TANÁCSOK MŰSZAKI DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ

Gábor Dénes Főiskola

DR. KOVÁCS MAGDA

TANÁCSOK MŰSZAKI DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ

Készült a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával

ISBN 963 577 200 9

Kiadó: LSI Oktatóközpont Felelős vezető: Dr. Kovács Magda Témafelelős: Flier István

Dr. Kovács Magda

TANÁCSOK MŰSZAKI DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ

Nyitott rendszerű képzés - Távoktatás Oktatási segédlete Felsőoktatási tankönyv

LSI Oktatóközpont A Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány

4

LEKTOROK, ALKOTÓI KÖZREMŰKÖDŐK: Dr. Bíró Gábor Dr. Horváth Mátyás Dr. Kun István

Németh Pál Dr. Szász Gábor Dr. Szelezsán János

OKTATÓFILMBEN KÖZREMŰKÖDŐK: Dr. Bíró Gábor Dr. Domonkos Sándor Dr. Jedlovszky Pál

Dr. Kun István Dr. Pálinkás Jenő Dr. Szász Gábor

OKTATÓFILM KÉSZÍTŐK: Hanák Tibor Oláh Tibor Kozák László

LEKTORÁLTA: Márkus Orsolya

SZERKESZTŐ: Holop Lászlóné

FÜGGELÉKEK KÉSZÍTŐI: Kaszap István Káposztássy Gábor

Dr. Komarik J. Györgyné Surányiné Benedikt Vera

5

MELLÉKLETEK KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐK: Dr. Horváth András Orosz Lajosné Dr. Kun István

TECHNIKAI SZERKESZTŐ: Flier István Tóth István

6

TARTALOMJEGYZÉK oldalszám

Függelékek jegyzéke ............................................................................................ 9 Mellékletek jegyzéke .......................................................................................... 10 I. BEVEZETÉS ................................................................................................... 11 1. Útmutató a diplomamunka készítéséhez .................................................... 11 2. A diplomamunka tervezés célja és szervezeti keretei................................. 12 3. Diplomakiosztási ünnep .............................................................................. 15 II. A TÉMAVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK......................... 17 1. A diplomamunka témája ............................................................................ 17 2. Témaválasztás............................................................................................ 17 2.1. A téma jellegének meghatározása ...................................................... 18 2.2. Szempontok a téma kiválasztásához .................................................. 19 2.3. Mikor válasszak diplomatémát?........................................................... 20 2.4. Hivatalos témaválasztás ...................................................................... 21 2.5. Diplomamunka-terv űrlap .................................................................... 22 III. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK ................................................................... 23 1. A diplomamunka általános tartalmi követelményei ..................................... 23 2. A tartalmi követelmények biztosításához szükséges eszköz és ismeretanyag-bázis megteremtés....................................... .......34

7

IV. A DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉNEK FÁZISAI........................................ ..25 1. Javasolt lépéssor a diplomamunka kidolgozáshoz ..................................... 25 2. Formai megvalósításra vonatkozó javaslatok, előírások ............................ 28 3. Kidolgozási terv .......................................................................................... 29 3.1. Témaválasztási szempontok indokolása ............................................. 30 3.2. A diplomamunka kidolgozási stratégiája ............................................. 30 3.3. Mennyi idő kell a kidolgozáshoz? ........................................................ 31 3.4. A kidolgozási terv beadása ................................................................. 32 4. A tartalomjegyzék kidolgozása ................................................................... 33 5. A bevezetés................................................................................................ 34 5.1. Előszó ................................................................................................. 34 5.2. A bevezetés feladata........................................................................... 35 5.3. Köszönetnyilvánítás ............................................................................ 35 6. A téma feldolgozása ................................................................................... 36 6.1. A téma részletes kidolgozásának menetrendje ................................... 37 6.2. A diplomamunka formába öntése........................................................ 38 6.3. Diplomamunka stílusa ......................................................................... 39 7. Formai követelmények ............................................................................... 40 7.1. Szerkesztési kérdések ........................................................................ 40 7.2. Grafikai ajánlások................................................................................ 41 7.3. Szövegszerkesztés ............................................................................. 43 7.4. A végleges szövegváltozat megírása .................................................. 43 7.5. Mit lehet mellékletként csatolni?.......................................................... 44 7.6. Táblázatok........................................................................................... 45 7.7. Rajzokra vonatkozó előírások ............................................................. 45 7.8. Tanácsok a táblázatok és ábrák készítéséhez.................................... 47 7.9. Befejezés ............................................................................................ 47 7.10. A diplomamunka bekötése ................................................................ 47 8. Még egyszer összefoglalva, milyen legyen a diplomamunka szerkezete? .................................................................................................... 48 8.1. Általános felépítés ............................................................................... 48 8.2. A diplomamunka szerkezeti arányai.................................................... 49 8.3. Tanácsok a kimunkálásra.................................................................... 49

8 9. A diplomamunka beadása .......................................................................... 51 9.1. A beadás módja................................................................................... 51 9.2. Rendelkezések .................................................................................... 52 9.3. Az adatlapok, űrlapok a záróvizsgához ............................................... 52 V. HOGYAN TOVÁBB? ..................................................................................... 53 1. A munkáról szerzett tapasztalatok .............................................................. 53 2. Publikációs lehetőség ................................................................................. 53 3. A munka öröm forrása ................................................................................ 53 4. Hogyan hasznosítsuk a diplomamunkát diplomavédés után? .................... 54

9

FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE

1. A szakirodalom feldolgozása 2. Információkutatás számítógépes eszközökkel

10

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1.

Hogyan kell az irodalomjegyzéket összeállítani

2.

Idézetek, hivatkozások

11

I. BEVEZETÉS Tisztelt Hallgató! Főiskolai tanulmányainak befejeztéhez közeledve Önnek egy olyan új feladattal kell szembenéznie, melynek elvégzésekor az eddig tanultakat összefoglalva és a gyakorlatban szerzett tapasztalataival ötvözve a diplomamunka (szakdolgozat) készítése során az alkotás hímes mezejére lép. Most következik az az utolsó előtti munkafázis, amely a diploma megszerzéséhez vezet. A diplomamunka-készítés egy Ön által választott tématerületbe enged elmélyedést, ami lehet, hogy egy életre meghatározza az Ön pályáját.

1. Útmutató a diplomamunka készítéséhez Ez a jegyzet - MINT TANÁCSADÓ - segítségére lesz munkája előkészítésében, a megalapozó anyagok gyűjtésében, a formai kimunkálásban, ugyanakkor a tartalmat az eddigi elképzelései során kialakított, elérendő céljaihoz igazítva Önnek kell meghatároznia. Arra, hogy az Ön által kiválasztott témát hogyan kell feldolgozni, vezérfonalat a témavezetője ad. Vagyis ez a jegyzet nem fogja elmondani, hogy hogyan kell speciális programozói, tervezői, fejlesztői vagy tudományos munkáját elvégezni, hiszen az mindenkinek az egyéni kibontakozási lehetősége. Ugyanakkor elmondja a jegyzet, hogyan találhatjuk meg egyszerűen a lehető legteljesebb bázist, amelyen elindulhatunk munkánkban és azt, hogy miként juthatunk el a törvény által előírt módon a Záróvizsga Bizottságig.

12 Ebben a munkában a műszaki szakirányokon, szakokon készítendő diplomamunkákkal kapcsolatos tudnivalókat dolgozzuk fel, elsősorban a Gábor Dénes Főiskola előírásaihoz kapcsolódóan. Igen zsúfolt tanulási időszaknak néznek hát elébe a hallgatók. Reméljük, hogy a diplomamunka készítésében eltöltött gazdag felkészülési periódus után megkapják a jól megérdemelt diplomát, és ezzel megkezdődik új életük a műszaki értelmiség széles táborában. Ebben a munkában ismertetni kívánjuk: − mi a diplomamunka célja, − hogyan válasszák ki a kidolgozandó témát, melyek a tartalmi követelmények, − hogyan dolgozzák fel a fellelhető irodalmi anyagot, − hogyan végezzenek piackutatást, és hogyan hasznosítsák annak eredményeit, − hogyan kell rendszerezni a szakirodalmi anyagokat, katalóguslapokat, melyeket a kidolgozáshoz felhasználunk, − hogyan végezzünk gazdasági és prognosztikai értékelést, − melyek a formai előírások, − hogyan lehet feltárni az elért eredmények hasznosítási lehetőségeit, − milyen legyen a kidolgozott diplomamunka utóélete.

2. A diplomamunka-tervezés célja és szervezeti keretei Diploma elnyeréséhez a törvények értelmében a hallgatónak diplomamunkát kell készítenie.

13 A diplomamunka készítésének célja a mérnökjelölt elméleti és gyakorlati ismereteinek rendszerezése, megszilárdítása és az ismeretek alkalmazási készségének bizonyítása. A mérnökjelölt a diplomamunka elkészítésével és megvédésével bizonyítja, hogy képes mérnöki, ill. mérnök-menedzseri feladatok önálló megoldására. A diplomamunka készítéséhez a feladatok, külső intézményi, vagy belső tanszéki kutatási, fejlesztési, tervezési feladatok, illetve részfeladatok, így a diplomamunka kidolgozásába fektetett munka hasznosításának lehetősége adva van. A diplomamunka minőségének fontos jellemzője a hasznosítás, illetve a hasznosíthatóság, amely a gyakorlati adottságokhoz és körülményekhez igazodó, magas műszaki színvonalú, gazdaságos megoldással biztosítható. A témát érdemes annál az intézménynél kérni, kidolgozni, ahol Ön már esetleg bekapcsolódott egy szakmaspecifikus, konkrét munkába. A diplomamunka terjedelme általában 80-200 oldal, amelyet szövegszerkesztővel kell elkészíteni. Tartalmi vonatkozásban a diplomamunka azon tudományágat érintő kérdésekkel foglalkozik, amelyből a hallgató diplomát kíván szerezni. Diplomamunka készítésének elkezdésére hivatalosan akkor kerülhet sor, ha a hallgató az ötödik szemesztert befejezte, vagyis az ötödik szemeszter végéig minden vizsgakötelezettségének eleget tett. A diplomamunka megvédésére akkor kerülhet sor, miután a hallgató az összes vizsgakötelezettségének eleget tett. A diplomamunka minőségét a készítés során a konzulensek felügyelik, az elkészült anyagot opponens bírálja el. Ha az opponens a dolgozatot elfogadásra javasolja megfelelő érdemjegyi minősítéssel, akkor a jelölt szóban megvédheti az írásban kifejtett elképzeléseit, ennek alapján születik meg a Záróvizsga Bizottság minősítése.

