TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XIX

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XIX.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XIX.

HABERMANN GUSZTÁV

Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez

SZEGED 1992

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL

Szerkesztő bizottság B a r ta L á s z l ó , B l a z o v ic h L á s z l ó , G a á l E n d r e , K r u z s l ic z I stván , V íg h Z o l t á n

Szerkesztette BLAZOVICH LÁSZLÓ

Lektorálta APRÓ FERENC, GAÁL ENDRE

Műszaki szerkesztő GAÁL ENDRE

ISSN 0133—414 X © Blazovich László, 1992

Kiadja a Csongrád Megyei Levéltár és a Móra Ferenc Múzeum Szeged Város Önkormányzata és a Szegedért Alapítvány támogatásával

ELŐSZÓ

Amikor e munkához hozzáfogtunk csak arra gondoltunk, hogy Czímer Ká­ rolyinak „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829— 1929)” című munkájához névmutatót készítünk, amely a gyakran forrásul használt könyvet a kutatómunkában könnyebben kezelhetővé teszi. Munka közben azonban hamarosan kitűnt, hogy Czímer e munkájában sze­ replő adatok sokszor tévesek, hiányosak, a nevek elírtak, egyes személyek nem azonosíthatók, néha egy személyt ketté bontott stb. így egyszerű névmutatóval nem sokra menni. Ezért vált a névmutató személyi adatárrá. Kizárólag azokat a neveket adtuk közre, amelyek Czímer könyvében bárhol és bármilyen vonatkozásban szerepelnek. E munkában tehát kb. kétszáz évet átfogó várostörténet található. A tárgyalt személyek egy része nem volt kaszinó­ tag. A nemesi származásúaknái az előnevet elsősorban a családon belüli megkü­ lönböztetés céljából adjuk meg. Igyekeztünk minden tételnél a születési és elhalálozási adatokat megadni. Ahol azok egyelőre megállapíthatók nem voltak, törekedtünk valószínű adatokra hivatkozni, megkérdőjelezve azokat. így is sok tételnél ezen adatok teljesen hiányoznak, remiéjük azonban, hogy azok később pótolhatók lesznek, és egy netáni későbbi második kiadásnál majd már rendelkezésre állanak. Minden tétel végén közöljük a Czímer-munkában előfordulása lapszámát s ha egy lapon több­ ször is hivatkozás történik az adott személyre, akkor ismételjük a lapszámot. Ezzel a visszakeresés kutató munkáját igyekeztünk könnyebbé tenni. A Czímer-műben szereplő, de nem közvetlenül szegedi illetőségű személyekről készült szócikkeket kisebb betűfokozattal szedve adjuk közre. Végeredményben munkálkodásunk, mint az egyes életrajzokon keresztül megközelített várostörténeti vázlat is felfogható. E minőségében reméljük némi hasznát vehetik mindazok, akik a város történetében búvárkodnak. Az adatok összeállításánál igyekeztünk a legnagyobb körültekintéssel eljárni. Ennek ellenére bizonyára elkerülhetetlen, hogy számos hiba csússzon a szövegekbe. Ezért eleve elnézést kérünk, és minden helyreigazítást hálás köszönettel fogadunk. A hiányok pótlásához is kérjük az olvasók segítségét, hogy a beérkező adatokat később bepótolhassuk. Hiányossága a dolgozatnak, hogy helyszűke és az eleve korlátozott terjede­ lemre tekintettel, nem adhattuk az egyes tételek irodalmát. Szakembernek azon­ ban ez aligha jelent gondot. Nem vállalkozhattunk volna erre az összeállításra, ha nem állott volna ren­ delkezésre több mint kétszáz év anyakönyvi anyaga, levéltári anyag és az előző hasonló munkák összeállításai. Ezek sok szorgos munka eredményei és köszönet 5

illeti mindazokat, akik az anyakönyvek vezetésével, sokszor kiigazításával, kuta­ tásaikkal ezen adattár összeállítását akaratlanul is elősegítették, valamint azokat, akik felhívásunkra készséggel szolgáltattak kiegészítéseket családi feljegyzéseik­ ből. Meg kell emlékeznünk a kiadó által felkért lektorok, Dr. Apró Ferenc és Dr. Gaál Endre értékes segítségéről. Nem kímélve időt és fáradtságot türelme­ sen áttanulmányozták munkánkat, kiigazítva annak számos hibáját, pótolva hiá­ nyosságait és kiegészítve munkánkat — személyi gyűjtésből eredő — adatokkal. Támogatásukért e helyen is köszönetünket fejezzük ki. Megköszönjük Dr. Zombori István történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetőjének, hogy maga is vállalta e munka átnézését, és részt vett annak korrigálásában. Köszönet illeti a Csongrád Megyei Levéltár, a szegedi Somogyi könyvtár, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára dolgo­ zóit, akik készséggel segítettek forrásaink felkutatásában, úgyszintén a szegedi felekezeti archívumok kezelőit adataik rendelkezésre adásáért. A kiadó és a lektorok javasolták az adattárból számos olyan tétel kihagyá­ sát, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül Szeged város történetéhez, vagy egyébként voltak érdektelenek. Elfogadva az érvelést az eredeti szöveg számos tételét mellőztük a publikálásnál. Meggyőződésünk, hogy e változtatás nem érinti a munka célkitűzésének lényegét. H abermann G usztáv

6

A Abafi Aurél (Eperjes, 1825. máj. 22.—Sze­ ged, 1902. jún. 14.) gyakorló ügyvéd, majd közjegyző. 1875-ig Okrutzky. Okrutzky Ká­ roly ügyvéd, „nemesokruti” nemes és neje Marschalkó Zsuzsanna fia. Iskoláit feltehetően Eperjesen végezte és bizonyára ott hallgatott jogot az ág. ev. jogakadémián, míg szigorla­ tait a budai egyetemen tehette le. Eperjesen ügyvédkedett. 1844-ben köz-, 1846-ban váltó­ ügyvédi vizsgát tesz. 1848. év végén Irányi Dániel titkára. Ekkor jelentkezik honvédnek, ahol hadnagyi, majd hamarosan főhadnagyi rangot ér el. 1849 április—májusban előbb a kecskeméti vegyes rögtönítélő törvényszék, majd a pesti vésztörvényszék ülnöke. Ennek feloszlatása után az országos vésztörvényszék jegyzője. Világosnál kapitány, Hadbírósági el­ járásban a pesti cs. k. törvényszék négy évi várfogságra ítéli, melyet Josephstadtban tölt le. Itt kerül össze Osztróvszky Józseffel, kinek hívására Szegeden telepszik le. Itt ügyvédi iro­ dát nyit, amint erre lehetőség nyílik, majd 1860. aug. 14-én Szegeden nőül veszi Schmidt Klemetinát, kitől Attila, Gizella, Kálmán, Ro­ zália nevű gyermekei származnak. Átmenetileg Szeged város kapitányi helyettese. Amikor megalakulnak az ügyvédi kamarák 1875-ben a szegedi kamarában kéri felvételét Szeged székhellyel. De a felvételi határozaton még meg sem szárad a tinta, amikor már törlését kéri az ügyvédi névjegyzékből, miután ugyan­ csak Szegedre kir. közjegyzővé nevezik ki. Ekkor kerül sor családnevének megváltozta­ tására. Szeged város rekonstrukciója során ki­ fejtett tevékenységéért királyi elismerésben ré­ szesül. Később a szegedi Közjegyzői Kamara elnöke, városi köztörvényhatósági bizottsági tag, Sáros megye tb. aljegyzője, a Szegedi ág. h. ev. Egyházközösség presbitere és ügyésze, majd egyházi felügyelő. Barátai „Táti” bece­ néven emlegették. 91, 120, 145, 176. Abafi Aurélné 1. Schmidt Klementina. 120. Abday Sándor (Kaposvár, 1800. febr. 2.— Szatmár, 1882. nov. 18.) színész, színigazgató. Szerény vagyonú szülők gyermeke. Iskolái vé­ geztével 17 évesen színésznek áll Debrecenben. Szülei korai elvesztésével kis vagyont örökölt. Színjátszó társaságot szervez. Jó megjelenésé­

vel, komikus játékával sikert arat. Egymás után lép fel Székesfehérvárott, Pozsonyban (1825) majd néhány évvel később vissza-visszatérően Szegeden, hol társulatával az 1833— 1836-os években játszik. Böszörnényi Johan­ nát veszi feleségül, kitől Rozina leánya szár­ mazik, ki már gyermekként színpadra lép. Színigazgatói pályája 1848-ban Debrecenben véget ér. Tábori élelmezési biztosságot vállal. Később Szatmárnémetibe megy, ahol katasz­ teri díjnokként keresi a kenyerét. Végül a Magyar Nemzeti Színház kegydíjasaként fejezi be életét. Színi íróként is nevet szerzett. 29, 31. Ábrahám család. Egész Szegeden, de főleg Szeged-Felsővároson otthonos, kiterjedt ro­ konságú, jómódú család. Egyes tagjai földmű­ veléssel, mások sertésvágással foglalkoztak, ismertebb tagjai hajóácsok, vízimolnárok, vízi fuvarozók lettek, s később mint hajótulajdo­ nosok nagy vagyonra tettek szert. 16. Ábrahám Gyula dr. (Szeged, 1887. márc. 7.— Szeged-Röszke, 1977. máj. 5.) orvos. Elemi iskoláit Szeged-Alsóvároson, középiskoláit a szegedi piaristák gimnáziumában végezte, hol 1908-ban érettségi vizsgát tett. Ezt követően a budapesti egyetem orvosi fakultását látogatja, orvosi diplomát szerez 1916-ban. Katonaor­ vosnak jelentkezett, de csípőízületi gyulladás­ sal megbetegedve megsántult és így a katonai pályát el kellett hagynia. Visszajött Szegedre, ahol eleinte két évig kórházi orvosként mű­ ködött. Majd négy évig Szeged-Feketszélen folytatott gyakorlatot. Ekkor Szeged város szolgálatába lép és hét éven át Újszegeden, majd 1936-tól Szeged-Röszkén látja el a vá­ rosi kerületi orvosi teendőket haláláig. A sze­ gedi belvárosi kaszinónak tagja volt. Nőtlen maradt. 273. Ábrahám József (Szeged, 1809. ?—Szeged, 1898. jún. 2.) Hajósgazda és vállalkozó. Jó­ zsef hajóépítő ács és hajósgazda fia. Trieszt­ ben képezte magát. Szegedre visszatérve 1832. febr. 13-án nőül veszi Zsótér János gazdag hajótulajdonos leányát Erzsébetet. Majd ennek elhalálozása után újabb házasságot köt Metz Máriával, kitől tizennyolc gyermeke szárma­ zott. Hajóival fuvarozza végig a Tiszát, Dunát

7

ÁBRAHÁM

AIGNER

Galacig. Elsőnek halad át hajójával a Vaska­ és Heinrich Katalin fia. Középiskoláit Szege­ pun. 1848-ban csajkás századot szervez, mely­ den végzi, majd a pesti egyetem orvosi fakul­ nek százados-parancsnoka, ki csapatával látja tását látogatja, ahol 1832-ben orvosi oklevelet el a délvidéki honvéd alakulatokat utánpót­ szerez. Gyakorlatát Szegeden kezdi és hama­ lással. 1849-ben nemzetőr főhadnagy. Földrosan tb. városi orvos lesz. Beveszik a város birtokos. Szeged város képviselő testületének polgárai közé. 1837. máj. 25-én házasságot tagja. Az 1879-es árvíz idején kifejtett mentési köt Csavolyszky Emíliával. Násznagya Kiss munkálatai elismeréseként kormányköszönet­ József főbíró és Klauzál Gábor. Házasságából ben részesül. Barátai „paraszt-báró” -nak ne­ János és Lajos nevű gyermekei származnak, vezték. Később elszegényedett. 66, 72, 88. utóbbi később családi nevét „Sas”-ra változ­ Ábrahám József (Szeged, 1822. ? — ?) ügy­ tatta. Néhány évi városi szolgálat után Csongvéd. 1846-ban köz-, és 1847-ben váltóügyvédi rád megye közgyűlése 1848-ban megyei főor­ oklevelet szerezve Szegeden kezdi meg ügyvédi vossá választja. Szeged város társadalmának gyakorlatát. Itt köt házasságot 1847. dec. 16-án megbecsült és közkedvelt tagja. Több szakPolczner Júliával. Még ebben az esztendőben dolgozat szerzője. A „Szabadelvű-kör” vál. pályázik a városi tanácsnál a pusztai biztosi tagja. Felsővárosi házában hal meg. A Szeállásra. 1848-ban beveszik a város polgárai ged-Belv. Kaszinó tagja, majd alelnöke. közé. Ekkor nemzetőr főhadnagy. Megjegy­ 14, 88, 92, 92, 96, 145, 268. zendő, hogy ugyanezen időszakban még egy Adler József (XVIH. szd.—XIX. szd.) tímár­ azonos nevű szegedi ügyvéd szerepel, kinek mester. Kékfestő kézműipar-műhely és telep ügyvédi oklevelet 1843-ban hirdette ki a ta­ tulajdonosa. Műhelye céljára saját, rendelte­ nács és aki ugyanezen évben lesz városi pol­ tésszerű házat épített a szegedi Álsó-Tiszagár. 1845-ben, mint „kebelbeli ügyvéd” sze­ parton, az akkor még állt „Stifthaus” mellett. repel. így lehetséges, hogy Czímer hivatko­ Vagyonos ember volt, nagy házat vitt, 1817zása az egyikre, vagy a másikra, illetve mind­ ben a kórház javára otthonában bált rende­ kettőre vonatkozik. Mindkettő 1850-ben sze­ zett, melynek jelentős jövedelme volt. Német gedi gyakorló ügyvéd. 26, 47. családból származott. Házát német módra Ádámfy János (Békéscsaba, 1874.—Salgó­ konstruálta, dupla fedéllel. A kékfestés egyik tarján, 1945. jan. ?) mérnök. 1896-ig Adamek. szegedi meghonosítója volt. Pintér vagy Binder Középiskolái elvégzése után a budapesti mű­ Erzsébettel kötött házasságából József, Antal, egyetemre megy, ahol 1900-ban mérnöki ok­ János és György Rudolf nevű gyermekei levelet szerez. Állami szolgálatba lép és 1903ismertek. 16,247/8. ban a szegedi állami Folyammérnökséghez Adler Lajos 1. Sas Lajos. 14, 89, 281. nyer beosztást. Előbb segédmérnök, majd Agáczy Dániel (Szeged, 1803. nov. 7.—Sze­ 1910-ben mérnök, végül főmérnök. Az 1901ged, 1859. márc. 20.) városi tanácsnok. Isko­ ben alakult Szegedi Vívó Egylet alapító tagja. láit Szegeden végezte és a pesti egyetem jogi Az első világháborúban katonai szolgálatot fakultásának hallgatójaként végezvén tanul­ teljesít és az összeomláskor szerel le. Bekap­ mányait, 1828-ban ügyvédi oklevelet nyert. csolódik a szakszervezeti mozgalomba és mun­ Diplomáját Szegeden csak 1835-ben hirdették kahelyén szervezője lesz. 1919. április 14-én be­ ki, de már ezt megelőzően e város szolgála­ választják a helyi Munkástanácsba, melynek tába szegődik, tb. aljegyzővé választják. A Sze­ mindvégig tagja marad. Része van az 1919. ged-Belvárosi Kaszinó titkára, illetve jegy­ június 16-iki sztrájkmegmozdulásban. Ebben zője. 1843-ban bevezetik a város polgárai közé. az időben a szegedi folyammérnökség két ve­ 1848-ban tényleges városi ügyész. Aláírja azt zetőségi tagja ellen fegyelmi eljárás és gazda­ a nyilatkozatot, amelyben a honoratiorok vál­ sági jellegű visszaélések gyanúja miatt rendőri lalták az önkéntes adózást. 1849-ben városi büntető eljárás indul, amely a gyanúsítottak tanácsnokká választják. A forradalomban elítéléséhez vezet. Később az eljárások szor­ nem vesz részt. 1851-ben rögtönítélő törvény­ galmazását Ádámfynak tulajdonították. székielnök. 1852-ben ismét városi ügyész, majd Emiatt 1920-ban a proletárdiktatúra bukása kéri ügyvédi gyakorlatának engedélyezését. után fizetésének megvonásával, állásától meg­ Folyamodása eredményes. 1853-ban ismét vá­ fosztják. Jogorvoslata nem vezet eredményre. rosi tanácsnok és ezen állásból vonul nyug­ Ettől kezdve nejével Scheftsik Lilivel, fiával díjba. Szegeden nősült, neje Kisewetter Antó­ Györggyel és Tamással, valamint leányaival nia, kitől Nándor, Antónia, László, Gyula, Margittal és Sárával először még itt Szegeden János, Antal gyermekei származtak. visszavonultan él, majd elköltözik a városból, 19, 26, 268. s családjával Budapesten élt. Talán szovjet Aichner Alajos 1. Arányi Alajos. 89, 116. fegyvergolyótól találva esett el. 223. Aigner Adél Julis (Szeged, 1849. máj. 18.— Adler Ignác (Szeged, 1809. jan. 1.—Szeged, Szeged, 1866. júl. 8.) Károly gyógyszerész és 1871. okt. 25.) orvostudor. Antal szűrszabó neje Wőber Rozália leánya. Keresztszülei

8

AIGNER Götz János és neje Kohrherr Ludovika. Jó nevelésben, zenei oktatásban részesült. A sze­ gedi nagy ínség idején a szűkölködők javára rendezett Szeged-Belvárosi Kaszinó hangver­ senyén szerepelt. 1866-ban meghűlt és — fel­ tehetően— tüdőgyulladásban hunyt el. 120. Aigner család. Ausztriából, illetve ElszaszLotharingiából a XVIII. században Magyarországra bevándorolt család. A Pozsony me­ gyei törzséből származott a szegedi ág. 13. Aigner Ferdinand 1. Rengey Ferdinánd. 34, 41—3, 54—5, 65. Aigner Gyula Árpád Endre (Szeged, 1881. jan. 2.—Szeged, 1949. jan. 25.) Nándor fűszer­ kereskedő és neje Pfann Mária fia. Szőlőbir­ tokos. Iskoláit Szegeden és Brassóban végezte és utóbbi helyen tett érettségi vizsgát. 1908-tól önálló gazda. Előbb szülei birtokán tevékeny­ kedett. Az első világháborúban a 46. gyalog­ ezredben teljesített katonai szolgálatot, har­ colt az orosz fronton és az összeomláskor sze­ relt le főhadnagyként. Szatymazi birtokára tér vissza, 18 holdon — szőlő és gyümölcsös — gazdálkodik. Házastársa Bartha Ilona kitől két fia származott, István és Gyula. 273. Aigner Gyula 1. Almai Gyula. 116. Aigner Imre Viktor Róbert (Szeged, 1801. máj. 4.—Szeged, 1878. jan. 16.) városi fő­ jegyző. József Balázs szegedi polgármester­ helyettes és Müller Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, a pesti egyetemen jogot hallgatott, majd ügyvédi vizsgát téve tér vissza Sze­ gedre. Itt 1824. december 13-án nőül veszi Szunerits Vilmát, kitől hat gyermeke szárma­ zik. Tb. ügyészként lép a város szolgálatába és 1834-ben a város főjegyzője lesz. Csongrád me­ gye táblabírája. 1849-ben bűnügybe keveredik, minek következtében állásából fegyelmileg el­ távolítják és a bűnfenyítő Törvényszék is el­ ítéli. Névváltoztatásért folyamodik és akárcsak öccse a „Rengey” nevet választja. Ez azonban már abban az időszakba esik, melynek névváltoztatásait utólag hatálytalanították. A for­ radalomban tevékenyen nem vesz részt. 1850ben Csanád-Csongrád megye törvényszéki ül­ nöke. Folyamodik az ügyvédi gyakorlat foly­ tatásának engedélyezéséért s az engedélyt meg is kapja. Szeged-Baktói haszonbérlő. 1861-ben arra hivatkozva, hogy két fiával honvédként szolgált, városi tanácsnoki, illetve főjegyzői, később kamarási, hídbiztosi, vagy várnagyi állásért folyamodik, de eredménotelenül. Az Ügyvédi Kamarák 1875. évi megalakulásakor a szegedi kamara lajstromában már nem sze­ repel. 26, 28, 31. Aigner József Jakab Ferenc (Szeged, 1808. jan. 6.—Szeged, 1889. nov. 26.) fűszerkeres­ kedő. Jakab fűszerkereskedő és Linzer K ata­ lin fia. Iskoláit Szegeden végzi, majd beáll gyógyszerészsegédnek, mégis kereskedelmi pá­

AIGNER lyára lép és 1831-ben már önálló fűszerkeres­ kedő. Ugyanezen évben beveszik Szeged város polgárai sorába. 1835. okt. 6-án házasságra lép Gödi Katalinnal, kitől nyolc fia és egy leánya születik. Fuvarozással is foglalkozik. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak már alapításától igazgató választmányi tagja. Ké­ sőbb választmányi tagja a Lloyd-társulatnak is. Háztulajdonos. A város társadalmának megbecsült tagja. Közcélokra nem egyszer és nemcsak Szegeden adakozik. A város köz­ törvényhatóságának bizottsági tagja. Virilis. A városnak és a megyehatóságnak is állandó szállítója. 87, 89. Aigner Károly István (Szeged, 1806. aug. 20.—Szeged, 1873. máj. 23.) gyógyszerész. Jakab fűszerkereskedő és Linzer Katalin fia. Iskoláit Szegeden végzi, a középiskolát a pia­ rista gimnáziumban. Ezt követően gyógysze­ részsegédnek áll be, majd a szükséges gyakor­ lati idő és elméleti képzettség megszerzése után a pesti egyetem orvoskarán nyer gyógy­ szerészi oklevelet. Ennek Szeged város taná­ csához való bemutatása mellett engedélyt kér újabb gyógyszertár felállíthatására. Az enge­ délyt hosszabb vizsgálatok után megkapja, de annak helyét sokáig tartó vita és huzakodás után engedélyezik csak, elvileg Szeged-Felsővároson, valójában azonban a mai Széchenyi tér északi oldalán. Szegeden 1833. jan. 22-én nőül veszi a későbbi neves polgármester húgát, Wöber Rozáliát, kitől kilenc gyermeke szár­ mazik. Élénk részt vállal Szeged társadalmi és közéletében. Józan életet élő, közmegbe­ csülésnek örvendő, minden józan célra kész­ ségesen adakozó polgára a városnak. A polgár­ jogot 1840-ben szerzi meg. A Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztárnak igazgató-választmá­ nyi tagja. 1857-ben díjtalan városi tanácsnok. Élete vége felé megbetegszik, gyógyszertára vezetését másra ruházza át. 14, 89, 96,97, 110. Aigner Károly József Nándor dr. (Szeged, 1884. máj. 27.—Szeged, 1934. nov. 9.) ügyvéd, főispán. Nándor fűszerkereskedő és neje Pfann Mária fia. Iskoláit Szegeden végezte és az itteni piarista gimnáziumban 1902. szept. 9-én tett érettségi vizsgát. A kolozsvári egyetem jogi fakultására megy és itt 1907. máj. 25-én jogi doktori oklevelet szerez. Ügyvédjelölt Szege­ den, majd Marosvásárhelyen tesz 1910. dec. 10-én ügyvédi vizsgát. Ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Az első világháború alatt a szegedi Honvédkerületi Hadbiztosságnál teljesít szol­ gálatot. Az összeomlás után részt vesz az el­ lenforradalom szervezésében. 1920-ban Szeged kormánybiztos-főispánjává nevezik ki, 1922ben Csongrád megye főispánja lesz. Később Hódmezővásárhely és Szeged város főispánja. 1925-ben róla nevezik el a mai Béketelepet.

9

AIGNER 1909. máj. 10-én házasságot köt Tóth Péter fűszerkereskedő és neje Rohrbach Lujza leá­ nyával, Annával, kitől két fia származik. Ké­ sőbb közjegyző. 220, 229, 230, 230, 232, 272, 273, 273. Aigner Ödön Ádám (Szeged, 1840. okt. 30.— Szeged, 1914. jan. 26.) fűszerkereskedő. József fűszerkereskedő és Gaál Katalin fia. 1870-től Szegeden önálló kereskedő. Itt köt házasságot 1870. jún. 6-án Hoffer Bertával, kitől két gyer­ meke származik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó „Ifjúsági Kör” -ének tagja, a szegedi vívóis­ kola legjobb vívója. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja. 140, 140. Almai Gyula György Károly (Szeged, 1831. ápr. 24.—Szeged, 1914. jan. 26.) városi fő­ számvevő. 1861-ig Aigner. Aigner Imre Viktor Róbert városi főjegyző és Szunerits Vilma fia. Iskoláit Szegeden végezte és 1848/9-ben hon­ véd lesz, káplári rangot ér el. 1855-ben Szeged város szolgálatába lép díjnokként és előreha­ ladva a hivatali pályán iktató, fogalmazógya­ kornok, számtiszt, számvevőhelyettes majd számvevő lesz. 1878-ban városi főszámvevő­ ként vonul nyugalomba. Szegeden 1870. máj. 22-én nősült, neje Balogh Rozália, kitől nyolc gyermeke származott. Utóbb a Szegedi Ár­ mentesítő Társulat hivatalnoka. 116. Almássy Endre (Marosvásárhely, 1875. nov. 24.—Budapest, 1924. szept. 3.) színész, színigazgató. Czimernél tévesen: László. Színiaka­ démiát végez. Először Nyíregyházán lép szín­ padra, majd Pécsre szerződik. Innen kerül 1906-ban Szegedre. Itt 1908. márc. 28-án nőül veszi a színigazgató Makó Lajos leányát, Len­ két. E házassága révén apósa halála után annak özvegye színigazgatóvá teszi meg. Eddig mű­ vezetőként szerepelt. Ettől kezdve vezeti a sze­ gedi színházat az első világháborút követő összeomlásig. Ekkor a napi politika vonzás­ körébe kerül, belép a Károlyi-pártba és annak központja és szegedi szervezete között hírvivő­ ként szerepel. A Szegedi Független Károlyi Párt megalakulásakor annak egyik ügyvezető elnöke. Amikor megalakul Szegeden a Nem­ zeti Tanács annak egyik aktív tagja lesz. Proklamációt ír alá, népgyűlések és nagygyű­ lések szónoka. Amikor a Károlyi-pártban frakciók keletkeznek, Hock János oldalára áll. Közben a szegedi színházban is megalakul a direktórium, amely a vezetést magához ra­ gadja. Ekkor Almássy az ellenforradalom szer­ vezőihez csatlakozik, de a vezetőkkel ellentét­ be kerül, ez kiéleződik és így elszigetelődik. Amikor a francia csapatok megszállják Szege­ det, a városparancsnok a színház élére három­ tagú vezetőséget delegál, benne Juhász Gyulá­ val. A megalakuló Nemzeti Kormány alatt, e színházi bizottság visszalép és a vezetést Almássynak engedi át. Ekkor a színházi személy­

10

AMSLI zet sztrájkba lép, mire az igazgató a sztrájkoló tagokat kizárja és a társulatot —- szelektálás után — újjáalakítja. De szereplését a város tár­ sadalma ellenzéssel nézi és ennek következtében a városi tanács szerződését nem újítja meg. Ez­ zel szegedi szereplése véget ér, Budapestre tá­ vozik és a Nemzeti színháznak lesz átmenetileg­ szerződtetett tagja. Utóbb a Színművészeti Főiskola tanára és időlegesen az Országos Színész Egylet tanácsosa. 220. Almássy László 1. helyesen Almássy Endre. 220. Altstädter Mór (Veszprém, 1825. ?— Buda­ pest, 1871. júl. 12.) orvos. Iskoláinak szülő­ helyén elvégzése után a bécsi egyetem orvosi fakultásának hallgatója, ahol az orvostudomá­ nyok, a filozófia és sebészet doktorává avatják. Megszerzi a szülészet magiszteri fokozatát is. Hazatérve Veszprémben kezd orvosi gyakor­ latot. 1853-ban áttelepül Szegedre és itt hama­ rosan kiterjedt praxisra tesz szert. A bécsi k. u. k. Meteorologisches Zentral Institut meg­ bízza a helyi megfigyeléssel és adatszolgálta­ tással. Egymás után jelennek meg orvosi és éghajlati tárgyú dolgozatai. Főmunkáját a vá­ ros tárgyköréből jelenteti meg „Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende im Ver­ gleich mit Venedig” címmel. A Szegedi Híradó munkatársainak törzskarához tartozik. A sze­ gedi Zsidó Hitközség képviseleti és iskolaszéki tagja. Folyamodik a városi alorvosi állásért is, de nem találtuk nyomát megválasztásának. Talán ez is egyik oka annak, hogy szegedi Három korona utcai házát eladja és 1867-ben Pestre költözik, ahol szülész-szakorvosként működik. Később Budán az Erzsébet fürdő orvosa. Negyvenhat évesen halt el. 89. Altvater Sándor I. Attyai Sándor. 116. Ambrozy Ferenc (? 1833. ?—Szeged, 1887. ?) gyógyszerész. Budapesten 1863-ban tesz gyógy­ szerész szakvizsgát és szerez gyógyszerészmes­ teri oklevelet. Szegeden telepszik meg és meg­ pályázza a már régen tervezett Szeged-Fel­ sővárosi, illetve Szeged-Alsóvárosi gyógyszer­ tári helyet. Az utóbbi helyre kap engedélyt és a Mátyás- téren nyithat „Szent István” -hoz címzett patikát. A gyógyszertár 1871-ben meg is nyílik. Hamarosan kedvelt tagja lesz a város társadalmának, jómódra tesz szert és néhány évvel később már kölcsönnel segíti a várost. Tagja, majd elnöke lesz a Szeged-Alsóvárosi Társalkodó Egyletnek annak 1886-ban történt megszűnéséig. Az 1879-es árvíz idején Újsze­ geden állít fel gyógyszertárt. Gyártmánya az „Ambrózy-féle gyomor-cseppek” közismertek és közkedveltek. Idősebb korába mindenki „Franci bácsi”-a volt. 165. Amsli valószínűleg helyesen: Amsei toll­ kereskedő Szegeden a provizórium alatt. 74.

ANÓCSKÁI Anocskai András. Czímernél: Anocskai Engi József. I. Tóth Béla 230. Anocskai Engi József. Czímernél téves névkombi­ náció. Anocskai András családi neve Tóth Béla. Engi helyesen: Engi Lajos Sándor. 230.

Antalffy László (Szeged, 1877. jún. 26.— Szeged, 1957. júl. 27.) református tábori espe­ res, később ezredes-lelkész. Szegeden élt. Neje Sonkovics Izabella. Szegeden temették. Gyer­ mektelen. 273. Antalffy-Zsiross Mihály (Oroszlámos, 1857. márc. 3.—Szeged, 1929. dec.31.). A családi név eredetileg Antalfi, majd Antalffy. Később a család egyik tagja felveszi a Zsíros nevet is. Ettől kezdve szokásos a kettős névhasználat. Az utódok azonban néhol elhagyták az An­ talffy név használatát. A Zsiross név hol ebben az írásmódban, hol Zsírosként tűnik fel. Atyja Torontál megye főjegyzője volt. Reáliskolát végez Szegeden. Középiskolai tanárjelölt lesz. Leteszi az államszámviteltani és a községi jegyzői vizsgát és megyei szolgálatba lép. Tolna megye főszámvevőjeként megy nyugdíjba a megyei pénztárak államosításakor. 1891— 1907 időszakban a nagybecskereki közigazgatási tanfolyam előadója. Felesége Eleim Anna, kitől két leánygyermeke származott. 1907-ben kerül nyugállományba és ekkor a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (D.M.K.E.) főszám­ vevői posztját vállalja. Bár az egyesületnek Budapesten is volt irodája, s ennek állományá­ ban szerepel, Szegeden élt. Az egyesület sze­ gedi székházában volt lakása. Közigazgatási szakíró. Atyja Lajos, anyja Baranyai Zsu­ zsanna. Gyermekei: Ilona Anna (1901— 1938), Erzsébet Anna (1902). 284. Apponyi Albert (Bécs, 1846. máj. 29.—Genf, 1933. febr. 7.) nagyapponyi gróf. György kir. kancelláriai tiszt­ viselő és neje Sztáray Júlia grófnő. Első oktatását otthon szerezte, majd Kalksburgba ment és az ottani jezsuiták­ nál folytatta tanulmányait. Jogot Pesten, majd Bécsben hallgatott az egyetemen. Nagybirtokos. Korán bekap­ csolódott a politikai életbe és már 1872-ben o. gy. kép­ viselővé választották. Megszakításokkal évtizedekig tagja volt az országgyűlésnek. Később vallás- és közoktatásügyi miniszter. A trianoni béketárgyalásokon a magyar bizottság elnöke, fődelegátusa. Világhírű szónok, több nyelven anyanyelvi szinten adott elő. A Magyar Tudo­ mányos Akadémia tagja, igazgatósági tagja. Tevékeny­ kedett a szegedi egyetem alapítása körül, valamint része volt a DMKE alapításában. Valóságos b. t. tanácsos és az Aranygyapjas Rend tagja. Szeged város díszpolgára. Házasságot kötött Mensdorff-Puilly Dietrichstein Klotild grófnővel, mely házasságából György, Mária és Ju­ lianna gyermekei származtak. 223.

Arányi Lajos. Atyja Aichner. 1861-ig Aichner. Sóhivatalnok. Talán közeli rokona, eset­

ATKÁRI leg testvére, ama Aichner Jánosnak ki Bécs­ ben 1815-ben született és Szegeden 1853-ban özvegyként kötött másodszor házasságot Vály Terézzel. Talán rokona annak az Aichner Károlynak is, aki a XIX. század első felében számos magyarországi sóhivatalnál működött különböző beosztásokban. Arányi a m. kir. állami Sóhivatal pénztárnoka volt. Czímernél: Alajos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89, 116. Arleth Ferenc (Veszprém, 1833. ?—Szeged, 1906. ápr. 25.) építész. János bácstopolyai ci­ pészmester és neje Puncsaft Anna fia. Veszp­ rémből jövet telepedett meg 1859-ben Szege­ den, itt nősült, Sziráki Juliannát vette feleségül, kitől Ödön, Matild, Gizella és Dezső Ignác Ferenc gyermekei születtek. A szegedi piarista gimnázium rajzoktatója. Számos építészeti-ki­ vitelezési megbízást kap. Iskolává építi át a Szeged-Felsővárosi Szt. György templomot, felépíti a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár első saját épületét, a Főreáltanodát, a régi Hungária Szállót, a városi Árvaházat. 1879ben ingyenes rajz, és tervezőiskolát nyit. Bol­ dogasszony sugárút 60. sz. alatt halt meg. Halálakor nyugalmazott városi felsőbb leány­ iskolái rajztanár. Háza a Rácz-temető utcá­ ban állt. Hetvenkét évesen hunyt el. Ödön fia családi nevét „Zoltán”-ra változtatta. 89. Árpád (?—907) atyja Álmos vajda. Gyerme­ kei voltak: Liutin, Tarkoc, Jelach, Jutás és Zsolt. Magyar fejedelem. Szegeden utca viseli nevét. A Szeri pusztán = Ó Pusztaszeren ej­ tette szerét az ország dolgainak rendezésére. Szegeden külön mondaköre alakult ki. Puszta­ szeren korábban az Árpád Egyesület viselte nevét. 15, 248/20. Árvái család. Egyik ága nemesi rangra emel­ kedett, a család már 1810 előtt megtelepedett Szegeden. Háztulajdonosok, cukrászok. Két tagja az 1848/49. évi szabadságharcban vett tevékeny részt. Nevüket többnyire Árvay-nak írták. 83. Atkári István trafikos. Valószínűleg a csa­ lád nemesi ágából származott és talán az Arad megyei Pécskáról jött Szegedre. Eleinte itt tra­ fikot tart fenn. 1848-ban részt vesz a szabad­ ságharcban Földváry Sándor 104. zászlóaljá­ nak 7. századában őrmesterként. Jelen van Szent-Tamásnál. Később Szeged-Alsóvároson él, kis birtokot szerez és utóbb a város szol­ gálatába lépve bel- és alsóvárosi adószedő lesz. Ezen állásáról 1869-ben lemond, épp úgy, mint ahogyan a korábban betöltött rendőri biztosi állásáról is még 1867-ben lemondott és végkielégítését kérte. Majd Szeged-alsóvárosi csendbiztossá választják, de eme állásáról is lemond és nyugdíjazásért folyamodik 1873ban. 71.

11

ATTILA Attila =Etele (?—i. u. 453.) Anyja Mundzuk. Főfele­ sége Arikán (Réka?) és más feleségek, közöttük Ildikó. Főfeleségétől gyermekei Ellak, Irnik, Dengezik. Hun király, szállása talán Sövényházán volt. A Grünn Orbán ház vaserkélyének középső lemeze, melyet Czímer két helyen is említ nem Attilát ábrázolja, hanem vaskályha védőlemezének bizonyult. Szegeden egy kocsma és utca viselte nevét. 15, 83.

Attyai Sándor (?—?) vendéglős. Nevének írásmódja nem „Attyai” . 1861-ig Altvater. Neje Lammer Róza, kitől Vilmos nevű fia szü­ letett 1864-ben. 1870 körül az Oskola utca 18. sz alatti, nagy kerthelyiségű házban, melyet a Haggenmacher sörgyár után neveztek el, „Új­ világ” néven vendéglőt nyitott. Ezt az ingat­ lant 1960 körül lebontották, ma lakóház áll a helyén. Eredetileg Korda—Dáni házként volt ismert és korabeli jó képét közli „A Szegedi Napló huszonöt éve 1878— 1903” jubiláns emlékkönyv 2. oldalán. 116. Auer Péter (Szeged, 1825. febr. 22—?) atyja Lipót kalaposmester, anyja Mák Borbála. Is­ koláit Szegeden a gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti József Nádor Műegye­ temen folytatta tanulmányait, ahol 1856-ban mérnöki oklevelet szerzett. Szegeden eleinte magánmérnökként ténykedik. 1859-ben városi mérnöksegéddé választják. 1861-ben újból fo­ lyamodnia kell segéd-, vagy almérnöki, illetve útibiztosi állásért és 1862-ben városi másod­ mérnök. 1899-ben Szeged város köztörvény­ hatósági bizottságának tagja. Szegeden 1872. február 5-én köt házasságot Zombori Julianná­ val, Terhes József özvegyével és ekkor mér­ nökként szerepel. Az 1911. évi városi címjegy­ zékben felesége már özvegyként van felvéve. 98. August Johann Georg (Broskowce, 1773.—Bécs, 1852. márc. 12.) Freiherr von Auenfels, báró, tábornagy. A Wiener-Neustadt-i katonai akadémia elvégzése után kadétként lép a 31. gyalogezred kötelékébe. Részt vesz az 58. gy. ezr. zászlósaként a francia háborúkban. 1824ben őrnagy, 1833-ban alezredes, 1838-ban ezredes és nyugdíjba vonul. 1848-ban azonban reaktiválják és már táborszernagyként szemléli meg a Bécs melletti „in der Au”-ban felsorakoztatott tót önkénteseket. Még ugyan­ ezen évben Gyulafehérvár parancsnokló tábornoka,

12

AXMAN majd vezérőrnagy és 1849-ben a Mária Terézia katonai rend lovagja, mely kitüntetéssel a bárói rang jár együtt. E kitüntetést a magyar forradalmi sereg elleni gyulafehér­ vári 144 napos védelemért kapta. Itteni szorongattatásából csak az orosz seregek mentették fel. Neve Czímernél: Auguszt-ként szerepel. 214. Augusz Antal dr. (Szekszárd, 1807. febr. 10.—1878. szept. 9.) budai helytartósági alelnök. Antal főszolgabíró és Kleiber Katalin fia. A budai főgimnázium után a pesti egyetemet végzi el és szerez jogi doktori oklevelet, majd ügyvédi diplomát. 1823-ban engedélyt kap a „magurai” előnév használatára. Tolna megye szolgálatába lép elő­ ször ügyészként, mikoris országgyűlési kiskövet is lesz. Később megyei aljegyző, majd hosszabb külföldi útról visszatérve főjegyző, utóbb alispán. Közben ügyvédi gyakorlatot is folytat. Az 1848—1849-es forradalomkor visszavonul. Ennek köszönheti Világos utáni karrierjét. 1849-ben Tolna megye kormánybiztosa, majd megye­ főnöke. Még ez évben pécsi kerületi főbiztos-főispán. A következő évben a pesti kerület főispánja és e minő­ ségben jár 1851-ben s később Szegeden, melynek városi tanácsával állandó összeköttetésben áll. 1850-ben a Szent István rend vitéze. 1853-ban birodalmi báró lesz. Schwab Klárával köt házasságot, kitől számos, de korán elhaló gyermeke származott. Családjának vele magva szakadt. 1858-ban hazafias érzelmei miatt nyugdíjazzák. Magas műveltségű, művészetet pártoló, de konzervatív beállí­ tottságú. 1875-ben magyar bárói rangot is kap. Czímer tévesen írja „A uguszf’-nak a nevét. 75, 77, 127, 252/118.

Ausländer Károly kereskedő. Feltehetően Dávid és Pollák Ráchei fia. 1858-ban Szegeden ténykedik. Czímer nevét „Ausiender” -nek írja. Talán Óbecsén kötött házasságot Klein Rozá­ liával, ahol fia Ernő is született 1871-ben, ki nevét később Ambrusra változtatta. Ekkor nagyfuvaros volt Szegeden. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. 89. Ausländer Simon (Szeged, 1799. ápr. 13.— 1885 után) gazdálkodó. Salamon gyapjú- és dohánykereskedő és neje Rebeka fia. Szegedi közéleti férfiú, ki hitközsége kebelén belül szá­ most bizalmi állást töltött be, s utóbb annak elnöke lett. Neje Spitzer Franciska, kitől Izsó fia és Mina leánya született. 1884-ig a Zsidó Szent Egylet elnöke. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. 89. Axman Nándor 1. Tengelyi Nándor. 116.

B Baár Jenő dr. (Zsombolya, 1878. aug. 22.— Budapest, 1961. okt. 14.) Országos Társada­ lombiztosítási Intézeti vezérigazgató. József jószágigazgató és Hencz Terézia fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetemen joghallgató, hol politikai doktori oklevelet szerez. Először ügyvédjelöltként helyezkedik el, majd szülő­ megyéje, Torontál szolgálatába lép. 1915— 1917. években katonai szolgálatot teljesít és 50%-os hadirokkantként szerel le. Az össze­ omlás után Zala megyében helyezkedik el, mint a nagykanizsai járás főszolgabírája. A szerb megszállás után azonban onnan távozni kényszerül, Magyarország javára optál és itt hamarosan nyugdíjazzák. 1928-ban reaktivál­ ják és az OTI szegedi kerületi pénztárának élére állítják ügyvezetőként, először aligazga­ tói, majd igazgatói rangban. Az 1943-as esz­ tendő elszólítja Szegedről, mert az OTI köz­ pontjában vezérigazgatóvá lép elő. 1944-ben ezen állásából felmentik, de egyben megbíz­ zák az elnöki tisztség ellátásával. 1905-ben Capdebo Máriával lép házasságra, mely köte­ lékből Mária és Terézia leányai származnak. Első feleségének elhalálozása után újabb há­ zasságra lép Szepesházy Máriával. Közéleti szereplő. Szeged és Hódmezővásárhely köz­ törvényhatóságának bizottsági tagja. A Dél­ magyarországi Közművelődési Egyesület igaz­ gatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó és más társadalmi egyesület tagja. 1945-től Buda­ pesten élt. Szegeden temették el. 273. Bába Antal (?—Szeged, 1848. ?) földbirto­ kos. Közéleti személyiség. Több házasságkö­ tésnél násznagyként szerepel. 1835-ben városi polgár Szegeden. 1845-ben a Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztár alapító részvényese. Szeged-Felsővároson földbirtokos. Ez évben vá­ lasztott polgár is lesz. 1847-ben polgárőrségi kapitány (őrnagy?). A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Szeged-Felsővároson kétszeres háztulajdonos (Ráctemető utca). 1848-ban az ideiglenes nemzetőrség őrnagya Szegeden. Tagja a városi közcsendi és bátorsági állandó bizottmánynak. 1842 körül köt házasságot Né­ meth Zsófiával, kitől 1843-ban születik Zsófia leánya. Élete végén városi képviselő és felső­ városi albíró. 64.

Bába család Szeged-Felsővároson és a pa­ lánkban névre szert tett jómódú család. 164. Bába Ferenc ifj. (Szeged, 1831. ?— ?) gaz­ dálkodó. Ferenc fia. Közéleti személyiség. Szeged-Felsővárosi ház- és földtulajdonos. Vá­ rosi polgár. Szegeden 1856-ban nősül, neje Hu­ bert Judit, kinek 1870. márc. 26-iki elhalálo­ zásakor — úgy látszik — még élt. 1859-ben lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 89. Bába Imre (Zimony, 1819.—Szeged, 1871. aug. 4.) nyomdász. 1843-ig Budán nyomdász­ tanuló, majd segéd. Ekkor jön Szegedre és itt könyvek bekötésével és azok ponyván árulá­ sával foglalkozik. 1848-ban az Oskola utcá­ ban könyvesboltot nyit és könyvkötő műhelyt rendez be. Kölcsönkönyvtárt is létesít, amely­ nek állaga később a szegedi Somogyi-Könyv­ tár elődjének állományába került. 1858-ban már ismert könyvnyomdász. Üzemét korszerű­ síti új nyomtató gépeket és új betűkészletet is szerez be, azokat saját házában, az Iskola ut­ cában helyezi üzembe. A „Szeged” cimű heti­ lap az ő nyomdaüzemében kerül előállításra. 1865-ben már gyorssajtón dolgozik. 1871-ben könyvkereskedő. Neje Knopf Katalin, kitől Imre és Sándor fiai, valamint Ilonka leánya születik. Atyja Sándor sótárnok. A Szeged Belvárosi Kaszinónak 1859-től tagja. 89. Bába Lajos György vasutas. Korán a MÁV kötelékébe lép, 1898-ban már szolgál. Tulaj­ donosa lesz a polgári jubileumi emlékéremnek. A MÁV szegedi Üzemvezetőségének számosz­ tályán hivatalnokoskodik és főintézőként megy nyugalomba, 1927 előtt. 1942-ben még Szegeden él. Fiatal korában a Szegedi Csó­ nakázó Egylet vezérevezős sportolója (1913). Neje Stammer Irén. 273. Bába Sándor Lajos (Szeged, 1849. máj. 4.— Szeged, 1914. júl. 2.) nyomdász. Imre nyom­ dász és Knopf Katalin fia. Atyja műhelyében tevékenykedik és sajátítja el a mesterséget. Annak elhalálozása után fivérével Imrével „Bába testvérek” cég alatt viszi tovább a vállal­ kozást. A „Szegedi Lapok” kiadója, majd pe­ dig a „Szegedi Napló” kiadó-tulajdonosa. Első neje Balajthy Ilona, kinek halála után ( f i 884) újabb házasságra lép ritterfelsi Kreybig Emmával. Előbbitől Jenő Kálmán, utób-

13

BABARCZY bitói Emma és M ária nevű gyermekei szár­ maznak. Számos szegedi nyomdatermék kerül ki a keze alól. 1896-ban nehézségei támadnak és vállalatait eladja. Fiatalon a Szegedi K or­ csolyázó Egylet oktatója volt. Üzeme Iskola u. 18., majd 21. sz. a. működött. 167. Babarczy Ágnes (Szeged, 1771. ?— ?) nemes. Babarczy Ferenc városi tanácsnok és polgármester, valamint neje Subics (vagy Szurics) Jo­ zefa leánya. Babarczy Imre helyhatósági taná­ csos és később Csongrád megyei alispán nénje. Mint gazdag nemesi család leánya kitűnő ne­ velésben részesült, feltehetően magánúton. Szegeden köthetett házasságot 1787 körül szlavkoviczi nemes Klauzál Jánossal az Ester­ házy hercegről nevezett huszárezred későbbi ezredesével. E házasságból 1788-ban két iker­ leányuk származót: Jozefa és Erzsébet, meg Ferenc fiuk, akik korán elhalhattak, mert a későbbi nemességre emeléskor, az adományo­ zási okiratban nem szerepelnek. Majd további két leánygyermekük született Johanna és Krisztina. 1793. jűn. 13-án I. Ferenc király az akkori Antal főhercegről nevezett gyalog­ ezred kapitányát, valamint a már eredetileg is nemesi származású feleségétől származó, akkor élő előbb nevezett két leánygyermekét nemesi rangra emeli. Valamivel később szület­ tek Imre és Gábor. Utóbbi fiát Pesten szülte. 256/245—246. Babarczy Antal báró (Buda, 1813. febr. 12.— Karlsbad, 1881. jún. 13.) táblaelnök. Imre megyei alispán és Finta Teréz fia. Középis­ koláit a szegedi piaristáknál végezte. 1829-ben Csongrád megyében kihirdetik nemességét. 1835-ben ügyvédi vizsgát tesz és talán Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot. Szeged város pol­ gára. Csongrád megye szolgálatába lép jegy­ zőként és hamarosan szolgabíró lesz. 1835ben köt házasságot Brüneck Eufémiával, kitől öt fia és négy leánya származik. 1840-ben helytartósági titkár, majd tanácsos. 1846-ban Szeged város díszpolgárává avatja. 1847-ben Csongrád megye országgyűlési követévé vá­ lasztják Klauzál Gáborral szemben, aki ki­ bukik. Ezt Szeged közönsége nem bocsátotta meg neki. Szegeden királyi biztosként lép fel. 1848-ban a szegedi népgyűlés megfosztja pol­ gárjogától. A forradalomban nem vesz részt. Ennek folytán m ár 1849-ben Pest megye és a Jász-Kun kerület királyi biztosa lesz, majd pedig a nagyváradi kerületi királyi biztos. A Szent István rend lovagja. 1855-ben biro­ dalmi bárói rangra emelik. A soproni úrbéri törvényszék, majd pedig a dunántúli — kő­ szegi — kerületi tábla elnöke. Kir. kamarás. 13. Babarczy Imre (Szeged, 1773. nov. 6.— Hódmezővásárhely, 1840. szept. 13.) alispán. Ferencnek, Szeged város polgármesterének és

14

BACH Szubics Jozefának fia. Nemességét Csongrád megyében 1777-ben kihirdetik. Iskoláit Szege­ den végezte. Feltehetően egyetemet is látoga­ tott és ügyvédi képesítést szerzett. Korán je­ lentkezik szépirodalmi munkákkal, színmű­ vekkel, melyeket Szegeden, Pesten előadnak, műfordításokkal. Csongrád megye szolgálatába lép és 1799-ben vicenotárius, 1805-ben pedig országgyűlési követ. 1807-ben főjegyző, 1808tól megyei alispán és országgyűlési követ. 1825ben testi gyengeségről panaszkodik, de tovább dolgozik. Kir. tanácsos. 1835-ben 42 évi közszolgálat után állásától visszalép. Feltehetően Szegeden köt házasságot Finta Terézzel, kitől Antal és Imre fiai, valamint Gizella és még egy leánygyermeke származtak. Helytartósági ta­ nácsos és kir. biztos. Szegeden az alsóvárosi Ferenc-rendiek templomában temetik. Sírköve a templom külső oldalfalán látható. 13,23,24, 29,29,29,29,213,248/27, 256/245— 246. Babarczy József (Szeged, 1820. márc. 30.— Szeged, 1909. febr. 26.) ügyvéd. Pál városi es­ küdt és Róka Erzsébet fia. Nép- és közép-isko­ láit, utóbbit a piaristánál Szegeden végzi. Jog­ hallgató a nagyváradi jogakadémián és a pesti egyetem jogi fakultásán. Országgyűlési kiskö­ vet. 1843-ban szerez ügyvédi oklevelet és 1844. nov. 9-én tesz ügyvédi esküt. Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot. 1841-től tagja a SzegedBelvárosi Kaszinónak. Alapításától ügyésze a Szeged-Csongrádi Takarékpánztárnak és az marad haláláig. Ideiglenesen annak titkára is. 1848-ban a Szeged-Rókusi I. nemzetőrszázad kapitánya és parancsnoka. Városi képviselő. Szegeden 1851. jan. 9-én házasságot köt Bérczy Vilmával, mely frigyből kilenc (10?) gyer­ mek származik. A Szegedi Ügyvédi Kamará­ nak kezdettől fogva tagja. Élénk részt vesz a város köz- és társadalmi életében. Köztörvény­ hatósági bizottsági tag. Emléktábla őrzi nevét a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, most Or­ szágos Takarékpénztár bejárati belső falán. Sírköve a Szeged-rókusi temetőben állt annak felszámolásáig (1982). 41, 47, 48, 52, 54, 65, 88, 110, 131, 145, 168, 177, 183, 190, 201, 210, 212, 213, 294. Babarczy Józsefné 1. Róka Erzsébet. 212. Bach, Alexander Anton (Loosdorf, 1813. jan. 4.—Unterwaltersdorf, 1983. nov. 13.) báró, osztrák miniszter. Mihály ügyvéd és Kroad Josepha fia. Bécsben ügyvéd és politikus. Szü­ leinek kilenc gyermeke közül az elsőszülött. Szeged 1857-ben díszpolgárává választotta a magyar városok fejlesztése terén kifejtett érde­ mei elismeréseként. (Pest már 1849-ben vá­ lasztotta díszpolgárává.) Közigazgatási reformrendeletei számos vonatkozásban érintet­ ték Szegedet is. A szegedi várban őrzött olasz foglyok dolgában levelezett Deák Ferenccel,

BACHNER az akkori igazságügyminiszterrel. 1850-ben a fáma szerint Rózsa Sándor ama tervéről, hogy a Szegedre látogatóba készülő császárt fogjul ejteni készül, ő tájékoztatta volna az uralko­ dót. Cseh Eduárd báró idején 1848/49-ben Erdély polgári császári biztosa volt, Tonelli Sándor tanulmányt szentelt személyének. Róla nevezett a „Bach-korszak”. Nőtlenül, birtokán hal meg. Schloss Schönberg-ben. 249/45, 252/122. Bachner Antal (? 1870. ?— ?). a cs. és k. train-alakulat 2. ezredében 1902. nov. elsején főhadnaggyá lép elő. Ekkor tulajdonosa a ka­ tonaijubileumi bronz emlékéremnek, majd az újabb katonai jubileumi keresztnek. Ugyan­ ezen alakulatnál szolgál még 1909-ben Buda­ pesten, 1911-ben a 7. train divisionál Temes­ váron. 1920-ban a Szegeden megalakuló nem­ zeti hadsereg vonatosztagának Szegeden viszszamaradt — egyelőre csak — keretének pa­ rancsnoka, négy tiszt és 25 legénységi állo­ mányú egyén felett. Később átkerül a m. kir. honvédségbe, ahol ezredesi rangot ér el. 1927ben már nyugállományban van. Feltehetően élete hátra levő részét Szegeden élte le, ahol négy gyermeke közül az egyik — Frigyes — a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak volt tisztviselője. 273. Back Bernát Ottó (Szeged, 1871. nov. 5.— Gyón, 1953. jan. 7.) begavári. Malomszak­ ember. Ernő malomtulajdonos és Khuner Zsó­ fia fia. Iskolái elvégzése után malomszakmát tanul — úgy látszik — Beck Hermannál Győ­ rött, ki nagybátyja lehetett. Valószínűleg nagy­ atyja alapította Bécsben a „Back B.(-ernát) és Fiai” céget, amely 1868-ban megvásárolta Sze­ geden a vasúti híd szegedi hídfője tövében a Jordan által épített kis kapacitású malmot, melyet világszínvonalra felfejlesztettek. Ebbe a malomüzembe jött Győrből Back Bernát, aki az üzemet és a vele kapcsolatos vállal­ kozásokat továbbra is az eredeti cégjelzés alatt vezette tovább. Atyjával egy időben, aki a Nyitrán alapított malomvállalkozás vezetője volt, 1888-ban nemesi rangra emelték előnév használati joggal. 1898. okt. 25-én Szegeden kötött házasságot buziási Eisenstädter Erzsé­ bettel, mely házasságból két fiú és két leánygyermek származott. Élénken részt vett Szeged köz- és társadalmi életében. Az első világ­ háborúban mint tüzér teljesített katonai és ennek keretében húsz havi frontszolgálatot, s tartalékos hadnagyként szerelt le. Az össze­ omlás után az ellenforradalom oldalára áll és annak, valamint a nemzeti hadseregnek is egyik szervezője lesz. Holland konzul Szege­ den. 1904-ben a városi közjóléti bizottság tagja. Számos egylet, egyesület és vállalat, il­ letve társulat tagja, illetve elnöke. Még 1896ban megvásárolja a végül „Viktória” néven

BAINVILLE ismert leégett malmot és annak telepét, de azt nem helyezi üzembe. Szeged város válasz­ tott felsőházi pót-, majd rendes tagja. 1924ben kormányfőtanácsos lesz. 1944-ben mal­ mát bombatámadás pusztítja el, elhagyja Sze­ gedet és idegenben hal meg. Fiatal férfikorban váratlanul elhalt Ottó fia emlékére Mórahalmán — ma is álló — kápolnát emeltetett. Ne­ ves műgyűjtő volt. 220, 222, 224, 273. Baczur Gazsi. Költött név. Szeretetre méltó, örökifjú, kórhely jurista diák, melynek figurá­ ját Gaál József, a Peleskei Nótárius cím alatt Budán 1838-ban előadott komédiája népsze­ rűsítette. 216. Bagáry Kálmán (Oroszlámos, 1863. ?—Sze­ ged, 1940. jún. 13.) koronghi. Gazdász. Pál uradalmi gazdatiszt és Kibling Emília fia. Is­ kolái elvégzése után a debreceni Gazdasági Akadémiára ment. 1902-ben a szegedi m. kir. Gazdasági Felügyelőség vezetője. 1911-ben Csanád, Csongrád, Bács-Bodrog megyei gaz­ dasági felügyelő. 1912-ben Csongrád megye közgazdasági előadója. 1917-ben a Szegedi Közélelmezési Tanács tagja. 1925-ben kir. gaz­ dasági főtanácsossá nevezik ki. 1929-ben vonul nyugalomba. 1932-ben a szegedi VI—IX. ke­ rületi Adófelszólamlási Bizottság helyettes el­ nöke. Szegedi kir. törvényszéki gazdasági szak­ értő. Neje csikszentimrei Antalffy Borbála, kitől Klára és Márta leányai származtak. Het­ venhét évesen halt meg. 272, 273. Bagáry László (Oroszlámos, 1866. ?—Sze­ ged, 1939. márc. 29) koronghi. Pénzügyi fő­ tanácsos. Pál gazdatiszt és Kibling Emília fia. Közgazdász. Az előbbinek fivére. 1899-ben Adácson találjuk. 1903-ban valkányi lakos. Kétszer nősült. Első neje Viszkidenszky Anna, kitől Mária és Margit nevű leányai származ­ tak. Második házasságát Aigner Kornélia Ro­ zália Antóniával köti, mely frigyből Ilona leá­ nya és Pál fia születik. 1911-ben m. kir. pénz­ ügyi fogalmazó a szegedi Kataszteri Helyszínelési Felügyelőségen. 1929-ben a szegedi Pénzügyigazgatóságon pénzügyi tanácsos. 1934-ben a pénzügyigazgatósági Földnyilván­ tartási Hivatalnál biztos. 1932— 1937. években az adófelszólalmlási Bizottság elnökhelyettese. Szegedi kir. törvényszéki gazdasági szakértő. Nyugalmazott pénzügyi főtanácsosként hal meg hetvenkét évesen. 273. Bainville József (Palermo, 1806. ?—Szeged, 1896. jan. 12.) építészmérnök. Francia nevű olasz családból származik. Előbb Fiúméban és Triesztben működött, majd Magyarországra jött és 1848-ban a magyar kormány szolgála­ tába állott. Amikor 1849-ben a forradalomban kompromittált városi mérnököt, Maróthy Má­ tyást félre kellett állítani, a város őt bízta meg a mérnöki teendők ellátásával. Hamarosan a város főmérnöke lett és Szeged érdekében szé-

15

BAJUSZ les körű tervező és kivitelező munkákba fo­ gott. Elvégezte a város nivellálását, elkészí­ tette a városrendezés számos térképét. Itt meg­ telepedve házasságra lépett Pillich Máriával, kitől Emília, Kornélia, József, Mária Teré­ zia, Irén és újból József gyermekei származtak. 1861-ben kibukik a választáson és elhagyva Szegedet Fiúméba költözik. Hamarosan viszszatér azonban, mert 1864-ben készíti el az alsóvárosi templom átépítésére vonatkozó ter­ vét, melyet Szegeden jelentet meg. Ettől kezdve rendszeresen közöl a szegedi sajtóban cikke­ ket, terveket, hozzászólásokat és vált ki ezek­ kel hírlapi vitát. 1872-ben újból megválasztják városi főmérnökké. Szeged-Belvárosban háza állt, amely a nagy árvizet is átvészelte. Fiumei kereskedő József fia. Kilencven évesen hunyt el. 89. Bajusz József gazdálkodó. 1858-ban a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó új tagja. Mindezt csak Czímer előadása nyomán lehetett megállapí­ tani. 89. Bakay Nándor (Újszeged, 1833. okt. 15.— Szeged, 1902. jan. 23.) kötélgyártó. János kö­ télgyártó, városbíró és Varga Terézia fia. Nép­ iskoláit Újszegeden, középiskoláit a szegedi piarista főgimnáziumban végezte. Szakmát atyja műhelyében tanult. A szabadságharc ide­ jén otthonról megszökve beállt honvédnek. Megsebesült. Hazatérve folytatta tanulmányait és atyja műhelyében 1851-ben szabadult fel. Mint segéd hat évi külföldi vándorútra indult. Szegeden 1859-ben remekel, s atyja műhelyé­ ben dolgozik tovább, amelyet annak halála után átvesz. Ugyanekkor —- 1863-ban — nyílt árusítású üzletet is nyit. Közben házasságot köt Viszkidenszky Etelkával Zsombolyán 1863. júl. 25-én és üzletének vezetését nejére bízza. Bekapcsolódik Szeged köz- és társadalmi éle­ tébe, szóval és írásban küzd az iparosság érde­ keiért. Iparos legényegyletet szervez. Üzemét európai szintre fejleszti és készítményei bejár­ ják a világot. Több szegedi hírlap alapítója és állandó külső munkatársa. A Szegedi Or­ szágos Ipari Kiállítás szervezője és kiállítója. Országgyűlési képviselő. Részt vesz Szeged város árvíz utáni rekonstrukciós munkálatai­ ban. A szegedi régi Takács utca ma nevét viseli. Élete vége felé, miután az 1879-es árvíz vállalatait tönkre tette, elszegényedik és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara szinekurás állásában tengeti napjait, névlegesen másodtitkárként. Második neje Mezey Mar­ git, a harmadik Bárány Adrienne. Gyermekei: Emma, Dezső, Nándor. Kossuth Lajossal folytatott levelezése a szegedi Somogyi Könyvzát birtokában van. 101. Bakonyi Károly (Pardubice, 1839. jún. 29.— Szeged, 1910. okt. 13.) szigetszentmiklósi. Al­ tábornagy. K atonai pályára szánták és a

16

BALÁZS klosterneuburgi katonai intézetben nevelke­ dett. Innen került 1856-ban mint tizedes a cs. és k. 6. gyalogezredhez. 1859-ben részt vesz az olasz—francia hadműveletekben és had­ naggyá lép elő. 1864-ben részese a dán, schleswigholsteini hadjáratnak, majd végigküzdi 1866-ban a porosz háborút, melynek során főhadnagyi rangra emelik. Königgrätznál fogságba esik. 1869-ben áthelyezik a m. k. honvédséghez, ahol 1871-ben százados, 1879-ben őrnagy és 1884-ben alezredesi rang­ fokozatot ér el. Közben 1873-ban a m. k. Honvédelmi Minisztérium beosztottja. A Ludovika Akadémiának hosszabb időn át tanára a hadseregszervezéstani tanszéken. Először Nagyváradon a 4. honvéd gyalogezrednél, majd Szegeden a 46. gyalogezrednél szolgál, mely utóbbinak parancsnoka. Itt éri 1894-ben a vezérőrnagyi kinevezés. 1896-ban nyuga­ lomba vonul. 1888-ban nemesi rangra emelik és engedélyezik praedikátum használatát. K a­ tonai szakíró. 1871-ben köt házasságot revisnyei Reviczky Szerénával, kitől Károly fia és Róza, Szeréna, Vilma leányai származnak. Szép síremléke a Szeged-Belvárosi temetőben áll. 188. Balassa József (Hódmezővásárhely, 1884. okt. 10.—Budapest, 1940. máj. 9.) újságíró. 1900-ig Grünbaum. Grünbaum Ignác és Gei­ ger Anna fia. Iskoláit szülőhelyén, egyetemet Budapesten végezte. Jogot hallgatott. 1902ben Szegeden telepedett le és újságíróként te­ vékenykedett. 1907-ben a „Szeged és Vidéke”, és a „Szegedi Estilap” szerkesztője. 1913-tól Budapesten él és a Pesti Napló munkatársa. A „Világ”-nak is dolgozik. 1914— 18. években katonai szolgálatot teljesít az 5. honvéd gya­ logezredben és hadnagyként szerel le. Az öszszeomlás után a „Világ” és a „Magyar Hírlap” közgazdasági rovatának munkatársa, 1923— 1924 években a „Tőzsdei Hírlap” szerkesztője s 1927-ben a „Nemzeti Újság”-nak dolgozik. Tárca-regényíró. Műfordító. Az első „könyv­ hét” szervezője. Barátai „kis Balassa”-ként em­ legették. Neje Milkó Erzsébet, kivel Szegeden 1910-ben kötött házasságot, de 1919-ben el­ váltak. 220. Balázs Mihály. Talán azonos Balás Barna Mihállyal. 1867-ben nyugalmazott jószágfel­ ügyelő. Kiskundorozsmán lakik. 1865-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi pót­ tagja. Feltehetően azonos az 1867. évi városi képviselővel és tanácsnok-jelölttel. 1850— 1879 közötti időszakban több publikációja jelent meg a szegedi lapokban. 1879-ben dolgozata jelent meg a szegedi árvízről. Neje Hegedűs Aloysia, kitől Irma és Elemér József gyerme­ kei születtek. 110. Balázs Sándor (Szeged, 1887. aug. 10.— Szeged, 1952. júl. 31.) főügyészhelyettes. Sán-

BÁLLÁ dor és Kiss Etelka fia. Iskoláit Szegeden, kö­ zépiskoláit a piarista főgimnáziumban végezte. A budapesti egyetemen szerez jogi doktorá­ tust, majd az ügyvédi és bírói vizsga letétele után a szegedi kir. járásbíróság joggyakornoka, s később átvált az ügyészi pályára. Szegeden kir. ügyész. Innen a győri ügyészségre kerül vezetőügyésznek. III. fiz. cs. jellegével fel­ ruházott főügyészhelyettes lesz. Ezen állásból vonul nyugalomba 1949-ben. Kétszer nősül, első neje Sztahó Magdolna, a második Csi­ kós Margit eredetileg Péli, kit Csikós Ferenc és neje Danics Mária örökbefogadott. E há­ zasságból származott Iván fia. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja, 1929-ben választmányi tagja. 272,273. Bállá Antal (Nagykőrös, 1739. dec. 18.— Nyíregyháza, 1815. szept. 11.) mándi. Mérnök. Gergely nagykőrösi bíró és krónikás, valamint Halász Zsuzsanna legidősebb fia. Alsóbb isko­ láit szülőhelyén végzi, bölcseletet Nagyszom­ batban tanul és a szépei kollégiumban szerez mérnöki tanfolyamon oklevelet. Előbb Nógrád, majd Pest megye mérnöke. Utóbbinak később főmérnöke. Harmincöt évig áll Pest megye szolgálatában. 1769-ben nőül veszi Szüts Zsuzsannát, kitől János, László, Gábor, Zsuzsanna, Károly és Zsigmond (András?) nevű gyermekei származnak. 1876-ban elké­ szíti a szegedi Dömötör templom és környé­ kének alaprajzát. Majd a város utcatérképét fekteti fel a háztulajdonosok nevének feltün­ tetésével. Szeged környéki munkálatai során bízza meg a tanács a városháza bővítésének és átépítésének megtervezésével. Elkészíti a szegedi földkönyvet. Főbb ismert munkálatai a pesti felmérés, a Dunarészleg térképe, a pesti hidak térrajza és ezzel kapcsolatos dolgozata, Pest—Szolnoki csatorna terv. Több szakírása ismert. 1809-ben végrendelkezik és 1812. októ­ ber 12-én nyugalomba vonul. 259/313, 259/313,296/313. Balogh Géza Imre (Szeged, 1874. ?—Sze­ ged, 1929. márc. 20.) rábahídvégi és galántai nemes. János közjegyző, királyi tanácsos és neje Szarvady Szidónia fia. Iskoláit Szege­ den végezte. Hivatásának a biztosítási szakmát választotta. Ekkor Szegeden Ipar u. 6. sz. alatt lakott. Szegeden 1899. május 4-én köt házasságot Privári Jolánka Erzsébettel. Úgy látszik később vidéki körjegyzőséggel cserélte fel állását és az első világháború után onnan menekülnie kellett. Visszatért Szegedre és itt ismét a biztosításban helyezkedett el a Phö­ nix és Bécsi Biztosító Intézetnek lett tiszt­ viselője. Az előbb jómódú család azonban a háború és menekülés következtében vagyonát elvesztette és amikor híre járt, hogy a reá bízott összegekhez hozzányúlt, az akkor Sze­ geden Szilágyi u. 3. sz. alatti lakáson méreg­

BALOGH gel mindketten öngyilkosságot követtek el. Tetemükre csak egy jó héttel később találtak rá a hatóságilag felnyitott lakásban. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Ötvenöt évesen halt el. 273. _ Balogh János (Nagyendrőd, 1796. febr. 22.— Érsekújvár, 1872. jan. 11.) nebojszai és galánthai. János alispán és szendrői Török Krisz­ tina fia. Bars megyében földbirtokos nemes. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd azt elhagyva huszárnak állt be. A kor szoká­ sának megfelelően bizonyára ügyvédi vizsgát is tett. 1823-ban már tb. megyei főjegyző és 1832/36-ban a megye országgyűlési követe. A diétának és a megyei közgyűléseknek ha­ marosan ismert szónoka. Az országgyűlési if­ júság bálványa. 1835-ben hűtlenségi per indul ellene, melyet azonban népszerűségétől félve megszüntetnek. 1842/45-ben megyei alispán. 1848-ban az aranyos-maróti kerület országgyűlési képviselője. Lamberg megölésében bűnrészességgel vádolják. Nyitra és Trencsén megye népfelkelési kormánybiztosa. Guerilla csapat szervezője. Később honvéd őrnagy, majd alezredes és a komáromi 71. zászlóalj parancsnoka. Világos után emigrál és Viddinban Kossuth kíséretében van. Később Aleppoba internálják. 1850-ben hadbírósági eljá­ rás alá vonják, „in contumatiam” elítélik és a kötél általi halálos ítéletet „in effigie” végre is hajtják. Ez időben a török hadsereg ezre­ dese. 1857-ben a kegyelmi rendelet után haza­ tér, de a határon lefogják és Budán 1860-ig fogva tartják. 1861-től ismét az aranyos-ma­ róti kerület országgyűlési képviselője. Nép­ szerűsége azonban már csökken és visszavonul birtokára. Neje Skultéthy leány, kitől Gyula és Viktor fiai, valamint Julianna, Ottilia és Borbála leányai születtek. 41. Balogh János (Ajka, 1827. júl. 22.—Szeged, 1884. július 9.) rábahídvégi és galánthai. Köz­ jegyző, Ferenc és Kováts Zsuzsanna fia. Isko­ lái elvégzése után egyetemre ment, majd ügy­ védi diplomát szerzett. Szeged város 1845-ben polgárai sorába választotta. 1860-ban tagja a városi közgyűlésnek és szerepel cikkeivel a szegedi sajtóban. Sokat szereplő közgyűlési szónok. Gyakorló ügyvéd. A Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztárnak 1868-ban választmá­ nyi tagja. Tagja és választmányi tagja a Sza­ badelvű Körnek. Átmenetileg városi tanács­ nok. 1868-ban a csatádi és szőregi uradalom ügyésze. A közjegyzői kamarák létesítése és szervezése körül tevékenykedve, a Szegedi Közjegyzői Kamarának alakulásakor tagja és elnöke lesz. (1875) Munkálkodik a Közjegy­ zői Egylet létrehozása érdekében. Elnöke a Szegedi Polgári Dalárdának. A református egyházközösség főgondnoka. Városi köztör­ vényhatósági bizottsági tag. 1883-ban részt

17

BALOGH vesz a király fogadásán, üdvözli és kalauzolja a közjegyzői kamara látogatásakor. 1866. febr. 10-én nősül és Szarvady Szidóniát veszi feleségül, kitől Irén leánya és Géza Imre fia származik. Hirtelenül hal meg és díszes teme­ tésén a Közjegyzői Kamara testületileg vesz részt. 145. Balogh Károly (Szeged, 1862. ?—Szeged, 1924. jún. 12.) tanácsnok. Ferenc korcsmáros és Privári Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte és a városi tanács szolgálatába lép. Előreha­ ladva a közigazgatási pályán 1900-ban városi alszámvevővé választják, mely állásában 1907ig marad. Közben 1890—1894-ben a Szegedi Dalárda titkára. 1907— 1924. években városi tanácsnok. 1917-től a Közélelmezési Hivatal főnöke és e minőségében ellenszenvessé válva, 1918-ban a munkásság követelte az eltávolí­ tását. Amikor kérésének nincsen foganatja, ágyúkkal vonul fel a városháza elé, mely fe­ nyegetésre a tanács eltanácsolja. Dettre János megindítja ellene — nyilván csak formailag — a fegyelmi eljárást. 1919-ben csatlakozik az ellenforradalom szervezőihez, tagja lesz az Antibolsevista Comitének, majd annak végrehajtó bizottsági tagja. A Nemzeti Hadsereg egyik szervezője. Bizottság tagjaként tárgyal a vá­ rost megszálló francia csapatok parancsno­ kával ki megbízza a Szegedi Szövetségközi Élelmezési Bizottság vezetésével. Tagja a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak. Hirtelen hal meg. Egyetlen gyermeke Lili, menyasszony korában hal meg. Neje: Mészáros Amália. Halálakor hatvankét éves volt. Közleményei Ego és B-gh álnéven jelentek meg. 222, 222, 242, 245. Bamberger Béla (Szeged, 1854. márc. 8.— Budapest, 1906. jún. 12.) balástyai. Sámuel szegedi nagykereskedő és Prosznitz Rozália fia. Iskoláit Szegeden, a középiskolát a piarista gimnáziumban végezte. 1871-ben érettségi vizs­ gát tesz. Már ezt megelőzőleg szerepel a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak az ínség enyhítésére rendezett gyermekhangversenyén. A budapesti és bécsi tudományegyetemen jogot hallgatott, majd jogi doktorátust szerzett. Gyakorlatra a szegedi kir. törvényszéknél jelentkezett, majd budapesti bíróságon folytatta. 1877-ben ügy­ védi vizsgát tesz. Hosszabb külföldi tanul­ mányútra indul és visszatérve előbb Szegeden, majd Budapesten folytat ügyvédi gyakorlatot. Pénz- és valutaszakértőnek képzi ki magát és e témában pesti hírlapokban és folyóiratok­ ban publikál. Önálló munkákkal is jelentke­ zik. Ezekkel elnyeri a Magyar Tudományos Akadémia pályadíját. Utazásairól a Szegedi Naplóban számolt be. A Dugonics Társaság­ nak rendes tagja. Érdemei elismeréséül 1903ban magyar nemesi rangra emelik „balástyai” előnév használatának engedélyezése mellett.

18

BANHIDY Neje Fischl Eugenia, kitől István nevű fia szár­ mazott. 120. Bamberger Sámuel (Szeged, 1827. júl. 28.— Botzen, 1874. ápr. 7.) kereskedő. Szegeden folytatja kereskedői tevékenységét. A szegedi Zsidó Hitközség tevékeny tagja. A SzegedCsongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. Hitközségi elnök 1860—65 években. Az árvízveszély elhárításához kölcsönt nyújt a városi tanácsnak. Később nagykereskedő Szegeden. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szegedi kir. törvényszéki ülnök. Városi köztörvény­ hatósági bizottsági tag. Neje Prosznitz Rozá­ lia, kitől Béla fia származott. Tetemét haza­ hozatják és koporsója felett itthon Löw Im­ manuel mond búcsúbeszédet, mely írásban is megjelent. A belvárosban két háztulajdona volt. Sírja a szegedi zsidó temetőben sírkővel jelölt. Özvegye volt férje emlékére gimnáziumi alapítványt létesített. 89. Bánhidy család. Nyitra megyéből Arad, majd Békés és Csongrád megyébe telepedett család, melynek egyik ága később „simándi” előneves nemes lett, egyes tagjai pedig osztrák biro­ dalmi, illetve magyar bárói rangra emelked­ tek. 12. Bánhidy Ilona (Szeged, 1835. ?—Szeged, 1917. nov. 15.) Ilka. József Csongrád megye főbiztosának és Dugonics Teréziának leánya. 1845-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinóban bá­ lázó leány. Később Boross Frigyes vízimémök és Tisza-szabályozó, a szegedi m. kir. Folyam­ mérnöki Hivatal vezetőjének neje (1859). Há­ zasságából Ilona, Margit, Teréz és József gyer­ mekei származtak. 1892-ben elözvegyült. 52, 214. Bánhidy József (Szeged?, 1798. ?—Szeged, 1865. ápr. 5.) simándi és bánhidi. Kir. megyei főbiztos. Iskolái elvégzése után, egyetemen jogot hallgat, majd ügyvédi vizsgát tesz. Csongrád megye szolgálatába lépve törvényszéki ülnök lesz (1833), majd megyei táblabíró. 1843-ban megyei főbiztos. Szeged város válasz­ tott polgára, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. Közkedvelt köz­ életi személyiség, számos esküvőn násznagy és kereszteléseknél keresztatya. A forradalom után visszavonul és gazdálkodik. 1861-ben vá­ rosi képviselő. Mindvégig szegedi lakos. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmá­ nyi tagja. Neje Dugonics Terézia (Adám uno­ kája és nem leánya), kitől József, Ilona, Antal Kálmán, Mária Franciska, Irén, Teréz, majd újból Mária és Béla Antal nevű gyermekei származtak. 25, 27, 109, 126, 214, 292, 247/2 Bánhidy Józsefné 1. Dugonics Terézia. 214, 247/2. Bánhidy Mária (Szeged, 1831. márc. 9.— Szeged, 1916. ápr. 5.) bánhidi és simándi. Jó­ zsef megyei biztos és Dugonics Terézia leánya.

BÁNHIDY Már fiatal leánykorában feltűnik a SzegedBelvárosi Kaszinó báljain. Később Szegeden 1857. febr. 19-én férjhez megy raggambi Fluck Ferenc szegedi sóhivatali eladási igazgatóhoz, kitől Ferenc, Béla, Dezső, Erzsébet, Emília és Rózsa nevű gyermekei származnak. Leány­ kori képe Fluck Dezső birtokában volt. 52, 214, 250/73, 296/73. Bánhidy Terézia (Szeged, 1841. ?—?) bánhidi és simándi. József megyei főbiztos és Du­ gonics Terézia leánya. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó bálozó leánya. Házasságot köt Szegeden 1861. szept. 15-én a szegedi Folyammérnöki Hivatal főnökével Szojka Gusztávval, mely házasságból Gizella, Terézia és Ilona nevű leánygyermekek származtak. 1895-ben még szerepel a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényeseként. 52, 214. Barabás Ede. 1908-ban műszaki gyakornok a MÁV miskolci üzletvezetőségénél. 1909-ben Kassán MÁV mérnök. 1910-ben Kisújszállá­ son mérnök. 1911-ben miskolci MÁV osztály­ mérnök. 1914-ben Zilahon MÁV mérnök. 1920-ban feltehetően optált Magyarország ja­ vára és áttelepülve Szegedre helyezték. Itt 1927-ben MÁV felügyelő, 1929-ben főfel­ ügyelő. Szeged, Oldal u. 2 szám alatti lakos. 1933-tól MÁV műszaki tanácsos, a debreceni MÁV Üzletvezetőségen. Itt szolgál 1937-ig. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 273. Baranyai Gyula (Alpestes, 1859. ?—Szeged, 1932. jún. 20.) eredetileg: Ánmüller. Tanító. Károly Hunyad megyei alpestesi birtokos és körjegyző fia. Népiskoláit szülőhelyén, közép­ iskolát a szászvárosi főgimnáziumban végzett. Déván az állami Tanítóképző Intézetben szer­ zett tanítói képesítést. 1879— 1880-ban Nagyá­ gon tanít, majd 1882-ben a budai pedagogiumban polgári iskolai tanár képesítést szerez. 1882— 1883-ban Csallóköz-Somorján segédta­ nár, 1883— 1886-ban pedig Huszton állami fel­ sőnépiskolai igazgató. 1886— 1896-ban Nagy­ szőlősön, 1896— 1922. években pedig a sze­ gedi III. kér. m. kir. állami polgári fiúiskola felügyelő-igazgatója. Ezen állásából vonul nyu­ galomba 1923-ban. Feltehetően Nagyszőlő­ sön kötött házasságot Quinz Emíliával, kitől Zoltán ( f i 888) és Erzsébet gyermekei szár­ maztak. Még nyugalomba vonulásának évé­ ben elhelyezkedik a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ ban könyvtárosként. Az egyesület könyvtárát és irattárát szakszerűen rendezte. 1925-ben az ő javaslatára határozza el az egyesület alapí­ tása 100 éves évfordulójának méltó ünneplését, s így Czímer Károly kaszinótörténete is vég­ eredményben e kezdeményezésére vezethető vissza. Oktató munkája mellett széles körű irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Szegeden is publikált a Szeged és Vidéke napilapban és az iskolai értesítőben, ön álló munkái közül

BÁRDOSS Szegeden jelent meg „A polgári iskolák re­ formja”, „A polgári iskolák nyomtatványai”, a „Szépírási gyakorlatok”, „A polgári iskolák reformja s a gazdasági oktatás”, az „Egységes középiskola”. Kiegészítik eme publikációkat a Czímer K ároly: A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története című munkában közzétett önálló dolgozata: „A Szegedi Kaszinó könyv­ tára és tisztikata” . 226, 230, 231, 233, 233, 263, 265, 267, 271, 271. p. utáni képtábla, 273. Barcsay Károly Zoltán Gyula (Szeged, 1875. okt. 15.—Szeged, 1954. ?) margitai és klárafalvai. Károly gyógyszerész és Pfanschmidt Gizella fia. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista főgimnáziumban végezte. Gyógysze­ rész oklevelet a Budapesti Tudományegyete­ men 1907-ben szerzett. Gyakorlaton először Budapesten, majd atyjának szegedi, „Az Isteni gondviseléshez” címzett gyógyszertárában volt. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és tartalékos hadnagyként szerelt le. A Szegedi Úszó Egyletnek 1919-ben elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1927. évtől tagja. Atyja elhalálozása után annak gyógyszertárát 1913-ban veszi át. Hutter Júliával köt házas­ ságot Szegeden, 1904. márc. 19-én, kitől K ál­ mán és Károly nevű gyermeke származott. Gyógyszertárát Később István örökbefoga­ dott fia vitte tovább. Élete vége felé a gyógy­ szerészi gyakorlattól visszavonult. 83, 273. Bárdoss Béla István (Eger, 1874. máj. 25.— Szeged, 1940. aug. 27.) lénárddaróczi, Borsod, majd Heves megyei nemesi családból való Ist­ ván megyei irodaigazgató és Boát Etelka fia. Iskoláit (talán) Egerben végezte. Szegeden nincs nyoma középiskolai tanulmányának. Feltehetően négy középosztállyal ment a Ludovika Akadémiára, ahol 1892/3-ban had­ naggyá avatták. Csapatnál szolgált tizenegy évig, majd leszerelt. 1903-ban (?) Kecskemé­ ten a jogakadémián hallgatott jogot és tett államtudományi államvizsgát. Majd levéltá­ rosi szakvizsgát tesz Budapesten. Ezután Sze­ geden kilátásba helyezték részére a városi aljegyzői állásra való jelöését és 1906-ban megválasztották. A Színügyi Bizottságnak is tagja lesz és a jegyzői teendőket is ellátja. 1913-ban osztályjegyzővé választják és a kö­ vetkező évben aljegyző lesz. Az első világhá­ borúban mindvégig katonai és jórészt front­ szolgálatot teljesít, majd népfelkelő százados­ ként szerel le. Bekapcsolódik a szegedi ellenforradalmi szervezkedésbe, tagja lesz az ABCnek, majd annak végrehajtó bizottsági tagja. A városi tisztviselőkből külön századot, a „Bárdoss-századot” szervezi, amely 41 tiszt­ ből és 148 főnyi legénységi állományú egyén­ ből áll. A szakszervezeti mozgalom ellensú­ lyozására megalakítja a „városi Alkalmazottak

19

BÁRKÁNYI

BARTOLUCC1

Egyesületé”-t. 1919. október 31-én ismét nyug­ városi tanácsnok kerül 27 évi szolgálat után állományba helyezik. Ezt követően részt vesz nyugállományba. Ettől kezdve csak a gazdál­ és tevékeny tagja a nyugatmagyarországi fel­ kodásnak szenteli idejét. Jó hírű szőlősgazda Szatymazon. A Szegedi Gazdasági Egyesület kelésnek, és javaslatára kapta e terület a borászati és szőlészeti osztályának elnöke. „Lajta-bánság” elnevezést. Itt része volt abban, hogy a soproni népszavazás Magyarország ja­ Neje Fráter Erzsébet, kitől Béla, Sarolta, Zol­ vára dőlt el. A Nemzeti Hadseregnek száza­ tán és Margit gyermekei származtak. 272, 273. dosa, majd, később (1939) őrnagya. Szorgal­ Barmos György (Kecskemét, 1865. márc. mazta az Árpád téren országzászlót (Árpád­ 22.—Szeged, 1945. febr. 9.) lelkész. Utóneve zászló) tartó bástyatorony építését és annak eredetileg: Gábor. Pál és Szabó Terézia fia. létesítése (1933) után fenntartására „Délma­ Elemi iskoláit Kecskeméten, középiskolát Sza­ gyarországi országzászló”-egyletet alapított, badkán abszolválta. Teológiát Szegeden ta­ melynek kapitánya lett. (A bástyát később le­ nult. 1888-ban szentelik pappá. Jászapátin, bontották.) A pusztaszeri Árpád kultusz egyik Egerben, majd Szolnokon fungált. Belép Szent szorgalmazója írásban is. Utóbb kormánybiz­ Ferenc rendjébe és e minőségben 1900— 1914. években a szegedi rendház tagja, majd quartosi kinevezést kap. Négyszer nősült. Első neje Kristóf Mária, a második szili Török Ida, a diánja. A Szeged-Alsóvárosi templom és rend­ ház restaurálása az ő idejére esik. 1914-ben harmadik Gönczy Mária és az utolsó Tápay Rózsi volt. Első feleségétől származott 1897Glattfelder Gyula a csanád-egyházmegyei püs­ ben született Lajos fia. A család sírboltja a pök átveszi megyéjébe és a kegyúr Szeged város megválasztja a Szeged-Alsóközponti egy­ Rókusi temetőben állt. 220, 222. Bárkányi János (Szeged, 1818. ?—Szeged, házközség plébánosává. 1927-ben esperes. 1889. nov. 19.) Czímer gazdálkodóként em­ 1932-ben székesegyházi főesperes. 1936-ban líti. Nem kizárt azonossága az időben Szege­ kenézmonostori c. apát és a Csanád-egyház­ den működő ügyvéddel. Ezért ez utóbbi ada­ megyei kormányzó tanács tagja. 1942-ben már 273. tait közöljük. Ferenc szabómester és Kiss Er­ nyugállományú. zsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte és felte­ Bartók József, színész. Amikor Komlóssy Ferenc Dániel elhagyva a pesti Nemzeti Szín­ hetően a pesti egyetemen hallgatott jogot. 1843-ban köz-, és 1845-ben váltóügyvédi dip­ házi gazdasági felügyelői tisztét és új színi tár­ lomát szerez. 1848-ban beáll honvédnek. 1952- sulatot alapított belépett annak tagjai közé. ben ideiglenes működési engedélyért folyamo­ E társulattal jött 1840 őszén Szegedre és ját­ dik, mikor is a tanács igazolja, hogy ügyvédi szott itt 1841. nyár elejéig. 1841 januárjában gyakorlatát egyfolytában végezte. Ideiglenesen házasságra lép az e társulatban vendégszereplő helyettesíti a városi tiszti ügyészt. Ez állást Darvas Etelkával.Lakodalmát Korda János rendezteti az „Öt pacsirta” vendéglőben, ahova később megpályázza és abban meg is erősítik. 1867-ben a Szabadelvű Kör tagja. 1849 körül saját költségén meghívja a városi színi vá­ nősülve felesége Klivinyi Apollónia, kitől Mi­ lasztmány összes tagjait és még vagy nyolcvan hály fia származott. Ä Belv. Kaszinó tagja vendéget. Úgy látszik, hogy ezt követően ván­ volt. Hetvenegy évesen halt el. 88, 97. dortársulattal járja az országot és talán 1842 Bárkányi Zoltán (Zsombolya, 1875. VII. körül Egri Jánossal új társulatot alapít Debre­ cenben, amely azonban hamar feloszlik. 27.—Szeged, 1966, jún. 28.) városi tisztviselő. Mihály ügyvéd és neje Strosz Jolán fia, János A megmaradt töredékkel azután Karcagra, unokája. Iskoláit Nagykikindán, Fehértemp­ Szarvasra, Makóra, Aradra mennek, de nem lomon és Szegeden végezte, utóbbi helyen a sok szerencsével járva, nélkülözésektől kime­ piarista gimnáziumban 1893-ban tett érettségi rülve érkeznek 1843 júliusában Szegedre. Itt vizsgát. A pesti egyetem jogi karának hallgató­ sorsuk jobbra fordul és szeptember közepéig jaként szerzett jog- és államtudományi dok­ számos előadásban lépnek fel. Az 1845/6-os torátust. Ezt követően ügyvédjelölt Szegeden, években Havi Mihály társulatával megjárja 45, 47. de 1901-ben közigazgatási pályára lép és Sze­ Bukarestet, majd Olaszországot. ged város tisztviselője lesz, városi aljegyzővé Bartolucci Viktória (Firenze, 1861. ápr. 20.—választják. A következő évben községi bíró. Budapest, 1915. márc. 4.) operaénekesnő. Szü­ Az első világháború kitörésekor katonai szol­ lővárosa leányiskolájában tanulva feltűnik te­ gálatra vonul be és népfelkelő századparancs­ hetségével. Színi pályára lép és először Pesaro nokként szolgál 1915-ig, amikor hadbírói be­ tartományi székhelyen lép színpadra, mely osztást kap és 1917-ben leszerel. A Nemzeti város tudomány- és művészetpártolásáról volt Hadseregnek tagja lesz 1920-ban. 1922-ben a nevezetes. Eme 1877-es fellépésével sikert városi árvaszék elnökévé választják. Eme állá­ aratva népszerűségre tesz szert. Felfigyel rá sában marad az 1929. évi tisztújításig. Rideg Verdi és Aida-jával végigjárja Európa szín­ modora miatt népszerűtlenné válva a válasz­ padait. Budapesten 1881-ben lép közönség elé táson kibukik és nyugdíjazását kéri. Mint oly eredményesen, hogy az operaház szerződ-

20

BASA teti. Megtanul magyarul és 1890-ben házas­ ságra lép a budapesti műépítész Pártos Gyu­ lával (nem Bélával). Házasságukból Elza nevű gyermekük származik. Házasságkötését köve­ tően elhagyja a színpadot, mégis alkalomsze­ rűen, vendégként oda vissza-visszatér. Férjé­ nek Szatymazon kis birtoka és villája volt, ahol megfordulva Szeged társadalmával is érintkezésbe kerül. 216. Basa János (? 1821. ?—Algyő, 1868. máj. 26.) zabolai. Ügyvéd. Atyja János, az őrgróf Pallavicini család mindszent—algyői hitbizo­ mányi uradalmának jószágfelügyelője volt. Testvére József Szentes város ügyésze lett. Is­ kolái elvégzése után jogot hallgatott a pesti egyetemen, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Szegeden gyakorló ügyvéd. Megnősül, házas­ ságából születik Mária nevű leánya, ki Pesthy Elek felesége lesz. Házasságát később törvé­ nyesen felbontják. Majd akárcsak atyja és a család más tagjai, ő is a Pallavicini családi hitbizomány szolgálatába szegődik és a mintszent—algyői uradalomnak előbb gazdatisztje, majd ügyésze. Családja nemességét II. Rákóczy Györgytől kapta (1652. nov. 14.), és a nemesi származást később Szolnok megye is elismerte (1808. jan. 12.). Ennek alapján atyja és az ő nemességét (valamint két fivéréét) Szolnok megye 1841. jún. 22-én és szept. 15-én kelt bizonyítványában igazolta, minek alapján nemességét Csongrád megyében 1841. novem­ ber 29-én szintén kihirdették. Negyvennyolc évesen halt el. 89. Basch Ferenc dr. (Csantavér, 1881. okt. 23.—Szeged, 1941. máj. 10.) ügyvéd. Albert csantavéri malmos és Scheinberger Terézia fia. Középiskoláinak Baján történt elvégzése után a kolozsvári egyetem jogi karát látogatta és ott nyert 1905. máj. 13-án jogtudori diplomát. Részben a szabadkai, részben pedig a szegedi Ügyvédi Kamara területén ügyvédjelöltként működve 1908. ápr. 8-án tesz ügyvédi vizsgát. A Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged szék­ hellyel nyer bejegyzést. Az első világháború­ ban katonai szolgálatot teljesít, frontszolgá­ latban megsebesül, majd fogságot szenved. A cs. és k. 82. székely gyalogezred főhadna­ gyaként szerel le. Neje Landesberg Franciska, kivel Szegeden, 1909. május 9-én kötött há­ zasságából Béla és Éva gyermekei származ­ nak. Agyvérzés következtében hal el. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 220. Basch József (Topolya, 1791. ?—Versec, 1859. júl. 2.) kereskedő. Atyja Liebermann néven szerepel. Szegeden posztókereskedő lesz. Wodiáner Fülöp leányát: Katalint veszi fele­ ségül, kitől tíz gyermeke (6 fiú és 4 leány) származott. Szegedi háztulajdonos. Később át­ veszi apósa szegedi üzletét. A zsidó Hitközség bírája, elnöke. 1845-ben felhagy a kereskedés­

BATTHYÁNY sel és birtokára vonul vissza. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó és a Hangász Egylet tagja és 1840-ben mindkettőnek választmányi tagja. 28 31 Battancs Ferenc (Szeged, 1823. ?— ? 1888. ?) ügyvéd. Mátyás fia. Szegedi származású ki iskoláit is itt végezte a piarista gimnáziumban 1834— 1841. években, majd 1843-tól a pesti egyetemen hallgatott jogot. 1847-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, melyet Szege­ den hirdettetett ki és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1848-ban kérte felvételét a városi polgárok sorába. A forradalom alatt nem volt szerepe s miután a városi tanács igazolta — úgy látszik — a provizórium alatt is foly­ tathatta ügyvédi gyakorlatát. 1859-ben lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába. 1867-ben a Szegedi Néplap szerkesztője. Vá­ rosi képviselő. Az ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte felvételét Szeged székhellyel és ügyvédi gya­ korlatát 1887-ig folytatta tovább. Ekkor arra hivatkozással, hogy jövedelme nincs, gyakor­ lata folytatásától eláll és az ügyvédi lajstrom­ ból törlését kéri. Kis, túlterhelt ingatlanán gazdálkodott. Neje Ivánkovics Anna, kitől E r­ zsébet Emília Rozália, Ferenc, Pál, Petro­ nella, Veronika, Rozália és Julianna Piroska gyermekei származtak. 41, 88. Batthyány Kázmér (? 1807. jún. 1.— Paris, 1854. nov. 4.) németújvári gróf a család her­ cegi ágából. Antal József császári kamarás és Roggendorf Jozefin Cecília grófnő fia. Bara­ nya megyei főispán, majd a trónfosztás után magyar külügyminiszter. Somogy megyei földbirtokos, Csongrád megyei kormánybiztos. 1850-ben „in contumatiam” halálra ítélik és „in effigie” kötél által kivégzik. Rengey Ferdinánd és Osztróvszky József beosztott kor­ mánybiztosai voltak. A szegedi nemzetőrség megszervezője és felfegyverzője. A délvidéki hadműveletek egyik előkészítője. Mély érzelme támad Szapáry Antalné Keglevich Auguszta burini grófnő iránt, ki azt viszonozva, hogy férjétől elválhasson a protestáns hitre tér át és Boroszlóban házasságát felbontatva Bat­ thyányi Kázmérral lép újabb házasságra 1847. november 4-én. Frigyük gyermektelen maradt. Emigrálva Párisban halt meg, a Montmartrei temetőbe temették és tetemét 1986-ban haza­ hozatva a siklósi várban helyezték örök nyu­ galomra. 179. Batthyány Lajos (Pozsony, 1807. febr. 11.—Pest, 1849. okt. 6.) németújvári gróf. Államférfi. József Sándor gróf és Skerlecz Bóra bárónő fia. Neje zichi Zichy Antó­ nia kitől Amália Emanuela, Emma és Ilona leányai és Elemér fia származtak. 1848-ban első alkotmányos ma­ gyar miniszterelnök. Kijelölését Szeged népe lelkes és spontán népgyűlésen ünnepelte, képével díszített nemzeti

21

BAUERNFEIND zászló alatt. Az akkori Rozália teret — ma Aradi vérta­ núk tere — róla nevezte el. Mikor utóbb e tér nevét meg­ változtatták, utcát neveztek el róla. Előbb a Tanácsköz­ társaság útja, most pedig a volt Zerge utca viseli nevét. A város díszpolgárává is megválasztották. 66, 114, 177, 256/245—246, 256/245—246.

Bauernfeind Ferdinand (Nándor) (Szeged, 1792. okt. 25.—Szeged, 1856, ápr. 19.) gyógy­ szerész. (Nem Bauerfeind.) Mihály városi pol­ gár és Pliskovits Terézia fia. Iskoláit Szege­ den végezte és a pesti egyetemen szerzett gyógy­ szerész-mesteri oklevelet 1813-ban. 1816-ban megveszi a Presetzka által alapított és már bevezetett patikát a Piac-téren. (Ma Viktor Hugo u. 6. sz. és Deák Ferenc u. 27. sz. alatti épület helyén.) A Szegedi Kisdedóvó Egylet egyik alapító tagja. Városi polgár és választott polgár szószóló. 1848-ban a közcsend-, köz­ rend- és vagyonbátorsági bizottmány tagja. Kossuth Lajos az ő szállóvendége és háza er­ kélyéről mondott beszédet, mit a mai épület falán emléktábla hirdet. Városi képviselő. A provizórium alatt községválasztmányi tag. 1852-ben minden közmegbízatásáról lemond. Kraller Emmát vette nőül, kitől Károly, Gyula és Mihály fiai származtak. Az 1832. évben felszentelt rókusi templomharangon szerepel a neve. 14, 20, 27, 56, 69, 90— 1, 247/6, 268, 296/6. Bauernfeind K ornélia Mária Johanna (Sze­ ged, 1851. jún. 18.—•?) Nelly. Mihály gyógy­ szerész és neje Pillich Janka lánya. Gondos ne­ velésben részesült, zenét tanult és már ifjú leány korában szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinó jótékonysági gyermek hangversenyén. Kovács Mihály szegedi gyógyszerésszel köt házasságot Szegeden 1868. december 24-én. Atyjának elhalálozása után testvéreivel örök­ jogon viszik tovább a patikát 1871-ig, amikor azt hozományként férje veszi át. 90, 120. Baveschitz Lőrinc (Pest, 1848. ?—Szeged, 1896. jűl. 9.) vendéglős. Lőrinc vendéglős és Fuchsloch Eleonóra fia. 1873-ban a „Takarék” épületében Palánk 3. sz. a. vendéglősként Sze­ geden találjuk. „Pincér Segélyző Egylet” el­ nöke. 1891-ben a „Szőlőfürthöz” címzett ven­ déglője a Takaréktár utcában üzemel és a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó új épületének építkezése idejére nála bérel termet. Később a szegedi „Várrom-kioszk” bérlője. 1893-ban a SzegedCsongrádi Takarékpénztárral tárgyal annak palotája kertjében kerthelységes vendéglő létesíthetése tárgyában. Atyja utóbb pesti ven­ déglős és annak halála után elözvegyült édes­ anyjával Szegeden együtt lakik. Házasságot köt Szegeden 1873. okt. 20-án Gerstenbrand Mária Annával, mely házasságból Lőrinc Béla fia származott. Neje halála után annak nővé­ rét vette el Szegeden 1881. júl. 7-én Erzsébetet,

22

BECK kitől Lőrinc, Lőrinc és Gyula származtak. Német anyanyelvű, iskoláit Pesten végezte. 185. Bay Bertalan (Boldva, 1877. jan. 22.—Sze­ ged, 1953. okt. 22.) ludányi. Járásbíró. Lajos és Hermann Lujza fia. Középiskoláinak Sáros­ patakon történt elvégzése után — feltehe­ tően — a pesti egyetemen hallgat jogot és 1903ban ügyvédi vizsgát tesz Budapesten. Ezt követően bírói pályára lép, 1903— 1908. évek­ ben joggyakornok, majd Szegeden járásbíró. Az első világháború alatt a szegedi honvéd hadtest hadbíróságánál teljesít szolgálatot és tartalékos főhadnagyként szerel le. 1921-ben nyugdíjazzák. Ekkor a Szegedi Ügyvédi K a­ maránál, Szeged székhellyel ügyvédi lajstrom­ ba való felvételét kéri. Szeged város és Csongrád megye tb. főügyésze. A szegedi egyetemen 1930-ban államtudományi doktori fokozatot nyer. Kisebb szőlőbirtoka van. Neves eb­ tenyésztő és borászati szakember. Miután agy­ vérzés éri, kéri az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség okából való törlését. 1935-ben gazdasági főtanácsosi címet kap. Neje Bolyó Ilona. Számos társadalmi egyesülés tagja, illet­ ve elnöke. A szegedi református egyház pres­ bitere. Házasságát 1911-ben Szentesen kötötte. 273. Beck István (Szőreg, 1848. aug. 20.—Szeged, 1912. nov. 23.) városi tanácsnok. Ferenc bor­ bélymester és Szatmári Franciska fia. Baráti körben „Bek Pista”-ként ismert. Nevét maga is „Bek”-nek írta. Német ajkú szőregi sváb családból származott. Szülei a szabadságharc idején költöztek Szegedre. Iskoláit Szegeden végezte, majd Debrecenbe ment, ahol gazda­ sági szakiskolát látogatott. Visszatérve Szeged város szolgálatába lépett gyakornokként, s előrehaladva a hivatali ranglétrán — annak ellenére, hogy a kor szokásának megfelelően megkövetelt ügyvédi képesítéssel nem rendel­ kezett — jegyzői, osztályjegyzői állást nyert. Ezt kiváló szaktudásának, széles körű hely­ ismeretének és remek emlékezőtehetségének köszönhette. Pártolója lett a művészeknek, mű­ gyűjtő és néprajzi gyűjtő, ki emeletes háza földszinti traktusában, négy helyiségben a maga kedvtelésére néprajzi gyűjteményt állí­ tott fel, amely azonban nem muzeális jellegű volt, hanem akár használati környezetet is biztosított. Mindig magyaros viseletben, fokos­ sal járt. Kiváló szervező tehetsége révén min­ den városi rendezvénynek lelke volt. Tisza Lajos és Munkácsy Mihály, valamint a király­ látogatáskor polgárőrségi bandériumot vezé­ nyelt. Tb. városi tanácsnokként megy nyuga­ lomba. Ezt követően egy ideig Kisteleken, majd szegedi Lechner téri házában élt. Szeged múltjáról, népszokásairól rendszeresen közölt tárcákat a szegedi sajtóban. Önálló munkája

BENE

BECSEY is megjelent. Neje Schné Eleonóra volt. A Szeged-Rókusi temetőben helyezték örök nyuga­ lomra és sírjánál Tömörkény István mondott búcsúztatót. 186, 235. Becsey Károly dr. (Szeged, 1867. nov. 1.—• Szeged, 1921. szept. 20.) kántorjánosi. Ügyvéd. András és Baranyi Rozália fia. Iskoláit Szege­ den végezte. Jogot a pesti egyetemen hallga­ tott, ahol 1894-ben jogi doktori diplomát nyert. Ügyvédi vizsgát 1896-ban tesz és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Ügyvédi gyakorlata mel­ lett politikai pályát is fut. Szeged város tör­ vényhatósági bizottságának tagja és állandó közgyűlési szónok. Tb. városi főjegyző. A Füg­ getlenségi és 48-as Párt tagja. Országgyűlési képviselő. Iskolaszéki és színügyi bizottsági tag. A Szegedi Csónakázó Egylet és a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Rókusi plé­ bánia 100 éves ünnepének rendező bizottsági és a templomépíttető bizottság tagja. 1917-ben a szegedi Választójogi Blokk intéző bizottsá­ gának elnöke. 1918-ban a Szegedi Nemzeti Tanács elnöke. Közgyűlési beszédében fel­ hívja a város társadalmát az ahhoz való csat­ lakozásra. A Szegedi Ügyvédi Kamara vá­ lasztmányi tagja. Nőtlen, gyermektelen. 220 , 221 , 221 , 221. Belitska Sándor (Lajosfalva, 1872. ápr. 1.—Budapest, 1939. dec. 7.) Miniszter. Feltehetően Benő országgyűlési képviselő és árvaszéki elnök fia. Iskoláinak Fehértemplo­ mon történt elvégzése után a Ludovika Akadémián ta­ nul tovább, ahol 1889/90. évfolyam végén hadnaggyá avatják és a szegedi 5. honvéd gyalogezredbe osztják be. Tüneményes katonai pályát fut be. 1898-ban százados, 1907-ben őrnagy, 1911-ben alezredes, 1913-ban ezredes és miniszteri osztályfőnök. Részt vesz az első világhá­ borúban, 1916-ban harctéri dandárparancsnok, 1917-ben gyalogsági tábornok, 1918-ban Ukrajnát megszálló csa­ patok vezérkari főnöke és főparancsnoka. 1919-ben nyugállományba helyezik. De hamarosan az ellenforra­ dalmi szegedi kormányban találjuk hadügyminiszterként. 1923-ban altábornaggyá léptetik elő, majd ismét nyug­ díjazzák. De ez az állapot most sem tart soká. Kinevezik a magyar állam varsói követévé. Ezen posztról megy végleg nyugalomba közvetlenül halála előtt. Pécsett te­ mették cl. 223.

Bene István Vilmos Konstantin (Szeged, 1817. aug. 20.—Becs, ?) Nemes, Antal Csongrád megyei ügyész és Punnickh Rozália fia. Kárász Miklós megyei főjegyző és neje Wenckheim Henriette bárónő tartották keresztvíz alá. Nemességét 1834-ben hirdették ki a megyé­ ben. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a pia­ rista főgimnáziumban 1825— 1833-bani elvég­ zése után a pesti egyetemen hallgat jogot és 1842-ben tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Sze­ geden hirdetik ki és itt kezd ügyvédi gyakorla­

tot. 1843-ban beveszik a város polgárai so­ rába. Még ez évben megyei ügyésszé választ­ ják. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár rész­ vényese. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Részt vesz már Pesten az ifjúsági mozgalmak­ ban. Majd az 1848-as forradalom elől Bécsbe megy. 1878-ban ott találjuk Ferenc fiával. Házasságra lép Leidenfrost Franciskával, kitől Ferenc fia születik, ki nemes testőr volt és 1887-től „röjtöki” előnevű. 41. Bene József (Algyő, 1791. márc. 28.—Sze­ ged, 1869. szept. 1 .) nemesi származású. Fe­ renc megyei tb. esküdt, majd megyei számvevő és Tury Anna Erzse fia. Iskoláit Szegeden, egyetemet Pesten végzett. Bizonyára ügyvédi vizsgát is tett. 1819-ben Csongrád megye szol­ gálatába lépett, 1825-ben főjegyző, majd me­ gyei táblabíró és országgyűlési követ. A két következő országgyűlésen is képviseli megyé­ jét. 1836-ban elhagyja állását és a Diósgyőri Koronauradalom prefektusa lesz. Ezen állást kilenc évig tölti be és ezt követően megyéje ismét követként küldi az 1843/44. évi diétára. Később a megye kinevezett főispáni helytar­ tója, adminisztrátora. Konzervatív, kormánypárti politikus. 1845-ben Széchenyi István a vendége. Szeged városa 1846-ban díszpolgá­ rává választja. A következő követi választá­ son — katonai fedezettel — győz Kárász Benő­ vel és Rónay Mihállyal szemben. 1848-ban értesülve arról, hogy a nádor Kárász Benőt nevezte ki Csongrád megye főispánjává, a me­ gyei gyűlésen már nem jelenik meg, levélben búcsúzik. Ugyanakkor azonban a nádorhoz is folyamodik és korábbi koronauradalmi ál­ lásába való visszahelyezését vagy nyugdíjazá­ sát kéri. A nádor Kossuthhoz teszi át a kérel­ met, aki azt teljesíthetetlennek találja és leg­ feljebb kegyelmi úton tartja kedvezően elintézhetőnek. Közben elbukik a forradalom és Benét a provizórium alatt kir. törvényszéki el­ nökké nevezik ki. Ezen állásából vonul nyu­ galomba, mint kir. tanácsos 1858-ban. Neje Littasy Antónia. A Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak 1858 óta volt tagja. Gyermekei Imre és Antal. 25, 88. Bene Lajos (Szeged?, 1915. ?—Csongrád, ?) Antal és Punickh Rozália fia. Iskoláit Szege­ den, gimnáziumot a piaristáknál végzett (1822—1830) és ezt követően Pesten egyete­ met végzett és ügyvédi vizsgát tett. Csongrád megye tisztségviselői sorába áll és 1840-ben megyei alügyész, 1845-ben tiszti ügyész és me­ gyei táblabíró. Mikor Klauzál G ábort a me­ gyegyűlésről betegen visszatérve Szegeden tö­ megtüntetés várja, melynek élén őt Kiss Jó­ zsef jurátus a kormányt támadó beszéddel üd­ vözölte, Bene a kültanácsban Kiss ellen felség­ sértési per indítását szorgalmazza. Indítványát a tanács elutasítja. A Szeged-Belvárosi K a­

23

BENICZKY szinó tagja. A Hangász Egylet választmányi tagja és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848-ban Tiszán inneni járási fő­ szolgabíróvá választják Csongrád székhellyel. Kossuth Lajos 1848. szeptember 30-án szállóvendége. A megyei közrendi és közcsendi bi­ zottmány tagja. Népfelkelési biztos. Megszer­ vezi a nemzetőrséget és annak őrnagya, majd pedig megyei főparancsnoka, alezredesi rang­ ban. Részt vesz a délvidéki harcokban és Perczel alatt ezredesi rangra emelkedik. Dandárpa­ rancsnok, kinek alakulata több jelentős fegy­ vertényben részes. Emiatt Világos után had­ bíróság elé állítják és sáncfogságra ítélik. Sza­ badulva magánzóként Csongrádon visszavonuitságban él. Neje zombori Rónay Anna, ki­ től Gyula és Antal fiai születtek. 25, 28, 31, 56. Beniczky család beniczei és micsinyei ne­ mesi előnévvel ős-nemes magyar család. Az 1413-ban nemességet szerzett ősük Turócz me­ gyében telepedett le. A család számos tagja tett szert hírnévre. Egyik tagja Szegeden a Dugo­ nics családból választott házastársat és így a szegedi ág megalapítója lett. 12. Beniczky József. Czímer városi főjegyzőként említi, de ilyen nevű főjegyző nem ismert. így személyét az egyéb közölt adatok alapján kell meghatároznunk. L. Beniczky Miklós és Bánhidy József. 247/2. Beniczky M iklósi? 1759. ?—Szeged, 1828. ?) beniczei zs micsinyei nemes. Csongrád megyé­ ben a főjegyzői állásban találjuk élete vége felé. A megye fizetéses táblabírája, ő az, aki Csongrád megyében megtelepedett és nőül vette Dugonics Ádám (1. ott) leányát Terézt. Házasságából Miklós, András (Antal Rókus), Otília, Emilia, Móric és Mária nevű gyerme­ kei származtak. Szabadka főbírája. Házassága révén nem kétséges, hogy Czímer reá hivat­ kozik, amikor a nevet tévesen „Beniczky Jó­ zsef”-ként jelöli. L. még Dugonics Teréz. 1809. márc. 27-én ő is fogadja Szegeden József ná­ dort. 247/2. Beniczky Sándor (Szeged, 1828. ?— ?) be­ niczei és micsinyei nemes. Miklós Csongrád megye szolgabírája és Oexel Magdolna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknálnál (1838—46) végzett, majd a pesti egye­ tem jogi karának, látogatása után honvédnek áll be és a 3. zászlóalj hadfia. De már 1848. június 19-én hadnagy, október 3-án főhad­ nagy és 1849. ápr. 11-én százados. 1861-ben Temes megye adóróvója és 1872-ben árva­ széki ülnöke. Később árvapénztárnokká, majd pedig megyei főpénztárnokká lép elő. A Tfemes megyebeli Klopádián birtokos. Részt vesz Sze­ geden 1878-ban a volt 3. honvéd zászlóalj ju­ bileumán. 157. Benke Ferenc. Czímer szegedi ügyvédként (1859) említi, ami feltehetően tévedés, vagy

24

BEÖTHY félreolvasás eredménye. Bizonyára Józsefről van szó. Ezt valószínűsíti a Czímertől ugyan­ azon helyen felhívott két másik ügyvéd Babarczy József és Battancs Ferenc, kik kortár­ sai voltak. L. Benke József. 88. Benke József (Szeged, 1822. ?—?Szeged, 1895. máj. 27.) busái nemes. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piaristáknál végezve a pesti egyetem jogi karára ment, majd pedig 1846ban ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorla­ tot. 1848-ban beveszik városi polgárnak és ez évben a Szeged-fölsővárosi nemzetőr-század századosa lesz. Látogatott praxist folytat a provizórium alatt is. 1853-ban megpályázza a városi főjegyzői állást, de nem jár sikerrel. 1858 óta a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Aktív részt vesz a helyi ügyvédség szervezése, ügyvéd egylet létesítése és ügyvédi értekezlet előkészítése érdekében. Védőként szerepel Rózsa Sándor és társai bűnperében. A ma­ gyar ügyvédi kamarák megalakulásakor a Sze­ gedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Irodalmilag is tevékeny, dolgoza­ tai jelennek meg Szegeden. A Budapesti úton — ma Kossuth Lajos sugárút — 17. sz. alatt emeletes háza van, melyet párkányán török­ fej díszít. (Utóbb átalakításakor és emeletráépítésekor a fejet eltávolították.) A SzegedCsongrád Takarékpénztár részvényese. 1890 körül nyugalomba vonul. Neje Joó Katalin, kitől Ferenc, István és Rozália nevű gyerme­ kei származtak. A szegedi Deszkás temetőben nyugszik. 41, 65, 88. (Itt Benke Ferenc.) Beuke Judith (Miskolc, 1817. ápr. 8.—Budapest, 1886. nov. 20.) laborfalvi nemes. Művészneve: Laborfalvi Róza. József színész, majd tanár és Rácz Zsuzsanna színésznő leánya. Először Pesten 1833-ban lép színpadra. Nagynevű drámai tehetséggé fejlődik. 1848-ban házasságot köt Jókai Mórral. 1859-ben visszalép a színpadtól. Csak alkalmilag szerepel még. 1843 július—szeptember hóna­ pokban mint vendég hatszor lép fel Szegeden nagy siker­ rel. Csak 1866-ban lép ismét a deszkákra Szegeden. Ekkor Keméndy Nándor szállóvendége. A Szeged-Belvárosi Kaszinó vacsorát rendez tiszteletére. 1879. március 30-án a Magyar írók és Művészek Társasága Szeged felsegélye­ zésére a Vigadóban Pesten jótékonysági hangversenyt rendez, amelyen fellépve férje szegedi tárgyú alkalmi köl­ teményét szavalja. Róza és több gyermek anyja volt, kik korán elhaltak. 123. Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796. dec. 2.—Hamburg, 1854. dec. 7.) bessenyői nemes. László ezredes és alispán valamint Husztinger Johanna fia. Iskoláit Nagyváradon végzi, és itt a Chienmayer huszárokhoz áll be és később a pozsonyi könnyűlovassághoz kerül főhadnagyként. 1812—15 között végigkűzdi a napóleoni háborúkat. Jár Párisban, ott van Lipcsénél. 1820 után szerel le és közigazgatási pályára lép Bihar megyében. Közben jogot hallgat. 1826-ban megyei táblabíró. Az 1826/27, 1830

BÉRCZY és 1832/36-os diétán követként képviseli megyéjét. Az ellenzék egyik vezéregyénisége. Az Erdélyi részek, majd Erdély és végül a Délvidék kormánybiztosa. 1841—43ban megyei alispán, de állásáról lemondva főispánná nevezik ki. Megválasztják nemzetgyűlési képviselővé. 1848. október 3-án a szegedi 3. honvéd zászlóaljnak át­ adja a kormány által ajándékozott zászlót Óbecsén és azt ott ünnepség keretében felavatja. 1849-ben Országos Főtörvényszéki alelnök. Követi a kormányt Szegedre, majd Aradra és Világos után emigrál. Bécsben, London­ ban, majd Yersey szigetén tartózkodik. A vegyesházassá­ gok körül kialakult országgyűlési viták közepette köt 1837-ben házasságot római katolikus létére a református vallású Csanády Lujzával, kitől Ákos fia és Sarolta leánya származott. Hlyei földbirtokos. Amikor szeretett neje elé utazik Hamburgban éri a halál. 41.

Bérczy család. A Bajorországbeli Preusachból származó német Silber nevű család Szeged­ re települt tagjainak egyes leszármazói 1846ban, majd 1861-ben nevüknek „Bérczy”-re való megváltoztathatását kérték. Ezek leszármazói alkotják a szegedi Bérczy családot. Egyébként Magyarországon nevüket „Szilber”-nek írták. Más eredetű Bérczy-ek is élnek Szegeden. 13. Bérczy Aladár. Erdőszámtiszt, majd számel­ lenőr a kecskeméti (1927), szegedi (1929—32), majd miskolci (1937) m. kir. Erdőigazgatóság mellé rendelt erdőszámvevőségnél. 1940 körül vonulhatott nyugalomba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 273. Bérczy Antal (Szeged, 1804. jan. 10.—Sze­ ged, 1866. ápr. 6.) főkapitány. Családneve ere­ detileg „Szilber”. Szilber József polgármester és neje Kormányos Borbála fia. Iskoláit Sze­ geden végezte, Pesten jogot hallgatott, majd ügyvédi vizsgát tett és a város szolgálatába lépett (1827). Itt tb. ügyészként kezdte pálya­ futását. Beveszik a városi polgárok sorába. 1829-ben nőül veszi a városi kamarás Beró János leányát Borbálát. Násznagyaik voltak Kiss József városi főbíró és Szilber Ignác a későbbi városi levéltáros. Házasságukból Vil­ ma, Kálmán, Ilona, Borbála, Paula, Antal és Anna nevű gyermekeik származtak. 1832—1835-ig városi al-, illetve főügyész. 1833-ban választott polgár és a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. 1835-ben Csongrád megye táblabírája. Szegeden helyettes városi tanácsnok­ nak lép elő. 1836-ban városi tanácsnok, 1839/40 és 1843/44. évi diétán Szeged város követe. 1845-ben ügyvéd Szegeden. A SzegedCsongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1846-ban egyik alapítója a szegedi Szabadelvű Pártnak. Ez évben folyamodik neve megváltoztathatásáért. 1848. márc. 18-i spontán nép­ gyűlésen ő olvassa fel a 12 pontot. Polgármesternek jelölik, de nem kap elég szavaza­ tot. A Hadi Választmány és a „Közcsendi és Közrendi Bizottmány” tagja. A Szegeden fel­

BÉRCZY állított 3. honvéd zászlóalj felfegyverzése ér­ dekében a városi tanács „futára” a kormány­ hoz. Megválasztják a helybeli Rögtönítélő Törvényszék tagjává. 1849-ben pedig kineve­ zik az Országos Főtörvényszék burájává. Vilá­ gos után egy ideig bujdosik, majd önként je­ lentkezik és rövidebb ideig a Neugebäude foglya. Végül is kegyelemmel szabadul. Haza­ térve visszavonultan él, állandó rendőri fel­ ügyelet alatt, mint kompromittált. De to­ vábbra is élvezi a társadalom megbecsülését, sorozatosan kérik fel házasságkötéseknél nász­ nagynak és keresztszülőnek. 1861-ben ismét előtérbe lép, újból polgármesternek jelölik, de most sem kap elegendő szavazatot, ellenben megválasztják városi főkapitánynak. Ezen ál­ lását a februári pátens kibocsátásáig viseli. 1860—63-as években a Szeged-Belvárosi K a­ szinó alelnöke. 1864-ben a kaszinói színügyi bizottmány tagja. 1865-ben országgyűlési kép­ viselőnek jelölik, de lemond. Háza a Buda­ pesti úton állt, ahol ma posta működik. Czímer tévesen említi pogármesterként (23) és eredeti családnevét is tévesen idézi „Steinhardt”-ként. (68, 74, 74) 23, 26, 54, 55, 55, 68, 74, 74, 95, 106, 107, 109, 109, 118, 126, 131, 200, 213, 255/230, 268, 292. Bérczy Benő (Szeged, 1793. ápr. 1.—Sze­ ged, 1862. jan. 9.) eredeti neve Szilber Ben­ jamin. Kórházfelügyelő. Szilber János polgármester és Koller Krisztina fia. Iskoláit Szege­ den végezte és lehet, hogy jogot is hallgatott. Szeged város aljegyzőjévé választja (1848). Nevét 1861-ben változtatja és ekkor már a Szeged-Rókusi koroda felügyelője. Hangász Egyleti tag, részt vesz rendezvényein. Lacher Franciskával köt házasságot, kitől Rozália, Mária, Ferenc, Franciska, Lajos, Gyula, La­ jos, Franciska, Teréz, Klementina és Julianna végül Karolina gyermekei származtak. Közü­ lük többen korán elhaltak s a később szüle­ tetteknél ismétlődött utónevük. Névváltozta­ tásakor gyermekei már nagykorúak voltak és így a változás reájuk nem terjedt ki. 116. Bérczy Kálmán (Szeged, 1831. márc.21— Szeged, 1849. ?) középiskolai tanuló. Antal polgármester és neje Béró Borbála fia. Isko­ láit a piaristák főgimnáziumában végezte, ahol az utolsó osztályból honvédnek állt be és ha­ marosan Földváry zászlóaljának hadnagya lett. E minőségben vett részt a Szent-Tamás elleni rohamban, ahol kitüntette magát. Majd átkerült a 104. honvéd zászlóaljba, de úgy látszik hamarosan meghalt. Családneve ere­ detileg Szilber volt, mely atyja 1846. évbeli névváltoztatása folytán változott Bérczyre. 71. Bérczy Paula (Szeged, 1843. jan. 8.—Szeged, 1916. ?) családneve eredetileg Szilber, s atyja névváltoztatása reá, mint kiskorúra is kiter­ jedt. Antal városi főkapitány és Beró Borbála

25

BÉRCZY leánya. Kitűnő nevelésben részesült, zenét is tanult. Iskoláit Szegeden végezte. Szabados Jánossal 1865-ben kötött házasságot. így lett a későbbi helyettes polgármester neje. 121, 200, 255/209. Bérczy Vilma (Szeged, 1829. okt. 18.—Sze­ ged, 1909. febr. 27.) családneve eredetileg Szilber. Atyja névváltoztatásakor kiskorú és így az reá is kiterjedt. Antal főkapitány és Beró Borbála leánya. Iskoláit Szegeden végezte és ő is kitűnő nevelésben részesült. Babarczy Jó­ zsef ügyvéddel (I. ott) köt házasságot 1851ben, kitől gyermekei Vilma, Ilona (Ilka), Er­ zsébet, Irén, Géza, József, Paula és Flóra. (Talán még Borbála és Mátyás is?) A szatymazi egyik szőlőtelep — Vilma-szállás — róla elnevezett. 213. Berecz János dr. (Detta, 1882. aug. 23.— Budapest, 1938. okt. 6.) nőgyógyász. Temes megye szülötte. Középiskoláit a szegedi ke­ gyesrendi főgimnáziumban végezte (1892— 1901), ahol már diák korában a segélyző egy­ let tagja és az intézet jutalmazott jeles osz­ tályzatú tanulója volt. Az egyetemet Buda­ pesten látogatta, ahol az orvosi fakultáson 1906-ban szerzett doktori diplomát. A Tudo­ mányegyetem nőgyógyászati klinikáján helyez­ kedett el, de ezt megelőzően egy évig a Sze­ gedi Bábaképző Intézetben gyakornokoskodott. A budapesti nőgyógyászati klinikán dol­ gozott a világháborús megszakítással 1926-ig. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített először mint tartalékos főorvos, majd pedig mint ezredorvos. Számos magas katonai kitüntetés s hadiékítmény tulajdonosa. 1926ban a budapesti egyetem magántanárrá habi­ litálja s már ez évben nyilvános rendes egye­ temi tanárként a szegedi Tudományegyetem orvosi karának tanszékvezető tanára lesz. 1927-ben szülészkerületi főorvos és a szegedi egyetemi Nőgyógyászati Klinika igazgatója. Később városi köztörvényhatósági bizottsági tag, majd felsőházi tag lesz. Számos társadalmi és tudománoos egyesület tagja, választmányi tagja, illetve elnöke. Ismert szakíró. 273. Beretzk Péter (Szeged, 1894. okt. 23.—Sze­ ged, 1973. jún. 9.) szülész szakorvos. Ornithologus. Sándor ref. lelkész és görgei Kovács Gizella fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit itt az állami főgimnáziumban végezte. 1913ban tett érettségi vizsgát. Ezt követően a ko­ lozsvári Ferenc József Tudományegyetem or­ vosi fakultását látogatta, ahol tanulmányait az első világháború félbeszakította. Katonai és tartós frontszolgálatot teljesített. Leszerelve a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem or­ vosi karának lett hallgatója, ahol 1920-ba szer­ zett doktori diplomát. Haza térve a MÁV-nál helyezkedik el, ahol előrehaladva főorvos, majd MÁV főtanácsos lesz. Szülész-szakor­

26

BERKS vosként működik. Egyre inkább fordul érdek­ lődése a madártani kutatások felé és főleg a Szeged-fehértói madárvilágot tanulmányozza. Kutatásai eredményeit közel háromszáz pub­ likációban közli. A szegedi tudományegyetem kutatásait magántanári habilitálással ismeri el. Később a biológiai tudományok kandidátusa lesz. 1964-ben pedig az egyetem természettu­ dományi kara címzetes egyetemi tanárává ne­ vezi ki. Számos tudományos társaság tagja és kitüntetések tulajdonosa. A „szocialista mun­ káért” érdemérem birtokosa és az egészségügy kiváló dolgozója. Ezt követi a „munka érdem­ rend” arany fokozata. Fehértói madártani gyűjteményét a szegedi Móra Ferenc múzeum­ nak ajándékozta. E múzeum előcsarnokának falán nevét emléktábla örökíti meg. Szegeden 1920. szept. 7-én köt házasságot Meák Sarol­ tával, kitől elválva, második felesége Berzenezéy Domokos szegedi műszaki főtanácsos Margit nevű leánya volt, kivel Szegeden 1931. jún. 6-án köt házasságot és kitől szintén elvált. Gyermektelen maradt. Harmadik házasságát Budapesten kötötte Farkas Margittal 1958ban. 274. Béres Elek (Kistelek, 1814. júl. 3.—Kiste­ lek, 1904. nov. 24.) községi jegyző. Antal és Rádotzi Julianna fia. Neje Gyulai Katalin, kivel Kisteleken 1859. febr. 15-én köt házas­ ságot. Iskolái elvégzése után papi pályára ké­ szült, majd nevelősködött és végül joghallgató lett a pesti egyetemen. Jurátusként működött eleinte Pesten. 1844-ben Kossuth Lajos mel­ lett részt vett az országgyűlési tudósítások szerkesztésében. 1845-ben azután kinevezik a királyi kamara zombori kirendeltségéhez tiszt­ viselőként. Ekkorra már híre van és Kistelek község elöljárósága testületileg keresi fel, hogy felkérje a községi jegyzői poszt elvállalására. Örömmel hagyja ott a sokat ígérő állami pá­ lyát és siet haza. Ettől kezdve kis megszakítá­ sokkal negyven évig látja el a községi jegyzőséggel járó nem mindig könnyű feladatokat. Hamarosan kitör a forradalom és Béres min­ den erejével szervezi a nemzetőrséget, azt felfegyverzi. Tagja a Központi Bizottságnak. Amikor azután Haynau csapatai megközelí­ tik a községet és az elöljáróság tagjai elmene­ külnek, velük megy a lakosság jelentős részé­ vel egyetemben. Szőregen, Tápén, majd Sze­ geden húzódik meg, ahol rokonai éltek. De nem sokáig bírja a bujdoklást, visszamegy a községbe. Ekkorra már a községi elöljáróság tagjai is egybegyűltek, hivatalukat a lakásán rendezték be. Miután németül beszélt meg tudta értetni magát az új felettesekkel és azok meghagyták állásában. így a provizórium alatt is elláthatta a jegyzői teendőit. Ennek ellenére 1868-ban megelégelte ezt a beosztást és állásá­ ról lemondva a helyi postamesterséget vállalta

BERGER el. De itt sem marad meg sokáig, mert a lakos­ ság ragaszkodása végül is ráveszi jegyzői állása újra elfoglalására. A Községi Bíróságnak is tagja lesz. Idővel főjegyzővé lép elő, 1886-ban végleg lemond megbízatásáról. Továbbra is Kisteleken marad, tanácsaival a vezetőség ren­ delkezésére áll, és még 1890-ben a képviselő testületben találjuk. 125. Berger Mór (Hódmezővásárhely, 1866. aug. 16.—Szeged, 1923. ápr. 7.) orvos. Ferenc hód­ mezővásárhelyi főorvos és Szmetán Fánny fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem orvosi fakultásának hallgatója. 1889-ben orvosi dok­ tori diplomát szerez Bécsben. Szegeden telepe­ dik le és itt hamarosan hírre és keresett ren­ delőre tesz szert. Kitűnő diagnoszta. Hama­ rosan Berlinbe utazik, hogy a Koch Róbert által felfedezett tuberkolózis bacillus elleni gyógykezelési módozatokkal megismerkedjék és ezeket itthon meghonosíthassa. Tanulmányútjáról cikksorozatban számol be. Közlemé­ nyei feltűnést keltenek, hiszen az Alföld nép­ betegsége volt a tuberkolózis. Meghívják a szegedi kórház alorvosi állására. Hamarosan osztályos orvos, majd osztályvezető főorvos. Ekkor kitőr az első világháború s Berger is bevonul katonának. Frontszolgálatot teljesít, majd orosz hadifogságba esik. Ezredorvosként szerel le. Itthon elfoglalja állását és meg­ nyitja ismét rendelőjét. H a beteghez kihívják, konflison jár. Lelkiismeretessége, akár csak szórakozottsága szóbeszéd tárgya s lassan le­ gendák szövődnek alakja köré. Novellákban, költeményekben foglalkoznak személyével. Házasságából egy leány Erzsébet és két fiú István és László született. Két testvére és gyer­ mekei családnevüket „Bodnár”-ra változtat­ ták. Fia Pesten a közelmúltban halt el. Neje Eisenberger Olga. 220. Bernáth Géza (Kocsord, 1845. okt. 2.— Vaja, 1932. szept. 12.) ítélőbíró. Nemes. Mi­ hály (gazda-) tiszt és Szép Borbála fia. Isko­ láinak Pozsonyban végzése után a pesti egye­ tem joghallgatója. 1865-ben tesz ügyvédi vizs­ gát. Bírói pályára lép. 1867-ben joggyakornok a pesti kir. ítélőtáblán, majd tollnok a pest­ városi kir. törvényszéken. 1869-ben aljegyző és 1871-ben budapesti járásbírósági albíró. 1872-ben kir. törvényszéki bíró. 1880-ban a pesti egyetem a jogtudományok doktorává avatja s ezt követően a pesti kir. ítélőtábla pótbírája lesz. 1885-ben kir. ítélőtáblái bíró és 1891-ben a szegedi kir. ítélőtábla tanács­ elnökévé léptetik elő. 1894-ben szegedi tábla­ elnök. A fáma szerint mint református ő szor­ galmazta az épület előtt álló Dugonics András szobornak onnan való eltávolítását. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1899-ben berendelik az Igazságügymi­ nisztériumba államtitkári ranggal. 1906-ban a

BERNATSKY kir. Kúria másodelnöke lesz. 1908-ban v. b. t. tanácsosi méltóságra emelik. 1910-ben helye­ zik nyugállományba. 1911-től a főrendi ház tagja és 1926-ban örökös felsőházi tag lesz. Elhalálozása után Budapesten utcát neveztek el róla a XII. kerületben. (Ma Hollósú Simon utca.) A vajai családi sírboltba temették. 188, 191. Bernáth Ödön (71885 ?—?). Budapesten 1909-ben szerzett orvosi diplomát. Ezt köve­ tően fogszakorvosi képesítést nyert. 1927-ben nem szerepel az orvosi névsorokban. 1929-ben Czímer a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjaként említi és gyakorló orvosként. 1932-ben Szege­ den fogorvos és Szentháromság utca 22. sz. a. lakos. 1937-ben Nagykanizsán praktizál és Erzsébet tér 18. sz. a. lakik. Ekkor a Szombathelyi Orvosi Kamara tagja. 1940-ben köror­ vos és máv szerződéses tb. fogszakorvos Nagy­ kanizsán. Tovább nevével nem találkozni. Talán érintették a hátrányos megkülönbözte­ tést tartalmazó jogszabályok és kizárták az Orvosi Kamarából, eltiltva a gyakorlattól. Esetleg deportálták 1944-ben. 274. Bernátsky Kornél (Versec, 1868. aug. 10— ?). Atyja Károly magánhivatalnok, anyja Zeh Mária volt. 1885-ben hadapród-iskolát végez Temesvárt. Elindul a katonai pályán és 1911ben őrnagy. A m. kir. honvédségi Tájékoztató Tanfolyam tanára. 1913— 1914-ben a 29. hon­ véd gyalogezred alezredese, a második zászló­ alj parancsnoka. Az első világháborút végig szolgálja előbb mint a 16. honvéd hegyi dan­ dár parancsnoka, ahová a 29. honvéd gyalog­ ezredet is beosztották. Ott van az orosz had­ színtéren a Brusszilow offenzívánál, Erdély­ ben a tölgyesi szorosnál és a 4. és 5. Isonzócsatában. Majd a mikolajovvi hadtest kiképző csoportjának parancsnoka. Ideiglenesen pa­ rancsnoka a 76-os honvéd gyalogtandárnak. Az összeomlás után Szegedre jön. Nyugállo­ mányba helyezik. Mint nyugdíjas tiszt kap­ csolódik be az ellenforradalmi szervezkedésbe. Tárgyal a francia katonai hatóságokkal. Része van a nemzeti hadsereg szervezésében. Re­ aktiválják és a Honvédelmi Minisztérium ki­ nevezi a szegedi hadsereg parancsnokává és megbízást kap, hogy hadtestével elsőnek in­ duljon a Dunántúlra. Szóba kerül honvédelmi miniszteri jelölése. Dunántúlon Kaposvárt szervezi a közigazgatást. Az év végével azon­ ban újból nyugállományba helyezik. Ekkor vezérőrnagy. A Magyar Országos Véderő Egyesület elnöke. Az ABC tagja. Katonai szak­ író. Számos magas kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban folyamodott a Mária Terézia kato­ nai rend kitüntetéséért, de kérése nem telje­ sült és a rendi káptalan mindössze az arany vitézségi éremmel tüntette ki. 1935-ben Buda­ pesten élt. A vitézi rend tagja. Szegeden 1903.

27

BERNSTEIN

BETHLEN

okt. 15-én házasságra lép Kutassy Ilona Vilma Margittal, kitől Kornél fia születik. 223. Bernstein Alfonz, Czímernél „Berstain”. L .: Borostyául Alfonz. 116. Bernstein Alfonzné, Czímernél „Bernteinné” (60) I.: Brada Mária. 60. Béró János (Szeged, 1781. ?—Szeged, 1836. szept. 23.) szószóló. András szűcsmester és Szilber Regina fia. Iskoláit Szegeden végezte. Városi polgár. Háztulajdonos. A választott község tagja, szószólója. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja alapítástól. Később választmá­ nyi tagja (1834). Szeged-Rókusi templomatya. Mint a kültanács széles látókörű és megbe­ csült tagja a városi tanács üléseinek állandó résztvevője és szónoka. Nagy tekintélynek ör­ vend és gyakran já rt el a városi tanács meg­ hatalmazottjaként közügyekben. Neje Hefelc Anna, kitől András, Cecília, Borbála, János, Mária Erzsébet, Ferdinánd József, Jozefa, Mária Regina, Imre és Regina ikrek, Anna. Sándor Gusztáv Ferenc, és Gyula gyermekei származtak. Ötvenöt évesen hunyt el. 27, 27. Béró János (Szeged, 1811. máj. 11.—Sze­ ged, 1S58. jún. 7.) lelkész. János választott községi szószóló és Hefele Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gim­ náziumban. Papi pályára lép Csanád megyé­ ben. Minden vakációját Szegeden töltötte és így az 1830-as kolera járvány idején beren­ delték kisegíteni kispapként a szeged-rókusi plébániára. Első miséjét Szegeden, a szegedrókusi új templom ünnepélyes felavatásakor ott mutatta be 1833. november 25-én. A kö­ vetkező évben káplán a szeged-rókusi plébá­ nián. Majd M illydorf = Magyar Cserny és Neudorf lelki gondozására osztották be, s e köz­ ségek „emeritus curator”-aként hal meg. Czímer mint népszónokot említi és ekként aty­ jával téveszti össze, aki ekkor (1858) már régen halott volt. Belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé és közvetlenül ezt követően hal el. 88 .

Béró Jozefa Regina (Szeged, 1817. dec. 12.— Szeged, 1855. márc. 14.). János választott községi szószóló és Hefele Anna leánya. Is­ koláit Szegeden végezte, gondos nevelésben részesült. 1847. okt. 19-én házasságot köt Va­ dász Manó szegedi ügyvéddel, a későbbi pol­ gármesterrel. Házasságából Anna, Gyula és Jozefa gyermekek származtak. 67. Bertényi Iván László István (Budapest, 1896. jún. 21.—Szeged, 1948. jan. 22.) ügy­ véd. Iván ítélőbíró és Wenzel Ilona fia. Anyai nagyatyja Wenzel Gusztáv jogtudós. Iskolái végzése után katonai pályát választ. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1915-ben hadnaggyá avatják. Ezt követően az 1. honvéd tűzérosztályhoz nyer beosztást. Az első világ­ háborút végigharcolja, 36 hónapot tölt had­

28

színtéren. Számos kitüntetés tulajdonosa. Az összeomláskor tűzérfőhadnagy. Leszerel és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem jog­ hallgatója lesz. Itt 1923-ban szerez jogi dok­ tori diplomát. Joggyakorlatra megy, majd ügyvédi vizsgát tesz 1926. jún. l-jén. Közben a Szegedi Csónakázó Egylet pénztárosa, majd titkára, folyambajnokságot nyert evezőse. 1923. szept. 29-én Szegeden köt házasságot Gróf Alice-val, mely házasságból származik Alice M ária Klára és Johanna leányuk. Sze­ geden gyakorló ügyvéd, a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárosa. 274. Berze Árpád (Székely-szent-király, 1879. júl. 15.—Szeged, 1959. ?) ítélőbíró. Imre és neje Sebestyén Borbála fia. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd a kolozsvári Ferenc József Tu­ dományegyetem joghallgatója lett. Szigorla­ tai letétele után bírói pályára lép és a polgári jubileumi emlékérem birtokában lesz a bras­ sói m. kir. törvényszék joggyakornoka, majd jegyzője. 1912-ben csikszentmártoni albíró és 1914-ben Csíkszeredán járásbíró. Az első vi­ lágháborúban katonai szolgálatot teljesít a 24. h. gy. e.-ben hosszú frontszolgálattal. Több kitüntetés tulajdonosa. Az összeomláskor sze­ rel le és Trianon után a magyar állam javára optál. A szegedi kir. törvényszékhez nyer be­ osztást. 1934-ben kir. törvényszéki tanácselnök és e minőségben megy nyugállományba. Szeged-Felsővároson a Festő u. 7. sz. a. földszintes nagy sarokház volt tulajdona az államosításig. A felszabadulás után nyugdíját megvonták kle­ rikálisnak állított magatartása miatt. A sze­ gedi tudományegyetem klinikáján halt meg utódok nélkül. Neje: Kováts Margit volt, kit túlélt. 274. Berzenczey Domokos (Lesnyek, Hunyad megye, 1879. máj. 12.—Szeged, 1939. jan. 12.) görgényszentimrei és sámsondi nemes. István katonatiszt és Szereday Erzsébet fia. Iskolái elvégzése után a budapesti műegyetemre megy, ahol 1901-ben kap építészmérnöki oklevelet. Először Budapesten helyezkedik el Czigler Győző mérnöki irodájában, ahonnan a kassa— oderbergi vasútigazgatóságra kerül. 1917-ben Zenta város közönsége megválasztja városi mérnökévé és közmunkaügyi tanácsnokká. A szerb megszállás után Magyarország javára optál és Szegedre jön, ahol 1918 áprilisában városi főmérnökké választják. A városi Épí­ tészeti Hivatal élére állítják. 1926-ban műszaki főtanácsos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Neje Mihálykovics Margit, gyermekeik Rózsa, Margit és Erzsé­ bet Anna. 224, 232, 272, 274. Bethlen Gábor (Maros-Hlye, 1580.—Gyulafehérvár 1629. nov. 15.) iktári nemes. Erdély fejedelme. Bethlen Farkas, Báthory István udvari katonaságának kapitánya

BETHLEN és neje szárhegyi Lázár Drussina fia. 1619-ben Magyarország fejedelmévé és 1620-ban a besztercebányai országgyűlésen Magyarország királyává választják. Első neje Károlyi Zsuzsanna, kinek 1622-ben történt elhalálozása után Habsburg hercegnőt kért hitvesül, de eredményte­ lenül. így kötött azután második házasságot György Vilmos brandenburgi fejedelem Katalin nevű leányával Kassán 1626. március 1-én. 1625-ben adományoz nemes­ séget és címerhasználatot Fodor Miklósnak, de előnév használati jogról nem történik említés. Hogy eme Fodor­ nak leszármazottai lennének-e a Czímer által említettek, nem volt megállapítható. L. Fodor István 203. Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. okt. 3.—Szovjet­ unió, 1947.) bethleni gróf. Miniszterelnök. István gróf és Teleki Ilona fia. A kolozsvári ref. kollégiumban és a bécsi Theresiánumban tanult. 1901—1918 években or­ szággyűlési képviselő. 1919. febr. 12-én életre hívja a Nemzeti Egyesülés Pártját, majd a forradalom elől Bécsbe menekül. A Központi Antibolsevista Komité és az ellenforradalom egyik szervezője. Szegedre is lejön. Később a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem­ nek Szegedre telepítésének egyik elősegítője. 1922. jú­ nius 29-én a most már szegedi Ferenc József tudományegyetem díszközgyűlésen honoris causa doktorává avatja. 1920-ban Hódmezővásárhely I. kerületi nemzetgyűlési képviselője. A felszabadulás után egy ideig rejtve marad, majd a Szovjetunióba viszik. A Szeged-Belvárosi kaszinó 1924-ben vacsorát rendez tiszteletére és 1929-ben tisz­ teletbeli tagjává választja. Neje Bethlen Margit grófnő, írónő. A budapesti egyetemen hallgatott jogot és a Ma­ gyaróvári Akadémián szerzett diplomát. 222, 223, 231, 273.

Bctrix Jean Joseph Eriin Lucian Alfred (An­ necy, 1867. jún. 16.—Nice, 1939. júl. 24.) tábornok. Cesar Louis Viktor és Béard An­ toinette fia. A Saint Cyri katonai szakiskolá­ ban 1887. október 26-án végzett és 1889-ben a 2. gyalogezred hadnagya lesz. 1895-ben főhad­ nagy és 1899-ben kapitány. 1906-ban zászló­ aljparancsnok. Majd végigszolgálja a francia hazai és gyarmati alakulatok jónéhányát mire 1915-ben őrnagy, 1917-ben alezredes, majd ezredes lesz. Több hadszíntéren is harcolt az első világháborúban és meg is sebesült. 1919ben a 24. gyarmati gyalogezred, mint meg­ szálló haderő élén vonul be Szegedre. Már ér­ kezése napján, 1919. március 23-án kihirdeti városparancsnoki hatáskörét és érintkezésbe lép a közhatalmat gyakorló direktórium tag­ jaival. Rendeletet bocsát ki, mely elsősorban csapatai biztonságát, majd a nyugalom fenn­ tartását hivatott biztosítani. Közben katonai erősítések érkeznek, ami fellépését határozottabbá teszi. Ezalatt a direktórium egyrészt fel­ sőbb rendelkezésre, másrészt, mert rendelke­ zéseivel nem ért egyet, elhagyja Szegedet. Erre — most már magát városkormányzónak deklarálva — a korábbi polgári városvezető­ séget helyezi vissza állásába. Ezalatt szervez­

BEZDÁN kedik az ellenforradalom, annak vezetőivel is tárgyal, továbbra is arra törekedve, hogy osz­ tályharcra egyik részről se kerüljön sor. Meg­ alakul az újra szervezett rendőrség és amikor az a munkásság exponenseinek letartóztatá­ sába kezd, egyes foglyokat szabadon enged. Ugyanakkor nem állja útját a kaszárnyák le­ szerelésének és az ellenforradalmi katonai szer­ vezkedésnek. Amikor azután megalakul a sze­ gedi kormány ő maga proklamálja azt azzal, hogy „semmi sem változik”. Úgy látszik, hogy magatartását illetőleg feletteseivel is ellentétbe kerül, a rendelkezés joga lassan kicsúszik a kezéből és június 15-ével áthelyezik a keleti hadsereghez Lúgosra. így szegedi szereplése megszűnik. 1911. március 6-án köt házassá­ got Párizsban Créal Susanne Marie Catherinevel. 1924-ben brigádtábornokká lép elő. Szá­ mos bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Czímer tévesen „Petrix”-nek írja a nevét 222, 225. Bettelheiin Mihály, kereskedő. Valószínű­ leg a családnak pozsonyi — hittudósai és or­ vosai révén hírnévre szert tett —• ágából szár­ mazott. A szegedi Szabadalmazott Kereske­ delmi Testület tagja (1854). Jómódú keres­ kedő Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó újraalakulásakor (1858) belép annak tagjai so­ rába. 89. Bezdán család, más írásmód szerint Bezdány. A Bács-Bodrog megyei Bezdán — ma jugoszláviai Bezdán — község után nevezett család. Főleg Szeged és környékén megtele­ pedett, de Csongrád és Békés megyében, sőt Pesten is feltalálható tagokkal. A Czímer által állított kapcsolata egy bezdáni Dobossy csa­ láddal nem volt kimutatható. L. még Dobossy család. 125,252/106. Bezdán Ferenc (XVIII. sz.—XIX. sz.) Tu­ lajdonképpen Bezdány. Czímer szerint a bez­ dáni Dobossy nemesi család elszegényedett ágából, melynek tagjai elhagyták a nemesi hangzású nevüket és családnévül a Bezdán nevet használták volna. Ez az állítás, amely nyilván szájhagyományon alapul, nem volt bi­ zonyítható. Bezdány Ferenc már valószínűleg szegedi születésű volt és bizonyára itt kötött házasságot 1816 körül Szűcs Rozáliával, mely házasságából 1817-ben Ferenc — s későbbi rókusi plébános — és Terézia gyermekek szár­ maztak. Utóbbi lett anyja a későbbi Vargha Ferenc belvárosi apátnak. Városi polgárrá vá­ lasztották, és jómódban élő rókusi lakos volt, az 1848-as közp. választmány tagja Rókusról, és városi képviselő Rókus-városon. 125. Bezdán Ferenc (Szeged, 1817. jún. 4.—Sze­ ged, 1864. júl. 3.) rk. lelkész. Ferenc és Szűcs Rozália fia. Iskoláit Szegeden végezte. Filo­ zófiát is itt tanult. A papi pályát választva

29

BEZDÁN papnövendék lett Temesváron. Teológiát a bécsi Pazmaneumban hallgatott, majd vissza­ térve a pesti Pázmány Péter Tudományegye­ tem bölcsészkarának lett hallgatója, ahol filo­ zófiai doktori fokozatot nyert. Aldozópappá 1841-ben szentelték fel. Ezután káplán Apát­ falván, Szent-Annán, Szent-Hubert-en, Ma­ kón, Orszyfalván, majd Bogároson. A Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztárnak alapításá­ tól részvényese. 1848-ban Szeged városa — mint kegyúr — megválasztja plébánossá Kistelekre. A forradalom alatti nyílt kiállása és verbuválása miatt elfogják és rövid ideig a Neugebäude foglya. 1863. október 25-én szeged-rókusi plébánossá választják. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja már 1848 előtt, majd pedig annak újraalakulása után is. 74, 88, 109, 125, 125, 125, 125, 208, 292. Bezdán Teréz (XIX. sz.—XIX. sz.) Ferenc városi polgár és neje Szűcs Rozália leánya. Atyja módos rókus-városi lakos volt, testvére Ferenc rókusi plébános. 1836 körül házas­ ságra lépett Varga István városi polgár rókusi lakossal, ki 1848-ban nemzetőr káplár lett, háztulajdonos volt, sertésvágó és kereskedő. Házasságából született Ferenc (xl837), Treszka (xl839), István (xl841) és János (xl844). Csa­ ládi neve az anyakönyvekben Bezdány-ként szerepel. 125. Bezerédj István (Szerdahely, 1796. okt. 25.—Hídja, 1856. raárc. 6.) bezerédi nemes. István sopronmegyei fő­ szolgabíró és felsőbüki Nagy Erzse fia. Szülőhelye a sop­ ronmegyei kapuvárási járásban fekszik. Iskoláit Pozsony­ ban és Sopronban abszolválta. Miután a tudományok­ ban és nyelvekben kellően kiképezte magát a családnak Tolna megyei birtokára ment. Itt bekapcsolódott a me­ gyei politikai életbe és hamarosan a szabadelvű nemesi ellenzék egyik vezére lett. így választották meg egymás után az 1830., 1832/36., 1839/40., 1843/44. évi diétára követnek. Politikai szereplése kiváltotta az osztrák ható­ ságok ellenszenvét és Világos után hadbíróság elé állítva kötél általi halálra ítélték. Haynau kegyelme folytán sza­ badult. 1821. június 25-én Szombathelyen köt házasságot bezerédi Bezerédj Amáliával az ismert kisdedóvó apos­ tollal és írónővel, mely házasságából származott 1834-ben a tíz éves korában elhalt Fiorina leánya. Az anya nem érte meg leánya elhaltát, mert már 1837-ben jobblétre szenderült. Bezerédj csak tíz év múltával köt újabb há­ zasságot, még pedig asszonya húgával Bezerédj Etelkával, de e frigyből már nem származott utód. Elhalálozása birtokán történt, amely Tolna megye dunaföldvári járá­ sában fekszik. Születési éve — feltehetően a sírkőfelirati tévedés folytán — sok publikációban tévesen 1795-ként szerepel. Ugyancsak tévesen alapulnak ama híradások, hogy Rákóczi Ferenc — később lefejezett — hívének Bezerédj Imrének lenne egyenes leszármazottja. Szeged városa 1848-ban díszpolgárai sorába választotta. Sop­ ronban kúriája ma is áll, Szekszárdon és Budapesten ut­ cát neveztek el róla. 41.

30

BIEDL Bibó István (Kecskemét, 1877. júl. 23.—Sze­ ged, 1935. szept. 10.) könyvtáros, etnológus, bölcsész. István dr. és Talányt Vilma fia. Is­ kolái bevégzése után a pesti egyetem bölcsész­ kari hallgatója (1905— 1909) és itt avatják a filozófia doktorává (1909). Előbb a Közokta­ tásügyi Minisztérium beosztásában dolgozik, majd pedig a múzeumok és könyvtárak orszá­ gos felügyeletét szervezi (1920). 1922— 1924. években a népművelés országos felügyelője. 1924. május 15-én pedig a szegedi tudományegyetem könyvtárának igazgatója lesz. E könyvtár kezdeti organizálása és felfejlesztése az ő érdeme. Folyóirat szerkesztő és szakíró. Számos önálló mű szerzője. Később minisz­ teri tanácsossá nevezik ki. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Graul Irén, akivel kötött házasságából származott fia István a későbbi miniszter. Váratlan elhalálozása után az egye­ tem aulájából temetik, az egyetem, a társ egye­ temek és számos társaság és egyesület képvi­ selőinek búcsúbeszéde után. 274. Bieber Ferdinánd (Szeged, 1820. szept. 3.—Szeged, 1860. szept. 29.) Mihály kereskedő és Wiedermann Viktória fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem jogi karán szigorlatait letéve 1846. szept. 19-én ügyvédi vizsgára állt. Diplomáját dicsérettel nyújtották át. Mint táblai ügyvéd, majd 1846. okt. 3-iki újabb vizsga után felváltó törvényszéki ügyvéd jön haza Szegedre. Itt diplomáját kihirdetik és megkezdi ügyvédi gyakorlatát. Úgy látszik a praxis nem elégíti ki, jelentkezik a városi tanácsnál, hogy a II. József korabeli városi iratokat — melyeket mint sok más he­ lyen, Szegeden is valahova ömlesztve lehány­ tak — rendezné. A városi tanács meg is bízza e munkálat elvégzésével tiszteletdíj ellenében. Megszakításokkal évekig dolgozik e feladat teljesítésén. 1848-ban kéri magát a város pol­ gárai közé felvétetni. Hadbíró. A tisztújításon jelölik a II. aljegyzői állásra. Ekkor folyamo­ dik névváltoztatásért „Bieber”-ről „Bibor”-ra, mit engedélyeznek ugyan, de az ekkor már elmaradt királyi megerősítés következtében Vi­ lágos után hatálytalanítják. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja 1848 előtt is és annak 1858ban történt újraalakulása után is. Nőtlen. Melancholiában szenved és önkezével vet véget életének. Czímer tévesen állítja (41), hogy 1842-ben tért haza ügyvédként; hogy „Vidra (Biber) N án d o rik én t szerepelt volna (41); családi nevének írásmódja sem „Biber” ; utó­ nevét sohasem használta Nándorként. Czímer abban a tudatban, hogy „Vidra”-ra magya­ rosított később nem tudta személyét azono­ sítani (89). 41,89. Bieber Sándor 1. Vidra Sándor. 116. Biedl Samu dr. (Szeged, 1872. máj. 15.—

BIELEK Szeged, 1938. febr. 27.). Iskoláit Szegeden vé­ gezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és 1895. máj. 8-án letéve első jogtudományi szigorlatát joggyakornok a szol­ noki törvényszéken, majd ügyvédjelölti be­ jegyzést kért a debreceni Ügyvédi Kamarától. 1895 végén Szegedre való bejegyzését kérte a Szegedi Ügyvédi Kamaránál és Cserő Ede ügyvédjelöltje lesz. 1897. dec. 24-én a buda­ pesti egyetemen a jogi doktori fokozatot nyeri el. Majd 1899-ben ügyvédi oklevelet szerez és a Szegedi Ügyvédi Kamarától kéri bejegyzé­ sét Szeged székhellyel. Ügyvédi gyakorlatot azonban alig folytathatott, mert az Ügyvédi Kamara megállapította, hogy egyben gyártulajdonosként ipari és kereskedelmi tevékeny­ séget folytat, mely az ügyvédi működéssel öszszeférhetetlen és tagjai sorából törölte (1904). Tulajdonosa a szegedi Lőwy A. és Társa Gőz­ fűrész és Ládagyár vállalatnak. Tagja volt 1919-ben az ABC.-nek. A szegedi Zsidó Hit­ község elnöke. Szülei Adolf és Deutsch Róza, neje Lőwy Margit, kivel Szegeden 1900. febr. 18-án köt házasságot, melyből Alicze és Jenő (talán ikrek), valamint Arthur gyermekei szár­ maztak. 274. Bielek Vilmos (Nagybecskerek, ?—?). A Trencsén megyei Dezser és Nyitra megyei Vágújhely utáni előnevű nemes. A család Trencsénből származott. 1911-ben Torontál megye közigazgatási gyakornoka és tb. aljegyzője, később a megye III. aljegyzője. 1912-ben e minőségben él Nagy becskereken. 1913-ban megyei árvaszéki ülnök, majd helyettes árva­ széki elnök. Feltehetően a hűségeskü megtaga­ dása miatt kiutasítva jött át a trianoni Ma­ gyarországra, ahol nyugállományba helyezték. Szegeden él és mert a Tisza-parti Back malom címe alatt találjuk és Back Bernát leányának esküvőjén tanúként szerepelt, feltehető, hogy esetleg e vállalatnál nyugdíjazása után még dolgozott. 1929-ben tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Nemességét Szepes megye iga­ zolta. Szegeden ny. árvaszéki elnökként él. Talán Antal megyei tb. főjegyző és Tapakovics Mária fia. 274. Bihari János (Nagyabony, 1764. okt. 21.—Pest, 1827. ápr. 26.) cigányzenész. Atyja is hegedűs volt. Hét évesen már hegedült és tizenöt évesen prímás. Hamarosan nagy hírre és népszerűségre tesz szert itthon és külföldön. Szinte az egész országot bejárja. 1824-ben baleset folytán megsérül a bal karja s ettől kezdve neve hanyatlik. Dunaszerdahelyen köt házasságot Bénák Évával 1789. május 5-én, mely frigyből János és Ilona származott. Öregen, elszegényedetten magárahagyottan hal meg. A pesti Ferencvárosi temetőben nyugszik. Szerzeményeit Szege­ den is széltében-hosszában játszották. Ma is hirdeti nevét a szegedi Bihari utca. Ebben az utcában született Dankó Pista. 7,66,213.

BOBICS Birg Mihály 1. Bürgés Mihály. 89, 116. Bistyák Ferenc 1. Marosváry Ferenc. 274. Bizinger Andor (Szeged?, 1821. ?—Nagykikinda, 1882. ?) (Bisinger, Bissinger, Biringer). 1849. márc. 16-án a dunántúli Nemegyei 2. önkéntes csapat főhadnagya, majd a Sze­ geden alakult nemzetőrség századosa volt és zászlóaljparancsnokként 1849. április 3-án ala­ kulatát Szent-Tamás sáncai ellen rohamra ve­ zette. így részese lett Szent-Tamás elfoglalásá­ nak. Később a 104. honvéd zászlóalj 4. száza­ dának századosa lett. Földváry Sándor jelen­ tése a szent-tamási fegyvertényről névszerint említi. 1867/8-ban szegedi kataszteri becslőbiztos. Tagja volt a szegedi honvédegyletnek. Atyja talán Mihály szegedi polgár volt. 71. Blaskovics család. Trencsén és Hont megyé­ ben otthonos család, melynek egyes tagjai ne­ mesi rangra emeltettek. Az e személyektől eredő ág főleg „ebeczki”, „klobusiczi” és „blaskovici” előnevekről ismert. A család tagjai Bihar, Csanád, Csongrád, Heves, Hont, Pest és Pozsony megyébe is elszármaztak. Egyes tagjainak Szegeddel közvetlen kapcsolatuk is keletkezett. 12. Blaskovits Albert (Darócz, 1827. ?— ? 1890. jan. 12.) (Blaskovich, Blaskovics), illetve Ber­ talan, ebeczki nemes. Földbirtokos. Bertalan és zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Er­ zsébet fia. Borsod megyében született. Szege­ den 1851. november 17-én köt házasságot horgosi Kárász Irénnel, mely házasságból Kle­ mentina és Mária leányai születtek. Házas­ ságkötésekor a Csanád megyei Királyhegye­ sen lakik, de a Pozsony megyei Nagyabonyban és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei JászMonostoron is birtokos. Czímer nevét kü­ lönböző módon írja és egy helyen utónévként tévesen „Géza”-t említ. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 89, 171. Blaskovics Géza. Czímernél névelírás, he­ lyesen Blaskovits Albert. L. ott. 171. Blaskovics Gézáné. Czímernél névelírás 1. helyesen Blaskovits Alberné Kárász Irén. 171. Bobics János (Dabar, 1795? vagy 1802.—Diósgyőr, 1878. febr. 13.) (Bobich, Bobits, Bobisch, Bubics) katona­ tiszt. Szülőhelye az akkor Magyarországhoz tartozott Horvát-Szlavonországi Lika Krbava megyebeli otoőaci járásban feküdt. Ez ma Jugoszlávia területe. Vagyonta­ lan cs. k. határőrségi tiszt fia. Valószínűleg katonai ne­ velőintézetben készült fel a katonai pályára. Tényleges katonai pályát választja hivatásának és a 14. cs. és k. gyalogezredbe osztva 1817-ben (Pobich) kadett, majd századosi rangig emelkedik. Ekkor elbocsátják. 1847-ben a Pest-Szolnoki vasút Vecsés állomásbeli pénztárosa. 1848-ban újból jelentkezve átkéri magát a honvédséghez. 1848. június 13-án a 3. honvédzászlóalj tisztje. Részt vesz a hírnévre szert tett zászlóalj haditényeiben és ha­ marosan őrnaggyá léptetik elő és zászlóaljparancsnoki

31

BODENBURG beosztást kap. Majd alezredessé avanzsál. A szolnoki csatában rendíthetetlen bátorságával tűnik ki. Leiningen szerint „egy öregúr, de kinél kevés volt bátrabb”. A 3. osztályú érdemrend tulajdonosa. A Tápió-Bicskénél, majd Nagysallónál tanúsított hősiessége legendássá tette nevét. Nagy Sándor első hadtestének dandárparancsnoka lesz ezredesi rangban. Tagja az 1849. augusztus 2-iki haditanácsnak. Ellenzi az oroszok támadásának elfoga­ dását. Amikor az bekövetkezik és az orosz hadvezetőség minden erőt ellene összpontosít vezényli a gyaloghad­ osztályt, megsebesülve fogadja a hadszíntérre érkező Nagy Sándort és még egyszer megkísérli lebeszélni a harc­ ba bocsátkozásról, de eredménytelenül. így vesztes üt­ közet után sorozatosan visszavonul a magyar sereg. Vi­ lágosnál fogságba esik. Ellene vizsgálatot indítanak, majd azt megszüntetve sorozó bizottság elé állítják, de korára tekintettel elengedik. Házi tanítói állást vállal, később pedig tehetős hazafiak támogatásából tartja fenn magát. Előbb Aradon él, majd Diósgyőrbe megy, ahol utóléri a halál. A görög nem egyesült egyház híve volt. Való­ színűleg nőtlen maradt. 147. Bodenburg Karolina (Kéthely, 1837. jún. 22.—Pest, 1859. szept. 19.) színésznő. Utónevét „Lina”-ként emlí­ tik. Kassán apácazárdában nevelkedett, de már 17 éve­ sen színészi pályára lép. Aradon 1854. febr. 18-án szere­ pel először szerepekben, majd népszínművésznőként lép fel. Népdalénekesnő. Fényes színészi pályát fut be. Sze­ repel Aradon, Nagyváradon, Pozsonyban. 1856-ban Pozsonyban köt házasságot a színtársulat igazgatójával Hegedűs Lajossal. Szegeden 1856 május—októberi sze­ zonban, majd 1857 nyarán játszik és magával ragadó játékáért virággal, ékszerrel, étkészlettel ajándékozva ünnepük. 1858-ban Pestre szerződik a Nemzeti Színház­ hoz, de néhány havi ünnepelt szereplés után megbeteg­ szik és váratlanul meghal. Vigasztalhatatlan férje és egyet­ len fiúgyermeke Lajos = Kuntyorka hamarosan követik a halálba. A somogymegyei Kéthely rk. anyakönyvében keresztelése nem található. Atyja András huszárőrmes­ ter, később kapitány, anyja Steinbach Mária. 205. Bodnár Zsigmond (Nagykároly, 1839. febr. 9.—Buda­ pest, Csillaghegy 1907. aug. 24.) iskolai tanulmányait Nagykárolyban, Budapesten a piaristáknál és Baján vé­ gezte. Majd papnevelő intézetbe kerül Kalocsára, ahol 1855-től 1859-ig tartózkodik. 1859/60 években a kalocsai érseki irodán tevékenykedik. 1860/61 években az eszter­ gomi szeminárium lakója és a pesti Religio szerkesztő­ segéde. 1861/2 években kemenczi káplán. Majd nevelő Pongrátz Ödön grófnál Nagykátán. 1862/65 években előbb verbói, majd muzslai káplán. 1865/71 években nagyszombati gimnáziumi tanár. 1870. dec. 21-én teszi le tanári vizsgáját és szerez oklevelet. 1871. júl. 13-án kinevezik a szegedi főreáltanoda tanárává. Innen 1872. szept. 22-ével a pesti főreáltanodába kerül. Szegeden 1872. szept. 27-én nyilvánosan búcsúztatják. 1874 szep­ temberében kilép az egyházi rendből. író. A pesti m. kir. tudományegyetem 1875-ben egyetemi magántanárrá ha­ bilitálja a bölcsész karon magyar irodalomtörténetből. Ettől kezdve egyetemi előadásai, irodalmi és szerkesztői munkássága köti le minden idejét. Főleg irodalomtör­ téneti munkákat publikál, melyeket Kosztolányi úttörő­

32

BOHN nek jellemez. 1878-ban a Havi Szemle alapító-szerkesz­ tője. Budapesten Istenhegyi úti villájában él könyvei között. Nőtlen maradt. 146.

Bodonyi József. Az abszolutizmus idején 1858-ban Szeged város főszámvevője volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Családja valószínűleg Nógrád megyéből származott. Esetleg rokona lehetett Bodonyi Miklós kis­ kunfélegyházi rk. lelkésznek, ki 1806-ban Sze­ geden publikált, Csongrád megye táblabírája volt és később váci kanonok lett. Bodonyi József 1867-ben városi alszámvevő. 89. Bohn Antal (Szeged, 1878. ?—Szeged, 1936. nov. 17.). Czímer szerint börtöntanító. A sze­ gedi Csillag-börtön 1885. január 1-jén kezdte meg működését és a következő évtől kezdő­ dően alkalmaztak a rabok oktatására két ta­ nítót. Nevezettek analfabétákat, valamint írniolvasni tudókat oktattak elemi ismeretekre, valamint ipari tanoncokat az elméleti tárgyak­ ból. Ebben az intézetben alkalmazták börtön­ tanítóként a tanítói képesítéssel rendelkező Bohn Károlyt — és nem Antalt — 1893-tól 1900-ig. Bohn Antal Szegeden és szélesebb vidékén elterjedt Bohn család egyik tagja volt. Atyja Károly a börtöntanító, anyja Makra Rozália. Szegeden kötött házasságot 1911 kö­ rül cserefalvi Farkas Ilona Etelkával, mely kötelékből származott Kornélia leánya 1912ben, ki azonban rövidre születése után meg­ halt. Középiskolát a szegedi Piarista gimná­ ziumban végzett. Ezt követően egyetemre ment (talán Kolozsvárra?), ahol doktori oklevelet szerzett (bölcsészkaron?). A Bohn Mihály és Társa téglagyárosok által emelt Bohn-féle Internátusnak társtulajdonosa lett és később az intézet igazgatója. Utóbb Szegeden Vitéz u. 3. sz. a. lakott. Ötvennyolc évesen hunyt el. 21___ 22 .

Bonn Károly (? 1846. ?—Szeged, 192o' szept. 19.). Tanítói képesítést szerzett és 1876ban Nagy-Jécsán találjuk. 1893-tól a m. k. Honvédelmi Minisztériumban beosztott szám­ tisztként tartják nyilván (?), de ugyanakkor a Szegedi Csillagbörtönben meginduló oktatás céljából idevezénylik. E megbízatása 1900-ban megszűnik és ettől kezdve állami elemi isko­ lai tanítóként szerepel. Ekkor kerül arra sor, hogy Bohn M.(-ihály) megvásárolja Lichten­ berg Mórtól a volt Gurgl-féle telekrészt és arra, mely ekkor Tisza Lajos körút 43 fali­ számot visel, emeletes épületet emel. Ebben — úgy látszik gyermekei — diákotthont ren­ deznek be, azzal a céllal, hogy a délvidéki idegen ajkú ifjúságot magyar nyelvre és ma­ gyarrá oktassák. Míg ez az intézet meg nem nyílt, a délvidéki földmívelők Gazdasági Egye­ sületének Szegeden a Dugonics tér és Kálvária utca sarkán emelt és célszerűen modernül fel-

BÓJA szerelt nevelő intézetében működött mint gondnok és igazgató. Később azután, amikor elkészült a család által épített és Bohn-féle Internátusnak nevezett létesítmény, ennek állt szolgálatába. Tagja volt a Csongrád megyei Tanítóegyesületnek. Haláláig a Bohn-féle épü­ letben lakott, amelynek társtulajdonosa volt. Neje Makra Rozália, gyermekei Leona és An­ tal. Hetvennégy évesen halt meg. 22—21. Bója Gergely Imre (Szeged, 1817. nov. 2.— Szeged, 1892. jan. 8.) (Bolya) tanár. Gergely városi polgár és Sipos Julianna fia. Közép­ iskoláit a szegedi piaristáknál végezte. Itt lép a kegyes tanítórend kötelékébe és a tanári képesítés megszerzése után itt kezdi meg ta­ nári működését. Majd kilép a rendből, Pestre megy, elvégzi a filozófiai tanfolyamot, s neve­ lőként helyezkedik el Tatán a Ghyczy család­ nál. 1844-ben kinevezik Nagykanizsára a Ta­ nítóképző Intézethez tanárrá. Külföldi kikül­ detés után, visszatérve 1848-ban Zala megye kanizsai kerületében a népképviseleti országgyűlésbe képviselővé választják. A forrada­ lomban tevékeny része volt és ennek folytán Világos után haditörvényszéki eljárás alá von­ ják. Haynau kegyelmi tényével szabadul. Rendőri felügyelet alá kerül mint kompromit­ tált, állását elveszti és egy ideig Gulács köz­ ségben visszavonultan él. Barátai hívására visszatér Szegedre és itt reáliskolai tanári állás­ hoz juttatják. Munkakedvét nem vesztette el és ennek folytán már két év múlva helytartóta­ nácsi elismerésben részesül. Tizenhét évet tölt el Szegeden, mely idő alatt élénk irodalmi tevé­ kenységet fejt ki, cikkek, költemények tárcák sorozatát publikálja. 1857-ben a szegedi Ta­ nítóképző Intézet segédtanára lesz. A tár­ sadalmiéletből is kiveszi részét. Az „Alföldi”, illetve „Csongrád Vármegyei Tanító Egyesü­ let” szervezője, amelynek alakuló ülésén elnö­ köl. Az egyesület alapító elnökévé választja. A kiegyezés után Zala megye m. kir. tanfel­ ügyelője lesz. Zala megye lelkesedéssel fo­ gadja, kiadja arcképét. 1872-ben Csáktornya díszpolgárává választja, s még ebben az esz­ tendőben budapesti tanfelügyelővé nevezik ki. Innen megy 1878. október 1-jén nyugalomba. Pancsovára költözik, majd visszatér Szegedre. A szegedi Dugonics temetőben helyezték örök nyugalomba és sírján 1899. november 9-én emléket avattak fel. Mikhel Máriával kötött házasságot. Élete vége felé királyi tanácsossá nevezték ki. 110, 116,118,123,142,142,145, 146, 149. Bokor Endre (Szeged, 1896. okt. 7.—Szeged, 1945 után) hamvai. Pál szegedi polgármester­ helyettes, városi tanácsnok és Gajdacsi Hona fia. Középiskoláit Szegeden az I—IV. osztályt a piarista gimnáziumban végezte. Önkéntesi éve leszolgálása végén kitört az első világ­

BOKOR háború, amelyet a szegedi 5. honvéd gyalog­ ezredben harcolt végig. Leszerelése után a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár kötelékébe lép és előrehaladva 1942-ben az intézet váltó­ osztályának tisztviselője. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot, mely­ ből leánygyermeke származott. Neje Buschbacher Olga volt. 274. Bokor Károly (Szeged, 1887. márc. 26.— ?) ügyvéd. Földbirtokos. Középiskoláit Zentán a községi főgimnáziumban végezte 1897— 1905-ben. Itt tesz érettségi vizsgát 1905. jún. 27-én. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem joghallgatójaként 1908. dec. 20-án nyer végbizonyítványt. Első szigorlata után ügyvédjelölti gyakorlatot kezd, majd jogi dok­ tori oklevelet szerez. Zsombolyán, Kolozsvárt és Szatmár-Németiben folytatott gyakorlat után 1913. okt. 31-én Marosvásárhelyen ügy­ védi vizsgát tesz. A szegedi Ügyvédi Kama­ rába kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Nagyobbára szeged-alsótanyai birtokán gazdál­ kodott, ügyvédi gyakorlatot alig folytatott. 1921-ben kamarai tagságról le is mondott. Szegeden kötött házasságot. Első neje szentkirályi Csiszár Olga (fl914), a második Mó­ czár Mária. 1921-től a Pallavicini-féle mintszent-algyői uradalom bérlője volt. Bokor Pál (Szeged, 1887. szept. 22. —U.S.A. 1977. júl. 10.) hamvai. Ügyvéd. Pál szegedi polgármester-helyettes, városi tanácsnok és Gajdacsi Ilona fia. Iskoláit Szegeden, közép­ iskoláit a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1905. jún. 9-én tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karának lett hallgatója, ahol 1909. máj. 14-én nyert végbizonyítványt. Nyomban le­ tett első szigorlata után leszolgálta egy éves önkéntesi évét a szegedi 46. gyalogezredben. 1912. jan. 27-én avatta a kolozsvári egyetem a jogtudományok doktorává. Egy évvel később, jún. 16-án Marosvásárhelyen áll ügyvédi vizs­ gára. Ez év július 5-én pedig Szeged székhellyel ügyvédi bejegyzését kéri a Szegedi Ügyvédi Kamarában. De alig kezdi meg ügyvédi gya­ korlatát, amikor kitör az első világháború, nyomban bevonul és ezredével végig harcolja azt. Az olasz fronton megsebesül. Később át­ helyezik a 61. gyalogezredhez, melynek har­ caiban újból megsebesül. Mint a 24. honvéd gyalogezred géppuskás tisztje éri az össze­ omlás. Hazatérve bekapcsolódik az ellenfor­ radalmi szervezkedésbe. Az ABC. tagja. Tagja a Szegedi Csónakázó Egyletnek és a SzegedBelvárosi Kaszinónak. Ügyvédi gyakorlatot folytat. Tb. városi tanácsnok, majd tb. vá­ rosi főügyész. A felszabadulás után nem foly­ tat ügyvédi gyakorlatot, igazolását nem kéri, külföldre emigrál. Szeged város törvényható­ sági bizottságának is tagja volt. Amerikában

33

BOKOR hunyt el, de hamvait hazahozatták és a családi sírboltban temették el. 219, 222, 222, 222, 224, 226, 232, 271, 274. Bokor Pál (Szeged, 1855. május 3.—Sze­ ged, 1944. ?) hamvai. Szeged város tanács­ noka. Iskoláit a piarista gimnáziumban vé­ gezte. Ezt követően a budapesti kir. m. Páz­ mány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának lesz hallgatója. Az egye­ tem abszolválása után visszatér szülővárosába, ahol 1884. április 4-én községi bíróvá választ­ ják. 1898-ban városi tanácsnok, 1908-ban pol­ gármester-helyettes. A Szegedi Gazdasági Egyesületnek 1884— 1900-ban titkára, majd elnöke. Úgyszintén elnöke a szegedi VadászEgyletnek is. Törvényhatósági bizottsági tag. Szatymazi szőlőbirtokos. 1927-ben nyuga­ lomba vonul, birtokán, illetve szegedi Attila u. 11. sz. a. lakásában él. Gajdacsi Honával kötött házasságából Pál, Béla és Endre fiai származtak. Gazdasági főtanácsos. 272, 274. Boldizsár András (?— ?) polyáni. Pályáját a csendőrségnél kezdi, 1893-ban a II. kér. 4. szárny hadapródja Szombathelyen, majd sza­ kaszparancsok Temesváron (1898), 1899-től segédtiszt főhadnagy Szegeden, majd százados és 1915-ben őrnagy. Ekkor Eperjesen a m. k. Csendőrség IV. kerületének 2. szárnyának pa­ rancsnoka. 1914-ben csendőrőrnagy, beosztott törzstiszt ugyancsak Eperjesen. 1929-ben mint nyugalmazott m. k. ezredest Szegeden talál­ juk. A Ferenc József rend tisztikeresztese, a bronz katonai jubileumi emlékérem és kereszt tulajdonosa. Kikülönített törzstiszt. 274. Bonyhády István (Bonyhád, 1802.—Bonyhád? 1891. ápr. 24.) bonyhádi. 1850-ig Perczel. Sándor 1800-as inszurgens és Kajdácsy Er­ zsébet fia. Iskoláit feltehetően Bonyhádon, egyetemet Pesten végezte, ahol jogot hallgatott. 1823— 1827. években Tolna megye tb. aljegy­ zője. Első házasságát valószínűleg Bonyhádon kötötte bonyhádi Perczel Katalinnal, Ignác alispán és talán Dőry Kata leányával. Házas­ ságából Erzsébet, Mária és Sándor nevű gyer­ mekei származtak. 1830-ban Baranya megyébe költözik át és e megyének lesz aljegyzője. 1836— 1845. években e megye siklósi járásá­ nak szolgabírája, majd főszolgabírája. A sza­ badságharc bukása után előbb a dárdai járás főszolgabírája, majd 1849-ben a császáriak alatt kérelmezett névváltoztatása után 1850. áp­ rilis 10-étől cs. k. kormánybiztos és Csongrád megye főnöke. A Ferenc József rend kiskeresztese. Állásában 1851. márc. 27-én véglegesítik. 1853-ban címzetes helytartósági tanácsos. Szegeden lakik Korda Sándor Iskola utcai házában. Első felesége Szegeden 1856. március 20-án elhal és Bonyhádon temetik. Ugyancsak Szegeden 1857. október 10-én újabb házasságra lép a bonyhádi származású Péter

34

BORBOLA Annával, mely házasságból István és Béni nevű gyermekei származtak. Albrecht főherceg kor­ mányzói kinevezése után császári rendelettel 1858. szeptember 16-án Pest-, Pilis megye főnö­ kévé nevezik ki, mely állásában 1860. évi októ­ beri diplomáig marad. Ekkor távozik állásából, biztonsága érdekében csendőri fedezet mellett. A politikai életből végképp visszavonul bir­ tokára. 73, 73, 74, 74, 75, 75, 75, 76, 76, 76, 76, 76, 77, 77, 77, 78, 78, 79, 79, 86, 86, 87, 99, 124, 127, 127, 127, 129,252/109,252/122, 263. Bóra Árpád (Nagyajta, 1864. szept. 24.— Szeged, 1941. ápr. 24.) szemerjai, más írás­ mód szerint szentmarjai nemesi előnévvel. A Háromszék megyei Nagyajtán született és így talán a sepsiszentgyörgyi gimnáziumban ta­ nult, ha nem hadapródiskolába került. Kato­ nai pályára lépett és ott előrehaladva 1893-ban a cs. k. 3. huszárezred főhadnagya. 1897. szep­ tember l-jétől kapitány. Átkerül a cs. k. 2. hu­ szárezredhez, annak hadkiegészítő részlegének parancsnokaként. 1910. V. l-jétől ugyanezen beosztásban őrnaggyá lép elő. Később Sze­ gedre kerül, előlép alezredesnek, majd egy hadgyakorlaton leesve lováról balesetet szen­ ved és nem sokkal később c. ezredesi rangban nyugdíjazzák. Szegeden Somogyi u. 23. sz. a. lakott. Makón 1895-ben kötött házasságot földeáki Návay Honával. Házassága gyermek­ telen maradt. Návay Arankát nevelt leánya­ ként tartotta. Ó-Földeákon helyezték örök nyugalomba. Atyja Nagyajtán élt, mint kisbir­ tokos, anyja Martonffy Krisztina volt. 274. Borbély József (Szeged?, 1883. ?—Szeged, 1945. ?) gyógyszerész. Iskolái elvégzése után gyógyszerészeti pályára lép és a pesti egyetem orvosi karán szerez gyógyszerész-mesteri okle­ velet. Szentesen Várady Lajos gyógyszerész segéde és Margit leányát veszi nőül. Szegeden Tisza Lajos körút 2. sz. a. alapít gyógyszertárt (1912), melyet a „Reményhez” címez. A m. k. Ferencz József Tudományegyetem­ nek Szegedre helyezése után, annak orvosi karán a „Gyógyszerészgyakornoki Vizsga Bi­ zottságinak lesz tagja és az is marad haláláig. Utóbb emellett u.o. a „Gyógyszertár vezeté­ sére jogosító Vizsga Bizottság”-nak is tagja lesz. A Gyógyszerész Testület főtitkára. Adófelszólamlási Bizottsági alelnök. 1943-tól gyógyszertára gyakornokképzésre is kijelölt. 1947-ben neje Szegeden özvegyen él, a gyógy­ szertárt özvegyi jogon birtokolja és Váry Ist­ ván felelős vezető útján üzemelteti. Fia: László. 274. Borbola Jenő (Szeged, 1887. szept. 4.—Sze­ ged, ?) rendőrfőtanácsos. István és Herbich Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1897—1905. években. 1905 júniusában itt tett érettségi vizsgát. Majd a pesti Tudományegyetemen jogot hallgatott,

BOROSS rövid ideig ügyvédjelöltként működött, majd jogi doktori oklevelet szerez. Szeged városnál vállal állást, ahol a városi rendőrséghez nyer beosztást 1910-ben. Szegeden a Kossuth Lajos sugárúton volt lakása. Később rendőrségi jegyző, majd városi II. osztályjegyző 1914-ben. A rendőrségnek 1919-ben történt államosítá­ sát követően átveszik annak állományába, ahol a bűnügyi osztály vezetésével bízzák meg. 1929-ben rendőrtanácsos. Helyettes rendőrkapitány. Hamarosan rendőrfőtanácsossá lép­ tetik elő és Erdély visszacsatolása után a ko­ lozsvári m. k. Államrendőrségi Kapitányság helyettes vezetője lesz. Az oda visszatért Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudo­ mányi karán az „Államtudományi Államvizs­ gálati Bizottság” kültagja. A második világ­ háborút követő összeomlás során visszatér Szegedre, állását elveszti és itt visszavonultan él. Király Irmával kötött házasságából egy fiú József a későbbi békéscsabai belgyógyász szakorvos és két leánygyermek Irma és Alica származott. A Szeged-Belvárosi temetőben nyugszik. 274. Boross Dezső (Korom, 1868. nov. 24.—Sze­ ged, 1946. aug. 5.) királyi főügyész. Károly és Tóth Aloizia fia. Iskoláit a pozsonyi kir. ka­ tolikus gimnáziumban végezte és ott is tett érettségi vizsgát. Ezt követően a pesti egye­ temre ment, ahol az állam- és jogtudományi karon jogot hallgatott. Ott szerzett jogtudori diplomát. Budapesten szerzi meg ügyvédi ok­ levelét. Eleinte Budapesten folytat ügyvédi gyakorlatot és közben parlamenti szakvizsgás gyorsírógyakornok. 1895-ben állami szolgá­ latba lép és kinevezik a mohácsi járásbíróság­ hoz aljárásbíróvá. 1900-ban a kassai m. k. ügyészséghez kerül és onnan 1905-ben Nagybecskerekre, 1907-ben pedig Temesvárra kerül, utóbbi helyen vezető kir. ügyésszé lép elő. Ezen állásában az első világháborút követő összeomlásig marad, amikor a hűségeskü meg­ tagadása miatt eljönni kényszerül, Magyarország javára optál és a szegedi kir. főügyész­ séghez nyer beosztást főügyészhelyettesként. 1926-ban kinevezik m. k. főügyésszé. A sze­ gedi m. k. Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán a „Jogtudo­ mányi Államvizsgálati Bizottság” tagja 1932től mindaddig míg e bizottságok működését jogszabály nem szünetelteti (1939). Nős. Neje Simonkovits Jolán a „Jótékony Nőegylet” ve­ zetőségi tagja (1927). Református presbiter. Társadalmi tevékenysége főleg a gyorsírás pro­ pagálására szorítkozik, melynek lelkes híve. A Szegedi Gyorsírók Egyesületének tagja. Közíró. Szegeden, Takaréktár u. 8. sz. a. la­ kott. Nyugdíjba vonult 1931-ben. 272, 274. Boros Frigyes (Arad, 1825. jan. 16.—Sze­ ged, 1892. febr. 17.) zelenei. Ándrás gyógy­

BOROSTYÁNYI szerész és Stotz Terézia fia. Elemi iskoláit Aradon, Lyceumot Szegeden végzett. Ezt kö­ vetően technikusként dolgozik 1841— 1842ben az aradi kincstári mérnökségen. Majd a pesti műegyetemre megy, ahol mérnöki dip­ lomát szerez (1845). A bécsi cs. k. műegyete­ men, a mérnöki szakosztályon képzi magát tovább. Hazatérve Széchenyi István gróf tá­ mogatásával a Helytartó Tanács kinevezi 1846ban az aradi Építő Főigazgatósághoz díjtalan gyakornoknak. 1849-ben u.o. a vízügyi szak­ osztályra kerül, majd 1851-ben a cs. k. Tiszaszabályozási Központi Bizottsághoz nyer be­ osztást. 1857-ben nevezik ki a szegedi Folyam­ mérnöki Hivatal vezetőjévé. A Szeged-percsorai Tiszaszabályozási Társulat mérnöke, majd főmérnöke. 1882-ben királyi tanácsos és miniszteri osztálytanácsos. Ekkor vonul nyu­ galomba. Szegedi háztulajdonos. Szegeden lép házasságra 1859. ápr. 12-én bánhidi Bánhidy Ilkával, kitől Ilona, Margit, Teréz, József Endre, Vilma és Jolán nevű gyermekei szár­ maztak. Tüdőgyulladásban hal meg 67 évesen és a szegedi Deszkás temetőben helyezik örök nyugalomra. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és választmányi tagja a Szabad­ elvű Körnek. 89, 145, 214, 241. Boros József (Szeged, 1870. jan. 25.—Algyő, 1925. jún. 2.) zelenei. Dr. med. univ. Kórházi igazgató-főorvos. Frigyes főmérnök és bán­ hidi Bánhidy Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a Pesti Tudományegyetem orvosi fakultásának hallgatója lett és ott szerzett orvosi diplomát. Orvosi pályáját Szegeden kezdte, ahol 1905ben a Szegedi városi kórház sebész-orvosa lesz. Hamarosan kórházi főorvossá választják. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít és orosz fogságba esik. Leszerelve haza­ tér és bekapcsolódik az ellenforradalmi szer­ vezkedésbe. Az ABC tagja. A repülés szenve­ délyes híve és ennek áldozata. Egy algyői re­ pülése során lezuhanva hal meg. Á város tár­ sadalma a városi kórház Kossuth Lajos su­ gárúti főfrontja előtt szobrot emeltetett em­ lékére, majd a városi tanács utcát nevezett el róla. Szegeden 1902. okt. 14-én köt házas­ ságot Bakonyi Vilma Sarolta Irénnel. Utóbb egészségügyi főtanácsossá nevezték ki. Gyer­ mekei: Vilma, Éva és József. 219, 220, 222, 224, 230, 241, 241, 241, 241, 241, 245 , 295. Borostyányi Alfonz Ferdinánd (Tischnovitz, mások szerint Trebitsch, 1815. aug. 4.—Sze­ ged, 1871. jan. 22.) Czímemél: Borostyánk 1861-ig Bernstein. Tischnowith-ban született, ma Tisnov, ősi — Szegeddel egyidős — város­ ban, amely a pozsony—prágai vasútvonal és a Svratka folyó mellett fekszik Morvaország­ ban, bányaváros. Nem ismeretes, hogy hány éves korában hagyta el szülőhelyét és mikor

35

BOROSTYÁNYI érkezett Magyarországra, illetve Szegedre. így nem feltárt, hogy milyen iskolákat és hol lá­ togatott. Az sem tisztázott, hogy szerzett-e ta­ nítói, vagy tanári diplomát. Magyarországon, illetve Szegeden ezidőben nem működött ta­ nárképző intézet. 1835 körül már Szegeden lehetett és Mahler Izsák magániskolájában he­ lyezkedett el tanítóként. Ezt az intézetet 1839ben a szegedi zsidó hitközség segélyezte, majd 1840-ben átvette tanítóival együtt. Feltehetően ezen állása megtartása mellett bízták meg az 1844-ben megnyílt tanítóképzőben is tanítás­ sal. 1846 körül vette feleségül Brada Máriát, akitől Nándor Alfonz Pál (xl847), Aurélia (xl848), Emil István (x l851), Vilmos Guido (xl853), Gusztáv Alfonz (xl855), Mária Fran­ ciska Terézia (xl857), Irma (xl857?), G ab­ riella (xl858), és Irén Terézia (xl862) gyer­ mekei származtak. Neje 1847-ben leánynevelő intézetet nyitott, mely 1874-ig fennállott. 1849ben megbízzák a reáliskolában a német nyelv oktatásával. 1861-ben nevét változtatta. 1864től a szegedi városi főgimnáziumban is mű­ ködött nyelvtanárként, majd haláláig a Reál­ tanoda tanára volt. Fiú-tápintézetet is alapí­ tott 1865-ben és szakíróként is tevékenyke­ dett. 116. Borostyányi Alfonzné 1.: Brada Mária. 60. Borostyányi N ándor Alfonz Pál (Szeged, 1848. jan. 1.—Páris, 1902. aug. 5.) író, újság­ író. 1861-ig Bernstein. Borostyányi Alfonz és Brada Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimná­ ziumot a piaristáknál végezte. Utána a pesti egyetemen előbb jogot, maid bölcseletet hall­ gat. Már 1865-ben találkozunk írásaival. A publicisztika felé orientálódik és több pesti lap munkatársa, majd szerkesztője lesz. A Sze­ gedi híradónak éveken át külső munkatársa. Később 1893-ban Párisba költözik. Itt az ál­ tala alapított „Le Siede” című lap szerkesz­ tője. Neje Troli Irm a írónő. Operáció után hal meg. 11, 122. Botos József. Színész, súgó. 1834-ben Miskolcon meg­ jelenteti a „Miskolczi nemzeti játékszín zsebkönyve”, című kiadványát, majd pedig Szegedre jön és itt Farkas József színtársulatában szerepel színészként és színházi súgóként. Itt jelenteti meg 1838-ban „Játékszín füzér Szeged sz. k. város lakosainak” című könyvecskéjét. 248/29. Bottka Miksa. Honvéd őrnagy. 1929-ben Szegeden állomásozó m. k. honvéd őrnagy. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 274.

Bozsó Ödön 1907-ben szegedi Párizsi körút 22. sz. a. lakos násznagy Kecskés István— Koszta Julianna esküvőjén. 1911-ben városi 1927-ben a szegedi városi Javadalmi Hivatal vezetője, majd városi számvevő, főszámvevő­ helyettes. Ezen állásából megy nyugalomba 1929-ben. A Szeged—Belvárosi Kaszinó tagja.

36

BÖRCSÖK Neje 1942-ben Szegeden, Szent Mihály utca 7. sz. a. nyugdíjasként él. 274. Böhm Ferenc (? 1864. nov. 29.— ?) banktisztviselő. Kajetán Félix és Bajárlein Karolina fia. Hivatásául a bankszakmát választotta és 1900-ban az Osztrák—Magyar Bank máramarosszigeti fiókjának főnöke. Innen 1903-ban a kaposvári fiók élére kerül, 1908-ban pedig átveszi a kassai fiók vezetését. 1912-ben kerül Szegedre és az itteni fiók vezetője a Magyar Nemzeti Banknak 1924. jún. 30-án történt megalakulásáig. Ekkor nyugdíjba vonul. 1929ben felkéri a Szeged-Belvárosi Kaszinó, amely­ nek tagja, hogy lássa el a kaszinói számvizs­ gálói feladatot. A Szegedi Somogyi Könyvtár­ nak könyvet adományoz. 1917-ben a Szegedi Lloyd-Társulat választmányi tagja volt. Sze­ geden 1920. nov. 27-én vette feleségül Nikolics Teodórát. 267, 272, 274, 286—9. Böhm Kamill 1. Damásay Kamill. 274. Bölcsházy Zoltán (Rozsnyó, 1891. máj. 8.— Budapest, 1953. okt. 5.) ítélőbíró. László és Hritz Vilma fia. Iskoláit feltehetően Rozs­ nyón végezve a pesti egyetem állam- és jogtudományi karának hallgatójaként szerez jogtudományi doktori oklevelet. Budapesten tesz egységes bírói és ügyvédi vizsgát, 1927-ben a szegedi kir. Járásbírósághoz nyer beosztást és ugyanezen év június 11-én házasságra lép az akkori szegedi kir. járásbírósági elnök Paraszkay Gyula leányával, paraszkafalvi Paraszkay Mária Anna Erzsébettel, kitől Magda és M árta nevű gyermekei számlázták. Hama­ rosan a szegedi kir. Törvényszék bírája lesz és 1931-ben felruházzák a II. fizetési csoport jellegével. 1937-ben gyulai kir. törvényszéki bíró. A Felvidék visszacsatolása után a kassai kir. ítélőtáblához nevezik ki táblabíróvá. A háborús összeomlás után menekülni kényte­ len, Magyarországra tér vissza és Budapesten telepszik le. 274. Böngyik István csizmadia-mester. Czímer szerint városi képviselő, ki a közgyűlésen a Ligeti-féle 48-as csoporthoz tartozott (1869). Neje Nyári Rózái, kitől István fia származott. 1848-ban népvezérként ismert. 1884-ben az időközben elhalt fia gyermekének, Árpádnak gondnoka. 146. Börcsök Ignác (Szeged, 1815. ?—Szeged ?) szappanfőző és lúgöntő mester. Jómódú szeged-alsóvárosi gazdálkodó családból szárma­ zott. Később városi esküdt Alsóvároson, majd uo. városi képviselő, illetve törvényhatósági bizottsági tag. A közgyűléseken a Ligeti-frak­ ció tagja. Az 1879-es árvíz alkalmával tanú­ sított mentési munkálatokkal kapcsolatban kormány-kitüntetésben részesül. Majd a re­ konstrukciós munkálatokban való részvétele elismeréseként az Arany Érdemkereszt tulaj­ donosa lesz (1883). Tagja annak a városi bi-

BÖRCSÖK zottságnak, amely a főhatóságnál sürgeti Sze­ geden egyetem létesítést. Része volt abban, hogy 1881-ben az országgyűlési képviselő vá­ lasztáson Bakay Nándor kibukott. Baráti kör­ ben „Peneczilus Börcsök”-nek nevezték. 1848ban a Szeged-Alsóvároson alakult első nem­ zetőr gyalogszázadnak volt őrmestere. 1880ban a tanács által kiküldött utcanév-rendező bizottság tagja. Neje talán Szekeres Ágnes volt és ez esetben fia Géza. 146. Börcsök Sándor (?— 1881. ?) cserzővarga­ műhely tulajdonos, módos gazdálkodó, köz­ életi szereplő. 1848-ban beveszik Szeged város polgárai közé. Jómódú alsóvárosi gazdálkodó családból való. Az 1848-as szervezéskor a Sze­ ged-Alsóvároson alakult nemzetőrség első gya­ logszázadában tizedes. Szeged városi képvi­ selő a közgyűléseken, majd törvényhatósági bizottsági tag. Közgyűlési felszólalásaiban a Ligeti-frakciót támogatja. 1879— 1881-ben a Szeged Alsóvárosi Népkör elnöke. Az 1879-es árvíz során tanúsított mentőmunkálatai elis­ meréseként miniszteri elismerésben részesül. 1867-ben sürgeti a közgyűlésen Bonyhády Ist­ ván megyefőnök kereset alá vételét, amiért elrendelte az 1848— 1849-es városi közgyűlési jegyzőkönyvek olvashatatlanná tételét. Szeged-Alsóvárosi esküdt. 1879-ben szóba kerül országgyűlési képviselővé választása, ami hír­ lapi polémiát vált ki és jelölését nem fo­ gadta el. 146. Brada Mária (?—Szeged, 1874. ?) tanár. 1847-ben házasságra lép Borostyányi Alfonz Tanítóképző Intézetbeli tanárral. Ugyanezen évben Szegeden felsőbbileg engedélyezetten Nőnevelő Intézetet nyit és tart fenn 1874-ig. Ebben leánygyermekeknek nyújt „tartalma­ sabb és magasabb irányú” nevelő-oktatást. In­ tézetét általában Szeged és környéke tehető­ sebb családjainak leányai látogatták. Házas­ ságából 1848-tól 1862-ig Nándor, Aurélia, Irma, Gabriella és Irén Teréz gyermekei szü­ lettek. 60. Brauswetter János (Szeged, 1817. ?—Szeged, 1903. nov. 23.) Czímernél: Brauzwetter. A csa­ lád eredeti neve: Bellon. A Prágából Szegedre származott János Károly fodrász és Auer Anna fia. Anyja az akkor már Szegeden neves órásmester Auer József nénje, vagy nagynénje lehetett. Eredetileg rézművesnek készült, majd áttért az órásmesterségre és utóbb még fegy­ verkovácsként is működött. 1846-ban Mün­ chenben szerzett órásmesteri oklevelet. 1847ben nyit műhelyt és üzletet Szegeden, Iskola u. 23. szám alatt. A ma is álló épület kapuja feletti gipszemblémán látható egymásbafonott betűs monogramja: JB és ugyanaz olvasható le az emeleti lakás maratott ablaküveg táb­ láinak megmaradt darabjain. Auer József mű­ helye is az Iskola utcában volt, a Frumm-féle

BREISACH házban és nem lehetetlen, hogy a két épület azonos. Brauswetter precíziós munkáival ha­ marosan hírt szerzett és az 1872. évi kiállítá­ son díszoklevelet kapott. Az 1873. évi világkiállításon is felfigyeltek órájára. Nagy támo­ gatója volt a reformkor vége felé válsággal küzdő szegedi német színészetnek. Később a városi törvényhatósági bizottságnak is tagja. Neje a badeni hercegségben fekvő Gegenbachból származó Schwanz Vilma, kitől János, Vilmos, Ottilia, Karolin, Mária és Ottó nevű gyermekei származtak. A család francia szár­ mazású hugenotta, melynek tagjai kivándorol­ tak Németországba Lyonból, és Königsbergben vették fel a Brauswetter nevet. Nyolcvan­ hat éves korában halt meg. 44. Breinovics Vilmos (Szeged, 1891. VII. 1.— Szeged, 1961. nov. 18.) mérnök. Mihály bor­ bély és Kleinsz Katalin fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a szegedi m. k. állami Főgim­ náziumban 1902— 1910. években végezte és 1910. évben tett érettségi vizsgát. Majd a pesti műegyetem hallgatója lett. 1914. augusz­ tus 2-án egy éves önkéntesi éve leszolgálása céljából a szegedi 46. gyalogezredhez vonult be. Tiszti iskolát végzett Nagyváradon, majd a 9. a 46. és 43. gyalogezred kötelékében vé­ gigharcolta a világháborút az orosz és az olasz fronton. Többször sebesül. 1918-ban Trientnél olasz fogságba esik és csak 1919 november végén tér haza. Ekkor szerzett mérnöki dipomát és 1920-ban Szeged város szolgálatába lép és a városi Mérnöki Hivatalba nyer be­ osztást. Először a kultúrmérnöki osztály, majd a külterületi osztály vezetője mérnökként, fő­ mérnökként, végül műszaki tanácsosként. Nyugállományban Szegeden Szent István tér 2. sz. a. lakik. Házasságot kötött Szegeden 1921. dec. 4-én Fajka Kornéliával, kitől talán két fia származott. A Szeged belvárosi temető­ ben a Fajka család sírjában helyezték örök nyugalomba. Czímernél: Brainovics. 274. Breisach Béla (Szeged, 1864. ápr. 10.—Sze­ ged, 1940. jan. 19.) prépost. Ármin sótári pénztárnok és Reh Vilma fia. Iskoláit Szege­ den és Temesváron végezte. 1887. okt. 28-án szentelték pappá. Előbb educator, majd cooperator Magyarcsékén, Nagyjécsán, Écskán, Resica-bányán, illetve Szegeden. 1890-ben ad­ minisztrátor Nagyjécsán, Püspöklellén. 1893ban káplán Kisteleken. 1900-ban részt vesz a Velencébe taAó zarándoklaton, mely tisztel­ gett Szent Gellért ereklyéi előtt. Ekkor káplán a Szeged-belvárosi plébánián. Majd plébános Kisteleken és végül Szeged-Rókuson. Címzetes kanonok, kerületi esperes, prépost, majd püs­ pöki helynök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja választmányi tagja. A fogadalmi temp­ lom kriptájában helyezték örök nyugalomra. 272, 274.

37

BREISACH Breisach Mór. Czímernél elírás. Helyesen Mahler, majd névváltoztatás után Marosi Mór. Az elírás feltehetően arra vezethető viszsza, hogy. Marosi Mór neje az elözvegyült Breisach Árminné volt. 116. Breyer Lajos. Vendéglős. 1891—1892-ben a Szeged Belvárosi kaszinó vendéglőjének bérlője volt, Vörös­ marty utca 5. szám alatt. 189. Brunszvik Mária Terézia Jozefa Anna Aloysia. (Po­ zsony, 1775. jűl. 27.—Martonvásár, 1861. szept. 17.) A család eredeti neve Braunschweig, melynek a fenti névhasználat — Brunswick, Brunszwick, Brunsvik, sőt Magyarországon eredetileg Brunczvik —- csak francia— angol változata. Brünni szerzetes hölgy. Antal korompai gróf, kir. kamarás és septemvir valamint Wankel Anna von Seeberg leánya. Használatos utónevét az őt kereszt­ víz alá tartó Mária Terézia királynő után kapta. Jegyben járt nagyszigeti Szili Antallal (1774—1833) és talán azo­ nos Beethoven „halhatatlan kedves”-ével. (Unsterbliche Geübte) Hosszabb idejű olaszországi és morvaországi tartózkodás után Magyarországon telepszik meg a csa­ lád martonvásári kastélyában, majd Budán. A kisded­ óvásnak és leánynevelésnek szenteli munkásságát és az Osztrák—Magyar Monarchiában elsőként alapít kis­ dedóvót Budán édesanyja házában. Az óvodát „Angyalkert”-nek nevezi. Az általa elindított mozgalom még életében 80 ilyen intézet alapítását eredményezte. Leve­ lezett a Szeged-Belvárosi kaszinóval is megköszönve annak támogatását. 42, 47.

Bucsy István Miklós (Marosvásárhely, 1875. okt. 12.—Szeged, 1959. jún. 10.) barátosi, tanár. József állampénztári főtiszt és Pálfy Polixéna fia. Iskoláit Székelyudvarhelyen vé­ gezte, majd a pesti egyetem bölcsészkarán szer­ zett tanári oklevelet. Működését Kisújszállá­ son kezdte, majd Zalaegerszegen folytatta. Innen került Szegedre (1907) és lett a szegedi m. kir. állami főgimnázium rendes tanára. 1912-ben a szegedi állami kereskedelmi iskola óraadó tanára is. Majd átkerül a szegedi m. kir. Klauzál G ábor Reálgimnáziumhoz, mint latin—magyar szakos tanár, ahol miniszté­ riumi megbízás alapján egyben hegedűokta­ tással is foglalkozik. Az önképzőkör és a ze­ nekar vezetője, zeneszertári őr. A Mikes Ke­ lemen Társaság titkára. A szegedi Dugonics Társaság tagja és számvizsgáló bizottsági tagja. Számos dolgozat szerzője és publikálója. Há­ zasságot köt Pethe Piroskával, Kisújszálláson 1901. dec. 22-én, mely kötelékből Piroska (xl902), Miklós (xl905), és Magda (xl909) gyermekei származtak. 274. Buczkó Károly (Szeged, 1896. nov. 2.—Bu­ dapest, 1971. máj. 30.) orvos, háztulajdonos. Ferenc és Kosóczky Ilona fia. Középiskoláit a szegedi m. kir. állami főgimnáziumban vé­ gezte, ahol 1914-ben érettségi vizsgálatot tett. Majd a pesti egyetem orvoskarán szerez dok­

38

BUDAVÁRI tori fokozatot 1921-ben és Szegeden a városi kórházban helyezkedik el alorvosként 1923ban. 1923. május 5-én Szegeden házasságot köt Kosóczky Jolánnal, kitől Jolán gyermeke szár­ mazott. Hamarosan tb. főorvos és az egészség­ tan tanára lesz. Az Országos Tisztviselői Be­ tegsegélyező Alap II. kerületének (Szeged) or­ vosa, majd pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztárának főorvosa. Élete vége felé szolgálati viszonyából kifolyólag nehézségei támadnak, nyugdíjaz­ zák (1967). Első neje 1925-ben történt elhalá­ lozása után házasságot köt Dudás Irénnel, kitől Anna Mária gyermeke származott. 274. Budavári József (Rózsahegy, 1813. dec. 22.—Trencsén, 1897. szept. 12.) kegyes-tanítórendi paptanár. 1861-ig családi neve: Kricska volt. De nevét csak 1847-ig írta így, ettől kezdve a névváltoztatásig a Kricskai—Kricskay írás­ módot használta. Bár a névváltoztatás enge­ délyezése „Budavári”-ra szólt, 1885-től veze­ téknevét „Budaváry”-nak írta. Atyja József. Keresztneve a rendbelépéskor csak annyiban változott, hogy utalt arra, hogy calasanti Jó­ zsef. Szülőhelye Liptó megyében volt. Közép­ iskoláit feltehetően Rózsahegyen végezte. In­ nen került Kecskemétre 1832 szept. 25-én beöl­ tözött a rendbe. 1836/37 években filozófiát ta­ nult Vácon, majd 1838/39-ben Nyitrán és 1840ben Pozsonyszentgyörgyön hallgatott teológiát. Innen került Kisszebenbe 1841-ben gramma­ tika tanárnak. Két év múlva 1843-ban Raguzába került, majd innen (valószínűleg) Jóso­ lóba — Velence felett —, ahol vicerector lett. Itt is egy évig időzött 1845—46-ban Veneziaba rendelték. Itt a Szent Katalinról nevezett konviktusban volt prefectus. Ez alatt az idő alatt tagja lett az Arcadia szépirodalmi társaságnak Melisander Dieneus nyilván irodalmi álnéven. 1849-ben visszahívják és Tatán ad elő gram­ matikát. 1851/52-ben Nyitrán találjuk mint a filozófia és történelem professzorát, ki emel­ lett matematikát, valamint latin és olasz nyel­ vet is tanit. 1853/56. években Vácon oktatja a novitiusokat. 1857/58. évben pedig Kecs­ keméten tanárkodik, oktatva a latin, görög és német nyelvet. Egy évre rá Veszprémben van és innen kerül 1860-ban Szegedre, ahol tíz éven át tanít. Itt ellátja a házi lelkiatya fel­ adatkörét is. Szegedi tartózkodás alatt két­ szer is jár Olaszországban. Szegedről Nagybecskerekre rendelik, ahol a tanítás mellett reáruházzák a házfőnöki és igazgatói tisztet is. Három évi itt tartózkodás után Lévára kerül a házfőnöki és igazgatói posztra, s egyben osz­ tályfőnöki munkakört is ellát. 1876-ban pedig Nyitrára helyezik. Itt éri meg tanári működésé­ nek 50 éves jubileumát és 1888-ban innen megy nyugdíjba. Az utolsó állomás Trencsén. Itt mint házi lelkiatya működik még és itt éri a Ferenc

BUKOVINSZKY József rend lovagi rangjára emelése, Aranymisés jubileumát is itt tartja, de már betegen. Lábbénulás ágyhoz köti s nemsokára agyvérzés vet véget dolgos és eredményes életének. Szá­ mos tudományos társaságnak volt tagja. Tisz­ teletbeli rendfőnöki tanácsos volt. Termékeny íróként ismert, ki a kor szokásának megfele­ lően közléseiben az óda-formát használta leg­ inkább. Szegeden is több munkája jelent meg. Szegedi helytörténeti szempontból említésre kívánkozik Roskoványi Ágostonhoz, Oltványi Istvánhoz, Bonnáz Sándorhoz, Tóth János­ hoz, Somhegyi Ferenchez, Klauzál Gáborhoz, Purgstaller Józsefhez és Lonovics Józsefhez intézett írása. Egyik-másik írását a római szent­ szék lapja, az Osservatore Romano is átvette. 116. Bukovinszky László (Kondoros, 1891. febr. 19.—Szeged, 1950. júl. 16.) liptó-bukovinai nemes. Mihály tanító és Nemcsók Dóra fia. Középiskoláit Szarvason végzett 1909-ben egyetemet Pesten. 1919. évben szerezte orvos­ doktori oklevelét. Az első világháborúban 42 havi frontszolgálat után Szegeden találjuk mint a járványkórház orvosát. Neje Papp Margit, kitől László fia származik. SzegedBelvárosban tart fenn orvosi rendelőt. Később az Országos Társadalombiztosító Intézet sze­ gedi kerületi pénztárának a postának és a MÁV Rendelőintézetnek orvosa, majd ellen­ őrző főorvosa. A Szegedi Orvosi Kamarának megalakulásától tagja Szeged székhellyel. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje elözvegyülten Szegeden élt. A szegedi járványkór­ háznak tb. főorvosa volt. Tb. városi kerületi tiszti orvos. 274. Buócz Béla Lajos Vilibald (Nagyszentmiklós, 1884. ?—Szeged, 1946. máj. 1.) tarnói nemes. Béla verseci közjegyző és Pálfy Sze­ réna fia. Iskoláit Versecen végezte, majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lett, 1910-ben doktori, 1911-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Előbb talán Budapesten, majd Ver­ secen ügyvédi gyakorlatot folytat. 1915-ben Versec város rendőrkapitányságának vezető­ jévé választják. Mint ügyvéd az ott megjelenő „Délvidék” című lapnak szerkesztője volt. Hű­ ségeskü megtagadása miatti kiutasítás után Magyarország javára optál és az 1919-ben megalakuló m. k. államrendőrség szegedi ka­ pitányságához nyer beosztást. Hamarosan rendőrtanácsos, főtanácsos és a kapitányság vezetője lesz. Utóbb c. főkapitányhelyettes, majd ezen állás címével és jellegével is fel­ ruházzák. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A szegedi tudományegyetem állam- és jogtudományi karán az államvizsga bizottság tagja. A DMKE alel-

BÜRGÉS nöke, majd társelnöke. 1940 után az élesedő politikai helyzetben a baloldali mozgalmak ellenőrzése is hatáskörébe kerül és e tárgyú erélyes eljárása és jelentései sok ellenséget szereznek neki. De az uralkodó osztály tagjai­ val is szembe kerül részben hivatali tevékeny­ ségéből, részben eltérő politikai nézeteiből ki­ folyólag. A lakásul szolgáló újszegedi villájá­ ban távollétében tűz üt ki, amely az egész épületet mindenestől elhamvasztja. Felmerül a gyújtogatás gyanúja. Adósságokba kevere­ dik. 1944-ben a hadszíntérnek Szegedhez kö­ zeledésekor a rendőrség evakuálása során csa­ ládjával ő is nyugatra távozik. 1945-ben viszszatér és ekkor eljárás alá vonják. Kuchler Margittal kötött házasságából származott Elemér (tl913) Zoltán (t 1920) Margit férj. Csenkey Istvánné. Börtönben halt meg hatvan­ egy évesen. 272,274. Buócz Károly (Tótpróna, 1878. máj. 11.— ?) atyja Károly, pénzügyi számvizsgáló. Iskolái elvégzése után gépészmérnöki oklevelét a Jó­ zsef Műegyetemen szerezte 1904-ben. 1926ban a Szeged városi Mérnöki Hivatal főmér­ nöke. A gépészeti osztály vezetője, később műszaki tanácsos, illetve főtanácsos. 1931-től a városi mérnöki hivatal vezetője. A felszaba­ dulás után a Mérnöki Hivatal vezetője, 1945-ig az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagja. 1945-ben belép a Nemzeti Parasztpártba. Az újonnan megalakuló városi tanácsülés, majd a közgyűlési tanács tagja. Nős. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg 1945 után eltávozott Szegedről. 274. Bürgés Mihály (Dunaföldvár, 1808. ?— ?) gyógyszerész. 1861-ig Birg (esetleg Birk). Sze­ geden 1853-ban folyamodik a városi tanács­ hoz, engedélyezné, hogy Szeged-Rókus külvá­ rosban patikát nyithasson. Ezúttal kérelmét el­ utasítják. 1856-ban azt megismétli és most engedélyt kap a gyógyszertár megnyitására, mire Szeged-Rókuson „Szent Rókus”-hoz cí­ mezve nyit patikát. Gyógytára személyjogú. 1860-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és Czímer iparosnak nevezi. 1861-ben névvál­ toztatásért folyamodik és engedélyt kap ne­ vének „Birg”-ről „Bürgés”-re való változtathatására. Ugyanakkor gyógyszertárát eladja Meák Gyulának felsőbb engedéllyel. Közép­ iskoláit Szegeden a piarista-gimnáziumban vé­ gezte 1818— 1825. években. Itt szülei közül csak édesanyja neve van feltüntetve: Katalin, valószínűleg Stumpf. Vele együtt tanult test­ vére Flórián is. Gimnáziumi évei után gyógy­ szerész inas, majd segéd lett és végül gyógy­ szeres oklevelet szerzett. Szegeden 1855. szep­ tember 30-án feleségül vette Rákos Franciska Rozáliát. 86, 116.

39

c Cajus Gábor István (Kis-Telek, Baranya megye, 1802.—Szeged, 1869. máj. 17.) orvos. Mendel szegedi kereskedő, háztulajdonos és neje Poilák Krészl fia. Középiskoláit Szege­ den a kegyesrendiek gimnáziumában végezte (1818—1825). Majd a pesti tudományegyetem orvos karának lesz hallgatója, ahol 1832-ben orvos-doktori oklevelet szerez. Az ennek alap­ jául szolgáló értekezését Szegeden jelentette meg. Itt telepedik meg és kéri diplomája ki­ hirdetését. Városi polgár és a választott község tagja. Gyakorló orvos, de később pályázik vá­ rosi orvosi állásra. 1849—1850-ben a szegedi városi kórház igazgató főorvosa. Sebész. 1852ben értekezést tesz közzé „Das Rokus-spital in Szegedin” címmel. A Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak újraalakulása előtt és után is tagja, majd 1858— 1865-ben igazgatója. Finom, ked­ ves modora, közjótékonykodása, alapítványai közkedveltté tették. Szegeden köt házasságot Abelesz Reginával, kitől Gábor István Ká­ roly (xl828) és Regina nevű gyermeke szár­ mazott (xl831). Hatvanhat évesen hal meg. Szegeden a Laudon utcában volt házingat­ lana, ebben lakott és tartott fenn orvosi ren­ delőt. Az István utónevet áttérésekor vette fel (1847). 26,88,96,110,269. Cajus Mendel Mihály (Kis-Telek?—Szeged, 1833.) kereskedő (mercator-questor). Ha Szinnyeinek •— Reizner adatain alapuló — közlése aggálytalan, úgy a Dunántúlról, Ba­ ranya megyéből, Kis-Telekről költözhetett Szegedre a múlt század legelején. Fiát már itt járatta gimnáziumba. Kereskedést nyitott és hamarosan házat vásárolt. Tevékeny tagja lett a Szegedi Zsidó Hitközségnek, melynek előbb esküdtje, majd ülnöke, bírája, választmányi tagja, elnöke. Adományoz az első zsinagóga építésére, annak előimádkozója, imaszéktulajdonosa. Iskolafelügyelőbizottsági tagja. A Talmud-Tóra Chevra egyik alapító tagja. Szege­ den nősül, neje Poilák Krészl, Herzl Fülöp özvegye, kitől Gábor, Farkas, Teréz és Mayrem gyermekei származtak. 88. Cicatricis Pál (Andocs, 1827. júl. 1.—Szen­ tes, ?) dezséri nemes. Mihály és Rudics Éva fia. 1848— 1849-ben a szegedi 3. honvéd zászló­ alj főhadnagya. Világosnál teszi le a fegyvert.

40

Az Alkotmányos élet helyreállta után Szentes város főjegyzőjévé választja. A zászlóaljnak harmincéves szegedi találkozóján részt vesz. Neje haraszti Koromzay Alojzia, kitől Géza, Béla, Kálmán, Etel, Lajos, Gyula, Paula és János gyermekei származtak. 157. Clausel I. Klauzál 256. Curry Richárd (Budapest, 1879. jan. 20.— Budapest, 1945. márc. 22.) ítélőbíró. Béla Fe­ renc MÁV főellenőr és Krautwald Margit fia. Iskoláit Budapesten és 1889-től Szegeden vé­ gezte a piaristáknál. Az egyetemet Budapes­ ten látogatta. Jogi doktori diplomát szerzett 1903-ban és bírói pályára lépett. 1902— 1903 szegedi jb. joggyakornok, 1904— 1905 tör­ vényszéki aljegyző, 1907 jegyző. Bírói gya­ korlati vizsgát tett 1907-ben és 1908-ban. Makói 1909—1911 járásbíróság bírája, de 1914-ben már ismét Szegeden van és az első világháborúban hadbíró, majd a kir. tör­ vényszék bírája. Tovább emelkedve a rang­ létrán hamarosan az itteni ítélőtábla bírája és elnöki titkára, majd tanácselnöke és végül 1944-ben elnöke. A város kiürítésekor Buda­ pestre távozik, ahol nélkülözések következ­ tében meghal. Szegeden 1903. jan. 14-én nő­ sült, neje Katona Vilma, kitől Margit nevű leánygyermeke származott. A Szeged-Rókusi r. k. egyházközségnek elnöke volt és a Kos­ suth Lajos sugárút 26. sz. alatti ház volt tu­ lajdona, melyben lakott. Kitüntetései közül kiemelendő a pápai Szent Gergely rend. 274. Csakovácz György (Szeged, 1819. ?—Sze­ ged, 1876. jún. 13.) ügyvéd. Szerb nemzeti­ ségű. Iskoláit Szegeden, középiskolát az itteni piarista gimnáziumban végezte. A pesti tu­ dományegyetem állam és jogtudományi kará­ nak hallgatóként szerzett végbizonyítványt. 1841-ben tett — kitűnő eredménnyel — ügy­ védi vizsgát és szerzett ügyvédi diplomát, me­ lyet Szegeden hirdettetett ki. Itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát és 1843-ban a város pol­ gárai közé is felvették. Hamarosan házat vá­ sárolt a Piarista utcában 2566 helyrajzi szá­ mon, mely ingatlan feltehetően azonos a ké­ sőbb említett Ipar u. 21. és Templom tér 9. számúval és ebben lakott és tartott fenn ügy­ védi irodát. A ház az 1879-es árvizet is át-

CSAPLÁR vészelte. Élénk részt vett a város közéletében és a görög-keleti szerb egyházközösség ügyei­ nek vitelében. 1848-ban pályázik a városi fő­ ügyészi, illetve alügyészi állására, de más pá­ lyázókkal szemben alul marad. 1848-ban el­ menekül Szegedről. Az 1848— 1849-es forra­ dalomban nem vett részt. Ennek folytán Vilá­ gos után eredménnyel pályázik városi állásra. Előbb a pest-budai kér. főispán kinevezi sze­ gedi községválasztmányi taggá, majd pedig városi helyettes ügyész lesz. Csongrád megye Rögtönítélő Törvényszékének ülnöke. Ügyvédi tevékenysége felduzzadása folytán 1855-ben közmegbízatásairól lemond. Az ügyvédi gya­ korlat folytatását az abszolutizmus alatt is engedélyezték részére, de „próba-tét”-re köte­ lezték a Birodalmi törvényből. 1859-ben tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Neje Csokics Polixéna. A megalakuló Ügyvédi Ka­ marába felvételét már nem kérte. Halálakor 57 éves volt. 89. Csapiár Benedek. (Dunaszerdahely, 1821. jan. 3.—Budapest, 1906. aug. 19.) Ütóneve eredetileg: Gáspár. Kegyesrendi szerzetes­ tanár. Ignác takácsmester és neje Dobos Erzsébet fia. Iskoláit Érsekújváron, Pozsony­ ban és Nagyszombatban végezte. 1836. szept. 14-én Privigyén beöltözik piaristának. Mint novicius tanít Privigyén, Podolinban, Beszter­ cén. Bölcseleti tanfolyamot Kolozsváron vé­ gez. Teológiát Nyitrán és Szentgyörgyön tanul. 1846. júl. 26-án tesz fogadalmat és még ez év augusztus 6-án pappá szentelik. Tanári műkö­ dését Kolozsváron kezdi, de a második évben bele kerül az 1848-as mozgalmakba, mire szü­ lei hívására hazatér. A forradalmi események elől Magyar-Óvárra megy, de könyvei és írá­ sai visszahagyva elkallódnak. Világos után betegszabadságot kér és Szentgyörgyre megy. Az abszolutizmus elején Léván, majd Nyitrán tanít és 1853-ban Szegedre rendelik, ahol élete legtermékenyebb korszakát éli le tizennégy évet szentelve a szegedi ifjúság oktatásának nevelésének. Részt vállal a város közéletében, propagálja Dugonics András munkásságának megismerését, szorgalmazza szobrának felállí­ tását, Történelmi Társulat alapítása érdeké­ ben tevékenykedik, síkra száll a város törté­ netének megírása érdekében, árvaház létesíté­ séért küzd, lemásolja a szegedi boszorkányperek jegyzőkönyveit, szorgos gyűjtője a kör­ nyékbeli néphagyománynak, Iparos-legény Egylet létrehívását egyengeti. A helyi sajtóban állást foglal a várost érintő minden fontosabb kérdésben és készséggel adakozik nemes cé­ lokra. Publicisztikai munkássága az országos szaklapokra is kiterjed. Sorozatosan jelennek meg cikkei a gimnázium évkönyveiben, a Sze­ gedi Híradóban, a Szeged-ben, a Szegedi Nép­ lapban. Számos önálló munkája és hírlapi

CSAVOJSZKY cikke különnyomatban is megjelenik Szege­ den. Eredményes munkásságának itt az vet véget, hogy a tatai gimnázium igazgatójává delegálja rendje. 1870-ben pedig felmentik min­ den kötelezettsége alól és Budára rendelik ku­ tató munkára, a rend történetének megírása végett. Ennek elkészíti részletes tematikáját, de emellett számos más munkája is napvilágot lát. A Magyar Tudományos Akadémia leve­ lező, számos történelmi és egyéb társaság tagja Esti sétája alkalmából ért durva támadás kö­ vetkeztében elszenvedett combcsonttörése, és a fellépett komplikációk vetettek véget éle­ tének. 92. Csapó Ferenc Pál (Darvas, 1885. júl. 6.— Budapest, 1958. ?) Dezső földbirtokos és gyöngyi Borbola Albertina fia. Fogarason gaz­ dasági Akadémiát végzett. Darvasi birtokos, oki. gazda. Bihar megyei Gazdasági Egyesü­ let titkára. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság, majd a Miklapusztai Állami birtok igazgatója. Állampusztai rabgazdasági igazgató. Szegeden 1918. dec. 14-én köt házasságot Csikós Nagy Margittal, mely gyermektelen maradt. 1923— 1924-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó gazdája. Az első Világháborúban katonai és 43 havi frontszolgálatot teljesít, t. főhadnagyként sze­ rel le, majd századossá lép elő. Mackensen tábornok hadsegéde volt. M. kir. gazdasági főtanácsos. Szegeden a belvárosi temető csa­ ládi sírboltban nyugszik. 226, 231, 231, 271. Csavojszky Jozefa (Szeged, 1810. ?—Sze­ ged, 1882. márc. 5.) becenevén: Pepi. József városi tanácsnok és neje leánya. Szegeden 1827. nov. 29-én házasságra lép varsányi Ved­ res István ügyvéddel, ki ekkor Szeged város vica-fiscalisa. Házasságából — férje hirtelen elhalálozása után — Gyula fia született. Ne­ vezett később Nagykárolyban vadászat köz­ ben eltévedt golyó áldozata lett. Ott temette el, majd exhumáltatta és haza hozatta tetemét. Tíz évvel fia halála után, mint 35 éve özvegy határozza el magát második házasságra és férjhez megy a nála 15 évvel fiatalabb Sze­ gedre települt csőglei Gaál Mihály kereskedő­ höz. Nevezett is özvegy ember volt és első házasságából öt éves Endre fiát hozta az új házasságba. De az esküvő után két évre meg­ halt és özvegye maga nevelte fel mostoha fiát annak szárnyrabocsátásáig. Hetvenkét éve­ sen hunyt el. 249/42, 296/40. Csavojszky József (Szeged, kb. 1775.— ?) városi tanácsnok. János városi tanácsnok és Liska Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimná­ ziumot a piaristáknál végzett. Feltehetően jogot végzett a pesti tudományegyetemen és ezt követően Szeged városnál talált állásra. E pályán előrehaladva végül városi tanácsnok­ nak választották meg. Házasságából Jozefa

41

CSÁVOSSY nevű

származott (xl810). 249/42. Csávossy család, csávosi és bobdai. A To­ ron tál megyébe a XIX. század elején áttele­ pülő Csávossy István által alapított család. Alapítója 1854-ben szerzi meg Csávos község tulajdonát és 1867-ben nemességet kap, előnév használati joggal. Fia Béla, 1911-ben bárói rangra emelkedik. 35. Csávossy Júlia, csávosi és bobdai. Czímer szerint Vedres István neje volt. Ez téves. Ved­ res István 1792-ben nősült és Rózsa Terézt vette feleségül, ki őt túlélte és akitől minden gyermeke származott. Vedres házasságkötése­ kor 27 éves volt, nem valószínű, hogy előbb is kötött volna házasságot. Egyébként a Csá­ vossy család Torontál megyei megalapítója jóval Vedres fentebb ismertetett házasságkö­ tése után települt át Torontál megyébe, itteni vagyonszerzése, nemesi rangra emelése jóval később történt. E családban egyébként Júlia nevű leányt nem sikerült kimutatni. így a Czí­ mer által említett festmény, amely Vedres éle­ tében készült, nem ábrázolhatott Csávossy leányt. Egyébként Vastagh János életkora is kizárja az említett festménynek Vedres életé­ ben való keletkezését. A tévedést az okoz­ hatta, hogy István nevű fiának Csavolyszky Josephin volt a neje. 35, 249/40, 170, 216. Csecse János 1. ifj. Felmayer János. Csenky Lajos Ferenc (Szeged, 1891. okt. 4.—?) banktisztviselő. Gábor posta altiszt és neje Rózsa Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnázium négy alsó osztályát a piaristáknál (1901— 1904). Később a Szegedi Csónakázó Egylet tagja és díjnyertes verseny­ zője. A bank-szakmát választja élethivatásnak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Újszegeden Pillich Kálmán u. 16. sz. a. lakott. Ä szegedi kir. törvényszék írásszakértője volt, s szak­ értője az Országos Hitelvédő Egyletnek. A Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár cégvezetője és váltóosztály vezetője (1938). „Szeged közigaz­ gatási, kereskedelmi és hiteléleté”-t ismertette a Csongrád megyei monográfiában (1938). 274. Csenky Sándor (Szeged, 1879. márc. 4.— Szeged, 1953. aug. 28.) honvéd ezredes. Gábor és Rózsa Julianna fia. Iskoláit Szegeden vé­ gezte. 1899-ben a Szegedi Kerékpár és Test­ gyakorló K ör díjnyertes tagja, majd titkára. Az első világháború alatt a szegedi 5. honvéd gy. ezred kötelékében főhadnagyként küzd, s a háború végével átkerül a m. kir. honvédség kötelékébe, ahol alezredesi rangban éri el a nyugalomba vonulást Ekkor ezredessé lépte­ tik elő. A „Magyar Érdemrend” tiszti kereszt­ jének tulajdonosa (1940). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tusnádon 1910-ben köt házas­ ságot Keresztesi Erzsébettel. Haláláig Szege­ den, Hóbiárt basa u. 28. sz. a. lakott. 274.

42

leánygyermeke

CSERMÁK Cserép Sándor (Kiskunfélegyháza, 1849. nov. 12.—Szeged, 1905. okt. 3.). Szerény kör­ nyezetben élt szülők gyermeke. Iskoláit rész­ ben szülővárosában, részben a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1869. szept. 8-án be­ öltözik a kegyes tanítórendbe. Noviciusként Vácott tölt egy évet, majd Nyitrára megy, ahol magánúton tanul teológiát. Léván, Nyitrán, Vácott és Nagybecskereken tanít. Í873. nov. 16-án tesz fogadalmat és 1874. szept. 1-én pappá szentelik. Gyorsíró tanári oklevelet is szerez. Sátoraljaújhelyen kezdi tanári műkö­ dését; innen kerül 1877-ben Szegedre a ma­ gyar és latin nyelv oktatására. Itt bontakozik ki a maga teljességében pedagógiai tehetsége és irodalmi tevékenysége. Bekapcsolódik a város társadalmi életébe, tagja lesz a szegedi Dugonics Társaságnak, annak történelmi osz­ tályába kerül és az évek folyamán számos elő­ adással szerepel a felolvasó üléseken. Felolva­ sott dolgozatai és egyéb értekezései részben az intézeti értesítőben, részben pedig a Dugo­ nics Társaság évkönyveiben, valamint a sze­ gedi és félegyházi sajtóban látnak napvilágot. Később a szegedi társasház másodfőnöke és a gimnázium igazgatója. Városi törvényható­ sági bizottsági tag. Iskolaszéki tag. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. Czimernek tanára volt. Nagy részvéttel temet­ ték. 191. Csermák Antal György (Morvaország? 1774?—Veszprém, 1822. okt. 25.). Magát Edler von D’Dluijk und Rohans-nak, illetve luid-hohani-nak írta. Használta még a Tunyik Hrbac d’Kressak és Tunikar nevet is. E megjelöléseket az irodalom kétkedéssel ke­ zeli, mégis felteendő, hogy azok, származására vonatkozó utalásokat tartalmaznak. Korában hírlett, hogy talán Illyésházy István gróf (1762— 1838) trencséni főispán természetes fia lenne, de ez életkorának felderítése után nem valószínű. E fáma szerint anyja előkelő csehmorva hölgy lett volna. Bécsijén tűnik föl a XVIII. század elején és ekkor már mint kitű­ nően képzett muzsikust ismerik, ki zenét is szerez és szerzeményeit maga kottázza. Ki­ tűnő hegedűs volt és hegedű oktató tanár. 1795-ben Pest-Budán találjuk, ahol a Kele­ men László-féle magyar színtársulat első hege­ dűse. Bejárja az országot és virtuozitásával mindenütt feltűnést kelt és elismerést arat. Utóbb azonban az alkohol rabja lesz. Gö­ döllő, Verseg, Budakeszi, Pápa, Edelény, Jászó — utóbbi helyen regens chori — szereplési helyei és végül Veszprémben találjuk, már el­ boruló elmével és itt is éri a halál. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a Rohan család ausztriai ága Prága elővárosában Smychowban székelt. Budapesten utca hirdeti nevét. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesten

CSERMÁK 1926-ban született és Canadában 1976-ban el­ halt Csermák Géza néprajztudós, nevét ké­ sőbb Rohan-Csermak de Louit et Rohannak írta és magát Cermák Antal György zene­ szerző és a Rohan családtól származtatta, ha­ bár Csermák Antal Györgyöt nem állította közvetlen felmenőjének. Utóbbi 48 évet élt. 213. Csermák Ernő Károly László (Szeged, 1896. ápr.2.—Sopron, 1975. febr. 12.)gyakorló ügy­ véd Ernő ügyvéd és Becsey Rozália fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista gimnázium­ ban végezte, ahol 1912-ben tett érettségi vizs­ gát. Majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, de tanulmányait megszakította az első világ­ háború. 1915. május 15-én vonult be és végig harcolta a háborút. Elazatérve folytatta tanul­ mányait és 1919. július 7-én Budapesten nyert jogi doktori fokozatot. Ügyvédjelölti gyakor­ latát atyja ipolysági irodájában kezdte, majd Pesten és Szegeden folytatta. Pesten 1923. nov. 12-én szerez ügyvédi oklevelet. A Szegedi Ügy­ védi Kamaránál kéri bejegyzését Szeged szék­ hellyel és irodáját az édesanyja után örökölt szegedi Széchenyi tér 5. sz. a. ház földszintjén nyitja meg. A Felvidék visszacsatolása után irodáját Ipolyságra helyezi át (1938). A má­ sodik világháború befejezése után visszatér Magyarországra és Sopronban telepszik le, ott folytatja ügyvédi gyakorlatát. Kitűnő te­ niszjátékos volt és a szegedi teniszsport meg­ szervezője, állandó versenyzője. 1958. aug. 31-ével az ügyvédi lajstromból törölték. Ipoly­ ságon 1922. jan. 31-én kötött házasságot Gu­ lyás Irén Máriával, kitől Klára és Márta gyer­ mekei származtak. Nyugdíjas ügyvédként vál­ lalati jogtanácsos volt. Tartalékos hadnagy. 274. Csermák János 1. Csernák János 268. Csermelényi Iván (Győr, 1820. április 14.— Szeged, 1885. jún. 26.) ügyvéd. Atyja Paraicz. Iskoláit Győrött végezte, majd a pesti tudo­ mányegyetemen jogot hallgatott és joggyakor­ lata után ugyanott 1840. dec. 14-én ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Győrött hirdették ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. Itt nősült 1845 elején, feleségül véve Lakner Karolinát, kitől Ottilia leánya származott. 1848-ban a híres „győri tizek” tagja lett, majd Windischgrätz seregei elől menekült Szegedre és Cser­ melényi név alatt itt folytatott ügyvédi gya­ korlatot. Akárcsak Győrött Szegeden is élénk részt vett a városi társadalmi életében. 1848ban Pesten „Csermelényi” álnév alatt ügyvédi vizsga kalauzt jelentetett meg. 1861-ben iro­ dája Szegeden a Búza-téren a Fehér kereszt­ nél van. 1862-ben Szeged város tanácsnoka. Ez évben kér és kap névváltoztatási engedélyt. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki, részben írói álnéven jelennek meg cikkei. A Szegedi

CSERNOEVICS Híradó külső munkatársa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi és bizottsági tagja, könyvtárosa. Társadalmi összejövetelek ál­ landó rendezője. Később társul Toronyi Jó­ zsef ügyvéddel és közös irodát visznek a Fe­ kete sas utcai régi megyeház épületében. E társas viszony 1866-ban megszűnik és ő marad a volt közös irodában. Néhány hónappal ké­ sőbb irodáját a Templom téri Masa házba teszi át. E hely azonban nem vált be és a következő évben visszaköltözik a volt megye­ házba. 1868-ban — feltehetően a hasonló or­ szágos megmozdulások hatására — Ügyvéd Egylet szervezésébe fog, de kevés megértéssel találkozik. 1870-ben elvállalja a „Magyar Álta­ lános Közgazdászati, ipar és kereskedelmi köz­ ponti ügynökség” szegedi képviseletét, fiók­ ügynökségének vezetését. Ekkor ügyvédi iro­ dája a Szekfű utcai Georgievics Sándor-féle házban van. Városi köztörvényhatósági bi­ zottsági tag. Részt vesz a város társadalmát érintő szinte minden fontos megmozdulásban. Színház pártoló. Zenekedvelő. A Tűzoltó Egy­ let elnöke. 1872-ben irodáját a Belvárosba a Kárász utcai Hertzl házba teszi át. 1875-től 1878-ig városi főügyész és 1878-tól 1884-ig városi tanácsnok. A megalakuló Szegedi Ügy­ védi Kamarába bejegyzését kéri Szeged szék­ hellyel és 1884-től ismét ügyvédi gyakorlatot folytat közeli haláláig. 1884-ben a Pusztaszeri utcában lakik. 1879-ben miniszteri és 1883-ban királyi elismerésben részesül. A Szabadelvű Kör szakosztályi elnöke. A pozsonyi „Huma­ nitás”, majd a szegedi „Árpád” szabadkőmű­ ves páholy tagja és utóbbi főmestere. Az ár­ vizet Szegeden vészeli át. Hagyatéka tárgya­ lásakor Sziráki Anna bejelenti, hogy 1882-ben tőle természetes gyermeke született. A Szegedi Kézműves Banknak első elnöke volt. 66 éves korában halt meg. 101, 101, 110, 110, 112, 112, 113, 113, 118. Csernák János (Kiskunmajsa, 1851. nov. 27.—Szeged, 1881. dec. 18.) tanító. László szanki földbérlő és neje Szolnoki Verőn fia. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd polgári iskolai tanári képesítést szerez. 1874ben Szegeden. 1881-ig a szegedi polgári fiú­ iskola tanítója. A Csongrád megyei Tanító Egyesület rendes tagja, jegyzője, választmányi pót-, illetve rendes tagja. Több dolgozata is­ mert. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1881-ben jegyzője. Czímer családnevét — té­ vesen — Csermák-nak írja. Kulinyi viszont Csermák Bélaként említi, de munkájának Szrenka Éva összeállította névmutatójában Csernák Béla néven szerepel. 268. Csemoevics Nenad (? XV. szd. végén—Tornyos, 1527. júl. 20. ?) Csernovics, Csernojevics. Szerb nemzeti­ ségű, jobb szemére vak, parasztvezér. Eredetileg Szapo-

43

CSERNOVICS lyai (Zápolya) János erdélyi vajda magánseregének lo­ vásza. Vezéregyéniség, ki az elégedetlen tömegeket össze­ fogni és maga mellé állítani tudta. Híre kelt — talán maga terjesztette — hogy próféta, királyi vérből való és a nép Cárnak titulálta. Fejétől a talpáig egész testén fe­ kete bőrelszíneződés — anyajegy — húzódott végig és erről „fekete ember”-nek hívták. Mikor egykori gazdája János néven magyar király lett ügyesen helyezkedett először az ő, majd Ferdinánd király oldalára. János ki­ rály felhatalmazása alapján birtokba vette a Bácskát, ami az itteni urak haragját váltotta ki. Később Ferdi­ nánd oldalán tette foglalásait és így a János pártiak ellen­ állását is kivívta. János hadsereget küldött ellene, de vezéreit többször is megverte. Török Bálint egykori bir­ tokán Szabadkán udvartartást rendezett be. Végül azon­ ban Czibak Imre a csapatait tönkreverte, ő megsebesült és Szegedre menekült. Az itteni polgárság felkészülten várta, és egy csetepaté alkalmával Szegeden a Szilágyi patrícius kúriánál egy szegedi polgár Orbán, Urban, illetve Vid Sebestyén az ágyékát keresztül lőtte, mire vajdái elmenekítették Szegedről. Valószínű, hogy mire vele Tornyos pusztára értek már halott volt és el is te­ mették. Török Bálint értesülve tartózkodási helyéről csapatával ott termett, kihantoltatta a holttestet és fejét véve, azt János királynak megküldte ecetben, várva a jutalmat a megöletéséért. Meg is kapta, de ekkor jelent­ keztek a szegediek és igazolták, hogy ők ölték meg, mire Török csendben elhagyta Budát, Orbán pedig egy major­ ságot kapott a reá vonatkozó adománylevéllel. Mikor a császári csapatok bevonultak Budára, Csernoevics feje még mindig a várfalon kitűzött lándzsán függött. 30, 30.

