Takarék. Jól teljesített a Takarékszektor. Növekedési és inflációs kilátások május. Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve

XX. évfolyam 3. szám 2011. május–június

Takarék

A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• „Jól teljesített a Takarékszektor” Közös sajtótájékoztató az elmúlt évi eredményeinkről, az idei terveinkről

• Növekedési és inflációs kilátások 2011. május Suppan Gergely elemzése. „Előrejelzésünk szerint, 2011-ben a növekedés kissé, 2012-ben jelentősebb mértékben meghaladhatja egyes vezető intézmények várakozásait.”

• Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve „A világ számos más részéhez hasonlóan Európának jelenleg az 1929. évi gazdasági világválság óta a legsúlyosabb pénzügyi válság következményeivel kell szembenéznie.”

• Üzletpolitikájuk a folyamatos megújulás „Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 1957. május 18-a, a megalakulása óta folyamatosan arra törekszik, hogy mindenben a tulajdonosai, ügyfelei és partnerei segítségére legyen.”

• Szövetkezeti bankok Finnországban „Az első szövetkezeti pénzintézet Finnországban a 20. század elején jött létre, alapítója a finn szövetkezeti mozgalom atyja, Hannes Gebhard.”

Jávor László vezérigazgató (Kvfp Zrt.): „A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. által nyújtott tőkeinjekció révén a vállalkozások piaci potenciálja, megítélése és hitelképessége jelentősen javul.”

ajBaj érheti, kárkár nem érheti, nem

egbízható megoldás, Megbízható megoldás, éles körûkörû védelem minden esetre széles védelem minden esetre

NAL lakásbiztosítások: SIGNAL lakásbiztosítások: • vihar, jégverés, felhôszakadás • földrengés • vihar, jégverés, felhôszakadás • földrengés • árvíz, villámcsapás • csôtörés • árvíz, villámcsapás • csôtörés • tetôbeázás tûzkár, robbanás esetére is. • tetôbeázás • tûzkár, •robbanás esetére is.

Contact 06 Center: 06405 40 405 405 act Center: 40 405

www.signal.hu • e-mail: [email protected] ignal.hu • e-mail: [email protected]

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Cél: eljutni a vidéki vállalkozókhoz is… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Beszámoló „Jól teljesített a Takarékszektor”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8  Gazdaság Növekedési és inflációs kilátások 2011. május. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Az ingatlan értékbecslések ellenőrzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Konzorciális hitelezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve. . . . . . . . . . . 22 A barátság nem korhatárhoz kötött. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 KÖT, a szövetkezeti hitelintézetek biztosító egyesülete . . . . . . . . . . . 28 Egy évtized tanulságai és lehetőségei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29  Integráció A Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2011 első negyedévi teljesítménye az előző évek első negyedévi adatainak tükrében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 A TÉSZ-es Takarékszövetkezetek 2011. I. negyedévi gazdálkodása. . 38 Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség2011. április hó 20. napján megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata. . . . . . . . . . 41 Az OTIVA 2011. április 20-i közgyűlése határozatainak kivonata. . . . 41 A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2011. évi rendes közgyűlésének határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Akadémiai Közgyűlés határozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42  TakarékBank hírei Bővülő kínálat az MFB-s konstrukciókban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 „Addig nyújtózkodj, amíg a TakarékPont ér!”avagy dióhéjban a Király Hitelről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43 Befektetések – már interneten keresztül is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Új Széchenyi termékek a láthatáron. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44  TKSZ Figyelő Küzdelmes tíz év után az Eger és Környéke Takarékszövetkezet. . . . 46 „Az ember azzá válik, amit tesz”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Üzletpolitikájuk a folyamatos megújulás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53  Takarék Akadémia Érdeklődés, tanulási vágy, nyitottság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Tisztújító Közgyűlés a Takarék Akadémián . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58  Kitekintés Szövetkezeti bankok Finnországban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59  Szóra érdemes Nem baj, ha üresen marad a szák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63  Rólunk írták Szemelvények a hazai sajtóból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Ismertségünk és elismertségünk

„útba esik jövet-menet, a takarékszövetkezet”. Ez a szlogen az egész országban ismertté vált az elmúlt ötven év során, s nem csupán az idősebb nemzedékek körében. Ott vagyunk minden kilométerkőnél, de legalábbis majdnem minden falusi templom, tanácsháza, vagy kocsma mellett. A takarékszövetkezetek rendelkeznek a legsűrűbb kirendeltség hálózattal, az ország pénzintézeti fiókjainak majdnem fele takarékszövetkezeti kezekben van. Ezek, s a bennük dolgozó több mint hétezer munkatársunk gondoskodik arról, hogy valóban ismertek legyünk. De ismernek-e minket valójában? Sokan igen, még többen nem. S ez nem csak azt jelenti, hogy összetévesztenek minket a takarékpénztárakkal, hanem azt, hogy bizonyos tekintetben leírnak bennünket, mint olyat, amely nem felel meg a mai kor követelményeinek. S erről mi tehetünk! Ne várjuk ölbe tett kézzel, hogy majdcsak betér valaki hozzánk, s akkor kegyeskedünk foglalkozni az ügyféllel. Csapjunk nagyobb hírverést magunknak, mondjuk el, hogy mi is tudjuk gyakorlatilag ugyanazon termékeket, szolgáltatásokat nyújtani, mint a nagyobb bankok. Az elmúlt két-három év pénzügyi válsága mutatta meg, hogy a lehetséges ügyfeleink mennyire nem ismernek minket. Miután a nagy kereskedelmi

bankok a válság következtében forrás szűkébe kerültek, jelentős mértékben visszaszorították hitelezési tevékenységüket, ami elsősorban a kis- és középvállalkozói szektor szereplőit érintette. Kétségbeesetten keresték a hiteleket, s így eljutottak a takarékszövetekhez, ahol többségük hozzájutott – gondos ellenőrzés mellett – az úgy áhított kölcsönökhöz. S rácsodálkoztak: jé, maguk internetes bankolást is kínálnak? Ekkor jöttek rá, hogy takarékszövetkezeteink ugyanolyan szolgáltatási palettával várják, mint az eddig megszokott, rendszerint külföldi tulajdonban álló pénzügyi szolgáltatójuk. A válság következtében számos új ügyfelet sikerült szerezni a takarékszövetkezeteknek. De a válság múlóban van, s a nagy bankok nem tettek le arról, hogy visszatereljék az „elveszett bárányokat”. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ne csak ismertek, hanem elismertek is legyünk! Ahhoz, hogy elismertek maradjunk, illetve legyünk, intenzív hírverésre van szükségünk, úgy az írott, mint az elektronikus médiában, s nem utolsó sorban nemzetközi téren. Tavaly októberben a Parlamentben megrendezett, a kis- és középvállalkozások és a szövetkezeti pénzintézetek 3. Európai Fórumán megjelent, s támogatásáról biztosította a takarékszövetkezeteket Orbán Viktor miniszterelnök. Az idén, június végén, az európai szövetkezeti bankok, köztük a német és osztrák Raiffeisen, a francia Crédit Agricole, vagy a holland Rabobank elsőszámú vezetői jönnek el Budapestre, hogy itt tartsák Végrehajtó Bizottsági ülésüket. Az ő jelenlétük is arról tanúskodik, hogy egyre inkább ismertté válunk, s nem csupán szűkebb határainkon belül, de azokon túl is. Hogy ez az ismertség egyúttal elismertséggé is váljon, az rajtunk múlik. Tegyünk érte!

Takarék  2011. május–június

Váradi Lajos

3

Címlapsztori  Tízéves a befektetési vállalkozás

Cél: eljutni a vidéki vállalkozókhoz is Szerző: A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KvfP Hajtun Zrt.) a középvállalatok fejlesztését tőkebefektetéssel segíti. A Magyar Állam (tuGyörgy lajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) mellett a társaság részvényese a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Budapest Bank Nyrt., a GarantiqaHitelgarancia Zrt., a MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., és az Erste Bank Hungary Zrt. A társaság döntően állami forrásokból gazdálkodik, üzleti alapon működik, és üzleti alapon hoz döntéseket. A társaság, amikor befektetési döntést hoz, a saját tőkéjét fekteti be. A befektetett összeg tehát nem támogatás, és nem hitel, hangsúlyozta a beszélgetés során Jávor László, a társaság vezérigazgatója.



Jávor László

4

vezérigazgató úr, milyen céllal

jött létre 2001-ben a társaság? – Először is köszönöm a lehetőséget, hogy a TAKARÉK újság számára adhatok interjút. Az OTIVÁ-nál töltött hat év meghatározó volt a számomra, sok tapasztalatra és kedves ismerősökre tettem szert. Láttam a szektor problémáit és fejlődését. Gratulálok ahhoz, ahogyan a takarékszövetkezetek átvészelték a pénzügyi válságot és piaci része-


azért vállaltak tulajdonosi szerepet a cégben, hogy a termékpalettájukat ily módon is bővíthessék, vagyis a hitelkonstrukciók mellett befektetési portfólióval is rendelkezzenek, és a kkv szektor szereplőit ezen a módon is elérjék. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a hazai piac az eddigieknél is nyitottabbá válik a külföldi versenytársak előtt, ami jelentős kihívás a hazai kis- és középvállalkozások számára. A vállalkozásoknak juttatott tőke segíti a termék-, eszköz- és technológiafejlesztésüket, a hozzáadott érték növekedését. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. által nyújtott tőkeinjekció révén a vállalkozások piaci potenciálja, megítélése és hitelképessége jelentősen javul, képesek lehetnek a fejlődéshez szükséges forrásokat a kapott tőkén felül bankhitellel is kiegészíteni.

sedésüket növelni tudták ezekben a nehéz években is. A kérdésére válaszolva, a társaság – Amikor a céget alapították, akalapításának, és működésének célja korra már a magyar gazdaság az eredményesen működő és fejlő- struktúrája kialakult, viszonydésre képes kis- és középvállalko- lag stabillá vált. De letisztult-e zások versenyhelyzetének javítása ez a gazdasági szerkezet, s vantőkebefektetéssel. Az alapítás kez- nak-e olyan kkv szereplők, amedeményezője, fő tulajdonosunk, a lyekkel hosszú távon lehet, és kell magyar állam, az állami tulajdonosi számolni? jogok gyakorlója a Magyar Fejlesz- – Azt gondolom, hogy létrejöttek tési Bank. A kereskedelmi bankok ilyen vállalkozások, de ezt a szektort

Címlapsztori

mindenképpen szükséges tovább erősíteni. A fejlesztés egyik lehetősége az általunk nyújtott befektetési tőke, vagy bankok által nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciók, illetve az Új Széchenyi Terv által elérhető támogatási források, illetve a három forrás kombinációja.

könnyebben jutnak pótlólagos idegen forráshoz, fedezeti képességük javul. Ezen kívül a tőkejuttatás kedvezményes visszafizetési kondíciókat biztosít a vállalkozásnak. A vállalkozás a fejlesztési tőkefinanszírozási konstrukcióban három év türelmi időt kap a törlesztésre. E három év alatt a vállalkozás megerősödhet, a – A KvfP Zrt. 4 milliárd forintos finanszírozott fejlesztés magasabb alaptőkével rendelkezik, s mint- bevétel vagy költségmegtakarítást egy 2 milliárd forintot helyeztek ki. eredményezhet, pénzügyi pozícióHogyan, kinek adnak pénzt? ja javulhat, akár hiteloldali források – Jók az adatai, s ennek alapján bevonására is lehetőség nyílik! mondom, hogy 2 milliárd forintot helyeztünk ki és ugyanennyi pénz vár – Illeszkedik-e a finanszírozási még kihelyezésre. Néhány mondat- módszer az új Széchenyi Tervben ban összefoglalom a KvfP Zrt. befek- kiírandó támogatási programtetésének paramétereit. Az egy vál- hoz? lalkozásba befektethető összeg alsó – A válaszom egyértelműen határa 10 millió, a felső határa 100 igen! A KvfP Zrt. tőkebefektetése millió forint, ami szükség szerint ki- saját erőként felhasználható a páegészülhet egyéb banki hitel jellegű lyázatoknál. A felkészült menedzsforrással. A beruházás megvalósítá- menttel rendelkező, jövőorientált sához szükséges összes forrásigény- vállalkozások számára a KvfP Zrt. nek (befektetés + esetleges bankhitel) által biztosított fejlesztési tőke réösszhangban kell lennie a beruházás- vén lehetőség nyílik a pályázati tól várt teljesítménynövekedéssel. A rendszerekben való részvételre is. befektetés időtartama jellemzően 5 A pályázati programokban történő év. Nem célunk, hogy határozatlan részvételen túl, a tőkeemelés követidőtartamra tulajdonostársként ma- keztében a vállalkozás alkalmassá radjunk a cégben, ezért elvárjuk, hogy válik további hiteloldali finanszírolegfeljebb öt éven belül a tulajdonos- zási források bevonásra is. társak vagy maga, a vállalkozás kivásárolja a megszerzett tulajdonhánya- – Kell-e nyereséget hoznia a cégdunkat annak érdekében, hogy újabb nek? befektetéseket hajthassunk végre. A – Az igényelt tőkeösszeg odaítékivásárlás a hozammal növelt értéken lésének alapvetően a cég jövőbeli – történik, három részletben, a harma- tervezett – tevékenységének ereddik, negyedik és az ötödik év végén. ményével kell összhangban lennie. A KvfP a befektetett tőke arányában Cégünk természetesen előnyben kizárólag kisebbségi tulajdonrészt részesíti a pályázatuk beadásakor szerez a céltársaságokban, alapve- már nyereségesen működő vállalkotően nem vesz részt a céltársaságok zásokat. A tőkebefektetésről szóló irányításában (ellenőrzési jogosultsá- döntés meghozatalakor nagymérgain felül). Az elvárt hozam BUBOR tékben támaszkodunk a vállalkozás +0,25-4,0 % p.a. (napjainkban 7-11%) terveiben megfogalmazott, száis lényegesen alacsonyabb a kocká- mokkal megbízhatóan alátámaszzati tőkebefektetésekre jellemző ho- tott elképzelésekre. zamoknál (cca. 25-35% p.a.). – Milyen fedezetre van szükség? – Mi a fejlesztési tőkebefektetés – Az adott vállalkozásnak megelőnye a hitelhez képest? határozott dokumentumokat kell – A gyakorlati tapasztalatok sze- beadnia hozzánk, a kérelem elbírárint a „feltőkésített” vállalkozások lásának érdekében. A dokumentu-

mok feldolgozásakor minősítjük a vállalkozást, ami meghatározó abból a szempontból, hogy a befektetett tőke értékéhez viszonyítva mekkora fedezetet kell a vállalkozásnak nyújtania. Az így kiszámított fedezet-igény a vállalkozás meglévő eszközei, valamint a tőkeemelésből végrehajtott beruházások fedezeti értékéből biztosítható.

A gyakorlati tapasztalatok szerint a „feltőkésített” vállalkozások könnyebben jutnak pótlólagos idegen forráshoz, fedezeti képességük javul. – Milyen módszerrel értékelik a céget? – A pályázók értékelése két lépcsőben történik. Az első fázisban ún. előminősítési eljárásra kerül sor, amely során azoknak a feltételeknek az azonosítása a cél, amely miatt a pályázó esetleg nem vehet részt a tőkejuttatási programban. A második szakaszban a vállalkozás és a üzleti koncepció értékelésére kerül sor. Az általunk alkalmazott módszer, egyrészt a kisvállalkozás múltbeli tényadatait elemzi és elkészíti az ügyfél minősítését, másrészt a befektetés időtartamára elkészített üzleti tervet, és az abból levezetett éves cash-flow-t felhasználva, valamint a kisvállalkozás eszközei által biztosított fedezeti értéket beszámítva a kisvállalkozás ún. saját tőke jelenértékét alapul véve megállapítja az ügylet minőségét. – Szükséges-e üzleti terv készítése? – Azokat a vállalkozásokat, amelyek az előminősítési folyamat során megfelelnek a támasztott elvárásoknak, egy részletesebb elemzés keretén belül is megvizsgáljuk. Ennek során meg kell győződnünk a vállalkozás pénzügyi, jövedelmezőség helyzetéről, a szükséges kéFolytatás a 6. oldalon


5

Címlapsztori

Folytatás az 5. oldalról pességekkel rendelkező személyi erőforrások meglétéről, vizsgálnunk kell továbbá a fejlesztési elképzelés konkrét megvalósítási lépéseit, megvalósíthatóságát, az üzleti elképzelés realitását. Ennek egyik megalapozó dokumentuma az üzleti terv, illetve projektterv. A beadott dokumentumok alapján részletesen áttekintjük a vállalkozás által javasolt beruházási lehetőséget. A forrást igénylő vállalkozás külön dokumentumként üzleti, és pénzügyi tervet köteles elkészíteni annyi naptári évre, amennyire a befektetést tervezi. Az üzleti- vagy projekttervet alapvetően a vállalkozásnak kell összeállítania. Természetesen amennyiben kérdés merül fel a vállalkozó részéről, arra igyekszünk megfelelő választ adni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a tartalmi részek kidolgozása a vállalkozás feladata. – Lehet-e a cégnek banki hitele, hiteltartozása? – Részünkről nem elvárt, hogy a pályázó vállalkozások csak saját forrásból gazdálkodjanak. Természetes, hogy a vállalkozások hitelek bevonásával működnek. Ugyanakkor a tőkejuttatási program feltételrendszere kizárja azokat a vállalkozásokat, amelyeknek lejárt és nem rendezett tartozása áll fenn – függetlenül attól, hogy az más hitelintézettel vagy költségvetési intézménnyel szemben merült fel. A tartozások rendezését igazoló írá-

Névjegy jávor lászló neve nem ismeret-

len a takarékszövetkezeti szektorban. Az 1959-ben született pénzügyi szakember közgazdászi végzettséggel rendelkezik, s a pénzügyi szférában dolgozott. Így a fejlesztési bankban, hat évet az OTIVA ellenőrzési vezetőjeként tevékenykedett. Erről azt említi a vezérigazgató, hogy igen hasz-

6


sos dokumentumot a vállalkozásnak a pályázatához csatolnia kell.

dai, szállítmányozó, szolgáltató, vasszerkezetgyártó, és egy sor egyéb ágazatba tartozó vállalkozás. Kizárt – Milyen szerepet vállalnak a cég ugyanakkor az a vállalkozás, amely vezetésében? mezőgazdasággal, illetve pénzügyi – Alapvető elképzelésünk, hogy tevékenységekkel foglalkozik, to„csendestársként” veszünk részt a vábbá „érzékeny” iparágnak minőcég működésében, azonban az sülnek, mint például az acél-, vagy Együttműködési szerződésben rög- szénipar stb.. Az előzőket társasázítjük azokat a – cég működésével gunk alapszabálya, az utóbbiakat kapcsolatos – döntési helyzetek, egy uniós előírás zárja ki a befekamelyekhez a KvfP Zrt. hozzájáru- tetési körből. lása szükséges. Ugyanakkor, nem kívánunk képviselőt delegálni a cég – A mezőgazdasági vállalkozámindennapi működéséhez, azon- sokat miért zárták ki? ban bizonyos értékhatár felett a – Azért, mert amikor 2001 év véfelügyelő bizottságban ill. – rt ese- gén az alapítók létrehozták a KvfP tében – az igazgatóságban a KvfP Zrt.-t, tervezték, hogy a mi társasáZrt. képviselteti magát. gunkéhoz hasonló agrárfinanszírozó céget is felállítanak. – Hogyan ellenőrzik a kihelyezett forrás felhasználását? – Hogyan kerülhetnek kapcsolat – A források felhasználásnak el- ba a cégek Önökkel? lenőrzése két részből tevődik össze. – Ha a honlapunkat megnézik Egyrészt az üzleti tervben leírt esz- (www.kvfp.hu), akkor ott két doközberuházás megvalósulását lehet kumentum található. Az egyik egy azonosítani. Másrészt a szerződés előminősítő lap, amely az előszűaláírásával a vállalkozás lehetővé rés alapja, és azt vizsgáljuk, hogy teszi a számunkra, hogy monitoring nincs-e fel-, és végelszámolás alatt tevékenységet végezzünk. Ennek ke- a cég, másrészt megfelel-e a kkv retében megvizsgáljuk a legfonto- törvényi kritériumainak (árbevétel, sabb gazdasági-pénzügyi-vagyoni alkalmazotti létszám, mérleg-főmutatókat, illetve a tervszámok, és összeg). Ezt a dokumentumok kell azok megvalósulásának alakulását. eljuttatni a [email protected] címre, ahol a befogadást megelőző vizs– Milyen ágazatban kell a pályá- gálatot elvégezzük. Amennyiben zónak működnie? az előminősítési lapot befogadjuk, – Tevékenységünkben nincs pre- akkor egy hosszabb adatlapot kell ferált ágazat. Ennek következtében a cégnek kitöltenie. a jelenlegi portfolióban megtalálhatók élelmiszer feldolgozó, nyom- – Hány cég érintett a befektetéseikben? – Hatvan. nos éveket töltött a szektorban, megismerte a takarékok problémáit és erényeit. A feleséggel két gyermeket nevelnek, a lányuk és a fiuk a Kodolányi Főiskolán tanulnak, illetve a lány szerzett diplomát. A hobbik között az olvasás, a számítógépezés (sokat van fenn a neten) és a sportolás, pontosabban a focizás szerepel.

– Mi van akkor, ha a cég a befektetés következtében „kinövi” a kkv szektort? – Érdekes a kérdés, de a gyakorlatban ezt még nem tapasztaltuk. Ha ilyen előfordulna, akkor – véleményem szerint – az együttműködés folytatnánk az ötödik év végéig, amikor kiszállnánk a cégből és újból már nem fektethetnénk be a társaságba. Olyan esetünk persze,

Címlapsztori

Megújítja a fejlesztéspolitikát az Új Széchenyi Terv orbán viktor kormánya útjára in-

dította az Új Széchenyi Tervet, a gazdasági felemelkedés programját. A dokumentum tervezésében az egész ország közreműködött, eredményei is mindnyájunk hasznára válhatnak. Az Új Széchenyi Terv lehetőség arra, hogy megújuljon a magyar gazdaság, és megkezdődjön Magyarország újjáépítése. Lehetőség arra, hogy hazánk újra a régió egyik legfejlettebb államává váljon. Az Új Széchenyi Tervhez köthető remény, lendület, újraindulás nemcsak a kis- és középvállalkozásokat érinti, hanem az állam, a közszféra képviselőit is. A fejlesztéspolitikában bekövetkezett váltás eredménye az lehet, hogy a magyar polgárok ismét jól érzik majd magukat saját országukban. Az Új Széchenyi Tervben a fejlesztéspolitikai rendszer minden eleme megújul, hogy az a lehető legnagyobb mértékben segítse a pályázni szándékozó vállalkozások

volt már, hogy a cég kinőtt minket és nagyobb befektetőt keresett, miután minket kifizetett.

életben maradását és gyarapodását. A fejlesztéspolitikai rendszer átalakítása lendületbe hozza a magyar gazdaságot és a hazai vállalkozásokat. A cél az, hogy tíz éven belül mintegy egymillió új munkahely jöhessen létre, és javuljon Magyarország versenyképessége. Ennek alapfeltételei egyértelműek: stabil jogszabályi környezet, a bürokrácia leépítése, a foglalkoztatottság növelése, a korrupció könyörtelen visszanyesése, és a gazdaság kifehérítése. Más szóval az átláthatóság, tervezhetőség és kiszámíthatóság. A kormány az Új Széchenyi Terv keretében arra törekszik, hogy minden hazai vállalkozás hozzájuthasson valamilyen forráshoz, így azok a mikro-vállalkozások is, amelyek eddig egyáltalán nem vagy csak nehézkesen válhattak kedvezményezettekké. A pályázatokról és a fejlesztéspolitikai rendszerről minden információ megszerezhető a http://

de akad, amelyikkel „befürdünk”. A gazdasági válság azokat a cégeket is elérte, amelyben tulajdonosok vagyunk, így néhányan tőkét ve– S mi a helyzet akkor, ha a cég szítettek, vagy felszámolás és csődvezetése változik? helyzetbe kerültek, de a problémá – Van néhány olyan jogosítvá- kat gondatlan kezelés vagy csalás nyunk, amely ebben a kérdésben is okozhatta. a segítségünkre lehet. A cég finanszírozásával kapcsolatos kérdések- – Ilyenkor elvész a pénz? ben a mi véleményünk, döntésünk – Sajnos, egy része igen, más nélkül nem léphetnek, s bizonyos része a biztosítéki rendszeren kehitelszint felett a cég vezetésében resztül, hosszú idő alatt, de megsem történhet változás a megkér- térül. dezésünk nélkül. Mi arra törekszünk, hogy az öt év alatt a cég ne zökken- – Az idén tízéves befektetési váljen ki az addigi normális működésé- lalkozás milyen tervekkel vág neki ből, és a menedzsment összetétele a következő évtizednek? se változzon. – Rövidtávú tervünk, hogy a cég aktivitását felpörgessük, az éves ki– Van-e bukott befektetés, ros�- helyezett összegeket növeljük. Köszul kihelyezett tőke? zéptávon fontos eredmény, hogy – Sajnos van. A legtöbb beru- érvényes EU akkreditációval renházás a tervezett kiszállással zárul, delkezünk 2013. év végéig, amit

ujszechenyiterv.gov.hu/ honlapon. Itt az érdeklődők hiteles forrásból kaphatnak alapos és érthető tájékoztatást. A weboldalról letölthető a nyomtatásban is megjelent Pályázati Kézikönyv, amely röviden ös�szefoglalva tartalmazza az egyes pályázati kiírásokat és a pályázati feltételeket. A honlap egyben a társadalmi egyeztetés egyik fóruma is, ahol a látogatók rövid regisztrálást követően hozzászólhatnak az adott pályázati témakörhöz. Az Új Széchenyi Tervről személyesen és telefonon is tájékozódhatnak országszerte már most 19 ügyfélszolgálat munkatársainál. A tájékoztatási pontok köre folyamatosan bővül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével együttműködve a megyeszékhelyeket érintő országjáráson ismerteti a fejlesztéspolitikai változásokat.

újabb kérelemmel tervezünk meghosszabbítani. – Lehet-e közös pontokat találni a takarékok és a cég működésében? – Mindenképpen. A KvfP Zrt.-nek nincs hálózata s nincs közvetlen kapcsolata a gazdaság szereplőivel, akiket csak más finanszírozókkal vagy közvetítőkkel tud elérni. Mi középtávra, öt évre helyezzük ki a pénzünket, s amennyiben találunk olyan partnert, amelyik a rövid távú vállalkozói igényeket tudja finanszírozni és számlavezető bankként is partnere a kkv-nak, akkor együtt tudnánk dolgozni. A takarékszövetkezetek ismerik a helyi kis-és középvállalkozásokat, vezetik számlájukat, ismerik fejlesztési igényüket. Örömömre szolgálna, ha a vidék fejlesztésében együttműködhetnénk. 


7

Beszámoló  Mernek nagyot álmodni…

„Jól teljesített a Takarékszektor”1 Szerző: 2011. május 11-én Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) Csépány ügyvezető igazgatója, Csicsáky Péter, a Magyar TakarékBank Zrt. (TakarékBank) György elnök-vezérigazgatója valamint Bodnár Ottó, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) ügyvezető igazgatója közös sajtótájékoztatót tartott az elmúlt évi eredményeinkről, és az idei terveinkről. Úgy tűnik, valami változóban van, ugyanis minden korábbi érdeklődést meghaladó figyelem irányult ránk. Pozitív eredményeinket felsorakoztató, összességében kedvező, de a kritikákat sem rejtegető sajtóvisszhanggal elégedettek lehetünk, ezért az alábbiakban szemelgetünk a sajtóban megjelent főbb hírekből. ment Fórum). Az MTI, az OTSZ-re hivatkozva „Ismertebbeknek kell lenniük a Takarékoknak” címen számolt be. További figyelemreméltó, beszédes megfogalmazások: „A takarékszövetkezetek éve lehet az idei” (Portfolió), „Bejött a stratégia, lepipálták a bankokat a takarékszövetkezetek” (Tőzsdefórum), „Épül az ország legnagyobb bank-hálózata?”(Privátbankár) A Napi Gazdaság két kérdéssel „Kötelező lehet a közös hálózat?” illetve a „Veszélyben húsz takarék?” címmel kezdte az írását. Varga Antalnak, az OTSZ ügyvezető igazgatójának nyilatkozatára hivatkoztak:

Privátbankár 

Varga Antal

„Eredményben meghaladja, termékben, szolgáltatásban és fejlesztésKülönböző címek ben utolérte a bankszektort a taTúlnyomórészt pozitívan indítot- karékszövetkezeti ágazat.” ták cikkeiket a sajtó képviselői. „Jól teljesítettek” (Világgazdaság, Nép- Tőzsdefórum szabadság Online, Heti Válasz stb.), „Remekül hasítottak”(VG Online), „A bankszektor átlagát szinte minden „Gyarapodtak” a Takarékok (Magyar mutatójában meghaladta tavaly a taNemzet) vagy a „Takarékok mer- karékszövetkezetek eredményessének nagyot álmodni” (Menedzs- ge: mind mérlegfőösszegben, mint

a hitel illetve a betétállományokban növekedtek 2010-ben a takarékok, így azok piaci részesedése is. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek válságállóságát nem csak a tavalyi eredmények igazolják: a stabilitást és bővülést az idén folytatja a szektor, így néhány éven belül megduplázhatja piaci súlyát a magyar tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltatói szektor.” „Az ágazat hitelállománya öt százalékkal bővült, betétállománya csaknem tízzel, míg az ágazati mérlegfőösszegben is nyolc százalékot meghaladó volt a bővülés. A Takarékok mintegy 80 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az idei évtől szabályozói oldaltól várja a további fejlődéshez szükséges lépéseket, de a kkv-hitelezés fellendülésére is számít. A takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2010-ben 1733,6 milliárd forintra emelkedett, amihez a hitel, és a betéti oldal állományainak bővülése is hozzájárult. A szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott kölcsönök állománya csaknem megközelítette a 800 milliárd forintot. A betétállomány az év végén már 1450 milliárd forint volt”.

A különböző sajtóorgánumokban – MTI, Világgazdaság, Napi Gazdaság, Tőzsdefórum, Privátbankár, Heti Válasz, Magyar Nemzet, Népszabadság stb. – megjelent cikkek megfogalmazásaiból készült, szerkesztőségi összeállítás. A cikkek egyes elemi között nyilvánvaló átfedések vannak, a kiemelés szubjektív, nem teljeskörű. A hivatkozott adatok előzetes adatok, időközben valamelyest változtak.

1

8


Beszámoló

Azokban az országokban, ahol 2040 százalékban van hazai bank, az „Az integrációba tömörült taka- kiegyensúlyozza a gazdaság műkörékszövetkezetek együttes tavalyi dését, így például Franciaországban adózás előtti nyeresége 11 milliárd például gyakorlatilag nem jelent forintot tett ki, ami a válság hatá- meg a nálunk jól ismert likviditássait figyelembe véve jelentős tel- hiány. Egy egészséges protekciojesítmény.” nizmusra szükség van.” „Egészséges nemzeti protekcionizmussal be kell mutatni, hogy a Napi Gazdaság hazai takarékszövetkezetek milyen szerepet játszanak a hazai finanszí- „Keret jelleggel már él az állami rozásban, különösen a vidék pénz- szerepvállalással elinduló, közel ellátásában.” százmilliárdos tőkeprogram. Az „A takarékok soha nem töreked- igénybevételt valamilyen feltételtek a gyors növekedésre, az elmúlt hez kötnék, jelenleg az „árazásról” két évben is a jobb beágyazottság- folynak az egyeztetések. Reményei ra és a stabil működésre helyezték szerint amikorra megindul a fejlőa hangsúlyt.” dés és a takarékok növekedése már „A hazai pénzintézeti szektor tőkekorlátba ütközik (ez ma még egyes piaci szegmensében a ta- egyáltalán nincs így), akkorra ez a karékszövetkezeti integráció piac- pénz is lehívhatóvá válik majd.” vezető, így például a kibocsátott Széchenyi Kártyák terén mintegy A Világgazdaság táblázatba fog40 százalékos a részesedésük, és lalta főbb adatainkat: a hamarosan kibocsátásra kerülő Széchenyi Agrár Kártya esetében is OTSZ / OTIVA – tagszervezetek, (=integ vezető szerepet kívánnak elérni.” rált tagszervezetek)2 összesített adatai, milliárd forintban

MTI

Tőzsdefórum „Mindig is előnyünkként emlegettük tulajdonosi szerkezetünket, működési modellünket és üzletpolitikánkat, amely például a jóval szerényebb devizakitettségnek köszönhetően sokkal ellenállóbbá tesz minket a globális piaci környezettel szemben.”

Privátbankár

Mérlegfőösszeg Saját tőke Hitelek (Nettó) Betétek Adózás előtti eredmény

Adózott eredmény

2009.

2010.

1 396,1 104,7 608,3 1 153,5 10,7

1 413,8 108,6 578,2 1 182,2 10,9

9,0

9,3 Forrás: OTSZ

Csicsáky Péternek, a TakarékBank elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkoztak:

„1800 fiókkal vagyunk jelen és mégis nagyon kevesen ismernek ben- Tőzsdefórum nünket, azt tapasztaltuk, hogy minél nagyobb egy település, annál „A takarékok ernyőbankjaként műkevésbé ismert a nevünk.” ködő TakarékBank hasonló eredményeket tudott felmutatni közelmúltbeli közgyűlésén, sőt a hitelintézet Népszabadság működése legeredményesebb évét „Még a bankszektorban is kevés- zárta tavaly. Mérlegfőösszege 379,2 bé tudatosult, hogy Magyarország milliárd forint, adózás előtti eredegyfajta negatív rekorder, nálunk 95 ménye 716 millió forint, adózott százalékban külföldi tulajdonban eredménye pedig 601 millió fovannak a pénzügyi szolgáltatók. rint lett. Adózás előtti eredménye 2



a bankadó hatása nélkül csaknem elérte a két milliárd forintot (1,99 milliárd forint), amely pedig több mint 14 százalékkal haladja meg a 2009-es esztendő eredményét.” „Mindemellett a hitelintézet folyamatos, összesen mintegy 800 millió forintos IT fejlesztésével megerősítette a takarékszövetkezeti integráció teljes IT hálózatát, ezzel megerősítve a központi banki funkció technikai hátterét. Új szolgáltatásokat és termékeket vezetett be, köztük a magyar piacon egyedülálló PayPass technológiás karórás fizetést, amellett új tagok folyamatos csatlakozásával stabilizálta a takarékok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPont hálózatot is. Ezzel a valamennyi értékesítési pontján azonos márkanév és logó alatt azonos lakossági termékeket kínáló TakarékPont hálózatban a tavalyi év végére 23 hitelintézet 343 fiókja szolgálja ki az ügyfeleket.” „A TakarékBank, így a TakarékPont hálózat építése során mindig is a lassabb, de biztonságosabb haladást, a megalapozott, stabil növekeFolytatás a 10. oldalon

Csicsáky Péter

Szövetkezeti hitelintézetek = Szövetkezeti (hitelintézeti) szektor = Takarékszövetkezetek + hitelszövetkezetek = Integrált takarékszövetkezetek + „mások”


9

Beszámoló

zettel kötött megállapodást a teljes

bek mellett komoly tőkevédelmi

tavaly év végén.” „Kívánatos, hogy a magyar szövetkezeti integráció is a nyugati mintára egyre inkább egységes arculattal tudjon megjelenni. Ebből a célból hozták létre a TakarékPontok rendszerét. Azt remélik, hogy 2011-ben 30 hitelintézet 450 fiókjára nő a TakarékPontok száma.” (Az OTP-nek valamivel több, mint 400 fiókja van.)”

karékok összesen mintegy 110 milliárd Ft szavatoló tőkével rendelkeznek, ebből 98 milliárdot tesz ki az alapvető tőke, így a tőkeszerkezetük kedvező. Ehhez járul hozzá az OTIVA mintegy 10 milliárd Ft saját szavatoló tőkéje is. A takarékszektor bizakodva néz a várható uniós tőkekövetelménydirektívák elé, ahol nemcsak a tőkekövetelmények arányát határozzák meg, hanem a tőkeszintet is emelhetik.”

„A közelmúlt egyik kiemel- bankkártya-szolgáltatás ellátására program védi. A tőkeági beavat(kártya, ATM, POS), amely mintegy kozásnak számos módszere és kedő eredménye, hogy a 40 ezer új kártyát, illetve tíz száza- eszköze lehet, ám a kereskedellékos bővülést jelent ezen a terüle- mi bankokhoz képest teljesen más TakarékBank tíz, nem integrált taten. Hasonló eredményt, és további üzleti modell, filozófia, és tulajdokarékszövetkezettel kötött megállacsatlakozókat vár a hitelintézet még nosi struktúra mellett működő tapodást a teljes bankkártya-szolgálta- az idei évben online kereskedési karékszövetkezetek más típusú és számlavezetési rendszerének prevenciós védelmet igényelnek. tás ellátására (kártya, ATM, POS), bevezetésétől, és további PayPass Egy külföldi tulajdonú nagybankot döntően anyavállalata támoamely mintegy 40 ezer új kártyát, il- termékfejlesztéseket is tervez.” gat, ha támogatásra szorul, ezzel letve tíz százalékos bővülést jelent szemben egy, lényegében az ügyNépszabadság felei tulajdonában lévő takarékot ezen a területen. Hasonló eredményt, „Összesen 1,3 milliárd forin- nem támogat senki, ha nem tartoés további csatlakozókat vár a hitos bankadót kellett kifizetni a zik egy olyan szövetséghez vagy TakarékBanknak. integrációhoz, amely éppen erre telintézet még az idei évben online „A hitelállomány 8 százalékkal hivatott.” kereskedési és számlavezetési rendnőtt, a saját tőke 9 százalékkal bővült úgy, hogy vállalható maradt Népszabadság szerének bevezetésétől, és további a hitelportfólió, így a 90 nap után PayPass termékfejlesztéseket is tervez. nem fizetők aránya 3,2 százalék volt „Az OTIVA alá tartozó integrált taFolytatás a 9. oldalról dést tartottuk szem előtt, miközben partnereink tökéletes kiszolgálása és az innováció mindig prioritás volt. Nagy eredménynek és pozitív visszaigazolásnak tartjuk például,

Napi Gazdaság



Bodnár Ottó

10

hogy jelenleg már a még önállóan működő takarékok keresnek meg minket csatlakozási szándékukkal, szolgáltatási igényükkel.” „A közelmúlt egyik kiemelkedő eredménye, hogy a TakarékBank tíz, nem integrált takarékszövetke-


„A fenyegető, új bázeli szabályozók miatt a külföldi hasonló hálózatok- Napi Gazdaság nak megfelelő besorolást kellene elérni. Ellenkező esetben komoly „A Takarékszövetkezeti Integráció problémát jelenthet a nem kön�- olyan javaslatcsomagot készített nyített feltételek teljesítése.” (a Kormány részére), amelyben szerepel a közös hálózathoz tartozás Bodnár Ottónak, az Országos előírása, valamint a kivásárlási szánTakarékszövetkezeti Intézmény- dékok megnehezítése.” védelmi Alap (OTIVA) ügyvezető Jelenleg 136 szövetkezeti hitelinigazgatójának nyilatkozatára hi- tézet működik, amelyek közül 108 vatkoztak: tartozik az Integrációhoz (+3 Zrt.). A húsz (+egynéhány) Integráción kívüli takarék biztonságáról nincs Tőzsdefórum információ. Fontos, hogy az ő vé„A szektort érintő kilátások kapcsán, delmük ne valamiféle ’klubtagság’ kívánatos a kötelező integrációs formájában testesüljön meg. A fügtagság. getlen „Jógazda” Takarékpénztár Ez a piaci szereplők érdeke is, csődje az egész szektor megítéléhiszen az integráció tagjait egye- sének ártott. 

Beszámoló

Ker. bankok (Rt.) Időszak Mérlegfőösszeg

Váll. Ft-betét

Spec. püi. int. (MFB, EXIM, Keler)

Szöv. hitelintézetek

Összes hitelintézet

Piaci rész.

Md. HUF

Piaci rész.

Md. HUF

Piaci rész.

Md. HUF

Piaci rész

Md. HUF

Piaci rész.

