TANTÁRGYLEÍRÁS. A nyelvtudomány alapjai

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

A nyelvtudomány alapjai MAO1001 1. 2 2+0 kollokvium – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az alapozó előadás célja a nyelvtudomány legalapvetőbb kategóriáinak, módszeres eljárásainak megismertetése, a nyelvészeti tanulmányok megalapozása. Kompetenciák: általános ismeretek a magyar és a világ nyelveiről, a nyelvészeti terminológia használatának megalapozása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány és az anyanyelv tanítása. A nyelv funkciói. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A világ nyelvei: a nyelvek száma és osztályozása. Nyelvtipológia és univerzálék; a nyelvcsaládok. A nyelvek vizsgálatának szintjei: leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; XX. századi nyelvészeti irányzatok (Saussure, Sapir, Bloomfield, Jakobson, Hjelmslev, Chomsky stb.). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. Fodor István 2003. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kenesei István (szerk.) 1989. A nyelv és a nyelvek. Budapest: Gondolat Kiadó. Kálmán László–Trón Viktor 2006. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai MAO1002 1. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Bényei Ágnes főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvészeti ismeretszerzés általános módjaival és fő kutatási módszereivel, ezzel megalapozza nyelvészeti tanulmányaikat. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat. A kurzus ezen kívül felkészíti a hallgatót arra, hogy képes legyen a tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló írásbeli kidolgozására, amely a hazai (és nemzetközi) szakirodalom felhasználásával igazolja, hogy képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére, valamint ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó. Eco, Umberto 1991. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat Kiadó. Fercsik Erzsébet 2002. Dolgozatírás – felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó.

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Az irodalomtudomány alapjai MAO1003 1. 3 2+0 kollokvium – Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy megismerteti a hallgatókat az irodalom és az irodalomtudomány történetileg változó fogalmával, az irodalomtudomány elméletével és alapvető módszereivel, a főbb poétikai rendszerekkel, illetve az irodalom tanításának általános kérdéseivel. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kurzus képet ad a diszciplína főbb ágairól, érinti az irodalomtörténet, az irodalomtörténet-írás és az irodalomelmélet problémaköreit, egymáshoz való viszonyát. Gondot fordít az alapvető textológiai, filológiai, poétikai ismeretek átadására, nem hagyva figyelmen kívül a könyv- és folyóirat-kiadás, az irodalomkritika, a verstan, valamint az irodalmi kánon- és kultuszképződés kérdéskörét sem. Értelmezi az irodalom kultúratudományi megközelítésének problémáit, miközben figyelmet fordít az olvasási stratégiák változásaira is. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Assmann, Jan 2004. A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. Bókay Antal 2006. Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest: Osiris Kiadó. Bókay Antal–Vilcsek Béla (szerk.) 1998. A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest: Osiris Kiadó. Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás (szerk.) 2005. Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció Kiadó. Szili József 1993. Az irodalomfogalmak rendszere. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó. Szili József 1997. A poétikai műnemek interkulturális elmélete. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó.


Irodalomtudományi proszeminárium MAO1004 1. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása A tantárgy segítséget nyújt a rendszeres irodalomtudományi, egyben bölcsészettudományi tanulmányok végzéséhez, illetve a legalapvetőbb készségek, kutatási-ismeretszerzési kompetenciák, továbbá verstani ismeretek elsajátításához. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag A kurzus résztvevői megismerik a szaktudományi kutatás módszereit, területeit, fontos kézikönyveit, kiadványait, szövegforrásait, segédanyagait (szöveghagyományozódás, lexikonok, kritikai kiadás, kézikönyvek, nyomtatott és online folyóiratok, bibliográfiák, adatbázisok, irodalomkritika, filológia; verstani alapok). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Budapest: Universitas Könyvkiadó. Horváth Kornélia 2006. A versről. Budapest: Kijárat Kiadó. Szűcs Zoltán 2012. Az internetes források használata az irodalomtudományban. Irodalomismeret. 4: 71–76. Thomka Beáta (szerk.) 2009. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó. West, Martin Lichtfield 1999. Szövegkritika és szövegkiadás Budapest: Typotex.


Nyelv és kommunikáció MAO1101 1. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók megismertetése a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció hasonlóságaival és különbözőségeivel, a kommunikáció elméleti és gyakorlati módszereivel, a hatékony kommunikáció formáival. A tantárgy célja továbbá a kommunikáció alapfogalmainak, fajtáinak, rendszerének megismertetése. A tárgy alapul szolgál a hallgató számára az iskolai, iskolán kívüli magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró, kommunikációs kultúrájának fejlődéséhez. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kommunikáció fogalma, kutatásának története; kommunikációs modellek; a kommunikáció mint jelműködés; az emberi és az állati kommunikáció; a metakommunikáció; a nem verbális kommunikáció; a verbális kommunikáció; az intraperszonális, az interperszonális, a csoportos kommunikáció, a tömegkommunikáció, a kultúrák közötti kommunikáció; az akusztikai és a vizuális csatorna; a kommunikációs alaphelyzetek; a kommunikáció zavarai. Az írott és a beszélt nyelv normái. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2006. Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. H. Varga Gyula 2001. Kommunikációs ismeretek. Hungarosse Kiadó. Budapest. Pease, Allan 2005. Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park Könyvkiadó. Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó. Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Akti-Typotex.


Szövegtani ismeretek MAO1102 6. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szöveg leírásának és elemzésének legfontosabb elméleteit, fogalmait és módszereit, és ennek a tudásnak a birtokában legyenek képesek a különböző típusú szövegek minél teljesebb nyelvészeti leírására, illetve értelmezésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A szövegtan történetének vázlata; szövegelméletek; a pragmatikai szempont a szövegelméletben és -elemzésben; a szövegszintek; szövegtipológia; a szövegalkotás és a szövegelemzés alapjai; a szöveg retorikai megközelítése; a szövegtipológia. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kocsány Piroska 1989. Szövegnyelvészet vagy szövegtípusok nyelvészete? Filológiai Közlöny 26–43. Petőfi S. János (szerk.) 2005. Adalékok a magyar nyelvészet szövegtani diszkurzusához. Officina Textologica. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 20042. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.


Szociolingvisztika MAO1103 2. 3 2+0 kollokvium – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi meghatározottságú szemléletét. Ráirányítja a figyelmet a nyelv, társadalom és kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerére, kölcsönhatására. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A szociolingvisztika (társasnyelvészet) jellemzői, módszerei, szemlélete. A nyelv mint dinamikus rendszer, a nyelv és nyelvhasználat változékonysága és változatossága: nyelvi változás, szociolingvisztikai változók, társadalmi változók, függő és független változók, változószabályok, standard, dialektusok és regiszterek, a nyelvváltozatok jellemzése, használatuk szociokulturális rétegzettsége. A nyelvi norma, nyelvi résznormák, a nyelvi sztenderd. Nyelvi kontaktusok. A standard rétegződése, a magyar nyelv egy- vagy többközpontúságának kérdése. Kétnyelvűség: bilingvizmus, lingua francák, pidgin és kreol nyelvek, bidialektalizmus, nyelvi kontaktusok. A nyelvhasználat szabályozása: nyelvpolitika, nyelvi tervezés. Nyelvi szocializáció és nyelvi hátrányos helyezet, identitás és társas szerepek jelzése, a nyelvhasználat mint viselkedés. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kötelező: Chambers, Jack K. 2003. Sociolinguistics theory. Linguistic Variation and its Social Significance. Oxford: Blackwell Publishers. Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Tankönyvkiadó. Kontra Miklós 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris. Kurtán Zsuzsa 2003. Szaknyelvi nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 13– 35. Wardhaugh, Roland 1995. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.


Dialektológia MAO1104 3. 2 0+2 gyakorlati jegy – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja az, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi szemléletét és megközelítését, hogy a szociolingvisztikai alapismertekre építve szemléljék és ítéljék meg a dialektális és regionális nyelvhasználatot. Tudjanak véleményt formálni a nyelvjárásiasság mibenlétéről, társadalmi nyelvhasználati helyéről, szociokulturális meghatározottságáról. A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A dialektológia fogalma, tárgya, kutatási módszerei. A geolingvisztika régen és ma. Nyelv és nyelvjárás, nyelvjárások a nyelv négy dimenziója tükrében. A nyelvjárások funkciója és szerepkörei. A nyelvjárási jelenségek és területi elterjedésük. Nyelvjárási régiók. Változó nyelvjárások, a regionális nyelvhasználat szociokulturális rétegződése. Nyelvi, nyelvjárási kontaktusok. A nyelvjárási tudat és attitűd. Kettősnyelvűség és nyelvhasználat. Nyelvjárási jelenségek országhatáron innen és túl. Nyelvjárások és iskola. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Beregszászi Anikó 2012. A lehetetlent lehetni: Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5–9. osztályában. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó. É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila (szerk.) 2009. Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. P. Lakatos Ilona (szerk.) 2012. Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén. Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához. 143. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit (szerk.) 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához XXXII. Budapest: Tinta Könyvkiadó.


