TÁMPONTOK
I "I
A BŰNÜGYI NYOMOZÁSHOZ.
BUDAPESTEN 1924. ÉVBEN A CSENDŐR TISZTEK RÉSZÉRE TARTOTT TANFOLYAMON KÉSZITETT JEGYZETEK ALAPJÁN FELSŐBB ENGEDÉLLYEL
• ÖSSZEÁLLITOTTA
BESSER BÉLA M. KIR. CSENDŐR SZÁZADOS
S Z É K E S F E H É R V Á R, =
1 9 2 6.
NYOMATOTT CSITÁRY G. JENŐ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
, '' :1'' .. "
.~
~~ /?.tl:.
,j'
.:.
".
'
,~
TÁMPONTOK
.
t ".: ., <." ' "
.
>~.
.
'''..
"
fG.
-A BŰNÜGYI NYOMOZÁSHOZ.
'
. -
:......:. .
, .,.
.
....
"
'."
:'. '!
", :::' ,
,' .
BUDAPESTE N 1924. ÉVBEN A CSENDŐR TISZTEK
' ,>
RÉSZÉRE TARTOTT TANFOLYAMON KÉSZITETT JEGYZETEK ALAPJÁN FELSŐBB ENGEDÉLLVEL
ÖSSZEÁLLITOTTA
BESSER BÉLA M. KIR. CSENDŐR SZÁZADOS
(
I f
t
j
k
' ., :. '.
..
'
'. '.
'
, ~
.'
.. ',
'.',
.
.'
"
S Z É K E S F E H É R V Á R, =
1 9 2 6.
NYOMATOTT CSITÁRY G. JENŐ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
r' I
BEVEZETÉS. A m. kir. csendőrség felügyelőjének előierjesziésére a belügyminiszter úr Őnagyméltósága megengedie, hogy Budapesten 1924. évi április hó I-ével a budapesti tiszti ianfolyam keretében egy tiszti továbbképző tanfolyamoi állítsanak fel, melynek az lesz a hivaiása, hogy a háború és az ezt követő forradalmi idők miatt félbenmaradi csendőrségi továbbképzést a mai idők fokozott követelményeinek megfelelő szinvonaira emelje. A továbbképzést szükségessé teszi a bűnöző világban észlelt nagy előhaladás, mely a bűnesetek számának növekedésében s a véghezvítelüknél érvényesülő agyafúrtság, elszántság és csodálatos technikai felkészültségben nyilatkozik meg. Mindezeknek oka a háború és forradalmak után jelentkező általános erkölcsi sülyedésben és a gazdasági elszegényedésben keresendő. Az eszme nem volt új, mert a nagy nyugati államokban a csendőrség továbbképzését már régóta intézményesen biztositották. Nálunk is meg volt minden idöben a tőrekvés a kérdés végleges megoldásra, de e téren eddig inkább csak kisérleteztek. Az utolsó kisérlet azonban teljes eredményre vezetett, mert az 1924. évi június hó 23-án a tiszti továbbképző tanfolyamon tartott írásbeli és 28-ai szóbeli záróvizsga eredménye megelégedést váltQtt ki, amiből azt lehet következtetni, hogya belügyminiszter úr Onagyméltósága a tanfolyam állandósitását magáévá teszi. A tanfolyam célja a nyomozás elméleti és gyakorlati szaktudásának a kibővítése volt, s ennek megfelelően tananyaga a szorosan vett csendőrségi szaktárgyakon kivül kiterjeszkedelt a nyomozás technikai és taktikai szabályainak elméleti és gyakorlati ismertetésére, az ezzel kapcsolatos segédtudományok, mint a törvényszéki orvostan, a sérüléstan, a kriminologia (bűnözéstan), a bűn ügyi vegytan (chémia), a daktiloskopia (személyazonossági eljárás ujjlenyomatok alapján), a tűzrendészet és a bűnügyi fegyver szakértelem részletes ismertetésére. . A csendőrségi szaktárgyakat, a sérüléstant és tűzrendészetei I tankönyvekből adták a lő, miért is ezen tárgyakat nem érintem ; csak azon tananyagot ismertetem, amelyből- tankönyvek hiányát ban, jegyzeteket készítettem.
I ! l
!I
:\
l
}
4
Forrás munkákul felhasználtam : Dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár: "Törvényszéki orvostan" Budapest. Dr. Schiffler Ernő rendőrfőtanácsos : "Kriminalisztikai jegyjegyzetek" Budapest' Dr. Gábor Béla ker. kapitány: "Ujjnyom a bűncselekmény helyszinén " Budapest. Dr. Laki. Lajos rendőrfőtanácsos : "Gyakorlati nyomozás" Budapest. Dr. Bauer Ernő rendőrtanácsos : "Bűnügyi nyomozás technikája" Budapest. . Jáhn József miniszteri tanácsos: "Bűnügyi chémia" Budapest. Endrődy Géza: "A bűnügyi nyomozás kézi könyve" Losonc. Soltész Imre ezredes: "Utmutatás a bűnügyi nyomozás kézikönyve" Budapest. Ezekre, továbbá a törvényekre és rendeletekre a szövegben nem hivatkozom, nehogy ez az értelmet vagy áttekintést megnehezitse.
i
L RÉSZ.
AHELYSZIN ADATAIRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN. (Kriminalisztika.)
A nyomozás. Az igazságszolgáltatás célja a büntető eljárással valósul meg. A büntető eljárás három részre tagozódik: I. a nyomozás, II. a büncselekmény tárgyalása (itélet), III. a büntetés végrehajtása. A nyomozás megindításának feltétele valamely büncselekmény gyanújának a fennforgása s annak a lehetősége, hogy a büncselekmény elkövetéséről bizonyítékokat is tudunk szerezni. A nyomozás a büntető eljárás legfontosabb része, mert ennek eredményétől függ a további eljárás sikere. A büntettesek tettük felfedezésétől félnek inkább, mint az itélettől. A nyomozás tárgya azoknak az adatoknak akipuhatolása és megállapítása, melyek a vád emeléséhez szükségesek. Adatok mindazon jelenségek, körülmények, és bizonyitékok, melyek a cselekmény tényálladékának, tettesének és netalán részesének megállapítására alkalmasak. Jelenség mindaz, amít érzékszerveinkkel felfogunk, azaz a mit látunk, hallunk, tapintunk, szagolunk és izlelünk. A bűnügy ben érzékelt jelenség a bűnjelenség, gyanújel vagy gyanú ok. A körülmények a cselekményeknek, történéseknek állapot, mód, ok és cél szempontjából való meghatározásai. Vannak terhelő és mentő, enyhítő és sulyosbitó, továbbá minősitő körülmények. Fontos körülmény pl. az erőszakos nemi közösülésnél a sértett öntudatlan állapota j családi állás elleni büntettnél a "rendszerint járt hely j" gyermek kitételnél a "félre eső" vagy "rendszerint járatlan hely j" megfertőzésnél a " 14. éven alóli leány tisztessége j" magánlak sértésnél a "cselszövény" (hamiskulcs használata) j lopásnál a "bemászás, feltörés" j uzsoránál a "károsult szorultsága" gyermekrablásnál "a koldulásra való kényszerítés j" zsarolásnál, csalás nál "a jogtalan vagyoni haszonszerzés" j gyujtogatásnál, a midőn a felgyujtott tárgyban "senki sem tartózkodik" illetőleg "egy vagy több ember tartózkodik" stb. Több bűncselekménynél a törvény csak általánosan jelöli meg a körülményeket pl. hamis tanuzásnál : "aki a tényállás valamely lényeges körülményére nézve valótlanságot terjeszt;" gyermek
6
7 elhagyásnál : "aki a gyermeket olyan körülmények között hagyja el, hogy annak megmentése "a véletlentől függ" stb. A körülmények minden bűncselekménynél fontosak mert d~ki elemek amelyekre csak bizonyos körülményekből következ~zek kipuhatolás~ t~szi a ffnyomozást teljessé. A körül~ények tethetünk pL a bűnös szándékra, a tettes gondatlanság ára , a osszhatasukban ertekelendok. Bentham szerint két körülmény cselekmény indító okára és céljára. Egyes adatok önmagukban esetleg "egyenkint" a tollnál nem nyom többet, ha azonban a kettő képezik valamely büncselekmény tényálladéki elemeit, pl. az a összevág, gyakran "malomkő sulyával" nehezedik a gyanusitottra. cselekmény, amely valamely személyen vagy tárgyon változást . ~ ~örülm.ényeket a sértett, a tanu vagy a gyanusitott val- . behatást, általában deformálás t idéz elő, pl. lövés, szúrás; bűn~ lomasatbol kapJuk, vagy azokra a helyszinen észleltekből követ- cselekményből származó dolog: hamis pénz; bűncselekmény elkövetésére szolgáló eszköz: álkulcs, bomba s a bűncselekmény keztetünk. folytán keletkezett változás; a bűncselekmény eredménye: &yujBizonyíték minden olyan adat, amely valamely állitás hetogatásnál a leégett ház. A tényálladéki elemek egyenlően érlyességének bizonyítására szolgál. A bizonyítékokat vagy közvettékelendők. le.?ül nyerjü~, ha a büncselekmény előttünk folyik le, vagy A cselekmény lehet egy, két vagy több mozzanatu is, pL kozvetve kapjuk a tanuk, a terhelt, vagy a sértett vallomásaigyilkosságnál az ölés, csalásnál a tévedésbe ejtés és kárositás ból és a szakértők nyilatkozatából. Vannak bizonyítéko k amevízáradás okozásánál a töltés átmetszése, más vagyonába vi~ lyek önmagukban is bizonyítanak, pl. egy okirat. ' bocsájtása s kár okozás. Egyes bűncselekményeknél a cselekRégebben a nyomozás abban merült ki, hogy sok tanuményt többféle eszközzel (pL erőszakos nemi közösülésnél az vallomást s végül a terhelt beismerő vallomását szerezték be. E erőszak vagy fenyegetés), többféle módon (pl. magánlaksértésnél cél érdekében nem riadtak vissza semmiféle kényszereszközöktől a tettes bemegy vagy bentmarad), lehet elkövetni, s többféle dolog sem s évszázadokon át müködtek a legrettenetesebb kinzó eszszármazhat a cselekményelkövetéséből (pL pénzhamisitásnál közök, melyek az emberek ezreit vitték ártatlanul a halálba. A fém- vagy papírpénz). tanuvallomásokat nem lehet nélkülözni, azonban mindig igyekezBűncselekmény tettel vagy mulasztással követhető el. Mindzünk kézzel fogható bizonyítékokat beszerezni. Ezek sokkal bizto, két esetben fennforoghat a szándékosság és gondatlanság. A sabbak, mint a gyakori megbizhatlan tanuvallomások. A tanu lehet részrehajló; néha pedig a látottak, hallottak előadása alkal- , cselekvés olykor az emberi akarattól független, pl. tüsszentve a cseléd kiejti az edényt a kezéből, vagy más egyén tevékenysége folymával tévedhet. Gyakran bosszúból, vagy anyagi érdekből tudatán tesz valaki akaratlanul mozdulatot, pl. egyik ember meglöki a tosan ís mondhat valótlant s ennélfogva fontos ügyeknél csupán másikat, mire ez egy harmadik embernek esik. Bűncselekményt tanuvallomásokra támaszkodni nem lehet. A nyomozás célja nem csak az a cselekmény képez, amely akarat folytán jött létre. Az az, hogya gyanusitottat