HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK
4.3
Norvégia újrafeldolgozza a műanyaghulladékot Tárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés.
Norvégia évente mintegy 100 000 t műanyagot használ csomagolásra. Az Európai Unióban vállalt kötelezettségeknek megfelelően, az ipar szerződést kötött a Környezetvédelmi Minisztériummal a csomagolásra használt műanyag 80%-ának visszanyerésére. E cél megvalósítása érdekében létrehoztak egy non-profit (nem anyagi haszonra dolgozó) vállalatot – a Plastretur AS-t. E vállalat fejleszti, szervezi és működteti a műanyag csomagolóanyagok begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozó szervezeteket, gondoskodik fenntarthatóságukról mind pénzügyi, mind környezetvédelmi szempontból. A Plastretur által alkalmazott modell biztosítja, hogy a hulladék tulajdonosai, begyűjtői és a válogatással foglalkozó üzemek pénzbeli térítést kapjanak az osztályozott szemétért. A Plastretur maga nem fizikai résztvevője, hanem katalizátora az újrahasznosítási láncnak. A visszanyerés és újrafeldolgozás folyamata beépült a hulladékanyag-piac létező infrastruktúrájába, amely szabad versenyt biztosít a résztvevők számára a folyamat minden egyes szakaszában. 2000-ben a Plastretur 13 újrafeldolgozóval, 192 helyhatósággal, 132 gyűjtőállomással kötött szerződést. A gyűjtőállomások tevékenysége kiterjedt a kereskedelemből, iparból, mezőgazdaságból és haltenyészetekből származó műanyag csomagolóanyagokra.
A műanyagcsomagolásnak több élete van A norvég háztartások válogatva elkülönítik a műanyaghulladékot a többi szeméttől, majd vagy elszállítják azt a legközelebbi gyűjtőhelyre, vagy a helyi hatóságok gyűjtik össze azt házról-házra. A műanyag csomagolóanyagot vagy 100 literes átlátszó műanyag zsákba vagy konténerbe teszik, vagy a használt papírral együtt gyűjtik. Ezt összepréselik és a legközelebbi osztályozóüzembe szállítják. Ezekben az üzemekben elkülönítik mindazt, amiből a műanyag viszszanyerhető, ezt összepréselik, újrafeldolgozó üzemekbe szállítják, és új ter-
mékek vagy félkész termékek készülnek belőlük. A szennyezett vagy valami más okból újrafeldolgozásra alkalmatlan műanyag csomagolóanyagot az ipar szén helyett fűtésre használja energia-visszanyerés céljából.
Díjazás és költségviselés A csomagoló társaságok, az ún. csomagtöltők és a termékek importőrei nyilvántartásba kerülnek, és illetéket fizetnek, amely megfelel a felhasznált műanyag csomagolóanyag mennyiségének. Az építőiparban használt műanyag lap, a szolgáltatásokban használt csomagolóanyag, a mezőgazdaságban használt műanyag, a kerti és mezőgazdasági termékek csomagolására használt anyagok esetében vagy a gyártó, vagy az importőr köteles ezt az illetéket kifizetni (bár a mezőgazdaságban használt műanyagokra speciális rendelkezés érvényes). A Materialretur AS felelős a tagtoborzásért, a jegyzékbevételért és az illeték beszedéséért a norvég vállalatok érdekében. A Plastretur és öt további csomagolóanyag-társaság mindegyike a Materialretur AS egy hatodát birtokolja. A másik öt társasághoz hasonlóan a Plastretur nem profitérdekelt társaság. A beszedett illetékek a társaság tevékenységére fordítódnak: a műanyag csomagolási anyagok visszanyerését és újrafelhasználását biztosítják. 2001ben az illeték 1,70 NOK volt kilogrammonként. Ez 2002. május 1-jétől 1,40 NOK-ra csökken a tagtársaságok számának növekedése miatt. 