TANULMÁNY
A
HAZAI
BENTONITOK
Dr. ас. F Ö L D V Á R I N É
VOGL
TERMIKUS
VISELKEDÉSÉRŐL
MÁRIA—KOBLENCZ
VERA
Ö s s z e f o g l a l á s ; 11 h a z a i b e n t o n i t e l ő f o r d u l á s D T A - g ö r b é i t , t o v á b b á a b e n t o n i t o k b ó l n y e r t t i s z t a Xa-montmorillonit DTA-görbéit tanulmányozva a következő megállapításokat tettük : a DTA-görbék első e n d o t e r m csúcsa e g y a z o n előfordulásból származó m i n t á k n á l egyforma alakú, de a különböző elő fordulásokból származó minták esetében igen változatos. A M a c k e n z i e által említett anomális m o n t m o r i l l o n i t o k a t a t e r m é s z e t b e n az e m l í t e t t szerzővel ö s s z h a n g b a n m i is g y a k o r i b b n a k találtuk, m i n t a típusos montmorillonitot. A tiszta N a - m o n t m o r i l l o n i t o k o n v é g z e t t vizsgálataink arra utalnak, h o g y azok a b e n t o n i t o k , m e l y e k n é l a szerkezeti víz e l t á v o z á s a 600 C°-nál és 700 C°-nál is jelentkezik, illittel, v a g y kaolinittel szennyezettek.
A b e n t o n i t o k j e l l e m z ő a g y a g á s v á n y a és az ú n . „ b e n t o n i t - t u l a j d o n s á g o k " dozója, m i n t tudjuk,
főhor-
a montmorillonit. A montmorillonit szerkezete nagyjából
z o t t n a k t e k i n t h e t ő , d e e n n e k ellenére l é p t e n - n y o m o n Az ellentmondások megszüntetésének
ellentmondások bukkannak
érdekében a szerkezetre vonatkozó módosítására ezek
tisztá
javaslatok
alapján
azt
montmorillonit tulajdonságainak megismerése
születnek.
mondhatjuk,
szerkezetének finom
terén
Mind
hogy
és
a
szerkezeti
részleteiben
messze
fel.
elképzelések
való
vagyunk
a
érkezett
el
nyugvóponttól. A
legutóbbi
h o z z á n k R . C. a ábra.
USA
wyomingi
bentonit
Wyoming bentonité
—
USA
,
,
adatot
el és
a
bentonitok
gyűjthettünk.
gondoljuk,
hogy saját
problémák megoldása
Látva
termikus a
a
,..
m u n k á j a [1]
termikus
munkában
.
a
görbéiről.
szerző
,, ,
,
sok
.
új
és
, .,
,
érdekes m e g á l l a p í t á s t tesz es sok p r o b l é m á t v e t fel. A z e l m ú l t é v e k alatt többszáz hazai
végeztük
M a c k e n z i e
moritmorillonitok
Ebben 7.
hetekben
bentonitminta
viselkedésére
M a c k e n z i e
által
termikus
vonatkozóan felvetett
a d a t a i n k k a l is e g y l é p é s s e l e l ő b b r e t u d j u k
sok
vizsgálatát tapasztalati
problémákat,
úgy
vinni a kutatást
a
felé.
A t i s z t a és t í p u s o s m o n t m o r i l l o n i t D T A - g ö r b é j é n a k ö v e t k e z ő jellegzetes c s ú c s o k láthatók:
(1. á b r a
mely szobahőfok
a Wyomingi Na-bentonitról)
A z első csúcs n a g y
endoterm
csúcs,
és 300 C° k ö z ö t t j e l e n t k e z i k és a r é t e g r á c s o k k ö z é a d s z o r b e á l t
víz
m o l e k u l á k e l t á v o z á s á t jelzi. E r r ő l a c s ú c s r ó l t u d j u k a z t , h o g y a l a k j a és m é r e t e is s o k t é n y e z ő t ő l függ, így függ a n n a k a k ö r n y e z e t n e k a nedvességi állapotától, a h o l a m i n t a volt, függ t o v á b b á a lecserélhető helyzetben levő kationok minőségétől. A
Ca-bento-
n i t o k n á l p l . a c s ú c s n a k a v i s s z a t é r ő s z á r á n , 2 0 0 — 2 5 0 C° k ö r ü l t a r a j o s h a j l a t a v a n .
