Szövegértés szövegalkotás. Gyakorlatias szövegértési feladatok. Tanulói munkafüzet

Szövegértés–szövegalkotás

Tanulói munkafüzet G y a ko rl a t i a s szövegértési feladatok

A kiadvány KHF/4258-16/2008 engedélyszámon 2008. 12. 11. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó

v e z e t ő fe j l e s z t ő k

kálmán lászló

S z ak m a i b i z ot t s á g

B ó k ay A n ta l

B á n r é t i Z o lt á n

C s e r h a l m i Zs u z s a

elnök l ek to r

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor

Murányi Yvett

A l kot ó s z e r ke s z t õ

S z ak m a i l ek to r ok

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i

pethőné nagy csilla

Felelõ s sz erkesz tõ

nagy milán

b o r í t ó g r af i ka

s z ű c s é d ua

t i po g r á f i a

bárd johanna

A ta n k ö n y v v é n y í lv á n í t á s i e l j á r á sb a n

közreműködő szakértők

t an t á r g y pe d a g ó g i a i s z ak é r t ő

t u d o m á n y o s - s z ak m a i s z ak é r t ő

M a r c z i n k ó Is t v á n D r . C s e r j é s K ata l i n Z a r u b ay At t i l a

t e c hno l ó g i a i s z ak é r t ő

© Murányi Yvett

© A r at ó L á s z l ó

© e d u c at i o k h t. , 2 0 0 8

r ak t á r i s z á m :

H - ASZE 10 0 8

tömeg:

16 0 g r a m m

terjedelem:

7 A/5 ív

g ya k o r l at i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a dato k

Tanulói munkafüzet

F e j l e s z t ő

Arató László

TARTALO M

g y a k o r l a t i a s s z ö v e g é r t é s i f e l a d a t o k

5

1. fe l a dat l ap

7

2. fe l a dat l ap

9

3. fe l a dat l ap

12

4 . fe l a dat l ap

15

5. fe l a dat l ap

17

6. fe l a dat l ap

20

7. fe l a dat l ap

23

8. fe l a dat l ap

28

9. fe l a dat l ap

30

10. fe l a dat l ap

32

11. fe l a dat l ap

34

12. fe l a dat l ap

36

13. fe l a dat l ap

38

14 . fe l a dat l ap

40

15. fe l a dat l ap

42

16. fe l a dat l ap

44

17. fe l a dat l ap

46

18. fe l a dat l ap

47

19. fe l a dat l ap

49

20. fe l a dat l ap

G y ako r l a t i a s

s z ö v e g é r t é s i

fe l a d a t ok

1. (...) Régóta folyik a vita arról, hogy Európa mai népessége kiktől származik: azoktól a vadászó-gyűjtögető modern emberektől, akik őseink, a Homo sapiensek közül mintegy 40 000 éve elsőként érkeztek Európába, vagy a később betelepülő földművesektől. L. L. Cavalli-Sforza genetikus szerint például a ma élő európaiak azoknak a földművelőknek a leszármazottai, akik a Közel-Keletről érkeztek a földművelés elterjedésével csaknem egy időben, 10 000 éve. 1.__________ A legfrissebb DNS-vizsgálatok most pontot tettek a vita végére. Kiderült, hogy a valójában 10 000-7500 éve érkezett földműves népességnek csak nagyon kevés leszármazottja él ma Európában, s azok is inkább Közép-Európában. 2._________ A mainzi egyetemen a Joachim Burger professzor vezette kutatócsoport eredménye a szakembereket is meglepte. A kutatók az Európa közepéről származó tizenhat lelőhely ötvenhat egyedétől vett csontmaradványát vizsgálták. Huszonnégy egyedtől tudtak elemezhető mitokondriális DNS-mintát nyerni. 3._________ A csontmaradványok olyan kultúrák népeinek egyedeitől származtak, amelyek elődei találták ki a földművelést a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén 12 000 évvel ezelőtt. Ezeket a közép-európai kultúrákat edényeik díszítése alapján nevezték el németországi vonaldíszes kerámia-, illetve alföldi vonaldíszes kerámiakultúrának. E népesség tagjai még olyan módon művelték a földet, amiként a közel-keleti „termékeny félhold” területein maradt rokonaik. Mivel régészetileg már egyértelműen bizonyították, hogy e csoport Európába érkezése után rendkívül gyorsan terjedt el kontinensünkön a földművelés ismerete és gyakorlata, a szakemberek arra számítottak, hogy a mai európai népesség nagy része is e fölművelőktől származik.. 4._________ A 24 egyedből hatnak, vagyis a vizsgált személyek 25 százalékának olyan genetikai sajátosságai voltak, amelyek szinte ismeretlenek a mai Európa más területein, és a többi is csak kevés hasonlóságot mutat. A szakemberek szerint a furcsa kettősség oka az lehetett, hogy egy viszonylag kis létszámú csoport érkezett Európába a rendkívüli tudással, amit azonnal átvettek az itt élők, ám a jövevényeknek inkább csak a tudását ismerték el, nemigen keveredtek velük. 5.________ Az új ismeret elterjedése kulturális és nem genetikai cserét jelentett. Mint gyakorlati tudás informálisan áradt szét Európában, nem jelentette azonban egyúttal az emberek valós mozgását is. 1. Tekintsd át a szöveget, majd határozd meg a cikk témáját, és ennek alapján adjál címet az írásnak. A kihagyott részekkel ne törődj!

5

6

s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l ko t á s

•

1 0 .

é v fo l y a m

2. A fenti kihagyásos szöveg figyelmes elolvasása után húzd alá azokat a részeket, amelyek választ adnak az alábbi kérdésekre! A kérdéseket röviden válaszold meg írásban! a) Mi a vita tárgya?

b) Mi derült ki a 10 000 éve érkezett földműves népesség leszármazottainak számáról?

c) Mi tett pontot a vita végére?

d) (1) Honnan hozta a földműves népesség a földművelési kultúrát?

(2) Miért lehetett azt gondolni, hogy a mai európai népesség nagy része is tőlük származik?

e) Mivel magyarázható a földműves kultúra gyors elterjedése?

3. Találd meg az alábbi szövegrészek helyét a szövegben! Ha az 1. feladatot lelkiismeretesen elvégezted, az alábbi, kihagyott részek visszahelyezése nem okozhat gondot. A) A mitokondriális DNS az anyától öröklődik tovább szinte változatlan formában, ezért alkalmas arra, hogy egészen az ősökig kövessék visszafelé a genetikai nyomokat. B) Más szakértők viszont azt vallják, hogy az európaiak ősei a 40 000 éve érkezett vadászó-gyűjtögetők. C) Bevándorlásuk az itt élő többséget genetikailag nem érintette, annak ellenére sem, hogy életmódjuk gyökeresen megváltozott az új telepesek megérkezésekor. D) „Valahogy úgy történt az egész, hogy érkezett egy kis létszámú csoport a Közel-Keletről KözépEurópába, ahol megtelepedtek, ám nem költöztek tovább. A körülöttük élők azonban átvették rendkívüli ismereteiket” – mondta el a professzor. E) Ám kiderült, hogy bár tudásuk gyorsan és széles körben terjedt el, maguk a csoport tagjai egy helyben maradtak, és nem keveredtek a korábban érkezettekkel.



fe l a d a t ok

2. A birodalom és Marx visszavág Franciaországban Márton László író, aki harminc évig élt Párizsban, úgy véli, hogy a franciaországi zavargások egyik oka az úgynevezett második ipari forradalom. Az 1950-es években Észak-Afrikából, Algériából munkások érkeztek az autógyárakba, ahol három műszakban kellett dolgozni. A munkások családtagjai is jöttek, akiknek így már lakótelepeket kellett persze építeni. Mivel a külvárosokban csak a házak voltak, sem iskola, sem szórakozási lehetőség, egyre több szociális probléma alakult ki, amivel azonban senki nem foglalkozott húsz-harminc évig. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a második generáció tagjai már mind francia állampolgárok, mivel az országban születtek, és jogilag semmiben nem különböznek más franciáktól. Legtöbben muzulmán vallásúak. Ők elméletileg ugyanolyan franciák, mint a többiek, de kevésbé iskolázottak, így a munkaerőpiacon már eleve kisebb az esélyekkel indulnak. Az író véleménye az, hogy a franciák nagyon elkéstek a megoldással, hiszen a probléma eredetét legalább harminc éve ismerik. A szándék a megoldásra ugyan minden kormányban megvolt, csak éppen nem a kérdés súlyának megfelelően kezelték, hiszen ötmillió emberről van szó a hatvanmilliós Franciaországban. Rövid távú megoldás nincs – mondja Márton László –, mert most azokat a pénzeket adják vissza, amit néhány éve egyik napról a másikra elvettek. Ráadásul a karhatalom jelenléte csak olaj a tűzre, de egy állam természetesen azt sem tűrheti el, hogy egy éjszaka öt- hatszáz autót égessenek el, bölcsődéket, óvodákat gyújtsanak fel. A kormányon belüli feszültségek nyilván nem könnyítik meg a helyzetet, de nem Nicolas Sarkozy kissé elhamarkodott szavai szították föl a tűzet, mert az már égett – magyarázta Márton László. A rádiók és a televíziók ugyan egy perc alatt elrepítették a zavargások hírét egész Európába, de – véleménye szerint - nem kell tartani egy általános felkeléstől, már azért sem, mert szegény és kirekesztett emberek nem csak a muzulmánok között vannak. A Franciaországban gyújtogató fiatalok között sem csak muzulmán fiatalokat látni, a televízióban fehér, keresztény szegények képei is megjelennek. Míg a németországi utcai zavargások, autófelgyújtások a futottak még kategóriában szerepeltek a német hírműsorokban, addig a másfél hete zajló franciaországi autófelgyújtások a hírműsorok élén állnak. Ennek oka nagyon egyszerű: Németországban minden olyan jelenséget, ami az országon belüli társadalmi feszültséget jelzi, különösen, amely kisebbségeket is érint – a tudósító tapasztalata szerint –, kimondatlan, hivatalosan le nem fektetett konszenzus alapján rendkívüli érzékenységgel kezel, pártállástól függetlenül, sajtó és politikai elit. Németország nem engedheti meg magának, legalábbis ez ivódott bele a németekbe, hogy hátrányban érezhesse magát egy itt élő, itt tanuló, dolgozó ember csak azért, mert ősei nem németek voltak. Németország nem Franciaország – mondják szociológusok és politikusok –, mivel Franciaországban vannak gettók, Németországban pedig nincsenek, ráadásul itt bőségesen adnak a szociális javakból a külföldi származásúaknak, így tehát nem történhet meg, hogy szervezett formát ölt egy esetleges utcai zavargás. A németek azt a következtetést vonták le a francia zavargásokból, hogy még többet kell tenni a külföldi fiatalok integrálásáért, és még inkább el kell kerülni a munkahelyi és iskolai megkülönböztetéseket.

7

8


•

1 0 .