2001-ben a Plastretur sikeres évet zárt ez megmutatkozott az illetményekből származó bevétel és a bejelentett műanyag mennyiségének 14%-os növekedésében. Ez idő alatt tagtársaságok száma 1248-ról 1662-re növekedett. Az engedélyezési illetékből származó bevétel a 2000. évi 106,7 M NOKról 2001. évben 118,5 M NOK-ra emelkedett. Az év folyamán a legtöbb szektorban az egyenleg pozitív volt, becslés szerint, pl. a mezőgazdaságban a pénzügyi fedezet 95–98%-os. A Zöld Pont rendszer (Green Dot system) bevezetése Norvégiában néhány importáló cég csatlakozását eredményezte a rendszerhez. További pozitív eredmény, hogy néhány jelentős társaság az év folyamán igényelte, hogy beszállítói csatlakozzanak az engedélyezési illeték rendszeréhez. A 2001. és 2002. években a legnagyobb élelmiszer áruház láncok megkövetelik, hogy beszállítóik e rendszerhez csatlakozzanak. Ellenkező esetben áruikat nem forgalmazzák. Ez a „kényszertagság” nagyon hatásosnak bizonyult, és igazolja, hogy a kereskedelem és az ipar érdekeltek a rendszer támogatásában. A Plastretur felismerte, hogy bizonyos szektorok támogatása csekély, és ezekben az esetekben további információkat szükséges nyújtani. A Materialretur AS tevékenységéről nyújtott általános és statisztikai információk nyújtásával, a tagok tevékenységének aktív követésével a rendszer ismertebbé vált és támogatottsága a 2001. év folyamán növekedett.
A műanyag csomagolóanyag felhasználás Norvégiában minden évben (a 2002. évre vonatkozó becslés szerint) 107 000 t műanyag csomagolóanyagot használnak fel. Az iparral kötött megállapodás szerint ez magában foglalja a mezőgazdasági célú fóliát, de nem foglalja magába a hulladék csomagolására szolgáló anyagokat, italokat tartalmazó műanyag palackokat és szemeteszsákokat. Az 1. táblázat a teljes felhasználást az egyes szektorokra és csomagolástípusokra lebontva adja meg. A csomagolóanyagok több mint felét a háztartások használják fel. A műanyag fólia a leggyakrabban használt csomagolóanyag, ez teszi ki a háztartások, a kereskedelem és az ipar fogyasztásának a 2/3-ad részét. 1. táblázat A műanyag csomagolóanyagból származó hulladék mennyisége Norvégiában (tonnában) Háztartás
Kereskedelem és ipar
Mezőgazdaság
Műanyag fólia
39 400
25 000
7 000
Merev egyszeri felhasználásra szánt anyag
20 700
4 500
500
100
1 700
800
PP zsákok Újrahasznosítható csomagolóanyag Összesen
Haltenyésztés
Összesen
1 500
72 900 25 700
1 600
4 100 60 200
35 400
4 200 4 200
8 300
3 100
107 000
Ezen felül évi 44 300 t polisztirolhabot használnak fel csomagolásra. Ennek döntő része a halszállítási és a mezőgazdaságban használt ládák, valamint az (importból származó) villamos és elektronikus termékek csomagolására használt anyagok teszik ki. A pontos statisztikai elemzés nehéz, a pontos adatok hiányában, különösen bizonytalan az importált termékek esetében felhasznált műanyag csomagolóanyag mennyisége. Egy újabb vizsgálat szerint a Norvégiában felhasznált műanyag csomagolóanyag teljes mennyisége 2001-ben 107 000 t volt. 2002ig minden statisztikában 96000 t szerepelt. A Statistisk Sentralbyrå (Norvég Statisztikai Hivatal) különböző adatokat szolgáltatott a teljes felhasznált műanyag csomagolóanyag mennyiségére, azonban arra a következtetésre jutott, hogy az adatok bizonytalansága szignifikáns, ez akadályozza a szerződések teljesítését. A Plastretur álláspontja szerint a teljes mennyiségre vonatkozó, egymástól különböző publikált adatok zavart okozhatnak.
