TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZEREK MODELLEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE MULTIDISZCIPLINÁRIS MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM „INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZEREK MODELLEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE” MULTIDISZCIPLINÁRIS MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

átdolgozásának tervezete 2013. február 10.


Tartalom I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..................................................................................... 4 A szabályzat hatálya .......................................................................................................................... 4 A tanulmányi és vizsgaügyek eljárási rendje .................................................................................. 4 A hallgatói eskütétel .......................................................................................................................... 4 II. RÉSZ A KÉPZÉS KERETFELTÉTELEI ..................................................................................... 5 A tanterv ............................................................................................................................................. 5 A tantárgy, a tantárgyi modul .......................................................................................................... 5 Tantárgyprogram, tantárgyi akkreditáció ...................................................................................... 5 Más intézményben, karon, szakon meghirdetett vagy teljesített tanulmányok elismertetése, befogadása .......................................................................................................................................... 6 Egyéni tanrend ................................................................................................................................... 6 A kredit, az intézményi kreditrendszer ........................................................................................... 6 III. RÉSZ A HALLGATÓI JOGÁLLÁS ÉS JOGVISZONY ........................................................... 7 A hallgatók jogállása a képzési szintek szerint ............................................................................... 7 A hallgatók jogállása finanszírozási formák szerint ....................................................................... 7 A hallgatói jogviszony létrejötte ....................................................................................................... 7 A hallgatói jogviszony szünetelése .................................................................................................... 7 Az átvétel ............................................................................................................................................ 8 Párhuzamos– és részképzés, vendéghallgatás ................................................................................. 8 A hallgatói jogviszony megszűnése és megszüntetése ..................................................................... 9 IV. RÉSZ A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ......................................... 10 Nyilvántartási rendszer ................................................................................................................... 10 A beiratkozás.................................................................................................................................... 10 A tantárgyak, kurzusok meghirdetése és követelményei ............................................................. 10 A tantárgyak/kurzusok felvétele .................................................................................................... 11 Áthallgatás ....................................................................................................................................... 11 V. RÉSZ A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE .................................................... 12 Az ismeretek ellenőrzésének célja és formái ................................................................................. 12 A leckekönyv aláírása, lezárása és kiadása ................................................................................... 12 A számonkérés rendje ..................................................................................................................... 13 A tanulmányi teljesítmény értékelése ............................................................................................ 13 A sikertelen vizsga és javítása, a tantárgy ismételt felvétele ........................................................ 13 2


A leckekönyv érvényesítése ............................................................................................................. 14 VI. RÉSZ A TANULMÁNYOK LEZÁRÁSA................................................................................... 15 A végbizonyítvány............................................................................................................................ 15 A fokozatszerzési eljárás menete .................................................................................................... 15 A fokozatszerzési eljárás megindítása ........................................................................................... 15 A disszertáció tervezetének leadása és az előzetes szakmai vita .................................................. 16 A disszertáció leadása...................................................................................................................... 17 A doktori szigorlat ........................................................................................................................... 18 A disszertáció elbírálása .................................................................................................................. 18 A védésre bocsátás feltételei ............................................................................................................ 19 A disszertáció nyilvános védése ...................................................................................................... 19 A doktori fokozat odaítélése ........................................................................................................... 21 A doktori oklevél.............................................................................................................................. 21 VII. RÉSZ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 23 Nyelvtudásra vonatkozó előírások ................................................................................................. 23 Különös rendelkezések a speciális szükségletű hallgatók képzésére ........................................... 23 Vegyes és záró rendelkezések.......................................................................................................... 23 Mellékletek ........................................................................................................................................... 24 Hallgatói eskü ........................................................................................................................................ 25 A Doktori Iskola tantárgyai és tanterve ................................................................................................. 26 A doktori képzés során fizetendő díjak ................................................................................................. 27 Publikációs követelményrendszer ......................................................................................................... 28 A disszertációra és a tézisfüzetre vonatkozó előírások .......................................................................... 30

3


I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1) Jelen Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: IRDI-TVSZ) hatálya a Széchenyi István Egyetem (SZE) „Infrastrukturális Rendszerek” Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájával (a továbbiakban SZE-IRDI) hallgatói jogviszonyban álló magyar és – amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – külföldi állampolgárságú hallgatókra (továbbiakban hallgatók), valamint a képzési feladatok megvalósításában részt vevő foglalkoztatottakra terjed ki, összhangban a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelettel. (2) E szabályzat hatálya kiterjed a más felsőoktatási intézményekkel doktorandusz hallgatói jogviszonyban álló, a SZE-IRDI-n tanulmányokat folytató vendéghallgatókra, ezen tevékenységükre vonatkozó mértékben. (3) Jelen IRDI-TVSZ rendelkezésein túlmenően a hallgatókra értelem szerűen vonatkoznak a Széchenyi István Egyetem Szervezeti és működési szabályzatának, Hallgatói követelményrendszerének, Tanulmányi és vizsgaszabályzatának (továbbiakban SZE TVSZ) rendelkezései, és a Széchenyi István Egyetem A doktori képzés és a doktori fokozatszerzés szabályzatának (továbbiakban EDSZ) előírásai. 2. § A tanulmányi és vizsgaügyek eljárási rendje (1) Amennyiben e szabályzat másként nem rendelkezik, a hallgatók tanulmányi és vizsga ügyeiben I. fokon a Tudományági Doktori Tanács (TDT) jár el. A tanácsban a doktorjelölt hallgatók részvételét tanácskozási joggal biztosítani kell. Fellebbezéssel élni a doktori iskola vezetője felé lehet, aki a II. fokú döntést hozza. 3. § A hallgatói eskütétel (1) A hallgató az első beiratkozást követően ünnepélyes körülmények között – állampolgári és hallgatói kötelezettségeinek elismerésére és megtartására – esküt tesz, s annak tényét az arról készült okirat aláírásával igazolja. Az eskünek az 1. sz. mellékletbe foglalt szövege a SZE valamennyi hallgatójára vonatkozóan azonos. (2) A tanulmányait eredményesen befejezett hallgató a doktorrá avatása során hivatásrendi esküt tesz. Az eskü szövegét az illetékes TDT javaslata alapján az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) fogadja el. 4


II. RÉSZ A KÉPZÉS KERETFELTÉTELEI 4. § A tanterv (1) A Széchenyi István Egyetemen a doktori iskola tanterve a Doktori Iskola Működési Szabályzatának mellékletét képezi. A szabályzatot a Tudományági Doktori Tanácsnak javaslatára az EDT hagyja jóvá. (2) Az intézményi kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza a tantárgyakat, valamint a kutatási és oktatási tevékenységeket. A tantárgyak esetén tartalmazza a tantárgy heti tanóraszámát és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát, a tantárgy meghirdetésének féléveit, az előtanulmányi rendet és a minősítés szabályait. (3) A mintatantervben szereplő tárgyak egy részét és felvételük sorrendjét a hallgató választhatja meg, azonban eleget kell tennie az előtanulmányi követelményeknek, továbbá a félévekre vagy más időszakra vonatkozóan előírt minimális kreditet meg kell szereznie, valamint a tanulmányi követelményeit meghatározott idő alatt be kell fejeznie. 5. § A tantárgy, a tantárgyi modul (1) A tantárgy a tanulmányi kötelezettségek legkisebb, didaktikai szempontok alapján rendszerbe foglalt tartalmi és formai alapegysége, tudományos és szakmai ismeretek foglalata. (2) A félévenként indítandó tárgyak listáját a TDT Operatív Bizottsága (OB) határozza meg az akkreditációs eljáráshoz benyújtott anyag alapján. 6. § Tantárgyprogram, tantárgyi akkreditáció (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok foglalják magukba. (2) A tantárgy programja tartalmazza a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti (félévi) tanóraszámot, a félév végi számonkérés típusát (aláírás, gyakorlati jegy, beszámoló vagy vizsgajegy), a kreditpontot, a tantárgy felelős oktatóját, a tantárgy felvételének előzetes követelményét, tananyagának leírását, az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány, stb.), a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. 5


