Tanulmányi útmutató az új típusú (BA) képzésekhez a magyar alapszak hallgatói számára
Mi is az a bolognai típusú képzés? A bolognai folyamat a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára elsősorban azt jelenti, hogy megszűnt a felsőoktatás eddigi ún. duális rendszere (egyetemi és főiskolai szint), s a felsőoktatási intézmények egy új képzési formát vezettek be. A három egymásra épülő képzési ciklusból álló képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagyva a saját képességek felismerésére, s kiküszöbölve a fent említett hátrányokat. Az első képzési szint, amelybe most Önök is bekerültek, az alapképzés (BA-képzés, bachelor fokozat), mely a bölcsészettudományi területen 6 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a részben a munkaerőpiacon is hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, részben megfelelő elméleti alapozást nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés (MA-képzés, master-fokozat) a bölcsészettudományokban 4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a 6 féléves doktori képzés, amely a tudományos fokozat (PhD-cím) megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája nem egyszerű leképezése az alapképzés szerkezetének, itt több szak indul majd (ezek pontos meghatározása jelenleg van folyamatban). A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra, hogy a diák mesterszinten esetleg némileg más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte: a mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények fogják majd meghatározni. A három képzési ciklus finanszírozásában az állam nem egyformán vesz részt, hanem – anyagi lehetőségeinek és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően – folyamatosan szűkíti az egyes ciklusokban tanuló államilag finanszírozott hallgatók számát. Az alapképzésbe igen széles tömegek kerülhetnek be, a mesterképzésbe azonban csak ezek 30%-a kerül államilag finanszírozott hallgatóként (költségtérítéses formában persze mások is folytathatják). A doktori képzésekbe pedig már csak a hallgatók 7%-a kerülhet állami finanszírozásban. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy már a mesterképzésben erős felvételi szűrőmechanizmusokat lesz szükséges beiktatni. Mi következik az Önök számára mindebből? Egyrészt az, hogy az a képzés, amire Önök most bekerültek, nem a korábban megszokott négy, illetve öt éves képzésnek megfelelő egyetemi szintű végzettséget adja, hanem három év után majd egy ún. alapszakos diplomával fognak végezni. Ez az egyik oldalról kedvező, hiszen azok, akik hamarabb szeretnének kijutni a munkaerőpiacra, kevesebb idő alatt szereznek felsőfokú végzettséget. Ugyanakkor azonban tudniuk kell, hogy ez inkább a korábbi főiskolai szintnek megfelelő diploma lesz csupán, a valóban egyetemi szintű végzettséget csak a mesterképzés elvégzése révén fogják csak tudni megszerezni. Mivel