2011. 03. 31 27 554,172

83,07%

2 535,581

7,64%

1 401,191

4,22%

1 677,934

5,06%

33 168,878

100,00%

2010. 03. 31 28 376,969

84,21%

2 329,427

6,91%

1 380,742

4,10%

1 612,234

4,78%

33 699,372

100,00%

11 523,178

84,42%

698,384

5,12%

21,820

0,16%

1 407,206

10,31%

13 650,588

100,00%

Betétek

2 137,223

86,41%

192,047

7,77%

8,753

0,35%

135,191

5,47%

2 473,214

100,00%

Házt. Ft-betét

4 816,760

77,81%

177,742

2,87%

0,035

0,00%

1 195,995

19,32%

6 190,532

100,00%

Betétek

11 712,951

85,54%

602,469

4,40%

41,160

0,30%

1 335,674

9,75%

13 692,254

100,00%

2 071,555

86,72%

185,914

7,78%

10,711

0,45%

120,692

5,05%

2 388,872

100,00%

Házt. Ft-betét

4 781,874

78,88%

137,239

2,26%

0,034

0,00%

1 142,747

18,85%

6 061,894

100,00%

Hitelek (nettó) összes

16 699,460

86,05%

1 103,348

5,69%

900,739

4,64%

704,150

3,63%

19 407,697

100,00%

2 430,239

82,32%

161,601

5,47%

72,267

2,45%

288,134

9,76%

2 952,241

100,00%

Házt. nettó Ft-hitel

2 113,770

81,42%

160,135

6,17%

10,434

0,40%

311,825

12,01%

2 596,164

100,00%

Hitelek (nettó) összes

17 886,059

87,24%

999,933

4,88%

900,941

4,39%

714,488

3,49%

20 501,421

100,00%

2 515,752

83,75%

156,977

5,23%

61,119

2,03%

270,171

8,99%

3 004,019

100,00%

2 005,759

81,10%

110,035

4,45%

20,668

0,84%

336,797

13,62%

2 473,259

100,00%

2011. 03. 31

2 505,627

84,76%

168,544

5,70%

156,566

5,30%

125,234

4,24%

2 955,971

100,00%

2010. 03. 31

2 555,819

85,66%

150,066

5,03%

159,566

5,35%

118,338

3,97%

2 983,789

100,00%

Váll. Ft-betét

Váll. nettó Ft-hitel

Váll. nettó Ft-hitel

2011. 03. 31

Md. HUF

Hit. fióktelepek

2010. 03. 31

2011. 03. 31

2010. 03. 31

Házt. nettó Ft-hitel Saját tőke AEE TMM ROA ROE

2011. 03. 31

70,613

83,65%

9,669

11,45%

1,490

1,77%

2,643

3,13%

84,415

100,00%

2010. 03. 31

139,664

91,31%

8,641

5,65%

2,026

1,32%

2,622

1,71%

152,953

100,00%

2011. 03. 31

13,80%

17,15%

15,11%

14,02%

2010. 03. 31

12,95%

17,11%

14,39%

13,22%

2011. 03. 31

0,26%

0,38%

0,11%

0,16%

0,25%

2010. 03. 31

0,49%

0,37%

0,15%

0,16%

0,45%

2011. 03. 31

2,82%

5,74%

0,95%

2,11%

2,86%

2010. 03. 31

5,46%

5,76%

1,27%

2,22%

5,13%

Helyreigazítás

Előző lapszámunkban, a Sárbogárdi Takarékról szóló cikkünkből két kép helyhiány miatt kimaradt, amelyet ezúton pótolunk. Az érintettektől szíves elnézést kérünk.

Horváthné Szöllösy Zsuzsanna ügyvezető

Kótai Lajosné ügyvezető


11

Gazdaság  Takarékbanki elemzés

Növekedési és inflációs kilátások – 2011. május Előrejelzéseink összevetése Takarékbank

MNB

EB

OECD

Reuters konszenzus*

2011

2012

2011

2012

2011

2012

2011

2012

2011

2012

GDP növekedés

3,0

3,6

2,9

3,0

2,7

2,6

2,7

3,1

2,8

3,1

Lakossági fogyasztás

1,7

2,3

2,8

3,0

2,7

1,0

1,6

2,1

-

-

Beruházások

3,5

6,5

1,2

3,6

1,5

4,5

0,6

2,9

-

-

Közösségi fogyasztás

-2,2

0,2

-

-

-0,8

0,5

-2,6

-0,2

-

-

Fogyasztói árindex

4,0

3,1

4,0

3,4

4,0

3,5

4,0

3,3

4,3

3,6

*Reuters májusi felmérés előrejelzésünk szerint, 2011-ben a növekedés kissé, 2012-ben jelentősebb mértékben meghaladhatja egyes vezető intézmények várakozásait.

Kissé javítják előrejelzésünket a vártnál erősebb német konjunktúra, ill. egyes ágazatokban tapasztalt rendkívül alacsony bázisszintek is. Inflációs előrejelzésünk a magasabb növekedés ellenére alacsonyabb 2012-re vonatkozóan, mivel a külső eredetű ársokkok – elsősorban az élelmiszerárak esetében – gyorsabb lecsengésére számítunk. A növekedés szerkezete nem okoz inflációs nyomást.

A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, azonban az egyes ágazatok teljesítményeit tekintve következtethetünk a növekedés összetevőire. A növekedés húzóereje egyértelműen a továbbFokozatosan ra is kiválóan teljesítő exportorigyorsuló növekedés entált feldolgozóipar volt. Kedvező 2011 első negyedévében a hazai GDP éves növekedése az elemzői teljesítményt nyújtott a vendéglávárakozásoknak megfelelően 2,4%tás-turizmus is, részben az EU elra gyorsult a tavalyi utolsó negyedév 1,9%-os növekedése után. A gazdanökségnek, részben az élénkülő belság 0,7%-kal nőtt az előző negyedső turizmusnak köszönhetően. évhez képest, így a szezonálisan és munkanaphatásoktól megtisztított éves növekedés 2,2%-ra lassult az Ennek hátterében elsősorban a előző negyedév 2,6%-os növekedégyorsabb beruházási dinamika, ill. séhez képest a viszonylagosan maa nagy autóipari beruházások által gasabb bázis hatására (a tavalyi első generált hozzáadott-érték növeke- negyedévben a negyedéves alapú dés áll. növekedés 1,1% volt).

12


A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, azonban az egyes ágazatok teljesítményeit tekintve következtethetünk a növekedés összetevőire. A növekedés húzóereje egyértelműen a továbbra is kiválóan teljesítő exportorientált feldolgozóipar volt. Kedvező teljesítményt nyújtott a vendéglátásturizmus is, részben az EU elnökségnek, részben az élénkülő belső turizmusnak köszönhetően. Az ipari termelés, ill. a külkereskedelem felfutása a szállítási, logisztikai szolgáltatók teljesítményét is élénkíti. Kevésbé alakult jól a kiskereskedelem, ami minimális elmaradást mutatott a tavalyi első negyedévhez képest, azonban az újautó értékesítések az első két hónapban már kétszámjegyű növekedést mutattak, igaz, rendkívül alacsony szintről. A pénzügyi szolgáltatások teljesítménye minden bizonnyal negatív volt, többek között az alacsony hitelezési aktivitás, csökkenő biztosítási bevételek, ill. a magánnyugdíj pénztárak csökkenő aktivitásának köszönhetően. Az építőipar mélyrepülése viszont folytatódott, ami egyelőre megállíthatatlannak tűnik

Gazdaság

az építőipar rendelésállományaiból és a lakásépítési engedélyek meredek zuhanásából következtetve. Szezonális jellege miatt a mezőgazdaság kibocsátása az első negyedévben nem meghatározó. A külkereskedelmi adatok szintén arra utalnak, hogy az első negyedéves gazdasági növekedés túlnyomórészt a nettó exportnak köszönhető. A fogyasztás csak minimálisan járulhatott a növekedéshez, a beruházások pedig az élénk feldolgozóipari beruházások ellenére folytatták a visszaesést. A szigorú költségvetési gazdálkodás miatt a közösségi fogyasztás szintén csökkenhetett. Mivel a növekedést jelenleg még szinte csak az export biztosítja, kulcsfontosságú, hogy mi várható a legfontosabb külpiacainkon, ill. mi biztosíthatja az exportnövekedés fenntartását. A német gazdaság a közelmúltig messze a várakozások feletti teljesítményt nyújtott, aminek húzóhatása már olyan fontosabb piacainkon is érezhető, mint Franciaország, Ausztria, Hollandia, Szlovákia vagy Csehország. A német gazdaság legfontosabb húzóereje az egyes feltörekvő piacokon megfigyelhető robusztus méretű keresletnövekedés, elsősorban a kínai, brazil és más távol-keleti, latin-amerikai országok dinamikus növekedése. Mivel a német kapacitás kihasználtság már elérte a válság előtti szintet, megugrottak a beruházások, ill. a munkaerőfelvétel. A válság alatti egyik gazdasági csodának tartják a német munkaerőpiacon megfigyelt növekedést, amelynek során a munkanélküliség 20 éves mélypontra esett. Egyes német vállalatok pedig a tavalyi rekordév után történelmi nagyságú bónuszokat fizettek a munkavállalóknak. Így már a belső kereslet – ezen belül is döntően a beruházások – nagyobb mértékben járul hozzá a német gazdasági növekedéshez, mint a kivitel, ezáltal a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb lehet. Ezért

1. ábra: A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%) 9

9

6

6

3

3

0

0

-3

-3 Nettó export Készletváltozás, egyéb Bruttó állóeszköz- felh. Közösségi fogyasztás Lakossági fogyasztás GDP

-6 -9 -12 -15

2006

2007

2008

2009

-6 -9 -12 -15

2010

2011

2012

Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület)

2. ábra: A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) 6

6

3

3

0

0

-3

-3 Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP

-6

-9

2006

2007

2008

-6

-9

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) annak ellenére, hogy egyes konjunktúramutatók lassulást jeleznek előre, az idei növekedés könnyen meghaladhatja az eddigi várakozásokat. Kismértékű lassulás a magas bázisok miatt is várható a közeljövőben, ami abból a szempontból nem tekinthető negatívnak, hogy így elkerülhető a német gazdaság túlfűtötté válása.

A német gazdaság várható lassulása – ami még így is meghaladhatja a korábbi várakozásokat – ellenére a kivitelünk a következő években is élénk maradhat, köszönhetően a jelentős méretű autóipari beruházásoknak. Azonban nem csupán ezen ágazatok növelik a kiviteli kapacitásokat, mivel számtalan más felFolytatás a 14. oldalon


13

Gazdaság

Folytatás a 13. oldalról dolgozóipari ágazatban valósulnak meg – igaz jóval szerényebb értékű – beruházások. Ezért a külpiacok esetleges lassulását a beruházásokból származó többletkapacitások ellensúlyozhatják a következő években. Az idei év hátralevő részében a növekedés fokozatos gyorsulására

számítunk, ebben részben a lassan élénkülő belső kereslet, de zömmel bázishatások játszhatnak szerepet. A második negyedévben a növekedés elérheti a 2,8%-ot, ami leginkább az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázisnak köszönhető. A tavalyi kedvezőtlen időjárás negatív mezőgazdasági hatása már a má-

3. ábra: A német Ifo és BMI indexek 120

65

115

60

110

55

105

50

100 45

95

40

90

IFO (jobb)

85

PMI, feldolgozóipar

35

PMI, szolgáltatások

80

2004

2005

2006

2007

30

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület)

4. ábra: Ipari termelés 30

120

20

115 110

10

105

0

100 -10

95 Ipari termelés Exportérétkesítés Belföldi értékesítés IFO (jobb)

-20 -30

90 85 80

-40

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület)

14


sodik negyedévben éreztette hatását, így átlagos terméseredmények esetén a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása pozitívba fordulhat. A második negyedévben a fogyasztás még stagnálhat, az élénkülést az idei adóváltozások még nem segítették elő, miközben a svájci frank árfolyam alakulása, ill. a magas élelmiszer és üzemanyagárak hátráltatják a fogyasztás bővülését. A beruházások visszaesése megáll, az alacsony bázis miatt a lakásépítések folytatódó visszaesése már kevésbé hat negatívan a nemzetgazdasági beruházások szintjére. Az export továbbra is pozitívan járul a növekedéshez, azonban a hozzájárulás mértéke kissé mérséklődhet. Mivel a második negyedévben a mezőgazdaság pozitív fordulata lehet a meghatározó, a felhasználási oldalról a készletek változása lehet az egyik fő növekedési komponens. A foglalkoztatás lassú növekedésének és a nyugdíjpénztári vagyon reálhozam kifizetéseinek köszönhetően a harmadik negyedévtől már a fogyasztás is szerény növekedésnek indulhat, amit az alacsony bázis is segíthet. Emellett a beruházások is élénkülnek, nagyrészt az autóipari beruházásoknak, ill. itt is bázishatásoknak köszönhetően. Így a harmadik negyedévben a növekedés 3%-ra gyorsulhat. Az előbbi folyamatok mellett az ipari termelés tavaly decemberben bekövetkezett váratlan mértékű visszaesése okozott igen alacsony bázist az utolsó negyedévben, így csupán a bázishatás, ill. naptárhatások miatt a negyedik negyedévben a növekedés 3,8%-ra emelkedhet. A GDP növekedése 2011-ben összességében 3%-os lehet, amit nagyrészt az export, ill. bázishatások húznak, de kismértékben a készlethatások, ill. fokozatosan a lassan élénkülő fogyasztás és beruházások is támogatnak. Mindkét irányban találunk kockázatokat. Lefelé irányuló kockázatot jelent a még mindig szűkülő hitelezés. Ennek egyrészt kínálati, másrészt ke-

Gazdaság

reslet oldali okai vannak. A szűkülő hitelezés negatív beruházási hatásait ugyanakkor némileg mérsékelik a Széchenyi-hitel programok, ill. az Új Széchenyi-terv. Emellett az is megfigyelhető, hogy a feldolgozóipari beruházások túlnyomóan saját tőkéből, vállalati pénzáramlásból, ill. EU-s és állami támogatásokkal valósulnak meg. Csökkent annak a kockázata is, hogy az egyes ágazatokra kivetett különadók hatására az érintett szektorok a beruházások visszafogásával válaszolnak, amit a három mobilszolgáltató által bejelentett hálózat felújítási programok is tükröznek. A lakáspiacon azonban mindaddig nem várható fordulat, amíg a hitelezési aktivitás mind kínálati, mind keresleti oldalról nem élénkül. Lefelé mutató kockázatot jelent a svájci frank további erősödése, a magas energia-, nyersanyag, és élelmiszerárak. A devizaalapú jelzáloghitelek esetében tervezett árfolyamrögzítés jelentősen mérsékli a rövid távú kockázatokat, azonban a törlesztő részletek csökkenéséből származó megtakarításokat a háztartásoknak célszerű megtakarítani, mivel a különbözetet – kedvezményes – kamatokkal együtt később vissza kell fizetni. Felfelé mutató kockázat a német gazdaság robusztus teljesítménye, ill. a német gazdaság pozitív hatása más, számunkra fontos gazdaságokra. 2012-ben a növekedést jelentős mértékben segítheti a Mercedes kecskeméti gyárának üzembe helyezése, ami mellett a beszállítók és más vállalatok kapacitásbővítései is hozzájárulnak a növekedéshez. Ezek összességében mintegy 0,6 százalékponttal növelhetik a GDP-t. A kecskeméti üzem várható árbevétele az üzem teljes felfutásakor elérheti a hazai GDP 3%-át (mintegy 800 milliárd forint). Becslésünk szerint ennek mintegy 20%-a lehet a hozzáadott érték (árbevétel csökkentve a vásárolt áruk és szolgáltatások értékével), azaz a GDP 0,6%-a. Ennek kétharmada jelentkezhet 2012-ben és további

5. ábra: A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5 4 3

80

Mezőgazdaság hozzájárulása a növekedéshez

70

Mezőgazdaság hozzá-

60

adott értéke, jobb skála

50 40

2

30 20

1

10 0

0 -10

-1

-20

-2

-30

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH

6. ábra: Építési engedélyek Lakóépületek Nem lakóépületek 12 havi mozgóátlag

2000

2000

1600

1600

1200

1200

400

400

0

2006

0

2007

2008

egyharmada 2013-ben, a termelés felfutásától függően. További 0,2 százalékpontot jelenthetnek a beszállítók és más beruházások által teremetett többletkapacitások hozzáadott értéke. A beruházásokat pedig elsősorban a győri Audi, ill. a szentgotthárdi Opel üzemek létesítése húzza, amelyek a teljes

2009

2010

2011

Forrás: KSH nemzetgazdasági beruházási teljesítmény mintegy 8,5%-át teszik ki. 2012-ben a növekedés 3,6%-ra gyorsulhat, az előbb említett tényezők nélkül a növekedés 3% marad. A növekedés ugyanakkor lassul a 2011 negyedik negyedévéhez képest, aminek elsődleges oka a korFolytatás a 16. oldalon


15

Gazdaság

vulásának lesz köszönhető. A növekedést kissé visszafogja, hogy a mezőgazdasági termelés nem javul tovább az idénre várt átlagos terméshozamok után. Ugyanakkor a beruházások gyorsulnak 2011-hez képest, részben a fent említett autóipari beruházások, részben az EU által finanszírozott beruházások felfutása miatt. Kismértékben javíthatja a beruházási kilátásokat

Folytatás a 15. oldalról mány által csökkentett lakossági transzferek, ill. az adóterhelést kismértékben növelő 2012. évi szja változások (ennek oka az adójóváírási lehetőségek szűkítése). Ezek hatására a fogyasztás növekedése alacsony szinten, 2-2,5% körül stabilizálódik, a fogyasztás növekedése leginkább a foglalkoztatás lassú ja-

7. ábra: Fogyasztói árindex (egyedi módszertanú indexértékek) 9 8 7 6 5 4 3 2

12 havi fogyasztói árindex

1

Maginfláció

0

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 8. ábra: Élelmiszer és agrárárak 20

50

Élelmiszer fogyasztói árak

40

Mezőgazdasági termelői árak

16 12

30

8

20

4

10

0

0

-4

-10

-8

-20

-12

-30

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület)

16


az egyes ágazatokra kivetett különadók 2013-ra tervezett megszűnése (kivéve a pénzintézeti különadót), azonban ezen ágazatok beruházási aktivitása 2013-ban élénkülhet nagyobb mértékben. A gazdaságot szűkülő mértékben, de továbbra is a nettó export húzza. A növekedés 2012 első negyedévében 3,4%-ra lassulhat, majd fokozatos gyorsulásra számítunk, így a következő negyedévekben rendre 3,5%, 3,6%, ill. 3,8%-os növekedést érhet el a hazai gazdaság. Hasonló folyamatok jellemezhetik a 2013-as évet is, annyi különbséggel, hogy ebben az évben kezdi meg termelését az Audi és az Opel új üzemei. Ezek termelésbe lépése beszállítókkal és a Mercedes termelésének áthúzódó hatásával a GDP növekedéséhez 0,8 százalékponttal járulhatnak hozzá, így 2013ban a növekedés elérheti a 3,8%-ot. Fent levezetett hozzáadott érték növekedés alapján az Audi üzem árbevétele elérheti a GDP 3,5%-át, a magasabb komplexitás miatt a hozzáadott érték is magasabb, az árbevétel 25%-a lehet, ami a GDP 0,87%-a. A beszállítókkal, ill. az Opel új gyáregységének termelésével a beruházások által generált hozzáadott érték növekedés elérheti a GDP 1,1%-át. Ebből a várakozásunk szerint 0,6 százalékpont juthat 2013-ra, ill. 0,5 százalékpont 2014re. Mivel a Mercedes termelésének felfutása miatt 0,2 százalékpont juthat 2013-ra, így összesen a 2013 évi növekedést az autóipari és más beruházások 0,8 százalékponttal emelhetik. Az előbbiek nélkül tehát a növekedés továbbra is 3% marad. A költségvetés további kiadásszűkítései miatt a fogyasztás növekedése az előző évihez hasonló marad, azaz továbbra sem gyorsul az általunk várt 2-2,5%-os növekedéshez képest. Az enyhén gyorsuló gazdasági növekedés ellenére az infláció mérséklődésére számítunk. Az infláció mérséklődését elősegíti, hogy a növekedés szerkezetében nem a

Gazdaság

fogyasztás a meghatározó. Mivel a háztartások fogyasztása – kisebb megszakításokkal – a negyedik éve zsugorodik, a fogyasztás év közepétől várható lassú és enyhe élénkülése feltehetően nem okozhat inflációs nyomást. A laza munkaerőpiac és alacsony bérdinamika szintén az infláció mérséklődése irányába hat. A munkaerő kínálat a kormány korhatár előtti – korengedményes, ill. rokkant – nyugdíjreformjai miatt növekedni fog, amit részben a versenyszféra lassan növekvő igénye, részben a közcélú foglalkoztatás által generált munkaerő kereslet ellensúlyozhat, de feltehetően nem tudja teljes mértékben felszívni a megnövekedett kínálatot. Ezért a munkanélküliség még jövőre is kétszámjegyű maradhat. A belső kereslet élénküléséhez a nagy autóipari beruházások is hozzájárulnak, azonban feltehetően ezek sem váltanak ki inflációs nyomást. Részben azért, mert ezen beruházások értékének túlnyomó része – akár 80%-ot elérő hányada – gépberuházás, ami döntő részben az importot növeli. Az üzemcsarnokok építése pedig legfeljebb csak az építőipar mélyrepülését enyhíti, azaz itt sem vált ki árnyomást. Az autógyárak és beszállítóik által generált munkaerő igény kb. 22-25 ezer fő lehet,

ami legfeljebb csak egyes szakmákban gyakorolhat munkaerőpiaci és bérfeszültségeket, azonban nemzetgazdasági szinten csak kismértékben érezhető. Hosszabb távon a megnövekedett kapacitások tartós többletet biztosíthatnak a külkereskedelmi mérlegben, így akár enyhén hozzájárulhatnak a forint erősödéséhez is. Ez pedig javíthatja a hosszú távú inflációs kilátásokat is. Az infláció mérséklődését a második félévtől a magas bázisok segíthetik. A tavalyi katasztrofális időjárás hatására a mezőgazdasági termelés világszerte jelentős vis�szaesést mutatott. Ennek hatására már az év közepétől markánsan emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási, ill. tőzsdei árak, ami először az idényáras termékeknél, később pedig fokozatosan a feldolgozott élelmiszerárakban is megjelent, jelenleg pedig a hús-, húskészítmény árak emelkedése várható. Várakozásaink szerint azonban a mezőgazdasági árak tetőzhettek, a jelenlegi előrejelzések szerint a globális búzatermés meghaladhatja a tavalyit. Amennyiben idén a hazai termelés meghaladja a tavalyit, az nem csupán a GDP növekedésre lehet pozitív hatással, hanem az árakat is csökkentheti. Egyes becslések szerint az

idei búzafelvásárlási ár 40-60 ezer forint lehet tonnánként a tavaly nyár végi 80 ezer forint után. Az árak tetőzése miatt az árnövekedési ütem gyors csökkenése várható az év közepétől, ami a fogyasztói árindexben is dezinflációs hatású lesz. Az

Mindezek hatására arra számítunk, hogy az infláció a jövő év közepére elérheti a 3%-os inflációs célkitűzést, és középtávon ekörül ingadozhat. üzemanyagárak növekedési üteme szintén lassulhat a tavalyi magasabb bázisok után, amit segíthet a közelmúltban megfigyelt jelentősebb árcsökkenések is. Mindezek hatására arra számítunk, hogy az infláció a jövő év közepére elérheti a 3%-os inflációs célkitűzést, és középtávon ekörül ingadozhat. Az inflációra a következő években sem jelenthet kockázatot a lassú mértékben bővülő fogyasztás, mivel a fogyasztás színvonala feltehetően még 2014-ben sem éri el a 2006-os szintet. Suppán Gergely Takarék Bank

Rövid hírek

Gábor Judit

Gábor Judit, 2011. április közepé- 30-i egyesüléssel létrehozta a Főtől az OTSZ új marketing asszisz- nix Takarékszövetkezetet Debretense. ceni Központtal. (4024 Debrecen, Piac u. 22; Tel: 52/417-497/27; E-maA Szentgál és Vidéke Takarékszö- il cím: [email protected]). Hevetkezetnél 2011. május 26-tól Vida gedűs Imre, a Kaba és Vidék TakaJózsef elnök-ügyvezető, Keresztesné rékszövetkezet elnök-ügyvezetője Mikes Anikó ügyvezető lett. Pergel az egyesüléssel egyidejűleg nyugErnőné, Eszter részmunkaidőben a díjba vonult, de a továbbiakban is továbbiakban is segíti az ügyveze- részt vesz a Főnix Takarékszövettés munkáját. kezet Igazgatóságában és Cenzúra Bizottságában valamint betölti A Kaba és Vidéke Takarékszövet- a Takarékszövetkezetek Hajdú-Bikezet és a Vámospércs és Vidéke har Megyei Szövetsége elnöki poTakarékszövetkezet 2011. április zícióját.


17

Gazdaság  OTIVA tapasztalatok

Az ingatlan értékbecslések ellenőrzése Szerző: Geisz Ferenc OTIVA helyszíni ellenőr

Az OTIVA a hitelek fedezettségi vizsgálatakor, illetve a 196/2007. számú kormányrendelet kapcsán a hitelezési tevékenység tőkekövetelményének meghatározása során az ingatlannal fedezett hitelek (kitettség) kedvezményes figyelembevétele ellenőrzése során vizsgálja a Takarékszövetkezetek gyakorlatát az ingatlanok értékbecslésével kapcsolatban.

A Takarékszövetkezetek jellemző gyakorlata: Jellemző gyakorlatról nehéz beszélni, ugyanis nagyon sokrétű volt az ingatlanok piaci értékének megállapítása a vizsgált minta tekintetében. A gyakorlat eltért Takarékszövetkezetenként, de Takarékszövetkezeten belül, hitelfajta, nagyság, illetve ingatlan fajta alapján is. Néhány módszer, amit a Takarékszövetkezetek alkalmaznak: 1. ügyfél által közölt érték elfogadása 2. a Takarékszövetkezetnél dolgozó munkatárs szemrevételezése alapján megállapított piaci érték 3. a Takarékszövetkezetnél értékbecslési képesítéssel dolgozó munkatárs által (szemrevételezés nélkül) megállapított érték 4. Takarékszövetkezet dolgozója (hitel előterjesztő) által, kínálati árak összehasonlítása alapján (általában internetes forrás) megállapított érték 5. a Takarékszövetkezetnél értékbecslési képesítéssel rendelkező dolgozó által értékbecsléssel megállapított érték 6. költségvetés alapján megállapított érték (projekt) 7. várható eladási ár alapján megállapított forgalmi érték (projekt) 8. adásvételi szerződésben szereplő érték 9. helyi hatóság által kiállított adó és értékbizonyítvány alapján meghatározott forgalmi érték

18


10. ügyfél által hozott értékbecslés alapján meghatározott piaci érték 11. Takarékszövetkezet által kijelölt értékbecslő által meghatározott piaci érték. A leggyakrabban felmerülő hiányosságok, értelmezési problémák: Az ellenőrzések alkalmával a revizoroknak nincs könnyű dolguk a hiányosságok feltárásánál. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem rögzítik, milyen módon kell az ingatlanfedezetek értékét megállapítani. Amennyiben a Takarékszövetkezet él a kedvezményes beszámítás lehetőségével a tőkeszámítás során, egyszerűnek tűnik a helyzet, szükséges az ingatlan értékelés, képesített értékbecslő által. Amennyiben viszont nincs, azt a jogszabályokra hivatkozva nem lehet a hitel fedezettsége szempontjából felmerülő hibának minősíteni. Marad a prudencia szerinti megközelítés. A hitelezés kockázatának csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges a fedezetek értékének minél pontosabb ismerete. Ezt pedig szakember segítségével lehet legmegfelelőbben meghatározni. A fentiekben meghatározott 1. számú módszer ezért semmilyen esetben sem elfogadható, míg a 2., 3., 4. módszer legfeljebb kisösszegű hitelek esetében, ahol az ingatlan értéke vélhetően a felvett hitel

többszöröse, fogadható el. Amen�nyiben a Takarékszövetkezet élni kíván a kedvezményes beszámítás lehetőségével, természetesen független értékbecslésre van szükség. A 6., 7. módszert leginkább projekt hiteleknél szokták alkalmazni a Takarékszövetkezetek. A revízió álláspontja szerint a 7. módszer használata igen kockázatos. A 6. pontban leírt módszer használatához is erősen ajánlott a Takarékszövetkezet által megbízott, értékbecslői képesítéssel rendelkező szakember segítségét igénybe venni. Az adásvételi szerződés elvileg objektív értékmeghatározási módszer, hiszen az ingatlan az abban meghatározott összegért cserélt gazdát. Kockázatai: Amennyiben régi, változhattak az érték-arányok. Ennek figyelembe vételével 1 évnél régebben készült adásvételi szerződés elfogadása nem ajánlott. Másik probléma, hogy egy adásvételi szerződésben meghatározott ár nem biztos, hogy akként kerül meghatározásra, hogy a piaci tényezőkkel mindkét fél tisztában lenne. Ennek megfelelően elképzelhető a piac által elismertnél alacsonyabb és magasabb ár is. Ez a Takarékszövetkezetek számára valós kockázat. Harmadik probléma: nem biztos, hogy az adásvételi szerződések elkészítésekor a szerződésbe valós ár kerül. Léteznek olyan érdekek, amik

Gazdaság

a szerződésben szereplő összeget a piaci viszonyok által indokolttól lényegesen eltérítik. Számos példa akad arra, hogy amikor az ügyfél kéri az értékbecslést a valósnál alacsonyabb ár került meghatározásra a szerződésben. A nagyobb kockázat, amikor a szerepeltetett ár magasabb a piacinál. Helyi hatóság által kiállított adó és értékbizonyítványok eredeti szerepe nem a fedezeti érték meghatározása, hanem adó és illeték kiszabása. Ez jóval alacsonyabb kockázat. A módszerrel kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy az értékmeghatározás nem helyszíni szemrevételezés alapján történik. Ezekben az esetekben a hatóság embere a tulajdoni lap, valamint az ingatlan tulajdonosának elmondása alapján méri fel az ingatlant, és határozza meg az értéket. Így például a felépítmények alapterületének meghatározása is az ügyfél információja alapján történik. Jelentős kockázat lehetőségét hordozza magában. Az 5.-10.-11. módszer egyaránt értékbecslésen alapul. Az 5. és 10. módszerrel kapcsolatos legfontosabb ellenérvet az elfogultság jelenti. Mindenképp ajánlott a Takarékszövetkezettől független, de a Takarékszövetkezet által elfogadott értékbecslő munkáját igénybe venni. Ez a legjobb módszer az ingatlan értékének valós meghatározására. Az OTIVA által képviselt álláspont: A hitelezés kockázatának minimalizálása a pénzintézetek kiemelt feladata. Ennek egyik fő eleme a tárgyi biztosítékok alkalmazása. A tárgyi biztosítékok közt is kiemelt szerepet tölt be az ingatlan. Az OTIVA álláspontja szerint ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelek esetén a hitelezési kockázat minimalizálásához a Takarékszövetkezet által elfogadott külső értékelő, helyszíni szemlével történő érték megállapítására van szükség. Az ingatlan értékbecslések elfogadásánál a következő fő kérdésekre kell ügyelni.

A Takarékszövetkezet ne fogadja be bármely értékbecslő munkáját. Tegye meg javaslatát azon értékbecslőkre vonatkozóan, akik munkáját befogadja. Ezt a listáját, lehetőség szerint, szabályzatban rögzítse. Támasszon szakmai követelményrendszert az értékelésekkel szemben. Ehhez megfelelő támpontot nyújthat a 25/1997. számú PM rendelkezés, mely a termőföldnek nem minősülő ingatlanok értékmeghatározásához fogalmaz meg követelményrendszert. Ugyancsak megfelelő támpont az 52/1997. számú FVM rendelet a termőföldekkel kapcsolatosan. A vizsgált Takarékszövetkezetek körében, ahol értékbecslés határozta meg az ingatlan értékét, az értékbecslésekkel szemben elvárható szakmai követelmények hiányos megléte volt a legfőbb probléma. A megfelelő értékbecslésnek (fenti jogszabályok szerint is) tartalmaznia kell a munkán kívül az ingatlan friss tulajdoni lapját, alaprajzát (lehetőleg méretarányosan), amiből meg lehet állítani a felépítmények méretét, és fényképeket. Az értékeléseket lehetőleg legalább kétféle megközelítéssel kell meghatározni, melyek közül az egyiknek a piaci módszereknek kell lenni. Ügyelni kell arra, hogy a piaci értékelésekhez megfelelő minta legyen kiválasztva, mind minőségben, mind pedig mennyiségben. Arra is figyelni kell, hogy az értékek legyenek megfelelően levezetve; a munka felhasználója legyen képes végigkövetni, hogy az összehasonlító árakat figyelembe véve miként jutott az értékelő az értékmegállapító következtetésre. Mindenképpen kerülni kell a pótlási értéken, műszaki értéken történő értékmeghatározást. Ez a forma becsli legkevesebb eséllyel a piaci értéket, mivel az újraelőállítási érték és a piaci ár sokszor erősen elkülönül egymástól (elég arra gondolni, hogy egy hasonló minőségű ingatlan felépítése – leszámítva a telek-

árat – nagyságrendileg ugyanakkora összegbe kerülhet egy frekventált városi környezetben, vagy éppen a legeldugottabb településen). Ezt az értékelési módot leginkább ellenőrzés céljából szokták használni, más fő módszer mellett. Egyedi használata legfeljebb a piaci forgalommal igen ritkán, vagy egyáltalán nem érintett ingatlanok esetében reális (ilyen ingatlan fedezetként történő elfogadása viszont más problémákat vet fel a pénzintézet számára). A nem megfelelő színvonalú munkákat benyújtó értékelőket tanácsos levenni a listáról, és helyettük másokat alkalmazni. Az értékelésekhez az értékbecslők korlátozó feltételeket kötnek, melyek közül legjelentősebb az időbeni

Jellemző gyakorlatról nehéz beszélni, ugyanis nagyon sokrétű volt az ingatlanok piaci értékének megállapítása a vizsgált minta tekintetében.

korlát. Értékelésük érvényességét általában 3-6 hónapra korlátozzák. Sok esetben kerül sor ingatlan értékének aktualizálására. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy aktualizálás csak az alapértékeléssel együttesen érvényes. Jellemző hiba, hogy a Takarékszövetkezet az alapértékelést nem teszi hozzá. Az ingatlanok értékének meghatározása külső személy számára alapértékelés nélkül nem nyomon követhető. Csak olyan ingatlanoknál fogadjon el a Takarékszövetkezet aktualizálást, ahol az ingatlan értéke jelentős értékben (maximum 10 %) nem változott. Ellenkező esetben, illetve az ingatlan állagában bekövetkezett változás esetén új értékelés szükséges. Fentiek figyelembe vételével az ingatlanokkal fedezett hitelek kockázata (amennyiben a fedezettség megfelelő mértékű, ami más probléma) minimalizálódik 


19

Gazdaság  Gyakorlati tapasztalatok

Konzorciális hitelezés Szerző: Nagy Sándorné, Marika OTIVA helyszíni ellenőr

A konzorciális hitelezés ellenőrzése során az OTIVA célja annak megállapítása, hogy a Takarékszövetkezet által folytatott hitelezési tevékenység szabályrendszere kialakításra került-e, azt milyen formában (szabályzat, eljárásrend, utasítás) szabályozták, és a prudenciális szabályzatokat a gyakorlatban milyen módon tartják be. A konzorciális hitelnyújtás vizsgálatánál fontos szempont, hogy az adott takarékszövetkezet szervezőként vagy tagként vesz részt az ügyletben.



Nagy Sándorné, Marika

alapvetően a következő kérdésekre keressük a választ: Melyik pénzintézettel folytat ilyen jellegű tevékenységét? Van-e együttműködési megállapodás, szükséges információk, dokumentációk biztosítottak-e? Döntési hatásköröket betartják-e? Adósminősítés, fedezetértékelés, limitszámítás a takarékszövetkezet részéről megtörtént-e? A biztosíték elosztási szerződések rendelkezésre állnak-e? Megfelelő-e a konzorcium szervezőjének tájékoztatása a hitelezés folyamatában a tagok részére? Az ügylet minősítése, a képzett értékvesztés mértéke megfelelő-e?

Törvényi háttér: A konzorciális hitel intézménye csak marginálisan jelenik meg a tételes jogi szabályozásban. Bár a hitelintézetek gyakorlatában ismert e hitelfajta, azonban rá vonatkozó érdemi szabályt nem tartalmaz sem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), sem egyéb törvény. A 250/2000.

20


számú kormányrendeletben találunk előírásokat a konzorciális hitelezés során követendő eljárásra. A tevékenység végzésének külön feltétele nincsen, azonban a hitelintézetnek ebben az esetben is meg kell felelni a pénzügyi intézmények működésére vonatkozó, prudenciális előírásoknak, így különösen a kockázatkezelésre vonatkozó szabályoknak. A konzorciális hitelek számviteli nyilvántartásáról a 250/2000. sz. Korm. rendelet 5. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 7. § (1) bekezdése rendelkezik. A rendelet Könyvvezetési és egyéb előírások címszó alatt a 12. §(3) bekezdése írja elő: Konzorciális hitelnyújtás esetén minden egyes részt vevő hitelintézetnek csak az általa nyújtott hitel összegét kell szerepeltetni mérlegében. Ha a hitelintézet konzorciális esetén a saját hitelhányada mellett garanciát is vállal, ennek összegét a függő kötelezettség között kell kimutatnia. A rendelet 7. számú mellékletének III. fejezet, Ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelmény (12) bekezdése szerint konzorciális (szindikált) hitelezés, valamint bármilyen társfinanszírozás esetén a konzorciumot vezető vagy a konzorciumban részt vevő hitelintézet, illetve a társfinanszírozásban részt vevő hitelintézet köteles a konzorciumot vezető intézménytől minden olyan információt beszerezni, amely lehetővé teszi, hogy a hitelt felvevő ügyfelet, illetve partnert a hitelintézet saját számviteli politikájának előírásai alapján minősítse. A minősítést a hitelintézetnek úgy kell elvégeznie, mintha az adott hitelrész

tekintetében önálló hitelnyújtó lenne. A konzorciumot vezető hitelintézet a hivatkozott információt köteles a részt vevő hitelintézetek vagy más pénzügyi intézmények részére megadni. A takarékszövetkezetek jellemző gyakorlata szabályozás terén: A 2010 évi rendelkezésre álló vizsgálati minta alapján a Takarékszövetkezetek döntő többsége (60 százalék) a konzorciális hitelezés speciális szabályait külön szabályozásban vagy eljárásrendben nem dolgozta ki. Ezeknél a hitelintézeteknél a kockázatvállalási, a hitelezési, ügyfél-minősítési, fedezetértékesítési szabályzat tartalmaz rövid útmutatót a tevékenység során követendő eljárásra. A szabályozások ezekben az esetekben is rögzítik azt, hogy a konzorciális hitelezésnél is be kell tartani a Takarékszövetkezet Kockázatvállalási, Ügyfél, illetve partnerminősítési, Fedezetértékelési, Ügyletminősítési és értékelési szabályzataiban foglaltakat. A vizsgálati mintába bevont Takarékszövetkezetek kisebb része eljárási rendben, a hitelezési szabályzat mellékleteként vagy ügyvezetői utasítás formájában – a fentebb ismertettet szabályozástól jóval részletesebben kidolgozva – léptette életbe a konzorciális hitelezés követelményrendszerét. Ez a fajta szabályozás kitér a konzorciális hitelezés általános feltételeire, a konzorciális hitelek igénybevevőinek lehetséges körére, a konzorciális ügyletek speciális feltételeire, szervezőként, tagként követendő eljárásra. Rögzíti

Gazdaság

a könyvvezetési, számviteli sajátosságokat, az ügyletek speciális – csak a konzorciális hitelekhez kapcsolódó – dokumentumait. Tartalmazza a konzorciálisan kezelhető ügyletek körét, és az ezekhez kapcsolódó szerződéses dokumentációt, a konzorciális hitelezés folyamatát szervezőként vagy tagként való részvétel alapján. Az ellenőrzések a szabályozásokat általában megfelelőnek ítélték, esetenként azonban – aktív konzorciális részvételnél – felhívták a figyelmet arra, hogy szükséges a konzorciális hitelezés teljes területét átfogó eljárási rend összeállítása. A konzorciális hitelezés folyamata: Az Adóssal a konzorcium vezetője a saját nevében köti meg az ügyletnek megfelelő hitel/kölcsönszerződést és a hitelnyújtáshoz kapcsolódó mellékkötelezettségekről szóló szerződéseket. A hitelviszony fennállása alatt a konzorcium vezetője tart kapcsolatot az Adóssal, problémás kérdések egyeztetésénél (hitelátdolgozás, futamidő, fedezetkivonás) a konzorcium összehívására is sor kerülhet. A konzorcium vezetőjének feladata az ügyféllel a kockázatvállalási ügylet teljes összegére vonatkozóan a hitelfeltételek megtárgyalása, az ügylet kockázatainak felmérése, a szükséges dokumentumok ügyféltől való összegyűjtése és eljuttatása a konzorcium résztvevőinek. Ugyancsak a konzorcium vezetőjének feladata a fedezetek biztosítása, a szerződések előkészítése és megkötése, a hitel futamidő alatti hitelfigyelés és ügyletminősítés. Ez utóbbit a konzorcium többi résztvevőjének is el kell végeznie saját Ügyletminősítési, értékelési és értékvesztési szabályzataik előírásai alapján. A konzorciumban a hitel forrását biztosító felek egymás közötti viszonyukat együttműködési megállapodásban, vagy a konkrét kockázatmegosztás mértékét és arányát is tartalmazó konzorciális szerződésben részletesen szabályozzák. Általában minden konzorciumi tag a kockázatvállalás mértéke alapján

vállalja az esetleges hitelezési kockázatot. A szervezés folyamatára, a konzorciumi munkával kapcsolatban az ellenőrzések általában nem tettek kifogást. Mindössze két esetben tartalmazott arra vonatkozó megállapítást az ellenőri jelentés, hogy a konzorciális szerződések egyértelműen nem rendelkeztek a késedelmes intézkedés miatt bekövetkezendő kármegosztás esetéről. A leggyakrabban felmerülő hiányosságok: A konzorciális hitelezési tevékenység során tapasztalt hiányosságokat, pontatlanságokat leginkább eseti hibaként, egy-egy ügylet kapcsán tapasztalta ellenőrzés. Előfordult, hogy a konzorciumi hitel bemutatása a szervező rendszerében történt, a takarékszövetkezet saját szabályozása szerint nem értékelte az ügyletet (adósminősítés, fedezetértékelés, stb.), teljes mértékben elfogadta a szervező intézmény által prezentált minősítést, fedezetértékelést. Jellemző hiányosságként említhető KHR lekérdezés, limitszámítás hiánya, vagy a limitek figyelmen kívül hagyása, illetve az adósminősítéshez rendelt fedezetségi követelmény alatti kihelyezés. Több esetben nem tartották be a résztvevő tagintézmények saját szabályozásuk azon korlátját, mely szerint „E” kategóriás ügyfél nem, vagy csak kivételes esetben finanszírozható. A PSZÁF 20A tábla konzorciális hitelezésre vonatkozó részének pontos kitöltésére az ellenőrzés több esetben is felhívta a figyelmet, illetve arra is, hogy az informatikai rendszerben a késedelmes napok számítása nem volt megfelelő. Az ellenőrök több estben nem értettek egyet a konzorciumi formában kihelyezett ügyletek minősítésével, illetve az ehhez rendelt értékvesztéssel, mivel az nem fedte le az ügylet valószínűsíthető veszteségét. Az eltérő veszteségmegállítás leginkább abból adódott, hogy a vizsgálók a fedezetekből való megtérülést óvatosabban becsülték.

