TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPSZAK (BA) Záróvizsga tételsor
1. tétel A gender szempontja a tudományosságban. Nemi szerep és kulturális konstrukció. Az EU intézményi filozófiája. Az intézményrendszer felépítése, működésük logikája, egymáshoz való viszonyuk. A hatalommegosztás és intézményi elkülönülés az EU-ban. A társadalom intézményrendszere: család, közösségek, vallás, jog, szervezetek. A társadalomtudományos megismerés céljai, a társadalomtudományos problémák természete.
2. tétel A szocializáció folyamata, színterei. A szociális tanulás formái. Szociális szerepek, szereptípusok, szerepkonfliktusok, a szerepkonfliktusok kezelésének módjai. A településkutatás néhány módszere: adatgyűjtés terepen, a szociális térkép, a mentális térkép és a kapcsolatháló-elemzés. Társadalomszerkezet elméletek (nyitott, zárt társadalom). Társadalmi rétegződés (osztály, réteg, státusz). Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei. A magyar állampolgárság keletkezése, megszűnése.
3. tétel Az emberi viselkedés társadalmi kötődései. Szocializáció, konformitás és nonkonformitás. A legitimitás kérdése a politikában. A demokratikus politikai rendszerek tipológiája. Reformkori művelődés Magyarországon. Az Európai Unió története 1945-től 1957-ig.
4. tétel A társadalomtudományos megfigyelés módjai: a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák összehasonlítása, a kutatási módszer kiválasztásának szempontjai. Urbanizáció és környezet (népesedés és környezet, a városnövekedés trendje, tendenciái, urbanizációs elméletek, a tömegesség, fenntartható városi fejlődés). A nem demokratikus berendezkedésű társadalmak tipológiája és jellemzői (diktatúrák, tekintélyelvű rendszerek). A funkcionális és a területi hatalommegosztás fajtái.
5. tétel A csoport fogalma, típusai, ismérvei. Csoportképződmények és csoportjelenségek. A csoport fejlődése. Csoportszerepek. Csoportok közötti viszonyok. A vezető és csoport kapcsolata. Csoportkutatási módszerek. A filozófia eredete, a kezdet kérdése. A Szókratész előtti görög filozófusok. A statisztika alapfogalmai. A sztochasztikus kapcsolatok elemzése, idősorelemzés, trendszámítás, interpoláció, extrapoláció, mintavételi eljárások, hipotézisvizsgálatok, paraméteres és nem paraméteres próbák, korreláció és regresszióelemzés. A társadalmi kommunikáció fontosabb intézményei, színterei (a család, a szomszédság, társadalmi mezők, az etnikai közösség, a nemzet, a virtuális közösség). A participációs felfogás, mint a problémamegoldáshoz szükséges releváns felkészültség elérhetősége.
6. tétel Fenomenológiai kognitív pszichológiai elméletek: Kelly "személyi konstrukciós" elmélete. A humanisztikus lélektani irányzat személyiségelméletei: Maslow elmélete. Rogers személyiségelmélete és terápiás koncepciója. A transzperszonális pszichológia koncepciója. Az önkormányzatiság fogalma, a helyi önkormányzatok működése. A kulturális tagoltság társadalomtörténeti beágyazódása. A kulturális tagoltság leglényegesebb ismérvei: mennyiségi és minőségi jellemzők. Descartes racionalizmusa, Thomas Hobbes teóriája és Hume empirizmusa.
7. tétel A hatalom kérdése a nemek viszonylatában. Társadalmi nemek és esélyegyenlőség. Adatgyűjtési technikák: kvalitatív terepkutatások, a megfigyelés és az interjú. A munkanélküliség és kezelhetőségének szociológiai sajátosságai. A közigazgatás központi szervei: A kormány megalakulása, megszűnése. A kormány ügyrendje. A kormány munkáját segítő szervek.
8. tétel Motiváció és érzelem: Motivációs mechanizmusok, a motiváció alapfogalmai. A motívumtanulás alapvető formái. A motivált viselkedés pszichofiziológiai alapjai. Önfenntartási motívumok és homeosztázis. Kíváncsiságmotívumok. Teljesítménymotiváció. Szándék és akarati cselekvés. Az érzelmek kialakulása, osztályozása. összetevői. Agresszió, mint érzelmi reakció. Stressz – Megküzdés. Sokdimenziós társadalomszerkezet–elméletek. Bourdieu „tőke” elmélete, hatalomelméletek, presztízsen alapuló elméletek. A magyar társadalom szerkezete, annak változásai a 20. században. Az egyirányú és az interaktív kommunikáció jellegzetességei. Konfrontálódás a kommunikációban. A kommunikációs zavarok. A meggyőző közlés, a szociális befolyásolás szintjei. A kultúra társadalmi komponensei és elméletei. Társadalmi protokoll.
2
9. tétel A Kárpát-medence etnikai változásai a longobárdoktól napjainkig. Adatgyűjtési technikák: kérdőíves vizsgálatok, tartalomelemzés és a meglévő statisztikák elemzése. Társadalmi mobilitás, restratifikáció (intergenerációs, intragenerációs, házassági, stb. mobilitás). Társadalmi struktúra és stratifikáció fogalma és elmélete és a hozzájuk kapcsolódó elméletek. A személyiség pszichoanalitikus koncepciói /intrapszichikus elméletek/: A klasszikus pszichoanalízis elmélete a személyiség szerkezetéről, a tudatszintek. Én-védő mechanizmusok. A pszichoanalízis revíziója: Jung személyiségelmélete. Adler "individuálpszichológiája" A pszichoanalízis "intraperszonális" koncepciójának kiegészítése az interperszonális meghatározókkal. Adler elméletének fő koncepciói. Erikson személyiségfejlődési modellje.
