KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az éghajlat és a mezőgazdaság az új évezredben Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA. A földi légkör az ipari kor kezdete óta megváltozott. A nyomgázok így a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és az ózon (O3) mennyisége a légkörben folyamatosan növekszik. E gázok és a dinitrogén-oxid (N2O), a klór-fluor-karbonok (CFC-k) elnyelik a Föld felületéről kiinduló sugárzásokat, így melegítik az atmoszférát. E jelenség megnevezésére használják az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás kifejezéseket. A nyomgázok és az aeroszolok koncentrációja növekszik, ez hatással van a beérkező napsugarakra, a levegő hőmérsékletére, a csapadék eloszlására és a szélre. A földi kémiai és fizikai klíma egymással elválaszthatatlan kapcsolatban van. A globális növénytermelés döntő befolyásoló tényezője a nappali és éjszakai hőmérséklet, a csapadék vagy a talaj nedvességtartalma és a növénytermelés módja. Ehhez járulnak még egyéb hatások: így a légszennyezés, a hasznos növény/gyom verseny, a kórokozók és a rovarkárok. Számos olyan légszennyező anyag van, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a mezőgazdaságra vagy a klímaváltozásra (1. táblázat), ezért a mezőgazdaságra ható tényezők egységes megközelítése szükséges.
A légszennyező források fajtái, a kibocsátási területek és az éghajlatot befolyásoló tényezők Az ember által előidézett globális üvegházgáz-terhelés legjelentősebb fajtái: (A) erdőpusztítás a forró égövi erdőségekben (15% CO2kibocsátás következtében); (B) energiatermelés és -fogyasztás (50% CO2, NOx, CO, CH4 és CxHy kibocsátás következtében); (C) a vegyipar, az oldószerek, hűtőfolyadékok, tűzgátló szerek alkalmazása (20% a
CFC-k kibocsátása következtében); és (D) a mezőgazdaság (15% CH4 és N2O kibocsátása következtében). 1. táblázat A mezőgazdaság szempontjából legjelentősebb levegőszennyezők és hatásuk a globális klímaváltozásra Szennyező
A mezőgazdaságra gyakorolt hatása Közvetlen Közvetetta
Szén-dioxid (CO2)
+
Hidrogén-fluorid (HF)
+
+ +
Metán (CH4) Nitrogén-dioxid (NO2)
A klímaváltozásra gyakorolt hatása
+ +
Dinitrogén-oxid (N2O)
+
Szerves brómvegyületek
+
Szerves klórvegyületek
+
Ózon (O3)
+
Szemcsés anyag (PM)b
+
Kén-dioxid (SO2)c
+
Nitrogén (N)d a b c d
+ +
+
+ +
+
Feldúsul az ehető növényi szövetekben, így bekerül az élelmiszerláncba. Felöleli a durva (> 2,5 µm) és a finom (< 2,5 µm) méretű részecskéket. Kifejthet hőmérséklet-növelő és hőmérséklet-csökkentő hatást is. Hőmérséklet-csökkentő hatást gyakorol. NO (nitrogén(II)-oxid), NO2, N2O, NH3 (ammónia), NH4+ (ammónium), HNO2–HNO3 (salétromossav– salétromsav), NO3- (szervetlen és szerves nitrátok). Hozzájárul a talajvíz és a felszíni vizek minőségének megváltozásához, a talaj savasodásához, az erdők pusztulásához, a növénypopuláció megváltozásához és az eutrofizációhoz.
1950 óta az USA a legnagyobb CO2-kibocsátó (2. táblázat), a táblázatban felsorolt régiók kibocsátásának 46%-a az USA járuléka. Ausztrália, bár a felsorolt régiók közt egyike a két legkisebb kibocsátónak, egy főre jutó kibocsátása hasonló az USA-éhoz. Az előrejelzések szerint 2100-ra Dél- és Kelet-Ázsia és Kína lesz a két legnagyobb CO2kibocsátó. Jelenleg India a világ második legnépesebb országa, egy főre jutó CO2-kibocsátása a legkisebb a 2. táblázatban szereplő régiók között.
