TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI

DR. SZABÓ SZANDRA KINGA

*

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL

**

Bevezetés A nemzeti szint alatt elhelyezkedő szervek képviseletének megjelenése egészen az 1980-as évek közepéig nyúlik vissza, Birmingham irodájának 1984-es megnyitásáig. Az első „érkezők” nagyrészt regionális és helyi szervek voltak Németországból és az Egyesült Királyságból. Az Egyesült Királyság esetében az alacsony kompetenciával és eszközrendszerrel rendelkező helyi hatóságok, városok és megyék pénzügyi források után való kutatás céljából mentek Brüsszelbe. A lobbi orientált politikai kultúrával rendelkező Nagy-Britannia képviseleteinek megnyitása széleskörű trendet indított el a Brüsszelben képviselettel rendelkezni kívánó és az Európai Uniós kapcsolatokat fejleszteni akaró érdekcsoportok között. A másik oldalon viszont a német régiók az európai szabályok hazai hatalomra gyakorolt hatására adandó válaszul nyitották meg képviseleteiket Brüsszelben. Azokban az országokban, ahol a regionális hatóságok törvényalkotási jogkörrel rendelkeztek, az EU politikák keretében született döntéseknek a nemzeti szint alatti szervekre gyakorolt hatása egyre növekedett és ez ösztönözte a Brüsszelben való tevékenykedést is. A regionális politika az Egységes Európai Okmánnyal (EEO) lépett az EU kiváltságos területei közé, az EEO továbbá kiterjesztette az EU hatáskörét olyan területek felé is, melyek helyi és/vagy regionális jogkörbe tartoztak az egyes tagállamokban. (pl. környezetvédelem, szociálpolitika, K+F és ipar). Továbbá a Strukturális II. évf. levelező tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék, Témavezető: Dr. Torma András CSc egyetemi tanár. ** A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. *

352

SZABÓ SZANDRA KINGA

Alapok reformja és kibővítése számos régiót (pl. Catalonia, Wales) vonzott Brüsszelbe azért, hogy a források szétosztására befolyással lehessenek. Ettől kezdve a régiók beáramlása Brüsszelbe sohasem szűnt meg. Megfigyelhető, hogy azon országok régiói nyitottak először irodát Brüsszelben, amelyek tág hatáskörrel rendelkeztek (Németország, Spanyolország, Belgium, Ausztria, miután csatlakozott az Unióhoz). Őket hamarosan követte a többi tagállam, s jelenleg az egykori tizenöt tagállam szinte minden regionális szerve képviselteti magát Brüsszelben. A képviseleti irodák nem jellemzőek Luxemburgra és más erősen centralizált tagállamokra, pl. Portugáliára (egyetlen irodája sincs), Írországra és Görögországra. Az EU vonzereje az újonnan csatlakozott tagállamok regionális szerveit is elérte. Különösen a tíz tagállam 2004 évi csatlakozásáról mondható ez el, ugyanis 2002-ben és 2003-ban az új tagállamok helyi és regionális hatóságai számos irodát nyitottak meg. Ezen képviseletek beáramlása figyelemre méltó tekintettel arra, hogy ezen országok legtöbbjében a regionális kormányzati szint kialakulása a kommunista korszak után kezdődött, s megerősödésük ma is tart. A jelenlétük ennek ellenére egyre szilárdabbnak mondható. Lengyelország képviseleti irodáit elsősorban Szlovákia, Csehország és Magyarország követte.1 E rövid történeti összefoglaló betekintést nyújt abba, hogy a régiók milyen régóta alkalmazzák a közvetlen képviselet módszerét érdekérvényesítési célokkal, s hogy ez a „taktika” továbbra is népszerűnek bizonyul. Jelen tanulmány célja a képviseleti irodák általános tevékenységének elemzését követően a magyar régiók gyakorlatának bemutatása.

1

Michel Huysseune & M.Theo Jans: Brussels as the capital of a Europe of the regions? Brussels Studies. Letöltés helye: www.brusselstudies.be Letötlés ideje: 2012. július13. A két szerző brüsszeli székhelyű felsőoktatási intézmények professzorai és széleskörű kutatómunkájuk alapján íródott tanulmányuk e szakterületen nagyon ismertté vált.