14 A szóbeli védés során két tantárgyból kell szóbeli vizsgát tenni, melynek alapján a tanulmányok közben szerzett tudásanyagról is informálódhat a Záróvizsga Bizottság. A diploma minősítését a szigorlati eredmények, a záróvizsgatételekre kapott érdemjegyek, és a diplomamunka értékelése alapján kapott érdemjegy együttesen határozza meg. A diplomamunka ritkán tükrözi a hallgató teljes érettségének állapotát, csak kivételes tehetségű hallgató tollából születnek olyan művek, amelyek a későbbiekben kidolgozásra kerülő tudományos, fejlesztő munkának előfutárai lehetnek. A diplomamunka munkahelyi vagy tanszéki indíttatás alapján lehet kutatás eredménye, alkalmazói programkészítés, rendszertervezési feladat kidolgozása, vagy esszé jellegű kiértékelése egyegy témának. A kutatáson alapuló témák kidolgozása munkaigényesebb, fáradságosabb, ugyanakkor esetleg olyan új eredményekre is vezethet, mint például a mikroprocesszor alapgondolatának feltalálása, aminek alapötlete egy diplomamunka kidolgozása során született meg. Kutatáson alapuló dolgozatot csak megfelelő kutatóintézeti, tanszéki háttér segítségével lehet megírni. Ha valaki úgy készíti a diplomamunkáját, hogy annak megírása közben a munkáját valamilyen intézményben végzi, az inspirálja arra, hogy élő témát válasszon diplomamunkának. Ez a diplomamunka minőségét sok esetben alapvetően határozza meg. A kiértékelő jellegű diplomamunkák kisebb kockázattal járnak, rövidebb idő alatt elkészíthetőek, de az értékelés során esetleg nem érnek el olyan szintet, mint egy akár kezdetleges kutatáson vagy szellemes alkalmazástechnikai megoldáson alapuló diplomamunka. Azt is meg kell fontolni, hogy mire vagyunk képesek, hiszen egy kutatási vagy programkészítési téma kidolgozása, védése sok esetben embert próbáló feladat, amelyre az vállalkozzék, aki érez magában a feladatnak megfelelő tehetséget, szorgalmat. A diplomamunka-készítés olyan képességet bontakoztathat ki a hallgatóban, amelynek segítségével átlátja azt a tudatos, megfontolt folyamatot, amellyel a probléma felismerésétől el lehet jutni a

15 módszeres megoldásig. Ezeket a tapasztalatokat a diploma megszerzése után jól lehet kamatoztatni. A hallgatót a diplomamunka kidolgozásában konzulens irányítja, de ez az irányítás nem korlátozza a jelölt önállóságát. A konzulens ellenőrzi az időbeosztást, igyekszik biztosítani az önálló munka feltételeit. Segít a szakirodalom és a műszaki dokumentációk használatának megismerésében, rávilágít az esetleges helytelen elvi kiindulások következményeire, vagy esetleg a terv aránytalanságaira. A konzulens pontosítja azokat a megoldandó feladatokat, amelyeket a feladat kiválasztásakor még nem lehetett egyértelműen látni. A konzulens a megjegyzéseit a konzulensi lapra vezeti rá. Minden bejegyzést dátumozni kell és alá kell írni. Ilyen megjegyzések lehetnek: a részfeladatok pontosítása, konkretizálása; a változtatások indokolása és igazolása stb. A konzulens a jóváhagyott feladat, illetve részfeladat lényegét nem változtathatja meg, de indokolt esetben módosítási javaslatot tehet a tanszékvezetőnek. A konzulens a „beadható” rovatot akkor írhatja alá, ha a szigorló az összes feladatpontot kellő mélységben kidolgozta és a diplomamunka szerkezete és formája az ismertetésre kerülő követelményeknek megfelel.

3. Diplomakiosztási ünnepség A diplomakiosztás minden egyetem és főiskola egyik legszebb ünnepi eseménye. Az az igazság, hogy mindig azt kellene legjobban ünnepelnünk, ami egy ember életében egy nehéz munka lezárása után továbblépést jelent. Vagyis jogos az ünnep, jogos a boldog mosoly, amely nem csak a hallgatók - bocsánat, a volt hallgatók - arcán, szemében tükröződik, hanem nagy örömünnepe ez a szülőknek, nagyszülőknek, feleségeknek, férjeknek, gyerekeknek, barátoknak, szerelmeknek, vagyis mindenkinek, aki az ember életében fontos szerepet tölt be.

16 Igen, ez egy örömünnep, amit minden főiskola/egyetem vezetése igyekszik minél szebbé, emlékezetesebbé tenni. Ha valami az életünkben megérdemli az ünneplést, az az oklevél, amit sok munka, öröm, fáradtság, igyekezet, áldozathozatal eredményeképpen szereztünk meg. Természetesen azt is tudnunk kell, hogy olyan szakmát választottunk, - és már az informatika hatására is a legtöbb tudományág ilyen - amely igényli a folyamatos tanulást, önképzést egészen addig, amíg hasznosítani akarjuk önmagunkat, vagyis az egyre növekvő szellemi tőkénket. Ennek a nemes, önmagunknak és környezetünknek örömet szerző tevékenységnek nem kell véget érnie, előre léphetünk tanulmányainkban (egyetem, PhD) és valami fantasztikus új alkotás gyakorlati megvalósításával, amire a legtöbb fiatal mérnök vágyik. A tanulmányaink során megszerzett ismeretek közül legalapvetőbbnek fogjuk érezni a diplomamunka kidolgozása során az alapismereteket, amelyre a „várat” építhetjük, utána jön a felépítmény, a programozási és a rendszertechnikai ismeretek felhasználása. Nagyon fontos az is, hogy a műszaki elképzeléseinket mindig gazdasági számításokkal támasszuk alá. Tanulmányaink során megismertük a műszaki alkotások gazdaságosságának jelentőségét, a piac, illetőleg a verseny követelményrendszerét, amelyhez az igazodás alapvető fontosságú a gyakorlati életben, de még a kutatásban is. Egy mérnök számára munkája során elsőrendűen fontos tényező, hogy számoljon a gazdasági siker reményével, mert nélküle a műszaki siker nem ér semmit. Tantervünket és azon belül a tudásanyag-csokrokat úgy állítottuk össze, hogy főiskolánkról Önök naprakész /up-to-date/ tudásanyaggal felvértezve mérnöki diplomával kerüljenek ki a gyakorlati életbe. Számoljanak azzal, hogy egy jó mérnök elsősorban nem a könyvtárnak készíti munkáit, hanem mint névadónk, példaképünk Gábor Dénes, mindig arra törekszik, hogy az elméleti kutatási eredmények a gyakorlatban is megvalósuljanak az emberiség javára.

II. A TÉMAVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

17

1. A diplomamunka témája A diplomamunka témája olyan szakmai feladat, amelynek alapproblémája a szak területére esik, és amelynek megoldása lehetővé teszi a főiskolai képzési célokban megfogalmazott szakmai követelményeknek (az ismeretek elsajátításának és önálló, alkotó alkalmazási képességének) az ellenőrzését.

2. Témaválasztás A témaválasztás többnyire akkor bizonyul igazán sikeresnek, ha a jelölt maga hozza a témát, esetleg abból az intézményből ahol dolgozik, és a gyakorlat számára friss, hasznos munkát tud végezni. Természetesen a főiskola is javasol témaköröket, konkrét témákat, amelyek hasonló sikerhez vezethetnek, hiszen a hallgatók egy része így találhat rá olyan témára, amely felkészültségének megfelelő szintű, és esetleg későbbi életcélként is elképzelhető. Témaválasztásnál az egyik legfontosabb tényező, hogy maga a téma megfeleljen a hallgató tehetségének és elképzelt céljainak. Az informatikus mérnökjelöltek számára a témalehetőség megszámlálhatatlanul sok. A hallgatók a témakijelöléshez segítséget kaphatnak: − a tanszékek által meghirdetett témákból, − a tantárgyi programokban szereplő anyagokból, előadásokból, − a gyakorlatokon szerzett tapasztalatok alapján, − olyan hallgatók, akiknek munkahelyük vagy szerződéses munkaviszonyuk van, onnan választhatnak érdekes, mélyebb feldolgozást igénylő, gyakorlatban közvetlenül hasznosítható témát, − a korábbi szakdolgozatok is szolgálhatnak segítségül a kiválasztáshoz.

18 Fontos szerepet játszik a konzulens és a tutori munkát vállaló tanár, aki a hallgató munkáját bizonyos fokig irányítja egészen a diplomamunka beadásáig. A jó választáshoz célszerű elgondolkodni a következőkön: milyen − a téma aktualitása, gyakorlati hasznossága, − a szakirodalom fellelhetősége, − a nemzetközi témafigyelés lehetősége (1 2., Függelék), − a témakör világviszonylatban tapasztalt feldolgozottsága (2. Függelék), − a piackutatás, prognózis lehetősége, − a hasznosítás esélye, − a főiskola által az adott szakmai területre megfogalmazott, a főiskola honlapján megtalálható bírálati követelmények.

2.1. A téma jellegének meghatározása Első lépés a pontos téma meghatározása, ami azt jelenti, hogy egy olyan szűk, de alapvetően fontos tématerületet választunk, amelynek kidolgozása lelkesít, ugyanakkor nem haladja meg túlságosan egy diplomamunka kereteit. Amennyiben mégis olyan téma kidolgozására vállalkoztunk, amely évekig tartó kutatási munkát igényel, akkor egy részfeladatot kell feldolgozni, benyújtani diplomamunkaként. Ha esszé jellegű dolgozatot készítünk, a kimunkáláshoz célszerű olvasmányjegyzéket készíteni. Az olvasmányjegyzék a következőkből áll: irodalomjegyzék, könyvek vagy cikkek tartalmának rövid összefoglalása, idézetek. Aki beiratkozik egy főiskolára/egyetemre - vagyis egy felsőoktatási intézménybe - van reménye arra, hogy tudományos munkával foglalkozzék, ill. tudományos eredményeket érjen el.

19 Ha egy kutatási témát választunk, akkor a fellelhető összes eddigi kutatási eredményt át kell nézni az adott témakörben ahhoz, hogy újszerű dolgot tudjunk alkotni. Minden eddig elért eredmény fontos lehet számunkra. Kutatási téma vezethet új oktatástechnológiai eredményekre, vagy pl. a statisztikai alapon történő összehasonlítások végzése alapján történő felfedezésekre is. Számos betegség okát tudták kideríteni különféle statisztikai vizsgálatokkal, illetve földrajzi adatok összehasonlításával. A statisztikai jellegű kutatásoknál fontos, hogy hogyan kapjuk meg a kidolgozáshoz szükséges adatokat. A munka megkezdése előtt célszerű minden fellelhető irodalmi anyagot áttekinteni, különös tekintettel a főiskolákon/egyetemeken készült diplomamunkákra, disszertációkra. A diplomamunkát úgy kell kidolgozni, hogy látszódjék a szakterület alapos ismerete. Diplomamunkát írni nem más, mint saját gondolataink, valamint a forrásokból összegyűjtött anyagok egyetlen egységbe történő rendezése.

2.2. Szempontok a téma kiválasztásához A szakmai terület ismeretében törekedjünk egy konkrét meghatározott témára szűkíteni a dolgozatot. Kerüljük a minél több dologról szóló, szerteágazó, nagy tudományterület feldolgozását, mely rutinos szakemberek számára is komoly kihívás. Egy átfogó témájú diplomamunka biztosan nem tud minden területet érinteni, hiányosságai lesznek. Így a diplomamunka bírálója a hiánylista miatt óhatatlanul gyengébb eredményt fog javasolni. Ha esetleg több témakört is érintünk, csakis egy bizonyos témát dolgozzunk ki részletesen. Alapelv: minél szűkebb a téma, annál hatékonyabban, jobban és könnyebben tudunk dolgozni. Az ily módon megírásra javasolt

20 ún. „monográfus” diplomamunka többet ér, mint egy nagy területet, de hiányosan elemző, átfogó témájú anyag. Kiválasztási szempontok: − Az informatikában elsőrendű szempont, hogy a kiválasztás előtt megismerjem a téma korszerűségét bizonyító adatokat; az elavulási sebességet; nehogy mielőtt elkészülök a munkával, már az elavult kategóriába kerüljön. − Rendelkezésre állnak-e a feldolgozáshoz szükséges szakkatalógusok, szakkönyvek, információs csatornák? − Hogyan állok önmagam a saját szakmai ismeretemmel, nyelvtudásommal? − Beleillik-e az érdeklődési körömbe, illetve a választott téma kidolgozása megfelel-e az intézmény érdekének, ahol a munkámat végzem? − Hol fogják alkalmazni gazdasági haszonnal a munkám eredményét? − Mennyi idő alatt lehet elkészíteni a munkát?