7. § Más intézményben, karon, szakon meghirdetett vagy teljesített tanulmányok elismertetése, befogadása (1) Egy másik doktori iskolában meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. A tantárgyak elfogadását a hallgató kérelmezheti, erre az érintett oktató javaslatára a TDT ad engedélyt. 8. § Egyéni tanrend (1) A hallgató a TVSZ és a tanterv előírásainak megtartása mellett az egyes tanulmányi időszakokra egyénileg állítja össze tanrendjét a hallgatói információs rendszer (NEPTUN) használatával. A Széchenyi István Egyetemen a tantárgyi időszak a félév. Aktív félév az, amelyre a hallgató beiratkozik és tanulmányait megkezdi. Passzív (nyugvó) félév az, melyben a hallgató a beiratkozik, s kérelmére a doktori iskola vezetője a jogviszony szünetelését regisztrálja, illetőleg a megkezdett aktív félév szüneteltetéséhez a doktori iskola vezetője hozzájárul (visszapassziválás). 9. § A kredit, az intézményi kreditrendszer (1) Jelen szabályzat alapján a Széchenyi István Egyetem valamennyi szakán a képzési feltételek megfelelnek az Európai Kreditátviteli Rendszer (angol rövidítéssel: ECTS) követelményeinek, a hallgatók erre figyelemmel bekapcsolódhatnak a hazai felsőoktatási intézmények mellett az európai felsőoktatási intézmények képzési rendszerébe is. (2) A Széchenyi István Egyetem képzését meghatározó kreditrendszer alapelemei: a) A kreditrendszerű képzés: a Széchenyi István Egyetem IRDI-ben a doktori fokozatszerzés megkezdéséhez megszabott időkorláton belül az adott szak tanterve szerint meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint a kritériumkövetelményeket is teljesíteni kell. b) A kredit a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám. c) A kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során. Minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket feltétlenül magába foglaló) előírt számú kreditet el nem éri.

6


III. RÉSZ A HALLGATÓI JOGÁLLÁS ÉS JOGVISZONY 10. § A hallgatók jogállása a képzési szintek szerint (1) A SZE-IRDI-vel hallgatói jogviszonyban álló, ezen képzésben részt vevő hallgatók a többi képzési szint hallgatóival együtt a SZE egyenjogú polgárai. 11. § A hallgatók jogállása finanszírozási formák szerint (1) A finanszírozás különbsége miatt a hallgatók között a tanulmányi követelmények szempontjából különbséget tenni nem lehet. Az Egyetem polgárait azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. (2) Az államilag támogatott státuszú hallgatót megilletik a vonatkozó jogszabályban foglalt juttatások. (3) Amennyiben a hallgató tanulmányi kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, köteles a félévente megjelenő összegű, a 3. sz. melléklet alapján kiszámított díjat megfizetni. (4) Költségtérítéses státuszúvá válik az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgató, ha aktív féléveinek száma a 6 félévet túllépi. (5) A költségtérítéses státuszú hallgatót a képzésért a 3. sz. mellékletében előírt költségtérítés terheli, s az alábbi juttatások semmi esetben sem illetik meg: ösztöndíj, szociális támogatás és kedvezményes diákotthoni ellátás. 12. § A hallgatói jogviszony létrejötte (1) A hallgatói jogviszony létrejöttének előfeltétele a SZE-IRDI-be való felvétel vagy átvétel. (2) A hallgatói jogviszony a SZE-IRDI-re történő első beiratkozással jön létre. Beiratkozni a kihirdetett beiratkozási időszakban lehetséges. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben a hallgató nem kérelmez passzív félévet, a hallgatói névsorból törlendő. 13. § A hallgatói jogviszony szünetelése (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató valamely félévre nem iratkozik be, és 7


félévének passziválására vonatkozó bejelentését a hallgatói információs rendszerben (NEPTUN) regisztrálja. A hallgató beiratkozása után is kérheti jogviszonya szüneteltetését (visszapassziválás), legkésőbb a regisztrációs időszak végéig. A kérelemről a doktori iskola vezetője dönt. (2) A hallgatói jogviszony legfeljebb összesen három év időtartamra szüneteltethető, a tanulmányi idő megszakítására legfeljebb három alkalommal kerülhet sor, alkalmanként legfeljebb 2 szemeszter időtartamra. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható. 14. § Az átvétel (1) Más doktori iskola hallgatója kérheti átvételét az IRDI-re. Az engedélyt egyéni elbírálás alapján a doktori iskola vezetője adja meg, aki különbözeti vizsgák letételét határozhatja meg. 15. § Párhuzamos– és részképzés, vendéghallgatás (1) Kérelme alapján más doktori iskola hallgatója felvehető a SZE-IRDI-re a másik doktori iskolában folytatott tanulmányokkal egyidejű, azaz párhuzamos képzésre. A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a doktori iskola vezetője dönt. (2) A párhuzamos képzésre a hallgató – a 3. sz. mellékletben meghatározott – díj fizetése ellenében iratkozhat be. (3) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más, általában külföldi egyetemen (részképzés). A részképzést a TDT engedélyezi az adott tudományterület valamely vezető oktatójának javaslata alapján. Az adott félévben (külföldi) részképzésen résztvevő hallgató is köteles beiratkozni a vonatkozó szabályok szerint. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő, illetve teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, illetve azt követően befogadhatók, teljesítésük kreditponttal ismerhető el. (5) Más doktori iskola hallgatója intézményközi megállapodás vagy a doktori iskola vezetőjének eseti engedélye alapján a SZE-IRDI egyes tanegységeit indexébe felveheti és teljesítheti. (6) A (5) bekezdésben foglaltak feltétele, hogy a hallgató, vagy az a felsőoktatási intézmény, amelynek hallgatója, a képzés költségeit megtérítse, és hogy a hallgatót a SZE hallgatói nyilvántartásba felvételre kerüljön. (7) A vendéghallgatóra tanulmányai idejére a SZE szabályzatai érvényesek. 8


16. § A hallgatói jogviszony megszűnése és megszüntetése (1) A hallgatói jogviszony a hallgatói névsorból való törlésnek, az elbocsátásnak, továbbá a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, illetve a felvételtől számított 72 hónap elteltével szűnik meg. A 72 hónapba az aktív és passzív félévek együttesen számítanak bele. (2) A hallgatói névsorból való törléssel szűnik meg a hallgatói jogviszony, ha a hallgató az adott félévben a kihirdetett beiratkozási időszakban nem iratkozik be, és passziválási szándékát nem regisztráltatja a doktori iskola titkáránál, (l. 13.§ (1)), illetve a két egymást követő passzív félév után nem következik legalább egy aktív féléve (l. 13.§ (2)). (3) Elbocsátással szűnik meg a hallgatói jogviszony a hallgató kérelmére.

