Maroslele község Polgármesterétől 6921 Maroslele, Szabadság tér 1. Tel/Fax: 62/256 – 033 E-mail:
[email protected]
ELŐTERJESZTÉS _____/2013. Üi.: Schulcz Katalin
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése
Maroslele község Önkormányzatának Képviselő-testülete
MAROSLELE Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: Gyámhivatal). A Gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a Gyámhivatal javaslatait, és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Az elmúlt években is határidőben tettünk eleget e kötelezettségünknek. A Gyámhivatal az átfogó értékelést tudomásul vette. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX. 10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete tartalmazza, melynek megfelelően készítettük el az előterjesztés mellékletét képező értékelést. Tisztelt Képviselő-testület! Fentiekre figyelemmel az alábbi határozati javaslatot terjesztem a képviselő-testület elé, hogy tárgyalja meg és fogadja el az előterjesztés mellékletét képező átfogó értékelést. HATÁROZATI JAVASLAT Maroslele község Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásáról szóló átfogó értékelés című előterjesztést megtárgyalta, és azt elfogadja. Felkéri a Polgármestert, hogy gondoskodjon arról, hogy az értékelés határidőben megküldésre kerüljön a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére. A határozatról értesítést kap: - Polgármester - jegyző - Képviselő-testület-tagjai
Maroslele, 2013. május 21.
Dr. Martonosi György polgármester
ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS Maroslele Község Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. 2012. évi ellátásáról
„Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S mig te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid!” Móra Ferenc
Készítette: Schulcz Katalin
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ …………………………………………………………………………………………… 3. oldal 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira ………………………………………………………………………………………… 4. oldal 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása………………………………………………………………………………………. 5.oldal 2.1 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ……………………………………………………. 5. oldal 2.2 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény…………………………………………………. 5. oldal 2.3 Óvodáztatási támogatás …………………………………………………………………….… 6. oldal 2.4 EU élelmiszercsomag ……………………………………………………………….…………. 7. oldal 2.5 BURSA Hungarica…………………………………………………………………………….… 7. oldal 2.6 Karácsonyi csomag …………………….………………………………………..………….…. 7. oldal 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása (Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója – készítette: Varga Natália) ………………………………………………………………………………..……………………. 7. oldal 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések …………………………11. oldal 4.1 Védelembe vétel 2012 ……………………………………...………………………………… 11. oldal 4.2 Iskoláztatási támogatás felfüggesztése ………………………………………….……….. 11. oldal 4.3 Felülvizsgálat …………………………………………………………………………..………. 11. oldal 4.4 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése ……………………………………….……… 11. oldal 4.5 A felfüggesztés szüneteltetése ……………………………………………………………... 12. oldal 4.6 Családi jogállás rendezése …………………………………………………………….……. 12. oldal 4.7 ideiglenes hatályú elhelyezés ..…………………………………………………………….. 12. oldal 5. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása ………………………………………………..………… 12. oldal 6. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján ……………………………………………………………………………………………………. 12. oldal 7. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása……………………………....... 12 oldal 8. A civil szervezetek részvétele az önkormányzati feladatok ellátásában .. 12. oldal 9. Összegzés ……………………………………………………………………………………... 13. oldal
BEVEZETŐ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 96.§ (6) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, minden év május 31-ig, átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak, aki érdemben megvizsgálja az anyagot, majd javaslatairól és állásfoglalásáról tájékoztatja az önkormányzatot. Az értékelést a Polgármesteri Hivatal Jegyzője, mint I. fokú Gyámhatóság készítette. Az értékelés tartalmazza mindazokat a követelményeket, melyeket a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rend. 10. számú melléklete előír az önkormányzatok számára. Az értékelés a fentiek alapján bemutatja: a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátásokra vonatkozó adatokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, a felügyeleti, illetve a működést engedélyező szervek ellenőrzésének megállapításait, a jövőre vonatkozó javaslatok, célok maghatározását a Gyvt. előírásai alapján, a bűnmegelőzési cselekvési program és koncepció főbb, - elsősorban gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő- elemeit, a civilszervezetekkel való együttműködés kereteit. Az Országgyűlés a jövő nemzedékéért érzett felelősségtől vezérelve a gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban alkotta meg a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok, és a gyermekek védelmét ellátó szervezetek, meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekeket veszélyeztető magatartás megelőzéséről és megszüntetéséről. A hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A törvény meghatározza a megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelő szolgálat, más szervezetek és személyek a törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, a törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. Tevékenységük során együttműködnek a családdal és – a jogszabályban maghatározottak szerint – elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleikre. További vonatkozó, alkalmazandó jogszabályok, 1612/68EGK tanácsi rendelet, az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX törvény. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás. e) óvodáztatási támogatás 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.