azonban oda már csak az alapképzésbe bejutottak 30%-a juthat majd be államilag finanszírozott képzésben, valamiféle felvételi rendszer fog működni az MA-szintre való belépéskor, amelynek meghatározó eleme lesz a hallgatók BA-szinten mutatott teljesítménye. Ez Önöket arra kell, hogy ösztökélje, hogy igyekezzenek a kezdetektől legjobb tudásuk szerint szerepelni a szemináriumokon és vizsgákon, hiszen ezzel tudják maguknak biztosítani a finanszírozott helyen való továbbtanulás lehetőségét. Azért is fontos lesz, hogy igyekezzenek minél jobb teljesítményt nyújtani, mert ha bevezetik a fejlesztési hozzájárulást, akkor csak a legjobban teljesítő tanulóknak lesz esélyük kikerülni a tandíjkötelezettséget. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a rendszerben várhatóan együtt versenyeznek majd a költségtérítéses hallgatók az állami finanszírozásban tanulókkal, tehát a költségtérítéses képzésre felvettek átkerülhetnek akár a teljesen tandíjmentes körbe is. Hogyan lehet eljutni a diplomához? A magyar felsőoktatásban ún. kreditrendszerű oktatás folyik. A kredit a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent, amibe a tanórán eltöltött idő mellett beleszámít az otthoni felkészülésre, könyvtári kutatásra stb. fordított idő is. Ahhoz, hogy az alapképzésben diplomát szerezhessenek, Önöknek 180 kreditet kell összegyűjteniük. Mivel a képzések alapesetben 6 félévesek, s ha a fejlesztési hozzájárulást bevezetik, s Önökre is kiterjesztik, akkor Önöknek is eminens érdekük lesz, hogy lehetőleg a legrövidebb idő alatt szerezzék meg a diplomájukat, vagyis arra kell törekedniük, hogy lehetőleg minél egyenletesebb terheléssel tudják ezt a 180 kreditet megszerezni. Ebből az következik, hogy igyekezniük kell félévenként nagyjából 30 kreditet összegyűjteni. Ez azonban nem mindig egyszerű, ugyanis az új képzési rendszerben a 180 kredit nem egyszerűen a szakos kreditek megszerzését jelenti a szakok legtöbbje esetében, hanem nagyjából 120 + 50 + 10 kreditnyi megoszlásban az illető alapszak anyagát, valamilyen egyéb ismeretanyagot, illetve pedagógiai jellegű tárgyakat vagy szabadon választott tantárgyakat. A 120 kreditnyi képzés tehát magának az alapszaknak a szakmai anyaga, beleértve a képzés lezárásaként készítendő szakdolgozatot is (ennek kreditértéke szakonkénti eltéréssel általában 4 vagy 5 kredit). Az 50 kredites képzés lehet az adott szak valamilyen szakirányú képzése, de lehet egy másik szak szakirányú képzése is. Például egy magyar szakos hallgató a magyar szakon kötelezően megszerzendő 120 kredit mellé teljesítheti például a magyar szak valamilyen szakirányát vagy szakirányú specializációját, tanulhat például szakirányként finnugrisztikát vagy művelődéstörténetet, vagy szakirányú specializációként kreatív írást vagy nyelvtörténetet. Nem muszáj azonban a saját alapszak valamilyen speciálisabb ismeretkörét tanulni 50 kreditért, hanem lehetőség van más szakok specializált képzéseinek felvételére is. Sőt: minden szaknak létezik egy 50 kredites (ún. minor) változata is, amelyek elvégzése az illető szak legfontosabb ismeretköreibe való beavatást jelenti.1 Az, hogy melyik lehetőség 1
Meg kell jegyezni, hogy az egyes szakok esetében keveredik a szakirány, illetve minor képzés fogalma. A magyar vagy történelem szakon például szakirányokról szokás beszélni, ha az 50 kredites specializáltabb képzésekről van szó. Mivel azonban egyes nyelvszakokon (pl. romanisztika és szlavisztika) a szakirány az illető nyelven folyó képzést jelenti, ott az ilyen speciálisabb tudástartalmat jelentő képzéseket már minornak nevezik. Mindegyik szakon minor változatnak hívják azonban az alapszak 50 kredites, más szakok hallgatóinak felkínált változatát.