9


IV. RÉSZ A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 17. § Nyilvántartási rendszer (1) A SZE a képzési folyamat résztvevői (oktatók, hallgatók, más közreműködők) gyors és folyamatos tájékoztatása, a nyilatkozatok, adatok rögzítése és gyors továbbítása, valamint regisztrálása céljából komplex hallgatói információs rendszert (HIR) üzemeltet, amely a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek korszerű intézését is biztosítja. Az intézmény a NEPTUN számítógépes rendszert alkalmazza, melynek működtetése a RH Oktatásszervezési Csoportjának feladatkörébe tartozik. (2) A tanév időbeosztása egybeesik az Egyetemen a Rektor által meghatározott tanév időbeosztásával. 18. § A beiratkozás (1) A hallgató köteles az előzetesen kiadott beiratkozási időszakban beiratkozni, vagy passzív (nyugvó) félévét írásban bejelenteni a doktori iskola titkáránál. (2) Amennyiben a hallgató a kihirdetett beiratkozási időszakban nem jelzi beiratkozási szándékát vagy passziválását, úgy a hallgatói névsorból törlésre kerül. (l. 13§ (1), 16.§ (2)) (3) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételének véglegesítésével, illetve az első félévben az aláírt iratkozási lapnak a doktori iskola titkárságánál történő leadásával történik meg. (4) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő személyi jellegű adataiban (név, lakcím, bankszámla szám, stb.) bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából esetleg származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. 19. § A tantárgyak, kurzusok meghirdetése és követelményei (1)

A doktori iskola titkára a megelőző félév szorgalmi időszakában a RH Oktatásszervezési Csoport által közölt határidőig a hallgatói információs rendszerben közzéteszi a következő félévben a kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat (azok oktatóit, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, a kurzust választására jogosult hallgatói csoportokat (szak, 10


szakirány), órabontásokat, teremigényeket), valamint a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat. 20. § A tantárgyak/kurzusok felvétele (1) A Rektor a tanévi időbeosztásban rögzíti az előzetes, és a végleges tantárgyválasztás időtartamát. (2) Az előzetes tantárgyválasztás során a hallgató a számára meghirdetett kurzusok közül választhat. (3) A véglegesítési időszak leteltével a felvett tantárgyi összetételen módosítani nem lehet. (4) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem szerezte meg az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat még egy alkalommal felveheti. A másodszori tantárgyfelvétel díját az egyetemi TVSZ rögzíti. (5) A tantárgyakat a tanterv szerinti félévekben (őszi, tavaszi, őszi-tavaszi) kell meghirdetni, a mintatanterv szerint aktuális félévükben. 21. § Áthallgatás (1)

Az áthallgatást az IRDI-be a doktori iskola vezetője esetileg engedélyezheti.

11


V. RÉSZ A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE 22. § Az ismeretek ellenőrzésének célja és formái (1) A tanulmányi teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének célja, hogy ösztönözze a hallgatót a közvetített ismeretek, értékek és készségek elsajátítására, átvételére, illetve befogadására, a hallgatói tanulmányi teljesítményt mérhetővé és dokumentálhatóvá tegye. (2) A tanulmányi teljesítmény értékelése során törekedni kell arra, hogy az értékelés kiterjedjen a teljes félév hallgatói munkájára és teljesítményére. A hallgató számára biztosítani kell, hogy az ismeretellenőrzésre megfelelően felkészüljön, az arányos és kiegyensúlyozott vizsgarendet, továbbá az ismeretellenőrzés (beszámoló, vizsga stb.) korrekt feltételeit. A félév során teljesített bármely számonkérés eredményét egy héten belül a hallgató számára hozzáférhető helyen közzé kell tenni, a vizsgaeredményeket a SZE TVSZ szerint három munkanapon belül a hallgatói információs rendszerben (NEPTUN) rögzíteni kell. (3) A hallgatói tanulmányi munkát szokásos ötfokú skálán értékelik az oktatók. Az értékelés alapulhat szóbeli, írásbeli vizsgán, dolgozaton, illetve más egyéb módon, amit az oktató köteles a félév első előadásának alkalmával a hallgató tudomására hozni. 23. § A leckekönyv aláírása, lezárása és kiadása (1) A HIR-ben az arra jogosult oktató által az „aláírás” bejegyzése a félévközi követelmények (ha van ilyen) teljesítését, illetve a vizsgára bocsáthatóságot igazolja. A félévközi követelmények teljesítése és a vizsgára bocsáthatóság esetén a leckekönyvben az adott tantárgy sorában a „Félévi aláírás” rovatban az „aláírva” bejegyzést kell szerepeltetni. (2) Ha a hallgató a félévi aláírást nem kaphatja meg, mert a félévi követelményeket nem teljesítette, e tényt az oktató a HIR-ben a hallgató által felvett tantárgynál „megtagadva” bejegyzéssel jelöli. Ezesetben a leckekönyvben az adott tantárgy sorában a „Félévi aláírás” rovatban a „megtagadva” bejegyzést kell szerepeltetni. (3) Aláírás megtagadása esetén a hallgató nem kaphat félévi érdemjegyet az adott tantárgyból. Ilyen esetben még méltányossági alapon sem szerezhet érdemjegyet az ilyen hallgató és az aláírás megtagadása előtt történt vizsgajelentkezése is érvénytelen. (4) A vizsga során elsősorban a személyazonossági igazolvány, útlevél vagy más egyéb, a személyazonosság megállapítására alkalmas arcképes igazolvány alapján a vizsgát lebonyolító/felügyelő oktató köteles ellenőrizni a hallgató személyazonosságát. A hallgató a jelenlétét a vizsgalapon erre kijelölt helyen aláírásával tanúsítja. A vizsgán 12


megjelent hallgató vizsgajelentkezéséhez minden esetben érdemjegyet kell rögzíteni a HIR-ben. 24. § A számonkérés rendje (1) A SZE IRDI-ben a számonkérés rendjének szabályozása megegyezik a SZE TVSZ 63.-72 §-ainak szabályozásával (A vizsgaalkalmak meghirdetése, A vizsgajelentkezés és a vizsga, A vizsgák lebonyolításának rendje, A vizsgajegyek kihirdetése és a vizsgák dokumentálása, A félévvégi érdemjegyek kezelése), azzal az értelmező rendelkezéssel, hogy ahol a SZE TVSZ „tanszékvezetőt” említ, ott a doktori iskola vezetőjét kell érteni, ahol a SZE TVSZ „tantárgyat gondozó tanszéket” említ, ott a doktori iskola titkárát kell érteni, és ahol a SZE TVSZ TO/FK-t említ, ott a doktori iskola titkárságát kell érteni. 25. § A tanulmányi teljesítmény értékelése (1) Kreditpont szerezhető: tantárgyi követelmények teljesítésével, kutatómunkával, konferencián való részvétellel, publikáció megjelentetésével, illetve oktatásban való részvétellel. A tanterv rendelkezik a kreditszerzési lehetőségek részleteiről. (2) Az oktatási tevékenység értékelését a tanszékvezető végzi. (3) A kutatási és publikációs tevékenység értékelését a témavezető végzi. 26. § A sikertelen vizsga és javítása, a tantárgy ismételt felvétele (1) Sikertelen vizsga esetén egy vizsgaidőszakban egy tárgyból két alkalommal lehet a követelmények teljesítését újra megkísérelni ismétlővizsga jelleggel, különeljárási díj megfizetése után. Abban az esetben, ha a hallgató az adott vizsga letétele után – a vizsga értékelésének ismerete nélkül – a különeljárási vizsgaismétlési díjat a HIR-en keresztül befizeti, és egy következő vizsgaalkalomra bejelentkezik, az adott vizsga sikeressége esetén sincs mód a befizetett díj visszautalására. (2) Ha a hallgató a tantárgy felvételét követő vizsgaidőszak végéig nem teljesíti az előírt követelményeket, újra fel kell vennie a tantárgyat egy későbbi félévben. A hallgató kérelmére – különösen indokolt esetben – a doktori iskola vezetője a tanulmányok során egy tárgyból engedélyezheti a tárgy harmadszori felvételét. Ebben az esetben a hallgatónak térítést kell fizetni a SZE TJSZ szerint. Az újbóli tárgyfelvételnél a hallgatónak ismét legfeljebb két ismétlő vizsgára van lehetősége. (3) Olyan tantárgy ismételt felvételénél, amelynek kreditpontját a hallgató már megszerezte, újabb kreditpont nem szerezhető. 13


