TANULMÁNY. Hiányszakmák és szakképzés a határ két oldalán 2011

TANULMÁNY

Hiányszakmák és szakképzés a határ két oldalán

2011.

02

HIÁNYSZAKMÁK ÉS SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 2. A TANULMÁNY ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 2.1. Területi jellemzők 2.2. A népesség számának és összetételének alakulása 3. GAZDASÁGI HELYZET 3.1. Nyugat-dunántúli régió 3.2. Kelet-Ausztria érintett területei 4. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET 5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA 6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE 6.1. Magyarország 6.2. Ausztria 7. BEJELENTETT BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK 8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN 9.1. A magyar iskolai rendszer sajátosságai 9.2. Az osztrák iskolai rendszer sajátosságai 10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA 10.1. Magyarország 10.2. Ausztria 11. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA 11.1. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter 11.2. Regionális Fémipari Képzési Szövetség a Voitsbergi járásban 11.3. Fény- és Energiatechnikai Klaszter Burgenlandban 11.4. Waldvierteli Szakképzési Szövetség 11.5. Tanulási-, munkakultúra életpálya-építés alakítása projekt 11.4. Minősítési szövetségésWaldviertel-ben 11.6. Szakmák Színháza, Mérnök Színház 11.7. Tanulószigetek az AUDI Hungária Motor Kft-nél 12. ÖSSZEFOGLALÁS ÁBRA- ÉS DIAGRAMJEGYZÉK FORRÁSJEGYZÉK

07 08 09 09 12 12 12 13 15 19 19 20 21 25 29 30 31 34 34 37 39 39 40 42 43 44 44 45 46 47 47 03

HIÁNYSZAKMÁK ÉS SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

Regionális Fejlesztési Szövetség Industrieviertel – Projektmenedzsment Mag. Dr. Ingeborg Derkits, Maga. Barbara Maca Schlossstraße 1, A-2801 Katzelsdorf T. +43 2622 27156-13 [email protected] [email protected]

INNONET Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft. Budavári László H-9027 Győr, Gesztenyefa u. 4. Tel: +36 96 506 900 [email protected]

www.industrieviertel.at www.netlab-online.eu

www.innonet.hu

04

Szerzők: Török Zoltán Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kelemen Krisztina Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fordítás: Dr. Mátyás Gyöngyi, Dream Bt. [email protected] Grafika, kivitelezés: Stílus Műhely Reklám és Szolgáltató Bt. www.stilusmuhely.hu

A tanulmány a „NetLab – Hálózati együttműködés létrehozása a munkaerőpiacon osztrák-magyar határ menti térségben” projekt keretében készült.

A projektet tartalmilag és stratégiailag a következő partnerintézmények vezetik és támogatják:

Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft.

A Netlab projektet az Ausztriai-Magyarország 2007-2013 határon átnyúló együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és a Magyar Köztársaság támogatja.

05

HIÁNYSZAKMÁK ÉS SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

06

1. BEVEZETÉS Ausztriában és Magyarországon az elmúlt években köztudottá vált, hogy az iskolarendszerű képzés és a munkaerő-kereslet struktúrája jelentősen eltolódott egymástól: a korábbinál jóval kevesebben kívánnak szakmunkássá válni, jóval többen szereznek közép- és felsőfokon fehérgalléros képzettségeket. Ez egyre növekvő feszültséget okoz a két ország munkaerőpiacán. Az utóbbi évek kutatásait, és a témával foglalkozó előadásokat, írásokat elemezve megállapíthatjuk, hogy folyamatosan növekszik a szakképzéssel szembeni elégedetlenség. Az elégedetlenség a következő jelenségekre vezethető vissza: - a szakképzés nem a munkáltatói igényeknek megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőt bocsát ki (gyakorlat hiánya, nem megfelelő ismeret, a munkakultúra nem megfelelősége), - a szakmunkás pálya presztízse ma Magyarországon nagyon alacsony, - drága és egyre kevésbé hatékony a szakképzés, - nem készít fel az életen át tartó tanulás kihívásaira. A probléma kezelésére kormányzati és nem kormányzati intézkedések egyaránt születtek. A tanulmányban szeretnénk bemutatni azokat a nem kormányzati, helyi kezdeményezéseket, amelyek jelentősen javíthatják a határmenti térség humánerőforrás gazdálkodását. A globális pénzügyi és gazdasági válság következményei 2009-ben már komoly hatást gyakoroltak az egész gazdaság, ezen belül a munkaerőpiac folyamataira, csökkentve a foglalkozatási rátát és növelve a munkanélküliséget. A munkaerőpiaci folyamatokban az elsődleges hatást a keresletcsökkenés idézte elő, amely régiónkban jellemzően az exportra termelő feldolgozóiparba tevékenykedő vállalkozásokat érintett. Mivel az itt dolgozók között az átlagnál nagyobb mértékben találunk képzett munkaerőt, ezért a munkanélküliek körében a legnagyobb növekedés a szakmunkás férfiak körében valósult meg. Kiemelten szeretnénk vizsgálni a gazdasági válság hatását a munkaerő kereslet és kínálat alakulására, különös figyelemmel a hiányszakmák körére. Osztrák és magyar szakértők segítségével szeretnénk feltárni, hogy a gazdasági válság mennyiben érintette a kialakult hiányszakmák körét, történtek-e változások.

1. BEVEZETÉS

07

2. A TANULMÁNY ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA A tanulmány kiterjed Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre, Ausztriában Burgenland tartomány egészére, Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzeteire, valamint három stájerországi munkaügyi körzetre. (Lásd. 1. sz. ábra) 1. számú ábra: A tanulmány által érintett területek

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, AMS Österreich

08

2. A TANULMÁNY ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA

2.1. TERÜLETI JELLEMZŐK 1. BEVEZETÉS

A tanulmány által vizsgált terület több mint 21.000 km² területével az osztrák-magyar határmenti terület teljes egészét lefedi. A három magyarországi megye 11.326 km²-es összterülettel Magyarország területének 12%-át jelenti. Az osztrák rész Ausztria teljes területének 12%-át teszi ki, ezen belül az alsó-ausztriai terület AlsóAusztria tartomány területének 20%-át, a stájerországi terület pedig Stájerország területének 12%-át fedi le. Burgenland tartomány egésze a vizsgált terület részét képezi, összesen 3.965 km² területtel. 1. számú táblázat: A vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerőpiaci adatai Magyar terület Lakosság száma (fő, 2009)

Osztrák terület

Összesen

998.187

982.465

1 980.652

11 326

9 814

21 140

408.500

368.285

776.785

Munkaképes korú lakosság (15-64 éves, %, 2009)

69,6

66,6

-

Foglalkoztatási ráta (%, 2009)

59,9

71,5

-

44.680

29.297

73.977

Terület (km2) Foglalkoztatottak száma (fő, 2009)

Regisztrált munkanélküliek száma (fő, 2009)

Forrás: KSH, Statistik Austria

2.2. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA A vizsgált határmenti régió lakossága 2009-ben közel 2 millió fő volt, amely megközelítőleg azonos mértékben oszlik el az osztrák, illetve a magyar rész között, kb. 1-1 millió lakossal. A vizsgált terület több mint egynegyede (539.039 fő) él az alsó-ausztriai területeken, 283.965 fő a burgenlandi és 159.461 fő a stájerországi területeken. Ugyanebben az időszakban a lakosok száma Győr-Moson-Sopron megyében 447.033 fő, Vas megyében 260.950 fő, Zala megyében pedig 290.204 fő volt. (lásd. 2. számú táblázat).


09

1. számú diagram: A népesség alakulása a vizsgált területen 2004 és 2009 között

Forrás: KSH, Statistik Austria Magyarország vonatkozó területeire összességében az elvándorlás jellemző. Kivételt képeznek ez alól a regionális központok, mint Győr és Sopron, valamint a határhoz közeli városok, mint pl. Mosonmagyaróvár. Győr-Moson-Sopron megyében közel 7 ezer fővel növekedett a lakosság száma 2004-hez képest. Ezzel szemben a régió déli, gazdaságilag gyengébb területein a lakosság száma jelentősen csökkent. Különösen jellemző Zala megyére, ahol az elmúlt öt évben 6,5 ezer fővel csökkent a népesség. Az ausztriai területekre ezzel szemben a népesség folyamatos növekedése a jellemző. Különösen szembetűnő a lakosság nagyarányú növekedése az alsó-ausztriai területeken (pl. Schwechat, Baden, Mödling és Bruck), ami elsősorban a jó gazdasági helyzetnek és a jelentős munkaerő-szükségletnek köszönhető. Stájerország érintett területeire a lakónépesség számának stagnálása jellemző, Burgenlandnál növekedés figyelhető meg. A 2. számú táblázat a lakosság korösszetételét mutatja be.

10


2. számú táblázat: A lakosság korösszetétele a vizsgált területen 2009-ben 2009

0-14 éves

15-64 éves

65 év feletti

Győr-Moson-Sopron

447 033

14,6

70,0

15,4

Vas

260 950

13,9

69,6

16,5

Zala

290 204

13,2

69,2

17,6

Nyugat-Dunántúl

998 187

14,0

69,6

16,4

Burgenland

283 965

14,2

66,1

19,7

Alsó-Ausztria érintett területei

539 039

15,4

66,3

18,3

Stájerország érintett területei

159 461

14,3

67,3

18,4

Kelet-Ausztria érintett területei

982 465

14,6

66,6

18,8

1 980 652

14,3

68,1

17,6

Összesen


A 2. sz. táblázatból jól látható, hogy a 14 évesnél fiatalabbak, illetve a 65 év felettiek aránya az osztrák vizsgált területeken magasabb, mint Magyarország nyugati régiójában. A munkavállalási korú népesség aránya viszont a magyar területeken magasabb. Ezek közül is kiemelkedik Győr-MosonSopron megye, ahol a 447 ezer fős lakosság 70%-a a 15-64 évesek korcsoportjába tartozik.


11

3. GAZDASÁGI HELYZET 3.1. Nyugat-dunántúli régió A gazdasági szerkezetátalakulás a régión belül eltérően ment végbe. A legkedvezőbben Győr-MosonSopron megyében, a legkedvezőtlenebbül a zalai térségben alakult. Zala megye lemaradását részben indokolja a természeti és gazdasági erőforrások kiaknázatlansága. A térséget több lábon álló gazdasági szerkezet jellemzi. Meghatározó szerepe van ebben a multinacionális cégeknek, a magas külföldi tőkearánynak és exporthányadnak. Az ezer lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és a jelen levő külföldi tőke fajlagos nagysága alapján, országos szinten a közép-magyarországi régió után következik a sorban. A régióban a befektetések háromnegyede az iparba került. Ugyanakkor a külföldi tőke jelenléte igen differenciált a térségben, elsősorban az északi és középső területekre koncentrálódik. Mindegyik ágazatban jellemző, hogy a megtelepült külföldi érdekeltségű vállalkozások és a helyi vállalkozások közötti együttműködés, valamint a beszállítói kapcsolatok még gyengék.

