TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa a 3-2008/2009. sz. határozatával 2008. október 7-én elfogadta. Hatályos: 2008. szeptember 1.

2008. Dunaújváros 2008. szeptember 01.

SZ-2/4. TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 1. kiadás

0. módosítás

2 (74). oldal

ELSŐ RÉSZ .....................................................................................................................................................6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK..........................................................................................................................6 1.

FEJEZET..........................................................................................................................................................6 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ......................................................................................................................... 6

ALAPFOGALMAK ...................................................................................................................................................6 2.

FEJEZET..........................................................................................................................................................7 A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELSŐ FOKON ELJÁRÓ SZERVEK ................................... 7 HATÁSKÖR...................................................................................................................................................... 7 A HATÁSKÖR VIZSGÁLATA ....................................................................................................................... 7 TANULMÁNYI BIZOTTSÁG ......................................................................................................................... 8 KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG ................................................................................................................... 9 HATÁROZATOK ÍRÁSBELI KÖZLÉSE...................................................................................................... 11

3.

FEJEZET........................................................................................................................................................11 A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS ................................................................................................................... 11

4.

FEJEZET........................................................................................................................................................13 MÉLTÁNYOSSÁG......................................................................................................................................... 13

MÁSODIK RÉSZ.....................................................................................................................................................14 HALLGATÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ...............................................................14 5.

FEJEZET........................................................................................................................................................14 A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE – BEIRATKOZÁS ........................................................ 14

6.

FEJEZET........................................................................................................................................................14 A HALLGATÓI JOGVISZONY FENNTARTÁSA – BEJELENTKEZÉS ................................................... 14

7.

FEJEZET........................................................................................................................................................15 A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE ........................................................................................ 15

8.

FEJEZET........................................................................................................................................................16 ÁTVÉTEL ....................................................................................................................................................... 16

9.

FEJEZET........................................................................................................................................................17 VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY ........................................................................................................ 17 2


10.

0. módosítás

3 (74). oldal

FEJEZET........................................................................................................................................................18 TOVÁBBI (PÁRHUZAMOS) JOGVISZONY............................................................................................... 18

11.

FEJEZET........................................................................................................................................................19 RÉSZISMERETEK MEGSZERZÉSE ............................................................................................................ 19

12.

FEJEZET........................................................................................................................................................19 TANULMÁNYI OKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁS ................................................................................... 19

13.

FEJEZET........................................................................................................................................................21 A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ......................................................................................... 21

HARMADIK RÉSZ..................................................................................................................................................22 A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ..............................................................................................22 14.

FEJEZET........................................................................................................................................................22 A KÉPZÉS SZERKEZETE ............................................................................................................................. 22 A KÉPZÉSI FORMÁK, A KÉPZÉS IDŐTARTAMA ................................................................................... 22 AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI.......................................................................................................................... 23

15.

FEJEZET........................................................................................................................................................24

A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................24 KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK .......................................................................................... 25 A TANTERV................................................................................................................................................... 25 TANTÁRGYPROGRAM, TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK .................................................................. 26 16.

FEJEZET........................................................................................................................................................28 A TANTÁRGYAK MEGHIRDETÉSE ÉS FELVÉTELE ............................................................................. 28

17.

FEJEZET........................................................................................................................................................29 A TANULMÁNYOK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................ 29

18.

.FEJEZET.......................................................................................................................................................32 A VIZSGÁK (SZIGORLATOK) RENDJE..................................................................................................... 32

19.

.FEJEZET.......................................................................................................................................................34 A TANULMÁNYI EREDMÉNY MUTATÓSZÁMAI.................................................................................. 34 TANTÁRGY ISMÉTELT FELVÉTELE........................................................................................................ 35 3


0. módosítás

4 (74). oldal

TANTÁRGYAK BEFOGADTATÁSA, KREDITÁTVITEL......................................................................... 35 20.

FEJEZET........................................................................................................................................................36 SZAKMAI GYAKORLAT ............................................................................................................................. 36

21.

FEJEZET........................................................................................................................................................37 KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND ................................................................................................. 37

NEGYEDIK RÉSZ...................................................................................................................................................37 A TANULMÁNYI ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, SZAKDOLGOZATRA, ZÁRÓVIZSGÁRA, OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ...................................................37 22.

FEJEZET........................................................................................................................................................37 A LECKEKÖNYV .......................................................................................................................................... 37

23.

FEJEZET........................................................................................................................................................39

AZ ALAPKÉPZÉSI- MESTERKÉPZÉSI- ÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................................39 A VÉGBIZONYÍTVÁNY............................................................................................................................... 39 A SZAKDOLGOZAT ..................................................................................................................................... 40 A ZÁRÓVIZSGA ............................................................................................................................................ 41 AZ OKLEVÉL................................................................................................................................................. 42 24.

FEJEZET........................................................................................................................................................44

A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK............................................................44 SZAKDOLGOZAT ......................................................................................................................................... 44 25.

FEJEZET........................................................................................................................................................44

AZ INTÉZMÉNY TÁJÉKOZTATÁSI ÉS TANÁCSADÁSI KÖTELEZETTSÉGE .............................................44 26.

FEJEZET........................................................................................................................................................45

NYELVOKTATÁS, NYELVI KÖVETELMÉNYEK.............................................................................................45 27.

FEJEZET........................................................................................................................................................46

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE ....................46 28.

FEJEZET........................................................................................................................................................48

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, KAPCSOLAT MÁS SZABÁLYZATOKKAL.........................................................48

4


0. módosítás

5 (74). oldal

Mellékletek ...................................................................................................................................................... 50 1. sz. melléklet: Értelmező rendelkezések ................................................................................................. 50 2. sz. melléklet: Képzési idők ...................................................................................................................... 56 3. sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv 1............................................................................................... 58 4.sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv 2................................................................................................ 62 5. sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv nyelvvizsgára vonatkozó melléklete ................................. 65 6. sz. melléklet: Elsős hallgatók fogadalomtétele ..................................................................................... 67 7. sz. melléklet: Végzős hallgatók fogadalomtétele ................................................................................. 68 8.számú melléklet: A Tanulmányi és Vizsgaügyekben eljáró bizottságok ügyrendje........................ 69 9. sz. melléklet: Táblázat a „nem teljesítette „ minősítés használatáról ............................................... 72 10. sz. melléklet: Szakdolgozat kísérőlap minta ....................................................................................... 73

5


0. módosítás

6 (74). oldal

A Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa az Főiskola Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) egyetértésével a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.), a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 05.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) alapján a tanulmányi és vizsgarend szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.§(1)A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, a Főiskolán hallgatói jogviszonyban történő képzésre (felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés), állampolgárságra való tekintet nélkül a képzésben részt vevő, a Főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyekre (továbbiakban: hallgatókra), valamint a képzések lebonyolításában részt vevő foglalkoztatottakra. (2)

A szabályzat a teljes idejű képzésben részt vevők mellett a részidős képzésben, továbbá távoktatásban részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – értelemszerűen alkalmazandó.

(3)

A szabályzat hatálya kiterjed továbbá a Főiskolával vendéghallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra, a Főiskolán folytatott tanulmányaik során.

(4)

A részismeretek megszerzése érekében folytatott képzésben résztvevőkre a jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)

A külföldi állampolgárságú idegen nyelvi képzésben résztvevő hallgatókra, a számukra kiadott tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6)

A tanulmányi ügyekhez kapcsolódó hallgatói juttatásokról és a térítésekről a Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat (továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat) rendelkezik.

ALAPFOGALMAK 2.§(1)A szabályzatban és a szabályzat alkalmazása során használt fogalmak és meghatározásuk a szabályzat 1. mellékletben találhatók.

6


0. módosítás

7 (74). oldal

2. FEJEZET A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELSŐ FOKON ELJÁRÓ SZERVEK 3.§(1)Tanulmányi és vizsgaügynek minősül a hallgató tanulmányaival és hallgatói jogviszonyával kapcsolatos valamennyi ügy. (2)

E szabályzat rendelkezéseit a hallgatók térítési, juttatási, valamint a fegyelmi és kártérítési ügyeiben a külön szabályzatokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A hallgatót érintő kérelmeket a Tanulmányi és Hallgatói Információs Hivatalban (továbbiakban: THIH), a tanulmányi előadóhoz kell írásban elektronikus úton vagy személyesen benyújtani, az erre rendszeresített nyomtatványon.

HATÁSKÖR 4.§(1)A Főiskolán tanulmányi és vizsgaügyekben az alábbi testületek és személyek (továbbiakban: szerv) járhatnak el első fokon jelen szabályzatban meghatározott saját, illetve átruházott hatáskörben: a) a Tanulmányi és Hallgatói Információs Hivatal (THIH) vezetője, b) a Tanulmányi Bizottság (TB), c) a Kreditátviteli Bizottság (KáB), d) oktatási rektor-helyettes, e) rektor, (2)

A hivatalból kezdeményezett tanulmányi ügyekben – amennyiben jogszabály, vagy szabályzat eltérően nem rendelkezik, első fokon a THIH vezetője jár el.

(3)

A hallgató által kezdeményezett tanulmányi ügyekben – amennyiben jogszabály, vagy szabályzat eltérően nem rendelkezik, különösen a jelen szabályzat 17.§-ban meghatározott méltányosság kivételével –a TB jár el.

(4)

Kreditátvitel elfogadást érintő ügyekben – az Ftv. 58. § (7) bekezdése, valamint a 161. § (3) bekezdése előírásaival összhangban – első fokon a KáB jár el.

(5)

A rektor, az oktatási rektor-helyettes és THIH vezető együttes javaslatára jár el a méltányossági ügyekben.

A HATÁSKÖR VIZSGÁLATA 5.§(1)A tanulmányi és vizsgaügyben eljáró szerv az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét vizsgálni. Amennyiben hatáskörének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel rendelkező szervhez áttenni és erről a hallgatót – ha meghatalmazott útján jár el, ez utóbbi személyt – egyidejűleg értesíteni.

7


0. módosítás

8 (74). oldal

(2)

Ha a hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg, vagy olyan szervhez kellene az ügyet áttenni, amely már megállapította annak hiányát, akkor minden olyan tanulmányi ügyben, amelyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe, első fokon a TB jár el.

(3)

A (2) bekezdésben megjelölt tárgykörön túl az eljáró szervet az oktatási rektor-helyettes jogosult kijelölni az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül. Ez a határidő egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbítható.

TANULMÁNYI BIZOTTSÁG 6.§(1) A TB legalább 6 tagból áll. Elnöke a THIH vezetője, 2 oktató tagját a rektor jelöli ki a Főiskolán közalkalmazotti viszonyban álló oktatók közül. A TB-ben 3 fő hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. A TB hallgató tagjait a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározott módon a hallgatók delegálják. A Bizottság tagjainak megbízatása három évre szól. (2)

A Tanulmányi Bizottság oktatói tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, d) megbízatásának lejártakor, e) halálával.

(3)

A Tanulmányi Bizottság hallgatói tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) hallgatói jogviszonya megszűnésével, d) hallgatói jogviszonya szünetelésével, e) megbízatásának lejártakor, f) halálával.

7.§(1) A Tanulmányi Bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) a hallgatói jogviszonnyal, fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása, b) a vizsgarenddel kapcsolatban érkezett panaszok elbírálása 8.§-ban foglaltak figyelembe vételével, c) intézmények közötti átvétel engedélyezése 22.-23.§ szerint, d) a Főiskolán vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezése más felsőoktatási intézmények hallgatóinak, e) tagozatváltás engedélyezése, 8


0. módosítás

9 (74). oldal

f) szakirány változtatásának engedélyezése, g) szakváltás engedélyezése azonos képzési területen és szinten belül, h) szakváltás alapképzési szintről felsőfokú szakképzésre, azonos képzési területen belül, i) kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése.

8.§(1) A hallgató a TB-hez fordulhat, amennyiben megítélése szerint valamely tanulmányi és vizsgaügyének intézése nem jogszabály vagy a szabályzat előírásai szerint történt, vagy egyéni kérelmet nyújt be. (2)

Amennyiben a TB döntésével valamely oktatási szervezeti egységre kötelezettség hárul, vagy a TB döntésének meghozatalához az oktatási szervezeti egység szakértelme szükséges, a döntéshez a TB köteles kikérni az érintett oktatási szervezeti egység véleményét.

(3)

A TB szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az eljárás rendjéről, határozatképességéről, határozatainak meghozataláról jelen szabályzat 8. számú mellékletét képező ügyrend rendelkezik.

KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG 9.§(1) Az átjárhatóság koordinálására, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálatára a Főiskola szenátusa Kreditátviteli Bizottságot (továbbiakban: KáB) hoz létre. A bizottság képzési területenként, vagy szakonként változó összetételben jár el. (2)

A Kreditátviteli Bizottság 6 tagból áll. A KáB öt állandó tagja: a) az oktatási szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján a rektor által kijelölt 1 fő közalkalmazotti viszonyban álló oktató, b) a THIH vezetője, valamint c) 3 hallgató. A KáB egy változó tagja: d) a mindenkori kérelemmel érintett szak szakfelelőse. A KáB hallgató tagjait a HÖK Alapszabályában meghatározott módon a hallgatók delegálják. A Bizottság állandó tagjainak megbízatása három évre szól.

(3)

A Kreditátviteli Bizottság oktatói tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével, d) megbízatásának lejártakor, e) halálával. 9


(4)

0. módosítás

10 (74). oldal

A Kreditátviteli Bizottság hallgató tagjának megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) hallgatói jogviszonya megszűnésével, d) hallgatói jogviszonya szünetelésével, e) megbízatásának lejártakor, f) halálával.

(5)

A Kreditátviteli Bizottság elnöke a rektor által delegált (2)a) pontban megjelölt személy, megbízólevelét a rektor adja ki.

(6)

Az elnöki megbízatás megszűnik a tagsági megbízás megszűnésével.

10.§(1) A Kreditátviteli Bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) tantárgyak befogadásának engedélyezése, b) intézmények közötti kredit-egyezmények megkötése, c) a Főiskola hallgatóinak vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezése más felsőoktatási intézményben, d) a munkatapasztalat értékelésének és beszámításának szempontjai, eljárási rendjének megállapítása, valamint az eljárás lefolytatása és döntés a beszámításról, e) a mesterképzésben való részvételhez szükséges végzettség, kredit-egyenértékűség megállapítsa. (2)

A felvételi eljárás során a kredit-befogadásról a THIH vezetője dönt.

