A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban D R . M A K A I M A RT I N A F Ő O S Z T Á LY V E Z E T Ő K Ö R N Y E Z E T F E J L E S Z T É S I F Ő O S Z T Á LY „A HULLADÉKOK TERMIKUS HASZNOSÍTÁSA” C. KONFERENCIA 2014. OKTÓBER 7. BUDAPEST
Témák Nemzetközi kitekintés
Hazai jogszabályi háttér Hasznosítási célkitűzések Kommunális
hulladékégetés helyzete Nem kommunális hulladékégetés helyzete Források, támogatások [Kép forrása: http://media.tumblr.com/fdb8c73c06afad4d5273d6a3dcab927a/tumblr_inline_n7qkoc7RX61s8ck5c.jpg]
A termikus hasznosításhoz kapcsolódó fontosabb EU-s irányelvek I. A
hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve
Hulladékhierarchia D10 ártalmatlanítási művelet R1 hasznosítási művelet (pirolízis esetében lehet R3 is) Az engedélyezés feltétele az energiahatékonyság
[Kép forrása: http://www.anticoroziv.eu/en/applications/oxidation-control-waste-incineration]
A termikus hasznosításhoz kapcsolódó fontosabb EU-s irányelvek II. Az ipari kibocsátásokról szóló, az Európai Parlament és
a Tanács 2010. november 24-i, 2010/75/EU irányelve Hulladékégető mű és
hulladék-együttégető mű fogalma Engedélykérelem és annak tartalmi elemei Kibocsájtás szabályozás és ellenőrzés Üzemeltetési feltételek Maradékanyagok Nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstétel
[Kép forrása: http://martinjapan.blogspot.hu/2010/07/osaka-austrian-artist-hundertwasser-in.html]
A termikus hasznosítás helyzete az EU-ban
Megelőzés
Legjobb alternatíva
Újrahasználatra történő előkészítés Anyagában történő hasznosítás
Egyéb hasznosítás (energetikai hasznosítás) Ártalmatlanítás
Legkevésbé jó alternatíva
Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve A hulladék erőforrássá alakítása
„Ha az a cél, hogy a hulladék nyersanyagként visszakerüljön a gazdaságba, akkor sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az újrahasználat és az újrafeldolgozás kérdéskörére” „2020-ra a hulladékot erőforrásként kezeljük” „Az energiatermelési célra történő felhasználás a nem újrafeldolgozható termékekre korlátozódik, a hulladéklerakók gyakorlatilag megszűntek, és biztosított a magas szintű újrafeldolgozás” *****
Hulladékégetési adó Ez már jelenleg is van pár tagországban 1-44 €/tonna
A kommunális hulladékégetőkre kiadott EU Bizottsági tanulmány [2014] 425 db R1+D10-es hulladékégető mű A 3 legtöbb kommunális hulladékot égető ország
Dánia, Hollandia és Svédország CHP égetőművek – hidegebb éghajlat, átlagosan 240.000 t/év kapacitás Elektromos energiát előállító égetőművek – melegebb éghajlat, átlagosan 170.000 t/év kapacitás Hőenergiát előállító égetőművek – hidegebb éghajlat, átlagosan 140.000 t/év kapacitás
[Forrás: Report on the impact of R1 climate correction factor on WtE plants – JRC]
A hulladékégetési kapacitások megoszlása az EU tagországaiban
[Kép forrása: Report on the impact of R1 climate correction factor on WtE plants – JRC]
Hulladékégető művek elhelyezkedése és megoszlása az EU tagországaiban
[Kép forrása: Report on the impact of R1 climate correction factor on WtE plants – JRC]
Hazai jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi
LIII. törvény A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A hulladékokról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény, (a továbbiakban: Ht.)
Veszélyes-hulladékégető mű fogalma
A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba
vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, műszaki feltételeiről a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet
A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, műszaki feltételeiről a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet módosítása
A módosítás célja: az ipari kibocsátásokról szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelv IV. fejezetének és VI. mellékletének átültetése. Új elemek: Módosuló fogalmak (hulladékégető mű, meglévő hulladékégető mű, hulladék együttégető mű, hulladékolaj fogalma) Megjelenik a maradékanyag fogalma Az új miniszteri rendelet várható hatályba lépése: 1 hónapon belül
A termikus kezelést érintő jogszabályváltozások Ht. 15. § (4) bekezdésének módosítása:
„Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető.”
Hasznosítási célkitűzések Határidő
Anyagáram
Kitűzött cél
2016. július 1.
biológiailag lebomló szervesanyag
a települési hulladékként lerakott mennyiséget 35%-ra kell csökkenteni. (820.000 tonna alá kell csökkenteni)
2020. december 31.
papírhulladék fémhulladék műanyag hulladék üveghulladék
újrahasználatának és újrafeldolgozásának mértékét tömegében legalább 50%-ra kell növelni.
2020. december 31.
újrahasználatának, újrafeldolgozásának mértékét nem veszélyes építési bontási tömegében legalább 70%-ra kell hulladék növelni.
[Fenti képek forrása: http://www.optical-transmission.com]
A körkörös gazdaságra való áttéréssel foglalkozó közleménycsomag hatása a hulladék sorsára
Célja: elmozdulás a körkörös gazdaság felé (újra és újra felhasználható erőforrások) Elemei: Szigorúbb célértékek:
újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arány; hulladéklerakási arány.
