TANKÖNYV, MUNKAFÜZET: A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

DR. OL DR OLÁH ÁH T TIB IBOR OR - P PÉT ÉTER ER O ORS RSOL OLYA YA

TANKÖNYV, MUNKAFÜZET: A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

Mi Mindennapok tud tudománya

Ötödik fejezet

A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Kerettanterv: 51/2012 (XII.21.) számú EMMI rendelet 3. melléklet (3.2.01.), 4. melléklet (4.2.01.), 5. melléklet (5.2.01.), 6. melléklet (6.2.01.) Kiadói kód: MX-745/1, terjedelem: 64 oldal (7,24 ív) Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen formában nem sokszorosítható. © Maxim Könyvkiadó, Szeged

A szövegfeldolgozás 1. Vitassátok meg, milyen összetevőkből állnak a különböző témájú szövegek!

2. Soroljátok fel, milyen befogadói, olvasói szerep(ek)re van szükség a különféle szövegek megértéséhez, feldolgozásához!

3. Határozzátok meg, hogy milyen témájú szöveg feldolgozásához van szükség a legkevesebb és a legtöbb előismeretre!

3

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

1.

A SZÖVEGÖSSZETARTÁS, A GRAMMATIKAI KAPCSOLÓELEMEK

Határozzátok meg szövegtani ismereteitek segítségével, hogy a jegyen található írás mondatnak, mondatszövegnek vagy szövegnek tekinthető!

A SZAVAK EGYMÁSHOZ KAPCSOLÓDÁSÁT MONDATTANI SZABÁLYOK ÍRJÁK ELŐ. Véletlenszerűen egymás mellé kerülő mondatok nem alkotnak szöveget. Mondatokból szöveget a különféle szövegösszetartó elemek segítségével hozunk létre. Ezeket az elemeket a szöveg nyelvtani szintjeinek megfelelően csoportosítjuk. 1. 2. Mondattani (szintaktikai) rend

Jelentéstani (szemantikai) rend

Gyakorlati (pragmatikai) rend

A mondatok belső szerkezetének és a mondatok kapcsolatainak szerkezeti szabályossága (mondat- és szöveggrammatika).

A szöveg jelentésének, jelentésrétegeinek összetartása.

A szöveg elemeinek és a szöveg egészének a valósághoz való viszonya, azaz a szövegnek a valóságot kell ábrázolnia.

Szerkezeti szabályosság.

Jelentésbeli összetartás, egység.

Ábrázolja a valóságot.

3. 4. 5. 1. SZÓBELI FELADAT Határozzátok meg a mondatok közötti szerkezeti szabálytalanságokat, problémákat! A bátyám már egyetemre jár. A mi városunkban nincs olyan. Nagyon szeretem őt. Ezért kollégista.

2. SZÓBELI FELADAT Alkossatok páros munkában három-öt mondatból álló szöveget a következő szavak felhasználásával: játék, alma, kép, lassan, bízik ! Adjatok címet a szövegnek! Figyeljétek meg a létrehozott szövegeitek közötti szemantikai és pragmatikai különbségeket! KONNEXITÁSNAK nevezzük a mondat nyelvi elemei közötti kapcsolatot. A konnexitás, vagyis a grammatikai összefüggés a kapcsolóelemek segítségével valósul meg. (A kapcsolóelemeket konnektoroknak nevezzük.) Konnexnek tekinthető a szöveg abban az esetben, amikor a grammatikai elemek kapcsolódása elfogadható egy adott környezetben, szituációban. Ez azt jelenti, hogy amikor a szövegalkotó folyamatában létrehozza a szöveget, meghatározó kapcsolóelemekkel jelzi a mondatok összetartozását. A mondatok egymáshoz való kapcsolatát tehát a szöveggrammatika tartja össze. 6. 7. 8.

4

FONTOSABB GRAMMATIKAI KAPCSOLÓELEMEK: egyeztetés, névelő, kötőszó, igemódok és -idők használata, személyragok, birtokos személyjelek, névmások, ellipszis, ismétlés, szinonimák, előfeltevések, szórend. 9. 10. Szövegösszetartó elemeket kérek.

Csak galvánelemünk van.

AZ EGYEZTETÉS a szöveggrammatika lényeges eszköze. Ennél az eszköznél a mondat grammatikailag összetartozó szavait azonos nyelvtani alakba kell tenni. A magyar nyelv egyik sajátossága a határozott és a határozatlan ragozás különbsége. Ehhez a mondat állítmányának és a tárgyi vonatkozásnak az egyeztetése szükséges. 4. SZÓBELI FELADAT Határozzátok meg, hogy melyik mondatban találhatóak a következő hibák! 1. a határozott tárgyra irányulás; 2. a vonatkozott tárgy bevezetése határozott névelővel; 3. a névmási utalás hiánya Péter lerajzol a gesztenyeemberkét. Péter lerajzolja a gesztenyeemberkét és lovat. Péter lerajzolja a gesztenyeemberkét és a lovat, majd elteszi a fiókba.

3. SZÓBELI FELADAT Keressétek meg, és karikázzátok be a következő szövegrészlet grammatikai kapcsolóelemeit! Számos állatfaj tesz meg nagy távolságokat a tél elől költözésükkor. Ebben rekordtartó a sarki csér, amely évente 36000 kilométert repül, így majdnem megkerüli egyszer a Földet. A hazánkban élő gólya évi egyszeri afrikai költözése csaknem 12000 kilométer utat tesz ki. A darázsölyvek életük során kb. hatvanszor teszik meg az Európa–Afrika közötti távolságot. A MONDATOK BELSŐ SZERKEZETÉNEK szerveződését, az egymással való kapcsolatait, a szöveg folyamatosságát szolgáló nyelvi szerveződésnek ezt az egyszerűbb formáját lineáris kohéziónak nevezzük. Ezt a szintaktikai kapcsolóelemek teremtik meg. AZ EGYEZTETÉS GYAKORI ESETEI A MONDATBAN: szám + személy az igealakkal (János és Péter tanultak), a birtokos személye és a birtok (a kutyáinknak a háza), azonos nyelvi helyzetű szavak toldalékolása (ezt és a másikat; a fiúknak és a lányoknak), szám(név) és főnév (sok diák, három virág, négy meg négy az nyolc), egyes és többes számú főnév és melléknév (az ablakok nagyok), főnévi igeneves szerkezet és részes esetű alany (a gyereknek sokat kell mozognia), részeshatározós eset és T/3. személyű birtokos (nagyiéknak nincs idejük), a jelölt, határozott tárgyhoz egyeztetett ige (a leckét írja), tagadó alakoknál (senki sem volt ott; sem nem láttam, sem nem hallottam). 11. 12. A NÉVELŐ HASZNÁLATA A névelő szerepe elsősorban meghatározás és utalás. A határozott névelő logikai megkülönböztetést, határozott utalást jelöl. Amíg a határozatlan névelő általában a szöveg, mondanivaló új elemét mutatja, addig a határozott inkább a változatlanságot jelzi. a) Elvett a tálról egy almát. – A szövegből még nem ismert tárgy jelenik meg a mondatban. b) Elvette a tálról azt az almát. – Már ismert elemet jelez a névmás és a névelő kapcsolata; előismeretet feltételez. A határozatlan névelő új információt visz a beszédhelyzetbe, vagy egy meglévőt változtat meg, jelölheti a szöveg fordulópontját, konnexiós utalás, szóismétlés elkerülését szolgálja. Mindenképpen előismereteken alapul, meglévő tárgyat, fogalmat, személyt új helyzetbe, szituációba helyez. Önmagában nincs jelentése, a szófajtanban elsősorban helyettesítést jelöl, feltevések, szövegben található már ismert elemek nélkül nem alkalmazhatók (kivételek ez alól az állandósult szószerkezetek: Az vesse az első követ, ki önmaga nem vétkezett; Amilyen a mosdó, olyan a törölköző). 13. 14. 15.

5

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

2.

GRAMMATIKAI UTALÁSOK A SZÖVEGBEN

Gondolkodjatok el közösen azon, hogy vajon miért fontos a szöveg elemei (személyek, cselekvések, helyek stb.) közötti utalások alkalmazása!

AZ UTALÁSOK SZEREPE A SZÖVEG TARTALMI RÉSZEI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK LÉTREHOZÁSÁBAN: segítik az olvasót a szöveg megértésében, az elemek közötti összefüggések létrehozásában. Például: Az iskolában persze nem tanul erről senki, de hát arra való a két szeme, hogy lássa. (Gárdonyi Géza: Ebéd a körtefa alatt) A mondatban található erről névmás a szöveg egy már ismert elemére utal (visszautalás), a lássa szó szintén egy már ismertre, vagy egy még ismeretlenre utal (előreutalás). 1. 2. A SZÖVEGBELI UTALÁSOKNAK HÁROM GYAKORI TÍPUSA VAN. 1. Anafora: visszautalás a szöveg már ismert elemére (szavára, szerkezetére). Jele: ←. 2. Katafora: előreutalás a következő mondatok valamely még nem ismert elemére. Jele: →. 3. Deixis: a beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegből a kontextus egy elemére. Jele: ↑. (Például: Azt a csokor virágot kérem! – mondta Péter. – Itt a személy a szöveghelyzet (nem a szöveg!) egyik elemére, tárgyára utal, az azt szó a mondat deiktikus eleme. Figyeljük meg a KATAFORA használatát, helyzeti tulajdonságait! Tegnap elutaztam Pécsre. Több okból is kötődöm ahhoz a városhoz. Ott jártam egyetemre, valamint számos barátot szereztem abban a dunántúli egyetemvárosban, ahol az a bizonyos esemény történt velem. Ott mentem férjhez. A harmadik mondat az a bizonyos esemény szerkezete (leginkább az az mutató névmás) a következő mondatban kifejtett eseményre (mentem férjhez) utal. Tehát a szövegben kataforát alkalmaztunk, azaz előre utaltunk a szöveg egy későbbi adatára. A kataforák a szöveget sejtelmessé, izgalmassá is tehetik. 3. 4.

6

1. SZÓBELI FELADAT Határozzátok meg közösen, hogy a mondat mely elemeire utalnak a dőlten szedett további mondatelemek! Vajon ezek előre- vagy visszautalások?

Az ELLIPSZIS (hiány) a visszautalás sajátos formája. Ennek alkalmazásával a szövegből a már említett, ismert részt elhagyjuk, hiszen megismétlése felesleges. A mintaszöveg második mondatához illesszünk hozzá egy ilyen mondatot! A szöveg így alakul: Több okból is kötődöm ahhoz a városhoz. A férjem is. Az utolsó mondatban nem ismételtük meg az előző mondatot. Az is kötőszó utal az előző mondat tartalmára. 5. 2. SZÓBELI FELADAT Hozzatok létre csoportokban három-négy mondatból álló szöveget a kép által ábrázoltakhoz! Használjatok egy előre- és egy visszautalást is!

3. SZÓBELI FELADAT Húzd alá a szövegrészletben a forikus képességű szavakat, szószerkezeteket! Királyi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvésznek, Nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek, Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lésznek. (Balassi Bálint, Negyvenhetedik) EGYÉB UTALÁSOK A SZÖVEGGRAMMATIKÁBAN 1. Alaki és jelentésbeli egyeztetés: birtokos személyjelekkel: Istvánnak van egy kutyája és egy macskája. A kertben laknak. ragozással (a megelőző tagmondat, mondat alanyát vagy állítmányát a következő mondat ragozása jelzi, de utalhat egész mondatra is) a) János és Péter a becsengetés után még írta a dolgozatot. Ezt a tanár nem vette észre. b) János és Péter a pályán futkároztak. Botladozásuk nem tűnt fel senkinek. Az a) esetében a második mondat ezt tárgyragos névmása utal az előző mondat egészére, az írta és a nem vette észre szavak időben vannak egyeztetve. A b) mondatban az alanyi szerepben megjelenő cselekvésük többes szám harmadik személyű alakja az előző mondat állítmányára (futkároztak) utal. 2. A kötőszók a szöveg mondatai, tagmondatai közötti mellérendelő viszonyokra utalnak (A tanár kiosztotta a dolgozatpapírokat, és a diákok munkához láttak.). 3. A szórend az adott mondatban mindig a kontextustól és a jelentéstől függ (Vettem tegnap egy kanapét. Tegnap vettem egy kanapét. Kanapét vettem 7. 8. 9. 10. 11. tegnap.).

4. SZÓBELI FELADAT Beszéljétek meg, mi a szerepe a következő mondatok szórendjének! Ezt kérdezem tőled én. Most már mondd!

Figyelj arra, hogy ne hagyd el a szövegből az utalásokat, a kötőszókat! Ezeknek az alkalmazásával összefüggő, egyértelmű jelentésű szöveget hozhatsz létre.

NÉVMÁSOK ALKALMAZÁSA A MONDATOK EGYMÁSHOZ KAP­ CSOLÁSÁBAN. Leggyakoribb a személyes és mutató névmásokkal való utalás. A névmással való helyettesítés (azaz a pronominalizáció) elkerülhetővé teszi a szóismétlést (Megérkezett még három diák. Ők is beültek a padjukba.). Határozói névmással is gyakran hozunk létre utalásokat: Péntek volt, amikor egy szigetre értünk, amelyet indián nyelven Guanahinak neveznek. Ott mindjárt meztelen bennszülötteket pillantottunk meg. (Kolumbusz útinaplója, részlet). Az ott határozói névmás az előző mondat elemeire (sziget, Guanahi) utal. Az első mondat vonatkozó névmásai a mondatrészkifejtő alárendelt tagmondatok kötőszavai. Az utalások, szövegbeli kapcsolatok megteremtésére, létrehozására alkalmas szöveggrammatikai szerepű elemeket forikus képes6. ségű szófajoknak nevezzük. A KAPCSOLÓELEMEK HELYZETI ÉRTÉKE. Sokszor felmerül a kérdés, vajon mely kapcsolóelemekkel lesz szebb a nyelvi kifejezés. A névmási vagy a főnévi elemek szebbek, nyelvtanilag helyesebbek? Mindig a szövegalkotó nyelvérzéke, nyelvi tudatossága dönti el, hogy melyiket ítéli helyesebbnek. Lássunk példákat kapcsolóelemek nyelvtani alkalmazására! Több okból is kötődöm (1) ahhoz a városhoz. (alapmondat) (2) a városhoz. (a névmás elmaradása) (3) ahhoz. (a főnévi tag elmaradása) (4) a helységhez. (a főnévi tag alakulata) Attól függően, hogy a grammatikai kapcsolóelem névmással vagy főnévvel kifejezett utalás, beszélhetünk névmásításról (a 2. esetben), illetve főnevesítésről (a 3. lehetőségnél). A mai magyar nyelvben, elsősorban beszélt nyelvi helyzetekben gyakran tapasztalható a névmási kapcsolóelemek helytelen elhagyása.

7

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

3.

A SZÖVEG JELENTÉSTANI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Érveljetek a következő tétel mellett vagy ellen!

A szövegeknek mindig csak egy témája van, ezért csak egy jelentése lehet.

A SZÖVEGJELENTÉS a szöveget alkotó mondatok, mondattömbök, egyéb szerkezeti egységek kapcsolódásából jön létre. Úgy is mondhatjuk, hogy a szöveg részei egy szövegjelentéshez, egy témához kapcsolódnak. A szöveg jelentésrendszerét a szövegösszetartó erő, a kohézió tartja össze. A szövegben akkor érvényesül a kohézió, ha a szövegjelentést létrehozó elemek összetartják a szöveget. A szövegkohézió a szöveg két szerkezeti rendjében hat. 1. SZÓBELI FELADAT Írjatok párokban két szövegtömbből álló rövid szöveget, amelynek a fókuszmondata a következő: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.” (Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv)

SZÖVEGFÓKUSZNAK, FÓKUSZ­ MONDATNAK NEVEZZÜK az egész szöveg tartalmi, lényegi mondanivalóját, legfontosabb gondolatát. Hosszabb szövegeknél több fókuszmondat is lehet. Elkülöníthetünk a szövegben a figyelem felkeltését szolgáló szövegindító mondatot, illetve lezárást, megoldást tartalmazó szövegzáró mondatot. 4.

8

A SZÖVEGSZERKEZETNÉL ELKÜLÖNÍTHETÜNK MIKRO­ ÉS MAKROSZERKEZETET. Mikroszerkezet: a szöveget alkotó mondattömbök, bekezdések összekapcsolódását jelenti. A bekezdések általában rendelkeznek egy tételmondattal. A bekezdés ezen mondat köré épül. A tételmondat a szerkezeti rész legfontosabb, központi mondata, összefoglalója. Ez a rész lényegi gondolatát, adatát tartalmazza. Ha a tételmondatokat összekapcsoljuk, létrehozhatjuk a szöveg összefoglalását, mikroszerkezeti rendjét. A mikroszerkezetet a lineáris kohézió tartja össze 1. 2. 3. Makroszerkezet: a szöveg szerkezeti részeinek a szövegegészhez, a témához, a címhez való viszonyát, a szöveg teljes szerkezetét jelenti, a szöveg egésze tartja össze. A makroszerkezet részeit többféleképpen nevezhetjük. A leggyakoribb az expozíció/bevezetés, tárgyalás/narráció és a befejezés/ konklúzió megnevezések használata. A makroszerkezet kontextusfüggő, azaz egy adott szituációban, szöveghelyzetben (kontextusban) jelenik meg. 5. 6. A makroszerkezetet a globális kohézió tartja össze. 2. SZÓBELI FELADAT Határozzátok meg a szövegrészlet lezárásának szerepét! Vitassátok meg az irodalmi idézet, szállóige értelmét, mindennapi életünkre vonatkozásait! „A célt tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél, megszünte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja a küzdés maga.” (Madách Imre: Az ember tragédiája, részlet)

A SZÖVEG GLOBÁLIS KOHÉZIÓJÁNAK ALAPFELTÉTELE A SZÖVEG TEMATIKAI EGYSÉGESSÉGE. Eszközei: az izotópia (tematikus szövegháló), a cím, alcím, fejezetcím és alfejezetcím, a fókuszmondat és a tételmondatok összetartása, a kulcsszavak, az azonos helyet és időt jelölő elemek megléte. A SZÖVEG TÉMÁJÁT SZÖVEGTOPIKNAK NEVEZZÜK. A szövegtopik több témát is felölelhet, amelyek egymással témahálózatot alkotnak. A téma a mondatokban rejlő mondanivalót jelenti, így a mondat elvonatkoztatott tere, jelentése. Ezt a tartalmi szempontból azonos rendszert, a tematikus szöveghálót a szöveg központi jelentéssel rendelkező kulcsszavai (izotópjai) azonosításával hozhatjuk létre. Egy szövegben legalább egy izotópháló van, de több is lehetséges attól függően, hogy hány fogalmi, gondolati sík jelenik meg. A szöveg jelentéstani egységét, összetartását izotópiának nevezzük. 7. 8. 9. Megjegyzés: Ne keverjük össze a tételmondatot, a témákat és a szövegtopikot! AZ IZOTÓPIA MÉG NEM ELEGEN­ DŐ ahhoz, hogy egy szöveget globálisan koherensnek mondjunk. Ha például tanórai keretben a tanár azt a feladatot jelöli ki, hogy Mindenki mondjon egy mondatot a lóról! – mint témáról, a különböző közlők által létrehozott mondatok egymásutánisága még nem fog szöveget eredményezni. 10. 11. 12. KOHERENCIA: a szöveget tematikailag összetartó erő. Akkor koherens a szöveg, ha ugyanarról a témáról szól, ugyanabban a szöveghelyzetben. 4. SZÓBELI FELADAT Csoportokban írjatok három-négy mondatból álló szöveget egy általatok meghatározott jelentésmezőhöz! A többi csoport találja ki a jelentésmező témáját, gondolatát!