3.2. Kelet-Ausztria érintett területei Ausztria gazdasági fejlettsége, a viszonylag alacsony inflációs és munkanélküliségi ráta, valamint a szociális juttatások kiterjedt hálózata alapján az Európai Unió élenjáró országai közé tartozik. A gazdasági fejlődés üteme a nemzetközi pénzügyi válságot megelőző években meghaladta az uniós átlagot. A nemzetközi pénzügyi válságot, és annak reálgazdasági hatásait megelőzően a fellendülés hordozói a feldolgozott termékek előállításának nagymértékű emelkedése, az erre építő exportgazdaság, továbbá - lassuló ütemmel - az építőipar teljesítményének növekedése volt. A 2008. második felében fokozatosan jelentkező gazdasági lassulás mérséklésére hozott válságkezelő intézkedések alapvetően eredményesek voltak, és ennek következtében 2009-ben a gazdasági visszaesés mértéke Ausztriában az EU országok nagy többségéhez képest még viszonylag mérsékelt volt. A gazdasági válságkezelő intézkedések hatására ugyanakkor az azt megelőzően szinte kiegyensúlyozott államháztartási egyenleg 3,4%-os hiányba csapott át, és jelentősen növekedett az államadósság szintje is. A munkahelyek megtartására irányuló kormányzati válságintézkedések eddigi eredményességét mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta a gazdasági teljesítmény csökkenésének mértékéhez viszonyítva csak jóval mérsékeltebb ütemben emelkedett.

12

3. GAZDASÁGI HELYZET

4. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET A vizsgált területen 2009-ben 776.785 főt tett ki a foglalkoztatottak száma, arányait tekintve 47,4% az osztrák területen, 52,6% pedig a magyar területen. 2. számú diagram: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen 2004 és 2009 között


A teljes vizsgált területet tekintve megállapítható, hogy 2007-ig folyamatosan növekedett a foglalkoztatottak száma. A következő évben viszont már elkezdődött a visszaesés valamennyi területen. 2007-es évhez képest a teljes vizsgált területet nézve 5,8%-kal csökkent ez az érték. Magyarországot súlyosabban érintette a gazdasági válság a vizsgált időszakban 2009-ben. Vas megyében 9,4%-kal, Zala megyében 8,4%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 2,1%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma a 2007-es évhez képest. Ausztria tartományai közül leginkább Alsó-Ausztria vizsgált területein érezhető leginkább a visszaesés, itt 8,3%-kal kevesebben dolgoznak, mint két évvel korábban. Stájerországban ennél valamivel kedvezőbb a helyzet, itt 7,2%-os a csökkenés mértéke. Ugyanakkor Burgenlandban a foglalkoztatottak számának kismértékű növekedése tapasztalható 2007-hez képest, a 2008-as évhez viszonyítva azonban már minimális visszaesést láthatunk. A következő, 3. számú táblázat a vizsgált terület foglalkoztatási rátáját mutatja.

4. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET

13

3. számú táblázat: Foglalkoztatási ráta (15-64 év), % 2004

2005

2006

2007

2008

2009

Győr-Moson-Sopron

59,3

60,8

60,5

63,9

62,9

61,4

Vas

63,9

63,0

61,5

63,9

61,1

58,1

Zala

62,9

63,4

61,7

63,1

61,1

59,0

Nyugat-Dunántúl

62,7

62,7

61,1

63,6

61,9

59,9

Magyarország

56,8

56,9

56,1

57,2

56,7

55,4

Burgenland

67,1

68,1

69,5

72,5

72,8

71,2


69,4

69,9

71,5

72,8

73,9

72,4


67,2

68,9

69,9

70,7

71,6

70,9


67,9

69,0

70,3

72,0

72,8

71,5

Ausztria

67,8

68,6

70,2

71,4

72,1

71,6

Forrás: Kistérségi Munkaügyi Statisztikai Rendszer, Statistik Austria

A nyugat-dunántúli régióban a foglalkoztatási arány 2006-ig alig változott. 2007-ben emelkedett, az utóbbi két évben pedig a gazdasági válság hatására csökkent. A régió három megyéje közül GyőrMoson-Sopron megyében csökkent legkevésbé (1,5%-ponttal) a foglalkoztatási ráta az előző évhez képest. Ezt az értéket tekintve még jelen gazdasági helyzetben is a nyugat-dunántúli régió második helyen áll a Budapest központú közép-magyarországi régió (62,2%) után országos szinten. Ausztria egész területén, csakúgy, mint a vizsgált tartományokban, egyértelműen növekedett a foglalkoztatási ráta 2004 és 2008 között. 2009-ben már itt is érezhető a visszaesés. A recesszió hatása a vizsgált tartományok közül Stájerországban érzékelhető legkevésbé. Itt 0,7%-pontos a foglalkoztatási ráta csökkenése az előző évhez képest. Alsó-Ausztriában az országos átlagnál kedvezőbb, 72,4%-os volt a foglalkoztatás, míg Burgenlandban némileg az országos átlag alatt volt 2009-ben.

14

4. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET

5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA Az osztrák és magyar munkaügyi központok regisztrált adatai alapján 2009-ban 79.402 regisztrált munkanélküli volt a vizsgált területen. A munkanélküliek közel kétharmada, 50.105 fő a magyar, egyharmada, 29.297 fő pedig az osztrák célterületről származik. A 3. sz. diagram áttekintést nyújt a regisztrált munkanélküliek számának alakulásáról a vizsgált részterületeken. 3. számú diagram: A regisztráltak számának alakulása (2004-2009)

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich

A vizsgált magyarországi megyékben 2005-ig a regisztrált munkanélküliek számának állandó növekedése figyelhető meg. 2006-ban 7,6%-kal csökkent a számuk a régióban, azonban 2007-től újabb visszaesés tapasztalható. A 2008-as évhez képest Győr-Moson-Sopron megyében 33,0%-kal, Vas megyében 30,5%-kal, Zala megyében pedig 15,0%-kal növekedett a regisztráltak száma. Országos szinten 27%-kal több álláskeresőt tartanak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, mint előző évben. Ebből látható, hogy a válság az iparilag fejlettebb észak-nyugati megyéket sújtotta leginkább.

5. A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA

15

Ausztriában is hasonlóan alakult a helyzet. A 2005. évi átmeneti emelkedést követően, 2006-től folyamatosan csökkent a regisztráltak száma. A gazdasági válság hatása 2009-ben mutatkozott meg a munkanélküliek számában. Országos szinten 22,6%-kal nőtt a számuk előző évhez képest. Itt is a fejlettebb, alsó-ausztriai területeket érintette jobban a válság: 24,4%-kal nőtt a regisztrált álláskeresők száma az előző évhez viszonyítva. Burgenlandban ez az arány 15%-os, Stájerországban pedig 19,3%-os. 4. számú diagram: Éves átlagos munkanélküliségi ráta 2004-2009 között (%)


Az éves átlagos munkanélküliségi rátát tekintve Magyarországon kedvezőtlenebb volt a helyzet. A vizsgált három megye közül 2009-ben Zala megyében magasabb volt a munkanélküliségi ráta (13,0%), mint az országos átlag (12,8%). Az ausztriai területek közül pedig Burgenlandban volt magasabb ez az érték (8,4%), mint az osztrák átlag.

16


Ha a válságot megelőző évhez (2007.) hasonlítjuk a 2009. évi értékeket, azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb emelkedés Zala (3,7%-pont) és Vas megyében (3,6%-pont) volt. Az érintett osztrák tartományokban viszont szinte minimális a változás, 0,5%-pont és 1,2%-pont közötti értékeket találunk. Itt is a gazdaságilag fejlettebb alsó-ausztriai területeket sújtotta jobban a válság, 5,8%-ról 7,0%-ra emelkedett az éves átlagos munkanélküliségi ráta. A 4. számú táblázatban az osztrák és magyar területek munkanélküliségi struktúráját hasonlítottuk össze. 4. számú táblázat: Strukturális munkanélküliség, 2009 2009

Nők

15-24

50+

Tartós

Győr-Moson-Sopron

14 286

46,8

17,6

20,0

8,2

Vas

12 043

45,5

18,8

20,8

14,9

Zala

18 350

45,8

16,6

24,0

22,6

Nyugat-Dunántúl

44 680

46,0

17,5

21,8

15,9

8 297

42,7

15,2

24,8

3,9


16 329

40,9

14,9

24,0

6,5


4 671

38,5

17,6

18,6

4,0

29 297

41,0

15,4

23,3

5,7

Burgenland



A táblázatból kiolvasható, hogy viszonylag magas a regisztrált munkanélküli nők Győr-Moson-Sopron megyei 46,8%-os értéke a többi megyéhez viszonyítva (45,5% körüli), az osztrák területek átlagát tekintve pedig mind a három magyar megye magas értékeket mutat. A nyugat-dunántúli régióban a regisztrált munkanélkülieken belül a nők aránya 50% felett volt az elmúlt években. A válság hatására kerültek be magasabb számban férfiak a regisztrációba. Ugyanez az arány az osztrák részen 38,5% és 42,5% között mozgott 2009-ben.


17

A fiatal pályakezdők (15-24 évesek) munkanélküliségi adatai között Vas megye mutatja a legnagyobb értéket (18,8%). Mindhárom megye esetében magasabbak ezek az értékek az osztrák területek átlagánál. A fiatalkorú munkanélküliség (15-24 év) különösen alacsony mértékét sikerült elérni AlsóAusztria érintett területein (14,9%), míg a stájerországi körzetek jóval magasabb értéket mutatnak (17,6%). Az 50 év feletti munkanélküliek aránya Győr-Moson-Sopron és Vas megyében közel azonos (20,0 és 20,8%), Zalában ehhez képest 4%-kal magasabb. Az osztrák vizsgált területekkel összehasonlítva elmondható, hogy ez az érték is nagyjából megfelel a burgenlandi, az alsó-ausztriai, de az osztrák országos átlagnak is, a stájer területek kiemelkedően alacsony értékétől viszont jócskán elmarad. Az 50 év felettiek munkanélküliségét tekintve a stájerországi körzetek jelentős eltérést mutatnak a vizsgált terület többi részét illetően. Míg 2009-ben a stájer területeken az 50 év felettiek munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 18,6%-át tette ki, addig ugyanez az érték KeletAusztriában (23,3%), az alsó-ausztriai területeken (24,0%) és Burgenland tartományban (24,8%) is jóval magasabb értéket mutatott. Komoly az eltérés azonban a tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküliek) arányában mind a magyar megyék, mind pedig az osztrák területek értékeivel összehasonlítva. Még a legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopron megyei 8,2% is 1,7%-ponttal több a legrosszabb alsóausztriai 6,5%-nál, a stájer és burgenlandi értékekhez képest a magyar megyék négy-ötszörös átlagot mutatnak. Kiemelkedően magas Zala 22,6%-a, ami majdnem háromszorosa a Győr-Moson-Sopron megyei átlagnak. A tartós munkanélküliek száma 2009-ben a stájerországi területeken 4,0%, Burgenlandban 3,9%, alsó-ausztriai területeken pedig 6,5% volt. Kelet-Ausztria egészére vonatkozóan ez az érték 5,7% volt.