Csernovics Agenor (Simánd, 1860. febr. 1.— Szeged, 1914. máj. 6.) mácsai és kisoroszi ne­ mes. György honvéd őrnagy és földbirtokos, valamint magyar-bándi Bihary Julianna fia. Gimnáziumot a piaristáknál Pesten, műegye­ temet Zürichben és Budapesten végezte. 1888. május 26-án Szegeden házasságot köt az itteni polgármester leányával Pálffy Idával. Városi mérnök. Élénk részt vesz a város közéletében. Törvényhatósági bizottsági tag. Színügyi bi­ zottság és Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd igazgatója. Iskolaszéki tag. A Délma­ gyarországi Közművelődési Egyesület igaz­ gató tanácsának tagja. A Szegedi ármentesítő és belvízszabályozó, a pancsova-kubini ár­ mentesítő és belvízszabályozó, a Sövényházi— Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Tár­ sulat igazgató-mérnöke, a szeged-martonosi társulat főmérnöke, a Vízügyi Műszaki Ta­ nács kinevezett tagja. Sportemberként a Sze­ gedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Körének, az Atlétikai Clubnak és a Vívó Egyletnek el­ nöke, utóbbi szervezője. Kitűnő céllövő. Mű­ kedvelő festő, a Szegedi Képzőművészeti Egy­ let igazgatója. Műpártoló. Sógorságban állt Damjanics Jánossal s annak felesége örököse volt. Élete vége felé pénzügyi manövrirozásai

44

CSERNOVICS során pénzét bankalapításba fekteti, az inté­ zet azonban tönkremegy, vagyonát veszti s ez öngyilkosságba kergeti. 54 évesen halt meg. 183, 191, 195, 215, 270, 295. Csernovics család. Csernojevics, Csernoevics, Csernovich. Mácsai, majd kis-oroszini (Kis­ oroszi) nemesi előnévvel. Görög-, vagy Török­ országból települt Magyarországra. Nagy­ múltú, nagy neveket felmutató, irodalmilag is tevékeny család. Görög-keleti szerb vallásúak. 214. Csernovics Emília (? 1819. ?—Budapest, 1909. nov. 30.) mácsai és kis-oroszini. János főszolgabíró és Bosnyák Zsófia leánya. Arad egyik legszebb leánya volt. 1844-ben megismerkedett Damjanics János császári tiszttel, de ekkor esküvőre nem kerülhetett a sor, mert Damjanics magyarbarát kijelentései miatt akkori főnöke Haynau Itáliába vezényeltette. 1847-ben Aradon augusz­ tus 30-án kötöttek házasságot, mely gyermektelen ma­ radt. Mihály örökbefogadó őse révén viselte a Cserno­ vics nevet, tulajdonképpen Szirovicza leszármazott. Életét férje sorsa determinálta. Házasságkötése után egy ideig Szegeden élt a Petrovics házban és ide irta szép­ hangú leveleit férje. Amikor Damjanics Komáromnál megsebesült hozzá sietett, mellette maradt, vele volt akkor is, amikor Pestre szállították és a város kiürítése után Aradra kényszerültek. Itt érte őket sebesülten a világosi fegyverletétel, melyet követően a császári csa­ patok bevonulása után férjét börtönbe vetették, hadi törvényszék elé állították és elítélték. Férjét kétszer láthatta, utoljára a siralomházban. Még ezen az október 5-iki napon imát fogalmazott férje részére vigaszul, amit a lelkész közvetlenül a kivégzés előtt adott át. Férje utolsó szavai feleségének szóltak, utolsó levele róla gon­ doskodott. Feleségét halála utáni nehéz hetekben bará­ taikra Vásárhelyi Jánosné Brüneck Júlia és Vásárhelyi Albertné Brüneck Juditra bízta. Nevezettek halálukig tartották nejével a barátságot. Damjanicsné később Budapestre költözött, miután férje minden vagyonát elkobozták. Annak ellenére, hogy maga az orosz cár is közbenjárt érdekében Schwarzenberg miniszterelnöknél, az hajthatatlan maradt és az elkobzást jogosnak ítélte. Budapesten a nőnevelésnek és nőoltalomnak szentelte idejét. A Magyar Gazdasszonyok Egyletének leányárvaházat alapított és az egyletnek elnöke lett. Kilencven éves koróan halt meg és egész ország megbecsülésétől övezetten szállt sírba. 158, 215. Csernovics Jovan (Iván) 1. Csernoevics Nenad. 30. Csernovics Péter (Mácsa, 1813. márc. 13.—Fény, 1892. ápr. 27.) mácsai és kis-oroszini (Kis-Oroszi). Pál kir. tanácsos és Markovics Ilona fia. Iskoláit Pancsován, majd Debrecenben végezte. A pozsonyi jogakadé­ mián hallgatott jogot (1830). Csanád megye táblabírája. 1843—1844-es országgyűlésen Arad megye követe. 1848ban Temes megye kir. biztosa, majd Bánsági, BácsBodrog és Arad megyei főispán. Az utolsó temesi gróf. Aradi várfogoly Világos után. De hamarosan szabadul és amikor Damjanics Jánost ki végzik, a hóhér tői meg­ váltja tetemét és mácsai birtoka parkjában temetteti el.

CSERŐ Az 1865—1872-es országgyűlésen képviselő. író. Mint Csernovics Arsen leszármazottja nevét őse örökbefoga­ dása révén nyerte, eredetileg Szirovicza leszármazott. Élete vége felé mácsai birtokát eladja, Torontál megyébe költözik vejéhez Fénybe. Neje Vojnics Laura kitől Arsén fia és Laura leánya származott. Születése és elha­ lálozása éve és helye az irodalomban különböző adatok­ kal szerepel. 215.

Cserő Ede (Eger, 1863. febr. 28.—Szeged, 1939. szept. 9.) gyakorló ügyvéd. Lajos és Bultermann Berta fia. 1883-ig Czeiszler. Isko­ láit Egerben végezte, majd a pesti tudományegyetem jogi karán 1889-ben jogtudományi doktorrá avatják. Ügyvédi pályára készül. Ügyvédjelölti gyakorlatát Egerben és Szegeden folytatja. Pesten 1890. jún. 20-án kap ügyvédi diplomát és a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri e hó 29-én felvételét Szeged székhellyel. Itt köt házasságot Biedl Teréziával. 1895-ben átveszi Wagner Károly szegedi ügyvéd klien­ túráját, majd 1904-ben Biedl Samu ügyvéd még folyamatban levő ügyeit. 1894— 1895. években a Szegedi Híradó szerkesztője. Publi­ cista. Irodája Szegeden, Arany János u. 10. sz. a. volt, mely ingatlan fele részben tulajdo­ nát képezte. Törvényhatósági bizottsági tag. 74 éves korában agyvérzésben hal meg. Mű­ vészeti, esztétikai, politikai és közgazdasági cikkíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 274. Cserzy Mihály (Szeged, 1899. márc. 12.— Budapest, 1965. nov 27.) tisztviselő. Mihály borbély és író, valamint neje Bózsó Etelka fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaris­ táknál végezte, ahol 1917. március 17-én tett érettségi vizsgálatot. A Szegedi Munkaadók Szövetsége titkára. Majd a Szegedi Kereske­ delmi és Iparkamara fogalmazója (1922), se­ gédtitkára (1926), utóbb titkára (1932) és végül ügyvezető titkára (1947). Szegeden köt házas­ ságot Bäck Lili női szabó, gyermekruhaszalon tulajdonossal 1930. febr. 8-án. Házassága gyer­ mektelen marad. Szegeden Széchenyi tér 17. sz. a. lakott. 1950 táján végleg elhagyta Sze­ gedet és Budapestre költözött, ahol II. Kér. Mártírok útja 5/a sz. a. lakott. „Útmutató és telefonkönyv”-e jelent meg Szegeden 1927ben társszerzőségben. Tagja volt a SzegedBelvárosi Kaszinónak. 274. Csécsi Nagy Imre 1. Nagy Imre. 206. Csiky Jenő dr. (Székelyudvarhely, 1884. okt. 5.—Buda, 1945. jan. 23.) jogász. Atyja Za­ kariás, örmény származású kereskedő, anyja Szigethy Róza székely származású. Középis­ koláit Kolozsváron kezdte, majd a piaristák­ nál Budapesten végezte és az ottani tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet (1906?). Pályáját Kassán mint börtönírnok kezdte s fogalmazóként a szegedi „Csillag”

CSÍKOS börtönben folytatta 1910-ben. 1914-ben be­ vonul és végig szolgálja a világháborút. Szá­ mos katonai kitüntetés tulajdonosa. Megse­ besült. A háború után előbbi munkahelyére kerül vissza és 1921-ben igazgatója a büntető­ intézetnek. 1929. jún. 16-án Budapesten vi­ tézzé avatják. Mint a szegedi kerületi Börtön és Államfogház igazgatója megy 1942-ben nyugalomba. Neje Maczkó Ilona, kitől János és István fiai származtak. A Megyei Szociográ­ fiák. Csongrád megye kötetének munkatársa volt és tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 275. Csikós Dezső Ödön István (Hódmezővásár­ hely, 1871. aug. 20.—Szeged, 1913. ?) atyja Móricz magánzó, anyja Kiss Anna. Atyja vá­ rosi főpénztárnok korában fiát Szegedre küld­ te tanulni a Piaristákhoz, ahol 1885-ig öt osz­ tályt végzett. Ekkorra szülei is Szegedre köl­ töztek. 1895-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1900-ig számvizsgálója, illetve ellen­ őre. Ugyanakkor a Szeged-Csongrádi Taka­ rékpénztár könyvvezetője. Szegeden 1896. ápr. 28-án kötött házasságot Marosi Ilona Terézia Katalinnal. 269,771. Csikós Imre haszonbérlő, vállalkozó. Czimer nem tudta személyét azonosítani. 1859ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1863ban bérbe veszi Szeged várostól a tiszai, ma­ rosi és Maty-éri halászati jogot. 1866-ban en­ gedélyt kap a Maty-éren halastó létesítésére. Betelepítés után azonban a környékbeliek tá­ madják és a tanácsban ellenlábasai kieszközlik a zsilipek kinyitását, miáltal halállománya elvész. Ebből per keletkezett, amely csak 10 év múlva ért véget és a várost 50 000 Ft-ra ma­ rasztalták Csikós javára. 1874-ben. Felsővá­ roson a Hóbiárt-basa utcában gyufagyárat tart fenn. Hídbérlő. Hal-hasító tanya tulaj­ donosa. Neje Ördögh Ágnes, leánya Ilona (jT856). Itt említjük meg, hogy a családnév tulajdonképpen két szegedi családot takar. Az egyik nevét hosszú í-vel és rövid o-val, míg a másik azt rövid i-vel és hosszú ó-val írja, miáltal a szó nyelvtani értelme egészen eltérő. Azonban ez az írásmód még az anya­ könyvekben sem szerepel következetesen és így nehéz e helyen is a helyesírásmód megálla­ pítása és követése. 1867. VI. 22-én árverésen megveszi a városi napi-, heti-, országos vá­ sári-, búzapiaci hely-, véka-, karó- és mázsa­ pénz bérletét. 89. Csíkos János István Lajos (Csanytelek, 1886. nov. 11.—Szeged, 1947. VII. 19.) János és Jósa Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziu­ mot a piaristáknál végezte (1895—1903). Ál­ lami szolgálatba lép és pénzügyi vonalon he­ lyezkedik el. 1911-ben a Szegedi kateszteri Igazgatóság gyakornoka, 1914-ben fogalmazó a kolozsvári részlegnél. 1922-ben a szegedi

45

CSIKÓS Pénzügyigazgatóság titkára és kataszteri becslőbiztosa. Ez évben köt házasságot Szegeden nov. 15-én Kacsóh Juliannával, melynél nász­ nagyok Schmidt (—- később Koronváry) K ál­ mán vezérezredes és Kossutány Ignác szegedi egyetemi tanár. Szegeden Gizella (ma Aradi vértanúk) tér 5. sz. a. lakos. 1927-ben a szegedi m. kir. Adóhivatal földnyilvántartásánál biztos és pénzügyi tanácsos. 1941-ben főtanácsos. 1942-ben a szegedi m. kir. Pénzügyigazgatóság V. ügyosztályán a Földadókataszter vezetője. Boldogasszony sugárút 3. sz. a. van lakása. Nyugállományban hal meg. Tagja volt a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak. 275.

CSISZÁR

191, 219, 235, 239, 239, 239, 239, 239, 240, 240, 240, 268, 268, 269, 295, 297, függelék. Csikós Nagy József (Szeged, 1887. aug. 15.—Budapest, 1960. okt. 26.) gyakorló ügy­ véd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziu­ mot a piaristáknál végezte (1897— 1905). Itt tett 1905. jún. 29-én érettségi vizsgálatot. In­ nen a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára iratkozik be, ahol 1908. dec. 20-án kap végbizonyítványt. Ügyvédi pá­ lyára lép és ügyvédjelölti gyakorlati idejét Sze­ geden tölti le. 1911. márc. 3. és 20-a között a szegedi kir. törvényszék joggoakornoka, de állásáról lemond. A m. kir. Ferenc József Tu­ dományegyetemen Kolozsváron 1909. decem­ Csikós József (Szeged, 1825. ?—Szeged, ber 4-én avatják az összes jogtudományok 1853. ?) gyakorló ügyvéd. István városi pol­ doktorává. Ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen gár és Ábrahám Erzsébet (?) fia. Iskoláit Sze­ tesz és annak birtokában a Szegedi Ügyvédi geden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Kamaránál kéri felvételét az ügyvédek lajstro­ A pesti egyetem állam- és jogtudományi kará­ mába Szeged székhellyel. Irodáját itt Kölcsey nak hallgatója és végbizonyítványa megszer­ u. 4. a. nyitja meg. 1913-ban szegedi kir. zése után ügyvédjelölt. Pesten 1847. szept. 4. ügyészségi megbízott. 1915 decemberében ka­ tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Szegeden hir­ tonai szolgálatra vonul be és a szegedi Honvéd detted ki és itt kezd ügyvédi gyakorlatot. 1848- Dandárbíróságnál nyer beosztást mint igaz­ ban Szeged-Felsőváros képviselője a városi ságügyi gyakornok és c. tizedes. Törvényható­ tanácsban. Városi polgár. Ez évben pályázik és sági bizottsági tag. Tb. városi főügyész. Nagy jelölik előbb az aljegyzőségre, majd a kapiirodát fejleszt ki. Részt vesz a város közéle­ tányi-segédi városi állásra, de nem kap elég tében. 1947-ben az ügyvédi névjegyzékből el­ szavazatot. 1849-ben a palánki és felsővárosi távozás okából törlik s ugyanakkor a Buda­ I. nemzetőr lovas század hadnagya. 1850. nov. pesti Ügyvédi Kamara bejegyzi Budapest szék­ 19-én házasságot köt Szegeden Kovács Erzsé­ bettel, kitől Irén és József gyermekei származ­ hellyel. Szegeden 1913. jún. 18-án Jedlicska Jolánt veszi feleségül, kitől József, Béla (a ké­ tak. Halála után özvegye újabb házasságra lép sőbbi miniszterhelyettes) és Marianna gyer­ Nagy Lajos mérnökkel, aki a még egészen mekei származtak. A Szeged-Belvárosi Ka­ kicsi félárvákat családjába fogadja és felne­ szinó tagja és váiasztmányi tagja. veli. Ettől kezdve nevük Csikós-Nagy-ként sze­ 232, 272,275. repel. 90. Csikós Nagy Margit Amália Erzsébet (Sze­ Csikós Józsefné 1. Kovács Erzsébet. 90. ged, 1881. máj. 13—Budapest, 1957. ?) Jó­ zsef gyógyszerész és neje Návay Gizella leá­ Csikós Nagy József (Szeged, 1853. márc. II. —Szeged, 1923. febr. 9.) gyógyszerész. Csi­ nya. Gondos nevelésben részesült. Iskoláit Sze­ kós József és Kovács Erzsébet fia. Anyjának geden végezte. Itt kötött házasságot, dabasi újabb férjhez menetele után nevelőatyja ve­ Halász Miklós honvéd huszár főhadnaggyal zeték nevét is használja. Iskoláit Szegeden, 1899. szept. 26-án. Házassága gyermektelen gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti maradt. Elözvegyülve ugyancsak Szegeden köt egyetem orvoskarán szerez gyógyszerész-mes­ második házasságot 1918. dec. 14-én ecsedi teri diplomát. Szegedi gyógyszerész. A Sze­ Csapó Ferenc Pál magántisztviselővel, ki a ged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1891— 1893- Szeged-Belvárosi Kaszinó gazdája is. E réven ban, 1897— 1899, majd 1905. évben választ­ — mint neje — ő rendezi el azt a díszvacsorát, amelyen megjelenik Bethlen István gróf mi­ mányi tag, gazda, háznagy, illetve igazgató. Háztulajdonos és szatymazi birtokos. 1879- niszterelnök, Pesthy Pál igazságügy-miniszter ben az árvíz soráni ténykedéseiért kormány­ és Vass József népjóléti miniszter 1924-ben. elismerésben részesül. Később gyógyszertárát Szegeden előbb Tisza Lajos körút 15., majd bérbe adta. Törvényhatósági bizottsági tag. Kölcsey u. 4. sz. a. lakott. Budapesten halt Házasságot köt (1880?) földeáki Návay Gi­ el, de Szegeden a családi sírboltba temették zellával, kitől Margit és József gyermekei szár­ a Belvárosi temetőben. Második házasságából sem származtak utódok. 231. maztak. Bauer József Dugonics utcai gyógytárát vette meg és áthelyezte a Szent György Csiszár család. Tősgyökeres, évszázadok óta térre, Csikós patikáros, Csikós koma néven Szegeden és környékén meghonosodott család. Ismertebb tagja vízi emberek, hajósok molná­ emlegették. Biztosítási vezértitkárként halt meg. rok, gazdálkodók. 16.

46

CSISZÁR Csiszár Ferenc (Szeged, ?—-?) gazdálkodó. Talán János és József testvére. Fa-szállító hajós. Iskoláit Szegeden végezte. 1848-ban a Szeged-Alsóvárosi 5. nemzetőr gyalogszázad őrmestere. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1848 előtt és 1859 után is. Alsóvároson „superplatz” tulajdonos hajó stb. javító műhellyel, úgy látszik testvéreivel együttesen vállalkozott. A család háztulajdonos Alsóvároson. „Úri pa­ raszt.” 65, 66, 89. Csiszár János (Szeged, 1824. ?—Szeged, 1874. júl. 2.) kereskedő, vállalkozó. Hídvámbérlő. Iskoláit Szegeden végezte. 1859-ben fa­ kereskedő Szeged-Alsóvároson. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. A „Hungária” Szálló (ma az MTA székháza) építtetője és tulajdo­ nosa. Házat kíván cserélni a Szeged-Belvárosi r. k. plébániával. Hajó- és malomépítő üzem tulajdonosa. 1847 körül köt házasságot Zsótér Annával, gyermekei Anna, Ilona és Anna. Szeged-alsóvárosi földtulajdonos és gazdál­ kodó. 1867-ben városi képviselővé választják, de az állást nem fogadja el. A Szabadelvű Kör tagja és választmányi tagja. Ötven évesen érte a halál. 89, 145, 145. Csiszár János ifj. János és feltehetően Zsótér Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte és bizonyára betársult atyja vállalkozásaiba. Neje Pfann Erzsébet. 1889-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Vízimalom tulajdonos. 1805ben Jászai Géza, Rókusi plébánia 100 éves története című könyvének előjegyzője. Házas­ ságából 1877-ben Nándor nevű fia született. Háztulajdonos Szeged-Rókuson. Pékmester a Palánkban. 89. Csizmazia Kálmán (Vésztő, 1876. aug. 8.— ?) mányi. Gépészmérnök. Oklevelét a József Mű­ egyetemen szerezte 1902-ben. Iskoláit Pesten végezte. Utána Gölnicbányán az állami Vas­ ipari Szakiskola műhelyfőnöke lesz. 1907-ben Kassán m. k. Felsőiskola tanára. 1909-ben visszamegy Gölnicbányára a szakiskola igaz­ gatójának. 1913-ban a besztercebányai Fém­ ipari Szakiskola szervezője. 1914-ben katonai szolgálatra vonul be és a helybeli hadikór­ házba osztják be mérnökként. 1919-ben Bu­ dapesten az Iparoktatási kir. Főigazgatóság beosztottja. 1920-ban a szegedi Felsőipariskola tanára. Átmenetileg 1923-ban Nagykanizsán szervez fémipari szakiskolát. 1926-ban a sze­ gedi intézet élére kerül. Az Országos Auto­ mobil Szakértő Bizottság gépjármű szakértője a szegedi kerületben. Városi törvényhatósági bizottsági tag. A Magyar Mérnök és Építész Nemzeti Egyesület szegedi osztályának elnöke. Számos egyéb közmegbízatást vállal. Szakíró. Kálmán gépész és Tainszki Karolina fia. Battky Margittal kötött házasságot, melyből származott Kálmán fia. Szeged, Menhely u. 6. sz. a. lakott, festőművész. 1937-ben tanügyi

CSONKA főtanácsos lesz és 1939-ben nyugállományba került. 275. Csókási József, ügyvéd. 1864-ben gyakorló ügyvéd Kecskeméten. Az ottani kaszinó tagja. A kecskeméti kaszinó képviselője a SzegedBelvárosi Kaszinó egy jótékony célú rendezményén. Vajon azonos-e ama Csókási József­ fel, aki a nagyárvíz idején Szegeden fagyhalált halt? 113. Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17.— Uo. 1805. jan. 28.) költő. Voltaképpen Vitéz Mihály. József felcser, gyógykovács, sebész-borbély és neje Diószeghi Sára fia. Nőtlen, gyermektelen. Iskoláit a debreceni református kollégiumban végezte. Szegedi vo­ natkozásai: munkája a „Békaegérharc” fordítása Sze­ geden talált riválisra Juhász László tanár személyében, aki e tárgyat „Homerosi Békaegérharc” címen eredetiből fordítás után adta közre Szegeden 1927-ben. Megemlí­ tendő még szegedi Tápai Szabó László regényes életrajza Csokonairól (Budapest 1941). A család egy másik tagja: Csokonai Vitéz József Szegeden publikálta „Magyar Játékszíni zsebkönyvetske” című munkáját 1833-ban. Külön kérdés Csokonainak szegedi kultusza. 1798-ban publikált költeményével „Dugonics oszlopa” magának is emléket emelt Szegeden. A Nemzeti Emlékcsarnok­ ban mellszobra áll, Szandai Sándor alkotása. 198.

Csornák Elemér (Kecskemét, 1886. ?—Sze­ ged, 1964. febr.) zenetanár, karnagy. Iskoláit a kkfélegyházi tanítóképezdében végezte, ahol kántori, majd a Zeneművészeti főiskolán ta­ nári oklevelet szerzett. 1910 körül nősült és Thuróczy Vilmát (Ilona?) vette feleségül, ki 1911-ben a kecskeméti államilag segélyezett községi zeneiskola zongora szólistája, kamara­ zenésze és kísérő volt. 1923-ban a kecskeméti Tanítóképző Intézet tanára lesz Csornák. 1924ben megpályázza a szegedi városi kántori ál­ lást, mely karnagyi képesítéshez kötött volt. A város kinevezi ez évben belvárosi kántorrá. Elfoglalva állását megszervezi a szeged-belvá­ rosi egyházi énekkart, melynek karnagya lesz. 1927- ben a szegedi Városi Zeneiskola tanára. 1928- ban miniszteri felhívásra elkészítendő egy beszámoló Szeged zenei életéről, melynek ki­ dolgozásában részt vállal. E szegedi zenei élet egyik szervezője. 1929-ben a Fogadalmi temp­ lom r. k. egyházi karnagya. Apponyi Albert (ma Oskola) utca 29. sz. a. lakott. Sírja és sírköve a szeged-belvárosi temetőben. K ar­ nagya volt a szegedi Dalárdának. 1960-ban nyugalomba vonult. Hetvenhét évet élt. 275. Csonka Elemér (Csepely, 1876. máj. 20.— Budapest, 1941. nov. 17.) ítélőbíró. Béla já­ rásbíró és Gergely Etelka fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem állam- és jogtudományi karára kéri felvételét és itt szerez végbizonyít­ ványt. 1899-ben szegedi kir. törvényszéki jog­ gyakornok. 1900— 1904-ben itt bírósági al­

47

CSONKA jegyző. 1905— 1909-ben szegedi kir. albíró. 1909— 1911-ben szegedi kir. járásbíró. 1911— 1915-ben szegedi kir. törvényszéki bíró. 1915—1917- ben szegedi kir. ítélőtáblái elnöki titkár. 1918— 1930-ban szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931—1936-ban budapesti kir. ítélőtáblái, III. fiz. csop. jell.-vel felr. bíró. 1937—1941-ben ui. táblai tanácselnök. 1942-ben kerül nyug­ állományba. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és t. tüzérfőhadnagyként szerelt le. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden Csekonics u. 6. sz. a. lakott. Buda­ pesti lakása VII. kér. István u. 30. majd VII. kér. Akácfa u. 6. sz. a. volt. Czímernél (232) neve tévesen Csuka-nak írt. Házasságot kö­ tött Szegeden 1904. november 23-án Vass R o­ záliával. Elemér és Béla fiai születtek. 220, 232. Csonka Ferenc (Szeged, 1848. okt. 4.—Bu­ dapest, 1940. nov. 19.) mérnök. Vince kovács­ mester és neje Dobó Ilona fia. Iskoláit Szege­ den, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti József Műegyetem hallgatója lett, ahol mérnöki diplomát szerzett. 1868-tól tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, mint az Ifjúsági K ör tagja. Ugyancsak tagja a szegedi Csóna­ kázó Egyletnek és a Szabadelvű Körnek. Részt vett az 1876-os és 1879-es árvíz elleni védelem­ ben és utóbbibani magatartásáért kormány­ kitüntetésben részesült. 1873-tól a Műegyetem tanársegéde, de hamarosan kinevezik a sze­ gedi főreáltanodához a vegytan tanárává. Tagja a szegedi Dugonics-társaságnak. 1884ben szegedi városi vegyész, és a vegyészi hiva­ tal vezetője. Gazdasági főtanácsos (1923). Tör­ vényhatósági bizottsági tag. Kétszer nősült, első neje Radimetzky Fedóra tanítónő volt, e házassága gyermektelen maradt. Másodszor Szegeden 1889 körül Rieger Kornéliával lépett házasságra, mely kötelékből László (1890) és Endre (1891) fiai származtak. Ő kezdemé­ nyezte a paprika minősítését. Nevét Szegeden utca és a szülőházán, Földmíves u. 8. sz. a. emléktábla hirdeti. 140, 146, 155, 159. Csorba Gáspár (Pusztagyalu, 1880. febr. 19.—Szombathely, 1940. ?) köztisztviselő. Is­ koláit és jogakadémiát Kecskeméten végzett, majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallhatott tanfolyamot. Utána pénzügyi szolgálatba lép és pályáját a kecskeméti m. k. Adóhivatalnál gyakornok­ ként kezdi (1900). 1908-ban áthelyezik a sze­ gedi m. kir. Pénzügyigazgatósághoz fogalma­ zónak, 1914-ben segédtitkár, majd titkár és utóbb pü. tanácsos. 1923-ban pü. főtanácsos, 1927-ben pedig igazgató-helyettes. Innen 1928ban kinevezik a szombathelyi m. kir. Pénz­ ügyigazgatóság élére igazgatónak. 1930-ban miniszteri tanácsosi címet nyer. 1940 körül ezen állásából nyugdíjazzák. Közéleti szereplő, számos egyesület tagja. Házasságot köt Szege­

48

CZAPIK den 1905 körül, melyből Gáspár és János gyer­ mekei származtak. A Szeged-Belvárosi K a­ szinónak tagja, 1923— 1924-ben pedig ellen­ őre. 226,231—2,271. Csorba Viktor (Kaposvár? 1832. ?—Buda­ pest, 1897. máj. 4.) szakácsi. József Somogy megyei főorvos és neje Pacskó Jozefa fia. Is­ koláit talán Kaposváron és Keszthelyen vé­ gezte. Gazdatiszt. Városi képviselő. Az 1879-es árvíz alkalmával adakozik az árvízvédelem cél­ jára. Háza a Minoriták utcájában 51. sz. a., illetve a Dugonics utcában állt és átvészelte a nagy vizet. A városi törvényhatósági bizott­ ságnak tagja. Továbbá kiküldött abban a bi­ zottságban, amelyet Szeged városa az egyetem alapítása érdekében a kormányhoz küldött. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és kép­ viseli azt az ág. h. ev. egyház Kossuth emlé­ kére tartott istentiszteletén 1890-ben. Neje Bezuk Róza, kitől Ilona és Margit leányai származtak. Hatvanöt évesen halt meg. 194. Csosza 1. Lázár János. 66, 88. Csorvay János (Szeged, 1808.—Szeged, 1870. okt. 6.). Családi neve 1861-ig Rieger. Rieger Mihály és neje Felmayer Anasztázia voltak szülei. Iskoláit Szegeden végezte. A gazdál­ kodást bizonyára atyja mellett sajátította el, kinek kiterjedt marhalegelői lehettek Csórván, Szeged mellett. Tulajdonát képezte a Fekete sas utcai ’’Aranysas Vendéglő”. E házban tar­ tott fenn ügyvédi irodát — az ő halála után — Novák János ügyvéd. Amikor 1857-ben tőrbe csalják Rózsa Sándort és leütik, ő szállította be a rendőrbiztoshoz. Bizonyára ő — és nem fia — folyamodott családi nevének Csorvay-ra változtathatása iránt. Az új név talán Csórván volt birtokai után adódott. Szegeden a Pa­ lánkban 128. sz. a. háza volt, amely még az árvíz után is állt. Valószínűleg kétszer nősült. Ez esetben első felesége Burghardt Erzsébet volt, kitől János fia származott ( f i 834). M á­ sodszor Szállinger Antóniát (Erzsébet?, Iza­ bella?) vette nőül és e házasságból Károly (f 1841), és Dezső fiai születtek. Halálakor hat­ vankét éves volt. 116. Csuka Elemér névelírás Czímernél, helye­ sen Csonka. 232. Czapik János (Kecskemét, 1841. ?—Szeged, 1884. jún. 21.) zenetanító. János kántor és Babiczky Anna fia. Iskoláit Kecskeméten vé­ gezte. 1867-ben Szegeden zongoratanító, hang­ versenyt ad, Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, annak ifjúsági körében. 1874-ben a szegedi színházban is hangversenyt rendez, amelyen maga is szerepel saját szerzeményeivel. Ugyan­ akkor magán zongoratanítóként is működik és a Belvárosi templom orgonistája. Zene­ szerző. Amikor 1880-ban megnyílik a Városi Zeneiskola, annak tanára lesz. Nőtlen, gyer­

CZEISEL mektelen. A szegedi új dalárda alapítója. Negyvenkét évesen halt el. 140, 146, 154, 154. Czeisel János (Németpróna, 1873. jún. 15.— Szeged, 1941. júl. 5.) tanár. Középiskolát Besz­ tercebányán, egyetemet Pesten végzett. Tanári pályáját Debrecenben kezdte (1899), majd Lő­ csén a kát. gimnáziumban (1911), s a buda­ pestiben folytatva átvette Szegeden az Állami Felsőbb Leányiskola és intemátus igazgatását (1911). Az első világháborúban a déli fronton szolgált mint népfelkelő tiszt Mackensen se­ regénél. 1917-ben századosként szerelt le. 1929ben a szegedi áll. Baross Gábor reáliskola, illetve gimnázium tanára és beosztott leány­ középiskolai igazgatójaként működött és innen ment nyugalomba 1934-ben. Egy ideig még az Országos Polgári Iskolai Tanárképző Bi­ zottság tagja Szegeden. Hadirokkant. A sze­ gedi Dugonics-Társaság tagja, igazgatósági tagja, majd ellenőre. Szakíró. 220. Czerkó 1. Babarczy József. 41, 213. Czigler Arnold (Simongáti puszta, 1882. febr. 20.— ?) építész. Hainburgban utász hadapród­ iskolát végzett, majd a szegedi 14. utász zászló­ aljhoz kapott beosztást 1901-ben hadnagy­ ként. 1902— 1904. években Bécsben magasépítési tanfolyamon vesz részt. Utána Temes­ várra kerül, ahol a hadtest építési osztályán dolgozik. Innen vezénylik a Honvédelmi Mi­ nisztérium építési osztályára, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1911—1914. években Sze­ geden szolgál, mint a II. Honvédkerület mér­ nökkari századosa és ekkor Földvári u. 9. sz. a. lakik. Ez időben azonos nevű hadnagy fia is Szegeden szolgál. Az első világháborúban Wohlhyniában a 4. hadtest parancsnokságán mérnök-előadó. 1917-ben Erdélyben az I. had­ sereg összes építőipari üzemeinek parancsnoka. 1918-bán a bécs—budapesti hadseregfőpa­ rancsnokság, illetve Honvédelmi Miniszté­ rium összekötő tisztje. Még ebben az eszten­ dőben ismét Szegedre kerül és az itteni hon­ védkerület műszaki osztályfőnöke lesz. Itt éri az összeomlás. A Nemzeti Hadseregbe jelent­ kezik és itt munkavédelmi feladatokkal bíz­ zák meg, mely tevékenysége során számos a háború alatt megrongálódott iskola épületét állítja helyre. 1921-ben mint m. kir. mérnök­ kari őrnagy kerül nyugállományba. 1923-ban a szegedi Házépítő Rt. vezérigazgatója. A Ba­ ross Szövetség kerületi elnöke. 1927-től ön­ álló építőmesterként irodát tart fenn. 1938ban elhagyja Szegedet és Budapestre költö­ zik. Házasságot kötött Vaniss Adriennel. Cyermekei Arnold László és Endre Születési helye a Somogy megyei Henész, Nagyatád mellett. Czímernél: Cziegler. 275. Czímcr Jánosné 1. Kmeth Júlia. 252/155. Czímer Károly (Szeged, 1858. nov. 4.—Sze­

CZIRÁKY ged, 1930. máj. 14.) tanár. Lázár juhvágó, szűcs és hentesmester, valamint neje Varga Terézia fia. Iskoláit Szeged-Rókuson, gimná­ ziumot a piaristáknál végezte. 1879-ben a pesti egyetemre ment és annak bölcsészkari előadá­ sait hallgatva ott 1885-ben tanári oklevelet szerzett. Egyéves önkéntesi éve leszolgálása után a Ludovika Akadémián magyar törté­ nelmet ad elő 1885— 1888. években. Leszere­ lése után visszatér Szegedre, ahol megválaszt­ ják a községi Felsőbb Leányiskola tanárává előbb ideiglenesen, majd próbaéve letöltése után 1889-ben véglegesen. Egy évvel később megbízzák az igazgatói jogkör ellátásával. Kitűnő szervező. Ez évben köt házasságot a szegedi Városi Zenede zongoratanárnőjével Giefing Idával, mely házasságból Károly, Mar­ git és Ida gyermekei származtak. Pedagógiai munkaköre ellátása mellett történettudományi irodalmi munkásságot is fejt ki, publikációi rendszeresen látnak napvilágot. Ennek egyik eredménye, hogy az 1892. évben megalakuló szegedi Dugonics-Társaság már alakulásakor tagjává választja. Amikor Szegeden 1897-ben állami Felsőbb Leányiskolát állítanak fel, a kormány őt kéri fel az igazgatói állás elválla­ lására. Ennek folytán a községi iskolai állása alól felmentését kéri és elfoglalja állami ki­ nevezésen alapuló új munkahelyét. 1898-ban a pesti egyetem bölcsészkarán doktori okleve­ let szerez. Most kezdődő működése idejére esett az új Tisza-parti impozáns leányiskola­ épület létesítése, mely három utcára szólóan ma is a város egyik dísze. Az építkezés fel­ ügyeletében, szorgalmazásában fáradhatatlan volt az új igazgató. Ezt az állást 1910-ig töl­ tötte be, amikor egyik tanára fegyelmezetlen­ ségét palástolva, állásából felmentették és a szegedi állami főreáliskolához osztották be szolgálattételre, egyébként eddigi rangjának meghagyása mellett. Ezen állásából 1922-ben nyugalomba vonult. Továbbra is tevékeny író maradt és a Dugonics-Társaság szorgalmas tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó történetét az egyesület felkérésére írta meg, mely mű ma is fontos helytörténeti munka. Borító és címlap, 233, 233, 253/137, 260/324, 275, 297, függelék. Cziráky János (Buda, 1818. dec. 29.—Lovasberény, 1884. febr. 9.) ciráki és dienesfalvi gróf. Nagybirtokos főnemes. Antal Mózes országbíró és Batthyány Mária grófnő fia. Tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnázium­ ban végezte, majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot hallgatott és 1831-ben jogi doktori fokozatot ért el. Bekapcsolódott a megye politikai életébe. 1840-ben a magyar udvari kancellárián fogalma­ zó, 1843-ban titkár lesz. Cs. kir. kamarás. Az országgyűléesen először 1843/44-ben jelenik meg, mint főrend. Aulikus, dinasztikus, mélyen vallásos, hazafias sezllemű.

49

CZORDA 1845—1848-as években a királyi Tábla bárója. 1848-ban a politikai élettől visszavonul és Pozsonyba költözik. Itt éri a szabadságharc, majd a császári seregek bevonulása. Windischgratz felajánlja neki Esztergom és Fehér megye császári biztosságát, de azt visszautasítja részben köte­ lező bírói pártatlanságára, részben arra hivatkozással, hogy e megyékben családját ért atrocitások miatt esetleg nem tudna tárgyilagos maradni, pedig a bosszút alantas­ nak ítéli és feltétlenül mellőzendőnek tartja. Majd meg­ bízzák a pesti egyetem és a József Ipartanoda császári biztosságával, amit most már nem utasít el. Pozsonyban részt vesz Kempen értekezletén, amely ,,bátorsági őrség” felállításáról tárgyal a császáriak által elfoglalt területek hátországi védelmére. Kinevezik a pozsonyi és soproni katonai terület császári biztosává és e minőségben követve a császári csapatokat érkezik 1849. augusztus 2-án Sze­ gedre. A városi székházban első teendője a hadsereg ellátásának biztosítása végett a készletek felmérése és biztosítása. Majd a városi vezetőség megszervezéséhez kezd és evégből érintkezést keres Wöber György volt főbíróval és Temesváry István csongrád megyei alispán­ nal, kiktól a kinevezendő személyekre vonatkozólag tervezetet kér és kap. Ennek alapján nevezi ki a város új vezetőségét Wöber György polgármesterrel és Szluha Gáspár főbíróval az élen. Főkapitánynak Farkas Jánost teszi meg, ki nevét mindjárt Wolf-ként kezdi írni. Fel­ adata volt a császári jelvények, színek visszaállítása, a forradalmi nyomtatványok begyűjtése, a császári rende­ letek kihirdetése és plakatírozása. De hamarosan kineve­ zik Bécsbe a Legfelsőbb Törvényszék magyar osztályának elnökévé (1850). A Magyar Tudományos Akadémia 1853-ban igazgató tanácsi tagjává választja. A Pesti Ke­ rületi Főtörvényszéknek elnöke lesz. Ám itt észlelve a magyartalanító, németesítő rendelkezéseket, csupa német bíró kinevezését, állásról lemond és a közélettől ismét visszavonul ezúttal Lovasberénybe, birtokára. Később a politikai közszellem változásával, 1860-ban elfogadja Fehér megye főispánságát. A neki felajánlott országbírói és curiai elnöki tisztséget nem fogadja el, azzal az érve­ léssel, hogy az új magyar alkotmány még nem lépett életbe. Amint ez bekövetkezett elindul újabb politikai

50

CZORDA pályáján. A koronázáskor aranygyapjas rend vitéze lesz, majd főtárnokmester, aranykulcsos zászlós úr, való­ ságos belső titkos tanácsos. 1865-ben a főrendiház alelnöke. Neje Dezasse Louyse de Petit Verneulle grófnő, kivel 1845. febr. 1-én kötött házasságából Mária, Kons­ tantia, Lujza, Antal, Béla és János gyermekei származ­ tak. 73, 74, 251/102. Czorda Bódog (Szabadka, 1828. dec. 18.—Budapest, 1904. júl. 4.) ügyvéd. Ítélőbíró. József polgármester és neje fia. Iskoláit Szabadkán és Pécsett végezte, majd a budai tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be. Itt nyert végbizonyítványt, melynek bir­ tokában ügyvédi pályára készülve jelölti gyakorlatra ment. 1848-ban Pesten tesz ügyvédi vizsgát és kap diplo­ mát. Beáll honvédnek és végigküzdi a szabadságharcot, a 30. honvéd zászlóalj önkéntese, őrmestere, hadnagya, majd az 58. zászlóalj főhadnagya és századosa. Világos után a császári haditörvényszék kényszerbesorozásra ítéli és Olaszországba szállítják. De mint szüleinek egyet­ len gyermeke sikerül őt kiváltaniok. Hazatérve először Szabadka város gazdasági jegyzője. Az 1859-ben az or­ szágon végigseprő letartoztatási hullám során őt is letartóztatják és Szegeden keresztül Josephstadtba de­ portálják. De társaival egyetemben — kik között Sze­ gediek is voltak — rövidesen szabadul és hazatérőben a szegedi vasúti állomáson őt is hatalmas tömeg ünnepélye­ sen fogadja. Az Októberi Diploma után Szabadka fő­ ügyésze és országgyűlési képviselője, de a Februári Pá­ tens megjelenése után megbízatásairól lemond. Ügyvédi gyakorlatot folytat. Az 1865—1868-as országgyűlésen, mint Szabadka polgármestere, városának országgyűlési képviselőjévé választják. 1869-ben az újonnan alakított bírósághoz nevezik ki Budapestre az ítélőtábla bírájává. 1876-ban curiai bíróvá lép elő. 1889—1891 években igazságügy miniszteri államtitkár, és 1892-ben kinevezik a Budapesti Kir. ítélőtábla elnökévé. 1893-tól 1901-ig a curia másodelnöke. Ezen állásából megy nyugalomba. Főrendiházi tag, v. b. t. tanácsos. 1896-ban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tb. doktorává avatja. Neje Radány Eleka, gyermekei Gizella, Janka, Mariska. 103.

D Damásay Kamii (Perlak, 1883.—Szeged, 1949. márc. 25.). Eredetileg 1931-ig: Böhm. Bőhm Szidney hajóorvos és neje Rubcsek Klára fia. Somogy megyében Csurgón járt Középiskolába és ott érettségizett 1901-ben. Majd a budapesti kir. magyar Tudományegyetem jog- és államtudományi karára irat­ kozott be, ahol jogi doktorrá avatták. K ato­ nai pályára lépett és az 5. honvéd gyalogzeredbe nyert beosztást tartalékos zászlósi rangfokozattal. 1910-ben e minőségben had­ bíró gyakornok a zágrábi honvéd katonai pa­ rancsnokságon. 1912-ben a VII. zágrábi horvát-szlavon honvéd kerület hadbíró gyakor­ noka. 1914. jún.-tól uo. hadbíró főhadnagy. Tovább haladva beosztásában 1929-ben Sze­ geden találjuk, mint hadbíró őrnagyot. Ekkor Szegeden Pallavicini u. 5. sz. a. lakos. 1949ben nyugállományú hadbíró alezredes. Nevét 1931-ben változtatta. Szegeden 1926 szeptem­ berében kötött házasságot László Gizella Sa­ roltával, kitől Ilona leánya származott. N e­ velő atyja volt a felesége első házasságából hozott D óra nevű leányának. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Czímernél: Bőhm. H at­ vanöt éves korában halt meg. 274. Damjanics János (Strazsa, 1804. dec. 8.—Arad, 1849. okt 6.) honvédtábornok. A Temes megyebeli strázsai (Lagersdor =Temesőr =Temes Strázsa) 2. báni gyalog­ ezred kerületében született. Atyja cs. kir. őrnagy, anyja Táborovics leány. Iskoláit a temesvári katonai nevelőintézetben végezte. Innen kikerülve a Temesváron állo­ másozó Saint-Julien-ről (később báró Rukavina György táborszernagyról) nevezett 61. gyalogezredbe nyert be­ osztást (1822). így a bánsági határőrség keretében had­ apródként kezdi meg katonai pályáját. 1845-ben — édes­ anyja temetésén — ismerkedik meg későbbi feleségével — távoli rokonával — Csernovics Emíliával, kivel Ara­ don 1847. augusztus 30-án köt házasságot. Nem sokkal később felettesével Haynauval, magyarbarát nyílt ki­ állása miatt, ellentétbe kerülve, az azonnali hatállyal az Olaszországban harcoló ezredhez vezényli (1848. ápr. 4.). Ekkor főszázados. Innen írja leveleit az akkor Sze­ geden lakó nejéhez. Mint a 3. honvéd zászlóalj parancs­ noka később a honvédség keretében részt vett a délvidéki harcokban, melyek történelmi nevet biztosítottak részére. A honvédség őrnagyi rangban vette át és hamarosan

alezredes lesz, zászlóalj- majd dandárparancsnok. Ké­ sőbb ezredes és hadosztályparancsnok. 1849-ben mint tábornok vesz részt a tavaszi hadjáratban Szolnoknál, Hatvannál, Tápió-Bicskénél, Isaszegen, Vácon, majd Komáromban. 1849. május 28-án hadügyminiszterré nevezik ki. Komáromban bokában lábát törve harckép­ telenné vált és először Pestre szállíttatta magát, majd pedig irtózva a tétlenségtől vállalta Aradvár parancsnok­ ságát. Mint Görgey feltétlen híve Világos után augusztus 17-én ő is leteszi a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. Sarkadra, majd Gyulára kísérve végül az osztrák csapa­ tok kezére kerül és útja a Wenckheim kastély baráti vendéglátásából az aradi vár börtönébe vezet. Itt mint a Főőrház foglya kerül hadbíróság elé, amely halálra ítéli és volt felettese Haynau nem siet kegyelmet gyako­ rolni. Bitófán végzi életét. 66, 157—8,214—5. Damjanics Jánosné 1. Csernovics Emilia. 158.

Damjánovics János (Szeged, 1824. ?—Te­ mesvár, 1885. márc. 23.) ügyvéd. György szerb nemzetiségű kereskedő és neje fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti egyetemen jogot hallgatott és a vég­ bizonyítványt nyerve ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott. Ennek letelte után a pesti bizottság előtt ügyvédi vizsgát tett és 1846. szept. 14-én ügyvédi diplomát nyert. Köz- és váltóügyvédj oklevelét Szegeden hirdettette ki és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. Bevették a város polgárai sorába. Az 1848-as tisztújítás során jelölték a második aljegyzői állásra, de nem kapott elég szavazatot. Viszont a palánki vá­ rosi képviselőtestület tagja lett. Ügyvédi gya­ korlatot folytatott és a császári seregek be­ vonulása után igazolást kért forradalom alatti magatartásáról, hogy tovább működhessen. Nem találtak kifogásolnivalót. Hamarosan az ügyvédséget Csongrád megyei kincstári ügyészi állásával cserélte fel, miután ügyvédi gyakorla­ tának ideiglenes folytatását engedélyezték. Ké­ sőbb törvényhatósági bizottsági tag, a Szegedi Forgalmi Bank alapító és igazgatósági tagja. Háza volt Szeged-Felsővároson a Rácztemető utcában és a Palánkban, melyek az 1879-es árvizet is átvészelték. A Szegedi Ügyvédi Ka­ mara 1875. évi megalakulásakor felvételét kérte az ügyvédi névjegyzékbe Szeged szék­ hellyel. Neje Risztics Zsófia. A Szeged-Bel­

51

DÁNI városi Kaszinónak 1848 előtt és újjáalakulása után is tagja volt. Neje temesvári származású volt és talán ott kötöttek házasságot. 88. Dáni Balázs (? 1785?—Szeged, ?) 1846-ig Danné. Valószínűleg a francia forradalom elől a monarchia területére menekült család sarja, kinek szülei az ausztriai Graz-ban telepedtek le. Feltehetően itt született és innen vándorolt Magyarországra s Szegeden telepedett le a XIX. század első évtizedében. Szegedre Auszt­ riának Napóleoni megszállása elől menekült. Születési ideje az 1785-ös év körüli időre te­ hető. Első felesége 1789-ben született. Bizo­ nyára hazánkban és talán Szegeden kötött először házasságot Katzmayer Teréziával 1810 körül, mely házasságból 1812— 1829. években János, Balázs, Ferenc, Alajos, Antal, József és Nándor nevű gyermekei származtak. Pék mesterséget űzött. Városi polgárnak is bevet­ ték. Hamarosan vagyonra és tekintélyre tett szert és számos neves családnál tartott lako­ dalomban szerepelt násznagyként. 1830-ban megvásárolja a Mészáros család házát, mely földszintes volt. E családról nevezték el az utcát Mészáros utcának. (Ma Somogyi utca.) Később e ház Nagy Pál pékmester tulajdo­ nába ment át, ki vendéglőt rendezett be benne szép kerthelységgel. Nevét 1845-ben kérte vál­ toztatni s 1846-ban megkapta az engedélyt. Első hat fia megkeresztelésekor már a „Dáni” nevet mondta be, de az eljáró lelkész hozzá­ írta az anyakönyvben: „recte Danné”. A he­ tediknél a Danné nevet használta. Ettől kezdve úgy ő, mint leszármazói a Dáni nevet hasz­ nálták. Egyébként e név felvétele nem lehe­ tett véletlen, mert Szegeden már ideérkezése előtt is éltek Dáni-ak, egyikük „Dány” néven még városi főjegyzői hivatalt is viselt. Hogy állt e itt fenn rokonság, nem ismert. Első neje 1831-ben kolerában meghal és hamarosan má­ sodik házasságot köt Visnovits Theodorával. Feltehetően e házasságból származott az 1834ben született Katalin. 1850-ben a SzegedCsongrádi Takarékpénztárnál jelentős hitel­ kerete volt. 16, 86, 175. Dáni Balázs (Pest, 1864. nov. 30.—Bu­ dapest, 1944. jan. 21.) gyarmatai és magyarcsékei. Nándor kir. táblabíró és magyarcsékei Korda Erzsébet fia. Iskoláit Pesten, majd Bécs-Újhelyen a katonai akadémián vé­ gezte. 1884-ben atyjával magyar nemesi rangra emelik. 1885-ben a 24. vadász zászlóaljhoz kerül hadnagyként. 1891-ben főhadnagy és be­ osztást kap a vezérkarhoz. 1901— 1906. évek­ ben a honvéd törzstiszti tanfolyam tanára, de közben 1904— 1905-ben az orosz—japán há­ borúban katonai atasélcént vesz részt. 1909ben ezredes, 1913-ban a 32. gyalogezred pa­ rancsnoka. 1914-ben vezérőrnagy és a 62. gya­ logdandár parancsnoka. Az első világháború­

52

DÁNI ban harcol Lembergnél, majd 1915-ben a 7. „Előre” hadosztály parancsnokaként a Kár­ pátokban és Bukovinában, 1916-ban a 39. hadosztály élén Erdélyben. Kétszer sebesül. 1917- ben a Honvédelmi Minisztériumba oszt­ ják be, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1918- ban engedélyt kap anyja nemesi előnevének használatára. Súlyosan megbetegszik és nyugalomba vonul. Később reaktiválják és 1922-ben megy végleg nyugalomba. Ekkor gya­ logsági tábornok. 1927-ben vitézzé avatják és egyben a felsőház életfogytiglani tagjává ne­ vezik ki, a ház jegyzőjévé választja. Buda­ pesten XI. kér. Verpeléti út 2. sz. a. lakott. Hauszinger Ferenccel társszerzőségben Buda­ pesten 1902-ben „A gyakorlati szabályzat és a futólagos erődítés” címmel munkája jelent meg. Petrik a társszerző nevét egyik helyen Hanningernek, máshol Hauningernek írja és a Magyar Életrajzi Lexikon feltehetőleg ez alapon helyezte neve után az ismét elírt és mindenképpen megtévesztő Hauhinger nevet. Balázsnak unokája és így szegedi származású. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa volt, melyek közül elég megemlíteni a katonai Mária Terézia rend lovagkeresztjét. Életét gyógyít­ hatatlannak hitt betegsége miatt öngyilkosság­ gal fejezte be. 260/322. Dáni Ferenc (Szeged, 1816. nov. 25.—Sze­ ged, 1883. febr. 19.) főispán. 1848-ig Danné. Atyja által 1845-ben előterjesztett névváltoz­ tatási kérelmet követően, mely nagykorúsága folytán reá nem terjedt ki, felvette atyja után a Dáni nevet. Saját nevének megváltoztatására engedélyt nem találtunk. Balázs pékmester és neje Katzenmayer Terézia fia. Iskoláit Sze­ geden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Innen — belépve a kegyestanító-rendbe — Nyitrára ment teológiát tanulni. Két év múl­ tával azonban a rendből kilépett és gróf Es­ terházy István és Antal nevelését vállalta. Utána pozsonyi jogakadémiára iratkozik be, juratus lesz és kaszinó tag. Innen Pestre megy és 1841. szept. 15-én köz- és váltóügyvédi vizs­ gát tesz. Diplomáját Szegeden hirdetted ki és itt kezd 1843-ban ügyvédi gyakorlatot. A város polgára lesz, beveszik a polgári őrseregbe, melynek később kapitánya. Részt vesz a re­ formmozgalmakban. 1845. nov. 8-án nőül veszi magyarcsékei Korda János leányát Te­ réziát. Násznagyaik a vándorpatrióta Somo­ gyi Antal és a neves ügyvéd Fadgyas Pál. So­ mogyit még Pozsonyból ismerte és példaképé­ nek tekintette. 1848-ban a márciusi pesti ese­ mények hírére egyike azoknak, akik népgyű­ lést hívnak egybe és a székház tornyára fel­ húzzák a nemzeti zászlót. A városháza szín­ háztermében éppen előadás folyt, mikor ki­ megy a színpadra és hazafias beszédében is­ merteti az eseményeket. Még 1845-ben részt

DÁN I vesz a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ala­ pításában, melynek választmányi és felügyelő bizottsági tagja, majd jegyzője. A forradalom mellé szegődve nemzetőr hadbíró lesz. A palánki II. nemzetőr gyalogos század századosa. Részt vesz a Lagerdorfi ütközetekben. Az 1848-as tisztújításon megválasztják a harma­ dik tanácsnoki állásra, valamint törvényszéki ülnökbíróvá. 1849-ben vésztörvényszéki tag. A Szegedet megszálló császári csapatok elől elmenekül és Világos után bújdosik. Magyar-, illetve Naty-Atádon tanítóként keresi meg ke­ nyerét. Az aradi haditörvényszék távollétében halálra ítéli. Az 1852-es amnesztia után ön­ ként feladja magát. A Neugebäudebe zárják, hadi törvényszék elé állítják, amely most két évi börtönnel sújtja, de hamarosan szabadul. Pusztapóra megy ahol földbérletet vállal és lassan megvagy onosodik. 1860-ban az Októ­ beri Diploma után Szeged országgyűlési kép­ viselőjévé választja, a Februári Pátens után lemond, de 1865-ben újraválasztják. 1867-ben a szegedi tisztújításnak kormánybiztosa. 1869ben a Szabadelvű K ör tagja, választmányi tagja, majd a Deák párt szegedi vezére. Iskola­ széki tag. Az alakuló Szegedi Forgalmi Bank elnöke, városi képviselőtestületi tag. 1872-ben a tankerület igazgató tanácsának tagja. Sze­ ged városnak, majd Hódmezővásárhelynek és Kecskemétnek is főispánja. Szeged belvárosá­ ban háztulajdonos. Áz 1876-os árvízveszély idején kormánybiztos. 1878-ban lemond köz­ megbízatásáról és visszavonul szatymazi bir­ tokára. Gyermekei Erzsébet, Sarolta. Köziró. 16, 43, 52, 54, 56, 64, 65, 70, 74, 86, 87, 106, 117, 122, 134, 135, 135, 135, 136, 137, 137, 141, 145, 146, 148, 148, 148, 149, 149, 150, 151, 151, 151, 151, 152, 152, 152, 152, 153, 154, 158, 163, 173, 175, 175, 177, 235, 294, 296/322. Dani Ferencné 1. Korda Teréz. 66, 67, 87. Dáni József (Szeged, 1825. márc. 31.— ?) gyarmatai. Előbbi testvére és így atyja Balázs pékmester, anyja Katzenmayer Terézia. Isko­ láit Szegeden végezte, középiskolát az itteni piarista gimnáziumban 1835—1843 körül. Folytatta tanulmányait a kir. magyar pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hol absolutoriumot nyert. Majd meg­ kezdte joggyakorlatát. Nem ismeretes, hogy szerzett-e ügyvédi diplomát vagy doktorátust. Keresztszülei Hopf János és Kuntz Anna vol­ tak. Jurátus korában — 1847 körül — lépett be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek ve­ zető szerepet játszó tagja lett. Eredeti család­ nevét atyja után 1846-ban cserélte fel a „Dáni,, névre. 1884-ben nemesi rangra emelték és en­ gedélyezték a „gyarmatai” predikátum hasz­ nálatát. Ekkor jószágigazgatóként szerepel. A nemesi előnévbcl lehet arra következtetést vonni, hogy ez időben talán a Temes megyei,

DANKÓ központi járási, vagy az Arad megyei borosjenői járási Gyarmata község, illetve puszta volt tevékenységének helye. 1895-ben a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár még részvé­ nyeseként tartja nyilván és kb. ez időben tett 2000 forintos ösztöndíjalapítványt. Mayer Er­ zsébettel kötött házasságot a század első felé­ nek vége felé. Házasságából József, Mária, Sarolta és Ilona nevű gyermekei származtak. 16. Dáni N ándor (Szeged, 1829. szept. 8.—Bu­ dapest, 1891. jan. 1.) gyarmatai. Az anya­ könyvekben Ferdinánd. Ä két előbbi testvére. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a piaristák­ nál végezte. 1848-ban beáll honvédnek. Vilá­ gos után joghallgató és végbizonyítványt sze­ rezve Pesten, ügyvédi vizsgát tett. 1867-ben jogi dolgozatot publikál és 1870-ben kineve­ zik az újonnan alakított magyar kir. ítélő­ tábla bírájává Budapestre. 1884-ben a család több tagjával egyetemben nemesi rangra eme­ lik. Később kinevezik a m. kir. Curia bírájává. Szegeden a Palánkban háza állt. Szegeden kö­ tött házasságot magyarcsékei K orda Erzsébet­ tel, mely házasságból Balázs, Béla Nándor és Róza gyermekei származtak. 260/322. Dáni Sarolta Szerafin Róza (Szeged, 1847. ápr. 11.—Szeged, 1924. febr. 4.) Ferenc és magyarcsékei Korda Terézia leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Iskoláit Szegeden végezte. Házasságot köt Kisújszálláson 1865. május 24-én Polgár László földbirtokossal. Részt vesz Szeged város társadalmi megmozdulásaiban és szervezeteiben. Tagja, majd elnöknője (1887—1889) a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek, a Vakokat Gyámolító Országos Egylet alföldi fiókjának. Karitatív munkássá­ gáért 1892-ben a koronás arany érdemkereszt­ tel tüntették ki. 1910-ben az Erzsébet rend II. osztályú keresztese lett. 86, 260/322, 296/322. Dankó István (Szeged, 1827. szept. 11.— Szeged, 1867. febr. 21.) cigányzenész. János ta­ lán Szabadka-környéki vályogvető és Boldi­ zsár Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte és autodidakta „muzsikus” volt Szegeden. Itt kö­ tött házasságot 1857. júl. 22-én Mijó Rozáliá­ val, mely házasságból István, János, Irén, Etel és Róza gyermekei származtak. Szeged-felső­ városi cigánysori, Hangász u. (ma Bihari u.) lakos. Vályogviskóját 1879-ben az árvíz el­ pusztította. Tollas Zsiga segédprímása volt. Értékes hegedűjét fia örökölte. 174. Dankó István (Szeged, 1858. jún. 14.—Bu­ dapest, 1903. márc. 29.) „Pista”. A Hangász utcának egy részét, ahol született, később Dankó Pistára változtatták. Cigány szárma­ zású népzenész és dalköltő. Előbbi fia. Nagy tehetségű hegedűs és cigányprímás. Már 16 évesen Szatymazon zenekart (bandát) gyűjt

53

DANKÓ maga köré és először Szegednek a szatymazi szőlő-üdülő telepen birtokos családoknál mu­ zsikál, s később Szegeden felkapott, ismert muzsikus és dalköltő lesz. Minden jelentősebb rendezvényen ő szolgáltatta a zenét. Bel- és külföldi turnékra jár. Csengődön szőlő és háztulajdonos. Később Budapestre megy. Orszá­ gosan ismertté nevét nótaszerzeményei tették, melyeknek kottái is megjelentek. Szegeden 1880. júl. 13-án köt házasságot Joó Ilonkával. Nevét síremlék és köztéri szobor (Margó Ede, 1912) örökíti meg. Szegeden temették. Két fia korán elhalt. Szülőháza falán ma emléktábla emlékeztet reá. 167. 174. 174, 174, 174. Dankó Istvánná (id.) 1. Mijó Rózái. 174. Dankó Istvánná (ifj.) 1. Joó Ilona 174, 174, 174, 174, 175, 175. Danné Ferenc 1. Dáni Ferenc. 41. Danner János Kálmán (Szeged, 1892. szept. 24.—Esztergom, 1977.) kereskedő. János ke­ reskedő és Temesváry Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte. Atyjának szegedi Tisza Lajos körút 12. sz. alatti egyemeletes házában levő terménykereskedésében tanult szakmát. K é­ sőbb betársult atyja üzletébe és annak halála után (1921) az öccsével Sándorral együtt ve­ zette tovább egészen 1948-ig, amikor úgy az ingatlan, mint a benne levő kereskedés állami tulajdonba vétetett. Szegeden kétszer nősült. Első neje Juranovics Gizella volt, kitől elvá­ lása után Magyar Ilonát vette feleségül. Újabb válás után Esztergomban kötött harmadik há­ zasságot. Öreg korában megvakult. Egyetlen fia 1944-ben meghalt, ki az első házasságából származott. 275. Danner Sándor Péter István (Szeged, 1894. szept. 3.—Szeged, 1984. jan. 24.) kereskedő. Előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végezte és ugyancsak atyja terménykereskedésében szer­ zett szakmai ismereteket. Bátyjával együtt mű­ ködött tovább ez üzletben. Később elhelyez­ kedett a szakmában, majd nyugállományba került. Szegeden kötött házasságot, melyből egy leánya és egy fia származott, utóbbi Ame­ rikában él. 275. Darvas Etelka színészo. Komlóssy Ferenc színtársula­ tának tagjaként 1840 októberétől—1841 áprilisáig Sze­ geden játszott. E társulat színészével Bartók Józseffel Szegeden 1841. év elején köt házasságot, amelyet lako­ dalmi lakoma követett s ennek minden költségét Korda János vállalta magára. Ezen nyolcvan meghívott, a színtársulat és a Szeged-Belvárosi Kaszinó színi választmá­ nyának tagjai vettek részt. 1843 júliusától szeptemberéig újból Szegeden lépett színpadea. Deák család. A Deák név hazánkban általánosan el­ terjedt. Czímernél a Zala megyében megtelepedett és ere­ detileg Zsitkóczon lakó Deák családról esik szó, melyet 1666-ban nemesi rangra emeltek, előnév használatának

54

DEÁK engedélyezése nélkül. A család egyik ága a másiktól való megkülönböztetés okából a „kehidai” jelzőt használta. 133. Deák Ferenc Antal (Sőjtör, 1803. okt. 17.—Budapest, 1876. jan. 28.) a család kehidai ágából származott. Államférfi. Ferenc földbirtokos és szarvaskendi Sibrik Erzsébet fia. Nőtlen. Iskoláit Keszthelyen és Pápán (1812—13), valamint Nagykanizsán (1813—17) végezte. Bölcseletet és jogot a győri Akadémián hallgatott (1817— 21), majd Pesten lett jurátus és ott 1823-ban letette az ügyvédi vizsgát. Eredetileg ügyvédnek készült, de me­ gyei szolgálatba állva tiszti ügyész lett és 1833-tól kez­ dődően folyamatosan képviselte Zala megyét az országgyűlésen. 1839-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban igazságügyi miniszter. Később az 1867-es kiegyezés létrehozója. Szegedi vonatkozásai: 1848 ápri­ lisában a szegedi népgyűlés üdvözlő iratot küld neki és ugyanakkor a város díszpolgárává választja, utcát nevez el róla. Mint igazságügyi miniszter eljár Bach Sándornál Bécsben a szegedi vár olasz foglyainak szabadon bocsá­ tása kérdésében. 1861-ben a város országgyűlési kép­ viselőjévé választja és egyben megrendeli a közgyűlési terem részére életnagyságú képét Canzi Ágost osztrák származású pesti festőnél. Amikor Deák pártot alapít 1846-ban, ennek nyomán alakítják meg Szegeden is a szabadelvűek csoportosulását. 1865-ben a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tiszteletbeli tagjává választja. 1866-ban a kaszinó díszes albumba kötött, 6000 aláírással ellátott üdvözlő feliratot intéz hozzá, melyet küldöttség élén Vadász Manó nyújt át ünnepélyes beszéd keretében. Deák meleg szavakkal válaszolt. Az album később a párisi világkiállításon is szerepelt. 1868-ban „Ifjúsági önképző kör” alakul, mely nevét viseli és védnöksége alatt áll. Ez évben alakul meg a Szabadelvű Kör, mely tiszteletbeli elnökévé választja, mit előtte küldöttség élén Osztróvszky József tolmácsol, ugyancsak Deák beszédétől kísérve. Ez év májusában a város tiszteletbeli országgyűlési képviselőjévé választja. Elhalálozásakor a város alapítványt létesít emlékére az árvák javára. Születésének 100. évfordulóján a szegedi Dugonics Tár­ saság ünnepi ülés keretében előadássorozatot rendeztek emlékezetére. Emlékére ódapályázatot írnak ki. Város­ szerte megemlékeznek személyéről ünnepi beszédek ke­ retében, melyek közül legismertebb Löw Immánuelé. Amikor a város 1920 elején még francia megszállás alatt állt, a vezénylő francia tábornok egy beszédében Deák mondatait idézte. Születése 125. évfordulóján a neves közjogász Polner Ödön egyetemi tanár tart eszméit tár­ gyaló előadást. Háromszor neveztek el utcát róla Sze­ geden. 1913-ban felállították a város legszebb terén Zala György alkotta szobrát, mely a művész egyik leg­ sikerültebb alkotása. A Dóm-téri nemzeti pantheonban pedig Stróbl Alajos készítette mellszobrát helyezték el, melyet a művész hagyatékából vásárolt meg az állam és Klebelsberg juttatott a városnak 1927-ben. Csongrád megyének táblabírája és bizottmányának tiszteletbeli tagja volt. Klauzál Gábornak meghitt barátja és gyer­ mekeinek keresztatyja. 40, 41, 42, 52, 92, 109, 111, 114, 124, 128, 131, 132, 132, 133, 133, 133, 133, 133, 133, 135, 136, 136, 143, 145, 145,

DEBRE 146 147, 165, 169, 178, 194, 194, 195, 206. 2.13, 255/208, 256/245—246, 293, 293,

Debre Péter (Csonopolya, 1889. felír. 28.—?) orvos. Wieland Magda fia. Középiskoláit K a­ locsán, egyetemet Budapesten látogatott és itt szerzett 1913-ban orvosdoktori diplomát. 1914ben a balassagyarmati Mária Valéria kórház­ ban helyezkedett el alorvosként. Majd kato­ nának vonult be és végigszolgálta az első vi­ lágháborút, először az orosz fronton mint ka­ tonaorvos. Cs. k. katonai főorvos. 1918-ban cs. k. ezredorvosként szerelt le, mely állásá­ ban 1920. március 30-án nyugdíjazták. Most a budapesti egyetem bőrklinikájára ment gya­ korlatra és innen került 1925. november 1-én mint bőrgyógyász főorvos a szegedi Városi Közkórház élére igazgató-főorvosnak. Az el­ avult kórházi épület és berendezés korszerű­ sítése, valamint a gyermekkórház berendezése nevéhez fűződik. Vük Máriával köt házassá­ got, melyből Mária leánya származott. Majd 1941. szeptember 27-én újabb házasságra lép Ruttensdorf Johannával. 1942-ben eljárás in­ dul ellene kormányzósértés miatt, melynek során állásától felfüggesztik. Az eljárás a bí­ róságon két évi vizsgálat után felmentéssel végződik. 1945. április 1-jén ismét elfoglal­ hatja helyét a kórházigazgatói székben. 1949. május 18-án felmentik igazgatói beosztása alól és osztályos orvosként működik tovább, míg­ nem ez év július 1-jén nyugállományba helye­ zik. Ezen intézkedés ellen azonban fellebbe­ zéssel él, mire rendelkezési állományba helye­ zik, de 1951. április 1-jén végleg nyugalomba vonul. Az Országos Orvos Szövetség, a tör­ vényhatósági és közigazgatási bizottság tagja. A szeged-rókusi róm. kát. egyházközösségnek elnöke. Szakíró. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja volt. 275. Demeter Ferenc. Házasságra lép Felmayer Zsófiával, Antal (1825— 1895) és Sárkány Krisztina leányával, ki őt túlélve 1929-bcn Budapesten él. 170, 259/413, 259/317— 18. Demeter Ferencné 1. Felmayer Zsófia. 170, 259/314, 259/317— 18. Demeter, szent (Thessaloniké ?—Róma kb. 300.) Thessalonikében megtelepedett régi, nemesi, előkelő ma­ cedón családból származó gazdag és tekintélyes szülök gyermeke. Atyja e városban magas katonai hivatalt töl­ tött be. Fiát kitűnő nevelésben részesítette, aki tanulmá­ nyaiban feltűnő eredményeket tudott felmutatni és jeles emberi tulajdonságokkal is rendelkezett. Keresztény hitre tért. Főleg a hadtudományokban tett szert hírnévre, amely felkeltette Maximián római császár figyelmét, ki Achaja (e korban e megjelölés Görögországot jelentette) prokonzulává tette meg. Demeter e tartomány kormány­ zásában bölcs és alkalmazkodó modorával szép ered­

DERCSÉNYI ményeket ért el, ami a császár további vonzalmát és további kitüntetéseit vonta maga után. Demeter azonban állását arra is felhasználta, hogy Krisztus hitére térítse alattvalóit és amikor e tevékenysége eredményesnek bizo­ nyult, magára vonta a más vallást szolgáló papok irigy­ ségéi és ellenszenvét. Ezek feljelentették a keresztények üldözésére rendszeresített hivatalnoknál, aki lefogatta és a császár elé vezettette, megvádolva a keresztény térí­ téssel. Demeter — akiben mutatkozott hajlam a vértanú­ ságra — nem tagadott. De Maximián, aki kedvelte em­ berét és azt nem szívesen nélkülözte volna, arra töre­ kedett, hogy hitének megváltoztatására bírja és ezért börtönbe vettette. De ez az eljárás nem vezetett a kívánt eredményre. Sőt, amikor a szokásos párharcokban egy keresztény — Nestor nevű — a császár kedvenc bajnokát legyőzte és kérdésére kijelentette, hogy Demeter áldotta meg és biztosította a győzelemről, hirtelen haragra ger­ jedt és amúgyis kegyetlenségre hajló természetének en­ gedve, elrendelte, hogy a börtönben sínylődő foglyot lándzsával átütve öljék meg. Földi maradványait később a keresztények Thessalonikéba szállították, ahol tiszte­ letére fényes templomot emeltek. Csodatévő híre nőttönnőtt. Egyik tisztelője Leontius, Illyria kormányzója erek­ lyéinek egy részét Syrmiumba hozatta és ott is díszes templomot emelt tiszteletére. Kultusza tovább terjedt nyugatra és így ért el Szegedre is, ahol még Szent István uralkodását megelőzően létesült templom, amelyet neki szenteltek. Bár ez többször elpusztult és újraépült, védő­ szentjének nevét továbbra is viselte, annál is inkább, mert Demeter az országnak is egyik védőszentje volt. Mint a katonák védőszentje és városvédő válhatott a szegedi templom védőszentjévé is. Emellett később a juhászok is védnökükként tisztelték és névünnepén október 26-án (másutt 8-án) számadó gyűlést rendeztek, amelyet lakoma követett a bíró házánál, ahol az elöljáróságot is megven­ dégelték és az ünnepet vigassággal zárták. Ez évszáza­ dokon át volt Szeged városnak jeles napja. Amikor az utolsó Demeter-templom kénytelen volt a mai Fogadal­ mi-templomnak helyet engedni, a bontási munáklatoknál előkerült egy XIII. századi torony maradványa, melyet műemléknek jelölve meghagytak és az mint Demeter-torony ma is őrzi a városvédő szent nevét. A foga­ dalmi templom szentélyében az oltár mögött jobbra Tóth István által alkotott szobra áll. A szegedi nép nyel­ vén neve: Dömötör. 56, 67, 209, 230.

Dercsényi János (Tokaj, 1802. okt. 6.—• Bécs, 1863. aug. 29.) dercsényi báró. Dercsé­ nyi (1792-ig Weiss) János földbirtokos és neje Kazinczy Júlia fia. Középiskoláit Kassán, jogot Sárospatakon végzett. Majd Pesten a Királyi Ügyek Igazgatóságán helyezkedett el gyakor­ nokként, ahol később számfeletti igazgatósági ügyész lett. Innen Bécsbe került az Udvari Kancelláriához titkárnak később tanácsossá lépett elő. Külföldi utakat tesz és a gazdasági ismeretekben képzi magát, lassan tekintéllyé válva e téren. így több egyesület és akadémia választja tagjává. 1836-ban a temesi Kamarai Igazgatóság elnöke. 1838-ban birodalmi kincs-

55

DÉRY tári tanácsos. Gazdasági ismereteit a gyakor­ latban is hasznosítani törekedve Szegeden a zálogba tett szőregi uradalom albérlője lesz fivérével egyetemben, aki vállalkozásaiban ál­ talában helyette jár el. Egy évvel később meg­ vásárolja a szegedi városi székház melletti te­ lek egy részét és arra bérházat, valamint ga­ bonaraktárt kezd építeni. Ugyanakkor meg­ veszi a felső-Tisza-parti úgynevezett „ingyenes dűlőben” fekvő terület 32 holdját és ezen szeszés keményítőgyárat épít a hozzávaló melléképületekkel. Élénk propagandát fejt ki a bur­ gonyatermesztés érdekében és a városnak ne­ mes vetőburgonyát küld kikísérletezésre. Gaz­ dasági elveit és tanait az irodalomban is nép­ szerűsíti, ami a bajor királyt arra ösztönzi, hogy Lipót-rendde! tüntesse ki. 1839-ben őt és fivérét örökös bárói és magyar mágnási rangra emelik. Gazdasági tanainak tovább fej­ lesztésére az MTA útján pályázatot írat ki és a beérkező pályamunka jutalmazására 100 aranyat tesz le. Három munka érkezik be, mire az összeget még 15 arannyal megemeli. Szegedi vállalkozásai azonban csődbe jutnak, a város az általa nyújtott kölcsönökhöz sem jut hozzá, de évekkel később azokat Pesten per útján érvényesíti. Több jelentős tanulmá­ nya jelent meg magyar, német, angol, francia nyelven, közöttük olyan is, amely a kommu­ nizmus eszméivel is foglalkozik. A család neve eredetileg Fejér volt, de déli birtokáról északra menekülve vette fel a Weiss nevet. Már 1687ben nemesi rangra emelkedett és a dercsényi előnév használatára volt jogosult. A névvál­ toztatás 1792-ben következett be és annak engedélyezése során a nemesség és előnév használata is fenntartatott. Bécsben 1838. okt. 18-án kötött házasságot báró Eichoff Erzsé­ bettel, kitől Béla fia származott. 207. Déry Adolf (Szeged, 1810. ?—Szeged, 1896. nov. 20.) kereskedő. 1848-ig Deutsch. Deutsch Salamon kereskedő és neje Schweiger Cipper! fia. Szegeden tanulja ki a kereskedő szakmát iskolái elvégzése után tanonc, majd segéd, végül önálló „metszőportéka” kereskedő. A Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testü­ let — a Lloyd Társulat — tagja. A zsinagó­ gában templomi széke volt. Felesége tószegi Freund Mária, kitől Ede és Károly fiai és Róza leánya született. Hitközségi választmá­ nyi tag volt és Somogyi u. 22. sz. a. lakott. Szívszélhűdésben halt meg, nyolcvanhat éve­ sen. 87. Dettre Béla (Szécsény, 1880. febr. 25.—Sze­ ged, 1951.) katonatiszt. 1881-ig Diamant. Benő földbirtokos és Klein Mária fia. Iskolái el­ végzése után katonai pályára lép és 1904-ben hadnagy a szegedi 46. gy. ezredben. 1911-ben főhadnagy. 1918-ban csapattiszt, százados a szegedi kerületi parancsnokságnál. Bizalmas

56

DETTRE kapcsolatot tart fenn Shvoy Kálmánnal. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1919-ben Tabódy Zsolt támogatója. Emiatt és mert buz­ dított a Vörös Hadseregbe való belépésre, a diktatúra bukása után először a kaszinó törölte tagjai sorából, majd hadbírósági eljárást indí­ tottak ellene. Letartóztatták és végül két havi fogházra ítélték, melyet az előzetes letartózta­ tásban töltött idővel kitöltöttnek vettek. Ettől kezdve visszavonultan élt. 1945 után rehabili­ tálták és a Magyar Néphadseregben alezre­ dessé léptették elő. Kekezovich Violával köt házasságot, ki 1948-ban a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság főtitkára volt. Ez évben rágalmazási pert indított Béréi Géza ellen. Utód nélkül hal el és Szegeden a Deszkás te­ metőbe temették. 223. Dettre János (Budapest, 1886. máj. 15.— Topolya, 1944. máj. 15.) ügyvéd. Előbbinek testvére. Középiskolát a szegedi piarista fő­ gimnáziumban végzett, ahol 1904. jún. 7-én tett érettségi vizsgálatot. Ezután a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és ál­ lamtudományi karán hallgatott jogot és itt nyert abszolutóriumot 1907. dec. 20-án. Már 1908. jan. 17-én I. jogtudományi szigorlatra állt és ezt követően ügyvédjelölti gyakorlatra ment először Budapesten, majd Szegeden. A kolozsvári egyetem 1909. ápr. 3-án jogtudo­ mányi doktorává fogadta. Gyakorlati idejé­ nek letöltése után 1911. júl. 11-én Budapesten állt ügyvédi vizsgára. Diplomáját a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mutatta be 1911. okt. 3-án és Szeged székhellyel kérte felvételét az ügy­ védi lajstromba. Horváth Mihály utca 1. sz. alatt nyitotta meg ügyvédi irodáját. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1914-től Szeged sz. lcir. város tiszti alügyésze. 1918 őszén a Károlyi-párt tagjaként a Károlyi kormány kinevezi kormánybiztos főispánná. A prole­ tárdiktatúra idején egy időre visszavonul, de a direktórium távozása után újból elfoglalja székét. Az ellenforradalomban előbbi tényke­ dései miatt elfordulnak tőle, az úri társadalom bojkottálni kezdi, a kaszinóban kizárására tesznek indítványt, mire tagságáról leköszön. A Szegedi Ügyvédi Kamarában fegyelmi eljá­ rást indítanak ellene és törlik a névjegyzékből. Megkísérli ugyan helyzetét — elvei feladása nélkül — rendezni, de a hivatalos közhangulat ellenséges magatartása végül az ország elha^ gyására készteti. Jugoszláviába megy és Sza­ badkán telepszik le. Itt a magyar, kisebbség érdekében kezd publicisztikai tevékenységbe, újságot szerkeszt, amivel lassan maga ellen hangolja a szerb hivatalos köröket. Végül is kiutasítják. Időközben a Szegeden ellene meg­ indult fegyelmi eljárásban a m. kir. Kúria fel­ menti, egyéb eljárást megszüntetnek és így 1925-ban visszatér Szegedre. Újból kéri az

DETTRE ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, mit a Kamara elrendel és így ügyvédi gyakorlatát ismét megkezdheti. 1927-ben a Belügyminisz­ térium — mint volt főispánt, e minőségében — nyugdíjazza. Bekapcsolódik itt is a sajtó mun­ kájába és a Délmagyarország c. napilapnak lesz állandó külső munkatársa, vezércikkírója. Publicisztikai tevékenységével és nem kevésbé ügyvédi munkájával hírre tesz szert ügyvédi körökben éppúgy, mint a város társadalmában. Az Ügyvédek Központi Országos Bizottságá­ nak is tagja lesz. De az egymást érő és egyre szigorítottabb zsidótörvények őt is érintik, minek következtében 1944-ben először ügy­ védi gyakorlatától eltiltják, majd törlik a ka­ marai lajstromból és végül deportálják. Sza­ badkán nősült 1922. júl. 21-én, neje Eisen­ stein Ilona Mária Sigismunda. A deportálás során útközben öngyilkosságot követett el és Topolyán meghalt. 1950-ben holttá nyilvání­ tották 220, 221, 221, 222, 223, 223. Dettre Pál (Szécsény, 1884. jan. 25.—Sze­ ged, 1926. nov. 9.) királyi ügyész. Előbbi kettő testvére. Középiskolát a szegedi piarista fő­ gimnáziumban végzett, ahol 1902. jan 7-én tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Fe­ renc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karának előadásait hallgatta, ahol az abszolutórium elnyerése után 1906. febr. 16-án tette le I. jogtudományi szigorlatát. Ez­ után ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Sze­ geden, ahol 1908-ban a szegedi kir. járásbíró­ ság díjtalan joggyakornoka lett. 1911-ben a szegedi kir. Törvényszék joggyakornoka és még ebben az esztendőben Nagykanizsára kerül törvényszéki jegyzőnek. 1919-ben ismét Szegeden találjuk, mint vezető államügyészt. A direktórium alatti magatartása miatt 1919 végén fegyelmi úton állásvesztésre ítélik. Erre a szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba, mit a kamara vezetősége megtagad, de fellebbezésére a m. kir. Kúria felvételét elrendeli. így 1920-tól haláláig Sze­ geden gyakorló ügyvéd. Neje Oxenfuss Ilona, kitől Gábor fia származott. Özvegyen később Sz. Szigethy Vilmos felesége lett. 223. Deutsch Bertalan (Szeged, 1829. ?—?) ke­ reskedő. Adolf „quaestor” és Schweiger Fran­ ciska fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1838— 1846. években. Sze­ geden kereskedő és háztulajdonos. A Szegedi Zsidó hitközség elöljárósági és a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Feleségétől (Betti) vol­ tak gyermekei. 89. Devich Sándor (Dunaföldvár, 1894. dec. 1.— Budapest, 1976. máj. 19.) tanár. Atyja István kir. sótárnok, anyja Teller Gizella. Középis­ koláit Szegeden a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1912-ben állt érettségi vizsgá­ latra. Majd a Képzőművészeti Főiskolára irat­

DOBAY kozott be, de stúdiumát az I. világháború félbe­ szakította. Katonának bevonulva végig küz­ dötte a háborút és hadnagyként szerelt le. Ta­ nulmányait folytatva 1918-ban tanári okleve­ let szerez, mely műszaki- és mértani rajz ok­ tatására jogosítja. Tovább képzi magát fes­ tészetben. 1921-ben a szegedi m. kir. áll. Klau­ zál Gábor főgimnázium tanára lesz, egyben értekezleti jegyző és rajzszertár őr. E hiva­ tását 1934-ig gyakorolja, mikor Budapestre távozik és a Szépművészeti Múzeum restaurá­ tora lesz. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. A szegedi kir. törvényszéknek írásszakértője. Későbbi években múzeumi osztályvezető lesz, s 1963-ban nyugalomba vonul. Baár Máriával Szegeden kötött házasságot 1934. ápr. 7-én, melyből Sándor fia, a későbbi neves hegedűművész és még egy fiú származott. A szegedi Belvárosi temető őrzi hantjait. 220, 275. Diaz, de la Pena Virgilio Narcisso (Bordeaux, 1808. aug. 20.—Mentone, 1876. nov. 18.) festőművész. Tamás salamancai spanyol politikai emigráns fia. Anyja felte­ hetően francia nő volt, kivel atyja talán Bordeaux-ban kötött házasságot. Korán elveszti Angliába tovább ván­ dorolt édesatyját, majd 10 éves korában a hozzá atyja halála után Franciaországba visszatért édseanyját is. A Páris közelébeni Bellavueben egy lelkipásztor gondos­ kodik róla. Később Parisban egy porcelángyárban he­ lyezkedik el, ahol megismerkedik a lytográfiával és por­ celánfestészettel. Itt azonban csak manuális munkát vé­ gezve a festészetre adja magát, majd önállósulva a Fontencblau-i erdőben festegeti tájékpeit. Tagja lesz az ún. barbizoni iskolának. Képeit élénk színek és fényref­ lexek jellemzik, nagyobbára a párisi Louvre-be kerültek, de szinte a világ minden nagyobb képgyűjteményében találhatók. Francia állampolgár és festőként tartják nyilván. Egy légy mérges csípése folytán egyik lábát amputálni kellett. 59.

Ditzgen ( = Dietzgen) József I. Rajnai József. 26, 28, 31, 64, 65, 115. Divék nemzetség. Nyitra és Trencsény me­ gyékben megtelepedett, majd innen szétáramló család, melynek három ága Mikótól, Bossányitól és Ákortól származódott tovább számos más név alatt. 254/5. Dobay Amália (?—?) kisdobai. Károly dévai ügyvéd leánya. Házasságot kötött gyéresi Szász Iván kir. ügyész­ szel, melyből két leánya származott: Amália és Ilona. Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. a. lakott. 1926 után halt cl. 244.

Dubay Géza Gyula (Szeged, 1870. ápr. 8.— Szeged, 1937. jan. 18.). Természetes atyja talán Piliich Kálmán, anyja Dobai Katalin. Isko­ láit Szegeden, középiskolát a piarista főgim­ náziumban végezte. 1888-ban érettségi vizsgát tett. Beiratkozott a budapesti Tudományegye-

57

DOBA1 tem jog- és államtudományi karára, ahol ab­ szolutóriumot nyerve I. jogtudományi szigor­ latát 1893. febr. 7-én tette le és ügyvédjelölti gyakorlatot kezdett Szegeden. Pillich Kálmán szegedi ügyvédnek volt előbb jelöltje, majd társa és végül irodájának folytatója. 1894. szept. 23-án az egyetem jogi doktorává avatta. 1896. ápr. 14-én tesz ügyvédi vizsgát és diplo­ máját három nappal később bemutatja a Sze­ gedi Ügyvédi Kamarának, ahol Szeged szék­ hellyel kéri az ügyvédi lajstromba való felvé­ telét. Ettől kezdve mindvégig Szegeden foly­ tat ügyvédi gyakorlatot. Bekapcsolódik a poli­ tikai és társadalmi életbe. Számos egyesület tagja és tisztségviselője. 1916-ban katonai szol­ gálatra vonul be, front szolgálatot is teljesít, számos kitüntetés tulajdonosa. Népfelkelő szá­ zadosként szerel le. Honvéd védő. 1919-ben tagja lesz az Antibolsevista Comité-nek. Az Ábrahám-kormány alatt helyettes kor­ mánybiztos (1919. VIII. 5.), mely állásáról azonban nov. 2-án lemond. 1915—1918-ban az orosz hadifoglyok felügyeleti tisztje és meg­ írta „A szegedi hadifoglyok krónikája” című munkáját. A szegedi Minorita rend confratere. A Szeged-felsővárosi római katolikus egy­ házközség világi elnöke. A városi törvényhatósági bizottság tagja. Szeged sz. kir. város tb. főügyésze. A Szegedi Új Nemzedék poli­ tikai napilap egyik alapítója és időlegesen főszerkesztője. A Nemzeti Hadsereg szervező bizottságának elnöke. A szegedi Katolikus Kör egyik alapítója. A szegedi Dugonics-Társaságnak és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Első neje Kukay Anna, kinek korai és tragikus halála után újból nősülve Spelitz Ibo­ lyát veszi feleségül. E házasságból származott Gyula, Anna és Ibolya. A szegedi Osztrovszky utca 21. sz. a. ház tulajdonosa, ebben lakott és tartotta fenn irodáját. 275. Dohai Károly, kis-dobai nemes. Középis­ kolai tanulmányai befejezése után, jogot hall­ gatott, majd ügyvédi vizsgát tett és 1872-ben ügyvéd Déván, majd diplomáját a gyulafehér­ vári Ügyvédi Kamaránál mutatta be és kérte az ügyvédi névjegyzékbe felvételét Déva szék­ hellyel. 1894-ben királyi tanácsos. Valószínű­ leg 1902-ben vonult nyugalomba. Házasságá­ ból Amália leánya származott, ki gyéresi Szász Iván későbbi kir. főügyésznek lett a felesége. 244. Dobó család. Számos ily nevű család él or­ szágszerte. Szegeden és környékén is több azo­ nos nevű család telepedett meg. A Czímertől felhívottak a Szeged-Alsóvároson megtelepe­ dett és jobbára gazdálkodással foglalkozó csadád tagjai. 136 Dobó István (Szeged, 1825. ?—?). Az alábbi testvéröccse. Atyja József szeged-alsóvárosi gazdálkodó, anyja Szécsi Rózsa. Középisko­

58

DOBÓ láit Szegeden végezte a kegyesrendiek vezetése alatt álló városi gimnáziumban. Innen a pesti tudományegyetemre ment, ahol jogot hallga­ tott. Az abszolutórium elnyerése és I. jogtudományi szigorlata letétele után ügyvédi pá­ lyára ment és megkezdte ügyvédjelölti gyakor­ latát. Majd ügyvédi vizsgát tett és Szegeden kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és színjátszója. Székesfehérváron 1871 júliusában köt házas­ ságot Grau Etelkával, melyet bátyja celebrál. Ügyvédi működését 1872-től Budapesten foly­ tatja, mint köz- és váltóügyvéd. Feltehetően jogi képviselője volt a Kisbirtokosok Orszá­ gos Hitelintézetének, melynek valamilyen bot­ rányba keveredett igazgatóját, ki megszökött, rejtegette. 1879-ben a szegedi Szabadelvű Párt országgyűlési képviselő-jelöltje, de mert a párt központja jelölését nem támogatta, visszalé­ pett. 121. Dobó Miklós (Szeged, 1823. ápr. 1.—Buda­ pest, 1898. jan. 7.). Előbbinek testvérbátyja. Iskoláit Szegeden és gimnáziumot a piaristák­ nál végzett. Majd teológiát hallgatott a temes­ vári papnöveldében, ahol 1846. ápr. 11-én ál­ dozó pappá szentelték. Már ezt megelőzőleg, de követőleg is a püspöki irodán nyert be­ osztást tolnokként. Már szokatlanul korán 1846. szept. l-jén kinevezik a Szeged-Palánki plébániához káplánnak. Itt is rövid időt töl­ tött, mert egy évvel később meghívják a csékai plébániára adminisztrátornak, ahol 1864-ig tevékenykedett. Ez év augusztus 1-én Szeged sz. kir. város megválasztja szeged-rókusi plé­ bánossá, amit a püspök megerősít és így állá­ sába nagy ünnepélyességgel 1865. okt. 15-én beiktatják. Hamarosan városi képviselő lesz. Nagy tekintélyre tesz szert és így 1871-ben még a polgármesteri székre való jelölése is szóba kerül. 1872-ben kerületi esperes lesz. 1874-ben a r. k. tanítóképző intézet egyházmegyei igazgató tanácsának tagja. 1875-ben pedig a Szeged II. kerületben országgyűlési képviselőnek jelölik, de nem kapja meg a sza­ vazatok többségét. 1876-ban szóba kerül az üresedésben levő kassai püspöki szék betölté­ sénél, de végül is kinevezésére nem kerül sor (mert még csak nem is kanonok). 1877 máju­ sában Csanád megyei kanonok lesz, átveszi a temesvári papnövelde igazgatói székét, de ha­ marosan visszaköltözik Szegedre. A nagy árvíz utáni rekonstrukció során a királyi biztosi tanácsnak, majd annak szűkebb ügyintéző ta­ nácsának, valamint albizottságának tagja, majd a szűkebb tanács elnöke. A városi köz­ törvényhatóságnak tagja. Ugyancsak tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, utóbb választ­ mányi tagja. A Szegedi Híradó külső munka­ társa. A Szabadelvű Kör tagja. 1881-ben a rekonstrukció során kifejtett tevékenysége elis-

DOBOSSY méréséként a király a Lipót rend lovagkereszt­ jével tünteti ki. Ugyanakkor a pécsi Szent Háromságról nevezett apátságnak lesz apátja. 1882-ben a tanítói segélyalap gondnoka. 1883ban delegálják a királyt Szegeden fogadó bi­ zottságba. Egy évvel később visszaköltözik Temesvárra. Itt egyben az egyházmegyei papi­ segélyalapnak is gondnoka lesz. Majd püspöki helynökké lép elő. 1889-ben káptalani gazda­ sági felügyelő. Temes megyének és Temesvár városának köztörvényhatósági bizottsági tagja. 1896-ban celebrálja — szép ünnepség kereté­ ben — aranymiséjét. Olvasó kanonok. 1897ben betegeskedni kezd, Budapestre megy és ott éri a halál. A pesti köztemetőben helyezik örök nyugalomra. 110, 117—8, 136, 145, 145. Dobossy család. Dobosy, Dobosi. Magyarországon évszázadok óta előforduló család­ név. E család tagjai főleg Baranya, Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Gömör, Nógrád, Nyitra, Szatmár és Szilágy megyében teleped­ tek meg. Erdélyben is éltek Dobossyak. Czímer Csongrád megyei Dobosy családra utal, mely szerinte a bezdáni nemesi előnevet hasz­ nálta. L. még Bezdán alatt. 125, 296/106. Dobossy Lajos (Hódmezővásárhely?, 1817. ?—Hódmezővásárhely?, 1898. ?) bezdáni. La­ jos alispán fia. Valószínűleg Hódmezővásár­ helyen született és iskoláit is ott abszolvál­ hatta. Atyja ügyvédi képzettsége és szokás alapján tételezzük fel, hogy maga is egyetemet végzett jo g o t hallgatott. Életadatait nehéz azo­ nos nevű atyjáétól, ki hasonló téren tevékeny­ kedett, különválasztani. 1849-ben a császári aera alatt tűnik fel mint Csongrád megye tiszt­ viselője. 1850-ben — Reizner, Czímer és Szabó szerint — szeged-vidéki járási főszolgabíró volt. Augusz Antal egy levelében szolgabíró­ nak, Bonyhády főbírónak mondja. Nyomozó hatóságként jár el a Palástby elleni gyilkos­ ság ügyében. 1851-ben részt vesz a szegedi Mars-téri „labdajátékában, ami lényegében a negyvenyolcas eszmék melletti tüntetés volt, de az ellene lefolytatott nyomozás csak rész­ vételét deríthette ki. 1855-ben szeged-járási szolgabíró-segéd. 1861-ben a nagyváradi tör­ vényszék előtt eljárás folyik ellene közcsendháborítás miatt. 1868-ban Csongrád megye pénztárnoka. Református presbiter. Adakozik az iskola javára. 1873-ban Hódmezővásárhe­ lyen él. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Háromszor köt házasságot. Első neje Kaszap Emília Ilona (f 1873), a második Kecskés Gabriella, végül a harmadik Mayer Irma és bizonyára tőle származott Aranka leánya, a későbbi Kovács-Sebestyén Aladárné. 1887. nov. 22-én Hódmezővásárjelyen élő ma­ gánzó, ki Ybl Lajos (1855— 1934) műépítész és Mayer Ilona (1861—1936) násznagya. 76. Domokos László (Kis-Borosnyó, ?—Szat­

DOMOKOS már, ?) alsó csernátoni. Ferenc és Tompa Teréz fia. Középiskoláit Brassóban és Újhelyen végezte. A pesti Tudománoegyetemen hallgatott jogot. Egyetemi évei alatt küldött­ séget szervez és vezet a császár elé az egyetemen a magyar tanynelv bevezetése érdekében. A pest egyetemi ifjúság vezére. 1859-ben meg­ szervezi az aradi vértanúkról való nyilvános megemlékezést október 6-án. Demonstrációi miatt letartóztatják, bebörtönzik, de több nagynevű pártfogójának közbenjárására sza­ badon bocsátják és Csernátonba internálják. 1862-ben táblai fogalmazó, 1865-ben kolozs­ vári követ, majd ezt követő években még két alkalommal választják meg országgyűlési kép­ viselővé. Deák Ferenc kegyeltje, gyakran van vele együtt és 1867-ben, egy ellene tervezett merénylet felfedése révén, feltehetően életét mentette meg. 1866. augusztus 13— 14-én tagja annak a képviselőházi küldöttségnek, amely Szegedre látogatott Klauzál Gábor temetésére, felkereste özvegyét részvétnyilvánítás végett és egyben meglátogatta a szabadságharc idején Szegeden elhunyt Répásy Mihály lovassági tá­ bornok sírját. 1867-ben ismét küldöttségben jár a még meg nem koronázott királynál. A ki­ egyezés utáni első magyar minisztérium kine­ vezi titkárrá az Erdélyi Legfőbb Törvényszék­ hez. 1872-től a kir. ítélőtábla bírája Marosvásárhelyen. Ezen állásából vonul később nyu­ galomba és költözik Szatmár megyébe, fel­ tehetően felesége birtokára, Angyalosra, ahol 1905-ben még élt. 1869. XI. 30-án Szatmár megyei Angyaloson kötött házasságot Domahidy Irénnel, kitől Ferenc, Gabriella és Margit gyermekei származtak. 135. Domokos László (Szeged, 1882. febr. 6.— Budapest, 1973. jan. 11.) publicista. Elek (1849— 1925) és Molnár Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett, ahol 1899/1900-as tanév végén tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetem állam- és jogtudomá­ nyi karára kérte felvételét és itt avatták 1906ban államtudományi doktorrá. Nyomban el­ helyezkedett a pénzügyi közigazgatásban és a szegedi kir. Pénzügyigazgatósághoz nyert be­ osztást végrehajtóként. 1908— 1912-ben pénz­ ügyi fogalmazó, 1914-ben segédtitkár, 1915ben előlép pü.-i titkárrá és egyben berendelik a Közigazgatási Bírósághoz Budapestre ta­ nácsjegyzőnek. A Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak 1908— 1914. években titkára, majd könyv­ tárosa volt. Mint Jászi Oszkárnak régi jó barátja 1919-ben vele dolgozik és a miniszté­ riumban a nemzetiségi ügyek referense. Móra Ferencnek és Juhász Gyulának is barátja volt. 1923-ban nyugalomba vonul és spiritizmussal kezd foglalkozni. De a tétlenség nem lévén kenyere 1930-ban vállalja a Baross Szövetség

59

DORNER titkári állását, majd később ügyvezető igaz­ gatói teendői ellátását. A budahegyvidéki re­ formátus egyházközségnek főgondnoka. 1942ben újabb állásából is nyugalomba vonul. Bu­ dapesten élt. Házasságot kötött Löllbach Em­ mával 1907. máj. 23-án. Újságírói irodalmi hagyatékát a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi. Első feleségétől elválva újabb házasságra lé­ pett Székely Arankával, kitől Zsuzsanna és Gábor gyermekei származtak. 191, 270—1. Dorner Tibor (Győr, ?—Szeged?, 1933. ?) tisztviselő. Béla horgosi községi jegyző és K a­ szó Aranka fia. Aurél (1888—1943) testvére. Családja a „keselyüsi” nemesi előnevet hasz­ nálta. 1929— 1932. években Szeged város adó­ hivatali adótisztje. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Neje 1942-ben Szegeden, Kossuth Lajos sugárút 41. sz. a. lakott, kitől talán elvált. Házasságából Tibor, Aurél és Melinda gyermekei származtak. 275. Dósity György (Szeged, 1820. ?—Budapest?, 1919.?) Dóschich, Dósich, Dósits, Dósics. Ne­ mes. Ügyvéd. Péter és Dolecskó Terézia fia. Ifjabb Péter (1820— 1894) ikertestvére. Közép­ iskolát Szegeden, a piaristáknál végzett (1829— 1837). Majd a pesti tudományegyetemen hall­ gatott jogot, szerzett végbizonyítványt. Pesten kezdett ügyvédjelölti gyakorlatot. Ügyvédi vizsgát tesz 1848-ban. Diplomáját Szeged sz. kir. város tanácsa hirdeti ki 1849. szeptember 7-én Csongrád megye központi kerületének segédesküdtje. Később ügyvédi gyakorlatot folytat Szegeden. Amikor megalakulnak 1875ben az Ügyvédi Kamarák, a szegedinél felvé­ telét nem kéri. 1879-ben tagja a Tisza Lajos elé járuló szegedi küldöttségnek. 1857 óta kir. asztalnok. Élete hátralevő részét Pesten élte le. A Tiszti címtár nevét még 1918-ban is ve­ zeti. A szegedi görögkeleti szerb anyakönyvek­ ben nem szerepel. Keszthelyen a Georgikonnak is hallgatója volt. Talán nőtlen maradt. 4L Dósity János (Földvár, 1801. ?— ?) nemes. Tisztviselő. Basilius parochus fia. Közigazga­ tási pályára lép. 1833-ban Szegeden megvá­ lasztják városi kiadónak. 1843-ban Szegeden polgárjogot nyer. Ez évben ismét megválaszt­ ják a kiadói állásra. 1845-ben vállalja az ön­ kéntes adózást. 1848-ban jelölik ugyan a ki­ adói posztra, de nem nyeri el a szükséges több­ séget a szavazáson. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a Piaristáknál végezte 1811—1820-ban. Fel­ tehetően nőtlen maradt. 26. Dósity Péter (Szeged, 1820. ?—Hódmező­ vásárhely, 1894. ?) (Dozic) atyja Péter, anyja Dolecskó Terézia. Nemes. Ügyvéd. Fent em­ lített György ikertestvére. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett ikertestvé­ rével egy osztályban. A pesti tudományegyete­

60

DRAGÓDÁN men jogot hallgat, abszolutóriumot szerez. Gyakorlati évei letöltése után ügyvédi vizsgára áll Pesten 1846. március 17-én. Diplomáját Szegeden kéri kihirdetni. A liberális ifjúság egyik vezére lesz. 1848. május 24-én megvá­ lasztják Újvidék polgárai városi tanácsnokká. Később Csongrád megye központi járásának szolgabirája. 1849. szeptember 7-én kinevezik a megye hódmezővásárhelyi kerületének fő­ szolgabírójává. Földbirtokos, Szegeden Iskola utca és Oroszlán utca sarkán állt háza, melyet 1980 körül lebontottak. 1886-ban cs. kir. asz­ talnok, illetve pohárnok. Hódmezővásárhelyen köt házasságot Georgievics Alexandrával, kitől Erzsébet, Sándor, Mária, György, Tivadar, Elemér és Alexandra gyermekei származtak. Aranykulcsos vitéz, Adófelszólamlási Bizott­ sági elnök Szegeden. 26. Dózsa József. (? 1815. ?—Nagyvárad, 1886. dec. 25.) Dósa. Családi neve: Kontra, a Dósa, vagy Dózsa név csak művészneve volt. Atyja a Fiath családnak fejér­ megyei birtokán volt ispán. Színészi pályára lépett és elő­ ször 1839. május 25-én kap szerepet. Úttörő színész. Főleg drámai szerepeket játszott. 1848—1849-ben, majd vándorló körút után 1854—1856-ban Kolozsváron ját­ szik. Később Pázmán Mihály társulatával Szabadkán szerepel. 1858. július 20-tól a Nemzeti Színház tagja. Ugyanekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinóban látogatást tesz, és beírja nevét a vendégkönyvbe. 1860. szeptember 1-től 1861. március 25-éig Molnár társulatában Szegeden vendégszerepei. 1861-től a budai Népszínházban játszik ugyancsak Molnár György társulatában. Újabb vándor­ színészi körút után 1866-tól 1874-ig Debrecenben játszik és itt megy nyugalomba. Majd Nagyváradra költözik és 71 éves korban ott hal meg. 92. Dömötör Sándor (Pozsony, 1886. ápr. 28.—Békés­ csaba, 1932. febr. 5.) szeő-demeteri. Tihamér földbir­ tokos töbőréthei Krastsenits Mária fia. Középiskolát Temesváron végzett és itt tett érettségi vizsgát. Katonai pályára lépett és 1908-ban a 7. tábori tüzér ezr. hadnagya. Lovagló tanári kiképzést nyer. Komáromból 1914-ben vonul ütegével a frontra. 1918-ban szerel le. A Nemzeti Hadseregnek lesz tagja, törzstiszti vizsgát tesz. 1929-ben m. kir. honvéd tűzérőrnagy. Várady Erzsébet Hona Juliannával köt házasságot 1920. jún. 22-én, mely há­ zasságból Kálmán fia született, ki később Párisban tele­ pedett le. Dömötör Sándor tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szegeden Tisza Lajos körút 22. sz. a. lakott, öngyilkossággal vetett véget életének. Neje ezt követően visszaköltözött szülei lakhelyére Szentesre, majd Buda­ pesten telepedett meg és még kétszer kötött házasságot. 275.

Dragodán Pál (Füzes, 1867. ?— ?). Közép­ iskolái elvégzése után a pesti műegyetemen mérnöki képesítést nyer. Ennek birtokában vízügyi szolgálatba lép. Az 1890-es évek vége felé a m. kir. Folyammérnöki Hivatal segéd­ mérnöke lesz Újvidéken, mely állást 1905-ig

DRAGON tölti be. Ekkor a kerületi m. kir. Kultúrmér­ nöki Hivatal segédmérnöke lesz Komárom­ ban, ahol egy év múlva mérnökké avanzsál. 1908-ig marad Komáromban és azután helyét ugyanazon hivatal kolozsvári beosztásával cse­ réli fel. 1914-ben a m. kir. Folyammérnöki Ideiglenes Hivatal tiszai kir. állami Kotrások Vezetősége Szegedi telepére kerül mérnöknek. Közben katonai szolgálatot is teljesít. M unka­ helyén 1916-ban főmérnökké lép elő. A há­ ború befejezésével leszerelve a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjének hadiékítményekkel dí­ szített érdemérmével tüntetik ki. 1919-ben a Szegedi Úszó Egylet elnöke. Később a m. kir. Folyammérnöki Hivatal szegedi egységének vezetője lesz, miniszteri tanácsossá, majd mi­ niszteri osztálytanácsossá lép elő. 1932-ben a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium XI. főosztálya, I. ügyosztálya keretében a folyam­ mérnöki ügyek intézője. Egyben a bronz jubi­ leumi emlékéremnek polgári állami tisztviselők részére rendszeresített jelvényével ékesítik. E munkahelyről vonul nyugalomba. 272, 275. Dragon József. Feltehetően szegedi szárma­ zású, iskoláit is itt végezhette. 1868-ban tűnik fel mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó égisze alatt működő „Egyenlőség” ifjúsági kör tagja és az ifjúságnak egyik szellemi vezére. 140. Drucker család. Drukker, Trucker. A XVIII. században Pesten elterjedt család, melynek egyes leszármazottai Szegedre települtek. 89. Drucker Irma Mária (Pest, 1838. ápr. 10.— Szeged, 1912. márc. 18.). Az árvíz által elön­ tött Pesten a Károlykaszárnya kórházában született. Tanárnő. Lipót pesti polgár és Drági Jozefa leánya. Iskoláit Pesten végezte, majd az Angolkisasszonyok tanítóképző intézetben folytatta, ahol tanítói képesítést nyert (1858). Szegedre jőve itt 1862. szeptember l-jén magánleánytanító és nőképző intézetet nyit I—IV. elemi osztállyal és internátussal. Még ezt meg­ előzően itt köt 1861. máj. 12-én házasságot Keméndy Nándorral mely kötelékből Béla fia származott. Majd intézetét tovább fejleszti és tanítóképzőt nyit, amelyben végző tanulók Szabadkán vizsgáznak. 1869-ben iskolája az V—VI. osztállyal bővül. Intézete nagy hírre és közkedveltségre tesz szert, „chikk”-é válik, hogy Szeged jobb családai leánygyermekeiket ott neveltessék. A nagy árvíz 1879-ben isko­ láját is elsöpri, újból kell kezdenie. A tanítónő­ képző megszűnik, viszont az 1875-ben alapí­ tott leányközépiskola kibővül s ennek, vala­ mint az internátusnak alapító igazgató-tulaj­ donosa. 1887-ben leány-ipariskolát is szervez. Az ipariskolát patronáló Nőiparegyletnek is elnöke lesz. 1900-ban újból megnyitja leány­ tanítóképzőjét és ezt közvetlenül követően nyugdíjba megy. Férje révén részt vett a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó rendezvényeinek szer­

DUDÁS vezésében . Élénk részt vett Szeged társadalmi életében, Jókai Mórral folytatott levelezése nyomtatásban is megjelent. Intézete Szegeden a Szabadkai út (ma Petőfi Sándor sugárút) és a Dugonics tér sarkán álló házban műkö­ dött. 89,113,123,201. Drucker József (Pest, 1825. máj. 18.—Bu­ dapest, 1899. ?). Előbbi bátyja. Középiskolát a pesti piaristáknál végzett, majd jogot hallga­ tott a pesti tudományegyetemen és a győri m. k. akadémián (1846). Gyakorlati ideje le­ töltése után ügyvédi oklevelet nyer. Mint pest­ városi tanácsi gyakornok, majd pedig taná­ csi fogalmazó a közigazgatásban helyezkedik el. 1856-ban Szeged város díjtalan tanácsnoka, majd polgármesteri titkár, később helyettes polgármester. Jó szervező. 1859-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ez évben Szé­ kesfehérvár polgármesteri székébe delegálják, ahol 1861-ig marad. Ekkor állásáról lemond, Pestre költözik és ügyvédi irodát nyit. 1869ben Székesfehérvár város meghívja a polgármesteri tisztségre, mit el is vállal és két évig betölt. Ezt követően ismét gyakorló ügyvéd Pesten. 1877-ben a Szegedi Ügyvédi Kama­ ránál kéri az ügyvédi névjegyzékbe való fel­ vételét, de két év után törlését kéri. 1881 már­ ciusában vállalja Sopron város polgármester­ ségét, de két év múlva eme állásáról is lemond. Visszamegy Pestre és nyugalomba vonul. A szegedi Dugonics Társaságnak alapító tagja. Valószínűleg Pesten kötött házasságot 1864 körül, melyből Jenő fia származott. 89. Dubányi József (?—Temesvár,? 1898. ?). Is­ kolái elvégzése után beállt honvédnek és a 3. honvéd zászlóaljban küzdötte végig a szabad­ ságharcot. Közvetlenül a világosi fegyverleté­ tel előtt léptették elő hadnaggyá. Később (1873?) Temesváron a dohánygyárban helyez­ kedett el tisztként. 1878. május 30-án részt vesz Szegeden a zászlóalj 30 éves találkozó­ ján, mikoris a Lauscher fényképész készítette tablón képe szerepel. A 10 évvel későbbi ta­ lálkozón ő is felkéri Hegyesi M ártont a zászló­ alj történetének megírására. 1897-ben — az 50 éves találkozó idején — még élt. 157. Dudás Gyula (Zenta, 1861. nov. 19.—Homonna, 1911. jan. 8.) muharai. Endre ügyvéd, majd rendőrkapitány és Lőrinczy Alojzia fia. Családja a Nógrád megyebeli Muharáról szár­ mazott le Szegedre, majd Zentára. Középis­ koláit Szabadkán végezte, majd a pesti tudo­ mányegyetem bölcsészkarára kérte felvételét, ahol előbb tanári képesítést szerez (1881— 1885), majd filozófiai doktori fokozatot ér el. Tanári próbaévet 1886—1887-ben Zentán a gimnáziumban tölti el, ahonnan 1887-ben be­ rendelik a szegedi m. kir. tankerületi főigaz­ gatóságra. 1889-ben a zombori középkereske­ delmi iskolának lesz tanára. A Bács-Bodrog

61

DUGONICS megyei Történelmi Társulat titkárává vá­ lasztja. Számos történelmi tárgyú dolgozata jelent meg, közöttük szegedi tárgyú mint pél­ dául „A szegedi kőbárány” (1886), „A sze­ gedi alsóvárosi templom” (1887), „Szeged cí­ mere” (1889), „A szegedi szent Döme temp­ lom” (1890), „Kritikai jegyzetek Szeged tör­ ténetéhez” (1899). Tevékenykedik a szegedi történelmi társulat megalapítása érdekében, mely szervezés eredménye lett később a szegedi „Dugonics Társaság” megalakulása. Később m. kir. tanfelügyelővé nevezik ki Budapestre, ahonnan 1899-ben Bács-Bodrog megyébe és 1905-ben Homonnára helyezik át. írói álnevei: Muhorai, Philos, D. Gy., Muhoray Alfonz. 150. Dugonics Ádám (Szeged, 1745.?—Szeged, 1815. IX. 1.) András polgármester és Imre Katalin fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Dugonics András szer­ zetestanár öccse. Neje Lób Anasztázia, kitől Terézia és Antal Károly nevű gyermekei szár­ maztak. 1768-ban városi Írnok, 1771— 1773ban kültanácsi tag, 1774-től városi aljegyző, 1779-ben szószóló, 1781— 1782-ben városi ta­ nácsnok, 1790— 1796-ban a város polgármes­ tere, majd ismét tanácsnokként működik, míg 1804-ben két évre újra polgármesterré vá­ lasztják. 1807— 1814 között megint városi ta­ nácsnok. 1791-ben nemesség adományozásá­ ért folyamodik, engedélyezése érdekében sze­ mélyesen jár el I. Lipót előtt, majd annak halála után Ferencnél, ígéretet is kap, de az engedélyezés elmarad. 1790-ben Szegeden üdü­ lő telepet létesít, melyet bátyja egyik regény­ alakja után Etelka erdejének neveznek el. 1790—1802. években városi céhbiztos. 1797— 1803. években előfizető-gyűjtője a meginduló szép- és tudományos irodalmi könyvkiadás­ nak. 1802-ben Szeged sz. kir. város országgyűlési követe. Polgármestersége idején épül az új kórház. Közkedvelt személy volt a vá­ rosban, ki számos neves családdal állt keresztkomaságban. Arcképét Mertz János festette meg 1796-ban. 7, 214, 247/2. Dugonics András (Szeged, 1715.?—Szeged, 1780. ápr. 25.). Szülei talán Dugony Mihály és Margit voltak. Kétszer köt házasságot. Első neje Imre Katalin, kivel Szegeden 1739. feb­ ruár 1-jén kel egybe, mely házasságból And­ rás (1740—1818), Borbála (1743—?) és Ádám (1742?—1814) gyermekei származtak. Máso­ dik neje özv. Halaburiczné szül. Müller Kreszcencia, kivel első nejének 1763. április 25-én történt elhalálozása után, Szegeden 1764. augusztusz 15-én lép házasságra. E házasságba neje magával hozza az első házasságából szü­ letett Éva nevű leányát, míg második házas­ ságából Cecília és Jozefa nevű leánya szület­ tek. Iskoláit Dugonics Szegeden végezte, gim­

62

DUGONICS náziumot a piaristáknál (1722—1728). Városi polgár, 1747— 1760. években a kültanács tagja. Árvák gyámja, adószedő. Szüléméi er­ dőt telepít. 1768— 1771 között városi rendőrkapitány. 1775-ben a kisteleki felső pusztát mátravidéki tótokkal telepíti be. Városi ta­ nácsnok, majd 1775-ben polgármester. Sze­ geden több háza, malma, egyéb vagyona van. Fia bemondása szerint 65 éves, amikor a halál elragadja. A szegedi Szent Györgyről neve­ zett templomban helyezték örök nyugalomra. 16, 172. Dugonics András (Szeged, 1740. okt. 17.— Szeged, 1818. júl. 25.) szerzetestanár. Előbbi bátyja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a pia­ ristáknál végezte. 1756-ban lép be a kegyes­ tanítórendbe. Ezt követően bölcseletet Nagy­ károlyban és hittudományt Nyitrán tanul. Ta­ nári működését Medgyesen kezdi. 1773-ban a nagyszombati, 1777-ben a pesti tudományegyetem tanára. 1808-ban vonul nyugalomba és visszaköltözik Szegedre. Széles körű iro­ dalmi és szépirodalmi tevékenysége közismert. Szegeden nevét utca, tér és temető örökíti meg. Sírján 1847-ben rendtársai emeltek obeliszket. 1876-ban szobrot állítottak tiszteletére és em­ lékalbumot jelentettek meg. Szülőházán em­ léktábla emlékeztetett reá, mely a ház lebon­ tása után a helyére épített új épületre is át­ került. A szegedi Dugonics Társaság az ő nevét viseli. Szobra Izsó Miklós alkotása (1. ott). 7, 7, 12, 35, 35, 35, 59, 73, 83, 95, 95, 97, 101, 117, 138, 150, 151, 153, 154, 154, 154, 154, 154, 155, 172, 197, 197, 197, 197, 198, 198, 198, 204, 214, 214, 235, 237, 247/2, 247/3,257/248,257/248, 258/285,261/381, 292, 293, 295/2, 296/285—381. Dugonics Antal Károly (Szeged, 1777. okt. 30.—Szeged, 1816. ápr. 16.) közigazgatási tisztviselő._Ádám polgármester és Lób Anasz­ tázia fia. Őt is — mint nénjét — a szüleivel jó barátságban élő Graff Antal gyógyszerész, városi tanácsnok és neje Ottinger Terézia tar­ totta keresztvíz alá. A szülők és Graffék kö­ rülbelül egy időben köthettek házasságot. Is­ koláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Alaposan feltehető, hogy a kor szo­ kásának megfelelően egyetemet látogatott és ügyvédi censust is tett. 1805-ben a szeged-felső­ városi lovas polgárőrszázad kapitánya. Városi polgár. 1808-ban, amikor Beniczky Miklós és neje Dugonics Terézia (a húga) fiának And­ rásnak a keresztszülőségét vállalják, városi olficialis. Földbíró. Feltehetően 1808. év ele­ jén kötött házasságot Szilber János és Koller Krisztina leányával: Annával, kitől Teréz (1809—?), Ádám (1811—?), Antal Bálint (1812—?) és Mária (1813—?) gyermekei szár­ maztak. 1815-ben városi tanácsnok. 214.

DUGONICS Dugonics Terézia Piroska Ágnes (Szeged, 1809. jan. 10.—Szeged, 1881. ?). Előbbi leánya. Szegeden 1829 körül köt házasságot Bánhidy József Csongrád megye táblabírájával, megyei főjegyzővel, mely házasságból József, Mária, Terézia és Ilona nevű gyermekei származtak. A szeged-felsővárosi r. k. halotti anyakönyv­ ben felvett 329. sz. a. bejegyzésnél az elhalá­ lozás napjának bejegyzése elmaradt. Atyja után 1816-ban — többek között — 356 darab juhot is örökölt. 214, 247/2. Duka Marczel (Dukafalva?, 1841.?—Szeged, 1913. márc. 3.) dukafalvi és kucsini. Sáros me­ gyéből származó családból. Péter és szirmai Szirmai Mária fia. Iskolái elvégzése után a pesti műegyetemre megy, ahol mérnöki diplo­ mát szerez. A közszolgálatban helyezkedik el. 1879-ben kassai földadószabályozási kerületi felügyelő, 1884-ben pesti felügyelő. A katasz­ teri helyszínelés országos megszervezésekor 1885. július 25-én a szegedi Kataszteri Helyszí­ ni Felügyelőség főnöke lesz. Hamarosan be­ kapcsolódik a város társadalmi életébe. Irogat­ ni kezd és 1892-ben a szegedi Dugonics Társa­ ság — közvetlenül megalakulása után — tagjá­ vá választja, ahol a tudományos osztálybanténykedik. Tevékeny részt vállal a Társaság bel­ ső életében és egyben egymás után jelenteti meg munkáit. 1893-ban jelenik meg a Társaság évkönyvében „Becsület és párbaj” című dol­ gozata, melynek révén az ebben a korban oly fontos szerepet játszó becsületügyi kérdések szakértőjeként kezdik emlegetni. Ugyancsak a társasági évkönyvben jelenik meg két évvel később hasonló tárgyú munkája „Fél-urak és nagyságák” címmel. A Szegedi Híradónak külső munkatársa lesz. 1899-ben a szegedi városi köztörvényhatósági bizottság tagja.

DUS Szakmai munkásságát királyi tanácsosi cím adományozásával jutalmazzák. Még egész fia­ talon könyvtárat alapít, melyet élete során tervszerűen felfejleszt, szakkönyvtárral és tér­ képészeti anyaggal bővít. Szakíróként, pub­ licistaként és műfordítóként is működött. 1907-ben Szegeden Bástya u. 19. sz. a. lakott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, 1899-től választmányi tagja. 1909-ben vonul nyugalomba, amikor miniszteri tanácsosi címet kap. Neje jekel és margitfalvi Jekelfalussy Berta. Hetvenegy évesen halt meg. 191. Dús István Sándor Antal (Törökkanizsa, 1890. júl. 19.—Keszthely, 1955. okt. 4.) mura­ közi származású, hódmezővásárhelyi családból való. Vincze takarékpénztári főtisztviselő és Gyorgyevics Berta fia. Ev. ref. vallású. Közép­ iskolába a szegedi piarista gimnáziumban járt (1900—1903), majd 1903-ban — talán azért, mert mennyiségtanból elégtelen osztályzatot nyert — sikeres javító vizsga letétele után a szegedi m. kir. áll. főgimnázium negyedik osz­ tályának lett tanulója. Feltehetően itt tett érett­ ségi vizsgálatot. Iskolái bevégzése után ter­ ménykereskedőként ténykedik Makón. Sze­ geden 1922. jan. 30-án köt házasságot Örhalmi Ilona Polixéniával és házassága révén is va­ gyonra tesz szert, földbirtokos. Házasságából Miklós, Erzsébet és István gyermekei szár­ maztak. Látogatja a kolozsvári Ferencz Jó­ zsef Tudományegyetemet, ahol gyógyszerészi oklevelet szerez. Az első világháború alatt mindvégig katonai szolgálatot teljesített. 1929ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. Ké­ sőbb Szegedre költözik és Arany János u. 5. sz. a. tart fenn luxuslakást. 1944-ben elmene­ kül Szegedről, ahova többé tartósan nem tér vissza. Egy ideig Hódmezővásárhelyen okle­ veles gyógyszerész. 275.

63

E Ebner Antal 1. Endrényi Antal alatt. 26, 28,31. Ebner család. Irodalmi utalások szerint e család az ausztriai Schönkirch, vagy Schönkirchenből származik. Ilyen nevű községet csak Schleswig-Holstein és Oberpfalz terüle­ tén sikerült azonosítanunk. E család egyes tagjai még a XVI. században bevándoroltak Magyarországra és eredetileg Sopronban tele­ pedtek meg. A XVIII. században azután Sze­ geden is megtelepedett a család. Ez utóbbi ágból származó egyes tagok később nevüket Endrényire változtatták. 13. Eckerdt Elek Béla Jenő (Lőcse, 1889. máj. 12.—Szeged, 1959. máj. 6.) nagybátori. Elek pénzügyigazgató, kir. tanácsos és neje Vértessy Franciska Jozefa Laura fia. A család Abaúj-Torna megyéből származik. Iskolái el­ végzése után Budapesten a Fodor-féle zene­ iskolában zeneszerzési tanszakon tanul. Utóbb egyetemet végez és dr-i fokozatot nyer. 1912ben Pécsen a városi felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára és a női kereskedelmi tan­ folyam r. tanára. Az itteni dalárda titkára. 1914-ben Pozsonyban tanít az áll. kereske­ delmi iskolában. Innen helyezik át a szegedi áll. felsőkereskedelmi iskolához, ahol gyors­ írási szaktanárként is működik. 1915—1925. években a Szegedi Napló és Szegedi Híradó zenekritikusa és külső munkatársa. Tagja a zongora triónak és kvartettnek, a Szegedi Filharmonikus Egyesületnek, melynek egyben titkára is. Előadója a Dugonics Társaságnak (1928), mely később tagjai sorába választja (1933). Tagja az irodai gyorsírókat és gépíró­ kat Vizsgáztató Országos Bizottságnak. Óra­ adó tanára a Baross Gábor gimnáziumnak. Az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja. A Kereskedelmi Iskolai Ta­ nárok Országos Egyesületének tagja és választ­ mányi tagja. Tőle származik a szegedi Fil­ harmonikus Egyesület 10 éves jubileuma alkal­ mával megjelentetett emlékkönyv (1928). 1941ben a Dugonics Társaság igazgatósági pót­ tagjává választja. A szegedi polgári iskolai ta­ nárképző főiskola óraadó tanára. Szegeden Horthy Miklós utca 8. szám alatt lakott. A szegedi kereskedelmi középiskola címzetes

64

igazgatója. A gyorsírói ügyek m. kir. kormány­ biztosságának és a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének tagja. Házas­ ságot köt Pethő Gizellával, ki a szegedi áll. leánygimnáziumnak tanára. Házasságából Il­ dikó, László (Elekfi) és Irma gyermekei szár­ maztak. 275. Egressy Gábor 1. Galambos Gábor.

45, 47, 92, 124.

Egresi Péter (Szeged, 1793. ?—Szeged, 1872. dec. 16.) Szeged-Alsóvároson született. Isko­ láit Szegeden végezte. Szabó mesterséget ta­ nult, fiatal korában szabó mesterként indult és akkor alapozta meg későbbi vagyonát. Városi polgár. Híd- és piacpénz bérlő (1848— 1850). A választott község tagja. Tagja a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak. 1840-től annak vá­ lasztmányi tagja. Ugyancsak tagja a szegedi Hangász egyletnek. Birtokos és háztulajdonos. Egyik háza Szeged-Alsóváron a kaszinó mellett állt és ha nem tartózkodott éppen Pes­ ten, ebben lakott. Másik házát 1861-ben épít­ tette az Iskola utcában. Két háza volt Pesten. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak vá­ lasztmányi tagja. 1817 körül köt házasságot Sipos Katalinnal, mely házasságból Erzsébet (x l818) és József (xl821) gyermekei származ­ tak. 1849-ben bérli a várostól a M aty= Máté hídi vendégfogadó és korcsmatartási, valamint vámszedési jogot. 1850-ben kölcsönt nyújt a városnak. Végrendelkezik, majd végintézkedé­ sét visszakéri. Az 1850— 1858-as években mész­ égető kemencét építtetett és üzemeltet egyik ve­ iével közösen, s amikor ezt a várostól a vasút építéskor a töltés elvágja hosszadalmas kár­ térítési pert indít a város ellen. Tagja a városi Szépítő Bizottmánynak (1860). 1866-ban jó­ tékonykodásáról ismert magánzóként él Sze­ geden. Tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinó árvaház építtetési bizottmánynak. Városi kép­ viselő. Házai az árvizet is kiállják. Saját maga által építtetett sírboltjában helyezik örök nyugaloba a Szeged-Belvárosi temetőben. 79 éve­ sen halt meg. 26, 28, 31, 122. Egry János (Eger, 1810. ?—Székesfehérvár, 1847. ?). Az „Egry” név művésznév. Eredeti családneve Schweiner. Iskoláit Egerben vé-

EHRBACH gezte és a gimnázium bölcsészeti osztályából lépett színpadra (1826). Hamarosan mint drá­ mai és komikus színész egyaránt nevet szer­ zett. Egyike volt a természetes szavalási mód vidéki meghonosítóinak. 1841-ben mint szín­ társulati igazgató játszik társulatával Szege­ den. Előadásaiban helyi műkedvelő színésze­ ket is szerepeltet, mint pl. Gebhardt Ferdinándot (a későbbi Keméndy Nándort). 1843 farsangján megnősül, Kratochwill Antónia színésznőt veszi feleségül. 1843 nyarán Bartók Józseffel alapít színtársulatot és ezzel lép fel ismét Szegeden július 22-e és szeptember 15-e között. Közben Debrecenben, Karczagon, Szarvason, Makón, Aradon léptek színpadra. Utoljára 1847-ben találkozni nevével, amikor Székesfehérváron Kilényi Dávid és Latabár Endre társulatában lép fel. Feltehetően itt halt meg. 47. Ehrbach helyesen: Erbach gróf. Neve Czimernél is és forrásánál is elírt, nem Ehrbich és nem Ehrbach. Csongrád megye főispáni helytartója. 1865. június 14-én jelen van a Szeged-Belvárosi Kaszinó új helyiségének ava­ tásán és ott fel is szólal. 111. Eisenstädter Ármin 1. Vasvári. 87, 89, 96, 110. Eisenstädter Lajos (? 1799.—Szeged, 1875. júl. 9.). Iskoláit Szegeden végezte. Kereske­ delmi szakmát tanult. Vászonkereskedő Sze­ geden. 1849-ben a császári csapatok bevonu­ lása után Haynau által a szegedi zsidókra kirótt kontribúcióhoz 5200 Ft. összeggel já ­ rult hozzá. Házasságra lép Szégall Nanettel (=A nna), ki 1852-től a szegedi Zsidó Nőegy­ let tagja. A szegedi szabadalmazott kereske­ delmi egyesülés tagja. 1854-től választmányi tagja. A szegedi Kárász u. 5.sz. a ház építtetője és tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi Zsidó Hitközség képviselője. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. 78 évesen halt el, neje, gyermekei Emma, Róza és Eleonóra gyászolták. 1849. szept. 17-én katolizált. 87, 89. Eisenstädter Lukács 1. Enyedi. 139. Elek Tihamér. Építőmester. A Szeged Belvárosi Kaszinó palotájának építkezésénél pallérként működik (1891). Bokréta ünnepélyén váratlanul lépett elő és a dí­ szes társaság előtt, amelynek Tisza Lajos is részese volt hosszú versezetben köszöntötte Kállay Albert főispánt, Pálfy Ferenc kaszinóelnököt, a kaszinó építtető bizott­ mányát, a katonai tisztikart, a vállalkozókat, a kaszinó tagjait és nem utolsó sorban a telket adományozó várost. Minden éljennél felzúgott a taps s ilyenkor hörpintett az előtte álló borospohárból és azt a földre vetette. 185.

Elekes Gyula (Dárda, 1871. máj. 29.—Sze­ ged, 1944. okt. 5.) Ehrentleczberger Vince ura­ dalmi tiszttartó és neje Treschlik Zsófia fia.

ELEMY Baranya megyében született. Tanulmányai be­ fejeztével igazságügy szolgálatba lépett és Sze­ geden a járásbíróságon lesz joggyakornok, majd jegyző, titkár, illetve járásbíró. 1911-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. Házasságot köt Szegeden 1899. február 9-én Fankovich Erzsébet Józsa Margittal. 1927-ben szegedi ítélőtáblái bíró és 1931-ben ítélőtáblái tanács­ elnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934ben felruházzák a kir. kúria bírói cím és jel­ leggel. 1944. év végén öngyilkosságot követ el szegedi, Fekete sas u. 15. szám alatti lakásán nejével együtt, de felesége életben marad. Gyermektelen volt. 232, 272, 275. Elekes István (Zilah, 1822. ?—Zilah, 1883. jún. 15.) nemesi származású. Iskolái elvégzése után jogot hallgat — talán — Nagyváradon. Közigazgatási pályára lép és vármegyei írnok lesz. 1848-ban Nagyváradon jelentkezik a honvédségbe. A 3. zászlóaljba osztják be. Debrecenben átkerül a 43. zászlóaljhoz Klapka György alá Győrbe. De visszakéri magát előbbi beosztásába s bár ez nem volt szokásos megtarthatta itt is tizedesi rangját. 1849. január 1-én áthelyezik a 67. zászlóaljba, de nem fogadja el. 1848. dec. 16-án hadnaggyá lép elő. Január 25-én visszakerül a 43. zlóaljba, 1849. III. 16-án főhadnaggyá lép elő és Fehérváry segédtisztje lesz. Részt vesz a szol­ noki csatában. Április 23-án 3. oszt. érdemkcreszttel tün­ tetik ki. Majd lázas betegen kórházba kerül, ahonnan a közeledő orosz seregek elől Esztergomba menekítik. Felgyógyulása után visszakerül a 3. zászlóaljba, VI. 1-én százados és a II. szd. parancsnoka, júliusban Damjanics segédtisztje. Világos után Zilahon gazdálkodik, majd 1869. után kir. törvényszéki bíróként találkozunk vele újra Radnán. A 3. honvéd zászlóalj 30 éves jubileumi összejövetelén Szegeden ő is részt vesz és az ekkor Lauscher által készített fényképtablón ő is szerepel. A zilahi temetőben nyugszik. Utoljára 1873-ban a zilahi m. kir. törvényszék bírája és fegyelmi bírósági póttagja volt. 157.

Elemy Sándor (Szigetvár, 1877. júl. 11.— Budapest, ?) somtarnóci nemes. Sándor tanító és Hadrava Klára fia. Iskolái és egyetemi ta­ nulmányai befejezése után a budapesti egye­ temen 1902-ben szerez jogi doktori oklevelet. Igazságügyi szolgálatba lép. Joggyakomok a budapesti VI. kér. járásbíróságon, 1901-ben a kaposvári járásbíróságon aljegyző, 1903-ban szegedi kir. törvényszéki jegyző, 1905-ben makói járásbírósági albíró, 1909-ben pedig ugyanott járásbíró. 1914-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. 1920-ban nyugdíjazzák. Június l-jén Budapesten leteszi az egységes bírói-ügyvédi vizsgát és november 16-án be­ jegyzését kéri az ügyvédi névjegyzékbe a Sze­ gedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. Első neje Pataky Mária, kitől Klára és Alice leányai születtek. Neje 1918-ban elhal és 1919. április 12-én újabb házasságra lép Tóth Idá65

ENDRE val, özvegy Tóth Andrásnéval. Az ügyvédi gyakorlat folytatásáról 1923. szeptember 29-én lemond, reaktiválják és visszakerül a bíró­ ság kötelékébe, mint a szegedi kir. ítélőtábla bírája. 1937-ben felruházzák a III. fizetési cso­ port címével és jellegével. 1941-től 1944-ig kir. ítélőtáblái tanácselnök. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kerületének választott bírósági elnöke. 1944-ben a szovjet csapatok elől el­ menekül Szegedről és Budapesten telepszik le. 275. Endre család. Endre Andor és Bánhidy Ro­ zália Hódmezővásárhelyen élő leszármazottai. 258/285. Endre Sándor Lajos. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és előrehaladva száza­ dosi rangot ér el, amikor nyugállományba helyezik. 1911-ben Szegeden él nyugállomá­ nyú m. kir. századosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben őrnaggyá léptetik elő. Felesége özvegyen 1942-ben Szegeden élt előbb Róka u. 7., majd Attila u. 3. sz. alatt. Nagy Erzsébettel talán Szegeden, kötött há­ zasságot 1909 körül. Házasságából Ida Márta és talán még más gyermekei születtek. 1908ban násznagy Grassely Imre Árpád és neje Nádai Mária esküvőjén. 275. Endrényi Antal (Szeged, 1799. máj. 10.— Szeged, 1863. febr. 11.) 1861-ig Ebner. Ebner József német-szabó mester és neje Hanek Eleonóra fia. Iskoláit Szegeden végezte. Sze­ gedi iparos, feltehetően atyja műhelyében ta­ nult és szabadult fel és ugyancsak német-szabó mesterséget folytatott. Téliért Jozevál (Anná­ val?) valószínűleg Szegeden kötött házasságot, melyből Kunigunda, István, Antal, Janka, Jó­ zsef, Anna és Lajos gyermekei származtak. Lehet, hogy kétszer nősült. Városi polgár. Önkéntes adózó. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1833), majd pénztárnoka (1840). A Sze­ ged Csongrádi Takarékpénztár igazgató-vá­ lasztmányának tagja, majd pénztárnoka. Ugyancsak pénztárnoka volt a „Hangász Egyesület”-nek. 26,28, 31. Endrényi Antal (Szeged, 1836. dec. 7.— Szeged, 1906. ?) 1861-ig Ebner. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egye­ temre ment, ahol jogot hallgatott. Ügy lát­ szik 1861-ben nevét változtatta, mert ekkor már nagykorú lévén atyja névváltoztatása reá automatikusan aligha terjedhetett ki. Ez évben Szeged sz. kir. város alügyésze lesz. 1865-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Csongrád megye Tiszáninneni járásának esküdtje. Diplomája birtokában Szegeden kezd ügyvédi gyakor­ latot, ahol gyakorlati idejét is töltötte ügy­ védjelöltként. 1865. augusztus 2-án lép há­ zasságra Szegeden Máhr Annával, kitől Ist­ ván, Mária, Róza és Margit gyermekei szár­

66

ENGEL maztak. 1861-ben volt országgyűlési kiskövet, s 1870-ben ügyvédhelyettes Szegeden. 1868ban megválasztják Szeged sz. kir. város al­ jegyzőjévé, majd árvaszéki ülnök lesz és 1884ben árvaszéki elnök. Ezen állásában találjuk még 1900-ban is. Szeged-Felsővároson lakott 1179. szám alatt. Az Ügyvédi Kamarák meg­ alakulásakor 1876-ban felvételét nem kérte. 106. Endrényi Antal. Czímernél az utónév elírás, 1. helyesen Endrényi István. 89. Endrényi család. Az Ebner családnak névváltoztatás folytán Endrényivé vált tagjai és azok leszármazottai. 13. Endrényi István (Szeged, 1835. ?—Szeged, 1896. ?) Czímernél tévesen Antal. Antal ipa­ ros és nejének fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti és utóbb a bécsi egyetemre ment, ahol az orvosi fakultásra iratkozott be. 1859ben Szeged város seborvosává nevezték ki és ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1860-ban a bécsi egyetemen nyert orvosdoktori fokozatot. 1863-ban rendelőjét a Búza-téri Pacher-házba helyezi át. Egy évvel később Kiskundorozsma város választja meg főorvosává. 1864. augusztus 20-án eljegyzi Lukács Kornéliát, kivel ez év október 8-án lép házasságra. E frigyből Béla István, András és Ilona származtak. 1868. április 6-án ki­ nevezik a Szeged-Alsóvárosi kerület orvosává, mely állásában megmarad 1889-ig. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves-páholynak. Az 1879-es árvízkor tanúsított segítő maga­ tartásáért királyi elismerésben részesült. 1889ben meghal neje. 1861-ig családi neve Ebner volt. 89. Endrődy István (Vinga, 1898. okt. 29.—Szi­ bériában, 1946. dec.) Ernszt Jakab és Kaszilkov Jusztina fia. Eredetileg: Ernszt. Hivatá­ sos katona. Szegeden, Jókai u. 10. szám alatti lakos. 1929-ben Szegeden m. kir. honvéd szá­ zados és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja a vitézi rendnek. Középiskoláit a pécsi (talán nagyváradi) hadapród iskolában vé­ gezte és a Ludovika Akadémián 1916-ban avatták zászlóssá. Temes megyéből szárma­ zott. Házasságot kötött Szegeden 1929. jan. 10-én Ottovay Líviával, kitől Judit leánya szár­ mazott. A II. világháborúban orosz fogságba esett. 275. Engel Sándor (Szeged, 1880. jan. 30.— 1945. ?) gyakorló ügyvéd. Engel Mór dr. sze­ gedi gyakorló ügyvéd és neje Eisenstädter Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Itt érettségizett 1898. jún. 6-án. Innen a kolozsvári Ferenc József Tudo­ mányegyetem jog- és államtudományi karára kérte felvételét, ahol a jogtudományi szigor­ latát 1902. május 6-án teszi le. Ügyvédi pá­ lyára készül és gyakorlati éveit részben atyja

ENGELTHALER irodájában, részben Budapesten tölti le. K o­ lozsvárott 1904. jan. 26-án avatják az összes jogtudományok doktorává. 1908. jan. 27-én Budapesten áll ügyvédi vizsgára. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését —- Sze­ ged székhellyel — az ügyvédi lajstromba és atyjával folytat közös praxist. Irodájuk ekkor Dugonics tér 12. sz. a. volt. Tagja a SzegedBelvárosi Kaszinónak és a szegedi „Árpád” szabadkőműves-páholynak. 1915-ben bevonul katonai szolgálatra és katonai védőként nyer beosztást. Tartalékos hadnagyként szerel le. 1916-ban irodájukat Tisza Lajos körút 58. sz. alá helyezik át. 1918 körül köt házasságot Stein Szidóniával, melyből György fia szárma­ zik. 1922-ben lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról és nem kizárt, hogy vasúti szám­ vevői állást vállalt. 1942-ben Szegeden, Kele­ men u. 11. sz. alatt tart fenn lakást. 1945-ben deportálásban pusztult el. 220. Engelthaler János (Hódmezővásárhely, 1809. ?—Szeged, 1862. jan. 11.) rézműves. Való­ színűleg az 1800-as évek elején a hódmező­ vásárhelyi Károlyi uradalomba Csehországból behívott németszász nemzetiségű János réz­ műves fia. Iskoláit szülőhelyén végezhette és feltehetően atyja műhelyében tanult mester­ séget. Később Szegeden telepedett meg. A Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztárnak és a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt (1859). Patzelt Zsófiát vette feleségül és Szegeden Palánk 445. sz. a. laktak. 53 éves korában halt meg. 89. Enghi Kispéter Imre (Szeged?, 1840.?—?) Czímernél Engi Kis Péter. Nevét ő maga ké­ sőbb Enghi K. Imrének írta. Minden való­ színűség szerint Szeged-Alsóvároson született. Iskoláit is Szegeden végezhette. Majd talán a pesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott és 1865-ben szerezhetett abszolutóriumot. 1865ben joggyakornok. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó gyűjtés útján megteremtette az alapot 1865-ben ahhoz, hogy az országgyűlési kép­ viselők mellé kisköveteket — írnokokat —küldhessenek az országgyűlésbe. Pályázatra nyolcán jelentkeztek, de költségalap hiánya miatt csak három jelentkezőt engedhettek az országgyűlésbe. E pályázatra Enghi is jelent­ kezdett, de a jelölésnél kimaradt. 1866— 1877. években számos szegedi ügyvédnél folytatott jelöltként gyakorlatot. Ekkor Szeged-Alsóvá­ roson előbb a Sajtó u. 582. sz. alatt, majd a Szivárvány utca 24. sz. a. lakott. Budapesten 1877. jún. 20-án tett ügyvédi vizsgát és VI. 28-án a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, Szeged székhellyel. Az árvíz során tanúsított mentési munkálataiért miniszteri elismerésben része­ sült. A Szegedi Gazdasági Egyesületnek ala­ pításától (1879) 1983-ig volt titkára. Az ügy­

ENYEDI védi gyakorlat folytatásáról 1885. április 17-én lemondott. Nem kizárt, hogy az „Engi” név megkülönböztető név. Lehet, hogy azonos azzal a Kispéter Imrével ki háztulajdonos és földbirtokosként Szegeden a Szabadsajtó u. 31. sz. alatt lakott. 132. Engi Lajos Sándor (Cegléd, 1897.—Szeged, 1922. jan. 19.) személye a Tanácsköztársaság idején tűnik fel, ami­ kor a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozóosztálya Anocskai Andrást (valódi nevén Tóth Béla) politikai megbízottként Makóra rendelte az ottani ellenforradalmi megmozdulás kivizsgálására. Anocskai fegyveres kísé­ rettel indult és ennek lett tagja Engi. Anocskai a vizsgálat során túszokat gyűjtött és azokat a parancsnoksága alatt álló vonatszerelvényen Budapestre kísérte. Útköz­ ben Óföldeákon a szerelvény megállt; elhurcolták kasté­ lyából Návay Lajos országgyűlési képviselőt és unokaöccsét Návay Ivánt, akiket a többi túszhoz soroltak. Kis­ kunfélegyházára érve ad hoc forradalmi törvényszéket alakítottak, a két Návayt halálra ítélték és az ítéletet helyben az állomás épülete előtt végrehajtották. A végre­ hajtást Engire és néhány társára bízták. Az 1919. ápri­ lis 29-én foganatosított kivégzés miatt a szereplők ellen az ellenforradalom uralomra jutása után büntető eljárás indult a szegedi m. kir. törvényszék előtt, melynek Mar­ kovich Iván tanácsa Engit halálra ítélte. 230.

Enyedi Lukács (Szabadka, 1845. márc. 17.— Budapest, 1906. jún. 21.) 1880-ig Eisenstädter. Eisenstädter István szegedi kereskedő és neje Hirschl Jozefa fia. Iskoláit Szegeden végezte szakmai kiképzését Budapesten, Schnepfenthalban és Bécsben szerezte. Szülei kívánságára a kereskedelmi pályára készült és tanulmányai befejeztével atyja üzletébe lépett be. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó ifjúsági „Egyenlő­ ség” elnevezésű egyletének pénztárnoka lett. 1869. június 8-án Szegeden házasságra lép szatymazi Zsótér Honával, Andor leányával. De a kereskedelmi pályán nem találta helyét, értelmiségi foglalkozási kör vonzotta és így 1875-ben Budapestre költözött. Itt közgazdasági tanulmányokat végez, külföldi utazáso­ kat tesz, publikálni kezd. írói nevet szerezve 1878-ban visszatér Szegedre, itt megalapítja a Szegedi Naplót és azt 10 éven át szerkeszti. 1880-ban nevét Enyedire változtatja. 1884— 1885-ben a tápéi kerület országgyűlési kép­ viselője. A következő ciklusban azonban nem választják meg újra. A szegedi Árpád szabad­ kőműves-páholy tagja. 1890-ben pénzügymi­ niszteri osztálytanácsos, 1893-ban miniszteri tanácsos lesz. 1895-ben az Agrár Bank elnöke. 1896-ban újból megválasztják országgyűlési képviselőnek és 1901-ben sikerül magát a tápéi kerületben újraválasztani, de e választást a képviselőház megsemmisíti, mire a közélettől visszavonul. Házasságából Alice, Gyula és Olga gyermekei származtak. Gyermekei azon-

67

EÖRDÖGH ban őt nem élték túl és így jelentős értéket kép­ viselő képzőművészeti hagyatéka végül is auk­ cióra került. 139, 166,198. Eördögh Antal (Szeged, 1831, ápr. 17.— Szeged, 1883. febr. 17.) gazdálkodó, majd vá­ rosi hivatalnok. Iskoláit Szegeden végezte. Ba­ rátja volt Kováts István építőmesternek. 1859ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Ké­ sőbbi években városi hivatalt vállal. Kétszer nősült, első neje Miksó Ottilia, kinek 1875ben bekövetkezett elhalálozása után 1876. nov. 25-én Szőke Augusztával lép újabb házas­ ságra. Élete vége felé városi végrehajtó. 89. Eördögh Mihály (Szeged, 1820. ?—Szeged, 1893. nov. 1.) gyakorló ügyvéd. János csiz­ madiamester és neje Kéry Katalin fia. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál. Majd a pozsonyi akadémiára megy, ahol előbb bölcseletet, majd jogot hallgat. Gyakorló évei letöltése után Pesten 1851. máj. 19-én tesz ügyvédi vizsgát. A szabadságharc alatt nem tartózkodott Szegeden. 1852-ben ügyvédi gyakorlatának folytatása engedélyezé­ sét kéri, mit meg is adnak (1853). Hamarosan jó nevet szerez és a város társadalmának is kedvelt tagja lesz. 1859-ben belép a SzegedBelvárosi Kaszinóba, melynek később választ­ mányi tagja. Tagja továbbá a Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztár igazgatóválasztmányá­ nak. Városi tb. főügyész. Az ínséges eszten­ dőkben adakozik a rászorultak megsegélyezésére. A Szeged-Alsóvárosi Szent Ferenc rendi szerzet syndicatusa. A Szabadelvű K ör tagja (1867). Tagja továbbá a városi törvényható­ sági bizottmánynak. Reizner János násznagya (1871). Rózsa Sándor védője. 1875-ben, a Sze­ gedi Ügyvédi Kamara bejegyzi Szeged szék­ hellyel tagjai sorába. Később a kamara vá­ lasztmányi tagja lesz. Lábbaja miatt sokat időzik Szegedtől távol gyógykezelésen. Ügy­ védi működését az igazságügyminisztérium elismerő oklevéllel jutalmazza. Neje Miksó Jusztina (talán Eördögh Antal első feleségének testvére?), kitől Ferenc fia származik. 41, 89, 96—7, 110. Eötvös József (Buda, 1813. szept. 3.—Pest, 1871. febr. 2.) vásáros-naményi báró. Ignác báró tárnokmester és neje Lilien Anna hohenbrucki bárónő, csillagkeresztesés palotahölgy fia. Iskoláit Budán végezte, majd bölcsé­ szetet és jogot hallgatott a pesti egyetemen. (1826— 1831). Az 1832-ben megnyílt országgyűlésre Pozsonyba utazott és ott 1833-ban ügyvédi vizsgát tett. Fejér me­ gye aljegyzője, majd a budai magyar udvari kancellária fogalmazója. 1837-ben Eperjes kerületi tábla közbírája. Ez állásából a magánéletbe vonul vissza, atyjának sályi birtokára, majd továbbképzésének és az irodalomnak szenteli idejét. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd tiszteletbeli, és végül rendes tagjának vá­ lasztja, utóbb annak alelnöke, illetve elnöke. 1840-ben

68

ERDÉLYI házasságra lép Rosty Ágnessel és ettől kezdve Pesten él. E házasságból származott Lóránt fia (1848—1919). 1848-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, de Lamberg megölése után Bécsben élő családjához költözik, majd tovább megy Münchenbe és csak az 1853-ban megjelent amneszti-rendelet után tér haza. A főrendiház tagja. 1861-ben Budán országgyűlési képviselővé vá­ lasztják. 1867-ben ismét vállalja a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát. Szegeden 1866. augusztus 13—14én tesz látogatást Klauzál Gábor temetése alkalmából, amikor a családot is meglátogatja és felkeresi a temető­ ben Répásy Mihály honvéd huszártábornok sírját. 1870ben ismét Szegedre látogat a város által szorgalmazott iskolaalapítások ügyének megbeszélése végett. Szeged városa 1848. ápr. 4-én díszpolgárává választja, utcát nevez el róla. A szegedi Pantheonban mellszobra látható (Izsó Miklós alkotása). 94, 114, 131, 135, 150, 159, 293.

Erdélyi Ignác (Szeged, 1815. ?—Szeged, 1891. okt. 3.). Az idősebb „Náci”. Cigányprímás. Atyja Mihály. 1834-ben említik elő­ ször, mint aki bandájával a szegedi társadalmi megmozdulásokon zenét szolgáltat. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Kazinczy emlék­ lakomán szerepel. Szeged város színházi és egyházi zenekarának első hegedűse fiával együtt. Skultéty Andor híres szüreti mulatsá­ gainak évről évre muzsikusa volt. 1863-ban még muzsikál a Szeged-Belvárosi Kaszinónak a tűzkárosultak javára rendezett hangverse­ nyén. Neje Rácz Anna, kitől Ignác, József és Kálmán fiai származtak. 1880-ban Dankó Pista násznagya. Három lövéssel ölte meg magát, mert megvakult. Ligeti utcai házából temették, nagy részvét mellett. Kossuth Lajos tábori zenésze volt. 94, 101, 128. Erdélyi Ignác (Szeged-Felsőv. 1845. ?— Budapest, 1893. júl. 5.) cigányprímás. A „kis Náci”. Előbbinek szőke hajú fia. Eredetileg atyja mellett tanult hegedülni és már 15 éve­ sen zenekart — bandát — szervezett maga mellé. Később a pécsi püspöki zeneiskolában és Pesten, majd Bécsben képezte magát. 1860ban már nyilvánosan szerepel zenekara élén társadalmi rendezvényeken Szegeden. 1861ben a városi színházi és templomi zenekar első hegedűse atyjával együtt. Amikor a SzegedBelvárosi Kaszinó új helységébe költözik, 1864-ben fellép annak hangversenyén hegedű­ szólókkal. Ettől kezdve a kaszinó báljainak állandó muzsikusa. 1866-tól a szegedi városi zeneiskola hegedűtanítója. 1873-ban mint a „szegedi első zenekar igazgatója” szerepel. Hangverseny körútra indul Európában, majd Amerikában 1879-iki árvíz után. Ő szolgál­ tatja a zenét a megnyíló Hungária szálló ét­ termében, majd később a Próféta étteremben. Szegeden 1872. nov. 24-én köt házasságot Mészáros Júlia Apollóniával. Házassága nem volt kiegyensúlyozott. Kezdettől fogva ellenez­

ERDÉLYI ték a leány szülei. Negyvennyolc évesen Pes­ ten a Gschwindt-féle fürdőben öngyilkosságot követ el. Szegeden temették a Belvárosi teme­ tőben nagy részvét mellett. 90, 101, 104, 115, 120, 123, 124, 140, 146, 148, 151, 154, 166, 166, 201, 252/123, 255/192, 257/269. Erdélyi Jenő (Tenke, 1881. nov. 27.—Sze­ ged, 1971. okt. 4.) orvos. Nem kizárt, hogy atyja Jakab tolmács volt Tenkén és családi nevét: „Sporer”-t, Erdélyire változtatta. Ez esetben családi neve 1887-ig „Sporer” volt. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem orvos­ karára iratkozott be (1900— 1905), ahol 1905ben orvosdoktori diplomát szerzett. Ezt kö­ vetően Bécsbe ment és a fül-orrgégeklinikán szerzett két évi gyakorlat után szakkép­ zettséget. Majd Szegedre jön, itt telepszik meg és itt köt házasságot Lengyel Vilmá­ val, mely házasságból Katalin és Jenő szü­ letett. A szegedi városi közkórház segéd­ orvosa, majd kórházi, illetve rendelőintézeti orvos, később főorvos. Kitűnő felkészültségé­ vel hamar jó nevet szerez magának nemcsak itthon, de Európa szerte is. Magánrendelője Szegeden Klauzál tér 8. szám alatt nyílik meg, nejének öröklött ingatlanában. Az első világ­ háborúban 1914-től kezdve teljesít katonai szolgálatot először a 32. hadosztály egészségügyi intézetében, majd az 5. honvéd gyalog­ ezredben. Megsebesül. 1918-ban ezredorvosként szerel le. Számos kitüntetés tulajdonosa. A szegedi Árpád szabadkőműves-páholy atya­ mestere (1945— 1948). Shvoy szerint 1944-ben a deportálásokkor őt is a szegedi gettóba zár­ ták, majd a téglagyár területére vitték, ahol feleségével öngyilkosságot kísérelt meg. 1945ben ismét Szegeden találjuk. A szegedi Tudo­ mányegyetem orvoskara 1946-ban magántaná­ rává habilitálja. 1956-ban aranydiplomás orvos és a Munka Érdemrend tulajdonosa. 1963-ban a szegedi egyetem c. ny. r. egyetemi tanára. 1965-ben gyémántdiplomás orvos. 220. Erdélyi József (Szeged, 1889. okt. 31.—?) mérnök. Feltehetően azonos azzal, akinek atyja Einhirn József, anyja Csikós Etel volt. Kőműves fia. Nevét 1906-ban Erdélyire vál­ toztatta. 1929-ben Szegeden él nyugalmazott műszaki főtanácsosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1933-ban műszaki főtanácsos és Tisza Lajos körút 20. sz. a. lakos. Mielőtt Szegeden megtelepedett 1915-ben a m. kir. budapesti 22. számú kataszteri felmérési fel­ ügyelőségen volt főmérnök. Innen került a szegedi 10. számú felmérési felügyelőséghez. 275. Erdélyi Zoltán (Kecskemét, 1872. ?—Buda­ pest, 1915. ?) magántisztviselő. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezve 1880— 1888. években. Önképzőkörében is sze­

EREKY repelt. Költő, író. 1929-ben Szegeden bizto­ sító intézeti titkár. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. 275. Erdődi János (Keresztinec, 1794. jan. 10.—Bécs, 1879. máj. 2.) monyorókeréki és monoszlói gróf. Sándor tábor­ nok és varasdi főispán, valamint Pálífy Amália grófnő fia. 18 évesen a m. k. kancellária gyakornoka. 1816-ban horváth kerületi táblai bíró. Főrend. A szabadságharc előtti idők kiváló diétális latin nyelvű szónoka. Varasdi főispán. Királyi helytartó tanácsos. 1848-ban tengermelléki kormányzó és boccarai, valamint fiumei főkapi­ tány. Ezen állásairól az év júliusában Jellasich erőszakos­ sága folytán lemondani kénytelen és Grácba vonul viszsza, ahol családjával ekkor és később is lakott. 1861-ben újból Varasd megye főispánja lesz, de még ez évben állá­ sából felmentik és valóságos belső titkos tanácsosi méltó­ ságra emelik. 1867-ben harmadszor foglalja el a Varsad megyei főispáni széket, de néhány hónap múlva kérelmére felmentik és a Szent István rend kiskeresztjével tüntetik ki. Visszavonul a magánéletbe. Neje Racsinska Terézia grófnő, házassága gyermektelen maradt. Hosszas bete­ geskedés után Bécsben hal meg. Bánszki Dvor-ban ünnepélyes külsőségek között helyezik örök nyugalomra. Az alábbi Sándor Lajos az unokatestvére volt. 177. Erdődy Sándor Lajos (? 1802. aug. 10.—Vép, 1881. jan. ?) monyorókeréki és monoszlói gróf. Zsigmond és Festetich Mária grófnő fia. Előbbinek unokatestvére. Főrend. Az 1840., 1844-es országgyűlések ünnepelt ellenzéki szónoka. Fentebb említett unokatestvérével egyetemben egyengették Somogyi Antal „vándorpat­ rióta” fellépését Pozsonyban. Királyi tanácsos. 1848-ban a második magyar minisztérium külügyminiszter jelöltje. Valóságos belső titkos tanácsos. Királyi főlovászmester. A Magyar Tudományos Akadémia és számos más hazai és külföldi tudományos egyesület tagja. A tudományok és művészetek pártolója. 1848 után visszavonul a magán­ életbe. Neje Batthyány-Strattmann Leopoldina német­ újvári grófnő. Bécsben 1843. aug. 7-én kötött házasságot, mely gyermektelen maradt. 177.

Ereky István (Esztergom, 1876. dec. 26.— Budapest, 1943. máj. 21.). Talán 1893-ig Wittmann. István és dukai Takács Veronika fia. Iskoláit Sümegen, majd Székesfehérváron vé­ gezte. Utána,.a budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lett hallga­ tója, majd továbbképzése végett az egyetemre ment. Ä budapesti egyetemen szerzett jog­ doktori oklevelet (1897) és ezt követően bí­ rósági pályára lépett. 1899-ben a budapesti Büntető Járásbíróság joggyakornoka, majd rétsági, illetve sümegi járásbírósági aljegyző. Bírói vizsgát tesz. De már 1904-ben követi az eperjesi jogakadémia meghívását és elfoglalja annak közigazgatási jogi tanszékét. 1909-ben a budapesti Tudományegyetem a közigazga­ tási jog magántanárává habilitálja. 1910-ben miniszteri ösztöndíjjal angliai tanulmányútra indul. Majd visszatér az ág. h. ev. jogaka-

69

ERKEL démiai tanszékére Eperjesre, ahonnan 1914ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hívja meg a közigazgatási jogi és statisztikai, tanszékére. A világháború végén Pozsonyt Cseh-Szlovákiához csatolják és a cseh állam kiutasítja az ország területéről. Magyarország­ ra jön és 1921-ben, amikor a Kolozsvárról tá­ vozni kénytelen Ferenc József Tudományegye­ temet Szegeden helyezik el, kinevezik annak alkotmányjogi és jogtörténeti tanszékére. A Magyar Tudományos Akadémia az ekkor már ismert nevű jogtudóst levelező tagjává választ­ ja. Szegedi katedráján 1940-ig működik. Ez alatt az idő alatt a jog- és államtudományi karnak három ízben lesz dékánja, majd prodekánja. A szegedi ág. h. ev. egyházközség presbitere. Időszakosan előadója a közigaz­ gatási és pénzügyi jognak is. Alapvizsga bi­ zottsági tag, majd elnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben az MTA rendes tag­ jává választja. Amikor a Ferenc József Tudo­ mányegyetem 1940-ben visszaköltözik Ko­ lozsvárra, nem követi, hanem a pécsi Tudo­ mányegyetemen rendszeresített Állam- és jogtudományi karon, mely egyetem a pozsonyi Tudományegyetem utóda, vállal kategrát. Sá­ ros megye tb. aljegyzője. Szegeden Tisza La­ jos körút 52. szám alatt lakott. A Magyar Statisztikai Társaság tagja. A Corvin-koszorú tulajdonosa. Az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság, az Országos Felsőoktatási Tanács jogi és közigazgatástudományi osztályának tagja. Ismert és termékeny szakíró. Több dolgozata Szegeden jelent meg. Fia Vilmos, neje Petracsek Erzsébet. A somogymegyei Lipótfán temették. 275. Erkel Ferenc (Német-Gyula, 1810. nov. 7.—Budapest, 1893. jún. 15.) zeneszerző. József tanító és karmester avlamint Ruttkay Klára Terézia fia. Alsó iskoláit NémetGyulán, majd Magyar-Gyulán látogatta. Zenét először atyjánál tanult, majd továbbképzése végett Pozsonyba irányították szülei. Középiskolát is a pozsonyi bencés gimnáziumban végezte. Itt keletkezik első szerzeménye is. 1827—28-ban zenetanár Kolozsváron, 1834-ben Nagyváradon, 1935-ben Budán és 1836— 1837-ben Pes­ ten, ahol többször szerepel szerzeményeivel. 1838—1874 években a pesti Nemzeti Színház vezető-karnagya, majd főzeneigazgatója. 1884-től pedig ugyanezen beosztásban áll a m. kir. Operaháznál. Győrött 1839. augusztus 19-én köt házasságot Adler Adéllal, kitől Gyula, Elek, László és Sándor fiai származtak. A szegedi Dóm-téri Nemzeti Emlékcsarnokban Stróbl Alajostól származó mellszobra látható és a szegedi Nemzeti Színház főhomlokzatán életnagyságú szobra áll, mely Tápai Antal alkotása. 45.

Erőskövy Antal (Szeged, 1808. dec. 30.— Szeged, 1879. máj. 7.) orvos. Steinhardt János borbély (felcser) és neje Weber Anna fia.

70

ERŐSKÖVY 1848-ig(?) Steinhardt. Iskoláit Szegeden, gim­ náziumot a piaristáknál végezte (1818— 1826). Majd a pesti Tudományegyetem orvosi ka­ rára iratkozott be, ahol 1837-ben szerez orvostudori diplomát. Városi polgár és a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1839. no­ vember 24-én házasságot köt Kolb Rozáliá­ val. Násznagyuk Kiss József városi főbíró és Szluha Ferenc városi tanácsbeli úr. Neje azonban 1841-ben meghal és hamarosan újabb házasságra lép Stojkovics Máriával, kitől Já­ nos és Sándor fia születik. Diplomáját Szege­ den hirdetik ki és itt kezd orvosi gyakorlatot. Hamarosan széles körben ismert és becsült orvos, ki számos szegedi családdal kerül ko­ masági és közelebbi baráti kapcsolatba. 1848ban folyamodik névváltoztatása engedélyezé­ séért, de ezt az engedélyt későbbi császári ren­ delet hatálytalanította. Ennek ellenére tovább­ ra is e néven szerepel. 1879-ben Szeged város közkórházának igazgató-főorvosa. 1865-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi pót­ tagja. 71 évesen hal meg közvetlenül a nagy­ árvíz után. 26, 88, 110. Erőskövy család. Steinhardt János és Lenhardt Anna ama leszármazottai, akik nevüket később Erőskövyre változtatták. 13. Erőskövy Ignác (Szeged, 1815. júl. 31.— Szeged, 1873. febr. 17.) orvos. 1861-ig Stein­ hardt („Náci”). Fentebb említett Antal öccse. Iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a pia­ ristáknál (1823— 1832). A pesti Tudományegyetem orvoskarára iratkozik be és ott sze­ rez szülész- és sebészmesteri oklevelet, melyet Szegeden hirdetnek ki. Itt kezdi orvosi gya­ korlatát. 1839-ben Szeged város kerületi or­ vosává választja. Városi polgár. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1845-ben köt házasságot Adler Terézzel, kitől Klemen­ tina, Gyula, Lajos, Irén Klementina, Vilma. Petronella és Kornélia gyermekei származtak 1848-ban a szegedi 5. nemzetőrszázad száza­ dosa. Nevét 1861-ben változtatja. 1873-ban Szeged belterületi körzeti orvosa, városi szü­ lész és sebészmester. Később a városi köz­ kórház főorvosa. Kedélyes, mulatós, társasá­ got szerető ember. Tagja a borbély céh, illetve grémiumnak s annak seniora. A szegedi ivós férfi társaságnak, az „iszák regement”-nek „Inhaber”-ja. 8, 26, 65, 154. Erőskövy János (Szeged-Rókus, 1844. szept. 1.—Szeged, 1892. ápr. 3.) orvos. Antal fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristák­ nál végezte. Majd a pesti Tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1871-ben or­ vosdoktori diplomát szerzett. Orvosi gyakorla­ tát Szegeden kezdi meg. Még orvostanhallgató korában tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinó ifjúsági „Egyenlőség” nevezetű körének, mely­ nek később választmányi tagja. Szeged városa

ERŐSKÖVY 1872. dec. 13-án Szeged-Alsóvárosi körzeti or­ vosává választja. Orvosi rendelőjét azonban a Belvárosban az Iskola utcai Vigh-féle ház­ ban nyitja meg. Ezt az ingatlant talán később megvásárolja, mert az árvízkor saját tulajdonú belvárosi ingatlannal rendelkezik, amely az árvizet átvészeli. Szegeden 1873. máj. 24-én köt házasságot az ismert és jómódú szege­ di kereskedő leányával Stojkovics Mária Teréziával, mely házasságból származott két gyermeke, Sándor Antal Lajos és Anna Borbála Erzsébet. Korán 47 évesen halt meg. 139. Erőskövy Vilma (Szeged, 1854. nov. 30.— Szeged?, 1866. ?). Ignácz és Adler Terézia leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Szülei gon­ dos nevelésben részesítették, zenei oktatására is súlyt helyeztek. Reizner János és Jeney Mária gyermekeinek (Vilma Mária xl872; Mária Amália Anna xl873; Lajos János xl874 és Ottó János xl876) keresztanyja. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó a felállítandó Du­ gonics András szobor költségeinek előterem­ tése érdekében 1874. ápr. 6-án hangversenyt rendez, ezen zongoraszámok előadásával sze­ repel. Szegeden 1877. május 21-én házasságra lép Himmelstein József városi tisztviselővel (később névváltoztatás folytán: Ditrói), kitől Ditróy Gábor (1884— 1950), Hona, Margit és Gabriella gyermekei származtak. 154. Erzsébet királyné (München-Possenhofen, 1837. dec. 24.—Genf, 1898. szept. 10.). Bajor hercegnő, wittelsbachi Miksa József (1808— 1888) bajor herceg és osztrák lovas­ sági tábornok, valamint neje Ludovika (Lujse) bajor hercegnő leánya. Anyai ágon Miksa I. József bajor király unokája. 1853. aug. 18-án jegyese, 1854. ápr. 24-én Becsben neje lesz I. Ferenc József osztrák császárnak. Férje ez alkalomból a magyar politikai elítéltekre is ki­ terjedő amnesztiát hirdet és hamarosan az ostromálla­ potot is megszünteti. Képzett, olvasott, sokoldalúan művelt nő volt, ki a magyarok iránt nagy előszeretetet táplált és érdekükbe befolyását érvényesíteni törekedett. Házasságából Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária nevű gyermekei származrak. 1857. május 2 4 —25-én megláto­ gatta Szegedet, vonaton érkezett és a már ekkor nevét viselő rakparton kocsizott a belvárosba. A város a ki­ rályi pár látogatására nagyon felkészült és a városháza termében való elhelyezésre beszerezte Erzsébet képét is. Szegeden a Kárász-házban — ma Klauzál tér 5. szám — lakott. Szegeden is, mint országszerte, nagy kultusza volt, különösen azt követően, hogy 1867. jún. 8-án ma­ gyar királynévá koronázták. A nagy árvíz után épített városháza díszterme részére a város megrendelte 1883-ban művészfiánál id. Vastagh Györgynél (1837—1922) Er­ zsébet királyné arcmását (olaj 258X157 cm) és azt a férjéével egyetemben a terem falán helyezte el. Ma a kép a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárának állományában van. Újszegeden pedig, amely eredetileg Erzsébet-városként nevét viselte, az ott levő és ugyancsak róla nevezett

ESZTERHÁZY ligetnek bal, hátsó részén (a mai teniszpályák előtt) há­ rom emlék-tölgyfát ültettek és közéjük terméskövön véset hirdette ..Erzsébet királyné emlékére”. Az egyik tölgyfa a század elején kipusztult, helyébe égerfát ültet­ tek, de egyébként a három fából és emlékkőből való együttes ma is hirdeti nevét. A Stefánia sétányon — ma Várkert — a város felállíttatta a Ligeti Miklósnál meg­ rendelt és 1907-ben elkészült fehér márvány ülőszobrát, amely az ország legszebb Erzsébet-szobra és európa egyik legbájosabb nőszoboralakítása. A szobor ma is hirdeti Erzsébet királyné nevét és szépségét. A korábban évtizedekig Erzsébet nevét viselő rakpartrész ma Korányi Sándor néven szerepel. 1857-ben Zsófia leánya, 1889-ben Rudolf fiának elvesztése után 1898-ban merénylet áldo­ zata lett. Czimer a róla nevezett rakpartot és a koroná­ zására rendezett Szeged-Belvárosi Kaszinói ünnepséget említi. Alakját a szegedi nép, amely képét szinte minden lakásban elhelyezte, legendákkal fonta körül. A rókusi elemi iskola növendékei 1896-ban diófát ültettek emlé­ kére, a rókusi óvó-intézetben pedig felállították 1884-ben a Vöröskereszt Egylet által adományozott mellszobrát. 16, 138. Esterházy Antal (Pozsony, 1825. márc. 13.—Nizza, 1865. febr. 28.) galánthai gróf. A család cseszneki ágából származott. Mihály 1848-as Honvédelmi Bizottmányi tag (1783—1874) és Schröffl-Mansberg Antónia bárónő fia. Az 1839—1840-es országgyűlés alatt Pozsonyban van atyjával és ez idő alatt nevelője a szegedi Dáni Ferenc. Nőtlen, gyermektelen. 175. Eszterházy Imre (1726.—1792. ?) galáthai gróf. A csa­ lád cseszneki ágából származott. János gróf és Berényi Borbála grófnő fia. Iskolái elvégzése után belép a 3. huszárezredbe. Ekkor 16 éves. Gyorsan halad előre a ka­ tonai pályán, hamarosan őrnagy, 1749-ben alezredes, 1756-ban ezredes, 1758-ban tábornok, 1763-ban altábor­ nagy. Veszprémi főispán. 1768-ban tulajdonosa lesz a cs. kir. magyar 3. huszárezrednek, mely ezidőtől haláláig nevét viseli. Törzse Troppauban állomásozik. Ezen ez­ redben szolgált Klauzál János. 1773-ban lovassági tábor­ nok. Neje Traun Anna Mária abensperg-trauni grófnő, kitől négy fia született: József, Imre és még két fiú. 156/245—246. Eszterházy István (Pozsony, 1822. okt. 19.—Pozsony, ? 1899. dec. 30.) galánthai gróf. A fentebbi Antal bátyja. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte. Az 1839— 1841-es országgyűlés idején atyjával Pozsonyban tartóz­ kodott, ahol nevelőjre a szegedi Dáni Ferenc volt. Ké­ sőbb a pesti egyetem joghallgatója. Az egyetemi stúdium befejezése után Békés megye aljegyzője lesz. Gyakorlati évei letöltése után ügyvédi vizsgát tesz. Örökös főrend. 1848-ban beáll honvédnek és Kiss Ernő alatt harcol a Délvidéken. Majd részt vesz Damjanics János alatt a szol­ noki csatában és Görgey Arthúr alatt Buda visszafogla­ lásánál 1849-ben ő viszi Görgey pisztolyajándékát a két orosz ezredesnek Sasznak és Ohrulovnak. Századosként van jelen Világosnál. Világos után osztrák ezredbe so­ rozzák be és Klottauba vezénylik. A kiegyezés után két alkalommal országgyűlési képviselővé választják. 1875— 1889-ben Pozsony város és megye főispánja. 1898. dec. 17-én a főrendi ház „vagyoni képessége megszűnése”

71

ESZES okából a főrendek jegyzékéből törli. 1860. jún. 21-én köt házasságot Jeszenák Gizella bárónővel, kitől János, Elemér, Gyula és Gábor gyermekei származtak. 175.

Eszes Imre (Csongrád, 1871. ?—-Szeged, 1953. ?). Atyja Mátyás gőzmalomtulajdonos Kiskundorozsmán, anyja Tary Mária. Isko­ láit talán Szentesen végezte, majd atyja mellett kitanulta a malom szakmát. Később átveszi atyja malmát és azt 1909-ben automatikus őrlőrendszerre alakítja át. 1925-ben újabb mo­

72

ESZES dernizálást hajt végre. 1930-ban Kiskundo­ rozsmán gőzmalomtulajdonos és kenyérsütö­ dét is üzemeltet. Földbirtokos. Neje MANSZ elnöknő Kiskundorozsmán. 1937-ben a Sze­ gedvidéki Adófelszólamlási Bizottság elnöke. 1942-ben gőzmalomtulajdonos címen szerepel a Szeged- Rókusi Feketeföldek 105. szám alatt. Neje Haby Matild, kitől Tilda, Klára és Endre gyermekei származtak. 1929-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-belvá­ rosi temetőbe temették. 275.

F Fábián Ferenc (Mátisfalva, 1896. nov. 20.— Szeged, 1980. nov. 4.). Középiskolai tanulmá­ nyai befejeztével a szegedi m. kir. Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetem állam- és jogtudomá­ nyi karára kérte felvételét, ahol 1922-ben po­ litikai és 1923-ban jogtudományi doktori ok­ levelet nyert. Tanulmányai befejezésével igaz­ ságügyi pályára lépett. Az ítélőbíróságok kö­ telékében joggyakornokként kezdte pályáját. 1927-ben szegedi járásbírósági jegyző. 1929ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934ben szeghalmi kir. járásbíró, majd 1941-ben vezető járásbíró (elnök) Szarvason. Később a szegedi kir. törvényszék bírája, majd felsőbí­ rósági (ítélőtáblái) bíró és ezen állásából ment nyugalomba. Kétszer nősült. Első neje Fábián Erzsébet, kitől Zoltán fia származott. 1946ban elözvegyülve, Mészáros Júlia középisko­ lai tanárnőt vette nőül. Utoljára Szegeden, Roosevelt tér 10. sz. a. lakott. Nyolcvannégy évesen halt meg és a szegedi református teme­ tőbe temették. Atyja Márton ref. lelkész. Gim­ náziumi tanulmányait Székelyudvarhelyen vé­ gezte. 275. Fábián Sárndor. Czímer szerint 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó „Egyenlőség” nevű ifjúsági körének választmányi tagja. 139. Fabinyi Ferenc (Pest, 1854. júl. 22.—Buda­ pest, 1916. júl. 16.) Fabini. Fabiny. Teofil igazságügyminiszter és Barabás Emília fia. Is­ koláit Pesten végezte, majd az ottani tudo­ mányegyetemen jogot hallgatott. Jogi tanul­ mányait Bécsben, Párizsban és Berlinben foly­ tatta. A pesti egyetemen 1877-ben szerzett doktori diplomát. Ezt követően mint ügyvédjelölt működik Budapesten (1875— 1877) és 1877-ben a Királyi Kincstári Jogügyi Igazgató­ ság fogalmazó gyakornoka lesz. Közben 1880ban ügyvédi vizsgát tesz. 1879-től 1881-ig a m. kir. Kúriára berendelt segédtanácsjegyző. 1886-ban kinevezik a marosvásárhelyi m. kir. ítélőtáblához pótbírónak. 1891-től a budapesti kir. ítélőtábla bírája, ahonnan a m. kir. Kú­ riára rendelik fel kisegíteni. 1894-ben m. kir. kúriai bíróvá nevezik ki. 1901—1906. évek­ ben a szegedi m. kir. ítélőtábla elnöke. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmá­ nyi tagja. 1906-ban nyugalomba vonul és a

Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügyvezető igazgatója lesz. Neje Sziklay Emília, gyermekei Emilia és Ilona. Emília leánya a szegedi közjegyző: Sirchich György neje lett. 191. Fadgyas Gusztáv (Szeged, 1830. ?—Buda­ pest, 1871. ?) réthei nemesi családból szár­ mazik. Pál ügyvéd és Oratsek Filippina fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál. Majd a pesti egyetemen jogot hall­ gat és az abszolutórium megszerzése után ügyvédjelölti gyakorlatra megy. Pesten 1853ban (?) ügyvédi oklevelet nyer. Folyamodik az ügyvédi gyakorlat ideiglenes engedélyezése iránt. Az engedély birtokában Pesten nyit ügyvédi irodát. Hamarosan névre tesz szert. 1858-ban október 3-án a Szeged-Belvárosi K a­ szinó ünnepelt vendége. 1860-ban Pesten „szá­ moló-ápoló és temetkezési egylet”-et szervez. 1861-ben Rákoson, a Városliget mögött „ven­ dégei” részére uszodát nyit, amelyet szeretne a nagyközönség részére is megnyitni s ilyen engedéylért folyamodik. 92. Fadgyas Pál (Réthe, 1801. ?—Szeged, 1852. jún. 22.) réthei nemes. Előbbinek atyja. Atyja talán Orbán volt és ez esetben atyja Pozsony megyei táblabíró és a megyei közgyűlés tagja volt. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az ab­ szolutórium elnyerése után ügyvédjelölti gya­ korlatra megy és Pesten 1826. jún. 4-én tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Szegeden hirde­ tik ki, itt telepszik le és nyit ügyvédi irodát. Nyomban bekapcsolódik a város társadalmi és politikai életébe. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó alapító tagja, részvényese. Polgári politi­ kai vitafórumot szervez és ennek előadója. 1830-ban mint „bene possessionatus”-t tart­ ják nyilván. Széles körű klientúrát épít ki. Pereivel kapcsolatban gyakran utazik fel Pestre a kir. ítélőtáblára. Csongrád és más megyék táblabírája. A kaszinó hamarosan választmá­ nyi tagjává, majd főjegyzőjévé, titkárává, végül elnökévé választja. 1833-ban beveszik a város polgárai sorába. A szegedi ág. h. evangélikus egyházközség szervezője. 1840-ben könyvter­ jesztőként is működik. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. Választott polgár. A Szeged-

73

FADRUSZ Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. Több szegedi családnál szerepel násznagyként. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak alapí­ tásától igazgató választmányi tagja. Nála folytat ügyvédjelölti gyakorlatot Babarczy Jó­ zsef és Vály Benedek. Mindketten később ne­ ves ügyvédek. Részt vesz a város közéletében. 1842-ben javaslatot terjeszt a városi közgyű­ lés elé, hogy a jövőben az országgyűlési köve­ tek választásánál és a követi utasítások ki­ dolgozásánál a választott község tagjai is sza­ vazati joggal részt vehessenek. Részt vesz a követi utasítások kidolgozásában (1843). Sze­ repe van abban, hogy a tüntető Kiss Károly ellen szorgalmazott felségsérti eljárás nem in­ dulhat meg. A városi „Hangász-Egylet”, a „Színház Kedvelő Egyesület”, a Szegedi Kis­ dedóvó és Jótékony Nőegylet” elnöke. 1847ben az ág. h. ev. egyházközség felügyelője. Széchenyi István híve. 1848-ban Klauzál G á­ bor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter meghívja minisztériumába osztályta­ nácsosi rangban és ekkor elhagyja Szegedet. Világos után előbb Pesten marad, majd vissza­ tér Szegedre és itt éri a halál. Jómódú, neves jogász volt, szakköri tekintély. 1848-ban 500-öles fundusát eladja Sperlagh Andrásnak. Neje Oratsek Filippina, fia Gusztáv, a későbbi pesti ügyvéd. 13, 18, 19, 19, 19, 27, 28, 31, 32, 46, 47, 56, 68, 88, 92, 212, 213, 249/45, 268, 268, 268. Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2.—Budapest, 1903. okt. 26.) szobrászművész. János majoros és neje Ewinger Terézia fia. Elemi iskoláit a pozsonyi Dom-beli iskolában végezte, majd két osztályt végzett a reálisko­ lában. Ekkor lakatosinasnak adták, majd segéd lett és később mester. Hamarosan felismerték tehetségét és köz­ benjártak annak érdekében, hogy felvegyék a Zajugróczi fafaragó intézetbe. Ügyességével és adottságával itt is kitűnt. Egyik első sikeres munkáját a Szeged pusztulása során károsultak javára ajánlotta fel. Beküldötte a szé­ kesfehérvári kiállításra és az ott elért ellenértéket meg­ küldte Szegednek. 1879-ben katonai szolgálatra vonult be, Prágába vezényelték, ahol a 72. gy. ezredben szolgált. Leszerelve Pozsonyban porcelán mintatervezéssel és por­ celánfestéssel foglalkozott és e munkáját is oly tökélyre emelte, hogy Herend meghívta műhelyébe, de ezt az állást már nem fogadta el. mert a pozsonyi Takarékpénz­ tár ösztöndíjat szavazott meg részére és így Bécsbe megy ahol előbb neves festőknél, majd az Akadémián képzi magát a művészi festésben. Itt ismerkedik meg Deáky Annával, ki tanítványa volt és akivel magát 1891. július 31-én eljegyzi, majd vele 1895. február 25-én a budai Mátyás-templomban házasságra lép. Már 1891-ben első díjat nyer ama „Feszület”-ével, amelynek eredeti gipsz­ mintáját a tervezett szegedi Fogadalmi Templomnak ajándékozta. Ma ott látható. Szeged város később meg­ bízza Tisza Lajos gróf szobrának megmintázásával. Még megéri a szobor bronzba öntését, de felállítása és felava­

74

FANKOVITS tása (1904) előtt meghal. A kolozsvári Mátyás király szobra, a pozsonyi — később elpusztított — Mária Te­ rézia szobra világhírt szerzett részére. Házassága gyer­ mektelen maradt. 195,235,261/374.

Fajka János (Szeged, 1849. ápr. 27.—Sze­ ged, 1921. szept. 20.) városi főszámvevő. Já­ nos és Pap Terézia fia. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, majd a város szolgálatába lépett. 1874ben városi számtiszt, 1878— 1899-ben városi főszámvevő. Szeged rekonstrukciós munká­ lataiban való részvételéért 1883-ban királyi el­ ismerésben részesült. Szatymazi szőlőbirtokos. Iskolaszéki tag. Szegeden köt házasságot 1874. nov. 8-án Pillich Izabellával, mely frigyből Kálmán, Lajos, Ferenc, János és Kornélia gyermekei származtak. Szeged Szent István tér 1. sz. a. lakott. Kitűnő szakács hírében állt. 235. Falta Marcell (Zenta, 1867. márc. 4.—Sze­ ged, 1951. nov. 28.) orvos. 1890-ig Fáhn Mór volt a neve. Iskoláit Szegeden végezte, gim­ náziumot a piaristáknál. Majd a pesti tudo­ mányegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1886-tól 1891-ig folytatta tanulmányait. A DugonicsTárs. számvizsgálója 1890-ben mint sze­ gedi szigorló orvos névváltoztatásáért folyamo­ dott. 1892-ben fül-, orr-, gége szakorvosi vizs­ gát tesz, majd Szegeden nyit rendelőt. 1900ban városi törvényhatósági bizottsági tag és a Szegedi Orvos Egylet titkára. Háztulajdonos. Előbb Mars, most Marx tér 17., majd Dózsa György u. 18/a sz. alatt tart fenn rendelőt. Szem- és fülbeteg szanatóriumot nyit, mely­ nek tulajdonosa és igazgatója. A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár rendelő intézeti szak­ orvosa (1911). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi m. kir. Ferenc József Tudo­ mányegyetem orvoskara 1932-ben magánta­ nárrá habilitálja. A szegedi városi közkórház tb. főorvosa (1947). Neje Deutsch Hermina Szeréna, kitől fia László és leánya Viktória született. A siket-némák intézeti orvosa. Cs. kir. katonai segédorvos. 275. Fankovits Miklós (Felső-Neresznicze, 1850. okt. 9.—Szeged, 1910. okt. 6.) dalmadi nemes. Sándor és Volkovics Terézia fia. Iskolái el­ végzése után a budapesti egyetem bölcsész­ karán szerzett tanári oklevelet (1873 ?). Sze­ geden a főreáliskolában 1874-ben helyettes tanárként kezdi meg tanári működését. 1877ben áthelyezik a fehértemplomi gimnáziumba. Hamarosan azonban visszakerül Szegedre. Itt köt házasságot 1876. október 28-án Csikós Nagy Irénnel, mely házasságból Erzsébet leá­ nya született. Az Armentesítő Társulat pénz­ tárosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választ­ mányi tagja, majd számellenőre és küldöttségi tagja. Városi köztörvényhatósági bizott-

FARAGÓ sági tag. Máramaros megyei származású volt. 191, 195, 269. Faragó Antal (Blumenhal 1833.—Szeged, ?) nemesi származású. A Pozsony megyei Virágvölgyben, vagy a Temes megyei Máslakon született. Atyja gombkötő mes­ ter volt Szegeden, anyja Vertios Rozália. Feltehetően Szegeden végezte iskoláit. Részvényese és tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Neje Szeghő Mária volt, kivel Szeged felsővároson 1860. május 28-án kötöttek házasságot. Neje is nemesi származású volt. Násznagyai örhalmi József és Müller Lajos nemesek. 1866. novem­ ber 4-é Bene Imre megyei törvényszéki tanácsos és neje, Heszler Hermina, Béla Sándor Elemér nevű fiának ke­ resztszülei. Házasságkötéskor 27 éves volt. 98.

Faragó László (Simánd, 1848. ?—Szeged, 1901. okt. 5.) Ferenc makói ügyvéd és neje Kompár Anna fia. Nőtlen. Arad megyei volt. Elemi és középiskoláit talán Kecskeméten vé­ gezte, s esetleg az ottani jogakadémiát láto­ gatta. Ezt követően Pesten végzett jogot. 1879ben a szegedi Csónakázó Egylet titkára és belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai so­ rába is. 1880-ban szegedi bírósági jegyző és megbízott pertárnok. Bírói vizsgát tehetett és 1884— 1889-ben makói kir. járásbírásági albíró. 1888— 1891-ben a szegedi kir. törvény­ szék bírája. 1899-ben a kaszinó választmányi tagja. 1880-ban kir. biztosi bizottsági tag volt a kisajátítási ügyek tárgyalására. 53 évesen halt el. Nőtlen maradt. 191. Faragó Ödön (Szeged, 1859. ?—Szeged, 1915. febr. 19.) bihari nemes. János és Mihalovits Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt. A pesti tudo­ mányegyetem orvoskarán szerzett orvosdok­ tori diplomát. Orvosi gyakorlatot 1885-ben kezdett a szegedi Kerületi Börtönben, mint börtönorvos. Ezen állásából választották meg 1891-ben városi főorvossá. E minőségben mű­ ködött Szegeden tiszti orvosként haláláig. Mint börtönorvos a fegyházak és börtönök élelmezési és egészségügyi helyzetéről tett közzé jelentéseket. Később foglalkozott egy tanul­ mányban a rekonstrukció utáni Szeged köz­ egészségi viszonyaival. Javaslatot tett a városi tanácsnak (1892) „gyermekmentő bölcsődék” felállítására a gyermekhalandóság csökkenté­ sére. Ennek szorgalmazója és szervezője lett. A szegedi Dugonics Társaságnak tagja a tu­ dományos osztályban. A Szegedi Orvos Egy­ letnek pedig alapításától (1898) tagja és igaz­ gatója. Iskolaszéki elnök (1900). Neje Strobentz Gizella volt, kitől Ödön és Aladár nevű fiai származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1903-ban választmányi tagja. 1904-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhaszná­ lat engedélyezésével. Az Országos Közegész­ ségügyi Tanács tagja (1911). Szegeden Bástya

FARKAS u. 9. sz. a. lakott. Temetésén a Dugonics Tár­ saság nevében Czímer Károly búcsúztatta. Ötvenhat évesen halt meg. 191. Faragó Róza (Szeged, 1838. ?— ?) János asztalosmester, városi polgár és neje Osztrovszky Jozefa leánya. 1863-ban szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinó felelevenített mű­ kedvelő színjátszó társaságban. Szegeden, Zrínyi u. 8. szám alatt lakott. Szegeden 1874. szeptember 28-án férjhez ment Chilkó Sán­ dor (1834— 1888) szeged-alsóvárosi kántorhoz oki. tanítóhoz, kinek Gyula György nevű fiút szült. Násznagyjai Osztróvszky József és Szluha Gáspár ügyvédek voltak. 1888-ban elözvegyült. 121. Farkas Béla (Hajdúnánás, 1884. jún. 15.— Szeged, 1967. márc. 19.) nagynyújtódi nemes. Középiskoláit részben szülőhelyén, részben Kolozsváron a ref. kollégiumban végezte. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának biológiai előadásait hallgatta (1902— 1906), majd az egyetem tanársegéde, később adjunk­ tusa lett. Itt szerzett 1906-ban tanári oklevelet és fii. doktori fokozatot. Szaktudását ezután a kiéli egyetemen tökéletesítette. 1915-ben egyeteme magántanárrá habilitálja. Egyben az állattani intézet és az Erdélyi Múzeum Egye­ sület igazgatója. Állásait Erdély elcsatolása után a román fennhatóság alatt is megtartja, de később menekülésre kényszerült a magyar állam javára optálva a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematikai és ter­ mészettudományi karának lesz előadója (1920—1922). A Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre telepítése után ennek tanszékvezető tanárává nevezik ki. 1924. aug. 28-án ny. r. egyetemi tanárrá lép elő. Az állat­ rendszertani tanszék vezetője. Az Állatrend­ szertani Intézet és Gyűjtemény igazgatója. 1957-ben a tudományok doktora, ún. nagy­ doktor 1961-ben a Magyar Tudományos Aka­ démia biológiai csoportjának titkára. Számos tudományos egyesület és társaság tagja, ismert szakíró, dolgozatai magyarul és németül je­ lentek meg. Szegeden, Hunyadi János sugárút 43. sz. alatti házon, amelyben lakott, 1984-ben emléktáblát helyeztek el. Talán nős és csalá­ dos volt. 275. Farkas György, banktisztviselő. Középisko­ lái elvégzése után valószínűleg a pesti tudo­ mányegyetem jog- és államtudományi karán szerzett feltehetően politikai doktorátust 1929ben az Angol—Magyar Bank Rt. cégvezetője a szegedi fióknál. 1932-től Budapesten az in­ tézet központjában szolgált. 1937— 1944-ben a Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesületé­ nek tagja. 1941— 1944-ben a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókigazgatója Békéscsabán. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt.

75

FARKASS 1933-ban doktor és bankigazgató, szegedi, Somogyi u. 6. sz. a. lakos. 275. Farkass János (Kistelek, 1807. ?—Szeged, 1866. ápr. 21.) tisztviselő. Atyja talán „Wolf” családi nevet viselt. Iskoláit Szegeden, közép­ iskoláit a piaristáknál végzett. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karán tanult jogot és szerzett abszolutóriumot. Ugyancsak Pesten tett ügyvédi vizsgát és 1832-ben kezdett ügy­ védi gyakorlatot Tápén. 1832. júl. 8-án Sze­ geden köt házasságot Silber Ignác városi le­ véltárnok és neje Hefele Éva leányával Cecí­ liával. Bánhidy Antal megyei táblabíró és Jäger Bmánuel, a későbbi Vadász Manó pol­ gármester voltak násznagyaik. A Szegeden 1833-tól városi tb. alügyész lett. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja és 1834-ben jegyzője, az újabb kibocsátású kaszinó részvények egyik aláírója. 1834— 1838. években részt vett a vá­ rosi követek utasításainak kidolgozásában, mint városi bizottsági tag. 1837-ben városi tiszti ügyész. 1845-ben az alapításkor a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. A városi demokratikus ifjúság egyik vezére. 1847ben a szeged-alsóvárosi kerület polgárképvi­ selője. 1848. máj. 16-án a városi vezetőség le­ mondásakor, a választás idejére ideiglenes tisztikari tag. A választáson városi főkapitánynyá választják. 1848. jún. 24-én az újonnan alakult városi hadiválasztmány tagja. Ekkor folyamodik polgárjogért. 1849-ben a szegedalsóvárosi első gyalog nemzetőrszázad utolsó századosa. Több neves család kéri fel kereszt­ atyának, illetve násznagynak. Világos utána a császári csapatok bevonulásakor gróf Cziráky kinevezi városi tanácsnokká és főkapi­ tánnyá. Ettől kezdve — átmenetileg — a Wolf vezetéknevet használja. 1853-ban az ő tanyá­ járól szökik meg Rózsa Sándor. 1854-ben elő­ fizet Palugyay Imre: Magyarország ... leg­ újabb leírása című munkájára. 1855-ben be­ helyettesített polgármester. 1858-ban nyilat­ kozik Rózsa Sándor 1848-as megkegyelmezése ügyében. 1859-ben tagja lesz az újonnan ala­ kuló Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1861-ben jelölik, de alul marad, viszont 1863-ban ismét megválasztják városi tanácsnokká. Halála után kiderült, hogy az ínségkölcsönre és legelődíjakra történt befizetések összegét nem szá­ molta el. Házasságából Kálmán Adám és Lajos Ödön Béla, valamint Anna Cicelle gyer­ mekei születtek. Hatvankét évesen halt meg. 20, 26—7, 65, 73, 89, 268. Farkas József (Gyöngyös, 1800. ?—1850. ?) „borzas” Farkas. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte és szín­ padra lépett 1813-ban, mint táncos, a Rondellában. Át­ menetileg színészként működik. Több színtásrulatnak is tagja lett egymás után. így 1816. júl. 26-tól 1817 júliusá­ ig megszakításokkal jászai Langh Ádám János „felvi­

76

FÁRY gyázó” társulatában Szegeden szerepel. Közben Makón, Nagybecskereken, Baján is fellépnek. Majd tagja lett a székesfehérvári színtársulatnak Kolossváry Pál főigaz­ gatósága idején, mely társulattal az országgyűlés meg­ nyitására 1825-ben Pozsonyba megy. Itteni karakter-tán­ cos szereplése a koronázás idején az udvar előtt országos hírt szerzett neki. Szerepelt Kolozsváron és Debrecenben is. Innen — feltehetően — Kilényi (Kocsis) Dávid társu­ latával jött 1827-ben ismét Szegedre és ment tovább Aradra, Szabadkára, Bajára, Pécsre, majd ismét Székesfehérvárra. 1831-ben Abday Sándor társulatával járt ismét Szegeden, ahol most már mint hírneves táncmű­ vészt ünnepelték. Táncait maga koreografálta és első volt aki a magyar körtáncot meghonosította. Majd kül­ földi turnéra megy és fellép Bécs, Páris, Milánó színpa­ dán. 1834-ben Budán telepszik meg, ahol előadják „Vé­ letlen vőlegény” és „Asszony esztranga” című darabjait. Talán neje volt a vele Székesfehérváron egy társulatóan játszott Farkasné Magda Teréz. 1838-ban már saját tár­ sulatával szerepel Szegeden. 29.

Farkas Mihály, ügyvéd. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte s jogot a pesti egyetemen hallgatott. Pesten tett ügyvédi vizsgát is. Sze­ geden először 1842-ben tűnik fel, amikor a szcged-rókusi sírkert megvásárlására adakozik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó 1859. évbeni új­ raszervezésekor lép az egyesület tagjai sorába. 1861-ben városi tanácsnok. 1862-ben részt vesz az újszegedi elemi iskola felépítése érde­ kében megindult gyűjtésben. 1868-ban nász­ nagy Mihalovics János és Mátay Karolina esküvőjén. Az 1876-ban megalakuló Szegedi ügyvédi Kamara névsorában nem szerepel. Nem kizárt, hogy azonos a Heves megyebeli gyögyösi lakos Farkas József ama Mihály nevű fiával, aki Csongrád megyébe költözött és itt kezdte használni a „csetneki” előnevet. 89. Fáry István (Szeged?, 1851. ?—Szeged, 1924. ápr. 14.) ügyvéd. Imre és Szilágyi Ju­ lianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, közép­ iskolát a piarista gimnáziumban (1862—1870). Itt tesz 1870-ben érettségi vizsgát. Ezt követően a budapesti tudományegyetem állam- és jogtörténeti karára iratkozik be, ahol 1874. jún. 26-án végbizonyítványt nyer. Bírói pályára lép és a szegedi kir. törvényszék joggyakornoka lesz. 1875. febr. 12-én a pesti egyetemen államtudományi államvizsgát tesz és utána ügyvédjelöltként helyezkedik el Szegeden. 1877. okt. 31-én tesz ügyvédi vizsgát és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Az 1879-es árvíz idején, mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja részt vállal a mentési munkálatokban. 1879— 1881. években a Szegedi Korcsolyázó Egylet titkára. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. A szatymazi ártéri fürdő igazgatósági tagja. Szeged-Felsővároson köt házasságot

FEHÉR Nováky Kornéliával 1883. dec. 8-án, kitől István Lajos, Imre Kajetán Dezső, Kornélia és Erzsébet gyermekei származtak. Szegeden Mérey u. 10. a. lakott. Hetvenhárom éves korá­ ban halt el. 159. Fehér Ipoly Kálmán (Visk, 1842. ápr. 11.—Pannon­ halma, 1909. okt. 27.) tanár. Visken élő kasznárfia. Ko­ rán árvaságra jutva már elemi iskoláit is nagybátyjánál a Csallóközben Nagymegyeren végzi és középiskolát először Komáromban, majd Győrött látogat és azt már benedekrendi noviciusként Pannonhalmán fejezi be. 1858-ban lép a bencés rend kötelékébe. 1864-ben a pannonhalmi főapátság lyceumának történelemtanára. 1865. szept. 24-én pappá szentelik. 1866-ban fizika—ma­ tematika tanár. 1869. okt. 6-án szerez középiskolai ta­ nári diplomát. A következő öt esztendő alatt jelennek meg jelentős munkái a mennyiségtan és természettan tárgyköréből iskolai tankönyvekként is. használhatóan. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1878-ban Győrben tartott vándorgyűlésének titkára, jelentésének szerkesztője. Ez évben nevezik ki az esztergomi főgimná­ ziumhoz igazgatónak. 1881-ben eddigi munkássága el­ ismeréseként a Ferenc József rend lovagja lesz. Életének új korszakába lép 1882-ben, amikor az árvízsújtotta, majd rekonstruált Szeged tankerületének főigazgatója lesz. Ezt az állást tíz éven át tölti be. Erre az időre esik ama kormánymegbízatása, melynek során először Ba­ jorországot utazza be, tanulmányozva annak közoktatási rendszerét és küldve erről jelentését a kormánynak. Refe­ rátuma nyomtatásban is megjelent. Amikor 1883-ban meglátogatja Szegedet a király, a tanügyiek és iskolák ne­ vében ő fogadja és üdvözli. Újabb munkásságát a királyi tanácsosi címmel jutalmazzák. Majd a Balkánt utazza be és tesz jelentést szerbiai és bulgáriai iskolaügyi tapasz­ talatairól. Jelentései későbbi tanügyi reformok fontos forrásai. Szakismeretét és eredményekben gazdag életmű­ vét rendje is nagyra értékeli minek jeléül a magaar tarto­ mány főnökévé, pannonhalmi főapáttá emeli 1892-ben. Ez egyben Szegedtől való búcsúzását is jelenti. A város nevében a polgármester köszön el tőle, munkásságát méltató beszédében. Ő maga is tankerületi főigazgató társaitól és alája rendelt iskolái tanári karától levélben búcsúzik és az erre érkező válaszok személyéhez való ra­ gaszkodást, távozása feletti sajnálkozást sugároznak. A milleniumra készített munkálatai után a Magyar Tudo­ mányos Akadémia tiszteletbeli tagjává választja, a Ma­ gyar Közoktatásügyi Tanács pedig öt évre másodelnö­ kévé emeli. Királyi elismerésben részesül. A Vaskoronarend II. osztályosa lesz. 1901-ben pedig a budapesti Ki­ rályi Magyar Tudományegyetem honoris causa theologiai doktorává fogadja. Amikor 1902-ben hatvanadik születésnapját ünnepli, Szegedről Firbás Nándor, a tan­ kerületi főigazgatóság jegyzőjeként melegen üdvözli. 1904-ben valóságos belső titkos tanácsossá lép elő. 150. Fejér Péter (Ács, 1830. október 13.—Kecskemét, 1876. július 13.). Úgy látszik, hogy a család vezetékneve helyesen: Fehér volt. Iskoláit Pozsonyban és Pápán vé­ gezte, utóbbi helyen hallgatott teológiát. 1848-ban be­ állott nemzetőrnek, majd honvéd lett és végigharcolta a

FEKETE szabadságharcot. Világos után 1850-ben középiskolai ta­ nári oklevelet szerzett és Győrött segédlelkész lett. Majd a heidelbergi egyetemet látogatta és Kecskeméten az ev. ref. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára, később igazgatója lett. Ezen állásában maradt haláláig. Alapító szerkesztője volt a „Kecskemét” című hetilap­ nak. 1864. július 26-én részt vett a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó könyvtárának gyarapítása érdekében tartott nép­ kerti táncvigalmon a kecskeméti Kaszinó képviseletében. 113.

Fejérváry Ferenc (? 1823. ?—-Hódmezővá­ sárhely, 1864. július 29.) atyja talán Sándor volt és ez esetben anyja Hevessy Anna. Czimer a személyét nem tudta azonosítani. A kö­ zépiskola elvégzése után mérnöki tanfolyamot végzett és talán azonos a hódmezővásárhelyi uradalmi mérnökkel. De lehetséges, hogy ügy­ véd volt ugyancsak Hódmezővásárhelyen, kire a fenti elhalálozási adatok vonatkoznak. Más adat szerint 1889-ben halt volna meg. Az ura­ dalmi mérnöknek neje volt Fejérváry Paulina, kitől Erzsébet, Anna és Sarolta gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89. Fekete Béla (Kiskunfélegyháza, 1883. június 18.—Szeged, 1944. július 23.) atyja Péter, anyja Szivák Mária volt. Iskoláit Kiskunfél­ egyházán látogatta, majd a budapesti tudo­ mányegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be ott 1906-ban a jogtudományok doktorává avatták. Ezt követően joggyakor­ latot folytatott Budapesten és Szabadkán és annak letöltése után Budapesten 1909. ápri­ lis 26-án ügyvédi vizsgát tett. 1909. június 15-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való bejegyzését Szeged székhellyel és ettől kezdve haláláig Szegeden volt gyakorló ügyvéd. Eredetileg Valéria tér 1., illetve 2. sz. alatt lakott, majd Mérey u. 6/b és végül Püspök u. 11/a szám alatt tartott fenn irodát. Szegeden 1911. március 15-én kötött házasságot muraszombati Koczor Vik­ tóriával, kitől később elvált. Házassága gyer­ mektelen maradt. Tagja volt a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak. 275. Fekete Ipoly (Esztergom, 1858. november 5.—Sze­ ged, 1939. július 12.) iskoláit feltehetően Esztergomban végezte. Majd Vácra került, ahol 1877. augusztus 27-én beöltözött a kegyes tanítórendbe. 1882. június 24-én tett fogadalmat és ugyanezen év augusztus 5-én szentelték fel áldozó pappá. 1882—1883. években a budapesti rendház­ ban él és a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán I. éves hallgatóként tanárnak készül. Tanári oklevelének megszerzése után Szegedre került, ahol a kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnáziumban szerzetes tanár­ ként működött. 1889-ben a veszprémi ház lakója és az ottani gimnáziumban oktat. 1894-ben azonban ismét Szegeden találjuk és ettől kezdve itt is maradt haláláig.

77

FEKETE A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és ellenőre volt. 1906. október 27-én tagja volt ama bizottságnak, amely Rákóczi Ferenc hamvait fogadta a szegedi vasútállomá­ son. 1920-ban nyugalomban vonult. Aranymisés pap volt. A Szegedi Dugonics Társaság tagja. Városi Iskola­ széki tag. Számos egyesületnek, így a D. M. K. E., a Magyar Vöröskereszt, a szegedi Piarista Diákszövetség, a Katolikus Kör tagja, illetve tisztésgviselője, elnöke. Szakíró. 191, 191, 191, 195, 226, 226, 235, 271, 271, 271, 272, 275. Fekete Jován 1. Csernoevics Nenád. 30.

Fekete Nándor. Czímer szerint 1848-ban beállott nemzetőrnek, majd később belépett a honvédség kötelékébe. 1849. április 3-án Földváry Sándor alatt küzdött Szenttamásnál és részt vett a sáncok megrohanásában. Ké­ sőbb hadnagyként szolgált a 104. Honvéd gyalog zászlóaljban és kitűnt bátorságával. Vagy céh-tag volt, vagy a Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. 1911-ben élt Szegeden azonos nevű bádogos mester, nem igazolt azonban, hogy az előbbivel azonos lenne. 71. Feleki Miklós (Galambfalva, 1818. dec. 18.—Buda­ pest, 1902. márc. 16.) nagygalambfalvi nemes, atyja: András. Színész. Székely szülők gyermeke. Iskoláit a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. Szülei papnak szánták, ő maga katonának készült. Korán megismerkedik a színpaddal és varázsa magához ragadja. 1838-ban színi pályára lép Csíkszeredán. 1841-ben Pesten találjuk Pály (Pályi) Elek társulatában, melynek hama­ rosan igazgatója lesz (1844). Pesten nősül, 1845-ben fele­ ségül véve Szákffy Amáliát. SzákfFy József színész leá­ nyát. Ez évben apósával együtt Kolozsváron színigazgató. Feleségétől később elválik (az asszony Foltényi Vilmos neje lesz). 1848-ban beáll honvédnek. 1852-ben a Pesti Nemzeti Színház tagja, és Pesten köti második házasságát Gaidler Pál színigazgató leányával Eufrozinával, ki Munkácsi Flóra művésznéven ismert. 1883-ban kikül­ döttként részt vesz a szegedi királylátogatáson és az akkor kiadott „Emléklap” egyik szerzője. 1885-ben ven­ dége a szegedi Országos Kiállításnak. Széles körű irodal­ mi munkásságot fejt ki. A színházi takarékpénztár elnöke. A pesti képviselő testület tagja. A Ferenc József rend lovagja. 1888-ban vonul nyugalomba. A honvéd­ ségben Bem egyik vadász századában szolgált 1849. júl. 25-től századosként és századparancsnokként. Később az Országos Színész Egyesület alapítója, elnöke, majd örökös díszelnöke. 1884-ben a budai Várszínház bér­ lője. Több város díszpolgára. Szakíró. 50 éves színészi jubileumán, 1887. ápr. 28-én, nemesi rangra emelik ne­ mesi előnév használatának engedélyezésével. A fővárosi honvédegylet tagja. Első házasságából József Ferenc Miklós, a másodikból Pál Miklós János és Endre Pál Vilibald gyermekei származtak. 128, 205.

Felmayer Anasztázia (Szeged, 1867. jan. 11.—Szeged, 1920. nov. 14.) Antal fűszerke­

78

FELMAYER reskedő és neje Sárkány Krisztina leánya. Is­ koláit Szegeden végezte és később Temmer Károly (1. ott) felesége lett. Szegeden Korona u. 23. sz. a. lakott. Lillin Károly és Felmajer Emília voltak a keresztszülei. 170. Felmayer Anna (Szeged, 1825. ?—Szeged, 1900. júl. 28.) Antal kékfestőmester és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden járta. Gondos nevelésben részesült. Utóbb Kászonyi Károly gárdatiszt cs. k. nyug. kapitány felesége lett Szegeden 1864. júl. 24-én. Halála előtt ma­ gánzó, Szeged, Szt. György u. 3. sz. a. lakos háztulajdonos. Nagy-kászoni nemes férjétől Gizella leánya született. 170. Felmayer Antal (?, 1760. ?—Szeged, ?). Az ún. legidősebb. Szűr-szabó mester. Czí­ mer — úgy látszik — az atyát és fiát egy sze­ mélyként kezeli. Neve eredetileg helyesen Feldmayer volt. Feltehetően a Bécsből 1759-ben Szegedre települt Károly fia, kinek neje talán Janotick — a név olvasata bizonytalan — Er­ zsébet volt. Eredetileg Bécsben dolgozott, fel­ tehetően ott is tanulta ki a mesterséget. H a­ marosan Szeged város bevett polgára lett. 1827-ben a céh vice-mestere. 1800-ban meg­ vásárolta Szeged várostól a Kis Tisza és Var­ gák tava környékén fekvő mocsaras terület 900 □ -öles telket a Kéri Kata luka közelében. Ezt fel töltötte és az így alkalmassá tett telekre házat és kékfestő-műhelyt építtetett. E manu­ faktúrából (ő vagy talán már a fia) 1826-ra gyárat fejlesztett ki. Pontos adatok hiányában csak a rendelkezésre álló bejegyzések alapján tételezzük fel, hogy háromszor nősült. Ha nem különböző személyekről van szó, akkor első felesége Czimegh Zsófia volt, kitől 1787ben Anna nevű leánya született. Felesége ko­ rán elhalt és másodszor Straitzmann Klárával lépett házasságra. Ebből a frigyből született Teréz (xl791), Julianna (xl792), és Károly (xl795). Harmadik neje pedig Sümeghy Te­ rézia (Franciska?) lett ( 1776 — 1860), kitől An­ tal (az alábbi), Károly József (xl800), Rozá­ lia (xl802), Zsófia (xl805), Franciska (xl811), István (1813— 1888), János (xl816), és Klára (xl820), végül Gusztáv nevű gyermekei szár­ maztak. Meggazdagodott, nagy és fényes házat vitt, lakását fényűzően rendezte be. A válasz­ tott községnek is tagja volt. 15, 168, 169. Felmayer Antal (Szeged, 1798. jan. 12.— Szeged, 1873. jún. 28.). Előbbi fia. Anyja Sü­ meghy Terézia. Gyolcs- és kelmefestő-mester. Szakmát Bécsben és atyja mellett tanult. Való­ színűleg ő az, aki az atyja alapította manufak­ túrát gyári szintre fejleszti fel. Parrotin gépet szerez be, gőzerőre áll át. Fokozatosan emeli munkásainak létszámát 60 férfi és 20 női munkásra. Termékeit bemutatja a hazai ipar­ kiállításokon, ahol elismerésben részesül. Sze­ ged város polgára és választott polgára. 1843-

FELMAYER ban részt vesz a szegedi országgyűlési követek utasításainak kidolgozásában. A Szeged-Fel­ sővárosi Kaszinó elnöke, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Német ipar- és kereskedelmi iskola létesítését szorgalmazza, de az alkal­ matlanná váló politikai légkörben kezdemé­ nyezése meghiúsul. A Szeged-Csongrádi Ta­ karékpénztár alapító részvényese. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. Hitelügyletekkel is foglalkozva, magas kamat mellett kölcsönöket nyújt főleg iparostársai­ nak, ezzel is tetemesen gyarapítva vagyonát. Részt vesz a Szegényápoló Egyesület szerve­ zésében. Elsőnek tesz e célra nagyösszegű megajánlást. Propagálója Szegeden a Védegy­ letnek. Az 1848-as megmozdulásokban nem vállal részt, Széchenyi híve. 1849-ben városi képviselő, a Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. Jótékonykodásáról közismert. 1867- ben a Ferenc József rend lovagja lesz. 1868- ban a Szabadelvű K ör választmányi tagja. Felsőtanyán, Szilléren tanyás birtoka van. Tovább vezette atyja nagyúri házát. K la­ uzál G ábor barátja, Deák Ferenc és Kossuth Lajos ismerőse volt. 1876-ban ismét városi képviselő. Szegeden köt házasságot 1826-ban Kiss Viktóriával, kitől Antal Pál, Ferenc Ágost, Zsófia, Anna, Viktória, ismét Zsófia, Anasztázia, Emília Karolina gyermekei szár­ maztak. 15, 28, 32, 33, 51, 52, 53, 78, 87, 88, 96, 110, 122, 145, 163, 168, 168, 168, 168, 169, 169, 169,170, 170,170,170,203,294, 296/314—316. Felmayer Antal Pál (Szeged, 1826. dec. 25.—Szeged, 1895. máj. 10.) előbbi fia. Fű­ szerkereskedő. Iskoláit Szegeden végezte és szakmai képesítése után Szegeden nyitott fű­ szerkereskedést. Emellett más vállalkozásokba is kezdett. Rumot, likőrt, ecetet állított elő hidegen és ezzel csakhamar nagy forgalmat bonyolított le. A szegedi Szabadalmazott Ke­ reskedelmi Testület tagja. Az 1862. évi tűz­ eseteknél oltásban, mentésben kitűnik bátor­ ságával. 1871-ben alapítója és tulajdonosa a Szegediner Lloyd című újságnak. Maros u. 27. sz. a. lakik. Szegeden köt házasságot Sárkány Krisztinával, kitől Antal, Nándor, Teréz, Zsó­ fia, Katalin, Viktória, Ignác Lőrinc és Anasz­ tázia Euzebia gyermekei származtak. 87, 89, 164, 170, 170, 170, 259/318. Felmayer Antal István Miklós (Szeged, 1856. dec. 10.—Szeged, 1885. ápr. 29.) előbbi fia. Csemegekereskedő. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, szakmát pedig atyja mellett tanult. Ma­ ros u. 24. sz. alatt lakott. Eleinte atyja üzle­ tében segédkezett, majd önállósította magát, megvásárolta Papányi boltját és abban nyitott kereskedést. Nőtlenül halt el. 170. Felmayer Antalné 1. Sümeghy Franciska. 169, 259/318.

FELMAYER Felmayer Antalné 1. Kiss Viktória. 259/318. Felmayer Antalné 1. Sárkány Krisztina. 259/318. Felmayer család. Eredetileg talán Fedmayer, vagy Feldmayer néven valószínűleg NyugatEurópából először Bécsbe települt család, ahol annak egyik ága a kékfestő mesterséget űzte. Ennek tagjai származtak Magyarországra és egyikük 1760 körül telepedett meg Szegeden. 85, 169, 170, 173, 207. Felmayer Emília Karolina (Szeged, 1836. dec. 2.—Szeged, 1871. szept. 3.) Antal kék­ festő-mester (1798— 1873) és neje Kiss Vik­ tória leánya. Iskoláit Szegeden végezte és ké­ sőbb szorgos nevelés után férjhez ment Lillin Károlyhoz Szegeden 1861. november 18-án (1. ott). Négy gyermeke származott, kik anyjuk korai elhalálozása folytán félárvaságra jutot­ tak. A Dugonics temetőben nyugszik. 170. Felmayer Ferenc (Szeged?, 1820. ?— ?) Gusztáv fia. (Nagyatyja Antal szűrszabó volt.) Iskoláit Szegeden végezte és mesterséget atyja műhelyében tanult. Tímár műhelyt nyit Szege­ den. Feltehetően azonos azzal, aki Szegeden nő­ sülve feleségül vette Görög Juliannát (1842?), kitől 1843-ban Julianna nevű leánya született. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1859-ben lesz tagja. További sorsa ismeretlen. Ha — mint Czímer mondja — valóban Gusztáv fia, akkor nem lehet azonos azzal a Ferenccel, aki 1860 után visszavándorolt Bécsbe és ott alapított kékfestőgyárat. Kohenhofban 1860 után. 1863 Schwechatban dolgozott, munkásokat szer­ ződtetett, akinek telket, házat biztosított. 89. Felmayer Gusztáv (Szeged, 1818. ?— ?) An­ tal szűrszabó és neje Sümeghy Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, mesterségét atyjá­ nál és másoknál tanulta. Tímár mesterséget folytat. Később ehhez megfelelő úgynevezett zsalugateros házat építtet atyja utóbb alapí­ tott kékfestő műhelye mellé a Maros utcában. Házasságot köt, melyből Ferenc fia szárma­ zott. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 15, 15, 88, 89, 168, 170, 170. Felmayer János (Szeged, 1816. ápr. 4.— Szeged, 1885. ?) Antal szűrszabó és neje Sü­ meghy Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, mesterségét atyjánál tanulta. Tímár mester, ki önálló műhelyt alapít a Tisza folyó melletti Sánc parton, ahol később az Árpád utcát ala­ kítják ki. Műhelye az úgynevezett Sörházkaszárnya mögött állt. Zsalugáteres, kettős tetős épület volt. Ezt a szegedi egyetem klini­ kai épületeinek felépíthetése érdekében lebon­ tották. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak ere­ detileg is, majd annak újjá alakítása után (1859) is tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja (1876).

79

FELMAYER 1883-ban mint városi képviselő részt vesz a király szegedi fogadásán. A szegedi 1876-os Országos Kiállítás kiállítója. Az 1879-es ár­ vízkor kiveszi részét a mentési munkákból. Szegeden veszi nőül Altscher Annát, mely há­ zasságból Anna, János, Lajos, Gyula Ignác és Ferenc gyermekei származtak. 15, 15, 16, 88, 170, 198, 216. Felmayer János (Szeged, 1845. aug. 21.— Szatymaz, 1905. szept. 3.) előbbi fia. Az arcán keletkezett „tarajos, véraláfutásos bőrfoltok” miatt kapta a „tarka tím ár” nevet. Szép, fér­ fias kiállása pedig baráti körben a „csecse János” becenevet hozta meg részére. Tímár mester. Iskoláit Szegeden végezte, mesterséget atyja műhelyében tanult. Háztulajdonos, földbirtokos, a szatymazi „János-szállás” róla kapta nevét. A Szeged-Belvárosi Kaszinó ala­ pító részvényese volt. A Szeged-Csongrádi Ta­ karékpénztárnak is részvényese. írókat és mű­ vészeket pártoló. Az 1879-es nagy árvíz során részt vett a mentési munkálatokban. A sze­ gedi Országos Kiállításon 1887-ben szerepel áruival. Szegeden kötött házasságot 1872. márc. 13-án Kasch Karolinával, mely gyer­ mektelen maradt. 159, 170, 183, 184, 216, 216, 216, 216, 216, 216, 216, 217, 217, 217, 217, 217. Felmayer Károly (Szeged, 1839.? jan. 11.— Szeged, ?) fűszerkereskedő. Károly József tí­ mármester és neje Rietlób Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte és a fűszerszakmát is itt ta­ nulta ki. A Szeged-Belvárosi és a Felsővárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot 1867. I. 10-én Kment Karolinával, mely házasság­ ból Károly, Gyula Ignác István, Mária és ismét Ignác nevű gyermekei származtak. 89, 164. Felmayer Lajos (Szeged, 1850. ?— ?) földbirtokos és háztulajdonos. János tímár és Altscher Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte. 1911-ben szegedi Árpád u. 3. sz. a. lakos. A Szeged-Csongrádi Tkpt. részvényese. Gyer­ mektelenül halt el. Nőtlen. 170. Feldmayer Sándor (Szeged, 1858. febr. 15.— Szeged, 1913. okt. 29.) tisztviselő. Antal fű­ szerkereskedő és neje Sárkány Krisztina fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a bankszak­ mában helyezkedik el. Később (1891) a Sze­ gedi Kereskedelmi Bank igazgató-helyettese. A Szegedi Téglagyár Társulat (bankérdekelt­ ség) könyvelője (1905— 1911). Majd később ismét banktisztviselő. Szegeden Felsőtiszapart 10. sz. alatt lakott. Talán kétszer nősült s ez esetben első neje Kocsis Ágnes, a második pedig Kovács Margit volt. 170. Felmayer Teréz (Szeged, 1827. júl. 4.—Sze­ ged, 1870. dec. 10.) Károly tímármester és neje Rietlob Terézia leánya. Iskolát Szegeden végzett. Szegeden 1850. febr. 3-án férjhez megy

80

FERENC Ivánkovits Ferenc kékfestőhöz és házasságából Terézia Ilona Klára nevű leánya született. (Czímernél tévesen dr. Fodor Károly neje.) 170. Felmayer Viktória Ágnes (Szeged, 1831. jan. 5.—Szeged, 1866. jan. 24.) Antal kékfestő­ mester és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden végezte és itt ment férjhez 1852-ben Fodor István szegedi ügyvédhez. E házasság­ ból Károly Pál, Anasztázia Terézia, Karolina Emília és Irén Viktória Anna gyermekei szár­ maztak. 1894. okt. 14-én nemesi rangra emel­ ték férjével és gyermekeivel együtt, utóbbiakat a „Zombori” nemesi előnév használatára jo ­ gosítva. 170, 203. Felmayer Zsófia (Szeged, 1870. ?—Buda­ pest, 1929 után) Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Később Demeter Ferenc (1. ott) fele­ sége lett. Budapesten élt és özvegyen ott halt meg. 170. Fendt Antal (Sopron, ?—1890. ?) erdész. Talán a Nassaui hercegségi családból való. Az 1840-es években Szegeden találjuk erdészként. 1845-ben Csengéién fenyő­ fák termesztésével eredményesen kísérletezik. Világos után Szeged erdőmestere, majd főkertésze. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később kataszteri felügyelő. 1869-ben az erdélyi kolozsmonostori gazdasági tanintézet tanára. Majd m. kir. kertészeti uta­ zótanár s mint ilyen tesz látogatást 1871-ben Szegeden. Még ez év őszén kinevezik az esztergomi tanintézet taná­ rává. Talán Sopronból nősült, neje Pantzer Anna, kitől Adél, Ottó és Rezső gyermekei született. 1873-tól az Állami Felsőbb Gazdasági Tanintézet vándortanítója a fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészeti szakban Szege­ den. 1879-ben földadószabályozási adóbecslő felügyelő Pécsett és 1884— 85-ben Szegeden. 89.

Fenyves M. Kornél (1878. ?— 1944.) orvos. Középiskolái elvégzése után a pesti egyetemen 1901-ben avatták orvosdoktorrá. 1911-ben Szegeden találjuk, ahol Fodor u. 2. sz. a. lakik és tart fenn rendelőt. Részt vesz az első világháborúban a 3. honvéd huszárezred nép­ felkelő osztagában s az orosz hadszíntéren egészségügyi főnök. Itt megsebesül. Orosz ha­ difogságba esik, majd 1918-ban népf. száza­ dosként szerel le. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben szerepel a szegedi címtárban, mint háztulajdonos Szt. Mihály u. 1. szám alatt. Számos hadiékítményes kitüntetés és a Ferenc József rend lovagkeresztjének tulajdo­ nosa. Nős, családos volt. Deportálásban halt el. 220. Ferenc, I. (Firenze, 1768. febr. 12.—Bécs, 1835. márc. 2.) habsburg-lotharingiai II. Lipót osztrák császár és neje Mária Lujza spanyol infánsnő fia. 1792—1806-ban német-római császár, 1792—1835-ben magyar és cseh

FERENC király, 1804— 1835-ben osztrák császár. Négyszer nő­ sült. Első neje Erzsébet Vilma württembergi hercegnő, ki 1790-ben gyermektelenül halt el. Második neje Mária Terézia szicíliai királyleány, kivel 1790. augusztus 15-én kötött házasságot, melyből 13 gyermeke származott. E neje 1807-ben halt el. Ezt követően Mária Lujza Beatrice modénia hercegnővel 1808-ban lépett frigyre, aki 1816-ban gyermektelenül halt meg. Végül 1816. nov. 10-én köt házasságot Karolina Augusta bajor hercegnő­ vel. Tőle gyermeke nem származott. Nevéhez Szegeden több céhlevél adományozása és a Ferenc-piac elnevezése fűződik. Szegeden még főherceg korában 1788-ban járt. Megkoronázásának 40. évfordulóját, valamint névünne­ pét Szegeden ünnepélyesen megülték. 1^, 21, 21, 28, 40, 40, 177, 248/15. Ferenc József, I. (Bécs, 1830. aug. 18.—Bécs, Scliönbrunn, 1916. nov. 21.) habsburg-lotharingiai. Ferenc Károly főherceg és neje Zsófia bajor hercegnő fia. Bécsben 1854. ápr. 24-én köt házasságot Erzsébet (wittelsbachi) bajor hercegnővel, kitől Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária Valéria gyermekei származtak. 1848—1916-ban osztrák császár, 1867—1916-ban magyar király. Több ízben járt Szegeden (1857, 1872, 1883) és Királyhalom — ma Ásotthalom — község az ő nevét viselte. 1879-ben az árvíz után tett szegedi látogatásakor neki tulajdonítják a jóslatot: „Szeged szebb lesz, mint volt”. Rózsa Sándorral történt találkozása több irodalmi feldolgozás tárgya. Erre vélik visszavezethetni Rózsa későbbi megkegyelmezését. Életnagyságú képét Szeged városa, szülötteivel Vastagh Sándor Jánossal és Vastagh Györggyel festette meg. Eme olajfestményeket a szegedi Móra Ferenc Mú­ zeum képtára őrzi. Eredetileg a városháza dísztermének falát díszítették. Mellszobra egy ideig a szegedi „Pantheon”-ban állt. Több középületen alapító tábla hirdeti nevét (Bíróság, Múzeum). Szeged városa, illetve a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó megkoronázásának és nevének ünnepeit rendszeresen megülte. Az ő ténykedése volt Wöber György királybiztosi kinevezése. A Szeged-Bel­ városi Kaszinónak és a Kárász-háznak volt szállóvendége. Több szegedi lett az általa alapított „Ferenc József rend” lovagja. A Kolozsvárt alapított és Trianon után Sze­ gedre helyezett, majd visszatelepített tudományegyetem a nevét viselte. Több szegedi család nemesi rangra eme­ lése fűződik személyéhez. A szabadságharc leverése, az abszolutizmus, majd kiegyezés hírhedté tette nevét. 76, 93, 104, 109, 124, 131, 138, 138, 145, 148, 151, 152, 152, 153, 171, 195, 206, 212, 265.

Ferencsevics György (Szabadka, 1838.— Sándorfalva, 1905. aug. 30.) vendéglős. 1869től kezdve a szegedi „Próféta” étterem tulaj­ donosa volt 19 éven át. Későbbi helyisége Kárász u. 13. sz. alatt volt, melynek belső ki­ képzése öntöttvas oszlopoktól tagolt volt. Ma e vasoszlopok befalazottak, a helyiség több különálló üzlethelyiségre osztott. 1878-ban sze­ gedi borkereskedő, majd a „Hét választófejedelem”-hez címzett vendégfogadó tulajdonosa. Később a Wagner Szálló (ma a Magyar Tudo­ mányos Akadémia kerületi székháza, Szeged,

FLUCK Somogyi u. 7. sz. a.) éttermének társbérlője s az éttermet Hungária néven üzemeltette. Sze­ ged város köztörvényhatósági bizottságának tagja (1900). Felesége előbb Voróczi Erzsébet volt és annak 1878-ban történt elhunyta után a második Miklósvári Etelka volt. Baráti kör­ ben „Kotyel Gyurka” néven emlegették. Örökbe fogadta és nevére vette Govorkovich Irmát. Az Iskola utcában sörlerakatot bérelt. 1898-tól a Stróbl kávéház bérlője. Szegeden Rudolf (most Roosevelt) tér 13. sz. a. lakott. Innen temették Szegeden. Hatvanhét évesen halt meg. 257/269. Feró Teréz. Régi szeged-alsóvárosi család­ ból származott. 1823. júl. 13-án Szeged-Felsővároson házasságra lépett Zsótér János (1788— 1861) szegedi gazdag hajósgazdával, kinek első felesége lett. Házasságukból Andor, Er­ zsébet Mária, István és Antal gyermekeik származtak. Arcképét olajban megfestette Joó Ferenc szegedi festőművész. 259/321. Fischer Júlia (Bács, 1793. ?—Szeged, 1847. máj. 28.) 1810 körül házasságot köt Götz Já­ nossal, aki ugyancsak Bécsben született és így ismeretségük még onnan eredhetett. Talán ott is kötöttek házasságot? Magyarországra ván­ dorolt és Szegeden telepedett meg. Házassá­ gukból Borbála, Julianna Éva, Johanna K a­ rolina, Károly és Vince gyermekeik származ­ tak. Férje vállalkozó, sziksó és szappanfőző, piaci helypénz- és hídvámbérlő volt, nagy vagyont szerzett. 17 ház tulajdonosa volt, vá­ rosi polgár. Nagy házat vittek és számos sze­ gedi családdal kerültek keresztkomasági vi­ szonyba. Tizenegy unokájuk volt. 82. Fischer Mihály (Arad, 1799. ?—Szeged, 1853. jan. 3.) kereskedő. Később állami szol­ gálatba lép és a szegedi királyi sóhivatalnál helyezkedik el mint hajózási szállítási igazgató. (Caes. Regis Salis offic. naval, transportus conductor.) 1833-ban ugyanitt írnok. Végül haláláig mázsamester. A Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. Neje Schaeffer Katalin s e házas­ sága révén sógorságba került a Schaeffer és Götz családokkal. 1833-tól a „dominus” meg­ szólítás illette meg. Iskoláit Szegeden végezte. Városi polgár. Szeged Palánki lakos. 54 éve­ sen hal el. Atyja Mihály volt. 59, 67, 88. Fischer Mihály. Talán előbbi fia. Vaskeres­ kedő. A szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület, a „Lloyd” tagja, majd választmányi tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A „Fischer és Schopper” cég beltagja (1870). A cég 1870-ben csődöt kért. 87. Fluck Béla (Adalbert) (Szeged, 1858. ?— Szeged, 1936. ?) raggambi nemes. Német ere­ detű családból származott. Ferenc sótárnok és neje Bánhidy Mária fia. Iskoláit részben Németországban, részben a temesvári had­

81

FLUCK apródiskolában végezte. 1879-ben a károlyvárosi 49. honvéd gyalogezred hadapródja. 1881-ben hadnagy, 1886-ban főhadnagy, 1892ben II. oszt. százados, 1895-ben I. oszt. szá­ zados, 1905-ben őrnagy, 1909-ben a ll. Vilmos württembergi királyról nevezett 6. honvéd hu­ szárezred 2. divisiójának parancsnoka. 1912ben ezredes. 1915-ben a 13. lovasdandár pa­ rancsnoka az orosz fronton. 1916-ban vezér­ őrnagy és a 8. hadosztály parancsnoka, majd tábornok. 1917-ben Budapest katonai pa­ rancsnokának helyettese. 1920-ban saját ké­ relmére várakozási állományba helyezik, majd nyugdíjazzák. Altábornagy. Számos — rész­ ben hadiékítményes — kitüntetés tulajdonosa. Műfordító. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1929). 1888-ban köt házasságot Waltherburg Antónia bárónővel, mely házasságából Béla és Ferenc gyermekei származtak. 1883. okt. 16-án a Szegeden kelt legfelsőbb elhatározás­ sal, előnév és címerhasználat engedélyezésével, magyar nemesi rangra emelik. Czímernél té­ vesen: Ferenc. A Szeged Belvárosi temetőben, családi kriptájában temették el. Fluck család. Felsőausztriából évszázadok­ kal előbb Magyarországra származott és akkor Turócz és Zólyom megyében megtelepedett né­ met nemesi család, melynek egyik tagja és annak leszármazottai magyar nemességet nyer­ tek címer és „raggambi” nemesi előnév hasz­ nálatának engedélyezésével. A predikátum fel­ tehetően származási helyre utal és valószínű­ leg a külföldön élt családtagokat is megillette. 213. Fluck Dezső (Szeged, 1860. nov. 15.—Sze­ ged, 1935. márc. 25.) raggambi nemes. Ferenc sóhivatali vezető és neje Bánhidy Mária fia. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a pesti József nádor műegyetemen folytatta tanulmá­ nyait. 1889-ben mérnöki diplomát szerez. Ál­ lami szolgálatba lép és a szegedi vízépítészeti szakosztályra kap beosztást. Innen Herkulesftirdőre kerül, majd a gyulai folyammérnök­ ségnek lesz dolgozója. 1910-ben Szegeden a m. kir. Folyammérnöki Hivatal tiszai m. kir. áll. Kotrások Vezetőségének vizimérnöke és főnöke lesz. Az első világháborúban katonai szolgálatra vonul be és több kitüntetésben részesül. 1910-ben műszaki tanácsossá lép elő, később miniszteri osztálytanácsos és utóbb mi­ niszteri tanácsos. 1922-ben nyugállományba kerül és Herkulesfürdőn ténykedik. SzegedFelső tanyán birtoka van. Szegeden Klauzál tér 2. sz. a. volt lakása. Házasságot 1887. dec. 20-án Szegeden kötött rábahídvégi és galánthai Balogh Irénnel, kitől László és András fiai származtak. Szegeden a belvárosi temető családi sírboltjában nyugszik. 258/285. Fluck Ferenc (Selmecbánya, 1829. nov. 12.— Szeged, 1913. jan. 25.) raggambi nemes. Fló­

82

FLUCK rián sótárnok és neje hetyei Dénes Erzsébet fia. Iskoláit Temesváron végezte, ahol az őt ne­ velő nagybátyja Fluck János m. kir. kamarai igazgató lakott. Atyját 1848-ban Szolnokra helyezték és ekkor hozzá kerül vissza. 1848ban nemzetőrnek áll be. 1849-ben jelentkezik honvédnek a szegedi 3. honvéd zászlóaljnál, ahol előbb a 4. századba kerül, majd kineve­ zik hadnaggyá a 122-es zászlóaljhoz. Előbb Damjanics Jánosnak volt segédtisztje, utóbb pedig Perczel Mór parancsőrtisztje. Kácsnál megsebesül és lórúgás következtében elveszti egyik szemét. Világos, utána Neugebäude fog­ lya. Jóval később századossá lép elő. 1850-ben kinevezést nyer a szegedi sóhivatalhoz. Ekkor belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1899-ben választmányi tagja, 1900-ban alelnöke és 1907-ben elnöke lesz. Utóbb az egye­ sület dísztagja. 1861-ben sóhivatali sótiszt. Szeged Palánk 61. sz. a. lakik. A SzegedCsongrádi Takarékpénztár választmányi, igaz­ gatósági tagja, majd alelnöke, illetve elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, 1863-ban választmányi tagja. A szegedi Honvéd Egylet alapítója. 1865-ben a szegedi városi légszeszvilágotás kérdésében hírlapi vitába keveredik. 1868-ban a Honvéd Egylet elnöke. A Szabad­ elvű Kör tagja. 1869-ben a szegedi m. kir. sóhivatal sóeladási igazgatója. 1870-ben m. kir. sótárnok. Iskolaszéki tag, majd elnök. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár napibiz­ tosa. 1878-ban részt vesz a szegedi 3. honvéd zászlóalj 30 éves találkozóján. Az 1876. és 1879. évi árvíz mentési munkálataiban is ré­ szes. Háza Szegeden Felsővároson a Rácte­ mető utcában állt. 1879-ben ő is részt vett a királyt fogadó bizottságban. Szegedi városi képviselő, majd törvényhatósági bizottsági tag. Később a Szeged Belvárosi Kaszinó alelnöke, illetve elnöke. 1883. okt. 16-án Szegeden kelt legfelsőbb elhatározással nemesi rangra eme­ lik, címer és nemesi előnév használat engedé­ lyezésével. A szegedi középítkezési tanács tagja. A szegedi tisztviselők „Összetartás” egyesületének elnöke. 1902-ben a szegedi m. kir. Sóhivatal elnöke, vezetője. Mint ilyen kéri nyugdíjazását. Kétszer nősült. Első neje Hutiray (Lukács?) Mária (xl855), kitől Mária (1855— 1874) leánya származott. Második neje Bánhidy Mária és tőle származott gyermekei: Béla, Ferenc, Dezső, Erzsébet, Rózsa, ismét Ferenc, majd Mária Ilona. Fáradozott a Du­ gonics szobor felállítása érdekében és a szo­ bor alap kezelője volt. 66, 66, 88, 110, 122, 123, 138, 139, 141, 141, 142, 143,143, 143, 145, 153, 154, 154, 157, 157, 158,163, 183, 190, 191, 191, 192, 192, 192, 192, 192, 192, 195, 213, 214, 214, 214, 214, 260/73, 270, 270, 294. Fluck Ferenc (Szeged, 1870. szept. 22.—

FLUCK Szeged, 1964. ?) tábornok. Előbbi fia. Raggambi nemes. Iskoláit a piaristáknál Szege­ den végezte, majd katonai pályára lépett és 1903-ban főhadnagy, 1909-ben az Arthur Con­ naught és Statherrn-ről nevezett 4. huszár­ ezred kapitánya. Tábornoki rangban vonult nyugalomba és Szeged-Alsóvároson volt ké­ sőbb földbirtokos. Kétszer nősült. Első neje Jorkasch-Koch Mária bárónő volt, kivel Bécsben 1903. okt. 28-án a cs. k. katonai plébá­ nia hivatalában kötött házasságot, melyből Ferenc fia született. A második öttömösi M a­ gyar Ilona és ebből a házasságból származott György és Dénes fia. A Szeged-belvárosi teme­ tőbeli családi sírboltban helyezték örök nyu­ galomra. 275. Fluck Ferencné 1. Bánhidy Mária. 52, 214, 250/73, 296/73. Fluck Flórián. A család Zólyom megyei ágából származott nemes. (Nemesi előnév használatának joga nélkül.) 1829-ben sótár­ nokként Selmecbányán találjuk, később itt mázsamester. 1848-ban Szolnokra helyezik át. Neje hetyei Dénes Erzsébet, kitől Ferenc (1829— 1913), János és Ádám fiai származtak. 213, 214, 214. Fluck János. Nemesi származású. M. kir. kamarai igazgató Temesváron. Valószínűleg Fluck János testvére. Feltehetően azonos azzal a Fluck Jánossal, aki 1804-ben sóhivatali perceptor volt Rózsahegyen, majd Zsolnán (Solnae) contr. ponderator. Nem valószínű, de lehetséges, hogy azonos az 1872-ben nemesi rangra emelt miniszteri tanácsossal. 213, 214. Fodor Ádám Ferenc (Zombor?, 1790. ?— ?) korcsmáros. A családnak nemességet Bethlen Gábor adományozott. A XIX. század első felében korcsmáros Szeged-Felsővároson. Háztulajdonos a Vargák utcájában. 1848-ban Szeged-alsóvárosi választott városi képviselő. Népvezér típus. Az 1848-as városi hadi-választ­ mány tagja, amely a nemzetőrség ruházásáról, élelmezéséről gondoskodott. Ez évben az ok­ tóberi „ribillió” során a zavargók egyik vezé­ reként emlegették, később eljárás is indult el­ lene, de a tanácsban és közgyűlésen olyan tekintélye volt, hogy az eljárás eredménytelen maradt. A Szeged-alsóvárosi III. gyalog nem­ zetőr századnak századosa volt. Tagja a vá­ rosi központi választmánynak. 1820 körül köt házasságot Szegeden Vastagh Annával, mely­ ből István fia született, kit nemesi rangra emelték és engedélyezték részére a „zombori” előnév használatát. 202, 203. Fodor Ádám Ferencné 1. Vastagh Anna. 203. Fodor István (? 1822. ?—Szeged, 1900. júl. 12.) zombori nemes. Ádám Ferenc korcsmá­ ros és neje Vastagh Anna fia. Iskoláit Szege­ den végezte, gimnáziumot a piaristáknál.