Összehasonlítva a Norvégiára vonatkozó becsült adatokat más országok adataival, akkor Norvégiában az egy főre jutó fogyasztás valahol a skála közepén helyezkedik el. Így Svédországban az egy főre jutó fogyasztás jóval kisebb, ami a műanyag bevásárlószatyrok kevésbé kiterjedt használatával magyarázható. Más európai országokban az eldobható műanyag palackok használata megnöveli az egy főre jutó fogyasztást. Szükség van olyan módszerek és eljárások kidolgozására, amelyek pontosabb statisztikát szolgáltatnak. Egyelőre nem világos, hogy e vonatkozásban kié a felelősség és ki milyen szerepet kell, hogy játsszon e folyamatban. Lehetséges, hogy maga az ipari szektor kell, hogy a jövőben felelősséget vállaljon az objektív statisztikáért. A Materialretur által szerzett ismeretek megfelelő kiindulópontot biztosíthatnak a statisztikai elemzéshez.
A Plastretur-féle újrahasznosítási folyamat Mezőgazdaság Minden évben mintegy 8300 t műanyagot használ a norvég mezőgazdaság, ennek a legnagyobb része fólia. 2001-ben az 5100 t összegyűjtött használt műanyagból 3300 t-t újrafeldolgoztak. A farmerek a műanyagot az országban mindenütt megtalálható gyűjtőállomásokra szállíthatják. A mezőgazdaságban használt műanyagból újrahasznosítás után bevásárlószatyor, szemeteszsák, láda, rekesz stb. készül (2. táblázat). 2. táblázat A mezőgazdaságból származó hulladék műanyag és annak feldolgozása (tonnában) 1999. év
2000. év
2001. év
Összegyűjtött
4570
6000
5100
Újrafeldolgozott
4990
4490
3300
520
420
300
5510
4910
3600
Energia-visszanyerésre hasznosított Összes hasznosított
Az adatok megadásánál tekintetbe vették a termelés 20%-os csökkenését.
A 2000. évben rekord mennyiségű műanyagot gyűjtöttek be a mezőgazdaságban. Az ország különböző helyein lévő 85 gyűjtőhelyen több mint 6000 t műanyagot gyűjtöttek be. A begyűjtött mennyiség 2001-ben 2000-hez képest csökkent. A csökkenést a felgyűlt készletek okozták. A 2000. évhez hasonlóan 2001-ben is nagy figyelmet fordítottak az engedélyezési illeték rendszerére. Az a néhány importőr, aki nem fizeti az illetéket, állandó fenyegetést jelentett a
folyamat számára, mert megmásították a szabályokat és veszélyeztették, hogy a lojális résztvevők mint termelők komolyan vegyék a környezetvédelem iránti felelősségüket. A farmerek körében végzett felvilágosító kampány ezt a problémát 2001-ben nagyrészt megoldotta. • A visszanyerési rendszer A farmerek eltávolítják a köveket, földet és egyéb szennyezőket az öszszegyűjtött és válogatott mezőgazdaságban használt műanyagokból. A műanyagokat díjmentesen a gyűjtőhelyekre szállítják. A begyűjtő társaságok végzik a minőség-ellenőrzést, a műanyagot nagy bálákba préselik és újrafeldolgozásra továbbítják. • Az újrafeldolgozás A homogén tartalmú bála jól használható újrafeldolgozásra. A fehérszínű műanyagot főleg bevásárlószatyrok készítésére használják – ez az újrafeldolgozók kedvelt anyaga. A melegházak lefedésére használt fólia újrafeldolgozása nehezebb, mert földdel és homokkal szennyezett. • 2001 A Materialretur céggel együttműködve kampányt folytattak a folyamat pénzügyi fedezetének biztosítására. 