Ez
valószínűleg a Ca-ionok hidrátburkának
és
a kissé később bekövetkező leszakadásától
a hidrátburok vízmolekuláinak eltávozásától származik. A Na-montmorillonitok ben
(1. ábra)
a csúcs visszatérő szárán nincs külön hajlat.
M a c k e n z i e
eseté
ennek
a
c s ú c s n a k az alakját és a n a g y s á g á t a lecserélhető h e l y z e t b e n levő k a t i o n o k k a l a k ö v e t -
Földtani
454
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet,
k e z ô k é p p e n hozza összefüggésbe : n a g y íonatmeroju,
4.
füzet
egyertéku ionok, pl. a Cs+,
kis,
egyszeres csúcsot adnak, kisebb i o n á t m é r ő j ű egyértékű ionok közepes m é r e t ű egyszeres, v a g y kettős csúcsot eredményeznek, a k é t é r t é k ű ionok, t o v á b b á а 1 л h á r m a s csúcsot
+
kettős,
esetleg
adnak.
A m á s o d i k e n d o t e r m csúcs, m e l y
a típusos montmorillonitoknál
7 0 0 C°
j e l e n t k e z i k , a s z e r k e z e t i v í z e l t á v o z á s á t ó l s z á r m a z i k . Hz a c s ú c s a z o n b a n n e m bentonitnál jelentkezik
700 C°-nál, így a z o k n á l a m o n t m o r i l l o n i t o k n á l ,
körül
minden
ahol sok
Al-
3. ábra. V é g a r d ó i b e n t o n i t o k a I I I . é s I X . sz fúrásokból — B e n t o n i t e s of V é g a r d ó f r o m t h e borings N o . III. and I X .
2. ábra. I s t e n m e z e j e i b e n t o n i t o k a z a l s ó é s f e l s ő s z i n t m i n t á i b ó l — B e n t o n i t e s of I s t e n m e z e j e f r o m t h e s a m p l e s of t h e u p p e r a n d l o w e r l e v e l
i ó n t helyettesít F e az a csúcs m á r 5 0 0 — 6 0 0 C° k ö r ü l is megjelenik, n a g y M g - t a r t a l m ú montmorillonitoknál pedig 600 C°-nál. Sok esetben azonban a kémiai összetétel típusos m o n t m o r i l l o n i t r a u t a l n a , a D T A g ö r b é n m é g s e m 700 C° k ö r ü l j e l e n t k e z i k a s z e r k e z e t i víz
elvesztése,
hanem
600
C° k ö r ü l .
Az
ilyen
montmorillonitokat
M a c k e n z i e
anomális montmorillonitoknak nevezi. Megjegyzi, hogy tapasztalata szerint
hazájában
(Skócia) s o k k a l t ö b b az a n o m á l i s m o n t m o r i l l o n i t o t t a r t a l m a z ó b e n t o n i t , m i n t a típusos. S o k e s e t b e n az is t a p a s z t a l h a t ó , h o g y e g y e s b e n t o n i t o k D T A - g ö r b é j é n m i n d a 700 C° körüli csúcs, m i n d
a
M a c k e n z i e á t és azt t a p a s z t a l t a ,
600 C° k ö r ü l i c s ú c s is a
Ca-bentonitokat
jelentkezik.
K-sóval
telítve
K-bentonitokká
h o g y a K - b e n t o n i t o k n á l a 700 C° k ö r ü l i c s ú c s az
alakította alacsonyabb
h ő m é r s é k l e t felé t o l ó d i k . E b b ő l a z t k ö v e t k e z t e t t e , h o g y a l e c s e r é l h e t ő h e l y z e t b e n l é v ő k a t i o n o k n e m c s a k az első csúcs alakját
és n a g y s á g á t befolyásolják
m ó d o n , h a n e m a m á s o d i k c s ú c s h ő m é r s é k l e t é t is
módosítják.
az előbb
említett
F ö l d v á r i n é —
К о b I e и с z : Hazai
bentonitok
termikus
455
viselkedése
A m o n t m o r i l l o n i t o k t e r m i k u s g ö r b é j é n 9 0 0 C° k ö r ü l i s m é t j e l e n t k e z i k e g y e n d o t e r m c s ú c s és e z t k ö v e t ő e n e g y e x o t e r m c s ú c s is.
