A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre adott oktatói válaszok összefoglalóját tartalmazza a tanulmány.
Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól
Dr. Varga András
Tartalom I.
Bevezetés......................................................................................................................................... 2
II.
Oktatói vélemények összefoglalása ................................................................................................ 2 II.1. A kutatás módszertana ................................................................................................................. 2 II.2. Az oktatói vélemények középértékei ........................................................................................... 3 II.3. Az oktatás körülményeihez kötődő vélemények ......................................................................... 4 II.4. Oktatói véleményekhez kötődő százalékos eloszlások ................................................................ 8
III.
Összegző megállapítások ........................................................................................................... 14
I.
Bevezetés
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében az EKM- ban érintett két célpopuláció számára készült kérdőív. Kutatásunk célja kettős volt, amint azt a felmérésbe bevont célpopulációk különbözősége is előre vetített. Egyrészt szerettük volna megismerni az EKM-ban oktató tanárok tapasztalatait, a tárgyak tanítása közben felmerülő esetleges nehézségeit, illetve elképzeléseiket, elvárásaikat a rendszerrel kapcsolatban. Jelen kutatás részét képezi egy olyan felmérés sorozatnak, amely rendszeres időközönként (félévente) szondázza az EKM-al kapcsolatos oktatói, hallgatói véleményeket. A visszajelzések tükrében – ha szükséges- rendszeres oktatói konferenciát kell rendezni a tapasztalatok személyes eszmecseréje miatt, illetve – amennyiben indokolt –a rendszer finomhangolására is sor kerülhet. A kutatás másik célpopulációja az EKM- ban résztvevő elsőéves hallgatók voltak. A véleményük fontos az oktatásszervezés, a tantárgyi keretprogramok kialakításában és továbbfejlesztésében, a minőségi oktatásfejlesztés miatt.
II.
Oktatói vélemények összefoglalása
II.1. A kutatás módszertana Az „EKM oktatói kutatásban” 38 fő jelentette a teljes oktatói mintavételi populációt. Közülük 19 fő töltötte ki a teljes kérdőívet, amely 50 százalékos válaszadói arányt jelent. A kitöltésre 2013. november. 27 és 2013. december. 06 között volt lehetőség (egyszer módosított meghosszabbított határidővel) az Unipoll kérdőívszerkesztő program felületén. Az oktatók a Neptun rendszerben egy tájékoztató, illetve egy emlékeztető levelet kaptak, amelyekben mellékeltük a kutatás célját, tartalmát.
A 2013/2014-es tanévben bevezetett EKM a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapszakos hallgatóit érinti. Ez az új közös modul bevezetése természetesen az oktatók részére is új kihívást jelentett. Egyrészt a tantervek átdolgozása, új tankönyvek megírása és egy rugalmasabb szemlélet elsajátítása is nagy erőfeszítéseket követeltek tőlük. A kutatásban résztvevő alacsony oktatói létszám ellenére olyan megállapításokat lehet megfogalmazni, amelyek mentén el lehet kezdeni a rendszer finomhangolását.
II.2. Az oktatói vélemények középértékei A kutatás alapszemlélete szerint arra voltunk kíváncsiak, hogy az EKM- ban érintett oktatók milyen attitűdöket fogalmaznak meg bizonyos kérdések kapcsán. Ezek összesített középértékeit az alábbi ábra szemlélteti (1 táblázat). 1. táblázat. Az egyes kérdésekre adott helyzetmutató számok1 n=19 Kérdés Ön szerint az EKM milyen mértékben segíti elő az életpályák közötti átjárhatóságot? Ön szerint az EKM milyen mértékben segíti elő a társhivatások megismerését a hallgatók számára. Megítélése szerint az EKM jelenlegi tantárgyi program felépítése (előadás/gyakorlat/szeminárium) jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését? Megítélése szerint az Ön által oktatott EKM tantárgy szakmai tartalma jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését? Hogyan ítéli meg a hallgatókkal meglévő szakmai konzultációs lehetőséget az Ön által oktatott EKM tantárgy esetében? Ön szerint az EKM keretein belül oktatott tantárgya esetében elegendőek-e a kontakt óraszámok? Véleménye szerint megvalósult-e a korábbi, kiváltott tantárgy(ak) ismeretanyagának átültetése az EKM-ban? Az EKM bevezetése új tankönyvek bevezetését is igényelte. Megítélése szerint az EKM tankönyv teljes egészében lefedte az Ön által oktatott tantárgy ismeretanyagát?2 Támogatná-e az oktatási anyagok kiadását e-bookon? Megkapta Ön azokat az információkat, amelyek a tanórák zavartalan lebonyolításához alapvetően szükségesnek bizonyultak?
