Pedagógia és Pályatervezés Tanszék
Pályatervezési és Tanárképző Intézet
TANÁRI PORTFÓLIÓ
Herczeg Béla 2015
Oldal 1 / 40
TARTALOM JEGYZÉK
Befogadó nyilatkozat……………………………………………………………….……..3 Összefüggő egyéni pedagógiai gyakorlat terve…………………………………4 Gyakorlati Igazolás……………………………………………………….….....5 Egyéni teljesítményértékelés az összefüggő pedagógiai gyakorlatról…………..6 Bevezetés I.
Fejezet Egyetemi évek alatt készült dokumentumok…………………....4 1.1. Környezeti nevelés.……………………………………......…………..5 1.2. Tematikusterv………………………………………………………...14 1.3. Szakképzés, Szakoktatás, Felnőttoktatás felnőttképzés……...............18
II. Fejezet Iskolai tevékenység alatt készült dokumentumok…..................24 2.1. Projekt feladat bemutatása…………………………………................24 2.2. Reflexió……………………………………………………………....28 2.3 Látogatott óra…………………………………………………………29 2.4 Ppt……………………………………………………………………..31 2.5 Önreflexió……………………………………………………………..32 III. Fejezet Iskolai dokumentum bemutatása,véleményezése…..…………...33 3.1 Dokumentum bemutatása………………………………...…………..33 3.2 Reflexió……………………………………………………………….34 IV. Fejezet Tanári fejlődés mérése a kompetenciák szempontjai…………..36
Oldal 2 / 40
Bevezetés A portfolióm célja, hogy bemutassam, tanulmányaim során elsajátítottam azokat az ismeretanyagokat, amelyek 18 éves oktatási gyakorlatom elméleti hátterét megadták, alkalmassá tettek a tudatos pedagógiai munkára. Ily módon, az eddigi ösztönös tevékenységem átalakult, pedagógus lettem. A pszichológiai, neveléstudományi, módszertani ismeretek hozzáárultak ahhoz, hogy még inkább meggyőződjek arról, a pedagógus minimum két nemzedék ismereteinek megalapozásában, elsajátításában vesz részt, értéket közvetít. Példát, mintát ad környezetének. Portfóliómba, tanulmányaimból több olyan anyagot helyeztem el, úgy válogattam össze, hogy egyetemi éveim alatt készített beadandó, és gyakorlati munkáimból kitűnjön a pedagógiai felfogásom, a tanultak módszertani alkalmazása valamint a pedagógus kompetenciák is követhetők legyenek. Az első fejezetben az egyetemi évek alatt készített dokumentumokból mutatok be hármat, saját reflexiómmal. A második fejezetben az iskolai tevékenységem alatt készített dokumentumokat mutatom be, tapasztalataimmal kiegészítve. A harmadik fejezet egy iskolai szervezeti dokumentumot mutatok be, a saját véleményemmel kiegészítve A negyedik fejezetben a tanári kompetenciák segítségével mutatom be tevékenységem.
Oldal 3 / 40
I Fejezet 1.1. Az alábbi dokumentum beadandó anyagként készült a Környezeti Nevelés tárgy jegyének megszerzéséért. Jól tükrözi pedagógiai felfogásom azon részét, mely szerint a környezeti nevelés része kell, hogy legyen az iskolai oktatásnak. A természetvédelem, a környezetvédelem alapértékként szükséges a tanulóknál. Egyre nehezebb ezt úgy megoldani, hogy a szülők is társak legyenek. Meggyőződésem, hogy szülői házban kell találkozni ezzel a gondolattal és példával először. Be kell építeni a mindennapi életünkbe. Ez szükséges ahhoz, hogy a fenntarthatóság életformáját el tudják a diákok sajátítani. Úgy vélem, hogy minden tanórán és azon kívül tudatosítani kell a diákokban a természet és a környezet védelmét, hisz az ember is a természet része. Ez a szemlélet velem született és életemen végig kísér. Dr. Miklós Attila adjunktus, tanár úr jelessel értékelte munkámat.
Oldal 4 / 40
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR MÉRNÖK-TANÁR KÉPZÉS
KÖRNYEZETI NEVELÉS
A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI
KÉSZÍTETTE: Herczeg Béla I évf. Mérnök-tanárhallgató
Oldal 5 / 40
Az ember, aki szerényen sapiensnek, bölcsnek nevezi magát, noha bolondok bolondja, képtelen korlátozni populációjának méreteit, képtelen megakadályoznia haszontalan vagy károsnak ítélt anyagok felhasználását, képtelen alacsony szinten tartani az energia felhasználását, és képtelen békésen együtt élni a bioszférával, amelyből vétetett. Ki fogja ráhúzni a jól megérdemelt kényszerzubbonyt? És mikor?(dr. Csányi Sándor: Ironikus Etológia 18. old)
Az iskolák az utóbbi időszakban jelentős átalakuláson mentek, mennek keresztül. Ez, mint szervezeti, mint tartartalmi szempontból értetendő. A tartalmi elemek megújítása mellett felmerül olyan ismeret rendszer, amely nem építhető be önmagában az iskolai oktatásban. A törvényi változások elő is írják az oktatási intézmények számára addigi kapcsolataik további alakítását, meglévők bővítését. (pl.: iskolai közösség szolgálat). Ezzel az a cél, hogy fiatalok ismerkedjenek, tapasztalatokat szerezzenek az iskolán kívüli szervezeteknél, vállalkozásoknál. Így megszerzett tapasztalataikat, ismereteiket egy konstruktív életvezetésének a kialakításához segítse őket. A különösen nagy jelentőséggel bír, a fiatalok jövője szempontjából is meghatározó a természeti környezet felgyorsult, exponenciális változása. Az ifjak társadalmi, családi körülményeinek átalakulása következtében kiszakadtak a természeti környezetből, elvesztették kapcsolatukat az őket körülvevő szabad világgal. Nem ismerik ennek a világnak a törékenységét, összefüggéseit, az egyes alkotóelemek egymásra gyakorolt hatásait. Számukra nem ismert az az egyensúly, amely biztosíthatja a természeti környezet hosszútávon történő, tartós fennmaradását. Azt a célt, hogy a feltörekvő fiatalság megismerje az őket körülvevő környezet hosszútávon, biztonsággal fenntartásának lehetőségét csak életmódváltással, a figyelem folyamatos az adott témára irányításával, esetenként szélsőséges példák bemutatásával lehet elérni. Mit értünk a környezet hosszútávon biztonsággal fenntarthatósága alatt? Erre a választ az ENSZ 1983 ban alakította bizottságának, elnökéről norvég miniszterelnök-asszony Gro Harlem Brundtlandról elnevezett jelentése adja meg. Amely először határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: úgy kell kielégíteni a jelen generációk szükségleteit, hogy az a jövő generációk számára ne korlátozza a saját igényeik kielégítését. A felvetett probléma megoldása csupán csak tudatformálás útján lehetséges, ezért szükséges az oktatásban nagyobb hangsúllyal szerepeltetni. Tehát igaz az alábbi gondolat:
Oldal 6 / 40
“A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” (Albert Einstein) Ezért a felnövekvő nemzedék gondolkodását kell átalakítani, az igényekről, a fogyasztásról, a vásárlási szokásokról……és így tovább. Az iskolai keretei közé ezeket a gondolatokat be kell építeni, Ez a pedagógus feladata. Erre lehetőséget ad tantervi kereteken belül a tanári szabadság, a tanári kreativitás. Arra gondolok, hogy magyar nyelvtan órán a mondat elemzési, jelzős szerkezeti, hangutánzást bemutató feladatok esetén például Fekete István valamely művéből adjon munkát a gyerekek részére. Ének-zene órákon össze lehessen hasonlítani a természet hangjait ugyan e hangok zenei műben történő megjelenésével. Néhány példa: Vivaldi: A négy évszak c. hegedűverseny „ A tél”. Chopin: Esőcsepp prelűd,Baltin:Táncoló eső, Haydn: 82. C-dúr „ A Medve” szimfónia, Robert Schumann: Medvetánc, Wolfgang Amadeus Mozart: Az ibolya, Saint-Saens: Az állatok farsangja. Szükséges azért is mert, az ifjúság egyre távolabb kerül a természettől, földtől. A földtől –mint minden élelmiszer forrásától - való távol kerülés annak fizikai megmunkálásának megbecsülése is semmisé válik. Azonban teljes mértékben nem elvárható az iskolától, hogy a tananyag keretei között alakítsa ki a gyermekben, fiatal felnőttben a fenntartható fejlődés gondolatát. Ehhez szükséges a szülők szemléletének alakítása is. Tudjuk, a szülő a gyermekéért mindent megtesz, és sok esetben csak az anyagi javakkal kívánja pótolni a szeretetet. A szülőket is be lehet, be kell vonni az átalakításba, a tudatos fogyasztói szemléletkialakításába. Ez a magatartásforma nem várható a profit orientált, a többnél, még többet szemléletű gazdasági szféra szereplőitől. Ehhez a jól felkészült civil szervezetek igen jelentős segítséget nyújtanak, a komplex kezelésében, a fenntartható fejlődés megismerésében. Ez a tény előtérbe helyezi, kiemeli a civil szervezetek szerepét ezen a területen is. Az ismeretterjesztésen az oktatásba való bekapcsoláson túl, kontroll szerepet is betöltenek az el anyagisodó egyre inkább haszon elvű társadalomban, gazdaságban. Ezt a szerepet, feladatvállalást az állam is elismeri, segíti azzal, hogy pályázati lehetőséget ad ezen szervezetek számára jelentős forrásgyűjtéshez. Ezen szervezetek a kezdeti út és helykeresést követően egyre markánsabban hallatják hangjukat, egyre szélesebb társadalmi bázist tudhatnak maguk mellett, egymást segítve, támogatva végzik munkájukat. Segítik működésüket az állami fenntartású, tulajdonú természetvédelmi egységek, erdőgazdaságuk Ez utóbbinál érdemes szólni arról a tulajdonos által meghatározott feladatok közül előtérbe került a környezet, természetvédelmi funkciók népszerűsítése e munkák segítése, végzése. Ezen civil szervezetek egyike a Magosfa Alapítvány Az Alapítványt egy olyan ember hozta létre, aki az térséget ahol él, lakik, igen jól ismerheti. Közvetlen működése területe, az ország egyik frekventált része, a Duna kanyar, a Duna-Ipoly Oldal 7 / 40