2001-ben célul tűzték ki 5700 t mezőgazdasági műanyag begyűjtését és újrafeldolgozását. Ez nem sikerült. Kereskedelem és ipar A Plastretur számára a kereskedelem és az ipar a fő forrása a csomagolásra használt újrafeldolgozható műanyagnak. A származási helyeken való válogatás és az elkülönítő eljárások alapját képezik az ésszerű begyűjtési rendszernek; egyre több társaság ismeri fel, hogy a műanyag válogatása a származás (forrás) helyén környezet- és költségkímélő eljárás. A 100 literes műanyag zsákok rögzítésére szolgáló keretek felhasználhatók az iparban és a kereskedelemben a műanyag csomagolóanyagok forráshelyen való válogatására. A műanyagok és a hullámpapír együttes gyűjtése bevett szokás, de az elkülönített gyűjtést is bevezették, ez azonban a térfogat növeléséhez vezet. A kihelyezett zsákrögzítő keretek száma 2001-ben lényegesen növekedett. A forráshelyen való válogatás egyszerűsítése és tökéletesítése céljából a Plastretur díjmentesen küld segédanyagokat (felragasztható címkéket, posztereket, stb.) üzleti partnereinek és a hulladékfeldolgozóknak (3. táblázat). Az kereskedelemtől és az ipartól összegyűjtött mennyiség nem érte el a 2001-re tervezett értéket, főleg azért, mert az újrahasznosítható csomagolóanyag kínálata kisebb volt a vártnál; ez a Plastretur tevékenységétől független körülmény. A begyűjtött műanyag fólia mennyisége némileg kisebb volt a vártnál.
3. táblázat A kereskedelemből és iparból származó hulladék műanyag és annak feldolgozása (tonnában) Összegyűjtött Újrafeldolgozott Energia-visszanyerésre hasznosított Összes hasznosított
1999. év
2000. év
2001. év
14 380 11 890 2 190 14 080
16 610 11 260 3 390 14 650
15 900 14 100 3 100 19 000
E két paramétertől eltekintve a kereskedelemtől és az ipartól begyűjtött mennyiség 400 t-val növekedett az előző évi mennyiséghez képest. A PP zsákok begyűjtése terén kevés új eredmény született, a merev műanyagokból ugyanannyit gyűjtöttek be, mint 2000-ben. Az újrahasznosításra begyűjtött mennyiség csökkent, de az energia-visszanyerésre begyűjtött mennyiség a vártnál nagyobb volt. Az EPS gyűjtését 2000-ben vezették be és 2001-ben megszüntették. Az információtechnikai és a technikai termékek csomagolóanyaga, valamint a halszállításra használt ládák az EPS-re vonatkozó szerződésnek megfelelően külön tételként szerepelnek a kereskedelem és az ipar újrahasznosítási folyamatában. A piac a minőségi követelmények szigorításával is hatott az újrahasznosítás folyamatára: a rossz minőségű szállítmányokat nem vette át. Ez magyarázza az energia-visszanyerés részesedésének növekedését a műanyag újrafeldolgozás részesedésének rovására. A minőség javítása továbbra is kihívást jelent mind a kereskedelem, mind az ipar számára. A 2001. év folyamán a Plastretur folytatta erőfeszítéseit tevékenységének bemutatása érdekében szemináriumok és a gyűjtőállomások/újrafeldolgozó üzemek képviselőivel való találkozások révén. Különböző ágazati fórumok gyűlésein vettek részt, a mondandó közvetítéséhez igénybe vették mind a fizetett, mind az ingyenes kommunikáció lehetőségeit. • A visszanyerési rendszer A műanyag csomagolás válogatását a forrás