11.§(1) A KáB a hallgató írásbeli kérelmében foglaltak, a vonatkozó jogszabályok és a főiskolai szabályzatok alapján dönt. A kérelemhez mellékelni kell a tanulmányok elvégzését igazoló leckekönyvet, okiratot vagy azok hitelesített másolatát, továbbá a tantervi egységek hitelesített leírását, illetve tematikáját. (2)

A KáB köteles kikérni a kérelemmel érintett tanulmányokért szakmailag felelős tantárgyfelelős véleményét.

(3)

A KáB szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az eljárás rendjéről, határozatképességéről, határozatainak meghozataláról jelen szabályzat 8. számú mellékletét képező ügyrend rendelkezik.

(4)

A KáB a kérelemről a szakvélemény visszaérkezésétől számított 1 héten, de legfeljebb 30 napon belül dönt.

10


0. módosítás

11 (74). oldal

HATÁROZATOK ÍRÁSBELI KÖZLÉSE 12.§(1) A Főiskola a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel, az ezzel összefüggő pénzügyi követeléseivel kapcsolatos felszólításait és döntéseit jogszabályban meghatározott esetekben, valamint ha a hallgató kéri, a „Neptun” hallgatói információs rendszeren (továbbiakban: Neptun) keresztül és/vagy postai úton tértivevényes levélben, írásban közli, a határozat meghozatalát követő 8 napon belül. (2)

A Főiskola írásban köteles közölni a hallgatóval döntését, a)

amennyiben az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,

b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészében – elutasítja, és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll. (3)

A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a megfelelő hatáskörrel rendelkező szerv/személy határozatot hoz, amely tartalmazza jelen Szabályzat 10. számú mellékletének 7. § (2) bekezdésében meghatározott, kötelező tartalmi elemeket, különös tekintettel a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatásra.

(4)

Az (1) bekezdésben meghatározott határozatokat a tanulmányi nyilvántartásba be kell jegyezni.

3. FEJEZET A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 13.§(1) A hallgató az Ftv. 73. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. (2)

Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül –, ha a döntés nem a Főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A jogorvoslati kérelem tárgyában, jelen szabályzat 8. számú mellékletét képező ügyrendben meghatározott eljárási rend szerint, a Fellebbviteli Bizottság jár el.

(4)

A Fellebbviteli Bizottság 3 tagból áll. A bizottság elnöke a rektor, további tagjai a Főiskola főtitkára, aki egyben a Fellebbviteli Bizottság titkára, HÖK 1 képviselője. A rektort, az általa kijelölt vezető beosztású személy is helyettesítheti.

(5) A Fellebbviteli Bizottság elnökének megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) rektori megbízásának megszűnésével, c)

megbízatásának lejártakor, 11


0. módosítás

12 (74). oldal

d) halálával. (6) A Fellebbviteli Bizottság titkári tagjainak megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) főtitkári megbízásának megszűnésével, c) megbízatásának lejártakor, d) halálával. (7)

A Fellebbviteli Bizottság hallgató tagjának megbízatása megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) hallgatói jogviszonya megszűnésével, d) hallgatói jogviszonya szünetelésével, e) megbízatásának lejártakor, f) halálával.

(8)

A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

14.§(1) A hallgató jogorvoslati kérelmét a rendelkezésre álló határidőn belül a Fellebbviteli Bizottsághoz címezve a THIH-n a tanulmányi előadóhoz kell benyújtani, az eset elbírálásához szükséges dokumentumok csatolásával. A jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a Fellebbviteli Bizottság titkárához a hallgató teljes személyi iratanyagával, csatolva a megtámadott határozat másolatát, valamint a kérelemmel kapcsolatos THIH jogtanácsosi állásfoglalást, illetve a szükséges dokumentumokat. (2)

A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.

15.§(1) A Fellebbviteli Bizottság a következő döntéseket hozhatja: a)

a kérelmet elutasítja,

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (2) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik 12


0. módosítás

13 (74). oldal

meg a Fellebbviteli Bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését. (3) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (4) A döntés jogerős, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (5) A 3-4. fejezet alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (6) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

16.§(1) Nincs helye jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a Főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat. (2)

A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis az Ftv. 74. § (2)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

(3)

A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.

(4)

A hallgató az oktatási jogok biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jogorvoslati jogát a Főiskolán – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette.

4. FEJEZET MÉLTÁNYOSSÁG 17.§(1) A rektor, az oktatási rektor-helyettes a THIH vezetője együttes javaslatára a hallgató részére kivételes alkalommal – méltányosságra okot adó esetben – engedélyt adhat jelen szabályzat olyan rendelkezése alóli mentességre, amely nem a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozik. (2)

Nem adhat felmentést az alábbiak alól: a) kötelező tárgy; b) vizsgakövetelmény; 13


0. módosítás

14 (74). oldal

c) kritériumkövetelmény teljesítése alól; (3)

Méltányosságra irányuló kérelmet a THIH-n írásban kell benyújtani.

(4)

A méltányosságon alapuló határozatban – a határozat 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemein túl – rendelkezni kell az engedély feltételeiről, érvényességének idejéről és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.

(5)

A határozatot a rektor döntése alapján a THIH küldi meg a hallgatóknak.

(6)

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

MÁSODIK RÉSZ HALLGATÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 5. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE – BEIRATKOZÁS

18.§(1) A hallgatói jogviszony létrejöttének előfeltétele a Főiskolára való felvétel, átvétel. (2)

A felvételt vagy átvételt nyert jelentkező (a továbbiakban: felvett) a felvételi döntés évében hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, amennyiben a felvett beiratkozási kötelezettségének nem tesz eleget, elveszti a Főiskolára történő beiratkozás jogát.

(3)

A felvétel részletes szabályait a Felvételi Szabályzat tartalmazza.

(4)

A beiratkozás létrejön annak Főiskola általi elfogadásával, de legkorábban az adott félév első napján (szeptember 1, február 1.). A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.

(5)

A beiratkozott hallgatóval a Főiskola képzési szerződést köt (Térítési és Juttatási Szabályzat melléklete), a hallgatóról a THIH törzslapot állít ki a beiratkozási lap alapján.

(6)

A valótlan adatszolgáltatás következményeit a hallgató viseli.

(7)

A beiratkozott hallgató a 6.sz. melléklet szerinti esküt tesz.

6. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY FENNTARTÁSA – BEJELENTKEZÉS 19.§(1) A hallgatói jogviszony fennállása alatt a hallgatónak a félév megkezdése előtt, a regisztrációs időszakban be kell jelentenie, nyilatkoznia kell, hogy folytatja-e tanulmányait vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (2)

A hallgatói jogviszony fenntartásának, azaz az aktív félévnek a feltétele:

14


0. módosítás

15 (74). oldal

a) legalább egy, kreditponttal rendelkező tantárgy vagy egy heti 8 órás nyelvi tárgy felvétele a regisztrációs időszak utolsó nap 24.óráig, b) az előző félév/ekben keletkezett (hátralékok), valamint az adott félévre esedékes fizetési kötelezettségek teljesítése a regisztrációs időszak utolsó napjáig.

7. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE 20.§(1) A hallgató jogviszonya az első félév sikeres teljesítését követően, a (4) bekezdésben, valamint a 23. § (2) bekezdésben foglalt keretek között szünetel, amennyiben a hallgató: a)A regisztrációs időszak alatt úgy nyilatkozik, hogy adott félévben hallgatói jogviszonyát szüneteltetni kívánja, illetve b) az adott félévre a tanulmányai folytatásához szükséges bejelentkezést nem végzi el, vagy c) a hallgató bejelentkezését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonta. A visszavonást írásban kell postai úton igazolható módon megküldeni, vagy a THIH tanulmányi előadóval átvetetni. A postára adás és az átvétel határideje az őszi félévben szeptember 30., a tavaszi félévben február 28. (2)

Amennyiben a hallgató legkésőbb az (1) c)pontjában megjelölt időpontig nem jelenti be tanulmányainak szüneteltetését az adott félév akkor is aktív félévnek minősül, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon, és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi kötelezettségének sem.

(3)

A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, de a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév.

(4)

A hallgató egy hallgatói jogviszony keretei között, adott képzésben és finanszírozási formában meghatározott ideig vehet részt a) az államilag támogatott képzésben a képzési idő + 2 félév; b) a költségtérítéses képzésben a képzési idő háromszorosa. Az a) és b) pontban megjelölt időbe az aktív és passzív féléveket is figyelembe kell venni azzal, hogy a b) pontba az adott képzésben felhasznált államilag támogatott félévek is beszámítanak.

(5)

Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a (1)-(4) bekezdésekben meghatározott korlátozásokat. A hallgató vagy meghatalmazottja a rendkívüli körülményt köteles haladéktalanul, a tudomásszerzés, esemény bekövetkezését követő 8 napon belül bejelenteni a THIH felé, és annak indokoltságát dokumentumokkal igazolni. A THIH vezetője a szünetelés indokoltságáról határozatban dönt.

15


(6)

0. módosítás

16 (74). oldal

Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá akkor is, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától.

21.§(1) Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. A hallgató a félév során nem jogosult kurzusfelvételre, vizsgán való részvételre, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban foglaltak szerint juttatásokra sem. (2)

Amennyiben a hallgató tanulmányai szüneteltetése alatt a képzés követelményei megváltoztak, a szünetelő jogviszony után bejelentkező hallgató THIH-n benyújtott írásbeli kérelmére az eredeti ajánlott tantervét a KáB módosíthatja az aktuális tanterv szerint.

8. FEJEZET ÁTVÉTEL 22.§(1) Más felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató kérheti átvételét a Főiskolára. (2)

Külföldi felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, aki hallgatói jogviszonyát és tanulmányait hiteles magyar fordításban igazolja.

(3)

A Főiskolán belül a hallgató más szakról, szintről, illetve munkarendről átvételét kérheti.

(4)

A kapacitások figyelembevételével az a hallgató vehető át, a) aki azonos képzési szinten belül, vagy alapszintről felsőfokú szakképzési szintre -

azonos képzési területre, illetve szakcsoportba kéri átvételét, és/vagy

-

egy érettségi követelmény/vizsgatárgy megegyezik, az új szak érettségi követelmény/vizsgatárgyával, továbbá

b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn az átvétel időpontjában, és c) a fennálló hallgatói jogviszonyról szóló -15 napnál nem régebbi- igazolással rendelkezik. (5)

Az átvételről szóló kérelmet a TB-hoz címezve a THIH-n kell írásban benyújtani. Az adott félévre történő beiratkozáshoz a kérelem benyújtásának határideje legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30. nap.

(6)

A kérelemhez be kell nyújtani a leckekönyv intézmény által eredetiben ellenjegyzett másolatát, továbbá annak a felsőoktatási intézménynek az adott szak(ok)ra vonatkozó ajánlott tantervét és tantárgyleírásait, ahol a hallgató jogviszonya fennáll.

(7)

Amennyiben a hallgató eddigi tanulmányainak befogadását is kéri, a kérelemhez csatolnia kell az erre vonatkozó külön kérelmét a KáB felé, amely a kérelmet az általános szabályok szerint 30 napon belül köteles elbírálni. 16


0. módosítás

17 (74). oldal

23.§(1) A TB átvételi határozatában rendelkezni kell a határozat hatályáról, és a hallgatóra vonatkozó ajánlott tantervről. (2) Az államilag támogatott helyről átvételt nyert hallgató csak akkor vehető át államilag támogatott képzésre, ha a Főiskolának az adott szakon van üres államilag támogatott státusza, és a hallgató a 20.§(4)a) pontjában meghatározott időt még nem használta fel. Ezen feltételek hiánya esetén költségtérítéses formában folytatja tanulmányait. Miután a Főiskolán hallgatói jogviszonyt létesített, a Főiskola többi költségtérítéses hallgatójával megegyező módon kérheti a térítési és juttatási szabályzat szerint államilag támogatott képzésben megüresedett helyre történő átsorolását.

9. FEJEZET VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY 24.§(1) A Főiskola hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat. (2) Más felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz a Főiskola hozzájárul. A hozzájárulást a Főiskola akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A vendéghallgatói jogviszonyt legalább egy félévre és félévente legalább 5 kreditpontnak megfelelő tantárgy felvételére szólhat. (3) A hozzájárulás megadásáról szóló kérelmet a KáB-hoz címezve a THIH-n kell írásban benyújtani. A kérelem benyújtásának határideje a vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően, legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30. nap. (4) A hozzájárulási kérelemhez csatolni kell a felvenni kívánt tantárgyak, kurzusok leírását, kreditértékét. (5) A Főiskola azon hallgatója, aki adott félévben más intézmény részképzésében kíván részt venni, egyidejűleg a Főiskolára a 20.§ szerint bejelentkezni köteles.

25.§(1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója vendéghallgatói jogviszony keretében a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat a Főiskolán. (2) Vendéghallgatói jogviszony a Főiskolán akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. (3) A vendéghallgatói jogviszony létesítésére irányuló kérelmet a TB-hoz címezve a THIH-n kell írásban benyújtani. A kérelem benyújtásának határideje a vendéghallgatói jogviszony létesítését megelőzően, legkésőbb a félév kezdetét megelőző 30. nap. (4) A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglalt hozzájárulást, valamint a kérelemben meg kell nevezni a felvenni kívánt tantárgyakat. 17


0. módosítás

18 (74). oldal

(5) A TB vendéghallgatói jogviszonyt engedélyező határozatában rendelkezni kell a jogviszony idejéről, a vendéghallgató által folytatott résztanulmányok köréről, a hallgató finanszírozási körülményeiről. (6) A vendéghallgatói jogviszony a Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott eljárási díj megfizetését követően a Főiskolára történő beiratkozás napjával jön létre, de legkorábban az adott félév első napján (szeptember 1, február 1.) (7) Az intézményközi megállapodás keretében létrehozott vendéghallgatói jogviszony, azaz részképzés esetén, a költségek megtérítéséről az intézményközi megállapodás rendelkezik. (8) A beiratkozáskor a THIH a vendéghallgatóról a beiratkozási lap alapján törzslapot állít ki. (9) A vendéghallgatóra a résztanulmányok tekintetében a vendéghallgatói jogviszony tartama alatt vonatkoznak jelen szabályzat rendelkezései. (10)

A vendéghallgatói jogviszony a Főiskolán szak felvételére, oklevél megszerzésére nem jogosít. A vendéghallgatói jogviszonyról, részképzésről szóló igazolást a Főiskola oktatási rektor-helyettese adja ki, melyet a THIH állít ki.