FODOR Utána jogot hallgatott a pesti tudományegye­ tem állam- és jogtudományi karán, majd gya­ korlati ideje letöltése után 1847. szept. 16-án Pesten ügyvédi vizsgát tett. Visszatérve Sze­ gedre köz- és váltóügyvédi oklevelet itt hirdet­ ték ki, majd ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1847— 1848-as országgyűlésen, mint gróf Hal­ ler Ferenc nagyváradi kanonok távollévő kö­ vete vett részt. 1848-ban a nemzetőrség köte­ lékébe lép, ahol a Szeged-felsővárosi VI. gya­ logszázad századosa lesz. Részt vesz a város demokratikus mozgalmaiban. A szabadságharc leverése után Szeged város szolgálatába lép és 1852-ben városi aljegyző. Ekkor köt házasságot Felmayer Viktória Ágnessal. Tagja a Szeged-Felsővárosi, s a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, utóbbinak választmányi tagja, majd választmányi póttagja. A Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztár részvényese, választmá­ nyi, igazgató választmányi tagja, majd alelnöke. Tagja a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek. Mindvégig élénken vesz részt a város közéletében. Városi bizottmányi tag. A Szabadelvű K ör tagja és választmányi tagja. A Szeged-felsővárosi Társalkodási Egylet el­ nöke. 1875-ben az ügyvédi kamarák megala­ kulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Majd annak vá­ lasztmányi tagja, illetve választmányi póttagja lesz. Az 1876-os árvízveszélykor segélyt nyújt a városnak. 1879-ben részt vesz az árvízi men­ tési munkálatokban, majd a város rekonstruk­ ciós munkálatokban, tagja az ez időben ala­ kult Teljhatalmú Bizottságnak. 1883-ban ki­ rályi elismerésben részesül. Tagja lesz a Köz­ építkezési Tanácsnak. 1892-ben hajlott korára hivatkozással lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról. 1894-ben tudományos és mű­ vészeti pályára lépő fiatalok segélyezésére 12 000 koronás alapítványt tesz. Részt vesz a Szegedi Népbank alapításában. Baráti kör­ ben „Paszuly Pista” néven emlegették. Több neves szegedi családban vállalt násznagyságot. 1894. okt. 15-én nejével és gyermekeivel egye­ temben nemesi rangra emelik, címer és nemesi előnév használatának engedélyezése mellett. Háza Szeged-Felsővároson a Kossuth és Fodor utca sarkán állt és a szomszédos telken neve­ zetessé vált díszkertet létesített (1296, 1297 hrsz.). Nevét Szegeden a Fodor utca őrizte, ma Juhász Gyula utca. Házasságából Károly Pál, Anasztázia Terézia, Karolina Emília és Irén Viktória Anna gyermekei származtak. A családot eredetileg — Czímer szerint —■ Bethlen G ábor emelte nemesi rangra. Hetven­ nyolc éves korában halt. meg. 41, 65, 78, 88, 88, 145, 163, 164, 164, 164, 170, 183, 185, 191, 202, 203, 203, 203, 294. Fodor Istvánná 1. Felmayer Viktória Ágnes. 170, 203.

S3

FODOR Fodor Károly (Szeged, 1858. ?—Szeged, 1907. dec. 15.) zombori nemes. Előbbiek fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egye­ tem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot és szerzett jogtudományi doktori diplo­ mát. Gyakorlati éveinek letöltése után ugyan­ csak Pesten tett ügyvédi vizsgát. Ügyvédi gya­ korlatot azonban nem kezdett, hanem 1880 körül Szeged város szolgálatába állt. Megvá­ lasztották városi osztályjegyzőnek, majd vá­ rosi tanácsnoknak, amikor is az adóügyek osz­ tályát vette át, 1894-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhasználat engedélyezésével. A Szegedi-Csongrád Takarékpénztár részvé­ nyese. 1907-ben helyettes polgármesterré vá­ lasztják. Szegeden 1887 körül nősült, Felmayer Teréziát véve feleségül, kitől Margit Terézia Emília leánya született. A Deszkás temetőben nyugszik. Kossuth u. 18. sz. a. lakott. 170, 203, 242. Forgács János (Budapest, 1882. febr. 9.— Kőszeg?, 1938 után). Iskoláit feltehetően Bu­ dapesten végezte. 1898. aug. 27-én beöltözik a kegyes tanítórendbe szerzetesnek. 1903. ápr. 9-én tesz fogadalmat, és 1905. júl. 3-án szen­ telik pappá. Tanári működését Szegeden kezdte 1906-ban, mint a szegedi rendház tagja. Átmenetileg a kolozsvári egyetemen tanul. (1903—4), ahol tanári és filozófiai doktori ok­ levelet szerzett. Volt katona lelkész és részt vett az első világháborúban. Több kitüntetés tulajdonosa, köztük néhány hadiékítményes. Később Kőszegen a m. kir. Hunyadi Mátyás reáliskola és nevelőintézet tanára, majd főigaz­ gatója. Eme állásából vonul nyugalomba 34 évi ténykedése után 1938-ban. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a szegedi piarista gimnázium­ nak volt könyvtárosa. 191, 271. Forgiarini János, vállalkozó. Olasz szárma­ zású. Valószínűleg Szeged rekonstrukciója során lépett érintkezésbe Pick Márkkal és fel­ mérve a piaci lehetőségeket a szalámigyártást illetőleg nagy tőkebefektetéssel Szegeden sza­ lámigyárat alapított Felsővároson az ottani Felmayer-kékfestő üzemnek megürült és meg­ szerzett helyiségeiben. A modern felszerelésű üzem hamarosan tekintélyes forgalmat bo­ nyolított le, szezononkint 4—5000 mázsa sza­ lámit állított elő és szállított külföldre. For­ giarini 1905-ben még Szegeden volt, mert elő­ fizetett Jászai Géza, A Szeged-Rókusi plébánia története című könyvére. Czímernél: Forgarini. 169, Fourget Henryk lovag (Zaíoíce, 1819. ?—? ?) fran­ cia származású lengyel családból származott Galíciá­ ból. Iskolái elvégzése (talán Wienerneustadtban) után katonai szolgálatba lépett és 1830-ban a cs. és k. Wasa hercegről nevezett 60. sorgyalogezredbe nyert beosztást. 1847-ig hadnagyi rangig vitte, amikor 1848-ban átlépett

84

FOTTI a honvédség kötelékébe és vezérkari főhadnagy lett. Ké­ sőbb a 65. honvédzászlóalj századosa. 1849. febr. 10-én Szeged alatt a Boszorkányszigetnél visszaszorítja az Új­ szeged felől támadó szerbeket. Febr. 13-án a 8. honvéd­ zászlóalj parancsnoka és márc. 10-től őrnagy. Átkerül a 60/2 sorezredhez, ahol ugyancsak zászlóaljparancsnok. Szenttamásnál kitűnik a sáncok megrohamozása és el­ foglalása során. Márc. 13-tól a 4. hadtest dandárnoka. Ápr. 13-án a titeli fennsíkon vívott csatározások során súlyosan megsebesül. Ápr. 17-én a III. osztályú magyar érdemkereszttel tüntetik ki. Alezredessé lép elő. Úgy lát­ szik Szegeden ápolták, mert felépülése után a szegedi „Betegápoló Nőegylet”-nek mond nyilvános köszönetét a sebesültjei javára rendezett bál szép eredményének fel­ ajánlásáért. Szegednél, Dorozsmán erődítési parancsnok és felgyógyulása után a Szeged—Aradi tartalékhadtest dandárnoka. Világosnál teszi le a fegyvert, majd Aradon a cs. haditörvényszék vasban töltendő 16 évi várfogságra ítéli, de kegyelmet kap és 1850-ben szabadul. Czímernél lovagi nemesi előnévvel szerepel, talán Forget Maximilián Chevalier de-Barth bátyja, ki ugyancsak részt vett a sza­ badságharcban. 70.

Fotti János (?—Szeged, 1863. febr.) Fothi, Fóti, Fótthy néven szereplő családból. Jó­ módú szülőktől származva, vagyoniakkal ren­ delkezve jött Szegedre és itt kibérelte a Palánki sörházat és azt jelentős befektetésekkel felfejlesztette. Vagyonát így tovább gyarapítva itt is névre tett szert és hamarosan neves sze­ gedi családokkal került közelebbi kapcsolatba és nem egynél szerepelt násznagyként. A sor­ házi bérletből kifolyólag Szeged városával perbe keveredett, amely évekig elhúzódott és kárának megtérítése érdekében még a népet is fellázitotta a városi tanács ellen. Ennek eljárás lett a következménye, de a polgármester pártfogoltja lévén és a tanácsban szerzett tekintélye folytán, az eljárást megszüntették. Végül 1852ben a per egyezséggel végződött, amelynek megkötését ugyan ismét sokan ellenezték, de a polgármesternek ezúttal is sikerült felsőbb he­ lyen az egyezséget jóváhagyatnia. Ennek kere­ tében jutott a Hattyas-Ballagi tói területek ingyenes használatába annak ellenében, hogy a területet ármentesíti. Ezt meg is tette s ezzel megvetette — akaratlanul — a későbbi Hatytyas-telep létesítésének alapját. E terület hasz­ nálati jogát még 1863-ban is élvezte. A hasz­ nálat meghosszabbítása ismét súrlódásokhoz vezetett, ez főhatósági vizsgálatot is vont maga után, de ez sem vezetett eredményre. Szeged városának polgára volt, városi képviselő és közgyűlési tag. Birtokos. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese és választmányi tagja. Amikor 1860-ban beszakadt a Ballagitói töltés (Fotti-töltés) ő is nagy kárt szenve­ dett, de ennek elenére az ezúttal árvízkárt szenvedetteket e területen segélyezte. 1848. jún. 13-án a közgyűlés vállalta „két vitéz” há-

FŐKÖVI rom évi tartásának költségeit. Ez időben a Szeged-Belvárosi szavazók összeírásának bi­ zottságába taggá, majd városi képviselővé választották. 1859-ben az újjászervezett Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak lesz tagja. Nős, csa­ ládos. Két leánya: Mária és Zsófia, s talán egy fia volt. 89. Főkövi Lajos (Szt. Jakab, 1851. szept. 22.— Szeged, 1900. ápr. 9.) Pál városi fogalmazó és neje Valkó Jozefa fia. Az annak idején Fleves megye hatvani járásában fekvő, ma Nógrád megye Községében született, annak mai neve Szurdokpüspöki. A család eredetileg az Obesteiner (helyesen valószínűleg: Obersteiner) nevet viselte. Unokaöccse ama Jánosnak, aki 1843-ban változtatta nevét Főkövire. Bár a család eredetileg Tolna megyében volt honos, szülei Fleves megyébe települtek át és innen költöztek át az 1860-as években Szegedre. Kö­ zépiskoláit már Szegeden végezte a piaristák­ nál. Eredetileg technikai pályára készült, de az nem elégítette ki és amikor Budapesten 1875-ben zeneművészeti akadémia létesült, oda kérte felvételét. Itt nyert négy évi kiképzés után telepedett meg Szegeden, de már ezt megelőzően is zeneművelő volt és 1874. ápr. 6-án Szegeden szerepelt is ama hangversenyen, amelyet a Dugonics-szobor javára rendeztek. Szegeden először zene magániskolát nyit. A Szegedi Naplónak külső, a Szegedi Híradónak belső munkatársa. A szegedi Női Ipar­ egyletnek 1886— 1889. években titkára. Az Ár­ pád szabadkőműves-páholy tevékeny tagja. Amikor Szegeden megalakul a városi zene­ iskola, annak tanára lesz. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1894-ben a szegedi leányegylet titkára. Jelentős magánkönyvtára volt. Mint zenetörténész számos publikációja jelent meg magyar és német nyelven. Talán nőtlen ma­ radt. 146, 154, 167. Főkövi Pál (Tamási, 1814. ?—Szeged, 1877. aug. 18.). Előbbi atyja. Tolna megyei szüle­ tésű. Mint városi polgár Szeged város szolgá­ latába szegődött és halála előtt kapitányi segéd volt, városi fogalmazó. Zenekedvelő és talán zeneművelő is volt, aki — inkább felesége családja révén — Reményi Ede hegedűművész­ szel került közelebbi kapcsolatba és őt vendé­ gül is látta. Neje a Nyitra megyei Kosztolányból való Valkó Jozefa zongoratanárnő és zon­ goraművész volt, kitől Lajos fia származott. Hatvanhárom évesen halt meg. 123, 255/220. Főkövi Pálné 1. Valkó Jozefa. 255/220. Földváry Lajos (Budapest, 1839. ?—Szeged, 1899. júl. 5.) földvári nemes. Lajos Ádám nem­ zetőr-ezredes és neje salfai Szita Aloysia fia. Székely nemesi család sarja. Nőtlen. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és később az 1881-ben megalakult csendőrség kötelékébe

FÖLDVÁRY kerül. Előrehaladva a ranglétrán 1886-ban a három szárnyparancsnoksággal rendelkező szegedi III. csendőrkerület parancsnoka lesz ezredesi rangfokozattal. E minőségben lett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és „Szeged nagy barátja”. 1891-ben a kaszinó új épületé­ nek felavatásakor részt vesz az ünnepi lako­ mán és annak egyik szónoka. 1897-ben nyug­ állományba helyezik. Kir. kamarás. Atyja ré­ vén osztrák birodalmi báró. 184, 188. Földváry Sándor (Gyergyószentmiklós, 1809. nov. 26.—Pest, 1868. jún. 29.) Károly ikertest­ vére, földvári nemes. Csíkszék megyében, Er­ délyben született székely családból. Atyja Pál cs. és k. határőrnagy volt, anyja kampfenbergi Klianovics Katalin, horvát tábornok leánya. Tanulmányait részben szülőhelyén, részben pe­ dig katonai nevelőintézetben, hadapródisko­ lában végezte (1827— 1831) (talán Gyulafehér­ váron?). Az ide való felvételhez igazolnia kel­ lett négy középiskolai osztály elvégzését és ezt az időt talán a csík-somlyói gimnáziumban töltötte. A hadapródiskolából a cs. és k. 62. gyalogezredbe osztották be, ahol a hadnagyi rang elérése után — nyilván nősülési szándéka miatt — 1845-ben elbocsátását kérte (obsit). Ez évben köt házasságot és a polgári életben helyezkedik el a debreceni harmincad-hivatalban ellenőrként. Amikor azonban a Délvidé­ ken megkezdődik a szerbek támadása, nyom­ ban felajánlja szolgálatait a magyar hadügy­ minisztériumnak. A 10. honvéd zászlóaljba nyer beosztást főhadnagyi rangban. De már 1848. jún. 19-én százados. November 7-én részt vesz a lagerdorfi csatában, ahol hősies­ ségének hamar híre terjed. Innen a szegedi nemzetőrséghez kerül, ahol szabadcsapatot — Földváry-őrség — szervez, majd honvéd zászlóaljat toboroz, amelyből a 104-es zászló­ aljat alakítják ki, s ennek első parancsnoka lesz. Egyben előléptetik őrnaggyá. Szenttamás­ nál az első, aki csapata élén megrohamozza a sáncokat és kitűzi a magyar lobogót. Most már mint a „hősök hősé”-t emlegetik. Szeged városa díszpolgárává választja és 100 hold föld juttatásával adja elismerése jelét. A had­ seregben pedig a III. osztályú magyar érdem­ jellel tüntetik ki, s egyben alezredessé léptetik elő. A 4. hadtest dandárnoka lesz. Augusztus 4-én Görgey ezredesi rangra emeli és hadosz­ tályparancsnoksággal bízza meg. Világosnál fogságba esik, haditörvényszék elé állítják és 15 évi várfogságra ítélik, de 1850-ben kegyel­ met kap és szabadul. Közben Szegeden a me­ gyefőnök elkobozza vagyonát, a száz hold földet. Szegedre nem tér vissza, hanem a Bor­ sod megyei Apátfalván telepedik le, ahol kő­ edénygyárat alapít és annak igazgatója lesz. 1861-ben Szeged városa megújítja 100 hold föld adományát, amit levélben megköszön,

85

FÖRGETEG de a felettes hatóság az ügyletet nem hagyja jóvá és így az csak 1865-ben hatályosul. Ekkor az ingatlant eladja Gerle Antalnak — 1868ban — haláláig a borsodi Honvédegylet tagja. Halála után örökösei pert indítanak az in­ gatlan elmaradt hasznaiért, de végül a pert elvesztik azzal az indokolással, hogy a jutta­ tás csak a jóváhagyással — 1865-ben — hatá­ lyosuk. Neje Dessewffy Zsófia, kitől szárma­ zott gyermekei közül halálakor még négy volt életben. Nevét Szegeden utca őrzi, valamint festménye a M óra Ferenc Múzeum képtárá­ ban. Utóbb Egerben lakott, itt megbetegszik és Pestre szállítják gyógykezelés végett, ott hal meg és a Kerepesi temetőben temetik el. 67, 71—2, 109, 129—30, 157, 292. Förgeteg János. Czímernél költői név. A tör­ ténet, melynek kapcsán említi, számos szerző­ nél feldolgozásra került, más-más névvel. Maga a Förgeteg család, régi szegedi, ma is élő család, melyet főleg Tömörkény István tett ismertté az ún. „Förgeteg-novellák” révén. A János utónév a családban állandóan örök­ lődik. 159. Főző Márton (Budapest, 1886. nov. 30.—Szeged, 1953. nov. 22.) mérnök. Márton és Tyrmayer (talán Tyrnauer) Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti József nádor műegyetemet látogatta, ahol 1909-ben szer­ zett mérnöki diplomát. Először egy magasépí­ tési vállalatnál helyezkedett el, majd a vasút kötelékébe lépett és a vasútépítkezés kereté­ ben szakosította magát. 1913-ban a közúti villamosvasút építkezésén dolgozott és innen vonult be 1914-ben katonai szolgálatra. 1914— 1916- ban, mint népfelkelő mérnök-hadnagy az újvidéki hadihídépítkezéshez nyert beosztást. 1917— 1918-ban Albániába vezényelték, ahol út- és keskenyvasút építkezéseket vezetett. A háború után Szegedre került és az itt folyó Gazdasági Vasút építkezésénél, majd magánál a vasútnál — a nép nyelvén „Madzag-Vas­ út” — üzemvezető mérnök lett. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. Szegeden 1943ban nőül vette Horváth Ilonát. Kitűnő szak­ értője volt a vasút műszaki kérdéseinek. Ké­ sőbb műszaki tanácsossá nevezik ki. Halálát megelőzően Somogyi u. 10. sz. a. lakott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Valószí­ nűleg gyermektelen maradt. 275. Franki István (Szabadka, 1865. ?—Szeged, 1930. ?) iskoláit feltehetően Szabadként végezte, majd a pesti József nádor műegyetemre ment, ahol 1888-ban szerzett mérnöki diplomát. Ezt követően Szabadka város szol­ gálatába lépett, ahol előbb mint mérnök, majd mint fő­ mérnök (1890) munkálkodott. Állásától csak az első világháborút követő összeomlás során volt kénytelen megválni, amikor Magyarország javára optált, kiutasí­ tottak és Szegedre jött. Itt érte a nyugdíjazás. A Szeged-

86

FRATER Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Műszaki főtanácsos. Feltehetően nős volt és ifj. István a fia lehetett. 275.

Frankó András (Soborsin, 1893. nov. 19.— Szeged, 1966. jan. 2.) gyógyszerész. András gyógyszerész és neje Suszter Karolina fia. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál, ahol 1903— 1910. években hét osz­ tályt végzett azután kimaradt. Majd feltehe­ tően a pesti egyetem orvoskarán volt gyógy­ szerészhallgató és szerzett gyógyszerészi ok­ levelet. Szegeden telepedett meg. Az első világ­ háborúban katonai szolgálatot teljesített a 46. gyalogezredben, majd a Nemzeti Hadsereg­ ben. Előbb a „Kálvária” gyógyszertárnak volt tulajdonosa báró Jósika u. 29. sz. a., majd megörökli atyja „Dugonics” gyógyszertárát a Dugonics tér külső részén, melyet utóbb D u­ gonics tér 1. sz. a. helyez át. Feketesas — ma Bajcsy Zsilinszky utca 15. sz. a. lakott. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Brauswetter Borbála, kitől András, István és Margit gyermekei származtak. Gyógyszertára később tangyógyszertári minősítést kapott. A Belvá­ rosi temetőbe temették a Brauswetter sírboltba. Utónevét Andorként használta és Arad me­ gyében született. 275. Frankó Gyula (Soborsin, 1897. márc. 7.— ?) Arad megyében, a máriaradnai járásban, a mai Savarsinban született. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1907— 1915. években, ahol 1915-ben érettségi vizs­ gát tett bejelentve, hogy katonai pályára ké­ szül. Érettségi után nyomban katonai szolgá­ latra jelentkezik és az 5. honvéd gyalogezredbe sorozták be, ahol 1918-ban hadnagyi rangot ért el. Tagja lesz a Nemzeti Hadseregnek Ber­ natsky hadosztályban Potyondi Károly pa­ rancsnoksága alatt az első gyaloghadosztály­ ban főhadnagyi rangban távírda-tiszt. Később a m. kir. Honvédségben szolgál és századosi rangban kerül nyugállományba. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg előbbi öccse. 276. Fráter Etelka (Szeged, 1849. ?—Szeged, 1931. okt. 18.) József és Joó Ágnes leánya. Iskolái elvégzése után segédkezhetett szüleinek Zárda utcai házában berendezett sütödéjében. Itt a házaknál előkészített kenyereket és tész­ tákat sütötték ki. A környék lakói ezért — a török eredetű és perecest jelentő szóval — „simindzsiás”-nak nevezték. Később férjhez ment Szabó Ignác városi tisztviselőhöz, mely házasságából számos gyermek származott. (L. Szabó Ignác alatt.) Szőlőskertjük volt a „Szinlapis”-ban Tápé felé. A „Dugonics” temető­ ben nyugszik' Nyolcvankét éves korában halt meg. 174,259-321. Fráter György 1. Utiezenovits György. 115/115.

FRATER Fráter (Ernő) Gyula (Szeged, I85E jan. 12 —Kiskunhalas, 19Í4. ápr. 19.) ügyvéd. József sütőmester és Joó Ágnes fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Itt tett érettségi vizsgálatot 1871. aug. 2-án. Ezt köve­ tően a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahol 1876. jan. 7-én tette II. jogtudományi szigorlatát. Majd ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Nyilassy Pál szegedi ügyvédnél. A pesti egye­ tem 1876. május 2-án avatta jogi doktorrá. A szükséges gyakorlati idő letöltése után Buda­ pesten 1878. szept. 19-én tett ügyvédi vizsgát és ezt követően Szegeden telepedett le és itt nyitott ügyvédi irodát, mint a Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged székhellyel belajstromozott ügyvéd. Irodája ekkor Szeged-Felsővároson a Ráczpiacz utcában a Wagner házban volt. 1883-ban gondnoka lett Pataki Károly elár­ vult ügyvédi irodájának. 1908-ban 30 éves ügyvédi jubileumát ünnepelték, amikor a Szegedi Ügyvédi Kamara jegyzőkönyvileg örökítette meg feddhetetlen ügyvitelét. Szatymazon szőlőbírtokot szerzett és élete vége felé jobbára itt tartózkodott. Prohászka Annát vé­ ve feleségül, tőle Béla József, Zoltán, Kálmán, Anna Natália és két iker Gyula és Margit gyermekei származtak. A Szegedi Dalárda Egyletnek ügyésze volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Szegeden temették. Iro­ dáját fia Zoltán gondnokolta. 175. Fráter Zoltán (Szeged, 1881. febr. 3.— Szeged, 1949. máj. 26.) ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban, ahol 1900 jun. 10-én érettségizett. Majd jogot hallgatott előbb a budapesti, majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jogi karán és ez utóbbin tette le I. jogtudományi szigorlatát 1904. máj. 13-án. Ügyvédjelölti gyakorlatát atyka irodá­ jában kezdte, majd Kószó Istvánnál folytatta A kolozsvári egyetem tanácsa 1905. okt. 28-án doktorrá fogadta. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett 1911. márc. 13-án és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte felvételét Szeged székhellyel. Irodáját Szél u. 3. sz. a. nyitotta meg, majd azt Takaréktár u. 3. sz. a. helyezte át. 1915-ben katonai szolgálatra vonul be. Mindvégig ügyvédként működött. Vargha Ilonával kötött házasságából István, György

FÜREDI Ilona, Zoltán, Gyula, Ida, Imre, Béla, Erzsébet, Anna és Károly nevű gyermekei származtak. Örökölte atyja szatymazi birtokát és élete végén ott lakott 62. szám alatt. 173. Freyler Eduard 1. Szabadfi Ede. 26, 116. Frimmel Alajos Családi nevét Friml-nek is írták. (Frum?). Talán ama Frimmel Jakab János karigazgató fia, aki 1861-ben nevét Jámborira változtatta. Később Jámbori néven is szerepelt. Szegeden a régebben Mészáros-nak nevezett (majd Téglagyár, ma Cserzy Mihály) utcában, a Mars tér sarkán állt háza, melyhez nagykiterjedésű díszkertet telepített (1865), azon a területen, amelyen ma a Kerületi Börtön gyártelepei emelkednek. Háza az árvizet is átvészelte és azt később tőle Prosznitz Mihály vásárolta meg. 254/174. Frimmel Jakab 1. Jámbori Jakab János. 116. Fritzmayer Mikszáth Kálmán által költött neve Felmayer Antalnak. 1. Felmayer Antal (1827— 1895). 170. Füredi Mihály (Vác, 1816. ápr. 18.—Váckisújfalu, 1869. máj. 3.) színész. Aszalkovics váci kovácsmester fia. Jómódú szülők gyermeke. Családi neve: Aszalkovics volt. Házuk a Kőkapu közelében állt és Kisújfalun volt kisebb birtokuk. Iskoláit Vácon végezte. Szülei papnak szánták, de e hivatásnak megfelelni nem tudva, atyja mesterségét tanulta ki. Pesten 1834— 35-ben állatgyó­ gyászati tanfolyamot végzett és Vácon kovácsmester lett. Templomi énekesként működve figyeltek fel hangjára és ennek kiművelésére ösztönözték. Nehezen vált meg a biztos megélhetést adó mesterségétől, de engedve az un­ szolásnak mégis jelentkezett 1837-ben felvételre a pesti Nemzeti Színháznál, ahol kardalos-segédszínészként al­ kalmazták. Majd mellőzését eredménytelenül panaszol­ ván vidéki társulatokba szerződött 1838-ban Kassára, majd utóbb Kolozsvárra. 1842-ben visszatért Pestre, ahol már mint „jóhangú naturalistát” fogadták és ha­ marosan a „népdalok, népszínművek hőse”-ként emle­ gették. Most már sikerről-sikerre haladt opera- és nép­ színmű énekesként. 1844-ben Bécsbe ment magát töké­ letesíteni. Több ízben lépett fel Szegeden s ilyenkor a Szeged-Belvárosi Kaszinóban vacsorázott, melynek gyakran volt vendége. 1863-ban vonul vissza a színpadtól kis birtokára Váckisújfalura és itt hal meg. Vácon te­ mették május 10-én. Valószínűleg nőtlen maradt. Hege­ dűs Lajosnéban talált méltó partnert, aki azonban 1859ben meghalt (L. Brandenburg Ilona).

87

G Gabara Ferenc ? (Szeged, 1855 ? —?) csizmadia. János Szeged-rókusi csizmadia mester és neje Nagy, vagy Nagymiháki Terézia fia. Foltozó csizmadiaként működött SzegedRókuson. Családi állapota egyenlőle ismeret­ len. 261/374 Gabara Vince (vagy János?) csizmadia. Szeged-Rókuson csizmadia-mester a XIX. században. Több gyermek, köztük Vince festőművész és testvéte Ferenc a csizmadia­ mester és több más nevű gyermek atyja. Ékelődő, furfangos beszédmodora révén városszerte ismert volt. 261/374. Gabara Vince (Szeged, 1853. ?—Szeged, 1890. ?) festőművész. Iskoláit Szegeden végezte. Rajzkészségét korán felismerték és Szeged város ösztöndíjával a pesti akadémiát látogatta Visszatérve Szegedre a portré-festésre, rajzo­ lásra adta magát. Vass Károly a Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztár igazgatójának támogatá­ sával számos megrendelést kapott. Később azonban tehetségét és készségét elhanyagolta, majd a festéssel teljesen felhagyva italozásba kezdett és előbb testvére műhelyében segéd­ kezett mint foltozómunkás, majd kiment a tanyákra és ott ténykedett. Kint is halt el és temették el. A szegedi piarista gimnázium mintarajz iskoláján Kustár Ignác tanár figyelt fel reá. 1870-ben katona volt. Képei a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában őriztetnek. 208, 265/374, 261/374, 261/374, 261/374. Gábriel János (Szeged, 1824. ?—Szeged, 1866. jan. 25.) tisztviselő. Valószínűleg József fia. Iskoláinak Szegeden való elvégzése után a város szolgálatába állt. 1858-ban város-gazda, később haláláig városi alkamarás. Nős, csalá­ dos, halálakor három gyermek gyászolta. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja (1859), majd később 1862 nov. 16-tól választmányi tagja. Negyvenkét évesen halt meg. 88, 110. Gaál Endre (Szeged, 1861. okt. 8.—Szeged, 1934. október 8.) csőglei. Mihály kereskedő, földbérlő és neje Dankó Mária fia. Három évesen elveszti anyját. Atyja 1866-ban újból nősül, majd két év múltán meghal s így hét éves korától mostoha anyja, Vedres István özvegye Csavolyszky Jozefa újból férjezett Gaál Mihályné neveli fel. Iskoláit Szegeden

88

végezte, gimnáziumot a piaristáknál látogatott és itt tett érettségi vizsgát 1880-ban. Majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudomá­ nyi karán végezve nyer jogtudományi doktorá­ tust. Ezt követően aljegyző lesz (1886) Szeged városnál s néhány évve! később (1893) osztály­ jegyző. 1899-ben megválasztják kultúrtanácsnokká s ezt az állást 1928-ig tölti be. Anyja után megörökli a Vedres-féle varasányi birto­ kot, amelyet később elad egy román banknak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1900— 1903 években igazgatója. Iskolafejlesztés és a fogadalmi templom építésének szorgalmazása fűződik nevéhez. Kígyó u. 2. sz. a. lakott. Gondosan öltözködött, szép nyakkendőiről ismert volt. 1928-ba nyugalomba vonul. Szege­ den kötött házasságot 1888. nov. 24-én Stróbl Máriával, kitől Mária Andrea Julianna leánya származott. Nyugdíjazásakor — átmenetileg — utcát neveztek el róla Szegeden. Alakjának Szentgyörgyi István állított emléket dombor­ művén, amely az Aradi vértanuk terén az egyetemi intézet falát díszíti. 191, 198, 217, 242, 249/42, 249/43, 270. Gál Ferenc (Gyertyámos, 1824. júl. 22.— Szeged, 1898. máj. 31.) A család neve eredetileg Gall volt, s ennek magyarra átformált alakjá­ ból lett: Gál. Martin Gall kovácsmester és neje Stett (vagy Stid) Katalin fia. Elemi iskoláit Gyertyámoson járta, nemzeti iskoláit Zentán. Az 1837—42-es években Zsombolyán (= Hatzfeld) a Wichtrick kereskedőházban volt tanuló s innen Pestre menve 1842— 1850ben a Valero J. Antal selyemgyárában dolgo­ zott különféle beosztásban. Az utolsó két évben igazgatóként. Majd Szegedre jön, belép a Szabadalmazott Kereskedelmi Testületbe (Gre­ mium), melynek később pénztárosa lesz és rövidáru kereskedést nyit. Ezt sógorával együtt „Gál és Madár” címen üzemelteti. Szegeden köt házasságot 1853. okt. 30-án Vogel Vogl = Madár Erzsébettel, mely házas­ ságból Ferenc, Kálmán, Béla, Hugó István, Mihály Károly, József Viktor, Irma Erzsébet Paula Anna, Flóra, Gizella Mária, Ferenc, Lajos és Ida Mária Magdolna gyermekei szár­ maztak. 1855-ben a Megyei Bírósághoz

GÁL

GÁRDONYI

ülnökké nevezik ki. Háztulajdonos. A Szeged- Erzsébet, Jolán és Mária gyermekei származ­ Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi tagja, tak. 240. majd igazgatója. Az 1879-es árvíz alkalmával Gaál Mihály (Győr, 1824. ?—Szeged, 1868. tanúsított magatartásáért kormányelismerés­ jún. 15.). Győrből származott Szegedre. ben és köszönetben részesül. A Szegedi Keres­ Ág. h. ev. vallású. Kereskedő és földbirtokos. kedelmi és Iparkamara alapító elnöke. Számos 1868-ban városi képviselő, háztulajdonos Klau­ vállalat alapítója, igazgatósági és felügyelő zál tér 7. sz. alatt. Szegeden nősült 1858-ban bizottsági tagja, elnöke. Királyi tanácsos és Dankó Máriát vette feleségül, kitől Júlia, (1897). A Szabadelvű kör választmányi tagja. Endre és István gyermekei származtak. El87, 90, 110, 145, 159—60, 286. özvegyülése után 1866. aug. 17-én ugyancsak Gál Ferenc (Szeged, 1875. nov. 27.—Szeged, Szegeden újabb házasságra lép Csávolyszky 1953. jan. 6.) Előbbi fia. Iskoláit Szegeden Jozefával, Vedres István özvegyével. végezte, majd a budapesti és bécsi kereskedel­ 249/42, 249/42. mi akadémiát látogatta. Tanulmányai befeje­ Galambos Gábor (Sajólászlófalva, 1808. márc. 24.— zése után az Osztrák-Magyar Bank kötelékébe lép és mint banktisztviselő teljesít szolgálatot Pest, 1866. júl. 30.) egresi nemes. Galambos Pál ev. ref. Bécsben, Szabadkán, Szegeden. Utóbbi helyen lelkész és neje Juhász Julianna fia. Borsod megyében fiókigazgatóvá léptetik elő. Szeged város született. Középiskolát Miskolcon a ref. gimnáziumban törvényhatósági bizottságának tagja. Szegedi végzett, majd Kassára került tógátus diáknak. Innen állásából megy nyugalomba és itt éli le hátra­ szökik meg, hogy színpadra léphessen. Előbb vándorlevő idejét. Házasságát Szabadkán 1900. febr. színész s atyjának kétszer is sikerül őt eltéríteni és haza­ 24-én kötötte Lénárd Amáliával. Gyermekei csalni. De harmadszor is elszökik a szülői háztól s most Ferenc, Melinda és Imre. A Kölcsey u. 3. sz. a. már nem találják. Fellép Rozsnyón (1826), Miskolcon ház tulajdona volt ebben lakott, itt is halt meg. (1828), Kassán, Kolozsváron. 1826— 1835. években ván­ Amikor az Osztrák-Magyar Bank megszűnt dorszíntársulatokkal járja az országot és mindenféle és munkakörét a Magyar Nemzeti Bank vette munkakörben dolgozott, mely a színházzal kapcsolatos. 1836-ban Budára megy, 1837-ben pedig Bécsbe, hogy át, akkor is fiókigazgatója lett. ott magát továbbképezze. A pesti Nemzeti Színháznak 232, 272, 276. Gaál József (Nagykároly, 1811. dec. 12.—Pest, 1866. febr. 28.) dálnoki nemes. József uradalmi gazdatiszt és neje Marsovszky Jozefa fia. Iskoláit Nagykárolyban, Szatmáron, Budán és Pesten járta. Majd a pesti tudo­ mányegyetemen filozófiát és jogot hallgatott. 1833-ban elhelyezkedik a kir. Helytartótanácsnál számvevői gya­ kornokként, ahol hamarosan járulnok lesz. Közben már jelentkezik irodalmi kísérleteivel, majd egyre inkább el­ ismerést arató munkáival. A Magyar Tudományos Aka­ démia levelező tagjává választja. A szabadságharc idején Szatmár megye főjegyzőjévé választják, de hamarosan felrendelik az Igazságügyminisztériumba, ahol Vukovics Sebő titkára és alszázados lesz. A Március 15-e szerkesz­ tője. Egyre-másra publikálja munkáit, melyek közül az 1839-ben írt és megjelentett „Szerelem és Champaigne” Szegeden a Színházkedvelő Társaság előadásában 1841. nov. 9-én kerül színre. Kiveszi részét a szabadságharc­ ból harcol Jellasich ellen, Damjanich alatt szolgálva annak kedves embere főszázados. Nyíregyházi térpa­ rancsnok. Világos után hat évre Aradra internálják. Ké­ sőbb gróf Csekonics családjánál Zsombolyán nevelősködik, s ez állásában akkor is megtartják, amikor a gyer­ mekek már felnőttek. E család pesti palotájában éri a váratlan halál. Nőtlen maradt. 46.

Gaál Jolán (Leona) (Szeged, 1860. júl. 8.— Szeged, 1892. ápr. 12.) Gaál Endre nénje. Iskoláit Szegeden végezte és tizennyolc éves korában ment férjhez az akkori kir. törvényszéki jegyzőhöz alapi Salamon Zsigmondhoz. (1. ott) Harminckét évesen halt meg. Szent Háromság utca 14. sz. a. lakott. Házasságából

megnyitásától tagja. 1843-ban számos európai országot látogat meg. 1848-ban beáll nemzetőrnek, majd honvédnak, elkíséri Kossuth Lajost alföldi toborzó útján s kormánybiztosa lesz Szegeden. Utóbb Miskolcon szabadcsapatot szervez. Elkíséri a kormányt Szegedre. A sza­ badságharc leverése Segesvárnál éri, s őrnagyként Török­ országba emigrál. Távollétében halálra ítélik. Jelentése­ ket küld a titkosrendőrségnek és 1850-ben visszatér és kegyelmet kap (1851). Ismét a Nemzeti Színházban kap -— megszakításokkal — szerepkört. Vendégszereplőként járja az országot. Amikor 1866. júl. 30-én Pesten fellép, a színpadon gutaütés éri, mely néhány óra alatt halálát okozza. 1831-ben kötött házasságot Szentpétery Zsu­ zsannával egy ref. lelkész leányával, kitől három gyer­ meke, köztük Ákos fia született. Művésznévként az Egressy nevet használta. 45, 47, 92, 124.

Gammer Béla L: Gönör Béla. 176. Gamperl Alajos L: Gyöngyösi Alakos. 87, 90, 92, 97, 105, 252/117, 268 Ganié Arnold. A magyar államvasutak központi le­ számoló hivatalának II. ügyosztályán hivatalnok, sze­ gedi Zerge u. 16. sz. a. lakos. (1911). 1929-ben nyugállo­ mányú MÁV főfelügyelőként a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1920—22-ben kapcsolatban van Bach Artúr ban­ kárral, kinek pesti tőzsdeügyleteihez és pénzszállítmá­ nyaihoz kollégái között társakat verbuvál. 1933-ban még szegedi lakos. Nős. Gárdonyi Géza (Agárd-puszta, 1863. aug. 3.—Eger, 1922. okt. 30.) újságíró, író. 1897-ig: Ziegler a család­ neve. Ziegler Sándor géplakatos és neje Nagy Terézia fia.

89

GÁRGYÁN Iskoláit Sárospatakon, majd Budapesten és Egerben vé­ gezte. Az egri tanítóképző intézetben 1882-ben szerez tanítói oklevelet. Néptanítóként működik Karádon (1882), Devecserben (1883— 1884), Sárváron (1884) és Dobronyon (1885). Ekkor felhagy a tanítással, Győrbe költözik és újságírásra adja magát. 1887-ban a tanító­ képző főiskolát látogatja Pesten (?), majd még ez évben visszatér Győrbe. 1888-ban Szegedre jön és előbb a Sze­ gedi Híradó, majd 1890-től a Szegedi Napló-nak lesz munkatársa. Aradra, majd Pestre megy. 1891. december 11 -én Pesten a Magyar Hírlap munkatársává szegődve elhagyja Szegedet, ahol Szekfű u. 2. sz. a. lakott. Sze­ gedi évei alatt mindvégig eredeti családnevén Zieglerként volt ismert. Csak 1897-ben változtatja vezetéknevét Gár­ donyira, nyilván szülőfaluja nevét véve fel. (Agárdpuszta Gárdony község területén fekszik Fejér megyének székesfehérvári járásában). Győrszigeten 1885. okt. 28-án kötött házasságot Csányi Mária Teréziával, mely házasságból származott a Szegeden született fia, József. Szegeden barátai körében mint a kaszinó egyik „zsellér­ jét és „Savanyú Jóska”-ként emlegették. Operettjét „A paradicsom”-ot Szegeden 1893. febr. 25-én vitték először színre. Tagja, majd igazgató tanácsi, végül tiszteletbeli tagja a Dugonics Társaságnak, melynek felolvasó ülésein költeményeivel szerepelt. A Magyar Tudományos Aka­ démia 1910-ben levelező, 1920-ban rendes tagjává vá­ lasztotta. Juhász Gyula Szegeden utca elnevezését java­ solta róla (1918), eredménytelenül. A Dugonics Társa­ ság elhalálozása alkalmából, majd 1935-ben emlékestet rendezett tiszteletére és 1933-ban Budapesten Móra Fe­ renc avatta fel a ,,Gárdonyi”-serleget. 167, 167.

Gárgyán Imre (Szeged, 1895. ?— ?) kereske­ dő és földbirtokos. Imre borkereskedő, földbirtokos és neje Eördögh Rozália fia. Szegeden született és itt járta végig iskoláit is. Ezek el­ végzésekor kitört az első világháború és a szegedi m. kir. 3. sz. Hadikról nevezett huszár­ ezred kötelékébe került. Végigküzdötte a világháborút és 29 havi frontszolgálat, sebe­ sülés után kitüntetésekkel és hadiépítmények­ kel dekorálva Szegeden hadnagyként szerelt le. 1919-ben tagja lett a tartalékos tiszti századnak melynek keretében részt vett a szegedi Marxtéri laktanya alakulatainak leszerelésében. Az ABC tagja. Majd a szegedi Ferenc József tudományegyetem állami- és jogtudományi karán jogot hallgatott és itt szerzett államtudományi doktorátust 1926-ban. Betársult atyja üzletébe, amely ezentúl „Gárgyán Imre és fia” cég alatt működött. Vitézzé avatták és a szegedi vitézi szék hadnagya lett. Tagja Szeged város törvényhatósági bizottságának és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Földbirtokos, szegedi Bus Páter u. 10. sz. a. lakos, Itt, illetve Polgár u. 16. sz. a. üzemeltette borkereskedését. A Délvidéki Lovasegylet alapító tagja. Házasságot köt 1927. júl. 4-én a kiskunfélegyházi helyettes polgármester leányával Szabó Mária Magdolnával, kitől

90

GÉCS Mária Magdolna és Imre István gyermekei származtak. 1945-ben elhagyta Szegedet és emigrált. Külföldön — talán Amerikában — halt el. 276. Garibaldi Giuseppe (Nizza, 1807. júl. 4.—Caprera, 1882. jún. 2.) szabadságharcos. Domenico tengerész és Raimondi Rosa Mária Nicoletta fia. Iskolái elvégzése után a szárd haditengerészet kötelékébe lépett. 1833—34ben részese a Mazzini-féle összeesküvésnek. Emiatt halál­ ra ítélik, de emigrál Marseilles-be, ahol házi tanítóként keresi kenyerét. Majd a tuniszi bej tengerészeiében szol­ gál. Utóbb Amerikába vándorol ki, ahol Uruguay, Hiajd Brazília függetlenségéért fog fegyvert. Az olasz forradalom hírére 1848-ban visszatér Európába. Geno­ vába hajózik, ahol önkéntesekből csapatot szervez. Majd Rómában harcol a köztársaságért. Innen ismét Ameriká­ ba emigrál. Itt most tengerészkapitányként ténykedik, kis vagyont szerez és visszatérve a kontinensre megvá­ sárolja Caprera sziget felét, mely családi birtoka lesz. 1859- ben újból harcba száll, ezúttal az osztrákok ellen. 1860- ban a „marsalai ezer” élén megy Szicíliába és el­ foglalja a szigetet. Majd elismeri Victor Emanuele király­ ságát, mire a király tábornokká nevezi ki. Később vissza­ vonul a csatározásoktól és a politikai manőverektől bir­ tokára Caprerára, a Kecskeszigetre. Itt felépíti a „Casa Bianca”-nak nevezett majorságát s mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Háromszor nősült. Laguna de Patosban ismerkedik meg Anita de Silva-val, ki ekkor Duarte Manuel neje és vele élettársi viszonyra lép 1839. okt. 13-án. Ez időben a házasságok még nem voltak fel­ bonthatók. E kapcsolatból születik Menotti fia. Később Duartet holttá nyilvánítják és ekkor Montevideóban 1842. márc. 26-án élettársával házasságot köt. Ebből származó gyermekei: Terézia, Ricciotti és Rósa. Fele­ sége 1849-ben meghal hat hónapos terhes állapotban. 1859-ben megismerkedik Riamondi Mária grófnővel, kivel 1860. jan. 19-én a menyasszony Milano melletti birtokán házasságra lép. A szertartás végén, még ott a helyszínen bizalmas közlést kap, hogy új feleségének más férfivel viszonya van, melyből terhes. Kérdőre vonja az asszonyt, aki ezt elismeri. Erre azonnal eltávozik birto­ kára és többé nem találkoznak. Az asszony gyermeke nevére kerül. Később unokája dajkájával — házasság felbonthatatlansága folytán — élettársi viszonyra lép és az Armosino Francesca, Manlio és Clelia nevű gyer­ mekekkel ajándékozza meg. Közben lehetségessé válik második házasságának érvénytelenítése, amivel egyben az asszony gyermekének származása is rendeződik. Most házasságra léphet élettársával Caprerán (?) 1880. jan. 26-án. Garibaldi részben világra szóló hírneve, rész­ ben az alatta szolgáló magyar önkéntesek révén Szege­ den is jól ismert. Alatta szolgált a szegedi Réh család egyik tagja. Tábornokának Türr Istvánnak Szegeden éltek oldalági leszármazottai. Személyével több szegedi író is foglalkozott. 93.

Gebhardt Ferdinand 1. Kcméndy Nándor. 47. Gécs János (Békéscsaba, 1885. márc. 8.— ?)

GEORGIEVICS katonatiszt. János ág. h. ev. tanító és neje Fábry Ida fia. Iskoláit a soproni honvéd fő­ reáliskolában végzi, majd a Ludovika Akadé­ mia hallgatója lesz. Itt 1905-ben gyalogsági hadnaggyá avatják. Az első világháborúban a 23. honvéd hadosztály kötelékében harcol az orosz fronton, részt vesz a prezemysli harcok­ ban, megsebesül, súlyosan megbetegszik és a csapatszolgálat aló! felmentik. 1919-ben Sze­ geden az ellenforadalmi hadsereg I. toborzó bizottságának tagja, százados. 1929-ben m. k. honvéd alezredes. Később légoltalmi és légvédelmi szakértő, a Takarékpénztárak és Bankok légoltalmi vezetője. A szegedi hősi temető és hősi emlékművek létrehozója. 1942 után állandóan Budapesten él. III. kér. Zsigmond király útja 21. sz. a. lakik. A család vezetéknevét 1902-ben — reá is kiterjedően — Géczi-re változtatta, de ezt a névalakzatot sohasem használta, ellenben nevét 1933 után Gécsy-nek írta. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1933-ban Gécs alezredes és sze­ gedi Kígyó u. 1. sz. a. lakos. 276. Georgievics György (Szeged, 1820. ápr. 1. —Szeged, 1884. ?) Szerb nemzetiségű, neves szerb családból. István és Zsivkovics Anna fia. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lesz. Pesten tesz ügyvédi vizsgát (1844?) és ezt kö­ vetően Szegeden nyit ügyvédi irodát. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1847-ben fel­ veszik a városi polgárok sorába. 1848-ban jelentkezik nemzetőrnek és a szegedi palánki III. gyalogszázad őrmestere lesz. 1849-ig szolgál, de a honvédség kötelékébe nem lépAz 1848-as községi választáskor a Szegedpalánki választókerület városi képviselőjévé választják. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi, és a Szeged-Belvárosi Kaszinó rendes tagja. 1849-ben adórovó. 1851-ben fegyverviselési engedélyért folyamo­ dik. Gyakorlatának folytathatása érdekében 1851-ben igazolásért folyamodik s elismerik, hogy mindvégig ügyvédi gyakorlatot foly­ tatott és feddhetetlen életvitelű. Ennek folytán engedélyezik további — ideiglenes — ügyvédi működését. 1854-ben városi ügyészi állására pályázik, de kérelmét később visszavonja. 1859-ben belép az újjászervezett SzegedBelvárosi Kaszinóba és annak a következő évben választmányi tagja lesz. Később praxi­ sát egy ideig szüneteltette, majd 1863-ban az Iskoia utcai Endrényi házban ismét megnyitja ügyvédi irodáját. 1861-ben és 1867-ben Szeged város törvényszéki tanácsnokává választják. 1861-ben kinevezi a városi tanács a „városilag kiküldött cs. k. járásbírósághoz”. Az ál­ lami bíróságok szervezése során kinevezik a szegedi kir. törvényszék bírójává, mely állá­ sát 1883-ig tölti be és ekkor feltehetően nyu­

GERENCSÉR galomba vonult. 1849-ben városi levéltárosi posztra jelölik, de nem kap elég szavazatot. 65, 88, 110. Georgievics István (Szeged, 1822. okt. 2.—?) az előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végzi és ezek befejeztével Szeged város írnoka lesz. Később átkerül az állami ügyészséghez ugyan­ ezen minőségben és végül nyugállományba he­ lyezik ezen minőségben és végül a szegedi kir. vényszék iroda tisztje 1882-ig, ekkor való­ színűleg nyugállományba helyezik. Szegeden 1871. jan. 19-én lép házasságra a kiskőrösi származású Géró Paulinával. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 90. Gerencsér család. Gerentsér, Göröncsér, Gölöncsér, Gelencsér névírással is ismert. Vas megye körmendi járásának Nádasd köz­ ségéből származtak Szegedre, Eredetileg való­ színűleg meszleni birtokosok voltak a család tagjai. 13. Gerencsér János (Szeged, 1782. ?—Szeged, 1851. máj. 29.) György vasmegyei szabómester és Simonyi Julianna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendieknél végzett. A pesti tudományegyetem állam- és jogtudomá­ nyi karán hallgatott jogot, majd Pesten tett ügyvédi vizsgát és Szegeden megtelepedve itt nyitott ügyvédi irodát. 1824-től Szeged város tiszti ügyésze, majd főügyésze. 1830-tól tanács­ noka. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Számos szegedi családnál vállalt násznagyi, illetve keresztatyai tisztet. 1832— 1836. években Szeged ortzággyűlési követe, a városi büntető törvényszék bírája, majd helyettes főbírája. Neves jogtudós. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848-ban nyugdíjazzák. 1849. szeptember 26-án azonban a császári éra alatt tanácsnokká és a szegedi rögtönitélő törvényszék ülnökévé nevezik ki. Kétszer nő­ sül. Első nejével Müller Juliannával Szegeden köt házasságot, melyből Alajos fia született. Elözvegyülése után (1827) ugyancsak Szegeden 1828. febr. 11-én lép újabb házasságra nagyszőllősi Szeghő Juliannával, kitől Etelka, Ilona, Zoltán, Jolán és László János Álmos gyermekei származtak. Sírköve a SzegedBelvárosi temetőben áll. 1809. III. 27-én polgárőrségi kapitány József nádor fogadásán. Szentháromság utcai, atyja után örökölt ház­ ban lakott. 69 évesen halt el. 26, 73, 81, 291. Gerencsér László (Szeged, 1843. jan. 26.— Szeged, 1914. okt. 11.) előbbinek Szeghó Juliannától született fia. Iskoláit Bécsben, majd Budapesten végzi. 1865-ben Szeged város szolgálatába lépve városi írnok lesz. A SzegedBelvárosi Kaszinó ifjúsági körének tagjaként szerepel annak műkedvelő színészi rendezvé­ nyein, és a kör választmányi tagja. Később tagja a kaszinónak is. 1870-ben levéltári, később pénztári ellenőr. 1879-ben a kaszinó

91

GERGELY pénztárnoka. Az árvízvédelem körül tanúsított magatartásáért kormányelismerésbcn részesül. 1884-ben városi főpénztárnok. A SzegedCsongrádi Tptr részvényese. 1913-ban vonul nyugalomba. Háza volt a Korona utca 21. sz. alatt. Szegeden köt házasságot 1870. okt. 4-én gömöri Gömöri Annával, mely házasságából László, Rozália, Jolán, Margit és Zoltán nevű gyermekei származtak. Önkezével vetett véget életének. Sírját a Szeged-Belvárosi temetőben emlékkő jelzi. 121, 139, 269. Gergely Károly (Székesfehérvár?, 1825.—Székesfehérvár, 1913. dec.) Gergey, Gcrgelyi. Valószínűleg székesfehérvári születésű és iskoláit is feltehetően itt végezte. A pesti egyetemen hallgatott jogot és Pesten tett ügyvédi vizsgát. Székesfehérváron kezd ügyvédi gyakor­ latot. 1849-ben beáll honvédnak és a 3. honvéd zászló­ aljba nyer beosztást. Őrmester, de hamarosan előléptetik hadnaggyá, majd főhadnaggyá és 1848. jún. 1-én száza­ dos. Alibunár elfoglalása alkalmából 3. oszt. érdemke­ reszttel tüntetik ki és őrnaggyá avanzsál. Világos után folytatja ügyvédi gyakorlatát 1860-ig, amikor Fejér me­ gye alügyészévé választják. 1867-ben törvényszéki ülnök. 1873-ban székesfehérvári kir. törvényszéki bíró és a tör­ vényszék fegyelmi bírája. 1878. május 30-án részt vesz a szegedi toborzóhelyen megtartott találkozóján a volt 3. honvédzászlóaljnak a 30 éves évforduló alkalmából. Ekkor készíti róla is képét Lauscher szegedi fényképész. 1878— 1883-ban a budapesti kir. ítélőtábla pótbírája, 1884-től bírája. 1886-ban részt vesz a 3. honvéd zászló­ aljnak a nagyváradi toborzóhelyen megtartott 40. évi ünnepi találkozóján. 1898-ban kir. kúriai bírói cím és jelleggel ruházzák fel. Visszaemlékezéseit Hentaller Lajos idézi. 157.

Gergely Miklós Béla Géza (Ungvár, 1861. jan. 30.—Szeged, 1929. ?) gyergyó-szent-miklósi nemes. János huszáralezredes és neje Szirmay Blanka fia. Iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára megy, ahol tanulmányai során szakaszvezetővé léptetik elő és 1883. szept. 1-én kinevezik hadapróddá. Hadnagyi kineve­ zése helyhiány miatt maradt el. Az 1. lovas­ ezredhez kerül. 1911-ben a szegedi 3. honvéd huszárezredben szolgál a 2. osztály parancsno­ kaként, alezredes. Skkor Szegeden Kálvária u. 2. sz. alatt lakik és itt háztulajdonos. (Korda—Dáni-ház) A Korda—Dáni vagyon­ nak felesége révén örököse. 1927-ben huszártábornok. Szegeden 1893. ápr. 2-án köt házasságot Polgár Margittal, kitől Margit, Lenke és László gyermekei származtak. Birtokába került K orda Jánosnak Joó Ferenctől származó életnagyságú olajfestménye. 86, 259/321. Gergely Miklós Béla Gézáné 1. Polgár Margit. 86, 259/312. Gerhardt Guidó (Kisbér, 1876. okt. 5.—-

92

GERLICZY Budapest, 1939. febr. 15.) királyfalvai nemes. Hont megyei családból származik. A kassai kir. Gazdasági Tanintézetben szerzett oklevelet Előbb gazd. segédtiszt a bátyúi Lónyai urada­ lomban. 1902-ben a Budapesti Vetőmagvizsgá­ ló Állomás segéde, 1912-ben adjunktusa, 1931-ben egyik vezetője és 1937-ben kisérletügyi igazgatója. 1927-ben okleveles gazdász. 1939-ben miniszteri osztálytanácsos és 1938ban m. kir. gazdasági főtanácsos és nyugalom­ ba vonul. Nőtlen maradt. 1929-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja, ami szegedi kapcso­ lataira utal. 276. Gerle Antal (Szeged,? 1830. ?—Szeged?, 1895. ?) Kerle Antal templomfestő és neje Erkl Klára fia. Szülei 1828-ban telepedtek le Szegeden és ő feltehetően itt született. Iskoláit Szegeden végezte. 1861-ben családi nevét „Gerle”-re változtatta. Szeged város szolgálatá­ ba lépett és 1861-ben városi pénztári ellenőr. 1863— 1867 években városi árvatári ellenőr. Publikációiban sürgeti városi árvaház felál­ lítását. 1869-ben városi árvatári pénztáros. Amikor Földváry Sándornak elkobzott va­ gyonát, melyet Szeged városa ajándékozott neki, ismét visszajuttatják, az örökösök azt eladják és ezt a 100 holdas birtokot Alsó­ tanyán Gerle vásárolja meg. 1872-ben gyám­ pénztáros és közgyám. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és pénztárosa. Adakozik az alapítandó árvaház javára. A Szeged-Csonggrádi Takarékpénztár igazgató választmányá­ nak tagja (1871— 1875). 1883-ban a felépült árvaház igazgatója lesz. Itt fogadja a király látogatását. Szorgalmazza a „Szegedi Gazda­ sági Egyesület” alapítását és annak 1880-ban pénztárosa. Szegeden Tisza Lajos körút 65. sz. a. lakik. Házasságot köt Rényi Kornéliával kitől Lajos István Pál, Etelka Rózsa, Imre, Vilma Klára Anna, József Dezső, Erzsébet és Irenéa gyermekei származtak. (1863-tól 1877ig). 1892-ben elözvegyül és 1890-ben nyugalom­ ba vonult. 116, 269, 269. Gerle Lajos István Pál (Szeged, 1863. aug. 14.—Budapest, 1910. nov. 28.) építész. Előbbi fia. Iskolái elvégzése után 1881/84-ben az Akademie der bildenden Künste hallgatója lett. Építészi képesítést szerzett. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületét tervezte és a tervező bizottság tagja. 1895-ben Szeged város tanácsa megbízza Dugonics András szobrának áthelyezésével. 1908-ban a buda­ pesti Kerepesi úti temető árkádos sírboltjainak tervezője. A Szeged-alsótornyai Iparvállalat Rt. igazgatósági tagja. A budapesti Kerepes úti temetőben nyugszik. 184, 184, 184. Gerliczy Félix Géza Vince (Nagyvárad, 1885. ápr. 14.—Cannes?, 1954.) aranyi és szent-gerlistyei báró. Ferenc kir. kamarás, országgyűlési képviselő és neje

GERSTER Fejérváry Gizella bárónő fia. Budapesti D ísztér 1. sz. és deszki lakos. Iskolái feltehetően pesti elvégzése után diplomáciai pályára lép és 1911-ben a konstantinápolyi cs. kir. osztrák—magyar követség attachéja. 1912-ben bajorországi követségi attaché. A magyar főrendiház örökös tagja. 1920-ban a szerb megszállás alatt birtokát Deszken kirabolják, kastélyát felgyújtják. Szeged francia megszállása idején kiáll az újszegedi háromszögnek Magyaországhoz csatolása érdekében. Emiatt a szerbek elől menekülésre kényszerül. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Dszki földesúr és kegy úr. Birtokait 1927-ben par­ celláztatja, majd maradék birtokát 1938-ban eladja. A második világháború folytán Cannes-ban élt (1942). 226. Gerster Károly (Kassa, 1819.—Pest, 1867. ián. 28.) nemes. Iskoláit Kassán látogatta, majd a bécsi Akademie der bildenden Künste hallgatója lesz (1836—37). 1840ben Pestre jön és itt építészként tevékenykedik. Számos pesti épület tervezője. 1857-ben elkészíti a Mayer-féle szegedi későbbi „Fekete-ház” tervrajzait. Ugyancsak ő tervezte a fegyverneki rk. templomot és a pécsi zsinagóga épületét. 98, 205.

Glanz József 1868-ban Szegeden kereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 90. Gliicksthal Lajos (? 1876. ?—Szeged, 1932. dec. 7.) bankigazgató. Atyja Jónás, anyja Kohn Róza 1911-ben Szegeden kereskedő és háztulajdonos, Kölcsey u. 13. sz. a. lakos. A Szegedi Kerámia és Műtéglagyár igazgatósági tagja. Később Szegeden pénzintézetet ala­ pít, Széchenyi tér 2. sz. a. és annak igazgatója lesz. A Szegedi Zsidó Hitközség iskolai elöl­ járója és a Szeged-Belvárosi kaszinó tagja 1929). Korán hunyt el, 56 évesen. Neje Kohn Felicia volt, kitől Anna leánya származott, ki Dr. Tóth Jenő János szanatóriumalapító főorvos neje lett és deportálásban Auschwitz­ ban meghalt. 276. Gombás József (Fogaras, 1809. ?—Szeged?, 1876. ?) nemes, erdélyi szülők gyermeke. 1842-ben Szegeden találjuk, mint a város őrmesterét. A császári 62. gyalogezred obsitos zászlósa. 1848-ban beveszik a város polgárai közé. A Szeged-rókusvárosi II. nemzetőr gyalogszázad századosa, Korda János nemzet­ őr ezredes segédtisztje és térparancsnok fő­ hadnagya . Ez utóbbi állásáról azonban 1849ben lemond. Szeged város hadi választmányá­ nak tagja. Ugyancsak 1848-ban megválasztják városi képviselővé, majd jelölik a városi számvevői állásra. A Szegedi I. honvéd zászló­ alj parancsnoka. Világos után 1851-ben az adóprovizoriumhoz kinevezett választmány elnöke. Községválasztmányi tag, de ezen állá­ sából 1852-ben felmentik. 1853-ban mint kompromitáltat tartják nyilván. Szegedi szőlőbirtokos. 1855-ben átmenetileg hódmezővásár­ helyi lakos és itt feljelentést tesz kocsija és négy lóra való szerszáma ellopása miatt.

GOROVE 1861-ben városi kapitányi-segéd Szegeden. Számos családnál vállal násznagyi tisztet. A Honvéd Egylet és a Szeged-Csongrádi 1848-as Honvéd Segélyző Egylet alelnöke. Honvéd igazoló bizottmányi elnök. 1867-ben Szeged város biztosa. 1870—1876 között szegedi várnagy. Kétszer nősül. Első neje Makra István özvegye szül. Keszi Klára kivel Szegeden 1842. febr. 7-én lép házasságra, s kitől Sándor fia származott, ( t 1831) Elözvegyülése után (1862) újabb házasságot köt Bősze Katalinnal. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1834-ben és újraalakítása után 1859-ben is tagja volt. 26, 65, 88, 158. Gombosi Ferenc Mihály György (Szeged, 1824. szept. 28.—?) tisztviselő. Knopf István fűszerkereskedő városi polgár és neje Seitz Jozefa fia. Iskoláit Szegeden végezte. Szeged város szolgálatába lép és annak főpénzrári ellenőre lesz, majd adótiszt. 1847-ben családi nevét „Knopf”-ról „Gombosi”-ra változtatta. De amikor 1859-ben belép a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagjai közé ismét a Knopf nevet használja. Neje Rolandó Ottilia, kitől Julianna Anna Emilia leánya származik (Knopf). Czímer nem tudta személyét azonosítani, megkérdőjelezte. 90. Gorove Antal (Kisgyán, 1822. okt. 30.—Budapest, 1881. nov. 27.) nemes, örmény eredetű családból szár­ mazik. Iskolái elvégzése után Nagyváradra megy az ottani jogakadémián jogot hallgatni. Tanulmányait Pesten folytatja és itt tesz ügyvédi vizsgát. Bihar megyé­ ben kezd ügyvédi gyakorlatot, de 1848. április 16-án megyei aljegyzővé választják. Ez évben Debrecenben honvédnek jelentkezik, a 10. honvéd zászlóaljba osztják be s ennek egy részével, az ő vezérlete alatt Szegedre jön, ahol a 3. honvéd zászlóaljba lép át. Ősmesterből 1848. júl. 17-én hadnaggyá lép elő, 1849. jan. 16-én pedig főhadnagy lesz. De február 1-én százados. Ekkor a 3. honvéd zászlóalj egyik parancsnoka. A szolnoki csata után, ahol az I. században harcolt 1849. ápr. 23-án a III. oszt. érdemrenddel tüntetik ki. Rész­ vesz Buda visszafoglalásának harcaiban és elsőnek lép fel a várfokra. Itt megmenti egy szorongatott osztrák, főtiszt életét. Megkapja a II. oszt. érdemrendet. Végüt a 103. honvéd zászlóalj parancsnoka lesz. Világos után vizsgálat indul ellene, de szabadon bocsátják, ellenben kényszerbesorozás alá kerül. Kitűnő képességeire tekin­ tettel itt is hamarosan hadnagy lesz. A 37. császári gyalogezredben szolgál és itt felismeri az az osztrák tiszt, akinek Budán megmentette életét és ennek közben­ járására a volt Máriássy, ez időben Paszkievicsről neve­ zett ezredbe helyezik át, ahol 1858-ban leszerel. Temes­ váron él. Majd 1861-ben Nagyváradon lesz főkapitány. Itt és később Pesten folytat ügyvédi gyakorlatot. 1867ben a Pesti Honvédegylet alelnöke, később 1880 után elnöke. 1870-ben a katonai feltörvényszék elnöke. 1871ben alezredes. 1872-ben ezen állásából megy nyugállo­ mányba. 1875-ben pesti közjegyző és az újonnan alakított

93

GÖMBÖS Közjegyzői Kamara elnöke. 1878-ban részt vesz a sze­ gedi találkozóján a 3. honvéd zászlóaljnak. Nős, neje gyászolja. Szülei valószínűleg László földbirtokos és neje Rácz Mária Magdolna voltak. Elődeinek család­ neve eredetileg „Gorovej” volt. 157. Gömbös Gyula (Murga, 1886. dec. 26.—München, 1936. okt. 6.) jákfai nemes. Tanító fia. Iskoláit Sopron­ ban kezdte, majd a pécsi hadapródiskolában folytatta. Innen kerül 1905-ben a zágrábi 25. honvéd gyalogezred, kötelékébe csapatszolgálatra. 1908-ban katonai tornaés vívótanfolyamra vezényelték, ahol oklevelet szerzett. 1912-ben felsőbb tiszti tanfolyamra megy s utóbb a bécsi cs. kir. hadiiskola hallgatója. Ennek elvégzése után a 6. hadtestben, illetve a 83. dandárnál szolgál. 1914-ben a 13. hadtest vezérkari osztályára kerül. Végigküzdi az első világháborút, megsebesül, több hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa. Beosztást nyer a had­ ügyminisztériumba, majd a belügyminisztériumba. 1918ban a zágrábi követségen attaché. Ezt követően Bécsben majd Belgrádban találjuk, ahonnan 1919-ben Szegedre jön és bekapcsolódik az ellenforradalmi szervezkedésbe. A szegedi A. B. C. katonai előadója. Mindkét ún. sze­ gedi kormány hadügyi államtitkára. Nemzetgyűlési kép­ viselő. 1928-ban honvédelmi államtitkár. 1929-ben vitéz­ zé avatják, majd honvédelmi miniszter lesz. Gyalogsági tábornok. 1932-től haláláig miniszterelnök. Neje Reichardt Margit, kitől fia származott. 223.

Gömör Béla (Arad, ?—Szeged, 1970. ?) tanár. 1945-ig Gammer. Iskolái elvégzése után, egyetemre megy és középiskolai tanári okleve­ let nyer. 1913-ban az ipolysági áll. főgimnázi­ umban vállal tanári állást. 1918-tól a nagykállói áll. főgimnázium tanára, majd 1919-től kezdődően a szegedi állami Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett leánygimnázium tanára. Vegytan, természetrajz, állattan, földrajz sza­ kos. E gimnáziumból 1942 aug. 1-jével a szegedi m. k. áll. Klauzál Gábor gimnáziumba helyezik át, majd pedig innen 1948. szept. 7-ével a szegedi m. k. áll. Boldog Margit gim­ náziumhoz kerül. Szeged Zerge u. 3. sz. a. lakos. Az 1941—42-es tanév végével vonul nyugalomba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A szegedi Egye­ tem Barátainak Köre természettudományi osztályának választmányi tagja. A gyakorló tanárjelöltek vezető tanára. Szegeden 1930-ban köt házasságot az ugyanezen intézetbeli tanár­ nővel Serafin Margittal, mely házasságból Béla fia származott. Később különváltan élt, illetve elvált. Pestre költözött. 1945-ben családi nevét „Gammer”-ről „Gömör”-re változtatta. Budapesten temették el. Öngyilkossággal vetett véget életének. 276. Gömöry Andor (? 1875. ?—Szeged, 1943. ápr. 14.) itélőbíró. László és Mecsey Katalin fia. Iskolái elvégzése után az egyetemen jogot hallgatott és az abszolitorium elnyerése után 1899-ben kinevezik a szegedi kir. törvény­

94

GÖRGEY székhez aljegyzővé. 1905-től szegedi aljárásbíró. 1909— 1914 években szegedi kir. járás­ bíró és Margit u. 14. sz. a. lakos. Az első világháború során katonai szolgálatot teljesít és 1918-ban tüzérszázadosként szerel le. A szegedi kir. törvényszékhez kerül bírónak. Később ugyanitt tanácselnök. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. Szegedi háztulajdonos, Petőfi Sándor sugárút 44/a. sz. a. lakos. 1935-ben mint c. kir. tábla­ bíró vonul nyugalomba. A Legkisebb Munka­ béreket Megállapító Országos Bizottságnak a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara területén tagja a férfiszabó, férfiruhakészítő, női szabó, leányruhakészítő, fűzőkészítő, illetve ács és kőműves szakmában. Neje Andriska Ida Mária Irén, kitől László fia származott. Hatvannyolc évesen halt meg. 220, 272, 276. Gönczy Sámuel. (?—Esztergom, 1870. aug. 17.) Soma. 1839-ben Szegeden vendégszereplő színtársulatnál színész és súgó. Ez évben adja közre itt „Játékszín Zsebkönyv” , ét, mely hasznos forrásmunka. Később Pestre kerül és a Nemzeti Színháznál helyezkedik el 1843-tól kezdődően. Itt jelenteti meg évenkint a „Magyar Nemzeti Színház Zsebkönyve” című kiadványát, 1843—1850-es években Gillyen Sándor és Réty Mihály, 1853-ban Tűre Imre és 1855-ben Novák György társszerzőségében. 1846— 1847-ben kolozsvári színtársulatóan szerepel, de fátyolo­ zott hangja alkalmatlanná teszi a színészi szereplésre és ezért végleg a súgói munkakörre szorul le. 1870-ben Völgyi György társulatában Esztergomban tartózkodik és itt éri a halál. Csuka Laura színésznővel kötött házas­ ságot. 249/48.

Görbe Sámuel (Makó, 1857. ?—Szeged, 1945. ?) Sámuel és Szabó Anna fia. Iskolái el­ végzése után a Ludovika Akadémiára ment, ahol 1880. szept. 1-jével hadapróddá léptették elő. A gyalogsághoz nyert beosztást, ahol 1895-ben századosi rangfokozatot ért el. 1914ben, korára tekintettel hivatali szolgálatra vonul be Szegedre. Itt élt és 1942-ben Szent Mihály u. 3. sz. a. lakott. A Szeged -Belvárosi Kaszinó­ nak tagja, nyugalmazott m. kir. honvéd al­ ezredes. Szegeden nősült 1895. jún. 9-én Polczner Gizellát véve feleségül, kitől Blanka leánya származott. Neje 1902-ben önkezével vetett véget életének. Ezredesként halt meg és a Szeged-Belvárosi temetőbe temették. 219, 276. Görgey Arthúr (Toporc, 1818. jan. 30.—Budapest. 1916. máj. 21.) görgői és toporci nemes. György földbirtokos, a törvényesen egyesített két Szepes vármegye adószedője és táblabírája, százados és neje a polgár­ leány Perczián Erzsébet Vilma fia. Iskoláit Késmárkon végezte és amikor a család részére — de másnak — biz­ tosított ingyenes hely szabadult fel a tullni utászkari is­ kolában és az lemondás folytán részére megnyílt, ismerve

GÖTZ

GÖTZ

énekesnő. Gobelinhimző. Már korán a tár­ saság fiatal hölgyeinek hangadója. A szegedi Jótékony Nőegylet elnöke. A katonai Beteg­ ápoló Egylet szervezője. Több családban vállal keresztanyái tisztet (Rengey, Aigner, Temesváry, Pálfy). Szegeden köt házasságot 1830. nov. 25-én ifj. Schaeffer Ádámmal. Előkelő házat visz kereskedő férje mellett, szalonja fényes fogadások helye, liberiás inast és fényes fogatot tartanak. Gyermekeit kitűnő nevelés­ ben részesíti, nőnevelő intézetekben taníttatja leányait. K orán elözvegyülve férje üzletét és gazdaságát mintaszerűen vezeti tovább. Há­ zasságából Ida Julianna Anna, Adolf és Róza gyermekei származtak. 14—5, 52, 59, 60, 60, 61, 67, 82 Götz család. Az eredetileg Bécsben meg­ telepedett német ajkú és nemzetiségű csa­ lád Szegedre települt ága. 59, 59, 60, 82, 83, 88. Götz János (Bécs, 1786. ?—Szeged, 1856. ápr. 5.) valószínűleg a Bécs melletti Nussdorfban született és anyja talán Stróbl leány volt. A francia háborúk során Magyarországra vándorolt és Szegeden telepedett meg. 1810 körül már Szegeden élhetett. Vállalkozó szel­ lemű, sziksó és szappanfőző műhelyt létesít és hamarosan jelentős vagyonra tesz szert. Hely­ pénz-, kikötő- és hídbérlő. A katonai nevelő otthont, a „Stifthaus”-t ő építteti. Később Szegeden tizenhét háza volt. Városi polgár és választott polgár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja, majd választmányi tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja. Kora szinte minden jelen­ tős szegedi családjával násznagyi, illetve keresztkomasági viszonyban volt. Nagy házat vitt, díszes fogatot tartott. 1848-ban vállalta két vitéz három évi tartásának költségeit. Adakozott a 104. honvéd zászlóalj felszerelé­ sére. Szegeden kötött házasságot 1910 körül Fischer Juliannával, mely házasságából Bor­ bála (1813), János (1814), Julianna (1815,) Julianna K arolina (1820), Károly (1821), és Vince (1836) gyermekei származtak. Elözvegyülése után (1847), újból nősült és Kohrherr Ludovikát vette feleségül. Iskoláit valószínű­ leg Wienerneustadtban végezte. Hetven évesen halt meg. 15, 18, 19, 21—2, 27, 28, 32, 50, 59, 70, 82, 82, 82, 83, 83, 83, 83, 83, 233, 247/10, 268, 268, 291. Götz János (Szeged, 1814.—Szeged, 1844. Götz Borbála Terézia (Szeged, 1813. ápr. febr. 20.) előbbi fia. Iskoláit a szegedi piarista 12.—Szeged, 1881. máj. 3.) Babi Götz János gimnáziumban végezte (1821— 1829), majd vállalkozó és neje Fischer Julianna leánya. Szeged város aljegyzője lett. Szeged-Bel­ Kitűnő nevelésben részesül, német, francia városi Kaszinó tagja és aljegyzője. Szegeden nevelőnők, zongoratanár s festőművész segí­ kötött házasságot Pillér Annával, melyből tenek kiképzésében. Kitünően zongorázik, János, Gyula Viktor Achil, Károly János és szépen énekel, templomi énekkarban szóló Julianna Erzsébet gyermekei származtak.

atyja kívánságát, elfogadta e lehetőséget és katonai pá­ lyára lépett. Miután a felvételnek feltétele volt a hadapródi rang, felvétette magát a Wasa hercegről nevezett 60. cs. gyalogezredbe és innen került hadapródként a tullni katonai intézetbe. Itt 5 éves ciklusban tanultak és így 1836-ban alhadnagyként (Fähnrich) végzett. A csa­ lád kérésére szorgalmazta Bereg megye ajánlását a ne­ mes testőrségbe, mire 1837-ben a kir. nemes testőrség magyar gárdájába vétetett fel, ahol minden szükséges vizsgát kitüntetéssel tett le. Itt is általában öt éves volt a szolgálati idő és így innen 1843-ban került át főhad­ nagyként 12. Nádor huszárezredbe (Palatinal-HusarenRegiment No. 12.). Miután nősülésre gondolt és sem a család, sem választottja nem rendelkezett a szükséges összeggel az előírt kaució letételére, a hadseregből elbo­ csátását kérte (kvietált). 1845-ben Prágába ment az egyetemre, ahol vegytant hallgatott és innen 1847-ben a lembergi egyetemre került a vegyészeti tanszék asszisz­ tenseként. Közben megházasodik és visszaköltözik Toporcra a családi birtokra. Ekkor jelenik meg a „Sitzungsberichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften” periodikában és különlenyomatban díjazott dolgozata „Über die festen und flüchtigen Säuren des Cocosnussöls” címmel. 1848-ban állást keres a budai egyetem vegytani karán, majd pedig beáll nemzetőrnek. Ekkor jelenik meg dolgozata álnévként a Március Tizen­ ötödike-ben az új magyar katonai formaruhatervezésről. 1848 aug.-ban századosként belép a honvédségbe őr­ naggyá léptetik elő és sor kerül Zichy Ödön kivégzésére az általa ad hoc felállított hadbírósági ítélet alapján, ami ország-világ figyelmét reá irányítja. 1848. okt. 18-án ez­ redes lesz és november 1-én honvédtábornok. Ekkor a feldunai hadsereg fővezére. 1848 szeptemberében alája rendelik a szegedi toborzású nemzetőröket, kiknek felkészültségéről elismerő jelentést tesz közzé. 1849. jan. 5-én válik nyilvánossá feltűnést keltő váci nyilatkozata. A meginduló tavaszi hadjárat során sikert sikerre tetéz, majd visszafoglalja Budát. 1849. máj. 22-én altábornaggyá avanzsál és kitüntetik a katonai érdemrend nagykereszt­ jével. Hadügyminiszter lesz. A trónfosztás ellenzője. 1849. júl. 2-án az ácsi csatában súlyosan megsebesül. 1849. aug. 8-án Aradon van és 11-én átveszi Kossuthtól a hatalmat. Világosnál fegyverletétele és ezt követő fogsága után Klagenfurth mellett Viktringbe száműzik, illetve internálják. 1867-ben hazatér és a Lánchídnál nyert alkal­ maztatást, majd visszavonul Visegrádra. Megírta emlék­ iratait. Prágában 1848. márc. 30-án házasságra lép az ág. h. ev. templomban a francia származású társalkodónő Aubouin Adéllal, kitől Berta és Kornél gyermekei szár­ maztak. Löw Immánuel szegedi rabbi édesanyjának for­ radalmi naplója érdekes megállapításokat tartalmaz a személye körül terjengő híreket illetőleg. 72.

95

GÖTZ Korán, 30 évesen hunyt el. Neje később újból férjhez ment Ligeti Dánielhez. 27, 83. Götz Jánosné 1. Fischer Julianna. Götz József (Szeged, 1900. ?—?) banktisztviselő. Iskoláit Szegeden végezte, a közép­ iskola alsó tagozatát a szegedi állami főgim­ náziumban. 1929-ben Szegeden banktisztviselő. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben bank-főtisztviselő és Szegeden, Liliom u. 14. sz. a. lakos. Talán nős volt. 276. Götz Julianna Karolina (Szeged, 1820. jan. 6.—?) János vállalkozó és Fischer Julianna leánya. Gondos nevelésben részesült, nyelveket zenét tanult. Később a szegedi nyomdászhoz, Grünn Jánoshoz megy feleségül Szegeden 1837. okt. 4-én, mely házasságából Anna Margit leánya származott. Több szegedi családnál vállalt keresztanyaságot. 1880-ban —feltehetően örökségként — tulajdona a szegedi, Széchenyi téri, ma is álló, Grünn ház. Czímernél tévesen Anna. 59, 82. Grassalkovich Antal (Pozsony, 1771. szept. 12—. Gödöllő, 1841. szept. 29.) gyaraki nemes, herceg. Antal herceg és Esterházy Anna Mária grófnő fia. Iskolái talán Wienerneustadtban való elvégzése után jogot hall­ gatott a budai egyetemen, majd ügyvédi vizsgát tett. Pá­ lyáját ügyvédként kezdte, de hamarosan a közigazgatás­ ban helyezkedik el és 1808-tól haláláig Csongrád megye adminisztrátora, majd főispánja. Nagyobbrészt külföldön tartózkodva a megye igazgatását helyettesre bízza. Egyik rangemelés és kitüntetése a másikat éri. Királyi személynök, koronaőr, királyi kamarás, valóságos b. t. tanácsos, az aranygyapjas rend vitéze, a Szent István rend nagykeresztese. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház megépítéséhez ingyen telket adományoz, a Ma­ gyar Tudományos Akadémiát nagyobb összeggel dotálja. Gödöllői uradalmának a volt szegedi színigazgató fia, Kelemen László a jogtanácsosa. Házasságra lép herceg Esterházy Mária Leopoldinával, mely együttélésük gyer­ mektelen marad. így a család velefiágon kihal. Gödöllőn halt meg és a Pozsony megyei, pozsonyi járási Ivánkán temették, de 1863. szept. 6-án hamvait özvegye MáriaBesnyő-re szállíttatta át az itteni családi sírboltba. 243.

Grassely Károly (Szeged, 1882. júl. 9.— Szeged, 1950. máj. 31.) ügyvéd. László vaskereskedő és neje Zieritz Vilma fia. Iskoláit Szegeden gimnáziumot a piaristáknál végezte (1892— 1900) ahol 1900 júniusában tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudo­ mányi karára kérte felvételét és itt 1904. máj. 25-én tette le I. jogtudományi szigorlatát. Ekkor ügyvédjelölti gyakorlatot kezdett Sze­ geden. 1906. jún. 2-án a kolozsvári egyetem jogtudományi doktorrá fogadja. 1906. okt. 1jén bevonul egyéves önkéntesi katonai szolgá­ latra a szegedi 46. gyalogezredhez. Zászlósként szerel le. Ügyvédjelölti gyakorlatának kitöltése

96

GREHL után Marosvásárhelyen áll ügyvédi vizsgára. Diplomát nyer 1908. okt. 30-án és ez év nov. 4-én a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri be­ jegyzését az ügyvédi lajstromba Szeged szék­ hellyel. Ügyvédi irodáját Tisza Lajos körút 70. sz. a. nyitja meg. Azt később Hajnóczy u. 5., majd pedig Kígyó u. 5. sz. alá helyezi át. Az első világháborúban az 5. honvéd gyalog­ ezredben teljesít szolgálatot és hadnagyi rend­ fokozatot ér el. 1929-ben Szeged város árva­ székének ülnöki tisztségére pályázik. Városi tb. főügyész, árvaszéki h. ülnök. A második világháború során ugyancsak az 5. honvéd gyalogezred keretében az ingatlanforgalmi ellenőrzés egyik referense. 1945-ben az igazoló bizottság egy évre gyakorlatát felfüggeszti. Sümeghy Izabellával kötött házasságot Sze­ geden 1908. dec. 29-én, melyből Károly fia származott. Tagja volt a szegedi Szeged neve­ zetű szabadkőműves páholynak és annak pótbírája. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak. 276. Gréf István (Szeged?, 1827. nov. 30.—Sze­ ged, 1889. ápr. 13.) orvos. Iskolái elvégzése után a pesti egyetemen lett orvostanhallgató és nyert orvosi képesítést. D oktori fokozatot nem kért. 1857-ben kinevezik a szegedi városi közkorház alorvosává. Hamarosan jó hírre tesz szert és kiterjedt, jövedelmező magán­ praxist teremt. 1867-ben városi képviselő. 1872-ben Rókuson óvodaorvos. A Szegedi Híradó külső munkatársa. Hírlapi közlemé­ nyekben foglalkozik a város közegészségügyi helyzetével, a dologház és szegényház kérdésé­ vel. Az 1879-es nagyárvíz során kifejtett tevékenységét a kormány elismeréssel és köszö­ neté nyilvánításával nyugtázza. Szegeden Budapesti sugárút 35. sz. a. lakott. Törvényhatósági bizottsági tag. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1852-ben köt házas­ ságot Mihalovits Juliannával. Úgy látszik házassága gyermektelen maradt, mert később felesége nőtestvérének leányát Asztalos Máriát örökbefogadta. Czímer Graef esetleg Grefel néven említi. A szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol ma is áll sírköve. 90. Grehl Terézia (? 1766?.—Szeged, 1848. szept. 5.) Grell ? Grely ? Még szülei elzászlothariniai otthonában kitűnő nevelésben ré­ szesülhetett. Ott kötött házasságot a német nemzetiségű és ajkú Scháffer Ádámmal még a XVIII. század utolsó negyedének második felében. Férjével együtt kelt útra a francia forradalom veszélyei elől menekülve és jött Magyarországra, aholis Szegeden telepedtek meg. Férje német birodalmi nemes volt. 1800 körül a magukkal hozott vagyonból a szegedi hajóhíd előtti halpiacon később Rudolf, ill. Roosevelt téren vásároltak házat, majd azt

GRÓF lebontották és ugyanott az ismert szegedi építésszel Vedres Istvánnal terveztették meg új otthonukat magában foglaló szép stílusú emeletes magánházukat. Az épület timpanon­ já t a családi címer díszítette. A tágasra ter­ vezett épület első emeletén helyezkedett el az öt szoba és mellékhelyiségből álló lakás, amelynek művészi kivitelezésétől nem sajnál­ ták a pénzt. E lakásban Grehl Terézia fényes fogadásokat adott és a berakott parkettán a város és megye nevezetes személyei csodálhat­ ták meg a menyezet festményeket és a fényűző stílbútorokkal, márkás festményekkel beren­ dezett szobákat. A lépcsőházból nyíló bejára­ tot kovácsolt vas mestermunka-kapu zárta le, amely ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van, miután a házat, 1970 körül le­ bontották, hogy az új modern épületnek helyet adjon. De férje 1823-ban éppen az ő neve nap­ ján, október 15-én elhunyt és így a ház vitelé­ nek terhe, valamint a földszinten elhelyezett vaskereskedés további üzemeltetése reá maradt Házasságából Katalin és Ádám gyermekei származtak. Férjél 25 évvel élte túl, s 82 évesen halt meg. 14, 58, 59, 59. Gróf Árpád Márton (Szeged, 1866. szept. 18.—Szeged, 1940. ápr. 19.) ügyvéd. János útbiztos mérnök és neje Szabó Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és ott tette le 1889. dec. 11-én I. jogtudományi szigorlatát. Ezután a Szegedi Ügy­ védi Kamaránál kéri ügyvédjelölti nyilván­ tartásba vételét, megkezdve ezzel gyakorlati éveit. Ekkor Szegeden, Kálvária u. 47. sz. a. lakott. 1891-ben Szeged városnál joggyakor­ nok, majd ismét ügyvédi irodákban dolgozik. 1893-ban megpályázza a m. k. budapesti tör­ vényszék aljegyzői állását. Budapesten tesz 1895. jún. 11-én ügyvédi vizsgát és jún. 17-én bejegyzését kéri a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába Szeged székhellyel. Ettől kezdve elhalálozásáig szegedi gyakorló ügyvéd. H a­ marosan a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ügyésze lesz, jól jövedelmező irodát épít ki, amely elsősorban a bank által folyósított kölcsönök telekkönyvi bekebelezésével járó megbízásokon épül fel. Vagyonra tesz szert, felépítteti a szegedi, Tisza Lajos körút 20. sz. a. három emeletes bérpalotát amelyben lakását és irodáját is berendezi. M. k. kormányfő­ tanácsos lesz. Szeged város tb. főügyésze. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. A Szeged-Rókusi új templom egyik színes ablaka az ö ajándéka és nevét viseli. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot 1896. júl. 4-én Kern Ilonával, mely házasságból Géza Árpád, Endre János, Alice és György gyermekei származtak. A városi törvényhatósági bizottság tagja. A

GRÜNER Szegedi Új Nemzedék külső munkatársa. 222, 276 Gruber József (Nyitra, 1788. márc. 29.—Vác, 1873. aug. 26.) szerzetes-tanár. Szülei feltehetően egyszerű ke­ retek között élők voltak, kik fiukat taníttatni szerették volna és így az elemi iskola levégzése után gimnáziumba íratták be. Tanulmányi évei során kerül Privigyére, ahol a kegyes tanítórend kötelékébe kéri felvételét 1804. szept. 23-án. Fogadalomtétel után 1811. nov. 24-én Nyitrán áldozópappá szentelik. De már 1806-tól kez­ dődően tanít Privigyén (1806), Tatán (1807), Szegeden (1808—1809), Kolozsváron (1814), Nagy-Károlyban (1815—1816), Selmecen (1819), Korponán (1820), Léván 1821—1828). Közben 1810—1811 években Vácon böl­ cseletet hallgat, majd Nyitrán teológiát (1812) és SzentGyörgyön fejezi be e tanulmányait (1813). 1818-ban Kolozsváron a jurista és bölcseleti konviktus aligazga­ tója. 1829-ben ismét Szegedre kerül, mint mathesis tanár, ahol 1832—1847 években rector és 1840-től gimnáziumi igazgató. A szegedi 1831-es kolerajárvány idején részt vállal a betegek gyógyításában. 1833. szept. 3-án fogadja a kikötőben a hajón érkező gróf Széchenyi István, kit ebéden lát vendégül az erre az alkalomra meghívott vá­ rosi és megyei előkelőségek keretében. 1837-ben a sze­ gedi rendház főnöke és ez év nov. 13-án Csongrád megye táblabírájává nevezik ki. 1847—1848-ban Nagybecskereken igazgató és házfőnök. A Szeged-Csongrádi Ta­ karékpénztár részvényese. Közben 1847-ben Kecskemé­ ten vice-rector-igazgató. 1853—855-ben Tatán látja el e munkakört, majd 1856— 1864 években ismét Kecskeméten és közben 1862—1864-ben Debrecenben rector. 1865— 1873-ban pedig vice-rector Vácon és itt hal meg. 1864-ben kormánytanácsossá nevezik ki és 1869-ben kitüntetik a koronás arany érdemkereszttel. 23.

Grüner Géza (Magyarkanizsa, 1860. aug. 29.—Szeged, 1943. febr. 17.) földbirtokos. Fülöp földbirtokos és Singer Cecilia fia. Iskoláit Magyarkanizsán végezte és gazdasági ismereteit atyja birtokán sajátította el. Szege­ den Madách u. 7. sz. a. lakott (1911). 1886-ban kibérlia Pallavicini-féle 428 holdas birtokot és azon mintagazdaságot létesít. Amikor bérlete 1916-ban megszűnik Szegváron vásárol saját birtokot. A Megyei Gazdasági Egyesület tagja és választmányi tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. Á Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Sövényházi birtokos. Sándorfalva (illetve Algyő) díszpolgára. Gazdasági érdemeit 1931ben a gazdasági főtanácsosi címmel ismerik el. 1890-től a megyei törvényhatósági bizottság tagja. Kohn Herminával kör házasságot 1887 körül, melyből István és Mária gyermekei származtak. 276. Grüner István (Nagykanizsa, 1887. febr. 20. —Szeged, 1976. ápr. 31.) ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1904. jún-ban tett érettségi vizs-

97

GRÜNN gát. Ezután a pesti Tudományegyetem államiés jogtudományi karára iratkozott be és itt, valamint Leipzigben hallgatott jogot. 1908. dec. 12-én a kolozsvári Ferenc József Tudo­ mányegyetemen nyer jogi doktori fokozatot. Joggyakorlatát ügyvédjelöltként Magyarkanizsán, Szegeden és Budapesten teljesíti. Az egyéves önkéntesi évét a 46. gyalogezredben szolgálja le. 1912. júl. 4-én Budapesten tesz ügyvédi vizsgát és ugyanazon év dec. 2-án a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. Irodáját Vidra u. 6. sz. a. nyitja meg. Az első világháború során 1915-ben jan. 12-én bevonul hadnagy­ ként és a 4. tábori ágyúsezrednél, majd annak feloszlása után 3. ütegnél teljesít frontszolgála­ tot az olasz hadszintéten Piavénái és az orosz fronton. 1916-ban agyrázkódással hónapokig korházi kezelés alatt áll, felgyógyulása után tovább szolgái. A l l . honvéd lovastüzérezred kötelékében százados és ütegparancsnok. Meg­ sebesül. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban leszerel és 1919-ben részt vesz a szegedi Mars-téri laktanya vörös­ őrségének leszerelésében. Az 1944. évi hát­ rányos megkülönböztetések során menekülni kénytelen és Budapesten rejtőzködik a felszabadulásig. Szegedre visszatérve az igazolá­ sok során nem igazolják. 1963-ban azonban az Igazságügyi Minisztérium méltányosságból engedélyezi jogtanácsosi működését. 1945 előtt hosszabb ideig választmányi tagja volt a Szegedi Ügyvédi Kamarának. Ekkor Szegeden Madách u. 8. sz. a. lakott a családi házban. Arany, majd gyémántdiplomás jogász. Sze­ geden kötött házasságot 1931. febr. 17-én May Ellával, mely házasságából Katalin leánya származott. Tagja volt a Szeged-Bel­ városi Kaszinónak. Az évek folyamán tekin­ télyes és jól jövedelmező ügyvédi praxist épített ki és számos vállalatnak volt képviselő­ je. 276. Grünn János (Ada. 1814. ápr. 23.—Buda­ pest, 1874. jún. 9.) nyomdász. Atyja Babits János cs.őrmester, anyja Horváth Veronika, 1821. jan. 29-én Grünn Orbán és neje Knopf Borbála örökbefogadták. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál 1822— 1831-ben és 1829-ben a mesterség elsajátítása végett vándorútra indulva Bécsben a Strasser nyomdában, majd Pesten a Trattner és K á­ rolyi officinában tökéletesítette tudását. Fo­ gadott atyjának szabadalomlevele szerint annak műhelyét halála után csak örökösei, vagy fiutódai örökölhették. Végrendelete sze­ rint utóbbiak csak 22. életévük elérése után. Amikor tehát 1835-ben Szegedre visszatért, ahol személyes ügyei felett eddig Götz János gyámkodott, a nyomdaüzemet pedig sógora Beimel József, illetve annak rendelkezése alap­

98

GUGÁNOVICS ján Konrád Keresztély, a korábbi nyomdai fak­ tor vezette, folyamodnia kellett örökösi minő­ ségének elismerése iránt. Mivel érdeke Konrádéval ellentétbe került, csak hosszú harc után sikerült jogait a nyomdára elismertetni és Konrádot annak átadására kényszeríteni. Hama­ rosan kitűnő szakembernek bizonyult és az üzemet rohamosan fejlesztette. Számos ismert szerző munkáját nyomatta ki és pl. 1843-ban Táncsics (Stancsics) Mihállyal is tárgyalt Ipa­ rosok Naptára című munkájának kiadásáról, nem rajta múlott, hogy ez nem jelenhetett meg. 1836-ban könyvkereskedés nyitására nyer engedélyt, 1845-ben kőnyomdát kíván felállí­ tani, amelyre az engedélyt 1847-ben nyeri el, de nem engedélyezik — a kívánsága szerinti — országgyűlési irományok kinyomtatását, ha­ nem csak műipari, mezőgazdasági és kereske­ delmi jellegű nyomtatványok előállítását. 1839-ben már a nagy adózók között szerepel, több segéddel dolgozik és évente több tucatnyi kiadványa jelenik meg. 1847-ben hét segédet és két inast foglalkoztatott. 1836-ban könyves­ boltot és 1846-ban papir- és írószerkereske­ dést nyitott. 1848-ban városi képviselővé vá­ lasztották. 1849-ben két városi lap előállítója. A szegedi palánki IV. gyalog nemzetőr század főhadnagya és a forradalom propagálója röpirataival. Nyomdáját 1856-ig vezette. Szegeden 1837. okt. 4-én kötött házasságot Götz Juli­ anna Karolinával, mely házasságából Anna Margit és Julianna Emília gyermekei származ­ tak. 15, 59, 65, 247/7, 247/7, 296/7. Grünn Jánosné 1. Götz Julianna Karolina. 82, 247/7. Grünn Orbán Fülöp (Komárom, 1765. ?— Szeged, 1828. jan. 24.) nyomdász. Anyja talán Geyger, vagy Gayer. Iskolái elvégzése után a nyomdaiparban helyezkedett el. Tanuló évei után segédként vándorútra indult és Bécsben Schmidt Antalnál dolgozott faktorként. Itt te­ hetett szert nyomdafelszerelésre, melyet ma­ gával hozva Szegedre itt nyomda létesítésére kért (1801) és kapott (1802) szabadalom leve­ let (okt. 12). Hamarosan megszerzi a Nagy piac (ma Széchenyi) téren a Schwörtz-féle házat és ebben, illetőleg ennek helyén épült — ma is álló — házban, a Grünn Orbán házban rendezi be nyomdaüzemét. Szeged város beveszi polgárai közé és hamarosan vá­ lasztott polgár. 1826-ban végrendelkezik fo­ gadott fia javára. Neje Knopf (Knöpf) Bor­ bála, kitől talán Antal fia származott. Az egyik leánya Beimel József nyomdász neje lesz, ki­ nek férje a Grünn Orbán végrendeletének vég­ rehajtója. Borbála Eleonóra örökbefogadott leánya Konrád Keresztély nyomdász-faktor felesége. Fia úgy látszik korán elhalt. Hatvan­ három évet élt. 15,65,83. Gugánovics László (Bács megye?, 1865.

GURGL ?— ?) gödri(?). Horvátországi nemes család­ ból származik. A család egyik tagja még Mária Terézia alatt, későbbi tagja I. Lipóttól kapott nemességet. Bács megyébe származott és ott elterjedt család sarja, melynek Kunbaján volt birtokadománya. 1889-ben lép az államvasutak szolgálatába és ettől kezdve a MÁV Üzlet­ vezetőségnél Szegeden találjuk a számosztá­ lyon számtisztként. 1905-ben előjegyzi Jászai Géza plébániatörténeti könyvét. 1906-ban ugyanazon munkahelyen ellenőr, és 1915-ben főellenőr. 1908-ban a jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. 1929-ben — mint MÁV főellenőr nyugállományban él Szegeden. Talán nős volt. 1911-ben szegedi háztulajdonos. MÁV ellenőr, Zsinagóga — ma Bolyay János — út 10. sz. a. lakos. Leánya lehetett zsomolyai Gugánovics Szilárdka, ki vitéz Nagy Géza honvéd ezredes neje lett, és Margit, kit Nagy László vett fele­ ségül. 276. Gurgl Mihály. 1836-ban a hódmezővásár­ helyi ág. h. ev. egyházközösség leányegyházá­ nak megalapításán fáradozik Szegeden. Sze­ ged város bevett polgára. 1848-ban a SzegedFalánk kerület választott városi képviselője. Az ág. h. ev. egyházközösség egyik alapító tagja (1847). A később a Tisza Lajos körút 43. számot viselő telken állott földszintes épü­ let tulajdonosa. Házát 1829-ben az akkor ala­ kuló Szegedi Társalkodó Egylet — későbbi nevén Szeged-Belvárosi Kaszinó — bérli, majd pedig ennek újabb helységbe átköltözése után házában a „Szegedi Ásztalos Társulat” ren­ dezi be műhelyét és elárusító helységét. Egy­ házi tanácsnok. Egyike azoknak, akik az egy­ házközösség megbízásából meghívják Szegedre az első ág. h. ev. felekezeti tanítót. Neve Gurgely és Gurgel írásmóddal is szerepel. 1860-ban még adózik. 21,21,21,22,27—8. Guyon Richard (Walcot, 1813. márc. 13.—Harem Iszkeleszi, 1856. okt. 12.) de Beaufré de Geis de Pampellonne grófja (francia), angol főnemes = Esquire. Jean angol királyi haditengerész-kapitány és neje De Beaufré Erzsébet francia nő fia. Francia nemes hugenotta családból származik, melynek tagja — ükatyja — ván­ dorolt ki az üldözések elől a 17. század vége felé Angliába. Protestánsként született az angliai Bath város közelében. Iskoláit Angliában végezte. Atyja hivatását követni nem kívánta s nem lévén Angliában számottevő szárazföldi haderő, jelentkezett a Portugáliába induló angol légióba, melynek keretében Dom Petro szolgálatában Dom Mi­ guel ellen harcolt 16 évesen. A légió feloszlatása után 1832-ben az osztrák császári hadseregbe jelentkezik felvé­ telre, ahol kadettként a 2. számú — József Antal főher­ ceg-nádorról nevezett — huszárezredbe osztják be, mely­ nek ez időben miháldi Splény Ignác báró volt az ezred­ tulajdonosa. A kor szokását követve megvásárolja 4000 Ft-ért egy nyugalomba vonulni készülő hadnagy megüresedő helyét, majd főhadnaggyá lép elő és ekkor

GYÖNGYÖSSY — 1840. szept. 10-én — kilép a hadseregből. Kibérel a Bars megyei Csatán egy kincstári birtokot és azon gaz­ dálkodik. Apósa halála után pedig átveszi felesége örök­ lött birtokának gazdasági irányítását. Az 1848-as ese­ mények során Pestre megy és ott szept. 15-én az önkéntes nemzetőrség zászlóaljparancsnoka lesz őrnagyi rangban. Példa nélkül álló bátorsága hamar rátereli a figyelmet és már ez év novemberében ezredessé lép elő és a feldunai hadsereg hadosztályparancsnoka lesz. 1849. márc. 9-én mellére tűzik a II. oszt. katonai érdemjelet. Márc. 15-én pedig kinevezik tábornokká. Komárom várparancsnoka lesz. Majd 1849. júl .13-án átveszi a 4. hadtest parancs­ nokságát. Több szegedi szolgál alatta. Temerinben pa­ rancsot kap, hogy Adára menjen, majd pedig, hogy a szegedi sáncok védelmére Szeged alá vonuljon. Júl 29-én érkezik hadtestével Szegedre és megy át Dorozsmára, hogy a sáncok és a kecskeméti úti erődítményeinek vé­ delmét átvegye és megszervezze. Csapatait Szegeden Kossuthtal az élen ünnepélyesen fogadják, csak éppen élelmezésükről feledkeznek meg, ami Guyont annyira felháborítja, hogy a város polgármesterét és főkapitányát őrizetbe véteti és azok csak Kossuth személyes közbenjá­ rására szabadulnak. Hamarosan megérkeznek a császári csapatok és Dembinszky visszavonulást rendel el s ennek során Guyont Gyálára rendeli. Ez nyilván nem nagyon tetszhetett a hadseregparancsnoknak, mert oly „nyugottan” vonul vissza, hogy végül csak huszárjai vágják ki az ellenség átkarolásából. Már csak Temesvárnál kerül ütközetbe és ő jelenti a csatavesztést. Bem vezér­ kari főnöke. Lúgoson még megkísérli a szétvert csapa­ tok sorainak újrarendezését, de ezt a tömeges szökések megakadályozzák. Erre megkezdi menekülését a Vas­ kapu szoroson át, előbb Morulra megy, ahol az oláhok által fogva tartott Kmetthyéket szabadítja ki és velük együtt lép török földre. Kossuth Viddinben altábornagygyá lépteti elő. Majd a török hadsereg kötelékébe lép, ahol híre szívélyes fogadtatást biztosít részére és megbíza­ tásának nem szabják előfeltételül a mohamedán hitre térését. Tábornokként vesz részt az oroszok elleni har­ cokban, majd visszahívják és nyugállományba helyezik. Isztambulban telepszik le, ahol ételmérgezés következté­ ben hal meg. A scutari angol temetőben fekszik, sírját a Márvány-tenger partján emlékkő őrzi. Hegyesen emlék­ tábla hirdeti nevét, Budapesten pedig utca. Páty-on 1838. nov. 22-én köt házasságot ezredparancsnoka leá­ nyával, miháldi Splény Máriával, kitől Marianne, Viktor és Edgár gyermekei származtak. Felesége révén magyar honos földbirtokos. 102.

Gyöngyössy Alajos (?—Budapest, 1887. jan. 9.) gyöngyösi nemes. 1871-ig: Gamperl. Pesti kereskedő családból származik. Iskolái elvég­ zése után feltehetően egyetemet végzett Budán és ezt követően közigazgatási pályára lépett. Pest város tanácsnoka. A provizórium alatt 1856. jan. 3-án kinevezik Szeged város pol­ gármesterévé. Igyekezett kapcsolatba kerülni Szeged társadalmával. 1857. máj. 24-én ő fo­ gadja Szegedre látogató császári párt. A Nagy piacot — a mai Széchenyi teret — ő rendez-

99

GYÖRGY teti, ő ültetteti be a mai Korzón álló platán­ sor elődjét, a gesztenye sort a Gamperl-sétányon. 1860. máj. 15-én az ő javaslatára neve­ zik el a teret Széchenyi térnek. 1860. dec. 1!-én Hódmezővásárhelyen megnyitja a megye újra­ rendezése érdekében összehívott értekezletet, de az októberi diploma után megválik Szeged­ től és visszatér eredeti állásába. 1867—8. évek­ ben Pest város polgármestere. Pest díszpol­ gára, majd helyettes főpolgármestere. 1871. júl. 22-én magyar nemesi rangra emelik és szept. 16-án királyi engedéllyel családi nevét „Gyön­ gyössy”-re változtatja. A Szeged-Belvárosi Ka­ szinó újjászervezője, tagja és 1858-ban elnöke, mely tisztségéről 1860-ban lemond. 87, 87. 87, 87, 87, 90, 92, 97, 252/117, 268. György, szent (i. u. Lydday, ?—Diospolis, i. u. 303. ápr. 23.). Rendelkezésre álló adataink legendába veszőek. Lyddában, más nevén Diospoüsban született. Anyja Alexandra. Kappadokiai nemes család hercege volt, nagy földbirtokkal rendelkezett, melyről testvérei javára lemondott és római katonai szolgálatba állt. Keresztény volt. Tehetsége révén gyorsan haladt előre és Diocletiánus alatt magas tiszti rangot érve el a császár környezetéhez tartozott. Amikor i. u. 303-ban a császár a keresztények üldözését rendelte el, kegyetlenségéért megrótta. Diocletináus megkísérelte jobb belátásra és vallása elhagyására bírni, s amikor ez nem sikerült, lefejeztette. A keleti egyház szentként tiszteli. A nyugati egyházban, kellő adatok hiányában újabban törölték a szentek sorából, de tisztelete változatlanul erős nyugaton is. A mohamedánoknál is nagy tiszteletben áll. Anglia védőszentje és az orosz birodalomnak annak idején cí­ meralakját adta. A szegedi szíjjártók, nyergesek és csi­ szárok céhének patrónusa volt. Szeged-Felsővároson, melyet eredetileg Felsősziget, Asszonyfalva néven emle­ gettek már talán a XI. sz.-ban temploma volt, patrociniuma, később plébániája. Emlékét korábban a Szent György utca és még ma is a Szent György tér őrzi. A Rerrich Béla téren áll Kolozsvári Márton és György világhírű Szent György lovasszobrának másolata. A szegedi népi hiedelemvilágnak ismert és tisztelt alakja volt. Paleszti­ nában érte a halál. 20,97,248/13.

György Vilmos (Ikland, 1869. máj. 3.—Bu­ dapest, 1962. dec. 26.) Torda-Aranyos megyei születésű. Középiskoláit Nagyenyeden vé­ gezte, majd a nagyváradi jogakadémián ké­ pezte tovább magát. Ennek abszolválása után posta- és távírda-tanfolyamot végzett, majd a m. k. posta szolgálatába lépett. 1897-ben posta­ fogalmazó Temesváron. Itt továbbszolgálva 1914-ben postatanácsos, 1918-ban postaigaz­ gatósági igazgató, 1919-ben főigazgató. A meg­ szállás alatt az ellenállók élére áll, majd mene­ külni kénytelen. Magyarország javára optál és az ekkor szervezett szegedi m. kir. Postaigazgatóságra nyer beosztást vezetőként. 1927ben posta kerületi főigazgató. Élénk részt vesz

100

GYURITZA a város társadalmi életében. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó választmányi tagja. 1930-ban nyugdíjazzák. Házasságra lépett Zaida Erzsé­ bettel, kitől Vilmos fia származott (f 1902). 272, 276. Gyura Árpád (Szeged, ?—?) dezseri. Való­ színűleg trencsénmegyei család ivadéka. Kö­ zépiskolái elvégzése után a Ludovika Akadé­ mia hallgatója lesz, ahol 1894-ben hadapródörmesterré avatják és a lovassághoz nyer be­ osztást. Pályáján előrehaladva 1929-ben Sze­ geden találjuk mint nyugállományú m. k. hu­ szárezredest. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Jenei Blanka. 276. Gyurcsó József mérnök. Középiskolái elvég­ zése után az erdészetnél helyezkedik el. 1899ben a tordai m. k. erdőgondnokség gyakor­ noka. 1900-ban uo. erdészjelölt. 1901-ben ideiglenes vezető, 1906-ban vezető erdész. 1908-ban a polgári jubileumi kereszt tulajdo­ nosa. Időközben elvégzi a Selmecbányái bá­ nyászati és erdészeti főiskolát és mérnöki ok­ levelet szerez. 1909-ben főerdész, 1910-ben pedig erdőmérnök. Az első világháború után Magyarország javára optált és 1927-ben az egri m. kir. Erdőhivatal vezetője, erdőtaná­ csos. 1929-ben ugyanezen beosztásban a sze­ gedi m. kir. Erdőhivatal vezetője. Itt megy nyugdíjba.. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 276. Gyuritza Sándor (Makó, 1859. ?—Szeged, 1936. nov. 10.) orvos. Sándor gyógyszerész és neje Horváth Terézia fia. Iskoláit feltehe­ tően Makón és Szegeden végezte és itt a Du­ gonics András gimnáziumban tett érettségi vizsgát (1878). Ezt követően a bécsi tudo­ mányegyetem orvosi fakultására iratkozott be és 1890-ben itt avatták az összes orvostudomá­ nyok doktorává. Ezután Szegeden telepedett meg és Szeged sz. kir. város körzeti orvosa lett. 1900-ban a város törvényhatósági bizott­ ságának tagja. Ez évben részt vesz egy Veneziába induló zarándoklaton, hogy meglátogas­ sák Szent Gellért sírját. 1903-ban tagja a Sze­ ged rókusi templomépítő bizottságnak és részt vesz a Szeged rókusi plébánia 100 éves fenn­ állása ünnepét előkészítő bizottságban. 1908ban a polgári jubileumi kereszt tulajdonosa lesz. Szegeden Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. sz. a. lakott és folytatott orvosi magángyakor­ latot. Neves műgyűjtő. 1901-től a szegedi róm. kát. Tanítóképző Intézet tanára. 1902-től a szegedi m. kir. törvényszék törvényszéki or­ vosa. 1905-től a szegedi m. kir. Állami Gyermekmenhely teleporvosa. 1910-ben a Délma­ gyarországi Közművelődési Egyesület igaz­ gató tanácsának tagja. 1911-ben a szegedi MÁV Üzletvezetőség orvosi tanácsadója. Csongrád megye tb. tiszti főorvosa. 1927-ben

GYURITZA a MÁV szegedi Üzletigazgatóságának főfel­ ügyelő-főorvosa. Szeged város tb. tiszti fő­ orvosa. 1930 körül nyugalomba vonul. Sze­ geden 1895. aug. 27-én köt házasságot bulcsi

GYURITZA Janky Klárával, mely házasságából Martha és Magda Mária Magdolna leánya született. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Het­ venhat évesen halt meg. 276.

101

H Haader Pál (Fokszabadi, 1796. ?—Székesfehérvár, 1867. jún. 5.) ügyvéd. Atyja talán Pál veszprémi káptalani bérlő és árendás. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pest­ budai tudományegyetem állam- és jogtudo­ mányi karára iratkozott be, ahonnan szigor­ latai letétele után ügyvédjelölti gyakorlatra ment, majd pedig Pesten ügyvédi vizsgát tett. Visszamegy Székesfehérvárra, ahol ügyvédi gyakorlatot kezd. 1836. febr. 29-én megvá­ lasztják a város polgármesterévé. A következő 1841. nov. 22.iki tisztújításon újraválasztják. Azonban meghívást kap a Büntető Törvénykönyv kidolgozására kiküldött bizottságba (1840; V. te. 2. .) és emiatt Pest-Budára köl­ tözik átmenetileg. De hamarosan visszatér és egy év múlva ismét a város főbírája. Úgy lát­ szik baráti viszony fűzhette a szegedi Szilber (később Bérczy) Antal városi polg.mester és követtársához, mert feltehetően azonos annak Paulina Antónia nevű leányának keresztatyjá­ val, kinek keresztelőjén Szegeden 1843. jan. 8-án jelen volt. 1845-ben beszédben köszönti beiktatása alkalmából Marich István Dávid főispánt s beszéde nyomtatásban is megjele­ nik. 1846. aug. 20-án ismét főbíróvá választják és 1848. máj. 11-én a város polgármestere lesz. Egyben annak országgyűlési követe is. Tagja annak az országgyűlési nagybizottságnak, amelyben a szegedi Aigner (később Rengey Ferdinánd is a király elé járult. Ez évben fo­ lyamodik családi nevének megváltoztathatása iránt és 1849. máj. 26-án kap engedélyt a „Had­ halmi” név használatára (Hathalmi írásmód­ dal is). Világos után azonban hatálytalanítják e határozatot és ő nem használja tovább e nevet. Mint kompromittált ellene is eljárás indul és rövid ideig a Neugebäude lakója. Úgy látszik elhagyja Székesfehérvárt és Szegedre jön, ahol a környéken gazdatiszti állást vállal (1859). 1859. márc. 1-én a már említett Szilber család másik leányának Igaz László földbirto­ kossal kötött házasságánál, mint „Sp. D. C. R. Judicii Szegediensis assessor” násznagy. 1860. febr. 7-én Pillich István bírótársának Vékes Emíliával kötött házasságánál szerepel tanúként. Ugyanezen évben tagja lesz a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak, később annak vá­

102

lasztmányi tagja. 1865. szept. 17-én azonban ismét Székesfehérvárott van, ahol előbb he­ lyettes, majd rendes polgármesterré választ­ ják, s ez állásában marad haláláig. 1830. okt. 18-án Koller Erzsébettel kötött házasságából Adelhaid, majd Koller Jozefával kötöttből Pál gyermeke származott. Hetvenegy évet élt. 90. Haar Alfred (Budapest, 1885. okt. 11.—Sze­ ged, 1933. márc. 16.) matematikus. Ignác bor­ nagykereskedő és takarékpénztári igazgatósági elnök, valamint neje Fuchs Emma fia. Isko­ láit Budapesten végezte, majd beiratkozott a József Műegyetemre, ahol vegyészmérnöknek készült. Azonban hamarosan meggondolta magát és átiratkozott a budapesti tudományegyetem természettudományi fakultására, ahol 1903— 1904. években hallgatta az előadáso­ kat, azután pedig tanulmányait Göttingenben folytatta az egyetemen. Itt nyert doktori ok­ levelet 1909-ben. Az egyetem keretében dol­ gozott tovább, ahol magántanárrá habilitál­ ták. Ezt követően Zürichbe hívták helyettes tanárnak. Időközben külföldi oklevelét Ma­ gyarországon nosztrifikáltatta. Ekkor a Ko­ lozsvári Ferenc József tudományegyetem nyil­ vános rendk. tanárává nevezték ki. 1917-ben pedig az egyetemnek nyilvános rendes tanára lett. Több külföldi egyetemnek volt vendégelőadója. Kutatásai és dolgozatai európai hírt szereztek számára. Amikor a trianoni béke után az egyetemnek el kellett hagynia Kolozs­ várt és Szegeden kapott új otthont, követte azt és Szegeden telepedett meg. Itt Horváth Mihály u. 6. sz. a. lakott. Haláláig tanszékvezető egyetemi tanárként működött. Tagja volt az egyetemi sajtóbizottságnak, az állandó fegyelmi bizottságnak. A m. kir. állami kö­ zépiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, a m. kir. középiskolai tanárképző intézet tanára. Kari dékán, majd prodekán. A M. Tudomá­ nyos Akadémia levelező tagja. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Nőtlen, gyermektelen. Nevét a Szegedi Dóm téri Nemzeti Emlék­ csarnokban elhelyezett tábla örökít meg (Bor­ sos Miklós alkotása). Munkáit összegyűjtöt­ ték és Szőkefalvi-Nagy Béla sajtó alá rende­ zésében Budapesten 1959-ben kiadták. A bu­ dapesti rákoskeresztúri temetőben helyezték

HABI

örök nyugalomra. Móra Ferenc írt róla meg­ emlékezést „Frédi” címen. 276. Habi Erzsébet (Szeged, 1814. ?—Szeged, 1838. aug. 24.) talán József és neje Pongrátz Terézia leánya. Szegeden 1837. máj. 15-én lép házasságra Skultéty András akkori városi Ír­ nokkal (1. alább), kitől M ária leánya szüle­ tett. Czímer név nélkül mint Skultéty első nejét említi. Huszonnégy évet élt. 129. Hadasy János (Magyarkanizsa, 1821. ?— Szeged, 1867. máj. 26.) 1861-ig: Kriegler. Is­ kolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és Szegeden telepedik le. Városi adószedő 1859-ben és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861-ben megváltoztatja családi nevét. 1867ben vizsgálat indul ellene és mint városi fő­ adószedő, a mutatkozó hiány miatt gyanú alá kerül, nem tudta elviselni és önként vet véget életének. Halála után derül ki, hogy a hiány jelentéktelen. Neje Piukovics Erzsébet, kitől Júlia és talán Rozália gyermeke szárma­ zott. Czímer személyét megkérdőjelezi. Negy­ venhat évesen halt meg. 90. Haday Ferenc (Nagyszombat, 1812. ?—Sze­ ged, 1862. ápr. 20.) 1861-ig: Hayd. (Haidt, Haydt, Heit, Heyd.) Iskoláit szülőhelyén vé­ gezte. Majd Budapesten a Pázmány Péter T u­ dományegyetem orvosi karára kérte felvéte­ lét, ahol 1836-ban avatták az összes orvostu­ dományok doktorává. Kikerülve az egyetem­ ről Pesten kezd orvosi gyakorlatot és egyben „sebészeket orvosi gyakorlatra tanító segéd”. Szemorvos. 1846-ban Szegedre jön és a város szolgálatába szegődve a kórház orvosa lesz. Ezen állásban működik haláláig. 1861-ben családi nevét megváltoztatja. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Szegeden 1849. febr. 12-én kötött házasságot Osztróvszky Francis­ kával, kitől Etelke Leopoldina Mária Tér. Anna, Franciska, Ferenc és Kornélia gyerme­ kei származtak. Változtatott családi nevét Czí­ mer egy helyen (90) tévesen „Hadadi”-ként írja. Negyvenkilenc évesen hunyt el. 90, 116, 120, 255/207, 296/207. Haday Ferencné 1.: Osztróvszky Franciska. 255/207. Haday Kornélia (Szeged, 1853. okt. 12.— Szeged, 1925. okt. 7.) Nelly. Ferenc orvos és neje Osztróvszky Franciska leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Gondos nevelésben része­ sült. Olvasott, művelt nő. M ár fiatal leány­ ként szerepel egy Tompa költeménnyel a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó hangverseny-rendezvé­ nyén. Erről értesülve Tompa Mihály arcképé­ vel ajándékozza meg. Szegeden 1881. máj. 15-én köt házasságot Kovács József (1. ott) bu­ dapesti, majd szegedi orvossal. Gyermekei Kornélia, s ennek korai elhalálozása után is­ mét Kornélia, Mária és Kálmán. 120. Hadfy Károly (Nagybecskerek?, 1869. ?—

HADIK Szeged, 1941. január 21.) Döme ügyvéd a Hadzsits család ama tagjának, aki nevét Hadfy-ra változtatta és neje Hertelendy Hermina fia. Iskolái végeztével feltehetően jogot hall­ gatott talán Kolozsváron és azután közigaz­ gatási pályára lép. 1893-ban Torontál megye közigazgatási gyakornoka, majd Nagyszentmiklóson szolgabíró, illetve főszolgabíró, mely állásában marad 1919-ig. Itt mintagazdaságot létesít 403 holdon, ahol felesége baromfi-far­ mot tart fenn, mely hírre tesz szert. Az első világháború után Nagyszentmiklós Románia területéhez csatoltatott és Hadfy ekkor kény­ telen volt lakhelyét elhagyni, Magyarország javára optálni. Szegedre jön, ahol 1929-ben mint nyugalmazott főszolgabíró telepedig meg. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, neje Bayer Anna. Szegeden Lechner tér 2. sz. a. lakott, amikor 72 évesen meghalt. 276. Hadik András (Csallóköz v. Kőszeg, 1710. okt. 16.— Bécs, 1790. márc. 12.) futaki gróf. Felvidéki kisnemesi családból származott. Mihály huszárkapitány és neje Hardy Franciska fia. Iskoláit a jezsuitáknál, Kőszegen végezte. Papnak készült, de atyja tanácsának engedve katonai pályára lép. 1730-ban zászlósként (kornett) belép a Ghillanyi (talán 6.) huszárezredbe. 1732-ben át­ kerül a Dessewffy Imréről nevezett 8. huszárezredhez, amelyben a rajnai hadjárat és a phillipsburgi ütközet után 1736-ban kapitánnyá lép elő. Részt vesz a török háborúkban. 1742-ben átkerül az akkor Beleznayról nevezett 10. huszárezredbe alezredesként, ahol 1744-ben ezredes, 1747-ben pedig tábornok. 1753-ban egy később 1767-ben redukált huszárezred tulajdonosa. 1756-ban altábornagy lesz és a következő évben elfoglalja és meg­ sarcolja Berlint. Ekkor felveszik a Mária Terézia katonai rend kötelékébe, annak nagykereszteseként. 1758-ban lovassági tábornok. 1760-ban a német birodalmi császári hadsereg ideiglenes főparancsnoka, majd 1762—1763ban a sziléziai császári fősereg parancsnoka. Ekkor ma­ gyar grófi rangra emelik. (1763. I. 20.) Királyi adomá­ nyul kapja Futakot és Csernovicot. Budavár parancs­ noka. 1764-ben Erdély kormányzója. 1769-ben az illyr kongresszus királyi biztosa. 1772-ben — Lengyelország felosztásakor — az Ausztriához csatolt terület átvevője és lengyelországi császári hadsereg fővezére. Galícia és Lodoméria kormányzója. 1774-től a bécsi főhaditanács elnöke. Tábornagy. V. b. t. tanácsos. 21 csatában har­ colt. 1776-ban Bács megye főispánja. 1777. ápr. 4-én római birodalmi szabad gróf lesz. 1789-ben a török elleni harcban, mint a haderő fővezére, megsebesül, mire kí­ mélése érdekében felmentik és futaki birtokára vonul vissza. Ezredtulajdonosi idejében Szeged sz. kir. város 30 lovast küld az ezredébe. Neje Lichnovszky Franciska hercegnő, kitől Mária Jozefa, János, Károly és András gyermekei származtak. Futakon temették. Iratai a Ludovika Akadémia őrizetébe kerültek. 1920 után a 4. m. k. honvéd huszárezred felvette nevét. Czímer a Bihari János által szerzett „Hadik oberster nótája”, és a „Hu­ szárverbunkos” címen ismert szerzemények révén említi

103

HAGGENMACHER nevét. Unokája Gusztáv 1848—1849-ben a déli hadtest parancsnoka és részt vesz a Szeged környéki csatákban. 148.

Haggenmacher Henrik. Svájci eredetű csa­ ládból való. Serfőző gyáriparos. Feltehetően Henrik sörgyáros és neje fia. Iskoláit talán Budapesten végezte. 1911-ben már a Haggen­ macher Kőbányai és Budafoki Sörgyár igaz­ gatóságának elnöke. 1912-ben továbbá a K ő­ bányai Malátagyárt Rt. igazgatóságának tagja. A Magyar Áruforgalmi Statisztikai Állami Ér­ tékmegállapító Bizottság tagja. 1914-ben sör­ gyáros és a Vámügyi Tanács kinevezett tagja. Ez évben a Haggenmacher Rt.-nek már csak igazgatósági tagja. 1929-ben dec. 3-án Bel­ gium tb. konzulja. 1932-ben a Magyar Orszá­ gos Takarékpénztár igazgatósági tagja. 1937ben a Budapesti Nemzetközi Vásár végrehajtó bizottságának tagja. 1941-ben a Magyar Gyár­ iparosok Országos Szövetségének elnöke. 1933-ban a Dreher—Haggenmacher Első M a­ gyar Részvényserfőzde Rt. vezérigazgatója. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsának ren­ des tagja. Ő hozta létre Szegeden a gyár sör­ raktárát és sörözőjét, amely 1927-től Kelemen u. 3. sz. alatt „Hági” étterem és sörcsarnok, cégszöveggel. Állami vállalatként ma is üze­ mel. Neje rozsnyói Pékár Marianna. A „Hági” cégszöveg a családnév rövidítése. 99. Hajnal István (Szeged, 1886. nov. 19.—Sze­ ged, 1961. dec. 23.) ügyvéd. István iparos és háztulajdonos, valamint felesége Ábrahám R o­ zália fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1904. szept. 16-án tett érettségi vizsgálatot. Ezután beiratkozott a m. kir. Ferenc József tudo­ mányegyetem jog- és államtudományi karára Kolozsváron joghallgatóként. 1909. jún. l-jén itt nyert abszolutóriumot. Közben 1907— 1908. évben egyéves önkéntesként szolgált és tiszti vizsgát tett a szegedi 46. gyalogezredben. 1909. jún. 25-én áll I. jogtudományi szigorlatra és ezt követően megkezdi gyakorlati éveit ügy­ védjelöltként különböző szegedi ügyvédi iro­ dákban. 1910. jún. 26-án az egyetem jogi dok­ torrá fogadja. 1911-ben bevonul az ezredéhez fegyvergyakorlatra és leszereléskor tartalékos hadnagy. Marosvásárhelyen 1913. febr. l-jén tesz ügyvédi vizsgát és diplomájának a Sze­ gedi Ügyvédi Kamaránál e hó 20-án történt bemutatásakor Szeged székhellyel felveszik az ügyvédi lajstromba. Ügyvédi irodáját Széche­ nyi tér 8. sz. a. nyitja meg. Az első világhábo­ rúban annak kezdetétől szolgálatot teljesít elő­ ször a déli, majd az északi hadszintéren, ahol 1914. szept. 8-án megsebesül és kórházi ápo­ lásba kerül. Felépülése után előbb ismét az orosz, majd az olaszoknak a háborúba tör­ tént belépése után, az olasz fronton küzd,

104

HALASZ ahol Karinthiában az 5. század parancsnoka. Itt újból megsebesül, de most tábori kór­ házba kerül. 1915 augusztusában tartalékos főhadnagy. 1916-ban menetszázad-parancsnokaként vesz részt az V—X. isonzói csatában. 1916. dec. 2-án ismét megsebesül, de négy hét múlva újból a tűzvonalban találjuk. Hosszú frontszolgálatrára tekintettel 1917 februárjá­ ban pótzászlóaljhoz osztják be Gyulafehér­ várra ezredparancsokként. Ez év decemberé­ ben megint menetszázad-parancsnokként viszi alakulatát az olasz frontra. Az összeomláskor mint több hadiékítményes kitüntetés tulajdo­ nosa szerel le. Hazatérve itt az őszirózsás for­ radalom várja. Bekapcsolódik a szervezkedő ellenforradalomba. 1919-ben a Szegedi Ügy­ védi Kamara meghívott titkára, mely állásá­ ban az egymást követő tisztújításokon át 1937ig megmarad. Közben tartalékos százados lesz. Társasági, közéleti ember. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. 1924. dec. 9-én ő is hoz­ zájárul 10 000 koronával a kaszinói Széchenyiserleghez. 1927-ben a Mezőgazdasági Munkás­ védő Iroda tagja Csongrád megyében. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja (1838). Városi tb. tiszti főügyész. A Vitézi Szék ügyésze. Honvédségi védő. 1945-ben az igazolási eljárás során nem igazolják. Szege­ den családja körében visszavonultan él. Itt kö­ tött házasságot Pálfy Piroskával, mely házas­ ságából Piroska és — a második világháború­ ban elesett fia — István született. Szegeden Tanácsköztársaság útja 8. sz. alatt lakott. 220, 232, 276. Halász Gyula. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és a pénzügyi igazgatás­ ban helyezkedik el. 1905-ben Szegeden adó­ hivatalnok. 1906-tól zilahi adóhivatali ellenőr. 1909— 1912-ben adóhivatali ellenőr Makón, 1913— 1914-ben adópénztárnok Petrozsényban. 1927-ben állampénztári főtanácsos Sze­ geden, 1929-ben pedig itt mint állampénztári igazgató megy nyugdíjba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden háztulajdonos és a Baktói kiskertek 163. sz. a. kis földbirtoka van. Itt is lakik. Családi viszonyai nem isme­ retesek. 1930-ban mint nyugalmazott állam­ pénztári igazgató Szegeden Horthy Miklós u. 22. sz. a. lakott. Ugyanezen a néven és ugyan­ ott 1933-ban egy nyug. iskolaigazgató lakott, ami vagy elírás, vagy rokon. 276. Halász Károly rendőrkapitány. Iskolái el­ végzése után feltehetően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudo­ mányi karának lett hallgatója, ahol az állam­ tudományok doktorává avatták (1928). Az ál­ lamrendőrség kötelékében helyezkedett el és 1927-ben Szegeden m. kir. államrendőrségi ka­ pitánysági lőkösházai rendőrkapitány. 1929től Szegeden szolgált. A Szeged-Belvárosi Ka­

HALLER szinó tagja. 1934-ben eljárás indul ellene jelen­ téktelennek látszó ügyből kifolyólag. 1937-ben a békéscsabai rendőrkapitánysághoz osztják be vezetőhelyettesnek. 1941-ben a kecskeméti rendőrkapitányságon rendőrtanácsos. 1943-tól a kiskunhalasi rendőrkapitányság vezetője. 276. Haller Ferenc (?, 1805.—Nagyvárad, 1867. ápr. 28.) hallerkői gróf. A család magyar vo­ nalának kapjoni ágából származik. János gróf huszárkapitány és neje Fáy Konstancia grófnő fia. A család magyar ágazata a német hang­ zású „hallerstein” nemesi előnév magyar for­ dítását, a „hallerkői”-t használta. Iskolái el­ végzése után feltehetően egyetemet, teológiát végzett és a nagyváradi klérus tagja lett. Nagy­ váradi kanonok. Az 1847— 1848-as utolsó rendi országgyűlés tagja és azon magát a sze­ gedi Fodor István (1. ott) útján képviseltette, ki ott mint „ablegatus absentius”-a lépett fel. Később praepost és krassnai esperes. Egyházi író. A halál 62 éves korában érte. 203. Halmos Győző (Viktor) Antal Imre (Csá­ kóvá 1886. dec. 13.—Szeged, 1955. ápr. 16.) főszolgabíró. Zwicker Győző és neje Szamosy Irén fia. Temes megyében született és iskoláit a piaristáknál Temesváron végezte. A kolozsvári egyetemen végzett a jogi karon. Tanulmányai befejezésével közigazgatásnál gyakornok és Temes megye szolgálatába állt. 1909-ben a dettai járásban, 1911-ben a megye központjában, Temesváron közigazgatási gya­ kornok. 1914-ben II. oszt. megyei aljegyző, 1918-ban ezen felül tb. főszolgabíró. Trianon után kénytelen elhagyni állomáshelyét, Ma­ gyarország javára optál és Szegeden telepszik le. Itt is járási főszolgabíró, szegedi Attila u. 18. sz. a.-i lakos. Bekapcsolódik a város tár­ sadalmi életébe. Az első világháborúban hon­ véd tüzér Temesváron, majd frontszolgálat után tart. főhadnagyként szerel le. Tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1929-ben mint főszolgabíró megy nyugalomba. Szegeden 1923. júl. 28-án köt házasságot koronghi Bagáry Ilonával, kitől László, András és Miklós fia származtak. 1942-ben Szegeden Honvéd tér 3. sz. a. tartott fenn lakást és Szatymazon két és fél hold szőlőn, valamint 6 és fél hold szántón gazdálkodott. Özvegye és András fia 1986-ban még a szatymazi házban élt. Szege­ den a Belvárosi temetőben, a Bagáry sírboltba temették. Nyugdíjazása után a szegedi For­ galmiadé Hivatal tisztviselője, majd vezetője volt. 276. Hammerschmidt Andor 1. Hámory András. 71, 88. Hámory András (?—Szeged, 1872. jan. 24.) előbb Hammerschmidt. Iparos. Iskoláit Sze­ geden végezte, majd elszegődött tanoncnak, felszabadult segédnek és vándorútja után fel­

HAMZA vették a szegedi mészáros céh tagjai közé. 1848-ban beáll önkéntes nemzetőrnek a gue­ rilla 104-es zászlóaljba hadnagyként. Ugyanez év május 15-én megválasztják Szeged-felsővároson a városi képviselő testületbe képviselő­ ként. 1849. ápr. 3-án részt vesz Szent-Tamás ostromában és a sáncok megrohamozásakor golyótól ajkán megsebesül. Továbbra is a Sze­ ged-felsővárosi I. gyalog nemzetőrszázad had­ nagya és hamarosan főhadnaggyá lép elő. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Bár nevét 1848. óta megszakítás nélkül és to­ vábbra is „Hámory”-nak írja „y”-nal, hivata­ losan csak 1861-ben kér és kap engedélyt a „Hámori” név használatára „i” végződéssel. Utónevét rendszeresen Andrásként használja, habár a névváltoztatáskor az „Andor” név­ forma szerepel. Személyazonossága felől még sem merült fel kétely. Tagja a városi bizottság­ nak később is. Neje Hentz Terézia, akivel együtt szerepel keresztszülőként a Pillich csa­ lád valamennyi gyermekének keresztelőjén. Hirtelenül hal meg. Mindvégig mészáros-mes­ terként működött. 71, 88, 252/120, 296/120. Hámory Jenő (Győr, 1891. ápr. 6.—Szeged, 1948. júl. 9.) előbb Hergovics. Tanár. Hergovits Lajos városi tisztviselő és Huber Anna fia. Iskolái és a pesti egyetem elvégzése után itt tanári oklevelet szerez és 1915-ben állami szol­ gálatba lép. Először tanárjelöltként, majd hetyettes-tanárként oktat matematikát és fizikát a szegedi állami főreáliskolában 1915-től. 1917. ápr. 12-től a tanév befejezéséig a szegedi állami főgimnáziumba beosztott helyettes tanár. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít, megsebesül és egyik karját amputálni kell. 1927-ben a szegedi Baross Gábor Gim­ názium rendes tanára, 1942-től pedig a szegedi Baross Gábor gyakorló Gimnáziumban oktat. 1942. júl. 24-étől a szegedi árpádházi Szent Erzsébetről nevezett Leánygimnázium tanára. 1942—1947. években a szegedi gépírás, gyors­ írás és szépírástanítókat vizsgáló bizottság tagja. 1946— 1947-ben ismét a szegedi állami Baross Gábor gyakorló Gimnáziumban telje­ sít szolgálatot. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Kétszer köt házasságot. Első házasságá­ ból Rietly Ilonával, melyet Szegeden 1919. nov. 3-án kötött, Jenő fia született. A második házasságot is Szegeden kötötte Zimányi Ilo­ nával, előbb férjezett Bélády Árpádnéval, mely házasságából Éva leánya született. Máso­ dik nejének első házasságából származó Ilona leányának nevelő apja lett. 276. Hamza Géza (Budapest, 1859. dec. 8.—Sze­ ged, 1931. okt. 19.) ítélőbíró. A család török származású s hírlik, hogy Hamza bégig vezet­ hető vissza. M árton székesfehérvári tanácsnok és Emmerling Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte, majd az ottani tudományegyetem jog-

105

HARMSWORTH és államtudományi karán képezte magát to­ vább. Abszolutórium és I. jogtudományi szi­ gorlatának letétele után az igazságügy kereté­ ben helyezkedik el és először a budapesti Ke­ reskedelmi és Váltótörvényszék joggyakor­ noka, majd több budapesti bíróságot végig­ szolgálva 1883-ban a ráckevei járásbíróságon lesz aljegyző. 1886-ban kinevezik kir. törvényszéki bíróvá Szekszárdra. 1895-ben berende­ lik a kir. ítélőtáblához 1898-ban táblabíróvá. Két évvel később a szegedi kir. Törvényszék elnöke lesz. Ebből az állásból kerül 1910-ben a kolozsvári kir. ítélőtáblához tanácselnöki beosztásba. A kolozsvári Ferenc József tu­ dományegyetemjog- és államtudományi karán a jogtudományi államvizsga bizottság kültagja 1917-ben a pozsonyi kir. ítélőtábla elnöki szé­ kébe emelik. Trianon után azonban a Felvidé­ ket annektáló Cseh-Szlovák Köztársaság ki­ utasítja, Magyarország javára optál és itt meg­ bízzák a szegedi kir. ítélőtábla vezetésével. Ezen állásában éri 1929-ben a nyugdíjazás. Ez alkalomból a II. fizetési csórt, cím és jelle­ gével ruházzák fel, ami ez időben a „nagy­ méltóságú” címmel jár és egyben „a II. osz­ tályú magyar érdemkereszt és a csillag”-gal tüntetik ki. Neje morvái Zlamál Mária, kitől több gyermeke, köztük György fia született. A Szegedi-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. Temetve az újszegedi temetőben. K á­ rász u. 14. sz. a. lakott. 276, 276. Harmsworth Harold Sidney (Hamrstead, London, 1868. ápr. 26.—Hamiltonban a Bermudákon 1940. nov. 26.) lapkiadó. Miniszter. Alfred ügyvéd (Barrister-etLaw) és neje Maffet Geraldine Mary fia. Iskoláit Lon­ donban végezte. Bátyjával lapkiadó vállalatot létesít Londonban, melyet hatalmas üzletté fejlesztenek és ennek eredményeként nagy vagyonra tesznek szert. 1910-ben baronet, 1914-ben baron lesz. Támogatja Lloyd George politikáját, választási küzdelmeit, ki később maga mellé veszi és légügyi miniszteri tárcát bíz rá. Ame­ rikába küldi, hogy elérje az Amerikai Egyesült Államok hadbalépését. 1918-ban viscount rangjára emelik „of Hempsted” előnévvel, mikoris Rothermere lordja lesz. Bátyja halála mán átveszi a lapkonszern vezetését. A Daily Mail Ltd. igazgatója. Sajtókampányt indít a trianoni békeszerződésnek Magyarországra sérelmes rendelkezéseinek revíziója érdekében. Ez nálunk nagy visszhangot kelt, az irredenta mozgalom élére Rákosi Viktor áll, ki meghívja Rothermeret Magyarországra és odáig megy, hogy kész felajánlani részére a magyar koronát (?). Rothermere először elsőszülött fiát küldi hazánkba, kit a felfűtött közvélemény lelkesen fogad és éltet. 1928-beli útján Szegedet is érinti és atyja nevében 100 000Ft-nyi összeget juttat a szegedi Ferenc József Tudományegyetemnek. A Felvidék visszacsatolása után maga Rothermere is Magyarországra látogat, de ezt kö­ vetően nemsokára meghal. Neje Wade Share Mary Lilian, kitől három fia született Harold Alfred Vyvien

106

HARSANYI St. George, Vere és Esmond Cecil. A két idősebb az első világháborúban elesik. Róla volt elnevezve a Rothermere-telep Szegeden. 233, 234. Harmsworth Esmond Cecil (London, 1898. máj. 29.— London, 1975. ?) államférfi. Előbbi fia. Iskoláit London­ ban és Etonban végezte. 1918-ban a haditengerészet kö­ telékébe lép, tűzérhadnagy. A trianoni béketárgyaláso­ kon Lloyd George szárnysegédje. Folytatja atyja vállal­ kozását és az angol lapkiadók szövetségének elnöke lesz. 1919-ben Isle o f Thanet választókerület képviselőjeként küldi a parlament alsóházába. Csatlakozik atyjának a trianoni békeszerződés elleni hadjáratához és 1928-ban ellátogat Szegedre is, ahol ünnepélyesen fogadják, az újságokban kétnyelvű üdvözlő szövegek jelennek meg. A Szeged-Belvárosi Kaszinó fáradozásaiért hálairatot intéz hozzá, melyre közvetlen hangú levélben válaszol. Háztulajdonos Londonban, Cannesban. Warwick House nevű kastélyában lakik London St. James-ben. Atyja halála után reá száll a viscounti méltóság és ő lesz immár a II. Rothermere lord. Háromszor köt házasságot. Első neje Redhead Margaret Hunam, kitől egy fia: Vere Harold Esmond és két leánya születik. Elválnak. Máso­ dik házasságát a korábban férjezett Lady O’Neill Char­ terissei köti. Harmadszor nősülve neje Marchison Mary Olvostrom, kitől egy fia született. Az első házasságból született fia örökölte halála után a viscounti címet és lett a III. Lort Rothermere. 233, 234, 234.

Harsányi Elemér (Beregszász, 1868. ?—Sze­ ged, 1945. okt. 1.) Károly, talán rendőrkapi­ tány és Hetey Julianna fia. Talán előbb 1889-ig: Schnitzer és ez esetben Beregszászon 1889-ben változtatta nevét Harsányira. Isko­ lái elvégzése után a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahol az elnyert abszolutórium és I. jogtudo­ mányi szigorlat után megkezdte gyakorlati éveit. Később bírói-ügyvédi vizsgát tett. Az igazságügy keretében helyezkedett el, ahol a beregszászi kir. törvényszéknek lett 1893-ban joggyakornoka. Hamarosan Budapestre kerül, ahol a II. kér. kir. járásbíróság aljegyzője 1895ben. 1896-ban kinevezik Szabadkára a kir. járásbírósághoz albíróvá. Innen 1898-ban átlép az ügyészi státuszba és 1899-től 1907-ig az új­ vidéki kir. ügyészség alügyésze. A következő évben pedig ugyanott vezető ügyész. 1910ben átkerül a szegedi kir. ügyészségre, ahol 1915-ben vezető ügyésszé lép elő. 1918-ban főügyészhelyettesi cím és jelleggel ruházzák fel. 1919-ben a forradalom idején erélyesen fel­ lép a sztrájk szervezőivel és résztvevőivel szem­ ben, letartóztatással, őrizetbe vétellel, büntető eljárás kilátásba helyezésével igyekszik a sztráj­ kot letörni. Az ABC-nek kezdettől fogva aktív tagja s mikor az már idejét múlta és szóba kerül feloszlatása, annak fenntartása érdeké­ ben szólal fel. Tagja a Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak. Az ellenforrdadalom konszolidálása után hamarosan nyugdíjazzák. Ezt követően

HARSÁNYI Szegeden él Horthy Miklós — ma Dózsa György — utca 16. sz. a.-i lakásán. Valószí­ nűleg nőtlen maradt. Hetvenhét évesen halt meg. 222, 222, 222, 224, 232, 272, 276. Harsányi Pál (Székesfehérvár, 1825. ?—?) nemesi származású, talán kis-harsányi és sá­ rospataki előnévvel. Iskoláit feltehetően Szé­ kesfehérváron végezte és ezt követően való­ színűleg jogot végzett, talán a pesti egyetem jog- és államtudományi karán. A közigazga­ tásban helyezkedett el. Először Egerben talál­ kozunk vele 1856-ban, ahol szolgabíró. (C. R. circularis iudicii Agriensis coiudex.) 1861-ben Pálffy Móricz altábornagy ez időben Magyarország kormányzója, illetve Petrovics István kir. biztos kinevezi Szeged város főkapitá­ nyává, mely állásában megmarad 1867-ig. Ekkor az alkotmányos tisztújításon városi ta­ nácsnoknak jelölik, de mindössze két szava­ zatot kap és kiesik. 1856. szept. 27-én Szegedfölsővároson házasságot köt Endre Emíliával, Beniczky Endre özvegyével, ki kiskunfélegy­ házi származású, szeged-felsővárosi lakos. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy állásvesz­ tése után is Szegeden maradt és Szeged-felsővároson 1287. sz. a. élt. 1871—1876-ig szegedi kir. törvényszéki bíró. Ezt megelőzően köz­ ügyvédként működött Szegeden. Házasságkö­ tésekor 31 éves volt. 109. Harz János (Szeged, 1852. jún. 24.—?) Hartz, Harcz. Harz Mihály mészáros mester és neje Rieger Anna fia. Iskolái elvégzése után feltehetően gyógyszertárban volt tanuló, majd a pesti tudományegyetem orvoskarán hallga­ tott előírt gyógyszerészszakos előadásokat és tett mestervizsgát. Ezt követően visszatért Sze­ gedre és megkezdte gyógyszerészsegédi gya­ korlatát. Később végzett és minősített gyógy­ szerészként dolgozhatott szegedi gyógyszeré­ szek patikáiban. 1878-ban folyamodik gyógy­ szertár létesíthetése iránt, de kérelmét elutasít­ ják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja. A szegedi 1879-es árvíz idején részt vesz a mentési munkálatok­ ban. Bár nem kizárt, hogy azonos a később Pestlőrincen gyógyszertárt fenntartó egyénnel, 1887-ben még itt Szegeden szerepel gyógy­ szerészként. Szegeden 1878. máj. 25-én kötött házasságot édesanyja rokonával, Porgányi Irénnel, mely kötelékből János Mihály László fia és Irén Borbála Etelka leánya származtak. Szegeden Palánk 212. sz. a. lakott. 90, 155. Harz Lajos (Szeged, 1855. ?—Szeged, 1905. nov. 5.) előbbi öccse. Iskoláit Szegeden vé­ gezte. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak és a Szegedi Csónakázó Egyletnek és bátyjával részt vett a nagy árvízi mentési mun­ kálatokban. Neje 1881-ben részese volt egy Tisza Istvánt felkereső küldöttségnek. 1905ben előfizet Jászai Géza, A Rókusi plébánia

HAUPTVOGEL 100 éves története című könyvére. Neje Diebl Mária, kitől Lajos fia született (1889). Az ág. h. ev. egyházközösség presbitere Szegeden. Kossuth Lajos sugárút 27. sz. a. lakos volt (1900). 90, 155. Harz Mihály (?—Szeged?, 1885. ?) iskolái elvégzése után mészáros szakma elsajátítása végett beáll inasnak, majd segéd lesz és ván­ dorúba után a szegedi mészáros-céhbe kéri felvételét. 1847-ben mészáros mesterként ada­ kozik az építendő ág. h. evangélikus templom­ ra. 1850-ben egyházközségi tanácsnok. 1957ben presbiter. 1857-től 1863-ig kóser hús áru­ lására is jogosítványt kap. A legtöbb egyházi adót fizetők egyike. 1859-ben 600 forint köl­ csönt vesz fel az egyházi pénztárból. 1864-től 1878-ig egyházgondnok. 1884-ben presbiteri tisztségéről betegeskedése miatt lemondani kénytelen. Szegeden nősült, neje Rieger Anna, kitől János és Lajos fiai, valamint Hermina és más nevű leányai születtek. 90. Hattyasi Antal (Kanizsa, 1822. ?— ?) 1861-ig: Taymel. Ügyvéd. Taymel Lőrinc és neje Triszt (talán Frigyes) Anna Mária fia. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban vég?zte (1837— 1844). Tanul­ mányait a pesti tudományegyetem jog- és ál­ lamtudományi karán folytatta, ahol abszolu­ tóriumot nyert, letette I. jogtudományi szi­ gorlatát és ezt követően megkezdte joggya­ korlatát. 1848-ban belügyminisztériumi díjnok. 1849-ben visszajön Szegedre és itt városi beszállásolási biztos. Az ügyvédi cenzus után Szegeden nyit ügyvédi irodát. 1851-ben a vá­ rosi tanácstól igazolást kér a forradalom alatti feddhetetlen magatartásáról, mit megkap és ügyvédi gyakorlatát tovább folytathatja. 1861ben m. k. udvari kamarai engedéllyel korábbi családnevét „Hattyúsy”-ra változtatja, de azt Hattyasiként használja. Több helybeli család­ nál násznagy, illetve keresztkoma. 1848 körül köt házasságot Windisch Erzsébettel^ mely házasságából Antal, Erzsébet, Kálmán, Árpád, Zoltán és még egy gyermeke származott. Czímernél foglalkozása „pék”, de ez feltehetően tévedés. 91, 116. Hauptvogel János (Szeged, 1896. ?— ?) ítélő­ bíró. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaris­ táknál végezte (1906— 1913). Majd folytatta tanulmányait talán a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán, ahol az abszolutórium és az I. jogtu­ dományi szigorlat letétele után igazságügyi szolgálatba lépett. 1927— 1928-ban a szegedi m. kir. törvényszék jegyzője, 1929— 1932. évek­ ben tokaji kir. járásbíró, majd kinevezik a nyíregyházi m. kir. törvényszékhez bíróvá. Itt — úgy látszik — 1938 körül nevet változta­ tott „Varga”-ra. A Szeged-Belvárosi Kaszinó

107

HAVI tagja volt. Barátai „Juno” becenéven emleget­ ték. 276. Havi Mihály 1.: Hidegh Mihály. 70. Hayd Ferenc 1.: Haday Ferenc. 90, 116, 120, 255/207, 296/207. Haynau, Julius Jakob (Cassel, 1786. okt. 14.— 1853. márc. 14.) bíró. Táborszernagy. 1. Vilmos hessen-casseli tartományi gróf, a későbbi I. Vilmos hessen-casseli vá­ lasztófejedelemnek Ritter Rebecca Dorothea Roza később nemesi rangra emelés és morganatikus házas­ ság után von Lindenheimtól házasságon kívül szü­ letett fia. Iskolái elvégzése után 1801-ben a császári hadseregbe lép, ahol 1801. febr. 8-án kinevezik a BrechainWille-i gyalogezredbe hadnagynak. A franciák elleni há­ borúban fogságba esik és kiszabadulása után 1806-ban századossá léptetik elő. A további hadjáratoknak is ré­ szese, 1813-ban őrnagy, 1830-ban ezredes, 1835-ben altábornagy és brigadéros. Olaszországban 1844-ben al­ tábornagy és hadseregparancsnok. 1845-ben tulajdonosa lesz az 57. gyalogezrednek. 1847-ben hadtestparancsnok Temesváron. Összeférhetetlensége miatt felmentik, vissza­ vonul a magánéletbe és Grazban él. 1848-ban az olasz forradalom hatására önként jelentkezik a volt ezredénél, hol ezredesi rangban áll szolgálatba. Verona parancs­ noka. Kíméletlen szigorral fenntartott fegyelem és rend révén sikereket ér el. Kegyetlensége miatt nevezték el „brasciai hiéna”-nak. 1849-ben visszarendelik és táborszernagyi ranggal, korlátlan teljhatalommal felruházva Magyarországra küldik. Szereplését itt sorozatos kivég­ zések jelezték. Szegedre 1849. augusztus 4-én vonul be és főhadiszállását a városházán rendezi be. Megsarcolja a várost, annak lakosságát és főleg a zsidóságot. Eljárást indíttat a kompcmittáltak ellen. Magatartását még Radetzki is akként jellemezte, hogy „éles borotva”-hoz hasonlította, itthon pedig a „General Henkauf” címet érdemelte ki. De amikor a felelősségre vonások javában tartottak, összekülönbözött a hadügyminisztériummal és visszarendelték. Erre felettesei bosszantására az eljárás alatt állóknak sorban megkegyelmezett, minek követ­ keztében sokan, akikre a biztos halál várt szabadultak, közöttük nem egy szegedi is. De a császár a maga részé­ ről továbbra is nagy kegyben tartotta, kitüntetésekkel, donációkkal halmozta el. Később úgy látszik sok mindent megbánt. így például volt bajtársa Schweidel József (kit Aradon kivégeztetett) fiát örökbe kívánta fogadni, de az visszautasította e kívánság teljesítését. Pilsenbsn 1808-ban kötött házasságot Weber Theresiával, Weber von Treuenfeld Ferenc császári táborszernagy leányával, kitől egy leánygyermeke Clotilde származott, ki meg­ örökölte feljegyzéseit. Tagja volt a Mária Terézia kato­ nai rendnek, alapítványt létesített invalidusok, hadi öz­ vegyek és árvák részére. Családi nevét anyja szülőhelye Hanau — után választotta. Később az uralkodó 40 000 forint donációban részesítette. Ebből vásárolta Szatmár megyében a Kis-Géczen és Kis-Szekeresen fekvő birtokát, amelyet Grázban 1852. június 7-én alkotott végrendele­ tében hitbizománnyá alapított és azt unokaöccsére Gottfried Baron von Haynaura hagyta, ki ekkor curhesseni tábornok volt, valamint annak örököseire.

108

HEINER Leányának csak életfogytiglani haszonélvezetet biztosí­ tott. Szatmár megyei életvitelét Jókai írta meg regényes alakban az „Új földesúr” című regényében. 71, 72, 74—5, 125.

Hazay Ernő (Temesvár, 1819. ápr. 7.—Bátorkeszi, 1889. dec. 17.) 1845-ig: Heim. Újság­ író. Márk kereskedő és neje fia. Iskoláit Te­ mesváron végezte. Majd gazdasági szakiskolá­ ban folytatta Hohenheimben. Hazatérése után 1848-ban belépett a honvédség kötelékébe had­ nagyi ranggal. Temesváron nyomdát alapí­ tott, majd lapot indított „Tagesanzeiger” cím­ mel. Egyik alapítója és szerkesztője volt a „Der 14-te April”-nek. Eredetileg köztársasági szellemű, sőt kommunista érzelműnek minősí­ tik. Szilágyi Sándor „Rouge republicain, communista, Raspeil a Duna mentén”-nek jel­ lemzi. Világos utáni hadi törvényszéki eljá­ rást indítanak ellene és halálra ítélik. Emigrál és Viddinben, Aleppoban, Boszniában, majd Istambulban időzik. Közkegyelem meghirde­ tése után hazatér, de újból letartóztatják, de­ portálják, de elengedik és 1859. okt. 30-án vonaton érkezve elítélt szegediekkel, sok sze­ gedi elébük utazik Ceglédre és ünnepélyesen fogadják. Innen utazik tovább Temesvárra. A kiegyezés után több ízben választják meg a köbölkúti kerületben országgyűlési képviseőnek. Később visszavonul és Esztergom me­ gyében kis bátorkeszi birtokán gazdálkodik. Neje Koher Róza, kitől Ödön és István fiai és egy leánya származott. 103. Hegedűs Lajos (Kisújszállás, 1818. ápr. 16.—Pest, 1860. júl. 18.) színész. Dániel festőmester és neje Földi Julianna fia. Iskoláit szülőhelyén végezte, ahonnan a debreceni kollégiumba ment egy éves filozófiai tanfolyam­ ra. Tanulmányait 1836-ban fejezte be és azután Fáncsy Lajos színtársulatába lépett be. Sorozatosan lépett fel vidéki színpadokon küzködve a nélkülözéssel. Lassan hírnévre tesz szert és 1849-ben leszerződik a pesti Nem­ zeti Színházhoz. Színpadi író, fordító, drámaíró. Ren­ dezőként is tevékenykedett. 1857—1858. években Sze­ geden is szerepel, részben már színigazgatóként is. Ta­ lán Pozsonyban ismerkedett meg Bodenburg Karolinával, a népszínművésznővel, kivel ott kötött házasságot. E házasságból származott Lajos fia. Nejét 1859-ben, meg­ hűlésből fakadó bélmegbetegedésben hirtelenül elvesztve, vigasztalhatatlanná, majd búskomorrá vált, állását vesz­ tette s egy év alatt elsorvadva a Rókus-kórházban meg­ halt. Hetekkel később követte a sírba alig három éves fia. 99. Hegedűs Lajosné 1. Bodenburg Karolina. 205. Heilmann Lipót. Földbérlő. Iskoláit talán Szegeden végezte. 1860-ban Szeged környékén földbérlő. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 90.

Heiner Lajos (Felsőszakony, 1889. júl. 9.— Szeged, 1943. márc. 23.) orvos. Lajos egyetemi

HEKSCH magántanár, valamint Bárdossy Katalin fia. Iskoláit Sopronban végezte, majd a Ferenc József tudományegyetem orvoskarára iratko­ zott be, ahol 1914-ben „sub auspiciis regis” avatták az összes orvostudományok király­ gyűrűs doktorává. 1913-ban az egyetem inté­ zeteiben dolgozott. 1914—1918-as első világ­ háborúban katonai szolgálatot teljesített elő­ ször csapatszolgálatban, majd a tiroli hadi­ kórház vezető orvosaként. 1918-ban tartalé­ kos főorvosként szerel le. Több kitüntetés tu­ lajdonosa. Ismét elfoglalja helyét az egyetemi intézetben tanársegédként, de amikor a romá­ nok tőle hűségesküt követelnek azt megta­ gadja, Magyarország javára optál és Buda­ pestre jön, ahol orvosi magángyakorlatot foly­ tat (1919— 1921). A Ferenc József tudományegyetemnek Szegedre történt telepítését köve­ tően, a Bőr- és nemibeteg Klinika I. tanár­ segéde lesz, majd adjunktusa. 1926-ban az egyetem magántanárrá habilitálja és hamaro­ san kinevezik ny. r. egyetemi tanárrá. Magángyakorlatot is folytat Horváth Mihály u. 9. sz. alatt. MÁV és OTBA szakorvos. Szakíró. Neje Csikós Mária, kitől fia: Lajos. Az egye­ temről 1928-ban kivált. A szegedi helyőrségi kórházból katonai díszpompával temették. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. 276. Heksch Nándor István (Szeged, 1886. okt. 29.—Auschwitz, 1944. jún.) ötvösművész. Vil­ mos kereskedő és neje Freiwillig Matild fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd Pesten az Iparművészeti iskola hallgatója. Tanulmányait be­ fejezve először a gyáriparban helyezkedik el. Amikor megbízást kap a szegedi Fogadalmi Templom főkapuja rézdomborműveinek meg­ tervezésére, azok kivitelezése végett Szegedre jö n és megtelepszik a városban. Szenthárom­ ság u. 37. sz. a. lakása műhelyében rendszere­ sen dolgozik, iparművészeti tárgyakat, éksze­ reket, plaketteket, egyéb dísztárgyakat, szob­ rokat formál. Lassan élvonalbeli művész hí­ rében áll. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Az István utónevet a keresztségben nyerte. Nőtlen maradt. 276. Hercz Lajos. Czímer ítélőbíróként szerepel­ teti, aki mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja részt vett az 1879-es árvíz során a mentési munkálatok­ ban. Ez azonban elírás lehet, mert ilyen nevű bíró ez időben nem szerepel. Valószínű, hogy elírás és Hercz helyett Harcz értendő. (L. ott.) 159. Herczl Fülöp (Szeged, 1824. ápr. 15.—Buda­ pest, 1908. okt. 1.) Hercz’l, Herz’l, Herczl, Herczel írásmóddal is találkozni (Jecheskel). Fia Herczel-nek írta magát. Orvos. Mózes szegedi kereskedő és neje Grünwald Perl fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­

HERCZL ristáknál. Majd a pesti tudományegyetem or­ voskarára kérte felvételét (1844), ahol — bécsi klinikai gyakorlat után —- 1848-ban az összes orvostudományok tudorává avatták. Nyom­ ban jelentkezik Szegeden a nemzetőrségbe, majd átlép a honvédségbe, ahol a szegedi 3. honvéd zászlóaljba kap beosztást és a szegedi tábori kórház gazdasági osztályán kezdi szol­ gálatát. Midőn Sauer Ignácz országos főorvos az Országos Haditanács megbízásából felhí­ vást bocsát ki az orvosokhoz a honvédségbe való jelentkezésre (1848. máj. 24.), az ez idő­ ben törzskari alorvos Herczl is pályázik és Sauer javaslatára kinevezik a szegedi tábori kórház 6. osztályára főorvosnak, századosi rangban. Előző beosztásáról lemond. Közben Szegeden magángyakorlatot is folytat a Sza­ badsajtó (azelőtt Fekete-sas) utcai Budai-féle házban, a „Március 15-e” átellenében, ahol reggel és délutánonkint rendel. Szegény bete­ geket ingyen látja el orvosi tanáccsal. Világos után folyamodik Gyulai Gaál Edward kerü­ leti királyi biztoshoz szegedi alorvosi állásra való kinevezésért. Ki is nevezik. A szegedi zsidó hitközség elöljárója (1852). Jól menő praxisa jövedelméből házat építtet a Kárász utcán. Később városi főorvos. A hitközség Betegápoló és Temetkezési Egylete orvosa (1862). Több ízben is megkínálják egyetemi katedrával, de azzal járó kötöttségeket nem vállalva visszautasítja az ajánlatot. Szakíró. Szegedi törvényhatósági bizottsági tag (1900). Házasságot köt 1860 körül Pollák Nanettel, kitől Manó (x 1861) és Flóra gyermekei szár­ maztak. Fia később világhírű sebész és pusztapéteri báró lesz. Herzl Fülöp 1906-ban m. k. udvari tanácsos lesz és ez időtájt költözik Budapestre. Unokáját 1944-ben deportálták. 66 90. Herczl Lipót (Ó-Kanizsa, 1805.—Szeged, 1883. nov. 15.) orvos. Iskoláit szülőhelyén, gimnáziumot feltehetően Szegeden végezte. Majd a pesti tudományegyetem orvosi fakul­ tásán folytatta tanulmányait és az ott benyúj­ tott dissertacio (1835) alapján orvosi diplo­ mát nyert. Szegeden telepedett le és folytatott magánorvosi gyakorlatot, tovább folytatva szakírói tevékenységét. 1848-ban honvéd fő­ orvossá nevezték ki. Világos után is folytatta orvosi magángyakorlatát és jól jövedelmező praxisa folytán a Palánkban házat szerzett, amely az 1879-es árvizet is túlélte. 1865-ben férjhez adja leányát Szegeden Russ Bélához. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. A Sze­ gedi Zsidó Hitközség iskolai bizottmányának, majd iskolaszékének tagja. Czímernél neve nem fordul elő, de amidőn Herzl Fülöp nevét a kaszinótagok névsorában említi, hozzá tesz a szöveghez még egy mellékmondatot vessző után: „öreg Herz orvos,, szöveggel. Azonban

109

HERCZEG Szegeden ez időben nem élt két Elerzl Fülöp orvos és emellett ez időben még negyvene­ dik életévét el nem ért Elerzl Fülöp még a kor ismeretében sem mondható öregnek. Egyéb­ ként a névsorban Elerczl Fülöp neve „Herczl”ként szerepel, míg az öreg Hercz orvos neve: Elercz. Ilyen nevű orvos ebben az időben Sze­ geden csak egy volt, nevezetesen Hercz Lipót, helyesen Herczl Lipót, ki Herczl Fülöpnél húsz évvel volt idősebb és így kiérdemelte az „öreg” megjelölést. A Czímer által használt alapszövegben tehát nyilvánvalóan két sze­ mélyről esik szó, csak a névsor felállítója nem ismerte az utóbbi Herczl utónevét és személyét körülírta. Nős volt, házasságából Lipót, Sa­ lamon és Laura gyermekei szármáztál. Het­ vennyolc évesen halt meg. 90. Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szept. 22.—Budapest, 1954. febr. 24.) író. Családi neve Herczog. Herczog Ferenc József verseci gyógyszerész, később polgármester és neje Hoffmann Lujza fia. Sziléziából Márai Terézia alatt Magyarországra, a Délvidékre települt német csalág sarja, mely család német nyelvhasználatát mindvégig megőrizte. Elemi iskoláit Versecen járta, majd polgári iskolába került Fehértemplomon, végül gimnáziumba Temesváron, Szegeden és Fehértemplomon. Két szegedi gimnáziumi éve kivételével a tanítási nyelv mindenütt a német volt. így magyarul csak dadájától, a temesvári gimnázium magyar óráin és a szegedi piarista gimná­ ziumban tanult és ez utóbbi helyen tökéletesítette e nyelvtudását. Fehértemplomon 1881-ben tett érettségi vizsgát. Utána a pesti tudományegyetem jogi fakultásán folytatott jogi stúdiumot, majd joggyakorlatra ment előbb bírósághoz, majd ügyvédjelöltként folytatta azt. Első irodalmi kísérletei német nyelvűek. Amikor azután egy nagyobb munkával magyarul jelentkezett és azt díjazva kiadásra elfogadták, felhagyott jogi tevékenysé­ gével és egészen az irodalomnak szentelte idejét. Gyorsan tüneményes írói pályát futott be, bekapcsolódott a poli­ tikai életbe is, számos irodalmi társaság választotta tag­ jává és a közéletben is egyik kitüntetés a másik után érte. Királyi tanácsos és a főrendiház örökös tagja lett. Szegedi kapcsolatait ő maga tárta fel visszaemlékezései­ ben. E kapcsolatok részben személyesek, amelyek szegedi gimnáziumi évei és itt tett látogatásai, valamint előadá­ sai révén alakultak ki, részben pedig munkáinak olva­ sottságából, darabjai színházi előadásaiból adódtak. Előadott a szegedi Dugonics Társaságban, a Délma­ gyarországi Közművelődési Egyesületben és főleg a Sze­ gedi Szabadtéri Játékok alkalmával három cikluson át ismételten nagy sikerrel előadott „Bizánc”-a tette szemé­ lyét is városszerte kedveltté. 1925-ben megült irodalmi jubileumára Szeged aranytollal kedveskedett neki. A Dugonics Társaság 70-dik születésnapján levélben üd­ vözölte kültagját, mire szép szöveggel válaszolt. A felsza­ badulás után is Pesten élt. A személyi kultusz adminisztra­ tív intézkedései őt is érintették. Neje Grill Teréz volt, kitől hat évi házasélet után elvált. Gyermektelen maradt. 235.

110

HESZLÉNYI Hergovits Jenő 1. Hámori Jenő. 276. Heszlényi család 1. Heszler család. 13, 185. Heszlényi Gyula (Szeged, 1845. 71878. ?) 1862-ig: Heszler. Mérnök. József építész és neje Gömöry Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1861-ben a Szegedi rókusi nőegylet műkedvelő színész­ ként. 1867. szept. 29-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó keretében alakult „Egyenlőség Ifjú­ sági Kör” ellenőre. 1869-ben ugyanezen kör vívó iskolájának vezetője. Képesítését a pesti József Műegyetemen szerezte. Szegeden kö­ tött házasságot 1869. szept. 20-án Osztróvszky Máriával. (L. ott.) Talán azonos az 1875-ben Aszódon dolgozó MÁV segédmérnökkel? 139— 140. Heszlényi József (Szeged, 1814. júl. 10.— Szeged, 1895. márc. 5.) építész. 1862-ig: Hesz­ ler. Heszler Ferenc és Frietz Erzsébet fia. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál (1825— 1833). Tanulmányait a budai bölcsészkari egyetemi intézetben végezte, ahol 1838-ban oklevelet nyert. Visszatér Szegedre ahol előbb ácsmesterként, majd építőmester­ ként működik. 1845-ben az alakuló SzegedCsongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848ban a külső, nagytanács tagja, választott pol­ gár, majd a palánki kerület városi képviselője. Világos után Hoffer Károly építésszel meg­ alapítja a „Hoffer és Heszlényi” építési válla­ latot, amely többek között a szegedi Rendező Pályaudvart, a nyári színkört, az ebből ala­ kított téli színházat építi fel, utóbbiakat a Szegedi Jótékony Nőegylettel karöltve. 1862ben családi nevét „Heszlényi”-re változtatta. Ő építi a piarista gimnáziumot és rendházat, valamint az áthelyezett Rozália kápolnát. 1853-ban a Szegedi-Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányi tagja. 1879-ben a nagy árvíz idején 30 menekültről gondoskodik. Több háza van Szegeden, melyek az árvizt is, túlélik. Kecskemétről nősül. Neje Gömöry Terézia, kitől Ferdinánd Antal, József, Pau­ lina, Emma és Jusztina gyermekei származtak. 99, 100, 100, 110, 185. Heszlényi József (Szeged, 1844. aug. 24.— Szeged, 1937. jún. 30.) építész. 1862-ig: Hesz­ ler. József építész és neje Gömöry Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinó „Egyenlőség Ifjúsági K ör”-ének. Talán a pesti József Műegyetemen tanult tovább és ott szer­ zett építészi mesterlevelet. Visszatér Szegedre. Öröklött vagyonát mestersége jövedelméből tovább gyarapítja és hamarosan dúsgazdag po’gár hírében áll. Az övé a Vitéz u. 5. sz. a. két emeletes, az Április 4-e útja és a Bokor utca sarkán álló magasföldszintes és a Taka­ réktár u. 10. sz. a. házingatlan. Szatymazon szőlőbirtoka van. Gyermekeit házi tanárral:

HESZLER taníttatja majd továbbképzésre Bécsbe küldi. A Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének tervpályázatán az ő terve a nyertes, ő az épü­ let kivitelezője, nem egyszer finanszírozója, ki azt nyereségmentesen építi fel. A SzegedCsongrádi Takarékpénztár részvényese. Ké­ sőbb elragadja a játékszenvedély, vagyona el­ enyészik, örököseire semmi sem marad. K ét­ szer nősült. Első neje Csikós Mária, kinek korai halála (1869) után Szegeden 1872. okt. 30-án újból megházasodik elvéve Schmidt Idát, kitől Lajos Dezső Nándor Géza József Dezső, Mária, Hona Erzsébet Jusztina, Béla János, Anna és Ida gyermekei származtak. 121, 140, 145, 184—5, 260/330, 276. Heszler család. Ausztriai német eredetű csa­ lád egyik tagjának, ki I. Ferenc császár testőr­ tisztje volt, Magyarországra, majd Szegedre származott ága. E család itt két ágra szakadt. Az egyik megtartotta családneve eredeti jelö­ lését „Heszler”-ként és néhány generáció után kihalt. A másiknak két tagja családnevét Heszlényire változtatta (1862, 1880), leszármazot­ taik mai is élnek. 13, 185. Heszler József (Szeged, 1793. ?—Szeged, 1857. febr. 6.) atyja Ferenc építész, anyja Poltzner Erzsébet. Iskoláit Szegeden, gim­ náziumot a piaristáknál végezte (1807—1815). 1825-től Szeged város szolgálatában áll, mikor városi számvevőnek választották meg. 1833tól főszámvevő. 1844-től városi közigazgatási tanácsnok. 1848-ban Szeged-Alsóvároson nem­ zetőröket összeíró. Világos után Gyulai Gaál Edward kir. kerületi biztos Szeged város ta­ nácsnokává nevezi ki. Számos szegedi család­ dal állt násznagyi, illetve keresztkomasági kap­ csolatban. Kétszer nősült. Első neje Iváncsics Franciska volt, ki 1836-ban elhalálozott. E há­ zasságból származott Hermina leánya. Máso­ dik neje Csavolyszky Rozália, kitől Albertina leánya született. Hivatalvizsgálat során feltárt valamelyes rendellenesség miatt öngyilkos lett. Czímer mindkét helyen „Heszlényi”-ként em­ líti. Hatvannégy évesen halt meg. 26, 88. Hetényi József (Jászberény ?, 1800. febr. 8. ?—Jász­ berény, 1872. dec. 25.) színész, színigazgató. Jászberényi jubileumi ünnepsége szerint valószínű, hogy ott született a megadott időben. Színészként működött, majd társu­ latot szervezett, amelyben szinte minden családtagja közreműködött. Már 1828-ban, majd 1832—1833-ban Kolozsváron lép fel társulatával. 1836-ban Győrött játszott és 1837-ben fél évig a pesti Nemzeti Színháznak volt tagja. Fellépett Székesfehérváron, Debrecenben, Kassán, Nagyváradon, Miskolcon, Pozsonyban. 1850. febr. 8-án ünnepelték 50 éves születésnapját Jászberény­ ben. 1851 nyarán Szegeden lépett deszkákra a nyári színházban, majd a Szeged-felsővárosi kaszinóban. 1853-ban ismét Szegeden játszik társulatával és itt szüle­ tik Béla fia. 1857-ben szerepel társulatával Debrecenben,

HÓDI Molnár Györggyel karöltve, ki később veje lett. Szakkönyvtárt gyűjtött, amelyet nem sokkal halála előtt, vég­ szükségben kisorsolt. Házasságából származtak Antónia, Amália, Béla, Elemér, Emília, Gyula, Jozefa és Laura utónevű gyermekei. Neje színésznő volt. 76.

Hézső Sándor. 1928-ban könyvet adomá­ nyoz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1932ben „Szózat Nyomda és jegygyár” cégszöveg­ gel Szeged, Kossuth Lajos sugárút 8. sz. alatt céget alapít és azt a szegedi kir. törvényszék­ nél bejegyezteti. Szegeden Tápai u. 6. sz. alatt lakott. Cége 1947-ben még fennállott. Való­ színűleg a népes hódmezővásárhelyi család ivadéka. 267. Hidegh Mihály (Gyergyószentmiklós, 1810. jún. 26.—Pest, 1864. ápr. 7.) havasfalvi. Szí­ nész, színigazgató. Művészneve Havi Mihály. Iskoláit szülőhelyén, Enyeden és Aradon vé­ gezte. Szülei papnak szánták és így a gimná­ ziumban papnövendék volt. De a pálya nem elégíti ki és beáll színésznek. Kardalosként kezdi (1835), majd színészként folytatja és fel­ lép Kassán, Kolozsváron, majd Komlóssy Ferenc társulatában Szegeden (1840). Ekkor már nős és neje is tagja a társulatnak. 1847ben Szabó Józseffel magyar dal- és táncegyüttesét szervez Pécsett. Szegeden a Tiszavidéki Újság és a Szegedi Hírlap társszerkesz­ tője Szabó Mihály mellett. Majd színtársulati igazgatóként truppjával bejárja Európát. Sze­ repel Bécsben, Párizsban, Brüsszelben. Az 1848-as események Párizsban érik. Visszatér és 1848 június—júliusában ismét Szegeden lép fel. A következő évben is itt találjuk és ekkor 40 részvényessel a vár melletti sétányon szín­ kört építtet (aréna), amely 1882-ig állott fenn. Majd társulatával ismét az országot járva sze­ repel Győrött, Kassán, Kolozsváron, Szabad­ kán, Pesten, Aradon. 1856. és 1857. években ismét vendégszerepei. 1859-ben előbb Bras­ sóba megy, majd Bukarestbe de itt nem jár szerencsével. Kolozsvárra visszatérve először itt, majd Pesten és Aradon újságíró, színházi lap szerkesztője. Magyarra fordítja a Marseillasise-t. Feleségével Szatmáry Zsuzsanná­ val talán 1838-ban köt házasságot, kitől Lajos fia származott. 70. Hódi család. Az ország minden részében feltalálható azonos nevű több család leszár­ mazottai Szegeden. Ezek közül különösen Csongrád megyében, főleg Szegeden és Hód­ mezővásárhelyen megtelepedettek és azok le­ származottai értendők. Eredetileg legtöbbje gazdálkodással, galambászattal foglalkozott, némelyikük iparos foglalkozást űzött. Plebejus származásúak. Később polgárosodott egyik­ másik család, sőt egyesek megyei és városi szolgálatba lépve honoracióri rangra emelked111

HÓDI tek. A családok eredete évszázadokra vissza­ menőleg követhető. 12— 13. Hódi Imre (Szeged, 1826. ?—Pest, 1874. márc. 21.) ügyvéd. Imre városi tanácsnok és neje Sebők Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál (1836— 1843). A pesti tudományegyetemen az államés jogtudományi karon az abszolutórium bir­ tokában letette I. jogtudományi szigorlatát, majd joggyakorlatot kezdett. Később az ügy­ védi cenzust is kiállva Szegeden a közigazga­ tásban helyezkedett el. Már 1848-ban szám­ vevőnek jelölték a választáson, de kiesett. Be­ állt a III. honvéd zászlóaljba, melynek szá­ zadosa (?) lett. 1850-től gyakorló ügyvéd Sze­ geden. 1851-ben a szegedi Rögtönítélő Tör­ vényszék ülnökbírája. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. 1861-ben Csongrád megye esküdt je. 1867. május 5-én a megválasztott első vá­ rosi törvényszéki tanácsnok lemondása foly­ tán, mint a sorban utána legtöbb szavazatot nyert, lesz városi tanácsnok. 1870-ben a Sze­ gedi Általános Takarékpénztár elnöke. Ké­ sőbb ismét ügyvédi gyakorlatot folytat. Sze­ geden birtokos. Szegeden kötött házasságot 1850. jan. 7-én Kovács Karolinával, az algyői uradalom gazdatisztjének leányával, ki 1863ban elhalálozott. Ekkor annak húgával Teré­ ziával köt újabb házasságot ugyancsak Sze­ geden 1864. nov. 10-én. Ez első házasságából Imre Jenő és Kornélia, a másodikból Júlia, Lajos, Margit és Gyula gyermekei származtak. Negyvennyolc évesen hunyt el. 41, 88, 90. Hódi Imréné 1.: Kovács Karolina és Kovács Terézia. 90,90. Hódi Lajos (Szeged, 1825. ?—?) mérnök. Ta­ lán Hódi Imre városi tanácsnok és neje Sebők Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gim­ náziumot a piaristáknál. Majd a budai egye­ tem bölcseleti karán folytatott mérnöki tanul­ mányokat s azok befejezése után visszatért szülővárosába. 1848-ban a 104-es honvéd zász­ lóalj hadnagya lett és részt vett Szent-Tamás ostrománál. Eleinte Szegeden dolgozott mér­ nökként. 1861-ben a Szeged-rókusi nőegylet műkedvelő társaságának tagja. Szegeden Pa­ lánk 398. sz. alatt lakott. 1873-ban a m. kir. Folyammérnöki Hivatal segédmérnöke Gyu­ lán. 1879-ben a békési m. kir. Államépítészeti Hivatal mérnöke. Feltehetően Szegeden kötött házasságot 1868 körül Vásárhelyi Bertával, mely házasságából Mária Karolina Berta leá­ nya származott. 71. Hódossy Lajos (Kaposvár, 1850. ?—?) ítélő­ bíró. Talán János Somogy megyei főszolgabíró és neje fia. Iskoláit Kaposváron, majd Székesfehérváron végezte s utána a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot. Az abszolutórium elnyerése után letette I. jogtudományi szigor­ latát és joggyakorlatra az igazságszolgáltatás

112

HOFFER keretében helyezkedett el. 1872-ben Kapos­ váron lett bírósági joggyakornok. Egy évvel később kir. törvényszéki aljegyző, majd jegyző. A jogi doktorátus megszerzése és az ügyvédi vizsga letétele után 1880-ban Kaposváron kir. törvényszéki bíró (1881—1890). 1891-ben ki­ nevezik a szegedi kir. ítélőtáblához bíróvá és innen kerül 1897-ben a szegedi kir. Törvény­ szék élére elnöknek. 1902-ben a győri kir. ítélőtábla tanácselnöke, majd 1912-ben ezen tábla elnöke. Ebben az állásában éri a nyug­ díjazás. Talán Kaposváron kötött házasságot Csorba Ede és Blauhorn Magda leányával. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. A Szegedi Jogász Egyletnek elnöke. Egyben tagja lett a szegedi városi törvényhatósági bi­ zottságnak is. Hódossy Szegeden Bástya u. 19. sz. a. lakott apósával egyetemben. 191. Hoffer Ferenc (?, 1789. ?—Szeged, 1841. ápr. 3.) iparos. Nemesi származású. Lipíó me­ gyében megtelepedett német eredetű család­ nak Komárom megyébe, majd onnan Nagykő­ rösön át Hódmezővásárhelyre áttelepült tagja. Iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd asztalos mesterséget tanult. Feltehetően két­ szer nősült. Első neje volt Kreutzberger Te­ rézia, kitől Károly fia származott. Talán az ő második neje volt Schidla Magdaléna. Szeged városnak polgára volt. Czímer a nevét nem említi és csak Károly atyjaként emlékezik meg róla. Ötvenkét évet élt meg. 90. Hoffer Károly (Hódmezővásárhely, 1815. ?—Szeged, 1899. okt. 27.) nemes. Építész. Fe­ renc asztalosmester és neje Kreutzberger Te­ rézia fia. Iskoláit Hódmezővásárhelyen és Sze­ geden végezte. Majd építészszakmát tanúit és feltehetően Pesten építőmesteri képesítést szer­ zett. Kezdetben építkezéseken segédkezett, 1838-ban a Pesti Hengermalom építkezésén másodpallérként dolgozott. Ezután visszatért Szegedre. 1848-ban „perbefogó bíró”. 1851ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igaz­ gató-választmányi tagja. A Szeged-Rókusi templom tatarozója. 1856 körül társul Heszlényi József (1. ott) építésszel és egy ideig közös vállalkozásban áll szegedi MÁV Rendező pá­ lyaudvar építésénél. 1858-ban. megbízást kap a szegedi Zsidó Hitközség vagyonának fel­ becslésére. Ugyanekkor a Szegedi Jótékony Nőegylet telkén — részben saját tulajdona­ ként — felépíti a nyári színkör épületét, melyet két évvel később befejez. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1861-ben vezeti Mayer Ferdinánd házának toldaléképítkezését és felhúzza az épület Kelemen utcai trak­ tusát. Ez évben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja lesz. Átépíti Lemle Miklós Iskola utcai házát. Felépíti a Dugonics téri „Vajda-ház”-at. 1836-ban őt bízzák meg a Szeged-rókusi plébánia épületének építésé­

HOFFMANN vei. Magának is építkezik, a Palánkban két háza is lesz. Az egyik a m a is álló Somo­ gyi u. 20. sz. a három utcára szóló egyemeletes épület, amelyet azonban túlméretezett kiadá­ sai folytán kénytelen utóbb eladni a Bagáry családnak. 1870-ben felépíti a Kárász utcá­ ban 5. szám alatt az Eisenstädter házat és 1871-ben a Szegedi-Felsővárosi Kaszinó épü­ letét. Ugyanekkor vezetője a városi kórház építkezésének is. Úgy látszik, hogy kétszer nősült. Első neje Beindorf (vagy Deindorf) Mária, kitől Adelgunde Ida és Hermina Mária leányai születtek. Második neje Schwartz Má­ ria és tőle származtak Emília, Berta, Károly József Ferenc, József Ferenc és Dániel nevű gyermekei. 84 évesen halt meg. 90, 99, 100, 100, 110, 115, 179, 185. Hoffmann Ferenc (Szeged, 1893. ?—?, 1944. ?) gazdálkodó. Ignác faiskolatulajdonos és neje Szinyei Aranka fia. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál (1903— 1906, I—IV. oszt.). Majd Drezdába megy és itt a „Technische Hochschule”-! látogatja. Ha­ zatérve a szegedi 5. honvéd gyalogezredbe so­ rozzák be és ennek kötelékében végigharcolja az első világháborút. Hosszabb harctéri szol­ gálatot teljesít az orosz, román, majd olasz hadszíntéren. 1918-ban tartalékos százados­ ként szerel le. Számos hadiékítményes kitün­ tetés tualjdonosa. Az ellenforradalom során részt vett a Nemzeti Hadsereg megszervezésé­ ben és ennek emléklapos századosa. Czímer szerint később banktisztviselő (1929). Majd átveszi atyja 24 holdas birtokának tényleges kezelését, amely már 1910 óta a nevén állott. Szegeden Kölcsey u. 4. sz. a. lakos. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1944-ben deportálták és nem tért vissza. Neje Sólyom Magdolna, kitől fia származott. 276. Hoffmann Károly (Olomutz, 1808. ?—Csanád m.?, 1834. aug.) orvos. Iskoláit feltehetően szülőhelyén vé­ gezte, majd pedig a pesti egyetemen orvostant hallgatva (1826—1828), 1828-ban disszertált, ezzel elnyerve a dok­ tori fokozatot. A Pesti egyetemi klinikákon folytatott orvosi gyakorlatot, amikor Teleki József 1830. jan. 6-án kinevezte Csanád megye orvosává. Ezt követően a Hely­ tartótanács Szegedre küldi és Szeged és Csongrád megye területén elharapódzott kolerajárvány leküzdésével bízza meg. Szeged város társadalmának hamarosan megked­ velt „belorvos”-a lett. Bizonyára jó eredményeket tudott felmutatni, annál is inkább mert az itteni orvosok lassan kidűltek és egyébként is maradi felfogásban gyógyítottak nem tekintve a kolerát fertőző betegségnek. Sajnos 1834ben váratlanul „véletlen körülmények” között elhalt. 14.

Hohneiser Sándor 1. Holényi Sándor. 220, 276. Holényi Sándor (Arad, 1884. júl. 21.—Nyír­

HOLLÁN egyháza, 1947. márc. 21.) 1939-ig Hohneiser. Ítélőbíró. Sándor oki. mérnök MÁV főintéző és neje Wallner Mária fia. Iskoláit feltehetően Aradon végezte, majd pedig a m. kir. Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudo­ mányi karán folytatta tanulmányait Kolozs­ váron. Tanulmányai befejezésével jogi doktori oklevelet szerez. Az igazságügy szolgálatába lép és gyakorlatát Szombathelyen kezdi az ottani kir. járásbíróságon. Innen a trencséni kir. törvényszékhez kerül ugyanezen minőség­ ben. Ekkor nevezik ki kir. bírósági jegyzővé Zsabyára. 1912-ben tesz bírói vizsgát. Ezután a szegedi kir. ítélőtáblára kerül tanácsjegyző­ ként. Az első világháborúban katonai szolgá­ latot teljesít és több hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa lesz. 1918-ban leszerel és ekkor a törökkanizsai kir. járásbírósághoz nevezik ki, járásbíróvá. Amikor e területet elcsatolják megtagadja a hűségeskü letételét, Magyaror­ szág javára optál és itt a szegedi kir. törvény­ székhez osztják be. Hamarosan berendelik a kir. ítélőtáblához, most már kisegítő bíróként. 1929-ben kinevezik a debreceni kir. ítélőtáb­ lához táblabíróvá. 1939. júl. 27-én pedig a nyíregyházi kir. törvényszék elnöke lesz. Ekkor családi nevét magyaros hangzásúra cseréli fel. Ezen állásában marad haláláig. 1917. márc. 3-án kötött házasságot Gergely Matilddal, kitől Judith leánya származott. 220, 276. Hollán Ernő (Szombathely, 1824. jan. 13.—Budapest, 1900. máj. 28.) kis-lődi nemes. Hadmérnök. Atyja Adolf orvos volt Szombathelyen, anyja Holl Johanna belga származású. Iskoláit Szombathelyen végezte, majd Bécsbe ment és az Ingenieur-Akademie-n folytatta tanulmá­ nyait. 1844-ben hadnagy, 1846-ban főhadnagy-hadmér­ nök, 1848-ban százados. Harcol a „Vörössipkás” zászló­ aljban Fehértemplomnál és Szent-Tamásnál Kossuth őrnaggyá lépteti elő. Péter váradra rendelik. Itt éri a világosi fegyverletétel. Szombathelyre internálják és itt rendőri felügyelet alá helyezik. Utóbb letartóztatják, Bécsbe kísérik és itt félévig őrizetben tartják. Visszatérve a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választja (1858, 1861, 1872). 1861-ben Pestre megy és a DélivasútTársaságnál inspektor lesz. 1869-ben ő alapítja a „Ma­ gyar Mérnök- és Építész Egylet”-et, melynek 1885-ig elnöke. A feiső-eőri kerület 1865-ben országgyűlési képviselőjévé választja. 1867-ben közlekedésügyi minisz­ teri államtitkár. Ezen állásáról 1870-ben lemond. Amikor a m. kir. Honvédség megalakul annak szabadságolt állományú ezredese lesz. Amikor 1870-ben a Honvédség I. brigádja Szegeden gyakorlatozik, részt vesz ezen. Még ebben az évben a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lesz, de ezen állásáról 1872-ben ugyancsak lemond. 1875ben m. kir. tábornok. 1876-ban ténylegesítik és kineve­ zik a székesfehérvári Honvédkerület parancsnokává, mely ténnyel országgyűlési képviselői mandátuma meg­ szűnik. 1881-ben m. kir. altábornagy. Ezen állásából megy 1886-ban nyugalomba. Ekkor a főrendiház tagjává

113

HOLLINGER nevezik ki. 1866-ban mint az országgyűlés képviselőhá­ zának küldöttségi tagja vesz részt Klauzál Gábor temeté­ sén Szegeden. Ekkor meglátogatja a Klauzál családot, valamint a Szeged-belvárosi temetőben a szabadságharc idején itt meghalt Répásy Mihály lovassági tábornok sír­ ját. 1854-ben Szombathelyen kötött házasságot békási Békássy Antóniával. Bécsben 1882. január 23-án emelték nemesi rangra és engedélyezték előneve használatát. 135, 206.

Hollinger. Vendéglős. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte. Itt tanulhatta a vendég­ lőst mesterséget is. A reformkorban Pozsony­ ban vendéglős, kávéházi helyiségeit az országgyűlési ifjúsági előszeretettel látogatta és hasz­ nálta gyülekezési helyül (1840). 256/245—246. Hollós József (Kecskemét, 1876. aug. 22.— Brewstern, 1947. szept. 13.) 1900-ig Hoffmann. Orvos. Hoffmann Lázár kecskeméti polgár és neje Kohut Katalin fia. Iskoláit Kecskeméten végezte, majd a pesti Tudományegyetem Or­ voskarát látogatta, ahol 1899-ben orvosdok­ torrá avatták. Ekkor már az egyetem kór­ bonctani tanszékének volt gyakornoka, később tanársegéde. 1904-ben Jókai Mór bebalzsamozója. Az alkoholizmus és tuberkulózis elleni harc elkötelezettje. Részt vesz a politikai és társadalmi életben. Tagja a „Szeged” szabad­ kőműves-páholynak. 1905-ben jött Szegedre és a városi Kórházban helyezkedik el. Városi ösztöndíjjal megy Davosba ismeretei bővítése céljából. Javasolja és szorgalmazza városi strandfürdő létesítését. Szakpublikációi fel­ tűnést keltenek, díjat nyernek. 1912-ben városi tb. tiszti főorvos. 1914-ben a szegedi Polgári Radikális Párt elnöke. Az első világháború­ ban mint százados vesz részt és ezredorvosként szerel le. 1918-ban népgyűlést szervez, s poli­ tikai kiállása miatt 1919-ben emigrálni kény­ szerül. Előbb Ausztriában, majd Romániában él, de 1924-ben elhagyja Európát és Ameriká­ ban, az Egyesült Államokban telepedik le. Ott is élénk társadalmi és irodalmi tevékeny­ séget fejt ki. Magyarországi kapcsolatait vál­ tozatlanul ápolja. Szegedi tartózkodása idején itt jelenik meg több munkája. Névváltoztatá­ sakor egyik kedvelt egyetemi tanára nevét veszi fel. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak. 1904 körül köt házasságot Kecske­ méten Moór Gizellával, kitől Erzsébet és Klára leányai származtak. Nejének 1938-ban történt elhalálozása után 1941-ben újabb házasságra lép Vasco de Gama kései leszármazottjával(?) El inorral. 223. Hollósy Kornélia (Gertenyes, 1827. ápr. 15.—Domb­ egyháza, 1890. febr. 10.) 1832-ig: Korbuly gertenyesi nemes. Korbuly Bogdán szamosújvári polgár, földbir­ tokos (f 1859) leánya. Iskoláit Temesváron végezte, majd Bécsbe és Milánóba ment magát énektechnikában töké­

114

HOMOLA letesíteni. Első alkalommal Korfuban lép színpadra és. nyomban szerződtették a torinói színházhoz. 1846-ban Bukarestben lép fel és sikerei folytán a Pesti Nemzeti Színház szerződteti először 1849-ig terjedő időszakra, majd 1854-től 1862-ig terjedőleg. Közben 1850-ben Bécsben, 1852-ben Varsóban énekel (koloratúr-szoprán). 1862-től még alkalmilag szerepel vidéki színpadokon, majd pedig házassága folytán a magánéletbe vonul viszsza. 1862. ápr. 21-én köt házasságot krivinai Lonovics József csanád megyei földbirtokossal, későbbi főispán­ nal, mely házasságából Gyula és Ferenc fia származott. Mint vendég fordult meg Szegeden Mayer Ferdinánd sze­ gedi vaskereskedő házában. A makói színház, melyet fia áldozatkészségéből hoztak létre — míg állt — nevét viselte. Síremléke (míg el nem pusztult) a dombegyházi temetőben állt. 128, 205.

Holzer Henrik. Holtzer. Kereskedő. Isko­ láit Szegeden végezte és itt tanult kereskedőt szakmát. Majd kereskedést nyitott és vagyonra tett szert. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt (1859). Holub Emil (Holitz, 1847. okt. 7.—Bécs, 1902. febr. 21.) orvos. Afrikakutató. Cseh nemzetiségű és a Pardu­ bitz melletti Holitzban született. Atyja seborvos, községi orvos, anyja Ebert Anna. Iskoláit feltehetően Prágában végezte, majd az ottani egyetem orvosi fakultását láto­ gatva szerzett orvosdoktori oklevelet (1872). Gyakorló orvosként működve 1872-ben Afrikába ment és ott Kimberly-ben megtelepedve folytatta orvosi gyakorlatát. Megtakarított tőkéjét felfedező utak finanszírozására használta fel. Háromszor utazta be Afrika különböző tájait és tapasztalatait közreadott könyveiben tárta a világ elé. 1879-ben visszatérve Európába felolvasó kör­ útra megy és ennek során Budapesten, majd Szegeden 1888. nov. 20-án előadást tartott, utóbbit a Szeged-Bel­ városi Kaszinó helységében. Időközben megnősül és fiatal nejével 1883-ban Kapstadtba megy. Afrika útjai során 13 000 darabból álló gyűjteményre tesz szert, ame­ lyet az osztrák múzeumoknak, főleg a bécsi Naturhisztorisches Múzeumnak ajándékoz. Előbb azonban azt Prágában, majd Bécsben kiállítja. Prágában, majd Bécs­ ben élt. Könyvei egy része magyar nyelven is megjelent. Bécsben köt házasságot 1883-ban? Rosával, Walter leányával. Gyermektelen marad. 196.

Homoia Rezső Sándor (?, 1879. ?—Buda­ pest?, 1936. ?) tanulmányai elvégzése után a Magyar Államvasutak szolgálatába lép. 1901ben MÁV hivatalnok India-n, 1902— 1910ben Újvidéken, 1908-ban a polgári emlékke­ reszt tulajdonosa. 1914-ben a szabadkai MÁV Üzletvezetőség területén fekvő India község állomásfőnöke. 1916-ban ellenőr és Vinkovcén állomásfőnök. 1918-ban zágrábi állomásfőnök. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa lesz. A trianoni békekötés után Magyarország javára optál és a szegedi Nagyállomás főnöke lesz. Ekkor már MÁV főfelügyelő. 1931-ben

HOMOR a budapest—szobi vonalon a budapesti Nyu­ gati Pályaudvar főnöke. 1935-ben nyugalomba vonul. Ág. h. evangélikus, ki szegedi tartóz­ kodása idején a szegedi egyházat sorozatosan anyagilag támogatta. 1904 körül nősült és há­ zasságából Ehrlich Emmától Rezső fia szüle­ tett, kit 1921-ben Szegeden vesztett el. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 276. Humor István (Pásztó, 1849. aug. 5.—Sze­ ged, 1934. febr. 14.) pásztói nemes. István gazdatiszt és Deák Terézia fia. Középiskoláit Egerben végezte, majd a pesti tudományegyetemre ment, ahol a bölcsészkari előadá­ sokat hallgatta. Itt szerzett 1873-ban tanári oklevelet. Már 1872. szept. 6-ától kezdődően helyettes-tanárként működött Szegeden a fő­ reáliskolában. 1874. febr. 3-tól ezen intézet kinevezett rendes tanára. Szegeden a Szekfű utcában lakott 395. hrsz. alatt. A szegedi Sza­ badelvű Kör, a Tisztviselő Egylet és a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Előbbinek alelnöke. 1886-ban a szegedi áll. tanítóképző intézet ta­ nára. Tagja a szegedi Dugonics Társaságnak és a tudományos osztály elnöke. 1896-tól a szegedi áll. főreáliskola igazgatója. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. Szakíró. 1920ban vonul nyugállományba. Megírta az általa vezetett intézet 50 éves történetét (1894) és szá­ mos más munkát publikált. Házasságot Szege­ den kötött 1874. jan. 7-én Kolb Máriával, mely kötelékből származtak Izabella Anna Mária, Hermina Katalin Zsuzsanna, Janka, Georgia, Ernő László Lambert és Ádám utó­ nevű gyermekei. 146. Horger Antal (Lugos, 1872. máj. 18.—Buda­ pest, 1946. ápr. 14.) iskoláit Lúgoson végezte, majd a pesti tudományegyetem bölcsészeti ka­ rán folytatta tanulmányait, ahol 1898-ban kö­ zépiskolai tanári oklevelet szerzett. 1899-től áll. reáliskolai tanár Brassóban. 1906-ban Bu­ dapesten felsőbb leányiskolái és gimnáziumi tanár. 1911-ben a pesti egyetem a filozófia doktorává avatja. 1911-ben a budapesti Er­ zsébet nőiskola igazgatója. 1914-ben a pesti egyetem magántanárrá habilitálja. Az első vi­ lágháborúban katonai szolgálatot teljesít, hoszszabb időt szolgál arcvonalban és több kitün­ tetés tualjdonosa. 1918-ban a budapesti VI. kerületi áll. leánygimnázium tanára. 1919-ben a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola igaz­ gatója. Amikor a Ferenc József tudományegyetem Kolozsvárról menekülni kényszerül és azt Szegeden helyezik el, kinevezik ide ny. r. egyetemi tanárrá. Szegeden először Ipar u. 12., majd Batthyányi u. 4. és végül Feketesas (ma Bajcsy-Zsilinszky) utca 22. sz. a. lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Nevét a József Attilával kapcsolatos kontroverziája kapta szárnyra. A M. T. Akadémia levelező tagja. Tagja a szegedi Dugonics Társaságnak.

HORVÁTH Amikor a Ferenc József Tudományegyetem 1939-ben visszaköltözött Kolozsvárra, követi azt és ott 1940-ben nyugalomba vonul. Való­ színűleg nőtlen maradt. Szakíró. 276. Horthy Miklós (Kenderes, 1868. jan. 18.—Estoril, 1957. febr. 9.) nagybányai nemes, vitéz. István főrend és neje dévaványai Halassy Paulina fia. Középiskoláit a debreceni református kollégiumban végezte. Majd 1883— 1886. években a fiumei Tengerészeti Akadémiát látogatta. 1886-ban kerül az Osztrák—Magyar Monarchia hadi­ tengerészetének kötelékébe mint II. oszt. tengerész had­ apród. 1887-ben sorhajózászlós, 1889-ben sorhajóhad­ nagy. Ez időben Pólában lakik. 1906—1907. években tüzérségi tanfolyamon vesz részt. 1907-ben a „Taurusz” hadihajó parancsnokává nevezik ki. 1909. jan. 1-én korvettkapitánnyá lép elő. E minőségben 1909 novem­ berében I. Ferenc József maga mellé rendeli szárnysegéd­ nek és Bécsbe költözik. 1913-ban a ,Budapest”, 1914-ben a „Habsburg”, ez év decemberétől pedig a „Novarra” cirkáló parancsnoka. 1917. máj. 15-én részt vesz az otrantói tengeri ütközetben. Ez évben IV. Károly király kinevezi az osztrák—magyar tengeri haderő parancs­ nokává. 1918-ban a „Prinz Eugen” dreadnougth pa­ rancsnoka és ellentengernagy. Az első világháború el­ vesztése után ő adja át a monarchia hadiflottáját Ju­ goszláviának és visszavonul a magánéletbe. Kenderesi birtokán él. A tanácsköztársaság idején az ellenforradal­ mat szervezők közé Szegedre jön és itt 1919. máj. 28-án a megalakuló ellenforradalmi kormány hadügyminisz­ tere lesz. Megszervezi a Nemzeti Hadsereget és annak élén 1919. nov. 16-án bevonul Budapestre, mint e had­ sereg fővezére és főparancsnoka. Az 1920. márc. 1-én összeülő Nemzetgyűlés az ország kormányzójává vá­ lasztja. 1921. nov. 2-án a Nemzetgyűléssel kimondatja IV. Károly trónfosztását. 1944-ben a második világhá­ ború végén a szovjet Vörös Hadsereg elől külföldre emig­ rál, állásáról lemond és Portugáliában telepedik le. Itt is hal meg 89 évesen. 1925-ben a kolozsvári Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetem Szegedre helyezése után a meg­ induló klinikai építkezéseknél okt. 5-én ő teszi le a gyermekklinika alapkövét. Amikor az egyetem 1939-ben visszaköltözik Kolozsvárra, a Szegeden alapított új egyetem az ő nevét veszi fel. 1900-ban lépett házasságra felsőjószáshelyi Purgly Magdolnával, kitől Miklós, Ist­ ván, Magdolna és Paula gyermekei származtak. 223, 223, 223, 223, 224, 224, 224, 232, 232. Horváth Boldizsár (Szombathely, 1822. jan. 1.—Buda­ pest, 1898. okt. 28.) réti nemes. József polgári szárma­ zású iparos-kereskedő és neje Rába Julianna fia. Iskoláit Szombathelyen és Sopronban végezte, majd a győri aka­ démián hallgatott jogot. Elvégezve a jogi tanfolyamot visszatért szülővárosába és ott kezdett gyakorlatot. 1841-ben Széli ítélőmester hites táblai jegyzője. 1843ban tesz ügyvédi vizsgát és az ügyvédi gyakorlatot is Szombathelyen kezdi. De még ebben az esztendőben megválasztják rendőrkapitánnyá és két év múlva városi jegyzővé. Hamarosan Vas megye főjegyzője lesz és 1848ban városát képviseli az országgyűlésen. Amikor az or­ szággyűlés Debrecenbe, majd Szegedre teszi át székhe-

115

HORVÁTH lyét, követi a diétát. Világos után egy ideig bujdosik, majd családja kérésének engedve önként jelentkezik a hadbíróság előtt, fogságot szenved, de az eljárást 1850ben kegyelemből megszüntetik. Szombathelyre internál­ ják és itt folytatja félbeszakított ügyvédi gyakorlatát s bár leteszi az előírt vizsgát osztrák jogból, átmenetileg mégis megfosztják a gyakorlat folytatásának jogátóli 1855—1861. években a megyebeli Batthyány herceg, család uradalmi jogtanácsosa. 1861-ben ismét országgyűlési képviselővé választják és Pestre költözik. A Ma­ gyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes és végül tiszteletbeli tagja. 1865-ben ismét országgyűlési képviselő. Tagja az Országbírói Értekezletnek, ahol feltűnik. 1867—1871. években igazságügyminiszter. Szá­ mos fontos törvényjavaslat szerkesztője. 1871-ben man­ dátumának megtartásával lemond az igazságügyminisz­ teri megbízatásáról. 1871—1877. években először a Ma­ gyar Földhitelintézet Rt., majd a Municipiális Bank igazgatóságának elnöke. 1877—1879-ben a herceg Ester­ házy javak zárgondnoka. 1879-ben vonul nyugalomba és minden felajánlott kitüntetést visszautasít. Egy ideig még munkálkodik mint országgyűlési képviselő, de közélettel való elégedetlensége, egészségi állapotának romlása, szemei gyengülése miatt újabb mandátumot már nem vállal, teljesen visszavonul a magánéletbe, emlékiratain dolgozgat. A pesti m. kir. tudományegye­ tem újjáalakításának százados ünnepén 1880/81-ben díszdoktorává avatja. Szombathelyen kötött házasságot Schenk Klárával, az ottani neves bútorgyáros leányával, kitől Jenő, Gizella, Emília és Irma élő gyermekei szár­ maztak. Szombathelyen szobra áll. 148. Horváth Döme (Kecskemét, 1819. okt. 26.—Kecske­ mét, 1899. febr. 14.) ítélőbíró. József kézműves és neje Végh Erzsébet fia. Középiskoláit Kecskeméten és Bu­ dán végezte, filozófiát Szegeden hallgatott a piaristáknál. Majd az egri érseki jogakadémián hallgatott jogot és e stúdiumát a pesti tudományegyetemen fejezte be. Joggyakorlati évei letöltése után 1841-ben Pesten tett ügy­ védi vizsgát. Visszatérve szülővárosába előbb városi tiszti ügyésszé, majd városi tanácsnokká választották. 1849-ben népfelkelési kormánybiztos. Ennek következ­ tében hadbíróság elé állítják, fogságot szenved, de az eljárást utóbb kegyelemből megszüntetik, illetve felmen­ tik. De rendőri felügyelet alá helyezik Kecskeméten, ahova internálják. Itt gazdálkodik, amikor 1861-ben városa alsó kerületében országgyűlési képviselővé vá­ lasztják. Pest megye előbb másod, majd első főügyészévé választja. 1869. máj. 15-én igazságügyminiszteri taná­ csos lesz. Ezen állásáról lemondva 1875. máj. 19-én ki­ nevezik kir. ítélőtáblái tanácselnökké. 1886-ban címze­ tes curiai bíró és ekkor szembaja miatt ezen állásáról is lemond. Tagja a kecskeméti kaszinónak és e minőségé­ ben vesz részt Szegeden 1865. máj. 14-én az itteni kaszinó új helyiségének avató ünnepségein. 1896-ban végleg nyugalomba vonul. 1869, 1872 és 1875-ben országgyű­ lési képviselővé választották. Neje Balogh Rozália kitől Géza fia (xl847) származott. Szakíró, irodalmár, műfor­ dító. 111. Horváth Endre (Szeged, 1902. ?—?) földbirtokos.

116

HORVÁTH Talán azonos azon Andrással, aki 1912—1915. években a szegedi piarista gimnáziumban végezte az I—IV. osz­ tályt. Később földbirtokos, doktor és a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. Feltehetően a kolozsvári Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetemen hallgatott jogot, ahol doktorrá avatták. Aligha azonos a szegedi 1942-es ügyvédjelölttel, ki talán Nagyszalontán született és Szegeden 1989. május 12-én halt el. 277.

Horváth Flóra (Jászberény?, 1825. ?—Sze­ ged, 1909. dec. 18.) kőhalmi nemes. G ábor Pest megyei alispán és Kohrherr Flóra (Korher?) leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Szü­ lei korai elhalálozása folytán rokona Wőber György Szeged város főbírája és neje Korher Louiza vette magához és nevelte fel. Ennek folytán Szegeden általában csak Wőber Flóra néven emlegették. Később részt vett a város társadalmi, főleg karitatív jellegű megmozdu­ lásaiban. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek választmányi tagja volt. A Va­ kokat gyámolító Országos Egyesület alföldi fiókjának alelnöke. Az országos Vöröskereszt Egylet szegedi fiókja választmányának elnöke. E minőségben az egyesület alapításának 40. éves jubileuma alkalmából az Erzsébet rend II. osztályának kitüntetésében részesítették. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvé­ nyese. Később férjhez ment nevelő atyja test­ véréhez Wőber Antal alezredeshez, kitől György és Lajos fiai származtak. Atyjának Jászberényben 1858-ban bekövetkezett halálakos kitűnt hogy a tetemes vagyont adós­ ságok terhelik s így a likvidálás után csak 2300 Ft körüli vagyont örökölt. Házasságkötésénél cautioját Wőber György garantálta. Hetvennégy évesen halt meg. 168. Horváth Fülöp (?, 1885. ?—?, 1960. ?) isko­ lái elvégzése után közigazgatási pályára lép és a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­ térium X. osztályán számvevőségi gyakornok­ ként nyer beosztást. Itt nyeri el 1908-ban a polgári jubileumi emlékkeresztet. 1909-ben a zágrábi erdőigazgatóság susaki erdőhivatalába kerül erdőszámvevőségi erdőszámtisztként. 1913-tól ugyanezen igazgatóság Karst felerő­ sítési főfelügyelőségén erdőszámellenőr. 19ló­ ban ugyané minőségben Sejn-ben szolgál. 1917-ben erdőszámvizsgálóvá lép elő. 1918ban a Vinkovcei főerdőhivatalban erdőszám­ vevőségi erdőszámvizsgáló. Trianon után e te­ rületeknek Jugoszláviához csatolása után meg­ tagadja a hűségeskü letételét, kiutasítják, Ma­ gyarország javára optál és Kecskemétre kerül az ottani Erdőigazgatóság mellé rendelt szám­ vevőségre. Később ennek főnöke és 1928-ban erdőszámtanácsos. 1929-ben Szegedre helye­ zik. Itt a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Majd a m. kir. Földművelésügyi Miniszté­ riumba rendelik be, ahol 1935-ben a III. cso­

HORVÁTH port 2. osztályának vezetője lesz. 1936-ban a 11. o. főerdőtanácsosi címmel és jelleggel ru­ házzák fel. Ekkor a polgári hadi érdemkereszt­ nek 3. oszt. tulajdonosa. 1940-ben a minisz­ teri számvevőség I. osztályának helyettes ve­ zetője. 1942-ben a III. oszt. főerdőszámtanácsosa, I. oszt. főerdőtanácsosi címmel és jel­ leggel. 277. Horváth Gábor (?—Jászberény, 1858. nov. 12. ) kőhalmi nemes. Talán Imre táblabíró, insurgens, főadószedő és neje Josephy Jozefa fia. Iskoláit talán Jászberényben végezte. Majd a kor szokása szerint feltehetően a pesti egye­ temen jogot hallgatott. Tanulmányai befejezése után úgy látszik közigazgatási pályára lépett. Talán azonos az 1838—1847. években Ung megyében fungáló főszolgabíróval. Jászberé­ nyi lakos az 1850-es években. Itt ház- és földbirtokos. Háza Jászberényben a 3. tized 232. sz. a. állott. Száz holdas gyümölcsös, szántó a tulajdona, amelyen íanyaépülete is állott. Élete vége felé erősen eladósodott, úgy hogy vagyona halálakor összezsugorodott. Korher Flórával, illetve tárcsái Majzik Beatrixszal kö­ tött házasságot előbbiből Flóra és Gábor nevű gyermekei származtak. Korán árvaságra jutott leányát rokona a szegedi főbíró Wőber György és neje Korher Louiza vette magához és ne­ velte fel, utóbbinak nyilván unokahúga volt. 168. Horváth Gyula (Orbaitelek = Marosszéktelek, 1843. jan. 30.—Budapest, 1897. aug. 19.) nagyváradi és feleki nemes. Károly Orbáiszék és Háromszék királybírója és neje uzoni Béldi Jozefa fia. Iskoláit Székelyudvarhelyen, Ma­ rosvásárhelyen és Brassóban végezte. Majd 1859— 1860-ban Heidelbergben filozófiát hall­ gat. 1860-ban belép Garibaldi magyar légió­ jába. Visszatérve birtokán gazdálkodik. A re­ formátus egyház főfelügyelője. 1872-ben or­ szággyűlésiképviselő. A Szabadelvű Párt tagja. A további ciklusokban is tagja a képviselő­ háznak, melynek 1875— 1881. években jegy­ zője, de ezen állásáról lemond. 1879-ben ki­ nevezik Szegedre Tisza Lajos mellé a király­ biztosi tanács tagjává. Az 1879-es árvíz során tanúsított magatartását királyi elismerés jutal­ mazza. 1889-ben az országgyűlés alelnöke. A Lipót-rend tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, rendszeres vendége ki részt vesz a kaszinó 50 éves jubileumi ünnepségén is. Maros-Gerzsén köt házasságot 1864. szept. 7-én Splény Berta bárónővel, mely házasságá­ ból Károly, Béla és Tamás fiai születtek. 159, 161, 161, 166. Horváth János (Zavar, 1815. nov. 15.—Budapest, 1875. okt. 27.) zalabéri =szalabéri. Pozsony megyében született. Talán János zalai alispán, kir. tanácsos és neje Ugronovics Franciska voltak a szülei. Iskoláinak Po­

HORVÁTH zsonyban, és az ottani jogakadémián elvégzése után kato­ nai pályára lép és 1832-ben a cs. k. 9. előbb Frimontról, majd Miklós orosz cárról nevezett huszárezrednek lett hadapródja. 1846-ban alszázados. 1848-ban százados­ ként Morvaországban állomásozik. Innen a horvátor­ szági határszélre rendelik főszázadosként. Utóbb Gör­ gey Arthur alá nyer beosztást és 1848 novemberében a honvédségben őrnaggyá lép elő. 1848. februárban már alezredes és a II. Sándor cárról nevezett huszárezred parancsnoka. 1849. ápr. 19-én részt vesz a nagysallói ütközetben és dandárparancsnokká lép elő. 1849. júl. 10-én ezredes és a 4. huszárezred parancsnoka. Világos után Aradon hadbíróság elé állítják, amely halálra ítéli, de kegyelemből büntetését 18 évi várfogságra enyhíti. Büntetését Olmütz-ben tölti, de 1855-ben szabadul. Po­ zsonyba internálják. Majd magánegyesületek és társula­ tok pénztárosi és igazgatói állását vállalja. Később a Központi Honvédegylet bizottmányának alelnöke, majd elnöke. Reaktiválva 1868-ban a cs. k. 9. Miklós cárról nevezett huszárezred ezredese. 1869. jún. 18-tól a po­ zsonyi katonai kerület parancsnokságán ezredes. 1872től pedig a mezőhegyesi ménes parancsnoka. Katonai író. 141.

Horváth Lajos Adolf Béla (Szeged, 1892. dec. 5.—Szeged?, 1942. ?) Lajos és Kolmann Mária fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimná­ ziumot a piaristáknál (1908—1914). 1916-ban uo. katonadiák tanfolyamot végez. Később latin nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálatot tesz. Majd a szegedi Ferenc József tudományegyetemen jogot hallgat — nyilván első világháborús katonai szolgálat után. 1925-ben a politikai tudományok doktorává avatják. A közigazgatásban helyezkedik el és Szeged város hivatalnoka lesz. 1927-ben az elöljáró­ sági hivatal vezetője, városi aljegyző. 1931ben II. oszt. aljegyző és tb. városi tanácsnok. 1937-ben városi kihágási bíró. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Péter Szabó Matild első nejétől elözvegyült. Dr. Karvas Etelka leány­ gimnáziumi tanárnő (későbbi Zádor Aladárné) a második neje, kitől elvált, e házasság gyer­ mektelen maradt. Harmadik házasságából, melyet Szegeden 1933. júl. 29-én kötött Vécsey Vilmával született leány: Matild, kit korán árvaságra jutva, sógora Dr. Fodor Jenő ne­ velt fel. 277. Horváth Mihály (Szentes, 1809. okt. 20.— Karlsbad, 1878. aug. 19.) József seborvos és neje Werner Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Majd a lelkészi hivatást választva a váci Papnevelő Intézetben folytatta tanulmányait. Bölcseletet a pesti tudományegyetemen hallgatott, ahol 1830 körül avatták doktorrá. Még ez évben diakónus és 1932-ben pappá szentelik. Először Kiskundorozsmán (ma Szeged), majd Kecs­ keméten (1835— 1837), Nagykátán (1837— 1838), majd Nagyabonyban segédlelkész. Ké-

117

HORVÁTH sőbb gróf Keglevich Gábor, majd pedig gróf Erdődy Kajetán családjánál nevelő. 1844-ben Bécsbe kerül, ahol a Theresianumban tanára lesz a magyar nyelv és irodalomszaknak. 1847ben hatvani plébános és praepost. 1848-ban Csanádi püspök, bár ezen méltóságában az egyház nem erősíti meg. Egyben főrend. 1849. máj. 12-től Világosig Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter. Amikor az országgyűlés me­ nekülésre kényszerül, követi azt Debrecenbe, Szegedre és Aradra. Világos után emigrál és in efíigie halálra ítélik és in contumatiam fel is akasztják. Csak 1866 után tér haza. Váskai apát, majd tribuniczi püspök lesz. 1869-től folyamatosan Szeged város országgyűlési kép­ viselője. A városi tanács, a tanácsterem részére megfesteti arcképét. Utcát is neveznek el róla. Mellszobra a szegedi Dóm tér történelmi emlékcsatnokát díszíti. A Magyar Tudományos Akadémiának levelező, rendes, majd tisztelet­ beli tagja, tb. elnöke és igazgatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és tagja a Szabadelvű Körnek. Történetíró. 1864-ben Svájcban megnősül — egyházi rendjét és mél­ tóságait megtartva — ekkor talán Hatvani Mihály nevet használva, és feleségül veszi Voignoux Mária Michellet, kitől Mária Mi­ chelle Ernestina, Nestor, Sándor, Albert és Jenő gyermekei származtak. 3, 138, 139, 145, 1462, 1474. Horváth Mihályné 1. Voignoux Mária Mi­ chelle. 147. Horváth Sándor (Csepreg, 1844. máj. 2.— Budapest, 1909. jól. 24.) szerzetes-tanár. Is­ koláit talán szülőhelyén végezte, gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrben. Majd fel­ vételét kérve a kegyes-tanítórendbe tanulmá­ nyait a győri Papnevelő Intézetben folytatta. 1867. szept. 8-án, mint II. éves teológust, ve­ szik fel a piarista rendbe. Próbaévét Vácon és Kecskeméten tölti. 1870. aug. 29-én Vácon szentelik pappá. Ettől kezdve tanárként mű­ ködik Kecskeméten, Nyitrán, Szegeden. Be­ kapcsolódik a közéletbe. 1874-ben nyer kö­ zépiskolai tanári oklevelet. 1879— 1880. évek­ ben Kolozsváron, 1880— 1886-ban Veszprém­ ben, 1886— 1896. években Nyitrán tanít, utóbbi helyen gimnáziumi igazgató és társházfőnök. A Hittudományi Intézet igazgató-ta­ nára. 1897-ben részére a kir. Főigazgatói címet adományozzák. Kormánytanácsos. 146. Hubay Jenő (Budapest, 1858. szept. 15.—Budapest, 1937. márc. 12.) szalatnyai. Hegedűművész. 1890-ig: Huber. Huber Károly néptanító karnagy és neje Szevera Lujza fia. Iskoláit Budapesten végzi, hegedülést eredeti­ leg atyjától tanult, majd továbbképzését Berlinben foly­ tatja. Már 1867. évben zenekarral szerepel. 1876-ban Sze­ geden lép közönség elé az Országos Dal- és Zene ünnep­ ségén. 1878-ban európai körútra indul. 1878-ban Pá-

118

HUBER risban, 1880-ban Londonban szerepel és 1881 a király kinevezi a brüsszeli konzervatórium tanárává. 1885-iöl Budapesten a Zeneakadámia tanára. Hegedűtanára a Nemzeti Zenedének. Zeneíró és zeneszerző. 1907-ben családja tagjaival egyetemben nemesi rangra emelik és engedélyezik előnév használatát. 1911-ben a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatja. 1912-ben lesz m. kir. udvari tanácsos. A Zeneművészeti Főiskolának igazgatója volt. Számos kitün­ tetés tulajdonosa. 1894. júl. 6-án köt házasságot Cebrian Róza grófnővel, kitől (Hubay-Cebrian-) Andor és Ti­ bor fiai születtek. 124.

Hubay László hubói nemes. Iskoláit szülő­ helyén vagy ahhoz közel végezte. László ref. lelkész és neje szikszói Boldizsár Karolina fia. A budapesti tudományegyetemen jogot hallga­ tott és 1904 körül avatták doktorrá. Bírósági pályára lépve 1902-ben kinevezik a pécsi kir. törvényszékhez joggyakornokká. 1905-ben bí­ rósági aljegyző, és a szegedi kir. törvényszékre kerül. 1908-ban megkapja a polgári jubileumi keresztet és berendelik a szegedi kir. ítélő­ táblára tanácsjegyzőnek s egyben előlép bíró­ sági jegyzővé. 1911-ben alügyész Nagykikindán és 1912-ben Szegeden. 1914-ben kir. ügyész. 1915-ben beosztják a szegedi kir. fő­ ügyészségre. Itt éri a 1918-as forradalom, melynek során az igazságügyi népbiztosság 1919. ápr. 17-én szegedi főállamügyésszé ne­ vezi ki. Az állást el is foglalja és e minőségben máj. elejéig működik. A városparancsnok ha­ tálytalanítja e kinevezést és visszaállítja az eredeti állapotot. Az ellenforradalom idején azonban ennek ellenére fegyelmi eljárást kez­ deményeznek ellen, de azt utóbb megszüntetik. 1927-ben a szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931ben felruházzák a III. fizetési csoport jellegé­ vel. 1936-ban pedig kinevezik kir. kúriáai bí­ róvá. Ez évben a szegedi Ferenc József tudo­ mányegyetem állam- és jogtudományi karán a jogtudományi államvizsga bizottság tagja. A Hatásköri Bíróságnak a kir. Kúria által delegált tagja, és tagja a Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak. Nős, neje Boldizsár Karolina kitől Katalin leánya született. 277. Huber Andor 1. Hubert András. 90. Huber József 1. Hubert József. 90. Huber Károly (Varjas, 1828. júl. 2.—Budapest, 1885. dec. 20.) Mátyás varjasi néptanító fia. Hegedűművész, karmester. Iskoláit Aradon végezte, zenét az ottani kon­ zervatóriumban tanult (1838). Továbbképzésre Bécsbe megy. 1844-ben elárvul. Visszatérve Pesten a Nemzeti Színház zenekarában helyezkedik el hegedűsként. Itt lép elő később karmesternek, majd hangversenymester­ nek. Közben visszamegy Bécsbe és az Operaház hang­ versenymestere lesz (1841). 1852—1885-ig a Pestbudai Nemzeti Zenede hegedűtanáraként működik. 1871-től a pesti Nemzeti Dalkör vezetője. 1881-ben karnagya

HUBERT lesz az Országos Daláregyletnek, mint Erkel Ferenc utó­ da. 1884-ben Liszt Ferenc ajánlására a Zeneakadémia tanára. Zeneszerző. 1865. okt. 26-án Szegeden szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. Pesten 1853-ban köt házasságot Szevera Lujzával, kivel Kerepesi út 13. sz. a. lakik és itt születtek gyermekei (Hubay-) Károly, Paula, (Hubay-) Jenő és Lujza. 124, 124.

Hubert András. Valószínűleg azonos a Czímer Károlynál említett Huber Andorral. Is­ koláit Szeged-felsővároson végezte, majd mes­ terséget tanult, gazdálkodott, galambokat te­ nyésztett és szűrszabóként dolgozott. 1848ban Szeged város közgyűlésének tagja és ki­ küldött bizottsági tagként a mészáros céh ár­ szabásának kidolgozásában vesz részt. A Köz­ csendi Választmány tagja. Albírósági esküdt. Választott polgárképviselő. Esküvőkön nász­ nagyként szerepel Szeged-Felsővároson. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja (1859). Szeged­ felsővárosi háztulajdonos (1879). Neje Cseh Julianna, kitől Mária leánya származott. Sze­ ged-felsővároson a Rácz temető utcában volt házingatlana, amely az árvíz után is állt. 90. Hubert József (Szeged, 1829. ?—Szeged, 1889. jan. 2.) Czímer Károly Huber Józsefet említ Szeged-felsővárosi gazdálkodóként, ki 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. E néven nem volt azonosítható. Felte­ hetően azonos Hubert Józseffel, ki György városi polgár és neje Auer Regina fia. Szeged­ felsővárosi lakos, iskoláit is itt végezte, a pia­ ristákhoz járt, ahol a gimnázium III. osztá­ lyát végezte 1841/2-ben. Szeged város hivatal­ noka lett és 1861-ben névváltoztatást kért „Huba”-ra. E nevet azonban engedélyezés el­ lenére sem használta, mert elhalálozásakor eredeti családnevén anyakönyvezték. Nőtlen maradt. Szeged-felsővároson, Felsőtiszapart 9. sz. a. lakott. Feltehetően a fentebbi Hubert András testvére. Hatvan évet élt. 90. Hunyadi János (Hunyadvár, 1386. ?—Zimony,1456. aug. 11.) hadvezér. Vojk havasalföldi vajda (vagy eset­ leg Zsigmond király) és Morosini (Morzsinai) Erzsébet fia. Egyes források szerint anyja már Zsigmond királytól terhes állapotban kötött házasságot Vojkkal. Születési és életkori adatai bizonytalanok. Nevét Zsigmond adomá­ nya folytán a családra szállt hunyadvári birtok után kapta, amelyet azonban már jóval korábban is birtokolt. Birtokai kiterjedtek Csongrádra, Szegedre és környékére is. Miután atyja „a király udvari vitéz”-e volt, fia a kor szokásának megfelelően nevelkedett. Először Csáki Györgyhöz kerül apródnak, majd 1420 után Lazarovics István szerb despotánál szolgálva harcol a török ellen. Ezután Újlaki László udvarában szolgál hat páncélos vitézével, de nemsokára már 12 vitézzel szerepel Csupor Demeternél. 1431-ben lesz Zsigmond király udvari vitéze, kit lovascsapat élén elkísér Lombardiába. Ezt követően Visconti Fülöp herceg zsoldoskapitánya, ki Zsigmonddal kibékülve Lombardia ura volt. 1434-ben

HUSZAR ismét Zsigmond király oldalán találjuk, kit elkísér Báselbe. Huszonhét évesen köt házasságot horogszeghi Szi­ lágyi Erzsébettel, kitől László és Mátyás fiai származtak. Idők folyamán óriási vagyon ura lesz, országos főkapi­ tány, majd Magyarország kormányzója. Pestisben hal el. Nevét a déli harangszó hirdeti európaszerte, Szegeden pedig, ahol többször is megfordult, így pl. 1441. aug. 1-én a „szegedi béke” megkötése során, s ahol átmeneti­ leg felesége családja is lakott, az Oroszlán utcai Ivánkovits házon mellszobra (közben elpusztult), a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban dombormű, tér és sugárút hirdeti. Gyulafehérváron a székesegyházba temették, ott síremléke állott, romjaiból valami talán ma is meg van. Hatvannyolcadik évében érte a halál. 37, 126, 203.

Hunyadi János (Szeged, 1900. okt. 23.— Szeged, 1984. jan. 1.) ügyvéd. Sándor földbirtokos (és csizmadia?) és Tóth Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Katonai tanfolyam után tett érettségi vizsgát, s az első világháború végén katonai szolgálatot teljesített. Majd a kolozsvári Fe­ renc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán 1923-ban avatták jogi dok­ torrá, immár Szegeden, ahova időközben az egyetem áttelepült. 1922-től ügyvédjelölti gya­ korlatot folytatott Szegeden. Budapesten 1927. febr. 21-én tesz ügyvédi vizsgát és ezt köve­ tően felvételét kéri a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába, Szeged székhellyel. Bekapcsoló­ dik a város köz- és politikai életébe és később kormánypárti titkár. 1939-ben országgyűlési képviselőnek jelölik, de nem kerül megválasz­ tásra. 1940-ben hadbírói kinevezését kéri. Vá­ rosi törvényhatósági bizottsági tag. Irodáját Mikszáth Kálmán u. 19. sz. a. működteti saját házában. 1958-ban az igazolási eljárás során törlik az ügyvédi névjegyzékből, de évekkel később (1963) az igazságügyminisztérium mél­ tányosságból engedélyezi ügyvédi gyakorlata folytatását, újból bejegyzik és a szegedi 4. sz. Ügyvédi Munkaközösségben fejt ki tevékeny­ séget. Gyakorlatának szünetelése idején, 1960—1964. években szövetkezeti adminiszt­ rátor, majd könyvelő. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1927. ápr. 18-án kö­ tött házasságot Feldl Saroltával, kitől Sarolta és László gyermekei származtak. 277. Hunyadi Mátyás 1. Mátyás király. 116. Hunyadi Vass Gergely 1. Vass Gergely. 277. Huszár Adolf (Szentjakabfalva, 1842. jún. 18.— Budapest, 1885. jan. 21.). Atyja Illés kamarai bodnár­ mester, anyja Dekret Éva volt. Szobrászművész. Elsze­ gényedett szülők gyermeke. Iskoláit feltehetően szülő­ helyén talán a Zólyom megyei Besztercebányán végezte, majd a vasiparban helyezkedett el mint vasöntő. 1856 körül kezd a szobrászat iránt érdeklődni és ettől kezdve mestereknél igyekszik magát képezni. 1860-ban sikerül Bécsben a Kunstakakademie-re bekerülnie. Visszatérve Budapesten telepedik le és hamarosan hírnevet szerez

119

HUSZÁR különböző szoborműveivel. Utóbb a Mintarajziskola szobrász-tanára, ő fejezte be az Izsó Miklós halála foly­ tán félbemaradt szegedi Dugonics András szobrot, mu­ tatta azt be és jelölte ki eredeti helyét (1876). Tőle való a szegedi Dóm téri Történelmi Emlékcsarnokban látható Báthory István szobor. Nőtlen és gyermektelen maradt. 156. Huszár Károly (Nussdorf, 1882. szept. 10.—Buda­ pest, 1941. okt. 29.) tanító. Atyja gyógykovács volt. Alsóausztriai születésű és iskoláit részben Ischl-ben, részben Szatmárban végezte. Majd Tanítóképezdét végezve, ta­ nítói oklevelet nyert. Ennek birtokában először Bajnán, majd Esztergomban tanított. Hamarosan azonban az újságírás felé vonzódott, és lapszerkesztő lett a Népúj­ ságnál. Publicista. 1910-ben a sárvári kerületben meg­ választják országgyűlési képviselővé. Mint politikus fő­ leg szociális kérdések érdekelték és ennek előharcosa lett. Az I. Világháborúban katonai és frontszolgálatot teljesített. Leszerelve 1918-ban belekerült a forradalomba, melynek során letartóztatják és börtönbüntetést szenved. Szabadulva emigrál. Visszatérve 1919. aug. 15.—nov. 24-ig a Friedrich kormány kultuszminisztere majd pedig 1919. nov. 24-től 1920. márc. 15-ig miniszterelnök. A má­ sodik nemzetgyűlés alelnöke. 1928-től az Országos Tár­ sadalombiztosító Intézel elnöke mely állásából 1934-ben visszavonul a magánéletbe. 229.

120

HUSZKA Huszka Ödön (Kiskunfélegyháza, 1843. szept. 8.—Szeged, 1907. jún. 13.) ügyvéd. Jó­ zsef és neje Fazekas Zsuzsanna fia. 1902. máj. 7-én nemesség adományozás „puszta-ferencszállási” előnév használat engedélyezéssel. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti tudományegyetem jog­ hallgatója lesz és a szükséges gyakorlat után Pesten 1865 körül szerez ügyvédi oklevelet. Először a közigazgatásban helyezkedik el és 1869-ben Kiskundorozsmán (ma Szeged) fő­ jegyző. Innen Szegedre telepedik át és városi törvényszéki jegyző lesz (1870). Az igazság­ ügyi reform során 1871. dec. 29-én kinevezik Szegedre albírónak, 1875-ben pedig m. kir. törvényszéki bírónak. 1890-ben násznagy Huszka Lajos és Bainville Kornélia esküvő­ jén. A szegedi Dalárdának 1880— 1886. évek­ ben elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és fiatal korában a kaszinó Ifjúsági Körének tevékeny részese. 1872-ven a kaszinó titkára. Szegeden 1870. aug 14-én köt házasságot Bur­ ger Anna Etelkával, kitől Jenő, Ernő és Ilona gyermekei származtak. 1899-ben, mint sze­ gedi kir. ítélőtáblái bíró vonul nyugalomba. Jenő fia a neves operettszerző. 140, 268.

I Ifkovicsné, Mindössze annyi ismert, hogy Ifkovics Péter huszár főhadnagy és később Csanádi községi jegyző édesanyja volt és szerb származású. 205. Ifkovics Péter. Ivkovics tanulmányai befe­ jezése után közigazgatási pályára lépett és Csanád község jegyzője lesz, később tartalé­ kos huszár főhadnagy. Szegeden nősült 1873 körül és feleségül veszi Mayer Ferdinánd gaz­ dag és tekintélyes szegedi vaskereskedő egyik leányát, Adélt. Házasságából Szegeden 1874. május 17-én Margit Mária Franciska leánya származott, akinek keresztszülőül felkérték a gyermek anyai nagynéniét és férjét, Adler János hódmezővásárhelyi gyógyszerészt és nejét Mayer Irmát. Neje nem sokkal a szülés után elmebajba esett, szanatóriumba került és ott hamarosan meghalt. Szegeden Palánk 366. sz. a. lakott. 205. Ifkovics Péterné lásd Mayer Adél. 205. Ikervári Antal (Pápa, 1818. ?—?) iskoláit feltehetően Szegeden, gimnáziumot a kegyes­ rendiek intézetében végezte, majd Szeged város szolgálatába lépett és annak levéltárnoka lett. 1867-ben alkotmányos választáson elnyeri a másodlevéltárosi állást. 1859-ben Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja lesz. Az állami bíróságok felállítása után a Szegedi Királyi Törvényszé­ ken lett irodatiszt, amely állásától 1886-ban megvált. 1873. augusztus 19-én Kamocsai Pál Imre szegedi tanító és neje Pullart Terézia Otília násznagyaként szerepel. Szegeden kö­ tött házasságot 1848. július 31-én Szekeres Emíliával, mely házasságból 1860 körül Ida leánya származott. Nevezett később oroszlámosi Toros Sándor szegedi pénzügyigazgató felesége lett. Talán rokona volt István, ki 1894-től 1901-ig a mohács—pécsi vasúti állo­ más intézője volt. 90. Illyés Tivadar (Kolozsvár, 1898. okt. 23.— Szeged, 1967. jún. 6.) Weisz Mór kórházi élel­ mezési tisztviselő és Illyés Róza fia. Közép­ iskolái elvégzése után 1916-ban tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári Ferenc Jó­ zsef tudományegyetem állam- és jogtudományi karának lett hallgatója, majd az egyetem Ma­ gyarországra települése után először Pesten, majd Szegeden 1922—23. tanévben kitüntetés­

sel teszi le a második jogtudományi szigorlatot. Tanulmányai befejezése után 1924-ben jog­ tudort diplomát nyer. Az egyetem abszolválása után igazságügyi pályára lép és joggyakornok­ ként a szegedi királyi törvényszéken kezdi mű­ ködését. Később a szegedi királyi törvényszé­ ken kezdi működését. Később e minőségben a szegedi királyi ügyészséghez nyer beosztást. 1929-ben szegedi királyi törvényszéki jegyző, 1931-ben gyulai kir. ügyész és ezen évben nevét Weisz-ről Illyés-re változtatja, anyja nevét véve fel. 1932-ben szegedi kir. ügyész és Szegeden, Szt. György u. 4—6. sz. alatti lakos. 1947-ben szegedi főügyész helyettes, majd a szegedi megyei bíróságra kerül át büntető ta­ nácselnöki beosztásba és ezen állásából 1950ben megy nyugállományba. 1952-ben nyug­ díját megvonják. Ettől kezdve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál (Szeged) helyez­ kedik el és ezen állásában marad haláláig. Szegeden kötött házasságot 1927. márc. 24-én és feleségül veszi Ligeti Kornélia Gizella Mal­ vina Gabriella szegedi lakost, a szegedi állami sóhivatal főnökének leányát. E házasságból Éva és Mária leányai származtak. 284. Imre Sándor (Fíódmezővásárhely, 1877. okt. 13.—Budapest, 1945. márc. 11.) atyja József egyetemi nyilvános rendes szemésztanár, anyja Szabó Kornélia. Középiskoláit Hódmezővá­ sárhelyen végezte, majd 1894-ben a kolozs­ vári Ferenc József tudományegyetem bölcsész­ karának hallgatója lett. Itt 1898-ban bölcsészdoktorrá avatják és ezt követően a budapesti, majd heidelbergi és végül a lipcsei egyetemen képezi magát tovább. 1900-tól 1908-ig a ko­ lozsvári református gimnázium tanára. Köz­ ben 1904-ben a kolozsvári Ferenc József tu­ dományegyetem magántanárává habilitálják. 1908-tól 1918-ig a budapesti állami polgári iskolai Tanárképző Intézet tanára. 1912-ben a budapesti tudományegyetem habilitálja ma­ gántanárává. 1918— 1919-ben a vallás és köz­ oktatási minisztérium államtitkára, és ezt kö­ vetően 1924-ig adminisztratív államtitkár. 1925-ben kinevezik a szegedi Ferenc József tudományegyetem nyilvános rendes tanárává, a pedagógiai tanszékre. A Pedagógiai Intézet igazgatója. 1934-ben a budapesti Műszaki és

121

ISTVÁN, I. Gazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai tan­ székének lesz vezetője. Szakíró. Egyik jelentős munkája: „A neveléstudomány magyar fel­ adatai” címmel Szegeden hagyta el a sajtót 1935-ben. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1929 óta tagja. Nős, neje Schilling G ábor dr. ■egyetemi címzetes rendkívüli földrajztanárnak a leánya. Két leány, két fiú született házassá­ gából. 277. István, I. (Esztergom, kb. 977.—Székesfehérvár, 1038. aug. 15.). Megkereszteltetéséig Vajk nevet viselt. Atyja Árpádházi Gyulcsa (Doce Géza) anyja Sarolta, az er­ délyi Gyula leánya. 1000— 1038-ig magyar király. Gandersheimban 995-ben köt házasságot bajor Gizellával, mely házasságából Imre, Ágota, Hedvig, Ottó, Bernát és Henrik gyermekei származtak. Szegedi vonatkozásban jelentős, hogy ő alapította Csongrád megyét az erre ki­ terjedő hatáskörű kalocsai, majd marosvári, Csanádi püspökségeket, mely utóbbiak első priorjaként Gellértet is ő nevezte ki. 1028-ban seregével Szegednél kel át a Tiszán és legyőzi Ajtonyt, ezzel biztosítva az általa is fenntartott és felélesztett szegedi sóraktárt és kikötőt. Alapítója a szegedi főesperességnek, Szeged gazdáit, lakosait a várnépek rendjébe sorolta és kiváltságokban részesítette. Nevét hirdeti Szegeden a Dömötör temp­ lomban Aba-Novák Vilmos festménye, rajta „Vajk megkeresztelése”, a Fogadalmi templomban Ohmann Béla Szent István oltára, rajta a fiatal István, atyjával. Ugyan­ ott a Szt. Gellért oltáron a Krausz Krasznai Lajostól egész alakos szobor és Patay László falfestménye Gellért és Imre alakja mögött a képen. A Szt. István oltár fülkéjáben színes katedrái üveg háromrészes ablak, középen Szt. Isiván álló, életnagyságú alakja koronázási ornátusban. Két oldalt kerek medallionokban életének fázisai Végül a Szt. Istvánról nevezett tér. 232

Iván cár. Lásd Cserni Jovan Nenád. 30. Ivánkovits Árpád Mihály (Szeged, 1870. szept. 28.—Szeged, 1935. nov. 1.) ítélőbíró, Károly üvegesmester, keretező és neje, Pósz Karolina fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte, majd beiratkozott a kolozsvári Ferenc József tudo­ mányegyetem állam- és jogtudományi karára, ahol 1899-ben jogtudori oklevelet nyert. Igaz­ ságügyi pályára lépve működését joggyakor­ nokként kezdte Szegeden a Járásbíróságon 1896-ban. 1900-ban kir. aljegyző 1901— 1902. években ítélőtáblára berendelt jegyző. 1902— 1908-ig törvényszéki, illetve járásbírósági albíró. 1911-ben pedig a szegedi kir. járásbíró­ ság bírája lesz. Ekkor Szegeden Zrínyi u. 10. sz. alatt lakik. Előrehaladva pályáján 1929-ben a szegedi járásbíróság alelnöke és e minőség­ ben megy nyugdíjba. Ekkor Szegeden Rudolf tér 14. sz. alatti lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Elalála után özvegye Vitéz u. 7. sz. alatt lakott. Feltehetően Szegeden nősült, Mategovszky Rózsa Vincenzia Anna volt a felesége. 277.

