TAMOP PEMCS válaszok a társadalmi egyeztetés keretében beérkezett véleményekre

TAMOP 2.5.1 PEMCS válaszok a társadalmi egyeztetés keretében beérkezett véleményekre [email protected] Vasas Szakszervezeti Szövetség Tarsoly Imréné Tisztelt Pályázat előkészítők! A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TAMOP 2.5.1/07/1-es pályázati felhívást melynek célja az „Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése” céltámogatása nagyon fontos és időszerű pályázati programnak tartom. A pályázat céljai ennek megfelelően kerültek megfogalmazásra, így tartalmi észrevételem nincs. Észrevételem, illetve javaslatom a beadási határidő 2008. január 15-i időpontja, melynek meghosszabbítását fontosnak tartom legalább 2008. január 31-ig. Véleményem szerint a pontosan megfogalmazott, kellően előkészített és megírt pályázathoz a társadalmi szervezeteknek szükséges ez az időtartam, Kérem, hogy ennek lehetőségét vizsgálják meg a pályázat kiírói és hosszabbítsák meg a beadási határidőt. Bízom kedvező döntésükben és további eredményes munkát kívánok! A Pályázat Előkészítő meghosszabbította.

Munkacsoport

a

javaslattal

egyetértett,

és

a

határidőt

[email protected] Magyar Vendéglátó Szövetség dr. Böröcz Lajos Főtitkár Véleményünk szerint a pályázattal érintett szervezetek jórészt tagjaik önkéntes tevékenységet folytató alkalmazottai, vezetői, társult vállalkozásai munkájára alapozva működnek. Jellemzően nincs, vagy alig van fizetett alkalmazottja az ilyen a szervezeteknek az önkéntes tagdíjakből összejövő minimális fenntartási költségek okán. A fenti külsősök a szervezettel nem állnak munkaviszonyban, általában többletjuttatás nélkül végzik tevékenységüket. Emiatt limitált a kapacitás és nem vagyunk alkalmasak, felkészültek például egy törvénytervezetet összeállítani, vagy annak szabatos módosítására javaslatot tenni. A fenntarthatóság érdekében ezért olyan költségek vállalására kényszeríteni ezeket a szervezeteket, amelyek főállású alkalmazottak - esetleg nagyobb számban is - történő felvételére vonatkoznak, nem állja meg a helyét és nyitva kellene hagyni egyes lazább (megbízásos, szerződéses, stb.) kapcsolódási formák lehetőségét. Az említett módosítás meghaladja a pályázati munkacsoport hatáskörét; a kiírás az ESZA pénzügyi útmutató előírásaira épül, amely előírja a menedzsment alkalmazásának lehetséges módozatait. Felhívás 5. old a., komponens: az úniós, vagy egyéb bipartit kapcsolódásokon túl támogatandóvá javasoljuk tenni a kialakult, vagy éppen csak megkezdett ilyen típusú együttműködések megerősítését, konszolidációját, kiterjesztését.

1

Ezen együttműködések megerősítését, kiterjesztését az útmutató tartalmazza, a kiírás ezeknek a tevékenységeknek a támogatására is irányul. Értékelés: 1. Úgy gondoljuk, hogy az egész országot lefedő munkaadói szervezetek esetében nincs értelme többletpontokkal előnyben létesíteni hátrányos térségeket, ez torzítja a kiírás integrációs szándékát. A PEMCS véleménye szerint az integráció nem sérül. A pályázat a kiíró szándéka szerint nem csupán abban esetben ad többletpontot, ha egy szervezet adott hátrányos helyzetű térségben kívánja megvalósítani a programot, hanem amennyiben a megvalósítás ilyen térséget is érint. Így amennyiben egy országos szervezet országos programjáról van szó, az értelemszerűen érint ilyen térségeket is. 4.5. Ennél a pályázatnál a nyelvvizsga megszerzése értelmetlennek tűnik, csak egy bizonylatot állítana elő, de nem tükrözné az esetleg elért haladást. A pályázat megvalósulását nyomon követő szervezetnek vizsgálnia kell a képzések eredményességét és teljesülését, a nyelvvizsga emiatt szükséges. Mivel azonban az igények eltérőek lehetnek, ezért a kiíró nem szabta meg a nyelvvizsga szintjét és típusát. 8. Külsősökről lévén szó sok esetben nem logikus a foglalkoztatás vállalása. 3. mell. Problémásnak érezzük a projektmenedzsment tagok alkalmazási viszonyait éppen a fentebb ismertetett érvek miatt. A kiírás az ESZA pénzügyi útmutató előírásaira épül, amely előírja a menedzsment alkalmazásának lehetséges módozatait. 7. a nyilvánosság biztosításán túl egész komoly sajtójelenlét, esetleg a teljes pályázati időszakra vonatkozó televíziós- rádiós-, újságbéli sorozatok beindításának lehetőségét is nyitva kellene hagyni, hogy a párbeszéd fontossága beültethető legyen a társadalom szélesebb köreinek gondolkodásába is. A vázolt tevékenységekre a program keretében lehetőség van, ez azonban nem a kiíró, hanem a pályázók feladata. 8. A 10 %-ot új ütőképes szervezet létrehozásához kevésnek tartjuk, egy kisebb mértékű 5-10 M Ftos projekt esetén a 500.000- 1.000.000 Ft nem elegendő a szükséges gépi kapacitás ( laptop, nyomtató, másoló, vetítő, fax, stb.) beszerzésére, javasolnánk 15 %-ig kiterjeszteni. A TÁMOP elsősorban projekteket, tevékenységeket finanszíroz, az eszközbeszerzés nem elsődleges cél. 6. mell. Két évre előre tervezett programnál, amikor a tagság bővülésével is számolunk, lehetetlen előre megadni a képzések időpontját, előadóit, résztvevőit, ezeket rugalmasan kellene alakítani hagyni. A kiírás rugalmasan kezeli a kérdést, de a megfelelő ütemterv kialakítása a pályázat elkészítéséhez alapvetően szükséges.

2

Tekintettel arra, hogy e szakterületnek nincs érdemi hazai tapasztalata a 3.000 Ft-os óradíj kizárja kellően felkészült előadók bevonását, különös tekintettel a külföldi társszerveknél már bizonyított tanácsadók, trénerek körére, akik kellően kiérlelt tudást tudnának átadni. A Pályázat Előkészítő Munkacsoport az óradíjat 5000 forintra emelte. [email protected] Magyar Természetvédők Szövetsége Farkas István Összefoglalva a szektor szerves átdolgozását.

ügyvezető

elnök

kiírást súlyos és káros beavatkozásnak tartjuk a civil fejlődésébe, ezért rendkívül fontosnak tartjuk a jelentős

Támogatás célja és háttere A pályázat c) komponensét véleményezzük. A helyzetfelismerés maga helyes, hogy az érdekképviseleti együttműködést erősíteni kell, de a választott eszközök erre alkalmatlanok, nem a valós helyzethez igazodnak. A pályázat kizárja a már létező, demokratikus módon, alulról szervezett ernyőszervezetek és egyéb nem intézményesült érdekképviseletek megerősítését, hanem különös logikával létrehozandó, túlszabályozott, mesterkélt érdekképviseleti rendszerek kialakítását támogatja. Ezzel durván beavatkozik a civil szféra sokszínűségébe és önszerveződésébe. Az előző években megbukott OTCEF elképzeléseket akarja hatalmi szóval, a pénz hatalmával rákényszeríteni a civil szektorra. TILTAKOZUNK A CIVIL SZFÉRA SZERVES FEJLŐDÉSÉBE VALÓ ERŐSZAKOS KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁS MIATT! A pályázat a legkevésbé sem avatkozik a civil szervezetek fejlődésébe, mivel semmiféle kötelezettséget nem tartalmaz. A civil szervezetek szabadon dönthetik el, részt vesznek-e a pályázaton, vagy sem, és abban is nagy teret kapnak, hogy milyen tevékenységeket valósíthatnak meg. A kiíró célja az, hogy bizonyos célokra forrást biztosítson ezen szervezeteknek. A pályázat kialakításának szakmai munkájában az első perctől kezdve részt vettek a szakmai civil szervezetek. Pályázók köre Nem világos, hogy a szervezet kizárólag célja kell, hogy legyen az érdekképviselet, vagy a céljai között kell, hogy szerepeljen. Ezutóbbit támogatjuk. A c)2 feltételnél a kör túl mereven szabályozott, nem veszi figyelembe, hogy egyes ágazatokban az érdekképviselet nem állam-civil megállapodásokon alapul, hanem a hagyományokon, amelyet minden fél legitimnek tart. Pl. a környezetvédők 72 delegáltat küldenek a KVVM, az NFÜ (!) és más országos szervek bizottságaiba külön írott megállapodások nélkül. A pályázók országos körre való szűkítése ellentmond annak, hogy megyei együttműködések is pályázhatóak, ez ellentétes a szubszidiaritással. Az Állammal kötött megállapodás megkövetelése nem akadály, mert a kiírás nem tartalmazza az "írásbeli megállapodás" feltételt; ezért a szóbeli állam-civil együttműködéseken alapuló együttműködések is támogathatóak. De feltehetően minden testület létrehozásának és működésének van valamilyen írásbeli nyoma: létesítő okirat, alapszabály, ügyrend, stb. A pályázat tartalma A C) 6 tevékenység feltételrendszere nem a valós helyzeten alapul. Olyan megkötéseket tartalmaz, amelyek merevek (pl. két évi újraválasztás stb.) és önkényesek. Érthetelen, hogy miért nem a már