OTIVA által képviselt álláspont a konzorciális ügyletek bonyolítása során: Álláspontunk szerint akkor jár el helyesen a Takarékszövetkezet, ha a terület teljes, átfogó szabályozásával rendelkezik. A kockázatvállalási szabályzataiban (kockázatvállalási, ügyfélminősítés, hitelezési, stb.) az általános szabályokat, a konzorciális hitelezésre vonatkozó egyedi eljárásrendben vagy ügyvezetői utasításban pedig a követendő speciális szabályokat vagy a terület teljes körű szabályozását rögzíti. A konzorciális hitelezési tevékenység során is alkalmazzák, és maradéktalanul tartsák be a prudenciális szabályzatok előírását. Törekedjenek a várható kockázatok teljes körű felmérésére, annak megfelelő szintű dokumentálására. A konzorciális hitelek bírálatakor a saját szabályzataiknak megfelelően végezzék el az ügyfélminősítést, a fedezetértékelést, a limitszámítást, az ügyletminősítést és értékvesztés képzést. Szükséges az is, hogy az informatikai háttér a konzorciális ügyletek teljes körű kezelését tegye lehetővé. A konzorciális hitelek bruttó hitelállományon belüli aránya – a vizsgált minta alapján – általában nem volt jelentős, leginkább annak 0,5 – 5 százalék közötti részét tette ki. Kivételek természetesen itt is voltak, a 2010 évben vizsgált körben két takarékszövetkezet esetében elérte a bruttó hitelállomány 25 százalékát. Az ellenőrzött konzorciális hitelek minősítése leginkább problémamentes és különfigyelendő kategóriájú volt, de előfordult olyan helyzet is, amikor ezek az ügyletek kétes, vagy rossz besorolásúvá váltak, vagy az ellenőrzés javasolt a takarékszövetkezeti megítélésnél szigorúbb besorolást, illetve magasabb összegű értékvesztés képzést. A konzorciális hitelezés során is a körültekintő, óvatos kihelyezésre hívjuk fel a figyelmet. A kapott információkat ne a bizalomra építve fogadják el egymástól a konzorcium tagjai, hanem rendszeres kontroll és ellenőrzés alapozza meg azokat. 


21

Gazdaság  Az EU szabályozási tervei a pénzügyi válságkezelés kapcsán

Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve Szerző: Gyenese János OTIVA

A világ számos más részéhez hasonlóan Európának jelenleg az 1929. évi gazdasági világválság óta a legsúlyosabb pénzügyi válság következményeivel kell szembenéznie. A visszaesés jelentősen sújtja a nemzetgazdaságokat, a bankokat, a gazdasági társaságokat és a magánháztartásokat is. Ugyanakkor eddig példa nélkül álló választ is kiváltott, hiszen a világ 20 vezető gazdasága elkötelezte magát, hogy együttműködik a válság következményeinek leküzdése érdekében. A válság alapvetően abban gyökerezett, hogy a pénzügyi intézmények együttesen nem tudták teljesíteni fő küldetésüket, vagyis azt, hogy a gazdasági társaságok és projektjeik finanszírozásával szolgálják a reálgazdaság működését. Ehelyett sokan a rövid távú haszonszerzésre összpontosítottak. A felelőtlen kockázatvállalást nyíltan jutalmazták. A jelenlegi likviditási és fizetőképességi problémák morális válságra is visszavezethetők. E problémák megoldása és az európai gazdaság megfelelő pályára állítása érdekében átfogóbb szabályokra van szükség, amelyek a pénzügyi tevékenységek teljes körét lefedik. mentnek és a Miniszterek Tanácsának a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság megismétlődésének megakadályozása érdekében. Ez a reformprogram négy alapvető elvre épül: az átláthatóságra, a felelősségre, a felügyeletre, valamint a válságmegelőzésre és – kezelésre.

Átláthatóság

Gyenese János az eu egyértelmű ütemtervet készített: a cél a G20-ak pénzügyi reformra vonatkozó kötelezettségvállalásának végrehajtása. Ez a tájékoztató áttekinti azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság javasol az Európai Parla-

22


Az átláthatóság hiányát túl hosszú ideig magyarázták az összetettséggel, ami önmagában is a piac instabilitásának fő tényezője volt. A válság rávilágított arra, hogy valamennyi pénzügyi szereplőnek, piacnak vagy terméknek megfelelő szabályozás és felügyelet alá kell tartoznia. A jelenlegi szabályokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a felügyeletek, a befektetők és a közvélemény megfelelő és megbízható tájékoztatást kapjon a pénzügyi piacok működéséről. A szabályozóknak megfelelő eszkö-

zökkel is rendelkezniük kell, hogy biztosítsák az ágazat felügyeletét. Ennek elérését a következő kezdeményezések célozzák: Az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló irányelvre vonatkozó javaslat Az alternatív befektetési alapkezelők fedezeti alapokat vagy magántőkealapokat foglalnak magukban, amelyek többé-kevésbé kockázatos vagy magas hozamot jelentő befektetési stratégiák alapján tőkét biztosítanak működő társaságokba való befektetésekhez. Ezzel jelentősen hasznára válhatnak azoknak a piacoknak, amelyeken működnek. Tevékenységük azonban azzal is járhat, hogy a kockázatok az egész pénzügyi rendszerre kiterjednek és növekednek. Ennek megakadályozásához a Bizottság biztosítani akarja, hogy egységes szabályok alapján lehessen nyomon követni azokat a

Gazdaság

lehetséges kockázatokat, amelyek a befektetőket, a szerződő feleket, más piaci szereplőket és általában a pénzügyi stabilitást fenyegetik. Az alternatív befektetési alapkezelőknek átfogó feltételrendszernek kell megfelelni-ük ahhoz, hogy bejuthassanak az Unió piacaira. Származékos és short ügyletek A származékos ügylet (derivatíva) két fél között létrejött pénzügyi szerződés, amely a szerződés tárgyát jelentő alapeszköz jövőbeli értékéhez vagy státuszához kapcsolódik (például a kamatlábak vagy a valuta értékének alakulásához vagy az adós esetleges csődjéhez). Ezek az ügyletek számos különböző formát ölthetnek, ideértendők a hitel-nemteljesítési csereügyletek (credit default swaps), amelyek fedezetet jelentenek a vevő számára, ha egy meghatározott adós vagy hiteleszköz fizetésképtelenné válik. A short ügyletek harmadik féltől kölcsönvett eszközök – például derivatívák – értékesítését foglalják magukban, azzal a céllal, hogy később ugyanazokat az eszközöket visszavásárolják, hogy vissza tudják adni a kölcsönadónak. Ha a szóban forgó eszköz értéke az ügylet közben csökken, a befektető nyereségre tesz szert. Bár ez a módszer növeli a piac likviditását, kockázatokat is hordoz. A Bizottság javaslatának célja, hogy növelje a származékos piacok átláthatóságát és a szabályozóknak nagyobb és ös�szehangolt hatáskört biztosítson azon kockázatok korlátozásához, amelyek az egész pénzügyi rendszert befolyásolhatják. Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy a szabványos derivatív szerződéseket központi szerződő feleken keresztül számolják el, csökkentve így az egyik fél fizetésképtelenségéből eredő esetleges kockázatot. Emellett az összes európai ügyletre vonatkozó információt jelenteni kell a kereskedési adattáraknak és azoknak elérhetőknek kell lenniük a felügyeleti hatóságok számára.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet 2004-ben fogadták el azzal a céllal, hogy a befektetési szolgáltatások területén erősödjön a verseny és a fogyasztók védelme. Az Európai Bizottság most egy lépéssel tovább kíván menni, és átláthatóbbá kívánja tenni a pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedést (hogy tudni lehessen, mely eszközért milyen árat fizettek és mikor), valamint javítani kívánja a piaci és kereskedési adatok konszolidációját. Ez lehetővé teszi a szabályozók és a piaci résztvevők, például a befektetők, részvénykibocsátók vagy befektetési társaságok számára, hogy pontosabb képük legyen a különböző eszközök Európán belüli kereskedési módjairól.

Felelősség A fogyasztók és a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalma csak a piaci visszaélésekkel szembeni határozott fellépéssel állítható vissza. Súlyosabb szankciókkal kell elérni, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtók teljes felelősséget viseljenek tevékenységükért. A kezdettől fogva felelős magatartás a rövid távú gondolkodás és a túlzott kockázatvállalás megakadályozásához is fontos. A vállalatirányítás hozzájárulhat ennek eléréséhez. Az alábbi reformok tovább erősítik a felelősség elvének beépülését az EU szabályozási keretébe. Piaci visszaélések megelőzése Sor kerül a piaci visszaélésekről szóló irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a bennfentes kereskedelemre és piaci manipulációra hajlandóságot mutató gazdasági szereplőket hatékony vizsgálatokkal és komoly szankciókkal való fenyegetés révén vissza lehessen riasztani az ilyen magatartástól. A Bizottság javasolja a szabályozók hatáskörének erősítését a piaci vis�szaélések vizsgálata és büntetése terén, például a közigazgatási bír-

ság minimális összegének megállapítása révén. Ez a jogellenesen megszerzett nyereség kétszerese is lehetne. A felülvizsgálat megszünteti azokat a joghézagokat, amelyek a pénzügyi környezetnek a jogszabály elfogadása óta bekövetkezett változásai miatt keletkeztek. Mindenekelőtt az irányelv hatályát ki lehetne terjeszteni a tőzsdén kívüli származékos eszközökre (OTC) vagy azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekkel csak multilaterális kereskedési rendszerekben (alternatív tőzsdék, amelyek tagjainak további likviditási poolt biztosítanak) lehet kereskedni. Vállalatirányítás Az Európai Bizottság tervei között szerepel ennek a területnek a javítása is, ahol a pénzügyi válság kirobbanásakor komoly problémák kerültek napvilágra. Célja egyrészt, hogy a pénzügyi intézmények igazgatótanácsai jobban felügyeljék a felső vezetést. Ez magában foglalná az igazgatótanács tagjai által vállalható megbízatások számának korlátozását, a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó feltételek szigorítását, hogy ezáltal egyes konkrét területeken, például a kockázatkezelésben, nagyobb szakértelmet követelhessenek meg, vagy a felügyeletek felhatalmazását arra, hogy az igazgatótanács tagjaival folytatott interjúk során ellenőrizzék, hogy azok kellően függetlenek-e az irányítás hatékony ellátásához. Az Európai Bizottság célja továbbá, hogy a pénzügyi intézmények valamennyi szintjén javítsa a kockázatvállalási kultúrát, teljes mértékben figyelembe véve a vállalkozás hosszú távú érdekeit; ennek elérésére nagyobb hatáskört és függetlenséget biztosítana a vezető kockázatkezelőknek, akiknek ugyanolyan pozícióban kellene lenniük, mint a pénzügyekért felelős vezetőnek és lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy közvetlenül jelenthessenek Folytatás a 24. oldalon


23

Gazdaság

Folytatás a 23. oldalról az igazgatótanácsnak. Emellett az igazgatótanács szintjén létre kellene hozni egy kockázatokkal foglalkozó bizottságot és ellenőrizni kell a kockázati stratégia megfelelő végrehajtását az intézmény egészében. Ugyanilyen fontos, hogy a vállalatirányítási kérdésekben nagyobb szerephez juthassanak a részvényesek – például az intézményi befektetők szavazati politikájának és gyakorlatának közzététele révén -, valamint a külső auditorok és a pénzügyi felügyelők. Utóbbiak részt vehetnének az igazgatótanács ülésein és így nagyobb ellenőrzést tudnának gyakorolni a kockázatvállalás felett. A javadalmazási politika alapvető eszköz ahhoz, hogy az alkalma-

intézmények és biztosítótársaságok esetében is. A nem pénzügyi társaságok kérdéskörével egy olyan bizottsági ajánlás foglalkozik, amely az összes jegyzett társaság igazgatóinak javadalmazását tárgyalja.

Felügyelet Az uniós tagállamok nagy részében a bankok több mint fele külföldi tulajdonban van. A válság rávilágított a nemzeti felügyeletek közötti koordináció terén fennálló hiányosságokra. Ezért a felelőtlen piaci magatartás feltárása és a kellő időben való megfelelő fellépés érdekében szükség van az uniós szintű felügyelet megerősítésére. A felügyeleti keret megerősítése azért fontos, mivel sok más megtett intézkedés sikere ettől függ.

Új felügyeleti architektúra Makró szint (ESRB)

Mikró szint (ESA)

Felügyeleti reform Piacok • Hatékonyság • Integritás • Transzparencia

Pénzintézetek • Stabilitás • Vezetés (irányítás) • Transzparencia

Fogyasztók • Bizalom • Védelem • Beemelés

Válság kezelés Felügyeleti Európai Felügyeleti beavatkozási eszközök Hatóság (ESA) hatáskör

zottakat és a vezetést megfelelően ösztönözze a helyes kockázatkezelésre és visszatartsa a túlzott kockázatvállalástól. Az EU 2010 júliusában olyan új jogszabályról döntött, amely alapján a bónusznak legfeljebb az 50 %-át fizetik ki készpénzben és legalább a 40 %-ának a kifizetését minimum három éves időtartamra el kell halasztani. Az új szabályok a bankok és befektetési társaságok vezetőire és kockázatvállaló alkalmazottaira vonatkoznak. A Bizottság hasonló követelményeket mérlegel más pénzügyi

24


Bankszanálási alapok uniós hálózata

Európai felügyeleti keret A 2011 elején hatályba lépett új keret magában foglalja az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB), amely biztosítja, hogy a makrogazdasági kockázatokat kellően korán felismerjék; valamint három európai ágazati felügyeleti hatóságot: az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot (EBA), az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói nyugdíj-felügyeleti Hatóságot (EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot (ESMA). Ez utóbbi három alkotja az Európai Felügyeleti Hatóságot (ESA).

Ezeknek a hatóságoknak fontos szerepük van egy igazi „egységes szabálykönyv" kidolgozásában. Hitelminősítők A hitelminősítők társaságok, kormányzatok és összetett pénzügyi struktúrák hitelképességét értékelik. A hitelminősítőknek 2009 óta nyilvántartásba kell kerülniük és számos szigorú követelménynek kell megfelelniük az összeférhetetlenséget csökkentő felügyeleti és szabályozási előírások tekintetében. A legutóbbi fejlemények azonban felhívták a figyelmet további intézkedések szükségességére, különösen a minősítéseknek olyan felhasználókra gyakorolt hatása tekintetében, akik/amelyek egy bizonyos joghatóságon kívül esnek, annak érdekében, hogy javuljon a hitelminősítési ágazat tényleges működése. Az Európai Bizottság ezért a hitelminősítők uniós szintű felügyeletének erősítését javasolja, előírva, hogy az ESMA keretében nyilvántartásba kell venni azokat. A hatóságnak kizárólagos felügyeleti hatásköre lesz a hitelminősítők felett és lehetősége lesz információkérésre, valamint vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések elvégzésére. Emellett a strukturált pénzügyi eszközök – derivatívákon alapuló előre kialakított befektetési stratégia – kibocsátóinak minden érdekelt hitelminősítő számára hozzáfé-rést kellene adniuk azokhoz az információkhoz, amelyeket az általuk kiválasztott hitelminősítő rendelkezésére bocsátanak. Ez lehetővé teszi a független minősítést. A Bizottság felül fogja vizsgálni a hitelminősítők működését és szükség esetén további intézkedéseket javasol.

Válságmegelőzés és -kezelés Az Európai Bizottságnak szándékában áll megakadályozni, hogy bármely jövőbeli válság katasztrófába torkolljon. Ezért a pénzügyi rendszerbe megfelelő előrejelzési

Gazdaság

(prévoyance) kultúrát kell beillesz- tükrözzék a társaság alapvető értéteni. Ennek elérését a következő két. Ez összekapcsolódik más állami kezdeményezések célozzák: szakpolitikai célokkal, többek között a prudenciális szabályozással Tőkekövetelmény-irányelv (CRD) és a pénzügyi stabilitással. Annak érdekében, hogy javuljon a bankoknál levő tőke minősége Szanálási alapok és mennyisége és el lehessen ke- Egy bank szabályszerű felszámolárülni azt, hogy ismét az adófizetők sa magas költségekkel jár, ami küpénzének felhasználására legyen lönböző intézkedésekből adódik, szükség, a Bizottság olyan haté- például az eszközök vagy források kony likviditási rendszer bevezeté- teljes vagy részleges átruházásából sét javasolja, amely tőketartalékot annak érdekében, hogy az életkéképez és kedvezőtlen időszakban pes rész (egy jó bankban) tovább lehívható, és amellyel visszaszo- működjön, míg a társaság fennmarítható a tőkeáttétel túlzott igény- radó részét (egy rossz bankban) a bevétele. lehető legjobban kezeljék. Nem indokolt, hogy ezeket a költségeket Számviteli standardok az adófizetőkre terheljék. A BizottAz Unió által jelenleg elérni kívánt ság ezért előre finanszírozott bankglobális megállapodás olyan szám- szanálási alapok uniós hálózatának viteli standardokhoz vezetne, ame- felállítását javasolja. Ezek azonos lélyek nem ingatnák meg a szilárd nyeges jellemzőkkel rendelkeznek vállalkozások stabilitását a gazda- majd és elegendő forrásuk lesz ahsági trendek felerősítésével, de biz- hoz, hogy fedezzék egy átlagos métosítanák a pénzügyek pontos át- retű bank csődjét. Ez nem a bankok tekintését. Ez az EU legfőbb célja a megmentésére használható biztosívalós értéken alapuló módszerrel tási politika, hanem az a célja, hogy kapcsolatban. Ez a módszer biz- egy bank fizetésképtelensége jól tosítani fogja, hogy a számviteli kezelhető legyen és ne rengesse standardok, amelyek elsődleges meg a pénzügyi rendszer stabilicélja hasznos információk nyújtása tását. Egyetlen bank sem lehet túl a felhasználói döntésekhez, jobban nagy a bukáshoz.

Átláthatóság Elindított kezdeményezések: • Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV-k) vonatkozó végrehajtási intézkedések Javasolt kezdeményezések:• • Irányelv az alternatívbefektetési alap-kezelőkről Jövőbeli kezdeményezések: • Javaslatok a short ügyletekre és hitel-nemteljesítési csereügyletekre, többek között a a fedezetlen („naked”) short ügyletekre vonatkozó • Származékos ügyletek – jogszabály a piaci infrastruktúráról • A biztosítási közvetítésről szóló irányelv felülvizsgálata • Rendelet az egységes euró fizetési térségről (SEPA) • Kezdeményezés a minimális banki alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésre • Javaslatok a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) javítására • Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv és a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelv (értékpapírok) módosítása

Felügyelet Javasolt kezdeményezésekA • Pénzügyi felügyeleti csomag • Rendelet a hitelminősítő intézetek felügyeletéről • Lakossági befektetési csomagtermékekre vonatkozó jogalkotási javaslatok Jövőbeli kezdeményezések: • Irányelv az európai felügyeleti hatóságok hatáskörének meghatározásáról (Omnibus II irányelv)

Fogyasztói bizalom Egy bank fizetésképtelensége leginkább a betéteseket érinti. A Bizottság javasolja a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az EU egészében erősödjön a betétesek védelme bankjuk fizetésképtelensége esetén. A cél annak biztosítása, hogy Európában valamennyi bank az összes betétesnek 100 000 EUR-ig terjedő összegű garanciát biztosítson. A Bizottság felül kívánja vizsgálni a befektető-kártalanítási rendszerről szóló irányelvet, hogy a befektetők legfeljebb 50 000 EUR összegig jobb védelmet kapjanak, nem a szokásos befektetésekhez kapcsolódó kockázatokkal, hanem bármely csalással és sikkasztással szemben. Kellő figyelmet fordítanak a biztosításokra vonatkozó garanciarend szer fejlesztésére is.

A pénzügyi szolgáltatások szabályzása a fenntartható növekedésért A táblázat tartalmazza a már folyamatban lévő, valamint a javasolt és a jövőbeli kezdeményezéseket. 

Felelősség Elindított kezdeményezések: • A tőkekövetelményekről szóló irányelv harmadik felülvizsgálata (CRD 3) – többek között az értékpapírosítási szabályokra, a nagykockázat vállalásokra megállapított határértékekre, a felügyeleti kollégiumokra, a likviditásikockázat-kezelésre és a tőkeminőségre vonatkozó módosítások (2009–2010) • Fehér könyv a biztosítási garanciarendszerekről • Szolvencia II. irányelv (biztosítók tőkekövetelményei) Jövőbeli kezdeményezések: • A befektetői és fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében a betét biztosítási rendszerekről szóló irányelv és a befektető kártalanítási rendszerekről Jövőbeli kezdeményezések: • A tőkekövetelmény-irányelv negyedik felülvizsgálata (CRD4) • Irányelv az értékpapírok tartásával és ügyleteivel kapcsolatos jogbiztonságról • A tájékoztatókról szóló irányelv felülvizsgálata • Közlemény a pénzügyi szolgáltatási ágazat szankcióiról

Válságmegelőzés és -kezelés Javasolt kezdeményezések • Zöld könyv a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról • Közlemény a bankszanálási alapok lehetséges formáiról Jövőbeli kezdeményezések: • Közlemény a válságkezelési keretről • Jogszabály a vállalatirányítás reformjáról • Jogalkotási javaslat a válságkezelésről • A pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv felülvizsgálata


25

Gazdaság  Interjú Filvig Istvánnal, a SIGNAL Biztosító Zrt. visszavonulni

készülő elnök-vezérigazgatójával

A barátság nem korhatárhoz kötött Szerző: Filvig István 1972 óta dolgozik a biztosítási szakmában. 1972 és 1989 között az Csépány ANKER Biztosítónál (Bécs), ahol cégvezető lett, kiemelt területei az életbiztosíGyörgy tás, az értékesítés, az oktatás és továbbképzés, az emberi erőforrás gazdálkodás. 1990-től 1992-ig a Providencia Biztosító alapítója, vezérigazgató-helyettese. 1993-tól „zöldmezős” alapítója, elnök-vezérigazgatója a SIGNAL Biztosító Zrt-nek, kétszeres elnöke volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ). Nemrég felröppent a hír, hogy visszavonul. Meglepődtünk, hisz az utóbbi időben sokat találkoztunk, úgy gondoltuk, ez tévedés, nem jöhetett még el az ideje…

Aki tudja a hogyant, mindig fog találni munkát. Aki ismeri a miértet, mindig a főnöke lesz.1



Filvig István

26

– Engem is meglepett, hogy milyen gyorsan eltelt ez a két év. Érett fejjel persze az ember már az idő relativitását is érzékeli. Húszévesen két évet még hosszú időnek tartottam, ma már két év szinte elröppen. Igaz, a válság miatt akadt teendő bőven, úgy meg különösen gyorsan telik az idő. Negyven évet töltöttem a szakmában, ebből közel 20 évet a SIGNAL-nál. Úgy érzem, lehetetlen néhány mondatban összefoglalni, milyen volt, hogyan tovább és készen van-e a „nagy mű”. Köszönöm a lehetőséget, de nagy feladat elé állított, legjobb lenne, ha ezt a beszélgetést nem is kellene megírni.

– Hogyan látja a szövetkezeti hitelintézetek hazai helyzetét, jövőjét? Mit gondol a takarékszövetkezetek és a SIGNAL stratégiai együttműködéséről? – Úgy gondolom, hogy a megoldás kulcsa a takarékszövetkezeti vezetők kezében van, hiszen az ő évtizedes tevékenységük formálvalamivel több, mint két éve a Ta- ta a takarékszövetkezetek képét, karék c. újságban olvashattunk „sorsát”. A mai gyorsan változó viarról, hogyan tervezi az elkövet- lágban az a generációs értékrend, kező éveket. Most mégis mintha amiben mi felnőttünk, az a szocielrepült volna ez az idő? „Be van ális érzékenység, ami a takarékok fejezve a nagy mű”? többségét határozottan jellemzi,


ezek az értékek sokszor gátat is jelentenek önmagunk számára. Ebben a kiélezett versenyhelyzetben olyanokkal kell versenyeznünk, akik számára a profit megszerzése az elsődleges cél. Kétségtelen azonban, hogy közép- és hosszú távon nem lehet megfelelő eredmény nélkül működni. Természetesen az eredményesség fontos elvárandó cél, ezért a kiegyensúlyozottság és a maximumra való törekvés között kell naponta döntenünk. Talán ezek voltak azok az alapértékek, amelyek a takarékszövetkezeteket és a SIGNAL-t közelebb hozták egymáshoz. Ma már úgy gondolom, hogy ebben a gazdasági-pénzügyi válsággal terhelt időszakban nem elég csak szimbolikusan egymás mellett menni, hanem egymásba karolva közösen kell fellépni a külső viharok ellen. Együtt erősebbek vagyunk, s szerencsés, ha az összetartozásunk kifelé is jól látható. – Milyen volt a kapcsolata a takarékszövetkezeti integrációs vezetőkkel? Mire gondolt akkor, amikor üzleti kapcsolatba kerültünk, és mit gondol most, 2011 közepén? – Ha az elmúlt 15 év partnerségünkre visszagondolok, akkor a sok

Gazdaság vonul, hol találkozhatunk Önnel legközelebb? – A legfontosabb, hogy a takarékszövetkezetekkel továbbra is – ha más szinten is -, de tartani fogom a kapcsolatot. A SIGNAL tulajdonosaival egyetértésben, sőt a kérésükre tovább dolgozom azon, hogy a jövőben még szorosabbra tudjuk fűzni az együttműködésünket annak érdekében, hogy azt mindkét fél számára még eredményesebbé tegyük. A Takarék Akadémián belül több időt szeretnék szentelni a takarékszövetkezetek, mint teljes körű pénzügyi szolgáltatók képzésére. Meggyőződésem, hogy a takarékszövetkezetek hosszú távú biztonsága érdekében nagyon sok feladat vár még megoldásra, mint pl. a takarékokat vonzóvá kellene tenni a jövő generációja számára. Becslésem szerint az ügyfelek mintegy – Hogyan tovább? Ön személy sze- 40-50 százaléka 50 év feletti. rint vállal-e még valamilyen ak- Közös termékekkel, modern, tív szerepet, vagy végleg vissza- „trendi” termékcsomagokkal a hujó mellett egyetlen gyenge pontját látom az együttműködésünknek, mégpedig hogy nem sikerült olyan erősen összekapcsolódnunk, ami hosszú távon a közös eredményeinket garantálná. Ugyanakkor ezek a legszebb és legtanulságosabb évek voltak számomra, hiszen olyan vezető személyiségekkel ismerkedhettem meg, akikkel korábban sehol sem találkoztam. Ezek a vezetők, az elnök asszonyok és urak ma már sokkal többet jelentenek számomra, mint csupán üzleti partnerek. Baráti viszony alakult ki köztünk. Eleinte számomra is szokatlan volt, hogy találkozáskor nemcsak kezet fogtunk, hanem egy idő után már barátian megöleltük egymást, tegező viszonyba kerültünk. Ilyesmi a német vagy osztrák konzervatív üzleti életben szinte elképzelhetetlen.

szonéveseket meg lehet nyerni, hogy az idősödő, „passzív” ügyfélállományt pótolni tudjuk. Biztos, hogy közösen kell tennünk azért, hogy megnyerjük a jövő ügyfeleit. Szinte már látom magam előtt a Takarék Akadémia legújabb projektjét: a Jövő generációjáért!

Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy.1 – Végezetül, mi az, amit feltétlenül szeretne elmondani e lap hasábjain? – Szeretném megköszönni azt a sok szívélyességet, sok esetben barátságot, amiben részesülhettem, ugyanakkor nem szeretnék elköszönni, mert más szinten ugyan, de a kapcsolat továbbra is megmarad. A barátságok pedig még sosem szűntek meg korhatár miatt. 

Ahol Európa és Ázsia találkozik – Isztambulban jártunk... 2010. évi takarékszövetkezeti verseny győzteseivel, 2011 júniusában a Boszporusz partján töltöttünk néhány csodálatos napot. Ezúton is köszönjük, hogy kimagasló teljesítményükkel hozzájárultak a SIGNAL sikereihez. Isztambul, ahol múlt, jelen és jövő, kelet és nyugat, a kereszténység és az iszlám, a tradíció és a modern világ találkozik. a

1

Ralph Waldo Emerson (1803-1882) amerikai esszéíró, költő


27

Gazdaság  Egyedi biztosítások

KÖT, a szövetkezeti hitel intézetek biztosító egyesülete Szerző: Márkus Judit ügy vezető

A cégvezetők és számviteli munkatársak számára talán furcsa, és még dolgosabb időszak az év első négy-öt hónapja. Ez idő alatt már javában folyik az aktuális gazdálkodási év, miközben még zajlik az előző év zárása. A 2010. év végleges lezárása a küldöttgyűléssel, a PSZÁF-nek adott adatszolgáltatásokkal fejeződik be, ekkortól már teljes mértékben a 2011. évre koncentrálunk. A KÖT Biztosító Egyesület idei évi küldöttgyűlésére 2011. április 12-én került sor, melyen tagjaink közel fele, aktív tagjainknak pedig több mint 90 százaléka vett részt. A magas részvételi arány jelzi a takarékszövetkezetek felénk tanúsított elkötelezettségét, valamint a demokratikus, önkéntes és kölcsönös működésbe vetett bizalmát.

meghívott vendégként ellátogatott hozzánk a stratégiai partnerünk, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója Csicsáky Péter, valamint az OTSZ ügyvezető igazgatója, Varga Antal is. Nagy örömmel köszöntöttük köreinkben a senior tisztségviselőinket is, akik a mai napig figyelemmel kísérik tevékenységünket, és szívesen látogatnak el a KÖT által szervezett eseményekre.



Fontos a rend szeres tovább képzés

28

2010-ben egyesületünk 21 millió Ft mérleg szerinti eredményt ért el. Hagyományainkhoz híven és a Küldöttgyűlésen hozott határozat értelmében az eredményből 19 millió Ft kerül vagyoni hozzájárulás és díjbevétel alapján visszaosztásra. A kifizetések már megkezdődtek, a díjbevételi versenyünk első 10 helyezettje már számláján tudhatják munkájuk eredményét.


A 2010. évi tevékenységről, gazdálkodásról az előző cikkünkben már részletesen beszámoltunk, ezért most a 2011. évi terveinkbe avatjuk be az olvasót. Terveink között szerepel a TakarékPont termékeihez való – lehetőség szerint teljeskörű – csatlakozás. A közeljövőben lehetővé kívánjuk tenni a „Király hitel” adós és adóstársának biztosítási védelmét. A termékfejlesztés már megkezdődött, az első hitelek folyósításáig be is fejeződik. Célul tűztük ki egy új arculat kialakítását, melynek előkészületei már megkezdődtek. Elöljáróban csak an�nyit, hogy a tradicionális takarékszövetkezeti színvilághoz kívánunk közelíteni. Jelképezve azt a tényt is, hogy a KÖT Biztosító Egyesületet alulról szerveződve, önkéntesen hoztak létre a szövetkezeti hitelintézetek. Idén is folytatjuk stratégiánk megvalósítását, amelyet új tagok toborzásával, illetve az alvó tagjaink aktivizálásával szeretnénk elérni. Horváth Attila értékesítési munkatársunk továbbra is járja az országot, tárgyalásokat folytat és oktatásokat tart a kölcsönös együttműködés megvalósításáért. Örömmel üdvözöljük új, aktív tagjaink sorában a Borsod Takarékot, a Partiscum XI. Takarékszövetkezetet, és a Zemplén Taka-

rékszövetkezetet, akik 2011-ben már meg is kezdték termékeink értékesítését. Munkájukhoz sok sikert, és az elképzeléseiknek megfelelő eredményeket kívánunk! A mondás úgy tartja, hogy jó bornak nem kell cégér. Aktív tagjaink tudják, hogy rendkívül jövedelmező a KÖT Biztosító Egyesülettel együttműködni, mivel egyedi biztosítási szerződéseket hoznak létre, ezért a főtevénységük mellett egyéb bevételekre tesznek szert, és nem a költségeiket növelik a hitelállomány csoportos biztosításával. A teljesítményarányos költségtérítés mellett tagjaink minden évben jelentős mértékű eredmény visszaosztásban is részesülnek. Az egyesület korábbi évek során történt feltőkésítése már lehetővé teszi az adott évi eredmények teljes mértékű visszaosztását, mivel a szolvenciális – banki szakkifejezéssel élve prudenciális – előírásoknak messze menőkig megfelelünk, szem előtt tartva a biztosítási törvény várható szigorításait is. Amennyiben szeretnének többet megtudni egyesületünkről, Horváth Attila kollegánk szívesen áll rendelkezésükre. Elérhető a (1) 323-0070 telefonszámon, vagy a [email protected] mail címen. Jó munkát, kellemes nyarat kíván, egyesületi üdvözlettel:

Gazdaság  Bankok és takarékok

Egy évtized tanulságai és lehetőségei Szerző: Tanulságos, érdekes elemezni a hazai pénzpiac alakulását. A szerző arra vállalkoDr. Kiss zott, hogy az elmúlt évtized banki és takarékszövetkezeti tevékenysége között György párhuzamot von. Figyelemre méltó grafikonokkal egészítette ki a mondandót, Kálmán és valós következtetésekkel irányítja rá a teendőkre a figyelmet.

Bankok A piacgazdasági szerveződés két évtizedes története során a magyar bankfejlődés immár ötödik korszakos szakaszához érkezett. Az első korszak a teremtés, a 90-es évek fordulója, amikor – a gazdaság piaci alapú pénzügyi közvetítő rendszere kialakítása céljára- háromtucatnyi bank jött létre, döntően magyar tulajdonosok alapításával. A bankok száma az eltelt időszakban -napjainkig terjedően- nagyságrendben nem változott, de folyamatos az átalakulás, a piaci változásokhoz való alkalmazkodás. Az első átalakulásra hamar sor került. A gazdaság tartalmi, irányultsági, tulajdonosi átszerveződése ugyanis tömeges vállalati csőddel járt együtt, mely a finanszírozó bankok ellehetetlenülését eredményezte. Így a 90-es évek közepén tucatnyi hitelintézet állami feltőkésítése vált szükségessé. A stabilizálódó bankrendszer privatizálása jelentette a harmadik korszakot a 90es évek második felében. A fejlődés e szakasza heves viták tárgya volt, mely körülmények ma ismét jelentőssé váltak, sőt jelentőségük felerősödött. Ugyanis a kétszintű bankrendszer újrateremtésére azon alapszándékkal került sor, hogy a magántulajdonúvá váló vállalati kör állami-költségvetési hátterű finanszírozását teljesítmény-kötött, saját

tőkekockázatú bankok lássák el. Ez a hatékonyság, és a funkcionalitás sarokköve. De az is cél volt, hogy döntő mértékben magyar tulajdonú bankok létezzenek, melyek működésének természetes eleme a gazdaságpolitikai konformitás, az állami célkitűzések iránti nyitottság, alkotó együttműködés. Másfelől meghatározóvá váló meggondolásnak bizonyult az új bankok szakmaiságának erősítése, perspektivikus tőkeellátásának követelménye. Elvárás volt továbbá a nemzetközi folyamatokba történő beágyazódás, és e vonatkozás segítése a gazdaságban, s nem utolsósorban az állami feltőkésítés költségeinek megtérülése. E tényezők eredője a bankok külföldiek részére történő értékesítését eredményezte. Bár aggályos volt, hogy a globál-profitorientációjú bankok akadályozzák majd a nemzeti gazdaságpolitikai szándékok érvényesülését, továbbá a magyar gazdaság-finanszírozási kiszolgáltatottsága, függővé válása félelmét is megfogalmazták. Végül nemzetközileg diverzifikált orientációjú, döntően szakmai befektetők tulajdona lett a magyar bankrendszer, egyfelől a privatizálás, másfelől a külföldiek „zöldmezős” bankalapításai révén. Remény volt, hogy a szabadpiaci verseny, az ország nyitottsága elimininálja a fenntartások körében megfogalmazottak jelentőségét.

A döntés évtizedes perspektívában szemlélve szerencsésnek bizonyult. Az új tulajdonosok – az ezredfordulót követően – tőkeerejük révén jelentős invesztíciókat vállaltak, szakmai tapasztalatuk, know how-juk révén a kor színvonalának megfelelő, a nemzetközi folyamatokba integrált bankrendszer kialakulását segítették elő. Jól jellemzi a

Végül nemzetközileg diverzifikált orientációjú, döntően szakmai befektetők tulajdona lett a magyar bankrendszer, egyfelől a privatizálás, másfelől a külföldiek „zöldmezős” bankalapításai révén. Remény volt, hogy a szabadpiaci verseny, az ország nyitottsága elimininálja a fenntartások körében megfogalmazottak jelentőségét. történteket, hogy a banki penetráció az évtized során 2/3-ról 110 százalékra növekedett, s a bankrendszer mérlegfőösszege az évtized során háromszorosra nőtt. A nyolc magyarországi nagybank fél évtized alatt 400 új bankfiókot nyitott, 1500 ATM-t és 22 ezer POS terminált telepített, 8 ezer új dolgozót vett fel, gyorsított ütemben fejlesztette Folytatás a 30. oldalon


29

Gazdaság

Folytatás a 29. oldalról országos hálózatú lakossági és KKV üzletágát. S bár a hitelkihelyezési növekmény forrása döntően külföldi, anyabanki gyűjtésű megtakarítás volt, tehát nem szervesült a magyar pénzpiaci közegbe, a nyereségráták a tőkésültség lépéstartását is biztosítani tudták. Az évtized során a mérlegfőösszeg 9 ezer milliárdról háromszorosra, 28 ezer milliárdra, a saját tőke hasonló ütemben, 800 milliárdról 2,5 ezer milliárdra növekedett.

A takarékok, mint egyedül kizárólagosan magyar tulajdonú hitelintézetek – a bankrendszer „KKV-jei” – természetes partnerei számos országban a Kormányoknak, a nemzeti gazdaságpolitika kiközvetítésére a KKV-szektor fejlesztése terén. Így adódik a Kormányprogram, a takarékok, – mint a magyar bankfiókok fele, a dolgozói létszám negyede –, erősödjön fel e nemzeti gazdaságpolitika szolgálatára, megfelelő szervezettséggel és elkötelezettséggel töltse be – nemzetközi referenciájú – „küldetését”. A folyamat húzóereje, a 2000es évek világfolyamataival összhangban, a devizaalapú lakossági hitelek felfutása, melyek kondíciói a hitelek olyan törlesztő részletű ajánlatát tették lehetővé, mely különösen a lakás- és a gépjármű hitelek tömeges igénybe vehetőségét eredményezték. Néhány év alatt a lakossági hitelállomány 14szeresére nőtt. A folyamat a bankok fejlődésének aranykora, mely már-már végtelennek tetsző perspektívát sugallt. Az ötödik korszak a pénzügyigazdasági világválság kitörésével

30


kezdődött, s napjainkban is tart. A bankrendszer fejlődése 2008. évtől előbb megtorpant, majd vis�szaesett. Nagyságrendekkel nőtt a késedelmesen fizető hiteladósok aránya, a külső források elapadtak, a növekedési ráták vis�szaestek, vagy mínuszba csaptak. A céltartalékolási kötelezettségek a jövedelmezőséget töredékükre apasztották, vagy veszteségbe lökték. Napvilágra került, hogy a bankok „túlhitelezték” a tradicionálisan-racionális lehetőségeiket. Bár a GDP-hez arányítva nem rendkívüli a kihelyezések mértéke, azonban a lakosság által vállalt hiteltörlesztési kötelezettség meghaladja a jövedelmi helyzetéből adódó lehetőségét. Az okokat tekintve megemlíthető, hogy egyfelől a nemzetközi tendenciák problematikája a hazai hitelezési gyakorlatban is gondnak bizonyult. Az ügyfélminősítés, a fedezetkérés-értékelés gyakorlata felpuhult. Másfelől a kihelyezett hitelek 70 százalékára nőtt a devizaalapúak mértéke, mely felszorozta az árfolyamváltozás kockázata veszélyét, mely halmozódott az ország-, a bank- és az ügyfélkockázati felárral. A hazai gazdaság visszaesése, a munkanélküliség növekedése, a reálbér csökkenése kumulálta a problémákat. Különös gondnak bizonyult, hogy a „külföldi” eredetű nagybankjaink – az ügyfélszerzés prioritása alapján -, nem ismert ügyfélkörnek folyósították a hiteleket. Sőt, épp ellenkezőleg, a folyamatot alapjában új ügyfelek szerzése eszközének tekintették. A hiteladósok tömeges ellehetetlenülése helyzetében a bankok hitelkihelyezése leállt, vagy egyenesen csökkent. Leálltak a fejlesztések, s a problémákra állami választ kereső banki különadók, melyek „büntetik” a mérlegfőösszeget, a forrásokat más, barátságosabb térségekbe terelik. A folyamatok bankrendszerünk szerkezeti újragondolására késztet-

tek. A kizárólagos jelleggel globálprofitalapú bankrendszer ma már hibás helyzetnek látszik. Erős a szándék a magyar hitelintézeti rendszer újraszervezésére, átstrukturálására. A nemzeti jelleg erősítése gondolat azonban a gazdaságpolitika egésze tekintetében is megjelenik. Piacgazdaságunk húszéves története megítélése tekintetében fogalmazódik meg a gondolat, hogy a liberális, szabadpiaci szabályozás eredményei egyfelől túlzottan kedveztek a nemzetközi nagytőkének. Másfelől nem adtak elég teret, s ilyen igény nem is merült fel, hogy sajátos profilú, tartós nemzetközi erejű hazai kapacitások létrejöttét segítse a gazdaságpolitika. Különösképp a KKV-szektor versenyképes felerősödése elmaradását okolják a gazdasági produkció 20 éves alulteljesítésé-ért. Finanszírozási oldalról – a korábbi privatizációs vitákban felmerültekkel összhangban – olyan bankrendszer iránti igény fogalmazódik meg, melyben meghatározó piaci részesedéssel, hazai tulajdonú – kötődésű és természetüknél fogva a nemzeti gazdaságpolitika iránt elkötelezett hitelintézetek vannak. A takarékok, mint egyedül kizárólagosan magyar tulajdonú hitelintézetek – a bankrendszer „KKV-jei”– természetes partnerei számos országban a Kormányoknak, a nemzeti gazdaságpolitika kiközvetítésére a KKVszektor fejlesztése terén. Így adódik a Kormányprogram, a takarékok, – mint a magyar bankfiókok fele, a dolgozói létszám negyede –, erősödjön fel e nemzeti gazdaságpolitika szolgálatára, megfelelő szervezettséggel és elkötelezettséggel töltse be – nemzetközi referenciájú – „küldetését”.