FIGYELJÜK MEG a fenti tanórai feladat egy esetleges megvalósulását! A ló négylábú, emlősállat. Kiskoromban nagyapámék tartottak lovat. A magyarok fehér lovat áldoztak az isteneknek. A lovat az ember háziasította. … Habár minden mondatban megjelenik a ló mint a feladat központi eleme, mégis azt kell mondanunk, hogy a magyarok lóáldozatának semmi köze sincs ahhoz, hogy a nagypapa tartott lovat. A mondatokat nem tartotta össze a lineáris kohézió. (Erről a szöveg grammatikai kapcsolóelemeinél már olvashattál.) Ez az összetartó erő hozza létre az egymás után következő mondatok logikai–tartalmi kapcsolatát, a 13. mikroszerkezetet.

3. SZÓBELI FELADAT Írjatok párokban öt rövid mondatot a megadott címhez úgy, hogy a mondatok között érvényesüljön a tematikus szövegháló! A tegnapi eset

A JELENTÉSMEZŐ Az előbbi elképzelt feladat hatására alkotott mondatok sora nem rendelkezik azonos jelentésmezővel, azaz adott témához kapcsolódó szavakkal. A mondatok fontosabb szavait összekapcsolva azt kapjuk, hogy az emlősállat, tartottak lovat, lovat áldoztak, háziasította elemek nem alkotnak jelentésmezőt, hiszen ezek között nincsen sajátos, logikai mellérendelési kapcsolat: nem rendelhetők egyér14. telműen egymás mellé.

9

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.

A SZÖVEG LOGIKAI ÉS TARTALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Egyetértetek a következő megállapítással? Indokoljátok véleményeteket! Az általunk létrehozott szövegek nagy részének nincs előre meghatározott logikai rendje.

A MONDATOK LOGIKAI SORRENDJE, A TÉMA FOKOZATOS KIFEJTÉSE a szöveg lényeges tulajdonságai közé tartozik, a lineáris kohézió részét képezi. A mondatok egymásutániságának rendjét, a mondanivaló folyamatos kifejtését az biztosítja, hogy a következő mondatok a már ismert információkhoz mindig hozzátesznek újabb és újabb részeket. 1. Már ismert információ: téma. Még ismeretlen rész, amellyel a már ismert információk kiegészülnek: réma. 2. 1. SZÓBELI FELADAT Beszéljétek meg, mik tekinthetők a szövegrészlet rémarészeinek! A XVIII-XIX. század jeles költője és festője, Kisfaludy Károly a Kisfaludy Társaság névadója, korának egyik legünnepeltebb szerzője. Kortársa, Katona József mellett őt is a magyar dráma megalapítói közé sorolhatjuk; munkásságuk előtt a színpadi művek még nem terjedtek el Magyarországon. 23 éves korában írja meg első drámáját, A tatárok Magyarországon címmel, amelynek előadásai hatalmas népszerűségnek örvendtek, hírnevet hozva a fiatal költőnek. Így lett utolsó éveinek munkája, a Csalódások, az egyik legkiemelkedőbb darabja.

10

A MONDAT EGYSZERRE REN­ DELKEZHET EGY TÉMA­ ÉS EGY RÉMARÉSSZEL IS, hiszen az előző mondat témájához hozzátesz valamit, ami a mondat rémarésze lesz, viszont ez a következő mondat számára téma lesz. 3. 4. A SZÖVEG LOGIKAI­TARTALMI ÖSSZEFÜGGÉSEIT, ALÁ­ ÉS FÖ­ LÉRENDELTSÉGI VISZONYAIT LÉTREHOZÓ KAPCSOLÓELEMEK KONNEKTOROK 1. Mellérendelő kötőszók: a szöveg mondatai, bekezdései közötti tartalmi–logikai viszonyokat, kapcsolatokat hozzák létre. Jót aludt, és még a háziját is megírta.; Megnéztem ezt a lépést a sakk-könyvben, bár már elfelejtettem az oldalszámot. 5. 2. Ok-okozat, következmény kapcsolatai: legtöbbször tagmondatok közötti következtető és magyarázó mellérendelések. Helga manöken, persze hogy keveset eszik.; Nem láthattam a filmet, mivel nem voltam ott. 6.

2. SZÓBELI FELADAT Írjatok párokban tartalmi–logikai összefüggéseket tartalmazó mondatokat a képről!

3. A téma azonos helyet, időt, tárgyat, személyt stb. jelölő kapcsolóelemei: legtöbbször névmásokkal, határozószókkal hozzuk létre a logikai kapcsolatokat. Igaz, hogy együtt mentünk moziba, de nem együtt mentünk el onnan. ; Ma már hajnalban felkeltem tanulni. Még soha nem keltem ilyen korán.

Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megértem. (Konfucius)

4. Nem-, fajfogalom kapcsolóelemei (a faj azonos halmazba tartozó elemeket jelent): egymáshoz rendelt nagyobb és kisebb fogalmi kategóriák szöve7. gen belüli összetartozását jelöli. Pl. emlős – elevenszülő – erszényes. 5. Felsorolás, részletezés: az alá- és fölérendeltségi (rész-egész) viszony legtipikusabb jelölője a szöveg egy eleme (személy, fogalom stb.) tulajdonságainak kifejtése. A polcon sorakoznak a könyvek. Itt vannak a lexikonok, a szakkönyvek, a ponyvák. 8. ISMÉTLŐDÉSES KAPCSOLATI FORMÁK esetén a szöveg szerkezetében bizonyos szavak többször szerepelnek. Az ismétlés az egyik leggyakoribb jelentéstani összetartó elem. 9. AZ ISMÉTLÉSES KAPCSOLATOK GYAKORI ESETEI Kulcsszavas ismétlés: „akkor az égen, fekete égen / valami röppent még feketébben, / valami röppent: lappantyú” Anaforikus párhuzam: Megsütöttem a kuglófot is, aztán megsütöttem a rétest is. Rokon értelmű szerkezetek, parafrázisok: A szóismétlést helyettesíthetik. Leírtam mindent, kifejtettem gondolataim, fejtegettem nézeteim. Ellentét: Az ismétlés ellentéte. Látod, milyen szép ez? Nem olyan csúnya, alpári, mint az előző volt. Különböző megszólítások: Szintén egyfajta ismétlődéses formák. Fiam! Gyere ide, Jánoskám!

3. SZÓBELI FELADAT Gyűjtsetek címeket minden címtípushoz! Milyen címet adnátok a következő kis hírnek? Zárás előtt néhány órával látogatói csúcsot döntött a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: a csütörtökön kezdődött könyves mustrát vasárnap délután három óráig több mint 63 ezren keresték fel.

A CÍM A SZÖVEG ELŐINFORMÁCIÓJA, TARTALMI ÉS HANGULATI JELKÉPE. Az előinformáció jellegű címadást kataforikus címadásnak nevezzük. Témát, műfajt, funkciót, kiemelést jelölhet; utal a szöveg tartalmára, a szövegegészre. 10.

A CÍMEK TEHÁT TÖBBFÉLE SZE­ REPPEL RENDELKEZHETNEK. A következő címtípusokat különböztethetjük meg: témajelölő cím (Bűn és bűnhődés, A mai magyar nyelv); címkeszerepű cím (Blueprint, Munkafüzet); reklámszerepű cím (Ami adható, Velünk jobban jár.); műfajjelölő cím (Óda, Himnusz); idézet/részlethelyzetű cím (Góg és Magóg fia vagyok én…); szó, szókapcsolat, mondatalakú cím (Cantilena, Az elátkozott part, A gyertyák csonkig égnek). 11.

11

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

5.

A VALÓSÁG SZÖVEGMODELLJEI, A SZÖVEG PRAGMATIKAI SZINTJE

Soroljatok fel olyan eseteket, amikor az eltérő vélemény, a valóság valamely részéről való vélekedés különböző szövegeket hozott létre.

A SZÖVEGVILÁG A VALÓSÁGON ALAPUL, AZT 1. SZÓBELI FELADAT Figyeljétek meg, hogyan tudjátok MODELLÁLJA. Egy olyan közlési keret, amelynek reprodukálni a szövegvilágot! Mindannyian ugyanazt gondolösszetevői a közlő célja, kódja, a szöveg befogadó játok a versrészletről? általi megértése és a szöveg nyelvi összetettsége, „Talán boldog lehettem volna itt, Kicsi ház! szerkezete. A körülöttünk lévő valóságot sokféleképVolt ott egy kút, világ-kávájára hajolva pen ki lehet fejezni, nyelvileg ábrázolni. A különféle a messzi tengerek testvére lehettem volna, nyelvi ábrázolások más-más szövegvilágot hoznak hétmérföld-időt lépő kútcsizmás óriás.” létre. Gondoljuk el, habár számos szöveg témája a (Bella István: Szegfű utca 23., részlet) kaland, a szerelem, milyen sokféleképpen mutathatjuk be azokat. A világ modellálása attól függ, hogy mi magunkban mit gondolunk az ábrázolandó témáról, hogyan képeződik le az bennünk (másképpen megfogalmazva: milyen reprezentációk jönnek létre tudatunkban a világról). Egy iskolai irodalmi műértelmezés során szintén egy szövegvilágot kell értelmeznünk. Azonban az osztály számos befogadója többféleképpen reprodukálja a szövegvilág jelentését 1. A kitalált történetek ábrázolása is az általunk ismert világ fogalmain nyugszik. A szövegeknek mindig rendelkeznie kell valósághoz való kapcsolatokkal. Ha ez nem így lenne, nem értenénk meg a szövegek mondanivalóját, a bennük lévő összefüggéseket. A szövegekben ábrázolt szövegvilág valóságos tartalma alapján minősíthetjük a szövegeket 2. 3. reálisnak (valóságosnak) vagy fiktívnek (kitaláltnak). A NÉZŐPONT a szöveg legfonto2. SZÓBELI FELADAT Találjátok sabb kommunikatív tényezője. Ez ki, hogy mely irodalmi művekre nem más, mint a befogadó szövegvilehet igaz a következő egyszerűlághoz való viszonya, a szöveg egyésített forgatókönyv! ni megértése, feldolgozása. Az egyén A mellőzött, nem hősi alkatú nézőpontja a szöveg részévé válik, szereplő hajtja végre a nagy, dialakítja a szövegvilágot. cső tettet. Mivel a szövegvilág nyitott modell, a Alkossatok további egyszerűsített befogadó újabb értelmezett elemekforgatókönyveket! kel bővítheti a szövegvilágot attól függően, hogy az ő modelljében a szövegben ábrázolt elemek minek felelnek meg. A nyelvi interakcióban a beszélő mindig a saját szemszögéből, azaz nézőponton belüli kiindulópontjából hozza létre és értelmezi a szövegvilágot. A befogadó nézőpontján keresztül alakítja tehát a szöveg fogalmiságát, mondanivalóját és stílusát. 4.

12

FORGATÓKÖNYVNEK nevezzük adott történet cselekménysorát, a különféle élethelyzetekben (emberi kapcsolatokban, cselekvések során) elvárt, általános viselkedésmintákat (étkezés, utazás autóbuszon, pohárköszöntő, jogi tárgyalás, esküvő, bemutatkozás, kérés, autóvezetés, nyomtató használata, használati utasítás, ételkészítés receptből stb.). A forgatókönyv elemei általában időben vagy egyéb módon követik egymást, az események sora szituációvá rendeződhet. 5.

AZ OLVASOTT SZÖVEGEK MEGÉRTÉSÉHEZ IS SZÜKSÉG VAN MEGFE­ LELŐ TUDÁSKERETRE. A szövegeknek is van legalább egy forgatókönyve, amely egy meghatározott cselekménysort jelenít meg. A szöveg forgatókönyvét a befogadó egyén határozza meg, hiszen az ő világról való tudása, másképpen tudáskerete határozza meg az ábrázolt elemek rendszerét, következtethet a szöveg történéseinek eredményeire, előre láthatja a cselekvések lehetséges kimenetelét. Amikor például egy krimit olvasunk, a cselekmény fokozatos megismerésével szűkül a komplex séma (például az, hogy ellopnak egy híres nyakéket), míg a krimi végén már el tudjuk mondani azt a leegyszerűsödött sémát, végső forgatókönyvet, amely az olvasó, 6. 7. néző számára eddig rejtve volt. Az egyének tudáskerete különböző fogalmi sémákból (sémakészlet) épül fel, amelyeket tanulás, gondolkodás, megfigyelés útján sajátítunk el. Ezen sémák alapján alkotunk következtetéseket, hozunk létre állításokat, értelmezzük a világot, és ez határozza meg viselkedésünk forgatókönyveit is. A sémák segít8. ségével dolgozunk fel minden új információt. Példák sémákra: A március nagyon változékony időjárású Magyarországon; Ha sokat eszem, kövér leszek; A férfiaknak udvariasan kell viselkedniük a nőkkel; Ha jobb jegyet szeretnék, jobban kell tanulnom; A Föld geoid formájú; stb. Példák hibásan rögzített sémákra: Akkor sem lesznek jobbak a jegyeim, ha többet tanulok; Minek dolgozni; Mindenki ugyanolyan; Az olvasás időpocsékolás; stb. 9. A SZÖVEGEN KÍVÜLI ELEMEK a szöveg pragmatikai (gyakorlati, használati) szintjéhez tartoznak. Ez általában a nyelvhasználó világról való ismereteitől (sémáitól), a közlés céljától, a szöveg helyzethez kapcsolódásától függ. A szöveg összetartását a közlés összefüggése adja, illetve az a mód, ahogy a nyelvhasználó nyelvileg megnevezi a körülötte lévő világ elemeit, azokat összefüggésükben és egységükben értékeli. (A szöveg befogadásának nyelven kívüli mutatóiról már olvashattál a tankönyv 75. oldalán, A szöveg című leckében.) 10 . Az előfeltevés mint kommunikatív elem a beszélő és a hallgató (címzett) közös előismereteire utal, amelyek elengedhetetlenek az üzenet megértéséhez (azaz dekódolásához). Az előfeltevés azt is jelenti, hogy a beszélő feltételezi a hallgató tudását, előismereteit. A közlő és a befogadó előfeltevéseit, egymás iránti elvárásait együttműködési alapelvnek nevezzük. Például: – Ugye, milyen csodálatos és sokatmondó volt a tegnapi film? – Valóban. Bár te is bevallhatod, hogy a párbeszédek eléggé laposak voltak! A dialógus mindkét szereplője rendelkezik valamiféle koncepcióval a közös élménnyel kapcsolatban. Ezek az információk párbeszédes formában jelentek meg. Az együttműködés alapja sokszor a közös valóságélmény, információk; funkciója mindkét közlő esetében a beszédpartner együttműködésre késztetése, továbbá a befolyásolás. 11. 4. SZÓBELI FELADAT Hozzatok létre pármunkában fogalmi sémákat a következő képről! Például: Ez a kép egy raftingot ábrázol.

3. SZÓBELI FELADAT Beszéljétek meg, milyen kommunikatív szerepe van a képen látható üzenetnek! A DEIXIS a szöveg pragmatikai szintjének kapcsolóelemei közé tartozik. A nézőpont a szöveg deixisének alapja. Ezek a szövegen belülre (emellett, a továbbiakban) vagy kívülre (idő, tér, személy és társadalom) mutatnak (például: Az a mi házunk, ott nőttem én fel) formájában jön létre. 12. Kötőszók, módosítószók, főnevek, névmások, határozószók is betölthetnek deiktikus funkciót. A deiktikus elemek csak akkor értelmezhetők adott szövegben, ha ismerjük a kommunikációs helyzetet és a hozzá kapcsolódó valóságelemeket. 13. Példák deiktikus elemekre: Teret, helyet jelölők: határozószói névmások (itt, ott), határozószók. (belül, bent, hátul), névutók (mellett, között). Időt jelölők: határozószók (azonnal, rögtön, reggel), főnév (múlt, jelen). Társas: személyes névmásokkal (pl. E/1. a közlő, E/2. a címzett). Kapcsolati, viselkedési, szociális: megszólítás, udvariassági formulák (engedelmével, tiszteletem, tisztelt). A szöveg koherenciájáról már olvashattál a tankönyv 75. oldalán. A szöveget akkor tekinthetjük pragmatikai (gyakorlati) szempontból koherensnek, ha világról való tudásunk alapján értelmezni tudjuk a mondatok szövegbe ágyazottságát (hogy jelennek meg a szövegben; mi a szerepük; miért vannak benne; oda illenek-e), ismerjük a szövegkörnyezetet és a beszédhelyzetet, valamint a közlő 14. 15. személy nyelvi kódját.

13

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

6.

A SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK ÉS AZ ÍRÁSJELEK SZÖVEGÉRTELMEZŐ SZEREPE I.

Ki tud szépen mondani verses vagy prózai szöveget az osztályból? Beszéljétek meg, mire van szükség a sikeres szövegmondáshoz!

A BESZÉD ZENEI KIFEJEZŐESZKÖZEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A SZÖVEGBEN. A szöveg teljes jelentésének létrehozásában nem csak a szavak jelentésének, vagy a mondatok összekapcsolódásának van szerepe. A szövegmondás alkalmával a beszéd zenei kifejezőeszközei, írásban pedig az írásjegyek is hozzájárulnak a szövegjelentéshez (szöveghatáshoz, szöveghangulathoz), és egymással sokszor összekapcsolódnak Ezeket szövegfonetikai és szövegábrázoló eszközöknek nevezzük. Az írásjegyek által ábrázolt ritmika, hangulat stb. csak akkor érvényesül a szöveg elmondása során, ha azokat a beszéd zenei kifejezőeszközeivel képesek vagyunk átadni. A szövegmondás során elsősorban a következő kifejezőeszközöknek van jelentésbeli szerepük: hangsúly, hanglejtés, beszédszünet, hangerő, beszédtempó. Ezek mellett a hangszín, az egyéni hanghordozás is szerepet játszik. 1. 2. 1. SZÓBELI FELADAT Olvassátok fel többféleképpen a következő rövid szöveget! Döntsétek el, változott-e a szövegjelentés a különféle hangsúlyozással, hanglejtéssel! „És akkor, mint a villám (egy lassú villám), belém hasított a megoldás. A villám fényénél a világ számomra legszebb, legvarázsosabb mértani alakzatát pillantottam meg, egy speciális téglalapot, vonalakkal, zölddel, igen, egy futballpályát.” (Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére, részlet) AZ ÉRZELMEK ÁBRÁZOLÁSA A beszéd kifejezőeszközeivel éri el hatását. Más hangerővel, hanglejtéssel szükséges hangoztatnunk egy olyan mondatot, szöveget, amelyben öröm, és másként, amelyben bánat vagy éppen düh van. 3. 2. SZÓBELI FELADAT Olvassátok fel a mondatokat a beszélő érzelmének érzékeltetésével! (csodálkozás) No, ilyet sem láttam még eddig! (harag) Ezt neked tudnod kellene. (irónia) Mennyire örülök a találkozásnak! (meglepődés)

14

KIFEJEZŐESZKÖZÖK: a mondatfajtához illeszkedő hanglejtés, érzelmi és értelmi szerepű szavak hangsúlyozása, megfelelő hangerő és beszédtempó, beszédszünetek, hatásszünetek alkalmazása. A hanglejtésnek lényeges szerepe van a szöveg jelentésében. A hangmagasság változásaiból eredő intonáció megkülönbözteti nyelvünk mondatfajtáit. A hanglejtés mondat- és szövegszinten érvényesül; a szavaknak nincs hanglejtése. Ez a kifejezőeszköz ábrázolja elsősorban az írásjegyek által megkövetelt beszéddallamot. Nem ugyanúgy kell artikulálnunk azt a mondatot, amelynek a végén írásban kérdőjel vagy pont van. Leggyakrabban ereszkedő hanglejtést alkalmazunk a beszédben, azonban az intonációs típusok sokszor keverednek.

