Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel.: 46/ 503-740; Fax: 46/503-741 E-mail:
[email protected]
Üisz.: 987/1/2010. Üi.: Tóth József (:46/503-756; 20/7725-991) Jogerős: 2010.03.30.
USZKA-KAVICSBÁNYA Kft. 4952 USZKA Kavicsbánya 07/2 hrsz.
Tárgy: Kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása.
HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság az Uszka-Kavicsbánya Kft. (4952 Uszka, Kavicsbánya 07/2 hrsz.) bányavállalkozó által beterjesztett “Uszka I.-kavics” védőnevű bányatelken üzemelő külfejtéses kavicsbánya 2010-2012. évre szóló kitermelési műszaki üzemi tervét az alábbiak szerint jóváhagyja: 1. A Bányakapitányság előírásai: 1.1. A műszaki üzemi terv jelen határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően 2012. december 31-ig érvényes. Érvényes környezetvédelmi hatósági engedély és műszaki üzemi terv hiányában bányászati tevékenység nem végezhető. 1.2. A műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenység csak e határozatban, valamint az ingatlan-igénybevételi ütemtervben rögzítetteknek megfelelően, a mezőgazdasági (erdőgazdasági) művelésből kivont és megkutatott azon ingatlanok bányatelken belüli területén végezhető, amelyre a bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenység végzésére jogosító használati joga kiterjed. A Bányakapitányság az elfogadott ingatlan-igénybevételi ütemtervtől való eltérést, a megállapított védő- és határpillérek megsértését, illetve gyengítését nem engedélyezi. 1.3. A tervidőszakban a bányavállalkozó 250.000 m3, a határozat mellékletében nevesített haszonanyag kitermelését tervezi. A kitermeléssel összefüggésben a Bányakapitányság ásványvagyon veszteség és termelvény-veszteség elszámolást nem engedélyez. Ásványvagyon-,
2
987/1/2010.
illetve termelvény-veszteség csak a Bányakapitányság műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyó határozata alapján számolható el. A bányavállalkozó a tervidőszakban a haszonanyag termeléshez kapcsolódó lefedési tevékenység során 4.167 m3 humusz és 100.000 m3 egyéb meddőanyag kitermelését tervezi, melyre vonatkozóan értékesítési jogosultsággal nem rendelkezik, ugyanakkor elszámolási kötelezettsége fennáll. 1.4. A lefedés, termelés, deponálás, illetve meddő-elhelyezés során a munkaterületeken és munkaszinteken mindenkor biztosítani kell, hogy azok méretei és a bányafalak, valamint depóniák és meddőhányók kialakított rézsűszögei megfeleljenek a műszaki üzemi tervben, valamint a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: KBBSz.) meghatározott követelményeknek. 1.5. A kitermelés tervidőszakon belüli tervezett idényjellegű szüneteltetése, valamint a műszaki üzemi tervtől eltérő 6 hónapot meghaladó időtartamú tartós szüneteltetése esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), a Bt. végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) illetve a KBBSz. vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni. Érvényes műszaki üzemi terv hiányában a bányaüzem nem szüneteltethető. 1.6. A Bányakapitányság a bányaüzemet a fő bányaveszélyek szempontjából nem minősíti. Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, amely a bányaüzem minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó haladéktalanul köteles új minősítési javaslat előterjesztéséről gondoskodni. 1.7. A műszaki üzemi tervben foglaltakat és azok végrehajtását – beleértve az ingatlan igénybevételi ütemtervnek történő megfelelést, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítését, valamint a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték rendelkezésre állását és elégséges mértékét is – a bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és szükség szerint kezdeményezni a műszaki üzemi terv módosítását. Az engedélyezett műszaki üzemi tervben foglaltaktól a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmi követelményeket és a bányakárokat érintő körben eltérni csak a Bányakapitányság engedélyével szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vagy az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a tervezett módosítást megelőzően, a Vhr-ben meghatározott határidőben kell előterjeszteni. 1.8. A bányaüzemben bekövetkező súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles a vonatkozó jogszabály szerint a Bányakapitányságnak azonnal jelenteni. 1.9. A bányavállalkozó folyamatosan köteles a bányaüzemben kitermelt ásványi nyersanyagok és a bányatelek határozat mellékletében rögzített egyéb nyersanyagok mennyiségéről tételes nyilvántartást vezetni. Az adott évben kitermelt nyersanyagok mennyiségét és minőségi adatait – a teljes anyagmérlegre vonatkozóan – továbbá a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat a bányafelügyeletnek köteles bejelenteni. A kitermelt ásványi nyersanyagok mennyisége után az államot megillető bányajáradékot a Vhr-ben meghatározott határidőben kell bevallania és megfizetnie a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (földmérési) módszerrel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatározni, arról tételes bizonylatot kell készíteni és a bekövetkezett változásokat a bányaművelési térképen is fel kell tüntetni.
3
987/1/2010.
