TÁMOP 1.1.1-08/1-2008-0001
5. sz. melléklet
MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁHOZ NYÚJTHATÓ REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ BÉRTÁMOGATÁS TÁMOP 1.1.1 program keretében nyújtott, a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás Általános Szerződési Feltételei I. Támogatás nyújtásának, folyósításának egyéb feltételei I.1 Támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések különösen: − a többször módosított 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.), − 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról (továbbiakban: R1), − 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól (továbbiakban: R2), − 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól (továbbiakban: R3), − a többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.) − az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009 (XII. 19.) Kormányrendelet (továbbiakban: R5), − 15/2009. (V.20.) SZMM utasítás, − Európai Közösséget létrehozó Szerződés (továbbiakban: EK szerződés), − az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet), − 85/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről, − a módosított 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket), − a többször módosított 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.), − a többször módosított 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.), − a 2007. évi CXXVII. tv. (ÁFA törvény). − 2009.évi XXXVIII. Törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről (továbbiakban R 8) − 132/2009. (06.VI.19) TÁMOP 1.1 és 1.1.1 program keretében nyújtható támogatásokról
I.2 I.2.1
A munkaügyi központ tájékoztatja a munkáltatót, hogy a Hatósági szerződés szerinti bértámogatás(ok) az európai bizottsági rendelet alapján nyújthatók. Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az általános csoportmentességi rendelet 6. cikkének (1) bekezdés i) - j) pontjában foglalt rendelkezéseket, valamint a támogatás halmozódása tekintetében a 7. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
I.2.2. a Hatósági szerződés alkalmazása szempontjából (177/2005 Korm rendelet 2. § (1) bekezdés e) pont alapján) megváltozott munkaképességű munkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos szakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvos szakértői Intézetének (továbbiakban: MÁOI), Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (továbbiakban: ORSZI) igazolása szerint – 50–66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint 40–49 százalékos mértékű, vagy ej) az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50–79%-os mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, I.2.3 „támogatással érintett munkavállalón” az előbbiekben meghatározott megváltozott munkaképességű munkavállalót (munkavállalókat) kell érteni, I.2.4 rehabilitációs munkavégzésnek az R 3 5. § (4) (5) bekezdésében meghatározott munkavégzés minősül, I.2.5 Új munkavállaló alkalmazásának kell tekinteni, ha a munkáltató a támogatási kérelemben megjelölt megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben korábban nem részesült támogatásban. A vizsgált időszak a 177/2005-ös kormányrendelet hatálybalépése, 2006. január 1. I.2.6 nem minősül új munkavállaló alkalmazásának, ha a munkáltató olyan megváltozott munkaképességű dolgozó után igényel támogatást, akit a támogatásra jogosító mértékű egészségkárosodásának megállapítását megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan foglalkoztatott. I.3 A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy I.3.1
az I. 1. a) pontban megjelölt létszámú, jelen szerződés mellékletében (1/1 és 1/2 tábla) felsorolt megváltozott munkaképességű munkavállalót (munkavállalókat) a) egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban, legalább napi négy órás munkaidőben saját maga foglalkoztatja, vagy foglalkoztatni kívánja, és b) a foglalkoztatást a munkavállaló(k) meglévő képességeinek megfelelő olyan rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában/illetve az egyéni vállalkozóról szóló 2009. évi CXV. törvény 9. §-a szerinti igazolásban megjelölt tevékenységek kifejtéséhez kapcsolódik, c) Új munkavállaló foglalkoztatása esetén-fentieken túl kötelezettséget vállal arra, hogy ca) a foglalkoztatást legalább 12 hónapra vállalja, cb) a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt működésével összefüggő okból nem szünteti meg, és cc) a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásával a munkavállalók létszámát a kérelem benyújtását közvetlenül hónapban a megelőző 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest emeli, vagy 2
cd) kijelenti, hogy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 hónapban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szüntette meg I.3.2
az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) meghaladó létszámban foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót, és ezt a szintet a támogatás teljes időszakában teljesíti. Erről első ízben a kérelem benyújtásakor, ezt követően minden naptári negyedévet követő elszámolás beadásakor nyilatkozik (23/A melléklet). A TÁMOP 1.1.1 program keretében megállapított támogatás megállapításának és folyósításának ez az előírás nem feltétele, ha a támogatást a kérelem benyújtásának időpontjában vele munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásához veszi igénybe. Ez esetben a foglalkoztatási szint teljesítése nem feltétele a támogatás megállapításának, és folyósításának.