(4) Ha a hallgató a tantárgyból sikeres vizsgát tett, de a kapott értékelést javítani akarja, félévenként egy tárgyból egy újabb vizsgát tehet. 27. § A leckekönyv érvényesítése (1) A leckekönyv közokirat, a HIR vonatkozó része pedig a leckekönyv hivatalos másolatának minősül. Az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a rendszerbe történő beavatkozás, stb. fegyelmi vagy/és büntetőjogi következményeket von maga után.

14


VI. RÉSZ A TANULMÁNYOK LEZÁRÁSA 28. § A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt valamennyi tanulmányi kötelezettségének eleget tett. (2) A végbizonyítvány megszerzéséről szóló bejegyzést a doktori iskola vezetője jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. 29. § A fokozatszerzési eljárás menete (1) A fokozatszerzési eljárás lépései időrendi sorrendben a következőek: a) A fokozatszerzési eljárás megindítása. b) A tervezet leadása és az előzetes szakmai vita. A disszertáció leadása. c) A doktori szigorlat letétele. d) A disszertáció elbírálása. e) A disszertáció nyilvános védése. f) A doktori fokozat megítélése. (2) A fokozatszerzési eljárás egyes elemeire az alábbi határidők vonatkoznak: a) A fokozatszerzési eljárást szervezett képzés esetén az abszolutórium megszerzését követő két éven belül meg kell indítani. b) A fokozatszerzési eljárás kezdetétől számított 18 hónapon belül le kell adni a disszertáció tervezetét. Amennyiben a határidő munkaszüneti napra esik, a határidő utáni első munkanapig kell leadni a disszertáció tervezetét. c) A fokozatszerzési eljárás kezdetétől számított 24 hónapon belül le kell adni a disszertációt. (3) Az áttekinthetőség érdekében az előző határidők számításakor a fokozatszerzési eljárás kezdeti időpontja szeptember 1-ére vagy március 1-ére kerekítendő. (4) A fenti dátumok be nem tartása sikertelen fokozatszerzési eljárásnak minősül, ez esetben doktori védés legkorábban 2 év után tartható a 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet 14.§ (3) pontja alapján. 30. § A fokozatszerzési eljárás megindítása (1) A hallgató egy kérelem benyújtásával kezdeményezi fokozatszerzési eljárásnak megkezdését a TDT-nél. A kérelem formanyomtatványa a Doktori Iskola honlapjáról 15


tölthető le, és az alábbi mellékleteket csatolni kell hozzá: a) részletes tudományos önéletrajz b) egyetemi diploma hiteles másolata c) az abszolutórium hiteles másolata, ha szervezett képzésből érkezik a hallgató d) publikációs lista az IRDI TVSZ 4. sz. melléklete szerinti csoportosításban, e) a publikációk elektronikus másolata egy CD-n vagy DVD-n f) a nyelvtudást igazoló dokumentumok g) a szigorlati díj befizetésének igazolása (2) A fokozatszerzési eljárás megindításának feltételei: a) szervezett képzés esetén az abszolutórium 2 évnél fiatalabb volta b) a 4. sz. mellékletben leírt publikációs pontszám megléte, a publikációs listának a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) való feltöltése c) legalább az egyik nyelvvizsga-követelmény teljesülése (3) A fokozatszerzési eljárás megkezdésére irányuló kérelmek benyújtásának határideje minden évben szeptember 10. és március 10. Amennyiben ezen dátumok munkaszüneti napra esnek, a határidő a dátumot követő első munkanap. A kérelmet és a mellékleteket megvizsgálva a TDT, vagy a felhatalmazásával működő Operatív Bizottság (OB) jogosult döntést hozni a fokozatszerzési eljárás megkezdésről a SZE IRDI Működési Szabályzatának alapján. A TDT illetve az OB döntését a beadási határnapot követő 30 napon belül írásban hozza meg. (4) A fokozatszerzési kérelem elutasítása esetén a kérelmező a következő kérelmezési időszakban kérelmezheti újra a fokozatszerzési eljárás indítását, ha a 30.§ (2) pontjának minden alpontja teljesül. Ha a 30.§ (2) a) pontja nem teljesül a hallgató egyéni tanrendű képzésre jelentkezhet a következő jelentkezési időszakban, ha ennek feltételei teljesülnek. A 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet 14.§ (3) pontja alapján doktori védés az elutasított fokozatszerzési eljárás elutasításától számítva két éven belül nem tartható. 31. § A disszertáció tervezetének leadása és az előzetes szakmai vita (1) A doktori értekezés benyújtását megelőzően be kell nyújtani a disszertáció tervezetét és előzetes szakmai vitát kell szervezni. (2) A disszertáció tervezetének formai követelményei megegyeznek a végleges változatával (lásd 5. sz. melléklet), csak a kivitelezés minősége kevésbé időtálló (pl. puha fedeles kötés). A disszertáció tervezetét 2, a tézisfüzet tervezetét 10 nyomtatott, és egy-egy elektronikus példányban kell leadni a doktori iskola titkárságán. (3) Az előzetes szakmai vita elnökét, előbírálóit a TDT, vagy a felhatalmazásával cselekvő Operatív Bizottság jelöli ki, helyszínét és időpontját az IRDI titkárságával egyeztetve a jelölt tanszéke szervezi. Az előbírálók közül legalább az egyiknek a Széchenyi István Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló (külsős) személynek kell lennie. (4) Az előzetes szakmai vita nyilvános, a szervező tanszék és az elnök kötelessége arról 16


