FEDERAL TRUST COMPANY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Iroda: 1046 Budapest, Fóti út 81/B (Diego udvar) | Telefon: 06 1 44 50 329 | Mobil: 06 20 284 05 58 Web: www.federaltrust.hu E-mail:
[email protected] Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00598-2012. NKH Gépkezelői engedélyszám: KE/ST/81/A/1648/1/2013. NKH GKI Szaktanfolyami engedélyszám: KE/ST/81/B/4536/2012. Engedélyszám: E-000323/2014.
Szakképesítés: 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője Szóbeli vizsgatevékenység
Targoncavezetők, Emelőgép kezelők és egyéb Gépkezelők elméleti ismeretei:
„A” kérdés sor A tananyag a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet vizsgakövetelménye alapján készült.
Az oktatás idejére kiadott példány száma:
A tananyagot az OKJ-s elméleti vizsgát követően azonnal, a vizsga helyszínén, a nyilvántartás alapján, aláírás ellenében, személyesen vissza kell adni, aki nem tud elszámolni vele, az addig nem jelentkezhet az NKH-s vizsgára, amíg a mindenkori árát meg nem térítette.
1. A. Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! A munkavédelem célja: A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, és a munkakörülmények humanizálása. A munkavédelem feladata: A balesetek és a foglalkozási ártalmak megelőzése. : A munkavédelemről szóló törvények, valamint a módosítások önmagukban nem oldják meg a problémákat, de jogalapot teremtenek a követelmények érvényesítéséhez. Állami szervek részéről: Alaptörvény, Vonatkozó törvények: Munkavédelmi törvény, Munka törvénykönyve, Munkavédelemről szóló kormányrendeletek, Munkavédelmi ágazati rendeletek, Munkavédelmi felügyeleti utasítások. Gazdasági szervezetek, munkahelyek részéről: Kollektív szerződések: ezekben kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél a munkavédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. Szervezeti és működési szabályzatok: ezekben kell meghatározni a munkavédelmi feladatokat ellátó, az intézkedésre jogosult személyek hatáskörét. Munkavédelmi szabályzatok: (MvSZ) ezekben kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél munkavédelmi feladatokat ellátó személyek kötelezettségeit, a munkavédelmi ügyrendet, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott témaköröket, pl. az oktatás, vizsgáztatás, egészségügyi vizsgálatok, ellenőrzések stb. rendjét. Tartalmi követelményeire vonatkozóan az ágazati rendeletek az irányadók: Munkaköri leírások, Technológiai dokumentációk, Munkavédelmi utasítások, Munkavédelmi oktatások, Munkavédelmi ellenőrzések ása az egyénre és társadalomra: Ha nem alakulnak ki egészségkárosodások, foglalkozási megbetegedések, balesetek, akkor a munkavállalók társadalmi szinten egészségesebbek, magasabb életkorúak lesznek, a befolyó adóbevételek kisebb részét kell gyógyítási célokra költeni, ehelyett pl. oktatásba forgatható, aminek hatalmas a társadalmi hatása. : A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a munkaegészségügy. Munkabiztonság: A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg, ill. ellenőrzi azok betartását. Munkaegészségügy: A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkahigiénia, valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása. 2. A. Ismertesse a munkavállaló és a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit! Hogyan biztosítjuk a törvényi előírások betartatását? A munkáltató köteles a következő konkrét feladatokat ellátni a biztonságos munkavégzés érdekében. - Minőségileg, ill. szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, valamint a munkavállalókat érő terhelésekre. A meghatározott veszélyességi osztályokhoz és a munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra – munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt alkalmazni. Az egészséges munkakörnyezet kialakításához és az egészségkárosodások megelőzéséhez az illetékes miniszter rendeletében 2
megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgálatot) alkalmazni. A szükséges tájékoztatást és utasításokat kellő időben megadni a munkavállalóknak. Rendszeresen meggyőződni a munkakörülmények állapotáról, és az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével a megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók számára. Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik, ill. megtartják a rájuk vonatkozó előírásokat. Új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni és elemezni az egészségre, valamint a biztonságra kiható tényezőket. Megfelelően tájékoztatni a munkavállalót a szociális, egészségügyi lehetőségekről. Gondoskodni a megfelelő védőeszközökről és azok pótlásáról. Az egyéni védőeszközre jogosultak belső rendjét írásban meghatározni. A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani. A munkáltató, oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, munkaeszköz átalakításkor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. A szükséges szabályok, utasítások és információk megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. a veszélyek elkerülésére, a nem elkerülhető veszélyek megismerése, a veszélyek keletkezési helyükön való kezelésére, a munkahely kialakításánál az emberi tényező figyelembevételére, a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására, egységes és átfogó stratégiára, amely kiterjed a munkafolyamatokra, a munka szervezésre és a munkakörnyezeti tényezőkre, a kollektív műszaki védelem elsőbbségére az egyéni védelemhez képest, a megfelelő utasításokra és ismeretekre. Ha a munkavédelmi jogszabályokat a munkavállalók megsértik, a munkáltatónak joga van fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonásra és a munkavégzéstől való eltiltásra. A balesetek bejelentése, kivizsgálása terén a mulasztást elkövető a munkajogi szabályok szerint felel. A munkavállaló kötelezettségei: Munkahelyen, iskolában és tanműhelyben nagyon fontos az a magatartás, amellyel a baleset és a foglalkozási megbetegedés megelőzhető. A munkáltató kötelezettsége megteremteni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételrendszerét, a munkavállalókat pedig a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére vonatkozó kötelezettségek terhelik. A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát, az egészséget nem veszélyeztető szabályokat meg kell tartania. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállalót a következő magatartási szabályok kötelezik: A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonsági állapotáról meg kell győződnie, azt megfelelően kell használnia, karbantartania. - Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használnia. A munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselnie. A munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot kell tartania. A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket el kell sajátítania. Az előírt orvosi vizsgálaton részt kell vennie. A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon meg kell szüntetnie, vagy jelentenie kell a felettesének. A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységekhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanulási lehetőség biztosítását, 3
- a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint a tisztálkodó szerek és a tisztálkodási lehetőségek biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány, ha az előzőekben felsorolt követelmények megvalósítása érdekében fellép, ill. a vélt mulasztás miatt jóhiszeműen bejelentést tesz. A munkavállaló jogosult a munkavégzést megtagadni, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Nők esetén kiemelten kezelendő a magzatvédelem már a terhesség kezdeti szakaszától. tó ellenőrzési kötelezettségei: Munkavédelmi megbízott által végzett ellenőrzés: Ez a leggyakoribb ellenőrzési forma, mert a szakembernek ez az egyik fő tevékenységi köre. Soron kívüli ellenőrzés: balesetekhez, illetve veszélyhelyzetek kialakulásához kapcsolódva kerül végrehajtásra, esetenként külső szakértők bevonásával. Egyedi ellenőrzés: a szúrópróba szerű ellenőrzés fokozza a munkabiztonságot. Pl.: alkoholszondás ellenőrzés, védőeszközök viselése, védőeszközök állapota…. stb. munkavédelemmel kapcsolatban: Ma a Nemzeti Munkaügyi Hivatal-on ( NMH. ) belül a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a legfőbb munkavédelemmel foglalkozó szervezet, feladatai: a munkavédelem nemzeti szintű irányításával kapcsolatos feladatok ellátása, jogszabály előkészítési és jogszabályalkotási felelősségébe tartozó jogi normák tervezeteinek előkészítése, területi felügyelőségek szakmai irányítása, törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, másodfokú hatósági jogkör gyakorlása, a foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos adatok feldolgozása, a munkabaleseti információs rendszer működtetése, a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati feladatainak ellátása, bizottságok, testületek, tevékenységében való részvétel, különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris balesetelhárítás, a kémiai biztonság és egyéni védőeszközök kijelölésével kapcsolatban, EU. nemzeti feladatainak ellátása, a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szerv korábbi feladatainak ellátása. 3. A. Mit nevezünk veszélyforrásnak? Hogyan történik a munkavédelmi kockázatok felmérése? eszélyforrás fogalma: Veszélyforrás: a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző, vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt, vagy ártalmat jelent. feladata: A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése. A kockázatértékelés mérlegelt döntéseken alapul. A gép működési határainak rögzítése a következőkből áll: A gép működési határainak rögzítése. A veszélyek azonosítása. Kockázat becslés. Biztonságos-e a gép? A gép életszakaszainak meghatározása, Az összes előre látható alkalmazási terület (ipari, kisüzemi, háztartási stb.) meghatározása, a különböző nemű és életkorú, bal- vagy jobbkezes, esetleg korlátozott fizikai képességű (látás-, vagy halláskárosultak, szélsőséges testnagyságúak stb.) kezelőszemélyzet figyelembe vételével. A lehetséges használók képzettségi szintjének (hozzáértésének) ismerete. zélyek a gépkezelői munkakörben: A veszélyforrásokat a következőképpen csoportosíthatjuk:
4
Fizikai veszélyforrások: munkaeszközök (pl. szerszámok), járművek, szállító és anyagmozgató eszközök (pl. szállítószalag, daru), ezek részei, ill. mozgásuk, a termékek és az anyagok mozgása (pl. teheremelés), szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. teher elhelyezése a járműveken), csúszóssá váló felületek (pl. olajfolt a padlón), éles, sorjás, egyenetlen felületek, zaj, rezgés, különféle sugárzások, nem megfelelő világítás, áramköri vagy statikus villamos feszültség. Veszélyes anyagok: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsíthatja az embert vagy környezetét. Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, fertőző, rákkeltő (karcinogén), utódkárosító (mutagén) stb. anyagok. Biológiai veszélyforrások: mikroorganizmusok (pl. baktériumok, gombák) és anyagcseretermékeik, makro organizmusok (pl. növények, állatok), Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők: színek munkahelyi kialakítása, monoton munkavégzés, fényviszonyok változása a különbözően megvilágított munkaterületek között, mindaz, ami fokozott igénybevételt jelent az embernek. : A munkaeszközöket, a technológiát úgy kell megválasztani és használni, hogy a dolgozó számára balesetveszélyt ne jelentsenek, egészségi ártalmakat ne okozzanak. Ha a teljes körű biztonságot nem lehet műszaki védelemmel megoldani, akkor a munkavégzés során személyi védőeszközöket, védőfelszereléseket kell alkalmazni. 4. A. Ismertesse a gépkezelői munkakör személyi feltételeit! Beszéljen az orvosi alkalmassági vizsgálatokról! 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, rendelkezik minimum 8 általános iskolai végzettséggel, előzetes és időszakos üzemorvosi vizsgálat alapján alkalmas, rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert OKJ-s szakképesítéssel, rendelkezik az NKH által kiadott vezetői engedéllyel a konkrét géptípusra, érvényes munkavédelmi vizsgát tett az adott munkakörre (csak a konkrét munkahelyen szerezhető meg) zettségek: a jogszabály az OKJ-s végzettségen A szakminisztérium a Könnyűgépkezelő és Nehézgépkezelő szakképesítéseket megszüntette. Helyükbe a kezelni kívánt géptől függően az alábbi OKJ-s végzettségek léptek: Targoncavezető, Emelőgépkezelő (kivéve targonca), Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő, Energiaátalakító-berendezése kezelője, Alapozás, közmű- és fenntartási-gép kezelő, Útépítő- és karbantartógép kezelő, Építési anyagelőkészítőgép kezelő. Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) előírja a "gépkezelői jogosítvány" szükségességét is. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó a munkavégzés és a munkakörnyezet által okozott megterhelésnek, igénybevételnek milyen mértékben képes megfelelni. si vizsgálatok munkavállalóknak: Előzetes orvosi vizsgálat: a munkavégzés megkezdését megelőzően. Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatok: A vizsgálatok gyakoriságát rendeletben határozzák meg, ami általában 1 év. Veszélyes anyagokkal történő munkavégzés esetén gyakoribb is lehet. Soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok: ha a dolgozó, egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására. 5
5. A. Ismertesse a baleset, a munkabaleset, az úti baleset, a súlyos baleset és a „majdnem” baleset fogalmát! Sorolja föl a baleset meghatározó elemeit! baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, ill. halált okoz. ó elemei: külső hatás, a sérült akaratától függetlenül bekövetkező esemény, az esemény hirtelen következik be munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót, a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) akaratától függetlenül. Nem minősül munkabalesetnek ha az a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, olyan munkavégzés, tevékenység, gép- és szerszámhasználat, amelyre a munkavállaló nem kapott utasítást (kivételt képeznek a baleseti és a mentési munkák), engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás, a munkahelyre, ill. onnan a lakásra való utazás indokolatlan megszakítása, vagy nem a legrövidebb útvonal választása, önmagán való szándékos sérülésokozás, vagy az orvosi segítség igénybevételének, ill. a baleset bejelentésének szándékos késleltetése miatt következik be. az üzemi úti baleset nem munkabaleset, a munkahelyre, illetve onnan a lakóhelyre történő utazás azonban ez a baleset is jogosít a baleseti ellátásra. a sérült halálát, valamely érzékszerv elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozta, súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését okozta, a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott. a majdnem balesetet magyarul veszélyes helyzetnek, vagy vészhelyzetnek nevezzük, amikor az esemény bekövetkezett, de a szerencsén múlt, hogy nem történt belőle baleset. 6. A. Hogyan kerülhetőek el a balesetek? Milyen teendői vannak baleset bekövetkezése esetén? Baleseti helyszín biztosítása: gondoskodni kell arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. A baleseti helyszínt minden irányból jól láthatóan jelezni kell, pl. levett láthatósági mellényekkel, vagy egyéb módon. Sérültek, veszélyek felmérése: fel kell mérni a még fennálló veszélyeket (tűz, elektromos áram, omlásveszély), és meg kell ítélni, hogy oda tudunk-e jutni a sérülthöz saját magunk veszélyeztetése nélkül. Meg kell határozni a segítség sorrendjét: újraélesztés, verőeres vérzés, légutak biztosítása, törések rögzítése… A beszorult személyek szakszerű mentése a tűzoltók feladata. a sérült, ill. a balesetet észlelő személy az orvosi segítség riasztása után köteles a balesetet, a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. 6
