HERCZEG BÉLA Agrár-mérnöktanár hallgató 2015

Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék

Egyes erdei iskolák vizsgálata a fenntarthatóság pedagógiája tükrében (Tanári szakdolgozat) Önálló szervezeti egység vezetője: Dr. habil. Komor Levente, egyetemi docens, intézetigazgató Agrár-mérnöktanár MA szak szakfelelőse: Dr. Gombos Norbert, egyetemi docens Belső konzulens: Nagy Andrea tanszéki mérnök

HERCZEG BÉLA Agrár-mérnöktanár hallgató 2015

Oldal 1 / 80

TARTALOM JEGYZÉK

I. Bevezetés ................................................................................................ 4 II. Szakirodalmi áttekintés ......................................................................... 7

2.1 Fogalmi meghatározások ............................................................... 7 2.2 Út a természetvédelemtől a fenntartható fejlődésig ...................... 9 2.3 A fenntarthatóságra nevelés jogi háttere ..................................... 15 2.4 Fenntarthatóságra nevelés ............................................................ 16 2.5 Az erdei iskola ............................................................................. 26 2.6 Az ökoiskola ................................................................................ 28 2.7 Zöld jeles napok ........................................................................... 30 2.8 Életkori sajátosságok .................................................................. 30 III. A fenntarthatóság pedagógiája kapcsán készült saját vizsgálat hipotézisei ......................................................................................... 32 IV. Saját kutatás helyszíne, módszerei és eredményei ......................... 35 4.1 Erdei iskolák .................................................................................. 35 4.1.1 Cserháti Erdei Iskola .................................................................... 35 4.1.2 Mikszáth Kálmán Líceum Erdei Iskola ....................................... 38 4.1.3 Domszky Pál Erdei iskola ............................................................ 40 4.1.4 Harangodi Erdei Iskola ................................................................ 42 4.1.5 Erdei iskolák programjainak összegzés ....................................... 44 4.2 Pedagógusok véleménye az erdei iskolákról, és a fenntarthatóság oktatásáról ..................................................................................... 47 4.2.1 Az „A” kérdéscsoport értékelése ................................................. 48 4.2.2 A „B” kérdéscsoport értékelése ................................................... 48 4.2.3 A „C” kérdéscsoport értékelése ................................................... 49 4.2.4 A „D”kérdéscsoport értékelése .................................................... 51 4.2.5 Az „E” kérdéscsoport értékelése .................................................. 53 4.2.6 Az „F” kérdéscsoport értékelése .................................................. 55 4.2.7 A „G” kérdéscsoport értékelése ................................................... 57 4.2.8 A Pedagógusok véleménynek értékelése, az erdei iskolákról, és a fenntarthatóság oktatásáról ......................................................... 58 4.3 A kutatás eredményei ...................................................................... 59 V. Következtetések, javaslatok ................................................................ 62 5.1 Következtetések .............................................................................. 62 5.2 Javaslatok ........................................................................................ 63 Irodalom Jegyzék ...................................................................................... 77 Mellékletek ................................................................................................ 80 1. Mikszáth Kálmán Líceum erdei iskola 2. Kérdőív Függelék .................................................................................................... 86 Oldal 2 / 80

A dolgozat tartalma Nyilatkozat Összefoglalás Abstract Igazolás Köszönetnyilvánítás

Oldal 3 / 80

I. BEVEZETÉS Az emberiség evolúciójának fontos feltétele a természet titkainak megismerése, megmagyarázása, majd a benne rejlő termelési tényezők kiaknázásával nyert energiákat saját javára fordítva meginduljon a gazdálkodás, a gazdaság. A természettől egyre inkább elszakadó ember számára célként jelent meg a vagyon gyarapítása. Az népesség gyarapodásával azonban ez olyan méreteket öltött, ölt, amely veszélyezteti a föld „csúcs ragadozójának” fennmaradását. Ezen állítás alátámasztására álljon itt két egymást követő tudós nemzedék egy-egy jeles képviselőjének gondolata: „Az ember, aki szerényen sapiensnek, bölcsnek nevezi magát, noha bolondok bolondja, képtelen korlátozni populációjának méreteit, képtelen megakadályoznia haszontalan vagy károsnak ítélt anyagok felhasználását, képtelen alacsony szinten tartani az energia felhasználását, és képtelen békésen együtt élni a bioszférával, amelyből vétetett. Ki fogja ráhúzni a jól megérdemelt kényszerzubbonyt? És mikor?” Csányi Vilmos (2012) „A tradíciókat leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak, azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni. Ezért azt idegen etnika csoportként kezeli, és nacionalista gyűlölködést táplál iránta. Ezen identifikációs zavar oka elsősorban a szülők és a gyermeke közötti kapcsolat hiányos volta, mely már csecsszopó korban patalógikus következményeket okoz.” Lorenz, Konrád (1989) Kimondva, kimondatlanul Dr. Csányi Vilmos megfogalmazása a fenntartható fejlődés alapgondolatára irányul. Lorenz, Konrad gondolatai tovább visznek bennünket. a könyv melyből az idézet származik 1973-ban jelent meg először Münchenben. Megdöbbentő, hogy 42 évvel ezelőtt látta azt a családban lezajló folyamatot, ami sajnos sok esetben a szemünk előtt zajlik. Így a kultúra a családban egyik nemzedékről a másikra történő örökítése jelentős csorbát szenved. Nehezítve az iskola feladatát, mintegy rá testálva a szülői feladatokat is. A kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben. Oldal 4 / 80

A kultúrának ugyan többféle értelmezése lehet, azonban jelen esetben ez az általános megfogalmazás, az aktuális. Ez azért is helytálló, mert a megfogalmazás magában hordozza a nemzedékek közötti ismeret átadást, tehát a felnövekvő nemzedékek elődeiktől kapják meg a tudást, a mintát, amit átalakítva, kibővítve, saját utódjaik viszik tovább. Továbbá értéket, normát adva az elkövetkező nemzedékek számára. Az értékek, normák az emberiség fejlődésével változtak, változik. Ebben a folyamatban azonban el is torzulnak. Ezt a torzulást alapvetően az anyagi jellegű, profit orientált gondolkodás prioritása teszi. Jelenleg a közoktatás rendszere nem teszi lehetővé a fenti idézet gondolatok komplex módon történő megjelenítését a tanórai keretek között. Vannak kísérletek arra vonatkozóan, hogy tanórai kereteken túl, kerüljenek a kultúra egyes, egyre fontosabbá váló elemeinek az ifjúság részére történő átadásra. Ennek színtere alapvetően két szervezet keretein belül található meg, egyik a különböző civil szervezetek, a másik az egyes speciális kutató intézmények. „A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” (Albert Einstein) Tehát igen nehéz feladattal állunk szembe, át kell alakítani a tanulóink gondolkodását az igényeken alapuló gondolkodásról, a szükségletek kielégítésére irányuló gondolkodásra. Valamint még azt tovább finomítva kell készség szintjére emelni, a mindennapi életükbe. A fentiekből következően fontosnak tartom, hogy az iskolai oktatásba épüljön be a fenntartóságra nevelés, jelenjen meg a tanórákon, és azon kívül. A tanulók legyenek képesek rendszerben gondolkodni az Őket körülvevő világról, és annak változásairól. Ehhez azonban az őket tudással elhalmozó pedagógusokkal kell elfogadtatni, a fenntarthatóság pedagógiájának gondolat menetét és eszközrendszerét. A dolgozat írója pedagógusokat megkérdezve a jelenlegi állapotot vizsgálja, a pedagógusgondolkodást, a fenntarthatóságról. A NAT (Nemzeti Alap Tanterv) témával kapcsolatos, általános megfogalmazásán túl a dokumentumelemzéssel kívánja bemutatni az oktatási kormányzat adta tanórai lehetőségeket. A dolgozat él olyan javaslatokkal, amelyek elfogadása, megvalósítása esetén jelentős elmozdulás várható a fenntarthatóság területén a pedagógus és a tanuló szemléletében.

Oldal 5 / 80

II.

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Ahhoz, hogy át tudjuk tekinteni a témához kapcsolódó szakirodalmat és egyértelművé tudjuk tenni a felvázolt feladatot pontosítani szükséges azokat a fogalmakat, amelyek meghatározzák azokat. Természetvédelem: ”Olyan céltudatos szervezett és intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja a természet, élő és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapon nyugvó szakszerű fenntartása, kezelés, megőrzése” (Környezetvédelmi Lexikon 1993) Környezetvédelem: „Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében” (Környezetvédelmi Lexikon 1993) Fenntartható fejlődés: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000) „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségérő” (ENSZ - Közös jövőnk jelentés 1987 Brundtland Bizottság) Környezeti nevelés: A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megérésében; a kapcsolat értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében (1- http) Fenntarthatóságra nevelés: Ez egy modern nyelvújítás által létrehozott fogalom. A „fenntartható társadalom” fogalmát először 1981-ben Lester R. Brow használta. Ebből származik a fenntartható fejlődés. A fenntarthatóság pedagógiájának központi gondolata a környezeti „polgárrá” nevelés. „Módja: a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások Oldal 6 / 80

megtanítása. Kiterjed az emberi együttélésre, az ember természet kapcsolatára, a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére” (Fűzné, 2006) Globális nevelés: A globális nevelés, mint ahogyan a neve is jelzi a Földre, mint egészre kiterjedő nevelés. Földünk egységéért és a rajta zajló folyamatokért való közös felelősség vállalást jelenti. A globális nevelés a környezeti, természeti és a fenntarthatóságra neveléshez hasonlóan aktív részvételt igényel mindannyiunktól, mert csak így lehet megismerni a helyi, regionális és globális szintek közötti kapcsolatok és felvenni a harcot az egyenlőtlenséggel szemben. A globális nevelés nagy hangsúlyt fordít a társadalom gazdasági, technológiai, szociálpolitikai, demográfiai és kulturális összetevőinek egymásra utaltságára, a szolidaritásra, a másság elfogadására és a világgal, mint összefüggő egésszel való törődésre. Igény: „Föltételezett jog, jogosultság, amelynek alapján valaki a maga részére kér, követel valamit.” A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó 1980) Szükséglet: „A szükséges dolgok iránti igény különösen, azoknak az igényeknek az összessége, amelyeket a társadalom és a történelmi változásoktól függően, a termelés fejlődésével növekvő mértékben és mindinkább szerteágazóan az anyagi termékekre és kulturális javakra vonatkozóan támasztanak.” A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó 1980) 2.2 ÚT A TERMÉSZET VÉDELMÉTŐL A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSIG Az emberiség hajnalán a természet egyben a környezet is volt és ebből az időszakból datálódik védelmük kezdete is. A természetben élő ember mindig csak azt, és csak annyit vett el a környezetéből amennyi a létfenntartásához, a külső körülmények elviseléséhez, a túléléshez volt szükséges. (szükségletei szerint) A mai kor embere bőven a szükségletei fölött veszi el, használja fel a természet energia forrásait, termelvényeit. Ahhoz, hogy megértsük, miért kell gondolkodásunkat megváltozatni, miért kell gyerekeinket, tanulóinkat, hallgatóinkat a fenntartható fejlődés mentén nevelni, oktatni, képezni, az ide vezető út megismerése igen tanulságos a felnövő nemzedék számára.

Oldal 7 / 80

A fenti már- már klasszikusnak számító kép jól tükrözi az ember fizikai fejlődését. A népesség növekedésének, a technika fejlődésének eredménye a kép. A népességgel, a technikai fejlődéssel a természeti és környezeti változások exponenciálisan változnak. Az őskor embere a viszonylag elszigetelten kis létszámban, 30-40 fős csoportokban élt, szerény igényekkel. Ebben az időszakban nem beszélhetünk a környezet (természet) károsodásáról, mert egy határon belül igen jó a regenerálódó képessége. Ekkor az ember csupán saját fizikai energiáját használja. Ha véletlenül, megváltozott az embert körül vevő világ (pl.: téli- nyári szállás) úgy elvándorolt, a régi táborhely környezete megújult. A változás helyi jelentőségű volt. Ez a típusú élet a glóbuszon igen sokáig jellemző volt, (lásd: Észak-amerikai indiánok 18.19. sz., és napjainkban) is helyenként (belső ázsiai puszták, dél-amerikai őserdő mélyén élő, afrikai nomád emberi közösségek) megtalálható. A jelentős változást az ember és környezete közötti viszonyban egyes vélemények szerint a földművelés, bányászat megjelenése okozta. Ekkor kezdődött meg az emberi tevékenység, amit környezet, természet átalakításának nevezünk. Itt fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, mely szerint a természet saját pusztítását–értsd, természeti katasztrófákat- még emberi időmértékkel számolva is gyorsan regenerálja. Tűzhányókon 2-3 éven belül megjelennek a virágos növények. Azt igazán nem tudjuk, hogy a népesség növekedése tette szükségessé a földművelés megkezdését, a bányászat megjelenését, vagy az ember evolúciós fejlődésének következménye. Azt azonban tudjuk, hogy a városok kialakulása az ókorban már környezetvédelmi gondokat vetettek fel. Ez a népesség egyre erősebben koncentrálódott. Következményeként igen komoly ellátási gondok jelentek meg városokban. Így kialakultak a városok ellátási körzete, a hódítások útján megnyílt az út a kereskedelem, jelentős fejlődése előtt, így távolabbi területek mezőgazdasági művelése is jövedelmezőbb volt. A városok forgalma nőtt, az utazók, kereskedők és a helybeli népességük, jelentős hulladékot, - akkor még szemetet termeltek. Eljutottunk a környezet-és természet károsítás kulcs kifejezéséhez: a jövedelmezőséghez, a profit termeléshez. Ez a folyamat a klasszikus középkor ideje alatt a felfedezések időszakában, a kereskedelem megnövekedésével tovább gyorsult. Az első igen jelentős lökést adó folyamat az ipari forradalom. Felgyorsult a termelés, egyre Oldal 8 / 80

növekvő nyersanyag, és energia igénnyel, egyre nagyobb népesség koncentrálódással. Az emberi találmányok hatására megindult az információáramlás, az ember ekkor kezdett igazán elszakadni a természettől. Az ekkor kiirtott erdők helyén ma már az ember épített környezete található. Ekkor indult el az a probléma folyamat, ami a mai nap is tart, a széndioxid kibocsátás növekedése, és azt feldolgozó növényzet csökkentése, a szennyvíz, és a hulladék termelődés jelentős megindulása. Megjelentek az tömeges megbetegedések, az egészségügyi helyzet jelentősen romlott. Már ebben az időben is megjelentek az első intézkedések a környezet védelmében (IV. Edward király, Zsigmond király), elsősorban az erdőirtás és annak, következményeinek okán. A középkorban történt meg az első víztisztító telep létre hozása is. Ebből is látszik, hogy igen korán felismerésre került a természet rombolás káros hatása. Azonban a pénz mindent felülírt. A rombolási folyamat tovább folytatódik. Még ma is vannak olyan a világ iparilag fejlett országai közé tartozó államok (USA, Ausztrália) az ez első jelentős természetvédelmi nemzetközi szerződést (1997 Kiotó) sem írták alá, nem hogy betartanák. (Most fog lejárni) A természetvédelem mellett fokozatosan kialakult a környezet védelem is, mert a gazdasági fejlődés kitermelt olyan károsító folyamatokat, amelyek már nem csupán a közvetlen természetet károsítja, hanem az ember egészségét, környezetét úgymint a talajt, a vizet, az ember által épített környezetet, a levegőt. E mellett megjelentek olyan most már károsító természeti jelenségek is, amelyek egyes területeken a másodlagos károsítás okai, ilyenek a szél, a talajerózió különböző formái, vegyszer maradványok, zajszennyezés, nehézfémek, savak stb. Ezek mellett megjelentek olyan betegségek, amelyek egyértelmű tudományos alátámasztással igazolva a közvetlenül, és amelyek közvetetten a környezet károsítás következményei. Így teret adva a világ legjövedelmezőbb iparágának, a gyógyszeriparnak, és további fejlődésének. Tehát látható az a folyamat, amelyben a természet és környezet károsítás révén, több csatornán lehet jelentős profitot termelni. „Az amerikai politikában csökkenteni kell pénz szerepét. Felül kell bírálni azt a döntést, hogy a vállaltoknak ugyanolyan jogot adtunk a szólásszabadságra, mint az embereknek, más politikai reformokat is végre kell hajtanunk. Jó hír, hogy az USA-ban ezek támogatására a korábbinál sokkal erősebb a szándék.”(Gore, Al:2014) Ez a gondolat sajnos nem csak Amerikára kell, hogy érvényes legyen. Ezen folyamat megállítására csak egy olyan nemzedék képes, amely ismeri a fent vázolt gazdasági gondolkodásmódot, változtat ezen, és Oldal 9 / 80

szűkebb és tágabb társadalmi környezetében is tesz annak elterjesztésért. Ezt azonban csak kisgyermek és iskolás korban lehet megtenni. Mint már korábban utaltam rá a természetvédelemre (pontosabban az erdők pusztítására) igen korán (XIV. század) felfigyeltek. Azonban több évszázadnak kellett eltelnie, hogy olyan törvények, jogszabályok, rendeletek szülessenek, amelyek alapot adnak a természet- és környezetkárosítók elleni fellépésre, a károsítók szankcionálásra. Jól mutatják a nemzetközi és a hazai szabályozás is, hogy csupán az utóbbi évtizedekben gyorsult fel a törvénykezés a természet és környezet védelemmel kapcsolatosan. A fenntartható fejlődés fogalma ugyan 31 éves, de csupán az utóbbi évtizedben foglakoznak vele törvényalkotó szinten, az oktatási gyakorlat még mellőzi, mint ahogy azt később látni fogjuk. Az emberiség számára azonban környezetének védelme régi idők óta fontos, igaz nem a mai problémák miatt. A természet és környezet védelem szabályozására vonatkozóan az időszámítás előtti III. századból vannak ismereteink, amikor is Asóka indiai király rendeletben szabályozta a „felesleges állatpusztítást”. Ezt több évszázadnyi szünet követte. A következő rendeltet IV. Edward angol király adta ki az erdők védelme érdekébe. 1328-ban IV. Lajos német római császár a cinegék védelmébe adott ki szankciókat is tartalmazó rendelet. Az újkorban- amióta a jelenlegi fogalmaink szerinti természetvédelmet is számítjuk az 1872, az első nemzeti park létrejötte: YELLOWSTONE (USA). 1902 Hessen Nagyhercegség: a világ első természetvédelmi törvénye 1960 WWF megalakulása 1946 Természet és természeti erőforrások védelmének nemzetközi uniója (IUCN) Természetesen ezt követően több nemzetközi konferencia került megrendezésre 1971 Ramsar, 1972 UNESCO Párizs, 1972 Stockholm, 1979 Washington (CITESZ), 1979 Bonn, 1992 Kiotó, 1992 Rio de Janeiro, 1994 Aalborg ( Agenda 21), 1996 Lisszabon, 1997 Rio+5. A hazánkat érintő szabályozásban is érzékelhető a történelmi idő előre haladtával a szabályozás is sűrűbb és erőteljesebb lett. Elsőként 1426-ban Luxemburgi Zsigmond rendelete jelent meg természetvédelem tárgykörben az erdők kíméletes hasznosítása témában. Ezt követte: 1565 -1669 Erdőrendtartási törvények 1729. III. Károly a vadászat madarászat szabályozása-általános vadászati tilalom bevezetése. 1802. II. Ferenc törvénye az egyes vadfajok tilalmi időszakáról 1840. X. tv a vizek szennyezésének tiltása vízi élővilág védelme 1872. VI. tv Általános vadászati tilalmak 1879. XXXI tv Első magyar erdőtörvény Oldal 10 / 80