1
Mean 3,47
Median 3
Módusz 3
3,89
4
5
3,68
4
4
4,05
4
5
3,47
4
4
3,37
3
3
4,11
4
3
4,42
5
5
3,84 4
4 4
5 5
Mean=átlag: Az elemek számtani átlaga, Medián: értéke megegyezik a középső értékkel, Módusz: a leggyakrabban előforduló elem. 2 A többi kérdéstől eltérő hat választási lehetőség állt rendelkezésre.
A kérdésekre adott válaszok alapján (ötfokozatú Likert- skála) megállapított középértékek azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a közepesnél jobb minősítést adtak az oktatók az EKM-al kapcsolatban feltett kérdésekre. Öt kategóriában a leggyakrabban megfogalmazott válasz nagyon pozitív attitűdöt feltételez (táblázatban kék színnel jelölve). Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy három kérdésnél a közepes kategória lett a legtöbb esetben megjelölve (táblázatban piros színnel jelölve). Az ezekre a kérdésekre adott válaszok átlag értékei is az alacsony értékek között szerepelnek (de még mindig 3 feletti ez az érték!).
II.3. Az oktatás körülményeihez kötődő vélemények
Lényeges kérdés egy oktatási folyamat megtervezésekor, hogy milyen infrastruktúrát tudunk biztosítani a sikeres és zavartalan tanítás lebonyolításához. A mai hallgatói- oktatói igények már egyértelműen olyan elvárásokat támasztanak a tantermek felszereltségével kapcsolatban, amelyek az eszközpark folyamatos fejlesztését, karbantartását feltételezik. Amennyiben van rá lehetőleg, ezt az IKT- eszközök minél nagyobb arányú bevonásával kell megtenni. Az EKM kapcsán használt tantermek felszereltsége, illetve az oktatók eszközhasználati szokásai közötti ellentmondásokat az alábbi ábrák szemléltetik (1-2 ábra). A tantermek több mint felében (57,9 %) nem volt asztali számítógép, vagy laptop, pedig az oktatók kétharmada (68,4%) használta ezt a technikát (feltehetően saját eszköz bevonásával). Projektort nagy valószínűséggel azok alkalmaztak (68,4%), akik olyan tanteremben oktattak, ahol
ez
alapfelszereltség (63,2%), hiszen ennek szállítása
körülményesebb. A mikrofon alkalmazása minden második oktatóra jellemző (47,4%), nyílván ez a hallgatói létszám függvénye is. Az írásvetítő azonban egyértelműen háttérbe szorul, hiszen bár minden második, az EKM oktatásába bevont teremben volt (42,1%), használatának gyakorisága meglehetősen csekélynek számít (5,3%). A fentiek alapján megállapítható, hogy a laptop- projektor kettősre nagy szükség lenne minden oktató teremben, mikrofon az előzetes hallgatói létszám függvényében indokolt, míg az írásvetítők kivezetésre kerülhetnek a rendszerből.
1. ábra. Az Ön által, az EKM keretein belül használt tanterem a tanóratartás idején rendelkezett-e az alábbi eszközökkel? n=19
Az Ön által, az EKM keretein belül használt tanterem a tanóratartás idején rendelkezett-e az alábbi eszközökkel? n=19
57,90%
63,20%
42,10%
Laptop, vagy asztali gép
63,20%
36,80%
Projektor
42,10%
36,80%
Mikrofon
Igen
57,90%
Írásvetítő
Nem
2. ábra. Ön használja az alábbi eszközöket az EKM keretein belül oktatott tantárgyának szemléltetésére? n=19 Ön használja az alábbi eszközöket az EKM keretein belül oktatott tantárgyának szemléltetésére? n=19 68,40%
68,40%
94,70% 47,40%
31,60%
52,60%
31,60%
5,30%
Laptop, vagy asztali gép
Projektor
Mikrofon Igen
Nem
Írásvetítő
Az oktatók szubjektív becslése alapján megállapítható, hogy a hallgatók magas részvételi
hajlandóságot
mutattak
az
EKM
keretein
belül
megtartott
előadások/szemináriumok/gyakorlatok felé (3 ábra). Kétharmaduk szinte mindegyik alkalommal megjelent (63%), valamivel több, mint negyedük a foglalkozások döntő részén jelen volt (26%). 3. ábra. Véleménye szerint, az EKM keretein belül megtartott tanórákon a hallgatók hány százaléka jelent meg általában? n=19 Véleménye szerint, az EKM keretein belül megtartott tanórákon a hallgatók hány százaléka jelent meg általában? n=19
11%
26% 41-60% 63%
61-80% 81-100%
Alapvetően hasonló volt annak a kérdésnek a válaszmintája is, amely arra kereste a választ, hogy az oktatók megítélése alapján milyen volt a hallgatók tanórai aktivitása. Senki nem jelezte, hogy elégtelen hozzáállást tapasztalt volna, és mindössze 5 %-ra tehető azon diákok arányát, akiket úgy ítéltek meg az előadók, hogy a hozzáállásuk elégséges. A legnépesebb kategória a „jó” hozzáállás (58%), de voltak olyan vélemények is, amelyek kifejezetten óra értékelték a hallgatók hozzáállását (11%).