A MONDANIVALÓ ÁBRÁZOLÁSA HANGLEJTÉSSEL Érzelmet, kiemelt mondanivalót nem tartalmazó mondatnál ereszkedő. Az íróasztal zöld színű. Ide tegye, kérem! Érzelmet, kívánalmat kifejező vagy kiegészítendő kérdésnél emelkedő–eső. Ezt most miért mondod? Nem lehetsz ennyire flegma! Bárcsak itt lennél! Eldöntendő kérdésnél ereszkedő–emelkedő–eső. Itt maradjak veled? Értettétek? Elsősorban összetett mondatoknál ereszkedő–emelkedő, Ezt már én eldöntöttem. Igen, eldöntöttem. Kérlek, add ide! vagy emelkedő–ereszkedő. Ezt már láttad, ugye? 4. 5. A HANGSÚLYOZÁS A SZÓ SZINTJÉN FEJTI KI HATÁSÁT, kiegészíti a hanglejtést: a szavakat hangsúlyozzuk, a mondatokat pedig megfelelő hanglejtéssel hangoztatjuk. A szöveg hangoztatása során a beszélő szándéka, a mondanivaló határozza meg, hogy mely szavak hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok. Helytelen hangsúlyozás során a mondat jelentése nem érvényesül. (A hangsúlyozásról, hangsúlytípusokról lásd a tankönyv 18-19. oldalait!) A mondanivalót a hangsúlyozás és a hanglejtés összekapcsolásával érzékeltetjük. A szöveg nagyobb jelentéssel bíró szavaira, a hangsúlyos szavakra hangsúlynyomatékot, értelmi vagy érzelmi szóhangsúlyt teszünk. Az ilyen mondatokat nyomatékos mondatnak nevezzük. 6. 7. A MONDATOT SZAKASZOKRA BONTJUK A HANGSÚLYOZÁS SORÁN. Egy szakasz általában egy tagmondat vagy egy összetartozó szószerkezet. A szakaszok részekre bontják a mondat értelmi és érzelmi részeit, így a szakaszhatárokat mindig hangsúlyoznunk kell (szakaszhangsúly). A mondanivaló szempontjából legfontosabb (sokszor szakaszhangsúlyos) szavak mondathangsúlyt kapnak. 8. 9. Például: „Február 15-én indult útnak, s gondos életrajzírója, a kitűnő Ferenczi számítása szerint március 3-án vagy 4-én érkezhetett Pestre. Hol hált, hol melegedett, hol és mit evett ez alatt a harmadfél hét alatt? Nem fagyott meg, nem halt éhen, szerencsésen kivágta magát.” (Illyés Gyula: Petőfi Sándor, részlet) Az 1. mondat dátumadatai közepes hangsúllyal bírnak, ezeket nagyobb nyomatékkal kell ejteni. A 2. mondat szakaszhangsúlyos névmásai (hol, mit) értelmi vagy érzelmi hangsúlyt vagy mondathangsúlyt hordoznak, mivel a mondat legfontosabb jelentéshordózó részei (mi történhetett a költővel?). Erre a kérdésre a 3. mondat módosítószavaival (nem, nem) bevezetett értelmi hangsúlyos részek válaszolnak, amelyeket kiemelt szakaszhangsúllyal mondhatunk, és (a nem szavakkal együtt vagy azok nélkül) a szerencsésen szót a mondat főhangsúlyos részének nevezhetjük.

3. SZÓBELI FELADAT Húzzátok alá a szóhangsúllyal rendelkező szót a következő mondatokban, majd olvassátok fel a szövegrészletet! „Mert, aki hiszi, amit nem tud: bolond. És aki olyat tagad, amit nem ismer: szintén bolond.” (Weöres Sándor: Íme, a sebzett föld éneke, részlet)

4. SZÓBELI FELADAT Döntsétek el, hogyan változna az első mondat hangsúlyozása, ha a mondat így hangozna! Mely szavak kapnának mondathangsúlyt? Habár már február 15-én útnak indult (gondos életrajzírója, a kitűnő Ferenczi számítása szerint), azonban csupán március 3-án vagy 4-én érkezhetett Pestre.

15

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

7.

A SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK ÉS AZ ÍRÁSJELEK SZÖVEGÉRTELMEZŐ SZEREPE II.

Mikor kell hangosabban vagy gyorsabban mondanunk egy szöveget? Gyűjtsetek olyan eseteket, amikor az elmondott szöveg nagyobb hangerővel, gyorsabb tempóval éri el hatását, jelentését!

A MEGFELELŐ HANGERŐ ÉS BESZÉDTEMPÓ KIALAKÍTÁSA a szövegmondáskor mindig a szöveg jelentésétől, mondanivalójától függ. Amennyiben a beszélő a szöveggel erőteljesebb hatást akar elérni a hallgatóság köreiben, nagyobb hangerőt alkalmaz. A beszédtempó és a hangerő szakaszos erősödése, gyengülése a szöveg tartalmi egységeit különítik el, érzékeltetik a szöveg tagoltságát, a szöveg lényeges részeire irányítják a figyelmet. 1. Például nagyobb hangerővel, s kissé gyorsabb tempóval kell mondani a Nemzeti dal elejét, hiszen a szerző megszólítja, cselekvésre készteti a hallgatóságot. Viszont ezt a hangerőt csökkenteni kell az utolsó szakasznál (Hol sírjaink domborulnak…), mivel benne a tragikus jövőképről esik szó. Nem fogunk nagy hangerőt, gyorsabb ritmust alkalmazni, amennyiben kedvesünknek valljuk meg gyengéd érzelmeinket, vagy édesanyánktól kérünk egy kis pénzt mozira. 2. A BESZÉDSZÜNET is tagolja a szöveget. Célja általában a hallgatóság figyelmének felkeltése a szöveg valamely jelentéssel bíró elemére, illetve a központi mondanivalóra (tételmondatra). Ezek előtt a levegővételkor egyértelműen hosszabb szünetet tartunk. A beszédszünet ugyanúgy a szónoki beszéd része, 3. fontos szerepe van a hatáskeltésben. OLYKOR A HANGSZÍN, A HANGMAGASSÁG IS BEFOLYÁSOLJA A JELEN­ TÉST. Egy komoly témájú, óriási horderejű szöveg jelentésének átadása, mondanivalójának hangsúlyozása kevésbé sikeres lágyabb hangszínű személy elmondásában. Ugyanígy sikertelen lesz egy szerelmi vallomás elmondása játékos hanghordozással kísérve. 4. AZ ÍRÁSJELEK JELENTÉSTANI SZEREPÉNEK JELENTŐSÉGE A szöveg jelentését az élőszóbeli hangoztatásban a beszéd zenei kifejezőeszközei segítségével érheti el a beszélő. Írásban az élőbeszédet az írásjelek helyettesítik. Jelölik a szöveg tagolását, jelzik az érzelmeket, a gondolatok kapcsolódásait. Az írásjelek elsősorban a szöveg helyes hangsúlyozását, hanglejtését, ezek mellett tempóját, szüneteit jelölik. 5.

16

1. SZÓBELI FELADAT Olvassátok fel a következő szöveget játékos és komoly hanghordozással! Döntsétek el, melyik esetben érte el a szöveg jelentését!

„Egyik nap úgy folyt, mint a másik. Koldúlt és koplalt a fiú, A vén banyának gondja volt reá, Hogy el ne hízzék valahogy szegényke.” (Petőfi Sándor: Az apostol, részlet)

Nem teszünk vesszőt azonosítás esetén (Péter mint magánember szólalt fel.), valamint a több mint szerkezetben, ha szintén nem hasonlítást fejez ki: Több mint tízszer láttam már ezt a filmet.

2 SZÓBELI FELADAT Alkossatok csoportokban négy-ötmondatos, gondolati közbeékelődést tartalmazó szöveget a kép kapcsán! A szöveg tartalmazza a következő szavakat, szókapcsolatokat! mint Dávid és Góliát,; úgy értem; francia; behemót; személy szerint engem

3. SZÓBELI FELADAT Olvassátok fel a következő szövegrészletet! „– Így volt… De ma már nemigen! Nézze meg egyszer a rendelést! Az orvosi rendelőt! Ha a gyerek megvágja a lábát, vagy valami tövis megvérzi egy kicsit, az anyja már viszi az orvoshoz… azelőtt? Ha már félrebeszélt – akkor ha vitték! Most aztán tele van a váró annyi néppel, hogy ember legyen, aki győzi… – Kár, hogy egyedül van ez az orvos… – Nagyon rendes ember! Fiatalba, mai fiatalba ilyet – tisztelet a kivételnek – ritkán látni. Pedig ugyebár Pestről jött, pesti fiú, és mégis, mintha itt született volna.” (Sántha Ferenc: Húsz óra, részlet) Határozzátok meg, mit jelölnek a részlet írásjelei! Vizsgáljuk meg közösen, hogy a szöveg írásjelei hogyan mutatták, segítették a hangoztatást! Az így volt… hangsúlya – mivel befejezetlen mondat –, nem ereszkedik, s ehhez kapcsolódik a következő mondat, mintha a két mondat egy lenne. Mivel a harmadik mondat felszólító szerepéhez kapcsolódik a kiegészítő jellegű negyedik, azt is hasonlóan kell hangsúlyozni, mint az előzőt. Az ötödik mondat kijelentő, de ehhez az azelőtt szó kérdő modalitása kapcsolódik, ezért az azelőtt szó szinte teljesen önálló mondattá alakul. Ezt ereszkedő–emelkedő–eső (mintha eldöntendő kérdés lenne) hanglejtéssel mondjuk, és a következő mondatot magasabb hangsúllyal kezdjük. A beszélgetőpartner mondata végén található három pont azt jelzi, hogy a partner még folytatta volna a beszédet, de a másik félbeszakította, ezért a mondatot a végén magasabb hangsúllyal zárhatjuk. Az utolsó előtti mondat gondolati közbevetése közepes szakaszhangsúllyal indul. A közbeékelődésnél kisebb szünetet tartunk. A végén ereszkedő hangsúllyal, és ehhez kissé gyorsabb tempóval, magasabb hangsúlyhelyről kapcsoljuk (rövid szünetet is tehetünk) a ritkán látni szószerkezetet: Fiatalba, mai fiatalba ilyet [rövid szünet] – tisztelet a kivételnek – ritkán látni. Látjuk tehát, hogy az írásjelek nagyon sokat segítenek a szöveg hangoztatásában. 6. A közbevetésen kívül az idézés esetén is meghatározhatóak a hangsúlyviszonyok. Az idézet előtt mindig kisebb szünetet tartunk, ezzel jelezve a nézőpont változását. Amennyiben a közbevetett idézet után folytatódik a mondat, az idézet végének hangsúlyát emeljük. 7.

A VESSZŐK típusai: tagmondatokat elválasztó („Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül…”; „A táncuk karikás, mint a koszorú…”), megszólításkor használt (Gyere ide, fiam!; Fiam, gyere ide!), értelmező (Készítettem ebédet, a kedvencedet.), hasonlítást kifejező (A szeme kék, mint a tenger.), felsorolás, halmozás, ismétlés elemeit elválasztó („De az ágy, meg a szék messzire szalad…”; „Ki emel, ki emel, ringat engemet…”) (Az idézetek Zelk Zoltán Este jó, este jó című verséből származnak.) tartalmi közbeékelődést jelző (A macska a nagy macskafélékkel – tigrissel, oroszlánnal, jaguárral – rokonságban van.). 8. Ismétlés esetén az ismételt tagok mindig kapnak szakaszhangsúlyt: „És összegomolyodik a hun és a frank lovasság, hun és frank üvöltés, hun és frank gyilok. Nem látni mást, csak a dühös-véres gomolygást, fegyverek villogását, lovak hánykolódását.” (Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember, részlet) Az első mondatban az ismétlésnek feszültségkeltő, fokozó szerepe van, míg a másodikban leíró felsorolást látunk. Az ilyen jellegű vesszők alkalmazása a narrátor fontos eszköze. Az elbeszélői szerep esetén azonban többször találkozunk gondolati közbeékelődésekkel, közbevetésekkel, 9. értelmezésekkel.

A HÁROM PONT a szöveg ritmusát lassítja, az elgondolkodást, a múltidézést ábrázolja, az elbeszélés folyamatosságát követeli meg. A felkiáltójel a múltat összekapcsolja a jelennel, érzelmi többletet, olykor felszólítást hoz létre. A kérdőjel nyitott kérdést jelöl (…azelőtt?), amit sem kiegészíteni, sem eldönteni nem kell a hallgatónak, hiszen a gondolatritmust, a beszélő mondandójának további alakítását hozza létre. Az első gondolatjel a szokatlan szórendet, az értelmezendő magyarázatot (Ha már félrebeszélt – akkor ha vitték!) segíti, míg a másik gondolatjel az elkülönülő gondolatsort határolja. Látjuk tehát, hogy az írásjelek nem mindig ugyanazt a szerepet hordozzák. AZ ELEKTRONIKUS FELÜLETEK ÍRÁSJELEINEK SZEREPE általában érzelmi reakciók érzékeltetése. A legáltalánosabb az emotikonok használata. A felhasználók karakterkombinációkkal utalnak érzelmeikre, lelkiállapotokra. Ezek mellett a sokszor hiányos közlést egyértelművé teszik, nehogy a címzett félreértse a jelentést. Az emotikonokat az elektronikus írásbeliség írásjeleinek nevezhetjük. Ismertebb karakterkombinációk és jelentéseik: :D nevetés, :) mosoly, :( szomorúság, :’( sírás, XD nevető száj, :P nyelvkiöltés, :$ pirulás, B-) laza, <3 szeretet, ;) kacsintó. Az ikonok formája az olvasáshoz, az értelmezéshez képest 90°-kal elfordított állapotban van. A digitális, elektronikus felületeken (cset, e-mail, SMS) a felhasználók egymás között, baráti kapcsolattartáskor nem használnak nagy kezdőbetűket, mondatközi és mondatvégi írásjeleket (csak kérdőjelet). Bizonyos írásjelhalmozások (felkiáltó és kérdőjelek) szintén érzelmi állapotok megjelenítésére alkalmasak: Mit???????; Ahhhhh!!!!!! 10. 17

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

8.

A KÜLÖNBÖZŐ FORRÁSOK KEZELÉSE

Gyűjtsetek példákat tanulmányaitokból olyan esetekre, amikor különböző szövegeket kellett összevetnetek!

AZ ISKOLAI ÉVEID ALATT FOLYAMATOSAN KELL SZÖVEGEKKEL FOGLALKOZNOD. A mindennapi tanulás, órákra, dolgozatokra készülés mellett különféle jellegű szövegalkotáskor (házi dolgozat, esszé, kiselőadás, értelmezés stb.) vagy szövegek összehasonlításakor is tudnod kell kezelni az információk tulajdonságait. Szövegalkotáskor, egy téma feldolgozásakor számos forrással találkozol; a megjelenő adatokat, információkat értékelned, rendszerezned szükséges. Olykor az a feladatod, hogy egy szövegen belül rendszerezd a benne található adatokat, máskor különféle forrásokat kell felhasználnod egy újabb szöveg létrehozása vagy összehasonlítás céljából. 1. 2. A FORRÁSOK KEZELÉSÉNEK KÉT FONTOS ÁLLOMÁSA VAN: 1. a források feldolgozása, elemzése – analizálás, 2. a források összevetése, egységesítése – szintetizálás. Ezeket az eljárásokat kell használni házi dolgozatok írásakor, kiselőadások és egyetemi diplomamunka készítésénél is. 3.

1. SZÓBELI FELADAT Mondjatok eseteket valamilyen forrásfeldolgozásra a mindennapi életből! Például: bevásárlás.

A források elemzését és összevetését a tudományok minden területén használják. A mindennapi életben is alkalmazzuk ezt a technikát. Például amikor fogkrémet veszünk, megnézzük a fogkrémek tulajdonságait (ár, összetevők stb.), majd ezeket összehasonlítjuk, és végül elhatározzuk, hogy melyiket vásároljuk meg. A FELHASZNÁLT FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK LÉPÉSEI: 1. a források és az adatok csoportosítása, 2. a források (a szerzők) következtetéseinek megállapítása, 3. adatok összehasonlítása, összefüggések létrehozása, 4. összesítő következtetések levonása, saját vélemény kialakítása.

4.

FORRÁSTÍPUSOK: szövegek (mindennapi, szaktudományos, fórumbejegyzés stb.), képek, térképek, filmek, zenék, diagramok, táblázatok, grafikonok, idézetek, utalások, állandósult nyelvi formák (szólások, közmondások, szállóigék, aforizmák, maximák).

18

2. SZÓBELI FELADAT Milyen típusú forrásokkal találkoztok a leggyakrabban irodalomórákon? Beszéljétek meg, hogy milyen típusú forrásfeldolgozás segítené a szöveges források befogadását!

A FORRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁ­ SAKOR AZ INFORMÁCIÓKAT A KÖVETKEZŐKÉPPEN LEHET CSO­ PORTOSÍTANI: Általános jellemzők: adatok (kor, név, cím), stílusuk, nyelvezetük, műfajuk, létrejöttük körülményei, célja, kulturális jellemzői, a forrásban található vélemények, magyarázatok. 5. A forrás eredete, hitelessége: hiteles szakirodalmi forrás hiteles internetes forrás, nem hiteles internetes forrás, saját gyűjtés, eredeti vagy feldolgozott forrás. 6. A források felhasználásának típusa: szakmai jellegű (történelmi, irodalmi, művészeti stb.), ismeretterjesztő, szórakoztató. A források jellege: értekezés, leírás, monográfia, véleményközlő stb. 7.

3. SZÓBELI FELADAT Vitassátok meg, hogy az internetet mennyiben tekintitek hiteles forrásnak! A KÜLÖNBÖZŐ FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ADATOK megbízhatóságánál azokat a forrásokat kell előtérbe helyeznünk, amelyeknek ismerjük a szerzőjét (azaz hitelesek), valamint stílusuk, tartalmuk elősegíti a többcélú felhasználást. Soha ne használjunk fel olyan forrást, amelynek az eredete kétséges! Kerüljük a már feldolgozott forrásokat! A szövegek forrásainak pontos kezeléséhez megfelelő forrásfelhasználóvá kell válnunk. Az ideális forrásfelhasználó elfogadja a források szemléletét abban a helyzetben, ahogy létrejöttek (ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket ugyanúgy értékeli is!), azaz nem teheti meg, hogy bizonyos forrásokat nem dolgoz fel csak azért, mert nem ért egyet annak szemléletével.

FORRÁSFELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEK: elolvasod a filmajánlókat az interneten, hogy eldöntsd, érdemes-e megnézned a filmet; mivel kiselőadás megtartására vállalkoztál, el kell olvasnod a témához kapcsolódó legalább három-négy véleményt, szöveget; meg szeretnéd tudni egy festmény alkotóját, ezért beírod a mű címét az internetes keresőbe; megkéred nagypapádat, hogy meséljen neked a régmúltról, mivel meg szeretnéd ismerni a család történetét, esetleg elhatározod, hogy családfa-kutatásba kezdesz; különböző netes oldalakon böngészel, hogy egy hírnek jobban megismerd a hátterét, igazságát; utánanézel egy információnak a lexikonban, a témához kapcsolódó könyveket keresel a családi könyvtárban stb. elolvasod az ásványvizes palackok címkéjét, hogy kiderítsd, melyikben nagyobb az összes ásványianyag-tartalom)

A források (adatok, képek, stb.) felhasználását mindig jelölnünk kell a szövegben. A forrásmegjelölés nélkül átvett elemmel rendelkező új ábrázolást (például szöveget, képet, dalt stb.) plágiumnak nevezzük, a cselekményt pedig plagizálásnak. 4. SZÓBELI FELADAT Érveljetek a következő állítás mellett vagy ellen! Érveitekben alkalmazzatok példákat is konkrét irodalmi és művészeti alkotásokból! A leggazdagabb forrás a körülöttünk lévő világ. A FORRÁSOK ÖSSZEVETÉSÉT ÁB­ RÁZOLHATJUK IS. Ennek leggyakoribb esetei: szövegben (előadás, dolgozat, egyéb szövegforma), vázlatosan, grafikonon, táblázatban, szövegtérképen, diagramon, egyéb grafikus formában. 8. 9.

19

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

9.

AZ INTERTEXTUALITÁS

Vitassátok meg a következő három mondat igazságtartalmát!

A szövegek folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Valójában mindig ugyanazokat a szövegeket hozzuk létre. A szöveg nyitott modell: más szövegek bármikor megjelenhetnek benne.