gondoskodni, hogy a tudományterület széles szakmai közössége képviseltesse magát ezen, és hogy a disszertáció tervezetet két előbíráló megkapja, és kialakított véleményüket az előzetes szakmai vitán ismertessék. (5) Az előzetes szakmai vitán a megjelent, a disszertáció témájából legalább PhD fokozattal rendelkező személyek véleményt nyilváníthatnak az alább felsorolt kérdésekben. Ha a vélemények nagyon szerteágazóak, akkor a vita elnöke kérheti a disszertáció témájából fokozatot szerzett jelenlévők külön szavazását bármelyik kérdésben. Ilyen esetben a szavazás eredményét számszerűen rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. (Elfogadás, elutasítás, tartózkodás.) A jegyzőkönyv, melynek mintája megtalálható a SZE-IRDI titkárságán, tartalmazza a következő pontokat: a) Vélemény arról, hogy a tervezet változatlanul, vagy változtatásokkal védésre benyújtható-e. b) Milyen változásokat javasolnak végrehajtani a végleges disszertáció beadásáig. c) Mely tézisek tekinthetők a jelölt önálló munkájának. Társszerzőkkel elért eredmények bemutatása esetén a jelölttel együtt dolgozók részéről nyilatkozatot kell bekérni és a bírálati eljáráshoz mellékelni. d) Mely tézisek jelentenek új tudományos eredményt. (6) A szakmai vitáról a szervező tanszék által kijelölt titkár jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a jelenlévők névsorát, a fenti kérdésekben történt felszólalásokat és az esetleges szavazások eredményét. A jegyzőkönyvet az IRDI tikárságára kell leadni. A jegyzőkönyvet a végső disszertáció bírálóinak is el kell juttatni melyről az IRDI titkársága gondoskodik. 32. § A disszertáció leadása (1) A disszertációt magyar vagy angol nyelven kell benyújtani. A tézisfüzetet minden esetben magyar nyelven is kötelező benyújtani. (2) A disszertáció tartalmi és formai követelményeit külön útmutató (5. sz. melléklet) szabályozza. (3) A disszertáció leadásakor a jelölt a 3. sz. melléklet szerinti doktori bírálati díjat köteles befizetni. (4) A disszertáció leadásakor a hallgató a „Kérvény disszertáció elbírálására” című űrlap kitöltésével kezdeményezi az értekezésének elbírálását. Az űrlap letölthető az IRDI honlapjáról. A kérvény tartalmazza a következő mellékleteket a) 6 bekötött és két elektronikus példány a disszertációból b) 50 nyomtatott és két elektronikus példány a tézisfüzetből c) nyelvtudást igazoló iratok (ha a fokozatszerzési eljárás megkezdésekor még nem teljesült az összes feltétel) d) a disszertáció védésének díjának befizetéséről szóló igazolás e) publikációs és hivatkozási lista az MTMT adatbázisából nyomtatva 17


33. § A doktori szigorlat (1) A szigorlatra bocsátás feltételei az abszolutórium megszerzése és a disszertáció leadása. (2) A doktori szigorlat időpontját, tárgyait és a szigorlati bizottság elnökét és tagjait a TDT, vagy a felhatalmazásával működő Operatív Bizottság (OB) határozza meg a szakvezető írásbeli javaslatának figyelembe vételével. (3) A doktori szigorlat tárgyait a tantervben rögzített listából kell választani. A doktori szigorlat három tárgyból, egy főtárgyból és két melléktárgyból áll. (4) A szigorlati bizottság összetételére vonatkozó előírások: a) A bizottság elnöke az Egyetem egyetemi tanára, professor emeritusa, vagy habilitált egyetemi docense, vagy habilitált főiskolai tanára. b) A bizottság tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. c) A szigorlati bizottságának legalább három tagja van, a bizottság tagjainak legalább 1/3-a az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy (külső tag). (5) A doktori szigorlat lebonyolítására vonatkozó előírások: a) A doktori szigorlat szóbeli vizsga. b) A doktori szigorlat nyilvános, azon bármely érdeklődő megjelenhet, de kérdéseket a jelölthöz nem intézhet. c) A szigorlat meghirdetéséről és a szóbeli vizsga nyilvánosságának biztosításáról a Doktori Iskola gondoskodik, a kitűzött doktori szigorlatok időpontját és helyszínét a doktori iskola honlapján, a szigorlatot megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi. (6) A szigorlatról jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a következő elemeket: a) A szigorlat helyszíne és időpontja. b) A szigorlati tárgyak, valamint a bizottság elnökének és tagjainak listája. c) A szigorlaton feltett kérdések felsorolása. d) Az egyes tárgyakra adott feleletek értékelése. e) Összesített értékelés. f) Az elnök és az összes bizottsági tag aláírása. 34. § A disszertáció elbírálása (1) A benyújtott végső értekezés bírálóit a TDT, vagy az annak megbízásából működő Operatív Bizottság kéri fel munkájukra. A bírálók száma legalább kettő. (2) A bírálókra vonatkozó szabályok: a) Tudományos fokozattal rendelkeznek. b) Legalább egyikük a Széchenyi István Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy. c) Magyarul nem folyékonyan beszélő és értő bíráló akkor kérhető fel, ha a disszertáció és annak tézisei angol nyelven is rendelkezésre állnak. 18


d) Biztosítani kell, hogy bírálók a szóbeli védésen is aktívan jelen tudjanak lenni. Ezért ha külföldi személy is van a bírálók között, akkor a szóbeli védés angol nyelven folyik, amennyiben a disszertációt angol nyelven (is) benyújtották. e) A bírálók közül legalább az egyiknek személyesen is meg kell jelennie a nyilvános vitán. Elutasító véleményt adó bíráló személyes jelenléte nélkül a nyilvános vita nem kezdhető meg. (3) A bírálók két munkahónapot kapnak az opponensi vélemény elkészítésére. A bírálati szempontokról a Doktori Iskola tájékoztatja őket. (4) A bírálók által felvetett kérdésekre a jelölt írásban köteles válaszolni, válaszát a DI titkárságára és a bírálóknak legkésőbb a kitűzött védés előtt 3 munkanappal eljuttatni. 35. § A védésre bocsátás feltételei (1) A nyelvi felkészültség követelményét jelen IRDI TVSZ VII. része szabályozza. Ezeknek való teljes körű megfelelés feltétele a védésre bocsátásnak. (2) Egyéni képzés esetén a védésre bocsátáshoz szükséges minimumfeltételeket a TDT határozza meg. (3) A disszertáció csak két támogató opponensi vélemény esetén bocsátható nyilvános védésre. Amennyiben egy támogató és egy elutasító vélemény van csupán, akkor egy harmadik opponenst is fel kell kérni. Ha három opponens közül kettő véleménye nem támogató, akkor a disszertáció nem bocsátható védésre. (4) A védésre bocsátás feltétele az is, hogy az opponensek írásban feltett kérdéseire a jelölt írásbeli válaszát eljuttassa a Doktori Iskola titkárságára. (5) Elutasított értekezés esetén legkorábban két év elteltével nyújtható be új disszertáció. Ebben az esetben a jelölt egy alkalommal kérvényezheti a TDT-nél fokozatszerzési eljárásának maximálisan újabb 3 évre történő meghosszabbítását. 36. § A disszertáció nyilvános védése (1) A disszertáció védése előtt a TDT, vagy a megbízásából cselekvő Operatív Bizottság megvizsgálja a védés összes feltételének teljesülését és döntését jegyzőkönyvben rögzíti. (2) A disszertáció védésére nyilvános vita keretében kerül sor. A védés időpontját és helyszínét, valamint a bíráló bizottság tagjait és elnökét a TDT, vagy a megbízásából cselekvő Operatív Bizottság jelöli ki, és a Doktori Iskola vezetője kéri fel. (3) A bíráló bizottságra vonatkozó feltételek: a) A bírálóbizottság elnökből, titkárból, a bírálókból és további 3-4 tagból, összesen 6-8 19