1880. 7428. sz. FM. IP. KER. MIN., rendelet (énekes madarakkal történő kereskedelem korlátozásáról 1883. XX. tv Első vadászati törvény 1901 FM. rendelet, 132 madár és kisemlős védelméről – szankciókkal 1906. Madarak és fák napja Miniszteri rendelet, Hermann Ottó javaslata alapján 1922. rendelet a „kócsagőrségről” a Kis- Balatonon 1923. XVII. tv. Erdészeti igazgatás alapjai (Kaán Károly) 1933. Vadászati tilalom madarakra 1935. IV. tv. Második erdőtörvény 1939. Első védett terület: a Debreceni Nagyerdő 1949-ig 219 védett terület került ki jelölésre 1952. Első tájvédelmi körzet, Tihany 1954 59 sz. MT. Rendelet (élő, és költőhelyek zavartalanságáról) 1961. 18. tv erejű rendelet a természetvédelméről (OTvH) 1971. 12. sz. korm. Rendelet a vadon élőmadarak védelméről 1973. Hortobágyi NP megalakulása, 1975.,1976, 1986, 1991, 1996, 1997, 2002, további nemzeti parkok létrehozása 1974. további 98 gerinces védelme (nem madarak) 1977. OTvH átalakul OKTH, mely minisztériumi kompetenciákkal bír 1982. 4. sz. tv a természetvédelemről 1982. 8. sz. OKTH rendelet a fokozottan védett kategória bevezetése, szankcionálása (340 növény, 571 állat, védelem alá helyezése) 1988. a 8/1982 rendelet bővítése (340-415, 571-619) 1989. megjelenik a VÖRÖS KÖNYV 1993. KTM rendelet a faji védelemről, már 850 faj, eszmei érték emelkedik. 1994. Nemzeti Környezetvédelmi Koncepció 1996 LIII. tv a természetvédelemről 1998. 8. sz. kormányrendelet, védett állatok tartására, védelmére, bemutatására vonatkozó szabályok 2001. 13/2001 KÖM. rendelet védett fokozottan védett állatok, növények barlangok Európában érvényes természetvédelmi szempontból jelentős fajok közé tétele 2005. 13/2001 módosítása 2006. 1998. ÉVI 8. sz. rendelet helyet 348/2006 Korm. rendelet, 2007. 325/2007 az előző módosítása A jogszabályi áttekintés a szűken vett természetvédelemre terjed ki, és nem tartalmazza a szakmai természetvédelmi és környezetvédelmi szabályozást, egyes nemzetgazdasági ágazatok ide vonatkozó rendelkezéseit. 2.3 A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS JOGI HÁTTERE Oldal 11 / 80

Magyarország Alaptörvénye (2011) P) cikk: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény-és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, országával” Láthatjuk, hogy az Alkotmányunk is csupán szinte „nemzetközileg” tér ki a fenntartható fejlődésre. Nem határozz meg állami feladatot fenntartható fejlődés érdekébe. 2.4. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS Azért tartom fontosnak a törvény adta lehetőségek körbejárását, mert a nélkül nem jelennek az alacsonyabb rendű jogszabályokban, és nem kerül iskolai tananyag szintjére. Valamint nem kapcsolódik hozzá anyagi jellegű forrás sem. Azért lenne kiemelkedő jelentőségű az iskolai tananyagba, a mindennapi életünkbe való beépítése, csak az oktatáson keresztül valósulhat meg. A fentiek okán jelen helyzetben csupán a civil, és kutató szervezetek keretein belül folyik a fenntartható fejlődés megvalósítására, valamint a fenntarthatóság pedagógiájára irányuló munka. Tudjuk ezeken a szinteken végzett munka gyakorlatba történő átültetése hosszú éveket esetleg évtizedet vesz igénybe, miközben a gyerekek, tanulók kikerülnek az iskolapadból úgy, hogy e gondolattal nem, vagy érintőlegesen találkoztak. Eközben a profithatalma egyre inkább nő. Ez önmagában nem lenne baj, ha annak jelentős részét a felnövekvő nemzedék gondolkodásmódjának megváltoztatására fordítanák. Ez is oka, hogy civil szervezetek vállalnak jelentős részt a vázolt probléma kör lehetséges megoldásainak megkeresésben. Az egyik ilyen jelentős magyarországi civil szervezet, amely a fenntartható fejlődés problémájával foglalkozik az Ökológiai intézet, és annak alapítványa melynek igazgatója Gyulai Iván. (2012) Aki a Fenntartható fejlődődés című tanulmányában a következőket írja: „A harmonikus fejlődés a fejlődés olyanformája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítessenek lehetőségétől.” Megjegyzi, hogy a fordítók és elemzők itt a magyar nyelv, szabályinak csapdájába estek, igényes anyanyelvünk nem szereti látni kétszer látni ugyan azt a kifejezést egy mondatban. Így a”need” angol szót először igényként, majd szükségletként fordítottak, Oldal 12 / 80

holott az igény az angol a „want” szóval fejezi ki. Láthatjuk. máris két, látszólag szinonim fogalom tartalma eltér egymástól. A diákok számára alapvető, lényeges a különbségtétel az igény és szükséglet között. Ez a különbség, a fenntarthatóság problémájának egyik kulcs kérdése. Most már látjuk, tudjuk, hogy az eltelt 27-28 év alatt nem sikerült „társadalmasítani” a fenntartható fejlődést, a fenntarthatóságot. Nem épült be a különböző szintű iskolák tantervébe, miközben felnőtt egy új generáció, megjelentek az újnemzedékek.(A politika –döntés hozókvalamint a multinacionális vállaltok érdekeit sértené a harmonikus fejlődés.) Nos ezért van az, hogy Brundtland bizottság (1987) megfogalmazását árnyaló meghatározást ad az UNESCO 1992-ben: „A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a szociális jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel együtt kell érvényesülnie a szociális igazságosságnak és az esélyegyenlőség valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak” (Majer Anna, 2014). Álláspontom szerint a Brundtland jelentésben leírtak, a Tokiói kiegészítéssel a mértékadó gondolatok. A Brundtland jelentésben leírtakat egészíti a Világ Tudományos Akadémiának nyilatkozata (Tokió, 2000) szerint pedig a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg megvalósítható Egyetértek az alábbi gondolattal, amely a fenntartható fejlődés esetében is kiválóan értelmezhető: „Ha képesek vagyunk szembenézni korlátainkkal és megérteni azok lényegét, akkor már kezelni is tudjuk őket. Ha nem vagyunk hajlandók elfogadni őket, akkor ellenünk fordulnak és utunkat állják. S ha erre rájöttünk, korlátaink sok esetben még erősségünkké is válhatnak.” Benjamin, Hoff (1993) A két fenntartható fejlődés felfogásban az a közös, amit a fenti ”bölcsesség” megfogalmaz. Az emberiség még mindig nem ismeri fel saját korlátait, így kezelni sem tudja. Ezért is lehetséges van egy megfogalmazás 1987-ből (Brundtland Bizottság) és egy 1992-ből az (UNESCO) és nem fedi egymást. Ez utóbbi szervezet más szociális jólétről, szociális igazságosságról szól. Továbbá mert a Brundtland Bizottság jelen igényeinek, a Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000 jelen szükségleteinek kielégítéséről szól. A Nyilatkozatnak ezzel egy lényeges Oldal 13 / 80

kiegészítést tett. Ezért fontos a szükséglet és igény közötti különbségtételre. Nagyon fontos lenne, hogy mindenki országon belül és azon kívül is egyformán értelmezze a fenntartható fejlődés fogalmát. Ekkor lenne lehetséges az egyes élethelyzetekre, gazdasági társadalmi viszonyokra megkeresni, az adott körülményre megkeresni a fenntartható fejlődést biztosító élet-, viselkedésformát, gazdálkodási módot. „Útelágazáshoz érkeztünk: vagy rászánjuk magunkat, hogy életmódunkat termelési és fogyasztási szokásainkat egy felelős értékrendhez igazítjuk, vagy elbukunk. Mi mind hatmilliárdan igaz nem egyszerre, nem egyforma mértékben, de veszíteni fogunk. Nem érdemes másokra várni. Első lépést a lelkünkben kell megtennünk egy felelős világ felé.” Farkas István- Varga Csaba (2002) Két, a pedagógiában is fontos fogalmat találunk a fenti gondolatsorban, az egyik az értékrend, a másik a felelős világ. Mindkét fogalom tartalommal történő megtöltése a pedagógia feladata. Azonban érdemes megjegyezni, hogy nem csupán a gyerekek, tanulók számára alkalmas tartalom szükséges, hanem az iskola érintettjeit is el kell érni a tartalomnak. Elsősorban a szülőket. Tehát a gyermekek, tanulók mellett a szülök gondolkodás formáját is alakítani szükséges. Ez több generáción át tartó folyamat. Újabb evolúciós állomásához érkezett az ember. Sajnálatos, hogy a hiányzó jogi háttér megteremtését jelentős gazdasági, politikai lobbi tevékenység akadályozza. Ez hosszú évekkel visszaveti, hogy ki kerüljön a civil szféra, és a kutató intézetek falai közül. A fenti kiadvány összefoglalójában olvashatjuk: „Korunk tanárainknak tevékenységi köre nem korlátozható csupán a követelményekben előírt szaktudásátadására. Egy mai pedagógus feladatkompetencia- és attitűd listájának igen széles körű skáláján szükséges mozognia ahhoz, hogy oktató-nevelő munkája sikeres, illetve hatékony legyen. Hivatástudata által motiválttá kell válnia arra, hogy szakmai pályája során fejlessze önmagát, továbbá megvizsgálja saját munkáját, amellyel szintén szakmai színvonalát, ezzel végeredményben tanulóit erősíti.” Nem kívánok vitatkozni a leírtakkal, ez lenne a kívánatos. A szemléletformálásról ír Bihariné dr. Krekó Ilona is a Fenntarthatóságra nevelés – a jövő útja című munkájában: „A 21. században az emberiség életben maradásának feltétele a fenntartható társadalom megteremtése. Napjainkban nevelési, oktatási intézményeink egyik legfontosabb feladatává vált elősegíteni annak megvalósulását. A környezeti nevelésben gyökeredző, azt magába foglaló, ma még alakuló fenntarthatóság pedagógiája ennek lehetőségét hivatott megteremteni.” Oldal 14 / 80

A szerző véleményével egyet éretek különösen a kiemelt részlettel. Az erdei iskola hasznos könyve kiadványban az alábbit olvashatjuk: „A fenntarthatóságra nevelés annyiban jelent új fogalmat, amennyiben világossá teszi, hogy a gazdasági és a szociális kérdések mellett figyelembe kell venni a környezeti feltételeket, de a környezeti kérdések megoldása is csak a másik két terület elemzésével egyidejűleg oldható meg.” Kosztolányi Istvánné (2002) Véleményem szerint a fenntarthatóságra való nevelés egy teljesen új fogalom - igaz tartalmában nem nélkülözheti a korábbi meghatározásokat, mint természet- környezet védelem- komplexebb, átfogóbb szélesebb körű, mint, hogy életforma, életmód, gondolkodásmód, az igény és szükséglet átértékeléséről szól. Ezért is nehéz nem lehet beilleszteni a klasszikus pedagógiai keretekbe. Az egész gazdaságot és társadalmat érintő szemléletformálás, átalakítás szükséges megvalósításához. A Brundtland jelentés (1987) megjelenése óta eltelt idő több dolgot minden kép meg mutatott. Az egyik, hogy a fenntartható fejlődés gondolatának megvalósulását nem lehet várni az államtól a politikától illetve a tőlük függő szervezetektől. A másik, hogy a probléma az idő gyorsulásával egyre növekszik. A harmadik, hogy csak a felnövekvő nemzedékek által lehet eredményt elérni. Az oktatás és intézményei állhatnak, e törekvés élére. Ők lehetnek, akik a szükséges forrás megszerzése érdekében „lobbizhatnak” az államnál. Az állam az oktatás által irányítása által már lehetővé teszi, előírja az iskolai oktatási, nevelési programokba való beépítését. A Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX tv) 48§ (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola „egészségnevelési és környezeti nevelés programját Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészség fejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét” A köznevelési törvény CXC 2011/78§ (5) már sokkal konkrétabban fogalmaz, az oktatás állami feladatairól a természet- és környezetvédelem területére vonatkozóan „Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Erdei Iskola Program, Ökoiskola Program megvalósulását” Azonban a fenntartható fejlődés fogalmát és annak az iskolai tananyagba történő beépítését csak a Nemzeti Alaptantervben (NAT 110/2012. Korm. Oldal 15 / 80

rend) találjuk meg. Így még az oktatás szintjén sem emelkedett törvényi szintre a fenntartható fejlődésre nevelés. Megjegyzem, hogy a Nemzeti Fenntartható fejlődés Keret Stratégiájáról szól egy 18/2013 számú országgyűlési határozat, amelyet még mindig nem emeltek törvényi szintre. Ez a határozat is ugyan több helyen említi az oktatás szerepét a fenntartható fejlődés –mint cél –eléréséhez vezető út fontos járműveként, de itt is csak a lehetőségekre utal. Nagyon lényeges, hogy ebben a dokumentum is a Brundtland jelentés (1987) által használt fenntartható fejlődési fogalommal azonosul. A feladatok teljes szétdarabolása, specializálása azért is helytelen lenne, mert bár feladata szerint ez a Keretstratégia hangsúlyosan a jövő felé történő beruházások, felhalmozások és az erőforrás-védelem vizsgálatát állítja előtérbe, de nyilván ugyanilyen fontos a jelenben élők jólétének megteremtése is. A már korábban általam is felvetett módon, komplexen látja kezelhetőnek a problémát. „A siker kulcsa a kitartó munka, a találékonyság, a fejlesztésre való készség és a saját és mások hasznára való értékteremtés…..” Ez természetesen az iskolában kezdődik. Ezt támasztja alá (NAT 28. old.). „A tudást előállító, elosztó, felhasználó intézményrendszer hatékonyságának javítása szintén a hazai emberi erőforrások felhalmozódását segíti elő. A hazai humántőke növelésének célja olyan oktatás, - nevelés, - képzés (és kulturális intézményrendszer) kialakítása által érhető el, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, érzelmeket, a kötődést a közösségekhez és rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását, a társadalmi tanulás új formáinak létrejöttét, kialakítja az igényt az életen át tartó tanulásra. Miközben még az oktatásban töltött idő is növelhető, az oktatási minőség javításának fontos eleme a pedagógus-képzés reformja, a pedagógus-pálya elismertségének javítása.” A NAT 3.6 pont szerint: Az oktatás elsősorban ahhoz járul hozzá, hogy az egyének birtokában legyenek azoknak az információknak, amelyekkel a következő nemzedékek számára megőrizhetik a széles értelemben vett természeti erőforrások állapotát (ld. NAT 3.1). A közoktatásban szükség van a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának, a rendszerszintű gondolkodási készség elsajátításának erősítésére. Ezek helyet kaphatnak a Nemzeti Alaptantervben: az ismereteket az alap- és a középfokú oktatás során különböző tantárgyak keretében adnák át a diákoknak. ……. A tanárok számára a fenntarthatósági szakmai ismereteket továbbképzések keretében lehet biztosítani, amelyek finanszírozása akár uniós forrásokból Oldal 16 / 80

is megvalósítható. A felsőoktatásban pedig a korszerű természettudományos ismeretek átadására, a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok megjelenítésére van szükség. Fenti idézet is a NAT-ra hivatkozik, amely mint láttuk kormányrendelet. (Sajnos egy kormányrendelet és egy országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges anyagi erőforrás nem jelenik meg az állami költségvetésben). A NAT prioritásait megtekintve azt látjuk, hogy az erkölcsi, nemzeti öntudatra nevelés, a hazafias nevelés, az állampolgárságra, a demokráciára történő nevelés, hangsúlyosabb, mint a fenntarthatóságra nevelés gondolata. Azonban rendkívül pontos cél kijelölést találunk tanulók számára, a kormányrendeletben: Fenntarthatóság, környezettudatosság: „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” (NAT 9. oldal) IGEN PONTOS MEGFOGALMAZÁS, AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ÁTADANDÓ ISMERETEK VONATKOZÁSÁBAN, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS GONDOLATAINAK ELSAJÁTÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. „…….Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során……” (NAT 14.old.) A természettudományos kompetenciáknál a következőket találjuk, alátámasztandó a fenti gondolatot: „..Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket….” A NAT 18. oldalán „Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök” címsor alatt találjuk a következő kompetencia elvárásokat: „…..Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a Oldal 17 / 80

technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben….” A NAT a fentiekből igen határozattan fogalmazza meg az egyes műveltségi területeken belül azokat az elvárásokat, követelményszinteket, amelyeket el kell érni tanulóknak. Az utóbbi évtizedekben az ismeretanyag rendkívül mértékben bővült. Ezért rendkívül fontos az a kérdés, hogy mi tartozzon az általános műveltséghez, milyen információk kerüljenek a szabadsávokba. Tehát mi tartozzon a kötelező tananyagba és milyen arányba. Meghatározó abból a szempontból is, hogy jut e hely a fenntarthatóság gondolatának a tananyagban, és jut e rá anyagi forrás. Akar e áldozni a mindenkori politikai akarat a gondolatformálásra, az életmód átalakítására. A bevezetőben is jeleztem, hogy a fenntartható fejlődés témakörben két, eltérő típusú szervezet dolgozik erőteljesen egyik a civil szervezetek nonprofit- (állatkertek, nemzeti parkok, egyesületek, alapítványok), valamint az Oktatás Kutató, Fejlesztő Intézet. Erejüket mutatja az is, hogy a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiát 13 civil szervezet alkotta meg, illetékes minisztérium támogatásával. A Magyar Környezeti Nevelők Egyesülete jellemzően iskolai keretek között is megvalósítható a tanórákba is beépíthető ötleteket ad közre. A KÖRLÁNC Egyesület azonban már a fenntartható fejlődés pedagógiai módszereivel is foglalkozik, ajánlásokat él. Hamvas Péter: a Fenntartható Fejlődés Pedagógiájáról Munkája (Cédrus 2001. március) is ezen egyesület kereteiben készült. Ebben így ír: „Abban valamennyi környezeti nevelő egyetért, hogy a környezetvédelem az emberi tényezők világában zajlik, ahogyan a közös környezetünk fenntartásáért vállalt felelősségünk is emberi jelenség” „A tanulók figyelmét kizárólag a természetre koncentrálni nagy hiba, hiszen a szélesebb társadalmi és gazdasági-politológiai összefüggések felismerése és az azokban való eligazodás képessége nélkül semmilyen természeti probléma nem kezelhető.” Ez utóbbi gondolatot már Havas Péter.(2001) Fenntartható Fejlődés Pedagógiájáról II. részében írja) Havas Péter, a Fenntarthatóság Pedagógiai Elemei munkájában ír arról, hogy egyes korosztályok mit értenek fenntarthatóságon. „Egy, az elmúlt években végzett, kilenc-tizenegy éves gyerekek bevonásával történt vizsgálódás során feltárult, hogy a kisiskolások számára a fenntarthatóság szó egészen konkrét, szinte fizikai jelentést tartalmaz. A gyerekek szerint fenntartani valamit azt jelenti, hogy megtartani, emelni, felemelni. A másik jelentésmag a fenntartóval például a családfenntartóval vagy iskolafenntartóval - kapcsolatos: a fenntartás tehát támogatás, gondozás, segítés.” Oldal 18 / 80