122

IVÁNKOVITS Ivánkovits Franciska Xavéria (Szeged, 1831.—Pest, 1871. okt. 4.) iskoláit Szegeden végezte és gondos nevelésben részesült. Ké­ sőbb a neves és gazdag szegedi vaskereskedő­ nek, Mayer Ferdinándnak lett — 1847 körül — második felesége. így nevelőanyja lett férje első házasságából származott három kiskorú gyermekének. Ebből a házasságból kilenc gyer­ mek, hat leány és három fiú, származott. Czímer szerint Horváth Mihály püspök unoka­ húga volt. Képét Rákosi Krebsz Nándor fes­ tette meg. 147, 205, 254/189. Ivánkovits Imre (Kecskemét, 1880. ?—Sze­ ged, 1930. márc. 7.) szülei talán Imre Benja­ min és neje Babarczi Irén voltak. Iskoláit talán Kecskeméten kezdte, a gimnázium első hét osztályát Szegeden végezte, a kegyesren­ diek gimnáziumában, de úgy látszik másutt érettségizett és ezt követően a kolozsvári Fe­ renc József tudományegyetem jog- és államtudományi karára kérte felvételét. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a Hármas-Algyői ármentesítő és belvízszabályozó társulatnál helyezkedett el számvevőként. Innen kilépve 1910-ben a MÁV kötelékébe lépett a szegedi Üzletvezetőség fogalmazója lett. Ettől kezdve mindvégig a vasút szolgálatában állott. Korán foglalkozni kezdett az irodalommal és már az 1910-es esztendőben szerepelt a szegedi Dugo­ nics Társaság dec. 26-i felolvasó ülésén költe­ ményeivel. 1912-ben a Szeged-Rókusi állomá­ son teljesített szolgálatot, mint fogalmazó. 1914-ben verses kötete jelenik meg Szegeden „Nosztalgia” címen és ugyanezen évben —■még mindig, mint vendég — április 26-án ugyancsak felolvasott a Dugonics Társaságban és a Sze­ gedi Városi Színházban előadják Bihari Jó­ zseffel közösen írt háborús darabját a „Túl a gránitzon”-t. Később előlép MÁV-titkárrá és e minőségben megy nyugállományba 1930-ban. Ismert „Nosztalgia” című munkájának egy példánya, melyet Tonelli Sándornak ajánlott sajátkezű írásban. Szülei az 1879-es árvíz elől menekültek időlegesen Kecskemétre, ahol Imre gyermekük született. Imre valószínűleg Szege­ den) esetleg Algyőn) kötött házasságot Hoff­ mann Vilmával, melyből Ferenc gyermeke származott. Levelezett Ady Endrével versei megzenésítését vállalva, mihez a költő hozzá­ járult. Műkedvelő muzsikus és színi kritikus is volt. Főleg a Színház és Társaság és a Szín­ házi Újságban publikál. 267. Ivánkovits János (Szeged, 1846. dec. 24.— Dunakeszi-Alag, 1910. márc. 31.) János üve­ gesmester, kereskedő és neje Mikula Rózsa fia. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a piaris­ táknál végezte, ahol 1864-ben tett érettségi vizsgát, majd Temesváron teológiát hallga­ tott. 1868—1870-ig Muzai Lajos torontáli földbirtokos családjában nevelő. 1870. május

IVÁNKOVITS 5-én pappá szentelik és szeptemberben Török­ becsére megy káplánnak. Itt 1873. febr. 2-től június 30-ig helyettesíti a lelkészt, majd július 1-jével Szegedre helyezik a belvárosi plébániatemplomba káplánnak és hitelemzőnek. 1877ben kinevezik a szegedi főreáliskolához hittan tanárnak és egyben városi hitoktató lesz. 1880ban megjelenik munkája a szegedi alsóvárosi templom történetéről és ezzel megindul egy­ házi és tanügyi írói munkássága. 1885. április 15-én megválasztják Szeged-rókusi plébá­ nossá. 1887-ben a Szeged II. kerület ország­ gyűlési képviselője lesz, a Szegedi Iparos If­ júsági Egyesület elnökévé választva. 1891-ben vásárhelyi címzetes apát lesz. A Szegedi Du­ gonics Társaság alapító tagja. 1892-ben a val­ lás és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosává nevezik ki. 1895-ben dulczignai címzetes püspök és 1898-ban rozsnyói me­ gyéspüspök. Ezen állásáról 1904-ben lemond és ettől kezdve Budapesten él a Vallás Alap juttatásából. 1896-tól főrendi házi tag volt. 185, 186. Ivánkovits József (Szeged, 1813. ?—?Szeged, 1864. okt. 21.) atyja János városi polgár, anyja Mikula Terézia (Rózsa?) volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd közigazgatási pályán he­ lyezkedik el és 1835 körül Szeged város csend­ biztosa lett. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé lép. Szeged város bevett polgára volt és később valószínűleg kereskedő. Úgy tűnik, kétszer nősült. Első neje Lentz Jozefa, Reizner Antal özvegye volt, aki 1840ben elhalálozott és ekkor Jekl Franciskát vette feleségül (1823—1902). Szeged Palánk 287. sz. alatt volt lakása halálakor. 52 évesen halt el. 26. Ivánkovits Sándor Lajos (Szeged, 1850. nov. 25.—Szeged, 1917. ápr. 22.) János üvegmester és kereskedő, valamint neje Mikula Terézia fia, a fentebbi János öccse. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piaristáknál végezte. Majd a pesti egyetem állam- és jogtudományi karának lett hallgatója, ahol első jogtudományi szigor­ latot állt ki. 1876. febr. 26-án megkezdte joggyakorlatát először ügyvédjelöltként, majd

IZSÓ 1878 júliusától joggyakornokként. Ez utóbbi munkakörben a szegedi kir. törvényszéknél működött, majd ismét ügyvédjelöltként gya­ korolt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Résztvesz 1879-ben az árvízvédelmi munkála­ tokban és a budapesti egyetemen 1881. már­ cius 11-én doktorál. Ekkor Szegeden, Nádor u. 7. sz. alatt lakott. 1882. április 17-én ügy­ védi vizsgát tesz és diplomáját a Szegedi Ügy­ védi Kamaránál mutatja be ápr. 29-én. Sze­ ged székhellyel kéri felvételét a Kamarába. 1884— 1892-ig a kamarai tisztikarban titkár és később a választmány tagja. 1892-ben ügy­ védi irodáját saját házában Tisza Lajos krt. alá helyezi. A megalakuló Magyar Jogász Egylet szegedi fiókjának 1884— 1891-ig tit­ kára. 1900-ban Szeged város főügyésze. A Sze­ ged—Martonosi Ármentesítő Társulat alelnöke. 1907-ben lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról és ügyvédi és városi főügyészi nyugdíjából él. Háztulajdonos és földbirtokos. Sándorfalván házasságot köt Burger Máriával 1886 körül, mely házasságból János Alajos Sándor, Jenő, Károly és Zoltán István Lajos, Sándor (?) és Edith gyermekei származtak. Agyonlőtte magát. 159. Izsó Miklós (Disznóshorváti, 1831. szept. 9.—Buda­ pest, 1875. aug. 29.) szobrászművész. Szülőhelye a Bor­ sod megyei Horváti, ma a róla elnevezett Izsófalva. Apja Izsó József gazdálkodó, kékfestő, kelmefestő, édesanyja Szathmári Eszter zsippi iskolamester lánya. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd középiskolát végzett Sáros­ patakon, szolgadiákként 1840—1847-ig. Ekkor tanulmá­ nyait félbeszakítva beállt honvédnak és Győrben meg­ sebesült. Világos után a Bükkben bujdosott. 1851— 1856-ig Rimaszombaton kőfaragó segéd. Innen Pestre költözve ott folytatja mesterségét, majd Bécsbe és utóbb 1859-ben Münchenbe megy, ahol a művészeti akadémiára nyer felvételt. Hazajövet 1862-ben Pesten telepedik le és alkotásaival nevet vív ki magának. Tüdővészben halt el. A szegedi Dugonics András szobor tervezője és rész­ ben alkotója. Befejezni már nem tudja. Szegeden a Nem­ zeti Emlékcsarnokban áll báró Eötvös József mellszobra tőle és Strobl Alajos mellszobra róla. 1931-ben Bruckner Győző tartott róla előadást a Dugonics Társaságban. Nőtlen maradt. 134, 154, 156

123

J Jakovlevits görögkeleti plébános. Czímer közli, hogy 1859-ben töltötte be állását és ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lett. Ez annyival egészíthető ki, hogy nem volt Szegeden plébános. 90. Jámbory Alajos 1. Frimmel Alajos. 254/174. Jámbory Jakab zenész, zeneszerző, 1861-ig Frimmel. Atyja Frimmel talán János volt. Is­ kolái elvégzése után zenét tanult. Már fiatalon zenekart szervezett és 11 tagú zenekarával tá­ bori zeneigazgató lett Perczel Mór alatt a verbászi főhadiszálláson. 1849-ben zenekarával június 10-én átvándorolt Nagybecskerekre is. Később Szegedre szerződik a városhoz, ahol a színházban játszik. Betanítja a zeneszámokat és operetteket. Később színházi zenekari igaz­ gató a város szolgálatában. 1860 körül — úgy látszik — egyesítik a színházi zenekart a temp­ lomival és egy ideig ezen egyesített zenekar karnagya. 1861-ben nevét Jámbory-ra változ­ tatja. Ezt követően zenekarában már nem ta­ lálkozni nevével. 1865-ben a Szegedi dal- és zene egylet igazgatója, zeneszerző. Mészáros Iréné (ki jómódú szegedi, Somogyi u. 11. sz. alatti háztulajdonos pékmester: Pál leánya) esküvőjén Dr. Erőskövy Ignác városi tiszti­ orvos társaságában tanúként szerepelt. Hogy az !879-es árvíz után is megamradt-e Mars téri (Jámbory) háza és hogy az az ő tulajdonában maradt-e, nem volt megállapítható. 116. Janik Imre (Szeged?, 1838. ?—Szeged, 1925. szept. 11.) iskolái elvégzése után szakmát ta­ nult és vendéglősi iparban helyezkedett el. Atyja József, anyja Lehr Erzsébet volt. Később Szegeden, Bocskay u. 1. sz. alatt a Szt. István tér sarkán vendéglőt nyitott, amely a nép ajkán „koplalós kaszinó” néven szerepelt. A házat, amelyben üzletét megnyitotta, meg­ szerezte tulajdonul. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottságának volt tagja és régebben már tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is. Valószínűleg Szegeden vette feleségül Bottyán Alexandrát, kitől talán Elek fia született. 167. Janiki Péter kereskedő, görög eredetű csa­ ládból származott. Iskoláit feltehetően Sze­ geden végezte, majd a kereskedelmi pályát választotta hivatásul. Szegeden kereskedést

124

nyitott és hamarosan jólétre és hírre tett szert. Ennek következtében tagja lett a Szegedi Ke­ reskedelmi Egyesületnek, tagja volt a SzegedBelvárosi Kaszinónak (1859). Bizonyára nős, családos volt és később talán a szegedi Janiki-ak is az ő leszármazottai lehetnek. 90. Jankó Mihály (Arad?, 1830.— 1912.) kö­ zépiskolái elvégzése után a nagyváradi Aka­ démiára kérte felvételét 1846-ban, ahol jogot hallgatott. Másodéves jogászként 1848-ban a nagyváradi toborzó bizottság elé állt és felvé­ telét kérte az alakuló nemzetőrségbe. Felvet­ ték hadnagyi rangban. Miután Váradon csak toborzás folyt, innen Debrecenbe irányították. Miután a délvidéki harcokban kívántak résztvenni, útbaigazították a Váradról jöttékét, kik­ nek Jankó „zászlóvivőjük” volt, Szegedre. Gőzhajón tették meg az utat Szolnoktól Sze­ gedig. Itt beérkezvén bekerült az alakuló 3. honvéd zászlóaljba és rang nélkül de gyorsan haladt előre. Személyes bátorságának nem egy­ szer adta tanújelét. Résztvett a szenttamásig és szolnoki csatában, ott volt Törökbecsénél. Őr­ mesterből 1848. okt. 6-án hadnaggyá léptették elő. Az Isaszeg melletti csatában súlyos válllövéssel megsebesült. Kórházba szállították, majd tovább vitték Gödöllőre Damjanits sze­ mélyes intézkedésére. 1848. ápr. 23-án Görgey személyesen tűzi mellére. Komáromban, a Ná­ dor erődítményben a III. osztályú katonai érdemjelet. Tótmegyerin csatlakozott ismét zászlóaljhoz, de innen Komáromba irányítják egy hajó lőszerszállítmányával. 1849. május 2-án főhadnaggyá avanzsál. Világos után Ko­ máromban letartóztatják, de megszökik és nyilván bujdosik. A szabadságharcban átélt eseményeket jegyzetben rögzítette, amelyeket Hegyesi Márton később a kolozsvári Szabad­ ságharc Emlékmúzeumban deponált. Úgy lát­ szik Temesváron élt, mint gazdatiszt. 1878-ban résztvett a szegedi honvédtalálkozón és ekkor Lauscher hivatásos fényképész képet készített róla is, melyet a többi jelenlévő képével tablóba foglaltak. Ennek egy példánya Jankó révén Kossuth Lajoshoz is elkerült, ki hozzá intézett levélben fejezte ki a megemlékezés feletti kö­ szönetét. Az említett értekezleten „független magánzóként” adta meg állását. Előtte Tatán

JÁSZAI az Eszterházy uradalom jószágigazgatója volt. A győri Jankókkal („enyedi” és „zólyomi” Jan­ kók) rokonsága nem volt kimutatható. Lehet, hogy nős és családos volt. Később századossá léptették elő. 157. Jászai Géza (Szeged, 1857. okt. 25.—Sze­ ged, 1914. jún. 7.) Sismis János törvényszéki hiv. segéd és neje, Kunnert Jozefa fia. Elemi iskoláit és a gimnázium hat osztályát a piaris­ táknál Szegeden, a hetediket és nyolcadikat — már mint papnövendék — Temesváron vé­ gezte. Itt tett érettségi vizsgát és kérte felvéte­ lét a teológiai szakra. Ennek elvégzése után püspöki hivatai tollnok lesz, majd 1881. júl. 7-én, ugyancsak Temesvárott pappá szentelik. Most a Torontál megyebeli Németeleméren lesz káplán, ahonnan 1881. okt. 15-én Makóra, majd 1886. szept. 15-én a Szeged-felsővárosi plébániára irányították. Szegeden egyben a kir. kerületi börtönnek is hitoktatója. 1893 jan 2-án és május 15-én időközben ideiglenes helyettes plébános és ideiglenes börtönlelkész Szegeden. 1893. ápr. 26-án Szeged-rókusi plé­ bánossá választják. Egyben kinevezi az igaz­ ságügyminiszter a szegedi kerületi börtön lel­ készévé. Ezen utóbbi megbizatása alól 1894. aug. 2-án felmentik. 1898. júniustól 1899. márc. 1-jéig a szegedi esperesi kerület titkára. 1899. márc. 1-jétől kerületi esperes, a szegedi állami főgimnázium és a görög katolikus ta­ nítóképző intézet püspöki biztosa. A „Miasszonyunkról” elnevezett apácák által fenn­ tartott r. kát. iskolák igazgatója. 1901. szept. 16-án Szt. Péterről elnevezett bodrogmonostori címzetes apát. 1896-tól Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja. A sze­ gedi iparos ifjak közművelődési egyesületének alelnöke 1897-ben, majd elnöke. 1905-ben je­ lenik meg könyve a Szeged-rókusi r. kát. plé­ bánia 100 éves történetéről. A szegedi Katoli­ kus Körnek alakulásakor elnöke. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd 1908ban választmányi tagja. Sebenicoi címzetes püspök. A Szabadelvű párt, majd a Munka­ párt elnöke. Egyházi és helytörténeti író. Kata­ logizált könyvtára volt. 1907-től Szeged-bel­ városi plébános. Hirtelen, váratlanul halt meg és fényes papi temetésben részesítették, óriási részvétellel. Holttestét Hollós József orvos és Gyuricza Sándor bebalzsamozták. A Szegedi Dalárdának is elnöke volt 1899-ben. A Foga­ dalmi templom kriptájába temették. 183,191, 215, 216, 295. Jászai = Sismis János (Makó, 1823.—Sze­ ged, ?) vendéglős, majd hivatalnok. Iskoláit feltehetően Makón végezte, majd Kiszomborban szakmát tanult és Szegeden vendéglőt nyi­ tott. Később azonban Szeged szabad kir. város szolgálatába állt, mint hajdú. Amikor a ki­ egyezés után sor került az állami bíróságok

JÄGER felállítására, a szegedi kir. törvényszéknek hi­ vatalsegéde lett. Szegeden kötött házasságot 1847. jún. 27-én Kunnerth Jozefával, akitől Teréz, Lajos, Géza, Viktória gyermekei szár­ maztak. Névváltoztatása nem volt megálla­ pítható. Egy ifj. Sismis Mihály városi hivatal­ nok Szegeden 1862-ben nevét Jászfira változ­ tatta. A család neve Schitsmisch, Sismits, Sismits, Sismics-ként is előfordul. 215. Jászi Oszkár (Nagykároly, 1875. márc. 2.—Oberlin USA, Ohio állam, 1957. febr. 13.) 1881-ig Jakubovics. Atyja Jakubovics Ferenc nagykárolyi orvos, anyja való­ színűleg Liebermann debreceni orvos leánya volt. Isko­ láit Nagykárolyban végezhette, majd felvételét kérte a budapesti tudományegyetemre, ahol jogot hallgatott és 1896-ban politikai doktor lett. Majd külföldi egye­ temeket látogatott és visszatérve, közhivatalt vállalt (1892—1896). A magyar kir. földmívelésügyi miniszté­ riumban fogalmazó lett (1904). 1911-ben a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen alkotmányjogból magántanárrá habilitálják. — Szociálpolitikai disszertá­ ciókat publikált. 1917-ben katonai szolgálatra vonul be és haditudósító lesz. 1918-ban a demokratikus forrada­ lom idején a Nemzeti Tanács tagja, majd Károlyi Mi­ hály kormányában tárcanélküli miniszter és a nemzeti­ ségi ügyek intézője. Ezen állásától 1919 januárjában meg­ válik, amikor a budapesti tudományegyetem szocioló­ giai tanszékére nevezik ki nyilvános rendes egyetemi ta­ nárrá. A proletárdiktatúra kikiáltása után külföldre emigrál és Bécsben él, majd amerikai felolvasó körútra indul, amelynek során 1925-ben az Oberlin College meghívja tanárává (Ohio állam, Cleveland mellett). A század elején alapítója a Társadalomtudományi Tár­ saságnak, amelynek egyben titkára is és folyóiratának, a ,,Huszadik század” szerkesztője (1906— 1918). Tagja volt a fegyverszüneti tárgyalásokat Belgrádban foly­ tató bizottságnak, majd annak vezetője az aradi tárgya­ láson. A Radikális Párt elnöke 1914-ben. 1913-ban há­ zasságot köt Moskovi Amáliával, kinek írói neve Lesznai Anna, de elválnak. A családi név változtatását még édesatyja kérte, az ő kiskorúsága idején 1881-ben. 1930tól az Amerikai Egyesült Államok polgára. 221.

Jäger család. A család nevét Jágernak is írta. Németországból Magyarországra előbb Pestre telepedett a család, amelynek egyik ága szakadt Szegedre. A család egyes tagjai később nevüket Vadászra változtatták. 13, 176. Jäger Emánuel lásd: Vadász Manó. 27, 41, 46, 263/323. Jäger Emília (Szeged, 1798.—Szeged, 1866. febr. 21.) Jäger József nemes, népiskolai tanító és neje Würtemberg Terézia leánya, Jäger Emánuel, a későbbi Vadász Manó polgármes­ ter nőtestvére. Iskoláit Szegeden végezte. Ké­ sőbb leánynevelő intézetet nyitott a Török-fej utcában, melyet utóbb Vadász utcának nevez­ tek és évi 40, ill. 60 növendéket nevelt föl. Intézetét élete végéig fenntartotta. A család

125

JÄGER többi tagjával 1848— 1850, 1853-ban kereszt­ anyái tisztséget vállalt. Hajadon maradt. H at­ vannyolc évesen hunyt el. 260/323. Jäger Imre (Szeged, 1803—?) József nem­ zeti iskolai tanító és neje Würtenberg Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte. A tankerületi főigazgató nevezte ki tanítóvá a városi tanács megkérdezése nélkül és atyja 1819-ben történt elhalálozása után annak osztályát vette át a belvárosi nemzeti iskolában. Úgy látszik azon­ ban, hogy később megvált az iskolától és Írnok lett Szeged Szabad kir. város tanácsánál. 1833ban Aigner Károly gyógyszerész násznagya és 1838-ban a városi számvevő Fodor leányá­ nak, Emíliának keresztatyja. Czímer szerint városi rendőrbiztos. 1830 körüli időben Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kö­ tött Szegeden, 1830. február 25-én Zsemberi Ilonával, ki nemesi származású volt és kitől Karolina leánya származott, ki magát „Va­ dászinak nevezte és később Gélich Richard felesége lett. Nevét 1845-ben „Vadász”-ra vál­ toztatta. 26. Jäger József 1. Vadász József. 26. Jedlicska Béla (Martonfű-puszta, 1860. aug. 13.—Szeged, 1936. aug. 18.) Jász-Nagykun-SzoInok megyei Tiszaföldvárhoz tartozó Martfűpusztán született. Atyja Pál, anyja Nágel Mária volt. Iskoláit Szarvason, majd Iglón végezte és középiskolái elvégzése után a buda­ pesti tudományegyetem állam- és jogtudomá­ nyi karán hallgatott jogot 1879 és 1883 kö­ zött. Joggyakorlati évei alatt a budapesti egyetemen jogi doktori oklevelet nyer, és 1888ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1890-ben ki­ nevezik Német-Palánkára kir. közjegyzőnek. 1904-ben Szegedre kerül és itt marad haláláig ugyanezen állásban. Bekapcsolódik a társa­ dalmi életbe, az „Árpád” Szabadkőműves Pá­ holy tagja. A Rákóczi Egylet tagja és a Rákó­ czi szobor létesítésének szorgalmazója. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmá­ nyi tagja 1929-ben. A Szegedi Közjegyzői K a­ marának elnöke, a Városi Párt elnöke. 1929ben kir. kormányfőtanácsos lesz. A Szegedi Dalárda elnöke 1912-ben. Törvényhatósági bizottsági tag, felsőházi póttag. Házasságot köt zalavéri Horváth Jolántha Ilona Albertinával, mely házasságából Ilona, Jolán, Margit és Mária gyermekei származtak. A szegedi közkórházban halt meg. 272—277. Jekelfalussy Lajos (1828. márc. 5.—Budapest, 1899. okt. 10.) jekel és margitfalvi nemes. László földbirtokos és árki Pillér Ágnes fia. Szepes megyei ősi nemesi csa­ ládból származott. Iskolái elvégzése után teológiát hall­ gatott és az Egri Érseki Hivatalban helyezkedett el. Ké­ sőbb beáll honvédnek, résztvesz több ütközetben és meg is sebesül. Utóbb Komáromban százados-zászlóaljparancsnok és itt éri a világosi fegyverletétel. Ezt követően

126

JENEI az egri jogakadémián jogot hallgat és tanulmányai befe­ jezése után szolgabíróvá nevezik ki 1852-ben. 1855-ben ügyvédi vizsgát tesz és irodát nyit. A Noszlopy-féle összeesküvéskor részvétellel gyanúsítják, letartóztatják és a Neugebäude foglya lesz. Szabadulása után, 1860-ban Borsod megye főszolgabírájává választják, majd Mis­ kolc város polgármestere 1865-ig, amikor országgyűlési képviselővé választják. 1867-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi titkár, 1870-től belügyminisztériumi mi­ niszteri tanácsos. E minőségben szervezője lesz a rendőr­ ségnek és csendőrségnek. Később Tisza Kálmán kör­ nyezetéhez tartozik. Klauzál Gábor temetésén 1866-ban Szegeden a képviselőházat képviseli és meglátogatja az 1848—49-ben elesett honvédek, köztük Répásy Mihály lovassági tábornok sírját. Később is jár Szegeden, 1883. okt. 14-én a király kíséretében, majd 1887-ben Tisza Kálmánné társaságában. 1895-ben nyugalomba vonult. Neje nemes Hanák Adél volt, kitől Malvin leánya szár­ mazott. Később honvédőrnagy, majd alezredes. 135.

Jenei József (Szeged, 1767.—Szeged, 1848. okt. 2.) Szabolcs megyéből származó családból való, amelynek nemessége 1659-ből való és azt Szabolcs és Csongrád megye később iga­ zolta. Személyazonossága nem volt bizonyosan megállapítható, de feltehetően azonos a most tárgyalttal, aki Szegeden mérnökként tevé­ kenykedve 1830 utáni néhány évben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja lett. 1848-ban meg­ pályázta Szeged szabad kir. város II. mérnöki állását és három jelölt közül másodiknak je­ lölve nem érte el a szavazattöbbséget. Pályázta a telekbírói tisztséget, amelyre ugyancsak je­ lölték harmadiknak a három jelölt közül, de most sem kapott elegendő szavazatot. Végül aspirált a telekbírói ellenőri állásra. Most is je­ lölték, de ezúttal is alulmaradt, és nyilván folytatta magánmérnöki tevékenységét felte­ hetően Szegeden. Itt is nősült. Neje Bérezi Verőn, aki 1844-ben elhalt. Jenei a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint, amely foglalko­ zását nem tünteti fel, elhalálozásakor 81 éves volt. 26. Jenei Imre (Hmvhely vagy Kecskemét, 1820.—Szeged?, 1909.) atyja János. Czímer csak családnevét említi. Két Jenei jöhet itt számításba, nevezetesen Imre és Károly, utóbbi 1825-ben született. A valószínűség Imre mellett szól. Középiskoláit feltehetően Hód­ mezővásárhelyen végezte és utána jogot hall­ gathatott 1838-tól 1842-ig, a kecskeméti Jog­ akadémián. A pesti egyetemen vizsgázhatott és Pesten tett ügyvédi vizsgát 1842. június 20-án. 1848-ban Hódmezővásárhelyen nem­ zetőrségi kapitány. 1852-ben alapítványt tesz a hódmezővásárhelyi gimnázium javára 1860. dec. 18-tól Csongrád megye főügyésze, majd gyakorló ügyvéd (Szeged). 1866. márc. 2-án köszönti Szegeden a Belvárosi Kaszinóban Jókainé ünneplésére rendezett vacsorán Jókai

JENOFY

JOMBART

gedre, majd Aradra. Világos után bujdosik, majd neje Mórt, ki állítása szerint iskolatársa volt. 1875. által szerzett hamis komáromi menlevéllel visszatér febr. 21-én a Szegedi Ügyvédi Kamara Hód­ Pestre, a nyilvános életbe. A Magyar Tudományos Aka­ mezővásárhely székhellyel bejegyzi és a ka­ démia tagja. 1858-ban levelező, 1861-ben rendes és 1883marának helyettes elnöke lesz. Kartársai meg­ ban tiszteletbeli, 1892. május 5-én igazgató tagja. 1861ünnepelték 50., majd 60. évi jubileumát ügy­ ben országgyűlési képviselő, társadalmi egyesületek tagja. védi működésének (1892; 1902). Neje Ruttkay A református egyházi tisztségek viselője. Számos bel- és Jozefa volt (Kossuth Lajos rokona) kitől Gerő, külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1894. febr. 19-én a Buda­ Gyula, Piroska, Géza, Jolán és Etelka gyer­ pesti tudományegyetem bölcsészeti kara díszdoktorává mekei származtak. Talán ő volt az, aki 1836avatja. Budapesten 1848. augusztus 29-én házasságra ban a hódmezővásárhelyi gimnázium diákjai nevében versben köszöntötte az intézet párt­ lép laborfalvy Benke Judittal, művésznéven Laborfalvy Rózával, akitől Róza leánya származott és akinek fogóját, mácsay és kisoroszi Csernovics Pált, korábbi leányát örökbefogadta és nevelte. Feleségének királyi tanácsost. 1842-ben pedig levelez a re­ 1886-ban történt elhalálozása után 1899-ben Budapesten gélő Pesti Divatlap-pal. Rengey (Aigner) Ferújabb házasságra lép (Grósz) Nagy Bella 20 éves színész­ dinánd szegedi országgyűlési követtel is érint­ nővel. Házassága gyermektelen maradt. 1849-et követően kezett és legalább 1849-ben szegedi lakos volt. 1848. május 2-án Csongrád megye I. alügyé- 1858. augusztus 14-én járt Szegeden és megfordult a Belvárosi Kaszinóban is. 1866. márc. 2-án ismét itt járt, sze. A Csongrád megyei 1849. május 6-án tar­ amikor neje itt fellépett a színházban. Ekkor a Belvárosi tott ünnepélyes gyűlésen, majd május 8-án Kaszinóban ünnepelték. Itt járt 1883-ban is, a királylá­ tartott ünnepélyen a függetlenségi nyilatkozat togatáskor, majd 1885. január 9-én „Az aranyember” üdvözlésére és egyben már korábban elrendelt, minden községben tartott azonos gyűlésen fel­ előadása alkalmából. 1891. ápr. 4-én, amikor előadást tartott a Tisza Szállodában, a szegedi Dugonics Társa­ szólalt és felszólalásában a megye álláspontját ság tagja volt már. 1893. nov. 29-én 50 éves írói jubileuma képviselte. így képviselte május 8-án Csány alkalmával számos város díszpolgárává választotta. község ünnepi ülésén megyéjét, továbbá a me­ A Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban a mellszobra lát­ gye által Hódmezővásárhelyen Hadfogadó Bi­ ható, Stróbl Alajos alkotása. Nevét Szegeden utca is zottmánynál az újoncok besorolásáról felvett hirdeti. írásaiban gyakran tesz említést Szegedről. Mell­ jegyzőkönyvet készítette. A Kiegészítő Bizott­ szobra volt az egyik szegedi ház utcai frontján, a pár­ ságnak is tagja volt. 1905-ben az ügyvédi lajst­ kányon. 92, 117, 123, 123, 123, 128, 197, 197, 200, 200, romból törlését kéri, már két éve nem gyako­ 264. rol. 123. Jenőfy Sándor. Középiskolái elvégzése után Jókai Mórné 1. Benke Judit. 123. a Magyar Államvasutak kötelékébe lépett. Jombart Emil egyes adatok szerint eredeti­ 1896-ban a Szegedi Torna Egylet titkára. 191T leg francia szakácsmester volt. Később hely­ ben a MÁV szegedi leszámoló hivatalának tartósági tanácsnok lett. Bonyhády (Perczel) E osztály főnöke. MÁV-ellenőr és Szeged, István megyefőnök leváltása után Csongrád Bécsi krt. 6. sz. alatti lakos. Mőv-főfelügyelőmegyében ügykörét 1858-ban ő vette át. Tö­ ként megy nyugdíjba és e minőségben 1929kéletes ellentéte volt a kíméletlen Bonyhádyben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1942-ben még szegedi lakosként tartják nyil­ nak. Igyekezett a megbékélés útját járni. Sze­ líd lelkületű volt, a városi polgárság iránt jó ­ ván. Nem kizárt, hogy Jenofy Éva és Sarolta, akik Szegeden egyetemi bölcsészkaron tanul­ indulatot tanúsított. Maga is belépett a Sze­ tak, leányai voltak. 277. ged-Belvárosi Kaszinóba és kapcsolatot kere­ sett annak tagjaival, a város lakosságával. Jókai Mór (Révkomárom, 1825. febr. 18.—Budapest, Közvetlenül kinevezése után sürgette Szeged­ 1904. máj. 5.) árvái Jókay Móricz. Regényíró. József nek az egyre fenyegető árvíz elleni védelmének komáromi gyakorló ügyvéd és neje, nemes Pulay Mária megszervezését feletteseinél. Amikor 1859-ben fia. Iskoláit Komáromban a református gimnáziumban kitört az olasz háború, nem térhetett ki az el­ végezte, majd tanulmányait Pozsonyban folytatta 1841— rendelt toborzás szervezése elől. Társadalmi 1842-ben, végül Pápán tanult. Jogot a Kecskeméti Jog­ beilleszkedését mutatja, hogy vállalta Szegedakadémián hallgatott, majd szigorlatai letétele után jogRókuson 1859. nov. 22-én a násznagyi tisztet gyakorlatot folytatott Komáromban és Pesten. PatvaGromann Ferenc Ottokár, a IV. gránátos ez­ rista, majd jurátus. Ügyvédi vizsgára Komáromban ké­ red kapitánya és hadbírója, valamint Temes­ szül és ügyvédi diplomáját 1846-ban Budapesten szerzi vári Mária Anna Rozália házassági köteléké­ meg. Megkezdi ugyan ügyvédi gyakorlatát, de annak nél, utóbbi Istbán kir. biztos és alispán és Pafolytatásáról hamarosan lemond és egészen az irodalom­ lásthy Rozáliának volt leánya. E magatartása nak szenteli idejét. írói pályája feltörő és közismert. ellenére 1860. szept. 7-én tüntetést rendeztek 1848-ban résztvesz a forradalmi megmozdulásokban, ellene és szept. 9-én falragaszok jelentek meg 12 pont szerkesztésében és proklamálásában. 1849-ben ellene. A fiatalság főleg jogászokból állóan követi a kormányt Debrecenbe, 1949 júliusában Sze­ hirtelen keletkezett felhevülésben lakása elé

127

JOÓ vonult, ott macskazenét adott. Jombart kény­ telen volt a tüntetők elől elbújni, majd a ki­ vonult rendőrség fedezete alatt a várba hú­ zódni. Másnap a város lakosságának egy része néhány kaszinó taggal az élen és a hivatali rétegből álló csoportok felvonulást rendeztek mellette. A fiatalság most is fölvonult, útját állta a menetnek és így azt fölosztani volt kény­ telen. Nem is ismeretes, hogy nős volt-e, volt-e családja. Nem sokkal később hivatalát és a várost elhagyta. 90, 101—102. Joó? (Szeged, 1850-es évek — Amerika.) Atyja Ferenc festőművész, anyja Némedy Etelka volt. Minden valószínűség szerint Sze­ geden járt iskolába és gimnáziumot talán a piaristáknál végzett. Majd később kivándorolt Amerikába, ahol nyoma veszett, 175. Joó Etelka (Szeged, 1852. okt. 24. — Kruzsevác,?) Ferenc festőművész és neje, Némedy Etelka leánya, az előbbinek nőtestvére. Iskoláit Szegeden járta, majd férjhez ment először Sze­ geden és első férjének elhalálozása után másod­ szor Kruzsevácon kötött házasságot egy idő­ sebb szerb kerületi főmérnökkel. E házasságá­ ban is elözvegyülve harmadszor is férjhez ment, ugyancsak Kruzsevácon Nikolics Líbó kruzseváci téglagyároshoz. Házasságai gyer­ mektelenek maradtak. 1875-ben özvegyként emlegetik és 1877-ben költözött el Szegedről édesanyja nőrokonához Kruzsevácra, a mai Jugoszlávia területére 174—5. Joó Ferenc (Szeged, 1821. szept. 26. — Sze­ ged, 1880. szept. 20.) A Joó család Szegeden már a XVIII. századtól kezdődően szerepel. Nemesi rangra emelt Joó családról tudunk. Egyikük erdélyi származású székely volt. Nem ismeretes, hogy a Szegeden megtelepedett Joók a családnak melyik ágából származnak. Ferenc a Szegeden élt István, jómódú szegedi szabómester és neje, Kormányos Ágnes fia volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, az 1823—31. években, majd Szegeden Vastagh Sándor János festőművész­ nél sajátította el a festészet elemeit és ezt kö­ vetően Egerben, a Pyrker Képtárban képezte magát. Atyja — látva tehetségét —- anyagilag támogatta abban, hogy a bécsi Kunst Academien folytathatta tanulmányait. Innen Mün­ chenbe ment, majd visszatért Szegedre és a szabadságharc során beállt közhonvédnak. Ezt követően egy ideig dolgozott. Számos szegedi család tagjait festette meg, képeinek egy része a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Később elhanyagolta tehetségét, cégérfesté­ sekre vállalkozott, majd a szegedi rekonstruk­ ció során épülő új polgári paloták lépcsőhá­ zainak és kapualjainak kifestését vállalta. Az ő munkája volt pl. a Széchenyi téri Aigner ház és a mai Dóm téri akadémiai széképület lépcsőházának kifestése. Templomi képek is

128

JOÓ maradtak utána. Szegeden 1848. szept. 26-án nősült és feleségül vette Némedy Etelkát, aki­ től Irén, Etelka, Rozália, Erzsébet, Vilma és Hona leányai, valamint egy fia született. Fele­ sége 1863-ban, 32 évesen elhalálozott és ez mélyen elkeserítette. Szegeden az atyja után örökölt házban lakott, amely a Sánc-parton Kiefer Gottfried bádogos háza mellett állt a Palánkban 432. szám alatt. Ma Zrínyi utca. Ebben a házban lévő lakásának egyik szobáját műteremként használta. 1879 után kiköltözött szatymazi szőlejébe és ott lassan rászokott az italozásra. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 52, 86, 88 , 115, 163, 172, 1732, 259/321. Joó Ferencné Némedy Etelka. 173. Joó Ilona (Szeged, 1861. febr. 15. —- Sze­ ged, 1944. jún. 12.) Előbbi leánya. Iskolái­ nak Szegeden történt elvégzése után atyja szatymazi tanyáján lakott és itt megismerke­ dett Dankó István (Pista) népzenésszel, aki cigányszármazású volt. Dankó a szatymazi házaknál muzsikált és itt találkozott a leány­ nyal, aki 16 évesen belészereíett. Ekkor édes­ anyja már nem élt, édesatyja pedig ellenezte ezt a kapcsolatot és így édesatyja akarata el­ lenére követte Dankót, aki Szegedre hozta és édesanyjánál helyezte el. Itt Dankó Istvánnal élettársi viszonyra lépett. Édesatyja kerestette a leányt de nem tudott nyomára akadni. Végülis a rokonság hosszas rábeszélésére hozzá­ járult ahhoz, hogy a fiatalok házasságot kös­ senek és így Joó Ilona 1880. július 13-án házas­ ságot kötött Dankó Istvánnal. E házasság édesatyját súlyosan elkeserítette és röviddel a házasságkötés után meg is halt. Később férje súlyosan megbetegedett. Gyógykezelése végett San Remóba költöztek, majd elkísérte férjét újabb kőrútjaira is, amelyek során München­ ben jártak, majd visszatérve Budapesten éltek. Férjének állandóan elhatalmasodó betegsége során őt mindvégig gondosan ápolta, mígnem 1903 márc. 29-én férje meghalt. Testét Buda­ pestről Szegedre hozatta és itt temettette el. Jóval később újból férjhez ment egy csengődi birtokoshoz, Rátonyi Sándor csendbiztoshoz. Gyermektelenül halt el. 174, 174, 174, 174, 175, 175. Joó Irén (Szeged, 1855 körül— ?). Előbbi tstvérhúga iskoláztatása után férjhezment az akkori lakóhelyén, Szatymazon kiskereskedést folytató Marsovszkyhoz, majd annak elhalá­ lozása után újabb házasságra lépett Wloszák Gyula kataszteri mérnökkel. Mindkét házas­ sága gyermektelen maradt. 174, 175. Joó István (Szeged, ?—Szeged, 1843. ?). Nem kizárt, hogy eme Joó István rokonság­ ban állt a Heves megyéből származó azonos nevű családdal, amire utal az, hogy fia Ferenc Egerben is tanult. Iskolái elvégzése után szak-

JOÓ mát tanult és inas, majd ségédévei letöltése után szabómesterként ténykedett. Szegeden élt és jómódra tett szert. Talán itt kötött házasságot Kormányos Ágnessel, amely házasságból Fe­ renc és még két fia is származott. Majd elözvegyülve 1829. I. 28-én lép újabb házasságra Király Rózával. 1827. január 28-án szerepel Joó Andrásnak és Ivánkovics Ágnesnek eskü­ vőjén násznagyként és ez év július 28-án ne­ mes Póka Ferencnek keresztszülője lesz. Va­ lószínűleg 1843 körül halt el, mert fia emiatt szakította meg külföldi tartózkodását, hogy visszatérve átvehesse szülei örökségét. 173. Joó Istvánné 1. Kormányos Ágnes. 173. Joó József. Születési adatai nem ismeretesek. Atyja talán Pál, anyja talán Vetró Irén volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Amikor nevével először találkozunk, már a szegedi új­ ból szervezett polgárőrség kapitánya. Minden valószínűség szerint azonos ama Joó Pállal, kit nótaköltőként ismerünk és akinek verbuválós „Joó-Pálos” című tánca névadójaként szerepel. Szegeden nagygazda, ki a hangászok hangszereinek beszerzésére adakozik, az 1848. márc. 15-i „Hazafiak”, c. fölhívásnak egyik aláírója és 1848. május 14-én tisztújításon sza­ vazatszedő bizottság felső külvárosi tagja. 1848. május 16-án választott belvárosi kép­ viselő lesz és 1849-ben az első Palánk és Fel­ sővárosi Lovas Nemzetőr Század századosa. Az említett „Joó-Pálost” még sokáig táncolták alkalmi összejöveteleken pl. Beck Pista is és nótaszövegeit közli Kálmány Lajos és Bálint Sándor. Személye pontos azonosításához még hiányzanak a szükséges adatok. 64. Joó Rozália (Szeged, 1857. jan. 20.— ?). Atyja Ferenc festőművész és neje Némedy Etelka volt az édesanyja. Iskolái bevégzése után Szatymazon lakott édesatyjánál, majd Etelka nénje közvetítésével, kit Kruzsevácon meglátogatott, ott kötött házasságot egy szerb nemzetiségű egyénnel, amely házasság gyer­ mektelen maradt. 174 — 5. Joódy Endre joódi nemes. Minden valószí­ nűség szerint a Máramarosban megtelepedett család leszármazottja. Iskoláit feltehetően Máramarosszigeten végezte. Tanulmányai befe­ jezése után közigazgatási pályára lépett és az államrendőrség kötelékében helyezkedett el. A máramarosszigeti rendőrség határszéli pa­ rancsnokságának számvevőségi osztályán se­ gédként kezdte hivatali működését. 1909-ben ugyanitt fizetésnélküli segédfogalmazóvá lé­ pett elő. 1910-ben a brassói osztályra rendelték már mint fizetéses segédfogalmazót. 1914-ben a predeáli kirendeltségen találjuk és akkor már tulajdonosa a polgári bronz jubileumi emlék­ éremnek és a polgári jubileumi emlékkereszt­ nek, valamint a román Korona Rend lovag­ keresztese. 1916-ban állomáshelyén hivatal­

JÓZSEF, II. vezető és címzetes fogalmazó. Tulajdonosa az 1912— 13. évi Emlékkeresztnek, 1918-ban címzetes rendőrkapitány, és a III. osztályPolgári H adi Érdemkereszt tulajdonosa. 1914 ben bevonult katonának és végigszolgálta az I. világháborút. Leszerelésekor a porosz Korona Rend lovagkeresztese a III. osztályú Katonai Érdemrend, a „Károly csapatkereszt” tulaj­ donosa. Feltehetően 1920-ban optált Magyarország javára és a magyar kir. államrendőrség kebelében helyezkedett el Kecskeméten, ahol időközbeni előrehaladása folytán rendőrfő­ tanácsosi rangot ért el. A kapitányság vezetője lett. Innen került Szegedre, ahol Szalay József helyettese 1929-ben. Ebből az állásából emel­ ték ki a budapesti vidéki főkapitánysághoz mint főtanácsost és feltehetően ebből a pozíció­ ból ment később, 1938-ban nyugalomba. 277. Józsa György. Tiszafüredi dúsgazdag földesúr, aki részben jótékonyságáról, részben mulatozásairól, de fő­ leg kalandos tréfáiról volt országosan ismert. Tiszafüre­ den lakott, ahol a közeli dombon állt vörös kastélya a családnak, amelyben borait tartotta s sütőműhelyt ren­ dezett be, melyben Pestről lehívott pékekkel süttette a kenyeret. Cziráky Antal Mózes gróf országbíró egy 1838-ban kelt rendeletében „Pankotay de Füred alias Pankotay Józsa dictus”-ként említette. A család utolsó sarja volt. Extravagáns magaviseleté folytán Jókai Mór­ nak és Vas Gerebennek is mintául szolgált írásaihoz. 1847-ben halt meg élete ötvennegyedik esztendejében és a tiszavégi (?) temetőben nyugszik, egyszerű kereszt fejfa alatt. 8. József, II. (Bécs, 1741. márc. 13.—Bécs, 1790. febr. 20.) habsburg-lotharingiai. Római-német császár, cseh és magyar király. Ferenc I. István lotharingiai herceg és későbbi római császár és habsburgi Mária Terézia oszt­ rák császárnő, cseh és magyar királynő fia. Nevelését 1748-ban Batthyány Károly táborszernagyra bízták, akit egyben a főherceg főudvarnagyává is kineveztek. Bat­ thyány tisztában volt feladata fontosságával és előbb 6, majd 7 kamarást rendelt ki és közöttük osztotta fel a nevelési feladatokat. Egyben külön szabályzatot alkotott, amely a teendőket körülírta. Ezt Mária Terézia sokban kiegészítve helybenhagyta, oktatására a kor német és legjobbnak vélt szaktudósait kérték fel. A magyar tör­ ténelemre Bajtay Antal kegyesrendi szerzetes tanár ok­ tatta ki korábban a pesti gimnáziumnak, majd pedig a bécsi Theresianum-nak volt történelem tanára. Később rendtartományi főnök, majd erdélyi püspök lett és bárói rangra emelték. Az általa oktatott főherceg részére „Statistica a Regni Hungáriáé” címen írt — quasi — tan­ könyvet, amely ma is a bécsi Hofbibliotek-ban tárol. Jó­ zsef maga is mindent megtett, hogy elsajátítsa majdani uralkodásához szükséges ismereteket. Erre annál is in­ kább szüksége volt, mert nagykorúságának elérésével, 1764-ben római királlyá, majd pedig atyja elhalálozása után, 1765. aug. 8-án római-német császárrá választották. Anyja pedig 1765. szept. 17-én maga mellé rendelte társuralkodónak. Eme utóbbi minőségében már ez időtől

129

JÓZSEF kezdve tevőlegesen kapcsolódott be az uralkodási teen­ dők ellátásában és nem egyszer érvényesítette felvilágo­ sult eszméit anyja ellenkező elképzeléseivel szemben. Kétszer járt Szegeden. Első alkalommal mint rómainémet császár és Ausztria corégense 1768. április 19-én. Ekkor az „Arany sas” vendéglőben szállt meg, amelynek ez időben a német Réh János volt a bérlője. E látogatásá­ hoz fűzte a fáma azt, hogy megtetszett neki a szép kocsmárosné és ennek maradandó nyoma lett. (= R éh család legközelebbi újszülött fia József). József ekkor megtekin­ tette a várat, szóba hozta a Glatzis kialakítása végetti kisajátítást Másodszor 1786. július 16-án (talán 10-én) járt a városban és ekkor meglátogatta a várban a rendel­ kezése szerint kialakított börtönt és javítóintézetet. El­ rendelte a vártemplom restaurálását. De általános ren­ delkezései is sok vonatkozásban érintették Szeged váro­ sát. így pl. elrendelte Békés, Csanád és Csongrád megyék egyesítését és az összevont megyéknek Szegedet tette meg székhelyévé. Megszüntette a szegedi fővám és a harmincad hivatalt és azt más helyiségbe helyezte át. Különválasztotta a közigazgatást az igazságszolgáltatától és így kapott Szeged altörvényszéket. Rendelkezése alapján keletkezett a városi földkönyv. Persze voltak más rendelkezései is, amelyek Szegeddel kapcsolatban emlé­ kezetessé váltak. Ő építtette a pesti Neugebäude-t, amely­ ben nem egy szegedi fogoly sínylett 1849-től 1852-ig, bár ő ezt az épületet nem államfogháznak, hanem sebesült katonák, invalidusok otthonának szánta. Eltörölte a halálbüntetést, mert úgy vélte, hogy az nem a legsúlyo­ sabb büntetés és így a szegedi vár megtelt életfogytiglanra, vasraverten töltendő időre ítélt foglyokkal, meg olya­ nokkal, akiket a folyón fölfelé hajóhúzásra használtak fel. Nevét viseli az általa alapított, gyászos emlékezetű Josephstadt. Kétszer nősült. 1760-ban kötött házasságot Bourbon-Pármai Izabellával, amely házasságból Mária Terézia nevű leánya született, ki 1770-ben meghalt. Neje másodszor is teherbe esett, de a koraszülés folytán gyer­ mekével együtt elpusztult 1763-ban. 1765-ben újabb házasságra lépett Mária Josepha bajor hercegnővel, de ő is elhalálozott két év múltával és így József utódok nélkül halt el, miután rendelkezéseit revokálta. Halála Magyarországon örömhullámot váltott ki és egyben, fő­ leg megyeszerte ribilliót is. Ez alól a szabad kir. városok és így Szeged sem voltak kivételek. Uralkodása alatt fel­ fektetett levéltárakat földúlták, az iratokat kihányták és több mint egy emberöltőnek kellett eltelnie mire rájöttek, hogy a szerencsére megmaradt iratanyagot rendezni kell. Ezeket a több mint fél évszázad óta halomban feküdt iratokat aztán rendbeszedették. A reformkorban elveinek helyességét felismerve, azok közül sokat átvettek és hasz­ nosítottak. 7, 82, 12, 59, 74, 1022, 105, 1722 és függelék (297). József nádor (Firenze, 1776. márc. 9.—Buda, 1847. jan. 13.) Habsburg József Antal János ausztriai főherceg és magyar kir. herceg II. Lipót német-római császár, magyar király és neje, Mária Lujza spanyol királyleány (infánsnő) fia. 1795. július 20-án, 19 évesen a király ma­ gyarországi helytartójává nevezte ki. 1796. nov. 12-én pedig az országgyűlés nádorává választotta, mely méltó­ ságban 50 évig tevékenykedik. Amikor a király elhatá­

130

JUNGEN rozza a hadba lépést I. Napóleon ellen 1809. március 3-án utasítja a nádort a magyar nemesi fölkelés (insurrectió) fegyverbehívására az országban körútra indult, hogy meggyőzze és megnyerje a magyar nemességet. A körút során látogatta 1809. márc. 27-én Szegedet. Szapáry János főudvarmestertől, a Csongrád megyei és hódmező­ vásárhelyi bandériumoktól kísérve érkezett és már az algyői réten várták őt és kísérték a szegedi polgárőrség lovas századai, megadva neki a városba bevonuláskor a díszkíséretet. Algyőn 12 gyalogszázad fogadta muzsika­ szóval és ágyúdörgéssel. Látogatása eredményes volt, mert felhívására 4000 főnyi felkelő had gyűlt össze a vá­ rosban, ahol megszállt és két éjszakát töltött. A város vendégül látta kísérete legjelesebb tagjaival, ahol a vidéki főnemesekkel és törvényhatósági kiküldöttekkel talál­ kozott. Itt időzése második napján látogatást tett a város­ házán, megtekintette a II. József létesítette javítóintéze­ tet, résztvett a helyőrségi és a polgárőrség szemléjén. Meglátogatta a piarista gimnáziumot, ahol diákok kö­ szöntötték. Harmadnap hajnalban a polgárőrség kísérete mellett Szatymazig, majd Kistelekre ment. Javasolta a királynak a Duna—Tisza-csatorna megépítését Buda— Szolnok vonalán, ami Vedres István szegedi városi mér­ nököt annak publikálására inspirálta, hogy ezt Buda— Szeged vonalán építsék meg. A francia háborúban ejtett foglyok közlegényeknek a szegedi várban való elhelyezé­ sét hozta javaslatba az urakodónak. 50 éves nádori jubileumát Szeged városa is fényesen megünnepelte 1846. november 12-én. Előzetesen már budai megkeresé­ sek érkeztek az ünneplés idejét és módját illetőleg. A bu­ dai ünnepre is megbízottakat küldött a város és örven­ dező levelet a nádornak. A verendő emlékpénz költségé­ hez is hozzájárult. A veretett emlékpénzből többet a vá­ rosi pénztárban helyeztek el, másokat ellenérték térítése ellenében kiosztottak. Soltész Dániel szegedi ügyvéd, későbbi tanítóképző intézeti tanár himnuszt költött az ünnep alkalmából, amelyet előadtak a Kaszinóban. De az ünneplés a nádort már súlyos betegen érte, a tervezett ünneplést emiatt el kellett halasztani és hamarosan már a halálhíre érkezett Szegedre, mely a várost mély gyászba döntötte. A városi tanács számos intézkedést hoz és egyben gyűjtést rendel emelendő szobrára. József nádor emlékét Szegeden a Palatínus, a mai Nádor utca őrzi. Korábban vendéglő és kávéház is viselte a nádor elne­ vezést. 40, 40, 48, 48. 57, 58, 75, 78.

Jungen Emil (Szeged, 1883. — ?) Atyja talán László, MÁV főintéző volt. Iskoláit Szegeden a piarista gimnáziumban végezte 1893-től 1901-ig, ahol 1901 júniusában érett­ ségi vizsgálatot tett. Mindvégig a Rózsa Ferenc Alapítványból ösztöndíjat élvezett és iskolái elvégzése után a bank szakmában vállalt tiszt­ viselői állást, majd 1910 körül az I. Szegedi Cipő- és Csizmakészítő Szövetkezetnél lett titkár, az 1920-as évek közepe táján a szövet­ kezet igazgatója 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Talán azonos az 1942-ben, Ma­ ros u. 48. sz. alatt lakó személlyel. Talán nős, családos volt.

JURANOVICS Juranovics Ferenc (? 1840. május 8.—Sze­ ged, 1929. febr. 14.) 277. Atyja József, anyja Moharos Erzsébet. A vendéglősi szakmát ta­ nulta és először talán szállodaportásként he­ lyezkedett el a Hét Választó-ban. Dunántúlról származott Szegedre és itt 1868-ban telepedett le. Később a Prófétá-ban helyezkedett el pin­ cérként. Vagyonilag megerősödve és Sonnleit­ ner Ferenccel társulva megvásárolta az Iskola utcai Wagner kávéházat. Utóbb a Hungária Szállót vette meg, amelyben a Wagner kávé­ ház üzemelt, illetve a szállónak bérlője lett. 1886-ban megalapítja a Tisza Szállót, amelyet később részvénytársasággá alakít át, amely­ nek igazgatója, majd igazgatósági tagja. H á­ zasságot köt Drinóczky Ágotával és e házas­ ságból Ferenc és Gyula fiai származtak. 1884től 88-ig önkéntes tűzoltó főparancsnok volt. 1889-ben a Pincér Betegsegélyző Egylet elnöke. 1896-ban az Európa Szálló tulajdonosa. 1900ban a párizsi világkiállításon magyar vendéglőt tart fenn. A Magyar Általános Takarékpénz­

JURANOVICS tár igazgatósági tagja. A Szegedi Vendéglősök és Szikvízgyárosok ipartestületi elnöke. Ma­ gánzóként halt el 89 évesen. 247/6. Juranovics Gyula (Szeged, 1870. szept. 16.— Szeged, 1939. márc. 31.) Átyja Ferenc szál­ lodatulajdonos, anyja Drinóczky Ágota. Is­ koláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesren­ dieknél végzett, majd Budapesten hallgatója lett a Kereskedelmi Akadémiának. Atyja által fönntartott és részben épített szegedi Tisza Szállónak tulajdonosa lett, később a részvénytársasággá alakulás után igazgatója. Az I. vi­ lágháborút a 83. gyalogezredben harcolta vé­ gig. A Tisza Szálloda Részvénytársaságnak részvényese, földbirtokos. Erdődy Gizellával Nagybecskereken, 1898. szeptember 10-én kötött házasságot. Kass János volt a nász­ nagya. A házasságból Gyula és Ferenc fiai születtek, akik Erdődy Juranovics családi ne­ vet vették föl. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 277.

131

K Kacsóh Bálint (Munkács, 1899.—Budapest, 1977. szept. 21.) Bálint postatisztviselő és neje, Varga Mária fia. Erdélyből származó, Bereg megyében megtelepedett családból való. Iskoláit Nagyszöllösön és Homonnán végezte. Amikor kitört az I. világháború, bevonult és végigharcolta a háborút. Tüzérzászlósként került tarta­ lékba. Tulajdonosa a bronz Katonai Érdeméremnek, a Signum Laudisnak, a II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem­ nek, a Károly Csapatkeresztnek és a háborús emlékérem­ nek. Leszerelése után a kolozsvári magyar kir. Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi kará­ nak lett hallgatója és itt, majd az egyetemnek elmenekü­ lése után annak Szegedre helyezésekor, e helyen hallgatta tovább a jogot. Szigorlatait az 1923—24-es években többnyire kitüntetéssel tette le és 1924-ben lesz államtudományi, majd 1929-ben jogtudományi doktor. Ez időben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ezt követően a kecskeméti egyetemes református jogakadémián lett a kereskedelmi, váltó és polgári törvénykezési jog rendkí­ vüli tanára. Ezen állásától szólították el a kereskedelmi és közlekedési minisztériumba, ahol előrehaladásával mi­ niszteri osztálytanácsosi rangot ért el, majd kinevezték államtitkárrá. Az Országos Gyakorló Közigazgatási Vizsgabizottság tagja. Az Országos Közigészségügyi Tanácsban a borvizsgáló szakértő bizottságban a minisz­ tériumnak képviselője. Az ipartestületi jegyzői tanfolyam és vizsgabizottságnak társelnöke. 1938-ban helyettes árkormánybiztos. 1939-40-től 1943-ig az Árellenőrző oszágos kormánybiztos. Mint államtitkárt, 1941-ben megtámadják a parlamentben. Kereskedelmi jogi szak­ író. 1942-ben államtitkárként megy nyugdíjba. Házas­ ságot köt Törökszentmiklóson 1931. szept. 15-én Szarka Margittal, kitől Klára, Zsuzsa és Balázs gyermekei szár­ maztak. 277.

Kalapis János (Algyő, 1880. ?—?) János községi jegyző és neje dicskei Komáromi Aurélia fia. Iskoláit Algyőn végezte, majd leg­ alább négy középiskola elvégzése után a Ludovika Akadémiára került, ahol 1900-ban a gya­ logsághoz hadapród tiszthelyettesnek nevez­ ték ki. Résztvett az I. világháborúban. Szépen dekorált tiszt. Előre haladva katonai pályá­ ján, 1929-ben magyar kir. honvédezredes és ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ez­ redesként helyezték nyugalomba és egyben megbízták a Csongrád Megyei Testnevelési Felügyelőség vezetésével 1938-ban. Talán nős és családos volt. 277.

132

Ivállay Albert (Kállósemjén, 1843. márc. 22. —Szeged, 1922. júl. 30.) nagykállói nemes. A család napkóri ágából származó Emánuel (Manó) szabolcsi alispán és neje revisnyei Reviczky Jozefa fia. Iskoláinak Pesten történt elvégzése után az ottani tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot végez. Majd államigazgatási pályára megy és Sza­ bolcs megye tb. aljegyzője lesz 1867-ben. 1870ben a Magyar kir. belügyminisztériumba kerül fogalmazóként. A szegedi nagyárvíz idején itt rendszeresített király biztossághoz osztják be, mint tanácsost. Lényegében a városi tanács és a királyi biztosság összekötője. Munkáját el­ ismerik, 1882-ben miniszteri titkár, 1883-ban osztálytanácsossá lép elő. Belép a Szeged-Bel­ városi Kaszinóba, amelynek utóbb választ­ mányi tagja, majd elnöke lesz. Részt vesz a város társadalmi életében és főleg a város szépítésén fáradozik. A rekonstrukció során létesített közétkezési tanácsnak elnöke. 1884ben előbb ideiglenesen, majd véglegesen Szeged város főispánjává nevezik ki. Itt az állást le­ mondásáig, 1905-ig tölti be és közben, 1886től 1896-ig Hódmezővásárhely és 1887— 1893ig Szabadka város főispánja is. 1888. május 26-án Csernovics Agenor és Pálfy Ida nász­ nagya, 1888. okt. 17-én Szluha Ágost és 1889 áprilisban Mikszáth Albert keresztatyja lesz. Számos társadalmi egyesület tagja, tisztletbeli tagja, tisztségviselője. A város Köztör­ vényhatósági Bizottságának tagja. Életfogy­ tiglan főrendi-házi tag. 1893-tól a Szabadelvű Párt tagja. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1894. ápr. 30-án Rieger Lajos és Bakonyi Róza násznagya. 1898. jú ­ nius 12-én a Lipót Rend lovagkeresztese lesz. Házasságot köt tomaházi Tomka Flórával, mely házasságból Emánuel, Flóra és Adél gyermekei származtak. Szorgalmazója volt a szegedi Széchenyi István szobornak, az újsze­ gedi liget helyreállításának, a Széchenyi tér rendezésének. Újszegedi villájában mintaker­ tészetet létesített, amelyben sokat tevékeny­ kedett. Nevét az újszegedi liget és utca viselte és korábban egy fasor is róla neveztetett el. Szép síremléke áll a Szeged-Belvárosi temető­ ben, díszhelyen „Conditor urbis” fölírással. Nyugalomba vonulásakor megkapta a való-

KÁLLAY ságos belső titkos tanácsosi címet. Lakásán halt meg, Kállay Albert u. 6. sz. alatt, 81 éve­ sen Szeged díszpolgára volt. D 159 160 (166), 184, 186, 189, 191, 196, 196, 219, 226, 238, 238, 239—40, 254/174, 295. 238, 238, 239—40, 254/174, 295. Kállay Ödön (Napkór, 1815. szept. 3.— Kiscsere, 1879. aug. 5.). Nagykállói nemes. Köztisztviselő. Gergely Szabolcs megyei má­ sodalispán és neje revisnyei Reviczky Viktória fia. Iskoláit Lőcsén, Egerben és Debrecenben járta és bizonyára utóbbi helyen jogot is hall­ gatott. Korán bekapcsolódott a politikai élet­ be. Az ellenzékhez csatlakozott és résztvett előbb Szabolcs, majd Csanád megye politikai megmozdulásaiban (1839). 1840-ben Csanád megye főszolgabírójává választotta és 1843ban elküldte az országgyűlésre követként. Itt is a szélső baloldalhoz csatlakozott. 1847-ben Szabolcs megye főszolgabírája. 1848-ban kor­ mány és parlamenti biztos. Élelmezési biztos Komáromban, majd beáll honvédnek és Perczel Mór térparancsnoka lesz őrnagyként. Követi a kormányt Debrecenbe, mint a fő­ rendi-ház tagja. Világos után letartóztatják és a „Neugebäude” rabja lesz. 1850. július 5-én halálra ítélik, de Haynau leváltása előtti álta­ lános amnesztiája révén szabadul. Egyidejű­ leg azonban kiscseréi birtokára internálják és rendőri felügyelet alá helyezik. 1861-ben is­ mét országgyűlési képviselő lesz az előbbi ke­ rületben 1867-ig tart megbízatása, amikor is arról lemond. Kossuth Lajos levélben kéri fel reá, mire elfogadja Szeged szabad kir. vá­ ros neki felajánlott I. kerületi jelölést és 1869ben ismét országgyűlési képviselővé választ­ ják. 1872 és 1875-ben megtartja mandátumát. A szegedi nagyárvíz idején, 1879-ben árvízvédelmi miniszteri biztos. Az egyházi auto­ nómia képviselővé választja Szegeden. Neje Faragó Mária, akitől István, Rudolf és Zoltán gyermekei származtak. Szeged város közgyű­ lése „hálás köszönetét” fejezi ki árvízvédelmi tevékenységéért. Halálakor a város az Alsó­ városi templomban gyászistentiszteletet rendez és azon a város főtisztviselői testületileg vet­ tek részt. 147. Kalmár Antal (? 1807. ?—?) nemesi származású. 1848-ban, a toborzás során honvédnak jelentkezett és a 3. honvéd zászlóaljhoz nyert beosztást, ahol 1849 ja­ nuár végén őrmesteri rangot ér el. Résztvett a város vé­ delmére föl vonult csapattestben 1848 szept. végén, me­ lyet Martinyi vezényelt. Kalmárt, aki ekkor az 1. század­ ban volt őrmester, maga mellé vette Damjanic János 1849 januárjában hadnagyi kinevezésre terjesztve fel, ami azzal járt, hogy a turszki, bukovinai ezredből átállt a századból kialakított 122-es zászlóaljba. Ez ellen azon­ ban tiltakozott és visszamaradt, őrmesterként a 3. szászlóaljban. De engedett Damjanic rábeszélésének és így

KALMÁR került át az új helyére. Világos utáni sorsa nem felderített, de 1878. május 30-án résztvett a 3. zászlóalj találkozóján Szegeden, talán mint radnai lakos. Ekkor készült fény­ képe a Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Ekkor radnai jegyző. Az 1888-as 40. éves találkozón főhadnagyi ranggal jelen volt, és Nagyváradon élt, de az 50. évest már nem érte meg. Szabadságharcos jegyzetei a kolozs­ vári Ereklye Múzeumban vannak. Nem kizárt, hogy azo­ nos ama nemesi származású és azonos nevűvel, ki 1831. febr. 15-én Szeged-Fölsővároson házasságot kötött Ketterer Annával és ekkor 24 éves volt. Ez a Kalmár 1829-től 1840-ig a szegedi Nyári család tagjainak 5 eskü­ vőjén szerepelt násznagyként. Vagy esetleg azzal azonos aki mint idősebb szerepel a szegedi Posta Hivatalban távírászként 1875-ben és Pesten 1879-ben. 157.

Kalmár István (Nagyszentmiklós, 1846. dec. 17.—Kiskunhalas, 1896. okt. 22.) Nemesi származású István és neje Mosonyi Katalin fia. Iskoláit alsófokon talán szülőhelyén, gim­ náziumot esetleg Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és szigorlatai kiállása, valamint a gyakorlati idő letelte után Pesten tett ügyvédi vizsgát 1874. nov. 2-án. Mint köz- és váltóügyvéd a szegedi Ügyvédi Kamarában kérte fölvételét a lajstromba Makó székhellyel 1875. febr. 21-én, amikor az ügyvédi kamarák ország­ szerte megalakultak. De már 1876 június 2-án átjegyzését kérte Szegedre. 1876-tól 1879-ig a kamara választmányi tagja, de amikor 1884ben újból azzá választják, e tisztségéről lemond. 1882-ben látogatást tesz Kossuth Lajosnál. 1875 körül tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszi­ nónak és a Szegedi Csónakázó Egyletnek. 1878-ban a Színügyi Egylet titkára. Az 1879-es árvízkor részt vesz a mentési munkálatokban. Mikszáth Kálmán jóbarátja, kihez Mikszáth szerette volna később hozzáadni sógornőjét, Mauks Kornéliát. Tárcaíró. Vádló Reizner János fegyelmi ügyében. 1895-ben pályázott alispáni és megyei tiszti főügyészi, illetve or­ szággyűlési képviselői állásra, ám eredmény­ telenül. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke, törvényhatósági bizottsági tag. Ipartestületi elnök. Szegeden Kölcsey u. 11., ill. 12. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot 1888. febr. 18-án Bodnár Szidóniával és Nagy Sán­ dor szegedi, valamint Antalfy Endre aradi ügyvédek voltak a násznagyok. Házasságából Erzsébet, Piroska, Katalin, Szidónia és István gyermekei származtak. A szegedi belvárosi re­ formátus temetőben helyezték örök nyugalom­ ra. 159. Kalmár Lajos (Temesvár, ?—Temesvár 1899. ?) való­ színűleg temesvári születésű és talán iskoláit is ott végezte, majd feltehetően a pesti egyetemen jogot végzett. Első alkalommal Temesváron találjuk, mint az ottani nemzet­ őrségi toborzás vezetőjét 1848-ban, aki 289 embert vett,

133

KALMAR fel listájába és jött át velük Szegedre a felsővárosi mino­ rita kolostorba, ahol a Szt. György téren velük együtt tett esküt Éder tábornok előtt, hogy tagja lehessen az itt később felállított 3. Honvéd Zászlóaljnak. Ő maga a zászlóalj őrmestere lett és 1848. okt. 6-án hadnaggyá lépett elő. Később a 98-as zászlóaljba helyezték át és utóbb főhadnagyi rangot ért el. Világos után egy ideig sorsa ismeretlen, majd a kiegyezés után, 1867-ben Temes megye főjegyzőjévé választja, mely állásában 1871-ig szolgált, amikor tiszti főügyésszé választják. 1889-ig tel­ jesíti szolgálatát, mikor közjegyzővé nevezik ki. 1878-ban résztvesz a 3. Honvéd zászlóalj volt tagjainak szegedi találkozóján, amelyet többedmagával maga is szorgalma­ zott. Ekkor készült fénykép a szegedi Móra Ferenc Mú­ zeum őrizetében van. A következő bajtársi találkozót Nagyváradon rendezték 1888. június 2-án, ahol szintén jelen volt és többedmagával szorgalmazta Hegyesi Mártonnál a zászlóalj történetének megírását. Ehhez maga is beküldte a szabadságharcról készített jegyzeteit, amelyeket Hegyesi munkájában fölhasznált, majd pedig azokat a kolozsvári Ereklye Múzeumban helyezte le­ tétbe. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot, az itteni Babarczi József ügyvéd leányával, Flórával, aki azonban fiatalon, 24. évében 1880-ban meghalt. 157, 157.

Kalmár Szilveszter József Imre (Szeged, 1883. nov. 2.—Szeged, 1933. jún. 8.). Szilveszter és neje Rácz Terézia fia. Iskoláit Szegeden vé­ gezte. Gimnáziumot 1894-től 1902-ig a szegedi piaristáknál, ahol 1902-ben érettségi vizsgát tett. Minden valószínűség szerint a kolozsvári egyetem állam- és jogtudományi karán hall­ gatott jogot. Szigorlatait kiállva, itt, illetve Szegeden kezdte meg joggyakorlatát. Közben bizonyára leszolgálta 1 éves önkéntesi évét 1908-ban a Szegedi kir. törvényszék joggyakor­ noka és Szt. György u. 4. sz. alatti lakos. 1912-ben a nagyváradi kir. törvényszék jegy­ zője és a polgári jubileumi emlékkereszt tu­ lajdonosa. 1914-ben a szegedi törvényszék jegyzője. 1915-ben a kir. ügyészséghez oszt­ ják be. 1917-ben szegedi alügyész és 1918-ban kir. ügyész lesz Szegeden. A Szegedre helyezett Ferenc József tudományegyetem 1923-ban a politikai, és 1924-ben a jogtudományok dok­ torává avatta. 1927-ben a szegedi kir. ügyész­ séghez került beosztott ügyészként. A SzegedBelvárosi Kaszinónak a tagja. 1932-ben az ed­ digi beosztásában a II. fizetési csoport jelle­ gével ruházzák fel és ebben a beosztásban éri a váratlan halál. Szegeden, 1922. november 25-én köt házasságot Végman Máriával, dr. Végman Ferenc ügyvéd, a szegedi ügyvédi kamara elnöke leányával, amely házasságból származott Mária leánya. 277. Kamocsay László. Nemesi származású. A Szeged-Belvárosi Kaszinóba 1858-ban új tag­ ként lépett be. Tanítóként minden valószínűség szerint nem Szegeden kezdte pedagógiai pá­

134

KÁPLÁNY lyáját és kérdéses, hogy egyáltalán oktatott-e Szegeden. Valószínűleg azonos azzal, kinek neje Molnár Julianna volt és akitől származott Erzsébet nevű leánygyermeke, aki Szentesen született 1839-ben. Ez szentesi működésére vall. Leánya Erzsébet (Kamocsány?) Adlernek a későbbi Sas Lajosnak lett a felesége és 1850. okt. 25-én Szegeden kötött házasságot. 1860ban pedig mint tanítónő elemi, ismétlő kézi­ munka s több magániskolát állított föl Szege­ den, mely rövid ideig működött. 90. Káplány Géza (Pétervására, 1843. dec. 5.— Budapest, 1927. febr. 26.) Nevét Káplán­ ként is említik. József és neje Járossy Dóra fia. Atyja Heves megye Pétervásárai járásában me­ gyei járási seborvos volt. Pétervásárán lakott, iskoláit szülőhelyén végezte, majd atyja 1855ben Besztercebányán íratta be a gimnázium­ ba, annak első osztályába, hogy ott majd tanulja a német nyelvet. Utóbbi két osztály el­ végzése után, 1857-től az egri líceumban foly­ tatta középiskolai tanulmányait, a 7. osztályt itt végezte be. Ekkor szülei Gyöngyösre köl­ töztek és Géza fiukat pedig 1861 őszén Pestre irányították s itt végezte el a gimnázium 8. osztályát. Itt tett érettségi vizsgálatot és fel­ tehetően a piaristáknál. Már Egerben költe­ ménye jelent meg az iskolai értesítőben 1860ban. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karán képezte magát tovább és közben a Keglovich grófok családjában nevelő az ifjú Gyula gróf mellett Egreskátán. De nevelte más családok gyermekeit is. Úgy látszik, hogy jogi tanulmányait emiatt Pesten megszakította és Egerben hallgatta tovább a jogi kari előadáso­ kat és tette le államvizsgáját. Ezután joggya­ korlatra megy és az igazságügyi pályán helyez­ kedik el éspedig Jászárokszálláson, mert az ottani megyei törvényszék másodaljegyzője, mely állása választás eredménye. Majd vissza­ tér Pestre és ügyvédi irodán folytatja joggya­ korlatát 1867 decemberében. Itt áll ügyvédi cenzúrára és szerzi meg a köz- és váltóügyvédi képesítést 1868 júliusi és augusztusi kelettel. 1869. ápr. 4-én kinevezik Heves megye gyön­ gyösi Járásának esküdtjévé. Amikor pedig meg­ alakulnak az állami bíróságok, 1871-ben kine­ vezik a gyöngyösi kir. törvényszék bíróvá. Innen kerül 1876-ban Abádszalókra és 1878ban Erzsébetvárosba járásbírónak. 1887 de­ cemberében pedig a budapesti kir. ítélőtábla bírájává nevezik ki. 1891-ben sor kerül a ki­ rályi ítélőtáblák decentralizációjára és most a szegedi kir. ítélőtáblának lesz bírája. Ezen ál­ lásban marad meg 1905-ig, amely idő alatt a Szegedi Telekkönyvi Vizsgáló Bizottságnak is tagja. 1905-ben megy nyugdíjba, Budapestre költözik és az ottani budapesti ügyvédi kama­ rában kéri fölvételét az ügyvédi lajstromba. Először Budapest székhellyel, amikor a VI

KARÁCSON kér. Podmaniczky u. 75. sz. alatt, majd 1908tól VIII. kér. Gyöngytyúk u. 14. sz. alatt tart fenn irodát. 1911-ben pedig pestvidéki ügyvédi kamara ügyvédje lesz Rákospalotán. Szépiro­ dalmi és szakirodalmi munkásságot fejtett ki és 1911-től kizárólag ez utóbbiban publikál. 1894-ig több munkája jelenik meg. Számos szakcikke és sok önálló jogi munkája jelenik meg nyomtatásban. Végrehajtási kézikönyve a gyakorlatnak nagy segítségére volt. Szer­ kesztette a „Telekkönyv” c. folyóiratot. Sze­ geden, Dugonics tér 9. sz. alatt lakott és tagja volt az itteni Dugonics Társaság-nak és a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak, amelynek új palo­ tája felavatásán, 1891-ben, majd 70. éves fenn­ állása alkalmával ünnepi szónoklatot mond. Felesége Scholtész Zelma, akitől Szegeden 1896-ban született Gyula fia. Ekkor 53 éves. írói álneve Apafy, Bíró Géza, Jusztusz. 188, 190. Karácson Emília (Nagybecskerek, 1816. jún. 29.—Kiszombor, 1891. január 3.) Czímernél Karátsonyi néven szerepel. Karátson néven nemesi származású és Ivándai előnevet viselt. István kir. tanácsos és Rákóczi Parchetich Cecília leánya. Iskoláit feltehetően szülő­ helyén járta és bizonyára kitűnő nevelésben részesült. 1832. nov. 22-én kötött házasságot zombori Oexel (később Rónay) János akkor Torontál megyei főszolgabíróval, mely házas­ ságból Mária Ilona, Amália, István, Magdol­ na, János, Amália, Cecília, Sarolta, Vilmos, Emília, Ernő, Jenő, Lajos és Borbála gyerme­ kei származtak. Férje nevét Czimer tévesen Mihályként említi. Résztvett Szeged társadalmi életében, kitű­ nő szervező tevékenységet fejtett ki. 1849-ben szerzője és tagja lett a sebesült honvédek Be­ tegápoló Nőegylet c. egyesületének. Kiszomborban a Rónay család nagy díszes kriptájá­ ban temették el. Gyermekeinek felvilágosult nevelője volt. 67. Karácsonyi György városi mérnök (hol?) és a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja 1859-ben. 90.

Karakas Albert. Középiskola látogatása után egyetemet végzett. Doktori oklevelet szerez, majd ügyvédi, bírói vizsgát tett. Igazságügyi pólyára lép és 1898-ban a nagyváradi kir. tör­ vényszék aljegyzője. E beosztásban marad 1903-ig. 1904-től kezdődően belényesi járás­ bírósági albíró 1908-ig. 1909-ben a nagyváradi ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző bíró. 1911ben áthelyezik a vaskohi kir. járásbíróságra járásbírói rangban 1914-ben nagyszalontai kir. járásbíró. Feltehetően itt éri a trianoni béke amikor is 1920-ban Magyarország javára optál, átjön és kinevezést nyer Szegedre. A kir. ítélőtáblán bíró. Ekkor a Szeged-Belvárosi

KÁRÁSZ Kaszinó tagja. 1934-ben a kir. kúriához neve­ zik ki bírónak és itt egyben a nagyobb fegyel­ mi és a szabadalmi tanácsnak rendes tagja is. 1937-ben már nem találjuk a nyilvántartások­ ban. 277. Kárász Benjámin (Szeged, 1792. szept. 13.— Szeged, 1874. szept. 4.). (Benő) horgosi és szentpéteri nemes. István csongrádi alispán és neje Fáy Kunigunda fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Ezt kö­ vetően a pesti egyetemen jogot hallgatott. Mint nemesi származású, a kor szokása sze­ rint a közigazgatásban igyekezett elhelyez­ kedni. Már 18 évesen kinevezték megyei tábla­ bírónak Csongrád megyében, mely tisztséget 1846-ig megtartotta. 1816-ban megyei alszolgabíró és 1825-ben szolgabíró = „Ordina­ rius Judex nobilis”. 1829-ben megyei esküdt, 1825-ben, majd 1838 és 1843-ban 1846-ig Csongrád megyei alispán, amikor az új válasz­ táson kibuktatják. Mindvégig Szegeden lakott és most a fiatalság fáklyásmenettel, a polgárság pedig az Alsóvárosi Társalkodó Egyletben la­ komát rendez szimpátia tüntetésként hazatér­ tekor. 1845-től a megalakuló Szeged-Csongrá­ di Takarékpénztár részvényese. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja, később választmányi tag­ ja. Horgoson nagybirtokos, ki jobbára bérbe­ adja kaszálóit. 1848. április 22-én nevezik ki Csongrád megye főispánjává, az ápr. 24-diki nagygyűlés pedig a tisztújítási gyűlés elnökévé választja. A Közbiztonsági és Közrendi Bi­ zottság tagja. Tagja több társadalmi egyesü­ letnek. Világos után mint kompromittált, ön­ ként adja fel magát, mire őrizetbe veszik és a Neigebáudében fogvatartják. Eljárás alá von­ ják, vagyonát pedig zárolják. Csak Haynau fölmentése miatt bosszúból általa kihirdetett kegyelemmel szabadult 1850-ben. De Szegeden rendőri felügyelet alá helyezik. A szegedi régi Kárász-kúria Palánkbeli épületét lebontatja, a helyébe ma is álló, impozáns nagy palotát építtet, amelynek belső berendezését is fény­ űzően alakítják ki. 1849. július 11-én Kossuth Lajost fogadja benne vendégül és később I. Ferenc József is lakik benne. Amikor I. Ferenc József az Alföldre látogatott, 1852-ben ott van a csongrádi fogadásán. 1860-ban megyei bizottmányi tag. A Csongrád Megyei Gazdasá­ gi Egyesület alakuló ülésének elnöke. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó mint volt főispánt ün­ nepli 1860-ban. 1861. január 5-én királyi biztosként elnököl az alkotmányos ülésen. A kiegyezés után pedig 1867-től 1871-ig ismét főispánja a megyének. 1868. január 16-án a tervezett pesti—szegedi Duna—Tisza csator­ na érdekeltjeinek kaszinói díszebédjén vesz részt. Nagy Rozáliával, aki 1803-ban született és 1861-ben halt meg, kötött házasságot 1823 körül, mely házasságból Klementina, Borbála,

135

KÁRÁSZ Irén, Katalin, Géza, Erzsébet, István gyerme­ kei származtak. 56, 56, 74, 83, 88, 95, 95, 95, 101, 105, 105, 105, 106, 110, 143, 145, 151, 170, 171, 171 171, 171, 171, 177. Kárász Borbála Mária Rozália (Szeged, 1827. nov. 28.—Marillavölgy, 1886. júl. 20.) horgosi és szentpéteri nemes. Benjamin és neje Nagy Rozália leánya. Gondos nevelésben ré­ szesült Szegeden, 23 évesen Szegeden 1850. jú­ lius 28-án házasságra lépett Zombory Oexel ( = Rónay) Lajossal, mely házasságából Jo­ lán és Aladár (x 1864) gyermekei származtak. Idősebb korában úgy látszik betegeskedett és ezért kereshette fel az Oraviczabánya melletti klimatikus gyógyfürdőhelyet, Marillavölgy fürdőt Krassó-Szörény megyében, ahol utol­ érte a halál. Miután szülei korábban haltak el, a vagyon egy részét főleg az értékes bútorzatot ő örökölte. 171. Kárász család a magyarországi Felvidékről, Trencsén megyéből származó és Pozsony, Nyitra, Komárom megyén át Békés és Csongrád megyébe települt nemesi család, amelynek egyik tagja Szeged szabad kir. város főjegyzője lett, itt családot alapított és a Csongrád megyei ág megalapítója lett. Horgoson birtokot vá­ sárolt, kastélyt építtet, majd fényes családi sírboltot létesített. Később nemesi rangra emelkedett és 1771. márc. 11-e óta előnév használati jog is illette. 6, 11, 12, 16, 296/320. Kárász Géza Szeged, 1837.—Luzern, 1905. horgosi és szentpéteri nemes, Benjamin Csong­ rád megyei főispán és neje, Nagy Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte gimnáziumot a pia­ ristáknál. Utána külföldi utazásokat tett. Nem ismeretes, hogy látogatta-e az egyetemet. Gazdag földbirtokos fia, főleg a műgyűjtés érdekelte, amelynek során jelentős értékű, fő­ leg fajance gyűjteményre tett szert, amelyet azonban más tárgyakkal is gazdagított. Ami­ kor I. Ferenc József látogatást tett Szegeden és atyja házában vett szállást, éppen külföldi útról toppant be és éles kirohanását az akkor ősztrák”-nak csúfolt császár ellen csak nehe­ zen lehetett eltitkolni. 1861-ben Szeged sza­ bad kir. város tiszteletbeli országgyűlési kép­ viselőnek választotta, ami megfelelt a dísz­ polgárságnak. Atyja halála után a vagyon az örökösök osztozkodásának és hitelezők szorongatásának lett tárgya. Házat eladták Wagner F. Antalnak, földszinti helyiségét ekkor már kereskedelmi cégek bérelték. A birtokot rész­ ben elárverezték, részben eladták. A műgyűj­ temény is árverésre került 1890-ben, London­ ban és egy része vétel címén visszakerült a Virányos út 6/a sz. alatt állami tulajdonban lévő házba. Nőtlenül halt el Svájcban. Fel­ tehetően Szegeden született. 171. Kárász Imre (Pest, 1829. dec. 16.— 1907.)

136

KÁRÁSZ horgosi és szentpéteri nemes. Miklós septemvir és neje, Wenckheim Henrika bárónő fia. Füzesgyarmati és szeghalmi földesúr és kastély­ tulajdonos, a Szeged-Csongrádi Takarékpénz­ tár részvényese. Házasságot kötött Polgárdiban 1869. november 27-én Batthyány Karolina grófnővel, akitől István és Imre fia született. A szegedi Kárász-házból és ingóságokból szin­ tén részesedett. 259/320. Kárász Irén Mária Terézia Kunigunda (Sze­ ged, 1829. aug. 30.— ?) horgosi és szentpéteri nemes, Benjamin és Nagy Róza leánya. Kitűnő nevelést kapott és Szegeden 1851. nov. 17-én lépett házasságra Laskovics Bertalan csanád megyei földesúrral, akitől Klementina és Mária nevű leánya született. Atyja halála után vagyonából ő is örökölt és az értékes lakberendezés egy része hozzá került. 171. Kárász István (Szeged, 1745. szept.— 1815.) horgosi és szentpéteri nemes, Miklós és neje, Temesvári Anna Mária fia. Anyai nagyatyja városi főbíró volt. Iskoláit Szegeden, gimná­ ziumot a piaristáknál végezte. Feltehetően a pesti egyetemen hallgatott jogot. Közigazgatási pályán helyezkedett el és Csongrád megyénél kezdte hivaíalnokoskodását. 1774-ben megyei főjegyző és 1781-től alispán. 1790—91-ben országgyűlési követ. Alispáni állásáról 1804ben lemond, királyi tanácsos lesz. Házasságot kötött Fáy Kunigundával, akitől Jozefa Bor­ bála, Pál Miklós, ismát Pál és József, István Sámuel, majd Erzsébet, Klára és Anna Ben­ jamin született. Horgoson franciakertet létesí­ tett és kastélyt építtetett. 11,171,159/320,296. Kárász Miklós (Privigye, 1715. június 2.— ?, 1797.) horgosi és szentpéteri nemes. János és Pongrácz Klára fia. A Kárpátok alatti Fel­ vidékről származott. Protektorok, valószínű­ leg Grassalkovich Antal ajánlására választotta meg Szeged szabad kir. városa 1739-ben fő­ jegyzőnek. Ebből következtethető, hogy gim­ náziumot és jogot végzett. Hamarosan egyben városi tanácsnok is lesz és 1741-ben országgyűlési követ. 1742 áprilisában Bécsben jár, 1748—49-ben megbízza a város a horgosiszentpéteri területek megvásárlásának kijárá­ sával a Helytartó Tanácsnál, amelynek akkor ifjúkori barátja és ismerőse Grassalkovich An­ tal volt az elnöke. Állítólag valami akadálya volt a városi birtokszerzésnek és Kárász, meg­ ragadva az alkalmat és saját maga részére fel­ vásárolta a szóbanfogó ingatlanokat. Úgy lát­ szik nagyobbára még hozzá hitelre, mert ezidőben vett föl a Szegedi Városi Pénztártól 2000 forint, a minoritáktól 5000 forint köl­ csönt. Magatartása Szegeden nagy visszatet­ szést szült és csak a Szegedre más ügyben lá­ togató Grassalkovichnak sikerült az ellenté­ teket elsimítania. így Kárász tovább szolgálhat­ ta a várost, míg 1760-ban Csongrád megye al-

KARAY ispánja lett. Jónevű szegedi családokkal került keresztkomaságba, ami társadalmi helyzetét csak erősítette. Ekkor már hatalmas területen gazdálkodott. Kaszálóit bérbeadta, ökrei pedik gulya csordákban járták a vidéket. Anya­ gilag egyre erősödve, a szerzett birtokra 1771. márc. 11-én adományt járt ki, ami egyben ne­ mesi ranggal és predikátum használati joggal is járt. Szegeden kötött házasságot 1742. okt. 28-án, a szegedi főbíró leányával Temesvári Anna Máriával, akitől Ferenc és István fiai születtek. 11, 171. Karay Nándor (?—Pécs, 1895. febr. 9.) isko­ lái elvégzése után, pályaválasztáskor a Bachkorszak provizóriumában kellett elhelyezked­ nie és a pénzügyi közigazgatási pályát válasz­ totta. 1854-ben Szolnokon találjuk, ahol pénz­ ügyi biztosként működött. Innen Szegedre helyezték át az itteni pénzügyi igazgatósághoz, Belvárosi Kaszinó tagja lett. Majd Aradra, később Lúgosra és végül 1868-ban Pécsre ke­ rült, ahol pénzügyi tanácsosi rangban halt el. Szegedhez nemcsak több éves szolgálata köti, hanem feleségének itteni neveltetése is és az, hogy fia Szegeden született. Mindennél jelen­ tősebb azonban az, hogy 1854. okt. 16-án kö­ tött házasságával, Nagy Mária, a szegedi tör­ vényszék elnökének fényes szellemi képessé­ gekkel rendelkező leánya lett a felesége, akitől származott gyermekei mind hírnévre tettek szert. Anna, Ilona és Mária leányai, akárcsak az anyjuk, mint írónők szereztek maguknak nevet. A korán elhalt Elek fia utáni második fia, Lajos, pedig fényes jogi pályát futott be és mint kúriai tanácselnök 1918-ban nemesi rang­ ra emelkedett „balatonberényi” nemesi előnév használatának jogosultságával. 90. Karlik Ignác (Temesvár, 1879.—?) középis­ koláinak elvégzése után a József Műegyetem mérnöki karára iratkozott be, ahol 1903-ban mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően a ma­ gyar államvasutak kötelékében helyezkedett el. 1905-ben a MÁV Üzletvezetőség szombathelyi II. pályafenntartási és építési osztály mérnöke. 1906-ban a verseci osztálymérnök­ ségnek beosztott mérnöke és egyben a Polgári Jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. 1912-ben a zombori osztálymérnökségen mérnök. 1914ben pedig Szigetváron dolgozik ugyanezen be­ osztásban. 1915-től 1918-ig a pécsi MÁV Üz­ letvezetőség mitroviczai mérnöke és osztályvezetője. Itt lesz főfelügyelő. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. 1932-ben Győrött, az ottani MÁV Osztálymérnökség mérnöke. 1937-ben a Budapesti MÁV Üzletvezetőség II. Pályafenntartási és Építkezési Osztályán munkál­ kodik műszaki tanácsosként. Innen vonul nyugdíjba. Talán nős, családos és talán fia: Gyula nevét Bánfalvyra változtatta és László. 277.

KAROLYI Károly, III. (Bécs, 1685. okt. 1.—Féltorony, 1740. okt. 20.) I. Lipót magyar király, német-római császár, e néven VI. és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdaléna, a pfalczi választófejedelem leányának fia. 18 évesen elő­ ször Wienben, majd Spanyolországban is spanyol ki­ rállyá kiáltják ki. De az örökösödési háború után a spa­ nyol trónról lemond, annál is inkább, mert atyja halála után megörökli annak birodalmát. 1712-ben magyar királlyá koronázzák, 1716-ban meghal egyetlen fia és ennek hatása alatt törekedett létrehozni az „Pragmatika Sanctio”-t, amely leányági leszármazottaknak is bizto­ sítja az öröklést a birodalomban. Nagyarányú közpon­ tosítási és egyéb reformjai vezették be uralkodását. Föl­ állítja a Helytartó Tanácsnak új hatóságát, megújítja a közigazgatást és a törvénykezést. Megállapítja Wienben a HofBibliothek-ot. Pesten felépítteti az Invalidusok Házá-t, amely később Neugebäude címen lesz ismert. Megépíttette az ún. Károly kaszárnyát, amely később Pest városának hivatalait foglalja magába és többszöri átalakítás után ma is áll. Az 1712-es árvíz után, amely Szeged városát gyakorlatilag megsemmisítette, úgy dönt, hogy a várost nem romboltatja le, nem helyezi át más helyre, hanem helyreállíttatja. Ez nagyszámú munkást, mesterembert, kereskedőt vonz Szegedre és a város újra­ alapítását eredményezi. Ezért „Conditor Urbis”-ként is emlegették Szegeden. 1719-ben megújítja a város sza­ badalmait, vásártartási jogot biztosít az arra jogosultak­ nak és számos itteni céh alapítását hagyja jóvá. Uralko­ dása alatt járult hozzá a Kegyes Tanító Rend itteni meg­ telepedéséhez és iskolaalapításához. A Bécsben dühöngő pestis leküzdésére a szegedi Ausfeld orvost rendeli föl, ki eredményesen küzdi le a kórt. A város megfesteti élet­ nagyságú mellképét a tanácsterem részére, amely fest­ mény ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum Képtárában tárol. Megépíttetője volt a Károly-városból induló és a Karszton keresztül Fiumébe vezető Karolina útnak, amely a magyar exportnak volt fontos közlekedési útja. Braunschweig-Wolfenbütteli Erzsébet Krisztinával kö­ tött házasságot 1708-ban, amely házasságból Lipót, Te­ rézia, Anna és Anasztázia gyermekei származtak. 5, 25, 256/245—246.

Károlyi család. Nagykárolyi előnevű grófi rangra emelt ősi magyar főnemesi család, amely eredetét az Árpád-korra vezeti vissza, amikor az ősfoglalások során Szatmár megyé­ ben telepedett meg. Károlyi Antal grófnak (1732— 1791) Harruckern Mária Jozefa Szidó­ nia Hermina bárónővel (1740— 1802) kötött házassága révén a hatalmas Csongrád—Békés megyei Harruckern vagyon a Károlyiakra szállt, akik azóta nagybirtokos földesurai vol­ tak Csongrád és Csanád megyének. 57. Károlyi György (Bács, 1802. márc. 28.—Budapest, 1877. nov. 9.) nagykárolyi gróf. József Békés és Szatmár megye főispánja és neje, Waldstein-Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Tanulmányait Budapesten folytatta házi ne­ velőtanárok felügyelete mellett. Majd letéve vizsgáit, 1817-ben a pesti tudományegyetemen az állam- és jogtudományi karon tanulta a jogtudományokat. 1820-ban

137

KÁROLYI kiállja az utolsó vizsgáját és ezt követően nyomban belép az akkor Ferenc császárról nevezett 4. Ulánus ezredbe. (Kaiser Franz Ulanen Regiment Nro. 4.) főhadnagyként. Innen helyezik a Würtemberg Huszárok Ezredébe (König von Würtemberg Huszárén Regiment Nro. 86.) 1821-ben az akkori Hessen Holmburg Huszárezredben találjuk (Hessen Homburg Fridrich Erbprinc Huszárén Regiment Nro. 4.) ahol Széchenyi István ezredtársa lesz. Majd 1823-ban a Nostitz Könnyűlovassági Ezred (Nostitz Johann Graf Feldmarschall Leutnant Italiaenisches Chevaux-Legers Regiment Nro. 7.) majd az Estei Fer­ dinand budai főhadiparancsnoksága alatt kapitány lesz. Ezen állásából quietál és visszavonul birtokára. 1825-ös pozsonyi országgyűlésen az ő lakásában rendezi be Széchenyi István a főnemességi ellenzék kaszinóját. Résztvesz a Magyar Tudományos Akadémia alapításá­ ban. 1830-ban Szatmár megyei követ. 1839. ápr. 29-én Csongrád megye főispáni helytartója lesz és 1841— 1848ban Békés megyei főispán. 1836, 1843/4-ben országgyű­ lési főrend. 1841-ben a Maros szabályozás királyi biz­ tosa. 1848—49-ben nemzetőr százados, majd őrnagy és 1849 végén fogságba vetik, hadbírósági eljárás alá von­ ják s egy ideig a Neugebäude foglya. Vagyonát zárolják. 150 000 forint pénzbírságra ítélik. Haynau az ő pesti palotájában lakott. Később szabadul és vagyonát is visszakapja. 1858-tól a Pesti Napló főrészvényese. 1861, 1865 és 1867-ben Szatmár megye főispánja. 1867-ben koronaőr. 1872-ben főudvarmester, valóságos belső tit­ kos tanácsos. A Pesti Kaszinó igazgatója, az Országos Gazdasági Egyesület elnöke. Számos társadalmi egyesü­ let és vállalat tagja. Pozsonyban 1836. május 16-án kö­ tött házasságot zichi és vásonkeöi Zichy Karolina gróf­ nővel és így Batthyány Lajos sógora volt. Házasságából Viktor, Gyula, Gábor, Tibor, István és Pálma gyermekei származtak. 17. Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. máj. 7.—Budapest, 1947. ápr. 23.) nagykárolyi gróf. Tibor valóságos belső tanácsos és neje Degenfeld Schomburg Emma grófnő fia. Iskoláit Budapesten, a piaristáknál végezte. Az érett­ ségi vizsgája után jogot hallgatott a budapesti tudományegyetemen és bonni egyetemen. Arad megye földbirto­ kosa és birtokán gazdálkodott. 1902-ben királyi kamarás. 1905-ben főrendiházi tag. 1906-tól 1910-ig Arad megye és Arad város főispánja. Az I. világháborúban a huszá­ roknál szolgált és hadnagyként szerelt le. 1915-ben a Ma­ gyar Tudományos Akadémia tagja. 1919. május 5-én Ara­ don ellenforradalmi kormányt alakít és annak miniszterelnöke. Amikor a románok elől Szegedre menekül, egy ideig itt is miniszterelnöke a kormánynak, de 1919 jú­ liusában állásáról lemond. 1927-ben örökös jogú főren­ dek választott felsőházi képviselője, 1928-tól 1930. dec. 9-ig koronaőr. Ezen időponttól külgyminiszter. 1931ben Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Még ez évben miniszterelnök lesz, de ezen megbízatásáról 1932. okt.-ben lemond, sőt mandátumáról is. 1931-ben a Ma­ gyar Érdemkereszt nagykeresztese lesz. Visszavonul a Szatmár megyei birsokára, Tiborszállásra. 1894. okt. 20-án kötött házasságot nagykárolyi Károlyi Melinda grófnővel, akitől Margit, Gabriella és Emma gyermekei származtak. 223.

138

KÁROLYI Károlyi István (Bécs, 1797. nov. 18.—Fóth, 1881. jún. 12.) nagykárolyi gróf, József Békés és Szatmár megyei főispán és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Iskolai képzését feltehetően bátyjával, Györggyel együtt és ugyanazon módon nyerte. Szülei halála után ura lett a hatalmas békés- és csongrádi birtokoknak, amelyeken gazdálkodott. 1825-ben Csongrád megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1831ben anyagilag hozzájárul a kolerajárvány leküzdésének költségeihez. 1848, 1861-ben és 1867-ben Pest megye fő­ ispánja. 1848-ban saját költségén huszárezredet állít föl, amely nevét viseli. Világos után haditörvényszék elé állítják, vagyonát zárolják. Egy ideig a Neugebäude foglya és 1857. évi, ún. esztergomi felirat egyik aláírója. 1858-tól a Pesti Napló főrészvényese. 1860-ban Csongrád megye főispánja. Háromszor kötött házasságot. Első neje Dillon Georgina, akivel 1820. máj. 25-én Párisban lépett házasságra, melyből Ede, Erzsébet és Mária születtek. Neje 1827-ben elhalálozott és Bécsben 1831. jan. 24-én újabb házasságot köt Eszterházy Franciska grófnővel. E frigyből származtak Sándor és Geraldine gyermekei. E neje 1844-beni elhalálozása után harmad­ szor is nősül és Orczy Mária bárónő lesz a felesége Pes­ ten 1865. jan. 4-én. Czimer téved, amikor Klauzál Imrét uradalmi igazgatójának mondja és ennek atyját, Klauzál Jánost pedig gazdatisztjeként említi, mert nevezettek Károlyi Lajos gróf szolgálatában állottak. 256/245—246. Károlyi Lajos (Bécs, 1799. szept. 15.—Bécs, 1863. aug. 28.) nagykárolyi gróf, József Békés és Szatmár me­ gye főispánja és ennek neje Waldstein Wartenberg E r­ zsébet grófnő fia. Feltehetően két testvérével Györggyel és Istvánnal azonos módú nevelésben részesült. Jogot a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott, ahol doktori fokozatot nyert. 1830-tól 1837-ig Csongrád megye főispáni helytartjóa, majd 1844-ben Abaúj, 1845-től Nyitra megye főispánja. 1849-ben két testvére vagyonának zárolásakor őt bízzák meg gondnoki teendőkkel. 1852. június 12-én fogadta a megyébe érkező I. Ferenc Józsefet. 1860-ban Csongrád megye törvényhatósági bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Egye­ sület alapítója, 1835-től elnöke. Csanád megye mágocsi birtokán volt jószágigazgató Klauzál Imre. Ideiglenes gazdatisztje volt Klauzál István, az előbbi édesatyja. Közigazgatási pályáját a magyar udvari Kancellárián al­ jegyzőként kezdte, Csongrád megye közgyűlésén is meg­ jelent. 1822. nov. 4-én kötött házasságot (feltehetően Bécsben) Kaunitz-Rittberg Ferdinanda grófnővel, mely házasságból Alajos és László gyermekei származtak. 256/245—246. Károlyi Mihály (Budapest, 1875. márc. 4.—Vence, 1955. márc. 19.) nagykárolyi gróf. Gyula aranygyapjas rend vitéze és neje, nagykárolyi Károlyi Georgina grófnő fia. Középiskolái elvégzése után jogi, majd gazdasági ta­ nulmányokat folytatott. Nagybirtokos. 1905-ben országgyűlési képviselő. 1914-től 1918-ig az I. világháborúban huszárként harcolt. Leszerelés után, 1918-ban megala­ kítja a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke, államfői jogkörrel. Majd miniszterelnök 1918. nov. 1-én. 1919. jan. 16-ig köztársasági elnök. Ekkor lemond és emigrál. Antifasiszta politikus. 1945-től 1947-ig párizsi magyar

KÁROLYI nagykövet, de a Rajk-per miatt állásáról lemond. Meg­ valósította a földreformot a saját birtokán. „Vörös gróf” néven emlegették ettől kezdve. 1920-ban a távollé­ tében elítélték és vagyonát elkobozták. 1946 májusában hazatért. Felesége Andrássy Katalin. Franciaországban halt meg, hamvait 1962 júliusában hazahozták és Bu­ dapesten a Kerepesi temetőben helyezték örök nyuga­ lomra. 2213. Károlyi Sándor (Pest, 1831. nov. 10.—Mentone, 1906. ápr. 24.) nagykárolyi gróf. István főispán és má­ sodik neje, Eszterházy Franciska grófnő fia. Iskolái elvég­ zése után gazdasági szakismereteket szerzett. 1848-ban bevonul honvédnek és főhadnagyként szolgál az atyja által fölállított huszárezredben. Világos után emigrál és csak az általános amnesztia meghirdetése után tért haza 1860-ban. Csongrád megye törvényhatósági bizott­ ságának, a Horváth ínségesek Segítő Bizottságának tagja. Az Orsz. Gazdasági Egyesület tevékeny tagja és Csongrád megyei fiókegyesületének elnöke. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. 1861-ben a titkos rendőrség „ultrának” jellemzi. 1863-ban résztvesz a Szegeden Károlyi Edével megtartott ellen­ zéki értekezleten, 1878—1879-ben országgyűlési képvi­ selőjelölt. 1881, 1887. 1892, 1896-ban országgyűlési kép­ viselő. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsos és 1900ban az Aranygyapjas Rend vitéze. 1861-ben Szeged város tiszteletbeli képviselőjelöltje, ami lényegében díszpolgár­ ságot jelent. A Délmagyarországi Földhitelintézet ala­ pító tagja. Nemzetgazdász, gazdasági szakíró. Bátyja, Ede elhalálozása után, annak özvegyét, Korniss Klariszsza grófnőt veszi nőül. Házasságuk gyermektelen ma­ radt. 95,95,95,97,110.

Kass János (Pest, 1856.—Szeged, 1928. júl. 23.) 1898-ig Kasch. Vencel vendéglős és Wendler Ilona fia, Csehországból származó család­ ból Pestre jött Szegedre, valószínűleg a provi­ zórium idején, szülei átköltözése során. Isko­ láit már feltehetően Szegeden járta, talán a piaristáknál, majd pincér szakmát tanult ki. 1874 körül a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjú­ sági Körének tagja. A nagyárvíz soráni maga­ tartásáért belügyminiszteri elismerésben és kö­ szönetben részesült 1879-ben. A Szegedi Csó­ nakázó Egylet tagja, evezőse. 1880-ban a sebes futás győztese. 1884-ig a Szegedi Pincér Segé­ lyező Egylet elnöke. 1886-tól a Tisza Szálló bérlője. 1892-ben a Diana Vadásztársaság pénztárosa. Az 1897—98-as évadban színházi páholybérlő. Németesen írt nevét 1898-ban Kass-ra változtatja. Ekkor már saját Vigadó­ ja van, tagja a szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak. 1907-ben városi törvényhatósági bizottsági tag, a Kass Szálló tulajdonosa, ame­ lyet maga építtetett 1898-ban. Ma is áll, most renoválják. Ebben tartották 40 éves írói jubi­ leumi lakomájukat Mikszáth Kálmán és tár­ sai. Bástya u. 2. sz. alatti lakos. Ház- és kávé­ háztulajdonos. 1928-ban Horthy Miklós u. 5. sz. alatti lakos. Stihmer (Stiner, Strener,

KÁTAY Steiner, Stimmer) Katalinnal kötött házassá­ gából (1886. ?) Ilona, Dóra, Borbála és János József gyermekei származtak. 72 évesen halt meg. 140, 189, 189, 223. Kaszó Elek (Szeged, 1877. dec. 2.—Szeged, 1935. aug. 1.) Elek vállalati tisztviselő és Okruczky Malvina Friderika Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd közigazgatási pályát választva hivatásul, Szeged szabad kir. város szolgálatába lép. 1908-ban mint pénztártiszt, városi főpénztári helyettes ellenőrré választják. Ekkor Szűcs u. 9. sz. alatt lakik. 1912-ben városi adópénztáros, a Szeged-Alsóvárosi Iparvállalat Rt. felügyelő­ bizottsági tagja. 1914-től 1932-ig városi főpénztárnok. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1923-tól 1929-ig pénztárnoka, gazdája. Föl­ ajánlást tesz a kaszinó által alapított Széchenyi Serleg-re. Kétszer nősült. Első házasságát Sze­ geden, 1907. jún. 8-án Hajduschek Annával kötötte, mely házasságból Klarissza Irén nevű leánya született. Másodszor Békefi Mária Er­ zsébettel, Szegeden, 1914. nov. 19-én lép há­ zasságra és ebből a házasságból Elek (dr.) fia született. 226, 227, 232, 232, 233, 271, 272, -1-kép, 277, 278, 289. Kászonyi Károly Gábor (Kisráska, 1819.— ?) Zemplén megyei (Kászoni) származású nemesi család sarja. Katona. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál 1836— 1844ig, majd a hadsereg kötelékébe lép és előreha­ ladva lovassági századosig vitte, amikor is nyugdíjazták. Leszerelve, Szegeden kötött há­ zasságot 1861. július 24-én Felmayer Annával. Háza állt Szeged-Felsővároson a Gyevi utcá­ ban, amely az 1879-es árvíz után is állt. Czímer gárdatisztként említi, ami arra utal, hogy testőr szolgálatot is ellátott, de a m. kir. testőr­ ség névsorában nem szerepel. Leánya: Gizella. 170. Kászonyi Károlyné 1. Felmayer Anna. 170. Kátay Béla. László földbirtokos és neje Tapp Jusztina fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyes rendieknél végzett. 1908-ban tett érett­ ségi vizsgát. Maros u. 1. sz. alatt lakott. K é­ sőbb megörökölte szülei házát és ingatlanait és azokon gazdálkodott. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Talán azonos az 1942-ben Ungvár. u. 2. sz. alatt lakó városi pénztárossal. 277. Kátay Ferdinánd (Szeged, 1844. máj. 18.— Szeged, 1902. okt. 14.) 1848-ban (Nándor) szegedi városi perbefogó bíró és 1861-ben a városi közgyűlés tagja és szavazatszedő küldöttségi tag volt. 1875-ben vállalkozó tégla­ gyáros, fakereskedő, sertéshizlaló és a SzegedCsongrádi Takarékpénztár részvényese, majd felügyelőbizottsági tagja. 1879-ben, az árvízkor a Tisza parton álló háza megmaradt. Tagja a Szeged-Felsővárosi és a Szeged-Belvárosi Ka-

139

KÁT AY szinónak. Városi köztörvényhatósági bizott­ sági tag 1900-ban. A Kereskedelmi és Iparbank alelnöke. A Szegedi Kereskedelmi és Iparka­ mara beltagja. Nős, neje Katona Mária, fia Géza és Ferdinánd és leánya Mária Terézia. A szegedi Deszkás temetőbe temették. 277. Kátay György (Szeged, 1814.—Szeged, 1866. jan. 3.) iskoláit Szegeden végezte, feltehetően a gimnáziumot is a piaristáknál. Föld- és háztulajdonos Szeged-felsővároson. Városi pol­ gár, több szegedi család keresztkomája és nász­ nagya. Talán szabómester. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1862ben választmányi póttagja. Háza a Feketesas és Könyök utca sarkán állt 1869-ben. A SzegedCsongrádi Takarékpénztár igazgató választ­ mányi tagja. Szeged-fölsővároson 1839. júl. 3-án kötött házasságot Bába Ágnessel, mely frigyből Rozália, Ida leányai és fia István szü­ lettek. 110. Kátay István (Szeged, 1822. dec. 31.—Sze­ ged 1895. jan. 31.) iskoláit Szegeden végezte, majd cipész szakmát tanult. 1873-ban városi képviselő, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár Igazgató Választmányának tagja. Szeged-Felsővároson cipészmester és háztulajdonos. Inast tart, segéddel dolgozik. Háza a Dugonics utcá­ ban állt, valamint a Ráctemető utcában. Az 1879-es árvizet is kiállta. A Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja, törvényhatósági bizottsági tag. 164. Kátay Lajos (Szeged, 1858.—Szeged, 1921. aug. 14.) tanár. János és Máder Terézia fia. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál majd feltehetően bölcsészkarra irat­ kozott be a pesti egyetemen, ahol tanári okle­ velet nyert. 1884-ben Újvidéken kezdi tanári működését, ahonnan 1887-ben Miskolcra ke­ rül. 1890-ben innen került Szegedre. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvé­ nyese. Babits „kedélyes bácsi” -ként emlegeti. A Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa, majd ellenőre 1914— 1917-ig. Mint a szegedi főreál­ iskola tanára vonul 1921-ben nyugdíjba. Rajz­ tanárként működött és a Piarista Gimnázium­ ban is tanított világiként. FIázasságot kötött Reichenfeld Margittal, kitől Lajos fia szárma­ zott. 63 éves korában hunyt el. Özvegye Sze­ geden, 1942-ben Teleki u. 16. sz. alatt lakott, a volt közös lakásban. 226, 271, 271. Kátay László (Szeged, 1848.—Szeged, 1922. aug. 30.) kereskedő. István borkereskedő és Lencz Anna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziu­ mot a piaristáknál végzett? Kereskedelmi szak­ mát tanult és vaskereskedést nyitott. Mikszáth Kálmán szegedi baráti köréhez tartozott. Köz­ törvényhatósági bizottsági tag volt. Később a kereskedéssel felhagyott és földbirtokosként élt Maros u. 1. sz. alatti lakásában. Neje Papp

140

KAUFMANN Jusztina volt, kitől Béla és László fiai, Irén Anna leánya származtak. 199. Katona Dezső földbirtokos. Iskoláit Szegeden, gim­ náziumot feltehetően a piaristáknál végez. 1922-ben Sze­ ged, Berlini krt. 50. sz. alatti lakos. 1925/26-ban színházi páholybérlő. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szülei talán József földbirtokos (?) és neje Zubán Julianna voltak. 277.

Katona Gyula iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Eleinte talán a családi birtokon gaz­ dálkodott. 1929-ben a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Neje 1942-ben özvegyen él Szege­ den, Szt. Miklós u. 6/B. sz. alatt, mint földhaszonbérlő, a föld nyilván gyermekei örök­ sége volt. Előbbinek talán testvére vagy roko­ na volt. 277. Katona Miklós (Szeged, 1898. szept. 28.— Szeged, 1987. febr. 10.) iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot talán másutt. Utána a Fe­ renc József tudományegyetem jogi karán jogot hallgatott. 1929-ben a Polgári Tanítóképző Intézet tanára majd igazgatója és az is maradt 1968-ig. Szegeden, Kossuth L. sgt. 16. sz. alatt lakott. Nős, családos, a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó és számos más egylet tagja. Spánier Magdolnával kötött házasságot Szegeden, 1934. szept. 6-án és e házasságból gyermekei, majd unokái származtak. Az egyetemen állam­ tud. doktorátust szerzett 1929-ben. Később Szegeden, Tabán u. 32. sz. alatt lakott. 1945— 1952-ig a Tanítóképző Intézet igazgatója volt. Atyja János szabómester, anyja Tex Anna volt. 277. Kaufmann György (Fogaras, 1875. szept. 14.— ?) iskoláit Fogarason és Brassón végezte és az ottani rk. gimnáziumban 1893-ban tett érettségi vizsgát. A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem bölcsészeti karának előadá­ sait hallgatta és ott szerzett 1899-ben doktori oklevelet. Tanári működését Kolozsváron kezdte az unitárius főgimnáziumban, ahonnan visszakerült Fogarasra és 1914-ben az állami főgimnázium ideiglenes igazgatója 1899-ben leszolgálja egy éves önkéntesi évét. Onnan Nagyszebenbe helyezik át, ahol 1915-ben igaz­ gató. Munkahelyein élénken résztvesz a tár­ sadalmi életben. 1916-ban a románok elől me­ nekülni kénytelen és Szakolcára delegálják, ahol az Állami Internátus és Főreáliskola meg­ szervezője lesz. 1917-ben első vezetője, 1917 januárjától visszarendelik Nagyszebenbe. Köz­ ben a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt tulajdonosa lesz. 1919-ben megtagadja a ro­ mánok előtt a hűségeskü letételét, mire kiuta­ sítják, Magyarországra jön és először rövid ideig Budapesten tanít, a Markó utcai áll. fő­ gimnáziumba helyezik. Innen jön át 1920-ban a Szegedi Állami Reálgimnáziumba, amelynek

XAZALI igazgatója lesz. 1929-ben ideiglenesen meg­ bízzák a tankerületi főigazgatói teendők ellá­ tásával és 1930-ban véglegesítik. Ezen állásá­ ból megy nyugdíjba 1935-ben. 272, 277. Kazali Imre (Szeged, 1810?—Szeged, 1873. okt. 3.) tanító. Atyja is talán tanító volt, anyja talán Lengyel Jozefa, ki Kapitány István ta­ nítóhoz ment újból férjhez és ez nevelte fel foga­ dott fiaként Kazalit. Nevét Kazalynak is írták. Először talán Apátfalván tanítóskodott 1835ben, ahonnan Szegedre jött át a Szeged alsóvá­ rosi iskolába 1842-ben. Innen a fölsővárosi is­ kolába került 1843-ban, ahol 1853-ban a meg­ növekedett tanulói létszám miatt segédtanítót kap maga mellé. Majd visszakerült a Szegedalsóvárosi iskolába, ahol 40 évi szolgálat után, amelyből 33-at Szegeden töltött, 1872-ben nyugdíjba vonult. 1868-ban dolgozatot publi­ kált „a figyelem ébresztéséről és fenntartásá­ ról” . Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak. Szegeden 1837. jan. 29-én kötött házas­ ságot Mészáros Rozália tanítónővel, amely házasságból Zenóbia, Mária és Imre gyerme­ kei származtak. 62 évesen halt meg. Szeged szabad kir. város közönsége 1924-ben a Föld­ míves utcai elemi iskola lépcsőházában emlék­ táblát helyezett el a reá való megemlékezésül. 26. Kazinczy Ferenc (Érsemlye, 1759. okt. 27.—Szépha­ lom, 1831. aug. 22.). Atyja József megyei táblabíró, anyja Bosányi Zsuzsanna. Gyermekkorát születésétől anyai nagyatyjánál Érsemlyén töltötte hetedik életévéig bezá­ rólag. Tanulmányait részben otthon házi tanítók révén, részben pedig iskolákban végezte Érsemlyén, Debrecen­ ben, Késmárkon, Sárospatakon. A főiskolán jogot és teológiát tanult, majd pedig patvariára Kassára és Eper­ jesre, Pestre ment. Időközben hosszabb utazásokat is tett és részben ezek keretében, részben iskolai évei alatt társaságban megfordulva képezte magát. Tanulmányait 1779. szept. 9-én fejezte be. Ekkor kérte a vármegyénél való elhelyezését : ’jegyzőként. Ettől kezdve gyakran fordult meg irodalmi körökben és utazásai révén is meg­ ismerkedett a magyar irodalmi élet vezéregyéniségeivel. Bécsben is többször járt különböző állások elnyerése ér­ dekében, mely utazások azonban ezek eredménytelenek maradtak. Viszont megismerkedett Hajnóczival és ennek révén bekerült a Martinovics-féle összeesküvésbe. Ezért hadbíróság elé állították és 1795-ben halálra és jószág­ vesztésre ítélték. A király azonban e büntetést várfog­ ságra változtatta. E fogságát Kufsteinban, Spielbergben és Munkácson töltötte le. Súlyosan megbetegedve és le­ romolva egészségileg 1801. június 28-án kegyelemmel szabadult. Ettől kezdve Abaúj majd Zemplén megyében tevékenykedett, utóbbi helyen levéltárosként úgy, hogy a levéltár anyagában ma is folyton találkozni névaláírá­ sával az ügyiratokon. Szegedi kapcsolata 1860. május 15-ére nyúlik vissza, tehát már halála utáni időre, amikor a város egyik utcáját róla nevezte el. Szeged írói többször foglalkoztak életével és ünneplésével. így Kempelen

KELEMEN Győző írt „Kazinczy ünnep Magyarországon 1859-ben” címen, mely könyve itt jelent meg. A Szegedi Dugonics Társaság 1905-ben, 1929-ben és 1931-ben tartott előadá­ sokon ünnepelte Kazinczyt. Végül megjelent egy 5 kö­ tetes Kazinczy életrajz Czeizel Jánostól „Kazinczy élete és munkássága” címen. Gróf Török Zsófiával 1804-ben kötött házasságából Lajos, Iphigenea 2x, Eugenia, Thália, Emil, Antonin, Anna és Bálint nevű gyermekei származtak. 73, 94, 94, 94, 94, 97, 252/125, 292.

Kecskés István (Szeged, 1880. dec. 11.— Szeged, 1944. okt. 3.) atyja Mátyás, anyja Siska Szabó Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, majd 1907-ben Szeged város szolgálatába lé­ pett mint segéd földnyilvántartó. Ekkor Sze­ geden Petőfi S. sgt. 51. sz. alatt lakott. A hiva­ talnoki pályán előrehaladva 1911-ben városi iktató és 1914-ben a Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat pénztárnoka lett. Az 1914—1918-as háborúban résztvett tarta­ lékos századosként és hadirokkantként szerelt le. 1929-ben belépett a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagjai sorába. Róla nevezett volt a „Kecskés-telep” , ma „Ságvári Enre-telep” . Ő volt a Kecskés-telep alapítója. Haláláig dolgozott és utóbb a Dugonics u. 33. sz. alatt lakott. Kétszer kötött házasságot. Először Szegeden 1907. május 5-én Kaszta Julianná­ val, mely házasságból István fia született. Má­ sodszor Molnár Máriával lépett házasságra. Nem ismeretes, hogy ebből a házasságból származtak-e utódai. 277. Kelemen család eredetileg erdélyi származású és Budapesten, majd Makón megtelepedve, ezen utóbbi helyről származott Szegedre. 222. Kelemen Béla Sándor Antal (Szeged, 1863. márc. 13.—Bp. 1944. febr. 2.) atyja István vá­ rosi főügyész, nemesi származású szegedi la­ kos volt. Anyja Szili Török Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristák­ nál, részben Budapesten. Az egyetemet Kolozsvácott és Budapesten látogatta, jogot hall­ gatott. A Budapesti egyetemen 1885. okt. 17-én szerzett jogi doktorátust. Majd joggya­ korlatra ment, ügyvédjelölt lett Budapesten, utóbbi Szegeden. Budapesten 1894. máj. 8-án tesz ügyvédi vizsgát és először Budapesten jegyzik be, majd a Szegedi Ügyvédi Kamará­ nál 1894. jún. 3-án kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Időközben rövid ideig itt Buda­ pesten gyakorol, majd visszatér Szegedre és itt, Laudon u. 10. sz. alatt nyit ügyvédi irodát. 1901- ben a Szegedi Ügyvédi Kamara ügyésze. 1902— 1906-ig a tápéi kerületben országgyű­ lési képviselővé választják. 1906— 1910-ig Csongrád megye és Szeged város főispánja-. 1917-ben a Szegedi Dalárda elnöke. 1919-ben tagja az Antibolsevista Komitének, amelynek később elnöke. 1920-ban belügyminiszter, a szegedi kerület kormánybiztosa. Parlamenti

141

KELEMEN ideje alatt különböző parlamenti bizottságok tagja. A szegedi 46-os gyalogezredben szol­ gálja le katonaidejét és hadnagyként szerelt le. Később főhadnaggyá léptették elő. Szege­ den 1923-ban Tonelli Sándorral közösen meg­ jelentette „Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez” c. munká­ ját, amely forrásmunka e kor tanulmányozásá­ hoz, habár adatai ellenőrzendők. 1921-ben ügyvédi irodáját Budapestre helyezi át és ott az V. kér., Akadémia u. 13. sz. alatt folytat ügyvédi gyakorlatot. Több társadalmi egye­ sület és társaság tagja. Először Szegeden, 1896. szept. 30-án köt házasságot Polgár Ilonával. Tőle azonban később elvált. Második házassá­ gában szigetszentmiklósi Bakonyi Szeréna lesz a felesége’ Házasságai valószínűleg gyer­ mektelenek maradtak. 222, 224, 262/387. 269. Kelemen Berta Ida (Tószeg, 1861. júl. 6.—) atyja István, anyja Török Franciska. Iskoláit Szegeden végezte. Résztvett Szeged társadalmi életében és jótékonyságáról volt ismeretes. Katolikus egyletekben vezető szerepet játszott. Különböző kegyeleti célokra adományokat tett. Ennek következtében pápai kitüntetés­ ként a „Szent Sír Rend” nemes Hölgye címe illette meg. Pápai palotagrófnő volt, férje or­ szággyűlési képviselő. 1930-ban már özvegyen, Horgoson élt 268 hold területű birtokán. Sze­ geden 1881. jan. 27-én kötött házasságot Reök István Lajos földbirtokossal. E házasságból Margit, Sándor, István, Mária és Attila gyer­ mekei származtak. 241. Kelemen Dezső (Szeged, 1865. aug. 7.— ?) atyja Kálmán árvaszéki ülnök, anyja Nesszel Regina. Iskoláit Kecskeméten végezte, ahol a Rk. Gimnáziumban tett 1884. jún. 17-én érett­ ségi vizsgálatot. Majd a pesti egyetem joghall­ gatója lett és 1888. jún. 8-án végbizonyítványt nyert. 1889. nov. 30-án jogi doktor Budapes­ ten. Ügyvédjelölti gyakorlatát is Budapesten kezdi és pedig a család keretében, majd mások­ nál is gyakorol. 1891-ben Szegeden ügyvédje­ lölt. Budapesten 1892. június 23-án tesz ügy­ védi vizsgát és 1 hónappal később, július 21-én kéri bejegyzését a Szegedi Ügyvédi Kamará­ nál, Szeged székhellyel. 1923-ban lemond Sze­ geden az ügyvédi gyakorlat folytatásáról, be­ tegségére hivatkozással. Azonban 1925. május 16-án újból kéri bejegyzését. Ekkor Szegeden a Szt. Háromság u. 27. sz. alatt tart fenn ügy­ védi irodát. 1937-ben ismét lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról, ezúttal munkaképte­ lenségre hivatkozva. Ügyvédi gyakorlatának folytatása alatt Szeged város tiszti főügyésze lesz és a Kamaránál is tölt be titkárhelyettesi pozíciót. Egy ideig az Ügyvédi Kamarának ügyésze is volt. Nagy felkészültségű ügyvéd hí­ rében állott, fáradtságot nem ismerő módon

142

KELEMEN gyakorolta hivatását. 73 éves korában azon­ ban nagyfokú gyengeség folytán, valamint azért, mert látása is megromlott, kénytelen volt lemondani a gyakorlat folytatásáról. Tel­ esen vagyontalan volt, segélyezésre szorult. 1892. szept. 14-én, Szegeden kötött házasságot Kelemen Emmával, mely házasságból László és Dezső gyermekei származtak. 226, 226, 226, 270, 270, 277. Kelemen István (Makó, 1833. febr. 21.— 1926. febr. végén) horgosi házában halt meg, 93 éves korban. Atyja István, anyja Sólyom Ottilia. Iskoláit részben valószínűleg Makón, majd pedig Szegeden, a piaristák gimnáziumá­ ban végezte. Majd a pesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat és kötelező szigorlatainak kiállítása után ügyvédjelölti gyakorlatra ment. A gyakorlat letöltését követően, 1861. okt. 2-án Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Ezt követően valószínűleg először Budapesten folytat gya­ korlatot, majd a kamarák megalakulása után kérte ügyvédi bejegyzését 1875. febr. 21-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged szék­ hellyel. 1861-ben Pest megyében, Tőszegen születik egyik leánygyermeke, amiből arra lehet következtetni, hogy talán itt folytatott először ügyvédi gyakorlatot. Gyakorlati évei alatt tagja volt a Szabadelvű Körnek, Szeged városának tiszti főügyésze volt. Ingatlan va­ gyonra tett szert és Szegeden háza is állt, amely az árvizet is átvészelte. Szegeden kötött házasságot Szili Török Franciskával, amely házasságból Béla, Berta Ida, és Gizella Erzsé­ bet gyermekei származtak. Valószínűleg Mal­ vina nevű leánya is volt. Ügyvédi gyakorlatá­ val 1901. dec. 22-én felhagyott és irodáját Béla fiának engedte át. 241, 243, 244, 244, 295. Kelemen István (Makó 1810. máj. 31.— Szeged, 1885. febr. 15.) atyja László kántortanitó, anyja Lipcsei Mária. Iskoláit valószínű­ leg szülőhelyén végezte, majd később feltehe­ tően tanítóképzőt végzett és tanítói oklevelet szerezhetett. Működését minden bizonnyal Makón kezdte, ahol 1833-ban már tanítóként találjuk. 1835. júl. 28-tól a Szeged-Felsővárosi Iskola tanítója. 1846—47-ig ugyanezen isko­ lában a II. fiúosztály tanítója. 1848-ban a Szeged-Felsővárosi II. Nemzetőr század szá­ zadosa. 1846. május 24-én résztvesz az egyik család esküvőjén, mint násznagy. 1850-ben ugyancsak. 1853-ban a Szeged-Belvárosi Isko­ lába kerül tanítóként. 1854-ben munkáját elis­ meréssel jutalmazzák. 1858-ban igazgató taní­ tóvá lép elő. 1863-óan feleségét nyugdíjazzák. 1871—72-ben Szeged-Belvárosi IV. oszt. taní­ tója. 1873. okt. 12-én első felesége meghal. Szegeden kötött házasságot 1831. nov. 20-án Sólyom Ottíliával. E házasságból származott Kajetan, István és Kálmán nevű fia. Második házasságát Knopf Katalinnal ugyancsak Sze-

KELEMEN geden kötötte 1875. jan. 20-án. A SzegedCsongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. 26, 65, 88. Kelemen Istvánná lásd Sólyom Ottilia alatt! Kelemen Kálmán (Szeged, 1839.—Szeged, 1918. febr. 26.) atyja István elemi iskolai ta­ nító, anyja Sólyom Ottilia tanítónő. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendeieknél végzett. Minden valószínűség szerint Szeged város szolgálatába lépett, mert 1868-ban vá­ rosi hites írnokként találjuk Szegeden. 1869től a Szegedi Árvaház ellenőre. 1893-tól 1911-ig Szeged szabad kir. város árvaszéki ülnöke és ezen állásáóan megmarad 1914 végéig. 1879ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ké­ szíti elő a kaszinó 50. éves fennállásának ju­ bileumi ünnepségét. Egyben a kaszinónak tit­ kára, 1876—1884-ig könvytárnoka és 1915— 1917-ig ellenőre. Szegeden Szt. Háromság u. 30. sz. alatt lakott a saját házában. Szegeden kötött házasságot Nessel Reginával, mely há­ zasságából Dezső fia származott. 160, 268, 269, 269, 271. Kelemen László (Kecskemét, 1762. júl. 26.— Csanádpalota, 1814. dec. 27.) atyja Mihály kántor, Erdélyből eredő nemesi származású családból, anyja Török Rózái. Iskoláit min­ den valószínűség szerint Kecskeméten végezte, majd pedig a budapesti egyetem jogi karának lett hallgatója és az előírt szigorlatok letétele és joggyakorlatának eleget téve szerzett ügy­ védi diplomát. 1788-tól először a Grassalkovich gödöllői uradalmának lett ügyésze, majd pedig 1790-ben színésznek állt be. 1795-ben színtársulatot alapít, amely azonban egy év múlva feloszlik. 1795-ben Bihar megyében sze­ repel. Ez időben ismerkedik meg Balogh Já­ nos kir. tanácsos leányával, akit el is jegyez, de nevezett korán elhalt és így házasság nem lett az ismeretségből. 1796-ban Nagyváradra megy színigazgatóként, majd ott hivatali tisztviselő lesz. 1800. márciusától májusáig Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Gyöngyösön sze­ repel mint színész. 1801-ben a szegedi városhá­ zán vendégszerpel, annak színháztermében. Ráckevén kántori állást vállal, innen Csanádpalotára kerül kántortanítónak. Vígjátékíró. Lipcsei Máriával kötött házasságot, amely há­ zasságból István, Kálmán, László, Mária és Verona gyermekei származtak. A csanádpalotai temetőben van eltemetve és sírhelyét sír­ emlék jelzi. 35, 35, 65, 99, 240, 241, 243, 244. Kelemen László Aurél Ferenc László (Sze­ ged, 1895. jan. 9.—Szeged, 1967. márc. 3.) atyja Dezső ügyvéd, anyja Kelemen Elma. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot Szege­ den, talán az állami főgimnáziumban és ezt követően a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Szigorlatainak kiállása után joggyakorlatra ment és joggyakorlati idejének ki­

KEMÉNDY állása után, 1921. okt. 17-én tett ügyvédi vizsgát Budapesten. Egy hónappal később, okt. 22-én, felvételét kérte a Szegedi Ügy­ védi Kamara lajstromába Szeged székhellyel. Ezt megelőzően, 1919-ben a budapesti egye­ temen jogtudori oklelevet szerzett. Ügyvédi gyakorlatát először atyja irodáján kezdte meg, majd 1923. szeptemberében járásbíróvá nevezték ki. Jogi szakíró. „Jóhiszeműség és tisztesség a magánjogban” című tekintélyes tanulmánya alapján a Szegedi Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetemen habilitációját kérte, de kérelmét elutasították. Kinevezésétől mind­ végig bírói pályán működött. 1949-től 1950-ig előadó volt a Szegedi Tudományegyetem Jogi karának magánjogi tanszékén. 1964. aug. 1-én nyugdíjazták. Házasságot kötött Endrédi M ár­ tával, aki férje halála után a Szeged-Belvárosi Plébánia egyházi adószedője volt. A házas­ ságából László utónevű fia született. 277. Kéménczy Adalbert (?— ?) személyi adatai egyelőre ismeretlenek. 1859-ben Szegeden vas­ kereskedő volt és tagja a Szegedi Kereskedelmi Egyesülésnek. Később, 1860-ban a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja, majd 1866 és 67 évek­ ben annak választmányi tagja. Szegeden ház­ tulajdonnal rendelkezett, amely az árvíz után is állt. Házában, Kárász u. 9. sz. alatt lakott. 1871-ben Szeged város bizottsági és így a közgyűlésnek is tagja. Vállalata 1886-ban csőd­ be jutott. Házastársa Hoffer Katalin volt. 90, 110, 139. Keméndy Béla Nándor Miklós (Szeged, 1862. febr. 27.—Budapest ?) atyja Nándor, eredeti néven Gebhardt, anyja Drucker Irma. Béla már az édesatyja névváltoztatása után született. Iskoláit Szegeden, gimnázium V— VIII. osztályát 1876 és 1879 között a szegedi piaristáknál végezte és ott is érettségizett. A budapesti egyetemre iratkozott be joghallga­ tónak és ott szerzett doktori oklevelet. Ezt követően a bírói pályára lépett. A bírói pályáu előrehaladva, 1893-ban, Temesvárott találjuk kir. albíróként. Innen Zomborba került 1898ban az ottani kir. törvényszékhez bíróként. 1902-ben a szegedi kir. törvényszékhez nevez­ ték ki, ugyanabban a beosztásban. 1914-ben a Szegedi kir. ítélőtábla bírája és innen 1916ban a budapesti kir. ítélőtáblához került és maradt 1926-ig. További sorsa ismetlen. Nem tudni, hogy nős volt-e és voltak-e gyer­ mekei. Czímer szerint kir. kúriai bírói rangot ért el, de ez nem mutatható ki és feltehetően csak a kúriai bírói cím illette meg. Minden va­ lószínűség szerint 1875. körül halt meg. 201 242, 261/365. Keméndy Ferdinánd (Nándor) (Szeged, 1815.—Szeged, 1895. jún. 6.) atyja Gebhardt Jakab, anyja Pintér Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és eredetileg kereskedőnek készült.

143

KÉMÉN DY Wienbe ment és ott írók körében tett szert is­ meretségre és népszerűségre. 1848-ban beállt honvédnek. Osztróvszky József ismeretségi körébe került és nevezett kinevezte főbiztos­ nak. Ezt követően, Világos után, hadbírósági eljárás alá kerül, majd 1861-ben és 1867-ben Szeged palánki csendbiztossá választották, 1841-ben lett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1843-ban műkedvelő színészként lépett fel. Egyébként Szegeden üvegkereskedést nyi­ tott. 1846-ban családi nevét „Gebhardt”-ról „Keméndy”-re változtatta. 1847-ben megpró­ bálkozott egy cselédszerző iroda felállításával, amelyet tudakozódó intézettel kapcsolt össze. 1848. május 14-én városi biztos lett. 1849 vé­ gén, Világos után eljárás indult ellene az Új épület foglya lett Pesten. Végül is 1890-ben rendőrbiztosi nyugdíjat kap. Novellaírással is foglalkozott és számos ilyen természetű műve jelent meg különböző lapokban. Kétszer nő­ sült. Első házasságát Szegeden kötötte 1840. okt. 19-én Thomas Alojziával, aki 1859-ben meghalt. Második házasságát 1861. május 12én Drukker Irma Máriával kötötte, ki női ipariskolát tartott fenn, majd leánynevelő in­ tézetnek volt fenntartó igazgatónője. Első há­ zasságából Béla, második házasságából Mária gyermekei születtek. Élénk részt vett Szeged társadalmi életében, számos családnál volt násznagy vagy keresztkoma. Országos isme­ retsége volt írói körökben. Halálakor nyugal­ mazott városi alkapitányként emlegették. Sze­ geden, Tisza Lajos krt. 75. sz. alatt lakott. 7, 88, 92, 94, 100, 101, 102, 104, 110, 110, 111, 113, 115, 118, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 123, 124, 128, 131, 134, 166, 183, 200, 200, 200, 231, 269, 294. Keméndy Nándorné (Lásd Drukker Irma!) 89, 201. Kemenessy Tibor (?, 1894.—?) atyja Károly, háztulajdonos. Iskoláit Szegeden végezte és a gimnázium IV—VIII. osztályát a piaristáknál. Majd egyetemre ment és Budapesten jogi dok­ torátust szerzett. Nem kizárt, hogy az egyetemet a Ferenc József Tudományegyetem Jogi karán végezte Kolozsvárott. Résztvett az I. világhá­ borúban, és több kitüntetés tulajdonosa lett. A sebesülési éremnek is tulajdonosa volt. Tü­ zér főhadnagyként szerelt le, majd Szeged vá­ rosnál helyezkedett el (1920) és 1922-ben már mint a város II. osztályú aljegyzőjét találjuk az apparátusban. 1925—26-ban színházi pá­ holybérlő. 1926-ban főispáni titkárként dolgo­ zik, egyébként eredeti rangjában, tb.tanácsnok. 1929-ben városi tanácsnok, amellett el­ látja a főispáni titkári teendőket is. 1932-ben ugyanebben a beosztásban találjuk. A Dóm téren állt Árpád u. 9. sz. a. háza, amelyet az építkezések során kisajátítottak, és ehhez ő csak úgy járult hozzá, hogyha ugyanazt a há­

144

KEM ÉNY

zat ugyanazzal a beosztással Szegeden, a Deák F. utcában részére felépítik, ami meg is történt és a ház ma is áll. Ebben a Deák F. utca 8. sz. alatti házingatlanban volt utóbb la­ kása és amikor 1944-ben a zsidók összeköltöz­ tetése rendeltetett el, tagja volt annak a bizott­ ságnak, amely ebben a kérdésben döntött. Részt vett annak a bizottságnak a munkájá­ ban, amely a zsidók által előterjesztett és a gettózás alól való mentesítést célzó kérelmeket bírálta el. Előbb 1938-ban Szeged város népjó­ léti ügyosztályát, majd 1942-ben a katonai ügyosztályt vezette, mint 1934-ben kinevezett városi tanácsnok. Miután közreműködött a szegedi zsidók kitelepítését intéző városi bi­ zottság munkájában is 1945-ben népbírósági eljárás indult ellene. A kitűzött tárgyalást azon­ ban el kellett halasztani talán bizonyítás kiegé­ szítése miatt és szabadlábon védekezve a tár­ gyalás után eltűnt Szegedről. Eléggé megbíz­ ható hírek szerint nővére leányához igyekezett kijutni Parisba, de nem sikerült az ország terü­ letét elhagyni. így más nevet véve fel alámerült Budapesten. Később elhelyezkedett talán egyik kertészetben és évek múltán Budapesten halt el. Az általa felvett újabb név ismeretlen „ÍCetter” eredeti családnevét 1940 körül változtatta Kemenessyre. Szegeden nősült és neje a sze­ gedi rendőrfőkapitány Szalay Józsefnek volt Ágnes nevű leánya, kitől később elvált. Házas­ sága gyermektelen maradt. 272. Kemény Zsigmond báró (Alvinc, 1814. jún. 12.— Pusztakamarás, 1875. dec. 22.) magyar gyerő monostori báró. Atyja Sámuel, táblai elnök anyja Csóka Rozália volt. Eleinte Budán lakott, de később levitték Pusztaka­ marásra és így iskoláit Zalatnán a katolikus iskolában végezte. Majd 1823-tól 1834-ig a nagyenyedi református iskolába járt. Itt tanult két félévig filozófiát és két félévig jogot. 1834-ben az erdélyi országgyűlésnek tagja volt Kolozsvárott. Itt is folytatta tanulmányait. 1835—37-ig birtokán gazdálkodott Maroskapudin. 1837-ben a ma­ rosvásárhelyi kancellárián joggyakornok. 1838-ban ügyvédi vizsgát tesz. 1839—40-ben Bécsben az egyetem orvosi fakultását látogatta. 1840-ben Kolozsváron pub­ likál. 1843-ban a Magyar Tudományos Akadémia leve­ lező tagjává választotta, 1847-ben tiszteletbeli tagja, majd 1867-ben igazgatósági tagja. 1846-tól pesti lakos. 1848-ban országgyűlési képviselő. Követte az országgyű­ lést Debrecenbe. 1849-ben belügyminiszteri tanácsos. Világos után elbújdosott, de végülis önként jelentkezett. Haditörvényszék elé állították, de az eljárást megszüntet­ ték. 1865-ben ismét országgyűlési képviselő Pesten. 1870-ben súlyos betegen visszavonul bátyjához a pusztakamarási birtokra. Itt is halt meg. Több szerelmi csaló­ dás után nőtlen maradt. A szegedi Történelmi Emlék­ csarnokban emléktáblája látható. 1849-ben a kormány tagjaival Szegeden, majd Aradon járt. Széleskörű publi­ cisztikai tevékenységet fejtett ki, szépíróként is műkö­ dött és részese volt az 1867-es kiegyezésnek. 206.

KEMPELEN Kempelen Győző (Buda, 1829. április 14.— Pest, 1865. ápr. 6.) Kis-magyari. Atyja Lajos, anyja Virtor Franciska bárónő. Isko­ láit Jászberényben, illetve Budán véegzte és tanári képesítést kapott az egyetemen. Elő­ ször beállt a Pesti Hírlaphoz újságírónak, majd 1857—58-as tanévekben a jászberényi gimná­ zium tanára. 1958. január 1-én meghal az első felesége. 1859-ben megindítja a Szegedi Híradó-t. 1861-ben Szeged tb. főjegyzője. Csongrád megye tiszteletbeli aljegyzője és a Csongrád megyei Gazdasági Egyesület titkára. Még 1860. szept. 7-én letartóztatják egy rendbontás keretében és minden további eljárás nélkül Josefstadtba viszik. Azonban másfél hónapi fogvatartás után visszaérkezik Szegedre, majd Pestre. 1861-től 1865-ig a „H on” belmunkatársa. 1864. április 11-én meghal fia. Számos írást publikált. Ezek között jelentős a letartóz­ tatása módját és idejét leíró „H ét hét Jósefstadtban” című Szegeden 1861-ben megjelent munka. Kétszer nősült. Első házasságában Tóth Róza írónő lett a felesége, 1851. nov. 12-én. Második felesége Koór Terézia volt, aki a férje elhalálozása után Nagy Sándor ügyvédnek lett felesége. A házasságból Győző utónevű fiúgyermek származott 1853-ban. 88, 93, 94, 94, 95, 97, 100, 101, 102, 102, 103, 103, 103, 103, 103, 103, 104, 109, 110, 117, 125, 252/125, 252/129, 253/143, 253/145, 292. Kempelen Győzőné (Lásd Tóth Ríza) 102. Keresztúry János (Temesvárul802.—Szeged, 1869. ápr. 11.) színérszegi. Életéről keveset tudunk, szüleit egyelőre nem imserjük. Isko­ láit minden valószínűség szerint Temesváron látogatta, felhetőleg egyetemet is látogatott, talán Budapesten vagy Kolozsvárott. A közigazgatásban helyezkedett el, talán először Nagyszentmiklóson, ahol a leánya született. 1841-ben szegedi esküvőn násznagyként szere­ pelt. 1843.máj. 9-én pedig Torontál megyében áll szolgabírói állásban. Ugyanakkor csongrád megyei táblabíró. 1859-ben a Szegedi-Belváro­ si Kaszinó tagja és gazdálkodó Szegeden. 1869-ben Torontál megyei szolgabíróként hal meg. Házasságot kötött Krömme Petronellá­ val, amely házasságból Vilma leánya született (xl 831). 88,90,97. Keresztúry Pál (—) Személyi adatairól egye­ lőre semmit nem tudunk. Mindössze annyi adat áll rendelkezésünkre, hogy 1863-ban mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, ő és neje a műkedvelő színészi pályán szerepel, fel­ tehetően a kaszinó keretén belül. 121. Keresztúry Pálné (—) E helyen kell szerepel­ tetnünk, miután leánynevét nem ismerjük. Ő is mint férje, a Szeged-Belvárosi Kaszinó mű­ kedvelő színjátszó társaságának tagja volt 1864-ben. 121. Kéry János (Szentes, 1837.— ?) atyja Kóg-

KERNER ler János részvényes, anyja Juhász Lujza Lí­ dia. Iskoláit feltehetően Szentesen végezte, majd ezt követően mérnöki diplomát szerzett, talán Budapesten. Mérnöki pályáját —■ úgy látszik — Szegeden kezdte, ahol 1860-ban az Ármentesítő Társulat mérnöke. 1857-ben fel­ tehetően már e minőségben előre lekötötte a halászati jog bérletét a Tápé-sártói részre, töl­ tésszakadás esetére. 1862-ben nevét Kéryre változtatta. 1864-ben tanúként szerepel egy szegedi esküvőn. 1864. márc. 6-án ugyancsak vőfély Götz Gyulának Scheffer Annával kö­ tött házasságakor. Szegeden két háza is állt, amelyek az árvizet is átvészelték. 1873-ban a Szegedi Korcsolyázó Egyesület pénztárnoka volt. 1864. márc. 6-án kötött házasságot Sze­ geden Schaffer Ida Juliannával. 61. Kéry Kata (?— ?) személyi adatai nem isme­ retlenek. Feltehetően 1750 körül született Sze­ geden. Kovács István kőművesnek anyai nagy­ nénje volt. Háza állt a mai szalámigyár helyén. A Kis-Tisza közében — másként Kéry Kata közben — lakott. „Kéry Kata luka” Szeged Felsővároson a két Tisza alsó fokán, Feldmayer Gyárral szemben a Zsótér raktár és sópaj­ ták mellett lehetett 1860-ig. Ma Zsótér utca. a „lyuk” elvileg árkot jelentett. 327. Kerle Antal Lásd Gerle Antal alatt. 241. Kern Rezső Lásd Szentkirályi Dezső alatt. 241. Kerner Pál (Szemlak, 1845. okt. 6.—Szeged, 1936. jún. 1.) szemlaki. Atyja Ferenc gazda­ tiszt volt gróf Hadiknál, anyja Kiéber Má­ ria. Iskolái elvégzése után Katonai pályára lé­ pett. 1885-ben már a Magyar kir. Honvédség századosa és a 3. Honvéd Zászlóalj törzstiszt jelöltje. 1890-ben őrnagyi rangot ért el. 1891ben a Ludovika Akadémia tanára a törzstiszti tanfolyamon. 1892-ben alezredes, 1894. aug. 18-án a 15. Honvéd Gyalogezred parancsnoka. 1895. nov. 1-én ezredes. 1897. nov. 1-én vonul nyugalomba és továbbra is Szegeden él. Ka­ tonai író, álneve Jolánfy. Háromszor nősült. 1909. április 13-án nemesi rangra emelik és en­ gedélyezik a szemlaki nemesi előnév haszná­ latát, amely jog gyermekeire is kiterjed. Sze­ geden Szekfű u. 3. sz. alatt lakott és az ingat­ lan tulajdonosa volt. A Szegedi Törvényható­ sági Bizottság tagja. Középiskoláit Aradon kezdte, ahol 1854— 57 között az aradi gimná­ zium első és harmadik osztályát látogatta, majd ezt követően a nagyváradi gimnázium­ ban végezte középiskoláit. 1857-ben egyben hadapród iskolába került Straszban, majd folytatta hadapródi tanulmányait Kismarton­ ban. 1861-ben a Wienerneustadti Akadémián tanult. 1865. szept. 1-én II. osztályú hadnagy a császári, kir. 19. gyalogezredben Tornán. 1866. május 1-én I. osztályú hadnagy és zászlóalj segédtiszt. Résztvett az usztozzai csa145

KETTER tában, ahol érdemkeresztet szerzett. 1873. május 1-étől főhadnagy Pozsonyban és a Hadapród Intézet tanára. 1875. nov. 1-től áthelyezik a 13. honvéd zászlóaljba, Zsom­ bolyára. 1877-től 79-ig Wiennben hadiis­ kolát végez. 1879. nov. 24-én százados, 1887ben zászlóalj parancsnok a debreceni 3. hon­ véd gyalogezredben, ahol 1889. május 1-én őrnagyi rangot ér el. További előmenetelét már tárgyaltuk. Háromszor nősült. Első alka­ lommal Braun Jolán lett a felesége, ki 1881. november 11-én elhalt és ezt kővetően másod­ szor is házasságra lépett Szegeden, 1885. ápri­ lis 20-án Kelemen Malvina Hermina Rozá­ liával, aki ugyancsak hamarosan elhalt 1889. márc. 22-én. Egy évre rá, 1890. augusztus 18-án kötötte harmadik házasságát Endrényi M á­ riával Szegeden. A harmadik felesége egy évvel az ő halála előtt halt el, 1935-ben. Első házas­ ságából Gizella leánya született, a másodikból Lajos és Géza, harmadikból pedig Lucia, Irma és Imre gyermekei származtak. 219. Ketter Tibor lásd Kemenesi Tibor 172. Khudi József (Székesfehérvár, 1823.—) sze­ mélyével először Szegeden mint gyógyszerész találkozunk, amikor itt házasságot köt Kriszt Teréziával 1850. nov. 3-án. Ettől kezdve Sze­ geden gyógyszerész, de utoljára 1856-ban for­ dul elő a neve és ekkor a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. Há­ zasságából 1852-ben Terézia Clementina leá­ nya származott. E családbeliek később nevü­ ket egyszerű K-val Kudi-nal is, vagy Kh-val Khudi-nak írták. Az sem kizárt, hogy a ké­ sőbb Szegeden élt és csak H-val nevét író Hudi családdal rokonságban állottak. A Sze­ gedi-Belvárosi Kaszinónak tagja volt 1859ben. 90. Kiefer Gottfried (?—?) 1859-ben találko­ zunk nevével Szegeden, amikor mint bádogos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjainak sorába lép. 1870-ben Palánki lakos és március 20-án meghal felesége. 1872-ben szegedi cipészmes­ terként említik és e céhnek tagja. Nem bizo­ nyos, hogy a két személy azonos. 1872-ben iparosként említik és a Szeged-Csongrádi Ta­ karékpénztárnak választmányi tagja. Szeged Palánki lakos. A Sánc-parton, a mai Zrínyi utcában állott a háza. Felesége Lemle Eleonóra volt. 90, 173. Király András személyi adatai nem ismere­ tesek. 1929-ben tűnik fel Szegeden mint Ma­ gyar kir. Honv. Huszár őrnagy. 1942-ben háztulajdonos volt Szegeden a Somogyi telepen. Úgy emlékeznek reá, mint magas, barna, jó megjelenésű férfire, társasági emberre, nagy vadászra. 1929-ben a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja volt. 277. Kirch Pál (Temesvár? 1825?). Minden valószínűség szerint Temesváron született

146

KISS 1825 körül. 1860-ban találkozunk a nevével, amikor az októberi diplomát megelőző zavar­ gások idején őt is letartóztatták és Jozefstadtba szállították. Ugyanakkor, amikor a szegedie­ ket is letartóztatták és odadeportálták 1860. szept. 28-án érkezett Jozefstadtba és a már ott tartózkodó foglyok jó kedélyűnek, készséges partnernek ismerték meg. Rövid ott tartózko­ dásának ideje alatt meglátogatta Festetics Béla gróf, akivel valamilyen szerződéses kapcsolat­ ban állott és később pénzküldemény érkezett a részére Eszterházy Antal gróftól azzal’ hogy azt szükségleteire használja fel. Jozefstadti tartózkodásának ideje alatt megvásárolta egy onnan akkor tározó ezredes fogoly lakberen­ dezését és ezzel a saját fogolyszobáját bebú­ torozta. Jozefstadtban az „Egyházi” magyar hangzású nevet vette föl, de nem találni nyo­ mát annak, hogy ez hivatalos névváltoztatás eredménye lett volna. Mérnökként szerepelt. Nem kizárt, hogy azonos azzal a Kirch Pál­ lal, aki 1873-tól 1888-ig távirdatiszt volt a posta szolgálatában Budapesten, kivéve az 1879-es esztendőt, amelyet Temesvárott töltött. Neje is postaszolgálatban állt és 1886-ban még bu­ dapesti lakos volt. Szabadulása után a szege­ diekkel együtt tért haza, Szegeden keresztül Temesvárra, amikor őt is ünnepélyesen fogad­ ták. Egyéb adat róla egyenlőre nem áll ren­ delkezésre. 103. Kirchlechner István Imre (Békéscsaba, 1876. jan. 2.—Szeged, 1940. jan. 12.) atyja Imre, anyja Martin Jozefa. Iskoláit talán Békéscsa­ bán végezte és azoknak befejezése után a had­ sereg szolgálatába állott. 1909. nov. 1-től kezdve a 82-es császári kir. gyalogezredben szolgált. 1926-ban bejelenti Kirclechner Já­ nos ezredes elhalálozását 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1923. óta magyar kir. honvédezredes és ekkor Szegeden, Vidra u. 2. sz. alatt lakik. 1940-ben nyugdíjas gyalogsági ezredes és Kos­ suth L. utca 42. sz. alatti lakos. Szegeden 1923. dec. 4-én kötött házasságot Cserey Klementina Mária Rozáliával, amely házasságából Margit és János gyermekei származtak. 277. Kiss Albert (Kecskemét, 1874. nov. 2.— Lakitelek, 1937. júl. 1.) balázsfalvi. Atyja táblabíró volt. Nagykőrösön végezte a közép­ iskola I—V. osztályait, míg a VI—VIII. osztályt Szabadkán. Ott is érettségizett 1892ben. Jogot a budapesti tudományegyetemen tanult 1892-től 1896-ig. Berlinben, München­ ben, majd Heidelbergben és Gratzban ösz­ töndíjjal végezte, majd 1896-ban a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett jogi dok­ torátust és 1898-bana kecskeméti Jogakadémia tanára lett. 1899-ben leszolgálta egy éves önkéntesi évét. 9102-ben a kolozsvári Ferenc

KISS József Tudományegyetem magántanárrá habi­ litálja. 1907-től a kassai jogakadémia tanára. 1914. aug. 30-tól a pozsonyi Erzsébet Tu­ dományegyetem nyilvános rendes tanára. Nyilván itt éri a háború és optálva 1920ban Magyarországra kerül. Pozsonyban öszszeesküvés miatt eljárás indul ellene, 1921. szept. 22-től a Szegedre helyezett Ferenc József Tudományegyetem tanára, tanszékve­ zetője, dékánja, prodékánja, rektora, prorektora 1937-ig. 1935-ben Szegeden jelent meg a római magánjog recepciójáról szóló munkája. 1929- től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930- ban Szukováti tér 1. sz. alatti lakos. 1933-ban lakása Vitéz u. 2. sz. alatt volt. Id. Muraközi Jenő leányával kötött házasságot, melyből gyermeke származott, lehet, hogy Kiss Barnabás az ő fia volt. 1930-tól már be­ tegeskedni kezdett, idegösszeomlás érte, amely­ ből azonban még talpraállt és 1936-ban szív­ gyengeség jelei mutatkoztak, amely később ha­ lálát okozta. A szegedi Tudományegyetemen a római jog tanára volt. 277. Kiss Béla személyi adatai egyelőre nem fel­ tártak. 1908. jan. 1-én mint kadétot találjuk a 76. császári kir. gyalogezredben. Továbbit csak 1929-ből tudunk, amikor a magyar kir. honvéd Tüzérségnél volt őrnagy. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kasiznó tagja lett. 1930ban Szegeden, Somogyi u. 6. sz. alatt lakott. Később, 1933-ban Kelemen u. 1. sz. alatti la­ kos lett. További sorsa egyenlőre ismeretlen. 277. Kiss Dávid (Miskolc, 1803.—Szeged, 1886. jún. 28.) szüleinek neve ismeretlen, de erede­ tileg családi neve Klein volt. 1830 után telep­ szik meg Szegeden, amkkor rokonai hívására érkezik ide. A kereskedelmi szakmát tanulja ki. Inas, majd segéd volt a Ráth Testvérek cégnél, majd Ráth Jakab üzlettársa lett. 1854ben tagja volt a Szegedi Kereskedelmi Tes­ tület „Lloyd” Társulatának. 1859-ben lépett be az újjáalakított Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1866-ban a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányának tagja 1867-ben. A bank elnöségben 1873-ban váltja föl utóda. A szegedi „Kiss Dávid és Társa” cég tagj. E cégből azonban gyakorlatilag már egy-két évvel hamarabb kiválik. 1876-ban, az árvízveszélykor Szeged városát 40 000 forint érték­ papír kölcsönnel támogatja. Elemi iskolák és a gimnázium részére tanulmányi ösztöndíjat alapít. Az ún. Kiss Dávid palotát ő építtette 1872 körül és az a Széchenyi téren ma is áll 4 utcára szólóan. Hagyatéka 1,5 millió forintra rúg, amelyet örökösei, Kiss Arnold Károly és Mór örökölnek. Ő maga virilis jogon törvényhatósági bizottsági tag volt. Még 1868-ban megveszi a Krebsz Mihály tulajdonát képező

KISS és az Oroszlán valamint a Nádor utca sarkán épült ama házat, amelyet most korszerűsítet­ tek és abba a Műemléki Felügyelőség költö­ zött be. Mindvégig agglegény maradt. 87, 90. Kiss Erzsébet (—) atyja Miklós, politikus, anyja De Charon Matild III. Napóleon rokona, De Roy gróf özvegye. Születési és elhalálozási adatai nem ismeretesek. 1864. nov. 22-én Vékes András keresztanyaságát vál­ lalja, szegedi ügyvéd, majd zentai közjegyző neje. 1873. jún. 15-én Kiss József keresztanya­ ságát vállalja. Pesten, 1865. júl. 27-én kötött házasságot Zsarkó Antallal, amely házasságból Konstancia Emma Franciska leánya született. 255/208. Kiss Ferenc (Szili Sárkány, 1860. ápr. 24.— Szeged, 1952. jún. 1.) nemesi családból szárma­ zik. Atyja Zsigmond földbirtokos volt, anyja Hadik Zsófia. Elemi iskoláit Szil-sárkányon, középiskoláit a soproni evangélikus líceum­ ban végezte, ahol 1879. jún. 27-én érettsé­ git tett. Azután a Selmecbányái Erdészeti Akadémiát látogatta, ahol 1882. július 31-én szerzett erdészi oklevelet. A Kultuszminiszté­ riumban, majd a Földmívelésügyi Miniszté­ riumban helyezkedett el erdészjelöltként. Ké­ sőbb Nagyváradi Püspökség uradalmába ke­ rült. 1886. január l-ével Szeged városa 70 évre átengedte az államnak kezelésre az összes szegedi erdőségeit. így ezek az Osztrák Biro­ dalmi Erdészeti Egyesület kezelése és elszá­ molása alá kerültek. Hamarosan ezen erdő­ kerületek kezelése Kiss Ferenc kezére került. Szegeden Lenin krt. 56. sz. alatt lakott és ha­ lála 30 éves évfordulóján Szeged város emlék­ táblát helyezett el e házon 1982-ben azzal a fölirattal, hogy „Dr. H. C. Kiss Ferenc emlé­ kére: a „szegedi erdők atyja” . 1987-ben nevét viseli a Szegedi Erdészeti Szakközépiskola. A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egy­ háznak örökös tb. felügyelője. Mellszobra Szegeden a Vásárhelyi sugárúti iskola mellett áll. Szakíró. 1939. nov. 25-én a szegedi Tudo­ mányegyetem tb. doktorává avatta. Minisz­ teri tanácsos. Szegeden 1897. nov. 27-én kö­ tött házasságot Stróbl Margittal, mely há­ zasságból Margit Mária leánya származott. A Szegedi Dugonics Társaságnak igazgatósági tagja. 1893-tól volt a Magyar Kir. Erdőgond­ nokság szegedi főerdésze, majd erdőmestere, végül hivatali főnöke. 1906-ban lett erdőtaná­ csos. 224, 226, 226, 227, 232, 233, 233, 265, 270, 270, 272, 273, 277. Kiss Ferenc (—) származási adatai ismeret­ lenek. Temes megyei vagy szentesi tiszttartó. 1848-ban beáll honvédnek és a 3. honvéd zászlóaljba nyer beosztást. 1849-ben előlép hadnaggyá. Ekkor Komáromban szolgál. Ed­ dig őrmester volt. 1867-ben Szeged-Rókuson szerepel egy Kiss Ferenc Őrlőssy Zoltán—•

147

KISS Szabó Ágnes esküvőn násznagyként, de aligha azonos ez az előbbivel. 1878 .május 30-án Szegeden rendezett 30 éves találkozóján a 3. honvédzászlóaljnak jelen van és az ekkor Lauscher és Társa fényképész cég által készí­ tett tablón szerepel neve és fényképe, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A zászló­ aljnak 40. éves találkozóján Nagyváradon ugyancsak jelen van 1888-ban, amikoris fel­ kéri Hegyesi Mártont a zászlóalj történetének megírására. Hogy az 50. éves találkozón Ara­ don is jelen volt-e, nem ismeretes. Czímer Károly által említett Kiss Istvánnal alaposan feltehetően azonos és így Czímernél az utónév bizonyára elírás. 157. Kiss István (?—-?) kolozsvári. Kiskunhalasi földbirtokos. 1868-ban résztvesz mint érde­ kelt, a Duna—Tisza Ferencz-csatornai leága­ zásának előkészítő gyűlésén Szegeden. Egyéb adatok ismeretlenek. 143. Kiss István (?— ?) szentesi tiszttartó. Mind­ össze Czímer említése révén tudunk róla. Va­ lószínű azonban, hogy utóneve téves és Fe­ renc a helyes név. L. Kiss Ferenc alatt. 157. Kiss János (Szeged-Alsóváros, 1827.— ?) atyja István, anyja Vőneki Katalin. Szeged város hivatalnoka. Palánk, 807. sz. alatti lakos. Feltehetően azonos az 1857-ben említett „Officialis Cameralis Civilis kontra ágens” jelzésűvel. 1879-ben háza Szegeden, a belváros­ ban, amely az árvíz után is állt. Gamper Alajos polgármester és Wagner Károly ügy­ véd tanúi voltak a házasságkötésénél. Szege­ den kötött házasságot Fann Magdolna Karo­ linával és e házasságból származott Júlia, Gábor Gyula János, István János József és Irén Erzsébet Katalin gyermekei. 90. Kiss József (Buda, 1764. febr. 2.—Szeged, 1850. aug. 29.) Iskoláit Budán végezhette, ahol részben még gyermekei is tanultak. Majd bi­ zonyára filozófiát és jogot hallgatott és nem kizárt, hogy ügyvédi cenzust is kiállotta. Úgy látszik, hogy 1793-ban, amikor Károly fia született, Budán a Császár-fürdő tulajdonosa volt. Később a mindszenti uradalom főfel­ ügyelője lett, amely ekkor a Genovai Köztár­ saság tulajdonát képezte. E felügyelőség Algyőn működött. Az 1800-as évek elején már Szeged város szolgálatában állott, mert 1807-ben már szenátorként emlegetik. 1813-tól 1825-ig Szeged város polgármestere. Nem sokkal ké­ sőbb Csongrád és több más megye táblabírája. Az árvízveszély után helyreállította a tiszai töltéseket. 1826-tól 1844-ig városbíró. 1849ben tagja a Szegedi Polgári és Katonai Ve­ gyesbíróságnak. Úgy látszik, nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett, mert a múlt szá­ zad első felében számos tekintélyes szegedi családban szerepelt násznagyként, illetve ke­ resztszülőként. Az új Rókusi templom ha­

148

KISS rangján szerepel a neve. Tagja volt a SzegedBelvárosi Kaszinónak. Minden valószínűség szerint Szegeden kötött házasságot Klempay Terézzel, amely házasságból Leopoldina Krisz­ tina Johanna, Teréz, Károly, Mátyás és Jó­ zsef gyermekei származtak. Özvegyen halt meg 86 éves korában. 12, 23, 73, 80, 81, 81, 114, 252/112, 261/366, 291. Kiss Károly (Buda, 1793. aug. 12.—Pest, 1866. febr. 17.) Budán, a Császár-fürdőben született. Atyja Kiss József szegedi főbíró, anyja Klempay Terézia. Gyermekkorát Algyőn töltötte, iskoláit pedig Budán, illetve Szegeden végezte. 1808-ban kadétként belépett a Csá­ szári kir. 37-es Gyalogezredbe, mely báró Weidenfeld, majd később Máriássyról volt ne­ vezett. Igyekszik katonai tudását szélesíteni. Hamarosan Galíciába kerül és ott állomáso­ zik. Majd a lengyel végszélekre kerül. Szolgál Drezdában, Kulmban. Lipcsében résztvesz a csatában. Zászlótartónak léptetik elő. 1814ben újonnan alakított zászlóaljban Magyarországra kerül, majd Olaszországba. 1815-ben a franciák ellen harcol és ugyanezen év július 15-én Dijonban hadnaggyá léptetik elő. 1824ben Budán találjuk a gránátos osztálynál és 1829-ben főhadnagy Gyulán, majd Szegeden a hadfogadóknál. Később Nagyváradon a Ka­ tonai Nevelőintézet igazgatója. Irodalmilag is tevékeny és 1831. febr. 17-én a Magyar Tu­ dományos Akadémia levelező tagjává választ­ ja, 1840-ben pedig rendes tagja lesz. 1833-ban kapitányi rangot ér el. 1837-ben nyugállomány­ ba kerül. Pesten telepszik le. Állítólag a „hon­ véd” név tőle származik. 1847—48-ban a Honvédelmi Minisztérium, majd a Belügymi­ nisztérium osztályfőnöke. 1848-ban ezredes. 1849. nov. 5-én Aradon haditörvényszék elé állítják és 10 évi várfogságra ítélik. 1950. jún. 9-én kegyelemmel szabadul. Visszavonul a polgári életbe és Pesten, Szép utcai házában él szerény viszonyok között, miután rangját és nyugdíját elvesztette. Nőtlen maradt. 23, 25, 81, 109, 114, 114, 114. Kiss Károly (Szeged, 1822. ?—Szeged, 1845?) Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogot hallga­ tott és 1845-ben jurátus volt. 1845. szept. 22-én beszédet mondott Klauzál Gábor üdvözlésére, amikor az a megyei közgyűlésről hazaérke­ zett. E beszéde miatt a kir. ügyész vádat kí­ vánt emelni ellene, de a közgyűlés mellőzte a vádemelést. Wőber György főbíró és Bene Lajos Csongrád megye tiszti ügyésze is java­ solta, hogy eljárás indíttassák ellene lázítás miatt, és a nagy tanács tegyen előterjesztést a helytartó tanácshoz ez ügyben. Faggyas Pál, Vadász Manó és Parlagi Endre azonban ellen­ javaslatot tett és ennek alapján Balandfeld Ferdinánd gyógyszerész szószóló elveti az in­

KISS dítványt. Közelebbi adatok egyenlőre nem állnak rendelkezésre. Fiatalon halt meg. 56, 56, 56. Kiss Katalin (Szőreg, 1770?—Szeged Felsőváros 1825?) Jómódú földműves család leánya volt, házaló-utazó kereskedő neje. Háztulaj­ donos és gazdálkodó. Férje talán korábban ácsmester volt, majd gátmunkás. Ismeretes vi­ tája a szegedi főbíróval, Kiss Józseffel, aki házingatlanának egy részét ki akarta sajátítani, amit megakadályozott. Kovács István kőmű­ vesnek a „szegény pórfiú”-nak nagyanyja. Há­ zasságot kötött Kovács Istvánnal és e házas­ ságából 12 gyermek származott. Ezek közül 3 fiú és két leány ért el nagykort. Tekintélyes családnak számított, mert a szőregi kisbírót éveken át mindig a család adta. Czimer az adott helyen tévesen említi Kovács Istvánná, született Kéri Annaként, mert az itt szereplő személy és eset Kovács Istvánná, született Kiss Katalinnal kapcsolatos. 80. Kiss Mihály Miska. 1833-tól 1844-ig bandájával a Szeged-Belvárosi Kaszinóban muzsikáló cigányprímás volt. 7, 27, 27, 27. Kiss Miklós (Kecskemét, 1820. dec. 10.—Kecskemét, 1879. dec. 15.) atyja valószínűleg Miklós volt. Nemes családból származik balázsfalvy előnévvel. Iskoláit Kecs­ keméten végezte, jogot a Református Főiskolában. 1841ben ügyvédi vizsgát tett. Pest megye szolgálatába lépett. Előbb mint gyakorló ügyvéd működött rövid ideig. 1848-ban lovasnemzetőr-hadnagy, majd a Károlyi Hu­ szárezred főszázadosa. Világos után visszavonul Kecske­ métre. Sportember, gazdálkodik. 1861-től négy cikluson át országgyűlési képviselő. 1864-ben Kecskemét város Kaszinójának elnöke. Ugyanez év július 26-ától a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó táncvigalmain képviselte társai­ val a saját kaszinóját. 1873-ban Jász-Kun kerületi főka­ pitány. 1875-ben Kecskemét város főispánja. 1877-ben az új Jász-Kun-Szolnok megye főispánja, a főrendi házi tagja és jegyzője. Házasságot kötött 1854-ben Sár­ közi Emíliával. 113. Kiss Miklós (Kaposmérő? 1820.—Párizs, 1902. ápr. 27.) nemeskéri nemes. Atyja Antal földbirtokos, anyja Tallián Júlia. Iskoláit Pécsett és Pesten végezte. Jogot végzett a pesti tudományegyetemen. Budapesten jurátuskodott és ott is lett ügyvéd. Ügyvédi oklevele megszer­ zése után európai utazást tett. 1867 után birtokot vásá­ rolt és gyakran van Nógrád megyében, ahol fogalmazói állást kap a Helytartótanácsnál. 1844-ben fogalmazó és 1846-ban titkár 1848-ban Budán nemzetőrparancs­ nok, őrnagy. Parndorfnál dandárparancsnok, majd bu­ dai várparancsnok. 1849-ben alezredes, majd ezredes. Később honvédtiszt. Pétervár parancsnoka. Világos után emigrál és Párizsban, Piemontban, Londonban tartózkodik. Diplomáciai feladatokat lát el. 1859-ben tábornokként látjuk viszont, mint a Magyar Légió pa­ rancsnokát. Garibaldi alatt eredetileg ezredes. Földbir­ tokos. 1852. dec. 6-án köt házasságot, De Charon Ma­ liid grófnővel, III. Napóleon rokonával. E házasságból

KISFALUDY Aladár, Pál, Margit, Miklós, Erzsébet gyermekei szár­ maznak. Később övé a Pest megyei Egődi puszta, Szentmihály, és Zólyom megyében birtoka. 255/208. Kiss Péter Czimer személyét nem tudja azonosítani. 1840-ben Spectabile Dominus Coronale Districtu cis tibisceno contra ágens, scriba-ként szerepel. 1859-ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1853. ápr. 4-én Szeged Felsővároson tanú egy házasságkötésnél. Ekkor Finan­ ciális districtualis Comissarius C. néven emlegetik. 1856ban, május 12-én „Ceasareae Regis Financiae Directio­ n s Comissarius. 90.

Kiss Terézia (Algyő, 1801. vagy 1805.— Szeged, Belváros 1881. nov. 16.) József Sze­ ged város főbírájának és feleségének Klempay Teréziának leánya. Kitűnő nevelésben része­ sült. Először 1827. november 29-én találko­ zunk nevével, amikor házasságot köt Szegeden és násznagyaiként Szilber József polgármester és Klauzál Gábor táblabíró szerepel. Férje Szilber Ignácz városi levéltáros. 1862-től 1873-ig Szilber János és a Magyar család gyer­ mekeinek keresztanyjaként szerepel nyolc al­ kalommal. 1852-től özvegyen él. Gyermekei Johanna, Mária, Ignácz Gábriel Károly, Jo­ zefa. 261/366. Kiss Viktória (Szeged vagy Algyő, 1807.— Szeged-Felsőváros, 1882?) atyja József városi polgármester és édesanyja Klempay Terézia. Földbirtokos és háztulajdonos volt. Kitűnő nevelésben részesült. Szegeden kötött házas­ ságot idősebb Feldmayer Antallal és e házas­ ságából Zsófia Zsuzsanna, Zsófia Terézia Vik­ tória, Anna, Franciska Auguszta, Viktória, Emília, Anasztázia gyermekei származtak. Szegeden, Maros u. 24. sz. alatt lakott, férje gyáros volt. Arcképét a család olajban meg­ festette és az Demeter Ferencné birtokában volt. 1873-tól özvegyen élt és 75 éves korában halt meg. Czimer tévesen az ifjabb Feldmayer feleségeként említi. 259/318. Kisfaludy Károly (Tét, 1788. febr. 5.—Pest, 1830. nov. 21. kisfaludy nemes. Atyja Mihály Győr megye főbírája, anyja Sándorfy Anna. Iskoláit 1799-től a Bencés-rendi győri gimnáziumban végezte, majd megszakítva gimná­ ziumi tanulmányait, az új győri katonai nevelőintézetbe került. Pesten beáll kadettnak 1804. okt. 1-én. 1805. szept. 1-én zászlótartó lesz és résztvesz a Napóleon elleni harcokban. 1806-ban a Szerémségben határőr alakulat­ nál szolgál. 1809. febr. 16-án alhadnagy Jellasics alatt Münchenben. 1809. május 25-én Leobennél fogságba esik, de megszökik. Ugyanezen év augusztus 23-án fő­ hadnagy. 1811. aug. 15-én kilép a hadseregből és 1812 februárjában Bécsben festészetet és rézmetszést tanul. 1816-ban oroszországi útra indul s ekkor már színdara­ bokat ír. 1826-ban meghal az őt kitagadó atyja. 1830-ban a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lesz. Ugyanezen év november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia első ülésén tagjává választja. Halála után megalakul az

149

KISFALUDY ő nevét viselő irodalmi társaság 1836-ban. 1892. október 2-án leleplezik szobrát Győrött. Ugyanezen évben alakul az emlékét őrző „Auróra” , amelybe a szegedi főbíró fia Kiss Károly is írt. Színműveit Szegeden is előadták. 1861-ben Szegeden is megünneplik születésnapja fordu­ lóját. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Kisfaludy Tár­ saságnak és más egyesületeknek is tagja. Egyesek szerint a „honvéd” megjelölés tőle származna, melyet azután Kiss Károly fogadtatott el. 1824-ben egyik munkáját a szegedi Maróthy Istvánnak ajánlotta. Nevét Szegeden utca őrzi. A szegedi Dugonics Társaság felolvasásaiban megemlékezett a személyéről, verseit pedig Szegeden Horváth Cyrill adta ki. Nőtlen maradt. 23. 76, 107, 112, 114, 126, 198.

Kisfaludy Nagv Géza lásd: Nagy Géza alatt. 193. Kispéter Lőrinc (Szeged, Alsóváros 1858. ?— Szeged, 1944. ?) atyja Lőrinc, anyja Dani Te­ rézia volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ezt követően a Magyar Államvasutak szol­ gálatába lépett. 1898. szept. 9-én a Szeged Tisza-parti Átrakó Vasútállomás főnöke lesz. Megszakítás nélkül áll a vasút szolgálatában és 1911-ben a MÁV Központi Leszámítoló Hivatal III. ügyosztályának tisztviselője. Ekkor Szegeden, Petőfi S. sgt. 94. sz. alatt lakik. Sze­ ged alsóvárosi Róm. Kát. Hitközösség jegy­ zője. Hivatalának Pestre költözése után ő is Pestre kerül és 1925-ben Pesten lakik. Ezt követően az Alföldi Fiumei Vasút Bank Le­ számítoló hivatali tisztviselője. 1929-ben MÁV intéző, de már nyugállományban. A Szeged Belvárosi Kaszinó tagja, háztulajdonos Vám­ tér, 2. sz. alatt. 1944-ben törvényhatósági bi­ zottsági tag. Iskolaszéki tag. Nőtlen maradt. Rokona volt Temesi Ferenc írónak, aki „Por” című munkájában végigkíséri életét. 277. Klamm János nemes (1853—Szeged, 1944. márc. 8.) 91 éves korában halt meg. Atyja János, anyja Pruckner Julianna. Innsbruck­ ban végzett hadapród iskolát és kadéthelyet­ tesként a 46-os gyalogezredbe nyert beosztást. 1878-ban hadnagy. Résztvesz a Bosznia-Hercegovinai okkupációban, majd Szegeden had­ kiegészítő tiszt. 1910-ben alezredesként vonul nyugalomba. Szeged, Pusztaszeri u. 16. sz. alatt lakik és itt háztulajdonos. 1912-ben ez­ redesi címet nyer. 1914-ben násznagyként sze­ repel Kneszt József esküvőjén. Az I. világ­ háború idején reaktiválják, majd lábadozó osztályparancsnok Zomborban, illetve Belgrádban. 1917— 1918-ban Wienben IV. Károly nemességet adományoz részére. 1918-ban tény­ leges cs.k. ezredes és Szegeden, Újszeged, Po­ zsonyi u. 7. sz. alatt lakik. Talán Szegeden kötött házasságot (1908?) és neje Tessényi Terézia volt, akitől Rudolf (Rezső) Károly, János nevű fia származott. Halálakor Arany János u. 11. sz. a. lakott. 219.

150

KLAUZÁL Klapka György (Temesvár, 1820. ápr. 7.—Budapest, 1892. máj. 17.) atyja morva eredetű családból szárma­ zott, József keresztnevet viselt cs Temesváron polgármester volt, anyja Kehrer Julianna. Szegeden végezte iskoláit, a líceumban 1835 körül. Innen került karánsebesre a katonai nevelőintézetbe, majd 1838-ban had­ apród Bécsben, a 2. sz. császári, kir. tábori tűzérezredben. Nagybátyjánál Klapka Károlynál Kecskeméten tanulta meg a magyar nyelvet. Később Bécsben a bombász karba helyezik át. 1842-ben a királyi testőrség keretébe lép és ott alhadnagyként szerepel. 1847-ben mint főhadnagy kéri nyugdíjazását. Később a hadseregből kiválik. 1848ban azonban a Magyar Honvédelmi Minisztériumnál ajánlkozik szolgálatra és hamarosan százados, majd alezredes lesz. A szerbek elleni harcokban résztvesz; 1848. május 13-ától százados a 6. honvéd zászlóaljban. Szeptember 30-án vezérkari őrnagy a Honvédelmi Mi­ nisztérium táborkari osztályán a bánáti hadtestnél. 1849 január 9-én ezredes a felső-tiszai hadtestnél. Január 31-től Schlick ellen harcol. Április 2-án tábornokká léptetik elő. November 14-én II. osztályú katonai érdemjelet kap. Június 1-től 28-ig a Hadügyminisztériumban szolgál Debrecenben. Június 1-től 20-ig a fel-dunai hadsereg fő, majd szárnyparancsnoka. Július 13-án Komáromban pa­ rancsnok és október 2-tól 4-ig ő is azok között van, akik átadják Komáromot és ennek folytán mentesülnek a kö­ vetkezmények alól. Emigrációba megy. A Magyar Nem­ zeti Főigazgatóság egyik tagja. Megjárja Londont, Ge­ novát, Svájcot. Genf város polgára lesz. 1855-ben Felsősziléziai magyar légió alapítója. Ezzel jön Magyarország­ ra, de az időközben bekövetkezett békekötés miatt vissza fordul. Végülis 1866-ban visszatér, amnesztiát kap és 1867-ben országgyűlési képviselő lesz. Nagyobbára kül­ földön, Franciaországban él. 1868. márc. 3-án Szegeden is megfordult, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai fogad­ ták. Lengyel Pál ügyvédnél lakott, aki rokona volt. A Szegedi Szabadalmi Körnek tiszteletbeli tagja lett. Brüsszelben 1864-ben elvette D’Arboin Inéz-t egy angol nagykereskedő leányát, aki itt telepedett meg. E házas­ ságból három gyermeke származott, György, Ernő és Márta. 101, 104, 131, 142, 142, 142, 142, 143, 143, 143, 143, 143, 144, 144, 145, 207, 293.

Klauzál család. Belgiumból, Csehországon át Magyarországra származott ága a család­ nak. Az anyakönyvekben Clausal névírással fordul elő. 256/245—246. Klauzál Emma (1855?—?) atyja G ábor volt kereskedelemügyi miniszter, anyja Schmidt Emma. Iskoláit Szegeden végezhette és itt ré­ sült gondos nevelésben. Keresztatyja Deák Fe­ renc volt. 1866-ban a kalocsai Miasszonyunk­ ról nevezett nevelőintézetet járta és éppen a vizsga napjára esett édesatyja elhalálozása. 1902. május 13-án levelet írt Szeged városá­ nak Klauzál Veronika ügyében, amely meg­ jelent a Szegedi Hírlapban. 135. Klauzál Gábor szlavóvici nemes (Pest, 1804. nov. 18.—Kalocsa, 1866. aug. 3.) atyja János császári kir. ezredes volt, anyja Babarczi

KLAUZÁL Ágnes. Atyját 1793-ban magyar nemesi rang­ ra emelték, amely a leszármazókra is ki­ terjedt. Iskoláit 1812-től 1820-ig Pesten vé­ gezte. 1818-ban a VI. osztályban eminens volt. M ajd a pesti egyetemre ment jogot hall­ gatni. Joggyakorlati éveinek letöltése után, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett és ezt követően Csongrád vármegye tb. aljegyzője lett. 1825ben Csongrád megye fizetéses törvényszéki ülnöke. Ugyanezen évben Csongrád megye táblabírája lesz. 1827-ben országgyűlési kö­ vetté választják, de de betegeskedése miatt nem fogadja el. Ugyanezen évben Esztergom vármegye összeíró biztosa és 1828-ban nádori biztos Horvátországban. 1832-től 1836-ig, majd 1840—41-ben és 1843—44-ben Csong­ rád vármegye országgyűlési követe. A BTK véleményező országos választmányának tagja. 1845 után társadalmi és egyesületi életben te­ vékenykedik. 1847-ben meghal első felesége. 1848-ban ipar- és kereskedelemügyi miniszter, de Kossuth előretörésekor visszavonul állá­ sából. Időközben Tétényben birtokot szerez és azon gazdálkodik. Egészen 1841-ig viselt törvényszéki táblabírói tisztségéről ezen évben lemond. 1848. márc. 15-én résztvesz Táncsics kiszabadításában. 1842-ben vezére a Szabad­ elvűeknek Szegeden. Szorgalmazza a közteher­ viselést. 1848-ban utcát neveznek el róla. Ké­ sőbb tér viseli a nevét Szegeden. Az 1840-es országgyűlésről visszatérve fáklyás menetet rendeznek tiszteletére és lakomával ünnepük a Szeged Belvárosi Kaszinóban, amelynek tagja. Minisztersége idején maga mellé veszi a szegedi ügyvédet Faggyas Pált, aki ezzel el­ hagyja Szegedet. Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapító tagja volt. 1860-ban és 1865-ben Szeged országgyűlési követe. 1865ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tiszteletbeli tagjává választja. Kalocsai elhalálozása után Szeged város holttestét Szegedre szállíttatja és itt temetik el. Háza a róla nevezett tér sarkán áll, rajta emléktábla jelzi az ipari ifjúság tisz­ teletét iránta. E táblát 1986-ban, a ház fel­ újítása során eltávolították, az darabokra tört, de újból elkészítették és eredeti helyére vissza­ helyezték az eredeti szöveggel. Világos után egy ideig a pesti Neugebäude foglya volt, de az eljárás során fölmentették. Első házasságát Szegeden 1827. szept. 26-án kötötte Prezecska Máriával, aki ebben az időben özvegyasszony volt. Násznagyai voltak Kiss József főbíró és Sperlák András városi tiszti főorvos. Felesé­ gének elhalálozása után 1851-ben, ugyancsak Szegeden, lép második házasságra Schmidt Emmával. E házasságából Gábor, Mária és Emma gyermekei származtak. A szegedi vár­ kertben, a múzeum oldalában mellszobra áll Vastagh Jánostól. A szegedi, jelenleg „Vedres István”-ról nevezett technikum azelőtt Klau­

KLAUZÁL zál Gábor Gimnázium megjelölést viselte. Családi sírboltja a Szeged Belvárosi Temető­ ben ma is áll. 3, 14, 14, 14, 14, 23, 25, 41, 50, 54, 54, 54, 54, 54. 54, 54, 55, 55, 55, 55, 55, 56, 68, 81, 82, 85, 106, 111, 114, 124, 130, 131, 132, 132, 133, 134, 134, 134, 134, 135, 135, 135, 135, 247/5—B, 247/5—B, 249/45, 249/47, 256/245—246, 256/245—256, 256/245—256, 256/245—246. Klauzál Gábor (Pest, 1857. márc. 11.— 1918. ?) atyja Gábor, volt kereskedelemügyi miniszter anyja Schmidt Emma. Iskoláit Drezdában, Kalocsán és Esztergomban vé­ gezte. Egyetemet Pozsonyban látogatott jog­ hallgatóként. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1881-ben a Vallás- és közoktatásügyi Minisz­ térium fogalmazó gyakornoka lett. 1883-ban miniszteri segédfogalmazóvá és 1886-ban fo­ galmazóvá lépett elő. 1892-ben miniszteri tit­ kár 1897-ben osztálytanácsos címmel és jelleg­ gel és 1809-ben valóságos miniszteri osztálytanácsos. 1905-től miniszteri osztályfőnök. 1907-ben miniszteri tanácsos cím és jelleggel felruházva és ez is maradt 1917-ig, amikor is neve tovább nem követhető. 1895-ben a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. Felesége Degré Katalin, aki 1929-ben halt meg. Klauzál Imre (Szeged, 1799. jan. 11.—Wien, 1847. márc. 5.) szlavóvici nemes. Atyja János, katonatiszt, szláv származású. Talán cseh, de magyar ezredben szolgált. Anyja Babarczi Ág­ nes. Gábor testvére, ki az ő hívására jött Sze­ gedre. Okleveles gazda, iskoláit Nagyváradon végezte az ottani konviktusban. 1833. nov. 15-én már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1830. aug. 4-étől Csongrád megye táblabírája. 1838-ban Batthyány Kázmér uradalmi jószágigazgatója. Rohoncon la­ kik, Vas megyében. Itt gazdasági intézetet ala­ pít. Magyar nyelven tanítanak. Majd bérbe veszi Batthyány Gusztáv tárcsái és borostyán­ kői birtokait és azokon gazdálkodik. Gazda­ sági szakíró. Oroszváron, Moson^ megyében növénytenyésztő intézetet alapít. Úgy látszik, nőtlen maradt. 256/245—246. Klauzál János (Belgium, 1761. ?—Vác, 1831?) szlafkovici nemes. Szüleinek neve nem ismeretes. Nővére férjhez ment Phök tábor­ nokhoz és Csehországba költözött és vele együtt költözött át Klauzál János is. Katonai szolgálatra jelentkezve, 1793-ban, mint az An­ tal főherceg budapesti ezred kapitánya I. Fe­ renc nemesi rangra emeli. 1799-ben ugyancsak kapitányi rangban találjuk. 1812-ben a pesti polgárőrség brigadérosa. 1804-ben Pesten szü­ letik Gábor fia. 1817-ben az Erzsébet-Terézia Alapítványnak tagját tartják nyilván. Elha­ lálozása után holttestét Vácról Budapestre a Kerepesi-úti temetőbe helyezik át. Házasságot 151

KLAUZÁL kötött, Babarczi Ágnessel, mely házasságból Jozefa és Erzsébet ikrek, Ferenc Szerafin Ne­ pomuk, Johanna Krisztina, Imre, Gábor, Ve­ ronika, és József gyermekei születtek. 256/245—246, 256/245—246, 296/245—246. Klauzál leány (—) szlafkovici. Utóneve nem ismeretes. Klauzál János császári tiszt nővére. Házasságot kötött Phök tábornokkal. Egyéb adatai nem ismeretesek. 256/245—246. Klauzál Mária (1859?) atyja Gábor, keres­ kedelemügyi miniszter, anyja Schmidt Anna. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1866-ban a kalocsai Miasszonyunkról nevezett szegény is­ kolanővérek nevelőintézetben tanult és nevel­ kedett. Vizsgája napján az ott időző édesatyja ott leli halálát. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 135. Klébelsberg Kúnó Imre Aurél Ferenc thumburgi gróf. (Magyarpécska, 1875. nov. 13.— Budapest, 1932. okt. 11.) Szegeden temették a Fogadalmi templom kriptájába és magában a templom oldalszárnyában hatalmas síremléke áll. A család Thumburgból származik. Iskoláit Székesfehérvárott, a Ciszterciták Gimnáziu­ mában végezte, majd Bécsben katonai akadé­ miát látogatott. Ezt követően Budapesten és Berlinben jogot hallgatott az ottani egyete­ men. Tagja, illetve hallgatója lett a párizsi Col lege de France intézetnek. 1898-ban a pesti tu­ dományegyetem a politikai tudományok dok­ torává avatta. 1898-ban miniszterelnökségi fo­ galmazó. 1903-ban titkár, később miniszteri osztálytanácsos. 1910-ben a Magyar kir. Közigazgatási Bíróság bírája. Majd hatásköri bíró­ sági bíró. 1914-ben vallás- és közoktatásügy­ miniszteri államtitkár. 1917. márc. 19-én mi­ niszterelnökségi politikai államtitkár. 1922-től 31-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Tanács elnöke. Valósá­ gos belső titkos tanácsos. 1921. dec. 3-ától átmenetileg belügyminiszter. 1923-ban nem­ zetgyűlési képviselő Komáromban. 1925-ben pécsi, 1926-ban szegedi és 1927-ben debreceni egyetemi díszdoktor. Számos társadalmi egye­ sület igazgatósági tagja. 1926-ban Szeged or­ szággyűlési képviselője, iskolareformer és ennek során számos szegedi tanyai iskola épít­ tetője. A szegedi Dóm tér életrehívója. A Dóm téren létesített Nemzeti Emlékcsatnok számos szobrának ajándékozója Szeged részére. A Dóm téri bejárat falán tábla hirdeti nevét „Te saxa loguntur” fölirattal. E tábláról azonban utólag a föliratot leverték és új föl­ iratot kapott, majd azt is eltávolították. Az épület oldalfalán az egyetem alapításának bronz emléktáblája van elhelyezve, amelyen az első álló alak őt ábrázolja. E táblát később eltávolították, 1945 után és 1988-ban a Móra Ferenc Múzeum Fekete-házi részlegének bejá­ ratában helyezték el, és 1989-ben visszahelyez­

152

KMOSKÓ ték eredeti helyére. Számos bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1938-ban a szegedi Aradi teret róla nevezték el. Később ezt töröl­ ték. 1930-ban alakult a „G róf Klebelsberg telep” a volt Hattyas telep helyén. Ma ez sem viseli nevét. A rókusi elemi iskola falán emlék­ tábla jelezte, hogy ez az iskola a 5000., dr. Kle­ belsberg által alapított iskola. E tábla később lekerült a falról és talán ma a Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Eredetileg a szegedi Tudományegyetem — ma Orvostudományi Egyetem — kari könyvtára is az ő nevét vi­ selte. Budapesten, 1899. április 24-én kötött házasságot Bottka Charlotte Ottilia, lesztóci nemes nővel. Úgy látszik házasságából gyer­ mek nem származott. 273. Klekner Géza (Dernyő, 1869. márc. 14.— Szeged, 1939. jún. 7.) atyja János, anyja Herczog’n Erzsébet. Iskoláit Rozsnyón, Budapes­ ten végezte, majd ugyanott az Állatorvosi Fő­ iskolát látogatta, és 1895-ben tett ott vizsgát. 1914-ben Bereg megye városi állatorvosa Be­ regszászon. 1932-től magyar kir. állategészség­ ügyi főtanácsos Csongrád megyében Szeged és Hódmezővásárhely területére. 1939-ben ke­ rült nyugállományba. Kétszer kötött házassá­ got. Áz első házassága Krawagner Albinával létesült és talán ebből a házasságból szárma­ zott Péter, Pál, Erzsébet, István és Magdolna. Első feleségének elhalálozása után másodszor is házasságra lépett Makláry Eszterrel, özv. Uszkay Móricznéval, aki abban az esetben, ha az első házasságból született gyermekei az ő nevét felveszik, a tulajdonát képező vagyon­ nak a gyermekekre való hagyományozását he­ lyezte kilátásba. Ekként a gyermekek Makláry Klekner néven szerepelnek. Állatorvosi visgája után először az Állatorvosi Akadémia segédorvosa, majd Sükösd, ill. kalocsai érseki uradalmi állatorvos lett. Ezt követte kiskunlacházai körorvosi állása. Pest megyében tisz­ teletbeli főállatorvosnak nevezték ki. Innen Rozsnyóba került, majd az Andrássy grófi uradalmi főállatorvosa lett. 1900— 1903-ban Rozsnyón és Dobsinán volt állatorvos. 1903— 1907-ben Ó-Lublón. 1908— 1910-ig Holicson császári kir. uradalmi állatorvos és 1911-ben soproni központi járási főállatorvos. 1918-ban az akkori állomáshelye Romániához csatoltatott és megtagadta a hűségeskü letételét, egy­ ben optált Magyarország javára. Szegedre jött és itt szegedi és hódmezővásárhelyi állatorvos lett. 1926-ban kinevezték állategészségügyi magyar kir. tanácsossá. Szakíró, a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Szegeden, Kossuth L. sgt. 48. sz. alatt lakott. 277. Kmoskó Gyula (?—?) közelebbi adatait egyelőre nem sikerült föltárni. 1902-től 1920-ig Hódmezővásárhelyen találjuk, majd 1927-ben a Felső-Torontáli Ármentesítő és Belvízsza-

KNOPF bályozó Társulat alelnöke Deszk székhellyel, de szegedi lakos. Ugyanezen évben az AlsóTarnavölgyi Víztársulat alelnöke. 1929-ben uradalmi jószágigazgató és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött H.? Julian­ nával, mely házasságból László dr. fia szü­ letett. 277. Knopf Ferenc Lásd: Gombos Ferenc. 90. Kocsis Benus (?—?) alig áll rendelkezé­ sünkre reá vonatkozó adat. 1879-ben neje, Szegeden, a Damjanich-féle házban, ifj. Ko­ csis Benus borbély- és fodrásznál található. Inaséveit Krikay Ágostonnál töltötte le abban az időben, amikor az még borbélyként műkö­ dött. 1911-ben háztulajdonos és földbirtokos. Háza a Boldogasszony sugárúton, 11. sz. alatt állt és abban lakott. Műhelyét a Bástya utcá­ ban tartotta fenn. 1929-ben színházi borbély és fodrász volt. E mesterségével hírnevet szer­ zett magának. Korábban, 1859-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja volt. 90. Kocsisovszky Jusztin (? 1817.—Győr, 1871. szept. 22.). Annyi ismeretes róla, hogy 1848ban honvéd századosként működött. 1850— 1851-ben Latabár Endre és Latabár Döme színi társulatának színésze volt. 1865—1866ban színigazgató a Szatmári színtársulatban Szegeden. 1868 végén Szabadkán is játszott és ebben az időben a Szegedi Kaszinó támo­ gatta. Móricz Máriával kötött házasságot. Ko­ csisovszky Borcsa fogadott leánya volt, talán feleségének korábbról való gyermeke. 119, 119. Koczor János Lajos (Szeged, 1985. nov. 1.— Szeged, 1916. dec. 13.) muraszombati nemes. Atyja Félix szegedi mészárosmester, majd szeszgyári tisztviselő volt. Anyja Lipka Fran­ ciska. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd katonai évének leszolgálása után, 1883ban mint tartalékos főhadnagyot találjuk Sze­ geden. Ekkor már Szeged város szolgálatában áll és 1879 óta a város aljegyzője. 1901-ben kihágási bíró, majd helyettes főkapitány. A család régi nemesi törzsből ered és elsőízben 1655. ápr. 20-án nyert nemességet, amelyet később 1697-ben megerősítettek. 1901-ben pedig a király, a család régi nemességének fenntartása mellett engedélyezte Koczor Já­ nosnak a „murakeresztúri” nemesi előnév használatát. 1904-ben Szegeden rendőrbíró. 1908-ban városi tanácsnok és Takaréktár u. 3. sz. alatti lakos. 1914-ben ugyanezen minő­ ségben szolgált a városnál. 1911-ben ugyan­ csak városi tanácsnok és úgy látszik, hogy ezen állásából megy nyugalomba. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek és résztvett az árvízi mentési munkálatokban. Szegeden, 1883. okt. 27-én kötött házasságot Tóth Idával, amely

KÓKAY házasságból János, Ida és Viktória gyermekei származtak. 159, 235. Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. febr. 14.—Ludwigsburg, 1948. szept. 6.) atyja Emánuel térképész volt, anyja Montagh Róza. Középiskoláit feltehetően Budapesten végezte és ezt követően a Tudományegyetem Bölcsész karának lett hallgatója. Itt szerezte filozófiai doktorátusát. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be és végigszolgálta az I. világhá­ borút — közben frontszolgálatot is telje­ sítve. 1919-től 1923-ig az Erzsébet Nőiskola tanara volt Budapesten. 1923. május 14-étől a Magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. K ar­ tográfus szakember, földrajz szakos tanár. 1919-ben a Vörös Hadsereg részére a térképe­ ket ő készítette. Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. A Szeged Alföldi Kutató Bizottság alapító tgja, majd ügyvezető, elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja Számos más egyesület tisztségviselője. Szakíró. A világháborúban tanúsított magatartásával kapcsolatban több kitüntetés részese lett. 1937ben tagja volt a Bölcsészkari Tanácsnak,, amely megvizsgálta és döntött Szerb Antal magántanári habilitálása kérdésében. 1942-ben Szeged Zerge u. 19., majd Baross u. 2. sz. alatt lakott. Ebben az időben Szentgyörgyi Albert­ iéi hírlapi vitába keveredett. Később egyre inkább jobbra tolódott. 1941-ben az Országos Természettudományi Társaság tagja, a Sze­ gedi Földrengési Obszervatórium vezetője. A Horthy Miklós Tudományegyetem rektora és Egyetemi Tanácsának elnöke. A Földrajzi Intézet igazgatója, a szegedi Magyar kir. K ö­ zépiskolai Tanárképző Intézet előadó tanára. A szegedi Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja. Országos tanítóképző intézeti tanárvizsgáló bizottsági tag. A Statisztikai Társaság rendes tagja. 1944 után emigrál. Fe­ lesége Deutsch Elza volt, akitől Károly és Helga gyermekei származtak. 277. Kókay István (Szentes, 1864. jan. 29.—Sze­ ged, 1931. jún. 27.) nagykovácsi nemes. Atyja István megyei aíügyész, táblabíró, ügyvéd. Édesanyja Békési Terézia. Iskoláit talán Hód­ mezővásárhelyen végezte és feltehetően a buda­ pesti tudományegyetemen tanult jogot. Egye­ temi szigorlatainak kiállása után, gyakorlatra ment. 1890. okt. 13-án ügyvédi oklevelet szer­ zett. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte be­ jegyzését Szeged székhellyel és itt, Vidra u. 46. sz. alatt nyitott irodát. Gyakorlati idejét rész­ ben a Szegedi Kir. Törvényszéken mint joggya­ kornok, részben pedig Szegeden mint ügyvédjelölt töltötte le. Első jogtudományi szigorla­ tát már 1885. okt. 14-én kiállotta és 1885. május 26-án végbizonyítványt szerzett a pesti egyetemen. Érettségi bizonyítványából meg-

153

KOLB állapíthatólag, amelyet 1881-ben, Hódmező­ vásárhelyen szerzett, középiskoláit a hódmező­ vásárhelyi főgimnáziumban fejezte be. Csongrád megye tb. főügyésze volt. Könyvhagyaté­ kát özvegye később értékesítette. Olaj arcmás­ képe fia birtokában maradt. Kiss Gizellával kötött házasságot és ebből a házasságból Mar­ git, Gizella, Ilona és Pál gyermekei származ­ tak. 277. Kolb Antal Pál (Szeged, 1818. jan. 16.— Szeged, 1880. jan. 15.) atyja József városi ta­ nácsnok. Anyja, Bene Rozália. Iskolit Sze­ geden végezte, középiskolát a Kegyesrendiek Gimnáziumában. Utána a budapesti tudo­ mányegyetem jogi karára iratkozott be és jogot végzett. Nem kizárt, hogy ügyvédi vizs­ gát is tett. 1846-ban már városi főjegyzőként találjuk Szegeden. 1847. augusztus 5-én ki­ nevezett aljegyző, majd kinevezett főjegyzője a városnak. Szegeden Szekfű u. 8. sz. alatt lakott. 1850-ben Csongrád, Csanád megye törvényszéki ülnöke. Szegeden I. osztályú já­ rási bíró. 1865-ben városi tanácsnok és Pa­ lánk 598. sz. a. lakos. 1871-ben városi polgármester. Iskolai Igazgató Tanács tagja. 1871. dec. 29-én kinevezik az újonnan szervezett Szegedi Kir. Törvényszék bírájává. 1876. má­ jus 18-án bírói állásából nyugalomba vonul. Szekfű utcai lakásánál szomszédja volt Csermelényi Iván ügyvéd, 1880-ban átveszi Szremátz János ügyvéd irodagondnokságát. Első felesége elhalálozása után másodszor köt há­ zasságot Chantangu Amália szegedi lakossal. 1851-ben 5 házasságból származtak: Amália Veronika Rózái, Antal, Emília, és Ilona gyer­ mekei. _ 26, 41, 50, 73. Kolb Árpád (Nagyvárad, 1875. ?—Szeged, 1945. okt. 13.) lovag von Winngennin. Atyja Rezső nagyváradi kereskedő. Anyja Farkas Hermina. Bajor származású családból eredően kerültek Magyarországra. Iskoláit Szegeden végezte és azok befejezése után, 1899-ben Nagyváradon pénzügyi igazgatósági fogal­ mazó lesz. 1905-ben ugyanitt segédtitkárrá lép elő. 1910-ben pedig pénzügyi titkár. 1911-ben Nagybecskerekre kerül ugyanazon beosztásba. Majd 1912-ben visszakerül Nagyváradra. 1914ben ismét a Nagybecskereki beosztásban ta­ láljuk, ahol ez időben községi közigazgatási tanfolyami előadó. Az I. világháborúban nép­ felkelő századosként vesz részt, egyébként pedig, 1915-től 1918-ig a pénzügyi beosztásá­ ban is dolgozik és 1917-től pénzügyi tanácsos. 1923-tól pénzügyi igazgatósági beosztásban miniszteri tanácsos. 1927-ben a Szegedi Pénz­ ügyi Igazgatóság igazgatója. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanári testületében jog- és államtudományi kari államtudományi államvizsga bizottsági külső tag. 1937-ben nyugdíjazzák. A Szeged-Belvárosi Kaszinó

154

KOLLÁR tagja volt. Szegeden Római krt. 29. sz. alatt lakott. Felesége Nagy Ida, érdkörtvélyesi ne­ mes, akivel kötött házasságából Endre és Sán­ dor fiai születtek. Sándor fia családi nevét utóbb Koppány-ra magyarosította. 272, 2. Kolb család Németországból, bajor eredetű, valószínűleg müncheni család, ahol a család egyik ágának a XVIII. században sörgyára volt. A családnak Magyarországra származott volt. Lovagi rangra emelték „Von Winngennin” előnév használatával. A családnak M a­ gyarországra származott tagjai közül az egyik Nagyváradon telepedett le és onnan szárma­ zott át Szegedre ő, illetve utódai. Másik ága eredetileg is Szegeden telepedett meg már a XVIII. század elején talán Pestről jövet. De voltak, akik már a XVII. században is Ma­ gyarországon éltek, Győrben és Pozsonyban. Valószínű, hogy a szegedi és a nagyváradi Kolbok közös tőről erednek, mert a szegediek is serfőzők voltak. 13. Kolb Bertalan (Szeged, 1812. aug. 23.—Sze­ ged 1849. dec. 25.) atyja József városi tanács­ nok, anyja Bene Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a kegyesrendi gimná­ ziumban. A budai tudományegyetemen 1838ban szerzett doktori oklevelet és ennek birto­ kában Szegeden telepedett meg és folytatott orvosi gyakorlatot. 1848. május 2-án szegedi kerületi orvos. Ezt megelőzően azonban, 1842ben talán Soborsinban, Arad megyében la­ kott. 1849-ben orvostanárként említik Sze­ geden. Ugyancsak Szegeden 1842. aug. 25-én kötött házasságot Bába Máriával, mely házas­ ságból azonban úgy látszik gyermek nem szár­ mazott. Ő maga, 38 évesen kolerában halt meg. 14. Kolb József (Szeged, 1778. febr. 26.—Sze­ ged, 1852. máj. 2.) atyja Ferenc szegedi háztulajdonos, anyja Entrasz Zsuzsanna. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban. Nem ismeretes, hogy tett-e ügyvédi vizsgát. 1800-ban a nemesi fel­ kelés szervezéskor Csongrádon gyalogos al­ hadnagy volt. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára lépett és Szeged váro­ sánál helyezkedett el. Előrehaladva a tisztvi­ selői pályán, 1833-ban városi tanácsnok és ez marad mindvégig. Halálakor már nyugállo­ mányban van. Jó módban élt, 368 hold földön gazdálkodott és városi háza volt. A városi polgárőrségnek kapitánya. Valószínűleg Algyőn, 1804-ben kötött házasságot Bene Ro­ záliával, mely házasságból Mária, Miklós, R o­ zália, Antal, József, Ádám, Antal Pál, és Mik­ lós Ignác gyermekei származtak. Talán még János és Bertalan is gyermeke volt. 26. Kollár Béla (?—?) személyi adatai egyenlőre ismeretlenek. Mindössze annyit tudunk, hogy 1911— 1912-ben a Sziráki Járásbíróságon írnok

KOLTHAY volt. Feltéve, hogy nem más azonos nevűről van itt szó. 1913— 1914-ven békéscsabai kir. járásbírósági írnok. 1927-ben békéscsabai kir. Járásbíróságon irodatiszt. 1929-ben a SzegedBelvárosi Kaszinónak mérlegét ellenőrizte. 1929-ben a Szegedi Téglagyár Társulat igaz­ gatója. 1931-ben Békéscsabán kir. járásbíró­ sági irodatiszt, és ugyanez az 1932-es eszten­ dőben. Alaposan feltehető azonban, hogy a kaszinó tag és téglagyári igazgató más személy, mint a járásbírósági tisztviselő. Ez még felderí­ tendő. 278, 287, 289. Kolthay Alajos (Stomfa, 1881. márc. 10.—?) atyja Alajos, anyja Hlaszni Anna. Iskoláit Monoron és Pozsonyban végezte. Majd fő­ iskolai tanárképzőt látogatott Budapesten. 1904-ben polgári iskolai tanári oklevelet sze­ rez és 1906-ban Kapuváron, 1908-ban pedig németországi, svájci és olaszországi út után. Győrött tanít. 1912-ben kerül Szegedre, az itteni polgári iskola keretébe tanárként. Ugyanezen esztendőben résztvett a Hágai Konferencián. 1914-ben Túrócszentmiklósra kerül az ottani Állami Polgári Fiú- és Leány­ iskolához. 1916-ban a Hódmezővásárhelyi Ál­ lami Polgári Fiúiskola igazgatója. 1919-ben a Szegedi Kir. Tanfelügyelőségen dolgozik. 1921— 1930. években szegedi, Pest megyei, csongrádi, Csanádi, csonka Arad megyei pol­ gári tanulmányi felügyelő. 1932-ben polgári isk. tankerületi kir. főigazgató Szegeden, a DEMKE igazgatósági tagja, tagja a SzegedAlsóvárosi Általános Elemi Iskola gondnok­ ságának, a Szeged, Csongrád, Torontál és Arad megyei polgári iskolai tanfelügyelő. 1935-ben tanügyi főtanácsos. 1936-ban a Sze­ gedi kir. Tankerületi Főigazgatóság főigaz­ gató helyettese. Szakíró. 1937-ben a szegedi polgári iskolai tankerületi főigazgató, a Pol­ gári iskolai Tanárképző Főiskolának igazga­ tósági tagja, tanügyi főtanácsos és szegedi tan­ kerületi főigazgatói előadó. 1942-ben tankerü­ leti főigazgató-helyettes, polgári iskolai szak­ előadó és városi törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden kötött házasságot 1914. július 18-án Kátay Irén Annával. Nem ismeretes, hogy házasságából gyermekek származtak-e. 278. Komáromi György (Ottomány, 1817. febr. 11.—Salzburg, 1872. ápr. 29.) atyja György földbirtokos, anyja Vay Anna, vajai „koji” előnév viselésére jogosított nemes. Gondos ne­ velésben részesült. Fényes eszű, európai mű­ veltségű volt. Középiskolát és egyetemet is végzett, jogot hallgathatott. A közigazgatási pályára lépve 1839-ben Szabolcs megye szolgabirája volt. 1843— 1844-ben Bihar megye or­ szággyűlési követe és az maradt 1847—48-ban is. Résztvett az 1848-as mozgalmakban és ek­ kor országgyűlési képviselővé választották. Ká­

KOMLÓSSY roly István alapította huszárezred első tisztje, századosa. 1849-ben Világos után hadbírósági eljárás indult ellene, amelynek során elítélték sáncrabságra és Josefstadtba szállították. Sza­ badulása után először a Bihar megyei birtokán gazdálkodott, majd Párizsban élt. A Klapka légió egyik szervezője. 1867-ben amnesztia után visszatér, Budapesten az István Szálló lakója lesz és egy utazás közben elszenvedett baleset következtében halt meg 56 évesen. Fe­ lesége Csáky Rozália grófnő volt, akitől György fia származott. 8. Komjáthy Béla (Kárász, 1847. jan. 24.— Budapest, 1916. okt. 27.) komjáti nemes. Atyja Pál, anyja Kállay Eulália. Iskoláit, gim­ náziumot Sárospatakon, Debrecenben és Lő­ csén végezte, majd Kassán és Pesten a jogaka­ démián és az egyetemen jogot hallgatott. 1867— 1868-ban joggyakorlatát Szabolcs me­ gyénél töltötte le mint tb. jegyző. 1869-ben tett ügyvédi vizsgát Budapesten és gyakorolta az ügyvédséget. Bekapcsolódott a közéletbe és a politikába. 1875-ben, 1878-ban és 1880ban a kunszentmártoni kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. 1884-ben, 1892-ben és 1896-ban pedig a karcagi és ceglédi kerület országgyűlési képviselője volt. 1879-ben a Szegedi kir. Biztosi Tanács tagja. Jogi szakíró. Az árvízvédelemmel kapcsolatban kifejtett te­ vékenységéért királyi elismerésben részesült. 1880-ban „Szeged veszedelme” címén gunyoros eposzt jelenítetett meg. Kellemes társalgó és humoros előadó volt. 1879-ben, december 20-án a kaszinó 50. éves fennállása alkalmá­ val rendezett banketten résztvett. Házasságot kötött Freyseisen Matild, sonnenbergi nemes nővel, amely házasságából Zoltán és Pál gyer­ mekei származtak. 159, 160, 160, 160, 161. Komlóssy Ferenc Dávid (Szelezsény ? 1797.—Pest, 1860. jan. 13.) 1811-ben iskoláit otthagyva Pesten fellé­ pett színészként. 1811—1814-ig már gyermekszínészként rendszeresen szerepelt Pesten. 1814-ben Székesfehérvá­ ron, 1815—1818-ban Miskolcon, 1819—1823-ban Szé­ kesfehérváron és 1824-ben a dunántúli túrán szerepel. 1825-ben Veszprém, Zombor, Szabadka, Baja, Balatonfüred turnén vesz részt. Később a Magyar Nemzeti Színház igazgatója. 1840-ben vendégjátékon volt Sze­ geden, opera és színmű társulatával. Korábban járt Po­ zsonyban és Komáromban. Majd a Dunántúlon, de megfordult 1826-ban Szegeden is, ahol a városháza szín­ házi termében játszott. Ezt a színházat ő nyitotta meg. 1827— 1833-ban ismét vidéken turnézik. 1834-ben Kassán szerepel. 1838-ban a Pesti Nemzeti Színház főrendezője. 1842-ben Kolozsváron, Székesfehérváron és Debre­ cenben szerepel. 1843—1844-ben a Nemzeti Színház könyvtárnoka, gazdája, számvevője. 1840—1846 évek­ ben Szegeden szerepelt társulatával. 1860-ban jelent meg „Adatok a színművészetről” című dolgozata. író és színműíró volt. 1821-ben feleségül vette Czégényi Er-

155

KONCZ zsébet színésznőt és ebből a házasságból Ida és Paulina gyermekei származtak. 45, 45, 45.

Koncz Antai (?—Szeged, 1855?) közelebbi adataink nincsenek róla, mindössze annyit tu­ dunk, hogy szegedi lakos volt és honvéd tü­ zérnek állt be 1848-ban. Feleségül vette (1834?) Wagner Teréziát, mely házasságból Antal nevű fia született. 1856. febr. 9-én neje özve­ gyen újból férjhez megy Török Istvánhoz. Koncz Antal (Szeged, 1837—Szeged, 1914. nov. 9.) iskoláit Szegeden, középiskoláit a ke­ gyesrendiek gimnáziumában végezte 1843— 1848. években. 1848 júniusában beállott hon­ védnek, 1849-ben Branyiszkónál szerepelt, Vi­ lágos után visszatérve, Szeged város szolgála­ tába lépett. Honvéd szolgálatáról följegyezték, hogy amikor mint fiatal fiú az első fegyver­ gyakorlatáról visszatért, nehéz fegyverét alig tudta cipelni és azt az anyja átvette tőle és mellette menetelt, amit a tiszt gunyorosan ki­ fogásolt. Később káplár a 33-as zászlóaljban, majd 1849-ben őrmester. Görgey Artúr al­ tisztje Esztergomban. 1849 után az osztrák hatóságok Szeged város közgyűlési jegyző­ könyvében a forradalom idejére vonatkozó bejegyzéseket sötét tintával olvashatatlanná tették. Ezeket a bejegyzéseket Koncz Antal 1867-ben vegyszerrel ismét olvashatóvá tette. Még ebben az esztendőben törvényszéki ik­ tató. 1898-tól 1904-ig Szeged város levéltár­ noka. 1903-ban 46 évi szolgálat után nyuga­ lomba vonul. 1908-ban mint Szeged város tb. tanácsnoka szerepel. A városi levéltári beosz­ tásban Ikervári Antal utóda lett, tőle pedig a hivatalt Sz. Szigethy Vilmos vette át. 1911-ben neje háztulajdonos Szegeden Báró Jósika u. 35. sz. alatt. Felesége Vargha Terézia volt. Hogy e házasságból származtak e gyermekek, nem is­ meretes. 66, 90, 250/80, 251/87. Konczwald Endre (Felsőbánya, 1869. ápr. 11.—Szeged, 1944. ápr. 27.) középiskoláit fel­ tehetően szülőhelyéhez közel végezte el, majd a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol lehallgatta szemesztereit és ezt követően, első jogtudományi szigorlata után joggyakor­ latra ment. Joggyakorlatát 1893-ban a buda­ pesti Királyi törvényszéken kezdte. 1898-ban hajdúnánási járásbírósági albíró lett. Ebben az állsában maradt meg 1902-ig, amikor a Brassói Kir. Törvényszékhez került bírónak. Ott is maradt 1910-ig. 1915-ben a Marosvá­ sárhelyi Kir. Törvényszék elnöke és a polgári jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. A maros­ vásárhelyi bírói és ügyvédi vizsgabizottság tagja. A világháborús összeomlás ezen a he­ lyen érte. Megtagadva a románoknál a hűség­ eskü letételét, kiutasították. Magyarországra jött, optált és a szegedi törvényszékhez nyert beosztást elnöki pozícióban. 1929-ben a Sze­

156

KOÓS ged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Könyvet ajándékoz a kaszinónak. Még ugyanebben az évben kir. kúriai bíró cím és jelleggel ruházták fel. 1927-től a szegedi Ferenc József Tud. Egyetem jogi- és államtudományi karának jogtudományi államvizsga bizottsági különtagja. 1937-ben kinevezik a Pécsi kir. tábla elnökévé. Ugyanakkor a pécsi Erzsébet Tudományegye­ tem jog- és államtudományi karának lesz ál­ lamvizsga bizottsági kültagja. 1939-ben a Ma­ gyar Érdemrend középkeresztese, a csillaggal. Ugyanazon esztendőben a pécsi Kir. ítélőtáb­ láról a Szegedi Kir. ítélőtábla elnökévé neve­ zik ki és itt nyugalomba vonul. Szegeden Széchenyi tér 8. sz. alatt lakott. író és szakíró. Házasságot kötött kis- és nagyercsei Eresei Gabriellával, mely házasságból Tibor fia szár­ mazott. 267, 272, 278. Koór Flóra Terézia (Jászberény, 1837. okt. 14.— ?) iskolái elvégzése után a színipályára lépett. 1860 körül kismagyari Kempelen Győ­ zővel kötött házasságot (1860?) és nem kizárt, hogy ezt a házasságát megelőzően már volt férjnél (Török János?). 1865 után Nagy Sán­ dor szegedi ügyvéd felesége lett, miután elözvegyült. Ebben az időben Szeged-Palánkban lakott. Második)?) házasságánál násznagyai voltak Erőskövy Antal főorvos és Burger Zsigmond könyvkereskedő. 23. Kempelen Győző leánya: Ibolya. Koós Elemér (Nagyszentmiklós, 1867. ápr. 9.—Szeged, 1927. jan. 22.) Budapesten vé­ gezte középiskoláit, majd pedig a Keres­ kedelmi Akadémiát látogatta. 1893-ban a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. pénztárfőnökeként találjuk. 1903-tól 1912-ig mint Gál Ferenc utóda, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban szolgál. 1912-ben bankigazgató. Ekkor a DMKE felügyelő bizott­ ság elnöke is. 1907— 1916-ig a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó igazgatója volt. 1911-ben a Ma­ gyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbank Rt. és a Szegedi Hús és Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. Ez időben Szegeden, Petőfi u. 6. sz. alatt lakik. 1922-től magyar kir. kincs­ tári főtanácsos. 1932-ben mint a Magyar Föld­ hitel Intézet Országos Szövetségének ügyve­ zető igazgatója és kormányfőtanácsos, neve „sch”-val szerepel és doktori megjelöléssel. Kérdés, hogy a két személy azonos-e. Minden valószínűség szerint két személyről van szó. A III. osztályú vaskoronarend tulajdonosa volt. Mint ágostai hitv. evangélikust az evan­ gélikus templomból temették nagy részvét mel­ lett. Agglegény volt, Koós Kálmán fivére. 191, 270. Koós Kálmán (—) Elemér fivére. Iskoláit feltehetően Budapesten végezte. 1911-ben a Magyar Kir. Honvéd Hadapród iskolába ke­ rült és századosként innen Nagyváradra az

KOPASZ V. Honvéd gyalogezredhez. 1914-ben ennek őrnagya. 1919-ben a Szegedi Vívó Egylet tagja és vívója. 1929-ben nyug. magyar kir. honvéd ezredes Szegeden. 1981-ben még özvegye és leánya Budapesten élt. Atyja Adolf gróf Nákó uradalom központi intézője volt, anyja kisdobai Dobay Vilma. Házasságot kötött, felesége neve egyenlőre nem ismert. E házasságból szü­ letett leánya, Baba, aki később vitéz Felkay István felesége lett. A Szeged-Belvárosi K a­ szinónak tagja volt. 278. Kopasz Antal (Szeged, 1887. jún. 13.— Röszke, 1939. febr. 14.) iskoláit feltehetően nem Szegeden végezte. 1912. jún. 29-én szen­ telték pappá. Ekkor Világoson cooperátor volt Arad megyében. 1913-ban Módoson, 1915ben pedig kurátor volt ugyanott. 1919. febr. 15-én Szegeden találjuk. 1929-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1925. aug. 15-étől Röszkén plébános. 26 évig volt presbiter. Szü­ leinek neve nem ismeretes, 51 éves korában halt el. 278. Kopasz család (Régi szegedi, főleg Szeged­ felsővárosi megtelepedésű család. 16, 164. Korber Ernő Károly (Tusnád, 1880.—Pest, 1936. szept.) nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. Egyetemen a jogi karra iratkozott be, valószínűleg Budapesten és ott jogtudományi doktorátust szerzett. Ugyanakkor elvégezte a filozófiai kari tanulmányokat is és mennyiségtan, természettan szakos tanári oklevelet is szerzett. Tanári működését 1903-ban kezdte Ungvárott, a róm. kát. főgimnáziumban, ahol helyettes tanárként működött. 1905-ben Új­ vidékre került most már rendes tanárnak, ugyancsak a róm. kát. főgimnáziumba. 1906ban a Dévai Áll. Főgimnázium tanára, és itt marad 1910-ig. Innen Pancsovára kerül, majd 1915- ben petrozsényi tanár. Időközben, 1915ben rövid ideig Debrecenben működött. Majd 1916- ban ismét Petrozsénybe került. 1916 má­ sodik felében már községi kereskedelmi és fő­ gimnáziumi óraadó tanár Szegeden. Átkerült az Állami Főgimnáziumba, tanári állásba. In­ nentől kezdve nevét már nemcsak Korber Er­ nőnek, hanem Károlynak is írja. 1917-ben mezőkövesdi róm. kát. főgimnázium tanára. Majd visszakerül petrozsényi állásába. De az év végén ismét Szegeden van. 1918-ban a me­ zőkövesdi róm. kát. főgimnázium tanára. 1918-ban jelzik a doktori rang elérését és ekkor Szegeden állami főgimnáziumi tanár. Egyben kereskedelmi iskolai ideiglenes óraadó tanár is. Szegeden 1922-ben a Szt. Mihály utca, 15. sz. alatti lakos 1926—1930-ig a Szegedi Rad­ nóti Gimnázium tanára. Előzőleg 1927-ben, részben Jászberényben volt az állami József nádorról nevezett gimnázium tanára, majd pedig a szegedi Állami Klauzál Gábor Gim­ názium tanára. 1931-ben a jászberényi gim­

KORDA názium helyettes igazgatója. 1932-ben pedig Budapesten az Állami Fáy András Reálgim­ názium tanára. 1935-ben a jászberényi reálgimnázium tanára. Majd ismét visszakerül Budapestre. 1936-ban ismét Jászberényben ta­ láljuk, majd ismét Budapesten. Feltételezhe­ tően egy és azon személyről van szó. Házas­ ságot kötött Szöllősi Ilonával, aki tanítónő volt és e házasságból András és Ilona gyerme­ kei származtak. Feleségétől később elvált és Budapesten élettárssal élt együtt. 278. Korda Benő (Benjamin) (Szeged, 1831. márc. 23.—Szeged, 1878. márc. 15.) magyarcsékai előnevű nemes. Atyja János nemzetőr alezre­ des, neje harsányi Vedres Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és ezt követően 1848-ban belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1848ban a 104-es honvéd zászlóalj hadnagya. 1849. ápr. 3-án kitünteti magát a Szt. tamási csatá­ ban. Egy ideig Szeged városánál hivatalnokoskodott. Egyébként atyja birtokán gazdál­ kodott. Halálakor Szeged város árvaszéki számvevőiéként szerepelt. Háromszor kötött házasságot. Első felesége Rengey (Aigner) Róza volt, akivel hosszú együttélés után 1859. febr. 5-én kötött házasságot. Feleségének el­ halálozása után, másodszor Fridrich Róza lett a felesége 1862-ben. És harmadszor Tóth R ó­ zát vette el 1864. június 20-án. Harmadik há­ zasságából született Róza Sarolta és János Sándor gyermeke. 67, 71, 88, 173. Korda család Hajdú, Szabolcs, majd Szatmár megyében megtelepedett család, melynek egy része Szegedre származott. Református vallásúak. A család szegedi ágát Korda János alapította. 86, 173. Korda István (Gyula, 1825. május 30.— Szeged, 1885. márc. 7.) magyarcsékai előnevű nemes. Atyja János nemzetőr honvéd alezre­ des, anyja Vedres Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek gim­ náziumában. Eredetileg gazdálkodással fog­ lalkozott, később 1867. május 2-án megválasz­ tották III. közigazgatási városi tanácsnokká. 1867. aug. 1-én mint városi tanácsnok, biz­ tosa volt az asztalos céhnek. Halálakor kir. törvényszéki iroda igazgatóként szerepel az anyakönyvben. Salamon Lujzával kötött há­ zasságot és ebből a házasságából származott Aranka és Sarolta leánya. 88, 173. Korda János (Hajdúdorog, 1788.?—Szeged, 1857. szept. 17.) kisbirtokos családból szár­ mazott. Vagyontalanul érkezik Szegedre és itt megtelepszik 1816 körül. Hamarosan Vedres István főmérnöknek vedresházi uradalmában lesz kezelő uradalmi tiszt. Vagyona gyarap­ szik és lassan önálló vállalkozásokba kezd. 1839-ben megszerzi a magyarcsékai — Bihar megyei — uradalmat és ekkor, 1839. ápr. 4-én Bécsben kelt elhatározással szerez magyar

157

KORDA nemességet a magyarcsékai előnév használati jogával. Nemességét Szegeden 1840-ben hir­ dette ki. Tulajdonát képezte a szegedi Kálvária utca kifelé menő, bal oldalán lévő első, I. emeletes sarokház, oroszlánon nyugvó er­ kéllyel. Táblabíró. A választott község tagja. Földbirtokos, háztulajdonos és a város leg­ tekintélyesebb polgárainak egyike. A szabad­ elvűek vezére. 1848-ban belép a nemzetőrségbe és annak ezredese lesz. 1849-ben vállalja két vitéznek évi szolgálati díját. Az avató bizott­ mánynak elnöke, a hadíválasztmány tagja. Honvéd zászlóalj sorozó szegedi térparancs­ nok. Ezen utóbbi állásáról 1849. januárban lemond. 1849 tavaszán meglátogatja Kossuthot Debrecenben a nemzetőr bizottmány élén, de látogatása eredménytelen maradt. Gyűjtést rendez a katonaság fölszerelésére. Világos után a Neugebäudebe szállítják és ott fogva tartják. De később kibocsátott Haynau-féle kegyelem során ő is szabadul. A szegedi városi polgár­ őrségnek is alezredese volt. 1846-ban a me­ gyei nemesség vezetője. Neves műgyűjtő. Sze­ geden az Oskola utcában is állott háza. A Sze­ ged Belvárosi temetőben sírboltja volt, ahova a Kordák temetkeztek. A sírbolt ma is áll, rongált állapotban. Irodalmilag is tevékeny volt. Szegeden 1816. jún. 4-én kötött házas­ ságot harsányi Vedres Rozáliával. Ebből a házasságból Rozália, András János, Terézia, Terézia, Mária Anna, István Imre, Ferenc Imre László, Priszka Emília és Rezső gyerme­ kei származtak 12, 45. 56, 57, 64, 67, 68, 73, 74, 83, 85, 86, 86, 86, 86, 98, 151, 241/88, 259/321, 291. Korda Jánosné 1. Vedres Rozália 67, 68, 86. Korda Teréz (Szeged, 1821. febr. 14.—Sze­ ged, 1876. máj. 28.) magyarcsékai nemes. Atyja János nemzetőr alezredes, anyja Vedres Rozália. Kitűnő nevelésben részesült részben otthon, részben szegedi nevelőintézetekben. 1848-ban a Damjanich zászlóalj zászlószen­ telésénél mint zászlóanya szerepelt. Alapító tagja volt a Katonai Betegápoló Egyesületnek. Halálát megelőzően képet készített róla az akkor Szegeden tartózkodó Lauscher fényké­ pész. Az Oskola utcai háznak örököse lett. Szegeden 1845. nov. 8-án kötött házasságot Dáni Ferenc ügyvéddel. E házasságból Erzsé­ bet és Sarolta gyermekei származtak. 66, 67, 86, 87, 173, 251/88. Korésiyi András (Nagykároly 1799.?—Sze­ ged, 1858. szept. 30.) nem ismeretes, hogy az iskoláit hol végezte. Annyit tudunk, hogy nagyváradi illetőségű volt. Születési helye után fel lehet tételezni, hogy iskoláit Szegeden járta és itt szerzett tanítói oklevelet. 1828. márc. 29-ig a Szeged Felsővárosi Elemi Népiskolá­ nak és ezen időponttól kezdve a Szeged Bel­ városi Népiskola tanítója, annak II. osztályá­

158

KORONVÁRY ban. 1843. ápr. 19-én a tantestület ülésén ja­ vasolja tanítói öreg és árva, valamint nyug­ díjintézet létesítését. Az 1855-ös reform után az elemi iskola III. osztályának tanítója. 1858ban lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba tag­ ként. Szeged belvárosban 1828. okt. 1-én köt házasságot Kreminger Franciska tanítónővelmely házasságából Vince, János, Ince, Andor, Antal és Mária gyermekei származtak. Csa­ ládi neve az anyakönyvekben „Korány”-ként szerepel. 59 évesen halt meg. 26. Kormányos Ágnes (szüleinek neve egyenlőre nem ismeretes és nem tudjuk sem születése, sem elhalálozása helyét. Ä források szerint jómódú szegedi szabómester neje volt. Há­ zasságot kötött Joó István szabómesterrel, amely házasságból Ferenc fia született, ki a piaristáknál tanult Szegeden és később Mün­ chenben festőművészetet tanult. 173. Kormos Béla (?—Budapest, 1901.?) szülei­ nek neve nem ismeretes, balatonyi előnevű nemes. Azt sem tudjuk, hogy iskoláit hol vé­ gezte. Feltehetően a budapesti Tudományegyetemet látogatta 1861-tő! 1865-ig, hallgatva annak jogi kari előadásait. 1865-ben a buda­ pesti egyetemen szerez jogi doktorátust, majd joggyakorlatra megy és ügyvédi vizsgát tesz. 1868— 1874-ig a Magyar Kir. Belügyminisz­ térium fogalmazója. 1871-ben Pest megye tb. ügyésze. 1869-től az alföldi betyárvilág felszá­ molására kiküldött budapesti, de Kecskemé­ ten tárgyaló bíróság mellett vizsgálóbíró. 1869. jan. 11-étől belügyminiszteri titkár. 1880 után Versecen a Nyelvterjesztő Egyesület tagja. Számos periodika munkatársa. 1859-ben ő volt az első, aki okt. 6-a megünneplését meg­ szervezte. 1869-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1874-től 80-ig nagyszentmiklósi közjegy­ ző. 1881-től 1895-ig verseci. 1896-tól 1901-ig budapesti közjegyző. Kustélyon, Podgorányon, Temesváron, Vajdaiakon vásárolt fele­ ségével egyetemben birtokot. Neje Ágoston Róza volt kitől Mária Gizella Klementina leánya származott. Házasságát 1870 körül köt­ hette. 149. Koronváry Kálmán (Szeged, 1872. szept. 24.—Szeged, 1919.) atyja Imre, kir. ügyész, anyja. Jelencsik Irén. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte 1883— 1884-ig, majd a Ludovika Akadémiára ment és ott szerzett képesítést. Iskolái befejezése után a hadsereg kötelékébe lépett. 1892-ben hadnagy, 1914-ben őrnagy az 5. honvéd gy.ezredben. 1914— 1918-ig végigküzdötte a világháborút harctéri szolgálattal, fogsággal, sebesüléssel. 1918-ban kassai honvéd gyalogdandár pa­ rancsnoka. 1920-ban ezredes. 1924-ben ma­ gyar kir. honvéd tábornok és nyugdíjba vonul. Ekkor Szegeden, Jókai u. 7. sz. alatt lakott. 1842-ben előléptették vezérőrnaggyá. 1944 kö-

KORPASSY rül nevét Koronváryra változtatta. Eddigi ere­ deti családi neve Schmidt volt. Szegeden kö­ tött házasságot 1906. dec. 8-án Lányi Anna Margit Gizellával, amely házasságból Klára és Kálmán gyermekei születtek. Hosszú életet élt. 248/20. Korpássy (Korpási) Elemér (Szeged, 1885. dec. 26.—Szeged, 1948. szept. 28.) iskoláit Szegeden, középiskolát a kegyesrendiek gim­ náziumában végezte és 1904-ben tett itt érett­ ségi vizsgálatot. Ezt követően a budapesti tu­ dományegyetemen jogot hallgatott. Abszolutó­ riumának elnyerése után joggyakorlatra ment és kir. törvényszéki joggyakornok lett Szege­ den. 1911— 1912-ig ugyanitt jegyző, majd tit­ kár. 1922-ben otthagyta az igazságügyi pályát és Szeged városánál helyezkedett el árvaszéki ülnökként. 1924— 1926-ig a városi árvaszék ülnöke. 1929-ben árvaszéki elnökhelyettes és az maradt haláláig. Szegeden Szt. György u. 4— 6. sz. alatt lakott, de korábban Zárda u. 8. sz. alatt volt lakása. Színészi tehetsége volt. Ba­ ráti körében „Gólya” csúfneve volt használa­ tos. Pankotai Jolánt vette feleségül, nem ismert, hogy házasságából gyermek származott volna. 224, 241, 272, 278. Korpássy Gyula Kálmán (Szeged, 1876. aug. 28.—Budapest, 1933.— ?) nemesi származású volt. Atyja Menyhért ítélőbíró, anyja Jakobcsics Ilona. Iskoláit feltehetően Szege­ den végezte, gimnáziumot 1886-tól a kegyes­ rendieknél. Utána jogot hallgatott és ezt követően — megszerezve a jogi doktorá­ tust — bírói pályára lépett. 1902-ben a Szegedi Járásbíróság joggyakornoka. 1903-ban szabad­ kai törvényszéki jegyző, aljegyző. 1905-ben a Bács-topolyai Járásbíróság albírája. 1908-tól a Szegedi ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző. 1909-től szegedi járásbíró. 1910-től szegedi tör­ vényszéki bíró és a polgári Jubileumi Kereszt tulajdonosa. 1917-től a Szegedi Kir. ítélőtábla elnöki titkára. 1929-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1932-től kir. kúriai bíró, III. fizetési cso­ port címmel és jelleggel. Öngyilkossággal ve­ tett véget életének. Felesége Reök Margit Ida Cecília Malvina Erzsébet volt. A vele kötött házasságából Béla Gyula és Elemér gyermekei származtak. 278. Korponay János (1880?) közelebbi adatai egyelőre nem ismeretesek. Feltehetően 1890 és 1898 között járt gimnáziumba, nem Szegeden. Azután egyetemre ment, feltehetően Kolozs­ várra 1899 és 1903 közötti időben és itt vég­ bizonyítványt szerezve 1903-ban a zombori járásbíróság joggyakornokaként igazságügyi szolgálatba lépett. 1908-ban a Polgári Jubi­ leumi Kereszt tulajdonosa lesz. 1909. dec. I3-án Budapesten tesz bírói vizsgát és szerez oklevelet. 1909—1914-ig az Apatini Járásbíró­ ságon bírósági jegyző. 1915-ben Fehértemp­

KOSSUTH lomban járásbírósági albíró. 1917-ben a fehér­ templomi törvényszék bírája, és az is marad 1918-ig. Ekkor megtagadja a hűségeskü letéteét, amiért kiutasítják. Magyarországra jön, az ország javára optál és a magyar bírósági szervezetben nyer elhelyezkedést. 1926-ban már nyugalmazott járásbíró. Ekkor a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét, Szeged székhellyel. Azonban viszonylag rövid ideig gyakorol, mert 1932ben az ügyvédi gyakorlat folytatásáról lemond és ennek folytán a kamarai lajstromból törlik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19.—Torinó, 1894. márc. 20.) atyja László monoki gyakorló ügyvéd udvardi és kossuthfalvi nemes. Anyja tyrlingi Weber Karolina Sarolta. Iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte a piarista gimnáziumban, majd Eperjesen és 1819-től joghallgató Sárospatakon. 1824-től patvarista, jurátus és 1824-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Ugyanakkor Sátoraljaújhelyen jegyezteti be magát gyakorló ügyvéd­ ként. Itt marad 1836-ig és időközben mint Vécsey Miklós országgyűlési követ ablegátus absentiusa a pozsonyi or­ szággyűlést látogatta. A pesti kaszinónak tagja lett. Pesti ügyvédi gyakorlatának ideje alatt 1837. máj. 5-én letartóztatják és eljárás indul ellene, amelynek során 22 havi vizsgálati fogságot szenved, majd 4 évi börtönre ítélik. 1840-ben amnesztiával szabadul. 1847. okt. 18-án Pest megye választja országgyűlési követévé. 1848 már­ ciusában pedig az első független magyar kormány pénz­ ügyminisztere lesz. 1848. okt. 8-tól az Országos Honvé­ delmi Bizottmány elnöke. Szervezése mellett indul meg 1848-ban a magyar szabadságharc, amelynek során 1849. ápr. 14-én mint az ország kormányzója kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását Debrecenben. 1849. aug. 11-én Aradon lemond megbizatásáról és elhagyja az or­ szágot. Emigrációja ideje alatt beutazza Európát és Ame­ rikát és mindenütt agitál a magyar ügy mellett. Olasz­ országban légió szervezését szorgalmazza abban a re­ ményben, hogy bevonulhat magyarországra és visszaállít­ hatja a korábbi rendet. Ez a törekvése azonban meghiú­ sul. Hazánkban szinte mindenütt, de külföldön is több helyen szobrot emeltek neki, sőt Amerikában több he­ lyen helység vette fel a nevét. Az Ügyvédi Kamarákban több helyen és így Szegeden is, életnagyságú olajfestmé­ nye díszítette a tanácstermet. A szegedi Klauzál-téren Róna József által alkotott szobra áll ama ház előtt, ahonnan beszédet intézett a város népéhez. Szeged város díszpolgárává választotta 1848-ban. Szegeden utca, majd sugárút viseli nevét. Szegedi levelezésének egy részét a Somogyi Könyvtár őrzi. Többször járt Szegeden és ilyen­ kor Bauernfeind Ferdinánd gyógyszerész vendége volt. A szegedi Viktor Hugó u. ama házán, amelynek a helyén Bauernfeind Ferdinánd háza állt, emléktábla őrzi el­ mondott beszédének első mondatát. Utoljára az 1849-es országgyűlésnek Debrecen után Szegedre menekülésekor tartózkodott Szegeden. Innen ment Aradra. Szegeden tárgyalt a román Balcescu-val egy román—magyar meg­

159

KOSUTANY egyezés érdekében, amelynek emlékét tábla őrzi a sze­ gedi Széchenyi-téri volt Zsótér-féle ház falán. Pesten 1841. január 9-én Meszlényi Teréziával kötött házassá­ got, amely házasságból Ferenc, Lajos, Ákos, Lajos Tódor, és Vilma gyermekei származtak. 14, 40, 41, 41, 42, 52, 52, 53, 63, 69, 69, 69, 69, 70, 70, 70, 70, 71, 72, 74, 74, 76, 93, 93, 97, 101, 104, 123, 135, 135, 138, 168, 169, 170, 194, 194, 194, 194, 194, 203, 212, 220, 221, 240, 240, 247/6, 249/46, 251/94, 256/245— 246, 296/46.

Kosutány Ignác (Mátészalka, 1851. júl. 6.— Szeged, 1940. jan. 29.) középiskoláit, gimná­ ziumot Szatmáron végezte, majd egyetemre ment Budapesten és ott szerzett jogi és poli­ tikai doktorátust. 1893-ban a pécsi közép­ kereskedelmi iskola tanáraként találjuk, majd ugyanott a püspöki líceum jogtanára és képesí­ tett egyetemi magántanár jogtörténelemből és egyházjogból. 1898-ban a pozsonyi jogakadé­ mia nyilvános rendes tanára és ez időben a pozsonyi Toldi Kör főjegyzője. 1900-tól a jog­ akadémia államtudományi vizsgabizottságá­ nak elnöke. 1902-től kezdődően a Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetem egyházjogf nyilvános rendes tanára Kolozsvárott. Az Államtudo­ mányi Vizsgabizottság másodelnöke. 1907-től az erdélyi Kárpát Egyesület alelnöke. 1914ben jogi kari dékán. Trianon után megtagadja a hűségeskü letételét Romániában és átjön Magyarországra és az ország javára optálva, a Ferenc József Tudományegyetemnek Ma­ gyarországra költözése során először Budapes­ ten, majd 1922-től kezdődően Szegeden az egyetemnek nyilvános rendes tanára, egyházjogász. Szeged Vár u. 4. sz. alatti lakos. 1929ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1927ben nyugdíjazzák. Felsőbükki Fejér Kornéliá­ val kötött házasságot. Hogy e házasságból gyermek származott-e, nem ismeretes. Atyja János uradalmi tiszt volt anyja Józsa Petro­ nella. 278. Kúszó István (Szeged-Zákányszék, 1861. dec. 17.—Szeged, 1932. jún. 7.) atyja földbirtokos Ferenc, anyja Király Erzsébet. Iskoláit Sze­ geden végezte a piarista gimnáziumban és kö­ zépiskolai tanulmányai befejezése után a bp. tudományegyetemen hallgatott jogot. Végbizo­ nyítványa elnyerése után (1886) joggyakorlatra ment Szegeden, majd Budapesten és annak be­ fejezésével ügyvédi oklevelet szerzett. Szegeden telepedett meg és Zárda u. 10. sz. alatt lakott. Mint szegedi ügyvéd 1917-ben országgyűlési képviselővé választják a szegedi Il-es kerület­ ben. 1888—1917-ig a szegedi 48-as és Függet­ lenségi Párt elnöke. 1919-ben a Szegeden ala­ kult ABC elnöke. 1920-ban a II. kerület kép­ viselője a nemzetgyűlésnek. 1921-ben állam­ titkár és 1923-ban igazságügyminiszter. 1924ben belügyminiszteri politikai államtitkár.