18


6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE 6.1. Magyarország A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően a külföldi tőkebefektetések tekintetében előnyt jelentett a nyugati határ közelsége, aminek eredményeként napjainkban a külföldi érdekeltségű vállalkozások tizede működik a régióban. A külföldi befektetők elsősorban az ipar területén ruháztak be. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben. Részben a külföldi tőke domináns jelenlétének köszönhetően a gazdasági fejlettségi mutató (az egy főre jutó GDP) alapján a második legfejlettebb területté vált a Nyugat-dunántúli régió. A bruttó hozzáadott érték döntő részét az országos arányoktól eltérően az ipar adja, melynek részesedése 2006-ban 40,1% volt. A foglalkoztatásban való magas részesedés is az ipar jelentőségét mutatja. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb foglalkoztató a gépipar, amely a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamatokra. A régió munkáltatói körében az év elején zajlott munkaügyi központ felmérés alapján (294 megkérdezett) a munkaerő iránti kereslet további mérséklődése várható, ugyanis a megkérdezett cégek 2009. II. negyedévre ugyan stagnáló létszámot prognosztizáltak. Azonban az elmúlt 3 évben az áprilisi megkérdezésekkor 1-2%-os emelkedést terveztek a II. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A mostani stagnálás azért is figyelemre méltó, mert a szezonális hatások miatt a II. negyedévekre eddig egyértelműen a foglalkoztatás bővülése volt jellemző. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 500 fővel, 0,4%-kal csökkenhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor kivétel nélkül mindig növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát egyértelműen érződnek már a megkérdezett cégeknél. Ugyanakkor a munkáltatóknak a munkaerővel szembeni elvárásai nagyon különbözőek. Szellemi munkára jelentkezők esetében szinte alapkövetelmény a számítástechnikai ismeret, amellyel sok esetben társul idegennyelv(ek) tudásának az elvárása. Fizikai dolgozók esetében, amennyiben a felvétel szakmunkára irányul, megfelelő szakképzettség, szakmai tapasztalat, betanított munkások esetében néhány alapkészség valamint a munkáltatók által összeállított munkavégző képességet felmérő tesztek megfelelő szintű kitöltése szükséges a felvételhez, amit a munkaerő betanítása követ.

6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE

19

6.2. Ausztria A '90-es években jellemző volt a szerkezetváltás felgyorsulása az egyes szektorokban, különösen Bécsben és Burgenlandban. Az ágazati szerkezet átalakulása erőteljesebb volt a keleti régióban, mint Ausztria teljes területén. Bécsben a szerkezetváltás hatásai kiélezett munkaerőpiaci helyzethez vezettek az elmúlt években. Alsó-Ausztria ugyancsak érintett volt a feldolgozóiparban tapasztalható visszaesés által. Itt új foglalkoztatási lehetőségek jöttek létre, nagyobb számban, mint Bécsben, a szolgáltatási szektorban. Burgenland a korábbi szerkezetváltást a hasznára tudta fordítani, ebben nagy jelentősége van az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó pénzeszközöknek. Az AMS előrejelzése szerint a Bécsben tapasztalható visszaesés a növekedésben rányomja bélyegét a foglalkoztatás fejlődésére Ausztria keleti területén. A foglalkoztatás fellendülése Alsó-Ausztriában a szolgáltatási ágazat területén az osztrák átlag felett van. Ez a tartomány ezen túlmenően profitál a konjunkturális fellendülésből az export által, aminek hatására gyengül a foglalkoztatottak számának visszaesése a feldolgozóiparban. Az AMS prognózisa szerint 2012-re a foglalkoztatottak száma 68.500 fővel fog nőni a keleti régióban, ebből 44.400 a nők száma. További szerkezeti változás jellemzi a gazdaságot: a feldolgozó- és építőiparban 1,3%-os, az alapanyaggyártás területén 1,6%-os, a szolgáltatási szektorban pedig 1,4%-os növekedéssel számolnak, ez utóbbi ágazatban a foglalkoztatási arány 80,3%-ra nő (ez 2,7 %-pontos növekedést jelent). Összességében elmondható, hogy az előrejelzések szerint Ausztriában a következő trend figyelhető meg: -

nő a kereslet a magasabb szakképzettséget igénylő tevékenységek iránt, különösen a technikai területen, az egészségügyben és a vállalkozásokra kiterjedő szolgáltatások területén,

-

20

keresletnövekedés néhány kisipari szakmában (fémipar, elektronikai ipar)

6. A KERESLETI OLDAL ELEMZÉSE

7. BEJELENTETT BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK

A következő táblázat a havonta bejelentett betöltetlen álláshelyek számának éves átlagát mutatja a 2004-2009 közötti időszakban. 5. számú táblázat: A havonta bejelentett új álláshelyek számának éves átlaga, 2004-2009 között 2004

2005

2006

2007

2008

2009

Győr-Moson-Sopron

1758

1598

1971

1681

1683

1181

Vas

1033

1171

1080

663

831

646

Zala

1558

1047

1436

1248

1812

1538

Nyugat-Dunántúl

4349

3816

4487

3592

4326

3365

677

724

923

728

649

655


1970

2097

2266

1998

2184

1309


392

326

344

457

454

369

3039

3147

3533

3183

3287

2333

Burgenland



A fenti táblázatból jól látható, hogy 2006-ban volt legmagasabb a betöltetlen álláshelyek száma mind a magyar, mind az osztrák területeken. A magyar megyék adatai szerint a nyugat-dunántúli régióban 25%-kal csökkent a 2006-os évhez viszonyítva a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. Legnagyobb mértékű a csökkenés Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megyében (40-40%). Legkevésbé Zala megyében érezhető a visszaesés, itt kismértékű növekedést tapasztalhatunk 2006-hoz képest. Mindhárom megyére elmondható, hogy a 2008-as évhez képest nagyon jelentős a visszaesés, a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 4326ról 3365-re esett vissza a régióban. A 9. számú táblázat adatai szerint Alsó-Ausztria vizsgált területein 2006-ig jelentősen növekedett a bejelentett betöltetlen állások száma, az ezt követő két évben gyenge, 2009-ben viszont már drasztikus visszaesés tapasztalható. Hasonlóan a magyarországi régióhoz, Ausztria keleti területén is közel 1000-rel esett vissza az üres álláshelyek száma 2008-hoz viszonyítva.


21

A vizsgált terület összességéről elmondható, hogy a szezonalitás jellemzi, azaz a téli hónapokban csökken a betöltetlen álláshelyek száma. Különösen igaz ez a mezőgazdaság és a vendéglátóipar területén. Előretekintésként elmondható, hogy 2010. I. félévében ismételten megindult a bejelentett üres álláshelyek számának növekedése. Ez a közfoglalkoztatási programok beindulásának köszönhető Magyarországon. Az 5. számú diagram azt mutatja, hogy hogyan változott a betöltetlen álláshelyek száma az előző évhez képest az egyes gazdasági szektorokban. 5. számú diagram: A bejelentett álláshelyek száma gazdasági szektoronként 2008-2009

2008 2009 2008 2008 2008

Gy-MS Vas

Bgld.

2009

Zala

AlsóA. Stájero.

Bejelentett álláshelyek száma gazdasági szektoronként 2008-2009

2009 2009 2008 2009 2008 2009 0

250

500

750

Mezőgazd., v ad-,erdő, halgazd., bány ászat Építőipar Szálláshely -szolg., v endéglátás Ingatlanügy ek, pü. közv etítés, gazd. szolg. Eü-i, szoc. ellátás, egy éb szolg.

1 000

1 250

1 500

1 750

2 000

2 250

Feldolgozóipar, vill .energia, vízellátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Közig., v édelem, kötelező TB, oktatás


A nyugat-dunántúli régióban összességében 22,2%-kal csökkent a bejelentett álláshelyek száma, míg Ausztria érintett területein ez az arány 29%-os. A válság legnagyobb vesztesei Győr-Moson-Sopron megye, illetve Alsó-Ausztria, míg a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken minimális növekedés is megfigyelhető.

22


Győr-Moson-Sopron megyében valamennyi szektorban visszaesést figyelhetünk meg, ugyanakkor kismértékű növekedés tapasztalható Zala és Vas megyében az ingatlanügyek, pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatások, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, oktatás, továbbá az egészségügyi-szociális ellátás, illetve egyéb szolgáltatások szektorában. Ausztria vizsgált tartományaiban ennél összetettebb a helyzet. A válság legnagyobb vesztesei itt az ingatlanügyek, pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatások, a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás. A mezőgazdaságra a stagnálás jellemző. Azonban itt is megfigyelhetünk növekedést: a válság ellenére Burgenlandban jelentősen megnőtt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, és az egészségügyi-szociális ellátás, illetve egyéb szolgáltatások területén az üres álláshelyek száma. A 6. számú diagram az egy álláshelyre jutó munkanélküliek számának változását mutatja 2004 és 2009 között. Ez a mutatószám azt mutatja, hogy a munkaügyi központokhoz bejelentett egyetlen üres álláshelyre hány regisztrált álláskereső „pályázhat” – a betöltetlen álláshely munkakörétől függetlenül. 6. számú diagram: Egy érvényes álláshelyre jutó munkanélküliek száma (2004-2009) Egy érvényes álláshelyre jutó munkanélküliek száma (2004-2009) 20,0 18,0

2004

2005

2006

2007

2008

2009

16,0 14,0 %

12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Győr-MosonSopron

Vas

Zala

Burgenland

Alsó-Ausztria Stájerország érintett területei érintett területei



23

1

Az egy érvényes álláshelyre jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben Vas megyében volt a legmagasabb, közel 19 fő, a többi vizsgált területen nagyjából azonos, 12 fő körüli értéket mutat. Említésre méltó, hogy Zala megyében, illetve az érintett stájerországi területeken a 2005-ös évhez képest javulást figyelhetünk meg: Zala megyében 14,7-ről 11,9-re, míg Stájerországban 14,4-ről 12,7re csökkent ez az érték. A válság előtti évhez (2007.) képest a legnagyobb mértékben (közel 6 fővel) Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Alsó-Ausztriában (5,5 fővel) nőtt ez a mutatószám. Zala megyénél ehhez az évhez viszonyítva is javulást láthatunk, 12,7 főről 11,9 főre csökkent az egy üres álláshelyre jutó munkanélküliek száma.

