Somogyi Sándor
TALAJVÉDELEM M I N T A KÖRNYEZETVÉDELEM RÉSZKÉRDÉSE ÉS AZ ÉLELEMTERMELÉS
Bevehető Az utóbbi néhány évben mind többet foglalkozunk környezetünk és kör nyezetvédelmünk problémáival. Mind több tudományos alapossággal ké szült beszámoló szól aggodalommal a környezetszennyeződés problémá járól. Egyre inkább belátjuk, hogy az anyagcserén keresztül az egész élő világ szoros összefüggésben van környezetével. Az ember beavatkozik a természet rendjébe, folyamatait változtatja, az anyagcserét szükségleteihez idomítja. Az ilyen változások legnagyobb része azonban megbosszulja magát, mert környezetünk olyan átalakulásához vezet, amely lehetetlenné, vagy legalábbis egészségtelenné teheti azt az emberiség számára. Az emberi kéz okozta változásokat úgy pozitív mint negatív értelemben lépten-nyomon megfigyelhetjük. A negatív változások közül megemlíthet jük: Egyes állat- és növényfajok teljes kipusztulását, a levegő és víz szennye ződését, hulladékhegyek keletkezését, a környezet vegyi és radioaktív szennyeződését, a talajeróziót stb. 1
Régen ismert tény, hogy a jelenlegi technikára és technológiára alapozva az adott készleteken nyugvó iparágak a végleges és teljes kimerüléssel állnak szemben, (más kérdés az. hogy a technika és a technológia fejlődése milyen gyors lesz és mikor éri el az olyan energetikai és ásványforrások kihaszná lásának lehetőségét), í g y például a tengervíz és közönséges kőzetek ki használását, ami ma még alig képzelhető el, de senki sem gondolt arra, hogy ilyen gyorsan elérkezik az idő, amikor a civilizált környezetben semmi sem jelentkezik meghatározatlanul nagy mennyiségben. Senki sem gondolt arra, hogy tiszta levegőt, vizet és termőtalajt csak jól tervezett munkával tudunk biztosítani magunknak és utódainknak. Lassan eljut tudatunkig, hogy most 3,5, harmic év múlva feltehetően 7 milliárd embernek - nem tud a
bioszféra elegendő oxigént, tiszta vizet és termőtalajt nyújtani, ha mérgező gázokkal, hulladékkal, mérgekkel, radioaktivitással szennyezzük ellenőri zetlenül és felelőtlenül. A gyártelepeken és környékükön a levegő már most is elviselhetetlenül és minden egészségügyi normát túlhaladva szennyezett, ugyanígy a nagy városokban, sőt az autóutakon is a nagy forgalom idején. Nem csoda, hogy szinte világmozgalommá fejlődött a hétvégi kirándulás, és az emberek milliói menekülnek szabad idejükben a természetbe. A folyó- és állóvizek elszennyeződése akkora méreteket öltött, hogy na gyon sok helyen teljesen elvesztették régi tulajdonságaikat. A Rajnáról már régen úgy beszélnek, mint Európa legnagyobb szennycsatornájáról. A Duna vizét is sok száz gyár és település szennyezi, sokszor mérgezi, aminek következtében lassan kiveszik növény és állatvilága. Itt van a Palicsi-tó esete is. Igaz, hogy geológiailag elöregedő tóról van szó, amelynek már megkezdődött az elhalási - betemetési folyamata, de biztosan meggyorsította ezt Szabadka szennyvize is. Feltehetően a Palicsi-tó megvédése sokkal olcsóbb lett volna mint a folyamatban levő felújítás. Az oceanográfusok is riadót fújtak. A végtelennek tűnő tengerek is mind szennyezettebbek. Mind nagyobb változások észlelhetők növény- és állat világában, nem beszélve arról, hogy a partok közelében esetenként annyira elszennyeződik, hogy fürdésre, halászatra alkalmatlan. A környezetszennyeződés taglalói mind több konkrét ajánlatot tesznek a helyzet továbbromlásának megakadályozására. A megoldások lényege minden esetben a szennyeződés hordozóinak semlegesítése, szűrőberen dezések, ülepítők építése a gyáripar és városok szennyvizének, gázainak kiszűrésére, ülepítésére. Úgy látszik, hogy a Rajna és a Palicsi-tó esetéhez hasonlókra volt szük sége az emberiségnek, hogy „felfedezze' környezetét, annak fontosságát és az azzal kapcsolatosan sokasodó problémákat. A környezetvédelem egy kérdését - a talajvédelmet azonban még most is keveset taglaljuk. Talán itt kevésbé mérhető jelenségekről van szó (az emberi egészségre nem direkt ható ártalmakról) de ez nem azt jelenti, hogy az emberiség szemszögéből kevésbé veszélyesekről, mert a talajvédelem el hanyagolásával nemcsak környezetünk, hanem az élelemtermelés ma még legfontosabb forrását is romboljuk. Ezért próbáljuk meg a teljesség igénye nélkül a környezetvédelemnek és élelemtermelésnek néhány, a termőtalajjal kapcsolatos vonatkozását ki domborítani. A teljesség igényét ki kell zárnunk, mert habár a szakemberek kutatásaik során rengeteg eredményt elértek, nem végezték el szintézisüket. Amennyire egyesek ismerik a részkérdéseket, épp annyira nem ismerjük a kérdést, egészként. 87
A kutatási részeredmények szintézise a probléma egészének megisme rése, a részfeladatokra bontás és kivitelezés a jövőé, de itt az ideje, hogy a figyelmet felhívjuk ennek elkerülhetetlenségére.