meg kell ítélni, hogy oda tudunk-e jutni a sérülthöz saját magunk veszélyeztetése nélkül, ha a sérült szorult helyzetben van, ráesett valami, beszorult valahová, elektromos áramkörben van, füsttel elborított térben van… stb. azonnal szabadítsuk ki, ha lehetőségünk van rá. Mérjük fel a sérült életfunkcióit (légzés-szívműködés). Haladéktalanul kezdjük meg az újraélesztést, ha nincsenek életjelek (szívmasszázs és mesterséges légzés) ezen a két műveleten kívül szakképzettség nélkül, még a légutak tisztaságát tudjuk ellenőrizni, a vérzést tudjuk csillapítani nyomókötéssel, csonkulás vagy verőeres vérzés esetén szorítókötéssel és a törött végtagot rögzíthetjük elmozdulás ellen. A törött végtag eredeti állapotba hozása csak kórházban lehetséges, mert az éles csontszilánkok a mozgatás során további sérüléseket okozhatnak. Intézkedjünk a segélykérésről (hívjunk orvost vagy a mentőket)! A 104 – es telefonszám minden készülékről ingyen hívható. A baleset helyszínét ne változtassuk meg! meg kell állapítani: a balesetet kiváltó okot, okokat minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, ill. hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. : baleseti ellátás, üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetén jár, baleseti egészségügyi szolgáltatás (ingyenes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő), saját jogú baleseti nyugellátás, a sérült halála esetén a hozzátartozót baleseti nyugellátás (baleseti özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás és szülői nyugdíj) illeti meg. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. 7. A. Ismertesse a munkáltató oktatással kapcsolatos kötelezettségeit a munkabiztonság és foglalkozás egészségügy tekintetében! Mikor és hogyan kell oktatást tartani a dolgozók részére ezen témakörökben? ozott oktatási kötelezettségei: a munkavédelmi oktatás célja: megismertetni a dolgozókkal a lehetséges veszélyeket és a védekezés módját, meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a munkavédelmi szabályok megtartása a saját legközvetlenebb érdekük. A munkáltatónak munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalókat: munkába álláskor azonnal, munkakör változásakor, új gép, technológia bevezetésekor, munkabalesetet követően, 6 hónapnál hosszabb távollét esetén, a munka veszélyességétől függően időszakonkénti rendszerességgel, de minimum évente egyszer. kavédelmi oktatás helye, ideje: az elméleti rész előadásához megfelelő termet kell biztosítani, szükség esetén elméleti vizsgáztatással zárni az előadást. A gyakorlati részét, minden esetben a helyszínen kell elvégezni, bemutatva, gyakoroltatva, valamint meggyőződve arról, hogy a munkavállaló elsajátította-e az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés feltételeit és a védőeszközök helyes használatát. Ideje: A munkavédelmi előadó tervezi, a témák hosszának megfelelően. tó dokumentációs kötelezettsége: munkavédelmi oktatás szervezése, lebonyolítása, a munkavédelmi oktatás dokumentálása, munkavédelmi oktatási tematika összeállítása. Veszélyazonosítás, veszélyelemzés, kockázatértékelés elkészítése, kockázatértékelések éves felülvizsgálata. Munkavédelmi szabályzat elkészítése, aktualizálása. Munkahelyi balesetek, úti balesetek kivizsgálása, baleseti jegyzőkönyv kitöltése, bejelentése, nyilvántartása, a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság felé. Előzetes munkavédelmi oktatás: munkába álláskor, munkakör változásakor, ill. új gép, technológia bevezetésekor. 7
Időszakos munkavédelmi oktatás: 6 hónapnál hosszabb távollét esetén, a munka veszélyességétől függően időszakonkénti rendszerességgel, de minimum évente egyszer s: munkabalesetet, vagy veszélyhelyzetet követően, illetve jelentős jogszabályváltozás esetén. 8. A. Mi a foglalkozási ártalom? Sorolja föl a foglalkozási ártalmakat! Ismertesse a hőmérsékleti, a zaj- és a porártalmakat! Mondja el, hogy mit nevezünk foglalkozási megbetegedésnek! lalkozási ártalom meghatározása: a fizikai és a szellemi munkavégzés veszélyes környezeti hatásai, hosszabb időn keresztül felgyűlve a dolgozó szervezetében, egészségkárosodáshoz vezethetnek. lkozási ártalmak csoportosítása: fizikai kóroki tényezők többek között: a zaj, a helyileg ható vibráció, az ionizáló sugárzás, a nem ionizáló (ultraibolya, infravörös) sugárzás, a túlnyomás. Kémiai kóroki tényezők többek között: az ólom és vegyületei, a higany és vegyületei, a klór, a levegőben lévő por. Biológiai kóroki tényezők többek között: a gombák, a kullancs okozta agyvelőgyulladás és Lyme-kór, a foglalkozással kapcsolatban keletkezett májgyulladás (hepatitis), a foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis. Pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők, mint: a csontok, izmok stb. megbetegedése egyoldalú igénybevétel következtében, nyomás eredetű perifériás idegkárosodás, fokozott megterhelés okozta megbetegedések. Hidegnek minősül a munkahely, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet a +4 ºC, ill. a zárttéri munkahelyen a +10 ºC értéket nem éri el. Ilyenkor gondoskodni kell a dolgozók részére meleg védőruháról és forró teáról, tartós munka esetén óránként 5...10 perc (kedvező klímafeltételekkel) munkaközi szünetet kell elrendelni. Melegnek minősül a munkahely, ha a hőmérséklet közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 ºC-os, nehéz fizikai munka esetén a 27 ºC-os megengedett érték nem tartható be. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 ºC értéket meghaladja, akkor a munkavállaló kapjon védőitalt! A folyadékveszteséget általában 14...16 ºC hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, ha meghaladhatja a 38 ºC-ot, akkor hővédő öltözetet kell biztosítani. hőmérsékleti hatásokkal szemben: az ember nagyon szűk határok között képes szabályozni a testhőmérsékletét, ezért a hideg illetve a meleg hatások ellen védőruházatot kell viselnie. A normál testhőmérséklet 37 fok és ha ez az érték 44 fok fölé emelkedik (hipertermia), vagy 32 fok alá csökken (hipotermia) akkor az halálhoz vezet. : A zajos munkahelyen végzett munka a fül kifáradásával jár, tartós terhelés esetén halláskárosodás léphet fel. A hallás gyengülését halláskárosodásnak nevezzük, a siketség a hallóképesség teljes elvesztése. A hangintenzitást a hallásküszöbhöz viszonyítva, relatív egységekben mérik, mértékegysége a bel (B), ill. tizedrésze a decibel (dB). A munkahelyeken a szabvány szerint a zajszint ne haladja meg a 75 dB értéket, és a legnagyobb zajszint egyetlen alkalommal se haladja meg a 125 dB értéket! A 85 decibeles vagy annál nagyobb zajszint tartós elszenvedése maradandó halláskárosodást okoz, ezt zajártalomnak nevezik. 8
A visszafordíthatatlan halláskárosodás oka a belsőfülben lévő szőrsejtek pusztulása, ami a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért fontos a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése. az ipari tevékenység velejárója a por, amely káros az emberi szervezetre. A por növényi, állati, ásványi vagy fém eredetű szilárd anyag finom eloszlású részecskéiből áll. A porok veszélyei közé tartozik még az a különleges tulajdonságuk, hogy felületükre tapadnak a biológiai, vegyi, sugárzó és egyéb veszélyes anyagok, amik a szervezetből nem kerülnek ki, mivel a porszemcse felületéről felszívódnak, amíg a legtöbb porszemcsét kidolgozza a szervezet. : a foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben, annak ártalmaitól kialakuló idült egészségkárosodás. Halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye. : a foglalkozási betegséget, a heveny és idült mérgezést, fizikai terhelést, a zaj, vagy más behatás okozta fokozott expozíciós eseteket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkáltató székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) intézetéhez kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. 9. A. Ismertesse a foglalkozási megbetegedések elkerülésének módjait! Milyen következményei vannak, ha foglalkozási megbetegedést szenvednek a dolgozók? i megbetegedések elkerülésében: ahhoz, hogy a káros hatások ellen a munkavállalók megvédhessék a szervezetüket, pontosan ismerni kell a veszélyforrásokat, az ellenük való hatékony védekezés módszereit és eszközeit. A munkáltató által tartott oktatásokból szereznek a munkavállalók megfelelő ismereteket a hatékony védekezés módszereiről és a védőeszközökről. ha a technológia nem teszi lehetővé a biztonságos munkavégzést, akkor az egyéni és kollektív védőeszközök képviselik az utolsó védelmi vonalat az egészségkárosító hatás és az ember expozíciós utjai között. Ezért nagyon fontos a szabályos viselete, a megfelelő minősége, a védőképessége, a karbantartottsága és a folyamatos ellenőrzése. Technológia korszerűsítésének fontossága: a technológiát úgy kell megválasztani és használni, hogy a dolgozó számára balesetveszélyt ne jelentsenek, egészségi ártalmakat ne okozzanak. A gépek, berendezések gyártása előtt megtervezték azokat a műszaki követelményeket, amelyek a biztonságos üzemeltetéshez szükségesek. Ha a teljes körű biztonságot nem lehet technológiai védelemmel megoldani, akkor a munkavégzés során személyi védőeszközöket, védőfelszereléseket kell alkalmazni. glalkozási megbetegedés kialakulásában: a foglalkozási betegségeket kiváltó káros hatásokat, a munkáltatónak folyamatosan mérnie kell és az egészségügyi határérték alatt kell tartania a munkahelyeken. A munkavállalókat pedig el kell látnia a szükséges ismeretekkel és védőeszközökkel. Rendszeresen és a szükséges gyakorisággal szűrővizsgálatokat kell végeztetni a munkavállalókkal.
9
si megbetegedés kialakulásában: A részére átadott ismereteket, technológiákat, és védőeszközöket előírás szerint kell használnia, mert ezek megsértése esetén a szervezete fokozott expozíciót szenved el, ami egészségkárosodáshoz, tartósan pedig foglalkozási megbetegedéshez vezet. 10. A. Mit nevezünk védőeszköznek? Csoportosítsa a védőeszközöket! Beszéljen a munkáltató és a munkavállaló kötelmeiről a védőeszközökkel kapcsolatban! egyéni védőeszközök: minden olyan védelemre alkalmas eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő káros hatásokat az egészségét nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Csoportos védőeszközök: a munkagép, emelőgép, termelő-berendezés, vagy a termelési folyamat veszélyes vagy ártalmas hatásainak megakadályozása, illetve csökkentésére kialakított eszköz, vagy berendezés. Alkalmazása során a védelem a hatótávolságán belül tartózkodó minden személyre kiterjed. gyéni és csoportos védőeszközök: egyéni védőeszközök: a fejvédők, arcvédők, szemvédők, fülvédők, kesztyűk, kötények, izületvédők, munkavédelmi bakancsok, védőruhák, légzésvédők… stb. Csoportos védőeszközök: a szellőző-, klimatizáló -, elszívó berendezések, a gépekre, berendezésekre szerelt hangszigetelések, védőburkolatok, a villamos érintésvédelmi eszközök, reteszelések, gázkoncentráció-mérő és beavatkozó műszerek, automatikák, túlterhelés gátlók stb. an: az Mvt. a munkáltató kötelességeként rögzíti, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni, szükség esetén a védőeszközt ki kell cserélni. A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatók ki, amelyek rendelkeznek a szükséges megfelelőség értékelési tanúsítással. A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani. A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását. A munkáltatónak a munkavállalókat a védőeszközre vonatkozó tudnivalókról oktatásban kell részesítenie, továbbá gyakoroltatnia kell a védőeszközök használatát. a védőeszközökkel kapcsolatban: az Mvt. tartalmazza a munkavállalónak azt a kötelességét, hogy csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészséget és testi épségét ne veszélyeztesse. Az Mvt. alapján ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy: a munkavállaló a szükséges esetben védőeszközt használjon, a védőeszközt a rendeltetésének megfelelően használja, és gondoskodjon a tőle elvárható tisztításáról. eszközökben található jelölések: megfelelőségi nyilatkozat, típustanúsítvány gyártó, jelkép, (a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás) tájékoztató (a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat, nyilatkozatokat, 10
felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó, vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést tartalmazza), a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt), azokat a különleges, a használathoz szükséges ismereteket, amelyek a védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek, a védőeszköz védelmi fokozatát, a védőeszköz védelmi képességét (annak a veszélyes anyagnak a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt) 11. A. Beszéljen a munkaterületen érvényes közlekedési szabályokról! Beszéljen a közlekedési utakra vonatkozó előírásokról! Ismertesse a gyalogosok közlekedés rendjét a munkaterületen belül! n: a munkaterületen mozgó járművek, munka és emelőgépek műszaki állapotáért és a forgalombiztonsági megfelelőségükért az adott gép üzemeltetője a felelős. A különböző munkaterületeken általában a KRESZ szabályai érvényesek, ha ettől eltérő szabályozás van, akkor azt jól látható módon a bejáratnál ki kell függeszteni, hogy a beszállítók is értesüljenek az eltérő szabályokról. A megengedett maximális sebességhatárokat táblákkal kell jelezni. Járművel közlekedni csak a kijelölt úton szabad, figyelembe véve a terhelhetőségi jelzéseket. Leálláskor gondoskodni kell a jármű rögzítéséről és az illetéktelen használat meggátlásáról. a járművek és a gyalogosok által használt közlekedési utakat célszerűen szükséges kiválasztani és szétválasztani, ha szükséges, veszélyt jelző táblákkal, és burkolati jelekkel kell ellátni. Jól látható módon meg kell jelölni a közlekedő utak széleit, ideiglenes, vagy állandó jelzésekkel, pl.: kordonok, szalagok, korlátok, festés… stb. Az áteresztő pontokat és kapukat el kell választani gyalogos és teherforgalom számára. Lehetőség szerint a járművek és a gyalogosok közlekedési útvonalait, továbbá a közlekedési utakat a munkahelyektől szét kell választani. Ahol ez nem lehetséges, tiltó jelzéseket kell elhelyezni az illetéktelenek kizárására. A gyalogosok részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a járművek közlekedési útvonalát biztonságos körülmények között keresztezhessék. Az egyirányú közlekedés kialakítása csökkenti az összeütközés veszélyét. A közlekedési utak feleljenek meg a rajtuk közlekedő járművek és a szállított áruk terhelésének. Elegendő szélességgel rendelkezzenek a rakottan történő szembeforgalomhoz, és legyenek jól karbantartottak. Az akadályokat amennyire lehetséges, el kell távolítani, vagy egyértelművé és jól láthatóvá tenni. A be nem látható ívekben alkalmas pontokon tükröket kell stabilan elhelyezni. Esetenként szükséges lehet a közlekedési irány, a megengedett sebesség, az áthaladási elsőbbség jelölésére megfelelő munkahelyi jelzés elhelyezése. ebességek munkaterületen belül: a megengedett maximális sebességet minden munkaterületen egyedileg szabályozzák és táblákkal jelölik. Mértékét a biztonságos munkavégzés szempontjai és a helyi sajátosságok határozzák meg. Munkagépek esetében a borulások döntő többsége az ívekben használt túlzott sebesség miatt történik. kedési szabályai munkaterületen: csak a számukra kijelölt útvonalon közlekedhetnek. Csak a számukra kijelölt kereszteződéseket használhatják a munkagépek számára kijelölt utakon történő áthaladáskor. Láthatósági mellényt kell viselniük. Ha munkagépek mozgási területén kell munkát végezniük, akkor mindig a munkagépkezelő látási körzetében kell tartózkodniuk, a kezelőnek pedig mindig a gép haladási irányába kell néznie, hogy láthassa a gyalogosokat és a munkaterületét.