Alá támasztja a dolgozat író a NAT-ban foglalt a fenntarthatóságról alkotott véleményét: „Azok az elemek, amelyek a NAT-ban szerepelnek, 85-88%-ban a múltra vonatkozó ismeretek, ismeretkörök. Mindössze 7-8% vonatkozik a jelenre, és elenyészően kis százalék a jövőre. Ez feljogosít arra, hogy radikálisan változtassunk. „ 2.5 ERDEI ISKOLA Az erdei iskolai mozgalom a XX. sz. első felének megfogalmazása szerint: Erdei iskola: A szabadlevegős iskola legismertebb típusa. Célja kettős: megóvni a gyenge szervezetű aszténiás, többnyire tuberkulotikusan fertőzött vagy komolyan veszélyeztetett tanulót a megbetegedéstől a természeti tényezők (nap, erdei levegő) rendszeres testápolás, jó táplálék és a környezetből való kiemelés által, másrészt biztosítani az odautalt gyerekek részére a tanulmányokban való haladást. A kiválasztás gondos orvosi vizsgálattal történik Magyar pedagógiai lexikon (1933, Révai kiadás) „Mi is az erdei iskola? Az ember világképe, értékrendje tapasztalatain alapul. A természet napjainkban sok –főleg városi- gyermekszámára csupán hétvégi kirándulás, vagy a nyári táborok színhelye, mindennapi színhelye, mindennapi életükhöz semmi közük nincs. Bár megtanulják, hogy az ember érthető szükségszerűségnek érzi, ha az erdőt, egy új városrész, vagy ipartelep telepítése miatt kivágják, az utóbbiakkal találkozhatnak ezért életük nélkülözhetetlen részének érzik.” A fenti meghatározás a Ravazdi Erdei Iskola (2- http) bemutatkozásában olvashatjuk, jól tükrözi más erdei iskolák, táborok meghatározását. Azonban azt is látjuk, hogy ez a fenntartható fejlődés összefüggéseit ez a típus sem tárja fel. „Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János 4- http) „Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy  Az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének integráns részét képezi; beépül az iskola mindennapi tanítási-tanulási életébe  A megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti épített és szociokulturáliskörnyezete  A program megvalósulása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére épít Oldal 19 / 80

 Az ismeretszerzés folyamatát kooperatív tanulási technikákra, a projektpedagógia alkalmazására építi.  Kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket” (6. http) A dolgozat írója a fenti jellemzőkre megjegyzéssel él, e szerint „Az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének integráns részét képezi; beépül az iskola mindennapi tanítási-tanulási életébe” ezt akkor lehetne elfogadni, ha az iskola minden tanulója részt tudna venni az erdei iskolai programokban. Tudjuk, hogy ez nem valósul meg. A fenti megfogalmazásban a szociokulturális környezet tartalma is kívánni valót hagy maga után „A mai, magyar iskolai gyakorlatban, ha találkozunk is a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel, az legtöbbször az iskolai élet perifériáján marad, tisztelet a kivételnek” (Ádám Ferencné, 2001) (5. http ) EZZEL A VÉLEMÉNNYEL A DOLGOZAT ÍRÓJA MAXIMÁLISAN EGYETÉRT. 2.6 AZ ÖKOISKOLA A fenntartható fejlődés meghatározásakor négy alrendszer kerül egymást meghatározó kapcsolatba: egyéni, társadalmi, környezeti, és a gazdasági rendszer. A fogalom megértéséhez, alkalmazásához ezért komplex, rendszergondolkodás szükséges. Ezt a rendszer szemléletet, rendszerben gondolkodást szükséges a tanulókba kialakítani olyan mélységben, hogy készség szintjén alkalmazzák a tanultakat, váljon, értékrendjükért, épüljön be a kultúrájukba. Az óvodai foglalkozások, kirándulások, erdei óvodák lehetnek a színtereik. Nevelési célként a természet megismerését megszerettetését lehet megjelölni, eszközként élménypedagógiai módszerek célra vezetők. Azonban mint a lentiekben is látjuk, sajnos a pedagógusok szemléletét kell először átformálni: A környezeti tudatosságra, fenntarthatóságra nevelés csupán az iskolák 21%-nál szerepel a legfontosabb öt szempont között. Majer Anna (2014) Tekintettel arra, 641 iskola által kitöltött kérdő ív feldolgozásán alapul igen siralmas képet mutat. Különösen annak tükrében, hogy a 641 iskolából, 145 Ökoiskola (22,6%) A kérdőív azon kérdésére, hogy Fontos szempont- e a környezeti tudatosságra nevelés az iskolában 79 %-ban NEM-mel válaszoltak. Mit is értünk ökoiskola fogalma alatt? Öko, az oikosz görög szóból ered házat, háztartást gazdálkodást jelent, ökológia élettereket, az élőlények egymáshoz és a környezethez való viszonyát vizsgálja. Tehát mondhatjuk, hogy az ökoiskola egy fejlett környezetvédelmi szemléletet sugároz. Oldal 20 / 80

„Az Ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy működésének egyik központi területe a fenntarthatóság pedagógiája. Az ökoiskolában nemcsak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén.” Kézy Ágnes- Varga Attila (2007) A fenti meghatározáshoz képest a már idézett Majer Anna tanulmány az alábbiakban határozza meg a 145 (becslés szerint az ökoiskolák 20% a) ökoiskola alapján azok jellemzőit. Hat tulajdonság közül a válaszadók 5. legfontosabb jellemzőnek jelölték a fenntarthatóságra nevelést, ez 48% . A vizsgálat alapán mintegy 48 százalékukra jellemző a fenntarthatóságra nevelés. Ezek az iskolák a fentiek ellenére is igen jó kiindulási alapot adnak a fenntarthatóság teljes körű beépítésére pedagógiai programjukba Vélelmezi a dolgozat írója, hogy a 48 %-ba tartozó iskolák működtetik is az ökoiskola programjukat. A fenntarthatóságra nevelés pedagógiai gyakorlattá történő nevelés kísérleti terepe lehet az erdei iskola. Így jellemzően a „speciális iskolák” keretein belül jelenhetnek a fenti pedagógiai feladatok. Itt is tapasztalhatók a különböző fejlődési fázisok, az erdei iskolák, táborok (természetvédelem), környezetvédelmi táborok, erdei iskolák keretin belül, de már szélesebb ismeretanyaggal, erdő pedagógia programok megvalósítása az erdei iskolai kereteken belül. A dolgozat egyik feltételezése, amely a későbbiekben vizsgálatra kerül, hogy ezek az oktatások nem vagy, elvétve tárják fel az összefüggéseket, más –piacképesebb- programokat kínálnak 2.7 ZÖLD JELES NAPOK Az iskolák egy része nagy figyelmet fordít a természet ismeretek elsajátítására, a fenntarthatóságra nevelés megalapozására is alkalmas napok, világnapok megrendezésére az intézményemen belül. Több ilyen zöld jeles nap alkalmas arra, hogy elősegítse a fiatalok környezeti nevelését. Ezek közül érdemes kiemelni a Föld Napját, a Víz világnapját Madarak és Fák Napját, Környezetvédelmi Világnapot, Biodiverzitás napját, az Állatok Világnapját stb. Ezek a napok igen alkalmasak arra, hogy a nap témájának problémái felszínre kerüljenek, bevonhatók a fenntartóságra nevelésbe. Külön előny, ha a gyermekek korosztálytól függetlenül kreativitásukkal hozzájárulnak az adott napi megszervezéséhez, lebonyolításához. Azonban, ezek a zöld jeles napok témái nem kapcsolódnak egymáshoz, önállóan jól bemutathatók, azonban nincs utalás sem egymásra gyakorolt Oldal 21 / 80

hatásukról. (pl. jelenlegi Víz Világnapi központi rendezvény fő programja: Víz a földön, víz a Marson) (13. http) 2.8 ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK A fenntarthatóság pedagógiája során fontos, hogy az egyes korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszer megválasztása, sajátosságaiknak megfelelő tematikát kel kialakítani. Jelen esetben a legkisebb korosztály (óvodás, és kis iskolás, alsó tagozatos) nem a tárgya a vizsgálatnak. Érdemes azonban játékosan, mesékkel, állatsimogatókkal már szükséges az alapozás megkezdeni. A kiskamasz korosztály (felső tagozatos) korcsoport igen élénk érdeklődésű, aktivizálhatók. Ők, azok, akikkel foglalkoztató módszerrel nagy eredményeket lehet elérni. Ez a korosztály, akikkel a faj ismeret területén jelentős tudásra lehet szert tenni. Ők azok, akik szívesen gyűjtenek. Ez az életkori csoport ahol, stabilan meg lehet alapozni, a fenntarthatóságot. Rájuk lehet építeni. A kamaszok egyénisége formálódik, keresik az egyéni utakat, törvényszerűségeket. Ez az a csoport, amely már a fenntarthatóság tárgyalása során jövőképkereséssel foglalkozik. részükre. Ők, azok, akikből éllovasok is lehetnek a fenntarthatóságért folytatott harcban. Már bevonhatók a fiatalabbak nevelésébe. Az ifjaknak világképük van már, határozott elképzeléseik vannak, a felnőttekkel is szembe fordulhatnak, azonban jól szerveznek, mozgósítanak, így jól hasznosíthatják korosztályi sajátosságait a fenntarthatóság érdekében is. Jelen dolgozatban a felső tagozatos korcsoport és a kamaszok (középiskolás korosztály) érintett a fenntarthatóság pedagógiájában. (12 http)

Oldal 22 / 80

III. A FENNTARTHATÓSÁG PEDAGÓGIÁJA KAPCSÁN KÉSZÜLT SAJÁT VIZSGÁLAT HIPOTÉZISEI A dolgozat készítőjének személyes tapasztalata, amint azt többször is eddigiekben jelezte, nem jelenik meg a fenntarthatóságra nevelés az iskolai oktatásban. Helyenként nyomokban fellelhető annak nyomai ugyan, de komplexen, rendszerbe foglalva nem találkozhatunk. Ezt támasztják alá a szakirodalomban található megállapítások is. A témával foglakozók ugyan elismerik fontosságát, azt hogy az be kell építeni az oktatási rendszerbe, azonban ez csak helyenként tapasztalható. Igen jó kezdeményezés ökoiskolai rendszer, amire lehet építeni. Mayer Anna kutatási eredménye azonban meglepte a dolgozat íróját, mi szerint az ökoiskolák pedagógusainak is csupán egy ötöde vallja magáénak miszerint fontos a környezeti tudatosságra nevelés az iskolában. A fenntarthatóság pedagógiájának gondolatát, 48 % a válaszadók képviseli egy olyan iskola típusban, amelyek pályáztak és elnyerték az ökoiskola címet. Elgondolni sem szabad, hogy az iskolák közötti teljes körű felmérés milyen eredménnyel zárulna. „A fenntarthatóság pedagógiája tehát nem arról szól, hogyan tartható fenn a természet, hanem arról, hogyan tartható fenn az emberi társadalom.” - olvasható egy doktori disszertációban (Vajgerné Bőhm Erika 2010, 33. old.), Ez a munka egy ökoiskola pályázatot is bemutat. A szerző gyakorló pedagógus. A fenti látásmód is igazolja, hogy a pedagógusok sem értelmezik egyformán a fenntarthatóság pedagógiáját, nem látják át, hogy a természet fennmaradása nélkül az emberi társadalom elpusztul. A fenntarthatóságra nevelést a családban, az óvodában, az alsó tagozatos oktatásban kell, hogy elkezdődjön. Ezeken a helyeken kell az érzelmekre hatóan bemutatni környezetünk élő világát. A fenti korosztály rajong az állatsimogatókért, az otthon tartható állatokért, ekkor lehet a felelősségre nevelést megkezdeni (pl. ha van egy állata nyúl, tengerimalac, aranyhörcsög, stb.). Ilyenkor egész életre meghatározó élmény a természet felfedezése. „Az élmény elsődleges, mindenekelőtt pszichikus tény, mint az individuum saját életének egy test és vér szerinti darabja, egyéni életének egy sajátos megnyilvánulása. Szűkebb, sajátosabb értelemben vett élménnyé annak arányában válik, amint az individuum személyiséggé lesz, és élménye személyiségi jelleget ölt.” (Rubinstein, Szergej L. (1964) Ez a korszak, amikor meg kell alapozni a későbbiekben – felső tagozat, középiskola- megtanulandó, a készség szintjére fejlesztendő, alkalmazható fenntarthatósági ismereteket. Oldal 23 / 80

A két életszakasz eltérő pedagógiai módszerek alkalmazását igényli. A későbbiek során az felső tagozatos és középiskolásokra koncentrál a dolgozat. Természetesen utalni szükséges az alapokra, amelyet a fiatalabb korosztály már elsajátított, illetve szükséges annak ismétlése, rögzítése a tanulási folyamatban. A fentiek okán tartottam fontosnak az alábbi feltételezések vizsgálatát. 1. Feltétezem, hogy elsősorban a biológia, földrajz, esetleg kémia szakos pedagógusok által kerülnek megszervezésre környezetvédelmi, természetvédelmi erdei iskolai foglalkozások 2 A mintámban szereplő erdei iskolák többnyire állandó programokat ajánlanak, amelyek nem rendszerszerűek, nem komplexen kerülnek összeállításra 3 A zöld (Föld Napja, Madarak és Fák napja, Víz Világnapja Környezetvédelmi Világnap Állatok Világnapja stb.) jeles napokat szűkkörűen ünneplik az általam vizsgált iskolák, nem vonják be azokba a környezetük településeit, szülőket, vállalkozásokat. 4 A fenntarthatóság pedagógiájához elméleti, NAT-on belül is megjelenő alapkövetelmény az iskolai oktatási-nevelési mindennapokban nem jelenik meg.

Oldal 24 / 80

IV.

SAJÁT KUTATÁS EREDMÉNYEI

HELYSZÍNE,

MÓDSZEREI

és

A kutatás két részből tevődik össze. Egyrészt a dolgozatíró lakóhelyéhez közeli erdei iskolák vizsgálata dokumentumelemzéssel, valamint pedagógusok írásbeli kikérdezése az adott témában. Az első részben (lásd 4.1) az erdei iskolákat vizsgálja a dolgozat az alábbi szempontok szerint: 1. Komplex módon kezeli-e az erdei iskolai programban a humán és reálismereteket a fenntarthatóság megismertetésének jegyében. 2. Milyen módon segíti elő a kritikai gondolkodást a program? 3. Alkalmaznak olyan munkaformákat, amely tanulók együttműködési készségét fejleszti? 4. Az egyén – a tanuló - a fenntarthatóságra törekvése milyen módon jelenik meg a programok végrehajtása során? 5. A település és az ott működő intézmények, civil szervezetek részt vesznek-e az erdei iskolai programokban? A jelen dolgozat négy erdei iskolának a tematikáját tekinti át. Kiválasztásuknál szempont volt, hogy a dolgozat írójának lakhelyének közelében legyenek. Egyik iskola azonban attól távol esik. Kiválasztását az indokolja, hogy a fenntarthatóságra való nevelést tartalmazó programot kínáló erdei iskola nem volt közelebb. Négy vizsgált program:  a Cserhát Erdei Iskola Kétbodony (9. http),  a Mikszáth Kálmán Líceum tanárai által készített,  az Ipolyerdő Zrt Kemencei erdészete által összeállított Domszky Pál Erdei Iskola (11. http)  a Harangodi Erdei Iskolai (10. http - Szabolcs Megyei Napkor község) programja. A második részben (lásd 4.2) arra várja három iskola tanáraitól a választ a dolgozat írója, hogy az erdei iskolák mennyire segítik fenntarthatóság tanítását az iskolákban, a összekapcsolhatók-e a reál - humán tárgyak a fenntarthatóság pedagógiájában, a fenntarthatóság megjelenéséről a NATban. Ezek kiértékeléséből arra is választ kaphat a kérdező, hogy a pedagógusok mennyire ismerik a NAT azon részét, amely hatással lehet a fenntarthatóság pedagógiájára. A megkérdezett három iskola közül kettő középiskola egy általános iskola: Mikszáth Kálmán Líceum, Alapítványi Közgazdasági Szakközépiskola és Pásztó Város Általános Iskolája. A három iskola tanulóinak összlétszáma 1000 fő, az őket tanító pedagógusok száma 94 fő. Az iskolák részt vesznek a Terény községben az erdei Oldal 25 / 80

iskolában. Egyik iskola sem rendelkezik ökoiskola, illetve örökös ökoiskola minősítéssel. 4.1. Egyes erdei iskolák vizsgálata 4.1.1. Cserháti Erdei Iskola: A Cserhát nyugati felén található 400 főt számláló kis falu ad otthont az erdei iskolának. Az intézmény magánszemélyek tulajdonába van. Kifejezetten bevétel, nyereség orientált. A programok összeállításai is ezt a célt szolgálja. Igen széles a választék, az adott csoport válogathatja össze a programját. Vannak tematikus programjaik (biológia, földrajz, történelem stb.) valamint, kínál szabadidő eltöltését szolgáló lehetőségeket is. Cél csoportja minden korosztály, ugyan de jellemzően kis iskolások a programok résztvevői. Budapest közelsége okán szerencsére olyan gyermekek látogatják a helyet, akiknek a hétköznapjaikban nem adatik meg a falusi környezet megismerése. Számukra azonban igen kiváló lehetőség a természettel, a természetes környezettel, való élményszerű ismerkedés. Külön meg kell említeni, hogy az erdei iskola illetve a tőle független szabadidő eltöltését szolgáló programok folyamatosan egész évben szervezhetők az évszaki sajátosságoknak megfelelően. Ilyen módon a természet körforgása is nyomon követhető a visszatérők (szép számmal vannak ilyenek) számára. Ezzel arra is van lehetőség, hogy az szorgalmi időszak alatt – ahogy egyébként is kellene egy erdei iskolának – működik. 1. Komplex módon kezeli e az erdei iskolai programban a humán és reálismereteket a fenntarthatóság megismertetésének jegyében. Az erdei iskolai tematikus program kínálata ön magában nem kezeli komplex módon a fenntarthatóságot, - jelen esetben nem is kívánatos amennyiben a már említetten jellemzően, kis iskolás korosztály veszi igénybe a szolgáltatást-. Számukra kiváló lehetőség a természettel való megismerkedésre. Ezzel megteremtve az alapot arra, hogy 6-13 évfolyamos visszatérő tanulók esetében megfelelő tanári irányítás mellett komplexen kezelhető legyen a program, a fenntarthatóság szempontjából. Igen széles a program választék, felöleli az egész megyét ez is lehetőséget ad arra, hogy kiskamasz és a kamasz korosztály számára összekapcsolhatóak legyenek a humán és reálismeretek 2. Milyen módon segíti elő a kritikai gondolkodást a program? A Cserhát Erdei Iskola program széles kínálata bemutatja a közelmúlt életformáját is, sőt a cserháti kisfalvakban még alkalmanként élő módon is találkozhatnak a fiatalok nagyszüleik életének mindennapjaival. Oldal 26 / 80