3

működő ernyőszervezetek és nem intézményesült együttműködéseket támogatja a program, amelyek szervesen, a saját szabályai szerint jöttek létre. A pályázatban meghatározott túlszabályozás helyett a hálózatépítés szabályait a szereplőkre kell bízni. Ki fogja működtetni az együttműködést a program lebonyolítása után? A túl sok szabállyal létrehozott, eröltetett együttműködések esetén a fenntarthatóság erősen kritikus és ez veszélyezteti az EU források felhasználását. Ezenkívül hiányos, hogy a pályázat nem támogatja a fenntarthatósága növelésével kapcsolatos tevékenységeket, mint forrásszerzés, adománygyűjtés, több lábra állás, tagbázisépítés (egyéni és civil szervezeti), stb. Pénzügyi feltételek A C) komponens költségei között szerepelnie kellene olyan költségeknek, amelyek a szervezet fenntarthatóságának növelésére irányulnak. A kizárólag érdekképviseleti költségek elszámolhatósága nem elég, nem oldja meg hosszú távon a problémát, problémákat. A fejlesztés így féloldalú és sérülékeny. Kiválasztási kritériumok Az előbb leírtak erre is érvényesek. Emellett a pontszámok mechanikusak, megkövetelik az összes tevékenység elvégzését. A kiírás nem zárja ki a pályázatból a már működő együttműködéseket, ernyőszervezeteket. A kiírás, illeszkedve a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló szabályokhoz, alapvetően projekteket és nem szervezeteket finanszíroz. Adminisztratív információk Irreális a január 15-i beadási határidő. Nem lehet konzorciumokat megalapozni, ezzel a sietséggel is a nem megalapozott, nem szerves fejlődésre alapuló, mesterkélt és életszerűtlen pályázatokat támogatja a kiíró. A beadási határidőt a Pályázat Előkészítő Munkacsoport meghosszabbította. Pályázati útmutatóval kapcsolatos egyéb észrevételek Az egyéb c11. korlátozások nem életszerűek, a megadott számok nem igazodnak az egyes ágazatok valós helyeztéhez. Túlzóak és nem segíti a szerves fejlődést. A fővárosi számok általában túltervezettek, de különösen kirívó pl. a területfejlesztés esetén megkövetelni 50 fővárosi szervezetet, vagy a környezetvédőknél, ahol a helyi, megyei számok a terület jellegéből adódóan magasabbak arányosan, mint mostani 1/10-es arány. Az együttműködésben részt vevő szervezetek minimális számát a pályázat előkészítő munkacsoport az alább leírtak szerint csökkentette: -

Egészségügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Foglalkoztatási és munkaügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 20 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Gazdasági-pénzügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Gyermek- és ifjúsági civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Jogvédelmi, kisebbségvédelmi, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet;

4

-

Környezetvédelmi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 30 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Kulturális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 30 civil szervezet; Külügyi, nemzetközi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Oktatásügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 20 civil szervezet; Rendészeti civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Sport és életmód civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 40 civil szervezet; Szociális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Településfejlesztési civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Tudományos civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet.

A "pályázati felhívás" dokumentummal kapcsolatos észrevétel ÁLTALÁNOSAN: TILTAKOZUNK A CIVIL SZFÉRA SZERVES FEJLŐDÉSÉBE VALÓ ERŐSZAKOS KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁS MIATT! Egyéb észrevétel pályázat megfogalmazása a c) komponensnél sokszor nyakatekert, nem érthető. [email protected] Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Berényi Eszter, projektmenedzser Mellékelten küldöm munkaszervezete által alapján kialakított felhíváshoz

a

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a Budapesti Agglomeráció Kiemelt Programjai véleményét, javaslatait a TÁMOP 2.5.1. pályázati kapcsolódóan.

Támogatás célja és háttere Nem látjuk indokoltnak a KMR esetén megítélt támogatás kevesebb arányú felhasználhatóságának kitételét. Kiválasztási kritériumok Nem látjuk indokoltnak a KMR hátrányos megkülönböztetését a pontozási rendszerben. A KMR keret aránya Operatív program szinten lett meghatározva, a pályázat előkészítő munkacsoport hatáskörét meghaladja az ettől eltérő szabályozás. A pályázat tartalma Illeszkedés. A területi illeszkedés biztosítása érdekében javasoljuk a helyi, kistérségi, kiemelt térségi, valamint megyei és regionális tervekhez való illeszkedés előírását.

5

A jelzett fejlesztési tervek és a jelen projektben támogatott, érdekképviseleti tevékenységek teljesen más területre vonatkoznak, ezért nem tartjuk relevánsnak az illeszkedés előírását. Adminisztratív információk A pályázatok benyújtási határidejénél javasoljuk a következő mondat beszúrását: Benyújtásnak az a nap minősül, amikor a postai bélyegző szerint a pályázatot ajánlott küldeményként postára adták. A pályázat előkészítő munkacsoport a javaslatot az útmutatóba beépítette. [email protected] HAND Szövetség (Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség) Balogh koordinátor/coordinator

Réka

A pályázat tartalma Az együttműködésben résztvevő szervezetek száma, mint feltétel kapcsán: "Az ágazati-szakmai civil érdekképviseleti együttműködés – a megalakulását és működését jellemző szabályok C1. c) 6) pontban foglaltak teljes körű érvényesülésén túl – akkor a jelen pályázat követelményeinek megfelelő, ha az abban részt vevő civil szervezetek száma legalább: - Külügyi, nemzetközi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet" Ugyan csak egy részterületet tekintve a külügyi és nemzetközi érdekképviseletből (nemzetközi fejlesztési együttműködés), de jelenleg nem valószínű, hogy reális elvárás ennyi szervezet aktív, deklarált részvétele egy ilyen kezdeményezésben. A pályázat előkészítő munkacsoport az útmutatóban az alábbi módosítást hajtotta végre: -

Egészségügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Foglalkoztatási és munkaügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 20 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Gazdasági-pénzügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Gyermek- és ifjúsági civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Jogvédelmi, kisebbségvédelmi, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Környezetvédelmi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 30 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Kulturális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 30 civil szervezet;

6

-

Külügyi, nemzetközi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Oktatásügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 20 civil szervezet; Rendészeti civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Sport és életmód civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 40 civil szervezet; Szociális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Településfejlesztési civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Tudományos civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet.

Pénzügyi feltételek Nem világos, hogy a pályázati útmutató 3. mellékletében (költségvetési specifikáció) a projektmenedzsment tagjainak alkalmazási feltételnél a 4 ember alkalmazását vagy megbízását a kiírás feltételként köti ki, vagy ez csak ajánlás. A c) kategóriában 3-30 millió forint lehet a támogatás összege, míg a másik két komponensben 5-50 millió és 70-170 millió forint. Ezekben a kategóriákban lehetséges ez a humánerőforrás feltétel (4 ember teljes és/vagy részmunkaidős foglalkoztatása) és a költségvetés 12%-os limitje releváns lehet, de egy 3-30 milliós projekt esetében nemigen. Amennyiben ez valóban feltétel. 4 ember alkalmazása nem feltétel. Kiválasztási kritériumok A pályázás során előnyt élveznek a konzorciumi pályázók. Ez hátrányt jelent a már intézményesített, önálló érdekképviseleti szervezetet létrehozott együttműködések számára, holott abban az esetben is több szervezet összefogásáról és együttes felelősség vállalásáról van szó. A pályázat célja az együttműködések megerősítése, bővítése, kiterjesztése. Emiatt a kiírás kifejezett célja ennek előmozdítása. Az intézményesült szervezeteknek is előnyt jelent(het) a működő együttműködések kibővítése. [email protected] Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Bálint Adrienn, tanácsos Támogatás célja és háttere Üdvözöljük a kezdeményezést, miszerint lehetőség van pályázati források útján a kapacitás bővítésre, 100 %-os támogatással Pályázók köre Az érdekképviseleti szervezetek szakmai fejlesztésének és együttműködésének ösztönzését mindenképp hasznosnak tartjuk. Adminisztratív információk Kérjük a pályázat benyújtási határidejének kiterjesztését január 15.-ről január 31.-re. A pályázati 7

kiírás november végén jelenik meg, a szervezetek év vége környékén felgyülemlő feladatai miatt célszerű több időt hagyni számukra a sikeres pályázat elkészítése érdekében. A pályázat előkészítő munkacsoport a javaslatot elfogadta. Pályázati útmutatóval kapcsolatos egyéb észrevételek a b. komponensbe foglalt jogsegély-szolgálat létrehozása esetén pályázati feltétel a fenntarthatóság. Számunkra kérdéses, hogyan várható ez el külső támogatás nélkül. Olyan szervezetek pályázatait kívánja támogatni a kiírás, akik minél inkább alkalmasak a projektek fenntarthatóságának biztosítására. [email protected] Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Agócs Andrea Támogatás célja és háttere, stb: megfelelő Adminisztratív információk A pályázat beadási határidő módosítása 2008. január 31.-re. A pályázat előkészítő munkacsoport a javaslatot elfogadta. [email protected] Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Kubányi Jolán, általános alelnök A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztésére, támogatására (kódszám. TÁMPO 2.5.1/07/1) kiírt pályázattal kapcsolatban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az alábbi észrevételt teszi: A Polgári Törvénykönyv 65.§. (6) bekezdése értelmében. „A köztestületre -ha törvény eltérően nem rendelkezik- az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.” A szakmai kamarák működésére külön törvény vonatkozik ugyan, de az adózás tekintetében nem a Gazdasági Társaságok hatálya alá esnek, hanem az egyéb társadalmi szervezetek közé tartoznak! A fentiek figyelembevételére hivatkozva kérjük, hogy a szakmai kamarák nevesítésre kerüljenek a pályázók körében, annak érdekében, hogy az önkéntes tagsággal bíró köztestületeknek is lehetősége legyen pályázat benyújtására! A Kamarák a civil szervezetektől és a szociális partner-szervezetektől eltérően a kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján jöttek létre, és működnek máig. Noha ez időpont óta tagságuk valóban önkéntes, adózás szempontjából pedig valóban a társadalmi szervezetek közé tartoznak, működésük és tevékenységük jellege eltér az érdekképviseleti szervezetekétől, ezért nem illeszthetőek be a pályázati körbe. Mivel a konstrukció már Akcióterv szintjén is az érdekképviseleti szerveket említi, ezzel a pályázói kör olyan mértékű módosítására kerülne sor, mely meghaladja a kiíró kompetenciáját. [email protected] Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közgazdasági Igazgatóság

