TANULMÁNYOK A KÉTSZÁZÖTVEN ÉVES OROSHÁZA ÉS VIDÉKE TÖRTÉNETÉRŐL
TANULMÁNYOK A KÉTSZÁZÖTVEN ÉVES OROSHÁZA ÉS VIDÉKE TÖRTÉNETÉRŐL
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Publications from Museums of Békés County Mitteilungen der Museen des Komitates Békés Sorozatszerkesztő: SZABÓ FERENC
TANULMÁNYOK A KÉTSZÁZÖTVEN ÉVES OROSHÁZA ÉS VIDÉKE
TÖRTÉNETÉRŐL
OROSHÁZA 1995
Szerkesztették HÉVVÍZI SÁNDOR ÉS SZABÓ FERENC A kötet szerzői BARANYAI KÁLMÁN HÉVVÍZI SÁNDOR BEZDÁN SÁNDOR JÁROLI JÓZSEF CSIZMADIA LAJOS JUHÁSZ IRÉN DÉNES GYÖRGY KISS A. SÁNDOR DINNYÉS ISTVÁN KOSZORÚS OSZKÁR ELEK LÁSZLÓ PÁLFAI IMRE FEKETE SÁNDOR PINTÉR JÁNOS FÜLEKY GYÖRGY SZABÓ FERENC GULYÁS MIHÁLY SZENTI TIBOR HAJDÚ MIHÁLY TAKÁCS MÓNIKA HERCZEG MIHÁLY TAKÁCS LÁSZLÓ A tanulmányok lektorai BELLON TIBOR HAJDÚ MIHÁLY BÓNA ISTVÁN HÉVVÍZI SÁNDOR ELEK LÁSZLÓ JÁROLI JÓZSEF FEKETE SÁNDOR JUHÁSZ DEZSŐ GAÁL ENDRE KOSZORÚS OSZKÁR GODA PÉTER S. SZABÓ FERENC SZABÓ FERENC Fotók és reprodukciók: Krajcsovics Béláné és Szűcs László A kötetet tervezte P E T Ő C Z KÁROLY
ISSN 01 39 0090 ISBN 963 7219 21 8 Orosháza Város Önkormányzata és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa Felelős kiadó: Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató
Tartalom
GULYÁS MIHÁLY:
Előszó
9
PINTÉR JÁNOS:
Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében
13
BARANYAI KÁLMÁN
Családi közösségek Orosházán az első generációk idején Kiss A. SÁNDOR A Vas megyéből Orosházára telepedett Sághi Kiss család törté nete a XVII-XVIII. században
33
53
DÉNES GYÖRGY
Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe ésföldrajzinevei
69
HÉVVÍZI SÁNDOR
Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben
97
HAJDÚ MIHÁLY
A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben . .
115
JÁROLI JÓZSEF
Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
141
HERCZEG MIHÁLY
Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térkép felvételeken
159
SZABÓ FERENC
A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világhá borútól a várossá alakulásig
179
KÉPEK
a százhuszonöt esztendős Gyopárosfürdőről az 1910-es évektől az 1930-asévekig
201
SZENTI TIBOR
Az Orosházáról elinduló fehérgárdista mozgalom 1948-1955
211
CSIZMADIA LAJOS
Emlékezések az orosházi evangélikus népiskolák államosítás előtti negyedszázadára
231
FEKETE SÁNDOR
A mezőgazdasági középfokú oktatás kialakulása és rövid története Orosházán
261
FÜLEKY GYÖRGY-TAKÁCS MÓNIKA
Fekete Zoltán élete és munkássága
279
ELEK LÁSZLÓ
Bakó József és az orosházi tanyavilág
285
BEZDÁN SÁNDOR
Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867-1918)
319
DINNYÉS ISTVÁN
Emlékképeim Orosháza zenei életéről
335
TAKÁCS LÁSZLÓ
Az irodalomtörténet szolgálatában. (Orosházi muzeológusi emlékeim) .
353
KOSZORÚS OSZKÁR
A kapuőrző láblabdázástól az igazi orosházi futballig
367
JUHÁSZ IRÉN:
Késő avar kori leletek Orosházáról
387
PÁLFAI IMRE
A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén
405
OROSHÁZA
a kétszázötven éves jubileum idején. Városképek és ünnepi események
423
Inhalt
GULYÁS, MIHÁLY
Vorwort
9
PINTÉR, JÁNOS
Die Unterrichts-pedagogische Arbeit und die Kulturelle Wirkung der evangelischen Gemeinde von Orosháza, im Leben der Siedlung . . . .
