TANÍTÁS. valamely információ (tudás) általában nagyobb mennyiségben történő rendszeres átadása

TANULÁS

a gyermek aktív ismeretszerzése, elsajátított készsége

=/

TANÍTÁS

valamely információ (tudás) általában nagyobb mennyiségben történő rendszeres átadása Szolnok Városi Óvodák

Tanulás elméletek: Asszociációs : a tanulás a képzettársítások kialakításán és megszilárdításán keresztül történik.  Behaviorista: inger-válasz kapcsolatok, klasszikus kondícionálás, tananyag prezentálása:inger, tanuló bevés: válasz, pedagógus kikérdezi: megerősítés.  Kognitivizmus: 1.informatikai irányzat: infó beteljesen újként ki, 2.kommunikációs elméleti irányzat: érthetőség, megértés, 3. tanulás-mint probléma megoldás 

Szolnok Városi Óvodák

Konstruktivizmus:  a tanulás ereje, hogy az ember felépíti saját, csak rá jellemző tudás szerkezetét.  Minden embernek más lesz a tudáskonstrukciója.  A befogadó aktivitására helyezi a hangsúlyt.  Az egyén tudása különböző, ugyanabból a tudásközvetítésből mást fog profitálni. Golemann:  vékony általános „tudásháló”,  fogalmi sémák,  a tudás megszerzésének képessége,  „tudás- szigetek” : elmélyült, rendszerezett tudás Szolnok Városi Óvodák

A nevelés, oktatás társadalmi meghatározottsága Platón: a taníthatóság magva az emberben van, erkölcs, társadalmi tudás átadása fontos!

? Tanítani vagy hagyni fejlődni


A társadalom, mint „megrendelő” Szabályozási eszközök:  Törvényi szabályozás (Köznevelési törvény, módosításban lévő Óvodai alapprogram)  Finanszírozás  Ellenőrzési rendszer (OH., Klebersberg Intézményfenntartó Központ)


Hatékony iskolarendszer ? Mérések, eredményesség IEA ( International Association for the Evaluation of Educational A chievement) 1959. Cél: a diákok teljesítményváltozásainak mérése és a közoktatási rendszerek összehasonlítása  tantervi, tankönyvi összehasonlító elemzések, oktatás módszertani trendek 


OECD-PISA: 

Cél: a leendő állampolgárok boldogulási, érvényesülési esélyei becsléséhez indikátorok képzése a tagállamok kormányai számára.

Különböző célok- eltérő eszköztudás definíciók - kutatási modellek - felmérési eszközök


Gyakorlatban különbözően megfogalmazott feladatok:

OECD- PISA

IEA

problémák hiteles helyzetben

Ismeretek meglétének mérése

Újszerű teszt formátum, pl. újságcikk feldolgozása, jegyzőkönyv értelmezése,tudós naplója, grafikonok, táblázatok

Hagyományos feladatrendszer

Egy szituációhoz több item

Egy ismerethez egy item



A problémák okai: RUTIN a feladatmegoldásban!  a valóság elemeit kizáró, fiktív összefüggések alkalmazása  Szöveges feladatok ÉRDEKTELEN KONTEXUSA! 


Olvasás- szövegértés vizsgálata Populáció: 15 éves korosztály Vizsgálati szempontok:  Szövegfeldolgozáshoz szükséges olvasási műveletek (értő olvasás)  Olvasandó anyag felépítése  Szöveg formája 


Olvasási műveletek:  Információ visszakeresése  Értelmezés: jelentés konstatálása, szövegbeli elemek kapcsolata  Reflektálás- mérlegelés: tartalmi elemek megfelelőségi vizsgálata, értékelése Szövegértés képességszintjei: 5-ös szint: magas fokú info-feldolgozás komplex és ismeretlen szöveg feldolgozása kritikai értékelés hipotézis felállítása specifikus tudás kialakítása


4-es szint:  nehezebb olvasási műveletek  beágyazott infók keresése  szövegelemek kritikai jellegű megítélése  szereplők érzelmei és cselekedetei közötti kapcsolat megtalálása, motivációik értelmezése  Szöveg stiláris jellemzőiről vélemény 3-as szint:  a mindennapi élet és a munkaerő piac támasztotta elvárások teljesítéséhez szükséges minimum!


különböző infók integrálása,  bonyolultabb problémák megoldása,  olvasott könyv és a mindennapi élet összefüggéseinek felismerése ----------------------------------------------------------------2-es szint:  Egyszerű infó visszakeresési műveletek  Egyszerű szövegbeli kapcsolatok  Új ismeret elsajátítására alkalmatlan szint! 



