Tanulói munkatankönyv. Gyakorlatias szövegértési feladatok

Tanulói munkatankönyv Gyakorlatias szövegértési feladatok

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SCHILLER MARIANN

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SCHILLER MARIANN

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK

Tanulói munkatankönyv

F e j l e s z t ő Weltner Mariann

1.23 ÓR Á S REPÜLÉS TÁVOL SÁGI

R EKOR D OT

DÖNTÖT T

A

BOEING

Megdöntötte csütörtökön minden idők leszállás nélküli távrepülési rekordját az amerikai Boeing repülőgépgyár egy 777-200LR típusú gépe, amely Hongkongból a lehetséges leghoszszabb utat választva jutott el a londoni Heathrow repülőtérre. A gyár kék-fehér színeire festett, kétmotoros óriásgép 23 órás, csaknem 20 ezer kilométeres repülés után szállt le csütörtök délután a Heathrow-n. Az úttal a vállalatnak kifejezetten a rekorddöntés volt célja, a rekorddal pedig az, hogy vevőket szerezzen a jövőre piacra kerülő új típusnak. A Boeing 777-200LR a világ leghosszabb hatósugarú utasszállító repülőgépe lesz (LR: Longer Range, vagyis nagyobb hatótávolság). Az amerikai gyártó szerint a típus messzebbre tud repülni tankolás nélkül, mint a jelenlegi rekorder, az európai Airbus A340-500-as típusa, amely már menetrendszerű forgalomban közlekedik. Az A340-500-ast a Singapore Airlines használja a világ jelenlegi leghosszabb menetrendszerű útvonalán, a Szingapúr–New York közvetlen járaton; a több mint 16 ezer kilométeres út 18 órát vesz igénybe. A Hongkong–London utat a menetrend szerinti járatok nyugati irányban teszik meg, a szerdán indult, csütörtökön Londonba érkezett Boeing 777-es azonban kelet felé indult, átszelve a Csendes- és az Atlanti-óceánt. Az út során a gép mintegy 200 ezer liter üzemanyagot fogyasztott. Az ilyen extrahosszú repülőutakat elsősorban a környezetvédők bírálják, mondván: ekkora távolságon éppen a hatalmas súlyú üzemanyagteher szállítása okoz tetemes túlfogyasztást, és ezzel jelentős környezetszennyezést. Veszélyekre hívják fel a figyelmet az orvosok is, akik szerint az ilyen időtartalmú repülések során fokozott kockázata van a mélyvénás trombózis (DVT) kialakulásának, amely egyébként is a hosszú repülőutak egyik fő egészségügyi veszélye. A 300 személyes Boeing 777-200LR hivatalos üzemi hatósugara 17 350 kilométer; ez lehetővé teszi a London–Sydney távolság leszállás nélküli megtételét. Ezen az útvonalon, amely a világ leghosszabb menetrendszerű repülőútja, az utasszállító repülőgépek jelenleg egy ázsiai – rendszerint bangkoki, szingapúri vagy hongkongi – leszállást iktatnak be. Az új Boeing-típusra eddig összesen öt megrendelés futott be a Pakistan International Airlines, illetve a tajvani Eva Air részéről.

2 3

Ó R Á S

R E P Ü L É S

1. Gyorsan fusd át a cikket úgy, hogy tudjad, miről szól! Ha ezzel végeztél, nézd meg, mire kell a táblázatban válaszolnod. A szövegben keresd ki a megfelelő helyeket, és töltsd ki a táblázatot! A rekord, amiről a cikk ír A korábbi rekorder gép típusa Az új Boeing rekorder típusa A Hongkong–London között megtett 23 órás út hossza A menetrend szerinti Hongkong–London járatok szokásos repülési iránya A rekorddöntő út alatt elfogyasztott üzemanyag mennyisége Az üzemanyag-túlfogyasztás oka

2. A táblázatban megjelenő válaszokból írj 40-60 szavas hírt egy televíziós híradó számára az új Airbusról!

5

2. BUDAPESTI KERÜLETEK LAKÓNÉPESSÉGE (1990 ÉS 20 0 0. JANUÁR 1. KÖZÖT T)

KERÜLET

19 9 0

19 9 5

2000

XVII.

72 317

77 365

XVI.

69 410

IV.

19 9 0 – 2 0 0 0 K ÖZ Ö T T I VÁ LTOZ Á S SZÁM SZERINT

SZÁ ZALÉKBAN

79 392

7075

9,8

69 831

71 104

1694

2,4

108 453

116 037

110 423

1970

1,8

XVIII.

97 700

101 544

99 153

1453

1,5

XXIII.

19 162

18 364

19 195

33

0,2

XXII.

53 282

53 155

53 064

–218

–0,4

XV.

95 593

91 393

89 451

–6142

–6,4

III.

149 028

143 721

138 138

–10 890

–7,3

XX.

71 681

68 671

66 446

–5235

–7,3

XXI.

90 197

87 360

83 159

–7038

–7,8

VIII.

92 386

88 627

82 321

–10 065

–10,9

X.

96 843

91 980

85 877

–10 966

–11,3

XIX.

72 838

68 006

64 176

–8662

–11,9

XIII.

131 143

127 447

115 318

–15 825

–12,1

XIV.

143 501

135 453

125 941

–17 560

–12,2

II.

102 758

95 275

87 363

–15 395

–15,0

IX.

78 422

72 259

65 044

–13 378

–17,1

XII.

76 495

69 112

63 337

–13 158

–17,2

VII.

82 864

76 628

67 240

–15 624

–18,9

XI.

174 509

153 221

140 632

–33 877

–19,4

I.

34 778

30 977

27 035

–7743

–22,3

VI.

59 477

54 987

45 930

–13 547

–22,8

V.

43 937

38 601

31 813

–12 124

–27,6

ÖSSZESEN

2 016 744

1 930 014

1 811 552

–205 192

–10,2

A táblázat címének és oszlopainak megértése után keresd meg, hol laknak Péter barátai!

B U D A P E S T I

K E R Ü L E T E K

L A K Ó N É P E S S É G E

a) Zsolt abban a kerületben, ahol 2000-ben a legkevesebben laktak.

b) István abban a kerületben, ahol a legnagyobb volt a lakónépesség számának csökkenése az adott tíz év alatt.

c) Zsuzsi abban a kerületben, ahol a legkisebb volt a lakónépesség csökkenése a vizsgált tíz év alatt.

d) Tamás pedig abban a kerületben, amelyben százalékosan volt a legnagyobb a lakónépesség fogyása.

a) Zsolt lakóhelye:

b) István lakóhelye:

c) Zsuzsi lakóhelye:

d) Tamás lakóhelye:

