MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK: 4756/10/2010. ügyintéző: Lopotnyik András :(06-88) 576 636 : (06-88) 576 646 E-mail:
[email protected]
Tárgy: „Csákvár IV. - homok” 2011-2016.évi kitermelési MÜT kérelem Jogerős: 2011. április 19. HÉT AGRO KFT. 8083 Csákvár Rákóczi u. 5. HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a HÉT AGRO KFT (8083 Csákvár, Rákóczi u. 5. Adószám: 14026296-2-07. ; továbbiakban: Bányavállalkozó) a „Csákvár IV. - homok” védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és jóváhagyja, a következő feltételekkel: 1. A műszaki üzemi terv hatálya: jelen határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 6 év. 2. Engedélyezett termelés (m3/év): Ásványi nyersanyag és kódja Kavics (4300) Homok (4200) Összesen
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
2016.
Összesen
12.000
2.000 15.000 17.000
2.000 20.000 22.000
4.000 25.000 29.000
25.000 25.000
15.000 15.000
20.000 100.000 120.000
12.000
3. A veszteség mértéke: Bányakapitányság termelvény-veszteség figyelembevételét nem engedélyezi, annak mértéke 0 %. 4. A kitermelési tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Csákvár 095/11; 095/12; 095/13; 095/14; 095/15; 095/26 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. 5. Rendelkezés a biztosítékról. 5.1. A Bányakapitányság a bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az abban szereplő x Ft. biztosítéki összeggel elfogadja. 5.2. A Bányakapitányság a bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely bankgarancia elfogadja. A Bányavállalkozó a bankgarancia szerződést a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti.
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/4756-10(2010.)
6. A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 7. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 7.1. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4041/2011. ügyszámú és 22358/11 iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: Amennyiben a bányaművelés folytán kialakult bányató vízkészlete hasznosításra kerül, a teles vízfelületre és a parti sávra a 18/1996.(VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletek benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak ellenőrzésére, valamint a vízszint megfigyelésére létesített monitoring kutakat a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzítettek szerint továbbra is üzemeltetni kell A területen létesített megfigyelőkutak vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kezdeményezni. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. Á bányatelken. munkagépek és szállítójárművek javítása. karbantartása, továbbá kenőanyaggal illetve üzemanyaggal való feltöltése tilos. Üzemanyagot és/vagy kenőanyagot a bányatelek területén még átmenetileg sem lehet tárolni. A műszaki Üzemi tervben foglaltaknak megfelelően a tájrendezési tevékenységet az arra alkalmas területeken a termeléssel párhuzamosan folyamatosan kell végezni és — amennyiben a termelés 2016. évig nem fejeződik be — az elvégzett, illetve tervezett tájrendezési feladatokat (térképen is ábrázolva) a termelési műszaki üzemi tervben kell részletesen ismertetni. A tájrendezés során a tervezett növényültetés csak a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos, illetve tájhonos növényfajok felhasználásával történhet. Amennyiben a bánya területén gyurgyalagok, illetve partifecskék fészkelése figyelhető meg, a fészek környékének 50 m-es környezetében a bányászati tevékenységet a költési idő alatt (április 15.- augusztus 15. között) szüneteltetni kell. Költés esetén ezek a partfalak kizárólag csak a költési időszakon kívül bonthatók meg. A szaklatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Csákvár Nagyközség Jegyzője 540-2-2011. számon, a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya HKF/307-1/2011/szakhat. számon a MÜT jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult.
7.2.
