NYERS-, ALAP- ÉS SZERKEZETI ANYAGOK Műanyagipar világszerte Tárgyszavak: műanyagipar helyzete; felhasználás; előrejelzés; hőre lágyuló műanyag; műanyagkeverék; Európa; Észak-Amerika; Kína.
A tömegműanyagok helyzete Európában Az AMI (Applied Market Information) tanulmánya szerint az általános európai gazdasági bizonytalanság ellenére a hőre lágyuló műanyagok 2001-ben jobb helyzetbe kerültek. Nyugat- és Közép-Európában a növekedés elérte 2,3%-ot, de ez a 2000. évi eredmények alatt maradt. 2001 negyedik negyedévében gyengült a kereslet. Ez jelezték 2002 elejére is, csak a második negyedévben remélnek fellendülést, hogy elkerüljék a teljes recessziót. Éves átlagban 2% körüli növekedést jósolnak. A 2001-es és a 2006-ban várható felhasználást az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A műanyagok 2001-es és 2006-ban várható kereslete Európában Műanyag Polietilén
2001 (ezer t)
2006 (ezer t)
13 194
13 495
Polipropilén
7 262
7 586
PVC
6 181
6 139
Polisztirol
3 409
3 427
PET
1 697
1 841
Műszaki műanyagok
2 603
2 658
34 345
35 246
Összesen:
Bár a termelés mennyisége 2001-ben nem csökkent, az árak alacsonyak maradtak, és a gyártók nem jutottak haszonhoz, emiatt idegesek és pesszimisták lettek. Az egyes műanyagok és piacok jelentősen eltérhetnek egymástól; a hagyományos PE-LD-t nagymértékben helyettesítették lineáris és metallocénes
PE-vel. Az utóbbiak kereslete 7%-kal emelkedett, míg a PE-HD-é valamelyest csökkent. A PE-HD-nél enyhe, 2%-os, növekedést vártak 2001-re. A fúvott termékek, fóliák és csövek iránt emelkedett a kereslet. A raktárkészletek a millenniumi számítógépvírustól való félelem és az ebből következő áresés, valamint új gyártókapacitások belépése miatt 1999ben felduzzadtak. 2000-ben kezdtek kiürülni a raktárak, és ezért visszaesett a termelés. 2001-ben, főleg az első félévben, a keresletet befolyásolta a raktárak feltöltése és az árak emelkedése. Az év utolsó negyedében ismét a lassulás, az árcsökkenés és az elbizonytalanodás vált jellemzővé. A PP egyike azon műanyagoknak, amelyek helyzete néhány gyártó raktárfeltöltése miatt 2001-ben közel 5%-kal javult. A piac azonban – főleg Nyugat-Euróbában – gyengébb lett, mint azt 2000-ben jósolták. A polisztirol és a PVC iránt az építőipar visszaesése, továbbá a PVC palackok visszaszorulása következtében kicsit csökkent az igény 2001-ben. A PSpiac 2000-ben nagyon élénk volt, de nem várták ennek folytatását 2001-ben, mert visszaesett a háztartási gépek és elektromos berendezések iránti kereslet. A tömegműanyagok kereslete azonban – a műszaki műanyagokéval szemben – összességében emelkedett, mert az előbbieket főleg élelmiszercsomagolásra használják, míg az utóbbiakból elektromos berendezések, autóalkatrészek, mobiltelefonok készülnek, és ezekre csökken az igény. A műanyag-feldolgozás nyugatról keletre csúszik át. Sok nyugat-európai cég helyezte át termelését Közép-Európába, de ezzel egy időben a középeurópai gyártók is olcsóbb munkaerőt keresnek. Magyarország különösen jó példa arra, hogy fröccskapacitását Kínába vagy Kelet-Európába helyezik át. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia gyorsabban fejlődik, mint a nyugati országok, de ezzel együtt is a kelet-európai országok teljes piaca 2001-ben 3 M t alatt volt, ami az egész európai polimerkeresletnek mindössze 8%-a. További növekedésre csak akkor számíthatnak, ha emelkedik a háztartási felhasználás és a nyugati export. Ezt elősegítik a külföldiek befektetései az autóiparba, az elektronikába, az építőiparba, a csomagolóiparba vagy a háztartásigép-gyártásba. A műanyagok közül az építőipar stagnálása miatt a PVC van a legkedvezőtlenebb helyzetben, a PS a 2000. évi 20%-os növekedéshez képest szintén visszaesik. A PP és PE kereslete a csomagolóipar egyre bővülő igénye miatt emelkedik.