Nemzeti Park körzete. Kifejezett konkrét célja a helyi értékek megőrzése, a helyi települések bevonásával és az oktatással, életmód, életvitel megváltoztatásának igényével. A helyi értékek alatt nem csupán a természeti, és épített értékeket, értenek, hanem, a helyi kézművesek termék előállítását és forgalmazását is segítik. Így nem az emberi élettérnek egy részére, hanem komplex módon annak egészére kierjed figyelmük. Elő segítik a fejlődés gondolatának minél szélesebb körben történő elterjedését. Ehhez a széles körben kerestek, és találtak támogatást. Kapcsolatrendszerük kiterjed az ország egészére, túl a hasonló szervezeteken állami szervezettekkel, politikai erőkkel is kapcsolatot tartanak fenn. Valamint tevékenységük alapkövei az ország egymástól távoli pontján lévő általános iskolákkal. Az alapítvány igen jól látja, hogy a fenntartható fejlődés gondolata az országhatárainál nem állhat meg. Ezt igen jól mutatják a déli, és az északi szomszéd ország szervezeteivel kialakított kapcsolataik, valamint a közös projektek, közös pályázatok. Ön meghatározásában igen jól ki jelöli feladatait. Így a környezeti nevelést, ökoturizmust, a virágzó vidékért, saját oktató termékek készítése. Ami külön értéket jelent, hogy a cél „közönség” az apró óvodásoktól az általános iskolán át, a pedagógusokig. Így lehetséges, hogy a hétköznapok részévé váljon a megszerzett ismeretanyag. Melyet tovább erősít, nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati tevékenységre A fentieket jól példázza, alá támassza egy kiadványuk, a Fogyasztó Kúra. A bevezetőben már említett széles körű kapcsolat rendszerüket igazolja, hogy a kiadvány elkészítésében rajtuk kívül négy társ szervezet kilenc munkatársa a Fehér Holló természetvédelmi Egyesület, a Független Ökológia Központ, a Nimfea Alapítvány, Védegylet vett részt. A szerző társakon túl még két általános iskola, a Duna Ipoly Nemzeti park támogatta a gyakorlati megvalósítást. A kiadvány létrehozásához hozzájárult az Európai Bizottság EuopeAid Együttműködési Iroda, - utalva a politikai támogatottságra. Ritkán megfigyelhető, még természetvédelmi, ökológiai szervezeteknél is, hogy kiadványaik esetében is ügyelnek a környezet tudatosságra, gondolok itt, arra, hogy jelen kiadvány újra papírra készült. A sajnos szokásos fényes, csillogó papírral szemben, ez üzenet, azoknak, akik a kiadványt forgatják. A kiadvány 2009. évben került kiadásra, bár a kiadást megelőzően véleményem szerint több éves munka folyt az összeállítás érdekébe. A kiadvány összeállítását megelőzően a szerkesztők alapos kutató munkát végeztek. A tudatos környezeti nevelésre való felkészítésben való előkészítő munka igen széleskörű, sokrétű. alapos adatgyűjtés előzte meg. Az iskolai oktatásban az egyes órák keretében a tanulók a tanterv szerinti kötelező tananyagot sajátítják el. Ezen keretek között korlátozottan van arra mód, hogy gyakorlati, esetelegesen természeti, természet közeli viszonyok keretében olyan feladatokat végezzenek, amelyek a környezetvédelmi kultúrát kifejleszti, megerősíti a tanulókban. A tanórákon a kötelező tananyag elsajátítása mellett ahhoz kapcsolva van lehetőség alap információk átadására azzal, hogy utalni Oldal 8 / 40
szükséges arra, hogy azok megerősítésére, gyakorlati bemutatására, szakkörök, erdei iskolai foglalkozások, fakultációk során kerül sor. Ily módon a tanulók érdeklődését felkeltve lehet kapcsolatot teremteni a tanórán elhangzottak és a környezeti nevelés gyakorlati oldal között. Kiegészítve azzal, hogy házi feladatként a kötelező tananyaghoz kapcsolódóan megjelölni olyan témákat, amelyek a tudatos környezeti neveléshez kapcsolódnak, olyan módon, hogy esetleg a szülők is bevonásra kerüljenek. Így nem csak értesül a szülő az iskolai feladatokról, hanem részesévé is válhat ez által már ő is elgondolkodhat a környezet tudatos életformáról, annak alakításáról. Ez által partnerévé válhat az iskolának, könnyebben bevonhatóvá válik a feladatok gyakorlati kivitelezésében. Szívesen és nyugodt lelkiismerettel engedi gyermekét az erdei iskolai táborokba, foglalkozásokra, és a pedagógus, segítő társává válhat. Így a fenntartható fejlődés gondolata szélesebb bázison terjedhet. Ezzel a módszerrel szinte észrevétlenül átalakulhatnak az emberi szokások a környezetvédelem jegyében. A kiadvány egy feladatgyűjtemény. A könyv kifejezetten a legfontosabb környezeti témára táplálkozásra koncentrál. Ez azért szerencsés választás, mert ilyen módon több a környezet védelem szempontjából lényeges kérdést jár körbe. Úgy, mint táplálkozás, vásárlás, ennek révén a csomagolás, tartósítás, tartósító szerek, saját konyha. Felépítését tekintve öt fejezetből áll. Az első fejezet a természeti környezetünket járja körbe. Tárgyalja közvetlen környezetünket úgy, mint erdei környezet, ivóvíz, klímaváltozás két kérdéskörére is kitér a közlekedés és a lakó környezet vonatkozásában, az energiatermelési lehetőségek. A második fejezet az életmóddal foglalkozik. Itt megjelenik az ökológiai lábnyom, amely kapcsán kifejti, hogy az ember mennyire lehet a föld „ura”. Ebben a fejezetben a közvetlen életmegnyilvánulásaink (evés, mosás, telefonálás stb.) természet közeli megjelenítése. Külön figyelemre méltó, a telefonálási szokásokra való figyelem felhívás, valamint környezetbarát lakberendezési téma felvetése. A harmadik témakör az élelmiszer ebben a fejezetben azokat az alapvető élelmiszereket járja körbe, amelyek napi szükségleteket elégítenek ki. Ezt olyan módon teszi meg, hogy megismerteti a helyi, hagyományos zöldség és gyümölcsfajtákat, ezeket részesíti előnybe, a helyi termelvények hasznosításának előnyeire, a távoli területekről, földrészekről származókkal szemben. Külön foglalkozik a GMO mezőgazdasági termékekkel, magyarázva annak hátrányit összevetve az „álelőnyökkel”. Megemlíti a mezőgazdasági hasznosítását is. A következő negyedik rész a vásárlásról szól. A részletek: a tudatos vásárlásról a fogyasztói szokásokról, az értékekről, a helyi termékekről, az alkudozásról, a reklámokról és a gyerek munkások által elkészített termékekről tartalmaznak feladatokat. Az ötödik fejezet az önfenntartásra hívja fel figyelmet. A hagyományos háztartás előnyeit mutatja be dédanyáink háztartásán keresztül. A manapság igen elterjedő gyors étkeket, gyors étkezést szembesíti az emberi klasszikus otthoni készítésű Oldal 9 / 40
ebédekkel, vacsorákkal. Az ugyancsak exponenciálisan felgyorsuló világunkban Különös jelentőséggel bírnak az ünnepekeink. Ebben a részben az étkezés és az emberi kapcsolatok összefüggéseiről a személyesen készített ajándékok értékeiről vannak feladatok. A fejezetek csupán felsorolása is érzékelteti, hogy megpróbálták a szerzők komplexen bemutatni, hogy apró odafigyeléssel a hétköznapokban mi mindent tudunk tenni a fenntartható fejlődés érdekébe. A célcsoport az általános iskola felső tagozati osztályai. Azonban igen fontos megjegyezni, hogy ezen, feladatok óvodás, általános és középiskolások által is kivitelezhető. Összekapcsolja az elméleti-a tanórai tananyagban megtanultakat a gyakorlatban is bemutatni, kipróbálni alkalmazni. Érvényesülhet: „Amit hallok elfelejtem, amit látok megjegyzem, amit csinálok, megtanulom” kínai mondás. Külön kiemelném, hogy a pedagógust ellátja háttéranyaggal, szakirodalmi elérhetőséggel. Így mód van arra is, hogy az adott feladat másként kerüljön feldolgozásra, mint ahogy a szerzők ajánlották. Lehetőség nyílik igazítani a helyi sajátosságokhoz, más korosztálynak bemutatni, és az egyéni fantáziával színesíteni, –természetesen az időjárás szélsőségeinek kivételével- függetlenül a külső környezeti tényezőktől. Ez nem csak izgalmasabbá, hanem természet közelibbé is tenné a feladatot. Jelezvén ezzel is, hogy az ember természet része és milyen mértékben szakadt el tőle. Az így szerzett élményszerű tapasztalatok