2.3. Mikor válasszak diplomatémát? A legcélszerűbb az lenne, ha a tanulmányok megkezdése után már a második év vége felé választanánk magunknak témát, mert a témaválasztást követően megváltozik az ember érdeklődése az egyes tantárgyak iránt. Minden tárgynál arra fogunk figyelni, hogy mit tudunk hasznosítani majd az első nagy próbán, vagyis a diplomamunka elkészítése során. A tanulás ettől kezdve örömteli folyamat lesz, mert a hallgató minden tárgynál kikeresheti a számára legfontosabb témaköröket, és már akkor figyeli, hogy miként tudja alkalmazni, s a gyakorlat számára hogyan tudja hasznossá tenni a főiskolán tanultakat. Arra is kell gondolni, hogy hol van lehetőség képességeit a legjobban megcsillogtatni.

21 Témát természetesen menetközben bármikor lehet változtatni, a véglegesítés, vagyis a hivatalos bejelentés előtt, de mindig arra kell gondolni, hogy mihez van tehetségem, hogy miben lehetek hasznos a gyakorlat számára, ugyanakkor saját értékem hogyan bizonyíthatom. Fontos szempont, hogy van-e reális eshetőség a témám megvalósítására. Nem kell a diplomamunkában egy új elemi részecske felfedezését célul kitűzni. A korai témaválasztás nagy hasznunkra van az irodalomgyűjtésben, az információs bázisok megkeresésében, gondolataink rendszerezésében. A diplomamunka megírásához szükséges idő függ a témától és a dolgozatot író felkészültségétől, de elmondható, hogy az - intenzív munkával - három-hat hónapnál semmiképp sem kevesebb.

2.4. Hivatalos témaválasztás Témát bármikor választhatunk magunknak, de hivatalosan bejegyeztetni a kiválasztott témát és konzulenst kapni az érvényben levő Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelően lehet. Diplomamunka-védésre általában a 8. félév lezárása után kerül sor. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy mivel a korszerű képzési formák nyitott rendszerűek, bárkinek módja van - ha minden vizsgakötelezettségének eleget tett - korábban is megvédeni diplomamunkáját.

22

2.5. Diplomamunka-terv űrlap A hallgató választ vagy javasol egy témát, és a diplomamunkaterv űrlapot kitöltve leadja a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelő módon. Kívánatos azonban, hogy előzőleg keresse meg annak a tanszéknek a vezetőjét, amely tanszékhez kötődően a diplomamunkát el akarja készíteni.

23

III. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK 1. A diplomamunka általános tartalmi követelményei Az általános tartalmi követelmények a következők: − valamely aktuális szakmai problémához a műszaki fejlettségnek és a szakmai gyakorlat elismert szabályainak megfelelően, korszerű ismeret- és eszközrendszert alkalmazzon, − tartalmazza a probléma leírását, elemzését és értékelését, − tartalmazza a szükséges vizsgálato(ka)t (mérések, adatfeldolgozás stb.), számítás(oka)t, modell(eke)t, programo(ka)t, valamint ábrá(ka)t, rajzo(ka)t, fényképe(ke)t és táblázato(ka)t, − az elvégzett munka alapján tartalmazzon az általános szakmai elvárások szerinti formában megfogalmazott (tehát pl. műszaki diplomamunka esetében mérnöki jellegű) önálló következtetés(eke)t, javaslato(ka)t, − a jelöltnek önálló, a képzési szintnek megfelelő szintű munkája legyen (természetesen az adott problémakörben mások által korábban elért eredmények korrekt módon hivatkozott felhasználásával), − ha a dolgozatnak kutatás-fejlesztési, ill. gyakorlati bevezetési jelentősége van, célszerű - ha az a munka alapján már lehetséges - tudományos prognosztikai analízissel zárni a művet.

24

2. A tartalmi követelmények biztosításához szükséges eszköz- és ismeretanyag-bázis megteremtése A munka eredményes végzésének fontosabb elemei: − a választott téma pontos meghatározása, − a hardver illetve szoftver igény műszaki szintjének feltárása, − a szakirodalmi és piackutatási lehetőségek felkutatása, − elővizsgálatok végzése a megvalósíthatóságra, − modellek tervezése; számítások végzése a megvalósíthatóság vizsgálatához, − a tématerülethez tartozó programkészítési, mérési, adatfeldolgozási lehetőségek felmérése, − ábrák, rajzok, táblázatok tervezése, elkészítése, fényképek készítése, összegyűjtése. Az ily módon összeállított ismeretanyag- és technikai bázis rendszerezésének elvégeztével a kidolgozási terv elkészítése.

25

IV. A DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉNEK FÁZISAI Első lépésként kiválasztottuk a témát és meghatároztuk azt a tartalmi követelményrendszert, amelyet a munka kidolgozása során be kell tartanunk. A témaválasztásunkat követően elkészíthetjük a kidolgozási (munka)tervet, amelyhez igazodva, határidőzítéssel eljutunk a diplomamunka teljes kidolgozásához.

1. Javasolt lépéssor a diplomamunka kidolgozáshoz: − a téma kiválasztása, pontos behatárolása, − kidolgozási terv (munkaterv) készítése, − a mű ideiglenes CÍMÉNEK meghatározása, − a „Bevezetés” megírása, − tartalomjegyzék (vázlat) készítése, − annak felmérése, hogy hasonló témakörben milyen megoldások szokásosak a gyakorlatban, − könyvtárak használatának megismerése, − szakirodalom-gyűjtés, feldolgozás, rendszerezés, − piackutatás, szakkatalógusok átnézése, − diplomatervek, szakdolgozati munkák átnézése egyetemi-főiskolai könyvtárakban. Igen hasznos ötleteket lehet meríteni azok kidolgozási menetéből . − meg kell keresni a gyakorlatban elfogadott, esetleg már kereskedelmi forgalomban kapható - a választott témához alkalmas - készülékeket, részegységeket, programokat és azokat kell alkalmazni és továbbfejleszteni a konkrét feladat megoldásához. A meglévő lehetőségek

26 felsorolása, kiértékelése az elbírálás szempontjából alapvető jelentőségű. Mérnöki munkára készülnek: meg kell tanulniuk, hogy ahhoz, hogy hasznos tevékenységet végezhessenek, első a piackutatás, vagyis, hogy van-e értelme annak, amit most kezdenek tervezni • műszakilag és • gazdaságilag egyaránt. − A forrásokból összegyűjtött anyagok alapján a témát újból át kell gondolnunk. − Gondolatainkat, észrevételeinket, hivatkozásainkat érthetően, rendszerben felépítve kell megfogalmazni. Ezután következik: − a megoldási lépések lehetőségeinek összefoglalása, − az optimális változat megkeresése - elméleti bizonyítása vagy gyakorlati kipróbálása -, az eredményeink ellenőrzése, − rendszerterv, blokkdiagram (témától függően) kidolgozása, − az összegyűjtött információk kiértékelése alapján a rendszermodulok pontos és részletes meghatározása. Kérdések lehetnek: − Milyen hardver eszközökre épül a rendszer? Miért? − Milyen hardver illesztést kíván alkalmazni? (Lehet cél maga az illesztőkártya-kidolgozás) − Milyen operációs rendszerre épül? − Milyen alapszoftvert használ? − Milyen adatbázisokat vesz igénybe?

27 − Hálózati lehetőségek? − Hogyan használja fel a meglévő, már kidolgozott eszközöket? (Nem kell mindig újra felfedezni a spanyolviaszt!) − Milyen a felhasználói jogosultság? − Hogyan teszteli a kész rendszert? − Hol hasznosítható munkájának eredménye? − Hasznosítható-e gazdaságosan? − Milyen továbbfejlesztést lát előnyösnek? Amennyiben a diplomamunka programozási feladatot tartalmaz, specifikálni kell − az adatszerkezetet, − a modulszerkezetet, − az egyes modulokat, − a listázási feladatokat. A következő lépés a végleges megoldás kiválasztása, kidolgozása: − a „Bevezetés”, a „Tartalomjegyzék” és az „Összefoglalás” véglegesítése, − stilisztikai ellenőrzés, − az anyag formába öntése, vagyis szerkesztés, bekötés stb. Az így elkészült diplomamunkának üzemeltetési tájékoztatót is kell tartalmaznia. Az üzemeltetési tájékoztató a rendszer üzembehelyezésére és folyamatos üzemeltetésére vonatkozó információkat foglalja össze. A dokumentációban a következőknek kell szerepelnie: − a rendszer használatához szükséges hardver és szoftver környezet leírása, − a program indításának bemutatása,

28 − általános felhasználói tájékoztató (képernyőszerkezet bemutatása, menü, táblázatkezelés és adatbekérés esetén, standard billentyűk alkalmazása, teendők hibaüzenetek esetén). Célszerű, ha az üzemeltetési tájékoztató kiterjed: − a mentések és helyreállítások formájára, rendjére és gyakoriságára, − külön installáló program specifikálására, − környezeti előírásokra. Összefoglalás: a bevezetés és a téma feldolgozásának, valamint a következtetés(ek)nek és a javaslat(ok)nak rövid öszszegezése. Irodalomjegyzék: a felhasznált irodalmi források közlése (1. sz. melléklet). Melléklet(ek), függelék(ek): mellékletként vagy függelékként kell elhelyezni minden olyan anyagot, ami a téma feldolgozásához szükséges, de szövegközi elhelyezés esetén a gyors áttekinthetőséget nehezítené (egy táblázathoz szükséges hosszadalmas számítás részletei, számítógépes program, az A4 méretűnél nagyobb rajzok stb.).

2. A formai megvalósításra vonatkozó javaslatok, előírások: A diplomamunka terjedelme az ábrákkal, táblázatokkal és a mellékletekkel együtt 80-200 A4-es oldal; maga a törzsanyag 5080 oldal terjedelmű legyen. A diplomamunkát szövegszerkesztővel kell elkészíteni és 2 példányban kell beadni. A diplomamunkát kemény borítóba kell köttetni, az első példány elejére a diplomamunka kiírására vonatkozó űrlappal együtt. A kemény fedőlapon a feliratozás arany nyomta-

29 tással készüljön. Miért ne legyen formailag is szép, ha életünk egy fontos korszakának lezárását is jelenti. Az ábrákat és a táblázatokat úgy kell elkészíteni, hogy önmagukban is érthetők, sorszámozottak, és címfelirattal ellátottak legyenek, és a szöveg között, a megfelelő helyen kell elhelyezni őket. A szövegben utalni kell az ábrákra, ill. táblázatokra. A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén elsősorban a szögletes zárójelbe tett irodalomjegyzéki sorszámmal, vagy ha nem okozhat félreértést, akkor a szerző(k) nevével mindig hivatkozni kell. Az irodalomjegyzéket az 1. sz. melléklet szerinti bibliográfiai adatokkal kell összeállítani és betűrendbe sorolni. Az idézetek közlésére vonatkozó szabályokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. Kidolgozási terv A tervezésbe beletartozik a diplomamunka tárgyának meghatározása; olyan leírás, amely tartalmazza a témát, a témaválasztás okait és a kidolgozás elképzelt módszerét. A kidolgozási terv azt mutatja meg, hogy mivel akarok foglalkozni, milyen eszközökkel, módszerekkel, vagyis ebben tervezem meg a diplomamunka kidolgozásának stratégiáját. A kidolgozási tervnek tartalmaznia kell a tevékenység lépcsőfokait, a munkavégzési folyamatban az indulást, az egymást követő, illetve párhuzamos fázisokat és a határidőket. Ekkor tervezzük meg, hogy mennyi időre van szükségünk a diplomamunka kidolgozásához. A kidolgozás időtartamán kívül számba kell venni a könyvtári és piackutatási tevékenység időigényét is.