7

3. OKOZHAT FÖLDRENGÉST EGY FELHŐK ARCOLÓ?

A világ legmagasabb felhőkarcolójának súlya földrengések sorozatát indíthatja el, állítja egy specialista, aki két nemrég lezajlott földrengést is az épület számlájára írt. Lin Cseng-horng professzor beszámolója szerint a Taipei 101 – ami emeletei száma után kapta nevét és nem kevesebb, mint 508 méter magasságba nyúlik – Tajvan fővárosában egy törésvonalra épült. A 700 000 tonna súlyú épület 4,7 bar nyomást gyakorol a talajra, ami Lin szerint megnyithatja az ősi törésvonalat, és a szeizmikus tevékenységek növekedését fogja eredményezni. A gigantikus fém- és üvegkolosszust amúgy kifejezetten a tajvani földrengéseknek ellenálló szerkezettel, egy 733 tonnás golyóval látták el, amit a csúcs közelében függesztettek fel, és a földrengések vagy heves szelek erejével ellentétes irányba mozog. A Taipei-medence korábban stabil terület volt, aktív törésvonal nélkül. Csupán évente egyszer fordult elő egy kisebb, 2-es erősségűnél gyengébb földrengés. Azonban a Taipei 101 megépülése után megváltoztak a dolgok: az épület átadása óta két erősebb földrengést is mértek (3,8 és 3,2 erősségűt) közvetlenül a felhőkarcoló alatt, írja Lin. „A rengések közvetlen eredményei lehetnek a megaszerkezet által keltett terhelésnek” – összegez Lin beszámolója, amit az Amerikai Geofizikai Egyesület weboldalán tett közzé a professzor. A szakértőt komolyan veszik, de cáfolják. A tajvani Központi Meteorológiai Intézet pénteki közleménye szerint az épület befejezésétől eddig eltelt egy év nem elegendő a rengésekkel kapcsolatos hatások megbecslésére és kiértékelésére. Az épületet birtokló Taipei Financial Centre Corporation szóvivője elmondta, hogy az toronyház felhúzását szigorú biztonsági és földtani felmérések előzték meg, valamint biztosította a közvéleményt, az épület nem növeli meg a földrengések számát. A felhőkarcoló a pontosság kedvéért 200 méterre fekszik az ominózus törésvonaltól, ami 45 000 éve inaktív.

O K O Z H A T

F Ö L D R E N G É S T

E G Y

F E L H Ő K A R C O L Ó ?

A rengések igen gyakoriak Tajvan szigetén, bár általában nem szednek áldozatokat, és a károk is elenyészők, 1999 szeptemberében egy 7,6 erősségű földrengés a szigetország közepén több mint 2300 halálos áldozatot követelt. Amennyiben Linnek igaza van, akkor át kell gondolni a Japánba tervezett Sky City 1000 tervezetet is, ami szinte egy teljes függőleges város lenne, megoldva Tokió lakásproblémáit. 1. Olvasd el a szöveget, majd tekintsd át a 2. feladat állításait! 2. Gondosan keresd meg a szövegben azokat a helyeket, amelyek az alábbi 10 állításról szólnak. Vesd össze a szöveget a feladat állításaival, és döntsd el, hogy a feladat állításai ennek alapján igazak vagy hamisak. Az igaz állításokat jelöld I-vel, a hamisakat H-val! 1. Az épület nevében szerepel az épület emeleteinek száma. 2. Lin professzor szerint a magas és súlyos épület megnyithatja a törésvonalat. 3. Az épület, amely 500 méternél magasabb, több mint 5 bar nyomást gyakorol a talajra. 4. Az épületet egy hatalmas golyóra építették. 5. A golyó a szelek irányával ellentétes irányban mozog. 6. A Taipei-medencében a szokásosnál erősebb földrengéseket mértek, miután az épület elkészült. 7. Az épület nem közvetlenül a törésvonalra épült. 8. A szakértők osztják Lin professzor véleményét. 9. A szakértők nevetségesnek tartják Lin professzor aggodalmait. 10. Ha Lin professzornak igaza van, akkor a japán Sky City terveit is újra kell gondolni.

9

4. METEOROLÓGIA A számokkal jelzett helyekre írd be az egyes szövegrészek tartalmának megfelelő cím betűjelét. A címek a szöveg után – betűjellel ellátva – találhatók. ___1______________ Kezdetben még frontmentes, az ország nagy részén többé-kevésbé napos, kellemes, őszi időre számíthatunk. Ez kedvezően hat kedélyállapotunkra, közérzetünkre. Csütörtök délután egy markáns hidegfront érkezik, esővel, záporokkal és erős széllel. Az erőteljes, gyors változások következtében a szívbetegeknél és a keringési problémákkal küszködőknél kisebb rosszullétek jelentkezhetnek. Nő a fájdalomérzékenység és erősödnek a reumatikus panaszok. Esetenként erős, migrénes fejfájás léphet fel. ___2________________ Az éjszakai és a kora reggeli órákban előforduló pára- és ködfoltok miatt szakaszosan rosszak lesznek a látási viszonyok. A közlekedés időjárási feltételei délelőtt még kedvezőek lesznek. Majd délutántól várható, eleinte főként nyugaton, többfelé eső, zápor. Ezért fokozott óvatossággal közlekedjünk a nedves, vizes utakon. Estétől egyre többfelé megerősödik az északnyugatira forduló szél, ami szintén óvatosságra inti az úton lévőket. ___3___________ 9–12 fok között alakul. ___4___________ 18–21 fok között alakul. ___5__________________ A parlagfű virágporának koncentrációja az elmúlt hetekhez képest országszerte alacsonyabb, csak kevés helyen valószínű lassú növekedés. ___6_________________ Az UV-B sugárzás (1–10) várható maximális erőssége: 2,2 – gyenge

CÍMEK A) Pollenjelentés B) A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet C) Közlekedés-meteorológia D) A legmagasabb nappali hőmérséklet E) Sugárzás F) Orvosmeteorológiai tájékoztató

5. REKLÁMOK 1. A reklámképek és reklámszövegek összekeveredtek. Találjátok meg, hogy melyik képhez melyik szöveg illik a legjobban! „...Mert hallani a különbséget. Nekem elhihetik!”

1. „Micsoda új csoda! Csűröm-csavarom, tekerem-forgatom. Micsoda zűrzavar. Bábeli csűrcsavar.”

2. „Királyi kényelem ott, ahová a király is gyalog jár.”

3. „Van nagy dolog, van kisdolog. Számunkra ez fontos dolog...”

4. „A szép formák bűvöletében...”

5.

12

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

8 .

É V F O L Y A M

„Bemegyek. Kijövök. De milyen jóóól kijövök, ha bemegyek.”

6. „Ez a Jóska, ez a Gyurka. Ez meg itt a véres hurka...”

7. „Pixykém, szép lettél?”

8. „Én tudom, mitől döglik a légy!”

9. „Hé öreg, csak előttem égsz, ha égsz. Állj le a cigivel, vagy állj tőlem odébb!”

10. „Végre egyszer a férfiak vezethetik a nőket az orruknál fogva!”

11.

R E K L Á M O K

„Helló, Leó! Télen-nyáron csakis Leó!”

12.

2. Soroljátok be a reklámokat az alábbi két csoportba! Írjátok a dobozba a kép alatti számokat. A képek mellé írjatok olyan kulcsszavakat a reklámszövegből, amelyekkel indokoljátok besorolásotokat! A szöveg konkrétan megnevezi a kép egy határozott elemét. (Ebbe a kategóriába sorolandók a nevek, akkor is, ha ma már nem is tudjuk azokat azonosítani a termékkel.)

A szöveg áttételesen utal a képre.

3. Az alábbi lista a reklámozni kívánt terméket, a forgalmazó céget nevezi meg egyetlen kivétellel, ami úgynevezett társadalmi célú hirdetés. Döntsétek el, hogy az alábbi lista elemei melyik reklámhoz tartoznak. – Társadalmi célú hirdetés – Keravill – Leó jégkrém – Bábel-torony logikai játék – Libero – Amfora – Hurka – Nonolett – Miss Pixy baba – Skála-Coop – Derby kozmetikumok – Chemotox rovarirtó