11
12. A. Beszéljen a gépeken található védőburkolatok fajtáiról! Milyen feladata van ezen gépelemeknek? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek a védőburkolattal kapcsolatban? burkolatok anyaga, kialakítása: anyaguk szerint lehetnek: fém, műanyag, fa, gumi, porcelán, stb. A védőburkolatok szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek: tok, védőlemez, fedél, ernyő, ajtó, ablak, burkolat, stb. A védőburkolatok fajtái: rögzített védőburkolat, véglegesen rögzített (fix), üzemszerűen nem nyitható, de pl. csavarokkal bontható, nyitható, átlátszó, állítható védőburkolat, reteszelt védőburkolat, zárható-reteszelt védőburkolat, vezérlő védőburkolat (záródáskor a folyamat automatikusan elindul), önműködően záródó, stb. olyan helyekre terveznek fix védőburkolatokat, amiket nem kell leszerelni, mert az alatta lévő rész hozzáférhető, vagy ha nagy terheléseket kell kibírnia. Pl.: Kezelőfülkék tetejének rácsburkolata. ható védőburkolatok: olyan szerkezeti egységek burkolását oldják meg így, amik különböző beállítási értékeknél más helyzetbe kerülnek és ehhez kell igazítani a burkolatot is, vagy a munkavégzés iránya indokolja a védőburkolat állítását. Pl.: sarokcsiszoló kivehető, sűrű karbantartási igényű, rendszeres töltést igénylő, működés közben forgó mozgást végző alkatrészeket… stb. látnak el nyitható védőburkolatokkal. Pl.: akkumulátorok, forgó alkatrészek. általában a burkolat mögött munkát kell végrehajtani és a gépkezelőjének látni a kell a műveletet. Pl.: kabinok ablakai munkagépeken. feladata: Fizikai korlátozás segítségével a védelmet biztosítja az ember, a természeti környezet és a gép számára. kolatokkal kapcsolatos teendők: a gépkönyv adja meg az adott típusra konkrétan a szükséges információkat, a védőburkolatok számáról, típusáról, a rögzítésük módjáról, az alatta lévő szerkezeti egységekkel elvégezhető műveletekről… stb. Ez határozza meg azokat a védőburkolatokat, amiket a kezelő is eltávolíthat a szükséges művelet elvégzéséhez. A védőburkolatok esetében a legfőbb teendők: meglétük ellenőrzése, rögzítéseik kilazulása esetén megfelelő rögzítésük, karbantartási, vagy egyéb művelet előtti eltávolításuk, majd a műveletet követően szabályos visszahelyezésük és rögzítésük, eltávolításuk előtt a műveletre vonatkozó biztosításokat el kel végezni pl.: áramtalanítás, a motor beindításának kizárása a kulcs eltávolításával, rögzítés, kiékelés...stb. 13. A. Beszéljen a kézi anyagmozgatás módjairól! Ismertesse a kézi anyagmozgatás menetét! Milyen veszélyekkel jár ez az anyagmozgatási mód? Milyen védőfelszerelések szükségesek ehhez az munkaművelethez? nélkül: a kézi anyagmozgatás műveletei: A teher megemelése előtt ellenőrizni kell, hogy alkalmas-e a lerakóhely a biztonságos lehelyezésre? A teher megfogása előtt ellenőrizni kell a következőket: a teher rögzítve van-e, megerőltetést jelent-e a munkavállaló alkatának, biztonságos-e a megfogása, rendelkezik-e csúszásmentes kesztyűvel, a feltüntetett (becsült) tömeg az előírt határon belül van-e? 18 éven felüli férfiak: max. 50 kg. max. 90 m sík terepen, max. 30 m emelkedőn, max. 3 m magas lépcsőn vihetnek fel. 18 évnél idősebb nők: max. 20 kg. max 60 m távolságig. A teher felemelése ( a megfelelő 12
testhelyzetben ), szállítása (egyenletes tehereloszlás a gerincoszlopon) és letétele (figyelve a kéz és a láb sérüléseinek az elkerülésére! történő kézi anyagmozgatás: anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad olyan eszközzel, melynek biztonságos használatára megtanították a dolgozót. A kézi anyagmozgatás segédeszközei: kézi horog, kézi tapadókorong, lapát, ollós fogószerkezet, görgő, görgős géptalp, emelőrúd, kötél, vagy heveder, stb. Kézi szállítóeszközök: talicska, kétkerekű talicska, kézitargonca, zsáktargonca, speciális targonca: hordószállító, gázpalack szállító, ballonszállító, billenőedényes, lépcsőn járó targonca, kézikocsik, béka, konténer, láda mozgató kocsi, lemezszállító kocsi, molnárkocsi, stb. baleseti veszélyek: teher leesése/leejtése, ütközések álló, vagy mozgó tárgyakkal, érintkezés veszélyes géprészekkel, egészségi ártalmak (pl. veszélyes anyagok mozgatásakor), a teher túl nagy, vagy, nehéz megfogni, ill. megtartani, a teher instabil vagy tartalma hirtelen elmozdulhat, nem kerülhető el, hogy rossz, előrehajolt helyzetben kelljen emelni, körvonala, vagy halmazállapota miatt ütődésnél sérülést okozhat, a padlózat labilis, vagy a láb szilárdan nem támasztható meg, ami elcsúszásveszélyt jelent. A kézi anyagmozgatás egészségi ártalmai: kézi anyagmozgatás és emelés esetén nagyon fontos a helyes testtartás. Leggyakrabban a kéz, a láb, a gerinc és a hát sérülhet meg. A kifáradás miatt csökken a figyelem, nő a baleseti veszély, ezért pihenőidőket kell beiktatni. yagmozgatás: a hosszú vagy súlyos tárgyak, maximum 200 kg, mozgatásához három vagy több munkás szükséges, a létszámot úgy kell megállapítani, hogy a munkások terhelése a megengedett határon belül maradjon. 200 kg -nál nehezebb osztatlan teher rakodása, szállítása már csak rakodóeszközzel történhet. mozgatás útvonalának kijelölése: az anyagmozgatás megkezdése előtt, a munka tervezésekor kell kijelölni, figyelembe véve a veszélyes helyeket (botlás, bukkanó veszély… stb.), szűk átjárókat, ahol a kéz sérülhet, csúszós útszakaszokat, lépcsőket, küszöböket, emelkedőket, pihenő helyeket… stb. lések kézi anyagmozgatás esetén: védősisak a fej védelmére, vállvédő, csuklószorító, tenyérvédő, csúszásmentes védőkesztyű a kéz védelmére, orrmerevítős védőlábbeli a láb védelmére, védőruha a test védelmére, időjárás hatásai elleni védőruha, stb. 14. A. Ismertesse az anyagok tárolásának módjait! Milyen előírások vonatkoznak a tárolóhelyek kialakítására? Hogyan történik az anyagok szabadban való tárolása? az áruk átvételi helyétől, a hulladékok kezeléséig bezárólag, a következő legfontosabb tároló és anyagkezelő funkciókat kell tervezni és kialakítani egy raktárban: betárolás, raktáron belüli árumozgatás, komissiózás, revízió, számlázás, árukiadás, vonalkód alkalmazási területei, tárolóhely kódok kialakítása, háttér- és komissiós raktár berendezése, tárolóhelyek méretezése, bejárási útvonalak kialakítása, betárolási területek áru típusok szerint, a tárolóhelyek kialakítása, a termékek hozzárendelése a tárolóhelyekhez, bejárási útvonalak megrajzolása, kialakítása, göngyölegek tároló helye (kiszállító ládák, raklapok, hideg raktári göngyölegek, stb.), hulladékok kezelési és gyűjtőhelye.
13
elyek szellőzése, megvilágítása: szellőzés: a különböző áruk tárolásakor a szellőztetési követelmények tág határok között mozognak, míg egy burkoló anyagot tároló raktárban nincsen szükség szellőztetésre, addig egy ömlesztett szemestakarmányt tároló raktárban túlnyomásos szellőztetést kell biztosítani az öngyulladás kivédése érdekében. A legáltalánosabb raktári légtechnikai berendezések a következők: ventilátor, beáramló levegő ablak, kiáramló levegő ablak, párologtató (hűtő), párásító panelek, szervomotor (az ablakok mozgatására), nyomáskamra, szellőző csatornák, stb. Megvilágítás: lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy az a természetes fény benyomását keltse a dolgozókban, ez lehet mesterséges, vagy kevert megvilágítás. A fényviszonyoknak biztosítaniuk kell az arra hajlamos áruk esetleges színváltozásainak észlelhetőségét. Ne keltsen zavaró árnyékokat, vagy káprázást a gépi és kézi munkák esetén. A világítótesteket úgy kell elhelyezni, hogy a rájuk rakódó szennyeződés a lehető legkisebb, a tisztításuk, cseréjük pedig könnyen megoldható legyen. Legalább 110-250 LUX szükséges, a raktárban tárolt áruk és a munka függvényében. a polcos tárolást alkalmazzák, ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal, illetve ha nem lehet belőle megfelelő stabilitású rakatot képezni. Polcos tárolás szükségessége merül fel akkor is, ha követelmény minden árufajtához és árucikkhez a tetszőleges rendszerességgel való hozzáférés. a folyadék tárolók kialakítása olyan legyen, hogy a tárolt anyag kiszabadulása felismerhető, felfogható és összegyűjthető legyen. Együtt tárolhatósági szabályok határozzák meg, mely folyadékokat lehet egy raktárban, vagy egymástól biztonságos távolságban tárolni. Tűzveszélyes folyadékokat tömbösítve, a tömböket egymástól az előírt távolságokra kell elhelyezni. A szállítóedények töltése, ürítése a raktárban tilos. A termékcsoportonként megengedett maximális tárolási mennyiséget tilos túllépni. Szabadtéri tárolás esetén: A talajvíz védelme érdekében azokat a tartályokat, amelyekben gyúlékony vagy vizekre veszélyes folyadékokat tárolnak, kifolyás elleni megfelelő felfogótálcákkal kell biztosítani. A felfogótálcák csak esőtől védett, sík talajon állíthatók fel. Polcos tárolás esetén: A lejjebb tárolt áruk védelme érdekében azokat a tartályokat, amelyekben folyadékokat tárolnak, kifolyás elleni megfelelő kármentő edényekkel, felfogó tálcákkal kell biztosítani a lecsöpögés ellen. : silós tárolás esetén, jelenleg két fő típust használnak hazánkban, a könnyűszerkezetes csarnokokat és a síkfenekű magastárolókat. Rekeszes, dobozos tárolás esetén: minden iparágnak megvan a sajátos, kialakult tároló, szállító edénye, ami sok esetben cseregöngyölegként is szerepel: fa és műanyag ládák, fedeles dobozok… stb. Hordós tárolás esetén: fa, műanyag és fém hordók. Konténeres tárolás esetén: fa, fém, műanyag és textil konténerek. Ezeken kívül még használnak különböző anyagú és erősségű zacskókat és egyéb a célnak megfelelő csomagoló és tároló eszközöket. : a legfontosabb szempont, hogy a szabadban tárolt anyagok tárolási előírásai tegyék lehetővé ezt a tárolási módot. Ilyen anyagok például: hordókban tárolt folyadékok, építőanyagok, mezőgazdasági termékek, faanyagok, széna és szalma félék, gépkocsik, munkagépek…. stb. Szabadban, burkolt felületen, esetleg fóliafedéssel, fedett színben, árnyékolással, átmeneti, idény jellegű, gépi szellőztetésű tárolóban, épített tárolóban, amelyben fagymentesítés és gépi szellőztetés biztosítható.