beismerő vallomásra birjuk. Nem nevezelkövetési cselekmény minden bűncselekménynél más és más, hetjük nyomozónak azt, aki a gyanusítottat meg nem engedett pl. a gyilkosságnál az ölés, magzatelhajtásnál a magzat elhajtási kényszer eszközökkel igyekszik vallomásra birni. aktus, lopásnál az elvétel, orgazdaságnál az elrejtés stb. A tárgyi bizonyítékok közül a bűncselekményelkövetésekor használt eszközt s a bűncselekményből származó tárgyat bűnjel Az eszkö~./ nek nevezzük. . A bűncselekmény elkövetésénéfa tettes rendszerint valami A tényálladék. eszközt hasznáL Eszköz lehet a bűntettes testi ereje, izomrendszere, szervei (fog, kéz, stb.), technikai készitmények (fegyver, A nyomozás során kipuhatolt adatok (jelenségek, körülmékés, dorong, kulcs, méreg), a különböző állatok, a természet és ~yek; ~i~onyitéko.k) valamely bűncselek~ény ismérveinek a mega gépek ereje. Minden büncselekmény nyomozásánál fontos a allapttasara szolgálnak. Az adatok egyuttveve képezik a bűn cselekmény elkövetésére szolgáló eszköz felkutatása s biztosicselekmény tényálladékát, amelynek különböző alkotó részei tása egyrészt azért, mert az adja meg sok esetben a bűncselek vannak. Ezek az alkotó részek a tényálladéki elemek, melyek mény ismérvét, pL mérgezésnél a méreg vagy más ártalmas lehetnek olyanok, amelyek minden bűncselekménynél fennforogszer, lopásnál az álkulcs, a fegyver stb. j másrészt abból követnak, ilyenek a bűntettes, a megtámadott egyén személye és va" keztethetünk arra, hogy a tettes szándékosan köveHe-e el a gyona s az elkövetési cselekmény, pl. ölés, magzatelhajtás stb. "bűncselekményt (pl. élesre fent konyhakés, különös e n ha a s lehetnek olyanok, amelyek csak bizonyos bűncselekményeknél tettes közvetlenül a cselekmény elkövetése előtt élesitette ki, forognak fenn, pL fondorlat, fegyver, erőszak. Vannak tényállaölési szándékra mutat). Az eszköz bizonyíthatja a cselekmény s a beállott eredmény közötti okozati összefüggést, pL ha robbantó
8
~
lL ll J
l, J
r I
9
vonatkozólag adatokat, bizonyitékokat kell beszerezni, szóval a anyagot találunk, mely gyujtásra alkalmasnak látszik, beigazoló- bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A bizonyítás a bünösség dottnak vehetjük ez és a ház leégése közötti okozati összefüg- megállapitására irányuló cselekmények összessége. gést. Az eszköz felkutatása a cselekmény minősítése szempont- . . A bizonyítás tárgya minden adat, amely az elkövdési jából is fontos, pl. betörésnél hamis kulcs használata esetén a tárgyra (emberi test, vagyon i) az elkövetés eszközére, a bekövettettes sulyosabb büntetés alá esik. kezett eredményre, a cselekmény lefolyására s a tettes kilétére Az eszköz a büncselekmény elkövetésére alkalmas vagy vonatkozik. Bizonyítás tárgya továbbá a beszámíthatóságot kizáró, alkalmatlan. Az alkalmatlan eszköz lehet mindenképpen vagy a bűntethetőséget megszűntető ok, minden enyhítő, súlyosbító s csak bizonyos körülmények között alkalmatlan. minősítő körűimény. Bizonyítás tárgya lehet olyan, amelyből a bűncselekmény fennforgására közvetlenűl utalhatunk, pl. szemA bűncselekmény elkövetési tárgya. tanú vallomása lehet olyan, mely közvetve utal valamely A legtöbb büncselekmény néhány kivételével (becsületsér- bűncselekményre i ilyenek a gyanujelek. A bizonyítás irányulhat tés, rágalmazás, istenkáromlás stb.) vagy az emberi test, vagy oly körülmények beigazolására is, amelyek nincsenek közvetlen valamely tárgy ellen irányul, pl. ölésnél az élő ember, lopásnál kapcsolatban a bűncselekménnyel, illetőleg a bűntettessel pl. ha a pénz, gyujtogatásnál a ház stb. Ez a tárgy, illetőleg emberi valamely tanu hítelt érdemlő voltát vagy valamely okirat valóditest az egyes bűncselekményeknél kűlön van megemlitve. Ennek . ságát kell bebizonyítani. A bizonyítás eszközei gyanánt szolgálnak: tanuk, terhelt a tárgynak a felkutatása, megtekintése s az azon található változások megfigyelése a nyomozás során a legfőbb teendő. A kü- kihallgatása, szakértő véleménye, helyszíni szemle, okiratok, gyanujelek (bűnjelek s nyomok). A bizonyítás érdekében nyomozó lönböző büncselekmények a tárgyakon kűlönböző változást, hatást idéznek elő s a változások nyomai sokszor jellegzetesen mutat- cselekményeket kell foganatositanunk, ilyenek: a bűncselekmény koznak. A tárgyat, amely ellen valamely bűncselekmény irányul, nyomainak s a bűnjeleknek a felkutatása és biztosítása, terhelt, tavagy amelyet valamely bűncselekmény sért, a büncselekmény nuk kihallgatása, terhelt elfogása, helyszini szemle, lefoglalás, szeelkövetési tárgyának nevezzük. Elkövetési tárgy erőszakos nemi . mélymotozás és házkutatás. Ezek közül tárgy vagyis kézzelfogközösülésnél a nőszemély, gyermek kitételnél a gyermek, meg- ható bizonyitékok beszerzését célozza a nyomok s bűnjelek biztosítása, helyszini szemle, a lefoglalás, személymotozás és házfertőzésnél a 14. éven aluli tisztességes leány, stb. A gyujtogatás kutatás. Minden bűncselekménynél, melynek eredménye az emberi bűncselekményénél több tárgy ellen irányulhat a cselekmény, pl. testben vagy tárgyon fizikai eszközzel elkövetett változást idézett a ház, kunyhó, raktár, templom stb. ellen. elő, a nyomozás nak főleg a tárgyi bizonyítéko k beszerzésére kell A bűncselekmény hatása. irányulnia. Minden bűncselekmény akár az emberi test vagy más tárgy Az adatok gYÜjtése. ellen irányul, azon bizonyos külsőleg látható változást idéz elő. Minden bűncselekménynél annyi adat gyüjtendő őssze, hogy A cselekmény végrehajtásával előállott változást a bűncselek annak fennforgása, a terhelt kiléte és bűnössége megállapítható mény eredményének nevezzük i pl. az emberölésnél az eredmény legyen. Ily adatok létezése, feltalálása után kell előbb puhatoa halál, a lopásnál valamely dolog elvétele, a gyujtogatásnál a lózní. Ha nincs remény arra, hogy a gyanúba vett egyéntől ház leégése stb. Az eredmény a cselekménnyel egyídejüleg vagy a bűncselekményre vonatkozólag adatokat lehetne beszerezni, később állhat be. Közvetlen támadással elkövetett emberölésnél úgy a nyomozás megindítása céltalan j pl. mérgezések gyaa halál azonnal is, de későbben is beállhat. Az eredmény benúja esetén bizonyos idő (évek) eltelte után az áldozat hulláállhat a cselekmény szinhelyén vagy esetleg attól távol eső jának vizsgálata teljesen céltalan lehet, magzat elhajtásnál, ha helyen. Ha a cselekmény eredménye a helyszinén azonnal beáll, a gyanú több év után merült fel s tárgyi bizonyitékok be szerakkor ott a helyszinén különösen sok értékes adatot szerezhet , zésére lehetőség nincs. A megkezdett nyomozás beszüntetendő, ha be a nyomozó. a további eljárástól bizonyitékok hiánya vagy azok megszerzésé• nek rendkivüli nehézsége miatt eredmény nem várható. Ha a tárA bizonyítás. gyalás során az ítélő biró rendelkezésére nem áll kellő adat, a A nyomozás célja, hogya bűncselekmény megállapítására bűnvádi eljárás felmentő ítélettel fog végzőni. s a tettes kilétére vonatkozó adatokat összegyűjtse. A gyanu A bizonyítékok beszerezésének a lehetőségétől függ a nyoalapján a büncselekmény fenn forgására s a tettes bűnösségére
10 mozás meginditása, azok számától annak folytatása s végül azok' 11 t;ljességétöl a büntettes ~litélése, tehát az egész b6ntető eljárás ~iker:. ~z. egés~ ,nyomozas arra irányul, hogy megfelelő számú bűncselekmény elkövetésére való előkészületükkel együtt a bizonyie~ ~ulYl;l blzonYl~ekokat szerezzen a vádló (kir. ügyész) és az ítélő tékok megsemmisitésére, külsejük megváltoztatására (álarc álszabIro szamára. Mmden kornak ez volt a célja, csak külömbőző káll, paróka, szemüveg) s a nyomok eltüntetésére is kés~ülnek. eszközökkel valósitották azt meg. A tettesek kipuhatolásával az' Azonban a büncselekmény végrehajtásánál nem történik minden ó-korban nem igen törődtek, még a középkori germán népjog is úgy, ahogyabüntettesek azt előre megtervezik, hanem pL gyilazt kivánta, hogya sértett maga kényszerítse a terheltet a biró . kos ság elkövetésénél a bűntettes teljesen kijön a sodrából s a előtt való megjelenésre. A bizonyítás eszközei a tisztitó eskü helyszinén hagy tárgyakat, előidéz s hátra hagy sok oly nyoistenítélet (tüzes vas, forró viz, párbaj),s kínvallatás (tortura) vol~ • mot, ame!y az ő kilétének a megállapitására vezetik a nyomozót. t~~. Az embertelen kényszer eszközöknek az volt a kizárólagos A ~?~lyszmen hagyott tár~yak, az ott keletkezett változások s celjuk, ho?y, a gya~uba v~tt egyént beismerésre kényszerit sék s elOldezett nyomok felkutatasa a nyomozás egyik legfőbb feladata. ezzel a kikenyszentett beismeressel az egész bizonyítási eljárást A b" l km' lk" t" h 1 befejezzék és a tettest elitéljék. A tárgyi vagyis kézzelfogható uncse e eny e ove est eye. bizo~yitékok be~zerzésére nem i~en gondoltak, a bűncselekmények Elk~vetés~ ~~ly az, ahol valamel~ bűncs~lekmény végbe foly tan keletkezo nyomokat pedIg egyáltalán nem értékelték. A megy, t~kintetnelkul arra, hogy az eredmeny hol allott be. A nyo?al~dás a bizonyit~si eszközök felhasználása terén az volt, hogy m~zasnal, a~o?ban nemcsak, az elköveté~i hely, hanem az eredmkabb a tanuk, mmt a gyanusitott vallomására támaszkodtak . meny beallasanak a helye IS fontos. Mmden bűncselekmény az de a hibája az volt ennek a rendszernek, hogy két tanú vallomásár~ . idő és tér fogalmához kapcsolódik, minden bűncselekménynek akár igazat mondtak, akár nem, meghozták az itéletet. valamely helyen, s valamely időben kellett Iuegtörténnie, azonban A mai rendszerek nem ismernek ilyen formai feltételeket. nem minden bűncselekménynél szükséges nyomozás tárgyává tenni nem a ta,nuk számától, hanem azok hitelt érdemlőségétől teszik az elköve!