2. táblázat Az egyes földrajzi régiók becsült szén-dioxid-kibocsátása 1950 óta (a 13 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó régió szerepel a táblázatban) Régió
Kibocsátás (109 t)
Az egy főre jutó kibocsátás (t/év)
USA
186
16–36
Európai Unió
128
7–16
Oroszország
68
7–16
Kína
58
2,5–7
Japán
31
7–16
Ukrajna
22
7–16
India
16
0,8–2,5
Kanada
15
7–16
Lengyelország
14
7–16
Kazahsztán
10
7–16
Dél-Afrika
9
7–16
Mexikó
8
2,5–7
Ausztrália
8
16–36
Ez a következőkben a népesség növekedése, az urbanizáció és a gazdasági növekedés miatt változni fog. Bár a legtöbb nyomgáz koncentrációjának nagyságrendje 10-12 (pl. a CFC-k) és 10-9 (pl. CH4) közötti, a CO2 koncentrációjának nagyságrendje 10-6. Azonban a CH4 és a CFC-12 nagyságrendekkel erősebben hat az atmoszféra felmelegedésére, mint a CO2 (3. táblázat). Nem várható, hogy a nyomgáz-koncentráció növekedése a jövőben lineáris trendet követne. A savas csapadékot kiváltó kén-dioxid-gáz (SO2) kibocsátása a legtöbb fejlett országban csökkent, de továbbra is problémát okoz a fejlődő országokban. Kifejezett korreláció áll fenn a mezőgazdaság és az ásványi üzemanyagok használata között Észak-Amerika keleti részén, Európában és Kína keleti részén, ill. Japánban. Bár e régiók a kontinensek csak 23%-át adják, a világ energia- és műtrágyafogyasztásában a járulékuk 75%, élelmiszer-termelésben és -exportban pedig kb. 60%. Ugyancsak e régiók a legnagyobb NOx-kibocsátók (NOx – az O3 keletkezéséhez szükséges egyik elővegyület), az emberi tevékenység miatt keletkező kibocsátás több mint 75%-a e régiókból ered. A globális kémiai
transzportmodell kimutatta, hogy a világ legtermékenyebb mezőgazdasági régiói valószínűleg ki vannak téve az O3 káros koncentrációjú jelenlétének (az O3 a legjelentősebb fototoxikus légszennyező anyag). Becslések szerint 2025-re a világ gabonatermésének 30–75%-át olyan régiókban termeljék, ahol az O3-szennyeződés káros mértékű. 3. táblázat A négy döntő fontosságú nyomgáz (üvegházgáz) összehasonlítása az éghajlat változására gyakorolt hatásuk alapján Nyomgáza
A környezeti koncentráció 1860-ban
A környezeti koncentráció 2001-ben
Szén-dioxid (CO2), ppm
288
370
82
1
Metán (CH4), ppm
848
1783
935
23
Dinitrogén-oxid (N2O), ppm
285
CFC 12, ppt (CF2Cl2) a b
0
314,5 544
A koncentráció változása 140 év alatt
29,5 544
GWBb (100 éves időtartamra vonatkozóan)
296 8100
A koncentráció egy évre vonatkoztatott számtani középértéke. GWB (Global Warming Potencial – globális melegítő képesség) , a CO2-höz viszonyított érték. A CH4 kivételével a nyomgázok élettartama a légkörben meghaladja a 100 évet.
Az alábbiak nem tárgyalják a sztratoszférában jelen lévő hasznos O3-réteg CFC-k, szerves brómvegyületek és egyéb nyomgázok hatására bekövetkező károsodását és ennek következtében az ultraibolya-B (UIB) sugárzás (280–315 nm) intenzitásának növekedését a Föld felszínén. Az UI-B sugárzás növekedése gondot fog okozni a jövő mezőgazdaságának. Bár a kutatók vizsgálták a CO2 és az O3 megnövekedett koncentrációjának közvetlen hatását az egyes növényekre, a legnagyobb aggodalmat a globális felmelegedés kelti. Bár a következő 100 évben a globális átlaghőmérséklet emelkedése becslések szerint 2–6 °C lesz, azonban a klímaváltozás nem annyira az átlagértékek megváltozásában, hanem az attól való eltérésekben, valamint a káros meteorológiai események (szárazságok, viharos szelek, zivatarok, hóviharok) gyakoribb előfordulásában mutatkozik meg. Bizonyíték van arra is, hogy az USA-ban kb. 1950 óta a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség
csökkent. A nappali hőmérsékletek némileg csökkentek, az éjszakaiak pedig növekedtek. Kimutatták, hogy egyes növényfajtáknál a magas éjszakai hőmérséklet változatlan biomasszahozam mellett a termett gyümölcs, illetve a mag mennyiségének csökkenéséhez vezet. Bizonyítékok vannak arra is, hogy Minnesotában a nyári hőmérséklet csökkent, de a tavasz és az ősz melegebb lett. E jelenségek hatással lesznek a tenyészidő hosszára, a növények biológiai viselkedésére, a növények válaszreakcióira a nem biotikus és biotikus stresszhatásokra.