Annyira autentikus az életformák, hogy ebben a faluban született és a szomszédos kisfaluban élt Magyarország utolsó bőrdudás pásztora, Pál István, 2015 márciusában halt meg 96 évesen. Ő is tartott dudás zenei táborokat ebben az erdei iskolában. A népviselet itt még nem mindig csak ünnepi viselet. Kritikai gondolkodásban tudnak különbséget tenni a rohanó városi világ, és az emberi léptékű falusi életforma között. Érvelni tud az egyik vagy másik életstílus mellett, vagy ellen. Megismeri és felnőtt korában döntési helyzetbe kerülve vissza emlékezhet az itt megszerzett ismeretekre. 3. Alkalmaznak olyan munkaformákat, amely tanulók együttműködési készségét fejleszti? Az együttműködési készség fejlesztése a széles választékban nem minden elemben jelenik meg. A korosztályi sajátosságok miatt sem lehetséges az együttműködés fejlesztése. Azonban tanári és a helyi programgazdák segítséggel az adott elemen belül lehet alkalmazni az együtt működést fejlesztő készségeket. Ilyenek lehetnek a közös játékkészítések, a közös főzések, sütések. Amennyiben bekapcsolódnak az itt élő emberek hétköznapi munkájába akkor a közös tevékenységre, együttműködésre kiváló az alkalom. Ezen képességek fejlesztése is jellemzően a 6- 13 évfolyamos korcsoportnál lehet eredményes. 4. Az egyén –a tanuló- a fenntarthatóságra törekvése milyen módon jelenik meg a programok végrehajtása során? Ebben a program halmazban a fenntarthatóságra törekvés oly módon jelenhet meg, hogy alkalmazkodik a helyszínhez, elfogadja a helybeliek életformáját, megismeri szokásaikat. Fokozottan figyel környezetére. Magáénak érzi,- még ha rövid időre is azt a családi házat ahol a szállása van. Erre fel kell készíteni az erdei iskolában induló tanulókat. 5. A település és az ott működő intézmények, civil szervezetek részt vesznek-e az erdei iskolai programokban? Jelen erdei iskola esetében működő intézmény az önkormányzati hivatal, legnagyobb foglalkoztató az erdei iskola, van egy egyesület, amely a falut szolgálja. Így elmondható, hogy tevékenyen részt vesznek a szervezetek az erdei iskola életébe, a programjaiban. A foglakozásokon jelentős a helybeliek részvétele. A régi mesterségek bemutatása, a majd nem elfelejtett étkek készítése, a helytörténeti programok az ott lakók segítségével történik. Tehát elmondható, hogy a település igen aktívan részt vesz az erdei iskola életébe. Ez elősegíti az életforma megismerését.

Oldal 27 / 80

Meglátásom szerint az elemzett öt szempontból a Cserháti Erdei iskolában két vizsgált elem, az együttműködésre törekvés, a közös munkákban való részvétel jelenik meg, a civilek, az önkormányzat részt vállalnak az erdei iskolai programból. A komplexitást nem, és a fenntarthatóságra törekvést, a kritikai gondolkodásfejlesztésre törekvést minimálisan, véli felfedezni A természetismeret, a társadalmi kapcsolatok megjelennek, a gazdaság ismeret nem jelenik meg a iskola tematikájában. 4.1.2. Mikszáth Kálmán Líceum erdei iskolai programja: A Mikszáth Kálmán Líceum nem rendelkezik saját tulajdonú erdei iskolával, de állandó helyre szervezi az erdei iskoláját, a belső Cserhát egy kis falujába, Terénybe. Ez a kis település 370 lelket számlál. Ebben a faluban született Pál István dudás. Árpádkori település. Palóc stílusú paraszti építkezése igen jelentős turisztikai célpont. A településen több kiállító hely, múzeum található. Kétbodony és Terény 20 kilométer távolságra vannak egymástól. A falu múltját bemutató kiállítóhelyeken túl itt van az ország egyetlen orsósmagnó múzeum. A népviselet, az idősebbek napi ruha viselete. Természeti környezetében is sok a látni való. Közelében lévő Kiskér pusztán élte kisgyermek korát Szentgyörgyi Albert. Az intézmény éveken keresztül pályázati forrásból tudta megszervezni az erdei iskoláját, amit környezet védelmi tábornak hívnak, mert nem szorgalmi időszak alatt, hanem a nyári szünetben tudják szervezni. A programokat biológia, kémia, földrajz szakos pedagógusok 5-10 napra szervezték. A résztvevők célcsoportja 6-13 évfolyamba járó tanuló. A nem Líceumi tanuló családtagként barátként csatlakozhatott a táborhoz. Tehát a részletesen kidolgozott program jellemzően az iskolai tananyagra is épül. 1. Komplex módon kezeli e az erdei iskolai programban a humán és reálismereteket a fenntarthatóság megismertetésének jegyében. A program áttanulmányozása után látható, hogy a szaktanárok kifejezetten szakjuknak megfelelő programot állítottak össze. Az iskolai elméleti tananyagára építve gyakorlatban tapasztalható, megmutatható ismeretanyagot kívánja mélyíteni. Terepi vizsgálatokkal. Azonban igyekszenek bemutatni, hogy a három tárgy hogyan függ össze egymással. 2. Milyen módon segíti elő a kritikai gondolkodást a program? Jelen esetben nincsenek olyan programok, ahol a tanulók kritikai gondolkodása fejlődhetne. Tényszerű, mérési megfigyelési adatokra épül Oldal 28 / 80

a vizsgálódás. A kritikai gondolkodásmód itt is az a kistelepülési és a városi életforma közötti különbségek elemzésénél merül fel. 3. Alkalmaznak olyan munkaformákat, amely tanulók együttműködési készségét fejleszti? Az elvégezendő kémiai, biológiai vizsgálatok, megfigyelések csoportok feladata. Így egymás között tovább tudják a munkamegosztást folytatni. A tapasztalt, mért eredményeket kis előadás formájában adják át egymásnak, így többféle pedagógiai módszer alkalmazására is sor kerül az együttműködési készség fejlesztése érdekében. Az közös munkába alkalmanként a helyi lakosokat is bevonják, interjúk, megkérdezések módszerével. 4. Az egyén –a tanuló- a fenntarthatóságra törekvése milyen módon jelenik meg a programok végrehajtása során? Ebben a helyzetben a fenntarthatóságra való törekvés a természet, a környezetvédelmen keresztül jelenik meg elsősorban. A látott, tapasztalt kistelepülési életforma azonban megmutatja a tanulók számára, hogy a „kütyükön” kívül és nélkülük is van emberközpontú élet. (oly annyira, hogy a dombok között elterülő falucskának jelentős részén nincs a mobil telefonok működését biztosító térerő). Azt is láthatják, hogy lassan egyre többen választják a tapasztalt életformát. Ilyen a falu orvosa, is több gyermekével, aki nagyvárosból költözött a Cserhát közepére, és a háztáji életformára cserélte a korábbi életét. ezzel példát adva mások és a fiatalok számára is. 5. A település és az ott működő intézmények, civil szervezetek részt vesznek-e az erdei iskolai programokban? Ebben a kis faluban is részt vesznek a település lakói az iskola életében. Ez különösen a művészeti, néprajzi, gazdasági programokban jelenik meg. Mód van helyi sajátosságként csipkeverést is megtanulni, ezt is helybéliektől történhet meg. Alkalmanként, fakultatív programként is mód van a gazdasági tevékenységben való aktív részvételre. Így közvetlen, az erdei iskolán is túlmenő emberi kapcsolatok alakulnak, alakultak ki. Ez által a gyerekek immár családokhoz tudnak és mennek is vissza szabadidejükben Természetesen tudni kell, hogy ezt a települést, is mint minden hasonló belső cserháti falucskát idős emberek lakják. A program végeztével a biológiai, kémiai vizsgálataikról, megfigyeléseikről elkészítenek egy összefoglaló írásos anyagot, amelyet átadnak a település polgármesterének. Véleményem szerint a terényi erdei iskolában az elemzett öt szempont közül megtalálható a komplex módon történő közelítés, igaz, hogy csak Oldal 29 / 80

a természettudományos tárgyak vonatkozásában (földrajz, biológia, kémia). A kritikai gondolkodás fejlesztése nem nyilvánul meg, a diákok közötti munka, együttműködés megvalósul, a fenntarthatóságra törekvés két elem (természetismeret, társadalmi kapcsolatok) esetében valósul meg. Az erdei iskolával együtt működnek civilszervezetek, önkormányzat. 4.1.3. Domszky Pál Erdei Iskola Kemencei Erdészet, Bernecebaráti Az Ipolyerdő Zrt Nógrád megye legnagyobb erdőgazdálkodója. tevékenysége a Dunakanyartól a Karancs hegységig terjed. Az erdei iskola a Börzsöny északi részén található. Igen változatos földtani alakulatok, és erdőtípusok találhatók a gazdálkodásuk területén. A közelmúltban igen nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekébe, hogy az erdő, gazdasági funkciója mellett a szabad idő kulturált és hasznos eltöltését is lehetővé tegyék. Két erdei iskolát üzemeltetnek, 8 tanösvényt alakítottak ki. Létrehoztak két vadasparkot. Napelemes erdei kisvasutat üzemeltetnek. Felújították az erdei vadászházaikat, amelyek nem csak a vadászok számára van nyitva. Rendszeresen szerveznek szakemberek vezetésével különböző hosszúságú útvonalakon túrákat az iskolás és a nagy közönség számára. Programjaik is a résztvevők igényéhez igazodik. Fél, egynapos kirándulásoktól az öt napos erdei iskolai programok. A részvevők számára más típusú elfoglaltságot tudnak biztosítani. 1. Komplex módon kezeli-e az erdei iskolai programban a humán és reálismereteket a fenntarthatóság megismertetésének jegyében. Az erdőgazdaság által kínált lehetőségek, nem alkalmasak arra, hogy a két tudományág ismereteit harmóniában, komplex módon mutassa be. Azonban itt is van arra lehetőség, a kísérő tanártól és a programvezető szemlélet módjától függően bevonni humán tárgyak ismereteit is. A tematika azon részére gondolok, amikor Sisa Pista, vagy Bársony István is témái a napnak. Az első esetben a betyár életformát kiváltó eseményekről, a második esetben, pedig amikor a természet szépsége kerül szóba. 2. Milyen módon segíti elő a kritikai gondolkodást a program? Az erdő, a természet harmóniájával szemben nem tud, és nem alakulhat ki kritikai gondolkodásmód, hiszen azért is fordulunk a természet felé, hogy azt a benne meglévő, és működését biztosító harmóniát az ember is sajátjává tegye, ellesse titkait. Pl. a népi kézműves program esetében lehetőség van aszalás és más régi tartósítási módok megtanulása. Különbség tehető az aszalványok és a különböző chipek között. Az árfekvésük egyforma, minőségi élelmiszerként értékük, nem Oldal 30 / 80

összehasonlítható. Hulladékot nem termel az aszalás, természetes, egészséges táplálkozás részeként kezelhető. 3. Alkalmaznak olyan munkaformákat, amely tanulók együttműködési készségét fejleszti? A kísérő tanár, a programvezető a természetből példákkal tudja a diákok figyelmét ráirányítani arra, hogy a természet is csak azért tud általunk irigyelt harmóniában működni, mert minden alkotó elemének meg van a kulcs szerepe a működés fenntartásában. Ezt kell tenni az emberi társadalmat alkotó kis közösségekben is pl. feladataink ellátásában, segíteni, kisegíteni, kiegészíteni tudjuk egymást. Az eredmény pedig egy harmonikus, örömteli, eredményes munkavégzés. 4. Az egyén –a tanuló- a fenntarthatóságra törekvése milyen módon jelenik meg a programok végrehajtása során? Ennek az erdei pedagógiai témának a hatása későbbiekben jelenhet meg a fenntarthatóság vonatkozásában. Amennyiben ráérzett, megérezte a természet, az erdő harmóniáját akkor törekedni fog annak megtartására, egyéniségében történő megjelenésére. Valamint abban, hogy másokat is inspiráljon hasonló tematikus iskolába való részvételre. Tekintettel arra, hogy az erőgazdaság fő célcsoportja az általános iskolások, és ez a korosztály igen fogékony az efféle elfoglaltságokra, kiváló előkészítés lehet a középiskolai fenntarthatóságra nevelésre. Igen jó példa pl. maga az épület a törekvés megalapozására, elmélyítésére, abban a vonatkozásban, hogy kér körös a víz ellátása (ahol, és amikor lehet, nem vezetékes vizet használnak pl. a WC öblítést, szürke vízzel oldják meg – eső-, komposztálás, meleg vízelőállítás fával. 5. A település és az ott működő intézmények, civil szervezetek részt vesznek-e az erdei iskolai programokban? Ebben az erdei iskolai szervezésben az Ipolyerdő Zrt az együttműködő partnereit vonja be, akkor, ha a tematika miatt szükség van. Erre a lehetőségre a népi kézműves programok adnak alkalmat. A kézműves programokat bemutató személyek, akik bekapcsolódnak az iskola életébe. Az a település, amelynek közelében működik az erdei iskolaBernecebaráti- valamint az erdészet székhelye Kemence, egyaránt 950 fő lakost számlál. Ez a lakossági szám már nem tudja sajátjaként kezelni az erdei iskolát, az előző két erdei iskolai helyszínhez hasonlóan. Jelen erdei iskola elemzése során a megfigyelt öt szempontból nem jelenik meg a komplexitás, a kritikai gondolkodást segítő, nincsenek civilekkel, intézményekkel számtevő kapcsolat, mert az erdőgazdaság saját alkalmazottjaival oldja meg a működést, csupán egy-egy téma, pl. Oldal 31 / 80

kézművesség kapcsán, itt jelenhet meg az együttműködés. Ebben az erdei iskolában is jellemző módon a természet ismeret, környezetismeret, védelem jelenik meg a tevékenységébe. 4.1.4. Harangodi Erdei Iskola Ezt az erdei iskolát a Napkori Erdőgazdák Zrt hozta létre, és a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium üzemelteti. Az erdei iskola Szabolcs megyei 3500 lélekszámú, Napkor melletti Harangodi erdőben található. Azért került kiválasztásra az iskola, elemzésére, mert fenntartható erdei iskolaként határozza meg önmagát. Az eddig elemzett iskolák nem használták a fenti kifejezést. Az iskola programját hozzá értő pedagógusok állították össze. Így tematikájukat az alsós, a felsős, és középiskolás korosztály számára készítették. Beosztása a klasszikus iskola órarendi beosztása. Mind három korcsoportnak hasonló felépítésű a program (ugyanabban az idő intervallumban ugyanaz) a korosztályi sajátosságnak megfelelően módosítva. Külön érdemének tartom a programnak, hogy minden korcsoport esetében háziállatok gondozásával kezdődnek a napok. Jól követhető az egyes korosztályok sajátosságainak figyelembe vétele. Az első nap felvezető, ráhangoló programokkal, a második nap erdei botanikai témakört tárgyalja, a harmadik nap a vadászat napja, csütörtök a környezet védelmet, természetvédelmet helyezi központba, péntek kenyérsütés, elköszönés napja. Igaz, az iskola zászlójára tűzte a fenntarthatóságot, fenntartható erdei iskolaként határozza meg magát, de sajnos csupán az épület kialakításában alkalmazott elemek szolgálhatják a fenntarthatóságot. Nem szerepel a tematikájukban a fenntarthatóság három eleme (az ember- társadalom-, a természet, és a gazdaság), egyidejűleg nincs jelen. Jellemzően természet ismereti, védelmi tematika szerepel a részletes órarendben is. 1. Komplex módon kezeli-e az erdei iskolai programban a humán és reálismereteket a fenntarthatóság megismertetésének jegyében. Az erdei iskola programjait tanulmányozva azzal a következtetéssel élek, hogy a kínálat közvetítési módja lehetővé tenné a fenntarthatóságra nevelés alkalmazását. Azonban a jelen dolgozat célcsoportjaként megjelenő középiskolások számára nyújtott programban sem találhatók meg azok az elemek, amely ezt a célt szolgálnák. 2. Milyen módon segíti elő a kritikai gondolkodást a program? A tematikus programok sokkal inkább alkalmasak az alsó tagozatos korosztály számára, akiktől nem elvárható kritikai gondolkodásmód. Az Oldal 32 / 80

erdei iskola betekintést nyújt különböző szinten a természet titkaiba, felvillantva a környezetvédelmet is (pl.: megújuló energiaforrás, itt csak az erdőre koncentrál egy óra időtartam alatt nincs is többre idő, hulladékgazdálkodás szintén egy órában) Egy kellemes környezetben, ismeretterjesztő programokkal nehéz kritikai gondolkodásra késztetni bármelyik korcsoportot. 3. Alkalmaznak olyan munkaformákat, amely tanulók együttműködési készségét fejleszti? A közös munka az egyik legjobb közösség kovácsoló erő. Ha a nap a házi állatok gondozásával kezdődik, akkor itt már alkalom nyílik az együtt működésre. A többi program nem sok alkalmat ad a közös munkára. Alkalmat adnak az együttes munkára a tájékozódási feladatok, és a kenyérsütés. 4. Az egyén –a tanuló- a fenntarthatóságra törekvése milyen módon jelenik meg a programok végrehajtása során? Ebben az erdei iskolában ismerve a tematikus programokat, az egyén fenntarthatóságra, törekvésére kevés lehetőség van. Alapvető ismereteket elsajátítása révén van lehetőség. Törekedjen arra, hogy minél kevesebb hulladékot, szemetet termeljen, megtanulja a természetben történő viselkedésformát, megismeri, megszereti az erdőt, akkor megtanulja, azt védeni is. 5. A település és az ott működő intézmények, civil szervezetek részt vesznek-e az erdei iskolai programokban? Jelen erdei iskola nem a településen belül működik. Az egyéb intézmények, civil szervezetek bevonása nem ismert. Az erdei iskola támogatói találjuk a főiskola botanikus kertjét, a nyíregyházi gyógyfürdőt és az állatkeret. Tekintettel arra, hogy vadászházként is hasznosul az iskola vélelmezhető, hogy a program vadászati témaköreit szakemberek tartják a diákok részére. A Harangodi erdei iskola esetében az elemzett öt szempontból nem jelenik meg a komplexitás, a kritikai gondolkodás fejlesztése. A diákok közös munkára, együttműködésre történő ösztönzése megtalálható a programjában. Bár hirdeti magáról, hogy fenntartható erdei iskola, azonban ez az épületre vonatkozik nem találhatók meg a programokban. Ezen helyen is a természet megismerésének, a környezet védelmének a feladatát tűzték ki célul az iskola vezetői, program összeállítói. 4.1.5. Erdei iskolai programok vizsgálatának összegzése Oldal 33 / 80