M с . С о n n e 11 t i g y g o n d o l t a
[2],
h o g y e z a z e n d o t e r m c s ú c s is s z e r k e z e t i v í z t á v o z á s á t j e l z i , é s p e d i g o l y m ó d o n , h o g y
a
t e t r a é d e r r é t e g b e n l e v ő O H - i o n o k c s a k e z e n a h ő m é r s é k l e t e n t á v o z n a k el. M i v e l a z o n b a n e z a m e g á l l a p í t á s n i n c s e n ö s s z h a n g b a n a t e r m o g r a v i m e t r i á s ( T . G.) g ö r b é k k e l , k e n z i e
azt az álláspontot fogadja
M a c
el, h o g y 9 0 0 C ° - n á l a z i o n o k n a k a r á c s b a n
való
átrendeződése először hőelnyelő folyamatot eredményez, m a j d e z u t á n spinell képződése, hőtermelő folyamatban
nyilvánul
meg.
4. ábra. K o m l ó s k a i b e n t o n i t o k k ü l ö n b ö z ő k u t a t ó t á r ó k b ó l — B e n t o n i t e s of K o m l ó s k a f r o m diffe rent prospect-holes
A következőkben alakulására
összefoglaljuk
hazai bentonitokon
5. ábra. B u d a t é t é n y i b e n t o n i t o k a z I . é s I I . s z . m u n k a h e l y m i n t á i b ó l — B e n t o n i t e s of B u d a t é t é n y f r o m t h e s a m p l e s of w o r k i n g - p l a c e N o . I. a n d I I .
azokat
alkalmunk
a megfigyeléseket,
volt
melyeket
a
csúcsok
tenni.
Hazai bentonitjaink csaknem kivétel nélkül Ca-bentonitok, vagyis a montmoril lonitok lecserélhető helyzeteiben Ca-ionok A
2—12.
ábrákon
11
lelőhelyről
vannak. mutatunk
Az első- és t a l á n a szerkezet s z e m p o n t j á b ó l
be
bentonitokról
DTA-görbéket.
n e m is lényegtelen megfigyelés az,
az első n a g y e n d o t e r m csúcs, amely az adszorpciós víz távozásától származik, lelőhely m i n t á i n á l azonos rajzú,
de a különböző lelőhelyről származó m i n t á k n á l
szeszélyes a l a k ú és k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú . Pl. az istenmezejei b e n t o n i t o k
a Ca-ra jellemző kis h a j l a t o n k í v ü l a csúcs a n a g y m a x i m u m n á l is k e t t ő s Ugyancsak kettős a gönci bentonitok
(8. á b r a ) e l s ő m a x i m u m a , d e i t t a k é t van,
magasságkülönbség
mint
az
előző
esetben
k e s k e n y e b b . A n a g y l ó c i b e n t o n i t o k (6. á b r a ) e l s ő c s ú c s a n e m m u t a t hasonló kettősséget,
de a csúcs kiszélesedése a m a x i m u m
táján
és
igen
mindegyikénél
között
nagyobb
hogy
egyazon
a
(2.
ábra).
maximum csúcsterület
u g y a n az előzőkhöz ezeket a rajzokat
is
Földtani
456
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet,
4.
füzet
j e l l e g z e t e s s é t e s z i . A b u d a t é t é n y i b e n t o n i t (5. á b r a ) h a s o n l ó a z e l ő b b i h e z , m é g i s a c s ú c s m a x i m u m kiszélesedésénél a görbe ellentétes irányú, l e g i n k á b b hasonlítanak h o z a k o l d u i (7. á b r a ) é s k o m l ó s k a i b e n t o n i t o k
egymás
(4. á b r a ) k i s , h e g y e s c s ú c s o t
g ö r b é i , t o v á b b á a z ó d ö r ö g d i (9. á b r a ) é s s z ő c i ( 1 0 . á b r a ) b e n t o n i t m i n t á k
mutató
DTA-görbéi.