főből áll. b) A bírálóbizottságnak legalább az 1/3-a az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyekből áll (külső tagok). c) A bírálóbizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékes tanára vagy DSc fokozattal rendelkező kutatója. d) A bizottság minden tagja tudományos (PhD illetve a régi fokozati rendszerben kandidátusi, vagy ennél magasabb) fokozattal rendelkezik. e) Az értekezés írásbeli bírálói tagjai a bíráló bizottságnak. f) Nem lehet a bíráló bizottság tagja és az értekezés írásbeli bírálója a jelölt témavezetője, a pályázó közeli hozzátartozója (PTK 685 § b), 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet 17.§), vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. g) Bíráló es bizottsági tag nem lehet a jelölttel azonos tanszéken a védés idején vagy a védést megelőző három évben teljes vagy részfoglalkoztatásban lévő személy, vagy olyan, akivel a jelöltnek az elmúlt 5 évben közös szerzésű publikációja volt. (4) A bírálók írásos véleményét a jelöltnek legalább 14 nappal a védés előtt kézhez kell kapnia és írásos válaszát legalább 3 nappal a védés előtt el kell juttatnia a DI titkárságának és a bírálóknak. (5) A vitára – rövid ismertető csatolásával – meg kell hívni a Doktori Iskolát befogadó egyetem oktatóit, az azonos szakági, más egyetemhez tartozó doktori iskolák tagjait, valamint a szakterület elismert elméleti és gyakorlati szakembereit. (6) A doktori értekezés téziseit a védést megelőzően legalább egy hónappal elektronikusan is nyilvánossá kell tenni a Doktori Iskola honlapján, s erről a meghívóban tájékoztatást kell adni. (7) A nyilvános védés lebonyolítására vonatkozó előírások: a) A doktorjelöltnek nyilatkozni kell arról, hogy a disszertáció saját munkája. Amennyiben a plágium vádja felmerül, és igazolást nyer, akkor a cselekményt le kell zárni, s a doktori iskola végleg kizárhatja a jelöltet. A jelölt minden olyan publikációjának társszerzői, amelyeket az értekezésben bemutatott vagy tézisértékű eredménynél a jelölt hivatkozik, írásban kell, hogy nyilatkozzanak az értekezés benyújtása előtt arról, hogy az adott publikáció eredményei milyen százalékban a jelölt sajátjai, illetve, azon belül mely eredmények tekinthetők sajátjának. Társszerzői nyilatkozatot nem kell adnia a témavezetőnek, valamint olyan külföldi társszerzőknek, akik a jelölt doktori iskolai tanulmányai es a védés idején is külföldi lakhellyel bírnak es nem magyar anyanyelvűek. b) A vitát a bizottság elnöke vezeti. A vita lefolytatásához legalább két bírálónak jelen kell lenni. Elutasító bírálatot adó opponens jelenléte nélkül a vita nem folytatható le. A vita során a bírálók részletesen ismertetik véleményüket. c) A nyilvános vita keretében a jelölt előadásban ismerteti értekezésének téziseit, majd válaszol a hivatalos bírálók, a bírálóbizottság többi tagja és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire. d) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással (1, 2, 3, 4, 5 pont értékkel) határoz az értekezés elfogadásáról. A zárt ülésen a jelenlevő bírálók részt 20


vesznek. Az értekezés akkor javasolható az Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsának elfogadására, ha a bíráló bizottság tagjai (elnök, titkár, tagok) a maximálisan elérhető pontszám legalább 66,6 %-ával támogatták a jelöltet, és az értekezés egyetlen 1 pontos szavazatot sem kapott. A TDT elvárja, hogy a minimális pontszámokat adó, tehát a disszertációt elutasító, bizottsági tag véleményét és indokait a nyilvános vitán szóban is kifejtse. e) A védésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a felvetett kérdéseket, a jelölt válaszait, és azt, hogy a kérdést feltevők elfogadták-e a választ. Az opponensi véleményben feltett kérdésekre adott írásbeli választ csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt is, mely téziseket fogadja el a Bizottság a jelölt saját, új tudományos eredményének és milyen eredménnyel zárult a szavazás. Angol nyelvű védés esetén két nyelven, magyarul és angolul kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. f) A jegyzőkönyv nyilvános az IRDI titkárságán megtekinthető, és egy példányát a védést követően megkapja a jelölt. (8) Sikertelen védés esetén legkorábban két év elteltével nyújtható be új disszertáció. Ebben az esetben a jelölt egy alkalommal kérvényezheti a TDT-nél fokozatszerzési eljárásának maximálisan újabb 3 évre történő meghosszabbítását. 37. § A doktori fokozat odaítélése (1) A doktori fokozat odaítéléséről a TDT javaslata alapján az Egyetemi Doktori Tanács dönt. A döntésnél elsősorban azt kell megítélni, hogy a fokozatszerzési eljárás a vonatkozó szabályok szerint történt-e, és a jelölt tudományos publikációs tevékenysége megfelel-e a fokozatszerzés követelményeinek. (2) A jelölt, vagy témavezetője a bírálóbizottság, a TDT vagy az Egyetemi Doktori Tanács döntésével szemben csak az érvényben lévő rendeletek és szabályzatok megsértése esetén emelhet kifogást. A kifogást a TDT elnökéhez kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem ügyében a végső döntést az Egyetem rektora hozza meg. 38. § A doktori oklevél (1) Az oklevélben szerepelnie kell a tudományág megnevezését, a fokozatot adományozó egyetem és doktori iskola nevét. A tudományágak nevét MAB által elfogadott osztályozási rendjének megfelelően kell feltüntetni, azaz a jelenlegi rend szerint:  építőmérnöki tudományok,  informatikai tudományok,  közlekedéstudományok. (2) Az oklevélhez csatolt külön betétlapon további, a fokozattal kapcsolatos információk is megadhatók, ezek a szigorlati tárgyak neve és a disszertáció címe. 21


(3) A doktori oklevél magyar és angol nyelven készül. A hitelességét az egyetem rektorának és az Egyetemi Doktori Tanács elnökének aláírása biztosítja.

22


VII. RÉSZ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK 39. § Nyelvtudásra vonatkozó előírások

(1) A nyilvános védés időpontjának kitűzése előtt igazolni kell két idegen nyelv ismeretét, mely az IRDI képzésében részt vevők esetében legalább egy államilag elismert alapfokú C és legalább egy középfokú C (vagy a C típussal egyenértékű, komplex, írásbeli és szóbeli) típusú nyelvvizsgával történhet meg. (2) A nyelvvizsgák közül az egyiknek a Doktori Iskola munkanyelvéből, azaz angolból kell lennie, legalább középfokú C (vagy azzal egyenértékű) szinten. (3) A felsőfokú A vagy B típusú vizsgát középfokú C típusnak, a középfokú A vagy B típusú vizsgát alapfok C típusnak fogadja el a doktori iskola. 40. § Különös rendelkezések a speciális szükségletű hallgatók képzésére (1) A speciális szükségletű (például: hallás-, látás-, mozgássérült, tartós orvosi kezelésre szoruló, stb.) hallgatók tanulmányaik során a tanulmányi követelményeket számukra egyedileg megállapított módon teljesíthetik. (2) Speciális szükségletű hallgatók részére biztosítani kell a vizsga letételének olyan módját, amely tudásuk maximális bemutatását teszi lehetővé. (3) A jelen paragrafusban leírt kedvezményeket kizárólag azok a hallgatók vehetik igénybe, akik a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000.(VIII.9) sz. Korm. rendelet alapján a fogyatékossági támogatásra jogosultak, és ezt tanulmányaik során megfelelő módon igazolják. 41. § Vegyes és záró rendelkezések (1) A jelen szabályzat értelmezésével kapcsolatban a doktori iskola vezetője jogosult állásfoglalás kibocsátására.