maradandóbbá válnak, mások számára is elmesélik így terjesztve a tanult ismereteket. Ezt egy saját megélt példával támasztanám alá. Hosszú évekkel ez előtt még nem volt erdei iskola mozgalom sátrakban forrás mellett töltöttem több nyarat középiskolásokkal, lakott településtől 12 km-re, a táborhoz csupán erdei út vezetett. Minden napra megszervezve erdei iskolai programot. Ezt oly módon tettem meg, hogy a természet megismerésére 24 óra minden szakában lehetőség legyen. Így nap a megszokott napirend szerint éltük az életünket. Így megismerték a természet késő esti, éjszakai, hajnali, reggeli életét, hangjait. Elmúlt a félelem érzetük. megismerték az erdei gyümölcsöket felhasználási módjukat, szervezetünkre gyakorolt pozitív mással nem helyettesíthető hatásukat. Ez olyan élményt nyújtott a résztvevő tanulók számára, hogy most már szülőként örömmel mesélik a történéseket iskolás gyerekeik számára. Ez által is kedved teremtsenek utódaiknak hasonló táborokban történő részvételhez. Ha ilyen és ehhez hasonló módon tudunk a tanulók érzelmi világára hatni, akkor biztosak lehetünk abba, hogy a fenntartható fejlődés gondolatát megértik, alkalmazzák, és beépítik az életükbe. Ehhez azonban a természeti környezettünkben kell élnünk és nem csak kvázi múzeumi látogatóként rá tekinteni. Az internet segítségével gyors és át fogó képet lehet az ország jelentős erdei iskoláiról. Az is tapasztalható, hogy erdei iskola címszó alatt kommunikációs, csoportépítő táborok is megszervezésre kerülnek –ez nem szolgálja a fentebb vázolt célt. Továbbá megtalálhatók különböző erdei iskolai program ajánlatok Oldal 10 / 40
között azonban kevés olyan van, amely egy ilyen iskola valódi célját kellene, hogy jelentse. Ezért, mindenképp hiánypótló műként is felfogható a kiadvány. Felmerül a kérdés, hogyan lehet a szakképzésben alkalmazni, hogyan lehet beilleszteni a szakmai oktatásba a környezeti nevelést, a fenntartható fejlődés kérdéseit. Mint ahogy az kiderült a közoktatás közismereti képzései során sem egyszerű dolog ezt a feladatot elvégezni, a szakképzés esetén még bonyolultabb lehet. Iskolánk érettségi utáni szakképzést folytat 16 éve, közgazdaságtan tárgykörben. Különböző középiskolából érkeznek hozzánk tanulók. Az általam tanított tárgykör közgazdaságtan, makro ökonómia, marketing, piackutatás vállalkozási ismeretek, általános gazdasági ismeretek. Ezekben a tárgykörökben közös vonás a fogyasztás a fogyasztói magatartás, a fogyasztói magatartás befolyásolása, a csomagolás, az áru összetétel, a fogyasztási javak szállítása, logisztikája. A gazdasági folyamatok két fő szereplője a vállalkozás és a háztartás (ő az, aki szükségleteinek kielégítése céljából fogyasztási cikkeket keres) Ennek a kapcsán beszélünk a mindennapi létünkhöz szükséges élelmiszerekről úgy is, mint jelentős kiadási tényező a háztartásban úgy is, mint egészségünk forrása. Távolról származó élelmiszerek útját nem ismerjük a termelőtől a fogyasztóig. Házi feladat: konkrét zöldség, gyümölcs és állati termékek vonatkozásába feltérképezni az útvonalat és azok állomásait. (egyébként a logisztikai ügyintézőknél útvonal tervezési feladatként is megjelenik más tárgy vonatkozásában) Természetesen felmérve ezek költség vonatkozásait is, ami a fogyasztói árba megjelenik. Az is kiderül mitől drága az élelmiszer. az adó hogyan kumulálja az árakat. Itt szó esik arról is, hogy a messziről származó áruba szükséges a mesterséges tartósít szer az állományjavító stb. Jól tovább vihető az tárgyalt kérdés kör a helyi piacokra, a helyi foglalkoztatottságra. Tehát komplexen érzékeltethető és összevezethető az egészséges, gazdaságos élelmiszer kérdése a fogyasztásra és a gazdaságra gyakorolt hatása. Természetesen úgy, hogy szempontok megadásával, moderálással segítem a tanulók önálló feladat megoldását. A másik téma a fogyasztási cikkek esetében a számítás technikai cikkek téma köre ezek fejlődése, használati szokásai. Itt a használatuk szükségessége valamint gyors fejlődésük és cseréjük összefüggéseinek elemzése révén teszünk megállapításokat. Általában egy a fiatalok által agyon használt eszközét hozom fel példaként: a mobiltelefont. Ez technikai eszköz igen közel áll hozzájuk, nem csak használatai tárgyuk, hanem szimbólum is. Ezért nem csak akkor cserélik, vásárolnak újat mikor használhatatlanná vált. Ráadásul igen gyors a műszaki megújulása, és nem alapvető szükséglet. Ebben az esetben feladatul kapják, hogy értékeljék a technikai fejlődést, tekintsék át az eszköz által kínált és általuk használt funkciókat. Vessék össze a jelenlegi és a megelőző telefonjuk használati értékét. Válasz várok arra kérdésre is, hogy minek, kinek a hatására cserélték le a még jól működő eszközüket. Többségében kiderül, hogy nem is kellett volna még
Oldal 11 / 40
a régit elcserélni. Megjelenik a vállalati profit orientált szféra, fogyasztásra ösztönzése. Marketing tárgykör egyik eleme a piac kutatás ennek keretében kérdőív szerkesztési feladat. Az általam megadott témára kell kérdő ívet szerkeszteni a tanulóknak. Ebben az esetben a vásárlási szokásokra illetve a termék típusokra valamint a csomagolásra vonatkozó témaköröket kérem. Természetesen ezeket közvélemény kutatás keretében a városban meg is kell kérdezniük és fel kell dolgozni. A végeredményen igen sokszor meglepődtek, mert nem azt kapták vissza, amit sok esetben vártak, nevezetesen, hogy emberek jelentős része nem ragaszkodik, a díszes csomagoláshoz bár azt az árut előbb megnézi, mint a másikat, nem merik, nem akarják vissza utasítani a műanyag szatyrokat. Azért vásárolnak nagy üzletekben, mert egy helyen van minden. Tehát a kényelem az egyik meghatározó. Az is kiderül, hogy az egészség az emberek számára fontos és ezért hajlandóak lassan, változtatni az életükön. A mai rohanó társadalomban, amikor a közösségi szálak fellazulnak, egyre kevésbé figyelünk egymásra igen fontos a természeti környezetünk változására felhívni a figyelmet. A klasszikus értelembe vett természetvédelem esetében, amikor egy kedves kis állatot meg kell menteni igen könnyen embertársainak megszólítani. Az érzelmi hatás miatt. Azonban amikor már valamiről le kell mondani annak érdekben, hogy a környezetünk pozitív irányba változzon, az már nehezen működik. Az emberi gondolkodás átállítására van szükség. Ez pedig alapvetően jellemzően az ember fejlődésének abban a szakaszában lehetséges, amikor alakítható. Ez pedig életünk első, második évtizede. Ezért fontos ebben az esetben is a pedagógus szerepe. Korábban ismertetett módon be tudja vonni a szülőt, így a tanuló több oldalról kapja a fenntartható társadalomra vonatkozó impulzusait. Nagyon fontos és megatatározónak vélem, hogy ne csak az általános iskolai képzésben kapcsolódjon tananyaghoz a komplex környezet védelem, továbbá a már ismertetett módon összevonni az eredi iskolai táborokban a vegyes korosztályt. Ez természetesen csak akkor lehet eredményes, ha valamennyi képzési formában tananyaghoz kapcsolódik a fenntartható fejlődés aktuális kérdés köre. Általam felvázolt példák mutatják, hogy viszonylag távol álló témákat is összevonva is be lehet kapcsolni a fenntartható fejlődés gondolatkörét. SZAKIRODALOM: Magosfa Alapítvány: Fogyasztó úrkúra 2009 Zengő Ifjúsági Tábor Nyitrainé Németh Ibolya: Módszertani kézikönyv –nemcsak nevelőknek. Pangea Kulturális és környezetvédelmi Egyesület www.pangea.hu http://dinp.nemzetipark.gov.hu/pedagogus-tovabbkepzes Magyar Biológiai Társaság Fiatalok Természetvédelmi Klubja http://www.mbt-ftk.hu/program/mod_aloldal_2/alo_kiiras.php?i_szo_azo=24 Szimbiózis a Harmonikus együtt-létért Alapítvány http://www.szimbiozis.net/?item=7
Oldal 12 / 40
Dr. Csányi Vilmos: Irónikus etológia Desmond Morris: A csupasz majom
Oldal 13 / 40
1.2 A következő dokumentum 15 tanóra időtartamra elkészített tematikus terv. A témakörben egy fontos terület kerül feldolgozásra, a gazdaság működése. Lényegesnek érzem a tanulók gazdasági ismeretekben való jártasságát. Ebben a tematikus tervben megjelenő órákat az iskolai munkám alatt meg is valósítottam. Igaz a jelenlegi tanügyi szabályozás nem írja elő a tematikus terv elkészítését, azonban nagy segítségemre volt. Ebből a tematikus tervből készítettem el egy órámat mikro tanításra. is. Dr. Emőkei András docens, intézetvezető, az elkészített munkát bemutatva szóban elvárta, annak részünkről történő értékelését. Kíváncsi volt magyarázatunkra az módszerek alkalmazásával kapcsolatban. Jelesre értékelte a munkámat.