T a p a s z t a l a t u n k szerint a n n y i r a jellemző a lelőhelyre az első c s ú c s n a k a h o g y az á l t a l u n k feldolgozott lelőhelyről s z á r m a z ó m i n t á k a t v a l ó s z í n ű s é g g e l fel t u d j u k
rajza,
a görbéjük alapján
nagy
ismerni.
7. abm. szennyezve)
6. ábra. N a g y l ó c i b e n t o n i t o k ( d o l o m i t s z e n n y e z é s s e l ) a z I . , I I . é s I I I . s z . k u t a t ó g ö d ö r b ő l -— B e n t o n i t e s of N a g y l ó c (soiled w i t h d o l o m i t e ) from the prospect-holes N o . I., II. a n d I I I .
Koldui bentonitok — B e n t o n i t e s of with kaolinite)
(kaolinittel Koldu (soiled
K é r d é s m o s t m á r az, h o g y ezt a jellemző a l a k k ü l ö n b s é g e t m i l y e n t é n y e z ő okoz h a t j a ? N y i l v á n v a l ó n a k látszik, hogy csupán a lecserélhető helyzetben levő
kationoktól
a csúcs a l a k j a n e m függhet. M i n t a k é s ő b b i e k b e n l á t n i fogjuk, t ö b b
bentonit-előfordu
lásunk
is
mintáiból
készített
tiszta
Na-montmorillonit
DTA-görbéjét
megvizsgáltuk
és az első c s ú c s a l a k j á b a n c s a k a n n y i v á l t o z á s t a p a s z t a l h a t ó , h o g y a N a - m o n t m o r i l l o n i t o k b a n a kalciumra jellemző hajlat elmarad, de a csúcs egyébként m e g t a r t j a alakját
( 1 . , 1 3 . , 14. é s 1 5 . á b r a ) .
eloszlási viszonyaiban kell m é g
vizsgálnunk),
különbözőség
van
mutatkozó
eredeti
A lehetséges magyarázatot v a g y a
szemcsenagyság
különbözőségben
a kérdést
vagy pedig abban,
hogy
az egyes bentonitfajtáknál.
lehet keresni
(ezt
az adszorpciós víz
Megkülönböztetést
meg
kötéserősségében
tehetünk
a
r á c s o k k ö z é b e é p ü l t v í z és a felületen m e g k ö t ö t t v í z k ö z ö t t . E z a k é t f é l e k é p p e n
réteg adszor
beált víz n e m egyforma erősen t a p a d az agyaghoz. H a az egyes
bentonit-féleségekben
a különbözőképpen
akkor
alakjában
adszorbeálódott
mutatkozhatnak
víz a r á n y a
különbözőségek.
nem
Nagyon
egyforma,
az első
valószínű az, h o g y végső
a b e n t o n i t o k g e n e t i k á j a és az első csúcs alakja k ö z ö t t fogunk összefüggést
csúcs fokon,
találni.
Föld
A
v á r i n é
— K о b l e n с z : Hazai
szerkezeti víz eltávozását
bentonitok
jelző m á s o d i k
termikus
csúcsra
viselkedése
vonatkozóan
a
457
következő
megfigyelésekről számolhatunk be : Megerősítjük
M a c k e n z i e n e k
lényegesen gyakoribbak
azt a megállapítását,
az ún. a n o m á l i s m o n t m o r i l l o n i t o k ,
hogy a
természetben
vagyis azok, ahol a szer
k e z e t i víz t á v o z á s á t jelző csúcs n e m a s z a b á l y o s helyen, 700 C°-nál a l a k u l ki,
hanem
600 C°-nál. I l y e n esetekben g o n d o l u n k a D T A - g ö r b e alapján beidellit jelenlétére, a z o n b a n t u d a t á b a n v a g y u n k annak, hogy egyes k u t a t ó k a beidellitnek m i n t önálló a l é t e z é s é t is t a g a d j á k .