10. FEJEZET TOVÁBBI (PÁRHUZAMOS) JOGVISZONY

26.§(1) A Főiskola hallgatója a hallgatói jogviszony létrejöttét követően más belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából. (2)

A hallgatónak a párhuzamos jogviszonyt, annak létesítését követő 8 napon belül a THIH-n írásban be kell jelentenie.

(3)

Más belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató párhuzamos jogviszonyt létesíthet a Főiskola érvényes felvételi döntését követően, másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából.

27.§(1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató, egy időben: a) két vagy több felsőoktatási intézményben, vagy b) ugyanazon intézmény két vagy több szakán, vagy c) az (a) és a (b) pontokban leírtak kombinációjában folytat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (2) Párhuzamos hallgatói jogviszony létesítése csak újabb felvételi eljárásban, sikeres felvétel után lehetséges. (3) A hallgató egyidejűleg több párhuzamos, államilag támogatott képzésben vehet részt. (4) A hallgató a más felsőoktatási intézménnyel már fennálló hallgatói jogviszonyát, továbbá államilag támogatott képzés esetében a támogatott féléveinek számát a beiratkozás alkalmával köteles bejelenteni. 18


0. módosítás

19 (74). oldal

(5) A hallgató a párhuzamos tanulmányok befogadását, és a hozzátartozó kreditpontok elismerését a KáB-tól kérheti jelen szabályzat 9.-10.§-a szerint. (6) Sikeres felvételi után a jelentkező köteles beiratkozni, vagy ha a Főiskola hallgatója a Főiskola másik szakára nyer felvételt, akkor bejelentkezni.

11. FEJEZET RÉSZISMERETEK MEGSZERZÉSE

28.§(1) Főiskolára részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, a) aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és b) az erre irányuló kérelmet írásban a THIH felé benyújtja az adott félév megkezdését megelőző 30 napig. (2)

A hallgatói jogviszony - külön felvételi eljárás nélkül - beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek.

(3)

Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a Főiskola maximális létszámának figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban.

(4)

A képzés befejezését követően a Főiskola a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók.

(5)

A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát - az 21. § (4) bekezdésben meghatározott ok kivételével - szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni.

(6)

A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott időtartamba be kell számítani.

12. FEJEZET TANULMÁNYI OKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁS

29.§(1) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. 19


0. módosítás

20 (74). oldal

(2)

A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet.

(3)

Beiratkozáskor a hallgatónak nyilatkoznia kell az eddig felhasznált államilag támogatott / finanszírozott féléveinek számáról.

(4)

Az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatót - a TJSZ-ben meghatározott módon rangsorolt (legfeljebb 15%-ig) figyelembe véve - a TB a tanév végén átsorolja, ha az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt és nem szerezte meg legalább az ajánlott mintatantervben előírt kreditmennyiség (60 kredit) ötven százalékát (30 kredit), tanulmányait ezt követően költségtérítéses képzésben folytathatja.

(5)

Az adott szak elvégzéséhez rendelkezésre álló államilag támogatott félévek száma legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a képesítési követelmények jogszabályban meghatározott képzési ideje, melyet a 2.sz. melléklet tartalmaz.

(6)

Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

(7)

Amennyiben a hallgató kimerítette az (1) és (5) bekezdésben rendelkezésére álló támogatási időt, vagy másik azonos képzési szinten záróvizsgát tett, tanulmányait csak költségtérítéses formában folytathatja, annak figyelmen kívül hagyásával, hogy államilag támogatott képzésre vették fel.

(8)

Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak hallgatói jogviszonya tanulmányai befejezése előtt megszűnik, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére ugyanarról a szakról, képzési területről költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató vehető át pályázat alapján.

(9)

Költségtérítéses képzésre felvett, átvett hallgató csak két aktív félév után adhat be pályázatot államilag támogatott képzésre.

(10)

A pályázatokat írásban az erre rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy személyesen a THIH-n kell leadni. Az eljárásról a Térítési és Juttatási Szabályzat rendelkezik.

(11)

A megüresedett államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az a hallgató vehető át, aki az utolsó két bejelentkezett félévben megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján felállított hallgatói rangsor elején áll. Továbbá akinek az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. A rangsor szakonként és tagozatonként kerül bontásra. A hallgató csak akkor vehető át államilag támogatott képzésre, ha a rangsorban minden előtte állót az adott tagozatról, szakról már átvettek.

(12)

A hallgató a tanulmányai költségtérítéses formában történő folytatásáról írásbeli nyilatkozatot tesz. Amennyiben a hallgató tanulmányait nem kívánja költségtérítéses formában folytatni, hallgatói jogviszonya a 30.§ (1) bekezdés c) pontja szerint megszűnik.

20


0. módosítás

21 (74). oldal

13. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 30.§(1) Megszűnik a hallgatói jogviszony: a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, de legkorábban a hallgató erről szóló írásbeli nyilatkozatának kézhezvétele és fennálló tartozásainak rendezése napján. b) ha a hallgató megszünteti a hallgatói jogviszonyát, az erről szóló bejelentés kézhezvétele és fennálló tartozásainak rendezése napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, a hallgatói nyilatkozat kézhezvétele és fennálló tartozásainak rendezése napján, d) az adott képzési ciklust lezáró, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a Főiskolán nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, h) a Főiskola hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzata alapján meghozott kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2)

A hallgatói jogviszony az e paragrafus (1) bekezdés (d) pontja szerinti megszűnése esetén az oklevél kiadásáig a hallgatót megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.

(3)

A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban a Neptun rendszerben vagy postai úton tértivevényes levélben felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

21


(4)

0. módosítás

22 (74). oldal

A hallgatói jogviszony (3) a) pontban megjelölt tanulmányi okból történő elbocsátással szűnik meg, amennyiben a hallgató jelen szabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos alábbi kötelezettségeit nem teljesítette: a) Az első, két aktív félévben nem szerzett összesen legalább 10 kreditpontot; b) A végbizonyítványt a beiratkozástól számított, a képesítési és kimeneti követelmények szerinti képzési idő háromszorosa alatt – egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is – nem szerezte meg. A rendelkezésre álló időt akkor is a tanulmányok megkezdésétől kell számítani, ha a hallgató a Főiskolára átvétellel került; c) A felsőfokú szakképzés tantervi követelményeit a szakdolgozat kivételével a tanulmányok megkezdésétől számított, a tantervben meghatározott képzési idő háromszorosának letelte előtt nem teljesítette.

(5)

A jelen szakasz (3)-(4) bekezdésében meghatározott hallgatói jogviszony megszűnését kimondó határozatot a THIH vezetője hozza.

(6)

A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjával, adott szakon, megszünteti a hallgató a hallgatói jogviszonyát. Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.

(7)

Amennyiben a hallgató a (4) bekezdés b) pontjában előírt időtartamon belül a végbizonyítvány kiállításához szükséges valamennyi feltételt nem teljesíti, számára a rektor különösen méltányolandó okból további egy év haladékot engedélyezhet.

31.§(1) Az elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyer, kérheti korábbi tanulmányainak beszámítását. Tekintettel arra, hogy új hallgatói jogviszonyt létesít, jelen szabályzat valamennyi rendelkezése változatlan tartalommal érvényes rá.

HARMADIK RÉSZ A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 14. FEJEZET A KÉPZÉS SZERKEZETE A KÉPZÉSI FORMÁK, A KÉPZÉS IDŐTARTAMA

32.§(1) Az Főiskolán– az Ftv. 11.-ában foglaltak szerint – az egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusok (a) az alapképzés, (b) a mesterképzés. 22


0. módosítás

23 (74). oldal

(2)

Az alap-és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban osztott képzésként, lehet megszervezni.

(3)

A főiskolán az (1) bekezdésben foglaltak mellett, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként (a) felsőfokú szakképzés, (b) szakirányú továbbképzés is szervezhető.

(4)

A Főiskolán a képzés megszervezhető az Ftv. 33. § (1)-(4) bekezdései szerint teljes idejű képzésként (nappali munkarendben), részidős képzésként (esti, levelező munkarendben), továbbá távoktatásként.

(5)

A Főiskolán a Ftv. 44.§ (1) bekezdése alapján részismeretek megszerzésére felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők számára képzés szervezhető.

33.§(1) A jogszabályban meghatározott képzési idő az egyes képzési ciklusokban az alábbiak szerint alakul: (a) felsőfokú szakképzésben négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg, (b) alapképzésben legalább hat, legfeljebb nyolc félév, (c) mesterképzésben legalább két, legfeljebb négy félév, (d) tanárképzésben legfeljebb öt félév, (e) szakirányú továbbképzésben legalább két, legfeljebb négy félév, (f) részképzésben legfeljebb két év. (2) Adott szak képzési idejét a rá vonatkozó képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (3) A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. A hallgató jelen szabályzat keretei között egyéni tanulmányi rendet állít össze. (4) Amennyiben a tanulmányi idő alatt a képzési és kimeneti követelmények vagy a mintatanterv megváltozik, a KáB köteles meghatározni azokat a tantárgyi ekvivalenciákat, amelyek biztosítják a hallgató számára, hogy az új tantárgyak illetve mintatanterv szerint folytathassa tanulmányait úgy, hogy az a hallgató hallgatói jogviszonya keletkezésekor hatályos képzési és kimeneti követelményeknek feleljen meg.

AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI 34.§(1) A tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely két, egyenként öt hónapból álló félévre (őszi félévre és tavaszi félévre) tagozódik. (2) A tanév időbeosztását, a szorgalmi időszakbeli szünetekkel, tanévenként a szenátus hagyja jóvá. (3) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakra tagozódik.

35.§(1) A szorgalmi időszakban a hallgató az általa felvett tantárgyak tanóráin (kontaktóráin) vesz részt, és a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokat oldja meg. A szorgalmi időszak időtartama 15 hét. 23


0. módosítás

24 (74). oldal

(2)

A felsőfokú szakképzés szakjain a szakmai vizsga félévében a szorgalmi időszak 13 hét.

(3)

A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál. A vizsgaidőszak időtartama legalább 4 hét és legfeljebb 5 hét.

(4)

A záróvizsgára jelentkezett hallgatók számára a záróvizsga előtti vizsgaidőszak két hétből áll.

(5)

A záróvizsga-időszak a főiskola tanév időbeosztásában kerül meghatározásra, mely a vizsgaidőszak harmadik és negyedik hete.

36.§(1) Az elsős hallgatók beiratkozására a félév első két hétben kerül sor. (2)

A regisztrációs időszak a félévet megelőző vizsgaidőszak utolsó két hete és a félév első két hete, öszszesen 4 hét, mely az alábbi oktatásszervezési feladatokat kell teljesíteni: a) a kurzusfelvétel (a regisztrációs időszak első és második hete), b) fizetési kötelezettségek teljesítése, c) nyilatkozatok megtétele, kérvények benyújtása (a regisztrációs időszak 1- 3 hete), d) a kurzusindítások módosítása a mintatanterv szerinti előrehaladás kötelező biztosítása mellett a létszámok figyelembevételével (a regisztrációs időszak 3. hete), e) a kurzusfelvételek módosítása (a regisztrációs időszak 4.hete)

(3)

A kurzusindítás módosítása a) a hallgatói jelentkezések - 36.§(2)a)pontja- megkezdését követően a kiírt kurzusok oktatója, az oktatás helye és ideje csak az oktatási rektor-helyettes engedélyével változtatható meg. Az erre irányuló kérelmet írásban kell az oktatási rektor-helyetteshez benyújtani és az oktatóval aláíratni; b) 36.§(2) d) pontjában meghatározott időpontot követően az a) pont szerint kell eljárni azzal, hogy a kérelmet a kurzus valamennyi hallgatójával is alá kell íratni.

(4)

Az engedélyt az oktatási-rektorhelyettes a THIH óraraend-szerkesztőjével egyeztetett módon bocsátja ki.

37.§(1) A félév szorgalmi időszakának folyamán a tanulmányi hét általában egységes szerkezetű, ettől különösen indokolt esetben a szervezeti egységek a rektor hozzájárulásával térhetnek el. (2) (3)

Egy tanóra (kontaktóra) időtartama 45 perc melyet 15 perc szünet követ. Két tanóra a hallgatók egyetértésével összevonható, időtartama 90 perc, melyet 30 perc szünet követ. Kettőnél több tanóra nem vonható össze.

15. FEJEZET A KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 24


0. módosítás

25 (74). oldal

KÉPZÉSI- ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

38.§(1) A Főiskolán megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit az alábbiak határozzák meg: a) az alap- és a mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményiről szóló rendelet, b) a felsőoktatási alapképzés szakjainak képesítési követelményeiről szóló rendeletek, c) a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendeletek, d) a szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló rendeletek. (2)

A követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditpontban meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a szakdolgozat követelményeit, a záróvizsga típusát, a szóbeli vizsgához kijelölhető szaktárgyakat, illetve szaktárgy részeket, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

(3)

Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények, azaz a szakhoz kapcsolódó kötelező és választható modulok változásainak bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

(4)

A tanulmányaikat megszakító hallgatók esetében a hallgató írásbeli kérelmére lehetőség van a tanulmányaik folytatásakor érvényben lévő modulok alkalmazására a KáB határozata alapján.

A TANTERV 39.§(1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. (2)

A tantervekben kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A képzettség megszerzésének feltétele, a kötelező tantárgyak teljesítése, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése. A szabadon választható tantárgyakból a tanterv által előírt kredit-mennyiséget kell megszerezni.

(3)

Az ajánlott tanterv (mintatanterv) azt az ajánlást foglalja magába, amelyet a hallgató követve, tanulmányait az adott szakhoz rendelt képzési idő alatt elvégezheti.

(4)

A mintatanterv tartalmazza: a) a végzettségi szintet, b) és a szakképesítés megnevezését, c) a képzési cél meghatározását, d) az elsajátítandó általános és szakmai kompetenciákat, e) az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, f) a képzési időt félévekben, 25


0. módosítás

26 (74). oldal

g) a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget, kreditpontban meghatározva, h) a szigorlati tárgyakat, i)

az oktatási időszakonkénti bontásban az összes kötelező és kötelezően választható tantárgyat, illetve a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait,

j)

a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat,

k) az oktatás nyelvét, ami alapesetben magyar, l)

az ellenőrzés típusát (félévközi jegy vagy vizsgajegy),

m) a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), n) a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, o) a szakirány-választás feltételeit és szabályait, p) az előtanulmányi rendet, q) a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, r) a nyelvi követelményeket, s) a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, illetve azok kiválasztásának szabályait, t)

az oklevél minősítésének módját.