23


Mellékletek

24


[A szögletes zárójeles részek a hallgató adataival helyettesítendők! A kipontozott rész felett aláírandó. Ez a magyarázó rész a nyomtatás előtt törlendő.]

Hallgatói eskü (A TVSZ 1. számú melléklete) 2008. május 8. Én [Hallgató Neve] esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Hazámhoz és nemzetemhez hű leszek. A Széchenyi István Egyetem rektora és tanárai iránt mindenkor illő tiszteletet tanúsítok. Az Egyetem szabályait és szokásait megtartom. Minden erőmmel arra törekszem, hogy tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végezzem, a tudományban képzett, művelt emberré váljak, ezzel választott hivatásomra felkészüljek. Győr, [dátum]

…............................................................... [Hallgató Neve]

25


A Doktori Iskola tantárgyai és tanterve (A TVSZ 2. számú melléklete) Külön dokumentumban, megtalálható az mmtdi.sze.hu oldalon

26


A doktori képzés során fizetendő díjak (A TVSZ 3. számú melléklete) 2008. május 8. A díjak alapjául a mindenkori tudományterületi doktorandusz normatíva szolgál. A kiszámolt értékeket 1000 Ft-ra kell kerekíteni a kerekítés szokásos szabályai szerint. Jogcím Szervezett és egyéni képzés felvételi eljárási díja Költségtérítés/félév Más doktori iskolából való áthallgatás Egyéni felkészülési program díja Költségtérítés késedelmes befizetésének pótdíja Külföldi tudományos fokozat honosítási díja Szigorlat díja Disszertáció védés díja Számla-adatok módosítási pótdíja

Kedvezményes díj 1% 7% 0,3%/kreditpont 4% 2%/hó 1,5% 5% 12% 0,5%

Teljes díj 1% 14% 0,6%/kreditpont 8% 2%/hó 3% 5% 12% 0,5%

A kedvezményes díj az EDSZ alapján jogosult hallgatókat, doktorjelölteket illeti meg. Külföldi állampolgárok részére szervezett költségtérítéses képzés esetén fizetendő díjak Felvételi díj: 100 EUR Költségtérítés: egyéni felkészülésnél teljes idejű nappali tagozatos képzés esetén részidejű, főállású munkaviszony melletti képzés esetén részképzés esetén

27

2000 EUR/év 5000 EUR/félév 3000 EUR/félév 100 EUR/kreditpont


Publikációs követelményrendszer (A TVSZ 4. számú melléklete) 2008. május 8. A Doktori Iskola a fokozatszerzéssel kapcsolatos feltételek vizsgálatánál az alábbi táblázat szerint számolja a publikációk pontértékét. Típus Tudományos monográfia Könyvrész, könyvfejezet (tudományos kötetben) Szerkesztett kötetben megjelent cikk (nem konferenciakiadványban) Egyetemi jegyzet Külföldön megjelent lektorált folyóiratcikk Magyarországon megjelent lektorált folyóiratcikk Nem lektorált folyóiratcikk Lektorált cikk konferencia-kiadványban Szabadalom Külföldi egyetemen megjelent számozott Technical Report

Magyar nyelvű publikáció pontszáma 6 3 2 2 -2 1 2 1 --

Idegen nyelvű publikáció pontszáma 10 5 4 -6 4 1 3 2 1

Plusz pontokat lehet kapni még az alábbiak szerint (ezek is osztandók a szerzők számával):  

+2 pont, ha a cikket közlő folyóirat impakt faktorral rendelkezik. +1 pont minden külföldön megjelent, idegen nyelvű publikáció, mely függetlenül hivatkozza a jelölt valamely cikkét. Itt idegen nyelvnek minden, a magyartól különböző nyelv elfogadott.

Megjegyzések:  

  

A fokozatszerzés során csak a tudományos értékű cikkek kerülnek pontozásra, tehát azok, melyek új eredményt közölnek, nem népszerűsítő írások vagy életrajzi riportok. A pontértékek szempontjából „idegen nyelvű”-nek csak azok a publikációk számítanak, melyek a Doktori Iskola által a szakterület szempontjából elfogadott nyelvek közt felsorol. Minden más idegen nyelvű publikáció pontértéke a magyar nyelvűekével megegyező. Lektoráltnak az a cikk számít, melyet független, anonim lektor vizsgált és nyilatkozott írásban a közölt eredmények értékéről és ezt a szerkesztőbizottság dokumentálta. Több szerző esetén össze kell számolni a magyar szerzők számát, kihagyva ebből a jelölt témavezetőjét és a pontértéket ezzel elosztani. 28


A doktori disszertáció benyújtásához az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:  A jelölt publikációinak összesített pontértéke legalább 14.  A publikációs listában legalább 2 idegen nyelvű publikáció található.  Legalább az egyik idegen nyelvű publikáció külföldön jelent meg.  A publikációs listában legalább 1 lektorált folyóiratcikk található.

29


A disszertációra és a tézisfüzetre vonatkozó előírások (A TVSZ 5. számú melléklete) 2008. május 8.

Az értekezés benyújtása A jelölt az alábbi dokumentumokat köteles benyújtani. 1. Az értekezés szövege 6 példányban nyomtatva. 2. A tézisfüzet legalább 50 példányban nyomtatva. 3. Az elbíráláshoz szükséges publikációk elektronikus különnyomatai CD-n, 3 példányban. 4. Lemezmelléklet egy példányban, melyen az értekezés szövege, a magyar- és angol nyelvű összefoglaló valamint a tézisfüzet anyagai megtalálhatók. Célszerű lehet még a társszerzőktől, együttműködő kutatóktól összeférhetetlenségi nyilatkozatot mellékelni. Az egyes dokumentumok formai előírásai az alábbiakban vannak részletezve. A jelölt mellékelhet még olyan dokumentumokat akár nyomtatásban akár elektronikusan, melyek kiegészítik az értekezésben foglaltakat (pl. nagy mennyiségű mérési adat, forráskód, szabadalmi dokumentum).

A doktori értekezés A doktori értekezéssel szemben támasztott formai követelmények:      

A4-es formátumú, kemény fedeles kötésű. 100 és 150 oldal közötti terjedelem. Szövegszerkesztővel szerkesztett. 12 pontos alap betűméret (ajánlott a Times betűtípus-család), 1,5-ös sortávolság, minden oldalról 25 mm-es margó. Sorszámozott oldalak, fejezetek, alfejezetek, táblázatok, ábrák és egyenletek. Tartalomjegyzék legalább a 3-as szintű fejezetcímekig.

Nincs előírás arra, egy vagy kétoldalas legyen-e a dolgozat. Szükség esetén (pl. nagy táblázatok) a dolgozat függeléke tartalmazhat kihajtható oldalakat is.