I.3.3
a támogatás megállapítására és folyósítására vonatkozó, és az R1-ben, és R2-ben valamint jelen Általános Szerződési Feltételekben (továbbiakban: ÁSZF) mint a Hatósági szerződés kötelező mellékletében megjelölt feltételeket a támogatás folyósításának időtartama alatt biztosítja, és haladéktalanul (3 munkanap) bejelenti, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás, illetve a Hatósági szerződést érintő változás következik be. hozzájárul ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűekre tekintettel igénybe vehető, és az R1 2. § (1) bekezdés fa)-fb) pontjában megjelölt, valamint a Hatósági szerződésben megítélt támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége (továbbiakban: kirendeltség), a munkaügyi központ, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: Hivatal), illetőleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (továbbiakban: SZMM), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelje, a támogatás folyósításának időtartama alatt nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) a támogatással foglalkoztatott munkavállalók munkavégzésének helyét, a foglalkoztatás jellegét (távmunkavégzés, kiküldetés, a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység), valamint a munkavégzéssel töltött időtartamokat, b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat másolatát, c) a Hatósági szerződés és az R1 5-8. §-ai alapján nyújtott más támogatásokról (a munkába helyezéshez, a munkahelymegtartáshoz nyújtott más bértámogatásról, a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatásról, a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatásról, a költségkompenzációs támogatásról) és más állami vagy európai uniós forrásból származó – a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességűekre vagy azok csoportjaira tekintettel nyújtott – támogatás együttes összegét, d) A b) pontban előírt nyilvántartásait a támogatás megszűnését követő öt évig megőrzi, e) lehetővé teszi az ellenőrzést és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzéshez szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és a foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát lehetővé teszi, A munkaügyi központ kirendeltségét haladéktalanul tájékoztatja: a) a támogatással foglalkoztatott munkavállalók kilépéséről, az ezzel kapcsolatos információkról (név, munkaviszony megszűnésének időpontja és oka) b) bankszámlaszámának megváltoztatásáról, c) a tulajdonost (munkáltatót) érintő változásról, d) amennyiben lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása keletkezett, a fizetési határidő lejártától, esetleges halasztási, részletfizetési kérelméről, illetve annak engedélyezéséről legkésőbb a havi elszámolással együtt nyilatkozik, (23/A melléklet), e) amennyiben szervezetét felszámolási eljárás alá vonták, az eljárásról a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől, valamint csődeljárás, végelszámolás megkezdésétől számított 15 napon belül írásban, és 3
I.3.4
I.3.5
I.3.6
I.3.7 I.3.8
I.3.9
a támogatás folyósítási időtartamának lejárta után – a munkaügyi központ megkeresésére – a támogatási eszköz vizsgálatához információt szolgáltat, amennyiben a szerződés 1/1 sz. mellékletében felsorolt megváltozott munkaképességű munkavállalók OOSZI/ORSZI súlyos fogyatékosságot igazoló szakvéleménye felülvizsgálatról, illetőleg annak időpontjáról rendelkezik – annak megismerését követő 8 napon belül – tájékoztatja a Munkaügyi Központ …………………. Kirendeltségét. a) az elszámolással együtt havonta leadja az elszámolási időszakban felülvizsgálatra kötelezett munkavállalók nyilatkozatát a felülvizsgálatok állásáról, valamint nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a felülvizsgálat eredményeiről a