Hangtan MAO1105 3. 2 1+0 kollokvium – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A magyartanári pedagógiai munkához nélkülözhetetlen ismeretekkel vértezze fel a leendő pedagógusokat a beszédképzés és feldolgozás mechanizmusáról, a fonémák nyelvi szerepéről, a fonetikai és fonológiai koartikulációról. A tantárgy célja a beszédtechnikai, helyesírási, nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása. A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A hangtan fogalma, tárgya, felosztása. A fonetika ágai. A szegmentális fonetika irányai a beszédlánc egyes szakaszainak megfelelően: kortikális, artikulációs, akusztikai, auditorikus, percepciós fonetika. A beszélőszervek biológiai és fonációs működése, a magyar beszédhangok képzésének módjai, artikulációs és akusztikai jellemzői, a beszédhangok akusztikai szerkezete. A beszédmegértés folyamatának modelljei. A percepció, a beszédhangok és hangsorok észlelése. A szupraszegmentumok általános jellemzése. Fonológiai alapismeretek. A fonetikai és fonológiai koartikuláció, a magyar nyelv fonotaktikai jellemzői. A beszéd és az írás. A fonetikus írások. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Gósy Mária 2004. A fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. 11–104; 148163.; 182–219. Kassai Ilona 2005. Fonetika. (Átdolgozott kiadás.) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (szerk.) 1994. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémia Kiadó. 25–41. Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. Interdiszciplináris, multimédiás szoftver számítógépre. Budapest: Nikol Kkt. 2003. április 30. Siptár Péter (szerk.) 2005. Szabálytalan fonológia. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához V. Budapest: Tinta Könyvkiadó.


Leíró magyar nyelvtan I. Szófajtan, alaktan MAO1106 4. 4 1+2 kollokvium – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer „működésébe” való „betekintés”, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Szófajtan: A nyelvi rendszer. A nyelvi egységek szinteződése. A szófajelmélet általános kérdései. A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság. A különböző szófaji felosztások és a szófaji felosztás problémás kérdései a magyar nyelvtudományban. Az MGr. szófaji felosztása. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános jellemzése és gyakorlása. Alaktan: A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma. A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái. A morfémaalternáció, az alternánsok típusai; problémás kérdések. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A toldalékmorféma-típusok, elhatárolásának problémái. Az igék és a névszók inflexiójának problémás kérdései. A magyar esetrendszer. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Szófajtanhoz: Kötelező irodalom: Elekfi László: Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 2002. 11–33, 155–164. Keszler Borbála–Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80–109.

P. Lakatos Ilona (szerk.) 2007. Grammatikai gyakorlókönyv. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. (Ajánlott irodalommal) Alaktanhoz: Kötelező irodalom (a szófajtanban megjelölteken kívül): Gaál Edit 1998. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 97. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kiefer Ferenc 1998. Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 187–197. Rácz Endre 1989. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 135–149. T. Somogyi Magda 2000. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III. Budapest: Tinta Könyvkiadó.


Leíró magyar nyelvtan II. Szószerkezettan MAO1107 5. 2 2+0 kollokvium – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer „működésébe” való „betekintés”, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag A szókapcsolatok rendszere, típusai. A szintagmák; elhatárolásuk a morfológiai típusú szerkezetektől és más nyelvi egységektől. A szintagmák típusai, jellemzői. Az alany és állítmány viszonyának kérdésköre; a hozzárendelő szintagma problematikája, elemzési kérdések, nehézségek. Az alárendelő szintagmák általános jellemzése, kategorizációjuk: a bővítmények felől (vonzat és szabad bővítmények) és az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi, főnévi, melléknévi, névmási szerkezetek). A tárgyas, a határozós és a jelzős szintagmák jellemzése és gyakoroltatása. A mellérendelő szintagmák általános jellemzése, különböző szempontú osztályozása. A mondat szintagmatikus szerkezete. A szintagmacsoportok. Szinteződés a mondatban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kötelező irodalom: Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 11–33, 155–164. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80–109. Laczkó Krisztina 2001. Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés. Magyar Nyelvőr 125. évf. 407–18.


Leíró magyar nyelvtan III. Mondattan MAO1108 6. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1106 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer „működésébe” való „betekintés”, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A mondatszint, a mondat fogalma. A különböző megközelítésű mondatmeghatározások. A mondatfajták. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. Modalitás. A mondatrészek. Az egyszerű és összetett mondat határsávja. Az összetett mondat. Az alárendelő mondatok szerveződésében részt vevő grammatikai kategóriák. Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok jellemzése. A nem bővítménykifejtő mellékmondat, a kötött bővítményt kifejtő mondatok típusai. A sajátos jelentéstartalom mibenléte, viszonya a mondatrészkifejtéshez. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. Az elemzést megkönnyítő transzformációk alkalmazása. A jelöltség és az egyeztetés különböző lehetőségeinek számbavétele. Az ábrázolás lehetőségei. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kötelező irodalom: Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII. 11–33, 155–164. Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 110–48. É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó.


Jelentéstan MAO1109 5. 2 2+0 kollokvium – Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a nyelvi jelentés értelmezésének és leírásának legfontosabb jelenkori irányzataival, a szemantikai iskolák főbb vizsgálati területeivel, fogalmaival. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A jelentés leírásának különböző lehetőségei: logikai szemantika, strukturális szemantika, a funkcionális nyelvészet és a kognitív szemantika. A kognitív szemantika legfontosabb témakörei: a kategorizáció, a konstruálás, az egyszerű és az összetett jelentésszerkezetek, a jelentéskiterjesztés. Szemantika és pragmatika. A szinonímia és a poliszémia főbb kérdései: a rokonértelműség és a poliszémia szerepe a mindennapi nyelvhasználatban és a szépirodalom nyelvében. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kiefer Ferenc [1999] Jelentéselmélet. Budapest: Corvina. Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex. Pethő József 2006. Jelentéstan. Nyíregyháza: Bölcsész Konzorcium. Pusztai Ferenc 2003. Szójelentés-történet. In: Kiss Jenő– Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 851–893. Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara.


Stilisztika MAO1110 3. 2 1+0 kollokvium – Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a legfontosabb stíluselméleti rendszerekkel, kategóriákkal, hogy ezáltal képesek legyenek a különböző stíluselemek és -sajátosságok kellően megalapozott értelmezésére és árnyalt alkalmazására. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az egyetemes és a magyar stilisztika történetének vázlata az ókori előzményektől a XX. századig. A modern stilisztika főbb irányzatai: a cselekvéselméleti, az interakcionális és a kognitív elméletek. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stílusrétegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés. Az alakzatok. Stílustörténet. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kemény Gábor 2002. Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Szathmári István 1994. Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2005. A cognitive theory of style. Frankfurt am Main: Peter Lang.


Stílus és jelentés MAO1111 6. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja a hallgatók által a Stilisztika tanegységben tanult elméleti ismeretek elmélyítése, gyakorlati jellegű alkalmazása különböző típusú szövegek elemzésében, ezáltal a stílus és a jelentés összefüggéseire vonatkozó ismeretek elmélyítése, a stílus jelentésképző szerepének sokoldalú megismertetése. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. A nyelvi kategóriák (pl. főnév, ige, melléknév, metafora, mondat) stíluslehetőségei; stílusérték; hatásszándék és stílushatás. A stílus jelentésképző szerepe a hétköznapi nyelvhasználatban és a szépirodalomban. Stílusrétegek, stílusváltozatok. A retorikai-stilisztikai alakzatok szerepe a szöveg értelemszerkezetében. Különböző szövegtípusokba tartozó szövegek adott szempontok szerinti részleges vagy komplex elemzése. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 1995. A stílus diszkurzív elmélete. Helikon. Jenei Teréz – Pethő József 2008. Stíluselemzés. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. Pethő József 2011. Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Fix, Ulla – Gardt, Andreas – Knape, Joachim (Hg.) 2008. Rhetorik und Stilistik/Rhetoric and Stylistics 1. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.