1.10. A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére (különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére) szolgáló biztosíték ajánlatot a Bányakapitányság nem fogadja el, és kötelezi a bányavállalkozót, hogy az 57/2008. (III.26.) Kormányrendelet 24.§. (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtsa be új, a módosult jogszabályi előírásoknak megfelelő biztosíték ajánlatát, melynek mértékét a Vhr. 25.§. (6) bekezdés szabályozza. 1.11. A Bányakapitányság a bányavállalkozó által a műszaki üzemi tervhez mellékelt bányászati hulladék-gazdálkodási tervet elfogadja. Amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett bányászati hulladékban jelentős mennyiségi és minőségi változások következnek be, a bányavállalkozó köteles a tervet szükség szerint módosítani. Köteles továbbá a bányakapitányságot a nyilvántartott adatokban bekövetkező valamennyi változásról haladéktalanul írásban értesíteni, valamint „Hulladék Kezelési Szabályzat”-ot készíteni. A szabályzat elkészítésének határideje, jelen határozat kézhezvételétől számított 30 nap. 1.12. A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben tervezett tájrendezési feladatokat az ott meghatározott ütemezésnek megfelelően köteles végrehajtani. A Bányakapitányság a tervezett és szükséges tájrendezési feladatok végrehajtásának ütemezésétől eltérést nem engedélyez. 1.13. A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben foglaltak teljesítésére a Vhr. vonatkozó előírásainak megfelelően – előzetes bejelentést követően – külső vállalkozókat vehet igénybe. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése a bányavállalkozónak a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét nem érinti. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.
A külfejtéses kavicsbánya üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékokra, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben előírtakat kell betartani! A bányaudvarról összegyűlő csurgalék,- és csapadékvizek szennyeződhetnek a munkaterületen tartózkodó munkagépekből, a haszonanyagot szállító teherautókból elcsorgó szénhidrogén származékokkal, illetve egyéb szennyezőanyagokkal. A művelés alá vont kavics rétegcsoport nagyon jó vízáteresztő képességgel rendelkezik, és e rétegcsoport a bánya környezetében nagy területen megtalálható. Ezért fokozottan kell ügyelni arra, hogy a bányászat során környezetszennyezés (üzemanyagok elfolyása) ne következzen be, mert az ilyen rendkívüli esemény bekövetkezését követően, illetve következményeként a talajfelszínre kerülő szennyezőanyag veszélyezteti a felszín alatti víztartók vízminőségét. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a bányavállalkozónak a bányászati tevékenység végzésekor figyelembe kell vennie a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben előírt, rá vonatkozó előírásokat. A bánya területéről összegyűjtött csapadékvizek akkor szivárogtathatok el az arra kijelölt helyen, ha a kiválasztott területen a talaj és talajvíz minősége az ott elhelyezett víz hatására a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendeletben megadott „B" szennyezettségi határértékeket figyelembe véve nem romlik. Ha a telephelyen vagy annak közvetlen környezetében környezetszennyezést észlelnek, azonnal értesíteni kell a területileg illetékes felügyelőséget és meg kell kezdeni kárelhárítási tevékenységet.
3.
A humuszos termőréteg letermelésének, illetve felhasználásának ütemezését a kitermelési műszaki üzemi tervnek és a talajvédelmi tervnek megfelelően kell végezni.
4
987/1/2010.
A humusz depóniák víz- és szélerózió elleni védelméről, valamint, gyommentesen tartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni! Az üzemeltetés során a terület talajszennyeződésektől (pl.: gépekből elfolyó olaj) való megóvásáról az üzemeltető köteles gondoskodni! A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a környező mezőgazdasági területeken biztosítva legyenek a talajvédő gazdálkodás feltételei, a termőtalaj talaj idegen anyagokkal nem szennyeződhet, illetve gondoskodni kell az erózió elleni védelemről. 4.
A bányatelek humuszolása csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhető. A szakaszos bányaművelés során minden, a bányaművelésbe újonnan bevont terület humuszolásának kezdetéről - azok megindulása előtt legalább 15 nappal, írásban értesíteni kell a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot. A nyersanyag kitermelés a régészeti felügyelet eredményei alapján folytatható.
5.
A bányatelek művelése és az azon végzendő kutatási tevékenység a rendezési terv előírásai szerint történhet. A tevékenység végzéséhez felvonuló járművek feleljenek meg a KRESZ által előírt feltételeknek. A kitermelés során az esetleges robbantások idejére az utak érintett szakaszán ki kell helyezni a KKSZ 95. sz. „Egyéb veszély" jelzőtáblát a „Vigyázz! Robbantás" kiegészítő táblával. Ha a tevékenység végzéséhez, illetve a bányatelek műveléséhez, illetve szilárd burkolatú útcsatlakozás kiépítése szükséges, úgy azt Hatóságunknál kell kezdeményezni. A közút területén a tevékenység végzése ideje alatt építőanyagot elhelyezni , ott tárolni nem lehet . Az érintett földutakon ̶ amennyiben a közút igénybevétele indokolja ̶ a munkálatok befejeztével tereprendezést kell végrehajtani. A szállítással érintett utak kezelőivel a szállítási útvonal kijelöléséhez, valamint a szállítás teltételeivel kapcsolatban egyeztetés szükséges.
6.
Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségéhez megküldött Műszaki Üzemi Terv ̶ a tervben megfogalmazott védelmi feladatok maradéktalan teljesítése mellett ̶ jóváhagyásához környezet-egészségügyi szempontból hozzájárulok.
7.
Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően kell megvalósítani úgy, hogy ne akadályozzák a szomszédos építmények, zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát. Ha a nyomvonal jellegű építmény létesítése, üzembe helyezése, korszerűsítése más nyomvonal jellegű építményt keresztez vagy megközelít (a továbbiakban együtt: keresztez) az építtető vagy üzemeltető (a továbbiakban együtt: fenntartó) a többi keresztezett nyomvonal jellegű építmény fenntartóját előzetes egyeztetés céljából megkeresi. Az egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatok végzése összehangolt legyen. (A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója gondoskodik a keresztezett nyomvonal jellegű építmények fenntartóinak értesítéséről már a tervezéshez szükséges előmunkálatoknál is.) A fenti jogszabályi követelmények a hírközlés működését más módon veszélyeztető más jellegű tevékenységek engedélyezése és végzése során iránymutató előírásként szolgálnak. A munkálatok összehangoltsága érdekében a tervező által érintettnek minősített hírközlési építmények fenntartóival folytatott egyeztetések előírásait be kell tartani. A szakhatósági hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése alól.
5
987/1/2010.
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (19.000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás Az Uszka-Kavicsbánya Kft. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Kormány rendelet (továbbiakban: Vhr.) 13. § előírása szerint elkészítette és a Vhr. 14. §. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Miskolci Bányakapitánysághoz beterjesztette az “Uszka I.-kavics” védőnevű bányatelken üzemelő külfejtéses kavicsbánya 2010-2012. évi kitermelési műszaki üzemi tervét. A Bányakapitányság az engedélyezési eljárásba bevonta az érdekelt szakhatóságokat. A műszaki üzemi terv jóváhagyásához: a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, a SZAKHAT/35811/2008. számon, a Körzeti Földhivatal Fehérgyarmat, a 10.185/2008. számon, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, az RT 7496/1/2008. számon, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, a 704-2/2008. számon, Tiszabecs-Uszka-Magosliget Községek Körjegyzősége, a 2007/2008. számon, szakhatósági hozzájárulását külön feltételek nélkül megadta. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága a következő: 1. A Bányakapitányság határozati rendelkezései vonatkozásában: - az 1.1. pontban foglaltak a Bt. 27. § (1) bekezdés és a Vhr. 14.§ (4) bekezdés; - az 1.2. pontban foglaltak a Bt. 27.§ (4) bekezdés, illetve a Vhr. 13.§ (2) és 14.§ (1) bekezdései; - az 1.3. pontban foglaltak a Vhr. 13.§ (3) bekezdés h) pontjának; - az 1.4. pontban foglaltak a Bt. 28. § (1) bekezdés és a KBBSz. (101/2004. (VII.30.) GKM rendelet melléklete) 7. pontjának; - az 1.5. pontban foglaltak a Bt. 30.§ (1) bekezdés, a Vhr. 17.§, valamint a KBBSz. 1.10. pontjának; - az 1.6. pontban foglaltak a Bt. 34.§ (5) bekezdés és a Vhr. 21. § (4) bekezdés; - az 1.7. pontban foglaltak a Vhr. 14.§ (3) – (4) bekezdés, továbbá a Bt. 41.§ (7) bekezdés és Vhr. 25.§ (5) bekezdés; - az 1.8. pontban foglaltak a Bt. 35.§ (1) bekezdés és a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1.§; - az 1.9. pontban foglaltak a Bt. 25.§ (1) bekezdés, illetve a Vhr. 4.§ (4) – (5) és 9.§ (2) bekezdések, valamint az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet;
6
987/1/2010.
- az 1.10. pontban foglaltak a Bt. 41.§ (7) bekezdés; - az 1.11. pontban foglaltak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 4.§ (5) és 6.§ (1) bekezdései; - az 1.12. pontban foglaltak a Bt. 36. § (1) – (2) bekezdései; - az 1.13. pontban foglaltak a Vhr. 21.§ (5) bekezdés előírásain alapulnak. A Bányakapitányság eljárásába bevont szakhatóságok előírásai vonatkozásában: A 2. pont előírásai a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14249-01/2008. számú, a 3. pont előírásai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./246-1/2009. számú, a 4. pont előírásai a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 480/3538/1/2008. számú, az 5. pont előírásai a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága KA/4647/4/2008. számú, a 6. pont előírásai, az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Közegészségügyi Osztály 6195-2/2008. számú, a 7. pont előírásai a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala HD-26105-02/2008. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait tartalmazzák. A Bányakapitányság felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy amennyiben tevékenysége a Bt. 41.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, bányászati bírsággal; amennyiben tevékenysége e határozat előírásaiba ütközik, a Ket. 140.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási bírsággal sújthatja. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdésében foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdése határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 27.§ (4) bek. és a Vhr. 13.§ (8) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott illetékesség figyelembe vételével járt el. Miskolc, 2010. március 10.
Dr. Izsó István bányakapitány