14
védelme a környezeti hatásoktól: a csomagolás feladatai: az áru védelme a külső környezeti hatásokkal szemben, a termék biztonságos és ésszerű egységbe foglalása, a fogyasztói igények kielégítése, érékesítés elősegítése. Külső környezeti hatások igénybevétele: mechanikai hatások, napsugárzás, páratartalom, nedvesség, hőmérséklet, levegő oxigénje, fizikai szennyeződések, kémiai szennyeződések, mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók és az ember. 15. A. Mit nevezünk veszélyes anyagnak? Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok tárolására? veszélyes anyagnak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek az emberi életre és a környezetre káros hatással vannak, függetlenül annak mennyiségétől. - Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyeknek tűz- és robbanásveszélyes, egészségkárosító, vagy környezetkárosító tulajdonságaik vannak. anyagok jellemző tulajdonságai: a veszélyes anyagok, különböző expozíciós utakon juthatnak be a szervezetbe: lenyeléssel, belégzéssel, bőrön át felszívódva, ebből a szempontból a haj, a szemek és a nyálkahártyák nagyon érzékeny területek. A veszélyes anyagok az egészségre számos hatást gyakorolhatnak, többek között a következőket: légzőszervi betegségek (a légutakban és a tüdőben jelentkező hatások), mint például az asztma, a rhinitis, az azbesztózis és a szilikózis, izületi és gerinc problémák, foglalkozásból eredő daganatos betegségek, az egészségre gyakorolt akut és hosszú távú hatások pl.: bőrbetegségek, reprodukciós képességgel kapcsolatos problémák és születési rendellenességek, allergiák, a káros anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben (pl.: a nehézfémek, mint az ólom és a higany vagy a szerves oldószerek), egyes mérgező anyagok halmozott hatást válthatnak ki. Veszélyes anyagok főbb csoportjai: Vegyi anyagok: tisztítószerek, savak, lúgok, tűzveszélyes anyagok, korrozív anyagok, fertőtlenítő szerek, oldószerek… stb. Biológiai anyagok: a baktériumok, vírusok, gombák (élesztőgombák, penészgombák) és a paraziták. Biológiai anyagok számos ágazatban előfordulnak, pl.: állatok szállításánál. Sugárzó anyagok: optikai eszközök, kórházi, reaktori és erőművi anyagok, porszemekre rakódott csapadék kimosódás…. stb. a veszélyes anyagok tárolása több fontos raktári helyszínt követel meg: árufogadó és kirakó hely, áruátvétel (azonosító hely), tárolóhelyek kiosztása a veszélyes anyag tulajdonságai szerint, betárolás, a tényleges tárolóhelyekre, elsősegély hely, védőeszköz tároló hely, stb. Biztonságtechnikai követelmények: a belépés rendjének szabályozása, folyamatos felügyelet, a szükséges egyéni és csoportos védőeszközök folyamatos megléte, az elsősegély láda feltöltöttsége, a tárolóhelyek megfelelősége a tárolt veszélyes áruk tulajdonságaihoz, a veszélyes áruk mozgatásához engedélyezett eszközökkel el lehessen érni a tárolóhelyet, a raktári rend fenntartása, a tárolt anyagok közötti biztonsági távolságok betartása, a tárolható maximális mennyiség betartása termékcsoportonként, a tárolási előírások szerinti jelölés, a kiömlő anyagok semlegesítésére és összegyűjtésére szolgáló felszerelés megléte, a veszélyes hulladékok tárolására szolgáló edényzet megléte, a veszélyes anyag kiömlésekor betartandó tevékenységeket szabályozó utasítás, vészkijáratok, tűzjelző berendezés és egyéb fontos jelzések jól látható elhelyezése, tűzvédelmi terv, stb. lyek szellőzése, megvilágítása: szellőzés: a foglalkozási expozíciós határérték: egy adott veszélyes anyag maximális, még biztonságosan megengedhető levegőben lévő koncentrációjának határértéke. Ezt a határértéket kell minimálisan biztosítani a munkahelyi szellőző és szűrő berendezéseknek minden, a tárolóhelyen jelenlévő veszélyes anyag 15
tekintetében. Megvilágítás: a világítótestek feleljenek meg a tárolt veszélyes áruk tűzbiztonsági és egyéb feltételeinek. eszélyes anyagok tárolásának biztonságtechnikai előírásai: ha a veszélyes anyagok használatának kockázatait nem kezelik megfelelően, a munkavállalók egészsége különféle módon károsodhat, és a hatások az enyhe szem és bőrirritációtól az asztmáig, a reprodukciós képességet érintő panaszokig és születési rendellenességekig, valamint a daganatos betegségekig terjedhetnek. Ez lehet egyetlen rövid expozíció, illetve több expozíció és az anyagok szervezetben való hosszú távú felhalmozódásának a következménye. - A munkáltatók kötelesek felvilágosítani munkavállalóikat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatokról; a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozóan pedig képzésben részesíteni őket és ellátni a megfelelő védőképességű egyéni illetve kollektív védőeszközökkel. A jogszabályok a forgalomba hozott termékekre, valamint a termelési folyamatok során keletkezett hulladékokra és melléktermékekre is vonatkoznak. A veszélyes anyagokkal szembeni biztonság megőrzése érdekében a munkavállalókat tájékoztatni kell a következőkről: munkáltatójuk kockázatértékelésének megállapításai, milyen veszélyeknek vannak kitéve, milyen hatást gyakorolnak rájuk ezek a veszélyek, mit kell tenniük saját biztonságuk és mások biztonságának megőrzése érdekében, hogyan ellenőrizhető és ismerhető fel, ha vészhelyzet alakul ki, kit kell értesíteniük a veszélyekkel kapcsolatban, az expozícióellenőrzés vagy egészségügyi felülvizsgálat eredményei, karbantartási munkák esetében hozandó megelőző intézkedések, elsősegélynyújtás és vészhelyzeti eljárások. A balesetek elkerülésének legfontosabb előfeltétele a megfontolt munkavégzés. Az adott anyaggal végzett munka előtt azonosítani kell a veszélyes árut, meg kell teremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit: személyi védőfelszerelés, elsősegély-doboz, megfelelő tűzoltó készülék, kifolyás/- kiszóródás semlegesítéséhez szükséges anyag, megfelelő hulladék-tároló, szabad menekülési útvonal stb. Kellő informáltság és ellenőrzötten funkcióképes védőeszközök és felszerelések hiányában a munkát megkezdeni nem szabad. A biztonságos munkavégzéshez előírt a személyi védőfelszerelés használata kötelező. 16. A. Ismertesse a munkagépek feliratozásának szükségességét! Milyen munkavédelmileg fontos jelzések, feliratok találhatók az egyes gépeken? : az emelőgépeken fel kell tüntetni a teherbírást az üzemeltetési szintről jól látható helyen és módon. A darun az üzemeltetési szintről jól látható, következő szövegű felirat vagy tábla legyen: Függő teher alatt tartózkodni életveszélyes és tilos! A daru feljáratánál vagy bejáratánál a következő szövegű felirat vagy tábla legyen: Az emelőgépre csak a kezeléssel, a karbantartással, az ellenőrzéssel megbízott személy mehet fel! A biztonsági távolságok figyelmeztetésére a következő felirat szükséges: Az emelőgép hatósugarában tarózkodni tilos! Az elektromos hálózatok csatlakozásait rejtő dobozokban, vagy burkolatokon fel kell tüntetni a figyelmeztető szót: Vigyázz! és utána a megfelelő jelzést: 380 V, vagy Nagyfeszültség. Az üzem és szállítás közben a darun vagy a daru működési területén tartózkodó személyekre veszélyt jelentő elmozduló darurészeken váltakozva sárga és fekete színű sávokból figyelmeztető színjel legyen festve. Közutakon közlekedő önjáró gémes darukon piros és fehér is lehet a sávok színe, pl.: a horogszerkezetek burkolatán, a merev teherfelvevő eszközökön, a gém csúcsán 400-2000 mm hosszban, a mozgó ellensúlynak a darupálya- vagy pódiumszinttől mért 2000 mm alatti részén, ha ott emberek tartózkodhatnak, a forgóalváznak a daru nem forgó része űrszelvényén túlnyúló elemein, a darupálya- vagy pódiumszinttől mért 2000 mm magasságig, ha ott emberek
16
tartózkodhatnak, a talajszinti darupályán mozgó daruknak a futóművön túlnyúló oldalrészein, a segédtámaszokon, stb. : tiltó jel: (színe piros) olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt. Pl.: Nyílt láng használata és a dohányzás tilos! Figyelmeztető jel: (színe sárga) olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyre figyelmeztet. Pl.: Áramütés veszélye! Rendelkező jel: (színe kék) olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő. Pl.: Hallásvédő használata kötelező! Elsősegély, vagy menekülési jel: (színe zöld) olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. Pl.: Elsősegély hely. Tájékoztató jel: (színe piros) olyan jel, amely az előző pontokban megnevezett jelektől eltérő egyéb információt közöl (pl. iránymutató jelek). Pl.: Tűzjelző telefon. a legfontosabb szerkezeti egységek működéséről visszajelző lámpák adnak tájékoztatást, pl.: fékek, üzemanyagszint, végálláskapcsolók, vészjelző, fényszóró, töltésjelző, motorolaj nyomás, hűtőfolyadék hőmérséklet, hidraulika olaj hőmérséklet, stabilitásjelző fények, a teherbírás %-ában: zöld-61%, sárga-68%, piros-71% felett, szélerősség, kitalpaló rögzítettsége, kinyúlásjelzők, stb. unkavédelmileg fontos feliratok: a munkavédelmi feliratokat a gépeken is célszerű piktogramok alatt elhelyezni, mert így nagyobb a figyelemfelkeltő hatásuk. Bármilyen táblát, feliratot meg lehet rendelni, vagy ki lehet nyomtatni saját szerkesztésben. Anyaguk szerint: öntapadó fóliák, műanyag táblák, fém táblák, papír alapú nyomtatványok fóliában, stb. A feliratok tartalma konkrét veszélyre, haladási irányra, terhelhetőségi előírásra, ki és bekapcsolási sajátosságra, tűzvédelemmel kapcsolatos információkra, áramütés veszélyére, biztonsági előírásokra, stb. hívja fel a figyelmet. : a gépkezelőnek a jelzésekben foglalt információk nagyon hasznosak, mert folyamatosan szem előtt vannak és figyelmeztetik azokra az ismeretekre, amiket kiemelten, tudnia és betartania kell minden pillanatban. A legfontosabb teendője, hogy betartja azokat a szabályokat, amikre a feliratok és piktogramok is felhívják a figyelmét. 17. A. Milyen feltételei vannak a tűz létrejöttének? Ismertesse a tűzvédelmi osztályokat! Mi jellemző az egyes tűzvédelmi osztályokra? Ismertesse a tűzveszélyes munkavégzés feltételeit! éghető anyag, égéshez szükséges oxigén, égéshez szükséges hőmérséklet és a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte. csolatos fogalmak: Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó reakciója, melyet füst és lángképződés kísér. Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, hatósági előírások. Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Tűzvizsgálat: a tűzoltóság szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul. 17
, lobbanáspont fogalma: A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék gőze, a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. A lobbanáspont méréséhez gyújtóforrás szükséges. A lobbanásponton a gyújtóforrás eltávolításával a folyadék gőzének égése leállhat. A lobbanáspont nem keverendő össze az öngyulladási hőmérséklettel, ez utóbbi elérésekor nincs szükség gyújtóforrásra és bármilyen halmazállapotú anyagra jellemző. A gyulladáspont valamivel magasabb hőmérséklet, amelyen a gőzt meggyújtva az a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatosan ég. : a tűzvédelmi osztályokba sorolás megmutatja, hogy a termék támogatja-e és milyen módon a tűz terjedését vagyis milyen gyorsan ég és egyidejűleg mennyi energiát termel. A-1és A-2 nem éghető, B nagyon korlátozott részvétel a tűzben, C korlátozott, de látható részvétel a tűzben, D lényeges részvétel a tűzben, E nagyon nagy részvétel a tűzben, F nagyon nagy részvétel a tűzben, vagy nem állnak rendelkezésre adatok. A tűzveszélyességi osztályok jelölése A, B, C, D, E betűkkel történik. Ezek a számok az Atól az E-ig egyre csökkenő tűzveszélyességet jelentenek. A - fokozottan tűz és robbanásveszélyes: az anyag heves égése, robbanása indító gyújtásra bármely halmazállapotban bekövetkezhet. B - tűz- és robbanásveszélyes: az anyag por formában a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. C – tűzveszélyes: az a szilárd anyag, amely gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 fok. D - mérsékelten tűzveszélyes: az a szilárd anyag, amely gyulladási hőmérséklete legalább 300 fok. E - nem tűzveszélyes: nem éghető anyag. Tűzveszélyességi besoroláskor a területeket (pld műhely, iroda, egyéb helyiségek, vagy akár udvar) A-től E osztályig kell besorolni és azt az osztályt kell választani, amelyik meghaladja a 40%-ot. k tűzvédelmi osztályba sorolása: A1, A2, B, C, D, E, F, alapvető célkitűzés már az épületek tervezésekor, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra, amennyiben az időbeli követelmények meghatározhatók, biztosítsa a bent lévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást. s munkavégzés tárgyi feltételei: Az ,,A és a B’’ tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni, tűzvédelmi szakember által készített tervnek megfelelően. A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység szabályos befejezését követően a tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az üzemi felügyeletet ellátó személy is köteles ellenőrizni a területet. A potenciálisan robbanásveszélyes területen tűzveszélyes munkát, hegesztést, lángvágást, forrasztást, tűzrakást, villamos és mechanikai szikraképződéssel járó munkát, csak írásos engedéllyel szabad végezni. Az A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt zárt helyiségben szikrát okozó szerszámok csak akkor használhatók, ha a helyiség szellőztetése minden időszakban megoldott. Szikrát okozó (acél) szerszám a robbanóképes gáz-gőz levegőelegy 40 %-áig használható. A szerszámok kiválasztásánál a figyelembe kell venni a következőket: rozsdás felület esetén acél szerszámmal sokkal könnyebben ( és nagyobb ) szikrát lehet létrehozni - alumínium és könnyűfém kis ütési energia esetén is nagyobb gyújtóenergiájú szikrát hozhat létre , mint vas szerszám és rozsda ütközése - rozsdás acél felület esetén a szikraképződést tovább növeli az alumínium bevonat (festés), amikor mechanikai ütközés esetén nagy energiájú szikrák 18
+képződnek a termit reakció miatt. Amennyiben a robbanásveszélyes anyagok nem távolíthatók el a környezetből maradéktalanul, akkor a következő intézkedések megtétele szükséges: szikramentes szerszámokat kell használni, beleértve az ütőszerszámokat is, amelyek lágy anyagból legyenek (pl.: bronz), a rozsdát, az alumínium mázolást el kell távolítani kézi csiszolóvászonnal, a berendezések acél részeit nem szabad ütés hatásának kitenni, ügyelni kell arra, hogy a leeső tárgy vagy munkadarab szikrát ne okozzon, a padlót nedvesen kell tartani, gondoskodni kell a munkahely és a térség jó szellőzéséről. munkavégzés dokumentációs kötelezettsége: a tűz és robbanásveszélyes környezetben munka csak a munkáltató által kiadott írásbeli utasítás alapján végezhető, a tűz és robbanásveszélyes munka csak munkavégzési engedély alapján kezdhető meg, illetve folytatható, ha az a robbanás bekövetkezése szempontjából veszélyes. A munkáltatónak kell meghatározni a munkavégzési engedély kiadására jogosult személyt. A munkáltatónak végre kell hajtania: A kockázatok felmérését és értékelését, azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek biztonságos munkavégzés teljesítését szolgálják. A munkaterületek veszélyességi zónákba sorolását. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeit. A robbanásvédelmi dokumentációban meghatározottak szerint a munkavállalók részére menekülési útvonalakat kell kijelölni, és menekülő eszközöket kell biztosítani, valamint ezek karbantartásáról gondoskodni kell annak érdekén, hogy a munkavállalók veszély esetén a veszélyeztetett területet gyorsan és biztonságosan elhagyhassák. Mindezeket oktatni és gyakoroltatni kell. 18. A. Hogyan kell a tüzet jelezni? Beszéljen a mentés folyamatáról tűz esetén! zésének módjai a munkaterületen: az adott munkahely lehetőségei határozzák meg: hangos kiabálással, kongatással, dudálással, a tűzjelző működtetésével, vészcsengő használatával, telefon alkalmazásával, kültéri riasztó egység működtetésével, egyéb módokon. jelzése telefonon: minden keletkezett tüzet, még az eloltottat is jelenteni kell: a tűzoltóságnak, a 105-os hívószámon, a gazdálkodó szervezet vezetőjenek, a tűzvédelmi megbízottnak. A következő adatokat kell bemondanunk, illetve ezeket fogja kérni a tűzoltóság diszpécsere: a tűzkár pontos helyét, címét (utca, házszám, emelet, ajtószám) nagyban megkönnyítheti a helyszínre vonuló tűzoltó vagy más a segítségünkre igyekvő szervezetek munkáját. Amennyiben a káresemény létesítményben, vagy több házrészből álló komplexumban keletkezik, igyekezzünk pontosan meghatározni a helyét. (pl.: E épület, 4-es raktár), mi ég (raktár, műhely, lakóépület, stb.), milyen káreset történt (tűz, robbanás, rendellenes technológiai folyamat, stb.) mi van veszélyben (gázpalack, veszélyes anyag, helységben álló járművek, stb.), van-e emberélet veszélyben (hány fő), a jelzést adó neve, elérhetősége. endezések: az építményekben, vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés. a, gyakoroltatása az emberekkel: tartalmazza, tűzjelzés módját, a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját, a rendész, porta szolgálat feladatait, a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.), a főbb veszélyforrások megnevezését, riasztások 19
gyakorlását, az épületek kiürítésének rendjét, a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. : a tüzet észlelő személyeknek és a tűzoltóknak elsődleges feladata az emberi élet mentése. Ebben az esetben a legfontosabb teendője a mentést végző személynek, hogy felmérje, jelent-e számára életveszélyt a segítségnyújtás. se tűz esetén: tűz esetén a tűz jelzésében, továbbá a tűzoltási tevékenységben, a mentési munkákban, amennyiben az életveszéllyel nem jár, minden dolgozó köteles a tőle elvárható módon részt venni. Ha van rá lehetőség, az anyagi javak mentését a tűzriadó terv szerinti gyakorlásoknak megfelelően kell végrehajtani. Nagyon fontos, a munkagépek biztonságos eltávolítása, először a gázos, aztán a benzines, végül a dízel üzemanyagúakat kell elvinni. 19. A. Milyen tűzosztályokat ismer? Ismertesse a tűzoltó anyagokat és készülékeket! Hogyan történik ezek használata? A – tól D – ig jelölik őket az éghető anyagok fizikai és égési jellemzőik alapján. Ezt a besorolást az oltóanyagok illetve a tűzoltó készülékek kiválasztásához használják. A – tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma). B – tűzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei. C – tűzosztály: éghető gázok tüzei. D – tűzosztály: fémek, fémötvözetek tüzei. ó, víz) jellemzői, alkalmazásuk: Oltóhatások: hűtőhatás, (pl. víz) mely a tűz fészkében és annak környezetében a hőmérsékletet csökkenti, fojtóhatás, (pl. oltótakaró, homok) melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg szilárd vagy habréteg takaróba „burkolják”, így megakadályozzák, hogy levegő jusson az égési térbe, kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció-mechanizmusát megszakítja. szülékek használata, jellemzőik: a tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kezdeti tüzek gyors és hatékony eloltása. A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy az oltóanyagtartályba belenyomott (sűrített) hajtóanyag nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki, és amely meghatározott nagyságú tűz eloltására alkalmas. Porral oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga por alakú szilárd anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok, valamint villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására, újabb típusai, szilárd anyagok tüzeinek oltására is alkalmazhatók. Vízzel oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga elsősorban szilárd éghető anyagok tüzeinek oltására alkalmas víz vagy vizes oldat. Habbal oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga vízhabképző anyag keveréke, mely elsősorban éghető folyadékok és lánggal vagy parázslással égő szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga élelmiszeripari tisztaságú szén-dioxid, amely elsődlegesen éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására alkalmas.