A négy erdei iskolai program elemzése azt mutatja, hogy nagyon sok a közös vonás, jellemzően az erdei iskola elhelyezkedése befolyásolja a programokat. Alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz. Az alábbi táblázatba került összefoglalásra az öt szempont szerinti összevetés. Az értékelésnél alkalmazott értékek: 0. abban az esetben, ha nem tapasztalta az adott szempont megjelenését 2. ha már nyomokban megtalálható az adott szempont a programban 4. ha erőteljesen megjelenik a szempont az iskola munkájába 5. ha a szempont megjelenés markáns Az egyes, a hármas és az 5 értéket nem került alkalmazásra az értékelésnél. ERDEI ISKOLÁK Cserháti Erdei Iskola Mikszáth Líceum Erdei Iskola Domszky Pál Erdei Iskola Harangodi Erdei Iskola ÁTLAG

1 0

SZEMPONTOK 2 3 4 2 4 2

5 4

2

2

4

2

4

0

2

4

2

0

0

0

4

2

2

0,19

1,5

4

2

2,5

ÁTLAG 2,4 2,6 1,6 1,6

Azért ezt az értékelési módszert alkalmaztam, az egyes szempontok közötti különbségek határozottabban érvényesüljenek. Az értékélés maximális pontszáma 4, ez adja a 4 átlagot is. Látjuk a legjobb átlag értékek: a 2,4, és a 2,6. A számok azt mutatják, hogy azok az iskolák, amelyek csak a természet és környezetismeret a főtémájuk alacsony az átlaguk. Az értékelő számára azt jelenti, hogy nem közvetítik a fenntarthatóságot a diákok számára. Az elemzés során kiterjedt a gazdasági elemek megjelenésére is. Sajnos az eredmény azt mutatja, hogy erdei iskolákban nem jelennek meg az gazdasági alapismeretek. Ez a fenntarthatóság egyik jelentős eleme. E nélkül nem alakul ki a fenntarthatóság pedagógiája. 1 Komplex módon kezeli-e az erdei iskolai programban a humán és reálismereteket a fenntarthatóság megismertetésének jegyében. A vizsgált erdei iskolák esetében megállapítható, hogy a tematikájuk, nem törekszik a humán és a reálismeretek komplex megismertetésére. A programok alapvetően a természet Oldal 34 / 80

megismerését tűzi ki célul. Ezt teszi tematikusan, a faj ismeretet helyezi előtérbe. Ebben támaszkodik a tanórán megtanultakra. 2 Milyen módon segíti elő a kritikai gondolkodást a program? A kritikai gondolkodásmódot az elemzett erdei iskolák esetében a tanulók hétköznapi és az erdei iskola keretei között a településen tapasztalt életmód, életformák vonatkozásában jelenhet meg. Annál az iskolánál- Harangodi – ahol nincs vagy minimális a kapcsolat a településsel ez nem érhető tetten. 3

Alkalmaznak olyan munkaformákat, amely tanulók együttműködési készségét fejleszti? Az elemzéseknél kitértem részletesen az egyes iskolák ezen, szempont szerinti jellemzőikre. A Cserháti erdei iskola egyes elemi, de különösen a Mikszáth Líceum erdei iskolája különösen foglalkoztató jellegű. Az Domszky Pál és a Harangodi Erdei Iskolában elsősorban frontális munkára alkalmas programot kínálnak.

4 Az egyén –a tanuló- a fenntarthatóságra törekvése milyen módon jelenik meg a programok végrehajtása során? A vizsgált erdei iskolákban a fenntarthatóságra való törekvés a természetismereten, védelmen keresztül tapasztalható. Azokban az iskolákban ahol van a településsel kapcsolat ott nyomokban fellehető a társadalommal együtt élő kapcsolatban is. nem sorolható ide, amikor partneri viszony alakult ki az iskola és más a programjait szolgáló intézmények között. 5 A település és az ott működő intézmények, civil szervezetek részt vesznek-e az erdei iskolai programokban? Azt tapasztalta az erdei iskolák elemzője, hogy érdemes, sok esetben az iskolákat lakott településen belül elhelyezni. Ez a kevés lélek számú településeken célszerű. A lélekszám növekedésével megváltozik az emberek életstílusa, csökken az emberek segítő készsége, zárkózottabbak. A fenntarthatóságra nevelés, mint fő cél az erdei iskolákban nem jelenik meg. Megjelenik az ember, a társadalom. Helyenként megjelenik, a természet, és a környezet és azok védelme, és nem jelenik meg a gazdaság. Mint ahogy a tanórai képzésekben sincs jelen. A kulcstényező a pedagógus szemlélete. A NAT kimeneteli elvárásként az alábbiak szerint fogalmaz: Oldal 35 / 80

„Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság) a globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét.” 1.sz. ábra Társadalom

Természet

Gazdaság

(forrás:Majer Anna nyomán) A fenti ábrán azt szeretném bemutatni, hogy a társadalom a természet része, a gazdaság a természetből egyre nagyobb területet foglal el és ez által bekebelezi a társadalmat is, ha az ifjúság az iskolák és a pedagógusok segítségével nem ismeri fel a fenntarthatóság fontosságát, és nem tesz a megvalósulás érdekében. „A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” (Albert Einstein) Jelentősebb eredményt a felnövekvő nemzedékkel lehet elérni. Olyan nemzedéknek kell felnőni, akinek a gondolatait, mindennapi magatartását a fenntarthatóság hatja át. 4.2 Pedagógusok írásbeli kikérdezése A vizsgálat második részében pedagógusok véleményére voltam kíváncsi a fenntarthatóság oktatásáról, a tanórai ismeretek összekapcsolhatók-e a fenntarthatóság pedagógiájában. A tanárok mennyire ismerik a NAT fenntarthatósági elvárásait, a fenntarthatóság pedagógiáját, a fenntartható fejlődésről alkotott véleményüket. Valamint Oldal 36 / 80

kértem válaszukat arra vonatkozóan is, mennyire ismerik az erdei iskolai programokat. A kérdőívek értékelését alapvetően téma központúan kívánom elvégezni. Mert vannak ellenőrző kérdések, van olyan, amikor egy témára többször kérdeztem rá, ezért érdemes ezeket együtt értékelni. A következő kérdéscsoportokat alakítottam ki az értékeléshez. 4.2.1 „A” kérdéscsoport 1., és 2. kérdések 4.2.2 „B” kérdéscsoport a 3., és 16. kérdése a fenntarthatóság értelmezésére keresik a választ 4.2.3 „C” kérdéscsoport a 4., 5., 6., 8., 20. kérdések az erdei iskolával kapcsolatban érdeklődtek 4.2.4 „D” kérdéscsoport a 7., 18. kérdések a komplexitásra keresik a választ 4.2.5 „E” kérdéscsoport a 9., 10., 14., 15. kérdések témája a zöld jeles napok 4.2.6 „F” kérdéscsoport a 11., 12. 13. a gazdasági ismeretek oktatásával kapcsolatosak 4.2.7 „G” kérdéscsoport a 17., és a 19. kérdés arra kíváncsi, mennyire vannak tisztába a pedagógusok a NAT fenntarthatóságra vonatkozó elvárásaival. Továbbá ahol egytől ötig terjedő skálán vártam a választ a 3-as értéket úgy vettem, hogy alig rendelkezik a válaszadásra megfelelő, használható ismeretekkel! A kiadott 70 db kérdőívből 62 darab érkezett vissza. 4.2.1. „A” kérdéscsoport. A válaszadók egy ötöde férfi tanár volt, ami az országos átlag körüli értéket mutatja, az életkort tekintve 83% 30 év fölötti tapasztalt kolléga, itt az általános korösszetételt tapasztalhatjuk. Ez fontos, mert a régebben tanító kollégák gazdag módszertani tapasztalatokkal rendelkeznek. Viszont megújulási képességük eltérhet fiatalabb társaiktól. Ezekre kérdésekre adott válaszok, a jelen dolgozat szempontjából irreleváns, de további vizsgálatokra ad lehetőséget (Pl.: a kérdésekre adott válaszok korcsoportonkénti vizsgálata) 4.2.2. „B” kérdés csoport. A hármas, fenntarthatóság pedagógiájának tartalmát firtató kérdésre igen változatos válaszok születtek: szemléletformálás, erőforrásokkal történő takarékos bánásmód, energia újra hasznosítás, jól ismert módszerek megtartása hosszabb ideig, környezet tudatosságra nevelés stb. Ez utóbbi válasz került többségbe. Oldal 37 / 80

Az ellenőrzőkérdésnél (16.) amikor öt lehetőség közül, fenntartható fejlődésre leginkább ráillő fogalmat kellett megjelölni már 36 % választotta az ötödik válasz lehetőséget, - a szükségletek és az igények összehangolását. 18 % a hármas számot (a gazdaság irányított fejlesztését) karikázta be, 25 % az egyes (természetvédelem) és kettes (környezetvédelem) lehetőséget választotta. 2.sz. ábra A 16. KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZOK

18%

36%

1 7%

2 3 4 5

18%

21%

(forrás: saját kutatás) A két kérdésre kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a fenntarthatóság pedagógiája, és a fenntartható fejlődés tartalma a megkérdezettek 36% számára ismert, 64 százalékuk számára viszont kevéssé ismert. 4.2.3. „C” kérdéscsoport: Ez a kérdés csoport az erdei iskoláról kérdezett.(4., 5., 6., 8., 10., kérdések). A pedagógusok által oktatott tárgyak meghatározzák az erdei iskolához fűződő viszonyukat. Megállapítható, hogy humán tantárgyakat, vagy matematikát, informatikát tanító kollégák nem tevékeny részesei az erdei iskolai programok szervezésének. Arra a kérdésre, hogy részt vett-e diákjaival Oldal 38 / 80

erdei iskola programon (5. kérdés) összesen 10-en válaszoltak igennel. egyes tantestületekben a földrajzot, biológiát, kémiát oktatók aránya csekély. A véleményt alkotók szerint nem törvényszerű, hogy csak biológia, földrajz, esetleg kémia szakos tanárok kísérhetik el a gyerekeket ilyen típusú táborokba. Az erdei iskolák szakmai programját szinte kizárólag a természettudományokat tanító pedagógusok állítják össze, (6. kérdés) az ilyen szakokat oktatók 100 százaléka szervezett erdei iskolai programot. A 8. kérdés azt vetette fel, hogy összekapcsolható-e, a tanórai és az erdei iskolai tananyag. Erre, kérdésre 81 % jelölte meg a 4., 5. pontokat. ami örvendetes. Az erdei iskolai programokat a válaszadók igen jól ismerik ezt a 20. kérdésre adott válaszokból tudjuk itt a kérdés jellegéből adódóan természetesen több válaszadási lehetőség volt, az alábbiak szerint: 1. tanórák (biológia, földrajz stb.) a természetben 2. megfigyelések, vizsgálódások 3. kirándulás, túra 4. falusi életmóddal való ismerkedés 5. környezet és gazdaság kapcsolatát vizsgálták 6. elméleti tudás gyakorlati alkalmazása 7. Egyéb:

Oldal 39 / 80

A kapott válaszok megoszlása az alábbi: 3. sz. ábra a válaszok sorszáma

7

6

5

%

4

3

2

1 0

5

10

15

20

25

30

(forrás: saját kutatás) E körben adott válaszok, alátámasztják az előző vizsgálat elemzésénél is tett megállapításokat. Az erdei iskolák csaknem kizárólag a természet esetleg a környezet védelmének megismertetésére irányulnak. Nem tartalmaz a fenntarthatóság pedagógiájára alkalmas elemeket. 4.2.4 „D” kérdéscsoport A 7., 18. kérdések a komplexitásra keresik a választ. Arra volt kíváncsi a kérdező, hogy a pedagógusok hogyan látják a fenntarthatóság szempontjából, a két nagy, egymástól egyre messzebb kerülő ismeretanyag tömb, a természettudományok (reáltudományok) és a humántudományok ötvözhetőségét a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósítása érdekében. A 7. kérdés arra kérdésre kapott választ, hogy mennyire elfogadott az a vélemény mely szerint csak természettudományos területen lehet a fenntarthatóságot tanítani. Erre a kérdésre a válaszadók egytől ötig tartó skálán kellett válaszadóknak jelezni véleményüket. 1 a nem ért egyet, 5 egyetért. A lenti eredmény született.

Oldal 40 / 80

4.sz. ábra % 35 30 25 20 15 10 5 0 0

1

2

3

4

Mért érték

5

6

(forrás: saját kutatás)

A válaszadók 32% a 3. számot jelölte számomra azt jelzi, hogy nem tudnak a kérdéssel mit kezdeni, bizonytalanok a véleményalkotásban. Továbbá ugyancsak 32 % jelölte meg az 1. számot. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók egyharmada úgy látja, hogy nem csak a természettudományos tantárgyak területén lehet a fenntarthatóságot tanítani. Külön meglepő, hogy egy válaszadónak sem volt az a véleménye, hogy csak és kizárólag a reáltantárgyak esetében lehet a fenntarthatóságot tanítani. Tehát megoldható feladat, - még akkor is, ha a 4. számot 22% jelölte – más tantárgyak is alkalmasak, a fenntartható pedagógia gyakorlati megvalósítására. Az eldöntendő kérdést, egy szöveges válaszadási lehetőséggel kontrolálva arra számítottam, hogy a 18. kérdésre, (Ön szerint hogyan kapcsolható össze a humán és a reáltantárgyak tanítása a fenntarthatóság pedagógiájának érdekében?) A kapott válaszok megoldást tudnak kínálni a fenntarthatóságra nevelésre. Az egyik válaszadó véleményem szerint elgondolkodtató gyakorlati megoldást kínált. Javaslata, hogy a reál-és humán tárgyakat párhuzamosan történelmi koronként megjelenítve lehetne tanítani. Pl.: a reformkor történelme, földrajzi viszonyainak változása annak máig érő hatása. Egy másik válasz szerint a projekt pedagógiai módszer alkalmazása lehetséges. A harmadik válaszadó fakultáción tudja elképzelni, a humán Oldal 41 / 80

és reáltantárgyak összekapcsolását. Van olyan véleményt alkotó, aki szerint nem lehet a két tárgycsoportot együtt kezelni. Olyan válasz is érkezett, kísérletekkel, bemutatókkal, közös munkával lehetne a célt elérni. Több olyan válasszal is találkoztam, ahol a jeles napokat használnák fel a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Pl. a Víz Világnapján a vízről szóló zenékkel, irodalmi művekkel, filmekkel színesítené a programot és így több élményt nyújtva, maradandóbb lehet a rendezvény. 4.2.5. „E” kérdéscsoport: A következő kérdések témája a zöld jeles napok (9., 10., 14., 15.). Ebben, a csoportban arra keresett választ a kérdező, hogy a zöld jeles napok, hogyan milyen módon járulhatnak a fenntarthatóság oktatásához, a szemléletformáláshoz. Már más kérdésekre adott válaszokban is felmerültek a zöld jeles napok, mint az egyik lehetséges út a fenntarthatósági ismeretek átadásához. A Víz Világnapján volt az egyik kérdőívezés. Ennek ismertsége ezért sem meglepő, hogy 100 százalék. A Föld napját a megkérdezettek szintén 100 százaléka jelölte be. A tavaszi hónapok mindegyikére jut egy, a témához kapcsolódó világnap. Május hónapban van a Madarak és fák napja, és ezt a pedagógusok 78%-a jelölte meg. Ugyancsak május hónapban van a biodiverzitás napja, ezt 1 fő jelölte meg. Az Állatok világnapja október 04-én kerül megünneplésre, ezt 71 % jelölte be. A Környezetvédelmi világnapot a pedagógusok 64 %-a ismerte. Ezen két zöld jeles napnak volt a legalacsonyabb az ismertsége. A dolgozatíró azt véli, hogy a kérdőívezés napjától távol esnek ezek a kevésbé ismert rendezvények. A 10. kérdés arra irányult, hogy milyen keretek között kerülnek megrendezésre ezek a zöld jeles napok. Négy féle választási lehetőséget kínált a válaszadás segítségére. A válaszadók a lenti ábrán látható módon nyilatkoztak (5.sz. ábra)

Oldal 42 / 80

5.sz. ábra %

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% iskolai keretek között

települési szinten

szülőkkel családokkal

vállalkozókkal

jellemzők (forrás: saját kutatás) A válaszadók egyértelműen az iskolai keretekre adták voksukat. Ezt tükrözi a 14. kérdésre adott válaszok is, amely kérdés arra irányult, hogy a települési szintre kiterjesztett zöld jeles napok, (zöldnapok sorozata) használható tudást adna-e a mindennapokban a diákok számára. (6. sz. ábra)