A mezőgazdasági
kapacitásnövekedés
kérdése
és
lehetősége
Nem igényel bizonyítást az az állítás, hogy az emberiség először a kedvező fekvésű, könnyen művelhető földterületeket foglalta el. A melioráció mint a termőföldfoglaló, -védő és -javító módszerek összessége csak akkor jelent meg, amikor már csak olyan földterületek álltak szabadon, amelyek igénybevétele kisebb vagy nagyobb javítási munkálatokat igényelt. Vég eredményben, az újabb területek művelésbe vonása ma is ebben a sorrend ben történik a világ egyes részein. Ugyanígy, a talajvédelmi munkálatok megjelenését is az okozta, hogy az ember kénytelen volt megvédeni azt a termőföldet, amivel rendelkezett . A világ nagyon sok pontján van még lehetőség új termőterületek ki alakítására öntözéssel, lecsapolással stb. Tehát a jövőben is lesznek lehető ségek a termelőkapacitások ilyen növelésére. A világ fejlettebb része azonban, sokkal nagyobb kapacitásnövekedést ért el a világviszonylatban is legfontosabb növények gépesítésével, vető mag-szelekciójával, műtrágyázással, öntözéssel . A fejlettebb államokban ez a két kapacitásnövelési mód verseng is egy mással. Mindaddig amíg olcsóbb a meglevő területek belterjesítése, mint az új területek művelésbe vonása, addig újabb meliorációkba nem kezdenek, hacsak annak nincs egyéb oka, ami indokolttá teszi a meliorációt és a terme lés területi növelését. 2
3
Figyelembe kell azonban venni, hogy az új területek művelésbe vonásá nak lehetősége véges. Tekintettel az emberiség számszerű szaporodására, belátható időn belül az állandó belterjesítés mellett is minimálisra fogjuk csökkenteni a területnövelésre alapozott kapacitásnövekedés lehetőségét. A belterjesítés beláthatatlan lehetőségei mellett is szükség lesz minden talpalatnyi földre, mert számolni kell az objektív területcsökkenésekkel (városok, ipartelepek, utak építése).
A kapacitásnövelés
hatása a
talajra
A földterületek termelésbe vonása már magában bizonyos természeti egyensúly-megbontást jelent, mert az ember kénytelen megsemmisíteni vagy legalább lecsökkenteni a természetesen kialakult flórát és faunát a kultúrnövényeknek szükséges élettér biztosítása miatt. Ezenkívül az em88
ber kénytelen állandó talajműveléssel és egyéb agrotechnikai méretekkel „kedvezni" a kultúrnövényeknek, mert egyébként a kultúrnövények nem bírnák a versenyt a gyomnövényekkel és a természet visszafoglalná a termő talajt. A növényzet irtása utat nyit az eróziónak a talajművelés, különösen a soros művelésű növények termelése pedig fokozza ezt, különösen a hullá mos és széljárta talajon. (Nem véletlen, hogy a növénytermesztők kísér leteznek a jelenleg megszokott talajművelés nélküli növénytermesztéssel. Már a szántás megtakarítása óriási anyagi előnnyel járna, nem beszélve arról, hogy ez lényegesen megkönnyítené a talaj megvédését is). Tehát ezeknek az agrotechnikai műveleteknek komoly következményei vannak. Tekintetbe kell azonban venni a belterjesítés hatásait is. Az állandóan növekvő terméshozamokkal mind több tápanyag kerül ki a talajból, ami a természetes anyagcserével vagy visszakerül oda, vagy nem. A növekvő terméshozamok viszont mind nagyobb és nagyobb mennyiségű oldható tápanyagot követelnek, amit csak trágyázással tudunk biztosítani. A trágyázás mennyiségi fejlődésén kívül minőségi fejlődés is tapasztalható, mert a nyomelemtrágyázás mind időszerűbbé válik, tekintettel arra, hogy mind jobban megmutatkozik ezen elemek hiányának terméshozamcsökkentő hatása. (A nyomelemhiánynak van egy közvetett hatása, amire az állatte nyésztők figyeltek fel. A megnövekedett terméshozamok általában nyomele mekben szegények, aminek negatív hatása van az állattenyésztésben elért eredményekre. Ez annál inkább kifejezésre jut, minél belterjesebb az állat tenyésztés és minél nagyobb hozamra törekszünk. Tehát a nagy hozamok „gyengébb minősége" kerékkötője az állattenyésztés fejlődésének. Ezt a problémát nyomelemadagolással oldják meg a nutricisták, ugyanakkor a nyomelemtrágyázást is pártolják, hogy a növekvő állattenyésztési hozamok ilyen igényeit minél nagyobb biztonsági fokkal kielégítsék). A belterjesítés másik kérdése a fokozott növényvédelem és gyomirtás. A kultúrnövények állandó szelekciójával, keresztezésével mind nagyobb termőképességű növényeket kapunk, amelyeknek a trágyázáson és művelé sen kívül fokozott védelmet kell nyújtani tulajdonságaik kihasználására. A vegyszerezés elkerülhetetlen, de tudni kell, hogy a vegyszerek nemcsak pozitív, hanem negatív hatást is kifejtenek. Nemcsak azokat a kártevőket és gyomokat semmisítik meg, amelyek ellen használjuk őket, hanem a többi élőlény egy részét is, ami szintén a természeti egyensúly megbontását jelenti, sőt a talaj és növényzet szennyezésével veszélyeztetik az embert is. Tehát a tudomány alkalmazása két irányban hat. Egyik oldalról lehetővé teszi az óriási kapacitásnövekedést úgy a mezőgazdasági terület növekedé sével, mint belterjesítéssel, de megbontja környezetünk egyensúlyát. Másik oldalról biztosította már is azokat az ismereteket, amelyek lehetővé
