Takarék. Takarékszövetkezeti Integráció: Merre tovább? A szövetkezetek nem a pártok, a hatalom eszközei. Szavak és tettek. Növünk, növögetünk

XXII. évfolyam 4. szám 2013. július–augusztus

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• A szövetkezetek nem a pártok, a hatalom eszközei A Nemzetközi Szövetkezeti Nap mindig is jeles ünnepe volt a hazai szövetkezeti mozgalomnak, ám az utóbbi években egyre csökkent az érdeklődés iránta. A központi ünnepség mellett több ágazati megemlékezés is zajlott nem csupán a fővárosban, hanem vidéken is.

• Szavak és tettek A szövetkezeti hitelintézetek szabályozása apropóján az elmúlt időszak releváns, esetleg kevésbé releváns, de számunkra említésre méltó eseményeit, nyilatkozatait foglaltuk egy csokorba Orbán Viktor miniszterelnök beszédeiből, interjúiból, az OTSZ leveiből illetve az Interneten felelhető egyéb forrásokból

• Növünk, növögetünk A hazai gazdaság közepes teljesítményt nyújtott mind negyedéves, mind éves összehasonlítás alapján európai, valamint régiós összevetésben is.

• Hová tart magyar mezőgazdaság? Dr. Horn Péter akadémikus, bár nyugdíjba ment, de ma sem tétlen és a világ agrárpolitikáját, a fejlődési tendenciákat közelről ismeri.

• Dilemmák között!? A szövetkezeti hitelintézetek kapcsán vártunk egyfajta állami közreműködést, jogi szabályozást, azután megszületett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló CXXXV. törvény. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Dr. Tóth Lászlóval, a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével.

Takarékszövetkezeti Integráció: Merre tovább?

SIGNAL Vállalkozói biztosítások kiemelten a KKV és mikrovállalkozások számára VAGyoNbIztoSítáSok

· ALL RISK · EUROMESTER · GÉPTÖRÉS · BÁSTYA MAX ÉLetbIztoSítáSI termÉkcSomAG

· ALPHA befektetéshez kötött életbiztosítás · TAKARÉK VÉDÔSZÁRNY · CSOPORTOS ÉLET-

ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS

Legyünk partnerek a kis- és középvállalkozások kiszolgálásában is!

SIGNAL - Együtt a Takarékszövetkezetekkel

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori A szövetkezetek nem a pártok, a hatalom eszközei. . . . . . . . . . . . . 4 A termelőszövetkezetekre emlékeztek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7  Beszámoló Szavak és tettek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10  Gazdaság Növünk, növögetünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Merre tovább magyar mezőgazdaság?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének állásfoglalása és ajánlásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Signal biztosító. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 TÉB akció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30  TAKINFO–TAK-INVEST hírei Háttér és igények a DRP teszteléssel kapcsolatban . . . . . . . . . . . . 31  Integráció A TÉSZ takarékszövetkezetek 2012. évi teljesítménye az auditált adatok alapján (2013. 06. 30-i adatokkal frissítve) . . . 34  TKSZ Figyelő Dilemmák között!?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37  Takarék Akadémia A prezentáció szerepe a vezetés során. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés . . . . . . . . . . . . . 45 Belső ellenőrök alap- és haladó képzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A takarék akadémia egyedi szolgáltatásai, képzései. . . . . . . . . . . 48 Értékpapír ügyintézői képzések a Takarék Akadémián . . . . . . . . . 49 Stratégiai menedzsment képzés a Takarék Akadémián! . . . . . . . . 50 Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése az új kreditpont rendszerben! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51  Kitekintés Párizsi nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Rabobank, a holland szövetkezeti bank. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 A Káva a nyertes! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54  Személyi hírek Elismerve és megbecsülve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Terts András főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Van-e jövője a takarékszövetkezetnek? A MÚLTRÓL: 1956. szeptemberben született meg az a minisztertanácsi határozat, mely a falusi takarékszövetkezetek megalakulásának szükségességét és megalakulását rögzítette. A takarékszövetkezetek feladata volt a falusi lakosság megtakarításainak ös�szegyűjtése és az átmenetileg jelentkező hitel szükséglet kielégítése. A takarékszövetkezetek megalakulásában a szervezőmunkát szinte mindenhol az akkori földműves szövetkezetek dolgozói és a lakosság végezte. A szervezők jó munkát végeztek, mert 1956. október 14-én megalakult Dunaföldváron az első takarékszövetkezet, és az első takarékszövetkezetet követte a többi megalakulása 1957. évtől kezdődően. 1960-ban már megnyitották az első kirendeltségeket is. Kezdetben, bérleményekben, innenonnan beszerzett berendezésekkel működtek, az adminisztráció az akkori körülményeknek megfelelően kézzel, indigóval és evolut táblával történt. A tagok szívesen mentek a takarékszövetkezetekbe, örültek annak, hogy lakóhelyükön van pénzintézet. Akkor a takarékszövetkezetek csak tagjaiknak nyújthattak szolgáltatásokat. A 60-as évek közepétől megindult a gazdasági fellendülés, egyre nőtt az igény a jobb lakáskörülmények kialakítására, a háztáji gazdaságok korszerűsítésére, ami a takarékszövetkezeteink életében is újabb és újabb feladatok megoldását – újabb kölcsönfajták bevezetését és nagyobb összegű hiteligények kielégítését – jelentette. Erősödött a tagság és növekedett a részjegy alap. A gazdasági és pénzügyi megerősödésük lehetővé tette a beruházások felgyorsítását és újabb korszerű üzletházak mellett az újabb kirendeltségek nyitását. A szükséges vagyoni fedezetet a fejlesztéshez a takarékszövetkezetek önerőből teremtették meg. Soha semmilyen támogatást nem kaptak, mindent

a tagság segítségével, és hatékony gazdálkodásukkal értek el. Az 1956. óta eltelt 57 év bebizonyította, hogy a szövetkezet, mint szervezeti formáció sikeres és működőképes, s jelenleg is fontos szerepet tölt be. A hazai pénzpiac jelentős szereplőivé váltak megőrizve közvetlenségüket, rugalmasságukat, hiszen működési területükön együtt élnek a lakóssággal, a kis és középvállalkozásokkal, ismerve azok gondjait, problémáit. Számos olyan településen működnek, ahol rajtuk kívül nincs más pénzintézet, ezért sokszor elsődleges szempontként nem a nyereségességet, hanem a környék és a lakosság kiszolgálását helyezik előtérbe. A takarékszövetkezetek elmúlt 57 éve sikertörténet. A siker nem csak azt jelentette, hogy képesek voltak a piaci pozícióikat megtartani, hanem azt is, hogy az integrációk létrehozásával olyan együttműködési formát találtak, amely erős támaszt jelent számunkra. A siker azt jelenti, hogy jelenleg is közkedveltek tagjaik és a lakosság körében, változatlanul rugalmasak, és nem szorulnak támogatásra. Korszerű üzlethálózattal, magas színvonalú számítástechnikával, és képzett munkatársakkal rendelkeznek. Minden adott arra, hogy továbbra is jó színvonalon nyújtsák tagjaik és ügyfeleik részére a szolgáltatást, amihez a ma elvárható korszerű termékekkel rendelkeznek. Mégis van mitől félni a jövőben, ugyanis éppen a jövőjük vált kérdésessé. A takarékszövetkezetek elmúlt 57 éve sikertörténet, amelyet saját szervezésben, saját erőből értek el, és a következő évtizedek is azok lesznek, amennyiben hagyják őket legjobb tudásuk szerint dolgozni. Mert feladat az van bőven, mind közül a legfontosabb az önállóság, és a szövetkezeti értékek megőrzése, mely elvesztésével éppen a lényeg tűnne el, akkor pedig már nem beszélhetnénk takarékszövetkezetekről. Terts András

Takarék  2013. július–augusztus

3

Címlapsztori  91. Nemzetközi Szövetkezeti Nap

A szövetkezetek nem a pártok, a hatalom eszközei Szerkesztő: A Nemzetközi Szövetkezeti Nap mindig is jeles ünnepe volt a hazai szövetkeH. Gy. zeti mozgalomnak, ám az utóbbi években egyre csökkent az érdeklődés iránta. A központi ünnepség mellett több ágazati megemlékezés is zajlott nem csupán a fővárosban, hanem vidéken is. A központi ünnepség – hagyományosan – gróf Károlyi Sándor szobrának – aki a Magyar Szövetkezeti Mozgalom elindítója volt – megkoszorúzásával kezdődött. Aztán következett Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnökének ünnepi beszéde.

Károlyi Sándor gróf (18311906), a hazai szövetkezés atyja mondta: „a haszonszerzésre túlságosan koncentráló kapitalizmus és a haszonszerzésre képtelen szocializmus között van egy működőképes forma, ez a szövetkezet”. A JELENLÉVŐK köszöntése után Far-

kas Tamás azzal kezdte mondandóját, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, mint a szövetkezeteket világszerte egyesítő, képviselő és azokat szolgáló szervezet az 1895ös alakulása óta számos alkalommal foglalkozott a szövetkezeti eszme, a szövetkezés terjesztése és méltatása kérdésével. 1922ben a nemzetközi szervezet kiemelkedő határozatot hozott, elsősorban az 1844ben, az angliai Rochdale nevű kisvárosban megalapított első szövetkezet emlékére. Ez a határozat arra hívta fel a ma 88 országban létrehozott 222 tagszervezetei figyelmét, hogy évrőlévre július első hétvégéjén méltassák a szövetkezeti értékeket, kezdeményezzék a kormányaiknál a szövetkezetek fejlesztését és hirdessék a szövetkezetek önszerveződésében rejlő előnyök gazdaságban betölthető szerepét.

4


A világ mintegy 800 milliós szövetkezeti tagsága méltán igényli ezt a megemlékezést, hisz az a tapasztalat, hogy a kormányok a vállalkozások támogatását helyezik előtérbe, feledtetik, és háttérbe szorítják a szövetkezeteket. A cél azonban az kellene, hogy legyen mind a kormányok, mind a szövetkezetek, azok tagsága részéről, hogy erősítsék, növeljék a szövetkezeti tudatosságot és juttassák kifejezésre a szövetkezeti sikereket, a szolidaritást, a gazdasági hatékonyságukat. A nemzetközi szövetkezeti nap nemcsak a világszervezet felhívása, hanem immáron évek óta együtt fut az ENSZ felkarolásával, és az Egyesült Nemzetek Szervezete is arra kéri valamennyi tagországát, azok kormányát, hogy vegyenek részt ezeken a megemlékezéseken, és bátorítsák a szövetkezetek működését, fejlesztését. Így a 91. Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepsége egyúttal a 19. ENSZ Nemzetközi Szövetkezeti napi felhívását is magában foglalja. Az idei SZNSZ üzenet szorosan kapcsolódik a globális gazdasági válság kiútkereséséhez: „A szövetkezetek a válság idején továbbra is erősek maradnak!” Ez egy találó felhívás, hisz a jelenlegi, csak lassan mérséklődő világméretű gazdasági válság elleni küzdelem szembe-

sül az egyéni szerveződésekkel, a szolidaritással, az önsegéllyel, és így lelhető meg a szövetkezetek bevonásával a kiút, segíthető elő a fellendülés, a kibontakozás. A pénzügyi, gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozásokkal ellentétben, a szövetkezeti modell bebizonyította, hogy újra és újra rugalmasan tudja felvenni a gazdasági, társadalmi és környezeti gondokkal is a harcot. Tisztelt Szövetkezeti Barátaim! Ez a nemzetközi szövetkezeti napi üzenet lehetőséget ad számunkra, hogy ismét fontoljuk meg az együttműködésben, az összefogásban rejlő erők kihasználását, és a nehéznek számító időkben is kötelezzük el magunkat az érték alapú szövetkezés mellett, s igyekezzünk a világszerte felismert szövetkezeti értékekre nagyobb figyelmet és támogatást kiharcolni. A szép és nemes nemzetközi szinten megfogalmazott gondolatok hazai leülepedése azonban továbbra is várat magára. Bármihez fogunk, bármin gondolkodunk a hazai, mai politikai életünkben senki sem számíthat semmi jóra mindaddig, amíg a nemzet sorsát irányítók könyörtelen akarata többnyire pusztán az érdekek után lohol, nem törődve nemhogy a társadalmi igazságossággal, de még a józan erkölccsel sem. Bizalom-

Címlapsztori

ra, párbeszédre, együttműködésre, egymás kölcsönös megértésére kellene törekednünk. A bizalom azonban nem alakul ki magától. A bizalom kiszámíthatóságot és megbízhatóságot feltételez. Ennek ma mérhetetlen hiányát érezzük, és ez joggal fáj mindazoknak, akik élhetőbb, szebb jövőt remélnek. A magyar gazdaság, a vállalatok és a szövetkezetek sokkal inkább magyarok és sokkal inkább magunknak érezhetők voltak korábban, mint ma a rendszerváltás óta folytatott féktelen átalakítási kísérletek után. Ma aztán megtapasztaltuk, hogy az elmúlt években nemcsak a múlt káros intézkedései jelentik gondjainkat, hanem sokkal inkább a gazdag és okos hatalom uralma. A Nemzeti Együttműködés Kormányának programja egy új Magyarország felépítésének jelszavával reformtörekvések elindításának, megvalósításának egész sorát tűzte ki célul, és fogott azok megvalósításába. A szövetkezetek – a már működők, s az ezután remélhetően egyre nagyobb számban formálódók egyaránt – részt kívánnak venni ebben az országépítő munkában. A történelem arra tanít, hogy a szövetkezetek felajánlása nem üres ígérgetés. A világégéseket követő konszolidáció is aligha lehetett volna eredményes a gazdaság különböző ágaiban működő szövetkezetek nélkül, így a mezőgazdaságban, számos iparágban, a kereskedelemben, a pénzügyi szolgáltatásban, a diákfoglalkoztatásban, a szociális gazdaságban, de akár az otthonteremtésben is aligha érhettünk volna el nélkülük nem egyszer nemzetközileg is elismert szintű fejlődést. Ezért ajánlja olyan elhatározó erővel az ENSZ és az Európai Unió is a szövetkezetek támogatását. A Nemzeti Együttműködésben való szövetkezeti részvétel azonban számos feltétel megteremtését igényli. Mindenekelőtt egy szavakkal, tettekkel kinyilvánított szövetkezetbarát kormánypoliti-

kát, szövetkezetfejlesztést támogató jogszabályi környezetet és kiszámíthatóságot, következetességet. Közreműködésünket igényeljük az Új Széchényi Terv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akcióterveinek kidolgozásában, s ehhez kapcsolódóan a 20142020. között az EU támogatásával lezajló országépítési programban. Kérjük, és elvárjuk, hogy a kormány számoljon a szövetkezetekkel, adja meg a lehetőséget a közreműködésre azzal is, hogy a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket már a tervező, a pályázatokat kiíró, az érdekeket egyeztető intézmények munkájában való részvételébe is bevonja. A szövetkezetek számára azonban meghatározó jelentőségű az együttműködés alapelvének az érvényesülése. Az elszigetelt, magányos szövetkezet gyenge. Gazdasági összefogásukat azonban nagyon sok akadály nehezítette. A fejlesztési programokban való eredményes részvételük ezért beszerző, termelést segítő, feldolgozó, tároló, szolgáltató integrációk létrehozásának elősegítését, valamint ehhez igazodó finanszírozási feltételek, intézmények megoldását igényli. Az integráció kialakításában a takarékszövetkezetek járnak az élen, és a takarékszövetkezetek az erejüket a világválság súlyos időszakában is megőrizték, kezdeményezéseikkel más szervezetek is igyekeznek életlehetőséget nyújtani. A másik nagy szövetkezeti hálózat keretében a fogyasztási szövetkezetek véres verítékkel építették, építik fel az áfészek bázisán kialakított, láncszerűen működő „cooprendszert”. A szövetkezetek az egyes ágazatokban, így a mezőgazdasági termelést segítő szolgáltatások nyújtásában, az élelmiszertermelés – feldolgozás – kereskedelem Hangya Egyesülés formációiban, a lakosság lakhatási, pénzügyei kezelésében, egyes ipari szolgáltatások terén, valamint a diákmunka ötletes szervezésében is figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak.

Élénkülőben van a szociális szövetkezetek szervezése is. Mindezzel együtt nincs okunk a lelkesedésre, hagyományainktól, lehetőségeinktől messze elmaradtunk. A föld csodálatos és áldott képessége, hogy termést hoz, de jaj azoknak a közösségeknek, melyek ilyen képességgel nem tudnak élni. A magyar szövetkezetek termékeny képességgel rendelkeznek, de a hazai jog és intézményrendszer számos gátja ideértve a politikai akarat egyértelmű kinyilvánításának hiányát is ma még nem engedi meg a teljes körű kibontakozásukat. Mi valljuk ugyanis, hogy: „A szövetkezetek jelentik azt a területet, ahol a szabadság, az önkormányzat és az emberi méltóság politikai biztosításával párhuzamosan a gazdasági társulásnak új, emberi formái kinőhetnek.” Jó lenne, ha kormányunk gyakran idézné ezt a Bibó Istváni gondolatot, és merítene is belőle.

A Nemzeti Együttműködés Kormányának programja egy új Magyarország felépítésének jelszavával reformtörekvések elindításának, megvalósításának egész sorát tűzte ki célul, és fogott azok megvalósításába. A szövetkezetek – a már működők, s az ezután remélhetően egyre nagyobb számban formálódók egyaránt – részt kívánnak venni ebben az országépítő munkában. Tisztelt Ünneplők, Hölgyeim és Uraim ! Az EU Bizottság is megállapítja egyik szövetkezetekkel foglalkozó munkadokumentumában, hogy számos tagállamban a szövetkezetek bizonyították üzleti érzéküket, gazdasági versenyképességüket, az információs társadalom és a gazdaságitársadalmi fejlődés, valaFolytatás a 6. oldalon


5

Címlapsztori

Folytatás a 5. oldalról mint a tartósan fennmaradó megoldások létrehozására való alkalmasságukat. Szövetkezeti napunkon had idézzem a szövetkezeti identitást meghatározó dokumentumból a szövetkezetek által követett értékeket: „A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság, és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben.” A számba vett értékek alapján kialakított szövetkezeti működési elvek nemcsak a szövetkezők, de – s alighanem ez indította cselekvés-

Néhány egyedi, elszigetelt, kellően nem propagált eseményt leszámítva kormányunk nem karolta fel a kínálkozó alkalmat, a sajtó, a média sem találta a szövetkezeti világévet arra alkalmasnak, hogy a szövetkezést pártoló, azt hirdető eseményekről hírt adjon. re az ENSZet is – az egész világ számára útmutatóul szolgálnak. Ideje lenne már, hogy a mi kormányunk is merítene ebből az elismert sorvezetőből. Figyelmébe ajánlható továbbá ez azoknak a politikusoknak, alkotmányjogászoknak, közgazdászoknak is, akik lázasan keresik – válságok idején különösen – a kibontakozást szolgáló legjobb társadalmigazdasági formációt. Úgy gondolom, hogy a múlt teljes feltárásával, a szövetkezeti mozgalom megismerésével, a következtetések nyilvánosságra hozásával és azok tudatosításával megteremtődhet egy igazi, új típusú szövetkezés megindításának a folyamata, melynek eredményeként valós munkahelyek teremthetők, javul

6


zisban lévő új szövetkezeti törvény hatáskörüket, fejlődésüket, megújulási szándékukat is megnövelheti. Új szövetkezetek, szövetkezeti ágazatok kibontakoztatásához az OSZT, a meglévő szövetkezeti kutatóbázis bevonásával szervező irodák, szövetkezetfejlesztő ügynökség létrehozását kezdeményezi. Ez a folyamat is elősegítheti, hogy az OSZT Hölgyeim és Uraim! A szövetkezeti napra érkező üze- a magyar szövetkezeti mozgalom netek azt sugallják: ne csak ünne- erős érdekvédelmi szerveként elpeljük, ünnepeltessük magunkat, várt szerepét gazdasági, társadalhanem a feladatainkkal is törőd- mi életünkben egyaránt betöltse. jünk. Erősítsük a társadalompolitikai célok érvényesülését, mert nélkü- Kedves Szövetkezeti Barátaim! lük szövetkezeti jellegüket, tagjaik Nyugtalan a világ, s ma is a szövetegyüttműködését vesztik el a szö- kezés útján kialakuló együttműkövetkezetek. Az Országos Szövet- désben keresi a megbékélés egyik kezeti Tanács mindezek figyelem- eszközét. Ráfér a békesség megtebevételével – az ENSZ javaslatával remtése azonban hazánkra is. Sok egyetértően – az elmúlt évben ide- tekintetben szakadásra hajló, bizaljekorán felhívta a figyelmet „olyan matlan, a szolidaritást nem elégnemzetközi szövetkezeti év” meg- gé becsülő társadalmunk, gazdatartására, amelynek időszakában ságunk van: nekünk is szól hát a a kormány, a hozzá kapcsolódó szövetkezeti napi üzenet. Szövettársadalmigazdasági szervezetek kezeteink – a már meglevők, s az konkrét intézkedésekkel bizonyít- újonnan alakulók egyaránt – sohatják: miként tudnak a szövetke- kat segíthetnek a társadalmi béke zetek javítani az emberek életén és megteremtésében, a válság okozehhez milyen politikai, társadalmi ta sebek gyógyításában, a leszakakörnyezetet biztosítanak. Az ered- dok felkarolásában. A szövetkezeti mozgalom elmémény sajnálatosan gyenge volt. Néhány egyedi, elszigetelt, kel- leti kérdésével foglalkozók több lően nem propagált eseményt le- mint másfél évszázada vitatkozszámítva kormányunk nem karol- nak azon: mi a szövetkezet pontos ta fel a kínálkozó alkalmat, a sajtó, meghatározása. A szövetkezeti gyaa média sem találta a szövetkeze- korlat azonban nem várhatta meg ti világévet arra alkalmasnak, hogy a fogalom vitathatatlanná válását, a szövetkezést pártoló, azt hirde- hanem a társadalom konkrét igétő eseményekről hírt adjon. Pedig nyei szerint létrehozta az emberi ezen a téren lett volna mit terjeszte- összefogáson alapuló közösségeket, ni: a HANGYA Szövetkezeti Együtt- és azokat szövetkezetnek nevezte. működés termékpályás szövetkeze- Ne hagyjuk, hogy ez az örökség ti rendszerek hazai elterjesztése, a kihunyjon, gazdagítsuk országunmegújult COOP hálózat, a korsze- kat, szövetkezzünk és ne csak kaprűsített lakásszövetkezeti lakóépü- ni akarjunk, tanuljunk meg adni is. letek százai, hogy csak a számtalan Úgy vélem, hogy a szövetkezetek lehetőségekből néhányat említsek. nem a pártok eszközei, ellenkezőTény, hogy nekünk is van teendőnk leg a különböző pártbeli nézeteket e téren. A szövetkezetek növekvő valló tagok szövetkezetükben szoszerepe szövetségük erősödését, lidárisan összefogva együttmuns az ezek összefogásával működő kálkodhatnak a közös hasznukra, OSZT tettrekészségének növekedé- s a haza javára, mondta befejezé sét is igényli. A most előkészületi fá- sül Farkas Tamás. a foglalkoztatás, fenntarthatóvá válik a vidékfejlesztés, megvalósítható lesz az integrált pénzügyi szolgáltatás, kereskedelem, mezőgazdaság, ezáltal élhetőbb falu és város alakul ki, és további számottevő javulása érhető el a mindennapi életünkben.

Címlapsztori  91. Nemzetközi Szövetkezeti Nap

A termelőszövetkezetekre emlékeztek Szerző: A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az idén H. Gy. is a megszokott, méltó helyszínen, a Vajdahunyadvárban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum konferencia termében ünnepelte meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A július 5-i rendezvényen Dr. Horn Péter akadémikus tartott ünnepi beszédet, s idén is csaknem száz MOSZ-kitüntetést adtak át a tagszervezetek dolgozóinak. BÁTOR ÁRPÁD, a MOSZ alelnöke a

köszöntő mondatok után azt hangsúlyozta, hogy az első nemzetközi szövetkezeti napot 1922-ben tartották meg, hiszen az I. világháború viharai után a Szövetkezetek Nemzetközi Tanácsa döntött úgy, hogy július első hétvégéje legyen a szövetkezők napja. Az ENSZ 1995-ben ezt a napot a Szövetkezetek Nemzetközi Világnapjává emelte. Tette ezt azért, hogy a kisembereknek, a kis egzisztenciáknak is – akik az ös�szefogásban találták meg a boldogulásukat – legyen egy olyan napjuk, amelyen alkalom nyílik megemlékezni, vissza-, és előre tekinteni a szövetkezeti mozgalom helyzetére. Sajnos, Magyarországon továbbra sem úgy kezeli a politika ezt a szektort, ahogy megérdemelné. Ezt igazolja az is, hogy tavaly, amikor az ENSZ a szövetkezetek évének nyilvánította a 2012-es esztendőt, méltatlanul kevés megemlékezés történt e szektor eredményeit illetően. De mindez nem meglepő a MOSZ tagszervezetei számára, hiszen a rendszerváltás óta csak a szétverés, az ellehetetlenítés, a leépítés politikája zajlik. A tagszervezetek dolgozóinak, a kitüntetetteknek egy olyan küldetésük is van, hogy az 1990 óta felnőtt új generáció számára elmondják, milyen is volt a magyar szövetkezeti mozgalom, mert ma már csak a romjai látszanak, él-



nek. Amikor a szövetkezetek a virágkorukat élték, akkor a faluban nem ismerték a munkanélküliség, a nincs fogalmát. S nem az volt a divat, hogy lesöpörték a padlást, hanem éppen hogy megteltek a padlások, a tárolók a szövetkezet terményeivel. Ezekből a terményekből, állatokból annyit adtak le, amennyiből a család is jól megélt, s a gazdasági alapokat megteremtették. Ma fiatal perc-politikusok a szövetkezetben dolgozókat cselédnek nevezik. Kérdés, hogy e cselédeknek lesz-e nyugdíjuk, orvosi ellátásuk, lesz-e jövőképük? A magyar parasztság történetében nem lesz még egy olyan időszak, amikor egy falu élete, a vidék,

egy emberi életről szólt. Ez az az időszak volt, amikor a fiatal tehetséges gyermekek sokasága első generációsként egyetemi végzettséget szerzett, és visszatérve a faluba, teljesen új színt, életet vitt. Annak, hogy en�nyi első generációs fiatal visszakerült a faluba, nagy érdeme volt Dr. Horn Péter akadémikusnak, professzor úrnak is, mivel a kaposvári egyetemen – ahol örökös docens – fiatalok ezrei szívták magukba a tudást, és tértek vissza a szülőhelyeikre. Ezek a fiatalok már olyan mezőgazdaságot alakítanak ki, amelyet Horn Péter is elképzelt, hiszen ő mindig is híve volt a modern, fejlődő mezőgazdaságnak. Ezért is esett rá a váFolytatás a 8. oldalon


Az ünnepség elnöksége: Pataki László alelnök, Bátor Árpád alelnök, Dr. Horn Péter akadémikus

7

Címlapsztori

be, amit Magyarországon kijelöltek. Hanem azt, amit a tudós szakemberek már egyes országokban megalkottak, elképzeltek, mondta befejezésül Bátor Árpád. Dr. Horn Péter azzal kezdte mondandóját, hogy ha annyi mindennek van világnapja, akkor itt az ideje, hogy a szövetkezeteknek is legyen.

belőlük. Horn Péter elmondta, hogy hat éves volt, amikor Erdei Ferencet megismerte, aki az édesapjának, Dr. Horn Artúrnak közeli jó barátja volt. Erdei Ferenc olyan hatással volt a gyermek Horn Péterre, hogy árnyékként követte a két jó barátot, amikor Bükkszentkereszten, 35 fokos melegben, a mezőn sétálva beszélgettek. A hat éves gyermeket – bár egy szót sem értett a beszélgetésből – Erdei Ferenc személye lenyűgözte, s ma sem felejtette el, hiszen Erdei Ferenc hallatlan nagy ember volt, még ha ma nem is ismerik el a munkásságát. Erdei Ferenc 1936-ban a makói hagymások pénzén Nyugat-Európába utazhatott tanulmányútra. Amikor hazajött, így foglalta össze a tanulmányútja eredményét Sándor öccsének: „Idehaza is szövetkezeteket kellene létrehozni, mert ezek megvédik az egyént, a kisembert mind a piac erőivel, mind az állammal szemben!” Látnoki gondolatok

Elsősorban azért vállalta az előadás megtartását, mert azt az emberi kört, amelyik a szövetkezetekhez, társas vállalkozásokhoz kötődik, tartozik, a professzorhoz közel áll, ezért öröm a számára, hogy itt lehet. Amikor szövetkezetekről beszélünk, akkor ma talán nem annyira politikus dolog ezt tenni, de Erdei Ferenc néhány gondolatát mindenképpen ide illőnek érezte az előadó, ezért három gondolatot olvasott fel

ezek, hangsúlyozta Horn Péter. Egy másik, az 1960-as évekből való Erdei-idézetet is felolvasott az előadó: „A szövetkezet a kapitalizmusban a kapitalista gazdasági rendszer intézménye, a szocializmusban a szocialista gazdasági rendszer intézménye aszerint, hogy milyen az állam jellege, amelyben működik, mert alap jellegét nem a különleges vonások, hanem az uralkodó társadalmi-gazdasági általános elvek és módszerek

Folytatás a 7. oldalról lasztás abból a szempontból, hogy e jeles napon elmondja gondolatait, azt remélve, hogy reményteljes jövőképet is fel tud vázolni, s elmondja azt is, hogy a jövő mezőgazdasága a világban nem azt az utat járja

Dr. Horn Péter azzal kezdte mondandóját, hogy ha annyi mindennek van világnapja, akkor itt az ideje, hogy a szövetkezeteknek is legyen.