20
tűzjelző, vagy a füst érzékelő indítja be a készüléket és automatikusan elkezdi a tárolt tűzoltó anyagot kinyomni a védendő térbe. A tüzet a korai szakaszában érzékeli és kezdi oltani, nagyban lecsökkentve ezzel a tűz okozta károkat. Automata oltóberendezést jogszabály, vagy az illetékes tűzvédelmi hatóság előírása által meghatározott helyen kell létesíteni, amelybe kizárólag megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy engedéllyel rendelkező rendszer elemek, ill. oltóanyagok tervezhetőek és építhetők be. Főbb típusai: habköddel oltók (sprinklerek), habbal oltók, gázzal oltók (széndioxid, halotron) vízköddel oltók. : a tűzosztály kifejezést a tűzoltó készülékek kiválasztásánál használjuk, amely az éghető anyagokat sorolja osztályba, halmazállapotuk és jellegük szerint: "A" tűzosztályba tartoznak a szilárd éghető anyagok, "B" -be a tűzveszélyes folyadékok, "C" -be az éghető gázok, "D" -be az éghető fémek. Minden tűzoltó készüléken megtalálható a fenti betűkből egy vagy több, attól függően, hogy milyen tűz oltására alkalmas az adott készülék pl.: ha a palackon megtalálható az "A" és "B" betű, az arról tájékoztat minket, hogy a készülékkel szilárd éghető anyagok és tűzveszélyes folyadékok tüzét egyaránt olthatjuk. A mellette lévő számmal az adott készülék teljesítménye határozható meg. Pl.: az "A20" jelentése: 20 kg tömegű szilárd éghető anyag oltására alkalmas a készülékünk. "B14" jelentése: 1,4 m2 felületű éghető folyadék tüzét tudjuk eloltani. Tehát fontos tudni, hogy míg a szilárd halmazállapotú anyagok oltására használható készülékeken tömegben van feltüntetve az eloltható tűz "nagysága", addig folyadékok esetében négyzetméterben (a feltüntetett szám, osztva tízzel). A tűzoltó készülékeken fel van még tüntetve az oltóanyag típusa: P - porral oltó készülék, HN – nehézhab, HK – könnyűhab, CO2 - szén-dioxid, V – víz. A hajtóanyag típusa: CO2 - szén-dioxid, N2 – nitrogén. A hajtóanyag jelölése után előfordulhat egy kis "s" betű, mely azt jelenti, hogy maga a hajtóanyag az oltóanyaggal egy tartályban található, tehát maga az oltóanyag tartály nyomás alatt van. Az ilyen készüléket úgy hívják, hogy "belenyomott hajtógázas". Vannak olyan készülékek, melyek hajtógáza külön palackban van tárolva, vagy az oltóanyag tartályban vagy azon kívül elhelyezve. További két jelzés található még a készülékeken: Az egyik a szabványszám, mely a rájuk vonatkozó szabványra utal. A másik a gyártási és forgalomba hozatali hozzájárulás száma. 20. A. Mit nevezünk hulladéknak? Mi a veszélyes hulladék fogalma? Milyen veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek ezen anyagok? Beszéljen a hulladékok gyűjtéséről, tárolásáról, elszállításáról! fogalma: hulladéknak az a bármilyen halmazállapotú, anyag és energia, ami az ember mindennapi életéből ered, és a tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván. Ezért átalakítással vagy anélkül történő, a környezetre ártalmatlan elhelyezéséről átmenetileg vagy véglegesen gondoskodni kell. veszélyes hulladék az a hulladék, amelyben valamilyen veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy azzal az élővilágra, az emberi életre veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki. , mutagén stb.) ismertetése: fizikai-kémiai tulajdonságok: robbanásveszélyes, égést tápláló, oxidáló, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes. Toxikológiai sajátosságok: nagyon mérgező, mérgező, ártalmas, maró, irritatív, túlérzékenységet okozó (allergizáló).
21
Specifikus egészségkárosító sajátosságok: szerv vagy szervrendszer specifikus hatások heveny, félheveny vagy idült mérgezésben vagy azt követően, amelyek súlyosak és nem súlyosak, visszafordíthatóak vagy visszafordíthatatlanok lehetnek: rákkeltő, mutagén. Reprodukció-károsító (szaporodást károsító) tulajdonságok: fertilítást (nemző- és fogamzóképességet) károsító hatások, utódkárosító, embriotoxikus, (utód) generáció-károsító. lladékok jelzése: A veszélyes hulladékot tartalmazó edényen a következő jelzéseknek kell szerepelnie: EWC kód : Európai Hulladék Katalógus kódszáma, mely a hulladékfajták besorolására szolgál. A főcsoportok két számjegyű, az alcsoportok pedig négy számjegyű, így összesen a hulladékok hatszámjegyű kóddal rendelkeznek. A veszélyes hulladék megnevezése. A veszélyes hulladék mennyisége. UN szám: a veszélyes árukhoz rendelt nemzetközi, négy számjegyű anyagazonosító szám. Minden veszélyes árunak van UN száma, amely konkrétan az adott anyagot jelöli. ( pl.: a sósav UN száma: 1050 ) Bárca szám : az UN szerinti osztályok jelöléséhez nemzetközi piktogramokat (bárcákat) használnak, 1- től 9-ig, melyeket vagy ábraként, vagy a számával kell jelezni. Csomagolási csoport ( I. nagyon veszélyes, II. közepesen veszélyes, III. Gyengén veszélyes). LQ: korlátozott mennyiségű csomagolást jelent, azokra a csomagolásokra kell ráírni, amelyek maximum 51 kg veszélyes hulladékot tartalmaznak: erős csomagolás + kis mennyiségek = nagy biztonság. gyűjtés szabályai, fontossága: az egyes hulladékösszetevők külön-külön, anyagfajták szerinti begyűjtését szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük. Célja a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása; a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése; az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása. jtőhelyek kialakítása, jelzése: a veszélyes hulladékok gyűjtése történhet: munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen, hulladékgyűjtő udvarokon, speciális gyűjtőhelyeken. A gyűjtő edényzet: a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek. Tárolható mennyiségek: a hulladék kezelője annyi kezelendő hulladékot tarthat a telephelyén, amennyi a kezelési tevékenysége zavartalan végzése érdekében szükséges. Ezt a hulladékmennyiséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kezelési engedélyben határozza meg. A gyűjtőhely kialakítása lehet: nyílt téri, fedett. Biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. A gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni. A tárolást a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton kell megoldani. A gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon kell körülkeríteni. Meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását, illetőleg a veszélyes hulladék csapadékkal történő érintkezését. Illékony komponenseket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése során meg kell akadályozni, hogy ezek az összetevők a környezetbe kerülhessenek. A gyűjtőhely kezelésére felelős személyt kell kijelölni. Nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.
22
ékelszállítási kötelezettségek: a termelő csak olyan veszélyes hulladék kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki az adott veszélyes hulladék kezelésére és szállítására jogosult. 21. A. Ismertesse a munkája során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékokat! Hogyan csoportosíthatjuk ezen anyagokat? Milyen teendői vannak ezekkel az anyagokkal? Beszéljen a hulladékgazdálkodásról! hulladékok és azok jellemzése: a hulladék besorolását és ennek megfelelően a tárolóedények jelzésezését a hulladék termelője, köteles elvégezni, a jogszabályban foglaltak figyelembevételével. Raktárakban, munkagépek üzemeltetése közben leggyakrabban keletkező veszélyes hulladékok: fáradt olaj (motor, hidraulika, fék, váltó, stb.), olajjal szennyezett gumi, rongy, homok, olajjal szennyezett szűrők, üzemanyag szűrlemény, veszélyes anyaggal szennyezett rongy, festék hulladék, levegőszűrő, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladék, tartálytisztítási maradék, elhasználódott egyéni védőeszközök, akkumulátorok, stb. nt, halmazállapot szerint stb.): halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, légnemű. Keletkezési helye szerint: gyártás helyén, raktározás helyén, javítás helyén, stb. Expozíciós utak szerint: bőr, belégzés, lenyelés. Veszélyességi besorolása szerint, stb. k a hulladékokkal kapcsolatban: szelektív gyűjtés, biztonságos tárolás és őrzés, pontos és naprakész nyilvántartás, intézkedés a telephelyről történő elszállításra korábban veszélyes hulladékok ártalmatlanítása egyetlen módszert, az égetést alkalmazták. Felismerve, hogy az égetők hatásos eljárása mellett nem mindenben felelnek meg a követelményeknek, illetve a beépített füstszűrők és katalizátorok nem minden káros anyagot tudnak lekötni, illetve kiszűrni, például dioxint. a szennyezett szilárd anyagok tekintetében több alternatív eljárás került kialakításra, de ezek közül a legmegbízhatóbb és leggazdaságosabb eljárásnak a gőzzel történő sterilizálás bizonyult. A gőzzel történő ártalmatlanítás legnagyobb előnye az égetőkkel szemben, hogy bárhol telepíthető, káros anyagot nem bocsát ki, a környezetet nem szennyezi. A kikerülő hulladék kommunális lerakóba helyezhető vagy további hasznosítás céljából pld. biogáz előállítására is alkalmas, a behelyezett szilárd hulladékot először kb. 2x2 cm nagyságura ledarálja és ezt az összeaprított anyagot 138 C-os nedves gőzzel sterilizálja tíz percig, 3,8 Bar nyomás alatt. A berendezésbe helyezett hulladék térfogata darálás után 1/5-re csökken, ami tömörítéssel még tovább csökkenthető. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a hulladék összetétele alapján történhet: veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakással, fizikai és kémiai eljárásokkal, égetéssel vagy más termikus eljárással, biológiai eljárásokkal. A fáradt olaj kémiai kezeléssel jelentős részében hasznosítható anyaggá (pl. gázolaj) alakítható. a veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is. A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben. 23
22. A. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát és célját! Milyen területei vannak a környezetvédelemnek? Mit tehet gépkezelőként a környezet védelméért? rnyezetvédelem fogalma és célja: a környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelőzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében. A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Területei: A leggyakoribb csoportosítás az érintett közeg alapján történik: Levegőtisztaság-védelem, vízminőségvédelem, talajvédelem. a talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, növényeket, az állatokat, valamint az embert ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat. Talajvédelem: A termőtalajok Magyarország egyik legfontosabb természeti értékei, a pusztítása azonban néhány helyen olyan jelentőségű már, hogy magát a mezőgazdasági termelést veszélyezteti. A mezőgazdálkodásnak és az ipari termelésnek tekintettel kell lennie a környezetre. A legfőbb károsító tényezők: erdőirtás, növényvédő szerek, savas esők, ipari termelés, a humusz képződés csökkenése. az ivóvíz és az egészség: a víz legfontosabb feladatai a szervezetben: a víz szállítja a tápanyagokat a sejtekhez, a víz eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket, a víz párásítja a levegőt, amit belélegzünk, a víz teszi rugalmassá az izületeket, a csontok összekapcsolásához, a legfontosabb szerveinket védő rugalmas burkot víz alkotja. A legnagyobb szennyezők az intenzív mezőgazdaság, a vegyipar, papíripar, a nem elég biztonságos hulladéklerakók, sérült vízvezetékek, a vegyi anyagok szűrésére képtelen szennyvíztisztítók. Nitrát vegyületek, növényvédő szerek, klór, savak, nehézfémek, nitrát juthat ivóvizünkbe. Veszélyesek és nem lehetnek jelen a vízben a szulfidok, ammónium, arzén, nehézfémek, növényvédő szerek, nitrát. A nitrát csecsemőknél súlyos betegséget okoz ott, ahol kútból nyerik a vizet, s az nitrátot tartalmaz. A vízzel a szervezetükbe jutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul, felszívódik a vérbe. Itt a vérfestéket úgy alakítja át, hogy az nem lesz képes az oxigén szállítására. Magyarországon a talajvízből, forrásokból, felszíni vizekből nyerjük az ivóvizet, ezért nagyon fontos, hogy óvjuk vízkészletünk minőségét. a légkör szennyező elemei: por, füst, köd, szmog, stb. A levegőszennyezés hatásai: a levegő tisztaságának nagy jelentősége van az ember egészsége megóvása szempontjából. A szervezet a levegőszennyeződés elhárítására energiát fordít, mely felesleges megterhelést jelent, csökken a szervezet ellenálló képessége. A szennyezett levegő gyengíti a szervezetet, betegségeket idézhet elő, a meglévőket súlyosbíthatja, késlelteti a gyógyulást. A hirtelen fellépő, de általában rövid ideig tartó magas koncentrációjú szennyeződések akut megbetegedéseket okoznak. Lokális hatás: pl. hőerőmű környezetében kialakuló környezetkárosító hatás. Regionális hatás: fotokémiai szmog. Ez a típus a forgalmas nagyvárosokra jellemző, de a londoni szmogtól eltérően nem télen, hanem nyáron, napsütéses időben, nagy gépkocsiforgalom esetén erőteljes. A fotokémiai szmog 25-35°C hőmérséklet, alacsony páratartalom és alacsony szélsebesség esetén jön létre. A jelenség kialakulásáért a gépkocsimotorokból származó nitrogén-oxidok, a szén-monoxid (CO) és a különböző szénhidrogének tehetők felelőssé. A napsütés hatására előbb ózon, majd a fenti vegyületekből reaktív szerves gyökök, végül peroxi-alkil-nitrátok keletkezhetnek. A fotokémiai szmog 24
erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon. Kontinentális hatás: savas esők. Globális hatás: globális felmelegedés, ózonréteg elvékonyodása, klímaváltozás, a levegőbe jutó sugárzó és egyéb szennyező anyagok kétszer háromszor is megkerülik a magasban a földet, mire valahol kimosódnak a talajra a csapadékkal. tív hulladékgyűjtés fontossága: szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a háztartási hulladékokat anyag fajtánként külön gyűjtjük. Gyűjtőszigetes gyűjtés: A gyűjtősziget olyan szelektív gyűjtési megoldás, ahol az egyes szelektíven gyűjtött anyagtípusok külön gyűjtőedényben kerülnek elhelyezésre. Az edények általában a hulladéktípusoknak megfelelően különböző színűek. A gyűjtőszigetek rendeltetésszerű használatában a speciálisan kialakított bedobónyílások mellett elhelyezett piktogramok segítik a tájékozódást. Zsákos, kukás gyűjtés: elsősorban a szerves hulladék és a csomagolási hulladékok gyűjtésének gyakori módszere. Leginkább kertes, családi házas övezetben jellemző. yezés csökkentésének módszerei: a szennyezés jelentős részét az energiatermeléssel, átalakítással és fogyasztással okozzuk, a savas eső, az erdőpusztulás és egyes betegségek elsősorban a növekvő energiafelhasználás következményei. Az e célt szolgáló környezetkímélő energetikai módszereket három nagy csoportba oszthatjuk: a takarékosság, a megújuló energiák használata és az energiahordozók többszörös (nagyobb hatékonyságú) hasznosítása. A vízszennyezés felszíni és felszín alatti vizeinket is fenyegeti. Csökkenteni kell a műtrágyák és a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban, de az ipari hulladékok szakszerűtlen tárolása is veszélyes. 23. A. Ismertesse a munkagépekben alkalmazott kenőanyagok fajtáit! Milyen tulajdonságai vannak az egyes kenőanyagoknak! Mire kell ügyelni a használatukkal kapcsolatban? a különböző ásványolajokból előállított olyan termékek, amelyeket elsősorban kenési célokra használnak fel. A kenőolajok legfontosabb feladata, hogy az egymással érintkező szilárd testek (pl. dugattyú és hengerfal) elmozdulásakor fellépő súrlódási erőt a legkisebb értékre csökkentsék, vagyis az egymáson elmozduló részek között a kenést biztosítsák. Adalékolással a folyási tulajdonságokat (viszkozitás), javítják; megakadályozzák a szennyező anyagok kiválását, a kivált szennyező komponenseket szuszpenzióban tartják, csökkentik a kopást, súrlódást, dermedéspontot, gátolják a rozsdásodást, habzást, stb. Az ipari kenőolajok egy része nem kenési feladatot tölt be, hanem egyéb ipari célokat szolgál. A szigetelő olajok transzformátorokban és kapcsolókban, a szigetelő közeg szerepét töltik be. A hőközlő olajok hőátadó közegként alkalmazhatók -10 Ctól +340 C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban. Zsírt ott használunk, ahol olajat valamiért nem lehet, vagy nem praktikus. A kenőzsír nem más, mint olaj, szappan és adalékok keveréke. Egy háromdimenziós rosthálózat, ami a helyén tartja az olajat. Legtöbbször csapágyak, rugók kenőanyagaként vagy gépek központi zsírzó berendezéseiben találkozunk velük. A zsírokkal szemben a következő elvárások jellemzőek: kenés: megfelelően biztosítsa azon részegységek kenését, ahol a kenőanyag cseréjére ritkán van lehetőség, és az olaj nem maradna meg a kenni kívánt felületen. Alacsony hőmérsékleti teljesítmény: legyen lágy, sima és könnyen szivattyúzható a központi zsírzó rendszerekben. Magas hőmérsékleti teljesítmény: ne szivárogjon. Forró vízzel 25