(5)

A felsőfokú szakképzés tantervében fel kell tüntetni, hogy az itt szerzett ismereteket mely szakok, milyen értékkel számítják be saját képzésükbe.

(6)

Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a szenátus hagyja jóvá.

(7)

A Főiskola minden nappali tagozatos alapképzési szakán a testnevelés 6 féléven, a felsőfokú szakképzési szakán 4 féléven keresztül kötelező tantárgy.

TANTÁRGYPROGRAM, TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

40.§(1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. Az egyes tantárgyak programját a tantervek, képzési program keretében az intézetek hagyják jóvá. (2) A tantárgy programja tartalmazza: a) a tantárgy teljes és rövidített nevét, b) a főiskolai nyilvántartás kódját, c) az oktatás nyelvét, d) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, 26


0. módosítás

27 (74). oldal

e) a heti (félévi) tanóraszámot előadás - tantermi (rajztermi) gyakorlat - laboratóriumi (számítógéptermi) gyakorlat, bontásban, f) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész) készségek és kompetenciák értékelését (félévközi jegy vagy vizsgajegy), g) az értékelés módszerét, az érdemjegy kialakításának módját, h) az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditpontban, i) a tantárgy kötelező vagy kötelezően választható tantárgyként való besorolását, j) a tantárgy felelős tanszékét a tantárgy felelősét és a tantárgy oktatóját, (oktatóit) k) a tantárgy felvételének előzetes követelményeit, l) a rövid tantárgyprogramot, illetve a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását,az évközi tanulmányi követelményeket, m) a részletes tantárgyi programot 15 hetes bontásban, n) az esetleges vizsgakövetelményeket, o) az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), p) a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, q) a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát, r) a vizsga típusát (írásbeli és/ vagy szóbeli).

41.§(1) A tantárgyi követelmények megfogalmazzák a tantárgy teljesítéséhez szükséges teendőket és azok határidejét. (2)

A tantárgyi programokat és követelményeket a tantárgyfelelősök készítik elő és az intézetigazgatók hagyják jóvá.

(3)

A tantárgyfelelősnek gondoskodni kell arról, hogy a tantárgyprogramok és a tantárgyi követelmények a szorgalmi időszakot megelőző hét péntek 24 óráig felkerüljenek a Főiskola belső elektronikus hálózatára a hallgatók számára hozzáférhető helyre.

(4)

A tantárgyi követelményeket a tantárgyprogrammal együtt a tantárgyfelvételnél megjelenő információban valamint az első tanórán szóban is ismertetni kell a hallgatókkal. Ezek a tájékoztatók nem térhetnek el a (3) bekezdésben megjelölt elektronikus felületen feltüntetett tartalomtól.

(5)

A tantárgyi követelmények félév közben nem módosíthatók.

(6)

A tantárgyi követelmények az adott félévre aktualizálva tartalmazzák: a) a 49.§ szakasz keretei között a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, valamint a jelenlét ellenőrzésének módját és rendszerességét, távollét esetén az igazolás módját;

27


0. módosítás

28 (74). oldal

b) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik stb.) pontos számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségének, időpontját a 47.§(2),(4) bekezdésében foglaltak szerint; c) félévközi jegy megszerzésének feltételeit és megállapításának módját, valamint vizsgaidőszakban történő javítás lehetőségét a 47.§(3) bekezdésben foglaltak szerint; d) vizsgajegy esetén azt, hogy a vizsgán, illetve a szorgalmi időszakban teljesített követelmények milyen módon és milyen arányban számítanak bele a végső érdemjegy kialakításába a 47.§(1)b) pontban meghatározott keretek között; e) a vizsgaidőszakban nem pótolható azon részfeladatokat, amelyek a követelményrendszer szerint a teljes félév összefüggő munkájával készíthetők el.

16. FEJEZET A TANTÁRGYAK MEGHIRDETÉSE ÉS FELVÉTELE 42.§(1) A tantárgy meghirdetése kurzus(ok) megadását jelenti. A kurzus a tantárgy konkrét megjelenési formája. (2)

Kurzus meghirdetése a hallgatói információs rendszerben történik az alábbi adatok megadásával: a) a tantárgy neve, b) a tantárgy felelős oktatója és a közreműködő oktatók, c) a tantárgy felelős intézete, d) a tantárgy követelményrendszere, e) a tantárgy indításához szükséges minimális és a fogadható maximális hallgatói létszám, f) túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontok (amennyiben ez nem a jelentkezés sorrendje), g) a tantárgy órarendi ütemezése.

43.§(1) A Főiskola az intézetek javaslata alapján a következő félévre meghirdetett kurzusokat a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig a hallgatói információs rendszerben órarend formájában teszi közzé. (2)

A tantárgyi követelményekért, a tantárgyakhoz rendelt kurzusok meghirdetéséért és a meghirdetések módosításáért az adott tantárgyat gondozó intézet igazgatója felel.

(3)

A mintatanterv szerint kötelező tárgyhoz mindig kötelező kurzust indítani.

(4)

A kötelezően választható tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, tanévenként legalább kétszeres kreditpontnyi választék meghirdetéséről.

(5)

A kurzuskínálatban az ajánlott tanterv szerinti előrehaladás lehetőségét biztosítani kell.

(6)

A testnevelés tantárgyak közül egy félévben legfeljebb 2 tárgy vehető fel. 28


0. módosítás

29 (74). oldal

(7)

Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a rendelkezésre álló taneszközök és egyéb infrastrukturális adottságok miatt.

(8)

A kurzust el kell indítani, amennyiben legkésőbb a szorgalmi időszak első napja 800-ig az arra jelentkezők száma a meghirdetésekor előírt minimumot eléri.

44.§(1) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett kurzusok és modulok közötti választás. (2) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, a tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditértékű tantárgyat vehet fel külön térítés nélkül, ezt meghaladóan a hallgató térítési díjat köteles fizetni a térítési és juttatási szabályzatában foglaltak szerint. (3) A hallgató csak olyan tárgyhoz kapcsolódó kurzust vehet fel, amelynek előfeltételeit teljesítette. (4) Jegyet szerezni csak azokból a tantárgyakból lehet, amelyeket a hallgató az adott félévben felvett. (5) A kurzusra való jelentkezés, a tantárgyfelvétel a hallgatói információs rendszerben történik. (6) A regisztrációs időszak lezárását követően a hallgató köteles a Neptunban nyilvántartott kurzusainak listáját ellenőrizni és a rögzített állapotot jóváhagyni. Amennyiben a hallgató igazolni tudja, hogy a nyilvántartás nem felel meg a valóságnak (nem szerepel valamely kurzus, illetve olyan szerepel, amelyet a hallgató nem vett fel) a hallgató vagy meghatalmazottja a kurzusfelvétel lezárást követő 5 napon belül panasszal élhet a THIH-ban. (7) A (6) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után jogorvoslatnak helye nincs. (8) A hallgató a regisztrációs időszak lezárása után 2 munkanapon belül elektronikus levélértesítést kap az általa felvett tárgyakról.

17. FEJEZET A TANULMÁNYOK ÉRTÉKELÉSE

45.§(1)A tananyag ismeretének értékelése lehet: a) Ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés.

(2)

A hallgató teljesítménye nem értékelhető a) a megengedettnél több hiányzás esetén, vagy b) vizsgakövetelményű tárgynál, ha a vizsgaidőszakban nem kísérel meg vizsgát, vagy c) egyéb tantárgyi követelményt nem teljesített.

29


(3) (4)

0. módosítás

30 (74). oldal

Ezekben az esetekben a vizsgalapra és a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül, a hallgató eredményértesítőt nem kap (9.sz. melléklet) Az értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve: a) ha a döntés nem a Főiskola által elfogadott követelményrendszerre épült, b) ha ellentétes a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, c) ha megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

46.§(1) Az ismeretek ellenőrzése történhet: a) a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, ill. otthoni munkával készített feladat (pl: terv, mérési jegyzőkönyv, számítógépes program, tanulmány) valamint a gyakorlatokon végzett munka értékelésével, b) a vizsgaidőszakban tett vizsgával, c) szigorlattal, d) záróvizsgával.

47.§(1) Félévvégi osztályzat adható: a) félévközi jeggyel (jele f), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b) vizsgajeggyel (jele v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 51%-ban a vizsga alapján történik. (2)

Ha az érdemjegy megállapítása részben vagy egészben zárthelyik alapján történik, vagy a vizsgajegy megállapítása részben zárthelyik alapján történik, akkor a szorgalmi időszakban lehetőséget kell biztosítani a zárthelyi dolgozat legalább egy alkalommal történő pótlására vagy javítására. Amennyiben egy zárthelyi dolgozatnál több dolgozatot kell pótolni a hallgatónak, akkor egy darab összevont dolgozat megírására is van lehetősége. A zárthelyi pótlásának, javításának lehetősége alanyi jogon jár minden hallgatónak.

(3)

Félévközi feladatok, gyakorlatok a tantárgyi követelményekben (2) leírtak szerint pótolhatók. Ha a hallgató a zárthelyik, gyakorlatok, félévközi feladatok pótlási lehetőségének (lehetőségeinek) felhasználásával sem tudja az eredményes félévközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak harmadik hetének végéig a jelen szabályzat 57.§ (1) bekezdés szerint javítóvizsga illetve ismételt javítóvizsga jelleggel kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére.

(4)

A szorgalmi időszak utolsó hetében nem lehet zárthelyi, csak pótló zárthelyi dolgozatot íratni.

48.§(1) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy egész tananyagát lezáró számonkérés. 30


0. módosítás

31 (74). oldal

(2)

A tanterv előírhatja a szigorlaton több tantárgy együttes számonkérését is.

(3)

A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. A szigorlaton írásbeli és szóbeli számonkérést kell alkalmazni. A szigorlat eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga összesített eredménye adja.

(4)

Záróvizsga tantárgyból szigorlat nem írható elő.

49.§(1) A gyakorlati foglalkozások összóraszámának 15%-át, a nyelvórák összóraszámának 15%-át, valamint az előadások összóraszámának 30 %-át meghaladó távolmaradás esetén a tantárgy kreditpontja nem szerezhető meg, a hallgató nem teljesítette bejegyzést kap, melyet az oktató jegyez be a Neptunba. Ettől a rendelkezéstől a tantárgyi program szigorúbb követelményeket is támaszthat. (2) Az oktató a szorgalmi időszak minden meghirdetett kurzusán köteles a jelenléti ívet vezetni, a hallgatókkal aláíratni. (3) Nem tekinthető hiányzásnak, ha a hallgató az órarendben nem rögzített kötelező Főiskolai eseményeken: a) tanulmányi kiránduláson, b) Főiskola által engedélyezett sport- és tanulmányi versenyeken, c) Főiskola által szervezett iskolai gyakorlaton, d) Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott bizottságok ülésein vesz részt.

50.§(1)A félévvégi osztályzat megállapításáról vizsgalapot kell készíteni függetlenül attól, hogy a félévvégi jegy meghatározása félévközi jeggyel vagy vizsgával történik. (2)

A félévközi jeggyel értékelt tantárgy esetén a szorgalmi időszak utolsó hetét követő hét szerdájáig bezárólag az oktató köteles az érdemjegyet megállapítani. Ehhez az oktató kinyomtatja a Neptunból a vizsgalapot. Az érdemjegyet a vizsgalapra bejegyzi és aláírja. Az érdemjegy megállapítását a hallgató a jelenléti ív aláírásával igazolja. Ezt követően az oktató 6 napon belül a jegyet a vizsgalap alapján bejegyzi a Neptunba.

(3)

A vizsgajeggyel értékelt tantárgy felvétele esetén az adott félév teljesítménye csak megkísérelt vizsga alapján megállapított jeggyel értékelhető. Amennyiben a hallgató a vizsgaidőszakban legalább egy vizsgát nem tesz, úgy a hallgatónak az oktató a hallgatói információs rendszerbe a „nem teljesítette” bejegyzést írja be.

(4)

Vizsgajeggyel értékelt tárgy esetén vizsgakurzusonként kell vizsgalapot készíteni.

(5)

Az oktató a) a szóbeli vizsga esetén, az elért érdemjegyet a vizsgalapon és a hallgató által előre kinyomtatott eredményértesítő lapon egyaránt rögzíti és aláírásával hitelesíti; a hallgató a vizsgalap aláírásával ismeri el az osztályzatot és az eredményértesítő átvételét; az oktató 6 napon belül a jegyet a vizsgalap alapján bejegyzi a Neptunba.

31


0. módosítás

32 (74). oldal

b) az írásbeli vizsga esetén, a vizsga kezdetén a hallgató személyazonosságát ellenőrzi fényképes igazolvány megtekintésével; ezzel egy időben a hallgató a vizsgalap aláírásával igazolja megjelenését a vizsgán; az oktató a vizsga eredményét a vizsgalapon rögzíti és aláírásával hitelesíti, az eredményt 6 napon belül bejegyzi a Neptunba.

51.§(1) A hallgató nem szerez kreditpontot, amennyiben a teljesítményét elégtelen (1), vagy „nem felelt meg" minősítésre értékelik, továbbá amennyiben a hallgató teljesítménye nem volt értékelhető, és a tanulmányi nyilvántartásban a „nem teljesítette” bejegyzés került. (2)

A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.

(3)

Egy tantárgy párhuzamosan meghirdetett kurzusainál a számonkérés a tantárgyfelelős által egyeztetett módon, a lehetséges mértékig azonosan történik.

(4)

Az írásbeli feladatok, számonkérések értékelésébe a hallgató az oktatóval egyeztetett időpontban betekinthet.

52.§(1) A vizsgaidőszak lezárását követően a hallgató köteles a Neptunban nyilvántartott érdemjegyeit, eredményeit ellenőrizni. Amennyiben a hallgató igazolni tudja, hogy a nyilvántartás nem felel meg a valóságnak (nem szerepel valamely érdemjegy, illetve nem olyan szerepel melyről a hallgató eredményértesítőt kapott), a hallgató vagy a meghatalmazottja a vizsgaidőszak lezárását követő 15 napon belül írásbeli panasszal élhet az oktatónál. (2)

Az (1) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után jogorvoslatnak helye nincs.

(3)

Amennyiben a kifogásolt érdemjegy és a vizsgalap között eltérés mutatkozik a vizsgalapon, vagy az alapjául szolgáló vizsgadolgozaton feltűntetett eredményt kell érvényesnek elfogadni.