160

KOVÁCS 1929. jún. 20-án kinevezik szegedi közjegy­ zővé, és irodáját Fodor u. 2/B szám alatt nyitja meg. A Rókusi Népkör elnöke. A Sze­ ged Belvárosi Függetlenségi Kör elnöke, és elnöke a Szegedi Torna Egyletnek. A Szegedi Napló külső munkatársa, törvényhatósági bi­ zottsági tag. Fiatal korában Tömörkény Ist­ vánnak lakótársa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd alelnöke. Szegeden 1896 körül köt házasságot Szabó Etelkával, amely házas­ ságból Klára Margit Lujza, György, és Etelka gyermekei származnak. 167, 174, 222, 222, 226, 259/321, 270, 272, 278. Kúszó Istvánná Lásd Szabó Etelka 174. Kotányi Hermann (? Szeged, 1859.— ?) is­ koláit feltehetően Szegeden végezte és a ke­ reskedői pályát választotta hivatásának. Atyja Kojetáner Mordeháj, 1845-ben nevét Kotányi-ra változtatta és ekként ő maga is 1845-ig a Kojetáner nevet használta. 1850-től a szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1859-ben bizalmi férfi és póttag, a hitközségben. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 90. Kotucs József (Szeged, 1840.?— ?) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ipari pályára menve a korcsmárosság mellett döntött. 1848ban Szegeden korcsmáros Szt. Háromság u. valamelyik épületében. 1866— 1869-ig a Gróf család gyermekeinek, így dr. Gróf Árpádnak is keresztszülei voltak. A Szeged Alsóvárosi Társalkodási Egyletnek székhelye az ő helyi­ ségében volt. Árvay Rozáliát vette feleségül (1869?). Hogy házasságából gyermek származott-e, nem ismeretes. 78. Kovács Albert (Ungvár, 1825. jan. 17.—• Szeged, 1894. máj. 1.) gimnáziumi tanulmá­ nyait feltehetően Ungvárott végezte, majd pe­ dig a budapesi egyetemen szerezhetett 1848ban gyógyszerészi oklevelet, miután az ehhez szükséges gyakorlati időt valamelyik gyógy­ szertárban leszolgálta. Már 1840-ben gyógy­ szerészi pályára lépett és 1846-ban kezdte meg stúdiumát a pesti egyetemen, ahol egyben az ifjúsági mozgalmakban is résztvett. Áz Ifjú­ sági Forradalmi Bizottságnak tagja volt. Részt­ vett a nemzetőrségi mozgalmakban, majd be­ állt honvédnek és Komáromban alhadnagy lett, végül 1849-ben Klapka alatt tűzérfőhadnagy és a dunántúli csapatoknál törzs gyógy­ szerész őrnagy. Honvédségnél tábori gyógy­ szerész volt. Világos után Komáromban kapi­ tulál. 1852-től kezdve bérli a Götz örökösök­ től a Götz-féle gyógyszertárt. 1853-tól a Sze­ gedi Közkórház és a rabok gyógyszerellátója. 1860-ban belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé. 1868-ban a Csongrád megyei Ta­ nító Egyesület tb. tagja. A Szegedi Iskolaszéki Egylet elnöke. Baráti körben „Kovács papus” — „Kovács apus” — „Kovács tatus” jelzők­ kel illették. 1874-ben alapítja az ún. Kígyó

KOVÁCS gyógyszertárat „A Kígyóhoz” címzéssel. 1875. dec. 11-én iskolaszéki elnök. Szeged város pol­ gára. 1879-ben az Árvízvédelmi Bizottság tagja. Jómódú virilis, törvényhatósági bizott­ sági tag. 1883-ban a királylátogatáskor fo­ gadja a királyt, mint az Iskolaszék elnöke. Ugyanekkor kir. tanácsosi címmel tüntetik ki. 1884-ben búcsúztatja Tisza Lajos grófot. 1882ben ülték meg iskolaszéki elnöki jubileumát. Atyja Antal ungvári lakos, anyja Budavári Rozália volt. Nőtlen maradt. 90, 145. Kovács Anna (Szeged, 1834.—Szeged, ?). atyja Ferenc (korábban Schmidt) algyői ura­ dalmi gazdatiszt, anyja Krakovitzer Jozefa. Jó házi nevelésben részesült. 1852. jún. 6-án férjhezment Tölgyessy Ferenc pénzügyi hiva­ tali irodatiszthez, amely házasságából Artúr nevű fia született. 1895-ben a Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztár még részvényeseként tar­ totta nyilván. 90. Kovács Erzsébet (Szeged, 1834. ?—Szeged, 1927. jún. 4.) atyja Ferenc (azelőtt Schmidt) algyői uradalmi gazdatiszt, anyja Krakovitzer Jozefa. Kitűnő nevelésben részesült. Három­ szor ment férjhez. Első férje Csikós József volt, akivel Szegeden, 1850. nov. 19-én kötött házasságot. Másodszor 1854. aug. 2-án ment férjhez Nagy Lajos mérnökhöz. És harmadszor Bérezi Antal nyug. főkapitány lett a férje. Első férje ügyvéd volt. 1853-ban elözvegyülve ment férjhez másodszor, Nagy Lajos vasúti mér­ nökhöz. Az első házasságból Irén és József gyermekei származtak, akik a második házas­ ságkötése után fölvették nevelőatyjuk nevét, így lettek Csikós Nagy Irén és Csikós Nagy József. Második házasságából született Gi­ zella leánya, Lajos Kálmán Ernő Árpád De­ zső Ferenc Gyula és Lajos fia. Harmadik há­ zassága gyermektelen maradt. Harmadik fér­ jét a társaságban csak mint „a nász” emle­ gették. Utóbbi éveiben városi árvaszéki elnök volt. Ekkor Szegeden, Tisza Lajos krt. 46. sz. alatt laktak. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1895-ben még mint részvényesét tar­ totta nyilván. 90. Kovács Ferenc (Pest, 1799. ?—Szeged, 1865. febr. 14.) a Schmidt családból származott. Szülei nevét nem ismerjük. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és 1846-ban változtatott nevet. Algyőn uradalmi gazdatisztként helyez­ kedett el és hamarosan jómódra tehetett szert, mert már 1848-ban a városnak kölcsönt nyújt. 1864-ben palánki lakos. 1850-ben gyárosként említik és a Szeged-Csongrádi Takarékpénz­ tárnak választmányi tagja. Városi polgár és képviselő. Krakovitzer Jozefával kötött há­ zasságot, mely házasságból Anna, Erzsébet, Jozefa, Karolina és Teréz gyermekei származ­ tak. 90. Kovács György (—) személyi adatait egye­

KOVÁCS lőre nem ismerjük. 1911-ben MÁV ellenőr volt és Szegeden Dugonics u. 15. sz. alatt lakott. 1917-ben a Csongrádi Keresztény Gőz­ malomnak igazgatósági tagja (?). 1918— 1919ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ellen­ őre. 226, 271. Kovács Gyula Kálmán (Bp., 1885. júl. 9.— Szeged, 1962. jan. 10.) atyja Ödön, MÁV fő­ felügyelő volt, anyja Vedres Ilona. Iskolái el­ végzése után a Ludovika Akadémia hallga­ tója lett, ahol 1918-ban hadnagyi oklevéllel szabadult, 1923-ban főhadnagy. Ezt megelő­ zően úgy látszik, 1911-ben magyar kir. honvéd számtiszt volt, és Berzsenyi u. 1/9. sz. alatt lakott Szegeden. 1928-ban magyar kir. hon­ véd alezredes, majd ezredesként Szegeden megy nyugállományba, 1929-ben már nyug­ díjas. Ekkor Szegeden Kígyó u. 1. sz. a. la­ kott. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinó­ nak. Házingatlana volt Szegeden Margit u. 22/B. sz. alatt. Szegeden kötött házasságot 1911. nov. 19-én csőglei Gaál M ária Andrea Justinával, mely házasságból Éva leánya szár­ mazott. 278. Kovács Imre (Szeged, 1837. nov. 6.—Kiskundorozsma 1889. V. 27.) feltehetően azo­ nos azzal a személlyel, kinek születési és el­ halálozási adatait közöljük. Ez esetben atyja Illés alsóvárosi szabómester és anyja Hodács Erzsébet. 1861-ben a szegedi Jótékony Nő­ egylet művelődési társaságában szerepelt tag­ ként. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál és ezt követően a pesti Tudo­ mányegyetem jog és államtudományi karára kérte felvételét. Egyetemi tanulmányait 1860 körül fejezhette be és azt követően joggyakor­ latot kezdett Szegeden. 1965-ben gyakorlati ideje alatt, amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó szorgalmazta fiatal jogászoknak az országgyű­ lésre való felküldését követi Írnokként és ott tartózkodásuk költségeinek fedezéséről is gon­ doskodott, jelentkezett a kiküldésére, azonban kimaradt a kijelöltek sorából. Makón kötött házasságot Wagner Anna Petronella Flórával, mely házasságából Elemér és Gyula fiai szár­ maztak. 1870-ben Kiskundorozsmán találjuk főjegyzőként. Ismert még egy Kovács Imre, kinek neje Megyeri Eszter volt és leánya: Zsu­ zsanna, de nem volt megállapítható, hogy a két személy azonos-e és hogy ha két külön­ böző személyről van szó, ki az, akire Czímer utal. 132. Kovács István (Szeged, 1766.—Szeged, 1931. júl. 30.) atyja, István, anyja Bottka Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte. Tulajdonát képezte egy sarokház a Kálvária utcában, amelyben, három épületben 8 szoba, 4 konyha, 3 kamra és 12 lóra való istálló volt elhelyezve. Kö­ rülötte 30 házhelynyi földdel rendelkezett. Nagykocsis fuvaros foglalkozású volt. 1810-

161

KOVÁCS ben a ház egy részének lebontását rendelte el a főbíró. Kellemetlenség lett, mert az akkor már özvegy asszony összes gyermekeivel föl­ vonult a főbíró elé, mire az rendeletét vissza­ vonni kényszerült. Felesége Kiss Katalin jó­ módú földmíves családból származott Szőregről. E házasságból született 12 gyermek, akik közül ismert István, Erzsébet, Rózsa, Ferenc és József. 80. Kovács István (Csongrád, 1797.—Szeged, 1843.) talán barkói nemesi előnévvel. Atyja Ferenc asztalos, anyja Futó Kovács Anna volt. Iskoláit talán Csongrádon végezte és mester­ séget tanult, feltehetően asztalosmesterséget, majd pedig az orgonaépítést, amiből követ­ keztethetően zeneértő is volt. Tudunk arról, hogy 1835-ben ajánlatot tett orgona újjáépí­ tésre, illetve építésre az egri érseknek. Felesége Széka Rozália volt, akivel valószínűleg 1824ben kötött házasságot, talán Szegeden. E há­ zasságból születtek Antal, Magdolna, Emília, István Ferenc, Flórián, László, Erzsébet Ce­ cília gyermekei. Czímer utónevét tévesen Já­ nosként említi. 90. Kovács István (Szeged, 1822. jún. 24.—Sze­ ged, 1902. márc. 24.) atyja István kovácsmes­ ter volt. Anyja K éri Anna. Iskoláit Szegeden végezhette és kőművességet tanult, nyilván inasként és segédként dolgozott míg mester lett és építész. Életrajzát ő maga is megírta. Nagyobb részt önmagát képezte később ma­ gasabb fokra. Német- és olaszországi vándor­ útra ment. Megfordult építészeti akadémiákon is. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Mayer Ferdinánd ún. „Fekete-ház”-ának épí­ tője volt. A Magyar Tudományos Akadémiá­ nak 100 aranyat bocsátott rendelkezésére egy pályadíj céljára. A Szegedi Történeti Társulat alapítását szorgalmazta. Viszonylag nagy könyvtárral rendelkezett. A szegedi régi épü­ letekből kikerülő kövek megmentője volt. Képét nejével együtt Joó Ferenc festő örökí­ tette meg. 1854. febr. 15-én kötött házasságot Pozsgai Veronikával. E házasságból József, István, László, Vilma, Ilona és Rozália gyer­ mekei származtak. E két helyen az utónév té­ vesen „József”. 81, 90, 98, 115, 117, 117, 149, 173, 183, 203, 204, 205, 252/113, 259/321, 294. Kovács Istvánná Lásd Kiss Katalin alatt! 80. Czímer tévesen helyette menyét, Kéri Annát említi. 80. Kovács Istvánná Lásd Pozsgay Veronika 259/321. Kovács János (Szeged, 1852. ápr. 25.—Sze­ ged, 1918. jan. 1.) atyja Mihály, anyja Vetró Éva. Iskoláit Szegeden végezte és eredetileg festőnek készült, de később középiskoláinak befejezése után 1878-tól a budapesti Tudo­

162

KOVÁCS mányegyetemen jogot és bölcseletet hallga­ tott, és ügyvédnek készült. 1878-ban már Sze­ ged város tb. jegyzőjeként említik, majd a Magyar Kir. Postához megy és 1880-ban ott találjuk szolgálatban Szegeden. Előrehaladva a pályán 1918-ban posta- és távírdafelügyelő. Irodalmilag is tevékeny volt, publicista, szá­ mos Szegedről szóló dolgozata van. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Előkészítője volt a Szegedi Történelmi Társulat alapításá­ nak, amely azonban nem jött létre. Szegeden, Bástya u. 15. sz. alatt lakott. Tagja volt a sze­ gedi Árpád Szabadkőműves Páholynak is. Et­ nográfusként is ismert volt. Abafi Gizellát vette feleségül, de nem ismeretes, hogy házas­ ságából gyermek származott-e? 27, 150, 219, 237, 248/14, 248/24, 250/71, 252/118, 262/391. 269, 295. Kovács János (Czímer az utónevet tévesen jelöli. Helyesen József. Lásd ott!) 93. Kovács Jozefa (Szeged, 1828?—Szeged, 1910. máj. 19.) atyja Éerenc gárdatiszt, anyja Karkowitzer Jozefa. 1847, június 16-án férjhez ment Vály Benedekhez, aki ebben az időben megyei esküdt volt és Kisteleken lakott. De később bejöttek Sze­ gedre és Szeged-Felsővároson telepedtek meg. Házasságából Ferenc József Ádám, István, Hona, Mária, Janka és Jozefa gyermekei szár­ maztak. Szegeden Tisza Lajos krt. 22. sz. alatt halt el végelgyengülésben 85 éves korában. 90. Kovács József (Paks, 1832. febr. 17.—Nagysurány, 1894. okt. 2.) atyja István megyei orvos volt. Anyja Cseh Alojzia? Iskoláit való­ színűleg szülőhelyén végezte és színésznek készült. 1848—49-ben tűzéraltiszt volt, és a szabadságharcban megsebesült. Egyéb­ ként inasként működött egy orgonaépítő mes­ ternél, de már 1856. október 2-án Kalocsán beállt színésznek Bán Károly társulatába. Ettől kezdve különböző társulatokban lép fel színészként. 1858-ban Molnár György társu­ latában találjuk. 1860. szept. 7-től Szegeden szerepel. Résztvesz politikai tüntetéseken. 1870-től 1875-ig a Nemzeti Színház karéne­ kese, majd a Népszínháznál szerepel. 1892-ben vonult nyugalomba. Neve, mint „a nemzet funerátora” lett ismert, miután minden neve­ sebb személy temetésén szerepelt. Ilyenkor ő segítette vinni a koporsót, vagy előtte ment zászlóval. Nem tudjuk, hogy házas lett volna, hogy voltak-e gyermekei? A „Vasvári” elő­ nevet használta. Czímernél tévesen az utónév „Pál”. 101, 253/140, 253/152. Kovács József (Kiskun-Szabadszállás, 1854.—Szeged, 1944. márc. 23.) középiskoláit Kisújszálláson és Iglón végezte, majd a buda­ pesti egyetemen az orvostudományt tanulta és 1877-ben orvosi diplomát szerzett. Gyakorla­

KOVÁCS

KOVÁTS tát Budapesten kezdte. 1880-ban Szegedre jött és itt tisztiorvosi állásba került. 1898-ban tiszti főorvos. 1899-ben 1000 forintos alapít­ ványt tesz. 1900-ban köztörvényhatósági bi­ zottsági tag. Szegeden, Tisza L. krt. 22. sz. alatt lakott, majd Szt. Mihály u. 6. sz. alá költözött. Utóbb Szegeden háztulajdonos volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. Iskolaszéki tag. 1932-ben egészségügyi főtanácsos. Szakíró. Budapesten 1881. május 15-én kötött házasságot Haday Kornéliával, mely házasságából Kornélia, Má­ ria, Kálmán gyermekei származtak. 251/101, 255/207, 272, 278. Kováts József (Szeged, 1866.—Szeged, 1938.) Mindössze annyit tudunk róla, hogy 1898-ban önálló gazdaként 12 holdon gazdálkodott. 1932-ben később vagyonát 60 holdra gyarapí­ totta. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Személye pontosan nem volt be­ azonosítható. 1893-ban Tóth Annával kötött házasságot, amelyből Benjamin nevű, később hősi halált halt fia született. 278. Kovács Józsefné Lásd Haday Kornélia. 120.

Kovács Kálmán (Szeged, 1892. szept. 14.— Szeged, 1982. júl. 21.) atyja József főorvos, anyja Haday Kornélia volt. Gimnáziumot a piaristáknál Szegeden végezte. Innen ment a budapesti egyetem orvos karára és ott szer­ zett orvosi diplomát. Orvosi gyakorlatát a budapesti klinikán tanársegédként kezdte. 1914-től 1918-ig katona főorvos volt, front­ szolgálatot teljesített. 1921-ben a szegedi egye­ tem belgyógyászati klinikájának tanársegéde és Szeged Tisza L. krt. 22. sz. alatti lakos. 1924-től a Szegedi Közkórház belgyógyász szakorvosa. 1929-től egyetemi magántanár Szegeden. Ugyanezen évben kórházi belgyó­ gyász főorvos. Családi körülményei eddig nem felderítettek. 278. Kovács Karolina (Hatvan, 1830.—Szeged, Belváros 1863. július 28.) eredetileg Schmidt nevű családból származott. Atyja Ferenc gaz­ datiszt, anyja Krakowitzer Jozefa. Jó nevelést kapott és Szeged-Felsővárosi lakos lett, ami­ kor 1850. jan. 7-én, Felsővároson házasságot kötött Hódi Imre ügyvéddel. Fiatalon halt meg és díszes temetésben részesítették. Házas­ ságából Kornélia és Imre Jenő gyermekei szü­ lettek. 90. Kovács Károly (Hódmezővásárhely? 1853. júl. 31.—Szeged, 1929. nov. 26.) hosszúpályi. Atyja Károly alispán, anyja Szimonidész Ánna. Középiskoláit talán szülő­ helyén végezte. Egyetemet feltehetően Buda­ pesten. Egyetemi tanulmányainak befejezése után bírói pályára lépett és a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál lett joggyakornok, majd se­ gédfogalmazó (1876). Ugyanezen esztendőben

Gyergyószentmiklósra került bírósági jegyző­ ként. 1879-ben a Segesvári Járásbíróságon albíró, majd a Kézdivásárhelyei kir. Törvény­ széken bíró. 1889 körül köt házasságot Mike Kornéliával, kitől 1885-ben Júlia leánya szü­ letett. 1884-ben brassói törvényszéki bíró, majd itt szolgál 1903-ig. 1911-ben a Szegedi Kir. ítélőtáblához nevezik ki bírónak és ekkor Szegeden, Árpád u. 13. sz. alatti lakos. Ebben az állásában marad meg 1927-ig, amikor is mint címzetes kir. kúriai bíró megy nyug­ díjba. Ekkor Szegeden, Széchenyi tér 15. sz. alatti lakos. 278. Kovács Mária. Róla mindössze Czímer köz­ lése alapján tudunk. Eszerint Kovich-Kovács Mária néven szerepelt és feltehetően Kovich volt a férje neve. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinóban vendéglős volt. 112. Kovács Mihály (?, 1835?— ?) személyi ada­ tait nem ismerjük. 1859-ben Szegeden gyógy­ szerész. Iskolái elvégzése után gyógyszerészi tanfolyamot végzett a pesti egyetemen (1850?). „A Megváltóhoz” címzett gyógyszertárban dol­ gozik. Ilyen módon hirdeti magát a hírlapok­ ban. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1868. dec. 24-én köt házasságot Bauernfeind Kornéliával. Hogy házasságából szár­ maztak-e gyermekek, nem ismeretes. 90. Kovács Mihályné Lásd Bauernfeind Kor­ nélia. 92, 120. Kovács Ödön (Szeged, 1883. jún. 6.—Szeged, 1954. jún. 13.) atyja Ödön MÁV mérnök, anyja Vedres Ilona . Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetem orvostudományi karára iratkozott be, és 1906-ban orvosi dip­ lomát szerzett. Szegeden folytatott orvosi gya­ korlatot. 1924-ben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanárává habilitálta. Ekkor Szegeden, Tisza L. krt. 20. sz. alatt lakott. 1929-ben igazgató főorvos. 1938-ban szegedi egyetemi címzetes rendkívüli tanár. Egészségügyi főtanácsos. A Szegedi Állami Gyermekmenhely igazgatója. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szeged, Orosz­ lán u. 6. sz. alatti lakos. Feltehetően Szege­ den kötött házasságot és e házasságából szü­ letett Ödön és Jolán gyermeke. 278. Kovács Pál Lásd: Kovács József (vasvári) alatt. 101, 253/140, 253/152. Kovács Rókus (?—Szeged, 1949. ?) atyja valószínűleg Rókus, anyja Böröcz Rozália le­ hetett. Születési időpontja nem tisztázott. Fel­ tehetően Szegeden végezte iskoláit és ezt kö­ vetően talán a budapesti tudományegyetem karán végezte jogi tanulmányait és szerzett doktori oklevelet. Az igazságszolgáltatásban helyezkedett el és 1911-ben nagybecskereki kir. ügyészség vezető ügyésze. 1929-ben a Szegedi Kir. ítélőtábla tanácselnöke. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. ítélőtábla ta-

163

KOVÁCS nácsclnöki állásából (1918) megy nyugalomba. Nem ismeretes, hogy ki volt a házastársa és voltak-e gyermekei? 278. Kovács Rozina (Szeged, 1855.— Szeged, 1932.) atyja István építész, anyja Pozsgay Ve­ ronika, Megélhetését a szülőktől örökölt Mérey és Török utcai sarokház, valamint a föl­ dek jövedelme biztosította. Idősebb korában Vilma húga is támogatta. Hajadon maradt. 259/321. Kovács Rupert nevét tulajdonképpen csak Czímer említéséből ismerjük, aki személyét maga is megkérdőjelezi. 1859-ben az újonnan létesült kaszinónak lett tagja, de valószínűleg azonos azzal, aki 1850. okt. 13-án báró Zorn­ berg Irén keresztapja volt. 90. Kovács Terézia (Szeged, 1841. márc. 10.—?) az eredetileg Schmidt nevezetű családból. Atyja Ferenc gazdatiszt volt, anyja Krakowitzer Jozefa. Főleg a családban kitűnő neve­ lésben részesült és első alkalommal Szegeden 1864. nov. 10-én kötött házasságot Hódi Imre városi tanácsnokkal, kinek második neje lett. Második házasságát ugyancsak Szegeden kö­ tötte, 1875. ápr. 29-én Bálint Ferenc ügyvéd­ del. Első házasságából Júlia Jozefa Erzsébet, Lajos Ferenc Károly gyermekei származtak, míg második házasságából Gyula és Margit származott. Első házasságánál Rozgonyi Ber­ talan főispáni helyettes és Osztrovszky József ügyvéd voltak a tanúi, míg a másodiknál Vidovich Imre Csongrád megyei főszolgabíró és táblabíró, valamint rába hidegvéghy és galántai Balogh János ügyvéd és később kir. köz­ jegyző. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár­ nál 1895-ben még részvényesként tartják nyil­ ván. 90. Kovik-Kovács Mária Lásd: Kovács Mária alatt. 112. Kozma Ferenc (Bántornya, 1882. febr. 1.—Szarvas, 1957. ?) atyja Kirschbauer néven sze­ repelt és később nyilván nevet változtatott. Iskoláit Zalaegerszegen végezte a Felsőkeres­ kedelmi Iskolában, majd pedig KereskedelmAkadémiára ment. A bankszakmában helyez­ kedett el és először Dunántúlon, majd Temes­ váron és végül 1910-ben Rozsnyón, a Taka­ rékpénztárnak volt tisztviselője, majd ügyve­ zető igazgatója. 1918-ban az Állat- és Takar­ mányközpont ügyvezető igazgatója és egyik lészvényese. 1919-ben a Fortuna (FUTURA, nem Fortuna) alapító tagja és ügyvezető igaz­ gatója. 1925— 1926-ban önálló bankár, tőzsdés. 1927-től 1940-ig mint magyar kir. kor­ mányfőtanácsos a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója. 1942-ben ment nyug­ állományba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ellenőre. A Pénzintézetek Országos Egyesü­ letének választmányi tagja. A Pénzintézeti Központ választott tagja. Szegedi városi tör­

164

KŐMŰVES vényhatósági bizottsági tag. A Ferenc József rend lovagja. Szakíró. Szegeden Széchenyi tér 7. sz. alatt lakott. A felvidéki Földbirtokrendező ügyek kormánybiztosi előadója. Felesége Poss Ida, akitől Ida, Ferenc és Lili gyerme­ kei származtak. 226, 271, 272, 272 képe, 278, 286, 288. Kozmovszky Rezső (?, 1889. dec. 21.— 1960. ?) atyja Adolf, anyja Czarth Terézia. Iskolái elvégzése után a katonai pályát vá­ lasztja hivatásának. 1914-ben a szegedi 5-ös Honvéd gyalogezred főhadnagya. 1925-ben Szegeden Petőfi S. út 5. sz. alatti lakos. 1925ben magyar kir. honvédszázados. 1929-bennyugállományba kerül. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd hadifogságba esett és Szibériába került. Szegeden 1917. augusztus 5-én helyettes útján köt házasságot László Irén Etelkával. Hogy házasságából gyermekek származtak-e, nem ismeretes. 278. Kölcsey Ferenc (Sző-Demeter, 1790. aug. 8.—Cseke, 1838. aug. 26.) atyja Péter álmosdi birtokos kölcsey nemes. Anyja Bölöny Ágnes. Iskoláit Debrecenben járta (1796—1809) és már iskolai évei alatt érdeklődni kezdett az irodalom iránt. A budapesti egyetemen tanult jogot és annak elvégzése után ott ment joggyakorlatra, de ügyvédi vizsgát nem tett. Csekei birtokára vonult vissza és ott gazdálkodott. Nyelvújítással foglalkozott. 1829-ben Szatmár megye tb. aljegyzője. 1830-ban a MTA tagja. Résztvesz a helyi szabadelvű mozgalmak­ ban. 1832-ben megyei főjegyző és országgyűlési követ. Az országgyűlésen kerületi jegyző. 1836. nov. 12-én egyik alapítója a Kisfaludy Társaságnak. 1834-ben vég­ rendeletet tett Pozsonyban Ádám öccsének fia, Kálmán javára. Nőtlen maradt, Csekén temették, ahol síremléke áll. Szegeden utca viseli nevét. Levelezésben állt szege­ diekkel. 41.

Kőműves Imre (Bodajk, 1839. okt. 1.— 1921.) atyja János színész és tanító. A családi neve eredetileg talán Baumann volt és ma­ gyar változata: Kőműves. Iskoláit Lepsény­ ben végezte és közvetlenül utána színi pályára lépett. 1807-től kezdve vándorszínész, majd színigazgató és komikus szerepekben lép fel. 1858 pünkösdjén szerepel először színpadon Pesten, majd vidéken. 1867-ben Egerben, majd Selmeczen találjuk. Egri tartózkodása idején kiadja atyjának „Gondűző” c. adomagyűjte­ ményét. Egyébként ő maga is publikál „Né­ pies költemények” címen. Selmecen jelent meg 1861-ben kötete. 1869-ben Pesten a városligeti színkörben lép fel, majd Nagyváradon, Kecs­ keméten találjuk. A Városligetben fabódét építtetett, amelyben előadásait tartotta. 1871ben, jan. 8-án Szegeden adták elő „Egy nagyratörő szamár” c. darabját. 1872-ben Mannsberger Jakab, 1873-ban Miklósy Gyula, 1874-ben Szuper Károly társulatában játszik.

KŐSZEGHY Utóbbinál Pécsett lép színpadra. 1870-től 1873-ig minden esztendőben fellép Szegeden, 1877. dec. 4-én pedig ismét előadják Szegeden egy darabját „Szurok Mihály utazása” címen. Feleségével Lukács Annával, aki színésznő volt, Marcaliban ismerkedett meg és ebből a házasságból származott Károly fia, aki egyéb­ ként Baumann néven szerepel. Talán leánygyermeke is volt. Unokája pedig ismét K ő­ műves Sándor néven ismert. 121. Kőszeghy László (Szeged, 1745. jún. 25.— Temesvár, 1828. jan. 4.) Atyja János, anyja Schmidt Terézia. Iskoláit Szegeden, a gimná­ ziumot a kegyesrendieknél végezte. Majd Bu­ dára ment és ott a Tudományegyetem böl­ csészeti karán hallgatott filozófiát. 1765. okt. 17-én Trencsénben a Jezsuita Rend keretébe lép. Majd Gyöngyösön, Nagybányán, Budán, Pécsen találjuk. 1773-ban a rend felosztásakor a pécsi egyházmegyei papként a költészet ta­ nára. 1777-ben átjön a Csanádi egyházmegye keretébe a püspöki udvarba, ahol apostoli fő­ jegyző, szőbegényi apát, illetve püspöki helynöklesz. Hittudor. 1800— 1828-ig Csanád me­ gyei püspök. 1798. dec. 12-én nagyprépost, püspöki általános helynök és káptalani helynök. Mint Csanádi püspök, több alkalommal is járt Szegeden. így pl. 1789. márc. 8-án, 1801. nov. 6-án, 1805. szept. 7-én és 1814. júl. 14-én. Szeged város tanácsa megrendelte olaj arcképét, amelyet Szikora György festett. Családja Trencsén megyéből származó nemesi család, nagykiterjedésű birtokokkal és a ne­ mesi előnév „remetei” használatának jogával. 1804-ben Temesvárott papneveldét alapít, ahol szokatlanul korán, magyar hazafias szellem­ ben történik a nevelés. 1771-től 1776-ig több ízben is Grazban időzött és itt avatták dok­ torrá 1776-ban. Mikor elődjét, Krisztovicsot Csanádi püspökké nevezték ki 1777-ben, ő vitte magával Temesvárra. A temesvári székesegyház sírboltjában temették. Czímer a nevét különböző módon írja. A 39. oldalon egyszerű „i”-vel, a 178. oldalon pedig „ghy”-nal. Ez utóbbi írásmód a helyes. 39, 178. Kőszegváry Lajos (?, 1838. ?—Szeged, 1920. máj. 10.) szülei nevét nem ismerjük és nem ismeretes, hogy hol végezte iskoláit. Először 1879-ben találkozunk nevével, amikor az Oszt­ rák—Magyar Bank Fiók főnöke Szegeden. Ebben az állásban marad meg 1910-ig. 1879től 1903-ig a szegedi bérház I. emeletén székelt. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1900-ban Szeged város törvényhatósági Bizottsági tagja és egy­ ben az Osztrák—Magyar Bank felügyelője. 1901-ben a Ferenc József rend lovagja. 1902ben nyugdíjazását kéri. 1911-ben nyugalma­ zott osztrák—magyar bank főfelügyelő és sze­ gedi Széchenyi tér 8. sz. alatti lakos. 1920-ban

KRAJCSOVITS Szegeden, Vidra u. 3. sz. alatt lakik. 82 éves korában halt meg. Családi viszonyait nem is­ merjük. Nem kizárt, hogy neve névváltozta­ tás révén lett Kőszegvári és eredetileg talán a szombathelyi „Günzburg” családból szár­ mazhatott. 191. Kövér Béla (?, 1858.—Szeged, 1934. jan. 6.) atyja Károly földbirtokos, anyja Czifra Hona. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lépett. Később, 1911-ben mezőkovácsházia járási főszolgabíró volt. 1934-ben Szegeden Somogyi u. 11. sz. alatt lakott. Házasságot kötött Urbányi Jolánnal, akitől két fia Béla és Tibor származott. Egyéb adatai nem isme­ retesek. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. A „Rétháti” nemesi előnévvel rendelkező, nemesi családból származott. 271. Kövér Tibor János Károly (Mezőkovácsháza, 1885. nov. 13.—Szeged, 1952. máj.) atyja Béla mezőkovácsházi szolgabíró, anyja Urbá­ nyi Jolán. Rétháti nemes. Iskoláit feltehetően Mezőkovácsházán járta, majd pedig Buda­ pesten a József Műegyetemet hallgatta és 1909ben mérnöki oklevelet szerzett. Az I. világ­ háborúban katonai szolgálatot teljesített és számos kitüntetés tulajdonosa volt. Szeged város szolgálatába lépve, annak mérnöke lett. 1922-ben Szegeden Polgár u. 16. sz. alatt la­ kott. 1926-ban Szeged város főmérnöke, a városi Strand-fürdő kialakítója. 1932-ben mint városi főmérnök, a Mérnöki Hivatal Építési Osztályának főmérnöke. 1942-ben műszaki ta­ nácsos és Szeged Somogyi u. 11. sz. alatti lakos. Más források szerint születési helye Battonya. 1912. május 14-én Szegeden köt házasságot Őrhalmi Zsuzsanna Margittal, mely házasságából Margit Ilona Polixéna leá­ nya származott. Házassági anyakönyvi kivo­ natban aradi lakosként szerepel. Nemesi csa­ ládból származik „Rétháti” előnévvel. 278. Krachtusz József Lásd: Rónay József. 90. Krajcsovits Ferenc Nyitra megyei család­ ból származott nemes Panni nemesi előnévvel. Személyi adatai nem ismeretesek. Iskolái el­ végzése után erdészeti akadémiát végezhetett és 1898-tól Lúgoson, az Erdőigazgatóságon gyakornokként kezdte hivatali működését. 1903-ban a bustyaházai Erdőigazgatóság er­ désze és 1908-ban Temesszlatinán főerdész. 1909-ben a Lippai Főerdőhivatal főerdésze. 1915-ben Vadászerdőn erdőőri szakiskolai ta­ nár, főerdőmérnök. 1917-ben Görgényszentimrei erdőőri szakiskolai tanár és igazgató. 1918 után Magyarországra jön és 1927-ben a Magyar Kir. Erdőőri és Vadőri Iskola ki­ rályhalmi igazgató tanáraként látjuk újból. Ekkor már főerdőtanácsos. 1929-ben minisz­ teri tanácsos és nyugalomba vonul. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Családi körülményeit nem ismerjük. 278.

165

KRAUSZ Krausz Benus (Benedek) (?—?) atyja Kaszperl. Személyi adatait nem ismerjük. 1791-től 99-ig a zsidó hitközség adózója. 1828-tól imaszék-bérlő. 1859-ben Szegeden kereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza az árvíz után is áll Szegeden. 1873—1874. évben a szegedi Zsidó Hitközség képviselője. Házas­ ságot kötött és feleségét Khaja, Gizellának nevezték és 1884. május 5-étől a Hitközségi Nőegylet választmányi tagja volt. 90. Krausz Miklós (Szeged? 1875?.— 1930. ?) kö­ zelebbi személyi adatait nem ismerjük. Iskolái és az egyetem elvégzése után az igazságügyi pályára lépett. 1902-ben bírósági aljegyző, kit a szegedi Kir. ítélőtáblára tanácsjegyzőnek rendeltek be. Ebből következik, hogy már ezt megelőzően is igazságügyi szolgálatban kel­ lett lennie, de erre vonatkozólag adatokat nem találtunk. 1903-ban zombori járásbírósági albíró. 1919-ben ugyanott járásbíró. 1919-ben feltehetően megtagadta a hűségesküt, optált Magyarország javára és átjőve, Szegeden helyezték el. Itt 1926-ban, mint a szege­ di Királyi ítélőtábla bírája szerepel. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. Min­ den valószínűség szerint 1930. körül halt meg. 278. Krebsz Alajos személyi adatait nem ismer­ jük. Bizonyára a szegedi Krebsz család vala­ melyik tagja. Annyi ismert, hogy 1859-ben Szegeden kereskedő volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Minden valószínűség szerint a Krebsz és Mayer cég tulajdonosa. 90. Krebsz Ferdinánd Lásd Rákosi Nándor alatt. 115. Krebsz Mihály (Magyarkanizsa, 1798—Sze­ ged, 1869. jún. 16.) iskoláit feltehetően Magyarkanizsán végezte és azután valószínűleg a szülei által folytatott kereskedésben tanult szakmát. Szegeden mint jómódú kereskedőt ismertük meg, aki vaskereskedést folytatott. 1838-ban a Szegeden megalakuló Hangász Egyletnek alelnöke lett, ekkor már városi vá­ lasztott polgár. 1842-ben a városi polgárőrség őrnagya. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1843-ban a Temetkezési Egylet első elnöke. 1841-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó alelnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító és választmányi tagja. Többszörös szegedi háztulajdonos. 1844-ben megveszi Schwarz József Oroszlán és Nádor utca sarkán lévő háztelkét és ezen házat épít föl, amely ma (1989) a Műemléki Felügyelőség székhelye, felújított ál­ lapotban. 1848-ban nemzetőr százados. 1851 nov. 10-től községválasztmányi tag. 1849-ben rejtekhelyét ad Horváth Mihálynak. 1857-ben városi tanácsnok. 1859-ben az újonnan ala­ kuló kaszinónak is tagja. 1868-ban az Orosz­ lán és Nádor utca sarkán felépített házát el­ adja Kiss Dávidnak. Kétszer nősült. Első fe­

166

KREMINGER lesége Draskovics Erzsébet volt. Másodszor Biber Juliannát vette nőül Szegeden, 1867. jú­ nius 29-én. Házasságaiból Ferdinánd (1832), Mihály (xl833) és Lajos (xl834) gyermekei származtak. Mind a három az első házasság­ ból. 26, 28, 31, 64, 75, 87, 88, 110, 115, 132, 254/174, 254/174, 254/174, 168. Krebsz Mihály if. (Szeged, 1833. ?— ?) isko­ láit Szegeden végezhette és az ipart apja ke­ reskedésében tanulta. 1854-ben már a szegedi Lloyd Társulat választmányi tagja. Ez a tag­ sága 1858-ban megszűnik. 1860-ban még min­ dig vaskereskedő és a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. Atyja Mihály vaskereskedő, anyja Draskovics Erzsébet. 1862-ben a Németh és ifj. Krebsz vaskereskedő cég társtulajdonosa. 1873-ban magánzóként szerepel. Valószínűleg 1858-ban Lukács Paulát vette feleségül és ebből a házasságból származott Mihály Péter Pál, Irén Anna Mária, és Tódor Dezső gyer­ meke. 87, 90. Krebsz Nándor Lásd: Rákosi Nándor alatt. 115, 254/189. Kreminger Dániel (Szeged, 1795.—Szeged, 1852. ápr. 9.) atyja György, német szabó, anyja Pécsvár Franciska. Feltehetően édesatyja ipa­ rát kívánta folytatni, mert 8 évig vándorlegényként járt Bécsben és Budán. Majd viszszatérve Szegedre polgár lesz és 1822-ben né­ met szabó céh tagja és mestere. Egyben ebben az időben már eltartja atyját és húgát. Konrád Teréziával kötött házasságot, akitől István Dániel György, György József, Julianna, Ág­ nes nevű gyermekei származtak. Felesége 1835ben elhalt és ezt követően másodszor nősült feleségül véve Szabó Annát. Czímer Kremin­ ger Antal atyjaként említi tévesen, mert nevevezett atyja György volt. 178. Kreminger György (Szeged, 1762. ?—Szeged, 1844. dec. 18.) szülei nem ismeretesek. Mes­ terséget tanult és a szegedi Szabó céh tagja 1816-ban már e minőségben említik. Német anyanyelvű volt, aki úgy tanult meg magyarul és azt mindvégig törve beszélte. 1821-ben Sze­ ged város polgára lett. Házasságot kötött Pécsvár Franciskával. Feltehetően 1789-ben, amely házasságból Dániel, Franciska, György, Antal és Sebestyén gyermekei származtak. Czímer tévesen Dánielként említi. 178. Kreminger György (Szeged, 1790. dec. 13.— Szeged, 1842. aug. 24.) György szabómester és Pécsvár Franciska fia. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, középiskoláit a kegyesrendiek gimná­ ziumában. Majd Vácra került, ahol a teoló­ giát tanulta és ahol azután pappá szentelték. Ismeretes az 1830-ban megjelent „Hálaadó be­ széd”, amelynek ő a szerzője. 1831-ben vice­ diakónus volt Szegeden. A szegedi társaság­ nak kedvelt tagja lett. Ennek keretében az ún. „iszák regiment” Inhabere-ként említették

KRESZTICS viccesen, illetve tábori püspökeként. Később Szeged-Palánki esperes plébános. 1834-ben azonban ezen állásáról a Csanádi püspök le­ mondatta. 8,31, 178. Kresztics János (személyi adatai nem isme­ retesek). Mindössze annyit tudunk róla, hogy görögkeleti szerb vallású kereskedő volt Sze­ geden. 1947-ben háztulajdonos az Oroszlán ut­ cában, ahol földszintes házát a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó vásárolta meg, de a vételt a ta­ nács nem hagyta jóvá. 1859-ben új tagként lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. A sze­ gedi Kereskedelmi Egyesülés tagja volt, 1859. jan. 2-tól. Háza az árvíz után is állt. 50, 88. Kretsmáry Béla (személyi adatai egyelőre nem ismeretesek). Lehetséges, hogy neve he­ lyesen „Kretsméry” volt. 1848— 1849-ben hon­ véd a 3. Honvéd Zászlóaljban. Iskolái elvég­ zése után egyetemet végzett, majd ügyvédi vizsgát tett és 1871—1872-ben Temesváron gyakorló ügyvéd volt. 1871. febr. 9-én balese­ tet szenvedett Szegeden, lábát törte. 1874— 1879-ig közjegyző Lippán 1879-től vagy talán már 1876-tól 1883-ig temesvári kir. törvényszéki bíró. 1878-ban résztvett a 3. Honvéd zászlóaljnak szegedi találkozóján, amelyről fénykép készült és ezen ő is szerepel. E talál­ kozót ő maga is szorgalmazta. 157. Kricska József Lásd: Budavári József alatt. 116. Krigler János (Lásd: Hadasi János alatt. 90. Krikkay Ágoston (Szeged, 1814. aug. 1.— Szeged, 1873. jan. 11.) tulajdonképpen Gusz­ táv. Atyja György, anyja Schusztersitz Jozefa. Horváth Mihály püspöknek rokona volt. Isko­ láit Szegeden végezte, majd a budapesti egye­ temet látogatta, ahol orvosi diplomát szer­ zett. Tulajdonképpen szülész orvos volt, azon­ ban később fogorvosként szerepelt. Eredetileg 1865-ben Zágrábban telepedett meg, ahonnan később visszatért, de 1866 áprilisában ismét Zágrábban van. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1870. aug. 14-től városi orvos. 1835 körül már bor­ bélyként emlegették. Fogászati tanfolyamát a pesti tudományegyetemen végezte. 1867-, és 1869-ben Horváth Mihály az ő szállóvendége volt. Felesége Horváth Amália, akivel Szege­ den 1840. jún. 15-én kötött házasságot. E há­ zasságból Ágoston Gejza, Karolina, Mária és Adél gyermekei születtek. 26, 90, 138, 147. Krikkay Gusztáv Ágoston Geiza (Szeged, 1847. jan. 8.—Budapest, ?) atyja Ágoston Gusztáv, anyja Horváth Amália. Gimnáziu­ mot a piaristáknál járta 1857— 1864-ig. Ezt követően egyetemre ment és Budapesten jogot hallgatott. Az abszolutórium megszerzése után pedig igazságügyi pályára lépett. 1871. dec. 27-én a Szegedi Kir. Törvényszék mellé kine­

KUN vezett alügyészként találjuk. Ebből következik, hogy már korábban, az igazságügy szolgála­ tába kellett, hogy álljon. 1877-ben Szeged város árvaszéki aljegyzőjeként említik, azonban 1884-ben ismét kir. alügyész Szegeden. Sze­ geden több munkája jelent meg. 1902-ben Bu­ dapesten elmegyógyászati ápolt. 122. Krisztina L ásd: Mária Krisztina, Habsburglotharingia alatt. 47. Krisztoforovics Uros. Személyi adatait nem ismerjük. Mindössze az a valószínű, hogy az édesatyja Lázár nevű szegedi kereskedő volt. Szegeden 1860-ban az újonnan alakult kaszi­ nónak tagja lett. Czímer csak nevét említi, személyét megkérdőjelezi. 90, Kuba Vilmos (Budapest, 1886. máj. 8.— Szeged, 1953. jún. 14.) atyja József, anyja Zieh Karolina. Iskolái elvégzése után a katonai pályára lépett és 1918-ban századosként ta­ láljuk Szegeden, az 5. Honvéd gyalogezredben. 1929-ben magyar kir. honvédőrnagy nyugállo­ mányban Szegeden. 1942-ben honvéd ezredes. Lakása Tisza Lajos krt. 14., majd Tanács­ közt. útja 3. sz. alatt volt. 1929-től a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött 1919. aug. 18-án Szegeden Déry Rózsa színművésznővel, aki ebben az időben Szegeden szerepelt. 278. Kukacz Lásd: Urbán Lajos alatt. 167, 188. Kulisich István János Imre (Szeged, 1896. márc. 23.—Szeged, 1923. márc. 28.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte talán Reál-is­ kolában és utána a hadsereg kötelékébe lép­ hetett. 1903-tól a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. 1908— 1914-ig annak pénztárosa. Az I. világháborúban a 46-os Gyalogezredben szol­ gált. Harctéri megbetegedés következtében halt el. Nem ismeretes, hogy nős, családos volt-e. Atyja, István takarékpénztári ellenőr volt, anyja pedig Zádori Jusztina. A SzegedBelvárosi temetőben áll sírboltja. 190, 195, 220, 271. Kun Béla (Szilágycseh, 1886. febr. 20.—Szovjetunió, 1938. aug. 29.) atyja Kohn falusi jegyző volt, majd kör­ jegyző. Elemi iskoláit Szilágylellén végezte. Középisko­ lát feltehetően Kolozsvárott, majd a kolozsvári Tudo­ mányegyetemen joghallgató lett és stúdiumának befeje­ zése után újságírói pályára lépett. Látogatta ugyan az egyetemet, azonban később azt abbahagyta. 1908-ban a kolozsvári Munkás Biztosító Pénztár tisztviselője volt, később igazgatója. 1914-től harcolt a világháborúban. Az orosz fronton teljesített szolgálatot, fogságba esett. 1918-ban hazatérve, egyik alapítója a KMP-nek és nagy szerepe volt a proletárdiktatúra kikiáltásában. A tanácsköztársaság külügyi, majd hadügyi népbiztosa. A pro­ letárdiktatúra bukása után, 1919-ben emigrál Bécsbe, majd Oroszországba megy. 1938-ban koncepciós perek során kivégezték. Publicista. írói álneve Kolozsvári Béla, ill. Kolozsvári Balázs. Középiskoláját zilahi, majd

167

KUND a kolozsvári Református Gimnáziumban végezte. 1913. június 19-én Kolozsváron házasságot kötött Gál Irén­ nel. Gyermekei Miklós és Ágnes. 222.

KUSTÁR

zasságból Ilona, Béla, és Gyula gyermekei származtak. 278. Kúp László János (Szeged, 1895. nov. 30.—?) atyja Gyula Lajos, női divatáru nagyKund István (—) személyi körülményei egye­ kereskedő. Nemesi rangra emeltetett „felső­ lőre ismeretlenek. 1911-ben Szegeden, Stáció nemesköttsei” előnév használati joggal. Anyja u. 8/B sz. alatt lakik, mint magyar kir. honvéd Faden Mária Sarolta. Iskoláit a szegedi ke­ huszár főhadnagy. 1929-ben huszár alezredes gyesrendi gimnáziumban végezte, majd egye­ és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben temet végzett, jogot hallgatott és az abszolutó­ mint alezredes nyugdíjban él Szegeden, Kos­ rium megszerzése után joggyakorlatra ment. suth L. sgt. 50. sz. alatt. 278. Doktori fokozat megszerzése után joggyakor­ Kunhegyi Kamill (?—Buda, ?) közelebbi sze­ latát Szegeden folytatta és 1926. október 18-án mélyi adatai ismeretlenek. A Bach korszakban Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Azt a pest-budai városi tisztviselő volt, 1857-ben szegedi Ügyvédi Kamaránál bemutatva, kérte Szegedre jön le kinevezés folytán és 1857— az ügyvédi lajstromba való felvételét Szeged 1860-ig Szeged város tanácsnoka. 1861-től is­ székhellyel. Később a kamara választmányi, mét Pest-Buda városi tisztviselője, mert bár ill. fegyelmi bírósági tagja lett. 1969. május Szegeden 9-ik tanácsnoknak jelölték, de a sza­ 31-én nyugdíjba vonult. 1981-ig a szegedi bel­ vazáson kibukott. 1867-ben budai városi ka­ városi házában lakott, amelyet örökölt, de pitány. Irodalmilag is tevékeny volt és egyik amelyet később államosítottak. Majd kiköl­ munkája „Az új ipar rendtartásiról Szege­ tözött a Tarján városrészbe. A szegedi Ferenc den jelent meg. Budán halt meg. 90. József Tudományegyetem utóda, a József At­ tila Tudományegyetem 1983. szept.-ében gyé­ Kúp Béla (Szeged, 1892. máj. 6.—Szeged mánt diplomát nyújtott át neki. Kétszer nő­ 1943. aug. 15.) atyja Gyula női ruhakereskedő, sült. Első felesége Szeghő Gizella, kivel Sze­ anyja Fádén Mária Sarolta volt. A család ne­ geden, 1921. dec. 22-én kötött házasságot. mességet kapott és „felsőnemesköttsei” előnév Nevezettnek 1979-ben történt elhalálozása használatára volt jogosult. A középiskola első után újabb házasságra lép Vecsernyés Aranká­ 4 osztályát a szegedi kegyesrendi gimnázium­ val, 1975. jún. 14-én. Első házasságából László ban végezte. Iskolái elvégzése után a katonai Gyula Attila született. A Szeged-Belvárosi Ka­ pályát választotta hivatásul és 1914— 1918-ig szinónak tagja volt. 278. — végigharcolva az I. világháborút — a szerb Kupecz Antal (?—?) személyi adatait nem és az orosz hadszíntéren. Orosz fogságba esett. ismerjük. Mindössze annyit tudunk, hogy 1918-ban leszerelve a később megalakuló nem­ 1860-ban Szeged városi számvevő volt és zeti hadsereg kötelékébe lépett és 1929-ben ugyanakkor az újonnan alakult Szeged-Bel­ mint magyar kir. honvéd százados került nyug­ városi Kaszinó tagjai sorába lépett. Később állományba. Földbirtokos háztulajdonos. főszámvevőnek jelölték 1860-ban, de a válasz­ Földbirtoka Szatymazon volt. 1928. május tásokon kibukott. 1867-ben ismételten jelöl­ 22-én, Szegeden kötött házasságot Trus- ték főszámvevőnek, de ezúttal sem kapott szó­ kovszky Jozefával, aki a „dragoszlávi” nemesi többséget. 90. előnevet viselte. F. házasságkötést megelőzően Kurtz Jakab (Szeged, 1813.—Szeged, 1879. a felek 1919-ben, márc. 11-én a Szovjetunió­ dec. 26.) talán Jakab volt az atyja is. 1859-ben ban Szkobelev városában kötöttek házasságot. a Szeged-Belvárosi Kaszinó altisztje. Évi 340 278. forint fizetéssel. Szeged-palánki lakos. Később Kúp Gyula (Szeged, 1855. nov. 3.—Szeged, szabómester. Házasságot kötött Lász Francis­ 1932. márc. 24.) felsőnemesköttsei nemes. kával. Nem tudjuk, hogy e házasságból szárAtyja János foglalkozása városi lőporaktári maztak-e gyermekek. 1884-ben a felesége öz­ felügyelő. Anyja Cseh Franciska. Középisko­ vegyen, szegény ápoldai tagként hal meg. 98. láit a szegedi kegyesrendi gimnáziumban vé­ Kustár Ignác (Kalocsa, 1813. jan. 23.—gezte, majd kitanulta a kereskedői szakmát Máramarossziget, 1910. ápr. 15.) szülei nevét és Szegeden női ruha kereskedést és műhelyt nem ismerjük. Feltehetően Kalocsán járta is­ nyitott. Kereskedése Szegeden a Széchenyi koláit és később a piarista rend kötelékébe lé­ tér egyik legelőkelőbb helyén volt és vagyont pett, ahol 1831. szept. 20-án öltözött be. 1836. szerezve Szegeden házingatlant vásárolt. 1912- júl. 26-án tesz fogadalmat és 1839. júl. 26-án ben császári és kir. udvari szállító. Később, szentelik áldozó pappá. Megszerezve a Pesti nem sokkal halálát megelőzően, üzletét rész­ Egyetemen a tanári képesítést, a rend kereté­ vénytársasággá alakította át és az „Kúp Gyula ben különböző helyeken fejtett ki, először se­ és Társa Rt. Divatáruház” címen működött, gédtanári, majd tanári működést. 1870-ben mely Rt-nek igazgatója volt. Szegeden kötött Szegeden tanít. 1877—1878-ig debreceni ház­ házasságot Faden Mária Saroltával, mely há­ főnök. 1882-től 1883-ig veszprémi házimásod-

168

KUTASS főnök. 1880-tól 1890-ig aranymisés pap. Máramarosszigeti másodfőnök. 1894-től 1895-ig nyug. gimnáziumi tanár. 1906— 1907-ig a rend séniora, gyémántmisés pap, kormánytanácsos. Szatmári piarista szentszéki ülnök. Máramarosi házi másodfőnök 1907—1910-ig ke­ gyesrendi aranymisés áldozár Máramarosszigeten, a Szatmári Püspöki Szentszék ülnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1899-ben meg részvényeseként tartja nyilván. Feljegyez­ ték róla, hogy szegedi működése alkalmából az egyik tanítványa Gabara Vince, a későbbi festőművész tollheggyel a befagyott ablak­ üvegre olyan komikus arcképét vázolta fel, hogy az feltűnést keltett a tanári kar tagjaiban. 78 évesen halt meg. 261/374. Kutass Kálmán (Győr, 1888. nov. 21.— ?) iskoláit Budapesten végezte, teológiát Sopron­ ban tanult és bölcseletet Jénában hallgatott. Szüleinek neve ismeretlen. 1911-ben szerzett evangélikus lelkészi oklevelet. Ezt követően Debrecenben, Budapesten, Zalaegerszegen te­ vékenykedett. 1928. szept. 2-án a szegedi Evan­ gélikus Egyház lelkésze lesz. Ezen állását 1931. augusztus 16-ig tölti be, amikor a Dunántúlra távozik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Szegedről távozva, Szombathelyen lesz evangélikus lelkész. Itt községi közigaz­ gatási tanfolyami előadó is. Vasi esperes, a szegedi Dugonics Társaság tagja. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. 1937-ben még szombathelyi lelkészi ál­ lást tölt be, szakíró. Dósa M árta volt a fele­ sége, akitől Éva nevű leánygyermeke szárma­ zott. 278. Kutassi Emília (Szabadka, 1831. nov. 11.—?) 1862-ig „Szűkül”. Atyja Szűkül János, anyja ITorung Katalin. Szorgos nevelésben ré­ szesült. Zenére is oktatták, 1861-ben a szegedi

KÜRTHY templomi zenekar énekese volt évi 210 forint fizetéssel. 1862-ben névváltoztatását kérte „Kutassi”-ra. 1864-ben Szegeden Palánk 387. sz. alatt lakott és a Belvárosi templomban kar­ énekesnő. 1888-ban a szegedi községi felsőbb leányiskolának énektanárnője. Házasságot kö­ tött Szegeden 1864. jan. 7-én Okrutzky Coriolan városi ügyésszel. E házasságból IstvánJános, Anna, Borbála, János, Mária, Adolf gyermekei származtak. 120. Kutassi Ferenc (?— ?) atyja Szűkül János, anyja Hornung Katalin. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választja és 1849-ben honvéd hadnagyként szerepel. Úgy látszik, hogy ezt követően a közigazgatásban helyezkedett el. Nevét 1862-ben kérte „Kutassi”-ra változtatni, az eredeti „Szukfil” névről. 1867. május 2-án megválasztják az 5. törvényszéki tanácsnoki városi állásra. Amikor megszervezik az új igazságügyi hatóságokat, akkor 1871. decem­ ber 29-én a szegedi Kir Törvényszék bírájává nevezik ki. 1891-ben még mindig ebben az ál­ lásában találjuk. Neve 1893-ban már nem sze­ repel a nyilvántartásokban. Szegeden kötött házasságot Okrutzky Apollóniával, amely há­ zasságból Etelka, Béla, Aranka, Erzsébet és Ilona gyermekei származtak. 145. Kiirthy Ferenc (?, 1820.— ?, 1895?) Tádé és Balázsovits Anna fia. Faykürti és koltai nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és azt követően a katonai pályára lépett. 1879ben a csongrádi 45. dandár, 5. feldandár 3. honvéd zászlóalj parancsnoka volt, mint hon­ véd őrnagy 1881-től Szegeden. 1886-tól 1887ig. a szegedi 5. honvéd gyalogezred parancs­ noka, magyar kir. honvéd alezredes. Feleségül vette talán Bíró Irént, amely házasságból Jú­ lia, Mária, Anna és János született. 161.

169

L Lábady család. Nevük már az 1522-es tizedlajstromban is előfordult. A török hódoltság alatt Csongrád megyében települt nemesi csa­ lád. Tagjai 1650-ben Sövényházán találhatók, de előbb szegedi lakosok voltak. Előfordulnak később Gyulafalván, Tamásfalván, Tiszaszentmiklóson. A Lábady név Lábody-ként is előf ordult és adataink vannak arra, hogy az idők folyamán az eredetileg Pabody névnek Lábody néven való változata volt ismert. Hogy azonose a Lábdy családdal, még feltárásra vár. Tag­ jai közül egyesek a törökök elől a felvidékre menekültek Hont megyébe és települtek vissza a hódoltság megszűnése után. 6. Lábdy Antal (Szeged, 1837. jan. 6.—Szeged, 1912. okt. 31.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1848-ban a Szeged alsóvárosi I. gyalog nemzetőr század hadnagya volt. 1860-ban belé­ pett az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Ka­ szinóba. Szentmihályteleken gabona- és papri­ kamalma volt. Háztulajdonos. 1879. szept. 14-én lisztkereskedőként szerepel. Az Alsóváro­ son tulajdonát képező háza az árvíz után is állt. 1895-től 1899-ig a Szegedi Jótékonysági Egy­ let elnöke. Vezetője volt a Szegedi Takarék és Hitelszövetkezet Rt-nak, a Szegedi Háztu­ lajdonosok Egyesületének. Szeged város Tör­ vényhatósági Bizottságának tagja. Egy idő­ ben szalámigyáros. A későbben alakult „Lábdy Antal és Fia” cég tagja. Elnöke volt a Szegedi Polgári Dalárdának. Nagyiparosként élt Sze­ geden. Valószínűleg Szegeden kötött házassá­ got 1870 körül Pucher Máriával, akitől Jenő (xl874) és Dezső (x l882) fiai születtek. 1911ben özvegye Szegeden Csongrádi sgt. 65. sz. alatt lakott és e háznak tulajdonosa volt. 96. Laborfalvy Róza 1. Benke Judit alatt. 123. Landesberg Jenő (Szeged, 1883. okt. 26.— Szeged, 1946. márc. 25.) atjya Mór nagybérlő volt Sövényházán, anyja Éliás Regina. Isko­ láit Szegeden, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és féléveit lehallgatva, abszolutóriumot szerzett. Dok­ torrá avatták. Úgy látszik, hogy joggyakorla­ tát a bíróság keretében töltötte le. 1908-ban már tulajdonosa a polgári jubileumi kereszt­

170

nek, amiből következik, hogy már állásban kellett korábban lennie. 1911-től 1914-ig a Sze­ gedi kir. Törvényszék jegyzője. 1920-ban Szt. György u. 10. sz. alatt lakik. A Szegedi Keres­ kedelmi és Iparkamara titkára. 1925. júl. 2-án ügyvédi vizsgát tesz Budapesten és ezt köve­ tően a szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét. Kérelmét azonban a Kamara összeférhetetlenség címén elutasítja, miután a Kereskedelmi Kamaránál állásban van. Kamarai állásában 1914-től 1918-ig fogalmazó, 1919-ig segédtitkár, majd másodtitkár, 1925-től ügyvezető titkár. Szár­ mazására tekintettel 1944-ben gettózás alá ke­ rült volna, de ez alól mentesítették. Ebben az időben már nyugállományban volt és Szegeden Oroszlán u. 2., ill. Feketesas u. 22. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot 1910. júl. 10-én Grósz Honával, amely házasságból György fia és Judit leánya származott. 278. Lányi Mór (1867— 1935) valószínűleg Lan­ desberg volt. Iskoláit feltehetően Aradon vé­ gezte és később talán a kolozsvári egyetemre iratkozott be és szerzett ott jogi képesítést. Minden valószínűség szerint azonos azzal, aki Aradon 1882-ben névváltoztatást kért Lá­ nyira. Később Szegeden találjuk és tagja volt az Árpád Szabadkőműves Páholynak. író, közleményei már korábban Aradon is meg­ jelentek. 1907. ápr. 30-án Bács-Bodrog megyé­ nek regőczi járásában megválasztják országgyűlési képviselőnek. A HUNGÁRIA Ken­ dergyár Rt.-nek Verbászon igazgatási elnöke. Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzá­ log Bank Rt. felügyelőbizottsági tagja. A Délvidéki Kereskedelmi Rt. igazgatósági tag­ ja Szabadkán. Szabadkai gyakorló ügyvéd. Országgyűlési képviselő korában részt vett a parlament ún. Polányi-perének vitájában. Há­ zasságban élt, de nem ismerjük egyelőre neje nevét. Johanna és Ernesztina voltak gyermekei. Úgy látszik 1919 után optált Magyarország javára és Pesten telepedett le, ahol folytatta ügyvédi gyakorlatát haláláig. 278. Lász Flórián (?, 1776. ?—Szeged, 1835. ápr. 14.) atyja valószínűleg Miklós volt. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte. 1828-ban Szeged város polgára. Az ezidőben alakuló szegedi

L 4 sz kaszinó tagja és számtartója. Pékmester. A sze­ gedi „Weissbäcker” céh atyamestere. (OberVorsteher) Később az újjáalakult Társalkodási Egylet (kaszinó) udvarnoka, háznagya (1834). Házasságot köt (1803?) Rozner Anná­ val, mely házasságból Terézia (xl804), Pál, Franciska és (László) Flórián gyermekei szár­ maztak. 19, 27, 247/10, 268, 269. Lász Flórián 1. László Flórián alatt. 116. László Flórián (Szeged, 1820. ?—Szeged, 1888. ?) 1861-ig Lász volt a családi neve. Atyja Flórián pékmester, anyja Rozner Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd ipart tanult atyja műhelyében. Inas és segéd éveinek letöltése után bizonyára vándorlegény lett. 1861-ben Szegeden pékmester. 1848-ban beállt honvédnek és hamarosan főhadnaggyá lépett elő. Korda János nemzetőr alezredes segéde volt. Családi nevét 1861-ben „László” ra változtatta. Egyéb személyi adatai még nem feltártak. 116. László Gyula (Szeged, 1847. nov. 12.—Sze­ ged, 1908. dec. 15.) 1861-ig Lász volt a családi neve. Atyja Lász, majd László Pál szegedi polgár, anyja Lovászi Mária. Iskoláit Szege­ den végezte, gimnáziumot a piaristáknál. (?) Majd a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán kérte felvételét és az előírt szemeszterek lehallgatása után abszolutóriu­ mot nyert. Ezt követően joggyakorlatra megy és 1871. szept. 25-én Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Oklevelét Szegeden hirdetteti ki 1872. február 16-án és ezt követően Szeged-Felsővároson nyit ügyvédi irodát. Szegedre Pestről jött, ahol eredetileg ugyancsak ügyvédként működött rövid ideig. Közben katonai szol­ gálatot teljesített és szabadságolt hadnagy volt. Amikor 1875-ben megalakítják az ügy­ védi kamarákat, a szegediben kéri felvételét az ügyvédi lajstromba. De még ugyanezen év­ ben Szeged város szolgálatába lép és erre te­ kintettel ügyvédi gyakorlatának folytatásáról lemond. Közigazgatási pályáját aljegyzőként kezdi. Részt vesz Szeged város rekonstrukciós munkálataiban és ennek honorálása volt a ki­ rályi elismerés. Előrehalad a pályáján és 1898ban polgármesterhelyettes. Színügyi bizottság tagja, majd elnöke. Színházi páholybérlő. 1900-ban városi kiküldetésben Jászapátin jár. Az Alsóvárosi Társalkodó Egylet elnöke. Mi­ niszteri, illetve királyi tanácsos. 1902-ben nyu­ galomba vonul a városnál és ismét kéri felvé­ telét a Szegedi Ügyvédi Kamaránál az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Földvári u. 1. sz. a. tart ügyvédi irodát. Köztörvényhatósági bizottsági tag. Hatvankét éves korában halt meg. Feltehetően Szegeden és 1871 körül kö­ tött házasságot Terhes Emíliával, kitől Gizella Anna Mária (x!872), Gyula János Géza és

LAUCSIK Julianna Mária Kornélia gyermekei származ­ tak. 190. László János (Szeged, 1890. júl. 22.—Sze­ ged, 1968. márc. 4.) szülei nevét nem ismerjük. Iskolái elvégzése után, — a gimnázium első négy osztályát a szegedi piarista gimnáziumban járta — egyházi pályára ment. 1913. jún. 29-én pappá szentelték. Lovrinban, majd Kevevárán cooperátor. 1914-ben Szeged-Alsóközpontra kerül és 1917-ben Szeged-Rókuson lelkészkedik. 1929-ben plébános Szeged-Felsőközponton, majd újszegedi plébános, püspöki taná­ csos. Aranymisés pap. Hetvennyolc éves ko­ rában halt meg. 278. Latabár Endre (Kiskunhalas, 1812. nov. 15.—Miskolc, 1873. júl. 6.) nemesi családból származott. Atyja János városi tanácsnok volt. Anyja Thúróczy Kristina. Közép­ iskoláit a debreceni evangélikus-református kollégium­ ban végezte, majd jogot hallgatott. De azt a III. évfolyam után abbahagyta és színipályára lépett. Kilényi társula­ tában Debrecenben lépett színpadra. 1833— 1838-ig Kassán másod-tenorista volt. 1839-től 1842-ig Kilényinél van Kolozsvárott. 1842-ben színigazgató Kaposváron. 1843-ban országjáráson van, 1854-ben Szeged-Rókuson a „Hétpacsirta” vendéglő kerti színházában lép fel tár­ sulatával. Latabár kiszélesítette a színkör nézőterét. Nagy sikerrel és anyagi eredményekkel szerepel a ma­ gyar társulata. 1864-ben Latabár nyerte el az előadások játszásának jogát, de gyengén szerepelt és a közönség elvesztette érdeklődését. Házasságot kötött 1841. jan. 11-én szentmiklósi Török Máriával, kitől Kálmán, Endre és Dezső fiai származtak. 78—9, 118—19. Lator Gábor (Visk ? 1822?—?) nemesi családból szár­ mazott, amely 1699. május 14-én kapott nemesi levelet. 1857-ben Nagyszöllősön született a fia. Ugocsa megye másodalispánja volt. 1866-ban országgyűlési képviselő és kiküldött Klauzál Gábor temetésén Szegeden. 1865— 1867-ben az országgyűlés tagja. Házasságot kötött Szent-Pály Jozefával, mely házasságából Géza fia szüle­ tett. Iskoláit talán Máramarosszigeten végezte és esetleg jogot is hallgatott. Lehetséges, hogy a máramarosszigeti lyceumi tanár és viski ügyvéd Lator Bálint a testvére volt. 135.

Laucsik Máté (Szenográd, 1830. aug. 20.— Érsekújvár, 1903. szept. 20. atyja uradalmi altiszt, anyja Krizsán Dorottya volt. Közép­ iskolái elvégzése után Bécsben végzett jogot az egyetemen, majd joggyakorlatra ment és Bécsben volt patvarista. A betyárvilág fölszá­ molása során a kiküldött bíróság mellett telje­ sített szolgálatot Somogy megyében. Majd Székesfehérváron ügyvédi gyakorlatot folytat. Utóbb Fejér megye központi főszolgabírója. 1869-ben kerül Szegedre mint fővizsgálóbíró, ill nyomozó napidíjnok, gróf Ráday Gedeon mellé a betyárvilág fölszámolására. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja volt. 1873-ig marad Szegeden. Működése — bár eredmé-

171

LAUSEVITS nyes, de annyira kíméletlen volt, hogy utóbb elvi álláspont született: sem bírói, sem ügyészi állásra nem nevezhető ki. Nem tudjuk, hogy nős volt-e és voltak-e gyermekei. 1875-től 1884-ig közjegyző Érsekújváron. 149, 237. Lausevits Péter (Szeged, 1818.— ?) néha Lausovits-nak is írta. Szegeden végezte isko­ láit, a középiskoláit 1827-től 1835-ig a szegedi kegyesrendi gimnáziumban. Utána a pesti tu­ dományegyetemen hallgatott jogot és az ab­ szolutórium elnyerése után joggyakorlatra menve, annak végeztével 1841-ben ügyvédi vizsgát tett, június 21-én. Ezt követően sze­ gedi polgárnak veszik be és Szegeden engedé­ lyezik az ügyvédi gyakorlat folytatását. Ami­ kor 1848-ban Szegeden a II. határőrezred meg­ szökött, annak távozásához kocsikat ő bizto­ sított. Ő maga is elmenekült ekkor Szegedről, de visszatérve folyamodott az ügyvédi gyakor­ lat folytathatásáért. E célból 1849-ben igazo­ lást kért a tanácstól a forradalom alatti meg­ felelő magatartásáról, amit meg is kapott és 1852-től kezdve Szegeden gyakorló ügyvéd. Atyja Gábor kereskedő volt. 47. Lázár Béla (Szeged, 1854.—Szeged, 1908. máj. 16.) atyja János városi mérnök, útbiztos. Anyja Farkas Róza. Iskoláit Szegeden végezte. Elemibe 1860-tól 1864-ig járt. A gimnáziumot a szegedi kegyesrendieknél végezte 1864— 1872-ig. Nem tudjuk látogatott-e felsőbb isko­ lát vagy egyetemet. 1884-től Szeged város se­ gédkönyvtárnoka volt. 1894-től 1899-ig a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó gazdája. 1892-től 1908ig a kaszinó tagja. 1889-től 1891-ig könyvtáro­ sa 1891—1907-ig titkára, közben 1899— 1900ig a háznagya. Számos kaszinói rendezvényejt jelenik meg a kaszinó képviseletében. A Szeged Somogyi Könyvtárnak könyvadományt ad. Házasságot kötött Ernszt Anasztáziával, aki­ től nyolc gyermeke származott. Ötvennégy éves korában öngyilkos lett, vonat elé vetette magát. 183, 191, 194, 195, 197, 212, 264, 268, 269, 269, 270, 271, 271, 271, 294. Lázár Ferenc (Szeged, 1899. nov. 8.—Sze­ ged, 1952. szept. 28.) atyja Szilárd, vállalkozó, anyja Juhász Mária. Iskoláit Szegeden végezte. Az elemit 1907-től 1911-ig, majd középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában 1911— 1918ig. Érettségit haditanfolyam után, 1918. ápr. 30-án tett Szegeden, majd beiratkozott a Éerenc József tudományegyetem jogi karára és az előírt szemeszterek elvégzése után 1923-ban jogi doktorátust szerzett. Ezt követően joggyakorlatra ment és a bíróságnál helyezkedett el. 1929-ben a Szegedi kir. ítélőtáblán berendelt jegyző. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Járásbíró. Párbaja volt báró Tunkl Ta­ más főispáni titkárral. 1936. ápr. elsején Dr. Pettykó János egyetemi főtanácsos ellen becsü­ letsértési pert tett folyamatba. 1942-ben Sze­

172

LÁZÁR ged Népkert-sor 5. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot Vattai Margittal, amely házasságból két fiú származott Zsolt Elemér és Ferenc. 278. Lázár György János Lajos (Szeged, 1851. ápr. 17.—Szeged, 1915. jan .30.) atyja János mérnök, anyja Farkas Rozália. Iskoláit Szege­ den végezte, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában 1861— 1869-ig. Majd a bu­ dapesti egyetem jogi karának hallgatója lett és itteni tanulmányainak befejeztével, 1876. dec. 9-én doktori oklevelet nyert. Ügyvédjelölnek megy és a gyakorlati idő letöltése után, 1876. május 24-én Budapesten ügyvédi oklevelet kap. 1876. okt. 29-én a Szegedi Ügyvédi Kama­ ránál kéri az ügyvédek lajstromára való felvé­ telét Szeged székhellyel. 1883-ban városi tiszti főügyész. 1884-ben a Szegedi Ügyvédi K a­ mara titkára. 1891-ben polgármester-helyettes, tanácsnok 1892-ben a megalakuló Dugonics Társaság elnöke. Ekkor szegedi Élésház u. 4L sz. alatti lakos. 1898-ban budapesti ügyvéd, országgyűlési képviselő, az I. kerületben Sze­ geden. Székeskörű közéleti szereplése volt. Szakíró. Számos egyesület tagja és tisztségvi­ selője. 1896-ban kir. tanácsos. 1904. márc. 19én országgyűlési képviselő. 1904-ben polgármester. Publicista. Szegedi lapokban dolgoza­ taival gyakran szerepel. 1909-ben jelent meg könyve az árvízről. Az Országos Takarékpénztár korábban Szeged—Csongrádi Taka­ rékpénztár Takaréktár utcai bejárati kapualjában elhelyezett emléktáblán neve szerepel. Síremléke áll a szegedi Deszkás temetőben. (Dugonics-temető) Már 1869. június 20-án felküldik országgyűlési kiskövetnek, jegyzőnek az országgyűlési követ mellé. A Szabadelvű Körtől kapja hozzá az anyagiakat. 1879. dec. 2-án kötött házasságot Új Idával. E házasság­ ból Ida Ilona Mária, György és László gyer­ mekei születtek. 66, 88, 66, 88, 147, 147, 155, 159, 183, 183, 184, 184, 185, 186, 186, 186, 188, 189, 190, 190, 191, 191, 192. 192, 192, 194, 196, 196, 196, 196, 197, 198, 198, 199, 202, 202, 211, 219, 225, 234, 235, 235, 235, 236, 242, 258/297, 261/377, 270, 295. Lázár János (Szeged, 1822.—Szeged, 1893. dec. 24.) iskoláinak valószínűleg Szegeden tör­ tént elvégzése után mérnöki tanfolyamot vég­ zett a pesti egyetemen és Szegeden telepedett meg. 1848-ban beáll honvédnak, őrmester lesz, 1849. II. 12-én hadnagy, V. 22-én főhad­ nagy, VIII. 10-én százados a 33-as zászlóalj­ ban. 1858-ban násznagyként szerepel. 1866ban segédmérnök útbiztos, de már 1851-ben is mérnökként említik. 1893-ban Szegeden Zárda u. 11. sz. alatt lakik. Háztulajdonos volt és háza az árvíz után is állt. Társaságban „Csosza” becenéven emlegették. Házasságot

LECHNER kötött először Farkas Rozáliával, majd Lo­ vászi Amáliával. Az első házasságából szár­ mazott György és Béla fia. 66, 88. Lechner Alajos 1. helyesen: Lechner Lajos. 159—161. Lcchner Lajos (Buda, 1833. febr. 8.—Budapest, 1897. nov. 18.) atyja József mérnök, anyja Kugler Amá­ lia. Középiskoláit a Budai Egyetemi Gimnáziumban, majd pedig a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte. Utána mérnöki tanfolyamra ment. 1849 tavaszán honvéd az 52-es zászlóaljban Görgey hadtesténél egészen Vilá­ gosig. Világos után banktisztviselő, majd 1854-ben mű­ egyetemi hallgató lesz a József Műegyetemen s egyetemi tanulmányait befejezve a Budai Építészeti Igazgatóság­ hoz kerül. 1865-ben a Tiszaszabályozási Társulatnál ta­ láljuk és 1870-ben európai tanulmányútra megy. Ez idő­ ben tervpályázatot nyer. 1879. dec. 28-án benyújtja Sze­ ged rekonstrukciós tervét. 1883-ban a Királyi Biztosság műszaki osztályfőnöke. Miniszteri osztálytanácsos. Sze­ ged város díszpolgára. A miniszteri kirendeltség vezetője Szegeden. A Budapesti Középítkezési Igazgatóság igaz­ gatója. 1886-ban és 1887-ben Szegedre látogat. Itt van 1886. okt. 2-án a színház újbóli megnyitásán. Tervezője a szegedi közvíz-vezetéknek. Megjelenik a Tisza Szálló átadásán. Szegeden 1880-ban teret neveznek el róla. A Lechner téren emlékkő őrzi nevét. A Somogyi Könyv­ tárnak könyveket adományoz. Arról nincsen tudomá­ sunk, hogy házasságot kötött-e és voltak-e gyermekei. De valószínű, hogy Paula az ő leánya volt, aki később Debre Miklósné lett. 159, 160, 161. Léderer Lipót. 1851 nyarán német színtársulat igaz­ gatója Szegeden. Előadásai a városháza színháztermé­ ben folynak le. Társulatában szereplő Theresa Lederer színházi festőnő, talán a leánya. Valószínűleg 1858-ig szerepelt Szegeden. 76.

Leffter Bazil (Balázs) (Szeged, 1817.—Sze­ ged, 1879 előtt)A család nevét hol egy, hol két „f” -fel írta. Szülei Mihály kereskedő és neje Arszenovits Perszida. Iskoláit Szegeden, a középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában végezte 1828-tól 1836-ig, majd a pesti egye­ tem jogi karára iratkozott be és ott abszolutó­ riumot szerezve, joggyakorlatra ment. Ügy­ védi vizsgát tett Budapesten 1840. nov. 20-án. Szegeden telepedett meg és 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1849-ben eladásra hirdeti új lakásberendezését. 1852-ben álladalmi ügyész és ugyanezen év dec. 22-én igazolást kér a ta­ nácsnál a forradalom alatti magatartásáról. Belvárosban háza állt, amely az árvizet is át­ vészelte. Ez a Szerb templom mellett épült. A város bevett polgára volt. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. Családi állapotáról nincse­ nek adataink. 41, 88. Leffter Mihály (Szeged, 1809. szept. 12.— 1872 után) atyja Mihály vágóportéka kereske­ dő, anyja Arszenovits Perszida. Iskoláit fel­ tehetően Szegeden, középiskolát valószínűleg a piarista gimnáziumban végzett, majd a po­

LEITNER zsonyi jogakadémián hallgat jogot és a pesti egyetemen szerez abszolutóriumot. 1832. jú ­ nius 25-én ügyvédi vizsgát tesz és diplomáját Szegeden hirdetteti ki. 1848-ban a Nemzetiségi Összeírási Bizottság tagja, városi tanácsnok, majd elmenekül Szegedről. Képviselője volt a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak és neve a ma is álló intézet (OTP) Takaréktár utcai kapualjában az emléktáblán szerepel. 1849-ben hadbíró és császári tanácsnok. A városnak a német csapatok által történt megszállása után tér vissza Szegedre. A kaszinó újjáalakítása után, 1859-ben annak tagja lesz és elnöke. 1850 körül Csongrád-csanádi járásbírósági bíró. 1851-ben rögtönítélő bírósági ülnök. 1867-ben társadalmilag szerepel, majd városi képviselő a Palánkban. 1850-ben ő adja el Ma­ gyar Antal atyjának csornai 153 lánc földjét. Anyja révén rokonságóan áll a Dósits család­ dal. Szegeden kötött házasságot Csavrgov Aninával, gyermektelen marad. Nővére leányát fogadta gyermekévé. 20, 26, 28, 31, 69, 73, 86, 87, 88, 110, 268. Leffter Tamás (Szeged, 1818.— ?) atyja Mi­ hály kereskedő, anyja Arszenovits Perszida. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a budapesti egyetem joghallgatója lett és 1840ben tett ügyvédi vizsgát Pesten. Diplomáját Szegeden hirdetteti ki és 1840-től Szegeden gyakorló ügyvéd. 1843-ban beveszik a város polgárai közé. 1853-ban engedélyt kér ügyvédi gyakorlatának folytatására. 4L Leinzinger Gyula (Chrudin, 1869.—Szeged, 1938. jún. 2.) atyja Ede, anyja Fuksz Róza. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte és hol szerzett gyógyszerészi képesítést. Mind­ össze annyit tudunk, hogy 1896-ban már Sze­ geden született László fia. Széchenyi-tér 7. sz. alatt lakott. Megvásárolta Hibay György doktortól annak gyógyszertárát és azt „A Szentháromsághoz” címen üzemeltette. A gyógyszertár reáljogú. 1929-ben a Gyógysze­ rész Testület elnöke volt. Törvényhatósági bi­ zottsági tag. 1914-ben épült fel a Takaréktár u. és Elorváth Mihály utca sarkán álló, ún. „vasalóház” és annak elkészülte után gyógy­ szertárát ide tette át Takaréktár u. 8. sz. alá. Talán Székesfehérváron 1895. körül kötött házasságot Schmidt Rózával, mely házasság­ ból László, Mária Ilona és Pál gyermekei szár­ maztak. A Szeged Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Leitner Vilmos (Budapest, 1872. aug. 29.— Szeged, 1940. ápr. 3.) atyja Miksa kisiparos volt, anyja Fige Hermina. Iskoláit Budapesten végezte és ezt követően a budapesti tudomány-, egyetem orvosi karára kérte fölvételét. Egye­ temi évei után, 1895-ben az orvostudományok doktorává avatták. Vizsgáit jeles eredménnyel tette le. 1895— 1901-ig a Budapesti Szemészeti

173

LEMLE Klinikának volt tanársegéde. 1901—1908-ig pedig a budapesti Stefánia Gyermekkórház Szemészeti Osztályának főorvosa. A buda­ pesti tudományegyetem 1906-ban magántaná­ rává habilitálta. 1896— 1897-ig a szegedi 5. Honvéd gyalogezred katonai segédorvosa. 1908-ban kinevezik a Szegedi Állami Szem­ kórház igazgató főorvosává. E munkahelyen ekkor 60 beteg részére volt ágy. Ő a kórházat felfejlesztette 170 ágyra. 1914— 1918-ig Sze­ gedre helyezett több hadikórház szemészfőor­ vosi teendőit látta el orvosezredesként. 1921ben, mikor a Ferenc József Tudományegyete­ met Kolozsvárról Szegedre helyezték át és en­ nek keretében itt szemklinika létesült, az ő szemkórházi megbízatását megszüntették. Ez keserűséget váltott ki belőle, miután ezen klini­ ka professzori állására számított. Ezzel szem­ ben 1922-ben nyugdíjazták és ezt követően az Országos Társadalombiztosítási Intézet főor­ vosa és Szeged város kórházi rendelő orvosa lett. Szegeden Kárász u. 14. sz. alatt lakott, később azonban a saját házába költözött Teleki u. 2. sz. alá. Tevékeny volt mint szak­ író, 144 tudományos dolgozatot publikált. Há­ zasságot kötött Kresz Irénnel, mely házasság­ ból Ilona és Margit, végül Éva gyermekei szár­ maztak. 220, 279. Lemle János (1806. ?—Szeged, 1864. jan. 9.) atyja János városi polgár volt, anyja neve nem ismeretes. Iskoláit Szegeden, középisko­ láit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte. Kalaposmesterséget tanulta ki és 1845-ben már mester volt, céhtag és céhmester. 1848-ban nemzetőr százados lett, de már ezt megelőzően is az egyenruhás polgárőrség főhadnagya volt. Választott városi képviselő a Palánkban. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár választ­ mányi tagja. Vagyonos, háza az Iskola utcában állott. Városi polgár. Szegeden 1829. febr. 22én kötött házasságot Kiebling Jozefával. Hogy házasságából születtek-e gyermekek, nem is­ meretes. 88, 110. Lemle Miklós (Szeged, 1829.—Szeged, 1888. dec. 21.) atyja talán József volt. Iskolái elvég­ zése után mesterséget tanult és a kalapos szak­ mát sajátította el. Feltehetően a felső-auszt­ riai Gmünden kerületből, Grábenből származó Lemle leszármazottja. 1862-ben a korábban Zemplényi Antal által bérelt, Iskola u. északi sarkán lévő „Széchenyihez” címzett bolthelyi­ ségben gyakorolta iparát. Majd házat is szer­ zett ugyancsak az Iskola utcában 227. szám alatt, a mai 1. sz. ház helyén. A Szeged Csong­ rádi Takarékpénztárnak igazgató választmányi tagja volt, majd igazgatója. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. A Szegedi Temetkezési Egylet elnöke. Résztvett a nagyárvíz idején a mentési munkálatokban és ennek következté­ ben kormányéi ismerésben részesült. A Szegedi 174

LENGYEL Ipartestület alelnöke. Ugyancsak résztvett a város rekonstrukciós munkálataiban és e munkái elismeréseként királyi elismerésben részesült. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke. Palánkbeli háza az árvíz után is állt. Városi tanácstag. 1880-ban a Szegedre látogató fran­ ciákat fogadó bizottság tagja. 1872-ben kalap­ raktára volt a Kiss Dávid palotában. 1880 már mint kalapos nagyiparos szerepelt. Házasságot kötött Hanke Katalinnal, mely házasságból Ilona, Lajos és Erzsébet, valamint Mária gyer­ mekei születtek. Számos szegedi családnál volt részben násznagy, részben keresztkoma. 90. Lénau Miklós (tulajdonképpen Niembsch Nicolaus Franz Edler von Stréhlenau (Csatád, 1802. aug. 13.— Wien Oberdöbling, 1850. aug. 22.) atyja Franz gárda­ tiszt, anyja Maygraber Terézia volt. Anyja polgári és ma­ gyar származású volt. 1807-ben meghalt az atyja és így anyja nevelte. Anyja szakítva férje gazdag rokonságával elhagyta Budát. Tokajra ment és így Lénau iskoláit rész­ ben Tokajon, részben Pesten a piaristáknál, majd pedig Sátoraljaújhelyen végezte. 1818-ban Lénau 16 évesen felkeresi atyja rokonságát Bécsben, majd Pozsonyban és Bécsben tartózkodik. Itt — a rokonság támogatásával — jogot tanult, majd orvostant hallgat. Végül a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára iratkozik be. 1821-ben el­ hagyja atyai nagyszüleinek házát és visszatér anyjához, aki nemsokára meghal és ki után kis vagyont örököl. 1830-ban mint író jelentkezik álnéven és első verseskötete Stuttgartban jelenik meg „Gedichte” címen. Ugyanezen évben kivándorol Észak-Amerikába. Csalódva az ottani helyzetben már a következő évben visszatért Bécsbe, majd Ischlbe, Stuttgartba, és Heidelbergbe megy. Re­ ménytelen szerelemre gerjed Sophi Löwenthal iránt, aki egy magasrangú osztrák hivatalnok neje volt. 1835-ben megpályázza a bécsi egyetem esztétikai tanszékét, ered­ ménytelenül. 1844-ben hirtelenül eljegyzi magát Marie Behrends-el, azonban közvetlenül ezt követően elmebetegségben meghal. Weidling bei-Wienben temették el. Nőtlen, gyermektelen maradt. 67, 74.

Längenfelder János (Aichstädt ?, 1775 ?— 1834. ?) bizonyára az Áichstádtből Szegedre települt családból származott. Atyja talán Bertalan volt, akinek neje Franciska utónevet viselt. 1834-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak tagja és pénztárnoka volt. 27, 269. Lengyel József Sándor (Szeged, 1831. márc. 11.—Szeged, 1868. szept. 12.) atyja Pál városi tanácsnok, anyja Szilber Jozefa. Iskoláit Sze­ geden végezte, gimnáziumot 1839— 1847-ig a kegyesrendi gimnáziumban. 1848-ban beállt honvédnak. Hogy ezt követően folytatta-e tanulmányait, végzett-e egyetemet, nem isme­ retes. 1853-ban városi polgárként szerepel. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1867. máj. 2-án megválasztják 9. (4. közigazgatási) tanácsnokká. Ezt meg­ előzően, 1861-ben városi aljegyzővé választot-

LENGYEL

LÉVAY

váradon és Szegeden. 1850-ben Világos után a honvédek ták. A Szépítő Bizottmány elnöke volt. Talán segítője. 1851-ben elfogják és a Neugebaidében fogságba Szegeden kötött házasságot Bende Alojziával, vetik. 1853-ban elítélik lázítás miatt 5 évi várfogságra, amely házasságból talán egy leánygyermek amely Kufsteinben volt letöltendő. 1856-ban szabadult. származott. 37 éves korában halt el és a szegedi 1863-tól a Teleki családnál nevelőnő (26 évig). 1836-tól Felsővárosi temetőbe temették. 90. a Máramarosszigeti Művelődési Társaság lelkes tagja. Lengyel Lőrinc (Új-Arad, 1834. máj. 28.— 1856-ban nevelőintézetet alapít Máramarosszigeten. Szeged, 1880. nov. 18.) atyja Pollák Sándor, 1861-ben Pestre jön, majd Párisba megy De Gerandóékanyja Schateles Katalin. Iskolái elvégzése után hoz. Pedagógus, író, Hajadon maradt. 60. iparitanulónak megy és előbb segéd, majd kárpitosmester lesz. Később bútorkereskedést Leszich Ede (Szarvas, 1834. okt. 24.—Eper­ nyit. 1872-ben dísztemetkezési vállalatot ala­ jes, 1878. márc. 29.) családi neve Lesszhich, pít és bútorgyárosként is működik. Vagyonra vagy Lessich írású is volt. Közelebbi adataink tesz szert és a Belvárosi Iskola u. 279. sz. alatt róla nincsenek. Annyit tudunk, hogy 1863-ban házat emelt. Klauzál tér 8. sz. alatti nagy épü­ letet Lengyel-palota néven említik két emele­ a békéscsabai ágostai hitvallású evangélikus egyház segédlelkésze. 1864-től 1876-ig a sze­ tes sarokház. Lebontott házak helyén építette gedi egyházközség lelkésze és 1874-ben a Sze­ halála után, az özvegye. Még 1871-ben díszes ged-Belvárosi Kaszinó könyvtárosa. 1876-ban fényképészeti terem építésére kért engedélyt. eperjesi tanítóképző intézeti tanár. 1875-től Házasságot kötött Szilberstein Annával, mely evangélikus hitoktató, a Szegedi Állami Főreál­ házasságból Lajos, Manó, Géza Győző és tanodában. 269. Regina gyermekei származtak. 247/5B. Lévay Ferenc (Pilis, 1848. ápr. 25.—Bp., Lengyel Lőrincné 1. Silberstern Anna. 1895. máj. 2.) atyja járói és derzenyei Ferenc 247/5B. korán elhalt, anyja Márkus Terézia. Iskoláit Lengyel Pál (Szeged, 1786. dec. 9.—Szeged, 1868. nov. 4.) atyja Pál nagykátai származású Kecskeméten végezte és az ottani Jogakadé­ mián hallgatott jogot. 1871. májustól a Sza­ volt,anyja Abczi Apollónia. Iskoláit Szegeden badelvű Kör egyik titkára. Ekkor már Szege­ végezte, gimnáziumot a kegyesrendieknél, majd den van és miután 1874-ben tanári oklevelet feltehetően a pesti egyetemen tanult jogot. nyert, főreáliskolai rendes tanár. Már 1870-től Utána joggyakorlatot folytatott és letette az a Szegedi Híradó főmunkatársa. 1874-ben a ügyvédi vizsgát. 1820-ban nótáriusként emlí­ Szegedi Közlöny szerkesztője. 1879-ben háztik. 1834-ben már tanácsnok és ügyvéd Szege­ tulajdonos volt Szegeden és háza az árvizet den. 1838 körül tagja a Szeged-Belvárosi is átvészelte. 1873. dec. 3-án ünnepi beszédet Kaszinónak és 1840-ben annak választmányi mondott a király 25. éves uralkodási évfordu­ tagja. Ugyanezen évben a Hangász Egyletnek lója alkalmából. 1876-ban Emléklapok c. ki­ is választmányi tagja. 1847-ben polgármester, advány szerkesztője. 1884—1890-ig Csongrád 1859-ben az újonnan alakított Belvárosi Kaszi­ m., kir. tanfelügyelő, miniszteri osztálytaná­ nónak is tagja. Rokona volt Klapka György­ csos a Kultuszminisztériumban. Szegeden nek, aki 1868. márc. 1-én nála szállt meg Sze­ 1872. aug. 19-én kötött házasságot K orda Sa­ geden. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár roltával. Ebből a házasságból születtek Sára, részvényese. 1848-ban a követi utasításokat Sarolta, Margit leányai. 146. kimunkáló választmány elnöke. 1849-ben fel­ Lévay Ferenc (Szeged, 1881. máj. 12.—Sze­ ajánlja fizetését a haza oltárára. A hadiválaszt­ ged, 1947. ápr. 18.) atyja Béla Endre városi mánynak tagja, 1839— 1840-ben országgyű­ hivatalnok, anyja Rozsnyai Ida volt. Középis­ lési követ. Résztvesz a BTK javaslatának ki­ koláit Szegeden a piarista gimnáziumban vé­ dolgozásában. Városi tanácsnok, mely hiva­ gezte, majd jogot tanult Kecskeméten az Aka­ talt 1851-től 1855-ig viseli. Van adat arra, démián és tanulmányait Kolozsváron és a pesti hogy 1816. július 1-én már fiskálisként szere­ egyetemen fejezte be. 1904-ben a kolozsvári pel. 1853-ban tanbizottmányi elnök. Szegeden egyetem avatta jogi doktorrá. Ekkor joggya­ 1815 körül Szilber (Bérezi) Jozefát vette fele­ korlatra ment, amelyet nagyobb részt mint ségül, kitől Julianna Jozefa, József Sándor, ügyvédjelölt Szegeden Kószó István, Csonka Ludovika gyermekei származtak. A felsővárosi Nándor és Tary József ügyvédeknél töltött el. temetőbe temették. 12, 26, 28, 31, 55, 88, 143. 1908. okt. 24-én szerzett ügyvédi oklevelet. Leöwey Klára (Máramarossziget, 1821. márc. 25.— Ennek alapján a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Bp., 1897. ápr. 8.) atyja József beregi földbirtokos és Szeged székhellyel kérte bejegyzését. Irodáját táblabíró, anyja Szathmáry Eszter. Iskolái elvégzése Bárka u. 17. sz. alatt nyitotta meg, majd ké­ után tanítónőképzőt végzett. Az 1843—44-es országgyű­ sőbb áttette Széchenyi tér 9. sz. alá. Az I. vi­ lés alatt Pozsonyban tartózkodott. 1846—49-ig tanítónő lágháborúban résztvett mint hadapród, majd volt Teleky Blanka intézetében Pesten. 1849-ben Debre­ zászlós, később hadnagy lett, szakasz- és szá­ cenben ápolónő a sebesült honvédek mellett; majd Nagy­ zadparancsnok. Megsebesült, 1916-ban orosz

175

LICHTENBERG fogságba esett, 1920-ban tért haza. 1921-ben a Bánsági Kormánytanács külügyi és igazgatási előadója lett Lajta-Bánságban. Résztvett a két nyugat-magyarországi fölkelésben. 1919ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja volt a Prónay-különítménynek és résztvett a burgerlandi harcokban. Mint a fővezérséghez beosztott tartalékos hadnagy, résztvett a füg­ getlenséget elhatározó értekezleten. Szerkeszti a felsőőri „Lajta-bánság” című lapot mint külügyi előadó. Amikor a Lajta-Bánság ügye elveszett, fogadalmat tett, hogy szakállát addig nem borotválja, amíg az vissza nem áll. Ennek folytán hosszú éveken át sűrű, hosszú szakállt viselt. Később azonban azt mégis levágatta. Síik szemű, zavaros gondolkozású emberként ismerték. 65 évesen halt meg nőtlenül és a sze­ gedi Dugonics temetőbe temették el. 220, 279. Lichtenberg Ábrahám (Szeged, 1804. dec. 13.—Szeged, 1869. márc. 5.) atyja Izsák ügy­ nök, anyja Krónstein Preize. Iskoláit Szege­ den végezte. A kereskedelmi szakmát válasz­ totta foglalkozásul és talán már atyja mellett megismerkedett e szakma törvényeivel. 1840— 1842-ig a zsidó hitközség szószólója. 1842— 1848-ig annak esküdtje. 1848 és 1849-ben a szegedi Zsidó Hitközség bírája. Kossuth La­ jos, ill. a szabadságharc hadseregének szállító­ ja. 1850— 1852-ig zsidó hitközségi elnök „zsi­ dóbíró” . 1857—1859-ig zsidó hitközségi elöl­ járó. 1856-ban gazdálkodó, a Szeged Csong­ rádi Takarékpénztár választmányi igazgatósá­ gának tagja. 1849-ben „táborellátó vállalkozó” , mely muknkájának pontos és lelkiismeretes el­ végzése miatt dicséretben részesült. 1859. ja­ nuár 1-től a Szegedi Szabad Kereskedelmi Egyesülés tagja. 1860-ban a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi várban őrzött olasz foglyokat naponta kenyérrel látja el. Kétszer nősült. Első felesége Hetsch Cecília volt, majd később Lőwinger Rozáliával lépett házasságra. Házasságából Mária és Mór gyermekei szü­ lettek. Egy időben gyapjúkereskedő volt, majd fűszerkereskedőként működött. 90. Lichtenberg Mór (1830. ?—Szeged, 1908. dec. 29.) atyja Ábrahám kereskedő volt, anyja Hetsch Cecília. Iskoláit Szegeden, középiskolát a kegyesrendiek gimnázumában végezte 1840— 1848-ig. 1849-ben a Palánk Felsővárosi I. lovas nemzetőr század őrmestere. 1859 után háztu­ lajdonos a Palánkban. A Zsidó hitközség vá­ lasztott bizalmi férfia. A 21-es választmánynak tagja. Hitközségi képviselő, majd a 9 tagú választmány tagja. Építészeti elöljáró és köz­ ségi képviselőtestületi tag. 1864-ben a SzegedBelvárosi Kaszinónak és a Színügyi Bizott­ ságnak tagja. 1863— 1864-ig ínségesek segí­ tője. 1867-ben az Izraelita Kongresszuson Szeged képviselője és a Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak választmányi tagja. A Szegedi Zsidó

176

LIGETI Árvaház javára feleségével 1000 forintos ala­ pítványt tesz. Gazdálkodó. A Szeged Csong­ rádi Takarékpénztár választmányi és igazga­ tósági tagja. 1872-ben a Szabadelvű Kör tagja. A nagyárvízben való segítéséért kormányelis­ merésben és köszönetben részesült. 1883-ban városi törvényhatósági bizottsági tag és Szeged város rekonstrukciója körüli munkájáért ki­ rályi elismerésben részesült. 1879— 1893-ig a szegedi Lloyd Társulat elnöke. A Téglagyári Rt. elnöke. Szeged Belvárosban háztulajdonos háza az árvíz után is áll. 1897— 1898-ig szín­ házi páholybérlő. Gyáros. 1908-ban Szegeden Kálvária u. 8. sz. alatt lakik mint magánzó. A Szegedi Gazdasági Egyesület alapító örökös díszelnöke. A szegedi Dugonics Társaság ala­ pító tagja. Elázasságot kötött Lewinszky Má­ ria Rozáliával. Nem ismeretes, hogy voltak-e leszármazói. 21, 21, 91, 118, 139, 145, 184, 191. Ligeti Dániel (Szeged, 1813.—Szeged, 1873. ápr. 29.) atyja Mihály, anyja utóneve Katalin volt. 1848-ig Misics a családi neve és ekkor kért névváltoztatást. Szerb nemzetiségű. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett, majd egyetemre ment Pestre, ahol az államés jogtudományi karon jogot végzett. Az egye­ tem elvégzése után joggyakorlatra ment és 1843-ban ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Utána Szegeden kezdte meg ügyvédi működé­ sét. 1845-ben önként vállalta az adózást. 1848-ban városi képviselő. A Palánki 4. nem­ zetőr század századosa majd városi tanácsnok lesz. Később főkapitány. 1849-ben sajtóbíró­ sági bűnvizsgáló. 1852-ben felesége meghal. 1864-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó választ­ mányi tagja, Szeged belvárosi háztulajdonos. 1867. máj. 2-án főbíróvá választják. Rög­ tönítélő bírósági elnök, a Polgári Társalkodó Kör elnöke. 1873-ban ismét Szeged város főbírája, utolsó ezen a poszton. 1847. má­ jus 22-én Szegeden nőül vette Götz János özve­ gyét Pillér Annát, akitől Géza Vilmos, Béla Zsigmond, Irén Adelheit gyermekei származ­ tak. 41, 65, 110, 136, 137, 137, 138, 145, 146. Ligeti Gyula (Sátoraljaújhely, 1870.—Szeged 1933. jún. 4.) atyja Gyula sótárnok, ki Leszics nevét 1865-ben Ligetire változtatta, anyja Stepan Ida. Iskoláit Sárospatakon végezte. A közigazgatásban helyezkedett el és sóhiva­ tali tisztviselő lett. Több állomáshely után Tiszaújlakon, majd Szegeden lett sóhivatali tiszt. Szegeden Tisza Lajos krt. 11. sz. alatt lakott és a szegedi magyar kir. Sóház főnöke volt, mint sóhivatali tárnok. 1932-ben megy nyugállományba. Több kitüntetés tulajdonosa volt. Szonnek Olgát vette feleségül, akitől Olga, Kornélia, Ida és Mária gyermekei szár­ maztak. 279.

LTLLIN

LISZNYAY

fiai doktorátust nyert. Ezt követően Bécsben Lillin Károly (Ó-Arad, 1836.—Szeged, 1892. jan. 20.) atyja József, anyja Paschinger Matild. teológiát tanult az egyetemen. 1901-től 1919-ig Iskoláit valószínűleg Aradon végezte. Szege­ főgimnáziumi tanár lett Szegeden és ekkor den 1865-ben találkozunk először a nevével. Petőfi Sándor sgt. 32. sz. alatt lakott. Időköz­ 1866-ban kékfestő mesterként említik. 1867ben 1899-ben a kaposvári állami főgimná­ zium tanára volt. 1901— 1902-ig a Szegedben gyáros és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár igazgatósági választmányi tagja. A Fel­ Belvárosi Kaszinó Könyvtárosa, kaszinói sővárosi Kaszinó tagja. 1876-ban adakozik az tag. Horváth Mihály u. 25. sz. alatt lakik és háztulajdonos Szegeden. Iskolaszéki tag. 1920árvízvédelemre. 1873-ban városi polgár, ke­ reskedő. 1884-ben magánzó és a Kiss Dávid tól a szegedi m. kir. tankerület főigazgatója. palotában lakik. 1890-ben bankár, kereskedel­ A Visszhang Dalkör elnöke. Tankerületi fő­ mi iskolai bizottsági elnök. 1891—92-ben a igazgatói állásában 1928-ig marad meg, ami­ Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara és a Sze­ kor ideiglenesen, majd pedig később véglege­ sen Kaufmann György váltja fel. 1928-ban gedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület (Lloyd) elnöke. Községi iskolaszéki tag. Két­ nyugalomba vonult. 1939-ben Kossuth u. 25. szer kötött házasságot. Első házassága Felsz. alatti lakos. Szegeden 1899. november 14-én köt házasságot Schlossziarik Máriával, mely mayer Emília Viktóriával köttetett Szegeden, 1861. nov. 13-án, majd később 1873-ban Fo­ házasságából György Bianca Ágnes, László, dor Anasztáziát vette feleségül. Első házassá­ Rózsa gyermekei származtak. 191, 271, 279. gából Emília és Matild, a másikból Mária Liszkay Lóránd Lőrinc Mária Benedek Zsófia Emília Viktória gyermekei származ­ (Pécs, 1890. máj. 27.—Budapest, 1970. jan. 9.) tak. 164, 174. atyja Bálint Benedek olaszliszkai nemes, püs­ pöki tanácsos, anyja Tálján Cecília. Iskoláit Lillin Károlyné 1. Felmayer Emília. 170. Segesváron és Besztercebányán végezte. Utób­ Limbek Béla talán Gyula MÁV főelenőr fia. bi helyen tett érettségi vizsgálatot 1908-ban, Czímer közléséből tudjuk, hogy 1914— 1918-ig majd a budapesti egyetem jogi karára ment és végigharcolta a világháborút, frontszolgálatot 1917- ben szerzett jogi doktorátust. Igazság­ teljesített és hadnagyként szerelt le. 1918-ban ügyi pályára lépett és 1914-ben a szegedi kir. szegedi lakos volt és a Szeged-Belvárosi K a­ Járásbíróság joggyakornokaként indul. 1917szinó tagja. 220. ben a szegedi kir. Törvényszék joggyakornoka. Lipcsey Ádám (Tiszafüred, 1864. jún. 16.— 1918- ban törvényszéki jegyző. 1922-ben tör­ Budapest, 1912. dec. 11.) atyja Péter egri vényszéki titkár. 1927-től 1937-ig a szegedi alispán, majd közjegyző, bilkei nemes. Anyja kir. Ügyészség ügyésze. 1942-ben átkerül a Hoffmann Malvina. Iskoláit Egerben végezte. bíróságra és a szegedi kir. ítélőtábla bírája Majd jogot tanult a budapesti egyetemen és lesz. Ebben az állásában marad 1945-ig, ami­ doktori diplomát szerzett. Ezután Szegedre kor igazolják és továbbszolgálhat. Felkerül a kerül és itt hírlapíró lesz. Még ugyanezen esz­ budapesti kir. ítélőtáblára bírónak. Majd leg­ tendőben Miskolcon országgyűlési képviselővé felsőbb bírósági bíró lesz és 1950-ben nyug­ választják a II. kerületben. Ekkor Budapesten díjazzák. Szegeden Tisza Lajos krt. 69., majd Horánszky u. 17. sz. alatt lakik. Igazgatósági majd Somogyi u. 6. sz. alatt lakott. Szegeden tagja a „Borsszem Jankó” lapnak, munkatársa 1922. augusztus 28-án kötött házasságot a Szegedi Naplónak és a „Szeged”-nek. De Wimmer Ilona Veronika Rozáliával. E házas­ már korábban is találkozunk vele Szegeden ságból származott Tamás fia. 279. mint hírlapíró, éspedig 1890—1892-ig a Szege­ di Híradó szerkesztőjeként, 1898-ban pedig Lisznyay Kálmán (Herencsény, 1823. okt. 13.—Buda, Budapesten a Fővárosi Lapok, a Pesti Hírlap Császárfürdő, 1863. febr. 12.) lisznyói nemes. Iskoláit munkatársaként. A szegedi Dugonics Társa­ Losoncon, Pozsonyban végezte, majd Eperjesre ment ság alapító tagja és a szépirodalmi osztály el­ jogakadémiára jogot tanulni. Atyja Damó Márk megyei nöke. Könyvajándékot adott a szegedi So­ pertárnok, anyja Damó Teréz. Jogi tanulmányainak be­ mogyi Könyvtárnak. Tagja volt a Szegedfejezése után az 1843—1844-es országgyűlésre kiskövei­ Belvárosi Kaszinónak „zsellérje” . Szépíró, ként küldi föl Nógrád megye mint jurátust Pozsonyba. publicista. írói álneve „Ádám apó” „BYA Lisznyay családi név felvett név, ősei lakóhelye (LiszTANG” „Paszkvino” . 1904. augusztus 20-án nyó) után. Gyakorlat után ügyvédi oklevelet szerzett, mint szegedi ügyvéd násznagy az egyik eskü­ majd Nógrád megyében a bíróság kötelékébe lép aljegy­ vőn. Nős volt. zőként. Később megyei táblabíró, törvényszéki tiszt­ viselő. 1861-ben tb. főjegyző, majd Pestre megy. Az Lippay György (Szeged, 1875. április 24.— 1848—1849-es szabadságharcban közhuszár volt, de Szeged, 1939. jan. 15.) atyja Menyhért bér­ kapitányi rangra vitte Görgey alatt. Mint „hadipacsirta” kocsitulajdonos volt, anyja Kőrösy Julianna. működött, végül őrnagy lett. 1859-ben a Szeged-Belvá­ Középiskoláit Szegeden és Egerben végezte, majd 1899-ben a budapesti egyetemen filozó­ rosi Kaszinó vendége volt, és itt hazafias szónoklatot

177

LITTOMERITZKY tartott. Ugyanez történt 1861-ben. Világos után kényszerbesorozás alá esett és a gróf Nungent gyalogezredbe osztották be, ahol 22 hónapot szolgált le. 1854 körül kötött házasságot Halász Idával, akitől Elemér és Tiha­ mér gyermekei származtak. A Kerepesi temetőbe te­ mették. Költőként és íróként is működött. 92, 123.

Littomeritzky János (Szeged, 1887. ápr. 5.—?) atyja János, anyja Szám Alojzia volt. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. Gim­ náziumot végzett és egyetemre iratkozott be, ahol filozófiát hallgatott és középiskolai tanári képesítést, majd filozófiai doktorátust szerzett. 1910-től a szegedi áll. Főreáliskola tanára. 1927-ben a szegedi állami Baross Gábor Reál­ iskola tanára. 1930-ban a Szeged Felsővárosi Feketeföldek 137. sz. alatti lakos. 1942-ben Szeged Aradi u. 5. sz. alatt lakik. 1944— 1945ig a Baross gimnáziumi állásának megtartása mellett a szegedi piarista gimnáziumban is tanárkodik. 1945-ben szabadságra megy, beteg. 1948-ban nyugalomba vonul. Szegeden kötött házasságot 1921. május 19-én Kanyó Mária Elvica Robertinával, kitől János fia született. 279. Lóbmayer István (?, 1835.—Szeged, 1919. márc. 21.) atyja István törvényszéki elnök Új­ vidéken, anyja Martinovics Mária. Iskolái elvégzése után egyetemre megy, jogot végez, majd joggyakorlatra megy és az igazságügyi pályát választja hivatásául. A bíróságok és ügyészségek megalakulása után, 1873-ban Pécsett kir. ügyész. 1897-ben azonban már szegedi lakos, ekkor színházi páholybérlő. 1899—1900-ig szegedi kir. ügyész. 1900— 1916-ig Szeged város törvényhatósági bizott­ sági tagja. Szeged Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1904-ben szegedi kir. főügyész. 1919-ben mint főügyész van nyugállományban. Ez időben társaságában csak mint „Pista bácsi” szerepel. 1905-ben feleségül veszi Kerék Annát, azelőtt férjezett Bölcsföldi Józsefnét. 191. Lollits Demeter (?—?) Czímer említéséből tudjuk, hogy 1859-ben, amikor a Szeged Bel­ városi Kaszinó újra alakult, annak tagja lett. Személyét Czímer sem tudta azonosítani. 90. Lonovics József (1824— 1902.) iskoláit talán Miskol­ con végezte és esetleg egyetemet is végzett. Krivinai ne­ mes. József egri kanonoknak unokaöccse. Ez utóbbi 1863-ban a Krassó megyei Krivina községre királyi adományt nyer, nemességgel és előnév használattal, amely nemesség és előnév használat testvérének gyermekeire is kiterjedt. 1879. júl. 5-én Csanád megyei földbirtokos és földesúr, Csanád megye főispánja, Tisza Kálmán kinevezettje és az maradt 1901-ig. Kezdeményezője a Makói Gazdasági Egyesület alapításának. 1883-ban Sze­ gedi királynapokon Csanád megye küldöttségét vezeti a király elé. 1867-ben Csanád megye első alispánjelöltje,

178

LOVÁSZY de nem kapja meg a szükséges többséget. 1852. ápr. 21-én feleségül veszi Hollósy Kornélia színésznőt, akitől Gyula és Ferenc gyermekei származnak. 128, 205. Lonovics Józsefné 1. Hollósy Kornélia 128, 205. Lovady Forget Henrik 1. Fourget Henrik 70. Lovassy Ferenc (Nagy-Szalonta, 1814.—Derecske ? 1887. ?) Lovasi előnevű nemesi családból. László unokatestvére. Szalontai lakos. Iskolái elvégzése után a pesti egyetemen jogot végzett. 1830—1836-os pozsonyi országgyűlésen résztvett. Szalontai földesúr. 1834-ben Pozsony­ ban kaszinói alapítótag, jurátus. Az országgyűlési Ifjak Kaszinójának tagja. Sedelnitzky parancsára 1836. má­ jus 24-én elfogják és 1836. május 27-én Léderer báró jelenti az elfogatását. 1836-ban Pozsonyban Jurátus Kört alapít és annak tagja. 1836-ban politikai perben 3 évi várfogságra ítélik. Választott ügyvédje Perger János volt, de nem szerepelhetett, mert olyan esküt követeltek tőle, amelyet letenni nem volt hajlandó. Nagyváradon (1848. júl. 20.) 1837. febr. 22-én az ítéletet a fogságban letöltött idővel kitöltöttnek vették. Talán azonos Bóna Gábor által említettel, ki ez esetben későbbi életvitelét is közli. (Nemzetőr százados honvéd százados, 1865-ben orsz. gyűl. képviselő, nagyszalontai földbirtokos, ki itt halt meg.) Szalontán temették. Mihály földbirtokos és Illési leány fia, anyja keresztneve nem ismeretes. 41. Lovasy László (Nagyszalonta, 1815.—Nagyszalonta, 1892. június 6.) atyja István, Bihar megyei táblabíró, és számvevő, tulajdonképp Szakáll, lovasi előnévvel, anyja Illési örzse. Iskoláit Debrecenben végezte. Jogot ugyanott hallgatott, majd pedig Késmárkon és Nagyvá­ radon folytatta. Az 1830—1836-os pozsonyi országgyű­ lés egyik ifjúsági vezére, jurátus. A Pozsonyi Társalgási Egyesület alapító elnöke. 1836-ban Pesten van és Wesse­ lényi Miklóst üdvözli. 1836. május 2-án Szalontán letar­ tóztatják, majd 10 évi várfogságra ítélik Spielbergben letöltendőén. 1840. ápr. 29-én amnesztiával szabadult. Elméje a fogságban elborul. Erdőgyorokon él és a kor­ mánytól kegydíjat húz. 40, 41.

Lovászy József (Szeged, 1798.—Szeged, 1868. márc. 16.) atyja Mihály városi polgár, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek isko­ lájában 1809— 1817-ig, majd Szeged város tisztviselője lesz. 1833 januárjában városi ki­ adó. Ugyanezen évben a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1842 februárjában még ugyan­ azon munkahelyen dolgozik. 1848. máius 14-én ismét jelölik a kiadói állásra, de a választáson nem kap többséget. Ugyanezen év októberbe védelmi célból sürgeti a szegedi vár kiürítését. Lehetséges, hogy ez időben már várnagy. 1848. május 14-én városi képviselő a közgyűlésen. Városi esküdt. 1854-ben várőrmester. 1868-ban nyugalmazott várnagy. Kétszer nősült. Sze­ geden 1833. jan. 8-án Vastagh Annát vette feleségül, majd elözvegyülése után 1842. febr. 3-án Brandstätter Antónia lett a második fele­ sége. Házasságaiból születtek-e gyermekei, nem ismeretes. Hetven évesen halt meg. 26.

LÖTE Löte József (Maroscsúcs, 1859. márc. 19.—Bp., 1938. júl. 13.) illyefalvi nemes. Szülei nevét nem ismerjük. Iskolái elvégzése után a Kolozs­ vári Tudományegyetemen tanul tovább, annak orvosi fakultásán 1874— 1879-ig és 1879-ben orvos doktori diplomát szerez. 1883—1890-ig a bp.-i Tudományegyetem tanársegéde az általános kór és gyógyszertan tanszéken. 1887ben magántanárrá habilitálják. 1890—1920-ig egyetemi nyilvános rendkívüli tanár és 1893ban nyilvános rendes tanár Kolozsvárott. Itt maradt ebben az állásban egészen 1919-ig, amikor a románoknál a hűségeskü megtaga­ dása miatt Magyarországra került, az ország javára optált és az egyetemnek Szegedre történt elhelyezése után, 1921— 1927-ig szegedi egye­ temi tanár. Egyike volt azoknak, aki annak ér­ dekében fáradozott, hogy a Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre helyezzék el. Annak dékánja volt, prodékánja, rektora, prorektora. 1927-ben került nyugdíjba. Szá­ mos tudományos társaságnak tagja volt, szak­ író. Felesége Bodó Ilona. A házasságából Éva és László gyermekei származtak. 279. Lövész Antal atyját Löwingernek hívták. Feltehetően ő maga is, 1899-ig Löwinger nevet viselte, amikor is névváltoztatást kért. Isko­ láit feltehetően Szegeden végezte. 1876. júl16-tól a Szeged Csongrádi Takarékpénztár gyakornoka, majd számtisztje, ellenőre, segéd­ könyvelője, könyvelője, végül pénztárnoka. 1879-ben részt vett az árvíz elleni védelemben. Szeged Csongrádi Takarékpénztár Váltó osz­ tályának főnöke volt legutóbb. 1895—1907-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd pénz­ tárosa, a Szegedi Csónakázó Egylet tagja, a Szegedi Kereskedő Ifjak Társulatának elnöke. Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Az ún. Lövész-házak tuljadonosa a Berzsenyi utcában. 1911-ben Szatymazi Ártérzi Fürdő Rt. felügyelőbizottsági tagja, a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Szegedi Termény és Áruforgalmi Rt. igaz­ gatósági tagja. A Szegedi Kereskedők Kenyér­ gyára Rt. igazgatósági elnöke. A DMKE El­ nöki Tanácsának tagja. Takarékpénztári cég­ jegyző. 1911-ben Szeged, Tisza Lajos krt. 14. sz. alatt lakott. Minden ifjúsági mozgalomnak és a sportnak lelkes híve és pártolója volt. Szegeden 1915-ben nősült. Nem ismeretes, hogy voltak-e gyermekei. 191 195,269,271. Lövészy György (?, 1825.—Budapest, 1895. dec. 28.) iskoláit és valószínűleg az egyetemet Budapesten végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Eredetileg 1848-ban a Vallás- és Közok­ tatásügyi Minisztériumnak segédhivatalnoka volt. Később azonban átment a bírói pályára. 1859. júl. 7-án kinevezik a szegedi bir. jegy­ zőnek. Szegeden Búzapiacon volt lakása, a Kátay-ház bérlője. A Szegedi-Belvárosi K a­

LUDVIG szinónak tagja. 1870. után Pestre költözik és ügyvédként dolgozik, jóhírű irodát fejlesztett ki. Neves klientúrára tett szert. Több ismertté vált ügyvéd és neves bíró nála töltötte gya­ korlati idejét. Szakíró. 90. Lővey Klára 1. Leövey Klára. 60. Löw Lipót (Csernahoda, 1811. máj. 22.— Szeged, 1875. okt. 13.) Atyja Mózes, anyja Mayer Borbála volt. Iskoláit Kismartonban végezte, majd talmud tanulmányokat folyta­ tott Trebitsben, Kolinban és Lipcsében. 1835ben nyer rabbiképesítést. Rosnitzban tanító lesz, majd nevelő Pesten, 1837-ben Pozsony­ ban és 1839— 1840-ben. Itt az egyetemen pedagógiát hallgat. 1840. júl. 18-án főelemiiskolai tanítói oklevelet kap. 1841— 1846-ig Nagykanizsán rabbihelyettes, majd rabbi. 1846-tól Pápán működik mint rabbi. 1849-ben a Neugebäude foglya. 1850-ben Szegedre ke­ rül főrabbiként. 1851-ben elhárítja a szent­ beszédeinek cenzúrázását. Ennek következté­ ben Szegeden internálják. Ő volt az első, tudo­ mányosan képzett magyarországi rabbi és első, aki a szószéken magyarul beszélt. Ered­ ményesen harcol az emancipációért. A zsidó­ ság egyik szervezőjének előharcosa. Magyarországon a szabadságharcban tábori lelkész. Folyóirat szerkesztő és számos tudományos mű szerzője. Szeged Csongrádi Takarékpénz­ tár választmányi tagja. Halála után főbb mun­ káit 5 kötetben adják közre 1889— 1900-ig. 1863-ban a Bonyhády által diktált hitközségi szervezetet újjal cseréli fel. 1865. szept. 24-én megünnepli lelkészi 25. éves jubileumát. Ekkor kerül sor a Löw könyvtár alapítására. 1867. okt. 13-án meghívják a Berlini Hittudományi Iskola igazgatójának. A Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak választmányi tagja. A Szabadelvű Kör választmányi tagja. A Szegedi Történelmi Társulat alapításán fáradozik. Szeged város közgyűlésének tagja. 1912—41 években utca viselte nevét. Kétszer kötött házasságot. Első neje Schwab Leontin volt, akivel Pesten 1842. jún. 26-án kelt egybe. Másodszor Rédlich Babettet vette nőül, 1853. ápr. 17-én Ó-Kanizsán. Házasságából Immánuel és Re­ bekka továbbá Tóbiás, Sámiel, Tivadar, Vil­ mos gyermekei születtek. 110, 145, 149, 180, 180, 180. Löwinger Antal 1. Lövész Antal. 269. Ludvigh család feltehetően a Szepességben otthonos volt családnak a Délvidékre szár­ mazott ága, amely nevét hol Ludvighnak, hol Ludwigh-nak írta. 260/335. Ludvig János (Algyő, 1862.—Szeged ?, 1907. ?) atyja az algyői uradalom inspektora volt és annak ellenére, hogy módjában állt gyermekeit taníttatni, hogy ne legyenek kény­ telenek németül megtanulni, nem taníttatta gyermekeit. így Ludvig János sem végzett

179

LUDVIG

LUKÁTSY

iskolákat. 1891. dec. 13-án altisztként találjuk Lukáts Iván. Iskolái elvégzése után jogot a Szeged-Belvárosi Kaszinóban mint felügye­ hallgatott talán a kolozsvári egyetemen. Jogi lőt és házmestert. Ruhatári kisegítő és pincér. dr. Szegeden Földvári u. 1. sz. alatti lakos. Egyébként Szegeden, Deák F. u. 7. sz. alatt 1929-ben a Szegedi Kir. Járásbíróság titkára lakott. 1895-ben még mindig a kaszinót szol­ és a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1927-ben gálja és ekkor a kaszinó épületében lakik. a szegedi kir. Törvényszék jegyzője volt. 1931— 1906- ban a felesége vendéglőt nyit a kaszinó 1941-ig makói járásbíró, 1942—44-ben pedig házában, amely azon nem reuzált és megszűnt. a battonyai Járásbíróság elnöke. 279. 1907- ig állt ő a kaszinó szolgálatában. Sándorfalván 1887. jan. 23-án kötött házasságot SzolLukátsy Géza Béla (Sárközújlak, 1885. dec. noky Irmával, amely házasságból Ilona és 1.—Szeged, 1962. ?) atyja Ferenc, anyja G a ­ László gyermekei származrak. b e l Lilla volt. Nem tudjuk, hogy középiskoláit 189, 189, 260/335. hol végezte, de azt követően a kolozsvári FeLudvig Jánosné L ásd: Szolnoky Irma. 189. rencz József Tudományegyetemen hallgat jogot Ludvig János (Szepesbéla, 1812. máj. 12.— és szerzett végbizonyítványt (1907). Majd 1907Bp., 1870. júl. 11.) Késmárkon és Eperjesen től Debrecenben, Szegeden és Kolozsvárott végezte iskoláit és Sárospatakon hallgatott ügyvédjelöltként tölti joggyakorlatát. 1909. jogot. 1843-ban Szepesbéla város és a 16 sze­ máj. 22-én a kolozsvári egyetem doktorává pesi városi kerület főjegyzője. Országgyűlési avatta. 1912. márc. 30-adikán tett ügyvédi követ. 1848-ban iglói kerületi országgyűlési vizsgát és Szegeden kérte az ügyvédi lajstromba képviselő és jegyző. Kormánybiztos. Boga tá­ való felvételét. Ekkor itt Hullám u. 8. sz. alatt bornoknál kiküldött, hogy őt ütközetre ösztö­ lakott. Az I. világháborúban katonai szolgála­ nözze. 1849-ben a hétszemélyes tábla ülnöke, tot teljesített és több kitüntetés tulajdonosa. de e hivatalát nem gyakorolhatta egyéb kor­ Egy időben ekkor Marosvásárhelyen ügyvéd, mánymegbízatások folytán. Világos után bíró­ honvédvédő. 1936. okt. 30-án törlik a hon­ sági eljárás és halálos ítélet alá kerül, de emig­ védvédői névsorból. 1942-ben Szegeden talál­ rál Brüsszelbe. Itthon pedig „in contumatiam” juk gyakorló ügyvédként és ekkor a Szt. Mi­ elítélték és „in effigii” kivégezték. 1861-ben hály u. 7. sz. alatt lakott, majd később Puszta­ a késmárki kerület országgyűlési képviselő­ szeri u. 19. sz. alá költözött. 1958-ban igazol­ jévé választotta, de nem jött haza. 1865-ben ták. 1960-ban törölték az ügyvédi lajstromból ismételten képviselőjévé választotta e kerület. betegsége miatt. Ekkor a szegedi I. sz. Ügy­ 1869. márc. 18-án Szeged város II. kerületében védi Munkaközösség tagja volt. Nem sokkal választották képviselővé és ezúttal a késmárki később meghalt. Fia korán meghalt és az mandátumát tartotta meg és haza is jött. Pub­ utána maradt számos unokának eltartásáról licista, író. Később a pénzügyi közigazgatási öreg napjaiban neki kellett gondoskodnia. Sze­ bíróság elnöke lett. A Szepességben nyelvmű­ geden kötött házasságot 1909. nov. 20-án velő társaságot alapított. Szepesbélán nősült Gallovich Margittal, mely házasságából Géza 1840 körül és házasságából Gyula és János fia, (1910— 1945) és talán még más gyermek fiai származtak. 146, 147. származott. 279.

180

M Máchánszky László (Nyíregyháza, 1879. szept. 6.—Szeged, 1929. jún. 4.) atyja Sámuel, anyja Török Borbála volt. Családnevét néhol sch-val írja Máschánszlcynak. Valószínűleg lengyel származású családból való. Iskoláit Nyíregyházán járta és ott is tett érettségi vizs­ gálatot, majd a budapesti egyetemre ment és 1903-ban szerzett doktori oklevelet. Az egye­ temen az orvostant hallgatta és doktori dip­ lomájának megszerzése után a budapesti Szt. László kórházban helyezkedett el. 1909-ben Szegedre jött és 1911-ben a Szegedi Városi Közkórháznak rendelöorvosa. Az I. világ­ háborúban katonai szolgálatot teljesített, front­ szolgálatot az orosz fronton, ahol fogságba esett. 1918-ban történt leszerelése után a Sze­ gedi Munkás Biztosító Intézet segédorvosa, majd a szegedi Közkórház tb. főorvosa, se­ bész. Magyar kir. egészségügyi tanácsos. Sze­ geden Kossuth L. sgt. 21. sz. alatt lakott. 1926-ban a szegedi Közkórház osztályos fő­ orvosa. Sebész rendelőfőorvos. A Fekete-sas u. 22. sz. alatt tartott rendelőt és lakást. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Kétszer kötött házasságot. Először Szegeden 1911. aug. 12-én Maiina Ilonával. Elözvegyülve másodszor ugyancsak Szegeden, 1920. jan. 24-én lép házasságra Bolgár Lili Mária Vilmával. Házasságából Gyula, Erzsébet az elsőből és Vilma a másodikból származtak. 220, 278. Mackenzen, Auguszt von (Haus-Leibnitz, 1849. dec. 6.—Burghausen bei Celle, 1945. nov. 8.) a katonai pá­ lyát választotta hivatásul. Az 1870— 1871-es háborúban tűnik fel mint hadnagy. 1873-tól aktív katonatiszt. 1880ban a vezérkarhoz kerül és 1882-ben vezérkari száza­ dos. 1891-ben Schliffens első szárnysegéde. 1898-ban ugyanezen állásban találjuk, majd II. Vilmos had­ segéde lesz. 1900-ban alezredes, 1908-ban lovassági ezredes. 1914— 1918-ig résztvesz az I. világháború­ ban. Vezérőrnagy. Orosz front áttörése fűződik a nevéhez. Az 1915-ben a szerb hadszíntéren harcol, altábornagy. A Balkán közös hadsereg főparancs­ noka. 1918-ban Romániában katonai kormányzó. Az összeomlás során csapatait igyekszik Németországba visszavezetni, de Budapesten az ANTANT rendelkezé­ sére a kormány visszatartotta. Őrizetben volt és 1919-ben

visszatért Németországba. Visszavonulása során Szege­ det is érintette és itt a hadfelszerelés egy részét közpiacon áruba bocsátotta. Több egyetemnek díszdoktora. Szá­ mos kitüntetés tulajdonosa, több város díszpolgára. 1899. óta nemesi rangra emelték. 1935-ben birtokadományos. Katonai szakíró. 1920 óta nyugállományban van. 1930-tól támogatta Hitler rendszerét. A székesfehérvári 10-es cs. és k. Huszárezred tulajdonosa volt. Hadseregé­ ben küzdött a szegedi Czeizl János és Nyári György tanár. 220.

Madár Imre (Szeged, 1864. aug. 29.— Szeged, 1944. jan. 11.) atyja Mihály rövidáru­ kereskedő volt, akinek neve azelőtt Vogel volt. Anyja Dörner Anna. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristáknál végezte és pedig 1875— 1876-ig annak első és második osztá­ lyán. Születésekor Palánk 2710. sz. alatt volt szüleinek lakása. Iskolái bevégeztével a bank szakmát választotta és 1911-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár cégvezetője. 1927ben a DMKE szegedi ellenőre. 1944-ben mint a takarékpénztár igazgatóját találjuk nyuga­ lomban. Ekkor Attila u. 11. sz. alatt lakott. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Szeged Csongrádi Takarékpénztárhoz 1886. május 30-án lépett be mint gyakornok és se­ gédkönyvelő. 1895-ben már főkönyvelő volt. 1898-ban a Szegedi Vadász Egylet titkára. 1929-ben vonult nyugalomba. Szegedi Kir. Törvényszéki írásszakértő. Rajztanár. Házas­ ságot kötött először Joó Katalinnal, majd annak elhalálozása után Lichtenthal Ilonával, végül harmadszor nemes balásti Balásthy Margittal Szegeden, 1916. jún. 21-én. Úgy tű­ nik, hogy Gizella leánya első házasságából származott. 279. Madár Mihály (Kisősz, 1824.—Szeged, 1886. máj. 13.) atyja Vogel Miklós, anyja Schmidt Zsuzsanna. Iskoláit talán szülőhelyén végezte és utána a kereskedelmi szakmára tért, amelyet feltehetően már atyjától tanult. A Torontál megyébe leszármazott német telepesek­ től származott. 1857-ben Szegeden rövidáru­ kereskedő. 1857— 1860-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd pénztárosa. Szeged Pa­ lánk 2710. sz. alatti lakos és bevett városi pol­ gár. 1862-ben változtatja nevét Vogel-ről Ma-

181

MADERSPACH dár-ra. 1848-ban honvéd volt. Magánzóként Boldogasszony sgt. 35. sz. alatti lakásán hal meg. Házasságot kötött Dömer Annával, amely házasságból Irén, Mária, Imre, Róza Katalin gyermekei származtak. 92, 97, 269. Maderspach Viktor 1912-ben Petrozsény Iszkronyi Fűrészgyár Rt. igazgatósági tagja. 1920-ban magyar kir. honvédszázados, az Ostenburg különítmény tagja. Résztvesz a burgenlandi fölkelésben a VI. században, amelynek parancsnoka Nagymartonban. Sop­ roni felkelő parancsnok. 1929-ben mérnök, a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. 279. Magay Lajos (Kunszentmiklós, 1850. júl. 30.—Szeged, 1935. márc. 3.) atyja Károly ügyvéd, anyja Atzél Terézia volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Az egyetemet Pesten végezte. Nemesi származású családból szárma­ zott, amely szentgyörgyvölgyi és asszonyfai előnevet viselt. Az ítélőbírói pályát választotta. Szegeden előbb Madách u. 24. sz. alatt lakik. 1881-ben már törvényszéki aljegyző volt és 1888-ban szegedi kir. törvényszéki albíró. 1911-ben bíró. 1927-ben nyugállományú ma­ gyar kir. ítélőtáblái bíró és Szegeden Tisza Lajos krt. 71. sz. alatt lakik. 1915-től kezdődő­ en a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd később háznagya. Kétszer kötött házasságot. Először Szegeden 1881. okt. 15-én Szabó Ilo­ nát vette feleségül, majd Sándorfalván 1890. okt. 17-én Mike Anna lett a neje. Ez utóbbi alsó- és felsőmesteri nemes volt. E házasságá­ ból Lajos és Ilona Anna gyermekei származ­ tak. 226, 271, 279. Magay Lajos (Szeged, 1899. júl. 7.—Szeged, 1969.). Baráti körben „Dani” néven illeték. Atyja Lajos táblabíró, anyja Mike Anna. Iskoláit Szegeden kezdte a m. k. áll. Főgimná­ ziumban végezte az I—IV. osztályt, majd ka­ tonai pályára lépett, de lehetséges, hogy előbb Szegeden kereskedő volt és ekkor Kálvin tér 2. sz. alatt lakott. 1929-ben magyar kir. honvéd főhadnagy szolgálaton kívül. 1931-ben autókereskedő. 1942-ben földbirtokos, nyug. hon­ véd főhadnagy. Szegeden kötött házasságot 1928. dec. 4-én Wolf Borbálával, aki egy sze­ gedi gazdag borkereskedő leánya volt. Há­ zasságából egy fiú és egy leánya származott. 279. Magyar Endre János Gábor (Szeged, 1865. nov. 14.—-Budapest, 1935. ?) atyja János ügy­ véd, anyja Szilber Jozefa. Iskoláit Szegeden vé­ gezte ezt követően a budapesti műegyetem gé­ pészeti szakára iratkozott be, ahol 1887-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1888— 1900 Sze­ ged város osztálymérnöke. 1905-ben Kolozs­ váron fa- és fémipari iskolai igazgató. 1911— 1914-ig iparoktatási főigazgató és budapesti lakos. 1932-ben az Országos Ipari és Keres­ kedelmi Oktatási Tanács tagja, nyug. ipar­

182

MAGYAR oktatási kir. főigazgató. A szegedi „Nimród” Vadásztársaság tagja és jegyzője. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött Piváry Máriával, mely házasságból László Vilmos Endre fia született 1893-ban. 126, 183, 184. Magyar G ábor (Kiskunfélegyháza, 1842. jan. 10.—Budapest, 1912. aug. 5.) atyja Imre mesterember volt, anyja Segesdi Terézia. Iskoláit Kiskunfélegyházán és Szegeden vé­ gezte, majd belépett a piarista rendbe Vácott 1859-ben. 1859— 1860-ig telt szerzetesi próba­ éve. A piarista főgimnázium tanulója volt ekkor Budapesten és itt végzi a hittudományi tanfolyamot is magánúton. 1861— 1864-ig a tatai piarista gimnázium tanára. 1864— 1865-ig Nagykanizsán tanít és leteszi a hittudományi szakvizsgáját. 1865. aug. 2-án Veszprémben pappá szentelik. 1865— 1866-ig a szegedi pia­ rista gimnázium tanára. 1866— 1867-ig Kecs­ keméten tanít, majd ismét szegedi tanár lesz. Közben 1868-ban a Szegedi Katholikus Ta­ nítóképző segédtanára. 1869-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanári okle­ velet kap földrajzból és történelemből. 1871— 1898-ig a szegedi piarista gimnázium igazga­ tója. 1871-ben a szegedi városi köztörvényha­ tósági bizottság tagja. Az 1876-os szegedi kiállítás egyik rendezője. Ezzel kapcsolatban miniszteri elismerésben részesül. Szorgalmazza az új piarista gimnázium és rendház építését. 1893-ban a Ferenc József Rend lovagkeresz­ tese. 1894-ben tornaverseny rendezéséért mi­ niszteri elismerést kap. 1894-ben a kegyes ta­ nítórend kormánytanácsosa. 1896-ban címze­ tes kir. tankerületi főigazgató. 1898-ban a pia­ rista rendfőnök helyettese. 1899-ben Szeged város díszpolgárává választja. 1899-ben a pia­ rista tartományi rend főnöke. Tekintélyes ma­ gánkönyvtára volt. 1873-tól szerkesztette a Gimnáziumi Értesítőt. Számos szegedi család gyermekeinél vállalt keresztapaságot. Meg­ írta a szegedi rendház történetét és számos más dolgozata jelent meg szegedi és egyéb tarta­ lommal. 146, 150, 150, 154, 191. Magyar Imre (?—?) 1830 körül csizmadia­ mester Szeged-Rókuson. Házasságra lépett először Tóth Rozáliával (?), majd második há­ zasságra Szőke Rozáliával. Lehet, hogy ezek az adatok nem egészen pontosak. Házasságá­ ból két gyermek született, János és Károly. Az előbbi neves szegedi ügyvéd lett. 202. Magyar Imre (Dunaföldvár, 1791.—Sza­ badka, 1871. szept. 22.) atyja György, anyja Selestyei Anna. Öttömösi nemes. Elemi isko­ láit Dunaföldváron járta, míg a gimnáziumot Kalocsán. Innen Bécsbe került, Pázmáneumba papnövendéknek, majd pedig Keszthelyre a Georgikonba. Úgy látszik, hogy a papi pályát megszakította. Mint a Georgikon tanára Feste-

MAGYAR tich György Csáktornyái uradalmának intéző­ tisztje lett és 1819-ben a Vas megyei Malyai János nagymányai uradalmának igazgatója. 1829— 1847-ig báró Orczy család javadalmai­ nak uradalmi felügyelője. 1847-ben nyuga­ lomba kerül és a saját birtokán gazdálkodik. 1845. május 9-én Csongrád megye táblabírója. 1860-ban a Csongrád megyei bizottmányi tag, földbirtokos. 1868-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Még 1840-ben engedélyezik a még 1785-ben szerzett nemességhez az „Öttömösi” előnév használatát. író. Talán Horváth Klára volt a felesége. Fia László az Afrikautazó, aki talán természetes fia volt és utóbb Győrött örökbefogadta. 143. Magyar János (Szeged-Rókus, 1832. máj. .—Szeged, 1899. okt. 30.) atyja Imre csizma­ diamester, anyja Szőke Rozália. Iskoláit Sze­ geden járta és a kegyesrendiek gimnáziumá­ ban papnak készült. 1848-ban azonban résztvesz a szabadságharcban, majd Világos után Pesten jogot tanul. Abszolutóriumának meg­ szerzése után joggyakorlatra megy és 1861. nov. 6-án megszerzi az ügyvédi oklevelet. Ugyanezen évben még váltójogi ügyvédi okle­ vélre is szert tesz. 1860-ban a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden lesz ügyvéd. A Sze­ gedi Híradónak munkatársa. Nagy könyvtára van. 1867. ápr. 21-én a szegedi ügyvédi érte­ kezlet egyik összehívója később elnöke. Isko­ laszéki elnök, törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden Kossuth L. sgt. 3. sz. alatt lakik. Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmá­ nyi igazgatóságának tagja és igazgatósági tag. Ügyvédi irodája 1864. nov.-ben Szeged-Rókuson volt a Rókusi országúton özv. Szilberné házában. Általában „pápaszemes prókátor” címen emlegették. Az árvíz Szegeden érte és amikor a ház, amelyben irodája volt a víz sú­ lyától dőlni kezdett, az arra menő mntőcsónakoknak kikiáltott, hogy ne őt, hanem irattárát mentsék meg. Szegeden 1864. nov. 24-én kö­ tött házasságot Szilber Jozefával. E házasság­ ból Imre, Endre, János és Ilona gyermekei származtak. Az 1875-ben az ügyvédi kamarák alapításakor a szegedi ügyvédi Kamarában kérte fölvételét és később annak elnöke volt. 66, 101, 104, 114, 117, 118, 139, 139, 142, 145, 150, 157, 163, 166, 183, 185, 191, 202, 261/366, 268, 294, 196/366. Magyar Jánosné 1. Szilber Jozefa. 261/366. Magyari István (Szeged, 1888. aug. 17.—?) atyja István anyja Regdon Julianna volt. Is­ koláit Szegeden végezte és a kegyesrendiek gimnáziumába járt 1899—1907-ig. Utána a budapesti egyetem orvoskarát látogatta, ahol 1912-ben orvosi diplomát szerzett. 1914— 1918-ig résztvett az I. világháborúban, több kitüntetés részese, megsebesült. 1916—1917ben Szegeden, Nemestakács u. 16. sz. alatt

MAJLÁTH tartott fenn orvosi rendelőt. 1927-ben Szege­ den fogorvos és rendelője Kazinczy u. 14. sz. alatt volt. 1929-ben fogszakorvos. 1942-ben Szegeden, Maros u. 1. sz. alatt, 1947-ben pedig Szt. György u. 24. sz. alatt lakott. 1946-ban a Szegedi Szabad Kőműves Páholynak tagja, majd főmesterhelyettese volt. 1940-től a Do­ hánygyári Betegbiztosítási Intézet főorvosa, a Postának betegbiztosítási intézeti kezelőorvosa és Szeged, Teleki u. 8. sz. alatti lakos. Kétszer nősült. Első alkalommal Szegeden, 1916. aug. 28-án Pintér Erzsébetet vette feleségül, majd elözvegyülten Szegeden 1936. jún. 27-én Vesztényi (Muntyán) Gizella városi zeneiskolai ta­ nárnő lett a felesége. Nincs tudomásunk arról, hogy gyermeke lett volna. 279. Magyari Nándor (Szeged, 1891. máj. 9.—?) iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumot a kegyesrendiek főgimnáziumában 1902— 1911ig. 1911-ben tett érettségi vizsgálatot és keres­ kedelmi pályára készült. 1914-ben szolgálta 1 éves önkéntesi évét a 2. Császár Vadász Zászlóajban. Majd a 46-os gyalogezredbe került át. Az I. világháborúban az olasz fronton har­ colt. Többször kitüntették és 1918-ban szerelt le. 1920-ban a József Műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. A MÁV kötelékébe lépett, 1927-ben a MÁV építészmérnöke a pályafenntartási és építési osztályon. 1929-ben Szegeden teljesít szolgálatot. Ugyanekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1937-ben MÁV főmérnök. 1942-ben MÁV tanácsos és Szeged, Szilágyi u. 3/b sz. alatti lakos. Szege­ den az Aradi vértanúk terén 1925-ben felava­ tott világháborús emlékmű tervezője. 279. Mahler Anna atyja Izsák előbb prágai, majd szegedi tanító. Czímertől tudjuk, hogy Szege­ den, 1845 után nyilvános magán leánynevelő intézetet tartott fenn és annak tulajdonos igaz­ gatója volt kb. 1855-ig. 60. Mahler Móricz 1. Marosi Mór. 90. Máhr József (Szeged ?, 1821.—Szeged, 1865. ápr. 6.) iskoláit feltehetően Szegeden járta. Ipart tanult. Szeged város polgára volt. 1849-től kezdődően Szegeden cukrászmester, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Az Iskola utcai Korda-ház bérlője. Szeged Palánk 277. sz. alatti lakos. 1849-ben a Kossuth utcai Rónay-féle házban van az üzlete. 1861-ben vá­ rosi képviselő. Üzletét Alleman és Tsa vette át. Házasságot kötött Nagy Terézzel, talán 1846 körül. E házasságból halálakor 6 kiskorú gyermek maradt utána. Ezek között Anna, Etelka és Irén. 44 évesen halt meg. 90, 98. Majláth György (Zavar, 1786. ápr. 22.— 1861. ápr. 11.) Középiskolát a győri gimnáziumban végezte. Atyja György királyi személynök volt, anyja Szlavy Mária. A budai egyetem jogi karán tanult tovább. Tanulmányai­ nak befejezése után, 1809-ben megyei aljegyző lett, Po-

183

MALINA zsony megyében. 1811-ben már főjegyző. 1814-ben első alispán, és 1819-ben kir. albiztos Erdélyben. 1811-ben megyei országgyűlési követ. 1821-ben helytartótanácsi tanácsos. 1822-ben kir. ítélőtáblái ítélőmester, udvari, tanácsos az udvari kancellárián. Királyi személynök, 1825. dec. 30-án az országgyűlés rendi táblájának elnöke, valóságos belső titkos tanácsos. 1830-ban országgyűlési követ. 1831. nov. 7-től államtanácsos. 1839. ápr. 4-én országbíró. 1843-ban és 1847-ben az országgyűlésen főrend. Régi nemesi családból származik és „székhelyi” nemesi előnév használatára volt jogosult. 1828. június 22-én előtte tett ügyvédi vizsgát Mihályi! József, a ké­ sőbbi szegedi ügyvéd. Diplomáján az ő neve szerepel. Házasságot kötött Uzov Karolinával, kitől György, Karolina, Júlia és Mária gyermekei származtak. 248/42.

Maiina Lajos (Szeged, 1884. febr. 5.— ?) iskoláit Szegeden végezte. Atyja Gyula kir. főmérnök, anyja Boros Ilona. A gimnáziumot a kegyesrendieknél járta 1893—1901-ig. 1901. jún. 7-én tett érettségi vizsgálatot, majd a ko­ lozsvári Tudományegyetem jogi karára iratko­ zott be és itt tette le 1906. május 23-án első jogtudományi szigorlatát 1907. ápr. 27-én jogi doktorrá avatták. Joggyakorlatának letöltése után 1910. máj. 7-én ügyvédi oklevelet szerez Marosvásárhelyen. Ekkor a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri felvételét az ügyvédi lajstrom­ ba Szeged székhellyel és irodáját 1911-ben Jó­ kai u. 7. sz. alatt nyitja meg. 1914— 18-ig résztvesz az I. világháborúban és főhadnagyként szolgál az orosz fronton. Számos kitüntetés tulajdonosa. 1921-ben Torontál megye ügyésze. A kisteleki község tanácsának képviselőtestü­ leti tagja, az ottani hírlap főszerkesztője. 1925. dec. 30-án székhelyét Kistelekre teszi át. 1930ban Csongrád megye tb. főügyésze. 1927-től kezdődően a Mezőgazdasági Munkásvédő Iro­ da ügyvezető megbízottja Kisteleken, Csong­ rád megye területére. Neje Boros Margit, ki­ től Lajos, Hermina, Márta és Gyula gyerme­ kei származtak. 1941-ben a Szeged Vidéki Adófölszólamlási Bizottság elnöke. 1941-ben királyi ügyész lesz Marosvásárhelyen, 1942— 1944-ben ugyanitt kir. törvényszéki bíró. 220. Málly Ferenc (Gönyü, 1876.—Szeged, 1955 nyara.) Nem ismeretes, hogy iskoláit hol vé­ gezte. Valószínűleg Győrött. Utána a pesti tu­ dományegyetem bölcseleti karára iratkozott be, ahol 1898-ban filozófiai doktorátust nyert. Utána 1911-ben a fiumei állami főgimnázium tanáraként találkozunk vele újból. Az 1914— 18-as világháborúban katonai szolgálatot tel­ jesített és számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa volt. A háború vége Fiumében érte és optálással került Magyarország terü­ letére és lett 1920-ban a szegedi állami leánygimnázium tanára. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja 1932-ben a szegedi egyetem olasz lektora volt, majd 1931—36-ig a szegedi

184

MÁRKI állami Klauzál Gábor Gimnázium tanára. 1937-ben a Ferenc József Tudományegyetem Bölcsész Karának magántanítója olasz nyelv­ ből. A Szegedi Felső Kereskedelmi Iskola ta­ nára és 1941-ben a Magyar Gazdaságkutató Intézet Elnöki Tanácsának tagja. Számos tudo­ mányos társaság tagja, szolgálaton kívüli szá­ zados. 1945-ben vonult nyugalomba. 1955 nyarán halt el oly módon, hogy egyedül lévén a lakásban, elesett, lábát törte és csak a be­ állott halál után két napra találtak rá. 80. éve körül halt el. Gyermektelen volt. Feleségét Gizellának hívták. 279 Mamusich László (Szeged, 1891. jan. 27.— Szeged, 1971. márc. 1.) atyja István, mészáros­ mester volt, anyja Czímer Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1901— 1908-ig. 1909. máj. 17-én itt tett érett­ ségi vizsgálatot azzal, hogy jogi pályára ké­ szül. Talán a kolozsvári tudományegyetemen tanult jogot és nyert végül is jogtudori okleve­ let. Ezt követően az igazságszolgáltatásban he­ lyezkedett el, később bírói vizsgát is tett. 1931ben — hét éven át — a Ceglédi Kir. Járásbíró­ ságon volt járásbíró. 1914— 1918-ig a világ­ háborúban katonai szolgálatot teljesített és fő­ hadnagyként szerelt le. 1927-ben a Szegedi Kir. Törvényszék bírája. Itt ellene valamilyen kicsapongás miatt fegyelmi eljárás indult és talán állásából el is bocsátották. Később mint nyugdíjas bíró, 1965. után a Szegedi Filhar­ mónia bérletszervezője volt. Nőtlen és gyer­ mektelen maradt. 220. Markovics Szilárd (Szolnok, 1901.— ?) Nem tudjuk, hogv iskoláit hol végezte, ellenben kö­ zépiskoláinak befejezése után a József Mű­ egyetemre ment, ahol 1925-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1938-ban műszaki vállalatot üzemeltetett Szeged, Tisza Lajos körút 44. a. 1944-ben Szegeden gépészmérnök. Szeged, Polgár u. 28. sz. alatti lakos. Ő volt az, aki 1944-ben javasolta a városi tanácsnak gettó fölállítását, annak ellenére, hogy ez a rendel­ kezés anyját is érintette. 1942-ben a „Szeged” F. C. ügyvezetője volt, de ezen állásáról lemon­ dott. Ezzel kapcsolatban hadjárat indult ellene 1942-ben a „Szegedi Új Nemzedék” napilap­ ban. A SZÁK társelnöke. Nős. 279. M árki Imre (Sarkad ?, 1881. máj. 16.— Szeged, 1970.) atyja Imre kisbirtokos Sarka­ don, anyja Bozóky Kornélia. Középiskolái után valószínűleg a kolozsvári egyetemen hall­ gatott jogot, és szerzett doktori diplomát. Ezután a közigazgatásóan helyezkedett el és pénzügyi titkár lett. 1914— 1918-ban végigküzdötte a világháborút. Az orosz fronton szolgált az 5. Honvéd gyalogezred hadnagya­ ként. 1920— 1921-ben a Szegedi-Belvárosi Ka­ szinónak tagja és titkára volt. 1921-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara irodatisztje. Irodal-

MAROSI milag is tevékeny volt. Több közleménye je­ lent meg. 1935-ben már mint nyugalmazott pénzügyi fogalmazót említik. Házasságot kö­ tött 1910 körül Wimmersperg Mariannával, melyből Pauline, Hedy és még egy leánya szü­ letett. 226, 270. Marosi Mór Lajos (Facset, 1826. jan. 4.— Szeged, 1915 körül) atyja Mahler gazdálkodó. 1845-ben Szarvason négy alsó gimnáziumi osztályt végzett, de már 1841-ben Szegeden magántanító volt. Megelőzően pedig 1839-től 1841-ig Bébán Heinrich József gazdatiszt fia mellett felügyelőként működött. 1852. nov. 21-én a Szeged Belvárosi Népiskolában szép­ írást tanító. Majd 1853-ban a szegedi reálisko­ lának!. osztályában lett tanító. 1856-ban mind­ két szülőjét oláh rablók kirabolták és meg­ gyilkolták. 1857, okt. 1-től elemi iskolai szép­ írás tanító és egyben a tanítóképzőben is taní­ tott. 1859-ben belépett a Szegeden újonnan szer­ vezett Belvárosi Kaszinóba. 1862-ben kérte családi nevének „Marosi” -ra való változtatá­ sát. Ebben az időben már kezdtek megjelenni írásai. 1864— 1877-ig az Alföldi Tanító Egy­ let pénztárnoka. 1865-ben Bonnaz püspök sür­ gette elmozdítását az iskolai állásától. 1876-os kiállításon mint gazda résztvett terményeivel. 1872. dec. 13-án a Szabadelvű Kör iparpártoló szervének elnöke. 1883-ban a Felsővárosi Ka­ szinó pénztárnoka a felszámolás idejére. 1881ben Teleki u. 21. sz., 1887-ben az Osztróvszky u. 6. sz. alatti lakásban találjuk. 1900-ban Sze­ ged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1901. jún. 30-án nyugalomba vonul 43, ill. 55 évi szolgálat után. 1871. jan. 11-én há­ zasságot kötött Réh Vilmával, aki előbb férje­ zett Preisach Árminné volt. E házasságból származott Ilona, Jolán, Margit, Vilma és Róza gyermeke. Felesége tanítónő volt. 1874ben egy ideig a Szegedi Polgári Leányiskola tanítójavolt. 90, 116, 164. Marosvári Ferenc (Nagylak, 1882. ápr. 9.—Szeged, 1958.) atyja Bistyák Ferenc, Nagyla­ kon ügyvéd, majd aljárásbíró. Anyja Schmidt Ilona. Iskolái elvégzése után feltehetően a kolozsvári egyetemre ment és ott a jogi karra iratkozott be. Elvégezvén a jogot, az egyetem doktorrá avatta. 1910-ben szabadkai kir. tör­ vényszékijegyző 1918-ig. Valószínűleg, a Dél­ vidéken érte az összeomlás és Magyarország javára történő optálással kerülhetett végül is Szegedre, ahol 1929-ben kir. törvényszéki bí­ róként találjuk. 1932-ben felruházták a II. fizetési csoport címével és jellegével. 1942-től 1945-ig kir. ítélőtáblái bíró Szegeden, 1944-től III. fiz. csop. jellegével felruházva. Ekkor Vitéz u. 9. sz. alatt lakik. Családi neve ere­ detileg „Bistyák” volt, amelyet az 1934-ben „Marosvári” -ra változtatott. Aradon, 1910. szeptember 3-án kötött házasságot Kresz Er­

MASSELY zsébet Magdolnával, amely házasságból Vil­ mos és Attila fia született. 274. Marsovszky (1850. ?—?) Annyit tudunk róla, Czímer után, hogy Szatymazon kiskereskedő, boltos volt. Kb. 1875-ben feleségül vette Joó Irént, aki férje elhalá­ lozása után újból férjhez ment Wlosszák Gyulához. 174. Marsovszkyné 1. Joó Irén 174.

Márton József (Kiskunfélegyháza, 1866. nov. 12.—Szeged, 1953. okt. 12.) atyja József ács­ mester volt, anyja Rajnóczy Luca. Iskoláit Kiskunfélegyházán végezte és feltehetően ott tett 1884 körül érettségi vizsgát. Majd bencés szerzetesjelölt Pannonhalmán. De helyét el­ hagyva a budapesti egyetem jogtudományi ka­ rán végzett jogot, szerzett 1891. május 9-én doktori oklevelet. Majd ügyvédjelöltnek ment, idejét részben Budapesten, részben Szegeden, majd Zsombolyán töltötte el. 1893. jún. 14-én Budapesten szerzett ügyvédi oklevelet. Ezt kö­ vetően Esztergomban ügyvéd, majd járásbíró Pancsován, Nagykikindán, Szegeden. 1898ban nagykikindai kir. alügyész. 1899-ben sze­ gedi kir. ügyész. 1903-ban szegedi törvényszéki bíró és az marad 1918-ig, amikor ítélő­ bírói cim és jelleggel ruházzák fel. 1921. jan. 17-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri be­ jegyzését ügyvédként Szeged székhellyel. Egy­ ben ideiglenes nyugdíjazását is kérte bírói állá­ sában. Az I. világháború tartama alatt Szege­ den a fiatalkorúak bírája volt. 1952. dec. 9-én munkaképtelenség címén kérte törlését az ügyvédi lajstromból, de 1953. decemberében újból kéri bejegyzését. Ekkor Mérey u. 6/c sz. alatti lakos. Még ebben az esztendőben utol­ érte a halál. Szegeden 1899. febr. 14-én kötött házasságot Tóth Kornélia Annával, amely há­ zasságából Fatima Zsófia, Abigél Kornélia, Ilona Judith leányai származtak. 279. Masa János (Szeged, 1808.—Szeged, 1875. márc. 22.) iskoláit Szegeden járta. 1840-ben bevett városi polgár, vargamester. 1842-ben mint magyar tímármester és polgár szerepel. 1844 év óta volt Szegeden Masa utca. 1849. dec. 6-án Réh Károly keresztszülője volt felesé­ gével. 1869-ben Szeged város képviselőtestü­ letének tagja. Az Ipar utcia ipartestületi ház építtetője. Ő az, aki Dugonics Andrásnak lovasszobrot javasolt. Palánkban lakott, N é­ met u. 125. sz. alatt. Baráti körben „Masa só­ gor” címen emlegették. Egyébként régi szegedi családból származott, Czímer szerint „Korlá­ tolt, tudálékos civis” . Felesége Skultéty K ata­ lin volt, akitől József és János gyermekei szár­ maztak. 136, 147, 257/248, 396/248. Massely József (Horpács, 1815.— ?). A név írása előfordul Mussely, Musszely, Masszelly írásmóddal is. Czímer Massélyinek írja, de nyilván azonos azzal, aki más helyen Muszely-

185

MÁTHÉ ként fordul elő. Gimnáziumot végzett. 1833— 1847 években a cs. k. 1. huszárezredben szol­ gál. Őrmester. 1848 júniusában önkéntes, majd őrmester a 10. honvédzászlóaljban. Dec. 9-től hadnagy a szegedi önkéntes zászlóaljban és segédtiszt. Szt. Tamásnál kitűnt a harcokban. Később a 104. Honvéd zászlóalj századosa volt, az 1. században. 1867 után a Fejér me­ gyei honvédegylet tagja, és tagja a SzegedBelvárosi Kaszinónak. 71. Máthé Gyula (?—Szeged, 1935.) Iskolái el­ végzése után egyetemet végzett és a jogi karon abszolutóriumot szerzett, majd az igazságügyi pályára lépett. 1896-ban ceglédi járásbírósági joggyakornok. 1898— 1900-ig palánkai járás­ bírósági aljegyző. 1901-ben szegedi törvény­ székialjegyző. 1902-ben ugyanitt jegyző. 1903tól 1908-ig törökkanizsai járásbírósági albíró. 1909—1918-ig ugyanott járásbíró. Feltehetően itt érte az összeomlás és Magyarország javára optálva, elhagyta Törökkanizsát. így azután 1920 után, de 1927-ben biztosan szegedi járás­ bíró, alelnöki címmel. 1929-ben belép a SzegedBelvárosi Kaszinóba és ugyanezen esztendő­ ben a Szegedi. Kir. Járásbíróság elnöke lesz. 1930-ban nyugállományba kerül. Ekkor Li­ liom u. 14. sz. alatti lakos. 1933-ban mint nyugd. kir. törvényszéki bíró szerepel. 279. Máthé Mihály (?— ?) 1929-ben Szeged-Bel­ városi Kaszinónak tagja volt és Valéria tér 1. szám alatt „Magyar Korona” -hoz címzett gyógyszertárt tartott üzemben, mely előbb Zakar Sándoré volt. 1942-ben Szegeden Tábor u. 5. szám alatt lakott. 279. Mátrai Lajos (Budapest, 1875. dec. 14.— ?) atyja Lajos György (azelőtt Underlak). Kö­ zépiskolát Budapesten járta, majd az Iparmű­ vészeti iskola növendéke lett. Azután kiment Párizsba az áll. Akadémiára, majd Lirenzében képezte magát tovább. 1896-ban kiállított a Műcsarnokban, itt sikert aratott, későbbiek­ ben díjakat nyert és 1900-ban az Iparművészeti iskola tanára lett. Számos alkotása ismert, így Zomborban a Schroidl szobor, Budapesten a Hangya szövetkezeti székház domborművei, a Mezőgazdasági Múzeum dekorációi, a Szé­ chenyi fürdő amorettjei, Karcagon a kulturház figurális díszei és végül Szegeden az általa kivitelezett Vásárhelyi Pál szobor és Besse­ nyei György reliefje a Nemzeti Emlékcsarnok­ ban. A Vásárhelyi Pál szobor elkészítésére azonban a mérnökegyleti szoborbizottság Szécsi Antalt kérte fel, aki a kiírt pályázaton együtt szerepelt Mátraival. Szécsi készítette el Vásárhelyi Pál szobrának (de nem a mellék­ alakokét is) agyagmintáját, de mire a kiviteléshez foghatott volna, meghalt. Erre a szoborbizottság a kivitelezéssel Mátrait bízta meg, aki elfogadva Szécsi elgondolását Vásárhelyi Pál szobrát kivitelezte. így vitatható, hogy a

186

MAUKSCH szobor tulajdonképpen kinek az alkotása. Czímer adata ugyan nem téves, de pontatlan és így számos ismertetésben nem Mátrai Lajos neve szerepel az alkotóként, hanem atyja Mátrai Lajos György. 196. Mátyás, I. (Kolozsvár, 1440. febr. 23.—Bécs, 1490. ápr. 6.) atyja Hunyadi János kormányzó volt, anyja Szilágyi Erzsébet. Kiváló nevelésben részesült és 1455ben a budai királyi udvarban kamarás. Atyja halála után anyjával Temesváron élt. 1457-ben Budára csalják és be­ börtönözik. Fej- és jószágvesztésre ítélik. Ugyanezen év­ ben V. László menekülése során magával viszi Bécsbe. Ugyanezen év novemberében Prágába hozatja, majd a király halála után Podjebrád György szívélyesen bánik vele udvarában. 1458. jan. 24-én magyar királlyá választ­ ják. Ekkor indul hadjárata a török ellen. 1487. aug. 11-én bevonul Wienbe és elfoglalja Ausztriát. Nevét viseli Sze­ geden a Mátyás tér. Az Alsóvárosi templom külső falán Mátyás király bambergi domborműve látható. A temp­ lom kincstárában Mátyás király felsőruhája és casulája. A Nemzeti Emlékcsarnokban lovas domborműve áll Ohmann Bélától. Királlyá koronázása a Garaiak és a Szilágyiak szegedi egyezségén alapult, amely 1458-ban köttetett. Szabadságlevelei és utasításai a szegedi Só­ kamarához jutottak el. Kétszer kötött házasságot. Első alkalommal Podjebrád Katát vette feleségül 1463. máj. 1-én és másodszor Beatrix nápolyi királyleány lett a felesége 1476. szept. 15-én Nápolyban. Természetes fia volt János (Corvin) Borbála fia. 116, 116, 116

Matusovits Péter (Nyitra, 1873. júl. 21.— ?) ruttkay nemes. Atyja valószínűleg Mátyás, anyja talán Chualía Terézia volt. Iskoláit Nyitrán és Léván végezte, majd 1893-tól Sel­ mecbányán erdészeti akadémiát látogat és itt 1896-ban oklevelet szerez. 1903-ban Lipótújváron, 1911-ben a Pozsonyi Erdő Felügyelőség alerdőfelügyelője. 1919 után a mai Magyaror­ szág területén találjuk, fel kell tételezni, hogy az összeomlás után Magyarország javára optált és átjött. Ekkor azután itteni erdőhivatalok­ ban helyezkedett el, és 1929-ben kecskeméti erdőigazgatósági vezető igazgató. 1930-ban a Szegedi Erdőigazgatóság igazgatója. Minisz­ teri tanácsos. 1932-ben nyugállományba vonul, ekkor Szegeden Kölcsey u. 4. sz. alatt lakik. A Szegedi Közigazgatási Bizottság tagja, szak­ író. 1941-ben az Országos Természetvédelmi Tanács kinevezett tagja. A Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztályának elnöke. 1916-ban debreceni kir. erdőfelügyelő volt. 1921-ben főerdőtanácsos. Számos társadalmi egyesületnek volt tagja, elnöke. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Neje Murgács Aran­ ka, kitől Péter, Iván és Leó fiai származtak. 279. Mauksch Zsigmond (Szentmária, 1803.— Szeged, 1872. okt. 14.) farkasfalvi nemes. Ne­ messége még 1685-ből ered. Temes megyében

MAY 1840-ben a Nagyköveresi egyházi alapítványi birtok vermesi ispánja majd kamarai tisztvi­ selő volt. 1861-ben Szegeden városi polgár és kir. kincstári ellenőr. Jótékonyságáról híres. 1866—71-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és pénztárosa. 1872-ben nyugállományban van. Minden jótékonysági gyűjtésen résztvesz. Hosszas betegség után halt el. Felesége Gaál Julianna volt. 122, 122, 255/216, 269. May R. Miksa (Arad, 1847. márc. 13.—Szeged, 1902. okt. 5.) atyja Jakab kereskedő, anyja Weisz Katalin volt. Iskoláinak elvégzése után a bank szakmában helyezkedett el. 1876— 1887-ig gazdag szegedi kereskedő, a Szegedi Kereskedelmi és Ipar bank vezérigazgatója. A May R. Miksa Bankház tulajdonosa, Szeged, Széchenyi tér 2/a. sz. alatt. A Szeged Csong­ rádi Takarékpénztár részvényese. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja. 1897— 1898-ig színházi páholybérlő. 1899-ben Gárdonyi Géza egyik írásában kigúnyolja, emiatt sajtópert indít ellene Kókai István sze­ gedi ügyvéd védelme mellett. Majd Gárdonyi­ val párbajra áll ki Kókay. Sírköve a szegedi Zsidó temetőben áll. Szegeden 1899. jún. 13-án kötött házasságot König Rozália Katalinnal. E házasságából Ella, Klára és József gyerme­ kei születtek. A közéletben is élénken részt vett. Nevében az ,,R ” Richardot jelent. 228. Mayer Adél (Szeged, 1855. márc. 19.—?) atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja Ivánkovits Franciska volt. Iskoláit Szegeden végezte. Feltűnő szépségű volt és hamar férjhez ment Ifkovits Péter huszárfőhadnagyhoz, de házas­ sága nem volt szerencsés, mert az anyósával nem tudott kijönni. A házasságából Margit Mária Franciska leánya született. Később el­ mebeteg lett, szanatóriumba került és ott nemsokára meghalt. A férje később Csanádi községi jegyző volt. 205, 254/189. Mayer Aranka (Szeged, 1869. dec. 6.— ?) atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja lvánkovits Franciska. Kitűnő nevelésben részesült. Szép, ábrándos jelenség volt. Férjhez ment csécsi Nagy Imre cs. kir. honvéd huszárkapi­ tányhoz, akinek 5 fiat szült. Később a férje altábornagy lett, az I. világháború során. 205, 206, 254/189. Mayer Béla (Szeged, 1848. ápr. 13.—-? atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja Ivánkovits Franciska. 1872—1873-ban főreáliskolai kise­ gítő tornatanár. 1876— 1879-ig a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja, titkára, könyvtárosa. Szegedi vadkereskedő, virágzó major és tégla­ gyár örököse. Rosszul gazdálkodik és tönkre­ megy. 1911-ben a Mayer Ferdinánd és Fia Rt. vaskereskedő cég társtulajdonosa. 205, 206, 254/189, 268, 269. Mayer Ferdinánd (Kecskemét, 1817.—Sze­ ged, 1903. nov. 3.) atyja kékfestő Kecskeméten,

MAYER anyja Hirhager Terézia volt. Iskolái elvégzése után ipart tanult. Előbb 1843-ban talán szűcs­ mester volt, de később vaskereskedést folyta­ tott. 1857-ben ő építette a szegedi „Feketeház” -at, amelyet Gerster Károly tervezett és Kováts István épített föl. Dúsgazdag ember­ ként volt ismert, akinek háza, földje volt a vas­ kereskedésén kívül, sőt téglagyára. A Szegedi Keramit és Műtéglagyárat ő alapította. A Sze­ gedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1882-ben a Szegedi Aradi u. 7. sz., há­ rom utcára szóló házat ő építtette. (Ebben a házban helyezték el 1944-ben az ún. „keresz­ tény gettót” . 1858-ban csontlisztgyárat ala­ pított a város budai kapuján kívül. Ezt ké­ sőbb eladta Steiner Bernátnak. Képét megfes­ tette Krebsz (később Rákosi) Nándor, aki ro­ kona volt. Lakásbútorai a ház stílusához iga­ zodóan gót stílusban készültek. Kiterjedt tár­ sadalmi és családi életet élt. Kétszer nősült. Első felesége Puneck Barbara volt, majd má­ sodik házasságában Ivánkovits Franciska lett a neje. Első házasságából István, Antal és Aloysia, a másodikból Kornélia, Adél, Béla, Ilona, Paula, Irén, Ferdinánd, Aranka és Jenő származtak. 205, 205, 206, 254/189, 294. Mayer Ferdinándné 1. Ivánkovits Franciska. 147, 205, 254/189. Mayer Ilona (Ilka) (Szeged, 1861. márc. 10.—Budapest, 1936. máj. 5.) kitűnő nevelésben ré­ szesült. 1880-ban szerepelt a Népkerti Bazár­ nak a teaestélyein. 1881. nov. 22-én Szegeden férjhez ment Ybl Lajos utászfőhadnagy ké­ sőbbi gödöllői várkapitányhoz, amely házas­ ságból Ervin, Ferenc, Nándor, Lajos nevű gyermeke származott. 205, 206, 254/189. Mayer Irén (Szeged, 1865. aug. 7.— ?) atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja Ivánkovits Franciska. Fekete, nyúlánk, magas termetű volt, aki kitűnő nevelésben részesült. Férjhez ment Rupcsics György vízi főmérnökhöz. 205, 206, 254/189. Mayer Miklós (Budapest, 1848.—Szeged, 1903. márc. 1.) atyja János, anyja Gyurkovics Terézia. Iskolái elvégzése után kertész szak­ mát tanult itthon és külföldön, majd pedig önálló kertészként működött Debrecenben. Később a Budapest Székesfővárosi Kertészet­ ben működött a Margitszigeten. 1889-től a „Fatenyésztési Lapok” munkatársa. 1882-ben megtelepedik Szegeden. 1884— 1903-ig Sze­ ged város főkertésze. Rekonstruktora a ker­ tészetnek. Városi tisztviselő. Parkírozza a ka­ szinó kertjét, parkot létesít, platánokat ültet. Az újszegedi rózsakertészet megteremtője. A Magyar Műkertészek és Kertgazdák Orszá­ gos Egyesületének elnöke. Az újszegedi „Er­ zsébet liget” megteremtésének elősegítője. A „Magyar Műkertészek Szakközlönye” szer­ kesztője. Felesége Onosai Anna volt, akitől

187

MAYER

MÉSZÁROS

Ilona, Margit, István, Ferenc és Ottmar gyer­ ménye és 1887-ben „Magyar induló”-ja a sze­ mekei születtek. í 89. gedi Tisza-híd avatására írva. 1903— 1904-ig Mayer Miksa (Lugos, 1842. május 6.— a Szegedi Zeneiskola ideiglenes igazgatója volt. Budapest, 1886. márc. 19.) középiskolái első 1911— 1914-ig a Szegedi Városi Zeneiskola három osztályát Lúgoson végezte, majd Vertanára. Maros u. 46. sz. alatti lakos. Ő tette át secre ment, ahol tanítóképzős hallgató volt. Dankó Pista 30 szerzeményét zongorára. Sze­ 1859-ben tanító. Bécsben műegyetemet hall­ geden, 1874. nov. 28-án kötött házasságot gatott, de mérnöki diplomát nem szerzett. Ezt Neuer Annával. E házasságból Ibolya Olga, követően Resicán magánoktató. 1862-ben a Tibor, Elemér, Margit Jozefa Erzsébet, Aladár magyar nyelv tanulása végett Szegedre jön. János Károly, és Artur Béla Sándor gyermekek 1862— 1867-ig házitanító Szegeden. A „Sze­ származtak. 154. gedi Híradó” tevékeny munkatársa. 1867-ben Menyhárt Gáspár (Ekel, 1868. jan. 6.—Buda­ Pesten publicista, szerkesztő. 1864. júl. 15-től pest, 1940. júl. 30.) iskoláit Gyulafehérváron miniszteri segédfogalmazó, majd fogalmazó, végezte, majd érettségi után a kolozsvári tudo­ titkár a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­ mányegyetem jogi karára íraktozott be, ahol riumban. Termékeny író. 1868. szept. 3-án 1891-ben jogi és 1892-ben politikai doktorátust hírlapilag nyilvánosan elbúcsúzik Szegedtől, de szerzett. 1895-ben ügyvédi diplomát szerez és utólag még itt számos közleménye lát nap­ gyakorló ügyvédként Kolozsvárott működik. világot. 139. Á kolozsvári egyetem 1898-ben magántanárrá Maygraber Ágoston (Temesvár, 1825.—Bu­ habilitálja. Trianon után Budapestre jön és dapest, 1904. okt. 10.) iskoláit valószínűleg 1919— 1921. években Budapesten tartózkodik. Temesvárott járta. Lénau Miklósnak sógora 1921. szept.-től kezdődően a volt kolozsvári volt. Vagyontalan nemesi családból szárma­ Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre zott. 1844-ben hadfi az 51-es gyalogezredben. történt áthelyezése után az első szegedi rektora 1846-ban alhadnagy az 52-es gy. ezred 3. az egyetemnek. Szegedi Dugonics Társaság századában. 1847-ben ugyanezen gy. ezred tagja. Az egyetemnek már Kolozsváron, 1911kapitánya. 1848-ban a szegedi 103-as Honvéd ben jogtudományi alapvizsga bizottsági bel­ Zászlóalj parancsnoka, nov. 1-én főhadnagy. tagja. A Kolozsvári Ügyvédi Kamarának vá­ 1849. május 14-én honvédőrnagy és ugyanezen lasztmányi tagja. Az Erdélyi Múzeum Egye­ év július 18-án zászlóaljparancsnok a 118-as sület ügyésze. 1921— 1928-ig az egyetem jogi zászlóaljban. Világos után hadbírósági eljárás karán az osztrák polgári törvénykönyvet adja alá kerül, elítélik 10 évi várfogságra. 1852-ben elő. 1928— 1939-ig a magyar magánjog tan­ amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet székvezető tanára. 1934— 1938-as években Sze­ alá kerül. Szegeden telepszik le és gazdálko­ geden megjelent „Jog” szakfolyóirat védnöke. dik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861. 1939. febr. 1-én vonul nyugalomba. A Magyar okt. 11-én Szeged város képviselője, a színházi Tudományos Akadémiának tagja volt. Szak­ választmány tagja, a Szegedi Híradó külső író. 1938-ban elköltözött Szegedről és 1939-től munkatársa. Közéleti szereplő, író, 1902-ben kezdődően Budapesten lakott. Valószínűleg nyug. honvédezredes, budapesti építési vállal­ nőtlen volt. 233, 272, 279. kozó és lakos. Valószínűleg 1852-ben vette Mészáros Alajos 1. helyesen Mészáros La­ feleségül Bauernfeind Jozefát. Atyja a császári jos. 90. darabont testőrség kapitánya volt. Mészáros György Rudolf (Szeged, 1828. ápr. 67, 74, 88, 92, 95, 100, 102, 110. 17.— 1880. ?) atyja Mihály komisszárius, vá­ Maygraber Lajos. Atyja császári darabont rosi biztos volt, anyja Reisch Anna. Iskoláit testőrségi kapitány volt. Ágostonnak öcsce Szegeden végezte, majd Temesváron folytatta. 1848-ban honvédkapitány és 1858. okt. 30-án Lehet, hogy egyetemet is végzett. 1848-ban a Szegedi-Belvárosi Kaszinóban ünneplésben Csanád egyházmegyei papnövendék, de kato­ részesítették. 92. nának megy és a 33. zászlóalj őrmestere, majd Menner János (Pest, 1852. júl. 12.—Szeged, hadnagya lesz. 1849-ben talán a 3. zászlóalj 1923. ápr. 12.) atyja Károly zenetanár volt századosa volt. Világos után kényszerbesorolás Pesten és Egerben, anyja Ritter Anna. Iskoláit alá esett. 1852-ben Szeged szabad kir. város talán Egerben és Pesten végezte. Zenét Zossfogalmazó-írnoka, majd 1856-ban jegyzője. kovszky Endrétől Egerben tanult. Szegeden 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. neve 1874-ben tűnik fel. Ekkor zenetanár és a 1867. máj. 2-án városi főjegyzővé választják Palánkban lakik 939. sz. alatt. A szegedi Zene­ és az is marad 1875-ig. Később talán polgár­ de tanára, zongora szakos. 1881-ben a Szegedi mesterhelyettes is volt. Árvaszéki elnök, a Sza­ Városi Zeneiskola tanára, a Szegedi Polgári badelvű Kör választmányi tagja. Sürgette a Dalárda karnagya, zeneszerző. 1881-ben írása szegedi árvaház megalapítását. Szegeden 1856. jelenik meg „Vadvirágok” címen. 1886-ban jún. 1-én kötött házasságot Kőrösy Julianná­ pedig „Luftschif” címen jelenik meg szerze­ val, amely házasságból Julianna és Andor

188

MÉSZÁROS gyermekei származtak 90, 145, 152, 258/283, 196/282. Mészáros Júlia (Szeged, 1855.— 1942. nov.) atyja Pál sütőmester, anyja Kovács Apollónia volt. Kitűnő nevelésben részesült. Zenét ta­ nult, hangversenyeken zongorakíséretet adott. Szegeden 1872. nov. 24-én házasságot kötött Erdélyi Ignác zenésszel, a „kis Nácival” . Úgy látszik nehéz körülmények között éltek együtt, mert férje gyakran öngyilkosságot hangozta­ tott és ilyenkor mellette maradva igyekezett el­ hárítani a katasztrófát. Férjét Pesten ápolták, de amikor onnan hazaérkezett, nem ment elébe és így az magát becséhez vitette haza. Már 1864-ben műkedvelő színjátszó volt. Sze­ geden, Somogyi u. 19. sz. alatt lakott. 90, 121, 154, 154, 252/123. Mészáros Lajos (Szeged, 1824. márc. 14.— Szeged-Belváros, 1892. jún. 21.) atyja Mihály komisszáros, városi biztos volt, anyja Reisch Anna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek vezetése alatt álló gimnázium­ ban, majd ezt követően valószínűleg a buda­ pesti egyetem jogi karára iratkozott be és ott szerzett abszolutóriumot. Kötelező joggyakor­ lati idő letöltése után, 1846. dec. 12-én Pesten szerez ügyvédi oklevelet. Ügyvédi diplomáját 1847-ben Szegeden hirdetteti ki és itt kezdi meg ügyvédi gyakorlatát. 1840-ben mint köz­ vitéz szerepelt és 1846-ban tizedes volt a 37-es Máriássy gy. ezred 3. századában. 1848 nyarán résztvett a Temesközi harcokban. Októberben őrmesterként csatlakozik a honvédséghez és 1849 márc.-ben hadnagy, áprilisban főhad­ nagy a zászlóaljnál, ill. később a 74-es honvéd­ zászlóaljban az erdélyi hadszíntéren. Április 24-én III. osztályú katonai érdemjellel tüntetik ki. Később Peretz Mihály ezredes segédtisztje a Temesi Bánságba vezényelt hadosztálynál. 1849 júliusában százados a 120-as honvéd­ zászlóaljnál, a IV. bácskai hadtestben. Ennek ellenére azonban 1849. nov. 9-én a forradalom alatti magatartásának igazolását kéri és jó bi­ zonyítványt kap a várostól Szegeden. 1858-ban belép az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1867-ben mint ügyvéd Szeged város aljegyzője. 1867. ápr. 27-én főjegyzői állásra jelölik, de nem kapja meg a szükséges többsé­ get. Majd aljegyzővé jelölik, de ugyancsak alulmarad. Május 5-én azonban megválaszt­ ják II. osztályú aljegyzőnek. 1868-ban meg­ pályázza az elhalt Lengyel József tanácsnok állását, de ismét nem kapja meg a szükséges többséget. 1869. októberében városi főjegyző. 1873-ban a bíróságok megalakítása után a Szegedi Járásbíróság albírája. 1879-ben már szegedi járásbíró. 1884-ben szegedi vezető járásbíró. Ezen állásából megy nyugalomba. Szegeden 1867. okt. 8-án, kötött házasságot Volford Ilonával, amely házasságból Lajos

MIHÁLYFFY György, Sarolta, Kálmán Árpád Ferenc gyer­ mekei származtak. 90. Mészáros Pál (Szeged, 1823.—Szeged, 1867. nov. 2.) iskoláit Szegeden végezte, majd ipart tanult és pékmester lett Szegeden. Hamarosan jómódra tett szert és jótékonyságáról híres lett a városban. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak 1865-ben választmányi tagja volt. Kömpöcpusztán nagy bérlete volt 1852 után. 1964-ben hírlapi polémiába keveredett két szegedi pékmesterrel. 1879-ben háza az árvíz után is áll Somogyi u. 11. sz. alatt. Kovács Apollóniával kötött házasságot, valószínűleg 1845 körül és e házasságból Károly, Irén és Julianna gyermekei származtak. 90, 121, 122, 154, 205. Mitschka Ferenc Vencel. Czímer egyik he­ lyen Micskának írja, másik helyen t-vel, Mitskának, azonban valószínű, hogy a Mitschka név a helyes. Cseh származású, ún. Bach-huszár lehetett, aki 1859-ben szegedi pénzügy­ igazgató, ugyanakkor a Szeged-Belvárosi K a­ szinónak tagja. 1860-ban a szegedi pénzügyi kerület igazgatója. 1860. nov. 29-én neki is macskazenét rendeznek, lakása előtt, ablakait kővel beverik. 1860-ban pénzügyi tanácsos. Nős, egy leánygyermek atyja. 90, 105. Miháiyffy család Szekszárdról származott Szegedre, amikor nemes Miháiyffy János vá­ rosi polgár Szegedre költözött. A család ere­ detileg „csíkszentgyörgyi” előnevű veszprémi nemesi család volt, majd Nyitra megyére is át­ terjedt. Előneve után ítélve erdélyi, székelyföldi, csíkmegyei származású család. A Nyitra megyei ág feltehetően a „nagykosztolányi” nemesi előnevű ágazatból eredő esztergomi család. 296/32. Miháiyffy Ferenc (Szeged, 1819. okt. 2.— Szeged, 1874. máj. 17.) atyja György nemesi származású szabómester volt, anyja Bolvári Anna. Iskoláit Szegeden végezte és pedig a középiskolát a piaristáknál 1829— 1837-ig. Ezután a pesti tudományegyetemet látogatta és abszolutóriumának megszerzése után, 1842. szept. 26-án ügyvédi oklevelet szerzett. 1841ben műkedvelő színjátszó. 1842-ben adakozik a Rókusi temetőkert telkének megszerzésére. 1846. ápr. 27-től Szeged városi esküdt. 1848ban nemzetőr százados. 1849. szept. 4-én Csongrád megyei, szegedi kerületi segédesküdt. Világos után, 1851-ben a rögtönítélő törvény­ szék ülnöke. Városi tanácsnok. A Csongrád megyei nemesség hadnagya. Számos szegedi családnál násznagy, ill. keresztkoma. 1860-ban hites ügyvédként szerepel, és az is marad ha­ láláig. 1863-ban a Temetkezési Egylet elnöke. 1835 körül házasságot köt Piánovics (Peánovics) Borbála Annával, amely házasságból Mária, Péter és István gyermekei származrak. 41, 46, 65, 90, 110.

189

MIHÁLYFFY Mihályffy János. A család csíkszentgyörgyi nemesi ágából. 1744-ben a nemességét Zemp­ lén megyében ismerték el, amikor fia már ott élt. Mihályffy József felmenője lehetett. A ne­ messég igazolása Homonnán, a közgyűlésen mint „igaz főfő” (valószínűleg lófő) nemes is­ mertetett el. Házasságából Pál fia származott. 248/32. Mihályffy József (Szeged, 1806.—Szeged, 1866. nov. 24.) atyja Ferenc városi polgár volt, anyja Cseh Terézia. A családnak „csíkszent­ györgyi” nemesi előnevet viselő ágából szárma­ zott. Iskoláit feltehetően Szegeden, gimnáziu­ mot a piaristáknál végezhetett, majd a buda­ pesti egyetem jogi karára beiratkozva szerzett abszolutóriumot. 1828. jún. 22-én ügyvédi oklevelet nyert. Diplomáját 1829. júl. 22-én, Szegeden hirdetteti ki. 1837-ben a Szeged Bel­ városi Kaszinó tagja. Ugyanezen esztendőben „Terv” című színművét előadják Szegeden. 1841-ben a darab kiadásra is kerül. 1842 ben polgárjogot nyert Szegeden. 1845-ben mint gyakorló ügyvédet találjuk a városban, ekkor az önkéntes adózást is vállalja. 1848-ban a tá­ borba vonulás alól fölmentik. Ekkor Szeged város főügyésze. A Belvárosi Kaszinó könyv­ tárosa. Valószínűleg 1840 körül köt házasságot, feltehetően Szegeden, Oracsek Teréziával, mely házasságból László József, Julianna és Mária gyermekei származtak. 31, 90, 248/32, 248/32. Mihályffy László (Szeged, 1882. ?—Szeged, 1947. jún. 29.) csíkszentgyörgyi nemes, atyja László szabómester volt, majd dohánytőzsdés lett. Anyja Fajka Rózái. Iskoláit Szegeden végezhette, gimnáziumot a piaristáknál 1891— 1899-ig. Azután a műegyetemre ment Buda­ pestre, ahol 1904-ben mérnöki diplomát szer­ zett. Arcát feltűnő kiugró nagy orra jellemezte, miért „nagyorrú” , illetve „ormányos” jelzővel illették. 1926-ban Szeged város főmérnökévé választották. 1931-ben műszaki főtanácsos lett és egyben Szeged szabad kir. város mérnöki hivatalának vezetője. Szeged kir. törvényszéki szakértő. 1942-ben már nyugállományban ta­ láljuk Szegeden Dugonics u. 18. sz. alatt. Há­ zasságot kötött Fáy Lenkével és ebből a há­ zasságból származott Lenke és László gyer­ meke. 54 évesen halt meg. 279. Mihályffy Pál atyja János a családnak „csíkszentgyörgyi” nemesi előnevet viselő ágá­ ból. Mindössze annyi ismeretes, hogy 1744-ben nemességét Zemplén megye elismerte. 248/32. Mijó Rozália (Szeged, 1839. márc. 24.— Szeged, 1908. febr. 13.) atyja Mihály, anyja Fehér Terézia volt. Cigányszármazású nő, aki Szegeden házasságot kötött Dankó István ze­ nésszel, mely házasságból István, Irén Etel és Róza gyermekek születtek. Ő maga meszelő­ készítő piaci árus volt és Felsővároson házas­

190

MIKSZÁTH sága után is, az ún. cigánysoron a Hangász utcában lakott. (Ma Bihari utca.) 1879-ben elözvegyült, majd Szegeden a szegények házá­ ban halt meg 70 évesen. 174. Mike Elek (Altorja, 1884. júl. 15.—Szeged, 1963. okt. 21.) atyja Gyula, anyja Róbert Klára. Iskoláit Kézdivásárhelyen járta, majd a kolozsvári tudományegyetemre iratkozott be és annak filozófiai fakultását végezve tanári oklevelet szerzett. Először 1911-ben a fehér­ templomi állami gimnázium tanáraként talál­ juk állásban. Itt marad 1914-ig. Feltehetően optált 1918 után Magyarország javára és ekkor 1921-ben a szegedi állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumnál helyezkedett el tanárként. Szegeden Tisza Lajos krt. 12. sz. alatt lakott és a Szeged Belvárosi Kaszinónak tagja lett. 1941-től 1944-ig a kolozsvári tudo­ mányegyetem gyakorló gimnáziumának volt igazgatója, tanügyi főtanácsos. Szegeden 1921. dec. 11-én kötött házasságot Koncz Margit Irma Ilonával, amely házasságból Ágnes és Éva gyermekei származtak. 279. Mikó Imre (Zabola, 1805. szept. 4.—Kolozsvár, 1876. szept. 16.) atyja György székes birtokos, anyja Mikes Borbála grófnő. Szülei korán elhaltak, nagyszülei­ nél, Mikes Zsigmond és Ugrón Julianna háromszéki fő­ királybíró családjánál született és nevelkedett. Később „Erdély Széchenyije”-ként emlegették. Hamarosan a nagyszülők felsőújvári kastélyába került. 1813-tól 1824-ig a nagyenyedi Bethlen Főiskola tanulója volt. Jogot vég­ zett. Gyakorlatra a Marosvásárhelyi Kir. Táblára ke­ rült. 1825-ben letette egyetemi szigorlatait és abszolutó­ riumot szerzett. 1826-ban főkormányszéki tb. jegyző. 1831-ben ugyanott tb. fogalmazó. 1834-ben tb. titkár. 1835-ben udvari titkár. 1837-ben udvari tanácsos. 1847ben Erdély kincstárnok ugyanezen a helyen. 1848-ban megbízzák a kormányzói teendők ellátásával és az udvari kancellária elnöke. De nem fogadja el e megbí­ zást, 1848 októberében kir. biztos az agyagfalvi gyűlé­ sen, amely elnökévé választotta. 1848 decembertől 1849 októberig Olmützben a király előtt felelősségre vonják és üldözni kezdik. Erre visszavonul a nyilvános élettől. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tb. tagja. 1861-ben erdélyi főkormányszéki elnök, de erről az állásáról lemond. 1867-ben közlekedésügyi miniszter, bőkezű mecénás, kir. főpohárnok mester, számos magas egyéb kitüntetés tulajdonosa, valóságos belső titkos tanácsos. Az Erdélyi Múzeum alapítója. Az általa léte­ sített Erdélyi Múzeum Egyesület a hozzá csatlakozó könyvtárral és levéltárral volt megalapozója az 1872-ben alapított Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem­ nek. Mint a kiegyezés utáni első magyar kormány köz­ munka és közlekedésügyi minisztere munkáját elsősor­ ban az út- és vasútépítés megfelelő tervezésére irányí­ totta. Szegedi vonatkozásban jelentős, hogy a Dóm-téri Nemzeti Emlékcsarnokban van elhelyezve a Lőte Éva által 1930-ban alkotott Mikó Imre-féle dombormű. 206. Mikszáth Albert (Budapest, 1889. ápr. 3.—Budapest,

MIKSZÁTH 1921. jún. 24.) atyja Kálmán író, anyja Mauks Ilona, író és újságíró volt. Iskoláit Budapesten végezte, majd az ottani egyetemen hallgatott jogot, Dr. juris. 1910. jan. 9-én és 10-én, Szegeden járván a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége volt. 199. Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1849. jan. 16.—Buda­ pest, 1910. máj. 28.) atyja János birtokos kisnemes volt, anyja nemes Veress Mária, Iskoláit Rimaszombatban és Selmecbányán végezte és ez utóbbi helyen tett érett­ ségit 1866-ban. Budapestre ment és a budapesti tudo­ mányegyetemen a jogi karon beiratkozva hallgatott jogot. Tanulmányait azonban abbahagyva, diplomát nem szer­ zett. 1871-ben Mauks Mátyás esküdtje lett Rimaszomba­ ton, majd megyei esküdt Nógrád megyében. 1873-ban visszatért Szklabonyára, majd 1874-ben Pestre. 1878ban Szegedre jött. A Szegedi Napló-hoz szegődik és új­ ságíróként dolgozik. 1881-ben Budapesten van. 1892ben a szegedi Dugonics Társaságnak lesz tagja. író, új­ ságíró, publicista. 1887-ben országgyűlési képviselő és 1892-ben is az marad. 1910. jan. 9—10-én 40 éves írói jubileumát ünnepük Szegeden a Belvárosi Kaszinóban és a Dugonics Társaságban. Számos szegedi vonatkozású írása jelent meg. Utca van róla elnevezve. A szegedi vár­ kertben, annak a múzeum előtti részén, az ún. Móra Parkban mellszobra áll. A Magyar Tudományos Aka­ démiának tagja volt. Műveinek kritikai kiadásában 5 kötet foglalkozik a szegedi írásaival. Nemesi családból származott, amely a „kiscsoltói” előnév használatára volt jogosult. Később mint a „nagy palóc”-ot emlgették. Szülőhelye 1910-től Mikszáthfalva nevet viselt, amíg Csehszlovákiához nem csatolták. Mauks Ilonával, 1873. júl. 13-án kötött házasságot, amely házasságból Kálmán, János és Albert gyermekei származtak. 160, 166—7, 170, 173, 186, 188, 198, 199, 199, 199, 199, 199, 207, 208, 208, 216, 217, 217, 235., Mikszáth Kálmán (Budapest, 1885. ápr. 28.—Buda­ pest, 1950. dec. 20.) atyja Kálmán író, anyja Mauks Hona, farkasfalvi. Iskoláit Budapesten végezte és közép­ iskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tu­ dományegyetemen jogot hallgatott. Majd Párisba ment és a Sorbonne-nak lett hallgatója. Onnan Londont láto­ gatta. 1910. jan. 9—10-én Szegeden atyjának jubileumán, a szegedi kaszinó vendége volt. 1926—1932-ig miskolci főispán, de erről az állásáról lemond. író, politikus. 1942-ben horpácsi lakos. Kis-csoltói nemes. 199. Mikszáth Mária (Szklabonya ?, 1850.—1910. ?) Mikszáth Kálmán író húga. Kiscsoltói előnevű nemesi családból származott. 199.

Milkovics Antal (Szeged, ? 1803.—Szeged, 1866. febr. 23.) ipart tanult és később Szege­ den 1859-ben könyvkötő mester. Műhelye Széchenyi tér 3. sz. alatt volt. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Házasságot kö­ tött Schreiber Karolinával. Atyja valószínűleg Antal, anyja Tóth Erzsébet lehetett. 63 évesen halt meg. 90. Milkovics Gergely. 1849-ben a nemzetőrség, majd a honvédség keretében harcolt a 104. sz. zászlóalj hadnagyaként. Résztvett Szenttamás

MISKOLCZY ostrománál még mint őrmester. Vagy a kaszinó­ nak vagy céhnek volt tagja. 71. Mindszenty Lajos (1885.— ?) 1911-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztvise­ lője volt és Bokor u. 9. sz. alatt lakott. 1929ben a takarékpénztár cégvezetője és egyben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben a takarékpénztár igazgatója és Petőfi S. sgt. 1. sz. alatt lakott. A Szeged-Csongrádi takarékpénztári fiókok és afiliációk ellenőrzési osztá­ lyának vezetője. 279. Misics Dániel 1. Ligeti Dániel 41, 65, 110, 136—8, 145—6. Miskolczy István (Csongrád, 1799. szept. 5.—Pest, ? 1850. ?) atyja Pál Csongrád város polgára, anyja Dűli Mária. Iskoláit Szegeden végezte a piaristáknál. Egyetemet is látogatott. Minden valószínűség szerint 1830-ban került Szegedre, amikoris november 4-én a tisztújítá­ son Babarczi Imre kir. biztos aktuáriusaként szerepelt. A közgyűlésen a leadott szavazatok ellenőrzése tartozott a hatáskörébe. A távol­ lévő tb. aljegyző Wőber György helyett az eljáró kir. biztos őt nevezte ki aljegyzőnek. Ez időtől kezdve, egészen 1840-ig a „Honművész”-ben ő tudósított a szegedi színházi élet­ ről. 1833. nov. 13-án ő szerepelt tanácsi kikül­ döttként Nyári Ferenc plébános beiktatásakor. Rengey Ferdinánd hivatali és kaszinói környe­ zetének volt tagja. 1837-ben a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak választmányi tagja. 1838-ban alapítója a Hangászati Iskolának. 1839-ben tanácsi megbízás alapján az országgyűlési kö­ veti utasítások egy részét ő dolgozta ki. Ebben az időben már táblabíró és az állandó színi tár­ saság alapítását sürgeti. 1839-ben a Szegeden fellépő Miskolczy Lilla munkásságáról írt kritikája miatt megtámadják és elégtétel adá­ sára kötelezik. Ez időben több azonos nevű személy szerepelt, kiknek adatai az irodalom­ ban összekeverednek. Talán a korábbi éveket is itt töltötte. 1839. dec. 15-én a tanács meg­ bízza a Színügyi Társaság alapításának előké­ szítésével. Csanád megyének volt táblabírája. 1837-ben elsőnek írta meg Szeged történetét. Úgy látszik, hogy már ezt követeőn beteges­ kedik, mert 1840-től már a hírlapi tájékozta­ tást Szegedről Molnár Pál veszi át. Az első Polgári Zenekar szervezője volt. 1839. febr. 25-én ő olvassa fel és adja ki Sina bárónak a díszpolgárságról szóló városi oklevelet. 1839. dec. 9-én kiküldik egy tervezett Mátyás lovas­ szobor állításának közhírré tételére és azzal, hogy felajánlásokat gyűjtsön. 1840-ben a H an­ gász Egylet választmányi tagja. Valószínűleg Szegeden vette feleségül Deiszler Karolint, amely házasságból Karolina Gizella Gabriella, Géza Árpád István, Mária Anna és Gyula született. Talán István fia volt, aki 1849-ben született. Házasságkötése 1838. szept. 29-én

191

MÓCS történt. Elmegyógyintézetben halt meg, való­ színűleg Pesten. 12, 23, 24, 26, 27, 28, 31, 247/4, 248/13, 248/31, 263, 269. Mócs Zsigmond (Kis-Sztapár, 1853.—Új­ vidék, 1892. okt. 8.) iskoláit Kalocsán, Baján, Szabadkán és Kecskeméten végezte, majd a budapesti tudományegyetemen bölcseletet hall­ gatott. Ezt követően Fiumében a tengerészeti akadémiára iratkozott be. Újságíróként és publicistaként működött. 1876-tól a Magyar Lexikon belmunkatársa, majd harctéri tudó­ sító az orosz—török háborúban. 1878-ban előadóként járt Szegeden. Több pesti lap ki­ küldött tudósítója volt Montenegróban stb. Már Fiumében is lapkiadó volt. 1889. nov. 1-től 1890. jún. 30-ig a Szegedi Híradó szer­ kesztője. 1890. jún. 3-án Szegedi Hírlap címen lapot indít, de annak csak tíz száma jelent meg. 238. Mocsáry Béla (Nagyvárad, 1851. júl. 31.— Budapest, 1917. jún. 22.) atyja városi polgár bocsári nemes. Középiskoláit 1861— 1869-ig Nagyváradon végezte, ahol 1869— 1873-ig az akadémiát is látogatta és 1873-ban bírói állam­ vizsgát téve, helyezkedett el, először Nagyvá­ rad város tb. aljegyzőiéként, majd tényleges aljegyzőiéként és polgármesteri titkárként. 1875—1879-ig közjegyző, majd ügvyéd. 1886— 1887-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó jegyzője és Szegeden a tisztviselői Előleg Egylet igaz­ gatója. Illetékügyi szakíró. Önálló munkái je­ lentek meg Szegeden. Az Összetartás Tiszt­ viselői Egylet tagja és lapjának, az „Értesítő” szerkesztője. 1879-ben Zomborban, az Illeték­ kiszabási Hivatalban II. osztályú pénzügyi fo­ galmazó. 1880-ban a szegedi Pénzügyigazga­ tósághoz helyezik át, ahol fogalmazóként mű­ ködik és 1888-ban a Pénzügyminisztériumba kerül fogalmazóként. 1889-ben II. osztályú miniszteri fogalmazó, 1890-ben I. osztályú miniszteri pénzügyi titkár, 1892-ben titkári címmel és jelleggel szolgál mint valóságos pénzügyi titkár. 1896-ban miniszteri osztályvezető és 1898. márc. 1-től miniszteri osztálytanácsos. A Pénzügyi Fogalmazó Vizsgáló Bizottság tagja. 1914-ben a Budapesti Bizo­ mányi Bank Rt. igazgatósági tagja. 268. Mogán Béla (Szeged, 1885. júl. 11.—Szeged, 1978.) atyja Jakab faügynök volt, anyja Háhn Anna. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziu­ mot a piaristáknál 1895—1903-ig. A kolozs­ vári tudományegyetem orvostudományi kará­ ra iratkozott be és 1908-ban orvosi oklevelet szerzett. 1909-től budapesti lakos. 1911-ben nőorvos Szegeden Kölcsey u. 13. sz. alatt. 1914—-1918-ig az első világháború során ka­ tonai szolgálatot teljesített, több kitüntetés részese lett. 1926-tól Szeged város kerületi tiszti orvosa. Szülész szakorvos, Szt. György u. 21. sz. alatti lakos. 1942 után nyugállományba ke­

192

MOLNÁR rül Szegeden. 1971-ben mint nyugállományú városi tiszti főorvos Szegeden Kálvária sgt. 44. sz. alatt lakik. Szegeden 1909. október 12-én kötött házasságot Rózsa Saroltával, akitől később elvált. Szegeden 1929. júl. 9-én lép újabb házasságra Rácz Irénnel. Idősebb ko­ rában kerül sor harmadik házasságára Lengyel Juliannával, aki 1980-ban Szegeden halt el. Házasságából egy fia született, aki Budapesten élt. Emellett örökbe fogadta első feleségének az első házasságából származó leánygyerme­ két Csáky Klárát. Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak tagja volt. 279. Mohácsi Ferenc (Ószőny, 1882.— ?) 1890— 1900-ig középiskolát látogatott. Ezt követően a József műegyetemre ment és ott mérnöki diplomát szerzett 1904-ben. A Magyar Állam­ vasutak szolgálatába lépett és Szatmárnémeti­ ben keskenyvágányú vasutak osztálymérnök­ ségének mérnöke lett. 1914-ben a Magyar Államvasutak sátoraljaújhelyi psztálymérnökségén mérnök. 1927-ben a MÁV szegedi osztálymérnökségi osztályán találjuk mérnöki felügyelőként. 1942-ben MÁV főtanácsos, és ekkor Szegeden Tisza Lajos krt. 9. sz. alatti lakos. A MÁV Pályafenntartási és Építési Osztályának főnöke. Miniszteri tanácsos, MÁV műszaki főtanácsos. 1941-ben a szegedi MÁV Üzletvezetőség II. Pályafenntartási Osz­ tályának főnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége Szintay Irén, kitől Katalin (Kitti) leánya született 279. Mokány Bérezi költött irodalmi név, amely Ágai Adolf munkájában tűnik fel és később más íróknál is ismétlődik. 216.

Molnár Ágnes (Szeged, 1786.—Szeged, 1871. júl. 29.) oktatását nyilván a család keretében kapta. Később Skúltéty Mihály felesége lett, amely házasságból Mihályira származott. Úgy tűnik azonban, hogy a más helyen szereplő M olnár Ágnes, akinek férje Skúltéty József lett volna, azonos az ő személyével és akkor ebből a házasságból Andor nevű fia is szárma­ zott. Szegedi városi polgár neje, később sze­ gény polgársorban él, Szegeden Palánk 302. sz. alatt. 126, 129. Molnár Aladár (Veszprém, 1839. febr. 7.—Gleichen­ berg, 1881. aug. 18.) nagyréthei nemes. Atyja szolgabíró volt. Iskoláit magánúton végezte, majd 1855-ben Pápán bölcseleti és teológiai tanfolyamot hallgatott és evangéli­ kus református lelkész lett Pápán. 1862-ben Pestre megy a református főiskola bölcsésztanárának. 1864—65-ig kül­ földi úton jár. 1867. jan. 30-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. Ekkor közlekedésügyi miniszteri titkár. 1869-ben pedig miniszteri osztálytanácsos. 1870. jan. 11-én Szegeden tett látogatást a fő­ reáliskola építésének ügyében 1872-ben nagyvázsonyi

MOLNÁR kerületi országgyűlési képviselő, szakíró. Balatonfüreden temették el. 150.

Molnár Elemér (Pest, 1853.—Szeged, 1928. máj. 18.) atyja Gábor gőzhajózási főnök, adorjánházi nemes, anyja Arkauer Mária. Iskoláit Szegeden végezte, majd valószínűleg a buda­ pesti tudományegyetem jogi karán hallgatott jogot és szerzett abszolutóriumot. Joggyakor­ latát az igazságszolgáltatás keretében kezdte meg. 1876-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Résztvesz az árvízvédelmi munkálatok­ ban. A Szegedi Csónakázó Egyletnek tagja. Joggyakorlati éveinek leszolgálása után Sze­ geden lesz kir. járásbíró. Tűzoltóegyleti főpa­ rancsnok, törvényhatósági bizottsági tag. 1891-ben kir. törvényszéki bíró. 1911-ben sze­ gedi kir. ítélőtáblái bíró. 1928-ban kir. kúriai bíró és nyilván ezen állásából ment nyuga­ lomba. Kocsi Horváth Amáliával kötött há­ zasságot és ebből a házasságból László, Mik­ lós, Irén, Adorján, Gabriella és Margit gyer­ mekei származtak. Hetvenöt évesen halt meg. 91, 155, 169. Molnár Gábor (Bakonyszentlászló, 1818. március 30.—1890 ?.) atyja Ferenc uradalmi ügyvéd volt. Adorjánházi nemes. Anyja Kolozs vári Jozefa. Iskoláit 1828— 1836-ig végezte, majd a budapesti tudományegyetemre iratko­ zott be és mérnöki tanfolyamot végzett. 1845ben a Trieszti Tengerészeti Akadémia szakán végez kereskedelmi tengerészetet. 1848-ban a Honvéd hadigőzös kapitánya. 1849-ben a Sze­ geden telelő hadigőzös parancsnoka, átmenti a hajókat a honvédségnek. 1859-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja, gőzhajózási főnök. Balatoni Gőzhajózási Társaságnál dolgozik. 1891. jún. 21-én neje már özvegy. A Szeged Csónakázó Egylet első elnöke volt. Felesége Arkauer Mária, mely házasságból Elemér fia született 1853-ban. 91. Molnár György (Nagyvárad, 1830. ápr. 13.—Buda­ pest, 1891. szepi. 30.) atyja Müller kántor. Iskoláit Nagyváradon, az ottani gimnáziumban végezte 1840— 1846-ig. 1847-ben Pápán színészként lépett fel és ettől kezdve a színi pályán működött. 1847-ben felveszi a Mol­ nár nevet, de névváltoztatásnak nincsen nyoma. Ugyan­ ezen évben Pozsonyban szerepel. 1848-ban a honvédség kötelékébe lép és tüzér lesz. 1850-ben ismét színész 1855-ben Pesten, 58-ban színigazgató. 1860-ban Szege­ den szerepel. 1861-ben Budán színházalapító. 1864-ben színigazgató vidéken. 1867-ben pedig Budán. 1891-ben vonul nyugalomba és ekkor Budapesten, Vas u. 19. sz. alatt lakott. 1856-ban Pannonhalmán kötött házasságot Hetényi Laurával, aki színésznő volt, majd 1870. jan, 24-én újabb házasságra lép Kocsisovszky Borbálával. 1891 januárjában nyugálomba vonul és Vas u. 19. sz. a. lakos. 73, 79, 100, 101, 101, 103, 104, 107, 107, 107. 107, 108, 252/110, 252/111, 253/141, 253/146, 253/146, 253/149, 292.,

MOLNÁR Molnár István (Szeged, 1866. júl. 20.—1940. körül) atyja Antal városi polgár, édesanyja Gábriel Jozefa volt. Középiskoláit Szegeden és Zsombolyán végezte. 1886— 1888-ig köz­ ségi gyakornok Szegeden. 1889— 1891-ig Kiskundorozsmán főszolgabírói hivatalban dol­ gozott. 1895-ben sándorfalvi községi jegyző. 1904- ben Sándorfalva történetének megírója. 1905- ben előfizet Jászai Géza könyvére. 1929ben nyugalmazott főjegyző szegedi lakos. Ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1919ben átmenetileg Kistelekről Szegedre menekül és csak a proletárdiktatúra bukása után tért vissza hivatalába. 1879— 1904-ig terjedő idő­ szakra feljegyzései maradtak hátra. Ä helybeli önkéntes Tűzoltó Egyesületnek elnöke volt. A belvárosi kaszinó tagja. Neje Huszti Etelka, kitől Dezső, Ella, Gizella, Erzsébet és Mária gyermekei származtak. 279. Molnár József (Pécs, 1895. aug. 1.— ?) gim­ náziumot feltehetően Pécsett végzett és ezt követően valószínűleg a budapesti tudományegyetem jogi karán hallgatott jogot és tette le szigorlatait. Majd joggyakorlatra az igazság­ ügy keretében helyezkedett el. 1927-ben a sze­ gedi kir. törvényszéken találjuk bíróként és ugyanezen a helyen marad 1938-ig.I dőközben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1942ben a szegedi kir. ítélőtábla bírája. Ekkor Sze­ geden Jókai u. 7. sz. alatti lakos. Szegeden 1927. május 14-én kötött házasságot Schmidt Klára Mária Irénnel, mely házasságból Mik­ lós nevű fia és egy leány származott. 279. Molnár Márton (Szeged, 1821.—Szeged, 1892. szept. 8.) atyja Pál, anyja Vékes Eszter. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál 1830— 1838-ig. Majd pedig a pesti egyetemen jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Joggyakorlatának elvégzése után ügy­ védi vizsgát tett 1844. nov. 8-án Pesten és ezt követően ügyvédként helyezkedett el Szege­ den. A szabadságharc idején gyakorlatát meg­ szakítva, azt követően folytatta azt 1860-ig. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak vá­ lasztmányi tagja volt. Szilber-Bérczi Lajosnak sógora volt, apósa Reizner Jánosnak. Az árvízvédelmi munkálatoknak kimagasló alakja. 1861-ben Szeged városi főügyész. 1875. dec. 30-án városi tanácsnok, ezen állásáról azon­ ban később lemond. 1867-ben a Szabadelvű Kör tagja. 1848-ban először a Szegedi Önkén­ tes Zászlóaljban szolgált, majd a Bácskai Had­ test kötelékében résztvett a délvidéki harcok­ ban és 1849. máj. 13-án lett százados a 104-es Honvédzászlóalj 2. századának parancsnoka. Világos után visszatérve Szegedre, igazolásért folyamodott a forradalmi magatartását illető­ leg és 1854-ben ideiglenes engedélyt kapott az ügyvédi gyakorlat folytatására. 1866-ban Sze­ geden Boldogasszony sgt. 16. sz. alatt lakott.

193

MOLNÁR 1878. márc. 30-án, az ügyvédi kamarák meg­ alakulását követően, a Szegedi Ügyvédi K a­ marában kérte felvételét az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Hetvenkét évet élt. Szege­ den 1860. május 14-én kötött házasságot Kátay Róza polgárnővel, amely házasságából Ilona Mária és Ilona Vilma Rozália Ágnes gyerme­ kei származtak. 26, 41, 67, 88, 252/121, 258/283, 296/283. Molnár Pál (Szeged, 1817.—Esztergom, 1865. jún. 22.) atyja Pál, anyja Vékes Eszter. Etelkavári nemes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1827—1835-ig. Majd a pesti egyetemre iratkozott be, jogot hallgatott és abszolutóriumát megszerezve joggyakorlatra ment. Valószínűleg 1842-ben tett ügyvédi vizsgát Budapesten. 1843-ban be­ veszik polgárnak Szegeden. 1848-ban a palánki Gyalog nemzetőr 3. századának száza­ dosa lesz. 1848-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1849-ben a Tiszavidéki Újság szerkesz­ tője és kiadója. Városi főjegyző. 1848-ban jelölik a városi tanácsnoki, majd a főjegyzői állásra, de nem kapja meg a szükséges többsé­ get, ellenben belvárosi képviselő lesz. 1849 vé­ gén elmenekül, majd visszatér Szegedre és 1852-ben engedélyezését kéri az ügyvédi gya­ korlat folytatásának. 1856-ban azonban még nincs döntés ebben a kérdésben, mert a vizs­ gálatok még folytak. 1856 után Esztergomban gyakorló ügyvéd. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Spárgl Eleonóra, másodszor 1845. júl. 19-én, Szegeden kötött házasságot Petrovics Herminával. Hogy házasságából gyermekek származtak-e, nem ismeretes. 41, 65, 111, 122. Molnár Pál (Szeged, 1814.—Szeged, 1904. szept. 30.) atyja Müller János korcsmáros volt, anyja utóneve Erzsébet. Iskoláit Szegeden vé­ gezte és gimnáziumot a piaristáknál. Ezt kö­ vetően a pesti tudományegyetem bölcsészka­ rán mérnöki képesítést szerzett és Szegeden helyezkedett el. 1843-ban bevették városi pol­ gárnak Szegeden. Mérnöki gyakorlatot Sze­ geden folytatott. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja volt. A Buda­ pesti Híradó tudósítója. A Szegedi kaszinó tagja, igazgatója, a Szegedi Hírlap szerkesz­ tője. Ugyancsak tudósítója volt a Nemzeti Új ságnak is. 1883-ban nyugalmazott állami fő­ mérnökként él Szegeden. A Ferenc József Rend lovagja. A Belvárosi Kaszinó 1879. nov. 28-án őt bízza meg az 50. éves fennállás jubi­ leumának előkészítésével. író, szakíró. 1861-ig Müller, ekkor nevét Molnárra változtatta. Feleségül vette Rényi Annát (Reiter), mely házasságból Jenő, M ária és Pál gyermekei származtak. 110, 111, 131, 131, 139, 143, 159, 160, 183, 191, 206. Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. júl.

194

MOZGAY 19.—Szeged, 1934. febr. 8.) atyja M árton szűcs­ mester volt, anyja Juhász Anna. Iskoláit Kis­ kunfélegyházán végezte, majd a pesti egyete­ men tanult tovább és tanári alapvizsgát tett. Majd lejött Szegedre, a Szegedi Napló munka­ társa lett és 1904-ben segédkönyvtárnoknak a szegedi Somogyi-könyvtárban helyezkedett el. E munkahelyen 1917-ben igazgató lett, egyben múzeumigazgató is. Könyvajándékot juttatott a Somogyi-könyvtár részére. 1911-ben tagja volt a „Szegedi” szabadkőműves páholynak, egyben főmesterhelyettes. 1918. nov. 12-én a Szegedi Nemzeti Tanács alelnöke. 1932-ben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem dísz­ doktorává avatta. Szegedi Dugonics Társaság­ nak alelnöke volt. 1934-ben Boldogasszony sgt. 13. sz. alatt lakott. Országos hírű író. Há­ zasságot kötött Walleshausen Ilonával, amely házasságból Anna leánya származott. 248/16, 248/18, 258/296. Móricz Pál János (Hajdúnánás, 1870. okt. 2 Móricz Pál János (Hajdúnánás, 1870. okt. 2.—Budapest, 1936. márc. 30.) nemesi család­ ból származott. Szülei: Pál és Daróczi Zsu­ zsanna. Iskoláit talán Hajdúnánáson járta. Hírlapíróként és szerkesztőként tűnik fel Sze­ geden 1892/93-ban, majd bevonul katonának. 1897—1900-ig publicista Aradon, majd Szege­ den, 1903-ban Debrecenben. 1907-ben Buda­ pesten újságíró, szerkesztő, író. Több önálló munkája jelent meg, a szegedi Dugonics Tár­ saságnak tagja volt. Munkái sok értékes sze­ gedi vonatkozással is szolgálnak. 261/372. Morvái Vilmos László (Szegvár, 1893.— Pécs, ?) atyja Muszil Vilmos iskolaigazgató, anyja Vízi Erzsébet volt. Iskoláit Szegeden a Piaristáknál végezte és az érettségi letétele után a József nádor Műegyetemre ment, ahol 1918-ban szerzett mérnöki oklevelet. Nyom­ ban elhelyezkedett a komáromi kultúrmérnöki hivatalba. Innen átkerült a Békésgyulai fo­ lyammérnökséghez, majd pedig Szegedre (1920). Elvégezte a kultúrmérnöki szaktanfo­ lyamot és a magyaróvári Gazdasági Akadé­ mián tett vizsgát. Szegedi évei alatt a Ferenc József Tudományegyetemen jogot hallgat és 1934-ben politikai doktorátust szerez. 1926ban a Felső-torontáli Ármentesítő Társulat mérnöke. 1932-ben kormányzói elismerésben részesül az árvízvédelemmel kapcsolatban. 1942-ben főmérnök Szegeden és Oroszlán u. 4. sz. alatti lakos. Nős, elvált. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak tagja volt. Később Pécsre került. Névváltoztatás 1910 körül. 279. Mozgay Károly (Pirit, 1823.— ?) nemesi szár­ mazású. Iskolái elvégzése után kerülhetett Sze­ gedre, valószínűleg házasságkötése révén. 1860 körül olvassuk hirdetését, hogy férfiszabó üzletét az Iskola utcai saját házában helyezte el, ahol kelmék, posztók kiszolgálása folyt,

MUNKÁCSY eredetileg tehát szabómester volt, férfiruha­ készítő. 1867-ben hirdeti, hogy a koronázás al­ kalmával a nép közé szórt pénzek közül két ezüstérme kirakatában megtekinthető. Háza az Iskola utca, 5. sz. alatt állt. Ismerjük 1865-ből származó fényképét Bietlertől. 1868-ban a Sza­ badelvű Kör választmányi tagja. 1871-ben a fiatal Zombori Antal ügyvéd irodáját az Iskola utcai házába teszi át, mely az „Arany Oroszlán kávéház” ellenében állt. Ebben az időben kis­ körúti (ma Lenin krt.) vendéglős. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke 1877—1880-ig 1879ben városi képviselő és az árvízvédelmi tevékedéséért belügyminiszteri elismerésben része­ sül. Háza az árvíz után is áll. Amikor az árvíz után Szegedet francia küldöttség látogatja meg, e küldöttség fogadóbizottságának tagja. 1879 után a Szabadkai útra, a mai Petőfi Sán­ dor sgt. 2. sz. alá költözik. Szegeden 1850. ja ­ nuár 21-én Dolecskó Mária lesz a felesége. E házasságból Erzsébet és Vilma leánya szár­ mazott. 145. Munkácsy Flóra (Baja, 1836. ápr. 29.—Budapest, 1906. okt. 1.) atyja Gaidler Pál színész volt és így leánya is Gaidler Flóra Eufrozina Mária nevet viselt. Anyja Mészáros Anna volt. A Munkácsy név felvett színészneve volt. Iskolái elvégzése után színipályára lépett Nagyvára­ don és Aradon 1853-ban. De már ez évben a pesti Nem­ zeti Színháznak művésznője. 1855-ben Wienben tanul. 1901-ben visszavonul a színpadtól. A szegedi társaságnak többször voll vendége. 1858-ben Feleky Miklós színész felesége lesz, akitől Endre Pál Willybald és Pál Miklós János gyermekei származtak. 128,128,128,128,205. Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. febr. 20.—Endenich elmegyógyintézetében, 1900. május 1.) atyja Lieb Mihály sóhivatali mázsamester volt. anyja Reök Cecília. Kisgyermek korában szüleivel Miskolcra költözik, ott meghal az atyja és akkor Békéscsabára kerül anyai nagy­ bátyja Reök István ügyvéd gondozásába. Nevezett az elemi iskolák elvégzése után inasnak adja egy asztaloshoz, ahol 1858-ban fölszabadul segédnek. 1858—1861-ig Nagykárolyban mint segéd működik, majd később szo­ bafestőként. Végül Békés-Gyulán rajz- és festőtanuló lesz. Pestre kerül és itt már festészetet tanul. 1865—1866ig Wienben a Képzőművészeti Akadémián tökéletesíti magát az előkészítői osztályon, majd tovább megy Münchenbe, Düsseldorfba, Párisba. 1868-ban változ­ tatja nevét a születési helye után Munkácsy-ra. 25 éven át Párisban dolgozik, vagyonra tesz szert, saját palotájá­ ban lakik és kitüntetések tömegével halmozzák el. 1880. dec. 12-én nemesi rangra emelik, „munkácsi” nemesi előnévvel. 1891. okt. 24-én Szegedre jön, a Belvárosi Ka­ szinó megnyitásán résztvesz az új székházban. Család­ tagjainál — Reök — száll meg és egy vendéglőben talál­ kozott az akkor itt működő Tóth Molnár Ferenc sze­ gedi festővel. Október 25-én kimegy Felsőtanyára, ahol típusokat rajzol a készülő nagy festményéhez, a „Honfoglalás”-hoz. A kaszinóban lakomán köszöntötték. Képei kerültek Szegedre, utcát neveztek el róla Szegeden 1880-

MURÁNYI ban. Mellszobra áll a Nemzeti Emlékcsarnokban. 1897ben elmebetegség üt ki rajta és ekkor szállítják a Bonn melletti Endenichbe. Tetemét hazahozzák és Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temetik el. 1874. aug. 5-én nőül veszi Papier Cecília, özv. De la Marches bárónőt, akitől Izabella leánya származott. 186, 186, 186, 188, 208.

Muntyán István (Szeged, 1869. dec. 29.— Szeged, 1943. aug. 17.) atyja János cs. kir. százados volt. Anyja Róth Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1880—1888-ig. Érettségi vizsgájának letétele után a budapesti tudományegyetem jogi kará­ ra iratkozott be és ott megszerezvén az abszo­ lutóriumot, joggyakorlatra az igazságszolgál­ tatás keretében helyezkedett el. 1893-ban sze­ gedi kir. törvényszéki joggyakornok. 1896-ban fehértemplomi t. széki jegyző, 1898-ban albíró, 1902-ben facseti járásbíró, 1911-től temesvár kir. törvényszéki bíró. Itt érte Trianon és a hűségeskü megtagadása folytán opcióval került a trioanoni Magyarország területére, ahol ugyancsak a bíróság keretében helyezkedett el. 1924-ben a Szeged Felsővárosi Levente Egyesületnek volt elnöke. 1929-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931-ben a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Jog- és ál­ lamtudományi karán a jogtudományi Állam­ vizsga Bizottság külső tagja. 1932-ben szegedi kir. ítélőtáblái tanácselnök. 1942-ben nyug­ állományú magyar kir. ítélőtáblái elnök, és ekkor Klauzál tér 5. sz. alatti lakos. Kétszer nősült, első felesége Zech Hermina volt, a második pedig Pertsch Mária. Az első házas­ ságából Gizella és Emília leánygyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1930-ban Horváth Mihály u. 3., majd 1933-ban Teleki u. 8. sz. a. lakott. Muntyán Valér (Versec, 1863. dec. 8.—Sze­ ged, 1953. szept. 30.) atyja János cs. k. száza­ dos, anyja Róth Anna. Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte. 1911-ben a m. kir. Állam­ vasutak keretében találjuk a Szegedi Üzlet­ vezetőségen a Forgalmi és a Kereskedelmi Osz­ tályon főellenőrként. Ekkor Szegeden, Teleki u. 8. sz. alatt lakott. 1927-ben iskolaszéki el­ nök volt, 1929-ben MÁV Főintéző, földbir­ tokos Királyhalmán. Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. Később MÁV főellenőr és ebből az állásból megy nyugállományba. Szegeden 1891-ben kötött házasságot Goller Emíliával. 279. Murányi Ignác (?—Temesvár ? 1869. jún. 22.) atyja Kultherer Ignác, cs. kir. százados. Murányi előnevű ne­ mesi családból származott. A nemesség még 1782. szept. 6-ról ered, II. Józseftől adományozva. 1848-ban a Te­ mesvári Közbiztonsági Választmány tagja márc. 21-én, április 4-én Temes megye másodalispánja. 1848-ban névváltoztatás folytán „Kultherer” névről a „Murányi”

195

MUSKÓ névre tért át. 1861-ben Temes megye első alispánja. 1865-ben Temes megye ideiglenes főispánja. 1867. ápr. 3-án Temes megyei főispán. 1869-ben Temes-murányi nemesi birtokát Murányi Erzsébet, férjezett Manoszi Gyulánéra hagyta. Úgy látszik, hogy a szabadságharc leverése után hadbíróság elé állították, elítélték és fog­ ságából csak 1858. okt. 30-án érkezett haza Szegedre. Innen ment át Temesvárra. Nős volt, az adományi bir­ tokon, 1850-ben úrilakot építtetett. 103.

Muskó Sándor (Szeged, 1841. szept. 15.— Szeged, 1897. márc. 30.) atyja János számadó gulyás volt, anyja Ördögh Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Érettségi után a pesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és ott abszolutóriumot szerzett. Ezt követően 1861-ben országgyűlési kiskövetnek jelölték, tehát írnokként vett részt az országgyűlésen. Gimnáziumi tanulmányait önerőből végezte. 1865-ban is országgyűlési kiskövet és követi tudósító. 1866-ban ügyvédi diplomát szerez Budapesten, 1867-ben már neves, országos hírű jogász, egyben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja is és tagja a Szabad­ elvű Körnek, a Kaszinó Ifjúsági Körének. 1871-ben a bíróságok fölállítása idején királyi ügyésznek nevezik ki. Szegeden szolgál mint kir. ügyész, a Szegedi Híradó munkatársa, szakíró. Ezt megelőzően, 1867-ben uradalmi alügyész volt. 1879-ben a Reizner János ellen megindult fegyelmi ügyben bizottsági tag, vá­ rosi képviselő. A Szegedi Jogász Egylet elnöke. Szegeden kötött házasságot Zászlóssy (Pfann) Vilhelminával, amely házasságból Sándor Mi­ hály Gábor, Margit Flóra, Adrienne, Gábor Károly Sándor gyermekei származtak. Halálát légyszúrás következtében beállott vérmérgezés okozta. 117, 121, 121, 132, 132, 139, 139, 140, 149, 160, 183, 201, 264, 294. Müller család. E családnak egyes tagjai a név magyar nyelvű hangzását követve, Mille­ reknek is nevezték magukat és a törökök kiűzé­ se után telepedtek Magyarországra. Úgy lát­ szik, hogy eredetileg Trencsén megyében leltek új otthonra és itt megerősödve maguk után hívták családjuk más tagjait is. Később Erdély­ be, majd az Alföldre is levándoroltak és a csa­ lád egyes tagjai nemesi, ill. bárói rangra emel­ kedtek. Szegedre a XVIII. század elején érkezik a Müller család néhány tagja, mint József pék­ mester, egy másik József sóházi mázsamester és János, aki városi főbíró lett. 1738. júl. 23-án nemesi rangot ért el. Talán egyben a „gajgonyai” és „darumezei” előnév használatával is az ő leszármazottai rendelkeztek. A Müller család tagjai, akik közül egyesek az idők folya­ mán nevüket Molnárra, Őriősire, Őrhalmira változtatták, eredetileg Miller néven is szere­ peltek. 13. Müller. Czímer szerint Dugonics András

196

MÜLLER képmását festette meg Pozsonyban, 1794-ben. Az irodalomban neve Dugonics Andrással kapcsolatosan nem szerepel és egyébként sem volt ilyen nevű festő e korban föltalálható. E kérdéses időpont körül azonban tartózkodott Pozsonyban egy Müller Ignácz nevű cs. kir. katonatiszt, aki rajzoló volt. Nem kizárt, hogy az ő alkotásáról lehet szó, vagy pedig lehetsé­ ges az is, hogy Czímer téved és Mercz festmé­ nyére gondol. 154. Müller Ferenc (Szeged, 1778.—Szeged, 1850. máj. 11.) atyja valószínűleg Sebestyén volt, ez esetben anyja Malatinszky Erzsébet. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1788-tól 1796-ig, majd egyetemre ment Buda­ pestre és az ott szerzett abszolutórium alapján joggyakorlatot kezdett. Ügyvédjelöltként mű­ ködött és 1804-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. Nemesi családból származott. 1800-ban a Csongrád megyei nemesi fölkelés gyalogos fő­ hadnagya volt. 1809. márc. 28-án fogadta Algyőn József nádort mint polgárőrségi lovas őrnagy. 1818-ban provizor volt Kisteleken. 1825— 1844-ig a Szegedi Zsidó Hitközség vá­ rosi biztosa. 1828-ban Csongrád megyei al­ ügyész. 1829— 1842-ig városi kapitány. 1847ben városi tanácsnok, Csongrád megye tb. fő­ ügyésze. Szegeden valószínűleg 1807 körül kötött házasságot Szalóky Franciskával. E há­ zasságból János Emil, György Sebestyén, Já­ nos Nepomuk, Ferenc Imre és Antal gyerme­ kei származtak. Hetvenkét évesen halt meg. 250/80. Müller Imre (Kistelek, 1818.—Budapest, 1895. jan. 4.) atyja Ferenc táblabíró, városi kapitány volt, anyja Szalóky Frenciska. Nevét Millernek is írta. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1829— 1837-ig. Azután egyetemre ment és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra. Ügyvédjelöltként működött, majd ügyvédi vizsgát tett Pesten, 1843. márc. 20-án. Ügyvédi dip­ lomáját Szegeden hirdettette ki. 1844-ben fel­ vették a város polgárai közé 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. A Tiszán inneni Mozgó Nemzetőrség főhadnagya. 1849. ápr. 3-án résztvesz a Szenttamást megostromló első zász­ lóaljban. 1849. aug. 4-én Világosnál megmenti a zászlót. Ekkor a 104-es Honvéd Zászlóalj főhadnagya, később századosa és az 5. század parancsnoka, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1867-ben a Szabolcs megye Honvédegyietének tagja. 1886-tól a budapesti Honvédmenház lakója. 64, 71—2, 77. Müller János (Szeged, 1819. okt. 30.—Sze­ ged, 1874. ?) nemesi családból származott. Atyja István, anyja Bogyó Erzsébet volt. Isko­ láit Szegeden végezte. A középiskolát a piaris­ táknál 1829— 1836-ig. Ezt követően a pesti

MÜLLER egyetemre iratkozott be, jogászként és megsze­ rezve az abszolutóriumot, joggyakorlatra ment. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1846. ápr. 27-én Csongrád megyei Tiszán inneni járási szolgabíró. 1849. szept. 7-től csongrádi kerületi főszolgabíró. 1851-ben for­ radalom alatti magatartását igazolják. Ugyan­ ebben az esztendőben a csongrádi járási járás­ bíró. 1858— 1865-ig a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja, jegyzője. 1862-ben csongrád me­ gyei törvényszéki ülnök. 1869-ben statáriális bíróság előtti védő. 1866— 1873-ig a SzegedBelvárosi Kaszinó könyvtárosa. 1868-ban pá­ lyázik a városi tanácsnoki állásra. 1876-ban az ügyvédi kamarák megalakulása után a név­ sorban már nem szerepel. Családi körülményeit nem ismerjük. 41, 91, 96, 97, 97, 110, 268, 269. Müller József 1. Őrhalmi József 89. Müller Lajos 1. Őrhalmi Lajos 41, 89, 106, 110, 118, 138, 145, 268. Müller Sebestyén (Szeged, 1750. ?—Szeged, 1818. ?) atyja valószínűleg József volt. N é­

MÜLLER met származású nemesi családból való. Isko­ láit bizonyára Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1781—82-ig Szegeden találjuk főkapitányi állásban. 1783-ban Szeged város polgármestere 1790-ig. 1790— 1791-ig tanács­ béli úr, városi tanácsnok. 1793— 1803-ig Sze­ ged főbírája. 1791-ben Szeged országgyűlési követe és az is marad 1806-ig. 1797-ben a Sze­ gedi Nemzeti Iskolák igazgatója volt, nagy juhtartó gazda, 1000 darabon fölüli nyájjal. 1805. szept. 7-én képviseli a várost a püspöknek a palánki kánoni vizsgálatán. 1806. aug. 16-án mint tanácsbéli van jelen a rókusi lelkész be­ iktatásán. 1800. aug. 11-én a tanács kiküldötte a Kálvária építése ügyében és 1802. jún. 15-én meghozza saját költségén a Kálvária stációk­ hoz a köveket. 1803. júl. 4-én városi szószó­ ló. Szegeden valószínűleg 1770. körül házassá­ got kötött Toldy Erzsébettel, majd később, 1771 körül, Malatinszky Erzsébettel. Első há­ zasságából István Tamás, Erzsébet, István, József, Ignácz, Anna, Antal és Ignác nevű gyermekei származtak. 7, 13.

197

N Nagy Aladár Sándor József (Kaposvár, 1869. febr. 14.— 1937. ?). Atyja Sándor me­ gyei alispán, anyja Csorba Hermina. Katonai iskolát járt, majd a Ludovika Akadémiára ment. Ezt elvégezve címzetes őrmester, majd honvédtiszt lesz. De hamarosan kiválik a had­ seregből. 1891-ben érettségi vizsgát tesz és ezt követően, 1891— 1894-ig a pesti tudomány­ egyetemjoghallgatója. 1894-ben jogi doktorá­ tust szerez és joggyakorlatot kezd mint a Bu­ dapesti ítélőtábla joggyakornoka. 1894— 1915ig joggyakornok, 1896-ban kalocsai törvényszéki aljegyző. 1898-ban szegedi járásbírósági albíró. 1902-ben törvényszéki bíró. 1909-ben ítélőtáblái titkár elnöki beosztásban. 1912-ben szegedi kir. törvényszéki elnök. Ekkor Fekete­ sas u. 15. sz. alatti lakos. 1917-ben kúriai bíró cím- és jelleggel ruházzák fel. 1918-ban átme­ netileg megválik elnöki széktől és helyét Mecsér József foglalja el. 1921-ben nyugdíjazását kéri. Akkor a Szegedi Katolikus Kör elnöke. Ugyanezen évben a Budapesti Ügyvédi K am a­ ránál kéri gyakorló ügyvédkénti bejegyzését és hitbizományi jogtanácsos lesz. Budapesten I. kér. Döbrentei u. 8. sz. alatt lakott. Házas­ ságából Aladár fia született. 279. Nagy Antal (Hajdúnánás, 1876. márc. 25.— Szeged, 1943. júl. 27.) középiskoláinak 1894ben történt befejezése és érettségi vizsgálat le­ tétele után a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be 1894-ben. Elvégezvén a jogot ab ­ szolutóriumot szerzett 1898-ban és joggyakor­ latra ment. Ítélőbírói pályán helyezkedett el. 1899-ben a tiszalöki járásbírósági aljegyző, 1905-ben békési járásbírósági albíró, 1909-ben békési járásbírósági járásbíró. 1912— 1918-ig Békéscsabán járásbíró. 1908-ban polgári jubi­ leumi kereszt tulajdonosa lesz. 1927-ben a Sze­ gedi Kir. ítélőtáblán bíró. 1929-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. A református egyház presbitere, majd tanácsbírája. 1932-ben mint ítélőtáblái bíró, a III. fizetési csoport címével és jellegével ruház­ zák fel. 1938-ban a Szegedi Kir. ítélőtáblái ta­ nácselnöke. Földbirtokos, háztulajdonos Sze­ geden Madách u. 19. sz. alatt. 1941-ben még kir. ítélőtáblái tanácselnök és ezen állásából megy nyugalomba. 1948-ban örököseire szállt

198

földbirtokát államosították. Házingatlana azonban megmaradt annak ellenére, hogy annak terjedelme meghaladta a rendeletben szabályozott minimumot. A család változatla­ nul e házban lakott tovább. Atyja Bökös Máté volt, aki később felvette a Nagy Ferenc nevet. Uradalmi tiszttartó volt, gazdálkodó. Édes­ anyja Kállay Sára. Talán Hódmezővásárhelyen kötött házasságot, 1875 körül Hódi Honával, amely házasságból Klára és Hanna leánygyer­ mekei származtak. A Szeged-Belvárosi K a­ szinónak tagja volt. 272, 279. Nagy Ferenc (Szeged, 1761.—Szeged, 1836. jan. 20.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Több betöltött állásából feltételezhetően egye­ temet végzett és jogot hallgatott. Talán abszo­ lutóriumot is szerzett. 1790-ben aladószedő volt Szegeden. 1809-ben az algyői uradalom ügyésze, Csongrád megyei táblabíró. Jelen van 1809. márc. 27-én Hódmezővásárhelyen József nádor érkezésénél. Nagykiterjedésű városi bir­ tokai vannak, amelyeket „Nagy Ferenc földje” néven emlegettek. Egy részük a „Móraváros” ban feküdt, amelyet átengedett később a vá­ rosnak parcellázásra és itt létesült a Veresács-, a Remény és a Katona utca. 1809. máj. 18-tól városi kapitány, majd főkapitány. 1811-ben országgyűlési követ, Szeged város bevett pol­ gára. 1814. júl. 9-től tanácsbéli úr. 1825-ben főügyész és táblabíró, országgyűlési követ. 1827—1830-ban ismét országgyűlési követ. 1832-ben öntött rókusi templomi harangon szerepel a neve. 75 éves korában halt meg és Szegeden temették el, a család belvárosi krip­ tájában. 1796. körül kötött házasságot Radványi Terézzel, ki „alsónémetlaki” előnevű nemesi családból származott. E házasságból született János, Imre, Róza, Teréz és Ágnes gyermeke. 13, 13. Nagy Géza 1890-től 1895-ig százados volt és a Ludovika Akadémia évfolyamparancsnoka. 1899. dec. 30-án honvédezredes. A kaszinó fennállásának 70. évfordulóján a tisztikar ne­ vében köszönti a Szegedi Belvárosi Kaszinót a dec. 20-án tartott ülésén. Felesége Polgár Sa­ rolta volt. Nem ismeretes, hogy voltak-e gyer­ mekei. 190. Nagy Géza (Sárvár, 1883.— ?) iskoláit ka­

NAGY tonai reál- majd főreáliskolában végezte és az­ után Műszaki Akadémiára ment. 1903-ban hadnagy a komáromi utászzászlóaljnál. 1909ben főhadnagyként szolgált a szegedi utász­ zászlóaljnál. 1911-ben cs. kir. főhadnagy és Szegeden Boldogasszony sgt. 60. sz. alatt lakik. 1914— 1915-ig résztvett a világháborúban és frontszolgálatot teljesített a szerb és az orosz fronton. 1916-ban a budapesti utászzászlóalj I. századával az olasz fronton harcolt, majd az orosz frontra került át. 1919-ben szegedi lakos. 1928- ban a Ludovika Akadémia előadó tanáca. 1929- ben magyar kir. honvéd utászőrnagy Sze­ geden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1938-ban nyugállományú honvédezredes. 1942ben Szegeden Löw Lipót u. 10. sz. alatti lakos. Felesége zsombolyai Gugánovics Szilárdka, akitől László fia született. A Vitézi Rend tagja. 279 Nagy Géza 1885. okt. 31-én a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja és bálrendezője. 1886— 1893ig számellenőre. 1888-ban a Szegedi Csóna­ kázó Egylet titkára. Nemesi családból szárma­ zott, amely „kisfaludi” előnév használatára volt jogosult. 193, 269. Nagy Gyula (Zsombolya, 1861. okt. 24.— Szeged, 1932. máj. 2.) atyja Lajos városifőmér­ nök, anyja Kovács Erzsébet özv. Csikós Józsefné, majd újból férjezett Bérezi Antalné volt. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaris­ táknál végzett 1871— 1879-ig, majd a budapesti József Nádor Műegyetemre ment, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett 1891-ben. Ez évtől 1898-ig erdőfelügyelő volt Szegeden. Nem bizo­ nyos, hogy az utóbbi beosztásban lévő személy azonos az előbbivel. 1911-ben Magyar Kir. Folyammérnöki Hivatal főmérnöke volt és Szegedi, Révai u. 3. sz. alatti háztulajdonos. 1919-ben az ABC. tagja. 1924-ben a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetségének elnöke. 1925-ben miniszteri osztálytanácsos. A Szegedi Nemzetgyűlés kinevezett tagja. Szegeden Szé­ chenyi tér 7. sz. alatti lakos. 1927-ben nyugalm. miniszteri tanácsos, a Szeged-Belvárosi Kaszi­ nó tagja. Háza a Tömörkény utcában állt, a városrendezés során lebontották. Kétszer kö­ tött házasságot. Első nejét nem ismerjük, má­ sodszor Szegeden, 1925. szept. 17-én Szülő Etelkát vette feleségül, aki „ivanóczi” előneves nemesi családból származott. Nem ismeretes, hogy házasságaiból származtak-e utódai. M á­ sodik felesége elvált asszony volt. 279. Nagy Ibolya (Szentes, 1864. febr. 9.—Budapest, 1946. aug. 22.) atyja Sándor publicista és szerkesztő, anyja Koór Flóra „jászberényi” előnevet viselő nemesi csa­ ládból. Iskoláit talán Szegeden végezte. 1883. okt. 15-én színiakadémiai növendék és prológust mond a színház megnyitáson Szegeden. 1884-ben ösztöndíjas. 1884. okt. 16-án a Népszínházhoz szegődik. 1886. ápr. 29-én a Nem­

NAGY zeti Színházban vendégszerepei, később atyja hozzá köl­ tözik. 1886. aug. 16-án a Nemzeti Színház szerződteti. 1914-ben megy nyugalomba. 1918-ban reaktiváltatja magát. 1923-ban a Nemzeti Színház örökös tagja. 1924ben aranygyűrűvel tüntetik ki. 238, 239. Nagy Imre (Szatmárnémeti, 1868.— ?) csécsi nemes, zempléni családból. Atyja Miklós dr. református lelkész lehetett, ez esetben anyja Horváth Katalin. A Ludovika Akadémia tanulója lett. 1896-ban huszárfőhadnagy volt Szegeden és Szabadkai út 17. sz. alatt lakott. A 3. honvéd huszárezrednek volt hadnagya. 1911-ben Nagyváradon ugyanezen ezred őrnagya. 1914-ben az északi hadszínté­ ren harcol mint huszáralezredes. 1914-ben ezredes, a 2. népfölkelő huszárezred parancsnoka. 1915-ben a 2. nép­ fölkelő huszárezred, majd az 1. népfelkelő lovasdandár parancsnoka. 1917-ben pozsonyi katonai parancsnok. 1918-ban Nagyváradon a románok letartóztatják és két ízben is halálra ítélik. Egy évet töltött román fogságban, majd szabadulva 1920-ban Magyarország javára optál, Budapestre jön és itt tábornok, majd altábornagyi ran­ got ér el. A Legfelsőbb Haditörvényszéknek elnöke lett. 1924-ben nyugalomba vonult. A Vitézi Rend tagja. Több társadalmi egyesület tagja. 1930-ban nyugállományú al­ tábornagy. Felesége Mayer Aranka volt, akitől László és Emil gyermekei származtak. 206. Nagy Imréné 1. Mayer Aranka. 205, 206, 254/189.