10. tétel India és Kína társadalom története. A politológia fogalma, tárgya és első elméleti korszaka az ókortól a XIX. sz.ig. A kommunikáció folyamata: az egyén a kommunikációs aktusban, a személyek közötti kommunikáció, a tömegkommunikáció. A társadalomszerkezet kategóriáinak elméleti alapjai. Szerkezet-és rétegződésvizsgálatok: Ferge Zsuzsa vizsgálatai. Elméleti modellek (két-háromszög, L-modell) és hiányaik. Szelényi Iván, Robert Merton, Lloyd Warner.
11. tétel A tömegek világa, a tömegviselkedés ismérvei és típusai. Tömegjelenségek és kollektív tudatjelenségek. A szervezet és társadalmi környezete, Szervezeti kultúra, hatalmi viszonyok. Karl Marx és Max Weber szervezet és társadalom elmélete. Neomarxista és neoweberiánus társadalom felfogás. EU története 1957-től 1993-ig. A kulturális diverzitás szociológiai értelmezése. A globális és lokális kultúra összekapcsolódásainak szociológiai sajátosságai.
12. tétel A pszichológia tudománya: A pszichológia tárgya, története, módszerei. A pszichológia ágazatai, interdiszciplináris kapcsolódósai. A pszichológia fő irányzatai: behaviorizmus, pszichoanalízis, alaklélektan, humanisztikus pszichológia, újabb pszichológiai irányzatok. A viselkedés biológiai háttere. A gazdaság makro-szociológiai értelmezése, elemzése. Indikátorok a társadalom statisztikai leírásában. A bürokratikus szervezet, bürokrácia, bürokratikus magatartás.
3
13. tétel A reneszánsz társadalom elmélete: N. Machiavelli és Th. More elmélete. A kultúra társadalmi komponensei és elméletei. Társadalmi protokoll. Az elit fogalma, és az elitelméletek. A politológia második elméleti korszaka a XIX. sz.-tól napjainkig.
14. tétel A megismerés pszichológiai alapjai: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet. Pszichofizikai alapok, funkciók, törvényszerűségek. Alkotmányosság és hatalom. Államszervezési elvek és értékek. A hatalommegosztás és annak intézményei, jellemzői. Etnikai vallási egyenlőtlenségek a társadalomban. Az EU története 1993-tól napjainkig.
15. tétel Felfogásmódok, irányzatok a feminizmusban. A magyarországi humanizmus és reneszánsz kultúrája. A magyar társadalom fő szerkezeti komponensei. A társadalmi egyenlőtlenségek (nemi, kor, etnikai, vallási). A kommunikáció útja: az emberi nyelv, a jelek, a technikák, narratív paradigma, kultúrakutatás. Kommunikációs modellek: alapmodellek, hatásmodellek, a hosszan tartó hatások modelljei.
16. tétel A személypercepció elméletei. Attribúciós elméletek. Az attitűd és viselkedés kapcsolata, konzisztencia-elméletek. A sztereotipizálás és az előítéletes viselkedés jelenségei. Pártok, pártrendszerek. A társadalomtudományos megismerés folyamata, a kutatás megtervezésének lépései. A mintavétel logikája, mintavételi eljárási módok. Az európai cigányság története.
17. tétel A politika sajátos racionalitása és a politikai kultúra. Állam és szuverenitás. A cigányság/romák története Magyarországon. A fenntartható fejlődés és az egészség kérdésköre. A társas kapcsolatok fejlődése. A társas kapcsolatok alakulásában szerepet játszó hatások, vonzalom-elméletek. Személyközi viszonyok: együttműködés-versengés, agresszió, proszociális viselkedés, manipuláció. A társas interakció és eszközei. Kommunikáció és metakommunikáció.
4
18. tétel Típustanok és személyiségvonások. Szűk tartományú elméletek: A percepciókutatás eredményeinek jelentősége a személyiség megismerésében. Kognitív elméletek. Külsőbelső kontroll, mezőfüggés-mezőfüggetlenség. Teljesítményszükséglet. Társadalmi devianciák, társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek. Az Alkotmánybíróság, felépítése, működése, feladatai. A köztársasági elnök. A demográfia tudománya, demográfiai elméletek, a korfa.
19. tétel A személyiség viselkedés, és szociális tanuláselméleti megközelítése. Skinner szociális tanuláselmélete. Dollard és Miller: a személyiség inger-válasz elmélete. Bandura szociális tanuláson nyugvó fejlődésmodellje. Diszkrimináció és szegregáció. Társadalmi távolság és előítélet. Az esélyek egyenlősége, egyenlőtlensége. Az egyenlőtlenség színterei: lakóhely, munkahely, iskola, nonprofit szféra. Az esélyegyenlőtlenség szociológiai előrejelzői. A statisztika alapfogalmai (adatok, sokaság, mérés skálák), a valóság statisztika leképezése, a statisztikai adatok pontossága, alapstatisztikák (középértékek, szóródási mérőszámok, kvantilisek, eloszlások mutatói). A demokrácia fogalma, története és típusai.
20. tétel A társadalmi szintű érdekérvényesítés lehetőségei, érdekképviseleti rendszerek. A különböző települések társadalmi szerkezetének történeti alakulása a társadalmi intézmények változásai törvényszerűségeinek ismertetése. Az ingázás és az ingázók világa. A társadalmi kirekesztettség fogalma, szociológiai jellemzői. A szegénység, a társadalmi kirekesztettség és az esélyegyenlőtlenség csökkentésének szociológiai útjai, feltételei. Jellegzetes demográfiai trendek a világban, a világ népességének alakulása. Magyarország népességének alakulása napjainkig.
(Elfogadta a Kari Tanács a 21/2013.03.29. számú határozatával)
5