INTERTEXTUALITÁSNAK (latin, intertextus ’szövegközi’) nevezzük a szövegek közötti kapcsolatokat, azaz azokat az eseteket, amikor egy szöveg más szövegből származó szó szerinti vagy utalás jellegű egyezéseket tartalmaz. Legfőképpen az irodalmi szövegek között és a szónoki szövegekben erős ez a szövegköziség. Ilyenek például a szépirodalmi szövegekben megjelenő vendégszövegek, utalások. A szónokok, előadók, politikusok, írók sokszor használják fel szóbeli vagy írásbeli mondanivalójuk pontosítására, a mondanivaló jogosságának erősítésére, meggyőzésre a nemzeti kultúra szövegeit, irodalmi alkotások szövegbe ágyazható részeit, híres emberek gondolatait. Intertextusként nevezhetők filmekből, előadásokból származó idézett szövegrészek is. Nem tekinthetjük az intertextualitáshoz tartozónak a forrásmegjelöléssel rendelkező szakirodalmi utalásokat. 1. A SZÖVEGKÖZISÉGNEK SZÁMOS MÓDJA LEHET. Lehet egyetlen szót vagy szószerkezetet, szövegrészt beépíteni, vagy más módon utalni egy másik szövegre. A nyelvi paródia (mint általában a paródia) szövegek tipikus stíluselemeit, motívumait, hangulati, ritmikai jellegzetességeit használják fel a humoros hatáskeltésre. Ilyenek a stílusparódiák (Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Tímár György: Nem én írtam), műfajparódiák (Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – eposzparódia), egyéb paródiák (például politikai paródia: Farkasházy Tivadar Fülig Jimmy kiadott és kiadatlan levelei című könyve, amely Rejtő Jenő híres regényalakjára játszik rá). 1. SZÓBELI FELADAT Ismerjétek fel az intertextuális kapcsolatokat a következő szövegrészletekben! „Megszállását, viadalját írom Egör várának, Pogánoknak nagy szégyönét, vígasságát királnak.” „Szemem könnytől árad, világnak világa, Én keblem bútol fárad, virágnak virága, Keservesen kínzatol, vas szegekkel veretel.” „Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valaha? Ahol állok, ahol megyek, merre nézek? Csak haza!” (Bencze Imre: Anyád nyelve, részlet)

20

AZ INTERTEXTUS OKAI: a szövegek azonos időben keletkeztek, azonos témát dolgoznak fel, az egyik szöveg a másik gondolati világába illeszkedik, tiszteletadás, elfogadás, humoros hatáskeltés, az utalást mindenki érti, bizonyító erővel bír (előadói szövegekben gyakori eset) stb. 2. 3. 2. SZÓBELI FELADAT Gyűjtsetek párokban humoros hatást keltő szövegközi utalásokat mindennapjaitokból! Például: Még visszajövök (I’ll be back – a Terminátor című film mondata.)

A parafrázis egy szöveg átfogalmazása (például: Babits Mihály Jónás könyve és Jónás imája című lírai alkotásai a bibliai könyvnek a költő saját életére vonatkoztatott értelmezése). A palimpszeszt, felülírás egy eredeti szöveg elemeit cseréli ki másokkal, míg az utánzás valamilyen szempontból imitál egy szerzőt, művet. A más művekre célzó játékos utalásokat allúziónak, rájátszásnak nevezzük. Szövegekben vagy nyíltan vállaljuk az intertextualitást, tehát a szerzőt, a mű címét jelöljük, a szövegrészletet idézőjelbe tesszük, vagy használhatjuk rejtett idézetként idézőjel nélkül. Utalhatunk az archetextusra tipográfiailag is, például dőlt betűvel vagy valamilyen más formában való elkülönítés folytán. Egy szövegbe számos intertextuális elem is belekerülhet. Az adott befogadótól függ, hogyan értelmezi, képes-e értelmezni a törzsszöveg és az 4. 5. intertextuális elemek kapcsolatát.

3. SZÓBELI FELADAT Honnan származnak a párbeszédek intertextuális kapcsolatai? - Vannak még tyúkjaitok, Péter? - Hát, megfogyva bár … - Oda nézz, hogy rohan az a gyerek! - Látom. Mint az őrült, ki letépte láncát.

AZ INTERTEXTUALITÁS A MINDENNAPI ÉLETBEN ÉS A KÜLÖNFÉLE ALKALMAK SORÁN egyaránt gyakorta megjelenik. A családi körben elhangzó humoros közbevetés egy versből vagy egy filmből származó mondattal ugyanúgy a hatáskeltést szolgálja, mint egy templomi prédikációban a bibliai idézet, a pohárköszöntőkor egy frázis vagy bölcs gondolat (aforizma), szállóige, közmondás. 6. INTERTEXTUS ÉS ARCHETEXTUS Azt a szöveget, amely magába fogad egy másik szövegkörnyezetben élő szöveget, intertextusnak nevezzük. Az intertextuális szöveg (tehát amelybe beillesztettünk más szövegeket), egy másik fogalmi síkkal vagy jelentéssel is gazdagodik, bár az is lehetséges, hogy a beépített szöveg csupán hangulati elemmé silányul. A beépített szövegrészt archetextusnak nevezzük, amely a beépítés hatására más, az eredeti kohéziótól eltérő jelentést is felvehet. A szövegek kölcsönhatásában vagy gazdagodik az archetextus vagy az intertextus, vagy gyengül eredeti jelentésük, fogalmiságuk. Intertextuális esetben a szöveg folytonossága megszakad, az archetextusok (háttérszövegek, beépített szövegek) jelentése belekódolódik az intertextusba. 7. 8. A FORMA ALKALMAZÁSA AZ IRODALOMBAN Egy adott szöveg egésze alapulhat intertextualitáson, például Parti Nagy Lajos Szende – amely novella a Hófehérke és a hét törpe bizonyos elemeinek modern újragondolása, vagy a Csipkejózsika című novellája a mese egyfajta átirata. Spiró György Honderű című drámája utalás a 19. századi magyar főváros elnevezésének ötletére vagy azon századi folyóiratra. Esterházy Péter a Bevezetés a szépirodalomba című művében több száz szó szerinti vagy átalakított idézetet használ fel. Igen sokszor jelenik meg az intertextualitás prédikációkban, pohárköszöntőkben, ünnepi beszédekben, példázatokban. Egyes szövegeket nagyon sokszor használnak fel adott kultúrkörben. Ez akkor jelenik meg, amikor a szöveg az adott kultúra szempontjából példaértékű, sokatmondó. A magyar írásbeliség kezdetén keletkezett Halotti beszéd és Könyörgés Kosztolányin kívül számos szerzőt megihletett. Azonos címen, Kosztolányira emlékezve írta meg azonos című lírai költeményét Márai Sándor, és mellettük Juhász Gyula, Reményik Sándor (Halotti beszéd a hulló leveleknek) vagy Radnóti Miklós (Látjátok). 9. 10.

A SZÖVEGKÖZISÉG EGYÉB ESETEI Az intertextualitáson kívül a szövegköziségnek egyéb formái is léteznek. Így a metatextualitás (hivatkozáskor vagy betűhű idézéskor), a paratextualitás (mottóként), a hipertextualitás (téma, motívum áttétele – jó példa erre Sütő András Egy lócsiszár virágvasánapja című drámája, amely Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című színpadi művének feldolgozása, vagy Arany János Vörös Rébék című balladája, mely egy népi hiedelmen alapul), és az architextualitás, mely műfajra, műnemre, ritkán műre utal. 9. 10.

Az intertextualitás eredete Az intertextualitás fogalmát Julia Kristeva francia–bolgár novellista alkotta meg 1966-ban. Az 1960-as években a szövegeknek egyfajta párbeszédét kívánták feltárni az irodalomelméletben. A szövegköziség Bahtyin orosz nyelvész felfogásán alapul, miszerint a nyelv alapja nem a monologizálás, hanem a megnyilatkozások kölcsönhatása, tehát a dialógus, a társalgások egymásra utaltsága, egymás általi feltételezettsége. 21

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

10. ÖSSZEFOGLALÁS

A SZÖVEG GRAMMATIKAI ÖSSZETARTÁSA Szöveggrammatika: a mondatok egymással való kapcsolata; a szavak összekapcsolódását mondattani szabályok határozzák meg. Konnexitás: a mondat nyelvi elemei közötti kapcsolat. Grammatikai kapcsolóelemek: egyeztetés, névelő, kötőszó, igemódok és -idők használata, személyragok, birtokos személyjelek, névmások, ellipszis, ismétlés, szinonímák, előfeltevések, szórend. Lineáris kohézió: a mondatok belső szerkezetének szerveződése, a mondatok egymással való kapcsolatai, a szöveg folyamatosságának összetartása. Az egyeztetés: szöveggrammatikai eszköz; a mondat grammatikailag összetartozó szavait azonos nyelvtani alakba helyezzük (pl. személy és szám egyeztetése, többszörös tagadás). A szövegbeli utalások típusai: anafora (visszautalás), katafora (előreutalás), deixis (beszédhelyzetre utalás). Ellipszis: a visszautalás egyik típusa; a szövegből már említett, ismert rész elhagyása, a megismétlés kerülése. Utalások: sokszor névmással, birtokos személyjelekkel, ragozással, szórenddel történnek. A SZÖVEG JELENTÉSTANI ÖSSZEFÜGGÉSEI A szöveg jelentésrendszerét a szövegösszetartó erő, a kohézió adja. A szöveg mikroszerkezete: a szöveget alkotó mondattömbök, bekezdések összekapcsolódása. A lineáris kohézió tartja össze ezt a szerkezettípust. Tételmondat: a szerkezeti rész legfontosabb gondolata. Szövegfókusz (fókuszmondat): az egész szöveg tartalmi mondanivalóját hordozó mondat. A szöveg makroszerkezete: a szöveg szerkezeti részeinek a szövegegészhez, a témához, a címhez való viszonya, a szöveg teljes szerkezete. A makroszerkezet részei: expozíció/bevezetés, tárgyalás/narráció és befejezés/konklúzió. Kontextusfüggő, a globális kohézió tartja össze. A globális kohézió alapfeltétele a szöveg tematikai egysége. Eszközei: izotópia (tematikus szövegháló), a cím, alcím, fejezetcím és alfejezetcím, a fókuszmondat és a tételmondatok összetartása, a kulcsszavak, azonos helyet és időt jelölő elemek megléte. Szövegtopik: a szöveg témája, a kulcsszavak (izotópok) határozzák meg. Koherencia: a szöveget tematikailag összetartó erő. Koherens a szöveg, ha ugyanarról a témáról szól ugyanabban a szöveghelyzetben. A SZÖVEG LOGIKAI ÉS TARTALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI A mondatok logikai sorrendje, a téma fokozatos kifejtése a lineáris kohézió része. Téma: már ismert információ. Réma: még ismeretlen rész a szövegben, amellyel a már ismert információk kiegészülnek. A konnektorok a szöveg logikai-tartalmi összefüggéseit, alá- és fölérendeltségi viszonyait létrehozó kapcsolóelemek. Típusai: mellérendelő kötőszók, ok–okozat, következmény kapcsolatai, a téma azonos helyet, időt, tárgyat, személyt jelölő kapcsolóelemei, nem- és fajfogalom, felsorolás. Ismétlődéses kapcsolatok (a szöveg bizonyos szavai többször jelennek meg) esetei: kulcsszavas ismétlés, anaforikus párhuzam, szinonimák, parafrázisok, ellentét, megszólítások. Cím: a szöveg előinformációja, tartalmi és hangulati jelképe. Címtípusok: címke, reklámszerepű, műfajjelölő, idézet/ részlethelyzetű, szó, szókapcsolat, mondatalakú. 22

A SZÖVEG PRAGMATIKAI SZINTJE A szövegvilág a valóságon alapul, azt modellálja. A körülöttünk lévő valóságot sokféleképpen ki lehet fejezni, nyelvileg ábrázolni. Nézőpont: a szöveg legfontosabb kommunikatív tényezője; a befogadó szövegvilághoz való viszonya, a szöveg egyéni megértése, feldolgozása. Forgatókönyv: adott történet cselekménysora, a különféle élethelyzetekben elvárt, általános viselkedésminták. A szöveg forgatókönyvét a befogadó tudáskerete határozza meg, következtethet a szöveg történéseinek eredményeire, előre láthatja a cselekvések lehetséges kimenetelét. Az egyének tudáskerete különböző fogalmi sémákból (sémakészlet) épül fel, amelyeket tanulás, gondolkodás, megfigyelés útján sajátítanak el. Előfeltevés: kommunikatív elem, a beszélő és a hallgató (címzett) közös előismereteire utal, amelyek elengedhetetlenek az üzenet megértéséhez. Deixis: a szöveg belső szerkezetére, a szöveg elemei közötti kapcsolatokra utalnak: helyre, időre, stb. A SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK ÉS AZ ÍRÁSJELEK SZÖVEGÉRTELMEZŐ SZEREPE Szövegfonetikai és szövegábrázoló eszközök: a beszéd zenei kifejezőeszközei, írásjelek. A szövegmondás zenei kifejezőeszközei: hangsúly, hanglejtés, beszédszünet, hangerő, beszédtempó, hangszín. Az érzelmeket a beszéd kifejezőeszközei ábrázolják. Hanglejtés: mondat- és szövegszinten érvényesül, ábrázolja az írásjegyekhez rendelt beszéddallamot, megkülönbözteti a mondatfajtákat. Fajtái: ereszkedő, emelkedő, eső hanglejtés. Hangsúlyozás: szószinten érvényesül, a beszélő szándékát jelöli, így a szó lehet hangsúlyos vagy hangsúlytalan. A mondanivalót a hangsúlyozás és a hanglejtés összekapcsolásával érzékeltetjük. Nyomatékos mondat: a szöveg azon mondata, amely a mondanivaló érzékeltetése miatt hangsúlynyomatékkal ejtett szót tartalmaz (értelmi vagy érzelmi szóhangsúly). Szakasz: egy tagmondat vagy egy összetartozó szószerkezet, részekre bontja a mondat értelmi és érzelmi részeit. A szakaszhatárokat hangsúlyozzuk (szakaszhangsúly). A mondanivaló szempontjából legfontosabb (sokszor szakaszhangsúlyos) szavak mondathangsúlyt kapnak. A megfelelő hangerő és beszédtempó kialakítása mindig a szöveg jelentésétől, mondanivalójától függ. Beszédszünet: a szöveget tagolja, felhívja a hallgatóság figyelmét a szöveg valamely jelentéssel bíró elemére, mondanivalóra (tételmondatra). Írásjelek: írásban az élőbeszédet helyettesítik, jelölik a szöveg tagolását, az érzelmeket, a gondolatok kapcsolódásait, a szöveg helyes hangsúlyozását, tempóját. Kifejezőeszközei: három pont, gondolatjel, felkiáltójel, kérdőjel, pont. A mondatközi vesszők típusai: tagmondatokat elválasztó, megszólításkor használt, értelmező, hasonlítást kifejező, felsorolás, halmozás, ismétlés elemeit elválasztó, tartalmi közbeékelődést jelző. Elektronikus felületek írásjeleinek szerepe: érzelmi reakciók érzékeltetése. Írásjelei, megjelenésük formája: emotikonok. Előhívásuk: karakterkombinációkkal. Írásjelhalmozások (felkiáltó- és kérdőjelek): szintén érzelmi állapotok megjelenítésére alkalmasak. KÜLÖNBÖZŐ FORRÁSOK KEZELÉSE A források kezelésének állomásai: a források feldolgozása, elemzése (analizálás), a források összevetése, egységesítése (szintetizálás). Forrástípusok: szövegek, képek, térképek, filmek, zenék, diagramok, táblázatok, grafikonok, idézetek, utalások, állandósult nyelvi formák. A források jellemzői: adatok, stílus, nyelvezet, műfaj, létrejöttének célja. Hitelessége: hiteles szakirodalmi vagy internetes, nem hiteles internetes, eredeti vagy feldolgozott forrás. A források felhasználásának típusa: szakmai, ismeretterjesztő, szórakoztató. A források jellege: értekezés, leírás, monográfia, véleményközlés stb. A források ábrázolása: szövegben, vázlatosan, szövegtérképen, egyéb grafikus módon. Plágium: forrásmegjelölés nélkül átvett elemmel rendelkező új ábrázolás. INTERTEXTUALITÁS SZÖVEGKÖZISÉG A szövegek közötti kapcsolatok. Egy szöveg más szövegből származó szó szerinti vagy utalás jellegű egyezéseket tartalmaz. Az intertextus okai: a szövegek azonos időben keletkeztek, azonos témát dolgoznak fel, az egyik szöveg a másik gondolati világába illeszkedik. Célja: tiszteletadás, elfogadás, humoros hatáskeltés. Az utalást mindenki érti, bizonyító erővel bír. A szövegköziség típusai: paródia (stílusparódia, műfajparódia), parafrázis, palimpszeszt/felülírás, utánzás, allúzió/rájátszás. Intertextus: az a szöveg, amely magába fogad egy másik szövegkörnyezetben élő szöveget. Archetextus: beépített szövegrész, amely a beépítés hatására más, az eredeti kohéziótól eltérő jelentést is felvehet. A szövegköziség egyéb esetei: metatextualitás (hivatkozás, betűhű idézés), paratextualitás (mottóként), hipertextualitás (téma, motívum áttétele), architextualitás, (műfajra, műnemre, műre utal).

23

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

SZÖVEGÖSSZETARTÁS, GRAMMATIKAI KAPCSOLÓELEMEK

1.

1. Írjon egy lapra a csoport minden tagja egy-egy mondatot egy általatok megadott címhez úgy, hogy a soron következő diák mindig csak az utolsó mondatot láthatja! Figyeljétek meg, vajon szöveget hoztatok-e létre! Amennyiben nem, keressétek meg az okát! (Címajánlások: Minden nap más; Erre senki sem gondolt; Kellemes csalódás)

2. Szövegalkotás vezérszavakkal. A csoport tagjai közösen írják meg az elkezdett szöveget, mégpedig úgy, hogy minden diák írjon egy mondatot, s adjon meg egy vezérszót, amelynek felhasználásával a következő diák írjon egy újabb mondatot, és így tovább! Az ajándék .................................................................................................................................. Tegnap elkezdtem olvasni a karácsonyra kapott regényt. (né.................................................................................................................................. met >) .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. 3. Nevezzétek meg a következő mondatokat összetartó mondattani szabályosságokat! Az a csoport nyer, amelyik a legtöbbet tudja megnevezni. Segítségképpen megadunk egy szabályt és néhány kérdést a grammatikai elemzéshez. A mondatok kapcsolataihoz tartozó értelmezéseket ne érintsétek! Munkácsy Mihály Párizsban élő festőművész drámai erővel tárta fel életképein a szenvedő nép sorsát. Még a Rőzsehordó fáradt parasztasszonya is tiltakozás a festészet nyelvén a szegénység és a nyomorúság ellen. Kérdések a grammatikai elemzéshez

Mondattani szabályosság

Miért mutat rá a második mondat szegénység és nyomorúság szavaira külön-külön határozott névelő? Miért előzi meg az ige az igekötőt? Mi az oka az életképein szó birtokos személyjeles és határozóragos alakjának? További mondattani szabályok: ....................................................................................................................................................................................................