3.1. Témaválasztási szempontok indokolása:

30 − Elsődleges szempont a téma korszerűsége, − a gyakorlati hasznosság és a gazdaságosság, − a szakkatalógusok és szakirodalom hozzáférhetősége, − hazánkban, ill. világviszonylatban elért eredmények felmérési lehetősége. A diplomamunka készítése során lépésről-lépésre a javasolt program szerint célszerű a feladatot megoldani, folyamatos kapcsolatot tartva a konzulenssel, „témavezetővel”. A diplomamunka elkészítése feltételezi a megfelelő szakmai hátteret, tapasztalatot, tapasztalatszerzést, amiben elsősorban a konzulens tud a jelölt segítségére lenni.

3.2. A diplomamunka kidolgozásának stratégiája A stratégia megtervezésének lépései: − a kiválasztott tématerületek megfogalmazása és a várható eredmény leírása, − a kidolgozás elméleti és módszertani eszközeinek meghatározása, − a szükséges hardver és szoftver eszközök meghatározása, − az időbeosztás elkészítése, ütemezés. A kidolgozási terv lényegi kérdések felsorolása, amely néhány oldalon összefoglalva tartalmazza a célokat, a kidolgozáshoz szükséges eszközöket, a várható eredményt és a munkafolyamat ütemezését. Előzetes anyag, amely folyamatosan változik a diplomamunka kidolgozása során. A diplomamunka-készítés időbeosztásához kiinduló követelmények a következők:

31 − megfelelő témaválasztás, − felkészülés a szakirodalom- és könyvtárhasználathoz, − gyári katalógusanyagok hozzáférhetősége, megismerhetősége, külföldön is, − piackutatási lehetőségek feltárásának ismerete, külföldön is, − felmérés a hasonló témakörben készült megoldásokról. Ez a feladat a piackutatások tárgykörébe is tartozik, ugyanakkor többet jelenthet, mivel esetleg még forgalomba nem kerülő, de már különböző szakmai műhelyekben megismerhető, kidolgozás alatt lévő szoftverek, eszközök sok mindenben segíthetnek.

3.3. Mennyi idő kell a kidolgozáshoz? Az igaz, hogy általában hat hónappal szokás számolni, de ne feledjük el, hogy amikor azt hisszük, hogy teljesen kész a mű, még egy hónapra van szükség, amikor azt véglegesnek ítéljük meg. Miért? Azért, mert átnézéskor mindig találunk a munkában néhány átalakítandó mondatszerkezetet, kijavítandó elírást. Az tanácsolható, hogy mielőtt beköttetjük munkánkat, tegyük félre néhány napig, és utána olvassuk el újra. Sok érdekes és fontos változtatást fogunk ezután eszközölni! Néha az ember felsóhajt, hogy „Jézus Mária, ezt én írtam?” Végül is főiskolánk minden hónapban lehetővé tesz diplomavédést, így van idő változtatni a dolgozaton. Kérjük meg barátainkat, évfolyamtársainkat, segítsenek az átolvasásban, lektorálásban, mert sokkal jobban felismeri a hibákat, elírásokat egy „új szem”, mivel mi azt látjuk, aminek a szövegben lenni kellene és nem azt, ami ténylegesen ott van. Arról nem is beszélve, hogy előnyösebb számunkra, ha mi javítunk a dolgozaton, mint ha a bíráló jön rá az esetleges hiányosságokra.

32

3.4. A kidolgozási terv beadása A kidolgozási terv rövid vázlatát DIPLOMAMUNKA-TERV űrlapon a II. 2.5. pontban ismertetteknek megfelelően kell beadni, melynek alapján az illetékes tanszékvezető jóváhagyja (vagy átdolgozásra javasolja) a hallgató által kiválasztott téma kidolgozását. Összefoglalva: a munka a kidolgozási tervvel, vagyis a munkatervvel kezdődik. Mit foglaljon össze vázlatosan a munkatervünk? − a mű címét, − a bevezetést, − a tartalomjegyzéket, vagyis egy előzetes vázlatot, − a témakört és az azzal kapcsolatos terveinket, − az előzetes ismeretanyagot, amire építünk, − a rendelkezésre álló adatokat, és azok elemzését; elegendőek-e a kidolgozáshoz? − a téma kidolgozási menetének tervét, ütemezését, − a hasznosítási lehetőséget a gyakorlatban, − gazdaságossági előbecsléseket, − a perspektivikusság lehetőségeit, vagyis a hosszabb távú fontosságot.

4. A tartalomjegyzék kidolgozása A tartalomjegyzéket célszerű a mű elején elhelyezni, mert így rögtön tudni lehet, hogy miről szól a mű. A későbbiek során is, ha könyvet írunk, igen fontos rész a tartalomjegyzék, mert első kézbevevéskor az érdeklődő nem olvashatja el a könyvet, áttekintése is csak igen felületes lehet, de a tartalomjegyzékből képet alkothat

33 a tartalomról. A tartalomjegyzéknek tükröznie kell a logikai felépítést. A munka során valószínű, hogy többször is át kell dolgozni a tartalomjegyzéket, esetleg meg kell változtatni a címet és bevezetést is, ennek ellenére az előzetes tervezés nagy fontosságú. Összefoglalva: a tartalomjegyzék decimális rendszerben - vagy egyéb jelöléssel - adja meg az egyes fejezetek, alfejezetek, szakaszok címét és az oldalszámot. Külön részben kell közölni a sorszámozott mellékletek, függelékek címét is. Példa:

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Alapfogalmak 1. Félvezetők 1.1. N típusú félvezetők 1.2. P típusú félvezetők 2. Félvezető eszközök 2.1. Dióda 2.2. Tranzisztor 2.3. Ellenállás 2.4. Integrált áramkörök 2.4.1. Monolitikus integrált áramkörök 2.4.2. Rétegtechnológiával készülő integrált áramkörök III. Mikroszámítógépek 1. Bevezetés 2. A mikroszámítógép felépítése

34 2.1. Központi egység 2.2. Perifériák 2.3. Háttértárak IV. Mikroprocesszor

5. A bevezetés A következő lépés a bevezetés vázlatának elkészítése. A bevezetés ismerteti a téma jelentőségét, a kitűzött célokat és a megoldandó feladatokat. A bevezetés vázlata részben a tartalomjegyzék magyarázata is. Bemutatja a diplomamunkát, vagyis azt, hogy mit is akarunk csinálni. A bevezetést úgy kell megírni, mintha a kész művet ismertetnénk vele. Az eddigiekből is következik, hogy a bevezetést és a tartalomjegyzéket többször át kell írni, mire a diplomamunka elkészül. A fejlődésünket azzal is lemérhetjük, ha összehasonlítjuk a különböző időpontokban készült „bevezetés” fejezetet. (Gondosan őrizzük meg az egyes változatokat; nem tudhatjuk, hogy a kidolgozás során mikor kell visszatérnünk egy korábbi változathoz.)

5.1. Előszó Előszó nem feltétlenül szükséges a diplomamunkához, csak akkor írjunk előszót, ha speciális figyelemfelhívó részt kívánunk a műbe iktatni.

5.2. A bevezetés feladata A bevezetésnek az a feladata, hogy röviden ismertesse: − a diplomamunka tartalmát, vagyis mindazt, ami a kidolgozási tervben benne volt,

35 − a kiválasztott téma jelentőségét, a kitűzött célokat és a megoldandó feladatokat, − a választott téma korszerűségét, újszerűségét, gyakorlati megvalósíthatóságát és hasznosságát, − a piackutatás lehetőségeit, vagyis utaljon a témakör legfontosabb hazai és külföldi eredményeire, − a feladatmegoldás módszereit, a munka során elért sikereket és az esetleges korlátokat.

5.3. Köszönetnyilvánítás A konzulens tanárnak okvetlenül köszönetet kell mondani. A munkában segítségünkre levők felsorolásánál (ha az csak felsorolás) használhatjuk az ABC sorrendet (így nem sértünk meg senkit). Ki mindenkinek mondjunk köszönetet: − a baráti bírálóknak, − a szakmai és statisztikai adatok megszerzésében segítőknek, − a munkahelyi tanácsadóknak, − a fénykép, ábra és táblázat készítésben segítőknek, ötletadóknak, − az irodalom- és piackutatásban tanácsokat adó kollégáknak, − a családtagoknak türelmükért. A köszönetnyilvánítás jelzi gondosságunkat, a nagyobb szaktudásra való igényünket; emeli a munka értékét és örömet okoz az édesanyának, édesapának, nagyszülőnek, feleségnek, barátnak, kollégának, hogy segítsége, önfeláldozása írásban is a főiskola könyvtárában megörökítve kifejezésre jutott.

36 A diplomamunka elkészítése mint sok más értékes tevékenység, olyan jellegű, hogy EGYEDÜL NEM MEGY.

6. A téma feldolgozása A témajavaslatot a hallgató a diplomamunka-tervben nyújtja be, amelyet a főiskola a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon hagy jóvá. A diplomamunka-tervet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon kell benyújtani. A diplomamunka elkészítéséhez kötelező konzulenst igénybe venni. A konzulens személyére a hallgató és a konzultációs központ vezetője is tehet javaslatot. A döntést a javasolt személy szakmai képesítése és eddigi munkássága alapján az illetékes tanszékvezető hozza, aki szükség esetén maga is kijelölheti a konzulenst. Az aláírt diplomamunka-terv alapján a hallgató önálló munkával - a konzulens irányításával - elkészíti a diplomamunkát. A konzultációk számát, ill. időbeli elosztását a felmerülő problémák határozzák meg, de a konzultációt kötelező igénybe venni a munka megkezdésekor, a nyers kézirat elkészültekor és a diplomaterv bekötése előtt. A konzultációk tényét az időpont feltüntetésével és a konzulens aláírásával a formanyomtatványon minden esetben dokumentálni kell.