1

A mutatószám arra utal, hogy mennyi előjegyzett munkanélküli – ez csupán statisztikai számítás a konkrét munkát figyelmem kívül hagyva - jöhet számításba egy meghirdetett üres állásra pályázóként.

24


8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A 7. számú diagram a szakmai képzésben résztvevő regisztráltak számának alakulását mutatja 2004 és 2009 között. Az adatok nem tartalmazzák a nyelvi, illetve számítástechnikai képzésben résztvevők számát. 7. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma (2004-2009)2 Szakmai képzésben résztvevő regisztrált munkanélküliek száma 2004-2009 között (fő) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2004

2005

2006

Győr-Moson-Sopron Zala Alsó-Ausztria érintett területei

2007

2008

2009

Vas Burgenland Stájerország érintett területei


8.1 Magyarország 2009-ben munkaerőpiaci képzésben részt vevő érintett létszám 5.997 fő volt. Ez a létszám mintegy 5,4 %-kal magasabb az előző évinél. Az új belépők száma 4.302 fő, a 2008. évi létszámnál 6,4%-kal kevesebb. Az érintett létszámból teljes DEFA (Decentralizált Foglalkoztatási Alap) finanszírozású volt 2.161 fő, az össz érintett létszám 36%-a, 18 százalékponttal kevesebb a 2008. évinél. A TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) 1.1 programok keretében az ESZA (Európai Szociális Alap)-ból finanszírozott képzések a 2008. évi 17,9%-os aránnyal szemben 42,5%-os arányt képviselnek. Ez jelentős javulás, mutatja, hogy 2009-ben ez a forrás volt a legerősebb.

2

Az adatok a nyelvi és számítógépes tanfolyamokon résztvevők nélkül értendők.

8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

25

A regionális képző központ (ReMeK – Regionális Képzési Központ) által az együttműködési megállapodás alapján – indított képzésekben részvevők száma 1.069 fő volt, amely az összlétszám 17,8%-át jelenti. A közlekedési hatósági képzések kivételével gyakorlatilag a teljes beiskolázott létszám heti 20 órát meghaladó intenzív képzésen vett részt. Az intenzív képzések magas arányát okozza az a körülmény is, hogy az álláskeresési támogatásban részesülők nem vehetnek részt nem intenzív (20 óra/hét alatti) képzésen. Ez a szabályozás hátrányosan érinti azokat az álláskeresési járadékban részesülőket, akik piaci (egyéni) képzésben szeretnének részt venni. A képzési szakterületek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a gazdasági-szolgáltatási és a műszaki szakterületen volt a legnagyobb a részvételi arány (1896 fő, illetve 1856 fő). A két szakterület a résztevők mintegy 62%-át fogadta be. A műszaki szakmacsoporton belül 726 fő gépészeti, 529 fő informatikai, 233 fő építészeti 232 fő közlekedési szakmacsoportban vett részt képzésen. A gazdasági-szolgáltatási szakterületen a kereskedelem-marketing szakmacsoport a legnépesebb, 749 fővel, ezt követi a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 484 és a közgazdasági szakmacsoport 402 fővel. Csökkentettük a beiskolázást az idegennyelvi képzéseknél: amíg 2008-ban 21,5%-os arányt képviseltek, 2009-ben az összes képzésben részt vevő érintett létszámnak csak 15,6%-át tették ki nyelvi képzések. A kereslet-, illetve termelés-visszaesést követő foglalkoztatási szint csökkenését, a térségenként másfél-kétszeresére emelkedett munkanélküliséget a beszűkült álláskínálat mellett leginkább az egyénekbe történő hosszabb távú befektetéssel, vagyis a munkaerő piaci képzésekkel lehetett mérsékelni. Jellemző, hogy az egyes meghirdetett képzésekre néha többszörös volt a túljelentkezés. Képzési igénnyel jelentek meg egy olyan képzett, motivált réteg is, akik a válság következtében veszítették el munkahelyüket, és készen állnak a munkavállalásra. A képzési jegyzék összeállításánál figyelembe vettük azt is, hogy az álláskeresők mindegyik rétegének legyen képzési kínálat. A legnagyobb kínálat 2009-ben a fizikai munkakörökre képesítő szakmai képzéseknél volt.

26


A képzésben résztvevők korcsoport szerinti összetétele Felnőttképzésben csak a tankötelezettséget (18 életévet betöltötte) teljesítők vehetnek részt. A képzésben résztvevők 6,1%-a 20 év alatti, elsősorban az első szakképesítés megszerzése a cél. Az életkort tekintve a képzésbe bekapcsolódók közül a 20-29 éves korosztály a legaktívabb (39,6%). Kisebb, de még jelentős létszámban kapcsolódnak de a 30-45 évesek (34,1%). A 46-55 év közöttiek aránya 16,9%. Alacsony, de nem elhanyagolható az 55 év felettiek 3,2%-os részvételi aránya. A képzésben résztvevők életkor, iskolai végzettség szerinti összetétele Az iskolai végzettség szerinti összetételt vizsgálva megállapítható, hogy a képzésbe kerülők közül szakközépiskolát és technikusi vizsgát tett álláskeresők képezik a legnagyobb arányt, 31,9%-kal. 8 általánost végzett a képzésbe kerülők 20%-a. A szakképző iskolát végezettek 22,1%-ot képviselnek, a gimnáziumot végzettek a résztvevők14,3%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 11,3%-át teszik ki. A 8. és 9. számú diagram a szakmai képzésben résztvevő regisztráltak számának alakulását mutatja, a megszerezni kívánt szakma gazdasági ágazatonkénti bontásában. 8. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonkénti bontásban (Nyugat-dunántúli régió, 2007-2009) Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonként a Nyugat-dunántúli régióban (2007-2009, fő) 300 250 200 150 100 50 0 2007

2008 Gy-M-S

2009

2007

2008

2009

2007

Vas

Mezőgazd., vad-, erdő-, halgazd., bányászat Építőipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyek, pü. közvetítés, gazd. szolg. Eü-i, szoc. ellátás, egyéb szolg.

2008

2009

Zala

Feldolgozóipar, vill.energia, vízellátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Közig., védelem, kötelező TB, oktatás

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ


27

8.2. Ausztria 9. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonkénti bontásban (Kelet-Ausztria, 2007-2009) Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonként Kelet-Ausztria vizsgált területein (2007-2009, fő) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2007

2008

2009

2007

2008

Bgld

2009

NÖ

Mez őgazd., vad-, erdő-, halgazd., bányászat Építőipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Ingatlanügyek, pü. közvetítés, gazd. szolg.

2007

2008

2009

Stmk Feldolgozóipar, vill.energia, vízellátás Kereskedelem Szállítás, raktározás Közig., védelem, kötelező TB, oktatás

Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich

Megjegyzés: ebben a bontásban Alsó-Ausztria, illetve Stájerország egészére vonatkozó adatok szerepelnek – eltérően a tanulmány eddigi részeitől.

Ausztriában a vizsgált területen a legnagyobb arányban feldolgozóipari szakmák képzésein vettek részt a munkanélküliek, ezt követi a pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatás ágazata. Ebben a két ágazatban nőtt legnagyobb mértékben a képzésben résztvevők száma 2007-hez képest. A többi szakmát érintően egységesebb a kép: közel azonos létszámmal vettek részt munkanélküliek különböző képzésben az elmúlt három évben.

28


9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN A munkaerőpiac és szakképzés viszonyában nagyon fontos kérdés, hogy a vállalkozások milyen igényeket fogalmaznak meg a szakképzéssel szemben. A következő fejezetekben külön bemutatásra kerül a magyar és osztrák helyzet. A cégek többsége azonban nem fogalmaz meg a szakképzéssel szemben hosszú távú elvárásokat. Üdvözlendő dolog, hogy a régióban működő multinacionális cégek (amelyek súlya meghatározó a régióban) egy részének van kapcsolata a területen működő oktatási intézményekkel. Gyakran előfordul, hogy a cég belső képzéseinek lebonyolításához is igénybe veszi partneriskola közreműködését. A hiányszakmákban kevés tanuló végez, ez nem azért van, mert az adott szakmában nincs megfelelő képzési kínálat, hanem azért, mert érdeklődés, jelentkezés hiányában nincs, vagy alig van képzés. A pályát választó fiatal (illetve gyakran a szülő) arra törekszik, hogy ún. divatos iskolát, szakmát válasszon, amely „értékes” a munkaerőpiacon. Jegyezzük meg azonnal: a közvélemény által „értékesnek” tartott szakma ilyen minősítése nem feltétlenül esik egybe tényleges munkaerő-piaci értékével. Ennek oka lehet, hogy a szülőknek és a pályaválasztóknak nincsenek reális ismereteik a munkaerőpiac helyzetéről, aminek következménye, hogy a fiatalok egy része nem a megfelelő irányban tanul tovább, és a képesítés megszerzése után – ha keres – nem talál munkát. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik a szakmunkás életpálya presztízsének lányeges csökkenése is. Az oktatási intézmény érdeke, hogy a fenntartó által engedélyezett felvételi keretszámot kitöltse (normatív finanszírozás!), és az intézmény jó kihasználtsággal működjön. Annak ellenére, hogy a régió iskolái komoly profilmódosításon mentek át az elmúlt évtizedben, az intézmények egy része olyan szakmákra iskolázza be a fiatalokat, amelyben már jelenleg sem lehet elhelyezkedni. Ez a probléma Ausztria területén is jelentkezik. Egyes szakmákra jellemző a túlképzés, más szakmákban viszont hiány jelentkezik. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol jelentős hiány van szakmunkásokból, ilyenek például az egészségügy, építőipar, vas- és fémipar, ruhaipar.

9. SZAKKÉPZÉS A HATÁR KÉT OLDALÁN

29

9.1. A magyar iskolai rendszer sajátosságai A gyerekek 3 éves korban lépnek be a magyar közoktatás kapuján, ekkor kezdik el az óvodát. A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben általános iskolába járni. A tankötelezettség 18 éves korig (azonban abban a tanévben mikor a 18. életévét betölti még tanköteles), a nagykorúság eléréséig tart. Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános iskola-középiskola felosztás mellett egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános iskolai év után már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, azonban változatlanul 12 évet töltenek együttesen az alapfokú és középfokú oktatásban. A középiskolák elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A gimnáziumok mellett a szakközépiskolákat is választhatják, ahol a 4 éves képzés után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak. Különleges csoportot alkotnak az oktatási rendszerben az alapfokú művészetoktatási intézmények. A szakképzést érő kritikák közül mostanában az a legsúlyosabb, hogy sem mennyiségi, sem minőségi értelemben nem biztosított a szakmunkás-utánpótlás. A szakmunkáshiány a gazdaságilag nem pangó térségekben másfél évtized után ismét állandósult. A hazai iskolaszerkezet alakulása a kilencvenes években nagyrészt spontán módon zajlott, ahol a folyamatokat döntően befolyásolta a decentralizációból fakadó, viszonylag kontrollálatlan helyi mozgás szabadsága, valamint hatottak a társadalomban és a gazdaságban bekövetkezett változások is. Az elmúlt bő évtizedben igen változatosan alakult, hogy a fogyó létszámú szakmunkástanulók hol kapják gyakorlati képzésüket. Erre a rendszerváltáskor háromnegyed részben az iskolán kívül, főleg nagyvállalati tanműhelyekben került sor.