E n n e k a csúcsnak az anomáliáira vonatkozóan azokból a vizs
gálatokból nyerhetünk t á m p o n t o k a t , melyeket tiszta Xa-montmorillonitokon
8. ábra. G ö n c i b e n t o n i t o k a z V . é s V I I . s z . f ú r á s o k b ó l — B e n t o n i t e s of G ö n c f r o m t h e b o r i n g s N o . V. and VII.
Ismeretes, alapuló eljárást
hogy
В u z á g h
professzor
és
munkatársai
kolloidkémiai
bentonitból való
t á s á r a [3]. A F ö l d t a n i I n t é z e t v e g y i l a b o r a t ó r i u m á b a n is a l k a l m a z t u k
ezt az
és a t i s z t á n e l ő á l l í t o t t N a - , illetve H - m o n t m o r i l l o n i t o k k é m i a i v i z s g á l a t á v a l E m s z t
és
S z e p e s i
végeztünk.
9. ábra. Ó d ö r ö g d i b e n t o n i t o k ( k a o l i n i t s z e n n y e zéssel) az V-, V I . és V I I I . sz. fúrásokból — B e n t o n i t e s of Ó d ö r ö g d (soiled w i t h k a o l i n i t e ) f r o m t h e borings N o . V., VI. and VIII.
dolgoztak ki a tiszta Na-montmorillonitnak
következtetéseket
ásványnak
a montmorillonitok szerkezetére vonatkozóan
elven előállí eljárást
C s a j á g h y, v o n t a k le
[4]. E z e k n e k a v i z s g á l a t o k n a k k a p c s á n a l k a l m u n k v o l t
új
összehason
lító D T A - v i z s g á l a t o k a t végezni az egyes bentonitféleségeken, a belőlük előállított t i s z t a Na-montmorillonitokon
és
a
Na-montmorillonit
a n y a g o n . A 1 3 . , 14. é s 15. á b r á n a z i s t e n m e z e j i , u t á n közöljük
a belőlük
B u z á g h — S z e p e s i
visszamaradt
kőzet
a m á d i és a b á n d i b e n t o n i t o k
kinyerése
után
görbéi
eljárással nyert
Na-montmorillonit
g ö r b é j é t és v é g ü l b e m u t a t j u k az e l v á l a s z t ó eljárás u t á n v i s s z a m a r a d t k ő z e t a n y a g görbéjét Az
DTA-
is. összehasonlítást
az
első
csúcsra
vonatkozóan
már
az
előbbi
tárgyalásnál
m e g t e t t ü k . A második, vagyis a szerkezeti víz eltávozását jelző e n d o t e r m csúcsra v o n a t k o z ó a n azt figyelhettük meg, h o g y a n n á l a m i n t á n á l , ahol az eredeti b e n t o n i t típusos, v a g y i s a m á s o d i k c s ú c s a 700 C° k ö r ü l v a n (13. á b r a ) , o t t
M a c k e n z i e h e z
hason
l ó a n m i is észleljük, h o g y ez a c s ú c s a N a - m o n t m o r i l l o n i t n á l k e v é s s é lefelé t o l ó d i k . F e l vetjük
azonban
a k é r d é s t , h o g y kell-e i t t s z e r k e z e t i o k r a g o n d o l n u n k és n e m arról
a
458
Földtani
jelenségről
van-e
itt
Közlöny,
is szó,
amivel
LXXXVIII.
a
kötet,
4.
DTA-vizsgálatoknál
füzet
gyakrabban
találkozunk,
h o g y k i s m e n n y i s é g ű a l k á l i s ó k j e l e n l é t e a c s ú c s o k h ő m é r s é k l e t é t b e f o l y á s o l j a (pl. d o l o m i t esete
[5]). A 14. é s 1 5 . á b r á n l á t h a t ó b e n t o n i t o k e s e t é b e n a
M a c k e n z i e
által említett
a z o n e s e t t e l á l l u n k s z e m b e n , a h o l 6 0 0 C° é s 7 0 0 C° k ö r ü l is v a n e n d o t e r m c s ú c s . gondoljuk,
hogy ezekre az esetekre a m i vizsgálataink megadják
a választ.
Úgy
Nyilván-
10. ábra. S z ő c i b e n t o n i t o k ( k a l c i t s z e n n y e z é s s e l ) a 3 6 0 . s z . f ú r á s b ó l — B e n t o n i t e s of S z ő c (soiled w i t h calcite) from t h e boring N o . 360.