Zsúfolásig megtelt a konferenciaterem

8


határozzák meg.” Erdei Ferencnek nagyon sokat köszönhet a magyar szövetkezeti mozgalom, a Magyar Tudományos Akadémia, s az a tudományterület, amit falu-szociológiának hívnak, jelentette ki az előadó. „Miért szeretem a MOSZ-t, s a tagszervezeteit?” – tette fel a kérdést Horn Péter. Azért, mert amióta ezzel a körrel kapcsolatban van, azóta azt tapasztalta, hogy a szövetkezetek mindig is a hatékony mezőgazdaság kialakításáért, megvalósításáért dolgoztak, hangzott a felelet. A részleteken persze, lehetett változtatni, vitatkozni, de a célok nem változtak. S nem csak azért, mert ez jó volt a falunak, hanem mert mindenki tudta, hogy az országnak is hasznára volt. S ez a kettő együtt teljesült. Bármennyire is nem akarjuk elhinni, de a mezőgazdaság volt a magyar történelemben a középkortól kezdődően, a Horthy-korszakon át, a szocializmusig, de mind a mai napig a legnagyobb termelő ágazat, amely a külkereskedelmi többlet legnagyobb részét hozta. S ez soha nem változott. De hogy ne legyünk kishitűek, ez a megállapítás az Egyesült Államokra is érvényes, vagyis nem kell szégyenkeznünk e miatt, hanem büszkének kell lennünk erre a teljesítményre, mert nagyon is fontos dolog volt a nemzet fennmaradása szempontjából. Már a ’60-as évek derekén találkozott Horn Péter azokkal, akik ennek a szektornak a tagjai voltak, és közvetlen, emberi, szoros kapcsolatot ápolt velük. Jó néhány kutatási, fejlesztési programban dolgozhatott velük együtt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a saját karrierje nemzetközileg is befusson, s az ágazat fejlesztéséhez is kapcsolódhasson. A magyar szövetkezeti mozgalom mind a mai napig nem igazán számolt azzal – és a politika, a magyar nemzeti öntudat egyáltalán nem vette tudomásul – hogy amit régen TOT-nak hívtak, és a magyar szövetkezetek összességét is jelentette, milyen fejlett agrárpolitikai célokat szolgált. Sokat beszéltünk arról,

Címlapsztori

hogy volt egy Közös Piac, aminek a legfontosabb eleme a legfejlettebb nyugati országokban az agrárpolitika volt, és az egész költségvetés nagyobbik része szolgálta a különböző agrárfejlesztési támogatási célok megvalósítását. De, ha sorba rakjuk azt, hogy melyek voltak a magyar szövetkezeti mozgalom céljai még a régi rendszerben, és milyen sikerrel hajtotta azt végre, – és mennyire azonos volt a Közös Piac agrárcéljaival – akkor a hasonlóság egészen döbbenetes, jelentette ki Horn Péter. Íme, a Közös Piac legfontosabb céljai, címszavakban: a mezőgazdasági népesség életszínvonala közelítsen az ipari és a városi életszínvonaláéhoz; versenyképes farmméretek műszaki színvonalának emelése; multifunkcionális mezőgazdaság kialakítása; a vidéki életminőség javítása (ezen belül a lakásviszonyok, infrastruktúra fejlesztése, nyugellátás és orvosi ellátás biztosítása, s amire soha nem gondolunk: a cigányok foglalkoztatása (amelyben Magyarország volt a legsikeresebb Európában); a fenntartható mezőgazdaság (élelmiszerbiztonság, talajtérképek, melioráció, vízrendezés, tápanyag utánpótlás, erdősítés, állat-, és növényvédelem stb.). S nem utolsó sorban a tudástranszfer, innováció, K+F tevékenység, nemzetközi kapcsolatok építése. Mindezen területen a magyar mezőgazdaság előtte járt Európának, köszönhetően a mezőgazdaság szövetkezeti szereplőinek. Egy nagy különbség volt: Magyarországon döntően a szövetkezeti szektor cipelte ezeket a terheket, míg Nyugat-Európában az összes adófizetők pénzéből teremtették meg az agrártámogatási láb hatalmas pénzügyi fedezetét. S még is meg lehetett mindezt csinálni, olyan viszonyrendszerben, ami a magyar mezőgazdaságot politikailag utálta, és folyamatosan támadta. Az előadó büszke a szektor elmúlt évtizedekbeli tevékenységére, csak azt sajnálja, hogy ez nem szerves része a nemzeti öntudatunknak. Pedig a magyar szövetkeze-

ti mozgalom unikum és hungarikum! Nem kell kitalálni mindenféle címkét, mert a világon a magyar szövetkezetpolitika, a háztáji, nagyüzemi integráció, például Új-Zélandon, egyetemi tananyag. Nálunk meg alig mernek róla beszélni, pedig, erre büszkének kellene lennünk! Horn Péter szólt arról is, hogy miért nem kell a szövetkezést, a társas vállalkozást szembe állítani a családi gazdálkodással. Itt megint egy 1959-ben megfogalmazódott Erdei-idézet következett: „a falusi élet és a mezőgazdasági munka hagyományos sajátosságai már kevéssé vonzzák, még csak nem is kötik az embereket. A történelmi parasztság megszűnőben van, a felnövő fiatalság az ipar, a technika, a város világából veszi eszményeit, a mezőgazdaság annyiban vonzza, amennyiben ugyanazon értékrend szerint versenyképes az iparral és a várossal.” Erdei már a ’60-as években megsejtette az egész EuróAtlanti övezet problémáját, ami ránk, magyarokra is vonatkozik. Mert mi okozza az igazi magángazdaságok, és a hagyományos parasztgazdaságok (családi gazdaságok) válságát? Németországban húsz év alatt a 1,5 millió családi gazdaságok száma harmadára csökkent. Ennek új keletű okai vannak: az erőforrások relatíve szűkösek; a piaci kiszolgáltatottság, a gyenge alkupozíció; a válások számának drámai növekedése; a csökkenő gyerekszám; az öröklési jogi problémák; a munkamegosztási korlátok; a speciális hitelezési rendszer, az öröklési jog. A társas vállalkozások súlya viszont meghatározó az állattenyésztésben. Ha ezeket a gazdaságokat megroppantjuk, akkor a magyar mezőgazdaság fenntarthatatlan lesz,



Dr. Horn mondta az előadó. Ha megnézzük Péter: a a statisztikákat visszafelé, akkor azt szövetkelátjuk, hogy 11911-ben – csak a moszetek mintani ország-területre vonatkozóan dig is a ha– 3,1 millió számos állatot tartottak. tékony A Horthy-korszak utolsó békeévemezőgaziben, 1937-38-ban ugyancsak en�nyi volt az állatlétszám, míg 1985- daság kialakításáért, 88-ban is ugyanennyit mutatott a megvalósístatisztika. Ma pedig, alig éri el az egymilliót a számos állatok száma. tásáért dolgoztak. Soha nem volt ilyen kevés állat a magyar történelemben! Ilyen kevés állattal nem lehet hosszú távon fenntartani a magyar mezőgazdaságot, ezért kulcskérdés, hogy az állattenyésztést hozzuk vissza a normális szintre. Nonszensz, hogy az EU tagországok közül Magyarországon fogyasztják a legkevesebb sertéshúst. Belépéskor még a harmadik helyen voltunk. S az sem elfogadható, hogy importra kényszerül a sertéságazat. A koncentrált nagyüzemi rendszer helyreállításához hipermodern technológiát kell alkalmazni, s ha egy önellátó kisüzemi rendszert akarunk, akkor az szociális program. Ha a kettőt keverjük, akkor újabb tragédiák sora következik be, s a pénzt az ablakon dobjuk ki, mondta végezetül Horn Péter. A kitüntetéseket Pataki László, a MOSZ alelnöke adta át. 


9

Beszámoló  Egy törvény margójára

Szavak és tettek A szövetkezeti hitelintézetek szabályozása apropóján az elmúlt időszak releváns, esetleg kevésbé releváns, de számunkra említésre méltó eseményeit, nyilatkozatait foglaltuk egy csokorba Orbán Viktor miniszterelnök beszédeiből, interjúiból, az OTSZ leveiből illetve az Interneten felelhető egyéb forrásokból. Az összeállítás távolról sem lehet teljeskörű, szándékaink szerint a főbb, vagy csak egyszerűen fontos momentumokat igyekeztünk kiemelni. 2010. MÁRCIUS 8. – Vállalkozók és

Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) „Hogyan tovább Magyarország?” című gazdaságpolitikai fóruma, Budapest Csicsáky Péter, a Takarékbank vezérigazgatója: „Ibafán nincs állandó könyvtár, iskola, orvosi rendelő, postai szolgáltatás, és nincsen pap. Ami állandó, az a bolt, a pipamúzeum, és a takarékszövetkezet, 52 éve. Egész Magyarország érdeke, hogy Ibafán és másik 1200 helyen a következő ötven évben is legyen takarékszövetkezeti fiók. Sajnos, az ibafai fapipa már nem papi fapipa!”

„Merjük egyszer kimondani, hogy igen, lehetséges olyan bankrendszer Magyarországon, amely a magyar gazdaságot, a termelő vállalkozásokat és a munkahelyteremtést finanszírozza, és nem a spekulációt. Miért ne hihetnénk mindannak, amit ma itt hallottunk, miért ne hihetnénk a takarékszövetkezetek nevében itt elhangzott előadásának? Orbán Viktor miniszterelnök: „… mindannyiunkat a remény hozott ide a mai napon. Azt hiszem, mindannyian hiszünk abban, hogy reménytelen helyzet nincs, csak reménytelen kormányok vannak, és talán abban is hiszünk, hogy szegény ország sincs, csak gyenge kor-

10


mányzattal megvert országok vannak. A változtatásban természetesen mindenkinek megvan a maga dolga, az enyém is, ezért jöttem el ma ide, mert tudatában vagyok annak, hogy a helyzet súlyos, és tudatában vagyok a saját felelősségemnek is.” „Merjük egyszer kimondani, hogy igen, lehetséges olyan bankrendszer Magyarországon, amely a magyar gazdaságot, a termelő vállalkozásokat és a munkahelyteremtést finanszírozza, és nem a spekulációt. Miért ne hihetnénk mindannak, amit ma itt hallottunk, miért ne hihetnénk a takarékszövetkezetek nevében itt elhangzott előadásának? Miért ne bízhatnánk bennük, és helyezhetnénk őket végre egyszer a politikai figyelem középpontjába?” „…a francia elnök nem kevesebbre készül, mint arra, hogy bevezet egy ipari takarékbetétet nyíltan meghirdetve, hogy a megtakarított források egy részét minél közvetlenebb módon lehessen eljuttatni a termelés fölpörgetése érdekében. Én nem azt akarom mondani, hogy erre nekünk is szükségünk van, csak szeretném Önöknek jelezni, hogy az egész világ eddig szokatlan, újfajta eszközöket és módszereket keres annak érdekében, hogy túljusson azon a válságon, amelyben mindannyian, de leginkább mi, magyarok benne vagyunk. Ha továbbra is provinciálisak vagyunk, ha továbbra is csak azokat az ideológiai tételeket hajtogatjuk, amelyeken nyugodott az elmúlt húsz évben a magyar gazdaság, ha ezek az új-

szerű eszközök és formák nem honosodnak meg Magyarországon, a mostani versenyhátrányunk még nagyobb lesz,” „…néhány dolgot ki kell mondanunk, mint a következő kormányprogram és gazdaságpolitika alapvetéseként vagy annak pilléreiként. Az első, hogy nem szabad a munkát és a termelést spekulációval kiváltani. Másodszor: nem szabad hitelből jóléti kiadásokat finanszírozni. Harmadszor: nem szabad kiárusítani az ország kincseit és erőforrásait, úgy, mint a termőföldje, a vize, a tudása vagy a turisztikai adottságai. Negyedszer: nem szabad valótlan számokkal manipulálni a költségvetést. Ha ezen mind túl vagyunk, képesek vagyunk erre a néhány pillérre gazdaságpolitikát építeni, és a sziklákat az útról eltakarítottuk, és szabad a pálya, akkor már csak azt a kérdést kell feltenni, hogy ez az út mit is jelent, és hova vezet.” „…itt az ideje, hogy most az erősek korszaka következzék, amivel mindenki, minden magyar jobban jár. Ha én ebben a Magyarországban, ebben az erős Magyarországban hiszek, és én arra szeretném Önöket buzdítani minden nehézség ellenére, meg minden keserűség ellenére, meg minden, az államtól kapott pofon ellenére is arra szeretném Önöket igenis biztatni, hogy merjenek nagyok lenni, nagyobbak, mint valaha gondolták volna. Én tudom, hogy Magyarország soha nem állhat talpra, és nem lehet erős a magyar vállalkozók nélkül. Arra szeretném kérni

Beszámoló

Önöket, hogy érezzék át ennek a jelentőségét, és ennek az Önökre háruló személyes felelősségét. És arra kérem Önöket, hogy azt is lássák meg egyben, hogy ez nemcsak felelősség, hanem egyben lehetőség is az Önök számára, hogy maradandó dolgokat alkossanak, és újabb és újabb sikereket érjenek el. Én azt szeretném, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol a magyar emberek felnéznek, mert felnézhetnek a magyar nemzet vállalkozóira.” 2010. október 14. – Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a Szövetkezeti Bankok, és a Kis-, és Középvállalkozások III. Európai Fórumán, Budapesten „…nekem is van annyi közöm a szövetkezetekhez, hogy az én édesanyám is a felnőtt életét szövetkezetben, Áfészben kezdte, úgyhogy pontos ismereteim vannak arról, hogy nézett ki ezelőtt mondjuk 35 évvel egy vidéki Áfész-iroda.” „Mindannyian tudjuk, hogy a szövetkezeti bankok, hívják azokat még bankoknak, Raiffeisen-pénztáraknak, takarékszövetkezeteknek, mindig kiemelt partnerei a kis-, és középvállalkozásoknak. Ez így volt a múltban, így van a jelenben, és mi hiszünk abban, hogy a jövőben sem lesz másképpen. Magyarországon a szövetkezeti bankok, a bankrendszer kis-, és közepes vállalkozásai, így amikor a kkv-szektorral kapcsolatban fogalmazzuk meg a kormányzat támogatási elképzeléseit, akkor mi egy családról beszélünk.” „…kellő biztonsággal megjósolható, hogy elkövetkező tíz-húsz évben, ebben a most kialakuló új világban felértékelődik mindaz, ami erősítheti a bizalmat, és leértékelődik mindaz, ami gyengíti. Felértékelődik az emberi erőforrás és a munka, a termelés, mert az valódi értéket teremt, szemben a spekulációval, ami fiktív számokkal ügyeskedik. Felértékelődik az együttműködés, mert az bizalmat ébreszt, ellenben leértékelődik a magánérdekek gátlástalan érvényesítése,

mert az bizalmatlanságot szül. Fölértékelődik az állam, amely valóság, tehát meg lehet bízni benne, és leértékelődik a liberális utópia a piaci önszabályozásról, amit soha senki sem látott, nem tapasztalt, és ezért nem is lehet rá építeni. … együttesen azt jelenti, hogy az új világban felértékelődnek a mikro-, kis-, és középvállalkozások és az őket biztonságosan és kiszámíthatóan finanszírozni képes szövetkezeti bankok és takarékszövetkezetek is. Hiszen ez a szektor, vagyis éppen az Önök tevékenysége a bizalomra épül, és ebben van az ereje, és a jövőre vonatkozó jelentősége is.” „Magyarországon mára lassan már korlátozás nélkül működhetnek a takarékszövetkezeteink. … A takarékszövetkezet az egyetlen olyan pénzintézet hazánkban, ami 100 százalékos hazai tulajdonban van. Tagjai magyar állampolgárok. Ugyan pénzpiaci részesedésük öthat százalék körül mozog, ami mes�sze elmarad az uniós átlagtól, korántsem optimális, de a fontosságuk, a takarékszövetkezetek fontossága ennél azért jóval nagyobb. Hadd értsek egyet Demján Sándorral, aki azt mondta, hogy ezt a részesedést a következő tíz évben kétszeresére kellene emelni. Az én szakmámban ezt más néven ambíciónak nevezik. Én azt gondolom, hogy ez a minimális célkitűzés. A következő tíz évben ezt az arányt nem kétszeresére, hanem igazából háromszorosára kellene növelni, hogyha teljesíteni akarnánk azokat a makrogazdasági célokat, amelyeket a növekedés beindításához fűzünk.” „…a szövetkezet, mint erről Demján Sándor úr is beszélt, nem engedheti meg magának, hogy tisztán csak a nyereség elve, a közvetlen nyereségelv alapján mozogjon. Természetesen a szövetkezeteknek is törekedniük kell a nyereség elérésére, mert a nélkül nem tudnának sem fennmaradni, sem fejlődni, nem is lehetne belőle megélni. De legalább ilyen fontos szempont, hogy az emberek tömegei és települései

ne szoruljanak ki a banki szolgáltatói körből. Ez az üzletfilozófia biztosítja, és számomra ez adja a legnagyobb értékét a szövetkezeteknek, hogy a tulajdonosok irányából a vezetés felé profitelvárás érvényesül, és nem profitnyomás. A profitelvárás, ami reális, érthető és indokolt, nagyban különbözik a tulajdonosok felől érkező profitnyomástól, amely kizárólag egyetlen rövid távú szempontot részesít előnyben.” „A pénzügyi válság másik fontos tanulsága az, hogy azokban az országokban, köztük Magyarországon is, ahol a helyi banki struktúrák hiányoznak, vagy gyengék, a globális bankoktól való egyoldalú finanszírozási függés jelentős destabilizáló lehet egy egész társadalom számára. Én erre sajnos sok példát tudnék felhozni Magyarország közelmúltbeli történelméből. Ezért is szüksé-

Ugyan pénzpiaci részesedésük öt-hat százalék körül mozog, ami messze elmarad az uniós átlagtól, korántsem optimális, de a fontosságuk, a takarékszövetkezetek fontossága ennél azért jóval nagyobb. ges, hogy a helyi bankok, köztük a szövetkezeti hitelintézetek megerősödjenek, a kormány segítsen megerősíteni azokat. Nekünk meggyőződésünk, hogy minden hazai ügy támogatása teljesen szerves és elengedhetetlen eleme az ország fejlődésének, ezért a magyar takarékszövetkezeteknek mi szeretnénk nagyobb szerepet adni, szánni az ország pénzügyi vérkeringésében. A következő területeken látok erre lehetőséget. Az Új Széchenyi Terv, az önkormányzati finanszírozás, az agrártámogatások közvetítése, a pályázati rendszerek finanszírozása, az eddigieknél nagyobb súllyal lehetséges az, hogy az Önök intézményei, az Önök takarékszövetkezetei részt vegyenek ezeknek a pénzügyi csaFolytatás a 12. oldalon


11

Beszámoló

Folytatás a 11. oldalról tornáknak a kiépítésében és működtetésében. Azoknál a takarékszövetkezeteknél, ahol ez a várható fokozott aktivitás tőkét igényel, a kormány készen áll arra, hogy hos�szú futamidejű kölcsöntőkét biztosítson. A takarékszövetkezetek által az asztalunkra tett, a kormány felé benyújtott Nemzeti Hitelintézeti Program ezeknek a gondolatoknak tartalmazza a legfontosabb elemeit, s a következő hónapokban tárgyalásokat kezdünk majd egymással, és reményeink szerint meg is tudunk majd egyezni. Emlékeztetni szeretném Önöket arra is, hogy amikor a magyar parlament a banki különadó – amely egyfajta válságadó Magyarországon – kapcsán lépéseket kellett, hogy tegyen, akkor speciális elbánást biztosítottunk a szövetkezeti hitelintézetek számára, azért tettük, mert döntésünket a jövőre vonatkozó együttműködés szándéka vezette.”

Az OTSZ elnöke úgy gondolja, hogy a Takarékok számára az az előnyös, ha a kisebbségi csomag tulajdonosa, az állam tulajdonában lévő bankhoz, nevezetesen az MFB-hez, egy tisztán magyar bankhoz kerül. Ezzel a takarékszövetkezetek tevékenysége kibővülhet, jövedelmezősége javulhat, a pozíciójuk stabilizálódhat, illetve fejlődésük felgyorsulhat. „… a takarékszövetkezetek és a kkv-k – egymásra vannak utalva, együttműködésük magától értetődő, és csak együttműködve lehetnek Európában, így Magyarországon is egy fenntartható és stabil gazdasági növekedés motorjai. Ezért a magam és a kormányom részéről azzal zárhatnám mondandómat, hogy mindkét szektort Magyar-

12


országon stratégiainak tekintjük, tek tevékenysége kibővülhet, jövemindkét szektornak stratégiai sze- delmezősége javulhat, a pozíciójuk repet szánunk, egy új, korszerű, XXI. stabilizálódhat, illetve fejlődésük felszázadi sikeres magyar gazdaságpo- gyorsulhat. Véleménye szerint, ez litika megalkotásában.” egy házasság, mondhatni, érdekházasság, de lehet azt is mondani, hogy 2012. május 14. - Elnöki Fórum ez érzelmi házasság, hiszen tisztán – Az Elnöki Fórum nem közgyűlés, magyar bank, bankrendszer jöhet de a Takarékszövetkezeti Integrá- létre. Még az ismerkedésnél, vagy ció olyan tanácskozási fóruma, ahol udvarlásnál tartanak, de jellemző, nem a szokásos kérdések kerülnek hogy nem egy vevő pozícióból, és megvitatásra. A Elnöki Fórum egyik nem diktátumként érkezik az MFB, fő témája volt, hogy várhatólag, a hanem tárgyaló partnerként. Magyar Fejlesztési Bank, a magyar Demján Sándor zárásként úgy államot képviselve, a Takarékbank- fogalmazott, hogy a Takarékok szában lévő, német szövetkezeti ban- mára stratégiailag fontos pozíciót, kok központi bankjának tulajdoni a takarékszövetkezetek által többhányadát és a kapcsolódó jogosít- ségben birtokolt Takarékbank jövőványokat át kívánja venni. beni fejlesztését kell megalapozni. Demján Sándor, az OTSZ elnöke Ezt a többséget a Takarékok meg elmondta, hogy az utóbbi időszak kívánják tartani, ezt a többséget a fejleményei alapján várható, hogy MFB nem akarja veszélyeztetni, hia nyugat-európai bankok egy ré- szen üzleti együttműködést kínált. sze kivonul Magyarországról. Ide so- Baranyay Lászlónak, az MFB elnökrolható a takarékbanki részesedés- vezérigazgatója elmondta, hogy sel rendelkező DZ Bank is. Az állam az MFB felhatalmazást kapott arra, programjában benne van az elmenő hogy tárgyalásokat folytasson kekülföldi bankok helyére lépő magyar reskedelmi banki akvizícióról olyan tulajdonú bankrendszer megerősí- társasággal, aki magyarországi tetése és a feltőkésítése. A miniszter- vékenységét megszüntetni, és kielnök tett javaslatot és ígéretet arra, sebbségi részesedést értékesíteni hogy a takarékszövetkezeteket tő- kívánja. Nem csak a Takarékokkal kéhez juttatja, erősíti a pozícióikat, tárgyaltak, de most úgy tűnik, hogy és az állami feladatok helyi végre- személyükben talán megtalálták a hajtásában is jobban számít a köz- lehetséges partnert. reműködésükre. A tőkejuttatás for- Baranyay László kiemelte, hogy a mája azonban még nem dőlt el. Takarékbank és a Takarékszövetke Demján Sándor kitért arra is, hogy zetek közötti kapcsolat már intézsokan pályáznak a takarékszövetke- ményesült, részben integrálódott, zetekre, a takarékszövetkezeti be- bár ezt tovább lehet erősíteni, fejtétekre, a németek által eladásra leszteni. Az esetleges módosítások kínált csomagra – a pénzügyi spe- a szabályok és a megszokások alapkulánsoktól kezdve maguk a taka- ján, kölcsönös érdekek figyelemberékszövetkezetekig, sokan szóba vételével és konszenzuális módon jöhetnek. Az utóbbiak pedig elő- képzelhetőek el. vásárlási jogukkal is élhetnének, és Hozzátette, hogy az az intéztalán még a tőke sem jelente szűk ményrendszer, az a hálózat, amivel keresztmetszetet. a jelenlévők együttesen rendelkez Az OTSZ elnöke úgy gondolja, nek, nagyon jelentős értéket képez. hogy a Takarékok számára az az elő- A hazai megtakarításoknak számotnyös, ha a kisebbségi csomag tu- tevő része áramlik ebben a rendszerlajdonosa, az állam tulajdonában ben, így célszerű, hogy ezek a hazai lévő bankhoz, nevezetesen az MFB- megtakarítások ott hasznosuljanak, hez, egy tisztán magyar bankhoz ahol keletkeztek. De az is célszerű, kerül. Ezzel a takarékszövetkeze- hogy ha van együttműködés, van

Beszámoló

integráció, akkor a megtakarítások áramolhassanak, ha helyben megfelelő célokkal, megfelelő eredményességgel nem tudják felhasználni. A transzferálás, többlet lehetőséget jelent. Kitért arra is, hogy a jelenlévő intézményekkel, és azok vezetőivel, az elmúlt időszak viharait megfelelően menedzselni képes munkatársakkal a jövőben is szeretnének együttműködni. A felhalmozott tapasztalatok, ismeretek kölcsönönös cseréje mindkét fél érdeke. Nem az a céljuk, hogy egy teljesen új pálya, új emberek, új muzsika legyen. Azt szeretnék, hogyha a muzsika frissülne, pontosabbá válna, a harmónia erősödne, a muzsika minél messzebbre, minél meggyőzőbben hangzana el. Megerősítette, hogy nem diktálni szeretnének, hanem kooperálni, együttműködni. Az idő azonban szorít, amely azt jeleni, hogy az együttműködés sikere minden félnek a jó szándékán, képességén, készségén, aktivitásán, innovációs készségén is múlik. Dr. Turi Dénes, az OTSZ alelnöke: Már az elején rögzítésre került, hogy az Integráció hosszútávon ragaszkodik a többségi tulajdonosi, irányítási, ellenőrzési, döntési pozíciók, vagy az adott status quo megtartásához, még akkor is, amikor tőkeemelésre kerül sor. Ha alárendelt kölcsöntőkére vagy bármilyen tőkejuttatásra van szüksége a szektornak, akkor a takarékszövetkezetek arányosan kapják meg azt a részt, valamilyen formában, amivel a pozícióikat tartani tudják. Amennyiben egyezség után mégis egy jövőbeni értékesítésre kerülne sor, csak olyan új tulajdonos jöhet ebbe az Integrációba, aki továbbra is fenn kívánja tartania szövetkezeti érdekeket, a megszerzett jogosítványokat. A DZ Bank képviselői egyébként támogatják a jelenlegi akvizíciót, de csak akkor értékesítnek, ha biztosítva látják a szövetkezeti elkötelezettséget, és az Integrációnak ez előnyös lesz. Az MFB vezetői nem mondtak ellent, és

nem fogalmaztak meg mást. A forma nem ismert, keresik a megoldást, ez uniós engedélyezés alá tartozik, illetve ennek bele kell illeszkednie az uniós jogszabályokba. 2012. július 26. – Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a VOSZ kibővített elnökségi ülésén, Budapesten „Végezetül a takarékszövetkezetekről annyit kellene mondanom Önöknek, hogy – mert arról külön beszéltünk körülbelül két évvel ezelőtt, ezért kell ezt most ismét megtennem – a javaslatokat értjük, van az asztalunkon egy nagyobb csomag, de addig nem akarunk a takarékszövetkezetek szabályozásához hozzányúlni, amíg az a mozdulat be nem fejeződik, hogy a magyar állam a Takarékbank 38 százalékát – ha jól emlékszem – magához szólítsa, és megvásárolja. Amint ez megvan, és kerítésen belül vagyunk, azonnal jelentkezni fogunk. Üljünk le, és immáron akkor ebből a pozícióból beszéljük meg, hogy akkor most itt mit is kellene csinálni úgy, hogy mindenki boldog legyen. Ez a rendszer valóban, mert a célokat tekintve egyetértünk, a mai, nem tudom, 4-5 százalékról el tudjon menni a 20-25 százalékig a magyar bankpiac, ahogy az egyébként a nyugati országokban, az ilyen típusú szövetkezeti rendszerek egyébként képesek megnőni és szolgáltatni. Itt teljes szándékegybeesés van, reményeim szerint szeptemberben lesz miről érdemben is tárgyalnunk egymással.” 2012. november 14. – MFB „Sikeresen lezárult a Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank AG (DZ Bank) és a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB) közti adásvételi eljárás, amelynek keretében a magyar fél megvásárolta a német félnek a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (Takarékbank) meglévő 38,46 százalékot képviselő tulajdonrészét. A minősített befolyásszerzéshez a Pénzügyi Szerve-

zetek Állami Felügyelete megadta az engedélyét, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljáró versenytanácsa pedig megállapította, hogy a tranzakcióhoz nem szükséges a GVH engedélye, mert az nem változtatja meg a Takarékbank irányítási viszonyait.”

„Üljünk le, és immáron akkor ebből a pozícióból beszéljük meg, hogy akkor most itt mit is kellene csinálni úgy, hogy mindenki boldog legyen.” 2012. december 6. A hazai, illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kormányzati tevékenységek ellátására – 2012. december 1-jétől 2013. december 31-ig – a kormány (1554/2012. (XII. 5.) Korm.határozat) Vojnits Tamást kormánybiztossá nevezte ki. A kormánybiztos egyebek mellett felel a hazai, illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégia kialakításáért. Előkészíti és a kormány részére elfogadásra benyújtja a stratégia megvalósítását célzó projekttervet és a részleteiben kidolgozott megvalósítási tervet. Felügyeli a stratégia végrehajtását és irányítja annak megvalósítását végző szervezetet. Összehangolja a stratégia végrehajtásában érintett államigazgatási és felügyeleti szervek tevékenységét is. 2013. tavasz Vojnits Tamás kormánybiztos a volt Integráció csúcsszerveinek, valamint számos (a 124-ből talán 50) szövetkezeti hitelintézet képviselőjével találkozott. Inkább interjúk voltak ezek, mintsem konzultációk, amelyen a szektor aktuális kérdéseiről, a takarékszövetkezeti vezetők elképzeléseiről volt szó, s nem a szektor bekövetkezett átalakításáról, s főleg nem az ennek alapjául szolgáló törvény tartalmáról. Folytatás a 14. oldalon


13

Beszámoló

Folytatás a 13. oldalról 2013. június 7. MFB levele a Takarékbankba, melyben kérik az Ügydöntő FB hozzájárulását ahhoz az ügylethez, amelyben az MFB elcserélte(!) egy darab 10 ezer forint névértékű részvényét a közvetetten kizárólagos tulajdonában lévő, Vojnits Tamás ügyvezetésével működő, 2013. elején alapított céggel. 2013. június 18. A PSZÁF, a saját módszertani útmutatója alapján – SREP útmutató 5. sz. melléklet – 5 kategóriába sorolja az intézményvédelmi rendszereket. Megállapította, hogy ezek közül az OTIVA a legerősebb „elismert” kategóriának megfelelő paraméterekkel rendelkezik. A PSZÁF, az OTIVA un. nulla százalékos kockázati súly alkalmazása, valamint az OTIVA egységes, a kockázatok megfigyelését és minősítését biztosító rendszerének jóváhagyása iránti kérelmét jóváhagyta. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a tagszervezet (alapszabályának megfelelő módosítása után) levonhatja az intézményvédelmi hozzájárulását a különadóból a jogszabály által meghatározottak szerint. 2013. június 20. Rendkívüli tisztségviselői fórum az OTSZ-nél, illetve személyes egyeztetés az MFB vezetőivel, és Vojnits Tamás kormánybiztossal a Takarékbank Ügydöntő Felügyelőbizottságának ülésén, az FB mindössze időt kért, de nem adott visszautasító választ a részvénycsere-ügylet kapcsán. 2013. június 22. 19:02 (péntek este) Vojnits Tamás kormánybiztos 2013. június 24-én (hétfőn), a Parlamentben 9:00-kor kezdődő szektorszintű konzultációra hívja a javarészt vidéki szövetkezeti hitelintézeti vezetőket „A szövetkezeti hitelintézeti szektorral kapcsolatos tapasztalatokról és az azokból levonható tanulságokról” címmel.

14


2013. június 24. (hétfő) 9:00-11:00 A parlamenti konzultáción, egy prezentáció keretében Vojnits Tamás kormánybiztos általánosságban beszélt a kormányzati célkitűzésekről. Beszámolt a saját megbízatásáról; jelentős időt fordított a hazai és a külföldi eredmények, példák bemutatására, és a végén mindössze egyetlen ös�szefoglaló diát – slide-ot szentelt a jövőnek (a törvényjavaslat és az abban megfogalmazódó jogosítványok, a Magyar Posta tőkeemelése és ezáltal a takarékszövetkezetek takarékbanki többségi tulajdoni és irányítási pozíciójának megszűnésének említése nélkül). Természetesen voltak hozzászólások az akkori Integráció képviselői részéről, de úgy tűnt, az észrevételek nem számítanak. A prezentáció a valós hátteret és okokat figyelmen kívül hagyó megállapításokat tartalmazott, vagy félreinformált, illetve volt, amiről nem beszélt. 2013. június 24. 12:30 A kormány elfogadja Vojnits Tamás kormánybiztos előterjesztést (a Postával együtt). 2012. június 24. Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez. Orbán Viktor miniszterelnök a kormány nevében indítványozza a törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalását úgy, hogy a módosító javaslat benyújtására 2013. június 26-án, az elrendeléstől számított három óráig legyen lehetőség, illetve a módosító javaslat(ok)ról történő szavazásra és a zárószavazásra 2013. június 27-én kerüljön sor. 2013. június 25. 12:30 Megjelenik a Parlament honlapján az 11651. sorszámú, az indoklással és a melléklettel együtt több mint 40 oldalas törvényjavaslat „A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról” címmel.