ési helyet. Sok bűncselekménynél víszont a törvény a ..vallom~ elf?~adását !.ü.?g~vé. A beismerés sem a legfőbb esz- m~ga hat~rozza ~eg. azt a helyet, ahol, egy bizonyos bűncselek koze a bizonYItásnak, kulonosen nagy ügyekben nem amikor sok- ~eny . elkovetheto, s Ilyenkor a nyomozasnak elengedhetetlen kelszor a gyanusitottól függetlenűl, teljesen nélküle sze~zik be a bi- leke, Illetve feltétele a kérdéses hely fennforgásának a pontos zonyitékokat. megállapitása, PL a magánosok elleni erőszak bűncselekménye, .A .mai ~i~onyitás~ rend~zerek a kézzelfogható, úgynevezett ~él (nyi~t h:lyen, i1l~tőleg ~yára~, m~?elyek, stb. elött), a valtar~Yl ~lz,onyItekok~t erték~.h~ a legjobban. A bűncselekmény. la~ ~ll~m buncsele~meny~~el ,(mIse, ~or~enet, te~~tés, templom, elkovetesere szolgaló eszkozok a bűncselekmények elkövetési kalvana stb.), maganlaksertesnel (lakas, uzlethelYlseg stb.), szetárgyai, azokon előállott változások, az okozatok. Tárgyi bizonyi- mérem elleni vétségnél (nyilványos helyen), családi állás elleni téko~ak nev.ez!k, még a. bűncselekmény elkövetési helyén, az bűntettnél (;en?sze,rint j~~ hely), gyerm~k ~!tételnél és gyereredmeny beallasanak szmhelyén, az áldozaton s a tettesen ta- mek elhagyasnal (felre eso vagy rendszennt Jaratlan hely), kút lálható fizikai változásokat s nyomokat is. ' mérgezésnél (kút, vizvezeték vagy viztartó), erdei lopásnál (erdő) , . AII?int, az embe:ek va.n0mása~ra támaszkodó bizonyítékokat aminősitett . l,<>pásokná.~ (ya!.amely eli~mert vallás szertartás~ír~ vedl a torveny, (hamis tanuvallomas, hamis tanúzásra való rábi- rendelt helYlseg, temeto, epulet, bekentett hely, a csata, tüzvesz, rás vétsége) úgy a tárgyi bizonyitékok védelmére is több bűn- vízáradás, vagy más közveszély színhelye), gyujtogatásnál (ház, ~selekményt állapított. I?eg. Igy bűncselekményt képez hamis bún- kuny??, ~al0ll!-~ te~I?lom, könrtár, közl~v~1tár!, közveszélyü Jeleknek vagy bizonyItekoknak koholása vagy előállítása az ártat- . rongalasnal (haJo, tavlrda, vaspalya) s a. vIzaradas okozn.sának lar;-sági ~ bizo~yiték ,közlésének . elm~l~sztása, valamely b6ncselek- bű~.cse,lekmén~~inél (tölt,és, gát.. vag,r. zsilip) ~eve:i meg külön menyboi . s~~rmazo ~aszon blztosttasa,. bŰl1jelek elrejtése vagy a torveny. a bu?cselek~eny elkovetesl hely:t, 11letole~ az~ ~ hemegsemmlsttese, eskuvel meg nem erősItett hamis tanuvallomás lyet pL hazat, hIdat, zSIltpel, amely ellen a buncselekmeny lranyul. terhelő bizonyítékok elsikkasztása, ilyenek figyelmen kivül ha~ A szokásos gonosztevők által elkövetett bűncselekmények gyás a, b~njel-pénz el,sikkasztása, a . lopásból stb. származó dolgok legnagy~bb r~szét Js az ~lköv,etés ~~lye után n.evezi~ el. Igy v~n m.e~szerz~s~, s a lezar~lt dolgok (blzonyitékok megőrzésére szol- r;-ak ~akas-, v!ll,a-, uzlet-, ~ruha:-,. muhely-, ;aktar-, pl~~e-, padlasgalo helYlseg vagy tartaly felnyitása stb. es kirakatnyttok, falbontok, hazl felszerelesek tolvaja! (klosettok A bizonyítékok fontosságát tudják a bűntettesek is s azért a ólomcsővei), vasuti kocsik feltörő i, pályaudvari podgyász tolvajok, , vasuti zsebmetszők, szállodai, uccai, piaci, vásári s bolti tolvajok és vásári csalók.
13
12 A nyomozás szempontjából azonban nem csak az a hely fontos, ahol a bűncselekmény történt és ahol a bűn cselek- : mény folytán keletkezett eredmény beállott, hanem fontos az a hely is, ahol valamely bűncselekmény elkövetésére előké születet tesznek, ahol a bűncselekmény elkövetése céljából összegyűlnek, ahol az elkövetés eszközeit tartják, ahonnan azokat~. bes~erzik, amely helyre a bűncselekmény elkövetése irányul (pl. ' gyujtogatásnál a ház, kunyhó stb.), ahol a bűn cselekményt felfedezik (folyam partja vizihullánál) ahová a bizonyítékokat elrej-; tik, ahol a tettes vagy részes tartózkodik, ahol azok hozzátarto-' zói, szeretői, barátai, munkaadói tartózkodnak, ahová a tettes a ' tett után sok esetben el szokott menni (pl. figyel a bűncselekmény helyszinének a közelében, vagy elmegy a halottas házba vagy a temetőbe, ahol az áldozat fekszik, vagy elmegy a kórházba, ahol a megvert egyént ápolják. Fontos az a hely, amelyre a gyanusitott alibijének igazolására hivatkozik, ahol figyelés (smiz rendőri műszó) eszközlendő, az a hely, amely állandó rendőri felügyelet alatt áll (korcsmák, bordélyházak, tolvajtanyák stb.) s általában az a hely, ahol a bűncselekményre, a tettesre vagy a részesre vonatkozó bármely adat beszerezhető (igy mindén hely, ahol házkutatás foganatosítható). A nyomozó cselekmények sorrendjének szempontjából azonban az elkövetés helye s az eredmény beálltának a helye tartandó elsősorban szem előtt. A nyomozó rendőrhatóságok illetékessége az elkövetés helyétől függ.
A bizonyító tárgyak felosztása a helyszín szempontjából. A bűncselekményelkövetésénél, illetőleg az eredmény beállt ánál a színhelyén . található bizonyítékokat a) bizonyító tárgyakra, s b) bizonyító nyomokra osztjuk fel. Bizonyító tárgyak lehetnek azok a tárgyak, melyek ellen a bűncselekmény irányul. Pl. az áldozat teste, a hamisitott okirat, megrongált tárgy stb., bizonyitó tárgyak lehetnek a bűncselek mény elkövetésére használt eszközök pl. kés, pisztoly, feszítővas, álkulcs. Lehetnek a helyszinen olyan tárgyak, amelyek a büncselekmény által alkalmazott erőszak folytán jöttek létre, pl. megfúrt kassza, kitörött ablak, levert lakat. Lehetnek a helyszinen a tettestől szánnazó szándékosan vagy véletlenűl hátrahagyott tárgyak, ruha darabok, azok részei, cigaretta végek, vasutijegyek stb. A nyomok lehetnek vér-, láb-, újj-, köröm- és harapásból szánnazó nyomok, járművek nyomai stb.
Kriminalisztika fogalma. A kriminalisztika azon szabályok összessége, amelyek a nyomozást érintik. Universális (egyetemes) tudomány, amely a
kommunizmus és liberálizmussal folyton halad és tökéletesbbedik. Pl. a helyszinelés Budapesten olyan, mint Berlinben, Londonban. Eltérő a bűntető törvénykönyvtől és bűnvádi perrendtartástól amely ezen jogelvek és jogszabályok összessége, amelyek mind~n bűncselekményre egyaránt érvényesek (Területi hatályáról a bűntetési rendszerről, a kisérietről, a részességről, a bűn halmazatról stb. szóló szabályok). Ezzel az universalis érvényü tudománnyal Gross gráci lakos foglalkozott legelőször és a kriminalisztika szabályait ő kezdte felállítani. Tekintve, hogya kriminalisztikát, mint tudományt már jellemeztem . fontosnak tartom a "kriminalista" szót is előre megmagyaráz~i, mert az a későbbi leirásokban minduntalan elő fog fordulni. . A kriminalista a bűnperben szereplő azon személy, aki a bűncselekményelkövetésének kideritésével foglalkozík. Tehát minden olyan egyén, aki a hatóság részéről a bűn .üldözésébe~ részt vesz kivéve az itélkező birót (rendőr, detekbv, nyomozo csendőr ~tb.). A kriminalistának mindenhez kell értenie, pl. a helyszinelésné! a fényképezéshez, vegytanhoz, a szövet anyagokhoz, fegyverekhez stb.
A kriminalisztika feladata. Feladata a bűntettes kilétének és a bűntetendő cselekmény elkövetési módjának kipuhatolása és megállapitása. Igaz ugyan, hogy ez a meghatározás nem teljesen fe~li a bűnvádi p~rr~nd~ar tás ban a nyomozásra vonatkozó meghatarozást, de a knmmahsztika szempontjából teljesen helytálló. . A nyomozás szempontjából osszuk fel a bűncselek~e~y tényálladéki elemeit subjediv és objec~i; r~~z:e. A subje~?v oldalához tartoznak: 1. a személyazonosIto eljarasok, 2. a bunperben szereplő személyek. Az objediv oldalához. tartozna~ : 1. helyszíni szemle és vizsgálat, 2. házkutatás, 3. szemelymotozas, 4. lefoglalás, 5. a tettes üldözése. " . V égül az objediv és subjediv rész összefoglalasa . ~lapjan történik a bűncselekmény rekonstruátiója. A rekonstructio megoldási módja: technikai eljárási módok és taktikai szabályok. . Elmondottak alapján a kriminalisztika részei: 1. a ~n: minalisztika fogalma; 2. tárgya; 3. célja; továbbá 4. techOlkal eljárás és 5. taktikai szabályok.
Technikai eljárások célja. A technikai eljárások célja a nyom~zásna~ val~~~ly eredményét maradandóvá, szemlélhetővé tenOl ~pl. J;~y~okonyv. f.~l vétele, a helyszín lefényképezése). Eze,n c~l ele~es~t sz~l~~ljak a technikai eszközök: a helyszín lefénykepezese, raJz, Jegyzokonyv.
, 'ii
15
14 T echnikai eszközök: 1. J>:és~ülékek: (fényképező gép, mikroskop stb) 2. Abrazolat} (helyszini rajz, vázlat stb.) . 3. Nyomtatvany : (személyleírási, ujjlenyomat ürlap stb.)
Taktikai szabályok.
. az üldözésben részt vesz, kivéve az ítélkező bírót. (Pl. detektiv, rendőr, csendőr, vizsgálóbíró, ügyész stb.) e) Szakértő: ki hivatásánál, foglalkozásánál vagy különös ismereténél fogva a biróságnak valamely kérdésre felvilágositást adhat. Ilyen a vegyész, orvos, mérnök, tüzoltó, fégyverszakértő stb.