13

6. REJTŐ JENŐ Rejtő Jenő egyébként olyan figura volt és úgy élt, mintha maga P. Howard írta volna. Hosszú, valószínűtlenül sovány, fiatalon kopaszodó férfi volt, aki nyaranként hosszú órákon át ült az Andrássy úti Japán kávéház teraszán, előtte papírköteg és tintásüveg, kezében hosszú szárú, bemártós tollhoz való tollszár, és apró betűkkel szorgalmasan írta a regényeit. Körülbelül szemközt volt a főleg ponyvaregényekkel üzletelő Nova Könyvkiadó, ahol a szerzőknek csak elkészült kéziratokra fizettek igen alacsony honoráriumot; azaz éppen Rejtő Jenőnek nagy honoráriumot fizettek, amikor már országszerte várták az új Howard-könyvek megjelenését. Ő is csak kéziratra kapott pénzt, de úgy, hogy soronként fizették. Nos, ha Rejtő a kávéházban ivott egy feketét, akkor az elkészült szövegből letépett három-négy sort, ebben már benne volt a borravaló is. A főpincér pedig átment a Novához, és beváltotta; a kiadó pedig a teleírt papírfecnit hozzáragasztotta az eddig küldött anyaghoz. Ha pedig az író ruhát csináltatott, akkor a szabónak három-négy elkészült oldallal fizetett, és akkor a szabó ment el a Novához, ahol megkapta munkadíját. Esténként azután Rejtő villamosra ült, és kiutazott a Lipótmezőre, a híres tébolydába, mert súlyos idegbetegség címén és okából ott lakott, csak napközben kiengedték, mert nem volt ön- és közveszélyes. Egy este későn érkezett, már zárva volt a kapu; rugdosni kezdte. A portás megkérdezte, mit keres. – A hálószobámat – válaszolta. – Megőrült?! – kiáltott rá a kapus. – Igen, azért van itt a hálószobám! Hát ez így, változtatás nélkül előfordulhatna bármelyik Howard-regényben. S az az életút, amely idáig vezetett, nem kevésbé howardos. A budapesti kispolgári család fia, szülei nem kis ijedelmére, érettségi után színiiskolára ment, állítólag még tehetséges is volt, de mire elvégezte, már elment a kedve a színészségtől, inkább nekiindult a világnak. Becsavarogta – részben gyalog – Nyugat-Európát, főleg Franciaországot, a határokat általában vízum nélkül lépte át, amiért több ízben és több országban töltött hosszabb-rövidebb időt börtönökben, ahol összebarátkozott a vagányokkal. Olykor alkalmi munkákkal keresett annyit, hogy tovább csavarogjon. Egy ízben fellopódzott egy Afrikába tartó hajóra, de útközben észrevették, s akkor mint fűtő dolgozott útközben, míg partot nem értek. Az ekkor francia gyarmatsorban élő Észak-Afrikában különböző kocsmákban megismerkedett az idegenlégió gyanús alakjaival. Állítólag – bár ez nem bizonyos – maga is felcsapott légionistának, de hamarosan megszökött. Huszonnyolc éves volt, amikor hazavetődött. Akkor írt egy igen mulatságos operettszövegkönyvet Aki mer, az nyer címen. Azonnal elfogadták, megzenésítették – és siker lett belőle, hosszú ideig játszották. Azután kalandos regényeket kezdett írni, illetve azt állította, hogy ezeket egy Lavery nevű francia szerző írta, ő csak fordította. De ha kellett, fordított is, főleg franciából, bármit, amit a kezébe adtak. Mikor a Lavery-könyvek jó üzletnek bizonyultak, bevallotta, hogy ő a szerzőjük. Erre a kiadó, a Nova, amelynek főleg a bűnügyi és az akkor divatos légiósregények voltak a fő kiadványai, felszólította, hogy inkább angol nevet válasszon magának, mert az olvasók inkább angol íróktól kívánnak könnyű olvasmányokat olvasni. Erre találta ki magának ezt a P. Howard nevet, amely hamarosan országos népszerűségű lett. Ez időre, a harmincas évek végére már tisztában volt saját humora lényegével. Légiósregényei valójában a divatos ponyva paródiái voltak. Aki egyszer elolvasta és végignevette A láthatatlan légió áradó képtelenségeit, sziporkázó szójátékait vagy Piszkos Fred és Fülig Jimmy abszurd kalandjait, soha többé nem tudta komolyan venni az igazi légiósregényeket.

R E J T Ő

J E N Ő

1. A szöveg alapján döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! 1. A Japán kávéház az Andrássy úton volt. 2. A ponyvaregényeket kiadó Nova igen alacsony tiszteletdíjat fizetett Rejtőnek. 3. Rejtő Jenő kapott előleget a kiadótól. 4. A pincérnek a kávéért kéziratsorokkal fizetett. 5. A szabónál nem tudott kézirattal fizetni. 6. Rejtő Jenőnek volt szállása a Lipótmezőn. 7. Azért nem lett színész, mert tehetségtelen volt. 8. Az Afrikába induló hajóra fűtőnek szegődött. 9. Tudjuk, hogy egy ideig idegenlégiós is volt. 10. A Lavery-könyveknek ő volt a szerzője. 11. A kiadó kérésére választott angol írói nevet. 12. Légiósregényei paródiáknak tekinthetők.

2. A hamis állításokat írd át úgy, hogy igazak legyenek!

15

EGER PROJEKT

F e j l e s z t ő Weltner Mariann

1/A MENETREND Válasszatok vonatot az osztálykirándulásra! Ha budapestiek vagytok, a következő szempontokat vegyétek figyelembe! 1. Viszonylag korán szeretnétek indulni, de semmiképp sem reggel hat óra előtt, mert vannak, akik messze laknak a pályaudvartól. 2. Nem szeretnétek átszállni. 3. Nem akartok olyan vonattal menni, amelyen kötelező helyjegyet váltani, mert az növeli a költségeket. 4. Szeretnétek délelőtt 10 órára megérkezni Egerbe.

Ha nem Budapestről indultok, akkor olyan vonatot keressetek, amely 1. Budapestről egyenesen Egerbe visz; 2. nem indul reggel 10 óra előtt; 3. nem kell helyjegyet váltani az utazáshoz; 4. délután három előtt Egerben van.

E G E R

BUDA PEST

ind.

érk.

átsz.

–

EGER

1.

tartam

P R O J E K T

[R] helyjegy[P] pótjegyköteles

legmagasabb osztály

1624 Ft

–

2.

2.

Teljesárú menetdíj 1

Budapest–Keleti pu. 04:35

07:08

2:33

142 km

2


08:40

1

2:25

142 km

2334 Ft

1624 Ft

–

1.2.

3


08:40

1

1:40

142 km

2854 Ft

2144 Ft

[R]

1.2.

4


09:22

2:07

142 km

1624 Ft

–

2.

5


11:47

1

2:32

142 km

2334 Ft

1624 Ft

–

1.2.

6


11:47

1

1:47

142 km

2854 Ft

2144 Ft

[R]

1.2.

7


13:12

1

1:57

142 km

2334 Ft

1624 Ft

–

1.2.

8


14:18

2:03

142 km

1624 Ft

–

2.

9


15:42

2

3:22

142 km

1624 Ft

–

2.

10


15:42

1

1:42

142 km

2144 Ft

[R]

1.2.

11

Budapest–Kelenföld 13:23

16:36

1

2:21

155 km

1624 Ft

–

2.

12


17:20

2:05

142 km

1624 Ft

–

2.

13


18:22

1

2:07

142 km

1624 Ft

–

2.

14


19:21

2

2:51

142 km

1953 Ft

1624 Ft

–

1.2.

15


18:58

1:58

142 km

2956 Ft

2144 Ft

[R]

1.

16


20:52

1

2:37

142 km

1624 Ft

–

2.

17


20:52

1

1:52

142 km

2144 Ft

[R]

1.2.

2854 Ft

2854 Ft

19

1/B MENETREND 1. Válasszátok ki a nektek megfelelő vonatot a hazautazáshoz! A következő szempontokat vegyétek figyelembe: 1. A visszautazás napján a lehető legtovább szeretnétek Egerben maradni, ezért minél később akartok hazautazni. Ha Budapest a végállomás, akkor elég este kilencre megérkeznetek, ha viszont tovább kell utaznotok, akkor legkésőbb este hatra a Keleti pályaudvaron kell lennetek. 2. Ha lehetséges, válasszatok olyan vonatot, amely Egerből közvetlenül Budapestre jön. Semmiképp se válasszatok olyan vonatot, amelyre kötelező helyjegyet váltani.