felvétele mellett döntenek, az Önök belátására van bízva, egy dolgot azonban fontos hangsúlyozni: a jelenlegi állapot szerint csak kétszakos tanárokat lehet a jövőben kibocsátani a felsőoktatásból. Ebből következik, hogy aki később tanár szeretne lenni, annak a választása annyiban behatárolt, hogy muszáj valamilyen másik, iskolákban oktatott közismereti szaknak a minor változatát felvennie, nem tudja a tanulmányait szakos specializációval folytatni (esetleg úgy. hogy költségtérítést fizet annak a szakiránynak az elvégzéséért). Hozzá kell ehhez tenni, hogy tanárszakok esetében nemcsak a Bölcsészettudományi Karon oktatott minor szakok jöhetnek szóba, hanem a Természettudományi Kar, esetleg a JGyTFK egyes képzései is (pl. matematika, biológia, informatika, testnevelés stb.). Mi a teendő a maradék 10 kredit megszerzése érdekében? Ami a maradék 10 kredit megszerzését jelenti, abban megint a tanári képesítés megszerzése befolyásolja a felveendő tantárgyak jellegét. A tanárszak irányába törekvőknek fel kell venniük az összesen 10 kredites tanári modult, amely szükséges lesz ahhoz, hogy a mesterképzésben a pedagógusképzésben részt vehessenek. Akiknek viszont nincsenek ilyen ambícióik, azok számára a maradék 10 kredit szabadon választható tárgyak felvételét jelenti: ezek lehetnek a szakjukon hirdetett speciális kollégiumok, de bármilyen más bölcsészettudományi szak órái is, akár úgy is hogy 5-6 különböző szakról vesznek fel egy-egy órát. Próbáljuk meg az elmondottakat táblázatosan is összefoglalni: Hogyan teljesíthető a kötelezően megszerzendő 180 kredit? egyetlen szak keretében
két szakon bölcsészként
két szakon a tanári képesítés megcélozásával
120 kredit az alapszakon
120 kredit az alapszakon
120 kredit az alapszakon
50 kredites szakon belüli szakirányú képzés
50 kredites szakirány úképzés egy másik szakon, illetve egy másik alapszak 50 kredites minor változata
egy másik tanárképes alapszak 50 kredites minor változata
10 szabadon választott kredit az illető szak anyagából
10 szabadon választható kredit
10 kredites tanári modul
Mikortól vehetők fel a szakirányok, illetve minor szakok? Ebben a kérdésben sem érvényesül szigorú szabályozás. Az alapelv az, hogy az első félévben egyetlen szakirány sem indulhat, azaz legkorábban a 2. félévtől indíthatók, de a szakok jelentős részén csak a 3. félévtől indulnak. Ennek az az értelme, hogy a bejövő hallgatók ne kerüljenek rögtön döntéskényszerbe a szakirányok felvétele ügyében, hanem legyen idejük egy kicsit tájékozódni, a szabadon választott kreditjeik terhére egy kicsit belehallgatni egyes szakok képzéseibe, s csak ez után meghozni a döntést. Arra ugyanis nem lesz mód, hogy valaki tetszőlegesen váltogassa a szakirányokat, a döntést előtte jól meg kell
fontolni. Igaz, jelenleg úgy tervezzük, hogy azért zsákutcába sem akarjuk kényszeríteni azokat, akik rossz döntést hoztak, s később mégis mást szeretnének tanulni: ha időben meggondolják magukat, s nem használtak el még többet a szakirány kreditjeiből 15-18-nál, akkor egyszer, de csakis egyszer, az oktatási dékánhelyettes engedélyezheti majd a szakirányváltást. Mi a helyzet a nyelvszakos szakirányokkal, ahol a tanulmányok folytatásához szükség van a nyelvtudásra? A nagyobb nyelvek esetében (angol, német, francia, olasz, spanyol) ezekre csak az illető nyelvből tett emelt szintű érettségi vagy középfokú „C” típusú nyelvvizsga birtokában lehet jelentkezni. A kis nyelvek esetében más a helyzet: ott szükséges, hogy a szakmai tárgyak tanulását megelőzze egy viszonylag intenzív nyelvi képzés (két féléven keresztül heti 6 órában). Mivel viszont így szinte csak egy év maradna a szakmai képzésre az ilyen szakirányokon, ha ezeket is csak a 3. félévtől lehetne elkezdeni, ezen képzések esetében azt a technikát találtuk ki, hogy már az 1. félévtől felvehetik az érdeklődő hallgatók ezen szakirányok nyelvóráit (pl. ógörög, orosz, szerb stb.), de nem magát a szakirányt. Ezeket a nyelvórákat (3 x 2 = 6 kredit értékben) a hallgatók az első félévben a szabadon