4. ábra. Tapasztalata szerint, Ön hogyan ítéli meg, az EKM keretein belül oktatott tanórákon milyen volt a hallgatók tanórai aktivitása? n=19 Tapasztalata szerint, Ön hogyan ítéli meg, az EKM keretein belül oktatott tanórákon milyen volt a hallgatók tanórai aktivitása? n=19 11%
5% Elégséges
26%
Is- is Jó
58%
Nagyon jó
Az EKM keretein belül oktatók és válaszoló előadók véleményeit talán az osztotta meg leginkább, hogy szükségesnek tartják-e egy olyan konferencia összehívását, amelyben az EKM- al kapcsolatban felmerülő kérdéseket vitatnák meg (5 ábra). Közel egyharmaduk (32%) elzárkózik ettől a lehetőségtől. 16 % nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben („megfontolandó”), viszont a többség (kétharmad) szerint szükséges lehet egy ilyen jellegű fórumra. 5. ábra. Az eddigi tapasztalatai birtokában indokoltnak tartja-e egy oktatói konferencia megrendezését az EKM- el kapcsolatban? n=19 Az eddigi tapasztalatai birtokában indokoltnak tartja-e egy oktatói konferencia megrendezését az EKM- el kapcsolatban? n=19
10% 32% 26%
Nem Megfontolandó Jó gondolat
16%
16%
Fontos lenne Mindenképp szükséges lenne
II.4. Oktatói véleményekhez kötődő százalékos eloszlások Az alábbiakban az egyes kérdésekhez kapcsolódó gyakorisági eloszlásokat mellékelem táblázatos, százalékos formában. 6. ábra. Ön szerint az EKM milyen mértékben segíti elő az életpályák közötti átjárhatóságot? n=19 Ön szerint az EKM milyen mértékben segíti elő az életpályák közötti átjárhatóságot? n=19
32%
5%
10%
Egyáltalán nem könnyíti meg Nem könnyíti meg
11%
Részben
42%
Nagyban elősegíti Egyértelműen elősegíti
7. ábra. Ön szerint az EKM milyen mértékben segíti elő a társhivatások megismerését a hallgatók számára. n=19 Ön szerint az EKM milyen mértékben segíti elő a társhivatások megismerését a hallgatók számára. n=19
16% 47%
Nem könnyíti meg 26%
Részben Nagyban elősegíti
11%
Egyértelműen elősegíti
8. ábra. Megítélése szerint az EKM jelenlegi tantárgyi program felépítése (előadás/gyakorlat/szeminárium) jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését? n=19 Megítélése szerint az EKM jelenlegi tantárgyi program felépítése (előadás/gyakorlat/szeminárium) jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését? n=19
11%
26%
26%
Egyáltalán nem Részben Nagyrészt
37%
Teljes mértékben
9. ábra. Megítélése szerint az Ön által oktatott EKM tantárgy szakmai tartalma jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését? n=19 Megítélése szerint az Ön által oktatott EKM tantárgy szakmai tartalma jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését? n=19 5% 5% 42%
11%
Egyáltalán nem Nem Részben
37%
Nagyrészt Teljes mértékben
10. Hogyan ítéli meg a hallgatókkal meglévő szakmai konzultációs lehetőséget az Ön által oktatott EKM tantárgy esetében? n=19
Hogyan ítéli meg a hallgatókkal meglévő szakmai konzultációs lehetőséget az Ön által oktatott EKM tantárgy esetében? n=19
11%
5%
11% Nagyon nem megfelelő 26%
Nem megfelelő Változó
47%
Megfelelő Kifejezetten megfelelő
11. ábra. Ön szerint az EKM keretein belül oktatott tantárgya esetében elegendőek-e a kontakt óraszámok? n=19 Ön szerint az EKM keretein belül oktatott tantárgya esetében elegendőek-e a kontakt óraszámok? n=19
21%
5%
16%
Nagyon kevés Kevés
21%
Is- is 37%
Majdnem elegendőek Kifejezetten elegendőek