E G E R

EGER

–

BUDA PEST

1.

ind.

érk.

átsz.

tartam

1

04:10

06:42 Budapest– Keleti pu.

1

2:32

142 km

2

05:30


1

2:17

142 km

3

06:20


1:52

142 km

4

06:47


1

2:00

142 km

5

07:15

09:22 Budapest–Keleti pu.

1

2:07

142 km

6

10:25


2:12

142 km

7

13:22


1

2:15

142 km

8

14:50


2

2:32

142 km

9

15:18


1

1:49

142 km

10

15:18


1

2:24

142 km

11

16:17


1

1:50

142 km

12

16:17


2:35

142 km

13

17:35


2:32

142 km

14

18:41


2:06

142 km

15

20:00


1

2:07

142 km

16

22:40


1

6:22

142 km

1

P R O J E K T

2.

[R] helyjegy[P] pótjegyköteles

legmagasabb osztály

1624 Ft

–

2.

2334 Ft

1624 Ft

–

1.2.

2786 Ft

1974 Ft

[R]

1.

1624 Ft

–

2.

1624 Ft

–

1.2.

1624 Ft

–

2.

1624 Ft

–

1.2.

1624 Ft

–

2.

2144 Ft

[R]

1.2.

1624 Ft

–

2.

1974 Ft

[R]

1.2.

1624 Ft

–

2.

1974 Ft

[R]

1.2.

1624 Ft

–

2.

1624 Ft

–

1.2.

1624 Ft

–

2.

Teljesárú menetdíj

2334 Ft

2334 Ft

2854 Ft

2684 Ft

2684 Ft

2334 Ft

21

2. SZÁLLÁSFOGLALÁS 1. Az alábbi táblázatba gyűjtsétek ki a négy szálláshely jellemzőit a megadott szempontok szerint! Lehet, hogy nem mindenre találtok mindegyik szálláshelynél megfelelő információt. A hiányt is jelezzétek. FÉR Ő H ELY

SZÁLL ÁSDÍJ

S ZO LG Á LTA TÁ S O K

1.

2.

3.

4.

2. Gyűjtsétek ki a szálláshelyek elérhetőségeit (név és cím, telefonszámok, faxszámok, e-mail)! ELÉRHETŐSÉGEK:

1. TOURIST MOTEL

2. CSILLA SZÁLLÓ

3. EGRI CSILLAGOK

4. SAS VENDÉGHÁZ

E G E R

P R O J E K T

3. Döntsétek el, hogy melyik két szálláshely érdekel titeket! Mivel az információk nem teljesek, és több dologra vagytok még kíváncsiak, valamint a szálláshelytől ajánlatot is kell kérnetek, fogalmazzatok levelet vagy faxot, amelyben pontos információkat kértek a következőkről: – A szobák elrendezési lehetőségeiről a ti osztályotok és a kísérőtanárok számára. Közöljétek, hány lány és hány fiú számára kell a szállás. – Arról, hogy az osztálynak a kedvezményekkel együtt két éjszakára mennyi a szállásdíj. – Kérjetek pontos információt arról, hogy mit tartalmaz a reggeli vagy a vacsora, ha a kiválasztott szálláshelyen van ilyen szolgáltatás. – Érdeklődjétek meg, hogy a szálláshely milyen távolságra van a vasútállomástól és a városközponttól, és hogyan közelíthető meg az állomástól. Írjátok meg az osztálykirándulás időpontját, és érdeklődjétek meg, hogy az adott időpontra tudtok-e szállást foglalni. Kezdjétek ezzel a leveleteket!

1. TOURIST MOTEL, EGER SZOBÁK SZÁMA: 5 KÉTÁGYAS, 35 HÁROMÁGYAS, 5 NÉGYÁGYAS NÉVJEGY MEGNEVEZÉS:

Tourist Motel, Eger

CÍM:

Eger, Mekcsey u. 2–4.

TELEFONSZÁM:

36-411-101

FAX:

36-429-014

KAPCSOLATTARTÓ:

Erdei Lászlóné: 36-517-368

FÉRŐHELY:

146 JELLEMZÕK, KERESÉSI SZEMPONTOK

SZÁLLÁSKATEGÓRIA

Nem besorolt

SZOLGÁLTATÁSOK Általános szolgáltatások

Parkoló

Kutya, macska bevihető

Széf

Fürdő az emeleten

TV a szobában

NYITVA TARTÁS

Egész évben változatlan nyitva tartás

ÉVES NYITVATARTÁSI REND

Egész évben változatlan nyitva tartás

23

24


•

8 .

É V F O L Y A M

2. CSILL A SZ ÁLLÓ EGER TULAJDONOS:

Bóta József

CÍM:

Eger, Külsősor u. 8.

TELEFON:

36-311-829

MOBIL:

30-945-3479

FAX:

36-313-466

E-MAIL CÍM: WEBLAP: SZÁLLÁSDÍJ:

1500-3000 Ft/fő/éj

ÜDÜLÉSI CSEKK:

elfogadva

4-6-12 ágyas, közös fürdőszobás szoba kézmosdóval, hűtővel, TV-vel. 1500-2000 Ft/fő/éj + 310 Ft IFA. 10 db kétágyas fürdőszobás szoba 2500-3000 Ft/fő/éj + 310 Ft IFA. A szobákban hűtő és TV található. Reggeli 400 Ft, ebéd 750 Ft, vacsora 550 Ft (egytálétel). Csoportoknál többnapos foglalás esetén kedvezményt biztosítunk. Gépkocsiknak és buszoknak őrzött parkoló. Az udvaron nyársalási-gulyásfőzési lehetőség. Focipálya, kosárlabdapálya, mini lábtenisz, pingpongasztalok. Erdei iskolát szervezők figyelmébe! A Bükk lábánál, Egerben csoportok, osztályok számára olcsó, színvonalas szállást és étkezést tudunk biztosítani a Csilla szállóban.

3. EGRI CSILL AGOK KÖZÉPISKOL AI KOLLÉGIUM, EGER TULAJDONOS:

Bóta József

CÍM:

Eger, Külsősor út 8/a.

TELEFON:

36-311-829

MOBIL:

30-945-3479

FAX:

36-313-466

E-MAIL CÍM: WEBLAP: SZÁLLÁSDÍJ:

1500-2000 Ft/fő/éj

ÜDÜLÉSI CSEKK:

elfogadva

E G E R

P R O J E K T

20 db 4 ágyas, közös fürdőszobás szoba kézmosdóval. 1500-2000 Ft/fő/éj + 310 Ft IFA. Reggeli: 400 Ft/fő, ebéd: 750/fő, vacsora: 550 Ft/fő (egytálétel). Folyosó végén teakonyha hűtővel. Gépkocsiknak és buszoknak őrzött parkoló. Kosárlabda – tollaslabda – focipálya, pingpong, mini lábtenisz, mini teniszpálya. Erdei iskolát szervezők figyelmébe! A Bükk lábánál, Egerben csoportok, osztályok számára olcsó, színvonalas szállást és étkezést tudunk biztosítani az Egri Csillagok Középiskolai Kollégiumban.

4. SAS VENDÉGHÁ Z EGER TULAJDONOS:

Mazán György

CÍM:

Eger, Sas út 34.