Takarékok A takarékok elmúlt két évtizede ugyancsak öt korszakra tagolható. A 90-es évek fordulója, a „teremtés” korszaka sajátos a körükben, hisz 150 éves a múlt, s az államszocia-

Gazdaság

lizmus 40 évét is végigszolgálták. Mégis gyökeresen új helyzetbe kerültek, hisz az 1991. évi banktörvény (Pit.) –a korábbi OTP, majd Pénzügyminisztériumi függőséggel szemben- megközelítően teljes körű működési autonómiát biztosított számukra egy szabadpiaci versenyközegben. Üzletvitelük segítésére létrehozták kizárólagos tulajdonú csúcsbankjukat (Takarékbank). A piacgazdasági váltás anomáliái, a takarékok felkészületlenséggel párosulva azonban e körben is állami konszolidációt követeltek. E keretben 1993.évben –állami előírásralétrejött a prudenciális integráció, az OTIVA intézményvédelmi alapja, döntően külföldi (PHARE) és állami forrásból. A válság-szituáció miatt az ügyfelek bizalomcsökkenése a piaci részesedés 1 százalékpontos esését eredményezte (5-ről 4 százalékra). A harmadik szakasz az ugyancsak állami feltőkésítésre szoruló Takarékbank privatizációjához köthető. A fő tulajdonossá váló frankfurti DG-Bank kezdeményezésére 19992000.években az üzleti integráció létrehozására irányuló munkák kezdődtek, fő célként megfogalmazva a piaci részesedés megkétszerezése követelményét. Sajnos a munkák a takarékok bevonása nélkül folytak, így az erőfeszítések eredménytelenek maradtak. Majd az ezredfordulót követően ismét a külföldi tulajdonos – immár DZ-Bank – kezdeményezésére, takarékvezetők bevonásával a „Vízió-program” keretében – 20042005 években – történtek hasonló irányú erőfeszítések. Az ígéretes munka tömeg-támogatás hiányában, a takarék-vezetők széles köre közömbössége miatt maradt abba. Mégsem tekinthetők eredménytelennek a próbálkozások. Ugyanis a takarékok a konszolidációs nehézségeken túljutva, – nem utolsó sorban a stabil csúcsszervi környezet által segítve -, egyre sikeresebbek lettek a piaci versenyben. Fél évtizeden át folyamatosan erősítették

piaci részesedésüket, mely 2002. évre 6,4 százalékra nőtt. Ezt követően azonban, a kellő szervezettség és háttér hiánya megmutatkozott. A félévtizedes hitelboomból kimaradtak a takarékok, így piaci részesedésük a 2oo8. évre visszaesett a 4 százalékos szintre. Korai még végleges ítéletet mondani az elmúlt évtized történéseiről. Az OTP példája azonban jól mutatja, hogy ismert ügyfélkörnek, a tradicionális prudencia szabályait (ügyfélminősítés/fedezetelvárás és értékelés, hagyományos limitek és arányok) betartva, piacilag jelentősen megerősödve, s kezelhető veszteségek áldozatával lehetett a korszakot bejárni. Az OTP ROAértékek éveken át 3-5 százalékos csúcs-mértéke önmagáért beszél, s az elmúlt két év értékvesztései is csak – arányaiban – harmada-negyede a konkurens bankokénak. A megtermelt jövedelem mintegy fele kellett értékvesztésre, s a nyereség jelenleg is minimum tisztesnek mondható. A takarék-kimaradás érthető, de sajnálatos, s a lemaradás végletesnek volt tekinthető. Hisz fő üzlet-

takarékok tisztán, nem fertőzötten kerültek ki a folyamatból, s a kormányzati elképzelések új perspektívát nyitnak. Húsz év után végre a politika is felismerte a nemzetközi szinten bizonyított egyediség-lehetőségeket. A szövetkezet, mint profit-tulajdonos nélküli intézmény, természetes partnere az Államnak, a térség-prioritás alapú gazdaságpolitika szolgálatában. S talán nem véletlen, hogy épp 2008. évben, mintegy válaszul a válságra, a Takarékbank szervezésében elindult a „TakarékPont” program. Önkéntes csatlakozás alapján szerveződik a szoros üzleti integráció projektje, mely remélhetően -a sikerek hatására- egyre szélesebb körben integrálja a takarékokat. Örvendetes, hogy ezévben ismét munkacsoportok dolgoznak a Takarékbanknál, a szektorszerkezet – üzlet/integráció/tulajdon – kérdéseinek korszerű modellje kialakítása érdekében. Újabb esély és remény, hogy immár a negyedeik nekirugaszkodásra – 20 éves késlekedés után – sikerül piacgazdaságkonform versenyképes csoport-modellt létrehozni.

1. sz. ábra A nagybankok mérlegfőösszegének évi növekedési üteme (%) – 2001-2010

50

40

30

20

10

0

int. TKSZ

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

-10

KH ERSTE Raiffeisen

2010

MKB OTP CIB

Unicredit

-20

águkban, a lakossági hitelezésben, a piaci részesedésük az évtized második felére alig ötödére esett vis�sza (23-ról 5 százalékra!). A pénzügyi-gazdasági válság azonban új helyzetet teremtett. A

A felerősödő üzleti integráció kapcsolódhat az állami KKVfejlesztési törekvésekhez. A vákuum-piaci helyzetben valós lehetőségként vizionálható – a Folytatás a 32. oldalon


31

Gazdaság A felerősödő üzleti integráció kapcsolódhat az állami KKV-fejlesztési törekvésekhez. A vákuum-piaci helyzetben valós lehetőségként vizionálható – a piacgazdaságokban szokványnak számító – két/háromszoros mértékű piaci részesedés elérése.

kodva, konstrukciós külső forrásokat helyezzenek ki a takarékok, tulajdonképpen bevált, sikeres modell a legújabb kori bank-történetünkben. Ugyanis az elmúlt két évtizedben a külföldi tulajdonú bankoknak az anya-bankjuk ismételten juttatott alárendelt kölcsöntőkét és párhuzamosan pótlólagos forrásokban is részesítette őket. A kihelyezések révén megszerzett ügyfélkörök üzleteivel elért nyereségek kitermelték a tőkevisszaadás lehetőségét, egyben az üzlet Folytatás a 31. oldalról forráslábát is sikerült megszervezni. piacgazdaságokban szokvány- A folyamat eredményeként többük nak számító – két/háromszoros a marginális piaci részesedésüket mértékű piaci részesedés elérése. meghaladva, meghatározó jelenAzon elképzelések, hogy állami tőségű nagybankká avanzsált. segítséggel – átmenetileg adott A takarékok számára ezen úton – pótlólagos tőkealapra támasz- haladni azonban csak a gazdasá2. sz. ábra A devizahitelek éves növekedés (%), Mrd Ft

2000

Vállalkozók %

Háztartások %

Házt. -md/növ.

1500

1000

500 Háztartások %/év vállalkozások %/év

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

-500

3. sz. ábra A takarékok piaci részesedésének alakulása hitelpiacokon tksz/bankok-hitel

25

tksz/bankok-háztartás

tksz/bankok-vállalkozók

20

15

háztartások takarék-hitelek piaci rész%

10

összes hitel takarék piaci rész%

5 Vállalkozók takarék hitelek piaci rész %

0 2003

32

2004

2005

2006


2007

2008

2009

2010

gi környezet gyökeres javulása, a növekedés, a foglalkoztatás, a stabiljövedelmek, az ügyfelek hitelképessége normalizálódása körülményei közt van perspektivikus lehetőség.

A történések az adatok tükrében Az alábbiakban a vázolt fejlődéstrendek számszerű megjelenítésére vállalkozunk, melyek szemléletesen illusztrálják a történteket. Döbbenetes, és normál üzletmenetekben elképzelhetetlen növekedési ráták láthatók a grafikonon. Az évi 15-25 százalékos mérlegfőösszeg növekedés, és az ütem évenkénti hasonló ütemű ingadozása önmagában jelzi, hogy szervetlen, aktuálkülső, üzletpolitikai megfontolások állnak az eredmények hátterében. Hisz a saját forrásgyűjtés ilyen ingadozásai nem életszerűek, viszont az anyabanki források juttatása okkal magyarázza a tényeket. A folyamat egésze azonban jól jelzi, hogy a bankok által kínált THM-szinteken, tömeges hiteligény kielégítésére nyílt lehetőség. A lehetőségek egészséges és megfontolt mértékének túlszárnyalása és „lufivá” válása jelentkezik a „boom” végét jelentő ütemzuhanásban, sőt jellemzően a mérlegfőösszegek csökkenésében. Ugyancsak döbbenetes és a felelőtlenség vélelmét sugalló, a devizahitelek éves növekedését bemutató grafikon. Az időszak elején a 700 md-os állomány évente hasonló vagy még nagyobb volumenben növekedve ér te el 14-szeresre duzzadt állományértéket. A takarékok egyfelől anyabanki forrás, másfelől szabadpiaci lehetőség hiányában, valamint természetes óvatosság okából kimaradtak a devizahitel üzletből, s ez fő üzletáguk, a háztartások hitelpiacáról való kiszorulásukat eredményezte. Az időszak elején meglevő 23 százalékos piacrész 5 százalé-

Gazdaság

kosra zuhant, az összes hitelből a részesedés 7-ről 4 százalékra mérséklődött. Örvendetes viszont az, hogy a vállalkozói körben nőtt a szerepük, 4-ről 5,4 százalékra. Szinkronban a hitelvolumen felfutással, imponálóan alakultak a nyereségadatok. Míg a takarékok az időszak egészében -hasonlóan a korábbi évtizedhez- tartották az 1 százalékos nyereségrátát, addig a konkurens nagybankok 1,5-2 százalékos, az OTP és a KH 3-5 százalékos extraprofit ROA-eredményt volt képes realizálni az időszak zömében. Az utolsó két évben viszont jellemzően nullázódtak az eredmények, s többen veszteséget szenvedtek el. Az OTP és a CITIBANK (mértékkel hiteleztek) tartják a magas 2 százalékos nyereségszintet, de a KH és BB is tisztes eredményt ért el. Az 5. számú ábra a „karvaly” kapitalizmus magyar megjelenését illusztrálja. Az időszak elején a mérlegfőösszegre vetített félszázalékos céltartalék-képzési kötelezettség még nem túlzottan terheli a jövedelemrátákat. Az időszak végén a 1,5-2-3-4,5 százalékos kötelezettségek a túlzott kockázatvállalást jelzik, s a nyereség elapasztását eredményezik, akár több évre visszamenőleg is, immár a tőke terhére. Végezetül: nem érdektelen a húsz év bankfejlődésére takarékszemmel egy pillantást vetni, hisz az időszak egészében szakmai téma az, hogy a takarékok alulteljesítik lehetőségeiket. A 6. számú grafikon tanúsága szerint érdem, a piaci pozíciók tartása a 4-6 százalékos sávban. Azonban a konkurens nagybankok megtorpanása, visszaesése, különösképp a gazdaságpolitikai szövetség lehetősége új esélyt teremt az újrapozícionálásra. Ez egyrészt gazdaságpolitikai-történelmi felelősség, másrészt lehetőség nagyobbat lépni a modernitás irányába, és megalapozni a jövőbeni tartós piaci helytállást. 

4. sz. ábra A nagybankok adó előtti eredményének alakulása ROA

6,0 5,0 4,0 3,0

OTP CITI

2,0

KH BB Unicredit int. TKSZ ERSTE Raiffeisen 2010 CIB

1,0 0,0

2000

2002

2004

2006

2008

2009

-1,0 -2,0 -3,0 -4,0

MKB

-5,0

5.sz. ábra A nagybankok céltartalék képzése (%) 1,0

0,0

2002

2004

2006

2008

2009

2010 int. TKSZ

-1,0

KH ERSTE OTP Raiffeisen Unicredit CIB

-2,0

BB

-3,0

-4,0 MKB

-5,0

6.sz. ábra Nagybankok piaci részesedés-alakulása 40,0

OTP

KH

MKB

CIB

Erste

TKSZ

Raiffeisen

Unicredit

BB

CITI

35,0

30,0

25,0

20,0

OTP

15,0 KH Erste MKB Raiffeisen CIB

10,0

Unicredit int. TKSZ BB CITI

5,0

0,0

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


33

Integráció

A Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2011. első negyedévi teljesítménye az előző évek első negyedévi adatainak tükrében az adatokat és mutatókat az alábbi értékelés módszertanilag két fő aspektusból vizsgálja meg a gazdálkodás teljesítményét. Ennek fő oka az, hogy a vizsgálat alá vont időhorizonton a taglétszám több időszakban is az Integrációból való kilépés miatt változott meg. Ezért az első megközelítésben az Integráció abszolút számadatai kerülnek kiértékelésre, azaz az adott időpontokban OTIVA tagsággal bíró tagintézmények adatai kerülnek összegzésre. Ez a típusú összegzés azonban jóval kevésbé hasznosak, célravezetőek és pontosak annak megállapítására, hogy vajon az Integráció merre tart, milyen

belső arányeltolódások zajlanak, milyen az eszköz- és forráselemek belső mozgása, vagy milyen eredmény-összetevőkben történtek jelentősebb változások. Persze a sort itt még hosszasan lehetne bővíteni. Éppen ezért a második megközelítésben – a kilépések által módosuló összetételbeli hatások kiszűrése, az adatok ilyen módon történő megtisztítása céljából – kiértékelésre kerülnek az Integráció azon aggregát adatai is, amelyben csak és kizárólag a 2011 március végén integrációs tagsággal bíró tagintézmények adatai szerepelnek minden egyes vizsgálat alá vont időpontra vonatkozóan.

Főbb adatok Az első megközelítésben az Integráció összesített mérlegfőösszege egy év alatt 4,7 %-os növekedéssel 1389,4 milliárd Ft-os volument ért el. A saját tőke 6,4 %-os relatív változással a 109 milliárd Ft-ra, a betétállomány 5,8 %-kal 1166,7 milliárd Ft-ra bővült. A bruttó hitelállomány 1,7 %-os csökkenéssel 619,1 milliárd Ft-ra szőkült. Az adózás előtti eredmény 2,625 milliárd Ft-ra növekedett. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 109,2 milliárd Ft-ot tett ki, ami 7,3 %-os növekedést jelent. Az átlagos

TMM az egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 15,77 % volt, ami magasabb az előző év végi szintnél. A főbb adatok közül kiugró érték a hitelekre elszámolt értékvesztés vonatkozásában volt tapasztalható legutóbb is 13,4 %-os éves növekményével, amellyel 53,2 milliárd Ft-ra gyarapodott ennek volumene. 2011 első negyedévének végére az Integrációt alkotó tagintézmények száma 111 volt, összesen 1506 hálózati egységgel. Az átlagos állományi létszám 7052 fő volt.

Mindenkori OTIVA tagok összesen Főbb adatok (milliárd Ft) Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány Hitelekre elszámolt értékvesztés

2009. 03.

2010. 03.

2011. 03.

2009. 03.

2010. 03.

2011. 03.

1 339,1

1 327,5

1 389,4

1 238,9

1 296,4

1 389,4

99,5

102,5

109,0

91,9

100,3

109,0

1 100,7

1 102,9

1 166,7

1 015,9

1 074,9

1 166,7

620,0

629,9

619,1

572,8

613,3

619,1

41,7

46,9

53,2

38,0

45,7

53,2

Adózás előtti eredmény

3,278

2,570

2,625

3,083

2,536

2,625

Szavatoló tőke

103,6

101,8

109,2

95,7

99,6

109,2

Tőkemegfelelési mutató, TMM (%)

15,30

14,91

15,77

15,34

14,86

15,77

Létszám (fı)

7 546

7 044

7052

7 005

6 949

7 052

Hálózati egységek száma (db)

1 598

1 528

1506

1 475

1 504

1 506

Az Integráció összesített adatait a második megközelítésben vizsgálva (azaz a 2011 március végén is tag tagintézmények adatait összegezve minden idősíkon) megállapítható, hogy a mérlegfőösszeg egy év alatt 4,7 % helyett 7,2 %-kal, a saját tőke 6,4 % helyett 8,8 %-kal, a betétállomány 5,8 % helyett 8,6 %-kal bővült. A bruttó hitelállomány 1,7 %-os csökkenés helyett 0,9 %-kal bővült ebben az összevetésben. Az adózás előtti eredmény 2,6 % helyett 3,5 %-kal növekedett. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 7,3 % helyett 9,7 %-kal bővült. A hitelekre elszámolt értékvesztés

34

Csak a 2011 márciusában élő tagok összesen


vonatkozásában megállapítható, hogy 13,4 %-os éves növekmény helyett a megtisztított adatok 16,4 %-os növekményt jeleznek, amely felhívja a figyelmet a monitoringozás során feltárt eszközösszetétel és eszközminőség problémákra, másrészről megerősítik az ott kapott jelzéseket is. Az Integrációt alkotó tagintézmények hálózati egységeinek száma ebben a második megközelítésben folyamatos emelkedést jeleznek, míg az átlagos állományi létszám vonatkozásában 2010 márciusában kisebb csökkenést, 2011 márciusában a csökkenés helyett kismértékű növekedést mutat.

Integráció Főbb mutatószámok MUTATÓK (nem évesítettek; %) Saját tőke / mérlegfıösszeg Bruttó hitel / mérlegfőösszeg Bruttó hitel / betétállomány Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel Kamatbevétel / mérlegfőösszeg Kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg Jutalék és díjeredmény / mérlegfőösszeg Általános igazgatási költségek / mérlegfőösszeg Személyi jellegő költségek / mérlegfőösszeg ROA (Adózás előtti eredmény / mérlegfőösszeg) ROE (Adózás előtti eredmény / saját tőke) Kamatkülönbözet / Általános igazgatási költségek Mérlegfőösszeg / hálózati egység (millió Ft) Mérlegfőösszeg / létszám (millió Ft)

2009. 03. 7,43 46,30 56,33 6,73 2,61 1,04 0,33 0,89 0,56 0,25 3,30 117,55

2010. 03. 7,72 47,45 57,12 7,44 2,11 0,96 0,30 0,84 0,53 0,19 2,51 114,43

2011. 03. 7,85 44,56 53,06 8,59 1,91 0,98 0,29 0,84 0,54 0,19 2,41 116,56

10/09 103,9 102,5 101,4 110,6 80,7 92,0 92,0 94,6 93,8 79,2 76,1 97,3

838,0 177,4

868,8 188,5

922,6 197,0

103,7 106,2

A főbb mutatószámok közül az adatsorokat az első megközelítés szerint összevetve megállapítható, hogy a legfontosabb hatékonysági mutatók többnyire negatív irányba mutatva alakultak, bár a kép összetett. Kismértékben növekedett a mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya (7,85 %), csökkent a a bruttó hitel-betét arány (53,06 %) és a bruttó hitel és a mérlegfőösszeg aránya (44,56 %). Az összes hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hitelre vetítve jelentősen nőtt (8,59 %). A kamatbevétel és a mérlegfőösszeg aránya ugyanakkor csaknem 10 %-kal csökkent (1,91 %), de a kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya kissé növekedett (0,98 %). A mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény (nyers, nem évesített!) értéke (0,29 %) csökkent. A kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya (116,56 %) nőtt, a személyi jellegű költségek és mérlegfőösszeg (nyers, nem évesített!) aránya (0,54 %) emelkedett. Az adózás előtti eredményből kalkulált ROA és ROE mutatók nem évesített értéke nem érte el a tavalyi év hasonló időszakában elért értékeket. Előbbi 0,19 %, utóbbi 2,41 %-ot ért el az első negyedévben (nem évesítve az adatokat!). A hálózati egységre és a létszámra vetített összes eszköz értéke növekedett az előző évi hasonló adatokhoz képest (922,6 és 197 millió Ft). Az Integrációban az átlagos mérlegfőösszeg meghaladta a 12,802 milliárd Ft-ot.

11/10 101,7 93,9 92,9 115,4 90,8 102,5 96,3 100,6 102,3 97,4 96,0 101,9 106,2 104,5

2009. 03. 7,42 46,24 56,39 6,63 2,60 1,04 0,33 0,88 0,56 0,25 3,36 118,54 839,918 176,869

2010. 03.

2011. 03.

7,73 47,31

7,85 44,56 53,06 8,59 1,91 0,98 0,29 0,84

57,07 7,45 2,10 0,97 0,30 0,85 0,54 0,20 2,53 114,09 861,950 186,546

0,54 0,19 2,41 116,56 922,554 197,017

10/09 104,3 102,3 101,2 112,3 80,8 92,6 92,7 96,3 95,7 78,7 75,4 96,3 102,6 105,5

11/10 101,5 94,2 93,0 115,4 91,1 101,8 95,4 99,5 100,9 96,4 95,2 102,2 107,0 105,6

A főbb mutatószámok közül az adatsorokat a második megközelítés szerint összevetve megállapítható, hogy a mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya (7,85 %) gyakorlatilag ugyanazon a szinten volt, mint a kilépésektől nem megtisztított adatok szerint, illetve a bruttó hitel-betét arány és a bruttó hitel és a mérlegfőösszeg aránya egy fokkal kevésbé csökkent. Az ös�szes hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hitelre vetítve arányosan változott, azaz ugyanolyan értéket vett fel. A kamatbevétel és a mérlegfőösszeg aránya kevésbé csökkent, a kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya kevésbé növekedett, mint az első megközelítésben vizsgálva. A mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény (nyers, nem évesített!) értéke kismértékben ugyan, de jobban csökkent, mint ahogy az az első megközelítésnél volt tapasztalható. A kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya jobban, a személyi jellegő költségek és mérlegfőösszeg aránya kevésbé emelkedett ugyanakkor. Az adózás előtti eredményből kalkulált ROA és ROE mutatók értékei erőteljesebben csökkentek az első megközelítésben tett megállapításokhoz viszonyítva. A hálózati egységre és a létszámra vetített összes eszköz értéke viszont dinamikusabban növekedett az előző évi – és az előző megközelítésben vizsgált – hasonló adatokhoz képest.

Mérlegszerkezet 2009. 03. 2010. 03. 2011. 03. Eszközök összesen 1 339,1 1 327,5 1 389,4 Értékpapírok 408,5 337,2 428,1 Jegybanki és bankközi betétek 233,5 290,8 270,4 Hitelek 578,3 583,0 565,9 Vagyoni érdekeltségek 8,3 7,9 8,6 Aktív kamatelhatárolások, Egyéb aktív elsz.-ok és egyéb eszk.-ök 32,4 27,8 24,5 Saját eszközök 44,2 45,8 47,6 Források összesen 1 339,1 1 327,5 1 389,4 Betétek 1 100,7 1 102,8 1 166,7 Monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek 3,2 5,1 1,6 Felvett hitelek (továbbá hátrasorolt és vagyoni köt.-ek 2009-ig) 104,6 89,4 85,9 Passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások 26,3 22,3 20,9 Céltartalék 4,9 5,3 5,2 Saját tőke 99,5 102,5 109,0

10/09 99,1 82,5 124,5 100,8 95,0 85,9 103,6 99,1 100,2 160,7 85,5 84,9 108,7 103,0

11/10 104,7 127,0 93,0 97,1 108,2 88,0 104,0 104,7 105,8 31,3 96,1 93,5 98,7 106,4

2009. 03. 2010. 03. 2011. 03. 1 238,9 1 296,4 1 389,4 378,0 331,0 428,1 217,0 283,9 270,4 534,8 567,6 565,9 7,6 7,9 8,6 29,7 26,7 24,5 40,5 45,0 47,6 1 238,9 1 296,4 1 389,4 1 015,8 1 074,6 1 166,7 3,10 5,15 1,61 99,5 89,1 85,9 24,0 21,9 20,9 4,6 5,2 5,2 91,9 100,3 109,0

10/09 104,6 87,6 130,8 106,1 103,3 90,1 111,3 104,6 105,8 165,9 89,6 91,5 112,5 109,1


11/10 107,2 129,4 95,2 99,7 108,6 91,6 105,8 107,2 108,6 31,3 96,4 95,1 100,2 108,8

35

Integráció

Mérlegadatok A mérlegfőösszeg 1389,4 milliárd Ft-ra bővült, ami az első megközelítésben +4,7 %, a második megközelítésben + 7,2 %-os bővülést jelez egy év leforgása alatt (a továbbiakban a dinamika százalékos jelölése: +4,7 | +7,2). Eszköz oldalon a főbb sorok közül az értékpapírok gyarapodtak a legdinamikusabban +27,0 | +29,4 , volumenük 428,1 milliárd Ft-ra emelkedett. A jegybanki és bankközi betétek állománya hosszú évek után először csökkent, értékük 270,4 milliárd Ft-ra apadt -7,0 | -4,8 . A hitelek nettó értéke 565,9 milliárd Ft-ra -2,9 | -0,3 , míg bruttó értékük 619,1 milliárd Ftra -1,7 | +0,9 változott (!). Az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értéke évek óta csökken, 24,5 milliárd Ft-ot tett ki az első negyedév végén -12,0 | -8,4. A saját eszközök értéke 47,6 milliárd Ft-ra bővült +4,0 | +5,8. Forrás oldalon a betétek állománya 1166,7 milliárd Ft-ra duzzadt +5,8 | +8,6. A felvett hitelek értéke tovább csökkent, 85,9 milliárd Ft-ot értek el legutóbb -3,9 | -3,6. A passzív kamatelha-

tárolások és egyéb passzív elszámolások értéke 20,9 milliárd Ft-ra -6,5 | -4,9, a céltartalék értéke 5,2 milliárd Ft-ra csökkent -1,3 | +0,2. A saját tőke értéke 109,0 milliárd Ft-ra emelkedett +6,4 | +8,8. A betétállományon belül a lakossági betétek 961,4 milliárd Ft-ra nőttek +4,4 | +7,4 , a nem pénzügyi vállalatok betétei 120,9 milliárd Ft-ra erősödtek +17,3 | +18,6. Eredmény oldalon az Integráció összesített kamatkülönbözete 2011 első negyedévének végén 13,7 milliárd Ft volt +7,2 | +9,. Ezen belül a hitelek kamatbevétele 14,8 milliárd Ft-ot ért el -9,8 | -6,8 , a jegybanki és bankközi betétek kamatbevétele 4,4 milliárd Ft volt +0,2 | +2,6. A fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások 12,9 milliárd Ft-ot értek el az első negyedév végén -15,1 | -12,1. A jutalék és díjeredmény értéke a vizsgált időszak végére 4,0 milliárd Ft-ot ért el +0,8 | +2,1. A működési költségek 11,7 milliárd Ft-ot tettek ki +5,3 | +6,7. Az értékvesztés és céltartalék változása sor +1,9 milliárd Ft-ra változott +24,9 | +29,1. Az adózás előtti eredmény 2,625 milliárd Ft volt a vizsgált időszak végén +2,2 | +3,5 .

A hitelportfólió minősége tovább romlott. Az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák együttes aránya 14,5 A hitelállomány összetételében továbbra is a vállalati szeg- %-ra növekedett az egész hitelportfólión belül. A forint-demens növekedése figyelhető meg mind volumenében, viza összetétel 2011 első negyedévének végére a követkemind dinamikájában, mind pedig mérlegsúlyát tekintve. A zőképpen alakultak: 87,6 %-a forint, 1,9 %-a Euró, 10,5 %-a lakossági hitelek bruttó értéke 262,6 milliárd Ft-ra apadt -4,7 egyéb (CHF) deviza. A megképzett értékvesztés tekinteté| -6,2 , az egyéni vállalkozói hitelek bruttó állománya 64,5 ben ugyanezek az arányok rendre: 92,30 – 0,41 – 7,29 %. A milliárd Ft-ra +0,7 | -5,8, a nem pénzügyi vállalkozások brut- vizsgált időszak végén 53 tagintézmény folytatott devizató hitelállománya 272,1 milliárd Ft-ra +5,8 | +2,7 , az önkor- hitelezést, a legnagyobb arány az Integrációban 38,8 %-os mányzati hitelek állománya pedig 13,1 milliárd Ft-ra +23,8 volt. Tíz százaléknál nagyobb deviza hitelállománya 28 tag| +22,8 gyarapodott. intézménynek volt.

Hitelállomány összetétele és minősége

Hitelállomány összetétele (milliárd Ft)

2009. 03.

2010. 03.

2011. 03.

Összes hitelek nettó

534,8

567,6

565,9

106,1

Összes hitelek értékvesztése

-38,0

-45,7

-53,2

120,3

Összes hitelek bruttó

572,8

613,3

619,1

107,1

Lakossági hitelek bruttó

278,5

275,6

262,6

Lakossági hitelek értékvesztés és értékelési különbözet

-17,6

-21,6

56,5

64,0

Egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek bruttó Egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek év és ért. különb.

11/10

2009. 03.

2010. 03.

2011. 03.

10/09

11/10

99,7

578,3

583,0

565,9

100,8

97,1

116,4

-41,7

-46,9

-53,2

112,4

113,4

100,9

620,0

629,9

619,1

101,6

98,3

98,9

95,3

299,4

279,9

262,6

93,5

93,8

-24,7

122,6

114,6

-19,3

-22,0

-24,7

114,1

112,3

64,5

113,4

100,7

62,7

68,5

64,5

109,2

94,2

-3,2

-3,4

-4,1

105,0

120,3

-3,5

-3,5

-4,1

100,2

114,5

Nem pénzügyi vállalkozásnak nyújtott hitelek bruttó

224,0

257,1

272,1

114,8

105,8

242,8

264,8

272,1

109,1

102,7

Nem pénzügyi váll. nyújtott hitelek év és ért. különb.

-16,5

-20,0

-23,4

121,3

117,3

-18,1

-20,6

-23,4

113,7

114,0

Helyi Önkormányzatok hitelei

8,6

10,6

13,1

122,5

123,8

8,9

10,6

13,1

119,8

122,8

Helyi Önkormányzatok hitelei év és ért. különbözete

-0,3

-0,2

-0,3

81,3

121,0

-0,3

-0,3

-0,3

82,2

116,3

2009. 03.

2010. 03.

2011. 03.

2009. 03.

2010. 03.

2011. 03.

Problémás (átlag alatti, kétes rossz) hitelek bruttó

68,2

77,0

89,6

113,0

116,3

61,4

75,2

89,6

122,3

119,2

Problémás hitelek értékvesztése

-36,2

-42,1

-48,8

116,4

115,9

-32,8

-41,2

-48,8

125,6

118,4

Problémás hitelek fedezeti aránya

53,1

54,7

54,5

103,0

99,6

53,4

54,8

54,5

102,7

99,3

Problémás hitelek és összes hitelek aránya

10,9

12,2

14,5

112,4

118,4

10,6

12,3

14,5

115,6

118,1

Minősített hitelek

36

10/09


10/09

11/10

10/09

11/10

Integráció Tőkekövetelmény A tőkekövetelmény minimális szintje 55,4 milliárd Ft-ra nőtt +1,4 | +3,3 . Ezen belül a vállalkozások tőkekövetelménye 8,8 milliárd Ft-ra bővült +19,0 | +20,1, a lakossági szegmensé 11,9 milliárd Ft-ra -4,1 | -3,1 szőkült, és ezzel szoros összefüggésben az ingatlannal fedezett követelések tőkekövetelménye is 7,4 Tőkekövetelmény milliárd Ft (kivonat)

milliárd Ft-ra apadt -15,3 | -12,0. A késedelmes tételek miatti tőkekövetelmény 3,9 milliárd Ft-ra emelkedett +15,7 | +17,9. Az összes tőkekövetelmény a pozíció-, deviza és árfolyamkockázatra 0,4 milliárd Ft volt -8,8 | -8,8. Az összes tőkekövetelmény a működési kockázatra 11,5 milliárd Ft-ra nőtt +3,4 | +5,3.

2009. 03. 2010. 03. 2011. 03.

10/09

11/10

2009. 03. 2010. 03. 2011. 03.

10/09

11/10

Tőkekövetelmény-minimális szintje

54,1

54,6

55,4

100,9

101,4

49,9

53,6

55,4

107,5

103,3

Összes tőkeköv. a hit.-i, partner, felhíg. és nyitvaszáll. kock.-okra

42,6

43,1

43,5

101,2

101,0

39,1

42,3

43,5

108,0

103,0

7,5

7,4

8,8

99,3

119,0

6,9

7,3

8,8

105,8

120,1

13,9

12,4

11,9

89,3

95,9

12,8

12,3

11,9

96,4

96,9

8,1

8,7

7,4

107,4

84,7

7,7

8,4

7,4

109,0

88,0

Késedelmes tételek

2,3

3,4

3,9

148,1

115,7

2,0

3,3

3,9

168,9

117,9

Összes tőkeköv. a pozíció-, devizaárfolyam és árukockázatra

0,4

0,4

0,4

103,8

91,2

0,4

0,4

0,4

103,9

91,2

11,0

11,1

11,5

100,6

103,4

10,2

10,9

11,5

106,7

105,3

Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések

Összes tőkekövetelmény a működési kockázatra

Tőkehelyzet (I.) – Összes kitettség, éves dinamika (%) (a 2011 márciusában meglévő (111) tagra vonatkozóan) 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 85,0

1003/0903 1103/1003

kitettségi érték kitettség teljesen kockázatokkal korrigált értéke súlyozott kitettség

104,9 106,9

104,5 106,6

108,0 102,9

Tőkehelyzet (II.) – Tőkekövetelmény (%) (a 2011 márciusában meglévő (111) tagra vonatkozóan) 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 85,0

1003/0903 1103/1003

Tőkekövetelmény Tőkekövetelmény Kockázatok fedezésére hitelezési kockázat minimális szintje figyelembe vehető szavatoló tőke

108,0 103,0

107,5 103,3

104,1 109,7

Bankok vs. Integráció_111 Eszközök: Bankok vs Integráció_111 FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK • Bankok összes eszközértéke CSÖKKENT (-2,9%) • Integráció_111 összes eszközértéke NŐTT (+7,2%) • Bankok összes értékpapír eszköze SZINTEN MARADT • Integráció_111 összes ÉP eszköze harmadával NŐTT • Bankok nettó hitelállománya CSÖKKENT (-6,6%) • Integráció_111 nettó hitelállománya SZINTEN MARADT • Bankok vagyoni érdekeltsége CSÖKKENT (-2,6%) • Integráció_111 vagyoni érdekeltsége NŐTT (+8,6%) • Bankok aktív kamatelhatárolása NŐTT (+3,8%) • Integráció_111 aktív kamatelhatárolása CSÖKKENT (-8,4%) Források: Bankok vs Integráció_111 változásindexei FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK • Bankok betétállománya CSÖKKENT (-1,6%) • Integráció_111 betétállománya NŐTT (+8,6%) • Bankok felvett hitelei ERŐTELJESEN CSÖKKENTEK (-13%) • Integráció_111 felvett hitelei KISMÉRTÉKBEN CSÖKKENTEK (-3,6%) • Bankok passzív kamatelhatárolásai NŐTTEK (+7,4%) • Integráció_111 passzív kamatelhatárolásai CSÖKKENTEK (-4,9%) • Bankok céltartaléka ERŐTELJESEN CSÖKKENT (-24,7%) • Integráció_111 céltartaléka SZINTEN MARADT • Bankok SAJÁT TŐKÉJE CSÖKKENT (-2%) • Integráció_111 SAJÁT TŐKÉJE NŐTT (8,8%)

Főbb mutatók: Bankok vs. Integráció_111 változásindexei FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK • Bankok saját tőke ellátottsága kissé NŐTT (+1%) Integráció_111 saját tőke ellátottsága valamivel erősebben NŐTT (+1,5%) • Bankok bruttó hitel-betét aránya magas, de kissé CSÖKKENT (-3,2%) • Integráció_111 bruttó hitel-betét aránya nagyobb dinamikával CSÖKKENT (-7%) • Bankok kamatbevétel per mérlegfőösszege csak kissé CSÖKKENT (-2,4%) • Integráció_111 kamatbevétel per mérlegfőösszege erősebben CSÖKKENTEK (-8,9%) • Bankok kamatkülönbözet per mérlegfőösszege erősebben NŐTT (+7,8%) • Integráció_111 kamatkülönbözet per mérlegfőösszege lassabban NŐTT (+1,8%) • Bankok jutalék és díjeredmény per mfőö értéke ERŐTELJESEN CSÖKKENT (-15,7%) • Integráció_111 jutalék és díjeredmény per mfőö értéke kicsit CSÖKKENT (-4,6%) • Bankok ROA és ROE értéke (bankadó miatt is) FELÉRE ESETT vissza • Integráció_111 ROA és ROE értéke (bankadó ellenére is, kisebb hatással) ALIG CSÖKKENT (-4-5%)


37

Integráció

A TÉSZ-es takarékszövetkezetek 2011. I. negyedévi gazdálkodása a tész csoport összesített mérlegfőösszege a 2011. első negyedévi adatok alapján 7,2 %-os bázisévi növekedéssel meghaladta a 219 milliárd forintot. A saját tőke 9,1 %-os relatív fejlődés mellett a 14milliárd forintra gyarapodott. A csoport adózás előtti eredménye a tavalyi szintet meghaladva 230,8 millió Ft. 2011. első negyedévének végére a Szövetséget alkotó tagintézmények száma 12 volt, összesen 148 hálózati egységgel. Az átlagos állományi létszám 867 főre növekedett.

250 000,00 200 000,00

Mérlegfőösszeg

150 000,00

Saját tőke

100 000,00

Betétállomány Bruttó hitelállomány

50 000,00 0,00

2008.

2009.

2010.

Alapadatok

adatok: millió Ft-ban

Mérlegfőösszeg Saját tőke

2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

2011.03.31

173 113,89

189 365,68

204 696,92

219 440,91

index 2011/2010

index 2011/2008

107,20

126,76

10 799,72

11 624,27

12 810,58

13 978,09

109,11

129,43

144 241,75

150 347,55

165 506,67

178 585,08

107,90

123,81

Bruttó hitelállomány

79 338,20

92 139,58

100 902,68

107 519,97

106,56

135,52

Nettó hitelállomány

Betétállomány

73 694,79

86 243,86

94 088,29

99 488,79

105,74

135,00


191,08

252,24

204,54

230,80

112,83

120,79

Állományi létszám (db)

854

851

864

867

100,35

101,52

Hálózati egységszám db

146

147

148

148

100,00

101,37

Eszköz oldal Az eszköz oldal legtöbb eleménél fejlődés figyelhető meg. A pénztár és elszámolási számlák állománya 17,5% növekmény után 7,45 milliárd forint. Az értékpapírok állománya 5 %-ot meghaladó növekedést mutat, 54,8 milliárdos értéke az eszköz oldal 25 %-át adja. A jegybanki és bankközi betétek növekedése az elmúlt három évet tekintve töretlen, közel 40 milliárdos állománya háromszorosa a bázis időszak eleji értékeknek.

A vagyoni érdekeltségek 24 %-kal növekedtek a tavalyi év során, fejlődésük azonban az elmúlt három évet tekintve nem jelentős, mérlegfőösszeghez viszonyított arányuk továbbra sem számottevő. A nettó hitelkihelyezések 2011. első negyedévének végére – 5,7 % feletti növekedést követően – meghaladták a 99 milliárd forintot. Az 5,4 milliárdos növekmény nagy részét a vállalkozói hitelek fejlődése adja.