3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése.
1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira A település lakosságszáma a népesség-nyilvántartás 2012. évi statisztikai adatai szerint 2115 fő. Ez a szám, a 2011. évi statisztikai adathoz képest 43 fővel csökkent. 2012-ben 41 haláleset történt a 11 születéssel szemben. 39-en költöztek el a településről, míg a beköltözők száma 20 fő volt. A 2010-2011-2012-es évek adatai táblázat formájában: 50
60
40
50 40
30
2010 2011
20
2012 10
2010 30
2011
20
2012
10
0
0 haláleset
születés
elköltözés
beköltözés
A település 2012. évi demográfiai adatait a következő táblázat szemlélteti:
Korosztály Fő
0-3 67
4-6 62
7-14 186
15-18 106
181694
Összesen 2115
Jelen beszámoló szempontjából a táblázatban bekeretezettként jelölt, 3-18 éves korosztály (354 fő) a releváns.
A 2009 - 2012. évi gyermek számának alakulását az alábbi diagram mutatja:
250 200 2009 150
2010 2011
100
2012 50 0 0-3 év
4-6 év
7-14 év
15-18 év
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása 2.1 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A támogatás alapvető célja azoknak a családoknak a segítése, akik létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek. 2012. évben 3 elutasító határozat született 43 esetben került rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításra 177.500.- Ft összegben. A hatályos helyi rendelet szerint jelenleg gyermekenként 1.000.- Ft-nál alacsonyabb összeg nem állapítható meg. 2.2 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, mint ellátási formát váltotta fel. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást 2006. január 1-vel megszüntették, az beépült a családi pótlék rendszerébe. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság intézménye, mely azt a célt szolgálja, hogy a korábban a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó egyéb ellátások (pl.: egyszeri támogatás, normatív étkeztetés kedvezménye, tankönyvtámogatás stb…) továbbra is megillessék az arra rászorulókat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének az igénybevételére. Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – bölcsődés, – óvodás, – 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani. - a pénzbeli támogatásnak az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt, fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlásra felhasználható Erzsébet –utalvány formájában. A támogatás összege 2012. évben gyermekenként 5.800.- Ft. - a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, (2012-ben a 39.900.-Ft-ot) - ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, (2012-ben a 37.050.- Ft-ot)– az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg – külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (570.000.- Ftot),vagy – együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000.- Ft-ot). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok száma: 109 gyermekek száma: 187 A településen élő 421 kiskorú 44,4 %-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesül.
187 234 nem RGYK-s RGYK-s
A jegyző a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot egy évre állapítja meg. Sok problémát okoz azonban, hogy a kérelmezők nem kísérik figyelemmel a jogosultság megszűnésének időpontját, s az új kérelmet nem nyújtják be időben, (a jogosultság megszűnése előtt), a kedvezmény azonban ilyen eseten csak a kérelem újbóli benyújtásának időpontjától adható meg a kérelmező részére. Hátrányos helyzetű (2 „H”-s) az a gyermek, akit a jegyző védelembe vett, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (3 „H”-s) az a gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője – óvodás gyermek esetén 3 éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Amennyiben a szülő megfelel a feltételeknek, önkéntes írásbeli nyilatkozatot tehet erről. Nyilvántartásunk szerint 2012. évben 65 gyermek volt halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek megoszlása:
65 HH HHH
122
2.3 Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást megállapítja, annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról.
Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Az óvodának a rendszeres óvodába járást igazolnia kell. A Az óvodáztatási támogatás összege: Első alkalommal 20.000 forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként 10.000 forint. A tavalyi év folyamán 22 óvodáztatási támogatási kérelem volt, melyből 20 került megállapításra, 2 pedig elutasításra. összesen a tavalyi évben 220.000.- Ft-ot fizettünk ki óvodáztatási támogatás címén.