8

Versitz Edit Pályázók köre Javasoljuk egy "d" komponens beiktatását, mintegy 250-300 mFt támogatási kerettel, a kamarai törvény alapján működő, a törvény szerint a gazdaság általános képviseletét ellátó "kereskedelmi és iparkamarák kapacitásainak fejlesztése" támogatási céllal. Ha valamilyen, általunk nem ismert okból erre nem lenne lehetőség, a "c" komponens esetében kérjük nevesíteni a kamarai törvény alapján működő kereskedelmi és iparkamarákat is. A Kamarák a civil szervezetektől és a szociális partner-szervezetektől eltérően a kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján jöttek létre, és működnek máig. Noha ez időpont óta tagságuk valóban önkéntes, adózás szempontjából pedig valóban a társadalmi szervezetek közé tartoznak, működésük és tevékenységük jellege eltér az érdekképviseleti szervezetekétől, ezért nem illeszthetőek be a pályázati körbe. Mivel a konstrukció már Akcióterv szintjén is az érdekképviseleti szerveket említi, ezzel a pályázói kör olyan mértékű módosítására kerülne sor, mely meghaladja a kiíró kompetenciáját. [email protected] Kézenfogva Alapítvány Pordán Ákos, ügyvezető Ezúton szeretnénk eljuttatni az "Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése" c. TAMOP 2.5.1-es pályázati kiírás a pályázat társadalmi egyeztetéséhez a Kézenfogva Alapítvány az észrevételeit és javaslatait a Pályázati Útmutató C „A Pályázat tartalma” c. fejezet C11 „Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban” c. alfejezettel kapcsolatosan: Az útmutató kiírás-specifikus korlátozásokat tartalmaz e részben. A „c” komponens esetében rögzíti, hogy az ágazati-szakmai együttműködésen belül a szociális civil érdekképviselet akkor a pályázat követelményeinek megfelelő, ha az abban résztvevő civil szervezetek száma: • Fővárosi szinten: legalább 200 civil szervezet; • Megyei szinten: legalább 20 civil szervezet. Az útmutató szerint az érdekképviseleti a tevékenységet a fenti számbeli követelménynek megfelelően kell kiterjeszteni civil szervezetekre és együttműködést létrehozni. A Kézenfogva Alapítvány hátrányosnak érzi a szociális civil érdekképviselettől 200 fővárosi illetve 20 megyei civil szervezet bevonásának előírását, míg a foglalkoztatási/munkaügyi területen elegendő 20/5 szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemben 50/10 szervezet bevonása. Ez a specifikus követelmény gyakorlatilag kizárja a szociális területen belüli célcsoport-specifikus civil érdekképviselet támogatását - pl.: a fogyatékos-ellátás, hajléktalan-ellátás - területen működő ágazati együttműködés és érdekképviselet, mert megalapozottan nem vállalható ennyi szervezet bevonása. Úgy ítéljük meg, hogy nincs ennyi potenciálisan bevonható szociális civil szervezet a fővárosban. Megítélésünket alátámasztják a KSH 2007-es „Non-profit szervezetek Magyarországon” c. kiadványában található adatok, melyek szerint: Jelzésként néhány számadat a szociális ellátás területén működő civil szervezetek számáról országosan: (Országosan a szociális ellátás területén lévő civil szervezetek számát itt csak jelzésértékkel mutatjuk be. Az egyes ellátásokhoz (hajléktalan-, időskorú-, pszichiátriai- és szenvedélybetegellátás stb.) tartozó számadatok tekintetében teljességre e helyen nem tudunk törekedni.) Értelmi fogyatékos embereket ellátó civil szervezetek: 110 szervezet Mozgáskorlátozottak szervezetei, őket támogató civil szervezetek: 97 szervezet

9

Látás- és hallássérültek szervezetei: 72 szervezet Egészségkárosultak egyéb általános támogatását szolgáló civil szervezetek: 211 szervezet Intézményes egészségkárosult ellátás, támogatása: 71 szervezet Mivel a kiíró civil szervezeteket nevesít, nem jöhetnek szóba non-profit szervezetek a bevonásnál, mint például a non-profit gazdasági társaságok. Fontosnak tartjuk annak kommunikálását is, hogy a szociális területen működő civil szervezetek jelentős hátrányban vannak a többi szektor (önkormányzati, egyházi) szereplőivel szemben, létrehozásuk és működésük szigorúbb feltételekhez kötött. (Befogadás kötelezettsége az Irányított Területkiegyenlítési Rendszerbe.) A pályázati kiírás véleményezése keretében az alábbiakat javasoljuk: Hasonlóan más gyermek- és ifjúságvédelemhez, a szociális területen bevonandó szervetek száma csökkenjen, a pályázati útmutató 50 fővárosi illetve 10 megyei civil szervezet bevonását írja elő. Amennyiben a kiíró a pályázat végleges kiírásakor az általános együttműködésekben megköveteli a jelen tervezettben szereplő (200/10) magasabb létszámot, a követelmény egészüljön ki egy további feltétellel. A kiegészítő feltétel tekintetében az alábbi javaslataink vannak: Javasoljuk, hogy amennyiben az együttműködés egy konkrét területet érint ellátotti célcsoportot - fogyatékos emberek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok, szenvedélybetegek, idős korúak vagy tevékenységet - bentlakásos ellátás, alapellátás stb. abban az esetben elegendő bevonni fővárosi szinten 50, megyei szinten 10 civil szervezetet. Továbbá, tekintettel a szakmai-ágazati érdekképviseleti tevékenység jellegére, megfontolásra javasoljuk, hogy a feltételek egészüljenek ki az országosan bevonandó szervezetek számának következményével. Erre a következő számszerűsített javaslatunk van: A szociális civil érdekképviselet akkor a pályázat követelményeinek megfelelő, ha az abban résztvevő civil szervezetek száma: Szociális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet, vagy országos szinten 200 civil szervezet. Javaslataink a szociális ágazat területén működő civil szektor valós helyzetére épülnek, tisztelettel kérjük azok figyelembevételét. A pályázat előkészítő munkacsoport az útmutatóban az alábbi módosítást hajtotta végre: -

Egészségügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Foglalkoztatási és munkaügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 20 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Gazdasági-pénzügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Gyermek- és ifjúsági civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Jogvédelmi, kisebbségvédelmi, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Környezetvédelmi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 30 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Kulturális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 30 civil szervezet; Külügyi, nemzetközi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei

10

-

szinten 5 civil szervezet; Oktatásügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 20 civil szervezet; Rendészeti civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Sport és életmód civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 40 civil szervezet; Szociális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Településfejlesztési civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Tudományos civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet.

[email protected] Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Kálmánné Pető Andrea, irodavezető A pályázat tartalma A támogatható tevékenységek köre jól átgondolt, a legtöbb fontos részletre kiterjedő, feleslegesnek tűnő elemet nem tartalmaz. Kiegészítési javaslatok C1 a) és C3 a) komponenshez: 1. Miután a szakszervezetek tisztségviselői és alkalmazotti állománya jelenleg a szakszervezetek feladatainak ellátására is kevésnek mutatkozik, és a pályázat célja elsősorban a szakszervezetek kapacitásának fejlesztése, fontosnak tartanánk, hogy a projektmenedzsmenten túl néhány fő (1-3 személy)"kapacitásfejlesztéssel" foglalkozó MEGVALÓSÍTÓ munkatárs bérköltsége és azok járulékai is elszámolható költség legyen a pályázat keretén belül. A pályázati útmutató szerint a szakmai megvalósítók munkabére – megfelelő arányosítással – elszámolható. 2. A bipartit megállapodások átvételéhez kapcsolódó elszámolható költségek körét javasoljuk bővíteni úgy, hogy a nemzetközi tárgyalásokhoz szükséges külföldi utak, a szállás és az ezekhez kapcsolódó egyéb járulékos költségek is elszámolhatóak legyenek hiszen egy-egy ilyen megállapodás átvételét többszöri személyes egyeztetés is megelőzheti, amely nem korlátozódhat hazai konferenciák szervezésére. Vizsgálat tárgyává javasoljuk továbbá tenni, hogy az ilyenkor szokásosan felmerülő "Nemzetközi szervezeti tagdíj" elszámolható költség-e az ESZA-n, vagy a kapcsolódó hazai forrásokon belül, és amennyiben az eredmény pozitív, javasoljuk ezen tagsági díjakat is megjelölni az elszámolható költségek között. Az elfogadható költségek között az említett költségek fel vannak tüntetve, kivéve a nemzetközi szervezet tagdíját. Ez utóbbi költség ebből a programból nem finanszírozható a párhuzamos finanszírozás elkerülése miatt, mivel a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete az Országos Érdekegyeztető Tanács szervezetei részére minden évben jelentős támogatást ítél meg erre a célra. 3. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a szakszervezeti mozgalom a nem is olyan régi 1 milliós létszám helyett ma már csupán alig 400 ezer tagot számlál, a pályázat célkitűzésének megfelelően azaz a szakszervezetek kapacitásfejlesztését illetően - fontosnak tartanánk a tagság növelését célzó 11