A határozat ellen a közlésétől számított 10 munkanapon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 19.000 Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi
- 2/6 -
VBK/4756-10(2010.)
bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A 053 kódszámot is fel kell tüntetni. INDOKOLÁS A Bányavállalkozó „2010. december 17-én a „Csákvár IV. - homok” védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre kitermelési műszaki üzemi tervet (MÜT) nyújtott be. A műszaki üzemi terv dokumentációjához mellékelt, a bányatelekben meghatározott ásványvagyon korrekciójára vonatkozó kérelemről a Bányakapitányság külön eljárásban dönt. A Bányakapitányság a kérelmet az 1993.évi XLVIII. törvény (Bt.) 27.§-a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 13.§ és 14.§-a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem hiányos. A hiányok pótlására végzést bocsátott ki. A Bányavállalkozó az előírt hiánypótlást teljesítette, így a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. Kérelmező az igénybevételre tervezett területekre vonatkozóan igénybevételi jogosultágát a tényleges bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosával kötött, és Dr. Balázs Gábor ügyvéd (1052 Budapest, Váci utca 24.) által ellenjegyzett „Tulajdonosi hozzájárulás”sal igazolta Az ingatlanok tervezett igénybevételére vonatkozó ütemterv megegyezik a Bányakapitányság által 3440/2007. számon jóváhagyott ingatlan-igénybevételi ütemtervvel. A MÜT-öt a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságoknak. A szakhatóságok a rendelkező részben érvényesített állásfoglalásaikat a következőkkel indokolták: A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „T. Cím hivatkozott számú megkereséséhen kérte a HÉT AGRO KR. részére a Csákvá.r IV. homok bányatelek 2011-2016. évi műszaki üzemi terve engedélyezéséhez a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi ás Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását. A dokumentáció áttanulmányozását és a rendelkezésemre álló iratelőzmények áttanulmányozását követően az alábbiakat állapítottam meg: A bánya létesítésére és működtetésére a FALCOFARM Mezőgazdasági Kft. részére a Felügyelőség 46662- 3/2005. számon környezetvédelmi engedélyt adott. A bányászati jog árruházását követően a környezetvédelmi engedély 50237/07. iktatószámú határozattal az engedélyes személyében módosításra került. Az engedélyes a Fornafrucht Kft. lett. Az engedély érvényességi ideje 20i0. január 31-én lejárt. A HÉT AGRO Kft által kezdeményezett környezetvédelmi engedélynek az engedélyes személyében történő módosító eljárást a Felügyelőség 100667/09 iktatószámú határozatában megszüntette egyben tájékoztatta a K-t, hogy a folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához, jogszabályváltozás miatt, már nem szükséges környezetvédelmi engedéllyel rendelkezni.
- 3/6 -
VBK/4756-10(2010.)
A 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a bányászati tevékenységgel érintett területen visszamaradó bányató vízkészletének hasznosítására vízjogi engedély köteles, ezért a 3.01 pontban előírást tettem. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 11. §-ára figyelemmel a 3.02 pontban előírást tettem, tekintettel arra, hogy a Csákvár IV. bányatelken létesült Bt-1, Bt-2 és Bt-3 jelű megfigyelőkutak 8213/2006. ügyszámú (52488/06.ikt.sz.)vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek, melynek engedélyese még a FALCOFARM Kft. vksz.:54/6549-l6399). A 3.03 pontban a monitoring kutak további üzemeltetésére tettem előírást, míg a 3.04 és 3.05 pontokban tett előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VIJ,2l,) Kormányrendelet (R.) 9.§ (4) bek. c) pontja, és a R. l0.§ (1) bekezdése indokolja. Megállapítottam továbbá, hogy a bányatelek ivóvízbázis védőterületét nem érinti, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A homok (kavics) bánya területe országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, természeti területet nem érint, de része az országos ökológiai hálózatnak, amelyen belül az ökológiai folyosóhoz tartozik. Az ökológiai folyosóhoz azon élőhelyek, élőhelysávok. élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek ás amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A terület ezen kapcsolattartó szerepét az újrahasznosítási célként megjelölt vizes élőhely kialakításával biztosítani tudja. A bányaterületet Éi- irányból közelíti meg a Vértesi Tájvédelmi Körzet, illetve a 095/l1 hrsz-ú ingatlan közvetlenül szomszédos a Zámolyimedence megnevezésű (HUDI 30002 területkódú) különleges madárvédelmi és különleges természetmegőrzési Natura 2000 területtel (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek és a Vértesi Tájvédelemi Körzet védettségének fenntartásáról szóló l46/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet melléklete megfelelően), de bányászati tevékenység ezeken a területeken nem folyik.