89
teszik a szükséges természeti egyensúly fenntartását. Az eredmény, az em beren múlik, illetve azon, hogy az ismeretek használata közötti egyensúlyt meg tudja-e találni és hasznosítani.
A talajvédelemmel
és élelemtermeléssel
kapcsolatos
ismeretek
helyzete
A sivatogok és kopár hegyoldalak, ahol valamikor termékeny, sokszor sok öntözött termőföldek terültek el, a régi falvak, városok, kereske delmi központok romjai egykor virágzó civilizáció kísérteteiként emlé keztetnek arra, hogy ahol nincs termőtalaj, ott nincs élet sem. Valamikor hatalmas területek voltak betelepíthetők, de ma már nincsenek felfedezhető, átkutatható, kiaknázható, gyéren lakott kontinensek. Attól az időtől - amikor ilyen talaj leromlások történtek - a mai napig nagyon sok változás történt. Az emberiség számszerű szaporodása elkerül hetetlenné tette a használatba fogott termőtalaj valamilyen fokú megvédését a lerombolástól. Rengeteg kutatási eredmény, tapasztalat halmozódott fel ezzel kapcsolatban. A fejlődés azonban azt mutatja, hogy a termőtalaj kisebb vagy nagyobb mértékben tovább romlott a világ nagyon sok részén. Nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy ebben a kérdésben az elmélet megelőzi a gyakorlatot. Az ismeretek sokkal nagyobbak, mint az alkalmazás. Például Vajdaság mezőgazdasága egészen a második világháborúig kétváltásos növénytermeléssel, kukoricával és tarlós gabonával használta ki a talajt. A csernozjom ilyen egyoldalú kihasználásának eredményeképpen a következő változások történtek: - A csernozjom valamikori humusztartalm 40—50%-kal csökkent, vagyis 8—9%-ról 4—6%-ra. - A humusztartalom ilyen nagyméretű csökkenése maga után vonta a nitrogéntartalom csökkenését i s . - A szántóréteg stabil, szemcsés struktúrája morzsalékossá vált, mivel a talaj nedvességtartalma nem mindég kedvező a talajművelésre. Ezek a változások végeredményben a csernozem termőképességére vol tak csökkentő hatással . Ha ezt összehasonlítjuk akkori ismereteinkkel a gazdálkodáski rendszerek ről, vetésforgókról, trágyázásról, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a gyakorlat messze lemaradt, s ha tettünk is komoly lépéseket a lemaradás csökkentésére, nem sikerült a mai napig sem pótolni, mert a kutatások is mérföldes léptekkel haladtak előre. 4
Az emberiség számának robbanásszerű növekedése szükségessé tette a termőtalajok meliorálását, új területek elfoglalását, mert a mezőgazdasági termelés nem növekedett robbanásszerűen és főleg nem egyenletesen a világ különböző részein . 5
90
A termőterület növekedése mégsem volt azonos a lakosság számszerű növekedésével, mivel a városok, ipartelepek, utak, repülőterek építése, a helyenkénti talajrombolás termőtalajt vett el, és nagyon sok helyen még termőterület-zsugorodásról is beszélhetünk. Végeredményben az embe riség kezében a legfontosabb fegyver a területegységenkénti hozamnövelés maradt. A terméshozamok növelése nem olyan téma, amihez az emberiség nem nyúlt hozzá, mint azt már az előzőkből láttuk. Ellenkezőleg, azt lehet állítani, hogy hatalmas eredmények születtek, de egyelőre még biztos, hogy ezen a téren is sokkal nagyobbak az ismeretek a gyakorlati alkalmazásnál. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az emberi tudástár fegyvereit nem eléggé összehangolva alkalmazták a terméshozamnövelésben, ami sokszor a termő talajt károsította, akkor eljutunk odáig, hogy nemcsak a termőtalaj területi, hanem minőségi megőrzésében sem távolodtunk el a szakadék szélétől. A terméshozamok gyorsabb növelésének szükségességét mi sem bizo nyítja jobban mint az elért haladás ellenére létező éhező tömegek nagysága. Ha mi nem is éhezünk és nem tudjuk, hogy mit jelent az egész életet végig kísérő éhezés, tudni kell, hogy az emberiség 70%-a szinte állandóan éhezik, olyan időszaki élelmezési problémákkal, amit az egész emberiség összefo gása sem tud lényegesen enyhíteni . 6
Nem vitatható, hogy el lehetett volna kerülni és végeredményben el lehet kerülni az emberi környezet pusztulását, a táplálkozási problémák ilyen alakulását, amikor ismerjük (és az ilyen ismereteink állandóan bővülnek) a környezetpusztulás megakadályozásának és az élelmiszertermelés óriási kibővítésének eszközeit. Csak az emberi ismerettár ésszerűbb felhasználását kell harcba vetri.