30


Az értekezés külső címlapjának elemei:    

„Doktori értekezés” felirat (20 pontos betűméret) a szerző neve (24 pontos betűméret) A kar neve („Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar”) (14 pontos betűméret,alulra) a beadás évszáma (14 pontos betűméret, alulra)

A belső címlap tartalma:     

a szerző neve (20pt) az értekezés címe (20pt) a „doktori értekezés” felirat (14pt) a témavezető(k) neve és munkahelye(i) (14pt) a doktori iskola neve („Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola”) (14 pt, alulra)

A disszertációban az áttekinthetőség kedvéért két irodalomjegyzék-formátum közül kell választani. Ezek mintáját jelen dokumentum végén közöljük. A dolgozat kötelező tartalmi részei:  

   

Bevezetés, melyben a jelölt megadja a kutatási téma motivációját és célkitűzéseit. Előzmények, melyben a jelölt ismerteti kutatási témája tágabb tudományterületének legfrissebb eredményeit, elhelyezve a saját munkát a nemzetközi, ilyen irányú kutatások sorában. Saját eredmények ismertetése olyan módon, hogy a tudományterületen jártas, de nem a szűk területen specialista számára is egyértelmű legyen, mik a saját eredmények. Összefoglalás, melyben röviden összegzi az eredményeket és utal a kutatás folytatásának lehetséges irányaira. Irodalomjegyzék, melyben a saját és szakirodalmi publikációk közül csak azok szerepelnek, melyek a dolgozatban ténylegesen hivatkozásra kerültek. 1 oldalas magyar és 1 oldalas angol összefoglaló külön-külön oldalakon. (Ezeket lemezmellékletben külön-külön fájlban, a disszertációban azonban a dolgozattal egybekötve kérjük.)

31


Az olyan kiegészítő részeket (pl. adatokat, képeket, forráskód-részleteket), melyek minden egyes részletének ismerete nem szükséges az eredmények megértéséhez, a függelékbe, illetve nagyobb terjedelem esetén külön mellékletbe kell elhelyezni. A dolgozat elbírálásának szempontjai közt szerepel az áttekinthetőség és a disszertáció nyelvén a szaknyelv helyes használata is.

A tézisfüzet A tézisfüzettel szemben támasztott formai követelmények:    

A5-ös méretű, lapozható, kétoldalasan nyomtatott füzet, külön kötés nélkül. 10 és 15 oldal közötti terjedelem. Szövegszerkesztővel szerkesztett tartalom. 10 pontos alap betűméret, 1,5-ös sortávolság, minden oldalról 15 mm-es margó.

A tézisfüzet címlapja majdnem megegyezik a disszertáció belső címlapjával (arányosan csökkentett betűméretekkel), az egyetlen különbség, hogy a „doktori értekezés” feliratot a „doktori tézisek” szöveggel kell helyettesíteni. A tézisfüzet tartalmának kötelező elemei:     

A motiváció és célkitűzések tömör összefoglalója. A kutatás során alkalmazott módszerek összefoglalása. A saját eredmények (tézisek) sorszámozva, tömören megfogalmazva, utalva a disszertáció vonatkozó fejezetére és a kapcsolódó saját publikációkra. A kutatásból levonható következtetések. Publikációs jegyzék, mely csak a szerző publikációit tartalmazza, megkülönböztetve a disszertációban hivatkozottakat az egyebektől és megjelölve, melyik publikációra hány hivatkozás történt eddig.

Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok A disszertáció bírálata során az egyik legfontosabb kérdés annak vizsgálata, hogy a tézisek a szerző saját eredményeinek tekinthetők-e. Ezt vizsgálják a disszertáció írásos bírálói és a szóbeli védés bizottsági tagjai is. Megkönnyíti az ő munkájukat, ezért célszerű (de nem kötelező) összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni azoktól, akikkel a jelölt olyan publikációban társszerző, mely a tézisek valamelyikéhez közvetlenül kapcsolódik. Az összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalma: 

A nyilatkozattevő neve, munkahelye, beosztása. 32


 



Az alábbi szöveg: „[X.Y. a jelölt neve] tervezett doktori téziseit megismerve nyilatkozom arról, hogy a következő tézisekhez kapcsolódó kutatásban együttműködtem a jelölttel, de maguk a tézisek nem az én kutatási eredményeim, hanem jelölt saját munkájának tekinthetők: o [Tézis1] o [Tézis2] o ...” A nyilatkozattevő és a témavezető aláírása.

A lemezmelléklet A lemezmellékleten (CD vagy DVD) a szöveges dokumentumokat PDF formátumban kell megadni a szerző nevéből az alábbi módon képzett fájlnevekben. Az dokumentumok elektronikusan és nyomtatásban leadott változatainak minden részletben meg kell egyezniük. A lemezmelléklet kötelező tartalma:   

A disszertáció szövege: SzerzoNev-dissz.pdf A magyar és angol nyelvű összefoglaló külön-külön fájlokban: SzerzoNevosszefogl.pdf és SzerzoNev-summary.pdf A tézisfüzet tartalma: SzerzoNev-tezisek.pdf

Ezen kívül a lemezmelléklet tartalmazhat kiegészítő anyagokat is (pl. adatfájlok, cikkek elektronikus változata), de ha ezek közül valamelyik feltétlenül szükséges a dolgozat elbírálásához, (pl. saját szoftver) akkor ezt a tényt a disszertációban és a tézisfüzetben egyértelműen fel kell tüntetni és ekkor a lemezmellékletet a nyomtatott dolgozatokkal egyenlő számban kell mellékelni.

A hivatkozások formátuma Az alábbiakban két sablont mutatunk az irodalomjegyzékre. Az idézőjelbe tett részek fix szöveget jelölnek, a többit értelemszerűen a cikk, kiadvány adataival kell helyettesíteni. A szerzők nevét mindenütt “Családnév, X.(Y.)” formában kell megadni, ahol X.(Y.) a szerző keresztnevének (keresztneveinek) kezdőbetűje. Magyar cikk esetén a vessző a családnév és a keresztnév kezdőbetű közt elhagyható.

33


A típus: A cikkekre való hivatkozás egy []-be írt sorszámmal történik. A sorszámozást folytonosan kell megtenni, a sorba rendezés alapja az első szerző családneve. „Irodalomjegyzék” [1] [2] [3] [4] [5]

Szerző1 (, Szerző2 ...): Cikk címe Újság neve, sorszáma (év), kezdőoldal-végoldal. Szerző1 (, Szerző2 ...): Konferencia-kiadvány-beli cikk címe „Konferenciakiadvány:” Konferencia neve, hely (év), kezdőoldal-végoldal. Szerző1 (, Szerző2 ...): Könyvcím „Könyv:” Kiadó, hely (év), oldalszám. Szerző1 (, Szerző2 ...): Kutatási jelentés címe „Kutatási jelentés”: Kutatási projekt neve, intézet (év), oldal Szerző: Disszertáció címe „PhD/kandidátusi/stb. disszertáció”: Egyetem, kar neve (év)

B típus: A hivatkozás a szerzők családi nevéből és a kiadás évéből képezett azonosítóval történik. Kettőnél több szerző esetén az „et.al.” rövidítés használható. Pl. „[Vijayasundaram, 1986.]”, „[Meister and Sonar, 1998.]”, „[Felcman et.al., 1994.]” Abban a ritka esetben, amikor több cikknek is azonos azonosító jutna (megegyeznek a szerzők és a kiadás éve) az év után az „a”, „b”, „c”, stb. betűk csatolandók, pl. „[Stone and Norman, 1993a.]”. A sorba rendezés alapja a szerzők családneve, végül az év. Ezt leszámítva a formátum ugyanaz, mint az A típus esetén, de ekkor a hivatkozási sorszám lehagyható.

34

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Recommend Documents