intézkedések támogatását, hiszen az igazi kapacitásfejlesztést leginkább ez jelentené. A tagság növelését rövid távon legkönnyebben erre megfelelő marketingeszközök alkalmazásával érhetnénk el, mint a szakszervezetet népszerűsítő kiadványok, prospektusok, szóróanyagok megrendelése, rendezvények szervezése, stb. Javasoljuk az ezen célra használt marketingeszközök támogatását. A támogatható tevékenységek körében a jelzett tevékenységek szerepelnek. 4. Az ESZA által 30 %-ban engedélyezett nagy értékű eszközök, építési/felújítási beruházások fontos szerepet játszanak valamennyi projekt életében, így potenciálisan ebben is, hiszen az érdekképviseleti tárgyalásokhoz, bemutatókhoz, prezentációkhoz, rendezvényekhez, képzésekhez elengedhetetlenek a korszerű prezentációs eszközök, projektorok, interaktív táblák, laptopok (akár a projektmenedzsment, vagy megvalósítók részére is), vagy a képzések/ konferenciák helyszíneinek felújítása. Javasoljuk ezen költségtételeket beemelni az elszámolható költségek közé. A TÁMOP elsősorban projekteket, tevékenységeket finanszíroz, az eszközbeszerzés nem elsődleges cél. 5. Az adminisztratív költségek körét javasoljuk bővíteni a projektmenedzsment és a megvalósítók részére mobil telefonkészülék és telefonszámla költségeivel, hiszen az olcsó és gyors kommunkáció egy ilyen projekt esetén elengedhetetlen feltétel, valamint amennyiben a pályázati pénz kezelésére elkülönített bankszámlát kell nyitni, a számlanyitás és számlavezetés díjával. Az elfogadható költségek között az említett költség fel van tüntetve. 6. Az előadói, szerzői, üzletviteli szakértői tanácsadási tevéknységet rendkívül fontosnaknak tartjuk a kapacitásfejlesztés szempontjából, hiszen a szakszervezetek jelenleg leginkább szakemberhiányban szenvednek, amelyet néhány képzés lebonyolítása a tisztségviselők és/vagy alkalmazottak részére vélemyénünk szerint csak részben pótolhat. Ugyanakkor (pl. egy költségvetési bértárgyaláson) rendkívül szükséges a kimagasló szakmai háttér, éppen ezért javasoljuk ezen költségtétel kiemelten való kezelését, alkalmazási lehetőségeinek a lehető legnagyobb mértékben történő kitágítását. A támogatható tevékenységek körében a jelzett tevékenységek szerepelnek. Kiválasztási kritériumok E. III. A) komponensre vonatkozó módosítási javaslatok a kapcsolódó sorszámozás megjelölésével: 1.1 - 1.3: A jelölt földrajzi területek megkülönböztetése - azaz a hátrányos és nem hátrányos területek megkülönböztetése - ezen intézkedés esetén véleményünk szerint egyáltalán nem szerencsés, hiszen számos olyan szakszervezet, vagy szakszervezeti szövetség létezik, amely a tevékenységét egyaránt kifejti hátrányos és nem hátrányos helyzetű térségekben, valamint a Közép - Magyarországi Régióban is, sőt a központi ügyintézés helye többnyire valamelyik nagyvárosba, vagy épp Budapestre esik. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen szélesebb földrajzi térségben működő érdekképviseleti szervezetek, jelentősen hatékonyabbak a társadalmi párbeszéd során, mint a csupán hátrányos helyzetű területen működő szakszervezetek, miközben egyértelmű számunkra a pontozási elképzelés különbségcsökkentő szándéka is. Javasoljuk éppen ezért a pontozást úgy átalakítani, hogy ne csak a kizárólag hátrányos helyzetű területen tevékenykedő szakszervezetek kaphassanak több pontot, hanem olyan szakszervezetek is, amelyek a tevékenységüket egyaránt kifejtik valamennyi területen, vagy éppen a projektükkel a hátrányos helyzetű területekre koncentrálnak, miközben a központi ügyintézés helye a már jelzett nagyvárosokba esik.

12

A pályázat a kiíró szándéka szerint nem abban esetben ad többletpontot, ha egy szervezet adott hátrányos helyzetű térségben kívánja megvalósítani a programot, hanem amennyiben a megvalósítás ilyen térséget is érint. Így amennyiben egy országos szervezet országos programjáról van szó, az értelemszerűen érint ilyen térségeket is. 2.1 - 2.3: Véleményünk szerint nem egyértelmű a konzorcium megjelölés. A pályázat kiírója itt most azt pontozná jobban, ha a munkáltatói és munkavállalói szervezet (két ellenoldalú fél) közösen konzorciumba adna be egy pályázatot (nem javasoljuk mert pl.: közszolgálati szakszervezetek esetén nem, vagy nehezen értelmezhető), vagy ha két ugyanazon az oldalon álló szervezet (munkáltatói szövetségek tudomásunk szerint ilyen relációban nem léteznek, úgyhogy szintén nehezen értelmezhető), vagy ez mindegy, csak konzorcium legyen? A megfogalmazást javasoljuk pontosítani. A pályázat célja az együttműködések elősegítése, ezért a kiíró tudatosan nem határozta meg, milyen konzorcium indulhat. Ez valóban lehet két vagy több munkavállalói vagy munkaadói szervezet konzorciuma, de akár munkavállalói és munkaadói szervezetek közösen, sőt, a konzorcium kialakítása történhet akár civil szervezetekkel együttműködve is. 3.2.1 - 3.2.2 Kjt., Ktv., és Hsztv. alkalmazása esetén ágazati kollektív szerződést nem lehet kötni! Ezen pontozás jóváhagyásával jelentős pályázati előnyhöz juttatná a kiíró a magánszféra szakszervezeteit, amely semmiképpen sem javasolt, hiszen a társadalom egy igen jelentős részét érintő témakörről van szó, kiemelt szerepkörrel az OÉT-ban, illetve a pályázat célkitűzései között sem szerepel sehol, hogy a magánszférában történő társadalmi konzultációt jobban szükséges erősíteni, mint a közszolgálati szférában megvalósulót. Azonban mivel elismerhető, hogy az ágazati kollektív szerződések kötése a magánszférában kívánatos tevékenység, javasoljuk a közférában a 2. pontban már megjelölt szövetségi jelleg erősítését a megfelelő pontozással, amely hatékonyabb érdekképviseletet feltételez, vagy egyéb kompenzációs tételt beépíteni a közszolgálati szakszervezetek részére. A javaslat beépítésre került a pályázati útmutatóba. 4.2.1 - 4.2.2: Mivel a pályázat számunkra egyértelmű közvetett céljaként fogalmazható meg az, hogy a folyamatosan hanyatló szakszervezeti mozgalom új lendületet vegyen, indokolatlannak tartjuk azon projektek akár 1 ponttal való jutalmazását is, amelyek csak a meglévő tagságra koncentrálnak, hiszen az hosszabb távon csak további hanyatlást eredményezhet. Véleményünk szerint az ideális pontozási mutató jelen szempontrendszerben 0 és 4 pont. Éppen a hanyatló taglétszám miatt a kiíró koncepciójának része a tagság megtartásának elismerése is, emiatt kap 1 pontot az a pályázó, aki csak saját tagságának szervez projektet. 4.3.1 - 4.3.3 Nem tartjuk szerencsésnek az adott szempontrendszer felállítását sem, hiszen a megjelölt három pont, nem ugyanazon hálózati rendszer különböző szintjét jelenti, hanem különböző logikák mentén szerveződő hálózati rendszerek kialakítását rangsorolja, amelyek azonban mind egyformán fontosak, vagy esetekben célravezetőek lehetnek. Javasoljuk ezen pontozás jelentős átgondolását, és átdolgozását. A kiíró célja ezen szempontrendszer hierarchikus kialakításával az volt, hogy minél szélesebb körű az együttműködés, az értékelés ezt annál magasabb pontszámmal ismeri el.

13

4.4.1 - 4.4.2 Ezen pont helybenhagyásával a pályázat kiírója jelentős hibát követne el, hiszen a vélhető szándékkal szemben a jelenlegi értelmezéssel csak az erőforrások és kapacitások szétforgácsolását érnék el, ugyanis sok területen a megfelelő ernyőszervezetek, csúcsszövetségek már létrejöttek, újabbak alakítása semmiképpen sem kívánatos. Az EU Strukturális Alapjai által támasztott koncentrácó alapelvének véleményünk szerint ezen intézkedés relációjában sokkal megfelelőbb lenne ezen pontozási szempontrendszert úgy finomítani, hogy csak azon a területen támogassák az újabb egyesülést, ahol az ténylegesen indokolt, ellenben ahol ilyenek már léteznek (pl.: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségébe tartozó valamennyi szakszervezet esetében), és felfelé már nincs mód további strukturálódásra, (maximum nemzetközi szinten), ott ezen szervezetek ugyanazt a pontszámot kapják meg, mint amelyek ezt a lépést még csak most tervezik majd megtenni. A kiíró álláspontja szerint a pályázat egyik alapvető célja a további koncentráció elősegítése, ezért ettől a szemponttól nem tekint el. A társadalmi párbeszéd mai rendszerében nagyon kevés területen mondható el, hogy a szervezetek koncentrációja teljeskörű. 4.5.1 - 4.5.2 Mindenképpen támogatjuk a nyelvvizsgatételi kötelezettséget. Javasoljuk pontosítani a megfelelő szintet. Részünkről a minél magasabb elvárást (felsőfokú C) tartjuk célravezetőnek. A pályázati útmutatóban megfogalmazott elvárásnál több a PEMCS tagok szerint nem teljesíthető és számon kérhető. [email protected] Védett Szervezetek Országos Szövetsége Balogh Zoltán elnök Köszönettel vettük az „Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztés” című pályázati kiírást, amelynek teljes dokumentuma jól rendszerezett, körültekintő munkáról tanúskodik. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az egyes operatív programok – mint pl. ez a pályázati kiírás is – mintha „önálló életet” élne és a kapcsolódó szakmai anyagokkal nem alkotna egy teljes komplexumot. Elkészült és 2006. év végén az Országgyűlés tárgyalta az „Ágazati Párbeszéd Bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről” szóló törvény, mely konkrétabbá és szabályozottá teszi a már négy éve működő Ágazati Párbeszéd Bizottságok működését és teljes rendszerét. „2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év”, mely külön is indokolttá teszi, hogy ez a pályázati felhívás is kiemelt figyelmet fordítson a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek foglalkoztatását biztosító munkaadók és e speciális dolgozók érdekképviseletének. 2007. november 13-án Budapesten kerül sor a szociális párbeszéd kérdéseivel foglalkozó kerek asztal megbeszélésre, mely részét képezi az EU Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottsága 2007-es programjának. A pályázat kiírója teljes mértékben figyelembe vette a témához kapcsolódó szakmai anyagokat, köztük a VSZOSZ által is említett törvényjavaslatot, mely azonban egyrészt kizárólag az ágazati szintű párbeszéd működését szabályozza, másrészt nem ad megoldási javaslatot a szervezetek kapacitáshiányára. Jelezzük, hogy a törvényjavaslat hatályba lépésének időpontja bizonytalan. A pályázat kiírója nem tudja értelmezni az „EU Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottsága” intézményt, mivel az észrevételt tevő nem jelezte, melyik ágazati bizottságról van szó.