Nyelvtörténet I. Uralisztika és finnugrisztika MAO1112 2. 3 2+0 kollokvium – Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvrokonság fogalmával, megállapításának kritériumaival, és ezzel felkészítse őket a tudománytalan nyelvhasonlítási kísérletek kreatív kezelési képességére is. Bemutassa a magyar nyelv uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével megismertesse a hallgatókat nyelvünk legősibb sajátosságaival. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy tartalma: A nyelv történeti szempontú vizsgálata; a nyelvrokonság fogalmának tisztázása, a nyelvrokonság bizonyításának kritériumai. A genetikai és tipológiai rokonság bemutatása, azok összefüggéseinek megvilágítása. A rokonítás módszertani kérdései: a hangmegfelelési törvényszerűségek és a grammatikai egyezések áttekintése. A magyar nyelv tudománytalan rokonítási kísérleteinek bemutatása, azok cáfolata. A nyelvészet, a régészet, a néprajz, az antropológia és a genetikakutatás kapcsolata, a tudományterületek keveredésének veszélyei. A kurzus ezenkívül áttekintést ad az egyes rokon népek lakóhelyéről, és politikai helyzetéről, történelmük főbb eseményeiről, életmódjukról és kultúrájukról az azonosságok és a különbségek mögött meghúzódó nyelvi és nyelven kívüli okokról. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Bereczki Gábor 1980. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. Csepregi Márta (szerk.) 2001. Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma Kiadó. Hajdú Péter 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó. Kozmács István – Sipőcz Katalin (szerk.) 2006. Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest: Bölcsész Konzorcium. http://mek.oszk.hu/04800/04868/04868.pdf Nanovfszky György (szerk.) 2000. Nyelvrokonaink. Budapest: A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány.


Nyelvtörténet II. Nyelvünk történeti változásai MAO1113 3. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv történetének egyes korszakaival, a nyelvi változásokat befolyásoló külső és belső okokkal. Felvázolja a magyar nyelv fejlődéstörténetét a honfoglalástól napjainkig, és kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar nyelvtörténeti korszakok rövid, átfogó ismertetése. A nyelvi változások külső és belső okainak feltárása, a nyelvfejlődési tendenciák jellemzése, elsősorban a magyar hangrendszer kialakulásának és fejlődéstörténetének bemutatásával az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Az egyes nyelvtörténeti korok nyelvi és társadalmi állapotának bemutatása legfontosabb nyelvemlékeinken, szórvány- és szövegemlékein keresztül. A magyar nyelv morfématörténete az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Névszó- és igetövek, egyalakú és többalakú tövek. A toldalékmorfémák kialakulása, alaki és funkcionális vizsgálatok. A képzők története: keletkezésük, típusaik és funkciójuk. Névszó- és igejelek, igeragok és névszóragok. A magyar nyelv ómagyar kori alaktani jellemzőinek a vizsgálata régi szövegemlékeinkben. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó. D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Budapest: Argumentum Kiadó. Hoffmann István 2010. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.) 2004. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. Molnár József–Simon Györgyi 1976. Magyar nyelvemlékek. Budapest: Tankönyvkiadó.


Nyelvtörténet III. A magyar szókészlet története MAO1114 4. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv szókészletének történetével, eredetbeli rétegeivel és változásának okaival. A nyelvemlékek elemzése révén kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar nyelv szókészletének kialakulása és változása a kezdetektől napjainkig. A szókészlet változásának okai (gazdasági, vallási, életmódbeli stb.), kronológiai-, eredet- és jelentés szerinti rétegei. Az uráli, finnugor, ugor és magyar eredetű szókincs. A szókészlet gyarapításának módjai. Belső szóalkotás: szóteremtéssel létrejött szavak, szóképzés útján keletkezett szavak. Az összetétellel alkotott szavak. Nem magyar eredetű szavak: jövevényszavak, tükörszók, idegen szavak. A jövevényszók eredet szerinti vizsgálata: iráni, perzsa, török, szláv, latin stb. eredetű elemek a magyar szókészletben. A nyelvemlék fogalma és fajtái. A magyar nyelv szórvány- és szövegemlékeinek felhasználhatósága a nyelv szókészlet változásainak a vizsgálatában. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. Kniezsa István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1–2. Budapest: Akadémiai Kiadó. Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Kiadó. Minya Károly 2012. Változó szókincsünk – A neologizmusok több szempontú vizsgálata. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár – Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó.


Az irodalom nyelvisége MAO1115 5. 3 0+3 gyakorlati jegy MAO1003, MAO1110 Dr. Pethő József főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A korábban elsajátított irodalmi és nyelvészeti ismeretek szintetizáló alkalmazásával a hallgatók megismertetése az irodalom nyelvi kérdéseinek komplex megközelítési lehetőségeivel. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A nyelv és az irodalmi művek történetisége. A befogadás és a nyelv viszonya. Az irodalmi mű befogadói feldolgozásának szemantikai, szintaktikai és stilisztikai jellemzői, a műértelmezés. Stílus és irodalom. A funkcionális stíluselemzés: a hangzás és a zeneiség szintje, a szó- és kifejezéskészlet szintje, a grammatikai szint (alak- és mondattani jelenségek), szövegszint, képi szint, az extralingvális eszközök. A kognitív stilisztikai megközelítés lehetőségei; a stílusrétegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés tartománya. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Fónagy Iván é. n. [1999.] A költői nyelvről. Corvina. Budapest. Szegedy-Maszák Mihály 1995. „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi Kiadó. Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 171–204. Tolcsvai Nagy Gábor 1995. Az újabb irodalom nyelviségének leírhatósága nyelvészeti keretben. In: Bolla Kálmán (szerk.): Nyelvhasználat és beszédkultúra. (Egyetemi fonetikai füzetek 16.) 17–26. Tolcsvai Nagy Gábor 2003. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. In: Bednanics Gábor – Bengi László – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest: Osiris Kiadó. 26–61.


Világirodalom I. Ókori és antik világirodalom MAO1116 2. 3 2+0 kollokvium – Dr. Csorba Dávid főiskolai docens MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg az ókori irodalmak vertikumát, fókuszálva az antikvitás irodalmára. Ezentúl cél, hogy kialakuljon egy átfogó kép az irodalmi szöveg történelmi beágyazottságáról, az írás kultúrantropológiai szerepeiről és a történeti poétika alapvető műfajairól. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tárgy időtere az írás születésétől az antik iskolák bezárásáig (Kr. e. 3000 kb. – Kr. u. 529). A tágan értelmezett litteraria-történet érintkezik a világvallások és a nagybirodalmak kultúrtörténetével, és ezért áttekinti a korai kultúrák és civilizációk mítoszainak és világmagyarázó elveinek a struktúráját, illetve az irodalom létmódjait a távol-keleti, a közel-keleti, a mediterrán és a prehisztorikus világokban egyaránt. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Belinger, Gerhard J. 1993. Nagy valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó. Falus Róbert 1976. Az antik világ irodalmai. Gondolat: Budapest. Gintli Tibor–Schein Gábor 2003. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Kerényi Károly 1977. Görög mitológia. Gondolat: Budapest. Spengler, Oswald 1995. A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának alapvonalai. Budapest: Európa.


Világirodalom II. Az európai irodalom klasszikus korszakai MAO1117 3. 3 2+0 gyakorlati jegy MAO1004 Dr. Csorba Dávid főiskolai docens MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg a középkor, a felvilágosodás és a romantika korának nagy irodalmi alkotásait, és kutatástörténeti paradigmáit. Tegyenek szert biztos tudásra a legjelentősebb alkotók életművében, s egy-egy mű kapcsán legyenek képesek értelmezni az eszme-, stílus- és művelődéstörténeti irányzatok szerepét. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A stúdium a klasszikus irodalmi kánon mentén szemlélteti a történeti módszer érvényesítése mellett az egyes irodalomtörténeti korszakok időben változó, eltérő megítélését. A középkor (reneszánsz és barokk irodalom) és a modernitás (felvilágosodás és romantika korának irodalma) kutatásának erőterében műfajtörténeti áttekintések és close-reading típusú elemzések révén ismerheti meg a hallgatók a klasszikus világirodalom nagy korszakait, alkotóit, és alkalmazhatják ehhez a modern elemzésiértelmezési stratégiákat. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Benedek István 1985. A tudás útja. Budapest: Gondolat. Claudon, Francis 1990. A romantika enciklopédiája. Budapest: Corvina. Duby, Georges 1984. A katedrálisok kora. Budapest: Gondolat. Gintli Tibor–Schein Gábor 2003. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Szegedy-Maszák Mihály 1982. Kubla kán és Pickwick úr. Budapest: Magvető.