A hőre lágyuló műanyagkeverékek helyzete Észak-Amerikában A hőre lágyuló műanyagkeverékek közel egy évtizedes folyamatos bővülése után, 2001-ben Észak Amerikában is visszaesést tapasztaltak, és 2002-re sem várható számottevő javulás. 2000-ben 6,4 M t volt a felhasználás, amit 1992-től, átlagosan, évi 6–7%os növekedéssel értek el. (A felhasznált mennyiség keveréktípusonkénti meg
2. táblázat Műanyagkeverékek megoszlása Észak Amerikában típus szerint 2000-ben
oszlását a 2. táblázat mutatja.) 2000-ben már csak 3%-os növekedést mértek, és 2001-ben sem javult a helyzet. Az okok Műanyagkeverék típusa Részarány, % hasonlók, mint Európában, tehát az autóipar és PVC-alapú 25,8 a háztartásigép-gyártás Műszaki műanyag alapú 21,8 visszaesése. A teljes forMűszaki célú poliolefin 19,7 galmazó lánc készleteit Színezékkoncentrátum 14,4 csökkentették, mert a veMás mesterkeverék 10,6 vők egyszerre csak kiEgyéb 7,7 sebb mennyiséget rendelnek, így az igénylések hétről-hétre ingadoznak. Ez az ipar szerkezeti átalakításához vezet. Ennek egyik jele a PolyOne PVC gyár és a M.A.Hanna műszaki műanyagokat és keverékeket előállító üzemének kiválása 2000-ben a Geon cégből. A megmaradt termelést is átvizsgálták, a gazdaságtalan üzemeket bezárták, a kompaundáló üzemek száma egyharmadával csökkent. Hasonló folyamat játszódott le A. Schulman cégnél 2000-ben, amely bezárta akroni (Ohio) üzemét, vagy a Clariantnál 2001-ben, amely festékőrlő üzemét szüntette meg Lawrence-ben (Georgia). Új beruházások csak Mexikó területén történtek. A 6,4 M t műanyagkeverékből 25%-ot tesz ki a PVC, de ez növekszik a leglassabban, a lágy kábelanyagoknál a PE-vel való helyettesítés miatt, a kemény PVC területén a palackok részleges kiszorulása miatt. (A lágy/kemény PVC aránya: 45/55). A legnagyobb gyártó, a PolyOne, az észak-amerikai piac közel 50%-át uralja. A leggyorsabban fejlődő piac a műszaki célú poliolefinkeverékeké, amely 2000-ben elérte az 1,3 M t-t, és évenként 8%-ot bővült. A PP iránti igény (autó, háztartási gép) erőteljesen nőtt az 1990-es években, de jelentősen csökkent 2001-ben. A vezető cégek a Basell, a Chemtrusion, a Mytex és a Solvay. Hasonló változás történt a műszaki műanyagkeverékek gyártásában, 2000-ben 6%-os évi növekedést mértek, és elérték az 1,4 M t-t. A PA teszi ki a teljes mennyiség közel 40%-át, további 22%-ot a PC. Legnagyobb gyártók a DuPont, a GE, a Ticona, a Bayer, a Honeywell. A függetlenek közül a fő szállítók az RTP, a PolyOne, a LNP, de ezeknek a cégeknek csak 2%-os piaci részesedésük van. A színezékgyártás jól fejlődik Észak-Amerikában, 2000-ben 900 E t bekevert színezéket használtak fel. A PE-ekhez manapság főleg koncentrátumokat és színezékkeverékeket használnak. (Ez utóbbiakat azokhoz a termékekhez, amelyekhez nem lehet koncentrátumot alkalmazni, mint pl. PE kábel, cső vagy műszaki műanyagok.) A kereslet 2001-ben és 2002-ben nem csökken lényegesen a csomagolóipar nagy felhasználásának köszönhetően. A
színezékgyártás meglehetősen szétszabdalt, a „nagyok” mellett sok kis cég vesz részt az elosztásban. Remélhető, hogy 2003-ra mérsékelt növekedéssel lehet számolni. Az elektronikában és az autóiparban a hangsúly valószínűleg áttevődik a hagyományos anyagokról a magasabb értékű újabb anyagokra.