24

4. Válaszoljátok meg az előző feladat mondatai közötti jelentésbeli összetartásra vonatkozó kérdéseket! a) Mi a szerepe a második mondat még mondatkezdő szavának? .............................................................. b) Mi a szerepe az is szónak a második mondatban? ........................................................................................ c) Miért van a második mondat parasztasszonya szava birtokos esetben? ............................................. 5. Írj néhány példát a magyar nyelvből grammatikai kapcsolóelemekre! Névelő

Kötőszó

Névmás

6. Határozd meg, hogy konnexnek tekinthető-e a következő szöveg! Javítsd a szöveghibákat! A rozmaringot, a „tenger harmatját” sokaknak – mint a nyári kert növényeinek legfontosabbikát – különleges becsben tartják. A szakácsok és a patikus már nagyon régóta használták. Hírneve, hogy felfrissíti az emlékezetet, rövid idő alatt a szerelmesek hűségjelképévé avatta. A múltban a balzsamos illatú rozmaring betegek szobájában légfrissítő gyanánt égették el, ágait a börtönökben a „börtönláz”, a tífusz ellen szórták szét, de a pestis sújtotta vidéken utazók pedig nyakba akasztott zacskóból szippantgatták. ......................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

7. Vitassátok meg, hogyan kell kijavítani a magyarul tanuló külföldi személynek a határozott névelőt és az igét egyeztető mondatait! Írjátok le a helyes mondatokat! Olykor a szórend is utalhat a megfelelő alakra. a) Már megint te nem készít el házi feladat. → .................................................................................................... b) Holnap meg kell én írni én önéletrajz → ......................................................................................................... c) Nem mi találkozik tegnap Péter. → ..................................................................................................................... d) Nincs meg nekünk ez könyv. → ........................................................................................................................... e) Ez mi kell holnap a vizsga. → .................................................................................................................................

25

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 8. Az alábbiakban Kányádi Sándor egyik teljes költeményét olvashathatjátok. Érveljetek azon kijelentés mellett, miszerint a vers tömörségét a grammatikai kapcsolóelemek hiánya okozza! JÁTSZVA MAGYARUL aki megért s megértet egy népet megéltet ................................................................................................................................ ................................................................................................................................

9. Fogalmazzátok meg pármunkában a következő mondatok grammatikai problémáit! Írjátok le a helyes mondatokat! a) Ezt és a másikról nem is volt szó. .................................................................................................................................................................................................... b) Pétert és neki a húgát nem láttam tegnap. .................................................................................................................................................................................................... c) Három diák nem mentek el kirándulni. .................................................................................................................................................................................................... d) Én nem kérem egy kávét. .................................................................................................................................................................................................... e) A könyvek és füzetek majdnem kiesnek a padból. ....................................................................................................................................................................................................

10. Pótold a következő művelődéstörténeti szöveg grammatikai kapcsolóelemeit! Festetics György köznemesnek született, család.................. Mária Terézia emelte grófi rangra. György fiatalon lép.................. katonai pályára, gyorsan emelked.................. a ranglétrán. Alezredes, amikor bekapcsolódott a felvilágosodás mozgalma.................. .................. is azok között a tisztek között volt, .................. benyújtották az országgyűléshez a besorozott magyar katonák magyarországi szolgálatban tartás.................. , valamint a magyar nyelvű katonai vezényleti nyelv kérelmét. .................. Festetics és társai merész politikai indítványa veszélyeztette a birodalom katonai egységét, nem maradhatott megtorlatlan. .................. II. József császár Festeticset Belgiumba helyeztette át. 1791-ben visszavonul.................. birtokára. 1798-ban Keszthelyen birtokai.................. irányítói számára egy olyan mezőgazdasági iskola .................. hozott létre, .................. egy tangazdaság is tartozott. .................. az iskolának a Georgikon nev.................. adta.

26

11. Tedd ki a hiányzó névelőt, ahol szükséges! „Nem tudjuk, de talán nem is szükséges, hogy voltak olyan .......... idők, amikor azt .......... embert mondták házasnak, akinek volt .......... háza. Különös módon .......... házas .......... szónak ez .......... eredeti jelentése valamikor gyakorlatilag eltűnt .......... köznyelvből. .......... jelen korban, még hivatalosan is azt .......... férfit nevezzük házasnak – akár van .......... háza, akár nincs –, akinek van felesége, másképpen: aki nős. Megállapíthatjuk tehát, hogy .......... házas elsődleges jelentését .......... tőle merőben különböző, másodlagos váltotta fel.” (Boksay Zoltán: Ház, házas, házasság, részlet) 12. Keressétek meg az alábbi szövegrészlet helytelenül használt névelős szerkezeteit! Indokoljátok meg szabatosan a hibás részek javításának okát! „Fenn a havason, a meleg nyári estén, amikor az erdős hegyek az éjszakai pihenéshez köntöst váltottak, s melyik sötétkékbe, melyik feketébe, lilába öltözött, a barnamedve is elindult csöndben a völgyi falucska felé vacsorázni. Éhes volt, meg mord is. Rendes étkezőhelyén, a málnavészben, málnaszedő gyerekek oly istentelen lármát csaptak már hajnalhasadástól, hogy kedve lett volna mindahányat istenesen elpáholni. Édesszájú medve volt, élt-halt a gyümölcsért, a mézért meg kiváltképpen. Egyként dézsmálta meg hát az almáskerteket s vadméhek lépes kamráit, és ha tehette, hosszan csemegézett a málnásban is.” (Sütő András: Volt egyszer egy édesszájú medve…, részlet)

Hibás szerkezet

A javítás magyarázata

Javított szerkezet

13. Egy kis játékra hívunk téged. A következő betűk segítségével egy mondatot alkothatsz. Helyettesítsd be a betűket a hat szóhelyre! Vajon mely betűket jelölik a plusz jelek? a ♥

k ₪

♥

o ₣

f ₧

s ♦

♦♥₪₪₣Ω₣’

♥

.......... ...............................

z Ω

l ∏

b ☻

ú ♣’

e ≈

╚

╧

₧≈₪ ≈╚ ≈

☻♥’☻♣’╧♥∏

∏≈’▄.

.......... .................................

...........................................

...................

▄

27

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

2.

GRAMMATIKAI UTALÁSOK A SZÖVEGBEN

1. Írj olyan mondatokat a megadottak mellé, amelyek visszautaló elemeket tartalmaznak! a) Hoztam egy kosár cseresznyét. .................................................................................................................................................................................................... b) Nagyon szép a ruhád! ....................................................................................................................................................................................................

2. Az alábbi szöveg mondatai összekeveredtek. Számozással tedd sorba őket! .......... Becsüljük meg, és gyönyörködjünk a frissen fakadó lombok üde szépségében. .......... Gyökereit az ősi múlt mély termőföldjébe bocsátja, de gazdag ékű koronája tiszta magasságok felé növekedik. .......... Így tart ez az örök körforgás az évezredes fa egészséges vérkeringésében. .......... A nyelv ősi fája nemzedékről nemzedékre új hajtásokat nevel. .......... Ezeken át lélegzik a fa, s ha lehull a levél, új élet sarjad belőle. (Halász Gyula: Vallomások a nyelvről) .......... „Messük le mellőle a fattyúhajtásokat!”

3. Írjátok ki pármunkában a szövegrészlet utalásait! „Éneklem a Fársáng napjait s Dorottyát, Ki látván a dámák bajos állapotját, Carnevál s az ifjak ellen feltámada, S diadalmat is nyert pártára únt hada. Olly lármát, zerdűlést, viadalt beszéllek, Amillyet nem láttam, miolta csak élek, Amillyet nem említ semmi istória, Meg nem merne tenni maga a francia: Miként insurgála amazon módjára Egy nagy dámatábor Carnevál hadára.” (Csokonai vitéz Mihály: Dorottya, részlet) Anafora

28

Katafora

Deixis

4. Állapítsátok meg csoportmunkában, hogy a következő példákban anafora, katafora vagy deixis érvényesül-e! Írjátok a sorszámokat a megfelelő helyre! 1. Péter elolvasta a regényt. Én is el fogom olvasni. 2. Szép idő van. Menjünk el kirándulni! 3. Megvetted? Igen, megvettem a fehér pulóvert. 4. Gergő tegnap készített egy szép rajzot. Ma odaadta azt az édesanyjának. 5. Így oldd meg a következő feladatot is! 6. Valaki kiabál! 7. Kati nagyon kedves lány. Te is ismered őt. 8. Te is jössz este moziba? – kérdezte Péter Zsófitól. Anafora

Katafora

Deixis

5. Írd az alábbi mondatok mellé, hogy mire utal az ellipszis! a) Kriszta és Eszter nagyon szép lányok. Edit is. ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ b) Az édesanya kenyeret és vajat vett a boltban. No meg szalámit reggelire. ................................................................................................................................

6. Egészítsétek ki páros munkában az alábbi verset a hiányzó névmásokkal! „Egy kincse van .............................. nemzetnek adva Míg .............................. megőrzi híven, addig él. .............................. kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány .............................. , .............................. előtt találkozik Az ellentétek .............................. árnyalatja És egy testvérnek vallja ott .............................. . Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen, Hogy .............................. .............................. úgy szeretjük, ne csodáld!” (Jókai Mór: Prológus, részlet)

29

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 7. Válaszd ki az alábbiak közül a szövegbe illeszthető kapcsolóelemeket! én, úgy, ezt, azt, velem, nekik, mit, az, a, erre, itt, így, belőlük,benne, kit, valakinek „.................. kell írni, hogy azonnal megértsék, .................. akarunk mondani. Ma valahol .................. olvastam: .................. emberek levertek és félénkek lettek. .................. mondat közepén egyszerre megtorpantam. .................. valami zökkenő van. Eleinte .................. hittem, hogy .................. emberek levertek valamit, szóval hogy .................. levertek állítmány és nem állítmányi kiegészítő.” (Kosztolányi Dezső: Kis nyelvtan, részlet)

8. Egészítsd ki az alábbi verset a hiányzó kötőszókkal! COCA-CHARDA Birka- .................. gulyáscsárdánk tetején Ice, Drink, Coca-Cola, nádas kontyán .................. Pepsy virít .................. Seven Up. Már vakvarjúnk .................. brittül károgja a car! car!-t, fecskénk .................. verebünk csak chipog .................. chiripol. (Szilágyi György)

9. Az alábbi szöveg Kemény Zsigmondról szól. A neve csak a szöveg elején szerepel. Húzd alá azokat a grammatikai kapcsolóelemeket, amelyek Kemény Zsigmondra utalnak! „Kemény Zsigmondról nemegyszer írták le elhamarkodottan, hogy bonyolult, jégcsapos kedélyvilágának csekély lehetőségei mutatkoznak a népszerűségre. És íme, munkáinak új kiadásai hamar elkeltek, s a Kemény-monográfiák száma szaporodik. És elkészült a róla szóló legelső dráma is: Veres Dánielé, aki nemrég tette le asztalunkra a magyar irodalom e nagy magányosáról írott könyvét is. Születésének százötvenedik évfordulóján újra bejárjuk a balladás hangulatú rengeteget, melynek úttalan útjain, a Végzet és cselekvés szirénhangjai között, a látszólagos és valóságos ellentmondások sűrűjében annyian eltévedtek már.” (Sütő András: Vázaültetés Kemény Zsigmond emlékére, részlet) Sorold fel, milyen típusú kapcsolóelemeket találtál! ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................

30

10. Fogalmazd meg egy-két mondatban, milyen különbségeket okoz a mondatok jelentésében a szórend! Kati elment Istvánnal moziba. Kati moziba ment Istvánnal. Kati Istvánnal ment moziba. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................

11. Keresd ki az alábbi szövegből a grammatikai kapcsolóelemeket, és nevezd meg fajtájukat! „Van három szavunk, amely meghatározza létezésünk teljességét. Az első az „anyaöl”, a második az „anyaföld”, a harmadik pedig az „anyanyelv”. Az első az életet adó, az életre nevelő, a második létezésünk, sorsunk, munkánk, sikereink és kudarcaink színtere, s majdani nyugvóhelyünk is. És ami e kettőt egybefogja – a harmadik –, az az „anyanyelv”. Hogy nyelvünk létezésünk hármas egységét az „anya”szavunkkal kapcsolta egybe, az nemcsak azt jelenti, hogy e három fogalom milyen mértékben meghatározója életünknek,de egyúttal a nyelv, a magyar nyelv sűrítő erejét és képességét is fölragyogtatja.” (Gál Sándor: Vallomás az anyanyelvről, részlet) Kapcsolóelem

Típus

31

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

3.

A SZÖVEG JELENTÉSTANI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. Keressétek meg és húzzátok alá a szöveg fókuszmondatát! Hogyha derűs arccal nevet olykor rád a szerencse, vagy felhőbe borult homloka megfenyeget, mindig együttérző, szerető szív vár, Galeottóm, légy bizalommal hű, régi barátod iránt: nem gyötör oly sok gond, ha a terhet mással is osztod, sokszoros élvezetet nyújt az öröm, ha közös. (Janus Pannonius: Galettóhoz)

2. Húzzátok alá a mondattömbök tételmondatait! A tételmondat lehet egy tagmondat is. Vitassátok meg, hogyan építi fel a szerző erre a szövegegység további részeit! Arról, hogy az ember része a világnak „Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában, nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember. Ezért mindaz, amit testünkön át jelentünk a világban, jelentéktelen. Csak a lelkünk erősebb és maradandóbb, mint a kő és a fém – ezért soha nem szabad másképpen látnunk magunkat, mint lelkünk térfogataiban. Az erő, mely a romlandó testi szövetben kifejezi magát, nemcsak alkatrésze, hanem értelme a világnak. Ez az erő az emberi lélek. Minden más, amit a világban jelentünk és mutatunk, nevetséges és szánalmas.” (Márai Sándor: Füves könyv, részlet)

3. Döntsétek el, mi alapján lehetne meghatározni a verses formájú szöveg szerkezeti részeit! Írjátok a szöveg mellé a szerkezeti egységek elnevezését! (Például: kérdés, válasz, jelen, múlt, állítás, magyarázat stb.) A magyar nípnek Próféták által szólt rígen néked az Isten Az kit ígért ímé vígre meg atta fiát. Buzgó lílekvel szól es néked ez által, Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya hogy te kövess.

32

Néked azírt ez lün prófétád, doktorod, ez lün Mestered, ez most es, mellet az Isten ada. Ez próféta szavát hallgasd, mert tíged az Isten El veszt, és nyomos itt nem lehet az te neved.

Itt az Írásban szól mostan és néked ez által, Hütre hív mind, hogy senki ne mentse magát. Az ki zsidóul és görögül és vígre diákul Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul. Minden nípnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten Törvényin íljen, minden imádja nevit. Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz. Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ád. Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor íszel örökkő

Ílsz, mely az mennyből szálla, halálra mene. Az ki teremt tíged, meg vált, örök íletet es ád Ez szent által, nincs több bizodalmad azírt. Ennek azírt szolgálj mindenkor tiszta szűedvel, Ennek mindenkor tígy igaz áldozatot. Tígedet ez hozzá viszen, s nem hágy el, mikor így mond: Bódogok, eljövetek, vesszetek el, gonoszok. (Sylvester János ajánlása Új Testamentum fordításához, 1541)

4. Keressétek meg pármunkában az előbbi szöveg központi gondolatát, alapmondatát, azaz a fókuszmondatot! Kapcsoljátok hozzá a tételmondatokat! Próbáljátok ábrázolni közösen a szöveg tartalmi rendszerét, gondolati felépítését valamilyen formában, például piramis jellegűen, hálószerűen! A kapott ábra a szöveg mikroszerkezetét mutatja. Ábra:

5. Jelöljétek be a szöveg makroszerkezeti rendjét számokkal! (1 = bevezetés, expozíció; 2 = narráció; 3 = befejezés, konklúzió) Az Alföldön van egy kerek erdő, Sárgarigó benne a kerülő. Én is voltam annak kerülője; Barna kislány igaz szeretője. Sárgarigó fölszállott a fára. Búsul szegény, mer elhagyta párja. Engemet is elhagyott a rózsám: Árva vagyok, mint a rigó a fán. Sárgarigó, ne szállj föl a fára, Inkább szállj le rózsám ablakára; Fütyöld el ott szomorú nótámat: Érte öl meg a keserű bánat! (Az Alföldön van egy kerek erdő, magyar népdal)

33

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 6. Nevezzetek meg olyan témákat, amelyekbe beilleszthető a következő szöveg! Milyen újságokban, rovatokban tudnátok elképzelni ezt a szöveget? (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) Baja városának egyik nevezetessége Jelky András földgömbön lépegető tarisznyás, pörgekalapos szobra, amely 1936 óta áll a napjainkban már a nevét is viselő téren. De miért is állít egy város szobrot – Medgyessy Ferenc alkotását a Miskolczy Ferenc készítette földgömbön – egy 275 évvel ezelőtt született szabólegénynek? Valószínűleg azért, mert Jelky nem csak egyszerű szabólegény, hanem – bár sokszor akaratán kívül – több földrészen megforduló, világjáró katona, kalózok és kannibálok foglya, rabszolga, vitorlakészítő matróz, hajótörött s végül dúsgazdag távol-keleti ültetvényes, a holland király udvari tanácsosa és utazó diplomatája is volt. Kalandos sorsa miatt a 16 és 45 éves kora közt eltelt években tanult mesterségét ritkán gyakorolhatta. 7. Írjatok csoportokban egy azonos jelentésmezővel rendelkező szöveget a megadott szavak mindegyikének felhasználásával! Vessétek össze a kapott szövegeket! tanulás, iskola, felnőtté válás, család, csoport, szocializáció, segítés, kultúra, szakmák, műveltség, társadalom

8. Határozzátok meg csoportmunkában a következő irodalmi szövegek szövegtopikjait! – Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi? – Nergem. – Hávát ivígy? – Ivígy seve. – Avakkovor nevem tuvuduvunk beveszévélgevetnivi. – Bivizovony. (Lázár Ervin: Pávárbeveszévéd) Szövegtopik: .............................................................................................. .............................................................................................. .............................................................................................. .............................................................................................. ..............................................................................................

34

Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Áll a régi ház még, zöld zsalúja mögött halkul anyám mélabúja: ősz haju, de gyermekarcu bánat. Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Itt a szoba, melyben megszülettem, melyet szemem legelőször látott, itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat. Amit én emeltem, mind homok volt: de nagyapám háza bizton áll még s éveimből, e fojtó romokból hogy révébe meneküljek, vár még. (Babits Mihály: Hazám! A ház) Szövegtopik: .............................................................................................. .............................................................................................. .............................................................................................. ..............................................................................................

9. Írj 4-6 mondatos szöveget a következő izotóphálóhoz! Adj címet írásodnak!

osztály

érettségi szünet

múzeum

kiállítás

szobrok, képek

élmény

saját festmény

iskolai kiállítás

........................................................................ .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... 10. Keresd meg az alábbi két hír kulcsszavait, izotópjait, és írd a szövegek alá! Erzsébet brit uralkodó a Brit Birodalom Rendjének Tagja érdemrenddel tüntette ki Jenson Button brit autóversenyzőt Londonban, a Buckingham-palotában. A Forma-1 2009. évi világbajnokát ezentúl megilleti a Sir előnév. .................................................................................................................................................................................................... Még módosítható! A jelentkezők július 8-ig küldhetik be azokat a dokumentumokat, melyek szükségesek a felvételi pontok, többletpontok kiszámításához, és amelyeket nem küldtek be a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukkal vagy töltöttek fel az e-felvételiben június 2-ig. Július 8. a határidő az adat- és sorrendmódosításra is. ....................................................................................................................................................................................................

11. Értelmezzétek a szöveg jelentéstani kapcsolóelemeit! Mely szövegrészek kifogásolhatók logikailag, tartalmilag? A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, mára letűnt civilizációk misztikus világából. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló, érdekesnek nem mondható leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és az egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, a mai Perzsia lenyűgöző világát! a) Van szövegindító mondat? .................................................................. b) Van szövegzáró mondat? ..................................................................... c) Tartalmi-logikai viszonyok: ................................................................ d) Kulcsszavak: ............................................................................................. e) Cím: ............................................................................................................... f) Szöveget rontó részek: ..........................................................................

35

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.