Világirodalom III. A modernség irodalma MAO1118 4. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1004 Dr. Csorba Dávid főiskolai docens MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók a közös műértelmezések során ismerjék meg a modernség irodalmát, az újfajta lírai, epikai, drámai kifejezésformákat. Kapjanak képet az 1850-1950 közötti évtizedek művészi eredményeiről, filozófiai, művészeti mozgalmairól. Tudják ismereteiket rendszerezni, bővíteni. Legyenek képesek igényesen kifejezni magukat, s szerezzenek ismereteket kapcsolatteremtő, magyarázó, kérdező kommunikációs kultúrájuk fejlesztése érdekében. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A realista-nauralista regény változatai (Flaubert, Zola). Az orosz realizmus (Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov.) Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió és avantgárd törekvések (Baudelaire-től Apollinaire-ig, Rilkéig). A XX. század első felének törekvései az egyes műnemekben (Proust, Joyce, Thomas Mann, Kafka., Bulgakov, illetve Pirandello, Brecht.) 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Gintli Tibor–Schein Gábor 2008. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.) 2002. Az orosz irodalom a kezdetektől 1940-ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Maár Judit (szerk.) 2012. A francia irodalom története. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Győrffy Miklós 1995. A német irodalom története. Budapest: Corvina Kiadó. Madarász Imre 2003. Az olasz irodalom története. Budapest: Attraktor Kiadó.


Régi magyarországi irodalom I. MAO1119 1. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Csorba Dávid főiskolai docens MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A stúdium bemutatja és áttekinti a középkori magyar irodalom szellemi és esztétikai törekvéseit, valamint a legjelentősebb alkotók életművét, törekedve arra, hogy az oktatási modellek segítségével megalapozódjék egyfajta szakmai világkép, tudatosodjék a magyarságtudat és az egyetemes európai értékrend kölcsönhatása. A tantárgy konkrét szöveginterpretációkon keresztül alakítja ki a korszak megközelítéséhez szükséges alapvető módszereket. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tárgy a magyar irodalom kezdeteivel, a középkori magyar irodalommal, a korszak művelődési viszonyaival kívánja megismertetni a hallgatókat. Különös hangsúlyt fektet azokra az eszme-és műfajtörténeti jelenségekre, a retorikai modellekre, a latinitas és magyar nyelvűség kapcsolatára, egyáltalán azon jelenségekre, melyek alapvetően meghatározzák az irodalmunk kialakulásának folyamatát, tárgyalja továbbá a korszak kutatásához nélkülözhetetlen alapvető filológiai módszereket. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Bitskey István (szerk.) 1996. Eszmék, művek, hagyományok. Tanulmányok a magyar reneszánsz és barokk irodalomról. Debrecen: Egyetemi (Csokonai Könyvtár–BSL, 7.). Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába. Budapest: Universitas. János István 2000. A középkor himnuszköltészete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tarnai Andor 1984. A magyar nyelvet írni kezdik. Budapest: Akadémiai Kiadó. Varjas Béla (szerk.) 1979. Irodalom és ideológia a 16–17. században. Budapest: Akadémiai Kiadó (Memoria Saeculorum Hungariae, 5).


Régi magyarországi irodalom II. MAO1120 2. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Csorba Dávid főiskolai docens MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kora újkor magyar irodalmának szellemi és esztétikai törekvéseinek bemutatása, a reneszánsz és a barokk korstílusának, stílusirányzatainak szemléltetése, valamint a legjelentősebb alkotók életművének áttekintése. A kor oktatási modelljeinek, szakmai világképének megismertetésén keresztül cél az alapvető tudományos szemléletmódok kialakítása, és az, hogy a hallgatók konkrét szöveginterpretációkon keresztül szerezzenek jártasságot a régi irodalom interpretációs stratégiáiban. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A magyar reneszánsz irodalom kialakulása, a humanizmus és reformáció, a magyar irodalom reneszánsz korszaka, a reformáció irodalma, a barokk korszak irodalma a felvilágosodásig. Az irodalmi folyamat jellege, humanizmus, a reneszánsz és a reformáció, valamint a barokk szellemi áramlatainak bemutatása, különös tekintettel a történeti-poétikai megközelítésre, valamint a retorikai szempontokra, és az európai irodalom és szellemi áramlatok magyarországi recepciójára. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Bitskey István 1979. Humanista erudíció és barokk világkép. Budapest: Akadémiai Kiadó. Bitskey István (szerk.) 1997. Költők, eszmék, korszakok. Debrecen: Egyetemi (Csokonai Könyvtár – BSL, 11). Jankovits László 2002. Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. Klaniczay Tibor 1976. Hagyományok ébresztése. Budapest: Szépirodalmi Kiadó. Varjas Béla (szerk.) 1987. Irodalom és ideológia a 16–17. században. Budapest: Akadémiai Kiadó (Memoria Saeculorum Hungariae, 5).


Klasszikus magyar irodalom I. Klasszika és romantika MAO1121 3. 2 2+0 kollokvium MAO1004 Dr. Antal Attila főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Megismertetni a hallgatókkal a magyar nemzeti irodalom létrejöttének, a magyar felvilágosodás és a romantika korának történelmi, szellemi, művészi környezetét, a nyelvés stílusújítás kérdéseit, az irodalmi népiesség jelentkezésének, kibontakozásának folyamatát, ennek poétikai és eszmetörténeti jellemzőit, valamint a korszak kiemelkedő életműveit Bessenyeitől Petőfiig. A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására. Tudja önmagát szóban és írásban szakszerűen kifejezni, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy a 18. század végétől a 19. század közepéig tekinti át a magyar irodalom legfontosabb jelenségeit és szerzőit: felvilágosodás, klasszika, érzékenység, preromantika (Bessenyeitől Berzsenyiig); reformkor, romantika, népiesség (Kisfaludytól Kölcseyn, Vörösmartyn, Petőfin át a korai Aranyig); a magyar regény útja Jósikától a fiatal Eötvösig. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Barta János 1976. Klasszikusok nyomában. Budapest: Akadémiai Kiadó. Bíró Ferenc 1994. A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest: Balassi Kiadó. Dávidházi Péter 2004. Egy nemzeti tudomány születése. Budapest: Akadémiai–Universitas Könyvkiadó. Fenyő István 1983. Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815–1830. Budapest: Gondolat Kiadó. Orosz László 1999. A Bánk bán értelmezéseinek története. Budapest: Krónika Nova Kiadó.

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja

Klasszikus magyar irodalom II. Népiesség, realizmus, századvég MAO1122 4. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1004 Dr. Antal Attila főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Bevezeti a hallgatókat a 19. század második felének sokszínű irodalmi törekvéseket felmutató korszakába. A hallgatók jártasságra tesznek szert a periódus kulcsműveinek elemzésében, megismerik ezen alkotások világképi, poétikai jellemzőit. A hallgatók legyenek képesek a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, bővítésére, tudják önmagukat szóban és írásban szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tárgy részletesen vizsgálja a 19. század második felének magyar irodalmi jelenségeit (népnemzeti irány, realista kezdemények, premodern jegyek a századvégi epikában és lírában). A szemináriumok behatóan elemzik és értelmezik a periódus magyar irodalmának jelentősebb szerzőit és műveit. Kiemelt, értelmezett művek: Tompa Mihály allegóriái, Arany János balladái, Arany János: Toldi estéje, Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, Arany László: A délibábok hőse, Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Reviczky Gyula: Pán halála. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Dávidházi Péter 1992. Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó. Eisemann György 1991. Végidő és katarzis. Budapest: Orpheusz Kiadó. Horváth János 1978. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest: Akadémiai Kiadó. Imre László 1996. Műfajok létformája a XIX. századi epikában. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Imre László–Nagy Miklós–S. Varga Pál 1998. A magyar irodalom története 1849–1905. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.


Modern magyar irodalom I. MAO1123 5. 2 2+0 kollokvium MAO1004 Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy átfogó képet ad a klasszikus modernség „áttöréséről” a magyar irodalomban, megvilágítja a Nyugat című folyóirat szerepét e folyamatban, áttekinti a magyar avantgárd művészi törekvéseit, irányzatait. Tárgyalja továbbá a klasszikus modernség s az avantgárd kibontakozásának hazai társadalmi hátterét, a századelő szellemi-eszmetörténeti problémáit, legjelentősebb életműveit, az 1919–1945 közötti irodalomtörténeti periódus általános jellemzőit és legkiemelkedőbb alkotóit. A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására. Tudja önmagát szóban és írásban szakszerűen kifejezni, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Nyugat szellemi környezetében megjelenő új poétikai és eszmei irányok; Ady, Babits és pályatársaik lírai forradalmának jelentősége; a modern magyar próza kiemelkedő képviselőinek törekvései (Krúdytól, Csáth Gézától, Kosztolányitól, Móricztól, Kaffka Margiton át Karinthyig); a lapszerkesztés elvei, a kiemelkedő szerkesztők és a Nyugat „nagy nemzedéke”; az irodalomkritika szerepe; a modernség poétikai és szemléleti változatai, a fontosabb művek mint az esztétikai és eszmei irányzatok tükörképei; a kassáki próza és szabad vers poétikai jellemzői, a folyóirat-kultúra szerepe az irodalmi tudat formálásában, a Nyugat mozgalmának és az avantgárdnak a hatása a század teljes irodalmára. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Angyalosi Gergely, E. Csorba Csilla, Kulcsár Szabó Ernő, Tverdota György (szerk.) 2009. Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum. Deréky Pál 1992. A magyar avantgárd irodalom olvasókönyve. Budapest: Argumentum Kiadó. Fülöp László 1987. Kaffka Margit. Budapest: Gondolat Kiadó. Kenyeres Zoltán 1998. Ady Endre. Budapest: Korona Kiadó. Rába György 1986. Csönd-herceg és nikkel szamovár. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.