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 353 I. A brüsszeli képviseleti irodákról általánosságban A regionális politika résztvevői – a többi szakpolitikákkal ellentétben – nem a tagállamok, hanem az egyes európai régiók. Így számukra az érdekérvényesítésnek nem elegendő módja a tagállamok által az egyes EU intézményekbe delegált tisztviselők tevékenysége. A Régiók Bizottságának, mint a kohéziós politika központi szervének sincs jelentős beleszólási joga a jogalkotás folyamatába, a költségvetés eldöntésébe, így a régiók számára indokolt minden lehetőség kihasználása annak érdekében, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a kohéziós politika minden történéséről, a többi területhez képest egy lépéssel előrébb legyenek és így saját területeiket előnyökhöz juttassák. Ennek egyik megvalósulási módja a közvetlen képviseleti irodák tevékenysége Brüsszelben, az Európai Unió szívében. A képviseleti irodák több tekintetben különböznek egymástól. A pénzügyi háttér miatt eltérő a delegált képviselők száma és az iroda nagysága, a kifejtett tevékenység köre és hatékonysága, a megszervezett programok gyakorisága. Az egyes tagállamok regionális felosztását másmás okok vezérelték, más jellegű intézményrendszer kiépítés történt, így a képviseleti irodáknak is több típusa alakult ki az elmúlt évtizedek alatt. A Közép- és Kelet-Európai Országok Helyi Önkormányzatainak Hálózata elsősorban a regionális képviseletek együttműködésének formáját és annak célját vizsgálja. Ennek megfelelően hat képviselet típust különböztet meg:  egyedülálló regionális vagy helyi (ön)kormányzati irodák (föderatív vagy regionalizált európai [tag]államok régióiból származnak és egyedi érdekek mentén szerveződnek),  regionális vagy helyi (ön)kormányzati irodák konzorciumai (azonos tagállamból, több cél érdekében, földrajzi, gazdasági vagy politikai preferenciák alapján jönnek létre),  egyesülések brüsszeli irodái (egy tagállam azonos érdek mentén dolgozó szervezetei által életre hívott képviseletek, adott EU szakpolitika befolyásolása céljából),  esernyő típusú szervezetek (a tagállami központi kormányzat vezetése/koordinációja alatt működő, azonos tagállamból származó regionális képviseletek egy fedél alatt),

354


 partnerségi iroda (európai dimenzió mentén történő regionális együttműködés több tagállam régióinak közreműködésével),  határmenti együttműködésen alapuló képviselet (az EU belső és/vagy külső határai mentén elhelyezkedő régiók brüsszeli együttműködése a kategória elnevezése szerint).2 A brüsszeli képviseleti irodákat számos cél által vezérelve nyitják meg, s széleskörű tevékenység ellátására tartják fenn. A régiók egyik legfontosabb célja személyes jelenléttel a gyors és hatékony információáramlás biztosítása. Előbb-utóbb minden történés, politikai lépés híre eljut a tagállamok regionális szerveihez, az információkhoz leggyorsabban hozzájutni azonban csak a helyszínen lehet. Előfordul, hogy személyesen a régiók képviselői akár olyan információkhoz is hozzájutnak, melyekről a régiók nem is szereznének tudomást. Az információáramlás mindkét oldalról megvalósul: nemcsak az uniós hírek jutnak el a régiókba, de a régiók válaszai is hamarabb eljutnak Brüsszelbe. Tehát az európai szintű és helyi információk helyet cserélnek egymással. Az uniós hírek, információk megszerzését követően pedig a lobbizás a legmegfelelőbb módja a régiók érdekeinek érvényesítéséhez. E módszerrel igyekeznek a regionális képviselők befolyásolni a döntéshozatalt, s az illetékes szervek tudomására hozni a képviselt régió érdekeit. Továbbá így próbálják meg erősíteni a magyarországi területfejlesztési szereplők jelenlétét és befolyását Brüsszelben. A fenti tevékenységek magukkal vonják a partnerkapcsolatok kiépítésének szükségességét, mely kapcsolatok a jövőben felhasználhatóak és előnyt jelenthetnek. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy hálózatokban, tematikus szakmai csoportosulásokban vegyen részt a képviseleti iroda vagy a képviselő. Ezáltal az országos területfejlesztési intézmények és a régiók horizontális partnersége erősödhet. A fentieken túl a képviselők mindennapi tevékenységi körébe tartozik az európai szakpolitikai folyamatok, módszerek, gyakorlatok feltárása és közvetítése a regionális szereplők felé, akik ezzel egy időben közvetítik a helyi szükségleteket és prioritásokat. Ezen felül képzési programokat, szakmai szemináriumokat és konzultációkat szerveznek hazai delegációk, regionális fejlesztési tanácsok, ügynökségek, kistérségek, megyei, városi 2

Local Governments Network of Central and Eastern European Countries. LOGON Report – Lobbying in Europe: A Challenge for Local and Regional Governments. Vienna, October 2002. p. 49

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 355 önkormányzatok, civil szervezetek küldöttségei számára, akik így első kézből tapasztalhatják meg a regionális politika színterét Brüsszelben, s a megszerzett tudást, tapasztalatot otthon tudják kamatoztatni. A képzési programok mellett a konferenciák is nagy hangsúlyt kapnak. Általában a külföldön tartózkodó képviselő vesz részt más régiók, intézmények által szervezett konferenciákon. Mindezek mellett az adott régió promócióját segítő rendezvények, fórumok megszervezése, tematikus fórumokon való részvétel is bevett gyakorlat. Ez a széles tevékenységi kör biztosítja az adott régió EU-szintű képviseletét és ösztönzi a helyi szintű kezdeményezéseket, a régiók aktív tevékenységét. A képviseleti irodák szerepének növekedéséhez hozzájárul az is, hogy az EU, illetve a Bizottság célszerűnek tartotta a helyi önkormányzatokkal való együttműködést. Az Európai Bizottság számtalan albizottság és programbizottság létrehozását kezdeményezte, amiben a Bizottság hivatalnokai érdekeltek voltak, hiszen szükségessé tette nagyszámú konzultációs procedúra lefolytatását. Ennek nyomán kialakulhatott egyfajta kliens-patrónus viszony az előbbi csoport, illetve a regionálislokális szint képviselői között. Ezzel a Bizottság tőle függő csoportok kialakulását generálta. Így a kilencvenes években Brüsszel a lobbycsoportok valóságos paradicsomává vált, amelyeknek burjánzásában a regionális-lokális szereplők is érdekeltek voltak.3 A hazai partnerek szerepe is kiemelt fontosságú. Közhely, de igaz: erős hazai regionális bázis nélkül egyetlen brüsszeli iroda sem lehet hosszú távon sikeres. Az erős kötődés azért kell, hogy a képviselet mindig tudjon az otthon zajló folyamatokról, eseményekről. Fel tudja térképezni a konkrét pályázati, képzési, tanulási, szakpolitikai igényeket, kiválaszthassa közülük azokat, amelyekhez valóban a brüsszeli arénát kell igénybe venni. Kiemelt fontossággal bír az is, hogy a képviselet alapítói folyamatosan tudjanak, értsék és az eredmények tükrében értékelhessék is saját irodájuk brüsszeli munkáját. Éppen ezért otthon is láthatónak kell lenni. Ami ennek a hazai munkának a partnereit illeti, itt elsősorban a közigazgatásban/közszférában működő intézmények (megyei és nagyobb [jellemzően megyei jogú] városi önkormányzatok, kamarák, egyetemek, civil szervezetek) szerepét kell kiemelni. A brüsszeli képviselet létesítése egy hosszú távú, lassan megtérülő döntést igényel, amely figyelembe veszi az adott tagállam alkotmányban/törvény(ek)ben rögzített területi beren3