A SZÖVEG LOGIKAI ÉS TARTALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. Összekeveredett két cikk (tag)mondatállománya. Az írásoknak címet adva rakjátok pármunkában sorrendbe a (tag)mondatokat! Írjátok le tartalmi-logikai sorrendjüket! Indokoljátok címválasztásotokat! 1. A biodiverzitás megőrzésének fontossága jóval több, 2. amelyek a magas színvonalú mesterségbeli ismereteket és a tiszta kifejezésmódot állították elé mintaként. 3. Gondoljunk csak azokra a gyógyszerekre, 4. és ha ennek megállításában nem járunk sikerrel, 5. ahol először 31 éves korában járt, 6. A hétgyermekes, cseh származású családban született Klimt a bécsi Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolában tanult, 7. de tíz évvel később is volt kiállítása Budapesten. 8. Klimt korai művei megalkotásakor szigorúan ragaszkodott a művészettörténeti képzés során megismert mintákhoz és példaképekhez, 9. mint üres szlogen: napi ötven faj hal ki a Földön, 10. amelyek jóvoltából étel kerülhet asztalunkra. 11. Ennek fontosságára hívta fel a figyelmet május 22-én már Magyarországon is a Geo Action Day. 12. Munkáit korán megismerhette Budapest is, 13. melyeket a természettől kapunk, 14. annak beláthatatlan következményei lehetnek. 15. vagy a beporzó fajokra, 16. öccsei is ide jártak. a) I. címe: .............................................................................................................................................................................. b) sorrend: ........................................................................................................................................................................... c) II. címe: ............................................................................................................................................................................. d) sorrend: ........................................................................................................................................................................... Beszéljétek meg, hogy a szövegnek mely elemei segítettek titeket a helyes sorrend megállapításában!

2. Ábrázold a mondat téma- és rémarészeit, például nyilakkal szemléltetve! „Hetvenéves koromban megkért egy fiatalember, hogy mondanék egy nagy és bölcs aforizmát: mondanék egy egyetemes nyilatkozatot, melyben világnézetemet egybefoglalom.” (Karinthy Frigyes: Minden másképp van, részlet) Ábra:

36

3. a) Fogalmazzátok meg egy mondatban a szöveg témarészei ismétlődésének okát! „GYULA BÁCSI letelepszik mellém. Aggyisten, öcsém. CSEKÉLYSÉGEM. Alászolgája, Gyula bácsi. GYULA BÁCSI. Bácsi, bácsi, eszedtokja bácsi. Hát hiszen tudom, hogy vén vagyok, nem tetőled tudtam meg, de azért nem kell az embernek mindig eszébe juttatni. CSEKÉLYSÉGEM. Ugyan, Gyula bácsi, dehogy is öreg Gyula bácsi. Fiatalabb Gyula bácsi, mint sok fiatalember, Gyula bácsi. GYULA BÁCSI. Hát –, ami azt illeti. Tartom magam úgy – ahogy. CSEKÉLYSÉGEM. Bizony. – Hát – szokott-e még írogatni, Gyula bácsi? GYULA BÁCSI. No, no. Már úgy gondolod persze, hogy ilyen vén csont létemre, ami vagyok, tudom-e még forgatni a tollat… Mi?!! CSEKÉLYSÉGEM. Ugyan, Gyula bácsi, dehogy is vén csont Gyula bácsi. Gyula bácsi olyan jó színben van, mint egy húszesztendős fiatal leány, Gyula bácsi.” (Karinthy Frigyes: Gyula bácsi, részlet) A témarészek ismétlésének oka: .................................................................................................................................................................................................... b) Írd le értelmezve a rémarészeket! Gyula bácsi nem akarja, hogy a korára figyelmeztessék; ....................................................................................................................................................................................................

4. Keressétek meg és húzzátok alá a szövegrészlet mellérendelő kötőszavas konnektorait! Beszéljétek meg, hogy a ha elem mellérendelő kötőszónak számít-e! „A test tehetetlen önmagával, azaz magától semmire sem képes. hogy helyéből elmozduljon, vagy hogy mozgásában megálljon, ahhoz mindig valami erőre van szüksége. Ezért ha hegyről futunk lefelé, erőt kell kifejtenünk, hogy megállhassunk; ha nagyobbat akarunk ugrani, az átugrandó tárgynak neki iramlunk. Ha a vasúti vonatot meg akarják állítani, nemcsak a gőzt kell elzárni, hanem még fékezni is kell, vagyis a kerekek járását súrlódással megnehezíteni. Ha a kocsi hirtelen elindul, hátraesünk, ha egyszerre megáll, előre bukunk.” (Váncza Mihály: Természettan és a csillagászat elemei, 1902) 5. Adj kataforikus címet a két ajánlásnak! Húzd alá a tételmondatokat! ........................................................................ Újra olvasható angol nyelven Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyve. A neves Penguin Books Classic sorozatában 2010. május 6-án látott napvilágot a közelmúltban elhunyt író-költő műve, mely angolul először 1962-ben jelent meg.

37

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................ Hiányt pótló jogi képeskönyv sok humorral vállalkozóknak, jogászoknak, piaci szereplőknek. Könnyebb egy viccet megjegyezni, mint egy paragrafust – vallja a szerző. Humoros történetek, érthető magyarázatok, gyakorlati tudnivalók, megtörtént esetek színesítik a könyvet.

6. Írjatok párokban rövid történetet a képen látható helyzetről! Hozzatok létre ok-okozat kapcsolatokat is! ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................

7. Csoportokat alkotva írjátok ki a szövegrészletekből a kapcsolóelemek típusait! Segítségképpen aláhúztunk néhány összetartozó kapcsolóelemet. a) „Anika azon hitben, hogy őt neveti, egyszerre duzzadó, haragos arcot vágott (illett neki)…” (Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt) b) A 2013-es programok az értékes hagyományok megbecsülése és a mai kor által megkívánt megújulás jegyében valósulnak meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan találkozhatunk maskarásokkal, kismesterségekkel. A modern igényeket szolgálhatja a látványpékség vagy a kirakodóvásár. c) Már vagy félórája várok rád. Ennyit még sosem késtél. d) Az első Anna-bált 1825. július 26-án – Anna-napkor – rendezték Füreden, a Horváth-házban, a házigazda Szentgyörgyi Horváth Fülöp János Anna lánya tiszteletére. Ott ismerkedett meg Horváth Fülöp Anna a későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, aki 24 évvel később honvéd tábornokként, aradi vértanúként halt meg. a) azonos időt jelölő kapcsolatok: ............................................................................................................................. b) azonos helyet jelölő kapcsolatok: ......................................................................................................................... c) azonos személyt, tárgyat jelölők: .......................................................................................................................... d) azonos nemet, fajt jelölő elemek: ......................................................................................................................... 8. Húzd alá a vasutat kifejtő-felsoroló, illetve keretezd be a vasút szeretetét részletező szövegrészeket! „Szeretem a vasutat. Társtalanul ülve, szeretek hosszas-hosszú időn át keresztülrobogni térségeken, országokon. A mozdony óriás gépe pokoli sebességgel hegyen-völgyön, folyamon vontatja a hosszan elnyúló kocsisort, nem ismerve akadályt, tele erővel; tüzet okádó kar-

38

csú kürtőjében, nehéz emeltyűnek könnyű mozdulataiban mi kísérteti báj; tüdőinek nehéz, de rendszeres lihegésében mennyi élet! Büszke megvetéssel hagy el mindent, nem törődik emberekkel és hitványságaikkal, bármi nagyoknak és nagyszerűeknek is képzeljék magukat. Így szeretnék emberekkel és világgal hidegen nem törődni, ha képes volnék szívemből kitépni a szeretet és gyűlölséget, vágyaimat és reményeimet, a kiábrándulást és a csalódást. Hanem leginkább azért szeretem a mozdonyt, mert nem fáradó utazásával el tudja velem hitetni néha, hogy egyenesen kivisz ebből a világból.” (Asbóth János: Álmok álmodója, részlet) 9. Írd ki az alábbi olvasói levél megadott elemeit! Évek óta olvasom lapjukat. Most olvasói rovatukhoz szeretnék hozzászólni. A közelmúltban három személyt kérdeztek meg arról, hogy mit csinálnak a hosszú hétvégén. Sajnálom, hogy csak a városi embereknek tették fel ezt a kérdést. Én falusi asszony vagyok, 69 éves, de én és a családom bizony minden kis időt kihasználtunk, hogy megkapálhassuk a kertünket. Mostanában a szinte állandó esőzések miatt alig tudunk dolgozni a kertben, így pihenésre, nyaralásra se idő, se pénz nincs, pedig mi is szeretnénk elmenni nyaralni. Irigylem azokat, akik ezt megtehetik. a) ismétlés: ........................................................................................................................................................................... b) körülírás: ......................................................................................................................................................................... c) mellérendelő kötőszó: ............................................................................................................................................... d) szinonima: ...................................................................................................................................................................... e) párhuzam: ....................................................................................................................................................................... f) parafrázis: ........................................................................................................................................................................ 10. Határozzátok meg a típusoknak megfelelő címeket! Írjátok be betűjelüket a megfelelő helyre! Írjatok további egy-egy címet minden címtípushoz! a) Fekete István: Bogáncs b) Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér c) La Fontaine: A tücsök és a hangya d) Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… e) Sylvester János: A magyar nípnek f) A nyelv enciklopédiája g) József Attila: Óda i) [Ó, kegyes szűz Mária…] j) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Mondatértékű cím

Szó-/szókapcsolatértékű cím

Műfajjelölő cím

Idézet/részlet helyzetű cím

Témajelölő cím

39

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

A SZÖVEGPRAGMATIKA

5.

1. Határozzátok meg pármunkában, milyen szövegvilágot mutatnak a következő szövegek! Töltsétek ki a szövegvilágra vonatkozó táblázatot! a) „Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm, sértett gőgömben értőm és kísértőm, kínok közt, gondjaimtól részegen, örökzöld földem és egész egem, bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom és soraimmal sorsom túl a síron, kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász: mennyei poggyász.” (Faludy György: Óda a magyar nyelvhez, részlet)

A közlő célja

A közlés kódja

b) Bugyi leng a szélben, szárító kötélen, duzzadozik, alakul, ahogy a szél belefúj. Aki odabámul, őszintén elámul, minő ritka alkalom, forma van, nincs tartalom. (Eörsi István: Bugyi a szélben)

A szöveg befogadó általi megértése

A szöveg nyelvi összetettsége, szerkezete

2. Határozzátok meg az írott és a filmes szövegek valóságos és kitalált tartalmait! Csillagok háborúja, Harry Potter, A Gyűrűk Ura, A Szent Johanna gimi, Szent Péter esernyője, Egri csillagok, Abigél, A Legyek Ura, A helység kalapácsa, Toldi, János vitéz, Lúdas Matyi, Nemo kapitány, Avatar Szövegalkotó elemek: érzelmi világ, emberi reakciók, fogalmi elemek (szeretet, harag, szerelem, öröm, megfutamodás, meglepődés, félreértés, bűn stb.), élethelyzetek (születés, halál, esküvő, találkozás, döntés, várakozás stb.), tárgyak, épületek, állatok.

3. Érveljetek szóban a következő tétel mellett vagy ellen! A szövegekben ábrázolt fantasztikus világok mindig az emberi szűkös világ hiányait pótolják a befogadó számára.

40

4. Értelmezzétek egyénileg az aforizmákat! Írjátok le saját nézőpontotok alapján a szövegek mondanivalóját, majd vessétek össze értelmezéseiteket! Amely pillanatban csak akarsz, visszavonulhatsz önmagadba! (Marcus Aurelius) A bölcs maga elé néz, a balga vaktában megy. De arra is rájöttem, hogy egy és ugyanaz a sorsa mind a kettőnek. (Biblia, Prédikátor könyve 2, 14.)

5. Folytassátok a következő élethelyzetek, emberi kapcsolatok elvárt forgatókönyveit! Étkezés étteremben: ne hangoskodjunk, … ................................................................................................................................ Iskolai szóbeli felelés: a diák álljon fel, … ................................................................................................................................ Húsvéti locsolkodás: öltözzünk fel elegáns ruhába, … ................................................................................................................................

6. Beszéljétek meg közösen, hogyan alakult volna az irodalmi alkotások forgatókönyve a cselekmény egy pontjának megváltoztatásával! a) Lúdas Matyi nem megy el külhonba szakmát és nyelveket megismerni. b) Baradlay Marie teljesíti férje végakaratát. c) Frodót nem segíti Samu útja során.

7. Kössétek össze az irodalmi alkotások, filmek végső sémáját a hozzájuk tartozó címekkel! Egy sémát több címmel is összeköthettek! Avatar Arany János: Toldi Dumas: A három testőr Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában Shakespeare: Romeo és Júlia Szabó Magda: Abigél Arany János: A walesi bárdok Petőfi Sándor: János vitéz

a veszélyben lévő apa elrejti lányát mindenki szeme elől a mellőzőtt szereplőnek teljesül a vágya a bajtársak szorult helyzetben összetartanak a szereplő átoktól, megalázottségtól űzve megőrül e világon nem érhető el a boldogság az idegen kultúrát megismerő egyén az új világ hőse lesz a boldogság beteljesülését ősi harag akadályozza

8. Határozzátok meg közösen, milyen sémák hozzák létre a következő forgatókönyveket! a) Elégedetlenül kiabálok a tömött fogorvosi váróteremben, hogy miért nem kerültem sorra, hiszen már órák óta várok. b) A testnevelésóra utáni órán kinyitom az ablakot. c) A tanár a helyére küldi a nem tanuló gyereket, és nem ad neki egyest. d) A nő keresztet vet a templom mellett. e) A belvárosban 60 km/órás sebességgel közlekedő autós.

41

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 9. Döntsétek el, hogy helyes vagy hibás sémán alapulnak-e a következő forgatókönyvek! Határozzátok meg a séma okát! A gazdi nejlonzacskóval a kezében sétáltatja a kutyáját. ................................................................................. Egy vezető fülhallgatóval a fülében vezeti az autóját. ....................................................................................... A fiatal bezárkózik a szobájába. .................................................................................................................................. A diák nem tanul a dolgozatra. .................................................................................................................................... A város szobrot emeltet Elvis Presley-nek. ............................................................................................................

10. Írjátok a szövegek után, milyen kommunikatív helyzetbe lehetne helyezni azokat! (Például: egy előadáson hangzik el.) Minden embernek joga van félelem nélkül és tiszta környezetben élni. A gazdának felelőssége, valamint kötelessége, hogy kutyájával, környezetével harmóniában éljen, és ezért mindent megtegyen. .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... No, erre aztán nagy szükség volt! Ez most miért kellett? Nem érted meg, hogy nincs értelme ezzel foglalkozni? .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... A tervezés alapvető része a PHPP-számítás, melyet a Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amelylyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők, s ezzel optimális energiamérleg alakítható ki. .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... általában már windoz 8 van / .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... Figyeled?! Idézem: „a vidéken aktívan tenni akarók megkereshetik a helyileg illetékes szerveket”! Hát nem tudom, hogy neked ez hogy jön le, de nekem úgy, hogy a vidéket meg meghagyja a területi, helyi aktivistáknak, csoportoknak, hogy intézzék maguk, helyi „erőből”. .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

11. Fogalmazd meg, koherensek-e a következő, szöveghelyzetbe ágyazott mondatok! Légy szíves, add kölcsön a radírodat, már napok óta nem ettem semmit! Uzsonnát sem hoztam magammal. A szöveg ........................................., mert ......................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

42

12. Fogalmazd meg egy mondattal, mi lehet a kommunikatív probléma a következő párbeszédben! – Hű, láttad azt a filmet? – Melyiket? – Hát azt, tudod? – Ja, azt! Nem. – Hogyhogy nem? Még te meséltél róla a múlt héten! – Ha tudod, hogy én meséltem róla, minek kérdezed? – Akkor láttad, vagy nem? – Szerinted? .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... 13. Figyeld meg az alábbi párbeszédfoszlányt! Az aláhúzott elemek a szöveg deiktikus elemei. Fogalmazd meg, miért nem lehetett tudni az utolsó mondatig, miről beszélget egymással a két szereplő, mi a kommunikatív helyzet alapja? – Szóval azt te is akarod? – Persze, már régóta tervezem azt veled. Hol vannak a kellékek? – A komódba tettem azokat. – Na, akkor készítsük el azt a sütit! .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... 14. Vitassátok meg, mi okozza a szöveg inkoherens jellegét Karinthy Frigyes A diadalmas halandzsa című novellájában! Fogalmazzatok meg közösen egy magyarázatot! „– Halló! Rendőrség? Itt szekéberedétesz. Kérem azonnal küldjenek ide két csendőrt, mert a drégbedészeti főcsévést gyerepelés alatt idehivatász. – Halló! Halló! Nem értjük! Tessék? Tessék? Tessék? Hangosabban kiabáltam, türelmetlenül: – Kérem, ne ugrassák az embert ilyen sürgős másziászásban. Azonnal két csendőrt, drégbedészeti térben. – I… i… igenis, azonnal – dadogta valaki ijedten. Negyed óra múlva két csendőr tisztelgett nálam, és parancsaimat várta. Vagy úgy, mondtam. Akkor jó. A két csendőrrel elmentem a sóhivatalba. – Kérem – mondtam – , nagyon sietek, adjanak mellém lépsérző három, fel kell vonulni. – Tessék? – mondta a hivatalnok. – Na, kérem, ne bolondozzon – mondtam neki unatkozva –, nagyon téved, ha azt hiszi, hogy mége széd. Tessék nekem rendelkezésemre bocsátani bedevéreszemélagépádiszáda.” .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

43

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

6.

A SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK ÉS AZ ÍRÁSJELEK SZÖVEGÉRTELMEZŐ SZEREPE I.

1. Olvassátok el néma olvasással a következő szövegeket! Beszéljétek meg, hogyan befolyásolja a szöveg kora, témája, hangulata, illetve hogyan segítik az írásjelek a szöveg szóbeli ábrázolását! a) „Abban az időben Szindbád, a csodahajós igen szegény volt, elhagyatott, és beesett, sárga arcát többnyire a hold világította meg, amikor éjszakánkint Sztambul külvárosában bolyongott. Régente azt írták volna a meseírók, hogy Szindbád gonosz emberek kapzsisága miatt veszítette el vagyonát. Pedig nem így történt. Szindbád a maga könnyelműsége és kapzsisága miatt ment tönkre. Szíriai kereskedőkkel kockázott, s a perdülő kockán elúszott Szindbád vagyonkája, hajója, selyemköpenye. Kifosztott koldusként bolyongott az éjszakában, és valóban igen céltalannak látta az életet, amelyhez pedig mindig ragaszkodott.” (Krúdy Gyula: Szindbád útja a halálnál, részlet) b) Tolnai Balog János: Balassi Bálint halálára Istenek, istennők mostan tusakodnak az égben, kéri, vitatja, de mind: íme Balassa kié? Kérded-e, hogy kik ezek – kurtán nosza hadd sorolom fel: Mercurius, Pallas, Phoebus a Venus, a Mars. Mercurius nyelvét, Mars kardját, Venus a szívét, elméjét Pallas, Phoebus igényli dalát. Költő volt, szónok, hős, nagytudományu, szerették. Mondja tehát Pallas: mindezekért az enyém. Hadviselő isten vagyok én, szép és tudományos; íme tehát Bálint táboromat követé. (1595, Geréb László fordítása)

2. Jelöljétek be csoportmunkában a szövegrészlet hangsúlynyomatékkal rendelkező (hangsúlyos) szavait a tankönyv 19. oldalán található jelölések segítségével! Mérjétek össze hangsúlyozási ismereteiteket! Olvassa fel a csoport egy-egy tagja a szöveget! „Gonddal, kedvvel öltöztem megint a szép, szürke selyem otthoni ruhámba. – Hírt hozott-e? – szaladtam Horváth elé, pedig még alig telt el egy félóra. – Még csak magát jöttem megnézni; hogy van. Most megyek, megpróbálok felszaladni a karzatra. Szólt Jenő a hajdúnak? Tán be is nézhetek, hírt hozok, amint lehet. Egy órába is betelt, míg visszajött, – Mi van? Hamar! – Még semmi! De hát ne legyen ilyen ideges! Nem élet-halál ügy ez! – Mit tud?” (Kaffka Margit: Színek és évek, részlet)

44

3. Írjátok a szövegekhez a bennük érzékelhető érzelmi viszonyokat, állapotokat! a) „Szeptember 8. Vasárnap Fanni születése napja. Huszonnyolc éves lett ma. Drága. Huszonnyolc év… Tizennégy éve ismerem? Mennyi az? Tizennégy év. De tizennégy éve szeretem! S az mennyi vajjon?” (Radnóti Miklós: Napló, részlet) ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. b) „Istenem uram! kérlek tégedet, Fordítsad reám szent szemeidet, Nagy szükségemben ne hagyj engemet, Mert megemészti nagy bánat szívemet.” (Kecskeméti Vég Mihály: 55. zsoltár, részlet) .................................................................................................................................................................................................... c) „Szerencsésen hazaért. Ilyen soká tartott máma (anya)? Igen. És mi volt? Hát… jézuskrisztus születése, maga szeplőtelen fo… foganat… Talán fogantatás, javította az anyja nyomatékkal. Hátigen. Vasárnap délelőtt: állatkert. Végre-valahára. (Öcsinek hetek óta ígérgették az állatkertet, ám azután mindig közbejött valami.) Reggel még döntetlenre állt az ügy, nézz ki az ablakon, Öcsikém, fúj a szél, azok a ronda szürkék biztosan hófelhők, te meg pont most akarsz az állatkertbe menni, sopánkodott az anyja, és nekem annyi dolgom lenne.” (Vámos Mikós: Zenga zének, részlet) .................................................................................................................................................................................................... 4. Kössétek össze a mondatokat a hozzájuk leginkább illő hanglejtéssel! a) Nem lehetsz ilyen! b) Ma délután esni fog az eső. c) Kérsz még egy kis tejet? d) Azt mondom, amit te is. e) Azt, amelyik most megy a tévében?