A jelenlegi
helyzet
néhány
jellegzetessége
A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy ha nincsenek is olyan jelenségek, mint amit a balkáni tölgyfaerdők török kori és Velence kori pusztítása oko zott a talajrombolás terén, ez nem azt jelenti, hogy az erózió problémája megszűnt. Csak kevésbé vesszük észre, mert lassabb folyamatokról van szó. Nincs olyan földrajzkönyv, amelyik ne említené meg, hogy Egyiptomot a Nílus táplálja évi kiöntéseivel és a termékeny iszap lerakásával. Az Asszuáni gát felépítésével és a Nílus szabályozása után egészen biztosan megválto zik a Nílus-vidék ökológiája. Hány műtrágyagyár és mekkora energia fel használása fogja tovább fenntartani, sőt bővíteni a vidék termelési kapa citását az más kérdés, de Asszuán nem oldotta meg Etiópa és Szudán prob lémáját, akik eddig is megfizették a Nílus menti termésbőséget, mivel a Nílus onnan erodálta az iszapot. A szél eróziójára is említhetünk egy közelebbi, bár kevésbé kirívó példát. 91
Vajdasági szakkörök már nem is tartják vitatémának a szélvédő erősávok szükségességét. A gyakorlati hozzáállás is azt bizonyítja, hogy nem kell, mert akadályozza a nagy kapacitású gépek használatát, a repülőgépek vegy szerezését, elfoglalja a termőföldet stb. Ha szétnézünk a Telecskai dombokon, akkor rádöbbenünk, hogy a szél eróziós hatása mind kifejezettebb mérete ket ölt. Úgy látszik, elvesztettük szem elől, hogy a vajdasági szállásvilág megszüntetésével, amely saját rendetlenségében is szélvédő szerepet játszott (állandóan törve a szelet, védte a talajt), megszüntettük azt a rendszert, amit a szélvédő sávok ültetésével lehet csak helyettesíteni. 7
Ezenkívül itt van a vegyszerezés problémája is, amit nem domborítunk ki eléggé. Ha eltekintünk azoktól a nehézségektől amelyeket a gyáripar okoz egyes vidékeken (Ruhr-vidék, minálunk Bor) szennyező gázaival, akkor is marad egy olyan probléma, ami sokkal nagyobb területre terjeszti ki hatását, és ha kevésbé is szembeötlő, de annál veszélyesebb. Gondoljunk csak a műtrá gyahasználat mai méreteire. Ha le is szegezzük azt a tényt, hogy az emberi ségnek élelemre van szüksége, és a természetes környezetet meg kell bon tania a nagyobb hozamok érdekében (tehát nem vitatható a műtrágyahasz nálat, sőt vitathatatlanul növelni kell), marad a tény, hogy nem értük még el azt az ideális szintet, hogy csak olyan műtrágyákat használjunk, amelyek elbomlása és kihasználása tökéletes. Ebből következik, hogy egyes mű trágyák szennyezik a talajt. Ez azonban a kevésbé veszélyes beavatkozásunk a természet rendjébe. Ebben a kérdésben gyors eredmények is várhatók, mert a gyáripar arra törekszik, hogy a minél nagyobb hatóanyagtartalmú műtrágyák gyártásával csökkentse a szállítási költségeket. Amellett az agronómia eléggé ismeri a műtrágya és talaj egymásrahatását, és ritkán eshet meg az érzékeny talajtípusok téves műtrágyázása. Sokkal veszélyesebb az a reális tény, hogy a vegyszeres növényvédelem és gyomirtás ott is hatással van, ahol az nem kívánatos. A talajvíz által el mozgatott vegyszerek ott is irtják a növény- és állatvilágot, ahol az nem kívánatos, arról nem is beszélve, hogy reális veszélyt jelentenek az emberek egészségére, mivel általában kumulatív mérgekről van szó. Tehát eljutot tunk egy pontra, amikor a termőföldek nemcsak mindennapi kenyerünk, hanem a betegség forrásává is válhatnak . 8