Kína műanyagipara hatalmas fejlődés előtt áll Kína a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Az USA és Japán gazdasága lelassult, illetve válságot él át, Kína ezzel szemben fokozatosan növeli gazdaságának teljesítőképességét. Kína műanyagok iránti igénye gyorsan nő, a kereslet jelentős hányadát azonban importból kénytelen kielégíteni annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben a gyártás évente átlagosan 10%-kal nőtt. A legnagyobb beszállítók Japán, Dél-Korea és Tajvan. E három országból vásárolták 1999-ben a polisztirol 80%-át, a polipropilén 55%-át, a PVC 65%-át és a polietilén 45%-át. A térség gazdaságának elemzői szerint a jövőben növekedni fog a kuvaiti és a katari vállalatok szerepe, és általában a legtöbb multinacionális petrolkémiai vállalat törekszik bejutni Kína piacaira A műanyag-alapanyag termelése 1996 és 2000 között 5 M t-ról másfélszeresére, 7,5 M t-ra bővült. 2001-ben mintegy 3 M t PVC-t és 2 M t polipropilént gyártottak. Az importált műanyagok legnagyobb hányada polietilén, a kapacitások bővítése nem képes fedezni a gyorsan növekvő igényeket. A műanyagtermékek mintegy 25%-a csomagolási célokat szolgáló fólia, 2001-ben a felhasználás 3,5 M t-t tett ki. A műanyag-feldolgozó gépek gyártása a fröccsöntő gépek előállítására összpontosul. A közelmúltig a külföldi tőke behatolását a műanyag-feldolgozó gépek gyártásába a kormányzat jelentősen megnehezítette, újabban azonban egyre több tajvani, hongkongi, dél-koreai és japán, illetve kínai közös vállalatban kezdődött meg a feldolgozó gépek gyártása. 2000-ben a gépek mintegy 20%-át ezek a vállalkozások állították elő, 5%-át pedig a lassan növekvő számú magánvállalatok. A kínai gépbehozatal értéke közel tízszerese az exportnak, azonban számottevő a kivitel is, különösen a közép- és dél-ázsiai térség országaiba és Oroszországba. Az importot megkönnyíti, hogy az exportáló országok pénzügyi tranzakciókkal segítik a készpénzszűkében nehezen gazdálkodó importőröket. A feldolgozógépek zömét Japánból és Tajvanról vásárolják, illetve jelentős a nyugat-európai országokból származó import is. Számos ország kiszorul Kínából, mert gépeinek gyenge a minősége. Az üzleti élet keretei Kínában az utóbbi években sokat változtak, a külkereskedelem szigorú feltételei enyhültek, és a lehetőségek tovább javulhatnak, ha Kína a közeli jövőben tagja lesz a Világkereskedelmi Szervezetnek (World Trade Organisation; WTO). A szervezet jelenlegi tagjai nem nagy lelkesedés
sel néznek az esemény elé, mivel Kína nagyon jelentős mértékben támogatja az ipart, és számos ország vádolja dömpinggel. A kínai ipar vezetői viszont azt állítják, hogy termékeik versenyképesek, és az exportárak magasabbak, mint a belföldiek. (Perényi Ágnes–Dr. Szabó Ferencné) The sleeping dragon wakes. = Plastics in Packaging, 1. k. 2001. nov. p. 32–33. New kid on the block – China admitted top WTO. = Plastics in Packaging, 1. k 2001. nov. p. 15. Not too bad.Demand for thermoplastics in Europe. = Macplas International, 2002. 2. sz. máj. p. 17–18. Decline for compounding. = Macplas International, 2002. 2. sz. máj. p. 18.