A növények reakciója a légszennyezésre és az éghajlatváltozásra Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt hatásai közül a legnagyobb aggodalmat a CO2, O3 koncentrációjának és az UI-B sugárzás intenzitásának növekedése, a hőmérséklet és a csapadékmennyiség megváltozása, egyes helyeken a SO2 koncentrációjának növekedése kelti. Az erre vonatkozó ismereteink főleg egyváltozós és néhány esetben nem megfelelően tervezett kétváltozós vizsgálatokon alapulnak. Az egyes független változók növényekre gyakorolt hatására vonatkozóan bizonyos általánosítások lehetségesek (4. táblázat). Így egyes független változók növekvő behatása (pl. CO2) más változók (pl. O3) növekvő behatásával kompenzálható. Azonban az általánosítások óvatosságot igényelnek, mert e megfigyelések egyes növényfajtákra vagy a fajtán belüli változatokra érvényesek. Kimutatták, hogy az USA-ban a cirok (Sorghum vulgare), a zab (Avena sativa), a rizs (Oryza sativa), a borsó (Pisum sativum), a bab (Phaseolus vulgáris), a burgonya (Solanum tuberosum), a saláta (Lactuca sativa), az uborka (Cucumis sativus) és a paradicsom (Lycopersicon esculentum) érzékenyek a CO2, az O3 és az UI-B együttes, megnövelt mértékű behatására. A rizs, a cirok és a bab India öt legfontosabb kultúrnövénye közé tartozik. Azonban a fenti következtetések Indiára való kiterjesztése bizonyítást igényel. (A kísérleti munkáknak kell, hogy reális háttere legyen.) Így pl. az O3 koncentrációjának és az UI-B intenzitásának egyidejű növekedése a Föld felszínén antikorrelációban van, ezért a behatásuk növelésének vizsgálatát váltakozva kell elvégezni. Hasonlóan, az olyan kísérletek, amelyek során a növények környezetében a CO2 koncentrációját egyik pillanatról a másikra megkettőzik, nem hasznosak.
4. táblázat A CO2, az UI-B és az O3 külön és együttesen a növényekre gyakorolt hatásának áttekintése Növényi jellemző
A növény reakciója a környezeti változásra A CO2-koncentrá- Az UI-B intenzitás Az O3-koncentráció ció megkétszere- növekedése megnövekedése a ződése troposzférában
Együttes hatása
Fotoszintézis
C3 növényeknél csökkenés számos csökkenés sok nö100%-ot elérő C3 és C4 növény vény esetében növekedés, C4 esetében növények esetében csak kis növekedés
CO2 és UI-B egymás hatását semlegesíti; CO2 és O3 egymás hatását semlegesíti
A levél vezetőképessége
C3 és C4 növények esetében csökken
számos növény esetében nincs hatással
érzékeny fajták és kultúrnövények esetében csökken
A vízfelhasználás hatásfoka
C3 és C4 növények esetében nő
a legtöbb növény esetében csökken
az érzékeny növények esetében csökken
A levél területe
C3 növények esetében jobban nő, mint C4 növények esetében
sok növény esetében csökken
érzékeny növények esetében csökken
A levél fajlagos tömege
nő
sok növény esetében nő
érzékeny növények esetében nő
A termény érési ideje
nő
nincs hatással
csökken
Virágzás
korábbi virágzás
egyes növények esetében elősegíti, mások esetében gátolja a virágzást
csökken a virágok száma, a gyümölcs érési ideje későbbre tolódik
Szárazanyag hozama és terméshozam
C3 növények ese- sok növény esetétében megkétsze- ben csökken reződik, C4 növények esetében csekély növekedés
Az egyes fajták jelentős eltérés a eltérő érzékenysé- C3 és C4 növége nyek között