Oldal 14 / 40
TANTÁRGY: GAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉVES ÓRA KERET37X4= 148 ÓRA OSZTÁLY: 13/ÜT TÉMAKÖR: AGAZDASÁG ALAPELEMEI
IDŐ TANYANYAG/ISMERET KERET ANYAG óra
1
1
1
3
A gazdaság 1. A gazdaság alapelemei, 2 a szükséglet hasznosság és a szűkösség fogalma Javak1 A gazdasági javak csoportosítása
DIDAKTIKAI FELADATOK
MÓDSZEREK
TANULÓI MUNKAFORMÁK
ESZKÖZÖK
MEGJEGYZÉS
gazdasági szemlélet kialakítása
megbeszélés tanári magyarázat,
frontális munka, egyéni számítógép, egyéni munka anyaggyűjtés projektor,ppt házi feladatként internetes kerámiatábla, kerül forrásokból, tanári internet megvalósítására instrukciók alapján
gazdasági alapfogalmak megismerése
tanári magyarázat
egyéni munkák, útmutatás szerint frontális
számítógép, egyéni munka projektor,ppt házi feladatként kerámiatábla, kerül internet megvalósítására
tanári magyarázat, megbeszélés
egyéni munkák, útmutatás szerint frontális
számítógép, egyéni munka projektor,ppt házi feladatként kerámiatábla, kerül internet megvalósítására
tanári szemléltetés: ppt
egyéni munkák, útmutatás szerint frontális osztálymunka
számítógép, egyéni munka projektor,ppt házi feladatként kerámiatábla, kerül internet megvalósítására
A termelés I. A termelési tényezők fajtái, csoportosításuk A termelés II 1. A termelési tényezők, szereplők, 2. 2, gazdasági körforgás
NEVELÉSI-OKTATÁSI STRATÉGIA
gazdasági folyamatok megismerése, a média gazdasági információinak értékelése
Oldal 15 / 40
3
4
A piac I 1. fogalma, elemei 2. működése
A piacII 1. A kereslet, a kínálat fogalma 2. törvénye, jellemzői
az eladó és a vevő viszonyának megértése piaci működésének megismerése
1
Összefoglalás, gyakorlás
ismeretek rögzítése rendszerezése
1
Témadolgozat
számonkérés
megbeszélés házi feladat, tanári magyarázat
egyéni számítógép, egyéni munka munkák,útmutatás projektor,ppt házi feladatként szerint, frontális kerámiatábla, kerül munka internet megvalósítására
tanári magyarázat, házi feladat
számítógép, egyéni munka egyéni munka, projektor,ppt házi feladatként instrukciók alapján kerámiatábla, kerül frontális munka internet megvalósítására
megbeszélés
frontális munka,
írásban
egyéni munka
számítógép, projektor,ppt kerámiatábla, internet
Oldal 16 / 40
1.3 A következő bemutatni kívánt dokumentum a felnőttképzés, szakképzés kérdésével foglakozik. Azért ezt választottam, mert én magam is a szakképzés területén dolgozom, mely a jelenlegi politikai elképzelések változása okán átalakítás alatt van. A szakképzésbe sok tényező még nem tisztázott. Egyet tudunk biztosra, hogy szükség van rá. A gyakorlati helyszínek hiánya, alacsony száma, az ismeretanyag kiforratlansága igen jelentős gond. További problémát jelenti a sokszor célszerűségen túl menő költségtakarékosság. A felsőfokon és a középfokon végezendő duális képzések kérdése sem tisztázott. A tankötelezettség leszállítása, az érettségi utáni szakképzésbe történő belépési életkor változtatása, tovább növeli a tisztázandó kérdések számát. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi viszonyokban jól kiismerem magam a felnőttképzés probléma körében. Jól látom a megoldandó feladatokat. Azonban a nagy ütemben változó jogszabályok értelmezését még gyakorolnom szükséges. A felnőttképzés téma körében megtörtént szóbeli vizsga alkalmával több tanári kérdésre kellet válaszolnunk a beadandó dolgozatunkból. Ezt a tanár úr előre jelezte. Én a szóbeli vizsgán az andragógiai szóbeli tételemre, valamint a feltett tanári kérdésekre olyan szinten válaszoltam, hogy jeles osztályzatot kaptam.
Oldal 17 / 40
SZAKKÉPZÉS, SZAKOKTATÁS, FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS
„AMIT HALLOK ELFELEJTEM, AMIT LÁTOK MEGJEGYZEM, AMIT
CSINÁLOK, AZT MEGTANULOM”
(kínai közmondás)
KÉSZÍTETTE: Herczeg Béla Mérnök-közgazdász II. évf. Mérnök-tanárhallgató Oldal 18 / 40
Az alábbi okfejtés csupán a szakképzésre vonatkozik, nem vonatkozik a dolgozók általános iskolai végzettséget és érettségit adó képzésekre, valamint a nyelvoktatásra, és a felsőoktatásra. A címet adó felsorolás együttesen határozza meg az egész életen át tanulás folyamatát. Az ember evolúciójának meghatározó kulcsa, hogy az állatvilágnak az a tagja, amely leginkább képes tanulni oly módon, hogy a tanultakat összekapcsolva, fejlesztve hasznosítja, kreatívan tovább fejleszti. Az embert a természet közelsége inspirálta annak, titkainak, megmagyarázhatatlan jelenségeinek megismerésére. Minél inkább eltávolodik, a természettől annál inkább csökken a tanulás iránti vágya. A felgyorsult társadalmi, gazdasági átalakulás azonban újból megköveteli a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodást, amely tanulással lenne megvalósítható. A fentieket igazolja, hogy –európai kultúrában- előző nemzedékek többnyire egy szakmában, egy munkahelyen töltötték életüket. (ez már a keleti kultúrákban is változóban van). A modern gazdaság megkívánja, hogy az ember élete során többször, esetleg négyszer, ötször is pályát, munkakört, szakmát változtasson. Ez folyamatos tanulást, „piacképest tudást” tételez. Ennek megszerzése többféle módon lehetséges. Erre utal az alcím. A globalizáció mentén terjeszkedő termék előállító multi cégek (pl. autógyárak, beszállítók) jellemző módon az olcsó munkaerő irányába keresik az alkalmazottakat. A gyártási folyamataikat apró munkafázisokra bontják automata gépek segítségével. Ebben az esetekben nincs szükség jól képzett „piacképes” tanult munkaerőre. Alacsony iskolai végzettségűek - támogatások függvényében - körforgásszerű alkalmazása olcsó munkaerőhöz juttatja a foglalkoztatót. Ebben az esetben elmondják, bemutatják órák, esetleg 2-3 nap alatt az egyszerű munkafolyamatokat. Tehát csupán betanított munkásra van igény, jelentősebb létszámban. A munkaerő eltávozásával el is felejti a primitív munkafázisokat. Tehát amit hallok elfelejtem. A fenti foglalkoztatók kisebb létszámban alkalmaznak olyan munkaerőt is az előzőeknél alacsonyabb létszámba, akinek megmutatják az elvégzendő feladatokat egy már ott dolgozó által elvégzendő feladatokat. Új üzem esetén a betanulás már működő üzemben történik. Jellemző módon az ő feladatuk a betanított munkások munka feltételeinek biztosítása. A futószalag, automata gép anyaggal történő kiszolgálása, a gépek alap üzembiztonságának biztosítása. Ezekben a munkakörökben már szükség van kevés, a munka elvégzéséhez szükséges szakmai tájékozottságra, szakismeretre. Ez a típusú munka az „amit látok megtanulom” De minek, mert csak az adott helyen használható!!! A típus példaként említett cégek jelentős, több száz, egyes esetekben 1-2 ezer embert foglalkoztatnak. A munka fázisok globalizálása (Mexikótól, Kínán át Brazíliáig történő alkalmazhatóság) nem teszi szükségessé „amit csinálok megtanulom” munkaerő alkalmazását. Az ilyen alkalmazottnak vannak ötletei, kreatív, újító és ez nem fér bele egy megalkotott, gondosan megtervezett
Oldal 19 / 40
rendszerbe. Ők lennének egy a szakmát alaposan ismerő szakmunkások azok, akik átlátják az egész munkafolyamatot, és nem csak egy részt ismernének belőle. A fentiek okán nincs szükségük –vagy igen kis számba- ilyen munkaerőre. Ezeket a feladatokat egy igen alacsony létszámú termelés irányító mérnök gárda látja el. A szóban forgó cégek ugyan fenntartanak kutatási fejlesztési központokat, azonban sajnos nem minden esetben, hogy Magyarországon. Jellemzően kiválóan képzett, magas szintű munkavégzésre képes, zömében fiatal mérnököket alkalmaznak. A fentiekből látható, hogy a nagy foglalkoztatók, multinacionális vállalkozások nagy létszámban alkalmaznak alacsony képzettségű, valamint igen kevés számban magasan képzett munkavállalókat. Feltételezés is lehet, hogy szándékos tevékenység a szellemi leépítés az egyik oldalról, a másik oldalról szellemi termékek (mérnöki) védelme, ellenőrzése. A globalizáció megjelenési formája, a fogyasztói társadalom kiépítése is lehet cél. Gondolkodó ember szükségleteit elégíti és nem akciókat figyelve vásárol. Felmerül a kérdés, a gazdaság mely területén van szükség a szakképzés valamelyik formájában végzettekre. További kérdés milyen szakmában, az ország mely földrajzi területén. Tisztázatlan sok esetben a tananyag vertikális és horizontális mértéke. Felmerül az oktatást végzők képzettsége, mesterminősítésű szakmunkás, szakoktató, pedagógiai végzettséggel rendelkező tanár, mérnök, gyakorló szakember, egyéb végzettségű? Bár egyes OKJ –ben szereplő szakmák esetében a kerettantervben leírásra került az oktató végzettsége. (több esetben teljesíthetetlen, szakember hiánya miatt). Tovább nehezíti, a képzések meghatározását az a tény mely szerint előre kell felmérni a gazdaság, társadalom igényét, a szakmákban és létszámban egyaránt. Nem kezelhető a pálya elhagyás kérdésköre. Pl.: építő ipari szakmák esetében, ha a gazdaság fellendülőben van, akkor történnek építkezések, amennyiben nincs vagy csökken, a fejlődés üteme akkor felszabadul a munkaerő. A gazdaság szerkezet jelentősen átalakult termelő típusú gazdaságból szolgáltató típusúvá vált. Probléma, hogy milyen keretek között kerüljön megvalósításra a képzés, tanfolyami rendszerben, rövidebb, de kevésbé jó színvonalú, oktatás szervezők által, vagy hosszabb, de jó vagy jobb színvonalú iskolarendszerben, vagy melyik szakképzést melyik rendszerben történjen. Természetesen a fenti kérdésekre adandó válaszok gazdasági vonatkozásait sem szabad figyelem nélkül hagyni. Látható tehát, hogy a szakképzés, szakoktatás, felnőtt képzés, felnőtt oktatás sokváltozós feladat, ideális megoldás véleményem szerint nem létezik. Azonban a jelenlegi rendszerben meglévő kiszámíthatatlanság, bizonytalanság nem előnyös az érdekelt felek számára. Lássuk be, hogy a belső motivációval sincs minden rendben. A fiatalok előtt nincs példa. Azt látják, hogy ügyeskedéssel alkalmanként előnyösebb gazdasági és a
Oldal 20 / 40
saját közegükben jobb „társadalmi pozíciót” érhetnek el. Ez tovább növeli a szakképzés probléma körét. A társadalmi-gazdasági rendszerváltozás jelentősen érintette az iskolarendszert ez természetesen meghatározta a szakképzés helyzetét is, az oktatáson belül. A klasszikus szakképzési rendszer átalakult, a szakmunkásképzés-, érettségit adó képzés-, technikus képzés-, főiskola-, egyetem-, sor felbomlott. Megjelentek a sok esetben színvonaltalan képzést nyújtó oktatás szervezők. A felsőoktatás átalakítása lehetővé tette számukra a középszintű szakképzésben történő részvételt is. Eltűntek az iskolai tanműhelyek, a vállalati tanműhelyek, a végzetteket foglalkoztató vállalatok. „Meghirdetésre” került LIFE LONG learning – Egész életen át tartó tanulás. Így kialakultak a címben megjelölt fogalmak. Általában elmondható, hogy a képzés jellemzően iskolarendszeren kívüli ismeretátadás, ismeretszerzés, az oktatás iskolarendszerben történő ismeretátadás, ismeretszerzés. A felnőtt képzésben, felnőtt oktatásban kulcs kifejezés a „felnőtt kifejezés”. Felmerül a kérdés: ki a felnőtt? A köznevelési törvény szerint az, aki tankötelezettségi 16 éves életkort betöltötte. 16,1 éves, már felnőtt? Milyen befejezett iskolai végzettséggel rendelkezik? Alaphelyzetben általános iskoláját fejezte be a fiatal ”felnőtt” Cselekvőképes?, vagy csak korlátozottan? Köznevelési törvény: 32.§ (1) Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki a) betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a közoktatási törvény 27.§ (4) bekezdése szerint megszervezett szakiskolai nevelés és oktatás esetén betöltötte a tizenötödik életévét és –a közoktatási törvény 27.§ (8)bekezdése szerint felzárkóztató oktatás kivételével-a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette Mikortól vállalhat önálló kötelezettséget a fiatal????????????. A jogszabály szerint a 15 éves tanulót még a szülő, gondviselő képviseli. Nézzük meg mi a felnőtt képzés fogalma: „A felnőttképzés a tankötelezettségen túli emberek iskolarendszeren kívüli képzését jelenti…(16 életévét betöltő gyermek is? Ők csak iskolarendszeren kívül tanulhatnak? Ki tanulhat iskolarendszerben? A gimnáziumban?)…..Ezek önköltséges képzések. A felnőttoktatás iskolarendszerű képzés és legtöbbször államilag finanszírozott formában indul meg. …..A felnőttoktatás előnye a tandíjmentesség és a diákigazolvány…” ebben az esetben nem áll tanulói, hallgató jogviszonyban a képzést végzővel. Szakképzés: A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.