Modern magyar irodalom II. MAO1124 5. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1004 Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az 1905–1919 és 1919–1945 közötti irodalomtörténeti periódusok legjelentősebb és leginkább jellemző alkotásainak értelmezése, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tantárgy ezen belül feltárja e korszakok alapvető poétikai elveit, eredményeit a három műnem fontosabb műfajaiban, a kor jelentősebb irodalomtudományi munkáiban és az esszében. A hallgatók jártasságra tesznek szert a kulcsművek értelmezésében, megismerik a művek világképét, poétikai jellemzőit. Eközben képessé válnak korszerű irodalomtudományi ismereteik bővítésére, megtanulják önmagukat szóban és írásban szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A jelzett irodalomtörténeti korszakok főbb irányzatainak, esztétikai és eszmei-gondolati tartalmainak az értelmezése a hallgatók által elolvasott művek elemzésével. Az esztétikai irányzatok és a magyar társadalmi fejlettség összefüggései. A legnagyobb alkotók, így Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Illyés, Tamási, Németh László, Szabó Dezső, Déry Tibor, Szerb Antal, Márai Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Szabó Lőrinc meghatározó – és a magyar irodalom folyamataiban is kiemelkedő – alkotásainak értelmezése az irodalomelmélet, a világirodalmi és a történelmi összefüggések koherenciáiban. A polgári, a népi, a szociálisan társadalom-analizáló irányzatok értékei. A határon túli magyar irodalom jelentősebb alkotói 1919–1945 között. Kuncz Aladár, Dsida Jenő, Ápriliy Lajos, Reményik Sándor alkotásai. A jelesebb folyóiratok szerepe, az irodalomkritika és -kutatás főbb irányai a korban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): N. Horváth Béla 2008. A líra logikája. József Attila. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő (szerk.) 1992. „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas, harmincas évek fordulóján. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó. Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő (szerk.) 1993. Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó. Kocsis Rózsa 1982. Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Budapest: Magvető Könyvkiadó. Pomogáts Béla 1981. A tárgyias költészettől a mitologizmusig. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tantárgy neve

Modern magyar irodalom III. A magyar irodalom 1945-től 1985-ig MAO1125 Tantárgy kódja 6. Meghirdetés féléve 3 Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Félévi követelmény MAO1004 Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja MY 1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja bevezetni a hallgatókat a modern magyar irodalom 1945 és 1989 közötti fejlődéstörténeti fázisainak, legnagyobb alkotóinak és legjelentősebb műveinek ismeretébe, figyelmet nyújtva a határon túli magyar irodalmaknak is, olyan módon, hogy a tanárjelöltek képessé váljanak a megértett folyamatok, a legfontosabb elméleti kategóriákkal és műismeretekkel történő kreatív, mély szövegismereteken nyugvó interpretálására és ezek magas módszertani kultúrán keresztül történő átadására az érintett iskolai korosztálynak. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy átfogó képet ad az 1945-től 1989-ig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történelmi körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól (a realizmus változatai és felbomlása, az elvont tárgyiasság, a népi szürrealizmus, az új dokumentumirodalom, a groteszk és az abszurd törekvések, a próza és a dráma megújításának kísérletei stb.), a magyar irodalom legjelentősebb irányzatainak a pártos irodalommal szemben történő önmeghatározásáról és gondolati és esztétikai értékeiről, fontosabb alkotói csoportjairól és írószemélyiségeiről, kitekintve az egyes műnemek és műfajok alakulástörténetére, valamint a lényegesebb világirodalmi áramlatokkal való kapcsolatokra, továbbá a határon túli magyar irodalmak kiemelkedő teljesítményeire is. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Görömbei András (szerk.) 2001. XX. századi esszék az irodalomról. Kossuth Egyetemi Kiadó. Görömbei András 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Kossuth Egyetemi Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945–1991. Argumentum Kiadó. Márkus Béla (szerk.) 1997. Irodalom, politika, élet 1945–1979. I–II. Kossuth Egyetemi Kiadó. Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) 2007. A magyar irodalom történetei III. Gondolat Kiadó.

Debrecen: Debrecen: Budapest: Debrecen: Budapest:

Tantárgy neve

Modern magyar irodalom IV. A magyar irodalom 1945-től 1985-ig MAO1126 Tantárgy kódja 6. Meghirdetés féléve 2 Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy Félévi követelmény MAO1004 Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja MY 1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy bevezeti a hallgatókat a modern magyar irodalom fejlődéstörténeti fázisaiba, legnagyobb alkotóinak és legjelentősebb műveinek ismeretébe, különös tekintettel a szövegelemzésekre és a korban megjelenő irodalomelméleti-poétikai kategóriák megértésére és ezek alkalmazási képességére, szem előtt tartva, hogy a tanárjelöltek az érintett korosztály számára oktatói munkájuk során világos és szövegismeretekkel, valamint magas szintű elméleti jártassággal alátámasztott képet tudjanak nyújtani a kor irodalmáról, kitekintve a határon túli magyar irodalom értékeire is. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy átfogó képet ad, különösen az elolvasott művek értelmezése révén az 1945-től 1989-ig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történelmi körülményeiről, szakaszairól, esztétikai irányzatairól (a realizmus változatai s felbomlása, elvont tárgyiasság, népi szürrealizmus, új dokumentumirodalom, groteszk és abszurd törekvések, a líra, a próza és a dráma megújításának kísérletei), fontosabb alkotói csoportjairól (a „fényes szellők” nemzedéke, az Új Hold körének alkotói, a Nyugat harmadik nemzedéke, a Hetek, a Kilencek) írószemélyiségeiről, a magyar irodalomnak a politikával és ennek képviselt poétikájával való küzdelmeiről, kitekintve az egyes műnemek és műfajok alakulástörténetére, valamint a lényegesebb világirodalmi áramlatokkal való kapcsolatokra, továbbá a határon túli magyar irodalmak kiemelkedő teljesítményeire is. Áttekinti továbbá a fontosabb irodalmi folyóiratokat, irodalomtudományi műveket a korban. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Görömbei András (szerk.) 2001. XX. századi esszék az irodalomról. Kossuth Egyetemi Kiadó. Görömbei András 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Kossuth Egyetemi Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945–1991. Argumentum Kiadó. Márkus Béla (szerk.) 1997. Irodalom, politika, élet 1945–1979. I–II. Kossuth Egyetemi Kiadó. Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) 2007. A magyar irodalom történetei III. Gondolat Kiadó.

Debrecen: Debrecen: Budapest: Debrecen: Budapest:


Irodalmi komparatisztika MAO1127 1. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tanegység ismeretanyagának felhasználásával. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Ismerje az egyetemes és a magyar összehasonlító irodalomtudomány főbb képviselőit, illetve a tudományterület fontosabb problémáit. Legyen képes megfelelően tájékozódni az irodalom és a társművészetek világában. Ismerje az irodalom kultúratudományi megközelítésének újabb eredményeit. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tárgy megismerteti a hallgatókat az irodalmi komparatisztika történeti és jelen idejű törekvéseivel. A historikus áttekintést követően a tanárjelöltek ismereteket szereznek a magyar tudósok vonatkozó munkásságáról. A kurzus az összehasonlító műfajtörténeti módszerek figyelembevételével bemutatja az egyes irodalmi műfajok korabeli megítélését, valamint a későbbi korszakok olvasatát is. Pillantást vet a fordítás mint kultúraközvetítés-értelmezés kérdéskörére éppúgy, miként az irodalom és a képzőművészet, az irodalom és a zene összevetési kísérleteire is. 3. Kötelező irodalom: Fried István (szerk.) 1987. A komparatisztika kézikönyve. Szeged. Fried István 2012. Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba. Budapest: Lucidus Kiadó. Goretity József 1998. Motívumkutatás és mítoszkritika: Komparatisztikai tanulmányok. Debrecen. Szegedy-Maszák Mihály 2007. Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata, Pozsony: Kalligram Kiadó. Kékesi Zoltán és Peternák Miklós (szerk.) 2006. Kép – Írás – Művészet. Budapest: Ráció Kiadó.