18. .FEJEZET A VIZSGÁK (SZIGORLATOK) RENDJE

53.§(1) A kialakított vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább két héttel nyilvánosságra kell hozni, meghirdetni. A vizsgarend tartalmazza a vizsgák tervezett időpontját, a vizsgáztató oktatót/kat és a létszámkorlátokat. (2)

Az oktató a vizsgákat köteles a Neptunban vizsgakurzusként meghirdetni. A meghirdetésekért az intézetigazgató felel. A vizsgahelyek száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább kétszerese, de a vizsgaidőszakban minden tantárgyból hetente legalább egy alkalommal kell vizsganapot biztosítani.

(3)

Vizsgára (szigorlatra) csak az a hallgató bocsátható, aki a Térítési és Juttatási Szabályzat szerinti minden kötelezettségeinek eleget tett. A vizsgára jelentkezés letiltását illetve annak feloldását a THIH 32


0. módosítás

33 (74). oldal

végzi a Neptunban. A letiltás akkor oldható fel, ha a hallgató teljesítette fizetési kötelezettségét és az a Főiskola számlájára megérkezett. (4)

A vizsgára (szigorlatra) való jelentkezésre illetve visszalépésre a hallgatónak legkésőbb a vizsganapot megelőző nap 13.00 óráig van lehetősége.

(5)

Csak az a hallgató vizsgáztatható, aki a Neptunban az oktató által – legkorábban a vizsga előtti nap 13.00 órakor kinyomtatott- vizsgalapon szerepel. A vizsgára jelentkezett, és a vizsgán megjelent hallgatót - aki a szükséges dokumentumokat bemutatja - az oktató köteles levizsgáztatni. A meghirdetett vizsgát nem lehet elhalasztani, elhagyni, még kevés létszámra hivatkozva sem.

(6)

A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a hallgatónak a Térítések és Juttatások Szabályzatban meghatározott vizsgaszervezési díjat kell fizetnie, amennyiben nem igazolja, hogy a távolmaradása indokolt volt. A távolmaradásról szóló igazolást, a vizsgát követő 3 munkanapon belül a vizsgáztató számára kell leadni.

54.§(1)Vizsgáztatni csak a Főiskola hivatalos helyiségeiben szabad. (2)

A vizsgáztatás zavartalan lebonyolításáért a Főiskola és a vizsgáztató együttesen felel.

(3)

A hallgató minden vizsgára köteles magával vinni a személyigazolványát és szóbeli vizsga esetén az általa a Neptunból kinyomtatott eredményértesítőt 1 példányban, ezek hiányában nem vizsgázhat.

(4)

Az oktató a vizsga kezdetét megelőzően köteles gondoskodni a vizsgázó személyazonosságának ellenőrzéséről és szóbeli vizsga esetén az eredményértesítő átvételéről.

(5)

Az oktató köteles minden vizsgán a vizsgalapot a hallgatóval aláíratni. Ez igazolja: a) szóbeli vizsgán az eredményértesítő átadás-átvételét, az elért érdemjegy nyugtázását, b) írásbeli vizsgán a hallgató megjelenést a vizsgán és a dolgozat leadását.

(6)

A vizsgáztató minden vizsga értékelése után köteles a vizsgán elért osztályzatot számmal és betűvel a Neptunból kinyomtatott vizsgalapra, szóbeli vizsgán a hallgatói eredményértesítőre is bejegyezni, a bejegyzést keltezéssel és saját kezű aláírással ellátni, és a Neptunba 6 napon belül bejegyezni.

(7)

A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8)

A szóbeli vizsgán (szigorlaton) valamint a záróvizsgán záróvizsga-tárgyanként a vizsgázó számára minimum 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

(9)

Írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozat külön álló lapjaira a hallgató köteles a nevét és Neptunkódját olvashatóan feltüntetni és aláírásával ellátni.

(10)

A dolgozatokat, ellenőrzött vizsgalapokat, szigorlati jegyzőkönyveket az intézetben a Minőségirányítási Kézikönyv – Eljárásleírások és munkautasítások jegyzéke E4-03 irattári szabályzat szerint kell megőrizni. A dokumentumok megőrzésért az Intézetigazgató a felel.

(11)

A vizsgalapra vagy a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen jogosulatlan bejegyzés okirat hamisítás, amely fegyelmi és jogszabályban meghatározott eljárást von maga után.

33


0. módosítás

34 (74). oldal

55.§(1) Az oktató az eredményértesítőt az 50.§. szakaszban szabályozott módon személyesen adja át a hallgatónak. (2)

A hallgató a szóbeli vizsgán az eredményértesítőt köteles átvenni és a megfelelő dokumentumot (vizsganévsor) igazolásul aláírni.

(3)

A hallgató a kijavított írásbeli vizsgadolgozatába az eredmény Neptunba történő bejegyzését követően, de még a az ismétlő vizsgáját megelőzően, 15 napon belül, az oktató által meghirdetett, vagy egyeztetett időpontban betekinthet. Ezen határidőn belül az oktatónál vagy – amennyiben ez nem lehetséges, kivételes esetben – az intézetigazgatónál írásban panasszal élhet, amennyiben a dolgozat pontszámait rosszul adták össze vagy valamely feladatra nem adtak pontot. Pontszámítási hiba, és hiányos értékelés esetén az oktató az érdemjegyet megfelelően módosítja.

56.§(1) A szóbeli vizsgák a főiskola hallgatói és oktatói számára nyilvánosak, azokon hang- vagy képfelvétel csak a résztvevők hozzájárulásával készülhet. A nyilvánosságot a rektor korlátozhatja.

57.§(1)Javító vizsgát (szigorlatot), ismétlő javító vizsgát (szigorlatot) a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban lehet letenni. (2)

A hallgató az oktatási rektor-helyetteshez benyújtott írásbeli kérelmére az ismétlő vizsgát más oktató, vagy bizottság előtt teheti le. A vizsgáztató oktató, illetve a bizottság kijelölése az intézetigazgató feladata az oktatási-rektorhelyettes egyetértésével.

(3)

A hallgatónak ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsgáért (függetlenül attól, hogy a tárgyat hányadik alkalommal vette fel), a Térítések és Juttatások Szabályzatban meghatározott díjat kell fizetni.

(4)

A hallgató az adott félévben letett sikeres vizsga esetén a vizsgaidőszak befejezéséig értékemelő vizsgát (szigorlatot) tehet, a már meghirdetett vizsgán. Az értékemelő vizsga (szigorlat) előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán (szigorlaton) rontani is lehet. A sikeres vizsga javításával újabb kreditpont nem szerezhető. A vizsgára irányuló kérelmet a THIH-ba kell benyújtani az adott tárgyból meghirdetett vizsgaidőpontot megelőző 3. napig.

(5)

A tantárgy felelőse a tantárgyi követelményekben meghatározottak alapján a szorgalmi időszak utolsó hetére írhat ki elővizsgát. Az elővizsga alkalma nem számít bele az 57.§ (3) bekezdésében megállapított vizsgaszámba.

19. .FEJEZET A TANULMÁNYI EREDMÉNY MUTATÓSZÁMAI

58.§(1) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. 34


(2)

0. módosítás

A tanulmányi munka minőségét a súlyozott tanulmányi átlag méri, amely a teljesített tárgyak érdemjegyeinek kreditpontokkal súlyozott átlaga: Súlyozott tanulmányi átlag=

(3)

35 (74). oldal

∑ (teljesítettkreditpont )x(érdemjegy) összesmegszerzettkreditpont

A kreditrendszerben a tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére a korrigált kreditindex szolgál. Korrigált kreditindex =

∑ (teljesítettkreditpont )x(érdemjegy ) 30

x

teljesítettkredit vállaltkredit

(4)

A súlyozott tanulmányi átlag és a korrigált kreditindex megadható a hallgató által az adott félévben megszerzett, valamint az összes kreditpontjára (kumulált átlag). A kumulált átlag kiszámításánál a tárgyak legutolsó érvényes érdemjegyét kell figyelembe venni.

(5)

A befogadott tantárgy eredménye nem számítható be a súlyozott tanulmányi átlagba, korrigált kreditindexbe, illetve az ösztöndíj-indexbe kivéve, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre az átlag vonatkozik.

(6)

A tanulmányi ösztöndíj mértékének meghatározásához az előző aktív félév alapján számított ösztöndíjindex szolgál. Megállapításának módját a Főiskola Térítések és Juttatások Szabályzata határozza meg.

(7)

A tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által a felvett és megszerzett kreditek számát, a korrigált kreditindexet, a súlyozott tanulmányi átlagot a Neptunban a tanulmányi előadó rögzíti.

TANTÁRGY ISMÉTELT FELVÉTELE 59.(1)Ha egy tantárgyból a felvétel félévében a hallgató nem tudja megszerezni a kreditpontot, egy későbbi félévben a tárgyat újra felveheti. (2)

A harmadik (második ismételt) illetve a további tantárgyfelvételnél a hallgatótól a Térítések és Juttatások Szabályzatban meghatározottak szerint a Főiskola ismételt tantárgyfelvételi díjat kérhet.

(3)

Olyan tantárgy, amelynek kreditpontját a hallgató megszerezte, újból nem vehető fel.

TANTÁRGYAK BEFOGADTATÁSA, KREDITÁTVITEL 60.§(1)A hallgató egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal kaphat kreditet. (2)

A Főiskola elismeri a hallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai során kredittel elismert tanulmányi teljesítményét – ha annak előfeltétele fennáll – függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az 35


0. módosítás

36 (74). oldal

elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. A Főiskola elismeri a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a KáB végzi. (3)

Más intézményben vagy képzési szinten meghirdetett tantárgy adott képzésbe történő befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti.

(4)

Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amelynek tantárgyprogramja a teljesítés beszámításánál már figyelembe vett tantárgyak legfeljebb 25 %-át tartalmazza.

(5)

A hallgató az adott félévre való beiratkozást, bejelentkezést követően a KáB-hoz címzett, a THIH-ban leadott kérvényben kérheti a más felsőoktatási intézményben, más képzési szinten korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A befogadásról szóló döntést az (1) - (3) bekezdések és a más felsőoktatási intézményekkel meglevő, kreditátvitelre vonatkozó megállapodások figyelembevételével a KáB hozza.

(6)

A KáB a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb 30 lehet. A munkatapasztalat ismereteinek ellenőrzését meghatározott írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsga formájában kell elvégezni a KáB döntése alapján.

(7)

A jelentkező a felvételt megelőzően is kérheti a már elvégzett tanulmányai, illetve a munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek megállapítását.

(8)

A befogadott tantárgyak (kreditek) teljesítését a Főiskola a saját szakának tantervében lévő megfelelő tantárgyként fogadja el, ha van ilyen, ha nincs, úgy szabadon választható tantárgyként.

(9)

A helyettesített tantárgy kreditpontjaként a tanterv szerinti kreditpontot, osztályzatként a helyettesítő tantárgy osztályzatát kell elfogadni. Több helyettesítő tantárgy esetén ezek osztályzatainak átlaga alapján kell a KáB-nak az osztályzatot megállapítani.

(10)

Lehetőség van arra, hogy a KáB ezen paragrafus (2) és (3) bekezdései figyelembevételével a szak tantervében szereplő tantárgycsoport helyett egy máshol teljesített tantárgycsoportot fogadjon el.

20. FEJEZET SZAKMAI GYAKORLAT

61.§(1)A tanterv előírhatja szakmai gyakorlat kötelező teljesítését. A szakmai gyakorlat teljesítése előírható más tantervi egységek előfeltételeként. (2)

A gyakorlatigényes alapképzési szakokon legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni külső szakmai gyakorló helyen, intézményben vagy gyakorlati képzésre alkalmas szervezetnél. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak.

(3)

A szakmai gyakorlat követelményeit, teljesítésének, igazolásának feltételeit az adott szak tanterve határozza meg. A szakmai gyakorlatra vonatkozó adatokat a hallgató törzslapján kell rögzíteni. 36


(4)

0. módosítás

37 (74). oldal

A felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés csak teljes idejű képzés formájában szervezhető meg, a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint.

21. FEJEZET KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND

62.§(1)Kedvezményes tanulmányi rendet a TB engedélyezhet a mintatanterv szerint első félévet teljesített hallgatónak, az erre vonatkozóan beadott kérelmére, tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy közösségi, szociális és egészségügyi indokai, élsportban nyújtott eredménye alapján. (2)

Az élsportoló - kérelmére - a TB által engedélyezett egyéni tanulmányi rendben részesülhet az első félévtől kezdődően.

(3)

A kedvezményes tanulmányi rend feltételeit az előzetes engedély után, a tantárgyfelelőssel a hallgatónak egyeztetnie kell és az oktatónak írásban kell azokat a hallgató számára megadni.

(4)

A kedvezményes tanulmányi rend során egyértelműen, írásban kell meghatározni a kötelező foglalkozásokat és számonkéréseket.

(5)

Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet.

(6)

Az egyéni tanulmányi rendben meghatározott feltételeket félév közben nem lehet megváltoztatni.

(7)

Az engedély egy félév időtartamára szól. A kedvezmények a felvett tantárgyak keretében teljesítendő feladatok és a továbbhaladáshoz szükséges kritériumok teljesítése alól nem mentesítenek.

NEGYEDIK RÉSZ A TANULMÁNYI ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, SZAKDOLGOZATRA, ZÁRÓVIZSGÁRA, OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 22. FEJEZET A LECKEKÖNYV

63.§(1)A Főiskolán alkalmazott leckekönyv: a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány, (az Oktatási Hivatal által meghatározott leckekönyv nyomtatvány), 37


0. módosítás

38 (74). oldal

b) a Neptun tanulmányi rendszerből kinyomtatott, a THIH vezetője által hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött okirat. (2)

A nyomdai úton előállított leckekönyvvel rendelkező hallgatók számára az etikettre kinyomtatott adatokat a tanulmányi előadó ragasztja be a leckekönyvbe, és azt a THIH vezetője hitelesíti.

64.§(1) 2009/2010. tanévtől beiratkozó hallgatók számára a 63.§(1) b) pontban megjelölt formátumú leckekönyv kerül bevezetésre. (2)

A THIH a tanulmányok befejezésekor a leckekönyvet a Főiskola által meghatározott és az Oktatási Hivatal által engedélyezett formában adja ki. A kinyomtatott, összefűzött okiratot a THIH vezetője hitelesíti.

(3)

A hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingyenesen kivonatot kapni a leckekönyvről, a további kivonat díját a Térítések és Juttatások Szabályzata határozza meg.