Eszközök


2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

2011.03.31

index 2011/2010

index 2011/2008

Pénztár és elsz.számlák

11 139,21

5 622,66

6 333,73

7 452,16

117,66

66,90

Értékpapírok összesen

60 842,76

58 956,00

51 853,30

54 831,49

105,74

90,12

Jbanki és bközi betétek

13 679,46

22 895,01

35 621,16

39 636,91

111,27

289,75

Hitelek

73 694,79

86 243,86

94 088,29

99 488,79

105,74

135,00

10 379,26

16 059,36

16 496,26

16 492,66

99,98

158,90

-5 643,41

-5 895,72

-6 814,39

-8 031,18

117,86

142,31

ebből: deviza hitelek Hitelekre elsz. ÉV Vagyoni érdekeltségek

1 782,31

1 968,96

2 093,04

2 599,91

124,22

145,87

Aktív kamatelhatárolások

2 802,70

4 009,78

3 375,99

3 183,44

94,30

113,58

Egyéb aktív elsz.

2 987,08

2 453,91

2 704,37

3 779,53

139,76

126,53

Saját eszközök

6 185,57

7 215,50

8 397,35

8 316,65

99,04

134,45

173 113,89

189 365,68

204 696,92

219 440,91

107,20

126,76

Eszközök összesen:

Az elmúlt évek hiteloldali növekményének legfontosabb ös�szetevője a devizahitelek gyors terjedése volt, amelyeknek az összes eszközön belüli részesedése 2010. I. negyedév végére 8 százalék fölé nőtt, a teljes hitelállományon belüli részesedése pedig 17,5 százalék fölé. Az elmúlt egy évben azonban a de-

38

2011.


viza alapú hitelek kihelyezése leállt. A gazdasági és pénzügyi világválság által megtépázott svájci frank alapú hitelek helyett az euró alapú hitelek terjedése volt korábban megfigyelhető. Míg 2009. első negyedévének végén a 2,8 milliárd forintnyi euró alapú hitel mellett 13,2 milliárd egyéb (svájci frank) deviza hitelt

Integráció

folyósítottak a takarékszövetkezetek, addig ez a szám 2010-re 6,1 milliárd -10,3 milliárdra változott. Ez az arány a deviza hitel folyósítások leállásával 2011-re sem változott Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a hitelekre elszámolt értékvesztések nagyfokú növekedése mellett sem. Az elmúlt évben 18 %-kal több értékvesztést képeztek a hitelek után a takarékszövetkezetek, így a vizsgált időszak végéig megképzett állomány már közel másfélszerese a három évvel ezelőtti bázis értékeknek. A hitelállományok gyarapodásával párhuzamosan tehát – az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően – a hitelportfolió mi-

nőség is jelentősen romlott. A hitelekre elszámolt értékvesztések bruttó hitelekhez viszonyított aránya 7,46 %-ra nőtt. A takarékszövetkezetek portfoliói a bázis évben 13 milliárd forinttal bővültek. A problémamentes állományok teljes portfolióhoz viszonyított aránya 73,7 %-ról 68,8 %-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a minősített állományok aránya jelentősen (29%) nőtt, köszönhetően jellemzően a külön figyelendő és átlag alatti késedelmes tételek gyarapodásának. A rossz hitelek teljes állományhoz viszonyított aránya 3,88 %-ra nőtt. adatok: millió Ft-ban

Portfolió

2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

2011.03.31

Összesen bruttó 112 303,12 Probléma mentes bruttó 75 507,15 Külön figyelendő bruttó 25 382,68 Átlag alatti bruttó 4 546,31 Kétes bruttó 2 008,25 Rossz bruttó 4 858,79 Minősített állomány 36 796,03 Értékvesztés 5 911,60 ÉV / Össz bruttó % 5,26 Probléma mentes / Össz. Br. 67,24 Rossz / Össz. bruttó % 4,33

121 808,36 80 846,30 29 350,14 4 001,83 2 453,52 5 156,58 40 962,06 6 494,26 5,33 66,37 4,23

149 101,54 109 921,96 26 771,33 3 720,87 2 946,13 5 741,25 39 179,58 7 573,86 5,08 73,72 3,85

162 372,19 111 735,87 34 018,51 7 587,29 2 728,49 6 302,05 50 636,33 8 700,83 5,36 68,81 3,88

Forrás oldal A forrásoldal legmeghatározóbb eleme, a betétek állománya, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest 8 %-kal növekedett és 178,5 milliárd forint feletti értéket mutat. Hé t takarékszövetkezet rendelkezik devizabetétekkel, összes állományuk megközelíti a 8 milliárd forintot, ami 11 %-os fejlődést jelent az elmúlt 12 hónapban. A deviza betétek 99 %-a euró.

index 2011/2010

index 2011/2008

108,90 101,65 127,07 203,91 92,61 109,77 129,24 114,88 105,49 93,34 100,80

144,58 147,98 134,02 166,89 135,86 129,70 137,61 147,18 101,87 102,35 89,71

A betétállomány bővüléssel párhuzamosan – ha minimális mértékben is, de – csökkent a felvett hitelek állománya, 15,5 milliárd forintot meghaladó értéke így is közel másfélszerese a három évvel ezelőtti értékeknek. A TÉSZ-csoport saját tőkéje 9 %-os fejlődés után 14milliárd forint. Valamennyi TÉSZ-csoporthoz tartozó takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 400 millió forintot, így természetesen a törvény által előírt minimum tőkekövetelménynek is magasan megfelelnek.

Források


2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

2011.03.31

144 241,75

150 347,55

165 506,67

178 585,08

107,90

123,81

976,44

2 504,16

7 102,24

7 899,12

111,22

808,97

11 259,64

17 684,56

15 680,37

15 594,33

99,45

138,50

Passzív kamatelhat.

2 696,60

2 419,35

1 899,40

1 650,08

86,87

61,19

Egyéb passz. Elszámolás

2 097,01

2 139,82

2 630,03

2 495,49

94,88

119,00

239,53

197,90

193,19

224,76

116,34

93,83

10 799,72

11 624,27

12 810,58

13 978,09

109,11

129,43

173 113,89

189 365,68

204 696,92

219 440,91

107,20

126,76

Megnevezés Betétek ebből: deviza betét Felvett hitelek

Céltartalék Saját tőke Források összesen:

Eredmény oldal A TÉSZ csoport összesített kamatbevétele meghaladta a 4 milliárd forintot, ami 1 %-os relatív növekedést jelent a tavalyi értékhez viszonyítva. A kamatráfordítások – a kamatbevételeket felülmúló mértékben – 2,3 milliárd Ft-ra csökkentek, amely 13 %-kal marad el az előző évi hasonló adatoktól. A csoport kamatjövedelme mindezek eredményeként 1,7 milliárd Ft, ami a három éves bázis időszak legmagasabb értéke. A jutalék-és díjeredmény mértéke

index 2011/2010

index 2011/2008

8,3 %-kal csökkent, értéke a vizsgált időszak végére 587 millió forint volt. A pénzügyi műveletek nettó eredménye 70 millió Ft, ami jelentősen elmarad az előző évi hasonló adattól. A költséghatékonyság terén fejlődés mutatkozik. Noha kis mértékben ugyan, de nőttek az általános igazgatási költségek, de mérlegfőösszegre vetített aránya (0,7 %) minden korábbi bázisév értékeinél alacsonyabb. A korábbi évekkel ellentétben a kamateredmény meghaladja a működési költségeket.


39

Integráció Eredmény


Megnevezés

2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

2011.03.31

index 2011/2010

index 2011/2008

Kamatbevételek

3 648,02

4 566,91

3 974,75

4 010,86

100,91

109,95

Kamatráfordítások

2 346,55

3 220,00

2 639,05

2 299,60

87,14

98,00

Kamatkülönbözet

1 307,47

1 346,91

1 335,70

1 711,26

128,12

130,88

644,84

621,56

640,51

587,33

91,70

91,08

Pénzügyi műv er.

35,81

129,37

204,55

70,32

34,38

196,37

Egyéb eredmény

-92,12

-87,97

-59,90

-136,65

228,15

148,35

Jutalék- és díjeredmény

Általános ig. költségek

1 366,87

1 472,56

1 463,78

1 546,89

105,68

113,17

Szem. jellegű költségek

785,75

868,88

933,21

976,22

104,61

124,24

Egyéb költségek

581,12

603,68

530,57

570,67

107,56

98,20

Értékvesztés és Ct Vált.

-349,32

-283,46

-353,52

-379,15

107,25

108,54


191,08

252,24

204,54

230,80

112,83

120,79

Adózott eredmény

170,19

233,86

190,42

211,09

110,86

124,03

2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

Saját tőke/ Mfő

6,24

6,14

6,26

6,37

Saját eszköz / Mfö

3,57

3,81

4,10

3,79

Hatékonysági mutatók


2011.03.31

Bruttó hitel / Mfö

45,83

48,66

49,29

49,00

Bruttó hitel / Betét

55,00

61,28

60,97

60,21

7,11

6,40

6,75

7,46

Értékvesztés / Bruttó hitel Kamatbevétel / Mfö

2,11

2,41

1,94

1,83

Kamatráfordítás / Mfö

1,36

1,70

1,29

1,05

Kamatkülönbözet / Mfö

0,76

0,71

0,65

0,78

Jutalékos eredmény / Mfö

0,37

0,33

0,31

0,27

Általános ig. ktg / Mfö

0,79

0,78

0,72

0,70

Személyi költség / Mfö

0,45

0,46

0,46

0,44

Kamateredm. / Ált. ig. ktg

95,65

91,47

91,25

110,63

ROA (AEE / Mfö)

0,11

0,13

0,10

0,11

ROE (AEE / Saját tőke)

1,77

2,17

1,60

1,65

Hatékonysági mutatók 2


Takarékszövetkezet

2008.03.31

2009.03.31

2010.03.31

2011.03.31

1 dolgozóra jutó mfő.

220,25

220,45

236,92

253,10

106,83

114,92

1,74

1,71

1,69

1,78

105,31

102,60

1 dolgozóra jutó műk. Ktg

index 2011/2010

index 2011/2008

1 dolgozóra jutó betét

183,51

175,03

191,56

205,98

107,53

112,24

1 dolgra jutó nettó hitel

93,76

100,40

108,90

114,75

105,37

122,39

1 hál. egységre jutó MFŐ

1 282,33

1 288,20

1 383,09

1 482,71

107,20

115,63

1 hál. egységre jutó betét

1 068,46

1 022,77

1 118,29

1 206,66

107,90

112,93

545,89

586,69

635,73

672,22

105,74

123,14

1 hál. egységre jutó hitel

Hatékonyság A kamatmarge szűkülése a kamateredmény és a mérlegfőösszeg arányának jelentős, tendenciózus csökkenésében is megmutatkozott, de ez a folyamat – köszönhetően a kamateredmény növekedésének – az elmúlt bázis évben megfordulni látszik. Az eszköz-, valamint a vagyonarányos nyereség alakulásában az előző év visszaesés után ismét fejlődés látható. Az 1 dolgozóra eső állományok mindegyikében pozitív

40


változás tapasztalható. Számottevően nőtt az 1 alkalmazottra jutó mérlegfőösszeg, betét- és hitelállomány, de nőtt a dolgozókra vetített működési költségek aránya is. Azon örömteli hír ellenére, hogy a TÉSZ-csoport kirendeltségeinek száma az elmúlt három évben folyamatosan gyarapodott, az egy hálózati egységre jutó mutatók mindegyike szintén növekedést mutat. Terts András

Integráció

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2011. április hó 20. napján megtartott közgyűlése határozatainak kivonata 1/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta az Elnökség beszámolóját az OTSZ 2010. évi munkájáról. 2/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta az OTSZ 2010. évi gazdálkodásáról és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót.

6/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés a 2011. év gazdálkodásának folyamatos könyvvizsgálatával, illetve a 2011. évi beszámoló auditálásával, a KLIRING Kft-t bízta meg az OTSZ könyvvizsgálójaként és megállapította a könyvvizsgáló megbízási díját.

7/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat Az OTSZ közgyűlése jóváhagyta a 2011. évi integrációs reklám3/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat kampány költségvetésének további felhasználását az előterA közgyűlés elfogadta az OTSZ 2010. évi éves beszámoló- jesztésben foglaltak szerint és egyben felhatalmazza az OTSZ jának felülvizsgálatáról és a könyvvizsgálói hitelesítéséről Elnökségét, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően szóló könyvvizsgálói jelentést. döntsön a reklámköltségvetés konkrét felhasználásáról. 4/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés elfogadta a Felügyelő Bizottság jelentését a 2010. évi munkájáról.

8/a/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat Az OTSZ közgyűlése támogatta a Nemzeti Hitelintézeti Programhoz kapcsolódó takarékszövetkezeti kötvénykoncepció megvalósítását, az előterjesztés szerint.

5/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat A közgyűlés megfogalmazta a Magyar Takarékszövetkezeti 8/b/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat Bank Zrt. 2011. április 21-én tartandó közgyűlésén követen- Az OTSZ közgyűlése támogatta a Nemzeti Hitelintézeti Progdő részvényesi magatartásra vonatkozó Integráció-szintű ramhoz kapcsolódó vezetői részjegy/részvényprogram megközös álláspont elemeit. valósítását, az előterjesztés szerint.

Az OTIVA 2011. április 20-i közgyűlése határozatainak kivonata

számolóját, a beszámoló mellékleteit és a 2010. évi költségvetés teljesítéséről készült jelentést.” 5/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat „A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2010. évi beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentést.”

1/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat „A közgyűlés – kétharmados minősített szavazással, az előzetes 6/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat előterjesztésnek megfelelően – jóváhagyta az OTIVA Alapsza- „A közgyűlés elfogadta – a tagok részére előzetesen megkülbályának módosítására vonatkozó javaslatát.” (Az Alap módosí- dött írásbeli anyaggal egyezően – az OTIVA Felügyelő Bizotttott és egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya – mely a Fel- ságának jelentését a 2010. évi munkáról.” ügyelet jóváhagyását követően lép hatályba – megtekinthető az Alap intranetes honlapján, várhatóan 2011. júliustól) 7/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat „A közgyűlés az OTIVA Felügyelő Bizottságának javaslatára 2/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat 2011. május 1-től a 2012. évi éves beszámolót elfogadó közgyű„A közgyűlés – a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli lés hónapjának végéig, 2 évre az OTIVA könyvvizsgálójának a anyaggal egyezően – elfogadta az Igazgatóság jelentését az Know-How Audit Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft-t (2800 OTIVA 2010. évi munkájáról.” Tatabánya, Fő tér 20., MKVK regisztrációs száma: 000573) választja meg, könyvvizsgálatáért kijelölt természetes személy 3/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat Hlogyik Zsuzsa (MKVK reg. száma: 000263),…” „A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA vagyoni helyzetének és likvid eszközeinek alakulásáról készült tájékoztatót.” 8/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat „A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2010. évi koc4/2011.04.20. sz. közgyűlési határozat kázati monitoring és ellenőrzési tapasztalatairól készült je„A közgyűlés megismerte és elfogadta az OTIVA 2010. évi be- lentést.”


41

Integráció

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2011. évi rendes közgyűlésének határozatai A közgyűlés ügyrendi határozatokat hozott: (1-5/2011. számú határozat). A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelentését, valamint a Társaság 2010. évi gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, illetve a könyvvizsgálói jelentést jóváhagyta. A Társaság mérlegfő-összegét 379 milliárd 223 millió Ft-ban, adózás előtti eredményét 716 millió Ft-ban, adózott eredményét 601 millió Ftban állapította meg. Az adózott eredmény 10%-a, azaz 60 millió forint általános tartalékba, továbbá 241 millió forint eredménytartalékba kerül átvezetésre. A fennmaradó összesen 300 millió forint a társaság részvényeseinek – részvényeik arányában – osztalékként kerül kifizetésre. Az egy részvényre jutó osztalék összege 234 Ft, azaz a részvény névértékének 11,7%-a. A Társaság az osztalékot azt követően fizeti ki, hogy a részvényesek az osztalék átutalására a Társaságnak megbízást adtak, megjelölve azt a számlaszámot, amelyre az osztalék átutalását kérik. A köz-gyűlés a Társaság konszolidált beszámolóját jóváhagyta, konszolidált mérlegfő-összeget 380 milliárd 45 millió forintban, a konszolidációs kör számított mérleg szerint eredményét 121 millió forintban állapította meg. A közgyűlés az Igazgatóság tagjai részére a 2010. üzleti évre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

30. § (5) bekezdésében rögzített felmentvényt megadta. A Közgyűlés a felmentvény megadásával igazolja, hogy az Igazgatóság tagjai az értékelt időszakban munkájukat a Társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. (6/1-7/2011. számú határozat) A közgyűlés a Takarékbank Zrt. 2011. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét elfogadta. A közgyűlés egyben felhatalmazta az Igazgatóságot, hogy az üzletpolitikát és az üzleti tervet az év közben bekövetkezett változásoknak megfelelően – a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával – szükség szerint módosítsa. (7/2011. számú határozat) A közgyűlés, illetve a közgyűlésen jelen lévő elsőbbségi részvényesek, két külön szavazással a Takarékbank Zrt. 4 éves stratégiai tervnek módosítását elfogadták. (8/1-2/2011. számú határozat) A közgyűlés a Társaság könyvvizsgáló cégének a 2011. esztendőre az Ernst & Young könyvszakértő céget, vezető könyvvizsgálónak Virágh Gabriellát (audit partner) választotta meg. (9/2011. számú határozat)

Akadémiai közgyűlés határozatai 1/2011.05.18. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte, megtárgyalta és elfogadta a Takarék Akadémia 2010. évi munkájáról, gazdálkodásáról és a költségvetése teljesítéséről szóló beszámolót, valamint a Takarék Akadémia közhasznúsági jelentését. 2/2011.05.18. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés megismerte és elfogadta a Takarék Akadémia Felügyelő Bizottságának 2010. évi munkájáról szóló jelentést. 3/2011.05.18. számú közgyűlési határozat: A Közgyűlés – előzetes ügyrendi szavazások nyomán, kétharmados minősített szavazás keretében, figyelemmel a Szakmai Tanácsadó Testület munkájának szakmai fontosságára és a testületek, tisztségviselők mandátuma összhangjának megteremtésére – jóváhagyta a Takarék Akadémia Alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot a tagok részére előzetesen megküldött írásbeli előterjesztés szerint. 4/a/2011.05.18. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés – titkos szavazással – Brauer Jánost választotta a „Takarékszövetkezeti Akadémia” Oktatási Egyesület elnökévé és egyben az elnökség tagjává, 4 éves időtartamra: 4/b/2011.05.18. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés – titkos szavazással – Dombóvári Lászlót választotta a „Takarékszövetkezeti Akadémia” Oktatási Egyesület ügyvezető igazgatójává és egyben az Egyesület Elnöksége tagjává, 4 éves időtartamra:

42


4/c/2011.05.18. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés – titkos szavazással – Varga Antalt választotta a „Takarékszövetkezeti Akadémia” Oktatási Egyesület Elnöksége tagjává, 4 éves időtartamra: 4/d/2011.05.18. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés – titkos szavazással – az Vida Józsefet választotta a „Takarékszövetkezeti Akadémia” Oktatási Egyesület Felügyelő Bizottsága elnökévé és egyben a Felügyelő Bizottsága tagjává, 4 éves időtartamra: 4/e/2011.05.18. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés – titkos szavazással – Béke Lászlónét és Rózsa Lászlónét választotta a „Takarékszövetkezeti Akadémia” Oktatási Egyesület Felügyelő Bizottsága tagjává, 4 éves időtartamra: 4/f/2011.05.18. számú közgyűlési határozat: A Közgyűlés felhatalmazza a Takarék Akadémia Elnökségét, mint a választás és visszahívás kivételével a munkáltatói jogkört gyakorló testületet, hogy az Egyesület új ügyvezető igazgatójával a munkaszerződést kösse meg, az ismertetett feltételek mellett. 5/2011.05.18. sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatja, hogy a Takarék Akadémia Oktatási Egyesület tagfelvételi kérelmével kezdeményezze a Német Szövetkezeti Hitelintézetek Oktatási Akadémiáját támogató egyesületbe, rendes tagként történő felvételét. Jelen határozat a Német Szövetkezeti Hitelintézetek Oktatási Akadémiájának (ADG) tagfelvételi kérelme benyújtásával egyidejűleg lép hatályba.

TakarékBank hírei  MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram

Bővülő kínálat az MFB-s konstrukciókban a magyar Fejlesztési Bank Zrt. 15 milliárd forintos forrás-kerettel meghirdette az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogramot. A hitelprogram legfontosabb célkitűzése, hogy éven túli – legfeljebb 3 éves, 1 éves türelmi idejű – kedvezményes kamatozású forgóeszköz jellegű forrást biztosítson a halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, továbbá a baromfi- és sertés állattenyésztési ágazat szereplői részére. A hitelt kis-és középvállalkozások, őstermelők igényelhetik, kedvező feltételek mellett, hiszen saját erő nem szükséges, és a szokásos bankári biztosítékok mellett lehetőség van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kedvezményes

készfizető kezességvállalásának igénybevételére. A hitel összege nem lehet kevesebb, mint 1 millió forint és nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelők és halgazdálkodók esetében az 50 millió forintot, termeltetők esetében a 250 millió forintot. A forintban elérhető kölcsön kamata jelenleg maximum 7,73 %/év, rendelkezésre tartási jutalék, előtörlesztési díj nem számítható fel. Kezelési költség legfeljebb egyszeri 1%, ezen felül csak szerződésmódosítási díj terheli az ügyfeleket. A hitelprogramhoz a Takarékbank csatlakozott, így a Takarékszövetkezetek/Bankok részére nyitva áll az út az Agrárfejlesztési hitelek nyújtására.

„Addig nyújtózkodj, amíg a TakarékPont ér!”– avagy dióhéjban a Király Hitelről a takarékpont hálózatban 2011 áprilisától elérhető a Király Hitel, melynek létjogosultságát a fiatalok körében készített felmérések is alátámasztják. A termék sikerességét hivatott növelni, hogy a Király Hitel arca a nemrégiben lezajlott, népszerű X-Faktor tehetségkutató műsor dobogósa, Király L. Norbi.

Mi is az a Király Hitel? Fiatal ügyfeleink* részére fejlesztett újszerű és speciális termék, mely egyesíti a megtakarítás és a szabad felhasználású kölcsön előnyeit. Az Ügyfél ezzel a termékkel kedvező kamatozás mellett takaríthat meg (havonta minimum 3000 Ft, maximum 30 000 Ft összegig) jövőbeni kiadásaira. A megtakarítási időszak végén (6-12 hó) a standard Takarék Classic Prémium Személyi Kölcsön igénylésénél egyszerűbb hiteligénylési feltételekkel és kedvezőbb kondíciókkal juthat a Király Hitelhez (minimum 100 000 Ft maximum 1 000 000 Ft hitelösszeghez).

Az igényelhető kölcsön összege a havi megtakarításokból összegyűlt összeg, és a tervezett jövőbeni kiadás különbözete. A hitel futamideje úgy kerül megállapításra, hogy a hitel törlesztőrészlete – az utolsó kivételével – a rendszeres megtakarítás összegével megegyezzen. Hogyan született a termékötlet? A legfiatalabb banki ügyfelek nagy része nyaralásra, laptopra és autóra gyűjt, miközben a célcsoport harmada az elmúlt két évben 100 ezer Ft-nál is többet tett félre, hogy megvalósíthassa céljait – derült ki egy friss felmérésből, amelyet a Facebook közösségi portál TakarékPont rajongói oldalán, a közösség fiatal tagjainak megkérdezésével készítettünk. A felmérés szerint a fiatalok 84%-a rendelkezik megtakarítással, akár több tízezer forinttal is. A 14-27 éves fiatalok kevesebb, mint 10%-a nyilatkozott úgy, hogy vágyai tárgyát inkább hitelből, vagy baráti kölcsönből finanszírozná, miközben a válaszadók zöme legalább 2-3 hónapig, de legtöbben akár fél évnél is tovább képesek tartalékolni az áhított tárgyért vagy utazásért. Király Hitel marketing A Király Hitel hivatalos arcának Király L. Norbit sikerült megnyernünk, aki a szórólapokon, plakátokon és az on-line megjelenések során is segít a termék népszerűsítésében, tovább erősítve annak sikerességét. Bízunk benne, hogy személyével még közvetlenebb módon érjük el a fiatalokat. Reméljük, ez igazán király lesz! :)

* 14-27. év között (14-18 éveseknek törvényes képviselő hozzájárulása szükséges).


43

 Új szolgáltatás

Befektetések – már interneten keresztül is

Új szolgáltatással bővül a Takarékbank által fejlesztett Internetbank! Július 1-től lehetővé válik a befektetési termékek interneten keresztüli kereskedése!

a takarékbank 2011. július 1-jén elindítja az interneten keresztüli, elektronikus befektetési kereskedőrendszerét. A Bank által fejlesztett Electra Internet Bank rendszer Befektetési moduljának segítségével az ügyfelek egy felületen kezelhetik az értékpapír, a hozzá kapcsolódó pénzszámla, valamint a forint és deviza fizetési számláikat. Az értékpapírmodulban forgalmazhatnak befektetési alapokat, kötvényeket és részvényeket. A tőzsdei tranzakciók esetében a 15 perccel késleltetett utolsó tőzsdei kötési árak segítenek tájékozódni a piac alakulásában. Az értékpapírmodulban az ügyfeleink a normál értékpapír számlájukon túlmenően, a TakarékInvest Nyugdíj – előtakarékossági és az Adófaragó Befektetési Számláikhoz is hozzáférhetnek, melyekre különböző befektetési megbízásokat adhatnak a nap 24 órájában. A Befektetési modul funkciói két lépcsőben kerülnek bevezetésre. Július 1-től a lekérdezési funkciók és limitáras tőzsdei megbízások kerülnek bevezetésre, a többi funkció a 2. ütem része. A már megszokott módon a ’befektetések’ felületen is lekérdezhetővé válnak a különböző számlákon végrehajtott tranzakciók, pénzmozgások, egyéb információk. Az ügyfelek egyszerűen áttekinthetik megbízásaik státuszát és azok múltbeli alakulását is, gördülékennyé, átláthatóvá válik a befektetések kezelése.

Az EIB rendszer árazása nem változik az új funkciók bevezetésével! Úgy gondoljuk, hogy az EIB rendszer kiegészülve a Befektetési modullal, versenyképes terméke lesz a hazai piacnak!

 Széchenyi Kártya Program hiteltermékei

Új Széchenyi termékek a láthatáron A Széchenyi Kártya Program keretében bevezetett Széchenyi Forgóeszközhitel, illetve Beruházási hitel után a Gazdasági Kormányzat határozatában hirdette meg a Széchenyi Önerő Kiegészítő, a Széchenyi Támogatást Megelőlegező, továbbá az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. Az első két hitelkonstrukció az Új Széchenyi Terv pályázataihoz vehető igénybe. Az Agrár Széchenyi Kártya – a

44


Gazdahitel-Gazdakártyához hasonlóan – egy kártyával is elérhető folyószámlahitel, melynek kedvező kamata mellett számottevő előnye a kamat és garanciadíj támogatás. E termékkel a Széchenyi hiteltermékek palettájára már az agrárágazat is felkerült. Az új hiteltermék rövid összefoglalója a következő oldalon lévő táblázatban olvasható.

TakarékBank hírei

Széchenyi Önerő Kiegészítő hitel

Széchenyi Támogatást Megelőlegező hitel

AGRÁR Széchenyi Kártya

Hitel célja:

Az európai uniós források nyújtotta támogatások KKV-k általi könnyebb elérése a pályázatokhoz szükséges támogatás, illetve saját forráson felüli rész biztosításával.

A KKV-k által elnyert európai uniós forrásokhoz történő gyorsabb hozzájutását segíti elő azok megelőlegezése révén.

Szabad felhasználású folyószámlahitel, a hitelkerethez bankkártya kerül kibocsátásra.

Hitel típusa:

Beruházási típusú hitel.

Eseti vagy – hitelintézeti döntés szerint – rulírozó hitel.

Mezőgazdasági és halászati vállalkozások és természetes személyek számára nyújtott szabad felhasználású folyószámlahitel

Devizanem:

Kizárólag HUF

Futamidő:

Minimum 12, maximum 120 hónap.

Minimum 12, maximum 60 hónap (az érintett ügylet futamideje nem haladhatja meg az adott pályázat pénzügyi elszámolás benyújtásának végső határidejét követő 6 hónapot.)

Maximum 3 év

Hitelösszeg:

Min. 500 e Ft, max. 50 m Ft (ezek között 100 ezer forintonként emelkedő összegben.)

Min. 500 e Ft, max. 50 m Ft (ezek között 100 ezer forintonként emelkedő összegben.)

Min. 500 e Ft, max. 25 m Ft (ezek között félmillió forintonként emelkedő összegben.)

Rendelkezés-re tartási idő:

Minimum 2 – maximum 18 hónap.

Minimum 2 – maximum 18 hónap.

Rendelkezésre tartási idő itt nem értelmezhető.

Türelmi idő:

Türelmi idő minimum a rendelkezésre tartási idővel megegyező, minimum 2 – maximum 24 hónap.

Türelmi idő itt nem értelmezhető.

Türelmi idő itt nem értelmezhető.

Kamat:

1 havi BUBOR + 4,5 % kamatfelár

Kezelési költség:

Évi 0,8%, kamat módjára Naptári negyedéves és havi tőketörlesztésre is lehetőség van. A tőketörlesztés lineáris.

Tőketörlesztés: Kamatfizetés:

A 2011-ben megkötött hitelszerződések: • 2 százalékpont állami kamattámogatás és • 50%-os, de legfeljebb évente a garanciadíj vetítési alapja 0,75 %-ának megfelelő mértékű állami garanciadíj-támogatás • Garantiqa kezességvállalási díja: 1,7% • Szerződéskötési díj: 1,0% • Folyósítási jutalék: 15.000,- Ft / folyósítás • Hitelbírálati díj: egyszeri 0,5% • Szerződésmódosítási díj (Hirdetmény szerint)

Egyéb díjak:

Biztosítékok:

A tőke törlesztése a támogatás folyósításából történik.

A hitel visszafizetése a futamidő végén, lejáratkor egy összegben esedékes.

Naptári negyedéves és havi kamatfizetés is lehetséges.

Állami támogatás:

Költségek, díjak:

1 havi BUBOR + 4 % kamatfelár

Naptári negyedéves kamatfizetés lehetséges.

A 2011-ben megkötött hitelszerződések esetén a kamattámogatás mértéke 2 százalékpont

A 2011-ben megkötött hitelszerződések: • 2 százalékpont állami kamattámogatás és • 50%-os, de legfeljebb évente a garanciadíj vetítési alapja 0,75 %-ának megfelelő mértékű állami garanciadíj-támogatás

• Kártyadíj (hitelkeretenként, • Szerződéskötési díj: 1,0% Hirdetmény szerint) • Folyósítási jutalék: 15.000,- Ft / folyósítás • AVHGA kezességvállalási • Hitelbírálati díj: egyszeri 0,5% díj (Hirdetmény szerint) • Szerződésmódosítási díj (Hirdetmény szerint) • Szerződéskötési díj: 1,0%

Különdíj: a számlaforgalom nem teljesítése esetén a vállalt és a teljesített számlaforgalom közötti különbségre 1%. Egyéb díjak: értékbecslés, közokiratba foglalás közjegyzői díja, ingó jelzálogjog esetén MOKK díj, valamint késedelmes fizetéssel vagy a vállalkozás hibájából történő felmondással, a kezességek beváltásával és a behajtással kapcsolatos díjak (Hirdetmény szerint).

• Garantiqa 80%-os kezességvállalása; • Magánszemély készfizető kezességvállalása; • Beszámítási jog/bankszámla terhelési jog; • Felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás valamennyi ismert pénzforgalmi számlára; • Hitelintézeti döntés szerint a vissza nem térítendő támogatás engedményezése; • Alapesetben a beruházás tárgya; a hitelintézet egyedi döntése szerint a beruházás tárgyán túl vagy attól függetlenül opcionálisan az ügyfél minősítésének függvényében plusz fedezet (ingatlan, ingóság) is bevonásra kerülhet; • Futamidő alatt teljesítendő minimum kötelező számlaforgalom.

• Magánszemély készfizető kezességvállalása; • 500 eFt-tól-15 mFt-ig • Beszámítási jog/bankszámla terhelési jog; - az AVHGA 80%-os kezességvállalása a hitel • Felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbí- összegére, zás valamennyi ismert pénzforgalmi számlára; - magánszemély készfizető kezessége • A támogatás Hitelintézetre történő engedmé- - felhatalmazó levél más banknál vezetett banknyezése; Támogatás engedményezése; számlára • Az engedményezési szerződés alapján a tá- • 10- 15 mFt felett fentieken túl opció, 15 mogatás folyósító szervezet kizárólag a Hitel- felett kötelező intézet által meghatározott számlára folyósít- - egyéb, a hitelnyújtó és az AVHGA által elfogaja a támogatást; dott fedezet, a fedezet(ek) alapítványi fedeze• Futamidő alatt teljesítendő kötelező szám- ti értékének legalább a hitelkeret 15 MFt feletti laforgalom; összegét el kell érnie. • Fentieken túl a Hitelintézet egyedi döntése sze- - Az Alapítvány által elfogadható fedezetek: inrint opcionális plusz fedezet (ingatlan, ingóság) gatlan, tehermentes ingóság/vagyon, közrakis bevonható. tárjegy.


45

TKSZ Figyelő  Látszik-e már az alagút vége?

Küzdelmes tíz év után az Eger és Környéke Takarékszövetkezet Szerző: Az Eger és Környéke Takarékszövetkezet három, úgymond „padlót fogott” takaVáradi rékszövetkezet összeolvasztásából jött létre, mégpedig két lépcsőben. 2000-ben Lajos Verpelét és Maklár takarékszövetkezetei egyesültek, s egy év múlva csatlakozott hozzájuk Pétervására, jókora konszolidációval, amiből még 285 millió Ft visszafizetése van hátra. Nem csoda, hogy a takarékszövetkezet egy ördögi körben van: folyamatosan törleszteni kell a konszolidáció során kapott támogatást, de ugyanakkor fejleszteni kellene a termékpalettáját, ha nagyobb nyereségre szeretne szert tenni, amiből tovább lehetne lépni. Ez egy olyan tánc – mondja a takarékszövetkezetet az elmúlt tizenegy évben elnökként, ebből hat éve elnök-ügyvezetőként vezető Gyula Zoltán, – amit gúzsba kötve, összekötözött lábakkal kell járni. tős munkanélküliséggel. A legjelentősebb a volt maklári, vagy ha úgy tetszik, az egri körzet, amely ÉszakMagyarország gazdaságilag legfejlettebb kistérsége.

Az egri bor



Gyula Zoltán

46

a takarékszövetkezet mérleg-főös-

szege az elmúlt év végén 13 milliárd forintot tett ki. A 20 kirendeltségen, s az egri központban 80 fő látja el a munkát. A működési körzetben 40 település található, ebből 19-ben jelen van a takarék. A térség három, világosan elkülöníthető területre osztható. A volt verpeléti térségben a szőlő és borgazdálkodás a jellemző, déli részén, az Alfölddel határosan jelen van a szántóföldi gazdálkodás. A pétervásári térség szegény, jelen-


Az Eger és Környéke Takarékszövetkezetnek 465 tagja van. Korábban 25 ezer Ft volt egy részjegy értéke, de az új előírások miatt ezt leszállították ötezer Ft-ra. A tagok elsősorban a régi ügyfelek közül kerülnek ki, de a dolgozók is általában tagok, s vannak olyan személyiségek, akik „számítanak”, ők is ki akarják fejezni elkötelezettségüket a takarék iránt. Van köztük például jelenleg is országgyűlési képviselő. A tagokat persze, nem az osztalék vonzza, mert azt a konszolidáció miatt nem fizethetnek, hanem inkább a tagsághoz kapcsolódó kedvezmények. Ezek elsősorban a pénzforgalmi számlához, s a bankkártyához kötődnek, illetve kedvező éven túli hitelkonstrukciót ajánlanak, maximum két millió Ft értékben. Vigyáznak arra is, hogy csak megfelelő kontroll mellett lehessen valaki tag.

Az egyik előfeltétel például az, hogy legalább már két éve kell, hogy számlát vezessenek azon ügyfél számára, aki a tagságra tart igényt. A takarék betétállománya 10 milliárd Ft körül mozog, ezeknek túlnyomó többsége, 85-90 százaléka lakosságtól származik. Miután szőlő- és bortermelő vidékről van szó, a betétállomány is fluktuál. A termesztés megkezdése előtt inkább kivesznek a megtakarításaikból, hogy bevásárolják a gazdálkodáshoz szükséges termékeket, ősszel pedig, miután értékesítették a szőlőt, megugrik a betétállomány is. Ezek nagyrészt 3-6 hónapra lekötött betétek, melyeket általában meghosszabbítnak, maximum a képződött kamatot veszik le róla. A tavalyi rossz időjárás furcsa módon jót tett a borkészleteknek. Miután kevés volt az újbor, s annak minősége is hagyott kívánni valót maga után, így kiürültek az addigi felhalmozott készletek. Ez pedig kedvező pozíciót teremthet a jelenleg még jónak ígérkező termésnek. A betétállomány maradék részén a vállalkozók és az önkormányzatok

TKSZ Figyelő

osztoznak. Betéti kamatjaik alakításánál természetesen figyelembe kell venniük a versenytársak – azokból pedig van bőven – kondícióit. Sőt, valamivel jobbat is kell tudni kínálni, hiszen ellensúlyozni kell az évek során kialakult negatív megítélést. A kondíciók kialakításában egyébként jellemzően piackövető magatartást követnek.

Az a fránya devizahitel A hitelállomány 2011. január 01.-én 6,3 milliárd Ft-ot tett ki, s ebből sajnos – mondja sóhajtva az elnök – kb. 2,1 milliárdot tesz ki a devizahitel. Ez eredetileg „csak” kb. 1,5 milliárd Ft lenne, de az árfolyamváltozások hatására – a törlesztések ellenére is – 2011-ben 255 millió forinttal növekedett. Izgatottan várják a kormány javaslatát a devizahitelesek megsegítésére, mert az ő ügyfeleik között is számosan vannak olyanok, akik szinte reménytelen helyzetben vannak. A kockázatok mérséklésére mindenesetre megképeztek 506 millió Ft-os értékvesztést, tavaly egyedül 70,6 milliót. De kérdés az, hogy hathatós állami támogatás nélkül – vagy azzal együtt – milyen mérvű lesz az ügyfelek bedőlése. A rossz hitelállomány egy része a jogelődök öröksége, de hozzájárultak olyan kollégák döntései is, akiktől időközben megváltak. A hitelek kétharmadát a lakosság veszi igénybe, elsősorban Egerben. A lakosság egy jelentős része ugyanakkor igen szegény sorsban él, igénye ugyan lenne a hitelre, de túlságosan magas kockázattal járna a hitelezésük. A vállalkozói és önkormányzati szektor veszi fel a hitelállomány maradék egyharmadát. A vállalkozói hitelek megoszlanak a térségben jelenlévő ágazatok között. Jelentős nagyságrendet képvisel a Széchenyi-kártya hitel. A mezőgazdasági hitelezés az integrációs átlaghoz képest alacsony arányt képvisel, főleg az EU-s támogatások megelőlegezéséből áll. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozások száma jóformán egy kézen megszámolható. Ezek között található szántóföldi

növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó vállalkozás és egy-két szőlővel és borral foglalkozó vállalkozás is. Az egri bor – szoktuk volt mondani – világhírű! Ez ugyan igaz lehet, de az összefogás hiánya miatt, nem tudnak kilépni a piacra. A gazdáknak össze kellene fogniuk az egységes fajta, borfeldolgozás, palackozás, és főleg az értékesítés terén. Külön-külön ugyan lehetnek kiváló boraik, de ezek nem piacképesek, mert nem tudnak egységes minőséget, és elegendő mennyiséget szállítani. Egy konkrét példát említ Gyula Zoltán: kínai delegáció járt Eger városában 2000-ben. Megkóstolták az egri borokat, tetszett nekik, s szerettek volna rendelni belőle. Na, nem egész Kínára, csak Peking egyik kerületére. De még ez a mennyiség is túl nagy volt a helyi termelők számára, így, sajna, kútba esett az üzlet. Pedig nem kihasználni Egerben és környékén a bor értékesítésében rejlő lehetőségeket, több, mint hiba!