A nagyvállalatok összeomlása számtalan tanműhely

megszűnését, másoknak állami, önkormányzati és Szakképzési Alap forrásokból való megvásárlását eredményezte, aminek következtében három év alatt kiegyenlítődött, majd az évtized végére majdnem kétharmad-egyharmad arányra módosult az iskolában és az iskolán kívül gyakorlati oktatásban részesülők aránya, amit mindenki kedvezőtlennek tartott. Az utóbbi két évben a gazdaság megerősödése és több tanulóra bejelentett igénye révén ismét kiegyenlítődött és visszabillenőben van az arány. Manapság azonban az iskolán kívül gyakorlati oktatásban részesülőknek a korábbinál jóval kisebb hányada van nagyvállalati tanműhelyben, jellemzőbb a nem csoportos formában, pl. kisvállalkozóknál folytatott gyakorlat. A tanulókért bizonyos értelemben harc is folyik a két szféra között.

30


9.2. Az osztrák iskolai rendszer sajátosságai Ausztriában a 8 éves általános iskolai oktatás két részre oszlik: 6-10 éves korig van az „elemi iskola”, majd ezt követően 10-14 éves korig már bizonyos szakosodás következik, ami általában meghatározza a későbbi iskolákba történő továbbtanulást, szakirányultságot is. Választhat a diák, hogy vagy - a 8 osztályos gimnázium első 4 évére iratkozik be (hasonlóan a magyar rendszerhez) és általában itt is folytatják a felső 4 évfolyamon tanulmányaikat vagy váltanak a magasabb szintű szakközépiskolába (BHS) - vagy az ún. Hauptschule-ba, amelyekben a tanulókat a gimnáziumokkal ellentétben teljesítmény alapján csoportosítják. Ezekből az iskolákból általában egyenes út vezet a technikumokat (PLS), vagy a BHS-be vagy a BMS-be - szakmunkásképzőbe, (de az AHS-be a gimnáziumokba való átlépés sem lehetetlen.) - Új középiskola Az elemi iskola 4.osztálya után az új kísérleti középiskola minden 10-14 éves tanuló rendelkezésre áll. A tanítás az AHS alsó szintjének tanrendje szerint történik, amelyet a az általános iskola és a gimnázium közös tanári csapata állít össze. Miután ezen iskolát sikeresen befejezték, közép vagy magasabb szintű szakképző iskolába mehet a diák. Az iskolakötelezettség összesen 9 iskolai szint, 15 éves korig tart. 14 éves kortól a következő továbbtanulási lehetőségek vannak: - „PTS” (Polytechnische Schule) - technikum - „AHS” gimnázium (4 év, érettségivel végződik) - „BHS” (Berufsbildende höhere Schule - Magasabb szintű szakképző iskola) - 5 éves szakképző intézmény, mely az érettségi mellett szakmai bizonyítványt ad, lsd. magyar szakközépiskola + érettségi


31

- „BMS” (Berufsbildende mittlere Schule – Szakmunkásképző) - 3 vagy 4 éves szakképző iskola, amely iskolarendszerű képzés során a szakmunkás bizonyítványt szerez. A továbbiakban egy kiegészítő vizsga letétele után lehetséges a felsőfokú továbbtanulás. A szakma tanulására bármikor jelentkezhet a diák (a duális rendszerbe), de legkorábban a 9. osztály elvégzése után függetlenül attól, hogy milyen iskolatípusba járt. A legtöbb szakmát tanulni kezdő a „PTS” iskolatípusból jön. Elméletileg minden iskolatípusból megvan a lehetőség a tanulmányok folytatására és (esetleges pótlólagos vizsgák letétele után) a felsőoktatásba való továbblépésre. Az Európai Uniós országoktól eltérően a 14-19 éves tanulók csak 62 %-a jár egy olyan iskolába, ahonnan tovább lehet tanulni. Kb. 37% tanul szakmát – az egyes tartományokban ez különböző. A duális rendszerű szakképzés sajátosságai Alapja egy munkáltatóval kötött munkaszerződés, amely nem kötődik az iskolaévhez, bármikor elkezdhető, és ennek birtokában kötelező őt felvenni a területileg illetékes, az adott szakmát oktató „részidős” szakiskolába. Ezek az iskolák általában régiós szinten szervezettek, az adott szakmacsoporthoz tartozó szakmákat fogják össze. Előfordulhat, hogy egy-egy ritka szakmából csak 12 tanuló (például kéziszövő) tartozik az iskolához. Ez a tanároktól nagy rugalmasságot és speciális felkészültséget igényel. A duális rendszerben résztvevők kezdettől fogva teljes munkaidőben, heti 38-40 órát dolgoznak a munkahelyen. Szabadság is annyi jár nekik, mint egy kezdő dolgozónak (évente mintegy 5 hét). Hamar alkalmazkodniuk kell a munkahelyi követelményekhez, ami egy 15-16 éves fiatal számára nem könnyű feladat.A szakmunkástanulók speciális munkaviszonyuk alapján bérjellegű juttatásban részesülnek, mely a tanulmányok előrehaladásával emelkedik. Ennek mértéke nem csak szakmafüggő, hanem az a körülmény is érvényre jut, hogy a tanuló csak fokozatosan válik alkalmassá hasznos és eredményes munka végzésére az őt alkalmazó cég számára. A szakmunkástanulóknak aktív társadalombiztosítási jogviszonyuk van: jár nekik a táppénz, és a tanulóként eltöltött idő a nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít. Az egyes szakmák gyakorlásához szükséges ismereteket és készségeket az ún. „szakmaleírás” tartalmazza, mely rendeleti formában jelenik meg. A szakmunkástanuló-jogviszony célja a gazdasági kamara által szervezett és bonyolított szakmunkás-vizsga sikeres letétele. A tanulók későbbi karrierjét nagymértékben befolyásolja, hogy hol, és főként, hogy milyen ismereteteket oktattak nekik, továbbá, hogy ők ebből mennyit tettek magukévá.

32


Munkaviszonya mellett minden szakmunkástanuló köteles szakképző iskolába is járni. Ennek gyakorlati kivitelezése változó: van, ahol heti egy, másfél, illetve két napon folyik az oktatás, vagy pedig blokkokban (ezek pl. Alsó-Ausztriában 10, illetve 5 hetesek). Az oktatott tárgyak 65 %-a szakmai (melyek gyakorlati részét tanműhelyekben vagy laborokban sajátíthatják el a tanulók), a fennmaradó 35% közismereti, gazdasági és menedzsment jellegű, továbbá ide tartozik az adott szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelv is. A szakmunkásképzés előírt tartalma független a képzés végző vállalkozás méretétől. A vállalkozások a tanulókban saját leendő, jól képzett munkatársaikat látják, s részben saját céges tanműhelyt is fenntartanak a speciális elméleti és gyakorlati oktatás megvalósítására. A képzés lezárulását, illetve a végzettség megszerzését követően a legtöbb cég megtartja a kész szakmunkásokat, hiszen ők már elmélyültek az adott vállalkozáshoz kapcsolódó részben igen speciális szakismeretekben és munkamódszerekben. A jól képzett szakmunkásokat lényegesen kevéssé fenyegeti a munkanélküliség veszélye, mint a csupán gimnáziumi végzettséggel rendelkezőket.


33

10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA 10.1. Magyarország A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően a külföldi tőkebefektetések tekintetében előnyt jelentett a nyugati határ közelsége, aminek eredményeként napjainkban a külföldi érdekeltségű vállalkozások tizede működik a régióban. A külföldi befektetők elsősorban az ipar területén ruháztak be. A beruházások eloszlása azonban nem történt egyenletesen, elsősorban az erősebb ipari háttérrel rendelkező északi és középső területeket részesítették előnyben. Részben a külföldi tőke domináns jelenlétének köszönhetően a gazdasági fejlettségi mutató (az egy főre jutó GDP) alapján a második legfejlettebb területté vált a Nyugat-dunántúli régió. A bruttó hozzáadott érték döntő részét az országos arányoktól eltérően az ipar adja, melynek részesedése 2007-ben 42,6 % volt. A foglalkoztatásban való magas részesedés is az ipar jelentőségét mutatja. 2009. I-III negyedévében a nyugat-dunántúli régióban az alkalmazásban állók száma 230.621 fő volt, melynek 38,1%-át (87.818 főt) az iparban alkalmazták, közülük pedig 91,2% (80.097 fő) dolgozott a feldolgozóiparban. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb foglalkoztató a gépipar, amely a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen reagál a világgazdaságban zajló folyamatokra. A feldolgozóipar jelentőségét jól szemlélteti, hogy gazdasági világválság kirobbanása előtt a munkaügyi szervezethez ebből az ágazatból sokkal több új állásbejelentés érkezett, mint az azt követő hónapokban. 6. számú táblázat: Új bejelentések száma a nyugat-dunántúli régióban 2008. I-III. negyedév

2009. I-III negyedév

Új állásbejelentések a régióban összesen

41.917 db

30.307 db

...Ebből feldolgozóipar:

15.271 db

5.793 db

Forrás: KSH, 2009. I-III. negyedév

34

10. SZAKKÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIACI ÖSSZHANG VIZSGÁLATA

A regisztrált álláskeresők száma a Nyugat-Dunántúlon a 2008-as évben havi átlagban 29.215 fő volt, 2009-ben azonban elérte a 44.680 főt. Ez több mint 50%-os növekedést jelent. A regisztráltak gazdaságilag aktívakon belüli aránya 2008-ban 6,3%-os volt, 2009-re ez az arány 9,5%-ra emelkedett. A régió 3 megyéje közül Győr-Moson-Sopron megye helyzete a legkedvezőbb, ahol 2009-ben mindössze 6,9%-os volt a nyilvántartott álláskeresők aránya (ez a 2008-as évhez képest 2,8%-pontos növekedés). A nyilvántartott álláskeresők aránya 2009-ben átlagosan Zala megyében volt a legmagasabb, elérte a 13%-ot, az arányszám az előző évben tapasztaltakhoz képest azonban Vas megyében emelkedett leginkább, 3,7%-pontot. A régió megyéi eltérő munkaerő-piaci jellemzőkkel, képzési struktúrával rendelkeznek. Ennek ellenére vannak olyan jelenségek, amelyek ettől függetlenül általánosak. A régió képzési szerkezetéről elmondható, hogy nem felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak, hiszen folyamatos a munkáltatók igénye jól képzett szakmunkásokra, mégis ők csupán a végzettek egyik legkisebb arányát képviselik. 7. számú táblázat: A végzett tanulók és a bejelentett álláshelyek száma néhány hiányszakmában Tanulók összesen (fő)