Hervainé Szabó Gyöngyvér: A regionális és helyi politika lehetőségei az EU intézményrendszerében. In: Tér és Társadalom 12. évf. 1998/1-2. p. 95

356


dezkedését, a regionális területi szint kompetenciáit. A hazai bázissal fennálló kapcsolatokra, a célzott kommunikáción túl az együttműködésre és EU-ban zajló folyamatokra nyitott, motivált partnerekre is szükség van, a köz- és magánszférából egyaránt. A hátország megerősítése kiemelt feladat. A sikeres nyugati (Németország, Egyesült Királyság), középeurópai (Ausztria) és skandináv-balti (Finnország) EU tagállamok példája arra világít rá, hogy a saját tagállamukkal tandemben dolgozó brüsszeli irodák hatékonyan elősegítik az ország és saját régiójuk gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előremozdítását is. 4 II. A magyar régiók gyakorlata 1. Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete 1999-ben az akkori regionális politikával foglalkozó minisztérium (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) és a hét régió között megállapodás született a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének (MRBK) létrehozásáról. Vezetését a korábban Magyarországon tevékenykedő EU nagykövet, Hans Beck látta el. A kezdeményezés egyedülálló volt, Kelet-Közép-Európa országai közül Magyarország volt az első, aki aktív kormányzati közreműködés eredményeként letette az alapjait a brüsszeli regionális képviseleteknek. A kezdeményezés abból a szempontból is egyedülálló volt, hogy a kilencvenes évek végén nem volt jellemző az egységes tagállami regionális képviseleti jelenlét és osztott infrastruktúra.5 Az iroda országunk Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző években egy első generációs iroda funkciót töltött be: közelebb hozta egymáshoz a magyar régiókat, a brüsszeli intézményeket és egyéb regionális partnereket, tájékoztatta a külföldi partnereket a magyarországi regionális politika alakulásáról. Az intézményközi kapcsolatokban az Európai Unióhoz való csatlakozás hozott változást. A magyar Európai Parlamenti képviselők és a Régiók Bizottsága magyar küldöttségének munkája által új távlatok nyíltak meg a 4

5

Pálmai Zsolt: Regionális jelenlét Brüsszelben: a Dél-dunántúli régió brüsszeli érdekérvényesítése öt év tapasztalatai alapján. Évkönyv 2011 – Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs, 2011. pp. 222-224 Letöltés helye: http://www.eszakalfold.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/brusszelboljelentjuk/kepviseletunkrol Letöltés ideje: 2012. június 9.

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 357 képviselet és ezáltal a régiók számára az együttműködésre és a hatékony, európai szintű érdekérvényesítésre. 6 Így a képviselet elsődlegesen a regionális fejlesztési tanácsok informálását látta el, de önként vállalt feladatként törekedett az önkormányzatok tájékoztatására is. 7 2004 áprilisában a felügyeleti jog a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz (MTRFH) került át. Az MTRFH a magyarországi régióelnökök ajánlásával megújult formában hozta létre az MRBK-t. A képviselet az MTRFH szervezeti egységeként működő irodaként működött, mely mind a hét magyarországi régió érdekeit képviselte Brüsszelben. 2005-ben az MTRFH névváltoztatása után Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett a jogutód, és egyben az MRBK felelős kormányzati szervezete. 2006 májusában átalakításra került sor. Ettől az időponttól kezdődően nem csak központi indirekt képviseletet látott el az MRBK, hanem a régiók saját brüsszeli képviselőkön keresztül, önálló stratégia mentén nyitották újra brüsszeli képviseletüket. Az átalakítást követően 2006. augusztus 1-vel megváltozott a felügyelő szerv, az OTH jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vette át a felügyeleti jogokat. 2008 júliusától a tevékenység felügyelete átkerült az ÖTM-től az újonnan létrejött Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz. 8 2010. január 1-jétől Iván Gábor, a Külügyminisztérium volt szakállamtitkára vette át a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet vezetését.9 A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete a területfejlesztés szervezeti struktúrájának átalakulása miatt megszűnt, így jelenleg a magyarországi régióknak nincs közös képviselete. A képviselet honlapja ennek ellenére még létezik, megszűnésére tekintettel új információkkal nem frissítették. E weboldalon az alábbi tájékoztatás szerepel az iroda által ellátott feladatokról: A képviselet legfontosabb feladata a regionális fejlesztési tanácsok és a regionális Javaslat a Magyarországi Régiók Képviseletének szervezeti-működési modelljének megújítására. Letöltés helye: https://www.kaposvar.hu/eloterjesztesek/.../doku/b02m1.doc Letöltés ideje: 2012. június 9. 7 Ágh Attila, Rózsás Árpád, Zongor Gábor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon. JótÁr, a TÖOSZ módszertani füzete, 2004/3. ÖNkorPRess kiadói Kft. p. 241 8 Letöltés helye: http://www.eszakalfold.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/brusszelbol-jelentjuk/kepviseletunkrol Letöltés ideje: 2012. június 9. 9 2010. január 12. napi hír. Letöltés helye: http://www.regionsofhungary.hu/?q=node/117 Letöltés ideje: 2012. június 9. 6