2.4 EU élelmiszercsomag 2012-ben sajnos csak egy alkalommal ősszel részesült az önkormányzat a Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat által kiírt pályázat keretében élelmiszercsomagban. A megnyert tartós élelmiszerek a kiosztási helyről Maroslelére történő szállítása az önkormányzat feladata volt. A Szakács-Trans Kft. ismét díjmentesen vállalta az elszállítást. 300családot tudtunk támogatni, az alábbi szempontok szerint: - kisnyugdíjasok - létminimum közelében élők. Megpróbáltunk minél több hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családnak juttatni az élelmiszerekből. A csomag tartalma tartós élelmiszer: száraztészta, leves tészta, liszt, cukor, keksz volt. 2.5 BURSA Hungarica Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012. évre ismételten elindította a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatot. Az „A” típusú pályázatra 5 pályázat érkezett. A támogatott pályázók száma 5. A nyertes pályázók 10 hónapon keresztül, azaz két egymást követő tanulmányi félévben havonta 2.500.- Ft ösztöndíjat kapnak. „B” típusú pályázat nem érkezett. 2.6 Karácsonyi csomag Az önkormányzat szűk anyagi keretin belül sikerült a természetben nyújtott átmeneti segély sorra a pénzben nyújtott átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás előirányzatok terhére 150.000.- Ft-ot átcsoportosítani, karácsonyi csomag biztosítására. 51 családot tudtunk támogatni 3.000.- Ft-os csomagokkal, melyben szaloncukor, mandarin, tartós élelmiszerek voltak. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása (Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója – készítette: Varga Natália) MAROSLELE ÖNKORMÁNYZAT EGYESÍTETT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
GYERMEKVÉDELMI BESZÁMOLÓ 2012 évről
A Gyermekjóléti Szolgálat Maroslelén 1998.04.01. óta működik az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény keretein belül. 2010. szeptembere óta 4 órában, feladatait az intézmény vezetője, egyben gyermekjóléti szolgálatos családgondozója osztott munkakörben látja el. 2011. márciusáig, a Családsegítő Szolgálat működési engedélyének kiadásáig a korábbi családgondozó kolléganő
segítségével megismertem a gondozás alatt álló családokat, gyermekeket, illetve helyettesítés esetén is ő látogatja őket. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza azoknak kötelező együttműködését, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Gyermekjóléti Szolgálat feladata a működtetésében: Kezdeményezni és összehangolni az érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő és jelzőrendszerben. Felhívni a jelzőrendszer tagjait jelzési kötelezettségükre, melyet írásban kell megtenniük, kivéve krízishelyzet esetén, melynél utólag is pótolható írásban a jelzés. Fogadni a jelzőrendszerből érkező jelzéseket és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez a család szükségleteihez igazodó intézkedéseket megtenni, illetve az intézkedésről tájékoztatni a jelzéstevőt. Figyelemmel kísérni a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, az életformákat, a közösségi viszonyokat, ellátó intézményeket. A gyermekjóléti szolgálat feladata, hogy bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzést fogadja és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékétől függően, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tegyen. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége:
A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége Megnevezés
Gondozott gyerekek és családjaik száma
2012 Gyerekek száma Gondozási esetek összesen
Ebből
Családjaik száma
26
12
alapellátásban
5
3
védelembevétel
16
9
ÁT
5
2
A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint Megnevezés
Esetszám
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő)
12
Gyermeknevelési
4
Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar
2
Családi konfliktus
3
Szülők, vagy a család életvitele
12
Szülői elhanyagolás
5
Fogyatékosság, retardáció Összesen:
38
Szolgálat szakmai tevékenységének adatai: Megnevezés
Szakmai tev.száma
Információnyújtás
21
Tanácsadás, segítő beszélgetés
58
Hivatalos ügyekben való közreműködés
9
Családlátogatás
41
Közvetítés más szolgáltatásba
-
Első védelembe vételi tárgyaláson és felülvizsgálaton való részvétel
9
Elhelyezési értekezleten való részvétel
1
Szakmaközi megbeszélés
2
Esetkonferencia
2
Összesen:
145