Nagy János (Szeged, 1842. máj. 6.—Szeged, 1893. aug. 10.) atyja János szegény iparos volt, anyja Farkas Klára. Szegeden négy reáliskolát és tanítóképzőt végzett. 1855-ben Hódmező­ vásárhelyen tanító. 1856-ban főelemiiskolai tanító Szegeden. Magyar nyelvet oktat. 1870 augusztustól Szeged belvárosi elemi iskolai tanító. 1871-ben Czímer Károlynak is taní­ tója volt az 5. osztályban. 1873-ban polgári fiúiskolái tanító és megbízott igazgató. 1874ben polgári iskolai tanári oklevelet szerez Bu­ dapesten. 1885-ben polgári középkereskedelmi iskolai igazgató. 1893-ban Szegeden Boldogasszony sgt. 10. sz. alatt lakik. A Tanügyi La­ pok szerkesztője volt. A szegedi Dugonics Társaságnak alapító tagja. 1870. aug. 10-én kötött házasságot Kátay Idával. Ezen házas­ ságából Sarolta Róza Irén, Erzsébet Júlia Má­ ria és Margit Mária gyermekei származtak. 140. Nagy József (1925.—?) iskoláit talán Szege­ den végezte és lehetséges, hogy azt követően gazdasági akadémiát végzett. 1857-től szegedi földbirtokosként szerepelt. 1859. febr. 3-án Kolb Emíliának keresztatyja. Ekkor gazdász. 1859-ben oki. gazdászként szerepel. 1858-ban birtokos és a Szeged-Csongrádi Takarékpénz­ tár választmányi tagja. De már 1842-ben jó­ módú és adakozik a Rókusi sírkert javára. 1848. május 14-én pedig szeged-belvárosi vá­ lasztott képviselő. 1867-ben városi javadalmak bérlője. Szegeden háza van, amely az árvíz után is áll. Valószínűleg 1857-ben kötött házas­

199

NAGY ságot és felesége Csábi Veronika volt. E há­ zasságból Veronika leánya született 1858-ban, aki Bauernfeind Nándor felesége lett. 91. Nagy József (Szeged, 1891.—Szeged ?, 1940. ?) felsőipariskolát végzett Budapesten. Gya­ korlatot szerzett Németországban, Ausztriá­ ban, majd Budapesten. Azután lejött Szegedre, itt telepedett meg és műbútorasztalosként mű­ ködött. 1914— 1918-ig végigküzdötte a világ­ háborút, tűzérfőhadnagyként szerelt le. 36 havi frontszolgálata volt és számos kitüntetés tulaj­ donosa. 1921-ben Szegeden villanyerővel be­ rendezett üzemet alapít tíz segéddel és négy tanonccal dolgozik. 1929-ben bútorgyáros, asz­ talosmester, Tisza Lajos krt. 21. sz. alatt van üzeme és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1942-ben neje már özvegy és Szegeden Tisza Lajos krt. 21. sz. alatt lakik. A Szegedi Keres­ kedelmi és Iparkamara levelező tagja volt, állami faipari szakiskolai vizsgabizottsági tag. 280. Nagy Károly. Talán erdélyi származású volt. Nem tudjuk, hogy hol végezte iskoláit és szer­ zett jogosítványt. 1849-ben vendéglős volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó, ill. Társalkodási Egyesületben, az ún. Kiskaszinóban. Ebben az időben újságcikkben megtámadják és nyerész­ kedéssel vádolják. 1859-ben szegedi vendéglős, a Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja. 1911-ben háztulajdonos és vendéglős Kossuth Lajos sgt. 70. sz. alatt. Feltehetően azonos személyről van szó. 70. Nagy Lajos (Hatzfeld, 1819.—Szeged, 1888. nov. 30.) iskoláit esetleg Zsombolyán vagy Szegeden végezte és utána valószínűleg ipart tanult. 1854-ben mint „geometra penes C. R. viam ferream” tartják nyilván Szegeden, ami­ ből következik, hogy mérnöki tanfolyamot végzett. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1863-ban je­ lenti a Rókusi Plébánia Hivatal felépítését. 1867-ben városi főmérnöknek jelölik. 1883. június 5-től városi főmérnök. Kétszer nősült. Első felesége Henger Hermina volt, akitől úgy látszik nem származtak gyermekek. Máso­ dik házasságát 1854. augusztus 2-én kötötte Kovács Erzsébettel, aki azelőtt Csikós József felesége volt és ebből az előző házasságából kiskorúakat hozott magával. Ezeket a kisko­ rúakat ő nevelte fel és a felesége megkívánta, hogy az ő nevét is viseljék, tehát gyermekei vol­ tak Gyula Lajos, Lajos Kálmán Ernő, Árpád Dezső Ferenc, Gizella, akik valójában Csikós gyermekek voltak. A halotti anyakönyvben építészmérnökként szerepel és budai származá­ súként. Ekkor Szegeden Budapesti út 4. sz. alatt lakott. 90, 91. Nagy Lajosné 1. Kovács Erzsébet 90. Nagy Márton 1823-ban Patkó Ágnesnek ketesztapja lett és 1859— 1860-as években aszta­

200

NAGY losmester volt Szegeden. Ebben az időben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, városi bevett polgár. 1850-től inasa volt Vastagh György, a későbbi festőművész. 91, 259/321. Nagy Mihály (1812.—Szeged, 1892. szept. 25.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Később kocsis, ill. nemzetőr, javadalmi hiva­ talnok. Publikál is. Szegeden Sándor u. 16. sz. alatt lakott. Felesége Varga Klára volt, akitől Sándor fia született. 237. Nagy Mihályné 1. Varga Klára. 237. Nagy Miklós (Dés, 1881. jan. 27.—Budapest, 1962. dec. 12.) atyja Miklós ügyvéd és közíró. Nemesi család­ ból származott. Anyja Telekdy Fruzsina mezőtelekdy nemes. Középiskoláit Kolozsvárott és Szamosújváron végezte, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és tanulmányainak bevégzése után doktori oklevelet szerzett. Dr. Nagy Pál tanügyi főtanácsosnak bátyja volt és dr. Nagy Zsigmond kir. tanfelügyelőnek öccse. 1901ben joghallgatóként az országgyűlés képviselőházának tisztviselője, napidíjasa volt. 1907-ben segédkönyvtárnok a képviselőházban. 1917-ben főkönyvtáros az országgyűlésen. 1921—1940-ig országgyűlési könyvtári igaz­ gató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1928-ban az „Országgyűlési diktatúra” címen publikált dolgozatot. 1942-ben még mindig az országgyűlési könyvtár igazgatója, Bors u. 2. sz. alatti lakos Budapes­ ten. Számos társadalmi egyesület tagja. Tartalékos zász­ lós. 1904-ben az országgyűlés naplószerkesztő segéd­ tisztje, szakíró. 249/44.

Nagy Pál (Szeged, 1828.—Szeged, 1887. okt. 11.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ipart tanulhatott. Sütőmester volt Szegeden Somogyi u. 7. sz. alatt. 1851-ben e házban van a rendőrkapitányság. 1887-ben Szeged Somo­ gyi u. 17. sz. alatti lakos. Pósa Lajosnak ő volt a lakásbérbeadója. Szegeden 1851. júl. 3-án kötött házasságot Mészáros Etelkával. Hogy e házasságból származtak-e gyermekei, nem ismeretes. 16. Nagy Pál (Felsőszentmiklós, 1777. szept. 7.—1857. márc. 26.) atyja Sándor, Sopron megyei alispán. Tanul­ mányait részben otthon végezte, részben pedig a soproni és a pozsonyi gimnáziumba járt. Jogot a budapesti egye­ temen végzett. Ezt követően joggyakorlatra ment melyet hites jegyzőként nagybátyja, Nagy Józsefnél kezdte meg és később mint ügyvédjelölt folytatta. 1804-ben tett ügy­ védi vizsgát. 1797—1805-ig a nemesi felkelés kapitánya, majd őrnagya volt. 1807-ben Sopron megye országgyű­ lési követe. 1809—1813-ig a nemesi felkelésben őrnagy. 1825-től országgyűlési képviselője Sopron megyének, egészen 1840-ig. Egyik vezére a Haladó Pártnak, író, a Magyar Tudománj'os Akadémia egyik szorgalmazója, majd igazgatósági tanácsának tagja. Pozsonyban Pálffy gróf zárgondnoka, majd pedig később Bécsben és Inzersdorfban élt. Kétszer nősült. Első feleségétől elvált. Há­ zasságából Pál és más gyermekei származtak. 54, 254/174.

NAGY Nagy Pál (Szeged, 1830. jan. 6.— 1901.) isko­ láit feltehetően Szegeden végezte. 1848 előtt temesvári papnövendék. 1848-ban a 33. zászló­ alj önkénteseként honvédnak állt be és a dél­ vidéki küzdelmekben vesz részt. 1848 kará­ csonyán a zászlóaljával Szegeden állomásozik, 1849. jan. 19-én tiszthelyettes, azután Világos után a Neugebäude foglya. A császári seregbe kényszerbesorozás alá esik. Tüdősorvadás állt be nála és így 1849. nov. 1-én betegen elbocsát­ ják. Pesten szegedi fuvarosokat keres, akik hazahozzák. 1877-ben folyamodik a rókusi plébániai állásért. Szegeden szüleinél lakik. 1853. márc. 14-én áldozópap Zichyfalván, Katalinfalván, Nagyszentmiklóson segédlelkész. 1860-ban Szegeden káplán, majd csorvási plé­ bános. 1884-ben mezőkovácsházai plébános. 1872— 1877-ig knézi plébános. 1883-ban koro­ nás arany érdemkereszttel tüntetik ki. 1895-ben tb. alesperes Mezőkovácsházán. 1895. okt. 15én vonul nyugalomba. író, helytörténész. 66. Nagy Pál. Czímer említi, hogy szegedi gaz­ dálkodó volt és 1859-ben az újonnan megala­ pított Szeged-Belvárosi Kaszinóóak tagja lett. 91. Nagy Sándor (Szeged, 1836. nov. 30.—Bu­ dapest, 1919. dec. 23.) atyja Mihály kocsis volt, anyja Varga Klára. Iskoláit Szegeden végezte és a középiskolát feltehetően a piaristáknál. Azután a budapesti egyetem jogi karára ment és annak elvégzése után abszolutóriumot sze­ rezve joggyakorlatot kezdett. Gyakorlatának idején kiskövet volt az országgyűlési követ mellett, „kis Petőfi” -nek hívták a társaságban. 1860-ban az ifjúság tüntetése élén szerepelt. 1859-ben a Szegedi Híradó törzskari munka­ társa volt. 1863 decemberében tett ügyvédi vizsgát és irodáját Szegeden, a Tükör utcában, az Oering-féle házban nyitotta meg. 1866. ápr. 12-én ő mondotta a gyászbeszédet Bérezi An­ tal felett. 1866. május 3-án irodáját a Búza­ piacra helyezi át, a színház sarkára. 1869— 1889-ig a Szegedi Híradó szerkesztője. Külön­ böző álneveken is publikált mint pl. „Sárga Liliom” , „Az öreg” , „Senex” .1888. febr. 18-án még Szegeden van, de 1889-ben már budapesti lakos és az Országos Hitel Szövetkezet pénz­ tárnoka. 1893 után a Budapesti Hírlap munka­ társa. Lányához költözött Budapestre. Jászbe­ rényben kötött házasságot Koór Flóra színész­ nővel. E házasságból Ibolya nevű leánya szár­ mazott. 295. Nagy Sándorné 1. Koór Flóra. 238. Návay család. A XVII. században Hont megyében Bozsókon és Korponán éltek. A család három tagja 1711ben Návay néven kap nemességet. Már Hont megyében jó anyagi körülmények között élt a család, amelynek tagjai marhakereskedéssel és pénzkölcsönzéssel foglal­ koztak. A törökök kiűzetése után a család egyik tagja

NÉMETHSZEGHY a kereskedelmi lehetőségektől vonzva Szegedre telepe­ dett és leszármazottai Csongrád, Csanád megyében terjedtek el. 12. Návay Lajos (Földeák, 1870. szept. 18.—Kiskunfél­ egyháza, 1919. ápr. 29.) atyja Lajos, anyja Eötvös Hona bárónő volt. Középiskoláit Szegeden, majd Budapesten a piaristáknál végezte. Ezt követően a pesti egyetem jogi karán jogot hallgatott és folytatta tanulmányait Berlin­ ben és Bonnban. 1891-ben politikai doktori fokozatot nyert. Földeáki nemes. Földbirtokos. 1892-ben Csanád megye tb. aljegyzője főjegyzője, majd alispánja. 1905-ben országgyűlési képviselő és a képviselőház alelnöke, 1912ben elnöke. 1906-tól valóságos belső titkos tanácsos. 1919. április 29-én a Vörös Hadsereg katonái földeáki kastélyából elhurcolták és a kiskunfélegyházi állomás mellett kivégezték. 1920-ban a tettesek ellen eljárás in­ dult, Engi Lajos Sándort halálra, többeket hosszabb tartamú börtönbüntetésre ítéltek. 230. Návay Sándor (Földeák, 1868. ?—?) atyja Zoltán, anyja Bíró Aranka. Neje Tóth Paula. 1929-ben földbirto­ kos volt Földeákon, Csanád megyében és ugyanezen esz­ tendőben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280.

Nemesszeghy Mária Czímer tévesen említi a nevét, helyesen Németszeghy Mária, lásd ott 48/68. Németh József György (Szeged, 1831. ápr. 20.—Máriaradna, 1916. nov. 12.) atyja föld­ művelő volt, anyja neve nem ismeretes. Isko­ láit Szegeden, középiskolát a piarista gimná­ ziumban végzett, majd papneveldébe ment Temesvárra. 1848-ban mint első éves klerikus honvédnek megy. Guyon alatt szolgál, résztvesz több csatában és ott van Világosnál. 1852. dec. 22-től püspöki irodai tolltevő, toll­ vivő. 1853. nov. 2-ától püspöki igazgató és levéltáros. 1854. ápr. 24-én szentelik pappá. 1854-től 1855. febr. 26-ig hidegkúti káplán. E naptól püspöki szertartásvezető és levéltár­ nok. 1970-ben plébános Csanádpalotán. 1874ben címzetes püspök (isauropolosi), de már 1871 májusában a Csanádi káptalan kanonoka. 1877-ben papneveldéi ideiglenes igazgató és szentszéki ülnök, majd júl. 12-től püspöki helynök. 1879-ben Csanádi püspök lesz és mint ilyen 1883-ban jelen van a király szegedi foga­ dásán. 1900-ban Szegeden bérmál. 1904-ben Máriaradnára vonul vissza. 66. Némethy Etelka Adél (Szeged, 1831.—Sze­ ged, 1863. jún. U . ) atyja valószínűleg Imre és ez esetben anyja Abrahám Erzsébet. Jó neve­ lésben részesült. 1848. szept. 26-án férjhez ment Joó Ferenc szegedi festőművészhez. Ek­ kor Szegeden Palánk 243. sz. alatt lakott. H á­ zasságából Ilonka, Erzsébet Vilma, Etelka, Irén, Rozália, és egy fiú származott, ki utóbbi Amerikába vándorolt ki és ott nyoma veszett. 174, 373 Némethszeghy Mária (1821. szept. 8.— 1902. nov. 9.) almásy nemes. Jó nevelésben részesült

201

NESKOVICS és tehetős család leánya volt. 1846-ban a Sze­ gedi Jótékony Nőegylet elnöke és egyik szer­ vezője. 1848-ban a katonai betegápoló egye­ sület tagja. Rónay Mihály zombori nemeshez ment feleségül (1840?) és e házasságból Erzsé­ bet, Alajos, Emma, Ilona, Dezső, Juliska, Jó­ zsef, Ágnes, Johanna, László és Margit Iza­ bella Júlia Ágnes gyermekei születtek. 48, 68. Neskovics György (Szeged, 1824.— ?) atyja Demeter városi polgár, anyja Szubics Perszida volt. Iskoláit feltehetően Szegeden, középis­ kolát az itteni piaristáknál végzett 1835— 1842-ig. Utána a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be és meg­ szerezve az abszolutóriumot, joggyakorlatra ment. Ennek letöltése után, 1848. szept. 2-án szerzett Budapesten ügyvédi oklevelet, azt Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. A szabadságharc leverése után, 1853-ban folyamodott az ügyvédi gyakorlat folytatásának engedélyezéséért. Később városi tanácsnoki állásra is pályázik. 1854-ben ideig­ lenesen engedélyezik ügyvédi gyakorlatának folytatását. 1856. okt. 5-én képviseli Szeged városát a Sövényházi-Szegedi Ármentesítő Társulat ülésén. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1875-ben az ügyvédi kamarák megala­ kulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. 1879-ben az árvíz elől elmenekül Szegedről Temesvárra. 1884-ben még Temesvárott él és ott gyakorolja ügyvédi hivatását. 1885-ben törlik a kamarai névjegyzékből. 1879-ben el­ szegényedett és a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ ban hált. 36 évig volt Szegeden ügyvéd. 91, 100, 269, 269. Neskovics József. A Szegeden újjáalakított belvárosi kaszinónak 1859-ben tagja lett. 91. Neubert József A név Czímernél^ elírás, he­ lyesen Neuberg József, aki nevét Újhegyi Jó­ zsefre változtatta, lásd ott. 116. Nikolics Lyubomir. Joó Etelka volt a fele­ sége, annak harmadik házasságában. Házassá­ got kötött valószínűleg 1880 körül. Kruzsevácon téglagyáros volt ebben az időben. 174. Novak József (Ányáspuszta, 1848. szept. 17.—Budapest, 1913. nov. 2.) iskoláit feltehe­ tően Szegeden végezte, majd a budapesti egye­ temen jogot hallgatott és Bécsben, majd Nagy­ váradon egészítette ki tanulmányait. 1872. febr. 26-án szerzett oklevelet mint köz- és váltóügy­ véd. Ekkor már Szeged város tb. aljegyzője volt. Az ügyvédi kamarák megalakulása után 1875-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését gyakorló ügyvédként Szeged szék­ hellyel. 1878-ban Szeged város tiszti főügyésze 1879-bcn az árvízvédelemben részt vállal, melynek során Herrich Károllyal vitába keve­ redett. 1879-ben Reizner János ellen megindult fegyelmi ügynek ügyésze volt. 1882-ben a Palla-

202

NOVÁKY vicini uradalom jószágigazgatója. 1882. febr. 4-től Sövényházán lakik. 1887-ben országgyűlési képviselővé választják Tápén. 1897. nov. 6-tól Sándorfalva községben lakik. 1898ban sándorfalvi uradalmi főintéző. 1901-ben szegvári kerületi országgyűlési képviselő. Még ezt megelőzően, 1872-ben a Szegeden lefolyó várbeli perekben védő a Szegedre delegált tör­ vényszék előtt. 1897—98-ban színházi páholy­ bérlő. Az 1879-es árvíz idején a percsorai védtöltés oltalmazója volt és félelmet nem ismerve védte a gátat, hetekig egy lajmás hajón élt a kubikusokkal együtt a helyszínen. Munkálko­ dásáért a Ferenc József Rend lovagkeresztese lett. 1891-ben gróf Tisza Lajos társaságában érkezik a kaszinópalota megnyitási ünnepsé­ gére. 1895. okt. 9-től a mindszenti uradalom ügyésze. A Pallavicini őrgróf mindszenti ura­ dalmának már korábban is ügyésze volt, ill. főintézője. 1912-ig sándorfalvi bejegyzett ügy­ véd, de ezen állásáról ebben az esztendőben lemond. A Tiszavölgyi Társulat Központi Bi­ zottságának tagja. A Szabadkai sugárút és Földvári utca saroképülete volt eredetileg a háza és ebben az épületben volt elhelyezve 1898-ig a Szegedi Felső Leányiskola. Felesége Götz Adél volt, akitől Béla Jenő és Olga gyer­ mekek származtak. 155, 156, 168. Novák Zsigmond. 1874-ben a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó ügyésze volt. 268. Nováky Bertalan (Szeged, 1852. aug. 24.— Szeged, 1939. nov. 14.) atyja György városi főmérnök, anyja Csikós Julianna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1873-ban Budapesten tanári ok­ levelet szerzett. 1874-től a szegedi polgári leány­ iskola rajztanára. A Szegedi Csónakázó Egy­ let tagja. Élénken résztvett az árvízvédelem­ ben. A Szeged Belvárosi Kaszinónak, és már az Ifjúsági Körének is tagja volt. 1911-ben földbirtokos és a városi gimnázium rajztanára. Szeged, Árpád u. 13. sz. alatti lakos. 1913-ban ünnepelte 40 éves tanári jubileumát. 1920-ban még mindig a gimnázium rajztanára. Az ifjúság — kecskeszakállára tekintettel — egymás kö­ zött „a kecske” becenévvel illette. 1923-ban ünnepelte tanári 50 éves jubileumát. 1925-ben ment nyugalomba. Felesége Vadász Ida volt, akit Szegeden 1878. júl. 16-án vett feleségül. Házasságából Ilona Jolán, Gizella, Sarolta, Erzsébet Olga, Erzsébet Szerén Alojzia, Aran­ ka Ida Anna, Ida Mária, Margit Julianna és Rózsa gyermekei születtek. 140, 155, 159. Nováky Bertalanná 1. Vadász Ida. 260/323, 296/323. Nováky György (?—Szeged ?, 1876. márc.) atyja talán György kovácsmester, ez esetben anyja Karg Anna volt. 1856-ban „Spectabile Dominus Geometra Civitatis Szeged Secun-

NYARY dús” megjelöléssel emlegetik. 1856. márc. 26-án násznagyként szerepel az egyik szegedi család­ nál. Ezt megelőzően telekbíró a városnál. 1861-től Szeged város főmérnöke. 1879-ben háza Szegeden Felsővároson, a Dugonics ut­ cában áll és az árvíz után is megmaradt. 1865ben a Széchenyi tér rendezésére kiírt pályázat egyik nyertese volt. Felesége Csikós Julianna, akitől György, Kornélia, Erzsébet és Berta­ lan gyermekei származtak. 91. Nyáry György (Szeged, 1882. okt. 16.— Szeged, 1942. szept. 11.) atyja György földbirtokos, anyja Braun Rozália. Iskoláit Sze­ geden végezte, felsőkereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1907-től a szegedi felsőkereskedelmi iskola ta­ nára. Később 1912-ig a túrócszentmártoni fel­ sőkereskedelmi iskola tanáraként működött* megbízott igazgatóként is. 1912-ben a szegedi városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója lett. 1914-től 1918-ig a 46-os gyalogezred keretében résztvett a világháborúban és a déli hadszínté­ ren harcolt. 1921-ben Boldogasszony sgt. 29. sz. alatt lakott. 1927-ben címzetes főigazgató. 1936-ban Szegedi Tankerületi Kereskedelmi Iskola női szaktanfolyamának és a kereske­ delmi tanonciskolák általános tanulmányi fel­ ügyelője és szak előadója. 1940. körül nyu­ galomba vonult. Szegeden 1907. szept. 12-én kötött házasságot Czvip Jolán oki. tanítónő­ vel, mely házasságból György, Jolán gyerme­ kei származtak. 220, 280. Nyáry István (Szeged, 1823.—Szeged, ?) Szeged város bevett polgára volt és Szegedalsóvárosi, majd pedig később Szeged-felsővá­ rosi polgár és 1139. sz. alatti lakos. 1854-ben „Quaestor”-ként tartják nyilván. 1859-ben vá­ rosi tanító volt és a Szeged-Belvárosi Kaszi­ nó tagja. 1841. febr. 15-én Szegeden kötött há­ zasságot Zombori Teréziával, majd neje elhalá­ lozása után, ugyancsak Szegeden 1854. márc. 20-án Zombori Máriát vette feleségül. 91. Nyáry János (Szeged, 1847.—Szeged, 1896. máj. 16.) atyja János korcsmáros volt, anyja Vőneki Rozália. Iskoláit Szegeden járta, kö­ zépiskolát a piaristáknál 1857—1865 között. Majd a nagyváradi jogi akadémiára ment jo­ got hallgatni, részben mint magántanuló 1868— 1871 évek között. 1871. okt. 26-án bí­ rói államvizsgát tett. 1871 novembertől 1874 novemberéig ügyvédjelölti gyakorlaton volt. Közben az aradi törvényszék Szegeden mű­ ködő tanácsának tollnoka. 1875 szeptember­ ben tesz köz- és váltójogi ügyvédi vizsgát. 1875. okt. 2-án, az ügyvédi kamarák megala­ kulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarában Sze­ ged székhellyel kéri fölvételét. 1879-ben a Sze­ gedi Csónakázó Egyletnek és a Szeged-Bel­ városi Kaszinónak tagja. Ügyvédi kamarai ügyész, honvéd hadbírószázados. A Szeged-

NYÍL ASSY Belvárosi Kaszinó épületében lakik és innen temetik, amikor váratlanul meghal 49 éves korában szatymazi birtokán. A Szeged-Rókusi Népkör elnöke volt. Szegeden 1876-ban kö­ tött házasságot Hankis Ilonával, amely házas­ ságból Béla János Mária, Viktor, János és Irén Ilona gyermekei származtak. 159, 189, 194. Nyéky Mihály (1789.—Pest, 1862. dec. 21.) nyéki ne­ mes. Középiskoláit talán Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen folytatta tanulmányait és ügyvédi vizs­ gát tett. A család nemessége 1349-re megy vissza és 1817ben újból elismertetett. 1827-től helytartótanácsi titkár. 1832-től helytariósági tanácsos. 1844. dec. 30-ig Szeged királyi biztosa a tisztújításon. 1849. jan. 14-étől hely­ tartósági számvevőségi kegyes és egyéb alapítványok igazgatója. Az Egyetemi Nyomda és zálogházak fel­ ügyelője. 1856-ban a Pesti Nemzeti Színház egyik igaz­ gatója. 1860-ban udvari tanácsos. 1854-ben kir. taná­ csos. Meleg kapcsolata volt Széchenyi Istvánnal, akit többször fölkeresett és vele ebédelt. 55.

Nyilassy Pál Gyula (Szeged, 1846. .jún.13.—Szeged, 1919. márc. 8.) atyja Pfeilschiffer Pál kádármester, anyja Jenovai Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál. Azután a budapesti egyetemen jogot hallga­ tott. 1868 júniusáig Pfeilschifter néven szere­ pelt ekkor névváltoztatást kért. 1872-ben ügy­ védi oklevelet szerzett és diplomáját Szege­ den 1872. szept. 20-án hirdettette ki. 1872. aug. 9-én nyit irodát Tükör u. 14. számú Reiner-féle házban. A szegedi és Szeged kör­ nyéki betyárvilág fölszámolására Szegedre ki­ küldött törvényszék előtt számos esetben látott el védelmet, amely magatartásáért igazságügyi elismerésben és köszönetben részesült. Szegedi „Árpád” Szabadkőműves Páholynak tagja volt, majd főmestere. A Szegedi Csónakázó Egylet elnöke. Fiatal korában a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó Ifjúsági Körének volt tagja, ké­ sőbb pedig kaszinótag és annak titkára. Az 1876-os árvízveszélykor cselekvőleg működött közre a veszély elhárításában, mint a Szegedi Csónakázó Egylet tagja. Az 1879-es árvíznél résztvesz a mentési munkálatokban. Amikor 1875-ben megalakultak az ügyvédi kamarák a szegedi kamarába kérte fölvételét Szeged szék­ hellyel. A Sszeged-Csongrádi Takarékpénztár kapualjában tábla említi nevét. A Takarékpénztárnak felügyelőbizottsági elnöke volt. 1897—98-ban színházi páholybérlő. 1906. okt. 27-én ő is fogadta II. Rákóczi Ferenc hamvait, amelyet Szegeden keresztül szállítottak haza. 1906-ban lemond az ügyvédi gyakorlat foly­ tatásáról. Felesége Kerék Berta Leona Adrienn Etelka Terézia volt. 140, 155, 159, 191, 192, 219, 237, 268, 955. Nyilassy Sándor (Szeged, 1873. dec. 2.—

203

NYILASSY Szeged, 1934. jan. 6.) atyja Ferenc asztalosmester, anyja Telbisz Anna. Atyja nevét 1863-ban Pfeilschifterről Nyilassyra változ­ tatta. Neve Nyilasy és Nyilassyként is szere­ pel. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1884—1891-ig s ez évben érettségi vizsgát tett. 1891—92-ig Mintarajziskolát látogatott. 1893-ban Münchenben képzi magát tovább. Kisgyermek korában 1879-ben az árvíz elől egy évig Nákófalvára menekült. 1894-ben a Művészeti Akadémiát

204

NYÍL ASSY látogatta Münchenben, majd Hollósynál ta­ nult tovább 1894— 1895-ben és egy évvel ké­ sőbb Párisban festett. Szegeden és Szeged vidékén működött. 1920 után a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja lett. 1929-ben megfesti az első kaszinói elnök Götz János és az akkori elnök Kiss Ferenc arcképét. 1897— 1898-ban Nagybányán, 1899-ben Szegeden, Horgoson és Tápén dolgozott. Hagyatéka dr. Telbisz István birtokába került, aki azt eladogatta. Nőtlen maradt. 226, 233, 280.

0 Ocskay Kornél (Szeged, 1885. dec. 9.—Bu­ dapest, 1963. aug. 3) atyja Mihály, anyja Peinkai Anna. Iskoláit Szegeden végezte, gimná­ ziumot a piaristáknál 1895-től 1904-ig, és ez év júniusában itt is tett érettségi vizsgálatot, majd a budapesti tudományegyetemre irat­ kozott be, ahol jogot hallgatott. Ezt követően a Zeneművészeti Főiskolán operaénekessé ké­ pezte ki magát. 1914-től mint kitűnő hangú énekes szerepelt Szegeden, 1919-ben a szegedi 3 tagú színésztanácsnak tagja volt. 1929-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet tit­ kára lett Szegeden. Barátja volt Juhász Gyulá­ nak, Bartók Bélának és Balázs Bélának. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1925-ben vendéglős volt, de tönkrement és Budapestre költözött. 1926-ban Szegedre tért vissza. 1927ben a Szegedi Ferenc József Tudományegye­ tem Állam- és Jogtudományi karán jogi dok­ torátust szerzett. 1931-től 1941-ig a Munkás Biztosító Pénztárnál, majd utódjánál az Or­ szágos Társadalombiztosító Intézet kér. pénz­ táránál dolgozott. 1942-ben itt felügyelő. Kétszer nősült, az első feleségétől elvált. Máso­ dik házasságát Hilbert Janka Ilona Francis­ kával kötötte Szegeden 1915. máj. 27-én. E felesége is énekesnő volt. Egy fia volt, talán László. 280. Oexel Alajos (Kiszombor, 1781. febr. 8.—Kiszombor, 1832. aug. 15.) atyja János Jakab, anyja Návay Johanna, Iskoláit talán a szülői háznál kezdte és Szegeden a pia­ ristáknál folytatta. Német származású család, nemesi származású „Friedberg” nemesi előnévvel. 1825-ben Torontál megye táblabírája volt. Még ugyanezen eszten­ dőben csongrád megyei bírói assessor. A Szegeden lakó és kiszombori letelepedésű család alapítója. Czímer a nevét tévesen említi Mihályként és hogy János lett volna a fia. A Ludovika Akadémia alapítására 1000 forintos alapítványt tett. Felesége Bene Ágnes volt, akitől Mi­ hály, Ágoston és József gyermekei származtak. 12. Oexel Mihály 1. Rónay Mihály. 12.

Okrutzky Antal (Eperjes, 1824. máj. 22.—?) atyja valószínűleg Károly és ez esetben anyja Marsovszky Zsuzsanna volt. Iskoláit felte­ hetően szülőhelyén végezte és azok befejezése után Sáros megye tb. aljegyzője lett. 1859-ben

a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. K é­ sőbb atyja is Szegeden élt, lehet, hogy testvére hívta ide. De az sem kizárt, hogy Czímer má­ sodik testvérével Coriolanussal téveszti össze. Okrutzky Aurél 1. Abafy Aurél. 91. Oltványi Pál (Szeged, 1823. aug. 1.—Szeged, 1909. jan. 15.) atyja Ferenc Szeged város pol­ gára volt, földbérlő, anyja Puskás Apollónia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a pia­ rista gimnáziumban, majd teológiát tanult a bécsi Pazmaneumban. 1846-ban szentelték pappá. Ezt követően Újbesenyőn káplán lett. Onnan Kistelekre került adminisztrátornak, majd a csanád megyei püspöki hivatalba iroda­ igazgatónak. 1848-ban plébános jelölt. 1849ben szentszéki jegyző. 1854-ben földeáki plé­ bános. A Szegedi Általános Takarékpénztár­ nak elnöke. Pápai kamarás. 1873. szept. 6-án óföldeáki plébános. Helytörténész, író. A Sze­ gedi-Belvárosi Kaszinó új épületének egyik alapítója, részvényese volt. Tanítóképző Igaz­ gatási Tanácsának tagja, prépost. 1896-ban tartja aranymiséjét és 1900-ban vonul nyuga­ lomba. 1880 óta szegedi lakos, utóbb Szegfű u. 6. sz. alatt. 000. Oracsek Imre (Szeged, 1805.—Szeged, 1864 ápr. 26.) atyja Fülöp sótiszt, Oratseknek is ír­ ták, anyja Kolb Terézia. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1829. aug. 16-án a Belvárosi Népiskola 1. osztályú tanítója. 1834-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1839-ben a Palánki Nemzeti Iskola I. osztályának tanítója 35 éven át. Szakíró. 1846-ban a Nemzeti Pol­ gári Iskola tanítója, majd a Szegedi Reáliskola tanítója. Végül a Főiskolai Iparosztály tanító­ ja. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot Schaeffer Katalinnal (1828 ?), amely házasság­ ból Imre és még egy fia született, valamint Kornélia Emília Mária leánya. 26. Oravecz Győző (Kátlóc, 1871.—?) Pozsony megyei születésű volt. 1896-ban a József Mű­ egyetemen mérnöki diplomát szerzett 1911-ben az Államépítészeti Hivatal mérnöke Zala me­ gyében 1914-ben, főmérnöke Nagyküküllőn. Királyi mérnök Zalaegerszegen. 1929-ben Szegeden a belvárosi Kaszinó tagja, majd vá­ lasztmányi tagja. Ugyanezen évben a Szegedi Államépítészeti Hivatal főnöke, A kőműves,

205

ORMÓDI kőfaragó és ácsmester képzettség megvizsgá­ lására nevezett bizottságnak szegedi elnöke. 1931-ben műszaki főtanácsos. 1932-ben nyug­ állományba megy. 272, 280. Ormódi Béla (Miskolc, 1831.—Szeged ?, 1917.) 1881-ig Bergernek hívták. Kereskedelmi szakmát tanult. 1851-től tartózkodott Szege­ den. A szőlőtelepítés idején Királyhalmára szerződtette Zauner Richardot, aki nagy kapi­ talista vállalkozó volt ez időben. 1895-ben Horgos-Királyhalom, Ötömösi, Pusztamérges parcellázója. Bankár Szegeden. 1911-ben háztulajdonos és földbirtokos, Szegeden Klauzál tér 5. sz. alatti lakos. Finom modorú, nobilis egyéniség, Rózsa Bélának öccse. A SzegedBelvárosi Kaszinónak talán egyik korai tagja volt. Horgosi birtokából, amelyik 2483 holdat tett ki, 823 holdat parcellázott az OsztrákFöldhitel Intézet finanszírozása mellett. A nő­ egyleti összejövetelek egyik rendszeres látoga­ tója. Szegedi Köztörvényhatósági Bizottság tagja. A Magyar Szőlőtelepítési Rt.-nak igaz­ gató elnöke Szegeden. A Szegedi Kenderfonó­ gyár Rt. felügyelőbizottsági tagja. Agglegény volt. Ormos Zsigmond (Temesvár, 1876. febr. 12.—?) atyja Zsigmond, Temes megyei alispán és kir. tanácsos, anyja Kirfak Ida. Iskoláit valószínűleg Temesvárott végezte, majd pedig erdőmérnöki főiskolára ment és Selmecbányán 1897-ben erdőmérnöki diplomát szerzett. 1911ben vadászerdői (Temesvár) erdőőri szakiskolai beosztott erdőmérnök. 1914-ben ortovai erdő­ hivatali kezelő erdőmérnök Herkulesfürdőn. Magyarország javára optálva átjött és nyert elhelyezést Szegeden. 1925-ben K orona u. 20. sz. alatti lakos volt. A Szegedi Erdőhivatalnak tanácsosa és 1929-ben belépett a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagjai sorába. 1927-ben Kecske­ méti Magyar Kir. Erdőigazgatósági erdőta­ nácsos Szeged, Csongrád megye, Hódmezővá­ sárhely és Szeged területére kiterjedőleg. 1931ben magyar kir. főerdőtanácsos és magyar kir. gazdasági főtanácsos, erdőfelügyelő. Selmec­ bányán 1900. okt. 2-án kötött házasságot Fe­ kete Emíliával, aki nagyajtai nemes volt. E há­ zasságból Irén és Zsigmond gyermekei szár­ maztak. 280. Osztrovszky Dezső József Imre (Szeged, 1848. febr. 10.—Pest, 1869. ápr. 24.) atyja József országgyűlési képviselő, anyja Palásty Leopoldina. Iskoláit Szegeden végezte, gimná­ ziumot a piaristáknál, itt is tett érettségit. Majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be joghallgatónak. Már fiatal korában szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körében, ahol zongoraszámmal lépett fel a kaszinó hang­ versenyén. Gimnáziumban jó vizsgaeredmény­ nyel díjat nyert. 1867. dec. 5-én üdvözlő verset írt a Szegedi Ifjúsági Kör tagjaihoz. 1868.

206

OSZTROVSZKY szept. 6-án Somogyi Antal nyílt levelet intézett hozzá. Másodéves joghallgató korában halt el és Szegeden a Deszkás temetőbe helyezték örök nyugalomra. 1870-ben sírjánál nyilváno­ san megemlékeztek róla és Nagy Sándor a Sze­ gedi Híradóban méltatta. 117, 120. Osztrovszky Franciska (Szeged, 1820. dec. 21.—Szeged, 1869. jan. 26.) atyja József kór­ házgondnok, anyja Hohenegger Erzsébet Te­ rézia. Iskoláit Szegeden végezte 1830— 1838-ig. A Szegedi Kisdedóvó alelnöknője volt. A Sze­ gedi Nőegylet elnöke. Szegeden 1844. febr. 12-én kötött házasságot Hadai Ferenccel (Haydt orvostudorral), amely házasságból Etelka Kornélia és Ferenc gyermekei származ­ tak. 255/207. Osztrovszky József (Szeged, 1818. jan. 12.— Budapest, 1899. ápr. 24.) atyja József, eredeti­ leg mészáros volt, majd pedig a Szegedi Köz­ kórház felügyelője. Anyja Hohenegger Erzsé­ bet Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, középis­ kolát a szegedi piarista gimnáziumban. Majd Pozsonyban jogot hallgatott. Abszolutóriumá­ nak elérése után joggyakorlatra ment és So­ mogyi Antal jurátusa lett. 1848-ban a SzegedBelvárosi Első Nemzetőr század századosa. Ugyanezen évben a honvédtoborzás egyik vezetője. 1848. május 15-én városi tanács­ nokká, majd polgármesterré választják. Or­ szággyűlési képviselő. 1849. jún. 26-án vár­ megyei főtörvényszéki bíró. 1848. okt. 4-én üdvözli Kossuthot Szegeden. 1849. júl. 30-án Aradra, majd Világosra megy és ott orosz fogságba esik. 1849-ben a Neugebáudébe kerül, hadbíróság elé állítják, halálos ítéle­ tet hoznak, amelyet azonban várfogságra vál­ toztatnak át, amit Josephstadtban tölt le. Szabadulva visszatér Szegedre és 1859-ben tár­ sulva Okrutzky Auréllal, annak neve alatt ügyvédi gyakorlatot folytat. 1860-ban a városi választmány tagja. 1859-ben kaszinóelnök. 1855-ben szabadul a fogságból az ügyvédi gyakorlat folytatásától eltiltják. Triesztbe megy és ott biztosítási főügynök lesz, majd 1856-ban Pestre költözik és ott helyezkedik el rövid ideig. Majd visszatér Szegedre. 1866-ban polgárnagy, majd átmenetileg Csongrád megyei főjegyző. 1861-ben ügyvéd Szegeden. Amikor a kaszinó 1865-ben a Fekete-házba költözik, ő is jelen van. 1859-ben zeneművelő kaszinó bizottság elnöke, Szegedi Híradó munkatársa. 1866-ban felszólalt az árvaház létesítése érdekében, java­ solja Deák Ferenc üdvözlését, rendezi Klauzál Gábor temetését és búcsúztatja. 1867. jún. 8-án a kaszinóban élteti a királyi párt. Alapítója a Szegedi Szabadelvű Körnek Szegeden és annak ünnepi szónoka. Szegedi tartózkodá­ sukkor üdvözli Kossuthot, Klauzált, Klapkát, Horváth Mihályt. 1869 márciusában kineve­ zik a Hétszemélyes Tábla bírájává és ekkor

OSZTROVSZKY

ÖKÖL

jún. 12-én a szegedi kaszinó búcsúebédet ad nésznő szerepel. Szegeden 1869. szept. 20-án tiszteletére és díszkísérettel megy a vasútig. házasságot köt Heszlényi Gyula szegedi mér­ Halálakor Szeged város megrendeli festményét. nökkel. 120, 121, 123, 123. Szegeden utca hirdeti nevét. A II. oszt. Vas­ Ottovay István Lajos (Szeged, 1877. jan. 15.—Szeged, 1945. márc. 28.) atyja Károly korona Rend vitéze. 1901-ben mozgalom indul annak érdekében, hogy a budapesti Kerepesi vaskereskedő, anyja Papp Julianna. Iskoláit temetőben jeltelen sírján emléket állítsanak. Szegeden a piaristáknál 1886— 1894-ben vé­ 23, 25, 34, 37, 39, 39,39, 41, 41,42, 42,43, 43, utána a budapesti műegyetemen szerzett gezte, 43, 43, 43, 44, 44, 44,45, 46, 46,46, 46,47, 47, építészmérnöki oklevelet 1898-ban. Szegedre tért 47, 48, 48, 48, 50, 50,51, 51, 51,52, 52,54, 54,vissza és itt telepedett meg. Számos sze­ gedi 54, 54, 54, 56, 58, 64,65, 65, 66,66, 66,66, 67,köz- és magánépület tervezője volt. Tőle 68,68, 68,69, 72, 72, 74, 74, 83, 84, 88, 91, 100, származik a menház, a MÁV Leszámítoló Pa­ lota terve, az Ottovay-telep létesítése. A há­ 103, 105, 105, 105, 106, 106, 106,107, 109,109, 111, 112, 112, 112, 115, 117, 117,118, 119,120, borúban útászszázadosként szolgált. 1914-ben műépítész, m. kir. törvényszéki építési szak­ 120, 120, 120, 120, 120, 121, 121,122, 122,122, értő. 1932-ben a kőművesek és több vizsgáz­ 123, 124, 126, 127, 131, 131, 131,131, 132, 132, 134, 134, 136, 136, 136, 136, 136,136, 137, 137, tató bizottságának tagja Szegeden. 1942-ben 137, 137, 137, 138, 138, 139, 141,141, 141, 142, Szegeden Széchenyi tér 16. sz. alatt lakik. 1927142, 142, 142, 143, 143, 143, 143,143, 144, 144, ben ő építtette meg a Szeged-Belvárosi Kaszinó 145, 145, 146, 146, 147, 148,148, 148, 148, 148, nyári csarnokát. A Szeged-Belvárosi Kaszinó­ 148, 148, 149, 149, 151, 152, 153, 173, 175, 175, nak tagja volt. Szegeden Ipar u. 12. sz. alatt született és a ház az édesanyja tulajdona volt. 177, 177, 178, 178, 183, 185, 186, 193,200, 201, 201, 202, 202, 212, 212, 236, 238, 238, 244, 293, Szegeden kötött házasságot Tombácz Rózsa 294, 296/102. Juliannával, amely házasságból László, Gab­ Osztrovszky József (Szeged, 1786.—Szeged, riella, Lili, István és Endre gyermekei származ­ 1854. jún. 30.) anyja utóneve Erzsébet volt. tak. A szegedi Dóm tér 15. sz. alatti ház ugyan­ Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Eredeti­ csak az ő tervezésére épült és e háznak kapu leg ipari pályára készült és mészárosmester melletti falán emléktáblát helyeztek el meg­ lett. Amikor 1833-ban Széchenyi István Szege­ emlékezésül munkásságára. 220, 228, 280. den járt és Algyőre ment ki, elkísérte őt az út­ Ottovay Károly János (Szeged, 1870. jan. ján. Ekkor történt az, hogy Széchenyi meg­ 3.—Szeged, 1953.) atyja Károly vaskereskedő, csodálta botját, mire Osztrovszky azt neki anyja Papp Julianna. Iskoláit Szegeden végezte és a gimnázium alsó osztályait a piaristáknál. ajándékozta, Széchenyi pedig egy gyűrűvel revanzsálta magát. Naplójában Széchenyi ekkor Majd kereskedelmi pályára lépve, kereskedő­ még mint „Fleischauer” tünteti föl. 1842-ben nek képezte ki magát. 1901-ben Szegeden vas­ kereskedőként találjuk, először Ipar u. 4. sz. Szeged választott polgára volt. Ugyanebben az esztendőben halt meg a felesége 65 éves korá­ majd Jókai u. 7. sz. alatt. 1917-ben Szegeden ban. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak Tisza Lajos krt. 51. sz. alatt lakott és tartott, 1845-ben alapító részvényese lett. A Szegedfönn kereskedést. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. A Kereskedők Szövetkezeté­ Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Szeged, Felsővároson 1010. szám alatt lakott. Ebben nek elnöke. 1922— 1926-ig a Kereskedelmi az időben már szegedi kórházgondnok volt, Kamara alelnöke, osztályelnöke. 1924-ben a intézeti felügyelő. Valószínűleg Szegeden kö­ Délmagyarországi Lap Vállalat Rt. elnöke. tött házasságot, feleségül véve az egyébként 1932-ben országgyűlési pótképviselő. 1942-ben Sopronból származó Hohenegger Erzsébet részvénytársasági igazgató és szegedi, KlebelsTeréziát, amely házasságból Jozefa, József, berg-telepi háztulajdonos. Gróf. Klebelsberg Franciska és Terézia gyermekei származtak. tér 6. sz. alatti lakos. Háztulajdonos. Szegeden 23, 23, 25, 26, 41. Korona u. 10. sz., Teleki u. 4. sz., ill. Klauzál tér 2. sz. alatt lakott. A „Szeged” Szabadkő­ Osztrovszky Mária (Hódmezővásárhely, 1849.—?) atyja József hétszemélynök, anyja műves Páholy tagja volt. Háromszor nősült. Palásty Leopoldina volt. Iskoláit Szegeden vé­ Első feleségét Szegeden 1897. január 4-én vette gezte. 1963. aug. 15-én a Szeged-Belvárosi Ka­ nőül és Popovics Hona Anna Mária volt a neve. szinó műkedvelő társaságának tagja. 1864. Tőle később elvált és feleségül vette Kirchmárcius 3-án a kaszinóban gyermekhangver­ mayer Karolát 1917. jún. 3-án, de tőle is elvált. Majd Nicsovics Olga lett a felesége Szegeden, senyen szerepel mint énekes. Műkedvelői ka­ szinói színjátszó. 1866. jan. 6-án ismét szere­ 1928. szept. 27-én. Első házasságából született pel kaszinói hangversenyen zongorával és ének­ Ilona, Irén, Margit és Károly gyermeke. 280. Ököl Máté (Bajorország ?, 1804.—Szeged, kel. Iskolázott hangja volt. A Szegedi Nőegylet babérkoszrúval jutalmazta szereplését. 1866. 1871. május 30.) atyja János, anyja neve nem szept. 12-én ugyancsak mint műkedvelő szí­ ismeretes. Iskoláit minden valószínűség szerint

207

ÖRDÖGH már Szegeden végezte. A Bajorországból be­ vándorolt Faust nevű család leszármazottja. Fiatalkorában telepedik meg Szegeden és 1835—36 évben a piarista gimnázium második éves filozófus hallgatója volt. Közvetlenül is­ kolái bevégzése után belépett a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagjai közé. A város bevett pol­ gára volt. 1845-ben m int városi hites írnok szerepel. Akkor változtatta Faust-ról Ököl­ re nevét vállalta az önkéntes adózást. Több­ ször tett végrendeletet egymás után, amelynek lényege az volt, hogy kizárja bajor rokonait az örökségből. 1845-ben a tanácsi kiadói állás­ ra jelölik, de nem kapja meg a szükséges sza­ vazótöbbséget. 1866-ban az árvaház alapítást előkészítő kaszinói bizottságnak tagja. Különc életű, dúsgazdag téglagyáros volt. Nőtlen maradt. 26, 89, 122. Ördögh János. 1848-ban nemzetőr hadnagy­ ként találjuk a Szeged Alsóvárosi gyalogszá­ zadban. 1859-ben jóm ódú hajósgazda. A Sze­ ged Belvárosi Kaszinó tagja. 1871-ben a Sze­ ged városi Híd és Hídvámfelügyelő Bizottmány ragja. 1879-ben az árvíz után belvárosi háza sértetlenül áll. 65, 91. Ördögh Lajos (Szeged, 1883.—?) iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1893—1900 években. A budapesti Tudományegyetemen szerzett jogidoktori oklevelet. Joggyakorlatra ment és 1911-ben a városi tanács gazdasági ügyosztályán osztályjegyzőként ta­ láljuk. 1922-től városi I. osztályú aljegyző. 1929-ben a Szeged Városi Tanács tanácsnoka. 1932-ben az elnöki osztály vezetője, I. osztályú aljegyző, tb. tanácsnok. 1932-ben a gazdasági ügyosztály előadója, városi tanácsnok. 1941ben a gazdasági osztály előadója. 1942-ben Szeged Pacsirta u. 11. sz. alatti lakos, gazda­ sági ügyosztályvezető helyettes. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 280. Őrhalmi család 1. Müller család. 13. Őrhalmi József (Szeged, 1807. máj. 12.— ?) A nemesi származású Müller család leszárma­ zottja. Atyja talán István volt és ez esetben az anyja Bogyó Erzsébet. Iskoláit Szegeden vé­ gezte. A gimnáziumot a piaristáknál 1821-től kezdődően. Középiskolái befejezése után a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait és annak jogi karán ért el abszolutóriumot.

208

ŐRHALMI Majd joggyakorlatra ment és 1841-ben ügy­ védi oklevelet szerzett Budapesten. 1843-ban Csongrád megye pénztárnoka. 1847-ben nevét Szegvárott Müller-ről Őrhalmi-ra változtatja. 1845. aug. 28-án Csongrád megye számvevője Kisteleken. 1850-ben ügyvédi jövedelmi kimu­ tatást terjeszt elő. 1856— 1857-ig Szeged-Felsőváros 1119. sz. alatti lakos. 1859-ben a Szegedi Belvárosi Kaszinó tagja, Csognrád megye táblabírája és rendes törvényszéki ülnöke. Nem kizárt, hogy azonos az 1867-ben főszolga­ bírói állást betöltő csongrádi lakossal. Kétszer nősült. Első házasságában felesége volt Hacker Terézia, akit Szegeden 1845. aug. 28-án vett feleségül. Annak elhalálozása után 1857. aug. 10-én feleségül vette Otskay Teréziát. 89. Őrhalmi Lajos (Szeged, 1921.—Szeged, 1893. dec. 8.). Nem kizárt, hogy atyja István volt és anyja Bogyó Erzsébet, amely esetben öccse lenne az előbb említett Őrhalmi Józsefnek. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1829— 1838-ig. Azután a buda­ pesti egyetem jogi karára iratkozott be, abszo­ lutóriumot szerzett, majd joggyakorlatra ment és 1841-ben ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1840-ben a megye nemes testőrnek jelöli. Ügy­ védi oklevelét Szegeden mutatta be és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. Előzőén Csongrádon központi esküdt, majd központi aljegyző volt. Háztulajdona volt Szeged-Felsővároson, amely az árvizet is átvészelte. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak már 1848 előtt is tagja volt és an­ nak átszervezése után is tagja lett. 1861. máj. 5- én városi főjegyzővé választják. 1864. nov. 6- án a Belvárosi Kaszinó jegyzője, pénz- és könyvtárosa. 1864. máj. 18-án a kaszinó szín­ ügyi igazgatói választmányának tagja. 1868. jún. 2-án a visszaállított Szeged Csongrádi 1848-as Honvéd Segítő Egylet alelnöke. 1868. márc. 15-én az alakuló Szabadelvű Kör vá­ lasztmányi tagja. 1866— 1874-ig a Belvárosi Kaszinó alelnöke, 1874— 79-ig igazgatója. 1884-ben résztvesz Tisza Lajos gróf búcsúz­ tatásán. Amikor a bíróságokat újjászervezik, 1871. dec. 29-én kinevezik a szegedi kir. tör­ vényszék bírájává. 1893-ban Iskola u. 23. sz. alatti lakos. Szegeden valószínűleg 1844-ben házasságot kötött Réthy Mária Jozefával. 41, 89, 106, 110, 118, 183, 145, 268.

p Pacor Kálmán. Karlsteinfelsi és hegyaljai nemes. Szegeden először az 1891. okt. 25-én Tisza Lajos és Munkácsi Mihály fogadásán, találkozunk vele a Belvárosi Kaszinó új épü­ letének avató lakomáján. 1889—1894-ig a szegedi II. kér. Honvéd Kerület parancsnoka, cs. kir. tábornok 1894. febr. 22-én nemesség és címer adományozás, valamint a második nemesi előnév, a „hegyaljai” viselésének enge­ délyezése. 1906-ban a Budapesti IV. Hadtest intendánsa. Felesége Fischer Alojzia volt, aki­ től József Albert Jakab György Vilmos (1894 ?) Vilma Lujza Veronika Anna Antónia, Irén Alexandra Erzsébet Veronika és Elvira Alojzia Róza Veronika Irma gyermekei születtek. Czímer feltehetően tévesen írja utónevét Károlynak. 188. Pacher (Vilmos) Rudolf (Szentes, 1826.—■ Szeged, 1876. máj. 10.) Atyja valószínűleg Já­ nos vaskereskedő Szegeden. Ez esetben anyja Draskovits Anna. Iskoláit talán Szentesen vé­ gezte. Szegeden 1859. jan. 2-án találkozunk vele, mint a Szegedi Szabadalmazott Kereske­ delmi Egyesület tagja. 1860-ban a Mészáros utcában — most Somogyi ;— gótikus házat építtet. Megveszi Schaeffer Adám vaskereske­ dését. 1862-ben Szegeden vaskereskedő és palánki 351. sz. alatti lakos. 1871. aug. 15-én Szendrői János keresztatyja. Felesége Endrényi (ezelőtt Ébner) Kunigunda volt, akitől Etelka Janka Kunigunda, Vilma és Irén gyermekei származtak. Halálát agyonlövés okozta. 203. Páczi János. (Szentes, 1851.—Szeged, 1930. máj. 1.) Cigány származású cigányprímás. 1870-ben a zeneiskola tanára lett, majd ifj. Erdélyi Ignácz bandájának élére áll. A szegedi színházban is rendszeresen szerepelt mint fel­ vonás közben muzsikáló zenész. 1879-ben muzsikál a Hét választó fejedelem c. étterem­ ben, majd muzsikál korcsolyabálokon és jel­ mezbálon. Álralában a szegedi bálok cigányprímása. 1879. dec. 20-án a Belvárosi Kaszinó 50. éves jubileumának bankettjén bandájával játszik a tánchoz. Nagy részvét mellett temet­ ték. 161. Páczi Kálmán. Valószínűleg helyesen azonos a fenti Jánossal és Czímer elírta a nevét. Palásty család. Czímernél Palásthy. Előkelő

tisztségeket viseltek a városnál és szerepet vit­ tek a kaszinóba. A név Palásti (egyszerű i-vel) vagy Palásthy (ty-nal) vagy Palásthy (thy-nal) írásmódban fordul elő. A Szeged vidéki Pallavicini uradalomban megtelepedett uradalmi felügyelő Palásty József Pallavicini Alfonz gróf katonaiskolai baj társa volt, eredeti néven gróf Jozef von Plankenhorn-ként, kinek 1848ban menekülnie kellett Wienből és Pallavicini magával hozta birtokára, ahol bujdosva fel­ vette a Palásty nevet, amelyet utódai is hasz­ náltak. Az ő leszármazottai a Szegeden ismertté vált Palástyak. Ez a névváltoztatás azonban szájhagyományon alapul, eddig kimutatható volt. A családnak a régi magyar nemesi Pa­ lásty családhoz nincsen köze. 43, 52. Palásty Erzsébet (Algyő, 1824. jún. 30.— ?) atyja József uradalmi felügyelő, anyja Tümler Franciska. A család keretében szorgos neve­ lésben részesülhetett. 1844-ben szereplője volt a Szegedi Védegyleti báloknak. 1848-ban tevé­ kenykedett a Katonai Betegápoló Egyesület­ ben. 1815 körül férjhez ment Vedres János György András szegedi ügyvédhez, ki varasányi nemes volt. Háza állott Szegeden a Ko­ rona utcában és férjének Rókuson a budai országúton. Házasságából Mária Erzsébet Terézia, Klementina Mária, Mária Satolta Te­ réz, István Antal János, Adél és János gyer­ mekei származtak. 25, 52, 67. Palásty János (Algyő, 1837. ápr. 17.—Sze­ ged, 1914. jan. 25.) atyja József jószágigazgató, anyja Tümler Franciska. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1846—54-ig. Gazdag ember fia, jómódú sze­ gedi magánzó. Felesége ICószó Anna volt, és talán második felesége volt Szabó Karolina. Valószínűleg azonos azzal, aki Szegeden Al­ földi u. 3. sz. alatt, 76 éves korában mint nyu­ galmazott városi adóvégrehajtó halt meg. 26. Palásty József (Bécs, 1787.—Algyő, 1851. nov. 28.). A szájhagyomány szerint neve Plankenhorn József gróf volt, anyja neve ismeret­ len. Iskoláit a bécsi Theresianum-ban végezte azután Magyarországra jött és itt elhelyezkedett gróf Pallavicini Alfonz birtokán mint uradalmi felügyelő. Családjának anyakönyvezése nagyobbára Algyőn történt és innen ismeretes

209

PALÁSTY az, hogy az algyői anyakönyvben gyermekei közül a második M ária Terézia már Algyőn született 1822-ben. 1836-ban belépett a Sze­ gedi-Belvárosi Kaszinóba. 1936. júl. 16-án aláírja Leopoldina Marchiese Pallavicini, szü­ letett Zichy grófnő algyői uradalmának kor­ mányzójaként az akkor kötött szerződést. 1851-ben Algyő község választmányának tagja volt. Kétszer nősült. Első házassága Tümler Franciskával köttetett, aki 1846-ban elhalt és így került sor második házasságának megkö­ tésére a Nagyváradról való Pogány Máriával Algyőn, 1847. máj. 13-án. Ismert adatok szerint első gyermeke Rozália volt, aki Pesten szüle­ tett 1815-ben. Őt követték az Algyőn született Mária Terézia, József János, Klementina, Jusztina Katalin Terézia, Leopoldina, Gyula Adolf János, Erzsébet Liza, János Mátyás Raymond, Lajos László Antal, József, Jozefa Julianna Franciska, János Adolf, Irén Juli­ anna Franciska, Leontin, Julianna Franciska és József. Halálakor a Pallavicini uradalom igazgatója volt, rablók támadták meg és agyon­ lőtték. Második felesége túlélte. Halála körül­ ményeinek eléggé széles irodalma van és úgy látszik összefüggött azzal, hogy a területén lakó munkássággal, zsellérekkel nem tudott jó kontaktust találni és azokat ellenségévé tette. Állítólag tagja volt a Máltai Lovagrend­ nek, mint annak nagykeresztese. Második esketési anyakönyvében születési helye nincs be­ jegyezve. 25. Palásty (Jusztina) Katalin Terézia. (Sándorfalva, 1820. okt. 8.— 1879 után) szorgos neve­ lésben részesült a család keretén belül. Algyőn 1841. szept. 22-én kötött házasságot Schmidt Ferdinánd József ügyvéddel, akitől Gyula Ferdinánd József, Leopoldina, Dezső és Her­ mina gyermekei születtek. 1845-ben a kaszinó védegyleti bálján szerepelt. Férje Szegeden hites ügyvéd volt, majd 1875-ben uradalmi tiszttartó a gróf Pallavicini birtokon. 26, 52. Palásty Leopoldina Katalin Klementina (Algyő, 1827.— ?) családja keretében gondos nevelésben részesült. 1846. okt. 21-én kötött házasságot Osztrovszky Józseffel. E házasság­ ból Dezső, Vilma, Adalbert, József, Kálmán, Jenő és Mína gyermekei származtak. 1848-ban a katonai betegápoló egyesület tagja volt. 1845ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak védegyleti báljain szerepelt. 25, 52, 67. Palásty Rozália (Pest, 1815.—Budapest, 1872. nov. 6.) gondos háznevelésben részesült. Atyja József algyői jószágigazgató volt a Palla­ vicini birtokon, anyja Tümler Franciska. Al­ győn 1831. dec. 19-én kötött házasságot Te­ mesvári Istvánnal, amely házasságból Ferdi­ nánd, Mária Anna Rozália, Imre és Jozefa Borbála gyermekei születtek. Már 1845-ben a kaszinó védegyleti bálján szerepelt. 1856. okt.

210

PÁLFY 22-én Vedres Adél keresztelőjén helyettesítette a Csongrád megyei alispán nejét. 1872-ben be­ teg leánya látogatására utazott Pestre és ott halt meg kolerában. 25, 52. Pálfy Anna (Szeged, 1841.—?) Szegeden 1861. nov. 25-én kötött házasságot Zsótér An­ tallal, amely házasságából Irén nevű leánygyermeke származott. 1891-ben jelen volt Ti­ sza Lajos fogadásán. 1930-ban arcképe Joó Ferenctől származóan Sávay Lajos őrnagy birto­ kában volt. 259/321. Pálfy család. Előkelő tisztségeket viseltek a városnál és szerepet vittek a kaszinbóan is. A család neve már az 1522-es tizedlajstromban is szerepel több taggal. Szeged és környékén elterjedt, nagy létszámú család. 13. Pálfy Dániel (Szeged, 1871. jan. 15.—Sze­ ged, 1928. márc. 4.) atyja János paprikagyáros Szatymazon és vasöntöde tulajdonos Szege­ den. Anyja Dús Julianna. Iskoláit Szegeden végezte 1883— 1887-ig a piarista gimnázuimba járt, azután ipari pályára készült és a Ganz-gyárban lett lakatossegéd. Budapesten szabadult fel, majd átveszi atyja vasöntö­ déjét Szegeden és azt gyári üzemmé fejleszti ki. 1901— 1928-ig Szeged város Törvényható­ sági Bizottságának tagja. 1903— 1928-ig a Szegedi Ipartestület elnöke, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara osztály elnöke. Háztulajdonos és vasgyáros Szegeden. 1918ban a Károlyi Párt képviselőjelöltje, a Nemzeti Tanács tagja. 1919-ben a Néptanács tagja. 1919-ben a szegedi kormány kereskedelmi államtitkára. 1920-ban az első nemzetgyűlésen Szeged II. kerület képviselője, a szegedi Regat­ ta tagja. 1926-ban tagja a felsőháznak, a Sze­ ged Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csóna­ kázó Egyletnek. Kiterjedt földbirtoka volt Szeged-Alsóvároson. 1923-ban m. k. kormány­ főtanácsos. Felesége Strauss Stefánia volt. Házasságából egy leánygyermeke származott, aki Jugoszláviában élt. 219, 224, 245, 245, 245, 295. Pálfy Ferenc (Szeged, 1824. márc. 28.—Sze­ ged, 1907. jan. 26.) atyja István földbirtokos és földbíró volt, anyja Vörös Franciska. Isko­ láit Szegeden végezte, a gimnáziumot 1834— 1842-ig a piaristáknál. Azután jurátusnak ment Pozsonyba. A budapesti egyetemnek hallga­ tója volt 1842—1846-ig. Abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment és 1846ban ügyvédi diplomát szerzett Pesten. Diplo­ máját Szegeden hirdettette ki, ugyanezen esz­ tendőben és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1845-ben résztvett a kaszinó védegyleti bálján. 1840-ben fáklyásmenettel köszöntötte a haza­ térő Klauzál Gábort. 1848 előtt is, majd 1859 után az újraszervezett kaszinónak tagja volt. 1848-ban a harmadik aljegyzői állásra jelölik,

PÁLFY

PÁLFY

azonban nem kapja meg a szükséges többséget. széki ülnöke és Kálvária u. 11. sz. alatti lakos. Majd iktatói állásra jelölik, de itt is ugyanaz 1906— 1918-ig Szeged árvaszéki elnöke. 1909a helyzet. 1848-ban a 33. honvédzászlóaljnak ben árvaszéki tag. A szegedi Árpád Szabadkő­ főhadnagya volt. Ezt megelőzően Szegeden műves Páholynak 1907— 1919-ig tagja, majd nemzetőr és városi alügyész. Világos után báró főmestere, ill. tb. főmestere. 1908-ban Lon­ Rudnyánszkyval bujkál. Később hazatér Sze­ doni krt. 2/b. sz. alatti lakos. 1904-ben a vá­ gedre és egy idő múltán ismét folytathatja rosi árvaszéki ülnöksége mellett a városi alügyvédi gyakorlatát. 1860—1868-ig a Belvá­ kapitányi posztot is betöltötte. 1900 körül vá­ rosi Kaszinó választmányi tagja, majd elnöke. rosi aljegyző. 1909-ben a Vöröskereszt Egylet Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, a Szeged adminisztrátora, a Szeged Belvárosi Kaszinó Csongrádi Takarékpénztár választmányi tag­ tagja, majd választmányi tagja. 1924-ben ma­ ja. 1872-ben kereskedelmi tanácsos. 1872. jan. gyar kir. kormányfőtanácsos. 1929-ben városi 5- től polgármester. 1872. máj. 24-én, a király­ tanácsnok, a Dugonics Társaság előadója. Sze­ látogatás után Vaskorona Rendet kap. 1876. geden 1904. febr. 16-án kötött házasságot okt. 9-én ismét a város polgármestere. 1879- Tóth Róza Ilona Charitas-szal, akitől György 232, 272, 280. ben az árvízvédelem során kimagasló maga­ fia származott. tartása miatt kir. Tanácsosi kinevezést kap. Pálfy László (Szeged, 1822.—Szeged, 1844. Gyönyörű lovasfogatot tartott fenn. Szegeden júl. 1.) nemesi családból származik. Atyja 1855-ben kötött házasságot Schaeffer Rozá­ István földbirtokos volt és földbíró, anyja Vö­ liával, amely házasságból Viktor, Ida és M ar­ rös Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, kö­ git gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi zépiskolát 1832— 1840-ig a piaristáknál, majd Kaszinónak alapító tagja volt. Zákányi és ve- a budapesti egyetem jogi karán tanult tovább. tyeháti birtokos, zákányi nemes. Szeged Bol­ Abszolutóriumot szerzett, joggyakorlatra ment, dogasszony sugárút 5. sz. alatt halt meg. majd ügyvédi vizsgát tett (1843). Ügyvédi ok­ 22, 41, 52, 54, 61, 75, 76, 77, 89, 110, 145, 152, levelét Szegeden hirdettette ki, Szeged város 155, 158, 159, 159, 161, 161, 164, 166, 183, 184, bevett polgára volt. 1843—44-ben Szerencsi 185, 186, 186, 187, 190, 191, 192, 185, 185, István mellett volt jurátus a pozsonyi ország186, 186, 187, 190, 191, 192, 192, 194, 196, 196, gyűlésen. Szegeden gyakorló ügyvéd. Nőtlen. 197, 197, 198, 203, 209, 210, 210, 214, 235, 264, 209. 268, 270, 294. Pálfy Margit Irén (Szeged, 1862.—Szeged, Pálfy Ida Gabriella Borbála (Szeged, 1866. 1945. dec. 26.) „zákányi” nemesi előnév hasz­ febr. 26.— 1961. ?) zákányi nemes. Atyja Fe­ nálatára jogosult. Atyja Ferenc polgármester, renc polgármester, anyja Schaeffer Rozália. anyja Schaeffer Rozália volt. Iskoláit Szegeden Gondos házinevelésben részesült. 1888. máj. végezte részben családi nevelésben részesült, 26-án Szegeden kötött házasságot Csernovich részben intézetben tanult. Űszóbajnoknő volt. Agenor főmérnök mácsai nemessel. 1914. máj. 1880-ban sportünnepélyen szerepelt. 1899. nov. 6- án férje öngyilkos lett. 60, 215. 11-én Kolozsvár város tb. főmérnökének lett a Pálfy István (Szeged, 1791.—Szeged, 1868. neje, ki a nemesi származású Budinszky Ernő jan. 5.) atyja, valószínűleg Ferenc, nemesem­ volt. E házasságból származott a két családi ber volt. Ez esetben anyja Lévay Margit. Isko­ név együttes használatára jogosultan Pálfyláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristák­ Budinszky Endre, fiuk. 1942-ben Szegeden Szt. nál. Ezt követően mérnöki tanfolyamot vég­ Háromság u. 3/Á sz. alatt lakott. Nyolcvanzett és okleveles mérnöki képesítést szerzett. három évesen halt meg. 60. Szeged városnak polgára volt. 1825-ben sze­ Pálfy Móricz (Vöröskő, 1812. júl. 12.—Kalgedi földbíró 1848-ig. „Geometra”-ként em­ tenleutgeben, 1897. szept. 14.) atyja Ferenc legették. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár­ gróf, cs. kir. kamarás az erdődy és vöröskői nak alapító részvényese volt. A Szeged kör­ grófok ágából való nemes. Anyja Erdődy nyéki „Pálfy erdeje” talán róla volt elnevezve. Jozefa grófnő. Iskolái elvégzése után katonai 1868-ban mint nyugdíjas telekkönyvelő, fő­ pályára lépett és először a 4-es, majd ezt kö­ mérnök és földbíró szerepelt. Vörös Francis­ vetően a 7-es vértesezredben szolgált, később kát vette feleségül (1820 ?), akitől Ferenc és mint kapitány. 1847-ben Pozsony megye ad­ László gyermekei származtak. 26, 209. minisztrátora, főispáni helytartója és WinPálfy József Balázs János (Szeged, 1874. dischgátz mellett őrnagy. 1848. dec. 27-én ő márc. 19.—Szeged, 1944. dec. 9.) atyja János vitte Győr város kulcsait a királynak. 1849-ben paprikagyár tulajdonos Szatymazon, anyja Haynau szárnysegéde, csendőrségi alezredes, Dús Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, gim­ majd huszárezredes, végűig cs. kir. tábornok, náziumot a piaristáknál 1883—1891-ig, azután budai császári helytartó. Ő volt az, aki Osztegyetemre ment Budapestre, ahol jogot hallga­ róvszky Józsefet 1849-ben állásából elmoz­ tott. Az abszolutórium megszerzése után jogi dította. 1861—-1865-ig Magyarország kormány­ doktorrá avatták. 1904-ben Szeged város árva­ zója, kir. helytartó. A főrendiház tagja, a 15. 211

PÁLFY Huszárezred tulajdonosa. Neje Wölczek M á­ ria Paulina csillagkeresztes és palotahölgy (1850 ?), kitől Mária, József, Mária Gizella, János Mária József, Mária Therézia, Jozefa Paulina és Móricz Mária József gyermekei származtak. 1863-ban Szegeden járt közigaz­ gatási ellenőrzésen. Főrendiházi tag. cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, szá­ mos kitüntetés tulajdonosa. 109. Pálfy Sándor (Szeged, 1813.—Szeged, 1892. nov. 2.) atyja Mátyás városi polgár, földbirto­ kos. Középiskoláit Szegeden végezte’ gimná­ ziumot a piaristáknál 1823— 1832-ig. Ezt kö­ vetően a pesti tudományegyetem jogi karán hallgatott jogot és abszolutóriumot szer­ zett. 1848-ban nemzetőr őrmester, a Sze­ gedi Központi Választmány tagja. Ügyvédi gyakorlatát 1850 után is folytatta és a jelentős jövedelemmel rendelkező ügyvédek sorában tartották nyilván. Szeged város polgára volt. 1861-ben városi képviselő, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapító részvényese. 1888-ban Sze­ ged, Kálvária u. 1. sz. alatti lakos. Valószínű­ leg Szegeden kötött házasságot Szűcs Rozáliá­ val, feltehetően 1846 körül, amely házasságból Sándor fia született. Hetven évesen halt el. 65, 91. Pálfy Sándor (Szeged, 1847. dec. 20.—Sze­ ged, 1909. jú l. 30.) atyja Sándor ügyvéd, anyja Szűcs Rozália volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piarista gimnáziumban, ahol 1869-ben érettségi vizsgálatot tett. Ezt köve­ tően a pesti tudományegyetem jogi karán foly­ tatta tanulmányait és az abszolutórium elnye­ rése után joggyakorlatra ment, majd ezt kö­ vetően Budapesten köz- és váltójogi ügyvédi oklevelet szerzett. 1877. márc. 19-én. Diplo­ máját Szegeden mutatja be és 1877. ápr. 20-án a Szegedi Ügyvédi Kamara felveszi az ügyvé­ dek lajstromába. A kamarának 28 évig pénz­ tárnoka. A Szabadelvű Kör tagja. 1879-ben az árvíz idején a mentőcsapat tagja. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Csónakázó Egyletnek. Szegeden 1886. máj. 22-én házas­ ságot köt G róf Máriával, amely házasságból Margit, István Sándor, Sarolta és Sándor Jó­ zsef gyermekei származtak. 159, 198. Pálfy Viktor István (Szeged, 1860.—Szeged, 1899. ápr. 1.) atyja Ferenc városi polgármester, anyja Schaeffer Róza. Iskoláit Szegeden, gim­ náziumot a piaristáknál végezte 1870— 1878 éveiben, majd a budapesti tudományegyetemre ment, ahol 1879-től kezdődően jogot hallga­ tott. Abszolutóriuma után joggyakorlatra megy, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, épület­ alapító. 1891-ben Szeged város katonai ügy­ osztályának tanácsnoka. 1895—96 években a Szegedi Torna Egylet elnöke. 1896-ban a

212

PALLAVICINI millenneumi díszbandériumban atyja sárga lovát lovagolja. A szegedi Árpád Páholy tagja volt. Iskolaszéki elnök. Valószínűleg nőtlen maradt. 39 évesen tüdővészben pusztult el. 184, 269. Pallavicini Alfonz Károly (1883.—1958.) lombard és osztrák őrgróf, a család 1803 óta honfiúsított. Atyja Sándor őrgróf, anyja Széchenyi Irma grófnő volt. Isko­ láit Wienben járta, majd Münchenben folytatta egyetemi tanulmányait erdészeti szakon. Katonai pályára lépett és 1905. jan. 1-étől a 4. huszárezred hadnagya. 1907-ben a Mindszent-algyői hitbizományi uradalom vezetője, nagybirtokos, saját gazdaságában gazdálkodik. Később máltai lovag, aranykulcsos vitéz, felsőházi tag, a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja és Csongrád megye törvényható­ sági bizottságának örökös tagja. 1914— 1918-ig az I. világháborúban a 4. huszárezredben szolgál kapitány­ ként. 1922-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnál kölcsönt vesz fel. 1920-ban a mindszenti birtokából 2177 holdat — mint mondták — szocializált. 1942-ben Buda­ pest, VI. kér. Andrássy út 98. sz. alatti lakos, de so­ kat tartózkodik uradalmán Sándorfalván. Felesége Wenckheim Mária bárónő, akitől Károly fia születik. 223, 226. Pallavicini Alfonz (1807—1875.) atyja Edward, anyja Hardegg Jozefa grófnő. Iskoláit minden valószínűség szerint Szegeden végezte. Majd a hadsereg kötelékébe lépett és 1830-ban cs. kir. főhadnagy. Ugyanakkor Csong­ rád megye táblabírája. 1833. szept. 4-én Széchenyi István szegedi látogatásakor annak kiséretében érkezik és távo­ zik. Ekkor vérteskapitány. 1839-ben amikor atyja elhalálozik elsőszülöttség jogán a Mindszent-algyői hitbizomány ura lesz. 1852-ben a királylátogatáson nem vesz részt, miután ebben az időben nem lakott a megye terü­ letén. Az ő gazdálkodásának idejére esik az ún. dohány­ kertészek foglalkoztatásának felszámolása, amit drasz­ tikus módon hajtott végre uradalmi gazdatisztje Palásty, akinek megölését e magatartásával hozták összefüggésbe. Osztróvszky Józsefnek Palásty Leopoldinával kötött házassága során Algyőn annak násznagya volt. Széchenyi István gróffal jó viszonyt tartott fenn, Széchenyi többször ebédelt nála. 1855-ben tagja volt a Szeged-algyői Ármen­ tesítő Társulatnak és ez időben uradalmi főigazgatója Tóth István volt. 1860 októberében az alkotmányosság visszaállításáért szállt síkra. 1854—1861-ig terjedő évek­ ben fokozatosan felvásárolta a Péteri-pusztának 6900 holdas területét. Házasságot kötött Förstenberg Gabai Ella grófnővel, akitől Sándor, Leopoldina, Teréz, Joze­ fina, Gabriella, Oszvald és Mária gyermekei származtak. Nagybirtokos volt és idősebb korában cs. kir. tábornok rangot viselt. 165, 248/20. Pallavicini János Károly (Genova, 1756. jan. 24.— Temesvár, 1789. márc. 3.) atyja János Lukács centurioni (?), anyja talán Mary Livié. Valószínűleg katonai isko­ lákat is végzett. Tagja volt a genovai Bank Társaságnak, amelynek később szerepe volt az algyői uradalom tulaj­ donjogának átruházásában. Korán lépett az osztrák hadsereg kötelékébe. Résztvett a törökök elleni harcban és 1779-ben a Mária Terézia Rend kiskeresztes lovagja

PÁLMAY

PAPP

tett érettségi vizsgát, majd Budapestre költö­ zött. Beiratkozott ugyan az egyetemre, de ta­ nulmányait anyagiak hináyában abbahagyta. Önkéntesi évét 1877-ben töltötte le a 46-os gyalogezred kebelében. Majd hírlapíró lett a Szegedi Naplónál. 1884-ben Szeged város számtisztje, árvaszéki igazgatója, majd segédlevéltárnoka. Később visszakerül a katona­ sághoz és a honvédségnél számtiszti állomány­ Páímay István (Szeged, 1807.—Szeged, ba kerül. 1884-ben hadnagy az 5-ös honvéd 1885. ápr. 18.) atyja Pulmann György (?) volt. gyalogezredben. 1885-ben az alapítandó Sze­ Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és talán gedi Történelmi Társulat alapszabályait ki­ gimnáziumot a piaristáknál. Tanulmányainak dolgozó bizottságnak tagja. Közben állandóan befejezése után kereskedői pályára lépett. publikál és sok szegedi anyagot is feldolgoz, 1851-ben már nagykereskedő Szegeden és úgyhogy munkái jórészben forrásmunkák is 1858-ban a Szeged Csongrádi Takarékpénztár Szeged történetéhez. 1892-ben a Dugonics választmányi tagja. 1859-ben belép az újjá­ Társaság alapító tagja. 1879-ben visszatért szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Ez idő­ Szegedre, hazaköltözik és a Dugonics Társa­ ben fakereskedő. 1861-ben nevét Pulmannról ságnak igazgatósági tagja lesz. 1920-ban a tár­ Pálmay-ra változtatta. 1885-ben Iskola u. 8. saság igazgatósági bíráló bizottsgái tagja. sz. alatt lakott. Feltehetően Szegeden kötött 1905-ben a soproni honvéd főreáliskola tanára házasságot Derflinger Erzsébettel, amely há­ és parancsnoka volt. Tovább haladt előre a zasságból István, János és Julianna gyermekei katonai pályán. Végülis honvédezredesi rangot származtak. 91, 116. ért el. Felesége Scheinberger Hermina volt. Pálmay István (Szeged, 1841.—?) atyja 150, 219, 226. István, anyja Derflinger Erzsébet. Atyja név­ Panjutin Fjodor Zergejevics (1790—1865.) iskolai változtatása idején még kiskorú volt és így an­ nak névváltoztatása reá is kiterjedt. Folytatja végzettségét és helyét nem ismerjük. Katonai szolgálatba atyja kereskedését és 1870 februárban keres­ lépett. A cári hadseregben szolgált. 1849-ben hadosztálykedő Szegeden. 1869-ben a Szeged-Belvárosi parancsnok és Nagyszombaton állomásozik. 1849. jún. Kaszinó Ifjúsági Körének tagja. Szegeden kö­ 3-án érkezik Pozsonyba és ekkor már főhadsegéd a cári tött házasságot 1870. febr. 26-án és neje altábornagy mellett. Később cári tábornok, Paszkievics Deutsch Mária lett. E házasságból származott egyik lovashadosztály parancsnoka. Hadosztályi biztosa Dezső fia. 140. gróf Dessefy Ferenc volt. Majd altábornagyi rangot ér el. Pálmay János (Szeged, 1833.—Szeged, 1896. Innen siet Peréd alá, hogy részt vegyen 1849. jún. 24-én ápr. 12.) atyja Pulmann István lehetett, anyja a perédi ütközetben, amelynek győztese lesz. Ekkor ke­ Derflinger Erzsébet. Iskoláit Szegeden végez­ rül a IX. Gyalog Hadosztály élére mint parancsnok hette, középiskolát a piarista gimnáziumban. Haynau alá osztották be. 1849. júl. 29-én hadosztályával Ezt követően a budapesti egyetemre ment jo ­ Kiskunfélegyházánál áll. Utóbb hadtestparancsnok, majd got hallgatni és itteni tanulmányait abszolutó­ varsói katonai kormányzó és az államtanács tagja lesz. 125. riummal befejezve, rövid joggyakorlat után Szegedre az osztrák sereg élén vonul be. Budapesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett 1862. febr. 5-én. Oklevelét febr. 12-én Pap András (?— ?) atyja talán Ignácz volt. Szegeden kihirdettette és ettől kezdve itt ügy­ Iskoláit Szegeden végezhette, majd ipart ta­ védi gyakorlatot folytatott. Az ügyvédi kama­ nult és korcsmáros lett. Barátai körében „a rák megalapítása után 1875-ben a Szegedi Ügy­ bajusztalan” címen emlegették. Rókuson a védi Kamaránál kérte fölvételét Szeged szék­ Mars téren, az előzőleg Velencének nevezett hellyel. 1866. nov. 4-én irodáját a Sörház és részben bormérés tulajdonosa volt. 1890-ben Teleky utca sarkon lévő Dobó-házban üze­ ház- és földtulajdonos. Templomatya. 1903. meltette. A Szabadelvű Körnek tagja volt. dec. 5-én a rókusi templom 100. éves jubileumi 1872. jan. 1-től Szeged város árvaszéki előadó ünnepélyének rendezőbizottsági tagja. Rókusi ülnöke volt. Szegeden 1862. jún. 4-én kötött polgár, a templom rekonstrukciós bizottságá­ házasságot Klivinyi Rózával, amely házas­ nak tagja. Példás családi életet élő személy­ ságból János, Jenő, Kornélia, Lajos, Róza, ként jellemzik. Az egyházi élet tevékeny részt­ és Rózsa gyermekei születtek. Szeged város vevője, városi képviselő, közgyűlési tag. Fele­ bevett polgára volt. 164. sége Gácsér Julianna volt, akitől András és Palotás Fausztin (Szeged, 1855. febr. 15.— Menyhért gyermekei származtak. 252/105. Szeged, 1922. ápr. 2.) atyja János, anyja nagy­ Papp Ferenc (Szeged, 1882. okt. 21.—?) kofa volt. Polgári családból való volt. Isko­ atyja Zsigmond háztulajdonos, anyja Kiss láit Temesváron és Szegeden végezte. Szegeden Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, majd jogot

lett. A 4. cs. kit. gyalogezred ezredese. Örményes mellett 1789-ben mint „general maior” elszenvedett sebesülése következtében halt később meg. Felesége tulajdonát ké­ pezte az Algyő-mindszenti uradalom. Ennek egy további részét véglegesen Erdődy József zálogbirtokostól, annak követelésének kielégítése után szerezték meg. Valószínű­ leg 1757 körül kötött házasságot Zichy Leopoldina grófnővel, akitől Edward fia származott. 23.

213

PAP hallgatott, de már 1900-ban Szeged város se­ gédadótisztjeként helyezkedett el. 1901-ben önkéntes tűzoltó lett. 1902-ben tűzoltó őrpa­ rancsnoki vizsgát tesz és továbbra is önkéntes, majd később hivatásos tűzoltóparancsnok lesz. Emellett faiskolatulajdonos is. Baráti közben „Spric Ferkó” gúnynévvel illették. 1922-ben főszámvevőhelyettes a városnál. A tűzoltóság átszervezője európai nívóra. 1923-ban Szeged Kossuth Lajos sgt. 15. sz. alatt lakik. Munkás­ ságát a Belügyminisztérium köszönettel jutal­ mazza. 1926— 1932-ig Szegedi hivatásos tűz­ oltó főparancsnok. 1905-ben tett tűzoltóvizs­ gát. 1937-ben nyugdíjba került. 1957-ben vég­ rendeletet alkotott. A tűzoltásról szakkönyvet írt. Kétszer nősült. Első felesége Zsíross Hona Anna volt, aki egy szükségesnek ítélt műtét folyamányaként halt meg. Haláláért a kezelő­ orvost Zimmermann Vilmos doktort tette fe­ lelőssé és vele emiatt perekbe bonyolódott. Házassága Szegeden, 1922. júl. 4-én köttetett. Felesége 1938-ban halt meg és ezt követően kötött második házasságot Szigligethy Erzsé­ bettel. E feleségétől később elvált. Első házas­ ságából Ferenc fia született. 280. Pap István (Szeged ?, 1825 ?.—?) atyja Pál szűcsmester volt. Iskoláit feltehetően Szege­ den végezte. Majd kereskedelmi pályára ment. 1843-ban Szegeden tartózkodott, 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lett. Ekkor már fakereskedőként működik. Úgy látszik szoros barátságóan volt az Ottovay családdal, mert az Ottovay gyermekeknek sorabn kereszt­ szülei voltak ő és a felesége. 1877-ben még fa­ kereskedőként működött. Felesége Auer Teré­ zia volt, akivel Szegeden, feltehetően 1845-ben kötött házasságot. E házasságból származott Julianna, Lajos, Jusztina, Etelka gyermeke. 91. Pap István (Szeged, 1840. ?—?) iskoláit fel­ tehetően Szegeden végezte, gimnáziumot bi­ zonyára a piaristáknál. Ezt követően a pesti egyetemen, annak jogi karára iratkozott be és ott abszolutóriumot szerzett. Majd joggyakorlatra ment és 1865-ben mint joggyakor­ nok, országgyűlési kiskövetjelölt lett Szegeden. Az országgyűlési kiskövetek küldését, akik tulajdonképpen a követ mellett jegyzői mun­ kát láttak el, Szegeden a Szeged-Belvárosi Kaszinó szervezte és finanszírozta. Ez alka­ lommal nyolcán jelentkeztek, ezek közül hár­ mat küldtek fel az országgyűlésre, de Pap István nem érte el a szükséges szavazatot és így nem volt ezek között. Nyilván azonos az 1911-ben kúriai bíróval Budapesten, Fehérvári út 142. sz. alatt lakossal. 132. Pap István (Csíksomlyó, 1888.—?) atyja ta­ lán András r. k. főgimnáziumi tanár Csíksomlyón. Anyja ez esetben nemes Nagy Anna. A család a „hatolykai” előnév használatára

214

PAPÁNYI volt jogosult. Kassai iskolái bevégzése után katonai műszaki akadémiára ment Mödlingbe, ahol 1909-ben hadnagyként szabadult. Aktív katonatisztként szolgált, de 1913-ban nyug­ díjba helyezését kérte és a Műegyetemre ment, ahol 1915-ig tanult és 1915-ben oklevelet szerzett. 1916-ban a Szegedi Ármentesítő Tár­ sulatnál helyezkedik el és 1921-ben itt igaz­ gató főmérnök. A Szegedi Halászgazdaság megteremtője. 1929-ben mint főmérnök a Sze­ gedi Belvízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgatója, szakíró, nyugalmazott főhadnagy. Úgy látszik 1943-ban ment itt nyugalomba, mert a nyilvántartásokban tovább már nem szerepel. Felesége Szilágyi Gizella volt, aki­ től István és Gizella gyermekei származtak. 280. Papp Menyhért (Szeged, 1884. jan. 5.—?) atyja Ándrás bormérő volt, ház- és földtulaj­ donos. Anyja Gácsér Julianna. Iskoláit Sze­ geden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1895—1903-ig, majd az egyetem jogi karára iratkozott be Kolozsváron (esetleg Budapes­ ten) és ott jogi doktori oklevelet szerzett. A rendőrség szolgálatába lépett 1909-ben. 1911-ben lovas rendőrbiztos. 1912-ben tb. ren­ dőrkapitány. 1914— 1918-ig katonai szolgála­ tot teljesít az I. világháborúban főhadnagy­ ként. 1920-ban a kiskunfélegyházi Rendőrka­ pitányság vezetője. Az ABC tagja volt. 1928ban a Szegedi m. kir. Államrendőrség kapi­ tánya. 1930— 1932-ig ugyanitt rendőrtanácsos. Egy éves önkéntesi évét a 46. gyalogezredben szolgálta le 1904-ben. Úgy látszik, hogy 1937ben nyugdíjba vonult, mert tovább a nyilván­ tartásokban nem szerepel. 222, 222, 222, 280. Papp Nándor (1876. szept. 19.— ?) atyja József, anyja Reparics Brigitta. Iskoláit talán szülőhelyén végezte, azután a budapesti egye­ tem orvosi karára iratkozott be, ahol 1904-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Orvosi pá­ lyáját mint fogorvos Szegeden kezdte meg a Kállay Albert u. 6. sz. alatt, amely házingat­ lan Schlauch (Rainer) Ilona Julianna és atyja építette. Az ingatlan három utcára szól és egyik oldalon Aradi u. (ma Viktor Hugo u.) 2. számot visel. Fogorvosként működött mind­ végig Szegeden. Az orvosi kamarák megala­ kulása után a Szegedi Orvosi Kamara tagja lesz. 1957-ben az orvosi névsorban már nem szerepel. Jómódú ember hírében állott és 1946-ban egy följelentés alapján nála fogana­ tosított házkutatás során több kg. aranyék­ szert találtak. Felesége Schlauch Rainer Ilona Julianna, akivel Szegeden, 1907. ápr. 27-én kötött házasságot. A Szeged-Belvárosi Kaszi­ nónak tagja volt. 280. Papányi ? 1875 körüli szegedi csemegeke­ reskedő volt. Üzletét később Feldmayer Antal csemegekereskedő vett meg 1880 körül. 170.

PARAICZ Paraicz István I. Csermeiényi Iván 101, 101, 110, 110, 112, 112, 113, 113, 118. Paraszkay Gyula (Nyíregyháza, 1873. júl. 17.—Budapest, 1954. jan. 13.) atyja Gyula, MÁV főszertárnok, anyja Virányi Irma. Isko­ láit Debrecenben, középiskolát 1883—89-ig a debreceni kollégiumban végezte és ugyanott végezte a jogot is. Majd később bírói vizsgát tett. 1900-ban albíró Kőrösbányán, majd ugyanott járásbíró. 1913-ban vezető járásbíró Gyergyószentmiklóson. 1916-ban menekülni kénytelen a románok elől és Szegedre jön. Itt 1918 szeptemberben a Szegedi kir. Járásbíró­ ság elnöke. 1932-ben ugyanezen állásban IIIdik fizetési csoport cím- és jellegével ruházzák fel. 1933— 1943-ig a Szegedi kir. Törvényszék elnöke és Pallavicini u. 5. sz. alatti lakos. Ez alatt az idő alatt a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karának jogtudományi államvizsga bizottsági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A polgári Hadi Érdemkereszt II. osztályának tulajdonosa. A Csongrád-Csanád megyei Ágos­ tai hv. Evangélikus egyházmegye másodfel­ ügyelője. Az Országos Bíró és Ügyészi Egye­ sület igazgatósági tagja és szegedi osztályának elnöke. Számos más társaság vezetőségi tagja. 1943-ban vonul nyugalomba. Debrecenben 1900. nov. 11-én kötött házasságot Búzás Ilo­ nával, amely házasságából Gyula, Marianna Erzsébet és Ilona gyermekei származtak. Túróc megyéből származó paraszkafalvi nemes 232, 272, 280. Parlagi András (Endre) (Hadovka. ?— Pest, ?) atyja valószínűleg Márton. Iskolái elvégzése után a pesti tudományegyetem or­ vosi karára iratkozott be és 1823-ban itt szer­ zett orvosdoktori diplomát. Ennek birtokában Szegeden telepedett le és itt 1831-ben másod­ orvosként szerepelt. 1846-ban a Szegedi Kis­ dedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. 1844-ben belorvosként működik. A SzegedBelvárosi Kaszinónak megalakulása után ha­ marosan tagja lesz, majd választmányi tagja. A Horgász Egyletnek választmányi tagja. K ö­ zépiskoláinak legalább egy részét Szegeden, a piaristáknál végezte 1818-ig. A pesti Tudo­ mányegyetemen 1825-ben dissertált. Rövid ideig a pesti egyetem vegytani tanszékén tanár­ segéd. 1848-ban Szeged városi főorvos. Ebben az esztendőben változtatja a nevét Sperlaghról Parlagira. 1830—31 években küzdelmet folytatott az elhatalmasodó kolera ellen. 1848as választásokon, tisztujjításon tagja volt a jelölibizottságnak. Őt is jelölik orvosi állásra, de közben 1848 májusában kinevezik minisz­ teri titkárnak, Földmívelési-, Ipar-, és Keres­ kedelemügyi Minisztérium egészségügyi osz­ tályára, ahol később a kolerabizottság titkára, majd belügyminiszteri egészségügyi osztály

PATAKI titkára. Minisztériumba való távozása miatt kellett új főorvost kinevezni Szegeden. Felte­ hetően Klauzál G ábor hívta Pestre. Irodalmilag is tevékeny volt. Házingatlana volt Szege­ den. 14,26,27,28,31,32,56. Pártos Gyula (Apatin, 1845.— 1916. dec. 22.) atyja Puncman volt. Iskoláit Becskereken vé­ gezte, majd a pesti József Műegyetem és végül Berlinben a Bau-Akademie hallgatója. Egye­ temi évei alatt Ybl Miklósnál is dolgozott. Gyakorlatát Skalnitzky Antal építész irodájá­ ban kezdte meg. 1877-ben kérte a névváltoz­ tatását Puncmannról Pártosra. 1878-ban résztvesz a Párisi Nemzetközi Kiállításon, ahol ki­ tüntetésben részesítik: „Officier D ’Academie” lesz. Számos ismert középületnek tervezője volt. 1914-ben az Építőmesteri Képesítő Bi­ zottság tagja. Lechnerrel együtt dolgozott a szegedi városháza átépítésén. Budapesti „Ist­ ván” Téglagyár Rt. igazgatósági tagja volt. Később Lechner Ödönnek társa. Felesége Bartolucci Viktória, akitől Elza, Hona Lili, Irén és Gyula gyermekei származtak. 216. Pártos Gyuláné 1. Bartolucci Viktória. 216. Pártos Simon (Szeged, 1857.—Szeged, 1929. júl. 3.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1876-ban tett érettségi vizs­ gát, majd a budapesti egyetem jogi karára kérte felvételét és szemesztereinek lehallga­ tása után 1879-ben államvizsgát tett. Végzett jogászként Szegeden telepedik meg 1880-ban és ugyanezen esztendőben kérte nevének vál­ toztatását Pollákról Pártosra. 1884-ben tett Budapesten ügyvédi vizsgát és ezen évtől kezd­ ve gyakorló ügyvéd Szegeden. A Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Mindvégig ügyvédi gya­ korlatot folytatott. Felesége Taussik Katalin volt, akitől Pál nevű fia származott. Atyja Pollák Salamon kereskedő, anyja Politzer Antónia volt. 280. Paszuj Pista 1. Fodor István. 41, 170. Pataki Ignácz. Czímer révén tudjuk, hogy a kaszinó újraalakítása után 1859-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja lett. 91. Pataki János (Csobád, 1820.—Szeged, 1917. ?) 1839— 1840-ig tanyai vándortanító volt. Majd 1840—47-ig röszkei tanító. 1847—49-ig Szeged-Felsővároson tanít az ún. tabáni isko­ lában. Világos után letartóztatásba kerül és a Neugebäude foglya. Bírósági aljárás alá vonják, de Haynau kegyelme során szabadul. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Vá­ rosi képviselő. A 104-es honvédzászlóaljban szolgált. 1848. szeptemberétől nemzetőr szá­ zados az I. században, majd Görgey alatt a horvátok ellen, utóbb pedig a délvidéki felke­ lők ellen harcol. 1849. márc. 13-án nevezik ki honvéd századosnak, az alakulatból szervezett 104. honvédzászlóalj 6. századának parancsno­ ka lett. 1861-ben Abaúj megye szikszói járásá-

215

PATAKI ban szolgabíróvá választják. A Borsod megyei Honvéd Egylet tagja volt. Világosnál tette le a fegyvert és orosz fogságba esett. Az oroszok pedig átadták az osztrákoknak. Czímer két helyen tévesen Józsefként említi utónevét. Nőtlen maradt. 67, 71, 74. Pataki Józsefi, helyesen Pataki János 67, 71. Pataky Sándor atyja Bach volt. Valószínű­ leg Szegeden végezte iskoláit és ez esetben kö­ zépiskolát a piaristáknál. Majd a budapesti egyetemre kérte felvételét annak jogi karára. Abszolutóriumot szerzett és joggyakorlatra ment. Ezt követően Budapesten 1845. dec. 16-án ügyvédi vizsgát tett, oklevelet Szegeden hirdettette ki 1846. máj. 14-én. 1848-ban Sze­ ged városi benyújtványi jegyzője, iktató. Ugyanezen esztendőben Bach családi nevét Patakyra változtatta. 1849-ben a 104-es hon­ védzászlóalj főhadnagya volt. 71. Pataki Vilmos (Falkus, 1866.— ?) iskolái elvégzése után a bank szakmát választotta. Pécsett a Zsolnay Majolika Gyárba gyakor­ nokként kezdte, majd pedig átment az Ulmann M. Károly Bank és Váltóüzlethez tiszt­ viselőnek. 1886-—1906-ig 20 éven át a bankház cégvezetője volt. 1906-tól az Angol—Magyar Bank Szabadkai Fiókja és a Szabadkai Keres­ kedelmi Rt. cégnek vezetője. 1912-ben a Sze­ ged Alföldi Takarékpénztár vezérigazgatója. 1929-ben bankigazgató Szegeden. A Belvá­ rosi Kaszinónak tagja volt. 280. Pauer István János Mihály Gyula (1874. aug. 27.—?) atyja Béla, anyja Pauer Ida. Is­ kolái elvégzése után katonai pályára lépett. 1899. nov. 1-től a Hadik András futaki gróf­ ról nevezett 3. huszárezred főhadnagya. 1920ban huszárőrnagy Szegeden, Kölesei u. 4. sz. alatti lakos. Ugyanezen esztendőben a Szegedi Tiszti Karhatalmi Század parancsnoka és őr­ nagy. Majd 1929-ben m. kir. honvéd huszár­ ezredes nyugállományban Szegeden. Itt is kötött házasságot 1920. május 13-án, felesége Róth Etelka Irén Mária, szepesbélai nemes. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280. Pauer (Paur) Mihály (Szeged, 1823.—Sze­ ged, 1964. ápr. 11.) atyja valószínűleg Mihály, ez esetben anyja Perlaki Erzsébet volt. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál az 1830-as években. Ezt követően a pesti egyetem jogi karára iratkozott be és a szükséges szemeszterek lehallgatása után ab­ szolutóriumot szerzett, majd joggyakorlatra ment és Pesten 1846. márc. 13-án ügyvédi ok­ levelet nyert, amelyet Szegeden hirdettetett ki. Ezen évben folyamodik szeged város pol­ gárjogáért és 1847-től kezdődően Szegeden gyakorló ügyvéd. 1848-ban beáll honvédnak és a 103-as honvédzászlóalj hadnagya lesz. 1849-ben Szenttamásnál főhadnaggyá lépte­ tik elő. Ezen esztendőben folyamodott a Pauer

216

PAVLOVICS névnek Pór névre való átváltoztatásának en­ gedélyezése iránt, ami ugyan megtörtént, de még ugyanezen esztendőben hatálytalaníttatott a megjelent idevonatkozó rendelet alapján. Ennek ellenére nevét Pór, Paur, Pauer válto­ zatokban továbbra is használta. Szegeden 1847. január 25-én kötött házasságot Szilber Máriával, amely házasságból Ida, János, Sán­ dor, Gyula, Géza, Izabella, Mihály, Rozália és Mária gyermekei születtek. 51. Pauler Tivadar (Buda, 1816. ápr. 9.—Budapest, 1886. ápr. 30.) atyja Antal hadbiztossági tisztviselő volt, ne­ mesi családból származott, anyja Markovics Terézia. Iskoláit 1824—30-ig a budai egyetemi gimnáziumban vé­ gezte, majd 1830-tól bölcseletet és jogot hallgatott a pesti egyetemen. 1832. okt. 20-án filozófiai doktor lett. 1836ban pedig doctor juris a jogi karon. Ezt követően 1838ban Zágrábban a királyi jogakadémia tanára észjogból és közjogból. 1845. nov. 23-án a Magyar Tudományo Aka­ démia levelező tagja. 1858. dec. 15-én rendes tagja és 1876. jún. 8-án igazgatósági tagja. 1880. nov. 8-án má­ sodelnöke. 1885. május 28-tól kezdődően pedig tb. tagja volt. 1847-ben áthelyezését kérte a Győri kir. Jogakadé­ miára. 1848. júl. 11-én pedig a pesti tudományegyetem rendes tanárává nevezik ki. 1858. szept. 16-án a SzegedBelvárosi Kaszinó vendége. 1862-ben kir. tanácsos. 1863-ban hétszemélynök. 1869-ben a Legfőbb ítélőszék bírája. 1870-ben ismét egyetemi tanár. 1871-ben közok­ tatásügyi miniszter. 1872. szept. 4-én igazságügyminiszter 1875-től ismét visszamegy az egyetemi katedrára. 1876ban országos közoktatási tanács elnöke. 1878-ban újból igazságügyminiszter. 1883-ban Szegeden járt. Felesége Deréki Sarolta, akitől fia Gyula született. 92.

Pavkovics Rezső 1911-ben rőföskereskedő és háztulajdonos volt Szegeden, Iskola u. 17. sz. alatt. Üzletét Aradi u. 8. sz. alatt üzemel­ tette. 1927-ben támogatta Kis—Tonelli—Szigethy: Szeged c. könyvének kiadását. Ekkor törvényhatósági bizottsági tag volt. 1928-ban változatlanul nagykereskedő Szegeden, a sze­ gedi görögkeleti szerb egyházközségnek elnöke, majd betegsége folytán átmenetileg alelnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Pavlovics István (Oravica, 1873. júl. 10.— ?) nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. A ke­ reskedelmi akadémiára ment, majd pedig a bankszakmában helyezkedett el. 1897-ben az Osztrák—Magyar Banknál volt tisztviselő. 1904-ben az intézet varasdi fiókjának főnöke. 1910-ben a Banja-lukai fiók főnöke. 1920-ban a budapesti főintézetnél kerül beosztásba. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása után békéscsabai fiókfőnök. Majd 1928-tól a sze­ gedi fiókfőnök. Szakíró. 1932-ben a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője, fiók főnök Szege­ den. 1915-ben Szarajevóban szolgált, itt a Fe­ renc József Rend lovagkeresztese lesz. Számos

PAVO szervezet tagja, a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek és tagja a DMKE-nek Szegeden. 272, 280. Pávó Ferenc (Szeged, 1889. dec. 4.—Budapesg, 1962. ?) atyja Ferenc háztulajdonos, anyja Matók Julianna. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1909ben érettségi vizsgálatot tesz. 1909— 10-ig le­ szolgálta egy éves önkéntesi évét a 46-os gya­ logezredben, ahol később tartalékos százados volt. Ezt követően a kolozsvári Tudományegyetem jogi karára iratkozott be és elvégezve a jogi tanulmányokat, jogi doktorrá avatták 1918- ban Kolozsvárott. Szeged városánál he­ lyezkedett el tisztviselőnek. 1914-ben adóhiva­ tali gyakornok. Az I. Világháborúban 1914— 18-ig katonai szolgálatot teljesít, megsebesül. Több kitüntetés tulajdonosa lesz. 1918-ban leszerelve szegedi birtokos és gazdálkodó 1919- ben. Majd ismét a város szolgálatában halad előre, 1927-ben mint a polgári osztály vezetőjét találjuk, 1929-ben pedig Szeged vá­ ros tb. tanácsnoka. 1932-ben mint I. osztályú aljegyző tb. tanácsnok, a gazdasági osztály előadója. Főispáni titkár, majd Szeged város gazdasági és elnöki ügyosztályának vezetője. Szegeden Petőfi S. sgt. 17. sz. alatti lakos. A szegedi városi felsőkereskedelmi iskolának és az állami ipariskolának nemzetgazdaságtan tanára. 1942-ben polgármesteri I. jegyző, 1942 végén főjegyző, Petőfi S. sgt. 6. sz. alatti lakos, elnöki osztályvezető. 1944-ben elmene­ kült, majd visszatérve B. listázták. Szatymazon gazdálkodott felesége birtokán, utóbb tsz-tag lett és végül Ferenc fiához költözött Budapestre. Szegeden 1919. febr. 1-én kötött házasságot Fráter Ida Olgával, akitől Ferenc, Gyula, Imre és Nándor gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Péchy Aurél pécsújfalusi nemes. Atyja Aurél kassai ítélőtáblái elnök. Iskolái elvégzése után egyetemre ment és egyetemi tanulmányainak befejeztével bírói karban helyezkedett el. 1907-től járásbírósági albíró Lőcsén. 1910-ben járásbíró, 1911-ben gölnitzbányai kir. járásbí­ ró. 1912-ben gálszécsi kir. járásbíró. 1914-ben szatmárnémeti kir. törvényszéki bíró. 1919. ápr. 14-én a Munkástanács tagja Szegeden, majd a szegedi törvényszék bírája, a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1919-ben a kaszinó­ ban kizárása iránt terjesztenek elő indítványt, hazafiatlannak minősített magatartása miatt. Ezen tagságáról önként lemond. 1920-ban a bírói állásával kapcsolatóan fegyelmi eljárás indul ellene arra tekintettel, hogy 1919-ben kinevezést fogadott el. A fegyelmi eljárás során bírói állásának elvesztésére ítélik. 1919. ápr. 17-én a Tanácsköztársaság a szegedi ítélőtábla vezetőjévé nevezte ki. Úgy látszik, hogy to­

PESTHY vábbra is Szegeden tartózkodott, további mun­ kássága ismeretlen. 1933-ban Alsóvárosi fe­ kete földek 68. sz. a. lakik. Nyugdíjas. 1937. okt. 16-án Szegeden násznagy Mecsér József— Bikisán Erzsébet esküvőjén. Ekkor szegedi Római körút 104. sz. a. lakos. 223, 223. Peneczilus 1. Börcsök Sándor 146. Perczel család. Eredetileg Németországból származott, Tolna és Baranya megyékben meghonosodott nemesi család, amelynek egyes tagjai a szabadságharcban vettek részt, ill. Vi­ lágos után állást vállaltak a császári hivata­ lokban. Ezek nevüket „Bonyhády”-ra változ­ tatták és ezek utódai közül egyesek később visszatértek a Perczel név használatára. 73. Perczel István 1. Bonyhády István 73, 123, 263. Perczel Mór (Bonyhád, 1811. nov. 14.—Bonyhád, 1899. máj. 23.) atyja Sándor insurgens százados bonyhádi nemes, anyja Kajdacsi Erzsébet. Iskoláit Bonyhádon járta és ott végezte a középiskolát is. Nevelője volt Vörös­ marty Mihály. 1827. ápr. 27-én beállt az 5. császári kir. tüzérezredbe hadapródnak. 1830-ban gyenge egészségi állapota miatt kénytelen kilépni a hadseregből. 1836-ban Simontornyán főszolgabíróvá választják, de ezen állásá­ ból még ezen esztendőben lemond. 1843. és 1844. évek­ ben Tolna megye követe az országgyűlésen. 1848. jún. 12-én rendőrfőnök és júl .20-án ezen állásáról is lemond és a belügyminisztériumban tanácsos lesz, majd osztály­ főnök. Ugyanezen esztendőben a Zrínyi szabadcsapatot alakítja és ennek élén harcolja végig a szabadságharcot. E harcok során előrehaladva a ranglistán honvédezredes, majd honvédtábornok. 1849. ápr. 3-án elfoglalja a sze­ gediek élén Szenttamást. A temesvári vereség után emig­ rál Törökországba, Angliába, Jár Kiutahiában, Sumlában, Brusszában, Brüsszelben, Londonban és Jersey szigetén. Az amnesztia meghirdetése után 1867. júl. 21-én tér haza és visszavonul a közélettől, amelyben Kossuthellenes magatartást tanúsított. írásnak élt. Levelezett Marx Károllyal és Engels Frigyessel. Házasságot kötött Sárközy Júliával, akitől állítólag 21 gyermeke szárma­ zott. Ezek közül megemlítjük Hermina, Erzse, Júlia, Sándor, Miklós Móric, József és Imre nevűeket. 53, 131, 141, 141, 141, 141, 141, 142, 142, 142, 142, 144 145, 164, 207, 211, 221, 214, 193., Pesthy Frigyes (Temesvár, 1823. márc. 3.—1889. nov. 23.) atyja Ferenc szíjjártó mester volt Temesváron, anyja Bernhoffer Erzsébet. Iskoláit Temesváron végezte, majd a szegedi líceumba jött, ahol a filozófiai tanfolya­ mot végezte el Horváth Cirill alatt. Már 1848 előtt Te­ mesváron szorgalmazója lett a magyar nyelv rendszeres használatának. Publicista, történetíró. Temesváron a hadpara?icsnokságnál lett tisztviselő és magyarság veze­ tője. Ezért 1848. okt. 12-én a haditanács kiutasította a városból, a várból. 1849-ben Debrecenbe megy és föl­ ajánlja szolgálatait Klapka Györgynek. A Hadügymi­ nisztérium igazságügyi osztályán helyezik el. Követi a kormányt Pestre, majd Szegedre, Aradra és Lúgosra. Itt emigrál és Törökországba megy Víddinbe. Onnan bete-

217

PESTHY gen visszatér és önként jelentkezik, hogy osztozzék letar­ tóztatott bajtársai sorsában. 1850 februárjában szaba­ dul. Holmiaiért Mechadiába megy, Orsován azonban letartóztatják és csak 6 hét múlva szabadul. 1850 végén Temesváron alakuló Kereskedelmi és Iparkamara tit­ kára lesz. 1850-ben átmenetileg az új épület foglya, ahol igazolás alatti eljárás részese. Ettől 1864-ig a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara titkára. 1858-tól 61-ig a „Delejtű” kiadója és szerkesztője. 1860. szeptemberben rövid ideig Jozefstadtba internálják, ahonnan okt. 30-án tér haza Szegeden keresztül. Itt ünnepélyesen fogadják. 1864-től a Budapesti Első Magyar Iparbank vezértitkára. 1859-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd II. osztályának titkára. A Magyar Történelmi Tár­ sulat alapításának kezdeményezője. 1862-ben Temesvár, országgyűlési képviselője és ugyanaz 1876-ban. Királyi tanácsos. 1846. okt. 20-án házasságot kötött Temesváron Fiala Máriával, amely házasságból 4 fiú és 5 leánygyer­ meke származott. Felesége utóneve helyesen Irma. Gyermekei Géza, Aranka, Árpád, Jolánta, Hajnalka, Tihamér és mások. A család tarnaőrsi ágából származ­ tak. A MTA tagja. 103. Pesthy Pál (Uzborjád, 1873. jún. 9.—Sárszentlőrinc, 1952. máj. 7.) iskoláit Bonyhádon, gimnáziumot Selmec­ bányái főgimnáziumban végezte, majd az egyetemre ment és Budapesten, valamint Berlinben jogot hallgatott. Ezt követően a budapesti egyetemen jogi doktorrá avatták, ahol abszolutórium után joggyakorlatot folytatott, majd letette az ügyvédi és bírói egységes vizsgát. Külföldi ta­ nulmányutat tett és visszatérve bejegyeztette magát gya­ korló ügyvédként a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. 1897- ben igazságügyi pályára lép, joggyakornok lesz és 1898- ban szerzi meg a politikai doktorátust a budapesti egyetemen. 1900-ban paksi járásbírósági albíró. 1908ban szekszárdi kir. járásbíró, később itt (1914) kir. tör­ vényszéki elnök. 1921-ben kúriai bírói cím és jelleggel ruházzák fel és ideiglenesen nyugdíjba megy. 1922-ben győnki kerület nemzetgyűlési képviselője. 1923-ban a nemzetgyűlés alelnöke. 1924. márc. 13-án igazságügy­ miniszter. Május 11-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó ven­ dége. Számos fontos és átfogó jellegű törvény előkészí­ tője, kodifikátor. 1929-ben ismét nyugalomba vonul. Az Ipari Jelzálog Intézetnek elnöke. 1936-ban az országos Földhitel Intézet elnöke. Szakíró, publicista. Tolna me­ gyei Törvényhatósági Bizottság örökös tagja. 1940-ben felsőházi tag, titkos tanácsos. Budapest, Géza u. 2. sz. alatti lakos. Előkelő nemesi földbirtokos családból szár­ mazott. 231

Péterfy Lajos (Péterífy) Az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1859-ben tagja lett. 1859— 1860-ig választmányi tagja, Gampel Alajos elnöksége alatt. 91, 97. Peternelly Lajos (Szeged, 1859.—Szeged, 1932. ápr. 10.) atyja László kereskedő, anyja Novák Hermina volt. Feltehetően Szegeden járta iskoláit és a kereskedelmi pályára ment. 1911-ben háztulajdonos, hajótulajdonos és szikvízgyáros Szegeden, Csongrádi sgt. 2/b sz. alatt. Háza és raktára a Maros utcában

218

PETŐ állott és később Felmayer tulajdona lett. Ma pedig a Pick Szalámigyár épülete áll rajta. 1925. május 4-én násznagyként szerepel az egyik Peternelly családtagnál. 1929-ben élelmi­ szernagykereskedő, ugyanezen évben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Szikvízgyára „An­ gyal Szikvízgyár” jelzés alatt volt ismert. Neje Adók Terézia, kitől Árpád, Ágost és talán Lajos fiai születtek. Hetvenhárom éves korá­ ban halt meg. 280. Petkóczy Lajos (Nagykikinda, 1886.—Sze­ ged, 1932. febr. 11.) iskoláit szülőhelyén vé­ gezte. Az egyetemet Budapesten és Kolozsvá­ ron és itt is szerzett doktori oklevelet. 1914— 1917-ig katonai szolgálatot teljesített az I. vi­ lágháborúban, hosszabb frontszolgálattal. Meg sebesült. Arany Vitézségi Érem és más kitün­ tetések tulajdonosa. 1927-ben a Magyar Kir. Államrendőrség szegedi kapitányságának ta­ nácsosa lett és fölvették a Vitézi Rendbe. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ugyanezen esztendőben államrendőrségi taná­ csos. 1932-ben a csongrádi magyar kir. állami Rendőrkapitányság vezetője. Felesége Borsos Blanka volt. Negyvenöt éves korában halt meg. Atyja Petkov János, anyja Párvány Petronella. 280. Petoló. Kínai nemzetiségű és katolikus misszionárius lelkész által megkeresztelt egyén, aki 1889. körül 10 éves lehetett. 1888. májusában követte hittérítőjét Ma­ gyarországra, Budapestre, majd országos körútra. 1889. ápr. 1-én a Szeged-Belvárosi Kaszinóban bemutatta Ürge Ignác magyar Iazarista hittérítő szerzetes, akinek kíséretében érkezett. A kaszinó vendégül látta. 197.

Pető Endre. Középiskola elvégzése után egyetemet látogatott és a jogi karon doktorrá avatták. Majd 1927-ben a szegedi Kerületi Főkapitányság rendőrtanácsosa volt. 1929-ben a magyar kir. államrendőrség tanácsosa. Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1932-ben a Belügyminisztérium Rendészeti Szervek Osz­ tályához beosztott rendőrtanácsos a VI/A rendőrségi alosztályon. Résztvett az I. világ­ háborúban. 1930-ban Dugonics tér 2. sz. alatt lakott Szegeden. 1941-ben a magyar kir. Ren­ dőrség vidéki főkapitányságán Budapesten rendőrtanácsos. Kormányzói elismerésben ré­ szesült. Bronz Érdemérme és háborús emlék­ érmei vannak a kardokkal. Lehet, hogy azonos az 1914-ben Abaúj-Torna megyei központi közigazgatási gyakornokkal. 280. Pető Gyula (Palánka, 1894. nov. 20.—Bu­ dapest, 1981. ápr. 28.) atyja János járásbíró, anyja Ivanics Anna. Iskoláit Palánkán, majd Újverbászon végezte. Ezt követően Pécsett a tudományegyetem jogi karára iratkozott be és ott politikai doktorátust szerzett 1924-ben. A posta kötelékében helyezkedett el. 1907-ben

PETŐFI a szegedi Magyar Kir. Postaigazgatóságon se­ gédtitkár. Itt élénk társadalmi életet él. 1929ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja lett. 1929— 1932-ig a Magyar Kir. Posta segédtit­ kára Szegeden. Később Budapestre kerül a Posta Vezérigazgatóságon teljesít szolgálatot és 1941-ben az északi részek visszacsatolása után a Kassai Postaigazgatóság tanácsosa lett. 1959-ben vasútépítő vállalati tisztviselő. 1970ben vonult nyugalomba és nyugdíjasként dol­ gozott tovább 1980-ig. 1959. jan. 17-én nősül, felesége Erzsébet volt. Házasságuk gyermekte­ len maradt. Felesége talán szegedi lány volt. 280. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1.—Fehéregyháza mellett 1849. júl. 31.) atyja először Petrovics, aszódi ill. később kiskőrösi mészáros. Anyja Hrúz Mária. Gyer­ mekkorát Kiskunfélegyházán, majd később Szabadszál­ láson töltötte. Iskoláit Kiskunfélegyházán végezte 1828— 1829-ben, népiskolát Kecskeméten. Majd a Sárszentlőrinczi algimnáziumba került és 1833-ban a pesti ág. h. ev. gimnáziumnak volt II. oszt. tanulója. 1834—35-ig a kegyesrendi gimnáziumban járt Pesten, I. grammatikai osztályt, majd 1835-ben az aszódi gimnázium II. osztá­ lyos tanulója volt és 1836—38-ban az aszódi gimnázium III—IV. osztályát végezte. 1838-ban a selmeci gimná­ ziumba került. 1839-ben a soproni, akkor Göllner 48-as Alois v. Gollnersfeld gyalogezred közlegénye lett. 1841ben Bregens, Horvátország, Graz, Zágrábban, járt. 1840-ben a pápai gimnázium VII. osztályába járt három hétig. 1841-ben Ozorán színésznek áll be Sepsy Károly társulatába. 1841—42-ben elvégzi a pápai gimnázium VII. osztályának abbamaradt részét, majd újból színész lesz. 1848 júliusában Szegeden járt. Emléke itt mindig élt. Szegeden volt Petőfi-vendéglő és számos más intézmény viseli a nevét ma is. 1849-ben honvédnek állt be és ún. hadipacsirta volt eredetileg. Szegeden utca és sugárút viseli a nevét. Szobra áll a Nemzeti Emlékcsarnokban. Az egyik szegedi telep is Petőfi néven szerepel. Világhírű költőzseni volt. 1847. szept. 8-án Erdődön házasságot kötött Szendrey Júliával, amely házasságból Zoltán fia született. Petőfi családi neve mindvégig Petrovics volt. Amikor 1843-ban atyjával „keményen meghasonlott”, önkényesen felvette a Petőfi nevet és ettől kezdve írta alá e néven szerzeményeit, így az 1843. november 4. megjelent „Hazámban” című költeménye alá is. Atyja azonban vál­ tozatlanul a Petrovics nevet használta, amely név alatt a család még 1668-ban nemességet szerzett. Csak amikor elszegényedett és fia vállalta tartását, vette fel a fia által használatba vett Petőfi nevet, másik fiával egyetemben. Petőfi szerzeményeinek egy részét írói álnév alatt jelen­ tette meg. Ezek: A. B. Dalma; Füstfaragó; Homonnai; Lator György; Nyesi táblabíró; őrömfi Vidor; Pönögei Kiss Pál; Sólyom Sándor. Sem Petőfi, sem családja tag­ jai nem folyamodtak névváltoztatás engedélyezése iránt. Ez eddig elfogadott verzió szerint Petőfi a Segesvár alatti Fehéregyháza közelében esett el lándzsától találva. Egy újabb vélemény szerint (1988—1989) talán sebesülten, orosz hadifogságba esett, eredeti nevén „Alexander

PFANN Petrovics”-ként regisztrálták és Szibériába vitték. Ott halt volna meg Barguzinban, ahol későbbi életében és halála után is idegen, magyar költőként emlegették volna. A sírjának \élt hantott feltárták és földi marad­ ványainak beazonosítása az említett feltevést megcáfolta. 52, 103, 107, 123, 194, 198, 237, 252/122.

Petrix, helyesen Bétrix, 1. ott. 222. Petrovics István (1803. ápr. 1.—Szeged, 1877. márc. 24.) atyja Tóma = Tamás, anyja utóneve Agrippina volt. Iskoláit 1829—31 között a szegedi piarista gimnáziumban vé­ gezte filozófiai tanfolyamon. A gimnázium után valószínűleg a budai egyetem jogi fakul­ tását látogatta és ott abszolutóriumot szerez­ hetett és joggyakorlatra ment, mert később Budán ügyvédi vizsgát tett (1829?). 1834-ben már Szeged város főjegyzője és 1832-ben gőz­ fürdőt nyit Szegeden. 1840-ben Szeged város tanácsnoka. 1848-ban újból jelölik a tanács­ noki állásra, de nem kapja meg a szükséges szavazatot. Akkori forrongásos időben, szerb nemzetiségére való tekintettel és talán a Dél­ vidéken lévő rokonságára is elmenekült Sze­ gedről. 1849-ben azonban visszatért és a csá­ száriak alatt kinevezik városi tanácsnoknak. 1850— 1852-ig Csongrád-Csanád megyei tör­ vényszéki ülnök, majd elnök. 1860. decembe­ rében főispáni helytartó és az marad 1861. márc. 21-ig. 1861. ápr. 7-én Bécsben mint fő­ ispáni helytartó, esküt tesz. 1861-ben polgármester Szegeden. 1855-ben Csongrád megyei törvényszéki elnök. 1864-ben Torontál megyei főispán. 1864. márc. 12-én Nagybecskerekről írt búcsúlevelet a városhoz. A temesvári szü­ letésű Cifrity-Vlahovics Máriával kötött há­ zasságot. Gyermektelensége folytán örökbe fogadta Mirkovics Jelenát, aki ezentúl Petro­ vics Ilona néven szerepelt, és később Kolb Ádám felesége lett. 27, 28. 46, 49, 50, 50, 54, 54, 68, 69, 73, 86, 109, 109, 268. Petrovics János (?— ?) iskoláit Szegeden, középiskoláit feltehetőleg a piaristáknál vé­ gezte és ezt követően a pesti egyetemen jogot ranult. Joggyakorlat után ügyvédi vizsgát is tett. 1832-ben már a Szeged-Belvárosi Kaszinó elnöke tanácsbéli úr. 1833— 1844-ig Szeged város polgármestere. 1836-ban ő is aláírja az Algyői uradalommal kötött szerződést. 1833ban ő is fogadja Széchenyi Istvánt Szegeden. Szerb nemzetiségű. Szeged-Belvárosi Kaszinói elnökségéről 1834-ben lemond. 1846-ban me­ zőgazdasági reformtervet terjesztett elő. Két­ szer nősült. Első felseége Csamangó Anna, aki azonban úgy látszik gyorsan elhalt és így ke­ rült sor második házasságkötésére Herberg Alojziával, akitől Mária és Anna gyermekei származtak. 27, 268. Pfann József (Szeged, 1807.—Szeged, 1890. febr. 7.) iskoláit Szegeden végezte, ezt köve-

219

PF ANN tőén ipari ill. kereskedelmi pályára készült. Atyja József és anyja Ébele Borbála volt. Sze­ geden töltötte le tanonci és segédi éveit és felszabadulása után 1842-ben Szegeden szitás­ mesterként és városi polgárként tartották nyil­ ván. Hamarosan jóm ódra tehetett szert már az atyja is, mert 1848-ban Szeged városnak 3000 forint kölcsönt folyósított. 1850-ben ár­ verésen ő vásárolja meg a bor- és húsforgalma­ zási adószedési jogot. Ekkor Szegeden keres­ kedő. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinót újjászervezik 1859-ben ő is belép a tagok so­ rába és a kaszinó műkedvelő társaságának is tagja lesz. Szegedi lakos Kossuth u. 22. sz. alatt. Háztulajdonos és háza az árvizet köve­ tően is áll. A Szeged Csongrádi Takarékpénz­ tárnak részvényese volt. 1872-ben adakozott a létesítendő árvaház javára. Felesége Horváth Anna, akitől Magdolna Julianna, József, Má­ ria Anna és Terézia Johanna gyermekei szár­ maztak. (Talán Katalin is leánya volt.) 91. Pfann Tinka (Szeged, 1842. ?—?). A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó rendezvényén mint zongoraművésznő szerepel 1866. jan. 6-án és nov. 12-én. Utóneve: Katalin. Atyja talán József, anyja Eberle Borbála. 223. Pick Jenő Oszkár (Szeged, 1881. márc. 10.— Budapest, 1965. ?) atyja Márk Mór szalámi­ gyáros, anyja Weiss Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát nem a piaristáknál. 1906-ban lép be az atyja tulajdonát képező cégbe tulajdonosként. 1914-ben katonai szol­ gálatot teljesít a 46-os gyalogezredben mint tartalékos hadnagy. Ekkor szalámigyárosként tartják nyilván. Szegeden Margit u. 19. sz. alatt lakott. 1939-ben magyar kir. kormány­ főtanácsos, magyar kir. kereskedelmi tanácsos. 1944-ben a deportálások elől elbujdosik és Budapesten a Hungária Szállóban lakik. Ami­ kor pedig közvetlen veszélye áll be annak, hogy begyűjtik a budapesti zsidókat is, a svéd követ­ ségre menekült. 1945-ben visszatér Szegedre, itt azonban május 18-án internálják. 1946. okt. 25-én rendőri felügyelet alá helyezik. 1947. június 15-én ugyan ismét átveszi a Szegedi Szalámigyár vezetését, de azt 1948. márc. 26-án állami tulajdonba vették. Államosítás után ismét Budapestre megy és az Amerikai úti Izraelita Szetetet Kórházban talál menedéket. Külföldön élő gyermekei támogatták ott élete végéig. Ott is halt meg, de tetemét Szegedre hozták és a szegedi Zsidótemetőben helyezték örök nyugalomra. A Magyar Kereskedelmi Kamarának elnökségi tagja volt. A Statisztikai Értékmegállapító Bizottságnak tagja. Az OMKE választmányi tagja. Felmayer Antal biedermeyer bútorait később ő vásárolta meg a hagyatékból. Wienben 1914. jún. 9-én kö­ tött házasságot Vondörfer Gertrúd Stefániá­

220

PILLICH val, akitől Stefánia Marianne Sarolta és Ta­ más gyermekei származtak. 259/315. Pick Marianna Katalin (Budapest, 1919. ápr. 20.— ?) atyja Jenő Oszkár szalimáigyár tulajdonos Szegeden. Anyja Vondörfer Gert­ rúd Stefánia. Iskoláit Szegeden végezte, gim­ náziumot a szegedi Szent Erzsébetről nevezett leánygimnáziumban 1929— 1936-ig. 1937 jú ­ niusában jelesen érett. 1929-ben szegedi lakos, tulajdona a Felmayer Antal hagyatékából atyja által fölvásárolt biedermeyer bútornak egy része. Jelenleg New Yorkban, Amerikában él. Kétszer kötött házasságot. Első házassága Szegeden, 1941. jún. 14-én Bányász Ferenccel jött létre, majd elválásuk után, második há­ zasságát is Magyarországon kötötte, de má­ sodik férjétől is elvált. Egy gyermeke szárma­ zott az első házasságból. 259/315, 169. Pick Márk (Szeged, 1843. dec. 12.—Szeged, 1892. máj. 11.) cseh származású volt. Keres­ kedelmi szakmát tanult és 1869-ben gabonakereskedőként nyitott üzletet Szegeden. Majd Olaszországba ment, ahol a szalámigyártást tanulmányozta és onnan visszatérve 1883-ban megkezdte Szegeden a szalámigyártást. 1885től megkapta annak nagyüzemi termelésének jogát. 1869-ben még terménykereskedő volt Szegeden. 1870-ben paprikaőrlő és paprika­ kereskedő. 1878-ban szalámigyártó termény bizományos. Egyéb kereskedéssel felhagy. 1883-ban alapítja a szalámigyári üzemét Szege­ den Tisza Lajos krt. 58. sz. alatt, majd később 1885-ben Maros u. 12. sz. alá helyezte át. Felesége Weiss Katalin, akitől Jenő Móricz, Márk és Lajos gyermekei származtak. 169. Pillich István (1790.—Szeged, 1852. márc. 19.) feltehetően szegedi születésű és így való­ színű, hogy iskoláit is Szegeden végezte. 1827ben mint városi levéltárnokkal találkozunk vele. 1830-ban adószedő, a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és később könyvtárosa. 1840-ben városi főadószedő és 1852-ben ugyan­ az. További adataink róla egyelőre nincsenek. Valószínű, hogy Szegeden kötött házasságot Oracsek Emíliával, 1830 körül, amely házas­ ságból István, Ottilia, Kálmán Geyza és Má­ ria gyermekei származtak. Flatvankét évesen halt meg. 27, 27, 269. Pillich Kálmán Geyza (Szeged, 1840. szept. 29.—Szeged, 1922. szept. 5.) atyja István, vá­ rosi főadószedő volt. Anyja Oracsek Emília. Középiskolát a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1859-ben érettségi vizsgát tett. Ezt kö­ vetően a budapesti egyetemen jogot hallgatott és abszolutóriumot szerezve jurátus lett. Mint jurátus, 1865-ben Szegeden folyamodott a Szeged-Belvárosi Kaszinó által szervezett kis­ követi állásért az országgyűlésen és egyike volt azoknak, akik ezt meg is kapták. így az 1865—66-os országgyűlésen mint a szegedi

PINTÉR követ írnoka vett részt. Az országgyűlésről 1866. jan. 21-én a Szegedi Híradóban számolt be. E lapban már korábban is jelentek meg közleményei. 1867-ben a Szeged-Belvárosi K a­ szinó Ifjúsági Körének választmányi tagja volt. Gyakorlati idejének letelte után Budapesten 1874. okt. 3-án ügyvédi vizsgát tett és Szege­ den ügyvédi gyakorlatot kezdett. A szegedi kaszinó ifjúsági köre vívó- és tornaiskolájának vezetője volt. 1872. okt. 20-án a Szabadelvű Kör Közművelődési és Irodalmi Szakosztálya jegyzőjévé választotta. 1876-ban résztvett a szegedi kiállításon, ahol gyümölcsöket és virá­ gokat állított ki. Háza Szeged belvárosban állt és az árvíz után is megmaradt. 1879-től 1905-ig Szeged város köztörvényhatósági bi­ zottságának tagja volt. A Szegedi Jótékony Nőegylet titkárává választotta. Az árvízvé­ delemmel kapcsolatos magatartása miatt ki­ rályi elismerésben részesült 1879-ben. Háza Szegeden, Szt. Mihály u. 7. sz. alatt volt 1880-ban a királyi biztosi tanácsba Szeged ál­ tal választott tag volt. Publicista, aki Szeged­ történetének kérdéseivel is foglalkozott a Sze­ gedi Naplóban. Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak tagja, később választmányi tagja volt. Iskolaszéki tag. 1911-ben háztu­ lajdonos, földbirtokos, gyakorló ügyvéd, Szt. Mihály u. 7. sz. alatti lakos. Utcát neveztek el róla Újszegeden. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában felesége volt Lagerschmidt Borbála. A második feleség Praehoffer Berta volt, akivel Szegeden 1914. febr. 19-én kötött házasságot. Házasságai gyermektelenek ma­ radtak. Ellenben, szájhagyomány szerint, Dobay Gyula az ő természetes fia, aki később Sze­ geden ugyancsak ügyvédi gyakorlatot folyta­ tott. 117, 132, 132, 139, 140, 140, 185, 191,239. Pintér János id. (Pest, 1771.—Szeged, 1854. nov. 20.) nemesi származású. Valószínű, hogy iskoláit Pesten végezte. Nem ismeretes, hogy végzett-e egyetemet. Neve Szegeden 1821-ben tűnik föl, amikor mint „Officialis Salis” szere­ pel, de nem bizonyos, hogy a személy azonos. 1824-ben id. Erdélyi Náci zenész mecénása volt és részese a Szegedi Népzenei Iskola szervezé­ sének. Tekintélyes szegedi polgár volt, aki több neves szegedi családdal állt mint násznagy, ill. keresztapa kapcsolatban. Eredetileg talán borbélysegéd volt. A Szeged-Belvárosi Kaszi­ nónak alapító tagja. 1846-ban városi tanács­ noknak jelölik, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. 1838-ban Szeged város főkama­ rása, városi adószedő. 1854-ben „Prim. Civit Camerarius” . 1848-ban nemzetőr, 1849-ben nemzetőr százados, a nemzetőr sereg zenenagyja. Valószínűleg háromszor kötött házas­ ságot. Első felesége Fischer Amália volt, aki­ vel Szegeden 1838. febr. 20-án kelt egybe. E

PfSTOR feleségének elhalálozása után Szegeden 1841. szept. 5-én kötött második házasságot Szilber Krisztinával. Ennek 1847-ben történt elhalá­ lozása után, harmadszor is házasságra lépett Rafif Katalinnal Szegeden 1848. febr. 5-én. Házasságából János és Paulina gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen halt meg. 170. Pintér János ifj. (Szeged, 1800.—Szeged, 1872. okt. 5.) nemesi családból származott Iskoláit bizonyára Szegeden végezte és 1810— 18-ig talán a piaristáknál járta a gimnáziumot. Hogy egyetemi végzettsége volt-e nem volt eddig megállapítható. A Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak alapító tagja volt. 1834-ben választ­ mányi tagja. 1836. febr. 16-án „Senator et Cancellarius Civitatis” . 1839-ben Szeged vá­ ros számvevőségének tisztviselője. 1849-ben előbb alkamarás, majd városi számvevő, utóbb városi tanácsnok. Tanácsnoki állását 1849-ben a császáriak bejövetele után is megtartotta. 1851-ben ellentétbe került Konrad Keresz­ tényei, akit megvádolt, talán hűtlenséggel a pénzügyek kezelése terén. 1855-ben polgár­ mesterhelyettes. 1863-ban a Belvárosi Kaszinó alelnöke. 1872-ben pedig nyugdíjas városi fő­ számvevő. Ekkor már súlyosan beteg, nyomo­ rék, két mankón jár. Nőtlen maradt. Hetvenkét évesen halt meg. 27, 89, 96, 97, 99, 110, G1 163, 170, 268, 294. Pintér János (Szeged ?, 1799.—?) valószínű­ leg szegedi származású. 1819-ben már Szege­ den találjuk, ahol különböző szegedi családok, főleg a Müllerek keresztkomája. Iskoláit is fel­ tehetően Szegeden végezte, a gimnáziumot ta­ lán a piaristáknál és utána a budapesti egye­ tem orvoskarán sebészmesterként (chirurgus) szabadult. A helytartótanács rendeletére ke­ rül 1831-ben Szegedre seborvosnak a kolerajárvány idején. Itt hal meg a felesége (jT831). 1848-ban honvédorvosi állásért folyamodik, ki is nevezik és 1849. júl. 21-én az I. bácsi védseregnél működik, Petroszellón. Felesége Böhm Margit volt, akitől talán két gyermeke származott. Nemesi származású, városi polgár. 14. Pistor Egon (Nagyszeben, 1875.—Szeged, 1947. jún. 1.) iskoláit talán Nagyszebenben végezhette. Gimnáziumot végzett, érettségit tett és a kolozsvári egyetem jogi karára irat­ kozott be és 1899. szept. 24-én szerzett jogi doktorátust. Ezt követően joggyakorlatra ment Sopronba, Szegedre, Kolozsvárra és 1901. okt. 26-án szerzett ügyvédi oklevelet Budapesten. Oklevelét Szegeden az Ügyvédi Kamaránál bemutatva Szeged székhellyel kérte az ügyvédi lajstromba való felvételét és irodáját Kígyó u. 8. sz. alatt nyitotta meg. A EMKE Igazgatósági Tanácsának tagja és szegedi ügyvédje. 1911-ben irodáját Klauzál

221

PLANNER

PÓKAY

tér 5. sz. alatt üzemeltette. 1914-ben katonai „nagylázi” előnév használatának engedélye­ védő. 1927-ben a Szegedi Ügyvédi Kamarának zésével. Felesége Mac Alister Eugenie volt, választmányi tagja. 1929-ben a Szeged-Belvá­ akitől Jenő Sándor János, Géza, Vilmos K ál­ rosi Kaszinó tagja. 1932-ben a Ferenc József mán, Ferdinanda Mária Emília, Antónia Tudományegyetem jog- és államtudományi ka­ Ilona Valéria, Eugenia Alexandra és Ágota rának jogtudományi államvizsga bizottsági Viktória gyermekei származtak. 123, 123, tagja. Az Országos Ügyvéd Szövetség társel­ 255/221, 255/221, 296/221. nöke és szegedi osztályának elnöke. 1939-ben Podliraczky család. Czímernél Podraczky. kinevezik a Gyulai Járásbíróság mellé bírósági Tót nemzetiségű felvidéki nemesi család, amely végrehajtónak. Ebből az okból 1939. szeptem­ nevét Podhoraczky és Podhorszky néven is ber 15-én törlik az ügyvédi lajstromból. Fele­ írta. Ennek egyik ága Csongrád megyébe szár­ sége Negró Gabriella volt. Atyja Móricz, mazott le a 18. században Szegeden egyik anyja Pisztor Sarolta. Hetvenegy évesen halt tagja a városi országgyűlési követ volt és fő­ meg. 280. jegyző. 6. Planner Ottó. 1929-ben a Magyar Nemzeti Pogány István (Debrecen, 1893.—?) csebi Bank szegedi fiókfőnökének helyettese és a nemes. Iskolái elvégzése után a kolozsvári Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Nem ki­ Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán zárt, hogy előzőleg a Magyar Nemzeti Bank, tanult. Amikor az egyetem Szegedre jött át, illetve az Osztrák—Magyar Bank pozsonyi akkor itt fejezte be orvosi tanulmányait és fiókjának volt tisztviselője, vagy pedig az ott 1924-ben szerzett orvosi doktorátust. Belgyó­ szolgálatot teljesítő Planner Gyula esetleg az gyász szakorvos volt. A Szegedi Tudományatyja volt. 280. egyetem orvoskarának, (belgyógyászati kli­ Platz Bonifác Ferenc (Székesfehérvár, 1848. nikáján) adjunktusa lett, tanársegéde. A Sze­ szept. 12.—Székesfehérvár, 1919. okt. 17.) is­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt 1929-ben. koláit Székesfehérvárott végezte a gimnázium Az Országos Társadalombiztosító Intézet ke­ VI. osztályáig, majd a VII. és a VIII. osztályt rületi pénztárának orvosa, orvostitkára, majd is talán ott fejezte be. 1864-ben a cisztercita főorvosa 1927— 1975-ig. 1914— 1918-ig az I. rendbe lépett szept. 17-én, majd a budapesti világháború során katonai szolgálatot telje­ egyetem hittudományi karára ment, ahol teoló­ sített, orosz fogságba esett és 1920-ban tért giát tanult és 1874-ben teológiai doktor lett. vissza zászlósként öt évi hadifogság után. 1871-ben pappá szentelték augusztus 28-án Szegeden Szt. Háromság u. 4/a. sz. alatt lakott 1871-ben Zircett, 1879-ben Baján noviciusok 1940-ben a megalakuló Orvosi Kamara sze­ spirituálisa. 1879— 1885-ig a bajai főgimná­ gedi tagozatának lett tagja. MÁV pályaorvos. zium tanára. 1885—89-ig a zirci apát titkára. Felesége Lelik Anna volt. 1947-ben Szegeden 1889—1892-ben a budapesti Cisztercita Tanár­ Szentháromság u. 6/a. sz. a. praktizált. 280. képző Intézet megszervezője, majd igazgatója. Pogány József (Budapest, 1886. nov. 8.—Szovjetunió, 1892. szept. 9-től 1907-ig Szegeden tankerületi főigazgató. 1907-ben nyugalomba vonult. 1938.) 1896—1904-ig középiskolai tanuló volt talán 1914-ben nyugalomban Székesfehérvárott él, Budapesten és ezt követően iratkozott be a budapesti számos mű szerzője. A Magyar Tudományos egyetem bölcsészeti karára, ahol 1909-ben bölcseleti Akadémia levelező tagja. A Tanárvizsgáló Bi­ doktori oklevelet szerzett. 1906-ban már újságíróként, zottság tagja Budapesten. A szegedi Dugonics szerkesztőként, műfordítóként működött. 1918. októ­ Társaság tagja. 191. berében a Katonai Tanács vezetője, elnöke, előbb kor­ Plotényi Nándor (Nagyláz, 1844. aug. 29.— mánybiztos. 1919-ben a Tanácsköztársaság hadügyi, Budapest, 1933. máj. 5.) iskoláit Ungvárott majd külügyi és később igazságügyi népbiztosa. A Vörös végezte, zenét az édesatyjától tanult, majd pe­ Hadsereg II. hadteste mellett kormánybiztos. 1919-ben dig Reményinél képezte magát tovább. 1862- emigrál. 1919—1921-ig újságíró. 1921—1938-ig a Szov­ ben Reményi Ede felfedezettjeként Munkácson jetunióban tartózkodik, ahol később letartóztatják, eljá­ tartózkodik, aki zeneileg kinevelte partnerévé. rás alatt tartják és a személyi kultusz ideje alatt kivégez­ 1864. nov. 23-án a szegedi színházban lép fel ték. Korábban tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak és előtte márc. 22-én a Felsővárosi Kaszinó­ és a Károlyi és Berinkey kormánynak államtitkára volt. ban a Szegedi Dalárda ünnepelte. Nagylázi Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesítő hadi230. földbirtokos, a nemzeti színház első hegedűse. tudósitó. Európa-szerte koncertezett és Egyiptomban is fellépett, majd Franciaországban telepedett Pókay Elek (Alsó-besenyőpuszta, 1854. le. Később a felesége volt a zongorakísérője. szept. 28.—Szeged, 1943. febr. 11.) iskoláit 1890 körül hazatért nagylázi udvarházába, szülőhelyén végezte, majd gimnáziumi érett­ amelyet Felső-Magyarország zeneélet központ­ ségit tett és a budapesti egyetem jogi karára jává fejlesztett ki. Zeneköltő. 1906-ban dec. iratkozott be joghallgatónak. 1873— 1877-ig 19-én Budapesten magyar nemességre emelik abszolválva az egyetemi szemesztereket, ab-

222

POLGÁR szolutóriumot szerzett és joggyakornoknak ment az igazságszolgáltatásba. A Makói Járásbíróságnál kezdte gyakorlatát, majd 1885-ben a Szegedi Kir. Törvényszék albírája lett. 1890ben szegedi kir. törvényszéki bíró. 1891-ben szolnoki törvényszéki bíró. 1892-ben a szegedi kir. törvényszéki bíró, ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel. 1925-ben vonult nyugalomba kú­ riai bírói cím és jelleggel büntetőbírói tanács­ vezetőként. 1942-ben Szegeden Széchenyi tér 7. sz. alatt lakott. 1884-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd titkára lett. 1907-ben a Deák F. u. 24. sz. alatt lakott. Atyja Gábor, uradalmi tiszttartó volt. Anyja Schröder Szi­ dónia. Szegeden 1907. okt. 12-én kötött há­ zasságot Franz Évával, mely házasságból Irma és Géza gyermekei származtak. 236, 268, 280. Polgár László (Törökszentmiklós, 1837. aug. 8. —Szeged, 1917. okt. 18.) atyja István nemesi családból származott és „fegyverneki” előnév viselésére volt jogosult. Anyja Kerék Julianna. Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte, ez esetben a piarista gimnáziumba járt 1846— 1854 között. Hogy végzett-e egyetemet, nem bizonyos. Valószínűleg gazdasági szakiskolát végzett. Rokonságban és jó viszonyban volt a szegedi Korda családdal. Fegyverneki földbirtokos. A szegedi árvíz folytán árvízkáro­ sultként is jelentkezett. 1884—94-ig a SzegedFelsővárosi Gazdakör elnöke volt. 1888— 1890-ig a Szegedi Polgári Dalárda elnöke. 1895-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénz­ tár részvényese. 1894-től az evangélikus refor­ mátus egyházközség főgondnoka. 1897—98-ig szegedi színház-páholybérlője. 1885—1895-ig a Szatymazi Gazdakör elnöke. Adakozik a kaszinóépület céljára. A város köztörvényható­ ságának bizottsági tagja. 1911-ben a Szaty­ mazi Ártézi-fürdő Rt. felügyelőbizottsági tagja. 1910-ben neje az Erzsébet Rend II. osz­ tályú keresztese és elnöke a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület Alföldi fiókjának. Neje a szegedi Kálvária u. 2. sz. alatti ún. Dániháznak tulajdonosa. A szeged-szatymazi Gaz­ dakör első elnöke és örökös díszelnöke. Arc­ képét megfestik. Kisújszálláson 1865. május 10-én kötött házasságot Dáni Saroltával, aki­ től Margit Ilona és Sarolta gyermekei szár­ maztak. 86, 184, 260/322, 296/322. Polgár Lászlóné 1. Dáni Sarolta 86,260/322 296/322 Polgár Margit Erzsébet Terézia (Szeged, 1875. aug. 1.—Ausztriában, 1945.) atyja Pol­ gár László fegyverneki földbirtokos, anyja Dá­ ni Sarolta. Gondos nevelésben részesült. Isko­ láit Szegeden végezte, valószínűleg 1885—1892-ig. Szegeden kötött házasságot 1893-ban Gergely Miklós Béla Géza, gyergyószentmiklósi nemes huszártiszttel, aki később tábornoki rangra emelkedett. A Korda vagyon örököse.

POLLÁK Gyermekei: László, Margit és Lenke. 86, 259/72. Polgár Péter (Szeged, 1880. aug. 22.—Sze­ ged, 1947. jan. 3.) atyja Péter MÁV főfelügyelő, mérnök, anyja Zászlósy Emília. Iskoláit Sze­ geden végezte, gimnáziumot 1890-től a piaris­ táknál. 1898. szept. 13-án itt tett érettségi vizs­ gálatot, majd fölvételét kérte a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karára és ott, szigorlatai letétele után, jogi doktorrá avatták (1902). Ezt követően joggyakorlatra ment. Rimaszombatban, majd Szegeden dol­ gozott ügyvédjelöltként. Szegeden lakása Szi­ lágyi u. 1. sz. alatt volt. 1914— 1918-ig katonai szolgálatot teljesített. Harctéri szolgálata is volt és gazdasági hivatalban is dolgozott. Ügy­ védi irodáját Szegeden Tisza Lajos krt. 53. sz. alatt tartotta fenn. Ügyvédi vizsgát Marosvá­ sárhelyen tett 1912-ben. 1920. szept. 21-től ügyészi megbízott a Szegedi Járásbíróságon. 1923-ban a Szegedi Ügyvédi Kamara ügyésze. 1919—1920-ig az ABC majd Szeged város Törvényhatósági Bizottságának és 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választ­ mányi tagja. 1929-et követően Szegedtől távol van, beteg. Idegbetegség mutatkozik nála. Sze­ ged város tb. tanácsnoka. 1937-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara törli az ügyvédek névsorá­ ból, tagdíj nemfizetés okából. 1945-ben újból bejegyzik gyakorló ügyvédként a kamarába Nőtlen volt. 120, 222, 222, 224, 233, 245, 272 280, 297/függelék’ Politzer Móric (1799.—Szeged, 1883. jan. 30.) atyja Lobi hitközségi elnök, anyja Polák Lifse. Iskolái elvégzése után ipari pályára ké­ szül és aranyművességet tanul. Haynau által a szegedi zsidóságra kivetett, ún. bakancskontribucióra 1200 forintot adott és ennek folytán feltehetően már jómódban élt. 1859-ben szegedi aranyműves és a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja volt. Felesége Hirscher Katalin volt, akitől Antónia és Lajos gyermekei származ­ tak. Nyolcvannégy évesen halt meg. 91. Politzer Salamon (Szeged, 1813. jún. 4.— Wien, 1877. dec. 20.) Atyja Lobi hitközségi elnök, anyja Pollák Lifse volt. Iskoláit Sze­ geden végezte, majd tanulósegéd lett és arany­ művességet tanult. 1859-ben a szegedi Zsidó Hitközség elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza a Belvárosban az árvíz után is állt. Aranyművesként és kereskedőként mű­ ködött Szegeden. 1870-ben Bécsbe megy, ott ékszerüzletet nyit a perzsa sah udvari éksze­ részeként szerepelt. Felesége Bamberger Elenaóra volt, akitől Lajos, Emma, Adolf, Her­ mina, Izrael, Lujza, Rebekka, Amália, Ferenc és Mihály gyermekei származtak. 91. Pollák József 1. Zápori József. 116. Pollák Vilmos. 1859-ben Szegeden kereskedő

223

POLNER

POPPER

volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagía mányba megy. Ezt megelőzően. 1896-ban még annak újjárendezése után. 91. országgyűlési képviselő. A szegedi Kossuth PolnerÖdön (Békéscsaba, 1865. márc. 15.—- Lajos sgt. az általa 1892. szept. 21-én előter­ Szeged, 1961. febr. 7.) atyja Lajos földbirtokos, jesztett javaslat alapján kapta nevét. Szegeden anyja Bókái Zsuzsanna. Iskoláit Budapesten kötött házasságot Lovászi Antónia Erzsébet végezte az ág. hitv. evangélikus főgimnázium­ Ilonával, akitől Árpád Ákos, Zoltán Ottó ban, majd a budapesti egyetemre iratkozott Lajos, Ántónia, Jenő és Viktória gyermekei be 1884-ben, ahol jogot végzett. 1889. jún. származtak. 136. 8-án jogi doktorrá avatták. Ezt követően jogPoór Ferenc (Budapest, 1871. szept. 29.— gyakorlatra ment, ügyvédjelölt és 1892-ben Szeged, 1936. ápr. 26.) atyja Imre dr. egye­ Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1893- temi nyilvános rendes tanár Budapesten, anyja tól az Igazságügyi Minisztériumban dolgozik, Birlay Paulina. Iskoláit feltehetően Budapes­ majd a budapesti egyetem népiskolájának ta­ ten végezte, majd a budapesti egyetem orvos­ nára. 1895. ápr. 12-én a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol 1891— 1897-ig elő­ kara magántanárrá habilitálja. 1890—1905-ig adásokat hallgatott. 1897-ben orvosdoktorrá az Igazságügyi Minisztériumban berendelt avatták. 1906-ban a budapesti tudománybírósági titkár majd bíró és 1906-ban tábla­ egyetem habilitálta bőr- és kórtanból. 1910— bíró. 1908-ban mint ítélőtáblái bíró a vasko­ 1918-ig osztályvezető főorvos a Rókus kór­ rona rend tulajdonosa lesz. 1910-ben minisz­ házban Budapesten. 1918-ban egészségügyi teri tanácsos. 1911-ben a budapesti tudomány- főtanácsosi kinevezést kap. 1922-ben a Ma­ egyetem jogi karának államvizsga bizottsági gyar Tudományos Akadémia rendes tagja. vizsgáló kültagja. 1911-ben az Igazságügyi 1923. máj. 28-án kinevezik a Szegedi Ferenc Minisztérium VIII. osztályának főnöke, mi­ József Tudományegyetem egyetemi nyilvános niszteri osztálytanácsos, miniszteri tanácsosi rendes tanszékvezető tanárává. 1926—1929-ig címmel és jelleggel. 1912-ben kir. ítélőtáblái a Szegedi Orvos Szövetség elnöke volt. Számos bíró, vámpolitikai ügyek tárgyalására be­ tudományos társaság tagja, szakíró. Felesége osztva. A Magyar Tudományos Akadémia le­ Vük Anna. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak velező tagja. Az Országos Protestáns Patro- tagja volt. 280. názs egyesület alelnöke. 1912-ben a Ferenc Poór Mihály (Szeged-Rókus, 1823.—Sze­ József Rend nagy keresztese. 1921-től kezdő­ ged, 1864. ápr. 11.) atyja valószínűleg Pauer dően a Szegedi Ferenc József Tudomány- Mihály, anyja talán Perlaki Erzsébet. Iskoláit egyetem rendes tanára. 1927-ben prodékán, Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemen miniszteri tanácsos, nyilvános rendes egyetemi jogot hallgatott, az abszolutórium elnyerése tanár. Alapvizsga bizottsági elnök. 1941-ben után joggyakorlatra ment. Budapesten 1846. a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­ márc. 13-án szerzett ügyvédi oklevelet, ame­ ja. A szegedi Dugonics Társaságnak rendes lyet Szegeden hírdettet ki és itt kezdte meg tagja és előadója. Békéscsabán 1898. nov. 22- ügyvédi pályáját. Ugyanezen évben Szeged én kötött házasságot Sztojánovics Erzsébettel, város polgárának is bevették és egyben adóel­ akitől Ödön, Zsuzsanna, János, István és Ju­ engedést is kért. 1848-ban beállt nemzetőrnek, dit gyermekei származtak. 233. majd pedig a 103-as honvédzászlóaljnak lett Polczner Jenő (Szeged, 1840. júl. 26.—Sze­ hadnagya. 1849. ápr. 4-én Szenttamásnál lett ged, 1911.szept. 12.) atyja József üvegesmester, főhadnagy. Nevét eredetileg Paúrnak írta és anyja Küswetter Anna. Iskoláit Szegeden vé­ 1849-ben névváltoztatást kért Poór-ra. Ezt gezte, középiskolát a piaristáknál, ahol 1859- azonban az utóbb megjelent rendelet hatály­ ben tett érettségi vizsgát. Ezt követően a bu­ talanította, azonban ennek ellenére nevét dapesti egyetemre iratkozott be, ahol a jogi mindvégig Poórnak írta. Szegeden 1847. jan. karon abszolutóriumot szerzett és joggyakor­ 25-én kötött házasságot Szilber Máriával. latra ment és 1867-ben Budapesten ügyvédi dip­ Ebből a házasságból Ida, János, Sándor, Gyu­ lomát szerez április 15-én. Diplomáját a Sze­ la, Géza, Izabella, Mihály, Rozália és Mária gedi Ügyvédi Kamaránál mutatja be, kérve gyermekei származtak. 71. Szeged székhellyel a lajstromba való felvételét. Popovics Bazil Szegeden 1859-ben az újon­ Irodája a Mérey u. 117. sz. alatt volt. Később nan szervezett kaszinónak tagja lett. 1883-ban a Palánkba 96. szám alá helyezte át. 1875-ben mint bácsi görögkeleti szerb püspök részt vett országgyűlési képviselő, 1878-ban az ügyvédi a királyi látogatáson Szegeden kíséretével hat kamarának választmányi tagja. 1881-ben a ka­ fogaton fogadja a királyt. Később főrendiházi mara elnöke. 1870. május 4-éig városi képvi­ tag. 91. selő volt, de ekkor erről lemond. 1889-ben Sze­ Popper Ferenc Nándor atyja valószínűleg ged, Budapesti sgt. 9. sz. alatt lakik és tart L. Mór szegedi bőrkereskedő volt. 1911-ben a irodát. 1893-ban iskolaszéki tag. Szegeden ház- Scheinberger és Popper Bőrgyár tulajdonosa tulajdonos. 1910-ben úgy látszik, nyugállo­ Zsótér u. 5. sz. alatt. 1924-ben szegedi Attila

224

PORGÁNYI u. 18. sz. alatti lakos. 1929-ben gyártulajdonos és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280. Porgányi György cseh származású volt. Hi­ vatalnok volt Szegeden 1859-ben és a SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja. 1861—68-ig Sze­ geden Somogyi u. 11. sz. alatt lakott és ennek a háznak talán tulajdonosa is volt (a régi Mé­ száros-ház). 1861-ben nevét Pospichil-ről Porgányi-ra változtatta. Szoros barátságóan állt az Okrutzky családdal. 1877-ben adószedő volt, de valamilyen pénzügyi visszaélésre ke­ rült sor és állását vesztette. Valószínűleg 1855 körül Szegeden kötött házasságot Rieger Ju­ liannával, amely házasságából Irén és talán Mária nevű leánygyermeke származott. 91, 110, 116. Pósa Lajos (Radnót, 1850. ápr. 9.—Budapest, 1914. júl. 9.) atyja Antal nemes kisbirtokos volt, anyja Kovács Mária, ugyancsak nemesi családból származott. Gim­ náziumot a protestáns rimaszombati gimnáziumban vé­ gezte, majd pedig Sárospatakon folytatta. Utána Buda­ pestre ment és az egyetem bölcsészkarára iratkozott be, ahol később tanári oklevelet szerzett. 1875—76-ig kise­ gítő tanár Budapesten. Újságíró, költő. 1872-ben Kulinyi Zsigmonddal katonáskodott. 1892-ben a Szegedi Napló munkatársa volt. 1883-ban Szegeden színházi titkár. 1892-ben a Dugonics Társaság alapítótagja, állandó elő­ adója. 1903-ban radnóti lakos. Anyja halála után hama­ rosan ismét Budapestre tér és 1911—12-ben a Petőfi Társaság tagja lesz. Gyermekeknek írt. Temetésén a Dugonics Társaságot Móra Ferenc képviselte. Róla volt elnevezett a „Pósa asztal” . A család nemessége 1668. október 11-iki adományra vezethető vissza. Monoron 1900. dec. 23-án kötött házasságot Andrássy Anna Lí­ diával. Feleségének első házasságából, amelyet Ihász Györggyel kötött, származott az a Sára leánygyermek, akit örökbe fogadott. 167, 167, 199, 235. Posner Károly Lajos (Pest, 1822. okt. 4.—Budapest, 1888. dec. 7.) atyja talán Mór volt. Szülei korán elhal­ tak. Iskoláit feltehetően Pesten önerőből végezte. Utána Párisba ment, ahol könyvészetet, könyvkötészetet iparművészeti fokon tanult. Könyvelőként helyezkedett el több kereskedőnél. 1854-ben nagyiparos Budapesten grafikai és papíripari szakban, itt ez évben műintézetet alapít. Könyvnyomdász, litográfus, műkönyvkötő, 1884től a térképészetet is foglalkozási körébe vonja. 1871-ben londoni, 1873-ban és 1882-ben trienti kiállítási biztosa a magyar kormánynak. A III. osztályú Vaskorona Rend tulajdonosa és Ferenc József Rend, a Francia Becsületrend lovagkeresztese. 1873-ban lovagi rendre emeli a király. Szakíró. 1885-ben kir. tanácsos. 1866-ban Szege­ den összeállított Deák-album készítője, kiállítója Szege­ den és Pesten. A szegedi kaszinó 1867 májusában dísz­ tagjává választotta. Nős. Egyetlen fia Alfréd. 133, 133, 133, 133, 133.

Pospihil György 1. Porgányi György.

91, 116. Pozsgai Károly 1895-ben a Szeged-Belvá­

PREZETSKA rosi Kaszinó pénztárosa volt és annak tagja. 1911-ben háztulajdonos Tisza Lajos krt. 61. sz. alatt. 269. Pozsgai Mihály 1863-ban a rókusi plébánia­ ház építésénél az asztalos munkákat végezte. Eredetileg szegedi szabómester volt. 1860-ban legényegylet létrehozásán fáradozott az iparos ifjúság önművelésének elősegítése érdekében. Fáradozása eredménnyel is járt. Felesége Stasszer Borbála volt. Veronika bátyja és Ko­ vács István építész sógora. 91. Pozsgai Veronika (Pécska, 1823. jan. 9.— Szeged, 1893. jan. 25.) atyja János, anyja Butha M ária. 1854-ben Szeged-Rókus 1992. sz. a. lakos volt. Kétszer kötött házasságot. Első férje Nepper József volt, aki valószínűleg 1853-ban halt meg. Második házasságát 1853. február 15-én kötötte Kováís István építő­ mesterrel. Az első házasságból József, a máso­ dikból Rozina, László, Vilma, Ilona és István gyermekei származtak. Nevét Posgay-nak is írták. 259/721. Pöck báró, cs. kir. tábornok. Neje Klauzál (Clausal) János (1761. 7— 1831) nővére volt. 256/245—246.

Prasznovszky János (?—Algyő, 1879. okt. 18.). Assakürti nemes. A „derék ember” . 1853-ban Szegeden gyakorló ügyvéd és folya­ modik gyakorlatának folytatása érdekében. Ezt engedélyezték, mert 1857-ben is gyakorló ügyvéd Szegeden. 1867-től kezdődően (jún. 14.) a Pallavicini Alfons-féle uradalom ügyé­ sze. A szegedi „Szabadelvű K ör” tagja. Algyői lakos. 1863-tól Szeged város tanácsnoka volt. Kincstári uradalmi ügyész előbb Mindszenten, majd Algyőn folytatott ügyvédi gyakorlatot. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 91. Prekop János 1. Völgyesi János. 116. Prezecska János (Szeged, ? 1789. ?— ?) = = Presetska. Atyja gyógyszerész Vencel, anyja Hilsz vagy Hilsch Borbála. Gyógyszerész gyakornok lett, majd segéd és tanulóéve vé­ geztével gyógyszerészmesteri vizsgát tett. 1814ben átveszi atyja „A Megváltóhoz” címzett gyógyszertárát. 1816-ban azt eladja Bauernfeind Ferdinándnak. Később ez lett az Aignerféle gyógyszertár. 14. Prezetska Mária (Szeged, 1805. jan. 16.— Szeged, 1848. jan. 27.) atyja Vencel gyógysze­ rész, anyja Hilsz Borbála. Szülei gondos neve­ lésben részesítették, mélyen vallásos volt és fel­ nőve minden gondja a jótékonyság. Első há­ zasságát Kroher szabad báróval kötötte, majd amikor elözvegyült második házasságra lépett Klauzál G ábor több megye táblabírájával. Egy alkalommal az alsóvárosi templomban imátkozva és alamizsnát osztogatva felfázott és hamarosan meghalt. Díszes temetésben része­ sítették, amelyen a város szinte minden ismert

225

PREZETSKA és jelentős embere részt vett. Gyermektelen maradt. 256/245—246,256/245—246. Prezetska Vencel (?—Szeged, 1814. ?) való­ színűleg csehországi születésű, de nem kizárt, hogy Székesfehérvár a szülőhelye. Tanulóévei, gyakornoki és segédévei letöltése után gyógyszerészmester-vizsgát tett. Majd a pesti egye­ temen aprobált. Székesfehérvárról jött Sze­ gedre és itt már 1785-ben polgárjogot nyert. 1784-ben megvásárolja Graff Mátyás József „A megváltóhoz” címzett gyógyszertárát és azt az e célra emelt (később Klauzál téri) ház­ ban helyezi el. Az épület a mai Lengyel pa­ lota helyén állott. Halálával a patika János fiára szállt. Gyógyszertára érdekeit a konkur­ enciával szemben is védelmezte, amikor 1799ben ellenezte Plath József pécsi gyógyszerész­ nek Szegeden való megtelepedését. A szegedi ismert családokkal szoros kapcsolatot épített ki és a Szubics, Steinhardt, Diezgen, Csavolszky, Dugonics, Müller családokkal keresztkomasági viszonyba került. Hilsz Borbálával kötött házasságot 1785 körül, melyből Ferenc Xaver Károly, Katalin, János, József, Károly és Mária Antónia gyermekei származtak. 14, 14, 15, 247/5b, 256/245—246, 295/5. Prinz Károly (Szeged, 1865. ?—?) Princz, Printz. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a pia­ ristáknál járt az I—H. osztályban 1876—77ben. Gazdálkodásra adta magát és Szegeden 1927-ben Arany János u. 5. sz. a. lakott. Ezt megelőzően 1911-ben sertéshizlalással is fog­ lalkozik és ekkor Kölcsey u. 10. sz. a. lakos. 1929-ben már magánzóként emlegetik és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 280. Privary Pál (Szeged, 1831.—Szeged, 1881. febr. 28.) iskoláit Szegeden végezte, gimná­ ziumot a piaristáknál. Nem kizárt, hogy gaz­ dasági szakismereteket is szerzett. Gazdászként helyezkedik el Szeged városánál. Később háztulajdonos. 1879-ben részt vesz az árvíz elleni védelemben. A Szeged-Belvárosi Kaszi­ nónak 1860 óta tagja. 1861-től városi alkamarás, 1881-ben gazdasági tanácsnok. Az árvíz­ kor tanúsított munkálatait a kormány elis­ meréssel jutalmazza. Kiss Karolinával kötött házasságot, melyből Irma, Erzsébet és István gyermekei származtak. Ötven éves korában halt meg. Kiváló gazdasági szakember hírében állott. 98. Prónay Pál (Romhány, 1874. november 2.—Cseh­ szlovákia ?, 1944. ?) tót-prónay és blatniczai nemes. 1902. nov. 1-én az I. Ferdinánd bolgár fejedelem és Sachsen-Coburg gothai hercegről nevezett 11. huszár­ ezred hadnagya. 1909. május 1-én főhadnagy lesz, majd részt vesz az I. világháborúban és 1916-ban megsebesül. Több kitüntetés tulajdonosa. 1919-ben a szegedi Nemzeti Hadseregbe lép. Részt vesz az ún. ellenforradalomban. A dunántúli Lajta Bánság szervezője. Különítmény­

226

PULSZKY parancsnok. Az Ébredő Magyarok és Etelközi Szövetség vezetőségi tagja. 1921-ben megtagadja a király-pucs legitimista egységeinek megtámadását. Ennek folytán nyugdíjazzák. Sopronban a Láhne-féle intézetnek volt növendéke. 1944-ben szabadcsapat alakítására tesz aján­ latot a nyilas rezsimnek. Majd eltűnik. Cseh-Szlovákiában találtak naplójára. Felesége Pálffy-Daun Aimee grófnő volt, akivel 1920 körül kötött házasságot. A Nógrád megyében megtelepedett Prónay család leszárma­ zottja. Atyja talán István m. k. testőr, anyja Almásy Mária zsadányi nemes volt. 223.

Prosznitz Mihály (?—Szeged, 1854. jún. 15.) atyja talán Izrael hitközségi tag volt. Nagykereskedő. 1836-ban a szegedi zsidó hitközség választmányi tagja. 1840-ben javasolják részére heti vásárokon való árusításra engedély ki­ adását. 1854-ben a szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1850-ben vászon­ kereskedő. 1843-ban üzlete értékét 10 000 fo­ rintra becsülik. Ugyanezen évben megvásá­ rolja a Mihály (Téglagyár) utcában Frimm Alajos díszvirág kertjét. 1849-ben a Haynauféle bakancskontribucióban 1900 forintot fizet be. Könyvelőt tartott Grünbaum Mihály sze­ mélyében. Kétszer kötött házasságot. Első fe­ lesége Kronstein Júlia volt. Másodszor özvegy Bambergerné szül. Pollák Babettel lépett há­ zasságra. Gyermekei voltak Cecil, Rózái, Vilmos és Johanna. A második házasságból pedig Simon. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 87, 91, 254/ 74. Przedák Károly (?—, 1830 körül— ?) isko­ lái elvégzése után katonai pályát választotta hivatásul. 1853-tól kezdődően szolgált. 1890— 1894. években a cs. k. 83. gyalogezred parancs­ noka, cs. k. ezredes. 1893. máj. 29-én ünnep­ ük 40 éves szolgálati jubileumát. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Czimernél: Prezdák. Valószínűleg 1894-ben nyugalomba vonult. Lovagi rangra emelték. 184. Pulman István 1. Pálmay István 91, 116, 140. Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szept. 17.—Budapest, 1897. szept. 9.) atyja Károly Szász-Koburg Góthai her­ ceg uradalmának főkormányzója, anyja Fejérvári Apol­ lónia. Iskoláit Miskolcon járta, teológiát és jogot Eper­ jesen hallgatott. Tanulmányai befejeztével joggyakorlatra ment Vay Miklós báró táblabíró mellé. 1833-ban feles­ küdött juratus és az 1832—1836-os országgyűlésen ab­ legatus absentium. Pesten 1835. ápr. 11-én tesz ügyvédi vizsgát. Sáros megye aljegyzője lesz. Majd nagybátyjá­ val Fejérvári Gáborral külföldi utazásokat tesz. Kiváló hírű régésszé és művészettörténésszé képzi ki magát. A Magyar Tudományos Akadémiának 1838-ban leve­ lező, 1840-ben rendes, 1873-ban igazgatósági tagja és 1895-ben másodelnöke. 1839-ben országgyűlési követ. A forradalom alatti szereplése miatt 1849-ben halálra ítélik és vagyonát elkobozzák. Az ítéletet utóbb száműze­ tésre változtatják. 1869-ben a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1894. december 19-én nyugalomba vonul.

PULSZKY A budapesti Tudományegyetem 1880-ban honoris causa bölcsészdoktorrá avatja. 1848-ban pénzügyminiszteri államtitkár, majd külügyi államtitkár és 1849-ben Párisba ment és Kossuth Lajos londoni képviselője lett. 1867ben tért haza. Lubóczi és cselfalvi nemes. Bécsben kötött

PULSZKY házasságot 1845-ben Walter Teréz bécsi bankár írónő leányával, mely házasságból származtak Ágost, Polyxena, Garibaldi, Gábor, Károly, Henriette és Gyula gyermekei. 1878-ban Szegeden országgyűlési képviselővé jelölték, de kibukott. 40.

227

R Rabi Mihály. Czímer szerint Béres Elek kis­ teleki községi jegyző alatt, községi bíró volt. Amikor 1849-ben Bezdán Ferenc plébánost őrizetbe vették és a pesti Neugebáude-be zár­ ták, az ott rendelkező Pallavicini hadbíró ez­ redeshez küldöttséget vezetett a lelkész szaba­ don bocsátása érdekében, eredménnyel. Ez időben Kisteleken élt egy Rabi család, fel­ tehetően ennek volt tagja. Földművesek voltak és Talán Kecskemétről származtak Kistelekre. 125. Ráday Gedeon (Pest, 1829. jún. 16.—Buda­ pest, 1901. nov. 30.) rádai gróf. Atyja László földbirtokos, anyja Wartensleben Ida grófnő. Iskoláit feltehetően Pesten végezte, majd a kecskeméti jogakadémián jogot hallgatót. Ezt követően a közigazgatásban helyezkedett el és Pest megye szolgálatába állt. 1847-ben itt fogalmazó. A szabadságharc alatt beállt hon­ védnek, majd Mészáros, Dembinszky és Bem segédtisztje lett. Világos után visszavonul csa­ ládi birtokára gazdálkodni. 1867-ben talál­ kozunk vele újból a közszolgálatban mint bel­ ügyminiszteri osztálytanácsos és a rendőri osz­ tály főnöke. 1869-ben királyi biztosként kine­ vezve Szegedre jön és ő irányította, több me­ gye területére kiterjedőleg a szegedi betyár­ világ fölszámolását. Begyűjtötte a letartózta­ tottakat a várnak ún. „Zwinger” -jébe és ott folytatta azoknak kihallgatását. Alárendelt­ jeinek kegyetlenkedései hírhedtté tették nevét. Kinevezése mint királyi biztos 1869. jan. 4-én történt és fölmentése 1872. dec. 8-án követke­ zett be legfelsőbb elhatározással. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tb. tagja volt, nagybir­ tokos. 1873-ban országgyűlési képviselő és honv. miniszteri tanácsos. 1872-ben is jelölték országgyűlési képviselőnek, de nem kapta meg a szükséges többséget. 1877. márc. 27— 28-án a békés-bánáti református esperesség kerületi ülésén Szegeden elnökölt. 1872-ben a Délmagyarországi Földhitel intézet alakuló ülésének ő volt az elnöke. 1854-ben nősült. 281. Radány Dezső János (Baja, 1863. szept. 24.—Szeged, 1944. szept. 25.) iskoláit Baján végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett jogi doktorátust. Joggya­

228

korlatra ment, amelyet a Bajai kir. Járásbíró­ ságon kezdett. Majd Baján, Szabadkán lett kir. törvényszéki jegyző. 1897-ben kir. járás­ bírósági albíró Bácstopolyán. 1911-ben kir. törvényszéki bíró Aradon. 1911 és 1912 évek­ ben kir. kúriai tanácsjegyzővé rendelik be a fővárosba. 1914-ben kir. ítélőtáblái bíró Sze­ geden. 1924-ben nyugdíjba vonul. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden, Szilágyi u. 1. sz. alatti lakos. Atyja Kálmán, tkptári pénztáros Baján, anyja Kuzmánovics Kornélia. Szegeden 1897. ápr. 10-én kötött házasságot Tombácz Izabella Rózával, akitől Dezső, Irén gyermekei származtak. 281. Rády Ferenc (Gyöngyös, ?—Mindszent, 1882. ?) Túróc megyei családból származott ivachnofalvi nemes. A család 1677-ben kapott nemességet, amelyet Hont megyében hírdettetett ki. Atyja János gyöngyöspatai tiszttartó a gróf Forgách birtokon, anyja Stummer Te­ réz. Tanulmányait valószínűleg szülőhelyén vagy ahhoz közel végezte, majd pedig lelkészi pályára készítette elő magát. 1843-ban segéd­ lelkész 1852-ig. 1850-ben segédlelkész Hód­ mezővásárhelyen. 1852-ben algyői plébános 1879-ig. 1879-ben a nagyárvíz elől csónakon kénytelen elmenekülni. 1879—82-ig mindszenti plébános. 1856-ban az algyői vasárnapi isko­ lában is tanított, ingyenesen. 91. Radislovich Lajos. 1911-ben Szeged, Bástya u. 9. sz. a. lakos, MÁV főellenőr a Szegedi Üzletvezetőségnek III. Forgalmi Osztályán. Ez marad 1914-ig. 1916-ban Feketesas u. 22. sz. a. lakos volt. 1929-ben nyugállományban van Szegeden mint főfelügyelő és a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 58/a sz. alatt lakott. Neje Böck Margit. Gyermektelen maradt. 281. Raffay Ferenc. 1911-ben vendéglős Kossuth L. sgt. 10. sz. alatt, Kovács Ferenc algyői ura­ dalmi gazdatiszt házában. 1930-ban vendég­ lős Kossuth L. sgt. 4. sz. alatt, a mai új posta­ palota helyén. 1942-ben háztulajdonos Kossuth L. sgt. 6/b. sz. alatt és az övé az ún. „Raffay Étterem” e házban, amely később „a Kegyi” megjelölés alatt volt ismert, mert tulajdonos­ nőjét „kegyelmes asszonyának titulálták. 90.

RAFFAY Raffay Sándor (Ókanizsa, 1877.— ?) iskoláit talán Kanizsán, esetleg Szegeden végezte és a középiskolák elvégzése után a budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett 1900-ban mér­ nöki oklevelet. 1911-ben a MÁV szolgálatába lépett és az Aradi Üzletvezetőség IV. Vonta­ tási Osztályának mérnöke lett. 1914-ben aMÁV Fűtőház főnöke Moravicán. 1929-ben MÁV főmérnök, főfelügyelő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, szegedi lakos. 281. Rainer Ágoston Béla (Szeged, 1876. aug. 16.—Szeged, 1951. okt. 21.) iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1886— 1894-ig. Majd beiratkozott a budapesti tudo­ mányegyetem jog- és államtudományi karára, ahol első szigorlatát 1898. máj. 27-én tette le. Ekkor elment joggyakorlatra és ügyvédjelölt lett több helyen. 1898. márc. 23-án jogi doktor lett a budapesti egyetemen. 1902. jún. 18-án ügyvédi oklevelet szerzett, ugyancsak Buda­ pesten. Ennek alapján bejegyzését kérte a Sze­ gedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel. Ekkor itt Fodor u. 7. sz. alatt lakott. Az I. Világháborúban 1917. márc. 14-én kezdődően katonai szolgálatot teljesített. Ebben az időben Szegeden, Arany János u. 16. sz. alatt tartott fenn irodát. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. 1942-ben Szegeden, Florthy Mik­ lós u. 7. sz. alatt lakott. 1914. május 30-án Sze­ geden kötött házasságot Rehák Etelkával, amely házassága gyermektelen maradt. Atyja Károly kádár és bútorkészítő iparos, anyja Nyilasi ( = Pfeilschifter) Mária volt. 281. Rainer Ferenc Pál (Szeged, 1883. júl. 7.— Szeged, 1972 után) iskoláit Szegeden végezte, felsőipari iskolát látogatta Budapesten. Keres­ kedelmi pályára lép és 1908-ban átveszi atyja gyára vezetését, amely ettől kezdve „Rainer Károly és Fia” néven szerepel. 1914-ben az 5. honvédgyalogezred keretében katonai szolgá­ latot teljesít. 1922-ben Szegeden Fodor u. 9. sz. alatt lakik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Asztalosáru gyáros. Ismereteit Budapesten, Bécsben, Németországban töké­ letesítette és gyárat gőzerőre rendezte be. A Szegedi Ipar Testületnek, a Szegedi Keres­ kedelmi és Iparkamarának elnöke, számos üzemi kitüntetés tulajdonosa. Törvényható­ sági bizottsági tag. 1942-től Szeged, Fodor u. 3. sz. alatti lakos. 1947-ben még ezen a lakcí­ men találjuk. 1908. szept. 15-én kötött házas­ ságot Szántó Erzsébet Irénnel, amely házasság­ ból Gábor és Ferenc gyermekei származtak. Előbbinek öccse volt. 281. Rainer József (Szeged, 1854. szept. 12.— Szeged, 1907. máj. 6.) iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot feltehetően a piaristáknál. Nem kizárt, hogy egyetemi tanulmányokat is folytatott, talán Budapesten. Atyja Ferenc ká­ dármester, anyja Jenovai Terézia. 1879-ben

R AKITA résztvett az árvízvédelemben. Bírósági joggya­ kornokként vett részt abban a bizottságban, mely a királyt Szegeden fogadta. Tagja volt a Szegedi Csónakázó Egyletnek, utóbb titkára. 1884-től a Szegedi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. Talán Budapesten egyetemet végzett és jogi képesítést szerezve, ügyvédi vizsgát is tett. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. 1897-ben színházi páholy­ bérlő, 1899-ben Szeged város főkapitánya. 1906-ban színügyi bizottsági tag. Szegeden 1883. június 2-án kötött házasságot Lemle Ilo­ na Antóniával. Öngyilkos lett. 191. Rajnay József (Szeged, 1805.—Tata, 1861. szept. 23.) atyja Dietzgen János tímármester, anyja Hoffmann Anna. Az 1830-as években tű­ nik fel, mint tímár nagyiparos. Szeged város bevett polgára. 1840-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1838-ban a Hangász Egylet választmányi tagja. 1840 kö­ rül a szegedi polgárőrség kapitánya. 1848-ban a palánki 1-es gyalog nemzetőrszázad kapi­ tánya. Zsalugáteres tímárháza a Tisza partján állt. 1838 körül Krebsz Mihály vette meg, hogy abban festőművész fia műtermét helyezze el. 1848-ban csendtiszt volt és 1848. máj. 14-én alkamarási állásra jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. „Tiszta jellemű, becsü­ letes” emberként jellemezték. 1848-ban névváltoztatást kért Dietzgenről Rajnayra. A névváltoztatást ugyan engedélyezték, de 1849-ben megjelent rendelet hatálytalanította. Úgy lát­ szik azonban, hogy ennek ellenére magyaro­ sított nevét használta tovább. Házasságot Reith Máriával kötött, amely házasságból József, Mária és Róza gyermekei származtak. 26, 28, 31, 64, 65, 115. Rákics János=Rakity. 1859-ben újból szer­ vezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 91. Rakita Alajos (Novaj, 1821. ?—Budapest, 1889. jún. 12.) atyja Mátyás, anyja korán elözvegyült. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte, de feltehetően Abaúj megyében, ahonnan azután a középiskola elvégzése után a budapesti egyetem orvosi karára iratkozott be, és annak abszolválása után 1846-ban orvos­ doktor lett. 1848-ban katonaorvosként műkö­ dött és október 19-én százados volt a 43. hon­ védzászlóaljban, mint annak főorvosa. Felsőzsolcán, majd Debrecenben tábori orvos, vé­ gül sebész. 1850—1868-ig szegedi gyakorló­ orvos, szakíró. Szegeden népszerű ember volt. 1868. máj. 28-án eltávozik Szegedről, Búcsú­ nyilatkozatot jelentet meg a sajtbóan. A pesti Barakk Kórház főorvosa lesz. 1884-ben a Szent István Kórház főorvosa és később a Kerepesi út (Kauser-ház) 15. sz. alatti lakója. A Szegedi Honvéd Egylet tagja. Állását akkor hagyta el, amikor a városi tanács arra köte-

229

RÁKÓCZI II. lezte, hogy lakását Alsóvárosra helyezze át. Hertzl Fülöp utóda volt a városi másodorvosi beosztásban. Szorgalmazására 1854-ben állít­ ják munkába a kórházban a „szürke nővére­ ket” . 91, 124. Rákóczi II. Ferenc (Borsi, 1676. márc. 27.—Rodostó, 1735. ápr. 8.) atyja Ferenc I., erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona grófnő. Iskoláit a neuhausi Jezsuita Kollé­ giumban végezte, majd Bécsbe került, ahol egyetemet végzett és tanulmányait Prágában folytatta. 1692-ben nagykorúsították. 1694. máj. 25-én Sáros megye főis­ pánja. 1680-tól Munkácson, Sárospatakon, Eperjesen, majd más városokban tartózkodik. 1697-ben birodalmi herceg. 1701-ben elfogják, bebörtönzik és halálos ítélete volt várható. De megszökik és Hegyaljára menekül. 1703-ban a felkelés élére áll. 1707-ben az onódi országgyűlésen kimondja a trónfosztást. 1711. febr. 21-én el­ hagyja az országot. Lengyelországban Danzigban, Ang­ liában, Franciaországban diplomáciai tevékenységet fejt ki, majd Törökországba megy 1717-ben és itt utóbb in­ ternálják Konstantinápolyba, majd Rodostóba. Szege­ den szép lovasszobra áll, Vastagh György munkája (1912). A szegedi polgárőrség ruházata II. Rákóczi Ferenc haj­ dúi és huszárjai után készült. Emlékére szerezték az ún. Rákóczi indulót, amelyet minden adandó alkalommal előadtak Szegeden. Házasságot kötött 1694. szept. 25én Sarolta Amália Hessen Rhreindelsi grófnővel, kitől Lipót György, József, György és Charolta gyermekei születtek. Móricz Pál Szegeden írta és jelentette meg 1900-ban könyvét Rákócziról, kinek seregében számos szegedi is harcolt annak idején. 1906-ban hamvait haza­ hozatták és Szeged városa is fogadta az állomáson. A sze­ gedi Rákóczi-tér és Rákóczi utca az ő nevét viseli. 7, 64, 80, 195, 195, 195, 195, 195, 263, és a Rákóczi in­ dulóra 101, 103, 103, 104, 105, 142, 148, 185,+Berlioz alatt.

Rákos Béla (Szentes, 1859.— 1942 után) atyja városi főkapitány volt Szentesen. Isko­ láit Grazban és Szegeden végezte, érettségit a szegedi főreáliskolában tett. Ezt követően a Magyaróváron felsőbb gazdasági tanfolyamot végez és elvégzi Budapesten az állatorvosi tan­ folyamot is. Tanulmányai befejezése utánPallavicini Sándor őrgrófnak Mindszent-Algyői uradalmában helyezkedett el gazdasági és se­ gédtisztként, majd gazdatiszt lett és európai utazások után, 1893-ban állattenyésztési in­ téző. Szakíró. Önálló munkája 1889-ben je­ lent meg Kassán. 1911-ben háztulajdonos Sze­ geden, a Petőfi S. sgt. 9. sz. alatt. 1929-ben nyugállomban van Szegeden és a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. 1942-ben mint nyug. fő­ intéző él Szegeden Széchenyi tér 8. sz. alatt. 281. Rákosi Jenő (Acsád, 1842. nov. 12.—Budapest, 1929. febr. 8.) atyja János, gazdatiszt Acsádon. Idegenből szár­ mazott, német anyanyelvű volt. Iskoláit Sárvárott vé­

230

RASSOVSZKY gezte és a gimnázium első hat osztályát Kőszegen. A 7. és 8. osztályt 1863—1864-ben Sopronban, a Bencés Gimnáziumban látogatta, ahol érettségi vizsgát tett 1864-ben. Ezt követően a budapesti egyetem jogi karára kérte felvételét és elvégezve a szükséges tanulmányokat, abszolutóriumot szerzett és joggyakorlatra ment. Ügy­ védjelölt volt. Már 1860—63-ig Somogybán, Lengyel­ tótiban tanítóskodik és gazdasági gyakornok. 1862-ben pedig közben Öreglakon gazdasági írnok. 1867-ben a Pesti Napló munkatársa és nevét Kremszer-ről Rákosi-ra változtatta. 1869-ben megalakítja a Reform c. lapot és annak szerkesztője lesz. 1875-ben a Népszínház igazga­ tója. 1881-ben újságíró a Budapesti Hírlap-nál. Ő alkal­ mazza a szegedi Nagy Sándort. A Budapesti Hírlap társ­ alapítója. 1896. nov. 10-én Budapesten magyar nemesi rangra emelik és engedélyezik a „mindszenti” előnév használatát. A szegedi Dugonics Társaságnak tagja és előadója. 1883-ban a király látogatásakor ő is egyik szerzője volt a megjelentetett emlékalbumnak. 1903-tól főrendiházi tag. Számos egyesület, szervezet tagja, el­ nöke. 1919-ben a tanácsköztársaság túszként őrzi. Re­ vizionista. 1922-ben ülte meg 50. éves írói jubileumát. 1923-ban szülőházán Acsádon emléktáblát avattak, 1930-ban szobrot állítottak neki Budapesten. Felesége Kalmár Lenke volt, akitől Gyula, Lajos, Magdolna gyermekei származtak. 238.

Rákosi Nándor (Ferdinand) (Szeged, 1832. okt. 16.—Budapest, 1884. nov. 26.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte 1850-ig terjedőleg. Vaskereskedő inas volt Aradon. 1848—49ben résztvesz a szabadságharcban és hadnagyi rangot ér el. 1849 végén emiatt hadbírósági el­ járás alá vonják, börtönt szenved el. 1855-ben édesatyjával együtt külföldi utat tesz Olasz­ országban, ahol a festészetet tanulmányozza. 1866-ban tér vissza Szegedre. 1860 körül atyja megvásárolta Rajnay József Tisza-parti tímár­ házát és toronyszerű épületet, festő műtermet építtetett hozzá tetőterasszal fényszabályozó vitorlavászonnal, ernyővel. Nevét 1867-ben Krebszről Rákosira változtatta. Számos fest­ ménye ismert, többek között szegediekről is készült portrék. Tekintélyes képgyűjteménye volt. 1876-ban Budapestre költözik és rajzta­ nárként működik az Állami Felső Leányisko­ lában. Halálát tüdővész okozta. Szegeden 1869. szept 16-án kötött házasságot Lukács Franciskával, akitől Ilona Paula, és György Mihály vaskereskedő, anyja Draskovics Er­ zsébet. 115,115,254/189. Rassovszky Gyula (Vác, 1885. nov. 18.— ?) 1902. aug. 27-én beöltözött a piarista rendbe. 1903. aug. 28-án tett fogadalmat és 1906-ban a kolozsvári kalazantium II. éves tanárjelöltje magyar, latin nyelv és irodalomból. 1907. dec. 24-én ünnepélyes fogadalmat tett és 1908. jún. 27-én áldozópappá szentelik. 1929-ben a sze­ gedi kegyesrendi főgimnázium tanára, kegyes­ rendi szerzetes, a Szeged-Belvárosi Kaszinó

RASZLAVICZY tagja. 1936— 1937-ig főgimnázium osztályfő­ nöke. 1941-ben veszprémi kegyesrendi főgim­ náziumi tanár. 281. Raszlaviczy Zoltán magyar-raszlaviczai ne­ mes, a Sáros megyében volt honos családból. Czimernél: Raszloviczy. Iskolái elvégzése után az egyetem jogi fakultását és jogi doktorátust szerezve az igazságügyi pályán helyezkedett el. 1927-ben bírósági titkár és a Szegedi Kir. ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző. 1929-ben szegedi kir. járásbíró és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1931-ben gyulai kir. járásbíró. 1937-ben szegedi kir. járásbíró. 1941-ben ógyallai kir. járásbírósági elnök. 281. Ráthonyi Sándor (?— 1975 körül) atyja adorjáni és nagyrátoni nemes volt. Pest megyében Páli mellett 1905-ben csengődi birtokos, mind­ végig birtokán lakott és halála után özvegye is haláláig a birtokának volt lakója. Felesége Joó Ilona, aki előbb Dankó Pista felesége volt. 175. Rátz András Ferenc Balázs (Andor) (Sö­ vényháza, 1887. febr. 9.—Szeged, 1956.) kö­ zépiskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd a kolozsvári egyetem jogi karára kérte fölvé­ telét és tanulmányainak befejezése után ezen egyetemen szerzett jogi doktorátust. Ezt kö­ vetően az igazságügyi pályán helyezkedett el. 1911-ben bírósági pályára lép, 1912-ben Sze­ ged kir. törvényszéki joggyakornok. 1914-ben egységes bírói-ügyvédi vizsgát tesz Marosvásár­ helyen. Ekkor szegedi Árpád u. 13. sz. alatti lakos. 1915-ben szegedi járásbírósági jegyző, 1927-ben a „Családi kör” címen költeményt jelentetett meg, amely több szegedi portrét tartalmaz. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. 1929-ben szegedi kir. törvényszéki bíró, majd szentesi, szabadkai, szekszárdi járásbírósági elnök. 1931-ben a Szegedi Kirítélőtábla elnöki titkára. 1937-ben kir. törvényszéki tanácselnök, Szegeden. 1921. január 4től kezdődően Széchenyi tér 6. sz. alatti lakos Szegeden. 1978— 1941-ig szegedi kir. járásbíró­ sági elnök. 1914-ben tesz bírói ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen. Szegeden 1915. máj. 29-én házasságot kötött Jedlicska Margit Vilma Vik­ tóriával, akitől István és Katalin gyermekei származtak. Atyja Ignác, uradalmi főintéző volt, anyja Mike Mária. 281. Rátz Ignác (?— 1942 előtt.) középiskolái el­ végzése után valószínűleg gazdasági akadémiát végzett és 1891-ben uradalmi ispán. 1929-ben nyugalmazott uradalmi főintéző. 1931-ben a Szegedi kir. törvényszéken gazdasági szakértő 1937-ig. Itt él Szegeden, Széchenyi tér 15. sz. alatt. Neje Mike Mária volt, akitől András Ferenc Balázs és Ilona Julianna gyermekei származtak. 1942-ben neje mint nyugalmazott uradalmi tiszttartó özvegye szerepel. 281. Ráczey Dezső. Iskolái elvégzése után a M a­

RÉH gyar Államvasutak kötelékébe lépett. 1911-ben a magyar kir. Államvasutak Igazgatóságának Budapesten általános igazgatási főosztály C. Osztály fogalmazója lett. 1914-ben szatmár­ németi Vasúti Nevelő Tápintézet igazgatója. 1929-ben főfelügyelő és az államvasúti Szegedi Fiúnevelő Igazgatója. Ugyanakkor a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1936-ban előbbi he­ lyén MÁV tanácsos, főtanácsosi címmel. 1937ben nyugdíjban. 281. Réh Ferenc (Szeged, 1814. febr. 14.—Szeged, 1881. dec. 13.) atyja János, korcsmáros ?, anyja Müller Franciska. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, 1822-től a piarista gimnázium tanulója volt. 1848-ban beállt nemzetőrnek, majd hon­ védnek és 1849-ben a Szeged ellen irányuló szerb támadás egyik visszaverője volt a Tiszán át. A Szegedi 4. nemzetőr századnak volt szá­ zadosa. Több nyelven beszélt. 1849. áprilisá­ ban Szenttamásnál lett főhadnagy. 1840-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1849-ben le­ szerel, elbocsátását kéri a hadseregből és Sze­ ged városnál írnokként helyezkedik el. Ettől kezdve mindvégig Szeged város írnoka. 1861ben Szeged-Felsővároson csendbiztosnak je­ lölik, de nem kapja meg a szükséges szavaza­ tokat. Kétszer nősült. Első feleségét Szegeden, 1849. máj. 3-án vette el, Szilber Mária volt, akitől János Gyula, Mária, Lajos és Ferenc gyermekei születtek. Második házasságát ugyancsak Szegeden kötötte, 1869. júl; 30-án, Döme Rozáliával, aki Kovács Futó Ágoston özvegye volt. Már 1848 előtt, 1833-van közvi­ tézként katonai szolgálatot teljesített a császári hadseregben. 1836-ban őrvezetőnek lép elő a 32. Észtéi Ferdinándról nevezett gyalogezred­ ben. 1848 nyarán a 3. honvédzászlóalj köteléké­ ben harcol a Délvidéken és decemberben lép elő hadnagynak, majd főhadnagynak a Sze­ gedi Önkéntes zászlóaljban a Bácskai Hadtest­ nél. 1849. máj. 13-án a 104-es zászlóaljba kerül át. Végül századosi rangot ér el és a 4. század parancsnoka lesz. 71. Réh János (?— ?) német származású volt és valószínűleg ő az, aki Szegeden elsőnek meg­ telepedett. Lehet, hogy már iskoláit is Szege­ den végezte és iparosnak készült. 1768-ban már Szegeden vendéglője volt és a szájhagyomány szerint József főherceg, a később II. József császár nála szállt meg. Felesége szép asszony volt a hagyomány szerint elnyerte Mária Te­ rézia társuralkodójának kegyét és e kötelékből származott volna János nevű fia. Az „Arany páva” „Aranyos Sas” vagy „Arany Sas” nevű vendéglő Szeged város tulajdona volt és bérbe­ adás útján hasznosította azt Réh János és neje. A ház a Bajcsy-Zsilinszky u. 11. sz. alatt ma is áll és utcai falán emléktábla emlékezik meg múltjáról. 12, 172, 297 + függelék. Réh János (Szeged, 1769. ?—Szeged, 1849.)

231

RÉH Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimná­ ziumot a piaristáknál járhatta. Ezt követően bizonyára a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott, majd joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi oklevelet szerez­ hetett. Ennek birtokában közigazgatási pá­ lyára lépett és Szeged város kötelékében he­ lyezkedettel. 1818-ban mint városi rendes tiszti ügyész szerepel Szegeden. 1819-ben városi fő­ jegyzőként említik. Majorja volt több hold földdel a Szeged-Rókusi temető mellett, a Vöröskereszt tó közötti Francia-hegyen, de feleségének is volt Szatymazi úton 27 hold ősi kaszálója. 1849-től neje nyugdíjat élvezett Sze­ ged városától. Neje Miller Franciska volt, aki­ től Antónia Anna, János, Terézia Katalin, Ferenc Rókus, Miklós János gyermekei szár­ maztak. Atyja feltehetően városi korcsmáros volt, a „Fekete Sas” bérlője. 12, 13, 172, 297. Réh János (Szeged, 1812. nov. 25.—Szeged, 1881. dec. 25.) atyja János városi főkapitány, anyja Miller Franciska. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, középiskolát a piaristáknál 1820— 1827-ig, majd a pozsonyi jogakadémiára ment, ahol jogot tanult. 1833-ban ügyvédi diplomát szerzett, amelyet Szegeden hirdettetett ki. 1830tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja. 1827-ben résztvett a Szegedi Felsővárosi Társalkodási Egyesület alapításában is. 1848-ban a választásokon ellenezte Osztróvszky József jelölését. Ugyanebben az esztendőben az es­ küdtszék bírájává választották. Tagja volt a hadiválasztmánynak. A Szeged-Felsővárosi 4. Nemzetőr század parancsnoka volt. A tiszt­ újításnak szellemi irányítója, hangadója volt. A fehércédulás párt képviseletében lépett fel. Szóba került a bírói állásra való megválasz­ tása is, de nem kapta meg a szükséges szava­ zatot. 1867-ben viszont polgármesterré válasz­ tották. 1872-ben polgármesteri állásáról le­ mond. Kétszer kötött házasságot. Az első felesége Bába Rozália volt, akivel 1839. jún. 16-án lépett házasságra Szeged-Felsővároson. Második felesége Laczkovich Agusztina lett, Szeged-Felsővároson, 1859. márc. 8-án. Há­ zasságaiból Vilma, Ákos, Valéria, Aguszta és Ida gyermekei származtak. 12, 26, 27, 32, 32, 32, 32, 78, 88, 93, 137, 137,137, 137, 137, 137, 142, 144, 147, 152, 163, 172, 172, 251/102, 251/102, 268, 294. Reiner József (Szeged, 1780.—Szeged, 1867. jún. 3.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1826-ban a Szegedi Zsidó Hitközség képviselője. 1844-ben szegedi háztulajdonos. 1848-ban hitközségi választ­ mányi tag. 1848-ban változtatja nevét Reuter­ ről Rajnayra, de utóbb megjelent rendelet ezt a névváltoztatást hatálytalanította. 1852-ben

232

REITZENSTEIN hitközségi elöljáró. 1859-ben a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. 87 évesen halt el. Gyerme­ kei három fiú, közülük egyik Zsigmond. 91. Reinitz Vilmos. Talán makói származású. 1859-ben kereskedelmi ügynök volt Szegeden és az ebben az esz­ tendőben újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lett. 91.

Reinle Károly (?— ?) Szegeden 1842-ben tű­ nik fel, amikor a Péterváradi 9. határőr gya­ logezred főhadnagya. Czímer a személyét nem tudja beazonosítani. 1852-ben országos kir. kapitány. 1852-ben, aug. 3-án tanúként szere­ pel egy házasságkötésnél Szegeden. 1859-ben a Szeged-Belvárosi újjászervezett Kaszinó tag­ ja. 1870-ben nyugalmazott kapitány Szeged palánki lakos. November 28-án, ez évben halt meg felesége Nagy Ágnes, akivel talán Szege­ den kötött házasságot és aki Nagy Ferenc ta­ nácsnok leánya volt. Okirat létezik, amely e házasságkötéskor 3000 forint kauciót ad a kincstárnak. (1842). Valószínűleg báró volt. 91. Reiter József Lásd Rényi József. 116. Reitzer Adolf (Újpalánka, 1841. ?— ?) isko­ láit Szegeden végezte és a gimnáziumot a pia­ ristáknál 1851— 1859-ig. 1859-ben tett érett­ ségi vizsgálatot. 1857-es királylátogatás alkal­ mából „Jubelklänge” címen költeményt írt a gimnáziumban, amelyet elő is adtak. 1871— 1873-ig a Zsidó Hitközség képviselője, majd pénztárnoka volt. 1879-ben a franciák szegedi látogatása alkalmával tagja volt az őket fogadó bizottságnak. Kivette részét a város rekonst­ rukciós munkájából. Szegedi Lloyd Társulat választmányi tagja volt. Vagyonos szegedi kereskedő. 1870— 1873-ig a Szegedi Zsidó Hit­ község elnöke. 1878-ban a zsidó népiskola fel­ ügyelőbizottsági elnöke. A szegedi „Árpád” szabadkőműves páholy tagja. A szegedi Álta­ lános Takarékptr. igazgatója. Szegeden, a Tisza Lajos körúton palotája állott, a korábbi Komló-kert helyén. 254/174. Reitzer Jakab (1814. ?—Szeged, 1878. okt. 31.) kereskedői, ill. iparosi pályára készült és később gyékénykereskedőként működött. 1847-ben telepedett meg Szegeden. 1859-ben a Zsidó Hitközség bizalmi férfia volt, 1861-ben a hitközség választmányi tagja, 1863-ban épí­ tészeti elöljárója, 1867-ben kultuszelőadó. 1870-ben hitközségi képviselő. 1869-ben a Lloyd Társulat választmányi tagja. 1870— 1873-ig a Zsidó Hitközség elnöke, valamint a zsidó népiskola felügyelőbizottságának elnöke. 1878-ban. 91. Reitzenstein Vilmos (?—Königgrätz, 1866. júl. 3.) báró. 1858-ban a Szegedi Népliget ala­ pítója, családjával együtt kedvenc tartózkodási helye. 1858-ban Szegeden lakott a családjával

RE1ZNER és ekkor a cs. és kir. 8. vadászzászlóalj parancs­ noka Szegeden, cs. kir. őrnagy, majd ezredes. 1866-ban mint a 8. vadászzászlóalj ezredpa­ rancsnoka, Königgrátznél fejlövés folytán el­ esik. Gyermekek maradtak utána. 254/174. Reizner János (Szeged, 1847. jan. 20.—Sze­ ged, 1904. jan. 19.) atyja István (András) bog­ nármester, anyja Nagy Anna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál járta 1857—65-ig. Majd a pozsonyi jogakadémiára ment és részben itt, részben Pesten az egyete­ men jogot végzett. Majd joggyakorlatának leszolgálása után, 1871. márc. 27-én ügyvédi vizsgát tesz Pesten. Szegeden kezdi meg ügy­ védi működését. 1871 májusában a Szegedi Szabadelvű Kör titkára. 1872. jan. 4-én Sze­ ged város aljegyzőjévé választják. 1875. szept. 14-én pedig főjegyzőjévé. Számos bizottságnak és társulatnak tagja volt. 1876. szept. 3-án a Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki. 1882. jól. 16-án lemond főjegyzői állásáról és ugyanakkor a szegedi Somogyi könyvtár igaz­ gatója lesz. 1883-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztese. 1903-ban kir. tanácsos. Helytörténész, szakíró. Nevét emléktábla őrzi a Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában. Port­ réját Tóth Molnár Ferenc festette meg és az a múzeum képtárában van. Az árvízképen, ame­ lyik a múzeumban van kiállítva, ő is szerepel. A Szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak tagja volt. Az árvízvédelemben tanúsított ki­ magasló érdemeire tekintettel kitüntetésben ré­ szesült. Az 1876-os szegedi kiállítás bizottsági jegyzője volt. Kétszer nősült, első felesége Jenei Mária, akivel Szegeden 1871. május 7-én kelt egybe. Második feleségével elözvegyülése után 1886. okt. 23-án kötött házasságot. Neve Molnár Ilona, Molnár Márton ügyvéd leánya volt. Házasságaiból Vilma Mária, Mária, La­ jos János, Lajos, Ottó János, Júlia, Endre Ilona, Béla, Gizella, Károly, Ilona gyermekei származtak. 248/15, 248/17, 248/22, 248/27, 248/33, 249/39, 249/49, 249/50, 250/56, 250/63, 250/70,251/85,251/85,251 /90,251/93,251/101, 251/103, 252/104, 252/107, 252/108, 252/109, 252/116, 253/142. Remellay Gusztáv (Pest, 1819. jan. 5.—Pest, 1866. márc. 31.) atyja Ferenc szolnoki sóházi hivatalnok mázsamester volt. Iskoláit részben Pesten, részben pedig Szegeden végezte el a piarista gimnáziumban. Filozófiát Budapesten tanult, majd Vácott és Szegeden. Az egri jogakadémián tanult jogot. 1840-ben Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Ezt megelőzően joggyakorlaton volt Batta Samu pestmegyei főbírónál, ill. Dókus László ítélőmesternek volt jurátusa. Ügyvédi gyakorlatot Buda­ pesten kezdett, Pest város tb. ügyésze lett, író, szépíró, gyermekíró. 1848-ban újvidéki városi főjegyző, majd bel­ ügyminisztériumi tolmács és hadbírósági albíró. 1849. februárjában hadbíró kapitány Szegeden. Világos után

RENGEY hadbíróság elé állítják és 15 évi várfogságra ítélik, ame­ lyet Kufsteinben töltött le részben, mert 1856-ban köz­ kegyelemmel szabadult. Egy ideig Bécsben tartózkodott mint ottani hivatalnok, majd 1860-ban Szegedre jött és itt publikált. 1865-ben Szeged város tb. főjegyzője. 1863. után főleg gyermekverseket és történeteket publikál. A pesti kereskedelmi kórházban halt meg és 1867. jún. 23-án a sírkövét avatták föl a pesti Kerepesi-úti temető­ ben. A Szegedi Híradónak is munkatársa volt. Többször fordult meg a Szeged-Belvárosi Kaszinóban, mint annak vendége. Elhanyagolt és visszataszító külseje folytán ke­ rülték kufsteini fogolytársai, felesége is elvált tőle. Ne­ mesi származású volt és a szabadságharcban 1848. szept. 20-tól a Duna—Tisza-közi Önkéntes Nemzetőr Tábor hadnagy hadbírájaként működött. Október 9-től had­ bíró főhadnagy a feldunai hadseregnél. 1849. jan. 17-től százados a 65-ös zászlóaljban, majd márciustól a feldu­ nai hadsereg főhadbírája, mint őrnagy. Valószínűleg 1848- ban Újvidéken kötött házasságot, mely házasságá­ ból egy leánygyermeke származott, ki Juarezhoz, a mexikói köztársasági elnök fiához ment feleségül. 95. Reményi Ede (Miskolc, 1828. jan. 17.—San Francisco, 1898. máj. 15.) iskoláit Egerben végezte, majd pedig a bécsi zenekonzervatóriumban képezte magát tovább 1842 és 1845 között. 1846-ban első hangversenyét Pesten adta, majd 1847-ben Párizsban és 1848-ban Londonban lépett fel. Mint hegedűművész tett világhírre szert. 1848ban és 1849-ben Görgey Artur szegedi tábori hegedűse és tisztje volt. 1849-ben emigrált, Párizsban és London­ ban élt. 1855-ben Viktória királynő „udvari virtuóz”-zá nevezte ki. 1860 utáni amnesztiával hazatér. 1862-ben nevét a korábbi „Hoffmann”-ról Reményire változtatta. 1870—71-ig a Nemzeti Színház első hegedűse volt. Szinynyei szerint hegedűvel a kezében New Yorkban, a Vanderville Színházban halt volna meg. Zenei író volt, a Szeged-Belvárosi Kaszinónak többször volt vendége. Hangversenyezett is Szegeden 1864-ben és 1866-ban, valamint 1869-ben. 1872. februárjában Fáy Gizellát vette feleségül. 95, 123, 123, 124, 131, 150,293, 296/221.

Rengey Ferdinánd (Szeged, 1808. okt. 19.— Adács, 1858. márc. 29.) atyja József Balázs fűszerkereskedő volt, anyja Müller Anna Er­ zsébet. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, jogot a győri jogakadémián. Majd pedig 1829. szept. 29-én ügyvédi vizsgát tett Pesten. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és Szeged város szolgálatába állott. 1830— 1849- ig városi ügyész. 1843—44-ig a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja volt. 1847—48-ig or­ szággyűlési követ. Az Alsóvárosi Társalkodási Egyletnek alapító elnöke. 1848—49-ben kor­ mánybiztos Szegeden, városi tanácsnok és nem­ zetőrszázados. Világos után hadbírósági eljá­ rás alá vonják és a pesti Neugebäudeben le­ tartóztatásba helyezik, azonban az eljárást Haynau felmentésekor kegyelemből megszün­ tette és ennek folytán visszatérhetett Szegedre, ahol gazdálkodással foglalkozott. Rendőri fel-

233

RENGEY ügyelet alatt állott Szegeden. 1852-ben újabb eljárás indult ellene és rövid ideig letartózta­ tásba került de fölmentették. 1854-ben újból gazdálkodik, majd 1855—58-ig földbérletet vált Adácson és ott is hal meg. 1845-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvé­ nyese volt. 1845-ig Aigner néven szerepelt és ekkor nevének megváltoztatását kérte „Rengey”-re. Arcképét Tóth Molnár Ferenc fes­ tette meg és az a szegedi Móra Ferenc Mú­ zeum Képtárának tulajdonában van. Szege­ den 1842. júl. 21-én kötött házasságot az elözvegyült Nyári Rozáliával, akivel azonban már ezt megelőzően együtt élt és ezen együttélésből született Ferdinánd fia, aki a Rengey nevet használta. Ugyancsak házasságon kívül szüle­ tett Róza leánya is, aki szintén Rengey néven szerepelt. 42, 43, 52, 54, 54, 55, 65, 66, 65, 66, 74, 177. Rengey Ferdinánd (Szeged, 1833.—Szeged, 1862. febr. 12.) atyja Ferdinánd városi tanács­ nok és anyja Nyári Rozália volt. Házasságon kívüli viszonyból született, mert édesanyja nem tudott elválni első férjétől így élettársi viszony­ ra lépett édesatyjával. Születésének pontos ideje nem állapítható meg, mert a szegedi anyakönyvben sehol sem szerepel. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1847— 1851 között. Szeged város szolgálatába lépett és annak járulnoka lett. Atyja névvál­ toztatása után ő is a megváltoztatott nevet használta. Fegyelmezetlen természete miatt szülei kénytelenek voltak a gimnáziumból ki­ venni és más pályára rendelni. Mindvégig Szeged város szolgálatában állt. Szegeden la­ kott. Nőtlen maradt. 34, 41, 42, 43. Renkey János (Oroszlámos, 1870. ?—?) atyja Rack Gyula, anyja Breitenfeld Terézia. Isko­ láit talán Makón végezte, majd egyetemre ment és valószínűleg Budapesten politikai doktorá­ tust szerzett. 1911-től kezdődően Szegeden Zárda u. 9. sz. alatti lakos és MÁV fogalmazó. Az is marad továbbra is a Szegedi MÁV Üz­ letvezetőség V. Számosztályára beosztva. 1914ben ugyanott MÁV segédtitkár. 1924-ben Bocskay u. 6. sz. alatti lakos. 1929-ben MÁV főfelügyelő és 1931-ben a MÁV Szegedi Üzlet­ vezetőségének V. Számosztályának főnöke. 1934 körül változtatta^ nevét Rack-ról „Renkey” -re. 1942-ben MÁV nyugalmazott főtacsos és Szegeden Korona u. 27. sz. alatti lakos. Nőtlen maradt. 280. Renkey Lipót József Pál (Oroszlámos, 1873. dec. 10.—Szeged, 1949. július 4.) atyja Rack Gyula uradalmi kasznár, anyja Breitenfeld Te­ rézia volt. Iskoláit Szegeden végezte, közép­ iskolát a piarista gimnáziumban 1884-től 1891ig. Ezen utóbbi esztendőben tett itt érettségi vizsgálatot, majd a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be és féléveinek lehall­

234

REÖK gatása után abszolutóriumot szerezve, joggyakorlatra ment, ügyvédjelöltként működött. Gyakorlati idejének letöltése után talán ügy­ védi vizsgát is tett. Mindenesetre a közigazga­ tásban helyezkedett el és 1902-ben Szeged vá­ ros osztályjegyzője lett. 1912-ben lép elő I osztályú aljegyzővé. 1919-ben tanácsnok he­ lyettes. 1922-ben pedig városi tanácsnok. Az elnöki ügyosztály vezetője, majd a Pénzügyi Osztály élére kerül és marad 1932-ig amikor a Statisztikai Osztály vezetője lesz. Feltehetően 1934-ben került sor a családi nevének „Rack” ról ,,Renkey”-re változtatására. Ez időben Bús páter u. 19. sz. alatti lakos volt. 1937-ben a Szegedi Városi Tanács Közművelődési Osz­ tályának vezetője tanácsnokként. 1942-ben nyugdíjazzák és ekkor Löw Lipót u. 15. sz. alatti lakos. Kétszer kötött házasságot. Az első házassága Papp Róza Irén Máriával Sze­ geden 1906. máj. 8-án köttetett. Második há­ zasságából származott Gyula fia. E fiú vagy talán még egy másik gyermek órás, ill. ötvös lett. 280. Rényi József Frigyes (1789.— 1861. ?) atyja Rajter néven szerepelt és városi polgár volt. Lehetséges, hogy iskoláit Szegeden végezte utána szakmát tanult és asztalosmester lett. Szeged-Felsővároson lakott és számos szegedi családnál vállalt keresztapaságot. Szeged város bevett polgára volt. 1845-ben a Szeged Csong­ rádi Takarékpénztár alapító részvényese. 1845 után a Szeged Csongrádi Takarékpénztár vá­ lasztmányi tagja. 1861-ben családi nevét „Reiter”-ről (nem Rajter-ről) „Rényi” -re vál­ toztatta. Kétszer kötött házasságot. Az első házasságbeli nejét nem ismerjük, csak azt tud­ juk, hogy elözvegyülése után, Szegeden 1834. máj. 15-én másodszor nősül és ekkor Papsztman Annát vette feleségül. E házasságból szár­ mazott Gyula, Kornélia és Emília gyermeke. 116. Reök család valószínűleg Nyugat-Németországból származott Magyarországra, majd Csongrádra és Békés megyébe. 186, 186. Reök Iván Lajos (Bánfalva, 1855. máj. 25.— 1929. márc. 7.) iskoláit valószínűleg Békés­ csabán végezte, majd pedig a budapesti mű­ egyetemen mérnöki oklevelet szerezhetett. Atyja István békéscsabai ügyvéd, majd köz­ jegyző volt, anyja Omazta Terézia. A szegedi nagyárvíz után a Szegeden meginduló építke­ zésekkel kapcsolatban Szegedre rendelt Köz­ építészeti Tanácsnak tagja volt 1884— 1893-ig. 1888-tól a Magyar Kir. Folyammérnöki Hiva­ tal főnöke Szegeden. 1896-tól a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Horgosi földbirtokos 624 holdon. Ő építette a szegedi Kölcsey u. és Bajcsy-Zsilinszky u. sar­ kán álló szecessziós, kétemeletes épületet. 1899-ben királyi főmérnök. 1911-ben Csong-

REÖK rád megye tápéi kerületének országgyűlési kép­ viselője és ekkor Budapest, VIII. kér. József főherceg Sándor u. 31. sz. alatti lakos. A Víz­ ügyi Műszaki Tanács tagja. Az Ármentesítő és Belvízszabályozó Tanács tagja. A Szegedi Húsés Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. A DMKE Igazgatósági Tanácsának tagja. 1912-ben a Szegedi Ármentesítő és Belvízsza­ bályozó Társulat alelnöke és nyugalmazott műszaki tanácsos. Szegeden 1881. január 27én kötött házasságot Kelemen Ida Bertával, amely házasságból István, Mária, Attila, Gi­ zella, Sándor, Etele, Margit és Iván Andor gyermekei származtak. 86, 191, 191, 192, 198, 219, 224, 224, 225, 226, 226, 240, 243, 270, 295. Reök Ivánné 1. Kelemen Berta Ida. 241. Répásy Mihály (Kemecse, 1795. okt. 26.—• Szeged, 1849. júl. 28.) Atyja József, besztercei birtokos, anyja Olasz Mária. Ikertestvére Er­ zsébet volt. Iskoláit Sárospatakon végezte és feltehetően ugyanott hallgatott jogot is az aka­ démián. 1817-ben kadétnak állott be, báró Knézevichről nevezett 3. dragonyosezredbe. 1820-ban Jellasics alatt hadnagy. 1841-ben szá­ zados és a megye fölterjesztésére a királyi magyar nemes testőrségbe veszik fel, ahol má­ sodőrmester. 1848-ban dandárparancsnok a honvédség kötelékében, később hadparancs­ nok Debrecenben. 1849. június 12-én Vukovics fölajánlja neki az Országos Rögtönítélő Vegyes Bíróság elnökségét. 1849. máj. 1-től 31-ig he­ lyettes hadügyminiszter. Követte a kormányt Pestre, Debrecenbe, Szegedre, ahol mindenütt egyidejűleg városi térparancsnok volt. Had­ sereg főfelügyelő. 1847-ben a würtembergi ki­ rály nevét viselő, kir. huszárezredben szolgált. 1848. szept. 29-én lett Pákozd előtt ezredes. 1848. okt. 11-én ezredes és ezredparancsnok. 1849 januárjában Perczel Mór hadseregébe kerül és megszállja Szolnokot. Védte Debre­ cent. 1849-ben az újoncozási és pótlovászati osztály főnöke, vezérőrnagy. Szegeden kolerá­ ban megbetegszik és meghal. A szegedi ka­ tonaápoló nők tartottak ki mellette haláláig ellátva ápolását. Nemestestőri uniformisban őt ábrázoló olaj mellképe a Hadtörténeti Mú­ zeum birtokában van. Az országgyűlési kép­ viselőházi küldöttség Klauzál G ábor temetése alkalmával koszorút helyezett sírjára 1866-ban. Ingóságait összeírták és áruba bocsátották. Nőtlen maradt. 135. Réti Béla (Vejte, 1898. febr. 28.—Szeged, 1973. aug. 22.) atyja Réti Vilmos, anyja Dimák Zsuzsanna volt. Atyja 1900-ban nevét „Riesdorfer” -ről ,,Réti” -re magyarosította. Iskoláit Temesváron és Lúgoson végezte. Sze­ geden a kereskedelmi iskolát látogatta és itt tett érettségit 1916-ban. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár kötelékébe lépett tisztviselő­ ként és 1916-ban e szolgálati viszonyát meg­

RIESZ szakítva, katonai szolgálatra vonult be és vé­ gigharcolta a világháborút, hosszú olasz front­ szolgálattal . Majd leszerelve, folytatta az előbbi munkaviszonyát 1942-ig, 1935-ben cégvezető. Egyházi presbiter. 1942-ben az Angol—M a­ gyar Bank Szegedi Fiókjának igazgatója. 1945-ben megy nyugdíjba. 1942. márc. 19-én kötött házasságot Kubissy Mária Ottilia Vil­ mával . Házassága gyermektelen maradt. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281. Richter László (Szeged, 1900.—Szeged, 1936. ?) atyja József MÁV felügyelő, anyja Bernát Anna volt. 1929-ben magyar kir. hon­ védszázados. Iskoláit az áll. Gimnázium I— IV. osztályban Szegeden járta. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-ban a névjegyzékekben Mócz-Richter néven szere­ pel. Más adatokból megállapíthatóan nyilván nemesi előneve volt a Mócz. Szegeden Ber­ zsenyi u. 1/b. sz. a. lakott. 281. Rieger János 1. Csorvay János. 116. Rieger Lajos (Szeged, 1863.—Szeged, 1936. márc. 10.) atyja Mihály iparos, anyja Fospichil Rozália, aki nevét később talán Porgányira magyarosította. Iskoláit Szegeden végezte, a középiskolát esetleg a főreáliskolában. Kö­ zépiskolái elvégzése után a József Nádor M ű­ egyetemre ment, ahol mérnöki diplomát szer­ zett. Ennek birtokában kultúrmérnökként Ko­ lozsvár városnál helyezkedett el 1894-ben, de már 1896-ban Szegeden, Boldogasszony sgt. 21. sz. alatt lakott. 1911-ben a Szegedi Árrnentesitő Társulat mérnöke. Városi közigazga­ tási előadó. 1912-ben a Felső-torontáli Ár­ mentesítő és Belvízszabályozó Társulatszakaszmérnöke. 1914— 1917-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója és tagja volt. 1926-ban vo­ nult nyugdíjba, de még 1929-ben is mint a Felső-torontáli Ármentesítő és Belvízszabá­ lyozó Társulat igazgató főmérnöke szerepel Szegeden nyugdíjasként. 1942-ben Kálvin tér 7. sz. alatt lakott. Műtét után klinikán szív­ embóliában halt el 72 évesen. Szegeden 1894. ápr. 30-án kötött házasságot Bakonyi Rózával, akitől három gyermeke származott. Az egyik Lajos Károly Béla Mária volt. 270, 281. Riesz Frigyes (Győr, 1880. jan. 22.—Buda­ pest, 1956. febr. 28.) szüleinek nevét nem is­ merjük. Marcellnek testvére volt. Iskoláit valószínűleg Győrött végezhette. Egyetemre Zürichben járt, majd pedig a politechnikumot látogatta Göttingenben. 1902-ben a budapesti egyetemen bölcseleti doktori diplomát és ta­ nári oklevelet szerzett. Ezt követően 1903-ban Lőcsén főreáliskolai tanárként működött. 1911-ben Kolozsvárott van mint egyetemi he­ lyettes tanár. 1912-ben rendkívüli tanár és 1914-ben nyilvános rendes tanár. Amikor az egyetem Kolozsvárol menekülni volt kény­ telen és Szegeden telepedett meg, 1922-től a

235

RIGÓ Szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyil­ vános rendes tanára volt. 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tudományos kutatásaival világhírnévre tett szert. A buda­ pesti, páris, szegedi tudományegyetem dísz­ doktora volt. A Nemzeti Emlékcsarnokban, Szegeden bronz domborműves portréjával dí­ szített márvány emléktáblája függ. Matema­ tikus volt. Valószínűleg nőtlen maradt. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281. Rigó Endre (Szeged, 1859.—Szeged, 1916. okt. 21.) atyja József Farkas Sándor ügyvéd volt, anyja Hubert Mária. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1869— 1877-ig. Ezt követően talán Pesten látogatta az egyetem jogi karát és 1882. októberben tette le első jogtudományi szigorlatát. Ezt kö­ vetően joggyakorlatra ment, majd doktori ok­ levelet szerzett és 1888-ban ügyvédi vizsgát téve ügyvédi oklevelet szerez. Ennek birtoká­ ban a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri a lajstromba való felvételét, Szeged székhellyel. 1894. szept. 10-én kinevezik szegedi kir. alügyésznek. 1891-ben résztvesz Tisza Lajos fogadásán. 1883-tól 1885-ig a Szegedi Csó­ nakázó Egylet titkára. 1899-ben a szegedi köztörvényhatóság bizottság tagja. 1911-ben szegedi kir. törvényszéki bíró és az marad haláláig. 1910. márc. 5-én a Feketesas u. 15. sz. alatt lakott. 1895-ben a Szatymazi Gazda­ körnek volt ügyésze. Szegeden 1890. dec. 15én kötött házasságot Barcsay Margittal, akitől Mária Gizella Margit nevű leánya született. 241. Rocska ? Annyit tudunk, hogy 1849. április 3-án Szenttamás bevételénél résztvett, mint a Szeged-Alsóvárosi első nemzetőr gyalogszázad tagja. Váradi Ignácz főhadnagy alatt szolgált és az elsők között ért a szenttamási piactérre. Résztvett a haditörvényszék által a helyszínen halálra ítélt 68 szerezsán fogoly agyonlövetésében. Az egyik megfutamodót külön parancsra ő lövile.Később a 104-es Honvéd Zászlóaljban, ugyancsak Váradi alatt szolgál. Beosztásából kitűnőleg Szeged-Alsóvárosi származású le­ hetett. 211. Rofirbach Antal (1825.—Budapest, 1889. jan. 29.) atyja valószínűleg Antal volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, de nyilván középiskolát végzett. Gyógyszerésztanuló, inas, majd segéd lett. Gyógyszerész tanfolyam el­ végzése után pedig Budapesten gyógyszerész­ mesteri oklevelet szerezhetett. Középiskolái­ nak elvégzésében elhúzódás következett be és 1850 után 1855-ig Than Károly volt az, aki őt az érettségi vizsga letételére serkentette. 1850—1870-ig a szegedi-alsóvárosi gyógyszertár tulajdonosa és vezetője. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. A Szeged városi gyógyintézményeket ő látja el gyógyszerekkel és

236

RÓKUS ezzel kapcsolatban rendszeres elszámolásai találhatók a városi iratoknál. 1861-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa. Később Pesten a Rókus Kórház gondnoka és a M a­ gyarországi Gyógyszeréz Egyesület titkára Pesten publikál. Szegedet 1877-ben hagyta el és költözött Budapestre. 1866-ban mint nagy fényképész Szegeden fotóműtermet épített 4— 5000 forint befektetéssel. 1861-ben a Városi Közegészségügyi Állandó Bizottmány tagja. 1862 júliusában kitűnik Felsővároson egy tűz­ esetnél. A Szegedi Polgári Lövölde tagja. Köz­ adakozó. 1865 augusztusában saját házába köl­ tözik. Háza a Szt. háromság utcában áll, akkor 73. sz. alatt. Az ingatlan eredetileg Dáni— Korda-féle ház volt. Ebben volt később Lan­ dau Alajos fényképész műterme is, akitől az ő fényképe maradt reánk. Szabadelvű Kör tagja volt. Később felhagy a fényképészeti tevékenységgel és bérbeadja felszereléseit és be­ rendezéseit. Kétszer nősült. Első felesége Szeidl Mária volt, a második Ivánkovics Ludovika és ez utóbbival Szegeden kötött házas­ ságot. Házasságaiból Kálmán Eugén, Ludovika Antónia és Mária gyermekei származtak. 91, 110, 124, 269. Róka Erzsébet (?—?) valószínűleg József és Dobó Rozália leánya. Jó nevelésben részesült és 1842-ben férje volt az, aki mint városi esküdt gyűjtést vezetatt a temp­ lomkertre Rókuson, (Temetőkert). 1810—1820-ig rókusi lakos volt. Házasságot kötött Babarczi Pál nemesi szár­ mazású szegedi lakossal, akitől József nevű (később ügyvéd) fia származott. 212.

Róka József (Szeged, 1790.—Radna, 1858. máj. 17.) József és Dobó Rozália fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd pedig a rk. egyház kö­ telékébe lépett papnövendékként. Pappászentelése után 1814. júl 14-én püspöki szertárnok. 1816-ban makói esperes plébános. 1800— 1808-ban a Szegedi Piarista Gimnázium diákja volt. 1834-ben a makói plébánosi állás mellett szegedi helyettes esperesként is szerepelt. 1835től kanonok. 1840-ben Csanádi püspöki helynök. Világos után Temesváron halálra ítéli a haditörvényszék. ítéletét kegyelemből 20 évi várfogságra változtatják és Kufsteinba szállít­ ják. 1854-ben szabadul és akkor Radnára in­ ternálják. 39. Rókus szent (Montpelier, 1295. ?— Mont­ pelier, 1327. augusztus 16.) a Montpelieri gró­ fok családjából származott. Jámbor nevelés­ ben részesült. 20 éves korában árvaságra jut és az ekkor reá háruló hitbizományi vagyont egyik rokonának engedi át. Ingóságait a sze­ gények között elosztja és papi pályára lép. Itáliai zarándokútra megy. Mindenütt ápol, vigasztal. A szegedi Alsóvárosi Templom fő­ oltárán szobra áll és oltárképe van a Rókusi

RÓNA Templomban Vastagh Györgytől. Főleg a pestisbetegek; ápolásának szentelte életét. Mária-Cellben fogadalmi képe van, amely szegedi felajánlásból származik. Amikor hosszú évek után Franciaországból visszatért, kémként ke­ zelték, letartóztatták, fogságba vetették és 5 évi fogság után börtönben halt meg. A SzegedRókus kerület az ő nevét viseli és egy ideig a Városi Közkórház is Rókus-kórház volt. Róna József (Lovasberény, 1861. febr. 1.—Budapest, 1939. dec. 31.) atyja Rózner Sándor háztulajdonos és gabonakereskedő volt. Iskoláit Budapesten végezte, majd a Képzőművészeti Akadémiára ment és szobrász szakon tökéletesítette magát. 1875—79-ig Budapesten folytatott művészeti tanulmányokat, ezt követően pedig Bécsben. Első nagyobb szabású szobra Berlinben 1885-ben ké­ szült. 1886-ban megtelepszik Budapesten. 1884-ig Rózner családi nevet viselt és ekkor kérte nevének megváltozta­ tását ,,Róná”-ra. Gyorsan ismertté vált tehetsége révén és számos szobra díszíti ma Magyarország köztereit. Szegeden tőle való a Kossuth-szobor, mely 1902-ben készült. Iskoláinak befejezése után rövidárukereskedés­ ben kifutóként helyezték el szülei. Majd pedig egy asz­ talosmesternél tanult szobrászatot. Anyjáról mindössze annyit tudunk, hogy szegénysorsú leány volt. 1882-ben kötött házasságot Keményfi Gizella operaénekesnővel. 194.

Rónay Alajos 1. Oexel Alajos. 12. Rónay Alajos (Kiszombor, 1842. máj. 11.— Kiszombor, 1894. okt. 17.) atyja Mihály Csongrád megyei alispán, anyja Németszeghy Mária. 1840-ig családi neve Oexel. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Kiszomboron földbirtokos volt. A szegedi Árpád Szabadkő­ műves Páholynak tagja. Idősebb korában So­ mogyi Antal, a vándor patrióta pártfogolója volt atyjával együtt. Felesége Bokor Ágota Jolán volt, akitől elvált. Tőle származott gyer­ mekei Mihály, Róza, Dezső és Elemér. Í78. Rónay család. Eredetileg Oexel von Fried­ berg, nyugatról Magyarországra bevándorolt és Komáromban megtelepedett nemesi család, melynek egyes ágai Szegedre és Kiszomborra települtek át. A család egyes tagjai később ne­ vüket Oexel-ről „Rónay” -ra változtatták. Ma­ gyar nemességet nyertek és engedélyt a „zombori” nemesi előnév használatára. Czímernél mindenütt „Kiszombori”-ként jelölt a predicatum. 12, 177, 238. Rónay Imre (Nagybecskerek, 1889. ápr. 14.—Kiszombor, 1966. ápr. 30.) atyja Jenő Torontói megyei főispán, anyja Patyánkszky Olga. Mindössze annyi ismert, hogy 1929-ben földbirtokos volt, kiszombori lakos és a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 281. Rónay János (Kiszombor, 1809. ápr. 27.— Kiszombor, 1867. jún. 12.) atyja János Mi­ hály táblabíró, anyja Andrényi Johanna volt.

RÓNAY a „Friedbergh” nemesi előnevet viselő német családból származott. Iskoláit feltehetően szü­ lőhelyén és Szegeden végezte, majd pedig való­ színűleg egyetemre ment. 1830. aug. 4-től Csongrád megye táblabírája. 1835-től Toron­ tói megye főszolgabírója. 1845-től a Marosi Ármentesítő Társulat elnöke. 1846-ban eredeti családi nevét ,,Oexel” -ről „Rónay” -ra változ­ tatta, nemességének és nemesi előnevének fenntartása mellett engedélyezték a „zombori előnév viselését. 1847-ben Csanád vármegye országgyűlési követe. 1849. ápr. 15-én ado­ mányoz a Ludovika Akadémia javára. 1849ben Szeged város tanácsnoka. 1849. jún. 6-án orsz. ítélő törvényszéki közbíró. 1849— 1856-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó elnöke. 1851-ben rendőri felügyelet alá helyezik és vagyonát zá­ rolják. Majd részére kényszerlakhelyet jelöl­ nek ki először Szegeden, majd Kiszomborban. 1852-ben Szegeden házában bérlő a Szegedi Térparancsnokság. 1861-ben ismét országgyűlési képviselő. Házasságot kötött ivánday Karátson Emíliával, akitől Jenő, István, Já­ nos, Ernő, Magdolna, Emma, Amália, Cecí­ lia, Sarolta, Vilmos és Lajos gyermekei szár­ maztak. 12, 48, 68, 68, 74, 75, 75, 77, 109, 129, 134, 247/1, 268, 292. Rónay Jánosné 1. Karátson Emília. 67. Rónay Jenő (Budapest, 1883.— ?) „Barsi” előnév viselésére jogosult nemesi családból származott. Atyja Jenő, anyja Petőcz Lujza. Iskoláit feltehetően Budapesten, majd pedig Pozsonyban végezte és Pozsonyban tett érett­ ségi vizsgát. Utána a kolozsvári tudomány­ egyetemjogi karára iratkozott be és abszolutó­ riumot szerezve joggyakorlatra ment. Ügyvédelöltként működött, majd pedig 1941-ben ügy­ védi vizsgát tett. Ezt követően hadbírói vizs­ gát tett, majd a hadsereg szolgálatába lépett és 1912— 14-ben résztvett Szinigalia bombá­ zásánál és később Lovcsen ostrománál. 1914— 18-ig az I. világháborúban Lovcseni Tenge­ részkerületi Parancsnokság vezető hadbírója, majd a pólai Haditengerészetnél hadbíró. Utóbb a 32-es cs. kir. Hadosztály vezető had­ bírója. 1919-ben a Szegedi Nemzeti Hadsereg tisztje. 1919 utón budapesti gyakorló ügyvéd. 223. Rónay József (?— ?) atyja Krachtus. Mind­ össze annyit tudunk róla, hogy 1859-ben Sze­ geden iparosmester volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1870-ben változtatta nevét Rónayra Sopronban. Ekkor pénzügyi iroda­ tiszt, feltéve, hogy a személyek azonosak. Fe­ lesége Ivánkovics Mária volt, akitől Adél Berta nevű leánygyermeke származott. 90. Rónay Lajos (Kiszombor, 1821. jan. 4.— Budapest, 1890. dec. 30.) atyja Károly tábla­ bíró, anyja Vermes Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és valószínűleg a budapesti

237

RÓNAY tudományegyetem jogi karára iratkozott be. Később a kellő joggyakorlat letöltése után bírói vizsgát tett. Családi neve eredetileg „Oexel” volt és 1846-ban változtatta azt „Rónay”-ra és „zombori” előnév viselésére lett jogosult. 1848-ban a Torontál megyei óbese­ nyői kerület országgyűlési képviselője. 1848. dec. 25-én az innsbrucki küldöttség tagja. Vi­ lágos után 1849. aug. 14-én orosz fogságba esik, majd az osztrákok fogságába kerül, ahol 1849. aug. 24-e és nov. 9-e között Aradon szen­ vedett fogságot. 1849. dec. 9-én a Neugebäudebe szállították. Úgy látszik azonban, hogy — valószínűleg a Haynau-féle kegyelmi rendel­ kezés alapján — szabadon bocsátották és 1850-ben már Szegeden tartózkodott. Nyilván birtokain gazdálkodott. 1859-ben belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1861-ben tb. törvényszéki bíró. 1868-ban Csongrád megye alispánja. Háza Szegeden az árvíz után is állt a Feketesas utcában. 1850. júl. 28-án kötött házasságot Kárász Borbálával, amely házas­ ságból Jolán, Béla és Aladár gyermekei szár­ maztak. 91, 143, 171. Rónay Lajosné 1. Kárász Borbála. 171. Rónay László (Kiszombor, 1864. márc. 12.— Kiszombor, 1909. máj. 4.) atyja Mihály alis­ pán, anyja Némethszeghy Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot 1873—81-ig a Szegedi Kegyesrendi Gimnáziumban. Földbirtokos volt Valkányban 1893-ig. Neje 1912ben kiszombori birtokos. Egyébként Torontál megye főispánja volt. Felesége Vermes K a­ milla, akitől Tibor nevű fia származott. 178. Rónay Mihály (Kiszombor, 1813. szept. 26.— Kiszombor, 1873. júl. 20.) atyja Alajos tábla­ bíró, anyja Bene Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1820— 1826-ig. Iskolái elvégzése után Torontál me­ gye szolgálatába lépett és 1837-ben annak al­ jegyzője volt. Ugyanezen esztendő nov. 16-án Csongrád megye táblabírájává nevezték ki. 1843-ban Csongrád megye Tiszán inneni járá­ sának esküdtje. 1848-ban kiszombori birtokos és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választ­ mányi tagja. 1846-ban Csongrád megyében főszolgabíróvá jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. Emiatt Szegeden ünnep­ ségben részesítették. De már ezt megelőzően, 1841-ben a Törökkanizsai járás főszolgabírája volt. Élénken résztvett az 1848-as megmozdu­ lásokban. Május 2-én Csongrád megye Köz­ rendi és Közcsendi Bizottmányának tagja. Alsó-aradi birtokos. Tagja a Szegedi Hadivá­ lasztmánynak. A tisztújításon Csongrád me­ gye első alispánja lesz. Ennek következtében 1849-ben menekül Szegedről és aug. 14-én orosz fogságba esik Világosnál. Az oroszok aug. 24-én átadták az osztrákoknak, akik Gyulán fogvatartották, majd még ugyanazon

238

RÓSA a napon Aradra szállították, ahol november 9-ig volt letartóztatásban. Innen fölszállították Pestre és a Neugebáudeben őrizték. 1849-ben résztvett Csongrádon a függetlenségi nyilat­ kozat ünnepélyes kihirdetésén. Még 1849-ben családi nevét „Oexel de Friedbergh”-ról a ma­ gyar hangzású „Rónay” -ra változtatta és en­ gedélyezték a zombori előnév használatát. 1850-ben a Haditörvényszék 8 évi várfogságra ítélte, valamint vagyonelkobzásra. 1854. ápr. 24-én kegyelemmel szabadult. 1860. dec. 28-án Csongrád megye első alispánjává választják. Ez évben újból belép az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba tagként és hama­ rosan választmányi tag lesz. 1866. aug. 6-án résztvesz Klauzál G ábor temetésén. 1868— 1873-ig szállóvendége volt a Máltáról hazatért Somogyi Antal vándorpatrióta akit haláláig támogatott. Talán 1840-ben kötött házasságot Németszeghy Máriával, aki „almási” előnevű nemesi családból származott és amely házas­ ságból Alajos, Ilona Emma, Dezső, Juliska Erzsébet, József, Ágnes Johvnna, László és Mária Izabella Julianna Ágnes gyermekei származtak. 52, 56, 56, 89, 110, 131, 134, 178, 247/1, 295/1. Rónay Miháiyné 1. Némethszegi Mária. Czímer tévesen Rónay Jánosné helyett említi. 48, 68. Rónay Tibor (Kiszombor, 1893. dec. 11.— Szeged, 1980. márc. 4.) atyja László főispán, anyja Vermes Kamilla volt. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál. Haláláig szűkös viszonyok között Kiszomborban élt, majd Újszegedre tette át lakhelyét. Felesége Hadfi Marianna volt, akitől Eszter leánya származott, aki Ausztráliába vándorolt ki. Czímer tévesen Rónay Mihály fiaként említi. 178. Rósa Izsó (Szeged, 1842. júl. 6.—Szeged, 1918. máj. 25.) atyja Rosenberg Jakab volt, anyja Ausländer Mina. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1859-ben itt tett érettségi vizsgálatot, majd a bécsi és azután a pesti egyetemre iratkozott be és jogot hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1863ban jog- és államtudományi doktorátust szer­ zett és bírói vizsgát tett. Ügyvédjelölti joggya­ korlatának ideje alatt, 186l-ben országgyű­ lési kiskövet lett. 1863-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1865-ben ugyancsak országgyűlési kiskövet. Az országgyűlésről 1866-ban a Szegedi Híradóban beszámolt. 1871-től ügy­ véd. Diplomáját Szegeden mutatja be és itt kezdi ügyvédi gyakorlatát. Városi törvényha­ tósági bizottsági tag. 1869-ben az Izraelita Hitközség kiküldötte az Izraelita Kongresszu­ son. Irodáját Szegeden, Laudon utcai saját házában nyitja meg. Házingatlana átvészeli az 1879-es árvizet. 1881-ben családi nevét

RÓSA Rosenbergről átváltoztatja Rósára. 1884-ben magyar nemesi rangra emelik „várhelyi” ne­ mesi előnév használatának engedélyezésével. 1899-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választ­ mányi tagja lesz és egyben az Árpád Szabadkőműves Páholynak is tagja. 1902. jún. 4-én a Szegedi Ügyvédi Kamara mint elnökét ün­ neplésben részesíti. 1909-ben kir. tanácsossá nevezik ki. 1869-ben eljegyzi Schak Rózsa te­ mesvári lakost, de úgy látzik, hogy ebből nem lett házasság, mert 1883-ban Engel Róza a felesége, akitől Lajos, Flóra, Ilona és Irén gyermekei származtak. 117, 191, 192, 192, 192. Rósa Kálmán Ferenc (Szeged, 1844.—Kassa, 1899). atyja Rósa Jakab, anyja Ausländer Mina. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és abszolutó­ riumot nyert. Joggyakorlatra ment, majd ügy­ védi vizsgát tett Budapesten. Diplomáját Sze­ geden érvényesítette és itt nyitott ügyvédi iro­ dát. 1879 után azonban az igazságszolgáltatás kötelékébe lépett és járásbíró lett Szegeden. 1871. dec. 20-án szegedi kir. törvényszéki bí­ róvá nevezik ki. Ugyanakkor Szegeden gyalog­ sági hadnagy. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének volt tagja. Az árvízvédelemben teljesített magatartásáért királyi elismerésben részesült. Egy időben hadbíró százados volt. 1899-ben ítélőtáblái bíróvá ne­ vezik ki Kassára. 1881-ben „Rosenberg” csa­ ládi nevét „Rósa” -ra változtatta. Kétszer nő­ sült. Első felesége LöfHer Regina volt, a máso­ dik Vinkler Mária. Házasságaiból Ferenc fia származott. 139. Rósa Péter Pál (Törökszákos, 1885. júl. 21.— 1944. ?) nem tudjuk iskoláit hol végezte, de érettségi után a kolozsvári tudományegyetem jogi karára kérte a fölvételét és a tanulmányai­ nak befejezése után 1909-ben jogi doktorrá avatták. A 46. gyalogezred tartalékos főhad­ nagya volt. Ügyvédi vizsgát 1913-ban, Marosvásárhelyen tett. 1914— 18-ig katonai szolgála­ tot teljesített a szerb és az olasz hadszíntéren. 18 havi frontszolgálata volt. Kétszer sebesült. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lett. Szegeden működött mint gyakorló ügy­ véd. 1923. január 14-én kötött házasságot Gerő Rózsával. 1944-ben deportálták és nem tért vissza. 281. Rosenberg Izidor 1. Rósa Izsó. 117. Rosenberg Kálmán 1. Rósa Kálmán. 117. Rosenberg Zsigmond (Szeged, 1876.—?) iskoláit Szegeden végezte. Gimnáziumot a piaristáknál 1886-tól. Majd a MÁV szolgá­ latába lépett. 1899-ben szegedi köztörvényha­ tósági bizottsági tag. 1911-ben MÁV főfel­ ügyelő és Szegeden Boldogasszony sugárút 2. sz. alatti lakos. A Szatymazi Ártéri Fürdő Rt.