CO2 és UI-B: korábbi virágzás, kisebb magtermés
sok növény esetében CO2 és O3: csökken egymást kompenzálják
nagy változatosság nagy változatosság CO2 és O3: válaz egyes növény- az egyes növényfajok tozatosság a fajok között között növényfajok között
4. táblázat folytatása Növényi jellemző
A növény reakciója a környezeti változásra A CO2Az UI-B intenzitás Az O3-koncentráció koncentráció megnövekedése a növekedése megkétszeretroposzférában ződése
Az egyes növényfa- kultúrnövényjokon belüli (kultúr- változatonként növény-változat) eltérő lehet eltérő érzékenység
kultúrnövényváltozatokban eltérő
kultúrnövényváltozatokban eltérő
Szárazsággal szembeni érzékenység
szárazsággal kevésbé érzékeny szemben kevésbé az UI-B-vel szemérzékeny ben, de érzékenyebb a vízhiánynyal szemben
kevésbé érzékeny az ózonnal szemben, de érzékenyebb a vízhiánnyal szemben
Az ásványi anyagokkal szembeni érzékenység
kevésbé érzékeny a CO2 nagyobb koncentrációjára
érzékenyebb az ózonnal szemben
a
Együttes hatása
A következtetések csak kevés vizsgálaton alapulnak.
Mind a környezetvédelemmel, mind a mezőgazdasággal foglalkozó vizsgálatokban kiemelt szerepe van a globális felmelegedés kérdésének. A mezőgazdaság minden ága érzékeny az időjárásra és az éghajlatra, ezek megváltozása lényeges hatással van a termőképességre. A fejlett országokban a mezőgazdaság sokoldalú támogatást élvez. A politika és a mezőgazdaságért felelős vezetés megpróbál olyan stratégiát kidolgozni, amely a klímaváltozás ellenére lehetővé teszi a legjobb talajokon a növénytermelés fenntartását. Az éghajlatváltozás hőmérsékletet növelő közvetlen hatásával azonos, vagy még nagyobb fontossága van a hidrológiai ciklusra gyakorolt közvetett hatásának. A feltételezett szárazabb nyarak az USA kukoricatermő zónájában (kukorica – Zea mays) a kukoricatermesztésről a ciroktermesztésre való átmenetet idézik elő. Modellezték a szén-dioxid-feldúsulás és a globális hőmérsékletnövekedés hatását a terméshozamokra. Előnyös: – az alacsonyabb kezdeti hőmérsékletek növelik a fotoszintézist és kompenzálhatják a tenyészidő meleg miatti megrövidülését; és – a nagyobb szélességi fokokon fekvő területeken a tenyészidő hosszabbá válhat, a hideg növekedést károsító hatása csökkenhet.
Hátrányos: – a leghidegebb helyek kivételével, mindenhol csökkenhet a tenyészidő, ez gyorsítja a növekedést, és kisebb hozamokhoz vezet; – az erősebb párolgás és/vagy a kevesebb csapadék miatt csökkenhet a rendelkezésre álló vízmennyiség; – gabonaféléknél a rossz előérlelés (jarovizáció) miatt csökkenhet a szemképződés és így a terméshozam. Az 5. táblázat számos tanulmány alapján összegzi az éghajlatváltozás hatását a növénytermesztésre. Az előrejelzések bizonytalanok, mert – a különböző modellek különböző forgatókönyvekhez vezetnek; – azonos módszerek alkalmazása is egy adott régióra eltérő eredményekhez vezet; – az egy régióra vonatkozó eredmény függ attól, hogy a régión belül hány helyszínt választanak és a helyszínekre vonatkozó becsléseket hogyan veszik tekintetbe a régióra vonatkozó becslésekben; – függnek attól, hogy a növények diverzitásának változását hogyan veszik tekintetbe a vizsgálat során; és – függnek attól, milyen becsléseket tesznek a farmerek új körülményekhez való alkalmazkodásáról.