é v fo l y a m

Döntsd el, melyik válasz a helyes! 1. A franciaországi zavargások kialakulásának fontos gyökere, A) hogy az 50-es években egy második ipari forradalom zajlott le. B) hogy a munkások Algériából jöttek, és három műszakban dolgoztak. C) hogy lakótelepeket építettek a családok elhelyezésére. D) hogy nem építettek iskolákat, és nem foglalkoztak a szociális problémákkal. 2. A második generáció tagjai a munkaerőpiacon hátrányban vannak, mert A) nem francia állampolgárok. B) muzulmán vallásúak. C) csak elvben franciák. D) kevéssé iskolázottak. 3. A problémákat nem lesz könnyű megoldani, mert A) a kormányban nincs meg a szándék a problémák megoldására. B) mert a gyújtogatásokat nem képesek megfékezni. C) mert sokáig nem foglalkoztak komolyan a problémával. D) mert a karhatalom összecsapott a gyújtogatókkal. 4. A németországi hasonló zavargások nem szerepelnek a vezető hírek között, mert A) a franciaországi zavargások a jelentősebbek. B) a kisebbségeket érintő feszültségeket a németek nagy érzékenységgel kezelik. C) Németországban nincsenek társadalmi feszültségek. D) a németek minden problémát gyorsan megoldanak. 5. Válaszd ki a legjobb megoldást! A fenti szövegben Márton László Franciaországban élő író A) tudósít a franciaországi eseményekről. B) elemzi a franciaországi eseményeket. C) tényeket közöl a franciaországi eseményekről. D) sajtóelemzést ad a franciaországi eseményekről.



fe l a d a t ok

3. Adatok és tények A Világfigyelő Intézet szakértői éppen harminc éve elemzik a világot. Jelentésük a fogyasztói társadalom szempontjából vizsgálja a fenntartható fejlődést. Fő kérdései: Miért és hogyan fogyasztunk? Fogyasztóként hogyan hatunk az emberekre és az egész bolygóra? Egyrészt (V. Lebow szavaival) „óriási mértékben termelő gazdaságunk azt kívánja, hogy a fogyasztás váljék életformánkká”, másrészt a Földön 2,8 milliárd ember éppen csak vegetál napi nem egészen 2 dollárból. Az alábbi tények A világ helyzete, 2004 című kötetből valók (G. Gardner, E. Assadourian, R. Sarin). A túlfogyasztás és a túlnépesedés együttes hatása végzetes lehet, és a kettő közül az előbbi nehezebben kezelhető. Előrejelzések szerint a Föld népessége a XXI. század második felében tetőzni fog, majd csökkenni kezd, a fogyasztás azonban tovább növekszik. Az országok lakosságának azt a részét, amely évi 7000 dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkezik, a kutatók a fogyasztói osztályhoz sorolják. Nyugat-Európában ilyen magas (vagy alacsony, attól függ, honnan nézzük) a szegénységi küszöb, tehát a fogyasztói osztály a gazdagság tekintetében széles skálán mozog. De tagjaira jellemző, hogy televízióznak, telefonálnak, interneteznek, s az így közvetített gondolatokat magukévá teszik. A tagországok létszámát, régióbeli arányát táblázatban foglaltuk össze. Minél kevesebb régióba sorolják a Föld lakóit, annál több a vitatható átmeneti terület. A táblázatbeli régiók közül Magyarország valószínűleg az 5. csoportban van, annak élmezőnyében. (Ne feledjük: itt nem gazdagságról van szó, hanem a fogyasztói osztály arányáról.) RÉGIÓ ( F ÖLDR A JZI É S F E J LE T T SÉGI )

A F O GY A SZ TÓI O SZTÁLY LÉTSZÁM A , MILLIÓ F Ő

A F O GY A SZTÓI O SZTÁLY A RÉGIÓ N É P E SSÉGÉ N E K SZÁZ A LÉ K ÁB A N

A RÉGIÓ F O GY A SZ TÓI O SZTÁLY A A VILÁG F O GY A SZTÓI O SZTÁLYÁ N A K SZÁZ A LÉ K ÁB A N

USA és Kanada

271,4

85

16

348,9

89

20

494,0

27

29

167,8

32

10

173,2

36

10

140,7

10

8

19,8

84

1

NyugatEurópa Kelet-Ázsia és Óceánia Dél-Amerika és a karibi országok Kelet-Európa, Közép-Ázsia Dél-Ázsia Ausztrália és Új-Zéland

9

10


Közel-Kelet és Észak-Afrika Afrika a Szaharától délre A világ Ebből: az ipari országok Ebből: �� a fejlődő országok

•

1 0 .

é v fo l y a m

78,0

25

4

34,2

5

2

1728,0

28

100

912,0

80

53

816,0

17

47

A fejlődő országok nagy fogyasztói csoportokat foglalnak magukban, s mint például Kína és India, a legnagyobb lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy a fogyasztók arányát növeljék lakosságukon belül. Ha Ázsiában az autósok aránya elérné a világ átlagát, az 200 millió új gépkocsit jelentene a Földön. Az indiai gyorsétkeztetési ipar évente 40 százalékkal nő, pedig ehhez több energia szükséges. Nem helyes azonban, ha az ázsiai fogyasztás lehetséges növekedése miatti aggodalom eltereli a gazdag országok figyelmét saját reformjaik szükségességéről.



fe l a d a t ok

A szöveg és a táblázat gondos tanulmányozásával döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! A hamis állítások esetén indokold döntésedet, és írd le a vonatkozó igaz állítást! (1) A Világfigyelő Intézet szerint a túlfogyasztás és túlnépesedés együttes hatása drámai következményekkel járhat.

(2) A Föld népessége a XXI. század első felében már csökkenni fog.

(3) A túlfogyasztást könnyebb visszafogni a túlnépesedéshez képest.

(4) A fogyasztói osztály azokból áll, akiknek a jövedelme meghaladja az évi 7000 dollárt.

(5) A táblázat az egyes régiók gazdagságát méri.

(6) A táblázat tizenkét régiót sorol fel.

(7) Az Egyesült Államokban és Kanadában tartoznak a legnagyobb százalékban a fogyasztói osztályhoz az ott élők számához viszonyítva.

(8) A fogyasztói osztályhoz tartozók legnépesebb csoportja Kelet-Ázsia és Óceánia régiójában él.

(9) Abban a csoportban, amelybe valószínűleg Magyarország is tartozik, a világ fogyasztói osztályának 10%-a található meg, ami kerekítve 173 millió embert jelent.

(10) A fejlődő és az ipari országokban a fogyasztói osztályba tartozók létszáma közötti eltérés nem haladja meg a 20%-ot.

11

12


•

1 0 .

é v fo l y a m

4. 1. A szövegértési feladat megkezdése előtt ismerkedjünk meg a hálózatkutató Barabási Albert Lászlóval, aki a hálózatok természetéről és jelenlétéről beszél!

(...) Ha hálózatokról esik szó, elsősorban a világháló, az internet jut eszünkbe. Hol kereshetünk, találhatunk hálózatokat? – Szinte bárhová nézünk, hálózatokkal találkozunk. Az egyik legközelebbi hálózat az emberi társadalom. E hálózat csomópontjait, az embereket az ismeretség köti össze egymással. Vajon hány lépésben érhetünk el e hálózat egyik tetszés szerinti pontjától a másikig? Egy ismerősünk ismerőséhez mindössze egyetlen láncszem vezet bennünket. A tibeti fennsíkon élő nomád pásztorhoz kicsit nehezebb eljutnunk. A számítások szerint hat lépésben bármely két ember között ismertségi kapcsolat teremthető. Karinthy Frigyes az 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában – az ismerősöm ismerőse játékban – ötben jelölte meg a szükséges közvetítők számát, intuitív alapon. Karinthy felismerte, hogy a világ nagyságát (kicsinységét) nem csupán kilométerekkel jellemezhetjük. Napjainkban, amikor az információ lényegében fénysebességgel terjed, az ilyen új mértékek – például „hány lépésben érhető el...” – komoly jelentőségre tettek szert. Az emberi kapcsolatok rendszerén túl sok más hálózatot ismerünk. Ezekben hány lépés kell ahhoz, hogy két távoli pontot összekössünk? – Egy embernek legalább kétszáz, legfeljebb ötezer olyan ismerőse van, akinek a nevét is tudja. Két ember között – említettem – legfeljebb hat lépésben kapcsolat teremthető. Szervezetünk molekuláinak egy része csak néhány kémiai kapcsolatot épít ki társaival, mások több száz kapcsolattal kötődnek a többi molekulához. Három lépés elegendő ahhoz, hogy bármelyik két molekula kapcsolatba kerülhessen egymással. Ellenben a világháló tetszés szerinti két dokumentumát csak tizenkilenc lépésben tudjuk biztosan összekapcsolni. A lépések száma a hálózat szerkezetére jellemző, s egyáltalán nem biztos, hogy a lépésszám nő, ha a hálózat elemeinek a száma növekszik. Mindez matematikailag is megfogalmazható? – A hálózatok matematikai megfelelőivel, a véletlen gráfokkal elsőként Erdős Pál és Rényi Alfréd foglalkozott. Bár véletlen gráffal leírható természetes hálózatot nem ismerünk, a hálózatok matematikáját Rényi és Erdős munkássága alapozta meg. Egykor a természetkutatók azt gondolták, hogy a megismeréshez vezető út az egyszerűsítésben keresendő. Szedd szét apró darabokra kutatásod tárgyát, bontsd a részeket mind kisebb egységekre, s a legkisebb alkotók tulajdonságait jól kiismerve kezdd el alulról felfelé az építkezést. Csakhogy a részek ezen a módon nem állnak össze egésszé, azaz amit feldaraboltunk, nem építhető újjá részeiből úgy, hogy a rendszer ne szenvedjen veszteségeket. Erre elsőként a kvantummechanika világított rá a XX. század elején. Ez a múlt század első felében még újszerű szemlélet tükröződik Werner Heisenbergnek, a kvantummechanika klasszikusának magyarul is megjelent könyvében, a Rész és egészben. A kvantummechanikában és a hálózatok elméletében az a felismerés a közös, hogy a részletek mind pontosabb meghatározásával az egészet nem fogjuk jobban megismerni.



fe l a d a t ok

2. Az alábbi szöveg az autópályák és a repülőterek eltérő hálózatának leírásával kívánja illusztrálni a véletlen, illetve a skálafüggetlen hálózatok jellemzőit. A szöveg értő olvasása után tekintsd át a feladatban szereplő tíz állítást, és az állítások számait írd a táblázat megfelelő oszlopába, az üres sorba! A közúti térképen a városok a csomópontok és az őket ös�szekötő utak a kapcsolatok. Ez eléggé egyenletes hálózat: minden nagyobb város legalább egy helyen kapcsolódik az autópályák rendszeréhez, és nincsen olyan város, amely autópályák százaihoz kapcsolódna. Így a legtöbb csomópont eléggé hasonló, és nagyjából azonos számú kapcsolata van. Ez az egységesség a véletlen hálózatok tulajdonsága. A repülési útvonalak térképe viszont jelentősen eltér az utak térképétől. Ebben a hálózatban a csomópontok a repülőterek, amelyeket közvetlen járatok kötnek össze. Ha megvizsgáljuk a térképeket, amelyeket a repülőgépek üléseinek hátuljába betett reptéri magazinokban találunk, akkor képtelenség nem észrevenni egy-két középpontot, olyanokat, mint Chicago, Denver vagy New York, ahonnan járatok indulnak majdnem minden amerikai repülőtérre. A repülőterek többsége pici, olyan csomópontok, amelyeket legfeljebb néhány járat kapcsol össze egy vagy több központtal. Így a közúti térképekkel ellentétben, ahol a csomópontok többsége egyenrangú, a légi útvonalak térképén néhány középpont kis repülőterek százait köti össze. Hasonlóképpen a hatványfüggvények matematikailag azt a tényt fogalmazzák meg, hogy a valódi hálózatokban a csomópontok többségének csak néhány kapcsolata van, és ez a számtalan kis csomópont együtt létezik néhány nagy középponttal, olyan csomópontokkal, amelyekhez szokatlanul nagyszámú kapcsolat tartozik. Az a néhány huzal, amely a kisebb csomópontokat egymáshoz kapcsolja, nem elég ahhoz, hogy biztosítsa a hálózat teljes összefüggőségét. Ezt a feladatot látják el a viszonylag ritka középpontok (vagy hubok), amelyek a valódi hálózatokat megóvják a széteséstől. A hatványtörvény szerinti eloszlás arra kényszerít bennünket, hogy teljesen lemondjunk a skála vagy a jellemző csomópont fogalmáról. A folytonos hierarchiában nincs egyetlen olyan csomópont sem, amit kiválaszthatnánk, és kijelenthetnénk, hogy arra az összes csomópont eléggé hasonlít. Ezekben a hálózatokban nincsen belső skála. Ezért skálafüggetlen hálózatként kezdtük emlegetni a hatványtörvény-eloszlású hálózatokat. Miután kiderült, hogy a természetben a legtöbb komplex hálózatra érvényes a hatványfüggvény-eloszlás, a skálafüggetlen hálózatok elnevezés gyorsan elterjedt a legtöbb olyan területen, ahol komplex hálózatok fordulnak elő. A hatványtörvények meglepő felfedezése azt jósolja, hogy minden skálafüggetlen hálózatban lesz néhány nagy középpont, amelyik a hálózat szerkezete szempontjából alapvető jelentőségű. Miután bebizonyosodott, hogy az egyes területek jelentős hálózatainak nagy része – az internettől Hollywoodig és a szexuális hálóig – skálafüggetlen, elfogadottá vált a középpontok létezése.

13

14


A VÉL E TL E N H ÁLÓZ A T O K A T J E LL E MZI ÉS ÍRJ A L E

•

1 0 .