13
BARANYAI, KÁLMÁN
Familiäre Gemeinschaften in Orosháza zur Zeit der ersten Generationen . Kiss, A. SÁNDOR Die Geschichte der aus Komitat Vas nach Orosháza übersiedelten Familie Sághi-Kiss in den XVII-XVIII. Jahrhunderten
33
53
DÉNES, GYÖRGY
Die handgeschriebene Landkarte und die geographischen Namen von Orosháza, Komlós und der nahegelegenen Puszta-Gebiete aus dem Jahrel753
69
HÉWÍZI, SÁNDOR
Ortsnamen von Orosháza aus den ersten Jahrzenten nach der Wiederbesiedlung .
97
HAJDÚ, MIHÁLY
Die Zusammenhänge der Familiennamen und Berufe in Orosháza im Jahre 1931
115
JÁROLI, JÓZSEF
Historisch-ethnographische Daten über Orosháza vor 1848
141
HERCZEG, MIHÁLY
Die Gehöftswelt in der Umgebung von Orosháza auf den militärischen Landkartenaufnahmen aus den Jahren 1869. und 1888
159
SZABÓ, FERENC
Die Geschichte der Verwaltung der Gehöften auf dem Gebiet des heutigen Orosháza von ersten Weltkrieg bis zur Stadterklärung
179
BILDEN
125 Jahre Gyopárosfürdő aus den Jahren 1910-1930
201
SZENTI, TIBOR
Die von Orosháza aus gestartete Antikommunistische Bewegung („Weise-Gardisten") 1948-1955
211
CSIZMADIA, LAJOS
Erinnerungen an das Viertel-Jahrhundert vor der Verstaatlichung der evangelischen Volksschulen in Orosháza
231
FEKETE, SÁNDOR
Die Entstehung der mittelstufigen landwirtschaftlichen Schulung und deren kurze Geschichte in Orosháza
261
FÜLEKY, GYÖRGY - TAKÁCS, MÓNIKA
Leben und Gesamtwerk von Zoltán Fekete
279
ELEK, LÁSZLÓ
Der Schriftsteller József Bakó und die Gehöftswelt von Orosháza . . . .
285
BEZDÁN, SÁNDOR
Die Entstehung der Verein-Typen in Orosháza (1867—1918)
319
DINNYÉS, ISTVÁN
Meine Einnerungsbilder über das musikalische Leben von Orosháza
. .
335
Im Dienste der Literaturgeschichte. (Meine Erinnerungen als Museolog in Orosháza)
353
TAKÁCS, LÁSZLÓ
KOSZORÚS, OSZKÁR
Die Anfange des Fußballspielens in Orosháza. (Vereine und Mann schaften)
367
JUHÁSZ, IRÉN
Funde der spät-awarischen Zeit in Orosháza
387
PÁLFAI, IMRE
Die Lage der Wasserableitung des Innengebiets von Orosháza
405
OROSHÁZAER STADTBILDEN
und Jubiläum 1994
8
423
Előszó Orosháza város 1994-ben a török hódoltság utáni újratelepítésének, harmadik alapításának 250. évfordulóját ünnepli. A városhoz mint szülő- és lakóhelyhez való szeretetteljes kapcsolatokat felerősítő önkormányzati, egyházi, társadalmi, szakmai és sportrendezvények, a negyed évezredes jubileum során emlékhely és emléktáblák avatása a megtartó és továbblendítő ünneplés részei voltak. A jubile umi év önbecsülést, öntudatot, egybetartozási érzést adott minden orosházinak, a város és a vidék lakosainak, az Orosháza iránt megtisztelő barátsággal viselte tőknek bárhol az országban vagy a határokon túl. A mély gondolati és érzelmi töltésű évfordulós megemlékezések következete sen visszanyúltak az Orosházára és környékére vonatkozó régibb és újabb kuta tási eredményekhez. Egyúttal már az előkészületi szakaszban felerősítették az orosházi múzeum összefogó szerepével folytatott búvárkodásokat. A múzeum tudományszervező és népszerűsítő munkáját az évkönyveken túl az 1965-ben megjelent kétkötetes városmonográfia, az azóta publikált kötetek és tanulmá nyok hosszú sora, a gazdag anyagú kiállítások mellett egy szép számú kutató gárda távolabbról talán alig látható, ám folyamatos összetartozása igazolja. A nagyobbrészt helyi vagy táji gyökerekkel, kapcsolatokkal rendelkező, külön böző tudományágakban munkálkodó kutatók „törzsét" a monográfia körül összekovácsolódottak adják, de már többen vannak az azóta tudományos pályára kerültek vagy azóta jó hírnevet szerzett „nem hivatásos" helytörténészek. Több nemzedék kölcsönös együttes munkálkodása, a korszerűség és az igé nyes lokálpatriotizmus egysége teremtette meg és tette hagyománnyá az Oroshá zára és vidékére vonatkozó önismereti kutatásokat. Az új eredményeket a város lakossága kíváncsisággal várja és igényli, mert a korábbi nemzedékek küzdel meit, teremtő munkáját, előremutató törekvéseit a magáénak érzi. A város önkormányzata és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága összefo gásával megjelenő tanulmánykötetet fontos eredménynek tekinthetjük. Mindé-