Oldal 43 / 80

6.sz.ábra % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1

2

3

4

5

Mért érték (forrás: saját kutatás) Markánsan pozitív válaszok jelentek meg a kérdésekre. Tehát a válaszadók egyértelműen arról nyilatkoztak, hogy a zöld jeles napok kiterjesztése előnyös lenne a diákok számára. Ezen témakört viszi tovább a 15. kérdés. A zöld jeles napok kiterjesztésének lehetőségeire várt ötleteket a kérdőív kitöltőitől. A válaszadók közül mindenki optimistán nyilatkozott a lehetőségekről. Igen széles skálát vonultattak fel. Ezek közül a legjelentősebbek szülők, múzeumok, szakemberek, önkormányzat. Azonban több válaszadó utalt a realitásokra is: ez újabb teher a tanároknak, pénzbe kerül, sok munkával jár. 4.2.6. „F” kérdéscsoport: A most vizsgálandó kérdés csoport a gazdasági alapismeretekre kérdez rá, ami bizonyos fokig szinte tabunak számít a magyar iskolarendszerben. A NAT-nak elvárásai vannak az iskolával, a diákokkal szemben ugyanakkor nincs megfelelő időkeret ezen, tananyag elsajátítására. Az is vita tárgya, hogy alapfokon vagy középfokon kell az ismeretátadást megkezdeni. Egy biztos, hogy ezen ismeretanyag nélkül nincs fenntarthatóság, nem lehet a fenntartható pedagógiai gyakorlatot folytatni. A 11., 12., 13. kérdések foglalkoznak a gazdasági alapismeretek és a fenntarthatóság kapcsolatával. A 11. kérdés feltevésekor a kérdező arra Oldal 44 / 80

volt kíváncsi, hogy a tanárok véleménye szerint mikor kell, megjelenni az oktatásban a gazdasági ismereteknek. A választ egytől ötig terjedő skálán kellett megadni. Azért tartotta, ezen, kérdést fontosnak, mert a fenntarthatóság három eleme közül az egyik a gazdaság, ahhoz, hogy érthető legyen a diákok számára a fenntarthatóság ahhoz rendelkezniük kell alapismertekkel. A 11. kérdésre adott válaszok összetételét az alábbiakban láthatjuk. (7.sz. ábra) Jelen vizsgálat nem tért ki arra, hogy a válaszadók általános-, vagy középiskolában végzik-e a munkájukat, az látható, amit a véleményük szerint javasolnának. 7.sz. ábra %

40

40 35 30

32 28

28

28 28

25 20 15 8

10

8

5 0

0

0 1

2

3

4

5

Mért érték

(forrás: saját kutatás) A szemléltetésből igen jól látszik, hogy a hármas válasz lehetőséget (amit úgy értékel a dolgozat írója, mint már jelezte, hogy a válaszadó bizonytalan a válaszadásban) megkérdezettek 28% választotta, mindkét iskolatípus esetében. A kérdőív kitöltői közül többen úgy gondolják, hogy a gazdasági alapismeretek oktatását a középiskolában szükséges megkezdeni. A 12. kérdés, mely a gazdaság és a fenntarthatóság közötti kapcsolatra kérdez rá. A válaszolók látnak-e összefüggést a gazdaság és a fenntartható fejlődés között. (8. sz. ábra) Erre a kérdésre a válaszolók markánsan mondtak véleményt. Oldal 45 / 80

8.sz. ábra Mért érték

5

4

3

2

1

0

10

20

30

40

50

60

70

%

(forrás: saját kutatás) Tehát a válaszadók 93 %-a úgy tartja, hogy szoros összefüggés van a fenntarthatóság és a gazdaság között. Ebben a kérdésblokkban a harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy megjelenik-e a fenntarthatóság három pillére egy-egy tantárgyon belül komplex rendszerben. (kérdőív 13. kérdés). Ez egy nyitott kérdés, amire alábbi jellemző válaszok születtek: földrajz, biológia, történelem, közgazdaságtan, társadalmi ismertek. A dolgozatírója meglepődve olvasta ezeket a válaszokat. A válaszok szerint nincs akkor akadálya a fenntarthatóság oktatásának. A fenntarthatóság többször említett három pillérét, ha lefordítjuk tantárgy csoportokra, akkor a következő párosításokat kapjuk: 1. társadalom, az ember: tantárgyai a humán vonatkozású tanórák (magyar, történelem, ének-zene, társadalom ismeret,) 2. természet: tantárgya a biológia, kémia, földrajz, fizika 3. gazdaság. földrajz (gazdasági földrajz), gazdasági alapismeretek, Természetesen vannak olyan fontos tantárgyak, amelyek egyik területhez sem sorolhatók: matematika, idegen nyelv stb. A fenti blokkok közötti átfedések megteremtése adja a fenntarthatóság pedagógiájának kulcsát. Oldal 46 / 80

4.2.8. „G” kérdéscsoport: A 17. és a 19. kérdés arra kíváncsi, mennyire vannak tisztába a pedagógusok a NAT fenntarthatóságra vonatkozó elvárásaival. A 17. kérdés az tudakolja, hogy a NAT-ban megfogalmazott fenntarthatósági szemlélet megjelenik e, az iskolai hétköznapokban. A 19. kérdés pedig a fenntarthatóság prioritásáról érdeklődik. Erre a kérdésre is ötfokozatú skálán várta a kérdező a válaszok megjelölését. Tekintettel arra, hogy mindkét kérdésre hasonló értékű válaszok érkeztek ezért célszerű volt egy grafikonon ábrázolni. Jól látható, hogy a két háromszög csúcsa egy irányba néz –ez a hármas pont -. Azt jelenti, hogy a válaszoló pedagógusoknak a fele közepesen ismeri a NAT fenntarthatósággal kapcsolatos részeit. A többi válaszlehetőségre az 5 fokozatú skálán majdnem azonos válaszok érkeztek. Ez látszik a három szög alapjain, amelyen a 2. és 4. válaszok jelentek meg. 9.sz. ábra 19. kérdés válaszai

1 70 60 50 40 30

5

2

20 10 0

4

3

17. kérdésre adott válaszok

(forrás: saját kutatás)

Oldal 47 / 80

4.2.9 A Pedagógusok véleményének értékelése, az erdei iskolákról és a fenntarthatóság oktatásáról Az írásbeli kikérdezés eredményeképp, jellemző módon, a földrajz, biológia, kémia tanárok szervezik az erdei iskolákat, ők készítik el a programokat is. Az általam megkérdezett iskolák tanárai nem vettek részt, olyan szervezésben, ahol kész modulokból rakták volna össze a programot. Arról is nyilatkoztak, hogy nem csak természettudományos területen lehet fenntarthatóságot tanítani. A válaszadók közül, akik nem vettek rész az erdei iskolai program összeállításban, nem is kísérték el a gyerekeket az erdei iskolába. arányuk 84%. Azt is elmondták, hogy az erdei iskolai programok és a tanórai anyag összekapcsolhatók. A zöld jeles napokra irányuló kérdésekre adott válaszokból azt a következtetés vonható le, hogy lehet szélesíteni azok körét, akik hatással lehetnek a fenntarthatóság gondolatvilágának elterjesztésében. A további szervezés nagy munkát és anyagi áldozatot is követelhet, ami szintén az iskolát terhelné. A gazdasági ismeretek oktatását - mint a fenntarthatóság egyik eleme - a válaszadók véleménye szerint inkább középiskolában kellene oktatni. Elfogadják azt az állítást, mely szerint szoros összefüggés van a fenntarthatóság, és a gazdaság között. Azt véleményezték, hogy az iskolában a tanórákon alig jelenik meg komplex rendszerben a fenntarthatóság. A válaszolók egyértelműsítették, hogy minimálisan jelenik meg az iskolai hétköznapokban a NAT fenntarthatóságra irányuló szemlélete. Úgy vélik a kérdőív kitöltők, hogy a fenntarthatóságra törekvés nem élvez megfelelő prioritást a NAT-ban. 4.3 A kutatás eredményei A vizsgált erdei iskolai programok elemzése, valamint a kérdőívek feldolgozása után az alábbi megállapításokat teszi a dolgozat írója, a hipotézisei alapján 1. Feltétezem, hogy elsősorban a biológia, földrajz, esetleg kémia szakos pedagógusok által kerülnek megszervezésre környezetvédelmi, természetvédelmi erdei iskolai foglalkozások. A kérdőívek válaszai alapján beigazolódott ez a feltevés. A válaszadók 100 százaléka szerint valóban a biológia, földrajz szakos kollégák szervezik meg az erdei iskolát. 2. A mintámban szereplő erdei iskolák többnyire állandó programokat ajánlanak, amelyek nem rendszerszerűek, nem komplexen kerülnek összeállításra. Oldal 48 / 80

Ez a hipotézis részben igazolódott be a vizsgálatok alapján, mert a vizsgált erdei iskolák közül van olyan iskola, akinek a tanárai maguk állítják össze az erdei iskola programját, és vannak olyan iskolák is, akik kész modulok közül választhatnak. A Cserháti Erdei Iskola igen széles modul választékkal várja a hozzá érkezőket. Ugyanezen ok miatt hiányzik a komplexitás is. A vizsgált iskolákban két iskola (Mikszáth Kálmán Líceum, és a Harangodi) saját programmal vett részt, míg a másik kettő modul programot kínál. 3. A zöld (Föld Napja, Madarak és Fák napja, Víz Világnapja Környezetvédelmi Világnap Állatok Világnapja stb.) jeles napokat szűkkörűen ünneplik az általam vizsgált iskolák, nem vonják be azokba a környezetük településeit, szülőket, vállalkozásokat. Erre a hipotézisre a kérdőíven válaszoló pedagógusok adtak egyértelmű választ, 89% jelölte meg, hogy iskolai keretek között kerülnek megünneplésre a zöld jeles napok. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy előnyösebb lenne, ha kiterjesztésre kerülne a szülőkre (60%), civil szervezetekre (54 %), lakosság (66%) körébe. A kérdésre több válasz lehetőség is volt. A fenntarthatóság szemléletének elterjesztése, az emberek életébe értékké való beemelése miatt is hasznos lehet. 4. A fenntarthatóság pedagógiájához elméleti, NAT-on belül is megjelenő alapkövetelmény az iskolai oktatási-nevelési mindennapokban nem jelenik meg. A kérdőívet kitöltők közepesen érzékelték, hogy a hétköznapokban megjelenik a fenntarthatóság irányába mutató szemlélet, ugyanígy alig érzékelik a fenntarthatóság prioritását. A válaszolók 64 %-a hármas pontot jelölte meg. 21%-a az egyes pontot választotta, 15 % a négyest karikázta be. Az 5. pontra nem esett választás. A NAT-ban a fenntarthatóság prioritására történt megkérdezésnél 50 % választotta a hármas lehetőséget, 3,5 % az egyes, 25% a kettest 22 % a négyes számot jelölte meg válaszul. A jelenlegi kutatásból látható, hogy a NAT-ban megfogalmazott komplex célok nem valósulnak meg: „Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” (NAT 2012 9 old.)

Oldal 49 / 80

A fenntarthatóság három alappillére az egyén (társadalom), a természet, és a gazdaság közül legfeljebb az első kettővel találkozik a diák középiskolai (gimnázium) évei alatt. Az szűrhető le, hogy a középiskolások alig tanulnak gazdasági ismereteket. A megkérdezett pedagógusok 72%-a középiskolában látja helyesnek a gazdasági ismeretek oktatását. Ez alapjaiban biztosíthatná a fenntarthatóság fogalmának megértését.

Oldal 50 / 80

V. Következtetések, javaslatok 5.1 Következtetések A dolgozatírója arra a következtésre jutott, hogy mindkét vizsgálat megerősíti a hipotézisben megfogalmazottakat. Az erdei iskolák vizsgálata és az írásbeli kikérdezések alapján megállapítható, hogy a megkérdezett iskolák alig tudják a NAT által megfogalmazott fenntarthatóságra való törekvést megvalósítani. A jelenlegi kerettantervek ugyan tartalmaznak figyelemfelhívást egyes tananyag elemeknél más tantárgyakhoz való kapcsolódási pontokhoz, de igen elkülönítve jeleníti meg az egyes tantárgyakat. A kerettantervnél meghatározott nevelési célok között szerepel a fenntarthatóságra nevelés, azonban megelőzi egyébként fontos más cél is. Ezeknek a céloknak történő megfelelés, alapvetően nem iskolai feladatnak kellene lennie. Azt a célt, aminek teljesítéséhez az iskola több érdekeltjét is be kell vonni, már nem tudják a vizsgált oktatási intézmények megvalósítani. Ezek közé tartozik a fenntarthatóságra nevelés is. A természetismeret még megvalósul, jellemzően kisiskoláskorban, utána, azonban átveszik az erre fordított időt egyéb más, a mindennapi élet versenyhelyzeteihez való felkészülés. Sajnos, amikor formálódik az egyéniség – kamaszkorban - már az érdektelenség, vagy a versenyre való felkészülés a cél. A felnövő nemzedék megfelelő ismeretek által kialakított értékrendje szerint, a kialakuló társadalom önmagát korlátozva alakul át fenntarthatóvá. Ezért igen lényeges a fenntarthatósági szempontok érvényesülése az oktatási intézményekben. A dolgozat kutatási eredményét támasztja alá a szakirodalmi részben már idézett: „A mai, magyar iskolai gyakorlatban, ha találkozunk is a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel, az legtöbbször az iskolai élet perifériáján marad, tisztelet a kivételnek” (Ádám Ferencné, 2001) (5. http ) 5.2 Javaslatok A vizsgált iskolák az ökoiskolai kritérium rendszert emeljék be az iskolai pedagógiai programba. Az iskolák segítség elő pedagógusaik továbbképzését a fenntarthatóság pedagógiájának területén, tanított szakjaiktól függetlenül. A továbbiakban egy innovatív, alternatív erdei iskolai programjavaslattal élek, amely korcsoportnak, helyszínnek megfelelően, a rendelkezésre álló idő szerint alakítható. Az általam kidolgozott erdei iskolai program elemei akár az iskolai tanórákra is bevihetőek, rendszert alkotva egymásra épülnek. Oldal 51 / 80

JAVASLAT Célcsoport: 8-12 évfolyam Helyszín: csendes nyugodt, harmonikus, természetben, természet közeli, kulturált. Mobiltelefon és számítógép, internet használat korlátozott legyen meghatározott időben napi negyed óra. Kivétel a célszerinti munkavégzés. Érkezés: előző nap délután, „Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?” Benedek Elek ( 7 – http) Program: A témákat ki kell választani. Javaslat a lenti sorrend. Mert egymásra épülnek és átvezethetők egymásba. Továbbá, fontosnak tartom, hogy egy-egy téma megismerését annak szakembere moderálja. Más iskola szaktanára is vezetheti az egyes program feldolgozását. Ilyet különösen a gazdasági téma igényel,- közgazdász tanár, aki makroszemléletű közgazdász,- kevés van belőle. Őket az erdei iskola előtt meg kell keresni. Ma már az egyes vállalatoknál pl. erdőgazdaságok vannak pedagógiai végzettséggel rendelkezők. Velük egyeztetve a témákat azok feldolgozási módszerét. Így a tanulók számára sem lesz unalmas ugyanazt a tanárt hallgatni, mint az iskolában. Előzetesen a feladatokat az iskolában ismertetni, és kiosztani. A csoportok is az előkészítés során érdemes megszervezni. Egyéni felkészülés, adatgyűjtés szükséges. Jellemzően a csoportokba kerüljön a feladat kimunkálásra, a csoportokon belüli munkamegosztás már a tagok feladata. Értékelési szempontok: 1. Az adott témához szükséges szakirodalom, és egyéb anyagok feldolgozásának mértéke. 2. A bemutatás módja, kapcsolódása, kapcsolhatósága tanórai ismeretekhez 3. A bemutatás szakszerűsége, a magyar nyelv használatának helyessége, a mennyire sikerült az idegen szakkifejezéseket – amennyiben van rá mód - magyar megfelelővel kiváltani – még akkor is, ha az régiesnek tűnik. 4. A csoport szervezettsége, részvétele a munkában, a munkamegosztás, segítő készség más csoportok irányába. A csoportok értékelik egymás munkáját (a tanárok számára is meg kell adni a lehetőséget az értékelésre!). Az értékelés helyi pénzzel történik, amely legyen FORFILL. Ezt jelképezze, egy még az iskolában előállított műanyag lapocska, rajta az értékkel. (5, 10, 20 Oldal 52 / 80

értékek szerepeljenek a „helyi pénzen”. Értékelés szempontokként külön-külön 100-as skálán történjen, oly módon, hogy az első szempontért adott összeg 20 % második szempontért 30 %, a harmadik szempontért 15% és a negyedik szempontért 35 %-ban járuljon hozzá a munka végső értékéhez. A pedagógus utolsóként értékel és a csoportnak járó összeg maximum ötven százalékával. EREDMÉNY: A megszerzett forfill-el lehessen könyveket, dvd-t madárbarát eszközöket stb. venni, amit a támogatók felajánlottak vagy pályázatok útján sikeresen be tudtunk szerezni. Természetesen szükséges klasszikus programokat beilleszteni. Ilyenek az esti közös főzés, sütés (pl.: alkalmat adhat összehasonlításra a boltban megvásárolt csirke és a háztáji udvarban nevelkedett csirkehús, vagy a tejtermékek esetében), Esti séta az erdőben, vadles, mezők életének meg figyelése - rossz idő nincs csupán megfelelő öltözködés - lovaglás. Közös játékok (pl.: középiskolások számára is igen nagy élmény a számháború, lehet fokozni, ha a hely alkalmas rá esti, sötétedés után, elemlámpával stb.) Ilyen módon jelentős közösség formáló erők törnek fel. Szükséges alapfogalmak tisztázása, (természetvédelem, környezetvédelem, fenntartható fejlődés, fenntarthatóság stb.). Oktatási cél: a tanórákon elsajátított tananyag összekapcsolása, kiegészítése új ismeretek –gazdasági alapismeretek elsajátítása. A gazdaság hatása, a természetre, a környezetre. Szakmák, szakterületek megismerése. Nevelési cél: szemléletformálás, melynek során a tanulók önmaguk és környezetük életvitelét befolyásolhatják a fenntarthatóság gondolatával. Tanulja meg tisztelni, az őt körülvevő természeti és épített környezetet, és várja el másoktól is. Módszer: Az erdei iskola működése és a témák (megfelelő előkészítést követően) alkalmasak arra, hogy szabadabb, változatosabb oktatási módszerek alkalmazását tegye lehetővé. A tanulók kreatívabbak szabadabb környezetben. Így különösen a kooperatív tanulás, a feladatok csoportban történő megoldása, a projekt módszer alkalmazása, kielőadások megtartása kerül előtérbe. Természetesen a témafelelős pedagógus közreműködésével. Egyes témák alkalmasak a vita (érv, ellenérv, konszenzus) módszer alkalmazására. Más ismeretek feldolgozása a már ismert gyakorlat alkalmazásával, illetve gyakorlati tevékenység útján rögzíthetők. 1. nap témája: Az urbanizáció és a természet A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár Oldal 53 / 80