Szemle Internet a hűtőszekrényben? Automatizálás a lakásban Spanyolországban és Portugáliában egyes kis- és középvállalkozások a háztartási készülékek automatizálásával az öregek és a fogyatékosok életét könnyítették meg. Az információs technológia már az otthonok életét is megváltoztatja. Az internettel irányítható hűtőszekrény ugyan nem létszükséglet, de bizonyos érzékelő és szabályozó rendszerek biztonságosabbá és hatékonyabbá tehetik az otthonokat. Különösen az idősebbek és fogyatékosok számára áldásosak az olyan automatizált irányító rendszerek, amelyek pl. a vakoknak megkönynyítik azt, hogy lakásuk ajtaját bezárják vagy segítséget kérjenek. A spanyolországi Zaragozában egy Bioingenieria nevű vállalat már kilenc évvel ezelőtt felismerte, hogy a lakáson belüli automata rendszerek iránt nagy érdeklődés várható. A vállalat olyan elektronikai rendszerrel kívánta a feladatát megoldani, amely a különböző modulokat az épület már létező kábelhálózatán keresztül kapcsolja össze. Így külön hálózatépítés nélkül a szenzorok, irányító-készülékek és a központi processzor között az adatáramlás a világításra, a gépek működtetésére használt, már meglevő hálózaton keresztül történik. A Biodomnak nevezett rendszer a hagyományos riasztórendszerrel is összeköthető. Ha a ház üres, infravörös érzékelők fedezik fel a behatolókat és a Biodom megszólaltatja a riasztót. Ha a lakók otthon vannak, ugyanez a rendszer követi mozdulataikat és pl. be- és kikapcsolja a világítást, miközben a lakók az egyik szobából a másikba mennek át. Más érzékelők felfedezik az esetleges füstöt, gázömlést vagy csőtörést. A Biodom programozása egysze
rű, a felhasználók minden egyes otthoni készüléke ellenőrizhető, beleértve a központi fűtést, a tv-t, telefont is. Megelőzött igények A TIDE-program (az idősek és fogyatékosok társadalmi–gazdasági integrálásának technológiai programja) CASA-projektjének 30 hónapos végrehajtása után a prototípus megfelelőnek bizonyult. Valóságos felhasználók tesztelték és sikerült a felhasználók igényeinek még a részleteit is megismerni. Ez jó alap volt a további termékfejlesztéshez, lehetővé tette a továbbhaladást és a rendszer piacra vitelét. A Bioingenieria mellett a közreműködő angol egyetemi intézet is kifejlesztett egy tervezési módszertant, miután információkat szerzett arról, hogy az idősek milyen automatizált rendszert kívánnának lakásukban megvalósítani. A CASA-tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy bármilyen rendszer tervezését megelőzően a felhasználói igényeket részleteiben is meg kell ismerni. A CASA-projekt befejezése után a Bioingenieria további két évet töltött a rendszer finomításával és optimálásával, mielőtt 1999-ben piacra vitte. Spanyolországban mintegy 50 lakóhelyen szerelték fel és kb. 500 000 euró árbevételt értek el. Viszonylag nagy költségei következtében a berendezést egyelőre csak az új építésű otthonokban alkalmazzák. A rendszer azonban nemcsak az öregek számára alkalmas, hanem bárkinek, az eddigi eladások pl. azt bizonyítják, hogy ezt már kezdik felismerni szélesebb körben is. A fiatalok értékelik a rendszer biztonságát és energia-megtakarítási eredményeit és élvezik újdonságát. Jelenleg kísérletek folynak annak érdekében, hogy a rendszert alkalmassá tegyék az idősek más szolgáltatásaira is, pl. távápolásra. Európa népessége öregszik, a Bioingenieria cég a Biodom kifejlesztésével megelőzte az igényeket. A minél szélesebb körű piaci felhasználás érdekében a vállalat – különböző hivatalos jegyzőkönyvekkel – technológiája alkalmasságát bizonyítja pl. azzal, hogy az EU által kiadott Európai Lakásrendszer Szabványainak igyekszik megfelelni. Ezeket a szabványokat a lakáson belüli automatizált termékekre és szolgáltatásokra vonatkozólag állapították meg. A Biodom a kutatási és fejlesztési együttműködés kiemelkedő példája. Ez az együttműködés rendkívül értékes volt, a partnerek a Biodom know-howjának a fejlesztésében maximálist nyújtottak. A partnerek meggyőződése az, hogy az ilyen együttműködés során sokat tanulnak egymástól, és ez elősegíti az új termékek további fejlesztését is. (Innovation and Technology Transfer, 1. k. 2. sz. 2002. jan. p. 15–16. Rzeczposplita, 2000. máj. 24. p. D1,)
