TALAJTAN I. Cziráki László 1014

TALAJTAN I.

Cziráki László 1014.

A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege

Feltételesen megújuló erőforrás

A talaj kialakulása Belső erők:  Földrengés és vulkáni működés következtében  Süllyedés, kiemelkedés Külső erők:  Víz  Szél  Jég

A talaj évmilliók alatt alakul ki.

A kialakulás fizikai színtere az aprózódás

 Víz, hőmérséklet változás(fagy) és szél következménye  A kőzetek kémiai összetétele nem változik

A kialakulás kémiai színtere a mállás  A folyamat irányítója a víz és a hőmérséklet  Oxidáció, oldódás megy végbe  A kémiai összetevők is megváltoznak

A kialakulás biológiai színtere az élőlények megjelenése

   

Alacsony rendű szervezetek megtelepedése Szerves anyag felhalmozódás Humusz képződés Magasabb rendű szervezetek megtelepedése

 Humusz: a talaj szerves anyaga

A talaj kialakulás egyéb tényezői      

Földtani tényezők Domborzat Éghajlat Élővilág Az idő Emberi tevékenység

Földtani tényezők Közvetlen tényezők:  Kéregmozgás következtében kiemelkedés és süllyedés által kialakulnak a szárazföldek Közvetett tényezők:  A vulkáni tevékenység hatására kialakulnak a talajképző kőzetek

A domborzat Fogalma: a szilárd kéreg függőleges tagozódása  Megszabja a természetes növénytakarót

 Durva tagozódás: hegyvidék, dombság  Finom tagozódás: néhány cm-es szintkülönbség

Az éghajlat  A különböző éghajlatokon különböző talajok alakulnak ki

Az élővilág    

A legösszetettebb talajképző tényező Ásványik lebontása Szerves anyagok képződése Humusz kialakulása

BIOLÓGIAI TALAJKÉPZŐDÉS

Az idő  A kialakuláshoz évmilliók szükségesek

 Abszulút kor: a ténylegesen eltelt idő  Relatív kor: az azonos abszulút idöben lévő talaj más kialakulási szakaszban van

Az emberi tevékenység  Termőképesség növelése  Termőképesség csökkenés  Elsavanyodás, szerves anyag mennyiségének csökkenése

A talaj kőzetei A kőzet fogalma: Ásványtársulás, a földkéreg nagytömegű anyaga  Magmás kőzetek  Üledékes kőzetek  Átalakult kőzetek

Magmás kőzetek

(Dunántúli- és Északi középhegység) Magas SiO2 tartalmú kőzetek  Savanyú magmás kőzet: 65%-nál több szilicium dioxid tartalmú (gránit, riolit)  Bázikus magmás kőzet: 50%-nál kevesebb SiO2 – bazalt  Átmeneti magmás kőzetek 50-65% SiO2 (andezit, trachit)

Mélységi és kiömlési magmás kőzetek kialakulása

Üledékes kőzetek  Kőzettörmelékből származnak  Gleccserek, víz, szél szállította és rakta le  Lösz, futóhomok, homok, kavics agyag  Hazánk talajainak 98%-a üledékes kőzetből alakult ki

A kőzet aprózódása

Üledékes kőzet

Törmelék és mállási termék szállítása

Kőzettéválás eredményeként létrejött homokkő

A talajképződés szempontjából fontos ásványok  Szilikátok: kálium és kalcium forrás  Agyagásványok: kolloidok, víz és ionok megkötése  Oxidok, hidroxidok  Karbonátok: jó talajszerkezet kialakulása, savanyodás megakadályozása  Szulfátok, szulfidok  Foszfátok: a talaj fő foszfor forrásai

Talajtan II.

A talaj tulajdonságai  Fizikai tulajdonságok

 Kémiai tulajdonságok

A talaj fizikai tulajdonságai Mechanikai összetétel:  Kavics, kő: 2 mm-nél nagyobb, jelenlétük káros  Durva homok: a vizet nem tartja meg, szétesik, nincs szerkezete, max 20%  Finom homok: vizet kissé tartja, hamar szétesik, max: 60%

Laza szerkezetű, homokos talaj

Mechanikai összetétel

Iszap:  Víztartó képessége jó, a vizet lassan vezeti  Kicsi a hézagtérfogat, a hajszálgyökerek nehezen hatolnak közé  Kedvező aránya a talajban 40%

Rossz szerkezetű, iszapos talaj

Mechanikai összetétel   



Agyag Vízgazdálkodási tulajdonságai szélsőségesek A vizet lassan vezeti, de sokáig megtartja A hézagtérfogata kicsi, alig van közte levegő Nélkülözhetetlen talajalkotó

Kötött, agyagos talaj

Vizes agyagtalaj

Száraz agyagtalaj

A talaj szöveti összetétele Leiszapolható rész:  Agyag  Iszap Vázrész:  Az agyagon és iszapon felüli rész

A talajok csoportosítása szöveti összetételük alapján  Homoktalajok  Vályog talajok  Agyagtalajok

Közöttük sokféle átmenet lehet

A talaj kötöttsége  Fogalma: a talaj művelő eszközökkel szembeni ellenállása  Mértékegysége: Arany-féle kötöttségi szám (100 g légszáraz talaj vízfelvevő képessége)  A humusztartalom nagymértékben befolyásolja a kötöttséget