45

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 5. Rajzoljátok le az aláhúzott mondatok hanglejtését! a) A kéket keresed? Nálam van. b) Nálad nincs térkép? Nálam van. c) Nem tréfa! Áprilisban visszanyerheti vásárlásai árát! d) Négy oroszlánkölyök született az állatkertben. e) Hangsúlyozta: az anyanyelv és a hazaszeretet egymástól elválaszthatatlan fogalmak. f) Festés, mázolás, tapétázás négy év garanciával. Díjtalan bútormozgatás, fóliatakarás. Kiss Zoltán, festőmester.

6. Jelöljétek be a szövegrészlet hangsúlyviszonyait a tankönyv 19. oldala alapján, majd olvassátok fel a szöveget! „Teher nélküli teve valószínűleg nincs is, mert a teve – a tudósok véleménye szerint – már teherrel és a hátán egy kis arab gyerekkel jön a világra, s amint nő, vele együtt nő néhány dekányi terhe több mázsássá, valamint a kis arab csemete felnőtt szakállas-bajuszos tevelovassá. Az állatkertben ugyan látni csupasz tevéket is, ezekről a tehert és az arabot leamputálták.” (Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, A teve, részlet)

7. Húzzátok alá két vonallal a szövegrészlet értelmi, érzelmi, főhangsúlyos szavainak első szótagjait, majd olvassátok fel a szöveget! „– Azt hittem, magadtól fölkeresel, Miklós mester. – Neked van kérdeznivalód. – Tőled? Amit ne tudnék? Csak a te szádból akarom hallani. Mondtam; többet tudok, mint hinnéd. S csak azért a te szádból, hogy pontosan tudd, mit. Aztán már beszélgethetünk. ez a lényeg. Mondtam és még egyszer mondom: nem kérdem, társaid kik voltak. Csak rólad, a hitedről érdeklődöm. Nem csigáztatlak. Esküre se kényszerítelek. A többiek tévelygők, te – itt – a tévelygésük forrása vagy. A többieket könnyű lesz rávennem, ha kell, szigorral, hogy tévelygésüket beismerjék, s ha beismerték, a lelkük üdvössége érdekében jobb belátásra térjenek.” (Göncz Árpád: Sarusok, részlet)

46

8. Hangsúlyozzátok helyesen a szószerkezetbokrokat tartalmazó mondatokat! Jelöljétek aláhúzással az értelmi vagy szakaszhangsúlyos szókezdő szótagot! a) A három ugyanabba az iskolába járó fiú egyszerre ért a futballpályához. b) A második emeleti erkélyes lakásból egy kutya ugatta a békésen közlekedő járókelőket. c) Reggelre mindegyik cipő tele lett csokoládémikulásokkal és mikuláscsomagokkal. d) Hat turista kalandra vállalkozott. e) Felavatták Óbudán a világ első, Puskás Ferencet, az Aranycsapat legendás labdarúgóját ábrázoló egész alakos köztéri szobrot.

9. Fogalmazd meg két-három összefüggő mondatban, hogyan jelölik az írásjelek a szöveg elmondásának, felolvasásának módját! Mennyiben járulnak hozzá az írásjelek a szövegjelentéshez? „Ezt a dolgot a kávéházban észleltem. Egy úr ült le mellém, jó modorú, szerény fiatalember. Mindenféle dologról beszélgettünk. Néhány percre megakadt a társalgás. Egyszerre megszólal az én új ismerősöm. – Bocsánatot kérek – mondja szerényen –, önnek is ide a pincérhez kiszera méra nin, hozzám? – Pardon – mondom, és közelebb hajolok –, nem értem. Udvariasan megismétli: – Azt kérdezem, hogy a pincér önnek is kiszera méra és mindig. Elpirulok egy keveset. Ejnye, mi van az én fülemmel, hogy nem hallom, mit mond ez az ember? Pedig nyilván egész értelmesen beszél. Percnyi szünet után tehát így szólok: – Bocsásson meg, kérem, olyan szörnyű zaj van ebben a kávéházban. Igazán restellem, de most se értettem, amit mondott. Ismerősöm zavarba jönni látszik. Kérdőleg néz rám, mintha gyanakodnék, hogy ugratom. Aztán kicsit szégyenkezve ismétli, hangosabban. – Csak azt akartam tudni, hogy a pincér ebben a kávéházban is kiszera méra bávatag, ha lehet.” (Karinthy Frigyes: Halandzsa, részlet)

47

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

7.

A SZÖVEGFONETIKAI ESZKÖZÖK ÉS AZ ÍRÁSJELEK SZÖVEGÉRTELMEZŐ SZEREPE II.

1. Játsszátok el párokban az alábbi szituációkat! Milyen hangerőt és beszédtempót alkalmaztatok a játék során? Írjatok egy-egy mondatot a helyzetekhez! a) A buszon rálépnek a fájós lábadra. ...................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... b) Színházi előadás alatt megszólal barátod mobiltelefonja. ......................................................................... .................................................................................................................................................................................................... c) Felhívod társad figyelmét, hogy ne menjen át az úton, mivel közeledik egy autó. .......................... .................................................................................................................................................................................................... d) Örömöd tanórán nem tudod türtőztetni, hogy ötös lett a kémiadolgozatod. .................................... .................................................................................................................................................................................................... e) Felháborodva bizonygatod, hogy nem nálad van a barátod füzete. ....................................................... ....................................................................................................................................................................................................

2. Beszéljétek meg közösen, hogyan mondanátok el a következő szövegeket! Írjátok be a szövegek betűjelét a témához, hangulathoz illeszkedő hangerőhöz és beszédtempóhoz! a) „Haj, te tudálékos, a matematika világosságához el nem jutott ember! Többet látsz-e a természetbölcselők iskolájában, mint az Odisszeusz megvakította Polüphémosz a maga barlangjában? Mert ugyan mi az egész asztrológia?” (Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról, részlet) b) „Az ég legyen tivéletek, Üllői-úti fák. Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák.” (Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák, részlet) c) A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! d) „Föltámadott a tenger A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje.” (Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger, részlet)

48

e) „Élt egyszer, hol nem élt, és mentegette kínkeservesen az irháját a Duna mentén, egy róka: Róka Marci, kinek apja Róka Márton volt, anyja Róka Máli, de mindkettő néhai, mivel bundájuk rókamálként melengette már egy vadász feleségének a hátát.” (Sütő András: Róka Marci és Lúd-Milla, részlet) f) Áprilisban visszanyerheti vásárlásai árát! Napi 3 nyertes blokk április 2. és 20. között! Ne feledje: Őrizze meg blokkjait! Velünk csak nyerhet! Hangerő Magas

Emelt

Normál/ közepes

Beszédtempó Gyenge

Gyors

Gyorsított

Normál

Lassú

3. Jelöljétek be a tanult módon a szöveg elmondásakor alkalmazott szüneteket! (A szünettípusokat és jelöléseiket a tankönyv 19. oldalán találod.) „Jól megértsd: nemzet és sokaság egymástól különböznek. Amaz együvé állott egész, ez több egyesek most ilyen, majd olyan számban és alakban történt összecsoportozása. Amannak van állandó pályaköre, melyen a vele összeköttetésben levő nemzetek sorában lassabban vagy gyorsabban, de bizonyos egyetemi rendszerrel mozog; emennek kimért útai nincsenek. Amaz a Balaton, mely saját partjai közt százak óta van és tápláltatik; ez a hullámok, mik a Balatonon gyakorta látható ok nélkül támadnak, s ismét eltűnnek.” (Kölcsey Ferenc: Parainesis, részlet) 4. Pótoljátok páros munkában a szövegrészlet hiányzó írásjeleit! Az írásjelek helyét vonallal jelöltük. Bartók Béla_ A parasztzene hatása az újabb műzenére A XX. század eleje fordulópont az újabb zene történetében_ Az utóromantika túlzásai kezdenek tűrhetetlenné válni_ egyes zeneszerzők kezdik érezni_ ezen az úton nem lehet tovább menni _ itt nincs más megoldás_ mint a teljes szembefordulás a XIX. századdal_ Megbecsülhetetlen ösztökélő erőt és segítséget nyújtott ehhez a szembeforduláshoz _ vagy mondjuk így_ _megújhodáshoz_ _ az addig szinte teljesen ismeretlen parasztzene_ illetve annak az a bizonyos része_ amit szűkebb értelemben vett parasztzenének nevezünk_ Ez a parasztzene formailag a lehető legtökéletesebb és legváltozatosabb_ Kifejezőereje bámulatosan nagy_ emellett teljesen mentes minden érzelgősségtől_ minden fölösleges cikornyától_ néha a primitívségig egyszerű_ de sohasem együgyű_ El sem képzelhetünk alkalmasabb kiindulópontot egy zenei reneszánszhoz_ nem is lehet nagyszerűbb tanítómestere egy zeneszerzőnek_ mint a parasztzenének ez a fajtája_ Mi a parasztzene intenzív hatásának egyik föltétele_ Az, hogy a zeneszerző az ő országának parasztzenéjét olyan alaposan megismerje_ akárcsak a saját anyanyelvét_ (részlet)

49

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 5. Dolgozd fel házi feladatként a regényrészletet! Figyeld meg az írásjelek szerepét, és határozd meg érzelmi és értelmi szerepüket! Vajon az azonos mondatvégi írásjelekkel rendelkező mondatokat ugyanúgy kell hangsúlyozni? Olvasd fel hangosan a szöveget, próbáld átadni az elbeszélői szerepet, a szereplők érzelmeit! „Egyszer csak virágban állt, rózsaszínellett a gyümölcsös, nekibolondultak a fák, pompázott, pillangózott, virult a mező. Sietni kellett, futni, ha az allén átmentem, mert úgy teli lettem ezzel a nagy, oktalan tavasszal, az összevissza virulással. A postaház kertjében is parádéztak a szép, terebély kis szilvafák, kerti gyep sarjadt zsengén, és esteli harangszó hintált fölötte. A hajunkat is borzolta. Akkor mondta lassan, fáradtan szegény Tomanóczy Anna: – Hát már holnap hirdetnek először. Két hétre meg esküszök. – Férjhez megy? – ámultam rá kérdve. – Hát ezt most mondja? Kisasszony! De hát kihez? – Bizony a Trájánnal megesküszök! Nem tudtam szólni, és tovább kérdeni se mertem. „Mi van emögött?” – tűnődtem hirtelen, és megzavarodva, kelletlenül hallgattam. Romantikus regény ez? Hogy jobban beárnyolódtunk a szürkületbe, magától elkezdett beszélni, bár látszott, nehezére van. Mintha tartozna vele. Most tűnt fel, milyen nehézkes, paraszti néha a szavajárása, egész viselete. – Mondja, nagy dolog az? Hogy egy paraszthoz mék, mi van azon? Bíró fia, földje van, háza, telke. És nagyba néz engem… meg az apja-anyja is… rangos vagyok a szemükben, meg a megspórolt kis kétezer forintom is vagyon nékik. Valami rongyos dászkál vagy jegyző is elvett vóna azér… meglehet… de hát az jobb, azt hiszi? Különben is itt körül mind házas, vén. – De mégis!… Hogy lehet ez?… Hát nem jobb magának így, ahogy van?” (Kafka Margit: Színek és évek, részlet) három pont: ..................................................................................................... mondatközi vessző: ...................................................................................... felkiáltójel: ....................................................................................................... kérdőjel: ........................................................................................................... gondolatjel: ......................................................................................................................................................................... 6. Határozd meg a gondolatjel szerepét a szórendi cserét tartalmazó mondat esetében! „És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult.” (József Attila: Dunánál) A gondolatjel szerepe: .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

50

7. Olvassátok el a következő szöveget! Figyeljetek az idézet pontos hangsúlyozására! Én már nem leszek itt, s teneked leesik az a bizonyos kő a szívedről, fölsóhajtasz: „Végre elment”, és csinálhatsz, barátom, bármit, amit kedved tart. Ígérd meg azonban, hogy majd figyelmeztetsz. Mihelyt letelt ez a kíméleti idő – nevezzük annak –, te fölállsz, és betűről betűre ezt mondod nekem: „(…) örültem, hogy volt szerencsém, de még jobban, hogy nincs, szedd a sátorfádat, menj isten hírével.”

8. Határozzátok meg Mikszáth Kálmán Az arany kisasszony című novellájának részleteiből a mondatközi vessző funkcióit! Írjátok be a mondatszámot a táblázat megfelelő helyére! Egy mondat többféle szerepű vesszőt is tartalmazhat. (1.) – Nem igaz, Krisztina! Te megcsalsz engem! Tudnom kell… akarom! (2.) – Miklós, mi lelte önt? (3.) Neheztel rám, mert őszinte voltam önnel szemben? (4.) Istenem, ne hagyjon el, maradjon jó hozzám, fogadjon el a maga… ó, Istenem, hogyan mondjam ki?… a maga feleségének. (5.) A vidék kietlen, rút, az időjárás mostoha. (6.) Sehol a világon nem olyan részrehajló a mennyei gondviselés, mint Selmecbányán. (7.) A hegyen lakó Csemez Stevónak egy órával korábban kel és későbben nyugszik a nap, mint közvetlen szomszédjának, az alant lakó Kutlik Stevónak, valamint sehol sem mutat föl olyan eredeti közlekedési viszonyokat geográfiai helyzet, mint itt. (8.) A tények beszélnek, mindig a tények… valóban csak a tények. (9.) Ha valamin, csak azon bámulok, hogy maga Csemez István úr nem lett szerelmes valakibe, mert hiszen egy lélek voltak ők három testben, aztán soha a világ eleje óta nem merült föl köztük semminemű vitás kérdés vagy nézetkülönbség, kivévén a burnót élvezetében. (10.) Miklós gondolkozva ült egy percig nővére mellett, ki a Csemez szavai után, melyek semmi további reményt nem hagytak fönn, bátorítólag szorítá meg bátyja kezét; de e bátorításra tán nem is volt szükség; a pillanatnyi borulat, mely homlokán látszott, tán csak egy vajúdó, merész gondolatnak odavetett tűnő árnyéka. Mondatközi vessző funkciója

Mondatszám

tagmondatokat elválasztó megszólítást követő értelmező és értelmezett közötti hasonlítás felsorolás, halmozás, ismétlés tartalmi közbeékelődés

51

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

8.

A KÜLÖNBÖZŐ FORRÁSOK KEZELÉSE

1. Vitassátok meg, melyek azok a források, amelyeket valamilyen módon felhasználnátok egy magyar nyelvi órai kiselőadáshoz! a) A magyar ragozó – agglutináló – nyelv. Ez azt jelenti, hogy a szavakhoz RAG-okat, – képzőket, jeleket, toldalékokat – RAG-asztgatunk, RAK-osgatunk. (Igy szó-rak-oz-unk!). Ám nem csak a szavak végéhez, hanem azok elejéhez, sőt a közepéhez is. (Kiss Dénes: A titokzatos magyar nyelv törvényei és játékai, részlet) b) Az európai nyelvek földrajzi alakulásának egész története nagy vonalaiban – ahogy áttekintettük – elég egyszerűnek bizonyul. Csupán a következő öt fő lépésből áll: a kezdeti újkőkori megszállás, a germán vándorlás, a római birodalom, a szláv terjeszkedés és a feudális átalakítás. Három ezek közül technológiai változáson, egy éghajlati ingadozáson és egy a társadalmi tényezők elterjedésén alapul. (Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, részlet) c) A finnugor nyelvrokonság, mint minden más nyelvrokonság bizonyítékai között egyaránt vannak hangtaniak (fonetikai és fonológiai bizonyítékok), szótaniak (morfológiai bizonyítékok), jelentéstaniak (szemantikaiak) és mondattaniak. (Wikipédia) d)

Az EU hivatalos nyelvei 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

bolgár román ír* máltai cseh szlovák szlovén lengyel magyar észt lett litván finn svéd spanyol portugál görög angol dán francia** német** olasz** holland** 1953

1973

1981 1986

1995

2004 2007

(*) Ír: 1973 óta az Unió szerződési nyelve. A baszk, a katalán és a galíciai pedig 2006 óta különleges státuszt élvez. (**) E négy nyelvet használták az 1950-ben alapított Európai Szén- és Acélközösségben, mely gyakorlatilag a mai Európai Unió megalakulásához vezető út első lépésének tekinthető. A hivatalos nyelveket 1958-ban a Tanács 1. rendelete határozta meg, amelyet minden alkalommal módosítottak, amikor új országok csatlakoztak az EU-hoz.

Forrás: www. euvonal.hu e) A negyedik helyen végre az a fránya angol végzett, melyet kb. 341–446 millió ember beszél anyanyelvként, és – ezt beírom szó szerint, mert annyira gyönyörű – 150 millió–1 milliárd ember második nyelvként (ez meglehetősen tág intervallum). Mondhatnánk, hogyha a második nyelvet is beleszámoljuk, akkor alighanem az angol a világ legbeszéltebb nyelve, de itt megint felmerül a kérdés: milyen fokon kell ehhez angolul tudni? Mindenesetre a nyelv eléggé előretört, és pl. a számítástechnikában is ez az alapnyelv. (Melyik nyelvet beszélik a legtöbben? – blog)

52

2. Beszéljétek meg, hogyan jelenik meg a forrás a különböző középiskolai tantárgyak esetében! Vitassátok meg, hogyan lehetne elkülöníteni a magyar irodalom és a nyelv forrásait! Például a történelmi források fajtái: írott, képi, tárgyi emlékek, hagyományok.