Klasszikus stílusok és műnemek Epika, dráma, líra MAO1128 2. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Antal Attila főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg alaposan az egyetemes és a magyar epika-, dráma-, és líratörténet legkiemelkedőbb alkotásait. Szerezzenek ismereteket a klasszikus elbeszélésmódok, dramaturgia, a dráma- és líraelmélet fontosabb kérdésköreiből. Legyenek képesek korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, bővítésére, tudják önmagukat szóban és írásban árnyaltan kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni. Legyenek képesek továbbá a magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró kommunikációs kultúrájuk fejlesztésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az epika-, a dráma- és a líratörténet leghíresebb műveinek megismerése. Homérosz, Szophoklész, Shakespeare, Cervantes, Molière, Csehov, illetve Katona József, Madách Imre, Németh László, illetve Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre alkotásainak értelmezése. Epikai, drámai és lírai művek elemzése. Narratológiai kitekintés. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Bécsy Tamás 2001. A drámamodellek és a mai dráma. Budapest: Dialóg Campus Kiadó. Bókay Antal 2000. Líra az ezredfordulón – poétikaelméleti szempontból. Alföld, 2. 33– 45. Fischer-Lichte, Erika 2001. A dráma története. Pécs: Jelenkor Kiadó. Gintli Tibor–Schein Gábor 2003. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor. Thomka Beáta 1981. Prózapoétika vagy narratológia? http://adattar.vmmi.org/cikkek/12351/hid_1981_11_11_thomka.pdf


A tanári beszéd retorikája MAO1201 7. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók a Nyelv és kommunikáció stúdiumra építve, az ott szerzett ismereteket és készségeket tovább mélyítve ismerjék meg a szóbeli kommunikáció legfontosabb területeit, jellemzőit, ezen ismeretek birtokában képesek legyenek szóban árnyaltan, választékosan, a kommunikációs helyzeteknek megfelelően megnyilatkozni. Legyenek képesek szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően. legyenek képesek felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeiket és ezen a téren önmagukat fejleszteni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Építve a Nyelv és kommunikáció tantárgyra a verbális és nem verbális kommunikáció technikai alapjai; a nem verbális jelek: paralingvisztikai jelzések, vokális jelek, tekintet, mimika, mozgásos kommunikáció – gesztus, testtartás, térközszabályozás kinezika, emblémák, kronémika. A verbális kommunikáció technikai alapjai: a helyesejtés; a légzés, a beszédlégzés, a hangindítás, a beszédhangok; a beszélőszervek és működésük; a beszédhangok észlelése, beszédpercepció; a magánhangzók és mássalhangzók helyes ejtése a hangkapcsolatok kiejtése, a nyelvjárási kiejtés; a beszédhibák. A szupraszegmentális tényezők: hangsúly, hanglejtés (hangfekvés, hangköz, hangmenet), beszédszünet, hezitáció, junktúra, beszédiram; egyéb paralingvisztikai jelzések. A beszédstílus a szónoki és a tanári beszéd. Beszédgyakorlatok; kiselőadás, egyéb, különösen iskolai beszédművek interpretálása, előadása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 226. kötet. Hernádi Sándor 2002. Beszédművelés. Budapest: Osiris Kiadó. 278 o. vagy 1988. Tankönyvkiadó. Budapest. Montágh Imre 1989. Nyelvművesség. A beszéd művészete. Budapest. 220 o. Pléh Csaba–Síklaki István−Terestyéni Tamás 2001. Nyelv–kommunikáció–cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó.


Szövegalkotás, szövegértés MAO1202 8. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1102 Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Nemzeti alaptanterv kiemelt helyet biztosít a szövegértés és a szövegalkotás számára. Megvalósítandó cél a szövegértés és szövegalkotás módszertani-ismereti hátterének bemutatása, valamint a gyakorlatban való tényleges alkalmazása. Ezúttal elsősorban a tevékenységekre és kompetenciákra; az ismeretek használatára és alkalmazására fókuszáló program lehetőséget teremt a konkrét nem szépirodalmi szövegek földolgozására, szövegértési és alkotási gyakorlatok irányított és önálló formában való fölkutatására, önállóan készített feladatok, fogalmazási műfajok bemutatására, elemzésére. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A fontosabb köznapi, hivatali, szakmai és iskolai írásbeli műfajok megismerése, elemzése alkotása: bírálat, elemzés, előadás, értékelés, esszé, hirdetés, interjú, jelentés, kérvény, könyvismertetés, meghatalmazás, curriculum vitae, pályamunka, tanulmány, tudósítás; speciális levélfajták: bejelentkezés, kapcsolatfelvétel, támogatás, illetve segélykérés, ajánlólevél; esettanulmány, folyamatleírás, jegyzőkönyv, folyamatábra stb. Kiselőadás, ünnepi beszéd alkotása, prezentáció, képes iskolaújság, iskolarádió műfajainak megismerése, egyéb beszédművek interpretálása, előadása. Szövegértési gyakorlatok: interpretáló, kritikai és kreatív olvasás. Transzformációs és kreatív szöveggyakorlatok: elemzés, összehasonlítás, variáció, szövegformálás, optimalizálás, rekonstrukció. Három különböző szövegmű önálló megalkotása. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Balázs Géza 2007. Szövegantropológia. Szombathely: BDF– Budapest: Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ. Bánréti Zoltán1993. Kommunikálj! Budapest: Korona Nova Kiadó. Honffy Pál 1993. Levelezési tanácsadó. Budapest: Ikva Kiadó. Magassy László1995. Fogalmazástan 10−16 éveseknek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó.


Grammatikai elemzések MAO1203 7. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1108 Dr. Bényei Ágnes főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A Magyar grammatika ismeretanyagára támaszkodva legyenek képesek a hallgatók szófajtani, alaktani, szintagma- és mondattani feladatok megoldására. A stúdium célja, hogy bemutassa az iskolai nyelvtani elemzések módjait, kitérve a nyelvtudomány legújabb irányzatainak az eljárásaira is. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A Leíró nyelvtan stúdiumaihoz kapcsolódó elemzési eljárások, gyakorlati tudnivalók elmélyítése, az elemzési készség fejlesztése. Komplex nyelvtani gyakorlatok: a szófajtan, alaktan, szintagmatan és mondattan órákon elsajátított ismeretek elmélyítése, gyakorlása, külön kitérve a problémás területekre (például a névszói állítmány elemzési nehézségei, a névszói-igei állítmány felismerése; ok- és célhatározó elkülönítése; mód- és állapothatározó elkülönítése stb.). 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. Keszler Borbála (szerk.) 1994. Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Laczkó Krisztina 1997. Tipikus grammatikai hibák általános és középiskolás tankönyvekben. Magyar Nyelvőr 121: 30–38. P. Lakatos Ilona (szerk.) 2006. Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Bölcsészkonzorcium. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. Rácz Endre–Szemere Gyula 1970. Mondattani elemzések. Budapest: Tankönyvkiadó.


Alkalmazott nyelvtudomány MAO1204 8. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Minya Károly főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A kurzus célja az alkalmazott nyelvészet területeinek áttekintése, a nyelvészet lehetséges alkalmazásainak számbavétele, eredményeinek hasznosítása a közvetlen társadalmi gyakorlatban, illetőleg más, a nyelvészettel érintkező elméleti tudományokban. Témakörei: az anyanyelv-elsajátítás, pszicholingvisztikai alapismeretek, nyelv- és beszédművelés, nemzetiségi nyelvhasználat, az idegen nyelvek tanítása, a fordításelmélet, 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy interdiszciplináris jellegű. Az alkalmazott nyelvészet körébe sorolható nyelvészeti diszciplínák áttekintése a feladat. Középpontban a nyelvtudomány módszereinek és eredményeinek komplex nyelvi-kommunikációs folyamatokra történő alkalmazása áll. A tantárgy keretein belül az általános tájékozódáson túl egy-egy témakör elmélyültebb megismerésére nyílik lehetőség. Egy ilyen terület például a korpusznyelvészet, amely diszciplína eszközrendszerének általános bemutatásán túl konkrét esettanulmányokat is magában foglal. Főbb témakörök még: nyelvpolitika és nyelvi tervezés, kétnyelvűség/kettősnyelvűség, nemzetiségi nyelvhasználat, kontrasztív nyelvészet, alkalmazott névtan, fordítástudomány, grammatikai elemzések, idegennyelvtanulás. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 789–1072. Kárpáti Eszter (szerk.) 2003. Szöveggyűjtemény az alkalmazott nyelvészet tanulmányozásához. Budapest: Aula. Hattyár Helga, Hugyecz Enikő Henriett, Krepsz Valéria, Vladár Zsuzsa (szerk.) 2012. A sokszínű alkalmazott nyelvészet. Tanulmányok az alkalmazott nyelvészet területeiről. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Pléh Csaba 2006. Pszicholingvisztika. Gyermeknyelv. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 725–788.