65.§(1)A leckekönyvnek tartalmaznia kell a hallgató egyazon képzési szinten folytatott valamennyi tanulmányának adatait: a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve), b) a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját, c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát, d) a hallgató képzésének adatait, e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat, (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását, g) a szakdolgozat vagy diplomamunka adatait, illetve teljesítésének igazolását, h) a nyelvvizsga adatait, i) a záróvizsga, illetve szakmai vizsga részeit, eredményét, j) az oklevél, illetve bizonyítvány minősítését, k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat, l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását, m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását, n) az okirat egyedi sorszámát. (2)

Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, a THIH a hallgató bejelentése után, a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját a leckekönyvbe bejegyzi, és a hallgató a Főiskola felé fennálló adminisztratív és fizetési kötelezettségének teljesítését követő tizenöt napon belül - hivatalból átteszi az átvevő felsőoktatási intézményhez. 38


0. módosítás

39 (74). oldal

(3)

A tanulmányok folytatásától történő eltiltást, a Főiskoláról való kizárást, a tanulmányok sikertelen befejezését a leckekönyvbe be kell vezetni.

(4)

A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor - a (2) bekezdésben írt eset kivételével - a leckekönyvet ki kell adni.

(5)

A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára - erre irányuló írásbeli kérelemre - vendéghallgatói leckekönyv adható ki, amely tartalmazza a) a hallgató személyazonosító adatait; b) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát; c) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait; d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát.

23. FEJEZET AZ ALAPKÉPZÉSI- MESTERKÉPZÉSI- ÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A VÉGBIZONYÍTVÁNY

66.§(1)Végbizonyítványt (abszolutóriumot) a Főiskola annak a hallgatónak állítja ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a Főiskola rektora írja alá. (2)

A végbizonyítványt legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított, a képesítési és kimeneti követelmények szerinti képzési idő háromszorosa alatt – egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is kell megszerezni. A rendelkezésre álló időt akkor is a tanulmányok megkezdésétől kell számítani, ha a hallgató a Főiskolára átvétellel került.

(3)

Amennyiben a hallgató a Főiskolára átvétellel került, az átvételi határozatban rendelkezni kell a hátralévő félévek számáról.

(4)

A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez - a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is - az adott intézményben legalább harminc kreditet köteles teljesíteni.

39


0. módosítás

40 (74). oldal

A SZAKDOLGOZAT

67.§(1)A tanterv előírásai alapján a hallgatók az utolsó félévben szakdolgozatot készítenek, amellyel igazolják, hogy a Dunaújvárosi Főiskolán elsajátított ismeretek birtokában képesek szakképzésük irányának és színvonalának megfelelő elméleti és gyakorlati feladatot önállóan megoldani. (2)

A szakdolgozat készítés érdemjeggyel végződő tantárgy. Felvételének előzetes követelménye van, amelyet a mintatanterv tartalmaz.

68.§(1)A hallgatónak a szakdolgozatba bekerülő szakdolgozati témát tartalmazó kiírás eredetei példányát, a szakirányért felelős oktatási szervezeti egységnek legkésőbb a szakdolgozat készítésére megjelölt félév szorgalmi időszaka második hetének utolsó napjáig ki kell adni, és a THIH-nak egy másolati példányt megküldeni. (2)

A szakdolgozat beadási határidejét a tanév időbeosztása tartalmazza. Az elkészült szakdolgozatot a feladatot kiadó intézetbe kell beadni. A szakdolgozat beadásának halasztására a THIH-n leadott kérvény és az intézetigazgató javaslata alapján a TB adhat engedélyt.

(3)

A szakdolgozat tartalmi, formai követelményeit, az értékelés általános és speciális szempontjait a tanterv alapján kell meghatározni, s azt a hallgatók tudomására kell hozni. A szakdolgozat formai és az értékelés általános szempontjait (10.sz. melléklet)az oktatási rektor-helyettes útmutatóban határozza meg A szakdolgozat tartalmi követelményeit, az értékelés speciális szempontjait az intézetek határozzák meg.

(4)

Szakdolgozati témaként csak olyan feladat adható ki, amelynek kidolgozása a tanterv alapján megszerezhető ismeretek és a gyakorlatok során elsajátított tudás birtokában, a szakirodalom tanulmányozásával, alkotó módon, az előírt idő alatt elvégezhető.

69.§(1)A szakdolgozat készítését konzulens irányítja. Minden kiadott szakdolgozat feladathoz a Főiskola valamely oktatóját, mint belső konzulenst és egy további külső konzulenst kell felkérni. A konzulensek munkáját a feladatot kijelölő intézet vezetője irányítja. (2)

A konzulensek a konzultációkat a konzultációs lapon igazolják. A szakdolgozat beadhatóságáról (beadható igen//nem ) a belső és a külső konzulens külön-külön tesz nyilatkozatot és aláírásával igazolja a konzultációs lapon. Ha bármelyik konzulens nem tartja beadhatónak, akkor a szakdolgozat nem adható be.

(3)

A (2) bekezdés alapján határidőre beadott szakdolgozatot külső bírálatra kell bocsátani. Az intézet igazgatója azonban megtagadhatja annak a szakdolgozatnak a bírálatra bocsátását, amely a kiírás feltételeinek nem felel meg. A külső bíráló csak oklevéllel rendelkező szakember lehet, akit az intézetvezető javaslatára a Főiskola kér fel. Az intézet döntése alapján a külső bíráló mellett belső bíráló külön is készíthet értékelést. A bíráló nem lehet a konzulenssel azonos személy.

40


0. módosítás

41 (74). oldal

(4)

A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a szakdolgozat védése előtt a jelölt számára hozzáférhetővé kell tenni. A külső bíráló és a belső bíráló külön-külön írásban is értékeli a szakdolgozatot és tesz javaslatot a szakdolgozat minősítésére.

(5)

A bírálat(ok) eredeti példányát a bíráló(k) minősítési javaslatával a szakdolgozathoz csatolva, minősítésre a Záróvizsga Bizottságnak kell átadni. A szakdolgozat minősítését (érdemjegyét )a Záróvizsga Bizottság állapítja meg.

(6)

Amennyiben a Záróvizsga Bizottság a záróvizsga során úgy találja, hogy a szakdolgozat az elfogadható szintet nem éri el, elégtelen érdemjeggyel osztályozza. Ebben az esetben a jelölt záróvizsgáját nem folytathatja.

(7)

A hallgató külön írásbeli kérésére az oktatási rektor-helyettes engedélyezheti a szakdolgozatvédés és a záróvizsga külön záróvizsga-időszakban való letételét. A külön eljárás díját a Térítések és Juttatások Szabályzata tartalmazza.

(8)

A hallgató a választott szakdolgozati témát a tárgykiírástól számított egy éven belül kell megvédenie, amennyiben nem sikerül, úgy új szakdolgozati témát kell választania.

A ZÁRÓVIZSGA

70.§(1)A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2)

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése.

(3)

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő első záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után határidő nélkül bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető.

(4)

A záróvizsgára írásban kell előzetesen jelentkezni a tanév időbeosztásában meghatározott időpontig, de legfeljebb a szorgalmi időszak 10. hetéig. A záróvizsgára a végleges jelentkezést a tanév időbeosztásában meghatározott időpontig, de legfeljebb a záróvizsga időszakot megelőző 8. napig kell megtenni.

(5)

A szenátus által elfogadott tanév-időbeosztás két záróvizsga-időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak záróvizsga-időszakban lehet letenni.

(6)

A záróvizsga: a) először a szakdolgozat megvédéséből és azt követően, de azzal egyidejűleg b) szóbeli vizsgából áll.

71.§(1)A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. Az elnök és a tagok a szakterület elismert külső szakemberei, illetőleg a Főiskola tanárai vagy docensei lehetnek. A bizottság tagja kivé41


0. módosítás

42 (74). oldal

telesen adjunktus is lehet. A bizottság legalább egy tagja külső szakember. A Főiskolai alapképzésben, szakirányú továbbképzésben a záróvizsgákon: a) elnökként azok működhetnek közre, akiket az intézetigazgató javaslatára a rektor alkalmanként felkér, b) bizottsági tagként azok működhetnek közre, akiket az intézetigazgató alkalmanként felkér. (2)

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni (3. és 4. sz. melléklet). A Záróvizsga Bizottság a szakdolgozat és a vizsgatantárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. Vita esetén szavazással állapítják meg az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3)

A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti.

(4)

Sikeres a záróvizsga, ha a szakdolgozat és a vizsgatantárgyak minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható.

(5)

A Záróvizsga Bizottság által el nem fogadott (elégtelenre minősített) szakdolgozatot csak egy alkalommal lehet pótolni. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét a szakdolgozatot készítést gondozó tanszék véleménye alapján a TB állapítja meg.

(6)

Amennyiben valamelyik záróvizsgatantárgy volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. Ez a záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsgaidőszak(ok)ban tehető.

(7)

Az ismétlő záróvizsgára a THIH-nál írásban kell jelentkezni, és a Térítések és Juttatások Szabályzatában meghatározott díjat kell fizetni.

(8)

A záróvizsga eredményét a Záróvizsga Bizottság által meghatározott szakdolgozat osztályzatának, a szakmai vizsga érdemjegyeinek, valamint tanárszakon a módszertani vizsga osztályzatának számított egyszerű átlaga adja.

(9)

Szakirányú továbbképzési szakokon a záróvizsga eredményének meghatározása a képesítési követelmények előírásai alapján a tantervben meghatározott módon történik.

AZ OKLEVÉL

72.(1)Sikeres záróvizsga alapján a Főiskola a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet illetve speciális szakirány megjelölését is tartalmazó betétlapot állít ki. Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke és a rektor, a betétlapot csak a rektor írja alá. (2)

Az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és a szakirányú továbbképzési szakok képesítési illetve képzési és kimeneti követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.

(3)

Szigorlatot tartalmazó képzés esetén az oklevél eredményét a következőképpen kell kiszámítani: (ZV + D + SZ)/3: 42


0. módosítás

43 (74). oldal

(ZV) a záróvizsga-tantárgy(ak) érdemjegyeinek számtani átlaga (az eredményt két tizedes jegyre kell kerekíteni), (D) a szakdolgozat Záróvizsga Bizottság által adott érdemjegye, (SZ) a szigorlatok érdemjegyeinek számtani átlaga (az eredményt két tizedes jegyre kell kerekíteni). (4)

Szigorlatokat nem tartalmazó tanulmányok során az oklevél eredményét következőképpen kell kiszámítani: (ZV + D + TA)/3: (ZV) a záróvizsga-tantárgy(ak) érdemjegyeinek számtani átlaga (az eredményt két tizedes jegyre kerekítve), (D) a szakdolgozat Záróvizsga Bizottság által adott érdemjegye, (TA) a teljes tanulmányi időszakban megszerzett összes kreditpontra – a szakdolgozat készítés kivételével - vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga (az eredményt két tizedes jegyre kell kerekíteni).

(5)

Az oklevelet a (3) és (4) bekezdése szerint kiszámított átlageredmény alapján kell minősíteni, éspedig: kiváló

4,51 - 5,00

jó

3,51 - 4,50

közepes

2,51 - 3,50

elégséges

2,00 - 2,50

(6)

Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs.

(7)

A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére.

(8)

Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a Főiskola rektorának és a Záróvizsga Bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.

(9)

Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az oktatási rektor-helyettes is aláírhatja az oklevelet.

(10)

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a Főiskola írásbeli kérelemre igazolást állít ki. Az igazolás a záróvizsga eredményes letételét tanúsítja, végzettséget és szakképzettséget nem igazol. 43


0. módosítás

44 (74). oldal

(11)

Az oklevelet magyar és angol nyelven kell kiadni.

(12)

A hallgatónak a Főiskola az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint magyar és angol nyelvű oklevélmellékletet állít ki.

24. FEJEZET A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK SZAKDOLGOZAT

73.(1)A hallgatónak a szakmai vizsga letételéhez szakdolgozatot (záró dolgozatot) kell készítenie. Ez összetett egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. (2)

Szakdolgozat készítés vizsgajeggyel végződő tantárgy, felvételének előzetes követelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz.

(3)

A szakdolgozat készítését konzulens irányítja és segíti.

(4)

A konzulens a szakdolgozatot megfelelt / nem felelt meg minősítéssel értékeli, érdemjegyét a Szakmai Záróvizsga Bizottság állapítja meg.

(5)

A szakdolgozatot bírálatra kell bocsátani. A bíráló csak diplomával rendelkező szakember lehet, akit a vizsgát szervező önálló oktatási szervezeti egység vezetője kér fel. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a szakdolgozat védése előtt a jelölt számára hozzáférhetővé kell tenni.

74.§(1)A vizsga lebonyolításakor, a bizonyítvány kiadásakor a szakmai vizsgáztatás rendjéről szóló 26/2001.(VII.27.) OM. rendelet, illetve 2007. május 24-től megkezdett képzések esetében a 20/2007.(V.21.) SZMM. rendelet szerint kell eljárni.

ÖTÖDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK 25. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY TÁJÉKOZTATÁSI ÉS TANÁCSADÁSI KÖTELEZETTSÉGE 75.§(1)A rektornak gondoskodnia kell arról, hogy a Főiskolán szokásos módon, azaz elektronikus vagy nyomtatott formában, írásos tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, amely tartalmazza: a) a Főiskola általános bemutatását, b) az oktatási és a szervezeti egységek bemutatását, c) a tanulmányi szolgáltatásokat (könyvtárak, laborok, stúdiók, stb.) és eszközöket, 44


0. módosítás

45 (74). oldal

d) a megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listáját, rövid bemutatását, e) a képzés bemutatását, f) a kreditrendszerű képzés tanterveit, a szakok képzési célját, g) valamennyi szak(irány) teljes mintatantervét, h) a Főiskola által meghirdetett tantárgyak/kurzusok programját, követelményeit, i)

a kreditek egyenértékűségére vonatkozó, szakok illetőleg karok közötti egyezmények és beszámítások lehetőségeit,

j)

az aktuális félév ütemezését,

k) a Főiskola Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatát, l)

a Főiskola Térítések és Juttatások Szabályzatát,

m) a Főiskola tanácsadóinak nevét és ügyfélszolgálati idejét. (2)

A Főiskolán szokásos tájékoztatási módnak tekinthető az éves tantervi tájékoztató, a belső hálózat és a NEPTUN.

(3)

A rektornak gondoskodnia kell arról, hogy a tájékoztató egyénileg megvásárolható, valamint a THIHban, a Könyvtárban és a Hallgatói Önkormányzat irodáiban hozzáférhető legyen.