szembeni ellenállás: hűtővíz-szivattyú esetén lényeges. Tömítés-kompatibilitás: ne károsítsa a tömítéseket. Oxidációs-stabilitás: mert jellemző az élettartamkenés. zkozitás, szulfáttartalom stb.): cseppenéspont: a kenőzsírok cseppenéspontja az a hőmérsékleti érték, amelynél az olvadó anyag első cseppje lecseppen. Az a hőmérséklet, amikor még nem cseppent le, csak félgömbszerű kidudorodást mutat a készülék alján, a folyáspont. Ez a hőmérséklet tájékoztatást ad a zsír használhatóságának felső hőmérsékleti határáról. A használat során az üzemi hőmérsékletnek a cseppenéspontot 30 °C-nál jobban általában nem szabad megközelítenie. Viszkozitás: a viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáson történő elcsúszásakor fellépő súrlódási ellenállás, ami gátolja a szétfolyást. A felhasználás szempontjából a kenőolajok legfontosabb jellemzője. Üzemi hőmérsékleten a cél: a kenőanyag túlzott hígfolyóssá válásának a megakadályozása. Üzemi hőmérséklet alatt, pedig a kenőanyag minél hígfolyósabb állapotban tartása. Ezért az adalékanyag hosszú polimerláncokat tartalmaz, amelyek hidegen összehúzódva nem gátolják a kenőanyag folyósságát, felmelegedve azonban megdagadnak és lassítják a kenőanyagok folyósságát. Szulfáttartalom: a szulfát (SO4) a természetben mindenhol megtalálható, előfordul természetes vizekben, a kőolajban, a szénben, a kőzetekben, stb. A kenőanyagok, üzemanyagok kéntartalma a füstgázzal a környezetbe kerül és savas kémhatása miatt azt jelentősen károsítja. Nagyrészt a kénnek tulajdonítják a savas esők kialakulását. A gépekben kenés közben érintkezve a fém alkatrészekkel, jelentős korrozív tulajdonsága miatt károsítja azokat, ezért a kéntartalom csökkentése fontos feladat. anyagok használatának szabályai: a kenőanyagok lecsökkentik az alkatrészek közötti súrlódást. Feladatuk, a mozgó alkatrészek közötti fémes érintkezés megakadályozása. Minden fém esetében speciális követelmények merülnek fel a kenőanyagokkal szemben. Alkatrészek súrlódás elleni védelme, kopás csökkentése, túlmelegedés megakadályozása, korrózióvédelem. A gépkönyvekben a gyártók előírják a megfelelő kenőanyag minőséget, a megfelelő kenőanyag-mennyiséget és a kenési intervallumokat. A kenőanyag olyan konstrukciós elem, amit már a gép tervezésekor figyelembe kell venni, pl.: üzemi hőmérséklet tartományt, valamint az üzemi és környezeti feltételeket. Kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását. Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. Kerülni kell a bőrrel és szemmel való érintkezését. A szennyezett, átitatott ruházatot le kell vetni, meleg vízzel, szappannal meg kell mosakodni. A kiömlött, kiszóródott, padozatra került kenőzsírt csúszásveszély miatt azonnal fel kell takarítani. Használata közben enni, inni, dohányozni nem szabad. A tárolás körülményei feleljenek meg a tűzveszélyes anyagok tárolására vonatkozó követelményeknek. Csapadéktól védett helyen, erélyes oxidáló szerektől elkülönítve, eredeti, zárt, göngyölegben kell tárolni. Kenőanyagok egymással történő keverhetősége: a különböző kenőanyagok keverhetőségét ellenőrizni kell. Az ásványolaj alapú kenőolajok azonos osztályba sorolás és hasonló viszkozitás esetén keverhetők. A zsírok akkor keverhetők, ha alapolajbázisuk, cseppenéspontjuk és sűrűsödésük azonos. Az alapolaj viszkozitásának hasonlónak kell lennie. A megadott kenőanyagtól eltérő anyagok használatakor esetenként rövidebb utánkenési intervallumokkal, valamint teljesítményveszteséggel kell számolni. Figyelembe kell venni továbbá a műanyagok, kenőanyagok és konzerválószerek között lehetséges kémiai kölcsönhatásokat is. os biztonságtechnikai előírások: A kenőanyagok szakszerűtlen kezelése életveszélyes, vagy az egészségre veszélyes lehet. Lehetőség szerint 26
kerülni kell a bőrrel való hosszabb és ismétlődő érintkezést. A szennyeződött bőrfelületet szappanos vízzel meg kell tisztítani. A munka során kézvédő eszköz, a munka után zsíros bőrápoló krém használata ajánlott. Szükség esetén olajálló védőruha (pl. kesztyű, kötény) viselendő. Ne tisztítsa kezét petróleummal, oldószerekkel, vízzel keverhető, vagy vízzel kevert hideg kenőanyaggal. Az olajködöt annak keletkezési helyén el kell szívni. Védőszemüveg viselésével megakadályozható a kenőanyag szembe kerülése. Amennyiben mégis szembe kerülne a kenőanyag, az érintett területeket bő vízzel le kell öblíteni. Tartós szemirritáció esetén keressen fel a szemészt. A kenőanyag véletlen lenyelésekor semmiképpen sem szabad a személyt hánytatni. Azonnali orvosi segítségre van szükség. A kenőanyagokhoz általában a 91/155/EGK irányelvnek megfelelő biztonsági adatlap van mellékelve. Ebben részletes egészség-, baleset- és környezetvédelmi információk találhatók. A kenőanyagok vizeket veszélyeztető termékek. Ezért nem kerülhetnek a talajba, a vízbe, vagy a csatornarendszerbe. 24. A. Ismertesse a gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendőit! Milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak ezen tevékenységre? olási és karbantartási teendők: egy munkaeszköz, vagy közlekedési eszköz karbantartása a gyártó által előírt működési feladatok teljesítéséhez szükséges állapotban tartásához szükséges műszaki és vezetői cselekvéseket foglalja magában: a munkagépek esetében általában, az emelőgépek esetében kizárólag szerelő végezheti: átvizsgálás, tesztelés, mérés, csere, korrekció, javítás, hibafelismerés, alkatrészek cseréje, szervizelés, tisztítás, kenőanyagok pótlása, stb. A karbantartás két eltérő fajtáját különböztethetjük meg: helyreállító karbantartás, megelőző karbantartás. A karbantartó kötelezettségei: az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti), vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani. Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult. A karbantartás, vagy a javítás közben, vagy a megbontás eredményeként az általa felfedezett, az eddig rejtett olyan hibákról, amelyek az emelőgép biztonságos működését veszélyeztetik, haladéktalanul tájékoztatni kell az üzemeltetőt. A gép dokumentációjába (munkagép napló, emelőgép napló, darukönyv) bejegyezni és tanúsítani a javítás utáni vizsgálat, a karbantartás, a javítás, illetve a darun végzett bármilyen tevékenység tényét, illetőleg ha szükségesnek ítéli, akkor a további működés letiltását, vagy a működést korlátozó feltételeket. Az üzemeltető részére át kell adni: a folyamatosan felhasználható anyagok, részegységek (sodronykötél, acélszerkezeti anyagok, emelőlánc, teherviselésben részt vevő kötőelemek stb.) bizonylatainak hiteles másolatait. A karbantartással kapcsolatos dokumentumokat; A karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatolni kell, pl.: az elvégzett munkákat, a munkák időpontját, a felhasznált anyagokat, a munkát végző(k) nevét, az ellenőrzést végző(k) nevét. Ezen okok miatt nem végezhetnek javítást, karbantartást a kezelők. jezésekor elvégzendő feladatok: az emelőgépek és a targoncák esetében az üzemeltetőnek rendelkeznie kell karbantartási utasítással, amit minden esetben a kezelő rendelkezésére kell bocsájtani. A kezelőnek kizárólag azokat a karbantartási és ellenőrzési feladatokat szabad elvégezni, amit a konkrét géptípusra vonatkozó kezelési és karbantartási utasítás előír Pl.: alváz sérült-e, megvannak-e a védőburkolatok, kerékanyák nem lazultak-e ki, levegőnyomás a tömlős kerekeknél, fékfolyadék, motorolaj, hidraulika olaj, hűtővíz és egyéb munkafolyadékok szintje, fékmunkahengereknél van-e szivárgás, emelőlánc feszessége, végrögzítéseinek állapota, kenőanyaggal való ellátottsága, hidraulika rendszerben vannak-e szivárgások, feliratok, munkavédelmi jelzések megvannak-e, ékszíjjak feszessége, elektromos csatlakozók épsége, meglazulása, akkumulátor elektrolit szintje, fékpróba előre és 27
hátramenetben, rögzítő fék állapota, szabályozó fékek állapota, túlterhelésgátlók működőképessége, kipufogó állapota, a villán és az oszlopon vannak-e látható sérülések, repedések, stb. közök, anyagok és segédanyagok: a kezelő lehetőleg nagynyomású mosóval, ennek hiányában mosószeres vízzel tisztítsa le a targoncát. Ezután indítsa be és hagyja egy kicsit járni, miközben hallgassa meg a motor működését. A targonca mindig legyen tiszta; mentes olajtól, sártól, jégtől, veszélyes anyagtól, egyéb szennyeződéstől. Ha üzem közben a biztonságos munkavégzést veszélyezteti a szennyeződés, akkor a szükséges mértékben, meg kell tisztítani. Eszközök: nagynyomású mosó, vödör, slag, kefék, rongyok, védőkesztyűk, szemvédők… stb. Anyagok és segédanyagok: mosószerek, jégoldók, különböző olajok, zsírok, tisztító és ápoló folyadékok. -, tűz- és balesetvédelmi szabályok: a rendszeres, helyesen megtervezett és elvégzett karbantartás elengedhetetlen a gépek és a munkakörnyezet biztonságának szempontjából. A tisztító és karbantartó anyagok mérgezőek és tűzveszélyesek is. Pontosan ismerni kell a használt anyag tulajdonságait, veszélyességét és a használatához előírt védőeszközöket. A karbantartásokat biztonságos módon kell elvégezni, a karbantartók és a munkahelyen tartózkodó más személyek megfelelő védelme mellett. Elektromos targoncák esetében az elektromos rendszer karbantartása illetve hibakeresés során minden esetben fel kell emelni, vagy ki kell ékelni a hajtott kerekeket, mert ha véletlenül elindul a targonca, az súlyos balesetet okozhat. 25. A. Ismertesse a munkagépek javításánál betartandó munkavédelmi szabályokat! Ki végezheti ezt a tevékenységet? Milyen anyagok használhatók fel a gép javítására? Milyen dokumentációs kötelezettségek vannak a gépek javításával kapcsolatban? Munkagépek javításánál betartandó munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok: a javítás balesetveszélyes helyei: Szerelőakna: a padlószint alá süllyesztett árokjellegű munkahely, amelyből a gépjárművek alsó részein a gépjármű-fenntartási műveletek elvégezhetők. Görgős vizsgálópadok: a gépjármű álló helyzetében a kerekek forgatásával történő vizsgálatok végzésére kialakított berendezések. Gépjárműemelők: vezetett teherfelvevő szerkezettel ellátott emelőberendezések. A teherfelvevő szerkezetet a tartóegység vezeti meg. Egyéni védőeszközök használata. Gépjárművek mozgatása. Közlekedési utak, vészkijáratok szabadon hagyása. Dohányzási tilalom. Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó egységek javítása. A veszélyek megelőzésére vagy elhárítására szolgáló berendezések (pl. biztonsági világítás, szellőzéstechnikai berendezések, biztonsági vezérlések) állapotának ellenőrzése. A jármű biztosítása elmozdulás ellen. Balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően, és a munkáltató utasítása szerint használni. Gáz üzemű emelőgépek javításakor betartandó balesetvédelmi szabályok: a szerelésnél csak robbanásbiztos kivitelű kézilámpát szabad használni. A gáz-üzemanyag ellátó berendezés szerelésekor antisztatikus egyéni védőeszközt kell viselni. A kiszerelt üres, vagy gázt tartalmazó tartály ideiglenes tárolása, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően kialakított tárolóhelyen történhet. Gáz-üzemanyag ellátó berendezést nem érintő javítás. Amennyiben a tartálykivezető szelepek zárva vannak és vezetékrendszert a motor működtetésével gázmentesítették, a munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezést nem érintő szerkezeti részei ugyanolyan biztonsági feltételekkel javíthatók, mint a nem gáz-üzemanyaggal működő munkagépek, ha a tartályszelepek a javítás időtartama alatt zárva maradnak, vagy a cserélhető tartályt leszerelték, a munka során a 28
tartály nem éri el a 40 °C-nál nagyobb hőmérsékletet. Amennyiben a tartály kivezető szelepeit nem zárták le és a vezetékrendszert nem gázmentesítették, a gáz-üzemanyag ellátó rendszert nem érintő szerelés csak olyan helyen végezhető, amely a környező talajszintnél nem fekszik mélyebben, amelynek szellőzése biztosítja az óránkénti legalább háromszoros légcserét, amelynél a munkagéptől minden irányban mért 5 méteres távolságon belül nem található üreg nyílása, vízzár nélküli padlóösszefolyó, ahol a szerelőakna vagy más mélyedés gáz-üzemanyag koncentrációját hanggal és fénnyel jelző készülékkel látták el. A szerelés befejezése után a próbaüzemet csak akkor szabad megkezdeni, ha valamennyi ellenőrző, információt közlő és biztonságot adó berendezés, készülék felszerelt és működőképes állapotban van. - Próbaüzem alatt a munkaterületen csak a munkával megbízott személyek tartózkodhatnak ői munkakör személyi feltételei: a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, a feladat elvégzésére előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmasság, rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van, a végzendő munkáról elegendő és megfelelő tartalmú munkavédelmi oktatásban részesült ó előírások: emelőgépek javításához csak eredeti pótalkatrészek használata ajánlott, így a műszaki jellemzők változatlanok maradnak. Pótalkatrészek rendelésénél csak a gyártó által kiadott pótalkatrész-katalógus tételeiből lehet választani, amit a gépkönyv is tartalmaz. Csak a gyártó által előírt minőségű alkatrészt lehet emelőgépbe beszerelni. Emelőgép, targoncaalkatrész vásárlása esetén általában többféle minőségű termék közöl választhat. Az alkatrész vásárlását igazoló névre és címre szóló számla. Az alkatrész továbbértékesítése esetén a számlafolyamat összes számlája. Az alkatrész beszerelését végző szakember által kiállított javítási, beszerelési számla, a szakszerű szerelésről szóló szerelési nyilatkozat, munkalap. A termék jellegének megfelelő kiegészítő mérési lapok (pl.: terheléspróba eredménye). Szükség esetén járulékos alkatrészek. Beszállító, gyártó által adott egyéb igazolások. mentáció, szerelési nyilatkozat: az üzemeltető köteles az emelőgép, a teherfüggesztő eszköz üzemeltetési és szerelési dokumentációját, szerelési nyilatkozatokat, nyilvántartását naprakészen vezetni és azokat az emelőgép selejtezéséig megőrizni. A szerelési nyilatkozatot a szerelést végző szakember adja ki, amiben rögzíti az elvégzett munkát, a cserélt alkatrészeket, folyadékokat… stb. és a felhasznált anyagokat.