helyén maguk a felhasználó társaságok végzik. A forráshelyen elkülönített műanyag csomagolóanyag díjmentesen a helyi hatósági gyűjtőhelyekre szállítható (ilyenek az egész ország területén vannak). A minőség-ellenőrzés a befogadó állomásokon történik (a válogatás is, ha ez szükséges); összepréselés után az anyag vagy a műanyag újrafeldolgozóba megy vagy energia-visszanyerésre használják. • Újrafeldolgozás A műanyag-újrafeldolgozó társaságok a 2001. év folyamán hozzájutottak az iparból és kereskedelemből származó megfelelő nyersanyaghoz; ezek mi-
nősége javult. A szűk újrafeldolgozó kapacitások és a raktárépületek kis befogadóképessége csökkentette az újrafeldolgozott fólia mennyiségét. A PP zsákok/szatyrok újrafeldolgozása külföldön történt, az EPS-é Norvégiában. • 2001 A Plastretur számára 2001-ben a kereskedelemből és iparból származó műanyag csomagolóanyag jobb minőségének és a nagyobb mennyiségének elérése volt a legfontosabb cél. A cél az volt, hogy 20 300 t-t a kereskedelemtől és ipartól származó anyagot hasznosítsanak összesen, ezzel szemben csak 19 000 t-t hasznosítottak. A következő területekre összpontosították erőiket: építőanyag-kereskedelem, vendéglátás, piacra termelő kertészet, bútoripar, import és szállítmányozási társaságok, raktározás, kereskedelmi szervezetek és üzletközpontok/üzletláncok. Egy új versenyt vezettek be „Wanted” („Keresünk”) névvel; így kívánták növelni a gyűjtők motivációit és hozzáértését. Ez sikeres volt 2001-ben, a versenyt 2002-ben folytatni fogják „Still Wanted” („Továbbra is keresünk”) elnevezéssel. Háztartások A Norvégiában használt műanyag csomagolóanyag több mint fele végül a háztartásokba jut (több, mint 60 000 t). Ahhoz, hogy a Plastretur céljai megvalósuljanak, döntő fontosságú, hogy a magánháztartások maguk válogassák és adják át a műanyag csomagolóanyagot a helyi/helyközi hatóságok által létrehozott rendszernek megfelelően (4. táblázat). 4. táblázat A háztartásokból származó hulladék műanyag és annak hasznosítása (tonnában) 1999. év
2000. év
2001. év
Összegyűjtött
1050
2130
2900
Újrafeldolgozott
190
440
500
Energia-visszanyerésre hasznosított
850
1350
1800
Összes hasznosított
1040
1790
2300
Ezenkívül műanyag csomagolóanyagot tartalmaz a vegyes szemét, amelyet energiavisszanyerésre használnak a községi szemétégetőkben vagy tisztított tüzelőanyag készítésére használják.
2001 decemberétől kezdve 192 összesen 2,1 millió lakosságú helyhatóság szerződött a Plastreturral a háztartási műanyag csomagolóanyagok gyűjtéséről, szortírozásáról és újrafeldolgozásáról.
A Plastretur e helyhatóságoknak pénzügyi segítséget nyújt a visszanyerési folyamat megszervezéséhez, jutalmazza az összegyűjtött műanyag csomagolóanyagot. A Plastretur az elmúlt évben nem annyira az együttműködő helyhatóságok számának növelésére, hanem a már meglévő kapcsolatokban minőségi követelmények magas szinten tartására törekedett. Hasonlóan fontosnak tartotta a válogató üzemekben alkalmazott eljárás optimalizálását. • A visszanyerési eljárás Négy regionális válogató üzem veszi át a műanyag csomagolóanyagot, ezek ellenőrzik, válogatják, összepréselik és