: – hosszú munkaidő, túlterhelés és feszültség, – ezek hatása a magánéletre, – a munka ellenőrzésének és a döntésben való részvételnek a hiánya, – gyenge társadalmi támogatás, – tisztázatlan vezetés és munkakör, rossz vezetési stílus. Értelmező modell A fenti tényezők közül három képezi részét a munkahelyi stresszt befolyásoló modellnek. A modell szerint a munkahelyi stressz és az egészségi kockázat nagy elvárások és kis döntési lehetőség esetén jelentkezik. Ugyanakkor nagy elvárások és széles körű döntési lehetőség motiválja a tanulást. A kettő közül a döntési lehetőségek fontosabbak, mint az elvárások. 1979-es bevezetése óta a modellt kibővítették a társadalmi támogatással mint a munkahelyi stressz előrejelzőjével. Egyéni különbségek Az egyének különbözőképpen élik meg a stresszt, és sebezhetőségük is különböző az ártalmas hatások esetén. Jobban reagálnak a hatásokra pl. pénzügyi bizonytalanságban vagy ha nincs megfelelő szakképzettségük, önbi BME–OMIKK – Munkavédelem – ergonómia, 2002/4.
5
zalmuk, ill. ha érzelmileg reagálnak a helyzetekre, és erős a verseny vagy a feszültség. Ha túl nagy vagy igen alacsony a feszültség, pl. ha nincs munka, arra az egyes emberek különféleképpen reagálnak. Eredményes a stratégia a stressz megelőzésére, ha a munka illik a személyhez és eredménytelen, ha a személyt akarják igazítani a munkához. A munka és az otthoni stressz közötti kölcsönhatás A munkahelyi elvárások egyre inkább kiterjednek a dolgozók otthoni és társadalmi életére. Hosszú, bizonytalan vagy társaság nélküli órák, az otthontól távoli munka, a munka hazavitele, nagyfokú felelősség, állásbizonytalanság vagy a munkahely áthelyezése károsan befolyásolhatja a család életét és szórakozását. Ehhez járulnak még a családi gondok, a gyermeknevelés, az anyagi gondok, a közeli hozzátartozó halála, amelyek mind szintén befolyásolhatják a munkahelyi teljesítőképességet. A nők erősebben élik meg ezeket a stresszhelyzeteket, mivel többet vállalnak a gyermeknevelésből és a családi kötelezettségekből. Ráadásul még rendszerint kisebb fizetéssel, alacsonyabb beosztásban dolgoznak, sokszor többműszakos munkát kell vállalniuk a család miatt, és hátrányos megkülönböztetésnek és sértéseknek is ki vannak téve. Egyéni stresszkezelés A stressz okozta egészségi kockázatok egyéni és szervezeti megközelítéssel csökkenthetők. A stressz megelőzéséhez – észre kell venni a stressz jeleit, – ennek segítségével meg kell változtatni a viselkedési szokásokat a kezdeti állapotban – elemezni kell a helyzetet és aktív tervet kell kidolgozni a stressz okainak csökkentésére, – meg kell tanulni az aktív pihenést, és ki kell alakítani olyan életstílust, amely ellensúlyozza a stresszt, – a fentieket kis stresszhelyzetben gyakorolni kell, hogy a korai siker biztosítva legyen. Sok olyan stresszforrás van azonban, amelynek megváltoztatásához az egyénnek nincs elegendő ereje, mint pl. a szervezés, a vezetési stílus vagy a szervezet kultúrája. Ennek ellenére a stressz egyéni kezelésének elsődleges célja, hogy megváltoztassák helyzetüket, nem pedig, hogy alkalmazkodjanak hozzá.
6
BME–OMIKK – Munkavédelem – ergonómia, 2002/4.