Az irodalom medialitása MAO1205 8. 3 2+0 kollokvium MAO1004 Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány és ezen belül az irodalom medialitásának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kurzus először a kultúraközvetítés módszereivel, a médiatechnológia változásaival (a szóbeliség, a nyomtatott szöveg, a képi megjelenítés, a médiavilág) foglalkozik. A továbbiakban kísérletet tesz a különböző művészeti ágak egymásra hatásának vizsgálatára, különös tekintettel az irodalmi, a filmi és a színházi diskurzusok elemzésére. A film és az irodalom, a film és a színház határterületeit éppúgy analizálja, mint a művészetek médiareprezentációjának elméleti kérdéseit. A program kitér az irodalom zeneiképzőművészeti vonatkozásaira csakúgy, mint a szórakoztató irodalom filmes adaptációinak problémáira. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kötelező irodalom: Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) 2000. Adoptációk. Film és irodalom egymásra. Budapest: JAK–Kijárat Kiadó. Hász-Fehér Katalin 2006. A mediális fordulat az irodalomtörténetben In: Hász-Fehér Katalin (szerk.): A látható könyv. Szeged: Tiszatáj. 7–15. Kulcsár-Szabó Zoltán, Szirák Péter (szerk.) 2004. Az esztétikai tapasztalat medialitása. Budapest: Ráció Kiadó. Oláh Szabolcs, Simon Attila, Szirák Péter (szerk.) 2006. Szerep és közeg. Budapest: Ráció Kiadó. Szegedy-Maszák Mihály 2007. Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata, Pozsony: Kalligram Kiadó.


Stílusok és műnemek MAO1206 8. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1004 Dr. Antal Attila főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A hallgatók a szövegek közös tanulmányozása során ismerjék meg az európai irodalom fontosabb stílustendenciáit, stílusirányzatait az ókori és középkori stílusformáktól napjainkig, a magyar szépírói stílus tekintetében kiemelten a romantikától a XX. század elején meghonosodott irányzatokig (parnasszizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, naturalizmus stb.). A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, bővítésére, tudja önmagát szóban és írásban szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: Az ókori és középkori szövegek (Arisztotelész, Horatius, Cicero, Pázmány) tanulmányozását követően a tárgyi program középpontjában néhány Vörösmarty-, Petőfi-, Arany-, Jósika-, Kemény-, Vajda-, Ady-, Babits-, Krúdy-, Kosztolányi- és Karinthymű(részlet) stílustörténeti és írástechnikai szempontú vizsgálata áll – a nyugat-európai párhuzamok, ösztönzések feltárását is beleértve. Az elemző vizsgálatokat minden szemináriumon forma- és stílusgyakorlatok egészítik ki. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Bodnár György 1988. A „mese” lélekvándorlása. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. Bori Imre 1979. Varázslók és mákvirágok. Újvidék: Forum Könyvkiadó. Szabó Zoltán 1982. Kis magyar stílustörténet. Budapest: Tankönyvkiadó. Tamás Attila 1994. Értékteremtők nyomában. Debrecen: Csokonai Kiadó Kft. Vasy Géza 1997. Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban. Budapest: Krónika Nova Kiadó.


Napjaink magyar irodalma MAO1207 7. 3 2+0 kollokvium MAO1004, MAO1126 Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy átfogó képet ad az 1989-től napjainkig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történeti körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól, jelenségeiről és fontosabb alkotóiról, azzal a céllal, hogy a tanárjelöltek képesek legyenek önállóan tájékozódni napjaink magyar irodalmának értékvilágában, olyan módon, hogy a jelen irodalmának értelmezésére kialakult új elemző kategóriákkal önállóan és mély szövegismeretek alapján átfogó képet tudjanak adni – megfelelő módszertani felkészültséggel és kreativitással – az adott korszak irodalmi mozgásairól és fontosabb műveiről az oktatott korosztályok számára. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A „nagy elbeszélések” felbomlása, az alkotói én újraszituálódása, a tragikus akcentus visszavonása, a profanizálás, az antipoétikus nyelv, az alulretorizáltság, a dekonstrukció, az új érzékenység, a posztmodern horizont és ennek kritikája, a metafizikai világkép válsága és helyreállításának kísérletei, az új egyetemesség. Alkotók és művek a posztmodern esztétika szemléleti irányaiban. A társadalomelemző poétika főbb alkotói és művei a korban. A posztmodern és a „népiség” főbb gondolati és poétikai ütközőpontjai, és ezek egymásra hatása. A fontosabb folyóiratok és irodalomértelmező munkák. A posztmodern válsága. A tantárgy kitekint a műnemek és műfajok alakulástörténetére, a világirodalmi koherenciákra és határon túli magyar irodalom értékeire is. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Görömbei András (szerk.) 2000. Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945−1991. Budapest: Argumentum Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 1996. Beszédmód és horizont. Budapest: Argumentum Kiadó. 233−310. Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) 2007. A magyar irodalom történetei III. Budapest: Gondolat Kiadó. Szirák Péter (szerk.) 2001. A magyar irodalmi posztmodernség. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.


Napjaink világirodalma MAO1208 7. 2 0+2 gyakorlati jegy MAO1004, MAO1116, MAO1117 Dr. Antal Balázs főiskolai adjunktus MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A tantárgy átfogó képet ad az 1945-től napjainkig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történeti körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól, jelenségeiről és fontosabb alkotóiról. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tárgy az 1950-es évektől kibontakozó világirodalmi folyamatokba kíván bepillantást nyújtani, elsősorban a kortárs orosz, angol-amerikai, francia, német, cseh, lengyel és osztrák irodalomba (Jerofejev, Pelevin, Kundera, Th. Bernhard stb.). Az előadás főként a posztmodern irodalomelmélet irányzatait, valamint a posztmodern regényirodalom jelenségeit vizsgálja. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Bényei Tamás 1997. Apokrif iratok. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Eco, Umberto 2004. La Mancha és Bábel között. Budapest: Európa Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 2003. Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás. Budapest: Osiris Kiadó. M. Nagy Miklós 1996. Nikkelszamovár. Budapest: Balassi Kiadó.


Szakmódszertan I. MAO8001 5. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az általános iskolai magyartanár legyen képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére, a pedagógiai folyamat korszerű tervezésére. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek (a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás) fejlesztésének folyamatában a tudás felhasználásával alkalmazzon korszerű eljárásokat. Kiemelten kezeli az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztését. Képes a tanulási folyamat korszerű szervezésére és irányítására, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására; a szakmai együttműködésre; képes az önművelésre, erős elkötelezettséggel rendelkezik a szakmai fejlődésre. Az általános iskolai magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv-és irodalomtudomány korszerű és magas szintű ismeretével, illetve magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával. Rendelkezzen a magyar nyelv irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az anyanyelv-pedagógia és az irodalom módszertan elméleti ismereteit hatékonyan, korszerű eljárásokkal legyen képes alkalmazni az adott, általános iskolai tanítási kontextusban, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók képzésében és a tehetséggondozásban. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A tantárgy feladata a korszerű anyanyelvi és irodalmi nevelés teljes vertikumának vázlatos, az általános iskola felső tagozatán végzendő anyanyelvi és irodalmi nevelés átfogó megismertetése, az elméleti összefüggések feltárása. Az általános iskola felső tagozatára fókuszálva sor kerül a különböző korosztályokon átívelő anyanyelvi és irodalmi kompetenciák összefüggéseinek bemutatására, a különböző közoktatási szintek egymásra épülésében mutatkozó formai és funkcióbeli azonosságok és különbözőségek feltárására. További ismeretanyag az anyanyelv- és az irodalompedagógia fogalma, szemléletmódjai, alternatív formái; az anyanyelvi és irodalmi nevelés cél- és feladatrendszere; didaktikai folyamatának, az esztétikai–poetikai–irodalomelméleti ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek az elsajátíttatása; az ehhez szükséges hallgatói kompetenciák kialakítása. A kurzus kiterjedt képet kíván nyújtani a standard módszertani ismeretekről. Áttekintést ad az európai, ezen belül a magyar anyanyelvoktatás és irodalomtanítás fejlődéstörténetének szakaszairól; nyomon követi az anyanyelvi és irodalmi nevelés történetének ma is aktualizálható tanulságait; bemutatja a tanulói nyelvfejlődés fontosabb mozzanatait.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kötelező: Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Bárdos Jenő 1997. A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó. Fülöp Lajos (szerk.) 1985. Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Budapest: Tankönyvkiadó. Sipos Lajos (szerk.) 1994. Irodalomtanítás I–II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. Vörös József 1997. Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Alaptanterv Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelvpedagógia.hu/) és a Magyartanítás (http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei.