Mi a teendő? Ha elfogadjuk, hogy ilyen a helyzet; a rendelkezésünkre álló termőterület nem növelhető lakosonként, mert nem csak új területeket fogunk mű velésbe, hanem veszítünk is, az emberiség viszont hihetetlen gyorsasággal szaporodik, ugyanakkor a meglevő talaj is elszennyeződik, erodálódik, 92
akkor igen is szélesebb síkon kell beszélni a talajvédelemről. Elsősorban is ettől függ létünk egyik legfontosabb alapja: az élelemtermelés. (Vannak előrelátások, hogy már a jövő században az emberiséget elsősorban a tenger fogja táplálni, de a termőföld szerepe akkor sem lesz nélkülözhető. Amellett azt sem tudjuk, hogy az óceánok szennyeződését sikerül-e megállítani olyan szinten, ami még lehetővé teszi az élelem tengeri termelését.) Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, nem könnyű tömör választ adni. Szükséges tudatosítani minden emberben a környezetvédelmi harc min den mozzanatának fontosságát. (Ha í g y fogjuk fel a napisajtóban megjelenő cikkeket - hogy tudatosítani akarnak - , akkor nagy kár azzal jellemezni egyik cikkekben a környezetvédelemmel foglalkozókat, hogy igazuk van, ám egy kicsit eltúlozzák a veszélyt.) Lényeges kérdés a környezetvédelmi kutatásokat integrálni, az egész bioszféra szennyeződésének problémáját a maga összetettségében vizsgálni, mert a levegő-, víz- és talajszennyeződés egymásra is hat. A tudományos kutatások keretében az alapkutatásokon kívül megfelelő helyet biztosítani az olyan jellegű interdiszciplináris kutatásoknak, amelyek az ismeretek szintetizálásában fognak eredményt adni. (Ha az alapkutatások azok, amelyek előre viszik a kutatás fejlődését, akkor az interdiszciplináris kutatások azok, amelyek biztosítják az alkalmazást, csökkentik az alkalma zás lemaradását). Mivel a termőföld minden természeti erőforrásnál inkább társadalmi érdekek hordozója, a tudományos tervezési módszerek fejlettebb formáihoz folyamodva a földhasználat-tervezésben, gazdálkodási rendszerben olyan helyzetet kell teremteni, amely a mezőgazdasági erőforrások folytonos meg újulását garantálja, és nem csak a mind nagyobb termést. Tehát bizonyos értelemben felül kell vizsgálni a „legkisebb befektetéssel - legnagyobb hozam" elvet. Az embernek, mint tudatos lénynek ténykedését ebben a kérdésben is az emberi tudástár harmonikusabb alkalmazásának kell jellemeznie.
Jegyietek 1 Az
anyagcsere
megbolygatásának
4 7 0 . o l d a l , S z i k r a kiadás, B u d a p e s t , nek, amelyet nagy központokban
p r o b l é m á j á r a m á r M a r x is f e l f i g y e l t
(A tőke,
1 9 5 5 . ) és m e g á l l a p í t o t t a , h o g y : A v á r o s i n é p e s s é g h a l m o z össze, f o l y t o n n ö v e k v ő
termelés egyrészt halmozza a társadalom történelmi mozgatóerejét,
túlsúlyával a tőkés másrészt
megzavar
ja az e m b e r és f ö l d k ö z ö t t i a n y a g c s e r é t , azaz az e m b e r által é l e l m i és r u h á z k o d á s i e s z k ö zök
f o r m á j á b a n elhasznált
t a l a j a l k a t r é s z e k visszatérését
termékenységének ö r ö k természeti 2
a talajba, tehát a talaj t a r t ó s
feltételét.