Tagállami beszámolási kötelezettség racionalizálása
Várható hatása: a hulladékhierarchiának megfelelve a hasznosítási arányok növekedése hulladéklerakás csökkenése
Magyarország álláspontja a körkörös gazdaságra való áttéréssel foglalkozó közleménycsomag kapcsán •
túl ambiciózus célszámok;
•
a problémát nem megközelíteni;
•
a körkörös gazdaság megvalósítása a gazdasági szereplők feladata, leginkább a termékkört érinti;
•
a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat a termelői, szolgáltatói szektorra kellene telepíteni, nem a hulladékgazdálkodásra;
•
a termékoldali szabályozás tudná csökkenteni a hulladék mennyiségét.
a
hulladékstátusz
felől
kell
érdemben
A termikus hasznosítás jelenlegi helyzete Magyarországon
[Kép forrása: http://www.earthtimes.org/newsimage/ash_elements_incineration_32.jpg]
Kommunális hulladékégetés Magyarországon
Kommunális hulladékégető adatai
Jelenleg 1 db Budapesten – Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (FKF Zrt. Tulajdonában áll) 420.00 t/év engedélyezett kapacitás R1-es égetőmű Hő- és villamosenergia előállítására alkalmas R1 = 0,69 (2012-es adat) (R1 - energiahatékonysági tényező)
[Kép forrása: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/res/img/1142/hullad_khasznos_t__m_.jpg]
Nem kommunális hulladékot égető létesítmények Magyarországon Nem veszélyes hulladék együttégető mű
8 db működő engedélyes 370.000 t/év Nagyobbak: Mátrai Erőmű Zrt., Hamburger Hungária Erőmű Kft., Wienerberger Téglaipari Zrt. Veszélyes hulladékégető mű 16 db működő engedélyes 350.000 t/év Nagyobbak: Sarpi Dorog Kft., ATEV Zrt., ÉMK Kft. Sajóbábony Veszélyes és nem veszélyes együttes engedély: 4 db működő engedélyes 210.000 t/év Nagyobbak: Duna-Dráva Cement Kft. - Vác, MOL Nyrt. - Százhalombatta
[Kép forrása: http://www.zerowasteamerica.org/Incinerators.htm]
Hulladékkezelés hazánkban 2009.
Megnevezés
ezer tonna
Hulladékmennyiség
2010. ezer tonna
%
19 758
2011. %
ezer tonna
18 621
%
18 596
Anyagában hasznosítás
4 584
23,2
5 682
30,5
5 001
26,9
Energetikai hasznosítás
787
4
824
4,4
822
4,4
75
0,4
160
0,9
91
0,5
Lerakás
8 536
43,2
7 475
40,1
8 580
46,1
Egyéb
5 777
29,2
4 480
24,1
4 101
22,1
Égetés
[Táblázat forrása: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020]
Égetők költsége 100.000 t kapacitású kommunális
égetőmű építése kb. 25-45 milliárd Ft Ezen felül fellépnek még:
Működési költségek; Salak/pernye kezelési költsége; Rejtett költségek ( egészségügyi ellátás, üvegházhatású gázok stb.).
Égető működése kb. 20 év, ezután
Bezárják Korszerűsítik, felújítják
Az égetőművel járó költségek gyakran a
hulladékgazdálkodás szempontjából előnyösebb alternatíváktól vonják el a forrásokat
[Kép forrása: http://transitionvoice.com/wp-content/uploads/burning-money-e1340332352315.jpg]
A körkörös gazdaságtól elvárt célértékek I. Újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozási arány (csomagolási hulladék) A 2012. évi HU JAVASLAT JAVASLAT JAVASLAT jelenleg adatok 2020-as 2025-ös 2030-as Hulladékelőírt Kizárólag célszámok célszámok célszámok áram hasznosít anyagában történő ási arány hasznosítási arány
Üveg
60,0%
34%
70%
80%
90%
Műanyag 22,5%
27%
45%
60%
60%
Papír
60,0%
73%
85%
90%
90%
Fém
50,0%
80%
70%
80%
90%
Fa
15,0%
16%
50%
65%
80%
A körkörös gazdaságtól elvárt célértékek II. A települési hulladék újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozási aránya, valamint lerakási aránya kapcsán a Körkörös gazdaságra vonatkozó javaslatban megjelölt célértékek
A települési hulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának aránya Lerakási arány a nem-veszélyes hulladék lerakására szolgáló lerakóban
2012. évi adat
2030. jan. 1-ig elérendő célszámok
Magyarország által vállalható (szakértői becslés alapján)
25,5%
70%
55%
az előző évben keletkezett települési hulladék mennyiség 5%-a
25%
65,4%
A termikus hasznosításhoz kapcsolódó források, támogatások Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Összesen 1117 Mrd Ft; Termikus hasznosítás 5. prioritási tengely: „Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása” – 293 Mrd Ft; biomassza hasznosítás (hulladékból is); kis-közepes kapacitású, térségfejlesztő hatással rendelkező, lokális rendszerek; kapcsoltan termelő erőműegységek előnyben részesítése.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