tájékoztatások a kirendeltségre kerüljenek, az esetlegesen szükségessé váló módosítások elvégezhetők legyenek (23/B melléklet), b) fenti nyilatkozatok le nem adása esetén, illetve amennyiben megállapítható, hogy a felülvizsgálatra, illetőleg annak eredményére vonatkozó nyilatkozatok elmaradása (tájékoztatás) munkáltatónak, vagy munkavállalónak felróható okból nem történt meg, az érintett munkavállalókra vonatkozóan támogatás nem folyósítható, mindaddig, míg a munkáltató nem teljesíti bejelentési kötelezettségét. a támogatás folyósítását a rendelkezésre bocsátott elszámoló lapon – naptári napra – igényli a tárgyhó 12. napjáig, melyhez csatolja a bérjegyzék és a kifizetést igazoló egyéb bizonylat(ok) hiteles másolatát, valamint a járulék befizetését igazoló dokumentumok hiteles másolatát. A kötelezően csatolandó bizonylatok nélkül az elszámolást leadni nem lehet. (Tárgyhó az a hónap, amikor a munkáltató a bérkifizetést teljesíti.)
A munkáltató a hatósági szerződés aláírásával igazolja, hogy becsatolta a szerződés mellékletét képező nyilatkozatot az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/D.§-a szerinti közzétételi kötelezettség teljesítéséről.
I.4. I.4.1
Munkáltató tudomásul veszi, hogy nem állapítható meg bértámogatás, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló a) öregségi nyugdíjra jogosult, b) foglalkoztatására átengedés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik, c) alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban (R1 2. § (1) bek. f) pont) részesül. Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott további (egyéb) támogatásnak minősül: [R1 2. § (f)] ca) az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények, cb) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtagok ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján járó kedvezmények (START- kártya kedvezmény), cc) az Flt. 16. §-a alapján nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, cd) ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociális foglalkoztatási támogatás,
d) támogatási szerződés nem köthető – függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől – azzal a szervezettel, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§ 32. pontja szerint – a kérelme benyújtásának időpontjában – nem minősül köztartozásmentes adózónak, 4
e) nem állapítható meg támogatás, ha a munkáltató az Áht. 15/D.§-ában foglalt közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget. I.4.2 nem nyújtható támogatás arra az időre, amikor a) a munkavállaló foglalkoztatására átengedés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik, − átengedés: Mt. 150. § (1) bekezdése szerinti intézkedés, – kirendelés: Mt. 106. §-a szerinti intézkedés, – munkaerő-kölcsönzés: Mt. 193/C. § a) pontja szerinti munkavégzés, – távmunkavégzés az Mt. 192/C.-193/A. §-ai szerinti tevékenység. b) a munkavállaló kiküldetése, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül történő foglalkoztatása esetén, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, melynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő, vagy – az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető – szolgáltató tevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor, c) a munkavállaló alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban (R1 2. § (1) bek. f) pont) részesül. d) a munkavállaló foglalkoztatása nem tekinthető rehabilitációs célú munkavégzésnek, Rehabilitációs célú munkavégzésnek az R3 5. § (3) bekezdésében meghatározott munkavégzés minősül, figyelemmel az R3 5. § (4)-(5) bekezdésében leírtakra is. Az R3 5. § (3) bekezdése szerint rehabilitációs célú munkavégzésnek minősül az a foglalkoztatás, amelynek célja – a meglévő képességekkel elérhető tevékenység