I l y e n f o l y a m a t o k jellemzik p é l d á u l s z ű k e b b h a z á n k a t , V a j d a s á g o t is. T ú l z á s n é l k ü l
93
á l l í t h a t ó , h o g y V a j d a s á g elég s o k a t tett e d d i g a m e l i o r á c i ó s m u n k á k t e r é n , m i n t a h o g y az m e g á l l a p í t h a t ó B. Z i v k o v i c és m á s o k Z e m l j i s t a V o j v o d i n e ( N o v i S a d , 1 9 7 2 . ) c í m ű 2
k ö n y v é b ő l : T a r t o m á n y u n k összterülete 2 1 5 0 9 k m , amiből 1 6 4 8 0 0 0 hektár a m e g m ű v e l t t e r ü l e t . A V a j d a s á g t e r ü l e t é n kiépített 1 3 0 0 k i l o m é t e r h o s s z ú t ö l t é s r e n d s z e r 6 6 0 0 0 0 h e k t á r t v é d az á r v í z t ő l . H o z z á v e t ő l e g e s e n 1 0 0 0 0 k i l o m é t e r h o s s z ú c s a t o r n a r e n d s z e r és 1 1 0 s z i v a t t y ú t e l e p v é d i a l e c s a p o l á s r a s z o r u l ó t e r ü l e t e k 6 0 % - á t . D e l i b l á t és S z a b a d k a k ö r n y é k é n e r d ő t e l e p í t v é n y e k k ö t i k az e o l i t i k u s h o m o k o t s t b . 3 Dr. Prokopije Milenkovic -
Ekonomska
politika u poljoprivredi (Poljoprivredni
fakultét, N o v i Sad, 1973.) című jegyzeteiben a mezőgazdaság ilyen kapacitásnövekedé sét jellemzi a k ö v e t k e z ő a d a t o k k a l : A z U S A - b a n e g y f a r m e r r a 1 8 7 0 - b e n 1 , 7 , 1 9 2 0 - b a n 5 , 3 , 1 9 5 0 - b e n 5 0 , 1 9 6 5 - b e n 9 6 l ó e r ő j u t o t t . U g y a n e b b e n az o r s z á g b a n 1 9 3 4 - 3 8 5,5 millió tonna m ű t r á g y á t használtak, míg fejlődésnek köszönhetően,
között
1 9 6 1 - 6 2 - b e n 3 3 , 4 millió tonnát. A z ilyen
m í g az e g y é b gazdasági á g a k m u n k a t e r m e l é k e n y s é g e 1 9 4 9
és 1 9 5 9 k ö z ö t t 2 3 % - k a i , a m e z ő g a z d a s á g é
4 5 % - k a i lett n a g y o b b . A
mezőgazdasággal
f o g l a l k o z ó k létszáma 1 9 5 4 - t ő l ( 1 9 0 1 9 0 0 0 ) 1 9 6 9 - i g ( 1 0 3 0 7 0 0 0 ) a f e l é r e c s ö k k e n t . A f o n tosabb termékek termelése lényegesen gyorsabban nőtt mint a fogyasztás. 4
5
B. Z i v k o v i c és m á s o k - Z e m l j i s t a V o j v o d i n e , 8 1 - 8 2 . oldal. A F A O 1 9 7 0 - e s é v k ö n y v e szerint az élelmezés v i l á g v i s z o n y l a t b a n is j a v u l az u t ó b b i
i d ő b e n , m e r t 1 9 5 4 és 1 9 6 9 k ö z ö t t a m e z ő g a z d a s á g i
termelés gyorsabban
növekedett
m i n t a l a k o s s á g létszáma. E 1 5 é v alatt a v i l á g l a k o s s á g á n a k létszáma 3 4 % - k a l n ő t t , míg a mezőgazdasági
termelés 4 8 % - k a l így a lakosonkénti élelemmennyiség
10%-kal
n ö v e k e d e t t . A v i l á g fejletlen részeiben, a z o n b a n , a n n a k e l l e n é r e , h o g y a t e r m e l é s n ö v e l é s n a g y o b b v o l t ( 5 2 % ) az á t l a g n á l , m é g m i n d i g csak 4 % - k a l n ö v e k e d e t t a l a k o s o n k é n t i élelemmennyiség,
m e r t a lakosság s z á m á n a k g y o r s a b b n ö v e k e d é s e e l l e n s ú l y o z t a a t e r
m e l é s n ö v e k e d é s l a k o s o n k é n t i hatását. A
f e j l e t t e b b á l l a m o k á t l a g o n aluli t e r m e l é s n ö v e k e d é s e
lakosonkénti élelemnövekedést
tett
(46%) ugyanakkor 22%-os
ki, m i v e l a lakosság számbeli n ö v e k e d é s e
sokkal
k i s e b b v o l t az á t l a g o s n ö v e k e d é s n é l . 6
A V ö r ö s k e r e s z t , U N I C E F és m á s s z e r v e z e t e k t é n y k e d é s e i g e n ü d v ö s , e m b e r b a r á t i
és n e m l e b e c s ü l e n d ő ,
de n e m elég e g y é b r e , m i n t az e m b e r i s é g l e l k i i s m e r e t é n e k
meg
n y u g t a t á s á r a . A p r o b l é m á k a t n e m o l d j a m e g , m é g csak n e m is e n y h í t i l é n y e g e s e n , m e r t s e g é l y ü k lassabban ér r e n d e l t e t é s i h e l y é r e , m i n t p é l d á u l h e l y i h á b o r ú k esetén a f e g y v e r k e r e s k e d ő n a g y h a t a l m a k f e g y v e r k ü l d e m é n y e i . S ő t s o k k a l k e v e s e b b e m b e r életet meg,
mint amennyit a fegyverküldemények
h o g y a gazdaságilag
megsemmisítenek.