12. ábra. Megítélése szerint az EKM tankönyv teljes egészében lefedte az Ön által oktatott tantárgy ismeretanyagát? n=19 Megítélése szerint az EKM tankönyv teljes egészében lefedte az Ön által oktatott tantárgy ismeretanyagát? n=19
10%
53%
37%
Részben Nagyrészt Teljes mértékben
13. ábra. Véleménye szerint megvalósult-e a korábbi, kiváltott tantárgy(ak) ismeretanyagának átültetése az EKM-ban? n=19 Véleménye szerint megvalósult-e a korábbi, kiváltott tantárgy(ak) ismeretanyagának átültetése az EKM-ban? n=19 Egyáltalán nem 21%
5%
Részben 32%
16%
Nagymértékben 26%
Teljes mértékben
Az általam oktatott tárgy új ismeretanyagként jelentkezett az EKM-ban.
14. ábra. Támogatná-e az oktatási anyagok kiadását e-bookon? n=19
Támogatná-e az oktatási anyagok kiadását e-bookon? n=19
26% 47%
Nem 11%
Részben Nagyrészt
16%
Teljes mértékben
15. ábra. Megkapta Ön azokat az információkat, amelyek a tanórák zavartalan lebonyolításához alapvetően szükségesnek bizonyultak? n=19 Megkapta Ön azokat az információkat, amelyek a tanórák zavartalan lebonyolításához alapvetően szükségesnek bizonyultak? n=19
11% 42%
21%
Ritkán Általában Legtöbb esetben
26%
Minden esetben
III.
Összegző megállapítások
Az EKM- ban résztvevő oktatók 42,1%-a szerint a közös modul nagyban vagy egyértelműen
elősegíti
az
életpályák
közötti
mozgást.
A
társhivatások
megismerésében a modul megítélése még pozitívabb, hiszen az oktatók közel kétharmada (57,9%) szerint kifejezetten előnyös ez a tanulási tevékenység,
Az oktatók kétharmada (63,1%) szerint az EKM jelenlegi tantárgyi program felépítése (előadás/gyakorlat/szeminárium) kifejezetten, vagy nagyrészt jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését,
Az oktatás eszközigényeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a laptop- projektor kettősre nagy szükség lenne minden oktató teremben, mikrofon az előzetes hallgatói létszám függvényében indokolt, míg az írásvetítők kivezetésre kerülhetnek a rendszerből.
Az EKM- ban oktatott saját tantárgy szakmai tartalma az oktató gárda négyötöde (78,9%) szerint nagyrészt vagy teljes mértékben jól szolgálja az oktatási célok érvényesülését,
Az egyes tantárgyakra biztosított kontakt óraszámot viszont csak kevesebb, mint a válaszolók fele (42,2 %) tartja elégnek,
Az új tankönyvekkel alapvetően elégedettek az oktatók (89,4%), e- bookon minden második támogatná a kiadásukat (47%), viszont minden ötödik (21%) ez ellen foglalt állást,
A tanórák megtartásának feltétele, hogy az oktatók minden szükséges technikai információval rendelkezzenek, amely a válaszolók kétharmadának esetében (67,4%) hiánytalanul meg is történt,
Az EKM sikerét bizonyítja, hogy az oktatók nagy része (63,2%) arról számolt be, az előadásokon csaknem teltház volt, illetve a hallgatók aktívak voltak (68,4%),
Az EKM-ban részt vevő oktatók közel kétharmada (68,4%) úgy véli, hogy az eddigi tapasztalatok birtokában indokolt lenne egy oktatói konferencia megrendezése a modullal kapcsolatban.
Összességében megállapítható, hogy az eddigi oktatói tapasztalatok igazolják az EKM rendszerének bevezetését, a modul a vele szemben támasztott követelményeknek nagyrészt megfelel. A rendszer további jobbítása, pontosítása érdekében azonban mindenképp szükséges egy oktatói konferencia megszervezése.