Kompetencia = dinamikus dolog - kognitív elem  Készség, jártasság – pszichomotoros elem  Attitűd – affektív elem  Ismeret


A kompetencia tartalmi elemeinek fejlődési vonala 1.szint: ISMERET

ATTITŰD

KÉSZSÉG, JÁRTASSÁG

Korábban tanult anyag felidézése,új anyag elsajátítása

Odafigyelés egy specifikus jelenségre vagy ingerre

A végzendő tevékenység ismeretének megszerzése


2.Szint:

Ismeret

attitűd

Készség, jártasság

Megértés: Jelentés értelmi felfogása, korábbi anyag megfogalmazása saját szavakkal

Válaszolási hajlandóság a jelenségre, motiváltság, bevontság

Végrehajtás lépésről lépésre




3.szint

ismeret

attitűd

készség

Alkalmazás: Ismeret felhasználása konkrét helyzetben

Jelenség értékelése vagy értékének jelzése, (+ -)

Kontroll transzferje a szemről más érzékekre




4.szint: Ismeret

attitűd

készség

Elemzés: Anyag értelmes részeire bontása úgy, hogy a részek közötti kapcsolat meghatározható maradjon

Értékek szerveződése egymáshoz viszonyítva (több szempont)

Készség automatizálódás


5.szint: ismeret

attitűd

készség

Szintézis: Részek kombinálása új egésszé

Értékek általános integrálása az értékrendszerbe , úgy,hogy az vezérlő legyen

Készség generalizálása az alkalmazási helyzetek egyre szélesebb körére


•Érzelmi

vezéreltség •Érzelmi kontaktus igénye •MOZGÁS-BESZÉDMEGISMERÉS együttes működése (tevékenység, beszéd) -szemléletes cselekvő -szemléletes képszerű -Fogalmi gondolkodás(később)

Az óvodás gyermek


Jean Piaget „Okosság, értelem” „Cselekvés központúság” a megismerés kiindulópontja:  ÉN + a valóság találkozása  ÉN+ az, amivel csinálok valamit Mozgásos reflexek a megismerésben: cselekvésletapogatás- fogalmi struktúra


1. 2. 3.

Szervi, öröklődő struktúrák Szenzomotoros (szerzett) Reprezentatív struktúrák

Magatartásformák felosztása (Piaget) Szolnok Városi Óvodák

Az érzékszervi és mozgásos megismerő aktus a cselekvés sikerét nyújtja: nem törekszik magyarázatra, osztályozásra . Realitások- valóságos mozdulatok, valóságos tárgyak. Eltávolodások, visszatérések ha vannak is, rövidek. A reflektív szintre való áttérés feltételei:  Cselekvés sebességének megnövekedése  Eljárások tudatosítása  Távolságok megsokszorozódása „A gyermeknek meg kell szabadulnia észlelő és mozgató Én központúságától ahhoz, hogy létrehozza a teret, az időt,a gyakorlati és a szenzomotoros tárgyak és okok univerzumát.” Piaget Szolnok Városi Óvodák

Szimbólum képzés – az érzékszervi mozgásos intelligencia záró szakaszában 

Tiszta cselekvés – pl. alvás



Utánzás- úgy teszünk, mintha aludnánk

A gyermek elaltat egy babát vagy egy mackótfeltűnik egy szimbólum + kapcsolódik a nyelv, a beszéd, ez fejleszti a jelek megértését. Reprezentatív utánzás + szimbolikus játék + képzetalkotás + verbális gondolkodás 


Az intuitív gondolkodás Szimbolikus fázistól a műveletek küszöbéig tart.  összefüggések észlelése nagyjából pontos  a tévedés oka észlelési (ugyanannyi téves értelmezése eltérő formájú edényben)  halmazképzések és csoportosítások jelentősége  a megfordíthatóság felismerése ( műveletek)  ugyanazt a pontot elérhetjük két különböző úton  A kiindulóponthoz való visszatérés lehetővé teszi az önmagával való azonosságot (számfogalom, egyedi és gyűjtőfogalmak) Szolnok Városi Óvodák


Köszönöm a figyelmet!


TANÍTÁS. valamely információ (tudás) általában nagyobb mennyiségben történő rendszeres átadása

Recommend Documents