26. A. Sorolja fel, milyen információs anyagok állnak a gépkezelő rendelkezésére a munkagépével kapcsolatban! Milyen előírások vonatkoznak ezen dokumentációkra? a gyártó adja ki az adott géptípushoz, amelben közöl minden információt a gép karbantartásához, üze,eltetéséhez, kezeléséhez, javításához, ellenőrzéséhez, stb. A gépkönyv (kezelési és karbantartási utasítás) egy példányának mindig elérhető közelségben kell lennie (javasolt a gépen tartani). Ebben található meg minden olyan információ ami a gép kezeléséhez szükséges. A gépkönyv tartalmazza az általános karbantartási útmutatókat, működési leírásokat, teendőket az adott gépünkkel kapcsolatban a hosszabb élettartamért. a gépkönyv tartalmazza, de külön is kiadható. Egy példányát az emelőgépen kell tartani, és a benne foglaltak szerint kell az emelőgépet kezelni, mert a maximális biztonság az üzemeltetéskor csak így érhető el. a gépkönyv tartalmazza, de külön is kiadható. Egy példányát az emelőgépen kell tartani, és a benne foglaltak szerint kell az emelőgépet karbantartani, lehetőleg az előírt karbantartó anyagokkal. 29
az emelőgépnapló vezetésére jogosultak köre: az emelőgép kezelője: minden műszak kezdetekor (vagy ha műszak közben átül egy eddig nem használt emelőgépre), be kell írni a műszakos vizsgálat eredményét. Az emelőgéppel csak ez után kezdhető el a munkavégzés. Ha bármilyen hibát, vagy meghibásodásra utaló jelet vesz észre működés közben, azonnal meg kell állítania a gépet, a terhet le kell tennie és az észlelt jelenséget rögzíteni kell az emelőgép naplóban. Ha az emelőgépen a karbantartások, folyadékcserék, szervizek, stb. üzemórához és nem időszakokhoz (pl.: hónapok) vannak kötve, akkor az üzemórákat is be kell jegyeznie a műszak végén, ha nincsen üzemóraszámláló a gépen. Emelőgép szakértő: az időszakos vizsgálat elvégzését, amely az emelőgép állapotát tárja fel, és célja az emelőgép biztonságos működőképességének fenntartása és megőrzése. Javítást, karbantartást végző személyek, szervizek: minden folyadék illetve alkatrész cserét, a pontos típus feltüntetésével, minden karbantartást, védőburkolat eltávolítást, minden adapter cserét, minden javítást. Ellenőrzést végző személyek: minden esetben pontosan feltüntetve az ellenőrzés idejét tárgyát és eredményét, végrehajtójának nevét, beosztását. rhetősége, tartalma, formátuma: hozzáférhetőség: az emelőgépnapló és a gépkönyv, a targonca kezelőjénél, a többi okmány a targonca üzemeltetőjénél hozzáférhető. Típusaik és tartalmuk: adattábla (gyártással kapcsolatos számok, kódok), törzslap, minden jellemző gyári adata a munkagépnek és minden történés az üzemben tartása közben Pl.: javítások, ellenőrzések…stb., fővizsgálati jegyzőkönyv üzembe helyezés előtti felülvizsgálatról (vizsgálati eredmények), a feliratok, jelképek, szín és alakjelek, üzemi csoportszám meghatározás ( milyen gyakran kell vizsgálni a munkagépet), emelőgépnapló, az emelőgép ügyintéző adatai és a targonca üzemeltetésére, műszakos ellenőrzésére vonatkozó adatok, illetve a műszakos ellenőrzések, hibák, javítások napi vezetése. ége: munkakörtől és munkaköri leírástól függ, hogy egy munkagép kezelőnek milyen dokumentációs feladatai lehetnek, a legfontosabbak pl.: beérkező anyagok átvétele, felcímkézése, megfelelő helyre történő elhelyezése, szállítólevelek ellenőrzése, iktatása, menetlevél vezetése, védőeszköz cseréjének az igénylése, leltározás, napi leltárellenőrzés, bevételezés-kiadás raktározó program segítségével, egységrakományok összeállítása és dokumentálása, emelőgépnapló, munkagépnapló vezetése, stb. 27. A. Ismertesse a műszakos vizsgálat jelentőségét, menetét! Milyen meghibásodások fordulhatnak elő ezen vizsgálat elmulasztása esetén? Mi a teendője, ha hibát észlel a gépén? A műszakos vizsgálat három fő részre osztható: az emelőgép, munkagépnapló ellenőrzése (ennek csak akkor van jelentősége, ha több kezelő használja a gépet), a szemrevételezéses vizsgálat és a működtetéssel végzett vizsgálat. tok, munkavégző egységek stb.): A vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója, a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte, állapota, biztonsági színjelzése, táblák és biztonsági jelölések (adattábla, terhelési diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait jelző ábrák, feliratok stb.) a kerekek felerősítése, a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.), a fékfolyadék és a fékhenger állapota, az emelőberendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülése elleni védelem; terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme; a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a csőtörés esetén működő 30
védőszelepe), az emelőberendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek, csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók) és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága, az akkumulátor, továbbá, a csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, kapcsolók, érintkezők, a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó, szénkefék, tekercselések állapota, az akkumulátor állapota, tisztasága, a celladugók megléte, feltöltöttsége, egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota. , működtetéssel történő ellenőrzés (fék, kormány, irányváltó, kezelőszervek stb.): az üzemi, a szabályzó és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága, a kormányszerkezet működőképessége, a kormánykerék holtjátéka, a kezelőelemek, a működtető karok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok, érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat), hidraulika rendszer, motor, visszajelzők, akusztikus és fényjelző berendezések, stb, amit a gyártó előír a gépkönyvben. a különböző típusú munkagépeken, a korszerűségük és alkalmazási területüktől függően alkalmaznak biztonsági berendezéseket. A leggyakoribb biztonsági berendezések: védőtető, védőburkolatok, akusztikus és fényjelző berendezések, fékek, túlterhelés gátlók, elektromos biztosítékok, hidraulikus szelepek, biztonsági öv érzékelők, üléssúly érzékelők, gyalogos érzékelők, stb.: alacsony műszerfal és áthelyezett kijelzés, ORS ülés oldalszárnyakkal és biztonsági övvel, SAS hátsó tengely stabilizáló rendszer, SAS oszlop előredőlési szög korlátozó, SAS oszlop hátradőlési sebesség korlátozó, SAS villa szintbeállítás, SAS kormány szinkronizáló, SAS indítókulcs érzékelés, maximális haladási sebesség csökkentés megemelt rakománynál, gyorsulás csökkentés megemelt rakománynál, maximális haladási sebesség beállítás, rakománysúly kijelző, biztonsági villogó, kiegészítő hangjelzés, panorámatükör, stb. ibásodások jellege, súlyossága: a munkagépeken a meghibásodások döntő többsége terhelt állapotban következik be, ami hirtelen balesetveszélyes helyzetet tud teremteni. A meghibásodás súlyosságát, az üzemeltető által megrendelt szerelő tudja megállapítani, és a javítás tényét, a biztonságos használhatósággal együtt a munkagép, emelőgép naplóban rögzítenie kell. A munkagépgép, csak ez után vehető újra igénybe. lezettsége meghibásodás esetén: amennyiben a kezelő azt tapasztalja, hogy a munkagép meghibásodott, nem felel meg a biztonsági, munkavédelmi előírásoknak, és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges állapotnak, akkor le kell állítania, a hibajelenséget be kell írnia az emelőgépnaplóba és személyesen jeleznie kell az üzemeltetőnek, aki megrendeli a szakszerű javítást. 28. A. Milyen teendője van, ha gépe meghibásodik? Hogyan biztosítja, hogy az elromlott gépet ne használhassák? Milyen dokumentációs kötelezettsége van ez esetben? a terhet le kell engedni a talajra, és terhelésmentes alaphelyzetbe kell hozni minden hidraulikus egységet. Ez az állapot biztosítja, hogy a hidraulikus nyomás elengedésekor sem zuhan le semmi és biztonságossá teszi a gép átvizsgálását, javítását. ztonságos leállítása, rögzítése: a gépet az üzemeltetési utasításnak megfelelően le kell állítani, figyelni kell a talaj egyenetlenségére, lejtésére és elmozdulás ellen rögzíteni kell a rögzítő fékkel. Ha szükséges ékekkel kell biztosítani elmozdulás ellen. 31
en indítás elleni védelem: az indító kulcsot ki kell venni, a kezelőnek ezt magánál kell tartani, vagy a munkagépek őrzött kulcstárolójában le kell adni. Az áramtalanító kapcsolóval elindítás ellen biztosítani kell a gépet. ettsége: a kezelőnek a meghibásodást követően el kel mennie az üzemeltetőhöz, vagy a közvetlen szakmai vezetőjéhez és be kell mutatnia az emelőgép, ill. munkagépnaplóban rögzített hibajelentést, ha szükséges szóban ki kell egészítenie a bejegyzést. ő dokumentációs kötelezettsége: a meghibásodást követő tehermentesítés és géprögzítés után, szakmai hozzáértésének szintjén fel kell mérnie a meghibásodás helyét, okát, mértékét… stb. és a tapasztaltakat a helyszínen rögzítenie kell az emelőgép naplóba, amit ezt követően be kell mutatnia az üzemeltetőnek. 29. A. Hogyan történik a gép műszak végi szabályos leállítása? Milyen teendői vannak a gép állagmegóvásával kapcsolatban? zabályos leállítása, rögzítése: az emelőgéppel be kell állni a számára kijelölt munkahelyi tároló helyre és az üzemeltetési utasításnak megfelelően le kell állítani, figyelni kell a talaj egyenetlenségére, lejtésére és elmozdulás ellen rögzíteni kell a rögzítő fékkel. Ha szükséges ékekkel kell biztosítani elmozdulás ellen. atlan használat megakadályozása: munkagépet nem lehet szabadon hagyni úgy, hogy illetéktelenek elindíthassák, ezért az áramtalanító kapcsolóval áramtalanítani kell és az indító kulcsot a kezelőnek magánál kell tartania, a kezelőfülkét pedig, ha az zárható, be kell zárnia. Az indítókulcsokat a munkahelyi szabályozásnak megfelelően kell tárolnia. környezeti hatásokkal szemben: minden munkagépet meg kell védeni a környezeti hatásoktól, amelyek károsíthatják, vagy ha hosszabb időre történik a leállás, akkor korrodálhatják, bekoszolhatják. : a munkagépeket műszak végén olyan állapotba kell hozni, hogy következő munkakezdéskor, vagy a közvetlen váltásnak ezt tisztán, karbantartottan és feltöltötten lehessen átadni. 30. A. Mi a teendője, ha munkagépe üzemzavar miatt váratlanul leáll? Milyen okokból következhet be üzemzavar? nagyon fontos, hogy a meghibásodásból fakadó leálláskor a közelben mozgó többi munkagép kezelő tudomást szerezzen a mozgásképtelen helyzetről, főleg, ha nehezen belátható útszakaszon, vagy raktárrészen történt a megállás. Ez történhet bármilyen a rendelkezésre álló módon pl.: hangjelzéssel, fényjelzéssel, szóban, elakadásjelző eszközökkel, stb. Gép leállítása és biztonságos rögzítése: ha a hidraulika, illetve az emelőmű működik, akkor a terhet le kell engedni a talajra, az üzemeltetési szabályok szerint le kell állítani, áramtalanítani és a rögzítő fékkel rögzíteni. ktelen indítás megakadályozása: sem üzemképes, sem üzemképtelen munkagépet nem lehet szabadon hagyni úgy, hogy illetéktelenek elindíthassák, 32
ezért az áramtalanító kapcsolóval áramtalanítani kell és az indító kulcsot a kezelőnek munkaidőben magánál kell tartania, a kezelőfülkét pedig, ha az zárható, be kell zárnia. Az indítókulcsokat munkaidő után a munkahelyi szabályozásnak megfelelően kell tárolnia. dokumentálási kötelezettségek: a meghibásodást követő tehermentesítés és géprögzítés után, szakmai hozzáértésének szintjén fel kell mérnie a meghibásodás helyét, okát, mértékét… stb. és a tapasztaltakat a helyszínen rögzítenie kell az emelőgép naplóba, amit ezt követően be kell mutatnia az üzemeltetőnek. független okainak ismertetése: Emberi okokra visszavezethető meghibásodások: pl.: üzemanyag rendszer kiürülése, elektromos rendszer lemerülése, hibajelzések, visszajelző műszerek hibajelzéseinek figyelmen kívül hagyása, vagy, az észlelés elmulasztása (hőmérséklet és nyomás értékek)… stb. Embertől független okok miatt bekövetkező meghibásodások: pl.: elektromos rendszer hibái, üzemanyagrendszer hibái, adagoló, vagy porlasztó rendszer hibái, vezérlési rendszer hibái, hidraulika rendszer hibái… stb. 31. A. Milyen szélsőséges időjárási viszonyokat ismer? Beszéljen a gépek szélsőséges időjárási viszonyok mellett való üzemeltetéséről! viszonyok melletti üzemeltetés: amennyiben erős szél, hóesés, köd, vagy más időjárási, vagy környezeti hatások miatt a teher, vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép, ill. a munkagép üzemét le kell állítani. űködtetése erős esőben vagy hóesésben: elsősorban a látótávolságok csökkenése, a haladás biztonsága, a fékek megfelelő hatásfoka, és a stabilitás csökkenése a talajviszonyok változása miatt, ami az esőt és a hóesést jellemzi. A kezelő csak addig folytathat munkát, amíg a biztonságos feltételek megvannak. Szél káros és veszélyes hatásai: A szélnek nem csak a billentő, instabilitást fokozó hatása veszélyes az emeléstechnikában, hanem a kötöző eszközök és az elektromos hálózatok kölcsönös mozgásai is. Elektromos vezeték közelében ebben az esetben a biztonsági távolságok nem tarthatóak, ezért abba kell hagyni a veszély elmúltáig a munkát. rülmények között: a magas építésű emelőgépek, toronydaruk, vannak kitéve leginkább a tárolási idejük alatt fellépő szélhatásoknak. Ezeket a típusokat az üzemeltetési előírásaiknak megfelelően kell rögzíteni és stabilizálni, hogy a feltámadó szél ne tudjon veszélyhelyzetet teremteni. 32. A. Gépkezelői munkája során milyen kéziszerszámokat használ? Beszéljen a kézben tartott munkaeszközök használatának szabályairól! Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak ezekre az eszközökre? láshoz használt kéziszerszámok: az emelőgép kezelője csak olyan karbantartási munkákat végezhet, amire képzést kapott, vagy a szakmája szerint elvégezheti. Csavarok oldásához és meghúzásához: villáskulcsok, csavarhúzók, elektromos kihajtók, stb. Kenések elvégzéséhez a zsírzó szerszámok. A kenések előtti tisztításokhoz: 33