é v fo l y a m

A S K ÁL A F Ü GG E TL E N H ÁLÓZ A T O K A T J E LL E MZI ÉS ÍRJ A L E

(1) Ebben a hálózatban a középpontokat huboknak nevezzük. (2) A csomópontok kapcsolatainak száma közel azonos. (3) Így kapcsolódnak egymáshoz a repülőterek. (4) Létezik néhány csomópont, amelynek nagyon nagyszámú kapcsolata van. (5) A csomópontok hasonlítanak egymásra. (6) A világháló ilyen típusú hálózat. (7) Ilyen felépítést követnek az autópályák. (8) A csomópontok többségének kisszámú kapcsolata van. (9) A csomópontok elég hasonlók. (10) A kisszámú kapcsolattal rendelkező csomópontok többnyire a nagyszámú kapcsolattal rendelkező csomópontokon keresztül kerülnek érintkezésbe egymással.



fe l a d a t ok

5. A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel Az USA kukorica alapú etanoltermelése tavaly 30 százalékkal növekedett. Brazília évek óta világelső a cukornádból előállított etanol mennyiségét illetően. Kína lassú kezdést követően felépítette a világ legnagyobb bioetanolgyárát, és most hasonlót tervez építeni. Németország bio dízel-termelése 40-50 százalékkal növekedett az elmúlt évben, Franciaország pedig azt tervezi, hogy 2007-re megtriplázza mindkét üzemanyagfajta termelését. Hogy miért? Az ok egyszerű: szó sincs arról, hogy ezen országok kormányai a környezetvédelem vagy a fenntartható fejlődés élharcosai lennének, ellenben elég egy pillantást vetni az ásványi kőolaj árának elmúlt években mutatott növekedésére és az előjelzésekre ahhoz, hogy máris megkapjuk a választ. Újabb olajválság küszöbén vagyunk? Az előrejelzések egybehangzóak. A CIBC World Markets 2005. áprilisi jelentése szerint „az elkövetkezendő 5 évben a nyersolaj ára megkétszereződik”. Eszerint 2010-re az olaj ára meghaladná a 73-as arab olajbojkott és a 79-es iráni forradalom kiváltotta olajválságok legmagasabb árait is, és – ha igazak az előrejelzések – a jelenlegi 55-ről 101 dollárra drágul egy hordó nyersolaj. Az okok ismertek: a gyorsan növekvő keresletet nem képes ellensúlyozni a lassan bővülő kínálat. Ezt a forgatókönyvet igazolandó, tavaly a világfogyasztás 3,4 százalékkal nőtt, ami jelentős ugrás az elmúlt 25 évben tapasztalt átlagos évi 1 százalékos növekedéshez képest. A növekmény 40 százaléka Kínának „köszönhető”. Az idén bolygónkon várhatóan 84 millió hordó lesz a napi nyersolajfogyasztás, ami 2010-re 96 millióra bővül(ne). Mivel ez idő alatt a maximális termelés előreláthatólag 87 millió hordó/nap alatt marad, hiány alakul ki, ami az árak radikális növekedését jelentheti. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, hatása életünk minden területén érezhető lesz, és persze egy csapásra megváltoztatná a bioüzemanyagok versenyképességét is. Elemzők szerint állami támogatás nélkül Európában 70 dollár hordónkénti nyersolajárnál, míg az Egyesült Államokban 50 dollár felett már megéri a bioetanol üzemanyagként való felhasználása, aminek elsődleges oka az alapanyagár jelentős különbsége. Így az USA kukoricatermelő államaiban és Brazíliában a biobenzin már ma is versenyképes – mindenféle támogatás nélkül – az ásványiból előállított üzemanyaggal szemben. 1. Olvasd el a cikket, majd húzd alá azokat a részeket, amelyek a feladatban szereplő állításokra utalnak! Ezek után – a szöveggel összevetve – döntsd el, hogy a feladat állításai igazak, hamisak vagy a szöveg nem tér ki az állításban szereplő tartalomra. Értelemszerűen használd a jelöléseket: IGAZ, HAMIS, NEM SZEREPEL! a) Brazília a legnagyobb etanoltermelő ország. b) Az USA kukorica alapú etanoltermelése a tavalyi 130%-a. c) A bioetanol és a biodízel előállításának célja a környezetszennyezés csökkentése. d) 2010-ben egy hordó nyersolaj ára az előrejelzések szerint száz dollár fölött lesz.

15

16


•

1 0 .

é v fo l y a m

e) Az elmúlt 25 évben az éves fogyasztás növekedésének mértéke egyre nagyobb. f) A nyersolaj árának hatalmas növekedését az előrejelzések nyomán az okozza, hogy 2005 és 2010 között csökken az olajkitermelés mennyisége. g) Elemzők szerint az USA egész területén olcsóbb a kukoricából előállított biobenzin, mint a nyersolaj ára. h) Európában át fognak állni a biobenzin használatára, ha a hordónkénti nyersolajár meghaladja a 70 dollárt. 2. A hamis állításokat alakítsd át igaz állításokká!

3. A cikk szerzője adatokkal alátámasztva vázolja fel az üzemanyag-termelés és -felhasználás előre jelezhető változásait. Ugyanakkor egy-két helyen véleményt is formál. Szerinted melyek ezek a helyek, és mi a szerző véleménye? Írd le maximum 40 szóban!



fe l a d a t ok

6. Ha felénk tartanának, elvontatnák a Földet fenyegető aszteroidákat Amerikai űrhajósok új tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a Föld pályáját aszteroida keresztezné: kiszámították, hogy a NASA készülő ionhajtóműves űrhajója leszállás nélkül, pusztán gravitációs erővel is képes lenne pár év alatt a Föld sugarának megfelelő távolsággal odébb vontatni egy 200 méter átmérőjű aszteroidát. Edward Lu és Stanley Love űrhajós, aki egyben tudományos fokozatokkal rendelkező kutató fizikus is, részletes tervet készített arra az esetre, ha egy Föld felé tartó aszteroidát el kellene téríteni pályájáról. Számításaikat a Nature amerikai tudományos folyóiratban ismertették. Már egy 200 méternél kisebb átmérőjű aszteroida becsapódása is súlyos katasztrófát okozna a Földön. A téma természetesen felkeltette a filmipar figyelmét, és a hollywoodi filmeken a hősök atombombával robbantották szét a hatalmas szikladarabot. A robbantásoknál azonban nem zárható ki, hogy egyes darabok mégis eltalálják a Földet, ezért a kutatók szelídebb módszert kerestek. Lu és munkatársai eredetileg arra gondoltak, hogy egy űrhajó leszállna az aszteroidára, és finoman odébb tolná. A NASA fejlesztés alatt álló új, atomreaktorral és ionhajtóművel felszerelt Prometheus űrhajója, melyet a Naprendszer peremének kutatására szántak, alkalmas is lenne erre a célra. A csekély gravitáció miatt viszont biztosan rögzíteni kellene a szerkezetet, ami nehézségekbe ütközik, ha szikla helyett jeges törmeléket találnak. Az aszteroidák gyakran sebesen forognak, ami nem könnyíti meg a helyzetet. Végül rájöttek, hogy nincs is szükség leszállásra – egy elég nagy tárgy gravitációs vonzereje is elegendő lehet. Egy 200 méter átmérőjű aszteroida körül 50 méteres magasságban keringő 20 tonnás űrhajó 1 év alatt eléggé el tudná téríteni az aszteroidát, hogy az legalább a Föld sugarának megfelelő 7 ezer kilométerrel letérjen pályájáról. Az űrhajó működése nem lenne túl egyszerű. Például csak akkor használhatná ionsugár-hajtóművét, amikor a sugár nem ütközik bele az aszteroidába, hiszen azzal visszalökné azt. Az űrhajónak állandóan pályakorrekciókat is kellene végeznie, hogy ne szakadjon el az aszteroidától. A jelenlegi ismert és kipróbált technológiákkal megvalósítható terv egyetlen gyenge pontja, hogy feltételezi: évtizedekkel előre tudni lehet a veszélyről. Nagyobb aszteroidák esetén ez így is van, de az 500 méternél kisebb átmérőjű tárgyak jelenleg még sokáig észrevétlenek maradhatnak.

17

18


•

1 0 .

é v fo l y a m

1. Olvasd el figyelmesen az aszteroidákról szóló szöveget! Olvasd el az alábbi állításokat is, és keresd meg a szövegben az ezekre vonatkozó helyeket! Döntsd el, hogy a szöveg alapján az állítások igazak-e vagy hamisak! a) Egy 200 méter átmérőnél kisebb aszteroida földi becsapódása nem okoz nagy katasztrófát a Földön. b) Az új eljárás ötlete és számításai két tudóstól származnak, akiknek nincsenek űrhajós tapasztalataik. c) Atombombával is fel lehet robbantani egy aszteroidát. d) Az ionhajtóműves űrhajó leszállása az aszteroidára semmiképp sem lehetséges. e) Az aszteroida körül keringő nagy tárgy gravitációs vonzereje képes megakadályozni a földi becsapódást. f) Az ionhajtóműves űrhajó a megfelelő paraméterek beállítása (súly, távolság, az aszteroida mérete stb.) mellett alkalmas lenne arra, hogy megfelelő távolságra tolja el az aszteroidát. g) A művelet végrehajtása során az űrhajó szabadon és káros következmények nélkül bármikor használhatná meghajtóművét. h) A cikk szerint gondot okoz az is, hogy a kisebb méretű, de veszélyes aszteroidákat nem tudjuk időben észlelni a terv megfelelő megvalósításához.


2.


fe l a d a t ok

Foglald össze a szöveg tartalmát az alábbi szempontok szerint! – Az aszteroidák megsemmisítésének, eltérítésének technikai lehetőségei – A megsemmisítés és eltérítés kockázatai, nehézségei – Az aszteroidák előrejelzésének nehézségei A tömörítés 60-80 szóból állhat.

19

20


•

1 0 .

é v fo l y a m

7. Hazánkban a reklámra legtöbbet költő iparágak között ez év első félévében dobogós lett a gépjárműipar és a gyógyhatású készítmények forgalmazói. 2005 első felében már közel 13%-os növekedés jellemezte a reklámpiacot. Előretörtek a bankok és a gyógyszergyártók, valamint az autóforgalmazó cégek. Az országos televíziók árbevétele átlagosan 14, a napilapoké 11, a folyóiratoké 7, a közterületi cégeké 9, a rádióké pedig 5%-kal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. Továbbra is a távközlés multinacionális cégei költik a legtöbbet reklámra: az idén már több mint 23 milliárd forintot. A következő a sorban a gépjárműipar 20 milliárddal, ezt követik a gyógyhatású készítményeket-, vény nélkül kapható szereket forgalmazók 15 milliárddal és a bankok 14 milliárd feletti listaáras reklámköltséggel. A legnagyobb piaci kategóriák szinte mindegyike legalább 9%-kal magasabb reklámköltséget produkált az év első felében, mint tavaly, kivéve a tejtermék- és a szeszesital forgalmazókat, ezek reklámköltsége több mint 10%-kal csökkent. Mintegy 64%-kal, a legintenzívebben a bankok növelték reklámköltségeiket, közülük is elsősorban a K&H, a CIB és az Erste Bank. Ez a három pénzintézet már az év első felében annyit költött klas�szikus reklámokra, mint tavaly egész évben. A legtöbbet népszerűsített banki termék még mindig a lakáshitel, a második a megtakarítás, a harmadik a személyi kölcsön, de a K&H arculatválása miatt a banki imázshirdetésből is szokatlanul sok volt az idén. A szinte példátlan mértékű növekedés oka részben a médiapreferenciák változásában keresendő. A legtöbb pénzintézet kommunikációjában – így az említett három, reklámcélokra legtöbbet költő bankéban is – egyre népszerűbb lett a televíziós reklámlehetőségek igénybevétele, miközben a rádió és a folyóiratok népszerűsége csökken ezen a területen. A legnagyobb szereplőket tekintve ez alól csak a Budapest Bank és a Citibank jelent kivételt. Ők a napilapok és a közterület javára csoportosították át korábbi televíziós büdzséjük jelentős részét, de a Budapest Bank kommunikációjában az internet is komoly, 6%-os súlyt képvisel. Az internetes hirdetési lehetőség a többi bank számára is vonzó: 2005 első félévében tőlük származott a nagy site-ok és portálok bevételének mintegy 15%-a. Az év első felében a bankok végeztek az Internetes hirdetési rangsor élén, így megelőzték a 13-13%-os részesedéssel bíró autós és távközlési cégeket. A gyógyhatású készítmények, OTC termékek reklámköltése évek óta látványosan, 25-40%-kal nő, az idei év első felében pedig 45%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A kategória reklámköltésének mintegy 20%-át a vitaminok, 14%-át a fájdalomcsillapítók adják, míg a – 2002-ben még igen jelentős, 21%-os részt képviselő – köhögés elleni szerek részesedése ma már „csak” 12%. A bőrgyógyászati készítmények, fogyasztó tabletták és a dohányzás elleni szerek súlya viszont fokozatosan nő.



fe l a d a t ok

1. Áttekintő olvasással állapítsd meg, hogy az alábbiak közül mely szektorok, iparágak reklámtevékenységéről szól a cikk! a) gyermekápolási termékek b) autóipar c) bankszektor d) ruhaipari termékek e) alkoholipari termékek f) gyógyhatású termékek 2. A legtöbbet a következő terület költi reklámokra: a) autóipar b) bankszektor c) gyógyszeripar d) távközlés 3. A dobogós helyezettek közül melyik szektor költötte reklámra az alábbi összegeket? a) 23 milliárd forint b) 20 milliárd forint c) 15 milliárd forint d) 14 milliárd forint 4. A korábbiaknál nagyobb arányban költött a napilapokban és a közterületeken elhelyezett reklámfelületekre az... a) Erste Bank b) Budapest Bank c) CIB Bank d) Citibank 5. A banki termékek közül a következő népszerűsítésére költötték a legtöbbet: a) megtakarítás b) lakáshitel

21

22


•

1 0 .