TELEFON:

36-417-111

MOBIL:

30-269-7320

FAX:

36-417-111

E-MAIL CÍM:

[email protected]

WEBLAP: SZÁLLÁSDÍJ:

1500-2000 Ft/fő/éj

ÜDÜLÉSI CSEKK:

nincs elfogadva

Fürdőszobás szobák TV-vel. – Külön teakonyha. – Ár: 2000 Ft+IFA/fő/éj. – A vasútállomás és a strand 10 percre, a Dobó tér 20 perc séta. SZEPTEMBERI AKCIÓ: – Gyermekkedvezmény: 5 éves korig ingyenes, 14 éves korig 1000 Ft/éj, 18 éves korig 1700 Ft/éj. Nászutasoknak és 25 éves korig fiatal pároknak 1500 Ft/éj + IFA.

25

3. A Z EGRI VÁR Hazánk egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itteni Dobó István Vármúzeum. A hajdani belső várba, azaz a mai várba a Dózsa György tér felől juthatunk. A főbejárat csak a XVI. század második felében lefolyt nagyarányú várkorszerűsítés során létesült. A vár főkapuja mellett jobb kéz felől emelkedik az előugró, sokszögletű, lőréses kapuvédő bástya, a Barbakán, a hódoltság 91 esztendejének egyetlen török várépítménye. Belépve a belső várba, egy körülbelül 120 m hosszú, viszonylag keskeny „falszoroson” (német kifejezéssel: Zwingeren) keresztül haladunk a következő kapuig. Ezt a falszorost „szorítónak” is nevezik. Innen felfelé haladva jobbról a csak kissé kiszögellő és lőrésekkel áttört Gergely-bástya látható. Ezt a bástyát a várfal egy talpig lerombolt szakaszán Dobó István várkapitány utóda, Bornemissza Gergely deák tervezte és építtette meg. Falközelben haladva a lőréseket figyelhetjük meg. Itt olyan ikerlőrést is láthatunk, amely mögül két irányba is lehetett tüzelni. A vár földalatti folyosórendszere, ezek a pompás és (a maguk korában) igen korszerű védőművek még nem voltak meg Dobóék idejében, csak 1570 és 1595 között épültek ki az olasz Ottavio Baldigara tervei szerint és részben személyes irányításával. Az egyetlen, amely már fennállott Dobó István korában, a Közép- vagy Emelcsős-kapunak nevezett boltozatos, rövid folyosó, amely a belső várat a külsővel kötötte össze. A mélyben húzódó kazamaták nem sziklából kivágott alagutak, hanem a várfalak aljában, azok építésekor kialakított, a várfalakkal szorosan összeépített helyiségek. A három szintre tagozódó kazamatarendszerből napjainkig körülbelül 7-800 métert tártak fel. Az ősi várudvar, az úgynevezett belső piac tere volt az erődítmény életének központja, körötte helyezkedtek el a legfontosabb épületek. A tér keleti oldalát a kéttornyú, hatalmas püspöki székesegyház monumentális homlokzata zárta le. Észak felől a püspöki palota állott, nyugatról pedig az egykori kanonoki házak sorakoztak, amelyekben különböző hivatalok, kisebb raktárak és néhány lakás kapott helyet. Ma mindez már csak részben látható. A várudvarra a múlt történelmi bélyegét az (északi fal mellett emelkedő) egyemeletes püspöki palota nyomja rá. Eger városának és várának legrégibb épületét az 1475 előtti években emelte az egri egyházfő, Beckensloer püspök, Mátyás király diplomatája, aki azonban később az uralkodó árulója lett. Az épületet eredetileg gótikus stílusban emelték, de a későbbiek során nemcsak bővítették, hanem alaposan át is építették. Legszebb része napjainkig sértetlen. A palotát elhagyva a vele nyugat felé szomszédos Tömlöc-bástyát keressük fel. Eger várának védőműve onnan nyerte nevét, hogy itt volt a börtön. A bástya 1552-ben igen heves rohamokat élt át. A Tömlöc-bástyáról a Föld-bástyára vezet az út. Itt dúlt 1552 őszén a legvéresebb harc. Eger várának ez a része volt a legveszélyesebb a védelem szempontjából. A Föld-bástya ma látható formájában, 4,5 méter vastag falaival csak a XVI. század második felében, a vár korszerűsítő építkezései során létesült. A bástya mélye három szinten kialakított ágyútermeket, más helyiségeket és a falában bonyolult folyosórendszert rejt. A titkos lejárat és a várból a „külvilágra” nyíló, jól megbúvó rejtekkapu is a vár védelmét szolgálta eme kényes ponton.

E G E R

P R O J E K T

1. Keresd meg, és írd be a dobozba a bástyák nevét !

2. Mely bástyákra igazak az alábbi állítások? 1. Itt dúlt 1552-ben, a vár ostroma idején a legvéresebb harc. 2. A török hódoltság idején építették. 3. Ezen a bástyán ikerlőrések találhatók. 4. A bástya mélyén többek között ágyútermek találhatók. 5. A várfal teljesen lerombolt szakaszán épült. 6. Titkos kijárattal rendelkezik, amin keresztül a külvilágba lehet jutni. 7. A vár főkapujának közelében található. 8. Bornemissza Gergely építtette. 9. Itt volt a börtön. 10. A vár korszerűsítése során épült fel mai formájában. Az állítások tartalmát jegyzetek formájában írd be az 1. feladathoz tartozó doboz megfelelő oszlopába!

27

28


•

8 .

É V F O L Y A M

3. Írd be a szöveg alapján, hogy mi és hol helyezkedett el az ősi várudvaron! Nyíllal jelöld a képen látható püspöki palota helyét is.

ÉSZ A K

N Y UG AT

K ELE T

DÉL

E G E R

P R O J E K T

4. A táblázat kitöltése után írj két, legfeljebb három mondatot a földalatti folyosórendszerről! A mondatokban szerepeljenek a táblázatba foglalt információk! A DOBÓ IDEJÉBEN MEGLÉVŐ RÉSZ NEVE ÉS SZEREPE: A KÉSŐBB KIÉPÜLT FOLYOSÓRENDSZER TERVEZŐJE: AZ ÉPÍTÉS IDEJE: A FELTÁRT FOLYOSÓRENDSZER HOSSZA: A FOLYOSÓRENDSZER ÉPÍTÉSÉNEK JELLEMZŐI:

29

4. LÍCEUM, ESZ TER H Á Z Y K Á ROLY FŐISKOL A Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez. A XVIII. század végén egyetem céljából építtette Eszterházy Károly gróf. Az épületben ma főiskola működik. A líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket J. I. Gerl készítette, melyeket némileg módosított Fellner Jakab építész. Az építőmester 1765-től Povolny János volt. A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, mely az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg. Magyarországon a latint tanító leány középiskolák, illetve az evangélikus iskolák neve líceum volt. Így nevezték a katolikus egyház jogi főiskoláit is. Egyes külföldi országokban ma is használják a középiskolák esetében a líceum nevet. A líceumnak nevezett épületben 1793-ban kezdődött meg az oktatás. Az idők folyamán jogakadémia, líceum és tanítóképző működött az épületben, 1949-től tanárképzés folyik itt. Az épület déli szárnyának nagytermébe a könyvtár került. Falait a mennyezetig tölgyfából készült, copf stílusú polcos faburkolat fedi. A könyvtár állománya ma már 76 000-re emelkedett, ebből 700 kézirat, kódex és 87 ősnyomtatvány. Itt találhatók Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratai, az 1473-ból való Budai Krónika, Turóczi krónikája s az egyetlen – Magyarországon levő – Mozart-levél, a zeneszerző kézírásával. A líceum harmadik nagy terme a kápolna, amelynek mennyezetfreskóját Anton Maulbertsch készítette 1793-ban.