VI. ábra. H e r e n d i b e n t o n i t o k ( k a l c i t s z e n n y e z é s sel) a 2 0 . sz. f ú r á s b ó l — B e n t o n i t e s of H e r e n d (soiled w i t h calcite) f r o m t h e b o r i n g N o . 2 0 .
12. ábra. sel) —
13. ábra. Eredeti istenmezeji bentonit (pirit s z e n n y e z é s s e l ) (1). A z i s t e n m e z e j i bentonitból k i n y e r t tiszta N a - m o n t m o r i l l o n i t (2). A vissza m a r a d t k ő z e t a n y a g (3). — Original b e n t o n i t é of I s t e n m e z e j e (soiled w i t h pyrite) (1). P u r e N a montmorillonite obtained from bentonites of Istenmezeje (2).Theremainingstone-substance(3).
M á n y o k i b e n t o n i t o k (kalcit szennyezés Bentonites of Mányok (soiled with calcite)
v a l ó n a k l á t s z i k u g y a n i s a g ö r b é i n k b ő l a z , h o g y e z e k n é l a m i n t á k n á l a 6 0 0 C° csúcsot
a
montmorillonithoz
keveredett
illit,
kaolinit
(esetleg
beidellit?)
körüli
okozhatja,
m e r t a z előállított N a - m o n t m o r i l l o n i t b a n ez a c s ú c s k i s e b b , m i n t a z e r e d e t i b e n t o n i t b a n , ezzel s z e m b e n A
a visszamaradt
kőzetanyagban
viszonylag
megnövekedve
jelentkezik.
B u z á g h — S z e p e s i -féle e l j á r á s n a g y j e l e n t ő s é g é t é p p e n a b b a n
látjuk,
h o g y ennek segítségével m ó d nyílik arra, hogy a montmorillonitokra vonatkozó t u d o m á n y o s vizsgálatokat szennyezéstől mentes-, v a g y legalábbis a szennyezésektől lénye gesen megtisztított montmorillonitokon
végezhetjük.
Föld
V áviné
— Koblencz:
Hazai
bentonitok
termikus
viselkedése
A m á s o d i k csúcs helyzete körül kialakult véleménykülönbségek
459
áthidaló
oldását tehát az előbbiek alapján a következőképpen t u d n á n k adni. A típusos morillonitok
700 C° k ö r ü l i c s ú c s a
alkáli-montmorillonitok
esetében
a
meg mont-
Ca-montmoril-
J o n i t h o z k é p e s t k e v é s s é e l t o l ó d i k a z a l a c s o n y a b b h ő m é r s é k l e t e k felé. E n n e k o k á t a n e m teljesen kimosható, visszamaradt
alkáli só h a t á s á v a l indokoljuk.
Azon
mi
bento
n i t o k e s e t é b e n , a h o l 600 C°-nál és 700 C°-nál is j e l e n t k e z i k s z e r k e z e t i v í z e l t á v o z á s á t ó l c s ú c s , ú g y g o n d o l j u k , h o g y illit, k a o l i n i t , v a g y b e i d e l l i t s z e n n y e z é s s e l k e l l s z á m o l n u n k . Kétségtelenül
van
azonban egy olyan montmorillonit-féleség,
14. ábra. E r e d e t i b á n d i b e n t o n i t (1), B a n d i b e n t o n i t b ó l n y e r t t i s z t a N a - m o n t m o r i l l o n i t (2). Л v i s s z a m a r a d t k ő z e t a n y a g (3). — Original b e n t o n i t é of B á n d (1). P u r e Na-montmorillonite g a i n e d f r o m b e n t o n i t é of B á n d (2). T h e r e m a i n i n g s t o n e - s u b s t a n c e (3)
éspedig a
természetben
15. ábra. E r e d e t i m á d i b e n t o n i t (1). A m á d i bentonitból nyert Na-montmorillonit (2). A v i s s z a m a r a d t k ő z e t a n y a g (3). — Original b e n t o n i t é of M á d f i ) . N a - m o n t m o r i l l o n i t e g a i n e d o f b e n t o n i t é f r o m M á d (2). T h e r e m a i n i n g s t o n e s u b s t a n c e (3)
i g e n g y a k o r i , m e l y n e k a s z e r k e z e t i vize 600 C° k ö r ü l t á v o z i k és a k é m i a i a l a p j á n n o n t r o n i t r a és beidellitre n e m g o n d o l h a t u n k , h a n e m — m i n t is r á m u t a t —
a montmorillonitokra jellemző vegyi összetétele
A montmorillonitok DTA-görbéjén
összetétele
M a c k e n z i e
van.