14

Támogatás célja és háttere Az Európai Uniós és hazai társadalmi elvárásoknak és az esélyegyenlőségnek megfelelő célok elérésének érdekében javasoljuk a megváltozott és csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti rendszerének fejlesztését alapvető célként megfogalmazni. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyílt munkaerő piacon a fenti munkavállalók érdekképviselete nem kap elég hangsúlyt és elengedhetetlenül szükséges ezen munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeinek az erősítése. Ennek érdekében javasoljuk „A” komponens összegének emelését a „B” komponens terhére. A leírtakkal egyetértünk, észrevételünk nincs. A pályázati dokumentáció elkészítésének fázisában az alapvető célokon, melyeket már az Akcióterv is meghatározott, nincs mód változtatni. A pályázat alapvető célja az érdekképviseleti rendszer fejlesztése, ebbe beletartoznak a megváltozott és csökkent munkaképességű személyek érdekvédelmét ellátó szervezetek is. Az egyes komponensekre jutó keretösszegek kialakítása a civil érdekképviseleti szervezetekkel és a szociális partnerekkel egyeztetve történt. Ennek megváltoztatására a pályázat kiírója nem jogosult. Megfontolásra érdemes ugyanakkor, hogy a b) komponens keretében létrehozni kívánt Jogsegélyszolgálatok komoly segítséget nyújthatnak a VSZOSZ által képviselt szervezeteknek és munkavállalóknak a jövőben. Pályázat tartalma A a) komponens keretében a kiemelten kezelendő tagbázis szélesítése érdekében javasoljuk a szakértői és a számítástechnikai információs háttér, valamint internetes honlap létrehozását a pályázat tartalma szempontjából kiemelt pontszámmal értékelni. Az említett tevékenységek szerepelnek a pályázat céljai között, mivel a kapacitásfejlesztés szerves részei. A kiemelt pontszámmal a pályázat kiírója az együttműködések kialakítását értékeli, amennyiben ezek a tevékenységek valamely együttműködés keretében valósulnak meg, akkor kiemelt értékelést kaphatnak. Javasoljuk, hogy ugyan ilyen elbírálásban részesüljön a szervezet kialakítási, képzési és szervezetfejlesztési terv a fogyatékos vagy csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek érdekképviseleti szervei vonatkozásában. Pénzügyi feltételek A fentebb leírtakra tekintettel az a) komponens esetében a támogatás minimális összegének változatlanul hagyása mellett javasoljuk a maximumot a b) komponens terhére emelni. Kiválasztási kritériumok A kiválasztásnál ugyancsak javasoljuk a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek és az azokat foglalkoztató munkaadói szervezetek érdekképviseleti szerveit preferálni. A pályázat alapvető célja az érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése, ezt a kört

15

a pályázati szakaszban nem szűkíthetjük le, és nem emelhető ki az említett szervezetek egyik vagy másik csoportja. A megváltozott munkaképességű személyek és az azokat foglalkoztató munkaadói szervezetek érdekképviseleti szerveinek lehetősége van pályázat benyújtására. Megjegyezzük, hogy a VSZOSZ által képviselt szervezeteknek több egyéb, a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban szereplő pályázaton is lehetősége van pályázni. Medosz titkárság Dr. Bereczky András [email protected] Egyéb észrevétel: A pályázatok végső benyújtási határideje 2007. december 31. véleményünk szerint nem tartható. Az év végi ünnepek közelsége és az új szabadságkiadási szabályok maradéktalan betartása miatt sem. A pályázati dokumentáció szerves részeként be kell nyújtania a projekt részletes költségvetését is. A költségvetési melléklet alapos és alátámasztott elkészítése is igényelné a benyújtási határidő módosítását 2008. január 31-re. A Pályázat Előkészítő meghosszabbította.

Munkacsoport

a

javaslattal

egyetértett,

és

a

határidőt

A pályázat b. komponense – a munkavállalói és munkáltatói jogsegélyszolgálat létrehozása – fenntartási kötelezettséggel jár együtt a támogatási időszakot követő 3 évig. Ebben a munkavállalói érdekképviseletek érdekeltsége vitathatatlan, de a fenntartási kötelezettséggel járó szolgáltatások kizárólag az erre jogosultsággal rendelkező tagjaik számára biztosíthatók. A MEDOSZ által jelzett megoldásra (mely szerint a projekt zárása után 3 évig az erre jogosultsággal rendelkező tagok számára biztosítaná a szolgáltatást) a b) komponens esetében van lehetőség (Lásd: E/III. pont: Szakmai-tartalmi értékelés 8.1 és 8.2 pontok). Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Tardos János [email protected] T. Cím! Kérésükre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elkészítette és megvitatta a TÁMOP 251 c. pályázat kiírását. Véleményünk a kérdőív sablon 2. munkalapján „észrevétel” olvasható. Mindezek mellett is két megjegyzést kívánunk már most tenni, azaz a pályázati beadási határidő a felhívásban 2008. jan. 15, míg az útmutatóban 2007. dec. 30. Továbbá a pályázat megírására felkészítő szeminárium nov. végével zárul, ezért már most javasoljuk, hogy a határidőt tolják ki 2008. január 31-ig. Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel: A beadási határidő a felhívásban dec. 31, míg az útmutatóban 2008. jan. 15. Melyik az igaz? Egyébként javasoljuk a határidő eltolását 2008. jan. 31-re, miután a 2x2 napos értekezletek is csak november végén fejeződnek be.

16

A Pályázat Előkészítő meghosszabbította.

Munkacsoport

a

javaslattal

egyetértett,

és

a

határidőt

Támogatás célja és háttere: Munkaadó szervezetek gyakorlatilag a rendszerváltásig nem léteztek. Azt követően a VOSZ kivételével átalakultak. A magyar (vállalkozói) társadalmi közeg még nem érti meg igazán az érdekképviselet lényegét, ennél is fogva a munkáltató szervek nem elég reprezentatívak és nem rendelkeznek (anyagi okok miatt) megfelelő szakértői bázissal. Ezért is szükséges ezen szervezetek személyi erősítése. Kiválasztási kritériumok: Túl szigorú, szükséges lenne, arra, hogy a formai problémák esetén lenne mód egy gyors hiánypótlásra. Kizárólag formai problémák esetén a hiánypótlásra van lehetőség. A pályázat kiírói végiggondolták, melyek azok a szempontok, amelyeket a pályázat benyújtásakor a pályázónak teljesítenie kell ahhoz, hogy képes legyen az elnyert projekt megvalósítására. A kialakított rendszer enyhítése a megvalósítást sodorná veszélybe. Az érdekképviseleti szerveknél, mind a két komponens (A és B) kiemelkedően fontos. Szükséges lenne ha egy-egy szerv, pályázó mindkét komponensre pályázhatna. Ezt követően a pályázó alkalmassága és pályázata döntene. Ehhez meg kell emelni a várható pályázók számát a B komponensben. Minden pályázó szervezetnek lehetősége van a pályázásra akár mindhárom komponensben, a fő szabály az, hogy ugyanazon tevékenységgel, vagy programmal nem pályázhat másik komponensben. Szigorítani lenne szükséges a résztvevők körét, azaz a már hagyományosnak tekinthető szervek, amelyek ezen a téren már bizonyítottak legyenek támogatottak, mint pl. azok, amelyek részt vesznek az OÉT munkájában. A kiíró nem kívánja tovább szűkíteni a pályázók körét. Nem cél, hogy a pályázó szervezetek között a működés ideje alapján tegyünk különbséget. Ahol ez releváns, az értékelési szempontoknál a kiíró elismeri az adott tevékenységben szerzett tapasztalatot (pl. E/III, Szakmai-tartalmi értékelés, B) komponens, 2.2. szempont). Mint az az alapvető célnál világosan megfogalmazásra került a szervezetek legfőbb problémája a kapacitáshiány. A felsorolt támogatható tevékenységek körét fontos kiegészíteni a működési támogatással, azon belül is a bértámogatással, ugyanis a tevékenység magasabb szintre emelésének egyik fontos akadálya az alacsony létszám az adott szervezeteknél. A kiírás semmiképpen nem kíván a szervezetek részére működési támogatást nyújtani, viszont az egyes projektekhez kapcsolódó bérköltség az elnyert keretből támogatható. -----Original From: Sent: To:

Hódi Tuesday, NFÜ

Zoltán October 30, Központi

Message----[mailto:[email protected]] 2007 2:51 PM Publikus Cím

17

Subject: Vélemény a Támop 2.5.1/07.1-ről. Importance: High Tisztelt Címzett! A programmal egyetértek. A dec.1 és jan.15 közötti pályázat benyújtás azonban azt jelenti , az évvégi-karácsony és újév-munkarend miatt,hogy nagyon rövid idő marad a kidolgozásra. Ezért javaslom a benyújtás határideje:2008 jan.1 és 2008február vége közti időszak legyen. Tisztelettel: Hódi Zoltán, alelnök. A Pályázat Előkészítő meghosszabbította.

Munkacsoport

a

javaslattal

egyetértett,

és

a

határidőt

Tisztelt NFU! Nógrádban megyében több civil szervezet együtt szeretne pályázatotot benyújtani az „Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése” (TAMOP 2.5.1), c. pályázatra. Ennek oka, hogy egyik egyesületnek sincs akkora éves árbevétele, ami eléri a minimum támogatási összeg 30 %-át. Ebben az esetben a konzorciumi tagok éves árbevétele összeadható-e, vagy a főpályázó éves árbevétele számít? A TAMOP 2.5.1 konstrukció támogatásának igénybevételéhez nem feltétel, hogy az árbevétel elérje a támogatási összeg 30 százalékát. Jó egészséget kívánva várom válaszukat. Tisztelettel: Sándor István [email protected] Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Hámori István Péter [email protected] Kérjük a Pályázat benyújtási határidejének 2008. január 31-éig történő meghosszabbítását. A Pályázat Előkészítő meghosszabbította.