e r ő s á l l a m o k az é l e l e m s e g é l y t
Nem
beszélve
is s o k s z o r p o l i t i k a i
ment arról,
machinációik
céljaira használják fel. 7
A
Az
eróziót
illető
nagyságrendek
Zemljiáte V o j v o d i n e című
könnyebb
megítélése
végett
k ö n y v 4 4 2 . o l d a l á n a szegedi e g y e t e m
jegyezzük adatait
meg: idézik:
2
A Tisza 1 7 2 3 3 0 k m - r ő l g y ű j t i össze az e r ó z i ó v a l e l m o z g a t o t t a n y a g o t . T o v á b b á , sze g e d i m é r é s e k azt m u t a t j á k , h o g y a Tisza é v i 8 m i l l i ó t o n n a h o r d a l é k o t szállít, a m i b ő l 5 , 5 m i l l i ó az o l d h a t ó a n y a g . 8 J ó l i s m e r t eset f e l e l e v e n í t é s é v e l i l l u s z t r á l j u k a k é r d é s t , ha m e g e m l í t j ü k a D D T - t . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n az egész v i l á g o n e l t e r j e d t a használata. A l i g 3 0 é v m ú l v a a l e g t ö b b á l l a m m e g t i l t o t t a használatát, m e r t b e b i z o n y o s o d o t t ,
hogy mint kumulatív
m é r e g lassan f e r t ő z i az e m b e r i s é g e t , m i v e l n e m c s a k az r a k o d i k le az e m b e r i s z e r v e z e t b e n , ami d i r e k t b e k e r ü l , h a n e m az is, ami e l ő z ő l e g az á l l a t o k és n ö v é n y e k s z e r v e z e t é b e n h a l m o z ó d o t t fel. T e g y ü k is k e z d i k t a g a d n i , h o g y
hozzá,
hogy
a valamikori legnagyobb
r e k l á m o z ó i m á r azt
valaha termeltek D D T - t . Ilyen helyzetben miként
lehetünk
b i z t o s a k a b b a n , h o g y a j e l e n l e g h a s z n á l a t b a n l e v ő v e g y s z e r e k is n e m ú g y k e r ü l t e k - e f o r g a l o m b a , h o g y k i sem lettek e l é g g é v i z s g á l v a .
94
Remimé
Zastita zemljis a kao deo zastite covekove sredine i proizvodnja hrane L
Istice se p r o b l e m zemljista k a o e l e m e n t a b i o s f e r e i o s n o v e Povecanje
kapaciteta
u
poljoprivredi
ide
povecanjem
i intenziviranjem ranije osvojenih povrsina. Mogucnosti
proizvodnje ljudske hrane. poljoprivrednih
povrsina
sirenja p o l j o p r i v r e d n i h p o v r -
áina je o g r a n i í e n a a m o g u c n o s t i za i n t e n z i v i r a n j e su b e z k r a j n i . Osvajanje poljoprivrednih povrsina poremecuje biolosku erozije. Proces intenziviranja obezbeduje
ravnotezu i otvara proces
s v e v e c e p r i n o s e p o jedinici p o v r s i n e , ali t o
o d n o s i s v e viáe b i l j n i h asimilativa iz zemljista. G u b i t a k h r a n i v a iz zemljista z a j e d n o sa sve vecim
zahtevom
za zastitu
bilja z a h t e v a s v e jacu h e m i z a c i j u
sto ima i n e g a t i v n o
d e j s t v o na zemljiste. C o v e c a n s t v o r a s p o l a z e z n a n j e m za p o v e c a n j e kapaciteta u p o l j o p r i v r e d i a i z n a n j e m k o j a bi o m o g u c i l a
sacuvanje c o v e k o v e
sredine.
Zavisi
od
coveka
k a k o ce
koristiti
s v o j e z n a n j e , da li ce naci r a v n o t e z u i z m e d u r a z n i h z a h t e v a . Ako
p r i h v a t a m o da je situacija o v a k v a : P o l j o p r i v r e d n a p o v r s i n a se n e m o z e p o v e c a t i
p o s t a n o v n i k u ; b r o j s t a n o v n i k a se p o v e c a v a n e s h v a t l j i v o m b r z i n o m , i s t o v r e m e n o zemljiste e r o d i r a i z a g a d u j e , o n d a t r e b a o c u v a n j u zemljista g o v o r i t i i s i r e m
se
smislu,
jer o d t o g a zavisi o s n o v a naseg o p s t a n k a — p r o i z v o d n j a l j u d s k e h r a n e . Sta u r a d i t i ? V e o m a je v a z n o da s v a k i c ö v e k s t c k n e s p o z n a j u o v a z n o s t i c u v a n j a c o v e k o v e s r e d i n e . S u s t i n s k o je p i t a n j e i n t e g r a c i j e c e l o k u p n e
problematike zagadivanja biosfere i pos-
matranje o v i h pitanja u s v o j o j kompleksnosti
j e r p o j e d i n i elementi
biosfere
i jedan
drugog uplivisu. U naucnim
istrazivanjima obezbediti
o d g o v a r a j u c e m e s t o i n t e r d i s c i p l i n a r n i m istra-
z i v a n j i m a k o j a t r e b a da d a j u r e z u l t a t e u sintezi z n a n j a . S o b z i r o m da je zemljiste o d s v i h p r i r o d n i h r e s u r s a u n a j v e c o j m e r i nosilac d r u S t v e nih interesa, t r e b a p r i m e n i t i r a z v i j e n i j e n a u c n e
metode
planiranja koriscenja
zemljista
i sistema z e m l j o r a d n j e , s t v a r a j u c i u s l o v e u k o j i m a ne s a m o s t o se p o s t i z e s v e v e c a p r o izvodnja nego i stalno obnavljanje p o l j o p r i v r e d n i h p r o i z v o d n i h potencijala. P r e m a t o m e na n e k i nácin t r e b a r e v i d i r a t i i p r i n c i p „ S a n a j m a n j e u l a g a n j a -
najveci
prinos".