Oldal 21 / 40
Tovább nehezíti az eligazodást a duális képzés, mint ismeret lesajátítási módszer. Mi az a duális képzés? A szakképzés olyan rendszere, melyben iskolai és vállalat együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. A szakmunkásképző iskolák a tankötelezettségüknek már eleget tett 16 éves fiatalok szakmai elméleti oktatását látják el. Az állam csak a szakmai elméleti oktatási kötelezettséget, feltételeinek biztosítását vállalja. A gyakorlati oktatás a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, magánmunkáltatók, vállalkozók, költségvetési szervek, szövetkezetek, kisiparosok, kereskedők stb.) feladata. Ez új helyzetet teremt az iskolák, a tanulók és a gazdálkodó szervek jogállásában. Ennek megfelelően? A hagyományok szellemében, de korszerűsített formában? Ez német minta, ami az ottani keretek között több évtizede működik. A mi iskolarendszerünkben azonban nem. Létrejön a szakképzési tanulószerződés intézménye minden olyan esetben, amikor a gyakorlati oktatást a vállalat látja el. A tanulói jogviszony a tanuló és a gazdálkodó szervezet között a gyakorlati oktatásra megkötött tanulószerződés alapján az iskolába történő felvétellel jön létre. A fentiek megvalósítását akadályozza az a tény, hogy nincsenek olyan vállalkozások, vállalkozók, akik vállalják, hogy a tanulóval való foglalkozás során hozzásegítik a szakma minél magasabb szintű elsajátításához. Még akkor sem, ha fizetnek érte, az állam a finanszírozás során a gyakorlati oktatást is támogatja, ezt lehetne megosztani az iskola és a gyakorlati hely között. Az aktuális Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák kerettantervei meghatározzák az elmélet és a gyakorlat arányát, ami jellemző módon 40-60%, 30-70%, tehát magas a gyakorlat aránya. Szakképzés problémáját tovább növeli az Országos Képzési Jegyzék változtatásai. 2014-ben szeptember elejéig négyszer került módosításra. Tartalmi átalakítása külön dolgozat tárgyát képezheti. A módosításokra, az élethez, a gazdasági körülményekhez, igényhez történő igazítás szükséges, és elkerülhetetlen. Azonban a sűrű változtatáshoz történő alkalmazkodás megnehezíti az iskolarendszerben és az iskolarendszeren kívüli képzők helyzetét. A szakképzés gondjainak általános megoldására a fentiek tanulsága szerint nincs igazán jó megoldás. Ez abból is fakad a leírtakon túl, hogy igen nehéz felmérni az egyes szakmák jövőbeli szükségességét. A „kétkezi”, fizikai szakmákra a fiatalok körében nincs, vagy minimális az érdeklődés. Véleményem szerint leginkább a duális képzés megvalósítása vezethetne eredményre, azonban ebben a rendszerben az államnak nagyobb kockázatot kellene vállalni az egyes szakmák képzésében. Volt erre próbálkozás, mint pl. a TISZK.-ek, ahol gyakorlati műhelyek is létesültek. A jelenlegi törvény által meghatározott folyamat mi szerint minimum 10 000 tanulót tömörítő giga szakképzési egységeket kell, megyénként egyet létre hozni egységes irányítás alatt, sem segíti elő a szakképzés szervezését, végrehajtását.
Oldal 22 / 40
Vannak igen jó vállalati példák a duális szakképzés megvalósítására, ebben az esetben a cégek jelentős anyagi erőt fektetnek az iskolák -osztályok- képzési feltételeinek biztosítására, biztosítják a gyakorlati lehetőséget is. Ilyenek Hatvanban a Bosch osztály, Győrben az Audi osztály. "A tudás egyetlen forrása a tapasztalat.” Albert Einstein Irodalom: Benedek A.: Koncepció a szakképzés fejlesztéséhez. Szakoktatás, 1992 http://www.kislexikon.hu/dualis_kepzes.html 2014. évi Országos Képzési Jegyzék (hatályos: 2014.09.05.-től) 2013.évi LXXVII törvény a felnőttképzésről 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2011.évi CLXXXVII törvény a szakképzésről
Oldal 23 / 40
II. Fejezet: Iskolai tevékenység alatt készült dokumentumok 2.1. Projekt feladat bemutatása Iskolánk profilbővítést célzott meg. Ennek előkészítését kérdőíves felmérés segítségével kívántam megoldani. Projektfeladat keretében került a feladat megoldásra, az alábbiak szerint. Bevezetés Iskolánk 1998. évben történt alapítása óta folyamatosan közgazdasági, kereskedelmi OKJ szakma csoportokban indította osztályait. Elsőként a banki ügyintézői, és a marketing ügyintézői szakmák voltak igen népszerűek. Ezek a képzéseknek megvoltak a gyakorlati helyeik, a végzősök ismereteiket munkahelyeken is tudták alkalmazni. A gazdaság folyamatos változása szükségessé teszi a szakképzés folyamatos változtatását is. Azonban a gazdaság, szakmákra vonatkozó igényei a várakozásokkal ellentétben nem mérhető fel, évekre előre. Ezért az iskoláknak szükséges olyan képzési kínálatot biztosítani, amely elég nagy ahhoz. hogy működése stabil legyen csökkenő gyermek létszám mellett is. A kínálatnak olyannak kell lennie, hogy rokonszakmákból kerüljenek ki, azért, hogy legyen módja a képzést végzőnek esetleg osztály összevonásra is. Ily módon legyen biztosítva a tanuló vizsgára bocsátása, a szakmai bizonyítvány megszerzése. Iskolánknak, mint minden szakképzést végző iskolának a képzésének meg kell felelnie az adott megye, fejlesztési elképzelésében foglalt oktatási koncepcióknak. Ezért az iskolának figyelni, elemezni szükséges gazdasági, társadalmi, politikai környezetét. Szükséges megismerni a tanulni vágyók igényeit is. Ennek feldolgozását követően tudja kialakítani saját képzési kínálatát. A feladatot projekt módszerrel kívántam megoldani. Így a tanulók saját maguk dolgozzák fel a témát, nevelési célként megjelenik az önálló munkára törekvés, elősegíti a közösségé kovácsolódást a csoportokban végzett majd az egyes csoportok által elvégzett munka megismerése révén. Tudatos internet használat, forrás, szakirodalom megtalálása. A kreativitásuk megmutatása. Kommunikációs készségük fejlesztése. A munkában résztvevő tanulók a marketing tantárgy piackutatási, és kérdőív összeállítás elméleti szakaszát már tananyagban átvették. TERVEZÉS:
Tehát az iskolának alkalmazkodni kell két igényhez a gazdaság valamint a tovább tanulók elvárásaihoz. Ehhez az iskolának meg kell vizsgálni a tovább lépés lehetőségét, irányát. A fentiekből látható, hogy az iskolának a környezetére (gazdasági, politikai társadalmi) nincs hatása, nem befolyásolhatja. Azonban a leendő tanulóinak elképzelését megismerve rájuk lehet hatással. Így felmerül a kérdés, mit tud tenni az iskola annak érdekébe, hogy olyan képzéseket indítson, amely megfelel a tanulók igényeinek, valamint a környezet is támogatóan áll a képzéshez. Oldal 24 / 40
Szükség volt egy indító megbeszélésre, amelyet én tartottam. Felvázoltam a problémát. A munkavégzés módját ismertettem. Az alábbiak szerint. Kértem, hogy a tanulók is mondják el véleményüket. Jeleztem továbbá, hogy minden konzultáción, amit tanáraikkal tartanak, rész kívánok venni. Részt is vettem. A tovább lépés irányának kijelöléséhez meg kell ismerni a gazdasági környezetet, a megyei és a szomszédos megye szakképzési kínálatát, és meg kell ismernünk a fiatalok érdeklődését. Ez a korosztály láthatólag már az informatika világában él. A tanulók úgy gondolják, hogy képzési irányt az informatika felé kellene szélesíteni. Olyan képzési formával, amely nincs a környezetünkben. Meg kell nézni, milyen az az informatikai terület, amelyet más iskolák nem oktatnak és piacképes, elhelyezkedési lehetőséget nyújt a végzettek számára. Ezek a gondolatok felvetésre kerültek az osztályban, marketing tanórán. Megbeszélésre került a tanulókkal, azzal a kiegészítéssel, hogy mondják el, ötleteiket a korábban említett problémák megoldására. Ők hogyan látják saját korosztályuk a közeli jövőre vonatkozó elképzelését. Ők jobban ismerik saját korosztályuk gondolkodását is. Hasonló korosztályú fiatalok egymás között jobban megnyílnak. A tanulóknak az volt a véleménye, hogy az irány jó lehet, Ők szívesen részt vesznek a gyakorlati megvalósításban. Ez a gyakorlati órák keretében megvalósítható. A következő kérdés, hogyan, milyen módon, módszerrel, mennyi idő alatt, lehet megkeresni a választ, válaszokat. Tanári javaslat alapján, feladat centrikus feldolgozással kerül a kérdés megválaszolásra. Ehhez az ülésrend alapján csoportok kerültek kialakításra. A kérdéseket az elvégzendő feladatokat, tanári irányítás mellett a tanulók fogalmazták meg. A csoportok a feladatokat önként választották. A csoportok feladatai: Megválasztani a vezetőt, aki összefogja a csoportot, és a feladatokat elosztja. Az 1. csoport megállapított 3 területet: a, ipar b, mezőgazdaság c, szolgáltatás, A 2. csoport a lehetséges továbbtanulók számára kérdőívet kíván összeállítani.(elméleti tanulmányaik alapján) A 3. csoport felméri a megye szakképzési kínálatát
A problémák feldolgozásához 3 csoport került kialakításra. 1. csoport feladata a gazdasági környezet felmérése, szakterületekre bontva.