ROZÁLIA Felügyelőbizottsági tagja. 1929-ben MÁV fő­ felügyelő, nyugállományban. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak tagja volt. 281. Róth Endre I. Szögedi András. 146, 154. Rothermere I. lord (Hampstitead, 1868. ápr. 26.— Bermudák Hamilton, 1940. nov. 26.) Harmsworth H a­ rold Sidney viscont of Hamsteet Lord Rothermere, aki­ nek atyja Alfréd volt, ír származású ügyvéd, anyja pedig Maffet Geraldinie Mary. Lord kinevezése névváltozással járt. Atyja később lorddá lépett elő és Northcliff név alatt szerepelt, lapkonszernnek tulajdonosa volt. Rothermer 1910-ben baronetté nevezték ki és 1914-től Rother­ mere báró néven szerepelt. Újságkiadó és újságvállalkozó volt. 1818-ban viscont lett és of Hemsteed néven szerepelt. Ekkor már mint angol újságkirályt említik. A Daily Mail igazgatója volt. 1917- és 1918-ban angol légiügyi minisz­ ter. 1927-től támogatja a trianoni béke rendelkezéseinek megváltoztatását. A Felvidék visszacsatolása után Ma­ gyarországra látogatott. Szegeden róla nevezték el az egyik telepet. Rákosi Jenő publicista „fölajánlotta” ré­ szére a magyar koronát. 1893-ban feleségül vette Wade Share Mary Liliant, kitől Harold Alfréd és Esmond Cecil gyermekei származtak. 233, 234. Rothermere = Harmsworth Esmond (London, 1898. május 29.—London, ? 1975. ?) atyja Harold Sidney I. lord of Rothermere, anyja Wade Share Mary Lilian. Iskoláit Etonban végezte, 1918-ban a tengerészeti tüzér­ ség hadnagya, angol politikus, újságíró, újságtulajdonos. 1920-ban házasságra lép Redhaed Margret Hunam-nal, kitől 1938-ban elválik. Újabb házasságot 1945-ben köt Charteris, Lady O’Neill-el. 1966-ban harmadszor nősül, neje Murchison Mary. Az első házasságból Vere Harold Esmond és a harmadikból egy fiúgyermeke származott. 1913— 1929-ig Isole of Canet kerület parlamenti képvi­ selője. 1930-ban Magyarországon Rákosi Jenő szobor­ leleplezésén vesz részt. A trianoni békekonferencián Lloyd Georgei szárnysegéde. 1927-től atyjával támadja a trianoni békeszerződés Magyarország-ellenes rendelkezé­ seit. 1928-ban Magyarországra látogat, május 23-án Sze­ geden is járt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó hálairatot intéz hozzá. 1928. május 23-án erre adott választ a kaszinónak. London cannesi háztulajdonos. Kastélya van Marsworks Castle néven. 1940-ben lesz II. Viscout Rothermere. 233, 234

Rozália, szent (?—Palermo Pelegrin hegy­ ség, 116—?) a monda szerint Nagy Károly császár leszármazottja volt és Jó Vilmos ná­ polyi király unokahúga, normann hercegnő, francia királyleány. Már 14 évesen a Palermo közelében lévő Monte Pelegrino hegységbe vonult, ott egy barlangban böjtöléssel és imád­ kozással, elmélkedéssel töltötte napjait. Való­ színűleg Szent Vazul rendi apáca volt. Gyorsan híre kelt szent életének és később Palermo védőszentjévé választották. Palermói Dómban ezüst koporsóban fekszik. Szegeden 1704-ben kápolnát emeltek a tiszteletére. Később újabb kápolnát építettek a Templom-téren, amelyet lebontottak és áthelyeztek a mai Lechner-

239

ROZGONYI térre. Szegednek Rozália iránti tiszteletére vall az a kegykép is, amelyet 1709-ben MáriaCellnek ajándékozott Szeged városa és amely ma is ott látható. 134. Rozgonyi Bertalan. Róla szóló első ismert adatunk 1863-ból való, amikor királyi ítélő­ táblái ülnök volt. 1866-ban igyekszik kitiltani a Szeged-Belvárosi Kaszinóból a kormányellenes irányzatú folyóiratokat és napilapo­ kat, eredménytelenül. 1864. márc. 30-án Petrovics István utódaként Csongrád megye főispáni helytartója lesz. 1865-ben királyi biztos Csongrád megyében. 1865. szeptemberében állásából fölmentik és a pesti Kir. ítélőtáblára helyezik át ülnöknek. Később tekintélye a városban növekszik. Az ő megyei vezetése alatt merült föl a megyeszékhely fölötti vita. 1870ben az I. kerületben a katholikus egyházi autonómia létesítésére irányuló önkormány­ zati gyűlésre őt is jelölik választottként, azon­ ban alulmarad. 113, 131. Rozinszky Béla (Pécs, 1892. — ?) atyja Béla főerdőtanácsos baáni nemes. Anyja Graef Irma. Iskoláit Budapesten végezte, gimná­ ziumot a Kegyesrendi Főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgát is tett. Majd a budapesti egye­ tem jog- és államtudományi karára iratkozott be, ahol politikai doktorátust szerzett. 1913— 1914-ben önkéntes a tiroli császár vadászok­ nál. A világháborúban katonai szolgálatot tel­ jesített 1914— 1918-ig. 1918— 1922-ig Buda­ pest Székesfővárosánál szolgál, majd pedig az IBUSZ menetjegyiroda titkára lesz. Végül az Országos Társadalombiztosító Intézet fogal­ mazója Szegeden 1929-ben. 1934-től a MATEOSZ elnöki titkára, majd gróf Teleki János magántitkára. Szakíró. Külföldi utazásokat tesz. Több társadalmi és egyesületi tisztséget visel. 1940-ben Budapest, VIII. kér. Thék Endre u. 43. sz. alatt lakott. A Szeged-Belváro­ si Kaszinónak tagja volt. Rózsa Béla (Orsóvá, 1865.—Szeged, 1935. jan. 19.) nevét Rósa-nak írta. Órmódi Béla öccse volt és annak neveltje. Iskoláit való­ színűleg legalább részben Szegeden járta. Le­ het, hogy 1881-ben családnevét „Rosenberg”ről ,,Rósa”-ra változtatta. 1893-ban ő és Ór­ módi Béla hozta rendbe a Kamarás Fürdőt. 1911— 1914-ig a Magyar Szőlőtelepítési Rt. Szegedi Felügyelőségének volt bizottsági tagja. A Vöröskereszt Egylet pénztárnoka. Földbir­ tokos, a Zsidó Árvaház alelnöke. A SzAK (Szegedi Atlétikai Klub) társelnöke. 1929-ben Szegeden magánzóként él Klauzál tér 5. sz. alatt. Törvényhatósági bizottsági tag. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szegedi Csó­ nakázó Egylet tagja. Visszavonult életet élt luxoriőz lakásban, inast tartva. Legényember maradt. Atyja Rosenberg Fülöp, anyja Őrmódi Sarolta volt. 222, 281.

240

RÓZSAFI Rózsa Erzsébet. (Szeged, 1803.—Szeged, 1885. jún. 12.) Atyja Imre városi tanácsnok. Szegeden háztulajdonos volt’ háza a Dugo­ nics u. 23. sz. alatt állt. Szegeden 1837-ben kötött házasságot Tary Pállal, aki gyakorló ügyvéd, majd városi tanácsnok és végül városi főkapitány volt. Házasságából Ede nevű fia származott. Nyolcvankét évesen halt meg. 83. Rózsa Ferenc (Szeged, 1838. jan. 13.—Sze­ ged, 1893. jan. 2.) atyja György városi polgár, anyja Tóth Julianna volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1856-ban érettségi vizsgát tett. Lelkészi pá­ lyára ment és Csanád megyében lett papnö­ vendék. Teológiát Temesváron tanult. 1861. márc. 2-én szentelték pappá és 1868-tól Sze­ geden hitoktató volt. Csanád egyházmegyei pap, káplán Perjámoson, Lovrinon, Németcsernyán, Bogároson, Csákován és Temesvárott. Majd címzetes apát, az Isten Aldásá-ról nevezett apátságon. 1885-től Szeged-Belvárosi plébános, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. Szentszéki ülnök, püspöki biztos. Iskolaszéki tag. 1877. okt. 1-től Szeged-Rókuson volt plébános és onnan került át a Belvárosba. Az árvízkor Rókusról a Bel­ városba a Templom-téren lakó testvéréhez me­ nekült. Később megszervezi a megrongált Rókusi templom helyreállítását. Hirtelenül halt meg. Szeged város Törvényhatóságának bizottsági tagja volt. 215. Rózsa Imre (Szeged, 1800.—Szeged, 1835. ápr. 16.) atyja Imre városi tanácsnok volt. 1830-ban városi tanácsnokká választották. Iskoláit feltehetően Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezhette. Talán egyetemet is végzett. 1830 után a Szeged-Belvárosi Kaszi­ nónak is tagja lett. 1834-ben már választmányi tagja. Fiatalon halt meg. 83, 97, 252/114. Rózsa Imre (Szeged, 17. század— 18. század) Szegeden tekintélyes városi tanácsnok volt. Háza a Dugonics utcában állt. Az egyik 23. sz. alatt. Ekkor az utcát előbb a Bírák utcájának, majd róla Rózsa utcának neveztek el. 1797-ben kórházi felügyelő volt. A Rózsa család leg­ rangosabb képviselőjének tartották. Házas­ ságából származott Imre és Erzsébet. 83, 97, 252/114. Rózsafi Andor (?— ?) iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára ment, ahol 1901-ben a lovasságnál hadnaggyá avatták. 1919 előtt már magyar kir. honvéd huszárőrnagy. 1919ben a Nemzeti Hadsereg őrnagya. Résztvesz az ABC szervezésében. Ennek érdekében eljár Bétrix francia ezredesnél is. Szorgalmazza Tabódy Zsolt eltávolítását. 1919. máj. 4-én résztvesz a lefegyverzési megbeszélésen. 1919. máj. 7-én végrehajtja a huszárok lefegyverzé­ sét és a megbízhatókat felesketik az új rend-

RUBCHICS szerre. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 222. Rubchics György (Módos, 1854.— Buda­ pest, 1924.) iskoláit Nagybecskereken végezte, majd műegyetemre ment és 1881-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1879 után az újjászervezett műszaki és vízügyi szolgálat egyik vezetője. A tiszai kotrások főmérnöke. Megszervezi és irányítja a Kotróparkot Szegeden és Tápén. Utóbb magánmérnök. 1890—1898-ig a dunai szabályozási munkálatok vezetője. Pályadíja­ zott szakíró. 1904-ben udvari tanácsos. A Du­ na—Tisza csatorna propagálója volt. 1896-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztese lett. 1915-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet út, vasút és hídépítési szakértője. A Magyar Hajózási Egylet elnöke a Vízügyi Műszaki Tanács tagja. Szegeden 1883 körül feleségül vette Mayer Irént. Nevét Rubcsicsnak, Rubelénak is írták. 206. Rubchich Györgyné 1. Mayer Irén. 206. Ruduyánszky Sándor (Békésszentandrás, 1790. ápr. 12.—Pest, 1853. júl. 17.) atyja Jó­ zsef dezséri báró, anyja Sipeki Apollónia. Is­ kolái elvégzése után feltehetően egyetemre ment és jogot hallgathatott. Annyi ismert, hogy 1825-ben Békés megye főjegyzője és Csongrád megye táblabírája. 1826-ban Bánfalvát alapítja. E kastélyában rejtegette 1849ben Pálfy Ferenc szegedi polgármestert. Nagy­ váradon kötött házasságot 1820. szept.

RU FF Desseffy Mária Aurélia Teréziával, akitől M á­ ria K arolina Emília és Gyula gyermekei szár­ maztak. 210. Rudolf Ferenc Károly József (Luxemburg, 1858. aug. 27.—Mayerling, 1889. jan. 30.) habsburg-lotharingiai főherceg. Atyja I. Ferenc József osztrák császár és ma­ gyar király, anyja Erzsébet Amália Eugénia Wittelsbachi hercegnő, osztrák császárnő és magyar királynő. Kivéte­ lesen gondos nevelésben részesült a család keretén belül Gimnáziumi tárgyakat, művészetet, irodalmat, nyelveket, katonai tantárgyakat tanult, majd vizsgái után bölcse­ letét, jogot, államtudományokat tanulmányozott. 1877. jan. 24-én nagykorúsították. 1878 júliusban tényleges ka­ tonai szolgálatra vonult be a 36-os cs. kir. gyalogezredbe, író. Könyvéről Ábrányi Emiltől való költeményét a Sze­ gedi Napló közölte. 1880 szeptemberében vezérőrnagyi rangot kap. 1881 áprilisában a prágai 18-as gyalogdan­ dár parancsnoka. 1883-ban altábornagy és a bécsi 25-ös gyalogezred parancsnoka. 1888 márciusában a gyalog­ ság főfelügyelője. Osztrák—magyar trónörökös. 1881. máj. 10-én házasságot köt Stefánia száz-kóburg-Gothai főhercegnővel Bécsben, kitől Erzsébet gyermeke született, öngyilkos lett Vetsera Mary bárónővel együtt. Szegeden tér viselte nevét (ma Roosevelt tér). 14, 36, 58.

Ruff ? (?—?) 1852-ben rendőrfőnök volt Szegeden. Engedélyt ad a magyar színtársu­ latnak a felsővárosi kis kaszinóban való já t­ szásra. Lehet, hogy Ruff azonos az 1848-ban felsővároson csend biztosnak jelölt Ruft Ist­ vánnal. 78.

241

s Salacz Gyula (Gyula, 1832. jan. 31.— ?) Gimnázium I—II. osztályát Gyulán, III—IV. osztályát Aradon vé­ gezte. Endrődi nemes. Atyja esetleg ama Salacz Gábor későbbi vezérőrnagy, kinek címere használatára utóbb feljogosítják, amikor nemesi rangra emelik. 1848-ban beállt nemzetőrnek és a Békés megyei szabadcsapat őr­ mestere lett. 1849-ben honvédhadnagy. 1849. febr. 8-án jelen van Arad megrohamozásánál. Perczel alatt a dél vidéki hadjáratban is résztvett, majd 1849-től két éves jogi tanfolyamot végez Nagyváradon. Tanulmányait 1853—54-ben Budapesten és 1854—55-ig Bécsben foly­ tatja az egyetemen, ahol jogi és politikai államvizsgát tesz. 1858-ban bírói vizsgát tesz és ugyanezen esztendőben tör­ vényszéki segéd lesz. Majd a pesti járásbíróságon, ill. Tatán és Hevesen szolgál. Utóbbi két helyen szolgabírói hivatalban. 1860-tól kezdődően a Szegedi Kir. Törvény­ széken dolgozik és 1861. nov. 21-én ügyvédi vizsgái tett. 1862. febr. 11-én a váltóügyvédi diplomát is megszerzi és gyakorló ügyvédként Aradon telepszik meg. Szak­ író. 1875. márc. 10-től Arad polgármestere. Küldöttség élén a szegedi király látogatáson is résztvesz. 1882-ben kir. tanácsos. 1899-ben a Vaskorona Rend III. osztályát kapja. 1893. szept. 30-án nemesi rangra emelik és enge­ délyezik az „endrődi” nemesi előnév használatát, amely jogosultság gyermekeire is kiterjed. Valószínűleg Aradon kötött házasságot Keller Ilonával (1870), aki írónő volt és akitől Gyula, Iván, Béla, Erzsébet és Hona gyermekei származtak. 98.

Salamon Zsigmond. (Kalocsa, 1846. jan. 8.—Szeged, 1903. ápr. 6.) Atyja Adolf, anyja Tóth Erzsébet. Alapi nemes. Iskoláit valószínű­ leg Kalocsán végezte és ezt követően a buda­ pesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol jogot végzett és megszerezte az abszolutóriu­ mot. Majd joggyakorlatra ment. 1872. aug. 28-tól Pest megyei tb. esküdt, majd kinevezik a Szegedi K ir. Törvényszékhez jegyzőnek. 1874-ben a Szegedi Korcsolyázó Egyesület alapító elnöke. 1879—1881-ig a Szegedi Kis­ dedóvó és Jótékony Nőegylet titkára. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, 1881-től igaz­ gatója. 1896-tól alelnöke. Bírói ranglétrán előrehaladva, először szegedi kir. törvényszéki bíró, m ajd pedig 1899-től kezdődően a Szegedi Kir. ítélőtáblának bírája. 1900-ban szegedi törvényhatósági bizottsági tag. Szege­ den Szt. Háromság u. 14. sz. alatt lakik. Két­

242

szer nősült. Első házasságát Szegeden 1878. máj. 11-én kötötte G ál Jolánnal, majd elözvegyülése után újabb házasságra lépett Veres Eleonóriával. Házasságaiból Jolán, Erzsébet, M ária és egy halvaszületett leánya voltak a gyermekei. 204, 255, 159, 160, 166, 166, 183, 185, 188, 190, 191, 192, 197, 204, 240, 240, 240, 240, 240, 268, 268, 269, 270, 294. Salánki János (Bács-Feketehegy, 1891. dec. 22.—Szeged, 1949. jan. 7.) családja a németországi Heidelberg melletti Leienből szárma­ zott. Atyja János családi neve Schwepler volt. Anyja Kern Erzsébet. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1910ben tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári tu­ dományegyetem jogi karára iratkozott be és elvégezve jogi tanulmányait, jogi doktori fo­ kozatot szerzett. 1914-ben Bácszombori járás­ bírósági joggyakornokként kezdi igazságügyi pályáját. Egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1914— 1922-ig hadiszolgálatot teljesített és hadifogoly is volt. 1922-ben hazatérve a Szegedi Kir. Törvényszék bírája lett. 1927-ben táblára berendelt törvényszéki bíró. 1929-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1940-ben a Szegedi Kir- ítélőtábla bírája lesz. Szeged Deák F. u. 22. sz. alatt lakik. 1945 körül családi nevét megváltoztatja Salánkira. Felesége Király K lára volt. 281. Sándor Ignác (?— ?) 1911-ben nagyenyedi magyar kir. Pénzügyigazgatóságnál szolgál az adóhivatal pénztárnokaként. Az ABC tagja­ ként tűnik fel Szegeden, adótárnoki beosztás­ ban. 1929-ben nyugalmazott magyar kir. ál­ lampénztári igazgató. 1931-ben a szegedi VI.— IX. kerületi Adóbizottság elnöke. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg a világ­ háború befejezése után optált Magyarország javára és így került Szegedre. 281. Saphir Móricz Gottlieb (Lovasberény, 1795. febr. 8.— Baden, 1858. szept. 5.). A „Saphir” családi nevet atyja ama zafírgyűrű után vette föl, amelyet a névválasztáskor visel 1806-ban a prágai rabbi iskolában tanult talmudot, németet, franciát, angolt, olaszt, majd 1814-ben atyja üzletében ténykedett Budapesten és közben latint és görögöt is tanult. 1822-ben Bécsbe megy és újságírásba kezd. 1825-ben kiutasítják Berlinbe megy és otc dolgozik

SÁRAY tovább. Szatirikus írásai jelennek meg. 1829-ben M ün­ chenben lapot indít, amely 1833-ban megsznüik. 1834ben királysértés miatt letartóztatják, kiutasítják, Közben Párizsban élt. 1837-ben visszatér Bécsbe és megindítja a „Der Humanist” cimü lapot. Előadásokat tariott szá­ mos helyen és így Pesten is. Münchenben a királyi szín­ ház intendánsa volt. Házasságából egy leánya született. Atyját Izraelnek hívták és kereskedő volt. A szegedi Keméndy az ő baráti köréhez tartozott. 201, 201, 201.

Sáray Lajos (Szeged, 1886. dec. 6.—Jánosháza, 1970. máj. 11.) atyja Schaeffer Miklós volt, anyja Pacher Anna. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál járta és ott tett érettségi vizsgálatot 1905. júniusában. Majd beiratkozott talán a kolozsvári egyetem jogi karára és jogi doktori oklevelet szerzett. 1923-ban pedig ügyvédi vizsgát tett, majd 1923. ápr. 28-án a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. Azonban már 1924. ápr. 28-án kinevezik kir. járásbírónak Szegeden. Ügyvédi diplomájának megszerzése előtt, 1914-ben Szeged város II. osztályú osz­ tályjegyzőjévé nevezték ki, 1912-ben pedig Szeged városi rendőrségi jegyző volt. Az 1914— 18-as világháborúban katonai szolgá­ latot teljesített román és olasz frontszolgálat­ tal és tartalékos főhadnagyként szerelt le az 5. honvéd gyalogezredben. 1931-ben a Szegedi Kir. Törvényszék bírája. 1975-ben családi ne­ vét Schaeffer-t, Sárayra változtatta. 1939-ben tartalékos százados. 1941-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1942-ben Szegeden Madách u. 3. sz. alatt lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak tagja volt. 1945 után egy ideig letartózta­ tásban volt, majd 1947 után Jánosházára tá­ vozik Vas megyében, ahol a testvérénél lakott. Bírói állásából elmozdították. Alkalmi mun­ kából tartotta fenn magát, egy ideig dolgozott mint éjjeliőr stb. 1958. körűig ismét a bíróság keretébe került és a Győri ítélőtáblán ítélő­ bíró lett. Innen ment nyugdíjva. Nőtlen m a­ radt. 220, 281. Sárkány Krisztina (Szeged, 1832.—Szeged, 1880. júl. 17.) kereskedő felesége Szegeden Palánk 207. sz. alatt lakott 1864-ben Házas­ ságot kötött Szegeden Felmayer Antallal, aki­ től Antal, Katalin Viktróia, Terézia, Anasztá­ zia, Sándor, Zsófia és Ignácz Lőrinc gyermekei származtak. Komáromból származott. Neve Czimernél tévesen Kiss Viktóriaként szerepel. Olajportréja Demeter Ferencnéhez került. 259/318. Sárosy Gyula (Boros-Sebes, 1816. febr. 12.—Buda­ pest, 1861. nov. 16.) atyja Lajos gazdatiszt volt, anyja dabasi Halász Katalin volt. A család eredetileg szatmári származású volt és atyja 20 éves kora körül Aradra ment és ott kötött házasságot. Feltehetően Aradon végezte iskoláit, majd a budapesti tudományegyetemen jogot

SASS tanult. Pókai nemes. Gimnáziumot Mezőberényben járta, mely később Szarvason működött. 1832-től az eperjesi kollégiumban végezte és ott kezdte jogi tanul­ mányait is. Ettől kezdve használta a Lajos utónév helyett a Gyula nevet. 1838-ban Sáros megye szolgálatába lépett és mint másodaljegyző, utóbb első aljegyző működött ott. 1843-ban Aradra került mint váltó törvényszéki jegyző. 1840 körül tehetett ügyvédi vizsgát. 1849-ben Pesti Felsőbb Váltó Feltörvényszék elnöke. 1849. május 30-án kormánybiztos Debrecenben és itt népgyűlésen fel­ olvassa a művét „Az aranytrombitá”-t. Ugyanakkor or­ szággyűlési képviselő. 1850. szept. 21-én haditörvény­ széki eljárás alatt állva, halálos ítéletet hoztak ellene, amelyet azonban kegyelemből „in contumaciam” hir­ dethettek csak ki és így „in effigie” került kivégzésére sor. 1852. nov. 24-én elfogják és a katonai törvényszék kötéláltali halálra ítéli. E büntetést azonban életfogy­ tiglani várfogságra változtatják és Königratzban veszik foganatba. 1855-ben közkegyelemmel szabadul. 1859-ben publikálja írásait. Újabb felségsértési per indul ellene, de fölmentik. Internálják Budweisba. Nyomorog és 1860-ban hazajön. De nemsokára rá meghal és Buda­ pesten a Kerepesi temetőben temetik el, 1876-ban pedig síremléket emeltek hantja fölé. Kétszer nősült, első házasságában hitvese volt Hilváti Arnoldia, akivel 1839. januárban kötött házasságot és aki 1842-ben meg­ halt. Újabb házasságra lépett Vass Paulinával, 1842. aug. 8-án. Második nejétől különváltan élt. Mindkét házasságából egy-egy leány származott, a másodikból Gizella. Szegeden 1849. júl. 8-án és 1861 júniusában szerepelt költeményeivel. 92, 122.

Sas család. A család atyai felmenői nyugat­ ról származtak Magyarországra és Adler nevet viseltek. Egyesek letelepedtek Moson és Sop­ ron megyébe és itt kezdtek vászon-, karton-, posztófestéssel foglalkozni. Mások tovább ván­ doroltak délkelet felé és a törökök elől fölsza­ badított, újból betelepített vidékeken hono­ sodtak meg. így jutottak Csongrád megyébe. Szegedre úgy látszik három testvér érkezett, talán egymás után és a megtelepedett a szűr­ szabó fia Ignác orvos, egyik fia Lajos vette fel a Sas nevet és lett ezen ág alapítója. 14. Sas Lajos (Szeged, 1838. jún. 20.—Szeged, 1918. jún. 26.) Iskoláit Szegeden végezte. Majd a közigazgatásnál helyezkedett el. 1859-ben városi tanyai kapitány és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Családi nevét 1875-ben Sasra változtatta. 1878-ban földbirtokos és városi pusztai kapitány. Atyja Adler Ignác, anyja Csavolyszky Emília. Kétszer nősült. Először Szegeden 1858. okt. 25-én kelt egybe Kamocsány Erzsébettel és a később Kamocsany Mária lett második felesége. Házasságából Ágost, Ilona, Irén, Jolán és Lajos László gyer­ mekei származtak. 89. Sass Lajos László (Szeged, 1871. júl. 15.— Szeged, 1930 ?) atyja Lajos városi kapitány, előbb Adler volt, anyja Kamocsany Mária.

243

SAUTER 1912-bcn Szeged város belterületi rendőrbiz­ tosa. 1916-ban rendőrbiztos Szeged Alsóköz­ ponton. 1927-ben rendőrségi főtiszt. 1929-ben Szeged város rendőrkapitánya nyugállomány­ ban, ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Gazdálkodó Alsóközponton. Sauter Gáspár. (Kalocsa, 1855. nov. 14.— ?) 1865—71-ig Pesten reáliskolát járt. Majd 1871—75-ig Pesten, Zürichben, Münchenben műegyetemi tanfolyamon vett részt. 1875— 76-ban egy éves önkéntes az 5. tábori tüzérezredben. 1876. nov. 1-től tartalékos hadnagy. 1877. május 1-én ténylegesítik. 1878. máj. 1től 1883-ig századszolgálatban van 1883— 1885-ig önkéntes osztályparancsnok főhad­ nagyi rangban. 1881. jan. 1-től lovasságnál szolgál és Ludovika Akadémiai tanár. 1886— 88-ig cs. kir. hadiiskolán hallgató. 1888— 1891ig lovas századparancsnok. 1895-től őrnagy, osztályparancsnok. 1896— 1898-ig a 2. honvéd lovassági dandár tisztiiskolai parancsnoka. 1898. máj. 1-től alezredes, a szegedi 5. honvéd gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoka. 1902-ben ezredes a Kolozsvári 21-es honvéd gyalogezred parancsnoka. Szakíró. 1899-ben Szegeden, Boldogasszony sgt. 21. sz. alatt lakik. Családi neve utóbb „Szauter”-nek író­ dott. 190. Savanyú Jóska. Gúnynév, 1. Gárdonyi Géza. 167. Sávay Lajos. Lehetséges, hogy atyja Neubeller volt. 1920-ban Kálmán u. 10. sz. alatti lakos volt Szegeden. Ekkor magyar kir. hon­ védőrnagy. 1929-ben nyugállományban Szege­ den él és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tulajdonában volt a rokonságból Zsótér An­ tal és neje, Pálfy Anna arcképe, amelyet Joó Ferenc szegedi festő alkotott. Shvoy talán őt említi 1944-ből és a névmutatóban elírása Sáray név. 259/321, 281. Scossa Dezső (Zenta, 1860. jan. 30.— ?) iskoláit Aradon, Zentán és Budapesten vé­ gezte. Pesten tanítóképzőt végzett, majd egyete­ met látogatott 1878—83-ig. 1883 nov.-tői kultuszminiszteri gyakornok a középiskolai ügyosztályon és beosztva a szegedi középis­ kolai főigazgatóságra. 1884-ben Torontál me­ gyében királyi segédtanfelügyelő, majd onnan Zólyom megyébe kerül. Ekkor Szegeden az Árpád Szabadkőműves Páholy tagja. 1885-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó fiataljainak tagja és mint ilyen, táncos estélyt rendez okt. 31-én a kaszinótagok családai részére. 1886-ban nép­ iskolai adminisztráció előbb Heves megyei segédtanfelügyelő, majd 1893 után Torontál megyei segédtanfelügyelő. 1895. aug. 1-től Heves megye kir. tanfelügyelője. 1897— 1898-ig külföldi tanulmányutat tesz. 1898-ban a Ferenc József rend lovagkeresztese lesz. író, szakíró és egyben miniszteri tanácsos. 1905-ben királyi

244

SEIFMANN tanácsos. A szegedi Dugonics Társaság elő­ adója. Előbb mint vendég, majd mint 1908-tól kezdődően mint tag a Szépirodalmi Osztály­ ban. Utoljára 1914-ben szerepelt. 1903-tól Csongrád megye tanfelügyelője. 1911-ben a DMKE Igazgatósági Tanácsának tagja. 1914ben ugyanezen egyesület ügyvivő alelnöke. Ekkor már nyugdíjas tanfelügyelő. 1908-ban a szegedi Árpád Otthon megteremtője, mely első ilyen intézmény Magyarországon. 1937— 1941-ig az Országos Közművelődési Szövet­ ség igazgatósági tagja. Neje Mikósevics Mária volt, akitől talán Bóra leánya született. 193. Scultéty. Lásd Skultéty 52. Sebe Béla (Steffulto (Istvánháza), 1898. márc. 1.—Szeged, 1932. máj. 15.) anyaköny­ vezése Selmecbányán történt. Atyja Sebe Béla dr. bányafőorvos volt Körmöcbányán. Anyja Sztrakoniczky Elvira. Iskoláit valószínűleg Hont megyében végezte, majd a pesti egyetemre került és jogot hallgatott. 1920-ben Budapesten jogi doktorrá avatták. Joggyakorlaton volt többek között Palócz Sándor, Hunyadi Vass Gergely, Tary József szegedi ügyvédeknél. 1927. szept. 30-án ügyvédi vizsgát tett és okle­ velet szerez. 1927. dec. 22-én a Szegedi Ügy­ védi Kamaránál kéri bejegyzését Szeged szék­ hellyel. Irodája Kossuth L. sgt. 57. sz. alatt volt apósa házában. 1929-ben a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja lesz. Ettől kezdve állan­ dóan szegedi gyakorló ügyvéd. Öngyilkos lett. A „Vargyasi” előnevet viselő nemesi családból származott. Szegeden kötött házasságot elvéve a Tary ügyvéd Etelka Eszter Terézia nevű leá­ nyát. Házassága gyermektelen maradt. 281. Seide Rezső (Aranyitka, 1860. okt. 23.— Szeged, 1972. dec. 10.) atyja József, anyja Wolf Malvin. Iskoláit Kassán végezte. Had­ apródiskolát járt és törzstiszti tanfolyamot végzett Budapesten. 1880-ban hadnagy. 1890ben százados. 1900-ban őrnagy, 1909-ben ezredes. 1914-ben tábornok. 1914— 18-ig résztvesz az I. világháborúban a klodzienkói és kulikowi ütközetben. A magyar kir. 20. hon­ védgyalogezred parancsnoka volt. Szegeden Maros u. 11. sz. alatt lakott. 1918-ban nemes­ ségre emelték „klodzienkoi” előnév haszná­ latának engedélyezésével. 1919-ben nyugállo­ mányba került mint altábornagy. Később a szegedi „NYÉKOSZ” elnöke volt. 1930-ban Kárász u. 6. sz. alatt lakott. A Belvárosi Ka­ szinónak tagja volt. Viola Györgyné, Oláh Blankának nagybátyja. Felesége nemes Turcsányi Berta volt. 281. Seifmann Mór (Bisztra, 1830. ?—Szeged, 1901. augusztus 20.) iskoláit Szegeden végez­ hette, majd a kárpitos ipar tanulására adta magát és inas és segéd évei után fölszabadulva, Szegeden kezdte meg munkásságát mint kár­ pitosmester. 1879-ben háza állt a belvárosban,

SEILERN amely az árvíz után is megmaradt. A város re­ konstrukciós építkezésében jelentős szerepe volt. Ő szállította a Szeged-Belvárosi Kaszinó termeinek bútorzatát és 1891-ben bútorkeres­ kedést is tartott fenn. A Szegedi Zsidó Hit­ községnek 1867-ben képviselője, 1870-ben templomatyja volt. 1911-ben fennállt a „Seifmann Mór és Fiai” cég alatti bútorkereskedés a Klauzál tér 17. sz. alatt. A szegedi színház asztalosmunkáit is ő készíttette. 1884-től „ud­ vari szállító” címet kapott. Ő bútorozta be 1898-ban a Kass Szállodát. 1927-ben cége még fennállt. Felesége Krausz Józsa volt, akitől Amália és Ida leánya, valamint Ignác, József, Zsigmond fia született. 186.

SIMON gyermekei származtak, kik korán meghaltak. 281. Shylok Shakespeare William drámája „A velencei kalmár” néven világhírre tett szert e név. Drámai költői alak, velencei kereskedő, pénzkölcsönző uzsorás, akinek a neve a kíméletlen hitelező világszerte használt megje­ lölésévé vált. E drámai alak széleskörű irodalomnak vált tárgyává és szinte önálló életet nyert. Alakja a világ szín­ padjain formálódott ki. Menyhárt Gáspár szegedi egye­ temi jogtanár 1927. december 18-án a Szeged Belvárosi Kaszinóban róla felolvasást tartott. 233.

Sibenlist József 1. Szívessy József. 91. Silberstein Anna (Szeged ?, 1839.—Szeged, 1933. febr. 22.) atyja Rudolf volt. Özvegyen Seilern Crescentia (Brünn, 1799. máj. 13. — Kisa Klauzál tér 8. sz. alatti és Kelemen u. 10. cenk, 1875. júl. 30.) atyja Károly gróf, anyja Wurmbsz. alatti kétemeletes ún. Lengyel palota épít­ randt Maximiliana grófnő. Kitűnő házinevelést kapott tetője 1893—94-ben. Szeged, Klauzál tér 8. sz. és 1819. aug. 3-án férjhezment Zichy Károly grófhoz. alatti lakos. Iskoláit Szegeden végezte. Jó neve­ 1834-ben elözvegyült és 1836. febr. 4-én második házáslésben részesült. Férjhezment Lengyel Lőrinc ságát kötötte gróf Széchenyi Istvánnal. Az első házas­ későbbi bútorkereskedőhöz, amely házasságá­ ságból Béla és Ödön fiai születtek, összesen 7 gyerme­ ból Lajos fia származott. 94 évesen halt meg. ke volt az első házasságból, Alfréd, Karolina, Géza, 247/5B. Mária, Helén, Rudolf, Imre. Első férje főispán és kir, Simák Ferenc Endre (Geszteréd, 1862.— ?) kamarás volt. Második férjével 1818-ban ismerkedett Szabolcs megyei családból származott. Közép­ meg és 1924-ben szorosabb kapcsolatba kerültek, iskolát talán Nyíregyházán végezte. 1887-ben amelyet házassággal csak az első férj halála után lehe­ a József Műegyetemen mérnöki oklevelet szer­ tett realizálni. E házasságból Béla és Ödön fiuk szület­ zett. 1892—1900-ig Szeged város osztálymér­ tek, 96. nöke volt és Lechner tér 11. sz. alatt lakott. 1911— 14-ig Osztróvszky u. 4. sz. alatti lakos. Shvoy Kálmán Árpád Mátyás (Budapest, A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben 1881. febr. 14.—Szeged, 1971. okt. 25.) atyja Szeged város főmérnöke, a külterületi osztály Kálmán, MÁV főfelügyelő volt. Anyja Caccia- vezetője, majd műszaki tanácsos nyugállo­ ri Matild. Iskoláit részben Budapesten végezte, mányban Szegeden. 1942-ben neje özvegyen részben pedig a Ludovika Akadémiát járta, Bercsényi u. 1/b. sz. alatt lakott. Házasságot majd pedig annak befejezése után Bécsben kötött Rozgonyi Cecíliával, amely házasságból hadiakadémiát végzett. 1924. jún. 31-én pedig Endre György és Béla fiai származtak. 281. a szegedi tudományegyetemen politikai dokto­ Simon Ákos (Borosjenő, 1858. jan. 6.— rátust szerzett. 1899-ben a Ludovikán hadap­ Nógrádbercel, 1933. aug.) tordai és kásvai ród tiszthelyettesnek avatták fel. 1900-ben nemes. Atyja G ábor ügyvéd, anyja Bodgánffy hadnagy. 1905-ben főhadnagy. 1909-ben Ko­ leány. Iskoláit talán Aradon végezte és ezt lozsvárott vezérkari tiszt. 1914— 18-ig a világ­ követően a budapesti tudományegyetemre háborúban szolgál. 1919-ben a Nemzeti Had­ iratkozott be, ahol jogot hallgatott és az abszo­ sereg első hadműveleti csoportjának vezérkari lutórium elnyerése után joggyakorlatra ment főnöke. 1922. jún. 5-én őrnagy. 1928-ban Aradra. Később ügyvédi és bírói vizsgát tett magyar kir. honv. tábornok szegedi vegyes­ Budapesten és doktori diplomát szerzett az dandár parancsnok. 1931-ben altábornagy. egyetemen. Bírói kinevezése után albíró Vilá­ A Déli Labdarúgó Szövetség elnöke Szegeden. goson, majd ügyész Aradon. 1911-ben Szegedre 1936-ban nyugalmazott altábornagy. 1937-ben kerül és itt törvényszéki tanácselnök lesz. Máj d országgyűlési képviselő. Vitéz. 1942-ben Klau­ táblabíróvá avanzsál ugyancsak Szegeden, ahol zál tér 7. sz. alatti lakos Szegeden. A Szegedi Kazinczy u. 6. sz. alatt lakott. 1929-ben nyug­ Vívóegylet újraélesztője. Szeged város örökös állományban van mint ítélőtáblái bíró. 1932törvényhatósági bizottsági tagja. Számos ki­ ben adófelszólamlási bizottsági elnök. Kétszer tüntetés tulajdonosa, szakíró. Visszaemléke­ kötött házasságot. Első házasságát Halmay zéseit kéziratban a Szegedi Állami Levéltárban Ilonával kötötte. Elözvegyülése (1897) után, letétbe helyezte és azoknak egy részét később másodszor kötött házasságot Oláh Idával. kiadták. Felesége Wagner Margit Jozefa Amá­ A két házasságból származó gyermekei Ákos lia, akivel Szegeden 1909. máj. 5-én kötött Béla, Magdolna Ilona. A Szeged-Belvárosi házasságot. Házasságából László és Margit Kaszinónak tagja volt. 281.

245

SINGER Singer Mátyás (Szeged, 1829. febr. 6.— Wien, 1912. nov. 5.) atyja Vilmos zsidókórházi sebészorvos, anyja Abeles Matild volt. Isko­ láit Szegeden végezte, majd a bécsi egyetemre ment, ahol orvosi fakultást látogatta és 1852ben orvosi diplomát szerzett. Ezt követően gyakorlóorvosként a bécsi kórházakban he­ lyezkedett el. 1859-től a szegedi közkórház igazgató főorvosa. író. Külföldi utakat tesz. A szegedi Somogyi-könyvtárnak könyvado­ mányt juttat. Az 1879-es árvíz Szegeden éri és ennek idején tanúsított magatartásáért 1879. okt. 5-én királyi elismerésben részesült. A Fe­ renc József Rend lovagja lesz. 1883. okt. 14-én, a királylátogatáskor ő is fogadja az uralkodót és vezeti végig a kórházon. 1888-ban már nyugalmazott kórházi igazgató főorvos, ki­ rályi tanácsos. Városi köztörvényhatósági bi­ zottsági tag. A Szeged Csongrádi Takarék­ pénztárrészvényese. Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja. Valószínűleg nőtlen ma­ radt. 91. Singer Vilmos (Serovic, 1803. dec. 1.— Wien, 1879 után.) Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, de 1826-ban bevégzi tanulmányait a pesti tudományegyetem orvosi karán. Orvosi diplomát szerez és Pakson kezd orvosi gyakor­ latot. Szegeden telepszik le mint gyakorló or­ vos. 1830-tól ingyen kezeli a szegedi Chevra szegény betegeit és e szervezetnek tagja. 1834— 39-ig a Szegedi Zsidó Hitközség képviselője. 1837-ben a Szegedi Zsidó Hitközség kórházi orvosa. A Szegedi Hitközség választmányi tagja. Később előljárósági tagja, második elöljárója, választmányi tag, iskolai elöljáró, majd 1863—64-ben hitközségi elnök. Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1850ben résztvesz Löw Lipót szegedi fogadásán. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd vá­ lasztmányi tagja. Olvasóegyleti elnök. Alapít­ ványt tesz a szegedi Szegényház létesítésére. Felesége Abeles Matild, akitől Mátyás, Ferdinánd, Károly, Zsigmond, Gyula, Antal és Matild gyermekei származtak. 86, 91, 97. Singíer Ferenc nevével először 1906-ban ta­ lálkozunk, amikor a Kray Pál báróról nevezett 67. magyar gyalogezred zászlósa. 1909. máj. 1-én hadnagy. 1929-ben magyar kir. honvédtűzérőrnagy Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 281. Siposs Kálm án Győző (Máramarossziget, 1861. júl. 27. — ?)atyja Károly, anyja Petrovai Terézia volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, valószínű, hogy az egyetem jogi karát a budapesti egyetemen abszolválta, ahol jogi doktorrá avatták és megfelelő joggyakorlat után bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Igazságügyi pályát választja hivatásul és 1911ben Pancsován vezető kir. járásbíró. 1925-ben

246

SKULTÉTY Szegeden, Zerge u. 27. sz. alatti lakos, így fel­ tehető, hogy 1919-ben Magyarország javára optálva, a szegedi bíróságokra helyezték. 1925-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró, 1929-ben már nyugállományban van Szegeden. 1920-tól sokat betegeskedett. Kétszer kötött házasságot. Első nejétől elválva, másodszor Rummer Irén Terézt veszi feleségül 1925. ápr. 25-én Szege­ den. Felesége dohánytőzsdés volt. 218. Sirsich György Simon János Nándor (Trencsén, 1868. febr. 18. — Szeged, 1937. jan. 24.) atyja Nándor Trencséni megyei főjegyző, anyja Simon Paulina. A budapesti egyetemen hallgatott jogot és szerzett jogi doktori dip­ lomát. 1902-ben királyi közjegyző Bács-Topolyán. 1911-ben helyezik át Szegedre. A Szegedi Közjegyzői Kamarának választmányi póttagja. Fekete sas u. 17. sz. alatt lakik, Résztvesz az I. világháborúban. Mint tüzérönkéntes vonul be 1914-ben, frontszolgálatot teljesít. 1927-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója. Házas­ ságot kötött Szegeden 1902. dec. 7-én Fabinyi Emíliával, Fabinyi Ferenc leányával, akitől később elvált. Házasságából talán György fiú­ gyermeke származott. 220, 226, 233, 270, 272, oldal utáni tábla és 282. Skultéty Andor (Szeged, 1809. — Szeged, 1865. nov. 28.)atyja talán József volt, városi polgár, anyja Molnár Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban és 1830—31-ig a Kecskeméti Jogakadémián jogot tanult. A Szeged-Belvárosi Kaszinó szinházkedvelő társulatának tagja és színját­ szója. 1846. szept. 14-én ügyvédi vizsgát tesz Pesten, oklevelét a szegedi tanácsnál mutatja be s Szegeden kezdi meg ügyvédi gyakorlatát. De már ezt megelőzően, 1838-ban Szeged vásosánál városi írnokként működött. 1841-ben résztvett a védegyleti bálon és 1846-ban a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet ala­ pító tagja. 1848. máj. 14-től kapitányi segéd. 1850-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak radi­ kális, gyanús tagjaként tartják nyílván. Vizsgá­ lat indul ellene tüntetés miatt és kormányel­ lenes kijelentéseiért. 1851. aug. 17-én színházi botrányt rendez. Feltűnést kelt kormenyellenes ércelődéseivel. 1859-ben az újonnan szervezett kaszinónak választmányi tagja. 1860-ban ismét mint ügyvéd tartják nyílván és 1861-ben hete­ dik közigazgatási városi tanácsnoknak jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szótöbb­ séget. De kapitányi segéddé választják. Szegeden kötött házasságot 1837. máj. 15-én Habi Erzsébettel. Majd elözvegyülése után másodszor köt házasságot ugyancsak Szegeden 1851. jún. 7-én, Mihály Máriával. Első házas­ ságából Mária, a második házasságából Paulina Irén, Adél Erzsébet, Lajos István Kázmér és Lajos András gyermekei származtak. Meghalt 55 évesen. 46, 52, 75, 76, 77, 89, 109, 110, 126,

SKULTÉTY 126, 127, 127, 128-, 1293, 201, 252/122, 292, 296/122. Skultéty Andorné 1. Habi Erzsébet. 129. Skultéty István 1911-ben besztercebányai vezető kir. ügyész. 1914-ben nagyváradi kir. főügyész helyettes. 1918-ban Magyarország javára optálhatott és Szegedre került, ahol 1929-ben a Szegedi kir. ítélőtábla tanácselnöke és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-tól a nyilvántartásokban neve már nem szerepel. 282. Skultéty József Mihály (Szeged, 1785. — Szeged, 1831. aug. 5.) Szeged város polgára volt és szegényes viszonyok között élt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piraistáknál ahol utóneve Mihályként szerepel. Felesége Molnár Ágnes volt. 46 évesen halt meg. Gyer­ mekei Andor és Mihály. _ 126. Skultéty Józsefné L. Molnár Ágnes. 126,129. Skultéti Lajos András (Szeged, 1855. okt. 26. — Szeged, 1945 ?) atyja Andor gyakorló ügy­ véd Szegeden, anyja Mihályffy Mária. Iskoláit Szegeden végezhette. 1915-ben kereskedelmi ügynökként szerepel és Szegeden, Szt. Hátomság u. 15. szám alatti lakos. 1865-ben ő jelenti atyja halálát. 1875-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó könyvtárnoka. 1942-ben kegy díjas Szegeden Bécsi krt. 37. sz. alatti lakos. Kétszer nősült, első házassága felbomlott és ekkor Szegeden 1915. jan. 28-án másodszor köt házas­ ságot Bocskay Margittal. 129, 269. Skultéty Mária (Szeged, 1837. aug. 15. — ?) atyja gyakorló ügyvéd, anyja Habi Erzsébet. Kitűnő nevelésben részesült. Iskoláit Ezegeden járta. Szegeden 1863 szept. 27-én köt házassá­ got Szeles Ferenc joggyakornokkal. 1889 máj. 13-án el özvegy ül és ekkor a férje városi köz­ gyám. Fia József. 129. Sobay György (Vác, 1762. — Szeged, 1846. máj. 10.). Iskoláit valószínűleg szülőhelyén járta vagy Budapesten. Az egyetemet Buda­ pesten végezte, ahol 1788. jún. 26-án kap dip­ lomát. 1809-ben a pesti egyetemi katedrára pályázik, de mellőzik. Már 1795-ben első felesége után, aki elhalt, örökölt. 1840-ben érdemei elismeréseként a pesti tudományegyetem orvosi kara tagjai sorába iktatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1806-ban kölcsönöket nyújt Szeged városának. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárának alapító részvé­ nyese. 1846-ban Szeged város első tiszti fő­ orvosa, özvegy. A város választott polgára. Érem- és fémpénzgyűjtő. Hagyatékában 24 000 forint értékű fémpénz leltároztatott. Kérszer nősült. Első felesége Götz Terézia volt, akitől elözvegyült és ezt követően Götz Johannát vette feleségül, talán 1796 körül. Házasságai gyer­ mektelenek maradtak. 1789—1793-ig Krassó megye tiszti orvosa volt. Levelezésben állott Fillebaum szegedi tiszti főorvossal és amikor az

SÓLYOM Szegedet elhagyta, őt ajánlotta a helyébe. Ezen ajánlás alapján 1793. nov. 23-án Szeged város megválasztotta tiszti orvosának. 1794. jan. 1-én a közgyűlésen esküt tesz. 1793-ban megválasz­ tásakor Lúgosról ír, hogy holmijainak értékesí­ tése után jelentkezni fog Szegeden. Beszél magyarul, latinul, németül, horvátul, románul. Szeged belvárosában háztulajdonos. Alapít­ ványt tett a városi gimnázium javára. Ötszobás lakásban lakott, amelyhez borház, istálló és szín tartozott. Először Felsővároson lakott és 1817-ben költözik át a Palánkba, ahol Városi Tanács vett a részére házat. Később pedig a saját házába költözött a Piarista és a Kereszt utca sarkán. „Gyógyászorvos”-ként tartották nyílván. Gyermektelenül halt el, 83 évesen, özvegyen. 14,26. Soltész Dániel (Mezőcsát, 1813. — ?) Isko­ láit talán Miskolcon és Sárospatakon végezte, jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Tanul­ mányai befejezése után joggyakorlatra ment és annak letöltése után 1838 dec. 15-én Pesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. Okle­ velét Szegeden hírdettette ki 1846-ban és ez időtől kezdve Szegeden gyakorló ügyvéd volt. 1843—48-ig tanítóképző intézeti tanár. Az intézet első tanára. 1848-ban a Nagyváradi Jogakadémia tanára és 1849-ben Budapesten van. Közben ott állásvesztésre ítélik. Ezt követően igazolást kér a működéséről, de a kiadását megtagadják. Atyja feltehetően János miskolci sebész volt. Több munkát publikált Pesten, Szegeden és Miskolcon 1860-ig. 58 Sólyom Ferenc Czimernél az utónév téves, helyesen János, lásd ott. 244, 244. Sólyom János (Egerszeg, ? — Szeged, 1827. szept. 30) 1791-ben Szeged Felsővároson elemi iskolai tanító. Az is maradt mindvégig. 1820ban Szeged Felsővároson a választott község tagja lesz. Városi polgár. Felsővároson 1037. sz. a. lakott. 1816-ban Professzor Nationaliumként említik. 1802-ben házasságra lépett Kurtz Terézia, akkor Szeged városi tanítónőjével (1783— 1861), kitől Imre, Ottilia Johanna, Lajos István, Vilma Krisztina Viktória Anna és Mária Magdolna gyermekei származtak. Czimer utónevét tévesen Ferencként említi. 244. Sólyom Ottilia (Szeged, 1804. dec. 15. —• Szeged, 1873. okt. 12.) atyja János tanító volt, anyja K urtz Teréz. Iskoláit Szegeden végezte és tanítói képesítést nyert. 1823-tól kezdődően tanítónő volt Makón. 1863-ban nár nyugál­ lományban van 40 évi szolgálat után. Férje is tanító volt Szegeden. Palánki lakos volt és itt is halt el, de Felsővároson a családjához temették. Á Gyevi utcában állt a család háza. Szegeden 1831 nov. 20-án kötött házasságot Kelemen Istvánnal, amely házasságából István

247

SOMHEGYI Kajetán Ida és Kálmán gyermekei származtak. 244. Somhegyi Ferenc Xaver (Bánd, 1813. okt. 9.—Buda­ pest, 1879. júl. 1.) atyja Schröck. Tanulmányait talán Veszprém megyében kezdte. 1832. szept. 25-én belép a Kegyes Tanítórendbe Trencsénben, és 1837-ben a buda­ pesti egyetem bölcseleti karán filozófiai doktorátust sze­ rez. Pappá szentelése után kegyesrendi szerzetes tanár és 1851—58-ig a piarista gimnáziumban tanít Budapes­ ten. 1858—64-ig Szegeden ahol talán már korábban is egy ízben tanárkodott. Noviciátusa után, 1835-ben Nagy­ kanizsán próbaéves tanár 1836—1837-ig Vácott böl­ csészhallgató. Innen kerül Nyitrára, majd Szentgyörgyre teológiára. 1840-ben pappá szentelik. 1840—1842-ig Tatán, 1842—44-ig Budán tanár. Majd visszakerül 1844-ben a Váci Lyceumba, ahol 1849-ig történelmet, érem- és oklevéltant tanít. Az év végével a Mernyei rendi birtokon ellenőr. 1849 végével megrovásban részesítik, eltiltják a tanítástól, a forradalomban tanúsított maga­ tartása miatt. 1850-ben visszakerül Szegedre tanárnak. 1858. dec. 15-én a Magyar Tudományos Akadémia le­ velező tagja lett. 1862-ben kormánytanácsos a rendben. 1865-ben a pesti piarista gimnázium igazgatója. 1866-tól 1879-ig pesti egyetemi tanár. 1867—1879-ig rendfőnök helyettes, majd főnök. író. 1861-ben családi nevét: „Schröck’’-ről „Somhegyi”-re változtatta. 116.

Somogyi Antal (Vízkelet, 1811. — Kiszombor, 1885. nov. 8.) atyja József derghi nemes. Úgy hírlik, hogy a családnak Vízkeleten már birtoka volt még a nagyapja idejében is. Iskoláit valószínűleg születési helyén kezdte és talán Pozsony megyében folytatta. Érettségit tehetett és a budapesti egyetemen jogot tanult. 1830 után Pozsony megyében jegyzőként mű­ ködik és ezt követően Budapesten 1845 körül ügyvédi vizsgát tehetett és ügyvédi diplomát szerzett. Ennek birtokában jött Szegedre és telepedett meg itt egy ideig. A Szegedi Csong­ rádi Takarékpénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1848-ban országgyűlési követ a tápéi kerületben. A Közcsendi Bizottmány jegyzője. Pozsony megyei aljegyzőségéről le­ mondatták és ezt követően országjárásra adta magát, mindenütt propagálva a szabadelvű eszméket. 1848 szeptemberétől a proscribáltak listáján szerepel és Világos után bujdosott, majd emigrált. A hadbíróság „in contumaciam ítéli halálra és „in efügie” kivégzi. Jersey szige­ tén, Párizsban, Londonban, majd Máltában él. Amnesztia után tér haza 1855— 1858-ig Pesten tartózkodik, gyakran lelátogatva Szegedre. Betegeskedik és 1881-ben a Rónayaknál talál szállásra Kiszomborban. Számos munkát pub­ likált. Kapcsolatban állt a Karacsay grófnővel, akit számos könnyvei ajándékozott meg és az egyik kódex-szerű könyvben régi írásjelekkel, rovásírással tett bejegyzéseket, amelyeket eredetieknek állított. Utóbb azonban megálla­

248

SOMOGYI pítást nyert, hogy azok tőle származnak. Állí­ tólag Osztróvszky József biztatására jött Sze­ gedre, akinek egy ideig szállóvendége is volt. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek alapításától tagja, agitátora és az egylet jegyző­ je. Pozsonyban országgyűlési ifjú volt. A ne­ messég köréből földeket Írattak a nevére azért, hogy nemesként felléphessen a választásokon, hogy fölszólalhasson a közgyűléseken. Po­ zsony megye jelölte is országgyűlési képviselő­ nek, azonban nem kapta meg a szükséges több­ séget. Szatmár megyében 1847—48-ban résztvesz a 12 pont megszövegezésében és elfogadta­ tásában. Könyveit később a szegedi Somogyi­ könyvtárnak ajándékozta. 47, 482, 143, 163, 176, 177‘, 178, 250/65, 260/324, 296/60. Somogyi Károly (Tiszaföldvár, 1811. ápr. 1. — Esztergom, 1888. márc. 30.) atyja Somogyi Csizmazia Sándor ügyvéd volt. anyja Kelemen Borbála. 9 éves korában katolizált. A pesti piarista gimnáziumnak volt tanulója, majd a pesti egyetemen bölcsészkari hallgató. 1827ben Nagyszombaton papnövendék, majd a pesti központi szemináriumba kerül. A papi Magyar Gyakorló Iskola elnöke, később komáromi, majd udvardi szerpap. 1834. ápr. 11-én szentelték pappá. Ezt követően Gyön­ gyösön, Gosztonyinál nevelő. 1838-ban Sáros­ patakon tevékenykedik. 1840-ben a Religio munkatársaként Pestre megy. 1847-ben teoló­ giai doktor lesz. 1850-ben esztergomi prímási könyvtáros. 1851-ben a Szt. István Társulat igazgatója. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ezt követően Róm á­ ba megy. 1861. ápr. 14-től pozsonyi kanonok. 1865-ben az Esztergomi Káptalan tagja, oldal­ kanonok. 1868-ban zebegényi apát. 1880. ápr. 27-én könyvtárát Szeged városának ajándékoz­ za. A szegedi Somogyi-könyvtár névadója. Szegeden utca is viselte a nevét. A szeged Somogyi-könyvtár új épülete előtt mellszobra áll. 37, 98, 203, 244, 249/45, 265,265, 265, 266. Somogyi Szilveszter (Szeged, 1872. jan. 1. — Szeged, 1934. máj. 11.) atyja József szűrszabó volt. Anyja Szűcs Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1881—89-ig. Ezt követően a budapesti tudo­ mányegyetem jogi karán jogot hallgatott és jogi Doktorátust szerzett. Működését az igazságszolgáltatás keretében kezdte és 1902ben Szegeden alügyész lett. Ekkor Pusztaszeri u. 13. sz. alatt lakott. 1907-ben szegedi kir. ügyész. Majd átmegy a közigazgatásba és szegedi rendőrkapitány lesz. 1915 februárjában Szeged város polgármeeterévé választják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és elnöke. 1919-ben a kaszinóból kilép és lemond. A Szegedi Törvényhatósági Bizottság tagja. A Szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1926-ban díszdoktorává avatja, az egyetemnek

SONNLEITHNER szegedi elhelyezése körül szerzett érdemeiért. 1919-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 33. sz. alatt lakik. Később az egyetem szegedi alapításának emlékére bronztábla készült domborművekkel, amelyet az egyetem Aradi-téri falában helyez­ el. Ezen középen, egész alakos ábrázolása látható. Szegeden 1902. jún. 28-án kötött házasságot Staud Kornélia Erzsébet Máriával. E házasságból Miklós Lajos nevű fia szárma­ zott. A dóm kriptájában nyugszik. 225, 225, 226, 270, 273. Sonnleithner Ferenc (? — Szeged 1896 ?) 1878-ban a szegedi régi „Hungária Szálló” kávézójának társtulajdonosa volt, bérlője Juronovics Ferenccel egyetemben. 1885—87-ig a Szegedi Pincér Betegsegélyező Egylet elnöke. Szegeden és 1888 körül nősül. Nevét írta Sohnetinernek is. Később a szállodának is társ­ bérlője volt. 1883-tól az Európa Szállóbérlője. 257/269 Sőreghy Mátyás (Szeged 1878. szept. 16. — Szeged, 1955. okt. 4.) atyja Mátyás, anyja Papp Terézia volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett ahol 1899. jan. 23-án tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári tudományegyetem jogi karára kérte a felvételét, ahol 1903. december 22-én tette első jogtudományi szigorlatát. Majd joggyakorlatra ment és ügyvédjelöltként több szegedi ügyvéd­ nél tevékenykedett. 1904. dec. 24-én az egye­ tem jogi doktorrá avatta. 1907. nov. 29-én pedig Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1907. dec. 12-én kérte felvételét a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel. 1911ben földbirtokos és Valéria-tér 7. sz. alatti lakos. 1914—18-ig világháborúban két és fél évig frontszolgálatot teljesített. 1918-ban sze­ relt le. 1918. szept. 25-én Petőfi S. sgt. 19. sz. alatti lakos a saját házában. Mindvégig ügyvédi gyakorlatot folytatott Szegeden. 1950ben súlyosan megbetegszik és emiatt gyakor­ latának időleges felfüggesztését kéri. Majd 1952. jún. 13-án munkaképtelenség okából törlését kéri az Ügyvédi lajstromból. A Nem­ zetvédelmi Kereszt tulajdonosa volt és a kar­ hatalmi tiszti századnak századosa. Szegeden 1909. jan. 14-én kötött házasságot Sándor Ilonával. 282. Sövényházi Pál (Tápé, 1819.— Szeged, 1862. márc. 30.) atyja Ferenc, anyja Tóth Anna (?) Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziu­ mot a piraistáknál. Ezt követően a pesti tudo­ mányegyetemen jogot hallgatott és 1844-ben ügyvédi vizsgát tett. Joggyakornok 1843—44ben, kiskövet volt az országgyűlésen, talán Rengey Ferdinánd mellett. 1844-es országgyűlésről hazajövet, jelentést tett az ország­ gyűlésről, amelyek napló alakjában a Szegedi Somogyi-könyvtárban tárol. 1848— 1849-ig kormánybiztos volt és nemzetőr. Később

STOGLEHNER Nagybecskerek térparancsnoka. 1850-ben haditörvényszék elé állítják, halálra ítélik, de kegyelmet kap. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. Önkéntes adózást vállalt. 1854-ben igazolást kér a forradalom alatti magatartásáról, amit meg is kap, de az ügyvédi gyakorlattól eltiltják. 1859-ben kor­ mányellenes gyanús egyénként tartják nyílván. Nőtlen maradt, 1861-ben kapitányi segédnek jelölik, de nem kapja meg a szükséges többsé­ get. Barátai gyámolítják és temetése költségét is ők adják össze. Rakita Lajos városi főorvos gyógykezelte ingyen, és Róhrban Antal gyógy­ szerész látta el ugyancsak ingyenes gyógysze­ rekkel. Nagy temetése volt, amelyen Erdélyi N áci muzsikált. 26, 75, 76, 77, 109, 124, 127, 127, 292. Sperlagh András 1. Parlagi András. 14, 26—28, 31—2, 56. Stammer János talán szentesi származású volt. 1849ben a 104-es Honvéd Zászlóalj főhadnagya volt és Szent­ tamásnál kitűnt. 1862-ben selyemtenyésztési főfelügyelő. 1879. júl. 2-án küldöttségben járt Tisza Lajosnál és a megye egyik tekintélyes férfia. 71.

Staudinger Benedek. 1853 júliusában I. osztályú megyei biztos Csongrád megyében, majd Szegeden. 1857-ben cs. kir. biztos. 1857. okt. 10-én tanúként szerepel Bonyhádi István esküvőjén. 1858. aug. 10-én pedig Rókuson Pomázi Antal és Csávojszky Jozefa esküvőjén násznagy. Császári kir. komisszárius a Kaszinó gyűlésein. 1858— 1860-ban megyei főnökségi biztos. Neje Niszalkovits Vilma, kitől Zsófia Erzsébet leánya született. 88. Stephanie Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta (Laecken kastély Belgiumban, 1864. jún. 12.—Pannon­ halma, 1945.) főhercegnő. II. Lipót belga király és Má­ ria Henriette Habsburg Lotharingiai főhercegnő leánya, József nádor unokája. Kiváló nevelésben részesült. 1880 tavaszán tartja eljegyzését Brüsszelben Rudolf trón­ örökössel, majd Bécsben 1881. máj. 10-én házasságra lép vele. Férje öngyilkossága révén elözvegyül és később 1900. márc. 22-én Myramárban újabb házasságra lép Lónyai Elemér Ödön nagylónyai és vásárosnaményi gróffal a későbbi herceggel. Az első házasságából Erzsé­ bet leánya született, a második házasságából — nem tudjuk, volt-e gyermeke. Szegeden a Tisza-parton, a vár­ rom körüli sétányt az ő nevéről nevezték el. 1884-ben Szegeden járt. 194.

Síoglehner Károly (1819. — Budapest 1890.) Festő és rajzoló, aki a bécsi akadémián tanul és rajztanár lett Budapesten. 1866-ban tollrajzai jelentek meg. 1850—51-ig illusztrátor volt a Vasárnapi Újságnál. Festőművész. Az 1866. márciusában Szegeden, Deák Ferenc részére összeállított díszalbum címlap — tollrajzait ő alkotta. 133.

249

STEINHARD Steinhard Antal I. Erőskövy Antal. 26, 88, 110. Steinhardt Ignác 1. Erőskövy Ignác. 8, 26, 65, 154. Steinhardt János (? — 1854 körül) Svájci eredetű családból, amelynek egyik tagja Krassón telepedett le és ő onnan jö tt Szegedre. Tesseli József borbélysegéde volt, majd később annak elhalálozása után az özvegyénél töltötte be ugyanazt a helyet, utóbb üzletvezetője lett. 1854-ben Szegeden a Palánkban 2636. sz. alatt lakott. Szegeden 1800 körül Wőber Annát vette feleségül, akitől Károly Vencel, Treszka Borbála, György, Antal, János László, Ignác, János Károly, Antal és Erzsébet gyermekei származtak. 14. Stelczel Frigyes (1848. — Szeged, 1915. nov. 1.). Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Középiskoláinak elvégzése után valószínűleg a József Műegyetemen mérnöki diplomát szer­ zett és ennek birtokában a MÁV kötelékében helyezkedett el. 1872-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 1891-től pedig m ár Szege­ den a MÁV-nál főmérnök. 1892— 1904-ig MÁV üzletigazgatósági helyettes főnök. 1903ban Szeged város Törvényhatósági Bizottságá­ nak tagja. Szegedi Képzőművészeti Egyesület szervezője és elnöke volt. Az 1879-es árvíz után a Középítkezési Tanács tagja. Könyvtár­ tulajdonos. Nős ember volt és házasságából Julianna leánya származott. Hatvanhét évesen halt meg. Élete vége felé udvari tanácsosi ki­ nevezést kapott. A Vakokat Gyámolító Orszá­ gos Egyesület Alföldi Fiókegyletének alelnöke volt Szegeden. 183, 190, 190, 191, 219, 236, 295. Stesser József (Balassagyarmat, 1845. — Budapest 1909. jún. 3.) atyja talán István volt, rajnai és kőrösladányi, korábban lilienfeledi nemes. Nem tudjuk középiskoláit hol végezte, de tudjuk, hogy egyetemet végzett Pesten és ott doctor juris lett. 1867-ben a belügyminisztéri­ umban tisztviselő, majd pedig Nógrád megyei tisztviselő. 1879-ben belügyminiszteri titkár. Színházi referens. Ugyanezen esztendőben szegedi kir. biztosi tanácsos. Biztosi Hivatal vezetője. 1881-ben gróf Tisza Lajos titkára. Az Országos Színész Egyesület sorrendben harma­ dik elnöke. 1887-ben Szegeden jár Tisza Kálmánné kíséretében a nemzeti színház meg­ bízásából. 1886-ban jelen van a szegedi színház megnyitásánál. 1885. aug. 2-án kap magyar nemességet a rajnai és kőrösladányi előnév viselésének jogosultságával. Ebben az időben miniszteri osztálytanácsos. 1894-ben Lípót Rend tulajdonosa és 1894. ápr. 11-től nov. 24ig intendáns. 1908-ban a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság felügyelő bizottsági tagja, író. 59, 166.

250

STRÓBL Steuer György (Palona, 1875. aug. 14.—) atyja József földbirtokos, anyja Csanádi Éva volt. Iskoláit Kaloesán és Zomborban járta, majd Budapesten 1893— 1897-ig a tudományegyetemen jogot hallgatott és jogi doktori oklevelet nyeri. 1896-ban honvédelmi miniszteri gazda­ sági osztályon díjnok, ill. fogalmazó. 1919-ben magyar kir. honvédelmi miniszteri 18. ügyosztályi titkár. 1917—18-ig Torontál megyei főispán. 1919-ben állam­ titkár a Nemzeti Kisebbségek Minisztériumában. 1922-ben a magyarországi németek kormánybiztosaTöbb társadalmi és gazdasági egyesület tagja. 1922— 1937-ig népegészségügyi és munkavédelmi igazgatósági tag, Bács-Bodrog megye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Földbirtokos. 1931-ben Csongrád megye kiskun­ dorozsmai kerületi országgyűlési képviselője. 1923-ben a Magyar Koronás Nagy Aranyéremmel tüntetik ki. A DMKE társelnöke. Á Ferenc József Rend lovagkeresz­ tese. A „Signum Laudis” tulajdonosa. 1944 utáni sorsa ismeretlen. Köziró. 229.

Stock Richard. Középiskolái elvégzése után feltehetően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be és ott jogot hallgatva jogi doktori oklevelet szerzett. Ezt követően a Posta köte­ lékében helyezkedett el és 1908-tól kezdődően temesvári postaforgalmazó, napidíjas. 1911ben magyar kir. temesvári posta és távírda igazgatósági segédtitkár. 1912-ben ugyanott fogalmazó. 1919-ben feltehetően Magyarország javára optált és átjőve a Magyar Postá­ nál helyezték el. 1927-ben magyar kir. posta­ tanácsos Szegeden. 1942-ben postaigazgató. Szegeden a Szentháromság u. 41. sz. alatt lakott. 1943-ban már nem szerepel a nyilván­ tartásokban. Nős volt és házasságából Richard nevű fia született. 182. Stokingcr Mór 1. Sulyok Mór. 103. Straubert Izidor Gyula (Szeged, 1848. — Szeged, 1930. jan. 24.) atyja János szabómester, anyja Öhler Terézia. Iskoláit Szegeden végezte és valószínűleg katonai intézetekben képezte magát tovább. 1875. nov. 17-én honvéd had­ nagy. 1894-től nyugállományú honvéd ezredes, 1901— 1914-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó háznagya. 1906. okt. 27-én a szegedi nagyál­ lomáson ama bizottság tagja, amely Rákóczi Ferenc hamvait fogadta. 1914— 18-ig az I. világháború folyamán újból szolgálatot teljesít katonai hivatalokban. Á DMKE pénztárosa. Szegeden Tisza Lajos krt. 29. sz. alatti lakos. Kétszer nősült. Első felesége Glázer Viktória volt, majd elözvegyülése után másodszor kötött házasságot Molnár Máriával. Házas­ ságából Jenő fia született. Nyolcvanhét évesen halt el. 191, 195, 219. Straubert János 1. Szendrői János. 9. Stróbl Alajos (Lipótújvár, 1856. jún. 21.—Budapest, 1926. dec. 13.) Lipótújvári nemes. Iskoláit Lőcsén járta, majd az iparban helyezkedett el és vashámorban mintá-

STROMFELD zóként dolgozott Sziléziában, majd vidéki kályhagyár­ ban. 1876— 1888-ig Bécsben tanult műipariskolában, majd az akadémián. 1885-ben szobrászművészeti minta­ iskola igazgató tanára és 1897-től vezetője. 1913-ban nemesi rangra emelték „Iiptóújvári” nemesi előnév hasz­ nálatának engedélyezésével. 1914-ben honvédfőhadnagy, majd képzőművészeti főiskolai tanár, 1925-ben nyuga­ lomba vonul tanári állásából és szobrászművészként dolgozik. A szegedi Széchenyi István szobor alkotója és tőle való a Nemzeti Emlékcsarnokban 15 szobor. Nős voll. Damkó Józseftől való mellszobra is a szegedi Nem­ zeti Emlékcsarnok dísze. 196. Stromfeld Aurél (Budapest, 1878. szept. 19.—Buda­ pest, 1927. okt. 10.) iskoláit a Markó-uicai gimnázium­ ban végezte 1888— 1896-ig és ebben az intézetben tett érettségi vizsgát. Majd a Ludovika Akadémiára ment. 1896. szept. 1-én gyalogsági hadapród tiszthelyetiessé avatták itt. Honvéd gyalogezredben szolgált. 1902-ben vezérkari beosztást kap. 1905. máj. 1-től tanár a Ludo­ vika Akadémián 1911-ig. Az arany Jubileumi Emlék­ érem és a Jubileumi Kereszt tulajdonosa. 1907-ben ve­ zérkari százados, 1914— 1918-ig a világháborúban had­ test vezérkari főnök. 1918-ban ezredes. 1918. nov. 25-én a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1919. jan. 15-én had ügyminiszteri főcsoport főnök. 1919. ápr. 19-től a Vörös Hadsereg Vezérkari főnöke. Eredményesek had­ műveletei a Felvidék visszacsatolása érdekében. Július 29-én állásáról lemond. 1920. máj. 12-től szept. 15-ig felségárulási per alatt áll, melynek során 2 évi és 5 hónapi börtönbüntetésre és rangvesztésre írélték. 1921ben azonban a büntetést elengedték. 1921 után magántisztviselő a Hungária Kalapgyárban. Raktáros, szak­ író. Az MSZDP tagja. 1925-ben a KMP tagja. 1927-ben „Készül az új háború” címen munkát jelentet meg. 1923ban újból letartóztatták, bíróság elé állították, de föl­ mentették. Hat hónapi letartóztatás után szabadlábra helyezték. 222.

Stróbl család Alsó-Ausztriában honos család amelynek több tagja a XVIII. századba Magyarországra vándorolt be és itt megtelepe­ dett. Egyik tagja Ignác Szegedet választotta lakhelyül és vendéglőt nyitva itt meghonoso­ dott. Családot alapított és a szegedi Stróbl család őse lett. A családnak sírboltja áll a Szeged Belvárosi temetőben. 249/43. Stróbl Ignác. Sieben-hirten ,Alsó-Ausztria, 1796. — Szeged, 1868. ápr. 12.) háztulajdonos Szegeden. Házának földszintjén kávéházat tartott fenn. 1848-1849-ben Szegeden az „Aranyoroszlán” néven az Oroszlán u. sarkán álló kávéház bérlője volt. 1850-ben egyben Hódmezővásárhelyen is kávéház és vendéglő­ bérlő. 1859-ben belépett a Szegeden újjá­ szervezett Belvárosi Kaszinóba tagként. 1879ben háza az „Aranyoroszlán” házat magában foglaló, az árvíz után megmaradt. Szegeden kötött házasságot, feltehetően 1825 körül, Fischer Annával és e házasságból Erzsébet, József, Ferenc, Borbála, Mária, Jusztina és

SÜMEGI Magdolna gyermekei származtak. Idősebb korára igen jómódú volt, egyik leányának hozománya pl. 240 holdas tanyabírtok volt Balástyán. Hetvenkét évesen halt meg. 91. Stróbl József (Hódmezővásárhely, 1838. nov. 21. — Szeged, 1887. jún. 7.) baráti körben Pepi bácsinak nevezték. Iskoláit Szegeden végezte és folytatta édesatyja kávékimérési ipari tevékenységét. 1860-tól a szegedi „Arany­ oroszlán” kávéház tulajdonosa volt, amely az Iskola utcában üzemelt. A társaságban rövi­ dítve csak „Oroszlán” néven emlegették. A kávéházat később Kígyó u. 1. sz. és Klauzál tér 4. alá helyezte át. ill. ott nyitotta meg újból most m ár „Sröbl” címen. Ennek tulajdonosa volt és a házat ő építette. És utóbb „Belvárosi Kávéház” címen üzemelt. Szegeden 1866. július 24-én kötött házasságot Vedres Klemen­ tinával. E házasságból Dezső József, Flóra, Mária Margit Ilka, és Adalbert József Illés származtak. 28, 36. Sulyok István (Temesvár, 1862. máj. 14. — ?). A papi pályát választotta hivatásul és 1886. júl. 7-én szentelték pappá. Majd teológiai tanár lett a Csanádi Püspöki Papnevelő Inté­ zetben. 1904-ben plébános Csanádapácán. 1888— 1919-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinónak titkára volt. Műfordító. 1896-ban egyházi író­ ként Szegeden él. 1911-ben Csanád egyházmegyei canádapácai lelkész. 1914-ben a Csaná­ di Püspöki Szentszék ülnöke és 1931-ben ugyanott bíró. 268. Sulyok Mór (Temesvár, 1821. febr. 6.—Temesvár, 1878. ápr. 23.) atyja Stockinger Antal temesvári városi hivatalnok. Iskoláit Temesváron végezte, majd feltehe­ tően a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és tanulmányainak befejezése után joggyakorlatra ment. 1840-ben ügyvédi diplomát szerzett Budapesten. Ezt követően temesvári gyakorló ügyvédként működött. Ő alapította a „Temesvarer Wochenblatt” c. periodikát. Ennek évekig szerkesztője maradt. 1854-ben a Temesvári Takarékpénztár titkára, ügyésze, igazgatósági és választ­ mányi tagja. 1861-ben nevét a „Stockinger” névről „Sulyok” -ra változtatta. 1861. januárjában a helytartótanács rendelkezése alapján a tárnokmester őt bízta meg a városi vezetés újjászervezésével. 1867-ben tiszt­ újítási elnök. A város polgármestere lesz. 1865—-67-ig Temesvár város országgyűlési képviselője. Szakíró. 103, 144.

Sümeghy Franciska. Czímer szerint Feldmayer Antal felesége lett. Valószínűleg a keresztneve helyesen Terézia. Lásd ott. 169, 259/318. Sümegi Ödön (Arad, 1882. júl. 7. — ?) iskoláit Szegeden végezte 1892— 1902-ig a piarista gimnáziumban. Majd Budapesten a Népszínháznál helyezkedett el énekes színész­ ként. Színiskolai növendék volt Rákosi

251

SÜMEGHY Szidinél. 1903— 1904-ig Kassán, 1904— 1905-ig Nagyváradon, 1905— 1910-ig Szegeden szere­ pelt. 1908-ban Szegeden Honvéd tér 8. sz. alatt lakott. 1910— 11-ig Miskolcon, 1911— 12-ig Szatmár és 1913— 16-ig ismét Szegeden szere­ pelt. 1906—19-ig Makó Lajos színtársulatnak tagjaként lépett föl Szegeden. 1916—24-ig Kolozsváron szerepelt és 1924—26-ig színi­ igazgató Erdélyben, majd Szegedre menekült 1928-ban a Szegedi Városi Színház tagja, színpadi író. Atyja Kálmán, eredetileg Czopf, a m. ált. Biztosító Társaság vezértitkára Szege­ den, anyja Horváth Izabella. 282. Sümeghy Terézia (Szeged, 1776. — Szeged, 1860. dec. 17.). Polgárleány volt és a kékfestő foglalkozású szegedi városi polgár Feldmayer Antalnak lett a felesége. E házasságból Antal, Zsófia, Rozália, Gusztáv, István, Klára, János, Franciska és Károly József gyermekek szület­ tek. Nagy házat vitt, fényűzően berendezett tíz szobás lakásban. 169, 259/318. Schaeffer Ádám (Elszász-Lotharingia, 1770. —- Szeged, 1823. okt. 15.). Német birodalmi nemes elszász-lotaringiai családból származott. A francia háború elől menekülve jött Magyarországra és telepedett meg Szegeden. Iskoláit feltehetően még Németországban végezte, ipart tanult, inasnak szegődött, majd vándorlegény lett és vándorlegényként jö tt Magyarországra. 1822-ben a Szabadalmazott Keres­ kedelmi testület alapító tagja Jó baráti viszony­ ba került az Adler családdal, amelynek szinte minden gyermekének vállalta keresztapaságát. Ebből arra kell következtetni, hogy már jó ­ módban élt, amikor itt megtelepedett. Szegeden vaskereskedést alapított és 1809. márc. 27-én a Szegedi Német Polgárőrség kapitánya volt. József Nádor szegedi látogatása alkalmával ő is a fogadók között volt. 1809-ben Szegeden, a későbbi Rudolf-téren (ma Roosevelt tér) háza állt, amelyet ő építtetett a lebontott ház helyére Vedres István tervei slapján. Az általa építet ház timpanonos, egy emeletes, palota­ szerű épület volt, amelyet azóta már szintén lebontottak. Felesége Grehl Terézia volt, akitől Ádám és K atalin gyermekei származtak. Czímernél téves (247/7), hogy egyik leányát Grünn vette volna feleségül. 14, 15, 36, 58, 59, 59, 247/7. Schaeffer Ádám (Szeged, 1806. jan. 28. — Szeged, 1845. szept. 10.) atyja Ádám, német birodalmi nemes, anyja Grehl Teréz. Iskoláit Szegeden végezte. Kereskedést tanult való­ színűleg atyja üzletében és később átvette atyja vaskereskedésének vezetését. A Szeged Belvárosi Kaszinónak 1829. ápr. 30-tói, alapításától kezdve tagja és 4. elnöke, koráb­ ban alelnöke volt. Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület elöljárója. Az 1876-os árvízveszély során a városnak segélyt nyújt. A

252

SCHAEFFER Szegedi Hangász Egylet választmányi tagja. Vaskereskedését később Pacher W. Rudolf vásárolta meg. Választott községi tag. 1832-ben a Rókusi templom építkezése során ajánlatot tesz a vasmunkák elvégzésére. Számos jó nevű szegedi családdal volt keresztkomai, ill. nász­ nagyi viszonyban. Szegeden 1830. nov. 25-én kötött házasságot Götz Borbálával, amely házasságból Gyula, Adolf, Róza, Ida, Vilmos, Margit gyermekei származtak. 14, 18, 192, 22, 27, 28, 28, 31, 36, 39, 52, 58, 59, 59, 59, 60, 61, 67, 82, 203, 210, 268, 268, 269,291. Schaffer Ádámné ifj. 1. Götz Borbála. 59, 61, 14, 15, 52, 67, 82. Schaeffer Adolf (Szeged, 1832. — ?) atyja Ádám, anyja Götz Borbála. Iskoláit a Szegedi Piarista Gimnáziumban végezte. Körülbelül 1865-ben kötött házasságot Gutmann Fannival akitől Sámuel nevű fiúgyermeke származott 60. Schaeffer Anna Czímer (247/7) tévesen nevezi e néven, helyesen Götz Julianna, lásd ott! 59, 82, 247/7. Schaeffer család Elszász-Lotaringiából fran­ cia háborúk idején menekült Magyarországra és telepedett meg Szegeden. Német származású, birodalmi nemes család. 58, 58, 59, 60, 62, 88. Schaeffer Ida Julianna Anna (Szeged, 1841. ápr. 10. — Szeged, 1929. júl. 22.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Götz Borbála. Iskoláit Szegeden végezte Mahler Anna, majd Bernsteinné intézetében. 1858-ban a színházban fel­ lép hangversenyen énekszámokkal. SzegedBelvárosi Kaszinó báljain magyar ruhában jelenik meg. Szegeden 1864. márc. 6-án köt házasságot Kéri János szentesi mérnökkel. 1929-ben magánzóként él Szegeden, gróf Apponyi Albert u. 2. sz. alatt. 60, 61, 61. Schaeffer Katalin (Szeged, 1804, ? — Szeged, 1849. aug. 9.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Gréhl Teréz. Szegeden járt iskolába, kitűnő ne­ velésben részesült. A legjobb társaságban for­ gott. Szüleinek háza Szeged és vidék értelmi­ ségeinek találkozóhelye volt. Fischer Mihálylyal kötött házasságot, aki Szegeden kereskedő volt, majd sóhivatali mázsamester lett. 1849ben a Betegápoló Nőegyletnek tagja volt. Negyvenöt évesen halt el. 59. Schaeffer Rozália (Szeged, 1833. — Szeged, 1901. jún. 15.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja G ötz Borbála. Iskoláit Mahler Anna és Bernsteinné intézetében végezte, ahol nevelésben is részesült, de otthonról is kitűnő nevelést kapott. 1858-ban hangversenyeken szerepel a színházban és kaszinóbálokon. Szegeden 1855. szept 16-án köt házasságot Pálfy Ferenc zákányi nemes ügyvéd gazdálkodóval, aki később Szeged város polgármestere lett. Fér­

SCHAEFFER jének 1860-ban Alsótanyán, Zákányban és Tápén nagykiterjedésű földbirtoka volt. 1909ben Boldogasszony sgt. 15. sz. alatt lakott. Házasságából Margit, István, Isa, Kornélia és Viktor gyermekei származtak. 22, 60, 61, 210. Schaeffer Lajos 1. Sáray Lajos. 220. Schätzl Lajos (Graz, 1813. — ?) Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Színészi pályára készült és később német színiigazgatóként szerepelt Szegeden 1839—1840-ig a német színészet, színtársulat igazgatója volt és Rókuson, a „Hét pacsirta” kertben rendezte előadá­ sait, az ún. „arénán”. Szegeden kötött házas­ ságot 1840. márc. 3-án Berthier Veronikával. A magyar színészet előretörésével visszafejlő­ dött előadásainak látogatottsága, különböző előlegeket vett fel, amelyeket nem tudott visszafizetni és hitelezői elől elmenekült Szeged­ ről, akárcsak előzőleg Szebenből, Temesvárról, Bajáról és Pécsről 44, 44, 44, 47.

SCHMIDT Kaszinónak. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárának igazgatósági választmányi, majd felügyelőbizottsági tagja. 1883-ban városi rekonstrukciós építkező. Szegeden kötött házasságot 1837-ben, dec. 14-én Scheinberger Eleonórával, fivérének leányával, amely házas­ ságból Antal fia származott. 87, 91. Schmal János 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Magántisztviselő Szegeden. 281.

Schmerling Anton (Becs, 1805. aug. 23.—Bécs, 1893. máj. 23.) Ritter von. Osztrák nemesi családból szárma­ zott. Nem tudjuk, hogy középiskoláit hol végezte, de fel­ tehetően Bécsben. És ugyanitt járhatott egyetemre, jogot hallgatva. Később mint államférfi, kiváló jogász hírében állott. 1829-ben állami szolgálatba lép, azután ítélőbíró­ ként helyezkedett el (Auskultant). 1842-ben törvényszéki tanácsos. Mint osztrák lovag, az alsó-ausztriai rendi gyűléseken a polgárság és a nép érdekeiért szállt síkra. 1846-ban fellebbezési tanácsos. 1848-ban Hoyos gróf nemzetőr parancsnok szárnysegéde. 1848. márciusában, Schandl Károly (Bakonybél, 1882. máj. 10.—* résztvesz az akkori megmozdulásokban, amelyben vezetőStanfort, 1972. márc. 18.) atyja Gábor, anyja Friedrich szerepet visz. Frankfurti ún. 17-es Bizottság és a Frank­ Franciska. Iskoláit a győri Bencés Gimnáziumban vé­ furti Nemzetgyűlésnek tagja. 1848. júl. 15-én belügy­ gezte. 1892—1900-ig, majd a budapesti egyetemre ment, miniszter majd külügyminiszter és végül miniszterelnök. ahol 1901—1905-g jogot hallgatott. 1903-ban a Szent 1848. dec. 15-én előbbi állásaitól visszalép. 1849 júliusá­ Im re Kör ügyvezető elnöke volt. 1907-ben a budapesti ban azonban Schwarzenberg igazságügyi minisztere lesz, egyetem jogi kara jogi doktorrá avatta. A Magyar de ezen állásáról is 1851 januárjában lemond. Nem haj­ Gazda Szövetság titkára, majd helyettes igazgatója volt. landó a reakciós irányzatot követni. A magyar szabad­ Lapszerkesztő, gazdasági, politikai író. Politikus. ságharc leverése után a legfelsőbb Bíróságon tanácselnök 1920- ban a csongrádi kerületi nemzetgyűlési képviselő. lesz Bécsben. 1860. dec. 13-án államminiszter a Belügy­ 1921— 28-ig földművelésügyi miniszteri politikai állam­ minisztérium vezetője, liberális centralista alkotmány titkár. 1922-ben Csongrád és Kiskundorozsma nemzet- kidolgozója. 1861. februári pátens megszövegezője. gyűlési képviselője. 1925-ben Országos Központi Hitel1865. júl. 27-én újból visszalép állásától. 1865—1891-ig szövetkezet alelnöke. 1925. jan. 11-én beszédet tartott a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 1861—65-ig a cseh és a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. 1926-ban Csongrád és osztrák országgyűlés tagja. 1867-től az „Urak háza” Kalocsa választja országgyűlési képviselőjévé. 1928-ban életfogytiglani tagja Bécsben. 1879-ig küzd a centralista nyugalomba vonul mint államtitkár. Az Országos irányzat ellen. A bécsi Tudományos Akadémia elnöke Központi Hitelszövetkezet alelnök vezérigazgatója. lesz. A Theresianum kurátora. Keresztülviszi Kossuth Talán Károly volt a fia. 1950-től 1952-ig letartóztatás­ Lajos gyermekeinek gyámokra való bízását, majd később, ban volt és 1956-ban emigrált az USA-ba. 232. hogy családjukhoz visszakerüljenek. 1850 áprilisában Deák Ferencet meghívja az igazságügyi reformbizott­ Scheinberger Antal (Veszprém, 1806. — ságba. Igyekszik a tőkés fejlődés, a polgári rend kiala­ Szeged, 1890. jan. 31.). Iskoláit talán Veszprém kulását elősegíteni. A közigazgatás és jogszolgáltatás ben végezte és a kereskedelmi szakmát tanulta szétválasztása érdekében dolgozik. A szerb Vajdaságnak ki. 1850-ben telepedig le Szegeden, mint iparos és a Temesi Bánságnak az országhoz való visszacsato­ 109. bőrkereskedő. 1871-ben a Szegedi Zsidó lását rendezte.

Hitközség helyettes elnöke. 1883-ban a Szegedi Zsidó Hitközség Koma Egyletének elnöke. 1879-ben hitközségi pénzügyi előjáró. 1872— 1898-ig társulati igazgató. Zsidó Hitközségi Képviselő Testületi tag. 1861-ben a Szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1867-től a Scheinberger és Popper Bőrgyár tulajdonosa. 1867-ben a Lloyd Társulat választmányi tagja. Háztulajdonos Szegeden. Ingatlana az árvíz után is áll. A szegedi Árpád Szavadkőműves Páholy tagja. A Szegedi újjászervezett Kereske­ delmi Testület tagja, és tagja a Szeged-

Schmidt Ádám (Buda, 1814.—Szeged, 1876. dec. 9.) iskolái elvégzése után valószínűleg Budán jogot végzett, majd pedig 1859 körül ügyvédi diplomát szerezve, Szegeden gyakorló ügyvéd. Majd 1849-ben Károlyi Lajos ura­ dalmi számvevője. 1850-től Csongrád megye főszámvevője. 1853-ban szegedi járási főszol­ gabíró. Szeged város tanácsnoka. 1854-ben cs. kir. szolgabíró a szegedi járásban. 1859-ben ügyvéd, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1867-ben jelölik a Városi Tanács tagjának, de

253

SCHMIDT nem kapja meg a szükséges szavazatot. Fele­ sége Praznovszky Laura asszakürti nemes. E házasságból Mária, Sándor és Hermina gyermekei születtek. Hatvankét évesen halt meg mint nyugalmazott cs. k. szolgabíró. 91. Schmidt Emma (?— ?) atyja János, Pest megye főorvosa, anyja Nagysándor Johanna. Kitűnő nevelésben részesül és 1851 körül háházasságot kötött Klauzál Gáborral. Nevét később Kovács Emmának is Írták. 1849-ben egy ideig pesti lakos volt. Mikor 1866-ban férje meghalt, parlamenti küldöttség tesz nála rész­ vétlátogatást és vett részt a férje temetésén. Ugyancsak ez alkalomból járt nála a SzegedBelvárosi Kaszinó küldöttsége is. Névváltozta­ tása úgy tűnik, az 1868-as évre esik. 1879-ben háza áll Szegeden, amely az árvizet is átvé­ szeli. 1902-ben Szeged Bécsi krt. 2. sz. alatti lakos. Névváltoztatás tulajdonképpen atyja kérelmezése volt és miután ő ekkor már férjnél volt, kérdéses, hogy az reá kiterjedt-e. Házas­ ságából Emma, Gábor és Mária gyermekei származtak. 135, 256/245—246. Schmidt Ferdinánd (Szeged, 1820.—Mintszent, 1899.) atyja József serfőző volt, anyja Rajndl Jozefa. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és középiskolai tanulmányainak be­ fejezése után a pesti egyetemen jogot tanult. Egy ideig a Szegedi Piarista Gimnáziumnak volt tanulója. Abszolutóriumának elérése után joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1843-ban kéri polgár­ nak való bevételét Szegeden. Itt ügyvéd. A polgári katonásgnak ezredesi segédtisztje, majd kapitánya. 1843 áprilisában „kirúgásai” miatt nyelvkötésben marasztalták. 1847-ben polgárőr kapitány, nemzetőr százados Felsővároson. 1848-ban polgármester jelölt. Tanács­ noknak választják meg. 1849-ben bevonul honvédnek. Később törvényszéki és rögtön­ ítélő bírósági ülnök. Adományt tesz a haza oltárára. A hadiválasztmánynak tagja. A 7. nemzetőrszázad századosa. 104-es honvédzász­ lóalj parancsnok-helyettese. Világos után Ara­ don orosz fogságba esik, átadják az osztrákok­ nak és azok haditörvényszék elé állítják. Át­ szállítják Pestre a Neugebaude-be, ahol fogvatartják, de végül is Haynau közvetlenül a me­ nesztésekor általános amnesztiát rendel el, amely alá ő is esik. 1867-ben a Mindszenti Szabadelvű K ör tagja. Uradalmi tiszttartó Szegváron. 1841. szept. 22-én házasságot kö­ tött Palásthy K atalin Jusztinával és Pallavicini gazdatisztje lesz. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1872. szept. 24-én a mindszenti uradalmi ins­ pector Kálmán nevű gyermekének keresztatyja, és további gyermekeinek is. Házasságából Leopoldina, Dezső, Gyula és Hermina és

254

SCHMIDT Ferdinánd János gyermeke származott. 26, 41, 64, 65, 67, 71‘ 72, 74, 89, 102, 248/20. Schmidt Imre József Gyula (Szeged, 1839. okt. 29.—Szekszárd, 1902, szept. 2.) atyja János ügyvéd volt, anyja Hencz Anna. Isko­ láit Szegeden végezte, majd pedig a pesti egye­ temjogi karán folytatta és abszolutórium után joggyakorlatra menve, annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett Pesten 1866 júliusában. 1864-ben a Műkedvelő Színjátszók tagja volt Szegeden a Szeged-Belvárosi Kaszinó kebelé­ ben. 1865-ben a kaszinóban, amely az országgyűlési követek mellé írnokok szervezését vál­ lalta, jelentkezett kiskövetnek, de nem küldték fel. 1866-tól szegedi gyakorló ügyvéd. 1871-ben a szegedi törvényszék mellé kinevezett kir. aiügyész lett. A Szabadelvű K ör tagja volt. 1874-ben kir. ügyész. Szegeden 1867. okt. 3-án kötött házasságot Jelencsik Irénnel. E házas­ ságából János Kálm án és Lajos gyermekei származtak. Kálmán, a későbbi tábornok, utóbb nevét Koronvárira változtatta. 1890 után szekszárdi kir. törvényszéki bíró. 121, 132, 248/20, 268. Schmidt János (Szentmiklós, 1818.—Sze­ ged, 1858. okt. 9.) atyja József sörházépítő, vá­ lasztott polgár, anyja Bauer Sachs Jozefa. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál, majd a pesti egyetemen jogot hallga­ tott és az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment, amelyet hites táblai jegyző­ ként befejezve ügyvédi vizsgát tett. Szegeden kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1840-ben a Sze­ gedi Hangász Egylet ügyésze. 1843-ban városi polgár lesz. 1845-ben a Szeged Csongrádi Ta­ karékpénztár alapító részvényese. 1848-ban palánki 2614 sz. alatti szegedi lakos. Honvéd­ tiszt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Sze­ geden 1838. szept. 8-án kötött házasságot Hencz Annával. E házasságból János, Anna, Jozefa, Irma Erzsébet Katalin, Imre, Ilona Ida és Emma gyermekei származtak. Negyven évesen halt meg. 26, 28, 31, 89, 248/20, 256/245—246, 268. Schmidt József (Makó, 1795.—Szeged, 1870. jún. 23.) iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és ipari pályára készült fel. Inas és vándorle­ gény évek után telepedett meg Szegeden, az ún. „Sörház kaszárnyádban a Tisza-parton és serfőző ipart folytatott. 1838-ban Szeged város választott polgára volt. A Szeged Csong­ rádi Takarékpénztárnak alapításától kezdve részvényese. Számos neves szegedi családnak volt násznagya vagy keresztkomája. 1853— 1855-ig a mindszenti halászati jog bérlője. A mindszenti ányási, nagy-tiszai halászati jo­ got a Pallavicini uradalomtól vette bérbe. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Hangász Egyletnek választmányi tagja. Általa épített sörházat veszi meg a város és használja kaszár-

SCHMIDT nyának, innen a „Sorház kaszárnya” név. Lebontása után ennek a helyén épült a ma is álló szemklinika. 1849-ben a 104-es honvéd­ zászlóaljban szolgált. A június 17-i zászlószen­ telésen neje volt a zászlóanya. Tagja volt a Betegápoló Nőegyletnek. A Szentmiklósról származott Bauer-Sachs Jozefa lett a felesége, akivel kötött házasságából Ferdinánd, János, Klementina és Mária, valamint egy ismeretlen nevű fia származott. Hetvennégy évesen halt meg. 28, 31, 248/20, 248/20, 248/20, 296/20. Schmidt Kálmán 1. Koronváry Kálmán. 248/20. Schmidt Klementina Ida (Szeged, 1842. jan. 20.—Szeged, 1908. nov. 22.) atyja József ser­ főző, anyja Bauer-Sachs Jozefa. Iskoláit Sze­ geden járta, jó nevelésben részesült. 1860. aug. 14-én házasságot kötött Szegeden Okrutzky Aurél ügyvéddel, aki nevét később „Abafy” -ra változtatta. E házasságból Kálm án Béla Lász­ ló, Attila, Gizella, Rozália gyermekei születtek. Szegeden Palánk, 425. sz. alatt lakott. 1870-ben már özvegy. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. Czímer tévesen Ved­ res Klementinaként említi. 120. Schmidlinger Salamon (1791.—Szeged, 1863. júl. 19.) terménykereskedő volt Szegeden. Már 1840-ben a Szegeden átmenő gabonaforgalom­ ból 13 666 pozsonyi mérővel részesedett. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1859-ben a Sze­ gedi Lloyd Társulat ideiglenes vezetőségi tagja. Résztvett a gabonának folyami fuvarozásában is, mint szegedi hajós. Közös hajóparkja volt Lichtenberger Ábrahámmal. Kb. 10 hajó volt a tulajdonuk. Hetvenkét évesen halt meg. Fe­ lesége Deutsch Franciska volt, ki elözvegyülve elköltözött Szegedről és hirlapilag búcsúzott a város közönségétől. 91. Schneider János iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1911— 1917-ig. 1918 áprilisában tanfolyamos érettségit tett és katonai szolgálatra vonult be. 1924-ben állami­ elemi iskolai tanító. 1929 igazgató tanító. 1942 Bercsényi u. 7. sz. alatt lakik. Nem kizárt, hogy nevét utóbb Szabó Jánosra változtatta. Ez esetben a Szeged-Rókusi állami elemi iskola és az újsomogyi állami leány- és fiúiskola igaz­ gatója. 281. Schopper Károly Szegeden kereskedő és a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testü­ let tagja. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1862-ben választmányi tagja. Szegeden vaskereskedő. Utóbb a „Fischer és Schopper” cég néven működött. 1870-ben a cég csődbe ment. 87, 91, 110. Schön Ede (1890.— ?) iskoláit elvégezve a Ludovika Akadémiára ment ahol 1912/1913. évben a cs. kir. lovassági hadnaggyá avatják 1929-ben m. kir. honvéd huszárszázados Szege­ den. 281.

SCHWEIDEL Schreiber Fülöp (Zimony, 1859—Buda­ pest ? 1936. máj.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1872— 1880ig és itt tett érettségit. Majd a bécsi egyetemre ment, ahol 1886-ban orvosdoktorrá avatták. 1904-ben már Szegeden él és előfizet Jászai Géza könyvére. Szegeden folytatott orvosi gyakorlatot. Klauzál tér 5. sz. alatt lakott. 1929-ben főorvos volt. Közben a Kerületi Munkás Biztosító Pénztárnak is orvosa. 1931ben elköltözött Szegedről. Nős volt, leánya Borbála. Hetvenhét évesen halt meg. 281. Schröck Ferenc 1. Somhegyi Ferenc. 116. Schulek Frigyes (Pest, 1841. nov. 19.—Balatonlelle, 1919. szept. 5.) szüleivel korán Orsovára kerül. Elemi iskoláit Orsován kezdte, majd folytatta Lőcsén, Debre­ cenben és reáliskolába került 1857-től Pesten. A szün­ időkben kőműves tanoncként dolgozott, majd kőműves­ segéd lett és így kapott oklevelet. Ezt követően Bécsben, a Akadémie der bildenden Künste hallgatója lett. Végül Schmidt Frigyes mesteriskoláját látogatta. 1864— 1865-ig művészeti ösztöndíjjal képezte magát tovább. 1866-ban Regensburgban résztvesz a dóm felmérésében. 1870-ig utazott Európában. 1870-től Budapesten telepedik meg. Az Országos Mintarajz Iskola tanára. A Műemlékek Or­ szágos Bizottságának építésze. Számos neves magyar építészeti alkotás, a szegedi református és evangélikus templom tervezője. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1896-ban királyi tanácsos, sze­ gedi rekonstrukciós munkájáért a Ferenc József Rend lovagja. 1903-tól a Műegyetem tanára. 1907-ben magyar kir. udvari tanácsos. A szegedi Fogadalmi Templom ter­ vezője az 1909-es megállapodás szerint, amelytől azon­ ban 1912-ben visszalépett. Pesten az Eötvös József Gimnázium tanulója volt. Fia János. Mellszobra áll a a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban, mely Stróbl Alajos alkotása. 209.

Schwach József. 1859-ben az újraszervezet Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja lett. Már Czímer sem ismerte személyét, megkérdőjelezte azt. Lehet, hogy névelírásról van szó. 91. Schwcidcl József (Zombor, 1796. máj. 18.—Arad, 1849. okt. 6.) atyja József kincstári mérnök, anyja Hiltl Terézia volt. Oktatását otthon a család körében kapta elsősoraan. Katonai pályára készült. Hadfiként (ex proprius Cadett) lépett be a 4. Frigyes Hessen Homburgi trónörökösről nevezett cs. k. huszárezredbe és előreha­ ladása során Lemberget, Tarnopolt, Bruckot, Temesvárt járta meg. 1843-ban cs. kir. őrnagy. 1845-ben Bács vár­ megye táblabírája. Lembergben Haynauval együtt szol­ gált. 1847-ben hazahozza ezredét és 1848-ban honvéd huszárezredes a 4. huszárezredben, majd november 1-től tábornok. A Feldunai Hadsereg hadosztályparancsnoka lesz. 1849. jan. 9-én Pest térparancsnoka. Majd Kossuth mellett maradva a kormány helyőrségi parancsnoka, Pest, Debrecen, Pest, Szeged, Arad térparancsnoka. A világosi fegyverletétel után, hadbíróság elé állítva ha-

255

SZABADFI Iáira ítélték. Házasságot kötött 1827 körül Tarnopolban Bilinszky Domicellával, mely házasságából Sarolta, Anna és Albert származtak. 207.

Szabadfi Ede (Émilianus) (Siklós, 1805. szept. 6.—Szeged, 1879. febr. 28.) atyja Freyler Antal, anyja Kirschinger Anna. Iskoláit talán szülőhelyén végezte és esetleg valamilyen ta­ nítóképző tanfolyamot is hallgatott. 1832-ben már Szegeden élt, mert 1834-ben a Rókusi elemi iskola helyettes tanítója. 1835— 183°-ig az elhalt Hódi Ferenc helyére az egyházi ha­ tóság nevezi ki tanítónak. Hódi Ferenc fele­ sége, Baude Zsuzsanna volt, Az 1848-as megmozdulásokon tevékenyen résztvett. Ek­ kor már Szeged város választott polgára, és városi képviselő. Egyik kezdeményezője volt a Szegedi Temetkezési Egyesület létrehozásá­ nak. 1844-ben zsidóiskolai tanító is volt. 1845ben vállalta az önkéntes adózást. 1861-ben csa­ ládi nevét Freyler-ről Szabadfi-ra változtatta. 1859-ben tanfolyamot hirdet idegennyelvű hi­ vatalnokoknak a magyar nyelv elsajátítására. Temetésére az árvíz idején került sor, de a víz­ kimosta koporsóját és ama iskola elé sodorta, melyben tanított. 1832. márc. 6-án kötött há­ zasságot Bauda Katalinnal, amely házasságból Teréz leánya származott. Felesége, leánya és két fogadott leánya az árvízben elpusztult. Tagja volt a Belvárosi Kaszinónak. 26, 116. Szabados János (Sikula, 1839. szept. 29.— Szeged, 1891. okt. 27.) atyja korán elhalt, gaz­ datiszt volt. Iskoláit Aradon végezte, majd a gimnázium VII. osztályától papi szemináriu­ mot látogatott, mert anyja papnak szánta. Temesvárra került. Később azonban kilépett és az érettségi vizsga Aradon való megszerzése után a pesti egyetemen jogot tanult és abszolu­ tóriumot szerzett. Közben költeményeket írt, újságírásra adta magát és az „Új Nemzedék” indítása is az ő nevéhez fűződik. Szerkesztési munkálatai miatt 1862-ben haditörvényszéki eljárást indítottak ellene, de megszüntették. 1863-ban a „Szegedi Híradó” szerkesztője lett. 1870 októberében súlyosan, életveszélye­ sen megbetegedett. Könyvajándékot juttatott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. Tevékeny­ kedett a Dugonics András részére állítandó szobor ügyében. Résztvett a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének felavatási ünnepségén, valamint jelen van a színházi megnyitón. Árvízvédelmi tevékenységéért 1879-ben a Fe­ renc József Rend lovagja lesz, kir. tanácsos. 1872-ben városi tanácsnokká választják Sze­ geden. 1883-ban a rekonstrukciós tevékeny­ ségéért királyi elismerést kap. 1884-ben polgármester helyettes. 1885-ben a francia akadémia tisztje. 1877-ben a Petőfi Társaság választja tagjává. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, író, költő, műfordító. A Szabadelvű Körnek

256

SZABÓ tagja volt. 1865. aug. 29-én kötött házasságot Bérczy Paulával Szegeden. Leánykérője Osztróvszky József volt. 1897-ben síremlékét avat­ ták fel. 117, 117, 145, 152, 154, 183, 185, 198, 200, 200, 200, 200, 294. Szabados Jánosné 1. Bérczy Paula 121, 200, 255/209. Szabó Antal (Szeged, 1833.—Szeged, 1901. jan. 14.) atyja Antal fazekasmester Magyarszentmártonban. Anyja Ördögh Katalin. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál látogatta 1842— 1850-ig. Utána papi pályára ment és nyilván szemináriumban ta­ nult tovább. Később Magyarszentmártonon róm. kát. lelkész lett. M int nyugalmazott plé­ bános Szegeden élt. Czímer nem tudta szemé­ lyét azonosítani, feltételezzük, hogy róla volt szó és ezért közöljük az ő adatait. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja volt. 91. Szabó Etelka (Szeged, 1875.—?) atyja Ignácz városi tisztviselő, anyja Fráter Etelka. Iskoláit Szegeden végezte és kb. 1896-ban itt kötött házasságot Kószó Istvánnal (1861— 1932.) Férje ügyvéd lett, majd államtitkár. H á­ zasságából György, Etelka és Klára Margit Lujza gyermekei származtak. 174. Szabó Farkas (Szeged, 1815.—Tiszaluc, 1869. jan.) atyja talán Schneider Wolfgang és ez esetben anyja Vőber Johanna volt. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál 1823—1831-ig, majd beállt katonának és kadét lett. Az 52. hadfogadó parancsnok­ ságnál szerepelt 1848. máj. 1-én mint főhad­ nagy. Előbb cs. kir. katonatiszt volt. 1848-ban mint honvéd, a 12. zászlóalj őrnagya. 1848. júl. 20-án honvédszázados. A dévai fegyverle­ tétel után 1849-ben haditörvényszéki eljárás indul ellene, elítélik Szebenben 12 évi várfog­ ságra. 1852-ben kegyelemmel szabadul kufsteini raboskodásából rendőri felügyelet alá helyezik Szegeden. Később 1867—68-ig sóhi­ vatali pénztárnok volt és Zemplén megyében az ottani Honvéd Egylet tagja. 14. Szabó Gyula Ferenc (?, — 1876.— 1932. ?) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál 1884— 1891-ig. Iskolái elvégzésével 1902. márc. 24-től 1913. okt. 8-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál helyezkedett el, mint másodtitkár majd 1919. dec. 31-ig titkár és Szeged Város tanácsa mellett közélelmezési bizottsági tag. A piaristáknál TápaySzabó László osztálytársa volt. 1926-ban a Felsővárosi Torna Klub elnöke. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége H o­ lub Erzsébet Alojzia Henrika volt, akitől Erzsébet Mária leánya származott. 282. Szabó Ignác. Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte. 1848-ban résztvett a szabadságharc­ ban és a világosi fegyverletétel után hadbíróság elé állították, várfogságra ítélték és Kufsteinba

SZABÓ börtönözték be. Innen kegyelemmel szabadult. Fennmaradt ott faragott fokosa, rajta a bele­ vésett feliratával: „Ne bántsd a magyart!” Szegeden kötött házasságot 1875 körül Fráter Etelkával, akitől Etelka, Gyula, Jolánka Anna, Margit Róza és Julianna Erzsébet gyermekei származtak. Szegeden a Zárda utcában háza állott. 1906-ban városi kapitányi hivatali ki­ adó. Aligha azonos a Bóna által említettel. 174. Szabó Ignácné 1. Fráter Etelka. 174. Szabó Imre (Óbéba, 1821.—Szeged, 1890. jan. 13.)atyja Mihály jószágfel ügyelő, Provisor. Óbébán. Iskoláit valószínűleg Szegeden végez­ te, gimnáziumot a piaristáknál talán 1831— 39-ig. Majd a budapesti egyetemre ment, ahol jogot tanult és szigorlatai letétele után joggyakorlatra ment. Joggyakorlatának elvégzése után Budapesten ügyvédi vizsgát tett és 1846. szept. 14-én diplomáját Szegeden kihirdettette. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. A Sze­ ged Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. Működését Szegeden 1846-ban ügyvéd­ ként kezdte. 1848-ban városi aljegyző. 1860ban városi tanácsnok és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1859-től a Szeged Csongrádi Takarékpénztár pénztár­ noka, 1879-ig volt a Szeged Csongrádi Taka­ rékpénztárszolgálatában. Háza állt Szegeden, amely az árvíz után is megmaradt. Szegeden 1846. nov. 24-én kötött házasságot Schmidt Jozefával, akitől Ilona és Kálmán, valamint Sándor gyermekei származtak. Hatvankilenc évesen halt meg. 91, 100. Szabó Imre (Szeged, 1850. jan. 7.—?) atyja Imre ügyvéd, anyja Schmidt Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a budapesti egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. Joggyakorlat után bizonyára ügyvédi vizsgát tett. 1876-ban közjegyző A Szeged-Belvárosi Kaszinó rendezvényein szerepel. Később a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1876. febr. 26-án köt házasságot Szeszemszky Ilonával, mely házasságából Erzsé­ bet Kornélia Antonia Ilona leánya származott. Talán azonos az 1911-beli kecskeméti köz­ jegyzővel. 120, 124. Szabó Mihály (Szeged, 1825.—Suránka, 1903. márc. 26.) Szeged-alsóvárosi paraszt­ családból származott. Iskoláit Szegeden vé­ gezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1835— 1843-ig. Eredetileg papnak készül és kegyes­ rendi szerzetbe lépett a Gimnázium VII. osz­ tályában. Azonban Vácott 1848-ban elbocsá­ tották a növendékeket és visszatérve szülőhe­ lyére 1848-ban Szegeden nemzetőrlett. Hadse­ géd. 1848. máj. 2-án Csongrád megyei törvényszéki táblabíró. 1849 áprilisában a „Szegedi Híradó” -nál szerkesztőtárs. 1849 májusában

SZAKÁLL a Tisza-vidéki Újság szerkesztője, író. Szeged­ ről Aradra követi a kormányt, menekül és ez alatt Szegeden él. Hadbírósági eljárást indíta­ nak ellene és halálra ítélik. Emiatt bujdosik és Bécs, Buda, Nagyváradon bujkál. Nevelősködik. 1861-ben a „Szegedi Híradó” szer­ kesztője. 1882. máj. 22-től tanítóképző intézet igazgató, majd nyugalomba vonul, Nyitra megyébe távozik és ott hal meg. Szegeden 1861. aug. 15-én kötött házasságot Pfann Ju­ liannával, amely házasságból Ilka Anna Her­ mina, Mária Franciska Emma és Béla Benedek gyermekei származtak. A Dugonics Társaság tagja. Nem kizárt, hogy családja nyitramegyei származású volt. 117, 117. Szabó Mihály (Óbéba, 1827. szept. 9.— Szeged, 1889. júl. 17.) atyja Mihály uradalmi főfelügyelő volt. Iskoláit legalább részben va­ lószínűleg Szegeden végezte, majd mérnöki tan­ folyamot látogatott. 1848—49-ben honvédnak áll be,a 13. honvédzászlóaljban őrmester, majd hadnagy 1849-ben a 39. honvédzászlóalj pa­ rancsnoka volt, főhadnagy, majd százados. Világos után kényszerbesorolás alá esik, majd elbocsájtják és telekkönyvi hivatalnok lesz. A Szeged-Belvárosi kaszinó ifjúsági körének első elnöke. 1868-ban Szeged város telekköny­ vi igazgatója. 1876-ban kir. törvényszéki te­ lekkönyvi igazgató. 1883-ban Koronás Arany Érdemkereszt tulajdonosa lesz. Kétszer kötött házasságot Szegeden. Első felesége Szabó Má­ ria, akitől elözvegyülve Aigner Mária Annát vette nőül 1868. nov. 28-án. Házasságából Va­ léria Mária Katalin, Mária Terézia, Imre, Mária Rozália és Aladár gyermekei származ­ tak. 139, 139, 264. Szabó Zsigmond (Csep, 1799—Dunaföldvár, 1882.) vagyontalan nemesi talán szántói előnevű családból származott. 1815-ben hadfi a 19. cs. kir. magyar gyalog­ ezredben, amely Székesfehérváron székelt és a hessen Homburgi Fülöp hercegről volt nevezett. Ezen alakulat­ ban századosig vitte fel 1848-ig. Közben a királyi magyar nemes testőrségnek is tagja volt. 1848. jún. 8-án a Sze­ geden megalakult veszprémi 6. honvéd zászlóalj pa­ rancsnoka és őrnagya lett. A zászlóalj zászlaját Kreminger Antal szentelte fel Szegeden. Október 14-én alezredes, a 3. honvéd gyalogezred dandárnoka, a bácskai hadtest­ nél. November 10-én Győr hadmegye parancsnoka. 1849. márc. 23-án ezredes és Komárom feladásáig az V. hadmegye parancsnoka. Komárom térparancsnoka. 1849. szept. 27-én a komáromi kapituláció feltételeinek egyik fogalmazója és aláírója. 1867—68-ban a Tolnai Honvéd Egylet tagja. 67.

Szakáll József Zoltán (Szeged, 1884. márc. 4.—Szeged, 1946. ?) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd 1902-ben a budapesti vagy kolozsvári egyetemre ment, ahol 1912-ben politikai doktorátust szerzett.

257

SZAKÁCS 1908-ban Szegeden Felhő u. 4. sz. alatt lakott. 1910-ben Szeged város osztályjegyzője. Ekkor Szent Miklós u. 7. sz. a. lakos. 1912-ben alkapitány. 1914-ben osztályjegyző és rendőr alkapitány. Zászlós a 46. honvéd gyalogezred­ ben. 1919-ben szegedi rendőrfőkapitány, mely állást ajánlatra önként fogadta el és emiatt 1920-ban büntetőeljárás indult ellene, amelyet azonban megszüntettek. Fegyelmi eljárásban kommunista érzelműnek vádolták, a miután ez nem volt bizonyítható, az eljárást megszüntet­ ték, de hivatalvesztést mondtak ki. Atyja Jó­ zsef iparos volt, anyja Auer Terézia. 1919-ben házkutatásokat rendelt el, őrizetbevételeket foganatosított. Az elmenekült direktóriummal összeköttetést tartott fenn. Házasságra lépett Szegeden 1910. augusztus 25-én Fodor Mária Ilonával. 222. Szakács József János Emil (Kecskemét, 1879. okt. 14.—Szeged, 1938. máj. 9.) szent­ erzsébeti nemes. István ref. főiskolai tanár, anyja Pólya Róza. Iskoláit a Kecskeméti Re­ formátus Főgimnáziumban végezte 1889— 1897-ig. Majd a budapesti és ezt követően a Ferenc József Tudományegyetemen Kolozs­ várott jogot hallgatott és 1901-ben jogi dokto­ rátust szerzett. Ezt megelőzően jogi tanfolya­ mon vett részt a Kecskeméti Jogakadémián. Egyetemi tanulmányainak befejezése után joggyakorlatra ment és ügyvédjelölt lett Szege­ den és Kalocsán. 1909. febr. 13-án Marosvásár­ helyen ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi okleve­ let szerzett. Ennek alapján ügyvédi gyakorlatát Kalocsán kezdte meg. 1910. jún. 4-én a Sze­ gedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való fölvételét Szeged székhellyel és itt Zrínyi u. 2. sz. alatt nyitott irodát. H a­ marosan a Pallavicini hitbizományi uradalom Mindszent-ányási gazdaságának ügyésze lett és megveszi a szegedi Zrínyi u. 2. sz. alatti ház­ ingatlan fele részét. 1919. ápr. 25-től a Szege­ den alakult ABC tagja. Szorgalmazója és szer­ vezője. 1922-ben nemzetgyűlési képviselő a mindszenti kerületben. Szeged város tb. fő­ ügyésze 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és március 17-től választmányi tagja. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg toborzó bizott­ ságának tagja és alelnöke. A Szegedi Csóna­ kázó Egylet tagja. 1927-ben a Tisza—Dunavölgyi Vízrendező Társulat Alsótiszai érde­ keltségének rendes tagja. Fehértói földbirto­ kos és gazdaköri díszelnök. 1935-ben az ügy­ védi gyakorlatról lemond. Felesége Tarajossy Margit Olga hajósi nemes, amely házasságából Katalin leánya született. 222, 222, 222, 224, 272, 282. Szalay József (Békésclaba, 1870. febr. 17.— Szeged, 1937. ápr. 25.) atyja József, anyja Bagi Berta. Iskoláit Békéscsabán, Szatmáron, Budapesten végezte. Érettségi vizsgája letétele

258

SZÁNTHÓ után a budapesti tudományegyetem jogi karán hallgatott előadásokat, majd a bécsi egyetemet látogatta. Jogtudományi doktor. (1894) 1892ben Békés megye aljegyzője. 1893-ban Békés megye közigazgatási gyakornoka. 1896-ban az Orosházi járás szolgabírája. 1908-ban ugyan­ ezen járás tb. főszolgabírája. 1905-ben hód­ mezővásárhelyi rendőrfőkapitány. 1909-től Szeged városi helyettes főkapitány és rendőr­ bíró. 1916-ban rendőrfőkapitány Szegeden. Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1918-ban politikai okokból nyugdíjaz­ ták. 1920-ban kinevezik a szegedi állami ren­ dőrkerület főkapitányává. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A kaszinó 100 éves ünnepélyé­ nek rendezőbizottsági tagja és választmányi tagja az egyesületnek. A szegedi Dugonics Társaság elnöke iró könyvgyűjtő. Nagy és hí­ res könyvtár tulajdonosa. Könyv-, kézirat- és nyomtatványadományt nyújt a Szegedi So­ mogyi Könyvtárnak. 1935-ben a Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetem díszdoktora. 1900 kö­ rül nőül veszi Fekete Bertát, kitől József, Mar­ git és Ágnes gyermekei születtek. 226, 232, 233, 272, 282, 297/220—221 -(-függelék. Szandter Pál (Dunaföldvár, 1884. dec. 4.— Dunaföldvár, 1964. nov. 10.) a pécsi ciszter­ ciek gimnáziumának tanulója majd egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Ferenc József Tu­ dományegyetemen végezte, ahol 1910-ben po­ litikai doktorrá avatták. Ezt megelőzően 1903— 1905-ig az innsbrucki egyetemnek volt hallgatója. 1910-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkárrá nevezik ki. 1911-ben a Nagy­ váradi Jogakadémia tanára közigazgatási jog­ ból és politikából. 1914-ben egyetemi magán­ tanár Kolozsvárott. 1917-ben a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. 1919-ben a Külügyminisztérium­ ban dolgozik. 1921—28-ig a Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre történt át­ helyezése után, tanszékvezető egyetemi tanár Szegeden. 1922—23-ban jogi karának dékánja majd prodékánja, 1923-ban politikai tanszéké­ nek vezetője, tandíjkedvezmény felelős. 1928. dec. 11-én kinevezik a Budapesti Pázmány Pé­ ter Tudományegyetem Jogi K arának tanárává és tanszékvezetőjévé. Szakíró, a Szt. István Akadémia és számos tudományos társaság tagja. 1948. szept. 15-én vonult nyugdíjba. 1928-ban felsőházi póttag, majd később ren­ des tag. Nőtlen maradt? 232, 282. Szánthó Leánder (Győrszentmárton, 1833. febr. 25.—Szeged, 1891. dec. 25.) atyja Márton kézművesmester volt, anyja Sütő Teréz. Isko­ láit Szegeden végezte. Feltehetően ipart tanult és a segédévek után mészárosmesterséget kez­ dett gyakorolni. 1867-ben már Szegeden ta­ láljuk és a választási küzdelmekben az ún. „fehér cédulás párt” ismert szónoka volt.

SZARVADY 1869-ben gazdálkodó. Pályázik a városi pusz­ tai alkapitányi állásra. 1859-ben tőkepénzes­ ként említik. 1868-tól a Szegedi Polgári D a­ lárda első elnöke. Városi képviselő. 1891-ben Szegeden Gizella tér (ma Aradi vértanúk tere) alatti lakos volt. Feltehetően Szegeden kötött házasságot Eberling Rozáliával. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja volt. 91. Szarvady Vilmos (Újvidék, 1811.—Szeged, 1873. máj. 6.) atyja Hirschl volt. Iskoláit ta­ lán, legalább részben Szegeden végezhette és ipar tanulására adta magát. 1848-ban a „Hirschl” család nevét „Szarvady” -ra változ­ tatta, azonban kísőbb megjelent rendelet az ezidőbeni névváltoztatásokat hatálytalanítot­ ta. Nevét azonban ennek ellenére továbbra is Szarvady-ként használta. Nem tudjuk ponto­ san, hogy mikor jött Szegedre, de 1859-ben már a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később választmányi tagja. Tagja lehetett a Szeged Lö­ vész Egyletnek is, amelynek 1862. máj. 15-én egy arany díjat alapít. 1865-ben Szegeden ke­ reskedő, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. A Szegedi Szabadalma­ zott Kereskedelmi Testület tagja. 1873-ban Szegeden nagykereskedő, divatárus és való­ színűleg a Széchenyi téri Zsótér-ház lakója, amely házból temették. Felesége Ráth K ata­ lin volt. E házasságából Szidónia, József Vil­ mos Lajos gyermekei származtak. Hatvankét évesen halt meg. 91, 110. Szász család eredetileg erdélyi származású, egyik ága Szegedre származott és itt telepedett meg. 244. Szász Gerő (Ördögkeresztúr, 1831. aug. 5.— Kolozsvár, 1904. ápr. 29.) atyja Gergely, nemesi származású Kolozs megyei Ördögke­ resztúri református lelkész. Iskoláit szülőhe­ lyén végezte. 1840-ben Kolozsvárott tanult tovább. 1848—49-ben résztvesz a szabadságharcban. Ennek következtében Világos után 1849-ben kényszerbesorolás alá esik a császári hadseregben. 1851-ben azonban a hadsereg kötelékéből elbocsátják. 1852-től teológiai tan­ folyamon vesz részt Kolozsvárott. 1856-ban református segédlelkész Kolozsvárott és ekkor már feltűnik költeményeivel. Később refor­ mátus esperes. 1859-től a kolzosvári egyház lelkésze. 1867-ben esperes. 1875-ben a SzegedBelvárosi Kaszinóban előadást tart. Tagja a szegedi Dugonics András szoborbizottságnak. Szegeden is jelennek meg közleményei. 1867ben egyházi igazgató-tanácsos és 1885-ben generális nótárius. író, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja. 1874. ápr. 6-án előadták Sze­ geden „Piski éposz” -át. 154. Szász Gusztáv (1825.—Nagyvárad, 1899.) Iskoláit Nagyváradon, egyetemet Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen végzett és ezt követően joggya­

SZÁVAY korlatra ment, majd pedig 1847 körül ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1848-ban Bihar megye aljegyzője. 1848 júliusában Riczkó nemzetőr őrnagy segédtisztje, honvéd­ tiszt. 1849. febr. 14-én honvéd főhadnagy és 1849. márc. 13-tól százados a 73. honvédzászlóaljban. 1849. jún. 25-én megsebesül. 1861-ben ismét Bihar megyében találjuk, ahol megyei főjegyző. 1871-ben, amikor az állami bíró­ ságok megalakulnak Magyarországon, kir. törvényszéki bíróvá nevezik ki Nagyváradra, később pedig gyakorló ügyvéd lesz ugyanott. A Bihar megyei Honvéd Egylet tagja volt. Felesége örley Lujza (Moisia), akitől Iván fia származott. Gyéresi nemes. Atyja József, Bihar me­ gye főmérnöke volt, anyja Jancsó Veronika esztelneki nemes. 244.

Szász Iván (Nagyvárad, 1863.—Szeged, 1926. aug. 12.) gyéresi nemes. Atyja Gusztáv (Ágost), anyja Őrley Lujza. Iskoláit Nagyvá­ radon járta, majd pedig a Budapesti Tudo­ mányegyetem Jogi Karának lett hallgatója. Itt nyert jogi doktori fokozatot, majd joggyakor­ latra ment, de ezt követően ügyvédi vizsgát tett és a Nagyváradi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét az ügyvédi lajstromba Nagyvárad székhellyel. Utóbb igazságügyi szolgálatba lép és Aradra nevezik ki albírónak. Innen Hát­ szegre kerül és végül Déván alügyész. Majd Vajdahunyadon találjuk járásbíróként és ké­ sőbb bethleni járásbírósági elnök. De vissza­ került az ügyészi státusba és Déván az ügyész­ ség vezetője lesz. 1913-ban szegedi kir. fő­ ügyésszé nevezik ki. 1918— 1926-ig a SzegedBelvárosi Kaszinó igazgatója volt. 1916-ban Lipót Renddel tüntetik ki. 1926-ban Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. alatti lakos. Felesége Dobay Amália, kisdobay nemes, akivel talán Déván kötött házasságot. Házasságából Amá­ lia, Ilona gyermekei származtak. 226, 244, 245, 270, 295. Szász Ivánné 1. Dobay Amália. 244. Szatmáry Lilla. Czímernél névelírás. Lásd helyesen Szilágyi Lilla. 179. Szávay Gyula (Zenta, 1861. aug. 29.—Budapest, 1935. máj. 1.) atyja nemesi családból származó Pál hon­ védőrnagy, anyja talán Freyler Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot talán Győrött és érettségit Győ­ rött tett magánúton talán 1879-ben. 1880—82-ig jogot is Győrött tanul az Akadémián. 1882-ben Győr város gyakornoka, később rendőrfogalmazója, ill. alkapitánya és községi bírája. Majd aljegyző, tb. főjegyző. 1890-ben kiválik a közigazgatási apparátusból és a Győri Keres­ kedelmi és Ipar Kamara titkára lett. 1899-ben résztvett a Philadelphiai Kongresszuson. 1902-ben a Debreceni Kereskedelmi és Ipar Kamara titkára. 1905-ben az Orszá­ gos Ipar Tanács tagja. 1910. jan. 9-én részt vett a SzegedBelvárosi kaszinónak Mikszáth Kálmán részére rende­ zett 40 éves írói ünnepélyén. 1920-ban a Budapesti Ke­ reskedelmi és Ipar Kamara főtitkára. 1923. dec. 24-én kormányfőtanácsosi címet nyer. A szegedi Dugonics

259

SZÉCHENYI Társaság tagja. 1916-ban a Kamarák Országos Irodá­ jának igazgatója és talán 1884. körül kötött házasságot (Győrött ?), amelyből Zoltán fia származott. Újságíró, költő, író volt. 199/. Széchenyi Béla (Pest, 1837. febr. 3.—Budapest, 1918. dec. 12.) atyja István sárvári és felsővidéki gróf, közleke­ désügyi miniszter, anyja Seilern Crescentia grófnő. Isko­ láit magánúton végezte, majd pedig Berlinben és Bonn­ ban egészítette ki tanulmányait. Birtokos földesúr. 1858. aug. 14-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége. 1859. aug. 30-án újból meglátogatta a Szeged-Belvárosi Ka­ szinót, amelynek tagja és később tb. tagja. 1860-ban ő adja ki atyja „Ein Blick”-jét Londonban. 1860 áprilisá­ ban gyászjelentést küld a Szeged-Belvárosi Kaszinónak atyja haláláról. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választ­ mányi tagja. 1861-ben nyéki kerületi országgyűlési kép­ viselő. 1863-ban amerikai utat tesz. 1865-ben Kismarton kerület országgyűlési képviselője. 1877-ben Keleten tesz nagy utazást mint vadász. 1880-ban a Magyar Tudomá­ nyos Akadémia tb. tagja, 1883. máj. 17-én pedig igazga­ tósági tagja. Főrendi házi tag és író. 1896. máj. 6-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem dísz­ doktorrá avatja. 1897-ben valóságos belső titkos taná­ csos. 1901-ben koronaőr. 1870. jún. 27-én kötött házas­ ságot Erdődy Hanna grófnővel. 3,91,92,95,96, 110, 114, Széchenyi István (Bécs, 1791. szept. 21.—Döbling. 1860. ápr. 8.) atyja Széchenyi Ferenc, a Magyar Nem­ zeti Múzeum alapítója sárvári és felsővidéki gróf. Anyja Festetich Julianna grófnő. Mint kiváló reformpolitikus, író ismert. A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, főrend, országgyűlési képviselő. Közlekedésügyi minisz­ ter, „a legnagyobb magyar” . Általában Pesten és Cenken élt, utóbbi helyen kastélya és birtoka volt. Ugyancsak sokat tartózkodott Bécsben. 1936. febr. 4-én házasságot köt özv. gróf Zichy Károlyné, szül. Seilern Crescentia aspangi grófnővel, amely házasságából Béla és Ödön gyermekei származtak. 3, 5, 8, 9, 11, 11, 11, 13, 13, 15, 17, 17, 17, 18, 18, 19, 23, 23, 23, 23, 23, 23, 23, 24, 24, 24, 24, 25,25, 25, 25, 25, 32, 34, 35, 37, 38, 39, 39, 41, 42, 45, 48,53, 57, 57, 57, 57, 59, 73, 79, 81, 83, 85, 87, 87, 92, 94, 95, 96, 96, 97, 97, 97, 107, 112, 114, 117, 144, 168, 188, 194, 196, 196, 196, 196, 196, 207, 219, 231, 231, 232, 232, 232, 232, 235, 246, 246, 248/16, 248/17, 250/80, 250/263, 290, 290, 290, 291, 292, 295, 296/80., Széchenyi Istvánné Lásd Seilern Crescentia. 96.

Széchényi István (Zenta, 1885. szept. 20.— Szeged, 1950?) iskoláit Zentán járta, majd a kolozsvári egyetemre ment, ahol jogi dokto­ rátust szerzett. U tána gyakorlóévéit ügyvédjelöltként és lapszerkesztőként töltve, 1911. márc. 27-én Budapesten tett ügyvédi vizsgát és szerzett ügyvédi oklevelet. Gyakorlatát Zentán kezdte. 1920-ban kiutasították, optálás útján Magyarországra jött és Szegeden telepedett meg. 1921-től kezdve gyakorló ügy­ véd Szegeden. 1926-ban képviselőnek jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szava­ zatokat. Törvényhatósági bizottsági tag virilis

260

SZEGHEŐ jogon Szegeden. Zentán 1912. máj. 27-én kö­ tött házasságot Huszágh Margittal. Házasságá­ ból István fia és egy elmezavart leány szárma­ zott. 1935. máj. 17-én kir. közjegyzővé nevez­ ték ki. 1939-ben Csongrád megye kormánybiztosa lesz. 1940-ben Hódmezővásárhely és Csanád megye miniszteri biztosa. Magyar kir. kormányfőtanácsos. 1942-ben a Földvári u. 4. sz. alatti házban lakik és a háznak udvari részén egy újabb boltíves, teraszos részt épít hozzá. 1945-ben bírósági eljárás indult ellene és 3 évi börtönre, vagyonelkobzásra ítélték. Élete végéig Szegeden élt. Ingóságai eladásá­ ból tartotta fenn utóbb magát. 282. Széchenyi Ödön (Pozsony, 1838. dec. 14.—Kons­ tantinápoly, 1922. ápr. 4.) atyja István sárvári és felső­ vidéki gróf és miniszter. Anyja Seilern Crescentia aspangi grófnő. Iskoláit feltehetően magánúton végezte a szülői házban. Később hajóskapitányi oklevelet szerez és a magyar tűzoltóság reformere lesz. Kimegy Konstantinápolyba és ott egy tűzoltóezred főparancsnokává nevezik ki. A szultáni udvarban a testőrség főhadsegéde, altá­ bornagy, török császári pasa. 1874-ben még Törökor­ szágban él. Magyar főrend, a magyar főváros közmunka tanácsának tagja. Számos bel- és külföldi kitüntteés tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinóval szoros kapcsolata volt. Levelezésben állt a kaszinóval. Több­ ízben tett itt látogatást. Gyászjelentést küldött atyja elhalálozásáról a kaszinónak. 1860. dec. 22-én a kaszinó dísztagjává választotta. 1868. márciusában Klapkával Szegedre jött és ez alkalommal ismét meglátogatta a kaszinót. 1864-ben kötött házasságot, melyből Andor fia származott. 3, 91, 92, 96, 106, 114, 142.

Szegheti János (1820. ?— 1876. ?) atyja János árvák atyja, anyja Rózsa Julianna volt. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál. Majd pedig a Budapesti Tudomány­ egyetemjogi karára iratkozott be és az abszolu­ tórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Annak végével pedig, 1843. máj. 9-én ügyvédi vizsgát tett, oklevelet szerzett és azt Szegeden kihirdettette. A szegedi Színjátszók Kaszinói Körének volt tagja. Szegedi gyakorló ügyvéd. 1845-ben Szeged város megyei esküdtje. 1846ban a Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet ala­ pító tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénz­ tár részvényese. 1849. szept. 7-én Csongrád megye katonai főbiztosa. Majd Szeged város helyettes tanácsnoka. 1861-ben városi tanács­ nok, majd főkapitány jelölt, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. 1864-ben ta­ karékpénztári főpénztárnok. Ügyvéd. Palánk 212. sz. alatti lakos. Az 1867-i tisztújításon összeíró bizottsági tag. Tanácsnok jelölt, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Sze­ geden 1861. máj. 15-én köt házasságot Pillich Jankával, özv. Bauernfeind Mihálynéval, aki­ től János Lajos Antal Béla, Erzsébet Jolánta

SZEGHEŐ

SZÉLL

Julianna Etelka, Johanna Amália Julianna lesége Tóth Etelka, akivel valószínűleg 1864 gyermekei származtak. Nemesi családból szár­ körül kötött házasságot, amelyből József fia 121. mazott. 47, 98. származott. Széky Imre pozsonyi lakos és nemes. H á­ Szegheő József (Szeged, 1806. márc. 27.—?) atyja János, anyja Tormay Verőn. Iskoláit zasságot kötött Vály Irmával és özvegye Sze­ Szegeden, gimnáziumot a piarista gimnázium­ geden élt haláláig 1909. okt. 6-áig és itt is van ban végzett 1815—1822-ig. Ezt követően a eltemetve a Deszkás temetőben. Egyéb adat 250/58. pesti Tudományegyetem jogi karán jogot hall­ nem áll rendelkezésünkre. Széki Tibor (Kolozsvár, 1879. ápr. 18.— gatott és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Ügyvédi vizsgát tett Budapest, 1950. dec. 4.) atyja Miklós kolozs­ Budapesten és ügyvédi oklevelet szerzett. Me­ vári gyógyszerész volt. Iskoláit Kolozsvárott, gyei táblabíró. 1859-ben uradalmi ügyész, a egyetemet is a kolozsvári Ferenc József Tudo­ Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmá­ mányegyetem Orvosi K arán végezte. 1900-ban nyi tagja. 1866-ban gyakorló ügyvéd. Házas­ szerzett gyógyszerészi oklevelet, 1901-ben ságát Csávojszky Erzsébettel kötötte. Házas­ gyógyszerész dr., majd vegyész doktori okle­ ságaiból Mihály János József, Mária, Attila velet nyer 1902-ben. 1904-től 1912-ig a kolozs­ és Géza gyermekei származtak. 89. vári egyetem tanársegéde, 1913-tól egyetemi ad­ Szekerke József (Szeged, 1818.—Szeged, junktus. 1907-ben a tudományegyetem magán­ 1892. jan. 24.) iskoláit Szegeden végezte, majd tanárává habilitálja. 1917-ben c. rk. tanár. tímármesterségre készült és tanonci, majd se- Amikor a kolozsvári tudományegyetem Sze­ gédi idejének letöltése után mesterlevelet szer­ gedre menekült akkor annak itt Szegeden 1922zett. 1868-ban Szegeden tímármester és városi től mennyiségtani és természettudományi ka­ képviselő. 1879-ben résztvesz az árvízvéde- rán az általános kémia nyilvános rendes tanára jemben. Az Árvízvédelmi Állandó Bizottság lesz. 1934-ben a budapesti egyetem analitikai tagja. Az árvíz után résztvesz a franciák foga­ és gyógyszertani nyilvános rendes tanára. dásán. Gazdálkodó. Miniszteri elismerésben A Magyar Tudományos Akadémia levelező részesül az árvízvédelemben kifejtett maga­ tagja és 1945-től rendes tagja. Szakíró. Szegedtartásáért. 1892-ben Szegeden Boldogasszony Belvárosi Kaszinó tagja volt. Czimernél: 282. sgt. 24. sz. alatt lakik. 1899-ben szőlősgazda és Széky. _ Széli Ákos (Hódmezővásárhely, 1845. szept. talán városi tanácsnok. Felesége Barna Teré­ zia volt. Hetvennégy évesen halt meg. 146. 14.—Buziásfürdő, 1903. jún. 4.) atyja Sámuel Szekszárdy József. Iskoláit elvégezve az ref. lelkész, anyja Bessenyey Anna. Iskoláit érettségi után, a Budapesti Tudományegyetem Hódmezővásárhelyen végezte. Ezt követően a bölcsészkarán tanári okelvelet és doktori dip­ nagyváradi jogakadémia, majd a pesti Tudo­ lomát szerzett. 1925-ben Szegeden Rudolf tér mányegyetem Jogi K arára iratkozott be, ab­ (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1927-ben szolutóriumot szerzett, joggyakorlatra ment a magyar kir. állami középiskolai tanárvizs­ és ezt követően 1868 márciusában Budapesten gáló bizottság jegyzője. 1926-tól német—ma­ ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. 1868gyar szakos tanár és igazgatóhelyettes a sze­ tól makói gyakorló ügyvéd. 1870-ben Csanád gedi áll. Klauzál Gábor gimnáziumban. megyei íb. aljegyző, majd megyei főjegyző és A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-ban ez időtől alapítja könyvtárát. Résztvesz a köz­ a bpti áll. Berzsenyi Dániel gimnázium tanára, életben és szerepel Csanád és Csongrád me­ 1937-ben a budapesti állami Kölcsey Ferenc gyének rendezvényein és részt vállal a refor­ gimnázium tanára. 1941—44-ig a budapesti mátus egyház munkájából presbiter, egyházállami Berzsenyi Dániel gimnázium tanára. megyei főjegyző. 1893. jan. 15-én szegedi kir. Felesége valószínűleg Csepreghy Piroska volt. közjegyzővé nevezik ki. Húsz éven át volt Családi neve helyesen: Szegzárdy. Fia talán Makó város iskolaszéki elnöke. A Szegedi Szegzárdy-Csengery József. 282. Közjegyzői Kamarának elnöke. A református Szekula József (Szeged, 1831.—Szeged, egyház főgondnoka. 1899-től Szeged város 1903. ?) 1864-ben Szegeden rendőrbiztos. Ezt Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1887megelőzően a Szegedi Belvárosi Kaszinó Mű­ ben a nagylaki kerület országgyűlési képvise­ kedvelő Színjátszó Társaságának tagja. Ko­ lője 1892-ig. író, költő. 1870. szept 3-án kö­ rábban Szeged város polgára. 1879-ben részt­ tött házasságot Gyenes Máriával, akitől Er­ vesz az árvíz elleni mentési munkálatokban és zsébet és Ákos gyermekei származtak. 1887ennek következtében miniszteri elismerésben től 1893-ig országgyűlési képviselő. 191. részesült. Résztvesz Szeged rekonstrukciós Széli Ákos (Makó, 1883. nov. 1.— 1935. ?) munkálataiban is, még mindig mint rendőrbiz­ atyja Ákos ügyvéd és közjegyző. Anyja Gye­ tos és ezért 1883-ban a Polgári Arany Érdem­ nes Mária. Iskoláit részben Makón, részben kereszttel tüntetik ki. 1896-ben városi rendőr­ pedig Szegeden végezte a piarista gimnázium­ biztos Alsóvároson. 1899-ben alkapitány. Fe­ ban. 1898— 1900-ig volt Szegeden és 1900

261

SZÉLL turnusában tett itt érettségi vizsgát. Ezt köve­ tően a Magyar Államvasutak keretében he­ lyezkedett el és 1911-ben a Szeged-Rókusi pá­ lyaudvaron fogalmazó. Majd ugyanezen év­ ben Szeged állomáson fogalmazó. Ekkor Szé­ chenyi tér 9. sz. alatti lakos. 1912-ben a MÁV Üzletvezetőségén Szegeden I. osztályú fogal­ mazó. 1918-ban segédtitkár. 1927-ben titkár, 1930-ban nyugalmazott. 1933-ban Szegeden, Széchenyi tér 5. sz. alatti lakos. 1942-ben fe­ lesége már özvegy és Szeged, Deák F. u. 8/b. sz. alatti lakos. Házasságot kötött Szegeden 1911. febr. 7-én Ketter Arankával, akitől Má­ ria leánya származott. 282. Széli Farkas (Hódmezővásárhely, 1844. ápr. 28.— Budapest, 1909. dec. 17.) atyja Sámuel, ref. lelkész, anyja Bessenyey Anna. Iskoláit Debrecenben és Nagykőrösön végezte, majd joghallgató lesz a pesti Tudományegyete­ men, ahol szemesztereit lehallgatva, joggyakorlatra ment. 1868. jún. 15. Csanád megyei szegedi járási esküdt. 1869. nov. 10-én Pesten ügyvédi vizsgát tett és diplomáját kihirdetette Szegeden. 1870. szept. 30-án szabadságolt állományú századossá nevezik ki. 1871. márc. 30-án tb. szolgabíró Csongrád megyében. A Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja 1869-ben. 1870-ben me­ gyei esküdt, hites ügyvéd. 1874-ben kunszentmártoni kir. járásbíró. 1882—91-ig pesti kir. ítélőtáblái bíró. 1907-ben nyugalomba vonulva Ferenc József Rend kö­ zépkeresztese lesz. 1891— 1899-ig kir. ítélőtáblái tanács­ elnök Debrecenben. Nyugállományban Pesten telepszik le. író, szakértő, genealógus, költő. 1896-ban nemességét elismerik és engedélyezik anyja neve után a „bessenyei” előnév használatát. Könyvajándékot adott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. 1870. szept. 14-én házasságot kötött Vály Máriával. Fogadott leánya volt Széli Ma­ rianna, ki később Kubelik János zenevirtuóz neje lett, 140..

Széli Gyula K álm án (Szentes, 1871. dec. 25.—Szentes, 1950. febr. 23.) Atyja Sándor és anyja Keresztes Nagy Judit. Iskoláit Szentesen és Késmárkon végezte. A késmárki Főgimná­ ziumban érettségizett 1889-ben és 1889— 1893ig a budapesti Tudományegyetem Jogi K ará­ nak hallgatója. Abszolutórium után joggya­ korlatra ment, majd jogi doktorátust szerzett 1899. júl. 12-én Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1899. nov. 8-án a Szegedi Ügyvédi Kama­ rába felvételét kéri az ügyvédi lajstromba Sze­ ged székhellyel. Az ügyvédi kamarának később választmányi tagja, majd elnöke. 1916— 18-ig résztvett a világháborúban az 5-ös honvéd gyalogezredben mint százados. A református egyháznak főgondnoka. A szegedi református palotának építtetője. Csongrád megye tb. tiszti főügyésze. 1938-ban főrendi házi tag. 1919. jún. 10-én Kossuth L. sgt. 25. sz. alatti lakos saját házában. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött Balogh Mária Johan­

262

SZENDREY nával, kitől gyermekei Mária Katalin, János, Katalin, István, András és Sándor, Magda és István. 220,282. Szeless József (Szeged, 1876.—Szeged, 1930. jún. 3.) atyja Ferenc városi közgyám, anyja Skultéty Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1886— 1894-ig. Majd ezt követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen hallgatott jogot 1894— 1899-ig, és itt tett szigorlatot és szerzett jogász doktori oklevelet. 1903-ban a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja és könyvtárosa volt. 1906-tól közjegyző jelölt, majd ügyvédjelölt Szegeden. 1910. márc. 20-án Marosvá­ sárhelyen ügyvédi vizsgát tett és kérte a Sze­ gedi Ügyvédi Kamarába való fölvételét Szeged székhellyel. 1915— 1918-ig katonai szolgálatot teljesített, majd leszerelése után tovább foly­ tatta ügyvédi gyakorlatát. Honvéd tűzérfőhadnagyként szerelt le 1918-ban. 1918 őszén Kállay Albert u. 4. sz. alatt lakott. Lakását átmenetileg rekvirálták. 1928-ban változatla­ nul ügyvéd Szegeden, Kölcsey u. 4. sz. alatt és egyben városi közgyám. Tiszti főügyész. Fele­ sége Gräber Berta volt, akitől talán Dezső nevű fia született. Ötvenöt évesen halt meg. 220, 271, 282. Szemere Miklós (Kis-Azár, 1856. ápr. 21.—Bécs1919. aug. 21.) atyja István Zemplén megye alispánja, anyja Törőss Mária. Szemerei nemes. Iskoláit Bécsben a Theresianumban végezte, majd Budapesten, Genfben, látogatott egyetemet, majd Kolozsvárott és Oxfordban. 1876-ban diákküldöttségi tag, amely Abdul Kerim pasához látogatott és díszkardot vitt neki. Diplomata Párisban, Szent-Pétervárott és Rómában. 1882-ben kir. kamarás (?). 1891-ben magyar kir. honvéd huszárezredes. Szegeden a kaszinópalota megnyitásán jelen van. Publi­ cista, író. 1896-ban országgyűlési képviselőjelölt, de visszalépett. 1901-ben Tasnádon országgyűlési képvi­ selő. 1905—1906-ig köbölkúti országgyűlési képviselő. Versenyistálló tulajdonos. Valószínű azonban, hogy Czímernél a Szemere Miklós név elírás helyette Szemere Pált kell érteni. 188.

Szemere Pál. Szemerei nemes. Atyja József vésztörvényszéki ülnök, anyja Máriássy Erzse. 1890. okt. 20-án vonult be az ezred és az ezred­ törzzsel az új szegedi huszárlaktanyába. 1890— 1893-ig honvéd huszárezredes Szegeden. 1891. okt. 25-én jelen van a Szegedi Kaszinó meg­ nyitó estélyén. 1891 áprilisától 1893 augusz­ tusáig a szegedi huszárezred parancsnoka. Ez­ redes. 188. Szendrey Jenő Pál (Szeged, 1888. jan. 9.— Szeged, 1926. nov. 12.) atyja Pál városi aljegy­ ző, anyja László Etelka. Iskoláit Szegeden vé­ gezte és Kolozsvárott a Ferenc József Tudo­ mányegyetemre iratkozott be joghallgatónak. 1912-ben (?) szerez állam- és jogtudományi

SZENDREY doktorátust. Szeged város szolgálatába állt és 1911-ben Szeged város polgármesteri hiva­ talának kiadója. II. osztályú jegyző. 1914— 1918-ig résztvesz a világháborúban és tartalé­ kos főhadnagyként szerel le. Visszatér állásába és 1919-ben a Polgármesteri Hivatal vezetője. 1922 októberében városi tanácsnok lett. Áz előljárósági ügyosztály vezetője. Szegeden Zrí­ nyi u. 16. sz. alatt lakott. A harctéren szerzett betegsége következtében hunyt el. Özvegye 1942-ben még Szegeden lakik, Mikszáth K ál­ mán u. 26. sz. alatt. 1919. ápr. 17-én mint vá­ rosi alkalmazott, többedmagával beválasztot­ ták a Szegedi Munkás Tanácsba. Első neje Voves Mária, kitől elvált. A második Bába Margit Mariann. 220. Szendrey László Balázs (Szeged, 1891. febr. 3. — ?) atyja Pál, anyja László Etelka. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1901— 1904-ig. 1913-ban a Szegedi Csónakázó Egyletnek versenyző tagja volt. 1918-ban cs. kir. légjáró csapatbeli főhadnagy. Szegeden Boldogasszony sgt. 27. sz. alatt lakott. 1929ben magyar kir. honvéd százados Szegeden. 1928-ban mint magyar kir. honvéd alezredes, vitézzé avatják. Vitézi székkapitány Szegeden. 1931-ben vitézi széktartó Csongrád megyében. Törzsszéktartó. Számos hadi és egyéb kitünte­ tés tulajdonosa. 1939-ben alezredes, Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. Szegeden 1918. júl. 27-én kötött házasságot Dercsényi Piroska Lujza Annával. Szendrey Pál (Szeged, 1853. szept. 17. — 1902. ?) atyja Pál, anyja Börcsök Ánna volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és talán gimnáziumot a piaristáknál. 1883-ban Szeged város fogalmazója volt, 1884-ben aljegyzője. 1893— 1900-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és titkára. Városi jegyző. 1893—1902-ig városi jegyző. Szegeden 1883. március 26-án kötött házasságot László Etelkával. E házas­ ságból Jenő Pál, és László Balázs gyermekei származtak. 268. Szendrőy János (Szeged, 1834. május 16. — Szeged, 1898. márc. 24.) atyja Straubert János szabómester, anyja Öhler Terézia. Iskoláit Szegeden végezte. 1853 óta tanító Szegeden. 1868. óta a Reáltanodában. 1860-ban szegedi elemi népiskolai tanító, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1862-ben családi nevét Szendrőy-re változtatta. 1869-től szegedi reáliskolai tanár azzal, hogy a megfelelő képesítést utólag be kell szereznie. 1871—72-ben előadó a Csongrád megyei Tanító Egyesületben. 1868tól a Csongrád megyei Tanító Egylet alelnöke. 1876. szept. 7-én elnököl az Alföldi Tanító Egyletben. 1871. szept. 2-án lemond ezen egye­ sület elnökségéről. 1873-tól a Szegedi Állami Főreáliskola tanára. A szegedi Árpád Szabadkőműves Páholy főmestere. Kétszer nősült.

SZENTTAMÁSI Első házasságát Szegeden Oracsek Mária Karolinával kötötte. Másodszor, az első feleségének az elhalálozása után, 1875. nov. 17-én Konrád Izabellával kötött házasságot. Első házasságából Ilona Adél, János Imre és Mária gyermekei származtak. 1895-ben nyug­ állományba került. 98. Szent-Iványi Károly (Besztercebánya, 1802.—Buda­ pest, 1877. jan. 28.) atyja László, anyja Szent-Iványi Má­ ria. Magánnevelésben részesült, majd a pesti piarista gimnáziumban tanult. Jogot Sárospatakon hallgatott Kövynél. Családi birtokán tartózkodott és lakott Gömör megyében, 1824-ben tb. megyei jegyző, 1827-ben aljegyző, 1832-ben főjegyző Gömör megyében. 1836-ban putnoki járási főszolgabíró. 1839-től Gömör vármegye országgyűlési követe. 1847—48-ban ellenzéki követ 1848- ban Gömör vármegye főispánja, de pesti lakos. 1849- ben a Királyhágón túli országos biztos Csányi utódja. 1849 júniusában Szepes megyei miniszteri biztos. 1849 nyarán erdélyi kormánybiztos. 1866-ban jelen van Klauzál Gábor temetésén Szegeden. 1872-ben vissza­ vonul a politikai élettől. 1865—72-ig az országgyűlés képviselőházának alelnöke volt. 135.

Szentkirályi Dezső (Kula, 1894. dec. 24 — Szeged, 1925. jún. 2.) atyja Kern Lajos ügyvéd és közjegyző volt. Anyja Günther Irma. Isko­ láit Szegeden végezte 1904— 1912-ig a piarista gimnáziumban. Majd a hadsereg kötelékébe lépett és 1917-ben mint Szeged, Polgár u. 29. sz. alatti lakos, cs. kir. főhadnagy volt. 1925ben pilóta százados, nyugdíjban Szegeden. Ez időre esik családi nevének „Kern”-ről „Szentkirályi”-ra változtatása. 1925. jún. 2-án Boross József szegedi városi közkórházi főorvossal egyetemben repülőútra ment és lezuhant séta­ repülés közben Algyőn, Szeged környékén. Szegeden 1917. ápr. 26-án kötött házasságot Prokisch Erzsébet Mária Katalinnal, akitől Frigyes fia származott. 241 Szentpéteri Jenő (?—Sándorfalva ?, 1936. ?) talán a királyhelmeczi előnevet viselő nemesi családból szárma­ zott és atyja talán Sándor vagy Károly volt. 1927-től a Hármas Algyői Ármentesítő és Belvizszabályozó Tár­ sulat alelnöke Sándorfalván 1936-ig. Uradalmi jószágigazgató ugyanott a Pallavicini uradalomban. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 282.

Szenttamási Miklós (1868. — Szeged, 1949. júl. 23.) Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és az egyetem jogi karát feltehetően a buda­ pesti tudományegyetemen látogatta 1890-ben Nagy-Szredistyei lakos. Abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment és 1895. ikt. 26-án ügyvédi, bírói vizsgát tett. Ezt köve­ tően bírói pályára lépett. 1911-ben fehér­ templomi kir. törvényszéki bíró 1914-ig és feltehetően az összeomlás után, Magyarország

263

SZERDAHELYI javára optálva kerülhetett Szegedre. 1924-ben a Szegedi kir. ítélőtábla bírája nyugállomány­ ban. 1924-ben felvételét kéri a Szegedi Ügyvédi Kamarába Szeged székhellyel és ügyvédi irodát nyit Szegeden. 1929-től 1945-ig a Sze­ gedi-Belvárosi Kaszinó tagja. Irodája aTanácsközt. útja 10. sz. alatt volt. 1948-ban Szeged, Tisza L. krt. 52. sz. alatt lakik. Felesége Duda Alma volt, akitől Anna leánya született. Atyja Bubenitzek Tamás, anyja pedig Szirni Jozefa. Családi nevét 1890-ben Szenttamási-ra változtatta. Meghalt 80 évesen. 282. Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1802. márc. 9.—Pest, 1851. febr. 18.) atyja nemesi családból szárma­ zó József hódmezővásárhelyi kovácsmester volt, anyja Blaskovics Terézia. Iskoláit Hódmezővásárhelyen, majd Nagyváradon végezte. Talán jogot is hallgatott, azután színészi pályára lépett Debrecenben. 1827-ben operatár­ sulatot alapított Kolozsvárott és vándorútra ment tár­ sulatával, amely azonban megbukik. Pesten a Német Színházban helyezkedik el. 1829-ben Kassára megy és 1835-ig játszik. Fia Miskolcon született 1829-ben. 1835ben Budán lép fel és előbb 1828-ban Nagyváradon. Szín­ művész, operaénekes, zeneszerző. 1841-ben Szegeden szerepel. 1844-ben ismét fellép Szegeden és 1837-től kezdve a Nemzeti Színház tagja Pesten. Műfordító is volt. Valószínűleg Miskolcon kötött házasságot, amely­ ből Kálmán, Nelli, Erzsébet és több gyermeke szárma­ zott. 452. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc, 1829. febr. 16.—Nagy­ bánya, 1872. nov. 14.) atyja József, színész volt. Iskoláit Kolozsvárott, Kassán és Pesten végezte, és 1844-ben Kolozsvárott színpadra lépett. 1848-ban beállt a hon­ védségbe és huszártiszc lett hadnagyi ranggal. Világos után Aradon beosztották kényszerbesorolással a csá­ szári osztrák hadseregbe, ahol 1852-ig szolgált. Ekkor elengedik Temesváron. Ezután Kolozsváron, Marosvá­ sárhelyen, Brassón és Aradon játszik. 1854-ben a Pesti Nemzeti Színházhoz került. Színilázi író, műfordító, szaklapszerkesztő. Többször lépett fel Szegeden is és ilyenkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége volt. Há­ romszor nősült. Első felesége Prielle Kornélia, akivel valószínűleg 1847 nyarán kötött házasságot. Tőle 1848ban elvált, második házasságát Benke Jozefinnel kötötte 1857. júl. 12-én. Ő tőle is elvált és harmadszor első fele­ ségét, Prielle Kornéliát vette el, Pesten, 1862-ben. Buda­ pesten a Kerepesi-úti temetőben nyugszik. 24. Szerencsy István (Kis-Szelmenc, 1793. dec. 26.— Pest, 1850. febr. 7.) anyja Czóbel Julianna volt. Szigethi nemes. Iskoláit Pesten végezte és ott hallgatott jogot a pesti egyetemen 1811 — 1813-ig (?). Az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment és azt befejezve, talán 1818-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ung megye szolgálatába lépett, ahol 1825—1827-ben megyei tb. főjegyző. Helytartótanácsi titkár. 1830-ban táblai ülnök. 1846-ban Széchenyi István ellenzője. 1847-ben főpohár­ nok, országgyűlési követ és az országgyűlés követi táb­ lájának elnöke. Jogtudós. 1848-ban személynöki ítélő­ mester. Arad főispánja, v. b. t. tanácsos. 1847-ben nyu­

264

SZIGETI galomba helyezték, kir. főpohárnok mesterré nevezték ki. Apponyi elbocsátotta. 1836-ban kir. kancelláriai ta­ nácsos volt és Gömör megyébe küldetett vizsgálati kir. kormánybiztosként. Nős, házasságából Anna leánya származott. 209, 212.

Szeszemszky Ilona (Szentandrás, 1859. márc. 24. — ?) Atyja József nagybérlő, uradalmi ellenőr, anyja Wimmer Antónia. Kitűnő neve­ lést kapott. 1874. ápr. 6-án zondorajátékával szerepelt Szegeden. 1876. február 26-án Szege­ den megy férjhez Szabó Imre közjegyző segéd­ hez, aki utóbb Kecskeméten 1911-ben köz­ jegyző volt. Házasságából Erzsébet Kornélia Ilona Antónia leánya született. 154. Szeszemszky József (Miskolc, 1820. — Sze­ ged, 1876. júl. 25.) annyit tudunk, hogy gyer­ mekei Szegeden születtek 1846-tól kezdődőleg. 1860-ban kalocsai érseki nagybérlő. Algyőn 5000 holdon Lonovics László társbérlője. Arisztokratikus modorú négylovas hintón jár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1866-ban nyugalmazott kir. kincstári uradalmi ellenőr. 1876-ban magyar kir. katonai beszerző biztos. Felesége Wimmer Antónia volt, akitől Kor­ nélia, Mária, Árpád, Ilona, Béla, gyermekei születtek. Ötvenhat évesen halt meg. 91, 154. Szigeti József (Veszprém, 1822. máj. 11.— Budapest, 1902. febr. 26.) atyja Tripammer jómódú polgár és ke­ reskedő. Iskoláit Veszprémben és Budapesten végezte. A budapesti egyetemen jogot hallgatott és elsőéves jo­ gászként lépett a színi pályára, otthagyva tanulmányait. 1841-ben változtatta meg a Tripammer családi nevet Szigetire. Engedélyezést nem találni. Jászberényben volt színész. 1844-ben a Nemzeti Színház tagja lett. A „Kafféquelle” törzsvendége. 1863. nov. 29-én Szegeden ad­ ták elő „Viola, az alföldi haramia” c. darabját. 1865ben a színitanoda tanára volt, majd igazgatója. A Kis­ faludy Társaság tagjává választotta. 1895-ben vissza­ vonul a színpadtól. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Színi író és rendező. Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedőnek a „Fekete-ház”ban vendége volt. Leánya Jolán. 121, 205.

Szigeti Sándor (Hódmezővásárhely, 1871. — Szeged, 1941. jan. 21.) atyja Singer Ármin hódmezővásárhelyi kereskedő volt, anyja Reisinger Gizella. Iskoláit talán részben Hód­ mezővásárhelyen és részben Szegeden végez­ hette, majd pedig érettségi után a Kolozsvári Tudományegyetem jogi karára kérte a föl­ vételét, ahol abszolutóriumot nyert és 1902. május 31-én jogi doktorrá avatták. Ezt követő­ en joggyakorlatra ment és 1904-ben ügyvédi vizsgát tett talán Budapesten. Ügyvédi gyakor­ latát valószínűleg Hódmezővásárhelyen kezdte és ott 1916. feb. 17-én katonai szolgálatra vonult be, amelyből főhadnagyként szerelt le,

SZIGETHY az 5. honvéd gyalogezredben. 1911-ben gyakor­ ló ügyvéd Szegeden. Irodája a Takaréktár utcában volt. 1914-től a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Felesége Weisz Veronika Erzsébet, gyermeke kicsi korában elhalt. Ő maga 69 évesen halt meg. 220. Szigethy Vilmos (Gyorok, 1877. márc. 9. — Szeged, 1956. febr. 18.) atyja József gyokori községi jegyző volt, majd később Nagybecskereken megyei számvevő. Anyja Demkó Antónia. Iskoláit Nagybecskereken végezte. 1895-től újságíró. 1903-ban Szeged város levél­ tárosává nevezték ki. Ettől kezdve 1949-ig városi levéltáros, majd főlevéltáros lesz. H ír­ lapíróként is működött és volt rendőrségi riporter is. író, aki „Bob” álnéven is publikált. Szegednek eredeti és jellegzetes, ismert alakja volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Belvárosi temetőben nyugszik. Sírján mindössze „Bob” fölírás szerepel. Kétszer kötött házasságot. Az első házassága Szegeden 1903. szept. 29-én jött létre Eisenstein Ilona Máriával, akitől később elvált. Második házasságát Szegeden, 1930. febr. 3-án kötötte Oxenfusz Ilonával, aki dr. Dettre Pál özvegye volt. Házasságából Vilma leánya született. Neve előtt megkülönböztetésül „Sz” jelzést használt. 1949-ben nyugdíjba vonult. 262/393, 282. Szigethy Vilmos, nagyszigeti nemes. 1905ben Szegeden kir. pénzügyigazgató. 1909-ben kir. tanácsos. 1911-ben temesvári kir. pénzügy­ igazgató és az is maradt a háborúig. Feltehető­ en optálással került ezt követően a trianoni Magyarország területére és Szegeden 1929-ben már mint nyugalmazott pénzügyigazgató szerepel, nyugalmazott miniszteri tanácsosként aki könyvet adományozott a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, amelynek tagja volt. 267, 282. Szigligeti József Ede (Nagyvárad, 1814. márc. 8.— Budapest, 1878. jan. 19.) atyja Szatmári Elek Sándor nagyváradi ügyvéd és földbirtokos. Anyja Kelemen Ka­ talin szerepi nemes. Iskoláit részben Nagyváradon, rész­ ben Temesváron járta. Orvosnak majd papnak készült, végül pedig tanfolyamra jelentkezett, hogy mérnökké képezze magát. Azonban 1834-ben Pesten a Várszínház­ ban táncos és kardalosként lépett föl, majd ügyelő lett. Atyja kitagadja és ekkor veszi föl művésznévként a Szig­ ligeti nevet, amelyet azután később 1870-ben névváltoz­ tatás után rendes névként használ. Színpadi író, dráma­ költő. 1837-ben a Pesti Magyar Színháznál van és 1848. márc. 18-án a Nemzeti Színházzal fellép Szegeden. Szí­ nész, rendező, titkár, dramaturg. 1867-ben A színiaka­ démia tanára lesz és előadják az „Üldözött honvéd” c. darabját. 1868-ban Szegeden ad elő. Már 1872-ben a Ferenc József Rend lovagja lett. 1878-ban emléktábláját helyeznek el színháza falán. A Szigligeti Társaság nevét hirdeti Nagyváradon. író, irodalmi hagyatéka van.

SZÍ BÉR Bronz mellszobra áll Nagyváradon. 1868. január 8-án Perczel Mór látogatásakor, annak tiszteletére a szegedi színházban előadják az „Üldözött honvéd” című darab­ ját. Felesége Sperling Franciska volt, akitől Mária, Anna, Jolán, Aranka, József, Franciska, Ferenc és Mór gyer­ mekei származtak. 142, 198. Szikszay Lajos (Sámson, 1825. nov. 25.—Zilah, 1897. aug. 31.) nemesi származású családból való. Iskoláit való­ színűleg szülőhelyéhez közel végezte és érettségi vizsga letétele után joghallgató lett Nagyszebenben, majd Ko­ lozsvárott 1844-től 1846-ig. Utána joggyakorlatra ment és annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett és gyakorló ügyvédként kezdte a pályáját. 1848 júliusától honvéd, önkéntes a 3-as honvédzászlóaljban, majd őrmester lesz. 1848. nov. 28-án hadnagy a 30. zászlóaljba. Ő azonban marad a 3. zászlóalj keretében, ahol 1849-ben százados lett. 1848. dec. 12-én a 3. zászlóaljban kapja meg a III. osztályú Katonai Érdemrendet. 1849 vége felé kényszer­ besorolása a császári hadseregbe, ahol az 54-es morva ezredbe osztják be. 1861-ben diósi járási szolgabíró. 1878. máj. 30-án résztvesz a 3. zászlóalj 30 éves jubileumá­ nak megünneplésén Szegeden. E találkozón készült fényképe (a szegedi Móra Ferenc Múzeumban). 1875ben országgyűlési képviselő Zilahon. 1883-ban zilahi alispán. Jegyzetei maradtak fenn a szabadságharcról. 1896-ban kir. tanácsosi rangra emelik. Zilahon van el­ temetve. 157. Szilágyi Lilla (Kolozsvár, 1833. máj. 25.—Graz, 1909 dec. 13.) atyja Pál, színész szilágysomlyói és horogszegi, nemes. Anyja Bereczky Julianna. Iskoláit feltehetően Ko­ lozsvárott végezte. 1840-ben a Nemzeti Színházban ját­ szik gyermekszerepekben. 1854—1855-ben, Latabár alatt Szegeden játszott. 1859-ben megválik a színpadtól. Később német színpadokon Berlinben Breslauban, Ham­ burgban, Weimarban. Meiningenben, Becsben, Rigában, Amsterdamban lép fel vendégjátékban. Budapesten la­ kóit és ott volt nyaralója. 1848. nov. 9-én köt házasságot Benyovszky Gyula ügyvéddel. 79.

Szilber Antal 1. Bérczy Antal. 23, 26, 5 4,-55 23, 26, 54—55, 126, 213. Szilber Benő 1. Bérczy Benő. 116. Szilber család A család a nevét eredetileg nem „Sz”-vel, hanem „S”-sel, „Silber”-nek írta. Egyes tagjai az eddigi adatok szerint a németországi Oberfranken tartományból ván­ doroltak be Magyarországra. Itt a család­ nevüket később magyaros formában „Sz”-vel „Szilber”-nek írták. Ügy tűnik, hogy a család­ nak egyszerre és egymás után is több tagja letelepedett Szegeden. A 19. század elején a család egyik tagja, családi nevét Bércsy-re változtatta, megalapítva a családnak a Bérczy nevű ágát. 296/366. Sziber Dezső József János (Szeged, 1874. ápr. 12. — Szeged, 1932. máj. 3.) atyja Ignác sóhivatali mázsamester volt, anyja Mercz Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte. 1884— 1885ben a piarista gimnázium első osztályát járta.

265

SZILBER Iskolai végeztével a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál gyakornokként, majd könyvvezető­ ként helyezkedett el. 1893-ban kilépett ezen állásából, de újból munkába állt ott később. 1911-ben ugyanezen munkahelyen helyettes főkönyvelő és kir. törvényszéki könyvszakértő. Szegeden Kossuth u. 21. sz. alatti lakos. 1922ben Szentgyörgy u. 18. sz. alatti lakos és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak egyik igazgatója. 1930-ban már nyugállományban van és halálakor egyedül él. A Szeged-Belváro­ si Kaszinónak tagja volt. Kétszer kötött házas­ ságot. Első házasságában neje Kövessy Mária Emilia Jozefa volt, akitől 1921 körül elvált. Másodszor lépett házasságra Szegeden 1922. júl. 9-én Hegedűs Erzsébettel, tőle is elvált. Az első házasságából Ágnes, Dezső Hugó, és Róza gyermekei származtak. 282. Szilber Ferenc (Szeged, 1823. nov. 28. — Szeged, 1860. jún. 6.) atyja Bérczy Benjamin, anyja Lacher Franciska. 1833—40-ig a piarista gimnáziumot járta Szegeden. Ekkor a buda­ pesti egyetemre ment joghallgatónak és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlat­ ba kezdett. Ennek befejezésével ügyvédi vizsgát tett és ennek birtokában Szegeden kérte diplomájának kihirdetését. 1848-ban hadnagy a szegedi Földvári-zászlóajban és résztvesz a szenttamási ütközetben. Itt kitünte­ ti magát. 1856-ban díjtalan tanácsnok Szeged városánál. Nőtlen maradt. 41, 71. Szilber Franciska (Szeged, 1797. ápr. 15. — Szeged, 1872. dec. 11.) atyja János polgármester és országgyűlési követ, anyja Koller Krisztina. Gondos familiáris nevelésben része­ sült. Férje megyei szolgabíró volt a Tiszán inneni járásban. Ezt megelőzően megyei esküdt, 1809-ben insurgens lovas nemességi kapitány. 1816-ban Csongrád megye főbiztosa és 1827-ben Csongrád megyei táblabíró. 1813 körül kötött házasságot csalticzi és váli Vály Andrással, amely házasságból Kunigunda, Franciska, Terézia Gabriella, Benedek Bernát László, Krisztina Terízia, Krisztina Apolló­ nia, és Irma gyermekei származtak. 247/5/A. Szilber Ignác (Szeged, 1785. szept. 12. — Szeged, 1852. okt. 20.) atyja János polgár mester és országgyűlési követ. Anyja Koller Krisztina. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziu­ mot a piaristáknál. 1809. márc. 27-én, József nádor látogatásakor lovas polgárőr kapitány­ ként vesz részt a fogadásán. Ekkor kiadó hivatali írnok, expeditor. Már 1805-ben a polgárőrség főhadnagya volt. 1828-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó alakulásától tagja. Városi polgár. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Héfele Éva, a második Kiss Terézia volt, akivel Szegeden 1827. nov. 29-én kötött házasságot. Ekkor a városnál levél­

266

SZILBER tárosi állást töltött be. Első házasságából Anna, majd ismét Anna, végül Borbála, a második házasságából pedig Jozefa, Ignácz és Cecilia gyermekei származtak. 26, 261, 266. Szilber Ignácné 1. Kiss Terézia 261/366. Szilber János (Szeged, 1758. — Szeged, 1831. máj. 23.) atyja János (Iván)háztulajdonos és választott polgár, anyja Szantházi Cecilia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte valószínű, hogy ezt követően jogot végzett Budapesten, Szeged város polgára lett. 1775-ben Felsővároson telektulajdonos. 1783ban tanácsbéli kiküldött. 1775-ben felsővárosi malomtulajdonos. 1792-ben városi tanácsnok. 1797—99-ig polgármester. Jómódban élt, vagyonnal rendelkezett 1802-ben ismét országgyűlési követ és tanácsnok Szegeden. 1831-ben már nyugállományú városi tanácsnok. 1811— 12-ben ugyancsak országgyűlési követ volt. 1783. körül kötött házasságot Koller Kriszti­ nával, mely házasságából Lajos Anral, Ignác, Mária Petrova, Anna, István Illés, Franciska, Jozefa, Benő, Cecilia Terézia, László, és Emilia nevezetű gyermekei származtak. Hetven három évesen halt meg. 7. Szilber József (Steged, 1765. — Szeged, 1837. ápr. 19.) atyja József háztulajdonos és kültanácsi tag. Anyja Szantházi Cecilia. Iskoláit Szegeden végezte. 1822-ben városi főkamarás. 1827-től városi polgármester. Neve szerepel az új rókusi templomi harangon is. Kormányos Borbálával kötött házasságot, amely házas­ ságából Antal és Rozália gyermekei származ­ tak. Hetvenkét évesen halt meg. 23. Szilber Jozefa Mária Anna (Szeged, 1840. szept. 6. — Szeged, 1914. dec. 9.) atyja Ignác levéltáros, anyja Kiss Terézia volt. Főbíró leánya. Gondos nevelésben részesült. Korán, 1864. nov. 24-én kötött házasságot dr. Magyar János ügyvéddel, amely házasságból Endre, János, Imre és Ilona leánya születtek. A Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. 201/366. Szilber Lajos (Szeged, 1828. aug. 5. — Szeged, 1864. júl. 12.) atyja Bérczy Benjamin, városi aljegyző, kórodai felügyelő, anyja Lacher Franciska. Iskoláit Szegeden végezte és 1839—46-ig a piarista gimnázium tanulója volt. A pesti egyetemen jogot végzett és ügy­ védi képesítést szerzett. 1845-ben bevetették Szeged város polgárainak sorába. Atyja névváltoztatásakor már nagykorú volt, az reá nem terjedt ki, de ő és leszármazottjai e néven szerepeltek. Í848-ban tagja volt a Földvári zászlóajnak és résztvett a szenttamási ütközet­ ben 1858-ban caes. reg. oflic. iuridicus. Halála előtt közvetlenül Szegeden magánzóként élt. Bizonyára azonos azzal a Lajossal, aki nász­ nagyként szerepel 1860. máj. 6-án Virányi Frigyes és Tari Anna esküvőjén és aki az

SZÍNHÁZI anyakönyvben fiskálisként van feltüntetve. Feleségével Kátai Juliannával 1855. jún. 28-án kötött házasságot és e házasságból Lajos (1856), Lajos (1858), Ilona (1860), és Béla (1862) gyermekei származtak. 71. „Színházi” Mihály (Miska) Ragadványnév. A szegedi színház kellékese volt. Jómódú ember, aki minden pénzét a színházra költötte. Egy alkalommal a színi hatás elősegítése érde­ kében egy nádkunyhót petróüeummal öntött le és gyújtott föl, s majdnem tűzvész okozója lett 1863-ban. Czímer idézi, családi nevét nem említi. 121. Szirányi Béla (Csetnek, 1872. jún. 20. — Szeged, 1943 ?) atyja Ernő, mérnök ötömösi nemes. Anyja Czibur Emma. Gimnáziumot a premontreieknél végezte Rosznyón és itt tett érettségi vizsgálatot 1890-ben. Ezt követően a József nádor Műegyetemre ment, ahol 1895ben mérnöki diplomát szerzett. 1911-ben Komáromban a magyar kir. Folyammérnöki Hivatalnál mérnök, 1914-ben újvidéki hadikikötő építő és fenntartó. 1929-ben Szegeden oki. mérnök, a Szeged-Belvárosi Kaszinó és Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1931-ben a szegedi magyar kir. Folyam­ mérnöki Hivatalban miniszteri osztálytaná­ csos és a hivatal főnöke. 1935-ben vonult nyugalomba. 1937-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége szegedi fiók­ jának elnöke és Szegeden báró Jósika u. 34. sz. alatti lakos. 1942-ben Kálvária u. 14. sz. alatti lakik. Házasságot kötött Koncz Erzsébettel, akitől három fia és egy leánya származott. Fia Lajos kir. ügyész, Béla pedig folyam­ mérnök. 272, 282. Szitányi Bernát (Pest, 1816.—Bécs, 1889. jan. 6.) atyja Ulmann Mór bankár és vállalkozó. Anyja Herschel Veronika. Iskoláit Egerben végezte. 1825-ben nemesi rangra emelték és 1826-ban engedélyezték a Szitányi előnév viselését. 1837-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten. 1838-ban Hont megye jegyzője, 1839. V. 7-től szolgabírája. 1842. V. 13-tól főszolgabírója. 1845. ápr. 24-én visszavonul a politikai élettől, palásti birtokán gaz­ dálkodik. 1847-ben alispánjelölt. 1849-ben Hont megye alispánja, és Világos után emigrál Törökországba Viddinbe, Konstantinápolyba, Párizsba. Vagyonát elkobozzák, de később visszaadják. 1861-ben vágbesztereei kér. or­ szággyűlési képviselő. 1866-ban megjelenik Klauzál Gábor temetésén Szegeden és meglátogatja Répássy Mihály honvédtábornok sírját is. 1867-ben névváltoz­ tatása Szitányira. 1867-ben Aranysarkantyús vitézzé avatják. 1867-ben alapítványokat tesz. A szitányi előne­ vet a Bihar megyei Szitány községben fekvő birtokai után kapta. 135.

Szivessy József (Szeged, 1827. —- Szeged, 1876. jan. 20.) atyja Herz Gáspár, szegedi kereskedő anyja Szilberer Hendl. Atyja kérte

SZÍVÓS 1845- ben névváltoztatását és az terjedt ki reá is. Czímer korábbi nevét tévesen Siebenlistként jelöli meg. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte és 1845. okt. 1-én a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár könyvvezetője lett. 1845-ben háztulajdonos a Feketesas utcában, és a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1846- ban alapítótagja lett a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Egyben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár pénztárnoka. 1860-ban a Belvárosi Kaszinó Színházi Választmányának tagja. 1864-ben a kaszinó választmányi póttagja. 1865-ben Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár irodaigazgató­ ja, és a Zsidó Elemi Iskola felügyelőbizottsági elnöke. 1876-ban a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatója. Feleségével együtt alapítvá­ nyokat tett. Nejei Gottlieb Teréz majd, Schul­ hof Sarolta. Öngyilkos lett a Takarékpénztár­ ban. 91,100,110. Szivessy Lehel (Szeged, 1883. aug. 10. — Auschwitz 1944-ben) apja László szegedi ügy­ véd, anyja Prosznitz Julianna volt. Iskoláit Szegeden, a piarista gimnáziumban végezte ahol 1901. aug. 10-én szerzett érettségi bizo­ nyítványt. Ezt követően a kolozsvári egyete­ men jogot hallgatott és 1905. nov. 29-én tette le első jogtudományi szigorlatát. Majd joggyakorlatra ment. 1906. nov. 3-án megszerezte az egyetemen a jogi doktorátust. 1911-ben Szegeden ügyvédi gyakorlatot kezdett. Csekonics u. 4. sz. alatt tartott fenn irodát. 1914. júl. 27-én bevonul katonának hadnagyként, 1915. jan. 5-én főhadnagy a 46-os gyalog­ ezredben. 1917. máj. 31-én katolizált. 1931. jan. 24-én kormányfőtanácsosi kinevezése alkalmából díszvacsorát rendeznek tiszteletére. 1936. ápr. 12-én Szabadtéri játékok címen ír a Délmagyarország napilapban, Szent Kereszt Egyesület elnöke. 1944-ben gettózás alá esik és deportálják. 1903— 1904-ig önkéntes évét is a 46. gyalogezredben töltötte le. A világháború­ ban 37 hónapig frontszolgálatot teljesített. Századparancsnok volt és számos kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban szerelt le, tért vissza Szegedre és folytatta ügyvédi gyakorlatát. Kétszer kötött házasságot. Első neje Perelis Ilona volt. Második felesége pedig Braun Mária akivel 1931. aug. 19-én kötött házassá­ got. Házasságából Klára és Ilona Aliz Mária gyermekei származtak. Deportálásban halt el. 282. Szívós András (1815. ?—?) nemesi családból szárma­ zott. Atyja Pál Gömör megyei nemes tiszttartó volt Krassó megyében. Ő maga Szegedre került a szabadságharc során. Ezt megelőzően 1835-től 1845-ig a cs. kir. 62-es gyalogezred közlegénye, majd altisztje volt. 1845. Kölniken népjegyző. 1848-ban Lúgosra kerül mint ön-

267

SZLÁVIK kémes nemzetőr, ahol főhadnagyként résztvett a Bánság védelmében. 1849. januárjában honvéd a 3. zászlóaljban. 1849-ben százados és a szolnoki csatában kitünteti ma­ gát. A II. hadtest 3. zászlóalj 5. szakaszának a parancs­ noka lett. 1850 után gazdatiszt volt és 1867—68-ig Krassó megyében a Honvéd Egylet tagja. Megyei alszámvevő. 1878. máj. 30-án a 3. honvédzászlóalj jubi­ leumi találkozóján résztvett Szegeden és ekkor készült róla fényképe, mely a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van. 157

Szlávik Péter (Billéd,1884. márc. 26. — Szeged, 1947. júl. 26.) atyja Péter, anyja Stei­ ner Éva volt. Iskoláit Szegeden járta, gimná­ ziumot a piaristáknál 1895—1904-ig és 1904ben itt tett éretségi vizsgálatot. Ezt követőena budapesti egyetemre ment, ahol 1909-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Diplomájának elnyerése után a betegségbiztosításban helyez­ kedett el Szegeden. 1927-től kezdődően az Országos Társadalombiztosító Intézet Szegedi Pénztárának volt főorvosa és Szegeden Margit u. 4. sz. alatt lakott. Később a Szentháromság u. (mai Hunyadi János sgt.) 2. sz. alá költözött. 1930-ban a Polgár u. 1. sz. alatt és 1942-ben Bocskay u. 11. sz. alatt lakott. A Szeged-Bel­ városi Kaszinónak tagja volt. 1914— 1918-ig a világháborúban katonai szolgálatot teljesített és kitüntetésekben részesült. Háromszor nő­ sült. Első feleségétől elválva, Szegeden 1930. júl. 1-én kötött házasságot Jordán Izabellával, kinek elhalálozása után Sebők Margitot vette feleségül. Házasságaiból gyermekek nem szár­ maztak. 282. Szlovák István Ervin (Mezőtúr, 1883. okt. 18 —- 1935. ?). Iskoláit Szarvason végezte 1893—1901-ig, majd ezt követően a budapesti József Nádor Műegyetemre ment, ahol 1902— 1906-ig volt hallgató. 1906-ban mérnöki diplo­ mát szerzett Budapesten. A vízvédelemben helyezkedett el és Békésen, Aradon, majd Torontál megyében vizimérnökként működött Temesvár székhellyel. 1914—1918-ig katonai szolgálatot teljesített mint tűzérföhadnagy és több kitüntetéssel szereltje. 1925-től kezdődő­ en a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke volt és Szegeden Berlin krt. 28. sz. alatt lakott. 1918—19-ig a TemesBega-völgyi Vízszabályozó Társulatának dol­ gozott éa onnan került Szegedre. A SzegedBelvárosi Kaszinó és több társadalmi egyesü­ letének volt tagja. Kétszer nősült. Első fele sége Kiinda Edita Sarolta Gizella volt, akivel valószínűleg Temesváron kötött házasságot. Elözvegyülése után 1928. aug. 4-én Szegeden Karácsonyi Máriával lépett második házassá­ gra. Az első házasságból Edit Sarolta leánya született. 282. Szlovenics család A Felvidékről származott Csongrád megyébe és ezen családnak egyik

268

SZLUHA ágából származott ama nemes Szlovenics Mihály, aki valószínűleg Szegeden 1730 körül halt meg és 1727-ben Szeged város első tiszti ügyésze volt. 1728 júliusában a szegedi boszor­ kányper ügyésze. 1728. jún. 14-én újraválaszt­ ják a tisztújításon. 1754-ben a Pest megyei Izsák községben földbirtokos. 6. Szluha Ádám (Szeged 1755. ? — Szeged, 1825. aug. 24.) atyja István mészárosmester volt, verbói nemes. Iskoláit feltehetően Szege­ den végezte, majd a pesti tudományegyetem hallgatója lett és annak jogi karán abszolútóriumot szerezve, kezdhette meg gyakorlatát Szegeden. 1790. ápr. 20-án Csongrád megye alügyésze volt, majd Szegedre jövet, itt 1803ban városi tanácsnokká választották. 1813-ban helyettes polgármester. 1808— 1810-ig városi hitközségi biztos. 1817—19-ig Szeged főbírája. 1820-tól szegedi nemzeti iskolák igazgatója, publicista. 1818-ban Szeged város bírája és Csongrád megye táblabírája. Rheingruber Katalin volt a felesége, akitől Ferenc, Mihály, István, Gáspár, Katalin, János és Ádám gyer­ mekei származtak. 12. Szluha Ádám (Szeged, 1819.—Szeged, 1867. febr. 15.) atyja Ádám városi helyettes polgármester verbói nemes, anyja Rheingruber Kata­ lin. Iskoláit Szegeden végezte, a középiskolát 1828— 1836-ig a piaristáknál. 1848-ban nem­ zetőr hadnagy a Szeged-rókusi I. nemzetőr gyalogszázad tisztje. Ugyanakkor Szeged vá­ ros írnoka és az is marad élete végéig. 1867-ben Szeged-Rókuson 757. sz. alatt lakik. Felesé­ gével Szeged-Rókuson kötött házasságot, akit Vígh Teréziának hívtak. E házasságból Mária, József, Etelka, Antal gyermekei származtak. Szeged város bevett polgára volt. 66. Szluha Ágoston (Szeged, 1842. szept. 22.— Szeged, 1890. jan. 9.) atyja Gáspár ügyvéd és városi tanácsnok volt verbói nemes. Anyja Mészáros Eleonóra. Iskoláit Szegeden, gimná­ ziumot a piaristáknál végzett 1851— 1859-ig és ezen utóbbi esztendőben tett ott érettségi vizsgálatot. Ezt követően a pesti egyetem jogi karán folytatta tanulmányait és az abszolutó­ rium megszerzése után joggyakorlatra ment, majd pedig 1870. júl. 25-én Pesten ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Szegeden mutatta be és Szegeden nyitott ügyvédi irodát. Közben 1865-ben mint joggyakornok, országgyűlési kiskövet volt. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó Ifjúsági körének tagja, 1869-ben annak elnöke és a vívóiskola vezetője. 1872-ben meg­ választották Szeged város tanácsnokává. 1885ben pedig városi főkapitánnyá. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában felesége K o­ vács Anna, majd annak elhalálozása után há­ zasságot kötött Pataky Mária Irmával. Há­ zasságából Margit, Ágoston, Imre Zoltán és Sarolta gyermekei származtak. 101,104, 117,

SZLUHA

SZOJKA

1212, 1322, 139, 140(, 141, 150, 152, 152, 153, 185, 198, 200, 201, 264, 294. Szluha család. Mátraszöllősi földesúr volt 1700-ban. 1741-ben báró Szluha volt földbir­ tokos Nógrád megyében. Salgótarjáni földbirtokos volt báró Szluha Ferenc. A család­ nak még számos más tagja is viselt közhiva­ talt. A Nyitra megyei Verbó községből szár­ maztak, ahonnan a család nemesi előnevét nyerte. Az itt említett Szluha családtagok eme Szluha családnak Csongrád megyébe leszár­ mazott tagjaiból adódtak. 247/5/A, 296/366. Szluha Gáspár (Szeged, 1811. dec. 7.—Sze­ ged, 1878. máj. 17.) atyja Ádárn városi tanács­ nok, anyja Rheingruber Katalin. Iskoláit Sze­ geden végezte, gimnáziumot a piaristáknál jár­ ta. 1827— 1828-as tanévben a piarista gimná­ zium második filozófiai évfolyamának hallga­ tója. Ezt követően a pesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatot kezdett 1832—35-ig folytatva azt. 1836-ban Pesten ügyvédi diplomát szerez és azt Szegeden hir­ detted ki. Ettől kezdve Szegeden gyakorló „királyi” ügyvéd. 1840-ben megyei táblabíró 1866 májusában kinevezik Zombori János he­ lyébe törvényszéki tanácsosként. 1851-ben át­ menetileg Csongrád megyei szegedi járási já­ rásbíró. 1849. aug. 5-én városi főbíró. 1867. május 5-én megválasztják 3. városi aljegyzővé. 1872. jan. 8-én „érdemes” városi tanácsnok, Házasságot kötött Szép Teréziával még jurátus korában, de hamar elözvegyülve újabb há­ zasságra lépett Mészáros Eleonórával Szege­ den 1839. szept. 28-án. Házasságából Antal, Ida, Ida Erzsébet, Ágoston, Eleonóra, Ferenc gyermekei származtak. 12, 55, 73, 81, 110, 200 .

Szluha Gusztáv I. Szluha Ágoston 101, 107, 121, 185, 198, 201. Szmit Imre. Elírás Czimernél. Lásd helye­ sen Schmidt Imre 132. Szmollény Nándor (1860. jan. 22. Szeged— Szeged, 1915. júl. 7.) atyja Nándor asztalosmester, anyja Fürdők Róza. Iskoláit a szegedi főreáliskolában végezte 1870-től és ezt köve­ tően a pesti műegyetemen tanult tovább, majd a Tudományegyetemet látogatta. Polgári isko­ lai tanári oklevelet szerzett. 1881-ben a soproni Csőnes-féle intézet tanára lett, majd 1882-ben Szegedre került a II. kerületi Állami Polgári Felsőiskola tanárának. 1896— 1897-ig Szege­ den a III. kér. Állami Polgári Felsőiskola ta­ nárának. 1896— 1897-ig Szegeden a III. kér. Állami Polgári Felsőiskola valamint az áll. Felsőkereskedelmi iskola tanára és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja. 1889-ben polgári iskolai tanár Szegeden. író, történész, helytörténész. 1897—98-ig színházi

páholybérlő. 1909-ben Szűcs u. 9. sz. 1911-ben pedig Bocskai u. 1. sz. alatt lakott. Vészits Ilona volt a neje, kitől János László és Ilona Janka Róza gyermekei származtak. 248/27, 248/31, 248/32, 249/49, 249/52, 250/66, 250/69, 251/102, 251/102, 252/107, 252/111. Szobonya Miklós (Bezet, 1876. febr. 17.— Szeged, 1952. dec. 31.) atyja József földbirto­ kos igazságügy miniszteri előadó, anyja Makai Julianna. Iskoláit talán Szegeden végezte. Érettségi után a kolozsvári tudományegyetem jogi fakultásán tanult jogot és az abszolutóri­ um után, az igazságszolgáltatás keretében he­ lyezkedett el. 1911-ben a Makói kir. Járásbíróságon albíró. 1914-ben makói járásbíró. Szegedre kerül és 1923-ban Szegeden saját há­ zában lakik Szentháromság u. 19. sz. alatt és később szegedi járásbíró. 1937-ben a Szegedi Járásbíróság alelnöke és ezen állásából megy nyugalomba. Szegeden 1906. dec. 26-án kö­ tött házasságot Erőskövy Ilka Róza Jozefával, amely házasságból Hona, Miklós és Anna gyermekei származtak. Valószínűleg erdélyi származású volt. 282. Szojka Gusztáv (Szécsény, 1835.—Szeged, 1887. aug. 15.) atyja Sámuel ügyvéd, való­ színűleg schleideni nemes. Anyja Mássá Fran­ ciska. Iskoláit talán Szegeden végezte, majd egyetemre ment Pesten és mérnöki tanfolya­ mot végzett. Ezt követően 1861 szeptemberé­ ben már Szegeden találjuk mint mérnököt. 1872-ben Tisza-szabályozási mérnök Szegeden. 1878-ban háza áll Felsővároson a Dugonics és az Árviz utcában. 1881. máj. 27-től 1886. febr. 28-ig a Szegedi kir. Folyammérnöki Hi­ vatal főnöke. 1861. szept. 15-én kötött házas­ ságot Bánhidy Terézzel. E házasságból Gizella, Teréz, Kálmán, Gizella, Izabella gyermekei származtak. 214. Szojka Kálmán (Szeged, 1864. márc. 12.—Szeged, 1946. febr. 18.) atyja Gusztáv schleideni nemes (?). Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a szegedi piaris­ táknál. Ezt követően a műegyetemre ment, majd pedig Budapesten a Tudományegyetemen jogot tanult. Tanul­ mányainak befejezése után közigazgatási pályán helyez­ kedett el. 1889-ben Csongrád megye közigazgatási gyakornoka. 1891-ben Csanád megye jegyzője. 1892-ben megyei központi szolgabíró. 1895-ben ugyanezen a he­ lyen találjuk 1907-ben nyugállományba vonult. Ez évben a választáson nem sikerült elegendő szavazatot kapnia. 1910-ben a nagylaki kerület országgyűlési képviselőjévé választotta és az is maradt 1918-ig. Csongrád megyének törvényhatósági bizottsági örökös tagja volt. Felsőházi póttag. 1926-ban az Arad—Csanád megyei adófölszólamlási bizottság póttagja. 1930-ban magyar kir. kor­ mányfőtanácsos. 1937-ben Szegeden Rudolf-tér 14. sz. alatt lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Felesége Bánffy Ilona, akitől talán Kálmán nevű fia származott, 286.

269

SZOLCSÁNYI Szolcsányi István (Szeged, 1891.—Szeged, 1964.) középiskolái elvégzése után a Budapesti József Műegyetem építészmérnöki szakára kérte felvételét és ott 1926-ban diplomáját szerzi meg. 1921-ben Szegeden, Béke u. 18. sz. alatt lakik. 1929-ben műépítész Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Madách u. 8. sz. alatti lakos. 282. Szolnoki Irma Julianna (Kiskunfélegyháza, 1858.— ?) algyői illetőségű szülőktől szárma­ zott. Sándorfalván 1887. jan. 23-án kötött há­ zasságot Ludvigh Jánossal, aki az algyői ura­ dalom inspektorának egyik fia volt. Nevezett fiait nem taníttatta azért, hogy ne legyenek kénytelenek német nyelvet tanulni. így na­ gyobb részük képesítés nélkül maradt. 1892ben férje a Szeged-Belvárosi Kaszinó altisztje és Szeged, Deák F. u. 7. sz. alatt laktak. 1906ban férjével együtt bérlője a Szeged-Belvárosi Kaszinó helyiségeinek és abban vendéglőt tart fenn, de hamarosan belebukik. Házassá­ gából Ilona Margit és László gyermekei szár­ maztak. 189. Szögedi András Endre (Szeged, 1847. nov. 3.—Szeged, 1903. júl. 21.) atyja Róth családi néven szerepelt. Iskoláit Szegeden járta, kö­ zépiskoláit a piaristáknál kezdte, de később kilépett. Zenét tanult. A budapesti egyetemen egy ideig joghallgató volt, majd a Nemzeti Zenede hallgatója. A színház keretében he­ lyezkedett el. 1884-ben Szeged város zene­ iskolájának vezetője majd igazgatója. Ezt megelőzően a szegedi főreáliskola énektanára. Ugyancsak éneket tanított a szegedi polgári iskolában is és 1879— 1895-ig a piarista gim­ náziumnak is énektanára volt. 1872-ben meg­ alakítja a Szegedi Dalárdát és ennek karnagya lesz. Már 1867-ben hangversenyt ad a Szeged Belvárosi Kaszinóban. Dankó Pista nótáinak előadója volt. Nevét 1881-ben változtatta Szögedi-re. Házasságot kötött Rainer Annával. 146, 154, 167. Szöllősy Ernő (?—Szeged, 1934. ?) iskoláit hol járta nem ismert. Egyetemet talán Buda­ pesten végzett, ahol jogi doktorátust is szer­ zett. Majd tanulmányainak befejezése után az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1911-ben titeli kir. járásbírósági albíró. 1914től kir. járásbíró a szegedi járásbíróságon és berendelt kir. ítélőtáblái tanácsjegyző. Később a szegedi kir. törvényszéknek lett bírája. 1932ben a második fizetési csoport címével és jelle­ gével tüntették ki. A Magyar kir. Honvédség tűzérszázadosa a világháború alatt. A SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben már csak özvegye Mária él Szegeden, Szt. háromság u. 14., majd Béke u. 1. sz. alatt. Háza áll a sze­ gedi Liliom utcában, melyet a kapu felett a családi címer díszített. 220, 282. Szőnyi János (Kisjécsa, 1807.—Szeged, 1878.

270

SZTOJKA szept. 24.) 1848/9-ben Szegeden templomi kar­ mester. Az osztrákok bevonulása után állá­ sából elbocsátják. 1857-ben zenemester. 1861ben városi hangászmester. 1864. szept. 10-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó színpadán lép fel Zarkavölgyi tánctanár megsegítése érdekében. Ez időben tagja volt a Szeged-Belvárosi K a­ szinó műkedvelő színjátszó csoportjának. Ké­ sőbb Szegeden énekmester, zenemester. 1862ben kérte Weber családi nevének Szőnyire való változtatását. 1878-ban már nyugalmazott zenetanár Szegeden. Háza állott a Belvárosban, amely az árvíz után is megmaradt. Akkoriban Szeged Palánk 261. sz. alatt lakott. Szegeden 1847 táján kötött házasságot Hopf Máriával, amely házasságból Ida, Károly, János, Lajos gyermekei származtak. Hetvenegy évesen halt meg. 122. Szremacz János (Szeged, 1827.—Szeged, 1899. ápr. 6.) atyja Szremacz Roman városi polgár volt, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristáknál 1836— 1844-ig és ezt követően pestre egye­ temre ment, ahol bölcseletet hallgatott, majd jogot. Abszolutóriuma megszerzése után joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizs­ gát tett 1861. szept. 14-én. Diplomáját Szege­ den hirdettette ki és ügyvédi gyakorlatot kez­ dett a városban. 1846— 1853-ig Szeged város aljegyzője. 1847—48-ban országgyűlési kiskö­ vet. „Deputátus adjunktus” . 1853. jan. 13-tól Szeged város főjegyzője. Ezt megelőzően, 1849. év végén Haynau Rögtönítélő Törvény­ székének jegyzője volt. Később jogi doktorátust szerzett. 1856. máj. 23-tól Szeged város tanács­ noka kinevezés alapján. 1862-től 1867-ig vá­ rosi főjegyző. 1861-ben 4. tanácsnoknak je­ lölték, de nem kapta meg a szükséges szava­ zatot. 1867-ben főkapitánnyá választják. 1871ben híd és hídvámfel ügyelő bizottmány elnöke. 1875-ben az akkor megalakuló ügyvédi kama­ rák idején a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Később a ka­ mara választmányi tagja. A görögkeleti egy­ házközség elnöke. 1848-ban elmenekült Sze­ gedről, mint szerb nemzetiségű és 1849. aug. 5-én gróf Cziráky nevezi ki városi tanácsnok­ ká. Felesége szlovéniai származású, Zsifkovics Emília volt. Házasságából László, Bogdán János gyermekei származtak. 69, 73, 86, 89, 109, 137, 138. Sztojka Miklós (Alsó-Szilvás.—Surány, 1960 körül) atyja Béla áll. iskolaigazgató, anyja Csuts Anna. Iskoláit feltehetően Hunyad me­ gyében látogatta. Később a Ferenc József Tu­ dományegyetem Jogi Karára kérte fölvételét és az egyetemnek Szegedre történő áthelyezése után itt 1924—25. tanévben a jog- és államtu­ dományi karon politikai doktorátust szerzett. Ekkor már a pénzügyigazgatás keretében he­

SZTRÓKAY lyezkedett el. 1927-ben a Szegedi Pénzügy­ igazgatóságon titkár. 1925-ben Szegeden, Fo­ dor u. 38. sz. alatti lakos. 1929-től pénzügyi tanácsos. 1937-ben pénzügyigazgató helyettes és Szegeden Partizán ill. Vitéz u. 9. sz. alatti lakos. 1942-ben Tisza L. krt. 2. sz. alatt lakik. Majd szegedi kir. pénzügyigazgató lesz. 1945 után nem szerepel többé a névsorban. 1944 végén egy ideig letartóztatásban volt a Béke utcai fogdában. Sógora volt talán Hankó Vil­ mos MÁV főorvos. Nőtlen maradt. 282. Sztrókay Boldizsár (?— ?) atyja Ignác, tanár és megyei táblabíró, nemescsói nemes. Anyja Dorner Jozefa volt. 1859-ben cs. k. törvényszéki ülnök Szegeden. 1860-ban államügyész a szegedi megyei törvényszék mellett. 1860. nov. 29-én az ő lakása előtt is tüntetett a nép. 4. Szubó Péter (1814.— 1853.) atyja Szubics vá­ rosi polgár, anyja Terézia vagy Mária. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál 1823—1831-ig. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pesti tudományegyetem jogi karára kérte fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment, majd ügyvédi vizsgát tett 1840 körül és ugyanakkor diplomáját Szegeden kihirdetve, gyakorlatát itt kezdte meg és egyben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába is lépett. 1842-ben föl­ vették a városi polgárok sorába. 1848-ban beáll honvédnek, hadbavonul és végrendelke­ zik. 1848. márc. 18-án egyike azoknak, akik követelik a nemzeti zászlónak a városháza tor­ nyára való kitűzését és népgyülés tartását. 1849-ben Szeged város képviselőtestületének tagja. 1853-ban városi tanácsnok. 1845-ben aláírja az önkéntes adózást vállaló nyilat­ kozatot. 1848-ban meggyilkolt fivérének, Subics Sándornak gyermekeit ő gondnokolta. Nős, különvált. 26, 65. Szulló Ernő (Szeged, 1840. nov. 1.— ?) atyja Sándor ivanóczi nemes. Anyja Mihalovics Amália. Iskoláit Szegeden végezte, középisko­ lát a piaristáknál, ahol 1860-ban tett érettségi vizsgát. 1861. okt. 27-én szerepelt a Rókusi Nőegylet műkedvelő társaságában. Nem ki­ zárt, hogy utóneve Imre volt. Népmesegyűjtő. 1866. szept. 10-én ugyancsak műkedvelő szí­ nészként szerepel a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ ban. 1865-ben Szeged város tb. aljegyzője. 1865 augusztusában lovagias majd bírósági ügye van Vidra Sándorral. 1876-ban Temes­ váron tartózkodott, ahol ekkor született a leánya. Felesége Wettstein Amália, westersheimbi nemes. Házasságából Etelka leánya származott. 122. Szulló Sándor (Csóka, 1813.—Szeged, 1891. febr. 10.) ivanóczi nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden járta. A középiskolát 1829-től 1831-ig a szegedi piaristáknál. Úgy látszik, hogy a

SZŰCS gazdálkodást választotta hivatásául és gazda­ tiszti állást vállalt. 1859-ben az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1864-ben egyik leánya Óbesenyőn született, amiből arra kell következtetnünk, hogy ott állott munkaviszonyban. Háza állt Szeged belvárosában, amely az árvíz után is megmaradt. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. alatt lakott. A Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztárnak részvényese volt. Állá­ sából következtetve valamilyen gazdasági felsőoktatási intézetet látogathatott. Neje Mihalo­ vics Amália, kitől Ernő, Etelka, Béla és K ál­ mán gyermekei származtak. Hetvennyolc éve­ sen halt meg. 91. Szundy Géza 1929-ben mint nyugalmazott magyar kir. honvédalezredes lakik Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1941ben a Magyar Cserkész Szövetség országos testnevelési vezető tisztje alezredesként. 282. Szuper Károly (Kiskunhalad, 1821. máj. 28.—Budapest, 1892. 20.) atyja birtokos, vá­ rosi tanácsnok volt. Iskoláit Kiskunhalason a református főgimnáziumban végezte, ahol 1839-ben filozófiai tanfolyamon volt. Ezt kö­ vetően színipályára lépett Szabadkán. Ettől kezdve színészként működött. Sógoránál Fe­ kete G ábor színigazgatónál lépett föl először. 1848-ban Kecskeméten tartózkodott, ahol elő­ adást tartott. 1849-ben honvéd. 1864-ben fo­ lyamodott a Szegeden való fellépés jogáért, de azt másnak juttatták. 1881-ben az Országos Színész Egyesület színházánál pénztáros Buda­ pesten. 1889-ben megjelenik „Szülészeti nap­ jó ” c. könyve. Háromszor nősült. Első fele­ sége Morócza Antónia színésznő volt. Má­ sodszor Lukácsi Emília színésznőt vette fele­ ségül és harmadszor Mayer Leopoldina volt a felesége. Házasságaiból József nevű fia szüle­ tett. 118. Szutter Károly (Budapest, 1795.—Szeged, 1882. nov. 15.) atyja feltehetőleg Ferenc és anyja Ócskái Rozália lehetett. Talán azonos az 1814-től 1837-ig szereplő szolnoki sóhiva­ tali mázsamesterrel. 1837-ben Szeged város polgára. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja és szegedi festőművész. 1882-ben Szeged, Szekfű u. 7. sz. alatt lakott. Felesége Baumgartner Eleonóra volt. Nyolcvanhét éve­ sen halt el. 91. Szűcs Ádám (Szeged, 1799.—Szeged, 1860. ?). atyja Antal városi polgár volt. Iskoláit Sze­ geden, középiskolát a piarista gimnáziumban végzett 1810— 1818-ig. 1837-ben Szeged város választott polgára volt, városi polgár. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást Szegeden. 1848-ban vá­ rosi választott képviselő Felsővároson. A Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztárnak választ­ mányi tagja volt. 26.

271

szűcs Szűcs Andor (Szeged, 1827.—Szeged, 1902. júl. 16.) atyja András, bormérő, anyja Kocsis Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, középisko­ lát a piaristáknál 1837—1845 között. Ezt kö­ vetően a pesti egyetemen 1850— 1854-ig jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Majd joggyakorlatra ment és ennek befejezése után ügy­ védi oklevelet szerez. Ennek alapján Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot 1860-ban és egyúttal tagja lett a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Az újonnan megalakuló ügyvédi kamaránál 1875-ben felvételét kéri Szeged székhellyel. Ezt megelőzően védő volt a Ráday-kor pereiben a szegedi várban folyó törvényszéki eljárások során. Úgy látszik, hogy az ügyvédi szervezés terén is működött, mert már 1867. április 24-én értekezletet hív össze az ügyvédi érdekek védel­ mére. 1869-ben a Szegedi Jótékony Nőegylet pártoló tagja. 1855-től 1860-ig az Iparos Egylet tisztviselője volt. 1860-ban a Polgári Kör alapítója. Akadozva beszélő ember volt. 1884ben a Felsővárosi kis kaszinó föloszlatása után megveszi annak házát. Egy ízben 1879—81-ig vállalta a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöki állását, ekkor Maros u. 2. sz. alatti lakos volt. Házasságot kötött Mayer Franciskával, akitől Kornélia Mária Gizella, Ákos János, Ilka Mária Júlia, Béla György és Andor gyermekei származtak. 136, 164. Szűcs András. Bormérő volt Szeged-Alsó­ városon. 1848-ban Alsóváros választott városi képviselője. 1859-ben a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Felesége Kocsis Katalin, fia An­ dor. 91. Szűcs Antal (Szeged, 1803. júl. 11.—Szeged, 1863. okt. 23.) atyja Antal városi polgár, anyja Pesty Katalin. Iskoláit részben Szegeden vé­ gezte. A gimnázium első 6 osztályát a piaris­ táknál járta, majd Vácra került és ott tanult filozófiát és teológiát. Ezt követően Temesvá­ rod papnövendék lett. A Budapesti egyetemen egy ideig jogot hallgatott. 1826. szept. 1-én áldozópappá szentelték Makón. 1826— 1828-ig püspöki udvari káplán volt, majd Csanádpalotán, Temesváron, Versecen, Németszentpéteren, Pécskán, Nagyjécsán káplán. Szegeden palánki káplán és hitoktató. 1835. okt. 12-én kinevezik kisteleki plébánosnak. Önkényes­ kedő természetével sok ellenséget szerzett ma­ gának. 1837. nov. 16-án Csongrád megye táblabírája lett. 1829-ben tette le első jogtudomá­ nyi szigorlatát. 1848-ban elmenekült Kistelek­ ről, de 1849-ben Cziráky gróf kinevezi rókusi helyettes plébánosnak, az elmenekült Nyári

272

szűcs Ferenc helyére. 1860-ban kánoni perbe fogják. Halála után a Rókusi temetőben jeltelen sírba temették. 91. Szűcs Ferenc (Szeged, 1818.—Szeged, 1883. jún. 12.) atyja József városi polgár volt. Iskojáit Szegeden végezte, középsikolát a piarista gimnáziumban, 1828— 1836-ig, majd a buda­ pesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol 1836— 1840-ig jogot hallgatott és abszolutóriu­ mot szerzett. Ennek birtokában joggyakorlatra ment és annak befejeztével 1843. márc. 18-án ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett, köz­ jogit és váltójogit egyaránt. Ügyvédi oklevelét Szegeden hirdettette ki és itt kezdte meg ügy­ védi gyakorlatát. 1848-ban nemzetőrnek állt be és a Szeged-Felsővárosi I. Nemzetőr Gya­ logszázad főhadnagya, majd századosa lett. 1848-ban városi tanácsnoknak jelölték, de nem kapta meg a szükséges szavazatot. 1852ben megvásárolja özv. Tóth Antalné, Brunner Terézia házát a Zsidótemplom utcában. 1879ben Szegeden a Dugonics utcában is áll háza, amely az árvizet is átvészeli. Az ügyvédi kama­ rák megalakulása után a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. Szegeden 1845. máj. 22-én köt házasságot Mol­ nár Máriával. Hetvenhat évesen halt meg. 65, 66, 91, 145. Szűcs Ferenc (Szeged, 1825. ?— ?) Szege­ den végezte iskoláit és ezt követően végigjárva az inas- és segédi éveket, szűcssegédként kérte fölszabadítását. 1848-ban nemzetőr őrmester volt a palánki I. gyalog nemzetőr században. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1865-ben városi polgár Alsóvároson. 1866-ban a kaszinónak Árvaházalapító Bizottmányának tagja. Alsóvárosi városi polgár. Az 1867-es választáson városi polgárnak és képviselőnek választják több kerületben is és ő a belvárosi megbízatást vállalja el. 1861-ben városi albírónak választották, amely állásáról azonban később lemondott. Felesége Felmayer Anna volt, akitől három gyermeke származott, egyik István volt. 122. Szűcs Ferenc (1818, ?—Szeged, 1888. szept. 24.) iskoláit Szegeden végezhette és vállalkozó iparosnak ment. 1848-ban városi képviselő volt, templomatya. 1867-ben városi albíró közgyűlési tag, jegyzőkönyv hitelesítő bizott­ mány tagja. 1868-ban ugyanebben a pozíció­ ban találjuk. 1868-ban a Híd és Hídvám Fel­ ügyelő Bizottság tagja volt. Hetvenévesen halt el. 1866-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége talán Czimeg Zsófia volt. 91.

T Tábory János (Szeged, 1928.—?) középisko­ lái elvégzése után a bank szakmában helyezke­ dett el. Atyja Kovacsik István volt. Családne­ vét 1848-ban Tábory-ra változtatta. 1856-ban kinevezett városi főpénztárnok volt Szegeden, de vizsgálat során kiderült, hogy hatalmas összegű hiánya van és büntetőeljárás indult ellene. Ennek ellenére, 1859-ben a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja volt. Névváltoztatá­ sát ugyan későbbi rendelet hatálytalanította, változtatott nevét azonban változatlanul to­ vább viselte. Kétszer nősült. Első felesége Schönbauer Mária Júlia volt és később Sze­ geden 1851. ápr. 28-án újból nősülve feleségül vette Müller Rozáliát. Első házasságából Edward fia született. 91. Taimel Antal 1. Hattyúsi Antal 91, 116.

Takáts Sándor (Komárom, 1860. dec. 7.—Budapest, 1932. dec. 31.) gazdag fakereskedő volt az atyja. Iskoláit feltehetően Komáromban kezdte és Pozsonyban, majd a komáromi Bencés Algimnáziumban folytatta. 1876-ban a Pozsonyi Katolikus Gimnáziumban fejezte be. Ezt követően a budapesti Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Dr. Phil. 1881-ben Nyitrán, aug. 27-én be­ lépett a Kegyes Tanítórend tagjai közé. 1886. júl. 13-án áldozópappá szentelték. Ettől kezdve piarista szerzetes­ tanárként működött. Működését Nyitrán kezdte, majd a budapesti főgimnáziumban folytatta. Gyorsan írásra adta magát és történeti dolgozatokat publikált. 1898— 1903-ig a bécsi Udvari Kamarai Levéltárban kutatott. 1903-tól kezdődően a Magyar Képviselőházi Levéltár főlevéltárosa. 1919-ben besorozták a Vörös Hadseregbe. Dolgozatai a magyar múlt jeles forrását alkotják. 247/9, 248/11, 250/54, 260/324/A.

Takáts Mihály (Szeged, 1823.—Szeged, 1875.) atyja Mihály városi polgár. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gim­ náziumban, majd a pesti tudományegyetemre iratkozott be joghallgatóként 1843-ban. A b­ szolutóriumának megszerzése után joggyakor­ latra ment és annak leteltével 1847-ben ügy­ védi oklevelet szerzett. Oklevelét Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. Szeged város polgárai közé veszik be. 1848-ban honvédtiszt. 1849-ben városi tanácsnokká vá­ lasztják. E minőségben hatáskörébe tartozik az adófizetés és a behajtási panaszok ellenőr­ zése. 1851-ben folyamodik az ügyvédi gyakor­ lat folytatásának engedélyezéséért, amit meg is enged részére a megyefőnök. 1861-ben fő­ kapitánynak jelölik, de nem kapja meg a szük­ séges szavazatokat. Ugyanakkor második ta­ nácsnoknak is jelölik és e posztra meg is vá­ lasztják. 1867-ben a Szabadelvű Kör tagja és felsővárosi lakos, a Szeged-alsóvárosi városi képviselőválasztási jegyzék összeállító bizott­ ság elnöke. Főkapitánynak jelölik a választá­ son, de nem kapja meg ekkor sem a szükséges szavazatokat. Közgyűlési tag. Az állami bíró­ ságok felállítása után 1871-ben kinevezik sze­ gedi járásbíróvá. Szegeden kötött házasságot 1852. jan. 7-én, Kátai Terézzel és e házasság­ ból Ilona, Mihály, Béla és Bence gyermekei származtak. 41, 65, 110, 145, 145.

Tallián Béla, vizeki báró (Szabás, 1854.— Szeged, 1921. nov. 23.) atyja András Andor 1848-as honvédezredes, törökkanizsai földbir­ tokos, anyja Schul Vilma. Iskoláit Budapesten, majd Szegeden végezte. Érettségi után a po­ zsonyi jogakadémiára iratkozott be, ahol 1873-ban államtudományi államvizsgát tett. A szegedi piarista gimnázium konviktusának neveltje. Iskolai tanulmányainak befejezése után Torontál megye tisztviselője lesz. 1880ban Torontál főszolgabírója, majd a megye alispánja. 1886-ban Somogy megyei főispán. 1892-ben Békés és Csongrád megye főispáni kormánybiztosa. 1896-ban Törökkanizsán je­ lölik országgyűlési képviselővé. 1899— 1901-ig képviselőházi alelnök, valóságos belső titkos tanácsos. Résztvesz a szegedi árvízvédelemben. Intézkedik a töltések munkálatai dolgában. 450 kocsi élelmiszert irányított Szegedre. A megürülő kocsikon menekülteket szállít a városból. Később kirendelt kir. biztosi tanács és albizottságainak tagja. 1903— 1905-ig föld­ művelésügyi miniszter, a Szeged-Belvárosi Ka­ szinó tagja. Szegedi kér. országgyűlésig képvi­ selő. A Szt. István Rend kiskeresztese. Örökös főrendiházi tag. 1911. dec. 13-tól báró. 1920ban Szegedre jön és belép a Nemzeti Hadse­ reg kötelékébe, majd Szegedre költözik. Há­ zasságot kötött 1885-ben Baich Mária, varadiai bárónővel. Gyermekei: Tibor, Jenő,

273

TALLIÁN Lyubicza. Kiszomborban, a temetőben lévő Kálvária-domb alá temették el, külön kriptá­ ban. 160, 166, 219, 223, 226, 238, 290. Tallián család. Nemesi család, annak „vizeki” előnevű ága. 1610 előtt költözött a csa­ lád Somogy megyébe a Perneszi család roko­ naként. A már korábban is nemes család ado­ mánylevele alapján János Pozsonyban újból folyamodik nemesi rangja elismeréséért és II. Mátyás 1610. jan. 1-én adománylevelében őt, unokatestvéreit és azok fiait, valamint más­ nevű rokonait, leányát Ilonát és attól szárma­ zott Pált és Mihályt nemesi rangra emeli. N e­ mesi diplomát Vas megyében, 1611. szept. 8-án hirdetik ki. A család a Sopron megyei Vizek­ ről származott. Később a családnak egyes tagjai Pest, mások Somogy megyében költöz­ tek. Itt külön ágakat alapítottak. Több tagja van Vas megyében, ahol közhivatalt viseltek a 17— 18. században. A somogyi ágon Andor, törökszentmiklósi földbirtokos és fia Béla, költöztek Torontál megyébe. 12. Tarajossy Béla (Kalocsa, 1887. febr. 13.— Szeged, 1968.) atyja Sándor ügyvéd, majd köz­ jegyző. Anyja Gajári Jolán a miskei és csertői előnevű nemesi családból. Iskoláit Kalocsán végezte, középiskoláit a jezusiták gimnáziumá­ ban. Érettségi után a budapesti egyetem jogi karán jogot hallgatott, majd pedig a kolozsvári egyetemre ment és ott szerzett jogi doktori ok­ levelet. Az igazságszolgáltatás keretében he­ lyezkedett el. 1913-ban ügyvédi és bírói vizs­ gát tett Budapesten. 1914— 16-ig Kalocsán gyakorló ügyvéd. 1917-ben az aradi kir. tör­ vényszéki albíró. 1919 után optál Magyaror­ szág részére, átjön kiutasítás után és a kalocsai kir. törvényszéknek lesz bírája. 1923—25-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és titkára. 1927-től a szegedi kir. törvényszék bírája. 1932-től szegedi kir. ügyészségi elnök 1942-ig. Ez időben Szegeden, Erzsébet rakpart 4. sz. alatt lakik. 1943— 1944-ig kassai kir. főügyész. 1945 után Pécsett él, majd visszatér Szegedre. Felesége Rihmer Julianna granasztói nemes. Gyermekei László és Béla. 226,2312, 232, 270, 282. Tary Alajos (Szeged, 1813.—Szeged, 1888. jan. 19.) atyja Ferenc ügyvéd volt, anyja Gás­ pár Katalin. Iskoláit Szegeden gimnáziumot a piaristáknál végzett 1823—1830-ig. Ezt kö­ vetően a pesti tudományegyetem orvoskarán hallgatott előadásokat 1837-ig, ekkor orvosi diplomát szerzett és Szegeden kezdett gyakor­ latot. 1848. januárjában városi főorvosnak je­ lölik Szegeden, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Amikor egyik betege meghal, elkeseredésében praxisával felhagy. Szatymazi földbirtokos és gazdálkodó. 1859-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza állt Szege­ den a Dugonics utcában, amely az árvizet is

274

TARY átvészelte. 1888-ban Szeged Dugonics u. 21. sz. alatti lakos. Nagy birtok maradt utána Szatymazon. Szakíró. Nőtlen volt. Hetvenöt évesen halt meg. 83, 85, 89. Tary Ferenc (Szeged, ?—Szeged, 1824.) atyja valószínűleg György volt. Iskoláit talán Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Utána a pesti egyetem jogi karára ment, ahol az abszolutórium megszerzése után joggyakor­ latra vonul és annak letöltése után ügyvédi vizs­ gát tesz. 1805-ben a Felsővárosi Polgári Lo­ vasszázad kapitánya volt. Szegeden folytatott ügyvédi gyakorlatot 6 szobás saját házában. Nemesi származású volt. Gáspár Katalint vette feleségül, akitől Pál, Alajos és Ferenc Ferdinánd Péter gyermekei származtak. 83. Tary György Sándor Ferdinánd (Szeged, 1814. márc. 1.— ?) atyja feltehetően Ferenc nemesi származású családból. Anyja Gáspár Katalin. Iskoláit Szegeden végezte. 1842-ben adakozott a Rókusi temetőkert megszerzésére. 1848-ban hadiválasztmányi tag volt. 1852-ben külvárosi esküdt. Nős ember volt és házasságá­ ból Pál és Ferencfiúgyermekei származtak. 83. Tary Gyula (Szeged, 1830 ?—Szeged, 1853.) atyja Pál ügyvéd, anyja Kovács Terézia. Isko­ láit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristák­ nál. Joghallgató volt Pesten. Egyetemi hallgató korában hirtelenül halt meg. Nagy temetése volt, erre még a pesti egyetemi évfolyamtársai is lejöttek Szegedre. A Deszkás-temetőbe te­ mették. 85. Tary József (Szeged, 1857. dec. 19.—Szeged, 1936. ápr. 15.) Atyja József, anyja Vargha Terézia. Iskoláit Szegeden végezte és a buda­ pesti egyetem jogi karán folytatta tanulmánya­ it, ahol azok befejeztével jogi doktorátust szer­ zett. Ennek birtokában joggyakorlatra ment és 1888. jún. 22-én ügyvédi oklevelet szerzett. Joggyakorlatát nagyobbrészt ügyvédjelöltként Szegeden töltötte le. Oklevelét a Szegedi Ügy­ védi Kamaránál 1888. aug. 18-án mutatta be és bejegyzését kérte Szeged székhellyel. Ekkor Budapesti sgt. 57. sz. alatt tartott irodát, gaz­ dálkodó és birtokos volt Szatymazon. 1891ben részt vett Tisza Lajos fogadásán. Szentesen 1893. jún. 30-án kötött házasságot Szeder Etelkával, amely házasságból Gili és Kata leánygyermekei származtak. 242. Tary Pál (Szeged, 1803.—Szeged, 1855. máj. 25.) atyja Pál városi polgár volt. Iskoláit Sze­ geden végezte, középiskolát a piaristáknál. Ezt követően a pesti egyetemen lett joghallgató. Abszolutóriuma után joggyakorlatra ment 1825—1829-ig és ennek letöltése után 1829-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett és diplomát szerzett. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és itt kezd­ te meg ügyvédi gyakorlatát, azonban már ha­ marosan megválasztották egyrészt városi pol­ gárnak, másrészt pedig városi tanácsnoknak,

TARY majd később városi főkapitánynak. 1848-ban újból főkapitánynak jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Ennek következtében nyugdíjazását kéri. A SzegedFelsővárosi Kaszinónak szervezője és alapí­ tója. 1851-ben nyugdíjáért folyamodik és ugyanakkor a rögtönítélő törvényszék ülnöke. Ekkor Szeged-Felsővároson 1127. sz. alatt la­ kik. 1847-ben a Szegedi Felsővárosi Kaszinó Szegényápoló Egyesületének elnöke. Felsővá­ roson nagy népszerűségnek örvend. Összeíratja a felsővárosi szegényeket és koldusokat és ter­ vezetet készít az ellátásukról. 1848-ban a Sze­ ged-felsővárosi III. nemzetőr gyalogszázad ka­ pitánya. Szatymazon földbirtokos és villatu­ lajdonos. Szatymazon kevésbé tudta magát megszerettetni, gúnydalok keletkeztek felőle. 1851 után visszavonultan él, gazdálkodik. Kétszer nősült, első házasságát Kovács Terézzel kötötte, elözvegyülése után, másodszor Rózsa Erzsébetet vette feleségül 1837-ben. M á­ sodik házasságából született Ede fia, míg Gyula fia az első házasságából származott. Ötvenkét évesen halt meg. 13, 32, 32, 51, 51, 51, 65, 73, 78, 83, 83, 83, 84, 84, 84, 84, 84, 84, 84, 85, 85, 85, 85, 114, 252/115, 291. Tary Pálné 1. Rózsa Erzsébet. 83. Tarján Lajos (?—Szeged, 1940. ?) 1911-ben Bács-Bodrog megye beosztott állatorvosa. 1912-ben Temes megye Versec városi állat­ orvosa. 1914-ben Brassó megye fölvidéki já ­ rási állatorvosa. Feltételezhetően optálva M a­ gyarországra jött 1919 után és 1929-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja és Szegeden állat­ orvos. Állatorvosi szakértő a szegedi kir. tör­ vényszék mellett. 1940-ben Magyar Érdemérem lovagkeresztese, tartalékos százados. 282. Taschler Endre Andor (1862.—Szeged, 1925. márc. 18.) atyja József polgármester, anyja Stuhl Ludmilla. Baráti körben „Bandi” ill. a „nagytata” . Iskoláit Szegeden végezte, gim­ náziumot a piaristáknál járta 1873—1881ig, majd utána talán a kolozsvári egyetemen hallgatott jogot. 1894-ben városi alkapitány Szegeden. 1895-ben szegedi iparhatósági biz­ tos. 1906-ban városi tanácsnok. 1911-ben vá­ rosi főjegyző. 1920-ban Teleki u. 11. sz. alatti lakos. Agglegény maradt. Hatvanhárom éve­ sen halt meg. 219,242, 242,242,243,245,295. Taschler József (Szombathely, 1828. ápr. 17.—Szeged, 1902. okt. 4.) atyja József, anyja Németh Anna volt. Iskoláit talán szülőhelyén végezte. Később feltehetően jogot hallgatott. Csongrád megyében 1853 júliusában tűnik fel, amikor megválasztják 3. osztályú megyei biz­ tossá. 1854-ben II. oszt. megyei biztos Bonyhády alatt és megyei előadó. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek 1864-ben választmányi tagja. 1862ben megválasztják Szeged polgármesterévé és

TELEKI az is marad 1867-ig. 1864-ben a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó Színügyi Igazgató Társulatának tagja. 1867. máj. 2-án megválasztják első közigazgatási tanácsnokká. 1872— 1881-ig városi rendőrkapitány. Árvízvédelmi munkálatokkal kapcsolatban királyi elismerésben részesül. Később városi főkapitány. 1884-ben már nyugállományban van. Házasságot kötött Stuhl Ludmillával Szeged-Felsővároson 1857. jún. 4-én. Házasságából István, József, Sándor, továbbá Margit és Endre gyermekei származ­ tak. 87,98,110,118, 152,219. Taschler József (Szeged, 1867. okt. 30.— Szeged, 1916. jan. 18.) atyja József városi pol­ gármester, anyja Stuhl Ludmilla. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1877—1885-ig. Majd a budapesti vagy a kolozsvári egyetemen hallgatott jogot 1885— 89-ig és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. 1889— 1893-ig. Bíró és ügyvédi vizsga letétele után az igazságszolgál­ tatás keretében helyezkedett el. 1906-tól aljárásbíró 1911-től 1916-ig szegedi járásbíró volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Tömör­ kény István és Kószó István barátja. Szegeden Teleki u. 11. sz. alatt lakott. Tulajdonát ké­ pezték azok a telkek, amelyekre később az ún. „gyufagyári házak” épültek a Kálvária soron. Egyetemi tanulmányai során jogi doktorrá avatták. Agglegény maradt. A társaságban a két azonos nevűre tekintettel „a kisebbik” címen emlegették. Ű19, 236(, 295. Telbisz György (?, 1875. ?—Szeged, 1939. febr. 11.) atyja József, anyja Leilhem Veronika. 1911-ben háztulajdonos és bankigazgató Szege­ den, Szt. Háromság u. 14. sz. alatti lakos. A Szeged-Kiszombori Kosárfonógyár Rt. igaz­ gatósági tagja. 1914-ben a Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és számvizs­ gálója. A Szegedi Kézműves Bank igazgatója, 29 esztendőn át. Szegeden Kárász u. 11. sz. alatt lakik. 1939-ben Szegeden élt Kölcsey u. 7. sz. alatt. Felesége Honig Anna Magdolna volt, akitől István nevű fia származott. Hat­ vannégy évesen halt meg. 272, 282, 286, 288. Telbisz Imre ifj. (?—?) atyja Imre közjegyző, anyja Capdebó Ida, baracházi nemes. Tüzérönkéntes. Később államtudományi doktorátust szerez és hadbíró lesz századosi majd őrnagyi rangban. 1934-ben szegedi lakos és földbirto­ kos. Leánya volt Márta. Dr. Fricsay Ferenc első neje. 282. Teleki László (Pest, 1811. febr. 11.—Pest, 1861. máj. 8. ) atyja László széki gróf, anyja Mészáros Johanna bárónő. Iskoláit részben otthon, részben a sárospataki kollégiumban végezte, majd Pesten és Berlinben az egyetemen hallgatott előadásokat. Eredetileg házinevelő oktatta 1823-ig. Tanulmányai befejezése után 1831-ben a

275

TELEKI Helytartótanácsnál vállalt hivatalt Pesten. 1833—1836-ig európai utazásokat tett. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választotta. 1837-ben a fogarasi kerület országgyűlési követe lesz. Ellenzéki beállí­ tottságúvá válik. 1838-ban az Akadémia rendes tagja. 1841-ben megjelenik regénye „A kegyenc”, amelyet színházban is előadnak. 1843—44-es országgyűlésen a főrendi ellenzék tagja. 1844-ben a Védegylet alelnöke. 1848-ban Pest megye országgyűlési képviselője, párisi követ, a bécsi küldöttség tagja. A szabadságharc bukása után is megmarad párizsi követnek, de egyik utazása során 1860-ban őrizetbe veszik és kiadják Ausztriának. A király kegyelemben részesíti, de ígéretet vesz tőle, hogy tartózkodik a politikai szereplésektől. 1861-ben az abonyi választókerületben országgyűlési képviselővé választják. Ellentétbe kerül a királynak tett ígéretével és ez öngyilkosságba kergeti. Nőtlen maradt. Szeged város 1861-ben tb. képviselőjévé-díszpolgárává választotta és utca van róla elnevezve. 97, 107, 117. Teleki Pál (Budapest, 1879. nov. 1.—Budapest, 1941. ápr. 3.) atyja Géza széki gróf, politikus, belügyminiszter, anyja Murát Irén. Iskoláit Budapesten végezte, gimná­ ziumot a piaristáknál. U tána a budapesti egyetem jog­ hallgatója lett. 1903-ban jogi doktori oklevelet szerzett és mosonmagyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett. 1904-ben Szatmár megye szolgabírája. Ausztriai tanulmány utakat tesz, majd Észak-Afrikába, Japánba is eljut. Erdélyi földbirtokos. 1905-ben országgyűlési képviselő a somkúti kerületben. 1912-ben Amerikában tartózkodik. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadé­ mia tagjává választja. 1914—1918-ig hadigondozó hiva­ tali elnök. 1919-ben emigrál Bécsbe, majd Szegedre ér­ kezik és az ellenforradalmi kormány külügyminisztere. 1921-ben nemzetgyűlési képviselő a szegedi kerületben két alkalommal is. Később kultusz- illetőleg külügymi­ niszter, végül miniszterelnök. A trianoni békekötéskor állásairól lemond. Többször volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendege. A közgazdasági egyetem felsőházi képviselője. Mituán 1941-ben ellentétbe került az akkori politikával, öngyilkossággal vetett véget életének. 223, 223, 231.