Munkacsoport

MTESZ TudományDrótos ny. vezérigazgató, munkabizottság vezető [email protected]

és

a

javaslattal

egyetértett,

Technikatörténeti

és

a

határidőt Bizottság László

Támogatás célja és háttere: a célok helyesen lettek kijelölve, a háttér reális. Pályázók köre: megfelelően körülhatárolt. A pályázat tartalma: a pályázat tartalma megfelelően körülhatárolt. Javaslom azonban a c) komponens 6 pontjában, a szakmai alapú felsorolások közé felvenni a következő pontot: Ipari kulturális örökség civil képviselet. (Ennek indokoltságát korábbi javaslatainkban kifejtettük.) Ebben az esetben önállóan lenne szükség a minimum-létszámelőírások teljesítésére. Emellett a kulturális civil érdekképviselet kategórián belül ugyanúgy megalapítható az érdekképviseleti csoport. Emiatt a pályázat előkészítő munkacsoport a javaslatot nem támogatja.

18

Pénzügyi feltételek: a pénzügyi feltételek megfelelőek. Meggondolandónak tartom, illetve javaslom, hogy a rendelkezésre álló összeg egyelő arányba kerüljön felosztásra, a D3 pontban a támogatási összeg a c) komponens esetében az a) komponenssel azonos legyen (azaz maximum 50 MFt.). A célcsoportok különbözősége miatt a pályázat előkésztő munkacsoport megalapozottnak tartja a minimális ás maximális támogatási összeg különbözőségét, ezért a javaslatot nem támogatja. Kiválasztási kritériumok: a kiválasztási kritériumok a szükségesnél bővebbek, miközben nem fednek le minden lehetséges javaslatot. Adminisztratív információk: az adminisztratív információk kellően részletesek és világosak. Pályázati útmutatóval kapcsolatos egyéb észrevételek: gondos munka, világos fogalmazás. A "pályázati felhívás" dokumentummal kapcsolatos észrevétel: kellően tömör és megfelelően eligazító fogalmazás. A projekt adatlappal kapcsolatos észrevétel: a 38 oldalas kérdőív is mutatja az adminisztráció túlméretezését. Ezt csökkenteni kellene. A projekt adatlap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiadott, egyeztetetett formadokumentum, amelynek lecsökkentése egyrészt túllépi a pályázat előkészítő munkacsoport hatáskörét, másrészt véleményünk szerint az adatlapban foglalt kérdésekre ténylegesen szükség van a megfelelő projektek kiválasztásához, a megalapozott támogatási döntések meghozatalához. Egyéb észrevétel: A jelenlegi pályáztatási gyakorlattal kapcsolatosan általános tapasztalatom kedvezőtlen, amelynek okai a következők: - A pályázók és témáik kiválasztásában erősen túl teng a napi politika, és képviselőinek ráhatása, szempontrendszere; - Az egész pályáztatási rendszerben túlzott az adminisztratív kötelezettség. A bürokrácia egyre több, amelyhez mind nagyobb létszámú,- e feladatra folyamatosan képzett - szakembert, különféle közreműködő szervezetet, hatalmas és növekvő arányú költségeket kell igénybe venni. - A projektötletek, a pályázatok tartalmának alapos szakmai megítélésére nincs kellő figyelem fordítva. A különféle általános indikátorok használata a szükséges szakmaiságot, valamint a nemzetgazdasági összefüggések objektív megítélését nem helyettesíthetik. Jellemző, hogy a II. NFT eddigi előkészítésében, - bár megkérdezték -, de válaszra sem méltatták a szakmapolitikai tartalmú kezdeményezéseinket. Az általános észrevételre a pályázat előkészítő munkacsoport nem kíván válaszolni, de jelezzük, hogy a pályázat mindhárom komponense az érdekképviseleti szervezetek igényeinek, szükségleteinek konkrét felmérése alapján került kiírásra, így a szakmapolitikai megalapozottság ebben az esetben megkérdőjelezhetetlen. Mindez csak erősíti azt a hiedelmet - a sajtóban is gyakran megjelenő esetek általánosítását -, hogy pályázati rendszerünk erősen átszőtt korrupciós elemekkel, a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök nagyobbik hányada erre, és a túlzott adminisztrációra használódik el, miközben a megoldásra váró valódi problémák nem kapják meg a rájuk szánt eszközöket. Példaként álljon itt egy közelmúltbeli felmérés megállapítása, amely Miskolc város több kkv-nál készült:

19

"A pályázati lehetőségekkel kevesen, csak néhány alkalommal, vagy egyáltalán nem élhetnek körülményeik okán. Több helyen fenntartás tapasztalható a jelenlegi pályázati gyakorlattal szemben, amelyeket általában nem tudnak igénybe venni. ..Legtöbbjüknek a kívánatosnál gyengébb a kapcsolatuk és együttműködésük a tervező- és pályázatkiíró állami szervekkel, a pénz-intézetekkel, az érdekképviseleti, kutató- és egyetemi fejlesztő szervekkel, ... aminek többek között a kölcsönös ismerethiány, és a gyakran előforduló negatív tapasztalat is oka." Meggyőződésem, hogy az érdekképviseleti szervek tevékenységének megerősítésével és rendeltetés szerinti működésükkel a fenti negatív tapasztalatokon, a szkeptikus közérzeten is hathatósan változtathatunk. MSZOSZ Nyugdíjas Tagokért Alapítvány Dorogi Imre [email protected] Támogatás célja és háttere: időskorúak, nyugdíjasok érdekképviseleti tevékenysége Pályázók köre: Budapest 23 kerülete és 16 megye A pályázat tartalma: önkéntesek, aktivisták felkészítése az időskorúak életvitelének megkönnyítése érdekében Alapszabályunkban rögzítettek szerint. Pénzügyi feltételek: anyagi forrásaink csekélysége miatt programunkat a pályázati összegből önrész nélkül - kívánjuk megvalósítani. Kiválasztási kritériumok: hálózatszerű képzést Budapest és négy nagyobb vidéki város területén szervezzük. Adminisztratív információk: az időskorúak számára kissé bonyolult és nehézkes a feltételek megértése és a pályázati adatlap kitöltése. Pályázati útmutatóval kapcsolatos egyéb észrevételek: az időskorúak számára kissé bonyolult pályázati kiírás megértetése. A "pályázati felhívás" dokumentummal kapcsolatos észrevétel: tanulmányozása időigényes. A pályázati dokumentáció szövegének egyszerűsítése a pontosság csorbulásával járna. Javasoljuk az MSZOSZ Nyugdíjas Tagokért Alapítványnak, hogy a pályázat megírásakor forduljanak segítségért vagy a konföderációhoz, vagy valamely nonprofit szervezethez. Községek, Országos Dr. [email protected]

Kistelepülések Önkormányzati Csefkó

és Ferenc,

Kistérségek Szövetsége főtitkár

Pályázók köre: Pontosítandó a pályázók köre a következők miatt: a pályázni jogosult szervezetek között nem szerepelnek az országos önkormányzati szövetségek. E 7 országos érdekképviseleti szerv az Alkotmányban rögzített alapjogok, az Ötv-ben megjelölt érdekvédelmi, képviseleti feladatok ellátására jöttek létre az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II.tv. alapján. Minden tekintetben megfelelnek a meghatározott jogi formáknak, ugyanakkor ahhoz hogy pályázatot nyújthassanak be, egyértelműen meg kellene jelölnie a pályázati kiírásnak, hogy a komponensek közül hol szerepelhetnek (az érdekképviseleti szervek között sincsenek feltüntetve). Végül megjegyezzük, hogy ez a 7 országos önkormányzati szövetség képezi a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának Önkormányzati Oldalát. (a Fórumot a 1121/2006.-os Kormányhatározat hozta létre). Tisztelettel, Dr. Csefkó Ferenc

20

Az országos önkormányzati szövetségek valóban részt vesznek az Önkormányzatok Egyeztető Fórumának munkájában, és más fórumokon is részesei az érdekegyeztetés rendszerének. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban arra, hogy a közszféra ágazataiban elkülönül egymástól a munkáltatói és a fenntartói szerep. Az önkormányzati szövetségek a közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények fenntartóinak szövetségei, így a klasszikus szociális párbeszéd fogalomkörébe nem tartoznak bele, a pályázók körének kibővítése további problémákat vetne fel, így azt nem javasoljuk. Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) MUISZ Titkárság [email protected] Egyéb észrevétel: A MUISZ Elnöksége tagjainak észrevételeit összefoglalva Szövetségünk véleménye az alábbi. Az érdekképviseleti szervezetek fejlesztéséhez az lenne a legfontosabb teendő, hogy az állam betartsa a deklarált szabályait, és a szakmai érdekképviseleteket valóban vonja be a tervezés folyamatába, elsősorban, mint a szakterületen autentikusakat, a véleményüket hallgassa meg, valamint vegye figyelembe. A jelenlegi gyakorlatban az érdekképviseleti munka a turizmus területén csupán írott malaszt, a szakterület negligálása nemcsak a "saját kérdéseinkhez" való hozzászólást akadályozza, hanem elveszi a hitelét az adott érdekképviseleti szervezet szervezőmunkájának is. A pályázat célja az, hogy a szervezeteket képessé tegye a hatékony érdekvédelemre, és olyan módszerek alkalmazására, melyekkel kikényszeríthetik a jogszabályok, megállapodások alapján nekik járó jogokat. CÉHálózat Titkárság Gál Dániel [email protected] Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség! Az "Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése" c. TAMOP 2.5.1-es pályázat részletes áttanulmányozását követően a pályázat társadalmi egyeztetéséhez az alábbi észrevételeket tesszük: A Pályázati Útmutató C „A Pályázat tartalma” c. fejezet C11 „Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban” c. alfejezettel kapcsolatosan: Az útmutató kiírásspecifikus korlátozásokat tartalmaz e részben. A „c” komponens esetében rögzíti, hogy az ágazati-szakmai együttműködésen belül a szociális civil érdekképviselet akkor a pályázat követelményeinek megfelelő, ha az abban résztvevő civil szervezetek száma: Fővárosi szinten: legalább 200 civil szervezet; Megyei szinten: legalább 20 civil szervezet. Ezt a számbeli megkötöttséget indokolatlannak tartjuk, a követelményeket túl magasnak értékeljük ismerve a szociális ágazat ellátottspecifikus érdekképviseleti jellegét. Meglátásunk szerint a kiírásban megfogalmazott magas elvárások következményeként nagy múltú érdekképviseleti szervezetek önállóan nem vehetnek részt a pályázaton, a konzorciumok létrehozásának vállalása pedig az ellátotti csoportok különbözősége miatt nehézkes számukra. Véleményünk, hogy így azok az érdekképviseleti szervek esnek ki a pályázók köréből, akik hatékonyan képviselik a szociális fenntartók és azok ellátotti körének érdekeit. Ha a fentieknek megfelelően értelmezzük a kiírást, akkor a pályázat beadását megelőzően fővárosi