3. Írj házi feladatként 6-10 mondatból álló értelmezést a megadott források felhasználásával! Szó szerint csak idézeteket használhatsz fel. Téma: A reneszánsz ember típusa. „Milyennek látta magát a reneszánsz ember? Leon Battista Alberti, firenzei építész szavai sokat elárulnak erről: „Minden állatok közül tenéked adatott a legkecsesebb test, a gyors és céltudatos mozgás hatalma, neked adattak a legélesebb és legfinomabb érzékek, tenéked adatott a halhatatlan istenekéhez hasonló ész, értelem és emlékezet.” Mérhetetlen önbizalomról tanúskodó sorok ezek, ilyen volt az 1400-as évek firenzei polgárának fölfogása önmagáról. Okuk is volt erre, hiszen a firenzei kancellárok többsége tudós, művelt emberekből – a studia humanitatis híveiből – állott. Hittek abban, hogy a közügyeket szabad értelemmel kell irányítani, s munkájuk eredménye városuk hihetetlen mértékű gazdasági fellendülése volt.” „A reneszánsz ember jellemző vonása az univerzalitásra, mindenoldalúságra való törekvés. (A kor embertípusát olasz nyelven az „uomo universale” fogalma jelöli, s ez mindenoldalú embert jelent.) A kiváló humanisták filológusok, teológusok, jogtudósok, csillagászok és orvosok voltak egy személyben, de nemcsak a legnagyobb művészek, hanem az átlagos tehetségűek is. Némelyek esetében mindehhez még a költő, a zenész, a tudós és a diplomata képességei is társultak. Az emberi tehetséget akkoriban még nem szorították a különféle mesterségek kalodájába.” (Pukánszky – Németh: Neveléstörténet, részletek) „Michelangelo neve egyet jelent a „művészi génius” fogalmával. Egyfelől, mert monumentális életműve a szobrászattól a festészeten és az építészeten át a költészetig szinte valamennyi művészeti ágat átfogja, másfelől, mert egyszerre volt mesterember, esztéta és gondolkodó, vagyis a reneszánsz ember tökéletes megtestesítője.” „Leon Battista Alberti (1404–1472) az egyetemes képzettségű reneszánsz embertípus egyik legkiválóbb képviselője. A tudomány és a művészet szinte valamennyi területén otthonos volt. Ismerte a klasszikus nyelveket, az ókor irodalmát, foglalkozott joggal, teológiával, csillagászattal, matematikával, geometriával, fontos elméleti munkákat írt a szobrászatról, a festészetről és az építészet kérdéseiről. Firenzében a kor legnevesebb tudósainak és mestereinek baráti köréhez tartozott. Harmincéves kora körül a pápai udvarban kapott hivatalt. Ez lehetőséget adott számára, hogy behatóan tanulmányozza az antik emlékeket.” „A reneszánsz kor embereszményének megfelelően a legtöbb művész sokoldalúan képzett: festő, szobrász, ötvös és építész egy személyben, mintegy az uomo universale az egyetemes tudású, reneszánsz ember megszemélyesítője.” „A reneszánsz ember megtestesítője Leonardo da Vinci (1452–1519) a művészet 15. századi fejlődésének eredményeit összegezi. Kiterjedt érdeklődése, élénk kutatószelleme állandóan új problémák megoldására ösztönözte. Szinte mindennel foglalkozott, ami akkor a kutatás számára egyáltalán hozzáférhető volt: a festészeten kívül szobrászattal, építészettel, mechanikával, csillagászattal, anatómiával, állat- és növénytannal. Számos technikai találmány elméleti vagy gyakorlati megoldásával kísérletezett (ilyen többek között a repülőgép, a tengeralattjáró, a vontcsövű ágyú, a hidraulikus sajtó, a mechanikus szövőszék, a csavarvágó gép stb.).” (Fazekas Enciklopédia, részletek)

53

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 4. Határozzátok meg közösen, hogy milyen forrástípusokból, forráselemekből áll a szövegrészlet! 1814 szeptemberében, Kazinczy Ferenc távollétében, Pesten, Kultsár István szerkesztő házában irodalmi vacsorát tartottak Kis János költő, Kazinczy barátja tiszteletére. Az ünnepelten, s a házigazdán kívül, Helmeczy Mihály, Fejér György, Sztrokay Antal, Horvát István és Vitkovics Mihály – utóbbiak Kazinczy Triászának tagjai – voltak a meghívottak. A vacsorán a nyelvújítás ortográfiai kérdéseit és Kazinczy Kisfaludy-recenzióját taglalták. Az ortológus Fejér nagyrészt Kazinczyval szemben érvelt, Kultsár ingadozott, a többség azonban kiállt mellette. „Végre Kultsár tréfával akart győzni – számol be Vitkovics– Ime, ugymond, itt van, és nem szóll ellent (képedre mutatván). Erre epigramatice feleltem: Nem, mert Újság írónál vagyon. Mindenképpen részedre hajolt a győzelem, és képed felé köszöntvén poharainkat, egészségedért ittunk” [1] Kis János is megörökíti ugyanezt az esetet, s Kazinczynak írt levelében kiemeli, hogy a vacsora alatt a társalgás túlnyomórészt Kazinczyról és hírhedt Himfy-recenzióról folyt, s a mesterről mindenki a tisztelet hangján szólt, többen védelmezték, mint támadták, olyannyira, hogy neki, Kisnek, már szólnia sem kellett. Ő is kiemeli a jelenetet, amikor a társaság a falon függő festményre pillant: „Kultsár, a’ ki elébb is feléd hajló neutralista volt, ezzel vetett véget a’ vitálkodásnak: éljen az, a’ kinek képe itt van, a’ te képedet mutatván; ’s azután sorban ment az egésségértivás.”[2] [1]Vitkovics Mihály Kazinczyhoz, 1814. szeptember 6. KazLev, XII, 78. A Kultsárnál függő kép Stunder János Jakab 1801-ben festett munkája, amelyet Kultsár magától a festőtől vásárolt. „Édeskés rosz kép” – mondja róla Kazinczy. Vö. Váczy jegyzetapparátusában, KazLev, XXII. 511. [2]Kis János Kazinczyhoz, 1814. szept. 21. KazLev, XII, 106. Az esten történteket a magasztaló szokásrend példájaként cikkében megemlíti Merényi Annamária is, ám írásában véletlenül felcseréli Kis János és Kazinczy szerepét, azt vélelmezve, mintha 1814-ben Kazinczy vett volna részt Kultsár emlékezetes vacsoráján, s Kis János falon függő képének tiszteletére ürített volna poharat a társaság. Vö. Merényi 2000, 72.

5. Határozd meg, és írd be a következő források adatait a táblázatba! Milyen témájú szövegalkotáshoz lehetne felhasználni a szövegeket? a) „Miután tehát István király Magyarországot Krisztus hitére térítette, az kétszer tért vissza a pogánysághoz: először András király, másodszor Béla király idejében, ahogy most leírtuk.” (Ismeretlen szerző: Képes Krónika, 1358, Bollók János fordítása) b) „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma, Szent kerályok közt drágalátus gyöngy, Csillagok között fényességes csillag.” (Ismeretlen szerző: Szent Lászlóról, 1458 után)

54

Szöveg

A szöveg keletkezésének ideje

A szöveg A források felA nyelvezet, a stílus létrejöttének használásának jellemzői oka, célja lehetőségei

a)

b)

6. Csoportosítsd hitelességük szempontjából a szövegrészleteket! a) „A Bibliának több részfordítása is napvilágot látott ebben az évszázadban. Az első – Pesti Gáboré – 1536-ban jelent meg (Wij Testamentum címmel), amely a négy evangéliumot tartalmazta;* ez nem Magyarországon készült, hanem Bécsben. – Komjáti Benedeknek az 1533-ban – Krakkóban – nyomtatott könyve, a Szent Pál levelei is a Bibliából való, mely első teljesen magyar nyelvű nyomtatott könyvünk. – Székely István, Huszár Gál, Bornemisza Péter, Telegdi Miklós is fordított le részleteket.” (Timkó György: A Vizsolyi Biblia, http://epa.oszk.hu/00800/00892/00026/pdf/30.pdf) b) „A rádióban egy szakérto muki azt mondta, hogy a politeista vallások és a monoteista vallások kozott bizonyos hasonlóság van. A politeista vallásban sok isten van és van koztuk foisten. A monoteista valásokban egy isten van, akiknek viszont sok anygyaluk van. Ez az, amiben hasonlítanak egymásra.” (fórumbejegyzés) c) „Másik nevezetes műve, az „Új testamentum magyar nyelven, mellyet az görög és diák nyelvből újonnan fordítánk az magyar nípnek keresztyén hütben való ippülísire”: 1541 januárjában került ki a sajtó alól, Ferdinánd király fiainak ajánlva.” (Horváth János: A reformáció jegyében, Gondolat Kiadó pb. 1957. 153.) Hiteles szakirodalmi forrás:............................................................................................................................................ Hiteles internetes forrás: ................................................................................................................................................. Nem hiteles internetes forrás: .......................................................................................................................................

55

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 7. Gyűjtsd ki az alábbi szövegrészlet különféle jellegű (irodalmi, történelmi, nyelvi stb.) vonatkozásait, utalásait, a forrás felhasználásának típusát és jellegét! „Számot vetettem szépen, hogy ki vagyok, honnan jövök, mennyi az erőm, mik izgatnak legjobban, meddig mehetek és merre van tőlem a Művészet. Az én race-om a kirgiz szomszédságból nem igen hozhatott magával előtte járó lángoszlopokat, lelkébe ivódott szomjúságokat avagy igézeteket. Egyéni balsors; kissé a legendának is aprokrif Hunor és Magor-legendára emlékeztető, hogy nekivágtam az ingoványnak a daloló és táncoló szűzekért. Mégis azt hittem, sokáig, hogy a Művészet Athénhoz egészen közel van, de Spártától éppen olyan messze, mint Rómától, Karthágótól vagy Jeruzsálemtől. Csalódtam: Athén és a Művészet Spártától vannak legtávolabb, s Cincinnatustól Ovidiusig egy lépés az út. S az új, gazdasági, modern életben még közelebb van Athénhez egy jószelű, örmény vitorlás, s hasonlóképpen közel vannak a jeruzsálemi pénzváltók is. Öszvérekkel járnak a kalmárok, lelkileg még ma is, s öszvérekkel könnyebb az Olümposzra fölkapaszkodni, mint erdélyi, köpcös, mokány lovakkal.” (Ady Endre: Magyar Pimodán, részlet) Vonatkozások (megnevezések és példák) .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... A forrás jellege: ....................................................................................................................................................................................................

8. Határozzátok meg pármunkában, milyen azonosságokat és különbségeket érzékeltek Odüsszeusz alakjának homéroszi leírása és a hős különféle ábrázolásai között! Hogyan határozza meg az ábrázolás kora az ábrázolt személyt és környezetét? Ábrázoljátok az összevetést! (Az ábrázoláshoz a tankönyv 76-77. oldalán találhattok segítséget.) „Kérdezzük meg a vendégünket, rajta, barátok, ért-e a versenyhez. Hisz nem hitvány az alakja, combja erős és lába is az, meg a két keze is fönt, és nyaka izmos, a teste erős: hisz az ifju erőnek nincs híján, csak megtörték a goromba keservek; mert bizony azt mondom, gonoszabban a tengeri vésznél semmise tudja legyűrni az embert, bármily erős is.”

56

.................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... Ábra:

9. Készítsetek pármunkában vagy csoportmunkában egy forráskutatást, összetevő kutatást a következő ábrához! A témát ti határozzátok meg. Ez lehet egy kor, korszak vagy egy műalkotás. Történelmi összetevők

Kulturális kapcsolatok

Szokások hagyományok Téma

Nyelvi összetevők

57

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

AZ INTERTEXTUALITÁS

9.

1. Olvassátok fel hangosan a szövegrészleteket! Vitassátok meg, hogy a középkori szövegszerű utalás, archetextus rész ugyanazt a hatást eredményezi-e az irodalmi szövegekben, ugyanazt a szerepet tölti-e be! Halotti beszéd és Könyörgés kezdete, 1192-95, az első teljesen magyar nyelvű szövegemlék, a sírnál elmondott vallásos beszéd (részlet) „Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől…”

a) „Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk Por és hamu vagyunk Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet? … Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt …” (Márai Sándor: Halotti beszéd, részlet)

b) „Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló…” (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd, részlet)

c) „Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany És örökkévaló szent szépség vagyunk. Ahogy halódunk, hullunk nesztelen: Bizony, e világ dőre, esztelen Pompájánál nagyobb pompa vagyunk. Nem történhetik velünk semmi sem, Mi megronthatná szép, igaz-magunk. Míg a fán vagyunk: napban ragyogunk, S ha alászállunk: vár a hűs avar, Testvér-levél testvér-lombot takar, Ott is otthon vagyunk…” (Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek, részlet)

d) „Látjátok, annyi szenvedés után most pihen e hűvös, barna test. Csak csont és bőr és fájdalom. S akár a megtépett, kidőlt fatörzs évgyűrüit mutatja, bevallja ő is gyötrött éveit. Csak csont és bőr e test.” (Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom, Babits Mihály halálára, részlet)

58

2. Márai Sándor már említett versében számos architextust találunk. Határozzátok meg, milyen szerepet töltenek be az utalások! „Körülvettek engem a halál gyötrelmei, „ A halál gyötrelmei körülvettek engemet ” rám találtak az alvilág veszedelmei” Az ohioi bányában megbicsaklik kezed (Biblia, Zsoltárok könyve 116.) .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... „ Az nem lehet, hogy annyi szív …” Maradj nyugodt. Lehet. Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.

„Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért,” (Vörösmarty Mihály: Szózat)

.................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

3. Gyűjtsetek híres, filmekből származó szövegrészeket! „Az erő legyen veled!” (Star Wars)

„Az igazság odaát van…” (X-akták)

...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

4. Beszéljétek meg, mi lehetett az oka a költemény számos intertextuális kapcsolatának! Itt ülök, csillámló szemekkel, mintha fenn, s mióta készülök, hogy elmondjam neked – bizonytalan vagyok, hogy eddig éltem-e, hát el kell mondanom, mert ki tudja meddig mondhatom, s tudva kinek, egy képbe szőve, mely erősebb nálam, s megmarad: más világ vagy, életem lehetsz, s mit róla tudhatok, és érzelek, miért felkelnem érdemes, kiért a nappal templom, az ébredés ima, és himnusz minden éjszaka és dalra dal. Hazudtam eddig, egy sorom se jó, dobom, maradjon néma hát, amit csak szerelem szavával sziszegnék – de ezt nem szeretem. (Petz György: Tovább óda, részlet)

„Itt ülök csillámló sziklafalon.” (József Attila: Óda) „Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét;” (Radnóti Miklós: Tétova óda) „Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot” (Vörösmarty Mihály: A vén cigány)

59

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 5. Magyarázzátok meg közösen a palimpszesztek szövegköziségének okait! „Midőn Az Est, e zörgőn takaró festékillatú papírtakaró – jóvoltából a Steinnek, ki a standról pár remittendapéldányt összemarkol s padodra vet – alád-föléd kerül s kék lábfejedre pilleként terül, és arra is jut még, hogy megsodorván (ahelyt a padléc lévén meghasadva) a résbe tömködd hurkapárna-formán, így mint a pallos nem hasít hasadba a deszka éle, s már e lap-lepelnek a cúgra zizge szárnyai felelnek: olyankor ajkad elhuzódik mélán, csiklánd a só nehéz szemednek héján,” (Bodor Béla: Babits Mihály-Palimpszeszt)

„Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyü, síma, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd,” (Babits Mihály: Esti kérdés)

.................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... „László 1 hogy „ki viszi át a szerelmet”? a „túlsó part” mindent megenged. emlékezz rám, öreg király! síromon óriás kopjafa áll. 2 emlékszem rád. ifjúkoromban fordítottunk királyi verseket. most másként, füstben és koromban írom, amit lehet. ” (Géher István: Alkalmazott mitológia, Palimpszesztek 2012)

Létem ha végleg lemerűlt, ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantu mezővé a sziklacsípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerűlt, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra! (Nagy László: Ki viszi át a szerelmet)

................................................................................................................... ................................................................................................................... ................................................................................................................... ................................................................................................................... ................................................................................................................... ................................................................................................................... ................................................................................................................... ...................................................................................................................

60

6. Határozzátok meg, milyen intertextuális kapcsolat van a szöveg és annak újságcímekben, mottóként, paratextuális utalásként felhasznált részei között! a) „Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!” (Petőfi Sándor: A XIX. század költői, részlet)

Még nem jön el a Kánaán Jövőre nem lesz növekedés a magyar gazdaságban, de a következő két évben már „látható fellendülés” kezdődik az európai felzárkózó térségben.

Megyegyűlés: messze még a Kánaán Túl vagyunk a mélyponton, de ez még nem a Kánaán A Konjunktúra Index változatlanul a szektor nehéz helyzetét tükrözi, messze van a 2011 eleji hangulattól… .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... b) „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” (Balassi Bálint) „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért” (Czigány Magda: Kényszerű tanulmányúton – 1956-os magyar egyetemi hallgatók Nagy-Britanniában)

Beköszöntő Az idén száztíz éves Balassi Bálint Gimnázium igazgatójaként szeretettel üdvözlöm Önöket az iskola honlapján.

„Az jó hírért, névért.” Bármerre is járunk az országban mi, vecsésiek, ha kiderül, hogy honnan jöttünk, elsőként mindenkinek a vecsési káposzta jut eszébe.

.................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... 7. Írj 5-6 mondatos szöveget házi feladatként, amelyben a következő idézetek archetextusként jelennek meg! a) „Aki történelmet olvas, mindig a sorok közt olvasson.” (Gárdonyi Géza) b) „A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.” (Albert Einstein) .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

61

V. A SZÖVEG SZERKEZETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 8. Határozzátok meg a következő költemény intertextualitását! Segítségképpen megadjuk az archetextus lelőhelyét: a magyar reneszánsz líra. Tóth Krisztina: Halom Orbán Ottónak Nincs akiért lett e dalom, legyen a sírjára halom ha megélem, összehalom tört szavakból összehallom ha megérem és beérem – ha ki nem csorbul az élem bele nem törik a bicskám – mert e széles földön nincs ám szebb dolog az ép testnél. (Tartson a föld, ha épp esnél.) .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

9. Farkasházy Tivadar Fülig Jimmy kiadott és kiadatlan levelei című könyvében Rejtő Jenő regényalakján keresztül fejti ki történelmi–politikai tárgyú gondolatait. Magyarázza el diáktársainak az a diák ennek az okát, aki ismeri Fülig Jimmy karakterét, a Rejtőregényeket! Távoli levél SAN ANTONIO ALMIRA Kedves utaszótárs! Lassan a véke felé közlekedem, eről jut eszembe azs élet etyik későn leeeső értelme, hoty sose letyél ot, ahol vaty. Nem véletlenül mentem minden regénbe máshová, és a késemet se szoktam ugyanabba a fedélszetmesterbe felejteni, mer akkor natyon kilaszul a nyele és mék elveszik. Asz a jó a hullámba is, hoty nem tud hejben csapongani. Már sokat emlegettem, hoty a matyar lényekében alig szált le a magas lóról, makszimum ha nyilalt a hátuk, amikor nem színlelték a menekülést, mer ténylek beletaláltak. ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................

62

10. Mutassátok ki csoportokban Tímár György Ezt sem én írtam kötetének verséből az utalások rendszerét! Döntsétek el, hogy milyen típusú intertextualitással van dolgunk e szöveg kapcsán! Segítségképpen közlünk számotokra bizonyos szövegeket. Későőszike Tamburás öregúr ül a tölgyek alján, Kalapja is csámpás, áll fejébe kajlán, Malomkövet ő már fölemelni nem bír, Ceruzája sincsen, csupán odabent ír, Lábát se billenti Ákádémiákba, Jó, hogy bé nem ugrik hídrul a Dunába. Hajh, régen… De hagyjuk: vége van, nem hossza, Lócsiszárok sarát törli unatkozva, S léptet fakó lován… Ej, hisz nincs is lova! S ha volna, se tudná, rajta té vagy tova, Körötte a velszi tartomány felégve, És nem vadat-halat: paszulyt kap ebédre. De mit bánja ő már, hol és mit ebédel? Szerényen beéri némi örökléttel. Mert falatnak hiszen az is jeles falat… Hát marad a fene itt a tölgyek alatt!

Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az íhlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt. Nem figyel arra deli hallgatóság, Nem olyan szerszám, divata is óság: Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak), Maga számára és lopva zenél csak. (Arany János: Tamburás öreg úr, részlet)

Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon’… Legfölebb ha omnibuszon. […] Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, Félreálltam, letöröltem.. (Arany János: Epilogus, részlet)

Margitsziget A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hova el nem hat Város zaja semmi. Zöld lomb közein „Áttörve” az égbolt S a rét mezein Vegyül árny- és fényfolt. (Arany János: A tölgyek alatt, részlet)

63

TANKÖNYV, MUNKAFÜZET

Kiadja: Maxim Könyvkiadó Kft., 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H E-mail: [email protected] Telefon: (62) 548 444 Fax: (62) 548 443 Felelős kiadó: Puskás Norbert Nyomda: Generál Nyomda Kft., felelős vezető: Hunya Ágnes