Bejelentett új álláshelyek száma 2008-ban (fő)

Szakmai vizsgát tettek száma (fő)

Bejelentett új álláshelyek száma 2009-ben (fő)

Szerkezetlakatos

50

32

608

337

Ács, állványozó

52

38

152

155

Szakács

50

52

546

437

8

23

125

93

Forgácsoló

37

0

661

180

Szociális ápoló, gondozó

64

64

238

398

Hegesztő

7

7

734

272

Kőműves

129

129

877

726

Szabó, varrónő

78

78

1235

487

Mezőgazdasági gépszerelő, javító

14

14

27

11

Szerszámkészítő

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ


35

A Nyugat-dunántúli régióban a válság ellenére is érezhető a gépipari szakmunkások hiánya. Ezt a hiányt a frissen végzett fiatalok sem fogják csökkenteni. 2009-ben a Nyugat-dunántúli régióban 32 fő végzett szerkezetlakatosként, és közülük a felmérések szerint többen nem akarnak a megszerzett szakmájukban elhelyezkedni. Viszont a 2008-as évben 608 fő, a 2009-es évben 337 fő szakképzett munkaerőt alkalmaztak volna a térség munkáltatói szerkezetlakatosként. Ennél is rosszabb a helyzet a forgácsoló szakmában, ahol az elmúlt évben egyáltalán nem került ki végzős a régió munkaerő-piacára. Érdekességképpen megnéztük a 4 évvel ezelőtti beiskolázási szándékokat és azt tapasztaltuk, hogy Győr- Moson-Sopron megyében 3 iskola is szeretett volna indítani ilyen képzést, amely érdeklődés hiányában nem realizálódott. Hasonlóan rossz a helyzet a géplakatos, az érettségihez kötött mechatronikai műszerész, valamint a hegesztő szakmákban is, ez utóbbiban az elmúlt évben (2008) a munkaerőpiacon 272 fő iránt mutatkozott igény. Szerszámkészítő szakon mindössze egy végzős osztály volt az elmúlt évben (2008), holott a munkaadói igények alapján ennek a létszámnak többszörösére lenne kereslet. Komoly nyomás nehezedik a régió munkáltatóira, nem áll rendelkezésükre elegendő szakképzett munkaerő a gépipari szakterületen. A vendéglátás hiányszakmái évről-évre visszatérő gondként jelentkeznek. Ennek oka, hogy a határ közelsége és az EU munkaerő-piacának részleges megnyitása jelentős elszívó erőt jelentenek ebben a szakmacsoportban. Szakács munkakörbe 437 főre jelentettek be üres álláshelyet a munkáltatók 2009-ben, ugyanakkor csupán 52 fiatal került be az elmúlt időszakban a munkaerőpiacra a régió nappali tagozatos szakképző-intézményeiből. Hasonló tendenciát tapasztalunk a pincéreknél, hiszen végző és elhelyezkedni akaró fiatalok kicsit több mint, fele annyian vannak, mint ahány üres álláshely volt 2009-ben. Vendéglátással foglalkozó cégek jelezték, hogy munkaerőigényük kielégítése érdekében hatékonyabb segítséget igényelnek, különös tekintettel a várható nagyberuházásokra Bezenye és Hegyeshalom térségében. A vendéglátáshoz hasonlóan az építőipari szakmák esetében is komoly elszívó erőt jelent a nyugati országok munkaerőpiacán elérhető jobb kereseti lehetőség. Sok jól képzett szakember keres magának munkát Ausztriában vagy még távolabbi országokban, a jobb boldogulás reményében. Az elmúlt évben (2008) 38 fő szerzett ács-állványozó szakképesítést a régióban, viszont a munkaadók

36


ennek a létszámnak közel négyszeresére jelentettek be új munkaerőigényt a munkaügyi szervezet kirendeltségein. Hasonló a helyzet a kőműves szakmában is. Magyarország a környező országok lakosai körében többek között magas színvonalú privát egészségközpontjairól, idősgondozásáról ismert. Főként a nyugati határ közelében egyre több szociális intézmény is létesül, mind állami, mind magánkézben lévők. Ezért kiemelt fontosságú, hogy ezekben az intézményekben jól képzett szociális ápolók, gondozók tevékenykedjenek. A régió oktatási rendszere sajnos ezeknek a szakembereknek a képzése terén jelentős hiányosságokat mutat, a jelenleg a szakmában dolgozók átlagéletkora pedig viszonylag magas, fennáll a kiöregedés veszélye. A ruhaipart a gazdasági válság okozta változások nem érintették olyan mértékben, mint például a fémipart, a régióban főleg a középső és déli területeken (Vas és Zala megyékben) továbbra is jelentős kereslet mutatkozik a szabók, varrónők iránt. A régióban (különösen a déli területeken) nagyszámú, főleg mikro mezőgazdasági vállalkozás tevékenykedik (a KSH 2009. szeptember 30-i adatai alapján 39.613 darab). Ezek hosszabb távú sikeres működéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy rendelkezésre álljanak azok a képzett mezőgazdasági gépszerelők, -javítók, akik a tevékenység során esetlegesen meghibásodó mezőgazdasági gépeken a javítási munkákat megfelelően el tudják végezni. A jelenleg ezeket a tevékenységeket végzők átlagéletkora viszonylag magas, ismereteik gyakran nem kellően korszerűek, ezért fontos a fiatal, naprakész tudással rendelkező szakemberek képzése.

10.2. Ausztria Ausztriában hasonló változások zajlanak a vállalati struktúrákban és a munkahelyi követelményekben, mint világszerte. A munka még inkább alkalmazkodik az igényekhez és ennek a rugalmasságnak ugyanilyen mértékben kell érvényesülnie a szakképzésben is. Szinte minden gazdasági ágazatban magasabb követelmények fogalmazódnak meg a szakképzéssel szemben is. A Munkaerőpiaci Szolgálat egyaránt fontosnak tartja a foglalkoztatottak számára indított szakképzési programokat és a munkanélküliek számára szervezett képzéseket is. Két célcsoport különösen nagy jelentőségű a szakképzés területén: a szakképzetlenek és a munkaerőpiacra visszatérő nők. Fő célkitűzésük, hogy erősítsék a szakmai képzéseket. A szakmai képzés előtérbe kerülése során a képzés hatékonyságára is nagy hangsúlyt fektetnek. Tehát nemcsak az számít, hogy a résztvevők nagyobb tudásra tegyenek szert, és hogy magasabb képzettséget


37

szerezzenek, hanem az is, hogy a munkanélküliek ezt az új szakképzettséget mennyire tudják hasznosítani a munkahelyen. Vizsgálják azt is, hogy hány személy helyezkedett el a képzés befejezése után. Emellett egyre fontosabbá válnak azok a képzések, amelyek a munkaerőpiacon jelentkező hiányok megszüntetésére irányulnak. Ez azzal jár, hogy ki kell bővíteni a képzésbe bevonni kívánt célcsoportot magasabb alapképzettséggel rendelkező munkanélküliekkel. Ugyancsak a szakképzés és a munkaerőpiac összhangba hozását segítik elő a vállalati igényekhez igazodó kooperatív képzések. Az egyik ilyen eszköz a munkahelyi képzés. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok támogatást kapnak azért, hogy a munkahelyen képezzék a foglalkoztatottakat, a munkanélküliséggel veszélyeztetett célcsoportokat, mint pl. az idősebbek vagy az alulképzettek. Másik eszköz a munkaalapítvány, a melynek keretében a vállalatokkal közösen három hónapos, féléves vagy kétéves képzési programokat dolgoznak ki, az érintettek továbbra is munkanélküli járadékot kapnak, képzésben vesznek részt a vállalatnál, tanfolyamokra járnak, és az egészet a Munkaerőpiaci Szolgálat és a vállalat közösen finanszírozzák. Az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat négyfajta képzést kínál a munkanélküliek részére: álláskeresési és pá-lyaorientációs tanfolyamokat (főképpen fiataloknak és nőknek), intenzív szakmunkásképzéseket, illetve továbbképzéseket a CAD, az ügyvitel, a könyvelés, a számítástechnika és az egészségügy területén. Szakmunkásokat főleg az idegenforgalom, fürdő- és klímatechnika, építéstechnika, fémipar és villanyszerelés területén képeztek, ezeken túlmenően a facility operator, a kertépítő, az asztalos és az ács tanfolyamok is népszerűek voltak. A pályakezdő fiatalok esetében nem speciális szakmákra, hanem nagyobb szakmacsoportokra koncentráltak, mint pl. termelőipar, vendéglátás, szolgáltatások, fém- és villamosipar. A fiatalok számára nemcsak az egyéves alapképzések, hanem a hároméves szakmunkásképzések is rendelkezésre állnak. Ezek a képzések képzőintézményeknél vagy vállalatoknál található tanműhelyekben zajlanak és főként hiányszakmákra helyezik a hangsúlyt. Pl. mechatronika, logisztika, fémmegmunkálás, villanyszerelés, kommunikációs technika, vegyipari labortechnika, gépipari technika, tájkertészet és a kertészeti eladó. A burgenlandi ipari üzemek elsősorban a következő szakképesítésű munkatársakat keresik: HTL végző-söket, műszaki személyzetet, fejlesztőket, elektrotechnikusokat, hegesztőket és mechatronikusokat. Különleges végzettségű kollégákat bútoripari tapétázót, szövőipari szakmunkást vagy ipari szabót gyakran évek óta nemzetközileg is keresnek, de alig találnak. Hiányszakma az ápoló és gasztronómiai személyzet is.