21

szinten 200 civil résztvevő szervezetet kellene felmutatnia egy-egy pályázó szervezetnek vagy konzorciumnak, míg megyei szinten 20 civil szervezetet. Ez minden speciális érdekképviseletet folytató szervezet számára lehetetlen. Kérjük, ha nem jól értelmeztük a „c” komponens esetében a specifikus korlátozást, tájékoztassanak bennünket annak helyes értelmezéséről. Ha a kiírás a fenti értelmezés szerint egyezik a kiíró szándékával, kérjük annak felülbírálását és az indikátor-számok csökkentését. (A pályázat célja az érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése, ezért a pályázat megvalósításának eredményeként a pályázó szervezetek taglétszáma mindenképpen bővülni fog.) Továbbá a kiírás magas számbeli követelményeit különösen aggályosnak tartjuk saját pályázati programunk esetében, hiszen az a CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért) tagsági körének minőségi, nem csupán mennyiségi fejlesztését célozza meg. Az együttműködésben részt vevő szervezetek minimális számát a pályázat előkészítő munkacsoport az alább leírtak szerint csökkentette: -

Egészségügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Foglalkoztatási és munkaügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 20 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Gazdasági-pénzügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Gyermek- és ifjúsági civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Jogvédelmi, kisebbségvédelmi, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 50 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Környezetvédelmi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 30 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Kulturális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 30 civil szervezet; Külügyi, nemzetközi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Oktatásügyi civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 20 civil szervezet; Rendészeti civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Sport és életmód civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 40 civil szervezet; Szociális civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 100 civil szervezet, megyei szinten 10 civil szervezet; Településfejlesztési civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet; Tudományos civil érdekképviseletben: fővárosi szinten 40 civil szervezet, megyei szinten 5 civil szervezet.

Javasoljuk, hogy a „szociális civil érdekképviselet” területét bontsák fel ellátotti csoport-specifikus 22

alterületekre, hiszen amennyiben a „Gyermek- és ifjúsági civil érdekképviselet” területe önállóan megjelenhet, akkor ugyanolyan önállóságot érdemel a „Fogyatékos civil érdekképviselet” területe is. A fogyatékosok érdekképviseleti civil szervezetei – a betegszervezetekkel, szociális szakmai szervezetekkel együtt – a szociális érdekképviseleti kategóriában pályázhatnak, s ily módon reálisan teljesíteni tudják az együttműködéshez megkövetelt minimum-létszámot. Ettől még irányulhat részvételük - a szociális szintű együttműködésen belül – fogyatékügyi civil koordináció létrehozására is! Ez a szándék csak gazdagítani fogja pályázatukat. Tisztelettel kérjük fenti javaslataink figyelembevételét és várjuk mihamarabbi válaszukat! Egyenlő Bánásmód Hatóság dr.Demeter Judit [email protected] A pályázat tartalma: b) komponens (jogsegélyszolgálat létrehozása) második pontja egészüljön ki :"az egyenlő bánásmód megsértésével összefüggő" jogi tanácsadással. A javaslatot a pályázat előkészítő munkacsoport elfogadta. ÁFEOSZ Dr. Üveges László [email protected] A pályázat tartalma: C.1.2.Választható, bírálatnál előnyt jelentő kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, a) komponens (15.o.): Előnyt jelent, ha a szervezetfejlesztés kapacitásszegény, kis szervezetek egyesülésével valósul meg. Ezzel nem értünk egyet. A munkaadói érdekképviseletek alapítóik érdekeit képviselik, a gazdasági szereplők jól körülhatárolható szegmensét, nem reális más, ugyan hasonló, mégis sajátos érdekeket megjelenítő szervezetekkel az egyesülés. Kiválasztási kritériumok: Értékelési szempontok A) komponensre vonatkozóan (33.o-tól): Túlzottan tagoltak, elaprózottak. Olyan szempontokra ad plusz pontot, ami hátrányba hozza a kizárólag saját tagságukat képviselő, és a pályázati célokat e körben megvalósító érdekképviseleteket (4.2.2. A pályázó tagságánál nagyobb célcsoportot határoz meg). A hálózatszerű működés, szervezeti integráció megvalósítása nem reális célkitűzés, amelyik szervezet nem vállalja, indokolatlanul hátrányba kerül (4.3, 4.4 értékelési szempont). Javasoljuk a 4.2.2, 4.3, 4.4 szempontok elhagyását. A pályázat kiírója nem tekint el az - észrevételt tevő szerint is - hasonló szervezetek egyesülésének, központosodásának támogatásától, mivel a széttagoltság csökkentése jelen pályázat egyik deklarált célja. Pályázati útmutatóval kapcsolatos egyéb észrevételek: A pályázati útmutató a végén felsorolja a kapcsolódó mellékleteket, összesen 14-t, amelyek a pályázati dokumentumok között nem találhatók. A mellékletek („a képzések meghatározása és tartalmi követelményei”, „ágazati-szakmai civil érdekképviseleti együttműködések területeinek tevékenységi részletezése”, „költségvetés” és „költségvetési specifikáció” című mellékletek kivételével, amelyek megtalálhatóak a

23

dokumentumok között) az összes TAMOP konstrukcióra vonatkozóan kötelezően előírt mellékletek, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtalálhatóak. A "pályázati felhívás" dokumentummal kapcsolatos észrevétel: A pályázati felhívás szerint pályázatokat benyújtani 2007. november 5-től lehet. A pályázati dokumentumok egyeztetését indokolt lett volna a pályázati beadási határidő megnyílása előtt megfelelő időben (legalább két héttel előbb) lezárni, hogy egyeztetett, érdemi észrevételek figyelembevételét tartalmazó pályázati dokumentumok kerüljenek meghirdetésre. A Pályázat Előkészítő Munkacsoport a határidő meghosszabbításához kapcsolódó javaslatokkal egyetértett, és a határidőt meghosszabbította. Az érdemi javaslatokat a dokumentációba beépítette. A projekt adatlappal kapcsolatos észrevétel: Javasoljuk elhagyni a környezeti fenntarthatóság vizsgálatát, és az ehhez kapcsolódó kérdéseket, 10.1., 10.2. pontok és az ehhez tartozó táblázatot, tekintettel arra, hogy képzési projektek szempontjából a környezeti fenntarthatóság vizsgálata nem releváns kérdéskör. A környezeti fenntarthatóság táblázatának kérdései kifejezetten beruházások megvalósításakor lehetnek érdekesek, ezekben az esetekben is indokolt a kérdések lényeges egyszerűsítése, a jelenlegi táblázatban kért adatok hiteles mérése óriási többlet adminisztrációt igényel a pályázóktól. A környezeti fenntarthatóság vizsgálata a pályázat előkészítő munkacsoport véleménye szerint minden területen relevanciával bír, emellett a hivatkozott táblázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által átfogóan, minden projektre egységesen kidolgozott dokumentum, amely véleményünk szerint alkalmas arra, hogy minden pályázó az Őt érintő területeken jelölhesse meg a rá vonatkozó részeket. Ipartestületek Országos Szövetsége Szűcs György, elnök [email protected] Érdekképviseleti Szervezetek kapacitásának fejlesztése TAMOP 2.5.1. című pályázati kiírással kapcsolatban Érdekképviseleti Szövetségünk az alábbi pontosító javaslatok figyelembevételét kezdeményezi: A támogatás célja, rendelkezésre álló források /3. oldal/ Alapvető cél. Szükségesnek ítéljük 3. bekezdésként a következő szövegrész beemelését. A szociális partner szervezetek másik oldalát képező gazdasági munkaadói szakmai szervezetek, szövetségek létrejöttét, a rendszerváltozást követően, a magángazdaságra való áttérés új tulajdonosi köre érdekmegjelenítésének igénye indokolta. Ezen teljesen új intézményrendszerre átalakuló gazdaságunkban a folyamatos alkalmazkodás elvárása, tagsági köre részéről a mindenkori szakmai megfelelés kényszere nehezedik. A javaslatot kisebb módosítással beemeltük az Útmutatóba. Pályázók köre. /4-5. oldal/ 24