é v fo l y a m

c) lombard hitel d) személyi kölcsön 6. Az árbevételek növekedése alapján a reklámozásra használt legnépszerűbb médium: a) internetes oldalak b) rádió c) televízió d) folyóiratok 7.

A megoldások adatainak segítségével készítsetek 60-80 szavas összefoglalót arról, hogy – mely szektorok költenek legtöbbet reklámokra; – melyek a legfontosabb termékek, amelyeket reklámoznak; – milyen reklámfelületeket használnak! A cikk szövegéből is bármit felhasználhattok, ami segíti a készülő szöveg érthetőségét és világos szerkezetét.



fe l a d a t ok

8. C h aga l l

Marc Chagall: Athéné Télemakhosz hajóját irányítja

(1) szöveg Chagall-kiállítás nyílik Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban. Nagy Imre, a kiállítás rendezője: – Ez az anyag nemhogy Magyarországon, de még Európában sem szerepelt Franciaországon kívül sehol. Amit itt a kiállításban a látogatók megtekinthetnek, az egy 43 darabból álló grafikai sorozat, nagyobb méretű színes kőnyomatok. Rendkívül izgalmasan megoldott munkák ezek, amelyiknek a lapjain Chagall az Odüsszeia egyes jeleneteit illusztrálta, illetve rajzolta meg, és a grafikai anyag mellett három nagyméretű olajképét lehet megtekinteni még, amelyek nem kötődnek a grafikai sorozat témájához. Ezek pedig Chagall első házasságából származó lányának a gyűjteményéből kerültek ide, és ez adja a kiállítás anyagát. – Ki kezdeményezte ennek a kiállítássorozatnak a megszervezését? Nagy Imre: – A szegedi Alliance igazgatója és a megyei múzeum igazgatónője, dr. Vörös Gabriella közös konzultációjának az eredménye. Ők állapodtak meg abban, hogy kellene valamilyen rangos francia kiállítást Szegeden, és Chagall neve merült fel mint egyik lehetséges befutó. A francia fél felvette a kapcsolatot a Chagall Múzeummal Nizzában, és onnan ezt az anyagot ajánlották. Szintén a francia fél volt az, amelyik a magyarországi kiállítássorozatnak a további helyszíneit megkereste, megajánlotta ezt, és így van az, hogy Budapesten nem lesz bemutatva az anyag, mert Pesten nem akad befogadója ennek a kiállításnak, tehát ezért van az, hogy Szeged után Pécsett, majd Debrecenben, végül pedig Győrött lehet megnézni az anyagot. Ha jól számolom, akkor valamikor 2006 májusában kerül vissza az anyag Franciaországba.

23

24


•

1 0 .

é v fo l y a m

(2) szöveg Megérkezett Marc Chagall 43 litográfiája Szegedre a nizzai Chagall Múzeumból, klimatizált kamionban, komoly biztonsági intézkedések közepette: a nyomatokból szeptember 16-án nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeum várépületében. A szállítás közben a levegő páratartamának és hőmérsékletének szabályozására azért volt szükség, mert a litográfiák rendkívül érzékeny japán gyöngyházfényű papírra készültek. A képek számára lehetőleg 20, de legföljebb 25 Celsius-fokos hőmérsékletet és állandó páratartalmat kell biztosítani, ezért a tárlatnak helyet adó vármúzeum szellőztetőrendszerét is kiegészítették az ehhez szükséges eszközökkel. A tárlat megszervezésében a budapesti Francia Intézet és az Alliance Francaise is részt vesz. A képek szállításának és biztosításának költségeit a francia fél állja. Az alkotások becsült értéke mintegy 400 ezer euró, azaz közel 100 millió forint. A műalkotások biztosítása 4600 euróba (1 millió 130 ezer forintba) került. A tárlaton külön képzőművészeti csemegeként a színezett kőnyomatok mellett a húsz éve elhunyt orosz származású francia művész három nagyméretű festményét is megcsodálhatja majd a közönség. Az egyik alkotáson egy tóratekercset tartó rabbi, a másikon egy virágcsendélet, a harmadikon pedig egy nőalak hegedűvel látható. A műveket a hathetes szegedi tárlatot követően Pécsen, Győrött és Debrecenben is bemutatják a nagyközönségnek.

(3) szöveg Chagall Szegeden A hónap első napján megérkeztek Szegedre a szeptember 16-án nyíló Chagall-kiállítás képei. Az orosz zsidó származású francia festő által 1974–75-ben készített negyvenhárom darab litográfiát (kőnyomatot) egy vándorkiállítás keretein belül Európában először a napfény városában fogják bemutatni. Az alkotások hátteréről Nagy Imre, a kiállítás színhelyéül szolgáló Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze, a szegedi kiállítás rendezője a következőket mondta: Marc Chagall (1887–1985) az ötvenes években két évet töltött kiadója meghívására Görögországban. A hellén táj, a műemlékek és a görög ókor varázslatos hatására készítette el Homérosz Odüsszeiájának szeptember 16-ától Szegeden, a múzeum várépületében látható illusztrációit. A litográfiákat japán gyöngyházfényű papírra nyomtatták Charles Sorlier litográfus segítségével. Minden egyes illusztráció elkészítéséhez nem kevesebb, mint húsz különböző színréteget alkalmaztak. Művészettörténészek szerint Chagall Odüsszeia-sorozata valódi képzőművészeti csemege, melyben a jellegzetes chagalli látásmód sajátosan ötvöződik Odüsszeusz kalandjainak valós és mitológiai elemeivel. Ez az ötvözet pedig olyan esztétikai és vizuális élményt jelent, mely ritka a modern európai művészetben. Ahogyan majd a szegedi és a Szegedre látogató közönség is láthatja, a francia festő hűen követte a homéroszi szöveget, és képi megfogalmazásai chagalli értelemben pontos illusztrációk; de vannak olyan képek is, amelyek sajátos ikonográfiai újítást jelentenek.



fe l a d a t ok

Az ókori görög költő, Homérosz Odüsszeia című eposzában elbeszéli a Trójából hazatérő görög hős, Odüsszeusz viszontagságait. A hős tíz évig bolyong három kontinensen, szárazföldön és tengeren, mielőtt visszatérhetne szülőföldjére, Ithakába hűséges felesége, Pénelopé mellé. Fizikai, lelki szenvedéseinél és viszontagságos bolyongásánál is megrendítőbb Odüsszeusz emberi drámája – az emberé, aki folyton a nála hatalmasabb erők legyőzésére tör. Chagall képi világa a homéroszi történetből két vonást emel ki: a hősi tartalmat és a mély emberi igazságot. A Biblia világához hasonlóan az ókori görögség újra felcsillantja a művész előtt az élet természetes szépségét – az évszakok váltakozásában megnyilvánuló kapcsolatot ember és természet között, a növényeket, az állatokat, az ég fényét, a források frissességét, férfi és nő egyesülését. Chagall illusztrációiban felhasználja, amit a mediterrán emberekről a velük való közvetlen kapcsolata révén megtudott és átélt. Élénken gesztikuláló alakjai szeretettel és hitelesen idézik föl a földközi-tengeri népek hevességét, a görögországi színek frissességét és elevenségét. Az emberi igazság a homéroszi szövegben leírt emberi tulajdonságok megfigyeléséből, sokszínűségéből válik ki: okosság, ravaszság, hűség, állhatatosság, tisztelet, vendégszeretet – s ezeket a tulajdonságokat Chagall pontos gesztusok képében jeleníti meg. Ezen a pontosságon az sem változtat, hogy görög figurái sokszor nagyon is zsidós gesztusokkal és hangulatokkal vannak felruházva. A chagalli festészetre jellemző aránytalanság és a tájak összevisszasága rávilágít a realizmus és a figuratív művészet közötti különbségre. Például az Athéné Télemakhosz hajóját irányítja című képen az istennő nagyobb, mint a hajó. Hasonlóképpen, ahogy a népét védelmező Mózes is nagyobb Chagallnak egy bibliai témájú, a Mózes vizet fakaszt a sziklából című művén. Elisabeth Pacoud-Réme francia művészettörténész szerint ezzel a technikával „Chagall, aki behatóan tanulmányozta az ikonokat, a középkorhoz talált vissza, melynek művészetében az alakok mérete jelképes értékükkel egyenesen arányos módon alakult”. A 20. századi festészetben Chagall művészetének az adja meg különleges karakterét, hogy kortársaitól eltérően a francia művész otthonosan mozog az allegóriák világában, s nehézség nélkül bukkan rá a szöveget összegző, sűrítő szimbolikus képre. Ez a képesség rávilágít Chagall tehetségére, legfőképpen arra, hogyan képes az emberiség alapvető történeteit közvetlenül, mindannyiunk számára érthető módon „szimbolikus nyelvezetté” alakítani. 1. Döntsd el, hogy a te szövegedből az alábbiak közül mely kérdésekre tudsz választ adni, és add is meg a válaszokat! a) Hány kőnyomatos mű (litográfia) szerepel a kiállításon?

b) Hány olajképet találunk a kiállításon?

c) Mi mutatja, hogy Chagall behatóan ismerte az ikonfestészetet?

25

26


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Kiknek a kezdeményezésére jött létre a kiállítás?

e) Chagall milyen személyes élményéhez kapcsolódik a litográfiai sorozat, az Odüsszeia illusztrálásának elkészítése?

f) Pontosan honnan kerültek a művek a kiállításra?

g) Magyarországon hol állítják még ki ezt az anyagot?

h) Mi a képek becsült értéke?

i) Mi Odüsszeusz emberi drámája?

j) Mennyibe került a biztosítás?

k) Mit tudunk meg a képek szállításáról?

l) Mi a témája a litográfiáknak?

m) Mi a témája az olajképeknek?

n) Hogyan ábrázolja Chagall Athénét az Athéné Télemakhosz hajóját irányítja című képen?

o) Mennyi ideig lesz látható a kiállítás Szegeden?



2. Válaszolj az alábbi kérdésekre! Melyik szöveg adja a legtöbb konkrét információt? Melyik szöveg a legjobban tagolt és a legvilágosabb? Melyik szöveg sugall büszkeséget és tartalmaz kritikát másokkal szemben? 3. Az újság melyik rovatába tennétek a ti anyagotokat? A) művészeti elemzések, kultúra B) vegyes hírek C) interjúk

fe l a d a t ok

27

28


•

1 0 .