2010. évi LXVI. törvény 2010. augusztus 30.-i hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét, melynek célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. A közoktatási intézmény intézmények jeleznek, ha tanulójuk igazolatlan hiányzása eléri a 10 óraszámot. Azok esetében, akiknek a hiányzásai elérik az 50 órát, védelembe vételi eljárásra kerül sor. Voltak olyan családok, akiknek ügye áthúzódott még 2011-ről, ahol a felülvizsgálat során is megállapításra került, hogy továbbra is vannak igazolatlan hiányzások a fiataloknál, az ő esetükben az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére is sor került, majd időközben nagykorúak is lettek a gyerekek. Maroslelén 2012-ben egy család két gyereke esetében történt meg az iskoláztatási támogatás felfüggesztése miatt új esetként a védelembe vételi eljárás. Három család esetében született védelembe vételi eljárással egybekötve családi pótlék természetben történő nyújtásáról gyámhatósági határozat, amely 4 gyermeket érintett. Ezeknél a családoknál a gyermekek még óvodás illetve kisiskolás korúak voltak. Az ő esetükben a szülők elhanyagoló magatartása, a családi pótlék nem megfelelő felhasználása miatt került sor a természetbeni nyújtásra. Ezeknél a családoknál a családsegítős kolléganővel eseti gondnoki feladatokat is ellátunk. Ezek közül egy család (3 gyermek) az év folyamán más településre költözött, ahol mint kiderült, még a védelembe vételt is megszüntették. Átmeneti nevelésbe 2012 évben 4 gyermek került még az év elején ugyanabból a családból, ahol az anya egyedül nevelte gyermekeit. Gondozásuk már évek óta tartott, mindig a határon „táncolt” az anya, hogy a gyerekek kiemelésre kerülnek a családból. De eljött az az idő, amikor a védelembe vétel és a látszólagos együttműködés ellenére meg kellett tenni ezt a sajnálatos lépést. Az anya átköltözött a már másik családnál is említett településre, ahová időközben megszületett 5. gyermeke, ezt a kislányt saját háztartásában neveli, alapellátás keretében folyik a gondozása. A hivatalos ügyek intézéséhez a hatóságok kérésére a szolgálat környezettanulmányt készít, hogy a családok helyzetéről, lakás- és életkörülményeiről részletes és objektív tájékoztatást kapjon az érintettekről. A szociális szakember alapvető feladata a jogszabályok dzsungelében magukat kiismerni nem tudó ügyfelek eligazodásának segítése egyszerű, közérthető tájékoztatással. Célunk, hogy a kliens ne futamodjon meg a
számára túl nehéznek tűnő mindennapos problémák elől, hanem ismerje és tudja a segítségünket kérni gondjai megoldásában. A családgondozó ezt segíti elő a maga eszközeivel, illetve más intézményekhez irányítja a klienseket. A támogatások igényléséhez rendelkezünk megfelelő nyomtatványokkal, és azok kitöltésében tevőlegesen is segítséget tudunk nyújtani. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az egyes szociális ellátások változásait is, az információnyújtás naprakészsége miatt. Ezért nagyon fontos, hogy a hozzánk fordulóknak megfelelő tájékoztatást tudjunk nyújtani a gyermekvédelmi, szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. Ezért szoros az együttműködésem az intézményünk Családsegítő szolgálatos kolléganőjével, akivel egy irodahelyiséget is használunk, így a közös erővel próbáljuk megoldani a hozzánk forduló kliensek ügyeit. A 2012-es évben részt vettem esetmegbeszéléseken, szakmaközi megbeszéléseken és szakmai napon, hogy munkámat minél hatékonyabban a szakmai szempontok figyelembevételével tudjam végezni. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai ingyenesek és a működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű, mely a segítségnyújtáson alapszik. A segítségnyújtás főbb formái: információ közvetítés, tanácsadás, segítő beszélgetés, ügyintézés, érdekvédelem, mentális gondozás, életviteli tanácsadás. Ennek ellenére előfordult, hogy felkerestek kliensek azzal, hogy szinte mint egyfajta nyomozó hatóság próbáljak beavatkozni családok életébe, és derítsek ki valami kompromittáló dolgot, mert nekik konfliktusaik vannak és így akartak úgymond „keresztbe tenni” a másik embernek. Persze amikor felvilágosítom az embereket, hogy én, mint családgondozó mit tehetek, akkor azzal vágnak vissza, hogy nem teszünk semmit és a sajtóval fenyegetőznek. A családgondozó kapcsolatot tart a gondozott családokkal, az intézmény munkatársaival, más segítő szakmák képviselőivel, az intézmény szakmai munkáját segítő szakemberekkel, társintézményekkel. Napi munka során haladási naplót vezetek, szakmai munkámat gondozási lapokon dokumentálom, és feljegyzéseket készítek a családlátogatásaimról, tapasztalataimról. KSH részére minden évben statisztikát kell készíteni a szolgálat működéséről, forgalmáról. Napi munka során végzett dokumentációk: 1. haladási napló 2. „macis” adatlapokat 3. nyilatkozatok 4. IX. számú adatlap a nyilvántartáshoz 5. jelenléti ív 6. családgondozóként tapasztalataimról, látogatásaimról feljegyzéseket készítek. Kapcsolatot tartok: gondozott családokkal önkormányzattal intézmény munkatársaival