MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete
Tanyakutatás–fejlesztési vizsgálatok a Duna- Tisza közi Homokhátságon 2005 Tájékoztató és tartalmi összefoglaló Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat felkérésére 2006. március 3. Készítette: Dr. Csatári Bálint igazgató
Kecskemét 2006
1. Bevezető: A 2004-ik év végén a MEH OTH Kiemelt térségi programok főosztálya és BácsKiskun Megyei Önkormányzat elsősorban a Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlási ill. vízgazdálkodási problémáira tekintettel, megfelelő szakmai és tematikai egyeztetések után közös tanya kutatás-fejlesztési feladattal bízta meg a VÁTI Kht-t és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetét. A 2005 elején elkezdődött munkálatok a Homokhátság 104 településére, annak több mint félszázezer tanyájára és kereken 100 000 tanyai lakosára terjedtek ki. A partnerség elvére maximálisan építve – a kutatók és a tervezők többszöri körlevelezés
segítségével,
valamint
személyes
kapcsolatfelvételek
alkalmával
–
együttműködtek a térség valamennyi települési és megyei önkormányzatával, s a tanyák fejlesztésében érdekelt szakmai és civil szervezetekkel egyaránt. Kutatók, tervezők, fejlesztők, civil szervezetek, helyi politikai vezetők és polgármesterek részvételével – a munka során folyamatos elektronikus levelezési kapcsolatot is tartó – Tanyai Tanács működött, melynek célja a kutató – tervező munka folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzése, tanyákról nyert információk, kutatási eredmények országos, regionális és helyi nyilvánosságának a biztosítása volt. Az érintett homokhátsági alföldi szórványtelepülések esetében ilyen nagyságú, mélységű, rendszerezettségű, a jövő tervezési-fejlesztési lehetőségeit érdemben megalapozni szándékozó (és ennek korlátait is feltáró) munka több mint három évtizede nem készült hazánkban. A tanya a vizsgált régiónak, s a Homokhátságnak minden szempontból kitüntetetten fontos település- és létformája. A tanyák, mint települések több évszázadon át alakultak ki mai formájukra, – s a legmodernebb európai vidékfejlesztési elvekhez teljesen illeszkedően – társadalmuk is pótolhatatlan táji tapasztalatokat, értékeket hordoz és ismer. A tanya méltán szimbóluma •
a nagy értékű, – s jelentős területeken védelem alatt álló – természet és az itt élő társadalom különös, évszázadokig fenntartható fejlődést biztosító, szerves kapcsolatának,
•
számos mezőgazdálkodási „hungaricum”-nak,
•
az Alföldnek, mint különös sztyepp-tájnak, amelynek megőrzendő építészeti, kulturális és mentális értékei vannak,
2
•
s fontos fejlesztési-felzárkóztatási célterülete lehet az integrált, fenntartható vidékfejlesztésnek, az ökoszociális mezőgazdaságnak és a pusztai-tanyai turzimusnak.
A kutató-tervező munka tehát elsősorban abból indult ki, hogy az országnak jellemzően e sajátos homokhátsági területén megmaradt, és részben átalakuló, megújuló tanyás településforma •
milyen állapotban van?
•
mekkora a gazdasági és a települési-társadalmi jelentősége?
•
miért, illetve milyen módon lehet fontos a jövő terület- és vidékfejlesztése számára?
2. A munkálatok indokoltsága, főbb céljai A Homokhátság talajvízszintjének évtizedek óta tartó – és egyre több látható következménnyel járó – csökkenése, a globális klímaváltozások szélsőséges, s a térségben egyértelmű szárazulást okozó hatásai, a gazdasági és politikai rendszerváltozás lokális következményei, a mezőgazdaság és tulajdonviszonyainak átalakulása, a városokból történő erőteljes népességkiáramlás a külterületekre vonatkozóan mind olyan súlyos hatásokkal voltak, amelyek alapos, s e sajátos alföldi szórványtelepülés-forma jövőjét megalapozó vizsgálatát indokolttá tették. A tanya, mint település- és társadalmi-gazdálkodási létforma csak „rendszerszerűen” értelmezhető helyesen. Szerepe a Homokhátság jövőjét illetően döntő fontosságú.