é v fo l y a m

9. F o g l a l ko z t a t o t t s á g Olvasd el az állításokat, és saját ismereteid, logikád alapján gondold végig, hogy szerinted melyik lesz igaz, illetve hamis! A várt igaz és hamis állításokról készíts jegyzetet! A feladat állításaiból kiindulva gondold végig, hogy mi a szöveg témája, a cikk címe! Ezek után olvasd el a szöveget, és a szöveg alapján döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! (1) A foglalkoztatottsági adatok az elmúlt öt évben jelentősen változtak. (2) A magyar népesség több mint 50%-a foglalkoztatott. (3) A legtöbb ember a szolgáltatási szektorban dolgozik. (4) A mezőgazdaságban a legkisebb a foglalkoztatottak létszáma. (5) A szolgáltatási ágazatba tartozik a vendéglátás, az egészségügy azonban nem. (6) Az alkalmazásban állók közül többen dolgoznak a vállalati-üzleti szférában, mint a költségvetési szférában. (7) A szellemi foglalkozású alkalmazottak száma meghaladja a fizikai munkában alkalmazottak számát. Magyarországon a lakosság kikérdezésén alapuló reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint 2005 III. negyedévében a 15–74 éves népességből 3 millió 928 ezer tartozott a foglalkoztatottak közé, az adott korosztály 50,9 százaléka. Ez a szám valamivel nagyobb volt az egy évvel korábbinál, de kisebb a két évvel azelőttinél. Hosszabb időszakra visszatekintve is csekély változás látható, az idei III. negyedévi adat az öt évvel azelőttit mindössze 47 ezerrel, azaz 1,2 százalékkal haladta meg. Vagyis a foglalkoztatottak száma az utóbbi években érdemlegesen nem változott, így az előző évtized során kialakult foglalkoztatási arány sem, amely nemzetközi összehasonlításban – és a rendszerváltás előtti helyzethez viszonyítva is – meglehetősen alacsony. A foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása is csekély mértékben módosul. Valamivel több közöttük a férfi, arányuk 2000-ben 55 százalék volt, jelenleg 54 százalék. A korösszetétel kissé az idősebbek irányába változik, részben a fiatalok egyre nagyobb arányú beiskolázása, részben a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt. A 25 év alattiak száma öt év alatt csaknem 200 ezerrel kisebb, az 55 év felettieké közel 150 ezerrel nagyobb lett. A dolgozók több mint nyolctizedét a 25–54 évesek adják, a fiatalabbak aránya 7, az idősebbeké 11 százalék. Az összességében alig változó létszám mögött ágazatonként eltérő irányú és mértékű módosulások állnak. Jelenleg a főfoglalkozású mezőgazdasági dolgozók száma alig haladja meg a 200 ezret, aránya az 5 százalékot. Az ipari ágazatokban található 1,3 millió ember az összes foglalkoztatott egyharmadát teszi ki. A fennmaradó 2,4 milliót (62 százalékot) a szolgáltatásokban foglalkoztatják. Nagyobb részük (körülbelül 1,3 millió ember) az úgynevezett piaci szolgáltatá-



fe l a d a t ok

sokban (kereskedelemben, vendéglátásban, szállításban, ingatlanügyletekben stb.) tevékenykedik, a többiek azokban az ágazatokban, amelyeket teljesen vagy túlnyomórészt a költségvetés finanszíroz (közigazgatás, oktatás, egészségügy). A foglalkoztatottak mintegy 86 százaléka alkalmazásban áll. A másik számottevő csoportot – 13,5 százalékot – a vállalkozók, társas vállalkozások tagjai képviselik. A szövetkezeti tagok és a segítő családtagok aránya folyamatosan csökken, és ma már csak tizedszázalékokban fejezhető ki. Az alkalmazásban állók közül a költségvetés területén dolgozókat, valamint a versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások dolgozóit figyeli meg az évközi statisztika. Ebbe a körbe 2005 első háromnegyed évében 2 millió 788 ezer fő tartozott. Nagyobb részük, csaknem 70 százalékuk a vállalati-üzleti szférában, 31 százalékuk a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél tevékenykedett. Az alkalmazásban állók 55 százaléka volt fizikai és 45 százaléka szellemi foglalkozású. A hazai foglalkoztatásban szerény és csak lassan emelkedik a részmunkaidőben dolgozók száma és aránya; 2005 első kilenc hónapjában számuk 217 ezer, arányuk 7,8 százalék volt.

29

30


•

1 0 .

é v fo l y a m

10 . 1. Értelmezzétek a kapott mondatot, beszéljétek meg a jelentését, fűzzétek hozzá saját gondolataitokat! 2. Figyelmesen olvassátok el a szöveget, amelyet Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső emlékezetére írt, és amelyet a Nyugat folyóiratban tett közzé! 3. Keressétek meg és jelöljétek be azokat a szövegrészeket, amelyek szerintetek az alábbi témákat állítják a középpontba! a) Művész és közönség, az alkotó és a befogadó kapcsolata b) Az „udvariasság” értelmezése c) A zsarnok természete d) A szabadság világa e) A civilizáció a 30-as évek második felének Európájában 4. Tegyétek meg ugyanezt a kihagyott mondatok, mondatelemek vonatkozásában is! 5. Mindezek alapján döntsétek el, hogy a kihagyott részek hová kerüljenek! A kihagyott részeket önálló mondatokként tüntettük fel. Visszahelyezve a szövegbe azonban esetenként nem önálló mondatok. Az írásmódot változtassátok meg a szöveg igényei szerint!

KARINTHY FRIGYES: A ZÖLD TINTA KIAPADT… (Részlet) 1.___________Mily gyermekes, kontár mese és képzelődés, hogy az író „magának ír” és mily erőltetett, émelygős snobizmus, hogy csak „egyéniségének formábaöntéséhez” keres kifejezést. Szó sincs róla, a dolog sokkal egyszerűbb és sokkal komplikáltabb. Az ember fiatalon ír valamit, s valóban, nem nagyon tudja, milyet, – de ime jön a siker, tetszik amit írtam. E tetszésen át úgy nézem meg már most a művemet, sunyin és oldalról, mikor senki se látja, mint ahogy a fiatal leány vet egy gyors pillantást lefelé, akinek először dícsérik a lábait. És ettől fogva azt csinálja, aminek sikere volt. Értsétek meg végre: nektek akarok tetszeni, nem magamnak. Igaz, meg is mutatom néha meztelen lelkem, de csak akkor és annyit, amennyit magam is szépnek tartok belőle. 2.__________ S hogy van közöttünk, aki kendőzi is magát? De mennyire! a lelki kozmetikát valódi művész époly kötelezőnek érzi, mint színész a testit, jól tudván, hogy nem is önmagának, a közönségnek tartozik vele. Ennél különb és valódibb kötelesség nincs is, és Kosztolányi, a jó művész tudta ezt s mert talpig művész volt, mind az, ami a költőre a jellemző, az emberre is vonatkozott. E hibátlan költői



fe l a d a t ok

palást mögött valódi úriember élt közöttünk, a szónak confuciusi értelmében. Az emberi kultúrának ez a fölényes ismerője és művelője makulátlan lovagja volt az emberi civilizációnak. Tőle hallottam (akár idézte, akár gondolta, mindegy, önmagáról beszélt), hogy udvariasnak lenni több, mint jónak lenni, 3.________ ami viszont civilizáció nélkül ártalmasabb és rombolóbb lehet a leggonoszabb szándéknál. („Szívekkel verjetek agyon.”) Az udvariasságban minden benne van, amit a makacs próféta külön-külön keres, lenézve, olcsó külsőségnek tartva az udvariasságot – benne van az igazi demokrácia és benne van az igazi humanizmus. 4.______ Nem érti, hogy Kosztolányi sima és kompromisszumos modora ellenére, épolyan szabadsághős lehetett volna, mint Petőfi, vagy Byron. De az ostobák mindig megalkuvónak tartották az udvariasan habozót, vagy hallgatót és árulónak az emberiesség érdekében megalkuvót. 5. ___________Ő ne tudta volna, hogy illuzió nélkül nincs élet, hogy az illuzió kenyérnél és levegőnél fontosabb életfenntartó erő s hogy másrészt legerősebb, legfőbb illuziónk a szabadság? s hogy a hülye, népboldogító törvénykovácsok, alkotmány-csizmadiák, jobbról és balról, éppen ezt az illuziót akarják tönkretenni, konok, szamár fejüknek abban a rögeszméjében, hogy az emberek szívesebben mennek majd egy tiszta és higienikus börtönbe, mint a rendetlen és veszélyes, de szabad nagyvilágba. Mily tévedés! De a szabadságnak másfél századdal ezelőtt megszületett csecsemője nem hagyja magát a belőle szivárgott nyomorúság-vízzel együtt kiönteni a kádból – 6._______Nem szeretted az angolokat, közelebb állt szívedhez a latinszellemű francia és olasz – én mégis azok közé számítalak, akik érzésem szerint, az európai civilizációt legmakacsabbul védelmezik most Európában 7.______ Emlékedben van valami derü és összhang, ami ezt a szóösszetételt juttatja eszembe, szabad képzettársulásban: „merry England”. A kihagyott mondatok, mondatelemek A) Nyugodtan pihenhetsz Kosztolányi, aki Egyén Őfelsége bátor, igaz katonája voltál, többre becsülvén az embert az emberiségnél. B) Igaz, a mű tükör, amiben magamat nézem, – de csak akkor, ha tudom, hogy ott álltok a hátam mögött és együtt nézünk a tükörbe. C) Mert az udvariasságban mindig benne van a jóság. D) S akik, veled együtt, civilizáció alatt a kultúra terjesztését értik, semmi mást. E) Kosztolányi jól tudta, hogy író és közönség munkatársak, a kor stílusát együtt építik fel. F) A zsarnok, aki mindig lehetetlent követel, hogy a lehetőt megkapja, nem érti ezt. G) Néhány műveletlen fráter, jobb- és baloldalt egyaránt, az „antiliberálisok” közé számította Kosztolányit, a nyelvészt, akinél jobban senki se tudta, hogy a liberalizmust gyalázni annyi, mint az emberi szabadságot gyalázni, börtönnel biztatni a jövő nemzedéket.

31

32


•

1 0 .

é v fo l y a m

11. Ki mennyire ember?  A közismert néprajzi megfigyelés szerint a munduruku indiánok az ellenséges törzsbelieket ugyanazzal a névvel illetik, mint azokat az állatokat, amelyekre vadásznak. Ez a látszatfajképzés jelensége, melynek lényege, hogy bizonyos embercsoportok más embercsoportokat nem tekintenek emberi lénynek, és úgy viszonyulnak hozzájuk, mintha valamiféle más faj egyedei lennének – akik kívül esnek az emberek közötti viselkedést szabályozó törvények hatályán. A jelenséggel történelmünk legsötétebb lapjain találkozhatunk, s kényes kérdés, hogy az efféle megkülönböztetés vajon mennyire áll távol a mai, felvilágosult embertől – netán észrevétlenül most is ott lappang mindennapi gondolkodásunk mélyén? Három belga pszichológus – Ruth Gaunt, Denis Sindic és Jacques-Philippe Leyens – cseles módon próbált közelebb jutni a válaszhoz. Abból indultak ki, hogy az emberek, még ha nem fogalmazzák is meg így, az érzelmeket két csoportra osztják. Az elsődleges érzelmek nemcsak az emberre jellemzőek, hanem nagyon sok emlősállatra is. Ilyen például a félelem, a düh, a meglepődés. A másik csoportot a másodlagos érzelmek alkotják – például remény, rajongás, megalázottság –, amelyek kimondottan emberiek, vagyis megkülönböztetnek bennünket az állatoktól. (Fontos leszögezni, hogy ez a felosztás nem tudományos érvényű, csupán azt jelzi, hogy az emberek miként szoktak gondolkodni az érzelmekről.) Gaunt és munkatársai a 2000. évi labdarúgó Európa-bajnokság egyik mérkőzését, a Belgium–Törökország összecsapást használták fel arra, hogy elvégezzék kísérletüket. A meccs előtt néhány nappal 48 belga egyetemi hallgatót arra kértek, próbálják megjósolni, milyenek lesznek a szurkolók érzelmei, ha csapatuk nyer, illetve ha veszít. A válaszadók egyik fele honfitársainak, másik fele pedig a törököknek az érzelmeit próbálta meg elképzelni. A diákoknak 12 felsorolt érzelem közül mindegyiknél meg kellett jelölniük, hogy az szerintük mennyire lesz jellemző a szurkolókra. Természetesen a felsorolásban az érzelmek egyik fele az elsődleges, azaz „általános”, másik fele pedig a másodlagos, vagyis „emberi” kategóriába tartozott. A válaszadóknak az érzelmek milyenségét két időpontra: közvetlenül a meccs utáni, valamint a három nappal későbbi állapotra vonatkozóan kellett megbecsülniük. Kiderült, hogy a meccs utáni állapot, valamint az elsődleges érzelmek tekintetében nem volt különbség a két szurkolótáborra vonatkozó előrejelzések között. Ellenben a belga válaszadók azt jósolták, hogy a belga szurkolók a meccs után három nappal sokkal több emberi érzelmet fognak átélni, mint a törökök. A kutatók szerint ezzel, bár teljesen tudtukon kívül, azt a nézetüket fejezték ki, hogy saját honfitársaikat emberibb embernek tartják, mint egy idegen nép tagjait. A jelenség nem túl felemelő... Ám hasznos, ha tudunk róla, mert „jobbik eszünkkel” annál hatékonyabban tudunk tenni ellene. Ha az adott számmal és betűjellel ellátott részeket összeolvasod, minden esetben két igaz és egy hamis állítást kapsz. Karikázd be a hamis állításokat! 1. A munduruku indiánok egy és ugyanazon szóval nevezik meg A) saját törzsükből azokat, akiket nem szeretnek; B) ellenségeiket; C) a levadászandó állatokat.



fe l a d a t ok

2. A „látszatfajképzés” azt jelenti, hogy A) a másnak tartott emberekkel szemben nem kell betartani a törvényeket; B) bizonyos embercsoportok más embercsoportokat nem tekintenek emberi lényeknek; C) a munduruku indiánok csak a felvilágosult embert tekintik ellenségnek. 3. A cikk szerint az elsődleges érzelmekhez tartoznak A) a düh; B) a félelem; C) a remény. 4. A másodlagos érzelmekhez tartoznak A) a meglepődés; B) a rajongás; C) a megalázottság. 5. Három belga pszichológus A) belga egyetemi hallgatókkal végzett kísérletet; B) török diákokat kérdezett; C) egy belga–török labdarúgó-mérkőzés kapcsán tette fel a kérdéseket. 6. A szurkolók elképzelt érzelmeire vonatkozó válaszaikban a válaszadók A) nem tettek különbséget a belga és török szurkolók között; B) a feltételezett, azonnali érzelmi reakciók vonatkozásában nem tettek különbséget a török és belga szurkolók között; C) a feltételezett, néhány nappal későbbi érzelmi reakciók között különbséget tettek a török és belga szurkolók között. 7. A cikk arra a megállapításra jut, hogy A) a kísérlet tanulságai hasznunkra válhatnak; B) a kísérlet során nyert eredmények semmire sem jók; C) a kísérlet során nyert eredmények nem hízelgőek.