folytatásához szükséges munkatapasztalat biztosítása, gyakorlat, ismeret megszerzése (közösségi munkavégzés), – a munkaképesség-változás mértékét figyelembe vevő munkaköri feladatok ellátásával, értéket termelő, a munkáltató tényleges – a piac által elismert – termelő, szolgáltató tevékenységének elősegítésére irányul (rehabilitációs célú foglalkoztatás). a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatás folyósításának időszakában három hónap átlagában eléri, vagy meghaladja a 20 főt, és aránya eléri, vagy meghaladja a munkáltatónál alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámának 40 %-át. I.4.3 a bértámogatás megállapításánál (igénylésénél, folyósításánál) munkabérként az alapbér, illetőleg törzsbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a munkabér járulékaiként nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék) járulék vehető figyelembe.1 A támogatott munkabéren belül a) alapbér: a munkavállaló munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére, órabére, heti bére, havi bére vagy éves bére; b) törzsbér: a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetőleg az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén alapuló része, így különösen: − a munkában töltött idő hosszától függően kifizetett munkabér vehető figyelembe (időbér), − a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér, − az egységnyi teljesítménykövetelmény (norma) kapcsán az utalványozott pótlékidőkre fizetett összeg, − a teljesített túlmunka bére, − az állásidőre elszámolt személyi alapbér, feltéve, ha az állásidő a 20 napot nem haladja meg; 1
Részletesen lásd a 15/2005. (IX. 2) FMM rendelet 2. § (1)-(5) bekezdés.
5
c) bérpótlékok: az alapbérbe, illetőleg a teljesítménybérbe nem tartozó, a munkavégzés különleges feltételeit, speciális készségeket, sajátos munkakörülményeket, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezésére szolgáló, az alapbérben vagy teljesítménybérben nem érvényesített bér, illetve a teljesített túlmunka pótléka, melyet a munkaszerződésben kell rögzíteni. d) kiegészítő fizetés: a le nem dolgozott időre a munkajogi szabályok alapján járó díjazás. A Központi Statisztikai Hivatal útmutatóját alkalmazzuk, amely kimondja, hogy mi minősül kiegészítő fizetésnek. Eszerint kiegészítő fizetés a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján kötelezően járó díjazás. f) A támogatás igénylése az alapbértől eltérő bruttó bér alapján kizárólag a munkaszerződésben rögzített bérelemek alapján történhet (műszakpótlék több műszakos munkarendnél, teljesítménybér ilyen bérformánál, túlmunka pótléka ennek munkaszerződésben történő feltüntetése esetén stb.).A támogatott munkabérnél nem vehetők figyelembe − a bérköltségbe tartozó egyéb tételek, így különösen a jutalom és a prémium, valamint − a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások, így különösen az étkezési hozzájárulás, a közlekedési költségtérítés, ruházati költségtérítés, A bértámogatás elszámolása naptári napra történik. I.4.4 A Hatósági szerződésben meghatározott támogatást csak a jogszabályi követelményeknek, ill. a jelen ÁSZF-ben leírtaknak megfelelő megváltozott munkaképességű munkavállaló után – a munkaképesség-változás időtartamát meg nem haladóan – veheti igénybe. I.4.5 Amennyiben az előírt időpontig (tárgyhó 12) az esedékes havi támogatási igényét nem adja le, vagy hiányosan adja le, legkésőbb az eredetileg esedékes elszámolási határidő leteltét követő hónapban esedékes elszámolással egyidejűleg még megteheti. E határidő elmulasztása jogvesztő, az adott hónapra nem igényelt támogatás megvonásra kerül, erről a munkaügyi központ értesíti a munkáltatót, I.4.6 Amennyiben a Hatósági szerződés mellékletében (1/1 tábla) szereplő megváltozott munkaképességű