Fénykép. . ~a~tikai szabályok: gyanusitott, sértett és a tanuknak kihallg a - . tásl modja, ,mert ezek szavahi.hetőségében nem lehet mindig bizni A fénykép volt az első személyazonossági eszköz és úgy tata~ak, tuloznak. Ezért az Igazság kideritéséhez fogások kelle~ fejlődött, hogy szemben (en face) és oldalról (en profil) fénykén:rl : tH1 ttebtte~'lvf~~y tanu szellemi képességétől, emlékező tehet- : pezték le a személyt. Előbbi felismerésre, utóbbi személyazonosese o s .-to ugg a vallomás. sításra szolgált. Ez a Bertillon találmánya, de óriási hibái vannak , Ilye,n t,aktikai ~zabályok vannak még a helyszini szemlénél t. L, hogy nagyobb korkülönbségek mellett a felismerés és h~kutatasnal, szemelymotozásnál stb. (nem lehet pl t 'l' kul egy h'az b "" . erv. ne- azonosítás nagyon nehéz. an ossze-vlssza szaladgálva kutatni). Személyazonositó eljárások technikai módozatai. "
"~ személyazonositó eljárások célja: két vagy több külön-
~ozo
Idöfen sze.repl~. egyén, személyazonosságának megállapítása, 'lotY. t-e lmka; buntetve, rovottmultú-e vagy büntetlen elöe : u. , . va a It 10 év után ujra letartóztatnak büncselekmenyert. A személyazonositó eljárások többfélék. . Ilyenek: 1. személyleírás, 2. fényképezés, 3. Antro 0metna (emberméréstan) (1881. Bertillon-féle melynél 11 t t P, re.te,t tartot!ak nyilv~n. Ehhez azután még a pontos sz:~~e~ fe~r~st --:ettek. POrtr~lt parl~is). Később a bal szem írisének tüzet~s ,elrasa es a Jobb kez 4 ujjának lenyomata és vé gu" l az f es pr fil k' ) 4 V" (D en ace aktyloskopia, kizárólagos személyo . ep. . JJnyomat azohosságl rendszer), 5. Poroskopía. (Hasonló az ujjnyomat rendzer ez, de .,ne~. az ujj pá;nákban levő papilIáris vonalakból ~ne~ a borfe!ulet porusalból következtet, mert az orvosok velemenye szennt az emberi test porusai egyéni sajátossággal vannak elhelyezve - s igya bőr lenyomata különb" " 6 Sk I t fotograf (" tg f') R ozo,. ee etinoskopia (szemfenékvízsgálattan), · la ro?, en u .lan, 8 . T avazonosttas Hehon-Jornsen-féle ez azonban s ak 'I ' sze nn . t csaI( a JOvo '''" szeméI ' eljárása. z ve emeny yazonosító
PI
h
7·
Bünperben szereplő személyek, egyének. Ez:k v~lgdY., rI?a~áblan a büncselekményekben, vagy a büncS e Ie kmeny u ozesené szerepelnek és a követk "k . a) Sértett: feljelentő, káros, indítványra jog~~~lt·. " b) Tanu: lehet mindenki, aki a büntettes kl: t . és a buncselekmény elkövetési módjára felvilágosítást tud I :de~e c) Gyanusított: felbujtó, tettestárs bünsegéd t~Ír' szóval, aki az elkővetésben részt vesz. ' , e eSzes d) Kriminaliszta: mindenki, aki hatósági funkciój ánál fogva
Személyleirásról általában. A személyleirás volt a leghasználhatóbb személyazonositási rendszer. Ma is használják személyi okmányokban a fényképpel együtt. Az első rendszeres, tudományos alapon szerkeszt.ett személyleírást és annak szabályait is Bertillon Alfons párisi rendőrtiszt állitotta össze és "BertiIlon-féle portraít parlais"-nak nevezzük. Alapja az, hogy a természet nem ismétli meg önmagát, amint nincsen két teljesen egyforma falevél, úgy nincsen két teljesen egyforma ember. A személyleírást vagy magunk vesszük fel egy előttünk álló személyről, vagy másnak bemondása alapján egy távollévő személyről, vagy pedig a személyleirást készen kapjuk. A személyleirás csak akkor helyes, ha benne élethüen le van irva az azonosítandó ember. Élethü leirás alatt azt értjük, ha az teljesen megfelel a valóságnak. Pontos pedig akkor, ha minden részre kiterjed és minden jelzőt feltüntet, amely az egész felismerésére és azonosítására alkalmas. Nem lehet jó a személyleírás, ha pl. azt irjuk, hogy ,;orra rendes, szeme fekete, szája rendes stb." Az igazságügyi miniszter személyleírási ürlap mintát állapított meg, amelyen rajzokban fel vannak az egyes testrészeken előfordulható és a normától (rendestől) eltérő formák. Azonosításra alkalmas, ha pl. a testmagasságot centiméterekben fejezzük ki, de felismerésre elég, sőt jobb, ha azt írjuk, hogy "alacsony termetü" és nem ,,155 cm." Feljelentő. Feljelentő az a sértett, károsult, vagy inditványra jogosult magánfél, aki a büntetendő cselekményt akár köz-, akár saját érdekből a hatóság tudomására hozza. A feljelentő indítja meg a / bűnpert és ez a nyomozás kiinduló pontja. A feljelentő iránt
16
17
bizonyos bizalmatlankodru:sal kell viseltetni, mert lelki motivumokkerülése végett is célszerü megejteni. A, bünv~~~ per:endtart~s gyakran tulzásra vezethetik (kényszeritik) amire a jogrend sze- 'szerint a nyomozó hatóság a bűntett szmhelyerol a Je!enlevok retete, bossz~, harag, gyülölet és féltékenység ösztönzi igen. eltávozását megtilthatja azért, hogy az esetre nézve maganak tagyak;an a feljelentőt. Meg kell vizsgálni, hogy milyen érdek fűzi nukat szerezhessen. , a feIJ;lentőt a feljelentett személyhez és a sértett tárgyhoz vagy A besúgók, prostituáltak, jó~, ~lkalmazhatók a nyo~oza~ szemel~hez. , • , javára tanuknak, de a bűnvádI elJ~ras al~tt ne~ ~allgathatJak kl Nevtelen feljelentesek Igen sokszor értékes adatokat szol- C őket. A rendőrőrszemek és detekhvek mmdegyikenek meg van gáltatnak, ?e sokszor előrelátható, hogy valószinütlen adatokat. a maga besugója, de az ügyes és szemfüles csendő:n~k is, ~zok tartalmaz es harag, bosszú szinezetével bir amit a levélben vallomásai más besúgók által ellenőrzendők. A besugokat valtozgyakran található sok sértés is bizonyit. ' t a t n i kelL CMegjutalmazásukra némi költség is rendelkezésre A feljelentőnek pontos személyi adatait is fel kell jegyezni, c·áll, de sokszor a detektív sajá,tiából ad, juta.l~at . nekik, ..A besúmert nagyon soks~or tan~ lesz a bunperben. A feljelentő sok- cgókat néha a megtévesztés, k;dveert letartoztatJa.k ,~epzelt buncs:lekszor haml,s nevet es lakcImet mond be. A feljelentő elmebeli cC mény miatt és igy gyanusltottal egy ?elyre zarJa~, vele, b~szedbe állapotát IS meg kell figyelni. mert vannak üldözési mániában cered, szidja a rendőrt, csendőrséget, mIre a gyanusltott sZ1nten bel:szenvedők, kik ártatlan embereket jelentenek fel. A feljelentő cC melegszik és elszólja magát. Néha közvetítéseket vállal abesúgo, v~gy v~ó!lant. va~y valót állit. Előbbit rosszakaratból, vagy jó- cC melyet a gyanusított hozzátartozój~hoz a fogdából sZ,inleg ~í ,f~g hiszemu teved,esboI. C<:sempészni, de valóban a levelet, uzenetet a detekhvvel ~ozh es Ha a feljelentés igy kézben van, akkor a kriminaliszta tá- ; igy elrejtett bűnjelek és egyéb nyomokra vezet. Abuntettes jékozás és tudakozódással kezdi teendőit, trükköket használ a bűncselekmény elkövetésénél, ezért jogos, C sőt fontos, hogy a nyomozó hatóság is trükkökhöz fordulj0t;l. , Tanu. : A prostituált jó besúgó. A detektív nem kényeskedhehk es A tanuzás felvétele a legnehezebb feladata a kriminalisztáa nyomozás érdekében többször érintkezik ily nőkkeL V elü~. o~y nak. Előadása agya működésének élénkségétől függ a szerint, amint c társaságba, vendéglőbe és egyéb ?elye~re me?,y el, ahol, a bun~ azt agyunkba felvettük, de függ az előadásnak fokától is mivel a zők megfordulnak és ennek foly tan szamos buncselekmenyt mar gondolatok az érzékszervek behatása alatt keletkeznek' s ha éra kezdet kezdetén felfedeznek, meggátolnak. Helytelen az előre zékünk hiányos, úgy a memoria sem lesz tökéletes. Igy tehát az besúgott bűncselekményt a kisérletíg, avagy a ~efejezéséig enértékelés, memoria és reprodukció fokától függ a tanu előadásá gedni. Ez a bosszú, a rosszakarat szmezefevel ,bIrna. .. nak fontossága. Besúgót elárulni nem szabad, mert a feljelentett ,bosszuja Hogyan szerzünk valamely esetről tudomást? ellene fordul, mig a csendőrre, rendőrre nem haragSZIk, mert ~. Külvilágról érzékeinkkel veszünk tudomást az által, hogy . tudja, hogy azoknak kötelessége a nyomozás, .. valamIt látunk, hallunk, tapintunk és szagolunk. Hatósági felhivásra jutalom igérés mellett tanuk tomegesen 2. Memória (emlékező tehetség) utján a megtörténés és jelentkeznek, mert a pénz csábító ereje vonz a őket. Ilyen tanuk tanuvallomás közötti időre, tehát emlékezetben tartás, azonban ezért csak 30f0-ban megbizhatók. Azok is tanuk, akik hivatásuknál fogva tudnak a bűncse 3. A reprodukálás felújítása az esetnek és visszaadása memória alapján. Ha valaki nem jól lát, hall, úgy ezen körülmény befolyásolja a c lekményről. Igy a rendőrőrszemek, k~ 8-9 óráig is ..eg~, helyt vallomás hitelességét. A memória sokszor nehezen raktározza el állanak, vendéglősök, kik sok embert Ismernek a keruletukben, az eseményeket, mert naponta ezer és ezer uj benyomást kap. A szakértő. A visszaadást a személyi és lelki okok befolyásolják hitelessége szempont jából. A bűncselekmények különböző eseteiben sokszor van szükségünk szakértőkre, szakemberekre, akik bizonyos dol~?~ba? ~ Tanuk fajai. nyomozó nak felvilágosítással szolgálhatnak. Vannak kulonbozo Vannak önként jelentkező, hivatkozott és hatóság által ki. ismeretágak, amelyekhez mi nem érthetünk, mely dolgok ?I eg nyomozott tanuk. ismeréséhez felfedezéséhez szakértők kellenek, azonban Ilyen Az önként jelentkező tanuk a legértékesebbek és Ca bűn esetekben í~ tudnunk kell, hogy az a szakértő mire képes, medpert önként segitik lefolyásában. Hivatkozott tanukat rendesen dig terjed általában abban az ismeret-, vagy tudományágban a a vád és védelem kéri; ezek kihallgatását szemrehányások eltudás határa, tudnunk kell, hogy mit kívánhatunk attól a szakc
18
embertől és hogy mikor, milyen mértékben és milyen körül-
mé~ye~,
~egithetnek.