33

34


•

1 0 .

é v fo l y a m

12 . 1.

Készítsetek képzeletbeli interjút a megadott személlyel a következő kérdések mentén: – Megkérem, hogy röviden meséljen magáról azok számára, akik nem ismerik. – Mit gondol, öt év múlva milyen lesz az élete, mivel foglalkozik majd? – Melyek azok a tulajdonságai, amelyeket szívesen vállal, és amelyekre büszke is lehet? – Mik a gyengéi? – Hogyan viselkedik nehéz helyzetekben, például amikor éppen nem úgy mennek a dolgai, ahogy elképzelte?

2. Tekintsétek át az alábbi, kihagyásos szöveget! Milyen a hangneme? Adjatok neki címet! (A szöveg ahhoz ad tanácsokat, hogy egy átlagos állásinterjún elhangzó kérdésekre milyen válaszokat érdemes adni.) Ott ülsz a bizottság előtt a legszebb ruhádban, remegő gyomorral, a veled szemben ülők pedig éppen arra készülnek, hogy alaposan kivesézzenek. Milyen kérdésekre számíthatsz, s melyek az ezekre adható legjobb válaszok? Összeállításunkból kiderül. (1)_____________________________ – így indítanak az interjúk elején az esetek nagy többségében. Ilyenkor az interjút vezető szeme az „áldozatra” szegeződik, s a vele szemben ülő alany érzi, hogy a legkisebb rezzenéséből is fontos információkat olvas majd ki, amelyek jelentősen befolyásolják majd az állás megszerzésének esélyeit. Mit kell ilyenkor tenni és mondani, hogy bebizonyítsd, hogy te vagy az ideális jelölt? Nem érdemes a születésedtől fogva elmesélni a teljes élettörténetedet, s nyugodtan kihagyhatod a hobbijaidat, illetve azt, hogy a gimnáziumban a színjátszó kör tagja voltál. Szorítkozz a végzettségeidre és a tapasztalataidra. Tedd fel magadnak a kérdést: vajon mi az öt legfontosabb dolog, amit ez az ember tudni szeretne rólam? (2)_________________________________ Ettől sokan zavarba jönnek, hiszen alighanem kevés olyan embert ismerünk, aki pontos tervvel rendelkezik arra nézvést, hogy egy fél évtized múlva mivel tölti majd a napjait. Az interjún arra kíváncsiak ezután, hogy vajon az a pozíció, amelyre jelentkezel, megfelel-e majd az igényeidnek. Emellett az sem megvetendő szempont, hogy milyen irányba szeretnéd továbbképezni magadat, illetve mely területek érdekelnek a legjobban. Az ábrándokat és az elrugaszkodott ötleteket itt is hagyd ki a képből, maradj meg a realitás és a profizmus talaján. (3)_______________________________________ – egy újabb zavarba ejtő kérdés. A szakértők szerint ezzel a kérdéssel azt tesztelik, hogy az állásra jelentkező aspiráns kellően felkészült-e szakmai és emberi szinten egyaránt. Itt az alkalom, hogy kidomborítsd a fő erősségeidet, persze túlzások nélkül. Ne csak beszélj arról, hogy mihez értesz a legjobban, hanem mondd el, hogy szerinted ez a képzettséged vagy tulajdonságod miként segíthet az adott pozíciót betölteni. (4)____________________________________________Mit is mondjak? Hogyan mondjam? Baj lesz belőle? Füllentsek? Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok villannak át az agyadon. Nyugodj meg és légy őszinte, de fogalmazz úgy, hogy elvedd a dolog élét. Mondj valami olyasmit, hogy „Ezzel és ezzel kapcsolatban gondjaim szoktak lenni, de ezt és ezt szoktam tenni, hogy mindezt



fe l a d a t ok

elkerüljem.” Nyugodtan beismerheted, hogy nem erősséged rendet tartani magad körül, de hogy ne keveredjenek el a dolgok, mindent lejegyzetelsz. „Mondja el mi történt a legutóbb, amikor óriási nyomás nehezedett Önre a munkahelyén. (5)___ _________________________Ezzel a kérdéssel azt szeretnék felmérni, hogy az illető mennyire tud előre tervezni, illetve hogy mennyire tudja beosztani az idejét. Hasonló a helyzet, amikor a pályázót arra kérik, hogy meséljen el egy olyan esetet, amikor olyasvalakivel kellett együtt dolgoznia, akivel nehézkes volt az együttműködés. Ezzel azt mérik fel, hogy a jelölt mennyire képes tekintetbe venni a munkatársak igényeit, miközben befolyásolja, vagy akár irányítja is őket. Némileg egyszerűbb a helyzet, ha egy olyan kérdésre kell válaszolni, amelyben azt kérik, hogy egy váratlan probléma megoldását vázolja a jelölt. Ilyenkor ugyanis elsősorban a kezdeményezőképességre kíváncsiak, illetve arra, hogy az illető miként reagál egy váratlan helyzetben. 3. Olvassátok el a cikkből kihagyott megszólalásokat! Milyen különbség tapasztalható ezek és a cikk hangneme közt? A) „Mi a legnagyobb gyengesége?” – aki idáig már eljutott, most biztos zavarba jön. B) „Mit gondol, öt év múlva mivel foglalkozik majd?” C) „Melyek azok a tulajdonságok, amelyek nélkülözhetetlenné teszik Önt a vállalat számára?” D) „Meséljen magáról!” E) „Hogyan vészelte át ezt az időszakot?” 4. Keressétek meg és húzzátok alá a szövegben azokat a kisebb szövegegységeket (szavakat, szintagmákat, mondatelemeket), amelyek miatt azt gondolhatjuk, hogy az adott kérdésre az adott szövegrész a választ! Ezután illesszétek be a megfelelő helyre az állásinterjút készítők megszólalásait!

35

36


•

1 0 .

é v fo l y a m

13 .

Olcsó laptopok szegény országoknak Százdolláros áron kínálna notebookokat a fejlődő országoknak az AMD és az egyik amerikai elitegyetem, a Massachussettsi Technológiai Intézet (MIT) Médialaboratóriumának alapítója. Nicolas Negroponte, az MIT Media Lab alapítója és vezetője ezt a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be. Jelenleg a legegyszerűbb laptopok is minimum ezer dollárba kerülnek. A szakember tisztában van azzal, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, éppen ezért most partnereket keres a 12-18 hónap múlva elinduló projekt megvalósításához. Az AMD egyik szóvivője időközben már megerősítette a cég részvételét a programban, és „nagyon érdekesnek” minősítette a projektet. Érdekesség, hogy a processzorgyártó vállalatnak korábban már volt egy hasonló terve. Negroponte az új, olcsó, hordozható számítógépekkel forradalmasítani akarja a harmadik világ országainak oktatását. A tervek szerint a laptopokat az adott országok oktatási vagy kulturális minisztériumai fogják megvásárolni, és ők osztják majd ezeket szét a rászorulók között. A szakember már felvette a kapcsolatot a Világbankkal egy megfelelő fizetési konstrukció kidolgozására. Az olcsó notebookok a hagyományos kereskedelmi forgalomban nem lesznek kaphatók. Az MIT Media Lab első embere szerint az érdeklődés világszerte óriási a program iránt, legutóbb például a kínai oktatási miniszterrel tárgyalt. Negroponte akár 800 millió darab notebook értékesítését sem tartja elképzelhetetlennek. A szegény országok iskoláskorú gyermekei a készülékek segítségével tananyagokat tölthetnének le az internetről, és nemcsak az órákon, de otthon is használhatnák a hordozható számítógépeket. Arra is lehetőség nyílna, hogy a laptopokból kisebb hálózatot hozzanak létre. A szakembert az 1995-ben megjelent Being Digital című műve óta a világ technológiai iparának egyik vezető személyiségeként tartják számon, a Media Lab pedig az eltelt évek alatt már számos high-tech vállalat bölcsője volt. Negroponte többek között tagja a Motorola felügyelőbizottságának is. A projekt atyja szerint az olcsó noteboook megjelenése akár a többi hardvergyártóra is nyomást gyakorolhat majd és megindulhat egy egészséges árverseny. A mai laptopok túl drágák, miközben a legtöbb alkalmazásra egyáltalán vagy csak alig van szükségük a felhasználónak. Ennek ellenére egyre drágább és nagyobb teljesítményű csipekre van szükség, és így a laptopok folyamatosan drágulnak.



fe l a d a t ok

Az olcsó notebookon Linux operációs rendszer fog futni, és csak az alapfunkciókat fogja kínálni. A legfőbb újdonság azonban az lesz, hogy nem lesz beépített folyadékkristályos kijelzője, ehelyett egy, a billentyűzet alá beépített különleges chip fogja előállítani a képet, amelyet később többszörösen kivetít majd egy tükörhöz hasonló kijelzőre. Negroponte a világgazdasági fórumon már be is mutatta a prototípust, ami alig volt nagyobb egy hagyományos laptopnál. A prototípusok építése 10 millió dollárba került, illetve fog kerülni, ezen a költségen az MIT és partnercégei közösen osztoznak. Első lépésként 50-100 ezer darabot fognak gyártani, ez lesz a nullszéria, amelynek az elkészítése kifejezetten a későbbi sorozatgyártási folyamat tesztelésére szolgál majd. Negroponte elmondta: az eddigi konkrét érdeklődők körülbelül 50-100 millió laptopra tartanának igényt. Az olcsó készülékek iránt Kínán kívül érdeklődik még Kambodzsa és Kolumbia is. Az ugyan még kérdéses, hogy ki gyártja majd a notebookokat, az MIT-vel ápolt szoros és jó kapcsolatai miatt azonban könnyen lehet, hogy a Samsung lesz az új, olcsó, hordozható számítógépek gyártója. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy a cikk szövege alapján igazak-e (I) vagy hamisak (H)! (1) Nicolas Negroponte egy amerikai egyetem médialaboratóriumának alapítója és a világ technológiai iparának egyik vezető személyisége. (2) A készülő olcsó laptopokkal Kína oktatási lehetőségeit kívánják forradalmasítani. (3) A kínai oktatási miniszter már 800 millió olcsó laptopra kötött szerződést. (4) A százdolláros laptopok bolti forgalomba nem kerülnek. (5) Az olcsó számítógépeket a diákok meg fogják vásárolni. (6) A jelenlegi laptopok sok olyan alkalmazást is lehetővé tesznek, amire a legtöbb felhasználónak nincs szüksége. (7) A cikkben szereplő számítógépek gyártását a Samsung cégre bízták. (8) Az új számítógép kijelzője eltér a korábban használt kijelzőktől. (9) Az új számítógép egyik legfőbb célja, hogy a diákok oktatási anyagokat tölthessenek le a segítségükkel. (10) A sorozatgyártás előtt mintegy százezer darabot fognak legyártani, hogy teszteljék a gépeket.