adatgyűjtés,
Oldal 25 / 40
2. csoport feladata annak felmérése, hogy a lehetséges tanulók milyen területen szeretnének tovább tanulni, illetve az informatikai egyes területeinek oktatási igényének felmérése. 3. csoport feladata a szakképzés felmérése. További feladat a csoportok részére, az elvégzett munkát be kell mutatni a többiek számára, ppt. formátumban maximum 5 dián. Jelöljék meg az előadót, amely nem lehet a csoportvezető. A feladat elvégzésére rendelkezésre álló idő 10 nap. A bemutatott anyagok alapján, az osztály szinten javaslatot kell tenniük az iskola tovább fejlesztésének irányára. Az elkészített kérdőívvel –jóváhagyás után- kell megkérdezéseket lebonyolítani, párban, minden párnak 20 kérdőívet szükséges kitöltetni. A kitöltött kérdőíveket másik csoportnak átadva kerüljön összesítésre, bemutatásra A csoportok összesítését az osztály közösen végzi el. A végrehajtás a tanulók feladata, melynek során, két kolléganőmhöz és hozzám bármikor fordulhatnak kérdéssel, segítségért. A cél, hogy minél kevesebb segítséggel önállóan végezzék el a feladatot. A munka, értékelésre kerül, az értékelésre a csoport tesz javaslatot. Az értékelési szempont az elvégzett munkához milyen módon járultak az egyes csoporttagok KIVITELEZÉS: A tanulók a feladat kihirdetésével egy időben megismerték a kivitelezés idő intervallumait is. Az első bemutatásra való felkészülésre 6 napot kaptak. A konzultációs időpont pontos megjelölésével. A konzultáción elmondták, bemutatták a csoportok az eddig végzett munkájukat, így a többiek is tájékozódtak a munka állásáról, és kifejtették véleményüket egymás tevékenységével kapcsolatban. Ez újabb lendületet adott a további munkához. Tájékoztatás során elhangzott, hogy az első konzultációt követően 4 nap áll további folytatásra. Végleges időpont lett megjelölve, azzal, hogy ebben az időben a gyakorlati kivitelezés részletes megbeszélése is meg fog történni, olyan határidővel, hogy a feladat lezárása 2014. december 22.-ig megtörténjen. Az egyes csoportok elkészítették feladatukat. A többszöri tanári útba igazítás, javaslat ellenére sem sikerült minden esetben a kijelölt munkát maradéktalanul végrehajtani. Az értékelésre a három csoport együttes jelenlétében került sor. A Nógrád megye gazdaságát feldolgozó csoport feladata lett volna, előre meghatározott területek –az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás- bemutatása. Értékelésnél elemzésre került, hogy az általuk bemutatott általános állapot ismertetése nem lehet alkalmas arra, hogy lehetséges fejlődési irányok, ipar, és szolgáltatási ágak területén meghatározásra kerüljenek. E nélkül pedig nem lehet a behatárolni a várható munkaerő szükségletet és annak szakterületét.
Oldal 26 / 40
Tanári kérdésre elmondták, hogy fő forrásuk az interneten megtalálható statisztikai adatok voltak, nem tudták szétbontani a kérdéses területekre. Továbbá az idő rövidségét okolták. Tanári reflexió szerint nem mélyedtek el a feladatban, a gyors és a már „kész” megoldást keresték. A csoport nem osztotta fel témakör szerint a feladatokat. A másik csoport is elvégezte munkáját. A számukra meghatározott feladat a megye és az iskola vonzás körzetében lévő más megyéhez tartozó városok szakképzési kínálatának bemutatása volt. Ebben az esetben is volt menet közbeni tanári instrukció. E szerint felhívta a csoport figyelmét, hogy érdemes lenne az egyes iskolák honlapját is megtekinteni. Jelen időszak a beiskolázásra irányuló nyílt napok, szórólapok, plakátok, ismertetők terjesztésének időszaka, így az információszerzés az aktuális képzésekről szól. Az értékelés tapasztalata azonban ennek ellenére az előző értékeléssel egybe esik. Ez a csoport sem teljesítette maradéktanul a feladatot, nem ismertük meg az egyes iskolák informatikai képzésének irányát. (A csoport figyelmét külön is felhívta a kolléga) Ez a csoport ennek ellenére nem mutatta be az egyes iskolák informatikai kínálatát. A bemutatásból kiderül, hogy minden középiskola oktat informatikai ismereteket, azt azonban nem tudtuk meg, hogy annak milyen területét. Adatrögzítő, CAM, CAD program használat, rendszergazda, felhasználói szintű ismeretek? Ez, azonban mint a felmérés lényege nem derült ki az ismertetésből. Itt is általános bemutatást kaptunk. Tanári kérdésre válaszként az információk forrásaként statisztikai oldalakat jelöltek meg. Itt is indokként meg jelent a rendelkezésre álló idő hiánya. Tanári visszajelzésként elhangzott, hogy a feladat pontosításra került ebben az esetben is, valamint a csoport nem működött csoportként a feladatok nem kerületek szétosztásra, pl. ha a csoport tagjai közül mindenki csak két iskola informatikai kínálatát nézi meg már pontos adatokkal rendelkeznénk. A harmadik csoport a kérdő ív összeállításért volt felelős. Itt is fontos lett volna a célra való koncentrálás. Tanári vélemény szerint bizonyos javaslatokat a készítők figyelembe vettek (pl. a jelen esetben nem lényeges információ a válaszadó „neme” ez a kérdés ki is került a kérdések közül). Azonban a tanulói 16 kérdésből csupán 5 kérdés irányul a megkérdezés céljára. A kérdések egy része az iskola iránti érdeklődés felkeltését célozta az összeállítók véleménye szerint. Ez előnye a kérdő ívnek. Azonban a cél érdekében az arányokat a mentorok szerint másképp kellene elosztani. A kérdések sorrendjén is változtatni szükséges a végső formához. Összefoglalva a három csoport, feladatát elmondhatjuk, hogy sok információval lettünk gazdagabbak, a cél érdekébe azonban nem szereztünk döntést alá támasztó, azt támogató ismereteket. A tanulókkal történő elemzés kapcsán fényderült arra is, hogy a tanulók, bár 20-23 éves korosztály, nem rendelkeznek áttekintő, és lényeg kiemelő képességgel. Továbbiakban a
Oldal 27 / 40
résztvevő tanárok számára tanulság, hogy a tanulók gazdasági ismereteinek hiányát erősebb tanári támogatással, vezetéssel kell ellensúlyozni. A projekt végrehajtásában az előre meghatározott idő intervallum nem került betartásra így a kérdőívek kitöltése, feldolgozása 2015. január hónapjában történik meg. A csúszást a kérdőívek szerkesztése okozta. Jellemző, hogy a korosztály nem túlzottan motivált. Nincsenek a közös munkához hozzá szokva, előző tanulmányaik során nem dolgoztak projekt feladatban. Ezekből adódóan nem csoportként viselkednek, egy- egy tanuló oroszlánrészt vállal, a többiek meg ”rájuk bízzák, a feladatot. 2.2 Reflexió: A projekt feladat során az volt a tapasztalatom, hogy a diákok igen jól fogadták a feladatot. (Marketing tantárgy gyakorlata is volt.) Nagy lendülettel fogtak a munkához kollégáimmal „kívülről” figyeltük tevékenységüket. Hagytuk, hogy a felmerülő problémákat is ők oldják meg. A tanulók elmondásuk szerint jól érezték magukat a feladat elvégzése közben. Tapasztalom szerint, a feladat során talán túlságosan is magukra hagytuk a tanulókat. Így alakulhatott ki, hogy nem mindenki egyformán dolgozott a csoportban. Több instrukcióval, segítő gondolattal szükséges ellátni a diákokat. A következő hasonló nagyságú projekt feladatesetében ezt szemelőt kell tartanunk. Jelen dolgozatban már tettem említést a gyakori jogszabályi változásról, ebben az esetben is sajnos keresztülhúzta elképzelésünket, az eredmény megvalósítására vonatkozóan. A feladatot azonban sikeresen sikerült megoldani.