(4)

A Szabályzatban meghatározott kérvényeket a THIH-ban a tanulmányi előadónak kell leadni. A kérvények leadási határidejét, módját, formai követelményeit a THIH az intézmény honlapján teszi közzé.

(5)

A Diáktanácsadó a hallgatók számára tanulmányaikkal kapcsolatos tájékoztatást és tanácsadást nyújt.

(6)

A Karrieriroda a hallgatók számára életpálya tanácsadást nyújt.

26. FEJEZET NYELVOKTATÁS, NYELVI KÖVETELMÉNYEK 76.§(1)A Főiskola a hallgatói számára különböző nyelvekből, különböző szinteken a szak tantervének megfelelően biztosítja a nyelvoktatást. (2)

A felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló oklevél kiadásának feltétele az előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele, melyet a szakok Képzési és Kimeneti Követelményei határoznak meg.

(3)

A nyelvi követelményeket a szenátus által elfogadott tantervek tartalmazzák.

(4)

Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 45


0. módosítás

46 (74). oldal

27. FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE 77.§(1)A fogyatékossággal élő hallgató tanulmányai során a tanulmányi követelményeket kedvezményesen teljesítheti. Ezen hallgató mentesülhet az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályokban meghatározott azon tanulmányi követelmények teljesítése alól, amelyeket fogyatékosságából kifolyólag nem vagy csak nagy nehézségek árán képes teljesíteni. (2)

A fogyatékossággal élő hallgató egyéni kérelemre az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól részlegesen vagy teljesen felmenthető.

(3)

A felmentésre irányuló kérelmet a Főiskola rektorához címezve a THIH-ban kell leadni, amelyhez mellékelni kell a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvéleményt.

(4)

A fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvélemény akkor fogadható el, ha azt a 79/2006. (IV.5) Korm. rendeletben, a 29/2002. (V. 17.) OM rendelet mellékletében meghatározott szerv állította ki.

(5)

A kérelmet a TB bírálja el. Döntéséhez a fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó főiskolai koordinátor véleményét ki kell kérni.

(6)

Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felvételi eljárás során az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell.

78.§(1)A fogyatékossággal élő hallgató a fogyatékosság típusától függően az alábbi kedvezményekkel élhet: (2)

Mozgáskorlátozott hallgató számára: a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint – a szabályzatban foglaltaknak megfelelően – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését; b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; c) mentesítés adható a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de a szabályok ismerete szóban megkövetelhető; d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; e) szükség esetén biztosítani kell a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt.

(3)

Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató számára: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; b) az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól felmentés adható, ha hallgató súlyosan hallássérült (siket); 46


0. módosítás

47 (74). oldal

c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, annak felmentés adható az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d) kérésére, a szóbeli vizsgára jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani; e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni; f) minden vizsga alkalmával biztosítani kell a szükséges a segédeszközöket (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetést; g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (4)

Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató számára: a) biztosítani kell az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát; b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, annak részleges felmentés adható a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c) fogyatékossága miatt felmentés adható a gyakorlati követelmények teljesítése alól, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése helyettesíthető megfelelő nem gyakorlati követelmények teljesítésével; d) felmentés adható a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de a szabályok ismerete szóban megkövetelhető; e) biztosítani kell a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve, ha szükséges, a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt.

(5)

Beszéd- és más fogyatékossággal élő (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató: a) A súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból, és számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. b) A diszlexiás - diszgráfiás hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet: i. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; ii. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; iii. számára írásbeli vizsgán a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; iv. részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett;

47


0. módosítás

48 (74). oldal

v. részére a vizsgán a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár). c) A diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá számára hosszabb felkészülési időt lehet biztosítani. (6)

Az autista hallgatónak szakvélemény és kérelem alapján a (7) bekezdésében meghatározott kedvezmények adhatók.

(7)

A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékkal élő hallgatók esetében megállapított időtartam legfeljebb 30 %-ig terjedhet, kérelemre azonban a hallgató részére az (5) bekezdésében meghatározott bizottság hosszabb felkészülési időt engedélyezhet.

(8)

A fogyatékossággal élő hallgatók részére biztosított kedvezmények betartásáért a rektor felel.

(9)

A Főiskola rektora a fogyatékkal élő hallgatók segítésére a főállású oktatók közül felelőst, vagyis koordinátort nevez ki. Az intézményi koordinátor feladata különösen: a) részvétel a fogyatékkal élő hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában, b) kapcsolattartás a fogyatékkal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatóival, c) a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése; d) javaslattétel a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, e) a fogyatékkal élő hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, f) a fogyatékkal élő hallgatók statisztikai adatainak THIH részére történő jelentése a beiratkozást követő 60 napon belül.

28. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, KAPCSOLAT MÁS SZABÁLYZATOKKAL

79.§(1) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerül sor. (2)

A Szabályzatot a szenátus a 3-2008/2009..sz. határozatával 2008- október 7-én fogadta el, mely 2008. szeptember 1. .napjával lép érvénybe. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti 2006-ben elfogadott Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, továbbá minden olyan kapcsolódó belső rendelkezés, amely jelen 48


0. módosítás

49 (74). oldal

Szabályzattal ellentétes. A Szabályzat értelmezésével kapcsolatban kizárólag - a HÖK egyetértésével - az oktatásért felelős rektor-helyettes jogosult állásfoglalás kibocsátására. (3)

Ármeneti rendelkezésként a 2008-2009. tanév I. félév október 7. napjáig benyújtott kérelmek a 2008.08.31-ig hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján kerülnek elbírálásra.

Dunaújváros, 2008. október 7.

Dr. Bognár László rektor a szenátus elnöke

49


0. módosítás

50 (74). oldal

Mellékletek 1. sz. melléklet: Értelmező rendelkezések

aktív félév:

a hallgatói jogviszony vonatkozásában az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett, és amelyben a hallgató jogviszonya nem szünetel. Az aktív félévben a hallgató jelen szabályzatban foglalt jogokat és kötelezettségeket teljes körűen gyakorolja,

alapozó modul:

Azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők.

beiratkozás:

a hallgatói jogviszony létesítésére szolgáló hivatalos eljárás,

bejelentkezés:

A hallgató nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy tanulmányait folytatni kívánja-e az adott félévben, azaz az aktív félév indítása, melyet a hallgató a tárgyfelvétel lel és a fizetési kötelezettség teljesítésével közvetve nyilvánít ki.

egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő:

A hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt).

egyéni tanrend:

A kreditrendszerben a Főiskola Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adhatnak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra – szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett – egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül.

előtanulmányi rend:

A szak tantervében szereplő tantárgyak (és kritériumkövetelmények) előzetes követelményeinek összessége. Aki a felvételi vagy a felvétel előtti évben, olimpiai sportágban valamely NB-I-es csapat tagja volt és erről hivatalos szakszövetségi igazolással rendelkezik, nem olimpiai sportágban, pedig – amennyiben a Főiskola profiljába illik –kiemelkedő eredmény alapján egyéni elbírálás szerint.

élsportoló:

Aki a felvételi, vagy a felvétel előtti évben, olimpiai sportágban junior vagy utánpótlás korosztályban magyar bajnok, vagy felnőtt korosztályban I.-III. helyezett, illetve korosztályos (junior – utánpótlás-felnőtt) válogatott és erről hivatalos szakszövetségi igazolással rendelkezik, nem olimpiai sportágban pedig – amennyiben a Főiskola profiljába illik - kiemelkedő eredménye alapján egyéni elbírálás szerint.

előzetes követelmény (előfeltétel):

Egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelmény(eke)t az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette.

eredményértesítő:

Olyan okirat melyet a hallgató visz magával a vizsgákra, és amelyen az elért eredményt az oktató tűnteti fel, és hitelesít azt aláírásával. E nélkül a hallgató sem írásbeli, sem szóbeli vizsgát nem tehet. Ennek birtokában vitathatja a hallgató a Neptunba beírt jegyét.

50


0. módosítás

51 (74). oldal

értékemelő vizsga:

a vizsgaidőszakban letett sikeres vizsga érdemjegyének javítására szolgáló vizsgalehetőség,

félév:

Öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.

félévközi jegy:

A hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, megírt beszámolók, laborjegyzőkönyvek, stb. alapján a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.

felmenő rendszer:

Képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.

felsőfokú szakképzés:

Felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.

fogyatékossággal élő hallgató(jelentkező):

Az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű.

hallgatói tanulmányi munkaidő (összes):

Átlagos (tehetségű, felkészültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt.

hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező):

az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.

halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező)

az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek

honlapon való közzététel:

Az információnak a DF honlapon mindenki számára elérhető tartományban való közzététele,

intézet:

Több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység.

intézményi dokumentum:

Az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, kutatási – fejlesztési - innovációs stratégia.

intézményi (tanulmányi) A hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztató: tájékoztató. 51


0. módosítás

52 (74). oldal

ismétlő javító vizsga:

a sikertelen vizsga adott vizsgaidőszakban második alkalommal történő megismétlése

javítóvizsga:

a sikertelen vizsga adott vizsgaidőszakban első alkalommal történő megismétlése

kedvezményes tanrend

A hallgató – jelen szabályzat keretei között – kérelemre felmentést kaphat meghatározott hallgatói kötelezettségek alól, kivéve a tanulmányi követelmények teljesítését .

képesítési keret:

A többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői.

képzési ág:

A képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos.

képzési ciklus

a felsőoktatás keretében az egymásra épülő képzési szintek (felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés)

képzési és kimeneti követelmények:

Azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.

képzési idő:

Az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.

képzési időszak:

A képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.

képzési program:

Az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely, az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá, a doktori képzés tervét, tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt.

képzési terület:

Azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.

kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató

Szakonként az összesített kreditindex alapján felállított rangsor első 5%-ba sorolt hallgató, aki kötelező tanulmányai mellett további tanulmányi- tudományos tevékenységet is végez.

kredit:

A hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent.

kreditallokáció:

A tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munka alapján kreditek hozzárendelése.

kreditgyűjtés (kredit akkumuláció):

Kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt kredi52


0. módosítás

53 (74). oldal

teket is magába foglaló) előírt kreditet el nem éri.

kreditrendszerű képzés:

Az egyetemi (vagy Főiskolai) végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül az adott szak (szakpár) tanterve szerint meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint a kritériumkövetelményeket is teljesíteni kell.

kreditindex, korrigált kreditindex

Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni,

kritériumkövetelmény:

Olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a nyelvi követelmény.

kurzus:

Az adott tantárgy egy félévre történő meghirdetése órarendi hellyel, időponttal és oktatóval.

leckekönyv, (index)

A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.

levelező képzés munkarendje

olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor

mentorprogram:

A képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt.

mintatanterv:

A tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (±3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt teljes egészében teljesítheti.

modul:

A szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magába, amelyek tematikailag a szak képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épülők és egymást helyettesítők.

NEPTUN (Egységes Tanulmányi Rendszer)hallgatói információs rendszer:

Az oktatást- és a tanulmányszervezést, valamint a hallgatói pénzügyeket kezelő számítógépes nyilvántartó rendszer. A Neptun-hoz való hozzáférést a Főiskola a honlapon keresztül biztosítja.

pályaalkalmassági vizsgálat:

Olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezike azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység 53


0. módosítás

54 (74). oldal

ellátására.

passzív félév:

azon félév, amelyre a hallgató nem jelentkezik be, illetve amely félévben bármely más okból a hallgatói jogviszonya szünetel, és amely során hallgatói jogai és kötelezettségei korlátozottan érvényesülnek.

résztanulmányok folytatása:

Ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet.

részismeretek szerzése

FTv. 44/a alapján

szak:

Valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.

szakfelelős

A szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért megbízott, hatáskörrel rendelkező a szakindítási dokumentumokban megjelölt, vagy a szenátus által megbízott felelős személy.

szakirány:

A szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés.

szakképzettség:

Alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.

szakmai alkalmassági vizsga:

A felsőoktatási intézmény által – felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés szervezőjével együttesen – meghatározott vizsga, amely a választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket méri, azt vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel.

szigorlat:

Egy több-féléves tantárgy vagy több tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése.

szorgalmi időszak

a képzési időszak oktatási része, amely során foglalkozásokat tartanak, ugyanakkor lehetőség van a számonkérés bizonyos formáira

tanév:

Tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.

tanóra:

A tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció).

tanszék:

Az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait.

tantárgy:

A szak tantervi felépítésének szakmai (tematikai) egy féléves alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők

tantárgyi program

egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás,

tanulmányok elismertetése, befogadása:

Egy intézményben, karon vagy szakon meghirdetett vagy teljesített tantárgyhoz/kurzushoz tartozó kredit megállapítását és a tantárgy/kurzus valamely más tárggyal/kurzussal való helyettesíthe54


0. módosítás

55 (74). oldal

tőségének, valamint más tárgyaktól/kurzusoktól való különbözőségének megállapítását jelenti.

távoktatás

sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadásitanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát

tudományterületek:

A bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak.

A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti végbizonyítvány (abszokövetelményekben vagy a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelelutórium): ző és a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. vizsga:

Az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája.

55


0. módosítás

56 (74). oldal

2. sz. melléklet: Képzési idők Képzési idő Szak neve

Képesítési követelményben

Tantervünkben

Anyagmérnöki

6

7

Anyagmérnöki BSc

7

7

Gazdálkodási

6

7

Gazdálkodási - Kommunikáció

8

8

Gazdálkodási és Menedzsment BA

6+1

6+1

Gazdaságinformatikus BSc

7

7

Gépészmérnöki

6

7

Gépészmérnöki BSc

7

7

Gépészmérnök- mérnöktanári

8

8

Kohómérnöki

6

7

Kommunikáció - Művelődésszervező

8

8

Kommunikáció - Műszaki informatikai

8

8

Kommunikáció - Mérnök informatikus BSc

8

8

Kommunikáció és médiatudomány BA

6

6

Műszaki informatikai

6

7

Mérnök informatikus BSc

7

7

Műszaki informatikai-mérnöktanári

8

8

Műszaki menedzser

7

7

Műszaki menedzser BSc

7

7

Műszaki szakoktató

6

6 56


0. módosítás

57 (74). oldal

Műszaki szakoktató BSc

7

7

Banki szakügyintéző

4

4

Idegenforgalmi szakmenedzser

4

4

Pénzügyi szakügyintéző

4

4

Számviteli szakügyintéző

4

4

Gépipari mérnökasszisztens

4

4

Kohómérnök asszisztens

4

4

Villamos-mérnökasszisztens

4

4

Műszaki informatikai menedzserasszisztens

4

4

Logisztikai menedzserasszisztens

4

4

Intézményi kommunikátor

4

4

Médiatechnológus asszisztens

4

4

Általános rendszergazda

4

4

Mechatronikai mérnökasszisztenes

4

4

57


0. módosítás

58 (74). oldal

3. sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv 1 ZÁRÓVIZSGA-JEGYZŐKÖNYV Felvétetett a Záróvizsga Bizottság előtt,

évi

hó

napján megtartott záróvizsgán

hallgató, született anyja neve

Jelen vannak: Záróvizsga Bizottság elnöke:

Záróvizsga Bizottság tagjai:

Meghívott vizsgáztatók:

1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

A szakdolgozat: A szakdolgozat címe:

A beadás kelte:

A szakdolgozatot kiadó intézet neve:

A szakdolgozat Záróvizsga Bizottság által megállapított végleges érdemjegye:

58


0. módosítás

59 (74). oldal

Záróvizsga tárgyak:

1.