továbbítják az anyag vagy az energia visszanyerésével foglalkozó üzemekhez. A helyi hatóság választja ki a gyűjtés módját a következő lehetőségek közül: – 100 literes zsákokat osztanak ki az egyes háztartásoknak, majd, miután megteltek begyűjtik (RiR modell), ezt alkalmazzák Mode és Hamar körzetében. Ez kb. 6 kg összegyűjtött műanyagot eredményez évenként, lakosonként. – A gyűjtés a papírgyűjtéssel kombinálva történik (pick up (összegyűjtő) program ); ezt alkalmazzák Innherredben és Kristiansundban. – Speciális konténeres megoldás (pick up program); ezt alkalmazzák Indre Řstfoldban. – Az 'Optibag' (pick up program); ezt Tromsban 5 helyi hatóság alkalmazza. – Gyűjtőhelyek létrehozása (bring (behordó) program); ezt alkalmazzák Drammen körzetében, Bergenben és Stavanger/IVAR-ban. Ez 3–4 kg összegyűjtött műanyagot eredményez évenként, lakosonként (18 havi működés tapasztalatai alapján). • Az újrafeldolgozás A háztartásokból begyűjtött hulladék viszonylag jó minőségű, a vártnál több fóliát tartalmaz. Jelenleg viszonylag kicsi az újrafeldolgozott anyag aránya, az RiR modell szolgáltatja a legjobb minőségű anyagot, e modellre az újrafeldolgozás aránya 60%. Ez az arány felvilágosító munkával, ellenőrzéssel, új szortírozási eljárások bevezetésével és új újrafeldolgozási technológiával az elkövetkező években növelhető. A fennmaradó hányad energiavisszanyerésre – tehát mint tüzelőanyag használható az iparban fosszilis tüzelőanyag helyett. • 2001 Ebben az évben a fő cél az összegyűjtött mennyiség növelése volt. Az évi tervezett mennyiség 7000 t műanyag csomagolóanyag visszanyerése és újrafeldolgozása. Ez túl optimista terv volt. 2002-ben a cél 4600 t összegyűjtését tervezik.
Haltenyésztés Norvégiában a haltenyésztés összesen 3100 t műanyag csomagolóanyagot használ fel. A visszanyerési folyamat ebben a szektorban sikeres – az újrafelhasználás 76%-os (5. táblázat). 5. táblázat A haltenyésztésből származó hulladék műanyag és annak hasznosítása (tonnában) 1999. év
2000. év
2001. év
Összegyűjtött
830
2060
2600
Újrafeldolgozott
880
1640
2800
Energia visszanyerésre hasznosított
960
190
200
1840
1830
3000
Összes hasznosított
Az elmúlt két évben a haltenyésztők számára a válogatás feladata a polipropilén zsákok bevezetésével leegyszerűsödött (így nincs szükség további elkülönítésre). A kis polietilén zsákok csaknem eltűntek a piacról. A területi különbségek a különböző tenyésztési eljárások következményei. • A visszanyerési eljárások A haltenyésztők válogatják a táplálék csomagolóanyagát, bálákba gyűjtik, szárazon raktározzák, napfénytől védve. Ezt a gyűjtők összeszedik, minőségileg ellenőrzik, nagyobb bálákba gyűjtik (ezek legalább 250 kg súlyúak), majd újrahasznosítás céljából továbbítják. • Újrahasznosítás 2001-től a PP-zsákok újrafeldolgozását külföldön végzik. • 2001 A cél 2001-ben 1900 t, a táplálék csomagolására szolgáló anyag összegyűjtése és újrafeldolgozása volt. A tényleges eredmény 2500 t volt. A Plastretur szerződés biztosítja az újrafelhasználási folyamatok egységesítését. Ez azt vonja maga után, hogy a táplálékzsákok díjmentesen a begyűjtőhelyekre szállíthatók.