6.1. A téma részletes kidolgozásának menetrendje Első lépés a téma helyzetével és az azzal kapcsolatos, ill. szükséges irodalmi források és adatok, biztonsági stb. követelmények összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása, kritikai értékelése. Ezután következik a szükséges modell(ek) megalkotása, kísérlet(ek), vizsgálat(ok), - mérések, adatfeldolgozás stb. -, számí-

37 tás(ok) elvégzése, szemléltető anyagok - ábrák, rajzok, táblázatok - elkészítése. Az „alkalmazói” szakdolgozatokban a dokumentálás része a dolgozatnak. A munkát a következő felépítésben célszerű tárgyalni (bizonyos pontok értelemszerűen kimaradhatnak): − megvalósítandó algoritmus és alkalmazásának részletes ismertetése, − rendszerterv, − szöveges leírás (algoritmus, protokollok, esetleg memóriatérkép részletezése, átvett, ill. átadott paraméterek jegyzéke, paraméterátadás), képernyőtervek, − folyamatábra (minden címkét tartalmazó részletességgel, utasításjegyzékkel és magyarázatokkal), − futási idők (pontos vagy becsült értékek, a felhasznált könyvtári rutinok adatai, a program futásának ellenőrzése példákon bemutatva), − a program futásának hardver feltételei, − azokat a képleteket feltétlenül számozni kell, amelyekre hivatkozás történik. Ha a dolgozat írása közben nem lehet előre tudni, hogy melyik képletre kell majd később hivatkozni, akkor célszerű valamennyi képletet számozni, − az alkalmazott módszer(eke)t, ill. eljárás(oka)t - ha azok nem jogszabályban vagy szabványban rögzítettek - mindig részletesen ismertetni kell a reprodukálhatóság feltételeinek közlésével, − az elvégzett munka alapján kell összefoglalni a következtetés(ek)et és a javaslat(ok)at a diplomamunka utóéletére vonatkozóan. Ha dolgozatunk kutatás-fejlesztés, ill. gyakorlati jellegű, a piac értékeléséhez tudományos értékű analízist egyszerűen is lehet végezni, amelyet „Az informatika gazdasági és humán aspektu-

38 sai” című tantárgyban tanultunk. Felhasználhatók a házi feladatokban, dolgozatokban kidolgozott elemzések is. A konkrét analízisekhez szükséges néhány gondolatot, vizsgálatot a függelékben közlünk, esetleg önálló témák alapjául is szolgálhatnak; ezek a következők: − Gondolatok a gazdasági sikeresség bizonyításához − Prognosztikai kutatási módszerek az informatikában

6.2. A diplomamunka formába öntése A diplomamunka fontos paramétere, hogy közérthető legyen. Közérthető művet sokkal nehezebb írni, mint egy olyan művet, amelyben a szerző nem tesz világossá minden részletet. A nagy tudósok - pl. Einstein - mindig közérthetően fogalmaztak, így érthető, hogy a relativitás elméletéhez sok szakmai műkedvelő is meg tudja érteni. Egy diplomamunkában a tartalom a meghatározó, ugyanakkor sokat emelhet a mű értékelésénél a stílus és a forma. Alapvető fogalmakat természetesen a diplomamunkában már nem kell megmagyarázni - pl. ha a mikroszámítógépek valamilyen alkalmazási területéről írunk dolgozatot, nem kell megmagyarázni, hogy mi a mikroszámítógép. Viszont ha a méhészet számítógépesítésére alkalmazzuk a mikroszámítógépet, az ott felmerülő fogalmakat, amit a bíráló vagy a vizsgabizottság nem tudhat - különösen ha idegen szó - magyarázattal kell ellátni, vagyis meg kell határozni minden olyan szakkifejezést, amely a fejtegetés szempontjából kulcsfontosságú.

6.3. A diplomamunka stílusa Bernard Shaw-tól megkérdezték, hogy hogyan írja remekműveit? Azt válaszolta, hogy egyszerű az egész. Az angol ABC-ben kb.

39 40 betű van, csak azt a sorrendet kell kitalálni, hogy üsse le azokat az ember az írógépen. Az íráshoz lehet jó tanácsokat adni, mert végül is az írás gyakorlat kérdése bizonyos szintig, és ha többször írjuk le a dolgozatunkat, akkor kikristályosodik egy olyan forma, stílus, amelyet remélhetőleg mások is megfelelőnek találnak. További jó tanács: ne írjunk hosszú mondatokat, ne legyen sok alárendelt mondat, nem célszerű túl sok idegen szót használni. Nagyon kell vigyázni a helyesírási szabályok betartására. Érdemes használni önellenőrzés céljából a modern számítógépes szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrző programját, vagy a Magyar Helyesírás Szabályai kötet 1997-es kiadását; hasznos lehet továbbá megkérni a barátokat, kollégákat, rokonokat stb., hogy amikor elkészült, olvassák át a művet bekötés előtt. Higgyék el, nincs keservesebb az olyan diplomamunkánál, amely szakmailag kiváló alkotás, ugyanakkor nyüzsög benne a helyesírási hiba. Ez rendkívül rossz hatással van a bírálókra és a Záróvizsga Bizottság minden tagjára. Sokszor írjanak - az egyes gondolati egységeknek megfelelően - új bekezdést. Minél tagoltabb a szöveg, annál jobban áttekinthető. Kérjék meg a konzulensüket, hogy amikor elkészültek egy részanyaggal, nézze át a munkát, ellenőrizze, elsősorban érthetőségi szempontból. Vegyük tudomásul, hogy egy diplomázásra készülő emberfiának mindenki szívesen segít. A diplomamunkában mindig akkor kell meghatározni egy fogalmat, amikor először beszélünk róla. Fontos, hogy az elmagyarázott és ily módon kiemelt fogalmak, témakörök azonos nagyságú területeket öleljenek át.

7. Formai követelmények A tartalom és a forma egységén belül meghatározó a tartalom.

40 Formai követelmény: a dolgozat tagolása, szerkezete, a hivatkozások és lábjegyzetek elhelyezési módja, a forrásfelhasználás lehetőségei és etikája. A diplomamunkát két példányban kell benyújtani. (Egy pld. belső megőrzésre, egy pld. a főiskolai könyvtár számára.)

7.1. Szerkesztési kérdések A szépen megszerkesztett diplomamunka, a didaktikai meggondolások az elkészítésnél sokat segíthetnek a mű megítélésében is. Mi minden fontos a szép munkához: − a betűtípus, − a betű mérete, − a sortávolság, − a margó (hogy bekötésre legyen megfelelő hely), − az új bekezdések egyformák legyenek, − a cím után 2-3 sort ki kell hagyni, − a szövegszerkesztés gondossága (ne maradjon ki nagy szünet két szó között) fontos kérdés, − követelmény, hogy a lapnak csak egyik oldalára írjon a diplomamunka készítője és a szöveg legyen könnyen olvasható, − nagyon fontos az oldalszámozás ellenőrzése, − a belső utalásoknál figyelni kell, hogy jók-e a fejezet- és oldalszámok, − idézetek esetén mindig be kell tartani az idézetek közlésére vonatkozó előírásokat (2. sz. melléklet), − az irodalomjegyzéknél ügyelni kell arra, hogy a keresztnevet ne cseréljük fel a vezetéknévvel (1. sz. melléklet),

41 − mindig újra át kell olvasni a szerkesztett szöveget, és a legutolsó javítás után is még egyszer (a szövegszerkesztés néha csodákra képes), − használjuk a szövegszerkesztő program helyesírás ellenőrzőjét.

7.2. Grafikai ajánlások

A DIPLOMAMUNKA CÍMÉT Arial CE, 20-as betűnagysággal, vastagítottan célszerű írni. Minden FEJEZET CÍMET célszerű nagy betűvel írni, (Arial CE, 18-as betűnagysággal) és a fejezet-sorszámot római számmal célszerű megadni, hogy a túl sok alszámozást elkerüljük. A fejezetcímek elhelyezése a margó után baloldalon kezdődjék, utána néhány sor kihagyásával következhet az alcím, majd a szövegrész. Az ALCÍM betűformátumának az Arial CE betűtípus ajánlható, 16-os betűnagysággal. Az egyes bekezdéseket úgy kell elválasztani az előzőtől, hogy a teljes anyag jól tagolt, jól érthető legyen. A bekezdések szolgálnak arra, hogy láthatóvá tegyük, hogy az előző téma némileg lezárult, és az új szakasszal a dolgozat egy újabb része kezdődik el. Célszerű arra is gondot fordítani, hogy a betűnagyság megfelelő legyen és a sortávolság is a jól olvashatóságot szolgálja. A sortávolság általában célszerűen kettes, vagy másfeles, a betűnagyság 12-es (számítani kell arra, hogy a bírálók, a dolgozat olvasói nem tinédzserek). Fontos kérdés az is, hogy mekkora legyen a margó, hiszen a diplomamunkákat szépen bekötve visszük az „Úr”, avagy az „Úrnő” színe elé, és ha nem megfelelő nagyságú margót hagyunk a bekötési oldalon, akkor a szöveg esetleg nehezen válik olvashatóvá. A margó baloldalon: 3-4 cm, jobboldalon: 2-2,5 cm.

42 A grafikai követelményeket általában célszerű úgy betartani, mint ahogy az a szakkönyveknél elő van írva. Ha egy-egy szakkifejezésre fel akarjuk hívni a figyelmet, azt célszerű dőlt betűkkel írni.

Mit írjunk dőlt betűkkel? Ezekre vonatkozóan a tanácsok a következők: − − − − −

azokat az idegen szavakat, amelyek nem közhasználatúak; szakkifejezéseket; esetleg szövegközi kiemeléseket; vagy a diplomamunka lényegét tartalmazó kivonatot; a szöveg közben hivatkozott könyv, folyóirat vagy cikk címet.

Idézőjelek Idézőjeleket akkor használunk, ha egy rövid összetett mondatot idézünk a szerzőtől, vagy ha egyes szavakat idézünk, illetőleg ha valamilyen terminológiát, vagy szakkifejezést veszünk át más szerzőktől. Ügyeljünk arra, hogy ha idézőjelet nyitunk, azt mindig be kell zárni.

Betűjelek Minden jelöltnek, aki diplomamunkát ír, javasoljuk, hogy lehetőleg olyan jelölést használjon, amely ma már a számítógépekben is rendelkezésre áll. Ilyen lehet pl. a görög ABC betűkészlete, ill. más a programozásban alkalmazott írásjelek. Rövidítéseket csak akkor alkalmazzunk, ha valamilyen szó a munkánkban sokszor előfordul, természetesen azok kifejtését az első rövidítéskor vagy a függelékben be kell mutatni. A „betűszók” használatánál igazodni kell a nemzetközi írásformákhoz.

7.3. Szövegszerkesztés

43 A diplomamunka szöveges részét A4 méretű, fehér papírra kell szövegszerkesztővel leírni. Az oldalszámozást fent középen célszerű elhelyezni. Az oldalszám felett a lap felső széléig és a szöveg első sorának megkezdéséig egyforma távolságot kell hagyni, úgy csinos. A hibákat - alapos ellenőrzés után - géppel kell javítani. Kézi beírások, kisebb javítás, tussal vagy fekete golyóstollal végezhető el. Köttetés előtt célszerű újra ellenőrizni: − a szöveget, − a melléklet és függelék tartalmát, és az ezekre való hivatkozásokat is, − az oldalszámozást, − az idézeteket és a lábjegyzeteket, − a belső utalások oldal- vagy fejezetszámát.

7.4. A végleges szövegváltozat megírása Egy műszaki diplomamunka készítőjének értenie kell a szövegszerkesztéshez és az ábrák számítógépes megszerkesztéséhez. A szövegszerkesztők általában tartalmaznak grafikai utasításokat is. Feltétlenül szükség van arra, hogy a munkát Önök készítsék el, ügyeljenek a mű grafikai megoldásaira. Így saját ízlésük szerint tudják kialakítani a legszebb és legcélravezetőbb megoldásokat. A kidolgozás során vegyék igénybe a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és a grafikai programokat, valamint a helyesírás- ellenőrző programot. Írás közben gyakran érdemes elmenteni a szöveget, mert egy hirtelen áramkimaradás megtréfálhat bennünket. A programok összegyűjtésénél vigyázzunk a számítógép-vírusokra.