)1
) .H t ~
.,'0 t
ügy~kbe?, melye~,ben
kértő ~~~szn~m veszélIy~1 aS:rt:~hnikus, fe!ten~ szake:t0~ek. ,Sz~er..; · Bombaszakértő
szolg~lh~t felv51~gositással.
me,lIett Olyan Jatával elkövetett büncselekményeknél keves Jartassaggal birunk, vagy melyekhez egyaltalan nem ertunk, F' hol rendes kinevezett torvenyszekl fegyvermagunk tévesen itélhetnénk. Az nem lenne oly nagy baj, ha · áll rendelkezésÜnkre, bámlely vagy egy szakembertől oly dolgot kérdeznénk, amelyre az egyáltalán s d ,er o ber is segítségünkre lehet. Kedvezőbb a helyzet, ha nem felelni, han;m, az nagyobb. járna, ha ;1- 'lea fegyverkovács .. , kerdeseke! a. gyv a tüzér tisztek kozott a tok. lehet?ek barmely kepesltettbomba vagy alkatrész, ha csak a veszelye f g fenn a szakértő által teendo veszelytelenne. , . egyenek, Iparosok, kereskedok ; szoval mmden kulonleges fog- . ro és a hamis vagy hamlsItott lalkozási ágból való emberek, akik az egyes különleges esetek.á s ben szakismereteikkel rendelkezésünkre állhatnak. A szakértők ." ás k ~. lÍet~ könyvek vizsgálatát végzi. közül a következők azok, akik a leggyakrabban, sőt lehet mon- ,lT o, uz • , dani állandóan a nyomozás szolgálatában állanak: Észrevevés, érzéki csalódás és emlekezes. Az szerepelnek minden olyan büncselek- " , . fl' t I 'érzék. A szem máskép ménynél, amely az ember élete és testi épsége ellen irányul, .•• Az eszreveves . al~~ el te e e .~t thPI ől _ viláóos helyen és y{ ezet után'" stb. A megminden gyanus halálesetnél, ember életet veszélyeztető vagy ,lát ~ sza?ad~a?, zart e yen, veszélyeztetett szerencsétlenségeknél, öngyílkosságoknál, gyanusi- . f?rdItva, ldegolo munka utat 'd ~ o l ? de ':' azt amit látott, nem tottak beszámithatóságának megállapitásánál (részegség, elmebaj) ~led,t e~be: soksk.or" nem .. u ~a tt e lm betörőt.) elsősegélynyujtá'OáI, stb. A szemé,em eUeni büncselekményeknél, tud,a l",m. azt, ~ ot meg"esz e ~. P' a '1 k .. g hall akko, ha a vizsg'lal megejt'sénél a szemé,em "zet a vizsA fül sok mmdent hall, d e a vaI f.?1 a.'d 'állapo I· gálatot az orvos szakértő egyedül hajthatja végre. Az orvos · arra nincs figyelemmel s e~zre s~m ves~l. Af' u II eges lamit szakértő vizsgálja a külső sérüléseket, azokból ő von következ- ban hall a legjobban. M,~nd,enkl ,annyira l' kg~e l ?,eg v~ilIan~ tetéseket. A vizsgáló biró jelenléte ilyen esetben nem kötelező. amennyire a látott dolo,g ~t ;r~~kh. Pl. ,a. o ~ v~ o eg\kendő_ A vegyész szakértő mérgezés vagy élelmiszerhamisitási tásra a ló szügyét és la?al~ IS, Jol megnezl:b~lg e y nya esetekben végez vizsgálatot, segítségére lehet a nyomozásnak kereskedő a lóra csak ranez es megy tov,a" . , ürülék vizsgálat által is. Legegyszerübb érzékeIés, h,a ,vaIamlro I d l t tan tudomást A mikroszkopus-szakértő vér és ondó-nyomok, hajszálak, veszünk. Azután jön a figyelés, Itt Jobban ,me?ne7~uk a l ' o ~o t' szővetrostok, porszemcsék vizsgálata esetén lehet segitségére aA kisérletnél uj ból átgondoljuk az eset,~t, IsmetelJu~ !l ~to ~ nyomozónak a nyomozásban. Az ürülék, piszok, folt nyomainak • A kiváncsiság is ide tartozik, nálunk tobb ember lvancsl mm a vizsgálata is hozzátartozhat s általában mindenkor segítségére pl. az angoloknál ; nálunk minden kis eseménynek azonna l ezer lehet az orvos és vegYészszakértőknek.bámulója akad. ,
tudn~ ~ulasztanank fo~tos
, ,i
19
tudo"manya~bol, l~meretag~o.~
ne~
akértő
A
orvosszakértők
fegyvergyüjtő,
találha.~ó:.
keresend~,
köz"':~tlen f.elrobban~s
t~lalt
könyvszakértő
ik h t Ot
kimélendő,
~m.
p~sz..
t
J ."
A fizikus-szakértő az egyes természeti jelenségek meg- , Az érzéki csalódás is számitásba jön. Bete~es allapot ~z a magy....zásánál lehet a segitségüoIa-e, a meleg s hideg halása, a . szemlélésnél és a hallásnál. Az énékelés egy b,zon~os. hat;"o,;: lökés, tolás s nyomás ereje, a nedveSSég és szárazság, mágnes- ; me szünik. beteges állapot lehet állandó ,vagy, , ség és elekl
Idos~a~l:,
A
dpőn lévő
cipőre.
perdöntő ügyekb~n.
e~.
,!a~lU
20
21
. nak tele, amelyek az izzadságot, zsiradékot választják ki, s ezek A psychología. A h l' , . az anyagok a tárgyak érintések or lerakodnak, s nyomot hagynak n b" , b k t pSYb" °totadt° seilsk t~nyezők kutatasa, a melyek az em ~'hátra A bőrfodrok a tapintás szervének a működésére szolgálm~~~m a k) I~t e f ~ menYkkd'klkövetésére it~d~tják (lel 'nak. bőrfodroknak abból a rendszeres alakulásából, hogy 'd o '" e e ogas ura o l l,) a determimsta és 2. ,'mindegyik egy-egy bizonyos ábrát képez, s hogy ez az ábra minaz metermimsta felfogás. Magyarázatát lásd Dr Valló btk b '.·d b'l b k"l" b"" .. , " , " , e " en em eme, s az egyes em er u on azo uJJam mas es mas • A titkosírás. ',rajzot mutat, s hogy ez az ábra minden egyes embernél szüleT"bb f . 'resétől a haláláig állandó, az ujjnyomat rendszer fejlödött ki. .. o aJtáj~t .is,merjük : 1.~ permutatió, variatió, kombinati . amit idegen szóval daktiloszkópiának nevezünk. (bet?csere) j 2.) Jel?,asok j 3.) titkos könyvirás j 4) lexikon irás (2. es 3. szócsere es 5. pate on irás [karton mezőkönD, Az ujjnyom fajták.
k; ti
A
A m. kir. országos bűnügyi nyilvántartó hivatal
Az ujjnyomok fajuk szerint lehetnek ivek, tornyos-ívek • • hurokfajták, örvényesek, középtömlősök, oldaltömlősök, ikerhurok , A 24.300jex 1908, I. M. rendelettel országos bűnügyi nyil \ és kivételes faj ták. A hurok faj ták lehetnek orsós és singes~an~art.ó. hIvatal szervez~etett ?Ieg ~s a belügyi meg az igazság-, hurokfajták. (L.! 1. számu ábra csoportot). Ha a hurkot ké~gY1 mmlszter rendelkezesére alI. Nmcs a rendőrségnek alávetve . pező fodorszálak az orsós csont irányába alakulnak (s azon az lllet,ve nem képezi annak osztályát. Ez a nyomozás technikai oldalon is térnek vissza), akkor a hurok orsóshurok, ha a sings~ge~eszk?zeinek szakhivatala. Tagjai rendőrségi és egyéb tiszt-., csont irányába alakul a hurok, akkor singeshuro~ az ábra, Az Vlselok, kiknek technikai segédeszközök állanak rendelkezésre ; orsós csont a hüvelykujj, a singcsont pedig a kiSUJJ oldalán van, ,· • ' 's igy ha ismerjük, hogy melyik kézről való az ujjnyom, akkor E sz k ozet· "' megtu d'JU k mond ' azt, h ogy a h ura k a. b ra orsos-e, . ' ges. " . • _ am vag .y sm N.Ytlv~tart~s~~ sz?lgálnak: 1. bűntető lapok, 2. figyelő laAz ivnél és tornyos ivnél. sem, mag, se~ delta m~csen, a pok ,!vadtanacs, ~1~tJa ki), 3. nyomozó ,levelek, 4. személyleirások, ~. hurokfajtáknál m~g és ~elta, talal~~to s eze~~el ~, mag es delta ~. uJJnyomat kisero lapok, melyek fonikus abc-rendszer sorrend- .' között a fodorszalak szamolasa utJan hasonhtJuk ossze az egyes Jé~~n v~nnak ?~ilván!art,:a még el nem ítéltekről, 6. ujjnyomat ; hurokfajtákat, mig az össz~t~tt fajtáknál (örv~ny, ~ö:ép, ..tömlős, gyuJtem.~ny (ehteltekrol kepletek szerint), 7. fényképek beérkezés ' oldaltömlős, ikerhurok s kiveteles) a baloldalI deltatol kllndulva sorr~ndJebe~, 8, sz~kásos bűnözők különös fénykép gyüjteménye, a jobboldali deltához való viszonyt v~zsgáljuk ,az ugynevezett 9, , targy n~tlvántartas (elveszett, ellop ott s talált holmikról, a sze- fodorpályakövetéssel, amelynek eredmenye szennt lehetnek az melymotoza~. és I;ázkutatás?ál előker,ültekből is), 10, testifogyat- összetett f
Az ujjnyomok. Az ujjnyomok keletkezési módja. A bűntettesek egy része a bűncselekmény szinhelyén akaAz ujjnyomok keletkezhetnek ugy, hogy sima felületű ker~t!a?ul és tudt~, ~élkűl is hátra hagyhat nyomot, amely mény tárgyat az ujj érint vagy ?Iegfo~: Ha az ujj pis.zkos, festékiletenek a felde~tesere a legértékesebb adatot szolgáltathatja. kes, vagy véres volt, akkor szmes uJjnyom kele~ezlkJ ?Iert az Ilyen nyom az uJJ~yom, amelynek keresése és rögzítése fontos c az ujjon levő anyag a ~őrfodroknak ~e~felelo rajzaval az feladata a n y o m o z a s n a k . é r i n t e t t tárgyon marad VIssza. Ha az UJJ tIszta volt, akkor az " A kéz belső részén, a tenyéren különböző rajzokat képező ujj izzadtsága, zsiradéka rakodik le a bőrfodoralakulatoknak megbor fodor alakulatok vannak, amelyek az ujjak felsőizén mutatfelelően az érintett sima felületű kemény tárgyon, ekkor azonban ko znak a legjellegzetesebben. A bőrfodrok apró likacs okkal vanszíntelen u, n. láthatatlan ujjnyomok keletkeznek.