358


fejlesztési ügynökségek, valamint a megyék, kistérségek, önkormányzatok és érdekképviseleti szervezeteik információval történő ellátása volt. Az információk rendkívül sokfélék: kohéziós- és regionális politikával kapcsolatos újdonságok, partnerkeresés, szemináriumokra és egyéb rendezvényekre szóló meghívások, uniós támogatásokra vonatkozó adatok, jogszabálytervezetek, vagy bármilyen, regionális politikával és egyéb, az Európai Unióval és az uniós szakpolitikákkal (környezetvédelem, innováció, IST stb.) foglalkozó cikkek, adatok, tanulmányok. A képviselet figyelemmel kísérte a partnerkereséseket és a pályázati kiírásokat, és azokról folyamatosan tájékoztatta magyarországi partnereit. A képviselet az információkat jellemzően rendszeres napi hírek formájában küldte meg partnerei számára. A képviselet munkatársa látta el a Régiók Bizottsága magyar delegációjának nemzeti koordinációját: technikai segítséget nyújtott a Régiók Bizottsága magyarországi képviselőinek feladataik ellátásához. A képviselet figyelemmel kísérte a Régiók Bizottsága plenáris üléseit. A képviselet segítette a Régiók Bizottsága magyar képviselőinek más tagállamok képviselőivel való közvetlen kapcsolatának megteremtését és bővítését. A képviselet munkatársai folyamatosan kapcsolatokat építettek ki más regionális képviseletek és egyéb, Brüsszelben működő vagy itt képviselettel rendelkező uniós vagy nemzeti, regionális szervek, hivatalok munkatársaival. Az egyes projektek sikeres végrehajtása szempontjából nagyon fontos volt, hogy a potenciális partnerekkel „élő” kapcsolatot ápolnak a munkatársak; a hatékony érdekérvényesítés célja megköveteli a személyes kapcsolatok kialakítását. A képviselet segítséget nyújtott a magyarországi regionális fejlesztési tanácsok, ügynökségek, önkormányzati szövetségek, önkormányzatok és egyéb területfejlesztési intézmények eredményeinek bemutatásához és népszerűsítéséhez. 10 Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Ügynökségének 2005-ös évkönyve ízelítőt ad abból, hogyan kell elképzelni a gyakorlatban a fenti feladatok megvalósulását. A következőket írja: A 2005. március 14. és 18. között megrendezett esemény a „Magyarországi Régiók Hete” elnevezést viselte, a (fő) színhelye a Régiók Bizottságának új épülete volt. A konferencia három fő témakört mutatott be: 1. A tudásalapú társadalom fejlődése a hazai régiókban, kapcsolódásunk a lisszaboni folyamathoz. Ennek keretében a Közép10

Letöltés helye: a Képviselet honlapjának „Bemutatkozás” http://www.regionsofhungary.hu/?q=bemutatkozas Letöltés ideje: 2012. június 9.

pontja

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 359 Magyarországi Régió bemutatta az első Közép-európai tudásalapú regionális fejlesztési programot, a Talentis-t (Szilícium-völgy), melynek gyakorlati megvalósítása már folyamatban van. A résztvevők foglalkoztak az innováció és kutatás otthoni eredményeivel, kiemelten a biotechnológia, az élelmiszerbiztonság és az egészséges táplálkozás témáival. 2. A fenntartható turizmus, különös tekintettel a gyógyturizmusra és a termálvíz sokoldalú felhasználási lehetőségére. 3. Esélyegyenlőség és a tudásalapú társadalom: a roma társadalom beilleszkedése. A rendezvényen Magyarország valamennyi régiója jelen volt, 13 város és egy kistérség is képviseltette magát; a teljes kiállítási felület mintegy 200 négyzetmétert tett ki. A konferencián több mint 50 előadás és prezentáció hangzott el a 180 fős magyar küldöttség részéről. Kétoldalú megbeszélésekre elsősorban az itteni partnerekkel, a regionális képviseletekkel, valamint potenciális befektetőkkel került sor; ez alkalomból együttműködési megállapodások, projektegyezmények is születtek. Október 6-án került sor Stavros Dimas, környezetvédelemi politikáért felelős európai biztos és az európai önkormányzati szövetségek közötti találkozóra. Témája a klímaváltozás volt, amelyre az utóbbi hónapokban az európai döntéshozók kiemelt figyelmet fordítanak. A Régiók Bizottsága által szervezett tematikus konzultáción az újonnan csatlakozott országok közül egyedül magyar politikus kapott hozzászólási lehetőséget. Benkő Ferenc, a CoR magyar nemzeti küldöttség tagja, Tiszaladány polgármestere, a Magyar Faluszövetség képviseletében „Természetkímélettel kapcsolatos helyi és regionális lehetőségek a klímaváltozást kiváltó okok csökkentése érdekében” címmel intézett az európai biztoshoz felszólalást.11 2. Az egyes régiók önálló képviseletei Közép-magyarországi régió Sem a Pro Régió Ügynökségnek, sem a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak nem volt brüsszeli képviselete. A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének munkájában az elmúlt 7-8 évben nem 11

Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Évkönyve 2005. pp. 171-173. Az évkönyvet az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) bocsátotta rendelkezésemre.

360


vett aktívan részt, tudott a működésükről, azonban se gyakornokot nem küldtek, se információkat nem kértek tőlük. A Közép-magyarországi régiónak megalakulása óta nem volt saját képviselete Brüsszelben. Sem a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, sem a Pro Régió Ügynökség nem látta értelmét a létrehozásának, mivel egy ilyen képviselet működtetése aránytalanul magas költségekkel jár(t) volna,12 illetve tapasztalatok szerint az ottani kollégák tevékenysége kevés hozzáadott értéket jelentett (volna) a régió számára. A Brüsszelben központilag megjelentetett pályázatokkal kapcsolatos információk az interneten is hozzáférhetők, amelyről a Közép-magyarországi pályázók – tapasztalatok szerint – tudomással bírnak. Nincs szükség a szervezet közvetítő tevékenységére. A fenti érvek alapján a jövőben sem terveznek képviseleti irodát nyitni.13 Közép-dunántúli régió A régió 1999-ben kötött együttműködési megállapodást, melynek keretében részt vett a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének munkájában és finanszírozásában. Kb. 2009 óta azonban a régiónak megszűnt a brüsszeli tevékenysége. Önálló képviseleti iroda létrehozását és fenntartását költségvetési szempont miatt a régió nem vállalta, továbbá véleményük szerint az iroda fenntartásának semmilyen hozadéka nem volt a régió számára.14

A tapasztalatok szerint minimálisan két fős iroda fenntartási költsége mintegy 250-300 ezer euró (60-75 millió forint). Forrása: ÁGH Attila, RÓZSÁS Árpád, ZONGOR Gábor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon. JótÁr, a TÖOSZ módszertani füzete, 2004/3. ÖNkorPRess kiadói Kft. p. 241 13 A Pro Régió Ügynökség 2012.06.28. napi tájékoztatása szerint. 14 KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2012.07.30. napi tájékoztatása szerint. 12

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 361 Dél-dunántúli régió Pálmai Zsolt, egykori regionális képviselői saját tapasztalati alapján tanulmányában15 az alábbiak szerint mutatta be a régió képviseleti irodájának működését. A Dél-Dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete létrehozásának alapjául a Dél-Dunántúli Régió Külkapcsolati Stratégiája (Stratégia) szolgált. A Stratégiát a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (Tanács) 2004. március 31-i ülésén fogadta el. A dokumentum külön intézkedésként nevesítette a Dél-dunántúli régió brüsszeli képviseletének biztosítását. A fejlesztéspolitikai megalapozás mellett kiemelendő a 2004. május 1-i magyar EU csatlakozást követő egyre fokozódó érdeklődés a téma iránt. Azonban döntő jelentőséggel az bírt, hogy az akkori Tanács és Magyar Kormány egymással konszenzusra jutva szabad utat (és nem mellékesen: finanszírozást) biztosítottak a Képviselet számára. A Képviselet 2006. július 1-ével kezdte meg munkáját. A Képviselet működésének operatív feltételeit a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (Ügynökség), a Tanács munkaszervezete biztosította. A Képviseletben – jóllehet az a Dél-dunántúli régió egészének érdekeit is hivatott volt képviselni Brüsszelben – közvetlen irányítási jogokkal a Tanács és az Ügynökség rendelkezett. A képviseleti iroda működése három fázisra osztható: 1. 2006. július – 2007. december: a Képviselet a Magyar Kormány által fenntartott – ellenben akkor általa már kevésbé koordinált – Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletén (MRBK) dolgozott. A képviseleti munka (Tuka, 2009) ekkor állandó brüsszeli jelenlét formájában valósult meg, egy kiküldött ügynökségi munkatárssal. Ebben a fázisban a Képviselet egy fedél alatt működött az észak-alföldi, dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiók brüsszeli irodáival is, 2. 2008. január – december: a Képviselet állandó brüsszeli jelenléte megszűnt, azt az időszaki kiküldetés formájában ellátott képviseleti munka váltotta fel, változatlanul egy kiküldött munkatárssal. Ugyanekkor az MRBK és a Képviselet horizontális partnersége is megszűnt, lévén, hogy az azt