ESZTERHÁZY KÁROLY (Pozsony, 1725 – Eger, 1799) Püspök, nagy műveltségű tudós főpap. Eszterházy Ferenc tárnokmester fia. Kora ifjúságától a papi pálya vonzotta. Előbb Pozsonyban tanult, majd 1741-ben beiratkozott a nagyszombati jezsuita szemináriumba, később Rómában folytatta teológiai tanulmányait. A papi pályáját Pápán kezdte, 1752-ben lett esztergomi egyházmegyei kanonok, majd cattarói választott püspök. Mária Terézia 1762-ben váci, majd egri püspökké nevezte ki. Vácott megkezdte a bazilika építését. Az ő nevéhez fűződik az egri líceum megépítése, 1781–85-ben könyvtárat is alapított Egerben.

FOGALOMTÁR: Líceum Arisztolelész i. e. 335-ben alapította filozófiai iskoláját, a Lükeiont, mely nevét működési helyéről, Apollón isten Lükeiosz ligetéről kapta. (A görög eredetű Lükeion jelentése farkasűző, ez volt Apollón isten egyik funkciója, így lett a tiszteletére emelt szentély neve.) Innen vette át a latin – iskola jelentésben – a líceum szót.

E G E R

P R O J E K T

1. Tekintsétek át a szöveget, és jelöljétek be azt a három szövegrészt, amely a) a könyvtárról, b) a líceumról, c) a kápolnáról szól. 2. A táblázat első oszlopa a szöveg témáit jelöli. Az alábbi 17 jegyzetet, a számukkal jelezve, írd be a témák mellé. 1. iskola 2. Mozart-levél 3. rokokó díszítőelemek 4. Mária Terézia nevezi ki püspöknek 5. 76 000 6. barokk 7. egyetemi oktatás 8. teológiai tanulmányok Rómában 9. Turóczi-krónika 10. tanárképző főiskola 11. copf stílusú, polcos faburkolat 12. klasszicizmus 13. nagy műveltségű 14. Maulbertsch-freskók 15. Mikes Kelemen törökországi levelei 16. az egyetem karait ábrázoló mennyezeti festmény 17. latint tanító leányiskola

31

32


•

8 .

É V F O L Y A M

TÉMÁK

SZÁMOK

ESZTERHÁZY KÁROLY A LÍCEUM SZÓ JELENTÉSE A KÖNYVTÁR AZ ÉPÜLET ÉPÍTÉSZETI STÍLUSA AZ ÉPÜLET BELSŐ TEREI ÉS DÍSZÍTÉSÜK AZ ÉPÜLETBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK

3. Mit jelölnek a szövegben a következő évszámok? 1. 1725–1799: 2. 1765–1785: 3. 1793: 4. 1949:

4. A líceum dísztermének mennyezeti freskója az egyetem négy tudományterületét kívánja képekben ábrázolni. Összekötéssel jelöld meg az egyes tudományterületekhez tartozó képi ábrázolásokat! 1. BÖLCSELET

boncolás, gyógyítás

2. JOG

egyházatyák, angyalok, égbolt

3. ORVOSLÁS

az igazság szobra

4. TEOLÓGIA

csillagászat, földmérés, földrajz

E G E R

P R O J E K T

5. Képzeljétek el, hogy ti vagytok az idegenvezetők, és ti mutatjátok be az épületet a látogatóknak. Közösen döntsétek el, hogy az egyes helyszíneken mit fogtok elmesélni. Osszátok fel egymás között, hogy ki miről fog beszélni a látogatóknak. Készüljetek az idegenvezetésre úgy, hogy meghallgatjátok egymást. 1. A látogatóknak még az épületen kívül mutassátok be a) Eszterházy Károlyt, b) az építőket, az épület stílusát! 2. Az épületen belül a kapucsarnokban meséljétek el, hogy mire használták az épületet az elmúlt századokban! 3. Miután felmentetek az emeletre, menjetek be a díszterembe, és mutassátok be a mennyezeti freskót! 4. Sétáljatok át a déli szárnyba, és mutassátok be a könyvtárat!

33

5. AZ EGRI FŐSZÉKESEGYHÁZ (SZENT JÁ NOS AP OSTOL ÉS SZENT MIH Á LY FŐA NG YA L)

E VA NGÉLISTA ,

A klasszicista dóm Hild József tervei alapján, Pyrker László érsek megrendelésére épült 1831 és 1836 között. Az épület teljes hosszúsága 93 méter, kupolájának szélessége 18 méter, két tornya 54 méter magas. A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve. A lenyűgöző méretek – különösen a főhomlokzat előtt felvezető impozáns lépcsősoron fellépve – szembeötlőek. A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi. A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái. A bazilika orgonája a XIX. század derekán Salzburgban készült. A klasszicista stílusú orgonaépítmény a bejárati orgonakarzattal együtt hatásosan zárja le a belső teret. A szép hangú orgonán időnként hangversenyt adnak. A bazilika kriptájába a déli oldalon lehet bemenni. Itt az egri érsekeken kívül a város sok kiváló személyisége nyugszik. Ma is használt temetkezési hely. FO G A LOMTÁ R :

Portikusz: Az épület főhomlokzata előtti nyílt oszlopcsarnok vagy önálló épületként épített oszlopcsarnok. Timpanon: Épületek háromszög alakú, párkánnyal keretelt, általában szobrokkal díszített orommezője. Hild József (Pest, 1789 – Pest, 1867) építész Apja, Hild János mellett tanult, később az ő iparát vette át. Munkásságára nagy hatással volt az itáliai építészet. A reformkori Pest városképének kialakítását jelentős mértékben meghatározták klasszicista stílusú épületei. A kutatások szerint több mint 900 építkezésen vett részt Pesten, ezek többsége magánház, villa, palota volt. Főbb művei a nagyszabású egyházi építkezések: a Páckh János által félbehagyott esztergomi főszékesegyház áttervezése és megépítése (1840), az egri bazilika (1831–1836), a ceglédi református templom, és az ő tervei alapján kezdődött a budapesti bazilika építése is. 1. Töltsd ki a táblázat második oszlopát a szövegben található vonatkozó információkkal!

A TEMPLOM TERVEZŐJE: A TEMPLOM STÍLUSA: ÉPÍTÉSÉNEK IDEJE: MÉRETEI:

E G E R

P R O J E K T

2. Melyik épület tervezését vette át és tervezte újra Hild József? a) Esztergomi Főszékesegyház b) Budapesti Bazilika c) Egri Bazilika d) Ceglédi Református Templom

3. A fogalomtárban adott magyarázat alapján jelöld be a portikusz és a timpanon helyét!

4. A szöveg alapján próbáld beírni, hogy a székesegyházhoz vezető lépcsősor mentén kiknek a szobrai találhatók. (A bal és jobb irányaival ne törődj!)

35

6. VÁROS A VÁROS AL AT T – A Z EGYKORI ÉRSEKI PINCERENDSZER A Város a város alatt Egerben, a Széchenyi utcáról az Érsek-udvaron keresztülhaladva az Érseki Palota mögött található. A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket. A palota építéséhez szükséges tufakövet a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját – tizedét) tárolják. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Az átszivárgó talajvíz a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőképződményeket alakított ki. NÉVJEGY MEGNEVEZÉS:

Város a város alatt – az egykori érseki pincerendszer, Eger

CÍM:

Eger, Pori sétány 1.

TELEFON:

36-412-166

KAPCSOLATTARTÓ:

Tietze Nándor Pál

NYITVA TARTÁS:

Minden nap 10.00 – 21.00 óráig. Pincelátogatás vezetéssel minden egész órában.