Beszámoló 2013. június 26. – Demján Sándornak, az OTSZ elnökének Orbán Viktor miniszterelnökhöz címzett levélében kifogásolja a törvényjavaslat formai és tartalmi hibáit: „…a törvényjavaslat beterjesztésére lényegében titokban, minden érdemi előzetes egyeztetés nélkül került sor. Ez a tény ellentétes azokkal a tárgyalásokkal, amelyek a Takarékbank kisebbségi részesedésének megvásárlása során a Takarékszövetkezeti Integráció és a Magyar Fejlesztési Bank képviselői között zajlottak, de azokkal a gondolatokkal sem állnak teljes egészében összhangban, amelyeket korábban Miniszterelnök Úr a takarékszövetkezetekkel kapcsolatos elképzelései tekintetében velünk megosztott.” „Elfogadhatatlannak tartjuk a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a takarékszövetkezetek Takarékbankban meglévő jelenlegi tulajdoni arányait egyoldalú beavatkozással megváltoztatják, többségi pozíciójukat megszüntetik. … tovább erősíti, hogy részvényes hitelintézeteink a javaslat szerinti jövőbeni kisebbségi pozícióban sem használhatják szabadon részvényesi jogaikat. A központi bank közgyűlésén kizárólag igennel szavazhatnak, mert ellenkező esetben az MFB részére kötelezően értékesíteniük kell a részvényeiket.” „Azt is megkérdőjelezhetőnek tartjuk, hogy vajon indokolt-e a központi banknak és az Integrációs Szervezetnek annyi és olyan mértékű beavatkozási jogot biztosítani, mint amennyit a javaslat tartalmaz. Azt azonban végképp elfogadhatatlannak tartjuk, hogy e beavatkozások megnyílásához szükséges válsághelyzet beálltát a törvényjavaslat olyan mutatók, olyan szintjéhez köti, amelyek lényegesen kedvezőbbek a magyar bankrendszer egészére kiszámított mutatók által jelzett szintnél (pl. 90 napon túli lejárt hitelek arányánál 10 százalékot meghaladó szint, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében

ennél magasabb arány.” (14,5 százalék!) „A törvényjavaslat véleményünk szerint sérti Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit. Az Alaptörvény kimondja, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek, és jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Mindez különösen igaz arra az esetre, hogy az Állam a tulajdonosi pozícióját – annak saját hatáskörében történő megítélése nyomán, hogy teljesültek a törvényjavaslatban megfogalmazott célok – értékesítheti. A vevő személye kapcsán semmilyen feltétel nem kerül meghatározásra, így az akár magánszemélyek meghatározott köre, vagy a szövetkezeti hitelintézetek versenytársai, de akár külföldi befektetők is lehetnek, ami megszünteti a szektor szövetkezeti jellegét.” „Kiemelten veszélyesnek tartjuk a tagokkal történő elszámolással kapcsolatos javaslatot. Beláthatatlan hatásokat eredményezhet, amennyiben a jelenlegi szabályozás úgy változna, hogy tagsági viszony megszűnése esetén a tag nem csak a részjegy névértékére, hanem a tagsági viszony ideje alatt elért saját tőke-növekmény arányos részére is jogosult. Ez a szövetkezetek saját tőkéje kontrollálhatatlan módon történő csökkenéséhez vezethet, ami a működést veszélyezteti, és szélsőséges esetben a betétesek bizalmát is megingathatja. Úgy gondolom az ebben az intézkedésben rejlő felelősséget a törvényjavaslat alkotóinak, illetve elfogadóinak vállalniuk kell.” Demján Sándor a továbbiakban kéri, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi formájában kerüljön visszavonásra. Az előterjesztés készítői haladéktalanul kezdeményezzenek érdemi konzultációt a takarékszövetkezetek képviselőivel és csak e konzultációk után nyerje el a javaslat a végső formáját. Hangsúlyozta,

hogy az új takarékszövetkezeti koncepciónak az érintettek konszenzusán kell alapulnia. A lobby levet megkapta még a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a FIDESZ frakcióvezetője is. A törvényjavaslat számos pontjához módosító indítvány készült, amelyet gyakorlatilag lesöpörtek az asztalról.

„Azt is megkérdőjelezhetőnek tartjuk, hogy vajon indokolt-e a központi banknak és az Integrációs Szervezetnek an�nyi és olyan mértékű beavatkozási jogot biztosítani, mint amen�nyit a javaslat tartalmaz. 2013. június 27. Az Országgyűlés lényegi módosítás nélkül elfogadta a 11651. sz. törvényjavaslatot. Csak néhány kiemelés: A Magyar Állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordítja, és az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. Miután a törvény nem deklarálja, hogy visszaadja azt a szövetkezeteknek, valószínűsíteni lehet a privatizációt. A Takarékbank részvényesei a szövetkezeti hitelintézetek mellett a Magyar Posta (tőkeemelés folytán) illetve az MFB és – függetlenül annak tulajdonosi körétől – minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után – közvetlenül vagy közvetve – a Magyar Posta illetve az MFB tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik, továbbá a Takarékbank alapszabályában meghatározott testület Folytatás a 16. oldalon


15

Beszámoló

Folytatás a 15. oldalról hozzájárulásával Takarékbank részvényt szerző más szerv, vagy jogi személy vagy természetes személy lehet… A törvény ezen rendelkezése a hatálybalépésének időpontjában bejegyzett részvényesek, így az OTSZ és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány figyelmen kívül hagyásával határozza meg a Takarékbank részvényeseit, holott jelenlegi részvényeseken kívül viszont bárki lehet, a Takarékbank Integrációs Szervezet által meghatározott új alapszabálya szerinti, Integrációs szervezet által előzetesen jóváhagyott összetételű testület hozzájárulásával.

Áder János köztársasági elnök levele Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez „Figyelemmel arra, hogy a Törvény több ponton tartalmaz rendelkezést az átalakulásban érintett hitelintézetek tulajdonosainak jogaira, a hitelintézetek működési és szervezeti szabályaira, kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy ismételten fontolja meg, hogy a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló 2006/48/EK irányelvben foglaltak maradéktalanul érvényesülnek-e. A törvényjavaslat valamennyi szövetkezeti hitelintézetre – takarékszövetkezetre, és hitelszövetkezetre – vonatkozik, kivéve azokat, akik jelenleg részvénytársasági átalakulás alatt vannak, de azon részvénytársaságok viszont beletartoznak, akik valaha szövetkezeti hitelintézetből alakultak át részvénytársasággá, és önként csatlakoztak intézményvédelemhez, noha erre nem kényszerítette őket senki. 2013. június 28. – Elnöki Fórum Az OTSZ lobby levelet írt Áder János

16


köztársasági elnöknek és kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek. A levél mellékletét képezi a takarékszövetkezeti képviselők döntő többségének aláírása is. 2013. július 1. Kövér László, az Országgyűlés elnöke Áder János köztársasági elnöknek aláírás és kihirdetés végett megküldte a Parlament által elfogadott törvényjavaslatot. 2013. július 2. Áder János köztársasági elnök levele Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez „Figyelemmel arra, hogy a Törvény több ponton tartalmaz rendelkezést az átalakulásban érintett hitelintézetek tulajdonosainak jogaira, a hitelintézetek működési és szervezeti szabályaira, kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy ismételten fontolja meg, hogy a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló 2006/48/EK irányelvben foglaltak maradéktalanul érvényesülnek-e. A Törvény egyes további rendelkezéseit megítélésem szerint vizsgálni kell arra tekintettel is, hogy a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek megfelelnek-e, tisztázandó ezen rendelkezések indokoltsága, arányossága. Megfontolást igényel a Törvényben meghatározott a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás a részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében. Megítélésem szerint a Törvény alkalmazhatóságát szolgálná a jogorvoslati lehetőségek felülvizsgálata, különösen a 18. § (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel, amely szakasz a Felügyelet határozatainál kimondja, hogy egy esetleges jogorvoslat azok végrehajtására nem bír halasztó hatállyal. Ezzel összefüggésben vizsgálandó kérdésnek tartom a Törvény 16. § (4) és (5) bekezdésében foglalt kormánybiztosi jogkört. Összességében az Integrációs Szervezet, a Takarékbank Zrt., és a

tagok közötti viszony törvényben foglalt szabályainak a tulajdoni korlátozás szükségesség-arányosság szempontjának érvényesítése melletti megfontolása érdekében a törvény ismételt vitája és megtárgyalása szükséges. Ezen felül a szövetkezeti tulajdont érintő átalakulás és az állami szerepvállalás biztosítása mellett vizsgálandó, hogy egy esetleges állami értékesítés során miként biztosítható az integráció elindításakor fennálló tulajdonosi jogok érvényesítése. Áttekintve a Törvényben foglaltakat – a jogbiztonság elvére, valamint a normavilágosság követelményére figyelemmel –, álláspontom szerint a jogrendszer egészébe történő illeszkedés céljából a Törvény szövege pontosításra szorul. A fentiek alapján a törvénnyel nem értek egyet. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy észrevételeim alapos megfontolását követően, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően hozzon döntést.” 2013. július 2. Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató kezdeményezte munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését. A bank felügyelő bizottsága ezt többségi döntéssel elfogadta, és az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízta meg. Csicsáky Péter 1994-ben került a Takarékbankhoz, 2001-től vezérigazgató, majd 2010-től elnökvezérigazgató lett. 2013. július 2. Strasburg, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása az Európai Parlament plenáris ülésén „…mi, magyarok nem akarunk olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik ahelyett, hogy elismernék. Nem akarunk olyan Európát, ahol a kétharmados többségben kifejeződő egységet elítélik ahelyett, hogy tisztelnék. Nem akarunk olyan Európát, ahol gyámság alá helyeznek,

Beszámoló

a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél az erejével, és a többség visszaél a hatalmával. Nem akarunk olyan Európát, ahol kettős mércét használnak, ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat.” 2013. július 4. MFB közlemény Lontai Dánielt és Nagy Csabát 2013. június 25. napjától 5 éves határozott időre kinevezték az MFB Zrt. Igazgatóságának tagjává. 2013. július 4. Az OSZT ünnepi köszöntője a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából 2013. július 4. Az OTSZ módosító javaslatokat küld az Országgyűlés érintett bizottságai, országgyűlési frakciók, országgyűlési képviselők részére, amelyeket az Országgyűlés nem tárgyal. 2013. július 5. Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevele Demján Sándor, az OTSZ elnöke részére „Az elmúlt időszakban a magyar takarékszövetkezeti rendszerben tapasztalható zavarok bebizonyították, hogy a rendszer nem tudja hatékonyan megvédeni sem a takarékszövetkezeti tagok sem a betétesek pénzét. Rövid idő belül két intézetnél, a Soltvadkerti Takarékszövetkezetnél és a Jó Gazda Takarékszövetkezetnél is olyan helyzet állt elő, amelyet a szövetkezeti hitelintézeti rendszer – benne a négy integrációs szervezet – nem tudott kezelni, és helyettük az államnak kellett utólagosan megvédeni az emberek vagyonát. A kormány érzékelve a problémát fél évvel ezelőtt kormánybiztost nevezett ki, hogy megoldást találjon a gondok rendezésére, a takarékszövetkezeti tagok és betétesek védelmére. Az intenzív munka több hónapos egyeztetés után lezárult és a kormány javaslatára az Országgyűlés dön-

tést hozott. Ennek értelmében az állam 100 milliárd forint tőkeemelést hajt végre, és ezzel megvédi a tagok és a betétesek pénzét. Ez a döntés összhangban van azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul. Az új rendszer lényegi elemei a következők. 1. Megerősítjük a szövetkezés és az egy tag – egy szavazat elvét. A tagok továbbra is maguk választhatják vezetőiket, így a most elfogadott törvénnyel megakadályozzuk, hogy a takarékszövetkezeti tagok kiszoruljanak a szövetkezet irányításából. Az új rendszerben minden takarékszövetkezet azonos jogokat biztosító elsőbbségi részvénnyel fog rendelkezni a takarékbankban. 2. Megvédjük a tagok és betétesek pénzét. Egységesítjük a takarékszövetkezetek felelősségét a kötelezettségeik vonatkozásában, tehát minden takarékszövetkezetben elhelyezett betétért egyetemlegesen felel az Új Integráció összes szereplője. A szektornak juttatandó százmilliárd forint megerősíti a takarékszövetkezetek integrációját és jelentősen növeli a beléjük vetett bizalmat, ami hozzávetőleg százezer forinttal növeli minden egyes betétes megtakarításának biztonságát. 3. Egységesebb és kiszámíthatóbb takarékszövetkezeti rendszert hozunk létre. Az ügyfelek kiszolgálásának minősége mindenhol javul, és középtávon azonossá válik. 4. Az állami többség ideiglenes biztosításával az Új Integráció Központi Bankjában megnyitottuk az utat a takarékszövetkezetek fejlesztése előtt, így a meglévő szolgáltatások mellett új, emelt szintű szolgáltatásokat biztosíthatnak az ügyfeleknek. 5. Modernizáljuk és megerősítjük a takarékszövetkezetek működési rendszerét. A fentiek – a tagok és a betétesek érdekeinek képvisele-

te – igazolják azt, hogy az Új Integráció Központi Bankjának és Integrációs Szervének részben törvényi, részben tulajdonosi felhatalmazás alapján a jelenleginél szélesebb irányítási és ellenőrzési jogosítványai legyenek.” 2013. július 5. Az Országgyűlés másodszor is, minimális módosítás után elfogadja a 11651. sz. törvényjavaslatot. A 90 napon túli állomány 10 %-os szintje 2016. január 1-ig 12 %-ig emelkedhet jogkövetkezmény nélkül, miközben a hitelintézeti átlag jelenleg is 14,5%. A SZHISZ és a Takarékbank jelen törvény szerinti hatáskörei nem érintik a PSZÁF-nak, sarkalatos törvényben meghatározott hatásköreit. A Takarékbank szövetkezeti hitelintézeti részvényeseinek számláit vezető szervezetek – kivéve a Takarékbankot – kötelesek 2013. november 1-én, a megelőző napon hatályos bankszámlaszerződést felmondási időtartam melletti megszűnéssel felmondani.

„Az elmúlt időszakban a magyar takarékszövetkezeti rendszerben tapasztalható zavarok bebizonyították, hogy a rendszer nem tudja hatékonyan megvédeni sem a takarékszövetkezeti tagok sem a betétesek pénzét. 2013. július 5. Az OTSZ és a VOSZ közös sajtótájékoztatót tart, bejelentik, hogy minden jogorvoslati lehetőséggel élni kívánnak, hiszen mind az előkészítés módja, mind a törvény tartalma elfogadhatatlan. 2013. július 5. OTSZ kezdeményezés a Köztársasági elnök felé, hogy a Köztársasági elnök a törvény aláírása előtt az Alaptörvényben biztosított kereFolytatás a 18. oldalon


17

Beszámoló

„Teljesen elfogadhatatlan, hogy a Folytatás a 17. oldalról tek között előzetes normakontrollt törvény preambulumában megfokezdeményezzen az Alkotmánybí- galmazottak szerint az állam, majd róságnál. külső befektetőknek értékesíti részesedését. A vevő várhatóan csak 2013. július 8. magántulajdonos lehet, és a TakaDemján Sándornak, az OTSZ elnö- rékbank hatósági jogosítványával kének második levele Orbán Viktor biztos, hogy eltulajdonítja a több miniszterelnök részére mint 100 ezer kistulajdonos értékeit.” „125 takarékszövetkezet műkö- „Az állam és az Országos Betétdik Magyarországon, ebből 105 az biztosítási Alap feladata a szövetOTSZ tagja. Felelősségüktől vezér- ségünkön kívüli problémák megelve tagszervezeteink 1993-ban ön- oldása, és a várható kiadások nem kéntes döntésükkel csatlakoztak terhelhetőek rá a több mint 100 ezer egy – a magyar bankrendszerben tulajdonosra. Tudom, hogy a banki lényegében még ma is egyedülál- gazdálkodási problémákat kevesen ló, jogosítványokkal és valós anyagi értik, ezért mint futballrajongó azt a eszközökkel bíró – önkéntes intéz- példát hoznám fel, hogy az NB1 16 ményvédelmi alaphoz. Ezen ön- csapatából, ha 4 veszteséges, nem kéntes csatlakozásukat követően kötelezhető a 12 nyereséges klub tuis – belső konszenzusukra épülő- lajdonosa arra, hogy konszolidálja a en – folyamatosan erősítették, erő- veszteséges klubokat.” sítik intézményvédelmüket. Ezen „A törvény céljával igen, de a intézményvédelem erejét, minő- cél megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseivel, s az ennek nyo„A törvény céljával igen, mán a későbbiekben bekövetkező de a cél megvalósításának lehetséges változásokkal nem érmódjával, a törvény Alaptörvénnyel tünk egyet, nem tudjuk azokat elfogadni. A tagszervezeteink részéellentétes rendelkezéseivel, s az ennek ről – az Alaptörvényben biztosított nyomán a későbbiekben bekövetkező alapjogaik szempontjából – kiemelten fontos, hogy megfelelő garanlehetséges változásokkal nem értünk ciákkal, az Állam részéről történő egyet, nem tudjuk azokat elfogadni. írásos kötelezettségvállalással alátámasztottan legalább: ségét egyébként jól mutatja, hogy az még a törvény benyújtása előtt a legmagasabb, „elismert” intézményvédelmi kategóriába nyert besorolást a PSZÁF részéről. Az OTSZ tagszervezetei soha nem igényeltek pénzt az Országos Betétbiztosítási Alapból. A közvélemény, nem ismeri, és összemossa a Jógazda Szövetkezeti Hitelintézet, vagy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet problémáját, akik nem voltak a mi szövetségünk tagjai.” „Nem értünk egyet, hogy a törvény alapján a Magyar Posta a tényleges piaci ár 20 százalékán beszáll, és az MFB-vel együtt megszerzi a többséget a Takarékbankban.”

18


Legyen biztosított, hogy az OTSZ – a Magyar Postához hasonlóan, névértéken – jegyezhessen an�nyi részvényt a Takarékbankban, amelynek nyomán ismételten megvalósul a szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdona. Ehhez kapcsolódva felhívom a figyelmét arra, hogy a törvényben rögzítettek szerinti, Magyar Posta általi névértéken történő jegyzéséhez hasonló további 100 milliárd tőke hatása nyomán a szövetkezeti hitelintézetek tulajdoni részesedése a rendszer egészében 30 százalék alá csökken. A levelében megfogalmazottak alapján ezzel Miniszterelnök úr sem érthet egyet.

Legyen továbbá biztosított a vis�szavásárlás lehetősége a szövetkezeti hitelintézeteknek arra az esetre, ha a Magyar Állam a szektorban lévő pozícióit értékesíteni kívánja. Ehhez a Magyar Állam biztosítson tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét a szövetkezeti hitelintézeteknek, biztosítva ezáltal, hogy a Takarékbank és a szektor továbbra is a szövetkezeti hitelintézeteken keresztül továbbra magyar, szövetkezeti tulajdonban maradjon, az ne kerüljön a szektoron kívüli, esetleg külföldi személy(ek) tulajdonába. Ezzel szemben a vis�szavásárlás lehetősége 100 ezer magyar szövetkezeti tag gazdagodását segíti elő. A Takarékbank új elsőbbségi részvényeihez továbbra is a Takarékbank alapszabályában a szavazatelsőbbségi részvényekhez jelenleg biztosított jogosítványok társuljanak. Az Integrációs Szervezet igazgatóságában és felügyelőbizottságában legyen biztosított a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő, többségi képviselete (3 főből 2 fő), az általuk jelölendő személyek útján. S a szövetkezeti hitelintézetek többségi képviselete érvényesüljön a Takarékbank közgyűlés által választandó vezető testületekben is. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a jól működő, hivatkozott európai szövetkezeti rendszerek esetén a központi szervek a tagszervezetek kontrollja, irányítása alatt működnek. Az erre vonatkozó dokumentumokat mellékelem. Legyen biztosított a szavazati jog szabad gyakorlása az által, hogy az MFB nem él a törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben a Takarékbank közgyűlésén a szövetkezeti hitelintézet nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad. Az OTIVA mellett érintett intézményvédelmi alapok tekintetében a törvény hatályba lépéséhez kapcsolódóan kerüljön sor az OTIVA keretében elért fedezeti szinttel azonos fedezeti szintnek a Magyar Állam általi biztosítására.

Beszámoló

A válsághelyzet törvényi meghatározása – a versenysemlegesség okán – az összes hitelintézet esetében egyaránt kerüljön alkalmazásra.”

Magyar Posta bevonásával lefekteti a szektor átalakításának alapjait. Az első Igazgatóság mandátuma az Integrációs Szervezet első közgyűléséig tart, ahol a közgyűlés tagjai megválaszthatják az új igazgatósá2013. július 12. gi tagokat. Az Integrációs Szervezet Kihirdetik a CXXXV. tv-t a szövetke- Igazgatósága 2013. július 15-i ülésén zeti hitelintézetek integrációjáról és az Igazgatóság elnökévé választotegyes gazdasági tárgyú jogszabá- ta Lontai Dánielt.” lyok módosításáról 2013. július 15. 2013. július 12. OTSZ közgyűlés Az OTSZ beadványban fordult az A közgyűlésen egy tagszervezet Alapvető Jogok Biztosához a szövet(Duna Takarékszövetkezet) kivételé- kezeti hitelintézetek integrációjáról vel valamennyi tag megjelent. Dön- szóló törvény alaptörvény-ellenestés születik valamennyi jogorvoslati ségének vizsgálata és utólagos norfórum szükség szerinti igénybevéte- makontrolljának kezdeményezése léről. Az OTSZ közgyűlése nem kö- érdekében, amelyhez később közel telező érvényű ajánlást fogalmaz 7 ezer szövetkezeti tag csatlakozott. meg a tagszervezeti részére a törvényből eredő intézkedések kap- 2013. július 23-ig – „T+10” csán, hangsúlyozva a törvény által Az Integrációs Szervezet igazgatóazok elmaradásához rendelt jogkö- sága fogadja el az Integrációs Szervetkezményekből származó kény- vezet első alapszabályát a törvény szerhelyzetet. Ugyanakkor minden mellékletének megfelelő tartalomtagszervezeti vezetőt jogkövető ma- mal. Az alapszabály az elfogadáságatartás folytatására kért az OTSZ! nak napjától hatályos. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a törvény 2013. július 13. keretei között és céljainak megvalóHatályba lép a CXXXV. tv., egyidejű- sítása érdekében jogosult módosíleg megszűnik a 1993. október 13.- tani is az első alapszabályát, amíg az án önkéntesen létrehozott, majd- Integrációs Szervezet első közgyűnem 20 éves Takarékszövetkezeti lése össze nem ül. Integrációs Szerződés, s az általa létrehozott Integráció. 2013. július 23. Az OTSZ alkotmányjogi panasz in2013. július 15. – „T+3”1 – MFB dítványt nyújt be az Alkotmánybí„A szövetkezeti hitelintézetek integ- rósághoz a szövetkezeti hitelintérációjáról és egyes gazdasági tárgyú zetek integrációjáról szóló törvény jogszabályok módosításáról szóló egyes rendelkezései alaptörvény2013. évi CXXXV. törvény rendel- ellenességének megállapítása és a kezései alapján a Magyar Fejlesz- megtámadott rendelkezések megtési Bank megbízta Lontai Dánielt, semmisítése, valamint a még haNagy Csabát és Urbán Zoltánt a szö- tályba nem lépett rendelkezések vetkezeti hitelintézetek Integrációs hatálybalépésének felfüggesztéSzervezete igazgatósági feladatai- se iránt. A Törvény – mind az elfonak ellátásával. Az új igazgatósági gadásának körülményei, mind petagok feladata annak az integráci- dig tartalma okán – az által, hogy ós szervezetnek a felállítása, mely súlyosan sért olyan kiemelt alapjointézményvédelmi szervezetként gi rendelkezéseket, mint a magán a szövetkezeti hitelintézeti szektor tulajdon védelme, a tulajdonnal hatékonysága és biztonsága növe- való rendelkezés joga, a diszkrimilése érdekében a Magyar Fejleszté- náció tilalma, a vállalkozás szabadsi Bank, a Magyar Takarékbank és a sága, a jó hírnév védelme, a munká1

hoz való jog és a nemzetközi/uniós jog összhangja, továbbá beavatkozik magánjogi jogviszonyokba is, ellentétes Magyarország Alaptörvényével. Csak egy kiemelés: Az alapszabály XIV. fejezete a szövetkezeti hitelintézetek jogait és kötelezettségeit taglalja, de a 14.1-14.8 pontok mindegyikében csak kötelezettségek vannak, jogok nincsenek. 2013. július 28. – „T+15” A Gt. 255. § (3) bekezdése szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tenni a Takarékbank felé egy darab kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére, és – amennyiben már rendelkezett a Takarékbankban a törvény szerinti „B” sorozatú elsőbbségi részvénnyel, akkor „B” sorozatú elsőbbségi részvényét letétbe kell helyezni. Valójában az MFB-nek kell értékesíteni, a törvény szerint később meghatározásra kerülő áron. Az tudható, milyen elsőbbségi jogok (pl. alapszabály módosítása, központi banki funkciók, stratégia, vezető tisztségviselők megválasztása, tőkeleszállítás) tartoztak a „B” sorozatú részvényekhez, de az nem, milyenek tartoznak majd a „C” sorozatúhoz.

Az OTSZ beadványban fordult az Alapvető Jogok Biztosához a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálata és utólagos normakontrolljának kezdeményezése érdekében, amelyhez később közel 7 ezer szövetkezeti tag csatlakozott. 2013. július 26. A SZHISZ Szakmai Tanácsadó Testületet alakít a szövetkezeti hitelintézetek képviselőiből valamint a Takarékbank és az OTIVA egy-egy vezetőjéből. Folytatás a 20. oldalon

A "T+3" a CXXXV. tv hatálybalépésétől számított X, adott esetben a 3. napot jelöli – a szigorú menetrendet szimbolizálja.


19

Beszámoló

Folytatás a 19. oldalról 2013. július 27. – Orbán Viktor, miniszterelnök beszéde a XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, Tusnádfürdőn „A negyedik dolog, amelyet célul tűztünk ki, hogy a magyar nemzeti tőkét is meg kell erősíteni. Fontos a magyar kis-, és középvállalkozások megerősítése, de az is fontos, hogy középeurópai méretekben számottevő, nagy, nemzetközi cégei is legyenek Magyarországnak. Most ez nem teljes lista, amit mondok, mintegy demonstrálandó az eredményeket egy rövid ízelítő. Ugye, a pénzügyi szektorban megvan az OTP, amelynek ugyan vitatható tulajdonosi háttere van, de mégiscsak magyarországi banknak tekinthető. Most a takarékszövetkezeti rendszert mellészervezzük, így nyugodtan mondható, hogy a pénzügyi rendszeren belül lassan meg fogjuk haladni az 50 százaléknyi

Ugye, a pénzügyi szektorban megvan az OTP, amelynek ugyan vitatható tulajdonosi háttere van, de mégiscsak magyarországi banknak tekinthető. Most a takarékszövetkezeti rendszert mellészervezzük így nyugodtan mondható, hogy a pénzügyi rendszeren belül lassan meg fogjuk haladni az 50 százaléknyi nemzeti tulajdoni arányt

séghez szükséges ágazatokban versenyképességet mutatni tudó nagy magyar cégek hálózata is lassan megépül. Erről mindig van politikai vita. Különösen az izgatja az újságírók libidóját, hogy melyik magyar tőkéscsoport melyik politikai párthoz köthető inkább vagy kevésbé, ami egy izgalmas kérdés és nem lényegtelen. Az egy másik előadás témája, hogy itt mi milyen arányokat tudunk fölállítani, de most nem ez a fontos, hanem az, hogy nemzeti szempontból végre vannak nagy nemzeti tőketulajdont megtestesítő végeink.” 2013. július 31 – 2013. augusztus 3. Régió Értekezletek a szövetkezeti hitelintézetek egy-egy operatív vezetője részére, régiónként legfeljebb 2 óra időtartamban. 2013. augusztus 2. – „T+20” A PSZÁF-nál kérelmezni kell a működési engedélynek az e törvénynek megfelelő kiadását vagy fenntartását, a kérelemben azt is igazolni kell, hogy a szövetkezeti hitelintézet előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank egy „C” sorozatú elsőbbségi részvénye átvételére.

2013. augusztus 5. A minta alapszabály megküldésre kerül a szövetkezeti hitelintézetek felé. Az OTSZ – a szövetkezeti hitelintézetek által a konzultációkon jelzettek mellett – több oldalas észrevételezést küld a minta alapszabály kapcsán az Integrációs Szervezetek igazgatóságának, miután a minnemzeti tulajdoni arányt, és van egy ta alapszabály számos, a szövetkepénzintézet, amely közép-európai ki- zeti törvénynek és a Hpt-nek nem tekintésben is jelentősnek mondható, megfelelő rendelkezést tartalmaz. sőt az európai rangsorban is úgy áll. Energiaszektorban van egy MOL, és 2013. augusztus 5-6. van egy MVM, amely hasonló erénye- Előzetes egyeztetés alapján szeméket mondhat magáénak. Építőipar- lyes konzultáció lehetősége a Takaban a Trigránit, a Közgép, alumínium- rékbankban az új szövetkezeti hiteliparban a MAL, a gyógyszer-iparban intézet alapszabályról. pedig a Richter, amely szintén egy nemzeti kézben lévő tőkés vállalko- 2013. augusztus 7-8. zás. Tehát nyugodtan mondhatom, Igazgatósági ülések a szövetkezeti hogy a nemzetközi versenyképes- hitelintézeteknél.

20


2013. augusztus 15. MTI / Origo hír: „Az ombudsman szerint az érintett szövetkezetek szempontjából előnyösebb, ha közvetlenül, és nem rajta keresztül fordulnak az Alkotmánybírósághoz a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény vélt alaptörvény-ellenessége miatt – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.” Az Ombudsman válaszlevelében további alapjogi jogorvoslati lehetőségekre hívja fel a figyelmet, s a levél egy mondata sem irányul a beadvány jogalapjának, vagyis alaptörvény-ellenességének hiányára, továbbá az Alapvető Jogok Biztosa kinyilvánította segítő szándékát, amikor zárásként akként fogalmazott: „Bízom abban, hogy a fenti tájékoztatással a segítségére lehettem, és a sérelmezett jogszabály érvényesülését a jövőben is figyelemmel kísérem.” 2013. augusztus 16. – PSZÁF-közlemény: Nincs takarékszövetkezeti „hibalista” „A PSZÁF az elmúlt napokban egyes sajtóorgánumokból értesült arról, hogy úgymond, megvizsgálta volna a takarékszövetkezeti rendszer korszerűsítését szolgáló alapszabály törvényességét, és 25 oldalas dokumentumban sorolta volna fel kifogásait a jogalkotó számára. A PSZÁF fontosnak tartja leszögezni: ezen állítások, amelyek forrása ismeretlen, minden valóságalapot nélkülöznek, és ezt a hatóság az elmúlt napokban több, az ügy kapcsán érintett médium sajtómunkatársaival közvetlenül is közölte. … a PSZÁF július elején Sajtóközlemény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényről közleményben tudatta: az Országgyűlés által elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény mind a szövetkezeti hitelintézetek betétesei, mind azok tulajdonosai számára a jelenleginél biztonságosabb és versenyképesebb szövetkezeti integrációs rendszer létrejöttét szolgálja.”