15

Pálmai Zsolt: Regionális jelenlét Brüsszelben... i.m. pp. 213-224

362


megalapozó megállapodás és kormányzati finanszírozás is véget ért. A szakmai koordináció azonban a régió és Magyarország számára is fontos ügyek mentén megmaradt. Ezek a területek elsősorban a közös brüsszeli fórumokon, rendezvényeken való, jellemzően promóciós célú megjelenéseket jelentették, 3. 2009. január – 2011. június: új partnerek és új működési forma. Az addigi esernyő típusú képviseletet felváltotta a határmenti együttműködési iroda modell: a Képviselet a horvát SzlavóniaBaranya Regionális Fejlesztési Ügynökség brüsszeli, az un. Európai Negyedben található irodájába költözött. A horvát partner mellett (2009. július elejétől) szintén azonos ingatlanban jelenlevő Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség brüsszeli irodája jelentette az együttműködés harmadik szereplőjét. A kiküldetés ekkor is időszakos jellegű maradt, egy fő ügynökségi munkatárssal. Az iroda fenntartásának feltételei és körülményei azonban – ellentétben az MRBK-ban tapasztalt nehézségekkel – tisztázottak voltak. Mindezek ellenére a Képviselet működése 2011. június 30-al véget ért. 2009 januárjától a nem állandó brüsszeli jelenlétből fakadó lelassulás, kifáradás jellemezte az addig rendívül aktívnak mondható tevékenységet. Ez elsősorban a széleskörű ismertség megkopásában, a valóban stratégiai partnerekre való kiemelt fókuszálásban volt tetten érhető. Amikorra pedig a 2014-2020-as EU programozási időszak brüsszeli, regionális szintű befolyásolási lehetőségeit már kihasználták, és a projektek fejlesztésének fő csatornájává is az Ügynökség pécsi irodája vált. A Képviseletet finanszírozó ügynökségi források is elapadtak. Éppen ezért a Képviselet 2011. június 30-án befejezte működését. A Képviselet fenntartásának befejezéséhez az vezetett, hogy a magyar területfejlesztési intézményrendszer finanszírozása 2011-ben olyan mértékű karcsúsításon esett át, hogy a brüsszeli képviseleti funkcióra nem maradt pénzügyi forrás. Továbbá a nemzeti szinten kibontakozó centralizációs folyamatok éppen a többszintű kormányzás ellen hatnak. Ilyen formán pedig kedvezőtlen hatással bírtak a Képviselet működési kereteire mind a felhatalmazás megfelelősége, mint a finanszírozás szempontjából. Teljes megszűnésről azonban nem beszélhetünk, mert 2011. július 1-től a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség brüsszeli irodája a továbbiakban ellátja a régió általános képviseletét is.

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 363 A Képviselet kiterjedt kapcsolati hálót működtetett Brüsszelben és a Dél-Dunántúlon is. A brüsszeli partnerkapcsolatok elsősorban az Európai Intézményeknél dolgozó politikusokat, szakembereket jelentették. Amennyiben velük kapcsolatfelvételre került sor, előnyben részesítették az ott dolgozó magyar – ha lehetséges, a Dél-Dunántúlhoz valamilyen formában kötődő – döntéshozók, szakemberek segítségét. Fontos partnerek voltak a Magyar Kormány által delegált COREPER szakdiplomatái is. A Képviselet mindennapi munkája szempontjából a dél-dunántúlihoz hasonló módon Brüsszelben dolgozó regionális képviseletek jutottak szerephez. Nyugat-dunántúli régió A Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviseletét a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a vele együttműködő megyei jogú városok és megyei önkormányzatok közösen hozták létre 2005-ben. Az iroda ma már nem működik. A Képviselet legfőbb céljai az alábbiak voltak:  szolgáltatás-orientált, költséghatékony és hálózatszerű működési modell megvalósítása;  Nyugat-Dunántúl brüsszeli és európai érdekképviseletének erősítése;  az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság döntési és bizottsági munkafolyamatainak figyelemmel kísérése, a Nyugat-Dunántúlt érintő kérdések, előterjesztések folyamatos szakmai követése és jelzése;  a Nyugat-dunántúli kidolgozott álláspontok, ágazati-politikai javaslatok képviselete a brüsszeli és európai testületek felé;  Nyugat-dunántúli politikai, gazdasági és civil tárgyalóküldöttségek tárgyalásainak előkészítése és lebonyolítása;  vezető európai régiókkal a brüsszeli képviseleteiken keresztül munkakapcsolatok szervezése és fenntartása;