44

7.5. Mit lehet mellékletként csatolni? Mellékletként, esetleg függelékként célszerű csatolni: − a forrásprogramokat, − a műszaki rajzokat, esetleg a táblázatokat, − olyan szövegrészeket, amelyek hasznosak a téma kiegészítéséhez, de az egységes tárgyalást zavarnák. Összefoglalva: az olyan programokat, táblázatokat, grafikonokat, ábrákat, képeket, szövegrészeket tegyük mellékletbe, esetleg függelékbe, amelyek megbontanák a diplomamunka egységességét, vagy formailag, méretük miatt nem férnek el a szöveg között, de a mondanivalójuk értékelésénél hasznos, ha csatoljuk. Mellékletben lehet közölni az esetleges rövidítések jegyzékét, a fogalomtárat, vagy a matematikai levezetések, bizonyítások kimunkálását. Minden mellékletnek, függeléknek külön címet és számot kell adni. A tartalomjegyzék után fel kell sorolni a mellékletek, függelékek jegyzékét.

7.6. Táblázatok A statisztikai adatokat általában táblázatokban, vagy szemléltető ábrákkal foglaljuk össze. Ismertetni kell, hogy mi a célja a táblázatoknak. A táblázatokba foglalt adatokat nagyon jól lehet szemléltetni az ábrákkal. Fontos, hogy a táblázatnak legyen azonosítási helye, száma és címe. A formai megjelenítés szempontjából szépen kidolgozott ábrák jelentősége nagy fontosságú, mert ezekkel áttekinthetőbbé, élvezhetőbbé lehet tenni a diplomamunkát.

45

7.7. Rajzokra vonatkozó előírások Ha a hallgató a saját munkahelyén választ (kap) diplomamunka-témát, akkor a rajzokon a rajzszámozást célszerű az adott intézményi rendszer szerint végezni. A rajzokat lehetőleg A4 méretben a mellékletben kell elhelyezni. Nagy segítséget nyújthatnak a táblázatkezelő programok a különböző diagramok előállításában. A táblázat adatait ábrázolva sokkal érzékletesebben tudjuk bemutatni a vonatkozó adatok változásait. A folyamatábrák a dolgozatok kimunkálása során kiemelkedő jelentőségűek, mert azokkal a fejlesztési, programozási, ill. gazdasági folyamatokat be lehet mutatni.

46

Milyen legyen egy folyamatábra?

47

7.8. Tanácsok a táblázatok és ábrák készítéséhez: A táblázatok és az ábrák, ha a főszövegben vannak: − legyenek minél közelebb azon szövegrészhez, amelyhez tartoznak, amelyet magyaráznak, − legyenek egyszerűek, célszerűek, áttekinthetők, szépek, értelmezhetőek, színesek, − a folyamatábra legyen kifejező, a célnak megfelelő, − mindig fel kell tüntetni az ábrázolt mennyiség megnevezését és mértékegységét, − a táblázatban „kövér” betűkkel kell kiemelni a legfontosabb adatokat, ezzel áttekinthetőbbé válik alkotásunk.

7.9. Befejezés Legyen rövid, velős, tömör, tartalmazza a dolgozat mondanivalóját, összegezze a dolgozat lényegét. Ismertesse az alapvető következtetéseket, az eredmények gyakorlati hasznosságát. Tartalmazzon javaslatot a gyakorlati hasznosításra, ill. a továbbfejlesztési lehetőségekre.

7.10. A diplomamunka bekötése A diplomamunka teljes anyagát egy kötetben kell beadni. A kötés kemény táblájú, fekete, műbőr kötés, aranyszínű betűkkel feliratozva.

8. Még egyszer összefoglalva,

48

milyen legyen a diplomamunka szerkezete 8.1. Általános felépítés − A külső borító műbőr fedőlap. − A belső címoldal. − Diplomamunka-terv (eredeti példány). − Konzulensi lap /eredeti/. − Tartalomjegyzék, a mellékletek és függelékek jegyzéke (ha vannak ilyenek). Mellékletben, függelékben: • ábrák, táblázatok jegyzéke, • írásos mellékletek, programok, • a szöveges rész előtt ajánlatos a jelölések jegyzékét közölni. − Előszó, köszönetnyilvánítás. − Bevezetés. − Tárgyalás: A feladat kidolgozása, a végén az elért eredmények összefoglalása, a kidolgozott megoldás értékelése. − Befejezés . − Irodalomjegyzék (1. sz. melléklet). − Függelékek. − Mellékletek.

8.2. A diplomamunka szerkezeti

49

arányai A diplomamunka felépítése során célszerűen betartandó arányok: Előszó

1 - 2 oldal

Köszönetnyilvánítás Bevezetés Tárgyalás

max. 1 oldal 10-15 %

75-80 %

Befejezés

10 %

8.3. Tanácsok a kimunkálásra A diplomamunka fejezetei a feladat kidolgozandó kérdéseit kövessék, de ugyanakkor célszerű mélyebben tagolni a művet logikusan bontott alfejezetekre. A címek, alcímek jelölhetők római számokkal, arab számokkal, nagybetűkkel, kisbetűkkel, görög ábécével. Ajánlott a címfokozatonként ponttal tagolt arab számozás, pl.: elsőfokú cím

1.

10.

másodfokú cím

1.1

2.2

harmadfokú cím

1.1.1

2.2.1

A képletekben, de általában az egész diplomamunkában a jelölések legyenek következetesek. Fontos, hogy a számadatok mellé megadjuk a mértékegységet. Például, ha a diplomamunkában több képlettel dolgozunk, ajánlatos a képleteket megszámozni, szokásosan a képlettel egy sorban a jobb oldalon zárójelbe tett arab számmal. A szövegben a képletre ezzel a számmal hivatkozhatunk, pl.: „behelyettesítve a (18) összefüggésbe...”.

50

Példa az egyenletekre való hivatkozás módszerére Egy nevezetes trigonometriai összefüggés levezetése

( sin 2 α + cos 2 α = 1)

α b

c

β a Az ábrán látható derékszögű háromszögre írjuk fel Pitagorasz tételét:

a2 + b2 = c2 (1) A szögfüggvények értelmezése alapján: a sin α = , (2) c b cos α = . (3) c Fejezzük ki a (2) egyenletből a-t: a = c sin α , (4) hasonlóképpen a (3) egyenletből b-t: (5) b = c cos α . Emeljük négyzetre a (4) és az (5) egyenlet mindkét oldalát: a2 = c2 sin 2 α , (4a) 2 2 2 b = c cos α . (5a) Adjuk össze a (4a) és az (5a) egyenleteket: a 2 + b 2 = c 2 (sin 2 α + cos2 α ) . (6) Az (1) és a (6) egyenlet összehasonlításából adódik a bizonyítandó összefüggés: sin 2 α + cos 2 α = 1.

51 A diplomamunka ábrái rajzolhatók papírra, pauszra; esetleg beragaszthatók, például a fényképek. A rajzok és táblázatok, fényképek elhelyezhetők a szöveges részben, szerves egységben a róluk szóló résszel; mellékletként a szöveges rész végén, de azzal egybekötve, ha A4 méretnél nem nagyobbak és mennyiségük nem zavarja az alapvető gondolatmenetet. Ha az ábrák nem feltétlenül szükségesek a gondolatmenet követéséhez, mellékletben vagy külön tasakban kell azokat elhelyezni, különösen akkor, ha méreteik miatt nem köttethetők egybe az A4-es lapokkal. Az ábrákat, táblázatokat számozással és címmel kell ellátni. Legegyszerűbb a folytonos sorszámozás, de alkalmazható egyéb megoldás is. Például: 1. sz. ábra

10. táblázat

12. 1. sz. ábra

12.1-1. táblázat

Az ábraszám helye az ábra alatt van, ezt az ábra címe követi nagybetűvel kezdve. A táblázatszám a táblázat fölött jobbra, a táblázatcím tőle függetlenül középre helyezendő el. Miután a kidolgozás elkészült, a bevezetést még egyszer át kell nézni, véglegesíteni. Egy jó bevezető nagyon előnyös, hiszen a bíráló a tartalomjegyzék után közvetlenül azt olvassa el.

9. A diplomamunka beadása 9.1. A beadás módja A diplomamunkát három példányban kell beadni, de ha a diplomamunkából bármely céllal (intézményi felhasználás, pályázat stb.) több példány is készült, a főiskolára az eredetit kell beadni. A beadhatóságot érdemben a konzulens állapítja meg, amit a konzulensi lap megfelelő rovatának aláírásával tanúsít.

52 A diplomamunkát a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon kell beadni. A diplomamunka átvételének formai feltételei:

− a konzulensi vélemény „Beadható” aláírással, − kitöltött adatlap, − kitöltött könyvtári kartonok, mivel a védés után a diplomamunka a főiskola könyvtárába kerül, ahol bármikor megtekinthető. Záróvizsgát általában havonta lehet tenni, minden hónap utolsó hetében.

9.2. Rendelkezések A tanulmányok lezárására, a diplomamunkára, a záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezéseket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

9.3. Adatlapok, űrlapok a záróvizsgához A vonatkozó űrlapok a záróvizsga szervezéséhez szükséges információkat tartalmazzák. Letölthetők a főiskola honlapjáról.

53

V. HOGYAN TOVÁBB? 1. A munkáról szerzett tapasztalatok Az egyik legfontosabb eredménye a diplomamunka elkészítésének, amikor a jelölt rájön, képes arra, hogy az eddigi tudását kamatoztassa, és esetleg új alkotást hozzon létre. Sokszor ez lehet az alapja további alkotómunkájának. Ne felejtsük el, hogy magát a mikroprocesszort egy amerikai diák találta fel, amikor azt a feladatot kapta, hogy tervezzen olyan eszközt, amely célszerűen tudja kezelni a memóriákat. Vagyis minden diplomázónak a zsebében van a marsallbot. A legfontosabb az, hogy a témánk az érdeklődési körünkből kerüljön ki, igazodjon a felkészültségünkhöz és a források hozzáférhetőek és kezelhetőek legyenek a későbbiek során is.

2. Publikációs lehetőség Ha a szerző készít 1-2 oldalas összefoglaló kivonatot, amelyben kiemeli a téma aktualitását, a mondanivaló lényegét, az alapvető következtetéseket és az újszerű eredményeket, a diplomavédés után - megfelelően jó minősítés esetén - a Főiskola a PC World folyóirat mellékleteként publikálja azt.

3. A munka öröm forrása A diplomamunka-írás jó szórakozás is lehet. Nagyon fontos, hogy a dolgokat kedvvel csináljuk, de ez csak akkor sikerülhet, ha olyan témát választunk, amely érdekel minket. Akkor játéknak tekinthető a munka, akkor elmondhatjuk, hogy „jó mulatság, férfimunka volt”.

54 Lehet, hogy a diplomamunka készítése során rájövünk, hogy elhivatottságot érzünk a kutatásra. Ekkor a munka nem csak diplomaszerzésre készül, hanem érzékelni fogjuk, hogy egy lépéssel előbbre jutottunk az alkotás irányába. Természetesen munka közben arra is rájövünk, hogy a tanulást folytatni kell. Ma divatos az a kifejezés, hogy „lifelong” képzés, vagyis „életfogytiglan” kell tanulni, amit már a jó magyar közmondások régóta tartalmaznak, vagyis „a jó pap holtig tanul”.