A népesség és mezőgazdaság Indiában, az USA-ban és a világon 2000-ben a világ népességének 17%-a élt Indiában és 5%-a az USAban (6. táblázat). India 1 milliárd lakosa közül 72% élt vidéki településeken, ez az arány az USA-ban 23%, a világon 53%. Az USA vidéki lakosságának csak 10%-a foglalkozik mezőgazdasággal, ez az arány Indiában 75%, a világon 81%. Ennek a jelentős eltérésnek kézenfekvő okai: – az intenzív gépesített mezőgazdaság kisszámú munkaerőt igényel; – a fejlett mezőgazdasági termelési módszerek magas hozamokat (7. táblázat) és élelmiszertöbbletet eredményeznek; és – a társulási formák számának növekedése. Pl. az 1990-es évek elejétől Minnesotában az egyes farmerektől termőterületeket vásárló és azokat nagyüzemi módon működtető társaságok száma 25%-kal növekedett.
5. táblázat A terméshozam alakulása 2×CO2 GCM (General Circulation Model) egyensúlyi éghajlat esetében Régió
Növény
Latin-Amerika kukorica
Hatása a termésre A vizsgált országok (-tól – -ig) (%) -61 – növekedés
Argentína, Brazília, Chile, Mexikó. A GCM alapján, a CO2-hatás figyelembevételével és anélkül
búza
-50 – -5
Argentína, Uruguay, Brazília. A GCM alapján, a CO2-hatás figyelembevételével és anélkül
szója
-10 – +40
Brazília. A GCM alapján, a CO2-hatás figyelembevételével
volt Szovjetunió
búza
-19 – +40
A GCM alapján, a CO2-hatás figyelembevételével
gabona
-14 – +13
Európa
kukorica
-30 – növekedés
Franciaország, Spanyolország, Észak-Európa. CO2hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, az öntözés hatásossága csökken, a termőterület északi irányba eltolódik
búza
csökkenés vagy növekedés
Franciaország, Egyesült Királyság, Észak-Európa. CO2-hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, nagyobb rovarkár, csökken a rossz termés kockázata
zöldség
növekedés
kukorica
-55 – +62
búza
-100 – +234
szójabab
-96 – +58
kukorica
-65 – +6
köles
-79 – -63
ÉszakAmerika Afrika
USA és Kanada. GCM alapján, CO2-hatás figyelembevételével Egyiptom, Kenya, Dél-Afrika, Zimbabwe. CO2-hatás figyelembevételével
biomassza csökken Dél-Ázsia
rizs
-22 – +28
kukorica
-65 – -10
búza
-61 – +67
Kína és Tajvan
rizs
-78 – +28
Ázsia (egyéb országai) Csendesóceán peremvidéke
rizs
-45 – +30
legelő
-1 – +35
búza
-41 – +65
Banglades, India, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia, Malaysia, Myanmar (Burma). GCM alapján, CO2-hatás figyelembevételével
Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland
6. táblázat India, az USA és a Föld népességére vonatkozó néhány adat Jellemző adat
India
USA
Föld
1,009×109
283×106
6,057×109
Nem városi népesség 2000-ben
722×106
65×106
3,3×109
Az agrárnépesség 2000-ben
541×106
6,3×106
2,6×109
23
53
A teljes népesség 2000-ben
(2) : (1) arány %-ban
72
(3) : (2) arány %-ban
75
9,7
81
Az agrárnépesség becsült növekedése 2010-ig %-ban
5
–21
0
A teljes népesség becsült növekedése 2050-ig %-ban
60
41
55
7. táblázat India, az USA és a világ legfontosabb növényeinek 2001. évi termesztési adatai Jellemző adat
India
USA
Föld
Növények száma
~80
~90
~175
A teljes termésterület (ha)
185 M
136 M
1,3 Mrd
A teljes termés (t)
600 M
585 M
9,5 Mrd
0,08
0,28
0,08
A három legfontosabb növény egy főre jutó termésterülete (ha)
A három legfontosabb növény India – rizs, búza, köles USA – szójabab, kukorica, búza világ – búza, rizs, kukorica
Becslések szerint 2050-re India népessége 60%-kal, a világé 55%kal, az USA-é 41%-kal növekszik. India népességének várható növekedése a belső népszaporulat következménye lesz, az USA-ban a várható növekedés nagyobbrészt a bevándorlásnak lesz köszönhető. 2050-ig a világ mezőgazdaságban foglalkoztatott népessége nem növekszik, Indiában a növekedés 5%-os lesz, míg az USA-ban 21%-os csökkenés várható. A 2001. év során a termesztett növények száma, a teljes termésterület és a teljes terméshozam az USA-ban és Indiában nagyjából hason-
ló volt; a két ország termőterülete a globális termőterület 25%-át adta. Indiában a három legfontosabb termény egy főre jutó termőterülete megegyezik a világátlaggal (0,08 ha), ez az érték az USA-ban 3,5-ször nagyobb; Indiában és az USA-ban is az öt legfontosabb növény közül három a világ öt legfontosabb növényei közé tartozott (8. táblázat). 8. táblázat Az öt legfontosabb növény termésterülete 2001-ben (ha) Fontossági sorrend
India
USA
Föld
1
Rizs (30)a
Szójabab (39)a
Búza
2
Búza (12)a
Kukorica (20)a
Rizs
3
Köles (33)a
Búza (9,5)a
Kukorica
4
Cirok (24)a
Lucerna (60)a
Szójabab
5
Szárazbab (38)a
Zöldtakarmány (47)a
Cirok
a
A termőterület a Föld megfelelő termőterületének %-ában.