38


11. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA 11.1. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter A Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter 2008. december 17-én az alapító tagok által közösen aláírt Konzorciumi szerződéssel vette kezdetét. A Klaszter 2009-ben támogatást nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretén belül meghirdetett induló klasztereknek szóló pályázaton, így a tagi hozzájárulásokon felül sikerült uniós forrásokat is bevonni a célkitűzések megvalósítására. A Klaszter tagvállalatai fémipari megmunkálással foglalkozó, kis- és középvállalkozások, melyek megrendeléseiket tekintve az egyedi alkatrészgyártástól kezdve, a kis- és közepes sorozatgyártáson át, a nagyszériás alkatrészgyártásig terjed. Közös célunk a fémiparban tevékenykedő győri és Győr környéki vállalatok összefogása, versenyképességük javítása, a fémipari tevékenységekből adódó együttműködésen és közös képviseleten, érdekérvényesítésen keresztül, továbbá a fémiparban tapasztalható képzett szakemberhiány mérséklése. Magyarországon az elmúlt években több ágazatban jelentős munkaerőhiány alakult ki, több helyen a szakképzett munkaerő hiánya, a munkaerő képzettségének és készségeinek gyengesége tapasztalható. Az ország gyorsabban fejlődő térségeiben, így a klaszter régiójában, Győr és Győr környékén is különösen fizikai munkásokból hiányzik a fiatal utánpótlás. A munkaadók elégedetlenek az oktatási rendszerből frissen kikerülő pályakezdők szakmai felkészültségével is, szívesebben vesznek fel olyanokat, akik már rendelkeznek megfelelő gyakorlattal. Mindebből az következik, hogy a foglalkoztatás bővülését a gazdasági fejlődés lelassulása mellett a munkaerő-kereslet és kínálat képzettségek szerinti összetételének eltérése is akadályozza. Mindezen problémák leküzdése közös együttműködésre ösztönözte a Győrben és Győr környékén elhelyezkedő fémipari cégeket, melynek hatására létrejött a „Professio” Fémipari és Szakképzési Klaszter. A tagok közös érdeke a szakemberhiány újszerű, innováción alapuló megoldása. Közös cél a versenyképesség javítása, a szakemberhiány mérséklése. A szakemberhiány megoldása érdekében tervezett lépéseink növelik a klasztertagok egyedi és közös versenyképességét. A klaszter sikerei előmozdítják a régiónk versenyképességének, jövedelemtermelő képességének megőrzését és javítását, valamint a munkaerőpiac minőségi fejlődését, az újszerű szakmunkás felnőtt továbbképzéssel.

11. A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA

39

A klaszter tagjai szeretnék visszaállítani a forgácsoló szakma becsületét, továbbá a piaci igényeink figyelembevételével biztosítani a megfelelő minőségű és mennyiségű szakember utánpótlást. Szeretnék elérni, hogy a képző iskolák közreműködésével, a jelen kor technológiai követelményeinek figyelembevételével, közösen formálják az elméleti oktatási anyagot, ezen felül a gyakorlati képzésekre tagvállalataink telephelyein nyújtunk szervezett lehetőséget, akár tanulmányi szerződés keretében is. A célok elérése érdekében a klaszter szoros kapcsolatban áll Győr város, illetve a régió oktatási, képzési és munkaügyi intézményeivel. Klaszterünk a következő négy fő irányt fogalmazta meg, és egyben tűzte ki magának feladatként: - a szakma vonzóvá tétele, pályaorientáció - szakmai oktatók, szaktanárok fejlesztése - elméleti oktatási anyag fejlesztése - gyakorlati képzés fejlesztése

11.2. Regionális Fémipari Képzési Szövetség a Voitsbergi járásban Az utóbbi években a nyugat-stájerországi Voitsberg járás fémipari vállalatai specializálódtak, egyrészt azért, hogy lépést tudjanak tartani a technológiai fejlődéssel, másrészt pedig azért, hogy versenyképesek tudjanak maradni. Ennek eredményeképpen ugyan sikeresen törtek be néhány piaci szegmensbe, a képzési előírásokban meghatározott szakmai készségeket és ismereteket azonban néhány vállalat nem tudta teljes mértékben, illetve megfelelő színvonalon megtanítani. Ehhez a problémához társul még az is, hogy a demográfiai előrejelzések szerint 2010-től drasztikusan csökkenni fog a 15 évesek száma. Ez a képző cégek számára is kedvezőtlen, mivel ennek a korosztálynak kb. a 40%-a szakmunkásképzést céloz meg. Ezzel egyidőben a nyugdíjba vonuló szakmunkások sem fognak már a munkaerőpiacon rendelkezésre állni. Ennek a kezdődő szakmunkáshiánynak enyhítésére a Stájerországi Vidéki Továbbképző Intézet 8 innovatív fémipari nagyvállalat közreműködésével kidolgozta és megvalósította a Fémipai Képzési Szövetség koncepcióját, melynek célcsoportját a résztvevő vállalatok szakmunkástanulói és oktatói alkotják.

40


A Szövetség céljai: -

a fémipari szakmunkások iránti szükséglet kielégítése a régióban

-

vállalati hálózatok létrehozása, illetve oktatók cseréje és továbbképzése

-

a struktúra optimalizálása a regionális szakképzésben

-

a fiúk és lányok esélyegyenlőségének javítása

-

hatékony információs tevékenység és sajtómunka

Annak érdekében, hogy a szakmunkás-utánpótlás területén hathatós változásokat tudjanak elérni, három területen is programokat és intézkedéseket határoztak meg, amelyek a térségben gyorsan és hatékonyan megvalósíthatók. 1. Vállalati hálózatok létrehozása, oktatói workshopok A regionális képzési szövetség egyik jellegzetessége a nyolc megnevezett és különböző termékre szakosodott vállalat intenzív hálózati kapcsolatrendszere, ami elősegíti a cégek kölcsönös megismerését és tapasztalatcseréjét. A szakmunkástanulók toborozásának és képzésének témakörét a rendszeresen megrendezésre kerülő oktató workshopok tárgyalják meg és fejlesztik tovább. A résztvevő vállalatok ebben a kommunikációs fórumban érdekes és távlati lehetőséget látnak arra, hogy a jelenlegi kísérleti projekthez hasonló innovatív képzési modelleket hozzanak létre és valósítsanak meg közösen térségükben. 2. Szakmunkásképzés Azoknak a fiataloknak, akik gyakorlatorientált műszaki szakképzést céloznak meg, vonzó és színvonalas továbbképzési, szakképzési perspektívát is nyújtó képzési modellt kínálnak, s mindezt nemcsak a gyakorlati és elméleti szakképzést, hanem a személyiségfejlesztést illetően is. 3. Információs tevékenység és nyilvánossági munka, know-how átadás A szakmunkásképzés vonzerejének és imázsának fokozása érdekében, tehát, hogy a fiatalok a jövőben is a szakképzés mellett döntsenek, a szövetség nagyon intenzív információs tevékenységet fejt ki, amelynek során az előnyöket és az esélyeket mind a szülőkkel, mind a fiatalokkal ismerteti. A társadalomnak fel kell ismernie, hogy az egyéni ambíciókon és képességeken alapuló szakmai karrier szakmunkás-bizonyítvánnyal is elérhető. A szakmunkás nem egyenlő a segédmunkással – ezt a képet a közvéleményben is tudatosítani kell. A Fémipari Képzési Szövetséget a régió vállalatainak hozzájárulásai és közpénzek (társfinanszírozó az Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap) finanszírozzák.


41

11.3. Fény- és Energiatechnikai Klaszter Burgenlandban A szolárcellák jobb hatásfokú kihasználása rendkívül nagy gazdasági előnyt jelent, emiatt ennek a területnek egyre nagyobb a jelentősége. Ausztriában üzemek sora foglalkozik ezzel a területtel. A következő években várhatóan mintegy 150, magasan képzett munkatársra lenne igény a vállalkozások részéről, de eddig nem volt egyetemi szintű, megfelelő speciális képzés ehhez kapcsolódóan. A Burgenlandi Ipari Szövetséggel történt kb. 1,5 éves együttműködés eredményeként került elindításra az egyetemi szinten képzett mérnökökre a dél-keleti régióban.. A vállalkozások közvetlen igényének kielégítésér 1 évvel ezelőtt létrejött a Fény– és Energiatechnikai Klaszter (ARGE-ZUTEC). A JKU Linz, a ZIS-FF (Nemzetközi tanulmányok centruma, Fürstenfeld) és az ARGE-ZUTEC együttműködése révén néhány hónapja létrejött az egyetemi és a mesterképzés, ami egyedülálló Ausztriában. A képzés költségeit az ARGE-ZUTEC és Burgenland tartomány fizeti. A klaszterben egyesült üzemek átvállalják a munkavállaló költségeit. Ezen vállalatok a „külsős” hallgatók közül választhatnak és nekik ösztöndíjat, illetve később munkát ajánlhatnak. Mottójuk: „a közösség és az ipar házhoz hozza a képzést”. A tanulmányok bármely érdeklődő számára elérhetőek.

42


11.4. Waldvierteli Szakképzési Szövetség A Waldvierteli Szakképzési Szövetség - melynek több mint 35 waldvierteli vállalkozás a tagja – ősszel sikeresen vont mérleget a 2011 év során eddig megvalósított 50 szakképzésről. A 2012. februárjában véget érő jelenlegi projekt keretében összesen 102 tanfolyam valósul meg, több mint 1200 résztvevővel. A félidei számadás-készítéssel egyidejűleg a Waldvierteli Szakképzési Szövetség utódprojektjének tervezése is megkezdődött, amely immáron az 5. a sorban. E projekt legfontosabb adatai az év végére előirányzott adatok alapján megint csak figyelemre méltóak: kb. 40 vállalkozás dolgozott ki közösen képzési katalógust, amely több mint 70 különféle témakört foglal majd magában, melyek részben két vagy három tanfolyami csoportban kerülnek lebonyolításra. Az év végéig a részletes tervezés zajlik, mielőtt 2012 februárjában megkezdődik majd a program megvalósítása . A szakképzési szövetség lényege és célja az érintett vállalkozások munkatársai képzettségi szintjének növelése, a folyamatosan változó követelményekhez való alkalmazkodás, különösképpen a „Productive Ageing” megközelítés szellemében. Utóbbinak a célja, hogy idősebb korban is biztosítsa a tanulási készséget és a munkaképességet. Ide tartozik pl. az egészségfejlesztő intézkedések kidolgozása és gyakorlati átültetése a cégeknél. A képzés témái 2011 évben a marketing és értékesítés, az üzemgazdaságtan és jog, a projekt-, folyamat- és minőségbiztosítás, a technika, a nyelvek, a számítástechnika, vezetés és személyiségfejlesztés, valamint az egészség. A képzéseket az érintett waldvierteli vállalkozások személyügyekért és képzésért felelős szakembereinek tapasztalatcseréje egészíti ki és kíséri, akik az Alsó-ausztriai Képzési Tanácsadás munkatársai vezetésével 6-8 hetente találkoznak a személyügyi munka szempontjából fontos témákkal kapcsolatos szakmai eszmecsere céljából, mint pl. Productive Ageing, az egészség kérdésköre a vállalkozásnál, a szakmunkástanulók támogatása, a vezetői utánpótlás kifejlesztése, vagy a személyügyi marketing új médiái. A Waldvierteli Szakképzési Szövetségnek a 2011. évben az alábbi cégek tagjai: APV Technische Produkte GesmbH, ASMA GmbH, AVIA-EIGL-cégcsoport, Backhausen interior textiles design GmbH, „Die Käsemacher”-cégcsoport, EGSTON GmbH, ELK Fertighaus AG, GLS Tanks International, HARTL Haus-cégcsoport, Hirth GmbH, Janetschek Druckerei GmbH, KASTNER cégcsoport, KTW/Injectoplast, MIRAPLAST, POLLMANN cégcsoport, Privatbrauerei ZWETTLER, Pro Pet Austria, Reißmüller Baugesellschaft, SONNENTOR, Test-Fuchs, Tyco Electronics és a Waldviertel Akademie.