Summary
The protection of soil the protection of man's enviionment and the production of food T h e p r o b l e m o f soil is p o i n t e d t o as b e i n g an e l e m e n t o f b i o s p h e r e a n d t h e basis the p r o d u c t i o n o f humán
of
food.
T h e capacity in a g r i c u l t u r e is increased
by augmenting
t h e a g r i c u l t u r a l arcas a n d
i n t e n s i f y i n g t h e a l r e a d y w o n o n e s . T h e p o s s i b i l i t y o f a u g m e n t i n g t h e a g r i c u l t u r a l areas is r e s t r i c t e d b u t t h a t o f i n t e n s i f y i n g t h e m is u n l i m i t e d . T h e m a s t e r i n g o f a g r i c u l t u r a l areas i n t e r f e r e s w i t h t h e b i o l o g i c a l
b a l a n c e a n d starts
95
the process o f eroslon. The process o f intcnsification warrants bctter crops per unity o f arca, b u t it carries a w a y a g r c a t deal o f p l á n t a s s i m i l a t i v c s f r o m t h e soil. T h e
loss
o f n u t r i t i v e s f r o m t h e soil a n d t h e a u g m e n t i n g r e q u i r e m e n t f o r t h e p l á n t p r o t e c t i o n d c m a n d an i n t e n s i v e c h e m i c a l i z a t i o n w h i c h m a y h a v e a n e g a t í v e effect o n t h e T h e h u m a n i t y posscsses t h e k n o w l c d g e
for augmenting
soil.
agricultural capacity and
t h e k n o w l e d g e w h i c h m a k e s p o s s i b l e t h e m a i n t e n a n c e o f h u m á n e n v i r o n m e n t . It dep e n d s o n m a n h o w he w i l l use his k n o w l e d g e , a n d w h e t h e r he w i l l f i n d t h e e q u i l i b r i u m betwecn the different requirements. If w e accept t h e f o l l o w i n g s i t u a t i o n : t h e a g r i c u l t u r a l area c a n n o t be increascd p e r i n h a b i t a n t ; t h e increase o f i n h a b i t a n t s is t r e m e n d o u s l y q u i c k ; at t h e s a m e t i m e
the
soil has been e r o d i n g a n d p o l l u t i n g ; t h e n o n e m u s t speak a b o u t t h e p r o t e c t i o n o f soil in a b r o a d e r sense, because t h e basis o f o u r existence - the p r o d u c t i o n o f h u m á n f o o d - d e p e n d s o n it. What to do? E v e r y b o d y s h o u l d k n o w h o w i m p o r t a n t t h e p r o t e c t i o n o f h u m á n soil is. The
m a i n p o i n t is t o g r a s p all t h e p r o b l e m s o f t h e p o l l u t i o n o f t h e b i o s p h e r e i n t e g -
rally a n d c o m p l e x l y , because t h e e l e m e n t s o f b i o s p h e r e i n f l u e n c e each o t h e r . I n t e r d i s c i p l i n a r y e n q u i r i e s s h o u l d f i n d t h e i r place in t h e scientific
research w o r k .
C o n s i d e r i n g t h a t t h e soil b e l o n g s t o t h o s e n a t u r a l r e s o u r c e s w h i c h best r e p r e s e n t t h e social interests, scientific m e t h o d s f o r p l a n n i n g the e x p l o i t a t i o n o f soil s h o u l d
be
d e v e l o p e d , t h u s c r e a t i n g c o n d i t i o n s in w h i c h n o t o n l y t h e p r o d u c t i o n w i l l be a u g m e n ted, b u t t h e p o t e n t i a l i t y o f t h e a g r i c u l t u r a l p r o d u c t i o n w i l l c o n s t a n t l y be r e n e w e d . I n s o m é w a y t h e p r i n c i p l e „ t h e smallest i n v e s t m e n t b e alsó r e v i s e d .
96
the greatest p r o f i t "
should