munkavállaló(k) OOSZI/ORSZI munkaképesség-csökkenést, egészségkárosodást, illetve súlyos fogyatékosságot igazoló szakvéleménye felülvizsgálatról, illetőleg annak időpontjáról rendelkezik, a felülvizsgálat időpontjának eltelte után, a) a munkáltatónak csatolnia kell legkésőbb a felülvizsgálat lejárati időpontját követő elszámoláshoz a saját, valamint az érintett munkavállaló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálaton részt vett, illetőleg amennyiben nem, annak indokát (23/B számú melléklet). b) a munkavállalót(kat) érintően támogatás nem folyósítható, amíg a munkáltató nem tájékoztatja a kirendeltséget az új szakvélemény tartalmáról c) amennyiben a munkavállaló a felülvizsgálaton – az arról szóló értesítés ellenére – nem vett részt, az adott munkavállalóra vonatkozó támogatás felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg a felülvizsgálaton nem vesz részt, és a szakvélemény tartalmáról a munkáltató nem tájékoztatja a kirendeltséget. I.4.7 Amennyiben a támogatás felfüggesztésre került, és a munkáltató pótolta a hiányzó szakvéleményekről szóló tájékoztatást a visszatartott támogatási összeg a soron következő elszámolással együtt kiutalható. I.4.8 Amennyiben a felülvizsgálatkor az OOSZI/ORSZI súlyos fogyatékosságot igazoló szakvéleménye a korábbi szakvéleménytől eltér, illetve százalékos mértéke változik, ezáltal a munkáltató alacsonyabb, vagy magasabb támogatási mértékre, vagy a korábbitól eltérő támogatási formára lesz jogosult, a támogatási szerződést a munkáltató kérelmére ennek megfelelően módosítani lehet. A bejelentés elmulasztása, vagy a munkavállaló mulasztása miatt visszatartott támogatási összeg a módosított Hatósági szerződés alapján megállapítva a soron következő elszámolással együtt kiutalható. I.4.9 A rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségének alakulásáról minden naptári negyedév végén az elszámolással együtt nyilatkoznia kell (23/A melléklet). Amennyiben befizetési kötelezettsége keletkezett, a naptári negyedév első hónapjától kezdődően fel kell függeszteni a támogatást. A 6
támogatás ismételten csak akkor folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti, és a kötelezettséget meghaladó létszámban foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót. A felfüggesztett támogatás nem kerül kifizetésre, a kötelezettségvállalás összege a negyedévi támogatás összegével csökken. A befizetési kötelezettség köztartozásnak minősül, az ezzel kapcsolatos eljárás megegyezik a köztartozásokra vonatkozó szabályozással. kivéve, ha a támogatást a kérelem benyújtásának időpontjában vele munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásához veszi igénybe. Ez esetben a foglalkoztatási szint teljesítése nem feltétele a támogatás megállapításának. I.5 Felek megállapodnak abban, hogy I.5.1 a támogatási összeg mértékét a folyósítás időtartama alatt naptári évenként felülvizsgálják. Amennyiben a támogatás mértékét befolyásoló körülmények (pl. minimálbér emelkedése, KSHadatok változása) módosulnak, úgy a felek a Hatósági szerződésben meghatározott támogatási összeg változását évenként január 31-ig megkötött külön megállapodással határozzák meg. A támogatás mértékét befolyásoló körülmények változása esetén a munkaadó kezdeményezheti a Hatósági szerződés módosítását, I.5.2 a bér bármilyen mértékű emeléséből a támogatás megállapításánál kizárólag a minimálbér-emelés százalékos mértéke vehető figyelembe, a minimálbér-emelés időpontját követő 30 napon belül, a munkáltató kérelmére, I.5.3 a KSH-adatok módosulása esetén az ennek megfelelő támogatás emelése kérhető, amennyiben a korábbi támogatás azért volt alacsonyabb, mert a bér + járulékai alapján megállapított támogatás magasabb volt, mint a felső korlát. II.