A nap szakembere: földrajz- történelem szakos tanár Szükséges eszközök: projektor, notebook útleírások, fényképek, filmek, videók Zene: a lantfarkú madár hangutánzása. természeti népek zenéi Felvezetés: José Mujica uruguayi elnök beszéde (2012 Rio-i+ 20 konferencia) A nap témái vázlatosan: o az időszámításunk előtti ősi kultúrák történelmi áttekintése (közép - és dél amerikai, egyiptomi, keleti) o jelenleg élő természeti népek (Lásd RIÓI+20 konferencia véleménye ezekről a népekről, életformájukról) (Őshonos kultúráknak nincs szükségük védelemre, egyetlen dolog, amire szükségük van, az annak az elismerése, hogy joguk van létezni. Hagyjuk létezni) o Az ipari forradalom, felfedezések kora, tengerparti települések, kereskedelem o A városiasodás, a gazdálkodás fejlődésének hatása a természetre FELELŐSSÉG, harmónia önmagukkal és a természettel. Gyakorlati feladatok: A tanulók egyes csoportjai játsszák el, mutassák be az általuk kiválasztott természeti nép egy rítusát. 2. nap témája: A település szerkezet változásának problémái A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár A nap szakembere: civil szervezettől urbanizációs szakember Szükséges eszközök: projektor, notebook útleírások, fényképek, filmek, videók Zene: városi zajok összeválogatása A nap téma körei vázlatosan  Milyen problémákat hozott a városiasodás? (a lakosság koncentrálódása, által okozott nehézségek, problémák stb.) ténylegesen bemutatva megdöbbentő képekkel, videókkal  Milyen problémákat hozott a városiasodás? (az ember, mint biológiai, társas lény kapcsolat rendszere, a munkahely, a gyökerei)  A „perpetuum mobile” a természet rendszere, és az ember alkotta városi rendszer összehasonlítása  megoldási lehetőségek keresése (európai példák alapján)

Gyakorlati feladat: Egy működő ökoközösség (létrehozása, passzív házak, ellátás megszervezése, árucsere) jellemzői, működtetése. Oldal 54 / 80

3. nap témája: A szükségletek kielégítése, az igények átgondolása A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár A nap szakembere: makro-szemléletű közgazdász (tanár), környezetvédelmi civil szervezettől érkező szakember Szükséges eszközök: projektor, notebook, filmek, videók Zene: filmzenékből válogatás (Wall Street farkasa, tőzsdecápák 1-2) Gounod: Faust rondója A nap téma körei vázlatosan  szükséglet, igény fogalmának tartalma, megjelenése  vásárlás folyamata, vásárlási döntések, vásárlás eredménye (kielégített szükséglet-igény- használhatóság, de meddig, hulladék keletkezése, kezelése stb.)  helyi vagy globális termék? (energia, minőség, megélhetés, helyi sajátosságok, gyökerek, emberi kapcsolatok stb.)  reklám és annak hatásai a médiára és az egyénre Gyakorlati feladat: környékbeli boltokról lista, vásárlási lista összeállítása, a helyi termelők felkutatása, boltban vásárolt, és helyi termelőknél vásárolt termékek összehasonlítása, napi menü összeállítása 4. nap témája: Hogyan és miért úgy működik a gazdaság, ahogy? A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár, A nap szakembere: makro-szemléletű közgazdász (tanár), Szükséges eszközök: projektor, notebook, filmek, videók Zene / Film: 1929 Nagy gazdasági világválság / A haladás csapdái ) A nap témája:  A gazdaság működésének alapkérdései. A résztvevők. Keresletkínálat alakulása. A kereslet generálása  Kinek is az érdeke a gazdaság globális fejlesztése. A gazdaság fejlődésének lehetséges irányai, a termelő és a szolgáltató típusú  A gazdaság fejlődése és a természet kapcsolata. A lokális vagy globális gondolkodás, cselekvés. A pénz szerepe.  A válságok, és azok kezelése. Elkerülhetők a válságok? Gyakorlati feladat: Vita módszer alkalmazása az egyén a társadalom a gazdaság egymásra hatása témakörben, értékelést a moderátor és a nap felelős szakembere végzi 5. nap témája: Mesterségem címere (egy régi játék felelevenítése) A nap moderátora: az erdei iskolát szervező tanár A nap szakembere: erdész, vadász, mezőgazdász, méhész Szükséges eszközök: projektor, notebook, filmek, videók Oldal 55 / 80

Négy helyszínen történik a bemutatás, a csoportok a helyszíneket körbejárják. Lehet külső is pl. egy közeli méhes Zene: az adott helyszínen az arra jellemző zene szóljon 5.1. Erdész: Mike Oldfield zenéjére - Az erdő fohásza „Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak” Vass Albert: Mese az erdőről A nap témája:  Mennyi idő alatt lesz erdő? Milyen funkciói vannak? Miért fontos, miért a legfontosabb ökoszisztéma az erdő? Klímaváltozás mitől, milyen következményekkel számolni a hazai erdők estében  Feladatok az erdőben, rendszeres, rendkívüli - aktuálisan most ép a jégtörés után-. Arra kell a nagyobb hangsúly fektetni, azt kell vizsgálni, ahol az erdei iskola van pl.: ártéri erdők, (ebben az esetben különösen más életközösségek jöhetnek létre) alföldi erdők, középhegység erdői.  A növény ismeret, fajismeret –amit már korábban, általános iskola felső tagozat erdei iskolában megismertek felelevenítése-, az egyes erdőt alkotó fák sajátosságai, szimbiózisa, élő világa. A faj ismeret a lágyszárú növények esetében is fontos, gyógy-és fűszernövények okán.  erdőről szóló szépirodalmi művek, azok elemzései  A témát Fekete István gondolataival át tudjuk vezetni a vadász, a vadászat megismeréséhez: „Az erdőt nem a vadászatért, a vadászatot viszont az erdőért szeretem. Az erdő beszélt hozzám, mert az erdő beszél ahhoz, aki ismeri: üzen, kitárja magát, csak meg kell érteni. De ahhoz, hogy érthessük, ismernünk kell fáit, bokrait, füveit, virágait, gombáit, állatait, s a sok színt, hangot, az állatok mozgását, életrendjét, természetét, az erő minden lakójának örök ősi törvényeit.” (Füves könyv, Almárium 2012. 73. oldal) Gyakorlati feladatok: Gyógyhatású növények fényképezése meghatározása, tablón, ppt-n történő bemutatása 5.2. Vadász: A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár A nap szakembere: erdész-vadász, hivatásos, vagy jól felkészült sport vadász Oldal 56 / 80

Szükséges eszközök: projektor, notebook, filmek, videók Négy helyszínen történik a bemutatás, a csoportok a helyszíneket körbejárják. Lehet külső is pl. egy közeli méhes, Zene: Vadászkürtök, Wéber: a Bűvös Vadász, Hobó Vadászat A nap témája:  Mi a vadászat, a vadászat története, szerepe az ember életébe, érzelmi kapcsolat  A vadászati eszközök átalakulása. A vadászati célok. Az ember vadásztársai.  Fontos megmutatni, hogy a vadászat a jelenkorban szükségszerű szabályozó tevékenység, emellett jelentős gazdasági, turisztikai tevékenység.  A vad tisztelete. A vadászat a természetvédelem része. Ez teszi lehetővé korábban őshonos vadon élő állatok visszatelepedését.  Beszélni kell az emberi lakhelyeken, a városokban megjelenő vadonélő állatokról. Szólni kell az invaziv fajok megjelenésről.  Az embernek okozott károk. Okai, kivédésük lehetséges módjai Film: Gyöngyvirágtól lombhullásig Gyakorlati feladatok: Szakember segítségével vadászati berendezések megtekintése, esti, éjszakai vadmegfigyelés pl. játsszák el, amit láttak - pantomim 5.3. Mezőgazdász, gazdálkodó A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár A nap szakembere: mezőgazdász Szükséges eszközök: projektor, notebook, filmek, videók Négy helyszínen történik a bemutatás, a csoportok a helyszíneket körbejárják. Lehet külső is pl. egy közeli méhes, Zene: népdalok, népzene, Kalmár István: Fülemüle szerenád A nap témája:  A vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre való áttéréssel kezdődött az a probléma folyam a ma már a fenntarthatóság kérdésköreként ismerünk  A felfedezések, a népvándorlások időszaka pedig megtette a globális termelés irányába az első lépéseket  A mezőgazdaságban a termék előállítás különböző módjainak, jellemzőinek bemutatása a csoportok feladata  Az energia felhasználás, az alkalmazott ”segédanyagok” és a keletkezett hulladékok elhelyezésének, feldolgozásának elemzése

Oldal 57 / 80

 Javaslati lehetőségek a mezőgazdasági gazdálkodás és egyes gazdasági alapproblémák megoldására, tekintettel a fenntarthatóságra Gyakorlati feladatok: Önellátó konyhakert tervezése, egy vegetációs időszakra 5.4. Méhész A nap moderátora az erdei iskolát szervező tanár A nap szakembere: méhész Szükséges eszközök: projektor, notebook, filmek, videók Négy helyszínen történik a bemutatás, a csoportok a helyszíneket körbejárják. Lehet külső is pl. egy közeli méhes, Zene: Rimszkij Korszakov: A dongó  rovarok, mint a biodiverzitás egyik alappillérei  „mérnöki” építményeik, anyaguk, formájuk, szellőzésük. Építményeik, mint raktár, mint lakhely. Mit tanul az ember a rovaroktól?  A rovarok szerepe a mezőgazdasági termelésben. Szükségességük, a vegyipar és a rovarok, fenntarthatóság tükrében.  Munka a méhekkel, a méhészet munkaeszközei. A méhek munkája, a méhlegelők szerepe, vándorlás a méhekkel. A méhek kommunikációja, a méhek tánca. Gyakorlati feladat: Méhészeti eszközök használatának a bemutatása. A”méhészet melléktermékeinek” haszna, a méz alkalmazása. További téma lehetőségek a fenntarthatóság pedagógiája területére: 1. A zöld jeles napok keretrendszerbe foglalása 2. Megújuló, természetes energiák alkalmazása a hétköznapokban 3. Hulladék vagy szemét 4. Mezőgazdaság, mint munkahely, mint energiatermelő, élelmiszertermelő 5. A pénz vagy cserekereskedelem 6. Helyi értékek és a mai hétköznapok, mobilitás és a gyökerek 7. Klímaváltozás a történelmi korokban és napjainkban, a változás hatásai 8. Társadalmi értékrendek változása az ember törzsfejlődése során 9. A világgazdaság a gazdaság centrumai, a globalizáció

Oldal 58 / 80

IRODALOMJEGYZÉK Könyvek, könyvrészletek: Boldizsárné Kovács Gizella (felelős szerk.), Kosztolányi Istvánné (alkotószerk. 2002): Az erdei iskola hasznos könyve, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Csányi Vilmos (2012): Irónikus etológia (Sanoma Média Zrt. ) Fekete István (2012): Füveskönyv, Almárium (Móra kiadó) Gore, Al : A föld utolsó esélyéről (HVG 2014 02 15 28-29 old) Gyulai Iván: (2012)A fenntartható fejlődés (Ökológiai intézet) Gyulai Iván: Gondolatok a fenntartható fejlődésről (Zöld Akció Egyesület) Havas Péter: (2001) A fenntarthatóság pedagógiája I (Cédrus. Március) Hoff, Benjamin: (1993) Micimackó és a Tao (Alapítványi Kiadó) Láng István: (1993) Környezetvédelmi Lexikon (Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat) Lorenz, Konrad: (1991) Mentsétek meg a reményt” (Európa Könyvkiadó) Lorenz, Konrad: (1989) A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (IKVA Könyvkiadó Kft. ) Lorenz, Konrad: (1996) Ember voltunk hanyatlása (Cartafilius Kiadó) Magosfa Alapítvány: (2009) Fogyasztó kúra Magyar Értelmező Szótár (1980)(Akadémiai Kiadó Magyarország Alaptörvénye 2011 Szergej L. Rubinstein: (1964) Az általános pszichológia alapjai Akadémiai Kiadó, Budapest, Széchényi Zsigmond: (1963) Ünnepnapok (Szépirodalmi kiadó) Egyéb források: Ádám Ferencné: (006) Fenntartható fogyasztás családi és iskolai közösségekben Bihariné dr. Krekó Ilona: Fenntarthatóságra nevelés – a jövő útja (Előadás) Fűzné Kószó Mária: (2006) Akciókutatás a tanárképzős hallgatók környezeti nevelési tanítási programjában (Disszertáció Budapest ELTE PPK) Havas Péter: (2001) A fenntarthatóság pedagógiai elemei (új pedagógiai Szemle 09. hó) Kézy Ágnes – Varga Attila: (2007) Az ökoiskolák szerepe a közoktatás reformjában http://epa.oszk.hu/00000/00035/00119/2007-12-ta-TobbekFenntartható fogyasztás családi és iskolai közösségekben (2006) Oldal 59 / 80

Kerettantervek (34/2014 IV. 29) EMMI rendelet Kerettanterv gimnáziumok számára 51/2012 EMMI rendelet 3 melléklet Kormányrendelet 110/2012. (VI. 4.) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Környezet és Fejlődés Világbizottság (ENSZ Nyilatkozat 1987. (Brundtland Bizottság) Köznevelési törvény CXC 2011. /43/ Közoktatási törvény 1993. évi LXXIX tv /44 Major Anna (OFI). A fenntarthatóságra nevelés helyzetképe a természettudományos nevelésben (Gyermeknevelés 2. évf. 1. szám 9-15 (2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács: Nemzeti fenntartható fejlődési Keretstratégia 2013 Budapest, 2009.07.25 Staféta tábor) Vajgerné Bőhm Erika: (2010) A fenntarthatóság pedagógiája a gyakorlatban (Pannon Egyetem Disszertáció) Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, (Tokió, 2000). Internetes források: 1. http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/nevtarsal/a_krnyezeti_nevels_meg hatrozsa.html 2. http://www.ravazdierdeiiskola.hu/web_tartalom.php?menu_id=21 &username=&lang=hun 3. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011 _01-05_409-421.pdf 4. http://www.polyver.hu/EViewApp.vd?ml=221&xsel=1&dsn=4&s dsc=1&s=0 5. 5.- http://mkne.hu/pie/piekonyv2.htm 6. - http://mkne.hu/iz_irasok/erdeiisk.pdf 7. - http http://www.bpk.nyme.hu/index.php?id=562&L=1&id=562 8. 8.https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v= 2G8LAiHSCAs 9. http://www.cserhatreklam.hu/ 10. http://www.naperd.hu/erdei_iskola/new/index.php 11. http://erdeiiskola.ipolyerdo.hu/programok 12. http://mkne.hu/NKNS_uj/Eletkorok.pdf 13. http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/index.php?p=t&id=16-2 14. Havas Péter: A fenntarthatóság pedagógiája II (http://www.ofi.hu/tudastar/havas-peter) 15. Havas P.- Varga Attila: A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlat felé (http://www.oki.hu/cikk.php?kod=TFHavas-Varga-Fenntarthatosag.html)

Oldal 60 / 80

MELLÉKLETEK

Oldal 61 / 80

1.sz. melléklet Mikszáth Kálmán Líceum erdei iskolai programja Alapprogram A hazai természet- és környezetvédelem története, jelenlegi helyzete, globális és lokális vonatkozásai Földrajzi- geológiai program Pontos helymeghatározás: - térkép tájolása - álláspont meghatározása tereptárgyméréssel, oldal- és hátrametszéssel - tájékozódás: nap állása alapján, órával, Sarkcsillaggal, Hold ill. tapasztalati megfigyelések segítségével - az iránytű és a tájoló használata - távolság- és szintkülönbség számítása 2. A Cserhát hegység kialakulása, geológiája A Cserhát geomorfológiája: - kőzetfelismerés és határozás: mese rejlik minden kőben - kőzetek gyűjtése, gyógyító ásványok - kövületek – Ipolytarnóci leletek 3. A terület talajtani viszonyai: - a talaj kialakulásának fázisai - talajszerkezeti vizsgálatok - talaj áteresztő és nedvszívó képességének vizsgálata - talaj elő lényeinek vizsgálata 4. A helyi vízrajzi viszonyok A tó, a patak és az erdő biocönózisának vizsgálata a következő szempontok szerint: - klíma, talaj - társulási viszonyok - vízkémia, vízbiológia - gazdálkodás - védelem 1.

Fakultatív programok - Álláspont meghatározás átlátszó papírral - Gnómon készítése és használata - Kőzetek puffer kapacitásának vizsgálata - A gyógyító ásványok kipróbálása – fogpor, fürdősó - A mésztartalom kimutatása a talajban - Talajszelvény készítése, Vízbiológiai gyakorlatok Oldal 62 / 80

1.

A terényi tó vizsgálata Klíma - talaj-, víz- és léghőmérséklet mérése - csapadék, szélsebesség, vízgőztartalom, napsugárzás erősségének mérése Talaj (a tópart) - talajnedvesség, talaj színének, talaj szerkezetének vizsgálata - talajszövet, talaj víznyelő és áteresztő képességének vizsgálata - talaj mésztartalmának vizsgálata Társulási viszonyok - növény- és állatfajok felismerése, meghatározása - életközösségi térkép készítése - tó partján lévő gyurgyalag fészkek és madarak megfigyelése - állóvíz szukcessziójának tanulmányozása - táplálkozási kölcsönhatások megfigyelése Vízkémia - víz színének, víz zavarosságának, víz szagának vizsgálata - ammóniumion meghatározása, víz pH-jának, nitrát tartalmának (NO3) mérése, nitrittartalom (NO2) mérése - állandó keménység, foszfát tartalom mérése Vízbiológia - a tó élőlényeinek tanulmányozása, meghatározása mikroszkóppal - fito- és zooplanktonok vizsgálata - gerinctelen fauna vizsgálata Gazdálkodás - a tó hasznosítása - halászat, idegenforgalom, falusi turizmus Védelem - növényvédelem a környéken - környezetvédelmi őrjárat a tó környékén - interjú a falubeliekkel - Hangfelvételek készítése: - madár-, - emlős és - rovar hangok - Periszkóp készítése a víz alatti élővilág megfigyelésére - A tó iszapjának mennyiségi és minőségi vizsgálata - Mikroszkópzizálás - Eutrofizáció

Oldal 63 / 80

2.