választható 10 kreditjük terhére látogatják, s ha a második félévben, amikor már ezeket a szakirányokat felvehetik, úgy döntenek, hogy folytatják tanulmányaikat a szakirányon, akkor ezeket a kreditek a szakirány 50 kreditjéből jóváírja majd a Tanulmányi Osztály, így újra 10 szabadon választható kredit áll majd a rendelkezésükre. Aki viszont úgy dönt, hogy mégis másik szakirányt szeretne választani, az csupán a szabadon választható kreditjeiből használt el hatot, s módja lesz minden következmény nélkül egy másik szakirány felvételére. Van-e valamilyen korlátja a szakirányok választásának? Nem sok ilyen van, de például az előbb említett nyelvtudás a nagyobb nyelvek esetében ide sorolható. Egyébiránt viszont az 50 kredites szakirányok vagy minor szakok közti választás alapvetően az Önök belátására van bízva, ugyanakkor azonban lehetnek munkaerőkorlátai is. Ha ugyanis egyes szakirányokra túl sokan jelentkeznek, és az illető szak oktatói létszáma nem bír el ekkora terhelést, akkor a szakirány indulni fog, de nem tud mindenkit fogadni. Mindez fordítva is igaz: ha csak egy-két ember jelentkezik egy-egy szakirányra, akkor az nem fog beindulni, mert nem gazdaságos a működtetése. Ezért egyrészt október végén, amikor már Önök egy kicsit tájékozódtak a képzések vonatkozásában, előzetes igényfelmérést fogunk készíteni, hogy lássuk, az egyes szakirányokon milyen érdeklődés várható. Másrészt pedig januárban egy belső jelentkezési lapon lehet majd jelentkezni a szakirányokra, ezen legalább három szakirányt kell majd fontossági sorrendben megjelölni, s hogy ki melyikre jut majd be, az egyrészt a jelentkezők számától függ, másrészt pedig a hozott pontokból (vagy a felvételi pontszámból) és az első félévben elért tanulmányi átlagból számított pontok számától. Aki tehát egy várhatóan „divatos” szakirányra szeretne majd bejutni, annak igyekeznie kell, hogy az első félévben minél jobb eredményt mutasson fel. Ha a szakirányok csak a 2. vagy 3. félévtől indulnak, lehet-e elegendő kreditet szerezni az 1., illetve a 2. félévben? Ez szakonként eltérő módon lehetséges. A történelem szakon például már akkor is sikerülhet ez, ha csak a mintatantervben előírt órákat veszi fel a hallgató. A szakok
többségében, így a magyar szakon is azonban az alapszak 120 kreditjét osztották 6 félévre, így annak aki az optimális 30 kreditet el szeretné érni, annak valóban ügyelni kell arra, hogy a szakon kötelezően előírt órákon kívül minél többet vegyen fel a szak választható, azaz félévhez nem között órái közül is, s lehetőleg minél több szabadon választható órát is a 10 kredites kontingens terhére. Ilyen órák lehetnek más szakok orientációs jellegű órái is, amelyeken a hallgató betekintést kaphat az illető szak tartalmába, s el tudja majd dönteni, melyik szakirányra jelentkezzen. Ha a 2. félévtől indított szakirányra jelentkezik valaki, akkor a második félévben már kevesebb odafigyelést igényel a 30 kreditnyi tantárgy felvétele, hiszen a második félévben már a szakirányos, ill. minor szakos órák is beleszámítanak a felvett kreditszámba. Ha csak a 3. félévtől vesz fel valaki szakirányt, akkor viszont értelemszerűen még a 2. félévben is törekednie kell szabadon választható tantárgyak felvételére. (A 30 kredit természetesen csak egy optimális irányszám: ez úgy is teljesül, ha valakinek egyik félévben 26, a másik félévben 34 kreditje van.) Az alábbiakban táblázatosan megadjuk a magyar BA-szak óra-, vizsga- és kredittervét, amely minta-tantervként szolgál, s feltünteti az elvégezni szükséges tantárgyakat, s azokat a szemesztereket, amelyekben ezek felvételét javasoljuk. A fentebb említett kreditszerzési kényszer vonatkozásában felhívjuk a figyelmet a táblázatban MAGIT09, MAGIT10 és MAGNT17 szereplő szabadon választható órákra, ezek azok, amelyek a 120 kredit feletti szabadon választható 10 kredit értékű kurzus mellett már az első vagy a második félévben is teljesíthetők. (A 120 kredit feletti 50, illetve 10 kreditnyi tárgyat a táblázat nem tartalmazza, csak a magyar szak anyagát.)