Szervezeti stresszkezelés A munkahelyi stressz megelőzése és kezelése szervezeti szintű beavatkozást igényel, mivel maga a szervezet képezi a stresszt. A szervezeti beavatkozások többfélék, és a szervezeti változtatásoktól a pszichológiai változtatásokig terjedhetnek. A munkahelyi stressz felmérésénél a következőket kell figyelembe venni: – a különleges veszély hatására létrejövő betegség valószínűsége és mértéke, – a veszélyeztetettség mértéke, amelynek az egyén ki van téve, – a veszélynek kitett alkalmazottak száma. A munkahelyi stressz veszélyének elemzésénél figyelembe kell venni valamennyi tervezési és vezetési szempontot, valamint társadalmi és szervezeti vonzatait. Bár az elsődleges a megelőzés, védőintézkedésekkel a kockázat szabályozható és az adott veszély csökkenthető. A kockázatbecslési stratégia hat lépcsője a következő: – A veszély azonosítása: meg kell határozni a stressz okait a dolgozók meghatározott csoportjai számára, és becsülni kell az igénybevétel mértékét. – A károsodás becslése: ez magában foglalja az általános rossz közérzetet és a speciális rendellenességeket, a szervezettel és az egészséggel kapcsolatos viselkedést, így az ivást és a dohányzást. – A valószínű kockázati tényezők azonosítása: meg kell állapítani a stresszorok és a károsodás mértéke közötti öszszefüggést a csoport szintjén, és becsülni kell a károsodás mértékét és jelentőségét. – Az alapmechanizmus leírása: lehetőleg meg kell érteni és le kell írni az igénybevétel hatására létrejövő egészségkárosodás mechanizmusát. – A meglevő irányítási rendszer és az alkalmazotti támogatási rendszer auditálása: azonosítani és becsülni kell minden meglevő irányítási rendszert mind a stresszorok csökkentésének, mind az alkalmazottak problémáinak megoldásával kapcsolatban. – Ajánlások a maradék kockázatokra: figyelembe véve a meglevő irányítási és az alkalmazotti támogatási rendszert ajánlásokat kell adni a munkával kapcsoaltos stresszel öszszefüggő valószínű maradék kockázatra vonatkozóan. A törvény növekvő mértékben megköveteli a munkaadótól, hogy értékelje és ismertesse valamennyi, a munkavállaló egészségét és biztonságát érintő kockázatot, beleértve mentális egészségét is. A biztonságos munkakörülmények megteremtéséhez figyelembe kell venni az eszközöket, anyagokat, a kör
BME–OMIKK – Munkavédelem – ergonómia, 2002/4.
7
nyezetet és az embereket. A szabályozó és megelőző stratégiák eredményességének ellenőrzését monitoring és felülvizsgáló rendszerrel kell megoldani. Az eredményes beavatkozás és szervezeti megközelítés növeli a részvételt a döntésekben és a problémák megoldásában, növeli a felelősséget és javítja a párbeszédet. A stressz megelőzése és kezelése a szervezet kultúrájától függ. A stresszt információként kell felfogni, nem pedig az egyén gyengeségeként. Fontos a nyíltság és a megértés. Az ilyen típusú kultúra felépítéséhez szükség van a felső vezetés aktív részvételére, stresszpolitika kialakítására az egész szervezeten belül, és egy olyan rendszerre, amely alkalmas a problémák korai felismerésére és a hibák kijavítására. A politikát meg kell vitatni a szakszervezettel és a foglalkozás-egészségügyi és biztonsági bizottságokkal. Végül értékelni kell a beavatkozás hatékonyságát. Két, a munkahelyi stressz összehasonlító elemzését lehetővé tevő módszert már elterjedten alkalmaznak, az egyik a munka tartalmára vonatkozó Munkahelyi Kérdőív, a másik a Foglalkozási Stressz Indikátor. (Szobor Albertné) Michie, S.: Causes and management of stress at work. = Occupational and Environmental Medicine, 59. k. 1. sz. 2002. p. 67–72. Tsutsumi, A.; Kayava, K. stb. Association between job strain and prevalence of hypertension: a cross sectional analysis in a Japanese working population with a wide range of occupations: the Jichi Medical School cohort study. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 6. sz. 2001. p. 367–373. Ellis, P.: Surveying for stress. = ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 31. k. 11. sz. 2001. p. 38–42.
EGYÉB IRODALOM Devescovi M.: A kémia biztonsági kérdései. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos eljárások. = Korróziós Figyelő, 42. k. 1. sz. 2002. p. 8–10. Új európai szabvány munkaszékekre. = Munkavédelem és Biztonságtechnika, 13. k. 4. sz. 2001. dec. p. 49–50. Schockley, B.: Air quality management in confined spaces. (A levegőminőség irányítása elzárt munkaterületeken.) = Occupational Hazards, 63. k. 9. sz. 2001. p. 91–96. Dr. Fodor A. Cs.: Irodahelyiségek klímaberendezésének tervezésével kapcsolatos szempontok. = Magyar Épületgépészet, 51. k. 1. sz. 2001. p. 5–10.
8
BME–OMIKK – Munkavédelem – ergonómia, 2002/4.