A Szanda-patak vizsgálata A patak geológiai, vízrajzi viszonyai Klíma - hőmérséklet mérése (lég-, talaj, vízhőmérséklet) - csapadék, szélsebesség, vízgőztartalom mérése - napsugárzás erősségének mérése Talaj - talaj nedvességének, színének, szerkezetének, talajszövet vizsgálata - a talaj víznyelő és áteresztő képességének vizsgálata - talaj mésztartalmának vizsgálata Társulási viszonyok - a biotópban található növény- és állatfajok felismerése, meghatározása - fehér gólya megfigyelése - kommenzalizmus tanulmányozása (gólyafészekben verebek) - táplálkozási kölcsönhatások megfigyelése - fűben, fában orvosság – gyógynövényismeret - gyógynövények gyűjtésének szabályai - a parlagfű, mint hiperallergén gyomnövény Vízkémia - a víz színének, a víz zavarosságának, szagának, pH-jának vizsgálata, nitrát-tartalom (NO3), nitrit-tartalom (NO2) mérése, ammóniumion meghatározása - állandó keménység, foszfáttartalom meghatározása Vízbiológia - a patak vizében lévő élőlények tanulmányozása, meghatározása - vízminőség - jelző gerinctelenek tanulmányozása Gazdálkodás - patak jelentősége az idegenforgalomban A patak védelme - környezetvédelmi őrjárat a patak környékén - tisztítás - Gyógynövények megismerése, jelentősége - Teakóstoló - Parlagfű gyűjtés - A falu népének tájékoztatása - Plakátok készítése és kihelyezése a parlagfűről - A patak iszapjának mennyiségi és minőségi vizsgálata - Mikroszkopizálás

Oldal 64 / 80

3. Az erdő életközössége – pincétől a padlásig Klíma - hőmérséklet mérése (levegőben, talajban, különböző szinteken) - csapadék, szélsebesség, vízgőztartalom, napsugárzás erősségének mérése Talaj - talaj nedvességének, színének, szerkezetének, talajszövet vizsgálata - a talaj víznyelő és áteresztő képességének vizsgálata Társulási viszonyok - az erdő kialakulása - jellemző növény- és állatfajok meghatározása - szintezettség vizsgálata - aspektusai - szimbiózis vizsgálata zuzmón - élősködés vizsgálata tölgyfán (fagyöngy) - táplálkozási kapcsolatok megfigyelése - hangyaboly megfigyelése - egyes élőlények riasztó és rejtő színeinek megfigyelése - fák korának megállapítása Gazdálkodás - természetes és telepített erdők jelentősége - fakitermelés – faültetés - idegenforgalom - vadgazdálkodás – vadászat - állatnyomok tanulmányozása, azonosítása Erdő védelme - tűzvédelem, egyes fajok, a biocönózis védelme - káros emberi beavatkozások

Oldal 65 / 80

4. Túraprogram Kiskér Terénytől 3 km-re lévő tanyán töltötte gyermekkorának nyarait SzentGyörgyi Albert Emléktábla megkoszorúzása Szent-Györgyi Albert életének, munkásságának feldolgozása Szandai vár A Szandai-várhegy és kb. 20 hektáros környéke védelem alatt áll. - a várhegy geológiája, a régi vár története - a gyertyános-tölgyes erdő tanulmányozása - Gombahatározás, ehető és mérgező gombák - Mohák vizsgálata - Avar élővilágának vizsgálata - Gubacsvizsgálatok - Magas lesről egyes vadak megfigyelése - Madáretetők készítése - C-vitamin kimutatása különböző növényekből, és ennek biológiai jelentősége - Ipoly-völgybe tett terepgyakorlat során társulások tanulmányozása (láperdő, mocsári, réti, pusztai, vízi növénytársulások, Ipoly-völgy vadvirágai), illetve fürdés az Ipolyban (kijelölt helyen) - Ipolytarnóc: őskövületek, ősmaradványok megtekintése Környezetvédelmi program - Klímavizsgálatok, hőmérséklet, csapadékmérés, felhőtípusok megfigyelése - Vízvizsgálatok, pH, vízminőség, vízszennyezés - Levegő szennyezettségi vizsgálat - zuzmó-térkép készítése, ülepedő por vizsgálata - Hulladékok elhelyezésének vizsgálata a faluban, szemétgyűjtés és szállítás, újrahasznosítás, csomagolási módok, formák, komposztálás - A közlekedés és a zaj vizsgálata - Építészeti, esztétikai szennyezés - A mérési eredmények összesítése és a további teendőkről a falu polgármesterének levél írása Csillagászati program - a nyári égbolt megfigyelése, jellegzetes csillagai, csillagképek, távcső használata - éjszakai túra a terényi forráshoz Művészeti program - természet ábrázolása különböző művészi eszközökkel Oldal 66 / 80

- Fotózás: Stadler Árpád amatőr fotóművész elméleti és gyakorlati bemutatója és kiállítás megtekintése - természetes eredetű anyagokból egyszerű játékok készítése pl: nádból – csónak, sásból – madár, stb. - saját kompozíciók készítése - gyöngyfűzés: állatok (krokodil, lepke, madár, egér, stb. formák) - nemezelés megismerése, szerepe a népi kultúrában – nemeztárgy készítése Néprajzi, gazdasági program - a falu néprajzi, történelmi emlékeinek megtekintése és az ezzel kapcsolatos kiállítás megtekintése (Szent-Györgyi Albert emlékpark, falumúzeum, istállógaléria, orsósmagnó múzeum, harangláb) - állattartás, állat és ember kapcsolata, lótartás: etetés, gondozás, nevelés megtekintése, kis csoportokban, falusi gazdaságokban, lovaglás, lovászok segítségével – Szanda - kecsketartás: etetés, gondozás megtekintése, a kecseke szerepe a Káposztáshegyi sztyepperét állapotának visszaállításában, kecskegidák viselkedésének megfigyelése - méhészkedés: méhek élete, a méz biológiai jelentősége - a fecske, mint a parasztgazdaságok segítő madara - a népzene, a néptánc szerepe a falu életében – népzenei bemutató, a természet hangjai, zeneisége, a népi hagyományok megismerése - őseink fegyvere – íjászat, vadismeret – vadászat, vadvédelem, vadászati etika - Papírkészítés, komposzt halom készítés, Elhasznált elemek gyűjtése - Zajszint mérés, forgalomszámlálás Akácirtás a Káposztáshegyi sztyeppréten - Állítható csillagkép készítése - Újságcikk írása a természetismereti táborról - A gyöngy, mint díszítő elem - Kiállítás rendezése az elkészült játékokból - Ló tisztítás,Kecskefejés, kecsketej kóstolás - Méz pergetés, kóstolás, mézeskalács készítése

Oldal 67 / 80

2.sz. melléklet KÉRDŐÍV

Kedves Pedagógus! Herczeg Béla agrár-mérnöktanár hallgató vagyok a Szent István Egyetemen. Diplomadolgozatom témája a fenntarthatóság pedagógiájának megjelenése az iskolai életben, illetve az erdei iskolában. Kérem, hogy segítse munkámat azzal, hogy figyelmesen elolvassa a kérdéseket, és számokkal, illetve szöveges módon megválaszolja azokat. A számskálánál 1-5-ig terjedő skálán karikázza be azt a számot, amelyikkel leginkább egyetért. Az 1: nem ért vele egyet, az 5: a leginkább egyetért. Segítségét előre is köszönöm! Herczeg Béla 2015. 03. 20. 1.

Az Ön neme:

FÉRFI

2.

Ön melyik korosztályba tartozik: - 30, 30 – 40

NŐ 40 – 50

50 -

3.

Ön szerint mit jelent a fenntarthatóság pedagógiája? Kérem, írja le pár mondatban! ................................................................................................................. .................................................................................................................

4.

Ön milyen tantárgyat oktat a legnagyobb óraszámban? A megfelelőt aláhúzással jelölje! biológia, kémia, magyar, matematika, fizika, idegen nyelv, történelem, földrajz egyéb: ………………………. Részt vett-e diákjaival erdei iskolai programon? igen nem Amennyiben Önmaga szervezett erdei iskolai programot, megpróbáltae a fenntarthatóság pedagógiája mentén összeállítani a programelemeket? igen nem Egyéb témákra koncentráltunk. Mégpedig: ................................................................................................................. .................................................................................................................

5. 6.

Oldal 68 / 80

7.

Véleménye szerint csak természettudományos területen lehet a fenntarthatóságot tanítani? 1 2 3 4 5

8.

Elfogadja-e, hogy az erdei iskolai programok és az iskolai tananyag összekapcsolható? 1 2 3 4 5

9.

Milyen jeles zöld napokat ünnepelnek meg az iskolájukban? (húzza alá) Víz Világnapja Földnapja Madarak és Fák napja Állatok világnapja Környezetvédelmi világnap Meteorológiai világnap Egyéb:……………………………………………………………...

10.

Hogyan kerül megszervezésre a zöld jeles nap az adott iskolában? A legjellemzőbbet válassza! (húzza alá)  iskolai keretek közt  települési szinten  szülők, családok bevonásával  vállalkozók bevonásával

11.

Szükségesnek tartja-e a gazdasági alapismeretek tanítását diákok számára az iskolájában? Általános iskolában 1 2 3 4 5 Középiskolában 1 2 3 4 5

12.

Elfogadja azt az állítást mely szerint a gazdaság és a fenntartható fejlődés rendkívül szoros kapcsolatban van? 1

13.

2

3

4

5

Ön, hogy látja az iskolájában, a fenntarthatóság három alappillére (környezet – társadalom- gazdaság) megjelenik-e egy – egy tantárgyon belül, komplex rendszerben? Igen Nem Ha van ilyen, kérem, írjon rá példát! ................................................................................................................. Oldal 69 / 80

14.

Ön szerint a zöld jeles napok kiterjesztése települési szintre adna-e a diákoknak a mindennapi életben alkalmazható tudást? (Pl.: egy szelektív hulladékgyűjtő telep látogatása, madárodú készítés és kihelyezés több iskolai csoport bevonásával?) 1

2

3

4

5

15.

Amennyiben inkább iskolai keretek közt zajlik e zöld ünnepek megrendezése, véleménye szerint ki lehetne-e terjeszteni települési szintre? Pár mondatban írja le ezzel kapcsolatosan, mi a véleménye? ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

16.

Melyik meghatározás áll a fenntartható fejlődés fogalmához legközelebb? 1. természetvédelem 2. környezetvédelem 3. a gazdaság irányított fejlesztése 4. a társadalom és a gazdaság összhangja 5. szükségletek és igények összehangolása

17.

Ön szerint a NAT-ban foglalt fenntarthatóság irányába mutató szemlélet megjelenik-e az iskolai hétköznapokban? 1

18.

2

3

4

5

Ön szerint, hogyan kapcsolható össze a humán és a reáltárgyak tanítása a fenntarthatóság pedagógiájának érdekében? Pár mondatban írja le véleményét! ................................................................................................................. ................................................................................................................. ...................................................................................................................................

19.

Véleménye szerint a NAT-ban megfelelő prioritással rendelkezik a fenntarthatóság szemléletének oktatása? 1

2

3

4

5

Oldal 70 / 80

Milyen foglalkozások szerepelnek ismeretei szerint az erdei iskolai programokban? (Több válasz is lehetséges!) tanórák (biológia, földrajz stb.) a természetben 1. megfigyelések, vizsgálódások 2. kirándulás, túra 3. falusi életmóddal való ismerkedés 4. környezet és gazdaság kapcsolatát vizsgálták 5 elméleti tudás gyakorlati alkalmazása 6 .Egyéb Köszönöm segítő közreműködését! 20.

Oldal 71 / 80

FÜGGELÉK

Oldal 72 / 80

1.sz függelék

Pályatervezési és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék

A DOLGOZAT TARTALMA A dolgozat címe: Egyes erdei iskolák a fenntarthatóság pedagógiája tükrében A dolgozat készítőjének neve: Herczeg Béla Belső konzulens: Nagy Andrea tanszéki mérnök A felgyorsult digitális világ alapjaiban átalakítja az ember értékrendjét, földrajzi lakóhelyétől, hitétől, gazdasági fejlettségétől függetlenül. A gazdaság, a pénz uralma átvette a hatalmat az ember fölött. A multinacionális vállalatok globalizálták a világot. Elvész az egyedi, a helyi érték. Mielőtt teljesen eltűnnének az autentikus termékek, kulturális értékek meg kell ismertetni a fiatalokkal oly módon, hogy tanulják meg a szükségleteiket és igényeiket összehangolni. Ehhez az szükséges, hogy gyermekkorban a családban találkozzon a fenti gondolattal. A dolgozat arra feltételezésre épül, hogy sem a tanórákon, sem az erdei iskolában nem érvényesül a fenntarthatóság pedagógiája, a fenntarthatóságra nevelés. Két vizsgálat került elvégzésre, az erdei iskolák programjainak dokumentumelemzéssel, a másik pedig írásbeli kikérdezés módszerével a pedagógusok véleményére alapozva, a válaszuk kiértékelésével. A dolgozat felhívja a figyelmet a fenntarthatósági szemlélet kialakítására, a fenntarthatóság pedagógiájának fontosságára. Megállapítja, hogy a jelenlegi oktatást meghatározó jogszabályokban nem élvez prioritást a fenntarthatóságra nevelés. Az iskolák sem rendelkeznek fenntarthatósági programmal. Ha mégis fenntartható iskolának tartja magát az oktatási intézmény, akkor is csak környezetvédelmet tartja fontosnak. Nem tudja a fenntarthatóság három pillérét bemutatni, mert minimális gazdasági ismeretek férnek be a tananyagba. Nem kezeli komplexen a humán és reáltantárgyakat. Az erdei iskolai programjaik is csupán természet megismerését, védelemét, esetleg környezetvédelmére hívják fel a gyerekek figyelmét. Azonban ezek Oldal 73 / 80

ellenére megfelelő pedagógusi szemlélettel, megfelelő pedagógiai módszerekkel ki lehet alakítani a diákokban a fenntarthatóság szemléletét. A dolgozat konkrét javaslatokkal él egy fenntarthatóságot megcélzó erdei iskolai program keretében, melynek elemei használhatók a tanórai oktatásban is.

Oldal 74 / 80

2.sz. függelék

Pályatervezési és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék

NYILATKOZAT Alulírott HERCZEG BÉLA a Szent István Egyetem Gazdasági-és Társadalomtudományi Kar MÉRNÖKTANÁR szak LEVELEZŐ tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy az Egyes erdei iskolák a fenntarthatóság pedagógiája tükrében címmel védésre benyújtott diploma dolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem. Gödöllő, 2015. április 10

Herczeg Béla

Oldal 75 / 80

3.sz. függelék

Pályatervezési és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék

ÖSSZEFOGLALÁS

A dolgozat címe: Egyes erdei iskolák a fenntarthatóság pedagógiája tükrében A dolgozat készítőjének neve: Herczeg Béla Belső konzulens: Nagy Andrea tanszéki mérnök Kulcs fogalmak: fenntarthatóság, erdei iskola, ökoiskola, komplexitás, fenntarthatóság pedagógiája, A dolgozat felhívja a figyelmet a fenntarthatósági szemlélet kialakítására, a fenntarthatóság pedagógiájának fontosságára. Megállapítja, hogy a jelenlegi oktatást meghatározó jogszabályokban alig élvez prioritást a fenntarthatóságra nevelés. Az általam vizsgált iskolák sem rendelkeznek fenntarthatósági programmal. Ha mégis fenntartható iskolának tartja magát az oktatási intézmény, akkor is csak környezetvédelmet tarja fontosnak. Nem tudja a fenntarthatóság három pillérét bemutatni, azért sem, mert minimális gazdasági ismeretek férnek be a tananyagba. Nem kezeli komplexen a humán és reáltantárgyakat. Az erdei iskolai programjaik is csupán természet megismerését, védelemét, esetleg környezetvédelmére hívják fel a gyerekek figyelmét. Azonban ezek ellenére megfelelő pedagógusi szemlélettel, megfelelő pedagógiai módszerekkel ki lehet alakítani a diákokban a fenntarthatóság szemléletét. A dolgozat konkrét javaslatokkal él egy fenntarthatóságot megcélzó erdei iskolai program keretében, melynek elemei használhatók a tanórai oktatásba is

Oldal 76 / 80

4. sz. függelék

Institution of Career Planning and Teacher’s Training Department of Pedagogy and Career Planning ABSTRACT

The title of the thesis: Forest schools in the reflection of education for sustainability Thesis made by: Béla Herczeg Institutional tutor: Andrea Nagy department engineer The accelerating digital world has been basically changing our values independently of our geographical location, beliefs or economical development. The economy and the domination of money have taken control over us, humans. Multinational companies have globalized the world. Unique, local values will be lost. Therefore we must make out youth get to know authentic products as well as cultural standards before they entirely disappear. Young people should learn how to coordinate their needs with their pretensions. It is essential for them to meet with these ideas during their childhood in their families. This thesis is based on the assumption that the pedagogy and education of sustainability are neither asserted in classroom lessons nor in forest schools. Two studies have been carried out on this subject. One, that analyses the programmes of forest schools with analysing documents. The other one is based on the teachers’ opinions, appraising their answers. The thesis draws attention to forming the views of sustainability and the importance of the pedagogy of sustainability. It points out that the education for sustainability has no priority in the regulations that determine current school education. Schools have no programmes for sustainability. Even if the school considers itself a sustainable institution it only focuses on the importance of environmental protection. It cannot produce the three basic pillars of sustainability as very little economical knowledge can be inserted into the syllabus. The art and science subjects are not handled in a complex way. Even the forest school programmes call the students’ attention on getting to know the nature and its protection or perhaps the protection of the environment only. However, despite all these facts, with the right pedagogical views and methodological approach the students’ views of sustainability can be developed. Oldal 77 / 80

The thesis gives particular suggestions for sustainability aiming the programmes of forest school education and it can also be used in the classroom lessons at school.

Oldal 78 / 80

5. sz. függelék

Pályatervezési és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék

KONZULTÁCIÓKON VALÓ RÉSZVÉTEL IGAZOLÁSA AGRÁRMÉRNÖKTANÁR MESTERSZAK

A hallgató neve: HERCZEG BÉLA

A belső konzulens neve és beosztása: NAGY ANDREA tanszéki mérnök A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve: Pályatervezési és Tanárképző Intézet Nevezett hallgató 2014/2015 tanévben a diplomamunka készítésével kapcsolatos konzultációkon rendszeresen részt vett. Az elkészített dolgozatot Egyes erdei iskolák a fenntarthatóság pedagógiája tükrében címmel bemutatta. A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra való beadásával egyetértek. Gödöllő, 2015. április 10

Nagy Andrea Konzulens

6.sz. függelék Oldal 79 / 80

Pályatervezési és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozom korábbi és mostani tanáraimnak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy eredményesen el tudjam végezni az agrármérnök tanári szakot. Segítő készségük, támogatásuk, mentorálásuk, optimizmusuk igen nagysegítséget adtak a feladat elvégzéséhez. Igazi tanárként, nem a halat kifogva, hanem, megtanítani, halászni, módszerük követendő példa. Külön kiemelném NAGY ANDREA tanárnőt, aki akár személyesen, akár elektronikusan önzetlen segítségével járult hozzá az eredményes diploma dolgozatom elkészítéshez. Szeretném, megköszöni családomnak, feleségemnek, gyermekeimnek türelmüket, akik lehetővé tették tanulásomat. Harmonikus, zavartalan, körülményeket, környezetet, légkört biztosítva járultak eredményeimhez. Szükség esetén segítségüket. Átvállalták, elnézték, ha nem végeztem el a családi munkamegosztásban rám eső részt.

KÖSZÖNÖM

Oldal 80 / 80