Magyar BA_AN (MAG-B-AN) Nappali tagozat, 180 kredit , 6 félév, tanárképes, nem párosítható szak Szakirányok Finnugor szakirány Irodalomtudomány Művelődéstudomány Neolatin Nyelvmentor szakirány Nyelvtechnológia szakirány Színháztörténet Ügyvitel
Ösvények Magyar alapszak finnugor szakirány Magyar alapszak irodalomtudomány szakirány Magyar alapszak művelődéstudomány szakirány Magyar alapszak neolatin szakirány Magyar alapszak nyelvmentor szakirány Magyar alapszak nyelvtechnológia szakirány Magyar alapszak szakirány nélkül Magyar alapszak színháztörténet szakirány Magyar alapszak ügyvitel szakirány
MK TT/KPR Tantárgyelem 0123456 MK-A Alapozó ismeretek; Teljesítendő: min. 17k BAFIL Filozófiatörténet; teljesítendő min. 2k BAFIL1 Filozófiatörténet, _Előadás minden févben, 2 óra, _Kollokvium ++ 2 MAGNA1 Bevezetés a nyelvtudományba; teljesítendő min. 2k MAGNA11 Bevezetés a nyelvtudományba, BTK Előadás őszi févben, 2 óra, koll ++ 2 BATÁRS Társadalomismeret; teljesítendő min. 2k BATÁRS1 Társadalomismeret, _Előadás őszi févben, 2 óra, _Kollokvium ++ 2 MAGNA2 Nyelvészeti filológia; teljesítendő min. 2k MAGNA21 Nyelvészeti filológia, BTK Szeminárium őszi févben, , félévre 2 óra, gyj 2 ++ BAKÖ Könyvtár- és informatikai alapismeretek; teljesítendő min. 2k BAKÖ1 Könyvtár- és informatikai alapismeretek, _Előadás őszi févben, 2 óra, 2 _Kollokvium MAGNA3 Kommunikáció szóban és írásban I. – Retorika és szövegalkotás; teljesítendő min. 3k MAGNA31 Kommunikáció szóban és írásban I. – Retorika és szövegalkotás 3 szeminárium, BTK Szeminárium őszi févben, 2 óra, gyj ++ MAGIA01 Bevezetés az irodalomtudományba; teljesítendő min. 2k MAGIA011 Bevezetés az irodalomtudományba, _Előadás 2 óra, _Kollokvium 2 MAGIA02 Irodalomtudományi proszeminárium; teljesítendő min. 2k MAGIA021 Irodalomtudományi proszeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati 2 jegy MK-T Törzsképzés; Teljesítendő: min. 93k legalább 1 tantárgyból MAGNT01 Leíró hangtan; teljesítendő min. 3k MAGNT011 Leíró hangtan előadás, BTK Előadás őszi févben, 1 óra, koll 2 MAGNT012 Leíró hangtani szeminárium, BTK Szeminárium őszi févben, 1 óra, gyj 1 ++ MAGNT02 A magyar nyelv finnugor rokonsága; teljesítendő min. 2k MAGNT021 A magyar nyelv finnugor rokonsága, BTK Szeminárium tavaszi févben, 2 , félévre 2 óra, gyj ++ MAGNT03 Szófajtan; teljesítendő min. 5k MAGNT031 Szófajtan előadás, BTK Előadás tavaszi févben, , félévre 1 óra, koll ++ 2 MAGNT032 Szófajtani szeminárium, BTK Szeminárium tavaszi févben, 1 óra, gyj ++ 3 MAGNT04 Helyesírás; teljesítendő min. 2k MAGNT041 Helyesírás, BTK Szeminárium tavaszi févben, , félévre 1 óra, gyj ++ 2 MAGNT05 Jelentéstan; teljesítendő min. 2k MAGNT051 Jelentéstan előadás, BTK Előadás tavaszi févben, 1 óra, koll ++ 2 MAGNT06 Szószerkezettan és egyszerű mondat; teljesítendő min. 4k MAGNT061 Szószerkezettan és egyszerű mondat előadás, BTK Előadás őszi févben, 1 1 óra, m3 ++ MAGNT062 Szószerkezettan és egyszerű mondat szeminárium, BTK Szeminárium 3 őszi