364


 a Képviselet fenntartásában résztvevő önkormányzatok és szervezetek nemzetközi munkatársai számára rendszeres brüsszeli gyakornoki munkaidő biztosítása.16 Észak-alföldi régió Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2006. július 1-vel alapította meg a régió önálló brüsszeli képviseleti irodáját. A képviselet fő célja volt, hogy regionális érdekképviseletet alakítson ki és hídszerepet töltsön be az Észak-alföldi régió szervezetei és az Európai Uniós intézmények és szereplők között. A képviselet működése során az Északalföldi régió interregionális szerepkörének erősítését, szervezeteinek nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztését, ismertségének növelését kívánta elérni az Európai Unió intézményeinél. Céljai között szerepelt továbbá Információgyűjtés az EU strukturális politikájával, a 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési- és Demonstrációs Keretprogrammal, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogrammal, a határon átnyúló együttműködésekkel, és a régió szempontjából jelentős más releváns szakpolitikákkal kapcsolatban; részvétel az ezekkel kapcsolatos rendezvényeken, konferenciákon; ezek elemzése, rendszerezése, továbbítása javaslatokkal ellátva.17 A képviselet működése során partneri kapcsolatokat tartott fenn az Európai Parlament regionális fejlesztési szakbizottságának magyar képviselőivel, és szakbizottsági titkárságával, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának munkáját a brüsszeli képviselő nemzeti delegáció koordinátorként támogatta, az Európai Bizottság főigazgatóságainak munkatársaival a kiemelt szakpolitikai területeken tartott fenn kapcsolatokat (regionális politika, innováció politika, energiapolitika). A hatékony brüsszeli jelenlét érdekében 9 hálózati együttműködésben vett részt. 2011 decemberétől alelnöke volt az ERRIN hálózatnak, irányító testületi tagja az ERRIN és TeleRegionsNetwork

Letöltés helye: http://www.westpa.hu/cgibin/westpa/news.cgi?id=nemz&maradid=&view=ck&tID=71&nID= 2011 Letöltés ideje: 2012. június 9. 17 Letöltés helye: http://www.eszakalfold.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/brusszelboljelentjuk/kepviseletunkrol Letöltés ideje: 2012. június 10. 16

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 365 hálózatoknak, és kiemelten fontosan kezelte a NEEBOR hálózaton belüli együttműködést. Kiemelten fontos volt a régió szervezeteivel való kapcsolattartás. Virtuális hálózat keretében működött együtt a régió 3 megyei jogú városával, 3 megyei önkormányzatával és a 3 felsőoktatási intézménnyel, de ezeken felül brüsszeli szakmai programok előkészítése, pályázati és szakpolitikai információk révén a régió minden szervezete számára támogatást nyújtott honlapon, e-mailben, hírlevélen és a regionális sajtó csatornáin keresztül. Gyakornoki programot működtetett a régió szervezetei számára, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatóinak. Támogatást nyújtott regionális delegációk brüsszeli tanulmányi, szakmai programjaihoz. Folyamatosan nyomon követte a régióban zajló projektek megvalósítását, pl. 2011-ben összesen 12 projekt fejlesztésében vett részt a brüsszeli képviselet. Támogatva a Regionális Fejlesztési Tanács, a Regionális Fejlesztési Ügynökség, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség és az ENEREA Észak-Alföldi Energia Ügynökség brüsszeli jelenlétét, folyamatos kapcsolatot tartott munkatársaikkal, kiemelten a nemzetközi kapcsolatokért felelős szervezeti egységekkel. 2012. január 1-el megszűntek a Területfejlesztési Tanácsok,18 így az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács is megszűnt. Ennek köszönhetően a Tanács által alapított brüsszeli képviseletet 2012. március 1-vel megszüntetésre került. 19 Dél-alföldi régió A régió brüsszeli képviseletét kezdetben a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete látta el. 2006. augusztus elején azonban megnyitotta önálló irodáját és kiküldte saját kapcsolattartóját. Az iroda jelenlegi fennállásáról nincsen információ.20

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt 2012. január 1. napi hatállyal úgy módosította a 2011. évi CXCVIII. Törvény, hogy abból a megyei területfejlesztési tanácsokat törölte. 19 Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2012.06.25. napi tájékoztatása szerint. 20 A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség többszöri megkeresés ellenére sem válaszolt. 18

366


Észak-Magyarországi Régió Az európai integrációs folyamatban való hatékony és közvetlen részvétel érdekében az Észak-magyarországi régió Brüsszeli Képviselete 2008. május 1-én kezdte meg működését. A képviseleten akkor 1 fő látta el a régió nemzetközi szintű reprezentációját, a hazai nemzetközi csoporttal szoros együttműködésben. A képviselet célja mindenekelőtt a régió specifikus sajátosságainak hatékonyabb érvényesítse volt az európai döntéshozatalban, információgyűjtés az EU politikájával, és a régió szempontjából kiemelten fontos más jelentős témakörökkel, szakpolitikákkal kapcsolatban. A képviselet célja volt továbbá a közvetlen európai uniós pályázati lehetőségek jobb kihasználása, a lobbyképesség kialakítása. A brüsszeli jelenléttel, személyes kapcsolatok kiépítésével, megerősítésével érvényesíthetőek a régió érdekei minden lehetséges – a képviselet számára elérhető – módon, mely a régió szereplőinek közép és hosszútávon hasznot, sikert hoz. Kiemelten fontos feladat volt a régiómarketing, a régió turisztikai kínálatának piacra segítése a szolgáltatók, érintett szervezetek bevonása mellett, mellyel elősegíthető a régió turisztikai kapacitásainak jobb kihasználása. A képviselet ellátta az Észak-Magyarországon kidolgozott álláspontok, szakmai-politikai javaslatok képviseletét a brüsszeli és európai testületek felé, munkakapcsolatokat szervezett és tartott fenn vezető európai régiókkal, e régiók brüsszeli képviseletével. A régió képviselői, döntéshozói és szakemberei részére a képviselet segítséget nyújtott, valamint képviseleti infrastruktúrát biztosított brüsszeli látogatásuk, munkájuk optimális segítésére. A képviselet nyitott az Észak-magyarország iránt érdeklődő szakemberek, kutatók, befektetők előtt, segítette a régiós partnereket találkozóik megszervezésében, tárgyalásaik lebonyolításában, közreműködött a Brüsszelben zajló régiós munkamegbeszélések megszervezésében. A hazai régiós vezetők, szakemberek hatékonyan bevonhatóak voltak az Európai Unió vérkeringésébe, több lehetőségük adódott a bemutatkozásra, tájékoztatásra, szakmai fejlődésre. Az így szerzett új tudással, tapasztalattal, Brüsszelben elérhető kapcsolatokkal segíthették szervezetük, régiójuk érvényesülését.21 A képviseleti irodát a 21

Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Évkönyve 2008. pp. 230-231. Az évkönyvet az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) bocsátotta rendelkezésemre.

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 367 2010. év végén zárták be, leginkább a magyar külpolitika strukturális átalakulása, a külképviseleti rendszer felülvizsgálata és átalakítása miatt. 22 Befejezés Magyarország korán figyelmet fordított a régiók képviseltetésére Brüsszelben; a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének létrehozásával biztosította számukra az érdekérvényesítés lehetőségét még jóval azelőtt, hogy hazánk csatlakozott volna az Európai Unióhoz. Ennek ellenére meglepő, hogy éppen most, amikor Magyarország már teljes jogú tagja az Uniónak és több milliárd eurós támogatást kap a Strukturális Alapokból a régiók fejlesztésére, a magyar régiók egyike sem rendelkezik önálló képviselettel.23 Az irodák közül többet idén zártak be, néhány fejlesztési ügynökség tájékoztatása szerint pedig újabb iroda megnyitását nem is tervezik. Lehet, hogy a nemzetközi és általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviseleti irodák által végzett tevékenység hasznos és kifizetődő, azonban komoly financiális hátteret igényel. Az irodák megszüntetésének okai nem minden régió esetén jutottak tudomásomra, de véleményem szerint az egyes ügynökségek által felhozott érvek sem lehetnek teljes körűek. A valós és pontos háttérinformációk (pl. pénzügyi háttér, intézményen belüli prioritások, esetleges politikai befolyás) nem kerültek nyilvánosságra, feltételezhetően azért, mert az üzleti titok körébe tartoznak. Továbbá megkeresésemre az egyes ügynökségek arról sem tájékoztattak, hogy mennyire volt hasznos a régiók számára a képviseleti irodák fenntartása, megérte-e az a jelentős anyagi ráfordítás és energia, amelyet az irodák működtetésébe fektettek. Annyi azonban teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy Magyarország több mint tíz éven át résztvevője volt a Brüsszelben zajló érdekképviseleti tevékenységnek, így régióink nem váltak ismeretlenné a többi tagállamok számára.

22

23

NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2012.07.26. napi tájékoztatása szerint. Hangsúlyozom, hogy a Dél-alföldi régió képviseleti irodájáról nincs információ. Az interneten nincs utalás az iroda létezésére, a régió fejlesztési ügynöksége pedig többszöri megkeresésemre sem válaszolt.

368


SUMMARY Study on the Representative Offices of the Hungarian Regions in Brussels Great Britain opened the first office in Brussels, in 1984, for the representation of its sub-national and regional organizations. With this step it started a widespread trend among those interest groups which had the ambition of being represented in Brussels and wished to develop partnerships EU-wide. Since that time many European regions, from almost all Members States, represent themselves in Brussels with different manners and with various aims. The present study was written on one hand about the history of such representative offices and their general peculiarities, on the other hand about the practice of the Hungarian regions. The actors of European regional policy are the European regions. However, delegating persons to the European institutions is not enough for representing interests, the Committee of the Regions neither take part significantly in the decision-making process of the EU. Therefore it is necessary for the regions to find opportunities to be up-to-date in the area of cohesion policy and give advantage to their own territories. The activities of the direct representative offices in Brussels serve these aims. These representative offices differ from each other from several point of view. Because of the financial background the number of delegated persons and the size of the offices, the organized programs the scope of activities and their efficiency are different. In the Member States different types of institutional systems were made, therefore various types of representative offices came into being during the last decades. These offices have several aims: providing fast and effective flow of information, lobbying, making influence to decision-making, furthermore building partnerships, organizing seminars and conferences, analyzing the processes, methods and practices of EU policies. This wide scope of activity provides the EU-wide representation of a certain region and motivate the regions. Hungary paid attention early to represent its regions. By the creation of Representation of the Hungarian Regions in Brussels Hungary provided the opportunity for representation of regional interests long

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI IRODÁIRÓL 369 before Hungary joined to the European Union. Despite of this fact it is surprising that at the moment none of the Hungarian regions have an office in Brussels. Now, when Hungary is a full member of the Union and receives significant financial support from the Structural Funds. Hungary took part in the interest representation activity in Brussels for more than 10 years, thus the Hungarian regions are not unknown for the other Members States. In the second part of the publication we get acquainted with the history of the abovementioned Representation of the Hungarian Regions in Brussels and the former activity of the seven regions.

TANULMÁNY A MAGYAR RÉGIÓK BRÜSSZELI KÉPVISELETI

Recommend Documents