43

Mivel a vállalkozások a képzéseket közösen, „nagyban tételben” rendelik meg, így azoknak az ára az eredeti árnál kedvezőbb és így kisebb cégek számára is elérhetővé válnak. További szempont, hogy a képzéseket a vállalkozás és az érintettek igényeihez lehet szabni. Ezen túlmenően lényeges, hogy a képzésekre Waldviertelben, maguknál a vállalkozásoknál kerül sor, így csak keveset kell utazni, és alacsonyabb az utazási költség is. Kétségkívül nyer-nyer helyzetről van szó!

11.5. Tanulási-, munkakultúra és életpálya-építés alakítása projekt A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. tavaszán pályázatot írt ki arra, hogy a 12-17 éves hátrányos helyzetű tanulók körében csökkenteni kell a bukások- hiányzások számát, javítani kell az alapképességeket, a szakmára való felkészültséget, valamint segíteni kell Győrben és a kistérségekben tanuló 8. osztályosokat abban, hogy sikeresen válasszanak továbbtanulási irányt, szakmát, iskolát. A pályázati cél 100 hátrányos helyzetű tanuló tanodai foglalkoztatását, 18 álláskereső pedagógus és szakmunkás 2008. június 1-jétől 20 hónapon keresztül főállásban történő foglalkoztatása, 39 győri és Győr környéki általános iskolában 3 ezer 8. osztályos tanuló részére egyéni és kiscsoportos pályaorientációs tanácsadást. A foglalkoztatási, a tanodai és a pályaorientációs szolgáltatás szervezeti és működési rendszerét a pályázó a munkaügyi központtal közösen dolgozta ki írásba foglalta, a gyakorlatban kipróbálta. A gyakorlati tapasztalatok és az eredmények egyértelműen igazolják, hogy a modell bevált. A tanodai programokat 215 tanuló vette igénybe önkéntesen, 90% egyértelműen javított eredményein. A pályaorientációs szolgáltatás keretében évente 1500-1500 nyolcadikos tanuló részére 6 órás kiscsoportos foglalkozás került megtartásra, amellyel a tanulók és az iskolák nagyon elégedettek voltak. Ezen szakmai tájékoztató füzeteket és filmeket juttattak el az iskolákba.

11.6. Szakmák Színháza, Mérnök Színház A szombathelyi Weöres Sándor Színház és a szakképzésben érdekelt munkaadói szervezetek (Gazdasági Kamarák) összefogásával jött létre az a produkció, amely a kétkezi szakmunkákat hivatott népszerűsíteni a pályaválasztás előtt álló tanulók körében. Az előadáson öt szakmát, szakmacsoportot mutatnak be – mégpedig 1. ács, állványozó, villanyszerelő, 2. gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, 3. elektromechanikai műszerész, elektronikai műszerész, 4. kórházi ápoló, ápolási asszisztens, csecsemő és gyermekápoló, 5. női, férfiszabó, könnyűipari technikus.

44


Az előadások célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik élményszerű bepillantást nyerjenek a lakatosok, az asztalosok, az elektroműszerészek, a szabók és a kórházi ápolók munkájába. A történet főhősei Merlin, Jancsi és egy életre kelt madárijesztő, akik a mese világába ágyazott történet keresztül mutatják meg a hiányszakmák rejtelmeit és azok szépségét A történetben a fiatal főszereplő Jancsi, Merlin, a varázsló segítségével készít egy robotlányt, aki kórházba kerül. A fordulatos epizódok mindegyike azt célozza, hogy felkeltse a 7-8. osztályos diákok és szüleik érdeklődését a hiányszakmák iránt. A szakmák színházának sikerét látva előkészülőben van a mérnök színházi produkció.

11.7. Tanulószigetek az AUDI Hungária Motor Kft-nél A képzés szerkezete: Az elméleti képzés aránya az iskolában (50%, 40%, 30%) a szakma jellegétől függ. A gyakorlati képzés az Audi Hungária Motor Kft-nél (50%, 60%, 70%) szinten a szakma jellegének függvénye. A rotációs rendszer, mint egy szakmánként forgatásos rendszer működik. Ennek alapján minden tanuló minden (az oktatásba ún. „bevont területek”) területen kap képzést. A gyakorlati idő az alapképzést követő nyári termelési gyakorlat, valamint az azt követő (utolsó) tanév. Szerszámkészítő szakképesítés esetén a teljes képzési időt magába foglalja. Míg a gépi forgácsoló szakképesítés esetén az alapképzést követő két év az ezen időszak. A tanulószigetek ténylegesen szigetként funkcionálnak a termelés területén, ami annyit jelent, hogy fizikailag integrálva vannak, de működésüket tekintve az oktatás irányítása alá tartoznak. Jelenleg két tanulósziget működik vállalatunknál, amelyeken szerszámkészítő és a CNC ismeretek oktatása zajlik. Ezen oktatási helyeken a képzés a szakmák központi programjának megfelelően életszerű körülményeket szimulálva zajlik.

Ezután az itt elsajátított ismeretekkel felvértezve, rotációs

rendszerben minden tanuló a termelésben „élesben” alkalmazhatja tudását. Az idei évben kerül kialakításra további két tanulósziget a motorgyártás és a járműgyártás területén.


45

12. ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzés helyzete kiemelkedően fontos Ausztriában és Magyarországon is napjainkban. Magyarországon ma egy millióval kevesebb ember dolgozik, mint 20 évvel ezelőtt, ezzel szemben a vállalkozások szakmunkás hiányról panaszkodnak. A foglalkoztatás politikának nem csak a tömeges munkanélküliségre kell reagálni, hanem a mennyiségi és minőségi szakember hiányra is. Ausztriában a duális szakképzési rendszernek több évtizedre visszatekintő hagyománya van. A munka világa folyamatos változásban van. A munkahelyek egyre nagyobb rugalmasságot követelnek a munkavállalótól és ez változásokat indukál a szakképzési rendszerben is. A szakképzés fejlesztése során mind a két országban nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalti igényekre. Ezzel érhető csak el, hogy a gazdaságban jelentkező szakképzett munkaerő-keresletnek meg tudjunk felelni és támogassuk a gazdaság fejlődését. Tanulmányunkkal szeretnénk hozzájárulni ehhez a célhoz azáltal, hogy bemutatunk olyan sikeres projekteket, amelyek innovatív módon járulnak hozzá a munkaerőpiac fejlődéséhez.

46

12. ÖSSZEFOGLALÁS

ÁBRA- ÉS DIAGRAMJEGYZÉK 1. számú ábra: A tanulmány által érintett területek

08

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, AMS Österreich 1. számú diagram: A népesség alakulása a vizsgált területen 2004 és 2009 között Forrás: KSH, Statistik Austria 2. számú diagram: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen 2001 és 2009 között Forrás: KSH, Statistik Austria

13

3. számú diagram: A regisztráltak számának alakulása (2004-2009)

15

10

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich 4. számú diagram: Éves átlagos munkanélküliségi ráta 2004-2009 között (%)

16

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich 5. számú diagram: A bejelentett álláshelyek száma gazdasági szektoronként 2008-2009

22

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich 6. számú diagram: Egy érvényes álláshelyre jutó munkanélküliek száma (2004-2009)

23

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich 7. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma (2004-2009)

25

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich 8. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonkénti bontásban (Nyugat-dunántúli régió, 2007-2009) Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Arbeitsmarktservice Österreich

27

9. sz. diagram: Szakmai képzésben résztvevő regisztráltak száma gazdasági ágazatonkénti bontásban (Kelet-Ausztria, 2007-2009) Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich

28

FORRÁSJEGYZÉK 1. Fazekas Károly- Molnár György (szerk.) Munkaerőpiaci

tükör 2010., Budapest

Közgazdaságtudományi Intézet 2010 2. Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2010. évre, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2010 3. Munkaerőgazdálkodási felmérés 2010. I-IV negyedéves elemzés,

Nyugat-dunántúli

Regionális Munkaügyi Központ 2010

ÁBRA- ÉS DIAGRAMJEGYZÉK

47

4. Irányvonal: A gazdaság szakember hiányban szenved: http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=633005&dstid=29&titel=Leitl%3A%2 C%E2%80%9EWirtschaft%2Cleidet%2Cunter%2CFachkr%C3%A4ftemangel%E2%80%9C 5. Piac tanulmány - Szakember hiány – Aktuális szituáció Ausztriában: http://portal.wko.at/wk/dok_detail_file.wk?angid=1&docid=1677869&conid=583450 6. Az osztrák üzemeknél 30.000 szakember hiányzik: http://portal.wko.at/wk/dok_detail_file.wk?angid=1&docid=1677869&conid=583451 7. Közigazgatási összefoglaló: http://portal.wko.at/wk/dok_detail_file.wk?angid=1&docid=1677869&conid=583452 8. Szakmunkáshiány Ausztriában: http://oe1.orf.at/artikel/284305 9. Kevés szakember a nyitás ellenére (Ausztria) : http://www.wienerzeitung.at/nachrichten/wirtschaft/international/24422_Fachkraefte-trotzder-Oeffnung-rar.html 10. Szakmunkáshiány Alsó-Ausztriában: http://www.wirtschaftsblatt.at/home/oesterreich/branchen/facharbeitermangel-inniederoesterreich-nimmt-zu-428899/index.do 11. Nyitás keletre eddig még csak 8700 szakember érkezett: http://diepresse.com/home/politik/eu/670752/Ostoeffnung_Bisher-kamen-8700Arbeitskraefte 12. Az ipar szakmunkáshiányra panaszkodik: http://money.oe24.at/Industrie-beklagt-Facharbeitermangel/23205111 13. http://portal.ksh.hu/ 14. http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister 15. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/eurostat_tablak/index.html 16. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2009 17. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2010 18. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2009 19. http://internet.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2010 20. http://www.nyugatrmk.hu/

48

FORRÁSJEGYZÉK

TANULMÁNY. Hiányszakmák és szakképzés a határ két oldalán 2011

Recommend Documents