más segítő szakmák képviselőivel az intézmény szakmai munkáját segítő szakemberekkel társintézményekkel, (jelzőrendszeri tagokkal) Jövőre vonatkozó célok, eredményességek, nehézségek Napjaink egyik, akut szociális problémáját a családokba begyűrűző társadalmi- gazdasági változások okozta rosszul működő családdinamika jelenti. A családok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a gyermeknevelés felelősségével, a szülői kötelezettségek teljesítésével. Ennek egyik oka lehet a családokba megjelenő negatív társadalmi változások (pl.: munkanélküliség) ugyanakkor legalább ekkora probléma lehet a szülők felkészületlensége a gyermekvállalásra, gyermeknevelésre. A család a gyermek elsődleges szocializációjának a színtere, az itt tanultak határozzák meg a későbbi viselkedést, intézményi beilleszkedést és a társas kapcsolatok későbbi alakulását. Ezért igen fontos, hogy a családokban felmerülő gyermeknevelési problémák, interperszonális kapcsolati zavarokat a lehető legkorábban felismerjük és kezeljük. Egyre több család életében megjelennek az anyagi nehézségek is. A Családsegítő szolgálatos kolléganővel közösen próbáljuk feltérképezni, felkutatni a településen élő rászoruló családokat. Az Önkormányzat szociális ügyintézőivel ezért szinte napi kapcsolatban állunk. Az iskola és óvoda gyermekvédelmi felelőseivel is több esetben voltunk kint családlátogatáson. A szoros együttműködés továbbra is fontos szempont a gyermekvédelmi munka során. Maroslele, 2013. március 6. Varga Natália EESZI vezető, családgondozó
4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések 2013. január 1-től a járási hivatal szakigazgatási szervként működő járási gyámhivatalhoz kerülnek a jegyzői és a városi gyámhivatali feladat- és hatáskörök. A járási gyámhivatal jogosult most már eljárni a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben (pl: a
gyermek ideiglenes elhelyezése, védelembe vétel), a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, gyermektartásdíjjal, családi jogállás rendezésével, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, gyámsági és gondnoksági, valamint vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekben. A gyermekvédelmi ellátások közül azonban egyes gyermekvédelmi támogatások (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, az óvodáztatási támogatás) továbbra is jegyzői hatáskörben maradnak, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban pedig a települési önkormányzat képviselő-testülete a döntéshozó szerv. 4.1 Védelembe vétel 2012. A védelembe vétel a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tett hatósági intézkedés. Ezen hatósági intézkedést alapos, közös munka előzi meg a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelőseinek részéről. 2012. december 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma 11 fő. A tavalyi évben 7 kiskorú védelembe vételét szüntettük meg. 4 kiskorú esetében döntöttünk úgy, hogy a családi pótlék, illetve iskoláztatási támogatás természetben kerül részükre folyósításra. 4.2 Iskoláztatási támogatás felfüggesztése A közoktatási intézmény igazgatója köteles jelezni a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott, kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte a tízet. A tavalyi évben 10 órás jelzést 12 esetben kaptunk. Mikor az igazolatlan órák száma tovább gyarapodik, az intézmény igazgatója jelzi a jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte az ötvenet. A jelzéssel egyidejűleg megküldi a jegyzőnek a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét. A jegyző a jelzés alapján az iskoláztatási támogatás felfüggesztése és védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vétele iránt hivatalból megindítja az eljárást. Az eljárásban 15 napon belül kell döntést hozni. A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztését határozatlan időre rendeli el. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontja a döntést követő második hónap első napja. Felfüggesztésre 3 kiskorú esetében került sor. 4.3 Felülvizsgálat A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének szükségességét hivatalból felülvizsgálja • 3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, azzal, hogy a felülvizsgálattal érintett időszak első napja a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése kiállítását követő nap, • a tanév lezárását követő 30 napon belül, • ha a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül, • ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy megszüntették, • illetékességváltozás esetén. 2012-ben 4 esetben vizsgáltunk felül felfüggesztést, minden esetben további felfüggesztésről kellett rendelkezni, az ismételt igazolatlan iskolai mulasztások miatt. 4.4 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése Ha a gyermek a 16. életévének betöltését megelőző utolsó felülvizsgálat és az azt követő első felülvizsgálat közötti időtartamban igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozást, a jegyző határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése iránt. tehát semmilyen formában nem kapja tovább a szülő az iskoláztatási támogatás, természetben sem. Szüneteltetésre 2 alkalommal került sor. 4.5 A felfüggesztés megszüntetése