23 22 .. "van az ujj bevonva, sokszor szakadozott fodorszálakat mutat. UJJnyomok keletkeznek még úgy is, hogy puha I fk Piszkos ujjnyom keletkezík akkor, ha a tettes a helyszínen kasztormázh~tó a~yago,t érint az ujj, illetőleg ily anyagb~ ~ asz 1, ~,szát fúr, falat bont, s keze falas, olajos lesz, s ha a piszkos kemo e az UJJ, amik~r IS az u. n, benyomott ujjnyomok kel lL zével fog hozzá a tárgyak kiválogatás ához, dobozok, takarék~,benyomott uJJnyomokhoz hasonló módon keletkezneke ezre könyvek széthányásához, borosüvegek tartalmának az elfogyaszbJJnyom~k, melyek poros felületü tárgyon idéző dnek elő I~:o az, iásához, stb. Véres kéz tapogatódzása a falon, butorokon arra f jn1wa borfodrok a felületen lévő port az ábra ala.kulat~ak azo;: mutat, hogy a tettes sötétben volt s járatlan lehet a helyszínen. .. A színe~ ujj~yomokat .a;:által rögzítjük, ha, azoffkat lefé~ykée e oen wmagu~.hoz ,veszík, s ahol a 'por egy bizonyos ra'~ak m1eleloen hIanyzIk, ott van az ujjnyom. Ritka eset J I' ; pezzuk, s a fenykepet nagyltJuk. Ha a targy elvlheto vagy kIsebb t eSI . egy es~t,ben fordult elő Londonban az hogy eg ÍJ s ~ a~ 'része könnyen leolvasztható, akkor magunkkal visszük s azt is t~, vaj a kente s vasrácsában gyürüs ujjával' megakad ya emas,z,~ eltesszük a további eljárás céljára. .... v,, ~ saJa uJJát hagyta a helyszínen. Egyébként a t e tt többé-kevésbbé értékes nvom d h 't esEuJJaIrol mmdlg csak , A színtelen (láthatatlan) ujjnyomok. .. k ' J mara a ra. z a nyom azonban az uJJna nem teljes egészét adja vissza, sokszor csak .. k Legértékesebbek a színtelen, vagyis lathatatlan ujjnyomok, hegye v~gy a széle nyomódik le, vagy a felület ol ak u~Jna 'mert ezek gyakrabban fordulnak elő, előidézésük után tökéleteogy az .?JJnyom alig értékesíthető. Az ujjnyommal sze y b es enY sebb ábra alakulatot mutatnak, s mivel szabad szemmel legnaa tet,!es on~énytelenül hagy hátra a helyszinen megk~l ..enb'~~ 'gyobb részük egyáltalán nem látható, a tettes nem is tudja azokat tendo az uJJnyomat, amit összehasonlítás vagy 'nyilvá ~ o~, oz ~- oly könnyen megsemmisiteni. Láthatatlan ujjnYRmok keletkeznek gett ma~u~k idézünk elé. Értékes az ujjnyom ha abb as v~- sima tárgyakon, fémen, fán, üvegen, papiron. Uvegen az ily ujjnyom f~JtáJa, a delta és a mag helye, s nehá~y sa'áto o ,az uJJ~ nyomok leheletszerüen foltot mutatnak s ezzel árulják el jelentos~ kIvehető. Az ujjnyomokból csak akkor tudj~k ss~g,tF°~_ ' létüket. Ha a helyszínen ily láthatatlan ujjnyomot keresünk, képtam, hogy azok melyik kézről, illetőleg a kéz melyik .~e.t a~>1 ',zeljük el a cselekmény lefolyását, nézzük, hogy vannak-e, ha ~~znak, ha t?bb ujjnyom található egymás mellett H~aro sza: igen, melyek azok a sima felületü tárgyak, amelyeket a tettesnek u!!ny~m ~z Ujj szélét látszik feltüntetni, mig a másik u .. az egYi megkellett érintenie, vagy amelyeket megérinthetett, vagy merre UJJ kozepet, s az előbbi ujjnyom lej ebb fekszík mint JJnY~~bb~ távozhatott a tettes, vannak-e az ajtón, ajtókilincsen, üvegablaakkor kóvetkeztethetünk arra, hogy az előbbi ~jj a h ..az "l, kokon ujjnyomok. tól, az utóbbi ujj pedig a mutat· "t 'I . ik uve y UJJa kézre is következtethetünk. H~~~ o u.~~a~az . I!y~n~or ~ég Ujjnyomok színezése, vagy előidézése s rögzítése. . I k övetkeztethetünk JJ Y m A l'at h ata ti an uJJnyomo .. k a t az e1'" , b'Izonyossagga nem . t ~ lJes arrafekveseből h g kmaJdJaras ce'1"Jara I'th a a t'ova. k e 11 lyik uJJtól származhatnak, feltéve, hogy az ujjny~ O? :ZOg m~tennünk. Ezt ugy érjük el, ha azt a helyet, amelyen ily ujjnyomellett találták. mo a e ymas. mokat sejtűnk, finoman örlött, finom szemcséjü, csomóktól men,H~ ~ tal:llt ujinyomok fodorszálakat nem tüntetnek fel akte~, szá.raz p~rral behinti~k, ;agy beszórjuk. . Ahol a bőr fodork~r .1S ertekesIthetok, amennyiben pl. az ujjnyomokk I 1 ' I 'k szálak lzzadsagot vagy zSIradekot hagytak hatra, azokon ezek a uJJ~~ányára következtethetünk. A legtöbb bűntettes ak'1~ a!?e yI :i porszemecskék megtapadnak, a többi helyről pedig lehullanak. betorők gummikeztyüvel dolgoznak a helyszinen' u ;nos;n'b A felesleges por lehullását elősegíthetjük azzal, hogy finom, puha más módon igyekeznek az ujjnyomok keletkezését va ~g~t "Ie, ecsettel vagy vattával a felesleges port gyengéden eltávolítjuk ugy, hogy a fodorrajzoknak megfelelően odatapadt porszemecsvagy a keletkezett ujjnyomokat megsemmisíteni. me a o ol, . . • .. kéket meg ne sértsük. Ily célra szolgál a fekete-szürke színü Aszmes (lathato) uJJnyomok. grafitpor, a leggyakrabban használt sötét ezüst színü argentorát, Az ujjn,yom~k k,,:~etkezhetnek sima fényezett tárg akon I. a ,vi!,ág?s ezü~t színü aluminium, a, piro~ színü .. karmin s a sárga butor~n, boron, femfelulete n , üvegen, papiroson. N Yk I tk pZ_ szmu hkopodlUm. Ezek a porok mmd femen, uvegen keletketett het uJJnyom bolyhos, érdes, recézett felületi tárgyo:mg a ti láthatatlan ujjnyomok 'előídézésére szolgálnak, mig a papíron ked~szkán, vásznon, szöveten stb. Az ujjnyomok k'" . u a, an letkezett láthatatlan ujjnyomot a sötétkék színü indigóporral idézuJJnyomok a legritkábbak, illetőleg a szines ujjny~ZU k a szmes zük elő. Szükségből jó még az amerikai korom, kréta, ólom por is. Az ily eljárássalláthatóvá tett ujjnyomatot fontosabb esetektat.koznak a legkevesebb esetben ábrát mutató ké mo ..of du~ szaIak, ennek az az oka, hOl1y az érintett tfu.tfy pezo ~ ork ben közvetlenül magán a tárgyon is lefényképezzük, kisebb ese(olaj), festék vagy vér összefoiyik vagy' ha k eves !' ~nl a plSZO I 1 y anyagga
ik
h
t
Y
k.
1\0
.r i i
24 ~
,
tekben pedig il~ előz~tes, lefén~k~'pezés nélkül visszük át az ábra :' alakulatot .egy flI~om erzek~nysegu fekete szin ü papírra s azut '~gy más tárgyon argentorátta.l elO1dez~tt uJJny~mot, s azt a ..hazezt. az ~tvttt, ábr~t. has~nálJuk fel fényképezés céljára. Ezt a má beliek, alkalmazottak, gyanusltottak uJJnyomataival azonnal ~ssze SOdlk fen~kepeze,sl modot akkor is alkalmazni kell ha az ..' arjuk hasonlítani. TIyenkor ezekkel az egyénekkel egy tIszta nyomot m,ar ma~an a t~gyon e~?zőleg le is fénykép~ztük vo~~ papíron láthatatlan ujjnY0!ll~tot ~~ináltatun~ s ezeket ott, ~ A beporzassal lathatóva tett uJJnyom átvitelére szolgáló pa 'helyszínen indigóval láthatova tesszuk, s a fo hara felvett helyszIUl kI?y~gnak a neve foHa; feltalálója Schneider bécsi rendőrf'plr ,ujjnyommal mindjárt lupe (nagyító) segitségével össze is hason~pesz.: ~z a folia két rétegből áll, egy tapadó feketeszinü p e~y litjuk. r~tegbol ~s egy vékony, átlátszó zselatin rétegből mely az et~l-" Jód gőzöltetéssel ugy teszünk láthatóvá papiron keletkezett reteg~e ;a!ektetve ~hhoz tapad s annak az érzék~ny anyagn~k l "ujjnyomokat, hogy egy nagyobb tégelybe jódkristályokat helyeme~vedesere szolgaI. Ha valamely tárgyon előidéző porral ar ~ .:Zünk, a tégely fölé tesszük a papirlapot, még pedig azzal az 01torattaI egy szintelen ujjnyomot láthatóvá tettünk akkor' az ge~_ 'dalával lefelé, amelyen az ujjnyomot sejtjük. A papirlapot szoronyom ~agyságának ~egfeleIően egy négyszögletes' darabkát oUJ] _ :san rányomjuk a tégely felső szélére, s a jódkristályok által kevallevagunk, a fo!tbol, annak zselatin rétegét ujjunkkal körm" °k'1etkezett gőzök barnára színezik a papirlapon azt a helyet, ameh;gyével, le;alasztJuk, a~t tisz,ta helyre tesszük s az érzékeny f~lialyet valamely ujj érintett, ezen a, helye? is te~észete~en csak a retege~ erze~~n~ .oldalava,1 ovatosan az ujjnyomra helyezzük, s ;fodorszálaknak megfelelő hely, szmez~~hk bar;tara, tehat ~ bru;na azt ~~osen raslmltJuk. Ez altal az argentorát a folíára tapad h .. színeződés pontosan visszaadja az Ujjnyom abraalakulatat. Joda ~oltat ?~atosan felemelj~~. akkor a folián látjuk az ujjny~mSnak;gőzökkel azonban, cs~k akkor dolgozu~, ha tudjuk azt, hogya teljes raJzat. Ahogy az, uJJnyom a~, argentorátot magához vonta, 'papírlap melyik resze.n ~e!etkezhetett. uJJ~y?m, Ha ezt nem tudugy tapa,d .. ~:, argentorat erre a fohara. Hogy az igy átvitt rajz me 'juk, ajánlatosabb az mdlgoporral valo e~J,aras. , Poros felületű tárgyon keletkezett uJlnyo,mokat vagy leraJz?lne se~ml~uIJon, óvatosan kezünkbe vesszük az előbb leválaszt t~, ~se~atin reteget ,s azt egyik szélénél fogva ráhelyezzük a f 'juk vagy lefényképezzük, vagy egy fehérszmü érzékenx paplrer~ekeny oldalara, s ettől a széltől továbbhaladva lassú nO l~ . anyagra, u. n. Rubner-féle foliára vesszük fel. Erre a fohara felmas,sal, a z,~elatin részt ~ás.~itjuk, rászoritjuk a fotiára s ezáÍt~1 :,vett s pO,ro~, fe!ületről er~dő ~j!?yom köz:~tlenül, fényképezési a~ ~t;ltt uJJnyomo~ megvedjuk az esetleges megsértés, megsem- "eljárás nelkul IS felhasznalhato osszehasonhtasra. . ~lsules elle? Az ~y~,n ~Ijár~s,alláthatóvá tett ujjnyomot beküldBenyomo~t ujjnyomok, amelyek, friss. gipszb~~, pu~a vlaszkJ~k a~ or~zagos bunugyt nydvantartó hivatalnak, hol a folíát le- ,ban, gittben, sarban keletkeznek, lefenyk~J?ezendo~ parhuza~os fen~~epezik, 20~30-szorosan nagyitják s azután ezt használ' k "lemezzel, erős oldal világitással. Akoplat azutan megfeleloen fel osszehasonlítás céljára, JU nagyít juk. Papiro~ ,az ~jj~yomo~ előidézését a sötétkék színü indi ó-~. A helyszíni ~jjnyom szárm~~hat az ál~?zattól is. Az, áldoporral vagy }~~~ns.tályok alta I való gőzőltetéssel végezzük. A gfi- ' 'zatról vonalzó segItségével vesszuk fel az ..u~JnY?