Beszámoló 2013. augusztus 16-21. Az OTSZ újabb jogérvényesítési lehetőség igénybevételével lép fel a törvényből következő joghátrán�nyal szemben, illetve a korábbi alkotmányjogi panasz indítványához kiegészítő iratot nyújt be az Alkotmánybírósághoz. Ebben kiemelten foglalkozik a törvény alapján a Takarékbank részvényesei tekintetében bekövetkező „kisajátítás” alkotmányos feltételeinek hiányával és a törvény nemzetközi, illetve uniós jogba ütközésével, s így alaptörvény-ellenességével. 2013. augusztus 22. OTSZ Közgyűlés. A közgyűlés keretében a törvény végrehajtásából eredő kérdések, intézkedések kapcsán ismételten rögzítésre kerül, hogy ugyan jogkövető magatartás keretében az OTSZ és tagszervezetei meghozzák a törvény szerinti szükséges döntéseket, de ezt az azok elmaradásához rendelt jogkövetkezményekből – mint a működési engedély visszavonása, a tulajdon elvesztése – eredő kényszerhelyzetben teszik. Az egységes szövetkezeti hitelintézeti és tagi érdekképviselet lehetőségének megteremtése érdekében módosításra kerül az OTSZ alapszabálya. 2013. augusztus 27-ig A szövetkezeti hitelintézetek közgyűlései döntenek az ISZ igazgatósága által meghatározott szövegű, új, szövetkezeti hitelintézeti alapszabályról. 2013. augusztus 27. – „T+45” A hatálybalépést követő 45. napon takarékbanki közgyűlés lesz, amelyen el kell fogadni a Takarékbank új alapszabályát, a banki tisztségviselők megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik, kivéve, ha újra választódnak. A közgyűlés napirendjén a törvény szerinti tőkeemelés (Magyar Posta, „C” sorozatú elsőbbségi részvények) is szerepel. A részvényesek e közgyűlésen – az MFB-én kívül – a törvényből eredő jogkövet-

kezmények okán, nem gyakorolhat- ti tagságának a felfüggesztéséről ják szabadon a szavazati jogukat. vagy – indokolt esetben – a szövetkezeti hitelintézet Integrációs 2013. augusztus 27. – 2014. au- Szervezetből történő kizárásáról. gusztus 27. – „T+45-365” Lezajlik a szövetkezeti hitelintéze- 2013. szeptember 26.-ig – „T+75” tek átvilágítása. Eddig az időpontig az integrációs törvénynek megfelelő működési 2013. augusztus 31. engedéllyel kell rendelkeznie a szöBodnár Ottónak, az OTIVA ügyve- vetkezeti hitelintézeteknek. zető igazgatójának munkaviszonya a törvénnyel összefüggésben 2013. október 11.-ig – „T+90” megszűnik, akinek regnálása alatt Az önkéntes intézményvédelmi alaaz OTIVA a legjobb minősítésű in- pok jogutódlással megszűnnek, és a tézményvédelmi rendszer kategó- vagyon átszáll a kötelező SZHISZ-re. riájába került. 2013. december 31.-ig 2013. szeptember 1. A szövetkezeti hitelintézet vezető A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti tisztségviselőinek kinevezéséhez hitelintézetekre kötelező szabály- eddig az időpontig az Integrációs zatot fogad el: a) a kockázatkeze- Szervezet, 2014. január 1.-től pelés részletes szabályairól, ide értve dig a Takarékbank Zrt. igazgatóa hitelengedélyezés, kockázati mo- sága előzetes hozzájárulása szüknitoring, betételhelyezés, készpénz- séges. A Takarékbank Zrt. vezető gazdálkodás és befektetési politika, tisztségviselőinek kinevezéséhez a minősítés és az értékvesztés sza- 2013. december 31.-ig szintén az Inbályait valamint a jogszabályokon tegrációs Szervezet előzetes hozzáés egyéb kötelező szabályokon fe- járulása szükséges. lüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat; 2014. január 1. b) a követendő üzletpolitikáról; c) Ahol a törvény 15.§ (4)-(8) bekezdéa közös marketing folytatásáról; d) sek az Integrációs Szervezet igazgaaz egységes informatikai rendszer tósága javára nevesítenek hatáskört, kialakításáról. ott a Takarékbank Zrt. igazgatósá Amennyiben a szövetkezeti hi- gának van hatásköre. telintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak 2014. július 13.-ig vagy a szabályzatoknak megfelelő- A szövetkezeti hitelintézetek csak en működik: a) a Takarékbank Zrt. az Integrációs Szervezet hozzá-jáigazgatósága dönthet a szövetke- rulásával jogosultak a szokásos üzzeti hitelintézet vezető tisztségvi- letmenetbe nem tartozó ügyleteket selői megbízatásának a felfüggesz- megkötni vagy kötelezettségvállatéséről legfeljebb 180 napra, mely lásokat tenni, hitelt felvenni, nagyfelfüggesztést legfeljebb további kockázatot vállalni, egyetemleges 180 napra meghosszabbíthat vagy – kötelezettséget vállalni vagy társakülönösen indokolt esetben – dönt- sági részesedést szerezni. het megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető 2016. július 1. tisztségviselő vagy tisztségviselők A Takarékbank Zrt. és szövetkezemegbízásáról; b) a Takarékbank Zrt. ti hitelintézet részvényesei tevéIgazgatóságának kezdeményezé- kenységüket egységes informatise alapján vagy saját kezdeménye- kai rendszer keretei között végzik. zéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti A történetnek – reményeink szerint hitelintézet Integrációs Szerveze- – még nincs vége… 


21

Gazdaság  Reális kép a gazdaságról

Növünk, növögetünk Szerző: A hazai gazdaság közepes teljesítményt nyújtott mind negyedéves, mind éves Suppan összehasonlítás alapján európai, valamint régiós összevetésben is. A negyedGergely éves növekedés ugyan elmaradt a régióra jellemző kissé gyorsabb növekedéstől, míg az első negyedévben még az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta. A környező országok negyedéves gazdasági adatai alapján mondható, hogy a hazai gazdaság teljesítménye se lefelé, se felfelé nem lóg ki a régióból, miközben a régióban sem látható olyan ország – két balti államot kivéve –, amelyik az átlagtól messze felülmúló növekedést mutatna. százalékos növekedés után, az első kedése 0,6 százalékról 0,9 százalékra negyedévhez képest pedig 0,3 szágyorsult, míg egy negyedév alatt 0,3 zalékos növekedést mutatott. Lenszázalékkal bővült. A cseh GDP ked- gyelország növekedése 1,1 százalékvezőbb lett a várakozásoknál, a má- ra gyorsult az előző negyedévben sodik negyedévben 0,7 százalékkal mért 0,7 százalékról, a negyedéves nőtt az előző negyedévhez képest, növekedés pedig 0,4 százalék volt. Ezek alapján megállapítható, hogy A növekedés várható alakulása negyedévenként: a hazai gazdaság teljesítménye se (forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés) lefelé, se felfelé nem lóg ki a régió4 2 ból, miközben a régióban sem lát2 1 ható olyan ország – két balti államot 0 0 kivéve –, amelyik az átlagtól mes�-2 -1 sze felülmúló növekedést mutatna. A várakozásokhoz közeli mér-4 -2 tékben, 0,5 százalékkal nőtt a GDP -6 -3 GDP né/né (bal) GDP a második negyedévben az egy év-8 -4 vel korábbihoz képest, míg 0,1 szá2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 zalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Naptárhatással és szezonáígy kilépett a hatodik negyedéve lisan kiigazítva a GDP 0,2 százaléktartó recesszióból, az éves vissza- kal nőtt. A növekedést bázishatáesés mértéke pedig 1,2 százalékra sok miatt a mezőgazdaság és az mérséklődött az első negyedévi -2,4 építőipar húzta, míg az ipari termeszázalékról. A román GDP kissé el- lés alig nőtt, a szolgáltatások pedig maradva a várakozásoktól 1,3 szá- vegyesen teljesítettek, amelyek közalékkal nőtt az előző negyedévi 2,2 zül a kiskereskedelmi forgalom és a szálláshely-szolgáltatás növekedést A növekedés várható alakulása a termelői oldalon: mutatott, az utóbbi impozáns mér(forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés) tékben. A fogyasztás feltehetően 6 6 kissé növekedett, amit a kiskeres3 3 kedelmi és szálláshely-szolgáltatási adatok tükröznek. Az áruk nettó 0 0 exportja ugyan nem mutatott meg-3 -3 győző növekedést, azonban a szolSzolgáltatások Épitőipar -6 -6 gáltatások nettó exportja a külföldiIpar Mezőgazdaság ek által igénybe vett vendégéjszakák GDP -9 -9 számának növekedése miatt hozzá2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 járulhatott a növekedéshez. A készA TÉRSÉGBEN a szlovák GDP növe-

22


letek változása szintén hozzájárulhatott a növekedéshez, részben a kedvezőbb mezőgazdasági termelés miatt. A beruházások zsugorodása folytatódhatott, annak ellenére, hogy az építőipar statisztikái mintegy 10 százalékos növekedést mutattak a negyedév során. A második félévben a külső kereslet javulhat, amit a legfrissebb európai és német konjunktúramutatók, valamint a vártnál jobb német és francia GDP adatok is alátámasztanak. Az Audi autógyárának fokozatos felfutása szintén hozzájárulhat a növekedés további gyorsulásához. A kiskereskedelmi forgalom visszaállhat a 2 százalék körüli növekedési szintre a közel négy évtizedes mélyponton tartózkodó infláció következtében érezhetően bővülő reáljövedelmeknek köszönhetően, ami az év végén egyrészt bázishatások, másrészt a pedagógus és egészségügyi béremelések, a harmadrészt a várhatóan tovább csökkenő háztartási energiaárak hatására tovább gyorsulhat. A javuló külső és belső keresleti kilátások élénkíthetik a beruházási szándékot, amire rásegíthet az MNB növekedési hitelprogramja. A beruházásokat az EU források gyorsuló lehívása is élénkítheti. Ezzel szemben hátráltatja a beruházások felfutását egyes szektorok továbbra is kiemelkedő adóterhelése, valamint a még mindig kevéssé kiszámítható gazdaságpolitika. Mindezek hatására a növekedés gyorsulására

Gazdaság

számítunk, amit a tavalyi utolsó negyedéves igen gyenge bázis fokozhat. Így idén a növekedés elérheti a 0,7 százalékot, jövőre az 1,7 százalékot. A rövid távú kilátások alapján tehát reális lehet annak az esélye, hogy a magyar gazdaság újra növekedési pályára áll. A kérdés ezért inkább az, hogy fenntartható lesz-e, men�nyire lesz gyors, ill. fokozható-e a növekedés. Közismert, hogy beruházások nélkül nincs (gyors) növekedés, a gyenge potenciális növekedés e nélkül aligha ad esélyt a felzárkózásra. A beruházások pedig nagymértékben összefüggenek a hitelezéssel. Mivel a hazai gazdaság a válság előtti években az elégtelen hazai megtakarítások miatt külső hitelek bevonására épült, az ország külső adóssága fenntarthatatlan méretűre nőtt. Ennek leépítése szükségszerű, így a hazai gazdasági szereplőknek csökkentenie kell az adósságot, miközben a háztartásoknak a megtakarítások növelésére kell törekedniük. Ez vezethet el ahhoz az ideális helyzethez, hogy a hazai adósság/hitelállományok hazai megtakarításokból legyenek finanszírozva, ami minimálisra csökkenthetné hazánk sérülékenységét. Mivel ezen folyamatok a válság kitörése óta elkezdődtek, a növekedés valószínűleg fenntartható pályára kerülhet. A probléma csak az, hogy ameddig az egyes szereplők adósságtörlesztéssel, ill. a megtakarítások növelésével vannak elfoglalva, addig kevesebb jut fogyasztásra, beruházásra. Hosszabb távon azonban éppen a megtakarítások növekedése szükséges a beruházások növeléséhez. A hosszabb távú kilátásokat szempontjából természetesen az sem közömbös, hogy mely szereplők mérsékeljék adósságukat, ezért az MNB növekedési hitelprogramjának célzottsága, hogy kis- és közepes vállalatokat lásson el forrással, kifejezetten kedvező. Az előbbi bekezdésben a fogyasztás és esetleg a beruházások növekedését jeleztem előre, ami a jelen-

legi folyamatok alapján reális lehet, azonban nyilvánvaló, hogy a belső tényezők – amíg a hatalmas külső adósság fennáll – aligha lehetnek a gazdaság motorjai, növekedésük várhatóan szerény lesz. Éppen ezért a hazai gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy mennyire tudja húzni a külső kereslet. Hazánk legfontosabb exportpiacai, így az euró-övezet, és ezen belül is Németország kilábalni látszik a recesszióból, ill. a német gazdaság stabilan növekedhet, így legalább nem ellenszélben, hanem hátszélben kell vitorláznunk. Az európai gazdasági kilátásokat érdemben javíthatja, hogy egyes államok egyre kisebb fiskális kiigazítási kényszerrel szembesülnek, ahogy közelednek a Brüsszelben kijelölt hiánycélok eléréséhez, egyes államok pedig lehetőséget kaptak arra, hogy hosszabb időszak alatt teljesítsék az elvárásokat. Ebből a szempontból igencsak bíztató, hogy a portugál gazdaság igen komoly mértékben, 1,1 százalékkal növekedett az első negyedévhez képest, az egy évvel ezelőtti teljesítményt azonban még így is alulmúlja 2 százalékkal. Az európai növekedés a felhalmozott adósságaik miatt ugyanakkor szerény mértékű lehet, miközben a beruházások az európai országok többségében szintén visszaestek, csökkentve potenciális növekedési kilátásukat. A régió országaiban szintén nincs sok esély a válság előtt látott gyors növekedés és felzárkózás visszatéréséhez. Így a következő években egy fenntarthatóbb, de lassú növekedésre lehet számítani mind Európában, mind a régióban, mind hazánkban. Ez alatt az Egyesült Államokban folytatódhat a stabil, de szintén a válság előtti évekhez képest lassabb növekedés. A munkaerőpiac, valamint a lakáspiac fokozatosan épül fel, azonban foglalkoztatás, a lakásépítések még nem érték el a válság előtti szinteket. Ennek ellenére a Fed várhatóan elkezdi az eszközvásárlási program, a pénznyomta-

tás szűkítését, ami fokozatos lehet annak érdekében, hogy ne fékezze le a gazdaságot. A korábban erőteljes növekedést felmutató feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, India és Oroszország jelentős lassulást mutatnak. Lassulást mutat a kínai növekedés is, azonban egyrészt még mindig robosztusnak nevezA növekedés várható alakulása felhasználási oldalon: (forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés) 9

9

6

6

3

3

0

0

-3 -6 -9 -12 -15

-3 Nettó export Készletváltozás, egyéb Bruttó állóeszköz-felh. Közösségi fogyasztás Lakossági fogyasztás GDP

-6 -9 -12 -15

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

hető, másrészt a legfrissebb adatok alapján a növekedés stabilizálódhat. Mindezek alapján ellentétes ciklusok, eltérő trendek jellemzik a világgazdaságot. Egyes régiókban javulás, más régiókban lassulás jellemző. Míg az elmúlt években a megszorítások terhe alatt az európai gazdaságok számára a feltörekvő piacok GDP növekedés a régióban: (forrás: KSH, Eurostat, Takarékbank előrejelzés) 15

15

12

12

9

9

6

6

3

3

0

0

-3 -6

magyar lengyel cseh szlovák

-9

-3 -6 -9

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

gyors gazdasági növekedése jelentett exportvezérelt kiutat, a csökkenő fiskális kiigazítási kényszer jelentősebb pozitív hatással lehet a növekedésre, mint a feltörekvő gazdaságok lassulásának negatív hatása. Az európai piacok stabilizálódása pedig megállíthatja a feltörekvő piacok hanyatlását, így kiegyensúlyozottabb növekedésre lehet számítani a globális gazdaságban. 


23

Gazdaság  Interjú Dr. Horn Péter akadémikussal

Merre tovább magyar mezőgazdaság? Szerző: Tartalmas, gondolatébresztő beszédet tartott Dr. Horn Péter akadémikus az idei Hajtun Szövetkezetek Nemzetközi Napján. A professzor emeritus, örökös rector emeritus György (Kaposvári Egyetem), és még számos tudományos cím birtokosa – bár 2006-ban nyugdíjba ment – ma sem tétlen, és a világ agrárpolitikáját, a fejlődési tendenciákat közelről ismeri. Érdemes odafigyelni a gondolataira, megfontolni a mondandóját, mert ma is újszerűen közelíti meg a hazai problémákat. S teszi ezt kizárólag szakmai alapokon. – És a Magyar Tudományos Akadémia? – Az Akadémián gyakran tartok előadást, így itt is gyakran elmondhattam már a véleményemet.



Horn Péter: Az Európai Unió, sajnos, lemaradóban van a világ fejlődési trendjét illetően.

24

PROFESSZOR ÚR, ki kíváncsi, ér-

deklődik, kéri ki, hallgatja meg, s nem utolsó sorban fogadja meg a véleményét idehaza? – Erre a kérdésre könnyen válaszolhatok: hivatalosan senki nem kíváncsi a mondandómra. Nem hivatalosan viszont nagyon sok fórumra hívnak meg előadóként. Nem csak a MOSZ rendezvényre gondolok, hanem például a Kereskedelmi és Hitel Bank és az Európa Társaság által rendezett, érdekes előadás-sorozatra, amelyen igen sok agrár-szakember van jelen. Itt is tartottam egy nagy előadást, és hasonló témakörökről beszélgettünk, mint amiről a MOSZ-ünnepségen is beszéltem. Az előadásokon a politika kevésbé képviselteti magát, viszont az Országgyűlés alelnöke, Jakab István úr, a MAGOSZ elnöke jelen volt.


– Azért kérdeztem ezt, mert arra vagyok kíváncsi, hogy hol van fogadókészség az Ön véleményére. – Az igazság az, hogy ma az agrárterületen sincsenek olyan intézményesített konzultációs források, ahol akár az Akadémia, akár az egyes, speciális szakterületek képviselőivel az ágazat irányítói, vezetői bizonyos kérdésekről elbeszélgetnének. De ez már politika, s ebben nem kívánok megnyilvánulni. Ugyanakkor nincs hiányérzetem, mert mint már említettem, sok fórumot kapok. S akkor még nem említettem az egyetemet, amely szintén jó néhány szakmai konferenciának ad helyet, s ahol egy-egy alkalommal 200-300 szakember is összegyűlik. – Ön szerint milyen irányba halad a magyar mezőgazdaság? – A magyar mezőgazdaságban tulajdonképpen egy sor spontán folyamat zajlik. Sok olyan befektetésről tudok, amelyik a modernizáció irányába hat, szerencsére elég sok olyan agrárvállalkozó maradt még az országban, akik a fejlett techno-

lógiákat telepítik, és építik. De belőlük sokkal több kellene! Ahhoz, hogy – mondjuk a sertés ágazat – érdemben tudjon előbbre lépni, azt egy masszív fejlesztési programmal lehet csak elérni. Ma Magyarországon legalább három millió sertés hiányzik, s ennek nagy részét abszolút korszerű telepeken kellene megtermelnünk, mert másként ez nem megy. Ez gyakorlatilag egy tőkeigényes ágazat, s két út lehetséges. Ha nincs elég belső forrás, egy részét megszerezhetjük az EU-tól, de saját tőkére is szükség van. Egy tudós társaság, Csányi Sándor vezetésével (ennek jómagam is tagja voltam) készítettünk egy programot, amelyben az egyes agrárágazatok fejlesztési igényeit – úgymond – beáraztuk. Ebben leírtuk, hogy ahhoz, hogy a sertéságazatot a kívánt színvonalra fejlesszék (6-7 millió sertésszámról van szó), ehhez minimum 300 milliárd forint szükséges, s alsó hangon legalább ennyi pénz kell a korszerű kapacitásbővítéshez. A baromfi ágazatra is elkészültek ezek a számítások, míg a szarvasmarha esetében azért nem állítottunk még össze programot, mert – s ez örvendetes – van már az országban 3-4 olyan üzem, ahol korszerű technológiákkal végzik a munkát. S ezek az üzemek a többieket is maguk után húzzák. A tejelő te-

Gazdaság

henészeteknek összességében nem giát alkalmazó ágazat. Ez ma sem kellene akkora forrás, mint a sertés- olcsó, de a versenyben maradásnak ágazatnak. alapfeltétele. És nem maga a terület a döntő, mert lehet 2000 hektár – Ön ma is járja a világot, nemrég extenzív gyepterületem, abból alig jött haza Izraelből, ahol a mező- tudok megélni. A terület nagysága gazdasági adottságok nélküli or- másodlagos, attól függ, hogy mit szágban igen fejlett mezőgazda- termelek rajta, milyen infrastrukság virágzik. S azt is tapasztalta, túrám van, s milyen infrastruktúra hogy az izraeli agrárminisztérium rendszer vesz körül, ami a logisztiegy kutatóintézetbe költözött, s kát, a kereskedelmet, a tárolókapaa minisztériumi tisztviselők zöme citást jelenti. Ma már azt is mondafélállásban dolgozik a minisztéri- nom kell, hogy a sertéstenyésztés, umban, míg a másik félállásban a baromfitenyésztés, az majdnem kutatási tevékenységet folytat- terület nélküli hipermodern, zárt nak. Önnek rálátása van a világ rendszerű telepekben üzemel, hiagrárfolyamataira. Mennyiben szen a világ hatvan százalékában befolyásolja a föld tulajdonjoga, így folyik a termelés. Ide nem tertulajdonlása az adott ország ag- mőföld kell, mert a takarmányt úgyrárteljesítményét? is megveszik, hanem odatelepí – Ez nagyon változó, hiszen van, tenek a zárt rendszer mellé egy ahol a bérelt területek aránya jóval fermentort, amiből energiát és fenagyobb, van, ahol kisebb arányt hérjét nyernek a trágya feldolgoképviselnek. A leglényegesebb zásából. Itt nincs szag, nincsenek dolog azonban az, hogy milyen káros környezeti hatások, s a világ struktúrában művelik a földet, mit legmodernebb üzemei gyakorlatitermelnek rajta, milyen hatékony- lag termőföld nélkül termelnek. Ez sággal. Azt mondhatom, hogy a tuma a világ, e felé megyünk. lajdonviszony másodlagos, a lényeg, hogy legyen kellő tőke a fejleszté- – Ugyanakkor az Európai Unió sekhez, mert ma a világ agrárága- agrártámogatási rendszere nem zata tőkeigényes, csúcstechnoló- ezt a tendenciát segíti, támogatja.

Névjegy – Horn Péter HORN PÉTER (Budapest, 1942. január 13. – ) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1984 és 1987 között a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. 1987 és 1988, valamint 1994 és 1996 között a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kar dékánja. 1988 és 1993, valamint 1996 és 1999 között a PATE, 2000 és 2006 között a Kaposvári Egyetem rektora. Édesapja Horn Artúr (1911–2004) mezőgazdász, akadémikus. Kutatási területei az alkalmazott állat genetika, háziállatok nemesítése, kiemelten a baromfi, a sertés, a hal

és a gímszarvas fajokban. Nevéhez fűződik három nagy hatású gén öröklődésének leírása trópusi halfajokban. Tyúkoknál sikerült tisztáznia az anyai heterózis mértékét és jellegét. Tyúkoknál és sertéseknél vizsgálta a genotípus, az ivar és a termelési környezet közötti kölcsönhatásokat. Ezen kívül sikerült meghatároznia élő állatok testösszetételét és húsminőségét digitális képalkotó rendszerek felhasználásával. A magyar gímszarvas háziasítási program egyik kidolgozója. Számos könyv, könyvfejezet szerzője vagy társszerzője. Munkáit magyar, angol, német és orosz nyelven adja vagy adta közre.

– Az Európai Unió, sajnos, lemaradóban van a világ fejlődési trendjét illetően. Hatékonyságban egyértelmű a lemaradása, s ha most elvennék az uniós agrártámogatásokat, akkor nagyon nagy bajban lenne az egész uniós mezőgazdaság, amely túlságosan ráépült a támogatási rendszerre, és nem alakította ki a maximális hatékonyságra való törekvést, gondolkodásmódot. Igaz, ez azokra az országokra jellemző, ahol egyáltalán, vagy igen csekély agrártámogatást kap a termelő, nem véletlen, hogy ezek az országok – Új-Zéland, Ausztrália, Egyesült Államok – a legversenyképesebbek. Ezekben az országokban az evolúciós kényszer alakította ki a leghatékonyabb mezőgazdasági termelést, s ezekkel szemben igen nehéz versenyezni. – Az Európai Unió a növénytermesztést nem tekinti versenyágazatnak… – Éppen ezért nem lehet egyik pillanatról a másikra elzárni a támogatási csapot, mert akkor összeomlana az egész ágazat. Az unió csak egyet tehet, azt, hogy belekezd egy lassú modernizációs folyamatba, és azt mondja, hogy 15 év alatt a támogatásokat a felére csökkenti, s ehhez lehet alkalmazkodni. Egy biztos: végtelenségig nem fog menni a támogatások osztogatása, mert az uniós források más célokra kellenek. Az EUnak az innováció más területein is versenyben kell maradnia, és az agrártámogatás onnan is elvon forrásokat. Előbb-utóbb át kell gondolni ezeket a kérdéseket, mert az EU folyamatosan veszít a versenyképességéből. – S van egy másik fontos kérdés, ez pedig a szociálpolitikával kapcsolatos. Szerintem a támogatásokon keresztül is folytat az EU egyfajta szociálpolitikát, hiszen az élelmiszerárak viszonylag alacsonyak. – Az EU-ról nem mondhatjuk, hogy az élelmiszerárak alacsoFolytatás a 26. oldalon


25

Gazdaság

nek, ami lehet a vendéglátó-ipari, idegenforgalmi tevékenység. Ez sok országban jól működik, lásd Ausztria, Németország, Franciaország stb. Ez jó út lehet, és ezt lehet fejleszteni, viszont ehhez kultúrált infrastruktúra, nyelvtudás, helyi, jó minőségű termék szükséges. De e területen is bizonyos tudáshalmozódásnak meg kell jelennie a kisgazdaságokban, mert több mindenhez kell egyszerre értenie a gazdának. De úgy is mondhatnám, hogy több ember együttműködésére van szükség, akik egymásra vannak utalva, és munkamegosztással vezetik az – Ön is említette a szövetkezeti be- adott gazdaságot. szédében, hogy a múlt rendszerben a termelő szövetkezeteknek – S ez jelent foglalkoztatás-bősaját erőből kellett ezt a szociá- vítést is… lis szegmenset is kialakítaniuk, – Pontosan, de ez is a rövid terfinanszírozniuk. A kettő termék- mékpályás csatornához tartozó gazpályát jól összehozták, mert a szo- daság. ciális szegmens miatt hozták létre a melléküzemágakat, a háztáji – Nem húzhatjuk rá ezt a komptermelés támogatását. Szükség lex vidékfejlesztési programra? van-e ma ilyen szektorra? – Dehogynem! Ez az egész té – Az Ön által idézett formában makör vastagon ide tartozik. nehezen állítható vissza a szektor, mert az ipari tevékenység levált – Professzor úr, végezetül arról a téeszektől, és specializálódott, kérdezem, hogy az ünnepségen professzionalizálódott az ipari te- Ön is hallotta, hogy kiket tüntetvékenység is. De a mezőgazdasá- tek ki: állatgondozókat, traktorogi szektorban változatlanul meg- sokat, üzemvezetőket, stb. Nem maradt, hogy a különböző típusú gondolkodott-e el azon, hogy hol feldolgozási lehetőségekkel élje- van az utánpótlási lehetőségek? Folytatás a 25. oldalról nyak. De két dologról beszélünk. Lehet kialakítani egy szociális szegmenset az agrárgazdaságban, amit azonban nem lehet összekeverni az árutermelő szektorral. Külön kell kezelni a kettőt, mert ha nem, abból nagy baj lesz. A két termékpálya jelentősen különbözik egymástól: a szociális szegmensé egy rövid termékpálya, hamar zár a termelő és a család körül, a másik hos�szú, piacos termékpálya, amelynek hossza attól függ, hogy mit termelek.

Díjai, elismerései: • Wellmann Oszkár-emlékérem (1982) • Wilhelm Kirchner-emlékérem (1989) • Eötvös Loránd-díj (1990) • K aposvár város díszpolgára (1990) • Széchenyi-díj (1996) – Az alkalmazott állatgenetika keretében végzett kutatásaiban a szarvasmarha szelekció nemesítése, a baromfi-, a sertés- és a gímszarvastenyésztés tudományos megalapozása terén elért nemzetközileg is kimagas-

26


ló eredményeiért. Megosztott díj Dohy Jánossal. • Pázmány Péter-díj (1999) • a halle-wittenbergi Martin Luther Egyetem tb. doktora (2002) • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) • Derzsy-díj (2005) • Nagy Imre-érdemrend (2008) • Prima Primissima díj (2009) • a Debreceni Egyetem díszdoktora (2002) • a Szent István Egyetem díszdoktora (2007) • Hazám-díj (2012)

– Ez óriási gond, de nem csak idehaza, hanem egész Európában nagy kérdés az, hogy az utánpótlás miként áll elő. Európában általános az elöregedés, de talán most jön egy új hullám, amelyik biztató. A fiatalság egy részében kezd beleivódni az, hogy a szülők nyomán folytatni akarják a gazdálkodást. Persze, nem biztos, hogy ez elegendő, több támogatás kellene. Az egyetemen is azt látom, hogy a legjobb hallgatóknak már van vállalkozásuk, illetve benne dolgoznak, és a családi háttérben már ott van a gazdaság. Ezek a fiatalok céltudatosak, ők már motiváltak, belőlük lesz valami. Belőlük kellene több, bár az is igaz, hogy az utóbbi években nő a létszámuk. – Kisüzem kontra nagyüzem, társas vállalkozás? – A jövő mindenképpen a társas vállalkozásoké, mert az élet is efelé sodorja a folyamatokat. A társas vállalkozásoknak sokféle formája létezik, a legszélsőségesebb a dániai sertésszektor, amely az egész országban egy szövetkezetként működik úgy, hogy Dániát külföldön úgy hívják, hogy egy sertésvállalat 30 millió disznóval. De sok más társas vállalkozási forma is van, amelyeknek az a lényege, hogy legyen egy szellemi koncentráció, a különböző tudások összessége, hiszen ebből elég sokféle kell egy cégnél, legyen alku pozíciója vásárláskor és eladáskor, és legyen olyan munkamegosztás, hogy adott időszakban tehermentesíthessék a kollégákat. Hogy el lehessen menni szabadságra! Ne legyen egy olyan rabszolgamunka, ami méltatlan egy mai értelmes, képzett munkaerőhöz, ugyanis nem várhatjuk el tőle, hogy másodrangú állampolgár legyen, hiszen ez nem igazságos. Meg kell teremteni a munkaszervezeti formát ahhoz, hogy szabadságra mehessen a munkavállaló, ami egyébként a szövetkezeteknél, más társas vállalkozásoknál működik. A családi gazdaságoknál azonban ez nem igazán oldható meg. 