A jegyző megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, vagy a gyermek tankötelezettsége megszűnt, vagy a gyermek védelembe vételét családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele vagy szabadságvesztésének, javítóintézeti nevelésének elrendelése miatt meg kell szüntetni. Felfüggesztés megszüntetésére nem került sor. 4.6 Családi jogállás rendezése: Községünk területén helyben születés nem történt, a szülések, mind a közeli városokban történtek. Az év folyamán apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorú nem született. Négy megszületett gyermek családi jogállása rendeződött az év folyamán teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, míg születendő gyermekre 6 apa tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. 4.7 Ideiglenes hatályú elhelyezés A szülő kimerítette az elhanyagolás fogalmát, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Fenti indokok miatt egy család 4 kiskorú gyermekét kellett ideiglenesen elhelyezni a tavalyi évben. Az intézkedés során rendőri és házi orvosi segítséget is kértünk, meg is kaptuk. A gyermekek ideiglenes elhelyezése időközben átmeneti elhelyezésre változott, a gyerekek azóta is nevelőszülőknél vannak. 5. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása Felügyeleti szerv 2012. folyamán gyámhatósági ügyben nem tartott ellenőrzést Maroslelén. 6. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján Az önkormányzat a Gyvt-ben előírt ellátási kötelezettségének eleget tesz. 7. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. Településünkön bűnmegelőzési program nem készült. A Makó Városi Rendőrkapitányság a képviselő-testület felé minden évben beszámol a település közbiztonsági helyzetéről. A helyi körzeti megbízottal a kapcsolat rendszeres, segítségre mindig számíthatunk. 8. A civil szervezetek részvétele az önkormányzati feladatok ellátásában Civil szervezetekkel az egyes feladatok ellátására az önkormányzat megállapodást nem kötött. Számos civil szervezet működik a településen, valamilyen szinten mindegyik segíti a fiatalokat. A Mozgáskorlátozottak Egyesülete és a Nyugdíjas Klub is részt szokott venni a falu szinten megrendezett gyereknapon. A Dél-alföldi Községfejlesztők Egyesülete a gyerekeknek nyaranta kézműves tábort szervez. A Nyitnikék Egyesület az iskoláskorú gyerekeknek úszásoktatást szervez minden évben, valamint segíti különböző felszerelések megvásárlását az iskolában, óvodában. A civil szervezetek főként a szabadidős programok megszervezéséhez, lebonyolításához nyújtanak hasznos segítséget (ünnepségek lebonyolítása, gyermeknap, sportrendezvények). A könyvtár dolgozói is nagyon sok szabadidős programot kínálnak: játszóház iskolai szünetekben, előadások szervezése stb.
9. Összegzés A gyermekvédelmi törvény családi típusú nevelésre orientált rendszert alakított ki, amely a preventív és a családba való visszahelyező megoldásokat szabályozza és helyezi előtérbe. A
hatósági gyermekvédelmet minden esetben meg kell előznie a rászoruló gyermekekre kiterjedő ellátórendszer működtetése, melynek igénybevétele önkéntes. Garanciális jelentősége van azon gyermeki jog érvényesülésének, miszerint ne lehessen gyermeket kizárólag anyagi okból a családjából kiemelni. Továbbra is szükséges a jelzőrendszer tagjai közötti összehangolt munka jelenlegi színvonalának megtartása, az ellátórendszer hatékonyságának növelése, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem előtt tartása. Összességében megállapítható, hogy a gyámhatósági tevékenység összetett, sokrétű, egyedileg elbírálandó ügyek összessége. A határozatok meghozatala körültekintést igényel, és e területen dolgozó ügyintézőnek a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (XI.30.) Korm. rendelet, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet által meghatározott előírásokat maximálisan figyelembe kell venniük, hiszen döntéseik gyermekek, családok életét befolyásolják. Munkánk eredménytelen és hiába való lenne az oktatási, egészségügyi, rendőri, szociális intézmények segítsége, támogatása nélkül. Köszönjük a munkánkhoz nyújtott segítségüket!
***
Maroslele, 2013. május 21.
Dr. Dóka Tímea jegyző