37

38


•

1 0 .

é v fo l y a m

14 . Az igazi veszélyt az emberiségre valószínűleg nem a H5N1, hanem egy egyelőre ismeretlen új madárvírusból és emberi influenzavírusból kialakult altípus fogja jelenteni. Az új világjárvány (pandémia) elkezdődését onnan lehet majd tudni, hogy egyetlen településen az egyik héten 1000 influenzás beteget diagnosztizálnak, a következő hétre pedig megnégyszereződik a betegek száma. A világ egészségügyi szervei azonban mindezt nem várják ölbe tett kézzel.

Pandémiás tervek A világjárványra történő felkészülés egyik legnagyobb nehézsége, hogy a madarak által hordozott influenzatörzsekben 13-féle hemagglutinin- és 7-féle neuraminidáz-gén fordulhat elő, amelyek bármelyike bekerülhet géncsere révén egy emberi influenzavírus-törzsbe. A vírusdiagnosztika felkészült ezeknek a lehetséges vírustörzseknek a kimutatására, mert a nukleotidsorrend-vizsgálat lehetőséget ad valamennyi hemagglutinin- és neuraminidáz-gén azonosítására. Azt, hogy egy influenzavírus nem a szokásos emberi vírus-altípusok közé tartozik, kizárásos alapon lehet megállapítani. Európa csaknem minden nemzeti influenzalaboratóriuma ki tudja mutatni génsokszorozással az ismert emberi altípusok hemagglutinin-génjeit. Ha olyan mintát kap a laboratórium, amelyben mindezek a gének negatív eredményt adnak, de a vírus jelenléte valamelyik másik génjének (például más fehérjéinek vagy nukleoproteidjének a génje) kimutatásával igazolható, akkor a mintában lévő influenzavírus biztosan madár eredetű. Az Európai Unió és a WHO ajánlásának megfelelően több mint 50 ország készített úgynevezett pandémiás tervet, amiben összefoglalják azokat a teendőket, amiket egy új emberi, pandémiás influenzavírus megjelenésekor követni kell. Ennek egyik legfontosabb eleme a még nem fertőzött lakosság beoltása a megjelenő vírus elleni vakcinával. A világon 9 nagy – főleg multinacionális – vakcinatermelő cég gyárt jelenleg influenza elleni védőoltást. A gyártó cégek egybehangzóan kijelentették, hogy nem tudják megfizetni 20 új védőoltás kísérleti gyártását (13 hemagglutinin + 7 neuraminidáz), hiszen ezek közül maximum kettő (1 hemagglutinin + 1 neuraminidáz) jelenik meg majd az új világjárványt okozó törzsben. A majdani profitot csak egy vagy két termelő fogja zsebre vágni, a többieknek az egész kísérleti fejlesztés ráfizetést fog jelenteni. A WHO és az EU-bizottság ezért a privát szféra bekapcsolódását szorgalmazta a finanszírozásba. Modellvírusként a ma járványszerűen terjedő H5N1 madárvírust javasolták. A Londoni Influenza Központ génsebészeti módszerekkel csökkentette a vírus megbetegítő képességét: a hemag glutinin-génből kivágtak egy darabot. Ez a „lebutított” vírus nem okoz betegséget, de a madarakat igen jól tudja immunizálni.



fe l a d a t ok

A szöveg alapján döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e (I) vagy hamisak (H)! (1) Járványról akkor beszélhetünk, ha egy hét alatt egyetlen településen 1000 új influenzás beteg jelentkezik. (2) A pandémia kisméretű járványt jelent. (3) A madarak által hordozott influenzatörzsekben húsz olyan gén van, amely géncserével bekerülhet egy emberi influenzavírus-törzsbe. (4) Ha az emberi szervezetben kimutatható az influenzavírus jelenléte, miközben nem mutathatók ki az ismert emberi altípusok hemagglutinin-génjei, akkor madár eredetű influenzáról beszélünk. (5) Az emberről emberre terjedő madárinfluenza ellen az egyik leghatékonyabb védekezés a megjelenő vírus elleni védőoltás lehet. (6) Az emberről emberre terjedő madárinfluenza kivédésére kilenc különböző védőoltásra lenne szükség. (7) Az elvileg lehetséges vírusfajták ellen azért nem készítik el a védőoltásokat, mert nem tudható előre, hogy milyen vírus fog megjelenni. (8) A lehetséges vírusfajták ellen azért nem készítik el a védőoltásokat, mert nincs rá pénzügyi fedezet.

39

40


•

1 0 .

é v fo l y a m

15 . Az alábbi cikk bekezdéseiből – a bevezető bekezdés kivételével – egy-egy mondatot kihagytunk. Keressétek meg a kihagyott mondatok helyét a szövegben! Segít, ha figyeltek a szöveg kötőelemeire és a bekezdések témamondataira.

Új japán internetes földrengés-előrejelző rendszer Japán kutatók egy olyan új földrengés-előrejelző rendszert fejlesztettek ki, amely képes arra, hogy előre figyelmeztesse a katasztrófákra a veszélyeztetett régiókban élő embereket. A hálózat bizonyos biztonsági intézkedéseket akár önállóan is meg tud hozni, így növelve az áldozatok túlélőképességét és a bekövetkező károk enyhítését. A természeti katasztrófák esetén nem percek, hanem másodpercek alatt történnek meg a dolgok. Mivel a szigetország a Föld egyik földrengések által leginkább veszélyeztetett területén található, ezt jól tudják a japán szakemberek is. A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) koordinálásában kifejlesztett új földrengés-előrejelző rendszer a japán kutatók állítása szerint képes a bekövetkező katasztrófákat másodpercekkel előre megjósolni és riadót fújni. 1._________ A földrengések kétfajta, egy elsődleges és egy másodlagos lökéshullámot okoznak. 2._________ A rendszer célja, hogy gyorsan felderítsék és kielemezzék az első lökéshullám adatait (merre tart, mekkora a sebessége, hol van a földrengés epicentruma stb.), így fel lehet készülni az utórengésekre, meg lehet állapítani azok körülbelüli erősségét, és riadóztatni lehet az érintett területek lakóit. Bár a néhány másodperc túl kevés időnek tűnhet, azonban arra pont elég, hogy megállítsák a vonatokat, lekapcsoljanak erőműveket, olaj- és gázvezetékeket, valamint gyárakat. 3.__________ A hálózat nagy érzékenységű, a legapróbb földmozgásokat is érzékelő mérőműszerekből (országszerte 200 szenzort telepítettek), nagy teljesítményű számítógépekből és a legkorszerűbb távközlési berendezésekből áll. A kutatók azon még dolgoznak, hogy miként figyelmeztethetnék előre az embereket. 4._____________ Ezenkívül a beérkező üzenetek megjelenhetnének a monitorok képernyőin is. Azonban nem biztos, hogy mindenki figyelne a nyomtatókra és a kijelzőkre, illetve ilyenkor természetes az áramszünet is, és az is kérdéses, mi van, ha valaki otthon alszik. A riasztás sikeressége tehát nagyon sok tényezőn múlik. 5.__________ Jelenleg ugyanis már csak ez hiányzik a rendszer teljes körű kipróbálásához.



fe l a d a t ok

A kihagyott mondatok A) Mivel számos neves technológiai vállalat közreműködik a projektben, és a rendszer számítógépeken alapul, felmerült az az ötlet, miszerint egyszerűen elküldhetnék a figyelmeztető üzeneteket az interneten keresztül, és a hálózatra kötött nyomtatók kinyomtathatnák őket. B) Ez a néhány pillanat pedig akár emberek ezreinek életét mentheti meg. C) Hogy valójában mennyire bizonyul életképesnek a projekt, az majd csak az első földrengés alkalmával derül ki. D) Ezáltal pedig megelőzhetők azok a másodlagos károk (pl. tüzek), amelyek egyébként szinte biztosan bekövetkeznének. E) Bár a szakemberek szerint az első lökéshullámok kiterjedtebbek és közel kétszer gyorsabbak az utórengéseknél, mégis gyakran a másodlagos hullámok okozzák a nagyobb károkat.

41

42


•

1 0 .

é v fo l y a m

16 . Találjátok meg a szövegből kiemelt négy mondat helyét, és helyezzétek vissza az egyes mondatokat a szövegbe!

Diszkóbalesetek A Közlekedéstudományi Intézet Rt. (KI Rt.) baleseti mélyelemzései nyomán kirajzolódik a „tipikus diszkóbaleset”. Eszerint javarészt vidéken, hétvégén, lakott területen kívül, hajnali kettő és hat között, a szórakozásból hazafelé tartó 18 és 24 év közötti fiatalok karamboloznak, legtöbbször úgy, hogy sem másik gépjármű, sem gyalogos nincs a színen. Általában legalább négyen ülnek az autóban, bekötve senki nincs, és a kocsi a sebességhatárt messze túllépve kisodródik a kanyarban, esetleg előzés közben árokba, fának, oszlopnak csapódik, egy-két ember kirepül a szélvédőn. 1.__________. „A fiatal autóvezetőknél a tapasztalatlanság az életkorból adódó fokozott kockázatvállalási hajlandósággal együtt normális körülmények között is az átlagosnál két-háromszor nagyobb halálozási kockázatot eredményez” – állítja dr. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet Rt. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozatának vezetője. 2._______. A gépjárműoktatók gyakran hangoztatják, hogy a 2-4 éves jogosítvány birtokában volán mögé ülők a leginkább veszélyeztetettek, mert rendelkeznek némi rutinnal, biztonságérzetük nagyobb, mint a tapasztalatuk, nem elég gyakorlottak ahhoz, hogy felmérjék maguk és kocsijuk korlátait. Rendszerint nincsenek is tudatában, miként viselkedik vészhelyzetben egy emberekkel megrakott autó, holott vezetéstechnikai szempontból nemritkán egy ilyenkor tett kormánymozdulat bizonyul végzetesnek. 3.______. A gyakorlatlan vezető rendszerint nem fékezéssel, hanem túlhúzott kormánnyal próbálja úton tartani az autót, ami csak ront a helyzeten. „Sok srác szinte mágikusan hisz a neves márkákban. Meg vannak győződve róla, hogy ezek a verdák minden körülmények között az úton maradnak, vagy ha mégsem, olyan biztonságosak, hogy nem lesz nagy baj” – hivatkozik tapasztalataira egy Pest megyei járőr. Egyes szakértők a diszkólámpák fiziológiai hatásaiban látják a gyorshajtás fő mozgatóját. 4._______. Amikor vezetünk, ugyancsak folytonosan változó kép vetül retinánkra, minél gyorsabban hajtunk, annál több adrenalint termelünk, ezt szokták sebességmámornak titulálni. „A diszkóból kijövők az autóban is megpróbálják fenntartani a magas adrenalinszintet” – magyarázza dr. Bilkei Pál, a BM Kórház vezető pszichológusa. Véleménye szerint a sofőröknek legalább 500 métert kellene gyalogolni a parkolóig, hogy kellően lenyugodjanak.



fe l a d a t ok

A kihagyott mondatok A) A villogó fények állandóan változó képet hoznak létre a retinán, ami erős kérgi ingerületet vált ki, ez pedig kellemes adrenalinszint-emelkedést okoz. B) Ő úgy látja, épp ezért lenne érdemes a több évre szóló, valóságos korlátokat állító próba- vagy gyakorlójogosítvány máshol már bevált módszerét meghonosítani. C) Rendszerint az elöl ülők halnak meg, függetlenül attól, hogy szériatartozék-e a légzsák. D) A leterhelt jármű súlypontja hátra tolódik, a kormányzott kerekekre nehezedő nyomás csökken, kisebb lesz a tapadás, miközben a gép tömege nagyobb a megszokottnál.

43

44


•

1 0 .

é v fo l y a m

17.