1. ábra: A tanya szerepe a tájban (szerkesztette: Csatári Bálint)
3
3. A tanyás térségek főbb jellemzői: A tanyavilágnak, s a tanyáknak, mint tradicionális gazdálkodási, települési és létformának az állapota összességében kritikus. Több mint 50 %-uk 1950 előtt épült. Az 54 ezer regisztrált tanya-szerű épület közel 20 %-a már lakatlan. A külterületen regisztrált homokhátsági tanyai őstermelő gazdaságok és farmok életképessége – a jelenlegi támogatási rendszer mellett – igen csekély. Az általános elöregedés mellett jellemező, hogy számos városi megélhetési gonddal bíró fiatal család is tanyára költözött, így szinte halmozódnak e tanyás térségek társadalmi szociális gondjai. Csak nehezen javítható a külterületek közbiztonsága is. Ugyanakkor működnek színvonalas, mind a hagyományos, mind a modern kultúrákat fenntartó, versenyképes farm-gazdaságok, különösen értékes biotermékeket előállító tanyák, szép és vonzó tanyai vendégfogadók, gondosan rendbe tartott második otthon és „hobbi tanyák”. A tanyák térségi gazdasági- társadalmi jelentősége tehát ma is kiemelkedőnek ítélhető, s kitüntetetten igaz ez a Homokhátságra.
2. ábra: A ma is sűrű tanyavilág a Homokhátságon (a tanya települési probléma országosan kiemelkedő jelentőségét bizonyító ábra)
4. Tanulságok, teendők: 4
A jövő Kiskunsága – szigorúan az európai vidékfejlesztési elvekre és kritériumokra építő – tanya tervezését és fejlesztését megalapozó kutató-feltáró munkának főbb eredményei a következők voltak: •
A kiemelkedően fontos és érzékeny környezet természetvédelmi értékeinek megóvása, valamint a tanyák vízzel való ellátását biztosító megoldások sürgős beavatkozásokat igényel.
3. ábra: A talajvízszint süllyedése a Homokhátságon (Forrás: Rakonczai János modellszámításai) •
A fenntartható homoki tanyás mezőgazdaság további térvesztése súlyos és általános
táji
degradációhoz
vezethet.
Ennek
megakadályozása
össztársadalmi érdek. Mintagazdaságokra, kutatásokra, kivitelezhető integrált szemléletű programokra van szükség a folyamat megállításhoz. •
A tanyák sokoldalú funkcionális, ugyanakkor tájba is illő megújítása elsősorban a környezetileg értékes, hagyományaikat is őrző tanyás kistérségekben lehetséges. Ezek számára külön – kistérségi összefogásra építő – integrált forrásallokációt adó tanya-rehabilitációs pályázati forrásokat kellene biztosítani.
•
Az egykori tanyás mezővárosok külterülete szinte „önpusztító” módon szuburbanizálódik, átépül vagy éppen slumosodik. Esetükben a külterületeik modern (környezeti, tájépítészeti, föld- ill. terület- és tájhasznosítási, stb.) szabályozási feltételeinek megteremtése elengedhetetlenül fontos feladat.
•
A kutatás által feltárt eredmények és az összegyűjtött lehetséges „tárcaközi jellegű”, alábbi tanya-fejlesztési teendők feladatok sora és mennyisége arra is 5
rámutatat, hogy e feladatokat csak megfelelően decentralizált terület-, település- és vidékfejlesztési megoldásokkal lehet sikeresen kivitelezni.
4. ábra: A hagyományos mezőgazdálkodó (balra) és az erőteljesen átalakuló, városiasodó (jobbra) tanyás településrészek a Homokhátságon (Forrás: Csatári Bálint előtanulmánya) 5. Zárómegjegyzések: A kutatást – egyes kiemelkedően fontos, magas külterületi népességű kistérségekben és településeken – a tanyán élők és gazdálkodók bevonásával folytatni kellene, feltárva a különböző típusú tanyás térségek táj- és tanyai gazdaságok rehabilitációs lehetőségeit, pontosítva szerepüket és igényeiket a vízpótlási és vízvisszatartási folyamatban is. A vízháztartás változásait ellenőrző monitoring rendszer mellett a tanyák (az ott élők és gazdálkodásuk, területhasználatuk, stb.) folyamatváltozásait is figyelni és értékelni kellene. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat több évtizedes – egykoron szinte tanya mentő – tradícióira is építve sokkal többet is vállalhatna és tehetne e településforma jövőjéért! Kecskemét, 2006. március 3.