A támogatás következményei
folyósításának
megszüntetése,
a
Hatósági
szerződés
megszegésének
II.1
A munkaügyi központ megszünteti a bértámogatás folyósítását különösen, ha II.1.1 a bértámogatás folyósítását kizáró körülmény időtartama a harminc napot meghaladja, II.1.2 a támogatással érintett munkavállaló öregségi nyugdíjra szerez jogosultságot, vagy munkaviszonya megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, vagy napi munkaideje a négy órát nem éri el, II.1.3 a támogatással érintett munkavállaló előre láthatóan tartós távolléte bekövetkezik,
II.1.6 II.1.7
a munkáltató az előírt, a megváltozott munkaképességű munkavállalók adataira, illetőleg a támogatás összegére vonatkozó nyilvántartást nem vezeti, a támogatási időszak alatt bekövetkező munkajogi jogutódlás esetén az új munkáltató a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, ill. a Hatósági szerződésből eredő munkáltatói kötelezettségek teljesítését nem vállalja, vagy az új munkaadó nem felel meg a támogatás jogi feltételeinek, a munkáltató az R 1-ben, R2-ben és jelen ÁSZF- ben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a munkáltató csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll.
II.1.8
Új munkavállaló támogatása esetén meg kell szüntetni a támogatást továbbá, ha
II.1.4 II.1.5
a) a munkáltató a támogatás megállapításakor a létszámát nem emelte a I. 3.1 cc) pontnak megfelelően, vagy nem teljesítette a I. 3.1 cd) pontban foglaltakat b) ha a munkáltató az új munkavállaló felvétele esetén a I. 3.1 ca) pontban vállalt legalább 12 havi foglalkoztatási kötelezettségét nem teljesíti, II.2. A munkaügyi központ megszünteti a bértámogatás folyósítását, illetőleg a munkáltató a kifizetett bértámogatást, a kötelezettségszegés arányában – a kötelezettségszegés időpontjától (de legkorábban a támogatás felvételének napjától) a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig, a Ket. 138. § (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben – köteles visszafizetni, különösen, ha a munkáltató II.2.1 a támogatást a jogszabályi követelményeknek meg nem felelő munkavállaló után igényelte, 7
II.2.2 a támogatással érintett munkavállaló részére a munkabért, nem, illetőleg nem határidőben fizeti ki A bérkifizetés nem teljesítettnek tekintendő, ha a kifizetésre 30 napot meghaladóan került sor, illetőleg a bért két esetben késedelmesen fizeti ki. II.2.3 a munkabért terhelő járulékokat nem, illetőleg határidőben nem fizeti meg, és/vagy adó, vagy adók módjára behajtandó egyéb, lejárt esedékességű köztartozása van, a) kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, és a kirendeltségre a bejelentéssel együtt csatolja az adóhatóság fizetési halasztási, és/vagy részletfizetési engedélyét, illetőleg a munkáltatónak erre vonatkozóan benyújtott és az adóhatóság érkeztető bélyegzőjével ellátott kérelmét. b) A támogatás folyósítását fel kell függeszteni a köztartozás befizetésének teljesítéséről szóló igazolás kirendeltségre történő benyújtásáig, amennyiben a felfüggesztésre a halasztási és/vagy részletfizetési kérelem benyújtása és nem az adóhatóság engedélye alapján került sor. A munkáltatónak az adóhatóság döntéséről szóló határozatát a kirendeltségre haladéktalanul be kell nyújtani. II.2.4 ha olyan időtartamra igényelt és kapott támogatást, amelyre munkabér, ill. járulékfizetési kötelezettség nem terheli, II.2.5 ha a munkáltató olyan időtartamra igényelt és kapott támogatást, amelyre támogatás nem folyósítható II.2.6 a bértámogatás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás, illetőleg az ellenőrzés során olyan lényeges tényről vagy körülményről nem nyilatkozott, vagy valótlan adattartalommal nyilatkozott, amely a bértámogatás megállapítását kizárja, illetőleg jogalap nélküli kifizetést megalapozza, vagy – e nyilatkozatától függetlenül – a támogatás nyújtása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, II.2.7 ha a bértámogatást egyéb okból jogalap nélkül vette fel. (Ez utóbbi esetben a támogatást, ill. arányos részét akkor is köteles visszafizetni, ha a jogalap nélküli kifizetés nem a munkáltató szerződésszegésének következménye.) II.2.8 Új munkavállalóra vonatkozóan fentieken túl előírások a) ha az új munkavállalóra vonatkozó 12 havi foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató működésével összefüggő okból szünteti meg, a kifizetett támogatás 50%-át vissza kell követelni. b) Nem kell visszafizetni a támogatást, ha a munkáltató legalább a foglalkoztatási kötelezettség még hátralévő időtartamára munkaszerződésben vállalja. Az erről szóló munkaszerződést a támogatásban részesült munkáltatónak kell bemutatnia a munkaviszony fenti módon történő megszüntetését követő 15 napon belül a kirendeltségen. II.2.9
Amennyiben a II. 2 pont alapján meghatározott visszafizetési kötelezettségének a munkáltató a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles megfizetni.