févben, 2 óra, gyj ++ MAGNT07 Kommunikáció szóban és írásban II.; teljesítendő min. 3k MAGNT071 Kommunikáció szóban és írásban II., BTK Szeminárium tavaszi 3 févben, 2 óra, gyj ++ MAGNT08 Mondattan – összetett mondat; teljesítendő min. 4k MAGNT081 Mondattan – összetett mondat előadás, BTK Előadás tavaszi févben, 1 2 óra, koll ++ MAGNT082 Mondattan – összetett mondatszeminárium, BTK Szeminárium tavaszi 2 févben, 1 óra, gyj ++ MAGNT09 Szövegtan; teljesítendő min. 2k MAGNT091 Szövegtan előadás, BTK Előadás tavaszi févben, 2 óra, koll ++ 2
MK TT/KPR Tantárgyelem 0123456 MAGNT10 Uralisztika; teljesítendő min. 2k MAGNT101 Uralisztika előadás, BTK Előadás őszi févben, 2 óra, koll ++ 2 MAGNT11 Nyelvtörténet I.; teljesítendő min. 2k MAGNT111 Nyelvtörténet I., BTK Előadás őszi févben, 2 óra, koll ++ 2 MAGNT12 Stilisztika; teljesítendő min. 3k MAGNT121 Stilisztika előadás, BTK Előadás őszi févben, 1 óra, koll ++ 1 MAGNT122 Stilisztika szeminárium, BTK Szeminárium őszi févben, 1 óra, gyj ++ 2 MAGNT13 Szociolingvisztika – Nyelv és társadalom; teljesítendő min. 2k MAGNT131 Szociolingvisztika – Nyelv és társadalom előadás, BTK Előadás tavaszi 2 févben, 2 óra, koll ++ MAGNT14 Nyelvtörténet II. – A magyar nyelv történeti fejlődésének vázlata; teljesítendő min. 3k MAGNT141 Nyelvtörténet II. – A magyar nyelv történeti fejlődésének vázlata 3 előadás, BTK Előadás tavaszi févben, 2 óra, koll ++ MAGNT15 Nyelvtörténet III.; teljesítendő min. 2k MAGNT151 Nyelvtörténet III. – nyelvtörténeti szeminárium, BTK Szeminárium 2 tavaszi févben, 1 óra, gyj ++ MAGNT16 Nyelvjárástan; teljesítendő min. 1k MAGNT161 Nyelvjárástan, BTK Előadás tavaszi févben, 1 óra, koll ++ 1 MAGIT01 Régi magyar irodalom; teljesítendő min. 6k MAGIT011 Régi magyar irodalom előadás I., _Előadás 1 óra, _Kollokvium 2 MAGIT012 Régi magyar irodalom előadás 2., _Előadás 1 óra, _Kollokvium; 2 ~~MAGIT013 ; @@MAGIT011 ; @@MAGIA021 MAGIT013 Régi magyar irodalom szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati 2 jegy; ~~MAGIT012 ; @@MAGIT012 ; @@MAGIA021 MAGIT02 Világirodalom I.; teljesítendő min. 4k MAGIT021 Világirodalom: Szöveg, kultúra, médium, _Szeminárium 2 óra, 2 _Gyakorlati jegy MAGIT022 Világirodalom: A középkortól a felvilágosodásig, _Előadás 2 óra, 2 _Kollokvium ; @@MAGIT021 ; @@MAGIT031 MAGIT03 Világirodalom II.; teljesítendő min. 5k MAGIT031 Világirodalom: Antikvitás, _Előadás 1 óra, _Kollokvium 1 MAGIT032 Világirodalom: A XIX. század világirodalma, _Előadás 2 óra, 2 _Kollokvium ; @@MAGIT021 ; @@MAGIT031 MAGIT033 Világirodalom: A XX. század és napjaink világirodalma, _Előadás 2 2 óra, _Kollokvium ; @@MAGIT021 ; @@MAGIT031 MAGIT04 Klasszikus magyar irodalom; teljesítendő min. 8k MAGIT041 Klasszikus magyar irodalom előadás I., _Előadás 1 óra, _Kollokvium 2 MAGIT042 Klasszikus magyar irodalom előadás II., _Előadás 1 óra, _Kollokvium ; 2 @@MAGIT041 ; @@MAGIT044 MAGIT043 Klasszikus magyar irodalom előadás III., _Gyakorlat 1 óra, 2 _Kollokvium ; @@MAGIT041 ; @@MAGIT044 