nekelőtt azért, hogy a jeles jubileum szellemében és alkalmából tovább bővítette, mélyítette mindazt, amit elődeink és a magunk múltjáról, hagyományairól tud nunk, ismernünk kell. A kutatás szerves fejlődése jegyében született dolgozatok egyik része új szempontok alapján és részletesebben világítja meg a város és kör nyéke XVIII. századi históriájának, majd polgári kori történetének a monográfiá ban ki nem fejthető kérdéseit. A tanulmányok másik csoportja a város életében meghatározó szerepet betöltő evangélikus egyházközség múltjának alapkérdései ről, a gyülekezet jeles személyiségeiről, magas szintű népoktatási törekvéseiről ad képet. Ezekről a fontos témakörökről a monográfia az állampárti diktatúra idején csak részben emlékezhetett meg. Az irodalomtörténet és a művelődéstörténet, a helyi sporthistória eddig érdemben fel nem tárt vagy még soha nem tárgyalt kérdéseivel szintén alapos dolgozatok foglalkoznak. Az orosházi és környéki tanyavilággal kapcsolatos tanulmányok, közlemények egyfelől hiányt pótolnak, másfelől az eddigi kutatásokat egészítik ki. Az erőszakos tanyafelszámolás előtti viszonyokat kötelességünk megismertetni az utókorral, hiszen az orosházi agrár kultúra első fénykoráról emlékezünk meg. A társadalom és a művelődés tárgy körében írt munkák jól bizonyítják Orosháza mezővárosi fejlettségét. A tanulsá gokra érdemes figyelnünk. Különösen arra, hogy az áldozatkészséget és a felké szültséget a mozgékonysággal egyesíteni képes személyiségek kezdeményező szerepe milyen jelentős lehet. A kötet vonzását, forrásértékét, szemléletességét jól válogatott fénykép- és tér képanyag erősíti, felvillantva a jubileumi év eseményeit is. Ez a könyv „testvérkötete" minden korábbi orosházi fontosabb kiadványnak, szerves folytatása a helyi múzeum évkönyveinek és a monográfiának, továbbá a megyei múzeumi sorozatban napvilágot látott orosházi témájú köteteknek, a Békési Életben publikált számos dolgozatnak. Legközelebbi testvére Elek László Székács Józsefről írt monográfiája, valamint Koszorús Oszkár kötete: Orosháza jelesei I. (A XIX. század végéig). Mindkét mű a jubileum tiszteletére, az évforduló esztendejében került az olvasók kezébe. A város önkormányzatának a megyei múzeumi szervezettel, annak részeként az orosházi múzeummal közösen megvalósított kiadványa két közelgő évfordu lóhoz is kapcsolódik: Az 1920-as évekig visszanyúló orosházi múzeumi törekvé sek után ötven éve lesz 1995-ben múzeumunk önálló intézménnyé alakulásának, s 1995 december végén félszázada lesz annak, hogy Orosháza városi jogállást kapott, egyben az addig önálló Szentetornyával egyesült. A gyűjtőterületében és funkcióiban azóta jócskán kibővült múzeum — első helyen a jubileum évében díszpolgárunkká avatott Nagy Gyula érdeméből - országosan ismert és elismert tudományos és művelődési műhellyé fejlődött. A városi cím és jogállás 1946-ban mindössze három, ma pedig tizenhárom Békés megyei település büszkesége. A városi címet valóságos városi színvonallal, gazdasági, kommunális és művelő10
dési fejlettséggel, a vonzáskörzetre történő kisugárzással lehet a maga fényében megerősíteni. A lehetőségek korlátjai ellenére, szívós munkával ennek érdekében is fontos lépések történtek a 250 éves jubileum előtt és az ünnepi évben. Szívesen említem ezek közül az új postaépületet, a telefonellátás nagyarányú bővülését, a kórházi rekonstrukciót, az évfordulóra felavatott emlékparkot, a nyolcvan év után felépülő vasúti felüljárót és a vasútállomás közeli újjászületését. Orosháza, 1994. április 24. DR. GULYÁS MIHÁLY
polgármester