Gazdaság  A jövő megalapozása

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének állásfoglalása és ajánlásai A jövő megalapozása: lehetőségek és kihívások a növénynemesítési technológiákra vonatkozóan a fenntartható mezőgazdaság érdekében. A MEZŐGAZDASÁGI termelés előtt

hatalmas feladatok megoldása vár abban a tekintetben, hogy biztosítsa a kellő mennyiségű élelmiszert, mindezt úgy, hogy csökkentse az ellátásbeli egyenlőtlenségeket, a környezeti károk minimalizálásával. Az EU rendelkezései egyes növényvédő-szerek betiltásával tovább növeli a kihívásokat a növénytermesztési hozamok szinten tartása, illetve növelése tekintetében. Az élelmiszerek iránti növekvő igény kielégítése fenntartható módon szükségessé teszi olyan növényfajták előállítását, amelyek jobban hasznosítják a mind szűkösebb erőforrásokat. Ez az igény csak úgy elégíthető ki,, ha a biotechnológia teljes eszköztárát és potenciális lehetőségeit kihasználjuk. Az előbbiek figyelembe vételével a tudományos tanács a következő ajánlásokat teszi, bízva abban, hogy az EU döntéshozói a jövő érdekében figyelembe veszi azokat. 1. Földhasználat és innováció: az EU-ban a növényi biomassza termelést növelni kell a hatékonyság fokozása mellett, akár közvetlen emberi fogyasztásra, akár állati takarmányozásra vagy más területen történő alkalmazásukra kerül sor. Mérsékelni és csökkenteni kell az import függőséget úgy, hogy a regionális és a világra gyakorolt környezeti láb-

nyomot lehetőleg mérsékeljük. A biotechnológia módszereinek alkalmazása ebben a fejlesztési programban részt kell, hogy vállaljon e széles társadalmi igény kielégítésében. Az EU gyorsan veszít pozíciójából a nemzetközi versenytársakkal szemben a mezőgazdasági innovációban, ennek feltétlen hatást kell gyakorolnia az EU tudományos és fejlesztési politikájára, és követendő agrárpolitikájára. Az egész kérdéskörnek érdemi szerepet kell kapnia az EU által megjelölt prioritási rendszerben. 2. Szabályozási kérdések: a szabályozási, ellenőrzési feladatok középpontjában a termék minőségét kell állítani, és nem az előállítás, a termesztés technológiai részletkérdéseit. Nincs érdemi bizonyíték arra, hogy a GM növények akár az egészségre, akár a környezetre kedvezőtlenebb hatásokat gyakorolnak, mint más technológiákkal előállított, nemesített fajták. Ma már széleskörű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a GM növények a fenntartható fejlődés céljait, a farmerek jobb megélhetését, sőt a fogyasztók és a gazdaság érdekét is hatékonyan szolgálják. Tenni kell annak érdekében, hogy az EU politikák és akciók a GM növényekkel kapcsolatos szabályozási és innovációs stratégiákat összehangolják, támaszkodva

ma már a széleskörű nemzetközileg tudományosan megalapozott ismeretekre.

A mezőgazdasági termelés előtt hatalmas feladatok megoldása vár 3. A verseny erősítése, támogatása: nagyon fontos, hogy az EU támogassa a kisebb K+F vállalatok innovációs aktivitását a GM szektorban, mérsékelve a monopóliumok kialakulásának a veszélyét. A növények nemesítésében támogatni kell a legszélesebb nemzetközi együttműködést a technológiák, az innovatív megoldások és a vállalkozások területén, bevonva a társadalmi szektort is. 4. Globális összefüggések: az EU GMO politikájának kihatása van még a fejlődő világra is. Az európai innovációs kapacitás kihasználása nemcsak a tagállamok érdeke, hanem potenciálisan globális jelentőségű is. Az Európai Akadémiák Szövetsége (EASAC) készen áll arra, hogy minden eszközével elősegítse a nyílt és objektív véleménycserét, elősegítse az EU keretein belül új szabályozási és innovációs stratégia megalapozását és létrejöttét, bevonva az Európai Kutatási Tanácsot is. 


27

OTTHONBIZTOSÍTÁSOK Elűzzük a felhőket otthona fölül!

OTTHONBIZTOSÍTÁSOK

Elûzzük a felhôket otthona fölül! Elűzzük a felhőket

A nyári idôszakban gyakran elôforduló viharok sok kárt otthona fölül! okoznak az ingatlanokban. Kárrendezôink most sem unatkoznak, az idén 50%-kal magasabb a kárbejelentések száma, mint tavaly hasonló idôszakban. A prognózisok szerint a következô években egyre szeszélyesebb lehet az idôjárás, ami egyre több kárt okozhat. Ideje ezt komolyan venni. Akciót indítottunk, hogy felhívjuk az ügyfelek figyelmét arra, milyen nagy szükség van egy korszerû lakásbiztosításra. Az ehhez kapcsolódó marketingtámogató anyagokat minden partnerünkhöz eljuttattuk.

A 2013. évi értékesítési verseny állása, 2013. június 30-án Korai lenne még értékelni a versenyt, hiszen egy fél év még elôttünk áll. A KÉR teljesítményben ugyan visszaesést tapasztaltunk, de bízunk benne, hogy az MNB növekedési hitelprogram érezhetô üzleti eredményeket hoz a biztosítások terén is. Az I. kategóriában szereplô Pátria dobogós helyen áll, tavaly termékdíjas volt. Az is örvendetes, hogy a Hajdú Takarék, az átsorolás után, az új kategóriában is vezet. Kunszentmárton nagyot ugrott elôre, hiszen tavaly

Otthonbiztosítások – Partner Hajdú Takarék Szövetkezet a1SIGNAL takarék szövetkezeti 2 Pátria Takarékszövetkezet partnereinél 3

Sorszám

Otthonbiztosítások –

csak 6. helyezett volt, míg most az élre tört. A IV. a SIGNAL takarékszövetkezeti kategóriát a tavaly még az V. kategóriában szereplô partnereinél Abaúj vezeti. A szektorban zajló strukturális változások közepette a SIGNAL stratégiai partnerként kiemelt támogatással kívánja biztosítani a közösen kidolgozott éves értékesitési elképzelések, a minél jobb versenyeredmények elérését. Kategória

Pontok összesen

I. kategória

1 442

I. kategória

1 053 1 031

Duna Takarékszövetkezet

I. kategória

1

Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet

II. kategória

403

2

Mecsek Takarékszövetkezet

II. kategória

365

3

ALBA Takarékszövetkezet

II. kategória

279

1

Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet

III. kategória

627

2

Fônix Takarékszövetkezet

III. kategória

404

3

Somogy Takarék Szövetkezet

III. kategória

308

1

Abaúj Takarékszövetkezet

IV. kategória

528

2

Bükkalja Takarékszövetkezet

IV. kategória

351

3

Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet

IV. kategória

263

1

Agria Bélapátfalva Takarékszövetkezet

V. kategória

268

2

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet

V. kategória

127

3

Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet

V. kategória

92

Ez a sorrend a félévi állapotot tükrözi, de gyôzteseket majd az éves teljesítmény alapján hirdetünk. A jutalom ezúttal egy egzotikus utazás lesz, érdemes hajrázni érte.

28


Lisszabonban jártunk A 2012. évi SIGNAL értékesítési verseny gyôztesei idén júniusban egy portugáliai utazáson vehettek részt. Portugália egy ízig-vérig mediterrán, történelmi levegôjû, hagyománytisztelô, de egyedien izgalmas, a turisták által méltán felkapott kis ország, méreteit tekintve hazánkhoz hasonló. A középkorban azonban gyarmatai, kiemelkedô felfedezései révén világhatalom volt, s az ország mûemlékeinek meglátogatásakor ez szinte letaglózza le a látogatót. Múltját jól szemlélteti az a tény, hogy a világon 230 millióan beszélnek portugálul, 9 ország hivatalos nyelve, s köztük van Brazília is. Nagy élmény volt Lisszabon, Sintra, Cabo da Roca és a híres zarándokhely, Fatima megtekintése. Ide mindenki szívesen visszatérne családjával is. Közös élményeinkrôl képes beszámolót állítottunk össze.

www.signal.hu • [email protected]


29

Gazdaság

TÉB akció E HAVI cikkünkben elsőként ezúton is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy akciót hirdettünk az idei évben bevezetett számlacsomagok mellé köthető új biztosításunk, a TÉB mellé, melyet ezúton is szeretnénk népszerűsíteni. Az akció lényege, hogy a kirendeltségi dolgozók az általuk megkötött biztosítások októberben esedékes havi díját megkapják vásárlási utalvány formájában. Így megéri minél előbb elkezdeni a termék terjesztését, hogy minél nagyobb állományt tudjanak felhalmozni az ügyintéző kollégák, ezáltal nagyobb jutalomhoz tudják segíteni magukat. Akciónkkal csatlakozni szeretnénk a Takarék-Pontos új számlacsomagok szeptemberi kampányához is, mivel a számlacsomag-váltással egyidőben legkön�nyebb a TÉB biztosítás ajánlása, megkötése. Az akció időtartama: 2013. július 4. – 2013. október 31. Eredményhirdetés: 2013. november 30. Az akcióról részletesen olvashatnak honlapunkon (kotksz. hu), ahol a nyomtatványok menüpont alatt akvizíciós érvanyag is található. Kérdéseikkel forduljanak Horváth Attila értékesítési munkatárshoz a [email protected] e-mail címen, vagy a (1) 323-0070-es telefonszámon. Az előző lapszámban már beszámoltunk arról, hogy a kirendeltségi dolgozók utazása rendben lezajlott és már közeleg a 2012. évi díjbevételi verseny értékelése alapján megrendezésre kerülő vezetőségi utazás. Az úti cél Ausztria-Szlovénia, ideje szeptember 2-7. között. Az utazás lehetőséget nyújt a szakmai tapasztalatok cseréjére, és a gazdag program, valamint a magas színvonalú vendéglátás segíteni fog az aktív pihenésben. Az aktuális díjbevételi rangsorunkról idei cikkeinkben még nem esett szó, így ezúton szeretnénk pótolni ezt a hiányosságunkat. A táblázatban látható az első 10 helyezett. Természetesen még mindenki jó esélyekkel rendelkezik ahhoz, hogy a 2013. évi díjbevételi verseny jutalmazottja legyen, hiszen az év fele még hátra van, így a rangsor még koránt sem végleges. H. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

TKSZ Fókusz Takarék Szigetvári Takarék Rajkai Takarék Baki Takarék Magyar Takarékbank Zrt. Hungária Takarék Polgári Takarék Pátria Takarék Rakamazi Takarék Hajdú Takarék

Pontszám 2898 2609 2382 1266 1208 1002 839 779 645 613

A küldöttgyűlés határozata értelmében 20 Takarékszövetkezetet jutalmazhat az Egyesület, ezért még bőven akadnak kiadó helyek a díjazottak között. A jutalmazáshoz szükséges minimum pontszám 1000 pont, így 6 hely már biztos, azonban 14 hely még kiadó. Az Egyesület szeretne változtatni azon gyakorlatán, hogy a versenykiírásban a jutalom utak esetében helyszín nem került előre megjelölésre. A legutóbbi Intéző és Felügyelő

30


Bizottsági Ülésen ezt pótoltuk, és a 2014. évi utazás helyszínéül Lengyelország került meghatározásra. Bízunk benne, hogy sokakat motivál ez a helyszín, illetve a mindig jókedvű társaság. A 20. jubileumi évünkben szeretnénk cikkeinkben egy új rovatott indítani. Terveink szerint minden lapszámban egy takarékszövetkezeti vezető mondja el véleményét és észrevételeit a KÖT Biztosító Egyesületről és arról, hogy milyen szerepet tölt be az Egyesület a Takarékszövetkezet életében. A rovat első számában fogadják szeretettel Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetőjének rövid írását, Sebestyén István – Fókusz Takarék amelyben rólunk beszél. – Mióta tagja az Egyesületnek? – A Fókusz Takarék (Jászszentlászlói Takarék) alapító tagja a KÖT Biztosító Egyesületnek. – Miért döntöttek a csatlakozás mellett? – Az Egyesület alapvető célja, ügyfeleink biztosítási igényeinek a kiszolgálása, olcsón gyorsan és magas színvonalon a meglévő termékpaletta keretei között. Azért döntöttünk a KÖT mellett, mert elsősorban a saját cégeinket kellene gazdagítanunk, mellyel erőt és egységet tudunk mutatni az ügyfeleink irányába, ami mindig is a legfontosabb szempont volt – biztonság és bizalom –, a mostani gazdasági helyzetben viszont kifejezetten felerősödött ezen elvárás az Ügyfelek gondolkodásmódjában. A szolgáltatási termékeinket folyamatosan bővíteni és fejleszteni kell, hosszútávon ezen bevételeink fogják eredményünk 100%-át adni. – Miért tartja jónak az Egyesületet? Miért ajánlanák másoknak az Egyesületet? – Nem az a kérdés, hogy az egyesület jó-e vagy sem. Az a kérdés, hogy Ügyfél igényeket – itt beleértem a takarékokat is – képes-e magas színvonalon, egységesen kiszolgálni, ha igen akkor nem lehetne kérdés egyetlen takarék vezetője fejében az, hogy miért a KÖT egyesület. Stratégiai érdekünk egy közös biztosító társaság működtetése, mely a rendkívül magas jutalék bevétel – 80% körüli jutalék bevétel a takarékok számára, a befolyt díjhoz viszonyítva – saját vagyonunkat gyarapítja, ezáltal növelve biztonságos működésünket és bizalmat sugároz az ügyfelek irányába. Ez a legfontosabb érv, mellyel egyetlen külső biztosító társaság sem tud versenyezni. Köszönjük Sebestyén István Ügyvezető Igazgató Úr szavait, melyet igyekszünk munkánk során mindenkor szem előtt tartani, és hasznosítani. Üdvözlettel: Márkus Judit ügyvezető

Takinfo hírei  Több új szolgáltatás

Háttér és igények a DRP teszteléssel kapcsolatban A PSZÁF és egyéb audit ajánlások alapján, az üzemeltetett rendszerek katasztrófatesztjét rendszeres időközönként, vagy minden nagyobb változás után meg kell ismételni. A TAKINFO Kft. által üzemeltetett rendszerek utolsó katasztrófa tesztje 2011. 05. 28-án volt, azóta több új szolgáltatás is bevezetésre került, ezért a katasztrófa tesztet ismét el kellett végezni. AZ ELVÁRÁSOK a teljes körűség

alapelv mentén fogalmazódtak meg. Ezek alapján egyértelmű volt, hogy az összes BDC (tartalék adatközpont) jogos rendszerek tesztelése történjen meg, a tesztelési folyamatban minden hitelintézet vegyen részt. Elvárás volt még, hogy a PDC-be (elsődleges/éles adatközpont) való visszaállás is tesztelve legyen, valamint igazolni kell az elvárt mértékű BDC erőforrások/kapacitások meglétét. A tesztelési koncepciót ezek alapján alakítottuk ki, úgy hogy szem előtt tartottuk a megvalósíthatóságot is.

Tesztelendő folyamatok, rendszerek A tesztek során a működés ellenőrzését a folyamatok irányából közelítettük meg, ezért az egyes rendszereket a folyamatok alá soroltuk be. A folyamatot annak az ügyfélkörnek kell tesztelni, akinek az érdekében működik a folyamat. Rendszerek típusai Az infrastruktúra elemek közül, megkülönböztethetünk hitelintézeti közös, hitelintézeti egyedi, és TAKINFO Kft. által használt elemeket. A közös hitelintézeti elemek a szolgáltatás működtetéséhez szükséges komponensek, melyeket egy időben több különböző ügyfelek felhasználói is használhatnak (multi user). Ezek telepített példányszámtól függően le-

hetnek multi bank (egy darab közös példány), vagy multi instance (több darab, de hasonló példány). Az egyedi hitelintézeti elemek olyan komponensek melyek infra strukturális szempontból, hitelin tézetenként eltérnek. Ezek single instance (egy egyedi példány) rendszerek. A TAKINFO Kft. által használt elemek azok a komponensek, melyek a hitelintézeti rendszerek működtetéséhez szükséges háttér infrastruktúrát adják. Ezek segítségével tudja a TAKINFO Kft. biztosítani a szolgáltatási szerződésekben vállalt szolgáltatás tartalmakat.

Tesztelési módszertan Katasztrófa és teszt A PDC-BDC infrastruktúra felépítéséből és rendeltetéséből adódóan nem tükör gépterem, csak katasztrófa-tartalékolást tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a katasztrófa gépterembe való átállás / visszaállás, és az onnan történő kiszolgálás, az érintett szolgáltatások időbeli és funkcionális kiesésével járhat. A katasztrófateszt és egy valós katasztrófa között lényeges különbség, hogy a katasztrófa esetén a káresemény már bekövetkezett, cél a károk minimalizálása és a kármentés, tesztelés esetében a cél nem a káresemény előidézése, hanem a rendszer alkalmasságának vizsgálata.

A katasztrófa teszt során az ös�szes, BDC-ben tartalékolt rendszert és folyamatot vizsgáltuk. A teszt a lehetőségekhez mérten, valósághűen követte egy valódi katasztrófa lefolyását, így annak időigénye is hasonló volt ahhoz. A kb. 10 órás várható időszükséglet hossza miatt, és az átállás utáni egyéb funkcionális korlátokból eredő üzleti veszteségek elkerülése érdekében, a teszt lebonyolítását úgy terveztük, hogy az éles rendszerek ez idő alatt is zavartalanul üzemelhessenek. Ennek értelmében a tesztelés idején két külön

A tesztek során a működés ellenőrzését a folyamatok irányából közelítettük meg, ezért az egyes rendszereket a folyamatok alá soroltuk be. A folyamatot annak az ügyfélkörnek kell tesztelni, akinek az érdekében működik a folyamat. példány működött minden érintett rendszerből a PDC és BDC oldalakon. A katasztrófa teszt alatt a BDC géptermet izoláltuk, hogy az éles rendszerek konzisztenciáját megőrizhessük, az egyébként transzparens hálózati összeköttetések mellett. A katasztrófa teszt akkor sikeres, ha a tesztelések során dokumentálFolytatás a 32. oldalon

Takarék  2012. 2013. július–augusztus

31

Folytatás a 31. oldalról tan, közvetlen vagy közvetett módon igazolható, hogy a katasztrófa tartalék infrastruktúra, a felhasználók szemszögéből nézve, képes egy valódi katasztrófa esetén, az elvárt paraméterekkel rendelkezésre állni.

A katasztrófa tesztet a megvalósíthatóság érdekében és a teljes körűség megtartása mellett több fázisban hajtottuk végre. A tesztelést megelőzően tájékoztató és vitafórumot hívtunk össze, ahol minden érintett hitelintézet meghívást kapott és lehetőség volt a tartalmi részletekkel kapcsolatos álláspontok kifejtésére, véleménycserére. Felhasználói tesztek A rendszerek és szolgáltatások működtetésének lényege, hogy a legmagasabb absztrakciós szinten lévő felhasználókat ki tudják szolgálni. Ezért a katasztrófa teszt legfontosabb része a felhasználói teszt. A tesztelők körének és a tesztek tartalmának meghatározásakor egyaránt figyelembe kell venni a teljes körűséget és a megvalósíthatóságot. Tesztelők körének meghatározása: • Minden rendszer tesztelve legyen felhasználói oldalról. • Rendszertípusonként megfelelő számoságú mintavételezés. Esemény

Tesztek tartalma: • Egyszerűsített funkcionális tesztek. • Olyan funkciók tesztelése, melyek alapján következtethetünk a rendszer komponensek helyes működésére.

Tájékoztatás

2013. 04. 16.

1.teszt fázis

Katasztrófa reakció teszt

2013. 04. 11.

2.teszt fázis

„Központi rendszerek katasztrófa tesztje, felhasználói közreműködéssel” „Visszaállítás (Normál PDC-BDC működés visszaállítása)” Egyedi WAN rendszerek katasztrófa tesztje Beszámoló a DRP tesztelés 1. 2. 3. fázisok eredményeiről

2013. 04. 27–28.

4.teszt fázis Tájékoztatás


mek teszt eredményeit modulárisan kell kezelni, a tesztek eredményeit összesíteni kell. Ezzel biztosítható a teszt megvalósíthatósága, és teljes körűsége is.

A teszt modulok tagolása, tájékoztatás A katasztrófa tesztet a megvalósíthatóság érdekében és a teljes körűség megtartása mellett több fáTeszt modularitása, tesztelők A tesztek szervezésénél a cél, hogy zisban hajtottuk végre. A tesztelést a kijelölt tesztelők csoportja olyan megelőzően tájékoztató és vitafómódon kerüljön kijelölésre, hogy rumot hívtunk össze, ahol minden teszt tevékenységük reprezentatív érintett hitelintézet meghívást kalegyen az adott rendszerre nézve, pott és lehetőség volt a tartalmi de közben a teszteset is megvaló- részletekkel kapcsolatos álláspontok kifejtésére, véleménycserére. A sítható legyen. A tesztek modularitása illeszke- tesztek lefolytatása után a TAKINFO dik a rendszer típusok felépítéséhez, Kft. esedékes szakmai napjának keígy ebből a szempontból is három retében beszámoltunk a teszt eredményeiről és közösen levontuk a köfajtát különböztetünk meg: Multi bankos rendszereknél ele- vetkeztetéseket. gendő a tesztelést minimum egy példányban, egy kiválasztott ÜgyTeszt modulok tartalma féllel elvégezni, hiszen a közös vagy tipikus elemek ugyanolyan 1. teszt fázis (Reakció teszt) körülmények között ugyanúgy vi- Az 1. fázis tesztelése azt próbálja ki, hogy katasztrófa esetén a TAKINFO selkednek. Multi instance rendszereknél a illetékesei mennyi idő alatt tudnak reprezentatív teszt érdekében az felvonulni a BDC munkaterületre. adott rendszertípust használók mi- A folyamat a TAKINFO Kft. érvényes nimum 20 százalékának kell tesz- P-Ü105 (Informatikai katasztrófa-elhárítási terv) és P-Ü143 (Műszakvetelni. Singleinstance rendszerek ese- zetés szabályzat) alapján került kitében az egyedi elemeket módo- alakításra. A teszt abban az esetben sikeres, zatonként kell tesztelni. Egy ügyfélnek gyakran több típu- ha a katasztrófa kihirdetési folyasú rendszere van. Az ezekhez tarto- mat lezajlik, a személyzet mozgózó felhasználói tesztek, (pl. az egye- síthatóságával kapcsolatban az eldi infrastruktúrák számossága miatt) várt reakciókat kapjuk, és tartalék nem bonyolíthatóak le egy időpont- telephelyen lévő Office BDC (tartaban. Ezért a központi és egyedi ele- lék iroda) is akadálytalanul elérhető.

Tartalom TAKINFO Kft. központi üzem egyeztető fórum (Tesztelési koncepció)

3.teszt fázis

32

• Minden tesztre jelentkező hitelintézet kapjon tesztelési lehetőséget.

Időpont

2013. 04. 29.–05. 12. 2013. 05. 13.-12. 31. 2013. 05. 15.

2. teszt fázis (Rendszerek tesztje, felhasználói teszttel) A tesztelés során a központilag futtatott rendszerek és folyamatok határidőn belül történő helyreállíthatóságát vizsgáljuk. A felhasználói tesztekben résztvevő hitelintézetek teszteléshez szükséges elérését, a meglévő tartalék vonalak technológiai megvalósításától függően (pl. Internet alapú VPN,

Takinfo hírei

ADSL, iSafe megoldások), két különböző módon szavatoljuk. Az egyik esetben, ahol TAKINFO Kft. által felügyelt ADSL alapú tartalék hálózatok üzemelnek, a kijelölt hitelintézet tesztelő kirendeltségének PDC kapcsolatát ideiglenesen megszakítjuk, ezáltal a kommunikáció a BDC oldalra bekötött tartalék vonalra áll át. Ha ez nem megoldható (pl. Internet alapú VPN), úgy a teszt elérésére nyilvános interneten működő, külön hálózati védelemmel ellátott terminál belépési pontokat biztosítunk. Éles katasztrófa esetén ilyen megosztásra nem lenne szükség, mert olyankor minden BDC-ben végződtetett, és megfelelő sávszélességgel rendelkező tartalékvonal használható lenne, technológiai megvalósítástól függetlenül. 3.teszt fázis (Visszaállítás) A teljes visszaállás teszt külön végrehajtásával kapcsolatos munkálatok és azokkal járó kockázatok nem állnak arányban a megszerezhető tapasztalatokkal, új információkkal. Ahhoz, hogy a teljes visszaállás lépéseit tesztelni tudjuk, az éles kiszolgálást a katasztrófa teszt idejére át kell helyezni a BDC oldalra, majd onnan minden adattartalommal visszaállni a PDC-re. A teszt időtartamát megnövelné a visszaállás időszükséglete, ami a teljes személyzet számára további 5 napot venne igénybe. Az átállás és visszaállás ideje alatt a nem BDC jogos szolgáltatások, rendszerek (pl. DesktopVirtualizáció egyes részei, KBR archív rendszerek, KHR) nem lennének elérhetőek, illetve a BDC oldalon nincs tartalék erőforrás, így meghibásodás esetén a rendszerek működési paraméterei (felhasználói élmény, futási idők) a javítás idejére, a meghibásodás jellégétől függően leromolhatnak, a rendszerek leállhatnak. Továbbá egy valódi katasztrófa esetén, a PDC oldal helyreállítása az adott időszakban elérhető hardver elemekből lehetséges. A hardver piacot jellemző dinamikus fejlődés miatt, várhatóan

1 éven belül is újabb eszköz verziók lesznek csak elérhetőek. Ezek előzetes tesztelése nem lehetséges. Ezek alapján, összhangban a BOSS Klub Vezetői Fórum döntésével, nem cél a teljes visszaállítás tesztelése. A 3. fázisban, a PDC-BDC szinkronizáció, 2. fázis utáni helyreállítását dokumentáljuk. Ezen vis�szaállítási helyreállítás lépései megegyeznek az átállás lépéseivel, csak fordított irányúak. 4. teszt fázis (WAN hálózatok tesztje, felhasználói teszttel) Ezt a tesztet minden hitelintézetnek végre kell hajtani, mert a tartalék elérések egyedi elemeit és a hitelintézeti oldalt csak így lehet kipróbálni. A tesztelés során a tartalék gépterem (BDC) elérhetőségét vizsgáljuk. Ezt a hitelintézetenként, és normál üzemidőben célszerű végrehajtani. A tesztelés során az elsődleges, PDC oldali hálózati kapcsolat megszakításra kerül, így a tesztelő hitelintézet a BDC-be csatlakozó tartalék vonalán és a BDC-PDC ISL (telephelyek közötti kapcsolat) vonalon keresztül éri el az éles rendszereit és bonyolítja a napi üzemet. Hitelesség, dokumentálás A teszt ellenőrzött és hitelesített lebonyolítása érdekében a szakembereken kívül, helyszínen jelen tartózkodott a Belső Ellenőrzés delegált kollégája, és a Biztonsági Megbízott is. A folyamat során vizsgálták a tevékenységeket, közreműködtek a jegyzőkönyvek készítésében. A tesztelés során észrevételeket tettek a DRP (katasztrófa elhárítási akcióterv) gyakorlati megvalósításával kapcsolatban, melyeket beépítünk a szabályzatba, és a vonatkozó akciótervekbe. Továbbá, a jegyzőkönyvekben egyértelműen szerepeltetni kell, hogy a tesztelésnek milyen lépései voltak, és azok tesztelése sikeres volt-e vagy sem, illetve men�nyi időt vett igénybe. Amennyiben egy rendszerből nem az összes példány tesztelődik, úgy az időket fel kell szorozni az adott rendszer szá-

mosságával, figyelembe véve a lehetséges párhuzamosításokat.

Eredmények (1. 2. 3. fázis) A 2013-as DRP tesztelés 1. 2. és 3. fázisát sikeresnek értékelhetjük, mert a katasztrófa elhárításhoz szükséges személyzet minden tagja elérhető volt, munkaképes állapotban, munkaeszközével az elvárt időn belül mozgósítható volt, majd a BDC oldalon a tartalékolt rendszerek helyreállítása az elvárt időn belül sikeresen megtörtént, a tervezett folyamat teszteket sikeresen végrehajtottuk, a rendszerek ellenőrzése hitelintézeti oldalról sikeresen megtörtént. Végül az elvárt idő alatt az összes adat szinkronizálást is sikeresen elvégeztük, aszinkronizáció folyamatosan a háttérben futott, a napi működésben zavart nem okozott. A BDC helyreállítási folyamat effektív időigénye 592 perc volt, ami összhangban van a szolgáltatási szerződésekben vállaltakkal. A rendszerek ezen időszakon belül folyamatosan indulnak el, így vannak olyan szolgáltatások, amelyek már hamarabb elérhetőek. A teszt során tapasztalt/megoldott problémákat a Belső Ellenőrzés regisztrálta, ezekből közösen vonjuk le a következtetéseket/tanulságokat, majd feladatokat azonosítunk be, a hasonló problémák jövőbeli elkerülése érdekében.

2011 és 2013 DRP teszt a számok tükrében Tartalmi elemek

2011

2013

Rendszerek száma (db)

37

68

Szerverek száma (db)

71 119

Tesztelő Hitelintézetek száma (db)

2

28

Tesztelt rendszerpéldányok (db)

3

129

Pechár György, Üzemeltetési főosztály Főosztályvezető, Takarékszövetkezeti Informatikai Kft.


33

Integráció

A TÉSZ takarékszövetkezetek 2012. évi teljesítménye az auditált adatok alapján (2013. 06. 30-i adatokkal frissítve) A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének 2013. június 30-án 12 takarékszövetkezet volt a tagja. A 12 tag összesen 856 embert foglalkoztat, a kirendeltségek száma 144. A csoport együttes mérlegfőösszege megközelítőleg 179 milliárd forint, saját tőkéje pedig 12,5 milliárd forint. A betétállomány a mérlegfőösszeg növekedés mértéké-

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány Nettó hitelállomány Hitelekre elsz. ÉV Kamateredmény Jutalék- és díj eredmény Adózás előtti eredmény Általános ig. költségek Állományi létszám (db) Hálózati egységszám

vel nagyjából megegyezően 156 milliárd forintra gyarapodott, a bruttó hitelállomány 80 milliárd Ft. A bruttó hitelek és a betétek aránya év végén 53,4%, a félév végén pedig 51,3%. A csoport eredményeit áttekintve, az adózás előtti eredmény tekintetében jelentős mértékű fejlődés figyelhető meg annak ellenére, hogy a kamateredmény valamelyest csökkent.