Nagy a verseny A takarék 19 önkormányzat számláját vezeti. Hitelezésükben elsősorban a folyószámlahitelezés, illetve a pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása játszik szerepet. De a takarék, különböző kifizetéseket is teljesít az önkormányzatok megbízása alapján. Tizennégy helyen ATM-et is felszereltek, mert igényli ezt a szolgáltatást a helyi lakosság. Ezzel egy időben a kirendeltségeket is felújították. A 15ik felújítása, illetve az ATM beállítása is folyamatban van. A maradék 4 kirendeltség is hamarosan megújul, és/vagy áthelyezésre kerül. A takarékszövetkezet saját tőkéje 950 millió Ft-ot tesz. Ebből 300 milliót képvisel a tagi részjegy tőke, aminek csak egy „szépséghibája” van, hogy 285 millió egy „tagé”, nevezetesen az OTIVA-é. S amit, ugye, vissza kell fizetni. Ne kérdezzük most azt, hogy hogyan (hiszen ez is fejtörést okoz), hanem ki fogja pótolni az így kieső tőkét? Vannak rá a takaréknak elképzelései, s elsősorban a meglévő tag-

sághoz, illetve a megcélzandó jövőbeni tagsághoz szeretnének ezzel a kérdéssel fordulni, de erről még túl korai lenne beszélni – húzza alá az elnök. Az elmúlt év végén 40 millió Ft-os adózás előtti eredményt értek el, s ebből kellene adósságot törleszteni, tőkét emelni, fejleszteni. Ezért is hasonlította az elnök a tevékenységét olyan tánchoz, amit összekötözött lábakkal kell lejteni. Ahhoz, hogy jobb legyen a takarék jövedelmezősége, a tudásba is be kell fektetni. Ezért komoly oktatási programot indítottak el, többek között a Takarék Akadémia segítségével. Sajnos, a takarék anyagi helyzete nem engedi meg, hogy jól képzett, széles ismeretekkel rendelkező munkatársakat vegyenek fel. Ezért rendszeresen helyi, házon belüli oktatásokat is végeznek, s a Fundamenta és a Signal munkatársai is tartottak értékesítési tréningeket. Továbbá, napi szinten használják az e-learning adta lehetőségeket. A képzés célja pedig az, hogy vonzó termékpalettával, versenyképes árakkal megfelelő piacot tudjanak szerezni. Az értékesítést megkönnyítendő – pályázati pénz segítségével – bevezették az Elementa értékesítést segítő rendszert, amely záloga lehet egy újabb informatikai rendszer felé való csatlakozásnak. A verseny miatt a kamatmarzs folyamatosan szűkül, ezért a jutalékos üzletek részarányát kell növelni. Tudjuk – mondja az elnök – hogy az így kiképzett munkatársakat meg is kell tudni tartani, s lehetőségeink függvényében bérfejlesztést is végig kell vinni. Jelenleg a takarék mintegy 10.000 számlát vezet, ebből nyolcezer lakossági, a többi vállalkozói (ezek többsége persze mikró-, és kisvállalkozó). Bankkártyához kapcsoló számlacsomagokat alakítottunk ki, sikerült – nehéz kezdetek után – kereskedőkkel is megállapodni, s ma már kb. 80 POS terminált helyeztünk el náluk. Az ATM-ek kártyaforgalma éves szinten átlagban 40-60 százalékkal nő! Jelenleg működésünk fedezete még 70 százalékban a kamatrésből, Folytatás a 48. oldalon


47

TKSZ Figyelő

Folytatás a 47. oldalról 30 százalékban pedig a jutalékos üzletből származik. Bizonyos az, hogy a jövőben ez az arány változik, s egyre inkább elmozdul a jutalékos üzletág felé. Erre bizonyíték az, hogy csak az elmúlt évben kezdtek hozzá a Signal megbízásából a gépkocsi biztosítási üzletághoz. S mi történt? A HevesNógrádi térségben rögtön az élre kerültek a kötelező biztosítás 2010. évi értékesítése során! Ismertségünket növelni szeretnénk a működési térségünkben – teszi hozzá Gyula Zoltán. Ezért igyekszik a takarék ott lenni minden falunapon, helyi rendezvényen, támogatja a különböző kulturális, sport és egyéb

egyesületi életet. Éves szinten másfél-kétmillió forintot fordítunk ilyen jellegű tevékenységekre. Nem véletlen, hogy sikerült megőrizni mind a tizenkilenc önkormányzat számlavezetését.

A jövő tervei S melyek a takarék tervei a közeljövőre nézve? Az elnök-ügyvezető úgy gondolja, hogy az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy az egri takarék életképes, s az elfogadottságuk is nagyon sokat javult. Erre bizonyíték lehet az, hogy az elnök tagja a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségének, a megyei agrárkamara pedig náluk vezeti a számlát. A helyi, falusi paró-

kiák közül is sokan a takarékot választották a számlavezetésre. Megszűnt a „fekete bárány” kategóriába sorolásuk, talán már csak „szürke bárányok”, de semmi esetre sem szeretnének „áldozati fehér báránnyá” válni. Ennek érdekében csatlakozni szeretnének a TakarékPont rendszerhez, ami versenyképes termék- és szolgáltatási palettát, korszerű know-how-t biztosítana a takarék számára. Ez pedig garancia lenne a továbblépés irányába, s végleg kikerülhetnének a „stigmatizáltak” köréből. Mit lehet ehhez hozzátenni? Kísérje e törekvésüket szerencse, de ne csak a szerencse, hanem a komoly megalapozott minőségi munka is! 

 Interjú Szabados Tiborral, a Savaria Takarékszövetkezet elnökével

„Az ember azzá válik, amit tesz”

Szerző: Sokan azt gondoljuk, hogy a nyugati országrészben, az osztrák határ közelében Csépány könnyebb boldogulni. Nyilván ez sem mindenkire, és nem egyformán vonatkoGyörgy zik. Az itt működő magyar pénzügyi szolgáltató az uniós elvárások miatt még sincs könnyű helyzetben, hiszen nemcsak a magyar konkurenciával, hanem az osztrák bankokkal is fel kell venni a versenyt. Maguk a szolgáltatások miatt is nehéz a talpon maradás, sok igényes külföldi vendég érkezik hozzánk és nagyon sok magyar dolgozik kint. Szabados Tiborral, a Savaria Takarékszövetkezet elnök, ügyvezetőjével beszélgettem aktuális kérdésekről. ott vagytok az élbolyban, a

mérlegfőösszeg alapján a 12. helyen álltok. Mi a Ti specialitásotok? – Dolgozunk, ahogy kell, minden nap új feladatok, új kihívások vannak, mindennap egy harc, amit meg kell vívnunk az ügyfelekért, az ügyletekért, a törlesztésekért. A szolgáltatások minőségét mindenféleképpen a csúcson kell tartanunk. Számunkra nem a magyar viszonyok a mérvadóak, hanem a szomszédos Ausztria viszonyai. Az árakban sajnos nem tudjuk utolérni őket, de törekszünk rá. Ausztriában

48


egy utalást eurocentért végeznek, s főleg a SEPA-nak köszönhetően a megbízások sokkal gyorsabban teljesülnek. Ugyanakkor nálunk mi eurókat fizetünk érte, így kénytelenek vagyunk eurókat felszámítani, s a célbaérés ideje is sokkal, de sokkal hosszabb. Az ügyfél egyszerű módon szembesül vele, mennyit bukik egy ügyleten. A SEPA nálunk 2012. január elsejétől fog elindulni, de az árakban nem gondolom, hogy jelentős változás lesz. A díjtételek csökkentésére nagyon nagy szükség lenne. Az elsők között indultunk a devizával is, ez sem véletlen.

A szomszéd közelsége adottság, amely alkalmazkodásra ösztönzi takarékszövetkezetünket. Ha nem tudjuk a szolgáltatást nyújtani, akkor azonnal el is veszítjük az ügyfelet. Azután, ha van szolgáltatás, de drága, akkor azért… – A saját tőkében már picit hátrébb, az adózás előtti eredmén�nyel pedig még odább vagytok. Miből adódik ez? – Olyan megoldásokat alkalmazunk, amely a holnapi működés záloga. Mi nem tudunk átlag alatti bérekkel embereket foglalkoztat-

TKSZ Figyelő

ni. Mindenképpen olyan kollégákra van szükség, akik innovatívak, akik a klasszikus munkavállalói szinten túl tudnak lépni, akik szeretnék megőrizni a munkahelyüket, és ezért mindent meg is tesznek. Erre azonban csak magasabb bér mellett nyílik lehetőség. A munkaerő piac nyitott, ha az emberek nem találnak munkát, vagy nem éri meg, akkor mennek a szomszédba, így a környezetnek is van bérfelhajtó hatása. Egy olyan közösséget, egy olyan szervezetet kell megteremtetni, ahol szakmailag erős, képzett középvezetői réteg alakul, alakulhat ki, akiknek már áruk van. Úgy érzem, mi alapjában ezt megoldottuk, csupán finomhangolásra van szükség. Munkamegosztás nélkül ma már nem lehet fennmaradni, illetve nagyon nagy kockázattal jár. A ’80-as, ’90-es évekre jellemző, klasszikusnak tekinthető, középvezetői réteg nélküli felállás, ahol szinte minden a felsővezetőkön múlik, egyre kevésbé tartható. A polihisztorok kora lejárt, kellenek a szakemberek, a specialisták. A felhalmozás lelassulásának és a jövedelmezőség szerényebb szintjének másik fő indoka, hogy komoly forrásokat áldoztunk, áldozunk az infrastrukturális fejlesztésekre. A 22 egységből 12-t már felújítottunk, átlagosan 60-70 millió forintot fordítottunk egy-egy filiálé felújítására, korszerűsítésére, amely folyamatos pluszkiadással jár, és a továbbiakban is erre lehet számítani. A szövetkezeti keretek között a jövedelemérdekeltség, a nyereség mellett legalább akkora hangsúlyt érdemel az elfogadottság, vagy az adott mikrokörnyezetbe való beágyazottság, amely ugyancsak áldozatokkal jár. S végezetül, de nem utolsó sorban a gazdasági, pénzügyi válság hatása alól mi sem tudtuk, tudjuk kivonni magunkat.

irányú végzettség, sok a fiatal, és kb. ¼-e férfi. Az ügyfélszolgálaton is egyre több a fiatal, diplomás, nyelvet beszélő kolléga, akiknek már br. 160.000 ezer Ft összegnél indul a fizetésük.

nél közvetlen kapcsolatot kívánunk kialakítani. Az adott egység lesz a találkozóhely, a helyi kollégák látják el a szokásos, vagy klasszikus banki szolgáltatásokat, az egyedi, speciális megoldásokba már a központi kollégák is bekapcsolódnak. A – Az oktatást mennyire preferál- szolgáltatások köre gyorsan bővül, játok? nehéz gyorsan átadni, még nehe – Oktatásra általában sokat köl- zebb gyorsan elsajátítatni ezeket tünk, nincs olyan nap, hogy valaki az információkat. ne venne részt valamilyen képzésben. Mindig van valaki, aki tanul Az ember azzá válik, amit valahol. Sőt kötelezem a kollégáitesz. A tetteink visszahatmat, hogy nyelveket is tanuljanak, és legalább alapfokú ismereteket nak ránk. A jótettek, az erények egyszerezzenek, már csak azért is, hogy re jobbá tesznek bennünket, a rossz a devizaszámla-vezetést el tudjuk indítani. A legfontosabb nyelvek a tettek, a bűnök lehúznak, beszen�német, angol – és a helyi adottságnyeznek bennünket. Tetteink beépülhoz való alkalmazkodás jegyében – horvát és szlovén. Több nemzetinek a személyiségünkbe. Nem tuségi többséggel rendelkező település önkormányzata is partnerünk dunk úgy jók lenni, hogy ezáltal jóvá (horvát, sváb, szlovén). ne váljunk. Nem tudunk úgy töre– Milyen a hálózati megoszlásotok? – A kirendeltség a szolgáltatások egy alapvető, minimális szintjét, a fiók pedig gyakorlatilag teljes banki szolgáltatást képes nyújtani. A SAVARIA Takaréknak 10 kirendeltsége és 12 fiókja van. Az utóbbiak vas megyei városokban vannak. Bizonyos nagyság mellett mindegyik jól megy, egyébként negyedévente vizsgáljuk az egységenkénti jövedelmezőséget. Ezek zömében saját ingatlanok, mindös�sze két bérleményünk van. Induláskor praktikusabb a bérlemény, ha záros időn belül bejön a számításunk, akkor meg kell vásárolni azt vagy egy más ingatlant a közelben. Mi ezt a gyakorlatot követjük.

– Milyen munkamegosztásban dolgoztok? – Jelenleg a központot alakítjuk, erősítjük a végpontok, vagy – Milyen az alkalmazottak szolgáltatóhelyek a fiókok, illetve a köre? nekik alárendelt kirendeltségek. A – 122 alkalmazott van, ennek központ csak a fiókokat látja. Megtöbb mint 35 százaléka felsőfokú maradt az aktív passzív területet végzettségű, meghatározó a szak- felosztása, de bizonyos ügyfelek1

kedni az igazságra, hogy ne váljunk egyre inkább igaz emberré. Nem tudunk úgy hazudozni, hogy ne váljunk előbb-utóbb hazuggá. Tetteink meghatároznak minket.1 – Határon túli formális vagy informális kapcsolatotok van? – Természetesen van, sőt az egyik ilyen látogatásunkra a TakarékBank elnök vezérigazgatóját is meghívtam a közvetlen tapasztalatszerzés végett. A klasszikus banki szolgáltatásokat – pénzforgalmi szolgáltatásokat, utalások, egyenlegek lekérdezését, nyomtatását – átalakítják 0-24 órás önkiszolgáló rendszerré. Érdemes személyesen bemenni a fiókba, mert ha önmagát szolgálja ki az ügyfél, akkor ez számára nem jelent költséget. Ha a fiók kiküldi a papírokat, akkor annak költségeit meg kell fizetnie. Az ATM-ek többsége alkalmas arra, hogy az utolsó havi egyenleg-értesítő kinyomtatFolytatás az 50. oldalon

Böjte Csaba (1959-), ferences rendi szerzetes: Ablak a végtelenre


49

TKSZ Figyelő

Folytatás a 49. oldalról ható. Ha valaki nem nyomtatja ki az egyenlegértesítőjét, akkor postán küldik ki. Az automatizált feladatok mentesítik a kollégákat, amely létszámcsökkenéssel is együtt járhat, vagy változatlan létszám mellett több időt fordíthatnak a minőségi értékesítésre. A klasszikus ügyféltér jelentősége megváltozik, ahogy a készpénzforgalom visszaszorul. Nagyobb fogadóteret alakítanak ki, ahol a szokásos ügyek elrendezhetőek, illetve innen tovább lehet lépni a zárt ajtók mögé, ahol a személyes ügyeket, akár a készpénzügyletek is intézni lehet.

Számomra nagyon szimpatikus volt a kanadai példa, ahol az ügyfél- és a tulajdonosi érdek egybeesik. A megoldás a mérsékelt osztalékban és az adókedvezményben rejlik. Ennek nem mond ellent az sem, hogy ha az ügyfél minél több ügyletben vesz részt, minél több szolgáltatást igényel, annál több visszatérítésre tarthatna igényt.

– Merre mehet tovább az Integráció? – Nekem úgy tűnik, az Integráció rövidtávú céljai eltérnek a hosszútávú érdektől. Inkább a szövetkezeti tulajdoni viszonyokkal foglalkozunk, mintsem az üzletre koncentrálnánk. Amikor a mérlegfőösszeg alapján 5-6%-os piaci részesedésünk van, és a tulajdonrendezés miatt ebből a részesedésből veszítünk, akkor, mi marad… Az ÁFÉSZ-eknél, Tsz-eknél ugyanez lejátszódott, sok évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ-eknek 70 % körüli piaci részesedésük volt, nagyon sokat veszítettek, igaz, így is maradt valami. Eddig a tagokat leépítettük, új ügyfeleket pedig nehezen tudunk szerezni. Most pedig el vagyunk foglalva azzal, hogyan tudunk még több tulajdont szerezni. Szerintem most nem ez a legfontosabb, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amelyben csak a szakmailag felkészült, a szövetkezeti hitelintézet irányába elkötelezett emberek lehessenek vezetők. A részjegytőke (amely folyamatosan változik) és a saját tőke adott aránya sok takaréknál gondot jelenthet. Vannak olyan takarékok, jelentős részjegytőkével, ahol ha ezt kiveszik, akkor a prudenciális megfelelésük is veszélybe kerülhet. Kettős kényszer van, jövedelmezően gazdálkodni, hogy osztalékot lehessen fizetni, és a tőkét pótolni, növelni, hogy a szövetkezet fejlődése biztosított legyen. Ezt egyszerre teljesíteni majdnem lehetetlen. A Basel III. kapcsán nagyobb tőkére lesz szükség. Az is érzékelhető, hogy az állami gazdaságpolitika a hitelintézetek jövedelmezőségét mérsékli, a bevételeit korlátok közé szorítja. A hitelintézetek között verseny van, nekünk most nem szabad feláldozni semmit, hogy rendezzük a tulajdoni viszonyokat. A piacról nem, vagy nagyon nehezen tudunk visszaszerezni részesedést.

– Kivel, hogyan tartod az üzleti kapcsolatot? – Igyekszem mindenkivel jó kapcsolatot fenntartani, ápolni. Tavaly volt egy nagyobb konzorciális próbálkozásunk, de nem jártunk sikerrel. A „Hét Forrás” vállalatcsoportról (~FÜSZÉRT-ről) lett volna szó, az éves forgalmuk kb. 80 Mrd Ft, 2 Mrd Ft hitel kellett volna, de nem tudtuk összeszedni, még a TakarékBank közreműködésével és támogatásával sem. Természetesen nem csak a hitelről, hanem egy tágabb, többrétű szolgáltatáscsomagról lett volna szó. A készpénzforgalom, készpénzellátás ugyancsak kiemelt feladat lett volna. A csekély konzorciális – Miért érdemes ma szövetkezeti készségen bukott el az ügylet. tagnak lenni?

50


– Erre a kérdésre mindenképpen választ kellene találnunk. Ez egy stratégiai tárgykör! Nekünk most 512 tagunk van, és tőlem is rendszeresen megkérdezik ezt. Első megközelítésben az adekvát/evidens válasz a minél nagyobb osztalék lenne. De ez nem hosszú távú szövetkezeti érdek, mert akkor kives�szük a pénzt a rendszerből, veszélyeztetjük a jövőnket. Számomra nagyon szimpatikus volt a kanadai példa, ahol az ügyfél- és a tulajdonosi érdek egybeesik. A megoldás a mérsékelt osztalékban és az adókedvezményben rejlik. Ennek nem mond ellent az sem, hogy ha az ügyfél minél több ügyletben vesz részt, minél több szolgáltatást igényel, annál több visszatérítésre tarthatna igényt. Az ügyfél-tag közös pozíciót kell kialakítanunk nekünk is, amelyben az ügyfél-tag helyzeti előnyhöz juthatna például adómentes költség visszatérítéssel. Ugyancsak adókedvezményt kellene kérni a részjegy-jegyzéshez is. Én ezeket a megfontolásokat mindennél fontosabbnak tartom. Így annak is lenne realitása, hogy a tagi kör bővüljön. A szolgáltatási bevételekből úgy kell visszajuttatni, hogy az ne okozzon veszteséget. Forrásként gondolhatnánk a közösségi alapra is, amit a tulajdonosok / ügyfelek arányában megfelelő szabályzat, megfelelő döntési mechanizmus szerint érvényesíthetnénk. Ezekkel el lehet nyerni az ügyfelek jóindulatát, és el lehet érni a hitelintézet iránti elkötelezettséget. Az adószabályok módosítása nélkül azonban ez nem megoldható! – Kik az ügyfelei a SAVARIA Takaréknak? – Több mint 48 ezer ügyfelünk van, ennek kb. 55-60 százaléka lakossági, a többi vállalkozói ügyfél illetve több mint 30 önkormányzat számláját vezetjük. Zömmel kistelepülésekről van szó, de van közötte városi önkormányzat is. Vas megyére az aprófalvas településszerkezet a jellemző. Itt a néhány ezer lakos

TKSZ Figyelő

egy településen már nagy helység számít. Azon településeken, ahol egységünk van, és az önkormányzatot sikerül megnyerni, ott a tovagyűrűző hatás is érvényesül. A lakossági, vállalkozói és az önkormányzati bizalom gyakorlatilag egymást erősíti. A járulékos ügyfélkapcsolatok kedvezően hatnak. Az önkormányzatok részére rendszeresen, Budapestről hívott előadók részvétel tartunk tájékoztatókat. Vannak külföldi ügyfeleink is, főleg annak kapcsán, hogy az üdülőhelyeken (főleg Bükfürdő környékén) apartmanokat, nyaralókat vásároltak és a nálunk vezetett számlán keresztül fizetnek. A devizát nem csak gyűjtjük, utalni is tudjuk. Talán az elsők között voltunk, akik az önálló devizaszámla-vezetést bevezettük. A loro számlánkat a Takarékbank vezeti, de saját jogon teljesítünk. A devizalikviditás nem véletlenül vetődik fel egyre többet, ugyanis a KKV-ék is aktív kapcsolatokat alakítanak ki külföldön, eladnak és vásárolnak devizában, főleg euro ügyletek vannak, és számolnak, mikor hogyan éri meg váltani. Jogi kényszer a váltásra már nincs. A szövetkezeti hitelintézeti ügyfeleket a szolgáltatás színvonalával talán kevésbé, de az árazással már jobban megnyerhetnénk. Ez persze a jövedelmezőségre is kihat. Valójában ügyfélszintű jövedelemszámítást és ettől függő visszaosztást kellene kialakítanunk. Ezt nyújthatnánk közvetlenül, készpénzben, vagy közvetve, egyes szolgáltatási díjak csökkentésével. A TakarékBanknak van hasonló ajánlata a PIB-esek körében, illetve ilyesmit csinálnak a kanadaiak is. A szövetkezeti hitelintézet fogékonyabb az ilyen áldozatvállalásra, képes önmérsékletet tanúsítani a nyereséget illetően. – Hatósági, fogyasztóvédelmi ellenőrzésetek volt mostanában? – Nálunk is jártak, úgy ahogy máshol is, hasonló eredménnyel. Felgyorsultak az események az üzletben, a szabályozásban, gyorsan

kell tudni alkalmazkodni. A leggyorsabb tájékoztatás a honlapon keresztül oldható meg. Egy kisebb takarék azonban nem annyira tagolt, hogy mindenre jusson idő, így valamelyik hatóság mindig eredménnyel járhat, ha a fiskális szempontok dominálnak. A kivédéshez erős, felkészült integrációs szervek közreműködésére lenne szükség, amelyek nem csak a változásokra, a szabályozásra hívnák fel a figyelmet, hanem konkrét megoldásokat, mintaszabályzatokat készítenének. Ma sok esetben egymás szabályzatait „adjuk kölcsön”, és legfeljebb a fejlécet cseréljük ki benne. Persze hiába rendelkezik valaki egy adott szabályzattal, ha nem a szabályzatban kialakított rend szerint nyújtja, nyújtotta a szolgáltatását, akkor az ellenőrzés során biztosan elbukik. Először a szabályzattól eltérő gyakorlatért, azután a hibás szabályzatért büntetnek. Idesorolható az ügyészségi vizsgálat is. Már azt is érdekesnek tartom, hogy kinél, mit fogadnak el, a legérdekesebb azonban az lesz, amikor visszaellenőrzik a változásokat-változtatásokat. Csak a szakemberek felkészültségével védekezhetünk. A problémák az idő előrehaladtával csak osztódnak. Pár éve nem foglakoztak ilyen mélységben a fogyasztóvédelmi kérdésekkel. Különböző kalkulációkra is szükség van, és ha az ügyfél hátrányára kondíciómódosítást kell életbe léptetni, akkor mindent alá kell tudni támasztani. A PSZÁF ezt bármikor ellenőrizheti. Ezért kell időben a szabályokat lefektetni és annak megfelelő gyakorlatot következetesen folytatni. – Van-e stratégiátok, és ezt hogyan tudjátok lebontani? – Természetesen van, amit évente felülvizsgálunk, frissítünk. Az utolsó évet elhagyjuk, és egy évet hozzáteszünk. A szövetkezeti forma egyébként szerepel benne. A környezetünkben lévő lakosságot, a kis és középvállalkozásokat, az önkormányzatokat, és egyéb szer-

vezeteket komplett pénzügyi szolgáltatással kívánjuk kiszolgálni. – Gondoltatok-e már arra, hogy a méretet növelni kellene? – Természetesen igen, nyilván az lenne jó, ha ez megyén belül sikerülne. Az ország lakosságának mindössze 3-4 százaléka él itt, a gazdasági potenciálja persze ennél lényegesen nagyobb. Megegyezésre azonban nem került sor. Nálunk is érzékelhető, hogy amíg lehet, egyedül maradnak.

Több mint 48 ezer ügyfelünk van, ennek kb. 5560 százaléka lakossági, a többi vállalkozói ügyfél illetve több mint 30 önkormányzat számláját vezetjük. Zömmel kistelepülésekről van szó, de van közötte városi önkormányzat is. Vas megyére az aprófalvas településszerkezet a jellemző. Itt a néhány ezer lakos egy településen már nagy helység számít. – TakarékPont mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket? – A TakarékPont egy lehetőség, de egyelőre nem több. Ha jól megszervezik, ha jól körülhatárolják, akkor olyan üzleti együttműködés nyílhat meg, amely az egyes takarékszövetkezet lehetőségeit jóval meghaladja. Hálózatokban működő ügyfelek jelenhetnek meg a partneri körben. Nincs olyan, aki nálunk jobban lefedné az országot. A Savaria Takarék fiókjai közül a nagyobbak vannak a TakarékPont hálózatban. Az Integrációnak van egy prudens és egy üzleti vetülete. A prudens vetülete előbbre van, mint az üzleti. A TakarékBank vezetésével próbáljuk kitalálni, kialakítani az üzleti vetületet is. Helyesnek tartom az önkéntes megközelítést. Folytatás az 52. oldalon


51

TKSZ Figyelő

tok voltak, amely a temperamentumomban, a racionalitásomban is érzékelhető. 1984-ben végeztem a közgazdasági egyetemen, Pécsen. 1989-óta dolgozom a takarékszövetkezetnél, először főkönyvelőként, és most már 14 éve elnökként. Korábban különböző integrációs tisztségeket is betöltöttem, de jelenleg nem vagyok tagja egyik testületnek sem. Én nem az öncélú hadakozás híve vagyok, hanem praktikus, számunkra hasznos és előnyös dolgokkal kívánok foglalkozni. Hosszú távon gondolkodva a Savaria Takarékszövetkezet érdekeit szeretném minden erőmmel és tehetségemmel képviselni. Most több időm van, például szeretném könyvben feldolgozni a A borverseny (és más ehvas megyei takarékok történetét. 1880-ban már volt Jáki Önsegélyező hez hasonló rendezvény, Egylet, mint szövetkezet. Az alapísport, művészet, film stb.) támogatá- tója Stégmüller János apát volt, aki előbb a Vas megyei Kereskedelmi sát kifejezetten jó gyakorlatnak tarés Iparkamarát alapította, majd a szövetkezetet. Megvan az alapító tom. Érdemes lenne továbbfejleszteni, okirat, ki volt az első FB-elnök, kik hogy a pályázóknak megfelelő nívoltak az igazgatósági tagok stb. vót, rangot, minőséget, a takarékok- De megvannak a jáki, a toronyi, a nádasdi, vagy a csepregi takaréknak megfelelő népszerűséget jelentsen. szövetkezeti anyagok is, fényképekkel, más dokumentumokkal együtt. azon belül is a különböző korosz- Forrásértékű munkát szeretnék léttályokra, és külön azokra, akik dol- rehozni. goznak. Érdemes lenne felmérni a szokásaikat, a fogyasztásaik kielé- – Nehéz ember vagy? gítésének tipikus módjait, helyeit, – Volt, aki azt mondta, hogy tiszés ezeket hogyan lehet pénzügyi tel engem, mert nem az „emberre szolgáltatásokkal becsatornázni. megyek”. Én mindig az ügyért dolSzombathelyen alig néhány he- goztam, dolgozom, hogy előre juslyen fogadják el a PayPass-t. Ere- son. Igyekeztem olyan kollégákkal detileg ezt arra találták ki, hogy körülvenni magamat, akik hozzám nagy tömegben, többször, kisebb hasonló mentalitással rendelkezösszeggel, gyorsan lehessen fizetni nek és a közös ügyért elhívatottak. vele. Ehhez befogadó hálózat kell. A Elvárom munkatársaimtól, hogy a kérdés talányos, „tyúk vagy a tojás”, problémákat tárják fel, és egyúttal „befogadó hálózat vagy az eszköz”? találjanak megoldásokat azok renKétségtelenül, egyik sem létezhet dezésére. A megszületett döntést a másik nélkül. Majd meglátjuk… pedig végre kell hajtani. Ilyenkor a vita le van zárva, teljesíteni kell! – Személyes ambícióid merre ve- Egy német, Raiffeisen bankos úr zetnek? egy alkalommal elismerően szólt – Ami a mentalitásomat illeti, a szervezettségünkről, a felfogáfelmenőim németek illetve horvá- sunkról, amelyet némely német Folytatás az 51. oldalról A formai elem, a megjelenés szükséges, de üzletileg még nem elég. Ha ez hálózat, akkor definiálni kellene, milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni, mennyiért, milyen díjak mellett, és ezt hogyan kell megosztani. A PIB-en ez a folyamat elindult, de mintha akadozna. Mindenféleképpen új technológiák kellenek, amelyek a „Front Office”on megjelenhetnek. A PayPass jó kezdeményezés, de kevés az elfogadóhely. Óhatatlanul adódik a kérdés, mikor fog visszajönni a befektetett pénz? A piacot, az ügyfeleket először szegmentálni kellene. Belátható, hogy a fiatalok közössége is tagolódik, külön a diákokra,

52


bank is megirigyelhetne. Bevallom, ezen magam is meglepődtem, ritkán hallani ilyesmit. – Milyen javaslattal élnél még? – A borverseny (és más ehhez hasonló rendezvény, sport, művészet, film stb.) támogatását kifejezetten jó gyakorlatnak tartom. Érdemes lenne továbbfejleszteni, hogy a pályázóknak megfelelő nívót, rangot, minőséget, a takarékoknak megfelelő népszerűséget jelentsen. Spanyolországban például az olívaolaj az a kiváló termék, amely az ottani szövetkezeti hitelintézetekkel kapcsolatba hozható. Az olívaolaj, mint valami védjegy jelenik meg. Hogy nálunk erre a bor a legalkalmasabb-e, azt nem tudom, érdemes lenne átgondolni, milyen termékek jöhetnének szóba. De bármelyik legyen is az, a kiválasztott termék és a szövetkezeti hitelintézet kapcsolatát profi módon kellene bemutatni, láttatni, amely egymást erősítheti. Nem mellesleg, burgenlandi ügyfeleinkből korábban négyen pályáztak, és hárman nyertek is a kékfrankossal a takarékszövetkezeti borversenyen. Elfogultsággal pedig igazán nem vádolhatnak, Vas megye jellemzően nem bortermelő vidék. A fentiekkel együtt látok a szektorban annyi erőt, hogy előbbutóbb minden a helyére kerül. Véleményem szerint a „Magyar Takarék” image-t sokkal inkább a magyar sportolók, művészek, tudósok, stb, kiemelt teljesítményt nyújtó magyar emberek, vállalkozások támogatásával kellene építeni, sem mint plakátokkal. Kézenfekvő lenne a Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt támogatójává válni, népszerű magyar előadók, művészek országos turnéját támogatni. Ezekben az esetekben nemcsak támogatók, hanem szurkolók, nézők is lehetnénk, netalán ügyfélkapcsolatépítést is megvalósíthatnánk. Természetesen e cikk terjedelmét messze meghaladóan lennének még további javaslataim a jobbítás szándékával. 

TKSZ Figyelő  Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet

Üzletpolitikájuk a folyamatos megújulás Szerző: Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 1957. május 18-a, a megalakulása óta folyamatoHajtun san arra törekszik, hogy mindenben a tulajdonosai, ügyfelei és partnerei segítségére leGyörgy gyen, és a vele szemben támasztott ügyféligényeket maradéktalanul ki tudja elégíteni. A Dél-alföldi régió egyik legnagyobb takarékszövetkezetének működési területe Békés megye középső része. Általános üzletpolitikai elvei közé tartozik a folyamatos megújulás, mind teljesebb körű ügyfélkiszolgálás, a gyors rugalmas ügyintézés, a települések lakói, intézményei pénzügyi igényeinek mind teljesebb körű megvalósítása, mindez helyben, kulturált, modern környezetben. Dr. Hunya Miklós ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. igazgató úr, az alapítás dátumából ítélve, már három éve túljutottak az ötvenedik évfordulón. Forgassuk vissza egy kicsit az idő kerekét: milyen megállapításokat tett az ünnepségen, amelyek ma is érvényesek? – Ha az ötven évre kell visszaemlékeznem, akkor azt mondhatom, hogy a kezdetektől harminc évünket nagyon jó időszaknak ítélhetjük. Aztán jött 5-6, de inkább tíz év, amely rosszabbul sikerült, mivel a szövetkezeti elvektől eltávolodtak. Az utóbbi években pedig vegyes a kép: hol jó, hol kevésbé jó éveket tudhatunk magunk mögött.

Névjegy: dr. hunya miklós 1950-ben szüle-

tett, s az Államigazgatási Főiskola után a jogi egyetemen is diplomát szerzett. De hogy a pénzügyi szakmában is kiismerje magát, elvégezte a bankárképzőt is. A takarék ügyvezető igazgatója 1994 óta, előtte az államigazgatásban és az önkormányzatnál dolgozott. Negyven éve él harmóniában a feleségével, két gyermeket neveltek fel, s négy unokával szaporodott a család.

– Miként értelmezhetjük a jó és a rossz éveket? – A rossz évek akkor kezdődtek, amikor a rendszerváltás küszöbére érkeztünk, vagyis 1988 tájékán. Ekkor az elnököt, Róza Vendelnét nyugdíjazták, és új elnököt választottak Kulik Istvánné személyében. Az új elnököt is elvitte a kapitalizálódás folyamata, így, sajnálatos módon, a takaréknál is összekeveredett a banki tevékenység a vállalkozói magatartással. Személyi ös�szefonódások is tarkították a képet, így a pénzintézeti tevékenységet igen rossz útra vitték. A kétes vállalkozói hitelkihelyezések a takarék pénzügyi helyzetét is megingatták. Olyannyira, hogy 1994-ben, amikor én kerültem a takarék élére, csaknem elölről kellett kezdenünk mindent, hiszen a tőkénk teljesen odaveszett. De ekkor visszatértünk a hagyományos szövetkezeti útra, s az óta lépésről-lépésre haladunk előre. – Úgy tűnik, hogy a stratégia bevált, hiszen ma a régió meghatározó takarékszövetkezetét irányítja. – Való igaz, de ez egyáltalán nem ment könnyen. A szövetkezet mindennapi működésében biztonságra kell törekedni. Tény, hogy 1995-től



az eredményességre is nagy hangsúlyt kellett helyeznünk, hiszen a tőkefelhalmozást végre kellett hajtanunk. Az utóbbi három-négy évben viszont már nincs tőkehozam kényszerünk, s az éves adózott eredményünkkel sem kell szégyenkeznünk, mivel az első tíz takarékok között állunk ezen a téren. Mi egy kicsit másként kezeljük a tagságot, mint más takarékszövetkezet. Az alap-részjegyünk mindössze 10 ezer forint – 2002-ben döntöttünk erről az összegről –, s 2500 tagunk van. Mi elvárjuk a tagok kötődését, akik Folytatás az 54. oldalon


Dr. Hunya Miklós

53

TKSZ Figyelő – Miért mondhatják magukról, hogy a dél-alföldi régió egyik legnagyobb pénzintézete? – Részben attól, hogy jelenleg tíz kirendeltséggel – Gyomaendrődön két fiókkal, Hunyán, Mezőberényben, Csárdaszálláson, Köröstarcsán, Muronyban, Békésen, Bélmegyeren, valamint Békéscsabán – állunk ügyfeleink rendelkezésére. Ez mintegy 45 kilométeres körzetet jelent. S – Hova fér el több száz ember egy- persze, a mérleg-főösszegünk is egy részközgyűlés alkalmával? meghaladja a 25 milliárdot. – A települések művelődési központjaiban. Az egyik legkisebb tele- – Hogyan lehet ezt a területet átpülésünkön, Hunyán csaknem száz látni, jól irányítani? százalékos a tagság megjelenése: – Viszonylag könnyen. A mai inott 150 tag jön össze egy-egy ilyen formatikai háttérrel ez nem jelent alkalommal. gondot, hiszen itt nincsenek földFolytatás az 53. oldalról ennek eleget is tesznek, hiszen részközgyűléseken 70 százalékos részvételt is elérünk. A tagokat arra is ösztönözzük, hogy elsősorban betét és számlavezetés oldalon legyenek kapcsolatban a pénzintézettel. Így viszont a tagság abban érdekelt, hogy mi eredményesen működjünk.



Megújult a bél megyeri kiren deltség is

54

– Ha már Hunya, van-e a neve kapcsán valamilyen történelmi kötődése a településhez? – Nagyon messziről. A nagybátyám feleségének az apja jómódú gazda volt, s ő segítette a falu templomának és iskolájának építését. Először még Endrődszentlászló volt a település neve, de a 40-es évek végén, a távoli rokon tiszteletére, Hunyára keresztelték a falut.


rajzi távolságok. Egyébként a nem túl jó közlekedési utakon, ha egy kicsit kilépünk, akkor félórán-órán belül mindenütt ott lehetünk. – Az eddigiekből úgy érzékelem, hogy Önöknek nagyon fontos, hogy szövetkezetként működjenek továbbra is. Miért? – Jómagam szövetkezeti párti vagyok. Amikor idekerültem, már akkor is kijelentettem, hogy szö-

vetkezeti vezetőként dolgozom, s vállalom a megbízatást. Nincs olyan ambícióm, hogy a szövetkezetet kisajátítsam. A takarékszövetkezetnek már 1972 óta vagyok a tagja, s úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban minden tag, vezető hozzájárult a pénzintézet fejlődéséhez, ami ma is értéket jelent a számunkra. Nem hiszem, hogy a szövetkezet léte egy emberhez köthető, de ahol igen, ott nagy a baj, mert vagy a tagságnak, vagy a vezetésnek és a tagságnak nem volt jó az együttműködése. – De azért is kérdezem ezt, mert a politika sem mindig kedvelte a szövetkezeti formát. – Való igaz, többször is megéltünk ilyen időszakot. Az biztos, hogy a takarékszövetkezetek nem a kolhoz típusú szövetkezeti modellen épültek fel. Mi mindig is a valódi szövetkezést tekintettük megfelelő gazdálkodási formának. A politika persze, nem tesz különbséget a jogi szabályozásban, ami gyakran minket is hátrányosan érintett. Magyarországon a szövetkezeti mozgalom megítélése nem kedvező, ennek rengeteg oka van, amit most nem szeretnék boncolgatni. Én hiszek abban, hogy lehet szövetkezeti formában is jól működni, számos példát tudnék erre is sorolni. De tény, hogy volt időszak, amikor kimaradtunk a szövetkezeti létből, amit a nyugati szövetkezeti társakhoz viszonyítva nehéz, szinte lehetetlen bepótolni. – De lát-e esélyt a lemaradás pótlására? – Esély mindig van. A tavalyi esztendő igazolta, hogy van keresnivalónk, mivel a takarékok jó évet zártak. A kereskedelmi bankokkal igen nehéz felvenni a versenyt, de apró lépésekkel haladhatunk előre. A kormány jól viszonyul a magyar tulajdonú pénzintézetekhez, csak kérdés, hogy ez meddig tart, mert tudjuk, hogy a politika hosszabb távon nem kiszámítható.

TKSZ Figyelő – Jelent-e biztonságot a szövetkezeti forma? – Szerintem igen. Fontos, hogy a tagság tisztán lássa a takarék működését. Mióta vezetem a takarékot, én mindig őszintén elmondtam, hogy milyen helyzetben vagyunk. Jó, alapos, részletes és közérthető beszámolókkal állunk a tagság elé, akik érdeklődve figyelik a mondandónkat. Egyébként küldöttgyűlés dönt (81 tagja van) a stratégiánkról, így nincs takargatnivalónk. – Mikor vált igazán bankká, pénzintézetté a takarékszövetkezet itt Gyomaendrődön, és a régióban? – Úgy gondolom, hogy 20002002 körül. Ekkor értünk el egy olyan tőkeszintet, fejlettségi szintet, szakmai fejlettséget, amikor valódi versenytárssá fejlődtünk a hazai pénzpiacon. – Ön is említette, hogy rendkívül nehéz versenytárs a kereskedelmi bank. Hogyan élik meg Gyomaendrődön ezt a piaci helyzetet? – Úgy, mint mások máshol. Vannak sikereink, kudarcaink ebben a tekintetben. Gyomaendrődön megjelent már a Postabank (amikor még létezett), amelyet mi szorítottunk ki a helyi piacról. Most, újabban a KandH Bank, a Raiffeisen Bank nyi-



tott fiókot a városban. A Raiffeisen fiókot bezárták, a KandH-val hos�szabb távon kell számolnunk, míg az OTP eléggé stagnáló állapotban működik.

lünk. Ez azonban azt is jelenti, hogy oda kell figyelnünk, mit mondunk az ügyfeleknek, hiszen zömében ők is, és mi is helyi lakosok vagyunk. Nem szabad, hogy ha az utcán találkozunk, akkor el kelljen fordulnunk – Mi az oka a sikereiknek? egymástól. Olyan kapcsolatot kell – Több oka van. Nálunk a szemé- tartanunk, ami a bizalmon, megbízlyi állományban minimális a változás, hatóságon alapszik, vagyis csak azt tehát egyfajta állandóságot képvise- az ígéretet mondhatjuk, amit holnapután is betartunk.

Hunya h u n ya köz ség, Békés me -

gye szar vasi kistérségben, Gyomaendrődtől délre, Örménykút és Mezőberény között fekvő település. Hunya környéke ősidők óta lakott hely volt, területén késő bronzkorból származó leletek kerültek napvilágra. A falu a török időkben elpusztult a környező falvakkal együtt, azonban báró Harruckern György ezt is újratelepítette, és 1751-ben az Erdődieknek ado-

mányozta. A későbbiekben Endrődhöz (Gyomaendrőd) tartozott egészen a II. világháború végéig. 1946-ban községgé alakult Endrődszentlászló néven, de hamarosan a lakosság kezdeményezésére felvette egykori jótevője, Hunya József után a Hunya nevet. Római katolikus temploma 1896-ban épült. A templom építéséhez és a temetőhöz egyik lakosa, Hunya József adta a telket a falunak.