Oldal 28 / 40
2.3 Látogatott óra Hospitálási/óralátogatási napló A pedagógus neve: Herczeg Béla II. éves hallgató Az óralátogatás helye: Alapítványi Közgazdasági Szakközépiskola Műveltségi terület: Ember és társadalom Az óra témája: A gazdasági ismeretek szükségessége és szerepe Az osztály: ügyintéző titkár 26 fő Az óralátogató neve: Herczegné Varga Ilona vezető tanár Az óralátogatás ideje: 2014.10.15. 1. óra Az óralátogatás célja: a témára való ráhangolás és a motiváció megfigyelése Idő Az óra menete Reflexió A tantárgy szükségességének, A témára való szerepének bemutatása és ráhangolásként olyan tematikus egységei fotókat és filmrészleteket mutat be a kolléga, amelyek 15’ az egyén, a család és a nagyobb közösségekben, a társadalomban mutatja be a pénz, a munka szerepét és jelentőségét. Az új anyag feldolgozása A közgazdaságtan tárgya, a motivációs beszélgetéssel mikro-és makro ökonómia – indul, melynek során a kapcsolat a mindennapokkal mindennapi élettel való kapcsolatból indulnak ki a kérdések és a tanulók jól használják a hétköznapi tapasztalataikat, bár 10’ felszínesek és pontatlanok az ismereteik. A tanár nagy hangsúlyt fektet arra, hogy rávilágítson azokra a területekre, ahol nélkülözhetetlenek a gazdasági és a pénzügyi ismeretek. A gazdaság alapelemei, a Prezentációval, gazdasági javak csoportosítása, a szemléltetve, tanári 15’ piac fogalma, a termelés magyarázattal mutatja be az tényezői, az állam szerepe új anyag témáit: a gazdaság alapelemei, a szükséglet, a Oldal 29 / 40
5’
hasznosság és a szűkösség, a gazdasági javak csoportosítása, a termelési tényezők, a gazdasági körforgás, a kereslet a kínálat fogalma és törvénye, jellemzői, a piac fogalma, elemei, működése, a nemzetgazdasági ágazatok, a termelési tényezők fajtái, csoportosításuk, az állam szerepe a piacgazdaságban. Házi feladat kiadása és a Nagyon gyakorlatias egyéni következő óra témájának feladatot jelölt ki a tanár megnevezése otthoni feladatként: az órán tanult gazdasági fogalmakat kell a különböző médiumokban megkeresni, felfedezni, összegyűjteni. Nyomtatott és elektronikus hír-forrásokat is ajánl. A következő tanóra anyagaként a közgazdaságtan alapkérdéseit jelölte meg a kolléga.
Oldal 30 / 40
2.4 órához tartozó ppt-k
Oldal 31 / 40
2.5 Önreflexió
A pedagógus neve: Herczeg Béla Műveltségi terület: Ember és társadalom Tantárgy: gazdasági alapismeretek Osztály: ügyintéző titkár csoport: 26 fő Az óra témája: A gazdasági ismeretek szükségessége és szerepe Az óra ismeretanyagának tartalma és jellege egyértelműen kínálta a feldolgozás módszeréül a témára való ráhangolásként a gyakorlati életből vett tapasztalatok felelevenítését és feldolgozását - mely az egyes tanulók számára eredményezheti és eredményezte is a tanulási és kommunikációs lehetőségeket, valamint a mindennapi élethez kapcsolni a tananyagot– ezzel biztosítva az eredményességet. Miért is volt sikeres és eredményes a ráhangolás és motiválás ezen az órán, ebben az osztályban? A mindennapi megfigyeléseik azonban nincsenek rendszerbe foglalva, amit a motivációs beszélgetés során meg lehet, sőt kellett tenni – ez sikerrel meg is történt az órán. A ráhangolással és a motivációval sikerült biztosítani a tanuláshoz a kedvező feltételeket és az osztály számára pedig a megfelelő szintű feladattal megadni a tudásbeli továbblépés lehetőségét. Felkelteni az érdeklődést. Mivel az osztályban, ebben a tanévben kezdtem el tanítani. Így nincs megfelelő tájékozottságom az egyes tanulókra és a közösségre vonatkozóan. Az volt cél, hogy a hogy az egyes tanulók korábbi más tantárgyak pl. közismereti –történelemmegszerzett tudásra építve, kapcsolva a jelenlegi megtanulandó ismertetek fontosságát érezzék meg. Oldal 32 / 40
A gyakorlati élethez kötődő az otthoni egyéni feladatok köre is, hiszen a tanórán elsajátított és pontosított fogalmakat kell a különböző írott és elektronikus médiumokban megkeresni, felfedezni. Ez a feladat mélyíti és pontosabbá teszi a gazdasági és pénzügyi fogalom használatot. A tanórán alkalmazott tanári ppt és magyarázat is egyértelműen a megértést és az alkalmazást szolgálta. Másrészt mindezek következtében kevésbé szoronganak, motiváltabbak lesznek a feladatmegoldásra és minden tanuló valamit biztosan tanul a közös munka során és ez megmutatkozik a diákok tanulásában és a teljesítményében is. Nyilvánvaló, hogy a csoport nem minden tagja fejlődött egyformán és azonos ütemben, de több tanulónál sikerült elérni azt, hogy a nevelési célok teljesülése irányában változzon, amelyről a következő órákon tudok meggyőződni, illetve tovább alakítani. Sajnos azonban egyes tanulók részéről érdektelenséget éreztem.
III. Iskolai dokumentum bemutatása. 3.1. Iskolánk tizennyolcadik tanévben végzi munkáját. Közgazdasági, kereskedelmi szakma csoportban, iskolarendszerben készít fel Országos Oldal 33 / 40
Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra, tevékenységi körünknek megfelelően szakmai vizsgára tanulókat. Ennek formája feltételei kerültek leírásra az Iskola Pedagógiai Programjában. Ennek fő tartalmi elemeit jogszabályi előírások tartalmazzák. Az 2013. évben elfogadott HPP 1. pontban bemutatja az iskolát, adatait, céljait, szól általában a pedagógiai programról. A második pont részletezi a működés tárgyi és személyi feltételeit. Ezeket be kell mutatni a kétévente esedékes hatósági ellenőrzések alkalmával is. Tehát folyamatosan rendelkezésre kell, hogy álljon. Itt szól az intézmény kapcsolat rendszeréről. Az iskola szakképzést folytató intézményként napi kapcsolatban áll a Magyar kereskedelmi és Iparkamarával. Fontos a külső kapcsolatokban az intézménynek helyet adó oktatási intézmény, a helyi vállalkozások Az iskola jó kapcsolatot alakított ki a kormányhivatal illetékes főosztályával, a munkaügyi központok kirendeltségeivel. vizsgaelnökként pedig más képző intézmények tapasztalatait tudom hasznosítani. A következő pontban találjuk meg az iskola önmeghatározását. Ebben külön kiemelésre került, fontos az iskolaszámára, hogy a diákok az élet át való tanulás gondolatát elfogadják és alkalmazzák, valamint ösztönzi diákjait az idegen nyelvtanulásra. A nevelési programmal foglalkozik az PP következő fejezete. Külön hangsúlyozza a versenyképességre való nevelést, szakmailag és humán vonatkozásban. Kitér a gazdaság és a szakképzés kapcsolatára. Felhívja a figyelmet, hogy a tanulók érettségi utáni szakmai képzése igen fontos és a tanulókban is ezt tudatosítani. kell. Az 5. fejezet tartalmazza az iskola szakképzési elképzeléseit, szakmai programját, szakmai kínálatát, az óraterveket. Az iskola központi kerettantervi ajánlások alapján dolgozik. Így tud leginkább megfelelni, Szakmai és Vizsgakövetelményben (SZVK) megfogalmazottaknak. A szakmai program érettségire épül, a szakmai követelményekre összpontosít. Olyan módon, hogy a kitekintés, kapcsolódás az Európai Unióhoz, illetve a világ más régióihoz megtörténjen. Fontos törekvés a diákok igényes értékrendjének megerősítése. A kerettantervi ajánlásokban szereplő magas óra számok, nem nagy lehetőséget adnak az iskola számára a helyi elképzelések órai keretekbe történő beiktatására. A szakképzés átszervezése, átalakítása, tartalmilag is megjelenik a kerettantervekben ezért a pedagógiai program ezen része, átalakításra vár. A pedagógiai program szól az ellenőrzés értékelés rendszeréről, a hatodik fejezetben. Itt egyrészt az iskola gazdasági, és szakmai működéséről kell szólni, másrészt pedig a diákok teljesítmény értékelési rendszeréről. Fő hangsúly a diákok folyamatos, rendszeres, számonkérésén van. Cél, hogy a tanulók megfeleljenek az SZVK elvárásainak, valamint tapasztalatot szerezzenek a kommunikációban, előadások megtartásában. Értékelésként Oldal 34 / 40
Az 1-5 skálát alkalmazzuk. Az ellenőrzéseknél előtérbe helyezzük az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását. Az ellenőrzések alap célja, hogy tanulók megfeleljenek a szakmai vizsgán. 3.2 Önreflexió A pedagógiai programot átdolgozása szükségszerű volt a törvényi változások következtében. A jogszabály előírja a pedagógiai program, kötelező elemeit. A bemutatott dokumentum viszont nem tartalmaz néhány szükséges részeket. Vannak a a pedagógiai programnak nem egészen kidolgozott részei. Ez abból adódik, hogy a képzésben résztvevők életkorukra tekintve már felnőttek. Önmaguk döntése eredményeképp választják az érettségire épülő középfokú szakképzést, melyek időtartama két év. Az iskolába beiratkozók már kialakult egyéniségek, többé-kevésbé kiforrott értékrenddel rendelkeznek, céljuk szakma megszerzése. A jogszabály szerint a helyi tantervnek tartalmazniuk kell: a tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámát és a tananyagot, követelményeit, Jelen esetben a központi program tartalmazza az iskolai beszámoltatás minősítés rendjét Ezt tartalmazza az PP a tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit Az intézményi sajátosságok miatt ezt nem jelenik meg. a középszintű érettségi vizsga témaköreit Nem érettségire felkészítő iskola a tanulók fizikai állapotának mérési módszereit Tankötelezettséggel megszűnik (16 év) Az oktatási kormányzat ugyan előírja a mindennapos testnevelést, az iskola azonban érettségi utáni képzést folytat ezért nem érinti ez a tartalmi elem nemzeti, etnikai, kisebbségi programot Ahol jelentősebb hányadban vannak a fent jelzett csoporthoz tartozók száma ott kötelező ezen program elem kidolgozása a szakmai programot Ezt természetesen tartalmazza az iskola pedagógiai programja Az óratervek tartalmazzák – mindegyik szakmára – az egyes tantárgyak éves órakeretét – összesen, valamint elméleti és gyakorlati órák bontásában, külön választva a kötelező és a szabadon választható órákat, ahol az iskola az órákon a szakmai ismeretek elmélyítését, ill. a szakmai vizsgára való felkészítést tervezte és vállalta fel. A szakmák oktatásánál a pontosan megadott számú központi programot adaptálták – a központi tantervi ajánlás alapján kívánják folytatni az oktatást.