2011. 12. 31 177 981,90 11 364,75 152 400,34 82 661,92 74 449,33 8 212,59 7 191,92 2 301,73 905,65 6 147,34 844 153

2012. 06. 30 169 201,52 11 632,49 144 397,52 86 291,72 77 220,23 9 071,49 3 631,06 1 121,77 281,68 3 066,00 855 155

2012. 12. 31 176 160,55 12 170,59 153 833,66 82 173,11 73 184,79 8 988,33 7 386,53 2 219,86 992,72 6 266,99 855 154

2013. 06. 30 178 674,86 12 592,88 156 391,43 80 296,83 70 977,28 9 319,55 3 432,33 1 439,30 348,90 3 116,05 856 154

12/11 98,98 107,09 100,94 99,41 98,30 109,45 102,71 96,44 109,61 101,95 101,30 100,65

millió Ft 13. 06/12. 06 105,60 108,26 108,31 93,05 91,92 102,73 94,53 128,31 123,86 101,63 100,12 99,35

2011. 12. 31 6 977,21 56 098,04 28 444,73 74 449,33 1 732,53 28 096,42 33 837,95 8 212,59 1 312,91 2 772,01 1 113,24 6 710,86 177 981,90

2012. 06. 30 7 323,37 52 120,30 20 342,75 77 220,23 1 879,58 26 991,77 37 583,04 9 071,49 1 217,03 2 258,98 1 854,69 6 762,78 169 201,52

2012. 12. 31 7 326,74 48 653,51 34 462,62 73 184,79 847,80 26 277,92 35 955,28 8 988,33 1 073,14 2 722,48 1 571,90 7 117,76 176 160,55

2013. 06. 30 7 224,31 61 061,52 27 159,93 70 977,28 427,53 25 837,00 33 999,34 9 319,55 1 041,97 2 241,32 1 510,55 7 388,29 178 674,86

12/11 105,01 86,73 121,16 98,30 48,93 93,53 106,26 109,45 81,74 98,21 141,20 106,06 98,98

millió Ft 13. 06/12. 06 98,65 117,15 133,51 91,92 22,75 95,72 90,46 102,73 85,62 99,22 81,44 109,25 105,60

Eszközök Pénztár és elsz. számlák Értékpapírok Jbanki és b.közi betétek Hitelek nettó Önkormányzati hitelek Vállalkozói hitelek Lakossági hitelek Hitelekre elsz. ÉV Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elsz. Saját eszközök Eszközök összesen:

Az értékpapírok állománya 13%-ot meghaladó csökkenést követően 49 milliárd forint alá esett vissza, majd 2013 júniusára 61 milliárd forintra nőtt. Az eszköz oldali értékek másik komoly első félévi növekményét a jegybanki- és bankközi betétek bázisidőszakokhoz mért gyarapodása adja. A nettó hitelkihelyezések a 2012. év során 1,7%-kal csökkentek, és ez a csökkenés 2013 első félévében még határozottabban megfigyelhető. A hitelkihelyezések visszaesése mellett azonban

34


jelentősen nőttek a hitelek után elszámolt értékvesztések is (9,3 milliárd Ft). A bruttó hitelállomány így meghaladta a 80 milliárd forintot. A hiteleknél a lakossági hitelállomány korábbi dinamikus növekedése után 2012. félévtől jelentős (10%) zsugorodás látszik, míg a vállalkozói hitelek lassabb visszaszorulása a bázisidőszakokban egyenletesnek nevezhető. A deviza hitel állomány a 2011 év végi 6,5 milliárd forintról 2013 júniusának végére 4,1 milliárd forintra esett vissza.

Integráció

4 000,00 3 500,00 3 000,00 2 500,00 2 000,00 1 500,00 1 000,00 500,00 0,00

Euro Egyéb deviza

2011

2012. 06. 30.

2012

2013. 06. 30.

Portfolió A Tész csoport összesített portfoliója az auditált adatok alapján vegyes képet mutat. A problémamentes állomány 2012ben 2,5%-kal gyarapodott, az összesen bruttó állományhoz viszonyított aránya 78 % fölé nőtt. Jelentősen – 20% felett – nőtt azonban a kétes állomány. A hitelportfolió romlása jól megfigyelhető a rossz minősítésű állományok tendenciózus növekedésében is. A 2011 év végi 7 md forintnyi volumen 2012. év végére közel 8 milliárd forintra ugrott és a teljes portfolióhoz viszonyított arányuk 6,43%-ra nőtt. A minősített állományok teljes portfolióhoz mért aránya 22,4 %. 2011. 12. 31 Összesen bruttó 121 844,78 Probléma mentes bruttó 93 224,04 Külön figyelendő bruttó 14 005,82 Átlag alatti bruttó 3 907,33 Kétes bruttó 3 717,30 Rossz bruttó 6 990,29 Minősített állomány 28 620,75 Értékvesztés 8 804,18 ÉV / Össz bruttó % 7,23 Probl. Ment. / Össz. bruttó 76,51 Rossz / Össz. bruttó % 5,74

2012. 06. 30 116 430,36 89 046,50 10 838,84 3 916,03 4 563,83 8 065,16 27 383,86 9 761,04 8,38 76,48 6,93

Problémamentes állományok aránya 2013. 06. 31.

89,61

2012. 12. 31.

95,48

2012. 06. 30

89,05

2011. 12. 31.

93,22

0,00

2012. 12. 31 121 879,29 95 478,06 10 272,23 3 763,45 4 524,46 7 841,09 26 401,23 9 623,59 7,90 78,34 6,43

26,00 26,40

Problémamentes

27,38 28,62

Minősített állomány

20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00 140,00 Milliárd Ft

2013. 06. 30 115 606,65 89 607,44 9 458,43 3 509,01 4 998,00 8 033,77 25 999,21 9 926,49 8,59 77,51 6,95

12/11 100,03 102,42 73,34 96,32 121,71 112,17 92,25 109,31

millió Ft 13. 06/12. 06 99,29 100,63 87,26 89,61 109,51 99,61 94,94 101,70

Források

tézeti betétek állománya 2012-ben a harmadára csökkent, a Forrás oldalon a betétállomány 1 %-kal, 154 milliárd forintra felvett hitelek állománya a bázisidőszakokban szintén jelennőtt egy év alatt, ami 1,5 milliárd forintos bővülésben nyilvá- tős csökkenést mutat. nult meg. A növekmény egészét a háztartási betétállományok A csoport együttes saját tőkéje 12,6 milliárd forint, valamen�és az önkormányzati állományok gyarapodása adja. A hitelin- nyi takarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 400 millió forintot.

Betétek Őnkormányzati betétek Vállalkozói betétek Háztartások betétei Bankközi betétek Felvett hitelek Passzív kamatelhat. Egyéb passzív elsz. Céltartalék Saját tőke Források összesen:

2011. 12. 31 152 400,34 787,68 10 327,87 139 202,98 2 089,38 8 287,82 983,90 2 480,50 374,47 11 364,75 177 981,90

2012. 06. 30 144 397,52 713,22 8 495,76 133 300,95 1 300,55 7 722,43 1 864,47 2 039,28 244,04 11 632,49 169 201,52

2012. 12. 31 153 833,66 924,38 9 179,81 139 612,34 663,16 5 947,10 1 320,19 1 989,48 216,09 12 170,59 176 160,55

2013. 06. 30 156 391,43 1 400,59 11 062,86 140 260,53 663,16 5 581,17 1 638,35 1 613,96 204,43 12 592,88 178 674,86

12/11 100,94 117,35 88,88 100,29 31,74 71,76 134,18 80,20 57,71 107,09 98,98

millió Ft 13. 06/12. 06 108,31 196,38 130,22 105,22 50,99 72,27 87,87 79,14 83,77 108,26 105,60


35

Integráció

Eredmény A takarékszövetkezetek eredményeire továbbra is leginkább meg az egy évvel ezelőtti értékeket. A korábbi évek jutalékos a nettó kamateredmény, valamint a működési költségek van- eredmény csökkenése 2012-ben is folytatódott, 2,2 milliárd nak hatással. A TÉSZ-csoport összesített kamatbevétele az év forintos állománya 3,5%-kal alulmúlja a tavalyi értéket. Mindvégére 7%-os növekedés után 15,3 milliárd forintot mutat, a ezen bevételek mellett az általános igazgatási költségek 2%kamatráfordítások ennél valamelyest nagyobb mértékben kal nőttek, így a csoport adózás előtti eredménye 992 millió (11%) nőttek, így a csoport kamateredménye 2,7%-kal haladja forint, ami 9,5%-kal meghaladja a 2011. év hasonló mutatóját. millió Ft 2011. 12. 31

2012. 06. 30

2012. 12. 31

2013. 06. 30

12/11

14 337,78

7 592,96

15 350,33

6 878,04

107,06

90,58

Kamatráfordítások

7 145,86

3 961,90

7 963,80

3 445,71

111,45

86,97

Kamatkülönbözet

7 191,92

3 631,06

7 386,53

3 432,33

102,71

94,53

Jutalék- és díjeredmény

2 301,73

1 121,77

2 219,86

1 439,30

96,44

128,31

Pü-i műv. eredménye

822,32

78,15

217,74

218,75

26,48

279,92

Egyéb eredmény

-880,61

-283,65

-876,65

-1 076,72

99,55

379,60

Általános ig. költségek

6 147,34

3 066,00

6 266,99

3 116,05

101,95

101,63

Értékv. és kock. Célt. Vált.

1 569,98

1 026,62

1 399,25

354,62

89,13

34,54

905,65

281,68

992,72

348,90

109,61

123,86

Kamatbevételek

Adózás előtti eredmény

Hatékonyság 2011. 12. 31

2012. 12. 31

millió Ft 2013. 06. 30

Saját tőke/ Mfö

6,39

6,87

6,91

7,05

Saját eszköz / Mfö

3,77

4,00

4,04

4,14

Bruttó hitel / Mfö

46,44

51,00

46,65

44,94

Bruttó hitel / Betét

54,24

59,76

53,42

51,34

Kamatkülönbözet / Mfö

4,04

2,15

4,19

1,92

Jutalék és díjer. / Mfö

1,29

0,66

1,26

0,81

Általános ig. krt / Mfö

3,45

1,81

3,56

1,74

ROA

0,51

0,17

0,56

0,20

ROE

7,97

2,42

8,16

2,77

1 dolgozóra jutó mfő

210,88

197,90

206,04

208,73

1 dolg.ra jutó műk. ktg

7,28

3,59

7,33

3,64

1 dolgozóra jutó betét

180,57

168,89

179,92

182,70

1 dolgozóra jutó hitel

97,94

100,93

96,11

93,80

1 163,28

1 091,62

1 143,90

1 160,23

1 hál. egységre jutó betét

996,08

931,60

998,92

1 015,53

1 hál. egységre jutó hitel

540,27

556,72

533,59

521,41

1 hál. egységre jutó mfő

A hatékonysági mutatók a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően vegyes képet mutatnak. Mind az eszközarányos, mind a vagyonarányos eredménynél fejlődés látszik a 2011. évhez képest, ami a mérlegfőösszeg- és tőke növekedést meghaladó adózás előtti eredménynek köszönhető. Fokozatosan nő a saját tőke-, saját eszközök-, valamint a kamatkülönbözet mérlegfőösszeghez viszonyított aránya is.

36

2012. 06. 30

13. 06/12. 06


Negatívumként említhető az értékvesztések bruttó hitelekhez képesti növekedése, valamint a jutalékos eredmény mérlegfőösszeghez viszonyított arányának csökkenése is. A TÉSZ-csoport takarékszövetkezeteihez 144 kirendeltség tartozik, az összes állományi létszám 856 fő. Az 1 dolgozóra, valamint 1 hálózati egységre jutó mutatóknál jelentősebb változás nem figyelhető meg. Terts András

TKSZ Figyelő Integráció  Zalaegerszegen jártunk

Dilemmák között!? Szerző: „A szövetkezeti hitelintézetek kapcsán vártunk egyfajta állami közreműködést, Csépány jogi szabályozást, azután megszületett a szövetkezeti hitelintézetek integrációGyörgy járól szóló CXXXV. törvény. Ez sokaknak nagy meglepetés volt, no nem a kötelezettségek miatt, hiszen ehhez egy szövetkezeti hitelintézet is már hozzászokhatott. Lassan kezdünk „törvényesen” integrálódni, jóllehet ezt eddig is a törvényi keretek között, de szerződés alapján tettük. Nem egészen erre számítottunk. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Dr. Tóth Lászlóval, a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével.” MEGKERÜLHETETLEN a kérdés,

hogy hol tartotok a törvény végrehajtásában? – A Takarékbankba már elküldtük a kötelezettségvállaló nyilatkozatukat és dr. Szabó Boldizsár megerősítette, hogy megkapták, illetve küldik a visszaigazolást. Mi igazgatósági ülést tartottunk, egyébként küldöttgyűlés működik náluk, ahol a 2/3-os többség sokszor „élesben” van meg. Az Alapszabályunk szerint magához a nyilatkozathoz nem kell küldöttgyűlés, elég az igazgatósági döntés, ráadásul a küldöttgyűlést kétszer kellene összehívni, amely a nyári

időszakban elég problémásnak bizonyulhat. Közgyűlést azért nem hívtunk össze, mert oda elég kevesen jönnek el, a dolgozókon kívül alig félszáz ember mutat érdeklődést, így a küldöttgyűlés létszámban nem sokkal kevesebb mint egy közgyűlés. A mi küldöttgyűlésünk augusztus 23án lesz, remélem, meglesz a kétharmados megjelenésű többség a határozatképességhez. Lényegében az alapszabály módosításáról van szó, még akkor is, ha most egy új, egységes szerkezetű alapszabályról beszélünk, ugyanis csak az első, az alapításkori tekinthető csak újnak.

Gazdasági környezet ZALA MEGYE az ország délnyugati-nyugati határán fekszik, Szlovéniával és Horvátországgal is határos. A 3800 km2-es területével a megyék között az alsó harmadban (14.) található, a lakosság számát tekintve (kb. 290 ezer fő) Nógrád, Tolna és Vas egye után a 4. legkisebb megye, ugyanakkor a települések számát tekintve Borsod és Baranya után a 3. legtöbb településsel (257) rendelkezik. Így nem véletlen, hogy népsűrűsége (78 fő/km2) tekintetében is az alsó harmadban található. Földrajzilag az ország egyik legszebb része, területét folyók, patakok, csatornák, völgyek és a dombok erősen tagolják, innen is adódik a kis létszámú, szórt településszerkezet, a „szeres”,

vagy „szeges” település. Gazdaságából a Ruhagyár vagy a Zalahús szinte eltűnt, maradt a Zalakerámia, a Pannontej, a balatoni halászat, a nádexport, vagy az Olajkutató. Az olaj helyett azonban találtak gyógyvizet és kisebb mennyiségben gázt. Az idegenforgalom és a turizmus komoly üzleti, megélhetési lehetőség. Ebben a gazdasági közegben működik négy zalai takarékszövetkezet, és további szövetkezeti hitelintézeti „reménykedők”, valamint a kereskedelmi bankok teljes garmadája. A zalai szövetkezeti hitelintézetek között a Zalavölgye Takarékszövetkezet a legkisebb a 6,5 milliárdos mérlegfőösszegével, és a 600 milliós saját tőkéjével.

– Mit vártok az alapszabály módosításától? – Az interjú készítésekor még nem tudtuk, mi kerül bele az új, egységes szerkezetű alapszabályba. Gondolom, az integrációs törvény bizonyos rendelkezéseit beemelésre kerül. Az általános szövetkezeti alapok megvannak, jelenleg is él a szövetkezeti törvény, jóllehet készülőben van az új, az első változat már olvasható a Parlament honlapján. Nehéz persze minden ágazat elvárásának eleget tenni (nem meglepően, sokan kritikusan is fogadták), de számunkra sem a legszerencsésebb, hogy az új, vagy módosított alapszabály elfogadása után lesz új szövetkezeti törvény. A Hpt-t is rendre módosítják, a Ptk módosításának tervezetébe is belekerült bizonyos szövetkezeti rész, ezért az integrációs törvénnyel együtt legalább 4 törvény fog vonatkozni a szövetkezeti hitelintézetekre, amely minden bizonnyal nehezíti a tisztánlátást, nem utolsó sorban az alkalmazást, és egyelőre úgy tűnik, bizonyos fogalmak pedig elérő tartalommal bírnak. – Te pénzügyi szakjogász vagy, ez mennyiben segíti a munkád? – Több mint 25 éve dolgozom ezen a területen, a pénzügyi jogi ismereteim úgy gondolom segítették menedzselni azt az intézményt, amit képviselek. A Hpt. szerint is elFolytatás a 38. oldalon

Takarék  2012. 2013. július–augusztus

37

TKSZ Figyelő



Dr. Tóth László

Folytatás a 37. oldalról ismert szakirányú végzettségről van szó. Nyilván nem nekem kell beülnöm a pénztárba, és a KCB-nek sem vagyok a tagja, mivel hozzám tartozik a kockázatkezelő, ezért ez ös�szeférhetetlen is lenne. Munkámat nagyban segíti az a tapasztalat, amit a Vas-Zala megyei Takarékszövetkezetek Szövetségében megszereztem, ahol az elemezéseken kívül szabályzatok készítésében és – ahol igény volt rá – a szervezeti struktúra kialakításában is közreműködtünk. A menedzser feladata mindenhol az, hogy gazdaságosan működtessen egy szervezetet, biztosítsa annak személyi és technikai feltételeit. Egyébként a volt Integráció részéről is több esetben képviseltem szakmai érdekeket, véleményeztem különböző előterjesztéseket. A szabályozói tőke megfelelési mutatónk (CAB311) 27,6% volt 2013. május végén, az adózás előtti eredményünk tavaly meghaladta a 60 millió forintot, amely a mérlegfőösszeg kb. 1%-a. – A takarékszövetkezetben mi változott az elmúlt időszakhoz képest?

38


– 2005-ben, amikor átvettem a takarékszövetkezet vezetését, az általános igazgatási költség például magasabb volt, mint az elmúlt év végén. Most, amikor csökken a jegybanki alapkamat, összességében is csökken a kamatkülönbözet, így az igazgatási költségek finanszírozása önmagában is komoly kihívást jelent. A saját tőke a valamivel több, mint 300 millió forintról majdnem a kétszeresére nőtt. Az akkori összképet tovább árnyalta, hogy az átvett saját tőke között volt még a fúzióhoz kapott OTIVA-részjegytőke és

értékelési tartalék is, amely összességében majdnem 50 %-át tett ki az akkori saját tőkének, és amely mára már jelképes összegre csökkent, illetve az OTIVA részjegytőke teljes egészében visszafizetésre került. A hitelállománynak mindössze 2,5 százalékára volt értékvesztés képezve, mára ez kb. az ötszörösére emelkedett. Az örömben azonban ürüm is van, ugyanis nemcsak a fedezettség emelkedett, hanem a problémás hitelek aránya is magasabb lett. Szerencsére az utóbbi nem olyan radikálisan nőtt. Mindenesetre, amikor átadták illetve átvettem a vezetést, komoly hátrányban volt a takarékszövetkezet és azonnali beavatkozásra volt szükség, mára jelentősen megváltozott a helyzet. A 90 napon túli állományunk 2013. június végén 11,66 százalékon állt, amit a legutóbbi leírás a júliusi igazgatósági ülésen történt leírás tovább javított, és most már 10 % alatt vagyunk. Az egyszeri tranzakciós illeték 28 millió forint lesz nálunk, de az idei évre tervezett számok remélem, nem változnak, ha csak egyéb, előre nem számított költségink nem lesznek. A rossznyelvek szerint a pes�szimisták több információval rendelkeznek, mint az optimisták, mi mindenesetre valóban visszafogottan tevékenykedünk. A hitel-betéti mutató alig valamivel több mint 30 % volt tavaly év végén. Egy ön-

NÉVJEGY – Dr. Tóth László, pénzügyi jogi szakvizsgával rendelkező jogász 1955-BEN született.

Az első munkahelye a bíróságon volt, 1980-ban a Zalaszentgróti ÁFÉSZ-nél kezdte a szövetkezeti pályafutását, 1985-től a Zala Megyei MESZÖV Jogi Irodáján dolgozott jogtanácsosként, majd a Takarékszövetkezet Titkárságán. 1989-ben veszi át a Takarékszövetkezeti Titkárság vezetését.

1993-tól a Vas-Zala Megyei Takarékszövetkezetek Szövetségének munkáját irányította, 2005. 05. 15-tól a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Önkormányzati képviselő, frakcióvezető, 23 éves önkormányzati tapasztalattal, Nős; egy sok(!) nyelvet beszélő, egyetemre (Corvinus) járó, lánygyermeke van.

TKSZ Figyelő

ralizált modell működik. Megvannak az ágazatvezetők, hozzám a Zalavölgye Takarékszövetkezet betéti üzletág tartozik, de van egy – fontosabb események passzív üzletág igazgató is; az aktív üzletágvezető is ügyvezető. A 1959-BEN alakult a jogelőd Zala- séget és a zalaszentiváni betétgyűjközépvezetők közé azok, a területi szentgyörgyi Takarékszövetkezet, tő pénztárat. vezetőként is tevékenykedő kiren1968-ban kirendeltséget nyitot- 1999-ben az 1957-ben alakult Zadeltség-vezetők tartoznak, akik nem tak a megyeszékhely melletti And- lalövői, és az 1958-ban alakult Türcsak a saját, hanem az általuk vezeráshidán. jei Takarékszövetkezet olvadt be. tett kirendeltséghez rendelt kisebb 1975-ben egyesült az 1965-ben 1999-ben megvették a Takarékegységeket is irányítják, akik a terüalakult Nagylengyeli Takarékszövet- bank zalaegerszegi fiókját, és beletükön szakmai irányt adnak, mind kezettel és vette fel a Zalavölgye Ta- költöztek Zalaegerszegre, az aktív, mind a passzív oldalon; elkarékszövetkezet nevet, Jelenleg 13 kirendeltsége (eblenőriznek, munkarendet alakíta 1979-ben a Bucsuszentlászlói ből 4 Zalaegerszegen) és 2 betétnak ki, gondoskodnak a helyettesíTakarékszövetkezet megszűnésé- gyűjtő pénztára van a központon tésről, stb. Az is igaz, hogy 5 millió vel átvették az egervári kirendelt- kívül, zálogházat nem üzemeltet. forint felett már „KCB”, azaz a központi cenzúra bizottság dönt. Van helyi CB is, a kirendeltség-vezető kormányzati számlát vezetünk, így lejárta után néhánynak odaadta pedig csak 500 ezer forintig döntalakult, de reményeink szerint lesz a felmondást. A felháborodást kö- het, a területi vezető persze ezt is még. vetően, tudakolva az indokot, kide- ellen jegyzi. rült, hogy az, akinek a területe a sza– Milyen szervezeti struktúrában badság alatt is képes volt működni, – Ehhez nyilván megfelelő szakdolgoztok? maradhatott, akinek a területe napi embergárda kell, hogyan áll ös� – Egy példával kezdve, egy vál- beavatkozást igényelt, annak men- sze a csapat? ságba került amerikai cégnél a vál- nie kellett. Szeretném hinni, hogy – Jelenleg 52 fő alkalmazott van, ságkezelő szabadságra küldte a a szövetkezetünk kiállná a próbát. ebből mindössze 3 fiú, a felsőfokú felső vezetést, majd a szabadság Mindenesetre, nálunk egy decent- végzettségűek száma 15. De van önálló kontrolling-, kockázatkezelő-szakember; velem együtt 14 fő dolgozik a központban. – A nem szokásos ügyletek (pl. deviza swap) mennyire jellemezőek? – Mi csak olyan ügyletekkel foglalkozunk, amelyeket kontroll alatt tudunk tartani, át tudjuk fogni, és reményeim szerint értünk hozzá – persze ehhez az is kell, hogy valaki tisztában legyen a saját lehetőségeivel, nem utolsó sorban a korlátaival, – ezért ilyen ügyleteinek nincsenek és nem is voltak. Nem mutogathatunk másokra; nekünk, vezetőknek kell meggyőződni a szakszerű és sikeres végrehajthatóságban, nem kezelhetjük a dolgokat automatikusan, nem írhatunk alá valamit mechanikusan, vagy megszokásból. Az első számú vezetőnek nem kell mindent magának csinálni, de mindenről tudnia kell, és szükség esetén be kell tudnia avatkozni. Folytatás a 40. oldalon


39

TKSZ Figyelő

Folytatás a 39. oldalról – A jogi szabályozás folytán a nyár elején, közepén hogyan alakult a betétállományotok? – Az integrációs törvénnyel ös�szefüggésben, konkrétan a jogi szabályozásnak és a médiavisszhangnak köszönhetően nálunk nem volt szembetűnő változás. Úgy gondolom, hogy a szokásos mozgáson belül volt a betétállomány alakulása. Mindössze néhány milliót vettek ki. A kollégáknak feladatként már kiadtuk, hogy ha valami bizonytalanságot éreznek az ügyfélnél, akkor feltétlenül mondják el, hogy a betétállomány nem kerül veszélybe. Tulajdonképp, a betétállomány biztonsága a legnagyobb előnye az új szabályozásnak, jóllehet számos dolog megváltozik. Van az ügyfeleknek egy olyan köre is, aki rögtön ugrik, de azután látva, hogy elülnek a dolgok, visszajön. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a pénzvilágban sokszor csak annak a bizonyos „pillangónak” kell megrezdülnie, amire a sajtó – ha kell, ha nem –, ráerősít, és máris hegyek omlanak össze. Ezt mindenképpen el kellene kerülni. Konkrétan, a forrásállományunk 2/3-a vidéki, kis településekről szárMegnevezés

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Mérlegfőösszeg

M HUF 6 084,286 5 822,234 6 216,997

Saját tőke

M HUF

544,110

562,470

592,595

Nettó hitelállomány

M HUF 2 022,981 1 979,075 1 830,547

1 818,890

1 639,621

Betétállomány

M HUF 5 284,407 4 926,954 5 269,450

Tagok száma Részjegyek névértéke Dolgozók száma Ebből felsőfokú végzettégűek száma ATM-ek száma Bankkártyák száma Lakossági folyószámlák száma Vállalkozói számlák száma Teljes értékvesztés állomány Céltartalék

40

Me

mazik. Ezek az emberek kevésbé mozgatják a betéteiket, alapfeltétel persze, hogy megfelelő hálózat legyen hozzá. Itt 100 ezer forinttól akár több milliós betétet is tartanak. A betéti kamat néhány tizedes eltérése nem mozdítja meg a betétállományt. Mi nem szálltunk be a kamatversenybe. Jelenleg 5,4 milliárd forintos betétállományunk van a 6,4 milliárdos mérlegfőös�szegből. A kisebb településeken gyűjtött, alacsonyabb összegű betétek nem annyira kamat érzékenyek. Ez biztosítja a hálózat fenntartásához szükséges magasabb általános igazgatási költségek fedezetét. Takarékbetétkönyvben még mindig több százmillió forintos állományunk van, amire szinte jelképes a kamat. Sokan átrakták a betétet számlabetétekbe, milliárdos nagyságrendben van ilyen állományunk, és szerencsére ez nem mozdul. Mindenesetre folyamatos odafigyelést igényel, ezért kamatváltoztatáskor modellezzük, hogy a bevételek és a kiadások egyenlege az egyes tétetek változását követően is elfogadható keretek között tudjon maradni. A takarékszelvénynél például a harmadig sáv elég magas, ami jó

456,426

506,993

6 403,223

6 446,419

5 442,385

5 542,750

Fő

607

610

613

608

599

HUF

5 000

5 000

5 000

5 000

5 000

Fő

57

55

55

55

55

Fő

15

14

15

16

15

db

3

3

3

3

3

db

898

951

1293

1095

1111

db

2 544

2 508

2 165

2 742

2 691

db

1203

1202

1075

1222

1139

M HUF

205,820

223,751

219,712

212,245

215,734

M HUF

32,600

31,944

34,323

31,027

44,191

Adózás előtti eredmény

M HUF

64,588

75,531

55,597

41,974

68,897

Osztalék

M HUF

0

0

0

0

0

Jegyzett tőke

M HUF

75

75

75

75

75


marketingnek is bizonyult, és ezzel gyakorlatilag megdupláztuk a takarékszelvény állományunkat. Előfordult, hogy napi 200-250 millió forint – likviditáshoz nem szükséges, átmenetileg szabad forrást – tudtunk lekötni egy-egy napra a számlánkról. Az általános igazgatási költségünk – a folyamatos racionalizálás ellenére is – viszonylag magas, de ez a hálózat fenntartásából fakad. Ha nincs hálózat, akkor nincs betét, ha nincs betét, akkor nincs hitel sem, és ha nincs hitel, akkor be lehet zárni a boltot. A forrást csak helyben lehet összegyűjteni. Ahol van legalább betétgyűjtő pénztár, ott működik a dolog, ahol nincs, már nem nagyon utaznak érte. – A hitelezésben volt-e valami változás? – A hitelkondíciók inkább fixek, csak ritkán változnak. A szokásosnál talán picit olcsóbban kínáljuk a hiteleket, amelyet az a megfontolás vezérel, hogy nálunk az kapjon hitelt, aki bennünket választ, és ne az, aki már máshol nem kapott. Akit nem érdekel a kamatköltség, vagy meg sem kérdezi, mennyi a kamat, annak nem is adunk hitelt. Egy 2530 kilométeres sugarú körzetben személyes referencia mellett dolgozunk. Aki itt él, szinte mindenkit ismer, az információ, a személyes referencia a takarékszövetkezetek legnagyobb előnye, amely nemcsak a hitelügyletek, hanem takarékszövetkezetek sorsát is eldöntheti. Én ragaszkodom ahhoz, hogy mindig a legrosszabb szcenárióra készüljünk, vagy az értékbecslő mindig a legszigorúbb szempont szerint értékeljen, hogy adott esetben minél kisebb kár érhessen bennünket. A hitelezés befagyasztása és a piacra zúdítása között egy megfontolt, és kellően óvatos hitelezésnek bizonyosan van létjogosultsága. A megfelelő arányú értékvesztés megképzése azonban így sem mellőzhető. – Úgy tűnik, az ügyfelek egyre érzékenyebbek a kamatokra!?

TKSZ Figyelő

– A kamatpolitikában komoly mozgási lehetőség van, és ennek megfelelően hullámozhat az állomány, ha nincs „csúcsra járatás”, akkor a hullámok kisebbek, kisebb az állomány változás, és én jobban szeretem a viszonylag kiegyensúlyozott, kiszámítható mozgást. A nagyobb mozgás nagyobb kockázattal és nagyobb ráfordítással jár, a kereskedelmi bankokkal pedig nem tudjuk felvenni a versenyt, a „főműsoridős” reklámokat nem tudjuk megfizetni. Meggyőződésem, az üzletpolitikának a helyi körülményekhez is igazodni kell, a helyi ismereteken kell nyugodnia, ha ezt tudjuk optimalizálni, akkor a fennmaradás biztosított. A helyismeretet már annyit emlegettük, de továbbra is érdemes hangsúlyozni, a távirányítás „kutya fülét sem ér”, ha nincs helyismeret, különben sokba kerül. Ezt azon kollégáknak érdemes átgondolni, akik új területeket akarnak akvirálni, ugyanis a távolban már általában nincs új terület. Amit helyben nem tudsz megoldani, ne menj messzebbre, ott vannak a helyiek! Ha lenne új terület, az már gyanús, érdemes alaposan körbejárni a dolgot! – A hitelezés és a tőkemegfelelés egymást feltételezi? – A bevételeket elsősorban a hitelezésből nyerjük, ha nincs hitelezés, leegyszerűsítve nincs bevétel, nincs megélhetés, viszont ha rossz helyre helyezzük ki a pénzt, akkor rontjuk a tőkehelyzetünket, és nem tudunk hitelezni stb. Aki képes vis�szafizetni a kölcsönt, az nem kér, akinek viszont kellene a hitel, az nem biztos, hogy vissza tudja fizetni. Ez eléggé paradoxnak tűnhet. Mi inkább elküldjük az ügyfelet, nem engedjük a hitelezést, ha a vállalható kockázatnál nagyobb kockázatot látunk. A nagyobb probléma, hogy nem csak a hiteligénylők minőségével, hanem lassan mennyiségével is probléma van, egyre kevesebben akarnak hitelhez jutni. És ha van hitelképes kereslet – igyekszünk annyit hitelezni, amennyit a

takarékszövetkezet kockázatviselő képessége elbír –, akkor sem tudhatjuk biztosan, hogy akarat és szándék ellenére nem változik-e meg úgy az ügyfél helyzete, hogy ellehetetlenül a visszafizetés. A dilemma persze mindig ott van, vajon jól ítéltük-e meg a hitelkérelmet? Az esetek többségében általában igen, de ez nem elegendő a boldoguláshoz. Nyilván a tévedésünket, annak arányát, nagyságát kell a minimumra szorítani.

tetteknek kb. a háromszorosa, értékben pedig kb. 260 millió forint volt. A saját ügyfelek végtörlesztése kb. 60 millió forint nagyságrendű volt. Jelenlegi lakás célú deviza alapú hitelünk 36 millió forint. A deviza alapú hitelezés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a devizahitelezés klasszikus fedezeti hitelezés volt, ahol a vagyonelem, ha megfelelő fedezetet nyújtott, nem kellett vizsgálni az adós jövedelmi helyzetét, függetlenül attól, volt-e

Mérlegfőösszeg, a betétállomány és a nettó hitelállomány alakulása 7 000 6 000 5 000 mérlegfőösszeg M Huf

4 000

betétállomány M Huf

3 000

nettó hitelállomány M Huf

2 000 1 000 0

2008.