Az endrődi központ

– Akkor Önöknél még inkább igaz az a szlogen, amit az integráció is hangoztat: magyar pénzintézet, és néven, nem sorszámmal szólítják az ügyfelet. – Így igaz, és büszkék is vagyunk erre, hiszen ez a sikereink egyik kulcsa. – És mi a másik kulcsfontosságú momentum az életükben? – Az, hogy a technikai fejlesztésről soha nem mondtunk le, ettől soha nem sajnáltuk a pénzt. Gyakorlatilag 2008-ig mindegyik kirenFolytatás az 56. oldalon


55

TKSZ Figyelő

Folytatás az 55. oldalról deltségünket újjáépítettünk, így a megjelenés sem hagy kívánnivalót maga után. Az is előny, hogy mi nem egyesültünk senkivel, s nem volt lökésszerű mérleg-főösszeg növekedésünk. A saját tőként 2,5 milliárd, a tavalyi mérleg-főösszegünk 26,4 milliárdot tett ki. A tőkemegfelelési mutatónk közelíti a 20 %-ot, s csaknem egymilliárdos tőketöbblettel rendelkezünk. Ezek nem rossz számok, de én ennél is jobbat szeretnék elérni, ami persze, a kollégáim körében vitát gerjeszt. Szeretném, ha 10 százalékot meghaladná a tőkeáttételünk, ami további tőkehalmozással és ezzel összhangban lévő növekedéssel lehet csak elérni. – De ez azt is jelzi, hogy a hitelezésüket igencsak óvatosan végezhetik. – Ez igaz, de nekünk alkalmazkodnunk kell a gazdasági körül-

ményekhez. Ma igen nehéz a gazdasági helyzet, Békés megyében ez még hatványozottabban érvényesül, mert itt az ipar jóformán leépült, s a mezőgazdaság a húzóágazat. Azt pedig nem kell mondanom, hogy a mezőgazdaság men�nyire kockázatos, hiszen kitett az időjárásnak. Ezzel együtt, nekünk nincs különösebb problémánk a mezőgazdasági szereplőkkel sem.

elvándorlás, kevés a munkalehetőség. A gazdasági válság hatásai is itt jelentkeztek, sajnos, sok olyan ügyfelünk van, aki nehezen, vagy nem tudja fizetni a hiteltörlesztését. A kormányzati kommunikációt nem tartom szerencsésnek a devizahitelesekkel kapcsolatban, mert úgy tűnik, hogy a rendesen nem fizetők előnyhöz jutnak a rendesen törlesztőkkel szemben.

– Kik alkotják az ügyfélkör meghatározó részét? - A kkv szektor az erős, s ebben a mezőgazdaságiak vannak többségben, mivel 40 százalékot képviselnek. Annak is örülök, hogy sok olyan ipari vállalkozás is működik a körzetünkben, akiket mi csábítottunk ide. A történelmi múltú Kner Nyomdával is van kapcsolatunk. A lakossági szolgáltatásunk színvonala a kornak megfelelő, de ez nem erős nálunk, mert sok a városból az

– Mekkora az Önök deviza hitelállománya? – Nem nagy, mintegy 360 millió forint. Mi rövid ideig mentünk bele ebbe a hitelezésbe, mert nagy kockázatot láttunk benne. Örülök annak, hogy így tettünk.

Gyomaendrőd gyomaendrőd 1982. január else-

jén Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. A több száz éves múltra visszatekintő települések azonos múltja, földrajzi közelségük, a családi és gazdasági kapcsolataik ezer szállal való kötődése az egyesülés erejében rejlő közös jövőbe vetett hit reményével és realitásával számolva készül a harmadik évezred küszöbét átlépni. Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer-feldolgozó iparban található

56


meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az átutazók számára. A város legnagyobb munkaadója az önkormányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humán értelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. A 17 ezres lakosú Körös-parti városon a 46. számú főút és a Budapest-Lőkösháza vasútvonal halad keresztül. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl a szabadidejüket eltöltő vendégek számára.

– Van-e igény a hitelre? – Igény mindig van, de például a Széchenyi Kártya hitelezési kondíciói csak annyival jobbak, amennyit az állami garanciavállalás ad hozzá. E nélkül ugyanis jobb feltételekkel is tudunk hitelt adni a vállalkozóknak. A hiteltermékeink iránt mindig van kereslet, de azt látjuk, hogy a vállalkozások tartalékai elfogytak, s a forgótőke igény megnőtt. Nem tudjuk még, mit hoz az Új Széchenyi Program, a vállalkozásaink eddig sikerrel pályáztak, reméljük továbbra is így lesz. A kkv szektor sajnos nem tőkeerős, így az önrész biztosításában is nyújtunk segítséget. Az nekünk is jó, ha egy vállalkozáshoz pénz kerül. A kölcsönös együttműködésre nagy szükség van, e nélkül mi sem maradnánk talpon. – Végezetül: milyen közeli-távolabbi terveink vannak? – Éppen most döntöttünk arról, hogy a termékpalettánkat bővítjük. Ennek megvalósításán dolgozunk, de az informatikai rendszerünket korszerűsítenünk kell. Jobb, gyorsabb, működőképesebb rendszerre kell átállnunk, mert ezzel tudunk versenyben maradni. A banknál mintegy százan dolgozunk, s már készülünk a Basel III. követelményeinek a megfelelésére. 

Takarék Akadémia  Várjuk hívását!

Érdeklődés, tanulási vágy, nyitottság Szerző: Amikor arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy „Milyen a Takarékoknak tréninget tartaSzilvágyi ni?”, nem sokat töprengek. Nagyon sok szervezetnek volt már szerencsém fejlesztési Beatrix projektek kapcsán dolgozni (1997 óta volt erre bőven alkalmam…), és bizony a vállalati kultúra mindig bekúszik egy-egy tréning hangulatába is. A Takarékokéba is… a takarék Akadémia gyakran hirdeti, hogy rugalmasan, adott Takarékszövetkezet igényeihez igazodva állítja össze a képzéseit. Az alábbi összeállítás ezt híven tükrözi. Jól látható, hogy ugyanaz a téma más-más létszámmal (csoportos vagy egyéni fejlesztés), más-más módszerrel (tréning, coaching vagy tanácsadás), más-más időtartamban, stb. került feldolgozásra az elmúlt időszakban. Az egyéni igények felmérése tehát, fontos szempont a Takarékszövetkezettel való együttműködésünk során. A fenti fejlesztéseket mindig a szerint alakítjuk ki, hogy adott Takarékszövetkezetben konkrétan milyen irányba kívánnak lépni. Hiszen a Ta-

karék Akadémia fő feladata abból áll, hogy a Takarékszövetkezetek stratégiai céljait támogassa. „Milyen a Takarékoknak tréninget tartani?” Ahogy a fenti ábra is mutatja, a Takarékszövetkezetek nyitottak, és fejlődni kívánnak, melyhez több eszközt, így a képzés több formáját is bevonják a cél elérése érdekében. A képzésen részt vevő kollégákra jellemző a tanulási vágy, és sokan ugyan elmondják, hogy „már 20 éve ezt csinálják”, mégis örülnek a frissítésnek, az új ismereteknek és az új megközelítéseknek egyaránt. Az általános hangulatra jellemző a vidámság, amely segíti a tanulást, utat nyit az ér-

CSOPORTOS FEJLESZTÉSEK Tréning

Témakörök: - Banki termékek és szolgáltatások hatékony értékesítése (2 nap) - Szakmai kommunikáció (1 illetve 2 nap) - Toborzás, kiválasztás (1 nap) - Változáskezelési workshop (1/2 nap) - Kirendeltség vezetők fejlesztése (2 nap) - Vezetői csapatépítés (2 nap)

EGYÉNI FEJLESZTÉSEK Coaching, Tanácsadás

Témakörök: - Toborzás, kiválasztás (1 nap) - Prezentációs technika (6x3 óra) - Kirendeltség vezetők fejlesztése (5x3 óra)

deklődésnek; a képzésekkel szembeni ellenállás ritkán jelenik meg. A munkaerő hatékonyságának támogatását biztosítja képzéseink széles körű skálája, mellyel a jövőt velünk közösen építeni szándékozó vezetők folyamatosan élnek. Természetesen itt kevés a hely arra, hogy minden tapasztalatomat megoszthassam Önnel, kedves Olvasó, de kérdéseit közvetlenül is felteheti nekünk. Várjuk hívását! Dombóvári László, ügyvezető igazgató (dombovari.laszlo@takarekakademia. hu; 06 20 970 9559) Szilvágyi Beatrix, tréner, coach, tanácsadó (szilvagyi.beatrix@takarekakademia. hu; 06 30 393 4830)

Személyi hír Polyák Andrea, az OTSZ volt kommunikációs munkatársa 2011. május 1-től a Takarék Akadémia oktatási asszisztense lett.

Kik vették igénybe: Balaton-Felvidéki Takarékszövetkezet, Bükkalja Takarékszövetkezet, Forró és Vidéke Takarékszövetkezet, Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet, Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet, OTIVA, Solt és Vidéke Takarékszövetkezet, Szabolcs Takarékszövetkezet, Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet, TakarékBank Zrt., Takarékszövetkezetek Pest Megyei Szövetsége, Tiszavasvári Takarékszövetkezet, Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet, Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet, Zirci Takarékszövetkezet


57

Takarék Akadémia

Tisztújító közgyűlés a Takarék Akadémián Négy évre ismét bizalmat kaptak az irányító testületek tagjai Május 18-án tartotta évi rendes közgyűlését a Takarék Akadémia. A 2010. évi Közhasznúsági Jelentés elfogadása mellett az oktatási intézmény legfőbb döntéshozó szervének meg kellett választania az Elnökség és a Felügyelő Bizottság elnökeit, tagjait és az ügyvezetőt. A tagság 94%-át kitevő megjelentek egyhangúlag újraválasztották a tisztségviselőket. (Nevük magazinunk …. oldalán, a „Takarék Akadémia Közgyűlési határozatai” címszó alatt olvasható.)

Számvetés: 2009-2011. félidő… Hagyományosan itt egy – szerencsés esetben tömören fogalmazott, olvasmányosra szerkesztett, két hasábos – szöveges értékelés következne. De ettől most megkíméljük kedves olvasónkat. Régebben úgy mondtuk: távirati stílusban. Manapság inkább: „SMS tömörséggel” köszönjük meg az együttműködést!

TOP 5 (1.)

(akik a legtöbbet áldoztak képzésre az Akadémiánál)

Fókusz Lövő és Vidéke Veresegyház és Vidéke Szabolcs Völgység-Hegyhát

TOP 5 (2.)

(akik méretükhöz képest a legtöbbet áldoztak képzésre az Akadémiánál)



Zajlik az ügyveze tők vizsga Eredményhir detésre várva 

Gratulálunk az elmúlt két év során a Takarék Akadémiánál sikeres vizsgát tett csaknem 2000 tanfolyami résztvevőnek!

Veresegyház és Vidéke Felsőzsolca és Vidéke Lövő és Vidéke Rakamaz és Vidéke Bükkalja

Köszönjük… – az OTSZ-nek, hogy munkatársai adják az Akadémia „hátországát” – hogy bevételének 5%-ával közvetlenül az oktatást támogatta

– az Oktatási Alapítványnak, hogy a kiemelt tanfolyamokat igénybe vevők 20% további kedvezményben részesülhetnek, valamint a fejlesztésre adott közvetlen támogatásokat

– oktatóinknak, akik fő munkájuk mellett, szabadidejükből áldozva vállalnak szerepet az Integráció előmenetelében

– a „szürke eminenciás” takarékszövetkezeti vezetőknek, akik tananyagainkhoz és tanfolyami tematikáinkhoz fűzött szakmai észrevételeikkel segítik munkánkat

– a Szakmai Tanácsadó Testület tagjainak, hogy javaslataikkal, tanácsaikkal lendítik előre az Akadémia kerekét

– a Takarékbanknak és az OTIVÁnak, hogy megrendeléseik által megtisztelték bizalmukkal intézményünket

– azon tagintézményi vezetőknek, akik fontosnak tartják a náluk felhalmozott szakismeret közreadását, segítik a „területi oktatói hálózat” kialakítását

58


Kitekintés  Helsinkiben jártunk

Szövetkezeti bankok Finnországban Szerző: A Takarékszövetkezeti Integráció választott tisztségviselői, valamint a három csúcsszerv Váradi vezetői tanulmányutat tettek 2011. június 8-11. között Helsinkibe, ahol az OP-Pohjola Lajos Szövetkezeti Bank Biztosító Csoport tevékenységeit vizsgálták, illetve előadásokat hallgattak meg a szervezet vezető tisztségviselői tolmácsolásában. Az OP-Pohjola Csoport a szoros integrációt képviselik, az ún. „Rabobank modell” alapján dolgoznak. Ez a modell a jelenlegi magyar működési modelltől meglehetősen távol esik, de tanulságul szolgálhat, ha nem is mindenben, de minden bizonnyal hatékonyságában. A bemutatott előadások anyagait hazahoztuk, s azokat magyar fordításban minden takarékszövetkezetnek eljuttatjuk. A látogatásról néhány képet mellékelünk. A továbbiakban pedig előzetes ismertetőt adunk a finn szövetkezeti bankokról. az első szövetkezeti pénzintézet Finnországban a 20. század elején jött létre, alapítója a finn szövetkezeti mozgalom atyja, Hannes Gebhard. Ezt a pénzintézetet a Raiffeisen modell alapján hívták életre. A kezdeti időkben a helyi pénzintézetek – a tagok betétjein túl – forrásaikat a csoport központi intézményétől, a Szövetkezeti Társaságok Kft-jének Kölcsönalapjától (OKO) biztosították, mely közalapokat juttatott el a helyi intézményekhez. 1920-ban lehetővé tették ezen intézmények számára azt, hogy kiszélesítsék ügyfél bázisukat, s nem-tagoktól is fogadhassanak betéteket. Néhány évvel később létrehozták a Szövetkezeti Bankok Garancia Alapját, hogy a

40

kockázatokat kölcsönösen viseljék, de ez önkéntes alapon történt (a garancia alaphoz való törvényileg kötelező részvételt jóval később, az 1970-es években vezették be). A második világháború előtt piaci részesedésük a betét- és hitelállományból alig haladta meg a 10%ot, de a század második felében kölcsönállományuk folyamatosan bővült (lásd az 1. számú ábrát). Tevékenységeik látványos növekedésére 1945 és 1950 között került sor, amikor a finn kormány közvetítőként használta a szövetkezeti banki szektort arra, hogy a Szovjetuniónak átengedett területekről kitelepült személyek számára eljuttassák a kölcsönöket.

1. számú ábra – A hitelezési piaci részesedés 1902-2010 között százalékban

35 30 25 20 15 10 5 0

1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Forrás: OP-Pohjola Csoport (2009.)

Történelmük során a finn szövetkezeti hitelintézetek szolgáltatásaikat elsősorban vidéken nyújtották, s ezen belül is a kis mezőgazdasági vállalkozóknak, farmereknek. Ez a szűk ügyfél réteg először piaci részesedésük időleges csökkenéséhez vezetett az 1950-es években, elsősorban a háború utáni időszak intenzív városiasodási folyamata miatt. Ezt felismerve, az 1960-as években a hitelszövetkezetek elkezdték szolgáltatásaikat a városi területeken is kínálni, a teljes népesség számára, hozzásegítve őket piaci pozícióik visszanyeréséhez. Az 1980-as évek végén az északi országokban, így Finnországban is, a hazai és külföldi eladósodottság történelmi magaslatokba került. Finnország külső adósságállománya majdnem elérte az ország GDP-jének felét, miközben ez csak 15% körül mozgott az 1980-as évek elején. A lakásárak ugyancsak történelmi csúcsokat döngettek, a lakáscélú kölcsönök évente több mint 20%kal növekedtek 1985-1990 között. Párhuzamosan ezzel az óriási hiteláramlattal, növekedtek a rossz hitelek is, s ez különösen problémás Folytatás a 60. oldalon


59

Kitekintés 2. számú ábra – A helyi bankok konszolidációja Finnországban 1000 800 600 400 200 0

1997

98

99

00

01

02

Branches

03

04

05

06

07

400 350 300 250 200 150 100 50 0

Member banks

Forrás: OP-Pohjola Csoport (2009.) (Branches-fiókok, Member banks tagszervezetek) 

Markku Koponen, a finn bank csoport alelnöke ismertette a finn szövet kezeti bank struktúrát, Váradi Lajos tolmá csolása se gítségével

Folytatás az 59. oldalról volt a kereskedelmi jelzálog piacon. A Szovjetunió összeomlása pótlólagos problémát jelentett, mely gyakorlatilag 15%-kal vágta vissza az ország exportját. Az eredmény egy túlfűtött gazdaság és egy gyengülő bankszektor lett, ami az ország fizetőeszközének, a finn márkának jelentős leértékelődéséhez, s a banki tevékenységek erős visszaeséséhez vezetett az 1990-es évek elején. A válság a bankszektor lényeges átrendeződéséhez, és a mai, modern szövetkezeti modell megszületéséhez vezetett. Sok kisebb szövetkezeti bankot átszerveztek, s új szövetségbe tömörítették. Az újonnan kialakult csoport a válságból meg-



Munkában a váltótol mács, Papp Dániel a nemzetközi kapcsolato kért felelős munkatárs

60

nagyobbodva került ki, mivel átvették a takarékpénztárak műveleteit is. A bankszektor egészében véve, koncentráltabb lett. 2009 végén a legelső három bank (azaz a Nordea Bank Rt, az OP-Pohjola Szövetkezeti Csoport és a Pohjola Bank Rt.) teljes eszközállománya a teljes bankszektor háromnegyedét teszi ki.


A végrehajtott reformok egyrészt válaszul szolgáltak a válságra, másrészt az európai direktívák átültetését szándékolták, kikövezték az utat a bankszektor konszolidációjához. 1997-ben létrehozták az OP Bank Csoportot, mint a csoport központi szervét, ami a csoport központi műveleteit egyetlen intézményhez integrálta. (Megjegyzés: az OP-Pohjola Csoport mellett létezik a szövetkezeti bankoknak egy második csoportja, a Finn Helyi Szövetkezeti Bankok Csoportja, amely 42 független, főleg vidéken található bankból áll.) Időközben további egyesülések és akvizíciók eredményeként (melyek közül néhányat a felügyeleti hatóságok kényszerítettek ki), a kereskedelmi bankok száma csökkent. A szövetkezeti bankszektoron belül ez a „konszolidációs csata” a helyi bankok és kirendeltségek számának esésében volt tetten érhető (lásd a 2. számú ábrát). A helyi bankok száma a z 1997.évi 250-ről 229re csökkent 2007-re. 2005-ben az OP Csoport többségi részvényese lett a Pohjolának, ami piacvezető a nem-életbiztosítási területen. 2007-ben a két csoport létrehozta az OP-Pohjola Csoportot, melynek keretében a Pohjola Bank Rt. változatlanul tőzsdén jegyzett vállalkozás, amit részben a csoport központi és helyi bankjai tulajdonolnak. (A tőzsdén jegyzett részvények szavazati joggal bírnak, de másként súlyozzák azokat, mint a csoporton belüli részvényeket. A csoport központja, az OP-Pohjola Csoport

Központi Szövetkezet a teljes szavazatállomány 56,9%-át ellenőrzi, a helyi bankok pedig 13,2%-ot. A maradékon /30%/ a jegyzett vállalkozás által kibocsátott részvények vásárlói rendelkeznek.) 2001-ben került sor a szektor reformjára, a szövetkezeti bankokról és más szövetkezeti formában működő hitelintézetekről szóló törvény elfogadásával, 1504/2001 szám alatt. (Ezen túl, általános rendelkezéseket találhatunk a Szövetkezeti Törvényben (1488/2001) a szövetkezeti intézményeket illetően, ezek szabályozzák a tagságot, a tagok korlátolt felelősségét, felvételt, belső felépítést, az igazgatóságot, a beszámolási kötelezettségeket, stb.) Az új szabályozás szerint az OP Pohjola Csoport Központi Szövetkezete a helyi bankok felett felügyeleti és ellenőrzési joggal rendelkezik a likviditást, a fizetőképességet és a kockázatkezelési gyakorlatukat illetően. Ezen felül a központi intézmény és a helyi bankok konszolidált csoportot alkotnak, vagyis közösen felelnek egymás adósságaiért és kötelezettségekeiért, azaz: közös a felelősségük. Ezt a kölcsönös támogatási rendszert hangsúlyozza a magasan integrált szerkezet. Valójában egyetlen helyi bank sem mehet csődbe; az egyetlen lehetséges csőd az, ha a csoport, mint egész megy csődbe. Ez a modell hasonlít a holland Rabobank modelljéhez, amely kombinálja a likviditáskezelést a helyi döntés hozatallal. (Az egyre szorosabbá váló integráción belül a helyi szövetke-

Kitekintés

zeti bankok közül néhányan úgy döntöttek, hogy kívül maradnak az újonnan alakult csoporton.) Ma az OP-Pohjola Csoport banki és beruházási intézményeit a mintegy 1.3 millió tag birtokolja (lásd a 3. sz. ábrát). A csoport magas fokon integrált szerkezet nyilvánvalóvá válik tulajdonosi szerkezetéből. A tagok közvetlenül gyakorolják jogaikat azáltal, hogy a közgyűlésen szavaznak, vagy pedig, bizonyos döntések esetében, küldötteik szavazata révén. (A tagok fő feladata az, hogy megválasztják a 220 helyi bank felügyelő bizottságai tagjait, egy tag egy szavazat alapján. A felügyelő bizottságok a maguk részéről kiválasztják a végrehajtó bizottsági tagokat, felügyelik a helyi bankok végrehajtó bizottságait (igazgatóságát), azok stratégiáját és üzletpolitikáját.) A helyi bankok tulajdonában van a központi szövetkezet, amely pedig a maga részéről birtokolja a csoport vagyonkezelését és az életbiztosítási ágazatot. A központi intézmény többségi szavazati joggal rendelkezik a befektetési bankban, a Pohjola Bankban. Az elmúlt évtized során, az 1997. évi reformokat követően, az OPPohjola Csoport piaci részesedése viszonylag állandó maradt, ez a teljes eszközállomány egyötö-

détől a betét- és kölcsönállomány egyharmadáig terjed (lásd a 4. sz. ábrát). Eközben azonban a csoport nem-hagyományos üzletágai nőttek. Egy példa erre a csoport neméletbiztosítási tevékenysége, amelynek fontossága a Pohjola csoporttal való egyesülés óta állandóan növekedett, s 2007-ben elérte a 25%-os piaci részesedést. A csoport piacvezető az életbiztosítási termékekben is, a teljes egészében általa birtokolt leányvállalata, az OP Életbiztosítási Vállalat Rt. Révén, ennek piaci részesedése 30%-os (Finn Pénzügyi Szolgáltatók Szövetsége, 2008). Az egyre bővülő termékskála és tőzsdén jegyzett cégek bekapcsolása ellenére az OP-Pohjola Csoport változatlanul ügyfelei szükségleteire koncentrál, hitelezést nyújtva az egész ország területén. A csoport megőrizte vezető szerepét a mezőgazdasági vállalkozók hitelezése terén, s a lakáshitelezés is hitel portfóliójának főbb eleme. Az OP-Pohjola piaci részesedése a vállalati hitelezés terén 2007-ben a szerényebb 26%-o érte el, mely alatta van a betétállomány általános piaci részesedésének, de ugyanakkor nagyobb, mint a mérleg-főösszege alapján való általános piaci részesedése. A banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés másik jelzője, amit ér-



demes vizsgálni, az a fiókhálózat Varga fejlődése. Mint más országokban Antal, is, az internet növekvő használaaz OTSZ ta csökkentette az extenzív fizikai ügyvezetője hálózat fontosságát. Összhangban a magyar ezzel a változással, a fiókok száma szövetkezeti 745-ről 630-ra csökkent, miközben bankaz on-line szolgáltatások száma 0.2 rendszerről millióról 1.2 millióra nőtt 1997 és tartott 2007 között. 2008-ban a csoport előadást piacvezető volt a hálózati lefedettség terén. Annak ellenére, hogy a mérleg-főösszeget illetően csupán a második helyet foglalja el, az OPPohjola Csoportnak van a legnagyobb piaci részesedése a kiren-

3. számú ábra – Az OP-Pohjola Csoport szervezeti felépítése Tagság (1,3 millió) 100% Helyi bankok (220) 100% OP-Pohjola Csoport Helyi bankok ellenőrzése • Termékfejlesztés Központi Szövetkezet IT szolgáltatások • Egyéb feladatok

Részvények 14%-a Szavazatok 13%-a

Részvények 30%-a • Szavazatok 57%-a

100% OP Alapkezelő Vállalat Rt. • OP Életbiztosító Helsinki OP Bank Rt. • Egyéb leányvállalatok

Banki szolgáltatások Pohjola Bank Rt. Befektetési szolgáltatások • Nem-életbiztosítási szolg

Forrás: OP-Pohjola, Éves beszámoló 2009.

4. számú ábra – Az OP-Pohjola Csoport piaci részesedései

Mérlegfőösszeg Kölcsönállomány Betétállomány Vállalati hitelezés 1997 2002 2007

21,7% 19,1% 22,8%

30,8% 31,4% 31,1%

31,0% 32,7% 32,4%

25,5% 26,4% 25,7% Forrás: OP-Pohjola



deltségek számát illetően (lásd az Olli Latola, 5. sz. ábrát). a Pohjola Az 1990-es évek válsága óta a Biztosító finn bankszektor egészében véve elnök nagyobb tőkeellátottsági mutatók- helyettese kal rendelkezett, mint a többi euróa bank– pai társai. 2008-ban és 2009-ben az biztosító összesített alapvető tőke (Tier1) mukapcsolat tató az OP-Pohjola Csoport esetében fontosságát állandó maradt, 12.6%-os értékben, hangsúlyozta ami megfelelt a finnországi bankrendszer átlagos mutatójának 2008-ban, s Folytatás a 62. oldalon


61

Kitekintés



Küldöttségünk a finn bankcsoport székháza előtt

5. számú ábra – A finn bankszektor piaci részesedése 2008-ban

Mérleg-főösszeg Nordea Bank OP-Pohjola Csoport Sampo Bank Aktia Rt. Takarékpénztárak Helyi szöv.bankok Egyéb helyi bankok Összesen:

Millió euró 219,961 75,746 29,592 9,540 6,713 3,886 8,486 353,924

Piaci részesedés 62,10% 21,40% 8,40% 2,70% 1,90% 1,10% 2,40% 100,00%

Alkalmazottak Létszám 10 499 12 752 3 060 1 253 1 234 729 1 701 31 228

Fiókok


Mennyiség 345 604 122 76 212 146 98 1 603


Forrás: Finn Pénzügyi Szolgáltatók Szövetsége (2009), Megjegyzés:a külföldi bankokat nem szerepeltettük ezekben a számokban

Folytatás a 61. oldalról valamivel alatta volt a 2009. decemberi 13.2%-os mutatónak. (A 2009. évi, egész rendszert átfogó ugrás annak volt köszönhető, hogy a Nordea, mely messze az ország legnagyobb bankja, tőkeemelést határozott el. A Pohjola Bank is hozzájárult ehhez a folyamathoz, jóllehet sokkal kisebb mértékben, miután maga is 300 millió eurós tőkeemelést hajtott végre 2009 februárjában, a jegyzés jogát meglévő részvényeseinek, beleértve az OP-Pohjolát is, ajánlotta fel.) A 2007 nyarán bekövetkezett pénzügyi válság kezdete óta a finn

62


pénzügyi szektor nyereségessége lecsökkent. De ugyanakkor, a hitelek összeszűkülésének az OP-Pohjolára gyakorolt közvetlen hatása viszonylag szerény volt, miközben a gazdaság és a pénzügyi piacok romló kondíciói jelentősek voltak. A szövetkezeti csoport adózás előtti eredményei a történelmi magasságból 2008. évre 63%-kal estek, 372 millió euróra. Ez főleg a biztosítási tevékenységek gyenge beruházási teljesítményének volt köszönhető, amely 2007-08-ban 417 millió eurós veszteséget szenvedett el. Ezen erős visszaesés ellenére, az ügyfél

bónuszt – melyben minden ügyfél rögzített formában részesül – 50%kal megemelték, s elérte a 132 millió eurót. (A bónusz rendszer a minden egyes tag által végrehajtott tranzakciók számán alapul. Azért, hogy valaki profitáljon a bónuszból, annak egy hónapban meg kell, hogy haladja a tranzakciói minimális ös�szege az 5,000 eurót.)  Megjegyzés: Az ismertető anyagot a brüsszeli székhelyű Centre for European Policy Studies (Európai Politikai Tanulmányok Központja) készítette angol nyelven. A fordítás Váradi Lajos munkája.

Szóra érdemes  Készülnek az integráció horgászversenyének rendezésére

Nem baj, ha üresen marad a szák Szerző: Ritka alkalom, hogy egy interjú alanyról – pestiesen szólva – két bőrt is „lenyúH. Gy. zunk”, de Dr. Hunya Miklós, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója esetében ez történt. Már az interjúnk során megállapodtunk, hogy írunk az ügyvezető nagy szenvedélyéről, a horgászásról, annál is inkább, mert idén – 2005 után ismét – Gyomaendrődön és Körösladányban, a Makra tavon rendezik meg az integráció horgász versenyét. gyerekkori szerelem a horgászat,

mivel a környezet adta magát, kezdte mondandóját az igazgató. Aki beleszületik egy ilyen csodálatos környezetbe, mint amilyen a Hármas-Körös folyóé és árterületé, az foglya lesz a természetnek. Az érintetlen táj, a gazdag állat- és növényvilág szinte csábítja az embert, különösen egy fiatalembert, aki nagy terveket szőtt a folyó partján. De ha már a folyó partján üldögélt, arra is kíváncsi volt, hogy mi van a vízben. Ehhez azonban horgászkellékek kellettek. Persze, ne gondoljunk a mai felszerelésekre, árakra, mert az ötvenes években még nem volt ilyen széles választék a felszerelésekben sem. Egy erősebb bot, damil, horog, és orsó, jóformán ezekkel horgászott mindenki. s nem mellékesen, halat, gyakran sok halat is fogtak. A szerelem ma is tart, árulja el Miklós. Csak a kétéves katonai szolgálat szakíthatta el a Körösök partjától, s amint a ’70-es évek legelején teljesítette a kötelező haza szolgálatát, a szabad ideje jelentős részét a folyóparton töltötte. Egy horgász sok helyen megfordul, hiszen egy új víz, amelyet nem ismer, nagy kihívás is a számára. Miklós is el-eljárt az ország távolabbi vizeire horgászni, de a legjobban otthon érezte, érzi magát. Manapság pedig elég kevés a szabadideje, így leginkább hétvégén fogja a szerelését, és megy



a közeli tanyájára, és ül ki a partra, többnyire kikapcsolódni. A horgászás megnyugtatja az embert: miközben a kapásra figyelnek, a közben a gondolat is „szabadságra megy”, mondhatni elkalandozik. Csak a természet hangja töri meg a csendet, így jut idő az elmélkedésre is. Miklósnak a horgászat jelenti az igazi kikapcsolódást, még akkor is, ha magát nem tartja nagy halfogónak. „Több-kevesebb sikert értem el a pecabotommal, fogtam már mindenféle halat, pontyot, keszeget, kárászt. Inkább a növényevő, békésebb halakra „vadászok”, a ragadozókra kevésbé. Tudom, mert

ezt is kipróbáltam már, hogy annak is megvan a szépsége, de több vele a munka, mint a növényevőkkel. A ragadozó halnál nem elég, ha egy kis kukacot belegyúrok az etetőanyagba, nekik kishalat kell a horogra akasztani, hogy „elcsábuljanak”. Bár az utóbbi években a Duna-Deltába is rendszeresen járok pergetni. A türelem nagy erény, és szükség e hobbi gyakorlásakor. Miklós szabad idejét az is tovább csökkenti, hogy társadalmi munkában, 1993 óta a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének elnöke (Békés megyében 12 ezer horgászt Folytatás a 64. oldalon


A Dunadeltában…

63

Szóra érdemes



Az endrődiek horgász csapata

64

Nem könnyű a megyei szövetség vezetése sem, de az elnök a takarékszövetkezeti rutint itt is kamatoztathatja. A közgyűlésekre írásos anyagokat adnak ki, amelyeket szívesen olvasnak a horgászok. Az országos szövetségről szólva, Miklós azt hangsúlyozza, hogy szerinte mindenkinek tudnia kell, hogy mikor kell abbahagyni valamilyen tevékenységet. Társadalmi tisztségnél ez még nem is olyan nagy probléma, de ha már munkavégzésről van szó, az embernek éreznie kell a „szavatossági idejét”. A másik dolog, hogy egy vezetőnek ki kellene nevelnie az Folytatás a 63. oldalról meretséget is szerezhet az ember, utódokat is, ami a MOHOSZ-nál nem tartanak nyilván), s a helyi egyesü- mégpedig ország-szerte. Az orszá- történt meg. A megye horgászai is let vezetőségének a tagja. Mindez gos horgászszövetség (MOHOSZ) nehezményezik – s ez is a MOHOSZ jelzi a szoros kötődést, ám ezzel a választmányának is tagja, így „első vezetés hibája – hogy az idén nem tisztséggel nem csak a munka pá- kézből” informálódik az országos jelent meg az országos horgászjegy, rosul, hanem sok-sok barátot, is- szövetségben zajló eseményekről. amellyel lehetőség nyílt az ország számos pontjára elmenni, és halat fogni. A megyei szövetség 600 hekA Hármas-Körös partján tár vízfelülettel szerepelt a háromszektoros (országos) jegyen, s ezemielőtt a horgászat szépségeibe folyóparti ártereket, ahol országos, ken a vizeken jól lehet kikapcsolódni, merülnénk, Hunya Miklós – igaz, sőt nemzetközi jelentőségű nöhorgászni. Egy horgásznak elsősorcsak szóban, de igen meggyőző- vény- és állatvilág található. A reban az a fontos, hogy halat fogjon, en – bemutatta Gyomaendrődöt, formkori folyamszabályozások, vavagyis legyen kifogható hal a folyóés a város környékét, amely Ma- lamint a Körösök természetalakító ban. Aztán persze, a természet szépgyarország délkeleti részén, Békés tevékenysége során kialakult tájforsége, a rekreáció, a kikapcsolódás is megye északi felében, a Hármas- ma a megye, s így Gyomaendrőd hozzá tartozik az élményhez, de ez Körös partján található, s a Hár- egyik legszebb természeti értéaz érzés csak akkor teljesül be igamas-Körös bal partján, annak ár- ke. A folyó nyugodt folyású, vízzán, ha a horgász egy halat is kifog. területén fekszik. Gyomaendrőd tükre mintegy 100 méter széles, a Az országos ügyek után visszacsendes, nyugodt alföldi kisváros víz mélysége átlagosan 6 méter. A evezünk a „magánvizekre”. Miklós Magyarország délkeleti részén. Az Hármas-Körös az ország egyik legcsaládjában csak az unokák mutatországban egyedülálló természe- tisztább vizű folyója. A Hármasnak némi érdeklődést a horgászás ti és kulturális értékeinek köszön- Körös több mint kétezer hektáros iránt. Ha kimegy a stégre, akkor két hetően egyre több turista keresi hullámtere természetvédelmi tebottal horgászhat, amelyből az egyifel nyaranta a Békés megyei tele- rület, amely szabadon látogathaket két unoka fog. Minden horgászpülést. Az ország legtisztább vizű tó. A festői partszakaszokkal, fütól illik megkérdezni, hogy mi volt a folyójaként ismert Hármas-Körös zesekkel kísért holtágak fürdésre, legnagyobb fogása. Miklós ebben is partján fekvő Gyomaendrőd nem- horgászatra és vízi sportokra császerény: 18 kilós amur, 10 kiló feletti csak a horgászok és a vízi sportok bítják a látogatókat. A romantikus ponty voltak a legnagyobb fogásai, kedvelőinek paradicsoma, hanem ártéri erdők, ligetek, vízpartok vaigazán nagy harcsát még nem fogott. híres gyógyvizének köszönhető- lódi pihenést kínálnak a természetDe az sem baj, ha üres marad a szák, en a gyógyulást keresők kedvelt kedvelő turistáknak. Sok érdeklőbár ez halfogó versenyen nem igazán úti célja is. dőt és kiállítót vonzanak az évente okoz örömöt. Arra különösen büszke, Az országban, de Európában is megrendezésre kerülő gasztronóhogy a Takarékszövetkezet dolgozóegyre ritkábban talál a turista olyan miai események, a Sajt- és Túróiból sikerült kinevelni egy ütőképes érintetlen, sajátos hangulatú alföldi fesztivál, a halfőzők versenye, és horgászcsapatot, amely eredményetájat, halakkal teli holtágakat, olyan a birkapörkölt-főző verseny. sen szerepel a Takarékszövetkezeti Horgászversenyeken is. 


Rólunk írták  Tükörkép

Szemelvények a hazai sajtóból Szerethető, fejlődő pénzintézet, Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április 11. Õszinte, érthetõ, átlátható maradt a Sajóvölgye Takarékszövetkezet gazdálkodása, s mindezt úgy tette a pénzintézet, hogy sikerült megfelelni is a küldöttek elvárásainak – derült ki Kriston Nándor elnök szavaiból a múlt hét pénteki küldöttgyűlésen. Az eredményeket értékelve „az elvárható mértéken felülinek nevezte a fejlődést. -2009 a profit és a tőke emelés éve, 2010 pedig a növekedés éve volt. Jó döntéseket hozott a takarékszövetkezet, ezek között említhető a Nógrád megyei fejlesztéssorozat is. Az elnök 2011 prioritásának a növekedést, az eredményességet és a humánerőforrás területén elvégzett erősítést és a fiatalítás nevezte.

intézkedések jogszabályba építésén. Utóbbi lépés 2012-től 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit. A magyar vállalkozások forráshoz jutását segíti a Széchenyi kártya kiterjesztése, de érdemes megvizsgálni azt is, hogy kockázati tőkével, illetve más megoldásokkal hogyan lehet hozzájárulni a finanszírozáshoz – mondta Cséfalvay Zoltán.

Bankszámlára várja a támogatásokat a Pécsi Női Kosárlabda Stop.hu, 2011. május 26. Összefogás a Pécsi Női Kosárlabdáért néven elkülönített bankszámlát nyitott a pécsi női kosarasoknak a Szigetvári Takarékszövetkezet, melyre a csapat szimpatizánsai, segíteni Aranyeső hullott a takarékos borokra, vágyók utalhatják át a támogatásukat. A számlát a Szigetvári Tolnai Népújság, 2011. április 23. Takarékszövetkezet felügyeli, a végső döntésig a beérkezett Az ország harmadik legrangosabb mustráját, az országos összegek zárolva lesznek, arról semmilyen kifizetés nem törtakarékszövetkezeti borversenyt idén április 6-7-én rendez- ténhet. Amennyiben a Pécsi Női Kosárlabda megmentéséért ték meg Budapesten, immáron tizenharmadik alkalommal. létrejött kezdeményezés nem érné el megfogalmazott célját, Az ünnepélyes eredményhirdetést a napokban tartották a a befizettet összegek számlakezelési terhek nélkül visszafiRamada Resort Hotelben. A Völgység-Hegyhát Takarékszö- zetésre kerülnek a támogatók felé, mely visszafizetésére a vetkezet színeiben induló borászok a tavalyi eredményeket pénzintézet garanciát vállal. is felülmúlták, tarolt a Szekszárdi borvidék a megmérettetésen. A völgységi pénzintézet partnerei mintegy harmincJúnius kettő mintával neveztek. A TakarékBank eddigi legjobb éve Haszon, 2011. június, 53. oldal Május 379,2 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 716 millió forint Cséfalvay: vállalkozások nélkül nincs fellendülés adózás előtti eredménnyel és 601 millió forint adózott eredhirado.hu, 2011. május 25. szerda 14:35 ménnyel működése legeredményesebb évét zárta tavaly a A pénzügyi és gazdasági válságból nem lehet kilábalni a TakarékBank. A hitelintézet adózás előtti eredménye elérvállalkozások nélkül, amelyeket meg kell szabadítani az ak- te a két milliárd forintot (1,99 milliárd forint), amely pedig tivitásukat akadályozó terhektől – mondta Cséfalvay Zoltán, több mint 14 százalékkal haladja meg a 2009-es esztendő a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az állam- eredményét. titkár a „Mozgósítsuk a kis- és közepes vállalkozásokat a jövő Európájáért” című gödöllői konferencia záró napján Magyar-vietnámi együttműködés a vállalkozói és szöbeszélt erről. Az európai vállalkozások sok problémával vetkezeti szektorban küzdenek: ilyen a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés, Magyar Hírlap, 2011. június 1., 9. oldal az adminisztrációs terhek, nem mindig képesek hozzáférni Együttműködési megállapodást kötött az Országos Takaa belső piachoz, és az innováció területén is lemaradásban rékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) a Vietnami Központi Hivannak – mondta Cséfalvay Zoltán. Emlékeztetett: ezen a telalappal, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos négy területen a magyar kormány is tett lépéseket a vál- Szövetsége (VOSZ) a Vietnami Kis- és Középvállalkozások lalkozások helyzetének könnyítésére, számos kis adót el- Szövetségével kedden Budapesten – közölte a VOSZ és az töröltek, csökkent a társasági adó kulcsa, és jelenleg dol- OTSZ közös közleményben. A megállapodásokat Demján goznak a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentő Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, az Országos Takarékszö-


65

Rólunk írták

vetkezeti Szövetség elnöke, illetve Tran Quang Khanh, a Vi- netét, nevezetességeit Az ajándékok kölcsönös átadása után etnami Központi Hitelalap elnöke, valamint Cao Sy Kiem, a gyalogosan mentek át a Völgység-Hegyhát TakarékszövetkeVietnami Kis- és Középvállalkozások Szövetségének elnöke zet központi épületébe. Itt Brauer János elnök ügyvezető igazírták alá. (mti.hu, 2011. május 31. 16:57), Magyar–vietnami gató és munkatársai fogadták a küldöttség tagjait. együttműködés (Echotv.hu 2011-05-31), Szorosabbra fűzzük a kapcsolatot Vietnámmal (Index.hu, 2011.05.31. 17:03), Közösen a vállalkozókért Gondolatok Demján Sándor beszédéről HVG, 2011. június 11., 80-81. oldal Távol-keletiek ismerkedtek a mi takarékunkkal Mindig nagy tisztelettel tekintettem sikeres vállalkozóinkTolnai Népújság, 2011. június 2., 3. oldal ra, így örültem annak, hogy a miniszterelnök május 31-ei „Több mint 20 éve én is jártam Vietnámban, remélem, legalább évértékelésekor Demján Sándor, az egyik legsikeresebb annyira kedves marad a szívüknek hazánk, mint nekem az önök üzletember is lehetőséget kapott a megszólalásra. Elismeországa." Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Potápi Árpád rés illeti, hogy – a kormány munkájának dicsérete mellett – János polgármester a Vietnámi Kis- és Közép Vállalkozók Szö- nem tartózkodott egyes intézkedések bírálatától sem, ami vetségének és a Központi Hitel Alap képviselőit a városháza manapság meglehetősen ritka a vállalkozók, és különösdísztermében tegnap délelőtt. A delegáció tagjai négynapos képpen a konzervatív értelmiség körében. Beszéde azonkőrútjuk egyik állomásaként látogattak Bonyhádra, ahol elő- ban tartalmazott néhány olyan kitételt, amely mindenképször a polgármesteri hivatalban jártak. A település vezetője pen reflexiót igényel. vetítéssel egybekötött előadáson mutatta be a város törtéGábor Judit

OPEN-DEMAT RÉSZVÉNYKÖNYV rendszerek

66

Az értékpapírok dematerializált formában történő nyilvántartása egyre inkább terjed, és felváltja a korábbi fizikai papírokat. Ezen értékpapírok nyilvántartása során új kihívásoknak kell megfelelni, melyek speciális tulajdonságaikból fakadnak. Eme új elvárások teljesítését segíti elő az OPEN – DEMAT – RK rendszer. Az OPEN – DEMAT – RK rendszer alapfeladata, hogy elektronikus formában egyszerűen, biztonságosan, gyorsan, felhasználóbarát felületen biztosítsa a kibocsátók napra kész részvénykönyv vezetését, illetve az események, adatszolgáltatások zavartalan lebonyolítását, elkészítését.