drótkefék, bronzkefék, rongyok, tisztítószerek, stb. Hidraulika karbantartásához: hidraulikus szerszámok: nyomatékkulcs, vágó szerszámok, feszítő szerszámok, lyukasztó szerszámok. kcseréhez alkalmazott eszközök: az emelőtargoncákat villák helyett munkaszerelékkel lehet ellátni. Ezek a szerelékek különböző alakú tárgyak emelését teszik lelhetővé, vagy az emelésen kívül más manipulációk (pl. forgatás, szorítás stb.) végrehajtására is képesek. A szerelék főmozgásait (villa és emelőkeret emelését és billentését, valamint a segéd művelet végrehajtását) hidraulikus rendszer biztosítja. A szerelékek cseréje oldható kötésekkel, a hidraulikus csatlakoztatások pedig általában gyors csatlakozóval történik. A cserékhez alkalmazott eszközök: villáskulcsok és hidraulikus szerszámok. omos vagy hidraulikus eszközök: elektromos szerelésekhez csak megfelelő szigeteléssel ellátott szerszámokat lehet használni, pl.: csavarhúzók, blankoló fogók, csípő és egyéb fogók, elektromos mérőberendezések, forrasztópákák, stb. Hidraulikus szerelésekhez: villás és egyéb kulcsok, csavarhúzók, fogók, vágóeszközök, speciális hidraulika szerszámok, stb. : Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad használni. Az eszköznek, a használat során fellépő igénybevételeket károsodás nélkül el kell viseli. A munkáltatónak megfelelő technológiai, balesetvédelmi, karbantartási, védőeszköz használati és egyéb oktatásban kell részesíteni a munkavállalót. A munkavállaló: pontosan tartsa be a technológiai, testtartásbeli és egyéb utasításokat, minden használatba vétel előtt ellenőrizze a kéziszerszámot, minden használat után a szükséges mértékben tartsa karban, a hibás kéziszerszámot azonnal cseréltesse ki, vagy javítassa meg, hibás kéziszerszámmal munkát végezni tilos, a munkavégzéskor folyamatosan viselnie kell a szükséges védőeszközöket, ha baleset történik a kéziszerszám használata során, akkor azt be kell íratnia a baleseti naplóba. 33. A. Ismertesse a munkagépekkel történő közúti közlekedés szabályait! Gépek szükséges felszerelései a közúti közlekedéshez: munkagép közúton csak akkor közlekedhet, ha levizsgáztatták és a közúti közlekedés feltételeinek megfelelő forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátták. Ennek hiányában útvonalengedéllyel közlekedhet közúton. Ha útvonal engedélyt sem kap, akkor tréleren kell a munkavégzés helyszínére szállítani. Kötelező tartozékok, ha közúton közlekedik: elakadásjelző háromszög, “C ” típusú elsősegélydoboz (hiánytalan, érvényes szavatosságú), tűzoltó készülék. Ajánlott tartozékok: izzókészlet, a pótkerék, a vontatókötél, és a bikakábel, láthatósági mellény. Engedélyek: Az útvonalengedélyt (közútkezelői hozzájárulást) az illetékes közútkezelő adja ki: országos közutat érintő esetben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az útvonalengedély iránti kérelmet az engedélyező szervezethez kell benyújtani: a jármű üzembentartójának székhelye (telephelye) vagy a jármű indulási helye szerinti közútkezelőhöz. Személyi feltételek: A munkagép, vagy az emelőgép közúton történő vezetéséhez szükséges a gépcsoportra érvényes vezetői engedély. A vezetőnek meg kell felelnie minden a KRESZ szerinti előírásnak. 34
34. A. Ismertesse a munkagépek működtetésére használt üzemanyagokat! Beszéljen jellemző tulajdonságaikról! Milyen biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az üzemanyagokra? a motorbenzin a kőolajlepárlás során nyert termék, amelyeket különböző adalékokkal dúsítanak a gyártók. Adalék anyagok használatának a célja: fogyasztás csökkentés, teljesítmény növelés, hosszabb motorélettartam biztosítása, káros anyagok kibocsájtásának a csökkentése. Adalékok fajtái: detergens, diszpergens adalék: tisztán tartja az égésteret és eltávolítja a lerakódásokat, súrlódáscsökkentő adalék: csökkenti a súrlódási veszteséget, növeli a teljesítményt, csökkenti a fogyasztást, növeli a motor élettartamát és csökkenti a szerviz igényt, korróziógátló adalék: a teljes üzemanyagrendszerben gátolja a korrózió kialakulását, oxidációs stabilitást növelő adalék: csökkenti a gyantaképződést, ezáltal a lerakódások keletkezését. az oktánszám, kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám, A benzinnek ki kell bírnia begyulladás nélkül a sűrítési ütemben létrejövő magas hőmérsékletet és nyomást. Csak akkor robbanhat be, amikor a gyújtási rendszertől szikrát kap. a dízelolajok öngyulladásának jellemzésére szolgáló önkényesen választott mértékegység. A dízelolajokkal szemben támasztott égési követelmények pontosan ellentétesek azzal, mint ami az Otto-motorok üzemanyagára vonatkozik. Itt az a követelmény, hogy a sűrítési ütemben magas hőmérsékletre és nyomásúra összepréselt levegőbe, a befecskendezett gázolaj minél gyorsabban meggyulladjon magától, mivel itt nincsen szikra gyújtás. az autógáz környezetkímélő és magas teljesítményű üzemanyag, oktánszáma magas, 93 körüli, kénhidrogén és vízmentessége miatt gazdaságos és környezetkímélő. A gáz halmazállapotú hajtóanyag tökéletesen elkeveredik a motorba jutó levegővel, tökéletesebben ég el, mint a porlasztott üzemanyag. A szénmonoxid 50%-kal, a szénhidrogén 40-60%-kal kevesebb, mint benzinüzemben. A szilárdrészecske-kibocsátás gyakorlatilag megszűnik. fűtőérték, lobbanáspont stb.): összetétele, illékonysága, párolgáshője, sűrűsége, viszkozitása, stabilitása, fűtőértéke, égéshője, gyulladási hőmérséklete, oktánszáma benzin esetében, cetán száma gázolaj esetében, elméleti levegőszükséglete. Tárolásra vonatkozó szabályok: a benzin üzemanyagok az „A” tűzveszélyességi osztályba, a diesel üzemanyagok a „C” tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Üzemi töltőállomáson az üzemanyag föld feletti duplafalú tartályban, tárolható, a konténerkutakra vonatkozó mennyiségben. A föld feletti üzemanyag tartályok mindkét oldalán, szembetűnő módon a tűzveszélyre, a nyílt láng és a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát és piktogramot kell elhelyezni. Üzemi töltő állomás előnyei: olcsóbb üzemanyag, kevesebb papírmunka, mert nincsenek számlák, rövidebb tankolási idő, nincsen plusz út, a tankolás miatt, telephely váltáskor könnyen elszállítható, mert nem helyhez kötött.
35
az üzemi kutaknál két lehetőség van, vagy kell egy kezelő személy, ha van tankoló automatika, akkor nem kell kezelőszemélyzet, mivel csak a jogosultsággal rendelkezők tankolhatnak, amit egy számítógépes rendszer rögzít, így pontosan nyomon követhető a tankolás. 35. A. Ismertesse a közúton, közterületen végzett munka szabályait! úti, közterületi munkavégzéshez: a munkagépek, ill. emelőgépeknek, a közterületi munkavégzéshez, vagy rendszámra és forgalmi engedélyre, vagy útvonal engedélyre van szükségük. A szükséges felszereléseket a KRESZ írja elő: kötelező tartozékok és ajánlott tartozékok. terület kijelölése, biztosítása: a munkaterületet a közúton, vagy közterületen olyan távolságra kell elzárni a gépjármű és a gyalogos forgalom elől, hogy az tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, de csak a szükséges legkisebb mértékben korlátozza a forgalmat. A kijelölést mindenki számára jól láthatóan kell elvégezni, kordonnal, ráccsal, szalaggal, fényjelzéssel… stb. őr alkalmazásának követelményei: ha a munkaterület indokolja, akkor a forgalom és a munka biztonságos szabályozására jelzőőröket kell igénybe venni, akik állandó kapcsolatban vannak egymással, a munkavezetővel és a munkavégzővel is. A jelzőőrt más feladattal megbízni nem lehet. s és járműforgalom biztosítása: a gyalogos és járműforgalmat le kell állítani a veszélyeztetettségi időszakban, illetve szigorúan el kell választani azokat egymástól. A forgalmat csak akkor szabad elindítani, ha teljes biztonságban el tudnak haladni a munkaterület mellett. osítása munkanap végén, éjszaka: a munkaterületet, a munkagépeket, a felhalmozott anyagokat, a munkaterület veszélyes részeit… stb. őrizni kell két munkavégzés közötti időszakban és éjszaka is. Meg kell akadályozni, hogy behatolók a gépeket eltulajdonítsák, alkatrészeiket kiszereljék, az üzemanyagukat leengedjék, akkumulátoraikat elvigyék, a felhalmozott értékekben kárt tegyenek, és esetleg balesetet szenvedjenek a munkaterület veszélyes szakaszain... stb. A munkaterületet jól láthatóvá kell tenni, a közlekedésben résztvevők számára, a balesetek elkerülése érdekében. 36. A. Ismertesse az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait! Milyen műszaki megoldásokat alkalmazunk az áramütés elkerülésére? Mi a teendője, ha munkatársát áramütés érte? Elektromos áram élettani hatásai az emberi szervezetre (izomgörcs, égési sérülés, trombózis, vérbontó hatás): az izmok görcse, összerándulása (sokk hatás): Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozóáram (amely minden félperiódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb. Hőhatás: a test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek. A 45 °C feletti felmelegedés, a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt halálos kimenetelű lehet. 36
Vegyi hatás: az emberi test szöveteinek igen nagy (kb. 70%) a nedvtartalma, e nedvek az oldott ásványi sók és más alkotók miatt áramot vezető elektrolitnak tekinthetők. A vegyi hatás szempontjából az egyenáramú áramütés a veszélyes, mert az ilyenkor kialakuló elektrolízis miatt a vér és a szövetnedvek veszélyes mértékben elbomolhatnak. A bontás során keletkező gázbuborékok is veszélyt jelentenek. A vérsejtek rögökké összeállva eldugíthatják az ereket. Műszaki megoldások (pl.: védőföldelés, EPH, lábrács alkalmazása stb.): passzív érintésvédelem: - Ilyen megoldások pl. a lábrács, elkerítés, burkolás, szigetelés, elfedés, tehát minden olyan megoldás, mely szigetelő (áramot nem vezető anyag) anyag segítségével megakadályozza a testzárlat kialakulását. Aktív érintésvédelem: úgy fejti ki a hatását, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlatos berendezést, az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja. Fajtái: feszültségvédő kapcsolás, áramvédő kapcsolás, nullázás, védőföldelés, egyenpotenciálra hozás, törpefeszültség alkalmazása. Sérült kiszabadítása, áramkör lekapcsolása: áramütés esetén mindig megfelelő körültekintéssel tájékozódjunk a helyszínről. Ne sodorjuk magunkat feleslegesen veszélybe! Csak akkor kezdhetjük meg a sérült elsősegélyét, ha kiszabadítottuk az áramkörből, vagy feszültségmentesítettük az áramkört. Elsősegélynyújtás: a helyzet értékelése, oda tudunk-e menni saját magunk veszélyeztetése nélkül? Az alapvető életfunkciók ellenőrzése (légzés, pulzus,), szükség esetén megint kezdjük meg az újraélesztést, értesítsük a mentőket, a testhelyzet az eszméleti szinttől függ, eszméletlen, kielégítő életjelekkel rendelkező sérültet stabil oldalfektetésben részesítsünk. A hőmérséklettől függően ügyeljünk a kihűlésre is, amennyiben úgy ítéljük meg és lehetőségünk van rá vigyük a sérültet biztonságos helyre, a további sérülések elkerülése miatt, de a saját lábán járatni ilyenkor nem szabad. Elektromos áram okozta balesetek jellemzői tünetei: eszméletlenség, súlyosbodó tudatzavar, szívritmuszavarok, magas pulzusszám, akár 300 fölötti is, amit nehéz kitapintani, keringés és szívmegállás, légzésmegállás, áramjegyek a testen, égési sérülések, járulékos sérülések. Segítségkérés, mentők értesítése: áramütés esetén mindig legyen első a helyszín és a minket is fenyegető áramforrás felmérése. A sérült dolgozó, vagy a feszültség alatt lévő gép, része az áramkörnek, megérintése, megközelítése ugyan olyan, mintha az áramforrást közelítenénk meg. Ha nem tudjuk kiszabadítani az áramkörből a sérültet, vagy nem tudjuk áramtalanítani a hálózatot, akkor kérjünk segítséget. Kollégák, mentők, tűzoltók, a vezeték üzemeltetője… stb.
37