Szakmódszertan II. MAO8002 6. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Antal Attila főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az általános iskolai magyartanár legyen képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére, a pedagógiai folyamat korszerű tervezésére. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek (a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás) fejlesztésének folyamatában a tudás felhasználásával alkalmazzon korszerű eljárásokat. Kiemelten kezeli az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztését. Képes a tanulási folyamat korszerű szervezésére és irányítására, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására; a szakmai együttműködésre; képes az önművelésre, erős elkötelezettséggel rendelkezik a szakmai fejlődésre. Az általános iskolai magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv- és irodalomtudomány korszerű és magas szintű ismeretével, illetve magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával. Rendelkezzen a magyar nyelv irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az anyanyelv-pedagógia és az irodalom módszertan elméleti ismereteit hatékonyan, korszerű eljárásokkal legyen képes alkalmazni az adott, általános iskolai tanítási kontextusban, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók képzésében és a tehetséggondozásban. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kurzus részletező ismereteket nyújt az általános iskola felső tagozatának anyanyelvi és irodalmi művelődési anyagáról, a Nemzeti alaptantervben, (Nemzeti nevelési terv) a kerettantervben betöltött szerepéről; a helyi nevelési terv, pedagógiai program, tematikus terv, tanmenet, óraterv relációiról. Tüzetes ismertetésre kerül sor az alkalmazható hagyományos és megújuló, interaktív és reflektív módszerekről, munkaformákról, az adaptivitás lehetőségeiről és módjairól, a gyakorlattípusokról és taneszközökről; az anyanyelvi nevelés tervezésének elméleti háttérismereteiről; az irodalomtanítás tartalmáról, módszereiről, eszközrendszeréről. Részletező megismerésben részesülnek az anyanyelvi készségek és képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, szövegértés, szövegalkotás), illetve mindezek fejlesztésének speciális eljárásai; az irodalomolvasás, valamint a tanulási képesség fejlesztésének korszerű eljárásai. További témák: a nyelvi óra szerkezete, felépítése, a műértelmező óra felépítése; lírai, epikai, drámai művek értelmezése az irodalomórán. Szerepelnek még: a modern nyelvészeti irányzatok

módszertani vonatkozásai; a modern kommunikációs eszközök és a metodika relációi; az általános iskolai anyanyelvi nevelés és más műveltségi területek kapcsolata. 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kötelező: Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Szeged: Mozaik Kiadó. (első kiadás: 1995) Bárdossy Ildikó–Dudás Margit–Pethőné Nagy Csilla–Priskinné Rizner Erika 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs– Budapest. Bozsik Gabriella–Dobóné Berencsi Margit–Zimányi Árpád 2003. Anyanyelvi tantárgypedagógiánk vázlata. Eger: Líceum Kiadó. Pethőné Nagy Csilla 2007. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Budapest: Korona Kiadó. Sipos Lajos (szerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Budapest: Krónika Nova Kiadó.


Szakmódszertan III. MAO8003 7. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az általános iskolai magyartanár legyen képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére, a pedagógiai folyamat korszerű tervezésére. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek (a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás) fejlesztésének folyamatában a tudás felhasználásával alkalmazzon korszerű eljárásokat. Kiemelten kezeli az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztését. Képes a tanulási folyamat korszerű szervezésére és irányítására, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására; a szakmai együttműködésre; képes az önművelésre, erős elkötelezettséggel rendelkezik a szakmai fejlődésre. Az általános iskolai magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv- és irodalomtudomány korszerű és magas szintű ismeretével, illetve magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával. Rendelkezzen a magyar nyelv irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az anyanyelv-pedagógia és az irodalom módszertan elméleti ismereteit hatékonyan, korszerű eljárásokkal legyen képes alkalmazni az adott, általános iskolai tanítási kontextusban, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók képzésében és a tehetséggondozásban. 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A kurzus feladata az általános iskola felső tagozatán folyó anyanyelvi és irodalmi nevelés gyakorlati tennivalóinak megismertetése. A feladatok között szerepel az anyanyelvi és irodalmi műveltség hordozóinak rendszerszerű feldolgozása (programok, nyomtatott, illetve digitális tankönyvek, tankönyvcsaládok,segédanyagok); az aktuális szakirodalom (anyanyelv-pedagógiai és irodalom módszertani tanulmányok) megismerése, feldolgozása; különböző anyanyelv-pedagógiai és irodalom módszertani műhelyek, műhelymunkák, alternatív módszeres eljárások megismerése, a korszerű IKT-eszközök funkcionális szemléletű, tevőleges alkalmazásának gyakorlása; az elektronikus–digitális információhordozók és eszközök, oktatási segédanyagok (CD-ROM) megismerése; a projektmódszer, kooperatív technikák lehetőségeinek feltárása; ismertetések, beszámolók készítése. Mérés és értékelés az általános iskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben. Feladat továbbá az anyanyelvi és irodalmi órára való közvetlen felkészüléshez fűződő írásbeli tervek, elkészítésében való jártasság kialakítása.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kötelező: Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Szeged: Mozaik Kiadó. (első kiadás: 1995) Antalné Szabó Ágnes–Kugler Nóra–Raátz Judit 2004.: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai témavázlatok. Bárdossy Ildikó–Dudás Margit–Pethőné Nagy Csilla–Priskinné Rizner Erika 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs– Budapest. Fűzfa Balázs (szerk.) 2003. A megértés felé. Budapest. Pethőné Nagy Csilla 2007. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Budapest: Korona Kiadó.


Szakmódszertan IV. MAO8004 8. 2 0+2 gyakorlati jegy – Dr. Antal Attila főiskolai tanár MY

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: Az általános iskolai magyartanár legyen képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére, a pedagógiai folyamat korszerű tervezésére. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek (a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás) fejlesztésének folyamatában a tudás felhasználásával alkalmazzon korszerű eljárásokat. Kiemelten kezeli az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztését. Képes a tanulási folyamat korszerű szervezésére és irányítására, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására; a szakmai együttműködésre; képes az önművelésre, erős elkötelezettséggel rendelkezik a szakmai fejlődésre. Az általános iskolai magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv- és irodalomtudomány korszerű és magas szintű ismeretével, illetve magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával. Rendelkezzen a magyar nyelv irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az anyanyelv-pedagógia és az irodalom módszertan elméleti ismereteit hatékonyan, korszerű eljárásokkal legyen képes alkalmazni az adott, általános iskolai tanítási kontextusban, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók képzésében és a tehetséggondozásban. A tantárgy konkrét célja a gyakorlati, tevőleges anyanyelv- és irodalomtanítás kompetenciáinak fejlesztése mikrotanítások formájában: óratervezetek önálló készítése, irányított iskolai óralátogatás (hospitálás: előkészítés, óralátogatás, irányított jegyzetelés, elemzés, rekonstruálás, alternatív megoldások). 2. Az elsajátítandó ismeretanyag: A mikrotanítások témakörei: funkcionális grammatikatanítás; kommunikációs, szociolingvisztikai, jelentéstani, szövegtani (szövegértés-szövegalkotás), retorikai, nyelvtörténeti, általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai; a műértelmező óra; lírai, epikai, drámai művek értelmezése; az irodalomtanítás módszerei; valamint a mindezekhez párhuzamosan kapcsolódó, a tanulóra irányuló anyanyelvi képességfejlesztés nevesítése, rendszerezése, tervezése, aktuális megvalósításainak módszerei, eljárásai, eszközei, foglalkoztatási formái.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Kötelező: Antalné Szabó Ágnes–Kugler Nóra–Raátz Judit 2004. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai témavázlatok. Bárdossy Ildikó–Dudás Margit–Pethőné Nagy Csilla–Priskinné Rizner Erika 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs– Budapest. Pethőné Nagy Csilla 2007. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Módszertani Kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. Sipos Lajos (szerk.) 1990. Műelemzés – műértés. Budapest: Sport Kiadó. Sipos Lajos (szerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Budapest: Krónika Nova Kiadó.

TANTÁRGYLEÍRÁS. A nyelvtudomány alapjai

Recommend Documents