• Jogosultság kezelés • Adatmódosítások naplózása

A különböző OPEN-DEMAT-RÉSZVÉNYKÖNYV-i rendszerekben megtalálható legfontosabb funkciók: • Értékpapír adatok kezelése (alapadatok, kibocsátások, átalakulások, törlések) • Tulajdonosi adatok kezelése • Társasági események kezelése (Jelenléti ív, KELER fájl átvétel) • Értékpapír műveletek kezelése (adás-vétel, beolvadás, öröklés, apport stb…) • PSZÁF, BÉT adatszolgáltatás készítés • Jegyzet, de be nem fizetett tőke nyilvántartás • Osztalék adatok kezelése • 4 szem elvű adatkezelés • Forgalmi adatok visszamenőleges lekérdezésének kezelése

Referencia lista: • GENESIS Energy Investment – www.genesisenergy.eu • Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Takarékbank Zrt – www.takarekbank.hu • Pannon Takarék Bank Zrt – www.pannontakarek.hu/ • Tak-Invest Zrt www.tak-invest.net/


A rendszer folyamatosan dinamikus fejlődik, minden esetben a megrendelők igényeinek maximális kielégítése céljából. Röviden a fejlődések főbb irányvonalai, lehetőségei: • Felhő (Cloud) alapú technológiák integrálása • Web alapú kliens felületek csatolása • Mobil kliensen történő lekérdezhetőség (Nokia, Blackberry, Windows Phone 7)

OPEN Számítástechnikai Kft. Software Consulting H-1031 Budapest, Monostori u.34. Telefon: (361)-242-1830 Fax: (361)-242-1580)

e etér ztel n tis ére A z Ö észség és eg elte ta: term lackoz és pa

zeli Ha n s Lajo

lov ám kezdő rsenysz

KER

ESK

EDŐ

HÁZ

KFT

. 2010 ár febru4. 13–1

.

R

m ntru a szce i teni ileumár onor 2. a m es jub ber 10 év . októ 2010

ész tteny Kisálla

-Hudson Maxwell (Clare

)

atja!” szaadh ázs vis

nyz

Épült te:

a massz

yAro

G ve rsZá

Ze tő

kert

ésZe

Ter

kor Ön os val. Vár nor ogásá , Mo zef ata k öss nyz má ogató kor Ön és a tám gye t Meaz iskola

má

e: ÉPK tett

AR

ók! akci t! ző Bérle atos delkeek! ny!

, ában góri űri kate értő zs n já ak a sz lése alap val ke borá érté ......

MO

t ly süle nori Mo rtegye osztá ak Spo ózó sz birk 011 0–2 201

........ ........ ........ ........ ........

rt. t nye díja

Zrt.

Épí

.. ........ ........ ........ ........ ........

os

h Ján

or, Mon

ren res ke rrel égkö rászt fod

Válo

gatá

s tö

rz sv

ás ár

.. ........ ........ ........ ........ ...... ........ ........ ........ ........ ........ ........

NO

R

1 9 E 0 1

S

ől t 1 s á t a mt ányig o y N péld n ó ő áro i l l i 1m dvez ke

Pes

B. Tót

vez

Vend

más n e ind m s é ...

a

........ ........ ........ ........ ........ ........ ........ ........ ........

esz élet kiv

aszt fogy ww.

san gban orszá

e vers bor

te

az „Amit

um váku ázs ssz ly és ásaim köpö k ma ó s áltat ázs • ti nyiro yaszterápiálés lyt Szolg massztőszöve ítő – fog ercse zes lit kö zes gos mé Cellu an éles teketi mé ia • áló – fes rm • ultrahrmo-g osz tib sport iás teráp ázs s • the • Or ázs • teráp alakfo ssz ma massz ntá apping) ma aro d • zsírbo alle ozgatás dy Wr • své ázs (Bo sszázs masszAquaton ív kim ma mlazító • 3D passz l.hu izo sszázs zázs • porta ma llmass gia. azs.g me exoló assz refl as-m

MA

MAG

árh rajzvers Feladatuk előnyük a helyiervezetei. kos nak őbb tagsz solód Legf családi kapc vannak

zöve di.la réks : di Lajo : vara Vára Taka POK acím ágos post NLA Orsz HO ikus p TÓ tron .coo Elek ZTA .eu bank ÉKO .cibp TÁJ P: www .eurocooppme.com u .uea akarek.h CIB B: www www EAC PME: .mag yart UEA z: www .hu OTS l@charlyn trave

ére, r rész dakö s Gaz ányo ori yom Mon hag nyén

IN

,

ata

nor az ENS célju tó. lalk olasz kéréés Sztu MoPáriz k yi szövtó,nciar etségbe támo ZVÉ IÓ) NÉV Szín uta sége a fog ciók A KON német, rt gassá güg t, Kék Bab gara szöv uta ügyi ezek szoro k az sves rmá Ádám por Ó RÉS , isme bem ol, ek több szsé 22 és a tó. pénz , info t, támo bem VAL ISZTRÁC S! mű Ang zsák antaekne etein ági ást egé uta több s és a an rejlik P-nek ÉGE bbi désé sár, kéz IÁN tánccsoStrá t, Barmely vagy ervez ltósdarit k:fejlő ETS tová ENC (ÉS A REG egy ellenőrzé zatáb leg a CIB tagsz tűzo sok óvá a szolikorsi bem LEH se és és Kisccsopor gramo FER az háló Jelen kodP i és tve s ak, TEL A CIB ideér izált viselet, bankok lalá ez. A KON ZVÉ ALA PJÁNdék jelzé tán ábbi proba, kira etség ség k, ntral fog ködi hon A RÉS HÍVÁS li szán unkatárs eti Szöv otsz.hu nális asági életh Tov a szo , rendőr , k dece az érdekkép tkez a regio gazd MEG Részvéte jos@ eny zetei s főm mam inta

aki

Z GA

bõl, azt az ember

ve et Szer és új régi :

e sület Egye

........ ........ ........ ........ ........ ........ ........ ........ ........

S GATÁ VÁLO

um názi a Gim piskol ila Att közé zsef Szak ya rn i Jó ági onor zdas aszá A mKözga új iskol és

tők

vél Okle

-30/5489

Tel: +36

tap.hu .josera www

e étt panzi és ap Étl

a

Kft. |

CONF

N CIATIO N S ASSO BANK N CIATIO IVE S PEAN ASSO CIATIO S BANK PERAT EURO PEAN ASSO CO-O BANK IVE OFIVE PERAT PEANEURO PERAT EURO OF CO-O OF CO-O

•

dó

-882

: óker bb infó | A-br Bőve András cs Ková

t -ar op rem ó

NALE S NATIO NALE LAIRE INTER POPU S NALE NATIO ATION UESS LAIRE INTER NATIO PLAIRE ÉDÉRCIB POPU BANQ INTER ATION CONF DES POPUUESok ÉDÉR ATION UESBANQ ÉDÉRCONF BANQDES DES

Bank tje Népi zetközi ciója Nem nceran a Vigadóban öderá PME és 27. Konf UEA Kis-ások r ko okb Ft) űves, Május nekaztiválcsarn hatókk 1900 alkoz tsége Kézm pváll kna Közé pai Szöve Zekor a Fesforintért kap B ti Euró EAC tkeze gdíjaso 0 on Csík Szöve sülete 250 és nyu ciati 18 óra pai ok yek Euró ok Egye n Asso Jeg koknak opea zeti bank EuBank rő ÉS A e (Eur etke vült (diá ZŐK ke OK ÁSOK zeti sület szöv a kibő RVE eny Te pai SZE védi szövetke ek ok Egye ers 28. BANKLKOZ egAyi árv zeti Bank B) az euró és meg keit. A érvényes haB: ékp átlát Május zsah KerEAC EAC támogatja s érde zerre ZETI ÁLLA óras, n Szövetke i, közö , és egys okrácia, a szöKE 9Bank rá • térepai ep visel erve zet tnak mely ödő ET ZÉPV MA 28. St Ter s us tive Kép . Dem ság, műk tagsz t alko nyek óta. 28 májpera VII.Amatőtólra BacchuAzofő:Euró SZÖV ÉS KÖ FÓRU Co-o n ró zato törvé stulajdonhely ileg ok meg 1970 va őségek en. árid I gába t háló zeti ári ivője Ka LÓK ok m kulc zi. 4200 zeti bank szerb ió lizál etkelagy szóv 20 orszá 9 órá si hat IVA Lehet KIS- RÓPA háro rend mill ntra a szöv Tég yi etke a i ezé és DN a jellem az rópa ok dece i, és kozás k e160 Nev a szövgazdaság ég ál téren és , elljét TI TU eresk 3. EU híváso aheg bank 1-3. ztiv a bank vállal jobb s élközelis i mod égük kelügyi és elkeznek kisk RLA s tér KO üzlet Ki rázsőző Fesa Bac rájukchu és ügyf ok25. kirendeltsa pénztó l renda lakosság, Lajo közép k leg GYA mannya ig tóság ezeti bankus 000 ZÍN 27– suth ő-F alkal V. St anak aj - és ásána sai omá orba n máj LYS jus 000 játsz lóth Süt l 14 órá t Kos terem és 63 vetk ő: HE Má 750 mozog. A kis szíroz megoldá apes őhá zi ga n,hagyakik elsős árid kal szerepet anyú t és l • 9-tő céknél ki. körü 4 Budnt, Fels vissz ó tago si hat bank rozó őr Fo finan orlati pin 105 r 14. terem kapu hatáat időre lgálá sábakerü lnek 50 milli ük 20% ame etséntkezé n szú kiszo iből Parl Szöv októbe őházi XVII. Hos Jele pába részesedés gyak köre elük sized pai i Am ok Euró piaci 2010. nt, Felstér 1-3., ügyf kkv-k ium- euEuró és n ti bank átlagos ok Med iseli ame s ont: onor dők tére ozás and képv s tkeze ek, s Időp n: Parl suth Lajo zág llalk Sma ll I. M eny Bacchu keit. mely A szövet képviseln épvá ségle érde ezet, : Köz Craf t, Helyszí st Kos gyarors a zotta és szerv szek tor ti szük ezetól of PME ape tói Ma Vers elení szerv UEAn , Kis- ciation és Bud kálta ek és kkv- megj zetközi európai 10 órá Ex• potére apest, eit, űves Asso ok ) mun űves nem t az m: n Bud PME kézm etei érdek Min UEA PME más egya BacchuAs Kézm gra opea ág l és paiék ervez EUA ezet. es pro e, az ektoriálislt gaes,ss ge (Eur tól tagsz ményeiné szerv Ferih az euró virpris nc zt-sz társu en Pi iseli etlen és vezet 9 órá részlet okft.hu; hu piEnte függ nál őszer zeti keres egyéb ”. Az i szint i képv az EU intéz któl bor erny és rend. PME t rópa gy ádot .vigad n-na he ényé t és párto www .strazsabor rut.hu ro.hu UEA án-szozások y nem kből -csal sen kb. Orb alko amel tsége a „kkv össze www .monoribo yiteke monor.com -profi Orbá rázsa- Azteit ésél.vélem , az pváll ába, ati szöve gatják ezek Non www .strazsaheg osokisel, yen és közé l mag tekn heg kis- etet fogla pai ágaz yek támo st képv n. www .nagycsalad euró zsa- o-, III.ASt tiválaja lkozá Európába ation www Strá mikrtagszervez kből, ból, amel TAM válla k fédér k) azok millió tsége egész TAR tól 84 tottá (Con örtö kát mind szöve 12 mun Felgetész sekórá kén T elalapí ját (csüt JES IDŐ áll, 14 kkvk p mint na PON -ben melyet , 14. ráció kból eszé föde 1950 IDŐ október környé tago PME többernek Y TEL ós ekadna r, Ors tal-b Kon CIBP) szervezet, t fog összezá. • erban K zi Ibos,lya UEA ó emb 2010 DEZ VÉN sztráció kerekasz LVE zetköKéklaire 29. eka Gyi PHáz let ány intézeteke pvállalko milli : k és Regi 50si zen NYE Nem ók,Popu esü-korm közé dáso A REN 00 ce CIB posok ondues Május Váro• dés ÁLT és pénzkis- és zi, nem c Egy • –10. .15 Előa tt műdan BanksemBanq Kala okat a SZN velő tán i zetkö 9.00 ion k: közö vedes HA tsák a- t. ortól a Műgramo 0–16 ek Népes me Nép nale ES. P nem Fashbank A IÁN is. Szer ek. 10.0 keret yar , babeleke zsák CIB ekaésr,olyan előmozdí YEN on LÓ Ágnnatio zeti zereket rüln pro pa Inter ENC és mag ni ügyfetkek, sok Strá. A zen is, ING M SZÓ 11 órá ise: isban egyé szűrése ozá tömö gatás. FER RE k, hogy az ír Z pad TEL ends

i Monorszi Tava tivál Fesz ramjai prog 29.

•

b- és lam ri Ga Mono

Lapkia

és 0/ m et! Vecs 06-2 váro eim Tel.: ettel ndég

Aján

B0

.00

t erne n Cabuv igno Sa

ás aszt s Fogy száz gia Masflexoló 158. 11 út 57 Re , Fő 505-

am Folydékutalvá

or Mon

16. e rseny április nyszám stílusve 2011. verse asok

09 B1a itott ve nyszám ron, kerül 16-án Mono 0 ny Április ndezésre rdában tott 10.0 B1c úsági verse szám ny 0 megre r Lova l támoga ifj 10.3 álta B2 ám tő tt verse a Junio Josera minősí nyito i versenysz egy, a egóriás során 11.30 B2 ám „B” kat y. Ennek tosítunk, era ifjúság versenysz ó 12.15 B3 at l versen séget biz ődők a Jos tt ől ető nyito yle bemutogatásáva ratás leh az érdekl elebbr , 13.15 B3 tám hogy kekkel közdhessenek orseSteskedőház magasug 0 .0 eH termé gismerke azokat. 14 Fre nthó Ker ást tásos is me álhassák nácsad 15.00 A Szá ance kitarért kiprób szakta n Puiss fődíj yszíne A hel tosítunk. ssance .00 a Josera a pui era 16 is biz íja főd a Jos az seny A ver yszámbanly szerint tt .eu versen lása, me ezon ala felaján versenysz rtest. egész tja a nye Kft. és TársaAlkusz László tási 95 36 támoga minden el Nagy tlen Biztosí 0/954Függe +36-2 senyre retett Tel.: A ver ődőt sze SZ IR I érdekl . A OPTIK várunk Kft. égió

k

ás iállít mbk Gala

és „B

Andre

w

ÍVÓ GH E M

lmi k Alka ványo kiad

k, yere ák, fl ssúr egyéb li , bro k, fa ok , el e k tuso klev rospek advány tárak k, o k, p p ki hívó lapo . . . ok , a na ató Meg zórólap ájékoz t s kár t y dvözlő étlapok ü é t s

ap lt n rseny Ny”íminősítő ve

lóin

knak

4 év

G ar

New

de n

M ag

az in

jaib

ól

s é t z s e k r e z s y n á v d a Ki ó i g réi Stúdió

m

rű s kö e j l e T

aló e gv

-40 l tro ec 10W Cas nat ,olt Mag 7490 tósb Au ron, az ! 90,nál no

20 éjd cét ven k ma velőd orra l Mon mo- nagy ked hozzánori Mű . oldal edrő meg a ne- varázsnklótra, anpmoadára. 12 rcius má Szeg 7-én nyanílt, a Kötzöskeretéus- muHá z szí 2011. olyam si

us rci adób soroza grafik al Vig ásold nori kiállít th Rózsa 11. ő vez dr. Tó ben, ása. llít kiá

IV. évf3. szám lenik Megjegyében n me Pest dányba pél k.hu 66 000 giolapo k.hu

e-m

Gom

ba, Mo

Mo nor,

norierd

ő, Nyá

ww w.re giolapo @re ail: info

regyhá

za, Pét

eri, Pili

s,

6-40 0/23 06-2

XX. évf

olyam

2. szá

1. feb m • 201

ruár

vharasz

t, Káv

lt indu űjtés gve Döcö ektív gy a szel

zö ve

i In

Hird

k ség e szü éve lennég európai e r r árő ntess

6. olda

(Szélma

sítés

1% Értéke

u. saro

k)

biza

.hu ranit bokg

st ölé ! Füstllalokstop! vá non- el!

39 960 57 06 30

őv oron tárid is! Monvid ha telben ral. Rö gy té gy por Na bükk, töl 1335 4Akác,

rrier - Ka

-tól

táltan)

: ését tkez ből jelen és térségé

(garan

á

lm zés yinté os üg pont atbázis ors, - Gy ágos ad őség sz lehet - Or

lom

nök

k Várju- Vecsés- Üllő

ez Mo kedv ne ztéka ! s t o ou p válas ítünk ue t i q t gr széles t kielég-től tól Ft/m túrá M y s st M en it sírköveyek di igény3 600,- Ft/g arni tól in ve ségi gránnden egablakpárkánkekyok250 000000,-,- Ft/ggelarnitúrá

a

vagy

s 34 5-99 34-e 0/42 Fő út 06-7 or, 4-es M

yíló ó-n yíló ó-n

z. buk

kéts

n énye . l! mó tette 8 Am gynövontyok zere 3 Gyó almi k m s 35-36 Alk áro

sné Sipo

Az vendég Szépítő régi ekkel a csöv

ea T ím

: Szo

-, férfi u. 13. Női, rösi

üz ONA ANIM

ál, Kő áz Gy leth

H

fo mek k: gyer táso gálta a szol os Extr il kreatinítés uer • Brazjegyenes velő da nö ha men ítás • Voluhosszabbfejbőr • Haj lémás ob • Pr lése 30 keze 442-39 kolett.hu

17 CS: 8– n já 9, K, 10–1 s alap Sz, P: lentkezé s: H, je a tartá Sz: be Nyitv

ni 0/ 06-3 w.hajdu ww

yom Ha g

há k ő ru ttal őrzapasztala y n á es t öny, , at-

lla fog év ölt 30 ocskai-gyar, atiruhákö, zetek,

é ezk /355 r.ann jelm 6 -29 lcsa

20

20 00

0 Ft

fel

vás etti

árl

00,79

0,9 50 lyett he 0,-

0

69

,5900lyett he

44

00,-

99

on, árak den sony min és, fest alac l várok dök lon,

öl ette na em Szer újra do t színvoen szeret és sz pilla Ft hogy szokot zetb

10%

a! pr na ő yn án tv 00

50

go sí

Ak c jo iós

0,16 80lyett he

00,-

akció!

Aut i kér Tovább

a etik ozm égeimet, pe k es vend tszé atni kedv! Ligeetném tájélgkoozztni kezdek

• B íszma g yen ós ölt hák d nru áre csik huszó és i eg yeta, hajt énelmásola zett s rt , m rve • töiteles g te ruhák tervezé, h dile férfi ját ruha s sa g ye s • e sinóro erint nóro stáncz sz zsi rsa tá ény női er est • ig lapján cos és se. óm é a n b ít a om éptá kész rfisz ail.c • n há k ő, fé gm ru szít -341 y@

ku :0 NA fon ail: AN Tele • e-m ÁR . 23. g.hu LCS d u osa KUcsés, Előezszab Ve w.jelm ww

n nyibe z Amen eréjéheében olajcs k egyik g me ein üzlet sárolja lajat, vá toro őt a moolajszűr pja! az ékba ka ajánd

0,11 20lyett he

ból árai lt edők sároető) resk nk vá nőrizh ! 0,00,z-kea náluetben is ellengedménysel. 11 48lyett 68 zés trés üzl áre he 0,alka ítunk akár az további üli beszer olunk! 0 79 autó ztos terneten n felül, 4 órán belggel válasz zető yt bi kre (In ménye vagy 3– re készsé acveezmén észea 20% kedvez tárról, ődésük pi rak A dv alkatresetén katrészekeikre, érdekl ás óal dés % ke 0,9 51lyett he

dék ajánszűrő

yila w.n

l, Gyá

em 2200 ye eg ): • Sz körn gi m 00 Ft (végig 0 A ré tságos ! a l): 44 5943 bará klődőtépekke bgyant alkalom -70/37 érde lés (g 00 Ft • Lá: 3000 Ft/ S ia: 06 SZÁZ Keze és: 18 lyam 685 Szilv MAS -30/2812 gosi szed ktanfo Lu é in 06 tól, Sm esin 00 FtAnci: zs 20 Gyim asszá Ft, tól Hátm űr 2000 00 Ft, 00 FtRÖM Pedik lyözés 20asszázs 29 MŰKÖ : s Köpö s testm nn 8-6080 sszáz Telje a ma es Adrie 56 am pp 0/ (ti -m 06-2 Baba yam! köröm Ft, s mű 4900 tanfol Zselé épített) Ft és zsel vagy s 3900 dék s a lté án Tö aj íté sban erős Júliu jjköröm z! Ft lábu örömhö 2900 röm műk ujjkö Ft, 00 Ft. s láb Zselé űr 1000erősítés 29 Manik köröm Saját

. t 15 si ú

Kőrö

ZAT 90 RÁS 8-17 FOD -30/39 1-8831

45 a: 06 Laur a: 06-20/ matos folya es vendéEdin kkal,

dv ező ára k ke Kedv kkal várju 0 Ft, akció et! –370 Ft s 1700 1700 geink jvágá s 800– Női hahajvágá Férfi

a 06

/7 -20

Farsa

te ban Feke ak a s Iskolá ngolt aláno Ált

ök dőny • Re nyok szárók Párká .hu nor nyílá puk • ro-mo • Fa rázska @nyilasza • Ga nor

s é z e rv e t t la u c r A . út 110 Lajos -6201 áz) suth 633 Kos utatóh bil: 70/ nor, Mo ac bem 3, Mo -33 (Bram29/417 Tel.:

t e amo eltség rend tanfoly i ori ki t. mon űvezető ne k ég Kf yek ak bess épjárm órakor Se . ö g -V H lg kokn ij: 16 yes pest iá d Autó ezmén cius 7-ént és d életi at ár lm kedv : 2011. mZs. u. 6 sz. al e Ft indítor, Bajcsy ek ! Mon ény m z dve a helyszínennél e k t b tő veze on. i lehe gyé kezn eltség m és e Jelent kirend lefonszá örgy 2 te Gál Gy -810 vagy 71

70. m u. Lilio lt or, ri bo Monmokso7-517 8-12 Ho -29/41 , Szo: 06 8-17 H-P:

al

ete al testül iselő- ülését képv soros tta zség A kö gtarto me

E2

7 920 ,20 900 ,25 900 ,15 120 ,32 900 ,16 720 ,36 900 ,20 720 ,69 000 ,26 320 ,79 000 29 520 ,55 200 ,ÉS! 63 200

. 47. r, gu s: ikű Virá ezé ed -, ny nor, jelentk a, p mé m etik, fr issítő vez oláriuvel Be o ked akiszvételé en m kozm t, Turb y d a körö 60 0 lmén min atás rász r, mű zs. e d é o ű lt rd l F nik sszá a ált lgá bó ma dma Avantgicion áron! szo árá své line kond zető s: ig g e o á v lé Erg wer be tart rá va –20 ó ráig it Po lárium y 8 N P: 0 4ó szo H – 0 8 –1

6. old

C2

n alo gsz si psé rium tá y szé szoliá yi 93 N m én és 0-0 1 ez 4 9/ 06 -2

Mo

n zatla Válto ési árak étkez zokta a kö an tásb

B2

LMÉR al! iáv I FE SZÍN garanc HELY llítás ENES lyreá INGY S, he .hu ÍTÉ nor BEÉP ro-mo ww

6.

és esen Lelk ezesen jelm

2. old

tel.:

sza

e ézet gint 134 2 ta , rás: And esen 17 32 bank et és yőr sz tkez lül te-G gén ös en be lszöve Feke Dr. aly év vé-nak, ez , 4 hite et „Tav az OBA tkez ztár.” ve volt rékszö ék-pén taka stakar ká 2 la

a hívó Meg cius 15i már gi meg közsé ezésre emlék

T

folyam ál tan norm

Fő 2-96 sés, 35 Vec 06 -29/

RÓK

nett

u

en!

zz -tól, vizsgá ius 20 2 lj és yamaink jún 2-85 fol ulnak. 5-85 zív tan ind 6. -20/ Inten atosan út 22 7, 06 folyam

Nye ítés az felkész

ával dulás bein és jtés ilárd jai. kgyű a sz ak dí lladé znak ásán Ft/l ív hu válto zállít els elekt étől 3,3165 év A sz cius 1-j lladék 1 Ft/ yi már kony hu 30 85 Ft/év 7 ységn folyé 22 22 Ft/év ék eg nettó

mo

!

du Haj

zat drás

V -70/6 • 06 rcsi Ma

éd Cegl or, Mon főút 4- 684 8-13 4-es-29/41 , Szo: 06 8-17 H-P:

SZÁ

120 150 150 120 120 150 150 210 150 210 100 100

ra.h

m

hullad s 1-től 17 915 db lárd Ft/ a A szi el márciu a bruttó 450 ek díj díjtét res kuk ttó ttó 3 rítésén bru lite a bru 120 res kuk zsák ak és leü ttó Ft/m a bru ratozott sán 2066 3 80 lite res kuk ó feli elszállítá m hat 1 Ft/ 60 lite ék 217 ásárol llad Megv ony hu keveony yék yék fol ban VÁL ék fol llad A ági rtások a KÖ gy hu esetén ho Lakossmunális házta Ezért igény sel a etkezni. ít arra, . A kikom tti cső tés yűj kel fele biz tos ároljon hullaékg 20 m tív ék fog séget t vás llad űjtív hu hullad lehető kisebbe a szelek ebb gy z lek sze vegyes mára lyett eréhe kerül, át kis b seb bárki szá ája he esebbe ket teh A kukacs g, me i, ge kuk kev lni. szüksé gtenn ltsé Zrt. res sa tkö lite lítá penzá ra van et me tfőn 120 elszál többleet kom hé osításnál leh p 12, régi, kuka el járó al leh smód b zna k, seb űjtéss árlásáv rződé mány zat hétkö ajánljá dékgy ny vás tben sze i önkor helyén zerkban zont en bítós lakáso ol vis ásárol tőedé en ese rierdő ri telep ig. a ká ah no an s, án mind a mo L mono 12 órá azokb él, ott, át megv ysége nyzá Csup t lyet a KÖVÁ n pedig dény b lakos res kuk ákat eg intért dohá élyei. for y őe s lite kuk ato zül, sz vag zak, 8125 . Sajno gyűjt ál töb g a 60 literes szomb erős rnet ve sok kö kben 20, 80 literes vagy ann k, elé és 60 ítani, de erejéig számítálüli te lna té t rrá A lese rom en lak znált 80 biz tos készle y be n be ó és in szélyfo ő mér zdeni. ra há vag a ják n do bb ol kok has n tud tnak, ésére öz ízi kü ah i diá oldalo kevese potú lha rél bb ve lönb kell , csalá telev a 3. rierdő yek? en te- nél jó álla intos árovásáro becse Drog őség, a súlyosa knak kü l meg A is for ák mono b veszél n mind mák ytatás ni. 0 át a lkü Fol kuk lyek emzőb osságba problé intéz- sen 425 res kuk literes függ ny a leg taljain étel né ló jell lite . – Me o- kedő leg gy általán n hason ok tatási szak. új 80 élt 120 etőség néhá ekkel fia inte kiv tlak ser leh erő az iba nNa az lec csa sz be olá cs ma – b mely n, de s isk hiszen töb tatott gy éve progra ea nin két os lepülé eznek, is egyretájékoz e, ho ót. sár ugya zág gy gyerm et ntk en ség gyújt ünk ól ors jele ető lés yek kb arr vez az nye ja, ho veszél őn jaalon elepü ahhoz gázön ek cél ető k és tud é mé norierd iskola vja a a 4. old zot t melyn Mo t az diák szí ytatás Pestin fenyeg eljé hoz, őket ék, kez t kérni. et- és Fol nünke több erj az ge bales ri yre keink n felismk segítsé ssal, a Mono el eg időbemerjene r. zászlóadóval, rensév oldal elő tórefe ttünk. nak, Valéria zési g saj szélge h Vég egelő ysá ól be bűnm őrkapitán gramr Rend .D.A. Pro n Istvá a D.A

Tanu

rók b ászá ttó ár/d ,ag nyíl bru 9 900 ,any b iás mű ó ár/d ,18 900 ,-

. mag 60

ated

es?

ára mét A sze

. 3. szá II. évf

ény

i á gú Me juk rég si sét vár elváro aB

s kel ciáli sek Spejkezelént! ha rom ö hajfestés,s, vá ia mentesshajfesté

zat rás a fodzmetikzs s ko sszá ezelé mallulit k m UN szolárrjaiuújm ce oláröziuött MIXvá-Sbbra iselváyben! sz átkölt eit to Műh

n szalo

ik Orl

ajtó ajtó

rati B2 bejá rati E2 bejá C2-

0/93 06-3

ja? a ha

gór

kate

. szél 60 90 90

buk

km Te

.

NYÍLÁ

l „A”

Bril

es.k

és pte tedr erező és sze nk! A Ka ni rendszaugusztusi lvta nálu

Vá -70/63 06 csi • Mar

s

vecs w w w.

– rcius

ett a s hely ják A tenté st választ t e lr E előzé meg

ól

0 Ft-t

ecsés la V lvisko nye

s kel ciáli sek Spejkezelént! ha m ö hajfestés,s, s váro

stherm

0 00

ég n ig plex a hets yag t! Le lyamai valamint 8komhét alatt év an alat anfo tanfolyamáraok, 3, 6 vagy Fél hónap ári nyelvtcsfejlesztőnye lvvizsg egy a ny szókin mberi aink

jítása. kek felú zítése. síremléykép kés Műkő án fén ja? zítése. porcel a ha tok kés írozás, elen yhapul ergrav fényt ok, kon sés, léz égis zett? fedlap betűvé s, m rede Kerítésőbontás, Zsíro és tö Sírk llik

típu

Mon

28 i u.

0

r 28 már ló má Kandal

ki náld Hasz at és… ar a ny esd fel od! pörg vtudás el a ny

it grán es síremlé kek 350 si költség it egy síremlé llítá grán it dupla etői felá tem grán

Fen

69 5-99 0/42 járat. 06-7 sco le

n ytele fén ? égis ezett s, m red Zsírollik és tö Hu

/ k ö -29 odt k égein n. 06 jult, nyéusgúj vennydszívébe

Mi

Minő

100 00

a® edr kat

n. ő áro

4 Telefo ierdő, nor

La pj

Monor

Y HEL MŰ TŐ -696 tben Í P SZÉ 413 rnyezeet

er

l

polg önké Több 2011 az

Két

M

est

sné Sipo

gvá a ellenő evétel k me csön: OTIVA si köl tárgyaina ok igényb ötten köt tás ti yasztá „A fog használa y szolgálta célhoz nem os i szokás ához, vag asználás tás n.” felh javítta ábbá a kölcsö belső jtott tov etek sz) k nyú éhez, ztóna tkez fogyas zöve yai (II. ré része. ks ik on karé • A ta jdonvisz ának másod fajta átmeneti on tula ila tanulmány ajdona egy a köztulajd tul Att on és Moizs kezeti tagok gántulajd vet a ma „A szö alakzat oni k tulajd karé .” között os Ta rverseny és az ág Orsz ti Bo táról, • XIII. etkeze borok bírála si szöv számoló a nulá s be óló ta Képe ényekről re sz eredm s élet április árt, és . De, ságírá s korhat éveket • Az új amat íjas nek, 65 éve foly os is elérte a a valódi nyugd at az OTSZe Laj en hát Váradi megkezdt dít teljes for vel . nem elsejé ak sem csére, szeren arék újságn és a Tak

önkor az ól is mert jai arr asót, lap az olv b-

ök ndős akke ld ny és zö

Ö e az 9 év

s

yha 0 00 répkál Új cse e már 20 kályha beépitv ható cserép ól Ft-t Hordoz

ente jfesté ia m s ha món énye tel! Am ynöv ntyok. etet Gyóglmi ko szer 3638 Alka 5rom

.se Kft. www ikla Kősz

etés

há

8-156 épk ser /9-60 com 06-20 abor. com Tel.: .w.vadg gmail. rko.hu58 w.w abor56@ ranitsi w.g 30/431-58t 42. ww vadg Web: n: 06- sz. főú ály

szt olyan n ben Kereka z egy onyabba yi pén ték „A hel ényt ha másik.” a dm ztási dó ere en, mint gyas erb rendsz t a fo

nEM

ft: da K kó HáziatlanirEnodre Ingonor, Ady ban

VC ad

ól. 0 Ft-t

, lyha ce, épká men t Cser ló, ke ítésé al ép t kandrti grill ítésé. ép ke és át llalom vá

or GábM

l. ny, pénzrő Utalvá a magyar helyi ebből adóaz rank ia és • Kékf al beszélget eszköz, amelyn tudja tartan

Lapja

azé hon k töb ény csak atok ztatjá en van egyk törv mányz tájéko ekb aztán k len sne tart- ritkán ly cég k. Így ődő csaerezseb sülete szani, sé- hogy me olyásu érdekl ism y üveg hog A tér ze g bec l lát i bef lan erről

n

ny

Hu

s é z e v r e t s é t e d Hir etle i dönt Pilis

ió k

dvá

rierdő Mono

Akció!

2011/5.

rmány Önko

má 2011.

Lapja

tén. ezm rüle n kedv z te gés seté á g e lés e o r s z en d e r. A zs megr tó á Net amato Foly

s Piro

onor tt a M szto Hala

ányzat

bek gzSe jüve rt is,

ks ka ré

et tk ez

ác te gr

kIa lám

at ső al k. talato • Górc lezés i élet tapasz ndennap sárlásához, hite rzési mi

esők sker kinc

iós lisen mill Száz házás Pi beru

Önkorm

1.

ja, önelé is kel ndás. rés ség zat hat tud n mo k egy zen tájéko ve jut meg is milye nek, annak vet s ha ni, közkeletűnyzato tra, his met köd milésen köz , ja a kormá a látsza lő figyel nyil- tekhez tt telepücégek mű sem rsa, ét nt nem Alberti gi ön m ad k kel eiket erre az ado nyzati dszeri ációt erep ézana mégsefordít szerződés. Pedig szük- kormá l ren inform Végign ét, be sz nem hogy hozzák volna t kor- azokró ábbi álón. pülés látölti tele e tov ágh arra, ágra azért en őke em lyen a vil ség 23 nnyir . oss t ren Nem ván csupán lehess ni, han tör- talál a tér djuk, me eiken” n p áll telepüalo hát nem hogy ne núsíta gzseb Sok elhóna tük megtu egzseb4. old y a „üv egy a térség rcius en ség, val gya tt üvee őket. az hog át az etek eze err ció os má entes k pán re k ály nev rup csu zés hogy őm ko Részl úgy kötelezi n hom gi tu- - tun bsé az delke ek, zök ken hulladé al y is szinté k töb ek elő r a 3. old vén lésein l n ato cégekn l, má on . tbe étő nyenyz ass ese sej ulh má űjtése lévő zététe demé -án köz önkor ában kez us 26 elind tív gy on keber ekű lek lajd érd em n márci al sze tal köz ció mm fia írt az idé alkalo űjtő ak éKét ére rny zés adik métgy és kö ok, rm sze zton ász és ros ha Vá sor ras a vad ök enrül évha ban lgárőr ette Pilis lőtt öt, egy séra Cs. Koráb , a po erősít rüegy kö ek eli is el ezezata de zó , kén ész évv ny ho éter mo lyb Két má értékűtozást rópai az erdny he köbm felszá lkül, Önkorkisebb s vál ert eu nkán néhá rminc mbot t ntő ny alo t, ané ljen mu al ha tdo kén jele old z őke A a mé . en t. old ki kel a 10. hívja géb ázásho tás . 3. li sze patot etek ára lőknek at? oga uh a ber tám ződtek logtúrrt a szü rcájuk yen – ló csa Részl gya ztá örő uniós befeje ál- hogy ezé a pén két hel y útt ek latok nlegi a- nyitniuk ióban Györg Bened jele sap i A rég Dózsa monor ál – néz élet rkészc hogy a az lított örő a k tsz útt a cse tható, közfi- gombai nál és sapatn el szó eaz lejá Putno szc sikerr állí bb ény bár aradt zont a sEM ről, csapatcserké l, sem n élm r sE, elm vis álko- lásáró téről nem lönösellengők l k milye össégi no kü n ről g, Ele ét, anu tal len éle et . A cse ny alo A Mo me a köz kat. lyben tok céltal épek i idé rkőzés nyitó tük g 6. old zné melyik ősz mé zon n kényte al műhe nőségi öve jükben mítóg n fi- ják me nyoló ifjaetek a bár ni old lem elle 14. i szeves elle hiá Részl Saját tott mi vek. gye bad ide y a száíthatatlalani. ket i. tavasz a He a sza ő, vagelmozd bet hal rúzgyár it sírkö ek, sztan zóját elhala lötyögszinte nál töb mhábovagy grán fedköv ok, konyha szá iklis l an volt aki bic - elő lokról Kerítés árkány pultok. llé, ata -e, I. osz Van űz me ablakp dőszoba us tégla, úgó -nak ort labdar isi LKtelnie ni, táb és für lt rusztik Pil mé gyE t ME játszó gis . oldal Szelete terek. A pEs an lt me 14 balusz tályáb sikerü lt. nem i diada 0. az ősz út 13 , Csé Bénye

Városi

i felett 5 km esetén utazás

Te

az ben rség a té

a,

00

A Ta

szám m 2. lis pri folya XX. év március–á . 2011

Monor

j” aló „fa ? Egy kih egyede al utolsó 10. old

49

ek ülés telep

Vasad

k Takaré

l és ,

es rek yen Ing

I

g Közsé

ak zatán

b.

dó

on m r í h or mon

a st

n jesz zetle ter Cím ványok db-tól kiad 2,8 Ft/ tése

ió RégTitokzatos Má

g ll mé ót ke tani nmilli gtakarí oldal 3. me k mi Önne ból? város al zik a 5. old hiány három Tizen s a cél zö al éve kö 9 old

i 6-400049 Ta06-2x0/23 1Ft/km

/2 06-20

ilis

e hird SÉS VEC

i pénz a hely

Ötve

Mo lomás nor, z Mo 21. ál színhá ak u. z Zs. 28 l Utca n sok gy Móric 0-82-4 Újbó -án dél,utáÓz, a elnaszáápr

rde v, tö r e t : lap sítás

s, s gírá á s j s, ú sz té e k r tő psze

1513 05., AL-

ké

túr rrek o k , és es z t k r ői e z ierd

dv

a

Rég gió La 20 -88 Ré 6 -70 -2 ok.hu 0 ap .hu gi o l k fon: Tele www.re giolapo : e r p la a@ Hon grafik o i g e il: r

ke

E- m

ka fi a r G

84.:13-04 Fk.ny.sz

t résé é k lat zág aján az ors ől! r á ér uk és Várj estről terület túdió ap gész afikai S ó Kft. r Bud e i ó G p k ia d 4 8

2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. Jól teljesített a Takarékszektor. Növekedési és inflációs kilátások május. Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve

Recommend Documents