Az energia-visszanyerési folyamat látszólagos ellentmondásai Az energia-visszanyerés a műanyag csomagolóanyagból a Minisztériummal kötött megállapodás központi eleme. A cél teljesítése nem igényli kü-
lönálló gyűjtőrendszer létrehozását, hanem csak a meglévő rendszerekkel való együttműködést. (A Plastretur gyűjtőrendszerei főleg újrahasznosítható minőségű műanyag gyűjtését végzik.) A válogatást és az újrahasznosítást gyakran a válogatást nem igénylő energia-visszanyeréssel hasonlítják össze. Az ilyen összehasonlítás gyakran nem helyénvaló. Nincs egyetlen, minden esetre alkalmazható legjobb megoldás. A következőket kell figyelembe venni: – Még ha a műanyag csomagolóanyag égéshője azonos is a kőolajéval, ez nem mindig jelent előnyt. A nagy égéshő sok szemétégetőben problémát okoz. – A szemétégetés során a piac nem az energiatermelést, hanem a hulladékkezelést fizeti meg. Ez azt jelenti, hogy a műanyag csomagolóanyag elégetése költséget igényel. Egy tonna műanyaghulladék három tonna más szemetet helyettesit, ezért a községi szemétégetők nem szívesen foglalkoznak műanyagokkal. – Norvégiában még mindig nem elégséges a szemétégető kapacitás. – A műanyaghulladék elégetése során az energia jelentős része elvész. Egy kg műanyag termelése két kg kőolajat igényel. Ugyanakkor egy kg műanyag elégetésekor 0,5–1,0 kg kőolajnak megfelelő energiát lehet nyerni. A környezetvédelmi megfontolások szerint a válogatás és újrahasznosítás előnyösebb. – Az újrahasznosítás csak jelentéktelen erőforrásokat igényel, és az energia még többszöri újrahasznosítás után is visszanyerhető. A műanyag szemét nagyobb mennyiségű egyéb szemét kezelését helyettesíti, ugyanakkor a szemétégetők kapacitása korlátozott. – A műanyag újrahasznosításának folyamatában még sok fejlesztésre van lehetőség: a költségek csökkenthetők és a másodnyersanyag alkalmazási köre bővíthető. – Az újrahasznosítás teret veszíthet az energia-visszanyeréssel szemben, ami első látásra egyszerűbbnek tűnik.
Mi történjék a műanyaghulladékkal 2010-ben? A műanyag csomagolóanyagból eredő szemét mennyisége növekszik. Ennek többsége szemétgödrökbe kerül. Mit tegyünk e szeméttel 2010-ben? Nem korai erről beszélni, mivel a 2010-ben keletkező szemét egy része a ma használatban lévő, valamint a már 1970-es években használt termékekből kerül ki. Mi a teendő? A környezetvédelem megköveteli a műanyaghulladék újrafeldolgozását, ez nyersanyag- és energiamegtakarítást eredményez. 1 kg műanyag termelé-
se 2 kg kőolajat igényel. Újrafeldolgozás révén ez nem vész el. Ha a műanyagot mint energiaforrást használják, ez legjobb esetben is csak 1 kg kőolaj hasznosításával egyenértékű. Mit kell tenni a jövőben? A törvényhozók már most kell, hogy foglalkozzanak a 2010. év problémáival. Ausztria és Svédország minden égethető anyagot újrahasznosítani kíván. Ez azt jelenti, hogy a szeméttelepekre nem kerül műanyag. Norvégia célja, hogy a hulladéknak csak 25%-át fogja 2010-ben hulladékként kezelni. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét és a rossz hatásfokú energia-visszanyerést biztosító égetés együttesen nem fogja meghaladni a 25%-ot. A 70%-os energiakihozatal akkor érhető el, ha 40 %-ot újrafeldolgoznak, 50%-ot az energia-visszanyerésre használnak, és legfeljebb 10% kerül a szeméttelepekre. Ha az általános célok nem teljesülnek, várható, hogy a kormányok részletesebb szabályozásokat írnak elő az újrahasznosításra, pl. adókat vezetnek be. A mai helyzet A statisztikai becslés szerint Norvégiában a műanyaghulladék 1998-ban 360 000 t volt (80 kg személyenként), ennek 23%-a csomagolóanyag. Ez a becslés a bizonytalanságok ellenére elég pontosnak tekinthető. A hulladék 51%-a a háztartásokban keletkezik. Ennek csak 2 %-a került újrafeldolgozásra, 14%-ot