~,atot, me~ penom szem,cseJu mdlgóporból e~y kis kávéskanálnyi mennyiséget, ; dig ugy, hogy a hulla m~gmerevedet!. ~JJal koru,l forgatjuk a e~;t,leg meg kevesebbet a papirra szórunk s a papírt két ~ él' , I : papírlappal bevont vonalzot. Ez az eljaras akkor IS, ha a hulla uJJam~kal, körmünkkel ?I~gfogva, a ,papír közepén levő tnd~n~_ éismeretl;n s. re.méljü~ az,~' hogy ujjnyo~at felvéte,uel az ürszág?s p0:t ovatosan s lassan ,:eglg cS,usz!a~Juk a behajlított papír felü- ; BünÜgyl Nytlva,ntart,as uJJnyomat anyagaban az Ismeretlen egyen l~!e~. Ahol valam~ly ~JJ a papírt ermtette s az érintés helyén az '. kiléte megallaplthato. ~1~a~~~j:tssá~~ a~Str~J,sJ,~ay~~ J:í:~~ta~t,t, kaz i~dfigl óll?,°rt ,magádhoz Mire lehet következtetni a helyszíni ujjnyomról. "A ' .• , ana meő e e o raJzot a a l h ' papt;0n. , felesle~es. mdlgot azutan a papÍrról az indigó tégelybe Ha egy helyszíni ujjnyomot rögzítettünk, illetőleg át atóva s:?l'J uk VIssza, Vlgyazva, hogy a papírt ne rázzuk, nehogy az tettünk akkor ez az ujjnyom a következő intézkedésekre szoluJJnyomna~ megfelelelő, odatapadt s fodorrajzokat mutató indigó- '.gálhat 'alapul. Az ujjnyomot összehasonlítjuk ,a. c~alá~tago~, alpor a papu;ól lehulljon. Az igy láthatóvá tett ujjnyomot azután kalmazottak ujjnyomataival. Ha ezek valamelYIketol szarmazIk az megfelelő flXáll6, an~aggal .. rögzitjü~ s azután a szükséghez kéuijnyom s annak keletkezése felől semmi okunk nincs, hogy pest ,a. nyomot fenykepezzuk, s az osszehasonlitás céljára esetleg ezeket ~z egyéneket a bűncselekményelkövetésével gyanusitsuk, akkor az ujjnyom számunkra nem bir további értékkel, azonban nagyltJuk. Indigóporral dolgozunk a helyszínen akkor is, ha találunk ;' ilyen esetben is eltesszük ezt az ujjnyomot, mert jöhet később , olyan fordulat, hogy az ujjnyom fontos bizonyitékként szerepelff'
f,
,
"
,
27 26
nek a helyszínen való tartózkodását bizonyitsuk s ez által het. Pl. később derül ki, hogy az egyik családtag áll dó k"l ba tartózkodását indokoini nem tudja, a büncselekménnyel t~kező életmódot folytatott, vagy hogy az egyik aalk in o - való kapcsolatát is megállapitsuk, hanem arra is szolgálhat, tob~ször volt büntetve, akkor feltevésünket erősen t ,a m:z~~ hogy egy helyszínen talált ujjnom alapján kutatni tudunk az fogja a helyszinen talált ujjnyom, A helyszíni ujjnyo i:?l a ru összes eddig ismert betörők között is, Ugyanis abetöröknek gyon, kell vigyázni arra, hogy azok hol milyen tár ~o at' na- ujjnyomatait külön elhelyezík az ugynevezett monodaktilosmel~ részén keletkeztek. Ajtónak, ablaknak küls~ n'g a b~g!O kopiai nyilvántartás ban , ahol az ilyen egyenkint elhelyezett ujjoldalan-e, felső vagy alsó részén-e, az ujjak milyen irán vb y l ~ St nyomatok fajtájuk szerint helyeztetnek el. Ha a helyszínen egy te~ ~ lenyomódás pillanatában stb, Egy képtárban az ,Y ~nkie \- bizonyos fajtáju ujjnyomot pl. egy örvényt találunk, akkor ebben sze~evel.. vette ki a tolvaj a képet a keretből. Az ü :v'b I ~e 1- a külön nyilvántartásban csak az örvényes fajtáju ujjnyomatok dalan uJJnyomok látszottak, melyek az egyik alkalm: g tt e~? o ~ között fogjuk keresni, s ha előfordul egy, az ujjnyommal azonos YO - u jjnyomat, akkor tudni fogjuk, hogy a helyszíni ujjnyom melyik matá~al voltak azonosak. A szolga hiába védekezett:o az u1)ny?mok ~zármaz,hatna,~ az ő ujj airól, azonban az~ka takog,: ismert r
l))h
tárgy~t
i. '
áŰat :negé~~~
29
28
A helyszínen talált ujjnyomok elcsomagolása s beküldése. el valamely egyénről ujjnyomatot összehasonlitás és nyilvántarHa a helyszínen láthatatlan ujjnyomot se't" k ' ' céljára, E célra a rendszeresitett ujjnyom at lap szolgál, é~ benyo~ott u!,nyomot találunk, akkor minde~n e~e~b;~ h~~ek elyből egy ~inta példány ~s~~olva va~, (L. 1, sz, m~ll,) Igaz 't .. lVJU gyan, hogy ilyenek az orsokon raktaron rendelkezesre nem kl az Orszagos Bunügyi Nyilvántartás daktilosko be? (gyilkos~~goknál" nagyszabás U betöréseknéITU:é't~fJél!!e~- . anak, de azért nem, kell -" sZ~,k~ég es~tén - ,az?n fennakadni, aki szakszeruen végzI az ujjnyomok előidézését 'll t WI g .. " ' ert e helyett egy SIma feluletu IV feher paplr IS ugyan azt a sét. Kisebb ügyekben igyekezzünk azt a tárgyat' l e o el rogzl~e- . olgálatot teszi, ha azt a minta szerinti felirással és rovatozással .. , . , ame ven k Ha az ekk'ent eluk ' 'tett uJJnyoma ,. ti ap meg van, h ' t I'tszmnk e Uá' tju. o eszI ozzat eIen uJJnyomot se)Wnk, vagy színes benyomott .. megfelelő elcsomagolás után felküld eni az Ors á uJJn~~m, ? ~ u , ' fogunk a felvételi előkészületekhez, ván tartó Hivatalhoz (Budapest V, Zrinyi-utca z 0Sah ulugYl.!~ydAz ujjnyomat felvételhez mindenek előtt egy bizonyos mémot előidézík, illetőleg rögzítik s az eredmé yt' " o ,a~t uJ!?~O- tű és terjedelmü asztalra van szükség, amelynek egy méter megkereső hatósághoz, n VlsszaJU atJa a magasnak, fel és lefelé mozgatható lapnak kell lenni j szükségünk Az elcsomagolást úgy kell eszközöini h g .. k van egy horgany lemezre, melynél fontos, hogy finoman legyen az elcsomagolandó tárgyon meg ne semmisÜl)' o kY az uJJnyo?I~I . lecs' zolva, mely a festéket nem fogja meg, hanem könnyen , k , te h'at a csomagban, dobozban úgy hel ene ,megneserut ead'Ja, H a l'lyen lemez nem vo lna, a kk or a ce'lra egy t'lszta a b Jene d" I h .. . "uveg cserep " IS megfele,l S" ' bb a' , a resz, a ho I a~ uJJnyom sejthető vagy láthatóyezen ,o ,e' ogy az lak vagy mas zu k se'g"un k van t ova doboz falait. Üvegek, poharak 'ha belső rés Ük~,e erJ,~ a csomag, fe tékre, amely leginkább a nyomda festékhez hasonlít í fő aIkatkeletkezhetett, belső részüknéÍ fogva rögzite~d "kn uJ~nyod bem részei korom és olaj és fontos, hogy ne legyen tulságosan vasban, Az ujjnyomot tartalmazó tárgyakat egyébk~ t~e ~ d o ~zg, sem folyékony, Szükségünk van végül egy gummihengerre, szélüknél, sarkuknál s olyan részüknél fogjuk e~ l~ in en b~ bogyafestéket a lemezen szétkenhessük. Ha az előirt festék, felület nincs, mert kis felületen pl. 3-,-4 m me 'ga ?g nagx o : vagy nyomda festék nem áll rendelkezésünkre, ugy a bélyegző 'h eto" uJJnyom .. ' m, na ysa u reszen L.. 'd en ors .. ö n van. e'rt'k e eSlt nem keletkezhet. l\:ltte'k'IS h aszna'Ih a t'o, amely mm .. , .. Mindenek előtt az ujjnyomat felvételéhez szükséges eszköA .. z uJJnyomok tartóssaga. %Öket tisztán letöröljük, mert ha valami szeny vagy csak por Az uJJnyomok kü!önbö~ő ideig maradnak meg az egyes tár- lepte ,is be azokat, ~ár elege~d~ ahhoz~ hogy a I?u~kát meg- . gyak~n, ~apl~o~, kemeny sima.. f~lüleW tárgyon hosszabb idei neheZ1ts~, az ered~enyt ~eghlUsltsa, eze~t, az es~kozoket .. ~a.~~ heteklg, , sot kiveteles kedvező korúlmények mellett még hóna Og~ nálat utan terpenhnnel teljesen megtakantJuk, szarazra toroljuk k,on át IS m~~maradhatnak az ujjnyomok, illetve előidézhetők és zárt helyen (de nem asztalfiókban) tartjuk. Most a festékből ~athatat1an uJJnyomok. Papiron Németországban még 10 év utá a néhány kisebb, legfeljebb borsószem nagyságú cseppet szórvá· IS egy esetb~?- megtalálták, illetőleg jódgőzzel előidézték egy tet~ nyosan elcseppentünk a lemezen, azután a gummihengerrel adtesne~ a: uJlnyomát. ,~zonban az ujjnyomok előidézését a fel':' dig hengereljük a festéket, amig nem ..látjuk azt, hogy egyenlefedezes, 11}eto,leg ,az uJJnyomok ,~eresésekor azonnal eszközölnien szé,t nincs kenve, mert az, uJJnyomatoknak olya?oknak ~ell, s e~yebke,?-t IS a megsemmlsúléstől, esőtől, gőztől meg kell kell lenm, hogy azokon a fodorszalakat szabad szemmel IS megovm. Szmes uJJnyomok tovább maradnak fenn de ezeket is g o _ lehessen olvasni í ha szabad szemmel azok nem olvashatók meg, s~n ,k~l1 rögzíteni, különösen sietni kell a be~yomott ujjnyo~:k akkor a felvétel rossz, rO~Zltesével, mert a felvevő anyag, gitt, viaszk bizonyos körül- ;. A~ ujinY,?m,at, felvétele n;m a felvételi l~pra való.. e$~~ze:ü menyek melle~t .. ~egolvad" s az ujjnyom megsemmisül. Az u"- ulJráte~essel .. tor!emk, hanem ugr.' ,?ogy, ~z. uJJ~.a~ els,o .. lzuleten nyomok, de kulonosen a lathatatlan ujjnyomok könnyen felsz' Jl_ levő bor feluletet a lemezen koromszeletol koromszelelg megkepe,s ,tárgyakon rövidesen, néha 1-2 óra alatt megsemmis"l~vk bengerelgetjük, ujjunk ezáltal a festéket felveszi, - ha a lemez beszlvodnak. u e, troes felületű, nem tudja a festéket ugy visszaadni, ahogyan kell; _ ami.kor az ujjakat hengereljük, azokra egy kis nyomást kell gyakorolni, de ez sem tul erős, sem gyenge ne legyen, Miként veszünk fel ujjnyomatot ? mert ha erős, akkor a bőrvonalak tulságosan közel ,vagy tá vol , Az eddig tárgyalt d?lgok ,arra az esetre szolgálnak utmueSnek egymástól, ha pedig gyengén nyomjuk, akkor meg a vot~!asul, hogy ha a helyszmen lathatatlan, színes vagy benyomott nalak nagyon gyengén látszanak és ha az ujj felülete pl. forrau},Jnyom?kat talál~nk m~ként kell azokat előidézni, szinezni és dásos azt nem lehet észrevenni. Legfontosabb azonban az, hogy rogzltem, most meg arrol kell megemlékeznem, hogyan veszünk