4. Hogyan hasznosítsuk a diplomamunkát diplomavédés után? Amikor diplomamunkát írunk, megtanuljuk, hogyan kell rendet tenni saját gondolataink között, hogyan kell rendszerezni azokat az adatokat, amelyeket felleltünk különböző gyakorlati ismeretek alapján, vagy irodalmi forrásból; hogyan kell tapasztalatot szerezni a rendszeres munkáról, és létrehozni egy olyan eredményt, amely másnak is hasznára válik. Rá fogunk jönni arra, hogy nem feltétlenül a téma a fontos, hanem az, hogy megtanuljuk hogyan kell egy feladatot kidolgozni, egy munkát színvonalasan elvégezni. A diplomamunka-készítés a következőket tanítja meg nekünk:

− egy téma pontos körülhatárolását, − össze kell gyűjtenünk a meglévő szakirodalmat, a mérnöki szakmát illetően, elsősorban a legfrissebb katalógusokat, − össze kell gyűjtenünk a piaci információkat, beleértendő a szoftver- és a hardver-piac egyaránt. Ezen a területen a legfontosabb információbázisunk a nemzetközi vásárokon és szakkiállításokon szerzett tapasztalatok, illetőleg a gyártó és kereskedelmi vállalatok témához kapcsolódó adatai, − az így összegyűjtött adatokat rendszerezni kell. Fontos, hogy ne olyan téma kidolgozásába kezdjünk bele, amelyet már tíz évvel ezelőtt akár szoftver akár hardver vonalon kitaláltak (sajnos van ilyen!),

55

− azt, hogy az összegyűjtött információkat észrevételezzük, melynek alapján az információs alapot formába önthetjük, − azt, hogy a feldolgozott információt mindenki számára hasznossá kell tenni, méghozzá közérthetően, mert csak ily módon jutunk az eddigieknél nagyobb sebességgel előre.

56

1. Függelék A szakirodalom feldolgozása 1. Elsődleges, másodlagos források Elsődleges források az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratok, hiteles dokumentumok. Másodlagos forrás az intézményekben szerzett tapasztalatok, adatok, amelyekre a kidolgozandó feladatot alapozni kell. Ezek azért döntő fontosságúak, mert a főiskolán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakorlatban és az azokat alkalmazó intézményekben jutunk el azokhoz a tapasztalataikhoz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakorlati hasznosítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen diplomamunka értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másodlagos forrásokból a gyakorlatban már elfogadott feladatmegoldásokra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a források szelektálása.

2. Könyvek, szakkatalógusok, konferencia kiadványok

57 Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a diplomamunka kidolgozásához?

− A kézikönyv egy tématerületet összefoglaló mű. − A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. − A szakkatalógusok - ú.n. termékkatalógusok - részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. Az újdonságot jelentő termékek (pl. integrált áramkörök, mikroprocesszorok) katalógusai.

− Konferencia kiadványok, hiszen a konferencián elhangzó előadások a lehető legkorszerűbb technológiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni.

− A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak, enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak, évkönyveknek, jogszabály-gyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy érdemes figyelmesen áttekinteni azok irodalomjegyzékeit is, mert azok a témában vagy a témához közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirodalomban. Vagyis a szakkönyvek végén található névés tárgymutató, és bibliográfiai felsorolás jól használható további irodalom keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni

− a belföldi-, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést; − Az MTA és az egyetemek könyvtáraiban tájékozódni lehet az akadémiai, doktori és kandidátusi értekezésekről;

58

− Értékes szakfolyóiratokat, statisztikai könyveket egyetlen könyvtár sem kölcsönöz;

− Készségesen rendelkezésre állnak a reprográfiai szolgáltatások tekintetében.

3. Diplomamunkák, szakdolgozatok, diplomatervek A legfontosabb szakirodalmi anyagaink a diplomamunka készítéséhez azok, amelyeket nem publikálnak széles körben; doktori, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült diszszertációk és habilitációs munkák, konferencia anyagok, nem publikált tanulmányok stb. A már elkészült dolgozatok adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dolgozatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy diplomamunkák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A szakirodalom gyűjtés a könyvtáraknál a legelőnyösebb; meg kell jegyeznünk, hogy aki még nem tapasztalta, meg fog lepődni azon, hogy a könyvtárosok milyen lelkiismeretes, meszszemenő önzetlen segítséget nyújtanak bárkinek, akinek problémája adódik a szükséges szakirodalom keresésében. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatokat is, amelyek sokszor ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését.

59 Katalógusok általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főiskolánk hallgatói bármikor, bárhonnan Magyarországon felvehetik a kapcsolatot. A szakirodalom-lánc követése azt jelenti, hogy elindul egy öszszefoglaló mű bibliográfiája, illetve hivatkozásai alapján és az ott hivatkozott művek bibliográfiái nyomán halad tovább. Témafigyelést, fordítást, referáló anyagokat, könyvtárközi kölcsönzés útján külföldről is lehet kérni.

4. Elsődleges fontosságú tényező

témaköreinkben,

hogy mikor írták a művet! Meg kell vizsgálni szakmánkban, vagyis az informatikában, hogy:

− ne legyen 5 évnél idősebb a témaspecifikus szakmai irodalom,

− szaksajtóból 2-3 évfolyam áttekintése lehet érdekes, új ötletet adó,

− fontos lehet a társszakterülethez tartozó témakörökről írt művek áttanulmányozása is,

− az elméleti előzmények szakirodalma lehet régebbi.

5. CD-ROM-on elérhető feldolgozások: − külföldi szakirodalom, − külföldi folyóirat katalógus,

60

− magyar szabványok, jogszabályok, bibliográfiai adatai, − újságok és kézikönyvek stb. A

katalógusok

formailag

lehetnek:

cédula-katalógus,

mikrohordozóra vitt katalógus, számítógépes adattárak.

6. Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása Rendkívül fontos az, hogy a statisztikai adatokkal is igazoljuk a mondanivalónkat. Általában a következő adattípusok ismertek:

− számszerűsíthető, mérhető adatok, − becsült adatok, − rangsorolható adatok, − arányszámok, − statisztikai következtetések, trendek. A statisztikai adatok gyűjtése teszi lehetővé törvényszerűségek feltárását, a hipotézisek bizonyítását. Ki kell értékelni, hogy milyen mértékben szükséges statisztikai kutatásokkal alátámasztani a megfigyelésünket.

7. Tanácsok a könyvtárak használatához Előzetes kutatásokat a könyvtárban kell végezni. Nagyon fontos, hogy rendelkezzünk irodalomjegyzékkel, amikor a könyvtárba betérünk és vizsgáljuk meg, hogy egy-egy adott könyvtár

61 mit tud a számunkra biztosítani. Előfordul azonban az is, hogy épp azért megyünk a könyvtárba, hogy előkerítsük az irodalomjegyzéket az adott témában, amire szükségünk van a szakdolgozat megírásához. Az irodalomjegyzék elkészítése azt jelenti, hogy meg kell keresnünk azokat a műveket, amelyeknek még nem tudunk a létezéséről. Az a jó kutató, aki képes arra, hogy amikor kilép a könyvtárból, a kiválasztott témájáról többet tudjon, mint amikor belépett. A könyvtárak általában nagyon szívesen segítenek a kutatóknak a könyvek kikeresésében, megtanítják a katalógus használatra a hallgatókat, először is a téma szerinti katalógust ismertetik. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a hallgató tudja azt, hogy milyen címszó szerint kell keresni, vagyis tanulmányozni kell a könyvtár működését, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk. Minden könyvtárban van szabadpolcos olvasóterem, ahol a folyóiratokat tárolják, a legfrissebb információkhoz a folyóiratok cikkein keresztül juthatunk. A korszerű könyvtárakban a folyóiratok cikkeit ma már többnyire hálózaton közlik. A hálózatok lekérdezésével lehet kiválasztani a minket érdeklő anyagokat, amelyekről másolatot kaphatunk. Témafigyelésre is van lehetőség, természetesen ez külön költséget jelent az érdeklődőnek.

62 Fontos

terület

egy-egy

tudományágban

a

kézikönyv-

gyűjtemény, melyekből a legtöbb bibliográfiai adatot megkaphatjuk. Ügyelni kell a kikereséskor a címszavakra, mert kis hazánkban is előfordult, hogy a Vírusok a matematikában c. könyvet tévesen az egészségügyi könyvekhez sorolták be. A könyvtárost úgy kell tekinteni, mint jó barátot, aki gyakran biztos tanácsot tud adni munkánkhoz, amivel sok időt takaríthatunk meg. A könyvtárosokat általában boldoggá teszi, ha kérdéssel - különösen ha nehéz könyvtár-szakmai kérdéssel fordulunk hozzájuk, mert akkor van lehetőségük tudásuk kamatoztatására. Nagyon fontos momentum a könyvtárközi kölcsönzés, melyre hazánkban több intézményen keresztül - elsősorban az Országos Műszaki Informatikai Központ és Könyvtáron keresztül - van lehetőségünk. (A könyvtárközi kölcsönzések számítógépes katalógusok segítségével történnek, melyre széles körű lehetőség mutatkozik.) Van néhány olyan szakkönyv, amely számítógép segítségével a központi memóriához kapcsolódik, így néhány másodperc alatt meg lehet tudni, hogy egy könyv fellelhető-e, és ha igen, hol. Az operátor betáplálja a gépbe az éppen keresendő könyv címét és néhány pillanat múlva megjelenik a képernyőn a kérdéses könyvkatalógus cédulája. A kutatást végezhetjük a

63 könyv címe, a szerző neve, a téma, a gyűjteményes kiadás, a kiadó, a megjelenés éve, stb. adatok alapján. A nagyobb könyvtárak általában tagjai az országos vagy nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési hálózatnak. A diplomamunka fontos része az irodalomjegyzék. Minél pontosabb irodalomjegyzéket készítünk, annál inkább alkalmas lesz későbbi kutatáshoz.

64

2. Függelék Információkutatás számítógépes eszközökkel

Az INTERNET lehetővé teszi a hazai és a külföldi nagy könyvtárak katalógusainak, lexikonjainak, kézikönyveinek és néhány nemzetközi adatbázisnak az elérését. Keresőprogramok a Mozaik, a Netscape és a Microsoft Explorer stb. Például a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának ALEPH rendszere a Főiskolánkról is elérhető. Olyan Telnettel kell elindítani, amelyik ismeri a VT-220-as típust. Ilyen pl. a QVT/Net. A világháló olyan információkhoz juttatja a diplomamunkát készítőt, amelyek más módon nem érhetők el. E-mailen keresztül a szaklapok szerkesztőségét is el lehet érni, ahol cikkeket lehet kérni elektronikus úton. Az INTERNET nem pótolja a könyvtárat, de kiegészítő szerepet játszik. A keresőprogramok nem érnek el minden adatot, mert vannak titkosított adatok, amelyek csak bizonyos előfizetők számára hozzáférhetők. Ennek ellenére előfordul, hogy a találatok száma olyan nagy, hogy képtelenek vagyunk kiválasztani a számunkra értékes anyagokat. Jobb megoldás az adatbázisok használata, melyekben katalóguslapok vannak és minden katalóguslap mögött megtaláljuk a hivat-

65 kozott cikk teljes vagy kivonatos szövegét. Az adatbázisok tematikailag specializálódtak. A katalóguslapok között programok segítségével kereshetünk, amelyeknek megfelelő gondossággal történő kiválasztása jó eredményt biztosíthat. Alapvető forrásmunkát minden keresőprogram megtalál. A témánkat a lehető legtöbb keresővel érdemes kutatni. A diplomázó - ha már témát választott - tudja, hogy miről szeretne dolgozatot írni, ezért azt a néhány jellemző szót könnyen ki tudja emelni, amely köré információkat akar gyűjteni. A keresőprogram bemutatja a találatok címét, esetleg néhány első szavát. A találatok szövegként lementhetők és irodalmi forrásként kezelhetők. Az adatbázisok szolgáltatása rendezett; lehet kérni információt:

− témafigyelési lehetőségekről, − tartalmi kivonatokról, − cikkekről, − folyóiratokról (mikrofilmek), − könyvekről, kutatási gyűjteményekről, − disszertációkról, diplomamunkákról. Az adatfeldolgozó cégek a megrendelő kívánságát a lehető leggyorsabban teljesítik, amihez minden lehetséges továbbító eszközt és módszert igénybe vesznek.