Oldal 35 / 40
Oldal 36 / 40
IV.
Tanári fejlődés mérése a kompetenciák szempontjai
1. A tanulói személyiség megismerése és fejlesztése 1.1.A nevelést és oktatást a munkámban egységben szemlélem és kezelem, melyhez az egyetemi tanulmányaim nagyban hozzásegítettek 1.2.A tanulói személyiséget, annak sajátosságait megfelelő és az egyéniségnek megfelelő módszerekkel, sokoldalúan próbálom feltárni és a személyiséget nem statikusan, hanem fejlődésében szemlélem és lehetőség szerint törekszem a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésére, melyet differenciált foglalkozásokkal, módszerekkel próbálok elérni. A csoportmunka, az osztályszintű munka esetén is figyelek az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. 1.3 A különleges bánásmódot igénylő tanulók –tehetségek, lemaradókszámára hosszabb távú egyéni fejlesztési tervet dolgozok ki melynek szerepét tartalmát és felépítését az egyetemi tanulmányaim alatt sajátítottam el. 1.4.A tanulók tévesztéseit, hibáit –korábbi gyakorlatomtól eltérően- most már a tanulási folyamat részeként kezelem és próbálok úgy reagálni rájuk, hogy a segítse az egyéni megértést. 1.5.Mivel a szakképzésben dolgozom, ezért nagy hangsúlyt fektetek tanítványaim pályaválasztásában való segítésére, a pályaorientációban.
2. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 2.1. Fontos nevelési célnak tekintem az iskolai közösség fejlesztését: tanítványaimat egymás tiszteletére, elfogadására nevelem, ösztönzöm a tanulók közötti kommunikációt, vélemény cserét és fejlesztem a tanulók vitakultúráját. Az együttműködés és a kommunikáció elősegítésére a diákok számára online közösséget hozok létre, ahol követendő mintát mutatok a tanítványaimnak. 2.2 Óráimon harmonikus, elfogadó légkört teremtek, mely fontos a tanár-diák és a diák-diák együttműködésben. Ebben a folyamatban támogató és motiváló módszereket alkalmazok, melynek zömét a pedagógiai tanulmányaim során ismertem meg és mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind tanórán kívüli tevékenységek során alkalmazom. 2.3 A közösségben törekszem a konfliktusok megelőzésére. A közösség által megfogalmazott szabályok alkotásával, megbeszélések szervezésével, következetes és kiszámítható értékeléssel, ha szükséges mediációval. A Oldal 37 / 40
tanulói közösségben felmerülő, konfliktusok azok fajtáját felismerem, értelmezem és hatékonyan kezelem. 2.3 Az iskolai és pedagógiai gyakorlatomban minden diák számára biztosítom az esélyegyenlőséget. 3. Kompetencia: A szaktudományi szaktárgyi és tantervi tudás integrálása 3.1 Megfelelő szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezem, melyhez kapcsolódik a szaktárgyaim tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani ismeret, melynek jelentős részét egyetemi tanulmányaim során szereztem meg. 3.2 Fontosnak tartom a XXI. században a tanulók más forrásokból szerzett tudására, tapasztalatára való építkezést, melyet a munkám során alkalmazok. 3.3 Tanítványaimat önálló gondolkodásra és a tanultak gyakorlati alkalmazására nevelem. 4. Kompetencia: A pedagógiai folyamat tervezése. 4.1. Pedagógiai folyamat tervezését mindig a célok tudatosításával indítom, melyek során figyelembe veszem a tantervi előírásokat és az iskola pedagógiai programját. Pedagógiai munkámat éves szinten tematikus egységekre és órákra bontva is megtervezem. A tervezés során célszerűen használom az online digitális eszközöket is. 4.2 A tervezés során, komplex módon fegyelembe veszem a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: A tantárgyi tartalmat, a tanulók előzetes tudatását motiváltságát, életkori sajátosságait az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait. Tudatosan tervezem a tanórák céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. 4.3 A tanórai és a tanórán kívüli pedagógiai tevékenységemet az eredményesség függvényében felülvizsgálom, - reflektív módom elemzem és értékelem. Az önreflexiót az egyetemi pedagógiai órákon sajátítottam el. 5. Kompetencia: A tanulási folyamat szervezése és irányítása. 5.1. Felkészültnek érzem magam a tanulási folyamat szervezésére vonatkozóan a változatos tanítási, tanulási formák kialakításában a tudás források kiválasztásában, az IKT alkalmazásában – bár ezen a téren még van mit fejlődnöm, melyet továbbképzéseken való részvétellel szeretnék elérni. 5.2. A tanulmányaim segíttek abban, hogy megfelelő módszereket válasszak az érdeklődés és a fegyelem folyamatos fenntartására, de ezt nem sikerül minden órán, minden csoportnál megvalósítanom. 5.3 Munkámra jellemző a gyermekközpontú szemlélet. Oldal 38 / 40
6. Kompetencia: Az egész életen át tartó és az élet valamennyi területére kiterjedő tanulást megalapozó kompetenciák hatékonyfejlesztése. 6.1 Diákjaimat személyes példámon keresztül is motiválom a felnőttkori, az egészéleten át tartó tanulásra. Több mint 20 éve szervezem a felnőttek szakmai képzését, melynek során növekszik a szakmai kompetenciájuk, megnő a munkába állásuk, munkájuk folytatásának esélye. 6.2. Ismerem a szakmai képzés új szervezeti kereteit, formáit és módszereit, de ezek alkalmazására még nem nyílt lehetőségem 6.3. Fejlődnöm kell még a folyamatok szervezésének lebonyolításának és dokumentálásának pontosságában 7. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiség fejlődésének folyamatos értékelése 7.1. A szaktárgyaim tantárgyi, tantervi illetve saját követelményeim figyelembe vételével és osztályaim ismeretében alkalmazom a céloknak megfelelő különböző értékelési módszereket és eszközöket. A szaktárgyi ismereteket és speciális szakmai kompetenciákat mérő eszközöket sikerült megismernem az egyetemi tanulmányaim során, de megválasztásukban és alkalmazásukban még fejlődnöm kell. A kérdőívek és tudásszintmérő tesztek összeállításában még kérem a nálam tapasztaltabb szakemberek segítségét. 7.2. Tanítási óráimon tudatosan figyelnem kell arra,hogy a tanulás támogatása érdekében folyamatosak legyenek a visszajelzéseim és ezek világosak, tárgyszerűek és egyértelműek legyenek,- folyamatosság nem jellemző minden órámra. 7.3 A pedagógiai munkámban megpróbálok olyan módszereket alkalmazni, melyek elősegítik a tanítványaim önértékelési képességének kialakítását, fejlesztését. 7.4. Nemcsak a tanulók, hanem a saját önértékelésemet, önreflexiómat is fejlesztenem kell a pedagógiai gyakorlatomban. 8. Kompetencia: Szakmai együttműködés és kommunikáció 8.1. Kommunikációmat minden partnerrel - tanulókkal, pedagógus kollégákkal, szülőkkel, iskolai partnerekkel- a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Nyitott vagyok a visszajelzésekre és ezeket felhasználom a szakmai fejlődésem érdekében. A kapcsolattartás formái és együttműködés során használom az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat is. Az iskola külső partnereivel is igen jó kapcsolatot tudok tartani úgy, mint a kamarával, a fenntartóval, a hatósági feladatokat ellátó kormányhivatallal. Ez köszönhető széleskörű gazdasági területen is
Oldal 39 / 40
meglévő ismeretségi körömnek. Azonban figyelnem kell, e kapcsolatok rendszeres fenntartására, és nem csak „kampányszerű” működtetésére. Vizsgaelnöki megbízatásom révén más oktatási szervezetek életébe is módom van betekinteni, tapasztalatot szerezni. 8.2. Tudatosan támogatom tanítványaim egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését Jól megválasztott módszerekkel, és feladatokkal. 8.3 A diákok érdekében kezdeményezően együttműködöm a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, és szervezettekkel. A felmerülő problémákat az iskola működési rendszerének, és rendjének megfelelően kezelem, intézem. Az iskola jellegéből adódóan a szülőkkel már kevesebb a kapcsolat. 9. Kompetencia: Elkötelezettség és felelősségvállalása a szakmai fejlődésért 9.1. Tisztában vagyok szakmai felkészültségemet, erősségeimet és fejlesztendő területeimet. Folyamatosan elemzem, fejlesztem a saját pedagógiai gyakorlatomat, pedagógiai kommunikációmat. Hiszem azt, hogy egy pedagógusnak nem szabad szakbarbárnak lennie. Ha nem is minden műveltségi területen egyformán, de széles skálán mozogjon a tudása. Tudja elhelyezni. kapcsolni tárgyait más ismeretekhez. Meggyőződésem, hogy a diákok példaként tekintenek azokra a pedagógusokra, akik a szakmai tudáson túl jártasságot mutatnak más tudomány területeken is. Én magam is erre törekszem. 9.2. Rendszeresen tájékozódom, szaktárgyaim és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményeiről, ha lehetőségem van, rá részt veszek az ezekkel kapcsolatos továbbképzéseken. 9.3 Élő szakmai rendszerem van az intézményen kívül s más iskolákkal, szakmai gyakorlati helyekkel, szakmai szervezettekkel vállalkozókkal. 9.4 Részt veszek az iskolai innovációkban, a pályázati tevékenységekben. Iskolánkban jelenleg is folyik egy a német kereskedelmi és iparkamarával, valamint magyar partnerével egy duális képzésre irányuló projekt. Ennek révén sikerült jelentősebb tapasztalatokat is begyűjteni.
Oldal 40 / 40