A bányaterület felhagyása után az újrahasznosítás célja egy természetközeli vizes élőhely létrehozása a partmenti rész humuszterítésével, füvesítésével és fásításával. A kialakítandó tó partjainak egyes szakaszain alacsony dőlésszögü rézsűket alakítanak ki, amely a természetvédelmi érdekekkel megegyező. Tárgyi MÜT szerint, az abban részletezett időpontok alapján a tervidőszakban a tájrendezési tevékenységet meg fogják kezdeni. Á működő bánya a rekultiváció befejezéséig tájsebként jelenik meg, de a tevékenység befejezését követően tájba illesztése megoldható. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 7. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. Erre való tekintettel, és a negatív hatások csökkentésének érdekében a tájrendezést a termeléssel párhuzamosan kell végezni. A tájrendezés során a növénytelepítéshez csak a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos, illetve tájhonos növényfajok használhatók fel. Ez az általános természetvédelmi követelményeken túl a közvetlenül szomszédos Natura 2000 gyepterület védelmében is fontos, mert az invazív, idegenhonos fajok telepítése ezen terület természetes gyepvegetációját is veszélyeztethetik. A homokbányában a bányászati tevékenység során kialakuló függőleges partfalak potenciálisan alkalmasak a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apisater) és a védett
- 4/6 -
VBK/4756-10(2010.)
partifecske (Riparia riparia) fészkelésére (a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei alapján védett, illetve fokozottan védett fajok). A Tvt, 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása. kínzása, elpusztítása, szaporodásának. és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Ezért amennyiben a bánya területén gyurgyalagok, illetve partifecskék fészkelése figyelhető meg, a fészek védőzónájában a bányászati tevékenység időleges szüneteltetése szükséges. Fentiek figyelembevételével tettem a 3.06-3.08 pontokban előírásokat, Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. március 19. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került, egyéb költség nem merült fel. A szakhatósági állásfoglalás ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL törvény 44. § (9) bekezdése értelmében önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi. vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8.§ (1)-(2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja. a. Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII. 31.) Kormányrendelet 4/A. § (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdése és I. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján cl járva hozta meg.” Csákvár Nagyközség Jegyzője: „Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adtam ki. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki, amelynek értelmében „a jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat. illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya: „Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 58/A §-a alapján került kiadásra.” Bányavállalkozó a bányajáradék bevallásra és fizetésre vonatkozó kötelezettségét teljesítette, bányajáradék, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nincs. A Bányakapitányság a műszaki üzemi tervet a fentiek alapján a rendelkező rész szerint jóváhagyta.
- 5/6 -
VBK/4756-10(2010.)
A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. § (3) bekezdés. 2. Bt. 27. § (4) bekezdés. 3. Bt. 27. § (4) bekezdés, Vhr. 13. § ha) pont. 4. Bt. 27. § (4), figyelemmel a Vhr. 13. § (2) bekezdésére és a bányavállalkozó és ingatlantulajdonos között létrejött szerződésre. 5. Bt. 41. § (7) és Vhr. 25. § (5)-(8), 6. Bt. 27. § (4) bekezdés, (a Bt. 27. § (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében, megelőzendő, hogy a bányavállalkozó a kitermelési tevékenységgel kilépjen a bányatelekből). 7. 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete. Az ügyintézési határidő 22 munkanapnap, melybe nem számít be a Ket. 33. § (3) bekezdés a)k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama. Ügyintézési határidő: Kérelem beérkezése: 2010. 12. 17. Hiánypótlás: 2011. 01. 10. – 2011. 02. 02. Szakhatósági szakasz: 2011. 01. 28. – 2011. 03. 11. Ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. 03 21. A Bányakapitányság döntését határidőben hozta meg. A Bt. 43. § (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. Veszprém, 2011. március 18. dr. Káldi Zoltán bányakapitány
- 6/6 -