BELÉPŐJEGY:

Felnőtteknek 500 Ft, diákoknak (18 évig) és nyugdíjasoknak 200 Ft

E G E R

P R O J E K T

1. Döntsd el, hogy mely állítások igazak, hamisak, illetve nem tudható a szöveg alapján! Jelöld így: „I”, „H”, „NT”. 1. A török megszállás után építették fel a városban az érseki palotát. 2. A szükséges tufakövet távoli helyekről szállították. 3. A pincerendszer a kibányászott tufa nyomán alakult ki 4. A pincékben az egri borokat tárolták. 5. A bor kizárólag a kötelező tizedekből származott. 6. A kötelező tizedekből származó bort az érseki pincékben tudták tárolni. 7. A pincerendszerben cseppkövek találhatók. 8. A pincerendszer két kilométernél rövidebb volt. 9. A pincék látogathatók. 10. A 18 év alatti diákok és nyugdíjasok belépőjegyének ára nem ugyanannyi. 2. Írd le egy-két mondatban, hogy szerinted miért érdemes megnézni az osztálynak a pincerendszert! Készíts jegyzetet a nyitva tartásról és a belépőjegy áráról.

37

7. G Á R D O N Y I G É Z A E M L É K M Ú Z E U M Gárdonyi Géza (1863–1922) 1897-ben költözött Egerbe, ahol művei közül a leghíresebbet, az Egri csillagok című regényét is megírta. Az emlékmúzeum három szobából áll, bennük az író bútoraival, használati tárgyaival és könyvtárával. A ház utcára néző szobája volt a hálószoba, középen a könyvtár, mellette a híres dolgozószoba. Gárdonyi alapos történelmi tanulmányokat folytatott az Egri csillagok megírásához. E falak között alkotta meg más műveit is: Isten rabjai, A láthatatlan ember, Az én falum. Kicsit különc módon élt és dolgozott: elzárkózva, ablaktáblákat is bezárva. Néha festegetett, zenélt, és szívesen foglalkozott titkosírással is. Az író sírja a várban, a Bebek-bástyán van. NÉVJEGY MEGNEVEZÉS:

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Eger

CÍM:

Eger, Gárdonyi Géza u. 28.

TELEFON:

36-312-744

KAPCSOLATTARTÓ:

Király Júlia

NYITVA TARTÁS:

K–V márc. 1.–okt. 31. 9.00–17.00 óráig; nov.1. –febr. 28. K–V 10.00–16.00; két ünnep között: dec. 20–jan. 3. zárva

BELÉPŐ:

200 HUF

DIÁKKEDVEZMÉNY:

50%

E-MAIL:

[email protected]

E G E R

1. Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! 1. Gárdonyi Géza gyermekkorát Egerben töltötte. 2. Az Egri csillagokat Egerben írta. 3. A múzeum Gárdonyi Géza lakóháza volt. 4. Az utcai szoba volt Gárdonyi dolgozószobája. 5. A múzeum berendezése csak könyvekből és képekből áll. 6. Gárdonyi Géza foglalkozott a titkosírás rejtelmeivel. 7. A múzeum minden nap nyitva tart. 8. A diákok belépője 200 forintba kerül. 9. Gárdonyi sírja a ház kertjében található. 10. Gárdonyi Géza alaposan ismerte Eger XVI. századi történelmét.

P R O J E K T

39

8. EGER TÖRTÉNELME A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető, aki az első öt magyar püspökség egyikét alapította Egerben. Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el. A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt a városnak: Beckensloer János, majd Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek. A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget. 1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek. A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt főhadiszállását. Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban – Magyarországon szinte egyedülállóan – a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki. A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, ami után jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban – szerencsére – ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa. 1. Az alábbi állításokról a szöveg alapján döntsd el, hogy igazak-e vagy hamisak! 1. Eger már Szent István korában püspöki székhely volt. 2. A várat is Szent István uralkodása idején kezdték kiépíteni. 3. Hunyadi Mátyás országgyűlést is tartott a városban. 4. Az egri vár a törökök elleni küzdelem kezdetétől jelentős szerepet játszott. 5. 1552-ben a törökök diadalmaskodtak Egerben. 6. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 7. A 18. század elején a várat csak azért nem robbantották fel, mert nagyon sokba került volna. 8. A város szerkezete már semmit sem őriz a kora középkorból. 9. A város fellendülését a vasúti fővonal hiánya a 19. század második felében hátráltatta. 10. Egerben 25 templomnál is több található.

E G E R

P R O J E K T

2. A táblázat második oszlopába a megjelölt személyekről, évszámokról írjál rövid jegyzeteket! Ezek segítenek majd Eger rövid történetének ismertetésében. SZENT ISTVÁN NAGY LAJOS HUNYADI MÁTYÁS DOBÓ ISTVÁN BAKÓCZ TAMÁS 1552 1596

3. Írjatok 80-120 szavas (körülbelül 10 soros) ismertetőt Eger történetéről az 1. és 2. feladat válaszainak segítségével! Természetesen a „Hamis” mondatok állításait változtassátok meg a szövegnek megfelelően!

41

9. EGER A XVIII. SZÁZADBAN Az egyesült keresztény seregek Budát 1686. szeptember 2-án, Eger várát 1687. december 17-én foglalták el. A császári hadvezetőség nem az ostrom, hanem a kiéheztetés módszeréhez folyamodott. A kiéheztetett törökök hosszas alkudozás után átadták a várat, és bántatlanul elvonulhattak. A visszafoglalt Egerben bárki letelepedhetett, polgárjogot szerezhetett és olcsón házat is vásárolhatott. Egert I. Lipót király – a lakosság ismételt kérésére – 1688. augusztus 6-án „szabad királyi város” rangjára emelte. Városi polgárnak lenni sok előnnyel és kiváltsággal járt. Korai volt azonban a mintegy 1000-1500 főnyi lakosság öröme; a püspök és a káptalan visszakövetelte régi jogait, és Eger 1694-ben ismét püspöki fennhatóság alá került. Mivel a magyar lakosok jó része kálvinista hajdú volt, közülük sokan elhagyták a várost. A görögkeleti vallásúak közül is sokan elköltöztek, így Eger lakosságának száma (a becslések szerint) az 1695-ös házösszeírás és az 1704-es jezsuita helyi rendtörténeti feljegyzés között nem emelkedett, sőt, inkább csökkent. Az ipar és a kereskedelem viszonylagos gazdasági jólétet biztosított; ennek bizonyítéka, hogy 1701ben Egerre 4619 forint adót róttak ki, míg Budára csak 3940-et, Pestre meg éppen csak 1979 forintot. A törököknek az országból való kiűzése után az udvari haditanács a magyarországi várak fenntartására szánt összeget fölöslegesnek ítélte. Attól is tartottak, hogy a várak a kuruc felkelők számára támaszpontul szolgálhatnak. Ezért 1702. június végéig a külső várat lényegében fel is robbantották. A belső várat pénz hiánya miatt nem pusztították el, sőt a közben kitört Rákóczi-szabadságharc során meg is erősítették. Bercsényi Miklós 1703. november 5-én kurucaival elfoglalta a város polgári települését, és a magyarok többsége felesküdött Rákóczira. Mivel a császáriak nem kaptak külső segítséget, az egri várat 1705. január 2-án átadták a kurucoknak. Rákóczi, aki a következő években sokat tartózkodott Egerben, szilárdan támaszkodhatott az ottani kuruc katonákra. 1709 novemberében azonban a labancok megszállták Eger városát, de a várat Rákóczi hívei nem adták fel. Azt csak 1710. december 8-án foglalták el a császári csapatok. A város a szabadságharc küzdelmei során megrongálódott, lakosait az 1708–1709. évi pestis tizedelte meg. A XVIII. század tízes-húszas éveiben nagyobb arányokban indult meg az áramlás a városba. Más magyar városokból jöttek – főként iparosok – Egerbe, és sok német, szerb, bosnyák és horvát is letelepedett itt. A becslések szerint Egernek 1725-ben mintegy 6000, 1750-ben mintegy tízezer lakosa lehetett. 1. Olvasd el figyelmesen a szöveget! Döntsd el, hogy a feladatok négy-négy állítása közül melyik a helyes a szöveg alapján! a) Eger városát 1687 decemberében A) az egyesült keresztény hadak ostrommal visszafoglalták a töröktől. B) a törökök a nagy sereg láttán elhagyták. C) a törökök pénzzel kötött alku nyomán elhagyták. D) a kiéheztetett törökök elhagyták, mivel szabad elvonulást kaptak.