900 C° k ö r ü l j e l e n t k e z ő h a r m a d i k
endoterm
csúcsra, t o v á b b á az azt közvetlenül k ö v e t ő e x o t e r m csúcsra az a megjegyzésünk,
hogy
e z e k i g e n s z e s z é l y e s e n és v á l t o z a t o s a n j e l e n t k e z ő csúcsok. N e m e g y s z e r t a l á l t u n k
olyan
bentonitmintát,
a m e l y n é l ezek a csúcsok alig j e l e n t k e z t e k , m á s e s e t b e n p e d i g
kifejezetten m u t a t k o z t a k . kristályosodási fokának
élesen,
Valószínű, hogy ezeknek a csúcsoknak a megjelenése a m i n t a függvénye.
IRODALOM
—
REFERENCES
1. M a c k e n z i e , R. С : T h e montmorillonite differential thermal curve. Bull. Gr. franc. A r g i l e s . I X . 7 — 1 5 , 1957. — 2. M с С о n n e 11, D . : T h e c r y s t a l c h e m i s t r y of m o n t m o r i l l o n i t e . A m e r . Mineral. 35. 1 6 6 — 1 7 2 . 1950. — 3. В u z á g h, A . ^ S z e p e s i , К . : Ü b e r eine kolloidchemische M e t h o d e zur B e s t i m m u n g d e s M o n t m o r i l l o n i t s in B e n t o n i t é n . A c t a C h i m . A c a d - Sei. H u n g . 5. 1955. — 4. C s a ja g h y G — E m s z t M . — S z e p e s i K.: A hazai bentonitokról. Földtani K ö z l ö n y , 87. 2 7 4 — 2 8 3 . 1957. — 5. F ö l d v á r i n é V o g l , M . — K o b l e n c z , V.: F a c t e u r s de la décomposition t h e r m i q u e des dolomies. A c t a geol. T o m . I I I / F a s c . 1—3. 1955.
460
Földtani
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet,
Study o n t h e t h e r m a l a t t i t u d e of H u n g a r i a n Dr. ac. M. F Ö L D V Á R I - V O G L — V .
4.
füzet
bentonites
KOBLENCZ
E x a m i n i n g t h e 11 D T A c u r v e s of t h e H u n g a r i a n b e n t o n i t e o c c u r r e n c e s f u r t h e r t h e D T A c u r v e s of p u r e N a - m o n t m o r i l l o n i t e g a i n e d of t h e b e n t o n i t e s , w e f o u n d o u t t h e f o l l o w i n g s t a t e m e n t s : t h e f i r s t e n d o t h e r m a l p e a k of t h e D T A c u r v e s i s of t h e s a m e f o r m b y t h e s a m p l e s c o m i n g f r o m t h e i d e n t i c a l o c c u r r e n c e b u t is v e r y v a r i e d i n c a s e of s a m p l e s c o m i n g f r o m d i v e r s e o c c u r r e n c e s . T h e a n o m a l m o n t m o r i l l o n i t e s , m e n t i o n e d b y M a c k e n z i e , we also f o u n d in a c c o r d w i t h t h e a u t h o r t o b e m o r e frequent in nature t h a n the typical montmorillonites. Our examinations, m a d e on pure Nam o n t m o r i l l o n i t e s , a r e r e f e r r i n g t o t h e f a c t t h a t t h o s e b e n t o n i t e s b y w h i c h t h e l e a v e of t h e c o n s t i t u t i o n a l w a t e r a p p e a r s b y 6 0 0 °C a n d a l s o b y 7 0 0 °C a r e s o i l e d w i t h i l l i t e o r kaolinite.