A talajok pórustérfogata

A talaj szerkezete Fogalma: a talajalkotók nagysága, alakja és térbeli elhelyezkedése Nem állandótulajdonság: Befolyásolja:  Talajművelés  Trágyázás  Mész bevitel

A szerkezet alak szerint lehet:  Köbös (szemcsés, diós, nagy diós)

 Hasábos (hasábos oszlopos)  Lemezszerű (leveles, lemezes)

A morzsás szerkezetű talaj  A legideálisabb forma

 Belsejében víz és levegő is van  A morzsák nem megfelelő műveléssel könnyen tönkretehetők

Túl nedves, nem művelhető talaj

Morzsás, nyirkos művelhető talaj

Száraz, porosodó talaj

Cserepesedés elporosított talajon (esőstressz)

Rögös talaj  Kedvezőtlen szerkezet

 A belseje tömör  Sok a levegő és víz

Rögös talaj

A talaj víztartalma Szabad víz  Gravitációs víz  Kapilláris víz  Talajvíz Kötött víz  Ásványok, vagy talajkolloidok kötik meg  Egy része hasznosítható ( hidratációs víz 0,5-1 MPa)

A talaj vízgazdálkodása  Vízkapacitás: az a vízmennyiség amit a talaj a gravitációval szemben vissza tud tartani  Hasznos víz: amit a növény fel tud venni  Holt víz: amit a növény már nem tud felvenni

A talaj levegőgazdálkodása  Légkapacitás: az a levegőmennyiség, amely a vízkapacitásig vízzel telített talajban található  Kedvező víz: levegő arány 70:30  Talaj tömörödés: a talaj tömötté, levegőtlenné válik, megfelelő talajműveléssel meg kell szüntetni

A talaj hőgazdálkodása A felmelegedés függ:  a sugárzás erősségétől (talaj fekvése)  a talaj víztartalmától: több víz = lassabb felmelegedés  a talaj kötöttségétől: kötöttebb talaj nehezebben melegszik fel  a talaj színétől: sötétebb talaj több hőt vesz fel Vetni csak a vetési mélységben a csírázási hőmérsékletet elérő talajba szabad.

A talaj kémiai tulajdonságai Talaj kolloidok:  Szervetlen: agyag  Szerves: humusz A talaj kémhatása:  Kedvező a semleges kémhatás (Ph 7)  Ha savanyú akkor rossz a talaj szerkezete, a növények nem tudják felvenni a tápanyagokat  A savanyúság meszezéssel, a talaj szerves anyagának (humusz) növelésével javítható

pH <4,5 4,5-5,5 5,5-6,8 6,8-7,2 7,2-8,5 8,5-9,0 >9,0

erősen savanyú savanyú gyengén savanyú közömbös gyengén lúgos lúgos erősen lúgos

A savanyú talajt jól viselő növények     

Szója Burgonya Répa Repce napraforgó

A talaj biológiai tulajdonságai  A talaj élőlényei  Humusz  A talaj termékenysége

A talaj élőlényei  Építők (autotróf): szerves anyagot építenek  Lebontók (heterotróf): szerves anyagot bontanak  A szerves anyag termelődés és lebontás egyensúlyban van

A NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK HATÁSA A TALAJRA Növényzet: • fizikai (erózió, kiszáradás elleni védelem,

morzsalékos talajszerkezet) • biológiai (talajérés, humifikáció elősegítése)

Állatok: • talajlazítás (járatokkal)  szellőzöttség javítása

• táplálkozás, ürülék  biológiai mállás elősegítése • pusztulásuk  tápanyagtartalom növelése

HEFOP 3.3.1.

A humusz szerves talajkolloid  Mennyisége 3-6%, nem állandó  Javítja a talaj szerkezetét  A tápanyag-szolgáltató képességet növeli  Legfontosabb feladat a humuszegyensúly fenntartása

A humusz formái  Tápláló humusz: könnyen bomló szerves anyagokból áll, tápanyagot szolgáltat  Tartós humusz: nehezen és lassan bomlik, javítja a talaj szerkezetét  Aktív humusz: a talaj morzsalékosságát alakítja, hiányában csak álmorzsa jön létre

A talaj termékenysége

Talaj termékenysége A talajok termékenysége azt jelenti, hogy a talaj képes ellátni a növényeket a vegetációs idő alatt vízzel és oldott tápanyagokkal. A talajnak ez a tulajdonsága különbözteti meg a talajt más természeti képződménytől. A talajnak van:  Természetes Befolyásolt természetes Nagymértékben befolyásolt, vagy kultúrtermékenysége

Talajtermékenység tényezői A növény és a környezeti tényezők  éghajlat  időjárás  növényvédelem (környezetvédelem)  talajvédelem (erózió, defláció) A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők  talajművelés  trágyázás  talajjavítás  öntözés

Talaj típusok Váztalajok: fiatal képződmények  Köves, sziklás  Kavicsos  Futóhomok és jellegtelen homok  Gyengén humuszos

Talaj típusok Kőzethatású talajok: kedvező PH, magas humusztartalom, sekély termőréteg jellemzi  Redzina talaj  Humuszkarbonát talaj

Talaj típusok Barna erdőtalajok: erdőségek alatt jött létre, a bomló avar szervesanyagának bomlásával  Agyagbemosódásos erdőtalaj

Talaj típusok Cserjoznom (fekete föld) talajok: fűtakaró alatt alakultak ki, a legjobb talajok

Talaj típusok Szikes talajok: nem jól művelhetők Réti talajok Láptalajok