használtak energia-visszanyerésre és 63% került a szeméttelepekre. Más szóval hosszú az út a 2010-es tervek megvalósításáig. Ki viselje a felelősséget? A műanyag használata más anyagok használatához képest környezetkímélő megoldás. A Európai Unió (EU) irányelvei felgyorsíthatják az elektronikus készülékekből, autókból és más termékekből származó műanyagok újrahasznosítását. A csomagolásra vonatkozó EU irányelvek Európaszerte növelték a műanyagok újrahasznosítását. A felelősséget a gyártók kell viseljék, beleértve a termelési folyamat öszszes résztvevőjét a nyersanyagtermelőktől a műanyagtermékek előállítóiig. Mi a Plastretur további teendője? A Plastreturnak bőven van tennivalója a műanyag csomagolóanyag újrahasznosítása legcélravezetőbb módszereinek kidolgozása érdekében. Nagy
munkát igényel annak biztosítása, hogy műanyag csomagolóanyag ne a szeméttelepekre kerüljön. Felül kell vizsgálni a meglévő szokásokat, rendszereket és előírásokat. Mindazonáltal a kitűzött célok belátható időn belül valóra válthatók. A piac kedvezően fogadja a műanyag csomagolóanyagok újrahasznosítását szolgáló rendszereket. Azonban számos más műanyaghulladék is létezik: autó ütközők, halászhálók, csövek stb. A Plastretur egyik problémája, hogy a piac egyes résztvevői a Plastretur tevékenységét a nem csomagolóanyagként használt műanyagokra is szeretnék kiterjeszteni. A Plastretur tevékenységét a műanyag csomagolóanyagot használók pénzelik, így mások hulladékproblémáinak megoldását nem kívánja támogatni. A Plastretur érdeke egy jól működő az újrahasznosítást biztosító piac létrehozása. A Plastretur minden fajta műanyag esetében vizsgálja a lehetséges megoldásokat. Ez nem akadályozhatja mások hasonló tevékenységét. • A technológia Fontos kihívás technológia kifejlesztése a különféle műanyagok válogatására és kiválasztására. A norvég Autosort társaság Európában élenjár a műanyag palackok válogatási technológiájában. Lehetőség van a vegyes műanyag hulladékok újrahasznosítása technológiájának továbbfejlesztésére. • Lehetőségek A tiszta műanyagfrakciók mechanikusan újrafeldolgozhatók. A kevert frakciók is növekvő arányban újrafeldolgozhatók lesznek. Az újrafeldolgozott műanyag minőségének javulásával felhasználhatósági köre bővül. Ami a kevert frakciókat illeti, számos kémiai eljárás áll rendelkezésre. • Kihívások Bár hosszú távon a nyersanyagokban hiány mutatkozhat, jelenleg a piacon nagy kőolaj-, földgáz- és szénkészletek vannak. A műanyag előállításához szükséges nyersanyagok olcsóak. Az energia is olcsó. Ilyen körülmények között nem könnyű hasznot hajtó megoldást kidolgozni a műanyagok újrahasznosítására és az energia visszanyerésére. Számos szabály és rendelet (gyakran ok nélkül) korlátozza az újrafeldolgozott műanyag felhasználását. Még abban az esetben is, ha új üzemeket hoznak létre az energiavisszanyerés céljaira, verseny fog kialakulni a kapacitások kihasználásáért. Mivel a műanyagok égési hatásfoka magas, paradox módon, a műanyag égetése drága. Más anyagok megelőzik e vonatkozásban a műanyagokat – aki többet fizet, előnyben részesül.
• A megoldás Az említett kihívások fennakadást idézhetnek elő, s így növelhetik a hulladék gazdájának költségeit. Fontos, hogy a műanyagok megőrizzék versenyképességüket. A fennakadás elkerülése érdekében a tevékenységet azonnal el kell kezdeni. Mindenki saját hulladékával kell, hogy törődjön. Minden termékfejlesztés során gondolni kell az újrafeldolgozásra. Az új termékeket még újrafeldolgozhatóbbá kell tenni. Mindenki felelősséggel tartozik. (Schultz György) Sundt, P.; Oland, E.: Plastretur – Norway recycles its plastic waste. = Waste Management World, 2002. márc. –ápr. p. 27–33. Mehr Ökoeffizienz im Kunststoffrecycling. = Kunststoffe, 92. k. 4. sz. 2002. p. 24–25.