Indiában a városok határában folytatott földművelésnek alapvető szerepe van a városi lakosság ellátásában. Az iparosodás, az urbanizáció és az ezekkel szorosan összefüggő légszennyezés veszélyezteti a városok körüli mezőgazdasági termelést: csökkenti a termelt mennyiséget és rontja a minőséget.
A jövő mezőgazdasága és a változó éghajlat A CO2 koncentrációja a világ légkörében folyamatosan növekszik. A terméshozam alapján történő empirikus kiválasztás közvetett módon elősegítheti a CO2-koncentráció folyamatos növekedésére kedvezően reagáló növények termesztését. Ez a közvetett kiválasztás azonban nem elég hathatós. Előrejelzések szerint 2025-ben a világ gabonatermésének 30–75%a olyan régiókból származik, ahol az O3 koncentrációja káros szintű lesz. Észak-Amerika, Európa, Kelet-Kína és Japán veszélyeztetettek; egyre több jel utal arra, hogy az emberi tevékenységből eredő aeroszolok, a fotokémiai szmog fenyegeti az indiai szubkontinenst is. A
megnövekedett CO2- és O3-koncentráció negatív és pozitív hatásai kompenzálhatják egymást az északi szélességeken termő számos növény esetében, azonban az éghajlatváltozás nem pusztán a CO2 és az O3 koncentrációjának növekedését jelenti. Az elmúlt 140 év során a nyomgázok közül a CH4 koncentrációja növekedett a legnagyobb mértékben. Bár a CH4 nincs közvetlen hatással a terméshozamokra, de 23-szor hatásosabb az atmoszféra felmelegítésében, mint a CO2. A rizstermelés a légkörbe kerülő CH4 legfontosabb forrása. Mivel az elkövetkező 50 évben India lakosságának a növekedése várható, a rizs vetésterülete is növekszik. Számos kultúrnövény genetikailag „elszegényedett”. Az ilyen csiraplazmák utódai vagy hibridjei jól meghatározott termesztési körülmények között adnak jó hozamot. A legkiválóbb genotípusokat a különböző fajtanemesítési programok során kiterjedten alkalmazzák, ez azt eredményezi, hogy a nagy földrajzi területeken termesztett különböző kultúrnövény-változatok rokonságban vannak egymással. A szűk genetikai bázis következtében valószínűtlen, hogy a növénynemesítők képesek lesznek a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtákat létrehozni, ha e változás jelentős lesz és gyorsan megy végbe. Ha a változás fokozatos, a mezőgazdaság képes lesz alkalmazkodni hozzá. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó kultúrnövényfajták közvetett kiválasztása nem elég hatékony eljárás. Ez szükségessé teheti, hogy a terménytöbbletet biztosító régiók lássák el a hiányt szenvedő régiók lakosságát. Ez a jövőben döntő hatással lehet a világ népességére. Összeállította: Schultz György [1] Krupa, S.: Atmosphere and agriculture in the new millennium. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz. 2003. nov. p. 293–300. [2] Agrawal, M.; Singh, B. stb.: Effect of air pollution on peri-urban agriculture: a case study. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz. 2003. nov. p. 323–329. [3] Krupa, S. V.: Global climate change: processes and products – an overview. = Environmental Monitoring & Assessment, 46. k. 1997. p. 73–88.