41
i:
30
"\ ~
31 az ujjakat megcsusztatni nem szabad, mert amint az megcsuszo az uJJnyomat értéktelenné vált. Mivel ezeket a vonalakat a dak '1' f I d~ H .. t k"t"tt b .. tyloskopusnak meg kell számlálni, ha az ujjak megcsusztak nyomat arro lS e veen o. a az uJJa orvos o o e e, az U)J~ vonalak ös~zefutnak és megszámlálásuk lehetetlen. ' n yomat felvételével addig kell várni, mig a beteg ujj meg nem Ha uJJunk igyafestéket felvette a lemezről, levesszük ' gyógyul. Ha ~e~ig ~érült, s. orvos. által ne~ kezelt ujj;ól kellene hasonló módon körömszélétöl-körömszéléig az ujjnyomatla lenyomatot ke SZltem, ezzel lS add1g kell varnunk, am1g az meg~~gfelelő rovátkájában .meghengeritjük és ezáltal megkapjuk ey6gyul, mivel a festék vérmérgezést okozhat. u)Jnyomatot. Ezt az eljárást először a jobb, azután a balké ' Különösen nehéz hullák ujjnyomatainak a felvétele olyan?Iinde? ujj.~val megcsinálj uk és pedig úgy, hogy először jön - kor amikor a hulla hosszabb ideig volt vizben és ezért megduzjobbkez huvelyk, mutató, közép, gyürüs és kisujj. Azután %.adt. Ezáltal a börvonalak, tehát azoknak egymástól való távolbal és ~ jobbkéz ~égy ujj _, hüvelyk ujj kivételével _ együtte &ága is megduzz·adt. Ilyenkor az ujjakat 24 óráig alkohoiba teszny~mat~t . fe~vesszuk. Ezt azert vesszük fel, hogy ezzel elle zük ami által visszanyeri eredeti formáját. Azután a levegő hatudjuk onzm azt, hogya felvétel helyes sorrendben történt-e tásAriak tesszük ki, esetleg pedig orvosi uton a kéznek börfelüt. í. amikor az ujjakat egymás után felvettük, megtörténhete letét lehuzzuk, amelyet az orvos preparál, hogy eredeti méreteit hogy valamelyiket elcseréltük. Ez tehát csak ellenpróba. elérje és azután ujjnyomatot veszünk. Ha a fe!vevőnek az ujjnyo~atozásban nincsen meg a kellő ' Hullamerevség állapotában legegyszerübb ha megvárjuk, gyakorlata, konnyen zavarba lS johet. Ilyen esetek az izzadt kéz, amfg a hulla merevsége elmulik, de sürgős esetben ugy segitünk, m~lyekről. ujjnyo~atot készite?i nem lehet, vagy ha lehet is, hogy az ujjizületeket levágjuk. m1vel az 1zzadt kez ne"!. veSZ1 f,el a fe,stéket, a lenyomat hiányos A bőr felülete olyan sajátságos alakulat, hogy ennek alaplesz. En~ek az ellenkezoje a szaraz kez vagy bőr, amely állapot- ján az egyik embert a másiktól megkÜlönbőztethetjük. Ezek a ban a borvonalak elvesztik ruganyosságukat. Mindkét esetben az b6rvonal ábrák. Vannak azonban a bőr felületnek, különösen a a legegyszerübb megoldás, ha az illető kezét meleg de legalább tenyér belső oldalának ol'ya~ s~játságos m~gnyilv.ánu~ásai is, am~ i~ ~~.?yo~ vizben jól m.~gs,zappanozva megmossuk, ~zárazra meg- lyeket az egyszerű csendor lS eszrevehet es az l11eto foglalkozatoroljuk es en~ek ,megtortent~ ,után a;onnal hozzálátunk az ujj- sára következtethet. (Igy pl. a munkásember tenyere durvább, nyomatok felvetelehez. Itt klterek meg a terpentinnek a dakty- ínint a szellemi foglalkozást üzőké, a zsebtolvajoknak mutatóloskopiában a második szerepére is t. í. sok esetben a tettes u jja ép oly hosszu mint a középujj.a, a hamisk~rtv:~s?~k ujjhegyei ujiait a felvétel előtt preparálni kell, mert a bőrréteg a pórusoo 'különösen finomra vannak preparalva, a szabo UJjal osszevannak ~eresztül zsir~ ~ocs~jt ~i magá.ból és ezeket a részeket terpen- szurkálva, a cipészébe a bőrrepedések között feketeség rakohnnel kell lehszbtam, m1vel az 1zzadt és zsiros bőrfelület nemdott le.) veszí fel egyenletesen a festéket. A lemosást terpentin nel gyen- , Mivel a biró csak azzal törődik, hogy az előtte álló tettes gén átitatott ruhával dörzsölve végezzük. Ez az eljárás akkor is követte~e el a bűncselekményt, a rendőrhatóságnak a kötelessége, ha a kéz festékes, amit csak terpentinnel lehet megoldani. Lehet~ hogy a tettest nemcsak elfogja, hanem annak kilé.~ét is meg~éges az az eset is, hogy az illetőnek a keze nyomorék, ujjai áUapits a . Azt csak úgy ér~eti el, hogy.. ~z . uJjnyo~atok~t ?ssze vannak zsugoro~v.?- és nem is lehet őket kiegyenesiteni,ininden egyes esetben felvesz1 és azokat bunugy1 nytlvantarto11yen es:tben ugy" seg1tu~~ magunkon, hogy az ujjnyomatlapotnak beküldi. A daktyloskopía egyík főalapelve tehá~~ hogy níncsen két megfelelo helyen osszehajtjuk, egy vonalzót helyezünk bele és ennek segítségével a befeketített ujjhegy körül megfelelő mérték- ölyan ember a világon, akík~~k egyforma uJJlenyo~ata lehetne, ben átfordít juk, a mellyel az ujj meghengeritését helyettesítjük. II másik pedig az, hogy az uJJnyomatok soha sem valtoznak meg. Ha tehát a fentnevezett asztal nem áll rendelkezésre, akkor a Ujjnyomat felvételi eszközök. vonalzót is használhatj uk, de ilyen asztalt lehet találni ha nem 1. Festék (hasonló a nyomdafestékhez, korom és olajokból is ez a rendeltetése, hanem másra használjuk (pl. a va~ógépek áll. Kapható Schramm Kristóf IX. ker. Soroksári-ut 160. szám. nél van fel és lemozgatható asztallap, fel- és lemozgatható a sütő ajtaja is stb). A festék tubusban van.) , 2. Papiros. (Nem mindegyik alkalmas. Itatós, selyempapir Ha az ujj csonka vagy az egész ujj hiányzik, az ujjlenyomat lapnak megfelelő rovatába ezt a tényt be kell írni. Ha azonban nem felel meg. Jó, sima és kemény papiros legyen.) 3. Fémlemez. (einkből Ih iv nagyságnál kisebb, amin a fesaz első izületböl bármely kis rész is meg van, ez esetben a le- . • téket szétkenjük és a 10 ujjhegyet köröm szélétöl-szélig meghen-
33
32
I l
geritjük. Ablaküveg is jó erre a célra. A cinklemez kaphat takocsi egyik pénzes levelének a pecsétjét feltörték, a pénzt Geitner és Rausch VI. ker. Andrássy ut 18.) lőle kivetté k, s a pecsétet ujabb felmelegités által a levél bo4. Grimm henger. Csak egy~két csepp festék lesz a l tékjára vissza erősiteUék, sőt az egyik tettes hüvelykujj át nyomta mezre kinyomva és a hengerrel jól egyenletesen elhengerelv8 felmelegített pecsétviaszkra, mely pontosan visszaadta az ő (Kapható: Ruggyanta-gyár Kerepesi ut 11.) iivelykujjának az ábráját. A nyomozás hónapokon át folyt min. 5. Terpen~in; Kisüveggel. A nehézipari munkások piszkó en eredmény nélkül, végül a Budapestről kiküldött daktiloskezelD~k .l~mosasara, mert a fodorszálak közötti piszokkal hasz 'pus az E. és S. vasutí állomások között szolgálatot teljesitett nálhato uJJnyomot nem kapunk. (Kapható minden festék és dro- . ze vasutí alkalmazottakról ujjnyomatot vett fel s ezek közül . egyik ujjnyomat teljesen megegyezett a pecsétviaszkba begéria üzletben.) Szabály, hogyafestéket sohasem az ujjra kenjük ! . yomott ujjnyommal. A további nyomozás során azután az illető Az .. k l ., l' cl QYén beismerte a tetté t. uJJnyomo a apJan e ert ere mények közü1 néhány példa: A helyszínen talált ujjnyomok valamely egyén ujjnyomatáA dánosi rablógyilkosságnál egy poháron talált ujjnyom való azonossága nem azt bizonyit ja, hogy az íllető egyén volt teltes, hanem csak azt, s ezt megdönteni nem lehet, hogy az bizonyította az egyik tettesnek a h?lyszinen való jelenlétét. Kőszegen, 1922. március 14-én egy betöréses lopás hely- e.t6 egyén járt a helyszínen, vagy a cselekményelkövetésekor, színén egy pezsgős üveget találtak, amelyen láthatatlan ujj ny 0- gy annak előtte, vagy annak utánna és a kérdéses tárgyat ~o~ vol~ak sejt~etők. Az üveget beküldötték az Országos Bűn- . te~e. .nyomo~ás fela~ata.. azután megál!apítani azt, hogya UgyI NYllvánt~t~sh?z, amelyn~k" dakt!~oskópiai osztályán az ujj- lyszmén Jart egyennek ml koze a cselekmenyhez. nyomokat elOldeztek, abetorok uJJnyomat nyilvántartásában megvizsgálták s megállapítást nyert, hogy az ujjnyom P. G. rovott multu betörő ujjáról származik, akit a detektivek azonnal elő is állitottak a főkapitányságra. Budapesten 1922. április 12-én S. H. börkereskedönél " , betöréses lopást követtek el. A helyszínen a betört ablaküve- ;' gen ujjnyomot találtak, amely A. A. rovottmultu egyén ujjnyomatával azonos volt. T ettest ennek alapján elfogták. Budapesten 1922. nyarán több kirakatnyitás történt. Két alkal~mmal találtatott ujjnyom a helyszinen, azonban ez sem a gyanuba vett egyéneknek, sem a betörök nyilvántartásában szereplö .egyéneknek az ujjnyomataival nem egyezett, mig végül egy Ujabb kirakatnyítási eset ből elöállított egyénröl felvett ujjny'omat telje~en megegyezett a régebben talált két helyszíni ~JJny~mm.al ugy, ?,ogy az el.öálli~ott ~gyénre az ujjnyomok alapJan ket regebbl buncselekmeny IS beIgazolódott. . 1922. szeptember 22-én a Vígszínház ügyeleti szobájába ' Ismeretlen tettes betört, s az ott levő férfi és női ruhadarabokat el~tte. J:.~. aj.!ó üvegt~bláján ujjnY0n;t.ok voltak sejthetők. A helyszmre kikuldott daktíloskopus az uJjnyomokat elöidézte, a betörők ujjnyomat nyilvántartásában megvizsgáIta s megállapitást nye~ .az, hogy a helysz.ínen járt egyén B. E. 22 éves foglalkozás nelkuh rovott multu egyennel azonos. A detektivek ezt az egyént azonnal előállitották s a lakásán megtartott házkutatás alkalmával hiánytalanul megtalálták az ellopott holmikat is. Benyomott ujjnyomok keletkezésére érdekes eset volt az 1909-ben E. és S. horvát vasuti állomások között elkövetett lopás. Ugyanis ezen állomások között ismeretlen teUesek avasuti
A.