2009.

2010.

2011.

2012

– A Nemzeti Növekedési Programból mennyit kaptál, és hol tartasz vele? – 160 millió forintot igényeltünk és annyit is kaptunk, úgy tűnik, teljes egészében sikerült kihelyezni. Szerencsére az igények új beruházáshoz kellettek, és nem kiváltó hitelek voltak, így nem veszítettünk a programmal semmit.

egyáltalán jövedelme. Egyébként én nem engedtem meg, hogy eltekintsünk a jövedelmi helyzettől. Nyilván az ingatlan önmagában nem volt képes bevételt termelni, és a törlesztéseknek pedig rendszeresen eleget kellett tenni – miből másból, mint a jövedelemből! Tehát akiknek volt megfelelő jövedelme, azok kaphattak, akinek nem volt megfelelő jövedelme, azok nem – Most újra napirendre került a kaphattak devizahitelt, hiába volt devizahitelesek megsegítése, a megfelelő értékű ingatlanfedezet. végtörlesztés előzőleg hogyan Ez a forinthitelezésre is vonatkozik! alakult? Valójában nem is csak a deviza ala – A devizahitel állományunk 200 pú hitelezés, hanem a fedezet alapú millió forint alatt volt a végtörlesztés hitelezés bukott meg a jövedelem előtt, most 100 millió forint alatt van alapú hitelezéssel szemben, függetmár, a végtörlesztés általi veszteség lenül attól, milyen pénznemben álkb. 11 millió forint volt. Az idegen, lapodtak meg. Persze, számított az takarékszövetkezetünknél hitelt fel- árfolyam is, de ha az adósnak nincs vett ügyfelek száma a végtörleszFolytatás a 42. oldalon


41

TKSZ Figyelő

Folytatás a 41. oldalról jövedelme, mert pl. leépítés miatt elbocsátották és megszűnt a munkahelye, nem az a fő probléma, mekkora az árfolyam. A hitelezés stabil gazdaságot feltételez, és ha stabil a gazdaság, akkor az árfolyamváltozás is mérsékeltebb.

Mindesetre, ha a tagok elvihetik kvázi a saját tőkét, akkor a működési feltételt vonnák ki, vagy legalábbis veszélyeztetnék, nyilván ez nem célszerű. Kétségtelenül, a tagok tudatosulásával egyre nagyobb nyomás jelentkezhet egyik oldalról, az integrációs törvény pedig a másik

hány takarékszövetkezet lesz, ha egységes követelményrendszerben határozzák meg a mutatókat. Ha lépni, intézkedni kell, valószínűleg egy megerősített szervezetre szükség van (és lett volna eddig is) szükség.

– Úgy tűnik a működési keret, a forma változik, de hogyan lesz A saját tőke, az adózás előtti eredmény és a jegyzett tőke alakulása ebből háromszoros piaci részese600.000 désünk? Mi az az üzlet, ami a szövetkezeti hitelintézeteké lehet? – A lehetőségeink változnak 500.000 meg. A Postával, az MFB-vel, közvetve az állammal való együttmű400.000 ködésből akár jó is származhat, leSaját tőke M Huf gyünk optimisták. A keretet, ha úgy tetszik, megteremtették, hogy élni 300.000 Adózás előtti tudunk-e vele, vagy hányan tudunk eredmény M Huf élni, rajtunk is múlik. A tartalomért 200.000 Jegyzett tőke M Huf mi is felelősek vagyunk. Azt pedig ne feledjük, hogy amikor egyesítjük 100.000 az erőinket, szinte egy új dimenzió nyílik meg, ugyanis az az ügyfélkör, akiről eddig nem is álmodhattunk, 0.000 2008. 2009. 2010. 2011. 2012 most elérhetővé válik. Ugyanakkor, kétségtelenül nincs arról szó, hogy – A fentiekben már beszéltünk ar- oldalról szabja meg a szövetkezeti a piaci átrendeződésből konkrétan ról, hogy az új törvény védi a be- hitelintézet lehetőségét. A mezsgye mi juthat nekünk, a torta mérete téteseket. Egy másik lehetséges szűk, ha van egyáltalán! A „lex spe- ugyanis nem nagyon változik, csak előny a tulajdonostársaknál, a ciális” akkor irányadó, ha az általá- a szeletek nagysága különbözhet. tagoknál jelentkezhet. A szövet- nosnak az oda vonatkozó rendelkekezeti hitelintézet vezetése nem zését módosítja, hogyha a törvény – Az új törvény megszüntette a kerülhet két tűz közé? kivételt nem tesz. Márpedig ezt az Takarékszövetkezeti Integrációt, – Az integrációs törvény lehe- integrációs törvénnyel módosított és egy új integrációt hirdet. 1993tővé teszi a taggal történő elszá- Hpt. ezt kimondja. ban milyen megfontolások vezetmolás során, hogy adott esetben tek annak létrehozására? ne csak a részjegy névértéket kap- – Mit gondolsz, a szövetkezeti hi- – Az OTSZ a SZÖVOSZ felbomja meg, hanem a részjegyre jutó sa- telintézetek üzemmérete megvál- lásával, ágazati jogutódként jött ját tőke lekötött tartalékkal csök- tozhat? lére még 1990-ben. A Takarékbank kentett összegét is. Ugyanakkor a – Szerintem nem ez az elsőren- ugyan 1989-ben alakult, de a rendszövetkezeti hitelintézet gazdálko- dű probléma. A szabályozói tőke a szerváltozáskor beindult vállalkozádása, tőkemegfelelése, hitelportfó- lényeg, illetve az adott üzlet lebo- sok között sok kalandor is volt, ezért liójának alakulása, különösen a 90 nyolításához adott nagyságú tőké- alig néhány évvel a megalakulás napon túli állományának mértéke re van szükség. Ha a SREP szerinti után a Takarékbank is konszolidászigorú keretek között kell, hogy tőke-megfelelési mutatót nézzük, lásra szorult. Legalább két felismemaradjon. És ott van a lekötött tar- akkor azoknál, ahol ez 10-12 szá- rést, szükségszerűséget mindentalék is, ugyanis ezzel mindenkép- zalék alatt van, ott a Basel III-nak képp meg kell említeni, az egyik a pen csökkenteni kell az eredmény- való megfelelés kérdéses lehet. Ez szorosabb üzleti együttműködés, a tartalékot. A Hpt. ugyan kimondja, a régi Integráción belül jellemzően másik az intézmény- (és betét) véhogy a szövetkezeti hitelintézeti tag nagyobb és rosszabb hitelállomán�- delmi alap létrehozása. Az utóbbi csak a részjegy névértékére tarthat nyal rendelkező takarékszövetkeze- végül is elég jól sikerült megoldaigényt, az integrációs törvény, mint teket érinti. Összességében – véle- ni, hacsak a PSZÁF-nak az OTIVA„lex specialis” úgy tűnik, felülírja ezt. ményem szerint – nem az a fontos, ra vonatkozó legutóbbi döntésére

42


TKSZ Figyelő

gondolunk, mely szerint a legerősebb, elismert kategóriába tartozik. Persze, ha onnan nézzük, hogy nem voltunk egységesek, nem volt mindenki tag, eltérő intézményvédelmi rendszerek működtek, amelyben volt, amelyik nem tudta teljesíteni a feladatát, akkor ezzel nem lehet büszkélkedni. Az első felismerés megoldásával is csak próbálkoztunk, bizonyos részsikereket elértünk ugyan, de egészében azonban nem lehetünk elégedettek. Az önmagában sem jó, mennyire megosztottá vált a szövetkezeti hitelintézeti közösség. A Takarékszövetkezeti Integráción belül sincs egységes külső megjelenésünk, nincs egységes informatikai rendszerünk, nem tudjuk kölcsönösen kiszolgálni az ügyfeleinket, nincs egységes vagy közös termékstruktúránk stb., miközben eltelt 20 év. Hogy miért nem jött létre, nyilván találnák rá elegendő indokot, végső soron azonban mindenki féltette az autonómiáját, a saját önállóságát. A mai bizonytalanság, és feszültség az 1993-as időszakra emlékeztet. Az akkori szerződéses megállapodás is nagy megrázkódtatást jelentett, viszont, ha ma csak annyi problémánk lenne, mint ami a 90-es évek elején ebből fakadt, megkönnyebbülnénk. – Milyen érvek szólnak a kötelező integráció mellett? – Ne felejtsük el, hogy egyszer már volt kötelező integráció, csak az nem egy integrációban realizálódott. Sokan egyetértenek azzal, hogy az új törvényben vannak olyan pontok, amelyekre a szövetkezeti hitelintézeteknek szükségük van, például magára a szövetkezeti szabályozásra, hálózati együttműködésre. A szövetkezeti hitelintézetek megosztottsága is megkívánja az egységes szabályozást. Ezt – önkritikusan is be kell vallani – önmagunk nem tudtuk megteremteni. Nehéz azzal is vitatkozni, hogy vannak segítségre szoruló szövetkezeti hitelintézetek. Az is látszik, hogy belül-

ről nem lehetett gyors reformokra számítani. Az érthető, hogy ha a Takarékbankban, vagy az integráció központjában meghoznak egy döntést, azt nem lehet a továbbiakban úgy kezelni, mint akár néhány évvel ezelőtt tettük, hogy legyintünk rá, és elfelejtjük. Ha tesznek bele pénzt, talán indokolt lehet az az elvárás, hogy törődnek vele. Az egységes működés érdekében az új törvény több jogot ad a Takarékbanknak, a takarékszövetkezeteknek pedig több kötelezettséget kell vállalni. Az egyetemleges felelősség miatt pedig mindenkinek be kell tartani az amúgy is betartandó szabályokat, mert aki nem ezt teszi, az másokat is veszélybe sodorhat. Aki eddig is ezt tette, annak segítséget is jelenhet az új rendszer. A formai, alaki változást ne becsüljük le, minden bizonnyal van benne tartalék. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a jövőre bevezetendő tőkekövetelményeknek valószínűleg külön-külön nem mindenki tudna eleget tenni, és a közösségi kedvezményeket is csak csoportban tudjuk kihasználni. A szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzete nagyon különböző, sokszor nem is a közepesekkel vagy a kicsikkel van a legnagyobb probléma, hanem azokkal, akiknél a jelentős eszközállomány mellett nagyon magas a nem teljesítő hitelek aránya, ugyanakkor pedig minimális az értékvesztés. A saját források növelése eredmény oldalról nagyon nehéz, a tulajdonosok pedig nem tudják korlátlanul növelni a részesedésüket. Ha egy szövetkezeti hitelintézetnél „probléma van”, akkor a kisebb szövetkezeti hitelintézet legfeljebb beolvad, de mi legyen a nagyobbal? Nyilván ezt lenne hivatott megoldani az egyesített rendszer. Autonóm egyedek és eltérő, nem egységes szabályok mellett nem lehet egy közösség tőkemegfelelését mérni, amit – különösen a Basel III miatt – a szektor is szeretne. Nem lehet 125 féle szabályzatot, kocká-

zatkezelést, könyvvizsgálatot, értékbecslést, stb. fenntartani. Szükséges a szorosabb együttműködés, és a standard számolás. Talán még azt sem mértük fel, hogy az egyszeri tranzakciós illeték, a devizahitelesek megsegítése vagy pl. a 90 napon túli állomány kezelése stb. magunk között, sőt a nem integráltak bevonásával mennyibe kerül? Vajon képesek lettünk volna-e ezeknek a saját forrásból történő finanszírozására? Valószínűleg nem! A tőkeoldali mentés is csak akkor célravezető, hogy ha a bajban lévő hitelintézet együttműködik, továbbá kész és képes végrehajtani a szükséges intézkedéseket. Rossz megítélésbe kerültünk azzal is, hogy az OBA biztonsági tőkéjének jelentős hányadát a kereskedelmi bankok fizették, és jelentős részét a takarékszövetkezetek használták fel. Most is kockázatosnak tartom azt a döntésünket, hogy a betétetek után az OBA-ba fizetendő 0,6 % az 50 százalékára csökkenthető, ha vállaljuk a befagyasztott betétek 50 %-ának a kifizetését. „Majd mi tőkeoldalról megoldjuk?!” Szerintem aprópénzért cserébe jelentős kötelezettséget vállaltunk. Ennek egyébként most, az egyetemleges felelősség mellett már nincs jelentősége. Esetleg a javadalmazási politika dönti el, milyen kockázatot vállalunk?! Az eddigi, több éves előkészítés után mi magunk nem jutottunk előbbre, amelyért – saját magunkat is beleértve – felelősek vagyunk. – Az integrációs törvény „visszásságait” egy új törvénnyel a közeljövőben módosítani lehet? – Amennyiben szükség lesz rá, bizonyára lehet módosítani az integrációs törvényt is ugyanúgy, mint minden törvényt, azonban most sokkal fontosabb, hogy van egy érvényes és hatályos törvény, amit végre kell hajtani, és ennek érdekében minden érdekelt félnek célszerű együttműködni elsősorban a takarékszövetkezetek biztonságos és hatékony működése érdekében. 


43

Takarék Akadémia  Oktatás, képzés

A prezentáció szerepe a vezetés során Amikor valakit kineveznek vezetőnek, hamar rádöbbenhet arra, hogy a szakmai tudása mellett még számos kompetenciára van szüksége ahhoz, hogy vezetői feladatát jól ellássa és a (tulajdonosi, felettesi, beosztotti, stb.) elvárásoknak megfeleljen. Egyik ilyen kulcskompetencia mindenképpen a prezentációk eredményes megtartása.

A BEOSZTOTTAI előtt álló, remegő

érdemes odafigyelnünk, ezt érdehangú, hallgatóságára rá sem néző mes tudatosítanunk. vezető rengeteget veszít előadásá- Ehhez elengedhetetlenül fonnak hatásából azzal, hogy „csupán” tos a felkészülés, amely hiánya az a testbeszédével nem megfelelően egyik leggyakoribb hiba a prezenkommunikál. Tévedés azt hinnünk, tációk során. hogy a prezentáció tartalma csupán a kimondott szavak által jut el Feltétlenül tisztázzuk, hogy a hallgatósághoz. Sokkal nagyobb • mit akarunk elérni a prezentáhatása van a metakommunikációcióval? nak (testtartás, mimika, gesztiku- • mi a hallgatók célja? láció, hang) a hallgatóságra, mint • mennyit tudnak a hallgatók a téa kimondott szavaknak. máról? • van-e elvárásuk a témával kapMitől jó egy prezentáció? csolatban? Mindenképpen lényeges az össz- • milyen viszonyban vannak egyhang az elmondott tartalom és a mással a résztvevők? megjelenítés (vizualizáció), valamint • milyen lehetőségeket kínál a helyaz előadó testbeszéde között. Ez a szín? legfontosabb. Erre az összhangra • mennyi idő áll rendelkezésre? A prezentáció latin eredetű szó, jelentése: – Szemléltetés – Bemutató, bemutatás – Beszéd – Előterjesztés – Előadás

44


Lényeges az is, hogy a prezentációnkat mi magunk készítsük el. Amennyiben szükséges egy kolléga bevonása, mindenképpen nézzük át alaposan az anyagot, és egyeztessünk a prezentáció készítőjével, mert bizony rádöbbenhetünk hiányosságainkra a hallgatóság előtt,

beszéd közben, de akkor már késő… Érdemes a prezentációt elgyakorolni, mivel miközben beszélünk, meg tudjuk figyelni az előadás „hogyan” részét is. A legjobb, ha hallgatóság előtt gyakorolunk és visszajelzést kérünk, mivel ezek a visszajelzések megerősíthetnek bennünket, illetve jó ötleteket is kaphatunk. Ha nincs hallgatóságunk a gyakorláshoz, akkor a tükör is remek alternatíva lehet, hiszen egy kicsit mégis „kívülről” is látjuk magunkat, érzékelhetjük az általunk elért hatást. Az üzenet sikerességének kulcsa az egyszerűen megfogalmazott mondatok, az előadó hitelessége, az érzelmekre való hatás, valamint egy jó történet vagy idézet, amely mindig elgondolkodtató lehet. Az információ átadásakor a vizualizálás segítséget nyújt abban, hogy a hallgatóság könnyebben követhesse az elhangzottakat azáltal, hogy több csatornán keresztül követi az üzenetet. A felkészülés során érdemes azonban azt is átgondolni, hogy a céltól és célcsoporttól függően melyik eszközt válasszuk. Egy 50 fős csoportnak nem érdemes flip chart táblát használnunk, mert nem lesz jól látható, egy projektorral azonban hatékonyan tudjuk átadni az üzenetet. Ugyanez fordítva is igaz: egy 5 fős csoportnak felesleges projektort használnunk, mert az a távolságot növeli a hallgatóság és

Takarék Akadémia

A Takarék Akadémia által kínált prezentációs tréning / coaching leggyakoribb témái: • A prezentáció didaktikai modellje (ki-kinek-hogyan-mit) • A prezentáció folyamatterve • A nyilvános beszéd kihívásai • A prezentációs helyzet sajátosságai • Önbizalom a jó kiállásért • Vizuális segédeszközök használata • Az előadói magatartás elvei • Saját előadói stílusom (erősségek, fejlesztendő területek) • Javaslatok a prezentációs készségek fejlesztéséhez

az előadó között. Ekkor használjuk inkább a közvetlenséget, rugalmasságot és improvizációt támogató felíró táblát. Amikor a prezentációs tréning résztvevőit megkérdezem, hogy számukra kik voltak jó előadók és miért, a leggyakrabban a következő válaszokat hallom: „mert le tudta kötni a figyelmemet”… „mert nagyon érdekes volt” … „mert látszott rajta, hogy szereti a témáját”, stb. Ezekből a válaszokból is világosan látszik, hogy egy igazán megragadó előadásra akkor emlékszünk, ha

az előadás módja, azaz a „hogyan” része megfog bennünket. A legtöbb aggályt ilyenkor azzal kapcsolatban hallom, hogy „de én nem vagyok ilyen karakán előadó” vagy „mindig is visszafogott voltam”. Tévedés azt hinni, hogy csupán a harsány, lendületes, pörgő emberek tudnak lenyűgöző előadásokat tartani. A tréning / coaching munkában a legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk azokat az erősségeket, amellyel már MOST rendelkezik a vezető. Ilyen erősségek ugyanis mindenkinél fellel-

hetőek. Aki pl. nagyon fél egy-egy előadástól, megtudhatja, hogy nagyon „átjön” a szakmai hozzáértése, és ezt erősségként, mankóként foghatja fel. Ezzel nő az önbizalma és magabiztosabban képes a hallgatóság elé állni a kellő pillanatban. Ezekkel a belső erőforrásokkal felvértezve, a magabiztosságot megalapozva indulunk el aztán a továbbfejlesztés útján. Itt sem az a lényeg, hogy a vezető tökéletes előadóvá váljék, hanem, hogy megtalálja azt az előadói stílust, amelyben ő jól érzi magát (ettől nyugodttá válik) és amelyet el tud fogadni, működtetni tud (ettől hitelessé válik). Ez természetesen mindenkinél más és más lesz. De ez által lehet igazán egyéni és egyéniségre szabott prezentációkat hallani a különböző személyiségű vezetőktől. (A Hitelintézeti ügyvezetőképzés vizsgára felkészítő utolsó modulja egy prezentációs tréning, erre utalás is történt a Takarék c. újság 2012. szeptember-októberi számában a 40-43. oldalon.) Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia; tréner, coach, hr-tanácsadó)

Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés Miért fontos ez Önnek és munkatársainak?

• Mint az Ön előtt bizonyára ismert, a pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenység 2011. július 1. óta a Hpt. személyi feltételekre vonatkozó képzettség birtokában végezhető. (Ezen szakmai követelmény rendszert – az ségelfogadható képzettségek felsorolásával – a csatolmányok között megtalálja – Hpt. 219/D.)

• Azon Takarékszövetkezeteknél, ahol a Takarékbank Zrt. termékeinek (pl. bankkártya) forgalmazása történik szükséges, hogy az ezen tevékeny1 forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget végző munkatársak megfeleljenek a Hpt. 219/D.-ben megfogalmazott személyi feltételeknek. • MFB Zrt. KKV hitelkonstrukcióinak közvetítése is csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a Közvetítő Amennyiben az Ön által képviselt Takarékszövetkezet kijelenti, hogy a Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontjában meg- legalább 20 fő jelentkezőt tud biztosítani a képzéshez, jelölt pénzügyi szolgáltatás függő, kiemelt közvetítőkénti az Ön által megválasztott helyszínen megszervezzük végzéséhez szükséges, jogszabályok által előírt feltéte- a képzést. További egyeztetéshez keresse fel munleknek (szakmai, illetve a tevékenységhez kapcsolódó katársunkat: Nagy Krisztián (+36(20)332-4771) nagy. [email protected] egyéb, speciális feltételek) megfelel.


45

Takarék Akadémia

Belső ellenőrök alap- és haladó képzése Belső ellenőri képzéseket dolgoztunk ki gya- • A pénzforgalmi, a fogyasztóvédelmi és a pénzkorlott belső ellenőröknek és azon munkatár- mosási törvény, illetve rendelet közös értelmesaknak is, akik e pozíció betöltése előtt állnak. zése, belső szabályozási elvárások, gyakorlati ellenőrzési feladatok bemutatásán keresztül. • Módszerek, konkrét példák a bankbiztonság,az informatikai biztonság tárgykörében. 4. modul: Gyakorlati útmutató az egyes tevékenységekre II. • Központi tevékenységek ellenőrzése: irányítási rendszer működése, döntési rendszer ellenőrzése, kontrolling, számvitel. • Hitelezés ellenőrzése terméktípusonként és szektoronként

Belső ellenőrök alapképzése MODULOK TEMATIKÁI 1. modul: A belső ellenőrzés helye, szerepe • Az ellenőrzés fogalma, célja, általános jellemzői • A belső ellenőrzési tevékenységet szabályozó nemzetközi normák (pl. IIA Standards) és a hazai szabályozás (pl. Hpt., PSZÁF ajánlások, módszertanok). • A belső ellenőrzés, mint a takarékszövetkezeti ellenőrzési rendszer része (független belső ellenőrzés) • A belső ellenőr és a kockázat (kockázatkezelés, kockázatelemzés) • Minőség a belső ellenőrzésben • A belső ellenőrzési tevékenység folyamata 2. modul: Mintavétel és vizsgálati módszerek • Komplex ellenőrzési módszer (rendszervizsgálat) • Az okmányokon alapuló ellenőrzés • Logikai eszközök alkalmazása (összehasonlítás, szembeállítás, elemzés, valamint következtetés) • Mintavételi eljárások és azok dokumentálása 3. modul: Gyakorlati útmutató az egyes tevékenységekre I.

46


Belső ellenőrök képzése – Haladó

(FAT által akkreditált képzés Akkr. száma: PL-7908)

MODULOK TEMATIKÁI

1. modul: A belső ellenőrzéssel kapcsolatos ismeretek ös�szefoglalása • A normák és ajánlások, az ezeknek való megfelelés követelményei • A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának normái: – a normák célja, alapvető normák, végrehajtási normák, megvalósítási normák, a fogalmak egységes értelmezése – a belső ellenőrzés folyamata • A belső ellenőrök etikai kódexe – alapelvek, viselkedési kódex A normáknak való megfelelés felülvizsgálata, tanúsítása 2. modul: Hatékony szervezetirányítás és kockázatkezelés • A hatékony szervezetirányítás elemei • A „Belső védelmi vonalak”-ról • A kockázatkezelés, a compliance és a belső ellenőrzési rendszer elkülönülése • A belső ellenőrzési rendszer elemei – hazai és nemzetközi szabályozás

Takarék Akadémia

• A szervezetirányítás és a belső ellenőrzés kapcsolata • A kockázattudatos szervezet – integrált kockázatmenedzsment • A kockázatok kezelésének szintjei • A hitelintézeti kockázatok • Esettanulmányok a kontroll rendszerekbe ágyazott kockázatkezelés alkalmazásáról 3. modul: Belső ellenőrzés kiemelt feladatai • Megfelelőségi vizsgálatok • Központi ellenőrzések: – szervezeti megfelelőség – hitelezés egyes kiemelt kontrolljainak ellenőrzése – treasury, befektetések, leányvállalatok – számvitel és adatszolgáltatás egyes kiemelt kontrolljainak ellenőrzése • Hálózati ellenőrzések • Működési kockázatok • Egyéb feladatok: – kiszervezett tevékenységek és egyéb szerződéses kapcsolatok ellenőrzése – belső ellenőrzés feladata a külső ellenőrzésekkel kapcsolatban • Belső ellenőri véleményezés, tanácsadási tevékenység 4. modul: Belső ellenőrzést támogató megoldások • Informatika, mint támogató eszköz, és mint kockázati tényező • A belső ellenőrzést segítő IT módszerek • IT kockázatok: – informatikai kockázatok és kontrollok értékelése – IT audit technikák, minőségbiztosítás

Előadók

Hitelbank Rt, MNB) dolgozott, mint finanszírozó, csoportvezető és revizor. 2005 óta a MFB Rt. Refinanszírozás-ellenőrzési Osztályának osztályvezetője, így többek között feladati közé tartozik a hitelintézetek helyszíni ellenőrzésének vezetése, a tervezés, visszamérés, folyamatszabályozás, folyamatba épített és vezetői ellenőrzés végzése. Mátyás Sándor Közgazdász diplomáját Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte, amelyet 2004-ben CISA, majd 2007-ben CIA egészített ki. Audit és pénzügyi szektori tapasztalatait többek között az Ernst&Young, Magyar Nemzeti Bank és a UniCredit Banknál szerezte. 2008-tól Az IIA magyarországi szervezetének elnökségi tagja, 2010-12 között elnöke.

Közreműködő specialisták:

Tischler Ágnes Közgazdász és szakközgazdász diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Pénzügyi, számviteli és ellenőri tapasztalatait többek között a Magyar Nemzeti Banknál, és az MFB Zrt.-nél szerezte. Pályafutását végig kíséri a „tudásmegosztás”, egyebek mellett a Kodolányi János Főiskola oktatója volt. Jelenleg senior ellenőr az MFB Zrt-nél. Zala Júlia Közgazdász diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte, amelyet 2008-ban bankinformatikai posztgraduális oklevéllel egészített ki. Pénzügyi, informatikai és ellenőri tapasztalatait a Magyar Nemzeti Banknál és az MFB Zrt-nél szerezte, utóbbinál jelenleg osztályvezető-helyettes.

Kiadott igazolás:

A képzés záróvizsgával zárul, Ferencziné Kristyán Krisztina melynek sikeres teljesítésével végzettségét tekintve közgazdász és kereskedel- a Hallgató a Takarék Akadémia által mi üzemgazdász. Több pénzintézetnél (Magyar kiállított „Tanúsítványt” kap kézhez.


47

Takarék Akadémia

A takarék akadémia egyedi szolgáltatásai, képzései (Alábbi fejlesztéseinket adott Takarékszövetkezet igényeire szabjuk; az ügyvezetéssel történő megbeszélés során alakítjuk ki konkrét, egyedi ajánlatunkat.)

SZOLGÁLTATÁSOK Próbavásárlás Szervezeti kultúra elemzés Dolgozó elégedettségvizsgálat Toborzás, kiválasztás Értékelő központ Fejlesztő központ Pályázatírás

TRÉNING

Értékesítési menedzser tréning - Proaktív értékesítés Értékesítés támogatása Ügyféltípusok, ügyfél kezelés Kommunikáció az értékesítésben Banki termékek és szolgáltatások hatékony értékesítése Alapismeretek Értékesítési folyamat Proaktív értékesítés Csapatépítő tréning

COACHING

EGYEDI FEJLESZTÉSEK

Vezetőfejlesztés Időgazdálkodás Stressz kezelés Prezentációs technikák Moderációs technikák Előadói készségek fejlesztése Kommunikáció Konfliktuskezelés Változásmenedzsment Egyéniség és meggyőzőerő

WORKSHOP Változáskezelés Kompetencia-mátrix (DACUM-módszerrel)

Együtt megtaláljuk a megoldást! További információ: [email protected] 06-20-970-95-59

48


Takarék Akadémia

Értékpapír ügyintézői képzések a Takarék Akadémián

A befektetés ügynöki hálózatba való bekapcsolódás- Képzés tematikája: hoz szükséges értékpapír ügyintézői jogi végzettséget nyújtó Tőkepiaci termékértékesítő jogi alaptanfo- Befektetés ügynöki jogi ismeret lyamainkra ismét lehetőség van jelentkezni. Polgárjogi és gazdasági jogi alapfogalmak megismerése. Az értékpapírok általános szabályainak megismerése. Kiknek ajánljuk? Egyes értékpapírok szabályainak gyakorlatának elsajátíAzon hitelintézeti munkatársaknak, akik befektetési termétása. kek, értékpapírok ügyfelek részére történő értékesítését, az A tőkepiac és a befektetési termékek értékesítési szabáügyletek lebonyolítását végzik, vagy ilyen feladatokat is tarlyainak megismerése. talmazó munkakört szándékoznak betölteni, valamint ezen munkatársak szakmai irányításáért felelős hitelintézeti kö- Befektetési szolgáltatások és termékek zépvezetők részére. Az ügyfél-azonosítás és a számlanyitás folyamatának elsajátítása. Részvételhez előírt feltétel: Az ügyfélminősítés (besorolás), átsorolás és visszasoroKözépfokú végzettség lás rendjének elsajátítása. Összeférhetetlenség vizsgálatának elsajátítása. A képzés célja: Ügyfél kockázati profiljának meghatározása. A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő képes a befekteté- Az ügyfél tájékoztatás elsajátítása. si termékek értékesítését a jogszabályi előírásoknak eleget Tőkepiaci közvetítők, ügynökhálózat megismerése. téve, az ügyfelek ezen termékekkel kapcsolatos tájékozódá- A befektetési döntések motivációinak és a helyes stratési igényeinek magas szakmai színvonalon történő kielégítégia meghatározásának gyakorlatát megismerése. sére, valamint az ügyletek szabályos és eljárási szempont- A befektetési termékekkel megismerése. ból megfelelő lebonyolítására. Kamat és hozam számítás elsajátítása.