E G E R

b) A visszafoglalt város A) azonnal püspöki fennhatóság alá került. B) először püspöki fennhatóság alá került, majd szabad királyi város lett. C) először szabad királyi város lett, majd püspöki fennhatóság alá került. D) kálvinista igazgatás alá került.

c) 1702-ben a külső várat lényegében felrobbantották, mert A) a haditanács szerint veszélyesen romos volt. B) nem volt pénz a helyreállításra. C) féltek attól, hogy a kurucok kezére kerülhet. D) hadászatilag elavultnak tartották.

d) A 18. század második évtizedében A) a városban pestis pusztított. B) sok iparos telepedett be Egerbe. C) újra elfoglalták a várost a labancok. D) a németeket, szerbeket és bosnyákokat elüldözték. a) ...

b) ...

c) ...

d) ...

P R O J E K T

43

10. SZŐLŐKULTÚR A A Z EGER-PATAK VÖLGY ÉBEN Találd meg az alábbi tíz szó helyét a szövegben! a) szőlőtermesztés b) betelepülő c) borvidék d) szőlőhegye e) földművelő f) védőszentjéről g) honfoglalás h) bortizedét i) törököktől j) 11. század Az Eger környéki szőlőtermesztés kezdeteiről megoszlik a régészek véleménye. Vannak, akik a római időkre, s vannak, akik a kelta civilizáció idejére teszik a szőlőtermesztés megjelenését a bortermő tájon. Egyes kutatók szerint már a honfoglalás előtt kiterjedt és fejlett 1.______________ lehetett a vidéken a liege-i püspökségtől elszakadt frankok révén. Több szakember egybehangzó állítása szerint azonban inkább csak a 2. ___________ után indulhatott meg a szőlőművelés az Eger-patak völgyében. A régészeti leletek és az oklevelek tanúsága szerint Eger és környéke már a 10. századtól lakott volt, s a 3._____________ elejére a kor Magyarországának viszonyaihoz képest jelentős lélekszámú település lehetett. Szent István királyunk 1004 körül Egerben alapította az első püspökségek egyikét, és a szőlőművelés elősegítésére az egri püspökségnek adományozta az egész megye 4._____________. Az egyházi szertartásokhoz szükséges borigény is szinte kötelezővé tette a borkészítés fejlesztését, amelyhez a 5._______________ szerzetesrendek is hozzájárultak a hazájukból magukkal hozott szőlőfajták telepítésével. A 11. században a beköltöző vallonok tovább gazdagították a borvidék szőlőtermesztését. Nem véletlen, hogy a környék leghíresebb 6._____________, az Egedhegy is Szent Egyedről, a francia bencés szerzetesrend 7.______________ kapta a nevét. Eger várát és a várost 1687 telén sikerült visszafoglalni a 8._____________, és ezután rohamos ütemben kezdődött meg a 9.______________ lakosság visszatelepülése. Ennek eredményeként alig több mint húsz év alatt rendbe tették az elhanyagolt szőlőültetvényeket, és elkezdődhetett a már vörös- és fehérborokat egyaránt előállító 10.____________ újabb virágzása. A 17–18. században Egerben a fő megélhetési forrás már a szőlő volt. Ekkor a lakosság mintegy kétharmad része a szőlőművelésből élt.

11. SZ I LVÁ S VÁ R A D A második napra kirándulást terveztek Szilvásváradra. Korán reggel indultok a kisvasúttal, és délután négy körül kell visszaérkeznetek Egerbe. Mivel korlátozott idő áll a rendelkezésetekre, a négy programlehetőségből kettőre lesz időtök. Erről kell először a csoportnak, majd az osztálynak és tanárotoknak közösen dönteni. Ahhoz, hogy álláspontotokat meggyőzően tudjátok képviselni, meg kell ismerkednetek a programkínálattal. Az alábbi feladatsor is ezt szolgálja. 1 Egyénileg tekintsétek át a menetrendet, a térképet és a négy szöveget. A négy szövegben húzzátok alá azokat a részeket, amelyeket érdekesnek és fontosnak tartotok. 2 Keressétek ki a menetrendből a megfelelő vonatot! Emlékezzetek, hogy korán reggel indultok, és délután ötkor programotok van Egerben. 3 Mindenki vállaljon egy szöveget, programlehetőséget, és készítsen róla legalább öt információt tartalmazó jegyzetet, amit a későbbi vitában, amikor a programról dönteni kell, fel tudtok használni. 4 Alakítsátok ki álláspontotokat, és készüljetek fel ennek megfogalmazására, a vitára. Döntsétek el azt is, hogy a csoportból ki melyik program mellett vagy ellen tud majd érvelni.

1 Eger

07:25

Szilvásvárad

08:29

34 km 326 Ft

1:04

35522 személy ( – Szilvásvárad)

2 Eger

09:25

Szilvásvárad

10:29

34 km 326 Ft

1:04


3 Eger

13:25

Szilvásvárad

14:29

34 km 326 Ft

1:04


46


•

8 .

É V F O L Y A M

4 Eger

14:35

Szilvásvárad

15:43

34 km 326 Ft

1:08


5 Eger

17:25

Szilvásvárad

18:29

34 km 326 Ft

1:04


6 Eger

19:25

Szilvásvárad

20:29

34 km 326 Ft

1:04


1 Szilvásvárad

06:00

Eger

07:04

34 km 326 Ft

1:04

35529 személy ( – Eger)

2 Szilvásvárad

08:45

Eger

09:51

34 km 326 Ft

1:06


3 Szilvásvárad

11:50

Eger

12:53

34 km 326 Ft

1:03


4 Szilvásvárad

15:00

Eger

16:03

34 km 326 Ft

1:03


E G E R

5 Szilvásvárad

17:30

Eger

18:37

34 km 326 Ft

1:07


6 Szilvásvárad

18:45

Eger

19:51

34 km 326 Ft

1:06


P R O J E K T

47

48


•

8 .

É V F O L Y A M

E G E R

1. Fátyól-vízesés

2. Istállóskõi barlang

3. Lipicai ménes

4. A kastély és környéke

P R O J E K T

49

50


•

8 .

É V F O L Y A M

1. FÁTYOL-VÍZESÉS Sziklaforrás, pisztrángos tavak A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.

2. ISTÁLLÓSKŐI ŐSEMBERBARLANG A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40 000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontjai és agyarai, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.

3. LIPICAI MÉNES Szilvásvárad – Csipkéskút Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. „Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől.” A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon. A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút ad otthont. E „hegyi lófajta” fejlődéséhez jelentősen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók hároméves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek. Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják. A lovak a faluban a lovas tanyán, a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában tekinthetők meg.

E G E R

P R O J E K T

4. A KASTÉLY ÉS KÖRNYÉKE A néhai grófi birtok emlékét a fennmaradt épületek, a kastélyhoz vezető gesztenyesorok s a park öreg fái őrzik. A grófi kastély az 1860-as években épült a már meglévő vadászkastély mellé. Tervezője feltehetően Ybl Miklós volt. Később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át. A kastély alatti parkban olyan faritkaságokat találhatunk, mint a szomorú bükk és a mocsári fenyő. Az itt lévő kis tó a patak felduzzasztásával jött létre, s a zsilipen átömlő víz hajtotta az alatta 100 méterre húzódó vízimalmot.

5. LOVAS MÚZEUM ÉS MÉNISTÁLLÓ A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni.

51

Tanulói munkatankönyv. Gyakorlatias szövegértési feladatok

Recommend Documents