Dr. Csatári Bálint
6
Melléklet: A tanyakutatások figyelemmel kísérésére és támogatására alakult Tanyai Tanács által elfogadott lehetséges tanya-fejlesztési teendők (összeállította: Dr. Csatári Bálint) MEH Országos Területfejlesztési Hivatal 1. Az ország egész területére egységes külterületi térképi adatbázis elkészíttetése (a VÁTI munka folytatása). 2. A tanyák által érintett megyék, Nemzeti Parkok és településeik rendezési terveinek harmonizációja, különös tekintettel a tanyai építési engedélyek kiadására. 3. A különböző típusú tanyás térségek (hagyományos, városkörnyéki, idegenforgalmi, természetvédelmi, stb.) szabályozási elveinek és előírásainak elkészítése. 4. Az érintett tanyás régiók ROP-jaiba, illetve a megyék, kistérségek fejlesztési programjaiba a tanyás fejlesztések célorientált beillesztése. 5. A tanyás térségfejlesztők speciális képzésének megszervezése. 6. A tanyás fejlesztési programok tárcaközi koordinációja. 7. A tanyák értékeinek bemutatása, a sikeres tanya-fejlődési példák marketingje, népszerűsítése. 8. A jelenleg érvényes jogszabályok felülvizsgálata a tanyás önkormányzatok szemszögéből. Szükség esetén módosítások kezdeményezése.1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 9. Tanyavillamosítási program - tekintettel a hálózati lehetőségekre, az alternatív megoldásokra és a szolgáltatáshoz való hozzáférés különböző megoldási formáira. 10. A tanyás térségeket feltáró – de a településközi összeköttetéseket is biztosító – külterületi önkormányzati út (mezőgazdasági út) és közútépítési program a tanyák és tanyás települések jobb összeköttetésének, elérhetőségének biztosítására. 11. Alternatív energiatermelés és hasznosítás támogatása mintatanyákon (típustervek, EU társfinanszírozás, FVM –mel összhangban, lásd 20.pont). 12. A tanyai turizmus és vendégfogadás kiemelt támogatása. 13. A tömegközlekedési kapcsolatok felülvizsgálata, tekintettel a helyi-tanyai társadalom szükségleteire.2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 14. A tanyás gazdálkodási formák új agrár-szakmai definíciója, azok kiemelt és megkülönböztetett támogatása, akár külön szabályrendszer alapján. 15. A tanyára vonatkozó jogszabályok harmonizációja (pl. földtörvény, építésügyi törvény, stb.). A tanya ingatlanforgalmi helyzetének rendezése.3 16. A fiatal tanyás gazdálkodók (vagy gazdálkodni akarók) külön is kiemelt támogatása. 17. Az agrár-környezetvédelmi programok kiemelt tanyás gazdálkodási programjainak kidolgozása, beépítése a pályázati rendszerekbe, majd azok beindítása. 18. Az „egészséges tanyai élelmiszer” termékcsalád bevezetése, marketingje. 19. Az életképes tanyai gazdaságok méretének meghatározása, számuk külön támogatásokkal való növelése (pl. kertkultúra). 20. A tanyás (szállásos), részben külterjes legeltető állattartás külön támogatása 21. Új, szárazságtűrő növények és megújuló energiaforrást biztosító biomassza növények tanyai termelésbe állításának támogatása (GKM-mel összhangban, 11.pont). 22. A tanyás térségek erdősítési programjainak felülvizsgálata, bizonyos térségekben a zöldfelületek, fasorok, stb. ennek a településformának megfelelő módosítása.
1
VÁTI kiegészítő javaslata VÁTI kiegészítő javaslata 3 Csitári Tibor bugaci polgármester kiegészítő javaslata 2
7
23.
24. 25.