49

Takarék Akadémia

Stratégiai menedzsment képzés a Takarék Akadémián! Győztesek a válságban is! Mi a német takarékszövetkezeti integráció sikerének titka? Gyakorlati módszerek, technikák – első kézből! A német szövetkezeti bankok stratégiai tanácsadó szakemberei osztják meg tudásukat egy 2,5 napos képzés keretében a takarékszövetkezeti Vezetőkkel! Példák a képzés témáiból: Ügyfélelemzés: „Mely tulajdonságok jellemzőek jelenlegi és potenciális ügyfeleinkre?”

A változás „sokk-görbéje“: felkészülé a változás-menedzsmentre

Mottó: „Amit tapasztalsz, érzel és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod.” (Madách Imre) Egy lehetséges versenyelőny a takarékszövetkezetek számára: „A tanácsadó pénzügyi szolgáltatóvá válás”

Minderről – és még sok-sok aktuális témáról, a gyakorlatban nélkülözhetetlen módszerekről, takarékszövetkezeti vezetőknek: a Takarék Akadémia

„Stratégiai menedzsment” kurzusán! Legközelebbi alkalom: 2013. szeptember 3-5, Szigetmonostor További információ: [email protected] 06-20-970-95-59

50


Takarék Akadémia

Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése az új kreditpont rendszerben! A Kormány 357/2012. (XII.13.) Korm. rendelete módosította a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendeletet: „A szakmai továbbképzésre kötelezett személy továbbképzési kötelezettségét kreditpont minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontok megszerzésével teljesíti.”

Hogyan teljesíthetem az előírt 16 kreditpontot a Takarék Akadémiánál? Számviteli témakörben szervezett képzéseinken minimum 8 kreditpont Minden regisztrált szakterületen minimum 4 kreditpont (pénzügyi és vállalkozói szakterületen) Választott egyéb szakterületen minimum 4 kreditpont (pénzügyi és vállalkozói szakterületen)

Egyéb, nem számviteli szakterületen (adó, TB, stb.) minősített programjainkon való részvétellel további 8 kreditpont

Megfontolandó! (ajánlott képzési variációk) Pénzügyi vagy vállalkozói szakterületen érdekelteknek 1. alkalom: számviteli témakörben tartandó A hagyományos előadásunkon 8 kreditpont 2 napos továbbképzésen (kihelyezetten is!) megszerez2-3. alkalmak: őszi szakmai programjainkon hető a 16 kreditpont! 2 x 4 kreditpont


51

Kitekintés  Brüsszelből jelentjük

Párizsi nyilatkozat Szerző: Az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségének elnökségi tagjai, akik négyezer Papp bankot képviselnek Európában, június 26-án tették közzé a Párizsi nyilatkozatot, Dániel amelyben kérik a döntéshozókat, hogy jobban figyeljenek oda a szövetkezeti bankok értékeire és szerepére, mivel fontos részei a munkahelyteremtésnek és a gazdaság finanszírozásának. A SZÖVETKEZETI modell bizonyította hatékonyságát, illetve, hogy képes jelentős értéket hozzáadni az európai gazdaság versenyképességéhez és stabilitásához. Továbbá, a demokratikus üzletvezetés, a jelentős társadalmi felelősségvállalás és az ügyfélközelség mind előnyei a szövetkezeti modellnek. Ezáltal, a szövetkezeti bankok régóta ös�szefonódnak a helyi gazdaságokkal Európa szerte. Mi, az európai szövetkezeti bankok vezetői, büszkék vagyunk arra, amit képviselünk, azaz: a tagtulajdonú vállalkozásokra, ahol az emberek előrébb valók, mint a haszon, amely még így is eredményes és sikeres.

Elkötelezetten képviseljük a szövetkezeti bankok értékeit, amelyek pozitív alternatívát jelentenek a lakosságnak, az üzleti világnak és az egész gazdaságnak. Teljes mértékben támogatjuk az Európai Unió 2020-as Agendáját, egy „élénk, fenntartható és széleskörű növekedésért”, valamint a szociális piacgazdaság európai modelljét, amelyet a stratégia előtérbe helyez. Szeretnénk segíteni „egy jobb világ építésében”, amely az Egyesült Nemzetek Szervezet 2012-es Szövetkezeti Világévének mottója is volt. Készek vagyunk nagyobb szerepet vállalni a pénzügyi és gaz-

dasági krízis megoldásában, és hisszük, hogy motorjai lehetünk egy fenntarthatóbb társadalomnak és gazdaságnak. Bankjaink eltökéltek abban, hogy továbbra is támogatják az európai gazdaságot, és figyelembe veszik az ügyfelek, valamint a földrajzi környezet igényeit ebben a nehéz gazdasági időszakban. Lelkesen támogatjuk a szövetkezeti banki modellről alkotott újfajta elképzeléseket, valamint az európai szövetkezeti bankok valós és esetleges jövőbeli szerepének jobb megértését szolgáló kezdeményezéseket. Párizs, 2013. június 26.

 Európai Unió

Rabobank, a holland szövetkezeti bank

Szerző: A XIX. század végén indult el a független Hollandiában a szövetkezeti mozgaPapp lom, amely úgy, mint Európa más területein is, elsősorban a vidéki lakosságot Dániel segítette. Raiffeisen szelleme jellemezte ezeket a szövetkezeteket: a tagok korlátlan felelőssége, a bért nem kapó önkéntes alkalmazottak foglalkoztatása, a kisebb földrajzi területen levő működési terület, a ki nem osztott profit és a helyi autonómia mind szerves részei voltak ezeknek a kis pénzintézeteknek. Ekkor jött az ötlet nagyobb pénzintézetek létrehozására.

A PROFITMAXIMALIZÁLÁS helyett a kosságot és a munkalehetőségeket, a vidéki társadalom jóléte volt az elsőd- pénzintézetek folyamatosan tudtak leges célja a szövetkezeteknek. Ismer- alkalmazkodni a környezetükben élő ve a helyi viszonyokat, beleértve a la- helyiek igényeihez. Az 1800-as évek

52


végén már olyan nagymértékű igény volt a szövetkezetekre, hogy felmerült egy központi takarékbank létrehozása. Két ilyen csúcsintézményt is

Kitekintés

alapítottak 1898-ban, amelynek elsődleges célja a tagszervezetek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölése volt. Az intézmények először banki szolgáltatásokat nyújtottak a tagszervezeteiknek, az 1920-as évektől pedig felügyeleti szervként is funkcionáltak. 1900-ban 67 tagja volt a szövetségüknek 4 ezer taggal, ez ötven évvel később 1314 tagszervezetre bővült, 289 ezer taggal. A Rabobankot 1972-ben hozták létre a két fentebb említett központi szövetkezeti bank fúziójából. Az újonnan létrejött bank legelső célja az volt, hogy a mezőgazdasági szektor vidéki bankjának tekintett pénzintézet a nagyobb városokban is megjelenjen. A két bank fúziójának köszönhetően számos tagszervezet olvadt össze, így a tagszervezetek száma folyamatosan csökkent. Jelenleg 139 tagszervezete van a csoportnak, amelyeknek 1,9 millió tagja van. A Rabobank csoport felépítése háromágú: vannak a tagszervezetek, a Rabobank Nederland, ami a hálózat központi bankjának felel meg, és a leányvállalatok. A Rabobank hálózata egy piramis alakú, szövetkezeti banki modell, egy erős központi bankkal (Rabobank Nederland, amely kereskedelmi és csúcsbanki szerepet is betölt), amely széles skálán szolgálja ki a tagszervezeteket. A Rabobank Nederland száz százalékban a tagszervezetek tulajdona, amelyek viszont önálló jogi személyek. A hálózaton belül kétszintű a tagság. A tagszervezetek tagjai a Rabobank Nederlandnak, de mindegyik tagszervezetnek megvannak a saját, helyi tagjai. Tag akkor lehet valaki, ha a bank földrajzi környezetében él, és nem alkalmazottja a pénzintézetnek. Mind a tagszervezetek, és a Rabobank Nederland is szövetkezeti szervezetek. A Rabobank leányvállalatai viszont zártkörű vagy nyíltkörű részvénytársaságok, ahol a többségi tulajdonos vagy az egyetlen tulajdonos a Rabobank. A leányvállalatokhoz tartoznak eszközkezelők, lízingcégek, ingatlancégek, biztosítótársaság, jelzáloghitelező, nem-

2012-es statisztikai adatok a Rabobankról

2012

Adózás utáni eredmény (m Euró)

2011

2112

2627

752,410

731,665

38412

37964

222,847

223,613

Bevétel (m Euró)

13,452

12,706

Teljes tőkearány

19.0%

17.5%

Tagszervezetek

136

139

Fiókok

826

872

ATM

2,886

2,949

Tagszám (x1000)

1,918

1,862

Mobilnet használók (x1000)

1,086

410

Alkalmazottak száma

59,628

59,670

Női alkalmazottak száma

53.6%

53.9%

89.1

93.0

Eszközök összesen (m Euró) Tier I tőke (m Euró) Kockázatos tőkeelem (m Euró)

Képzési költségek zetközi kereskedelmi bank, és a partnerbankok, amelyekben részesedése van a Rabobanknak. Az 1990-es évek végén volt egy elképzelés, amely szerint a Rabobank nemzetközi befektetési bankként is működött volna, de ez az elképzelés nem felelt meg a szövetkezeti elveknek, így hamar el is vetették ezt. A tagszervezetek és a központi bank a keresztgarancia rendszerében működnek, amelynek értelmében mindegyik felelős a másikért. A központi bank egyik feladata, hogy olyan ügyfeleket is kiszolgáljon, amelyeket a kisebb, helyi tagszervezetek nem tudnak. Mindegyik tagszervezet különálló szövetkezeti bank, és önálló jogi személy. A tagszervezetek társtulajdonosok és ahogy a bank a struktúráját jellemzi „a Rabobank Nederland sok szülő gyermeke”, de „sok leányvállalat szülője” is. A Rabobank Nederland feladatai közé tartozik, hogy központi bankként funkcionál, és segíti a tagszervezeteinek likviditásmenedzsmentjét. Kereskedelmi banki funkcióval rendelkezik. Szolgáltatásokat nyújt a tagszervezetei felé: termékfejlesztés, treasury menedzsment, kockázatkezelés. Tagszervezetei felett központi szabályozó és felügyeleti szerepe van,

RABOBANK CSOPORT 10 millió ügyfél 1,9 millió tag

136 tagszervezet

826 fiók

Rabobank igazgatósága és felügyelőbizottsága

Leányvállalatok

amivel a De Nederlandsche Bank, az összes holland bank felügyelője jelöli ki. Számos leányvállalat tulajdonosa, amelyek a Rabobank tagszervezeteinek és az ügyfeleinek nyújtanak szolgáltatásokat. Kihelyezett feladatokat is végez a tagszervezeteinek: marketing, back office, belső audit. Folytatás a 54. oldalon


53

Kitekintés

DÖNTÉSHOZATALI SZERKEZET Tagszervezet

Regionális értekezlet tagszervezet

Tagszervezet

Tagszervezet


Tagszervezet


Központi küldöttgyűlés

Rabobank (Központi bank)

Közgyűlés

Folytatás a 53. oldalról A tagok nem jogosultak a tagszervezetek saját tőkéjére, de ez vonatkozik a Rabobank tőkéjére is. A tagszervezetek részvényesei a Rabobank Nederlandnak, de nem jogosultak rátenni a kezüket. Ahogy a bank saját magát jellemzi „senki nem követelheti magának a csoport tőkéjét… A Rabobank csoportot senki nem birtokolja, a bank a saját maga tulajdonosa.” A Rabobank csoportban 2010 közepéig két irányítási modell közül választhattak: a Partnerségi és az Igazgatósági modell között. A Partnerségi szerint a bank vezetése választott tisztségviselőkből áll, valamint a felügyelő bizottság által választott ügyvezetőből. Minden fontos, stratégiai döntést a közgyűlés hoz, ahol a tagoknak szavaza-

ti joguk van. A közgyűlés választja meg a felügyelő bizottság tagjait. Az Igazgatósági modell szerint az ügyvivői testület irányítja a bankot, amely munkáját a felügyelő bizottság ellenőrzi. A testült tagjait nem a tagok választják, viszont a tagokból létrehozzák a Tagi Tanácsot, amely különböző jogokat és befolyást jelent. Ez a szervezet látja el a közgyűlés legtöbb feladatát. 2010-ben aztán néhány szövetkezet kivételével (ők 2012-től álltak át) átálltak az egységesebb Rabo modellre. Eszerint a különböző régióértekezleteket, küldöttgyűléseket, közgyűléseket kihasználva, intenzív párbeszédet folytatnak különböző szinteken nem csak egymás között, de a csúcsszervvel is, így alakítva a csoport stratégiáját. Így, mire egy ügyben döntenek, már nincs olyan pont, amellyel

ne értenének egyet a tagszervezetek. A Tagi Tanács pedig a tagokkal és ügyfelekkel fenntartott folyamatos kapcsolatot kell, hogy szolgálja. Minden tagszervezetet az Igazgatóság irányít, amelynek tagjait a helyi felügyelő bizottság választ a csúcsszerv egyetértésével. A felügyelő bizottság tagjait a helyi felügyelő bizottság jelöli, és a Tagi Tanács nevezi ki őket. A 2012-es nehéz év volt a Rabo bank számára. A gazdasági bizonytalanság és a holland ingatlanpiac kiszámíthatatlansága miatt 20 százalékkal csökkent a mérleg szerinti eredmény a 2011-hez képest. Ez a bizonytalan piaci helyzet az elemzők szerint 2013-ban is megmarad, de a bank reménykedik abban, hogy ha kicsiny mértékben is, de javulni kezdenek az eredményeik. 

A Káva a nyertes! A TAKARÉK újság előző számában

lásoknak. Ez a civil szervezet egyijelent meg cikkünk a Káva Kultu- ke azon szervezeteknek, amelyek rális Műhelyről, amely pénzügyi az Erste Alapítvány kelet-középtémákban készít interaktív drá- európai országoknak meghirdemapedagógiai előadásokat isko- tett Társadalmi Integrációs Díján

54


kitüntetést kaptak. A Káva, harmadik helyezettként 25 ezer eurós díjat vehetett át. Gratulálunk nekik, és további sok sikeres előadást kívánunk!

Személyi hírek  „Az életben az ember elkötelezi magát,

és ezzel saját portréját rajzolja.”1

Elismerve és megbecsülve Szerző: A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a szövetkezetek országos ünnepséCsépány gén, Budapesten, a Vajdahunyadvár román termében az OTSZ Elnöksége javasGyörgy latára, a Takarékszövetkezeti Integráció részéről Rózsa Lászlóné, Marika, a Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője kapta az Országos Szövetkezeti Tanács szövetkezeti érdemérem kitüntetését. MILYEN érzés kitüntetettnek len-

ni, mit jelent egy ilyen kitüntetés? – Kitüntetettnek lenni nagyon felemelő, kellemes érzés, a szakma elismerését jelenti számomra. A kitüntetés visszaigazolja azt, hogy a takarékszövetkezetünk vezetői és munkatársi gárdája – a tagjaink, ügyfeleink bizalmára támaszkodva – mindig jó úton járt. A kitüntetés a takarékszövetkezetünk rangját, presztízsét emeli, elismeri munkatársaim kiemelkedő szakmai tudását, eredményes munkáját. Egyben a takarékszövetkezeti szektor elismerését is benne látom! – Visszagondolva, mik voltak azok a momentumok, amelyek meghatározóak voltak pályája során? – Érettségi után a lakóhelyemen, már az akkor is jól működő takarékszövetkezetben kezdtem dolgozni. A takarékszövetkezet életem során stabil, kiszámítható munkahelyet jelentett, amely munkatársaim és a több generációs családom számára sem volt közömbös. Kis kivétellel, minden lehetséges munkakörben dolgoztam. Sok változást éltem meg, szüntelenül tanultam. Szerencsére tanulhattam, melyhez a jó családi háttér folyamatosan adott volt. Vezetőim pedig támogattak, bíztattak. 1983-ban, elődöm nyugdíjba vonulását követően választottak meg az igazgatóság elnökévé, addig 9 éven át főkönyvelő voltam. Kezdettől fogva nagyon szerettem emberekkel foglalkozni, tanácsokat adni, kiszolgálni! 1

l990 óta vagyok a takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. Minden nap örömmel jöttem munkába. Jó munkahelyi légkör volt a jellemző, és ami nagyon fontos, az állandóan változásban lévő világunkban, hogy mindig közvetlen, jó kapcsolatot tudtunk teremteni a falvakban, majd később a nagyobb városokban – Sopronban és Szombathelyen – lakó emberekkel. Megszereztük bizalmukat, így stabil ügyfélkörünk, tagságunk alakult ki, amely folyamatosan biztosította, és biztosítja ma is a biztonságos és eredményes működésünket. Ez a legnagyobb sikerünk. A takarékszövetkezetek társadalmi beágyazottsága erős, az emberek bíznak az átlátható, korrekt üzletpolitikánkban. Úgy érzem, ez egy nagyon jól kialakított formáció; állami segítség és támogatások nélkül, az emberek bizalmából és akaratából működik. Az országban működő takarékszövetkezeteket képviselő vezető társaimmal a különféle rendezvényeken, értekezleteken, közgyűléseken való személyes találkozások mindig újabb energiákat és motivációt adtak számomra. A találkozások nem kevés gyakorlati tapasztalatot, információszerzést jelentettek. Talán büszke lehetek arra, hogy 1998-ban az OTSZ elnökségi tagjává választottak, két cikluson át képviselhettem régiónkat, majd ezt követően két ciklusban az OTSZ Felügyelő Bizottságnak voltam tagja. E bizalmat ezúton is köszönöm.



Nagy siker a lövői takarékszöRózsa vetkezet első számú vezetőjeként Lászlóné szervezni a tartósan eredményes a Lövő és gazdálkodásunkat. MunkasikereVidéke im elérésében munkatársaim mel- Takarékszölett segítségemre volt az OTIVA, az vetkezet OTSZ, a Takarékbank szakmai gárelnökdája, és sokat profitáltam a PSZÁF ügyvezetője ellenérzéseiből, ajánlásaiból. Mindezek mellett kiemelem azt gazdasági és társadalmi kapcsolati rendszert, melyet vezetői munkában töltött éveim alatt munkatársaimmal együtt kiépítettünk környezetünkben. Úgy érezzük, hogy a jövőnk szempontjából ez szintén meghatározó fontosságú. – Mi jelentette, jelenti az Ön számára a legnagyobb kihívást? – A legnagyobb kihívást talán a kétszintű bankrendszer kialakulását követően, a Sopron környékére legelőször benyomuló kereskedelFolytatás a 56. oldalon

Jean-Paul Sartre (1905-1980.), francia író és filozófus, Bozai Ágota fordítása


55

Személyi hírek

Folytatás a 55. oldalról mi bankok agresszív üzletpolitikájával szemben a versenyképesség fenntartása, és emellett az ügyfélkörünk bővítése jelentette. Az erős konkurencia ellenére, üzleti megfontolásból, még velük is sikerült jó kapcsolatokat, többször kölcsönösen hasznos együttműködést kialakítani. Ezt követően, a nemzetközi válság közepette is megőriztük pozícióinkat, hasonlóan a takarékszövetkezetek többségéhez. – Melyek a legközelebbi tervei? – Szeretném a Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet hatékony és eredményes gazdálkodását fenntartani, az ügyfélkörünket megőrizni, tovább szélesíteni, a taglétszámunkat növelni. Az ügyfél és tagsági kapcsolatainkat, a piaci pozíciónkat is erősíteni kívánom. Természetesen alkalmazkodni akarok

a napjainkban kialakuló új körülményekhez, elvárásokhoz. Magánéletemben a jó családi háttér megtartása, továbbá a széles szakmai és civil baráti köröm, pozitív gondolkodásom megőrzése nagyon fontos ahhoz, hogy munkahelyi terveink megvalósításának irányításában hatékonyan részt tudjak venni.

ket, a takarékbetétesek fokozottan, még nagyobb biztonságban érezhetik megtakarításaikat. Munkatársainkkal, tagjainkkal részletesen megtárgyaltuk a változásokat, azok elfogadásának megértését, szükségességét. A törvényi előírásokat teljesítjük, és bízunk a hitelintézetek, takarékszövetkezetek sikeres helytállásában, és lehetőségeinek szélesedésében, a megbízható és kiszá– Mit gondol az időközben végbe- mítható gazdálkodási környezetben. ment változásokról, a szövetkezeti hitelintézetek jövőjéről, és az ál- – Mit javasolna fiatalabb munlami közreműködésről? katársainak, mi kell a sikerhez, a – Az új törvény a szövetkezeti boldoguláshoz? hitelintézetek jövőjét a kor köve- – Tudás, kitartás, állandó tanutelményeihez kívánja igazítani. Ez lás, információ, együttműködési remélhetőleg a szövetkezeti hitel- készség, nagyfokú nyitottság, pointézetek, így a TAKARÉKSZÖVET- zitív hozzáállás a feladatok megKEZETEK létét, jövőjét új alapokra oldásához és optimizmus. A váltohelyezve, hosszú távon biztosítja. zásokat nem problémának, hanem Az állami közreműködés várható- megoldandó, megoldható feladatan erősíti biztonságos működésün- nak kell tekinteni. 

Sajtófigyelő Pánik nincs, de a tagság akár 100 milliárdot is kivonhat a takarékokból



dr. Kiss György

56

A szövetkezeti integráció kapcsán felmerült legújabb hírek szerint lelassulhat a takarékszövetkezetek „államosítása”, ha a tagok bíróságokon támadják meg a szövetkezetekre felülről kényszerített alapszabály elfo-


gadását. Ezzel kapcsolatban dr. Kiss György (képünkön), a PTE oktatója, a Dél-dunántúli Takarékszövetek Szövetségének vezetője amondó, egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan döntenek majd a bíróságok, de szerinte nagyobb probléma, hogy a tagok kivehetik vagyonrészüket a szövetkezetekből – s így ellehetetlenülhet a rendszer. Az egy hónapja elfogadott szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos fejleményeket illetően dr. Kiss György azt mondta munkatársunknak, jelenleg két fronton zajlik a munka. – Egyrészt a Demján Sándor által vezetett OTSZ megpróbál együttműködést keresni a tulajdonossal, a Takarékbank vezetésével, de ők még nem fogadókészek, hiszen egyelőre a jogi háttér is tisztázatlan. Másfelől kérdés az is, hogy a kötelezően előírt takarékszövetke-

zeti alapszabályt a cégbíróságok jóváhagyják-e. Ebben a VOSZ – ahol szintén Demján az első ember – főtitkára ad hangot az erőszakos állami pozíciószerzéssel kapcsolatos aggályoknak. Mindenesetre rajtunk nem múlik a kapcsolatfelvétel. Legközelebb augusztus 22-én tart közgyűlést az országos szövetség, amelyen a Takarékbank ülésén követendő magatartás lesz a napirend. Sok múlik az ombudsman hozzáállásán is, hiszen rajta múlik, bevállalja-e, hogy foglalkozzon az OTSZ beadványával az Alkotmánybírósághoz benyújtandó panasz tárgyában, megbízatása ugyanis szeptember 30-án megszűnik. (Az OTSZ július közepén, a szövetkezet hitelintézetek integrációjáról szóló törvény kapcsán fordult az általános jogok biztosához, mert álláspontja szerint a jogszabály sérti az Alaptörvényben megfogalma-

Rólunk írták

zott rendelkezéseket, sérti a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához való jogot.) Kiss György szerint azonban komoly gond a vagyonnevesítés problémája is. – A szövetkezet egyesületi jellegű szervezet, ahogyan egy párt vagy egy szakszervezet is egyesület: be is lehet lépni és ki is lehet lépni. Nem olyan, mint egy cég, amelyben ha részesedést veszek, akkor azt eladhatom (ha úgy akarom), de kikérni nem lehet. A szövetkezeti főszabály viszont azt mondja, hogy bármikor ki lehet kérni azt, amit befizettem – ennek részjegy a neve –, sőt, vagyonnevesítési jog van, tehát ami vagyonnövekedés volt a tagságom ideje alatt, a rám eső részt is kikérhetem. Ez logikus. Bank esetén viszont sehol nem engedik meg a vagyonnevesítést, mert ha kilép a tag és viszi a tőkét, akkor összeomlik a cég. A szövetkezeti szektor 130 milliárd forint teljes saját tőkével rendelkezik, amiből 20 milliárd a részjegy, 80 milliárd a felhalmozott nyereség (az eredménytartalék). – Jórészt a menedzsment a tulajdonos. Ha a tagság úgy látja, hogy állami irányítás lesz – az Integráció központja dönt az árazás, az osztalék stb. eseteiben –, akkor felmerül az aggály: lesz-e egyáltalán osztalék, mennyi lesz a nyereség a takarékszövetkezetben. Félő, arrafelé terelődik a folyamat, hogy a tagok kiveszik saját részjegyeiket és a rájuk eső vagyonnövekedést. 130 milliárd forintból – ad abszurdum – 100 milliárdot ki is tudna venni a jelenlegi tagi kör. Ez azonban az ellehetetlenülést jelentené. Az állam azonban azt mondta – és gyanús ez a szám –, hogy százmilliárd forintot belerak az intézményvédelmi alapba, azaz kipótolná azt, amit kivennének a tagok. Ekkor már az állam lenne a tulajdonos a takarékszövetkezetben is. Így ráadásul akkor már úgy tűnhet, hogy nem az állam veri szét a szövetkezeti rendszert, hanem a tagság.

Hogy mindez hogyan hat az ügyfelekre, még nem tudni, mindenesetre a takarékok jelenleg nem erőltetik a betétgyűjtést. – A bankok és a takarékok is arra biztatják az ügyfeleket, hogy a lejáró betéteket ne ismételjék meg, ne kössék le újra, hanem inkább állampapírt vegyenek náluk. Tömegesen megy át állampapírokba és befektetési alapokba a megtakarítás. Nehéz tetten érni, hogy ebben a takarékok elbizonytalanodása húzódna meg. De pánik semmiképpen sincs, inkább kivárás és értetlenség érezhető. A közgazdász szerint a kormánynak mindenesetre komoly, a pénzügyi szektor egészét érintő koncepcionális elképzelései vannak, amiből nem fog engedni. Ezzel együtt is probléma lehet, hogy az új vezetés miként fog megbirkózni a meglévő szövetkezeti hálózat és rendszer működtetésével, fejlesztésével. „Vékony jégen kell messzire futni” – idézte zárásként a kormányfőt a PTE docense. Pecsiujsag.hu 2013. augusztus 15. H. L. B. – Fotó: Dittrich Éva.

használású vagy lakásvásárlásra fordított devizakölcsönök voltak. Leginkább az OTP miatt fordultak a felügyelethez az ügyfelek, de a panaszok aránya kisebb, mint a bank piaci részesedése. Sokan találtak kifogásolni valót az Erste és a Raiffeisen ügyleteiben is. Az észrevételek között

A szövetkezeti szektor 130 milliárd forint teljes saját tőkével rendelkezik, amiből 20 milliárd a részjegy, 80 milliárd a felhalmozott nyereség (az eredménytartalék). Jórészt a menedzsment a tulajdonos. Ha a tagság úgy látja, hogy állami irányítás lesz, akkor felmerül az aggály.

megnőtt a jogosulatlan tevékenység aránya, az év első három hónapjában 2 ilyen panaszt kapott a felügyelet, tavasszal ennek tízszeresét. Jelentősen visszaesett ugyanakkor az elő- és végtörlesztéseket érintő beadványok száma: az első negyedévi 183-ról 8-ra, vélhetőleg az ilyen konstrukciók kifutásának köszönhetően. Ami még meglepő, hogy bár most már biztosan átalakítják a takarékszövetkezeti rendszert, az ügyfelek és a PSZÁF szerint ezek teljeTalán nem meglepő, hogy a hite- sítettek a legjobban, a takarékokra lekre érkezett a legtöbb panasz a érkezett a legkevesebb panasz. bankok ügyfeleitől a Pénzügyi Szerkurir.hu vezetek Állami Felügyeletéhez ta2013. augusztus 15 vasszal. A legjobban az átalakításra ítélt takarékszövetkezetek teljesítettek, velük szemben alig érkezett kifogás a hatósághoz. Több mint 1500 esetben keresték meg a felügyeletet az ügyfelek, ebből csaknem 800 beadvány a ban- Betarthatnak a tagok a kormánykok működését kritizálta. A takaré- nak a takarékszövetkezetek államokokra ennek a huszada, mindössze sítása ellen, ha bíróságon támadják 40 észrevétel érkezett. A panaszok meg a szövetkezetekre kényszerítárgya, nem meglepő módon, a hi- tett alapszabály elfogadását. Ha telügyletek voltak, azon belül is a pedig a törvényszékek nekik adgépjármű hitelek – írja a napi.hu. A nak igazat, abból könnyen munkövetkező kategória a szabad felFolytatás a 58. oldalon

A takarékokra a legkevesebb a panasz

Megakadhat a takarékok államosítása


57

Rólunk írták

Folytatás a 57. oldalról kajogi káosz is kialakulhat, hiszen akkor az esetleg menet közben kirúgott takarékszövetkezeti vezetők is perre mehetnek. A VOSZ perközösséget szeretne. Még az sem kizárt, hogy néhány cégbíróság dobja vissza az alapszabályt, különböző hiányosságok miatt – írja a Népszava. A lap úgy tudja, a takarékok közül sokan készülnek már a perre. Nem is esélytelenül, mert a bírósághoz forduló tagok hivatkozhatnak egyebek mellett arra is, hogy az alapszabályt ráerőszakolták a takarékszövetkezetekre. A bankvezetők ugyan gúzsba kötve táncolnak, hiszen a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény – semmibe véve az önállóságukat – bármikor, bármelyiküket kirúghatja, de az „egyszerű” tagok között akadhatnak jó néhányan, akiknek nincs veszteni valójuk.

58


A lap szerint takarékszövetkezeti berkekben már tényként beszélnek arról, hogy a bankelnöki posztokat a kormány azoknak a fideszes országgyűlési képviselőknek tartogatja, akik a kisebb parlament miatt kénytelenek lesznek elbúcsúzni a Kossuth téri épülettől. Van olyan takarékszövetkezeti jogász, aki szerint a jelenlegi formájában egyetlen cégbíróság sem fogadhatja el a központi alapszabályt, mert az több ponton is ellentmond a hitelintézeti törvénynek. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint bármelyik közgyűlési határozat megtámadható a bíróságokon, legyen az egyesületi, szövetkezeti, vagy vállalati. Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára elmondta, hogy erre akkor van lehetőség, ha az érintett szerint jogsértő módon hozták meg a döntést, vagy külső nyomás érte a

céget, illetve a közgyűlést. Az érdekvédelmi vezető megítélése szerint egy pereskedés hosszabb távon komoly bizonytalanságot okozhat az új bankvezetők között. A törvényszék ugyanis 1-2 év múlva jogerősen érvénytelenítheti a mostani közgyűlési határozatokat, amiért azokat törvénysértő módon hívták össze, vagy a szavazás volt szabálytalan, esetleg maga a határozat jogsértő. Formai és tartalmi hibákra hivatkozva szintén meg lehet támadni ezeket a döntéseket, de a külső kényszer is lehet indok. Ez utóbbinak minősülhet az is, hogy amelyik takarékszövetkezet nem fogadja el a központilag előírt alapszabályt, az elveszíti a működési engedélyét. A VOSZ elnöke, Demján Sándor többször is kritizálta a kormányt a takarékszövetkezetek államosítása miatt. kurir.hu 2013. augusztus 12.

www.takarekinvest.hu

Takarék. Takarékszövetkezeti Integráció: Merre tovább? A szövetkezetek nem a pártok, a hatalom eszközei. Szavak és tettek. Növünk, növögetünk

Recommend Documents