66 A CD-ROM adatbázisok széles körben elterjedtek, megvásárolhatók:

− teljes könyvek szövege, − tartalmi kivonatok, szakcikkek gyűjteménye, − szótárak, − törvénytárak, − disszertációk, diplomamunkák, − folyóiratok, − műszaki leírások, − katalógusok, − termékismertetők, − reprint könyvek, − stb. Ha on-line adatbázisban keresünk, tudnunk kell, hogy az on-line adatbázis rekordokra tagolódik, ahol a rekord önálló dokumentumot takar. A rekordok mezőkből állnak, amelyek a tématerülethez tartozó információkat tartalmaznak. Vannak speciális fórumok is az INTERNET-en, melyek az azonos érdeklődésű emberek gyors kapcsolattartását teszik lehetővé. Ezeken keresztül, de közvetlenül is informális kapcsolatot teremthet a diplomázó a számára fontos szakterület szakértőivel, akik hasznos útmutatást adhatnak feladata megoldásához.

Hogyan hivatkozzunk az INTERNET forrásokra?

67 Meg kell jelölni a forrás helyét, a szerző nevét, az elektronikus levélcímet, ahol kérdéseket tehetünk fel. A szakkönyvek, a szaklapok, a gyári katalógusok adatai általában megbízhatóak. Az INTERNET-en elérhető adatok hitelessége nem garantált.

68

1. Melléklet HOGYAN KELL AZ IRODALOMJEGYZÉKET ÖSSZEÁLLÍTANI A./ Az egyes források bibliográfiai adatainak közlése a következő példák szerint történjen: 1. Könyv (jegyzet): (1) A. Einstein: Hogyan látom a világot? Budapest, Gladiátor Kiadó, 1994. (2) Dennis Gabor: Innovations Scientific Technological and Social. London, Oxford University Press, 1970.

[Tehát a szerő(k) tudományos fokozatát (pl. dr.,) vagy besorolását (pl. főosztályvezető) nem kell megadni!] 2. Testületi szerző: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakorlati kézikönyv. Budapest, OMIKK, 1990. 3. Közlemény a könyvben: KINDLER J.: A kockázat döntéselméleti megközelítése. In: Kockázat és társadalom. Szerk.: VÁRI A. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. p. 13-24. 4. Időszaki cikk):

kiadványok

cikkei

(pl. folyóiratban megjelent

69 IZSÓ L.: Az ember-gép rendszerek megbízhatóságának meghatározására szolgáló módszerek áttekintése. In: Ergonómia, 1982. XV. évf. 4. sz., p. 220-228. 5. Szabvány: pl. MSZ ISO 690: 1994. Bibliográfiai hivatkozások B./ Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni: 1. Megjelenési hely ismeretlen: H.n. (azaz ”hely nélkül”, vagy s.l., azaz sine loco) 2. Kiadó ismeretlen: l.k. (azaz ”ismeretlen kiadó) 3. Megjelenési év ismeretlen: É.n. (azaz év nélkül, vagy s.a. azaz sine anno)

C./ Amikor valamelyik bibliográfiai adat nem szerepel a címlapon, de a kiadvány egy másik részén megtalálható, akkor ezt az adatot szögletes zárójelben (azaz [] jelekkel) kell megadni.

D./ A tételek rendezésekor (betűrendbe soroláskor) a névelőt nem kell figyelembe venni. E./ Példák a szövegközbeni hivatkozásra: 1. „Az elkészült program alapján az adatbiztonsági előírásokat

[19] túlzottnak tartom, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében.”

70 2. „Az elvégzett méréssorozat alapján az érvényes biztonsági követelményt [MSZ 172-1: 1986] túlzottnak tartom, míg más szerzők [FALUSSY J.; FERENCZ K.; GAÁL N.; SCHMIED L.] elfogadják ezt a követelményt.” Irodalomjegyzék ne legyen több 2-3 oldalnál A külföldi források használata, hivatkozás a külföldi eredmények ismeretére növeli a diplomamunka értékét.

71

2. Melléklet IDÉZETEK, HIVATKOZÁSOK Összeállította: Dr. Komarik Józsefné

Egy diplomamunkában általában több szerzőtől vett idézet szerepelhet. Az idézeteket két célból szoktuk saját munkánkba belevenni:

− azért idézünk egy szöveget, hogy azzal értelmezzük, − vagy pedig azt saját okfejtéseink alátámasztására használjuk. Nehéz eldönteni, hogy bőséges legyen-e az idézetek száma dolgozatunkban vagy pedig bánjunk velük mértékletesen. Ez természetesen, elsősorban a diplomamunka jellegétől függ. Az is kérdés, hogy magának az adott idézetnek milyen legyen a hossza. Röviden idézzek, majd azt elemezzem, hosszan idézzek, rábízva ezzel a gondolatsort az idézett alkotóra. Figyelem! Az indokolatlanul hosszú idézetek kényelmességre utalhatnak. Csökkentik munkánk értékét. Segítségül ismertetünk néhány, az idézet alkalmazására vonatkozó szabályt.

− Az értelmezendő részleteket megfelelő hosszúságban kell idézni.

72

− A szakirodalom idézése csak akkor szakszerű, ha az saját megállapításunk alátámasztását, igazolását szolgálja. Itt szeretnénk tanácsolni, hogy az idézett szöveg ez alkalommal ne legyen túl hosszú (1/2 oldal már annak számít), amelyet már igen nehéz, esetleg nem is lehet pontról pontra elemezni, kommentálni. Ha tehát a szöveg fontos, az jelentős mértékben alátámasztja állításunkat, de ha túl hosszú, tanácsosabb, ha azt a függelékben hozzák, az adott fejezetben pedig csak néhány mondatot idéznek belőle.

− Ha idézetünk előtt vagy után nem végzünk kritikai elemzést, az azt jelenti, hogy osztjuk a szerző nézeteit.

− Minden idézet forrását pontosan, világosan meg kell jelölni. Mindig hozzáférhetőnek és szavahihetőnek kell lenni. Ezért hivatkozásaink legyenek rendkívül pontosak és ellenőrizhetőek. Ezt a Szerzői Jogi Törvény (Szabad felhasználás: Szjt. 16-21§) is szabályozza. Az idézés a szabad felhasználás kategóriába esik. A felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges. A nyilvánosságra hozott mű részletét az átvevő mű jellegéhez és célja által indokolt terjedelemben az eredetihez híven (az nem rövidíthető, bővíthető, másítható!) a forrásmunka megjelölésével (szerző, esetleg szerkesztő neve, mű/cikk címe, kiadó neve helye, kiadás sorszáma és

73 évszáma, a mű oldalszáma) közöljük. Ezen hivatkozás történhet lábjegyzetként az adott oldalon, feltüntethető közvetlenül az idézet után zárójelben, de saját munkánk legvégén az irodalomjegyzékben is.

− Amennyiben külföldi szerzőt idézünk, célszerű az idézeteket eredeti nyelven is közölni. Ez esetben az idézet fordítását is meg kell adni a 4. pontban említett hivatkozások mellett!

− Ha az idézet hossza nem haladja meg a 2-3 sort, akkor az adott bekezdésen belül idézőjelbe tehetjük. Amennyiben az hosszabb, tanácsos azt kisebb sorközzel, új bekezdésbe írni. (Hasznos gyakorlati jó tanács: betűtípus, sortávolság váltásával emeljük ki az idézetet).

− Az idézeteknek hiteleseknek kell lennie. Túl az említetteken, hogy azok nem rövidíthetők az idéző által, nem bővíthetők, semmi módon meg nem változtathatók, az idézetet alkalmazó köteles az idézetben az eredeti forrás bekezdéseit is betartani. Idézett szövegben közbeszúrás nem alkalmazható! Minden kommentárt, felvilágosítást, részletezést szögletes zárójelbe kell tenni. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag szükséges, hogy az idézett szöveg egy részét kihagyjuk, azt három pont jelölésével oldhatjuk meg.

74

− Amikor rátérnek olvasmánycéduláik, lapjaik alapján diplomamunkájuk megfogalmazására, ügyeljenek rá, és bizonyosodjanak meg, hogy saját gondolataikat másolják-e át, vagy pedig más szerzők gondolatait, idézeteit építik-e be munkájukba. Előfordulhat, hogy előkészületi munkálataik során, tévedésből, mulasz-tásból nem jelölték, tették idézőjelbe a szöveget. Ha erre nem ügyelnek, plágiumot követnek el. Ezt azon túl, hogy jogsértés, a diplomamunkánkat bíráló szakemberek észreveszik és negatívan ítélik meg. Tehát nyilvánvaló amit már korábban is említettünk, hogy a könyvtár- használat, az előkészületi munka időszakában a cédulázás, a munkalapok vezetése, jegyzeteléseink nagy precizitással kell, hogy történjenek. A hiányosságokat, pontatlanságokat esetleg már nem lesz módunk pótolni, javítani, mivel az adott forrásmunkához nem tudunk újból hozzájutni.

Az idézetek rendszere Célszerű a munkában idézett műveket az irodalomjegyzékben felsorakoztatni, a művet lezáró irodalomjegyzék megfelelő információt tartalmaz ahhoz, hogy más is jó hasznát vegye, ha hasonló jellegű művet akar készíteni.

75 Az irodalomjegyzéket mindig az eredeti nyelven kell ismertetni, annak lefordítására a jegyzékben nincs szükség és nem is szokásos. Egy szögletes zárójelben lévő arab számmal jelöljük az idézett művet az irodalomjegyzékben, és ugyanezzel a számmal hivatkozzunk rá a diplomamunkában is. Ha a diplomamunka kutatási témaköröket tartalmaz, az széles körű szakirodalom-jegyzéket igényel, hiszen a tudományterületek művelői egyes műveik kidolgozása során építenek egymás eredményeire.

Lábjegyzetek Műszaki diplomamunkában ritkán használunk lábjegyzeteket. Ha arra mégis szükség mutatkozik, akkor a lábjegyzet a következő célokra használható:

− az idézetek forrásának megjelölésére; − a téma más irodalmi hivatkozással történő megerősítésére; − olyan külső és belső utalásokra hatnak, amelyek a szöveg közben zavarhatnák az érthetőséget;

− esetleg fogalmi magyarázatokra; − egy idegen szó vagy fogalomkör magyar változatának a megadására ;

− arra is, hogy bővebben kifejtsük egy szerzőre vagy műre történő hivatkozásunkat, akitől az információt kölcsönöztük.

76 A lábjegyzet soha nem túl hosszú, és a túl sok lábjegyzet is zavaró lehet. Ha szükség van túl sok magyarázatra, azt inkább a függelékben közöljük.