Tárgy:

A tétel címe:

A feleletre adott osztályzat (számmal és betűvel):

2.

Tárgy:

A tétel címe:


3.

Tárgy:

A tétel címe:


A záróvizsga tárgyak számtani átlaga: A tanulmányi évek alatt teljesített szigorlatok A szigorlati tárgyak

A szigorlatok osztályzata (számmal és betűvel) 59


0. módosítás

60 (74). oldal

1. tárgy 2. tárgy 3. tárgy 4. tárgy 5. tárgy 6. tárgy A szigorlatok számtani átlaga: A záróvizsga eredménye: 1. Szakdolgozat érdemjegye: 2. I. záróvizsga tárgy érdemjegye: 3. II. záróvizsga tárgy érdemjegye: 4. III. záróvizsga tárgy érdemjegye: A záróvizsga eredménye [(1+2+3+4)/4]: Összesítés az oklevél minősítésének megállapításához: 1. A szigorlatok átlaga: 2. Szakdolgozat érdemjegye: 3. Záróvizsga tárgyak számtani átlaga: Oklevél átlag: [(1+2+3)/3]

Az oklevél minősítése:

Megállapítjuk, hogy

hallgató Szak

szakirány

60


0. módosítás

61 (74). oldal

Specializáción

minősítéssel oklevelet szerzett.

Megjegyzés: Nyelvvizsgára vonatkozó záróvizsga-melléklet:

Van

Nincs

(Mellékletek lapjainak száma 1)

Záróvizsga Bizottság elnöke

Záróvizsga Bizottság tagja



Vizsgáztató

Vizsgáztató

Vizsgáztató

Jegyzőkönyvvezető

61


0. módosítás

62 (74). oldal

4.sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv 2 ZÁRÓVIZSGA-JEGYZŐKÖNYV Felvétetett a Záróvizsga Bizottság előtt,

évi

hó

napján megtartott záróvizsgán

hallgató, született anyja neve

Jelen vannak: Záróvizsga Bizottság elnöke:

Záróvizsga Bizottság tagjai:

Meghívott vizsgáztatók:

1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

A szakdolgozat: A szakdolgozat címe:

A beadás kelte:

A szakdolgozatot kiadó intézet neve:

A szakdolgozat Záróvizsga Bizottság által megállapított végleges érdemjegye:

62


0. módosítás

63 (74). oldal

Záróvizsga tárgyak: 1.

Tárgy:

A tétel címe:


2.

Tárgy:

A tétel címe:



A záróvizsga tárgyak számtani átlaga:

A záróvizsga eredménye:

1. Szakdolgozat érdemjegye: 2. I. záróvizsga tárgy érdemjegye: 3. II. záróvizsga tárgy érdemjegye: A záróvizsga eredménye: [(1+2+3)/3]:

63


0. módosítás

64 (74). oldal

Összesítés az oklevél minősítésének megállapításához: 1. Záróvizsgatárgyak számtani átlaga: 2. Szakdolgozat érdemjegye: 3. Kreditponttal súlyozott kummulált tanulmányi átlag: Oklevél átlag: [(1+2+3)/3]:

Az oklevél minősítése:

Megállapítjuk, hogy

hallgató Szak

szakirány

Specializáción

minősítéssel oklevelet szerzett.

Megjegyzés: Nyelvvizsgára vonatkozó záróvizsga-melléklet:

Van

Nincs

(Mellékletek lapjainak száma 1)

Záróvizsga Bizottság elnöke




Vizsgáztató

Vizsgáztató

Vizsgáztató

Jegyzőkönyvvezető 64


0. módosítás

65 (74). oldal

5. sz. melléklet: Záróvizsga-jegyzőkönyv nyelvvizsgára vonatkozó melléklete Záróvizsga-jegyzőkönyv nyelvvizsgára vonatkozó melléklete

Hallgató neve: szül. év, hely: anyja neve:

Az oklevél minősítésére vonatkozóan elért eredmények érvényesítésére és az oklevél kiadására csak az előírt típusú nyelvvizsga meglétének igazolása után kerülhet sor. A nyelvvizsga követelményeket: a) Alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelmények rendeletben rögzített követelményei, b) Felsőoktatási alapképzés szakjainak képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben rögzített követelményei, c) Szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeinek miniszteri rendeletekben rögzített követelményei, határozzák meg.

Dunaújváros, Záróvizsga Bizottság elnöke

(b) számmal

dátummal

nyelvből

típusú

nyelvvizsgát szerzett.

Ezzel az előírt nyelvi követelményeknek eleget tett. 65


0. módosítás

Így a Az oklevél

66 (74). oldal

dátummal letett záróvizsga érvényes. dátummal kiadható.

Dunaújváros, Záróvizsga Bizottság elnöke * az oktatási rektor-helyettes

* Amennyiben az előírt nyelvvizsgát a szakmai záróvizsgát követően szerezte meg, akkor az oktatási rektor-helyettes írja alá

66


0. módosítás

67 (74). oldal

6. sz. melléklet: Elsős hallgatók fogadalomtétele

Én……………………………………………………………………………………………… a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányához hű leszek, törvényeit betartom, a Főiskola szabályait elfogadom és megtartom.

Minden erőmmel arra törekszem, hogy tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végezzem, a tudományok nyújtotta ismereteket elsajátítsam, magatartásommal a Dunaújvárosi Főiskola hírnevét öregbítsem.

Megszerzett ismereteimmel az emberiség és hazám előrehaladását, a műszaki, gazdasági és társadalmi fejlődés ügyét kívánom szolgálni.

67


0. módosítás

68 (74). oldal

7. sz. melléklet: Végzős hallgatók fogadalomtétele

Én…………………………………………………………………………… fogadom, hogy a Magyar Köztársasághoz és a magyar néphez mindenkor hű leszek.

A Dunaújvárosi Főiskolán tanultak szellemében törekszem hivatásomnak tisztességgel megfelelni. Fogadom, hogy a Főiskolán elsajátított ismereteimet hazám szolgálatában hasznosítom, ismereteimet gyarapítva tudásom örökös megújulása érdekében munkálkodom.

Minden erőmet arra használom, hogy hozzájáruljak a magyar nép jólétének emeléséhez, demokratikus hagyományainak megerősítéséhez. Ígérem, hogy az Alma Materhez hű leszek, jó hírét erősítem, feladatainak ellátásában támogatom.

68


0. módosítás

69 (74). oldal

8.számú melléklet: A Tanulmányi és Vizsgaügyekben eljáró bizottságok ügyrendje A Tanulmányi és Vizsgaügyekben eljáró bizottságok ügyrendje 1. § A melléklet hatálya kiterjed a Tanulmányi Bizottság, a Kreditátviteli Bizottság, valamint a Fellebbviteli Bizottság (továbbiakban közös elnevezés: bizottság) eljárásaira. A bizottság tagjainak jogai és kötelességei 2. § (1) A tagok joga és kötelessége a bizottság eredményes működésének elősegítése. (2) A tag jogosult és köteles: a) a bizottság ülésén részt venni, b) akadályoztatása esetén távolmaradását az elnöknek vagy a titkárnak bejelenteni, c) bizottsági tevékenysége során a jogszabályokat, a főiskolai szabályzatokat betartani, d) bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügyben a bizottság ülésén kérdéseket feltenni, intézkedést, módosítást kezdeményezni, e) minden olyan információhoz hozzáférni, amely a bizottsági tagságból eredő feladatai ellátásához szükséges. A bizottság ülésrendje 3. § (1) A bizottság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül ülést tart. Amennyiben a bizottság azt tapasztalja, hogy valamely oktatási időszakban a kérelmek száma megnövekszik, a bizottság elnökének döntésétől függően a bizottság kijelölt bizottsága hetente/ havonta ülésezik. (2) A bizottság elnöke a bizottság ülésére tanácskozási joggal esetenként meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges. (3) Az ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök által felkért bizottsági tag vezeti. (4) A bizottság titkára minden ülésen tájékoztatást ad a bizottság határozatainak végrehajtásáról. A bizottság üléseinek előkészítése 4. § (1) A bizottság üléseit a bizottság titkára készíti elő. (2) A bizottság ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a bizottság tagjai és meghívottai számára emailen a bizottság titkára küldi ki legkorábban az ülést megelőzően 5 munkanappal. A hallgatót a tanulmányi előadó tértivevényes levélben, rövid úton e-mailben illetve telefonon is értesítheti. (3) Rendkívüli esetben a bizottság rövid úton, szóban is összehívható. 69


0. módosítás

70 (74). oldal

A bizottság ülése 5. § (1) Az ülés megnyitása után az elnök megállapítja a bizottság határozatképességét. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása után a bizottság elnöke ismerteti a napirendet, ezt követően a bizottság dönt az ülés napirendjének elfogadásáról. Az elnök egyidejűleg felkéri a bizottság tagjait és a kérelem benyújtóját, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozóan nyilatkozzanak. (2) Amennyiben a bizottság határozatképtelen, a bizottság elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását, illetve gondoskodik az újabb ülés 24 órán belüli időpontra történő összehívásáról. A megismételt ülés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. 6. § (1) A kérelmet és a jogi helyzetet a bizottság titkára röviden ismerteti, illetve amennyiben a kérelem benyújtója az ülésen jelen van, az ügy rövid ismertetését megelőzően kérelmét szóban is előterjesztheti. (2) Ezt követően a bizottság tagjai a kérelem benyújtójához, valamint a jelenlévő érintettekhez kérdéseket intéznek. A kérelem benyújtója az egyéb érintettek észrevételeire az ülés során bármikor reagálhat. (3) Amennyiben az ülésen jelen vannak tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak is és a bizottság tagjai a jelenlévőkhöz több kérdést nem kívánnak intézni, a bizottság elnöke felhívja azokat a jelenlévőket, akik nem tagjai a bizottságnak, hogy a termet a határozathozatal idejére hagyják el. (4) A határozatot a bizottság elnöke szóban hirdeti ki és a kihirdetés kézbesítéssel történik. (5) A határozat kihirdetését követően a bizottság elnöke az ülést berekeszti kivéve, ha az ülésen több kérelem kerül elbírálásra. A határozathozatal 7. § (1) A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyhez a bizottság elnöke (illetve a mindenkori levezető elnök) csatlakozott. (2) A bizottság a döntéséről a hallgatót a határozathozataltól számított 8 munkanapon belül írásban értesíti. A határozatnak tartalmaznia kell: a) a hallgató nevét, Neptun kódját, szakját születési adatait és lakóhelyét, anyja nevét az ügy számát, tárgyának megjelölését, b) a rendelkező részben a bizottság döntését, a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást, c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján a bizottság a határozatot hozta, d) a határozat hozatalának helyét és idejét, iktatószámát, valamint a bizottság elnökének vagy levezető elnökének aláírását. (3) Ha a tanulmányi és vizsgaügyben hozott határozat alapjául szolgáló sérelemmel összefüggésben a hallgató további hátrányt szenvedett el, akkor a határozatnak ki kell térnie ennek orvoslására is.

70


0. módosítás

71 (74). oldal

(4) Az elsőfokú határozatot a THIH tanulmányi előadója, a másodfokú határozatot a THIH jogtanácsosa foglalja írásba és azt a hallgató, valamint meghatározott esetben az érintett oktatási szervezeti egység részére megküldi. (5) A hallgatói jogviszonnyal, a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos határozatokat a hallgató leckekönyvébe és a Neptun rendszerben a „hivatalos bejegyzések” felületen be kell jegyezni. Emlékeztető 8. § (1) A bizottság üléséről emlékeztető, jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság titkára készít el. (2) Az emlékeztetőben – napirendi pontonként – a vita főbb tartalmi elemeit, valamint a bizottság határozatát, illetve állásfoglalását rögzíteni kell. (3) A jegyzőkönyvbe– napirendi pontonként – a meghallgatottak szószerinti nyilatkozatát, vita főbb tartalmi elemeit, valamint bizottság határozatát, illetve állásfoglalását rögzíteni kell. (4) Az emlékeztetőt a bizottság elnöke, illetve levezető elnöke és titkára írja alá.

71


0. módosítás

72 (74). oldal

9. sz. melléklet: Táblázat a „nem teljesítette „ minősítés használatáról

72


0. módosítás

73 (74). oldal

10. sz. melléklet: Szakdolgozat kísérőlap minta Dunaújvárosi Főiskola

sorszám:

……………………………….Intézet

SZAKDOLGOZAT Hallgató Bálint gépészmérnök-jelölt részére A szakdolgozat címe:

A feladat részletezése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Belső konzulens: Külső konzulens: A szakdolgozat kiadásának időpontja: A szakdolgozat beadásának időpontja:

Dunaújváros, 20………………………….. ……………………………. intézetigazgató aláírása 73


0. módosítás

74 (74). oldal

1. Konzulensek ellenőrzési időpontjai: Belső konzulens

Külső konzulens

dátum

aláírás

dátum

aláírás

2. A szakdolgozat beadható: Belső konzulens

Külső konzulens

igen év

nem hónap

igen nap

év

belső konzulens aláírása

nem hónap

nap

külső konzulens aláírása

3. A szakdolgozat bírálatra bocsátható: igen

nem

A külső bíráló neve: év

hónap

nap

Intézetigazgató aláírása 4. A szakdolgozat osztályzata: A külső bíráló javaslata: Az intézet javaslata: A ZVB döntése:

Dunaújváros,

év

hó

nap

ZVB elnök aláírása

74

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Recommend Documents