III. A munkaügyi központ III.1
köteles a támogatás jogszabályi, továbbá jelen Általános Szerződési feltételekben részletezett támogatási feltételek teljesülése, ill. munkáltatói kötelezettségek teljesítése esetén a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy(ek) vonatkozásában a munkáltatónak a Hatósági szerződés szerinti támogatást megfizetni,
III.2
a támogatást a munkáltató igénylése alapján az elszámolás hónapjának utolsó napjáig a munkáltató részére átutaltatja, amennyiben az igénylés a kötelező mellékletekkel, a ki, illetve befizetést igazoló dokumentumokkal együtt az előírt határidőben leadásra kerül.
III.3
a munkáltató által megküldött elszámolást felülvizsgálja, s ennek során
8
a)
b)
c) d)
ha a megállapított összegtől eltérő, vagy a tárgyhavi tényleges foglalkoztatástól (bérkifizetéstől) eltérő az igénylés, akkor a támogatás vonatkozásában azt saját hatáskörben korrigálja, az igénylés jogszerűségét felülvizsgálja, s ennek során – amennyiben szükséges – a támogatottól a szükséges bizonylatokat bekéri, a munkáltatónál tételes vizsgálatot (ellenőrzés) kezdeményezhet, amennyiben a korábbi időszakokban túlfizetés történt, akkor ezzel az összeggel a fizetendő támogatási összeget csökkenti, az R1-ben, R2-ben, valamint a Hatósági szerződésben, és az Általános szerződési feltételekben foglaltak betartását ellenőrzi.
IV. Egyéb feltételek, kötelezettségek, kikötések IV.1 A munkáltató hozzájárul, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására tekintettel nyújtott – R1 2. § fa)–fb) pontjaiban megjelölt – további támogatásokat, valamint az R1 alapján nyújtható támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége, a munkaügyi központ, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, illetőleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelje. IV.2 A felek tudomásul veszik, hogy a Hatósági szerződést az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult ellenőrizni. A támogatott (munkáltató) – az esetleges vizsgálat esetén – vállalja, hogy az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére a kért felvilágosítást megadja, a Hatósági szerződés teljesítésével kapcsolatos iratokat bemutatja és szükség esetén másolatban átadja. IV.3 A munkáltató tudomásul veszi, hogy a) a Hatósági szerződés megkötése után a munkaügyi központ ellenőrzéseket végezhet a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. Az ellenőrzés kiterjed a támogatás jogszerűségére, a támogatott kérelemben tett nyilatkozatainak valóságtartalmára, a támogatás felhasználásának jogszerűségére, b) a munkáltató lehetővé teszi az ellenőrzést, és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzéshez szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát lehetővé teszi, c) az ellenőrzés a támogatás folyósításának napjától a folyósítás befejezését követő 5 éven belül bármikor történhet, d) a munkáltatónak az alapbizonylatokat a támogatás befejezését követően legalább 5 évig meg kell őriznie.
9