MAGIT044 Klasszikus magyar irodalom szeminárium, _Szeminárium 2 óra, 2 _Gyakorlati jegy MAGIT05 Irodalomelmélet szeminárium; teljesítendő min. 2k MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ; 2 @@MAGIT061 MAGIT06 Irodalomelmélet előadás; teljesítendő min. 4k MAGIT061 Irodalomelmélet előadás, _Előadás 2 óra, _Kollokvium 4 MAGIT07 Modern magyar irodalom előadások; teljesítendő min. 4k MAGIT071 Modern magyar irodalom előadás I., _Előadás 1 óra, _Kollokvium 2 MAGIT072 Modern magyar irodalom előadás II., _Előadás 1 óra, _Kollokvium ; 2 @@MAGIT071
MK TT/KPR Tantárgyelem
0123456
MAGIT08 Modern magyar irodalom szemináriumok; teljesítendő min. 4k MAGIT081 Modern magyar irodalom szeminárium I., _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy MAGIT082 Modern magyar irodalom szeminárium II., _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy MAGIT09 Választható irodalmi szemináriumok; teljesítendő min. 10k min. 1 féle kötelezően választható tárgyelemmel MAGIT091 Választható irodalmi szeminárium régi magyar irodalomból, 2 _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ MAGIT092 Választható irodalmi szemináriumok klasszikus magyar irodalomból, 2 _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ MAGIT093 Választható irodalmi szemináriumok világirodalomból, _Szeminárium 2 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ MAGIT094 Választható irodalmi szemináriumok modern magyar irodalomból, 2 _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ MAGIT095 Választható irodalmi szemináriumok irodalomelméletből, _Szeminárium 2 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ MAGSZD1 Szakdolgozati szeminárium magyar alapszakhoz; teljesítendő MAGSZD11 Szakdolgozati szeminárium magyar alapszakhoz, _Szeminárium 0 minden févben, 2 óra, _Aláírás ++ MAGSZD2 Szakdolgozat magyar alapszakhoz; teljesítendő min. 4k MAGSZD21 Szakdolgozat magyar alapszakhoz, BTK Szakdolgozat tavaszi févben, 2 4 óra, _Gyakorlati jegy ++ MK-SZV Választható irodalmi vagy nyelvészeti szemináriumok; Teljesítendő: min. 10k legalább 1 tantárgyból MAGIT10 Szabadsávos irodalmi szemináriumok; teljesítendő min. 2k min. 1 féle kötelezően választható tárgyelemmel MAGIT101 Irodalmi szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ 2 MAGIT102 Irodalmi szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ 2 MAGIT103 Irodalmi szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ 2 MAGIT104 Irodalmi szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ 2 MAGIT105 Irodalmi szeminárium, _Szeminárium 2 óra, _Gyakorlati jegy ++ 2 MAGNT17 Szabadsávos nyelvészeti szemináriumok; teljesítendő min. 2k min. 1 féle kötelezően választható tárgyelemmel MAGNT171 Szabadsávos magyar nyelvészeti szemináriumok, _Szeminárium 2 óra, 2 _Gyakorlati jegy ++ MAGNT172 Szabadsávos általános nyelvészeti szemináriumok, _Szeminárium 2 óra, 2 _Gyakorlati jegy ++ MAGNT173 Szabadsávos finnugor nyelvészeti szemináriumok, _Szeminárium 2 óra, 2 _Gyakorlati jegy ++
2 2