Tapasztalataink alapján mindenképpen szükségesnek tartjuk a pályázok körének további pontosítását, behatárolását, melyhez az a, b, c, komponensek szövegbe foglalt jogosultsági körén túlmenően – más hasonló célú pályázatok gyakorlatához hasonlóan – javasoljuk a pályázat benyújtására jogosult szervezetek TEAOR szerinti számjeleinek alkalmazását. A TEAOR-rendszer szerinti beazonosítást ennél a konstrukciónál nem látjuk szükségesnek, mivel amennyiben ágazati, vagy egyéb TEAOR-on alapuló összesítésre kerül sor, azt úgyis konstrukció szintjén kell megtenni. Ebben az esetben a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer a pályázó nevéhez hozzá tudja rendelni a szükséges TEAOR-kódot. B-A-Z MEGYEI CIVIL KÖZÉLETIEK SZÖVETSÉGE Aradi Pál - Dr. Tóth Józsefné [email protected] Támogatás célja és háttere: a megjelölt cél kiegészítésre szorul. Növelni kell az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek EU-s ismertető, tájékoztató és kapcsolható érdekvédelmi tevékenységét, annak szakmai, pénzügyi feltételeit. Pályázók köre: különös figyelemmel kell lenni a megyei, regionális civil szervezetekre, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű, és etnikai kisebbségi embercsoportokkal foglalkoznak. A pályázat tartalma: a tartalmi cél megfelelő, azt azonban lehetővé kell tenni, hogy a keretet a gyakorlati igények kiegészíthessék. Pénzügyi feltételek: ehhez feltétlen kapcsolódnia kell az NCA -nak, amely a működő civil szervezetek működési feltételeit megismeri, annak támogatását egyenlő esélyekkel ítéli meg és hajtja végre. Kiválasztási kritériumok: A kiválasztásnál, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a civil szervezete célja, státusza alapján milyen teret tölt be a civil szférában, jogi, társadalmi, stb. legitimitása alapján. Adminisztratív információk: A tapasztalatok alapján az adminisztráció elfogadható, az ellenőrzés, és normakontrol gyakorlati működésén kell erősíteni, finomítani. Pályázati útmutatóval kapcsolatos egyéb észrevételek: elfogadható, világos, egyértelmű. A "pályázati felhívás" dokumentummal kapcsolatos észrevétel: elfogadható, pláne, ha azt a civil szféra igénye szerinti gyakorlat hitelesen követi. A projekt adatlappal kapcsolatos észrevétel: egyértelmű, világos, pontos. A kiírás c) komponensének célja az ágazati-szakmai civil érdekképviseleti együttműködések létrejöttének segítése és intézményesülésének elősegítése, a már meglévő érdekképviseleti együttműködések megerősítése. Az uniós ismeretek terjesztése része a támogatható tevékenységeknek, önálló célként nem tarjuk szükségesnek megjeleníteni. A Nemzeti Civil Alapprogramhoz való kapcsolódás nem a TAMOP 2.5.1 pályázat előkészítő munkacsoport hatásköre, arra nincs ráhatással. Az érintett civil szervezetek működési

25

költségeinek NCA finanszírozási igényeiről maguknak a szervezeteknek kell dönteni. A pályázatok értékelésénél a kiírás egyaránt figyelembe veszi a pályázó szervezetek eddigi tapasztalatait, szakmai tevékenységét, és azt, hogy mennyire hátrányos helyzetű kistérségekben valósul meg a projekt. IKF Alapítvány Milicz [email protected]

Ákos

Pályázók köre: Szükséges lenne kikötni, hogy a bejegyzett FŐTEVÉKENYSÉG legyen érdekképviselet, s ne csak egy létesítő okirat szerinti, felvállalt feladata legyen ez a pályázónak. Javasoljuk törölni az országos szervezet definiálásából azt, hogy jogszabályi, kormány ill. minisztériumi megállapodás szerint...., ez ugyanis számos potenciális pályázót kizár a lehetőségek közül. A főtevékenység szerinti érdekképviselet elvárás irreálisan leszűkítené a pályázók körét (pl. a munkáltatói érdekképviseletek legtöbbje kiszorulna), így ezt nem támogatjuk. A cél az volt, hogy az állam-civil érdekképviseleti együttműködésben már résztvevő alanyi körnek, egy belátható és reális nagyságú alanyi körnek nyújtsunk lehetőséget az együttműködési kör tartalmi-eljárási, mennyiségi-minőségi fejlesztésére. Kifejezett szándék alapján került a bármilyen formában, de létező érdekegyeztetési gyakorlatban jelenlét a feltételek közé. A pályázat tartalma: C4. Nem elszámolható költségek közül az eszköz bérletet javaslojuk módosítani (pl. tartós bérlet, vagy max. az öszköltség 1 %, stb. ), mert pl. projector, lap-top, gépjármű eseti bérleti költsége szerves részét képezheti a projectnek! Ennél a konstrukciónál az eszközbérlet költségének befogadása nem indokolt, mivel a kapacitásfejlesztés nem eszközbeszerzést jelent. A C1 c 6. ponthoz előírt fővárosi/megyei szinten résztvevő civil szervezetek darabszáma nem értelmezhető országos szintű érdekképviselet esetén, avagy nem világos a résztvevőkre vonatkozó követelmény (netán pl. 1*főváros + 19*megye)! C10 esetén a fenntartási kötelezettség nagyobb kifejtést igényel (pl. indikátorok). Valóban nem értelmezhető, mert a kiírás szerint azt a már létrehozott megyei együttműködések fogják megalakítani, amennyiben úgy döntenek. Pénzügyi feltételek: előleg lemondásról szóló nyilatkozat megkövetelése felesleges adminisztráció. Helyesebb volna a Cash Flow tervben az előlegről előre nyilatkoztatni a pályázót. A hivatkozott mondat kikerült az útmutatóból. Kiválasztási kritériumok: A környezet esetében felismerendő, hogy az ágazati, specikfikus, országos érdekképviselet biztosan Budapesthez kötött, így a Közép-magyarországi régió negatív irányú pontozása nem logikus. Mi számít itt a tevékenységnek (pl. oktatás helyszíne, vagy a székhely, vagy egy részkutatás lefolytatása)? - ez nem tisztázott. A szervezet értékelése esetén a C komponensben pályázók eleve

26

nem kaphatnak 4 pontot, ami nem logikus! Az értékelési szempontnál az a) és b) komponensben a kritizált szövegrész úgy szól, hogy amennyiben egy adott tevékenység hátrányos helyzetű kistérséget is érint, már előnyt jelent. Ha egy adott szervezet országos hatáskörű, akkor tevékenysége automatikusan érinti ezeket a kistérségeket is, így számára ez előnyt, nem pedig hátrányt jelent. 4.2 pont esetén Alapítványoknál a tagság nem értelmezhető, így ennek pontozása nem lesz objektív! 4.4 Társadalmi szervezetek NEM TUDNAK egyesülni, ők nem gazdasági társaságok, javasoljuk törölni. Szövetség létrehozása lehetséges, de felesleges követelmény, mert csak megsokszorozza a nem működő non-profit szervezeteket. A 6.1 és a 6.2 között érdemi különbséget nem érzékelünk, ezt a 25 pontot javasoljuk összevonni a 6.2. alá minden komponensnél! A pontszámokra tett észrevételeket nem tartjuk alaposnak a következők miatt: az alapítványnak természetesen nincsen „tagsága”, de ennek értelmezésére szolgál a „tagbázis szélesítése” fogalomértelmezés a C.1./c/10. pontjában, valamint a 9-es számú mellékletben; a társadalmi szervezetek is tud(hat)nak egyesülni; a 6.1. és 6.2. között van különbség, az első a költségvetési szabályok betartását, a második a költségvetés realitását értékeli. A pályázat kiírója nem tekint el a szervezetek együttműködésének támogatásától, mivel a széttagoltság csökkentése jelen pályázat egyik deklarált célja. Adminisztratív információk: F1 utolsó mondata nem értelmezhető. F3-ban leírt cégkivonat társadalmi szervezetek esetében nem létezik, bíróság által nyilvántartott, jogerősen bejegyzett képviselő aláírási címpéldánya lehet irányadó! Az F’ pont kikerült az útmutatóból. A „cégszerű aláírása” véleményünk szerint kellően elterjedt kifejezés, nyilvánvalóan az alapítvány képviseletére vonatkozó sajátos szabályok alkalmazását jelenti. A projekt adatlappal kapcsolatos észrevétel: 4.4.1-nél önkéntesek megadása hasznos lenne! 6.2.1 C) komponensnél csak 6 részelem van, míg a felhívásban több, szám szerint 10. A 4.4.1 pont nem zárja ki azt, hogy olyan személyek is fel legyenek sorolva a projektben résztvevőként, akik önkéntesen vesznek részt a megvalósításban. Az adatlapot a 6.2.1 pontban az észrevétel alapján kiegészítettük. Egyéb észrevétel: 8. melléklet: gyermek és ifjúsági civil érdekképviselet közül javasoljuk a kábítószerügyeket törölni, vagy azok az egészségügyi tárgyú ponthoz beszúrni! Szakmapolitikai kérdés, a kábítószerügynek az egészségügyi terület mellett legalább olyan relevanciája van a gyermek és ifjúsággal foglalkozó területen. (Például a mellékletben is említett kábítószer-megelőzés területén.) Emiatt nem kívánjuk törölni. Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány Zalabai Péterné [email protected]

27

Pályázók köre: A b) komponens - azaz a jogsegélyszolgálat létrehozásáról szóló pályázati egység - esetén a pályázók körének meghatározása véleményünk szerint indokolatlanul szűk. Jogsegélyszolgálatot ugyanis érdekképviseletet ellátó civil szervezetek, alapítványok is elláthatnak, hiszen a jogsegély nyújtásának feltételeit ők is képesek megteremteni. A pályázók körének alapítványokra és egyéb civil szervezetekre való kiterjesztését javasoljuk. Jogi tanácsadást Alapítványunk is folytat ügyfelei részére a Munkaerő-piaci Szolgáltatás keretében. A b) komponens esetében a munkáltatók és a munkavállalók számára nyújtott, a munkavállalói érdekképviseletek által hagyományosan működtetett jogsegélyszolgálatok regionális rendszerének kialakítása a cél. Amennyiben ettől eltérő profilú jogsegélyszolgálat kialakítását lehetővé tesszük civil érdekképviseletek számára, a komponens alapcélját kell módosítani, amit ebben a fázisban már nem támogatunk.

28