1.____________. Az MIT Média Laborjának Intelligens Városok csoportja által tervezett, Fab Tree Hab névre keresztelt lakóalkalmatossága túlmutat a fenntartható lakókörnyezeten és a „zöld” építkezésen is, azaz az olyan építőanyagok használatán, ami minimális káros hatással van környezetre és egészségünkre. 2._______________. A Mitchell Joachim és Javier Arbona építész, valamint Lara Greden ökológiai mérnök alkotta tervezőcsapat szerint elképzelésük nemcsak hogy nem károsítja a környezetet, de remélhetőleg még a levegőt is tisztítani fogja. Joachim elképzelése szerint az élő ház külseje több évtized alatt nyeri el végleges alakját az indák, ágak védelmet nyújtó összekuszálódásával, amit további növényekkel és természeti elemekkel tarkítanak. 3.___________. Az ablakokat szója alapú műanyagokból készítenék, ami elvileg a lakás lassú növekedésével nyúlna, hajlana. A vizet a tető gyűjtené be, majd a gravitáció vezetné végig a házon, ahol a növények megszűrnék, majd egy baktériumok, halak és vízinövények által lakott tavacska – elfogyasztva a szerves hulladékot – megtisztítva bocsátaná azt a lakók rendelkezésére. Egy része magát a házat táplálná, ami egyben természetes párásítást, hűtést is biztosítana. A fűtést napenergiával oldanák meg, hatalmas, déli fekvésű ablakok nyelnék el a Nap melegét télen, míg az árnyékos oldalára helyezett társaik a meleg hónapokban nyújtanának megfelelő hűvös levegőt. 4.______________. Mielőtt azonban ez létrejöhetne, közel két évnek megfelelő szociológiai és kivitelezhetőségi tanulmányt kell elvégeznie. Eközben Kaliforniában dolgozik, egy 50%-ban újrahasznosított és újraképzett anyagokból, 50%-ban pedig élő elemekből álló házon. Ez a MatScape projekt, amire Joachim egyfajta kísérleti lépcsőfokként tekint az élő ház irányába. 1. A fenti szöveg bekezdéseinek első, úgynevezett témamondatait kell visszaillesztened a szövegbe. A négy témamondat közül kettő alig különbözik egymástól. Mégsem mindegy, hova illeszted őket. A feladat elvégzése után egy-két mondatban indokold döntésedet! A) A réseket szigetelőanyag gyanánt agyag és szalma elegyével tömnék be a hideg, a hő és a nedvesség távoltartása érdekében.



fe l a d a t ok

B) Az MIT egyik építésze olyan házakról álmodik, melyek nem kivágott, hanem élő fákból épülnének fel, egyfajta ökorendszert hozva létre. C) Joachim álma egy egész közösség létrehozása, ami az élő ház tervezeten alapul. D) Az MIT munkatársai által tervezett lakás egy ősi kertészeti eljáráson alapul, ami, összefonva a faágakat, élő árkádokat, rácsokat vagy falakat alkot. Indoklás:

2. Válaszoljatok a kérdésekre! a) Mit nevez a cikk „zöld” építkezésnek?

b) Az építész és az ökológiai mérnök álma hogyan mutat túl a „zöld” építkezésen? Sorold fel a tervezett ház ökorendszerének elemeit!

45

46


•

1 0 .

é v fo l y a m

18 . 1. Alaposan olvasd el a szöveget! Igyekezz megérteni a történetet, majd a kihagyott részek szövegkörnyezetére figyelve találd meg a kihagyott mondatok helyét!

Esterházy Péter: Szabadság, egyenlőség, testvériség A metróaluljáróban bűzlő rongyokba burkoltan fiatalabb férfi ül, és kéreget. Lehet, hogy nincsen lába, nem tudom, de nem is érdekel. 1.___________ Nem vagyok cinikus, de részvét sincs bennem, rosszkedvűen tehetetlen vagyok az ilyen helyzetben, rezignált, ahogy a mondat mutatja. Mint mindig, automatikusan gyorsítok, iszkolnék el. Ha nem látom, nincs. 2.___________ Ezért megtorpanok, belemarkolok az apróba, ismét csak megszokásból az ujjaim között viszszacsorgatok néhány érmét, a maradékot, a maradék maradékját a kezébe teszem, azt tartja maga előtt, nem kalapot vagy dobozt. 3.____________ Emiatt a romlás miatt ül itt. Boldog új évet kíván, február van, a hangja mélyen, telten zeng, akár egy színésznek. 4.__ __________ Meglepetésemben megrándul a kezem, elengedem a pénzdarabokat, közben a kezem az övéhez ér, mintegy rásimul, az ujjaim a tenyere párnáit érinti, az övéi az enyémet. Mintha egymáson feküdnénk. Én is, én is boldog, mondom zavartam, ám nagyon is a saját hangomon. 5._____________ Eddig szerepek álltak egymással szemben, és ez most váratlanul megváltozott. Most kéne leülni melléje, és megkérdezni, miben segíthetnék. Ettől olyan messze vagyok, mint Makó Jeruzsálemtől. Más ma nem történt velem, és nem is akarom, hogy történjék. A) Ez a hang abból az épnek mondott világból való, ahonnan ő ki van zárva. B) Borostás, fásult, elivott, de szabályos arca van, nem mondom, hogy szép, de mondhatnám, a szépség van elrontva az arcán. C) Van lábad, meg fogod bánni, nincs lábad, azt is meg fogod bánni, van vagy nincs lábad, mindkettőt meg fogod bánni. D) Úgy mondom, mintha egy emberrel beszélnék. E) De a kabátzsebemben megcsörren az apró, újságot vettem volt, és ötszázasból apróval adtak vissza, bosszantott is. 2. Beszéljétek meg, hogyan módosult a csonka szöveg jelentése a mondatok behelyezése után!



fe l a d a t ok

19. Ha önállóan végzed a feladatot, akkor keresd meg a betűvel jelölt szavak helyét a szövegben!

Spiró György: Kerengő (részlet) Mind a két 1.__________ kialakult a törzsgárdája. A vendégek persze szabadon választhattak a Fekete Sas és a Fehér Holló között, és ha netalán megunták az egyik társaságot, 2.__________ a másikhoz. Aki semmilyen csoportosuláshoz sem tartozott, az naponta többször is bekukkanthatott mind a két kávéházba, és megkérdezhette, mi újság. A városkában tehát egy csapásra 3.________a közélet. Amíg csak egyetlen kávéház tengődött, addig nem lehetett olyan nagyon pontosan tudni, hogy ki kit gyűlöl, és ki kitől undorodik, vagy ki kinek van lekötelezve. Addig a találkozók otthon, a négy fal között, zárt ajtók mögött zajlottak le, ami a közéleti 4._________és a botrányoknak nem kedvez. Amióta azonban a két kávéház van, azóta a viszonyok, kapcsolatok, alá- és fölérendeltségek tisztán és kitárgyalhatóan állnak a lakosság rendelkezésére. Tudni lehet, ki miért csatlakozik ehhez vagy ahhoz a klikkhez, vagy 5.__________ fordítva, ki miért nem, illetve ki miért távozik, illetve kit miért rúgnak ki. Az ilyen 6.__________ és eltávolodások 7.___________ napirenden vannak, és túlzottan már senki sem 8.______________ tőlük. Vannak azonban földrengésszerű, váratlan, kiszámíthatatlan és minden képzeletet felülmúló 9.________________ is. Előfordult már, hogy a Fehér Holló törzsvendégeinek csaknem harmada fogta magát, és átköltözött a Fekete Sasba. A válság a felszín alatt nyilván 10.__________ érlelődött, és amikor 11._____________, mindenkit a legnagyobb egzisztenciális kérdések elé állított. A Fekete Sas törzsvendégei azon vették észre magukat, hogy 12.___________ kerültek, és vagy 13._____________ fellépnek a betolakodók ellen, vagy saját keblükből áldozatokat választanak ki, akik kénytelenek lesznek a jövevények ellenértékeként átvonulni a Fehér Hollóba, különben nem férnek el valamennyien a Fekete Sasban. A Fekete Sas meg a Fehér Holló vendégei úgy tartják magukról, hogy az intelligenciához 14._____________, legyenek köz- vagy magánhivatalnokok, kisiparosok, magánvállalkozók, fuvarozók, terménykereskedők, 15.__________, tanáremberek vagy járadékból élő művészlelkek. Ők az intelligencia, függetlenül iskolai 16.______________, származásuktól, pártállásuktól, jövedelmüktől és tehetségüktől, mert valamennyien úgy érzik, hogy az intelligenciához tartoznak, és ez a 17._____________. Hogy aztán az intelligencia mi fán terem és mire hivatott, azzal már nincsenek tisztában, de minek is lennének, amikor senki se kéri tőlük 18._____________. Elég, ha azzal vannak tisztában, hogy a két kávéház közül melyikben érzik magukat otthon. A másik kávéház közönségének gyűlölése erősen fokozza az 19.______________ érzetét, és fokozza az intelligencia aktivitását. Aki pedig se ide, se oda nem tartozik, aki nem vesz részt a földrengésszerű átvonulásokban és a szégyenletes átkullogásokban, aki betér ide is, oda is, aki tehát példás kuncsaft, aki nem akar csatlakozni, vagy akit valamely titokzatos ok miatt sem ide, sem oda nem akarnak befogadni, az 20. ____________ és bizonytalanul érzi magát a városkában, és huzamosabb ideig nem is tud benne megmaradni. Nem hagyják 21.____________ ereszteni. Elüldözik.

47

48


a) nyilvánosságnak b) persze c) végveszélybe d) kávéháznak e) döntő f) változások g) tartoznak h) megélénkült i) sokáig j) gyökeret k) otthonosság l) újságírók m) éppen n) rázkódik meg o) kirobbant p) otthontalanul q) átpártolhattak r) számon s) egységesen t) végzettségüktől u) csatlakozások

•

1 0 .

é v fo l y a m



fe l a d a t ok

20.

Rauscher György: Szomory (1920-as évek második fele)

A dedikáció szövege: Szomory Dezsőnek, akit nagyon régóta szeretek, Rippl-Rónai József, 1918. június 30. Budapest

Szomory és Rippl A zeneakadémiai növendékből lett tudósító, majd drámaíró, Szomory Dezső először párizsi útja során ismerkedik a festészettel. Számos lapnak tudósít a francia fővárosból, így a Magyar Hírlapnak, a Pesti Hírlapnak, a Hétnek és a Pester Lloydnak. Fontos ismeretségeket köt, barátokra tesz szert, ahogy erről A párizsi regény című késői írásából, illetve mások visszaemlékezéseiből értesülhetünk. Innen tudhatjuk, hogy feljárt Munkácsy Mihály műtermébe, és talán itt, de mindenképpen Párizsban ismerkedett meg a nagy festő segédjével, fiatal munkatársával és tanítványával, Rippl-Rónai Józseffel. (Rippl-Rónai visszaemlékezéseiben is utal arra, hogy Munkácsynál többször találkozott Szomoryval.) A Párizsból hazatért Szomory ünnepelt drámaíró lett Pesten, és csak jóval később, a 20-as évek második felében találunk újabb nyomot a képzőművészettel való kapcsolatára: az egyre inkább mellőzötté váló írót Mikes Lajos, Az Est lapok irodalmi szerkesztője kéri fel tárcák, novellák, karcolatok írására. Festőmonográfiákban találunk jegyzeteket műkritikusi működéséről: Az Est 1934. április 15-i számában a KUT Nemzeti Szalon-beli kiállításáról, 1938. március 14-i számában pedig Kernstokról ír kritikát. A Szomoryról készített portrék sorában kiemelt helyet foglalhat el a rövid ideig élt Rauscher György munkája. Az elsősorban illusztrátorként és portréfestőként működő Rauscher 1930-ban, 28 éves korában hunyt el. (A főiskola elvégzésétől haláláig Párizsban, Berlinben és Nizzában élt.) Ennél ismertebb Farkas István Szomory-portréja, melyet a közelmúltban a Home Galéria közönsége is láthatott az íróportrék kiállításán. (Itt meg kell jegyezni, hogy egyes vélekedések szerint a kép mégis inkább Molnár Ferencet ábrázolja – az igazság kiderítése a művészettörténészek feladata lesz.) Ismerjük Major Henrik írókarikatúráinak (Major Henrik panoptikuma) sorában a Szomoryról készített rajzot, melyet az író „elragadó és mámoros” jelzőkkel illetett.

49

50


•

1 0 .

é v fo l y a m

1. A szöveg elolvasása után jelöld be, hogy a táblázatban szereplő személyek mely területeken alkottak! P RÓZ A ÍRÓ

Ú JSÁGÍRÓ

DRÁM A ÍRÓ

Rippl-Rónai József Szomory Dezső Kernstok Károly Munkácsy Mihály Mikes Lajos Rauscher György Farkas István

2. Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak (I) vagy hamisak (H)! a) Szomory Dezső Párizsban ismerte meg Rippl-Rónait. b) Szomoryról csak egy portré készült. c) A KUT egy korabeli napilap címe. d) Szomory Dezső eredetileg zenésznek készült. e) Rippl-Rónai Munkácsy festősegéde is volt.

F E STŐ

Szövegértés szövegalkotás. Gyakorlatias szövegértési feladatok. Tanulói munkafüzet

Recommend Documents