Az eltérő adottságú tanyás vidékeink integrált szemléletű, komplex hatású „tanyás-vidékfejlesztési” programjainak kidolgozása. Vízelvezetési és vízvisszatartó rendszerek kialakítása (a KVVM-mel összehangban, 29.pont).4 Vidéki térségek tartalmi lehatárolásának átgondolása, figyelemmel a tanyás térségek különleges fejlesztési igényeire.5
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 26. A NATURA 2000 program tanyákra vonatkozó kiemelt kezelése, mert működésük révén a tanyák élőhely-fenntartási, tájkezelési feladatot látnak el.6 27. A természetvédelmi területek és nemzeti parkok lakott tanyáinak kiemelt, külön támogatása, különösen az infrastruktúra fejlesztések természetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megvalósítására (földkábeles villamoshálózat).7 28. Speciális, a tanyás térségekre érvényes kulturtáj-védelmi irányelvek kidolgozása (összhangban az OTH-val és az FVM-mel). 29. A Homokhátság vízpótlási program tanyás térségi elemeinek külön kezelése, és kidolgozás után a tanyás mintaterületeken való sürgős elindítása. 30. A tanyák, tanyás települések és térségek környezetvédelmi fejlesztésének külön kezelése és támogatása (hulladék, szennyvíz). 31. Egészséges ivóvíz biztosítása a tanyákon, illetve az egészséges ivóvíz ellátás támogatása kisebb ellátó-egységek telepítésével.8 Belügyminisztérium 32. A tanyás önkormányzatok tanyai fejkvótájának érdemi megemelése (akár differenciált formában, a tanyásodottság mértékében) 33. A tanyai közbiztonsági programok további támogatása, a hívó- és jelzőrendszerek fejlesztése, a külterületen működő polgárőrségek kiemelt támogatása. 34. A külterületi közösségi házak és részönkormányzatok létrehozásának támogatása, tanyai rész-képviselőtestületek modelljellegű kialakításának segítése. 35. Új, a kor követelményeinek megfelelő, jogilag is következetes tanya (ill. szórványtelepülés) definíció megalkotása és annak érvényesítése az építési, a tervezési és a pénzügyi (önkormányzati) szabályozásban. 36. A tanyás önkormányzatok kistérségi-fejlesztési összefogásának szorgalmazása és támogatása. Munkaügyi Minisztérium 37. A tanyás térségek különleges környezeti igényeinek is megfelelő tanyai közmunka programok kidolgozása, támogatása. 38. A tanyai munkanélküliség külön kezelése és támogatása. Ifjúsági Szociális és Családügyi Minisztérium 39. A tanyagondnoki (falugondnoki) szolgálat továbbfejlesztése, teljessé tétele, a tanyai szociális és idős gondozói szolgálat – jellegéből adódó – kiemelt támogatása. A falugondnoki-tanyagondnoki szolgálatokat összefogó civil hálózat kiemelt támogatása.9 40. Tanyás térségek szociális alapszolgáltatásainak fejlesztése sajátosságainknak megfelelő Tanyai Gondozási Központok létrehozásával.10 4
VÁTI kiegészítő javaslata VÁTI kiegészítő javaslata 6 Kiskunsági Nemzeti Park szakértői állásfoglalása alapján 7 Kiskunsági Nemzeti Park szakértői állásfoglalása alapján 8 VÁTI kiegészítő javaslata 9 Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének javaslata 10 Sendula Ferencnek, a Kecskeméti Szociális Gondozó Központ igazgatójának kiegészítő javaslata 5
8
41.
42.
„Fiatalokat a tanyára!” „valaminő” mozgalom beindítása, támogatása. A volt tanyai iskolák rehabilitációja, azok közösségi terekké való kialakításával.11
Informatikai és Hírközlése Minisztérium 43. Tanyai teleházak, telekunyhók létesítése – külön program alapján, lehetőleg volt tanyai iskolák újraindításával. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 44. A Klebelsberg-i tanyai iskolák országos és/vagy helyi védetté nyilvánítása. 45. A tanyák és a tanyás kultúrtájaink nemzeti kulturális örökséggé nyilvánítás módszereinek és irányelveinek kidolgozása. 46. A helyi védettséget élvező tanyák megfelelő színvonalú fenntartásának állami támogatása, táji-építészeti értéket képviselő épületek, építmények állagmegóvó védelme.12 Oktatási Minisztérium 47. A tanyán lakni, élni akarók gyermekeinek külön iskolabuszok biztosítása, az iskolába járás feltételeinek javítása. 48. A magyar tanyák és örökségük legalább helyi tananyagba való vétele. Egészségügyi Minisztérium 49. Az alapvető orvosi ellátás, az orvosi ügyelet elérhetőségének javítása. A sürgősségi betegellátás EU norma szerinti biztosítása.13 Önkormányzatok 50. Táji-építészeti értéket képviselő tanyák helyi védelem alá vonása.14 51. Az erősen tanyásodott településeken Tanyafenntartási és Fejlesztési Önkormányzati Bizottságok működtetése. 52. Az erősen tanyásodott településeken a településrendezési tervek kiemelt külterületi szabályozásának elkészíttetése.
A melléklet a 2005 év őszi Homokhátság Tárcaközi Bizottság ülésére készült.
11
VÁTI kiegészítő javaslata VÁTI kiegészítő javaslata 13 VÁTI kiegészítő javaslata 14 VÁTI kiegészítő javaslata 12
9