TEMESVÁRY

get nyert ányási Temesváry Jánostól származ­ nak ez azonban valószínűtlen, mert nevezett tudomásunk szerint legalábbisfiúutódok nélkül halt el. 12. Temesváry Géza (Szeged, 1873. júl. 4.— ?) atyja talán István volt, ősi nemesi családból származott. Iskoláit Szegeden végezte, közép­ iskolát a piarista gimnáziumban 1884— 1892ig, majd a budapesti tudományegyetem jogi karára kérte fölvételét, ahol az abszolutórium után jogi és politikai doktorátust szerzett. Majd joggyakorlatra ment és annak befejezése után ügyvédi vizsgát tett. Szegeden kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1899— 1900-ig Szeged város osztályjegyzője volt. 1901. jan. 15-től városi rendőri alkapitány. 1913-ban Bokor u. 8. sz. alatt lakott és rendőrfőkapitány he­ lyettes volt. 1919-ben a direktórium ideje alatt állását vesztette. 1921-ben Hódmezővá­ sárhely rendőrkapitánya, majd Csongrád me­ gyei és hódmezővásárhelyi főispán. Ezen állá­ sáról azonban utóbb lemond. Birtokára vonul gazdálkodni. Faiskolát tartott fenn. 1931-ben Szegeden élt. íróként is működött. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja volt. 1933-ban nyugalmazott főispán és Szegeden a Szenthá­ romság u. (most Hunyadi János sgt.) 15. sz. alatt lakott. Temesváry István (1802.—Szeged, 1853. okt. 3.) atyja András ányási nemes. Anyja Tarnay Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Szeged város, ill. Csongrád megye szolgálatába lépett. 1830-ban Csongrád megyei aljegyző, majd 1830. aug. 4-től kezdődően megyei táb­ labíró. 1840-ben Csongrád megyei főszolga, bíró. 1843. máj. 9-től Csongrád megyei másod alispán. 1846-tól első alispán. 1848-ban Csong­ rád megyei országgyűlési követ. 1845-től a Szeged Csongrád Takarékpénztárnak részvé­ nyese. Közbirtokos. 1849. aug. 4-én Haynau kinevezi császári biztosul Csanád, Csongrád megye és a Kiskunság alsó részére. Ő véteti Temesi Márton (1883. febr. 27.—?) atyja zár alá Kárász Benjamin vagyonát. Elfogatja Witzenetz Márton, anyja Újvári Julianna. Rónay Mihályt és haditörvényszék elé állít­ Iskoláit Szegeden végezte, majd a bank szak­ tatja. Mikor 1843-ban Caius Gáspár és neje katolizál ő a keresztatyjuk. Szegeden 1831. mában helyezkedett el, a Szegedi Kézműves Banknak, majd a Szeged-Belvárosi Banknak dec. 19-én kötött házasságot Palásthy Rozá­ lesz tisztviselője. Szegeden Petőfi Sándor sgt. liával, melyből Imre, Mária Anna Rozália, 18. sz. alatt lakott. 1929-ben a Szeged-Belvá­ Izabella Franciska, Rozália, László András, rosi Kaszinónak tagja. Valószínűleg az 1930-as Jozefa Borbála gyermekei származtak. Ötven­ évek végén változtatta nevét Temesi-re. Két­ egy évesen halt meg. 25. szer kötött házasságot. Első házasságából elTemesváry János József (?—Szeged, 1722. özvegyülve, Szegeden, 1918. szept. 25-én lépett ?) nevét Tömösváry-nak is írta. Talán a Sza­ újabb házasságra Sándor Anna Krisztinával, bolcs megyei családból származott. 1701-től akitől László fia és leányai származtak. 284. városi főjegyző, majd országgyűlési képviselő Temesváry család Csongrád megyében is el­ és városi tanácsnok. 1716—22-ig városi főbíró terjedt család, amely azonban országszerte és kapitány. 1719. szept. 11-én Ányáspuszta ismert. Nevét „Tömösvári”-nak és „Theoadományozásával nemesi rangra emelik. Va­ meosváry”-nak is Írták. Czímer szerint a Sze­ gyonát az ispotályra és az alsóvárosi ferences­ geden élő Temesváryak az 1719-ben nemessé­ rendi barátokra hagyta. Felesége Kun Zsuzsa

276

TEMESVÁRY

THEODOROVICS

volt, (akitől Terézia leánya származott, esetleg Mária (1855) és Nándor (1866) gyermekei fogadott leánya volt.) Az ányási előnév a ki­ származtak. 116. rályi adomány után vétetett használatba, nem Teply Mátyás 1853 június 1-én szerepel nász­ predikátum. 12. nagyként Babarczy Józseffel együtt Kain Jó­ Temesváry József (Szeged, 1863.—Szeged, zsef és Rainer Katalin esküvőjén Alsóvároson, 1949. aug. 26.) atyja Imre nemesi származású ekkor Szeged város polgára. 1859-ben az újjá­ városi rendőrkapitány. Anyja Nagy Katalin. szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba lép be Iskoláit Szegeden végezte, majd gyógyszeré­ tagként. Személyét Czímer sem tudta azono­ szeti tanfolyamot végzett a budapesti egyete­ sítani. Nevét írták Templinek is. 91. men és oklevelet szerez. 1884-ben gyakorlaton Terestyéni György Szegeden 1857-ben vá­ van Eszéken, Budapesten, Nagykárolyon, rosi polgár. 1859-ben a Szeged-Blevárosi Ka­ Nagykikindán, majd Szegeden és itt kezdi szinó tagja lesz. Szabómester. Iskoláit feltehe­ önálló gyógyszerészi működését. 1893-ban tően Szegeden végezte, majd inas- és segédévei ernestházi gyógyszerész. 1906-tól kezdődően után mestervizsgát tehetett. Bizonyára céhtag Szegeden gyógyszerész. 1929-ben Szegedi volt. 1862-ben hazafias tüntetésért hadbíróság Gyógyszerész Testület elnöke. Az Országos elé állították. Felesége Schlauch Júlia volt és Gyógyszerész Egylet vidéki csoportjának el­ házasságából gyermekei származtak. 91. nöke. Egyetemi szigorlati kormánybiztos. Sze­ Teufel Sebestyén. Tauffel. 1855-ben vendég­ ged Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden, Petőfi S. sgt. 41. sz. alatt lakott. 1894-ben kötött há­ lős volt Szegeden. 1859-ben kibérli a Nádor kocsmát (Palatínus) és ugyanezen évben a zasságot Korpássy Valériával, mely házasságá­ Szeged-Belvárosi Kaszinó korcsmárosa lesz ból László, Ernő és József gyermekei szár­ nejével együtt, ahol még 1860-ban is ténykedik. maztak. Nyolcvanhat évesen halt meg. 283. Felesége Wanderer Katalin, akitől Ottilia nevű Temesváry Lajos György (Szeged, 1880. ápr. leánygyermeke származott. Később újszegedi 24.— ?) atyja István, anyja Bíbó Rozália. Is­ vendéglős. 98. koláit Szegeden végezte és 1899-ben a szegedi Teufel Sebestyénné 1. Wanderer Katalin. 98. főgimnáziumban tett érettségit dec. 19-én. Ezt Than Ferenc (Miskolc, 1825. júl. 6.—Buda, követően a budapesti egyetem jogi karán hall­ 1861. jan. 5.) atyja János Keresztély császári gatott előadásokat és tette le szigorlatait. Majd kir. adószedő tiszttartó. Anyja Schrott Ottilia katonai szolgálatra ment és tartalékos főhad­ Júlia. Nevét Thann-nak is írták. 1848-óan nagyként szerelt le. Joggyakorlatának befeje­ honvéd Görgey seregében. 1855-ben Szegeden zése után 1907-ben ügyvédi oklevelet szerzett, él, Tisza szabályozási mérnök és ebből követ­ miután 1906-ban jogi doktori képesítést is keztethető arra, hogy középiskolát végzett nyert. Ügyvédi gyakorlatát Szegeden kezdte (talán Miskolcon), majd a pesti József Mű­ meg és Dugonics u. 34. sz. alatt lakott. 1914egyetemen szerezhetett mérnöki diplomát. ben a Szegedi 46-os gyalogezred századosa. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1930-ban Révay u. 10. sz. alatt, 1931-ben Kos­ tagja volt. Öccse Than Mór festőművész volt. suth L. sgt. 43. sz. alatt lakik. Szegeden, 1907. 91. nov. 6-án kötött házasságot Fáry Erzsébettel, amely házasságából Lajos fia és leányai szárTheodorovics Kuzmán (Dragotena, 1781. ?—Venezia, maztek. 283. 1858. okt. 2.) atyja feltehetően határőr ezredbeli tiszt Temmer Károly (Dunaföldvár, 1856.—Sze­ volt, így érthető, hogy születési helye a bánáti határőrvi­ ged, 1943. febr. 11.) atyja Károly, anyja Nagy dékre esett. Iskoláit is ezek szerint szülőhelyéhez közel, Apollónia. Iskoláit talán Szegeden végezte és valahol a határőrvidéken látogathatta és belépett 1801. ezt követően bankszakmát tanult. 1896-ban júl. 1-én a bánáti határőrezred kötelékébe kadétként. Maros u. 24. sz. alatti lakos. 1911-ben ugyan­ 1805. nov. 6-án ugyanezen kötelékben a Lianer-ezredben csak bankpénztáros volt a Szegedi Hitelbank zászlóssá nevezik ki, majd pedig 1809. máj. 1-én alhad­ Rt.-nél és Pusztaszeri u. 24. sz. alatt lakott. nagy. Ezt követően ez a terület francia megszállás alá 1920-ban K orona u. 23. sz. alatti lakos volt. kerül és Latfardie Intendant de la Province de Lica fran­ 1943-ban magántisztviselőként Jókai u. 9. sz. cia császári képviselő alatt állt. Ő tehát itt szolgált to­ alatti lakos. Házasságot kötött Felmayer vább, majd amikor a megszállás megszűnt 1814. jún. 1-én, Anasztáziával valószínűleg 1895. körül és e amikor a terület visszakerül a császáriak hatáskörébe házasságból Sándor és Antal gyermekei szár­ átveszik őt századosként vissza a régi császári kir. had­ maztak. Nyolcvanhat éves korában halt el. seregbe. Ismét a határőrezred keretében szolgál tovább. 170. 1831. ápr. 25-től az 5. határőr gyalogezredbe kerül és Tengely Nándor (?—Szeged, 1894. ?) Sze­ őrnaggyá nevezik ki. 1836. ápr. 18-án alezredes, 1838. nov. 16-án ezredes, 1846. máj. 8-án áthelyezik a vezér­ geden 1861-ben könyvkötő mester volt, és karhoz és egyben vezérőrnaggyá nevezik ki. 1849. ápr. családi nevét Axmannról Tengelyre változtatta. 30-án tábornagy, 1849. jún. 1-én nyugdíjazzák. A cs. kir. Kovács Anna volt a felesége és házasságából

277

THÖKÖLY hadseregben 40 év, 10 hónapot és 12 napot szolgált le. Vagyontalan, kitűnően minősített tiszt volt. 1848-ban már császári tábornok Jellasics seregében szolgált. A magyar sereg visszaszorította őket Horvátországba. 1848 decemberben Varasdin, Eszék vonalon állt. 1849 februárjában a Szabadka—Szeged—Szőregi hadműve­ letekben kudarcot szenved. 1849. jan. 3-án Rajasics hívására átveszi a szerb hadsereg főparancsnokságát. 1849. márc. 22-én Perczel Szőreg alatti seregét szétveri, ápr. 29-én Nagybecskereknél veri meg. Ennek folytán a szerbek bizalma benne meginog és átpártolnak Szratimirovicshoz. 1849. ápr. 25-én a zimonyi otbor bíróság elé állítja. Erre a szerb hadsereg főparancsnoki állásáról lemond. Nőtlen maradt. 141. Thököly Imre (Késmárk, 1657. szept. 25.—Nikodémia, 1705. szept. 13.) Tököly. Atyja István, késmárki gróf, anyja Gyulaffy Mária. Még serdülő gyerekként, 1670-ben Likava ostromlott várából Erdélybe szökik és ott a bujdosók vezére lesz később a Habsburgok elleni függetlenségi harcban. 1682-ben a szultántól királyi címet nyer, de azt nem használja. 1683-ban a wieni török vereség után csapatai szétzüllenek. Felsőmagyarország és Erdély fejedelme lesz. 1685-ben a budai pasa elfogatja, majd elengedik. Tovább küzd. Szeged alatt vereséget szenved és ezt követően a Maroson át menekül. 1699-ben száműzés alá kerül és a török birodalomban él. 1671. jan. 17-től Apafy udvarában tartózkodott. Itt érte 1671. nov. 6-án az apai vagyontól való megfosz­ tása. Apafytól kap felhatalmazást csapatgyűjtésre 1677ben. 1695-ben a törököktől kegydíjat kap és a viddini grófi cím használati jogát. Halála után hamvait Török­ országból 1906. okt. 27-én Szegeden át hazaszállítják. A menet útja Szegeden át halad, ahol az állomáson száz­ ezres tömeg élén a városi hatóság fogadja és búcsúztatja. Innen kísérik Késmárkra. 1682. jún. 15-én Zrínyi Ilonát vette feleségül, akitől Erzsébet, György, Zsuzsanna és talán más gyermekei származtak akik mind korán el­ haltak. Egy ideig az eperjesi kollégiumnak is tanulója volt. 195. Thököly Imréné 1. Zrínyi Ilona. 195.

Thuróczy Mihály (Szeged, 1869. szept. 13.— Szeged, 1942. febr. 5.) atyja Thuróczi János csizmadiamester volt. Iskoláit Szegeden, gim­ náziumot a piaristáknál végezte 1880— 1888-ig. 1889-ben a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahol 1893. jún. 23-án jogi doktorátust szerzett. Ezt kö­ vetően joggyakorlatra ment és ügyvdéjelöltként dolgozott. Gyakorlati idejének letelte után 1901. júl. 2-án ügyvédi vizsgát tett Buda­ pesten és ügyvédi oklevelet nyert. Ennek bir­ tokában Szeged város szolgálatába lépett és annak alügyészeként kezdte a pályáját 1901ben. 1908-ban Szeged város főügyésze lett és az is maradt az 1929-ben történt nyugdíjba vonulásáig. 1894— 1897-ig a Szegedi Dalárda titkára volt. 1931-ben a Mezőgazdasági Mun­ kás Jogvédő Központi Irodának Csongrád megyei megbízottja volt. 1937-ben Szeged

278

TISZA VI—IX. kerületi Adófölszólamlási Bizottságá­ nak alelnöke. 1925-től Szegeden Valéria tér 3. sz. alatt lakott. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Felesége Kőrösy Mária, akitől Vilma Ilona származott. 283. Tichy János 1827-ben könyvnyomtató mű­ helye volt Nagyváradon és 1859-ben a SzegedBelvárosi Kaszinónak lett a tagja. Czímer sem tudta személyét azonosítani. 91. Tirts Béla (Selmecbánya ?, 1875.7—?) atyja Talán Rezső kereskedő volt Selmecbányán. Iskolái elvégzése után katonai szolgálatra szánta el magát. 1898-tól szolgált a csendőr­ ségnél. 1914-ben a II. csendőrkerületi pótszárnyparancsnok Pancsován, százados. A Katonai Érdemkereszt és más kitüntetések tulajdonosa. 1918-ban csendőrőrnagy és szege­ di csendőrkerületi parancsnok. 1919. márc. 22-én felajánlja szolgálatait a direktóriumnak. Június 8-án jelentést tesz a Belügyminiszté­ riumnak rendfokozat megjelölése nélkül. 1919ben az ellenforradalmi mozgalom egyik meg­ indítója. 1919-ben szegedi városi rendőrka­ pitány, szegedi rendőrség átszervezője és a szegedi karhatalom parancsnoka. 1919. dec. 1-én a Szeged Városi Rendőrkapitányság ideig­ lenes vezetője a Belügyminisztériumból kine­ vezve. Kormánybiztosi elismerés, 1919. jún. 10-én karhatalmi parancsnok. Az ABC Vá­ rosi Bizottságába Kovács Károly csendőrőr­ nagy, szentesi szárnyparancsnok ajánlotta ma­ ga helyett. Vállalja a városi rendőrség parancs­ nokságát. Szombathelyi is ajánlja parancsnok­ nak. Tőle való az ellenforradalmi rendőrségi esküszöveg. Résztvesz a kommunista katonák lefegyverzésében. Bevonatja a városházán a vörös zászlót. Megtiltja a piros jelvények vilését. 222. Tisza István (Geszt, 1861. ápr. 22.—Budapest, 1918. okt. 31.) atyja Kálmán borosjenői nemes, később „sze­ gedi” előnévvel gróf, miniszterelnök. Anyja Dégenfeld Schomburg Ilona grófnő. Iskoláit részben magánúton végezte, részben pedig a debreceni kollégiumba járt, ahol érettségit tett. Berlin, Budapest és a Heidelberg egyete­ met látogatta. Jogot hallgatott és jogi doktorrá avatták a pesti egyetemen. Utána bihari birtokán gazdálkodik. 1886-ban országgyűlési képviselővé választják a vízaknai kerületben, Erdélyben. 1897. febr. 15-én atyja grófi rangját és előnév használatát reá is kiterjesztik. A Ma­ gyar Ipari és Kereskedelmi Bank elnöke. 1903—1905-ig miniszterelnök és belügyminiszter. 1913—17-ig ismét miniszterelnök. 1907-ben és 1913-ban szürkehályoggal operálják. 1917-ben katonai szolgálatot teljesít a deb­ receni huszárezred parancsnoka. 1918-ban az orosz fronton, majd az olasz fronton küzd. 1879. aug. 17— 18án atyjával együtt Szegeden járt, és megtekintette a várost. 1918. okt. 31-én lelőtték a villájában. Geszten temették és bár a gyilkosságban résztvevők ellen eljárás indult, és ítélet is született, az ügy teljes felderítést mégsem

TISZA nyert. Ezt megelőzően 1912. júl. 7-én, az országgyűlés alsóházában merényletet kíséreltek meg ellene, eredmény­ telenül. 1917. jún. 15-én miniszterelnöki állásából IV. Károly király mentette föl. 1923—24-ben kiadták összes munkáit két kötetben. A Debreceni Tudományegyetem a nevét viselte. Felesége Tisza Ilona grófnő, akitől István és Julianna gyermekei származtak. 230. Tisza Kálmán (Geszt, 1830. dec. 16.—Budapest, 1902. márc. 23.) atyja Lajos, anyja Teleki Julianna széki gróf­ nő. Borosjenői nemes. Iskoláit részben otthon végezte magánúton. 1848-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­ nisztérium segédfogalmazója és követi a Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe. 1849-ben emigrál, majd vissza­ térve családi birtokán gazdálkodik. 1861-ben országgyűlési képviselő, képviselőházi alelnök. Bihar megye főispánjává nevezik ki, de nem fogadja el. 1875—1890-ig belügyminiszter és miniszterelnök. A Magyar Tudomá­ nyos Akadémia tagja. 1885. nov. 28-án miniszterelnök­ ségének 10 évi jubileumát ünnepük meg Szegeden, a Szeged-Belvárosi Kaszinóban, mint Szeged alkotójáét. A Szent István Rend nagykeresztese. A Magyar Tudo­ mányos Akadémiának később igazgatója, majd tb. tagja. 1879-ben, a nagyárvíz idején jön le Szegedre és intézkedik a károk elhárítására. Szegeden marad a helyzet felméré­ sére. 1883-ban a király kíséretében ismét Szegeden tar­ tózkodik. Felesége Dégenfeld Schomburg Ilona grófnő, akivel 1860-ban kötött házasságot és e házasságból István, Paulina, Kálmán (ifj), és Lajos gyermekei szár­ maztak. 166, 166.

Tisza Lajos (Geszt, 1832. szept. 12.—Buda­ pest, 1898. jan. 26.) atyja Lajos, borosjenői nemes, anyja Teleki Julianna széki grófnő. Iskoláit Debrecenben, ill. házi nevelés útján végezte el. Vizsgát Debrecenben tett. Majd a berlini egyetemre ment továbbképezni magát. 1847-ben filozófiai vizsgát a Debreceni Refor­ mátus Kollégiumban tett. 1848-ban felsőbb tanulmányokat kezdett, jogi tanfolyamot hall­ gatott. 1850-ben a berlini egyetemen van, majd keleti és egyiptomi utazást tett. 1861-ben or­ szággyűlési képviselő. 1867-ben Bihar megye főispánja. 1868-ban a Fővárosi Közmunka Tanács alelnöke. 1869-ben cs. kir. kamarás. 1871-ben közlekedelemügyi miniszter. Erről az állásáról 1874-ben lemond. 1873-ban valósá­ gos belső titkos tanácsos. 1874-ben országgyű­ lési képviselő a dicsőszentmártoni kerületben. 1879— 1883-ban Szeged város királyi biztosa. 1883-ban rekonstrukciós érdemei elismerésé­ ért „szegedi” előnévvel grófi címet kap. 1884ben országgyűlési képviselő, Szeged első kerületében 1892—1894-ig a király személye körüli miniszter. Szegeden szobra áll, mely Fadrusz János alkotása. Résztvett 1886-ban a szegedi színház megnyitásán. Aranykulcsos vitéz, a Lipót Rend nagykeresztese, a védő­ töltés megalkotója Szegeden. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak tb. tagja. Alapítványt tesz a szegedi szegényház javára. Nőtlen maradt.

TOMBÁCZ 21,1592, 1602, 163,166, 1752, 1842, 185, 186, 188\ 1952, 196,207, 238, 239. Titze György (Szeged, 1879.—Szeged, 1956. ?) atyja Titze Ottó mérnök volt. Anyja Rohwland Ernestine. A Kőszegi K atonai Iskolát elhagyva, 1904-ben a 12-es Gyalogezredbe lé­ pett és abban előrehaladva, 1904-ben főhad­ nagyi rangot ért el. 1911-ben ugyanott század­ adjutáns. 1920-ban felsőőri lakos. 1930-ban nyugalmazott ezredes és Szegeden Tisza Lajos krt. 70. sz. alatt lakik. Kétszer nősült. Első fe­ lesége gyermekágyi lázban halt meg és ezt követően kötött újabb házasságot, Sauerwald (Szathmáry) Médivel, amely házasságából Il­ dikó leánya származott. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 283. Toldy Ferenc (Buda, 1805. aug. 10.—Budapest, 1875. dec. 10.) atyja Schedel Ferenc postatiszt volt, szepességi származású. Anyja Thalherr Jozefin, magyar nemesi családból származott. Iskoláit Cegléden, Kassán és Pesten végezte, majd 1819 körül a pesti egyetem böl­ csészkarának volt hallgatója. Utóbb az orvoskaron is tanult. Majd európai tanulmányútra ment 1822 után. Visszatérve 1829-ben szemész mesteri, majd orvosi dip­ lomát szerzett a budapesti tudományegyetmen. 1833ban az egyetemen irodalomtörténész tanár. A Magyar Tudományos Akadémia segédjegyzője, majd titkára volt. 1847. ápr. 22-én családi nevét Toldy-ra változtatta. 1861—1875-ig a budapesti tudományegyetem bölcsész­ karán, nyelv és irodalom tanszékének egyetemi nyilvá­ nos rendes tanára. Az egyetem könyvtárigazgatója. 1869. febr. 17-én Horváth Mihály püspökkel és saját fiával Szegedre érkezik a képviselőválasztásra. Szegeden utca van róla elnevezve. Szobra áll a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban. 1831-ben Hinka M áriát vette el, aki 1836-ban elhunyt. Ezt követően, 1838-ban Tarnóczy Ida lett a felesége, aki 1842-ben meghalt, harmadszor is nősült és ezúttal Mojsisovics Auguszta lett a felesége. Harmadik házasságából származott István és László fia. 147. Toldy István (Pest, 1844. jún. 4.—Budapest, 1879. dec. 8.) atyja Toldy Ferenc, anyja Mojsisovics Auguszta. Iskoláit Pesten és Pozsonyban végezte. 1847-ig családi neve Schedel volt és atyja névváltoztatása reá is kiter­ jedt. Egyetemet Pesten végzett, jogot hallgatott. Tanul­ mányai befejezése után benyújtotta ugyan doktori diszszertációját, de azt mint egyházellenest elutasították. 1867-ben belügyminiszteri fogalmazó 1868-ban titkár, 1870-ben pénzügyminiszteri tisztviselő. 1870—75-ig a miniszterelnökségi sajtóosztályon dolgozik, újságíró, regény- és drámaíró. 1875-ben kilép az állami szolgálat­ ból és csak az irodalomnak él. 146.

Tombácz család Szeged-Felső- és Alsóvá­ roson elterjedt hajósgazdák, hajóácsok, vízi­ molnárok. A török időkre visszanyúló család­ név Szegeden. 164. Tombácz Károly (Szeged, 1877.—Szeged, 1922. ápr. 27.) atyja Mihály vállalkozó, anyja

279

TOMCSÁNYI Kopasz Erzsébet volt. Iskoláit Szegeden járta. K atonai pályára lépett és 1911-ben a szegedi magyar kir. honvéd huszárezredben szolgált századosként. Mars tér 5. sz. alatti lakos volt. 1914— 1918-ban a világháború során huszár­ ezredes, harctéri szolgálattal. A Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. 1922-ben Petőfi u. 8. sz. alatti lakos volt. Neje Kerék Berta Leóna. Negyvenöt évesen halt meg. 297. és függelék. Tomcsányi József (Békés, 1807. márc. 26.—• Budapest, 1878. máj. 4.) atyja Kristóf főszolga­ bíró, anyja Szathmári Anna. Iskoláit Békésen kezdte, majd a pesti egyetemre ment, ahol jo ­ got hallgatott és abszolutóriumának megszer­ zése után joggyakorlatra ment. Ennek letelté­ vel ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Tanulmá­ nyai befejezése után közigazgatási szolgálatba lép és 1830-as évek elején Békés megye aljegy­ zője, 1837-ben esküdtje. 1840-ben főszolgabíró, 1848-ban alispán. 1835-ben Csongrád megye táblabírája. 1843—44-ben és 1847—48-ban hongyűlési követ. 1848-ban aradi főispán, majd Csongrád megyei főispán. 1860-ban Csongrád megyei főispán. Mikor 1860. dec. 21-én Szegedre jött, lovasbandérium fogadta és száz díszfogat kísérte a Kárász-házbeli szállására, amelynek erkélyéről beszédet mon­ dott. Utána díszvacsorán vett részt a SzegedBelvárosi Kaszinóban. Installációs bálon is résztvett. 196l-ben Szeged városa tb. képviselő­ vé (díszpolgárává) választotta. Túróc megyei Tomcsány községből származó családból való volt. Neje Novák Josefa. 115, 115, 116, 131. Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 18.— Hamva, 1868. júl. 30.) atyja Mihály csizmadiamester, anyja Bárdos Zsuzsanna cselédleány volt. Székelyföld ­ ről származott. Az atyja előbb Borsod megyében Igrici­ ben, később Rimaszombatban lakott. Iskoláit Igriciben kezdte, Sárospatakon folytatta. Teológiát, jogot is Sá­ rospatakon tanult szolgadiákként. Időközben, egy évig Sárbogárdon tanító volt. 1845 végén Sárospatakon talál­ juk, ahonnan 1846-ban Miskolcra menve, papi vizsgát tesz. Stúdiumai betegsége miatt abbamaradtak. 1847-ben Bégén református lelkész Gömör megyében. 1848-ban itt beáll a nemzetőrségbe és tábori lelkész lesz. 1849-ben keleméri ref. lelkész. 1864. márc. 3-án fényképét küldötte meg a szegedi Haday Kornélia leánynak, az „Ibolya” című versének sikeres előadása emlékére. Eperjesen nevclő-házitanítóként működött. 1852-ben Hamván ref. lelkész. Eredetileg ügyvédnek készült. 1859-ben költemé­ nye jelent meg a Szegedi Híradóban. 1852 és 1853-ban eljárás indult ellene „A gólyához” című költeménye miatt. Vizsgálati fogságba került Kassán, de utóbb föl­ mentették. 1849. máj. 1-én házasságot kötött Keleméren. Zsoldos Juliannát vette feleségül, ki nemesi származású kisbirtokos volt. E házasságából két korán elhalt fia származott. Talán egy fogadott leánya is volt. 120.

Tonelli Sándor (Nógrádverőce, 1882. jan.

280

TÓTH 2. —Budapest, 1950. júl. 19.) atyja Pál MÁV főellenőr, állomásfőnök volt. Anyja Frankendorfer Terézia. Iskoláit Nagykőrösön járta, majd az ott letett érettségi után a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és 1905-ben szerzett jogi doktorátust. Újságíró lett Budapesten. 1908-ban elhelyezkedett Or­ szágos Iparegyesületnél tisztviselőként, ahol előrehaladva másodtitkár, majd titkár lett 1912-ig. 1913-ban a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara hívta meg titkárául, ahol 1941-ig teljesített szolgálatot és főtitkárként ment nyugalomba. 1914-től 1918-ig a világháború­ ban a 31. tábori vadászzászlóaljnál szolgált. Hosszabb frontszolgálatot teljesített és főhad­ nagyként szerelt le. 1929-ben a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak lett tagja, majd választmányi póttagja. A Szegedi Kereskedelmi és Iparka­ mara 50 éves történetét írta meg és tette közzé 1940-ben Szegeden. Nagy könyvtára volt, amelynek jelentékeny részét a Somogyi-könyv­ tár kapta meg. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholynak. Alelnöke, majd elnöke a Dugonics társaságnak. Vörösmarty u. 3. sz. alatt lakott. Nyugdíjba vonulása alkal­ mával kormánytanácsosi címet kapott. Házas­ ságot kötött Kabath Natáliával. A házasságkötés 1912 körül történt és ebből Sándor és Miklós nevű gyermekei származtak. 219, 226, 262/387, 267, 272, 283 Tonnásy János 1. helyesen Tormássy János 41. Tormássy János (Gyula, 1815.—Nagyvárad, 1857.) atyja Lajos Békés megyei főorvos. Anyja Báthory Julianna. Nemesi származású volt és Gyulán lakott. 1834. július 17-én Pozsonyba került és a Társalkodási Egyesület (Kaszinó) tagja lett. 1838-ban Gyulán Kossuth Lajos meglátogatta. 1936-ban jurátus volt és országgyűlési írnok Szombathelyi Antal Békés me­ gyei országgyűlési követ mellett. 1836. máj. 27-én letartóztatják és a Neugebäudebe szál­ lítják. 1837. márc. 27-én a kir. Tábla 18 havi börtönre ítélte. Védője Réső Emil Sándor pesti ügyvéd volt. 1847. okt. 11-én Békés me­ gye főjegyzője és országgyűlési követe. Czímer a nevet tévesen Tonnásynak írta. 41. Tóth Béla (Szeged, 1885. jan. 22.—Buda­ pest, 1978 nyár) atyja Aladár csáfordi, Sopron megyei nemes, anyja Stelczel Julianna. Isko­ láit Szegeden végezte és az érettségi letétele után az államvasutak szolgálatába állott. Pá­ lyáján előrehaladva 1919. szept. 11-én Szeged Attila u. 19. sz. alatti lakosként MÁV ellenőr. Vörös hajára tekintettel és mert több Tóth Béla nevű közismert személy élt Szegeden, megkülönböztetésül a társaságban „vörös Tóth” -ként említették. 1929-ben MÁV főin­ téző. 1942-ben nyugalomban van és MÁV főfelügyelő Szeged Jósika u. 44. sz. alatti lakos.

TÓTH Nyugalomba vonulásakor Kolozsvárott a MÁV Üzletigazgatóság II. osztály főnöke volt. Kiváló szaktudású, MÁV balesetvizsgáló és bírósági közlekedési szakértő volt. 1930-tól a MÁV Szegedi Segédtiszti Tanfolyam elő­ adója és mint nyugdíjast visszahívták 1944 őszén és megbízták a Forgalmi és Kereskedelmi Osztály vezetésével, illetve újjászervezésével addig, amíg az elmenekült tisztviselők vissza­ térnek és igazolási eljárásuk befejeződik. Sze­ geden 1919. szept. 11-én kötött házasságot Schatz Magdolnával és ebből a házasságból Iván nevű fia származott. Családi sírboltja Szegeden a Belvárosi temetőben van, a Bajai úti oldalon, ahol Szőri János festőművész sírja mellett helyezték örök nyugalomra. 283. Tóth Gyula (Zombor, 1877.—Szeged, 1935. aug. 30.) atyja József, anyja Brecski (vagy Bruschi) Filoména Mária. Iskoláit talán Zomborban végezte és 1895-ben a kolozsvári egye­ temre ment annak jogi karán később jogi doktorrá avatták. Joggyakorlatra ment Zomborba és utóbb ügyvédi vizsgát tehetett. 1907ben jegyző lett Hódságon. Később a SzegedBelvárosi Kaszinónak lett tagja, majd választ­ mányi tagja. 1920-ig teljesített szolgálatot, amikoris megtagadva a hűségesküt, kiutasítot­ ták és ő Magyarország javára optálva Szegedre került. Szegeden Attila u. 18. sz. alatt lakott. A szegedi bíróságon, a kir. törvényszékhez osztották be bírónak, ahol 1935-ig teljesített szolgálatot. 1935-ben Kossuth u. 13. sz. alatt lakott. Hódságon kötött házasságot 1906 kö­ rül Beck Évával, amely házasságból László Kálmán és Lóránt fiai származtak. Ötvennyolc évesen hunyt el. 282, 283. Tóth Imre (Szeged, 1878. okt. 24.—Szeged, 1948. márc. 6.) atyja János, anyja Balogh Ág­ nes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendieknél 1890— 1898-ig. Ezen esz­ tendőben tett érettségi vizsgát és 1898-tól kez­ dődően a kolozsvári tudományegyetem jogi karán tanult 1903-ig. 1903. nov. 17-én kapott jogi doktori oklevelet. 1904-ben joggyakorla­ tot kezdet Szeged városánál mint osztályjegy­ ző helyettes. Szegeden volt gyakorló jogász 1908-ig, amikoris nov. 16-án ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi oklevelet nyert. Oklevelét 1908. nov. 19-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mu­ tatta be és az ügyvédi lajstromba való fölvé­ telét kérte Szeged székhellyel. Ezen időtől kezdve gyakorló ügyvéd Szegeden. Élénk köz­ életi tevékenységet is fejtett ki és számos egye­ sületnek és társulatnak lett tagja. 1914— 17-ig résztvett a világkáborúban és mint tartalékos százados szerelt le 32 hónapi frontszolgálat után. 1919-ben Zrínyi u. 5. sz. alatt lakott. A Szegedi Ügyvédi Kamarának pénztárosa volt. 1920-tól a Szegedi Katolikus Kör elnöke, törvényhatósági bizottsági tag, szatymazi föld­

TÓTH birtokos. 1919-ben a tiszti karhatalmi század­ nak tagja. 1925-ben kormányfőtanácsos. Ekkor Tisza L. krt. 52. sz. alatti lakos. Felesége Batyala Ilona, akitől Ilona Aranka Lujza és Margit gyermekei származtak. 222, 232, 283. Tóth István (?— ?) atyja valószínűleg János és anyja talán Vedres Terézia volt. 1855-ben a Csongrádi Alsó-Tiszaszabályozási Társulat igazgatója. Uradalmi igazgató a Mindszentalgyói uradalomban. 1860-ban a Pest—Csongrád megyei Tiszaszabályozási munkájáról jele­ nik meg közleménye. 1862-ben ugyancsak ura­ dalmi igazgató. 1866. május 21-én gróf Pallavicini uradalmi főigazgatója. 1856-ban a Tisza­ szabályozási Központi Bizottság elnöke. 1859bcn a Csongrádi Gazdasági Egyesület elnöke 1864-ig. 1864. nov. 6-tól a Szeged-Belsővárosi Kaszinó választmányi póttagja. 1847-ben ala­ pítója lett a Szegedi Ágostai hv. Evangélikus Egyházközségnek, amelyet ő szervezett. Iskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi karát látogatta és abszolutóriuma alap­ ján, joggyakorlat után ügyvédi vizsgát tett. 1943—48-ig mint mindszenti uradalmi ügyész működött. 1843. máj. 9-én Csongrád megye táblabírája. 1846. ápr. 27-től Csongrád megye törvényszéki táblabírája. 1853-ban folyamodik az ügyvédi gyakorlat folytatásának engedélye­ zéséért és 1857-ben Szegeden gyakorló ügyvéd. De 1859-ben az algyői uradalom igazgatója. Lehetséges, hogy személye azonos azzal a Tóth Istvánnal, aki 1848-ban Szegeden nemzetőr hadnagy volt. 89, 105, 110. Tóth János (Szeged, 1797—Szeged, 1841. jan. 27.) atyja István, aszdói nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a megfelelő tanulóidő letöltése után kereskedelmi pályán helyezkedett el. Szeged város választott polgára Csongrád megye táblabírája. 1828-ban Sze­ geden nagykereskedő, vaskereskedő. Szege­ den kötött házasságot Vedres Teréziával, amely házasságból Julianna Karolina Mária leánya és talán István fia származott. Negyven­ négy évesen hunyt el. 19, 19, 27, 268. Tóth János (Nyögér, 1804. nov. 7.—Szeged, 1887. aug. 6.) atyja György, anyja Szabó K a­ talin. A gimnázium első hat osztályát Szombat­ helyen járta. 1820. okt. 10-én noviciusként Trencsénben belép a Kegyes Tanítórend köte­ lékébe. 1822—24-ig Kalocsán próbaéves tanár. 1825—26-ig filozófiát hallgat Vácott. 1826-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktorrá avat­ ták. 1826—27-ben teológus Nyitrán, 1827— 28-ig Szentgyörgyön. 1828. okt. 11-én pappá szentelik Nyitrán. 1828—29-ig tanár Vácott, 1829—1852-ig Szegeden. 1845-ben a megala­ kuló Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese. A tanyai népiskolák, tanárképző és alreáitanoda igazgatója Szegeden. 1861-ben érdemeinek elismeréseként Koronás Arany

281

TOTH Érdemkeresztet kap. 1866-ban tartották 40 éves szolgálati jubileumát. 1867-ben kir. ta­ nácsos. 1868-ban főreáliskolai igazgatóságá­ ról lemond. 1868-ban tanítóképezdei és elemi iskolai igazgató. Polgári és leányiskolát szer­ vez. 1868-ban népiskolai felügyelő. 1873-ban népiskolai igazgató, 1873-ban a tanyai iskolák főfelügyelője. 1874-ben gazdag fizikai múzeu­ mot létesít a szegedi polgári iskolában. 1881ben könyvtárat alapít. 91,145. Tóth József (Szemes, 1823. júl. 5.—Pest, 1870. márc. 1.) atyja István tímár kisiparos Szentesen. Anyja Halász Katalin. Iskoláit Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Kecs­ keméten és Pesten végezte. Szülei jogásznak szánták, de ő színipályára vágyott és 1839-től Pesten, Miskolcon lép fel. 1841-től rendszeresen színipályán működik Bállá társulatában. Gyorsan halad előre. 1844-ben Komlósi társulatának tagja. 1847. júl. 11-től 26-ig vendégszerepei a Pesti Nemzeti Színházban. 1851-től a Nemzeti Színház tagja. 1858. júl. 2-án a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége és ettől kezdve valahányszor Szegeden játszik, mindig a kaszinó vendége. 1885-ben Szentesen szülőházán emlék­ táblát helyeztek el. Talán 1846-ban kötött házasságot Kovácsy Mária színésznővel, akitől Imre fián kívül még két fia és egy leánygyermek származott. 92, 127.

Tóth Kálmán Sándor (1882. szept. 12.—?) atyja Sándor, anyja Sándor Ottilia. Középis­ kolát járt, majd gyógyszerészi tanfolyamot vég­ zett és ezt követően a hadsereg kötelékében helyezkedett el. 1911-ben a szegedi honvéd csapatkórházban segédgyógyszerész tisztként működik, a katonai jubileumi kereszt tulajdo­ nosa, amiből következik, hogy már néhány évvel előbb is szolgált. Ekkor Szegeden Kál­ vária u. 18. sz. alatti lakos. 1909-ben mint a Militär Medicament Practicant in der Reserve címen tartják nyilván. 1917-ben Mikszáth Kálmán u. 16. sz. alatt lakott. 1929-ben nyu­ galmazott magyar kir. honvéd gyógyszerész főtiszt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden kötött házasságot 1917. jún. 21-én Dorner Sarolta Jozefával. 283. Tóth László (Székesfehérvár, 1889.—Szeged, 1962. febr. 9.j atyja István ezredes hadbíró, anyja Pintér Irma. Iskoláit Szegeden, közép­ iskolát a piaristáknál végzett 1899— 1908-ig. Ezt követően egyetemre ment Budapestre és ott jogot hallgatott és 1913-ban (?) nyert jogi dok­ torátust. Joggyakorlati idejét a bíróságnál töl­ tötte le. 1901-től Sopronban, majd Veszprém­ ben a járásbíróságon joggyakornok, 1903-tól Dunaadonyban aljegyző, 1906-tól jegyző. 1910-ben Székelykeresztúron járásbírósági al­ bínó. 1914-ben Nagytapolcsányon, 1915-ben Galántán kir. járásbíró. A Felvidék elcsatolása után Magyarország javára optált. 1920. okt. 4-én Budapesten ügyvédi vizsgát tett és a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését

282

TÓTH Szeged székhellyel. Ettől kezdve ügyvédi gya­ korlatot folytatott Szegeden, Zerge u. 10. sz. alatt. 1938-ban kinevezték a Szarvasi kir. Já­ rásbírósághoz járásbírónak. 1945-ben Szege­ den népbírósági tanácselnök és ezt megelőzően, 1942-től kir. járásbíró Szegeden. Felesége Bá­ nyász Berta tanárnő, akitől László és Ágoston gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen hunyt el. 283. Tóth Mihály (1794.—Szeged, 1867. máj.26.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál 1804-től 1812-ig majd a budapesti egyetem jogi karára kérte a fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakor­ latra ment. Joggyakorlati idejének letelte után ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi gyakorlatot kezdett Szegeden. 1835— 1840-ig Szeged város vezetősége ellen panaszokat terjesztett elő. En­ nek következtében 1840-ben silentiumra ítél­ ték. 1842— 1847-ig feljelentéseket terjesztett elő a város ellen támadta a város főbb tiszt­ viselőit. 1848-ban országgyűlési képviselőnek jelölik, azonban visszalép. Ezután főbíróvá választják. 1849. július 20. után őrizetbe ve­ szik és a Neugebäudeben bebörtönzik. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt, majd vá­ lasztmányi tagja. Közéleti szereplő, Alsóváros hangadója. Úgy látszik, hogy 1850 után is egy ideig még működött mint ügyvéd. 1861-től „évpénz” -t kap. 1864-ben azonban azt tőle megvonták. Halála után árvái újból szorgal­ mazták annak folyósítását, de kérelmüket elutasították. 1832. febr. 27-én házasságot kö­ tött Milkkovics Erzsébettel, amely házasságá­ ból György, Mihály, Borbála, János és Erzsé­ bet Cecília gyermekei származtak. Hetvenhá­ rom évesen halt meg. 50;, 74, 81, 110. Tóth Mihály (Szeged, 1809.—Szeged, 1873. júl. 24.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziu­ mot a piaristáknál 1819— 1827-ig. Ezt köve­ tően ipart tanult és vállalkozásokba kezdett. 1834-ben Szeged Rókusi lakos, majd 1848-ben az alsóvárosi I. nemzetőr gyalogszázad főhad­ nagya. Szabómester volt. Választott polgár­ képviselő. A Központi Választmány tagja. 1848— 1861-ig a napi-, búzapiaci-, heti-, or­ szágos vásár-, helypénz és karópénz bérlője. 1847-ben az ág. hitv. evangélikus Egyház egyik alapítója. 1848-ban vasárusként emlege­ tik, aki a tanácsnak fegyvert szállít. 1848-ban Szeged-Alsóvároson a mészégetések céljára kemencét építtet, amelyet éveken át üzemel­ tet. 1854-ben az Alsónyomáson hat munkással foglalkoztatva dolgozik a kemencénél. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja, később vá­ lasztmányi tagja. 1859-ben a Szeged Szaba­ dalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1867. aug. 1-én Iskola utcai házába teszi át irodáját Rakovszky István ügyvéd. 1873-ban köztör­ vényhatósági bizottsági tag. 1834-ben Szeged-

TOTH Alsóvároson köt házasságot Egressy Erzsébet­ tel, majd névátvitellel örökbe fogadják Szeke­ res Teréziát. Hatvannégy évesen halt meg. 65, 87, 91, 110, 122, 145. Tóth Mihály (Szeged, 1808.—Szeged, 1890. ápr. 30.) atyja talán András városi polgár volt. Iskoláit Szegeden végezhette, gimnáziu­ mot a piaristáknál talán 1818— 1825-ig. 1833ban Szeged város szolgálatába lépett mint ír­ nok, majd adószedő. 1848-ban Szeged város alkamarása. 1859-ben kamarás, 1861-ben fő­ kamarás, főpénztáros. 1865-ben Szeged város főpénztárnoka. 1884-ben nyugalomba vonul. Özvegyen hal meg. Kétszer nősült, első fele­ sége Kőrösy Rozália volt, aki 1855-ben meg­ halt. 1859. jún. 14-én nősül másodszor, Ko­ csis Viktóriát véve feleségül. Házasságaiból Rozália, Viktória Ida Ágnes gyermekei szü­ lettek. Nyolcvankét évesen hunyt el. 91. Tóth Mihály (Szeged, 1865.—Szeged, 1940. jan. 15.) atyja János városi főbíró, anyja Nagy Ilona. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta színjeles eredménnyel mindvégig és 1887-ben tett érettségi vizsgát. Majd a budapesti tudományegyetem jogi ka­ rára iratkozott be és ott szerzett doktori okle­ velet 1890-ben. Ezt követően joggyakorlatra ment és a joggyakorlat éveinek letelte után ügy­ védi vizsgát tett Budapesten. 1897-ben Sze­ ged városánál találjuk tanácsjegyzőként. 1901 ben aljegyző a polgármesteri hivatalban, 1905ben főjegyző, 1906-ban tb. tanácsnok. 1912ben városi tanácsnok. 1919-ben nyugalmaz­ zák 22 évi szolgálattal. A szegedi Árpád sza­ badkőműves páholy tagja volt és előadója. Háztulajdonos, földbirtokos és Horváth Mi­ hály u. 1. sz. alatti lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Fehér Anna volt. Tóth I. Mihály 1848. márc.-ában elad a Sze­ ged város Tanácsának 118 lőfegyvert. 1854-ben a Szegedi Kereskedelmi Testület tagja. 1859ben szegedi kereskedő. Anyja valószínűleg Tóth Terézia volt. Esetleg azonos a fentebbi Tóth Mihállyal (1809— 1873). Tóth Mihály (Szeged, 1846.—Szeged, 1925. ápr. 25.) atyja Sándor, anyja Cseh Ágnes. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál 1855—1863-ig, ezt követően a buda­ pesti műegyetemre ment és ott folytatta tanul­ mányait. 1906. jan. 20-án Szeged város főmér­ nöke Margit u. 4. sz. alatti lakos és háztulaj­ donos. 1880 óta Szeged város szolgálatában állott, mint mérnök, 1883-ban főmérnökként említik. 1887-ben ő jelöli ki a szegedi városi ártézikút helyét. 1918. ápr. 1-vel nyugdíjazzák. Pesten 1870. januárjában kötött házasságot Beck Herminával, akitől Kornélia Anna, Róza Ilona Karitas gyermekei származtak. Hetven­ kilenc évesen halt el. 183, 184, 184, 184. Tóth Molnár Ferenc (Szeged, 1867. jú l.

TOTCZHR 18.—Berlin, 1936. okt. 22.) atyja János föld­ műves, anyja Nagymihály Erzsébet. Tulajdon­ képpen a Molnár családból származott, amely­ nek egyik tagja tót származású nőt vett fele­ ségül és megkülönböztetésképpen ettől kezdve „Tóth Molnár” -nak nevezték. Elemi iskoláit talán a Neszűrjhegyi iskolában végezte, majd rajztanulásra Kistelekre Nemes Nagy Pálhoz került. Ezt követően Beck István városi jegyző pártfogoltja lett. Az ő támogatásával Szege­ den reáliskolát látogatott. Festőművész lett, portréfestő, Szeged történelmi portréinak alko­ tója. A város ösztöndíjjal Münchenbe küldte, majd Berlinbe került és ott telepedett meg. Egyszer-kétszer még hazalátogatott, képeket küldött haza, de vissza már nem tért. Szatymazon a művelődési ház falán emléktábla hirdeti nevét. 186. Tóth Pál (Szeged, 1856. jún. 29.—Szeged, 1942. dec. 21.) atyja István, anyja Szabó Ro­ zália. Iskoláit Szegeden végezte, majd 1867-től 75-ig a szegedi piarista gimnáziumot látogatta. Érettségi után a budapesti tudományegyete­ men folytatta tanulmányait. Jogot hallgatott és doktori oklevelet szerzett. Baráti körben ,,drót” -ként emlegették. 1891-ben jelen volt Tisza Lajos fogadásán. 1896-tól Szeged városi főjegyző. Fegyelmi eljárás és felfüggesztés alá került politikai okból és 1907-ben nyugdíjaz­ ták, mint helyettes polgármestert, aki akkor Feketesas u. 9. sz. alatt lakott. 1895 óta a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvénye­ se volt. 1891. okt. 25-én jelen volt a kaszinó palota ebédjén és ő köszöntötte Munkácsi Mi­ hályt. 1942-ben nyugalmazott városi főjegyző és Kelemen u. 11. sz. alatti lakos. Kétszer há­ zasodott, első felesége Anczenberger Mária, akivel Szegeden 1890. júl. 24-én lépett házas­ ságra. Nevezett 1926-ban meghalt és 1931. szept. 23-án újabb házasságot kötött Árvái Margittal. 188. Tóth Riza (Baja, 1829.—Jászberény, 1858. jan. 1.) atyja György uradalmi főszámvevő. Anyja Nigszthy Teréz. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte. Gondos nevelésben része­ sült, zenét tanult. írásai Szegeden jelentek meg. 1851-ben Jászberényben, nov. 12-én kötött házasságot az újságíró Kempelen Győzővel, akitől korán elhalt fiúgyermeke származott. A természet vadvirágaként emlegették és Tóth Kálmán múzsájának nevezte. 102. Totczer Ferenc (Rábapatona, 1850. okt. 10.—Szeged, 1907. ápr. 3.) atyja Mihály urasági számadó, anyja Thurner Jozefa. Nemesvölgy­ ből származott Szegedre. Itt 1877-ben Szege­ den vendéglős volt. Eredetileg a mészáros mes­ terséget tanulta ki, majd Szegeden bérkocsis, a „hordár” intézmény megalapítója volt. A sze­ gedi „paprikás kocsmáros” címen emlegették és felkapott üzlete a Debreceni utcában volt.

283

TOLGYESSY Bérelte a „Páva” vendéglőt. 1900-ban Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Meg­ vette Kovács Ferenc algyői uradalmi gazda­ tiszt egyik telkét a Budai-országúton és arra építette házát. Nevét Tocza, Stoczer, Tetszer és Schotzernek is írták. Szegeden kötött há­ zasságot 1877. ápr. 17-én Boros Juliannával; és talán e házasságból származott ifj. Tótzer Ferenc. Lehet, hogy kétszer nősült és ez eset­ ben második neje Kispéter Veronika volt. 90. Tölgyessy Ferenc (Pest, 1821.—?) iskoláit talán Pesten végezte. Később a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak is tagja volt, földbirtokos. 1859-ben Szeged Felsővároson lakott. H ar­ mincegy éves korában kötött házasságot. Házasságáná! násznagyokként szerepeltek Bánhidy József és Farkas János városi rendőrkapi­ tány. 1852-ben koncipista volt a pénzügyigaz­ gatóságon, pénzügyi hivatali fogalmazó. 1868ban a szegedi magyar kir. pénzügyigazgatósá­ gon titkár. Szegeden 1852. jún. 6-án kötött házasságot Kovács Annával, akitől Artúr nevű fia született, aki festőművész lett. 90. 91. Tölgyessy Ferencné 1. Kovács Anna 90. Tömörkény István (Cegléd, 1866. dec. 21.—• Szeged, 1917. ápr. 24.) Atyja Steingassner Jó­ zsef vendéglős volt. Bevándorolt volt Magyarországon és Cegléden a vasúti állomáson tar­ tott fönn éttermet. Anyja Stróbl Mária volt. Iskoláit Szegeden és Makón végezte, majd gyógyszerész gyakornok, utóbb segéd lett és 1882—85-ig készült gyógyszerész vizsgára. Gyógyszerészi segédvizsgát tett. Azonban hír­ lapírásra adta magát. A gimnáziumot nem járta végig. De később a piaristáknál az V. osztályba újból beiratkozott, azonban ismét kimaradt. Egy utazása alkalmával Tömörkény községen haladt keresztül. E község neve ra­ gadta meg figyelmét és ettől kezdve használta a „Tömörkény” nevet írói névként. 1895-ben nevét Tömörkényre változtatta. 1899-ben sze­ gedi Somogyi-könyvtárnak könyvtárosa volt, és 1904-ben múzeum- és könyvtárigazgató. 1894 körül Szegeden kötött házasságot egy szegedi vendéglős leányával Kiss Emília Emmá­ val, akitől László és Erzsébet gyermekei szár­ maztak. Utca és gimnázium, valamint két szo­ bor őrzi nevét, melyet mint népies író tett országszerte híressé. 167, 167, 167, 235. Török Bálint (1818— 1881) iskoláit Hódmezővásár­ helyen végezte és az érettségi után a pesti egyetemen hall­ gatott jogot. Később ügyvédi vizsgát tett. 1843-ban. Csongrád megye Tiszán inneni járásának főszolgabírája. 1845. május 9-én Csongrád megyei táblabíró. 1848. máj. 2-án Csongrád megye közrendi és közcsendi bizottmá­ nyának tagja. 1848. május 2-án megyei másodalispán

284

TÖRÖK és országgyűlési képviselő. 1849 második felében Haynau elfogatja és a Neugebaudebe hurcoltatja. 1852-ben hadi­ törvényszéki eljárás alá vonják, de később az eljárást ellene megszüntetik. 1860. dec. 18. és 30. között másod­ alispán Csongrád megyében. 1867-ben ugyancsak másod­ alispán a megyében. A református egyház főgondnoka. Nős volt és talán Molnár Erzsétől András, Bálint, Zsuzsa, Hermina, Erzse gyermekei születtek. Szendrői nemes. 131.

Török Béla (Szeged, 1881. ápr. 19.—?) atyja Sándor ügyvéd, nemes-csói nemes. Anyja Koor Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, gim­ náziumot a piaristáknál, majd az érettségi vizs­ gálat után a Budapesti, illetőleg a kolozsvári tudományegyetem jogi karára iratkozott be és az abszolutóriumnak 1904. május 16-án, az első jogtudományi szigorlat után történt meg­ szerzésével, joggyakorlatra megn. 1906-ig ügy­ védjelöltként működött Szegeden. 1909. nov. 27-én ügyvédi oklevelet szerzett Marosvásár­ helyen. Diplomája alapján a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte fölvételét Szeged székhelylyel, az ügyvédi lajstromba. Átmenetileg ugyan hamarosan átjegyzését kérte Nyíregyházára, de csak rövid ideig tartózkodott ott, mert 1910 májusától ismét Szegeden ügyvéd. Háza Szegeden Zrínyi u. 16. sz. alatt állt. A szegedi Csónakázó Egyletnek versenyző tagja volt. Színházi szerző. 1914-ben Feketesas u. 19. sz. alatt lakott. A kolozsvári egyetem avatta jogi doktorrá. 1912— 13-ban egyéves önkéntes volt a 46-os gyalogezredben Szegeden. 1914— 1917. júl. 6-ig résztvett az I. világháborúban. Har­ colt a déli hadszíntéren, majd megbetegedés folytán kórházba került és mint tartalékos szá­ zados szerelt le. Ügyvédi irodáját először Sze­ geden Zrínyi u. 16. sz. alatt nyitotta meg, majd áthelyezte Zombori Antal ügyvédnek Török fe­ jes házára. Ügylátszik, arra a hírre, hogy Zom­ bori Antalnak tulajdonképpen alkalmazottja, kérte a törlését Szegeden és ment rövid időre Nyíregyházára. 1920-ban Szeged város tb. főügyésze. 1929-ben Deák F. u. 22. sz. alatt lakik. 1928-ban százezer forintos pert indított Pallavicini Alfonz ellen. 1936-ban rágalmazási perbe keveredett Szűcs Imrével. 1938-ban ki­ nevezték Szegedre királyi közjegyzőnek, de lehet, hogy utóbb Hatvanban működött. Sze­ geden 1914. jan. 7-én kötött házasságot Kiss Katalin Mária Emília Ilona itebei nemes leány­ nyal. Házasságából Katalin Klementina Judit leánya és egy fia született. A Vas megyei köz­ ségi járási csói családból származott. 220,222, 224, 226, 231, 232, 232, 242, 243, 245, 270, 272, 272 és az utána következő tábla, valamint 283. Török László (?— 1915. ?) 1913-ban a Sze­ gedi Csónakázó Egylet versenyző tagja. 1914 után a 46-os Gyalogezred önkénteseként az

TÖRÖK orosz frontra kerül és ott hősi halált halt. Le­ hetséges, hogy Szegeden a Kézműves Bank könyvelője volt. 220. Török Sándor (Hódmezővásárhely, 1878.— Szeged, 1933.) iskoláit Hódmezővásárhelyen, majd pedig Szegeden a piarista gimnáziumban végezte. 1903-ban a Szegedi kir. törvényszéken joggyakornok. 1910-ben Szeged város szolgá­ latába lép és Népkert sor. 3. sz. alatt lakik. 1911-ben adótisztviselő Makón. 1926-ban közgyám Szegeden. 1931-ben Szeged városi közgyámi előadó. 1933-ban nyugalomba vo­ nult és Horthy M. u. 7. sz. alatt lakott. Fele­ sége Pálfy Hona volt, akitől két gyermeke szár­ mazott. Szili nemes. 285. Tőrös Sándor Zsigmond (Sennye, 1859. máj. 25.—Szeged, 1947. márc. 24.) atyja István köz­ birtokos Sennyén, anyja Fáy Márta. Iskoláit Iglón végezte és itt tett érettségi vizsgát. Majd a kassai jogakadémián jogot hallgatott. 1883— 1886-ig Szegeden pénzügyi fogalmazó volt, mint gyakornok. 1886-tól a temesvári pénzügy­ igazgatóságon fogalmazó. 1894-től Kolozsvá­ ron pénzügyi igazgatósági segédtitkár. 1900ban ipolysági pénzügyi igazgatósági titkár. 1904-ben pénzügyi tanácsos. 1911-ben a sze­ gedi pénzügyigazgatóságon pénzügyi tanácsos. Pénzügyigazgatói helyettes. 1912-ben Szege­ den Szt. Mihály u. 3. sz. alatt lakott. 1914-ben szegedi kir. pénzügyigazgató. 1918-ban nyug­ állományba helyezik. 1920-ban a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. 1921-ben Szegeden Tisza L. krt. 11. sz. alatti lakos. 1918-tól magyar kir. miniszteri tanácsos. Házasságot kötött Ikerváry Idával, Antal szegedi városi főlevél­ táros leányával. Oroszlámosi nemes. 272, 283. Trefort Ágoston (Homonna, 1817. febr. 7.—Budapest, 1888. aug. 27.) atyja Ignác megyei seborvos, anyja Beldovics Thekla. Nagyapja Belgiumból vándorolt be Ma­ gyarországra. Ő maga iskoláit Homoimán, majd Eper­ jesen, végül Sátoraljaújhelyen végezte, a logikai osztályt pedig az egri érseki lyceumban, ahol jogi tanfolyamot is hallgatott. Majd 1833—36-ig a pesti egyetem jog­ hallgatója volt. Az abszolutórium elnyerése után 1836— 37-ig külföldi utazásokat tett. 1837. ápr. 17-én a magyar kir. kamara ingyenes gyakornoka. 1837. dec. 22-én ügyvédi vizsgát tett, majd elhagyta hivatását és az iro­ dalomnak élt. 1841. szept. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1843—1844-ben országgyűlési követ volt Zólyom városából. 1845—46ban ismét külföldi utazást tett. 1848 tavaszán államtitkár Klauzál Gábor mellett. 1848-ban a pesti nemzetgyűlés tagja. A szabadságharc elől külföldre távozik és csak 1850-ban tér haza. Neje csabacsűdi birtokán visszavonul­ tan él. 1860-ban Békés megye alispánjává választja. Országgyűlési képviselő lett az orosházi kerületben, a Békés megyei Gazdasági Egyesület alapító enlöke. 1865-ben ugyancsak országgyűlési képviselő ugyanazon kerületben. 1867. jan. 30-án a Magyar Tudományos

TURCSÁNYI Akadémia tb. tagja és 1885. május 28-án elnöke. 1865 áprilisában a Szeged-Belvárosi Kaszinó tb. tagja lesz. 1872 szeptemberében kultuszminiszter, iskolareformer. 1876. aug. 20-án meglátogatja a szegedi Országos Ipari és Állatvásárt. 1879. júl. 16-án ismét Szegedre látogat. 1881. május 22-én ugyancsak Szegeden tartózkodik, a létesítendő szegedi egyetem ügyében. Szobra a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban áll. Rosty Ilona volt a fele­ sége, akitől Edit nevű gyermeke származott. 114. Tretina Alajos. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 91.

Tróján Emil Antal (Budapest, 1891. máj. 14.—Szeged, 1970. júl. 20.) atyja Antal fameg­ munkáló, tonett-bútorgyáros, anyja Philip Jo­ zefa. Iskoláit 1901— 1909-ig gimnáziumban vé­ gezte Budapesten a piaristáknál. 1909— 1914-ig a budapesti tudományegyetem orvoskarának volt hallgatója. 1914-ben orvosdoktori okleve­ let kap. 1915—24-ig a budapesti III. sebészeti klinikán dolgozik. 1925—38-ig a szegedi tu­ dományegyetem orvoskarán dolgozik, 1933tól sebészeti magántanár. 1936— 1966-ig Sze­ geden a Gyermekgyógyászati Klinika orvosa. 1943-ban klinikai főorvos. 1952-ben egyetemi docens. 1929-ben lett a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. 1933-ban Árpád u. 3. sz. alatt la­ kott. 1937-ben Horthy M. u. 24. sz. alá költö­ zött a saját házába. 1944-ben az 535. sz. hadi­ kórház százados sebészfőorvosa, szegedi egye­ temi tanár. 1944-ben a soproni hadikórház főorvosa. 1945-ben a Szegedi Gyermekklinika Sebészet vezetője 1966-ig, amikor nyugdíjaz­ zák. Kétszer nősült. Első felesége Löw Jolán volt, akitől elvált. Másodszor Lippay Juliannát vette feleségül Szegeden 1933. aug. 21-én. Tőle származott Imre nevű fia. 282. Turcsányi Imre (Budapest ?, 1867.—Buda­ pest, 1958.) 1895-ben a budapesti egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. 1900-ban a Fehér-Kereszt Kórház Országos Lelencházá­ ban alorvos Budapesten. 1905-től a Magyar Kir. Állami Gyermekmenhely igazgató főor­ vosa. 1908-tól a Siketnémák Intézetének Sze­ geden iskolaorvosa. 1916-ban kir. tanácsos. 1903-ban a szegedi gyermekmenhely szorgal­ mazója, majd alapítója. 1918-ban a szegedi „Árpád” szabadkőműves páholy helyettes fő­ mestere. A Gyermekvédő Liga szegedi szerve­ zője. 1913-ban a Kecskeméti Magyar kir. Ál­ lami Gyermekmenhely igazgató főorvosa volt. 1914-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1914— 18-ig hadiszolgálatot teljesít és honvéd ezredorvos. 1927-től Szegeden, K á­ rász u. 14. sz. alatti lakos. Neje a Szegedi Femi­ nisták Egyesületének elnöke és meghívott a Szegedi Nemzeti Tanács tagjaként a Parla­ mentben 1918. nov. 16-án. Neje Engel Gizella, kitől Tekla és Éva leányai származtak. 1919ben a Kerületi Munkáspénztár Rendelő Inté-

285

TURY zetének gyermekorvosa és Siketnéma Intézeti orvos. 220. Tury Soma (Temesvár ?, 1820. ?—-?) közép­ iskolái elvégzése után a pesti tudományegyetem jogi karán tanult tovább és az abszolutórium megszerzése után ügyvédi vizsgát tett. Temes­ váron telepedett meg és kezdett ügyvédi gya­ korlatot. Költői lelkületű, kedves emberként írták le. Egy költeménye miatt őrizetbe vették és Josephstadtba internálták. Onnan 1860. okt. 30-án a szegedi Kempelen Győzővel és más társaival egyetemben jönnek vissza és az állo­ máson ünnepélyesen fogadják. A fogadóbe­ szédre ő válaszol, majd továbbutazik Temes­ várra. Talán azonos azzal, aki az 1843—44-es országgyűlésen jurátus, Vukovich Sebő ma­ gántitkára. 103. Türr Aladár (Titel, 1882. nov. 1.—Szeged, ?) atyja Antal, anyja Karakasevics Julianna volt. Atyja pénzügyi számtanácsos. Kolozs­ váron járt egyetemet, látogatta a jogi kart és 1908. márc. 28-án ott szerzett jogidoktori ok­ levelet. 1909-ben önkéntes a 46. gyalogezred­ ben kadét. Budapesten 1910. jún. 18-án tett ügyvédi vizsgát és Zomborba kezdte meg ügy­ védi működését, ahol 1920-ig gyakorolt, amikoris kiutasították optált Magyarország javára és átjött. Átmenetileg talán Jánoshalmán volt megyei tisztviselő. 1920. jún. 1-től kezdődően pedig a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte föl­ vételét az ügyvédi lajstromba. Szeged szék­ hellyel. Kis ideig Aigner Károly irodájába mű­ ködött, majd pedig önálló ügyvédként dolgo­ zott. 1927-ben a Szegedi Ügyvédi Kamarának választmányi tagja volt. Majd átmenetileg Bács-Bodrog megyei ügyész. 1944. júl 28-tól

286

TÜRR 6 hónapon át beteg volt és nem gyakorolhatta hivatását. Szegeden Tisza Lajos krt. 46. sz. alatt lakott. 1945. okt. 10-én munkaképtelen­ ség okából törlését kérte az ügyvédi lajstrom­ ból. Felesége Koczor Ida volt, akivel Szegeden 1910. okt. 22-én kötött házasságot, amely gyermektelen maradt. Különváltak. 220, 226, 233,265, 270, 272, 272, az ez utáni tábla és 283. Türr István (Baja, 1824. aug. 10.—Budapest, 1908. máj. 3.) atyja Jakab városi polgár volt, anyja Udvari Terézia. Iskoláit Baján járta, majd pedig katonai pá­ lyára lépett. 1848-ban az 52. cs. kir. Gyalogezredben hadnagy. 1848-ban Radeczky seregében Olaszországban tartózkodik. 1849. jan. 19-én Piemontba szökik és átve­ szi egy magyar légió parancsnokságát. Badenben a for­ radalmi hadsereg ezredese. Svájcba menekül, itt értesül Világosról és Londonba megy. Majd a krími háborúban vett részt az angol—török hadseregben. 1855-ben Buka­ restben felismerik, elfogják, hazaszállítják és had­ bíróság elé állítják, ahol halálra ítélik. Viktória angol királynő közbenjárására azonban kegyelemben része­ sül. 1856-ban Törökországban a cserkeszháborúban is részt vett. 1859-ben Olaszországban Garibaldi hadse­ géde. Palermo elfoglalásában résztvesz. Nemzetőrségi főfelügyelő, majd tábornok. Résztvett Nápoly bevételénél, altábornagyként. Victor Emmanuelnek szárnysegéde volt. 1870—88-ig vállalkozó Magyarországon és Görög­ országban. A VII. Nemzetközi Béke Kongresszus elnöke. Budapesten számos kitüntetés részese. 1882 júniusában Párizsban van és beszédet tart Garibaldi halála alkalmá­ ból. Felesége Bonaparte Wyse Adelhaid hercegnő, akivel Mantuában, 1861. szept. 10-én kötött házasságot. Fele­ sége III. Napóleon unokahúga volt. Házasságából egy fiú- és Stephánia leánygyermeke származtak. A szegedi Délmagyarországi Földhitelintézet egyik alapítója volt. 93.

u Ujj József Gejza (Szeged, 1855. dec. 21.— Szeged, 1952. márc.) atyja József kereskedő, anyja Szokoly Rozália. Iskoláit Szegeden és Temesvárott végezte. Érettségi után a buda­ pesti egyetem jogi karára kérte fölvételét, ahol 1878. jan. 18-án tette első jogtudományi szigor­ latát. Ezt követően joggyakorlatra ment és 1881. dec. 19-én tett ügyvédi vizsgát Budapes­ ten. 1888-ban szerzett jogi doktorátust a buda­ pesti egyetemen. Joggyakorlatát a Szegedi kir. törvényszéken kezdte 1877-ben, ahol joggya­ kornokként működött 1879-ig. Átmenetileg Budapesten is működött. 1880 májusától Sze­ geden ügyvédjelölt. 1882. jan. 3-án kérte a Szegedi Ügyvédi Kamaránál ügyvédkénti be­ jegyzését Szeged székhellyel. 1886—1896-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ügyésze, va­ lamint választmányi tagja. 1893— 1913-ig a Szegedi Ügyvédi Kamara választmányi tagja. Sportember, a Szegedi Vívó Egylet alapító tagja. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nő­ egylet titkára 1884— 1887-ig. 1900-tól Szeged város Köztörvényhatósági bizottságának tag­ ja. 1896-tól a Szegedi Csónakázó Egylet és a szegedi Korcsolyázó Egyletnek is elnöke. 1903-tól buzgólkodik a szegedi hangverseny­ rendezés körül, 1906— 1907-ig a Városi Szín­ ügyi Bizottság tagja. 1908-ban Szegeden Szé­ chenyi tér 16. sz. alatt lakik és városi tb. fő­ jegyző. 1913-ban a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, az Országos Ügyvédi Tanács tagja. 1923-ban magyar kir. kormányfőtaná­ csos. 1924-ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó Széchenyi-serleg lakomáinak rendezéséhez tíz­ ezer koronával járul hozzá. 1931-ben tartotta 50. éves ügyvédi jubileumát. 1947-ben munkaképtelenség címén törlését kéri az Ügyvédi lajstromból. Nős volt. 181 , 232, 268, 272, 283. Ujj Sándor (Szeged, 1853. szept. 27.—Sze­ ged, 1929. aug. 6.) atyja József kereskedő, anyja Szokoly Rozália. Iskoláit Szegeden vé­ gezte és ezek befejezése után, 1879-ben ma­ gyar kir. kataszteri tiszt Szegeden. 1879-ben résztvett az árvízvédelemben, valamint a men­ tési munkálatokban. Ekkor a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egy­ letnek és a Szegedi Torna Egyletnek tagja.

Halálakor nyugd. magyar kir. pénzügyi főta­ nácsos. Kétszer nősült. Első feleségével, Beck Lujzával 1879. nov. 11-én Szegeden kötött há­ zasságot. Második felesége Guthi Paula volt. 159. Üjházy Ede (Debrecen, 1844. jan. 28.—Budapest, 1915. nov. 14.) atyja orvos volt. Előkelő családból származott* szülei őt is orvosnak szánták. Iskoláit feltehetően Debre­ cenben végezte. 1864-ben színészként találjuk Szigethy Imre társaságában, kardalosként. Majd Kolozsvárott szerepel Fehér Antal társulatában. 1867-ben Kassán lép fel Latabár Endre alatt. 1870-ben a Pesti Nemzeti Színház tagja. Próbafellépése 1869. aug. 13-a. 1888. okt. 27-én opearházi játékmester. 1879-ben Szegeden több­ ször szerepelt, valamint Szatymazon is. 1903-ban a Nem­ zeti Színház örökös tagja és szakíró. A Színiakadémia tanára volt 25 éven át. 1913 szeptemberében nyugdíjaz­ zák. Nagysikerű művész. Munkássága korszakot jelző. Az „Újházi tyúkleves” róla van elnevezve. Sírköve a Kerepesi temetőben áll. Kétszer nősült. Első feleségével 1891. júl. 17-én kötött házasságot, ki Székely Kornélia volt, 1894-ben elvált és ekkor másodszor köt házasságot Cs. Horváth Irén Margittal. 236, 236.

Újhegyi József (Baja, 1830.—?) atyja Neuberth. Iskoláinak elvégzése után ipari pályára ment és Szegeden megtelepedve, lakatosmes­ terként működött. 1861-ben már Szegeden volt és itt kérte a Neuberth (Neuberg) családi név­ nek az Újhegyire való változtatását. Jónevű mester lehetett, mert a tekintélyes Mayer Ferdinánd szinte minden gyermekének ő volt a keresztapja és így Mayer Ferdinánd kereszt­ komája volt. Szegeden 1849. szept. 24-én kö­ tött házasságot Vorkovszky Klárával, akitől Berta, Károly József, Gyula, Amberta Fran­ ciska és Mihály gyermekei származtak. 116. Üjvárossy Miklós (?— ?) atyja Gábor, anyja Köblös Berta volt, ki Szegeden halt meg 1923ban. Érettségi után egyetemre ment, jogot hallgatott és jogi doktori oklevelet szerzett. 1923-ban Szegeden rendőrfogalmazó. Ekkor Kálvin tér 2. sz. alatt lakott. 1927-ben a Sze­ gedi Magyar kir. Államrendőrség fogalmazója. 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930- ban Kálvin tér 2. sz. alatti lakos és 1936ban Kátay Lajos rendőrtiszt násznagya. 1941-

287

UNDY ben Kolozsváron rendőrkapitány. 1944-ben rendőrtanácsos. Felesége óvónő volt és talán Miklós volt a fia. 283. Undy József (Ó-Arad, 1839. febr. 3.— ?) atyja Antal, anyja Kovács Mária. 1864-től kezdődően Szegeden él és Zsótér Andor nász­ nagya. Ekkor biztosítótársulati tisztviselő. 1888-ban biztosító intézeti főkönyvelő. 1879. jún. 23-án magánbiztosítási hivatalnok és 1877— 1894-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa. Szegeden 1864. nov. 19-én kötött házasságot Szulló Etelkával. 1911-ben háztu­ lajdonos Hajnal u. 17. sz. alatt. 269. Ungár Benő (Szeged, ?—Szeged, 1927. ?) 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizott­ sági tagja. 1911-ben a Szegedi Kereskedelmi és Kiviteli Rt. igazgatósági tagja. A „Somogyi­ udvar” Somogyi u. 24. sz. alatti ház egyik tu­ lajdonosa. MÁV szállító. Jókai u. 1. sz. alatti lakos. A Szegedi Szállítmányozási Vállalat tulajdonosa (?) és a „Lloyd Társulat” tagja, tőzsdebizottsági tag. Jókai utcai 1. számú ba­ rokk oromfalas kúriaszerű földszintes épület későbbi tulajdonosa és özvegye él ott később magánzóként. Halála után is működött az Ungár és Bauer Szállítmányozási Vállalat. 168. Uníerreiner József (1870.— 1944 után) isko­ láit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál vég­ zett 1880— 1889-ig. Utána a bankszakmában helyezkedett el és 1911-ben az Osztrák—Ma­ gyar Bank máramarosszigeti fiókjának főnöke. 1912-ben nyíregyházi fiókfőnök. 1915— 18-ig temesvári fiókfőnök. 1920-ban nyilván elkény­ szerült Temesvárról, Magyarországra került és Szegeden lett az újonnan alakított Magyar Állami Jegyintézet szegedi fiókjának főnöke. 1928-ban a Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókfőnök. 1929-ben a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja és ellenőre. 1929-ben már mint Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókfőnöke megy nyugállományba. Intézeti főfelügyelő. Magyar kir. kincstári tanácsos. A D.M.K.E. alelnöke. 1944-ben neve a nyilvántartásokban még szerepel. 271,272,283. Urbán Lajos (Szeged, 1852. jan. 16.—Sze­ ged, 1925. jan. 14.) atyja János, anyja Fehér Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, zenét pedig a családjában tanult. Cigányprímásként isme­ retes Szegeden. Gúnyneve „Kukac” . 1869-től Szegeden önálló muzsikusként szerepel. 1885-

288

UTYESENICS ben a szegedi cigányzenekar prímása. Dankó Pista nótáinak terjesztője és előadója. 1891ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének nyitóbankettjén ő szolgáltatja a zenét. 1898ban a Kass Vigadó megnyitásán is ő szerepel. 1919. nov. 20-án tartják 50 éves zenészi jubi­ leumát. 1925-ben Háló u. 7. sz. alatti lakos. „Pusztaszeren” c. munkáját, amely Szegeden látott napvilágot és amelyet őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak ajánlott, Juhász Gyula ver­ sére irta. 67, 188. Utyeseoics György (Kamiéic, 1482—Székalvinc, 1551. dec. 17.) inkább Fráter György néven ismeretes. Horvát nemesi családból származott, atyja Gergely volt, anyja Martinuzzi Anna. Corvin János udvarában nevelkedett 8 éves korától kezdődően. Zápolyai Jánosnénak özvegy­ ségében nemes apródja volt. 1510 körül lépett be a Pá­ los rendbe. A lengyel, magyar alapítású czestochowai zárda főnöke, Sajó-Lád-i perjel. 1504-ben Szapolyai János mellé került. Váradi püspök. 1540-ben konstanti­ nápolyi követségben vesz részt, majd Erdély kormány­ zója. Esztergomi érsek és végül bíboros. 1859-ben a szegedi festőt Rákosi (Krebsz) Nándort ihlette egyik festményének megalkotására: „Martinuzzi halála”. Szeged városa rendszeresen tudósította a török hadak hadműveleteiről és tőle kért segítséget Begovich Mihály aspirációi ellen. 1551-ben ő maga is hangsúlyozta Sze­ ged felszabadításának fontosságát és igyekezett meg­ erősítéséhez hozzájárulni. Kedvenc embere és tanács­ adója volt Szegedi Gergely, aki Szegeden született. Zákány István szegedi főbíró az ő részére vásárolta meg Tóth Mihálynak értékes lovát. Mielőtt még a bíborosi kalapot megkaphatta volna, a császár megölette. 1152. Ürge Ignácz (Zsigárd, 1840. okt. 14.—Kína, 1898.) atyja földműves volt. Iskoláit szülőhelyén végezte, kö­ zépiskolát Nagyszombatban 1853-ban. 1859-ben növendégpap az esztergomi egyházmegyében! nevelőinté­ zetben. 1861-ben teológiai tanulmányait Bécsben végzi. 1865. júl. 23-án pappá szentelik és ezután 1869-ig több helyen káplánként működött. így Vajka, Misérd és Muzslán. 1869. szept. 2-án a Paulai Szt. Vince Lazarista Rendbe lép Grazban. 1880. aug. 8-án Kín,ába megy térí­ tői kiküldetésben. 1888 májusában tér vissza Magyarországra és 1889-ig Magyarországot körbeutazva elő­ adásokat tart. író. 1889. ápr. 1-én vagy jún. 27-én a sze­ gedi kaszinóban tart előadást és a kaszinó vendége Petoló nevű kínai kisfiút hozva magával, ki mindenüvé követte őt. 1890-ben visszatér Kínába. TSZO-Fu Pánban templomot és plébániát épít. Szent Vince beteg­ ápoló apácákat telepít Kínába, ahol misszionáriusként működött. 196, 197.

V Vadász Anna (Szeged, 1849. szept. 26.—Szeged, 1879. ?) apja Manó ügyvéd, anyja Bero Jozefa. A családban ’,Nina” néven emlegették. Iskoláit Szegeden végezte. 1863-ban a SzegedBelvárosi Kaszinó hangversenyén szerepel. Szegeden 1871. dec. 9-én kötött házasságot Török Sándor ügyvéddel, aki nemescsói előnevű nemes volt. 120. Vadász család eredetileg: Jäger. A Jäger család egyik ága névváltoztatás után Vadász lett. 13. Vadász Emánuel 1. Vadász Menő. 27, 41, 46, 176. Vadász Ida (Szeged, 1859. júl. 21.—Szeged, 1944. márc. 25.) atyja Manó ügyvéd, anyja Preisler Gizella. Iskoláit Szegeden végezte. A család keretében is kitűnő nevelésben része­ sült. Szegeden, 1924-ben Korona utcai lakos volt. Szegeden kötött házasságot Nováky Ber­ talan rajztanárral. Házasságából Erzsébet Sze­ rén, Aranka Ida Anna gyermekei származtak. 260/323, 296/323. Vadász Imre I. Jäger Imre 26. Vadász Jolán Ilka Mária (Szeged, 1862. febr. 13.—Szeged, 1914. jan. 10.) atyja Manó ügy­ véd, anyja Preisler Gizella. Iskoláit Szegeden végezte, zenét is tanult. Szegeden kötött házas­ ságot Thalherr Lajos MÁV leszámítoló hivatali tisztviselő, majd utólag Déli-vasút ellenőrrel. 1882-ben zeneiskolai tanárnő volt Szegeden. 1914-ben Boldogasszony sgt. 12. sz. alatt la­ kott. 260/323, 296«323. Vadász József (Zenta, 1808.—Szeged, 1883. júl. 20.) atyja József. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1818— 1826ig. Azután a pesti egyetem orvoskarára vétette fel magát, ahol orvosi diplomát szerzett és se­ bészmesteri oklevelet, amelyet 1836. ápr. 5. kihírdettetett Szegeden. Szeged város szolgá­ latába lépett és a rókusi kerületben lett sebész­ szakorvos máj. 15-én. 1845-ben Jäger családi nevét Vadászra változtatta. 1859-től a SzegedBelvárosi Kaszinó tagja. 1879-ben kerületi orvos Szegeden. 1879-ben az árvíz soráni ma­ gatartási alapján királyi elismerésben része­ sült. Czímer két helyen említi, először még mint Jägert, utóbb mint Vadászt és ez utóbbi

minőségben megkérdőjelezi személyét. SzegedRókuson 1845. jan. 13-án kötött házasságot Gábriel Johannával és e házasságból Imre, Béla, János, Lajos és József gyermekei szár­ maztak. 26,91. Vadász Manó (1807.—Szeged, 1883. okt. 12.) atyja Jäger József, anyja Würtemberg Te­ rézia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a közép­ iskola befejezése után a budapesti egyetem jogi karára kérte fölvételét, ahol abszolutóriumot szerzett. Az egyetemi éveinek befejezése után joggyakorlatra ment és diétái kiskövet lett, majd ügyvédi cebzusra állt és diplomát kapott, azt Szegeden kihirdette és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot 1831-ben. 1832. júl 8-án egy eskü­ vőn násznagyként szerepel mint ügyvéd. Élén­ ken résztvesz a társadalmi életben és számos ne­ ves szegedi családnak násznagya, ill. kereszt­ komája. 1845-ben családi nevét Vadászra vál­ toztatta. 1847-ben a Szeged-Csongrádi Taka­ rékpénztárválasztmányi tagja. 1833. okt. 20-án választott polgár, és előadják „Virginia, a bor­ zasztó bírói ítélet véres áldozata” c. színművét. 1848-ban polgármesterré választják. 1849-ben letartóztatják és a Neugebäudebe szállítják Pestre. Azonban ítélet nélkül szabadult, való­ színűleg Haynau kegyelme útján. 1855-ben Szegeden Palánk 2499. sz. alatt lakik. 1861ben országgyűlési képviselővé választják. 1862ben a város főbírája. 1865—68-ig ismét országgyűlési képviselő. Az 1860-as években már élénk irodalmi tevékenységet fejt ki, gyakran publikált. 1869. máj. 2-án birtokos tanfelügyelő Békés és Csongrád megyére kiterjedő hatállyal. 1870-ben iskolafelügyelő. 1876-tól kezdődően Csongrád megye és Szeged tanfelügyelője ha­ láláig. Háromszor nősült. Első felesége Müller Emília volt. Másodszor Szegeden 1847. okt. 19-én kötött házasságot Béró Jozefával, és vé­ gül annak halála után harmadszor, ugyancsak Szegeden, 1858. jún. 28-án kötött házasságot Preisler Gizellával. Házasságaiból, az elsőből Eulália és Gyula, a másodikból Jozefa és a harmadikból Jolán és Gizella gyermekei szár­ maztak. Hetvennyolc évesen hunyt el. 27, 41, 46, 47, 52, 56, 65, 67, 74, 104, 105, 105, 106, 110, 110, 111, 111, 112, 112, 113, 118, 118, 119, 123, 131, 132, 132, 133, 136, 142, 145, 147, 148,

289

VADÁSZ 148, 149, 151, 153, 163, 176, 176, 177, 260/323, 268, 294, 296/323. Vadász Nina 1. Vadász Anna 120. Vaday Károly (Csősztelek, 1871.—Buda­ pest, 1946. febr.) atyja Wild Sándor, nagybir­ tokos volt Versecen. Anyja Kiss Etelka. Csa­ ládi nevét 1920-ig Wild, azután Vild, majd 1934-től magyarosított nevén Vadaynak írta. Iskoláit Nagybecskereken és Temesvárott vé­ gezte, egyetemre pedig Kolozsvárott járt. Az abszolutórium megszerzése után 1894-ben joggyakorlatot kezdett és a bírói pályát választotta hivatásául. 1896-ban a Zentai Járásbíróságon aljegyző. 1900-tól szabadkai kir. törvényszéki aljegyző. 1902-ben jegyzővé nevezik ki. 1903ban a Dettai Járásbíróság albírója. 1909-ben ugyanott járásbíró. 1915-ben fehértemplomi törvényszéki bíró. 1919-ben kiutasítják, optál Magyarország javára és átjön. 1920-ban a sze­ gedi kir. törvényszéken helyezkedik el bíró­ ként. 1934-ben a szegedi kir. törvényszék ta­ nácselnöke. Kitűnően képzett, olvasott ember volt. 1935-ben került nyugállományba. 1944 körül Budapestre költözött. Dettán 1903. ápr. 12-én kötött házasságot Jäger Karolával, amely házasságból Sándor és Etelka gyerme­ kei származtak. 283. Wagner Ernő Gusztáv (Szeged, 1893. ápr. 26.—Szeged, ?) atyja Gusztáv kereskedő volt, anyja Feiger Amália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1903— 1910-ig. Ezt követően kereskedelmi pályára készült és atyjánál tanult, majd magát önállósítva Sze­ geden Klauzál tér 7. sz. alatt, atyja üzletében folytatta a vászonkereskedést. Atyja vállala­ tának később társtulajdonosa lett. Cégét a tör­ vényszéknél bejegyeztette „Wagner F. és Fiai” cégszöveggel. Shvoy Kálmán sógora volt. N őt­ len maradt. 284. Wagner Ferenc Antal (Neuerode, 1829.— Szeged, 1910. nov. 30.) atyja Ferenc, anyja Hansenblasz Anna volt. Az első szegedi csa­ ládi vászonüzlet alapítója. 1854-ben a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1879-ben Szeged-Felsővároson a Rác-temető utcában háza állott, amely az árvizet is átvé­ szelte. További háza volt Szegeden Klauzál tér 7. sz. alatt, amelyben az üzletét folytatta. Felesége Kuncz Jozefin volt, akitől Ferenc Antal, Ernő és Gusztáv gyermekei származ­ tak. 87. Wagner Ferenc (Szeged, 1891. aug. 9.—Sze­ ged, 1973.) atyja Ferenc, anyja Kunz Józsa. Kereskedő fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, de az V. osztály­ ból kimaradt. Bevonult egy éves önkéntesi ka­ tonai szolgálatra, de alkalmatlansága miatt leszerelik. 1929-ben a szegedi „Wagner F. és Fia” cég társtulajdonosa. 1948-ig a Szegedi Kereskedelmi és Ipar Bank kt. elnöke, vá­

WAGNER lasztmányi tagja, igazgatósági tagja. 1939-ben Szegeden politikailag a liberálisokhoz számí­ tották. 1941-ben a német konzul németelle­ nesnek minősíti és megtorlást helyez kilátásba ellene. Beadványt nyújtott be, amelyben magát tisztázni igyekezett. 1941-ben a Szegedi Keres­ kedelmi és Iparkamara véleményező bizott­ sági tagja. 1944-ben résztvesz ama küldöttség­ ben, amely a közeledő orosz csapatok parancs­ nokát fölkeresi a város átadása végett. Családi nevét Vágira változtatta. Az oroszok által üre­ sen talált városi pénztárba többedmagával 100 000 pengőt ad össze az induláshoz. 1944 decemberében tagja az ideiglenes törvényhátóságnak. Vállalatát 1948-ban államosították. Nőtlen maradt. 284. Wagner Gusztáv (Szeged, 1857.—Szeged, 1932. dec. 19.) atyja Ferenc Antal vászonke­ reskedő, anyja Kuncz Jozefin. Iskoláit Szege­ den végezte, középiskolát a piaristák gimná­ ziumában járt. Shvoy Kálmán apósa. Iskolái elvégzése után betársult az atyja üzletébe és Klauzál tér 7. sz. alatt „Wagner F. és Fia” cég alatt tartott fenn üzletet mint társtulajdonos, nagykereskedő. Palotája állott a Könyök u. és a Kárász u. sarkán. 1913—23-ig a Belvárosi Kávéház újságolvasó vendége volt. 1924-ben már Szeged, Klauzál tér 7. sz. alatti üzlettu­ lajdonos. 1912— 17-ig a Lloyd Tőzsdebíróság tagja. 1904 decemberétől Szeged Városi Jóléti Bizottság tagja volt. A Szegedi Csónakázó Egy­ let versenyevezőse. A Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Feiger Amália Ilmával kötött há­ zasságot, amely házasságból Ernő Gusztáv, Margit Jozefa Amália és Ferenc gyermekei származtak. 83,284. Wagner György (Szeged, 1806.—Szeged, 1872. nov. 28.) atyja András (vagy talán Fe­ renc), anyja Hansenblasz (?) Anna. Iskoláit Szegeden végezte, a piarista gimnáziumba járt 1816-ban az I. grammatikai osztályba. Isko­ lái befejezése után vállalkozásokba kezdett. Eredetileg ipart tanult és mészárosmester volt, majd pedig később, 1859-ben a Szegedi séta­ téri városi KIOSZK vendéglő bérlője. A ven­ déglője mellett állatkertet is létesített az ún. Wagner-sétányon a mai Magyar Nemzeti Bank palotája helyén. 1866-ban a „Wagner Szálló” bérlője, mely később Hungária lett s amelyben ma a Magyar Tudományos Akadé­ mia szegedi bizottsága műökdik. Az épületben volt annak idején a Szabadelvű K ör. Házassá­ got köt Waldmüller Teréziával. 54, 135, 149, 150, 254/174, 257/269. Wagner Gyula (Szeged, 1852.—Szeged, 1895. márc. 16.) atyja Károly gyakorló ügyvéd Szegeden. Anyja Rieger Anasztázia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1862-től kezdően, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be 1871—76-ig. Abszo-

290 !

WAGNER lutóriumának megszerzsée után joggyakorlatra ment és ügyvédjelöltként működött Budapesten Szegeden, Pancsován. Gyakorlatának letelté­ vel 1880. dec. 27-én ügyvédi vizsgát tett Buda­ pesten. Majd 1881. jan. 29-én a Szegedi Ügy­ védi Kamaránál kérte fölvételét az ügyvédi lajstromóa Szeged székhellyel. Ettől kezdődően Szegeden gyakorló ügyvéd. 1892-ben az Ügy­ védi Kamara ügyésze. Szegeden Kazinczy u. 21. sz. alatti lakos. Később Tisza Lajos krt. 13. és végül Teleki u. 16. sz. alatt lakott. 1895ben lemond az ügyvédi gyakorlatról. Szegedi Árpád szabadkőműves páholyának tagja volt. Házasságot kötött Taschler Margittal, akitől Gyula, Károly és György fiai származtak. Negyvenhárom évesen halt meg. 159. Wagner Károly (Szeged, 1817.—Szeged, 1903. ápr. 16.) atyja János aranyműves, anyja Rádl Magdolna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1827-től. Majd 1836-ban a pesti egyetem jogi karára kérte a fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment 1841— 1844-ig. 1845. szept. 30-án ügyvédi vizsgát tett és közés váltóügyvédi oklevelet szerzett. Szegeden folytatta ügyvédi gyakorlatát és amikor 1875ban megalakultak az ügyvédi kamarák, 1878ban a bejegyzését kérte a Szegedi Ügyvédi K a­ maránál Szeged székhellyel. 1848-ban, amikor a szerb nemzetiségű Risztics István ügyvéd elmenekült Szegedről árverésen megvásárolja annak ingóságait. Ugyanezen esztendőben ve­ szik be Szegeden polgárnak. Latinul is ékesen beszélő öreg szenátorként jellemezték.1850-ben Szegeden Kazinczy u. 21. sz. alatt lakott és kérte ügyvédi gyakorlatának folytathatását, amit engedélyeztek is. 1855-ben fegyverviselési engedélyért folyamodik. 1868-ban Szeged vá­ ros tanácsnoka, a Szabadelvű Kör választmá­ nyi tagja. 1882-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 23. sz. alatt lakott. 1894-ben Kazinczy u. 14. sz. alatti lakos. 1891-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál törlését kéri az ügyvédi lajstrom­ ból. Szegeden 1846. nov. 24-én köt házasságot Rieger Anasztáziával, amely házasságból K á­ roly, Kornélia, Hermina Karolina és Gyula gyermekei származtak. Nyolvanhat évesen hunyt el. 41, 56, 145. Wagner Sándor (Pest, 1838. ápr. 16.—München, 1919. jan. 19.) nem azonos a „Csabai Wagner” nevű festő­ művésszel. Iskoláit feltehetően Pesten végezte, majd pedig a Festészeti Akadémiára ment Bécsbe. 1856—64-ig a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. 1866-tól a Müncheni Akadémia tanára. 1891-ben Tóth Molnár Ferenc szegedi festőművész másolta le „Debreceni csi­ kósok lovasversenye” c. képét. 1859-ben tűnt fel „Dugovics Titusz önfeláldozása” c. képével. 186.

Wagner Terézia (Újszeged, 1818.—?) atyja

VAJDA talán Ferenc volt. Iskoláztatása és nevelése Szegeden folyt le. Czímer közléséből tudjuk, hogy 1848-óan, amikor a piarista gimnázium I. osztályába járó fia önként jelentkezett honvédnak és fegyvergyakorlatáról visszajövet alig tudta hordani a súlyos fegyvert, anyja kivette a kezéből és mellette vitte, ami termé­ szetesen a hadnagy megrovását vonta maga után. Válasza az volt „Nem ért az úr az anyai szeretet szaván.” Később férje is beáll honvéd­ nek, mire az asszony megjegyzi: „bolond apa, bolond gyerök, vidd ördög, ha tiéd” . Felső­ városi lakos volt. Kétszer kötött házasságot. Első alkalommal Koncz Antal volt a férje, akivel valószínűleg 1837 körül kelt egybe. Ezt követően második férje Török István lett, aki­ vel Szegeden 1856. jan. 9-én kötött házasságot. Az első házasságból született Antal fia, a ké­ sőbbi levéltáros, a második házasságából Fe­ renc, aki tanító lett. 251/87. Vágó Pál (Jászapáti, 1853. jún. 6.—Budapest, 1928. okt. 15.) atyja Ignác jász-kun kapitány volt. Iskoláit Budán, Besztercebányán és Eperjesen végezte. Jogi tan­ folyam egy részét a budapesti egyetemen végezte. Majd 1877-ben tanulmányait abbahagyta és Münchenbe ment, hogy ott festészetet tanuljon és sikert aratva képével térjen haza. Számos képe ismert. Szakíró is volt. Járt közben Párizsban is és képezte magát a festészetben. 1896-ban a szegedi árvízkép megfestésével szerzett itt nevet. A kép a Szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. 235. Vahót Imre (Gyöngyös, 1820. febr. 25.—Budaújlak, 1879. febr. 11.) atyja Imre uradalmi ügyész volt vahótfalvi nemes, aki herceg Eszterházy uradalmában dolgo­ zott. Anyja Hercsuth Janka. Iskoláit Eperjesen végezte. Elemi iskolába Gyöngyösön járt. Neve helyesen Vachott, később a Vahót nevet használta. Jogot hallgatott Pesten majd joggyakorlaton volt. 1839-ben Graefenbergben gyógykúrán vett részt. 1841-ben ügyvédi vizsgát tett Pes­ ten, de már csak az irodalomnak élt. író, szerkesztő, színműíró volt, a Pesti Divatlap szerkesztője 1844— 48-ig. 1849-ben büntetőeljárás alá vonták, haditörvény­ szék elé állították és börtönbüntetésre ítélték. 1859 jú­ niusában Szegeden tartózkodott. 1865 tavaszán Szegeden előad. Ez alkalommal vacsoravendége volt a SzegedBelvárosi Kaszinónak. A Szegedi Híradónak ir külső munkatársa volt. Egyébként családja a Túróc megyei Vahotfalváról származott és tót nemzetiségű volt. Fia Gyula. 92, 123.

Vajda Jakab Fülöp. 1873-tól gazdálkodó volt Szegeden, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi és igazgatósági tagja. Weisz családi nevét 1881-ben Vajdára változ­ tatta. Kereskedéssel is foglalkozott. Váltóle­ számítolásai voltak a Szeged-Csongrádi Taka­ rékpénztárnál. Dugonics tér 2. sz. alatt áll a „Vajda ház” , amelynek ő volt építtetője és tu­ lajdonosa 1860 óta. 1898-ban a Szegedi Keres291

VAJDA kedelmi és Iparbank elnöke. 1896-ban alapít­ ványt tett nejével együtt a zsidó szegényház javára. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja. Felesége Lichtenberg Mária volt, akitől Fülöp, Sándor, Incze, Sámuel, Bé­ la, Ella, Antal, Manó és Imre gyermekei szár­ maztak. 15. Vajda Manó (Szeged, 1864. ?—) atyja Weisz majd 1881-től Vajda Jakab kereskedő, anyja Lichtenberg Mária. 1905-ben Szegedi Baromflhizlalási és Kiviteli Et. felügyelőbizottsági tagja. 1881-ig Weisz volt a családi neve és ezen évben kérte a névváltoztatást Vajdára. 1911ben háztulajdonos és sertéshizlaló Szegeden Tisza L. krt. 22. sz. alatti lakos. A Szegedi Húsés Vásárpénztár Rt.-nál és a Szegedi Téglagyár Társulatnál igazgatósági tag, utóbbinál ko­ rábban felügyelőbizottsági tag volt. Katonai szolgálatot teljesített az 5. honvéd gyalogezred kötelékében mint tartalékos százados. A vi­ lágháborúban frontszolgálatot teljesített 1914— 15-ben. 1929-ben már magánzóként tartják nyilván és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden, Széchenyi tér 3/a sz. alatt lakik. 219, 283. Valéria Mária Matild Amália (Buda, 1868. ápr. 22.— 1924. szept. 6.) habsburg-lotharingiai és magyar főher­ cegnő. Atyja I. Ferenc József császár és király, anyja Wittelsbachi Erzsébet bajor hercegnő, Oktatásáról és neveléséről magyar nevelők gondoskodtak. 1890. júl. 31-én Ischl-ben kötött házasságot Ferenc Salvator Habsburg-lotharingiai főherceggel, akitől Erzsébet Fran­ ciska, Ferenc Károly Salvator, Hubert Salvator, Hedvigh, Tivadar Salvator, Gertrud, Mária Erzsébet, Kelemen Salvator és Matild Mária gyermekei származtak. Férje osztrák főherceg, magyar kir. herceg és lovassági tábor­ nok volt. A szegedi Valéria tér, a mai Bartók Béla tér róla nevezett. 1890-ben a város 10 000 forintos alapít­ ványt tett a nevére a szegényház javára. 194.

Vály András (Szeged, 1778.—Szeged, 1844. nov. 16.) iskoláit Szegeden végezte. 1800-ban a nemesi felkelés gyalogosainak másodkapi­ tánya. 1809-ben Csongrád megyei insurgens, lovasnemesek kapitánya. 1814-ben Csongrád megyei bírósági ülnök, később Csongrád me­ gye szolgabírája. 1816-ban Csongrád megye szolgabírája. 1816-ban Csongrád megye fő­ biztosa. 1822-ben komisszárius. 1825-ben Csongrád megye Tiszán inneni járásának főszolgabírája. 1827-ben Csongrád megye táblabírája. 1800 körül köthetett házasságot Szilber Franciskával. Halála után a Deszkás temető­ ben a Szilber családi sír mellé temették. Do­ natio nélküli nemesi családból származott. Hatvanhat évesen hunyt el. 247/A/5, 249/45, 250/58, 250/58, 295/4. Vály Benedek (Szeged, 1822. máj. 18.—Sze­ ged, 1888.) atyja András megyei biztos. A csal-

292

VALKÓ ticzi és váli nemes. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál járta 1833—41-ig. Ezt követően Pesti egyetemi tanfolyamon hall­ gatott jogot és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Ennek leteltével 1845. dec. 19-én ügyvédi vizsgát tett Pesten. Eredetileg 1847 körül kisteleki lakos volt és Csongrád megyei esküdt. 1848. máj. 2-án a tisztújításon a közgyűlés tartamára rendfenn­ tartó volt. Joggyakorlatának ideje alatt 1843— 44-ig országgyűlési kiskövet, írnok Klauzál Gábor mellett. 1848-ban Pesten kir. ítélőtáblái jurátus, jegyző. Diplomájának megszerzése után azt Szegeden kihirdettette és először Faggyas Pál ügyvéd szegedi irodáján dolgozott. 1849- ben pedig már Szeged város tanácsnoka. 1850- ben a Szegedi II. osztályú járásbíróság elnökhelyettese és bírája. 1853-ban járásbíró. Ő tárgyalta a Palásthy ellen elkövetett rabló­ gyilkossági ügyet. Szegeden 1847. jún. 16-án kötött házasságot Kováts Jozefával. Házassá­ gából Mária, Hona, Janka, István, Ferenc, Jozefa és András gyermekei származtak. 41, 52, 249/45, 250/58, 296/45. Vály Benedekné 1. Kováts Jozefa. 90. Vályi család. A Trencsén megyében otthonos családnak divélci nemzetségéből leszármazott egyik ága a Délvidérke és Szegedre települt és itt csalticzi és váli nemesi előnévvel szerepelt. 12, 13, 247/5. Vályi Ferenc József Ádám (Szeged, 1866. dec. 16.—Szeged, 1944. ápr. 8.) csaltiszi és váli nemes, aki nevét Vályinak írta. Atyja Benedek ügyvéd és országgyűlési követ volt. Anyja Kováts Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte valószínűleg 1876—84-ig, majd ezt követően a Selmecbányái erdészeti akadémián tanult to­ vább. 1911-ben kezelő erődmérnök Déván, Szászsebesen az Etdőhivatalnál, majd Hunyad megye Faipari Vállalati Rt. felügyelőbizottsági tagja. Kezelő erdőmérnök. 1920-ban nyilván átjött a trianoni Magyarország területére és 1926—29-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd gazdája és a szegedi magyar kir. erdőhi­ vatal nyugdíjas tanácsosa. Szegeden Tisza L. krt. 22. sz. alatt lakott. Neje Németh Ilona volt. 226, 271, 272, 272, az utána való 2-ik tábla és 283. Vály Irma Mária (Szeged, 1818.—Szeged, 1909. okt. 6.) atyja András, megyei táblabíró, anyja Szilber Franciska. Kitűnő házinevelés­ ben részesült. 1841-ben műkedvelő színésznő­ ként lépett föl. Hamarosan férjhezment Po­ zsonyba, a nemesi származású Széky Imréhez. Korán elözvegyült. Halála után Szegeden, a Deszkás-temetőbe termették Vály András sír­ boltjába. Kilencvenegy évesen halt meg. 250/58, 296/58. Valkó Jozefa (Kosztolány, 1821.—Szeged, 1882. szept. 20.) atyja talán Pál, uradalmi jó­

VÁMOSSY szágigazgató volt Nyitrán. Anyja talán Zeller Teréz. 1876-ban Szegeden találjuk, ahol zene­ iskolát nyit. Szegeden is kötött házasságot Főkövy Pál városi fogalmazóval. 1882-ben Szegeden Dugonics tér 8. sz. alatt lakik. 1876ban a város által átvett zenedét újjászervezi Czapik Jánossal egyetemben és itt zongorata­ nítónő lesz. Zongoraművésznő. A Valkó és Reményi család szoros barátságában élt. 155/220. Hatvanegy évesn korában hunyt el. 155/220. Vámossy Béla 1929-ben magyar kir. honvéd­ százados volt Szegeden és az itteni Belvárosi Kaszinónak tagja. 283. Vankó János (1808.—Szeged, 1845. okt. 22.) atyja talán János volt, tanító Szegeden. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaris­ táknál 1818—1826-ig. Ezt követően a pesti egyetemen tanult tovább és ott abszolutóriu­ mot szerezve joggyakorlatra ment. 1833 körül ügyvédi diplomát szerzett. 1833. nov. 28-án városi alügyész Szegeden, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1838-ban a szegedi törvényszék mellett mint ügyész ellenjegyez. A Szegedi Hangász Egyesületnek jegyzője volt 1840-ben és ugyanakkor, feltéve hogy a személy azonos, kocsmatartási engedélyt kér. 1840. máj. 10-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó jegyzője, hites ügyvéd. 1843-ban működéséről tanácsi bizo­ nyítványt kér. 1843. máj. 25-én meghal a fele­ sége gyermekágyi lázban. Szegeden 1838. szept. 11-én kötött házasságot (ekkor 30 éves) Pauer Borbálával, akitől Imre Vendel Antal, Mária Rozália Borbála, Antal János és Borbála gyer­ mekei születtek. Harmincnyolc évesen hunyt el. 26, 28, 31, 268. Várady Ignác (Szeged, 1825. febr. 1.—Sze­ ged, 1907. dec. 18.) atyj a József városi polgár. Anyja Mezey Ilona. Iskoláit Szegeden végezte középiskolát a piaristák gimnáziumában járt, 1844—45-ig végezve itt a II. filozófiai osztályt mérnöki pályára készülve. Ezt követően a pesti Tudományegyetem mérnöki tanfolyamon foly­ tatta tanulmányait és mérnöki képesítést szer­ zett. 1848-ban belépett a Szeged-aslóvárosi I. nemzetőr gyalogszázadba, századosi ranggal. Előbb főhadnagyként szolgált itt, majd a 104-es zászlóaljba került át honvédnek. 1849 áprilisá­ ban résztvesz Szenttamás megrohanásában és küzdött az ottani sáncokon. Ezen időben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és választ­ mányi tagja volt. Háza volt Szegeden és az utcát, amelyben az állt, róla nevezték el. 1859ben mikor a Szeged-Belvárosi Kaszinót újból szervezték, ismét belépett annak tagjai közé. Társaságban „Náci bácsi” -ként emlegették. 1873-ban városi főmérnök. 1876. máj. 5-én a kaszinóban 50 éves, születésnapját ünnepelték. 1879-ben résztvett az árvízvédelemben. Mint „Szenttamás és Percsora hőse” emlegették.

VARGA Lehetséges, hogy 1864-ben az adóhivatal igazgatója volt. (?) 1871-ben a tanítóképző igazgatósági tanácsának tagja. 1861-ben a sze­ gedi Honvéd Egylet egyik alapító tagja. 1876ban a Ferenc József Rend lovagja lett. 1884ben alsóvárosi törvényhatósági bizottsági tag és bortermelő. Iskolaszéki tag. 1902-ben már nyugalmazott főmérnök és földbirtokos. Úgy látszik, háromszor nősült. Első feleségét 1849. máj. 7-án vette el Szegeden és az Ugler Mária volt. Másodszor Nagykanizsáról nősült és elvette Kiss Albertina Bertát. Harmadik felesége pedig Kiss Anna volt, akivel valószínű­ leg 1866 körül lépett házasságra. Első házassá­ gából Ignácz, Veronika, második házasságából Adalberta Iréné, Anna Mária Kornélia, Géza Márton, Emília Rózsa, majd Jenő Pál József és végül a harmadik házasságából József János, Anna Amália és Terézia Erzsébet gyermekei származtak. Meghalt nyolcvanhárom évesen. 65, 67, 71, 89, 122, 144 , 159, 183, 191, 211 , 251/89, 294. Várady Lajos (Deszk, 1831. aug. 24.— 1913.) atyja 1834-ben halt el és ettől kezdve Várady János nagybecskereki plébános a nagybátyja nevelte. Iskoláit részben Szegeden, részben Temesvárod, ill. Nagybecskereken végezte. 1848-ban Csemegi Károly insurgens kardjával verbuváltan lett nemzetőr, majd honvéd a 3. honvédzászlóaljban. Ekkor Szegedre vonultak és innen pedig hajón Óbecsére. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pesti egyetemen gyógyszerész tanfolyamot végzett és gyógy­ szerész diplomát szerzett. 1849-ben Neudorfnál megsebesült, majd hadnagyként Komárom­ ba került és itt éri a szabadságharc vége. 1850ben gyógyszerész gyakornok Nagybecskere­ ken és Szegeden. Egyébként a gyógyszerészi oklevél megszerzése előtt is járta az egyetemet. Oklevelét 1856-ban szerezte. Ezt követően Szentesen lett gyógyszerész. Csanád megye törvényhatósági bizottsági tagja. Nős Tari Jankával és házasságából Lipót Árpád, Sa­ rolta, Endre, Margit, Lajos és László gyerme­ kei származtak. 157. Varga Ferenc (Szeged, 1837. jan. 28.—Sze­ ged, 1906. dec. 4.) atyja István Szeged-rókusi polgár és nemzetőr káplár. Kereskedő. Anyja Bezdán Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt. Majd a Csa­ nád egyházmegyének papneveldéjében lett papnövendék. Teológiát Temesváron hallga­ tott. 1859. aug. 28-án szentelték pappá. Ezt megelőzően 1857. okt. 1-től hitoktató volt 1858. aug. 15-ig, majd e naptól kezdve püspöki tollnok 1859. nov. 15-ig, mikoris bogárosi káplán lett és innen 1860-ban Kistelekre, 1862ben pedig Nagykikindára, végül Újszegedre került káplánnak. 1865-ben gyoroki, 1878-ban csókái, 1880-ban kisteleki és 1893-ban Szeged

293

VARGA belvárosi plébános lett. Egyházi író, helytör­ ténész. Megírta Szeged történetét (1877), mely munkájával díjat nyert. Kazári apát, vendégszerető műpártoló, szeretetreméltó egyéniség volt. 94, 183, 208, 208, 208, 209, 215, 237, 261/374, 294.

VÁRNAY

Trefort Ágoston ajándékozta. 1884. máj. 25-én szentelték fel az ő lelkészsége idején. Felesége Kusztos Zsuzsanna volt. 91. Varga Sándor (Szeged, 1816.—Szeged, 1868. körül) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1824—32-ig terjedő időben. Ezt követően a pozsonyi jogakadémiát járta. Majd a pesti egyetemen hallgatott jogot és ott Varga Ferenc 1841. nov. 9-én mint műkedvelő színész szerzett abszolutóriumot. Majd joggyakorlatra lépett föl Szegeden Gaál Józsefnek „Szerelem és cham­ ment, melyet talán Szegeden töltött le. Ezután pagne” c. darabjában szép sikert aratva. Nem tartjuk Pesten 1841-ben ügyvédi diplomát kapott és azonban kizártnak, hogy az utónév elírás és helyesen azt Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügy­ Varga Sándor ügyvédről van szó. 46. védi gyakorlatot. 1836-ban a Szeged-Belvárosi Varga István (?—Gyorok, 1873. dec. végén) iskoláit Kaszinó műkedvelő színjátszója volt. A Sze­ Arad megyében végezte. 1842-ben adakozik a Rókusigedi Kisdedóvó tagja. 1848-ban folyamodik a sírkertre és így Szegeden tartózkodik. 1848-ben nemzetőr városi polgárjogért és ugyanakkor belép a káplár. Szeged város bevett polgára. Rókuson lakik. nemzetőrségbe és Korda János nemzetőr őr­ Eredetileg kézimunkás, majd kereskedő, végül sertés nagy segédtisztje lesz. 1848. május 4-én a vá­ nagyvágó. Utolsó éveit fiánál, Ferenc plébánosnál élte le. rosi IV. tanácsnoki állás egyik jelöltje, azonban Egyébként Gyorokon élt. Bezdán Teréz volt a felesége nem kap elegendő szavazatot. 1849-ben honvéd és e házasságából Ferenc, Treszka, István és János gyer­ számvevő. 1848. máj. 28-án fölajánlást tesz a mekei származtak. 125,208,261/374 haza oltárára. Szegeden 1842. (nov. 5-én kötött házasságot Hódi Máriával, ekkor 26 éves Varga Kálmán (Kisújszállás, 1872. jan. amely házasságból Johanna Mária, Dezső, 19.—?) atyja Sándor földművelő (?) volt. Béni Gábor Ferenc, Mária Júlia gyermekei 41. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál származtak. Varga Terézia (Szeged, 1839.—Szeged, 1915. végezte 1882— 1890-ig. Gimnáziumi érettségi megszerzése után a pesti vagy kolozsvári egye­ máj. 11.) atyja István sertésvágó kereskedő, temre mehetett, ahol jogot hallgat, jogi dok­ anyja Bezdán Terézia. Gondos nevelésben ré­ torátust szerzett és valószínűleg joggyakorlatot szesül és Szegeden 1855. aug. 13-án férhez végzett valamelyik szegedi közjegyzőnél, végül ment Czímer Lázár Szeged-rókusi jómódú ügyvédi vizsgát tehetett. 1929-ben kir. köz­ szűcsmesterhez, későbbi henteshez, amely há­ jegyzőhelyettes volt Szegeden. 1937— 1944-ig zasságból Károly Lázár, (a Szeged-Belvárosi pedig kir. közjegyző Nyírbátorban. A Szeged- Kaszinó történetírója), István Vilmos és Juli­ anna gyermekei származtak. Belvárosi Kaszinó tagja volt. 283. 252/115. Varga Klára. Varga Ferenc apátplébános Varjasi Jakab (Ó-Arad— ?) 1848-ban a unokatestvére volt. Gesztenyeárus. Szegeden 104-es honvédzászlóalj hadnagya volt. 1849. Sándor u. 16. sz. alatt lakott. Nagy Mihály ápr. 3-án résztvett Szenttamás ostrománál javadalmi adóhivatalnokkal kötött házasságot, mint őrmester. Valószínűleg tagja volt a Sze­ amelyből Sándorfia született. Férje 1892. szept. ged-Belvárosi Kaszinónak vagy céhtag volt. 25-én halt meg özvegyen. 237. Hódmezővásárhelyen 1849. ápr. 9-én kötött Varga Pál (Tiszadob, 1824. jan. 6.—Szeged, házasságot Temesvári Gizellával. A házasság1892. jan. 7.) atyja Mihály, anyja Szilágyi Er­ kötés nyilván azért történt Hódmezővásárhe­ zsébet volt. Református vallású. Iskoláinak lyen, mert ebben az időben Szegeden még re­ elvégzése után teológiát tanult Debrecenben. formátus egyházközség nem működött. 71. 1848—51-ig iskolarektor volt Gyomán. 1852—• Várkonyi István (Szeged, 1829.— ?) 184958-ig ref. segédlelkész Hódmezővásárhelyen. ben a Szegedi 104-es honvédzászlóalj hadna­ 1858. jún. 6-án választják szegedi lelkésznek gya volt és hogy 1849. ápr. 5-én résztvett Szent­ és dec. 5-én iktatták hivatalába, ahol már tamás ostromában. 71. 1857. ápr. 29-től tevékenykedett. 1859. jan. Várnay Ádám (Szeged, 1811. szept. 1.— ?) 1-től az új református népiskola tanítója atyja valószínűleg Wagner János aranyműves 1862-ig. író, Szentháromság u. 40. sz. alatti és ez esetben anyja Redl Magdolna volt. Isko­ lakos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. láit Szegeden végezte, középiskolát a piaris­ 1890-ben ment nyugállományba és 189(1— táknál járta, majd pedig atyja műhelyében 1892-ig neje a Szegedi Jótékony Protestáns kezdte tanulmányait utóbb Pestre ment és az Nőegylet elnöknője volt. Ő maga az Árpád Institutum Geometricumban mérnök szakot szabadkőműves páholy tagja lett. 1879-ben végzett 1837 körül. 1845-ben Pesten mérnök. bedőlt a református imaház és 1883-tól kezdő­ Ugyanezen esztendőben családi nevét Wag­ dően épült az új templom, amelynek ablakait nerről Várnayra változtatta. Szegeden telepe294

VÁRTAY dett meg és 1856-ban említik mérnökként. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Tisza-szabályozás folyammérnöke. 1861ben Csongrád megyében Szeged székhellyel mérnök kormánykinevezés alapján. Ezt meg­ előzően 1850-ben a Maros-torkolat kiképzé­ sében dolgozott az Országos Építésügyi Igaz­ gatóság felügyeletében. 1861-ben Szegeden három mérnöknek volt székhelye és ő volt a főmérnök. 91. Vártay István (1874. ?—Szeged, 1954. ápr.) gimnáziumot Brassóban és Fogarason járt. Főiskolát Budapesten és Nagyváradon láto­ gatott. Majd a pénzügyigazgatás keretében Zilahon helyezkedett el és innen 1911-ben szegedi pénzügyigazgatóságnál állami végre­ hajtó lett. 1925-ben egyenesadó ügyosztályi vezető. 1927-ben pénzügyi tanácsos a pénz­ ügyigazgatóság helyettes vezetője. 1930-ban minden valószínűség szerint már nyugállo­ mányban volt. 1932-ben a Wolf családi nevet Vártayra változtatta. 1942-ben Szegeden Bo­ kor u. 12. sz. alatt lakott. Nős volt és házassá­ gából István (1904) és Zoltán fiai származtak. Hetvenkilenc évesen halt el. 284. Vass Gergely (Csongrád, 1891. márc. 4.— Szeged, 1942. ápr. 26.) atyja Vass Imre gazda­ tiszt volt, anyja Szekeres Etelka. Ő maga ne­ vét „Hunyadi Vass” -nak írta. Iskoláit Szege­ den végezte, gimnáziumot a szegedi állami főgimnáziumban járta és ott 1908. jún. 6-án érettségi vizsgát tett. Ezt követően a Kolozs­ vári Ferenc József Tudományegyetem Jogi karára kérte fölvételét és jogot hallgatott. 1912. jún. 15-én politikai és 1918. szept. 18-án jogi doktori oklevelet szerzett. Közben joggyakorlatot folytatott Szegeden és Horgoson. Ennek letelte után, miután Münchenben is tartózkodott egy-két évig. 1914. ápr. 14-én vo­ nult be fegyvergyakorlatra és 1918-ig katonai szolgálatot teljesített. A világháború alatt az orosz és a szerb fronton harcolt, megsebesült. Számos kitüntetés tulajdonosa. Leszerelve a Nemzeti Hadseregben is szolgált. A háborúban a 13. tábori ezredben szolgált tovább. Leszere­ lése után Budapesten 1920. jún. 2-án tett ügy­ védi vizsgát és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte felvételét Szeged székhellyel. Ettől kezdve mindvégig Szegeden folytatott ügyvédi gyakorlatot. Mikszáth Kálmán u. 21. sz. alatt, majd később Jókai u. 4. sz. alatt la­ kott és praktizált. Számos gazdasági és társa­ dalmi egyesületnek volt tagja és funkcioná­ riusa. 1935-ben megválasztották országgyűlési képviselővé Szegeden. 1939-ben gazdasági fő­ tanácsossá nevezték ki. 1942-ben Szegeden törvényhatósági bizottsági tag. Az általa hasz­ nált „Hunyadi” név megkülönböztető előnév volt. Szegeden 1924. okt. 25-én kötött házas­ ságot, feleségül véve Endrényi Margit K uni­

VASS gunda Jozefát. Házassága gyermektelen ma­ radt. 277. Vass Ignác (Dévaványa, 1861. aug. 3. (Mó­ ricz)—?) atyja valószínűleg Wildmann Ignác volt, anyja Ebstein Rézi. A névváltoztatás ada­ tai nem voltak felderíthetők. Iskoláit szülő­ helyéhez közel, esetleg Békés—Gyulán vé­ gezte. Középiskola után egyetemi tanulmá­ nyokat kezdett a bécsi tudományegyetem or­ vosi fakultásán. 1884-ben orvosdoktori okle­ velet szerzett Bécsben. Orvosi gyakorlatát Sze­ geden kezdte, itt telepedett meg és 1896-ban Szegeden Tisza Lajos krt. 77. sz. alatt lakik. 1911-ben Szegeden, Valéria tér 10. sz. alatt lakott és folytatott orvosi gyakorlatot. 1914—1918-ig a világháború során katonai szolgá­ latot teljesített és több kitüntetést szerzett, többek között II. oszt. Vöröskeresztet hadi­ ékítményekkel. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1932-ben Korona u. 15. sz. alatti, egy évvel később Fodor u. 5. sz. alatti lakos. Úgy látszik, hogy ebben a lakásban maradt mindvégig. Házasságot kötött Weiszberger Szidóniával, akitől Sándor, s talán még egy fia és esetleg Erzsébet leánya született. 283. Vass István (1821.—Sátoraljaújhely, 1893. febr. 1.) középiskola befejezése után mérnöki tanfolyamot végzett Pesten és vízügyi mérnöki szakképzettséget nyert. 1848-ban önkéntesként belépett a honvédségbe és a 3. honvédzászló­ aljban szolgált. Résztvett a délvidéki harcok­ ban mint őrmester. 1848. szept. 23-án hadnagy, dec. 13-án főhadnagy. 1849. márc. 16-án szá­ zados. 1848-ban várparancsnoki segédtiszt Péterváradon. 1849. márc. 31-én a hódmező­ vásárhelyi 102-es, majd június 18-tól a kecske­ méti 92-es honvédzászlóaljban szolgál és Perczel segédtisztje. Bevonulása után 1848-ban a Szegedi Minorita Zárdában nyert elszálláso­ lást és az ott elszállásoltak parancsnoka volt. 1878-ban zichyfalvi mérnök. 157. Vass Jenő (Csongrád ?— ?) szülei talán Vass Imre gazdatiszt és neje, Szekeres Etelka volt és ez esetben Hunyadi Vass Gergelynek test­ vére lett volna. Szegeden paprikakereskedő­ ként tevékenykedett és Sándor utcai lakos volt. 1927-ben hús- és vásárpénztári ügyvezető igazgató, a Szegedi Kereskedelmi és Ipar­ kamara levelező tagja. 1929-ben magánzó és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben főtiszt, Sándor u. 38. sz. alatti lakos. 283. Vass József (Sárvár, 1877. ápr. 25.—Budapest, 1930. szept. 8.) iparoscsaládból származott. Iskoláit a Benedekrendi győri gimnáziumában végezte az I—IV. osztály­ ig, majd Székesfehérváron folytatta a cisztercita ógim­ náziumban. Teológiát Rómában tanult, madj a Colle­ gium Germanicum-Hungaricumban volt 1898—1905-ig, ahol teológiai és filozófiai doktori oklevelet szerzett. Ezt

295

VASS követően hittanárként és újságíróként is működött. 1904-ben szentelték pappá és adonyi káplán, majd szé­ kesfehérvári teológiai tanár lesz. 1911-ben a Szt. Imre Kollégium igazgatója. 1919-ben a pesti egyetemen a teo­ lógia nyilvános rendes tanára. 1920-ban sárvári kerületi nemzetgyűlési képviselő és a budapesti törvényhatóság bizottsági tagja. 1920—21-ben közélelmezési miniszter. 1920—1922. május 30-ig közoktatásügyi miniszter. 1922—1930-ig népjóléti és munkaügyi miniszter. 1924ben a kalocsai káptalan nagyprépostja. 1921-ben apos­ toli protonótárius és az I. Osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. 1927-ben szombathelyi kér. országgyűlési képviselő, majd felsőházi tag. A tanácsköztársaság idején Zala megyében húzódott meg. A budapesti egyetemi templom „Nemzeti kriptájáéban temették. 1921. május 5-én résztvett a Dugonics Társaság felolvasó ülésén Sze­ geden mint vendég, annak 50. éves jubileuma alkalmá­ ból és ugyanezen év okt. 10-én résztvett az egyetemi meg­ nyitó ünnepségeken Szegeden. 234.

Vass Károly (Budapest, 1841. szept. 26.— Szeged, 1907. jan. 30.) a bankszakmát válasz­ totta hivatásául. 1876. május 15-én a SzegedCsongrádi Takarékpénztár vezértitkára volt, majd pedig igazgatója lett Gál Ferenc elnök­ sége alatt. Már 1873. ápr. 14-én bankigazgató­ ként szerepel a társaságban. 1882-ben a Sze­ gedi Lloyd Társulat közgazdasági előadója. 1886 és 1896-ban a Szeged-Csongrádi Taka­ rékpénztár alapításának és fennállásának tör­ ténetét írja meg és adja közre Szegeden. 1893— 1907-ig a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankjának igazgatósági tagja. 1896— 1906-ig a Szegedi Kenderfonógyár felügyelő­ bizottsági tagja. 1900-ban Szeged város tör­ vényhatósági bizottságának tagja. 1898-ban a „Michels Kendergyártó és Kötélfonógyár RT.” igazgatósági tagja Őpalánkán. 1906-ban a D. M. K. E. pénzügyi osztályának elnöke. Kétszer nősült, első felesége Róth Karolina volt, akitől Erzsébet leánya született. Majd elözvegyülése után újból nősült Szegeden 1888. szept. 15-én és ekkor Papenberger Alojziót vette nőül, akitől Alojzia Eszter Mária, Béla József Jenő és Károly János Ferenc gyermekei származtak. 261/374, Vass Pál (Szeged, 1853. nov. 7.—Szeged 1889. ápr. 9.) iskoláit Szegeden végezte, kö­ zépiskolát a piarista gimnáziumban jár. 1864— 1872-ig. Ezt követően a budapesti egyetemen hallgatott jogot és szerzett abszo­ lutóriumot. Majd joggyakorlatra ment és an­ nak befejezése után ügyvédi vizsgát tett. K o­ rábban talán postatiszt volt Budapesten. 1878ban már Szegeden van városi aljegyző és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. A kaszinó 50. éves fennállási ünnepségének előkészítésé­ ben is résztvett. 1882— 1889-ig városi főjegyző volt és Fodor u. 12. sz. alatt lakott. 18_83-ban a Szegedi Emléklap egyik cikkírója. íróként

296

VASTAGH Felvéghy Pál néven szerepelt. írásban és szó­ ban küzd a szegedi egyetem létesítéséért, és 1880-ban eljár küldöttségben a királynál. 1883-ban királyi elismerésben részesül a re­ konstrukciós munkálatokban való részvételé­ ért. 1881— 1884-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó jegyzője. 1884—88-ig a szegedi tisztviselők „Összetartás” Szövetkezetének elnöke, a Sza­ badelvű Kör tagja. Felesége Becsei Éva volt, akivel Szegeden 1881 körül kötött házasságot. Házasságából Flóra leánya származott. 160. Vásárhelyi Pál (Wallendorf, 1795. márc. 26.—Pest, 1846. ápr. 8.) atyja Mátyás szepes-olaszi kántortanító, székely eredetű és kézdivásárhelyi nemes. Anyja Bekk Mária téglási nemes. Wallendorf magyar neve Szepesolaszi. Iskoláit Miskolcon, középiskoláit az eperjesi líceumban végezte, majd egyetemre iratkozott be, felte­ hetően Pesten és bölcsészetet hallgatott. Utóbb mérnöki tanfolyamot végzett. 1816. nov. 30-án mérnöki képesítést szerzett Budán. 1814—1815-ig mérnöki gyakorlaton, volt Losonczi Józsefnél Borsod megyében. Mérnök Zemplénben, illetőleg Veszprémben. 1819-ben napidíjas mérnök a Kőrös felmérésénél. 1829-ben a Duna Térké­ pező Hivatal igazgatója. 1831-ben a Helytartótanács megbízottja a Tisza szegedi szakaszának feltérképezésére és a Maros rendezési tervének előkészítésében. 1832-ben hajózási és közlekedési kir. biztos. 1833-ban a Vaskapu szabályozásánál működik közre. 1835. szept. 14-én a Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban rendes tagja. 1837-ben hajózási mérnök, helyettes hajózási felügyelő. 1841-ben hajózási főfelügyelő. 1845-ben bejárta a Tiszát végig és így Szegeden is járt. Mátrai Lajos által alkotott szobra Szegeden a Széchenyi téren áll. 1831-ben térképet készített Szegedről. A Vásárhelyi sugárút hirdeti Szege, den nevét. 196

Vastag Anna. Házasságot kötött Fodor Ádám Ferenc szegedi lakossal, aki az 1848-as események egyik hangadó szereplője a város közgyűlésen és az 1848-as mozgalmakban; felsővárosi korcsmáros volt a Varjak utcájá­ ban, jómódú közéleti szereplő. E házasságból származott István nevű fia. 203. Vastag Antal (?—Szeged, 1928. máj. 25.) 1896— 1927-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó szolgája volt. 1927-ben munkaképtelen. 1927. márc. 11-től havi 80 pengő kegydíjat szavazott meg részére a kaszinó, és 1928-ban temetési költségére özvegyének kéthavi kegydíjat fo­ lyósított. 230, 245. Vastag Antalné előbbinek felesége, majd özvegye. 245, 246. Vastagh György Antal (Szeged, 1834. ápr. 12.—Budapest, 1922. febr. 21.) atyja János városi polgár. Anyja Terhes Katalin (?). Isko­ láit Szegeden végezte, középiskolát a piaris­ táknál látogatott. Madj pedig Stech Lajos rajztanárnál képezte magát tovább. Ezt köve­ tően a bécsi képzőművészeti akadémián ta-

VASTAG H nult. Igyekezett tudását tökéletesíteni számos rajztanár mellett. Neves portréista, arckép­ festő, genrefestő. 1849-ben honvéd, Temesvár­ nál fogságba esik, beteg lesz és elengedik. Az első, aki mellett a festészetre irányult figyelme és akitől oktatást kapott, Gerstenberg nevű bujdosó német volt. 1854-ben Kolozsváron telepszik le, majd Pestre megy. Lassan ismerté válik és sorozatosan kap megrendeléseket. 1873-ban Bécsben él és itt is szeretne maradni, ám 1880-tól már Budapesten dolgozik. 1883ban ő festi meg I. Ferenc József és Erzsébet királyné képét Szeged város rendelésére és vá­ rosi tanácsterem részére. Termékeny festő volt. Kolozsváron 1865 körül kötött házasságot és e házasságából Géza és György fiai származtak. 173, 195, 208, 237, 249/40, 249/40, 259/321, 296/40. Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szept. 18.—Buda­ pest, 1947. jón. 3.) atyja György Antal festőművész. Iskoláit Kolozsvárott, majd Budapesten végezte. Közép­ iskolában Budapesten, a Minta rajziskolában járt, és atyjánál tanult festészetet. 1912-ben Zsilinszky Endre gyilkossági perében Achim András ellen kisorsolt, de selejtezett esküdtszéki tag volt. Münchenben, Párizsban, Német- és Olaszországban tanult szobrászatot. Egymás után alkotta szebbnél szebb és általánosan elismert művészi szobrait. A „Kincsem” lovasszobra, a „Lófé­ kező” Budapesten, „II. Rákóczi Ferenc” szobra Szegeden áll. Magyar kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Képző­ művészeti Tanács választmányi tagja. Az Irodalmi és Művészeti Tanács tb. tagja, a III. Osztályú Vaskorona Rend tulajdonosa, Magyar Érdemkereszt, Corvin Koszorú tulajdonosa. A francia akadémia pálmás és babérkoszorús mestere. 1942-ben Budapesten I. kér. Tigris u. 55. sz. alatt lakott. Valószínűleg 1899-ben Bu­ dapesten kötött házasságot Benczúr Olgával, akitől Éva és László gyermekei származtak. 195, 196, 235, 249/40.

Vastag János (1852. jan. 24.—?) atyja Vas­ tag János pusztai hadnagy, anyja Torma Ka­ talin. 1849-ben a Szegedi 104. sz. honvéd­ zászlóalj hadnagya volt és résztvett a szenntamási ütközetben. 71. Vastag János 1. Vastag Sándor János. 173, 249/40, 249/40. Vastag Sándor János (Szeged, 1821.—Bécs, 1870?) atyja Ferenc szűcsmester volt, anyja Hajdú Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és nem kizárt, hogy tanári képesítést szerzett rajzból. 1842-ben Bécsbe költözött és a Képzőművészeti Akadémián tanult. Majd a Müncheni Akadémiára ment. Számos képe ismert. Megfestette I. Ferenc József képét a szegedi tanács rendelésére (ez már a másik ilyen megrendelt kép). Őtőle való talán Vedres Istvánná képe, ő volt Joó Ferenc szegedi festő­ művészegyik mestere. Megfestette Osztróvszky

WEBER József képmását is. Azután lassan összeroppant és Bécsben 1870 körül meghalt. Több képe szerepel a szegedi M óra Ferenc Múzeum gyűj­ teményében. 173, 249/40, 249/40. Vastagh Zoltán László (Kisterenye, 1891. máj. 28.—Szeged, 1964?) atyja Lajos, anyja Dombay Mária. Iskoláit elvégezve a szegedi Ferenc József Tudományegyetem jogi karára iratkozott be és 1923-ban jogi doktori okleve­ let szerzett. Talán résztvett az 1914— 18-as vi­ lágháborúban. 1927-ben a Szegedi Kerületi Rendőrfőkapitányságon rendőrkapitány. 1929ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1932től Kőszegen rendőrkapitány. 1930-ban a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője, Kállay út 6/3. sz. alatti szegedi lakos. 1941-ben az Érsekújvárt Rendőrkapitányság vezetője, ren­ dőrtanácsos, 1944-től ugyanaz Nyíregyházán. 1947-ben újból a Szegedi Rendőrkapitányság rendőralezredese. Kétszer nősült. Első felesége halála után, másodszor nősülve Szegeden 1930. április 26-án elvette Schuszter Katalint. 283. Vasvári Kovács Pál lásd Kovács József. 101, 253/140, 253/152. Wawra József (1820.—Szeged, 1878. júl. 25.) nevét felváltva „Vavra” módon is írta és 1860-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja, amikoris „cseh Beamter” címen jelöli Czímer. E szerint tehát cseh származású tiszt­ viselőember lett volna. 1861-ben a Szegedi Templomi Zenekar „Prim horni”-sa évi 210 Ft fizetéssel. 1878-ban zenetanár és Palánkban a 304. sz. alatt lakott. Felesége Maurusz Her­ mina volt. Egy Vavra János 1848-ban Várayra magyarosított, de ezt hatálytalanították. Egy Vawara József pesti lakos pedig Váradi lett. 92. Vay László (Berkesz, 1823. aug. 15.—Berkesz, 1884 nov. 25.) atyja Abrahám, főispán, vajai és luskodi gróf v. b. titkos tanácsos. Anyja Kazinczy Zsófia. Sárospata­ kon jogot hallgatott. Majd katonai pályára lépett és 1839-től 1847-ig a cs. k. zsidás ezredben hadnagy, főhad­ nagy volt. Rangjáról 1847-ben lemondott. Szabolcsi földbirtokos. Majd beáll honvédnek és először a 16. Károlyi huszárezred majd a reuss huszárezred főhadnagya, futára lett. 1848-tól 1849-ig Bem hadsegéde, később (1851) Kossuth konstantinápolyi ügynöke. 1849-ben Dem­ binszky alatt parancsőrtisztként a 10. honvéd zászlóaljban és résztvett a kápolnai, túrái, szegedi, temesvári ütkö­ zetekben. Világos után emigrál és 1852-ben Londonban él. Kegyelmet kap 1855-ben és visszatér. Felesége Beniczky Sarolta grófnő volt, akitől Péter és Sarolta gyer­ mekei származtak. 1868. jan. 7-én Szegeden tartózko­ dott. 1859-ben őrnaggyá, 1870-ben alezredessé, 1874-ben ezredessé léptették elő. 141.

Weber János (Kaposvár, 1805.—Szeged, 1869. dec. 4.) szülei polgárok voltak. Iskoláit

297

VEDRES

VEDRES

valószínűleg Kaposvárott végezhette, majd ké­ A színházterembe díszfüggönyt tervezett. sőbb a középiskola befejezése után a pozsonyi 1829. okt. 5-én Csongrád megye táblabírája jogakadémiára ment, ahol 1824-ben tartóz­ lesz. 1826. nov. 25-én nemesi rangra emelik, a kodott. 1825-ben beállt hadfinak és 1848. ápr. donációs birtok után varasányi predikátum 27- én főszázados lett a cs. k. 37. gyalogezred használati joggal. Vedresháza az ő nevéről Hl. zászlóaljában Nagyváradon. 1848-ban a van elnevezve. A Szegedi Nemzeti Emlékcsar­ délvidéki hadszíntéren találjuk, majd honvéd­ nokban szobra áll és az építőipari szakközépként Nagyváradon, majd mint főhadfogadó iskola a nevét viseli. Arcképét festményen a tűnik fel és 1849-ben őrnagy, a zárándi külö­ Móra Ferenc Múzeum őrzi. Szegeden 1792. nítmény parancsnoka, majd a 37. gyalogezred nov. 15-én házasságot kötött Rózsa Terézzel, 3. századának parancsnoka. A 77. zlj. élére akitől Terézia, Erzsébet, György Sándor N e­ kerülve megbetegszik, 1849. júl. 15-től szegedi, pomuk, János és István gyermekei származtak. majd aradi térparancsnok. Világos után 12 évi 7, 7, 11, 13, 14, 18, 19, 23, 32, 34, 34, 35, 35, várfogságra ítélik, de kegyelemmel szabadul. 35, 36,36, 36, 36, 36, 37, 37, 37, 58, 201, Fogságának egy részét Jozefstadtban tötltötte 249/40, 249/41, 249/43, 290. 296/42. le. 1867—68-ban Szegeden napidíjas írnokként Vedres István (Szeged, 1794. jan. 7.—Szeged, szerepel, majd nyug. cs. k. százados. Felesége 1831. aug. 22.) atyja István mérnök, varasányi Schreiner Janka volt. Hatvanhat évesen halt nemes, anyja Rózsa Terézia. Iskolát Szegeden, meg. 74. középiskolát a piaristáknál végzett, majd a Vedres család eredetileg Vedrics horvátor­ budai egyetemen hallgatott jogot és 1818-ban szági származású család, amelynek Szegedre ügyvédi oklevelet szerzett. Ezt követően haza­ származott ága Vedres Györgytől származott jött és Szegeden a városnál helyezkedett el. A család az ő ágán nemességre emelkedett és 1831-ben tb. városi jegyző. 1829. okt. 5-én varasányi előnév használatára volt jogosult táblabíróvá nevezték ki. Szegeden, 1827. nov. a Varasányban fekvő birtok után. 7, 35. 29-én kötött házasságot Csávojszky Jozefáinál, Vedres Erzsébet Veronika Julianna (Szeged, amely házasságból Gyula fia származott. 1808. febr. 5.—?) atyja István, varasányi ne­ 249/42, 249/43. mes Szeged város főmérnöke, anyja Rózsa Te­ Vedres Istvánná 1. Csávolyszky Jozefa. rézia. Gondos házi nevelésben részesült. 1829— 249/42, 296/40. 32-ig Szegeden a kaszinó bálozó leánya. 1832. Vedres János (Szeged, 1815. nov. 22.—Sze­ okt. 25-én Szegeden férjhez megy Duka Ká­ rolyhoz, ki Torontál megyei esküdt, majd ged, 1869. febr. 15.) atyja István mérnök, anyja szolgabíró. 52. Rózsa Terézia. Ő maga a János utónév mellett Vedres György (Globóc, 1735. ?—Szeged, György és András nevet is viselte. Iskoláit 1797. ?) atyja Vedrics 1760 körül költözött Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál Szegedre. Foglalkozása szűrszabó volt. 1764. járt 1825— 1833-ig. Atyjának nemessége reá okt. 20-án beveszik Szeged város polgárai is kiterjedt, 1846. ápr. 27-én Csongrád megye sorába. A szűrszabó céh céhmestere volt. 1793- pénztárnoka volt. Később a megye tábla­ ban Szeged-felsővárosi lakos és árendátor, aki bírája. 1851. nov. 10-én községválasztmányi 630 forint évi bérösszeget szed be. Eredetileg tag. 1858. okt. 25-én Szeged város választott családi neve Vedrics volt, amelyet valószínűleg községének tagja. 1869-ben városi képviselő. Szegedre átszármazásakor változtatott Ved­ 1856-ban szenátor. Felesége Palásty Erzsébet resre. 1764 körül kötött házasságot Sáry Ro­ volt, akitől Kornélia, Mária Erzsébet Terézia, záliával, amely házasságból István és Pál gyer­ Klementina Mária Janka Teréz, István Antal mekei származtak. 35. János, Ilona Kornélia Adél Irén és Mária 25, 41. Vedres István (Szeged, 1765. szept. 22.— gyermekei származtak. Szeged, 1830. nov. 4.) atyja György szűrszabó Vedres Klementina Mária (Szeged, 1846. volt, anyja Sári Rozália. Iskoláit Szegeden, ápr. 20.—Szeged, 1915. márc. 15.) atyja János középiskolát a piaristáknál végzett. Középis­ megyei pénztárnok, anyja Palásthy Erzsébet. kolái befejezése után a pesti tudományegyete­ A családban „Kiérni” néven emlegették. Jó men mérnöki tanfolyamot végzett. 1784. szept. nevelésben részesült, az akkor már Szegeden 28- án mennyiségtani próbatétét után 1786. fenntartott leánynevelő intézetben tanult, máj. 7-én a „geometra” képesítést nyerte el. emellett zenére is oktatták, hegedült. Szege­ Hazajött Szegedre és itt 1786. aug. 1-én föld­ den 1866. júl. 24-én kötött házasságot Stróbl mérési állást vállalt a tanácsnál. Mikor 1809. Józseffel. Férje Szegeden Klauzál tér 4. sz. márc. 27-én József nádor meglátogatta Szege­ alatt háztulajdonos volt. Házasságából Mária, det, annak szegedi bevonulásánál jelen volt Margit, Flóra, Dezső és Adalbert József Illés mint Szeged város hites földmérője. 1821-ben gyermekei származtak. Férje kávéháztulajdo­ ő készítette a rókusi-templom építési terveit. nos volt. Czímer ama állítása, hogy későbbi Ugyancsak ő tervezte a rókusi népiskolát. férje Abafi Aurél (120. p.) lett volna téves.

298

VEDRES Nevezettnek felesége Schmidt Klementina volt. 36, 120. Vedres László János Béla (Szeged, 1881. aug. 3.—?) atyja István Antal János ura­ dalmi tiszttartó volt, anyja Preiszler Irén. Iskoláit valószínűleg hadapródiskolákban vé­ gezte. 1911-ben az 5. honvéd gyalogezred fő­ hadnagya és Oroszlán u. 5. sz. alatti lakos. 1914-ben ugyanezen gyalogezred, 1. zászlóalj 2. századának parancsnoka és százados. 1914. szept. 12-én Feketesas u. 15. sz. alatti lakos és honvédszázados. 1919-ben Szegeden század­ parancsnok és résztvesz a katonaság leszerelé­ sében a Mars téri laktanyában. 1929-ben ma­ gyar kir. honvédalezredes. Kétszer nősült. Első feleségétől történt elválása után Szegeden, 1914. szept. 12-én köt házasságot Rigó Mária Gizella Margittal. 1928 körül vitézzé avatják. 249/40, 283. Vedres Priszka (Szeged, 1804. jan. 22.— ?) atyja István mérnök, anyja Rózsa Terézia. Jó otthoni nevelésben részesült. A kaszinónak bálozó leánya volt. Szegeden 1827. okt. 15-én kötött házasságot Tary Gerzsonnal, aki föld­ mérő mérnök volt és városi polgár Kiskunha­ lason. 52. Vedres Rozália (Szeged, 1798. márc. 13.—Gyoma, 1853. szept. 18.) atyja István mérnök, anyja Rózsa Terézia. Gondos családi nevelés­ ben részesült. Művészetpártoló nő volt. 1846ban a Szegedi Nőegylet alapító tagja és 1848— 49-ben a katonai Betegápoló Egyesület elnök­ nője. Magyarcsékei Kodra Jánoshoz ment feleségül, aki ekkor földbirtokos, nemzetőr ezredes volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó bálozó hölgye. Lakása iparművészeti bútoral­ kotásokkal volt tele. Kitűnő ízlésű volt és nagy házat vitt. Házasságából Rozália, András Já­ nos, Terézia, Mária Anna, István Imre és Fe­ renc Imre László gyermekei származtak. 52, 67, 68, 86. Vedres Terézia (Szeged, 1801. jan. 11.—?) atyja István mérnök, varasányi nemes. Anyja Rózsa Terézia. Gondos nevelésben részesült, művelt nő volt. Férjhez ment Tóth János aszódi nemeshez, aki Szegeden nagykereskedő volt, választott polgár és Csongrád megyei táblabíró. 52. Vedrics család 1. Vedres család. 7, 35. Végman Ferenc (Nagybecskerek, 1856. febr. 1.—Szeged, 1929. jan. 12.) atyja Ferenc tanító Nagybecskereken. Anyja Glaszner Antónia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt és érettségi után a pesti Tudo­ mányegyetemen hallgatott jogot. Majd az ab­ szolutórium megszerzésekor joggyakorlatra ment és annak leteltével ügyvédi vizsgát tett 1882. jún. 20-án Budapesten. 1883-ban a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinónak tagja és titkára. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügy­

WEINER védi lajstromba való felvételét és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1888. dec. 4-én avatták jogi doktorrá a budapesti egyetemen. Mind­ végig ügyvédként működött. 1905-ben szegedi közgyűlési tag. 1906-ban iskolaszéki tag, vá­ rosi tb. főügyész. 1923-tól kormányfőtanácsos. Szegeden Iskola u. 30. sz., 1917-től Bástya u. 7., majd 1929-től Horváth M. u. 5. sz. alatt lakott. 1914-ben élelmezési bizottsági tag volt. Szegeden 1885. máj. 9-én kötött házasságot Wertheim Leopoldinával, amely házasságból Ferenc, Béla, Jenő, Gizella és Leopoldina gyer­ mekei származtak. 223,268. Weiner Miksa (Szeged, 1848.—Szeged, 1922. szept. 7.) atyja Mór kereskedő, anyja Rosen­ berg Leóna. Iskoláit Szegeden végezte. 1874ben a Zsidó Hitközség elöljárója volt, közéleti szereplő. Jó barátként volt ismert. Terménykereskedő volt Szegeden. Résztvett az árvízvédelemben 1879-ben és ezért belügyminisz­ teri elismerésben részesült. 1883-tól köztör­ vényhatósági bizottsági tag volt. A rekonstruk­ ciós munkálatokban való részvétel miatt ki­ rályi elismerést kapott. 1891-ben Lloyd Társu­ lat igazgatósági tagja. 1890. nov. 7-től 1922. szept. 7-ig a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és kereskedelmi osztályának elnöke. 1899-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választ­ mányi tagja. 1900— 1911-ig színügyi bizottsági tag a városnál. 1899-ben a Ferenc József Rend lovagja lesz. 1911-ben a D. M. K. E. igazgatósági tanácsának tagja, és Klauzál tér 2. sz. alatti lakos. A Szegedi Téglagyár Társulat és a Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt. felügyelő­ bizottsági tagja. A szegedi kir. törvényszék kereskedelmi ülnöke. Királyi kereskedelmi ta­ nácsos. A Szegedi Közúti Vaspálya Rt. igaz­ gatóságának alelnöke, ill. elnöke. A Magyar Áruforgalmi Statisztikai Állandó Választmány bizottsági tagja. Biztosítási főügynök. Jó ba­ rátja Kállay Álbertnek és Pillich Kálmánnak. Villa és kerttulajdona volt Újszegeden. Nős, családos. Gyermekei Albert és Márk. Hetven­ négy évesen hunyt el. 191. Weiner Mór (Szeged, 1817. ápr. 22.—Szeged, 1872. ápr. 1.) atyja Mordehai, anyja Kuzman Sára. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1827— 1835-ig. Ezt követően az édesatyja mellett tanult kereskedést. 1848-ban a Szegedi Zsidó Hitközség felügyelőbizottsági tagja. 1849-ben Haynau bakancs-kontribuciójához hozzájárult nagy összeggel. 1850-ben hitközségi esküdt. 1851-ben elöljárósági tag, 1859-ben a Szegedi Zsidó Hitközség bizalmi férfia és a szegedi Lloyd Társulat ideiglenes vezetőségi tagja. 1858-ban a Szeged-Csong­ rádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1859. ben a Szabadalmazott Szegedi Kereskedelmi Testület tagja. 1861-ben a Zsidó Hitközség elöljárósági tagja. 1863—64-ben hitközségi

299

WEISZ pénzügyi elöljáró. 1864-ben a Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A Színügyi Igazgató Választmánynak tagja. 1866-ban a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. 1872-ben hajótulajdonos, hajófuvaros, köz­ törvényhatósági bizottsági tag és városi polgár. Templomi széktulajdonos. Felesége Rosen­ berg Leonóra, akitől Miksa nevű fia született. 118. Weisz Bernát Ferenc (Lugos, 1800. aug. 1.— Buapest, 1888. márc. 31.) iskoláit talán Lúgo­ son járta. 1816-tól kezdődően kereskedelmi pályán működik. 1821-től Szegeden tartóz­ kodik mint Berger Ignác fűszerkereskedő cég­ társa. 1824-ben fűszerkereskedésre kap enge­ délyt. 1825-ben cégfőnök. 1826-tól a Szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1829-től hitközségi szószóló. 1834—39-ig végrehajtó testületi tagja a hitközségnek. Szegedi fűszer­ kereskedő, szegedi biztosító intézeti ügynök a Trieszti Biztosító Társaságnál. 1833-ban fa­ kereskedő. 1841-ben bankár Budapesten. 1838ban kerül Budapestre és ott beveszik polgár­ nak. Ekkor már róm. katolikus vallású és tagja lesz a Pesti Polgári Kereskedő Testületnek. Vállalkozó, bor-terménykereskedő, szállítmá­ nyozó. Hitbizományi és váltóügyletekkel is foglalkozik. Ő helyezte el Osztróvszky Józsefet biztosító intézetnél. 1847-től nagykereskedő és legtöbb adófizető. 1845-ben a Nagyhíd utcai üzletében bizományi raktárt nyit Budapesten. A Viszontbiztosító Társaság igazgatója. 1848ban Kossuth Lajos alatt pénzügyminiszteri főszámvevőségi osztályfőnök. 1949-ben haditörvényszék elé állítják börtönbüntetésre íté­ lik és szabadulva a magánéletbe vonul vissza1865-ben telektulajdonos a Lipót-városban, Pesten. Irodalmilag is tevékeny az 1870-es években. Neje Róth Borbála volt. 15, 144. Weisz Tivadar 1. Illyés Tivadar. 284. Vékes család régi szegedi, főleg Fölsőváro­ son megtelepedett család, mely egészen a tö­ rök hódoltság megszűnéséig nyomon követ­ hető. 13. Vékes Bertalan (Szeged, 1866. aug. 20.— Szeged, 1959.) atyja Sándor városi tanácsnok, anyja Szilber Klementina volt. Iskoláit Sze­ geden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1878-tól 1880-ig az I—II. osztályt, majd ismételt és kimaradt. 1891-ben a Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőjévé választották és ettől kezdve e munkahelyen dolgozott. 1911-ben a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara iroda­ tisztje volt. 1912-ben jegyzője és ekkor Jókai u. 3. sz. alatt lakott. 1929-ben a Cipőipari Szö­ vetkezet elnökigazgatója. A Szabóipari Szö­ vetkezet elnöke, 1931-től a Bőripari Szövetke­ zet ügyvezető alelnöke. Az Angol—Magyar Bank igazgatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1933-ban már nyugdíjban volt.

300

VÉN 1932-ben az Iparosok Országos Központi Szö­ vetkezetének felügyelőbizottsági tagja. Szegedi törvényhatósági bizottsági tag. Felesége Kiss Etelka, akitől Margit, Bertalan, Irén Klemen­ tina és Erzsébet gyermekei származtak. 283. Vékes Ferenc (Szeged, 1790. dec. 15.—Sze­ ged, 1863. dec. 29.) atyja Ferenc, nagybérlő és szállásgazda, anyja Dianovszky Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1800— 1808-ig 1809— 1849-ig, majd 1861-ben Szeged város tanácsnoka volt. K öz­ ben városi főszámvevő. 1848-ban tanácsnok és főszámvevő és május 23-tól a nemzetőrségi összeíró bizottmány elnöke Rókuson. A haza oltárára is adományozott. A Hadi választmány tagja. 1845-ben a Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1863-ban nyugalomban van és Szeged-Felsővároson 236. sz. alatti lakos. 1879-ben még állt a háza a Timár utcában. Szegeden 1828. jún. 10-én kötött házasságot Frischauf Franciskával, amely házasságból Franciska leánya származott 26, 73, 207, 251/99. Vékes Franciska (Szeged, 1829. febr. 24.— Szeged, 1918. nov. 13.) atyja Ferenc Szeged városi tanácsnok, anyja Frischauf Franciska volt. Kitűnő nevelésben részesült. Művészet­ szerető és művészetpártoló, vendéglátó volt. Föld- és házbirtokos neje. 1906-ban fogadta a főispánt. Szeged, Maros u. 11. sz. alatt lakott. 1818-ban Kossuth u. 2. sz. volt a lakása. Sze­ geden valószínűleg 1846 körül házasságot kö­ tött Zsótér Andorral, akit a szatymázi előnév használati joggal nemesi rangra emeltek 1892ben. E házasságból származott József, Ilona, Bertalan, László, Albertina, Mária, András, Dezső, Erzsébet és talán Izabella, Béla és Sa­ rolta. 207, 207, 207, 207. Vékes Imre (Szeged, 1813.—Szeged, 1869. jan. 19.) atyja György városi polgár, anyja ta­ lán Putyi Erzsébet. Iskoláit Szegeden járta, a piaristáknál végzett gimnáziumot 1822— 1830ig. 1835-ben „nótárius camerarius” és a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1845-ben a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztár alapító részvé­ nyese. 1847-ben Szeged város számvevője. 1848-ban városi alkapitány. 1859-ben az újon­ nan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja. 1869-ben szegedi pusztai kapitány és Szegeden palánki lakos. Leveti a ló és nyakszirttörésben hal meg, felesége és 8 gyermeke gyá­ szolta. „Kemény ember” volt. Szegeden 1835. nov. 16-án kötött házasságot Kőrösy Annával, akitől József, Emília Anna, Etelka, Janka és még több gyermeke származott. Ötvenhat éve­ sen halt meg. 26, 89. Vén Ferenc (Erzsébetváros ?, 1888. jún. 1.— ?) atyja András ítélőtáblái tanácselnök, anyja Schedelmayer Róza. Középiskolái elvégzése után a budapesti egyetem orvoskarát látogatta,

VERDERBER ahol 1911-ben orvosdoktori diplomát nyert. Szegeden volt belgyógyász, urológus, gyakorló orvos és 1920-ban Feketesas u. 15. sz. alatt lakott. 1923-ban és ezt követően több család­ nál volt násznagy, ill. keresztkoma. 1937-ben a megalakuló Szegedi Orvos Kamarának tagja és ekkor Tisza L. krt. 22. sz. alatti lakos. 1941ben II. osztályú főtörzs-orvos. 1939-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztese. Szegeden 1920. jún. 26-án kötött házasságot Bagáry Ida Annával. Házasságuk gyermektelen ma­ radt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. , 283. Verderber Ádám. 1929-ben nagykereskedő volt Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ nak tagja. 1930-ban vaskereskedő és Szegeden, Kígyó u. 3. sz. alatt tartotta üzletét. 283. Veress Gábor (Kolozsvár, 1885. okt. 2.—?) atyja Vilmos kereskedelmi iskolai tanár K o­ lozsváron, anyja Malom Aranka. Iskoláit ta­ lán Kolozsváron végezte. Egyetemet Kolozs­ várott és Budapesten látogatott és itt szerzett politikai doktori oklevelet. Majd a műegyete­ met látogatta Zürichben és Budapesten és 1917ben gépészmérnöki oklevelet szerzett és József Műegyetemen. 1908-tól a MÁV kötelékében dolgozott. 1914—1918-ig résztvett a világhá­ borúban és számos hadiékítményes kitüntetés részese lett. 1925-től a MÁV Szegedi Üzlet­ vezetőségének helyettes igazgatója. 1928-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választ­ mányi tagja. 1929-ben a MÁV üzletigazgatója. 1931-ben magyar kir. kormányfőtanácsos. A Magyar Mérnöki és Építész Egylet szegedi osztályának elnöke. 1937-ben Budapest szé­ kesfőváros törvényhatósági bizottságának tag­ ja. A Magyar Racionalizálási Bizottmány és a Magyar Szabványügyi Intézet tanácsadó tagja, képviselője Szegeden. 1937-ben a MÁV Igazgatóság Kereskedelmi Főosztályának ve­ zetője Budapesten. A Dunaharaszti—Ráckevei HÉV Rt. és a Budapest Székesfővárosi Közle­ kedési Vasút igazgatósági tagja. 1942-ben IBUSZ alelnök, vezérigazgató. Egyetemi ma­ gántanár, szakíró. A Ferenc József Tudományegyetem Jogi karának előadója volt Kolozs­ várott. A Magyar Gazdaságkutató Intézet Elnöki Tanácsának tagja. Tagja volt a Szegedi Dugonics Társaságnak is. 722, 283. Veress Károly (Békés, 1843. jún. 13.—Sze­ ged, 1916. nov. 27.) atyja Károly, anyja Varró Zsuzsanna volt. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumnak első hat osztályával együtt. A magasabb osztályokat Debrecenben végezte. Nagykőrösön 1861-ben tett érettségi vizsgát. Ezt követően az egyetem jogi karára kérte föl­ vételét Pesten és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment annak letelte után ott ügyvédi vizsgát tett 1869-ben. Az igazság­ szolgáltatás keretében helyezkedett el. Előbb,

VIDA 1867-ben Jászkun kerületi aljegyző volt, 1872ben karcagi kir. törvényszéki aljegyző, ügyész, majd kir. törvényszéki bíró. 1885-ben szolnoki kir. törvényszéki bíró. 1891-tól szegedi kir. táblabíró. Ä Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A Szegedi Vöröskereszt egylet elnöke. 1916-ban nyugalomban van és Szegeden Vadász u. 8. sz. alatt lakik. Kúriai bírói címmel ment nyugalomba. Talán Szol­ nokon kötött házasságot Steinitzer Etelkával, aki előbb Popovics Zsigmondné volt. Felesége első házasságából Ilona nevű leánya szárma­ zott, kinek neveléséről gondoskodott és aki az ő — nevén szerepelt. 191. Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. dec. 30.—Pest, 1850. ápr. 21.) atyja Miklós politikus és főispánhelyettes, hadadi báró, anyja Cserei Ilona. Házinevelésben része­ sült és iskoláit is magánúton végezte. 1818-tól szerepel a megyei közgyűléseken. 1830-ban a Magyar Tudomá­ nyos Akadémia tagja. 1830—33-ig a reformellenzék vezéralakja. 1835-ben hütlenségi perbe fogják és egy megyegyűlési beszéde miatt 4 évi börtönre ítélik, ö n ­ kéntes száműzetésbe Graefenwaldba megy. 1840-ben kegyelemben részesült. Több vármegye táblabírója. író. Szegeden utca hirdeti nevét. Szeged díszpolgára. 1844ben megvakult. 1848-ban Kolozs megye alispánja majd közép-szolnok megyei főispán. Zsibón 1845. nov. 21-én kötött házasságot Lux Annával Graefenbergben, ki a fürdőn ápolónő volt. E házasságából származott Miklós és Béla gyermeke. Tagja volt az Erdélyi Országgyűlés­ nek. 37,41.

Veszelinovics Bazil (Szeged, 1808.—Szeged, 1888. nov. 9.) utóneve magyarul Balázs. Isko­ láit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristák­ nál. Majd a pesti egyetemre ment, jogot hallga­ tott és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. A joggyakorlatának letelté­ vel Pesten 1833. szept 15-én ügyvédi vizsgát tett. 1833. nov. 28-én Szeged város tb. aljegy­ zője lesz. 1834-ben a Szeged-Belvárosi Kaszi­ nónak tagja. Amikor 1859-ben a kaszinót újjá­ szervezik, ismét belép tagjai közé. 1852-ben a Vigadó (színház) építését szorgalmazza. 1850ben Csanád, Csongrád megye I. osztályú já­ rásbíróság szegedi bírája. 1866. júl. 27-én Sze­ ged város főbírája. 1884-ben vonult nyuga­ lomba. Feleségének csak Katalin utónevét ismerjük. 1867-től 1883-ig városi tanácsnok volt és résztvett a város rekonstrukciójában. 1848-ban elmenekült Szegedről. Lakását zár alá vették és leltározták. 1849 után visszatért. Nyolcvan évesen halt meg. 26, 69, 73, 86, 89, 137. Vida Ferenc (Szeged, 1805.—?) iskoláit Sze­ geden végezte. Czímer nevét megkérdőjelezi, nem tudja azonosítani. 1838. máj. 14-én vá­ lasztási bizottmányi tag és városi képviselő Szeged-alsóvároson. Csizmadiamester, válasz-

301

VIDATS tott polgár, központi választmány tagja. 1849. május 1-én a Szeged-alsóvárosi nemzetőr II. gyalogszázad hadnagya. 1859-ben az újjászer­ vezett Belvárosi Kaszinónak tagja. 1861-ben városi képviselő. 1867. május 6-én ugyancsak városi képviselő Alsóvároson. 1861. május 1től alsóvárosi albíró. Kétszer kötött házassá­ got. Első házasságában elözvegyülve, Szege­ den 1849. máj. 13-án házasságot kötött Nyári Annával, aki ugyancsak özvegyasszony volt. 91. Vidats János (Bánátkomlós, 1826.—Budapest, 1873. nov. 10.) atyja István gépgyáros volt, vagyonos polgár, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit a titeli Katonaisko­ lában végezte, majd Szegeden, Pécsen, Esztergomban, Kassán és Budán folytatta. Középiskolái végeztével a pesti Tudományegyetem jogi karára iratkozott be. 1848ban márciusi ifjú és Vasvári Pál, Jókai Mór és Petőfi Sándor barátja. December 14-én főhadnagy a földvári önkéntes zászlóaljban. Résztvesz a délvidéki harcokban. 1849. jún. 22-én honvédfőhadnagy. Később átkerül a 14. honvédzászlóaljba. Vészbíró lesz és hadbírósági ülnök. Világos után letartóztatják, a Neugébaudebe kerül, hadbíróság elé állítják és halálra ítélik. A halálos ítéletet kegyelemből 2 évi várfogságra változtatják és Josefstadtban börtönzik be. 1853-ban szabadul. Ettől kezdve gazdálkodott, atyja birtokán. 1855-ben újból elfogják, de hamarosan szabadul és 1851-ben átveszi atyja ekegyárá­ nak vezetését. Később Pest város tanácsnoka. 1862-ben felségárulás gyanújába esik. 1861—1872-ig országgyű­ lési képviselő Ferencvároson, Dunapatajon. Honvéd Menház alapító tagja, utóbb honvédszázados. A pesti Demokrata Kör elnöke. Szeged város tb. képviselője (díszpolgára). Nőtlen m aradt és öngyilkos lett. 141.

Viday Károly (Sámson, 1819.—?) atyja Wittich talán Antal uradalmi tiszttartó ez eset­ ben anyja Andrekovits Katalin volt. Iskoláit talán részben szülőhelyén, részben pedig Sze­ geden, a piarista gimnáziumban végezte. Majd a pesti Tudományegyetemen jogi tanfolyamot hallgatott és abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment. Annak leteltével, 1842-ben Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. Oklevelét Szegeden mutatta be és itt alapított ügyvédi irodát. 1845-ben családi nevét Wittichről Vidayra változtatta. 1849-ben hirdette bér­ beadásra az Alsóvárosi Kaszinó helyiségeit. Amikor Magyarországon az ügyvédi kamarák megalakultak 1876. jún. 30-án a Szegedi Ügy­ védi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való fölvételét először Szegedre, majd 1877ben Szabadkára költözött és itt törlik az ügy­ védi névjegyzékből. 1867. május 2-án megvá­ lasztották főügyésszé. Szegeden kötött házas­ ságot 1847. nov. 12-én Kolb Máriával ekkor 28 éves, akitől Berta, Gyula György József ( t 1866), Ilka és Rozália gyermekei származtak. Felesége 1866-ban kolerában halt el. 91.

302

WIMMER Vidovich Imre (Szeged, 1804.—Szeged, 1880. szept. 24.) nemes. Atyja talán György alispán volt, s ez esetben anyja Gesztager Vil­ ma. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a Kegyes Tanítórend Főgimnáziumában vé­ gezte 1814— 1822-ig. Ezt követően a pesti Tu­ dományegyetemen jogi tanfolyamot hallga­ tott és 1829— 1835-ig. Megyei esküdt volt, hódmezővásárhelyi lakos. 1835-ben alszolgabíró lett, 1841—46-ig központi szolgabíró. 1837. nov. 16-án Csongrád megye táblabírójá­ vá nevezték ki. 1850-ben Csongrád megye ideiglenes törvényszéki ülnöke, majd rendes törvényszéki ülnök. 1860-ban Csongrád me­ gye tb. bizottmányi tagja, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, a Kaszinó Színházi választ­ mányának tagja. 1862-ben Csongrád megye Tiszán inneni főszolgabírája. 1867-ben a Sze­ gedi járás főszolgabírája. 1877-ben pénzügyi fellebbezési elnök. Talán Hódmezővásárhe­ lyen kötött házasságot Praznovszky Kunigun­ dával, kitől Aranka leánya született. Meghalt hetvenhat éves korában. 91, 97, 100, 110. Vidra Nándor 1. Bieber Ferdinánd. 41. Viktor István (1881.—Szeged, 1943. márc. 24.) atyja Péter, anyja Horváth Hermina. Va­ lószínűleg a pesti Tudományegyetemet láto­ gatta és szerzett jogi doktori diplomát. Majd az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el és 1911-ben a zombori kir. törvényszéken volt jegyző. 1919 körül bizonyára átjött Ma­ gyarországra, mert 1929-ben a szegedi kir. törvényszéken bíró. 1931-ben szegedi kir. ítélő­ táblái bíró. 1940-ben III. fizetési csoport cím és jelleggel lesz felruházva. 1942-ben kir. ítélőtáblái bíró és Szeged, Szent Miklós u. 5. sz. alatti lakos. 1910-ben kötött házasságot Eckert Ilonával, amely házasságból László, Gyula, István és Ferenc gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Hatvankét évesen halt el. 283. Vild Károly 1. Vaday Károly. 283. Wimmer Fülöpf (Tejfalu, 1854. máj. 28.— Szeged, 1934. máj. 13.) iskoláit Budapesten végezte, ahol a kereskedelmi akadémiát is lá­ togatta. Szegeden telepedett meg, 1884-től a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója. Törvényhatósági bizottsági tag. A Szegedi Színügyi Bi­ zottság tagja. 1914. május 6-tól 1918. jan. 18-ig a Kereskedelmi Kamara alelnöke, és Kereske­ delmi Osztályának elnöke. 1918. jan. 1-től 1934. máj. 15-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Adakozik a Somogyi könyvtár könyvvásárlási alapjára. 1919-ben eljár a francia megszálló csapatok parancsnoka előtt a tanácsköztársaság rendeletéinek ha­ tálytalanítása érdekében. A Szegedi Kender­ fonógyárban betöltött vezérigazgatói állásá­ ban tanúsított kíméletlen fegyelmezése miatt 1919-ben kénytelen volt állását átmenetileg

VINKLER elhagyni. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósági tagja és a szegedi fiók elnöke. A Magyar Textil és Textilvegyé­ szeti Gyárosok Országos Egyesületének igaz­ gatósági tagja. Tagja a Szeged-Belvárosi K a­ szinónak. Szakíró. Negyven évi szolgálat után ment nyugdíjóa. De a vállalatnak továbbra is alelnöke. Szegeden utca volt róla elnevezve. A Szegedi Kendefonógyár részvényeseinek bi­ zalmasa. Idős korában baleset érte és bottal nehezen járt. Nőtlen maradt. 222, 284. Vinkler Elemér (Szabadka, 1882. máj. 14.— Szeged, 1941. máj. 7.) aryja Simon Vendel, anyja Tarnay Gizella. Iskoláit feltehetően Sza­ badkán végezte, a középiskolák befejezése után a budapesti és a kolozsvári tudományegyete­ men jogot hallgatott és jogi doktorátust szer­ zett. Majd az abszolutórium birtokában joggyakorlatra ment és annak leteltével 1906. dec. 19-én ügyvédi vizsgát tett. Ügyvédi gyakorlatát ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamara ke­ retében Szabadkán kezdte meg. 1914— 1917-ig résztvett a világháborúban, ahol katonai szol­ gálatot teljesítve századosként szerelt le. Szá­ mos kitüntetésnek lett tulajdonosa. 1920-ban optált Magyarország javára és a Szegedi Ügy­ védi Kamarában Szeged székhelyre kérte ma­ gát áthelyezni. Torontál megyében földbirto­ kos volt 150 holdon. A Szeged-Belvárosi Egy­ házközségnek elnöke lett. 1927-ben felsőházi póttag. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, Tisza L. krt. 67. sz. alatti lakos. Törvényhatósági bizottsági tag. A Szabadkai Villamosvasút és Világítási Rt. ügyésze volt. 1937-től a Szegedi Orvosi Kamara ügyésze. A Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárosa. Szeged város tb. tiszti főügyésze. A Baross Szövetség Szegedi Szervezetének elnöke. A Magyar Élet Pártjá­ nak szegedi elnöke. Békeffy Lenkével kötött házasságot, aki tályai nemesek családjából származott. E házasságból Elemér, László és Mária Anna gyermekei származtak. 284. Vinkler István (?, 1885.—Budapest, 1913. ?). Besenyődi és winchelsteini előnevű nemesi családból származott. Winchkler volt. 1899től élt Szegeden. 1890-ben Győrött született a fia. Igazságügyi pályára lépett és azon előre­ haladva 1893-ban Pápán kir. járásbírósági albíró. 1900-ban a szegedi kir. törvényszék bírája. Itt lesz a kir. ügyészség vezetője és 1903ban kir. főügyészhelyettes. 1909-től a szabad­ kai ügyészség vezetője. Itt a Haverda néven ismert büntető ügy kapcsán tanúsított maga­ tartása miatt (talán fegyelmi úton) fölmentet­ ték állásától és a bírói karba helyezték át. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választ­ mányi tagja. 1911—1912-ig budapesti kir. tör­ vényszéki bíró. Felesége Ahsbach Georgia volt, akitől István fia származott. 191. Winkler Mihály. Róla mindössze annyit

VIRÁGH tudunk, hogy 1914-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt és 1914-től 1918-ig a Magyar kir. 5. honvéd gyalogezred századosa. 1923-ban Szeged Petőfi S. sgt. 6. sz. alatt lakott és házasember volt. Házasságából Mihály fia született. 220. Winkler Mihály. Előbbinek fia. 1914— 1918ig a világháborúban katonai szolgálatot telje­ sített és frontszolgálata is volt. 1929-ben ma­ gánzó Szegeden. 1942-ben Szegeden Szt. György tér 1. sz. alatt lakott. 284. Winkler Mór (1841—Szeged, 1932. jan. 20.) 1900-ban Szeged város köztörvényható­ sági bizottságának tagja. Tagja a jóléti bizott­ ságnak. Szegeden a „Winkler Testvérek” cég tagja Felsőtiszapart 5. sz. alatti lakos háztu­ lajdonos és fakereskedő. A Szegedi Lloyd T ár­ sulat választmányi tagja. 1929-ben mint ma­ gánzó, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1871. márc. 17-én eljegyzi Pulitzer Bertát Kecske­ métről, akivel utóbb kötött házasságából Sán­ dor fia származott. Kilencvenegy évesen hunyt el. 284. Viola György Imre (Gelse, 1888. ápr. 8.— Szeged, 1960 körül). Atyja György, ki esetleg azonos Weinberger Ignác gelsei körorvossal, aki 1887-ben kérte családi nevét Violára vál­ toztatni, anyja Grosz Laura. 1908-ban Buda­ pesten orvosdoktori oklevelet nyert. 1927-ben a hadsereg kötelékében teljesít orvosi szolgá­ latot mint orvos százados és Szegeden Vár u. 4. sz. alatt lakik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-ban magyar kir. törzsor­ vos és Szegeden Horváth M. u. 3. sz. alatti lakos. 1936-ban főtörzs orvos és Szegeden Kölcsey u. 4. sz. alatti lakos. A Ferenc József Rend lovagja. 1940-ben a Szegedi Orvosi K a­ m ara tagja. Nyugalmazott magyar kir. II. osztályú főtörzs orvos. 1944-ben mentesítik a gettóba való bevonulás alól. 1945-ben résztvett a város átadásában a szovjet csapatok részére. Orvos alezredes. 1944-ben tiszti főorvos, tör­ vényhatósági bizottsági tag. A város átadása körüli harcokban megsebesült magyar kato­ náknak műtőorvosa. 1945-ben városi tanács­ tag. 1950 körül elhagyja Szegedet és talán Ceg­ léden vagy Pesten élt. 1960 körül megbetege­ dett és a Szegedi Belgyógyászati Klinikára szállították és itt halt meg. A Szeged-Belvárosi temetőben van eltemetve. Nejének nagybátyja volt Seide Dezső, aki egyben házassági tanú­ juk is volt. Szegeden kötött házasságot 1930. szept. 6-án Oláh Blanka Ilonával. Házasságuk gyermektelen maradt. 283. Virágh József (Szeged, 1795. szept. 19.— Szeged, 1856. ápr. 30.) atyja Péter városi fő­ jegyző, anyja Huzi Julianna. Iskoláit Szege­ den végezte és gimnáziumot a piaristáknál 1805—-1813-ig terjedő időben. Szeged város írnoka lett, Szeged-Felsőváros 1175. sz. a.

303

VIRÁGH lakos. Szegeden kötött házasságot Herster Borbálával, amely házasságból Flóriánná Ju­ lianna Borbála Karolina leánya és talán János fia származott. 26. Virágh Péter. 1790. ápr. 25-én Szeged város vicenotáriusa. 1792-ben Szeged város második jegyzője. 1793-ban városi jegyző. Ezt megelő­ zően, 1800-ban kórházépítési bizottmányi tag, városi jegyző. Kiküldetésben Pestre utazik tanulmányozás végett és számos tervrajzot készít. 1807-ben ő hirdeti meg főjegyzőként a szegedi „Feketesas” helyiségeit árverésre. 1808-ban Szeged országgyűlési követe. 1827ben még tanúként szerepel Vedres István eskü­ vőjén. 1827. okt. 15-én választott községi tag. Talán Nádasdon kötött házasságot Huzi Juliannával, aki nemesi családból származott és e házasságból született József fia. 12. Visky István (Szeged, 1823.—Szeged, 1885. okt. 18.) atyja talán János városi polgár volt és ez esetben anyja Balogh Katalin. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristák gimnáziu­ mába járta. 1859-ben az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak lesz tagja. 1862ben adószedői díjnok. 1880. jan. 13-án vásár­ bíró. 1885-ben városi vásárbiztos. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Várady Fran­ ciska volt. Másodszor 1862. aug. 25-én Szege­ den lépett házasságra Czimegh Annával, aki­ től Ágnes leánya származott. Hatvankét éve­ sen halt meg. 91. Vitális Ferenc (Gombásfalva, 1804.— ?) 1848. június 8-án Szegeden alakult pécsi 8. hon­ védzászlóalj parancsnoka és őrnagy. 1849. okt. 11-én alezredes. Leváltását kéri szeptemberben betegsége miatt. 1848-ban lemond állásáról és a császár hűségére tér novemberben. 1848. nov. 18-án szolgálaton kívül helyezik. De­ cemberben ismét nyugállományban van. Vilá­ gos után hadbírósági eljárás alá ekrül, de föl­ mentik. Nyugalmazott cs. kir. gyalogsági szá­ zados. Czímernél Sándor utónévvel szerepel. Talán rokona Vitalis Sándor és József 1848-as honvédtiszteknek. 67. Witkovszky Lőrinc (Igló, 1822.—Budapest, 1874.) 1851—1860-ig szegedi rajziskolai tanár. Előzőleg az 1840-es években Rómában járt. 1859-ben az újonnan szervezett Szeged-Belvá­ rosi Kaszinó tagja. Szegedi kisebb tárlatokon kiállítja munkáit. 1861-ben Szegeden a Pa­ lánkban 60. sz. alatt lakik. Említik róla, hogy az Oskola utcában — volt Egressy házban — „Zum Soldaten” cégér alatt pálinkamérés volt és ennek cégtábláját ő festette. Ugyanakkor Szegeden a Tanítóképző Intézet rajztanára. 1870. nov. 13-án Pest város megválasztja a Pesti Tanodához rajztanárnak. Felesége Házi Mária volt, akitől Gyula Zoltán Péter nevű fia született. Festőművészként is működött. 92.

304

WODIANER Wittchen Emil. Középiskola után a pesti Jó­ zsef Műegyetemen tanult és gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1903-ban MÁV mérnök gyakornokként Miskolcon dolgozott a fűtő­ házban. 1910-ben Szabadkára került a MÁV kötelékében. 1911-ben a MÁV Budapesti Jobb parti Üzletvezetősége keretében Szabadkán mérnök. 1912-ben a budapesti Keleti pálya­ udvari Fűtőház mérnöke. 1914-ben a Miskolci Üzletvezetőség Vontatási osztályán mérnök. 1927-tő[ a MÁV Szegedi Üzletvezetőségének Vontatási Osztály vezetője. Főmérnök. 1929ben MÁV főfelügyelő. Rendszeresen nyaral Bad-Ausseban. 1930-ban Szeged, Fodor u. 5. sz. alatti lakos, majd nyugdíjas MÁV műszaki főtanácsosként Budapesten élt. 1937-ben már nem szerepel a nyilvántartásokban. Nőtlen maradt. 284. Witzenetz Márton i. Temesi Márton. 284. Wlossák Gyula (1855. ?—Budapest, 1915. ?) 1899-ben Felmérési Felügyelőségnél mérnök Budapesten. Mérnöki diplomát szerzett a József Nádor műegyeiemen. 1906-tól főmérnök. 1911-ben a Budapesti IX. sz. Felmérési Felügyelőség kataszteri főmérnökeként szerepelt 1914-ig. Felesége Joó Irén, előbb férjezett Marlcovszkyné volt. 174. Wlossák Gyuláné 1. Joó Irén. 174, 175.

Wodianer Fülöp (Veprovác, ?—Szeged, 1820. ?) 1780 körül költözött Szegedre. Atyja Veidmann Mór, ill. Wodziszláv Sámuel. A Wodianer családi nevet Szegedre költözése után a család származási helye után vette föl. 1792ben házhelyet vesz a zsinagóga részére Szege­ den. 1793— 1807-ig szegedi hitközségi esküdt. 1808-tól hitközségi bíró. Szegeden háztulaj­ donos és nagykereskedő. 1808— 1816-ig hit­ községi elnök. Gabona és dohánykereskedő. A Szegedi Zsidó Hitközségnek 1785 óta tagja. 1795-ben házát el kívánja cserélni, de nem en­ gedélyezik. Veprovácról jött Szegedre vagyon­ nal és már mint tekintélyes egyén és 1798-ban már a legtöbb adófizetők egyike. Házasságot kötött Kozmán Sárával, mely házasságából Sámuel, Kozmán, Hindi, Katalin gyermekei származtak. 15. Wodianer Sámuel (Szeged, 1786.—?) isko­ láit Szegeden végezte. 1816— 1821-ig hitközségi bíró Szegeden. 1820— 1821-ig a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. 1822-ben szegedi nagyke­ reskedő. Hajókat bérel fuvarozásaihoz. Háza áll Szegeden Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatt. 1827-ben megállapodik Wencheim báróval juhainak teleltetésére az általa birto­ kolt közlegelőn. 1822—40-ig bérlője a hód­ mezővásárhelyi halászati jognak. Gyékény­ rendelője a tápaiaknak. Kincstári dohányfor­ galmazó és értékesítő bel- és külföldön. 1824ben házat cserél Koromné Lippay Máriával.

VODICSKA 1840-ben megvásárolja az újszegedi fapiacot és dohánypajtákat. Dohányexportőr. Később Bécsben bankár. 1846-ban a Balatoni G őzha­ józási Társaság pénztárnoka. A Gyáralapító Társaság választott tagja. 1848-ban Szegeden irodát tartott fenn. 1844. júl. 2-án nemesi rangra emelik a „kapriorai” nemesi előnév használatának engedélyezése mellett. 1845-ben Pesten „Wodianer S. és Fia” cég alatt üzletet tart fenn. Felesége Czipperl Babetta volt, aki­ től Lotti leánya, Albert, Fülöp és Mór fia származott. 15. Vodicska József (Hrudin, 1825.—?) 1858ban „Conczipista ad C. R. Financiae direktoriensis” Szegeden. 1859-ben a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. Szegeden 1858. nov. 21én kötött házasságot Keresztúry Vilmával, a torontál megyei, szinérszegi nemes szolgabíró leányával. Násznagyai voltak Micska Ferenc pénzügyigazgató és Rónay János kiszombori birtokos. _ 91. Vogel Ákos (?— ?) neve helyesen: Vogl. A bécsi magyar kir. honvéd hadapródiskola tanára. 1911— 1914-ben A 2. honvéd gyalog­ ezred századosa. 1914-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Könyvet adományoz a kaszinó­ nak. 1929-ben nyugalmazott magyar kir. ez­ redes Szegeden. Könyve jelent meg a lovagias ügyek viteléről. 267, 283. Vogel Mihály 1. Madár Mihály. 92, 97, 269. Voignoux Maria Michelle Svájci származású nő, aki 1864-ben Genovában házasságot kötött a Hatvány Lajos néven szereplő, valójában Horváth Mihállyal, ki róm. katolikus püspök és miniszter volt és 1849 után emig­ rálni kényszerül. Ismert történész. Házasságából Marta Michael, Ernesztina, Nesztor, Sándor, Albert, Jenő gyermekei származtak. Atyja majortulajdonos volt Fernyben, Franciaországban. 147.

Wolf István 1. Vártay István. 284. Wolf Johann 1. Farkas János. 73, 89. Wolf Miksa Mihály (Mohol, 1880. jan. 20.— Szeged, 1936. máj. 1.) atyja Adolf földbirtokos, anyja Kronstein Fáni volt. Iskoláit Szegeden végezte. 1900—1901-ig egy éves önkéntesi évét a 36. gyalogezredben szolgálta le. Az világhá­ borúban katonai szolgálatot teljesített az 5. honvéd gyalogezredben népfelkelő százados­ ként. 1911-ben Bástya u. 3— 5. sz. a. lakott. Ülléspusztán 1929-ben földbirtokos. 1500 hol­ don gazdálkodik családi birtokán. Szegeden Horthy Miklós u. 16. sz. alatt lakott saját házában. Shvoy Kálm án vegyesdandár pacancsnok barátja volt. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja. Közéleti férfi, író. Szegeden 1905. jún. 4-én kötött házassá­ got Németh Erzsébettel (Deutsch), mely há­ zasságból Klára és Borbála gyermekei szár­ maztak. 284.

WÖBER Volfordt József (?—Szeged, 1802.) német nemesi származású elődei nevüket Wohlfardtnak írták. 1791. okt. 1-én licitál a szőregi ura­ dalomra. 1792-ben készül képmása, mint az új tanácsházának építőjéről, valószínűleg Mertz Jánostól. Telepítette 1790 körül az „Etele” erdőt és telepítette be a Bánomkerteket. 1796-ban városi tanácsnok. 1796— 1808-ig Szeged város polgármestere. 1799—1801-ig szorgalmazza az új városháza épületének épí­ tését, amelynek alapkövét 1799. aug. 20-án te­ szik le. A városháza alapkő letételekor ő mondja az ünnepi beszédet. 1799-ben ugyan­ csak szorgalmazására tervezik az alsóvárosi iskola építését. 1766-ban megválasztották vá­ rosi tanácsnokká az elhalt Balogh Mihály he­ lyére. Juhtenyésztő volt nagy állatállománnyal. Később magyar kir. nemes testőr. Szegeden ha­ lálakor a városnak 13 000 forinttal tartozott, hagyatékának leltározása után az ellen per indult. Lehet hogy atyja vagy felmenője volt ama Wohlfardt Márton vagy Mátyás, aki Csehországból vándorolt be Magyarországra, Szegeden telepedett le és itt szerzett polgárjo­ got 1725-ben. 7. Wöber Antal (1738.—Szeged, 1833. június 20.) 1791-ben tanácsi kiküldött volt. Foglal­ kozása valószínűleg kötélverő. 1793-ban ven­ dégül látta az utazóíró természetbúvárt Hoff­ mann, Johann Curtius graf von Hofmansegget. Házasságot Kiss Borbálával kötött, amely há­ zasságból Katalin, Borbála, Antal, Anna, An­ tal, Johanna, Antal, Ferdinánd, Terézia, György gyermekei származtak. 13. Wöber Antal (Szeged, 1821. dec. 11.—Sze­ ged, 1881. febr. 19.) atyja János György köte­ lesmester, anyja Keilbach Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta (1831— 1839-ig. ?). Iskolái elvégzése után katonai pályára lépett a cs. k. Sándor cárról nevezett 2. gyalogezred kötelékébe, és 1867-ben Olmützben szolgált. 1848-ban átment a hon­ védségbe, de decemberben megtagadta a szol­ gálatot, mire internálták és 1849-ben a bevo­ nuló osztrákok szabadították ki. 1881-ben az I. Sándorról nevezett 2. gyalogezredben nyu­ galmazott cs. kir. alezredes. Alezredessé 1866. jún. 14-én Bécsben nevezték ki. Házasságot kötött Horváth (Wöber) Flórával, aki nemesi származású volt. A házasságkötés feltehetően Jászberényben történt, mely házasságból György és Lajos gyermekei származtak. 168, 168. Wöber Antalné 1. Wöber Flóra. 168. Wöber család. Az ausztria Frobsdorfból származott Magyarországra és annak egyik ága Szegeden telepedett meg. Wöber Flóra (1835 —Szeged, 1909. dec. 18.) atyja Horváth Gábor volt, kőhalmi nemes, anyja Korherr Flóra, akinek egyetlen Flóra

305

WÖBER leányát Wöber György és neje nevelte föl és ennek folytán a W öber néven szerepelt Sze­ geden. Kitűnő nevelésben részesült és 1857ben, miután nevelőszülei a szükséges 6000 fo­ rintról készült kauciólevelet letétbe helyezték, férjhezment Wöber Antal alezredeshez. Házas­ ságából György és Lajos gyermekei származ­ tak. 1859-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. 1904 májusában az Erzsébet Rend II. osztályának lett tulajdonosa. 1911-ben említik mint a Vakokat Gyámolító Országos Egylet Alföldi Fiókjának volt sze­ gedi alelnöknőjét. Hetvennégy évesen halt el. 168. Wöber György (Szeged, 1809. jún. 22.—Sze­ ged, 1869. márc. 8.) atyja János György köte­ lesmester, anyja Keilbach Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1819—1825-ig. Ezt követően a pesti Tudományegyetemen jogot hallgatott, abszo­ lutóriumot szerzett és joggyakorlatra ment. Ennek letelte után, 1831-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és ezt követően a város szolgálatába állott. 1836-ban egyik aláírója Algyőn a Zichy-féle szerződésnek. Csongrád megye táblabírája. 1839-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és elnöke. 1845—48-ig a város főbírája. 1849— 1855-ig polgármester Szegeden 1847—1848-ig a város országgyűlési követe. 1848-ban lemond a főbíróságról és nyugdíj iránt folyamodik. 1849 augusztusában Fehérváry Istvánnál fo­ lyamodik elhelyezéséért. 1853—1855-ig aulikus magatartást tanúsít, de állandó ellentétben van Bonyhádyval. 1855-ben ennek folytán állásáról lemond. 1859. január 2-án a Keres­ kedelmi Egyesülés tagja. 1865-ben kir. biztos Szegeden. 1867-ben ő nevezi ki a tisztivselőket. 1845-ben polgárőrségi ezredes. Ugyanak­ kor 12 holdas telke van a Kálvária mellett Szegeden. Szeged-Csongrádi Takarékpénztár elnöke. Képét a város megfestette. 1830-ban városi aljegyző volt, háztulajdonos a Kiskaszárnya utcában. Háromszor nősült. Első fe­ lesége Hoppf Anna volt, akivel Szegeden 1832. nov. 5-én kelt egybe. Másodszor elözvegyülése után Detky Teréziát vette el aki 1838-ban elhalt. Harmadszor Korrherr Lujza lett a felesége ( f i 899) Házasságai gyermekte­ lenek maradtak. 13, 26, 27, 28, 56, 57, 64, 65, 73, 89, 110, 131, 132, 136, 145, 163, 168, 168, 268, 294. Wöber György (Olmütz—Szeged) atyja An­ tal cs. k. alezredes, anyja Horváth Flóra aki később Wöber Flóra néven szerepelt. Atyja végrendeletében részére Wöber Györgyöt ren delte gyámul. Iskolái elvégzése után, biztosí­ tási szakmában helyezkedett el és biztosítási tisztviselő lett. Szegeden háztulajdonos volt. 1909. dec. 19-án ő jelenti be anyja elhalálozá­

306

VUKOVICH sát. Testvéreivel egyetemben ő bontotta le Wö­ ber György szegedi házát és helyébe kéteme­ letes palotát építtetett. 1932-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztári számtisztje. 168. Wöber János György (1788.—Szeged, 1836. ?) atyja János György, anyja Pach Terézia. Elemi iskolái elvégzése után ipari szakmára ment és inasi és segédi évei letelte után köteles­ mester lett Szegeden. A Szegedi Köteles Céh atyamestere volt. Számos szegedi családnál szerepel násznagyként ill. keresztkomaként. 1825 áprilisában ő ajánlotta polgárnak Heim Lőrincet. 1822-ben magyarra fordítja az 1743as szabályzatát a kötélverő legényeknek. Há­ zasságot kötött Keilbach Teréziával 1808. aug. 16-án Szegeden. E házasságából György, Jó­ zsef, János György, Rozália, József, Terézia és Antal, majd újból Antal gyermekei szár­ maztak. 168, 168. Wöber József Albert (Szeged, 1825. ápr. 24.—Szeged, 1860. júl. 20.) atyja János György kötelesmester, anyja Keilbach Teréz. Iskoláit Szegeden végezte és gimnáziumba a piaristák­ nál járt. K atonai pályára lépett és cs. k. tiszt lett, majd átlépett a honvédségbe és Világos után hadbírósági eljárás indult ellene, elítélték, de kegyelemmel szabadult. 1849-től rendőri felügyelet alatt állt. 74. Wöber Lajos (Olmütz, 1867.—Budapest, 1912 körül) atyja Antal alezredes, anyja Hor­ váth (Wöber) Flóra. Középiskolái elvégzése után a pesti tudományegyetem jogi karán ta­ nult tovább és szerzett 1891. dec. 21-én jogi doktori oklevelet. Ezt követően joggyakorlatra ment és ügyvédjelölt lett Szegeden. 1892. dec. 12-én szerzett ügyvédi oklevelet. Háztulajdo­ nos volt Szegeden. 1892. dec. 19-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál felvételét kéri az ügyvédi lajstromba és ekkor Szegeden Pallavicini u. 5. sz. alatti lakos. 1909-ben azonban lemond az ügyvédi gyakorlatról, mert kinevezik a Postatakarékpénztár segédfogalmazójává Bu­ dapestre. Ettől kezdve Budapesten Erzsébet krt. 1. sz. alatt, II. em. 51. sz. alatt lakott. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak rész­ vényese volt és 1899-ben szegedi anyakönyvve­ zető helyettesként is szerepelt. 168. Völgyesy János (Szeged—Szeged) 1861-ig Prekop volt a családi neve és ekkor kért névváltoztatást Völgyessyre. Nős ember volt és házasságából Lajos fia született. 116. Vukovich Sándor (?—Szeged, 1870. nov. 10.) görögkeleti szerb vallásé volt és 1847. júl. 22től a görögkeleti szerb egyházközség plébáno­ sa. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1862-ben évi járandóságát 600 forintra emeli a város. 1870-ben hitközségi alesperes. Szél­ ütés következtében halt meg. Czímer nem tudta azonosítani, megkérdőjelezte. 92.

Y Ybl Ervin Ferenc Nándor Lajos (Budapest, 1890. jan. 14.—Budapest, 1965. aug. 11.) atyja Lajos utászfőhad­ nagy, majd építész. Anyja a szegedi származású Mayer Ilona. Osztrák nemesi családból származó lovag. Isko­ láit Budapesten végezte, majd egyetemre ment és Buda­ pesten, Párizsban a Sorbonne-on hallgatott előadásokat. Jogi és filozófiai doktorátust szerzett. 1960-ban kandidá­ tus volt. 1912— 1948-ig vallás- és közoktatásügyi minisz­ teri osztályfőnök. 1930-ban a budapesti egyetemen ma­ gántanár. 1941-ben a budapesti egyetem címzetes rend­ kívüli tanára. Szakíró, előadó. 1928-ban és 1932-ben lovagi cím használati jogát megerősítették. Budapesten, VIII. kér. József krt. 67. sz. alatt lakott. Számos, Szege­ det érintő dolgozata van. Irodalmi hagyatékát Székes­ fehérvárott őrzik. Horváth Mihály püspöknek rokona volt. 206. Ybl Lajos János Mihály (Pest, 1855. szept. 25.— Budapest, 1934. jan. 24.) atyja Lajos váltótörvényszéki elnök nemesi származású lovag. Anyja Fábián Magdolna, solymosi nemes. Iskoláit Budapesten végezte, majd utászfőhadnagy lett. Tovább képezte magát Bécsben és Stuttgartban és építészi oklevelet nyert. Műépítészként működött. Nyugalmazott budai várkapitány volt. Szá­

mos hazai és külföldi kitüntetéssel rendelkezett. 1881ben Budapest Várkert rakpart 97. sz. alatt lakott. Ma­ gyar kir. udvari építészeti ellenőr. Szegeden 1881. nov. 22-én Mayer Ilonával kötött házasságot. Ferdinánd leányával és e házasságból Ervin Ferenc Nándor Lajos fia született. Az újszegedi Gyermekmenhely tervezője. 205, 206 Ybl Lajosné 1. Mayer Ilona. 206. Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6.—Budapest, 1891. jan. 22.) atyja Miklós kereskedő volt Székesfehér­ váron. Lovag. Iskoláit feltehetően Székesfehérvárott végezte. 1825-ben Bécsben a polytechnikumot látogatta. 1832-ben Pollack Mihálynál Budapesten dolgozott. 1836-ban Koch Henriknél működött Prágában. 1839-ben a Müncheni Akadémián volt. 1840-ben Olaszországban járt. 1840— 1846-ig Pollack Ágosttal társulva dolgozott és számos megbízásnak tett eleget. Ő építette Szegeden a Kárász-házat. A Mérnök- és Építész Egyesület elnöke lett, főrendi házi tag. Székesfehérvár város törvényható­ sági bizottsági tagja. 1846—51-ig Fóton lakott. 1883. jan. 13-én emelték Bécsben lovagi rangra címerhasználat engedélyezésével. Házasságot kötött La Fitté Idával, akitől Bódog nevű fia származott. 206.

307

z Zadix Gusztáv (Szeged?, 1835. ?— ?) 1859ben újonnan szervezett Szeged-Belvárosi K a­ szinónak volt tagja. Szegeden kereskedő volt és a kaszinó műkedvelő társaságának is tagja mint zongorista. 1863. okt. 31-én a szegedi színházteremben hangversenyen szerepelt. Ta­ lán rokona az ő idejében a Szegedi Zsidó Hit­ községben ténykedő Zadix Lajosnak, ki a Sze­ gedi Zsidó Hitközség Képviselő Testületének tagja volt. 92, 120. Zádor Aladár (Nagybecskerek, 1896. febr. 16.—Budapest, 1962. febr. 3.) atyja Schweitzer János postatiszt, anyja Hasa Laura. Iskoláit Nagybecskereken végezte és ott is tett érettségi vizsgát. Ezt követően a Ludovika Akadémiára vétetett föl és katonai pályán indult. 1914-ben hadnagyként került a frontra és tüdőlövéssel megsebesülve szerelt le, mint honvédszázados a 9. honvéd gyalogezred kötelékében. 1929ben Shvoy K álm án szárnysegédje volt Szege­ den. Hamarosan nyugállományba került mint 1942-ben vezérkari alezredes. Közben Zilahon zászlóaljparancsnok volt. 1945-ben Budapestre költözött. 1950 körül kitelepítették és kényszer­ lakhelyet állapítottak meg részére Ebesen, de visszakerült Budapestre. Szegeden Petőfi S. sgt. 25. szám alatt lakott. Egy ideig újvidéki határőrparancsnok volt. 1944-ben Máramarosszigeten tartózkodott. 1945-ben először Pécsre menekült, majd nyugatra távozott. 1945. okt. 6-án azonban ismét Szegeden van és ekkor éjjeliőrként, portásként működik. Szegeden 1930 augusztusában kötött házasságot dr. Karvas Etelka leánygimnáziumi tanárnő­ vel, amely házasságából Ildikó és Éva gyer­ mekei származtak. A Szeged-Belvárosi Ka­ szinónak tagja volt. 284. Zaifiry család Szepes megyéből származó család, amelynek egyik tagját, Zaffiry Imrét Szeged város tiszti ügyészévé választották 1723-ban, ki ezúttal Csongrád megye szolga­ bírói állását is betöltötte. Vele származott a család Csongrád megyébe, majd Szegedre. 6. Zala György (Alsólendva, 1858. ápr. 16.—Budapest, 1937. júl. 31.) apja Mayer porcelángyáros volt Pápán. Iskoláit Pápán majd Budapesten a reáliskolában végezte

308

és itt tett érettségi vizsgát. Majd a műegyetemre ment, ill. a minta-rajziskolának volt a tanulója. Ezt követően Münchenben az akadémián képezte magátovább ösztöndíjjal. Szobrász lett, bár eredetileg mint 8 éves teljesen árva, a Pápai Kőedénygyárban nagy­ bátyjánál dolgozott és nevelkedett. Külföldről vissza­ térve, itthon is továbbképezte magát Budapesten és hamarosan számos megbízást kapott emlékművek, sír­ emlékek, portrék készítésére. Dolgozott a millenniumi emlékművön. 1883-ban változtatta nevét Mayer-ről Zalá-ra. 1887-ben állami aranyérmes lett. 1913-ban ő készítette a szegedi Deák Ferenc-szobrot. 1924-ben a nemzeti megújulás bronz dombormüvet, amelyet később eltávolítottak a helyéről és amely a szegedi Dóm-téren, a Dömötör-torony falában volt elhelyezve. 1924-ben magyar kir. kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Ferenc József Rend lovagja volt és több kitüntetés tulajdono­ sa. Szerepe volt a Dugonics szobor áthelyezésében is. 1931-ben Corvin-láncos lett, 194, 230.

Zalka János. Czímernél néveiírás, helyesen Zarka János 212. Zápory József. 1861-ben az eredeti családi nevét Pollack-ról Zápory-ra változtatta és sze­ gedi lakos volt. Feleségül vette Pollák Saroltát, akitől Nándor nevű fia származott. 116. Zarka János (Csomaháza, 1805. dec. 25.—Nagykölked, 1856. okt.) lukafalvi és zarkakázi nemes. Talán Zarka György és Svasztics Terézia fia volt. Középiskolái befejezése után jogi tanfolyamot végezhetett és feltehe­ tően ügyvédi cenzust is tett. 1839-ben Vas megye országgyűlési követe volt, szabadelvű. 1843-ban ismételten országgyűlési követ írnok, ún. kiskövet Babarczy József mellett. 1848-ban országgyűlési ekkor már konzervatív követ és az alsó-tábla elnöke. 1849-ben a Bécsi Magyar Titkos Bizottság tagja. 1850-ben cs. kir. udvari tanácsos, legfelsőbb semmítő törvényszéki osztályelnök Bécsben. 1850-ben levelezésben állt Vörösmarty Mihállyal. A Szent István Rend kiskeresztese. 1840-ben Széchenyi István­ nal is tárgyalásokban állt a vasút ügyében. Országgyű­ lési ítélőmester és kir. személynök volt. 212. Zarkavölgyi János (?—Hódmezővásárhely, 1864. júl. 15.) 1859-ben Szegeden szereplő színészegyüttes tagja. 1862 és 1863-ban ugyanaz, táncművész, szegedi tánc­ mester és tánctanító. Később családja nyomorba került és a Szeged-Belvárosi Kaszinó segélyezésükre 1864. szept. 10-én színielőadást rendezett. Nős volt és több gyermeke származott házasságából. 121.

ZÁSZLÓSY Zászlósy János (Szeged, 1814. aug. 26.— Szeged, 1875. márc. 14.) atyja József, anyja Ébel Magdolna. A család nevét Pfann és Pfonn módon is írta eredetileg. Ő maga is 1846-ig Pfann néven szerepelt és ekkor kérte nevének Zászlósyra való változtatását. Iskoláit Szege­ den végezte, középiskoláit a piaristáknál járta végig. 1845-ben városi polgár és választott polgár. 1851-ben bor- és húsfogyasztási adó­ bérlő. 1859-ben földbirtokos és a Szeged-Bel­ városi Kaszinó tagja. 1856-ban iparos és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmá­ nyi tagja. 1875-ben szappanfőző, aki 6—8 mun­ kással dolgozik üzemében. 1857-ben a király látogatásakor mécseseket szállít a kivilágítás­ hoz. Szegeden 1848-ban kötött házasságot Ivancsics Lujzával, akitől Vilhelmina, Ilona és Emília gyermekei származtak. 92. Zbóray Jenő (?—Szeged, 1932. okt. 30.) zbórói nemes. Atyja talán Jenő volt és ez eset­ ben anyja Fischer Terézia. Középiskoláinak elvégzése után egyetem jogi karára kérte a föl­ vételét és az abszolutórium megszerzése után doktorrá avatták, talán Pesten. 1914— 1918-ig katonai szolgálatot teljesített, több kitüntetés részese lett. A Szegedi Atlétikai Club vezető­ ségi tagja volt. 1922. okt. 16-án ügyvédi okle­ velet szerzett, 1922. okt. 21-én bejegyzését kér­ te a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged szék­ hellyel. 1927-ben Szegeden gyakorló ügyvéd. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Előzőleg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hall­ gatók Országos Szövetségének alelnöke volt. 284. Zichy Aladár (Nagyláng, 1864. szept. 4.—Budapest, 1937. nov. 16.) atyja Ferdinánd, kir. kamarás, zichi és vásonkeői gróf. Anyja Zichy Lídia grófnő. Iskoláit Pesten, majd Strassburgban és Innsbruckban vé­ gezte, végül Budapesten. Halléban gazdasági tanfolya­ mot látogatott és talán a budapesti egyetemen hallgatott jogot. Nagybirtokos főnemes. 1893-ban a főrendi ház tagja és cs. kir. kamarás. 1896—1918-ig országgyűlési képviselő a nagykanizsai kerületben. 1903— 1918-ig a Néppárt elnöke. Király személye körüli miniszter 1906ban. 1919 nyarán Szegedre érkezik; elnöke a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. 1907-ben valóságos belső tit­ kos tanácsos. 1919. jún. 17-én Szegeden miniszter. A horvát hadsereg toborzó osztályának tagja, ellenőre, elnöke. 1927-ben a Felsőház tagja. Talán 1893-ban kö­ tött házasságot Hunyadi Henrietta grófnővel. 142, 142, 143, 143, 144, 144. Zichy Leopoldina (1759. okt. 14.—1846.) vásonkeői és zichi nemes, grófnő. Atyja István, komárom megyei adminisztrátor, anyja Stubenberg Mária Cecilia grófnő. Iskolái elvégzése után 1786 körül házasságra lépett Pallavicini Károly őrgróf cs. kir. kamarás tábornokkal. E házasságból született Edward nevű fia. 1833. szept. 4-én fogadja Szegeden, ill. Algyőn kastélyában Széchenyi István grófot és kíséretét. 23.

ZOMBORY Ziffer Alfréd (1868.—Szeged, 1934. ?) isko­ lái elvégzése után a bécsi egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait és itt szerzett 1890-ben orvosdoktori oklevelet. 1900-ban városi köz­ törvényhatósági bizottsági tag Szegeden. 1911ben háztulajdonos és fogorvos Kárász u. 6. sz. alatt. 1927-ben a Szegedi Városi Törvényhatósági Bizottságnak tagja, városi főorvos, fogorvos. 1929-ben a Szeged-Belvárosi K a­ szinó tagja. Feleségének utóneve Margit volt. 284. Ziffer Artúr. 1859-ben Szegeden kereskedő volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 92. Zobay Ferenc (Királyliget, 1878. jún. 21.— Budapest, 1962. szept. 9.) iskoláinak elvégzése után a budapesti egyetem jogi karán hallgatott előadásokat és megszerezvén az abszolutóriu­ mot, igazságügyi pályára lépett. 1911-ben Lú­ goson kir. alügyész. Í914-ben Temesváron kir. ügyész. Az 1918-as összeomlás nyilván ott ér­ hette és valószínűleg optált Magyarország ja ­ vára és átjött. 1927-ben az Űjszegedi Róm. Katolikus Hitközség elnöke. 1929-ben a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja és a szegedi kir. ügyészség elnöke. 1936-ban mint ügyészségi elnök, a szegedi Ferenc József tudományegye­ tem jogtudományi államvizsga bizottságának tagja, a III. fizetési csoport cím és jellegével fölruházott kir. ügyész. 1932-ben a szegedi kir. főügyészségen főügyészhelyettes. 1937-ben a győri kir. főügyészség vezetője. 1942-ben budapesti kir. főügyész. Ezen állásából ment nyugalomba. Zsombolyán kötött házasságot 1906. szeptember 11-én Krachtus Jolánnal, amely házasságból Béla és Endre gyermekei származtak. 284. Zólyomi Antal. Talán Radnán született. 1848-ban honvédtiszt a 3. honvéd zászlóalj­ ban. 1878-ban radnai szolgabíró és résztvesz az 1878. máj. 30-án Szegeden tartott zászlóalj­ találkozón és az ekkor készített fényképtablón is szerepel. 157. Zombory András (Szeged, 1810. ?—?) atyja talán Pál volt és ez esetben anyja Makra Kata­ lin. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Annyit tudunk róla, hogy 1874-ben gazdálkodó volt és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1879-ben háza állt Felső­ városon a Dugonics utcában és az az árvíz után is megmaradt. Városi tisztvieslő volt és árvízkor teljesített munkája következtében ki­ rályi elismerésben részesült. 1879-ben mint bormérőről emlékeznek meg róla és az Arany­ sas fogadó árvízkárosultjaként említik. De már 1859-ben is mint földbirtokos történik róla említés és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Lehet, hogy azonos azzal, aki 1842-ben a rókusi sírkertre adományozott. 1880-ban tulaj­ dona volt a Szentháromság utcai és Vitéz u. 9.

309

ZOMBORY sz. alatti saroktelek, amelyet később, 1927-ben megvett dr. Zöld Jenő törvényszéki bíró és arra házat épített. Felesége Fehér Anna volt. 92. Zombory Antal (Szeged, 1815.— ?) iskoláit Szegeden végezte. Érettségi után a pesti egye­ temjogi karára iratkozott be és ott szerzett abszolutóriumot, amit követően joggyakorlat­ ra ment és 1837. márc. 17-én ügyvédi vizsgát tett és diplomát szerzett. Diplomáját Szegeden hirdettette ki. 1839. szept .25-én Szeged város tb. aljegyzője volt. 1840-től kezdődően mint fiatal szegedi ügyvéd, itt gyakorol. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja volt. 1844-ben ka­ pitányi segéd. 1848-ban a választáson kibukik és nyugdíjazását kéri. Azok közé tartozott, akik önként vállalták az adófizetést. 1853-ban megerősítik tényleges városi aljegyzőként. 1854. febr. 6-án „Vicecapitan civicus” . Az 1848-as szabadságharc idején a 104-es honvéd­ zászlóalj hadnagya volt. 1849-ben résztvett Szenttamás ostrománál. 1867-ben a választáson újból jelölik, de visszalép. 26, 67, 71. Zombory Antal (Szeged, 1840. jan. 15.— Szeged, 1930. nov. 28.) atyja János városi ta­ nácsnok volt, anyja Csikós Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és középiskolájának befeje­ zése után a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az abszolutórium megszerzése után joggyakor­ latra ment és annak letöltése után Pesten 1868. szept. 3-án ügyvédi vizsgát tett. 1869. máj. 27én ő búcsúztatja a Szegedről távozó Osztróvszky Józsefet. 1869. dec. 23-án védő a betyár­ világ felszámolására Szegedre delegált pesti kir. törvényszék előtt. Ügyvédi diplomáját először Pesten hirdettette ki és ezt követően Szegeden is. Ettől kezdve volt Szegeden gya­ korló ügyvéd. 1871 májusában a Szegedi Jó­ tékony Nőegylet titkára és már korábban annak jegyzője. Szegeden működött mint ügy­ véd, 1871-ben irodáját Szegeden az Iskola ut­ cába Mozgay László házába helyezte át. 1875ben városi tanácsnok. 1879-ben árvízvédelmi bizottsági tag. Felsővároson és Rókuson nép­ konyhavezető és felügyelő. Városi tanácsnok. A vasúti töltést védő bizottmány tagja. Az ő birtokába került Zombory Pál ingó vagyona és Zombory János arcképe. 1867-ben a ka­ szinó Ifjúsági Körének tagja volt, majd elnöke. 1876-ban ő bocsátotta ki az emléklapot a Sze­ gedi Jótékony Nőegylet 30 évi működéséről. Vagyontalan volt amikor a város szolgálatába lépett. 1902-ben nyugdíjazták. Az ügyvédi gya­ korlat folytatásáról 1909. dec. 29-én mond le. A múzeumban őrzött szegedi árvízképen ő is rajta van. Nyugdíjazása után Szatymazon sző­ lőbirtokot szerzett és a szőlőfejlesztésnek szen­ telte magát. Felesége Perisics Ilona volt. 101, 102, 104, 121, 139, 164, 185, 247/3, 247/3, 250/59, 259/321, 264. 284.

310

ZOMBORY

Zombory család. A Zemplén megyei Zomborról nevezett és később nemességre emelt család. Ismert egy „bodonlaki” előnevű család is, amelyről Zombory Gábor 1829-ben Abaúj megyében számvevő volt. Más család talán ama Zombory Ferencné, aki Mária Teréziától 1741. okt. 28-én nemesi levelet kapott és cí­ merviselési jogot. Zombory Mátyás pedig 1722. dec. 5-én III. Károlytól kapott címeres nemesi levelet. A Szegeden élő Zomboryak az e nevű családok különböző ágazataiból valók és nehéz őket egy törzsre visszavezetni. 247/3. Zombory János (Szeged, 1797.— ?) atyja Pál városi főkapitány, anyja Makra Katalin. Is­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ ristáknál járt, majd a pesti egyetemre ment jogot hallgatni és az abszolutórium megszer­ zése után joggyakorlaton volt. Talán ügyvédi vizsgát is tett. 1810-ben Pozsonyi Ignácznak adósa volt 2000 forinttal. Arcképét Joó Fe­ renc festette meg és az Zombory Antal birto­ kában volt. 1845-ben ő is szorgalmazta hitelintézet fölállítását Szegeden. 1848-ban hadi­ választmányi tag. A Zombory szőlőhegy talán róla nevezett. 1865—67-ig Szeged város tanács­ noka és a Zsidó Hitközség városi biztosa. Szatymazi szőlőtelepítő. Háza a Dugonics utcában állt székelykapuval. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában Csikós Rozália lett a felesége és másodszor Kopasz Annát vette el. Fia Zombory Antal, az első házassá­ gából származott, de lehet, hogy fia volt János József és István is. 12, 247/3, 247/3, 259/321, 295/3. Zombory Jenő (Kerecke, 1874. márc. 1.— Budapest, 1945. febr. 9.) atyja Kornél görög katolikus áldozópap, jobaházi és zombori ne­ mes, anyja Valkovszky Anna. Iskoláit Ungváron végezte, ahol 1893. jún. 17-én érettségi vizsgát tett. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta tanul­ mányait és 1897. jún. 27-én tette I. jogtudo­ mányi szigorlatát. 1901-ben pedig jogtudo­ mányi államvizsgára állt. Az igazságszolgál­ tatásban helyezkedett el. Marosvásárhelyen lett kir. törvényszéki joggyakornok, majd jegyző. 1903. jan. 15-én Budapesten tett bírói vizsgát és 1904-től albíróként működött. 1908-ban kir. ügyésszé nevezték ki Nagykani­ zsára. 1911-ben a szegedi kir. ügyészségre ke­ rült, ahol 1927-ben kir. főügyészhelyettessé léptették elő. 1931-ben a III. fizetési csoport cím- és jellegével ruházták fel. A szegedi Fe­ renc József tudományegyetem jogi karán a jogtudományi államvizsga bizottság tagja lett. A szegedi tankerületi tanács tagja volt. A Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó tagja. Első házasságát Klimkó Abdával kötötte s elözvegyülve Szege­ den 1929. szept. 28-án kötött újabb házasságot Gergelyfify Katalinnal. Első házasságából ta-

ZOMBORY Ián Jenő és a másodikból Mária leánya szüle­ tett. 284. Zombory József. Szegeden csizmadiamester volt és 1848-ban a 6. honvédzászlóaljban káp­ lár. A zászlóalj Szegeden alakult meg. Vissza­ emlékezései jelentek meg a Szegedi Naplóban. 251/91. Zombory József. 1865-ben végzett jogász volt, joggyakorló. A kiskövetkénti felküldését kéri az országgyűlésre a kaszinóban, azonban nem került felterjesztésre. 132. Zombory Mihály (Szeged, 1787.—Szeged, 1872. dec. 21.) Szegeden végezte iskoláit. 1814ben az aradi kir. sóhivatal írnokaként tűnik fel, amely állásban 1818-ig maradt meg. 1820ban Halmágyon volt „Contra ponderum magister” . 1821-ben ugyanezen minőségben Arad­ ra került. 1826-ban „Salis officialis” és 1833ban „ponderum magister” Szegeden a sóhiva­ talnál. 1830-ban itt a pénztárnoki állást is be­ töltötte. 1834-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja és a Hangász Egy­ letnek is tagja és választmányi tagja. Felesége Bába Renáta volt, akitől Natália, Barbara Lu­ cia, Barbara Katalin Anna gyermekei származ­ tak. Nyolcvanöt évesen hunyt el. 26, 27, 28, 32, 247/3, 250/59, 259/321. Zombory Natália (Szeged, 1825. ?—) atyja Mihály szegedi sóházi mázsamester, anyja Bá­ ba Renáta. A családban Natti néven emleget­ ték. 1841. nov. 9-én műkedvelő színész sze­ replő a kaszinóban. Gaál Józsefnek „Szerelem és champagne” c. darabjában lépett föl. A kö­ zönség éjjelizenével ünnepelte sikerét. Szege­ den járta iskoláit és kapott jó házi nevelést. 46, 250/59, 296/59. Zombory Pál (Szeged, 1757.—Szeged, 1828. márc. 18.) Szegeden járta iskoláit és gimná­ ziumot, majd a budapesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott. Visszatérve Szegedre 1790-ben Szeged város első fiskálisa volt. 1805— 1807-ig a Zsidó Hitközségnek városi biztosa. 1805-ben országgyűlési követ. 1810-ben városi tanács­ nok és átveszi a rókusi új plébánia épület épí­ tése feletti felügyeletet. 1790-ben Szeged pol­ gármestere 1811-ig. 1828-ban árendátor. Bér­ bevétele 425 forint évente. Házasságot kötött Makra Katalinnal, akitől János, István, Fe­ renc, Péter, Pál, Terézia, Franciska, Ignác és Anna gyermekei származtak. Hetvenegy éve­ sen halt meg. 12, 247/3, 259/321. Zorimba Jozefin (Arad ?—?) 1864. dec. 9én Szegeden a kaszinóban hangversenyezett. 122. Zöld Jenő. 1916-ban Kaposvárott joggya­ kornokként kezdte pályáját az igazságszolgál­ tatás keretében a törvényszéken. 1917-ben Beregszászon működött joggyakornokként a törvényszéken. 1918-ban Kézdivásárhelyenkir. törvényszéki jegyző. 1920-ban feltehetően op-

ZSARKÓ tálva átkerült a trianoni Magyarország terü­ letére és 1927-ben szegedi kir. törvényszéki bíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929ben ugyanezen a poszton találjuk és Szegeden Szentháromság u. 14. sz. alatt 4 emeletes bér­ házat építtetett hasznosítási célra. 1932-ben szegedi kir. törvényszéki bíró, II. fizetési cso­ port jellegével felruházva. Az általa épített házban lakik, még 1937-ben is. 1942-ben földbirtokos és háztulajdonos. 1941-ben szegedi kir. törvényszéki tanácselnök. A telek amelyet a házépítés céljára megvásárolt, eredetileg Zom­ bory András és neje, Fehér Anna tulajdona volt 1880-tól kezdődően. 284. Zrínyi Ilona (Ózalj, 1643.—Nikodémia, 1703. febr. 18.) atyja Péter horvát bán, anyja Frangepán Katalin. Zerinvári grófnő. Kitűnő házi nevelésben részesült, főnemesi udvarokban. Harcos időkben élve sokat uta­ zott és tapasztalt. Első házasságát I. Rákóczi Ferenccel kötötte, majd elözvegyülése után, másodszor Thököly Imrének lett a felesége 1682. jún. 15-én. Valószínűleg Munkácson esküdtek. Házasságából Julianna, Ferenc II., Bóra, Erzsébet és más gyermekek származtak. 1685—88-ig a munkácsi vár védője volt a császári csapa­ tok ellen. A vár eleste után Bécsbe vitték és ott inter­ nálták. Bécsi fogságából 1691-ben Thököly váltotta ki. Második férjét követte a számkivetésbe és hamvaikat 1907-ben Szegeden keresztül szállították haza és temet­ ték el a kassai dómban. Kis-Ázsiában halt meg, Török­ országban és Nikodémiában, ill. Konstantinápoly mel­ lett, talán a külvárosi jezsuita templomában helyezték sírba. 1735-ben mellé temették fiát, de már akkor a holttestét csonkán találták. 195. Zrínyi Miklós (Ozalj, 1620. máj. 1.—Kursanec, 1664. nov. 18.) atyja György horvát bán volt, anyja Széchy Magdolna. Iskoláit talán a nagyszombati Pazmaneumban végezte. 1635—37-ig Olaszországban járt. 1637-től kezdődően a törökök elleni harcnak szentelte életét. Résztvett a svédek elleni harcban is. Égernél (Csehor­ szág) megmenti a király életét. Horvátország kapitánya volt mint tábornok és bán. 1646-ban Légrádnál küzdött a török ellen. 1647-ben II. Ferdinánd koronázásán vett részt, mint főlovászmester. Francia pair volt. Zerinvári gróf. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában Draskovich Eusebia grófnő volt a felesége, a második­ ban pedig „lublini” Lubl (Lobi) Mária Zsófia. Második házasságából származott Ádám fia. A szegedi Zrínyi utca nevét viseli. Vadászat alkalmával megsebesített vadkan ejtett rajta halálos sebet. Csáktornyától délre a kursaneci erdőben. 136, 137, 203, 257/249.

Zsarkó Antal (1840. ?— ?) középiskoláinak befejezése után a pesti egyetemen hallgatott jogot. Abszolutóriumot szerezve joggyakorlat­ ra ment és annak letelte után 1865 júliusában ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. Joggyakorlatának ideje alatt folyamodott a Sze­ ged-Belvárosi Kaszinó által finanszírozott, or­ szággyűlési írnoknak történő felküldésére,

311

ZSERAVITZ

ZSÓTÉR

Zsótér Andor (Szeged, 1824. nov. 24.—Sze­ eredménnyel. Valamivel később a kaszinó jó ­ tékonysági rendezvényein műkedvelő szavaló ged, 1906. ápr. 30.) atyja János hajósgazda, színészként is fellépett és 1864-ben a Szeged- anyja Ferró Terézia. Iskoláit Szegeden, gimná­ Belvárosi Kaszinónak tagja lett. Az ügyvédi ziumot a piaristáknál járta és tagja volt a sze­ gyakorlat megkezdésekor Szegeden lovagias gedi Regiments Kadettiskolának is. Jóbarátja majd bírósági ügybe keveredett Vidra Sán­ volt Joó Ferenc festőnek, aki 1846-ban elké­ dorral (1. ott). 1867-ben kinevezték közjegy­ szítette arcképét olajban. 1848-ban a népgyű­ zővé Zentára. Amikor újjászervezik a magyar lésen szorgalmazza a nemzeti zászlónak a szék­ bíróságokat, 1873-ban kir. törvényszéki bíróvá épület tornyára való fölhúzását. Nemzetgaznevezték ki Aradra. Anyja 1867. okt. 4-én dász, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Sze­ Szegeden halt meg. Házasságot kötött Pesten ged-Csongrádi Takarékpénztár tagja, részvé­ 1865. júl. 27-én a nemeskéri nemes Kiss Erzsé­ nyese és elnöke. Beáll nemzetőrnek, majd bettel, aki Dák Ferencnek rokona volt. E há­ honvédnek és résztvesz 1849. ápr. 3-án a szent­ zasságból született Constancia Emma Fran­ tamási ütközetben mint főhadnagy. 1851-ben ciska leánya 107, 120, 121, 121, 139, 185, a Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja. Szatyma255/208. zon szőlőbirtokos és szegedi földbirtokos, házZseravitz János (1793.—Szeged, 1848. okt. tulajdonos. 1857-ben ő kezeli a Szeged-Felső­ 15.) Szegeden végzett középiskolát a piarista városi Kaszinó vagyonát és valamivel később gimnáziumban 1803— 1811-ig. 1822-ben a Sze­ az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi K a­ gedi Kereskedelmi Testület egyik alapító tagja. szinónak lesz tagja, majd választmányi tagja. 1843-ban tulajdonosa a Klauzál tér 7. sz. alatti 1860-ban a magyar színészet propagálója Sze­ háznak (később Wagner-ház helyén) ahol fű­ geden. 1861-ben a Szegedi Honvéd Egylet szerkereskedőként működött. 1845-ben a alapító tagja. 1860. dec. 16-án a szegedi városi Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító és közgyűlés kiküldötte az 1860. dec. 18-i megyei választmányi tagja. 1846-ban a Szegedi Kis­ alakuló közgyűlésen. 1867-ben képviselik Sze­ dedóvó Jótékony Nőegylet alapító tagja. 1848- ged város közgyűlését a megyei közgyűlésen. ban Szeged város polgára és választott polgára. 1871-ben a Szabadelvű Kör elnöke. Megépít­ Nagykereskedő a Szabadság téren, a Klauzál- teti a Szeged Széchenyi tér 15— 17. sz. alatti ház mellett. 1848. okt. 15-én a „ribillió” során házát, amely ma is áll. 1871-ben második viriüzletét kifosztották és őt megölték alkalma­ lis a listán 1098 forint adófizetésével. 1880-ban zottai egy részével együtt. Az ellene indított a Szeged-Felsővárosi Kiskaszinó hűséges láto­ támadáskor 100 000 forint kár keletkezett. gatója. Névnapjai híresekké váltak, azokon 1879-ben háza még állt. Nős ember volt és ta­ Mikszáth Kálmán is résztvett. 1885-ben az ő lán Katalin volt a leánya. 15. támogatásával adják ki Urbán Lajos (1. ott) Zsiday Imre (Törökkanizsa, 1889.— ?) atyja kottáit. Amikor a Dercsényiek csődbementek Imre városi tanácsnok kozmafalvi nemes. Is­ és a Széchenyi téri házukat eladni kényszerül­ koláit Szegeden végezte, gimnáziumot az áll. tek, ő fejeztette be az építkezést. Búzaszállító gimnáziumban 1899— 1907-ig. Majd a buda­ hajók tulajdonosa és vállalkozója. Szegeden pesti műegyetemre ment és ott képezte magát kötött házasságot (1846?) Vékes Franciskával, tovább. 1913-ban a József Műegyetemen mér­ Vékes Ferenc városi tanácsnok leányával és e nöki oklevelet szerzett. 1914— 18-ig tűzérszá- házasságból József, Ilona, Bertalan, László, zados a világháborúban és számos kitüntetés Mária, András, Dezső, Erzsébet, Izabella és tulajdonosa lesz. U tóbb e magatartása követ­ Sarolta, esetleg Béla gyermekei származtak. keztében vitézzé avatják. 1914-ben a Szegedi 1892. ápr. 21-én nemesi rangra emelik, szatyTorna Egylet atlétája. 1914-ben fizetéstelen mazi előnév használat engedélyezésével. ideiglenes segédmérnök a miskolci magyar Zsótér András Andor (Szeged, 1847.—?) kir. kultúrmérnöki hivatalban. 1927-ben a atyja Andor, anyja Vékes Franciska. 1869-ben szegedi folyammérnöki hivatal főmérnöke. a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének 1929—1931-ig szegedi m. kir. főmérnök és a tagja. Később házasságra lépett Máriával, (?) Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-tól mű­ akitől Mária nevű gyermeke származott. Házszaki tanácsos. 1942-ben földbirtokos, Szeged, tulajdonos és hajósgazda. 92, 140. Horthy Miklós út 16/a. sz. alatti lakos. CsongZsótér Andorné 1. Vékes Franciska. 207, rád megye törvényhatósági bizottsági tagja. 207. 207, 207. A kiskundorozsmai járás vitézi hadnagya. Zsótér Antalné 1. Pálfy Anna. 259/321. A Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Mérnök Zsótér család Szeged alsóvárosi, majd Fölső­ és Építész Egylet szegedi kerületének alelnöke. Felesége Schwarz Ada volt, akitől Ada és városra áttelepült, de egyben palánki család. Magda gyermekei származtak. 284. Görög eredetű, Szótér néven is szerepel. A csa­ Zsiros Mihály l. Antalffy-Zsíros Mihály lád Szeged közeli és távolabbi vidékein is elter­ 284. jedt és ún. „super” -ek voltak. 16, 173.

312

ZSÓTÉR Zsótér Ferenc (Szeged, 1819.—Szeged, 1865. márc. 29.) iskoláit Szegeden végezte és gazdálkodással foglalkozott. 1845-ben a Sze­ ged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvénye­ se volt. Hajótulajdonos. Egyik hajója „Kos­ suth” néven futott. 1840-ben kérte a polgárok közé való fölvételét. 1845-ben építési engedélyt és 1853-ban lakosítási engedélyt kért. 1853-ban flaszterkő fuvarozási díj iránt ad be kérvényt, melyben bormérési engedélyt is kér. Atyja Já­ nos, anyja Fogas Anna volt. 1844. febr. 12-én vette feleségül Tóth Erzsébetet Szegeden. Negyvennégy évesen hunyt el. 92. Zsótér János (Szeged, 1788. máj. 25.—Sze­ ged, 1861. nov. 16.) iskoláit Szegeden végezte. Hajósgazdaként volt ismert, hajóépítő, keres­ kedő és hajófuvarozó. Atyja Ferenc, anyja Bénák Róza volt. Gyermekeit igyekezett tanít­ tatni. Hamarosan jómódra tett szert. Családi kúriája állt a „Kistisza” szigeten, ami talán azo­ nos a mai Lenin krt. 7. sz. kúriájával. Az újon­ nan létesített Komócsin tér kialakításakor le­ bontották. Tagja volt a Szeged-Belvárosi K a­ szinónak és Czímer „úri p arasztiként említi. 1848-ban Kossuth pártjára állt. Hídbérlő, a Ballagi és Hattyas tó bérlője. Az újszegedi mag­ tár tulajdonosa, amely 1849-ben felrobbant. 1832-ben megvásárolta a kamara által eladott hajókat. Egyesek szerint vagy 100 hajója volt. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak vá­ lasztmányi tagja. A 18. században bevándo­ rolt görög család sarja. A család neve a „Szó­ tér” görög szóból eredően ,,megváltó” -t jelent. Főleg gabonaszállítással foglalkozott „bőgős” hajóival Bécstől a tengerig, de más szállításo­ kat is vállalt, kincstári szállító is volt. Hajó­ parkját 480 000 forintra becsülték. Szegedre állandó lánchidat tervezgetett. Kétszer nősült. Első felesége Ferró Teréz volt, a második Dáni Katalin, akivel 1860. okt. 1-én kötött házassá­ got. Házasságaiból származott: Péter János, Erzsébet, Ferenc, Rózsa, Rozália, Terézia, Demeter, Andor, István, Antal és János. 92, 207, 259/321.

ZSÓTÉR Zsótér János (Szeged, 1826.—Szeged, 1898. jún. 7.) iskoláit Szegeden végezte. 1849-ben adótárgy összeíró és adókivető bizottsági tag volt. Szeged város polgára, gazdálkodó és hajótulajdonos. 1897—98-ban színház páholy­ bérlő. 1848-ban háztulajdonos a Piac téren. Szegeden 1849. jan. 15-én kötött házasságot Fogas Annával. E házasságból István és La­ jos ikrek, József, Julianna, Eszter, Rozália, Fe­ renc és János, Sándor és Anna és Anna és Ilona gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen halt meg. 92. Zsótér Jánosné I. Feró Terézia. 259/321. Zsótér László (Szeged, 1856.—Szeged, 1922. márc. 28.) atyja Andor, anyja Vékes Franciska. Társaságban gúnynevén „Pisze”-nek nevezték. 1878-ban szerette volna feleségül venni Joó Ilonkát, aki azonban Dankó Pista neje lett. 1892-ben a szegedi „Diana” Vadásztársaság igazgatója. Az első megyei biztosító társaság tisztviselője. 1898-ban Budapestre költözik. Madárgyűjteményét a szegedi múzeumnak ajánlotta fel. Nőtlen maradt. Hatvanhat éve­ sen életét öngyilkossággal végezte. 174, 194. Zsótér Mária (Szeged, 1850.— ?) A család­ ban Mariska néven emlegették. Atyja Andor szatymazi nemes, anyja Vékes Franciska. Is­ koláit Szegeden végezte, nevelését a családban kapta. 1878-ban melegebb kapcsolatóa került Mikszáth Kálmánnal, akivel levelezést folyta­ tott. 1879—80-ban bálokon szerepelt, kitűnő táncos volt. A Szegedi Korcsolyázó Egylet pénztárosa. 1888 körül kötött házasságot Tagányi János magyar kir. honvédőrnaggyal, akitől Zsolt fia született. 259/321. Zsótér Sarolta (Szeged— ?) 1891-ben jóté­ konysági hangversenyen énekszámokkal sze­ repel. 1929-ben birtokolta a szegedi család képeinek egy részét, amelyet Joó Ferenc festett, és más festményeket is. Házasságot kötött Tagányi Sándor doktor, jogtudóssal. 1942-ben még Szegeden lakott, Tisza Lajos körút 7. sz. alatti Zsótér kúriában. 259/321, 259/321.

313

TÁJÉKOZTATÓ a Csongrád Megyei Levéltár 1977— 1991 között megjelent kiadványairól TAN U LM ÁN YO K C SO N G RÁD M EG YE TÖ RTÉNETÉBŐ L

Kötet Megjeleszáma nés éve 1.

1977.

Téma

Terjedelem

A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban S á rkö zi A tanítók jelentései a lakosság életviszo­ nyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszám­ lálás idején A . S a j t i E .: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden P e r n e k i M . : A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941— 1944 T a k á c s E .: Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8.— 1945. június G e c s é n y i L . : Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében 217 p. B á r á n y F .:

elfogyott

2.

1978.

A datok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811— 1847) O l t v a i F .: A Csanád vármegyei telepes községek igaz­ gatása a XIX. század első felében M o l n á r L . : Csongrád vármegye közigazgatási szerveze­ tének átalakulása 1848— 1871 R u s z o l y J .: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848— 1875 P a p p J .: Bakay N ándor indulása és politikai pályája — a végső kudarcig 297 p.

elfogyott

3 .

1979.

A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása H e r c z e g M . : Szolgák, cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt B á r á n y F .: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszer­ vezésére a Horthy-korszak első évtizedében S á r k ö z i L : Klebelsberg Kunó külpolitikája és annak szegedi aspektusai T a k á c s E .: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz 247 p.

elfogyott

A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása H e r c z e g M .: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialaku­ lása (1709— 1848) L a b á d i L .: A szentesi képviselőtestületi szociáldemok­ rata frakció és a mozgalom kapcsolata F á b iá n G y .: A két munkáspárt együttműködésének fej­ lődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig 252 p.

47,— Ft

4.

1980.

1981.

314

G a á l E . —S z a b ó F .:

V a ss E .:

V a ss E .:

L .: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében S z á n t ó L : Szeged 1848 nyarán V a r s á n y i P. Honvédegylet Hódmezővásárhelyen 1848—1849-ben B a r ta

T ém a

K ö te t M egjelesz á m a nés éve

T erjedelem

Á ra

Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak is­ meretlen dokumentumaiból H e r c z e g M . : Cselédek Hódmezővásárhelyen a kapita­ lizmus 1914-ig terjedő szakaszában G a á l E .: A szegedi nyomdai munkások segélyzőegyletének megalakulása S í p o s J . : Az építőipari munkások helyzete és mozgal­ mai Szegeden a világgazdasági válság kezdetén F ö ld v á r in é K o c s is L . : Az 1929— 1933-as világgazda­ sági válság kibontakozása Szeged gazdasági életében 221 p.

48,— Ft

S . : K ét széljegyzet a Dél-Alföld _ korai történetéhez É r s z e g i G .: Adatok Szeged középkori történetéhez P e tr o v ic s A szegedi vár korai történetéhez V a ss E .: A szegedi náhije 1553— 1554. évi török adó­ összeírása R á k o s 1 .: Gazdasági és társadalmi viszonyok Szegeden a testamentumok tükrében (1720— 1848) I m r e M . : Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVI1J. század közepétől 1848-ig E p e r j e s s y G .: A kézművesipar Szegeden az 1848 előtti évtizedekben V a r s á n y i P . I .: Részletek Hetvényi István 1848-as hon­ véd emlékirataiból 211 p.

49,— Ft

V a r s á n y i P . I .:

6,

7. 8.

1982.

1983. 1984.

S zé d e c zk y -K a rd o s s

B .: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei 252 p.

Bodnár

K u l c s á r P .:

elfogyott

Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti for­

rás G y .— S z a k á l y F . : A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve Tóth E.: Szeged város népképviselete az országgyűlés­ ben 1860—1918 (Első rész) Id . J u h á s z A .: Adalékok az őrgróf Pallavicini család hitbizományi uradalma történetéhez 262 p.

K enéz

9.

1985.

62,— Ft

M . : Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig K o v á c s L . : A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nem­ zetgyűlési választásokon Csongrád megyében R ig ó J á z o n n é : Nemzetiségeink oktatásának alakulása a Dél-Alföldön a népi demokratikus forradalom időszakában B a r a c s G .: Az ipar és a munkásság helyzete Hódmező­ vásárhelyen a népi demokratikus forradalom éveiben (1944— 1948) G a á l E . : Emlékezés az EÜSZ Sakk-körre F e lle tá r B .: Képsorok a koalíciós évek Hódmezővásár­ helyének közművelődési életéből 1944. október 8.— 1948 T a m a s i M . : A népi demokratikus fejlődés Makón B e lé n y i G y .: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a tanyarendszer átalakulásának néhány kérdése F ó r iz s S . : A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949— 1972

H erczeg

315

K ö te t sz á m a

M egjelenés éve

T ém a

T erjedelem

Á ra

Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazda­ ságának legújabbkori történetéből K o v á c s L . : Csongrád megye 1944— 1948 közötti idő­ szakáról szóló szakirodalom vázlatos áttekintése 253 p.

elfogyott

Adatok a Hunyadiak dél-alföldi birtok­ lástörténetéhez G il i c z e J . — V igil Z . : Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699— 1777) B a r t a L . : Szabad Szentes városának képviseleti és igaz­ gatási rendje 1837— 1840 (Klauzál G ábor reform­ tervei) G é c z i L . : Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849— 1854) L a b á d i L . : Csongrád megye neoabszolutista közigaz­ gatásának kialakítása (1849— 1854) G . T ó t h I . : Csanád megye igazgatása (1860— 1867) D u n a i J ó z s e fn é : A Csanád megyei önkormányzat újjá­ szervezése és működése a kiegyezés után B a l á z s G y .: A Nemzeti Bizottság szerepe a közigazga­ tás és az állami szervek megszervezésében és irányítá­ sában Szentesen 1944 és 1948 között T a k á c s E . : Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között B e r t a T .: A Szegedi Járási Tanács működése és szer­ vezeti felépítése (1950— 1956) 317 p.

68,— Ft

H a la d i J .:

10.

11.

12.

13.

316

1986.

1987.

1987.

1988.

B la z o v i c h L .:

I . : Szeged az 1848/49-es forradalom és a sza­ badságharc idején 194 p.

43,— Ft

R. A. Vészelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései K a n y ó F .: Szeged felszabadulásának vitatott kérdései P á l J . : A katolikus egyház Szegeden az ország felsza­ badulásának időszakában (1944 szept.—-1945. ápr.) Ö r d ö g h P . : Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között F e h é r I . : A társadalmi rétegződés és a népességstruk­ túra változásának néhány tendenciája Szegeden 1945 és 1980 között F ó r i z s S . : A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1957— 1961) K l o n k a i L .: Szervezeti változások Szeged város ipa­ rában 1960— 1980 között 279 p.

58,— Ft

A szegedi plébánia 1761. évi összeírása Csongrád város mezőgazdasága és lako­ sainak helyzete II. József kataszteri fölmérése tük­ rében T ó t h F .: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819— 1820-ban S z ö c s S . : Szeged város követei az 1832—36. évi országgyűlésen D ó k a K .: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korá­ ban (1828—1870) 265 p.

58,— Ft

S z á n tó

F a r k a s F .— H a lm á g y i P . :

F a r k a s C s .: K r u z s lic z I .:

T ém a

K ö te t M egjelesz á m a nés éve

14.

1989.

T erjedelem

Á ra

M á t é 7.S.: Szeged XVI. századi helyrajza V ig h Z . : Adatok Csanád vármegye közbiztonságának

alakulásáról a feudalizmus utolsó évszázadában G .: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790— 1848) B e írta L . : Csongrád város jegyzője G ilic z e J .: Földeák község áttelepülése 1845—46-ban V a rsá n yi P. Csány László Szegeden és Csongrád megyében L a b á d i L . : Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között K r u z s lic z Adatok a hódmezővásárhelyi városigaz­ gatás történetéhez (1848— 1873) T ó th Szeged város községi iskolaszékének tevékeny­ sége 1869 és 1948 között P ö lö s k e i F .: Nagy György és kora F ö ld v á r in é K o c s is L . : Az 1929-es törvényhatósági vá­ lasztások Szegeden 301 p.

65 — Ft

T .— Z a l l á r A . : Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény 369 p.

63,— Ft

H abennann

15.

16.

17. 18.

1989.

1990.

1990.

S za b ó

Z s í r o s K .: Szentes S z a k o l y F .: Nagy

földrajzi nevei Gergely pereskutasi „kereskedő tőzsér” viszálya Nagyszombat városával (1588). Ada­ tok a 16. századi kereskedelem-szervezet kérdéséhez K r u z s l i c z I .: Kataszteri felmérések és térképek Szege­ den 1848 előtt D ó k a K . : Herrich Károly élete és működése (1818— 1888) F o r c z e k Z . : A hódmezővásárhelyi céhes ipar utolsó időszaka (A válság és megszűnés évtizedei) F a r k a s J . : „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikaliz­ musig) 357 p.

120,— Ft

A vásárhelyi leventék háborús kálváriája 297 p.

elfogyott

H e r c z e g M .: B la z o v ic h

L .— G é c z i L . :

Oklevelek a Csanádnemzet-

ség történetéhez A . : Szerzetesek Csanád egyházme­ gyében a középkorban B r a t i n k a J .— S z i g e ti F . t Szeged város tanácsának első jegyzőkönyve (1717— 1723) M á t y á s S á n d o r n é B á th o r y K a ta lin : „Boldog korszak” . Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata 303 p. J u h á s z K .— L o t z

19.

G .: Személyi adattár a szegedi polgár­ családok történetéhez 303 p.

H aberm ann

317

C SO N G RÁD

Kötet száma 1

.

2. 3.

M EGYE

ÉVSZÁZAD AI

Téma

Megjele­ nés éve 1985. 1987. 1986.

TÖ RTÉ N E LM I O LVASÓ K Ö N YV

Terjede­ lem

Ára

A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadság392 p. harc végéig (szerk. B la z o v ic h L .)

62 — Ft

Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig 285 p. (szerk. G é c z i L ., L a b á d i L . , G . T ó th I .)

50,— Ft

336 p.

62,— Ft

A Körös—Tisza—Maros köz középkori 207 p. településrendje

elfogyott

Legújabb kor 1919— 1975 (szerk.

Nagy

/.)

D É L -A L F Ö L D I É V S Z Á Z A D O K 1

.

2.

1985. 1988.

B la z o v ic h L . :

Návay Lajos politikai jegyzetei (1910— 1921) (közread. 313 p.

85,— Ft

Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelv­ 418 p. járásszigetek

150,— Ft

Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája 241 p.

elfogyott

G ilic z e J V í g h Z . )

3. 4.

1990. 1988.

S z a b ó J .:

V a r s á n y i P é te r L :

SEG ÉD LETEK .

1984.

Csanád Megye Levéltára 1710— 1950

274 p.

30,— Ft

2.

1986.

Csongrád Megye Levéltára 1723— 1950

261 p.

30,— Ft

3.

1990.

Szeged Város Tanácsa V. B. ülései jegyzőkönyveinek 189 p. témakatalógusa 1951— 1970

40,— Ft

1

318

Felelős kiadó: B l a z o v ic h L á s z l ó 91-2390 — Borgisz Kft. Felelős vezető: M a r t o n o s in é C sertő B r ig it t a ügyvezető A kézirat nyomdába érkezett: 1991. Megjelent: 1992. Terjedelem: 28,4 A/5 ív. Példányszám: 1000 Készült monószedéssel, íves magasnyomással az MSZ 5601—59 és az MSZ 6503—55 szabványok szerint.